KIÃLLÃTÃSI LAPOK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

I. évfolyam. A „KÖZTELEK" melléklete. Budapest, 1899. márczius 8, 

KIÁLLÍTÁSI LAPOK 

Egész évre 

. Előfizetési ára: 

A GAZDASÁGI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÁLTAL RENDEZETT 

SZEGEDI ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS 

á frt.' 

HIVATALOS 

KÖZIÖKyE. 

M E G J E L E I T I K K É T H E T E W K I N T . 

Szerkeszti: A „KÖZTELEK" SZERKESZTŐSÉGE. 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek). 

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tagjai é s a „KÖZTELEK" előfizetői díjtalanul kapják. 

Czéljaink és vezéreink. 

A Szegeden rendezendő országos 

mezőgazdasági kiállítás hivatalos közlönyét 

veszi kezébe ezekkel a lapokkal az olvasó. 

A «Kiállitási Lap ok» megindításával 

kettős czélt is tűztünk magunk elé. 

Megakarjuk örökíteni ugyanis a kiállítás 

előkészítő munkálatait a maguk lánczolatában, 

a maguk természetes sorrendjében, 

azoknak számára, a kik 

a jövőben hason irányú társadalmi 

mozgalom szervezésére és 

vezetésére lesznek hivatottak. 

Nem lesz tanulság nélkül 

Való, ha hozzáférhető emléklapokat 

hagyunk hátra, melyek 

később arról beszélhetnek az 

érdeklődőknek, milyen fázisai 

voltak egy országos mezőgazdasági 

kiállítás előkészítésének, 

micsoda társadalmi erők voltak 

értékesíthetők annak keresztültelénél, 

milyen tervezet . 'szerint 

és milyen eredménynyel. 

A «Kiállitási Lapok»-nak 

czélul kitűzött egyik feladata 

tehát a jövőre vonatkozik sfej-' 

lődéstörténelmi szempontból van 

jelentősége. 

Olvasóinkhoz azonban sokkal 

közelebb fekszik az a másik, 

gyakorlati czél, hogy olyan hivatalos 

közlönyt kapnak kezükhöz, 

a mely a szegedi orsz. 

mezőgazdasági kiállitást érdeklő 

összes tudnivalókat napirenden 

tartja, a melyből figyelemmel 

kisérhetik a. kiállítás kapcsán felmerülő 

terveket s-megfigyelhetik 

az egész mozgalmat egységes 

Számithatunk e tekintetben 

nem csak a kiállításban részt 

venni szándékozók érdeklődésére, 

hanem azoknak érdeklődésére 

is, a kik a kiállításon tevékeny 

részt ugyan nem fognak venni, egy ilyen 

sok élénkséggel, sok újdonsággal kecsegtető 

mozgalom iránt azonban még sem 

maradnak közömbösen. 

Kiállítóink pedig e lapokból mindig 

idejekorán értesülhetnek az őket netalán 

érdeklő tudnivalókról, sőt a; kiállítás tartama 

alatt abban a helyzetben leszünk, 

hogy ki lehet majd terjeszkednünk a kiállítás 

egyes, közszempontokból figyelemre 

méltó vívmányainak méltatására is, tehát 

a figyelmet méltán megérdemlő vállalkozások 

népszerűsítésének ié szolgálátára 

lehetünk. 

Legyen ennyi elég czélunk ismertetéséül. 

József föherczeg. 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás védnöke. 

ban a Fenséges urat, kinek figyelme a 

magyar közélet minden > terére elágazik, 

egy ujabb minőségben mutathatjuk be: 

mint a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás 

védnökét. 

A szeretet és tisztelet forrásaiból táplálkozó 

efkölcsi tekintélye alá helyezte 

a Fenséges ur a mi kiállítási mozgalmunkat, 

a mikor - annak védnökségét 

habozás nélkül elfogadni kegyeskedett, s 

bizton hiszszük, hogy ugyanazon. 

szándék, mely a kiállítás szervezői 

részéről érvényesülni igyekezett, 

ugyanaz a szándék, 

ugyanaz a czélzat vezette Ö Fenségét 

is a védnökség elfogadásánál, 

hogy példát adjon a magyar 

gazdaközönségnek arra, 

hogy egy ilyen mezőgazdasági 

kiállításnak igenis meg van az 

a jelentősége a' mezőgazdasági 

kultura fejlesztése terén, a mely 

méltóvá teszi a támogatásra, a 

mely méltó arra, hogy a legmagasabb 

figyelem is reá irányuljon 

és kifejezetté váljék. 

Bízunk benne, hogy ez a 

buzdítás hatás nélkül nem marad, 

hiszsz.ük, hogy áz az erkölcsi 

tőke, a melyet a József kir. 

herczég neve képvisel Magyarországon, 

a kiállítás sikereinek 

jelentékeny osztályrészesévé 

válik. 

Ebben a biztos reménybenhódolattal 

üdvözöljük József kir. 

herczeget, mint a kiállítás védnökét 

s lobogót hajtunk a kiállítás 

vezérférfi ainak ama díszes 

csoportozata előtt, mely a 

Midőn feladatunk teljesítéséhez hozzá ennek a kiállításnak az eredményeiből 

fognánk, a hála és a köszönet szavaival ugV az egyéni érdekek, mint a köz- • 

kell kezdenünk. 

jó, kivegye a maga részét s. ekként a 

A hála és köszönet szavai József gazdasági egyesületek országos szövetségének 

ez a kiállítási mozgalma a mező- 

cs. és kir. föherczeg őfenségét illetik meg, 

a kit bizonynyal ismer már, szeret és gazdasági fejlődés javára hathatósan érvényesüljön. 

tisztel az ország apraja, nagyja; mi azonkiállitás 

erkölcsi sikereit biztosította. 

A gazdaközönségtől függ 

most már, hogy- az anyagi sikerek 

se maradjanak el, hogy

2 KIÁLLÍTÁSI LAPOK, 1899, MÁRCZIÜS 8. I. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. 

A kiállítás védnöke: 

Ö csász. és királyi fensége József 

föherczeg ur. 

Diszelnökség: 

Dr. Darányi Ignácz m. kir. földmívelésügyi 

miniszter, 

gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elilöke,. 

Kállay Albert, Szeged BZ. kir. város főispánja, 

Pálffy Ferenez, Szeged sz. kir. város 

polgármestere, 

Zsótér Andor, a szegedi gazd. egyesület, 

elnöke. 

A kiállítás igazgatósága: 

Elnök: Bujanovics Sándor, az OMGE. alelnöke. 

Tagok: Forster Géza, az OMGE. igazgatója, 

László Gyula, Szeged sz. kir. város h. 

Elnök: Bujanovics Sándor, az' OMGE. alélnöke. 

Alelnökök: Fórster Géza, az OMGE. igazgatója, 

László Gyula, Szeged sz. kir. város h. 

polgármestere. 

Előadó: Rubinek Gyula, a Szövetség titkára. 

Rendező-bizottsági tagok: 

A földmivelésügyi minisztérium részéről: 

br.''Malcomes Jeromos, min. oszt. tanácsos,' 

A m. kir. államvasutak igazgatósága • 'részéről 

: Jelűnek Lajos, máv. felügyelő. 

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 

részéről: Bálás Árpád, nyug. gazd. 

akad. igazgató, Cserháti Sándor, gazd. akad. 

tanár, Baross Károly, földbirt., Engelbrecht 

Károly, orsz. .szőlősz. és borász, főfelügyelő, 

Lázár Pál, műegyetemi tanár, Libits Adolf, 

jószágkormányzó, Miklós Ödön, földbirt., Molnár 

István, orsz. gyümölcsészeti kormánybiztos, 

Pirbier János, orsz. állattenyészt, főfelügyelő, 

fíenner Gusztáv, nyug. m. kir. ménesurad. 

igazgató, Rubinéit Gyula, a Szövetség titkárja, 

a bizotts. előadója. 

Szeged sz. kir. város részéről: Bába 

Ferenez, földbirt., Kulinyi Zsigmond, keresk.- 

és iparkam. titkár. László Gvula, h. polgármester, 

Pillich Kálmán, földbirt, Tóth Mihály, 

főmérnök, Vajda Sándor, földbirt. 

A szegedi kereskedelmi és iparkamara 

részéről: Kulinyi Zsigmond, titkár. 

Vidéki gazdasági egyesületek részéről: 

Szegedi gazdasági egyesület: Bokor Pál, 

vár. tanácsnok, egyesületi titkár, dr. Gerle Imre, 

ügyvéd, egyl. pénztárnok, Heinrich József, 

szőlősz. és borász, felügyelő, Lichtenberg Mór, 

földbirt., egyl. alelnök, Oblálh Lipót, földbirt., 

Pálffy Viktor, vár. tanácsnok, Palócz László, a 

„Szegedi Hiradó" szerkesztője. 

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. gazd? egyesület: 

gróf Keglevich Gábor, egyl. elnök, Serfőző Géza, 

egyl. titkár. 

Jász-Nagykun-Szolnok vm. gazd. egyesület: 

Kenéz Zoltán, egyl. elnök, Kovács Albert, egyl. 

titkár. 

A délvidéki földmivelők gazd. egylete: 

BlasJcovics Ferenez, orsz. képv. egyl. h, elnök, 

Krauszhaar Károly, egyl. titkár. 

Temes vm. gazd. egyesület: br. Ambrózy 

Béla, egyl. elnök. 

Csongrád vm. gazd. egyesület: .Mátéffy 

László, egyl. titkár. 

Békés vm. gazd. egyesület: Zlmszky István, 

egyl. titkár. 

A kiállítás csoport-beosztása. 

A kiállítás 6 főcsoportra s( több alcsoportra 

oszlik, 

l-sö főcsoport: 

Elő állatok és állati termékek kiállítása. 

Az élő állatkiállitásnak czélja az, hogy 

első sorban a nagy , magyar Alföld és Erdély 

állattenyésztésének hü képe bemutaítássék, 

hogy ezen vidék sp.ecziális állattenyésztési viszonyairól 

tüzetes adatokat nyerjünk s a beszerzési 

források tekintetében tájékozást nyujtsunk 

ugy magunknak, mint a külföldnek. 

Különös suly helyeztetik a népies tenyésztés 

és az Alföld tájfajtáinak bemutatására. 

Kiállíthatok: minden fajtájú lovak, az 

i-.:\;:i ;;.j> GÍ 

vei; szarvasmarháknál: magyar fajta, tájfajta 

(bonyhádi), hegyi fajta,, keresztezések és tenyészbivalyok 

; juhoknál: posztógyapjas juhok, 

polgármestere, Lichtenberg Mór, a szegedi gazd. fésűs gyapjas juhok, czigáják, r&czkák, angol 

egyesület alelnöke, br. Malcomes Jeromos, min. 

oszt. tanácsos. 

husjuhok, fejős juhok, (bármely fajtából) ós 

kecskék; sertéseknél: minden fajtájú hizott és 

Előadó: Rubinek Gyula, a kiállítási iroda tenyés'zsertések; baromfiaknál: gazdasági, sport, 

főnöke. 

hizott élő és levágott baromfiak, galambok, 

szelídített madarak, baromfitermékek, eszközök 

Rendező-bizottság: 

és takarmányfélék; a méhészeti kiállításnál: 

élő méhek, méhészeti termékek ós eszközök. 

A főcsoport elnöke: Tormay Béla min. 

tanácsos. 

Föcsoportbiztos: Jeszenszky Pál, az 0. M. 

G. E. titkára, Budapest (Köztelek). 

Tagok : 1 csoport: gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy 

Sándor, Babics József, br. Bánffy Ernő, Beniezky Ádám, 

Bernrieder József, gr. Csekonics Endre, gr. Csekonics 

1 I ] 1 ( \ I I 1 H I ] 1 ii 

Fadl 'Allah, Hedad Mihály, Fáy Béla, Friebeisz Miklós, 

Graefl Jenő, ifj. br. Gefliczy Ferenez, Hutflesz Kázmér, 

Janky Lajos, jankovies-Bésán Elemér, gr. Károlyi Gyula, 

gr. Keglevich Gábor, Koiber Elemér, gr. Korniss Károly, 

Kovách Albert, Krick'Aladár, Latinovich Pál, br. Lipthay 

Béla, Miklós Ödön, Magyar László, Návay Tamás, 

Némay Ferenez, gr. D'Orsay Olivér, Pokomándy Imre, 

Paeor Vilmos, Pálffy Ferenez, br. Podmaniczky Gynla. 

Rácz Béla, Rónay Ernő, gr. Szapáry Péter, br. Sólymossy 

László, Szemző Gyula, br. Szentkereszty Pál, 

gr. Széchényi Géza, gr. Széchényi Aladár, gr, Széchényi 

Imre, gr. Teleki József, Vojnich Simon, Vojnich Sándor, 

Zoltán Elek. — 2. csoport: dr. gr. Almássy Imre, ifj. 

Ásványi Lajos, Bartal Béla, Bezuk Lajos, Brüll Mór, 

gr. Csekonics Pál, Deitiinger Imre, Egressy Péter, Geiszt 

Gyula, Halász Gyula, dr. Hutyra Ferenez, br. Jósika 

Gábor, Juhász - Bálint, Juhász Vilmos, mádi Kovács 

László, ifj. Lészay Ferenez, Lukáfcs György, Mamuzsich 

Lázár, Marton Andor, Márki Imre, Molnár János, dr. 

Rátz István, Reusz Henrik, Serfőző Géza, Sierbán János, 

Szalay János, Dgron Zoltán, Újhelyi Imre, Urbán 

Péter, Tahy István, gr. Vass Béla, Vásárhelyi László, 

Zlinszky István. — 3. csoport: Bálintffy Pál, Bertalan 

Alajos, Dessewffy Pál, br. Baratta Dragono Alajos, Hegedűs 

József, Krupiczer Károly 1 , Lejthényi György, Molnár 

István, Pillér Kálmán, Rainpíecht Antal. Somssich 

Andor, dr. Szentkirályi Ákos, Varságh Gusztáv, Vörös 

i'' •• 11 ' •"• in!!' 

port: ifj. Csillag Béla, Eigel Nándor, Ferenezy Zsigmond, 

Küszler Henrik, Málnássy Ferenez, Monostori Károly, 

Pfeiffer Mátyás, Ruffy Pál, Szemmáry József, Weíszlovich 

Gyula. — 5. csoport: Beiwinkler Vilmos, dr. Darányi 

Ferenczné, Fittler Sándorné; Geiduschek Ignácz, 

Hauer Béla, Hauer Béláné, Hauer Géza. Kaufmann és 

társa, Koppély Géza, Kovács" Gáspár, Raksányi Anna, 

Serák Károly, Szalay Alice, br. Nyáry Gyula, Szikszay 

.Eleniér, gr, Teleki Arvédné. — 6. csoport: Binder Iván, 

Forgáeh Lajos, Franczen Mihály, Joó István, kakucsi 

Liebner József, Martinovics (Miklós, Molnár Máté, Nedelka 

István, dr. Nidmessny Gyula, Ondra György, Szőtcs 

András, Tóth János, Vánky József, Vámossy Mihály, 

Vágó Pál, Vass Elek. — 8. csoport: dr. Borsody Géza, 

Céelkó István, Lintner Sándor, Nick Ede,' Rohrer Ferenez, 

toldi Szabó László. 

1. csoport: Lókiállitás. Elnök : gróf Szapáry 

György, csoportbiztos: Paikert Alajos, 

. Budapest-gazd. muzeum. 

2. csoport: Szarvasmarhakiállitás. Elnök: 

Pirkner János, csoportbiztos: Jeszenszky Pál, 

Budapest (Köztelek). 

3.. csoport: Juhkiállitás. Elnök: dr. Rodiczky 

Jenő, csoportbiztos : Szikszay . Elemér, 

Budapest, földmivelési minisztérium. 

4. csoport: Sertés kiállítás. Elnök: Renner 

Gusztáv, csoportbiztos : Serfőző Géza, Budapest, 

megyeháza.. 

5. csoport: Baromfikiállitás. Elnök: gróf 

Teleki Józsefné, csoportbiztos: Hreblay Emil 

állattenyésztési felügyelő Gödöllő. 

6. csoport: Méhészeti kiállítás. Elnök: 

báró Ambrózy Béla, • csoportbiztos: Kováts Antal 

méhészeti főfelügyelő Budapest. 

7. csoport: Selyemtenyésztési kiállítás. 

Bendezi: Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri 

, megbízott Szegzárd. 

8. csoport: Tejgazdasági kiállítás. Rendezi 

: Sierbán János tejgazdasági felügyelő 

Budapest, földmivelési minisztérium. 

9. csoport: Halászati kiállítás. Rendezi: 

Landgráf János halászati felügyelő. Budapest, 

földmiv. min. 

10. csoport: Ebkiállitás. Rendezi: Buzzy 

Géza Félix az ebtenyésztési egyesület titkára 

Budapest, Kerepesi-ut. 

II. főcsoport: 

Földmivelési és növényi termények kiállítása. 

A kiállítás ezen főcsoportja hivatva van 

a termelt növényeket és azok termelését eiö-' 

mozdító intézményeket bemutatni. A főcsoport 

ennek megfelelőleg tiz alcsoportra oszlik. 

A főcsoport elnöke: Cserháti Sándor, 

gazd. akadémiai, tanár. 

Föcsoportbiztos:, Szilassy Zoltán, az 

0. M. G. E. titkárja. Budapest, Köztelek. 

Tagok : Bálás Árpád,' Csikós- Mihály, dr. Dégen 

Árpád, Dérezy Péter, Faber Sándor, Fernbach Károly, 

Grasselli Miklós, Gerlóczy Géza, Hazslinsky Gyula, Herzog 

Hugó, Kállay Ödön, Kenéz Zoltán, Kokas József, 

Kraft Viktor, Krauszhaar Károly, Marton Andor, Molnár 

Mihály, br. Natörp Tivadar, Páter Béla, Pál Miklós, 

ifj. Purgly László, Réti János, Rovara Frigyes, Somssich 

Béla, Szeles János,' gr. Teleki Arvéd, Tomka Emil, 

Tőkey Jenő, Urbán Péter, Vásárhelyi József, Weimar 

Mihály, Wolf Gyula, Zlinsky István, dr. Zsilinsky Endre. 

1. csoport: Szemes termények, magnemesités, 

magtenyésztés és gyűjtemények kiállítása. 

Csoportbiztosok : 'Cserháti Sándor, gazd. akad. 

tanár, Rázsó Imre, gazd. akad. segéd-tanár. 

2. csoport: Vetőmagvak, fütakarmányok 

vetőmagvai, abraktakarmányok kiállítása. Csoportbiztos 

: Thaisz Lajos, a m. kir. vetőmagvizsgáló 

állomás asszistense. Budapest, Soroksári-utcza 

8. sz. 

3. csoport: Dohánytermelési kiállítás. Csoportbiztos 

: Kerpely Kálmán, gazd. tanint. tanár 

Debreczen. 

4. csoport: Len- ós kender-kiállítás. Csoportbiztos 

: Füredy Lajos, len- és kenderternv 

szaktanár Liptó-Szent-Miklós. 

5. csoport: Rétöntözési és mezőgazdasági 

talajjavitási kiállítás. Csoportbiztos : Faragó 

Lajos, műszaki tanácsos. Budapest, földm. min. 

6. csoport: Komlótermelési kiállítás. Csoportbiztos 

: Csérer Lajos, komlőtermelési szaktanár 

Kassa, 

7. csoport: Szakoktatási kiállítás. Csoportbiztos 

: Magyar Kázmér, földmivesiskolai tanfelügyelő, 

Budapest, földmiv. minisztérium. 

8. csoport: Kisérletügyi kiállítás. Csoportbiztos: 

Károly Rezső, gazd. tanint. tanár, Budapest, 

földmiv. min. 

9i csoport: Műtrágyafólék kiállítása. Csoportbiztos 

: Szilassy Zoltán, az 0. M. G. E. 

titkárja, Budapest, Köztelek. 

10. csoport: Agronom-geologiai kiállítás. 

III. főcsoport : 

Szölőmivelés, borászat, gyümölcs- ós kertészeti 

kiállítás. 

A kiállítás czélja az, hogy hazánk s különösen 

a nagy magyar Alföld szőlőszeti és 

kertészeti kultúrájának állapotáról képet nyújtson 

; az okszerű eljárások s azok eredményeinek 

bemutatása által oktatólag hasson; a termelési 

helyek és a beszerzési források felől 

tájékoztasson.

I. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁRCZiUS 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás diszelnökei. 

PÁLFÍÍ FERENCZ, 

Szeged sz- kir. város polgármestere. 

KÁLLAY ALBERT, 

ZSÓTÉR ANDOR, 

szegedi gazd. egyesület elnöke. 

GRÓF DESSEWFFY AURÉL, 

OMGE. és a Gazd. Egyesületek Országos 

Szövetségének elnöke. 

DR. DARÁNYI IGNÁCZ, 

földmivelésügyi m. kir. mini:

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁRCZIUS 8 

I. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. 

Kiállíthatok: Különféle felújítási eljárásokkal 

berendezett szőlők tervrajzai, üzemtervek 

stb.; mindennemű borkezelési és pinczefelszerelési 

tárgyak, eszközök és gépek; friss 

szőlő és saját termelésű borok. — A gyümölcsészeti 

és kertészeti kiállításon bemutathatok, 

minden a gyümölcstermelés, konyhakertészet, 

diszkertészet és befásitás' körébe vágó dolgok, 

u. m. friss és konzervált gyümölcsök, zöldség-, 

félék, virágfélék, magvak, facsemeték, mindennemű 

kertészeti eszközök és felszerelések, 

tervek és rajzok. 

1. %oport: Szölöszeti és borászati kiállítás. 

Csoport-elnök: Engelbrecht Károly, szölöszeti 

és borászati főfelügyelő. Csoportbiztos: 

dr. Drucker Jenő, á sBorászati Lapök» felelős 

szerkesztője. Budapest, Köztelek. • 

Tagok: Angyal Dezső, Baross Károly, Bernáth 

Réla, Czeinér Nándor, Deák Tamás, Dezseö Miklós, Galgócz^ 

Károly, Halmay Andor, dr. Herczegh Mihály, 

JaMonowszky József, Katona Zsigmond, Kerpely Kálmán, 

Koritsánszky János, Kosinszki Viktor., Lévay Simon, 

dr. : Lónyay Ferencz, Mathiász János, Mayer Ferencz 

Andor, Mezey Gyula, Molnár Lajos, Ormódy Vilmos, 

Stenczel Minály, dr. Szabó Gyula, láczai Szabó László, 

Szahy Imre, dr. Szerencs János, Székelyhidy Viktor, 

Szilágyi János, Szolronya Bertalan, Vásárhelvi László, 

Zaune^ Richárd, gr. Zselénski' Róbert. 

% csoport: Gyümölcsészeti és kertészeti 

kiállítás. 'Csoport-elnök: Molnár István, orsz. 

- gyümölcsészeti miniszteri biztos. Csoportbiztos: 

' Buday Barna, az 0. M. G. E. >titkárja; Budapest, 

Köztelek. 

Tagok: Angyal Dezső, Ady Károly,. Hajnóczy 

Károly, Barcsay Károly, Bednárcz Károly, Balog István, 

_dr. Győry István," Horváth Károly, Igali Szvetozár, Ilsemann 

Kereszt^ly, Kodolányi Antal, Mauthneí- Ödön, Magyar 

György, Mammuzsich Lázár, Mühle Vilmos. Mayer 

Miklós, Nagel Sándor, Novotni János, gr. Nákó Kálmán, 

' Rohonczy Gedeon, Rónay László, Ritter Gusztáv, Saági 

Ferencz, Szatmáry Sándor, Szégedy GyörgVj dr. Schiiberszky 

Károly, fezobonya Bertalan, gr. Teleky Géza, 

Tőkei Jenő, Vass Elek, Vadászffy'Jenő, Unghváry László. 

ÍV. csoport: 

Mezőgazdasági és egyéb gépek 

kiállítása. 

A kiállítás czelja _ 

gépészet,. gép- és eszközkészítő ipar mindazon 

vívmányait bemutatni, melyek a mezőgazdasággal 

közvetlen vagy közvetett kapcsolatban 

Kiállithatók: Minden bel- és külföldi mezőgazdasági 

gépek és eszközök, a mezőgazdaság 

üzemkörébe tartozó ipari gépek és eszközök s 

••' végre egyéb gépek és eszközök. 

Újdonságok kiállítása. Mindazon kizárólag 

gazdasági gépek, melyek kiállítás éve előtt, 

tehát 1898. év előtt közhasználatra rpég ki 

nem kerültek, újdonságoknak tekintetnek. E 

gépekből a rendezőség külön csoportot állit ki. 

Minden kiállító, a ki kiállításában ily ujdon-í 

ságot is ki akar állítani, tartozik abból, egy 

példányt az újdonságok csoportja számára is 

megküldeni. 

A főcsoport elnöke: Bolla Mihály, műszaki 

tanácsos. 

Főcsoportbiztos: ifj. Spor'zon Pál, gazd. 

tanintézeti tanár. Debreczen, 'gazdasági tanintézet. 

Tagok: Bukuresti B. János, Benép. Godofred, Bezuk 

Lajos, Ferenczy Zsigmond, Karkovanyi Ákos, Héja 

Endre, Kühne Károly, Knoblauch N.,\ Melegh Béla, 

Mayer Emil, Nick Ede, Paikert Alajos, Paikert Henrik, 

Poszvék Nándor, Perczel "Ferencz, Propper Samu, 

Röck Iván, Schadl János, Szeybold Károly, Thallmayer 

V. főcsoport: \ 

Házi és mezőgazdasági iparok kiállítása. 

Rendezi a szegedi kereskedelmi és iparkamara. 

Csoportbiztos: Kulinyi Zsigmond,, a ke.-.. 

resk. és iparkam. titkára. 

VI. főcsoport: 

Erdészeti és vadászati kiállítás. 

Rendezi a szegedi m. kir. erdőfelügyelőség. 

Közelebbi felvilágosítással a csoportbiztosok 

is szolgálnak. 

Bejelentés 

és felvétel.. 

A kiállításon résztvenni szándékozók a 

rendező-bizottság által szerkesztett bejelentési 

ivet kitöltve, azt beküldik a. bejelentési íven 

jelzett czimre. 

Bejelentési. ivek kaphatók: 

a kiállítási irodánál Budapest, Köztelek és az 

összes gazdasági egyesületeknél, állattenyésztési 

felügyelőknél és az illető csoportbiztosoknál. 

A,' bejelentés határideje: 

az I;'. II., III. IV., V., VI. csoportoknál junius 

I. A III. 2. csoportnál augusztus I. A IV. főcsoportnál 

május I. 

Térdijak és hajtódijak. 

I. főcsoport. 

Állatok és állati termények. 

Térdij 

Hajtódij 

1.: cs. Ló rekeszállásban. . 10.—- frt I.— frt 

Ló istállói állásban.. 4.— > 

. Szarvasmarha istállóban. 

50 

Szarvasmarha korlát- 

Szarvasmarha .1 éves 

korig istállpban . 2.— 

3., 4. cs. Juh vagy sertés . I.— 

Juh külön ketrecz . 3.— 

Malaczos kocza külön 

ketrecz . . . . 3.— > 

Hízott sertés . . . 1.50 > 

5. cs. Baromfiudvar 25 • ni. 

etetéssel . . . . 30.— 

Baromfiudvar ketrecz 

3 drbra ; . . . . 3.— 

Pulykák, ludak, nyulak 

etetéssel 1 ketrecz ,5.— 

.6., 7., '8., 9. cs. és minden 

állati termény: 

a) szabad terület Ómként . I.— 

b) szabadszin és falterület 

•mként . . . . . . 2 — 

c) zárt épület alapterület • 

mként . . . . . . . 3.— 

' .d) zárt épület asztalterület (T) 

mként . . . . . . . 4.— 

gazdáknak. \ . . . . 3 — 

10. cs. Nagy ebketrecz 3.— 

Kis ebketrecz 2.50 

II. főcsoport. 

Földmivelési és növényi termények kiállítása. 

Térdij ugyanaz, mint az I. főcsoport 6., 

7., 8., 9. csoportjánál. . 

III. főcsoport. 

Szölőmivelés-, borászat- és kertészeti kiála) 

Szabad terület Ómként I frt 

b) zárt épület, asztalterület •mként . . 3 „ 

termelőnek 2 „ 

c) zárt épület falterület CJmként . . . 1 „ 

d) zárt épület alapterület • mként • 2 „ 

Egy • méternél kisebb hely nem adatik. 

IV. főcsoport. 

Gépek és eszközök kiállítása. 

1. Mezőgazdasági és a mezőgazdasági 

üzem körébe tartozó gépek és eszközöknek: 

a) szabad terület • mként . , . I.— frt 

b) fedett terület •mként . . .. 2.— „ 

e) munkacsarnok-terület •.mként 3.— „ 

2. Egyéb gépek és eszközöknek: 

a) szabad terület • mként „ . . 1.50 „ 

b) fedett terület Ómként . . . 3.— „ 

c) munkacsarnok-terület • mként 5.— „ 

Házi 

A .PüTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása. 

V. és VI. főcsoport. 

i mezőgazdasági iparok, erdészet és 

vadászat. 

terület • mként 

I frt 

Falterület ős fedett terület Ómként . . 2 „ 

Zárt épület alapterülete •mként . . 3 „ 

Zárt épület asztalterülete 4 „ 

A térdijak és hajtódijak a béjelentéssel 

egyidejűleg küldendők be az Országos Magyar 

Gazdasági Egyesület pénztárába. 

A kiállított állatokról és tárgyakról szerkesztendő 

katalógus a bejelentési iveken beszolgáltatott 

adatokat fogja tartalmazni. 

A katalógusba azonban a kiállítók 50 kr. , 

díjért legfeljebb 20 nyomtatott sor terjedelem- ' 

ben oly statisztikai és leiró adatokat is közölhetnek, 

melyek tenyészetükre, gazdaságukra, 

illetve üzemükre vonatkoznak. 

A IV. főcsoport kivételével minden főcsoportban' 

lesz díjazás. 

Legnagyobb kitüntetés: kiállítási díszoklevél 

és a lehetőséghez képest egy diszteletdij. 

Ezenkívül kistenyésztők és termelők pénzdíjjal, 

nagyobb termelők kiállítási éremmel 

fognak jutalmaztatni. 

Aí kiállítás ideiglenes napirendje. 

Szeptember 3. d. e. 11 órakor a kiállítás 

ünnepélyes megnyitása a védnök által. 

Szeptember 3. d, u. 2 órakor lóverseny. 

Szeptember 3. este 8 órakor díszelőadás 

a. színházban a védnök tiszteletére. 

Szeptember 3. este 10 órakor. Bál a kiállítás 

javára. 

Szeptember 3., 4. Ebkiállitás. 

Szeptember 4., 5., 6. V. Országos gazdakongresszus. 

f. Szeptember 8., 9., 10. Országos, szölöszeti 

és borászati kongresszus. 

Szeptember 8. d. u. 6 órakor az állatkiállítás 

berekesztése. 

Szeptember 8. d. u. 2 órakor díjugratás 

és ügető-verseny. 

Szeptember 10. d. u. 2 órakor népünnepély 

és cseléd-díjazás. 

; 

Szeptember 10. d. u. 6 órakor kiállítási 

sorsjáték húzása. 

Szeptember 10. esté 10 órakor a kiállítás 

berekesztése. - 

A kiállítás folyamán tartatnak a következő 

Országos méhészeti kongresszus. 

Országos gazdatiszti kongresszus. 

• Tejszövetkezetek országos kongresszusa. 

Mindennap d. u. 6— 7-ig gazdasági előadások 

a . kiállítás területén. 

A kiállítás- reggel 8 órától «síe 6-ig, maga a 

'terület éjjel 12 óráig van nyitva s villámmal 

A gépkiállítás gépei és motorai d. e. 10—12-ig, 

d. u. 4—6-ig mozgásban, illetve munkában fognak 

bemutattatni. 

Mindennap d. e. 11-1,-ig és d. u. 4—6-ig 

térzene. 

A. kiállitásldtogatás. 

A, kiállítás látogatói kedvezményes jegygyei 

utazhatnak. — Lakásokról a rendezőbizottság 

gondoskodik, illetve minden állomáson 

a lakásiroda, fog az érkező vendégek elhelyezéséről 

- 

gondoskodni." 

Kiállítási beléptidijak: 

A megnyitás napján d. u. 2 óráig 50 kr., 

a többi napokon s első nap d. u. 25 kr., 

melybe á hidvámpénz is benne van. 

Belépti jegy sorsjegy gyei együtt 40 kr. 

. Idényjegy 1 frt 50 kr.

I. évfolyam. 2. szám. A „KÖZTELEK" melléklete. Budapest, 1899. márczius 29« 




HIVATALOS 

KÖZIÖITYE. 

M E G J E L E N I K K É T H E T E N K I N T . 

Előfizetési ára: Szerkeszti: A „KÖZTELEK" SZERKESZTŐSÉGE, Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Budapest, IX., Üllöí-ut 25. szám (Köztelek). 

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tagjai és a „KÖZTELEK" előfizetői díjtalanul kapják. 

Gyűjteményes kiállítások. 

Tagadhatatlan, hogy a szegedi gazdasági 

kiállításon a nagyobb uradalmaknak kiállításai 

fogják képezni a kiállítás szorosan vett gazdasági 

kiállításának azt a részét, amely az Alföld 

gazdáira nézve a legtöbb tanulságot fogja szolgáltatni. 

Ismeretes dolog, hogy bár az Alföld 

nagyrészben egyoldalú gazdálkodásának főoka 

a természetes gazdálkodási viszonyokban rejlik, 

mégis az alföldi gazdálkodás elmaradottsága 

nem róható egészen föl ennek a körülménynek. 

Ezt leginkább bizonyítják az Alföldön lévő 

nagyobb uradalmak, amelyek a kedvezőtlenebb 

viszonyok daczára is, igen előrehaladott gazdálkodási 

rendszert visznek. Sajnos éppen az, 

hogy csak a nagyobb uradalmak azok, a 

- melyeknél a haladás tapasztalható, mig a 

középbirtokosok legnagyobb része és a kisbirtokosok 

jóformán egészen a legprimitívebb 

szemtermelést folytatják arra a főérvre támaszkodva, 

hogy az Alföld éghajlati viszonyai más 

gazdálkodási rendszer vitelét lehetetlenné 

teszik. Ezt a legnagyobbrészben tudatlanságon 

alapuló meggyőződést az egyes jól vezetett 

uradalmak, a maguk közvetlen közelében lakó 

szomszédjaiknál többé-kevésbbé megdöntötték 

és példájukkal a helyesebb gazdálkodási rendszerre 

való áttérést közvetlen szomszédjaiknál 

elősegítették. Ez azonban oly csekély, hogy 

alig számbavehető eredménynek mondható. 

Éppen ezért a szegedi kiállítást ebben a tekintetben 

is az Alföld gazdálkodási viszonyainak 

kedvező megváltoztatására, a helyes és többoldalú 

gazdasági rendszereknek előnyös alkalmazására 

nézve igen nagy jelentőségűnek kell 

tartanunk. Az alföldi uradalmaknak kiállításaikkal 

ebben az irányban megbecsülhetetlen szolgálatokat 

lehet tenniök. 

Az uradalmak kiállításai természetesen 

csak mint gyűjtemények jöhetnek számba, 

vagyis oly módon, hogy ez uradalmak kiállításai 

felöleljék az egyes uradalmak összes termelési 

ágait, összes termékeit és készítményeit, lehetőleg 

a gazdasági rendszer feltüntetésével és 

ezen keret felhasználása melleit minden egyes 

uradalom különös súlyt helyezne azon termelési 

ágának bemutatására, megismertetésére, a 

mely az illető uradalomnak, — hogy ugymondjuk 

— különös specziálitását képezi, a 

mely termelési ágra az illető uradalomban a 

közönségesnél nagyobb gondot fordítanak és a 

mely termelési ág vitele és eredményei ennélfogva 

a legtökéletesebbek. 

Az alföldi uradalmak ilyen berendezésű 

gyűjteményes kiállításainak mérhetetlen haszna 

mutatkozik. Az Alföld különböző vidékeinek 

Összes gazdái megismerik, hogy tulajdonképpen 

az Alföld klimatikus és talajviszonyai számbavételével 

a kellő és helyes eszközök felhasználásával 

a mezőgazdasági termelés több oldalága 

és ezáltal jövedelmezőbbé tétele miképp 

érhető el. Egyszersmind azonban utmutatást 

fognak találni arra nézve is, hogy a kitűzött 

czél: az alföldi mezőgazdasági termelés jövedelmezőbbé 

tétele a viszonyok különbözősége 

szerint mily különböző eszközökkel érhető el 

és hogy ugyanazon eszközök a különböző viszonyok 

kőzött mily mértékben alkalmazhatók. 

Ezért az uradalmak gyűjteményes kiállításainak 

lehetőleg fel kell ölelniök az összes termelési 

ágakat és azok összes részleteit, mert általános 

és áttekinthető, egymással összehasonlítható 

képet csak ezen a módon lehet majd előállítani.- 

Természetesen ebben az általános keretben 

az egyes kiállító uradalmaknak főbb, vagy 

tökéletesebb termelési ágai fogják a legelőkelőbb, 

helyet elfoglalni. És szabad legyen már 

ez alkalommal egy körülményt különösen 

hangsúlyoznunk és ez az, hogy az uradalmak 

gyűjteményes kiállításaiknál- lehetőleg tanulságos 

egybeállításra törekedjenek, mellőzzék a fölösleges 

czifraságot, ami a kiállításban való részvételt 

fölöslegesen megdrágítja és ami a kiállítások 

népszerűségét eddig is legfőképpen 

tönkretette. 

A nagyuradalmaknak mindenütt, de kü-. 

lönösen az Alföldön meg van az a kötelességük, 

hogy a gazdálkodás terén példát adjanak, 

ezt a példát a kiállításokon mutathatja^ be 

legjobban. Ehhez azonban nem szükséges a 

költséges czifraság. Másik czéljuk e kiállításoknak 

az üzleti érdek, melyet a nagyuradalmak 

sem nélkülözhetnek annyiban, hogy az általuk 

előállított kiválóbb tenyészanyagnak, vetőmagvaknak 

hírnevet alapítanak, azok kelendőségét 

emelik s ezzel nemcsak a köznek, hanem maguknak 

is hasznot szereznek. 

A gyűjteményes kiállítások másik része 

nem kevésbé gyakorlati értékű. Ennek főleg 

arra kell szolgálnia, hogy az Alföld kis- és 

középgazdáinak termeivényeit megismertesse, 

kitüntesse ezek termelésének előnyös oldalait 

és hibáit. Ezen gyűjteményes kiállítások rendezése 

az Alföld vármegyéiben működő gazdasági 

egyesületek feladatát kell, hogy képezze. 

Ezek a gazdasági egyesületek vannak . hivatva 

a szegedi kiállításból az alföldi gazdanépesség 

számára a legtöbb gyakorlati hasznot hiztositaní. 

Ezt pedig leginkább ugy érhetik el, ha 

működésük területének kis- és középbirtokosait 

a kiállításban való részvételre megnyerik, illetőleg 

a kis- és középbirtokosok által előállított 

terményeket összegyűjtve, kiállítják, súlyt helyezvén 

arra, hogy ne csak maguk a termények 

legyenek bemutatva, hanem a jellegzetesebb 

termelési eljárások is. így tehát a gazdasági 

egyletek gyűjteményes kiállításában a termémények 

mellett fotográfiák, a kisgazdák tenyészállatjairól, 

községi apaállatokról, áz alföldi 

gazdasági jelenetekről és munká.sról nemcsak 

díszképpen, hanem tanulmányul is szerepelhetnek. 

És ha már az uradalmaknál hangsúlyoztuk 

a lehető olcsóságot, ugy itt kétszeresen 

hangsúlyoznunk kell a czifraság mellőzését, 

amelynek a kiállítás rövid tartama miatt értelme 

sincs és emellett az illető egyesületeknek 

csak fölösleges költséget okoz. 

Meg vagyunk győződve, hogy az alföldi 

nagyuradalmak és az ottani gazdasági egyesületek 

egyformán felismerik szerepüket ős a 

szegedi kiállítást felhasználják arra, hogy segítő 

és vezető kezükkel áz Alföld gazdanépét ismét 

egy lépéssel előrevigyék a gazdasági boldogulás 

utján. 

A földmivelési és növényi termények 

csoportbizottságának ülése. 

(Budapest, 1899. márczius 11.) 

Jelen voltak: Cserháti Sándor elnöklete 

alatt Csérer Lajos, Csikós Mihály, dr. Degen 

Árpád, Füredy Lajos, Fáber Sándor, Gerlóczy 

Géza, Horváth Jenő, Jeszenszky Pál, Kerpely 

Kálmán, Kraushaar Károly, Kokas József, 

Károly Rezső, Magyar Kázmér, Marton 

Andor, Rázsó Imre, Rovara Frigyes, Rubinék 

Gyula, Sporzon Vilmos, Szilassy Zoltán, Thaisz 

EJek, Zlinszky István. 

Elnök megnyitván az ülést, felkéri a kiállítási 

iroda főnökét, hogy az ülés tárgyaira 

nézve tegyen előterjesztést. 

Rubinék Gyula a kiállítási iroda főnöke 

bejelentette a bizottságnak, hogy az iroda a 

kiállítást ismertető füzetet több ezer példányban 

szétküldötte a kiállítás körzetéhez tartozó 

vármegyék összes, száz holdon felüli birtokosainak, 

azonkívül az ország összes nagybirtokosainak 

bejelentő iveket küldött, ugy, hogy a 

szegedi kiállításról ézidőszerint már az ország 

minden jelentékenyebb gazdája tudomással bir. 

Kéri a megjelent csoportbiztosokat, hogy az 

általuk eddig teljesített munkálatokról tájékoztassák 

a főcsoportot. 

Kimerítő vita után a II. főcsoport bizottsága 

a növénytermelési alcsoport kiállításához 

még egy 11-ik alcsoportot vesz föl, melyben 

a gazdasági egyesületek és nagyobb uradalmak 

„gyűjteményes kiállítása" foglalna helyet. Ezen 

alcsoport csoportbiztosává a bizottság Szilassy 

Zoltánt választja meg egyhangúlag ős megbízza 

ezen uj csoport tervezetének kidolgozásával. 

Ezután az egyes csoportbiztosok terjesztették 

a bizottság elé eddigi működésükről 

jelentésüket. 

1. Cserháti Sándor a szemes termények, 

magnemesités és magtenyésztés kiállításának 

főcsoportbiztosa az előmunkálatokat már megkezdette, 

a tengerit már gyűjti, a tö'bbi magvakat 

most még nem tartja időszerűnek, hogy 

összegyűjtessenek, egyébként a csoport összes 

teendőire nézve az előmunkálatot megkezdette. 

2. Thaisz Lajos, a vetőmagvak, fütakarmányok 

vetőmagvai s abraktakarmányok kiállításának 

csoportbiztosa jelenti, hogy az anyaggyűjtést 

azon takarmányokra nézve kezdette 

meg, amelyek a tél folyamán rendelkezésre 

állanak, minők az a{)raktakarmányok, korpák, 

darák stb.; a száras, szálas takarmányokat az

2 KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁRCZIÜS 29. 2. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. 

idei termésből fogja összeállítani, A felszólításokat 

a birtokosokhoz már szétküldötte. 

3. Kerpely Kálmán, a dohánytermelési 

kiállítás csoportbiztosá felkérte a m. kir. dohányjövedék 

központi igazgatóságát, hogy a 

kiállítás a dohányokra kiterjedő részét vállalja 

magára, mivel ez a jövedék tárgyát képezvén, 

a termelőkkel másnak nehéz az érintkezés. A 

jövedéki igazgatóság utasította Bihar, Csongrád, 

Arad, Temes, Torontál, Békés és Heves vármegyék 

dohánybeváltó hivatalait, hogy működésűk 

területén levő dohányfajtákat állítsák össze 

s a Központi Igazgatóság a jól, a rosszul csomózott 

dohányokat, valamint az osztályozási 

módokat és egyéb a dohánykezelésre vonatkozó 

adatokat a gyűjteményes kiállításon szintén 

be fogja mutatni. 

A jövedéki igazgatóság még a jő dohánykertészek 

díjazására is fog bizonyos pénzösszeget 

a kiállítás rendezősége részére rendelkezésre 

bocsájtani. 

A debreezeni m. kir. dohánvkisérleti állo • 

más be fogja mutatni a kiállításon a dohányfüzési, 

szárítási módokat, erjesztő máglyákat, 

sötétebb és világosabb dohányfajtákat, a dohányplántáknt, 

azok pikirozását és egyéb a 

dohány termelésére vonatkozó kísérletek eredményeit. 

4. Füredy Lajos a len- és kenderkiállitás 

csoportbiztosa bejelenti, hogy e csoport sikeres 

rendezésére eddig kevés kilátás van; a lenkiállítást 

a bizottság már az őszi ülésen elejtette 

; a kendertermelők pedig nem igen mutatnak 

hajlandóságot, hogy a kiállításon résztvegyenek, 

azonban el fog követni mindent, 

hogy a kiállítás e része is sikeressé tétessék. 

A főcsoport-bizottság elhatározza, hogy a szegedi 

kereskedelmi és iparkamara fölkéressék 

a kenderkiállitás rendezésére s a csoportbiztost 

megbízza, hogy a kamarával érintkezésbe lépjen 

és a kenderkiállitás azon részét, amely a 

kenderkikészitésre, kenderfeldolgozó gépek és 

modellek bemutatására vonatkozik, elkészítse 

és lépjen összeköttetésbe ugy a szegedi kereskedelmi 

és iparkamarával, mint egyéb kenderkikészitő 

és feldolgozó gyárakkal; valamint 

azon gazdasági egyesületekkel, melyek működési 

területén a kendertermelés űzetik. Megbízza 

egyúttal csoportbiztost, hogy az adatok 

beszerzése végett kendertermelő vidékekre 

utazzék. 

5. A rétöntözési és mezőgazdasági talajjavítás 

csoportbiztosa, Faragó Lajos műszaki 

tanácsos, az ülésen való részvételben akadályozva 

levén, Szilassy Zoltán főcsoportbiztos 

tesz jelentést a csoport munkálatairól. A kiállítás 

e részét az országos vízépítési hivatal 

a saját hatáskörében és költségén rendezi s a 

kiállítás fel fogja ölelni az alföldi viszonyokra 

jelentőséggel biró rétöntözé^i és talajjavitási 

munkálatok tervezeit és a tényleg foganatosított 

s az Alföldön beyált rétöntözések és talajjavítás 

modellszerű bemutatását. A főcsoportbizottság 

e jelentést örömmel vette tudomásul. 

,6. Gsérer Lajos: a komlótermelési kiállítás 

csoportbiztosa az előmunkálatokat szintén 

megkezdette; az ország különböző vidékein 

tartott vándorelőadásai alkalmával érintkezésbe 

lépett kisebb és nagyobb termelőkkel, azokata 

kiállításba való résztvételre is buzdította s 

azt a kérést terjeszti elő, hogy miután egyes 

termelők a gyakorlatban bevált s a komlótermelésnél 

jól használható találmányokkal bírnak, 

— s azok modelljei is bemutatandók volnának 

a kiállításon, — a modellek elkészítésére a 

kiállítás költségvetésébe felvett összegen tul 

bizonyos összeg irányoztassék elő. 

A bizottság elhatározza, hogy fölterjesztést 

intéz a földmivelésügyi m. kir. miniszter 

úrhoz, hogy ezen találmányok modelljeinek 

elkészítését vállalja magára, — mely modellek a 

kiállítás után a komlótermelési vándorelőadások 

demonstratív eszközeiül volnának jól fölhasználhatók, 

a minisztérium szakközegei által. 

7. A szakoktatási kiállítás csoportbiztosa: 

Magyar Kázmér földmivesiskolai tanfelügyelő 

azt kéri, hogy mivel az Alföld és Szeged vidékén 

gazdasági tanintézet nincsen és a földmivesiskolák 

kiállítása birna fontossággal: változtassa 

meg a főcsoport a gazdasági szakoktatási 

kiállításának czimét és jellegét s csak 

a földmivesiskolák kiállítására helyezze a fősúlyt, 

melyet ő akként kontemplál, hogy egyrészt 

a földmivesiskolák kiállítanák a maguk 

terményeit, azután szükséges volna egy földmivesiskola 

berendezésének kiállítása egész 

fölszerelésével együtt, — ugy mint tanterem, 

hálószoba, munkaterem s gazdasági eszközeik 

kiállításával, a felhozott növendékek pedig a 

kiállított tárgyakra való felügyelettel volnának 

megbízhatók. Felkérendő volna tehát a földmivelésügyi 

miniszter ur, hogy egy ilyen földmivesiskolai 

berendezés költségeit a csoportbiztos 

által kidolgozandó tervezet alapján 

fedezze s felkérendő, volna á főcsoport-bizottság 

által arra is, hogy a párizsi világkiállításra 

szánt földmivesiskolai kiállítás-tárgyakat éngedje 

át a szegedi kiállítás részére. 

A főcsoport-bizottság fölkéri az elnökséget, 

hogy e tekintetben a szükséges lépéseket 

megtegye s hozzájárul a csoportbiztos 

azon javaslatához, hogy a szegedi kiállítás keretébe 

csakis a földmivesiskolák kiállítása vétessék 

fel.- 

A 8-ik csoport a kisérletügyi kiállítás csoportbiztosa 

Károly Bezső felkéretett, hogy a 

kiállítás e csoportjának rendezésére nézve lépjen 

érintkezésbe a magvizsgáló, rovartani és 

növénykórtani kísérleti állomásokkal. 

9. A mütrágyafélék kiállítására nézve 

Szilassy csoportbiztos jelenti, hogy a műtrágya 1 - 

gyárak és kereskedők készséggel hajlandóknak 

mutatkoznak a kiállításban résztvenni, s a mütrágyafélék 

hatásának szemlélhető bemutatására 

már a magyaróvári növénytermelési állomás 

fölkéretett, s a költségeket a gyárosok maguk 

fogják viselni. — A bizottsága jelentést örömmel 

vette tudomásul. 

10. Az agronom geqlogiai kiállításra vonatkozólag 

a fő'csoportbiztos bejelenti, hogy az 

országos geológiai intézet a szegedvidéki geológiai 

felvételek munkálatait, térképeit és az 

erre vonatkozó adatokat elkészíteni fogja. 

Végül Bubinek Gyula, a kiállítási iroda 

főnöke a kiállítás igazgatósága részéről fölkéri 

az egyes csoportbiztosokat, hogy ugy az általuk 

végzett munkálatokról a központi irodát értesíteni 

szíveskedjenek, valamint a szükséges fölvilágositások 

végett a kiállítás igazgatóságához 

forduljanak, amely készséggel fog mindenben 

tájékoztatást nyújtani. 

A borászati és szőlőszeti csoport 

ülése. 

(Szeged, 1899. márcz. 12.) 

Jelen voltak: Engélbrecht Károly elnök, 

Bubinek Gyula' a kiállítási iroda főnöke, 

Drucker Jenő csóportbiztos; Ormódy - Béla 

(Királyhalom), Molnár Lajos (Nagyvárad), 

Treszky Béla (Szatymaz), Zauner Bichárd 

(Királyhalom), Bácz Sándor (Budapest), Heinrich 

József (Kecskemét), Barcsay Károly (Szatymaz), 

Dezső Miklós (Szabadka), Lingauer Ferencz 

(Királyhalom). 

A szabadban létesítendő szőlő. 

A bizottság az előzetes helyszíni szemle 

megtartása után elhalározta, hogy a kiállítás 

területét 40 •-méteres területegységekre osztja 

fel. A jelenlevők közül a következők vállalkoztak 

szőlőültetésre : 

Magy. Szőlőtelepitő B.-T. nevében az 

igazgató: 40 •-méter „ Ormódy 40 méter, 

Barcsay 40 m., Heinrich 40 m. terület beültetésére. 

Azonkívül a következő birtokosok, 

ill. telepek részvétele tetszik valószínűnek: 

Szarvady 20 m., Felmayer 20 m., Halmay 

46 m., Szobonya 40 m., Fráter 40 m., Paulisbaraczkai-telep 

100 m., Miklós-telep 10Ö m., 

Lévay 40 m,, a miáltal a terület túlnyomó 

része le volna foglalva. A bizottság a még 

fenmaradt szabadterület igénybevételére a termelőket 

felhívja s intézkedik a külső földmunkák 

megkezdése iránt. 

A bor-jury összeállítására nézve 

A szőlőszeti kongresszus. 

az értekezlet abban állapodik meg, hogy a 

borjury 30 tagból álljon. Ebből 10 tag legyen 

szegedvidéki termelő, vagy szakértő, 10 tag más 

homokvidékről való (Szabadka, Kecskemét, Fehértemplom 

stb.), 10 pedig külön-külön borvidékekről, 

a jelentkezések arányában, melyek arról 

a vidékről történtek. A jury elnököt, jegyzőt 

saját köréből választ és működésére maga 

késziti el szabályzatát, A bor-jury fogja egyúttal 

a kiállításra kerülő pezsgőt, törkölypálinkát, 

seprőpálinkát és cognacot is megbírálni. 

Borküldemények junius 30-án tul el nem 

fogadtatnak. A borok bírálata azonban-csak aug. 

15—31-dike közt fog megtartatni. A bírálat 

.titkos lévén, jury-tsgók is pályázhatnak boraikkal. 

A kongresszus előkészítésével foglalkozván 

a bizottság, kimondja, hogy a kongresszus 

tárgysorozatába fel nem vett, egészen önálló 

előadások tartására is lehet vállalkozni, de 

szükséges, hogy az illető eme óhaját legkésőbb 

május l-ig jelentse be, hogy felette a bizottság 

még idejében határozhasson. Az előadásokkal 

összefüggő indítványok pedig csak az 

esetben vehetők fel a programmba, ha azok 

legkésőbb aug. 1. be lettek jelentve. 

Egy-egy előadás egy óránál hosszabb 

időt igénybe nem vehet. 

Az értekezlet a felolvasások megtartására 

a következő szakféríiakat kéri fel: 

I. Homokszőlőtelepités, talaj előkészítés: 

Bácz Sándor; 

II. Bor- és csemegefajok megválasztása 

homokon : Heinrich József; 

III. Borkezelés, különös tekintettel a 

; homoki borokra: Zauner Bichárd ; 

IV. A szőlő növényi és állati ellenségei 

és az ellenök való védekezés: Jablonovski 

József; 

V. A szőlőtermények értékesítése, különös 

tekintettel szövetkezetek alakítására : Baross 

Károly; 

VI. A jégbiztosítás kérdése: Bubinek 

Gyula (ennek elfoglaltsága esetén Drucker 

Jenő). 

Végül megállapittatott, hogy a kongreszszuson 

való részvétel bejelentési határideje 

szintén augusztus l-e legyen. 

A házi- és mezőgazdasági 

csoport ülése. 

(Szeged, 1899 márczius 13.) 

ipari 

Jelenvoltak a csoportbizottság tagjai közül: 

Adok István, Bakay Nándor szegedi kamarai 

másodtitkár, Balogh Ferencz,' Bokor Pál 

városi tanácsnok, Császár József, Edvi Illés 

László aradi kamarai másodtitkár, Fritz Péter, 

a budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára, 

Füredy Lajos len- és kendertermelési 

szaktanár, Oerster Miklós kir. iparfelügyelő, 

Orasselly László, Hegedűs István, Juránovics 

Ferencz, Kun Bertalan, Kulinyi Zsigmond kamarai 

titkár, László Gyula h. polgármester, 

Lázár Pál műegyetemi tanár, Lichtenberg Mór 

gazd. egyesületi alelnök, Bainer Ferencz kamarai 

osztályelnök, Bubinek Gyula kiállitásiiroda 

főnök, Beitzer Lipót, Szarvady Lajos kamarai 

elnök, Schwarz Emánuel, Tóth Mihály városi 

főmérnök, Weiner Miksa kamarai osztályelnök. 

A bizottság Bubinek Gyula indítványára 

egyhangúlag megválasztja a főcsoport elnökének 

Lichtenberg Mórt, az igazgatóság tagját, fő-

2. SZÁM. I. ÉVFÖLÍ'AM. KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁRCZitTS29. 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás igazgatósága. 

BUJAKOVICS SÁNDOR, LÁSZLÓ GYULA, 

• OMGE. alelnöke. 

Szeged sz, kir. város h. polgármestere.

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁRCZIUS 29. 

2. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. 

csoportbiztosnak Kulinyi Zsigmond kamarai 

titkárt. 

Lichtenberg Mór megköszönve a csoport 

bizalmát és átveszi az ülés vezetését. 

A csoportkiállitás tervezete. 

Kulinyi Zsigmond főcsoportbiztos előterjeszti 

az V. csoport kiállításának tervezetét és 

azt a bizottság egész terjedelmében elfogadta. 

E szerint e főcsoport három alcsoportra oszlik; 

ezek: 

1. A házi- és népipar alcsoportja. 

Melynek keretében Bács-Bodrog, Csongrád, 

Pest, Jász - Nagy - Kun-Szolnok, Békés, 

Csanád, Bihar, Krasső-Szörény, Temes, Torontál 

vármegyék házi- és népipari termékei állíttatnak 

ki, az iparkamarák közreműködésével. 

Szarvady Lajos kamarai elnök indítványára 

a bizottság elhatározta, hogy a házi- és 

népipari alcsoportban az egyes háziipari czikkek 

készítését szemlélhetöen is bemutatja, amire 

mégfelelő költség irányoztatott elő. 

Ugyancsak az elnök indítványára a bizottság 

fölkéri az igazgatóságot, hogy a tervezett 

sorsjáték kisebb nyereménytárgyait lehetőleg 

a kiállítandó háziipari készítményekből 

szerezze be. 

2. A mezőgazdasági ipari csoportban való 

részvételre fölhivandók lesznek az érintett 

vidéken levő ez iparbeli vállalatok, első sorban 

a mezőgazgasági malmok, szesz-és sörgyárak, 

czukor-, olaj-, keményítő- és eczétgyárak. 

E csoportban helyezendők el a kisebb 

olaj- és szeszfőzők, keményitő-készitők eszközei 

és készítményei, továbbá a kása- és 

paprika-őrlő malmok készítményei.; Ez utóbbiaknak 

megengedhető e telepeiken kapcsolatos 

szalámi-gyártmányok és tarhonya kiállítása, 

valamint a czikkeiknek a kiállítás Sartama alatt 

a csoport-paviilonban való elárasijása. 

Lázár Pál indítványára a bizottság elhatározta, 

hogy ugyané csoportban helyeztetnek 

el a mezőgazdasági ipar szolgálatára rendelt 

gépek és ki fog állíttatni egy teljes 

gazdasági szeszgyári berendezés. J 

- 3. A mezőgazdasággal JcapcsolatöS iparágak. 

Már az eddig mutatkőzó érdeklődés után' 

is indokoltnak fogadta el a bizottság, hogy a 

házi- és mezőgazdasági ipari csoport kiegészíttessék, 

legalább Szegedről és az ehhez kiállítás idő tartama alatt Auer-lámpákkal és 

közelebb eső vidékekről azon ipari szakmákhoz 

villammal való világítására nézve. — Hogy a 

tartozók bevonásával, kiknek készítmé- 

kiállítás ügyeiről a közönség kellő tájékoztatást 

nyei kiválóan a mezőgazdaság czéljaira szolgálnakhetenként 

nyerhessen, az igazgatóság e végből egy két- 

megjelenő „Kiállítási Lap°-nak és 

egy időközönként megjelenő „Kiállítási Értesítődnek 

kiadását határozta el. 

Figyelembe fognak vétetni az ily irányban 

a kamarák jegyzékei alapján kiadandó 

fölhívásoknál a kenderfonó és kenderszövő 

gyárak, bognárok, kovácsok" és kocsigyártók, 

a nyergesek és szíjgyártók, a kötelesek, a kádárok, 

a késesek. 

Á csoport elhelyezése. 

E beosztás szerint a házi- és mezőgazdasági 

ipari főcsoport három alcsoportra tagolva 

helyezendő el egy csarnokban, mely ugy építendő, 

hogy középrésze teljesen és oldalról is 

fedett, két szárnya pedig csak fedett helyiséget 

adjon. 

A csarnok méreteit illetőleg a várható 

érdeklődés szerint fogja a bizottság az igényeket 

végleg megállapítani, már most előirányozta 

azonban a biztos fedéllel el'átandó 

csarnok költségeit 3000 forintban és egészben 

megállapította a csoport költségvetését, melynek 

hiányát az igazgatóság fedezi, megfelelő támogatást 

kérve a kereskedelemügyi minisztertől. 

Az V. főcsoport ügyeinek intézése. 

Az V. főcsoportban a bejéletési fölhívásokat 

maga a csoportelnökség adja ki és a 

bejelentések is közvetlenül ide intéztetnek. A 

bejelentési határidő e csoportban május 15-re 

tüzetett ki. 

Az alcsoportok vezetői. 

Megválasztotta a bizottság az alcsoportok 

vezetőit. 

Az 1. (házi- és népipari) alcsoport elnöke : 

Szarvady Lajos kamarai elnök, csoportbiztosa: 

Lábdy Antal kamarai tag. 

A 2. (mezőgazdasági ipari) alcsoport elnöke 

és csoportbiztosa : Lázár Pál budapesti 

müegyetami tanár. 

A 3. (kapcsolatos ipari) alcsoport elnöke 

Rainer Károly, csoportbiztosa: Gál Kálmán 

kamarai tagok. 

A kiállítás igazgatóságának 

ülése. 

39.- márcz. 21.) 

Jelen voltak: Forster Géza elnöklete alatt 

Bujanovics Sándor, a rendező-bizottság elnöke, 

br. Malcomes Jeromos, László Gyula, Liehteníerg 

Mór, Rubinék Gyula a. kiállítási iroda főnöke 

ós Horváth Jenő irodavezető. Az igazgatóság 

tudomásul vette, hogy Szegeden megalakult 

az erdészeti és , vadászati kiállítás csoportjának 

rendező bizottsága: és elkcszitette a 

kiállítás tervezetét és költségvetését s felkéri a 

földmivelésügyi minisztert, hogy a kiállítás e 

részének költségeit fedezni szíveskedjék. — 

Tudomásul veszi, hogy a .kereskedelemügyi 

miniszter á kiállítási sorsjáték rendezését engedélyezte 

; elhatározta, hogy egy millió drb 40 

filléres sorsjegy bocsáttassák ki. Az erdészeti 

és vadászati kiállítás rendező-bizottságának elnöki 

tisztét gróf Károlyi Imre elfogadta. Örvendetes 

tudomásul szolgál. A kereskedelemügyi 

miniszter megengedte, hogy a kiállítás időtartama 

alatt a kiállítás területén a „szegedi mezőgazdasági 

kiállítás" czimmel külön postg[- és 

telefonállomás létesíttessék. 

A földmivelésügyi miniszter az igazgatóság 

felterjesztése folytán a kiállítás alkalmával tartandó 

cseléddijazások czéljaira 1000 koronát 

adományozott; az igazgatóság megbízza a 

helyi bizottságot, hogy a kiállítás területén kitüntetendő 

cselédek névsorát terjessze' fel a 

földmivelésügyi minisztériumhoz. 

••'••": Az igazgatóság elfogadta a szegedi légszeszgyár 

részvénytársaság ajánlatát a szegedi 

közúti hid és az Erzsébet-királyné ligetnek a 

Örömmel vette az igazgatóság a földmivelésügyi 

miniszter azon értesitécét, hogy 

az ezredévi állatkiállitási épületeknek egy részét 

és berendezését a miniszter hajlandó a szegedi 

mezőgazdasági kiállítás részére átengedni. 

Elfogadta a mezőgazdasági és háziipari 

kiállítás tervezetét és költségvetését és a költségek 

részbeni fedezésére a földmivelésügyi 

minisztert kéri fel. 

A gazdasági ismétlő iskolai tanitók körében 

mozgalom indult meg arra nézve, hogy 

csoportosan látogatják meg a mezőgazdasági 

kiállítást s az igazgatósághoz kérelmet intéztek 

az iránt, hogy számukra kedvezményes vasúti 

jegyeket és ellátást észközöljön ki. — Az igazgatóság 

e kérelmet méltányosnak találta s a 

lépéseket meg fogja tenni e tekintetben is. 

Letárgyalta és elfogadta az igazgatóság a 

Magyar Kázmér a földmivelő-iskolák tanfelügyelőjének. 

javaslatát a földmivesiskolák kiállítására 

nézve, mely tekintettel az Alföld és a 

déli vidék specziális viszonyaira, egyik vonzó 

és érdekes része lesz a szegedi mezőgazdasági 

kiállításnak. 


KRÓNIKA. 

). márcz. 6. Rendező-bizottság a nagyobb városok 

törvényhatóságát gyűjteményes 

kertészeti kiállítások rendezésére 

kéri fel. 

9. A pénzügyminiszter a kiállítási 

sorsjátékot engedélyezte. 

„ 10. Gróf Nókó nagy-szent-miklósi jószágfelügyelősége 

értesít, hogy 

gyűjteményes kiállítást rendez. 

„ 11. A „Hungária" műtrágyagyár és 

Kalmár Vilmos mütrágyakereskedő, 

a műtrágyázás hatását feltüntető 

kísérletek kiállításának 

költségére 600 forintot adományoznak. 

„ 11. A II. főcsoport: földmivelési és 

növényi termények alcsoportja 

bizottsági ülést tartott. 

,. 12. A III/l, szőlőszeti és borászati 

alcsoport bizottsági ülést tartott 

Szegeden,. 

„ 12. Gróf Zichy "N. János 100 frtot; 

br. Putheaní Leopoldina örökösei 

50 frt és dr. Schlauch Lőrincz 

váradi bíboros püspök 25 darab 

10 koronás arany tiszteletdijat 

adományoztak a kiállítás czéljaira. 

„ 13. Az V. főcsoport: mezőgazdasági 

és háziipari kiállítás alcsoportja 

alakuló ,ülést tartott Szegeden. 

„ 16. Földmivelési miniszter a kiállítással 

kapcsolatos cseléddijazásra 

1000 koronát adományoz. 

„ 21. Igazgatóság ülést tart s az V-ik 

főcsoport: házi és mezőgazdasági 

ipari kiállítás és a Vl-ik 

főcsoport: erdészeti és vadászati 

kiállítás tervezetét és költségvetését 

elfogadja. 

„ 21. Br. Sólymossy László tiszteletdíjul 

50 frtot adományoz. 

„ 21.. Bács-Bodrog vármegyegazdásági 

egylete bejelenti, hogy nagyobb 

gyűjteményes kiállítást fog ren- 

„ 26. Kunfélegyháza város bejelenti, 

_ hogy nagyobb gyűjteményes kertészeti 

és gyümölcskiállitást fog 

rendezni. 

„ 26. Br. Gerliczy Ferencz az élőállatkiállitás 

czéljaira 200 ^forintot 

adományoz tiszteletdíjul." 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás 

igazgatósága. Mult számunkban a szegedi 

kiállítás elnökségét mutattuk be, most a 

kiállítás igazgatóságának arczképéit hozzuk. A 

bemutatottak a közélet terén jól ismert alakok, 

egyéni méltatásuk helyett tehát ezúttal inkább 

arra a szerepkörre mutatunk reá, melyet a 

szegedi kiállítás rendezésénél betölteni hivatottak. 

Az öttagú igazgatóságot az összrendezőbizottság 

delegálta a saját kebeléből, az igazgatóság 

eszerint a tulajdonképpeni végrehajtó 

orgánum. Végrehajtja a rendezőbizottság határozatait, 

ellenőrzi a csoportbiztosok munkáját, 

vezeti a kiállítás építkezéseit, a költségeket 

utalványozza és szerződéseket köt. A 

kiállítás organumai között, mint összekötő 

kapocs, mint az egészet tudatos, tervszerű 

munkásságban tartó központi szerv szerepel, 

A kiállítás technikai munkálatainak vezetése 

tehát az a fontos funkezíó, a melyet az igazgatóság 

megoldani hivatott. Ez a fárasztó 

feladat a közélet által máris kipróbált erejű 

férfiak vállára nehezedik.

I. évfolyam. 3. szám. A „KÖZTELEK" melléklete. Budapest, 1899. .április 29. 




HIVATALOS 

KŐZLÖME. 

M E G J E L E N I K K É T H E T E W K 1 N T . 

Előfizetési ára: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Szerkeszti: A „KÖZTELEK" SZERKESZTŐSÉGE, 

Egész évre x„ ... 4 frt. 

Budapest, IX., Üllöi-ut 25. szám (Köztelek). 

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tagjai és a „KÖZTELEK" előfizetői díjtalanul kapják. 

A szegedi kiállítás állatkiállitási 

főcsoportja. 

A Szegeden rendezendő mezőgazdasági 

országos kiállítás első főcsoportja: az állatkiáJlitás 

fogja kétségtelenül a leglátványosabb 

részét képezni a kiállításnak, mely a. magyar 

embernek az állatok iránti előszeretetéből folyólag, 

bizonyára a legnagyobb érdeklődésre is 

számot tarthat. 

Állattenyésztésünk az utolsó időben oly 

mérvben fejlődött, hogy e téren valóban figyelemre 

méltó eredményeket tudunk felmutatni. 

A főkivánalom már most az, hogy a bemutatandó 

anyag ugy válogattassék össze, hogy az 

hü tükrét mutassa állattenyésztésünk tényleges 

állapotának, főleg azon vidék állattenyésztésének, 

amelyre a kiállítás első sorban kiterjed. 

Ösmeretes, hogy a mezőgazdasági orsz. 

kiállítások azon czélzattal létesíttettek, hogy 

főleg egyes nagyobb vidékek mezőgazdasági 

kultúrájának és állattenyésztésének bemutatá- 

. sára alkalmat nyújtsanak. Ebből folyólag az 

ezen kiállítások keretében rendezendő állat- 

. kiállításoknál a fősuly arra fektetendő, hogy 

első sorban az illető vidékek állattenyésztése 

és jellegzetes állatfajtái legyenek bemutatva. 

Természetesen ez a kívánalom nem zárja ki 

azt, hogy a kiállításon, habár talán csekélyebb 

számú egyedek által, az egész ország állattenyésztése 

bemutattassék. 

E szerint tehát első sorban a Nagy- 

Magyar-Alföld és a Duna-Tisza közének állattenyésztése 

jön figyelembe. Az Alföld terjedelmes 

rónáin a ló-, szarvasmarha-,'juh-és sertéstenyésztés 

egyaránt magas fokon áll s ugy a 

nagyuradalmak, mint a középbirtokosok tenyészetei 

s a népies tenyésztés egyaránt méltóan 

lehetnek képviselve. Bizonyára a nagy uradalmak 

hivatása, sőt kötelessége is jó példával 

előljárni, mint amelyeknek birtokában a legszebb 

tenyészanyag van s amelyeket a tanulni 

vágyók okulására be is kell mutatni ok, dokumentálván, 

hogy szakavatottsággal, a tenyésztés 

szabályainak szigorú betartásával mily 

eredmények érhetők el. 

De mint mindenütt, e téren is szükséges a 

buzdítás, a kellő útbaigazítás megadása. Ez képezi 

feladatát az állattenyésztési felügyelői kar érdekelt, 

tagjainak, kik már hivatásuknál fogva is 

abban a helyzetben vannak, hogy a tenyésztőkkel 

állandóan érintkezhetnek. A nagyuradalmaknak 

azonban már saját jól felfogott érdeke 

is azt parancsolja, hogy tenyészetüket a 

szegedi kiállításon méltóan bemutassák. Tudjuk, 

hogy a keleti államok ujabban nagy gondot 

fordítanak állattenyésztésük emelésére s 

összeköttetést keresnek a magyar fajta szarvasmarhát 

tiszta vérben tenyésztő tenyésztőkkel. 

A kiállítás rendezősége megtette a szükséges 

intézkedéseket, hogy a keleti államok szakembereiket 

kiküldjék a szegedi kiállításra, a 

kedvező összeköttetések megszerzésére tehát a 

legjobb alkalom meg van adva. 

A népies tenyésztésnek bemutatása, a 

dolog természeténél fogva már jelentékenyebb 

nehézségekkel jár. A kistenyésztő az ő konzervativizmusában 

még nem jutott el annak felismeréséhez, 

hogy az ilynemű kiállításokon való 

részvétel anyagi és erkölcsi előnyöket biztosit 

az ő részére is, de a legtöbb esetbea a költség 

kérdése is legyőzhetetlen akadályt képez s 

a kistenyésztők ha esetleg a kiállításon való 

résztvételnek szándéka meg is volna bennök, 

e jószándék hajótörést szenved a költség kérdésén. 

Itt a buzdítás, a várható előnyök vázolása 

vajmi keveset ér, azzal a kistenyésztőket 

a kiállításon való résztvételre rávenni nem 

igen lehet. A kistenyésztőknek anyagi segélyezéssel 

kell lehetővé tenni, hogy tenyészeteiket 

— természetesen csak csoportkiállitásban 

— bemutassák; ezeket a kollektív kiállításokat 

szervezni, az anyagot összegyűjteni, a 

szükséges anyagi eszközöket előteremteni, a 

vármegyei gazdasági egyesületeknek feladata; 

áldozzanak e czélra —ha van — a sajátjukból, 

ha nincs, eszközöljék ki a minisztériumtól 

vagy vármegyétől a szükséges anyagi támogatást 

s szervezzék a népies tenyésztés 

kiállítását a lehető legcsekélyebb költséggel, 

minden felesleges sallang mellőzésével. 

A népies tenyésztésnek bemutatása nemcsak 

a nagy Alföld vidékéről kívánatos, de 

nagyon óhajtandó, hogy a Dunántul vármegyéi 

is részt vegyenek abban. A népies tenyésztés 

terén legelőrehaladottabb a Dunántul; 

az ottani tenyészanyag kiállítása nagy mértékben 

buzditóul fogna hatni a kiállítást látogató 

alföldi népre; már ezokból is elismerésre 

méltó feladatot teljésitenének a dunántuli vármegyék 

gazdasági egyesületei, ha számszerűleg 

is imponáló kollektív kiállításokat szerveznének, 

de indokolt ezt tenni fináncziális szempontokból 

is. A temesmegyei svábok egy-két 

év előtt felkapták a bonyhádi tarkamarha tenyésztését 

s pl. a mult évben is több száz 

darab ily tenyészállatot vásároltak össze a 

dunántuli tenyésztőktől. A kiállításra felhozandó 

ily állatok tehát biztos és jó vevőkre találnak 

s a résztvételi költségek bizonyára bőven megtérülnek 

; ezzel a körülménynyel kell, hogy az 

érdekelt egyesületek számoljanak. 

A juhkiállitást illetőleg is szabadjon a 

gazdasági egyesületek figyelmét arra felhívni, 

hogy miután a nagyobb uradalmak a nemes 

posztógyapjas tenyészeteiket minden valószínűség 

szerint kellő arányokban be fogják mutatni 

kívánatos, hogy a községek és kistenyésztők 

kezén levő anyag is megfelelő módon képviselve 

legyen; ennek a feladatnak teljesítése 

is a vármegyei gazdasági egyesületekre vár. 

Igen nagy jelentősége lesz a sertéskiállitásnak, 

különösen a hízott sertések kiállításának. 

Kőbánya megszűnt exportpiacz lenni s 

nem is igen van kilátás rá, hogy Németország 

megnyissa sorompóit az ezen piaczról szállítandó 

sertéseknek. Erre való tekintettel foglaltatik 

intézkedés az állatorvosi közszolgálat 

államosításáról szóló törvényjavaslatban az 

iránt, hogy egyes nagyobb hizlalótelepek önálló 

piaezokká nyilváníttassanak, amelyekről a kivitel 

is lebonyolítható legyen. Ily hizlaló-telep 

ezidőszérint már több van az országban, a 

melyek kell, hogy hizlalt anyagukkal a kiállításon 

résztvegyenek, amelynek megtekintésére 

a külföldi érdekeltség meg fog hivatni. E telepek 

fellendülésére a kiállítás hathatós befolyást 

gyakorolhat, ami előnyös lesz a sertéstenyésztő 

gazdaközönségre is. 

Egyszóval, a szegedi kiállítás jelentékeny 

erkölcsi és anyagi hasznot van hivatva a 

gazdaközönségnek biztosítani. Hogy a kiállítás 

sikerét biztosithassuk, az összes érdekeltségnek 

vállvetve kell közreműködnie. Az első alkalom 

ez, amikor a gazdaközönség önerejéből rendez 

ily nagyszabású kiállítást, kell tehát, hogy 

sikerének biztosítása érdekéken, minden tőle 

telhetőt meglegyen; ez erkölcsi kötelesség, 

amelynek iparkodjunk mindannyian legjobb 

tehetségünk szerint megfelelni. A siker ez 

esetben nem fog elmaradni! J. P. 

Az erdészeti és vadászati 

főcsoport-bizottság ülése. 

(Szeged, 1899, áprtlis 16.) 

Jelen voltak: Nóvák József, BoJcor Pál, 

Kiss Ferencz, Theodorovics Ferencz, Kallivoda 

Andor, Zsótér László, Wagner Gusztáv, Endrényi 

Lajos és Rulinek Gyula, bizottsági tagok. 

Gróf Károlyi Imre, a főcsoport elnöké 

elfoglaltsága miatt jelen nem lehetvén, az 

elnöki tisztség betöltésére Pitroff Kornél kéretett 

fel. 

Az ülés elsősorban Kiss Ferencz m. kir. 

főerdészt főcsoportbiztosnak felkérte s a bizottságba 

még beveendőnek határozta: Rónay 

Erneszt, Füzeséry Kálmán, Balázs Vincze főerdőmesler, 

Lendl Adolf, Lakatos Károly, 

Jakolcsies Gyula, Egerváry Gyulát és Nakoczky 

Gyula nyug. alezredest. 

Lendl Adolf az alvidék madárfaunájának 

kiállítására vállalkozott, e czélból e vidéken 

lőtt vadaknak teljesen ingyen való kitömését 

ajánlotta fel. A kitömött vadak kiállítás után a 

lövő tulajdonába mennek. 

A kitömésre alkalmas lőtt vadaknak elküldését 

Bokor Pál tanácsnok volt szives 

magára vállalni; egyben indítványozta, hogy 

ezen vadaknak a szegedi muzeum részére 

leendő átadása iránt a bizottság illető egyéneinél 

annak idején lépéseket tegyenek. 

Ezen indítványt a bizottság magáévá tette. 

Pitroff kir. erdőfelügyelő a kiállítási 

pavillonhoz szükséges faanyagoknak ingyenes 

kiszolgáltatása iránt kéri a földmivelésügyi 

minisztert megkeresni. 

Kiss Ferencz m. kir. főerdész, az erdészeti 

kiállítás eddig végzett munkáit ismertette, 

miket az ülés elismerőleg tudomásul vett.

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1893. ÁPRILIS 29. 

SZÁM. í. ÉVFOLYAM. 

ségét, valamint felkérendő. Szeged városa is, 

hogy Ö felsége meghívására deputácziót 

küldjön ki. 

A kiállítási területnek villamfénynyel és 

gázzal való világítását illetőleg, véglegesen 

döntött az igazgatóság s megállapodásra jutott 

a kiállított gépek munkaerő forrására nézve is. 

E czélból a közúti hid és az „Erzsébet-királyné 

liget" gázlámpái háromkarú Auer-égőkkel lesznek 

ellátva, a Ganz-gyár pedig 30 drb 16 

ampéres Ívlámpa által fogja ~ eszközölni a vil- 

Jamvilágitást. A kiállított gépek hajtására 

villám- és motorikus-erő fog szolgálni. 

Tudomásul veszi igazgatóság, hogy a 

kiállítás eseményeit feljegyzendő, -a rendezőbizottság 

két lapot indított meg, még pedig a Elnök: Bainer József főkapitány. Előadó, 

sKiállítási Lapok"-at, mely kéthetenként a elnök-helyettes : Koczor János tb. főkapitány. 

„Köztelek" mellékleteképpen jelenik meg és a Ezen bizottság az ünnepségek, mulatságok, 

„Kiállítási Értesítő"-t, mely a közlemények 

elszállásolások kivitelére három albizottságot 

számához mérten sűrűbb időközökben is fog alakított, melyekbe a polgárság, aranyfiatalság 

megjelenni s hivatott ugy a fővárosi, mint a 

előkelői és a hírlapírók bevonattak. Albi- 

vidéki lapoknak kézirat gyanánt szolgálni. zottságai : 

A felállítandó épületekre nézve megbízást 

nyer IluUnek Gyula irodafőnök és Tóth Mihály 

Vigalmi bizottság. 

szegedvárosi főmérnök, hogy a pályázókkal Elnök : dr. Becsei Károly. Jegyző: ifjú 

tárgyaljanak s hozzanak azokkal végleges határozatot 

is az épületek felállítására vonatkozólag 

s utólagosan tegyenek jelentést az igazgatóság- 

László Gyula. 

nak működésükről; elhatározta továbbiakban, 

hogy képes levelező-lapokat készíttet a kiállítás 

csinosabb épületeiről, mozzanatairól felvett 

képekkel, melyek nng egyrészt kedves emlékül 

fognak szolgálni, a kiállítás látogatóinak, másrészt 

igen alkalmas reklámjai lesznek annak. 

Ily levelező-lapok készitésével az Engel szegedi 

müintézet bizatik meg. 

Örvendetes tudomásul veszi . ezután az 

igazgatóság, hogy a föídmivelésügyi miniszter 

a növénytermelési és dohánytermelési kísérleti 

állomások kiállítására 500 frtot adományoz; 

Kecskeméthy Géza szőlészeti és borászati fel- 

A szegedi orsz. 

mezőgazdasági 

A kiállítás tartama alatt galamblövészetet 

is. tartanak, melynek rendezésére magát az 

elnököt, gróf Károlyi Imrét kérik föl. 

kiállítás helyi bizottságának 

Zsótér László a Fehér-tó faunája és az 

alakuló ülése. 

ottani vadászat bemutatására vállalkozott, ami 

(Szeged, 1899. április 19.) 

épp oly tanúságos, mint érdekes lesz. 

Egyébként a vadászati kiállítás rendezézére 

Jelen voltak: Bokor Pál városi tanácsnok 

a „Szegedi vadászegylet" vállalkozott, Bába Ferencz, dr. Bacsai Károly, Bernátsky 

amely a szükséges bejelentési ivekkel is szolgál. János, Jászai Géza esperes-plébános, Kovács 

Bejelentési határidő 1899 junius 15. 

József, t. főparancsnok, Kulinyi Zsigmond lapszerkesztő, 

László Gyula h. polgármester, ifj. 

László Gyula, Obláth Lipót, Bainer József főkapitány, 

Bubinek Gyula a kiállítási iroda 

A szegedi orsz. mezőgazdasági főnöke. 

Az ülés czélja a helyi bizottság alakulása 

kiállítás igazgatóságának ülése. 

és szervezkedése volt, Feladata e bizottságnak 


a helyi teendők végzésében, a kiállítás csoportvezetőinek 

Jelen voltak: Bujanovics kezére járni, továbbá a lakásügyről 

Sándor elnöklete 

alatt László Gyula, báró Malcomes Jeromos, való gondoskodás, az ünnepélyek, kirándulások 

Lichteriberg Mór, BubineJc Gyula és Horváth Jenő és kongresszusok helyi előkészítése és szervezése. 

irodavezető; résztvettek ezenkívül az ülésen 

A bizottság a választást megejtvén, 

Bokor Pál városi tanácsos és Tóth Mihály elnöknek László Gyulát, elnökhelyettesnek és 

szegedi főmérnök. 

előadónak Bokor Pált, pénztárnoknak pedig 

A kiállítási iroda főnöke javaslatára elhatároztatik, 

dr. Gerle Imrét választották meg. Továbbiakban 

hogy az igazgatóság a földmive- 

elhatározták, hogy a helyi bizottság az elnökön, 

lésügyi miniszter urat kérje fel, miszerint szerezne 

előadón és pénztárnokon kívül 25 bizottsági 

értesítést arról, hogy Ö felsége a király tagból áll, akik a következők: Bernátsky János, 

meghívható volría e a kiállításra; s ha igen, Bába Ferencz, dr. Becsey Károly, Beck István, 

ugy a diszelnökség s a rendező-bizottság Bérczy Antal, Heinrich József, Jászay Géza, 

elnökeiből alakult deputáczió hívja meg Ő fel- 

Kiss Ferencz, Kisteleki Ede, Koczor János, 

dr. Kószó István, Kovács József, Kulinyi 

Zsigmond, Licbtenberg Mór, ifj. László Gyula, 

Milkó Endre, ifj. Móricz Pál, dr. Noszlopy 

Antal, Obláth Lipót, Pálfy József, Palócz 

László, Bainer lózsef, Boszkovicz Arthur, Tóth 

Mihály, Vajda Sándor. A helyi bizottság két főbizottságra 

és ezeknek albizottságara oszlik. A különböző 

szakbizottságok ajhozzajuk utalt ügyeket 

a saját hatáskörükben oldják meg. A helyi rendező-bizottság 

kiadásait a központ fedezi. 

A helyi bizottság tehát két fő-bizottságra 

oszlik; ezek egyike: 

I. Kiállítási ünnepségeket rendező és szállásoló 

bizottság. 

A bizottság teendői: egy kiállítási bál rendezése 

s a kiállítások tartamára színházi előadások 

biztosítása. 

Ünnepségeket rendező bizottság. 

kocsi álljon rendelkezésre s hogy a bérkocsisok 

által a vendégek meg ne zsaroltassanak. 

II. Kongresszust és kirándulásokat rendező 

bizottság. 

A második főbizottságot ez képezi és két 

albizottságot alakitolt. A Il-ik főbizottság elnöke 

: Bokor Pál tanácsosnak. Jegyző: Bernácsky 

János. 

Kongresszus bizottság. 

Elnöke: Bokor Pál, Jegyző: Bernácsky 

János. 

A bizottság teendői: a kongresszus rendezése 

körül mindazon feladatok végrehajtása, 

amelyek a központi kongresszusi rendező-bizottság 

által ide utaltatnak. 

Kirándulást rendező bizottság. 

Elnöke: Szarvady 

; Lajos. Jegyzője : dr. 

Zámló György. 

Teendői: A kiállítás idején rendezendő 

csoportos kirándulásokat előkészíteni s megvalósítani. 

Kertészeti csoportbizottság ülése. 


Jelen voltak: Molnár István elnöklete 

alatt: Lichtenberg Mór, Bokor . Pál, Bubinek 

Gyula igazgatósági tagok; Bajnóczy Károly, 

Kecskeméthi Géza, Horváth Károly, Mayer 

Miklós, Szobonya Bertalan biz. tagok Buday 

Barna csoportbiztos. 

Elnök előterjeszti, hogy a bizottság korábbi 

megállapodásához képest, a kertészeti kiállítás 

tervezete elkészült s már mintegy 1200 példányban 

szétküldetett. Ezideig azonban igen gyér 

számban történtek bejelentések, ami a gyümőlcskiállitás 

sikerére nézve korrántsem aggasztó, 

mert hiszen a bejelentési határidő csak augusztus 

hó 1-én fog lejárni. Azonban a konyhaés 

diszkertészeti kiállítás körébe tartozó növé-. 

nyek kiültetésének ideje már elérkezett s éppen 

azért ez irányban a rendezési munkálatok meg-_ 

indítása és a részvétel biztosítása felől gondos-" 

kodni kell. A bizottság jelen értekezletének 

éppen az képezi czélját, hogy a rendezés 

külső munkálataira vonatkozólag megállapodásokra 

jusson, amely czélból a kiállítási terület 

helyszíni szemléjére van szükség; továbbá 

pedig feladata a bizottságnak azon módozatok 

felől gondoskodni, amelyek mellett a 

szegedi kertészek a kiállításon való részvételre 

megnyerhetők volnának. 

Bokor Pál városi tanácsnok tájékoztatása 

nyomán a bizottságfelkérni határozza a szegedi 

kiállítás helyi bizottságát, miszerint a helybeli kertészeket|értekezletre 

összehívni és őket a kerté- 

Elnöke: dr. Kószó István. Jegyzője: Beck szeti kiállításba bevonni szíveskedjék. Ezután 

István. 

a bizottság megejti a kiállítás területén a 

E bizottság számos teendői közül fölemlítjük 

helyszíni szemlét és a következő megállapodá- 

a következőket: a kiállítás látogatóinak sokra jut: A gyümölcskiállitásra szolgáló fedett 

szórakoztotása; nevezetesen szeptember 10-én csarnok előtt lévő, mintegy 1000 négyszögölnyi 

délután egy népünnepély rendezése, ugyanez 

szabad területet virággruppok alakítá- 

alkalommal cseléddijazás a föídmivelésügyi sára kívánja felhasználni s a megfelelő berendezési 

miniszter által adományozott 1000 korona 

terv elkészítésére Mayer Mikóst, Szeged 

segélyösszeg fölhasználásával. Továbbá egy város főkertészét kéri fel. Irányelv gyanánt 

halászcsárda felállítása és bérbeadása. 

kijelöli, hogy a szabad tér közepén egy nagy 

ügyelőt Szegedre kirendeli; a kiállított lovak 

körönd alakittassék, mely a csoportos kiálllitások 

elővezetésére és; bemutatására méneskari személyzetet 

Szállásoló bizottság. 

czéljaira szolgál; ennek középpontjához a 

rendel ki. Kecskemét és Kunfélegy- 

Elnöke: Koczor János t. főkapitány. Elő- 

sugarak irányában kisebb háromszögalaku 

háza városok bejelentik, bogy a kiállításon adó és elnökhelyettes: Taschler Endre. 

gruppok fussanak, amelyek a magán kiállítóknak 

nagyobb keretű kollekczióval fognak résztvenni. Erre a bizottságra különösen fontos teendők 

kiosztandó egységterületeket fogják képezni. 

A szegedi helyi bizottság jelenti, hogy a lakásügy, 

várnak. Sokat kell intézkedniük s ebben A kiállítási csarnok közepén piramis 

ünnepélyek szórakozások, kirándulások és a rendőrség tisztviselői is azért vétettek képeztetik a budapesti kertészeti tanintézet 

kongresszusok rendezésére megalakult. Végül a be oly nagy számban, mert a helyszíni viszonyokat 

kollektív kiállításának czéljára, közben pedig 

dijadományozásokat veszi tudomásul az igazgatóság 

ők leginkább ismerhetik. A bizottság kétsorban elhelyezendő asztalok fognak állani 

; eszerint Szeged város tanácsa 200 frtot, teendői közé tartoznak: a kiállítást látogatók a kiállítók rendelkezésére. A gyümölcskiállítással 

a „Biharmegyei gazdasági egyesület" 50 frtot, elhelyezésének biztosítása. Továbbá a tűzrendészet 

kapcsolatban a virágkötészetet is befog- 

őrgróf Pállavieini Sándor 200 frtot, Szabadka 

s általában a kiállítás és az ezzel kapják 

mutatni a helyszínén, e végből a bizottság 

város tanácsa -100 -frtot és Bács-Bodrog vármegye csolatos versenyek ideje alatt a rendfentartásáról 

a gyümölcskiállitás fedett csarnokával össze- 

törvényhatósága 50 frt tisztelet-dijat adományoztak 

való gondoskodás. Végül, hogy a kiállífüggésben 

egy kis virágkötészeti pavillon épi- 

a kiállítás czéljaira. 

tást látogatók részére elegendő számú bér- 

I tését határozta el.

5. SZÍM I. ÉVFOLYAM. ÍIÁLLITÁSI LAPOK. 1899. APRÍLÍS 29. 

A fedett csarnok berendezési tervének 

elkészítésével Buday Barna csoportbiztost 

bizza meg, a szabad terület, berendezési tervének 

elkészítésére pedig Szeged város főkertészét 

kéri fel s egyúttal megbízást • ad neki 

arra, hogy a kiültetési munkálatok végrehajtá- 

Gazdasági és sportbaromfikiállitás. 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás 

keretében ez évi szeptember hó 3—10-ig 

gazdasági és spor'tbaromfikiálUtds is fog tartatni. 

kéletesebb élérése végett óhajtandó, hogy 

hazai baromfitenyésztőink, a kiknek szép baromfiai 

és ezek termékei rendelkezésre állanak, 

résztvegyenek ezen kiállításon, a hol a 

nagyközönség előtt ugy tényésztési mint értékesítési 

ügyességüket bemutathatják s kitün- 

Szegedi orsz. mezőgazdasági kiállítás csoportbizottságainak elnökei. 

i. 

TÖRMAÍ BÉLA, 

min. tanácsos, az I. (élö állatok és 

állati termékek), főcsop; elnöke. 

CsíLíffiÁíi SÁNDÖÉ, 

BÁRÓ AMBRŐZY BÉLA, 

gazd. akadémiai tanár, a II. (földmivelésí' ;. a méhészéti csop. elnöke, 

és növényi termények). főcsop. elnöke. 

- HENSER GÜSZTÁV, . MOLNÁR ISTVÁN, 

jószágigazgat8,^a sertés-kiállitásí orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos, " 

esop. elnöke. _ " • a szőlőszeti és kertészeti csop. elnöke. 

sára közvetlenül befolyjon' és felügyeljen, meg Ennek czélja bemutatni azon baromfifajtákát, tetésben részesülhetnek. Á fajbaromílakon kívül 

keresi továbbá a kiállítás helyi bizottságát, hogy melyeknek gazdasági tenyésztése haszaothozó, 

lehet kiváló tenyésztési előnyökkel bíró 

az esetről-esetre személyes felügyeletet igénylő gyakorlatilag szemlélhetővé tenni a tojás, toll magyar baromfit is kiállítani ugy élő mint vágott 

rendezési munkálatokat ellenőrizze. 

állapotban. 

és ugy az élő, mint a vágott sovány és hizott 

baromfi értékesítését nagyban befolyásoló osztályozást 

és csomagolást. Ezen czél minél tö- 

Ezen nagyszabású baromfikiállitásón minden 

egyéni vállalkozás bőven megfogja találni

4 KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. ÁPRILIS 29. SZÁM. I. ÉVFOLYAM. 

számításait erkölcsi és anyagi eredményekben. 

Az egyesek sikere pedig a köztenyésztés és 

értékesítés hasznára is válik. Természetes, 

hogy a siker itt is a részvételtől és keresettségtől 

függ. A sikernek ezen biztosítását a 

hazai baromfitenyésztőktől kérjük és reméljük. 

A kiállításra, való részvétel bejelentésének 

határideje folyó évi junius hó 1-én jár le. A 

baromfiak takarmányozásáról és tüzelleni biz- 

A szegdi orsz. mezőgazd. kiállítás komlótermelési 

csoportjának biztosa: Csérer Lajos 

(Kassa, gazd. tanintézet) a komlókiállitáson 

résztvenni óhajtók számára a következő tájékoztatást 

közli: 

Részt lehet venni a kiállításon: 1. Tobozterméssel. 

Kiállítási dijra s kitüntetésre csak 

olyan küldeménynyel (formás zsákban) lehet 

versenyezni, a mely legalább is 5 kgrnyi sulylyal 

bír. Beküldhető azonban ennél kevesebb 

tobozanyag is, csinos dobozokban, a mely 

módon pl. több fajtát lehet bemutatni. 2. A 

toboztermeléssel bemutathatok különböző érésű 

stádiumok, száritások eredményei, toboz abnormitások, 

tobozbetegségek stb. 3. Bemutatható 

a komló növény is, szárított alakban, részletekében 

: egyes féleségek levélformája, gyökérrendszere, 

a növényen előforduló betegségek, elemi 

kártételek, állati ellenségek. Ezeknek legczélszerübb 

kiállítási módja, a préselt s papírra 

feszített képes alak. 4. Vonzóvá teszik a kikiállitást 

képek s tervrajzok: komlókertek, 

szárító berendezések fényképei, rajzai, tervrajzok 

stb. Ezen tárgyak a fal területet foglalják 

el s terjedelmük nagyobb nem lehet, mint 

egy irodai ív. 5. Tanulságos lenne, ha bemutatnók 

modellekben a magyar komlótermelési 

módokat, a póznás, a különböző magas és alacsony 

sodronymüvelési módot s a szárító 

pajtákat, színeket s hasonló berendezéseket. A 

modellek alapterülete ismét nem lehet nagyobb, 

Minden kiállítási tárgy verseny alá bocsájtatik, 

s kiválósága révén dijat avagy oklevelet 

nyerhet. 

A részletes bejelentés határideje 1899. évi 

junius hó 1., de a tájékozódás érdekében kérem 

a t. kiállítókat, hogy előleges bejelentéseiket 

hozzám már április hó 10-ig megtegyék. 

A kíálllitási tárgyakat Szegeden a csoprtbiztos 

veszi át, aki a beküldés idejét később 

hozza a kiállítók tudomására. 

Méhészeti kiállitás. 

Kovács Antal, orsz. méhészeti felügyelő, 

C80portbiztos, Dél-Magyarország méhészeihez, 

a szegedi I-ső országos mezőgazdasági kiállítás- 

méhészeti csoportjában történő részvételük 

érdekében felhívást intézett, melynek lényegét 

alább közöljük: 

„ Szeged szab. kir. városban, folyó évi 

szeptember hónapnak 3—10-ig mezőgazdasági 

kiállítás lesz megtartva, melynek egyik csoportját 

a méhtenyésztés is képezni fogja. 

Midőn ezen kiállításra az önök szíves 

figyelmét felhívom, arra kérem önöket, avassuk 

fel ezt az alkalmat a méhtenyésztés ünnepélyévé. 

Kedves méhésztársak! 

Dél-Magyarországon lett az a mag el- 

tosításáról a kiállítás rendező-bizottsága gondoskodik, 

A kiállítást látogatók kedvezményes hintve, melyből az okszerű méhtenyésztésnek 

jegygyei utazhatnak. Bővebb felvilágosítás most már ékes és terebélyes fája nőtt fel. 

Hreblay Emil állattenyésztési m, kir. felügyelőtől, 

mint csoport-biztostól, Gödöllőn kapható. táson méltó résztvevőssel mutassuk be, hogy 

Tekintsünk vissza a múltra s a szegedi kiállí- 

azok a tanítások, melyekben bennünket a délvidéki 

jelesek részesítettek, állandó értéket 

Komlótermelési kiállítás. nyertek s szegénynek, gazdagnak egyaránt közkincsévé 

váltak. 

A méhészeti kiállítás csoportelnöki tisztét 

báró Ambrózy Béla ur, hazánk halhatatlan nevü 

méhészapostola, a földmivelésügyi minisztérium 

méhészeti szaktanácsadója volt szives elvállalni, 

azon férfiú, ki egyik megteremtője hazánk 

okszerű méhtenyésztésének. 

A csoportbiztosi teendők reám ruháztattak. 

Ezen tisztemben hívom fel Önöket, hogy 

vegyünk minél számosabban részt ezen a kiállításon 

élő méhek, méhkaptárak, kasok (közönséges 

és átmeneti), mézpergetők, méhészeti 

segédeszközök, viasz, mülépek, folyós és lépes 

mézek, egyszóval mindenféle méztermékek, 

viaszkészitmények és méhészeti irodalmunk 

termékeinek kiállításával. 

A bejelentési ivekért szíveskedjenek hozzám 

fordulni. Hivatali helyiségem Budapesten, 

I. ker. Krisztina-lcörut 91. szám alatt van. 

Becses megkereséseiket mielőbb kérem 

annál inkább is, hogy a hely nagysága iránt a 

kellő időben tudjak intézkedni. 

Kedves kartársaimat, a délvidék tanítóságát 

pedig arra kérem, szíveskedjenek az ügyet 

pártfogásukba venni. Juttassák el kérő szómat 

a délvidék minden községébe és minden méhészéhez 

s buzdítsák őket a résztvevésre. Azok 

pedig, akik méhészek, szíveskedjenek a kiállítók 

közé sorakozni s a délvidék méhészetének ujabb 

dicsőséget szerezni." 

sági tanintézet vagy kiállítási iroda Budapest, 

IX. Köztelek.) Az ezután érkező bejelentések 

május hó 15-ig csak 10 forint bejelentési dij 

mellett vétetnek figyelembe. Május hó 15-ike 

után bejelentések egyáltalán el nem fogadtatnak. 

mint egy irodai iv-papir területe. A magasság 

Hizott sertések kiállítása. A szegedi 

aránylagosan megfelelő. 6. A kiállítás tudományos 

mezőgazdasági országos kiállítás élőállat csoportjában 

a hizott sertések számára is egy kü- 

színvonalát emelnők, ha bemutatnók az KRÓNIKA. 

egyes kertek eredményét grafikonokban, statisztikus 

képekben. Ide tartozik : a termés ered- 

1899. márcz. 28. Földmivelési miniszter felkélön 

csoport szerveztetett. Szükséges volt ez 

azon okból, mert — daczára a sertéshizlalás 

ménye, árhullámzások, alapítási költségek, évi 

retik, hogy a kisgazdák tanulmány 

- kirándulásait ugy 

költségek, jövedelem kimutatások táblázatai. 

nagy fontosságának — az ilyen kiállítások sikeresen 

még nem voltak rendezhetők. A cso- 

Itt mutathatnók be a komlótermelési irodalmat 

irányítsa, hogy azok a szegedi 

kiállítást megtekinth essék. port rendezésére Küszler Henrik vállalkozott, 

is. 7. Okulást meríthet a kiállítás közönsége, 

(lakik Budapest Kerepesi-ut 20. Telephon 

ha kiállítjuk a komlóskertek különféle munkaeszközeit, 

különböző szárító berendezéseket-, 

retik, hogy a kiállítási körzet 

„ „ 28. Földmivelési miniszter felké- 

25—02) s bejelentési ivekkel ugy ő, mint a 

rámákat, zsákoló készüléket, komlópréseket stb;, 

földmivesiskoláit az élőállatkiállításon 

való részvételre Bejelentési határidő junius hó 1. 

kiállítási iroda (Üllői-ut 25., Köztelek) szolgál. 

valóságos nagyságban avagy kicsinyített modellekben 

stb., egyszóval mindama eszközöket s 

. utasítsa. 

anyagokat, a melyek a komlótermelés körébe 1899. április 3. Az esztergomi főkáptalan urad. 

tartoznak. 

igazgatósága a II. főcsoport 

keretében nagyobbszabásu kollektív 

kiállítást jelent be. 

„ „ 7. Budapest székesfőváros polgármestere 

a „Kiállítási Értesiítf" 

czimü kőnyomatos újságot 

engedélyezi. 

„ , „ 8. Hódmezővásárhely tanácsa értesít, 

hogy nagyobbszabásu 

gyűjteményes kertészeti kiállítást 

fog rendezni. 

10. Szeged város 200 frt tiszteletdijat 

adományoz a kiállítás 

czéljaira. 

„ „ 13. A Biharmegyei gazd. egyesület 

50 frt tiszteletdijat adományoz. 

„ „ 14. Pallavicini Sándor őrgróf 200 

frt tiszteletdíj at adományoz. 

„ „ 14. Kecskemét város polgármestere 

értesít, hogy gyűjteményes 

gyümölcski állítást fog 

rendezni. 


.1899. április 15, Szabadka város 100 frt tiszteletdijat 

adományoz a kiállítás 

czéljaira. 

„ „ 16. Az erdészeti és vadászati 

főcsoportbizottság ülést tart. 

17. Földmivelési miniszter a növény- 

és dohánytermelési' kísérleti 

állomások kiállítása 

költségeinek fedezetére 500 

frtot adományoz. 

„ „ 18. Bácsbodrog vármegye törvényhatósága 

50 frt tiszteletdijat 

adományoz. 

19. A kiállítás helyi bizottsága 

Szegen megalakul. 

19. A kiállítás igazgatósága Szegeden 

ülést tart. 

„ 21. A kertészeti csoportbizottság 

Szegeden ülést tart. 

23. Az orosházi iparkiállitás pavillonja 

megszereztetik a szegedi 

kiállítás számára. 

. „ „ 23. Földmivelési miniszter leir, 

hogy a kisgazdák tanulmánykirádulását 

hajlandó a szegedi 

kiállítás utbaejtésével 

irányittatni. 

„ „ 24. Kereskedelemügyi miniszterhez 

felterjesztés intéztetik a 

kedvezményes vasúti utazás 

tárgyában. 

Mezőgazdasági gépkiállítás. A szegedi 

I. mezőgazdasági országos kiállítás IV. főcsoportjába 

(mezőgazdasági gépek és eszközök 

kiállítása) kiállítani szándékozók bejelentései 

május hó 1-éig voltak beküldendők a főcsoport 

biztosához (ifj. Sporzon Pál Debreczen gazda- 

Sgy mülaüatos 

által készített 

mely különösen borkereskedők és likőrgyárosoknak 

circa ÍOO flveg elhelyezésére 

alkalmas, 

bármely elfogadható áron eladó. 

Czim a kiadóhivatalban.





HIVATAL.OS 

KÖZLÖIÍYE. 

M E G J E L E N I K K É T H E T E K K I U T . 

Szerkeszti: 

4«. 

A „KÖZTELEK" SZERKESZTŐSÉGE. B u d a p ^ S V í t ^ L m . 

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tagjai és a „KÖZTELEK" előfizetői díjtalanul kapják! 

A szegedi országos mezőgazdasági 

kiállítási elnökség arczképcsoportozatának 

diszes sorozatát e maival befejeztük. 

A főcsoportok és csoportok elnökei 

fáradságos szerepkört töltenek be 

a kiállítás előkészítésénél. Ők vezetik a 

bizottságok tanácskozásait, irányítják és 

ellenőrzik az összes szervezési munkálatokat 

; utánok másodsorban a csoportbiztosokra 

hárulván a közvetlen akczióba 

lépés feladata, akik a tervezet végrehajtásával, 

az érdeklődés ébrentartásával és 

az összes technikai feladatok tettleges 

megoldásával foganatosítják az elnökök 

által képviselt intencziófeat. Továbbmenőleg 

az elnökökre a reprezentálás feladata 

vár. Illusztris társaságra vár ez a feladat, 

melynek tagjai ugy egyéni súlyúknál, 

mint szaktekintélyüknél fogva biztosítják 

a jó sikert. Büszke lehet a gárda, hogy 

egy bájos főrangú hölgyet is tagjai közé 

sorozhat, kinek egyénisége kétszeresen 

vonzóvá fogja tenni gazdasszonyaink 

előtt az általa protekczionált kiállítási 

csoportot. 

Jelen arczképcsoportban a csoportelnökségnek 

négy tagját mutatjuk be, 

elől Teleki József grófnővel, aki a 

baromfikiállitás elnökségét volt szives el- 

vállalni. Alább következik a Bolla Mihály 

műszaki tanácsos arézképe, ki az OMGE.- 

nek régtől fogva nagytevékenységü tagja; 

ezúttal a mezőgazdasági gépek és eszközök 

főcsoportjának elnöki tiszte nyugszik kipróbált 

vállain. Jobboldalt Pirkner János, 

állattenyésztési főfelcgyelő, baloldalt Dr. 

Rodiczky Jenő, gazd. tanintézeti igazgató 

arczképei foglalnak helyet; előbbi a szarvasmarhakiállitás 

csoportjának, utóbbi a juhkiállitás 

csoportjának elnöke. Mindkettő 

jól ismert alakja a közéletnek. Reméljük, 

hogy most kifejtendő tevékenységük jelentékenyen 

fogja gazdagítani a közmunkásság 

terén eddig is elért eredményeiket. 

Összesen tizenkét csoportelnöke 

van a szegedi kiáilitásnak, kiknek már 

egyszerű neveikre való utalás is örvendetes 

tanúsága annak, hogy a rendezőségnek 

mily nagy szellemi erőt sikerült 

konczentrálnia. 

Gróf Szápdry Györgynek (a lókiállitás) 

és gróf Károlyi Imrének (az erdészeti 

és vadászati kiállítás) elnökének sajnálatunkra 

nem sikerült arczképét beszereznünk, 

de legalább neveiknek felemlitésével 

egészítsük ki méltán a diszes 

sorozatot.

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899"; MÁJÜS 20. 

4. áZ'ÁM. í. ÉVFOLYAM. 

A bejelentési határidők meghosszabbítása. 

A kiállítás rendező-bizottsága 

nem akarván elzárkózni a több 

helyről felhangzó óhajtás elöl, a bejelentési 

határidőt ugy az I. (élöállatkiállitás), 

mint a IV. főcsoportnál (gépkiállítás) is előtt még általános elterjedtséggel nem bírtak, 

junius 30-ig meghosszabbította, ugy hogy melyek csak itt-ott voltak kivételesen láthatók 

némely gazdaságban, 

most az összes csoportok bejelentési 

Ilyenformán a látogató közönség még 

határideje junius 30-án jár le, csak a III. élénk figyelemmel, frissen s más látnivalóktól 

főcsoport 2. alcsoportnál vagyis a kertészeti nem fáradtan, megláthatja mindazon gépeket, 

és gyümölcsMállitásnál fogadnak el augusztus 

l-ig bejelentéseket. 

A kiállítás gépészeti része. 

Mikor az OMGE és a szövetség elhatározta, 

hogy a jövőben nagyobb szabású gazdasági 

kiállitásokat rendez, az lebeget szeme 

előtt, hogy a kint, immár az élet iskolájába^ 

dolgozó és tanuló gazdaközönség semmi uton 

sem kaphat oly alapos útbaigazítást dolgai és 

tervei számára, mint éppen a helyesen és 

czélszerüen rendezett mezőgazdasági kiállításon. 

A szegedi kiállítás lesz az első, mely a 

majdan következő sorozatot megnyitja. Hogy 

a rendező-bizottság minden tőle telhetőt elkövet 

a kiállítás sikerülésének érdekében, ahhoz kétség 

nem fér és merjük hinni — hogy bár 

minden kezdet nehéz — ezen első kiállítás 

sikerülni fog. 

A kiállítás a mezőgazdasági üzem minden 

ágát felöleli s igy benne a mezőgazdasági 

gépészetnek is jutott szerepe. 

Miután ilyen általános mezőgazdasági 

kiállításon sem idő, sem alkalom nincs arra, 

hogy egyes gépek közt verseny-munkák végeztessenek, 

gépversenyek nem tartatnak. A 

kiállítás gépészeti részének czélja az, hogy a 

gazdaközönségnek a mezőgazdasági gépipar 

fejlődésének lehető hü képét mutathassa be. 

Czélja, hogy a mi viszonyaink közt használható 

gazdasági gépeket minél nagyobb számban 

és szerkezetekben találhassa meg a gazda. 

De fő czélja az, hogy mindazon újdonságokat, 

melyeket a gazdaközönség jórésze csak leírás 

után ismer, eredeti alakjában is megismertesse 

s amennyiben azt a viszonyok engedik, munkáját 

is tanulmányozhassa. 

Hogy tehát a gazdaközönség minél . alaposabban 

tájékozódhasson, a mezőgazdasági 

gépészet mai állapotáról, a rendezőség a 

gépészéti kiállítást ugy osztotta be, hogy számára 

szabad területet, fedett színeket és 

munkacsarnokot is biztosított. Ilyenformán 

mindennemű gazdasági gépnek a neki megfelelő 

hely biztosítva lévén, nem állja misem 

útját annak, hogy a legkülömbözőbb gépek 

bemutathatók legyenek. 

A gépkiállítás helyének megválasztásánál 

szem előtt tartottuk azt, hogy a látogató közönség 

minél kényelmesebben áttekinthesse ezt 

a részt. Ezért a kiállítás két főutjába helyeztük 

azt el oly módon, hogy a közönség a legélénkebb 

forgalmú utakon megtalálja s kényelmesen 

tanulmányozhatja a gépkiállítást. 

Tudva azt, hogy a kiállításra jövő gazdaközönség 

mindenekelőtt az újdonságokat akarja 

látni, a rendezőség számolt is ezzel a jogos 

követelménynyel és elrendelte a gépészeti 

résznek az újdonságok kiállítását. Mindenki 

tudja, aki valaha végigjárt egy kiállítást, hogy 

éppen a gépek csoportjában milyen bajos megtalálni 

az újdonságokat. A sok száz ismerős 

gép közt az újdonságok oly könynyen kikerülik 

a látogató közönség figyelmét, hogy nagyon 

gyakran éppen a legérdekesebb ilynemű dolgok 

nem részesülnek oly figyelembe, mint a 

Éppen ezért a szegedi kiállításon gondoskodva 

van arról, hogy megkönnyittessék a 

gazdaközönségnek az újdonságok tanulmányozása. 

Külön csoportban, közvetlen a gépkiállítás 

tőszomszédságában lesznek felállítva mindazon 

gazd. gépek és eszközök, melyek 1898. év 

melyeket eddig csak leírásból, vagy éppen nem 

ismeri. 

Kiállítóknak kötelezővé van téve, hogy 

újdonságaikból két példányt küldjenek be. Az 

egyik jön az újdonságok csoportjába, a másik 

pedig az illető kiállító kiállításába. Ilyen módon 

a közönség az újdonságot könnyen meglelheti 

s ha bővebben érdeklődik iránta, ezt 

az illető kiállitónál'ujból megtalálhatja s olt 

tárgyalhat is róla. 

Mivel azonban kívánatos, hogy a gazda 

a gépeket munkában is láthassa, gondoskodva 

van arról, hogy a kiállítók gépeiket munkában 

is bemutathassák. E czélra 53 lóerő álla kiállilók 

rendelkezésére részben villamos erő, részben 

petroleum-mótor erő. Tehát a kiállított 

gépek egy része munkában is lesz látható, 

ami mindenesetre csak emelni fogja a kiállítás 

értékét és érdekességét. A kiállítók napjában 

4 órán át és pedig délelőtt 10—12-ig, délulán 

4—6-ig fogják gépeiket üzemben tartani. Ezenkívül 

a kiállítási terület közvetlen szomszédságában 

egy gőzeke és egy petroleum-mótoros 

eke is fog dolgozni. 

Szóval a rendezőség elkövetett mindent, 

hogy a kiállítás gépészeti részét minél érdekesebbé 

tegye. S hogy ezt még jobban biztosíthassa, 

nemcsak mezőgazdasági gépeket és 

eszközöket fog bemutatni, hanem tért nyitott 

a mezőgazdasági ipar gépei számára és mindazon 

egyéb gépek és eszközök számára is, 

melyek a mezőgazdaság körében alkalmazást 

találhatnak. 

Hogy a kiállítás e része lehetőleg 

jól sikerüljön, a rendezőség a bejelentési 

határidőt fulius lió l-ig meghosszabbította. 

Ezáltal módot akarván nyújtani a kiállítóknak, 

hogy minél könynyebben s jobban előkészülhessenek 

a kiállításra. 

Másrészt pedig a kiállítók számára minden 

lehető módon iparkodik nemcsak megfelelő 

helyről, de egyúttal megfelelő méltatásról is 

gondoskodni. 

Hogy a siker teljes legyen, a kiállítóknak 

minél tömegesebb megjelenése kívánatos. 

A magyar gazdaközönség méltán elvárja, 

hogy a kiállításon megtalálhassa mindazon 

eszközöket és gépeket, melyeket gazdaságában 

alkalmazhat. 

Ifj. Sporzon 

A szegedi kiállítás és az 

alföldi városok. 

Pál. 

A szegedi mezőgazd. orsz. kiállítás igazgatósága 

szükségesnek tartotta, hogy a kiállítási 

körzet megyei és városi törvényhatóságaival, 

valamint gazdasági egyesületeivel személyés 

érintkezésbe lépjen már csak azért is, hogy a 

gazdaközönség kiállítási kedvének mértékéről 

érrtesülést szerezzen. 

Felacat gyanánt lebegett előtte emellett 

az érdekelteknek a kiállításba való bevonása is. 

Az igazgatóság ily értelmű utasításaival ellátva 

beutaztam a kiállítási körzet egy jelentékeny 

részét s az alábbiakban óhajtok beszámolni 

minőt megérdemelnének. De meg el is fárad látogatásaim eredményéről. 

a közönség a sok nézelődésbe s ha meg is Gzegléd. Az óhajtott felvilágosításokért 

találja azt, amit keresett, igen gyakran már ' Oubody Ferenez polgármesterhez és Kiss 

oly fáradtan, a sok látnivalótól elkábultan ér Gyula elnöki tanácsoshoz fordultam, akik informálni 

oda, hogy figyelmét már nem képes zavartalatalanul 

és élénkén az illető tárgynak szentelni. voltak ' szívesek, miszerint eltekintve 

attól, hogy á pestmegyei gazd. egyesület megindított 

mozgalma folytán bizonyosra vehető a 

a város tehetősebb gazdaközönségének élő 

állatokkal, különösen lovakkal és baromfiakkal: 

való megjelenése a kiállításon, maga a város 

egy szőlőszeti és gyümölcsészeti kollekczióval 

óhajt résztvenni s a használatos kertészeti 

eszközökből is be fog egy gyűjteményt mutatni. 

Nagy-Körösön Szabó Ferenez polgármester 

adta azt a felvilágosítást, mely szerint a város 

a kertészeti egyesülettel karöllVe nagyobb szabású 

kertészeti, gyümölcsészeti és szőlőszeti 

terményekből álló kiállítást fog rendezni, sőt 

a lakosság birtokában lévő kiváló lóanyag is 

remélhetőleg képviselve lesz Szegeden. 

Hód-Mező-Vásárhely az élőállat és terménykiállitásban 

vesz részt, amelyet a város 

tevékeny gazdasági egyesülete rendez, mint azt 

Juhász Mihály polgármester és Berecz Pál 

gazdasági tanácsnok értésemre adták. Az egylet 

már most kijelölte a kiállításra szánt lovakat 

és szarvasmarhákat s ezeket időnként elővezettétve 

avatott szemekkel vizsgálva ügyel 

már most arra, hogy tetszetős formában jelenjenek 

meg a kiállítási jury előtt. Különben 

a kiállítás fontosságának tudatában élő városi 

tanács annak czéljaira 100 frt tiszteletdijat 

is adományozott. 

Szabadka. Mamuzsüs Lázár polgármester 

és Jakobcsits Gyula gazdasági tanácsnok adtak 

informácziókat. Maga a város földmivesiskolájával 

vesz részt a kiállításon, melynek keretében 

bemutatja azt a párját ritkító tenyészanyagot 

is, amelylyel szarvasmarhájában, lovában 

és baromfiában bír. 

A fentemiitett urak nagyobbszabásu mozgalmat 

indítanak meg arra nézve is, hogy a 

lakosság birtokában lévő kitűnő luxuslóanyag 

is számos példányban legyen bemutatható. Ha 

a megindított mozgalom a remélt sikereket 

fogja eredményezni, a szabadkai kiállítás egyik 

kimagasló része lesz a kiállításnak. 

, Baja polgármestere, dr. Hegedűs Aladár, 

megérkeztem alkalmából egy értekezletet hivatott 

össze, melynek eredményeként jelezhetem, 

hogy a környékbeli birtokososztály ugy az élőállat, 

mint a terménykiállitásban" részt vesz, 

de különösen érdekesnek s igen gazdagnak 

ígérkezik a város iparkiállitása. Különben oly 

lelkes férfiak állnak itt is a helyi rendezőbizottság 

élén, akiknek személye teljes biztosíték 

lesz a bajai gyűjtemények tanulságos 

voltára. 

Halason. Vári Szabó István polgármester 

felvilágosítása nyomán szintén gazdag szőlő, 

bor és gyümölcskiállitást rendeznek sőt az 

élöállatkiállitás is értékes anyagra számíthat 

Halasról. 

Szolnokon a megyei gazdasági egyesület 

titkárával történt megbeszélésünk eredménye 

az az értekezlet, mely f. hó 14-én volt 

a "helyi érdekeltség bevonásával megtartva, 

amely apróra megbeszélte a rendezendő kollektív 

kiállítás részleteit s tekintélyes összeget 

szavazott meg annak fedezetére. 

Békés-Csabán a gazdasági egyesület szintén 

nagyszabású gyűjteménnyel óhajt Szegeden 

megjelenni s hogy minél tanulságosabb, 

változatosabb és gazdagabb legyen, a vármegye 

alispánja körlevélben utasította a községek 

elöljáróságait, miszerint buzdítsák a 

lakosságot a kiállításon való résztvételre s 

jelöljék ki azon állatokat melyek alkalmasak 

volnának a kiállításra, melyeket aztán a gazdasági 

egylet titkára több szakember kíséretében 

bejárva a vármegyét esetről-esetre bírálat alá 

vesz s véglegesen kijelöl. A kiállítási objektumok 

szállítási költségeit és térdijait a kisgazdák 

helyett az egyesület viseli. 

Arad. A vármegye zilált anyagi viszonyai 

bár nem engedik meg, hogy tehetősen gyámolitsa 

a fejlődés stádiumábán levő gazáasági 

egyesületet nagyobb gyűjtemény előállításában, 

de mégis tőle telhetőleg nemcsak erkölcsi hanem 

anyagi támogatásában is részetisi. Az 

egylet lelkes elnöke és titkába buzgalommal 

propagálják a kiájlitást a földbirtokos osztály

4. SZÁM I. ÉVFOLYAM. KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁJUS 3 

körében. Innen is eredményt várhatunk s ilyennek 

tekintendő már a „Pécsicai gazdakör" bejelentett 

kollekcziója is. 

Makón a város —• mint arról a h. polgármester, 

Bakos Ferencz biztosított — a kertészeti 

kiállítás keretében gazdag hagymakiáliitásával 

fog résztvenni. 

A gazdasági egyesület f. hó 16-án tartott 

választmányi ülésén foglalkozott a kiállításon 

való méltó részvétel kérdésével s tekintve azt, 

hogy a gazdasági egyesület elnöke egyúttal a 

vármegye főispánja, igen nagy súlyt fektet a 

kiállításban való részvételre, bízunk, a szép 

sikerben. 

. Szentes. Utoljára kerestem fel Gsongrádmegye, 

tehát a kiállítás megyejének székhelyét, 

hogy a vármegye fő- és alispánja s a gazd. 

egyesület elnöke és titkárától informácziót kérjek 

arra nézve, mint fog a kiállítás vármegyéje 

résztvenni a kiállításon. 

leg a kiállítandó objektumokat. A kisgazdák 

kiállítási költségeit anyaguk után a gazdasági 

egyesület fizeti, mely czélra a megye lelkes alispánja 

a szükséges összeget felajánlotta. 

Szentessel aztán be is végeztem körutamat. 

S most arra felelek meg, miként hangolt 

maga az alföldi nép a kiállítás eszméjével 

szemben? Örömmel jelezhetem, hogy ez a 

hangulat igen kedvező, mert sokszor volt alkalmam 

szóbaállani a nép legszegényebb, legegyszerűbb 

rétegével s kivétel nélkül örvendezve 

gondolnak a kiállításra. Érdeklődés van 

s nem hiányzik a tettre való készség sem. 

Tapasztalataimnak tehát az a konklúziója, 

hogy hacsak valamely elemi csapás nem jön 

közbe, a szegedi kiállítás az előlegezett várakozásnak 

derekasan megfelel. Csak jó aratása 

legyen a gazdának, akkor a kiállításnak lesz 

látogatója is, sikere is, haszna is.' 

az egybegyűlteket, felhívja a főcsoportbiztost 

az előadói javaslata előterjesztésére. 

Szilassy Zoltán a növénytermelési kiállítás 

gyűjteményes részét két csoportra osztja. 

Külön főcsoportot képeznek az uradalmak kiállításai 

és külön főcsoportot az erkölcsi testületek, 

intézmények, mint a városok, gazdasági 

egyesületek kiállításai. 

Az uradalmak kiállítása az uradalmak 

összes termelésére kiterjed ugyan, de különösen 

súly volna fektetendőazuradalmakfő, specziális 

termékeire. Milyen például a futtaki uradalomban 

a kender, komló, rizs. De az uradalmak 

a gazdasági terményeken kivül a 

gazdaságok berendezésére vonatkozó adatokkal 

és térképekkel is üdvösen szerepelhetnek 

itt, mint például Pallavicini uradalom berendezett 

öntözésének a térképei. Továbbá a 

gazdasági épületeknek, azok berendezésének, 

a gazdasági eszközöknek, a gazdasági kiválóbb 

0 cs. és kir. fensége JÓZSEF FÓHERCZEG fiit védnöksége alatt 

Nm. Dr. DARÁN YI IGNACZ m. kir. földmivelési minister úr támogatásával 

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 

Szegedi Gazdasági Egyesülettel és Szeged sz. kir. város tanácsával 

1899. évi szeptember hó 3., 4., 5., 6., 1,8., 9., 10 én. 

I fiaoixirt EH illatok a állati termékek kiállítása. » » » » I IV. főcsoport: Mezőgazdasági és egyéb gépek és eszkazók kiállítsa 

u ftrsoport: Földmivelési és növényi termények kiállítása. » » » I V. főcsoport: Házi és mezőgazdasági iparok kiillitása. r r r r 

/// ficmpart: Ssstavelés-. borászat-, gyúmóta- és kertészei kiállítás. | VI. főcsoport: Erdészeti és vadászati kiállta. > ' > • ' » " 

kiállítási irixla: Budapest, Köztelek. * Augusztus l^tól: Szeged. 

A kiállítás helye: SZEGED, Erzsébet királyné^liget 

,,a. | t, a, mn. v. * m a w 

Itt is széles körű mozgalmat indítottak a 

környékbeli földbirtokosok, uradalmi tisztek, 

gazdák bevonásával a kiállítás sikere érdekében 

s e hó 18-án értekezletet tartott, melyen e 

sorok irója jelent meg, mint a központ kiküldöttje. 

Az értekezlet a gazdatársadalom vezetőférfiainak 

jelenlétében lelkesedve alakította 

meg a központi helyibizottságot 8 laggal, a 

mely még a járási székhelyeken albizottsagokat 

is szervez. A vármegye alispánja körlevélben 

utusitja a községi elöljáróságokat, hogy 

jelölje ki a kisgazdák tulajdonában levő s a 

kiállításra alkalmas anyagot s arről tegyen záros 

határidő alatt jelentést a központi helyi 

bizottságnak, amely maga között felosztván a 

vármegye területét párosával bejárja az összes 

községeket s szakértő szemle után kijelöli vég- 

A földmivelési és növényi termények 

főcsoportbizottságának 

ülése. 

(Szeged, 1899. május 7.) 

Jelen voltak : Cserháti Sándor elnöklete 

alatt Latinovics Pál, Keszelbauer Antal, Nóvák 

József, Bokor Pál, Wolf János, Rákos Béla, 

Marton Andor, dr. Czicatriczis Lajos, Varságh 

Gusztáv, Vucskics Béla, Meskó László, Somogyi 

Emil, Regényi Lajos, Jakobcsics Gyula, Novoszel 

János, Nagy György, dr. Tőkés István,Bereczk 

Pál, Vékony József Pappy József, Szigeti Varga 

bizottsági tagok, Rubinék Gyula és Szilassy 

Zoltán főcsoportbiztos. 

Cserháti Sándor az óvári akadémia tanára 

és a Il-ik főcsoport elnöke üdvözölvén 

állatoknak rajzokban, modellekkel, vagy pedig 

fényképekben való bemutatása a kiállítás változatosságát 

eredményezné. Különben a kiállítás 

díszítésére a kertészeti termékek, faipari 

termékek, vadászati díszek mind bevonhatók. 

Továbbá czélszerü, hogy a termények 

árára vonatkozó statisztika szembetűnő, de 

egyszerrü táblázatokban kifüggesztessék. Hasznosnak 

ajánlaná olyan füzetek kinyomatását 

is, melyekben az uradalmak külön megíratnák 

az uradalmak életére, főtermékeire, tenyésztési 

irányára s a többire vonatkozó adatokat. 

Cserháti Sándor elnök a félreértések 

kikerülése végett megjegyzi, hogy bár az 

uradalmak főtermékeit külön fültüntetve tervezik 

is bemutatni, de emellett felkéretnek az 

uradalmak, hogy az általános terméságaikat ne

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. MÁJUS 2a 


vonják ki, a másik, úgynevezett . gyűjteményes 

kiállításból sem. 

Marton Andor felveti a kérdést, ] 

vájjon a gazdasági mellékiparágaktárgyait be lehet-e 

a gyűjteményes kiállításba mutatni? És 

hogy továbbá az uradalmi gépműhelyek termékeit 

ki lehet-e ugyanitt állítani. 

Előadó megmagyarázza, hogy a gépeket 

a gépkiállításon lehet bemutatni, de kisebb 

eszközöket ezen csoportban is. 

Ezután előadó áttért az erlcölcsi testületek 

kiállításának a magyarázatára. A gazdasági 

egyesületek, a köztörvényhatóságok feladatát 

az képezi, hogy működésük területéről a 

a tömegtermelőket bevonják a kiállításba, bemutatván 

a tömegtermelőknek a terményeit és 

gazdálkodási módját. A kisebb gazdák szemes 

terményeit, magvakat, a gyapjú termést. Aztán 

az egylet által kitüntetett állatoknak a rajzát, 

modelljét, fényképeit. Az egyes tanyák gazdálkodási 

rendszerét, a milyen például a szegedi 

tanyák gazdálkodási rendszere. A változatosság 

növelésére a kisgazdák épületeinek, 

közeinek, állatainak fényképei is bemutatandók. 

Suly fektetendő volna itt a vidékek kisgazdáinak 

különleges termeléseire, milyen Szegede 

paprikatermelés, Makón a hagyma. Ezzel együtt 

be lehetne mutatni a termelési módot és a jö- 

. vedelmezésre vonatkozó adatokat. Azonképpen 

az egyszerű gazdasági és házi eszközöknek a 

kiállítását is. Kívánatosnak tartaná e kiállítási 

gyűjteményekről is a jellegzetesebb, maradandóbb 

és okulásra méltóbb dolgokat nyomatott 

füzetekben megörökíteni. 

A kiállitási tárgyak elhelyezését és rendesését 

a bizottság maga végeztetné az egyöntetűség 

kedveért. 

Ha azonban ezzel maga akar valaki bajlódni, 

természetesen ennek sem állják az útját. 

Díszítéseknél a földesurak czimere, szinei, városok 

czimere, szinei, zászlói mind előnyösen 

és izlésésen felhasználhatók. 

A szemes terményeknél lehetőleg az 

. edények, de a zacskók is használhatók — 

ezek olcsóbbak is — nincs kizárva az sem, 

hogy üvegekben mutassák be a terményeket. 

A gyapjút pedig lapos üvegszekrényben volna 

legczélszérübb elhelyezni. A kiállítók czimét, 

nevét tisztán irott vagy nyomtatott felírások 

viselnék. A kik a kiállításban részt akarnak 

venni, azoknak azt a központi rendező-bizottságnál 

junius hó harminczadik napjáig be kell 

jelenteni és pedig hogy mennyi területet igényelnek. 

A mennyiben a kiállító a rendes kiállítási 

asztalon kivül még állványt is igényelne, 

ezt szintén jelenteni tartozik. A neki 

kiosztott keretben a kiállító maga elrendezheti 

a tárgyait, de ezt a rendezőbizottság is elvégzi. 

A gyűjteményes kiállítások elrendezése 

Vármegyénkénti sorrendben történik. 

Az okleveleket a főcsoportok, az erkölcsi 

testületek nyerik, de erről minden egyes gazda 

másolatot kaphat. 

A bírálóbizottságnak az okleveleken kivül 

érmek is állanak rendelkezésére. Ezekből 

a magánkiállitók, ha csoportokban vannak is, 

részt kaphatnak. Az erkölcsi tesületek, a 

gazdasági egyesületek a zsűribe tagokat küldhetnek. 

A bizottság pontról-pontra tartott beható 

tanácskozás után előadó előterjesztését 

határozattá emeli. 

Vita indult meg a bejelentési határidő 

meghosszabbítását illetőleg, a melyet a Nagy 

György, Meskó László és Bubinek Gyula 

hozzászólása után junius 30-ára állapított meg 

végérvényesen a bizottság. 

Élénk vita fejlődött ki ezután egyes vidéki 

helyi bizottságok alakitása kérdésében, a 

mely bizottságok a kiállítás sikere érdekében 

propagandát csinálnának. 

A vita eredményeként elnök kimondja, 

hogy kívánatos, miszerint a vidéki városokban 

helyi bizottságok alakíttassanak, a melyek a 

központi rendezőbizottsággal képviselőik utján 

tartják fenn az összeköttetést. Ezzel az ülést 

berekeszti. < 

KRÓNIKA. 

Április 26. Gróf Pálffy József uradalma Szomolányból 

(Pozsonymegye) nagyobbb 

juhkollekcziót jelent be. 

„ 26. A földmivelési miniszter a szegedi 

kiállítással kapcsolatos méhészeti 

kongresszus czéljaira 1000 frtot adományoz. 

„ 30. A kiállitási iroda vezetője a kiállítási 

körzet városi és megyei törvényhatóságaihoz, 

valamint a gazdasági 

egyesületekhez körútra indul. 

Május 1. Főpostaigazgatóság felkéretik , a 

„Kiállitási Lapok" és „Kiállitási Értesítő" 

hivatalos közlönyök szállításának 

engedélyezésére. 

« 1. A „Délvidéki földmivelők egyesülete" 

bejelenti, hogy a kiállításon 

nagyobb gyüjteménynyel vesz részt. 

„ 2. Földmivelési miniszter felkéretik. 

hogy a baromfitenyészállatokat a 

szegedi mezőgazdasági orsz. 

1 ' 

állításon szerezze be. 

, „ 6. Hód-Mező-Vásárhely város tanácsa 

200 korona tiszteletdijat adományoz. 

„ 6. A csálai és baraczkai állami szőlőtelepek 

résztvételüket a kiállításon 

7. A földmivelési, és növényi termények 

csoportja ülést tart Szegeden. 

9. Uradalmak, városi és megyei törvényhatóságok 

gyűjteményes kiállítások 

rendezésére hivatnak fel. 

9. A IV. főcsoport (gépészeti kiállítás) 

rendező-bizottsága a Köztelken ülést 

tart. 

13. A „Magyar Lovaregylet" értesiti a 

kiállitási irodát, hogy a szegedi lóverseny 

idejét szeptember 3-ára 

tűzi ki. 

15. A kalocsai főkáptalan 10 db aranyat 

adományoz tiszteletdíjul. 

16. Földmivelési miniszter közli az irodával 

az arad-, hünyad-, gömör-, 

kis-hont és hevesmegyei gazdák tanulmányutjára 

vonatkozó határozatát, 

akik a szegedi kiállítást is utbaejtik. 

16. Földmivelési miniszter a kiállítás 

czéljaira engedélyezett 6000 írtból 

3000 frtot folyósít. 

A földmivelésftgyi miniszter a szegedi 

orsz. mezőgazdasági kiállításon — értesülésünk 

szerint — egy gyűjteményes kiállítással fog 

résztvenni. Örömmel vészük Darányi miniszternek 

ezt az elhatározását annál inkább, mert 

ezzel, mint magyargazda, jő példával jár a 

gazdaközönség előtt a kiállításnak nem csak 

erkölcsi, de tettleges részvétellel való támogatása 

tekintetében is. E helyen emlékezünk 

meg köszönettel arról, hogy a miniszter a kiállítás 

czéljára engedélyezett államsegélyből 

ujabban 3Ö00 frtot folyósított. 

Vasúti kedvezmények a szegedi 

mezőgazdasági kiállítás látogatóinak. 

A szegedi I. országos mezőgazdasági kiállítás 

igazgatósága felkérte a kereskedelemügyi 

minisztert, hogy a kiállítás látogatóinak különleges 

vasúti díjkedvezményeket engedélyezzen, 

hogy igy a^kiállitás látogatottsága biztosíttassák. 

A kereskedelmi miniszter utasítására az államvasutak 

igazgatósága a kiállítás igazgatóságával 

egyetértőleg elvileg már megállapította és a 

kereskedelmi miniszter elé jóváhagyás czéljából 

beterjesztette a kiállítás látogatói által igénybevehető 

vasúti díjkedvezményeket. A Szegeden 

tartandó kongresszusok tagjai az I. és II. osztályon 

egy osztálylyal alacsonyabb egész jegygyei 

utazhatnak, a Ill-ad osztályon pedig fél 

11-od oszt, jegygyei. A személyvonatokon kivül 


a rendes gyorsvonatokat is igényelhetik. A 

gazdasági egyesületek által rendezendő csoportos 

kirándulásoknál, ha legkevesebb 20 tag indul 

egyszerre, ugy az Lés II-od osztályon ugyanezen 

kedvezmények engedélyeztetnek, a Ill-ad osztályon 

utazók azonban fél Ill-ad oszt. jegygyei 

utazhatnak. Ezenkívül a kiállítás egész tartama 

alatt az összes Szeged felé irányuló államvasuti 

vonalakon a kiállításra utazók a 8-ik vonalszakaszig 

bezárólag menettéri jegyet válthatnak 

ugyanazon kedvezmények mellett, mint a gazdasági 

egyesületek csoportos kirándulói, tekintet 

nélkül azonban arra, hogy csoportosan, vagy 

egyenként indulnak. A kiállítás igazgatósága 

gondoskodott továbbá arról is, hogy az ezen 

8-ik vonalszakasz körzetébe eső vasúti állomásokról 

a közlekedés olyan legyen, hogy a 

kiállítás látogatói a kiállítást egy nap alatt 

kényelmesen megtekinthessék s még aznap 

vissza is utazhassanak. E czélból naponként 

Czeglédről, Temesvárról és Csabáról különvonatok 

fognak indíttatni Szegedre és vissza. 

Más egyéb útirányokból az összeköttetés kényelmes 

levén, különvonatok indításának szüksége 

fenn nem forgott. A kiállításra szánt tárgyak 

az összes magyarországi vasutakon 50°/o-os 

díjkedvezményt élveznek olyképp, hogy a kiállításról 

visszaküldött tárgyak teljesen bérmentesen 

szállíttatnak a feladási helyre. 

A kiállítás sorsjátéka. A kiállításnak 

sorsjátéka is lesz. Lehet majd nyerni egy alföldi 

tanyát, csekély 20 krért megvásárolható 

sorsjegygyei. Néhány ezer ilyen nyerő sorsjegygyel 

ugyancsak le lehetne csillapítani az 

u. n. földéhséget, de sajnos, alföldi tanyák 

csak igen korlátolt számban állanak a kiállítás 

rendelkezésére. Egyébként aki a főnyereménytől 

elesik, még ezer és öt melléknyereménynyél 

kárpótolhatja magát, amint a játékterv mutatja, 

melyet itt adunk: 

korona értékben 

főnyeremény 50.000 

2-ik nyeremény 

15.000 

Kőt 

3000 kor. 6.000 

Két 

1000 „ 2.000 

Tíz 

600 „ 6.000 

Tíz 

400 „ 4.000 

Tiz 

200 „ 2.000 

Husz 

100 „ 2.000 

Ötven 

40 

20 

2.000 

4.000 

7.000 

Hétszáz „ i 

Ezerhat nyeremény . . . . 100.000 kor. 

A kitüntetett nyereményeket 20% levonásával 

azonnal készpénzben is beváltják. Jövő 

hét folyamán megkezdik a sorsjegyek szétküldését. 

Ebtenyésztési kiállítás. Az országos Ebtenyésztési 

Egyesület, mely nem régen alakult, 

a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás 

keretében ebkiállitást rendez. A kiállítás ideje 

szeptember 3. és 4. napja. Czélja: főként a 

specziális hazai ebfajták tenyészanyagáuak bemutatása 

és serkentés a tenyésztés felkarolására. 

Térdij : nagyfajtáért 3 frt, kisfajtáért 2 frt; 

Az egyesület tagjai 1 korona kedvezményben 

részesülnek ebenként. Az országos Ebtenyésztési 

Egylet felhívja a közönséget s különösen a 

hazai ebfajták tulajdonosait, hogy ne kicsinyeljék 

az ebtenyésztést, mert a tisztavérü ebekért 

igen szép árakat lehet elérni, ha tehát tenyészanyagaikat 

felhozták Szegedre, olyan tenyésztési 

ágra hívják fel a figyelmet, amely igen számottevő 

jövedelmi forrássá válhatik. Részletes felvilágosítással 

készséggel szolgál Buzzi Géza 

Félix (Budapest Kerepesi-ut 22.). A szegedi 

ebkiállitásra eddig következők jelentettek be 

ebeket : báró Horn Frigyes 20—35 foxtérriért, 

Fónagy József pointer irisch és angol stettereket. 

Oodzsu Elek pointereket, Buzzi Géza 7 tacskót, 

Kosztics L. 12, hajtó tacskót, Graus Géza angol 

stettereket, dr. Mika Károly, Hajós Jenő foxterrierreket 

stb. 

Az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tulajdona.




SZEGEDI ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLITÁS 

HIVATALOS 

KÖZLÖNYE. 

M E G J E L E N I K K É T K E T E N K I W T . 

Előfizetési ára: 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Felelős szerkesztő: Bl'DAV BAB,NA,; az OMGE. titkárja. 

Egész évre 

4 frt. 

Budapest, IX., Üllöi-ut 25. szám (Köztelek). 

Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" tagjai és a L „KÖZTELEK" előfizetői díjtalanul kapják.' 

Bejelentési határidők lejárta. 

A szegedi országos mezőgazdasági 

kiállitás összes csoportjainak bejelentési 

határideje f. évi junius hé 30-án 

lejár. Kivételt csak a kertészeti és 

gyttmcilcsészeti csoport képez, amely 

augusztus hé l-ig fogad el bejelentéseket. 

Bejelentési ivek kaphatók a kiállítási 

irodánál, Budapest, IX. Köztelek. 

A szegedi mezőgazdasági orsz. 

kiállítás igazgatóságának ülése. 

(Budapest, 1899. május 26.) 

Bejelentetik, hogy a földmivelési miniszter 

ismét jelét adva a kiállítás iránti meleg' 

érdeklődésének, a méhészeti kongreszszus 

rendezésére 1000 frtot adományozott. 

Továbbá a gazdasági egyesületek által rendezendő 

kisgazda - tanulmány kirándul ásókat a 

szegedi kiállítás utbaejtésével kötötte össze ; 

a kiállítási alap segélyezésére ismételten 3000 

frtot utalványozott; az állatkiállitás egyes 

épületeit és számos felszerelési eszközét a kiállítás 

czéljáira odaajándékozta; a kiállítási 

körzet földmivesiskoláit utasította a kiállításon 

való részvételre, végre az évenkint beszerzendő 

s a köztenyésztés emelése czéljából kiosztásra 

kerülő tenyészanyagot a kiállított baromfiakból 

fogja bevásárolni. Örvendetes tudomásul szolgál 

a következő bejelentésekkel együtt: Szeged 

város tanácsa 5000 frtot folyósított a kiállítási 

alap számára s engedélyt adott a terület villamos 

világításához szükséges vezeték felállítására. 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága 

a kiállítási tárgyak szállítását 5ü°/o engedménynyel 

vállalta el, a kiállítást látogatóknak 

pedig kedvezményes utazást biztosított, mert 

I. osztályon II. osztályú, a II. osztályon III. 

osztályú és III. osztályon fél IH-ad osztályú 

jegy használatával lehet utazni; ezenkívül külön 

vonatokat indít a kiállítási körzet nagyobb 

állomásairól. 

Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét, Félegyháza, 

Hódmezővásárhely, Szabadka, Baja, 

Halas városok, továbbá a Jász-Nagy-Kun- 

Szolnok-, Arad-, Csanád-, Békés- és Csongrádmegyei 

gazd. egyletek gyűjteményes kiállításokat 

rendeznek. 

A német-osztrák-magyar hajózási kötelék 

kongresszusát ezidén Budapesten rendezvén, 

tagjai meglátogatják a szegedi kiállítást is. 

Ujabban tiszteletdíjat adományozott Hódmezővásárhely 

város tanácsa 100 frtot s a, kalocsai 

székes főkáptalan 10 drb aranyat. 

Lókiállitás csoportbizottságának 

ülése. 

(Bpest 1899. május 27.) 

Jelen voltak: báró Gerliczy Ferencz elnöklete 

alatt gróf Korniss Károly, bárő Podmaniczky 

Gyula, Forster Géza, dr. Magyar László, 

Rubinele Gyula, Paiicert Alajos előadó. A 

bizottság elhatározta, hogy a földmivelési 

miniszter a bizottság elnöke által fölkéressék, 

hogy a lóverseny államdijaként egy megfelelő 

összeget adományozni kegyeskedjék. A lóverseny 

hét futamból fog állani, melyek között 

kettő mezei gazdák részére, egy zsokék, a 

többi pedig urlovasok részére lesz kiírva. A 

bizottság köszönettel vette tudomásul a „Magyar 

ismeri el, s egyúttal megengedi, hogy az egylet 

egy tisztviselője a rendezésbe befolyjon, végül 

rendelkezésre bocsájtja a budapesti totalizateur 

gépeket is. A lóverseny rendező-bizottsága 

következő tagokból áll_: gróf Andrássy Sándor, 

báró: Gerliczy Ferencz, gróf Károlyi Gyula, 

gróf D' Orsai Olivér, Pacor Vilmos altábornagy, 

Paikert Henrik, Rónay Ernő, Rátz Béla alezredes, 

gróf Szapáry György, gróf Szapáry Péter, 

gróf Széchenyi Imre. Versenybíró: báró 

Podmaniczky Gyula, verseng titkár és mázsáló : 

dr. Magyar László. Indító Bokor Pál. A verseny 

szeptember 3-dikán tartatik meg. 

Az ügető-verseny, mely szeptember hó 

8-án rendeztetik, három futamból áll: egy sulkyverseny 

háromezer méterre, egy kettősfogatverséiíy 

hatezer méterre és egy négyesfogatverseny 

tizezer méterre. Itt is megállapittattak 

a rendező és bíráló-bizottságok, melyek névsorát 

később közöljük. Ezen versenyek után 

kerül a sor a díjugratásra, és jeu-de-barre-ra, 

melyeknél a budapesti lovagló verseny szabályai 

mérvadók. 

A lókiállitás igen érdekesnek ígérkezik, 

amennyiben a mezőhegyesi állami ménes buzgó 

és lelkes vezetője gróf D' Orsay Olivér kilátásba 

helyezte, hogy a nagyban fejlődő mezőhegyesi 

tájfajtából egy demonstratív gyűjteményt állit 

ki, ezenkívül részt vesznek szintén kollektív kiállítással 

Pest, Torontál, Temes ős Bihar megyék 

valamint Szabadka és Hódmezővásárhely városok. 

A bejelentési határidő julius 1-je, amire 

e helyen is figyelmeztetjük a tenyésztőket. A 

bizottság végül azt határozta el, hogy a földmivelésügyi 

minisztert arra kéri, hogy ugy mint 

a luxuslóvásárokon a külföld figyelme ezen 

kiállításra is, mint tenyészanyag-bevásárlási 

forrás fölhivassék. 

Szarvasmarhakiállitás csoportbizottságának 

ülése. 

(Budapest, 1899. junius 3.) 

Jelen voltak Pirkner János elnöklete alatt 

a bizottsági tagok teljes számban. Jeszenszky 

Pál csoportbiztos előterjeszti, hogy a kiállításra 

eddig bejelentett szarvasmarhák száma 

már az ezer darabot meghaladta. A bejelentési 

határidőt a kiállítás igazgatósága julius l-ig 

meghosszabbította. 

A bizottság a részvétel fokozása czéljából 

a rendező-bizottsági és jury-tagokat felkéri, 

hogy vidékükön a gazdaközönséget és 

nagyobb uradalmakat a kiállításban való részvételre 

buzdítani szíveskedjenek. Minthogy a 

balkán államok kormányai nagy érdeklődéssel 

kisérik a szegedi kiállítást, melyen nagyszámú 

tenyészállatot szándékoznak bevásárolni és 

közvetlen összeköttetést óhajtanak keresni 

Lovaregylet"-nek azon határozatát, melyben 

a szegedi lóversenyeket legitim versenyeknek a magyar tenyésztőkkel, a bizottság az igazgatóság 

utján hivatalosan felkéri a balkán 

államok kormányait, hogy a szegedi kiállításon 

megjelenni, illetve magukat kiküldöttjeik utján 

képviseltetni szíveskedjenek. A rendező-bizottság 

megállapította még ezen az ülésén a bírálati 

szabályzatot és megválasztottá a jurytagokat. 

Házi és mezőgazdasági ipari 

kiállítás csoportbizottságának 

ülése. 

. (Szeged 1899. junius 5.) 

Elnök Lichtenberg • Mór: Kulinyi Zsigmond 

csoportbiztos előterjesztetté, högy ittár eddig 

is számos bejelentés érkezett, daczára annak, 

hogy a. bejelentés határideje csak julius 1-én 

jár le. Az eddigi bejelentések is igen b ecsesek, 

ugy hogy e csoport érdekessége 1 mái* is 

biztosítottnak látszik s az 1100 •-méter 

területű diszes csarnoknak már eddig fele van 

lefoglalva, ugy hogy szükséges lesz a csarnokhoz 

kiegészítő szárnyakat építeni. A magyar 

kereskedelmi muzeum a kiállításban a magyarországi 

háziipari gyűjteményes kiállításával 

vesz részt. A csoportelnökség a budapesti, 

aradi, nagyváradi és temesvári kamarák utján 

oly házi és népipari czikkeket vásároltatott, 

melyek bemutatására egyes kiállítók anyagi 

eszközök hiányában meg nem nyerhetők s 

felkéretett a debreczeni kereskedelmi és iparkamara, 

hogy házi és népipari gyűjteményét 

kiállítás végett engedje át. BaJcay Nándort kiküldte 

a bizottság, hogy a szegedi kamarai 

kerület házi és népipari czikkeit összegyűjtse 

s a nagyérdekünek Ígérkező kendérkiállitást 

teljesen előkészítse. A kiállításon az egyes 

házi és népiparok szemléltető bemutatásáról

KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1809. jüNitrs 24. 


is gondoskodva lesz ; bemutattatnak: szövőszékek 

működésben, agyagipar mintázó korongok, 

a hódmezővásárhelyi agyagipariskola 

műhelye, a tápéi gyékényszövés, továbbá a 

szőnyegszövés, melynek szemléltető bemutatására 

a nágybecskereki szőnyeggyár kéretik fel. 

E csoportban meg van engedve oly czikkek 

kiállítása is, melyek mezőgazdasági ezélokra 

készülnek. A nágybecskereki szőnyeggyár a 

mezőgazdasági és háziipari kiállítás csarnokának 

díszítésére megfelelő mennyiségű szőnyeget 

volt szives átengedni. 

A baromfikiállitás csoport-bizottságának 

ülése. 

(Budapest 1899. június 20.) 

Jelen voltak: Tormay Béla elnöklete 

alatt: Beiivinkler Károly, Oéber Kornél, Hauer 

Béla, Hauer Géza, Horváth Jenő, Hreblay 

Emil, Koppély Géza, Rubinek Gyula és Szilcszay 

Elemér. 

Hreblay Emil csoportbiztos terjesztett 

elő jelentést a kiállítás ügyében eddig történtekről. 

Ezideig már oly nagy számmal történtek 

bejelentések, hogy a kiállítás az eddig 

tartott baromfikiállitásokat felül fogja múlni. 

A földmivelésügyi kormányzat kilátásba helyezte 

hogy a kiállításon nagyobb bevásárlásokat fog 

tenni a köztenyésztés czéljaira. 

Junius 20-ig összesen 1400 drb. baromfit 

jelentettek be. Csoportbiztos bejelenti még, 

hogy a galambkiállítás iránt is nagy érdeklődés 

nyilvánul a tenyésztők részéről. A bizottság 

megbízza csoportbiztost, a gazdasági és sportgalamb-kiállitás 

rendezése ügyében teendő 

intézkedések megtételével. A térdijat a galambokra 

nézve a bizottság egy koronában állapítja 

meg. 

A Baromficsoport biráló bizottságát a 

Csoportbiztos bemutatja a kiállítás rendezőbizottságának 

átiratát, melyben kérdés tétetik, 

hogy a csoport dijazási czéljaira maximálisan 

mennyi oklevél és érem lesz szükséges. Miután 

következőleg állapította meg a rendező-bizottság. 

a bejelentések még lezárva nincsenek, 

A jury öt csoportban fog működni. elnök előterjesztésére a bizottság elhatározza, 

A biráló-bizottság elnöke Darányi Ferenczné. 

hogy . e tekintetben érdemlegesen csakis az 

a) Tyúkok 

összes bejelentések beérkezte után fog határozni. 

csoportját biráló bizottság : gr. 

Teleki ArvédnŐ, Návay Sándorné, Bauer Bóbertné, 

Elnök előterjesztésére elhatároztatik, hogy 

báró Nyáry Gyula, Serák Károly. kisgazdák által a kiállításra felküldendő juhok 

b) Pulykák csoportját biráló bizottság : br. szállitási költségeinek fedezésére, a rendelkezésre 

Gudenusz Béláné, Fíttler Sándorné, Schmolí 

álló hitelből 400 frt, azaz négyszáz frt 

Bernátné, Koppély Géza, Hauer Béla. 

fordiltassék. Ezen összeg esetleg fel nem használt 

, . c) Yizi szárnyasok csoportját biráló bizottság 

része, a rendezendő juhászkutyaverseny 

: Graefl-Szirmay Szeréna, Hauer Béláné, dijazási czéljaira fordítandó. 

Baksányi Anna, Beiwinkler Vilmos, dr. Bodiczky 

A juhkiállitáson működő jury tagjaiul 

Jenő. 

d) Galambok csoportját biráló bizottság: 

alábbi tenyésztők és szaktekintélyek választattak 

meg. 

Hauer Béla, Klusch János, Balassa György. 

Bodiczky Jenő elnök, Leitényi György, 

e) Hizottbaromfi, tárgyak és éneklő madarak 

Bálintfy Pál, Beinprecht Aiftal, Hegedűs József, 

csoportját biráló bizottság : Hauer Gézáné, Somssich Andor, Krupitzer Károly, br. Baratta 

Török Gézáné, Hartmann A. 

Drogono, Vörös Sándor, Schreiner János, br. 

A bizottság minden csoportbizottságba Biedermann Bezső, Marikovszky Géza, Wengerszky 

a kiállítási körzet területén levő gazdasági 

Hugó gróf, Schwartze Eberhard, 

egyesületek részéről 1 — 1 tagot kér delegálni. Virágh Elek, Turner Nándor, Szkitta Sándor, 

A bizottság a díjazásra nézve akként állapodott 

Szabó Károly intéző, br. Prónay Dezső. 

meg, hogy emléktárgyat csakis csoportos Végül elnök indítványára elhatároztatik, 

kiállítók ,s ezek közül azok nyerhetnek, kik hogy a ramboulettek bírálata a magyar fésűsöktől 

teljesen külön fog választatni. 

legtöbb elsődijat nyertek a fajták díjazásánál; 

díszoklevelet csak azok nyerhetnek, akik nem 

csoportban állítanak ki s szintén a legtöbb 

legnagyobb dijat vagy érmet nyertek, továbbá 

az egyesületek gyűjteményes kiállításaik után.. 

Jutalomtárgyak, kiállítási oklevelet és érmeket 

Fajbaromfivásár. 

A f. évi szeptember havában Szegeden 

bárki nyerhet. 

tartandó I. országos mezőgazdasági kiállítás 

A dijak a következők : 

keretében egy nagyszabású gazdasági baromfikiállítás 

5 emléktárgy k ,100 frt értékben. 

fog rendeztetni. Kétségtelen, hogy a , 

20 aranyérem. 

szegedi kiállításnak egyik legérdekesebb, leg- 

30 ezüstérem. . 

50 bronzérem. 

Jutalomtárgy, díszoklevél és kiállítási oklevél 

a szükséghez képest és az alábbi pénzdijak 

: 

10 díj a 30 kor. = 300 korona. 

20 , á 20 , =400 „ 

30 , a 10 „ ==.300 „ 

A baromíikiállitáson állategészségügyi 

szempontból a legmesszebb menő intézkedéseket 

megfogja tenni a bizottság s egyúttal 

felkérni határozta a földmivelésügyi minisztert, 

hogy a kiállításra bejelentett baromfiakat a 

tenyésztőknél pár nappal az elküldés ^lőtt 

az állami állatorvosokkal vizsgáltassa meg s 

ezek távirati jelentésben ' tudassák az eredményt. 

Tejgazdasági kiállítás csoportbizottságának 

ülése. 

(Budapest, 1899. junius 20.) 

Elnök Tormay Béla. 

Sierbán János csoportbiztos előterjesztése 

nyomán a bizottság tudomásul vette, hogy 

Pfhanhauzer czég egy tejkamrát fog működésben 

bemutatni az egy általa e czélra építendő 

pavillonban: továbbá, hogy Makovicsky felvidéki 

kereskedő a Felvidék sajtterményeit 

fogja egy kollektív kiállításban bemutatni. 

Ezután a csoportban kiállítók díjazására 

kitűzött 2 drb díszoklevelet, 2 drb. aranyérmet, 

6 drb ezüstérmet 10 drb bronzérmet s 10 

drb kiállítási oklevelet. 

A juhkiállitás csoportbizottságának 

ülése. 

(Budapest, 1899 junius 20.) 

Jelen voltak: dr. Bodiczky Jenő elnöklete 

alatt: Bainprecht Antal, Szentkirályi Ákos, 

Vörös Sándor, Rubinek Gyula, a kiállítási 

iroda főnöke, Oéber Kornél, Hori'áth Jenő, 

irodavezető, Lejtényi György éá Szikszay 

Elemér csoportbiztos. 

tanulságosabb része a baromfikiállitás lesz. 

Az ország egy részén sembir a barömfitenyészsés 

oly kiváló jelentőséggel, mint éppen az 

Alföldön, amely a baromfitenyésztésnek üzésére 

mintegy predesztinálva van s amely országrész 

tényleg ma legnagyobb mértékben táplálja 

baromfikivitelünket. 

Eddigi baromfikiállitásaink rendszerint 

tulajdonképpen fajbaromfikiállitások voltak s 

legkevésbé tükröztették vissza az ország vagy 

az illető vidék baromfitenyészetének állapotát. 

Az eddigi baromfikiállitások tehát inkább a 

sporttenyésztést, mintsem a köztenyésztést karolták 

fel. Hogy az ily sportbaromfikiállitásokból 

az országnak kevés haszna van, igazolja 

ama körülmény, hogy az ismétlő baromfikiállitások 

daczára a külföld különböző fajtái nálunk 

elterjedni nem birtak, mert azok a magyar 

tyukfajtávaí az edzettség és gyors fejlődés tekin' 

etében a versenyt kiállani képtelenek. Hogy 

a szegedi baromfikiállitásnak ne sportjellege 

legyen, ez olyképp lesz elérhető, hogy a köztenyésztésre 

alkalmas baromfianyaggal biró 

tenyésztők nagyszámban fognak ezen résztvenni. 

Eddig egyezernél több baromfi van már 

bejelentve, de kilátás van arra. hogy e szám 

még lényegesen emelkedni fog, mert 0 exczellencziája 

a földmivelésügyi miniszter ur, aki a 

baromfiköztenyésztés emelésére évenkint nagy 

összeget áldoz s különösen alkalmas hímnemű 

tenyészanyag kiosztásával az ország egész 

baromfiállományának gyors átalakítását sikeresen 

segité elő s e czélból évenkint nagyszámú 

hímnemű fajbaromfit vásároltat össze, elrendelte, 

hogy a f. évi őszi bevásárlásokat szakközegei 

a szegedi baromíikiállitáson eszközöljék. 

Felhívjuk tehát á gazdakőzönség figyelmét 

ezen kedvező alkalomra, hol a -köztenyésztésre 

alkalmas fajtabaromfit kiállíthatja, sőt el is 

adhatja s igy az anyagi haszon.mellett erkölcsi 

sikert is arathat! 

A kiállításon való részvétel által ezenkívül 

egyéb kedvezményeket is élveznek a 

gazdák. A kiállitáson való részvételnek ; bejelentési 

határideje f. évi julius hó l-ig hosszabbíttátott 

meg. 

Bővebb felvilágosítás kapható a Kiállítási 

irodánál, Budapest .Köztelek'. 

A kiállitás czéljára adományozott 

tiszteletdijak. 

Torontálm. gazd. egyl. 300 frt. 

Nagyváradi lat. szert, főkáptalan 10 drb arany. 

Kecskemét város 1 arany és 2 ezüst érem. 

Gróf Karátsonyi Jenő 1 ezüst keheJy. 

Báró Wodiáner Albert 100 frt. 

Gróf Csekonics Endre 50 frt. 

Szegedi Kereskedelmi-és iparbank 100 frt. 

Csongrádi gazd. egylet 100 frt. 

Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. gazd. egylet 100 frt- 

Gróf Teleky Arvéd 100 frt. 

Zsótér Andor 50 frt. 

Szeged-csongrádi takarékpénztár 100 frt. 

Magyar sörfőzők egyesülete 100 frt. 

Magyar kölcsönös állatbiztosító 50 frt. 

Gróf Dessewffy Aurél egy tiszteletdíj. 

Fülöp szász-kóburgi herezeg 50 frt. 

Gróf Zichy János 100 frt. 

Br. Puthon Leopoldina 50 frt. 

Dr. Schlauch Lőrincz püspök .125 frt. 

Br. Solymossy László 50 frt. 

Br. Gerliczy Ferencz 200 frt. 

, Szeged sz. kir. város tanácsa 200 frt. 

Biharmégyei gazd. egyesület 50 frt. 

Őrgróf Pallavicini Sándor 200 frt. 

Szabadka város 100 frt. 

Bács-Bodrogm. törvényhatósága 50 frt. 

Hódmezővásárhely törvényhatósága 100 frt. 

Kalocsai főkáptalan uradalom 10 drb arany. 

. 

Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. törvényhatósága 100 frt. 

! 

Esztergomi érsekség urad. központja 50 frt. 

A kertészeti és gyümölcsészeti 

kiállitás dijazási tervezete. 

1. Faiskola és gyümölcskertészet. 

1. Faiskolatermékek. 

1. Teljes gvümölcsfaálany-gyüjtemény. Minden 

alanyból legalább 12—12 drb. állítandó 

ki. Mindegyikhez 2—2 drb egyéves nemes ojtvány 

mellékelendő, hogy ez által szemléleti 

uton megtanulhassa a laikus látogató azt, hogy 

az egyes alanyokra minő nemes fajták 

ojthatók. 

2. A leghelyesebben nevelt és névvel ellátott 

magas törzsű 12 drb alma, 12 drb körteojtvány. 

3. A leghelyesebben nevelt és névvel ellátott 

középtörzsü 6 drb alma, 6 drb körte,

5. SZÁM í. ÉVFOLYAM. KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 189Ő. JTfNllTS 24. 

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás csoportbiztosai. 

i. 

KULINYI > ZSIGMOND, FÜRED* LAÍOS, RÁZSÓ IMRE, • ? 

mezőgazdasági ipari kiállítás kenderkiállitás csoportbiztosa. kiállításának csoportbiztosa. 

házi és csoportbiztosa. a len- és szemestérmények 

SIKRBÁ.N JÁNOS, IFJ. SPORZON PÁL, DR. DRÜCKEÍI HREBLAY EMIL, 

JENŐ, 

tejgazdasági kiáll.., cs.-bizto.sa. : mezőgazd. gépek kiáll., cs.-biztosa. szőlőszeti és borászati kiáll, cs.-biztosa. baromfikiállitás csoportbiztosa. 

•••••". KOVÁCS ANTAL, KÁROLY REZSŐ, CSÉRER LAJOS, 

-méhészeti-Mállitás csoportbiztosa. kisérletügyi kiállítás csoportbiztosa. komlótermelési kiállítás esoportbiztosa. 

-- :•

4 KIÁLLÍTÁSI LAPOK. 1899. ÍÜMS 24. 5. SZÁM. 1. ÉVFOLYAM. 

6 drb szilva, 6 drb cseresznye, 6 drb meggy, 

6 drb nyári és 6 drb őszibaraczkojtvány. 

4. Utmenti sorfának alkalmas és helyesen 

nevelt 3—3 drb alma, körte, cseresznye, dió, 

berkenye és egyéb gazdasági haszonfák. 

Dijak: Mind a,négy alcsoportnál arany, 

ezüst és bronz érem.' 

Mind a négy alcsoport teljes kiállításáért 

: díszoklevél. 

II. 

Frissgyümölcs. 

a) Gazdásági csoport. 

1. Az alföldi viszonyok közé legj óbban 

bevált 3 fajta piaczi, 3* fajta asztali őszi érésű 

alma és körte. 

Dijak : Arany, ezüst és bronz érem. 

2. Az alföldi viszonyok közé legjobban 

bevált 3 fajta magvaváló, 3 fajta duránczi őszi 

baraczk és 3 fajta szilva. 

Dijak: Arany, ezüst és bronz érem. 

3. Nagyban termelésre és aszalásra legalkalmasabb 

3 fajta alma és 3 fajta körte. 

Dijak : Ezüst és bronzérem. 

4. Nagyban termelésre és aszalásra legalkalmasabb 

3 fajta szilva. 

Dijak : Ezüst érem. 

5. Egy kosár legszebb beszterczei szilva. 

Dijak : ezüst érem. 

Az egész alföldre nagybari termelésre 

ajánlott őszi gyümölcsgyüjtemény. 

: Dijak : Arany és ezüst érem. 

Megjegyzés. Minden egyes gyümölcsfajtából 

egy 2—5 kg. postakosárral küldendő be 

és az évi termelés átlagos mennyisége bejelentendő. 

b) Fajtagyüjte ményi csoport. 

1. A leggazdagabb és helyes névvel ellátott 

őszibaraczk-gyüjtemény. 


2. A leggazdagabb és helyes névvel el • 

látott szilva-gyűjtemény. 


|> 3. A legszebben fejlődött, leggazdagabb 

és helyes névvel ellátotti őszi körte-gyüjtemény. 


4.'A legszebben fejlődött, lejggazdagabb 

és helyes névvel ellátott őszi almagyüjtemény. 

Dijak : Arany és ezüst érem. 

5. A termelést minden tekintetben megérdemlő 

uj vagy kevésbé ismert bármely gyümölcsfajták. 

Dijak : Ezüst és bronz érem. 

6. A legteljesebb és helyesen megnevezett 

kollektív gyümölcskiállitás. 


Megjegyzés. A nagyobb gyümölcsökből 

legalább 5, a kisebbekből legalább 10 drb küldendő 

bei 

1. A legczélszerübb gyümölcsszedő eszközök 

és pedig rudasszedők, kosarak, hágcsók 

stb. gyűjteménye és bemutatása. 

Dijak : Egy díszoklevél. Minden tárgyért 

külön arany, ezüst vagy bronz c?em adható. 

2. A legczélszerübb gyümölcs és zöldség-csomagolási 

eszközök és anyagok u. m. 

kézi targonczák, háti kosarak, saraglyák, kocsik, 

csomagoló ládák, kosarak, rekeszek, hordók, 

egyéb eszközök és csomagoló anyagok 

(fagyapot, papiros stb.) gyűjteményes kiállítása. 

Dijak : Egy díszoklevél. Minden egyes 

tárgy külön is díjazható arany, ezüst és bronz 

éremmel. 

3. A legczélszerübb gyümölcs- és zöldségcsomagolási 

móclok. Minden pályázó • köteles a 

csomagolást három zöldségfélével, illetve gyümölcsnél 

baraczkon, szilván, és szőlőn eszközölni. 

Dijak: Aranyérem. Pénzdijak: 100frt, 

50 frt. 

IV. Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó kellékek. 

1. Aszalók,, szesz- és izfőzők, cidermalmok 

és sajtók, konzerválok, gyümölcshámozó 

és szeleltetőgépek stb. csoportos bemutatása. 

Dijak : Egy díszoklevél. Minden gép, vagy 

eszköz külön arany, ezüst vagy bronz éremmel 

díjazható. 

V. Feldolgozott gyümölcs és zöldség. 

1. A legjobban aszalt beszterczei szilva. 

(Beküldendő legalább 2 kg.) 

2. A legszebb alma- és körteaszalvány. 

(Bek. fajtánkint 2 kg.) 

3. A legszebb cseresznye-, meggy-, nyáribaraczk- 

és őszibaraczk-aszalvány (Bek. fajtánkint 

2 kg ) 

4. A legszebben czukrozott (kandirozott) 

gyümölcsök választéko's gyűjteménye. (Bek. 

2 kilogramm.) 

5 A legszebb és legjobb gőzben főzött 

gyümölcsök kollektív kiállítása. (Bek. egy-egy 

doboz). 

6. A legjobb és legszebb nyáribaraczk-, 

szilva- és cseresznyeiz. (Bek. egy doboz vagy 

üveg.) 

7. A legjobb gyümölcSéczet. (Bek. 2 

palaczk.) 

8. A legjobban besavanyitott káposzta. 

9. A legjobban besavanyitott paprika, 

uborka. (Bek. 5—5 liter.) 

10. Aszalt' gyöknövények és gombák. 

11. Aszalt zöldség-konzervek. 

Dijak: minden alcsoportnál arany, ezüst 

és bronz érmek. 

II. Konyhakertészet. 

1. Teljes konyhakertészeti mag gyűjtemény. 

Minden féleségből egy-egy negyedliternyi menynyiséggel. 

Dijak: arany, ezüst és bronz érem. 

2. Hüvelyesekből egy-egy félliternyi menynyiség 

küldendő. A helyes elnevezés s a szortírozás 

veendő figyelembe. 

3. Kobakosokból (uborka, tök stb.) 5 példány 

küldendő egy-egy fajtából. 

4. Hagymástermékekből fajtánkint 2—2 

kilónyi köteg. 

5. Gumósokból fajtánkint 2—5 liternyi 

mennyiséggel. 

6. Gyöknövények fajtánként legalább 10. 

drbból álló kötegekben. 

7. Karfiol, karaláb, saláta. Fajonkint 5—5 

fejjel. 

8. Tengeri zöld és szárított állapotban, 

10—10 csőben. 

Dijak: minden alcsoportnál ezüst és 

bronzérem. 

* 9. A legszebb gyűjteményes zoldségkiállitás. 

Dijak: díszoklevél, arany ős ezüst érem. 

10. Mezőgazdaságilag termelt káposzta, 

dinnye, burgonya, íoraafajtánként 2—10 drbban. 

Dijak: arany, ezüst és bronz érem. 

A jury belátása szerint egyes kultuvákat 

külön is díjazhat. 

A díjazásnál főleg a, Szeged vidékén, 

III. Gyümölcsszedő és csomagoló eszközök 

és anyagok, konyhakerti és diszkertészeti 

eszközök. 

tehát homokos talajban elért legszebb eredmények 

vétetnek elsősorban figyelembe, 

A díszoklevél elnyerésénél a fajtának 

legalább 10 sikerült varietását kell bemutatni. 

Arany érem kiosztásánál a nagyban való 

előállítás vétetik figyelembe. 

Ezüst éfemmél minden sikerült varietás — 

tehát egy változat is — jutalmazható. 

Bronz éremmel sikerrel biztató kísérletek 

jutalmaztatnak. 

III. Diszkertészet. 

1. A kiállítási területnek dísznövényekkel 

és virágzó növényekkel való legszebb díszítése. 

2. Egy csoport szép virágzó szegfű. 

3. Egy csoport szép virágzó tubarózsa. 

4. Egy csoport szép virágzó Canna. 

5. Öszi rózsák (Aster) legszebb csoportja. 

6. Fuchsiák legszebb csoportja. 

7. A legszebb Pelargoniumok virágzó 

állapotban. 

8. Virágzó gumós Begoniák legszebb 

csoportja. 

9. Egy csoport a legszebb különféle virágzó 

növényekből összeállítva. 

10. Piaczi növények szép csoportja. 

Dijak: díszoklevél, arany, ezüst és bronz 

érem. 

IV. Virágkötészet. 

1. Egy ízléssel összeállított kézi bokréta. 

2. A legszebb virágkoszoru. 

3. Gladiolusok levágott állapotban. 

4. A legszebb levágott rózsák. 

5. Egy gyűjteménye a legszebb virágzó 

nyári növényeknek, levágott állapotban. 

Dijak: díszoklevél, arany és bronz érmek. 

KRÓNIKA. 

Május 19. Máv. igazgatósága értesiti a kiállítási 

irodát, hogy a kiállítási tárgyakat 

a szokásos kedvezmények mellett 

fogják az összes vasutak szállítani. 

,, „ A kisvárdavidőki gazdakör bejelenti, 

hogy gyűjteményes kiállítást 

rendez. 

Temesvármegye törvényhatósága egy 

gyűjteményes kiállítás ezéljára 500 

forintot engedélyezett. 

Zentai gazdakör bejelenti, hogy 

gyűjteményes kiállítást rendez. 

Május 20. Posta- és távirdaigazgatóság értesitesitése, 

hogy a „Kiállítási Értesítő 

nek hirlapjegybérmentesitést ad. 

Május 22. San-Marco herczeg nagykomlósi uradalma 

gyűjteményes kiállítást jelent 

be. 

„ „ Szeged város tanácsa a villamáram 

szabad kezelését és a közúti Md iritensiv 

világítását engedélyezi. 

Május 23. V. Balogh Lajos ref. lelkész 

Gyriróról 

(Fejérmegye) a kiállítást 

megtekintendő csoportos kiránd ulást 

szervez. 

Május 25. Földmivelési miniszter a millerieunji 

kiállítás területéről kért egyes épületeket 

és felszerelési tárgyakat átengedi. 

„ „ A Magyar Hajózási egyesület értesít, 

hogy a hajózási kötelék kongreszszusa 

alkalmából a kongresszus 

tagjai megtekintik a szegedi kiállítás 

t. 

,, „ A földmivelési miniszter értesít, hogy 

a kiosztásra kerülő fajbaromfi- tenyészanyag 

egy részét a szegedi 

baromfikiállitáson vásárolja be. 

Május 26. József főherczeg kisjenői uradalma 

bejelenti, hogy gyűjteményes állatés 

növénytermelési kiállítást rendez. 

Május 27. A Biharmegyei gazd. egylet gyűjteményes 

állat- és terménykiállitást 

jelent be. 

„ „ A lókiállitás rendező - bizottsága 

ülést tart 

Junius 

2. Foldiui velőst miniszter értesít, hogy 

az orsz. méhészeti kongresszus Szegeden 

tartatván meg, annak költségeire 

1000 frtot adományoz. 

„ „ Őrgróf PallavicinrSándor mindszentalgyői 

uradalma nagy gyűjteményes 

állatkiállitást jelent be, 

„ „ Erdélyi róm. kath. státus radnóthi 

uradalma állatkollekcziót jelent be, 

Junius 3. A szarvasmarhakiállitás rendezőbizottsága 

ülést tart. 

„ „ Az esztergomi érsekség uradalmi 

központja 50 frt tiszteletdijat ado- 

„ „ Jász-Nagy-Küii-Szolnokmegye törvényhatósága 

100 frt tiszteletdijat 

• adományoz. 

„ „ Arad vármegye gazd. egylete gyűjteményes 

állat- és terménykiállitást 

jelent be. 

5. A házi és mezőgazd. ipar csoportja 

Szegeden ülést tart. 

Junius 


Junius 12. Urlovasok szövetkezete 600 korona 

szubvencziót szavaz meg a kiállítási 

lóverseny czéljaira. 

Az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tulajdona.

KIÃLLÃTÃSI LAPOK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KIÃLLÃTÃSI LAPOK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r