2005/1 - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

TARTALOM 

Gábor Iván (1935-2004)............................................................................................ 3 

Tisztelt Olvasóink! 

Már gyönyörű tavasz van, amikor 

ez évi első számunkat kezükben 

tartják. A tavasz, a megújulás 

jegyében készült e számunk, mely 

számos, eddig lezajlott szakmai 

programunk ismertetése mellett, 

könyvismertetéssel is gazdagítja 

lapunk tartalmát. 

A takarékossági szempontokat 

kénytelenek voltunk idén is szem 

előtt tartani, ezért ezt az évfolyamot 

is egy borító kíséri végig. 

Megértésüket ezúton is köszönjük. 

A megváltozott külsőt archív gyűjteményünkből 

válogatott ábrák, 

metszetek díszítik. 

Remélem, hogy örömmel forgatják 

lapunkat, és az olvasás 

hozzájárul majd intézményünk 

életének közelebbi megismeréséhez. 

Budapest, 2005. március 

Gulácsiné Pápay Erika 

főigazgató 

Mezőgazdasági Könyvhónap, 2005 

Februárban könyvhónap – immáron nyolcadszor ............................................... 4 

A Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvénye az OMgK-ban.............................. 5 

Író-olvasó találkozó a Mezőgazdasági Könyvhónapon – 

Dr. Szekeres Béla megnyitóbeszéde ....................................................................... 6 

Etikai kódex 

Az etikai kódexet előkészítő bizottság által elfogadott tervezet.......................... 8 

Archív könyvek bemutatása 

„...’Egynek minden nehéz ; Soknak semmi sem lehetetlen!” – 

Széchenyi István: Lovakrul ..................................................................................... 12 

Könyvismertetés 

A húsmarhatenyésztés gyakorlata ........................................................................... 18 

Borszőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok .................................................... 18 

Virágkötő iskola ......................................................................................................... 19 

Növényi citogenetika................................................................................................. 20 

Meggy, cseresznye ...................................................................................................... 20 

Nálunk történt 

Agrárkulturális rendezvények 

Gazdakalendárium – A játékos kicsi gazda hónapjai......................................... 21 

Karácsonyi vásár és programsorozat................................................................... 22 

Fejet hajtva a természet előtt ................................................................................ 23 

Kiállítás megnyitó 

A Székely Bertalan Baráti Kör kiállítás ............................................................... 24 

Kaposyné Csikós Ilona kiállítása ........................................................................ 24 

Kitekintő 

EU-konform üzemi gazdálkodási terv készítése ................................................... 25 

Névadó ünnepség a Budapesti Corvinus Egyetemen........................................... 26 

Éves EU közkönyvtári találkozó a Parlamentben ................................................. 27 

IKSZ workshop........................................................................................................... 27 

A Kárpát-medence könyvtárügye a Tisza partjáról nézve .................................. 28 

„Polcológiától” az „információs bummig” – Az Egyetemi 

Könyvtár szakmai konferenciája............................................................................ 29 

Információval az üzleti sikerért – A Magyar Marketing Szövetség Agrár- és 

Élelmiszeripari Marketing Klub és az OMgK közös rendezvénye .................... 31 

Élelmiszeripari szaktanácsadási konferencia......................................................... 31 

A Nagy Könyv program............................................................................................ 32 

Programajánló .......................................................................................................... 33 

Ajánló bibliográfia 

Megújuló energiaforrások: biogáz, biomassza....................................................... 34 

Agrárium.................................................................................................................... 43 

E számunk szerzői: 

Cserey Lászlóné dr. ny. könyvtárigazgató, Dr. Szekeres Béla vezető főtanácsos (FVM), Markó Ivett (KSzI) 

Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Gulácsiné Pápay Erika, Kabai Gábor, 

Kárász Kinga, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Veronika, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Prokai Dorina, 

dr. Sinóros-Szabó Botondné (OMgK) 

Fotók: 

Markó Ivett (KSzI) 

Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kárász Kinga (OMgK) 

2 

2005. 2004. XII. XI. évfolyam 2. 1. szám

GÁBOR IVÁN (1935-2004) 

Csak 69 éves volt, de a kegyetlen kór nem adott már több időt ahhoz, hogy feleségével együtt 

élvezze a nyugalmas budakeszi otthont, neves grafikus fiának sikereit, unokáinak cseperedését. 

Két közismert fiútestvére (Gábor Pál filmrendező és dr. Gábor Imre sebész főorvos) után 

2004. december 9-én ő is távozott az élők sorából. Szülővárosában, Dunaföldváron helyezték 

örök nyugalomra. 

Gábor Iván az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár-magyar szakon végzett 1959-ben. 

Friss diplomásként magyart tanított az akkori Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban, 

majd amikor az intézmény főiskolává alakult, megbízást kapott a könyvtár kialakítására és 

vezetésére. 

1980-ban családjával Budapestre költözött, és az Állatorvos-tudományi Egyetem újjászülető 

könyvtárában folytatta szakmai tevékenységét osztályvezetői, majd 1992-től igazgatóhelyettesi 

beosztásban. Bakonyi Ferencné könyvtárigazgató irányítása mellett együtt éltük át a modern 

könyvtár kialakításának minden fázisát a tervezéstől az építésen, berendezésen át, egészen 

a számítógépes szolgáltatások bevezetéséig. A rutin állománygyarapítási és feldolgozási 

folyamatok felügyelete mellett meghatározó szerepe volt a Magyary-Kossa Gyuláról elnevezett 

szakmatörténeti könyv-különgyűjtemény kialakításában, a hivatalosan is elismert Állatorvostörténeti 

Múzeum szakszerű felépítésében, a történeti levéltár rendbetételében, feltárásában. 

Nyugdíjba vonulása után (1996) még sokáig támaszkodhattunk önzetlen segítségére. 

Csendes, szerény, visszahúzódó egyénisége mögött veretes humán műveltség, nagyfokú 

emberség húzódott. A történelem iránti érdeklődése, tanári precizitása, óvatos megfontoltsága 

hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár a szakmát újraíró fejlődés sodrában sem feledkezett meg 

a múlt értékeiről. 

Kedvenc költőjével, Kosztolányi Dezsővel mondjuk: 

Okuljatok mindannyian e példán. 

Ilyen az ember. Egyedüli példány. 

Nem élt belőle több és most sem él, 

s mint fán se nő egyforma két levél, 

a nagy időn se lesz hozzá hasonló. 

(Halotti beszéd) 

Cserey Lászlóné dr. 

2005. 2004. XII. XI. évfolyam 2. 1. szám 

3


FEBRUÁRBAN KÖNYVHÓNAP - IMMÁRON NYOLCADSZOR 

Nincs még egy ország Európában, 

ahol az agráriumnak könyvünnepet 

rendeznének, vagyis Magyarország 

az egyetlen, ahol a mezőgazdasági 

szakirodalom – szaklapok és 

könyvek – legújabb, és már forgalomban 

lévő kiadványait egyszerre 

mutatják be. Biztos, hogy nemcsak 

a szervezők várják ezt az eseményt, 

hanem a szerzők, írók, olvasók, vagyis 

a mezőgazdasági szakterület 

összes szereplője. 

Január 31-én, ismét a Magyar 

Mezőgazdasági Múzeum gyönyörű 

épületében, a Vajdahunyadvárban 

nyílt meg nyolcadik alkalommal 

– az Erdei Ferenc féle régi hagyományt 

felújítva – a mezőgazdasági 

szakirodalom ünnepe. 

Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó 

igazgatójának köszöntője után 

Berecz András mesemondó szavainak 

szárnyán érkeztünk meg a falusiakhoz, 

illetve a gazdálkodáshoz. 

Dr. Bart István, a Magyar Könyvkiadók 

és Könyvterjesztők Egyesülése 

elnöke szót emelt a magyar nyelvű 

szakkönyvkiadás jövőjének megmentéséért. 

Az 1800-as évek óta adnak 

ki magyar nyelven szakkönyveket, 

tankönyveket, és semmiképpen 

nem szabad hagyni, hogy elhaljon 

ez a fontos tevékenység, hogy az 

angol nyelv kizárólagos uralomra 

törjön, mert félő, hogy így nyelvünk 

visszacsúszik a konyhanyelv 

szintjére. A veszély nagyon közeli, 

hiszen Hollandiában, Dániában, 

Svédországban már zömmel angol 

nyelven adják ki a szakirodalmat. 

Hangsúlyt kell fektetni a szaknyelv 

karbantartására! 

Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság 

főszerkesztője a 60 éves lapról 

és lapból mesélt, illetve mutatott 

be ízelítőt a kivetítőn a hallgatóságnak, 

majd pedig az olvasottságra 

vonatkozó közvélemény-kutatási 

eredményeket csodálhattuk meg. 

Ma már működik az mmg online 

(http://www.mmgonline.hu), ezzel 

az internet világába is feliratkoztak. 

1991-ben alakult meg a Magyar 

Mezőgazdaság K., kezdetben a 

Kertészet és Szőlészet, a Kistermelők 

Lapja, a Méhészet, a Kertbarát 

Magazin, a Kerti Kalendárium, az 

Erdőgazdaság és Faipar csatlakozott 

hozzájuk. 1991 óta jelentetik meg a 

Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 

számokban című nagy sikerű 

könyvet. 1995-től újabb lapok – 

Magyar Állattenyésztők Lapja, Magyar 

Állatorvosok Lapja, Borászati 

Füzetek, Biokultúra és a Kertgazdaság 

– kapcsolódtak a kiadóhoz. Ma 

11 folyóiratot adnak ki. 

Benedek Fülöp az FVM közigazgatási 

államtitkára nyitotta 

meg hivatalosan a Mezőgazdasági 

könyvhónapot. Elmondta, hogy a 

minisztérium 1100 szakkönyvet 

támogatott az utóbbi 8 évben. Bart 

Istvánhoz kapcsolódva ő is hangsúlyozta 

a magyar szakkönyv kiadás 

fontosságát, és örömét fejezte ki azzal 

kapcsolatban, hogy az európai 

szakkönyvkiadás összehasonlító 

statisztikájában Magyarország milyen 

jó helyen áll. 

Az év szerzője Rakonczay Zoltán 

lett, aki a Hazánk védett értékeiről 

sorozat szerzője. A sorozat első 

kötete még 1987-ben a Mezőgazdasági 

Kiadónál jelent meg. 

Rakonczay Zoltán egész életét a 

természet védelmének szolgálatába 

állította, nemcsak természetvédő, 

de a természetvédelmi ismeretek 

terjesztője is. 

Sári Enikőtől megtudtuk az idei 

könyvhónap állomásait: Kecskemét, 

Gyomaendrőd, Marosvásárhely. 

A marosvásárhelyi események 

szervezője Káli Király István – az 

Erdélyi Könyvescéh vezetője – beszámolt 

arról, hogy az erdélyi kiállítás 

kétnapos lesz, a magyar anyaghoz 

csatlakoznak a romániai mezőgaz- 

4 

2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam 2-3. 4. 1. szám


dasági könyv- és lapkiadók magyar 

és román nyelvű kiadványaikkal. A 

kiállítás mellett kétnyelvű szimpóziumot 

is tartanak. 

Lelkes Lajos meghirdette az idei 

kirakatversenyt. Ezután meghívta a 

jelenlevőket a La Fiesta által elkészített 

és felszolgált magyar ételek 

kóstolójára, valamint bemutatta az 

év borát, és ennek kapcsán átadta a 

szót Vesztergombi Csabának. 

Az iú borász bemutatta a szekszárdi 

borvidéket, amely ma 2 ezer 

hektár területen fekszik, és ennek 

70%-án kék szőlő terem. Történeti 

kutatásokból tudni vélik, hogy már 

a kelták is termesztettek azon a 

vidéken szőlőt, majd a rómaiak idejében 

virágzott fel a bortermelés. 

A rendszerváltás nagy lendületet 

adott a borászatnak, ez alatt a másfél 

évtized alatt 40-50 évet sikerült 

fejlődni. A Vesztergombi család 

története az 1700-as évekre nyúlik 

vissza, az idők folyamán mindig 

volt szőlőjük, és termeltek bort. Ma 

olyan borokat akarnak készíteni, 

amelyek elnyerik a fiatalok tetszését, 

s ezáltal is erősödjön a magyar 

borkultúra. 

A Mezőgazdasági Könyvhónap 

záróeseményére 2005. február 24- 

én, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztériumban került 

sor. A két házigazda Sári Enikő 

(Agrárkiadók Szervező Bizottsága) 

és Dékány András (FVM Kommunikációs 

Önálló Osztályának főosztályvezetője) 

volt. 

A rendezvényt dr. Fehér István, 

helyettes államtitkár nyitotta 

meg. Beszédében elmondta, hogy 

ellátogatott a könyvhónap vidéki 

eseményeire, Kecskemétre, 

Gyomaendrődre és Marosvásárhelyre. 

Az utóbbi idén kiemelt 

szerepet kapott, és így a Sapientia 

Egyetem jelentős könyvkészlettel 

bővült, mely nagymértékben segíti 

a határon túliak felkészülését az Európai 

Unióhoz való csatlakozásban. 

A helyettes államtitkár az információáramlás 

fontosságára 

hívta fel a figyelmet: „ahol tudás és 

innováció van, ott nő a mezőgazdasági 

termelés”. Ebben nagy szerepet 

kapnak a könyvkiadók, hiszen a 

szakkönyvek vidéki terjesztése segíti 

elő a fejlődést. 

A mezőgazdaságban komoly 

szellemi aktivitás mutatkozik, 

amely az ágazat – EU csatlakozást 

követő – szerkezet-átalakulásának 

is tulajdonítható. Idén mintegy 

1000 szakkönyvet mutattak be, 

minden vidéki rendezvény teltházzal 

ünnepelte az eseményt. 

Az idei kirakatverseny díjait dr. 

Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó 

igazgatója adta át. Három kategóriában 

lehetett nevezni: a könyvesbolt-láncok 

versenyében 3. díjat 

nyert megosztva a Líra és Lant és a 

pécsi Betűdzsungel könyvesbolt. 2. 

helyezettként a Libri Könyvesbolt 

került ki, a pálmát pedig a győri 

Alexandra Könyvesbolt vitte. 

Egyéni könyvesboltok kategóriájában 

szintén két 3. helyezett 

került ki: a Kaposvári Egyetem és 

a Debreceni Egyetem könyvesboltjai. 

A soproni Cédrus Könyvesbolt 

„ezüstérmes”, a budapesti Rákóczi 

úti könyvesbolt pedig „aranyos” lett. 

Az Év szakújságírója címet dr. 

Zala Simon Tibor kapta, melyet lánya 

vett át. Igazán megrendítő és 

tisztelet-övezte megemlékezéssel 

hallgatták a résztvevők a nemrégiben 

elhunyt agrárszakember, 

újságíró Falurádió című műsorának 

részletét, valamint egyperces 

csenddel adóztak a Kossuth Rádió 

szerkesztő-riporte emlékének. A 

vidékhez, mezőgazdasághoz való 

vonzódását mutatta az is, hogy 

majd 30 éves munkássága során 

oly kitartóan foglalkozott a magyar 

falu sorsával. Szerkesztője volt a 

Falurádió, a Faluról-falura, az Én 

falum-városom című műsoroknak, 

valamint a Vasárnapi újság adásainak 

is. Alapító szerkesztője volt 

a Duna Televízió Gazdakör című 

műsorának. A sors kegyetlen fintora, 

hogy a díjat csak post humus 

kaphatta meg. 

Bolyki István az AGROINFORM 

Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója 

a Tudományos Publikációs 

Díját adta át Wojnarovich Elek professzornak. 

Idén első ízben adták ki az Agrár-felsőoktatási 

Tankönyvbizottság 

díját, amelyet az agrár-felsőoktatás 

oktatási dékánjai alapítottak. Nagyon 

fontos, hogy a felsőoktatásban 

részt vevő diákok minőségi, jó 

megjelenésű könyvekből szerezhessék 

tudásukat, ebben idén a Mezőgazda 

Kiadó tett a legtöbbet, így a 

díjat dr. Lelkes Lajos vehette át. 

A könyvhónap idén is eredményesen 

zárult, hiszen megismerkedhettünk 

a legfrissebb szakmai 

publikációkkal, melyek hozzájárulnak 

az ágazatban való jártasság 

megszerzéséhez. 

Benczekovits Beatrix – 

Prokai Dorina 

A MEZőGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP RENDEZVÉNYE AZ OMGK-BAN 

Az eseményre február 14-én került 

sor. Dr. Szekeres Béla, az FVM vezető 

főtanácsosának megnyitója után 

dr. Lelkes Lajos a Mezőgazda Kiadó 

igazgatója – akit az egész Mezőgazdasági 

Könyvhónap egyik főszervezőjeként 

ismerhetünk – kapott 

szót. Elmondta, hogy a múlt évben 

még csak találgattuk, hogy mit hoz 

az uniós csatlakozás, azóta azonban 

már tapasztalatokról beszélhetünk. 

Ekkor még a kiadók a felkészüléshez 

kínálták a szakkönyveket, május óta 

már az „uniós életről”, az ott zajló 

folyamatokról, és ezek megértéséről 

szól a szakirodalom. A május óta 

eltelt időszak azonban azt is mutatja, 

hogy van mit tennünk, hogy 

uniós ismereteinket bővítsük. Az 

agrár szakirodalom igyekszik ezt 

szolgálni. Arról is beszámolt, hogy 

a hungaricumként számon tartott 

eseményt az idén először külföldre 

is viszik. A Sapientia Egyetem támo- 

2004. 2005. XI. XII. évfolyam 2-3. 4. 1. szám 

5


gatásával és az Erdélyi Könyvescéh 

segítségével február közepén, Marosvásárhelyen 

mutatkoztak be a 

magyar mezőgazdasági könyvkiadók. 

Vendégünk volt az 

AGROINFORM Kiadó és Nyomda 

ügyvezető igazgatója Bolyki István 

is, akinek véleménye szerint az 

ember- és természetbarát környezet, 

az élhető magyar vidék megteremtése 

a jövőnk egyik legszebb 

és legfontosabb célja. Napjainkban 

valamennyiünk érdeke, hogy mind 

szélesebb körben bontakozzanak 

ki viták, gondolkodási folyamatok 

ezekről a nagy társadalmi, gazdasági, 

szellemi kérdésekről, mezőgazdaságunk 

jövőjéről, a lehetséges pozitív 

prognózisokról éppúgy, mint a napi 

gyakorlat legbeváltabb módszereiről. 

Elmondta, hogy a jó könyvhöz 

szükség van egy megbecsült szerzőre, 

akinek a kéziratát a kiadó a szó 

szoros értelmében gondozza; egy kiadóra, 

aki magáénak érzi a témaválasztás 

felelősségét; és természetesen 

pénzre, hiszen az anyagi források itt 

sem elhanyagolhatóak. 

Az idei rendezvény alkalmából 

is sor került a könyvhónapi újdonságok 

szerzőinek bemutatására és 

a könyvek dedikálására, az OMgK 

Agrár Szakirodalmi Szolgáltató 

Házában. Ezekről a könyvekről a 

Könyvismertetés című rovatunkban 

olvashatnak részletesebben kedves 

olvasóink. 

Eszes-Istenes Zsolt 

ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ A MEZőGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAPON 

DR. SZEKERES BÉLA MEGNYITÓBESZÉDE 

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztérium vezetése és az Oktatási 

és Kutatási Főosztály nevében 

tisztelettel és örömmel köszöntöm 

Önöket. Megkülönböztetett figyelemmel 

és tisztelettel üdvözlöm a 

kiadókat, a kiadók képviselőit és elsősorban 

a bemutatkozó szerzőket. 

Azt gondolom, hogy egy író-olvasó 

találkozó bevezetésének, megnyitásának 

nem az a feladata, hogy 

elismételje a Mezőgazdasági Könyvhónap 

megnyitóján elhangzottakat. 

Mindenképpen el kell azonban 

mondani, hogy a Mezőgazdasági 

Könyvhónap az agrár szakterületnek, 

az agrár-szakkönyvnek és 

-szakfolyóiratnak olyan ünnepi rendezvénye, 

amely mára már értékes 

hagyományt teremtett. Az évtizedekkel 

ezelőtt indult programsorozat 

felújítása nyolc éve történt meg, 

és azóta is a Magyar Mezőgazdasági 

Múzeum, a minisztérium egyik országos 

közművelődési intézménye 

ad helyet a megnyitónak; a rendezvénysorozat 

pedig egyre terebélyesedik, 

és programjai egyre több 

helyszínen kerülnek bemutatásra, 

így agrár-szakképző intézményrendszerünk 

iskoláiben is. Itt most, 

a minisztérium másik országos 

nagy közművelődési intézményében 

az Országos Mezőgazdasági 

Könyvtár és Dokumentációs Központ 

helyiségeiben van lehetőség arra, 

hogy megismerkedjenek a magyar 

agrár szakkönyvekkel, agrár szakfolyóiratokkal. 

Az évek során egyre többen 

vesznek részt a megnyitón, és egyre 

gazdagodik az az agrár szakkönyvkínálat, 

aminek végső címzettjei 

és célzottjai az agrárszakemberek. 

Kiemelten fontosak a vidék szakemberei 

és gazdálkodói, éppen 

ezért nagyon lényeges, hogy ezeket 

a szakismereteket, szakkönyveket, 

szakfolyóiratokat minél hatékonyabban 

el tudják juttatni vidékre, 

el tudják juttatni a végső felhasználókhoz. 

Abban, hogy a Mezőgazdasági 

Könyvhónap újjászületett, 

nagyon sokaknak van szerepe, elsősorban 

talán a kiadóknak. Közismert 

tény, hogy a földművelésügyi 

tárca kezdettől fogva támogatásban 

részesítette ezt a tevékenységet, 

hiszen mindannyian tudjuk, hogy 

ez nem egy könnyű, és nem egy, 

„pénzes” szakma, különösen, ha a 

nagyon fontosnak ítélt tankönyvkiadásra 

is gondolok. Úgy gondolom, 

hogy ez a támogatás is nagymértékben 

hozzájárult ahhoz, hogy most 

itt tarthatunk. Nyugodt szívvel 

mondhatom, hogy a magyar szakkönyvkiadás, 

és ezen belül az agrár 

szakkönyvkiadás, az elsők között 

6 

2005. 2004. XII. XI. évfolyam 2. 1. szám


van Európában, Közép-Európában 

különösen, nem kell szégyenkeznünk 

vele, se a tartalommal, se a 

rendkívül fontos formával, esztétikummal, 

hiszen a tartalom és forma 

egysége ezekben a szakkönyvekben, 

szakfolyóiratokban (aki kézbe veszi, 

azt hiszem, egyetért velem) megmutatkozik. 

Nem véletlen az sem, 

hogy ezek az intézmények adnak 

elsősorban helyet a Mezőgazdasági 

Könyvhónap rendezvényeinek, 

hiszen a tárcának ez a két országos 

intézménye méltó helyszíne a 

programoknak. A folytatás majd 

a szakismeretek továbbítására, az 

ismeretek átadására kiválóan felkészült 

földművelésügyi szakképzési 

intézményi hálózatban lesz. 

A rendezvénysorozatban lassan 

hagyományossá válnak az OMgKban 

tartott író-olvasó találkozók. 

A könyvtárat erre különösen alkalmassá 

teszi a 2002-es felújítás után 

megnyílt Szakirodalmi Szolgáltató 

Ház és a tavaly átadott Budai 

Teleház. 

Ez az intézmény az elmúlt 

időszakban olyan szakkönyvbemutatókat 

tartott, olyan művészeti 

kiállításokat szervezett, amelyeknek 

egyre nagyobb az ismertsége és a 

látogatottsága. A mai rendezvénynek 

az alapvető témája, szereplője 

a szakkönyv, és a szakkönyvek szerzői. 

Úgy gondolom, hogy a Mezőgazdasági 

Könyvhónapot nyugodtan 

nevezhetjük hungarikumnak. 

(Közbevetőleg meg kell itt említenem 

egy másik szellemi és szakmai 

tevékenységet, a Magyarországon 

jól működő tudományos diákköri 

mozgalmat – az Országos Tudományos 

Diákköri Konferenciákat 

– amely szintén egyedülálló Európában.) 

Ezekre a rendezvényekre 

azt hiszem, mindannyiunknak 

büszkének kell lennünk. 

Író-olvasó találkozóról van szó. 

Kicsit elgondolkoztam azon, hogy 

manapság ez valahogy egyre inkább 

fejlődőben van, és nemcsak a szakkönyvek 

területén, hanem egyéb 

vonatkozásban is. Kisebb könyvtárakban 

is újból szerveznek író-olvasó 

találkozókat, és fogadókészség 

mutatkozik ezekre. Itt és most azt 

mondhatom, hogy hagyománya 

lett, van ennek a programnak, és az 

az érzésem, hogy tulajdonképpen ez 

az a lehetőség, fórum, ahol a szakkönyvet 

forgatók, a szakkönyv iránt 

érdeklődő szakemberek a szerzővel 

személyes kontaktusba is kerülhetnek. 

Egy dedikálás nagyon szépen 

mutat a könyvben, de úgy érzem, 

hogy aki dedikáltat, aki elhoz, vagy 

megvesz egy szakkönyvet, és leül 

az asztal másik oldalán, az egyrészt 

kíváncsi a szerzőre, tud vele szót is 

váltani, másrészt örül annak, hogy 

találkozott azzal a szakemberrel, 

tudóssal, irodalmárral, szerzővel, 

aki azt a könyvet, azt a szakkönyvet 

létrehozta. És ez azt jelenti 

számomra, hogy annak ellenére, 

hogy ma már a szakkönyvek, szakfolyóiratok 

nagy része elektronikus 

úton is hozzáférhető, a szerzőkkel 

való személyes kontaktus, no meg a 

kézbe fogható, fellapozható, esztétikai 

értéket is közvetítő könyvekkel 

való fizikai kapcsolat értéke nem 

elhanyagolható. Szóba került már 

évekkel ezelőtt, hogy a Gutenberg 

galaxis majd elhalványul, sőt el is 

tűnhet – nos úgy néz ki, hogy mégsem, 

általánosan a könyvek és különösen 

a szakkönyvek tekintetében 

biztosan nem. 

Egy gondolatot meg kell említenem, 

amit az idei megnyitón dr. 

Bart István, a Magyar Könyvkiadók 

és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke 

mondott, és ami nagyon megragadt 

bennem. A szakkönyveknek, 

a szakfolyóiratoknak a szerepe 

azon kívül, hogy szakmai ismereteket 

adnak át, a magyar szaknyelv 

megőrzése és fejlesztése szempontjából 

a legfontosabb. Tény, hogy a 

legfrissebb, legújabb információk 

és a konferenciák nyelve az angol, 

és ebben a helyzetben a magyar 

tudósok, tanárok, oktatók, kutatók, 

szakemberek egyik nagy feladata 

valóban az, hogy egyrészt a fordításokban, 

másrészt az eredeti magyar 

nyelvű szakkönyvek elkészítésével a 

magyar szaknyelvet megőrizzék. Ez 

persze vonatkozik a magyar szakkönyvkiadásra 

is. Azt gondolom, 

hogy ezen a rendezvényen Önök 

elsősorban a bemutatkozó szerzőkre 

és műveikre kíváncsiak. A Mezőgazdasági 

Könyvhónap célja az is – 

és a többi rendezvény elsődlegesen 

ezt fogja szolgálni –, hogy ne csak 

Budapesten, hanem a vidéken élő 

felhasználók körével minél jobban 

megismertesse a szakkönyveket és 

szakfolyóiratokat. 

Idén először fordul elő, hogy a 

határon kívülre is eljut a rendezvény, 

és Marosvásárhelyen is lesz 

egy bemutatkozás, amit örömmel 

üdvözölhetünk. 

Utolsó gondolatként találtam 

egy nagyon szép idézetet, amely 

ugyan nem elsősorban szakkönyvre 

találtatott ki, de úgy érzem 

szépirodalomra, szakkönyvre is 

egyaránt érvényes lehet. Kányádi 

Sándornak a Játszva magyarul című 

verséből vett idézettel zárom a gondolataimat, 

és hiszem, hogy ez egy 

szakmai fórumon is időszerű lehet: 

„aki megért s megértet, egy népet 

megéltet”. 

Ezekkel a gondolatokkal nyitom 

meg a mai rendezvényt, kívánok 

eredményes munkát, jó szakkönyvböngészést, 

ismerkedést a szerzőkkel, 

és nagyon jó szórakozást Önöknek 

a mai programhoz. 

2004. 2005. XI. XII. évfolyam 2. 1. szám 

7

Etikai kódex 

AZ ETIKAI KÓDEXET ELőKÉSZÍTő BIZOTTSÁG ÁLTAL 

ELFOGADOTT TERVEZET 

(2005. április 5.) 

A MAGYAR KÖNYVTÁROSSÁG ETIKAI KÓDEXE 

I 

Könyvtárosi etika 

A könyvtárosi tevékenységet a 

szakmai ismeretek, eljárások és 

szokások, valamint jogszabályok és 

szabályzatok mellett etikai normák 

is vezérlik. 

A magyar társadalom közvéleménye, 

gyakorlata és törvényei kinyilvánították, 

hogy a demokratikus jogállam 

és az információs társadalom 

információs és kulturális igényei kielégítésének 

alapfeltétele a könyvtári 

rendszer, működtetése a társadalmi 

munkamegosztás keretében a könyvtárosokra 

hárul, akik a rájuk bízott 

szellemi vagyont a jelen és a jövő 

javára kezelik. A könyvtáros szakma 

felsőfokú szakképesítéshez kötött hivatás. 

Gyakorlása során azonos súlylyal 

esik latba a szakmai felkészültség 

és az etikus magatartás. Minthogy az 

általános morális követelményeken 

túl a könyvtárosságnak sajátos etikai 

értékei is vannak, ezeket a Magyar 

Könyvtárosok Egyesülete és {itt a 

kódex társkibocsátóinak felsorolása 

áll} ebben az etikai kódexben foglalják 

össze részben a könyvtárosok 

már munkában álló és felkészülő 

nemzedékei és az őket foglalkoztató 

könyvtárak, részben pedig a nagyközönség 

és a könyvtárak fenntartói 

számára. Az előbbieknek iránytűként 

az etikus viselkedésre, az utóbbiaknak 

jogos elvárásaik megalapozására 

és a könyvtárosokba vetett bizalmuk 

megerősítésére. 

A könyvtárosi etikai kódex a jogszabályok 

és könyvtári szabályzatok 

által kevésbé visszatükrözhető, a 

szakmai alapértékek által meghatározott 

etikai irányelveket tartalmazza, 

amelyek mellett a magyar 

könyvtárosság elkötelezi magát. Ezen 

irányelvek között fontossági sorrend 

nem állítható fel. 

II 

Alapértékek 

A könyvtáros elkötelezett az emberi 

jogok, a demokrácia, a jogállamiság, 

az esélyegyenlőség és az 

információ szabadsága mellett. 

A magyar könyvtárosok az informált 

polgárságra, a társadalmi 

sokszínűségre alapozott társadalmi 

rendszer, a demokratikus berendezkedés 

hívei, minthogy a könyvtár 

lényegénél fogva az emberi jogok kiteljesedését 

szolgálja, noha történelmi 

példák szerint az ellenkezőjére is 

felhasználható. A könyvtáros a maga 

eszközeivel járul hozzá az emberi 

jogok érvényesüléséhez, különös 

tekintettel az információhoz és a 

művelődéshez való jognak az emberi 

méltóság tiszteletben tartásával való 

gyakorlásához, a társadalmi harmóniához. 

Vezérlő értékének a szellemi 

szabadságot tekinti. A könyvtárhasználó 

állampolgároknak minden 

lehető segítséget megad ahhoz, hogy 

élvezhessék az e szabadságból fakadó 

előnyöket. 

A könyvtáros felelősséget 

érez a jelen és jövő nemzedékek 

érdekében azért, hogy a gondolat-, 

vélemény- és szólásszabadságot, a 

tanítás és tanulás szabadságát az 

információk és gondolatok szabad 

áramlásával és hozzáférhetőségével 

segítse. Ennek érdekében a maga részéről 

mindent megtesz az információellátás 

folyamatának nyitottságáért 

és átláthatóságáért, feltételeinek 

megteremtéséért. 

A könyvtáros a társadalom számára 

szükséges és hasznos feladatot 

lát el; általában a társadalom egésze 

vagy csoportjai által közvetlenül vagy 

közvetve fenntartott intézményben, 

a könyvtárban fejti ki tevékenységét. 

Ennek során jogkövető magatartást 

tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja 

el. Nyitott a társadalom kérdéseire 

és igényeire anélkül, hogy kedvezés 

vagy ellenszenv vezetné világnézeti 

és politikai, tudományos és művészeti 

ügyekben. Azon van, hogy a 

könyvtár teljesítse társadalmi küldetését 

s legyen az élethosszig tartó 

tanulás, az információcsere és a kulturális 

rekreáció színtere. 

III 

Könyvtárosi hivatás 

A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól 

a használók iránt tiszteletet 

és odaadást, valamint állandóan 

fejlődő szakismereteket kíván meg. 

A könyvtáros szakmai döntéseit 

autonóm módon, személyében 

feddhetetlenül, személyes anyagi 

vagy egyéb jogosulatlan előnyét 

vagy hasznát kizárva hozza meg. 

A könyvtáros a társadalom számára 

szükséges és hasznos feladatot 

lát el. Ennek során betartja a törvényességet 

és jogkövető magatartást 

tanúsít, s másoktól is ugyanezt várja 

el. Saját világnézete, tudományos 

vagy politikai álláspontja, nézetei 

nem befolyásolhatják szakmai munkáját. 

A könyvtáros elhivatottan, az emberiség 

szellemi teljesítményei iránti 

tisztelettől vezérelve, személyes 

felelősségének vállalásával folytatja 

szakmai tevékenységét. Tevékenysége 

során követi az itt lefektetett 

etikai elveket, s ha ezért sérelem éri, 

joggal számít az őt megillető védelemre. 

Munkája társadalmi hasznával 

arányos erkölcsi és anyagi 

elismerés illeti meg. Viselkedése és 

külső megjelenése álljon összhangban 

a szakmájával szemben támasztott 

társadalmi elvárással. 

A könyvtáros hozzáértéssel, szakmai 

felkészültséggel és alkalmassággal, 

méltósággal és kompetenciával, 

legjobb tudása szerint végzi munkáját. 

Ismereteit folyamatos önképzéssel 

bővíti és a kor színvonalán tartja. 

Tehetsége szerint maga is hozzájárul 

a könyvtáros szakma gyakorlatának 

és elméletének fejlődéséhez. 

A könyvtárosnak erkölcsi integritása 

nyújt biztos alapot szakmai döntéseinek 

meghozatalához, szakmai 

ügyekben való autonóm eljárásához, 

a gyűjteményi és szolgáltatási kérdésekben 

jelentkező külső nyomásgyakorlás 

elhárításához. A könyvtáros 

nem húzhat személyes előnyt vagy 

anyagi hasznot helyzetéből. 

A könyvtárost tevékenységében a 

könyvtárhasználók iránt tanúsított tisztelet 

és jóindulat vezérli. Véleményüket 

tiszteletben tartja, és kiszolgálásukat a 

maga érdekei elé helyezi. Viselkedését 

velük szemben udvariasság, mások 

elfogadása (empátia), szolgálatkészség, 

fegyelmezettség jellemzi. 

8 

2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Etikai kódex 

IV 

A gyűjtemény gondozása 

A könyvtáros felelősséggel tartozik 

az emberiség, a nemzet, valamint a 

nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi 

közösségek kulturális örökségének 

megőrzéséért. Gyűjteményépítő 

munkáját a használók igényeire és 

az emberiség értékeire alapozza, de 

a közvélekedéssel és saját nézeteivel 

ellentétes műveket is beszerez. Elítéli 

a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. 

Feltáró munkájával a könyvtár teljes 

gyűjteményét hozzáférhetővé teszi. 

A könyvtáros a maga munkakörében 

szakmai felelősséget érez az 

emberiség, a magyarság és a magyarsággal 

együtt élő nemzeti és etnikai 

kisebbségek, valamint a kisebb-nagyobb 

helyi közösségek kulturális 

örökségének gondozásáért és fejlesztéséért. 

A rábízott könyvtári gyűjteményt 

a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően, 

az emberi értékekre alapozva, az 

egyéni és csoportos igényekre tekintettel 

gyarapítja és apasztja. A beszerzésben 

és kiiktatásban visszautasítja a 

könyvtáron kívüli és belüli önkényes 

cenzúrát, fellép a könyvüldözés ellen. 

Egyoldalúság és értékítéletének érvényesítése 

nélkül kezeli és szolgáltatja 

a közvélekedéssel, a közízléssel vagy a 

saját véleményével szemben álló nézeteket 

tartalmazó műveket, s olyanokat 

sem zár ki a szabályzat szabta kereteken 

belül, amelyek egyes alapértékeket 

támadnak. A művészileg silány vagy 

áltudományos munkáknak a szabályzat 

előírásainak megfelelő mértékben 

ad helyet. A gyűjteményépítésben 

nem befolyásolhatják saját nézetei, és 

nem érvényesítheti személyes ízlését 

és érdeklődését. 

A könyvtáros törekszik arra, hogy 

megismerkedjék a gondjaira bízott 

gyűjteménnyel, és – a gyűjtemény méretétől 

függően – legalább nagy vonalakban 

tisztában legyen tartalmával. 

Feltárja a könyvtár teljes állományát 

és eredetiben vagy másolatban a 

használók (beleértve más könyvtárak 

használóit is) rendelkezésére bocsátja. 

Az igényekkel és a lehetőségekkel 

összhangban a dokumentumállomány 

minél nagyobb részét szabadon 

hozzáférhető módon helyezi el, s gondoskodik 

a gyűjteményhez való helybeli 

és távoli hozzáférést biztosító és 

megkönnyítő eszközökről. A könyvtár 

saját gyűjteményéből hiányzó művekről 

való tájékozódást lehetővé teszi 

a használók számára és a használati 

szabályzat rendelkezéseinek megfelelően 

a könyvtárközi együttműködés 

keretén belül igyekszik hozzáférhetővé 

tenni őket. 

A könyvtáros az anyagi lehetőségekhez, 

adottságokhoz és a dokumentumok 

értékéhez képest mindent 

megtesz a gyűjteménybe tartozó dokumentumok 

tartalmának és fizikai 

állapotának megőrzéséért és megvédéséért. 

Ha ellopott vagy más könyvtárak 

állományából eltulajdonított 

könyvekről és más dokumentumokról 

tudomást szerez, ezt haladéktalanul a 

tulajdonos tudomására hozza. 

V 

A könyvtárhasználók szolgálata 

A könyvtáros megkülönböztetés 

nélkül nyújt segítséget a könyvtár 

szolgáltatásainak igénybevételéhez. 

A használók személyes adatait bizalmasan 

kezeli. A használóknak 

joguk van az adott feltételek között 

a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz 

és az egyenlő elbánáshoz; a 

könyvtáros ezzel összhangban törekszik 

az esélyek kiegyenlítésére. 

A könyvtáros szigorúan kerülve 

minden hátrányos megkülönböztetést, 

egyenlő elbánásban, tisztességes 

eljárásban és kiszolgálásban részesít 

minden, a könyvtárhoz forduló személyt 

bármilyen szempontra (nem, 

nemi irányultság, életkor, származás, 

etnikai, nemzeti és állampolgári 

hovatartozás, világnézet, műveltségi 

színvonal, fizikai vagy mentális állapot, 

értelmi képesség, anyagi helyzet, 

politikai állásfoglalás stb.) való 

tekintet nélkül. Az esélykiegyenlítés 

érdekében azonban pozitív megkülönböztetésben 

részesít a könyvtárhasználók 

körében bizonyos csoportokat 

(pl. gyerekek, nemzeti és 

etnikai kisebbségek, szellemi, fizikai 

vagy szociális hátrányokkal küzdő 

személyek). 

A könyvtáros védi a könyvtárhasználathoz 

való jogot, tiszteli és 

kiszolgálja a könyvtárhasználók igényeit. 

Az egyéni használók ellátása 

a közjót is szolgálja, ezért az egyedi, 

konkrét igények elsőbbségének elismerése 

az egész társadalom érdeke. 

A könyvtáros nem tekinti magát 

a könyvtárhasználók nevelőjének 

és irányítójának, de kötelességének 

tartja, hogy megtanítsa őket a 

könyvtár használatára, tudomásukra 

hozza a hazai és nemzetközi könyvtári 

rendszer kínálta lehetőségeket, 

s felhívja figyelmüket az értékes, 

számukra érdekkel bíró művekre. 

Segít eligazodni az irodalom és az 

információk világában, s támogatja 

a könyvtárhasználók minden rétegét 

az olvasás-írás, valamint az 

információszerzés és kommunikáció 

egyéb eszközeinek elsajátításában. A 

könyvtáros személyes ügyének tekinti, 

hogy a lehetséges használók minél 

nagyobb számban éljenek a könyvtár 

szolgáltatásaival. 

A könyvtáros arra törekszik, hogy 

a könyvtár szolgáltatási kínálata 

legyen összhangban a társadalom 

elvárásaival és az adott használói 

kör igényeivel. A rendelkezésére álló 

eszközök és feltételek függvényében 

az elérhető legmagasabb színvonalú 

szolgáltatást nyújtja. 

A könyvtáros védelmezi a könyvtárhasználó 

személyiségi jogait, 

tiszteletben tartja és óvja személyes 

szféráját. Bizalmasan, a titoktartás 

kötelezettségével kezeli a tudomására 

jutott személyi adatokat (beleértve a 

használt dokumentumok és információk 

azonosítására szolgáló adatokat 

is) és információkat, valamint a belőlük 

levonható következtetéseket, s 

csak a törvény rendelkezésére adja ki 

őket harmadik félnek. 

A könyvtáros őrzi a könyvtár rendjét, 

s kötelességének tekinti, hogy vonzó 

könyvtári környezetet teremtsen. A 

használókkal való kapcsolatát a kölcsönös 

bizalmon alapuló együttműködés 

jellemzi. Számít a használó jóakaratú 

közreműködésére; ennek hiányában 

a használói közösség védelmében 

fellép a könyvtár rendjét megbontó, 

a zavartalan használatot akadályozó 

személyek ellen. A használók egymással 

ütköző igényeit a szabályzatokban 

rögzített módon kezeli, s döntéseiben 

megértés, kölcsönös érdekegyeztetés 

és jó szándék vezérli. Módot ad arra, 

hogy a használók aggodalom nélkül 

kifejthessék a könyvtári szolgáltatásokat 

érintő észrevételeiket és panaszaikat, 

s mindent megtesz, ami erejétől 

telik ezek orvoslására. A könyvtáros 

tudomásul veszi, hogy egyes könyvtárak 

használati szabályzata bizonyos 

szolgáltatások nyújtását térítéshez 

köti, de fellép annak érdekében, hogy 

ez a körülmény ne akadályozzon meg 

senkit az információhoz és dokumentumokhoz 

való hozzáférésben. 

2004. 2005. XI. XII. évfolyam 2. 2-3. 4. 1. szám 

9

Etikai kódex 

VI 

Az információ közvetítése 

A könyvtáros tőle telhetően mindent 

megtesz azért, hogy a használó 

szabadon és korlátozás nélkül 

hozzáférhessen az információhoz. 

Segítséget nyújt az információs 

eszközök használatához. Legjobb 

tudása szerint hiteles, megbízható, 

teljes, megfelelő, személyhez szabott 

információt nyújt. 

A könyvtáros a bármely nyilvános 

információhoz való szabad hozzáférést, 

a tájékozódást és a tájékoztatás 

szabadságát minden ember természetes 

jogának tekinti: a hozzáférést nem 

befolyásolhatja az információt kérő 

személye, a források jellege, nyelve 

vagy formája. A könyvtáros tiszteletben 

tartja az információt kérő személyiségét 

és információs igényeit, s azt, 

hogy az információnyújtást egyedül 

a törvény vagy a rendelkezésre álló 

eszközök és anyagiak korlátozhatják. 

A könyvtáros nem felelős azért, ha a 

használó a közreműködésével nyert 

információval visszaél, és a maga vagy 

a mások kárára, illetve bűncselekmény 

elkövetése során használja fel. 

Nem tagadhatja meg az ún. laikus személyektől 

sem a szakmai információt, 

de kötelessége felhívni a figyelmüket 

a rosszul értelmezett és alkalmazott, 

esetleg elavult érvényű információból 

fakadó veszélyekre. 

Az információt igénylő használók 

nem képeznek homogén csoportot. 

A könyvtáros segít abban, hogy 

mindenki – feszélyezettség nélkül 

– a maga igényeinek és felkészültségének 

megfelelő terjedelmű és 

szintű információhoz jusson, de nem 

helyezheti magát az információs folyamat 

irányítójának szerepébe, nem 

szabhatja meg, ki milyen információt 

vehet igénybe, nem teheti személyétől 

függővé az információhoz való hozzáférést. 

Az információban gazdagok 

és az információban szegények, az 

információ megszerzésében, kezelésében 

és felhasználásában jártasok és 

járatlanok ellátása egyaránt feladatát 

képezi, s ennek végrehajtása során 

törekszik az esélyek kiegyenlítésére. 

A könyvtáros feladatának tekinti, 

hogy a használókat megismertesse az 

információkeresési és -szerzési eszközökkel 

és eljárásokkal, hogy kulcsot 

adjon kezükbe az önálló információszerzéshez. 

A könyvtáros kötelessége, hogy 

legjobb tudása szerint törekedjék arra, 

hiteles, megbízható, pontos, teljes, 

megfelelő és személyre szabott információt 

adjon; ha szükséges, az adott 

vagy más könyvtárakban dolgozó 

kollégáinak bevonásával. A használóval 

világosan és egyértelműen kell 

közölnie az információszolgáltatás 

kiterjedését és korlátjait, beleértve 

személyes kompetenciája határait is. A 

használót előzetesen kell tájékoztatnia 

– ha van – az információszolgáltatás 

áráról és az információ megszerzésének 

alternatív (gyorsabb, olcsóbb) 

lehetőségéről. Annak ellenére, hogy 

a könyvtáros nem vállalhat szavatosságot 

az információ vagy annak forrása 

hitelességéért, eligazítást adhat 

a használónak arról, milyen szempontok 

alapján értékelheti őket. Ezen 

túlmenően szakmai felelősség terheli 

azért, ha tudatosan téves információt 

ad, vagy visszatartja az információt, 

vagy nem fejezi ki kételyeit az adott 

információ vagy forrása hitelességét 

illetően. 

A könyvtáros köteles az igényeknek 

leginkább megfelelő forrásokból, 

a leghatékonyabb eszközök (beleértve 

az internetet és az elektronikus forrásokat) 

és eljárások felhasználásával tájékoztatni 

a hozzá fordulót, s minden 

esetben egyértelműen azonosítani 

a forrást, amelyből az információt 

nyerte. Az eredeti mű (szöveg, zene, 

kép, adatsor hagyományos vagy elektronikus 

formában) egészét vagy részletét 

csak az idézés szabályainak és a 

szerzői jogi törvénynek megfelelően 

bocsáthatja rendelkezésre. 

VII 

Könyvtárosi szakmai közösség 

A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi 

szakma tekintélyét, részt vesz 

a szakmai közéletben és együttműködésben. 

Készségesen adja át tudását 

és tapasztalatait. 

A könyvtáros személyében felelős 

a könyvtáros közösség és szakma társadalmi 

tekintélyének fenntartásáért 

és növeléséért. Elvárható tőle, hogy 

védje meg a szakma hírnevét méltatlan 

támadásoktól, s tartózkodjék 

a társadalmi munkamegosztásban 

elfoglalt helyének és jelentőségének 

lebecsülésétől. 

A könyvtáros tiszteli szakmája 

múltját, ápolja hagyományait. Szolidáris 

a szakmai közösséggel, s tiszteletet 

tanúsít a könyvtáros kollégák és 

minden könyvtári dolgozó iránt, elismeri 

szakmai tudásukat, emberi kvalitásaikat. 

Részt vesz a szakmai közvélemény 

alakításában, s előmozdítja 

a lényeges problémák megoldásához 

szükséges egyetértést. Szakmai közéleti 

tevékenységét igyekszik valamely 

könyvtárosi társadalmi szervezetben 

kifejteni. 

A könyvtári szolgálatot lényegéből 

kifolyólag az jellemzi, hogy társadalmi 

küldetését a könyvtárak kooperációjával 

teljesíti. A könyvtáros ezért 

kész a szakmai együttműködésre más 

könyvtárakban működő kollégáival, 

nyitott közös vállalkozások indítására, 

szolgáltatások közös nyújtására. 

Erősíti a könyvtárak közötti kapcsolatokat, 

különös tekintettel a különféle 

típusú könyvtárakra. Az együttműködés 

nem áll meg az ország határainál: 

éppen a könyvtárhasználók minél 

teljesebb ellátása, valamint a magyar 

kulturális és tudományos teljesítmény 

megismertetése érdekében kiterjed 

az egész világra. Megkülönböztetett 

jelentősége van számára a határokon 

túli magyar könyvtárosokkal való 

együttműködésnek, a más országokban 

élő magyar lakosokat ellátó 

könyvtárak támogatásának. 

A könyvtáros kötelességének érzi, 

hogy szakmai tudását, tapasztalatait 

megossza kollégáival, s maga is tanuljon 

tőlük, hogy segítse a könyvtáros 

utánpótlás pályaválasztását, a fiatal 

kollégák fejlődését, s a társadalmi 

munkás könyvtárosok tevékenységét. 

VIII 

A könyvtár, mint munkahely 

A könyvtáros elkötelezett könyvtára 

iránt és tiszteletben tartja munkáltatója 

céljait és érdekeit. Beosztottként 

és vezetőként egyaránt a munkahelyi 

közösség javán munkálkodik. 

A könyvtáros tiszteli munkahelyét 

és kötődik könyvtárához; munkaviszonya 

során és szűntén nem illeti méltatlan 

kritikával. Megőrizve lelkiismereti 

szabadságát lojális munkaadójához és 

a könyvtár fenntartójához. Megismeri, 

megérti és támogatja legális céljait 

és törekvéseit. Nyilatkozataival nem 

ássa alá a könyvtár és fenntartója jó 

hírnevét, nem sérti érdekeit. Megőrzi a 

hivatali és üzleti titkokat. Ha etikai természetű 

aggályai merülnek fel, azokat 

10 


Etikai kódex 

haladéktalanul a vezetés tudomására 

hozza. Szakmai természetű nézeteltéréseket 

először házon belül igyekszik 

tisztázni, s illő formák között viszi őket 

a szélesebb nyilvánosság elé. Szakmai 

pályafutását, magánéleti boldogulását 

összhangba hozza a munkahelye iránti 

lojalitással. Tudomásul veszi a fenntartó 

anyagi kényszerből hozott intézkedéseit, 

ha ezek nem sértik a hatályos 

törvényeket, szabályzatokat és munkaszerződéseket; 

tiltakozását ezek ellen a 

fennálló jogi keretek között fejezi ki. A 

nyilvánosság előtt is fellép könyvtára 

és szakmája érdekében. 

A könyvtáros azon van, hogy 

könyvtárában a szolgálat szempontjából 

optimális munkahelyi légkör 

alakuljon ki. Szívélyes, a munkára 

orientált viszonyban áll könyvtárosi 

és nem könyvtárosi végzettségű munkatársaival; 

ez utóbbiakkal szemben 

nem él vissza helyzeti előnyével és 

segíti őket abban, hogy sajátos szakismereteikkel 

és jártasságukkal eredményesen 

járuljanak hozzá a könyvtár 

céljai eléréséhez. A vezetői beosztást 

betöltő könyvtárost különös szakmai 

és emberi felelősség terheli: vezetői 

alkalmasságán, hozzáértésén túlmenően 

személyes példamutatásával kell 

a könyvtárosi etikus magatartás felé 

irányítania beosztottjait. 

A könyvtár fenntartójának kötelessége, 

hogy rendelkezésre bocsássa 

a működéshez szükséges anyagi feltételeket, 

de a könyvtároson múlik ezek 

célszerű és hatékony felhasználása. 

A könyvtáros felelősséggel tartozik a 

könyvtárért, az általa használt munkaeszközökért, 

illetékességi körében 

a helyi környezetért, a szolgáltatási 

körülményekért. A könyvtár munkatervébe 

illesztett alkotó tevékenység 

révén létrejött művek (pl. tanulmány, 

kiállítási forgatókönyv, szöveggondozás) 

a szerző szellemi tulajdonát 

képezik. A hozzá kapcsolódó vagyoni 

jogosultságok gyakorlását a könyvtár 

szabályzata vagy külön megállapodás 

rendezi. A könyvtáros nem versenyezhet 

könyvtárával annak gyűjtőkörébe, 

különösen a nemzeti kulturális örökség 

körébe eső dokumentumok gyűjtésében; 

magánszemélyek, intézmények 

és vállalkozások felkérésére értékbecslést 

csak a könyvtár szabályzatában 

megszabott módon adhat. 

A munkáltatótól, illetve a könyvtár 

fenntartójától viszont elvárható, hogy 

tartsa tiszteletben a könyvtárosság etikai 

kódexét. Vegye tudomásul, hogy ez 

vezérli a könyvtáros emberi és szakmai 

magatartását, s ne szorítsa a kódexben 

foglaltakkal ütköző állásfoglalásokra, 

viselkedésre és cselekedetekre. 

IX 

Társadalmi kapcsolatok 

A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől 

mentes kapcsolatban áll 

a társadalom tagjaival, csoportjaival, 

szervezeteivel. Tisztelettel és 

kooperációs készséggel fordul más 

szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a 

szellemi tulajdonhoz való jogot és a 

szellemi alkotásokhoz való hozzáférés 

jogát. 

A könyvtáros együttműködik a 

társadalommal, egyes tagjaival és csoportjaival, 

szervezeteivel, részt vesz 

a közösség kulturális, tudományos, 

gazdasági környezetének fejlesztésében. 

Személyes világnézeti és politikai 

elkötelezettsége nem befolyásolhatja 

könyvtári tevékenységét; a könyvtár 

nevében kifejtett közszereplése legyen 

elfogulatlan és pártoktól független. A 

könyvtár eszközrendszerét azonos feltételek 

mellett, a használati szabályzat 

előírásai szerint köteles a társadalmi 

szerveződések rendelkezésére bocsátani. 

A könyvtáros felelős magatartást és 

tiszteletet tanúsít az információ előállításában, 

feldolgozásában, tárolásában, 

terjesztésében érdekelt más szakmák 

és szervezetek iránt, s kész együttműködni 

velük. Ugyanilyen tisztelettel és 

kooperációs készséggel fordul minden 

más szakma felé. 

A könyvtáros nagyra értékeli és 

támogatja az alkotó tevékenységet, 

amely a szellemi tulajdon forrása. 

Elismeri és védi a szerzői jogot és a 

hozzá kapcsolódó vagyoni jogosultságokat. 

Ugyanakkor a felhasználók 

és a széles közösség érdekeinek, az 

oktatás, a művelődés, a tudományos 

kutatás szempontjainak megfelelően 

védelmezi a szellemi alkotásokhoz és 

az információhoz való szabad hozzáférés 

jogát is a szabad felhasználás 

keretei között. 

X 

Az etikai kódex érvényesülése 

Az etikai kódexben foglalt követelmények 

a könyvtárosok tevékeny 

közreműködésével valósulnak meg. 

Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói 

egy etikai bizottság felállításával 

segítik elő. 

Az aláíró egyesületek és szervezetek 

a saját tagságukra vonatkozó érvénnyel 

bocsátják ki ezt az etikai kódexet, 

de számítanak arra, hogy a magyar 

könyvtárosság egésze és minden 

könyvtárosi szervezet a magáénak 

vallja a benne lefektetett alapelveket. 

Bár a könyvtárosi etika követelményeinek 

teljesítését csak a nyilvános 

vagy nem nyilvános könyvtárban, 

közintézményben vagy gazdasági vállalkozásnál, 

illetve szellemi szabadfoglalkozásúként 

működő, felsőfokú 

szakképzettségű könyvtárosoktól 

lehet elvárni, az ő példamutatásuk 

nyomán remélhető, hogy a könyvtári 

alkalmazottak teljes köre tartani fogja 

magát a kódex szelleméhez. 

A kibocsátók kívánatosnak 

tartják, hogy ezt az etikai kódexet 

– alapelveivel összhangban – szükség 

és igény szerint további olyan etikai 

szabályzatok egészítsék ki, amelyek a 

könyvtárfajta, munkakör, könyvtárosi 

szakterület sajátosságainak megfelelő 

magatartási és viselkedési normákat 

tartalmaznak. Indokolt lehet etikai 

szabályzatot alkotni az egyes könyvtárak 

vagy könyvtári rendszerek 

munkatársi közösségei számára is. 

A kibocsátók előtt nyilvánvaló, 

hogy az etikai kódexben kifejtett 

iránymutatás csak a könyvtárosok 

személyes erőfeszítésével, a szakmai 

ethosz iránt elkötelezett viselkedésével 

válhat a könyvtárosi és könyvtári 

gyakorlatot meghatározó erővé. Ezért 

számítanak valamennyiük, különösen 

a szakma véleményformáló, tekintélyes 

képviselőinek és a könyvtárak vezetőinek 

közreműködésére. A kódex 

megsértőivel szemben nem kívánnak 

szankciókkal fellépni, hanem a benne 

foglaltak érvényesülését a követendő 

példák felmutatásával igyekszenek 

elősegíteni, az elveket sértő gyakorlattól 

pedig elhatárolják magukat. Az 

ezzel kapcsolatos teendőket az e célra 

létrehozott etikai bizottságra bízzák. 

A tervezettel kapcsolatos gondolataikat, 

véleményüket a kódexet összeállító 

bizottság titkárához, Hangodi 

Ágneshez juttathatják el. Cím: Könyvtári 

Intézet, 1827 Budapest, Budavári 

palota F. ép., tel.:1/224-3821, e-mail 

cím: hangodi@oszk.hu 

2004. 2005. XI. XII. évfolyam 2. 4. 1. szám 

11


„...’EGYNEK MINDEN NEHÉZ; SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN!” 

SZÉCHENYI ISTVÁN: LOVAKRUL 

„A rend, a hasznos és nemes élet, 

az erény példáját adni, van-e ennél 

magasztosabb hívatás, mit 

ember betölthet?” 

„Jó magyarnak lenni igen nehéz, 

de nem lehetetlen!” 

„Nyelvében él a nemzet” 

(idézetek gróf Széchenyi Istvántól) 

Vajon lehet-e még újat mondani 

gróf Széchenyi Istvánról, amit eddig 

nem írtak le? A kérdés talán felesleges, 

mert minden bizonnyal nincs 

már olyan apró – valós vagy vélt 

– esemény, töredék az életéről és 

haláláról, amit a történészek, kutatók, 

publicisták, írók, művészek, 

politikusok ne hoztak volna nyilvánosságra. 

Előző számunkban Tessedik 

Sámuel a nagy magyar tudós, 

pedagógus portréján keresztül a 

Magyarország mitsoda és mi lehetne 

című könyvét mutattam be. A 

nagyszerű szakember úttörő munkáját 

sokan gátolták, de szerencsére 

voltak olyanok is, akik támogatták, 

akik felismerték azt, hogy a vidéket, 

a parasztembert hogyan lehet érdekeltté 

tenni a termelésben, úgy, 

hogy az ismereteket a gyakorlatban 

alkalmazni is tudja. Tessedik Sámuel 

egyik mentora gróf Festetics 

György volt, a keszthelyi Georgikon 

alapítója. Többen vannak, akik 

ebben a korszakban hasonlóan 

gondolkodtak, és nem véletlen, 

hogy a XVIII. század vége és a XIX. 

század eleje alapozza meg a későbbi 

reformokat, és az azt követő 

szellemi szabadságot hazánkban is, 

mely nemzeti és európai fejlődést 

hozott. Ebben a szellemben élt Magyarország 

másik nagyszerű főura, 

Széchényi Ferenc, aki „gyakorlatban 

is sokat tett” a haladásért, amikor 

12 

1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeumot 

megalapította, s ezzel nevét 

örökre beírta a magyar nemzet 

halhatatlanjai sorába. E nagyszerű 

ember és gróf Festetics Pál leányának, 

Juliannának, – aki egyben 

Festetics György húga is – házasságából 

született ötödik és legkisebb 

gyermekük, Széchenyi István, akit 

majd később Kossuth a legnagyobb 

magyarnak nevez. 

A gyönge, átlátszó bőrű gyermek 

1791. szeptember 20-án Bécsben 

látta meg a napvilágot. Tanult 

a soproni bencéseknél, a pesti 

piaristáknál, a 

szombathelyi 

akadémián. Ez 

utóbbi helyen 

filozófiát hallgatott, 

de közben 

az olasz és 

francia nyelvet 

is elsajátította. 

Mivel katona 

akart lenni, 

katonai elméleti 

oktatásban 

is részesült. A 

nemesi felkelés hívószavára 1809- 

ben, mint főhadnagy részt vett a 

győri ütközetben. Fényes katonai 

pálya nyílik meg előtte. Több kitüntetést 

is kap: mellét orosz, porosz, 

szardíniai, szicíliai rendjel ékesíti; 

miközben az ókori filozófusokat, 

Voltairet, Alfierit és Byront olvassa. 

S hogy az angol nyelvet is elsajátítsa, 

1815-ben Párizson keresztül 

Angliába utazik. Utazásának fő 

célja, hogy tanulmányozza Anglia 

alkotmányát, gépiparát és a világhírű 

angol lótenyésztést. Ez az út 

nagy erővel hat rá, és egy év múlva, 

1816-ban – igen korán – elkezdi 

társadalmi és írói munkásságát. 

A lótenyésztés nagy szerelem lett, 

ezért színvonalának emelése érdekében 

Bécs mellett, Simmeringen 

lóversenyt rendez, és 1818-ban 

megírja első művét, a lovakról 

szóló értekezését (Vom Reitpferde 

…). Továbbiakban is élénken foglalkoztatják 

a lovak, és a magyar 

lótenyésztés javítására 1821-ben 

többed magával (gróf Hunyady 

József, Festetics László, Brudern József, 

Károlyi Lajos) lóversenydíjat 

alapít. A magyar lónemesítő társaság 

megalapítására az uralkodótól 

engedélyt kér, de ismételt kérését I. 

Ferenc nem teljesíti. 1823-tól rend- 

Az első lóverseny a pesti gyepen 1827. június 6., avagy a modern magyar lóversenyzés 

(Fehér Dezső: Kincsem a magyar csoda, 1998.) 



szeres rókavadászatot honosít meg 

– erről is ír művet, amit németül is 

kiadat. 

Körutazásai során megismerkedik 

Wesselényi Miklós báróval, 

aki nagy hatással lesz reá, főleg 

magyarságára, s akihez sokáig szoros 

barátság köti. Az erdélyi báró 

is nagy érdeklődést mutat a modern 

lótenyésztés iránt, így közös 

tanulmányútra Angliába utaznak. 

Mint tudott, sajnos politikai nézetkülönbség 

miatt megromlik a 

kapcsolatuk. Viszont a haladás, a 

modernizáció, az új, a gazdaságosság 

mindvégig fő szempont marad 

mindkettőjük számára. Széchenyi 

több barátjával lóversenydíjat alapít, 

ezért megírja, és Debrecenben 

kiadja a lóverseny törvényeit (Projektuma 

a Magyar Országonn felállítandó 

Lovas-pályázás Törvényei 

– németül is). 

Széchenyi eközben mindvégig 

hivatásos katona, kapitányi rangban, 

ám egyre jobban érdekli a 

politika, a haza sorsa, így bekapcsolódik 

az országgyűlés munkájába, 

amit természetesen az udvar és a 

hatóság nem jó szemmel néz, ezért 

lemond katonai rangjáról. 1825- 

ben az országgyűlés tudományi 

bizottsága ismételten programjára 

tűzi, hogy a katonai és képzőművészeti 

akadémia mellett szükség van 

egy tudományos akadémia létrehozására 

is. 

Széchenyit felvillanyozza felsőbüki 

Nagy Pál beszéde, aki hevesen 

bírálta az elkorcsosuló főurakat, 

ezért szót kér, és először az országgyűlés 

életében a főrendiházban 

– magyarul(!) szólal fel, és felajánlja 

minden jószágának egy évi jövedelmét, 

amit 60000 forintban állapít 

meg. Ezzel egy csapásra az ország 

vezető alakjává emeli magát... 

Közben lázasan dolgozik tovább, 

létrehozza a Magyarországi 

Állattenyésztő Társaságot. 1828-ban 

megírja Lovakrul című. munkáját 

– ezt később részletesen is bemutatom 

– (németül, dánul is megjelent), 

1829-ben pedig ehhez egy 

gyeptárt ad ki. A polgárosodást egy 

pesti Nemzeti Casino létrehozásával 

is sürgeti, s szorgalmazza Pest és 

Buda egyesítését, hogy az majdan 

az ország szíve legyen. Az Akadémia 

létrehozásával a nemzeti öntudatra 

való ébredést kívánja szolgálni, 

a lóversenyekkel, a Casinóval 

a nemzeti egyesülést. Világosan 

látja hátramaradásunk okait, ezért 

1830-ban megírja a Hitel című 

munkáját, később a Világot, majd a 

Stádiumot. A magyar nyelv jogait a 

Hunnia című művében fejti ki, de 

ez a műve csak 1858-ban jelenhet 

meg. Eközben népszerűsége tetőpontján 

van, mégsem tétlenkedik. 

Lángoló eszméje újabb és újabb 

gondolatok megvalósítására ösztönzi. 

Kereskedelmünk fellendüléséért 

megalapozza a gőzhajózást. 

Első teendői között a Duna szabályozása 

szerepel, ezért Vásárhelyi 

Pállal Angliába, újabb tanulmányútra 

utazik. Régi vágya teljesül a 

Duna végig hajózhatóvá tételével. 

Személyes irányításával megépül 

a Vaskapu. Mozgalmat indít a balatoni 

gőzhajózásért is, s valóban e 

tevékenység felvirágzik; egyre több 

gőzhajó közlekedik hazánkban, 

ezért hajógyárat épít Ó-Budán és a 

Pesti Kikötő ügyét is szorgalmazza, 

de a Tiszáról sem feledkezik meg, 

annak szabályozása; hajózhatósága 

élénken foglalkoztatja. Később az 

ő kezdeményezésére megalakul a 

Pesti Hengermalmi Társaság, majd 

a gőzmalom keretében vasöntő műhelyt 

hoz létre. 

A lovak iránti szerelme továbbra 

sem lanyhul. Néhány szó a lóverseny 

körül című művében kifejti véleményét 

támadóival szemben, sőt e vita 

arra sarkallja, hogy megalapítsa a 

Magyar Lovaregyletet. 

Pest szépítéséért küzd, megírja 

a Pesti Por és Sár című művét, 

amely csak halála után jelenhet 

meg (1865). Újabb nagy mozgalmat 

indít. Másik nagy álma, egy 

lánchíd építése a Duna fölött, ezért 

Andrássy Györggyel Németországon 

és Belgiumon keresztül ismételten 

Angliába utazik. Szívós, kitartó 

munkával a két Clark testvérrel 

hozzáfog a híd építéséhez, és az a 

szabadságharc kitörése előtt már 

készen áll. Ő maga a mai Roosevelt 

téren, az akkori Rakpiacon álló 

Ulmann-házban bérel lakást, hogy 

mindennap lássa és szemmel tartsa 

az építkezést. 

Széchenyit minden foglalkoztatja. 

Még a selyemhernyó-tenyésztés 

és szederfa telepítés meghonosításán 

is fáradozik. De továbbra 

is szívén viseli az állattenyésztés 

fejlesztését. 

Irodalmi föllépése 1828-ban a 

Lovakrul című könyvével indul, 

melyet akkor röpiratként említenek. 

A műben hosszas tanulmányozás 

útján szerzett tapasztalatait 

összegzi, melyben a lótenyésztés 

nemzetgazdasági fontosságát fejtegeti. 

Rámutat elmaradásunk 


13


okaira is. Szerinte csak magunktól 

függ, hogy a világ minden vásárait 

lovainkkal elboríthassuk és hogy a 

magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget 

nyerjen. 

A könyvet Boldogult gróf 

Hunyady Jósef árnyékának ajánlja, 

akitől így búcsúzik: Nyugodjál 

békével nagy lelkü Hazafi! ’Te sok 

jó magot hintettél-el Hazánknak 

gazdag, de még illő művelődést nem 

mindenben nyert tájain. 

Az ELŐBESZÉD-et töprengéssel 

kezdi: Már többször kezemben 

volt a’ toll, hogy a’ Lótenyésztés 

tárgyárul Magyar Hazánkra nézve 

gondolataimat és tapasztalásimat 

röviden közre bocsássam; de megvallom, 

annyi előitéletet, annyi bal 

intézetet láttam ’s látok ma is fennállani, 

hogy könyvecském megjelenését 

még nagyon korán valónak ’s ezért el 

is maradhatónak itélem. Igazam van 

e ezt mondanom, az idő választja 

majd meg. 

A BÉVEZETÉS-ben rámutat 

arra, miért írta meg művét: Az 

egész Munka sommája tehát az, 

hogy megvizsgáljuk, és egész világosságra 

hozzuk, a’ Lovak nevelésében 

Magyar Országban javítás szükséges 

e ’s lehető e? (A választ azt hiszem 

mindannyian tudjuk, sőt maga is 

tudta.) 

Széchenyi a könyvét öt nagyobb 

fejezetre osztja. A’ LÓÁLLAPOTJA 

MAGYAR ORSZÁGBAN az első, 

melyben feltárja az itthoni állapotokat, 

szemléletet, melyet bizonyos 

szempontból nem tart elég „innovatívnak”, 

amikor mindenki tudja, 

hogy minden lehetséges feltételnek 

megfelelnénk. Szerinte a lótenyésztést 

jó befektetésnek kell tekintetni, 

melyben a jó ló minden bizonnyal 

nyereséget fog hozni. Az ő szavait 

idézve, így hangzik: ...a’ lótenyésztés 

az egész polgári társaságnak 

hasznot hajtson, és az Ország belső 

erejét nagyobbítsa, szükséges, hogy 

azt minden rendben lévő, nagyobb 

vagy kisebb kiterjedésben gyakorolja; 

14 

mert egy jó kanczát ugy kell tekinteni, 

mint a’ jó földet, mellyet mindég 

parlagon hagyni kár volna. Én tehát 

a’ nyereséget teszem ki ingerül és 

jutalomul a ’ lótenyésztők iparkodásának. 

Egy táblázattal is szemlélteti 

hazánk és más országok (Britanniai 

Szigetek, Franciaország Németország, 

Ausztria) birka, szarvasmarha 

és lótenyésztését. 

Úgy véli Magyarországon a 

lovakat általában két dologért tartják: 

hordozásra vagy huzásra, ezzel 

szemben Széchenyi öt szempontot 

tart fontosnak ...az Ország védelmére, 

Gazdaságra, Kereskedésre, Utazásra, 

és végtére mindennapi más 

szükségeinkre és gyönyörűségeinkre. 

Küzd az ország középszerűsége 

ellen, benne a lótenyésztés korszerűtlensége 

ellen, s így megértjük 

kérdését, amikor felteszi ebben a 

fejezetben. De hát a’ Kivitelre, az 

activus kereskedésre – mi ló van 

honni mezeinken?, mert úgy látja 

...a’ ló állapotja Hazánkban nem 

legjobb karban van” Mivel minden 

ember más és más szempontot tart 

fontosnak a lótenyésztésben, ezért 

ő a szigetországot hozza például, s 

ezt A’ LÓÁLLLAPOTJA ANGLIÁ- 

BAN, ANNAK EREDETE ’S TÖR- 

TÉNETEI, ÉS A’ LÓTENYÉSZTÉS 

ÁLTAL VALÓ NYERESÉG című 

fejezetben részletesen ki is fejti. 

Ismeretes Széchenyi Angliához 

való kötődése. Ez sok mindenben 

tükröződik. A fejlődést, a gazdasági, 

kereskedelmi fellendülést, a közlekedés 

modernizálását, a polgárosodást 

angliai minták szemüvegén 

keresztül képzeli el megvalósítani. 

A már említett példákon kívül 

megjelenésében, öltözködésében 

is kifejezi szimpátiáját. Széchenyit 

számtalan ábrázolásban örökítették 

meg szerencsére számunkra. Sok 

helyütt a tekintélyelvűségnek megfelelően 

a nagytiszteletű főúr díszmagyarban, 

karddal, kitüntetésekkel 

látható, bár ő jobban szeretett 

a nyugati divat szerint öltözködni, 

elegáns ruhában, cilinderrel, sétapálcával 

vagy éppenséggel esernyővel 

járni. Nagy feltűnést keltett a 

pesti utcán, mert a díszmagyarhoz 

európai szabású nadrágot, a kardhoz 

sétapácát viselt. Híresek voltak 

élénk színű nagy gallérú kabátjai is, 

pepita öltönyei, magas szárú lakkcsizmái, 

hatalmas kalapjai. 

Nagy sportbarát volt, az egészséges 

testi és szellemi karbantartást 

tekintette példának. Számtalan 

sport az ő és Wesselényi báró 

közvetítésével, bemutatásával került 

Magyarországra. Társaságban 

a szivarozást helyezte előnybe a 

tradicionális pipázás helyett. Érdekességként 

említem, hogy amikor 



nagycenki kastélyát építette, (ahol 

keveset tartózkodott) a fényűzés 

helyett a kényelmi szempontok 

kerültek előtérbe; többek között 

itt hamarabb szerelték be a belső 

vízvezeték rendszert, a WC-t, 

mint például a bécsi Burgban. A 

minta itt is angol, egy vidéki lord 

otthona volt. Nem csoda, ha a 

lótenyésztést is angliai mintával 

kívánta megvalósítani. Rámutat 

arra, hogy Anglián kívül alig akad 

ország, ahol olyan magasak a tenyésztés 

költségei, mégis nyereségessé 

tudják tenni azt. Nálunk, 

itthon sokkal jobb feltételekkel 

rendelkezünk, mégsem használjuk 

ki azokat. Angliában a kormányt 

nem annyira a nyereség sarkallja, 

mint inkább a becsület „felingerlése”. 

A Lotteriában való nyerés, 

csupán a véletlen műve, de a lótenyésztéshez 

érteni kell, tanulni és 

fejleszteni szükséges. Szeretném az 

ő szavaival idézni ezt a gondolatát: 

A’ lótenyésztésben ’s nevelésben pedig 

ugyan csak senki nem fogja mondani: 

hogy az mindegy, akár értsen 

valaki a’ dologhoz, akár nem; akár 

nézzen a’ lovai után, akár nem; akár 

lássa mindég hajnal hasadását, akár 

rávirradjon minden nap. ’S azért én 

ezen Találmányt, a’ tudomány, a 

tapasztalás ’s szorgalom Jutalmának 

hívni bátorkodom! Nálunk, itthon 

legfőbb gátunk a szemléletünk, a 

beidegződésekhez való ragaszkodásunk, 

ellenben Angliában a’ nyereség 

a’ fő Czél; a’ lovak tenyésztése, 

azoknak jobb ’s tökéletesebb nevelése, 

a’ futtatások, fogadások, a’ pénzért 

való hágatás ’s a’ t pedig csak azon 

czélra vezető Eszközök....következése 

– ’a’ jutalmas nyereség, által gyarapodik 

’s boldogul; midőn a’ Közönség ’s 

az egész Polgáritársaság az említett 

eszközök által – mellyeket czéljának 

elérése miatt minden magános ember 

használ… Széchenyi végül a 

fejezet végén közli vágyát, s egyben 

műve megírásának szándékát, hogy 

Magyar Hazánkban a’ lótenyésztés uj 

életet nyerjen; és hogy rövid idő alatt 

minden czélnak tökélletesen megfelelő 

jó lovakkal bővelkedjünk, és idővel 

Külföldre is számos lovakkal jutalmas 

kereskedést, űzhessünk. 

A következő fejezet A’ LÓ- 

NAK A’ FUTTATÁSHOZ VALÓ 

ELKÉSZÍTÉSÉRÜL, ÉS A’ 

VERSENEZÉSRÜL címet kapta. 

Felhívja a figyelmet arra, hogy csak 

az versenyeztesse lovait, aki minden 

kritériumnak eleget tesz, aki úgy 

dolgozik, mint egy karmester, aki 

kottából vezényli a zenekart. A futtatás 

komoly ismereteket, tapasztalást 

kíván, s ez olyan mesterség, melyben 

a ló és lovasa – természetesen ezenkívül 

még sok minden egyéb is kell 

hozzá – tökéletes harmóniában van 

egymással, mint a már említett muzsikabeli 

hangegyezetnek. 

A’ Tökélletesség az Embertül legtávolabb 

jár, a’ Középszerüséggel sokszor 

találkozik, az Alacsonyságokkal 

pedig örökké küszködik – kezdi A’ 

TENYÉSZTÉS NÉMELLY FŐVO- 

NÁSAI című fejezetet. A selyembogár 

példájával folytatja, melynek 

Kincsem (Emil Adam festvénye) 

felfedezése nagy változást hozott az 

emberiség életében, és egyes vidékek 

meggazdagodtak belőle. A célirányos 

tenyésztésnek a receptjét is megadja: 

Az állatot tehát elváltoztatni, és 

természetébül kivetkeztetni, a’ külön 

törzsökök több nemzéseken által való 

összevegyítésével nem lehet. Azt eszközölni, 

ugy látszik, csak más módok 

segitségével lehet – és azon mód négy. 

A’ külön Fajok összevegyítése. 

Az Atyafiak és Rokonok párosodása. 

Bizonyos tulajdonságu és kitetsző 

testállásu párok elegyítése. 

Az éghajlat, eledel, mozgás és nevelés. 

Széchenyi István részletesen 

megtárgyalja e módozatokat, s számot 

ad fantasztikus ismereteiről, jó 

stílusáról, szellemes humoráról. Lenyűgöző, 

élvezetes példáit, tanácsait 

olvasni. Nevetséges okoskodásnak 

vél ő maga is több dolgot, például. ’Te 

kedves Ménlovam, mellynek se atyját, 

se anyját, se őseit, se azok cselekedeteit, 

vagy tulajdonságait nem esmertem, 

hámba alkalmatos nem voltál, paripának 

éppen nem, – testállásod hibás, 

tetsző nem vagy ’s mozgásaid nincsenek; 

de mindazáltal reménylem, sőt 


15


hiszem; hogy édes Magzatid hámban 

nagyon jók, a hátaslovaknak hatalmasok, 

és általjában nagy, idomos, 

és szép testállásuak fognak lenni.. Igy 

bánik azon gazda, ki azt hiszi, hogy 

sovány földje, mellyet se nem munkált, 

se nem trágyázott ’s mellybe szemetet 

vetett majd tán az ő kedvéért tiszta 

buzát fog teremni. Valószínű, a győri 

ütközet emlékét idézték fel benne a 

következőket. ’S hát azon vén Hős, ki 

Egyiptomban kezdé halhatatlan életét, 

Berezinánál félig megfagya, ’s Waterloonál 

sebekkel megrakva szomoruan 

hagyá-el vitézi pályáját, miért nem 

nemzhetne legényes magzatot? Vagy 

másik példája. Ugy nem hihetem, 

hogy komondoraink, ha ma kezdenék 

is Asszonyságaink őket ölökbe venni ’s 

nemzésrül nemzésre ők száz ezer esztendeig, 

mindég a’ Kanapén ülnének is 

– végtére egy kis mezítelen fázó ölbéli 

agaracskákká válnának. 

A következő fejezetben ismételten 

feltesz egy kérdést: MIT KELLENE 

TEHÁT NEKÜNK TENNI (?) Közelítsünk 

most már azon állóhelyhez, a’ 

honnan, a’ ködben merült Tájt lassan 

lassan a’ homálybul kiemelkedni, és a’ 

külömb Környülmények Testesedését 

’s Megüllepedését tán szemlélni, és 

egymáshoz illőbb Arányban ’s Öszszeköttetésben 

fogjuk látni”– kezdi 

az utolsó fent említett címszó alatti 

részt. Engedjék meg, hogy ismételten 

Széchenyi Istvánt, a szerzőt idézzem. 

Most hasonlítsuk Magyarhazánkat 

Britanniához ’s gondoljuk át villámsebességgel, 

hogy mi lenne belőle, 

ha mindannak csak egy része, a’ mi 

Britanniában áll, nálunk felállítatnék. 

Nem derülne e fel a’ szép tavaszi reggel 

minden díszében, és a’ tiszta levegő ’s 

a’ napnak élesztő sugárai nem igérnék 

e minden plánta virágzását, minden 

virág gyümölcsözését ? 

Mi szükséges e’képpen, hogy Hazánkban 

a’ Lódolga mozgásba, életbe 

jöjjön ’s nem sokára virágozzék és 

gyümölcsözzék? 

’Több ízbéli, nagy, bizonyos ’s 

esztendőrül esztendőre fennálló Ju- 

16 

talmak, mellyeket futtatásbéli diadalom 

által lehessen elnyerni, 

’Jól elkészített és az esztendő minden 

részeiben jól fenntartott Pályázóhely, 

’Állandós Készítő Intézetek, 

’Egy mindég fennmaradó Lótenyésztő 

Egyesület, 

’Egy igazi és valódi Országos Lódeer 

és bizonyos időszaki Közjelentések, 

’Ménbér, 

’Rendes esztendei Lóvásár. 

A fejezet utolsó mondata talán a 

könyv mottója is lehetne. ’S így ’Egynek 

minden nehéz; Soknak semmi sem 

lehetetlen! 

Széchenyi a Lovakrul című 

könyvét BÉVEZETÉS-sel kezdi, és 

a BEREKESZTÉS-sel fejezi be. Ezek 

gondolatim. Jó szándékkal vannak előadva. 

Azon törekedtem legalább, hogy 

munkám igen unalmas és az Istáló 

Szagátul egészen ellepve ne legyen; 

mert az unalom inkább öl, mint élesztene, 

és minden Szag a’ maga helyén 

kivül igen igen kellemetlen. A végére 

szerkeszti azt a német nyelvű levelet, 

melyet neki szántak, természetesen 

névtelenül, ő egész könyvével válaszol, 

melyet az Anonymus írónak a 

könyvtárába is ajánl. 

S mielőtt végleg búcsút venne 

az olvasótól, elnézést kér azért, mert 

hogy: ...némely Hazámfiait kérem ne 

vegyék rosz néven, ha Előadásomat 

– az Magyarnyelven lévén írva – meg 

nem értik ’s nem olvashatják. 

1828-ban írta ezt a csodálatos 

művét, s még ebben az évben kézbe 

vehették e könyvet az érdeklődők. 

A felvilágosodás egyik legnagyobb 

vívmánya hazánkban a magyar nyelv 

használata és annak újítása volt, s ebben 

részt vett szellemi életünk szinte 

minden jelentős alakja. A Bessenyei 

György által indított mozgalomnak 

talán legnagyobb egyénisége Kazinczy 

Ferenc volt. Széchényi Ferenc 

gróf házában a magyar nyelv volt az 

uralkodó, magyar szellemben éltek és 

nevelték gyermekeiket. Még az idős 

Kazinczyt is arra kérte a gróf, amikor 

az meglátogatta a családot, hogy 

gyermekeivel csak magyarul társalogjon. 

Érthető, hogy a reformkorra 

felnőtt Széchenyi István mindenhol 

ezt a magyarságát képviseli. 1825 

válaszút is, fordulópont is életében. 

Mindkettő szerelmet vonz és hoz; hazájához 

és Seilern Crestenciához, gróf 

Zichy Károlynéhoz. Egy gondolat 

vezérli, hogy életét hazája és embertársai 

javára szentelje. Ez a gondolat, 

ez a szerelem végig kíséri őt egészen 

a döblingi elmegyógyintézet egyik 

szobájáig, 1860. április 8-ig. 

Széchenyi maga is igen termékeny 

író volt; nevezetes volt nagy 

barna táskájáról, amely mindig nála 

volt tele iratokkal. Fontosabb műveit 

a teljesség igénye nélkül említeném. 

A sor a Lovakrul című könyvvel 

(Pest, 1828) indul, rögtön utána megírja 

a Pesti lóversenykönyvet, következik 

a nagy port felverő Hitel, melyet 

1830-ban ad ki, majd a bírálatokra 

a Világgal cáfol. Széchenyi a magyar 

színjátszást is pártfogásába veszi és 

megírja A magyar játékszinrül című 

munkáját 1832-ben. Még 1831-ben 

elkészül a Stádiummal, amely 1833- 

ban lát napvilágot. A Társalkodó 

1834-36 évfolyamaiban jelenik meg 

a Néhány szó a Duna-hajózás körül. 

1838-ban a Néhány szó a lóverseny 

körül. A selyemrül (Pest, 1840), A 

Kelet népe 1841, A magyar academia 

körül (Pest, 1842). 1844-ben Budán 

jelenik meg a Jelenkorban az Adó 

és két garas röpirata, 1846: Balatoni 

gőzhajózás, 1848 Pozsony: Javaslat 

a magyar közlekedési ügy fejlődéséről 

(benne egy vasúthálózatképpel), 

ugyanekkor és szintén Pozsonyban 

lát napvilágot a Véleményezés jelentés 

a Tisza-szabályozási ügy fejlődéséről 

című munkája. 

Több műve később jelenik meg, 

mint amikor megírta azokat. Ilyen 

volt a Hunnia, melyet 1835-ben írt és 

1858-ban Heckenast adott ki. A Pesti 

por és sár még később. A híres Ein 

Blick auf den anonymen Rückblick, 

welcher für eienen vertrauten 



Kreis,....(London, 1859.) Halála után 

megjelentették naplóját, levelezéseit, 

úgynevezett Töredékeit, önéletrajzát 

és más kisebb írásait. 

Széchenyi közkincsünk volt és 

lesz. Mindennapjaink részesévé vált, 

hiszen alig van olyan területe kultúránknak, 

gazdasági életünknek, 

amelyben ne foglalna el főszerepet, 

ne látnánk őt magunk előtt, hiszen 

ott áll a Lánc-hídon; a Dunán, a 

Tiszán, a Balatonon közlekedik a 

magyar hajókkal, melyeket magyar 

emberek keze épít, szabályozta a 

nagy vízgyűjtő területeinket, utakat, 

vasutat korszerűsített, küzdött 

a magyar nyelv használatáért. Neki 

köszönhetjük, hogy a magyar tudományoknak 

háza van, hogy korszerű 

és modern gépeket hozott be hazánkba, 

és hogy eljuthattunk a Fekete-tengerig. 

A magyar színjátszást is 

felkarolta. Budapestet megálmodta, 

polgári gondolkodást hozott az 

álmos, poros valóságba, és sorolhatnánk 

még sokáig felbecsülhetetlen 

tetteit. Természetesen neki köszönhetjük 

azt is, hogy a lótenyésztést 

forradalmasította, amely oly sokáig 

Magyarország egyik legfontosabb és 

leghíresebb, legkeresettebb árucikke, 

hungarikuma volt. Ő egy személyben 

zászló és zászlóvivő. Rendíthetetlen, 

hűséges hazafi. Minden kornak és 

társdalomnak iránymutatója, példaképe. 

Gróf Széchenyi István mindig 

„divatban” van és marad. Reméljük 

az idők végezetéig. 

Az Országos Mezőgazdasági 

Könyvtár és Dokumentációs Központ 

féltve őrzött kincsei között ott 

vannak Széchenyi István művei is. E 

kincsek lajstromát ismertetem, néhány 

fontosabb Széchenyit és munkáit 

elemző könyvvel kiegészítve. 

C 61442 

Széchenyi István 

Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. 

- Hasonmás kiad. utánny. - [Budapest] ; : 

Agroinform : Bábolnai Mezőgazd. Kombinát , 

1991. - 240 p. ; 23 cm 

Az eredeti kötet megjelenéséi adatai: Pest: 

Heckenast, 1838. - A könyv a Magyar Mezőgazdasági 

Múzeum Könyvtárában őrzött példány 

alapján készült 

C 61550 

Széchenyi István – Téglás János 

Lovakrul / Gróf Széchenyi István ; [szerk. ... 

Téglás János]. - Hasonmás kiad. - [Budapest] : 

[Széchenyista] Öregdiákok Baráti Társ. , [1991]. 

- 127 p. ; 22 cm 

ISSN 0866-6229 

Eredeti kiad.: Pest : Trattner-Károlyi Ny., 1828 

C 56157 


Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba ’s 

előitélet eligazítására / Széchenyi István. - Repr. 

kiad. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. - ca [594] p. 

; 20 cm 

ISBN 963-221-501-X 

Az 1831-ben Pesten megjelent könyv reprint 

kiadása 

C 56156 

Stádium : Lipcse, 1833, Wigand / Széchenyi 

István. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. - 

XVIII,299,[1] p.;20 cm 

ISBN 963-221-459-5 

C 56155 


Hitel : Pest, 1830, Petrózai Trattner-Károlyi / 

Széchenyi István. - Bp. : Közgazd. Jogi K. , 1984. 

- 270,[1] p.; 20 cm ISBN 963-221-458-7 [Hasonmás 

kiadás] 

Rc 50977 


Selyemrül / Széchenyi István. - [Budapest] : ÁKV, 

[1982]. - [77] pag.var. ; 22 cm 

Hasonmás kiad.. - Eredeti kiadás: Pest : Trattner- 

Károlyi, 1840. - Hozzákötve: Függelék Gróf Széchenyi 

István értekezéséhez a’ Selyemrül 

Bibl.: 56. p. 

D 8336 


Lovakrul : Pest, 1828, Trattner Károlyi / Széchenyi 

István ; (Kiad. a) Magyar Lóverseny Vállalat. 

- Bp. : Magyar 

Lóverseny Vállalat , 1978. - IV,245,[1] p. ; 17 cm 

[Hasonmás kiadás] 

Rc 26167 

Orosz István: Széchenyi és a jobbágykérdés. - , 

1962. 

Rc 28664 

Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és 

legelőelkülönözés széchenyi István pölöskei 

uradalmában. - , 1960. 

Rc 2860 

Éber Ernő 

A czenki földesúr : [Széchenyi István agrárpolitikai 

tevékenysége] / Éber Ernő. - Bp. : Pátria , 

1942. - 95 p.;24 cm 

Rc 15477 

Gesztelyi Nagy László: Gróf Széchenyi István 

agrárpolitikája. - , 1941 

Rb 3415 

Gróf Széchényi István emlékhajóút a Tiszán.... 

- , 1933. 

Rc 9765 

Viszota Gyula: Széchenyi [István] és az Országos 

Magyar Gazdasági Egyesület. - , 1910. 

Rc 9095 

Gaál Jenő 

Gróf Széchenyi István és a Pesti Hengermalom-Társaság 

: Melléklet: Adatgyűjtemény 

/ Hrsg. Österreichische Gesellschaft für 

Dokumentation und Bibliographie. - Budapest 

: MTA , 1909. - 46 p., 24 cm. - (Értekezések 

a társadalmi tudományok köréből. 13.köt. 

10.sz. ) 

Rc 15259 

Koltai Virgil: Széchenyi István gróf közgazdasági 

eszméi. - , 1903 

Rc 10053 

Ótocska Béla 

Kurze Beschreibung der gräflich Emerich 

Széchényi’schen Gutspachtung Sopron-Kövesd / 

Béla Ótocska. - Budapest : Druck Franklin , 1897. 

- 22 p. ; 17 cm 

Rc 9763 

Vörös Sándor 

Gróf Széchényi István emlékezete / Vörös Sándor. 

- Kolozsvár : Ajtai ny. , 1891. - 25 p. ; 22 cm 

D 7592 

Ein blick auf den Anonymen „Rückblick” welcher 

für einen vertrauten Kreis ... in ... 1857, in Wien, 

erschien / [Széchenyi István]. - London : [s. n.] , 

1859. - VI, 520 p. ; 18 cm 

Széchenyi István Londonban névtelenül megjelent 

műve 

Rc 42827 


Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését 

illetőleg / Széchenyi István. - [Pest] : [s. n.] , 

1846. - 73 p. ; 23 cm 

Hiányos megjelenési adatokkal 

Rc 42826 

(Táncsics Stancsics) Mihál: Széchenyi István gróf 

két garasára nyilatkozat. - , 1844. 

C 43165 

Kossuth Lajos 

Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól / 

[Írta Kossuth Lajos]. - Pest : Landerer és Heckenast 

, 1841. – 

244 p. ; 21 cm 

C 13478 

Széchenyi, Stephan Gr. 

Einiges über Ungarn / Grafen Stephan Széchenyi 

; übers. von Hermann Klein. - Pesth : Verl. von 

Gustav 

Heckenast , 1839. - 240 p. ; 23 cm 

Gótbetűs írásmóddal. - A „Néhány szó a’ lóverseny 

körül” című Széchenyi István-könyv német fordítása 

C 8040 


Néhány szó a lóverseny körül / Széchenyi István. 

- Pest : Heckenast Gusztáv , 1838. - 240 p. ; 23 cm 

D 5860 


Stadium / Széchenyi István. - Lipcse : Wigand Otto , 

1833. - XVIII, 299 p. ; 20 cm 

D 5859 


Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba ’s 

előítélet eligazítására / Széchenyi István. - Pest : 

Füstkúti Landerer ny. , 1831. - [10], XL, 539, [5] p. 

; 20 cm 

C 34977 

Széchenyi István: Hitel. - , 1830 

C 8041 

Lovakrul / Széchenyi István. - Pest : Petrózai 

Trattner és Károlyi , 1828. - [8], IV, 245 p. ; 22 cm 

Dr. Sinóros – Szabó Botondné 


17


A HÚSMARHATENYÉSZTÉS GYAKORLATA 

Szerk. Motika Dezső 

Gazda Kiadó 2005. 

144 [8] p. 

Arany és ezüst marhái bőven valának – a középkori krónika a szlávoktól 

átvett marha szó alatt a pénzt, a gazdagságot érti, de hasonló jelentéstartalmú 

a török eredetű barom kifejezés is. Nem véletlenül, hisz az Árpádok 

korában az állat, azon belül a húsáért nevelt, ridegtartású szarvasmarha 

volt a legfontosabb ingóság. Példa erre, hogy – bár már első királyunk is 

veretett ezüstpénzt – sokáig a tinó maradt a fő értékmegőrző. 

A XVI. század elején már Európa-szerte keresik és szeretik a magyarországi 

marhát. 1526-ben a feljegyzések szerint Augsburgban a magyar 

ökröt tartották a legkiválóbbnak, s – hogy a mészárosok nehogy becsaphassák 

a vásárlót – tilos volt másféle marhahúst árulni olyankor, amikor 

magyarországi marhát vágtak. 

A húsmarhatartás súlyának történelmi csúcspontja talán 1580. Ekkor 

kérték Rudolf császártól a magyar rendek azt, hogy a marhakereskedés 

jövedelme Magyarországot illesse. Ennek fejében vállalták, hogy az ország 

minden (!) kiadását fedezik, 15000 állandóan szolgáló lovas katonát 

tartanak, az udvartartás költségeire 15000, tornára pedig további 4000 forintot adnak. 

A húsmarhatenyésztés története részben a magyarság történelme is. Az osztrák megszállók elleni küzdelem, a 

marhapásztor hajdúk és Bocskai szövetsége, a Rákóczi-féle szabadságharc, a XVIII. század vámvitái, a reformkori 

országgyűlési küzdelmek, 1848-49, az abszolutizmus, a dualizmus kora megjelenik a tőzsérek leveleiben, a szerződésekben, 

a gazdaságföldrajzi leírásokban, s persze a néprajzban, az egész gulyákat elhajtó, s azt a szegények között 

szétosztó betyár legendákban. 

A húsmarhatartás ma is biztos megélhetést jelenthet a felkészült gazdáknak. Az Európai Unió kiemelten támogatja 

az ágazatot, s ez várhatóan hosszú ideig így marad. De hogyan juthatunk az uniós forrásokhoz? Milyen fajtát 

válasszunk a tenyésztéshez? Milyen keresztezések ajánlhatók? Hogyan igazítsuk a takarmányozási, tartási technológiát 

a piaci igényekhez? Mik a leggyakrabban előforduló állat-egészségügyi problémák, hogyan előzhetjük meg 

ezeket?... 

Ezernyi kérdés – kötetnyi válasz kezdő és gyakorló tenyésztőknek, a most megjelent könyvben. 

BORSZőLőFAJTÁK, CSEMEGESZőLő-FAJTÁK 

ÉS ALANYOK 

Szerk. Bényi Ferenc – Lőrincz András 

Mezőgazda Kiadó 2005. 

314 [3] p. 

A Kárpát-medencében a szőlő művelése több mint 2000 éves múltra tekint 

vissza. A magyarok a szőlőtermesztés és a borkészítés fortélyaival már a honfoglalás 

előtt megismerkedtek, de a magyar szőlő- és borkultúra kibontakozása 

és fejlődése az államalapítással, a kereszténység felvételével gyorsult fel, s 

vált a szőlő- és bortermelés a gazdaság fontos tényezőjévé és maradt az mind 

a mai napig. 

A szőlőfajták termésének döntő hányadát borrá dolgozzák fel, de az össztermésből 

jelentős és egyre növekvő mennyiségű az étkezési célú felhasználás 

is. Szőlő alapú alkoholmentes üdítőital mindössze az éves szőlőtermés egy 

százalékából készül. 

A szőlő széles körű, sokoldalú felhasználhatóságát gazdag fajtaválasztéka 

18 



és rendkívüli változatossága teszi lehetővé. A fajta a minőségi szőlő- és bortermelés egyik alappillére. A szőlő- és 

bortermelés természetesen elsősorban gazdasági tevékenység. Ennél azonban többről van szó, mivel a szőlő és a 

bor a társadalomban nemcsak gazdasági, hanem kulturális és civilizációs szerepet is betölt. 

A tankönyv áttekinti a szőlő botanikai, rendszertani helyét, taxonómiáját, a szőlőtőke morfológiáját és sorra 

veszi a fajták leírását és felismerését segítő ampelográfiai bélyegeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 

(OIV) ajánlott rendszere szerint. Bemutatja a fajtaleírás történetét, a fajtaválaszték múltbeli és jellegi alakulását, a 

fajtahasználat rendeleti szabályozását. Az egyes szőlőfajtákat újszerű módon csoportosítva, részletesen leírva és 

színes fotókkal ábrázolva jól áttekinthető stílusban ismerteti. 

A tankönyv megírásakor a szerzők a legfontosabb célkitűzésüknek tekintették a tananyag minél egyszerűbb, jól 

érthető, helyenként közérthető módon való megfogalmazását. Ennek elérése érdekében rendszerezték, s esetenként 

tömörítették is a mondanivalót. Ezt a célt szolgálják a szöveget kiegészítő, illetve teljessé tevő ábrák és táblázatok. 

Előbbiek segítik a megértést, bemutatják a gyakorlati megvalósítást, utóbbiak pedig olyan adatokat, információkat 

tartalmaznak, amelyek jól hasznosíthatók, s támaszt jelentenek a tervezésben és a munkák kivitelezésében. A nagyszámú 

színes fényképfelvétel lehetővé teszi a fajták felismerését, azonosítását. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért 

néhány kivételtől eltekintve, elhagyták a szöveget túlságosan tördelő, ezáltal az ok-okozati kapcsolatokra építő 

logikus gondolatmenetet megzavaró irodalmi hivatkozásokat. 

Szerk. Szabó János – V. Hegyi Ildikó 


258 [2] p. 

VIRÁGKÖTő ISKOLA 

Virágkötészet. A szó hallatán az emberek a szép virágokra, azok kellemes 

illatára, a gyönyörködtető, látványos alkotásokra gondolnak. Ez a virágkötő 

szakma vonzása, ezért mondják oly sűrűn a pályaválasztó gyerekek, hogy én 

is virágkötő szeretnék lenni. A lenyűgöző virágkötészeti munkák, a kiállítások 

magukkal ragadó darabjai, a különleges virágok, növények sokasága a 

virágkötő szakma látványos „végtermékei”. De mi történik mindaddig, amíg 

valaki könnyedén összeállítja alkotását? 

A virágkötészettel foglalkozó szakemberek mindegyike művész egyéniség, 

mindenki másként látja meg a virágban rejlő adottságokat, s másként 

alkotja meg művét a természet élő alkotóelemeiből. Az egyéni látásmód, az 

értelem, a tehetség, a művészi érzék mellett feltétlenül szükség van a szakmai 

megállapodottságra is. Ha megvizsgáljuk a virágüzletben kötött csokrot, a 

növény-összeültetést vagy a kiállítási téralkotást, mindegyikben ugyanazokat 

a szabályokat, törvényszerűségeket, színhatásokat, formai változatosságot fedezhetünk fel. Az egyén látásmódjából 

adódóan már természetesen ezek a törvényszerűségek más és más formában jelennek meg. 

A Virágkötészet című szakkönyv jó pár évvel ezelőtt jelent meg először. Óriási sikere volt, mert pótolta a szakmai 

tananyag területén jelentkező hiányt, s összefoglalta a virágkötészet alapjait, megmutatta a virágkötő szakemberek 

és a csak kedvtelésből virágkötészettel foglalkozók számára az alkotás módjait. Az alapok bemutatására szorítkozó 

könyv természetesen szabadon hagyta az egyéni alkotás lehetőségét, nem szabott határokat a művek kialakításánál, 

s nem húzott falakat az egyéni megnyilvánulások elé. Egyszerűen alapot adott, hogy a virágkötészet szakmai berkeiben 

jártasságot szerezzenek az arra vállalkozók. Évről-évre, évszakról-évszakra változik a virágdivat, a kellékek 

felhasználása és a virágfajták megszámlálhatatlan változatossága. A versenyt szinte követni sem lehet, mert amit 

ma lehetett kapni a nagykereskedésben, az egy hónap múlva már feledésbe merül, mert ott a polcon a következő 

szezon szemkápráztató újdonsága. 

De a virágkötészet törvényszerűségei, alapszabályai nem változnak. Ezek ugyanazok az új, az érettségi utáni kétéves 

virágkötő-berendező szakképzésben és a művelődési ház pár órás tanfolyamán is. A különbség a megtanulás 

mélységében, a tájékozottság kiszélesítésében és a gyakorlati tanórák számbeliségében van. 

E könyv a virágkötő szakma alapjait tárja az olvasó elé, hogy elolvasva, bátorságot kapjon egy szabályos, arányos, 

hangulatos virágkötészeti alkotás elkészítéséhez. Hogy milyen lesz az alkotás mások szemében? Ez már az 

egyén látásmódjától, a tehetségétől függ! Nyitott szemmel kell a világban járni, hogy mindent felhasználjunk, ami 

a szép virágkötészeti munka létrehozásához szükséges. Így ne csak a meghatározott virágokkal, kellékekkel elégedjünk 

meg, de jól nézzünk körül környezetünkben és a természetben is, hogy az anyagok, a virágok, növények, 

kellékek, kiegészítők, a szabályok, és egyéni látásmódunk ötvözete egy csodálatos virágkötészeti remekmű formáját 

öltse. A könyv ehhez nyújt segítséget. 


19


NÖVÉNYI CITOGENETIKA 

Írta dr. Sutka József 


231 p. 

Citogenetikának nevezzük azt a tudományterületet, amely a citológia 

(sejttan) és a genetika (örökléstan) határterületével foglalkozik. Döntően 

a kromoszómák struktúráját és genetikai funkcióját tanulmányozza. A 

genom DNS-szerveződésének elemzésére molekuláris biológiai módszereket 

alkalmaz. 

A szerző első, magyar nyelvű Citogenetika című könyve 1980-ban jelent 

meg. A könyv kedvező fogadtatásra talált: a megjelent 4000 példány néhány 

év alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól. Azóta több mint 20 év telt el. 

A citogenetika, más tudományokhoz hasonlóan, látványos fejlődésen ment 

keresztül. Különösen a molekuláris citogenetika területén tapasztalható az 

ismeretek jeltős bővülése. Minden különösebb válogatás nélkül megemlíthető 

például a sejtciklus genetikai szabályozása, a telomérák szerepe az 

öregedésben, a molekuláris markerek kifejlesztése és alkalmazása, a géntérképezés 

és génátvitel, a DNS klónozása és szekvenálása, a mesterséges kromoszómák 

építése stb. Napjainkban, a molekuláris citogenetikában gyorsan 

terjed a strukturális, funkcionális és összehasonlító genomikai kutatás. 

A Növényi citogenetika című könyvet graduális és posztgraduális egyetemi 

hallgatóknak, doktoranduszoknak, növénygenetikus szakmérnök 

hallgatóknak, valamit a téma iránt érdeklődő szakembereknek ajánljuk. A 

szakanyag megértése és elsajátítása bizonyos genetikai alapismereteket feltételez. Az anyaggyűjtésben és megfogalmazásban 

egy meghatározott történeti-szakmai-logikai sorrendet követ a könyv, és így próbálja kialakítani az egységes 

egészet. A könyv szerény terjedelme nem tette lehetővé, hogy állat- és humán citogenetikával is foglalkozzon. 

Ezek általános genetikai tankönyvekben többé-kevésbé elérhetők. 

Integrált növénytermesztés 

Szerk. Inántsy Ferenc, Balázs Klára 

Agroinform Kiadó 2004. 

250 p. 

MEGGY, CSERESZNYE 

A kézikönyv azoknak készült, akik a megváltozott gazdasági feltételeknek 

és az új piacok igényeinek is megfelelő meggy- és cseresznyetermesztésben 

látják a jövőjüket. Mindez feltételezi, hogy az újszerű ismereteket alkalmazva 

nagyobb körültekintéssel, az élő környezetet megkímélve kívánják 

folytatni munkájukat. 

A termesztők érdekeinek szolgálatára a szerzők több évtizedes munkájuk 

tapasztalataiból merítve – és a nemzetközileg mind szigorúbb követelmények 

figyelembevételével – adják közre legfontosabb ismereteiket. 

Igyekeztek szem előtt tartani, hogy – elméleti fejtegetések nélkül, de tartalmában 

és ajánlásaiban tudományos igényű – olyan kézikönyvet írjanak, 

amely a mindennapi munkához szükséges ismereteket tartalmazza. 

A kiadó sorozatának második kötete a világ kertészeti termelésében 

élenjáró országok gyakorlatának is megfelelően követi az IOBC (Nemzetközi 

Biológiai Védekezési Szervezet) csonthéjas gyümölcsök integrált termesztési 

irányelveit felhasználva az almatermesztésben kialakított elveket és gyakorlatot. Integrálni annyit jelent, 

mint kiegészíteni, összeilleszteni. Az integrált gyümölcstermesztésbe úgy épülnek be a genetika, biológia és a vegyszerhasználat 

egyes elemei, hogy elérhető legyen a cél: környezetet és egészséget kímélő módon, de ugyanakkor 

gazdaságosan állítsák elő a piac által mindenkor megkívánt minőséget. 

EIZS 

20 


Nálunk történt - Agrárkultúrális rendezvények 

GAZDAKALENDÁRIUM 

A JÁTÉKOS KICSI GAZDA HÓNAPJAI 

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár 

és Dokumentációs Központ 

hagyományos gazdálkodást, népi 

természetismeretet oktató foglalkozássorozatot 

indított 2004. szeptemberében 

Gazdakalendárium, 

avagy a játékos kicsi gazda hónapjai 

címmel, melynek célja, hogy a budapesti 

gyermekek megismerjék 

a hagyományos paraszti kultúrát, 

annak értékrendjét, valamint a természetet 

tisztelő, az azt felhasználó 

és nem kihasználó paraszti életmódot. 

A „Gazdakalendárium” foglalkozásai 

versek, dalok tanításával, 

mesemondással, kézműves foglalkozásokkal, 

valamint az OMgK 

kiállítótermében megrendezett, 

témához kapcsolódó kiállításokkal 

mutatják be a gyermekeknek a 

népi gazdálkodás hagyományait, a 

hónapok munkarendjét. Az egyes 

munkafolyamatokkal és az azok 

során használt eszközökkel a tevékenységet 

kipróbálva ismerkednek 

meg a tanulók. A tematika szeptembertől 

júniusig a következő: 

1. Kenyérgabonáink termesztése 

és felhasználása 

2. Vadon termő és termesztett 

gyümölcseink ismerete; szőlőtermesztés, 

borászkodás 

3. Az erdő fái, erdőlakó állatok 

4. Egyik legfontosabb tápláléknövényünk, 

a kukorica 

5. A kender és a len termesztése 

és felhasználása; a fonás, szövés 

munkafolyamatai és eszközei 

6. Méhészkedés, méhészeti termékek 

7. A baromfifajták; a tojás, mint 

szimbólum 

8. Őshonos magyar állatfajták, 

pásztorkodás 

9. Gyomnövények, gyógynövények, 

festő növények 

10. Rétgazdálkodás, 

szénakészítés. 

Az oktatóprogram 

kidolgozásánál hangsúlyt 

fektettünk arra, 

hogy a termelő gazdálkodás 

hagyományai 

mellett a gyűjtögető 

és zsákmányoló gazdálkodás 

szokásainak 

ismerete is szerepet 

kapjon. Élő növényanyag, 

herbáriumok, 

diafelvételek és rajzok 

segítségével bemutatásra 

kerülnek a vadon termő gyógy-, 

táplálék- és fűszernövények, valamint 

a Magyarországon régen és 

napjainkban is termesztett növények. 

A kézműves foglalkozásokon 

a természetes alapanyagokkal való 

közvetlen kapcsolat a természethez 

való kötődést erősíti a tanulókban. 

A foglalkozások témái általános 

iskolák alsó tagozatos osztályainál 

több tantárgy tananyagához illeszkednek, 

mint pl.: környezetismeret, 

irodalom, rajz, technika. 

Az OMgK célja továbbá, a 

Szentendrei Szabadtéri 

Néprajzi Múzeummal, 

az Erdei Iskola Egyesülettel 

(Budapest), 

valamint a Hagyományok 

Házával együttműködve, 

élő hagyományainkon 

keresztül 

megismertetni a gyermekekkel 

az alapvető 

t e r m é s z e t v é d e l m i 

kérdéseket, valamint a 

mezőgazdasági szakkönyvtár 

és a magyarországi 

múzeumok 

környezetvédelemben 

betöltött fontos szerepét. 

A program anyagi fedezetét három 

elnyert – Fővárosi Önkormányzat; 

Környezetvédelmi és Vízügyi 

Minisztérium; valamint a Nemzeti 

Kulturális Alapprogram által meghirdetett 

– pályázat biztosítja. 

Az oktatóprogram időpontja 

A foglalkozások az év tíz hónapjában 

(2004. szeptember 1-jétől 2005. 

június 30-ig) havi egy alkalommal, 

egy munkanapon valósulnak meg. 

Egy foglalkozás időtartama 180 

perc. 

A részletesen kidolgozott program 

általános iskolák alsó tagozatos osztályai 

részére készült. 

Programvezető: Frendl Kata (OMgK) 

Együttműködő partnereink 

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi 

Múzeum, Szentendre, Káldy Mária; 

Hagyományok Háza, Budapest, Sándor 

Ildikó; 

Erdei Iskola Egyesület, Budapest, 

Szabó Miklós; 

Castanea Környezetvédelmi Egyesület, 

Sopron, Szabó Miklós 

Résztvevők 

2004/2005. tanévben a Batthyány 

Lajos Általános Iskola (Budapest, 

1015 Batthyány u. 8.) második és 

harmadik osztályos tanulói. Foglalkozásonként 

a létszám 50 fő. 


21

Nálunk történt - Agrárkulturális rendezvények 

Oktatók 

Meghívott előadók és kézműves 

szakoktatók 

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi 

Múzeum múzeumpedagógusai: Bardócz 

Csesznák Éva és Kustánné Hegyi 

Füstös Ilona; 

A Hagyományok Házának munkatársai: 

Benedek Krisztina népi 

játszóház vezető, Beszpremi Katalin 

népi játszóház vezető, Laczai Gézáné 

népi játszóház vezető, Pintér Piroska 

népi játszóház vezető, Sándor Ildikó 

néprajzkutató; 

A Budapesti Erdei Iskola Egyesület 

társelnöke: Szabó Miklós; 

Mesemondók, népdalénekesek (Fábián 

Éva, Navratil Andrea, Sándor 

Ildikó), valamint az OMgK munkatársai 

(Frendl Kata, Kárász Kinga, 

Lükőné Őrsi Gabriella, Prokai 

Dorina, Révész Márta) 

Frendl Kata 

KARÁCSONYI VÁSÁR ÉS PROGRAMSOROZAT 

A hagyományteremtő céllal indított 

karácsonyi kézműves kirakodóvásár 

és a hozzá kapcsolódó programok 

2004. december 11-én is sok látogatót 

csalogattak az OMgK kürtőskalács- 

és fenyőillatú rendezvénytermeibe. 

A kisgyermekek és a felnőttek is 

találtak kedvükre való szórakozást 

és kézműves technikát, melyet a 

meghívott művészek és iparos szakemberek 

tanítottak a nap folyamán. 

Lehetett itt gyöngynyakláncot 

fűzni, hagyományos népi hangszert 

készíteni termésekből, papírból 

érdekes dobozokat és virágokat hajtogatni, 

karmantyúbabát készíteni 

és megkóstolni a finoman illatozó, 

helyben sütött kürtőskalácsot. 

A délelőtt folyamán Gulyás 

László kötötte le az aprónép figyelmét 

hangszerekkel kísért meseelőadásával, 

majd a Zurgó Együttes 

táncházán ki-ki kedvére mulathatott 

a vidám forgatagban. 

Ez alkalommal is a Könyvtár 

vendége volt Sándor Ildikó néprajzkutató, 

aki a téli időszakra jellemző 

népszokásokról és népi gazdálkodásról 

tartott, a tőle megszokott 

kedvességgel, lebilincselő történetekkel 

fűszerezett előadást. 

Ezen a vásáron sem volt hiány 

jókedvből! Késő délután Berecz 

András ízes magyarsággal mesélt a 

felnőtteknek a régi magyar és székely 

elemekkel fortélyosan átszőtt, 

tanulságos, néha igen komoly de 

nevettető történeteket. 

Amíg a közönség egyik fele a 

programokon mulatott, addig mások 

a vásárt látogatták, hiszen volt 

mit nézegetni a sok portéka között! 

Az egyik asztalon kézzel készített 

gyöngysorok kellették magukat, 

a másikon apró méhviaszgyertyák 

illatoztak, de volt itt kézzel 

batikolt különleges csomagolópapír, 

puha gyapjútakaró, -párna, 

papírfiligránnal díszített doboz, 

körtemuzsika, doromb és más hagyományos 

népi hangszer is, de a 

fazekas termékek sem hiányozhattak, 

és persze vásárolhattak Bérczesi 

Ilona gyönyörű agyagszobraiból, 

-tálaiból, valamint Kádár Katalin 

szebbnél szebb grafikáiból. 

A késő estig tartó programok 

után senki nem tért haza üres kézzel 

a vásárból. Ha ajándékot mégsem 

vett, a mesék és az előadások élményével, 

jókedvvel és karácsonyi várakozással 

mindenki gazdagabb lett. 

KK 

22 


Nálunk történt - Agrárkulturális rendezvények 

FEJET HAJTVA A TERMÉSZET ELőTT 

A fagyos téli napok elmúltával, lassan 

felenged a föld és a hóolvadás 

felduzzasztja folyóinkat. 1999 után 

megszokottá vált, hogy tavasszal 

jön a tiszai árvíz. Az okokat sokan 

keresik. Azt mondják, hogy az éghajlatváltozás, 

az erdőirtások következményeinek 

előjeleit tapasztaljuk. 

A szakértők egy dologban egyetértenek: 

a természet erőit okolni bűn, 

helyette az EMBER felelősségét kell 

kiemelni. Sokszor az emberi kéz 

nyomán megalkotott csoda csak évszázadok 

múltán mutatja meg igazi 

arcát. A felbolygatott, ezer sebből 

vérző természet kitör, és pusztító 

erővel törli el „remekműveinket”. 

Az ártéri gazdálkodás nem újszerű 

tudomány. Gyökerei a honfoglalásig 

nyúlnak vissza, amikor 

még őseink harmonikus együttműködésben 

éltek a természettel. Az 

Országos Mezőgazdasági Könyvtár 

és Dokumentációs Központ idei első 

agrár-kulturális rendezvényén, a 

több évszázados hagyománnyal 

bíró ártéri gazdálkodás rejtelmeibe 

kaptak betekintést az érdeklődők 

február 24-én. A természet kizsákmányolása 

nem mai keletű. Már az 

1768-as ártéri rendezési törvénnyel 

megtört az ember és természet harmonikus 

együttélése. A vízrendezés 

egyetlen célja az volt, hogy a földesúr 

rátehesse kezét a földművelésre 

még nem használt területekre, s így 

az árterekről származó teljes jövedelem 

az övé lehet – mesélte el a kiváló 

tudós, prof. dr. Andrásfalvy Bertalan. 

Véleménye alapján már az akkori 

beavatkozás is eltért attól, amit a 

természet káros változás nélkül elviselt 

volna. A gátak építésével az 

addig tökéletesen működő, messze 

földön híres magyar fokrendszer és 

a folyó természetes lélegzése szűnt 

meg. Míg az 1200-as években született 

oklevelekben 1050 halastóról 

tesznek említést a krónikások ez a 

szám az 1800-as évekre mindössze 

70-re csökkent. Szerencsére akadnak 

lelkes követői a professzornak, 

és a fiatalok nem hagyják, hogy a 

fokrendszer feledésbe merüljön. 

Helyi kezdeményezésként fogtak 

bele – Balogh Péter és munkatársai 

– az ártéri mintaprogramba a Tiszán. 

A Nagykörűi Tájgazdálkodási 

Program egymásra épülő részei a 

kubikgödör hasznosítási program, a 

hullámtéri tájgazdálkodási program 

és a mentett oldali ártér-reaktiválási 

program. Fő alapelvként használják, 

hogy a Tisza áradó vizét a főmederből 

időszakosan az alacsonyabban 

fekvő helyekre kell juttatni, oda, 

ahol a nyári hónapokban általános 

a vízhiány. Az ilyen jellegű ártéri 

gazdálkodás lehetővé teszi a környezetvédelmet 

és a fenntartható gazdálkodást 

egyszerre. A nagykörűi 

kezdeményezés a Tisza agrárszerkezeti, 

ökológiai és vidékfejlesztési 

problémáihoz kíván útmutatásul 

szolgálni. 

Az árterek ésszerű hasznosítása 

nemcsak agrárgazdasági, de vidékfejlesztési 

szempontból is kimagasló 

jelentőségű. Szabó Magdolna és 

Simon András rövid bemutatójával 

az árterek alternatív hasznosítási 

lehetőségeit gyarapította. A néprajzi 

és szociológiai felmérések során számos 

mesterségre leltek a kutatók az 

ártéri területen. Ezek közül a legérdekesebb 

a fűzfa hasznosítása – készítettek 

belőle mustszűrőt, biciklis 

kosarat, de akár kerítést is. A vesszők 

tudatos válogatásával lehetőség nyílt 

a szerszámfa és a tüzelőnek való beszerzésére 

is. 

A természet és ember kapcsolata 

talán még helyrehozható, ha időben 

felismeri az ember, hogy a Földet 

nem apáinktól örököltünk, hanem 

unokáinktól kaptuk kölcsön. Ezt a 

szemléletéletet kell gyermekeinknek 

is továbbadni. A jövő alakításában 

a gyermek tanítása, nevelése olyan, 

mint a termékeny földbe ültetett 

mag, idővel csodálatos teremtmény 

cseperedik belőle. Ehhez szeretnénk 

hozzájárulni a következő agrár-kulturális 

rendezvényünkkel is, amely 

az erdei iskolákat állíja a középpontba. 

Balogh Beáta 

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetők, illetve letölthetők az OMgK honlapjáról! 

http://www.omgk.hu 

Az Elektronikus kiadványok menüpont alatt. 


23

Nálunk történt - Kiállítás megnyitó 

A SZÉKELY BERTALAN BARÁTI KÖR KIÁLLÍTÁSA 

A 2004. év záró kiállításaként 

november végén az OMgK galériája 

annak a baráti körnek 

adott otthont, amely lelkes és 

tehetséges rajztanárokat és 

amatőr alkotókat tart össze. A 

Baráti Kör több évtizede működik, 

első közös kiállításukra 

azonban csak ebben az évben 

került sor. A kört Vasvári József 

festőművész alapította, jelenleg 

Takáts Tamás festőművész tartja 

össze a tagokat. 

A művészetben nem lehet 

hazudni – mondta a kiállítás 

megnyitóján Dobos Lajos. A 

művész feladata kifejezni érzelmeit, 

gondolatait, szeretetét, 

bánatát, az őt foglalkoztató 

problémákat, a befogadó – néző 

– feladata pedig megfejteni és 

megérteni a művön keresztül az 

alkotót. Mindenki a saját örömére 

alkot, és leginkább igaz ez 

a Székely Bertalan nevét viselő 

baráti kör tagjaira. 

A 16 művésztől származó, 

közel 40 kiállított alkotás (olaj, 

pasztell, grafitrajz, akvarell) november 

30. és január 3. között 

volt látható. 

Kárász Kinga 

KAPOSYNÉ CSIKÓS ILONA KIÁLLÍTÁSA 

Február 11-én nagy 

sikerrel megnyílt – az 

OMgK kiállítótermében 

– Csikós Ilona, 

egykori Bernáth Aurél 

tanítvány önálló tárlata. 

Szemadám György 

író, festő osztotta meg 

a közönséggel gondolatait 

és benyomásait 

a festményekről, majd 

Bálványos Judit alt 

szaxofonon mutatta 

be virtuóz improvizáló 

képességét. 

A nagysikerű művésznő 

1951-ben végezte 

el a Képzőművészeti 

Gimnáziumot, majd hosszabb 

tanulmányutat tett férjével, Kaposy 

Ödön festőművésszel Angliában 

és Belgiumban. Hagyományos 

indulás után szürrealisztikus, látomásos, 

szimbólumokat rejtő festészetet 

alakított ki, melyből ez alkalommal 

kapott ízelítőt a könyvtár 

és vendégköre. 

A tárlat, mely nagy visszhangot 

keltett, március 11-ig volt látható. 

Szeretném bemutatni Csikós 

Ilona képeit. Elöljáróban annyit, 

hogy a humorista, Kishon Ferenc 

szerint a kritika mindig jobban 

jellemzi a kritikust, mint tárgyát. 

A kiállítás remekül elrendezett 

volt. Az előtérben kiállított Pillanat, 

Vergődő lelkek, Vidáman és 

Aura című képek egyfajta művészi 

hitvallásként értelmezhetők, míg a 

kiállítótérben levő képek a művészi 

műhelymunka termékei. 

Csikós fő jelszava az egyszerűsítés, 

sűrítés, lényeglátás. A problematikát 

lecsupaszítja, 

és minimalista 

– kubista stílusban 

tárja elénk. A „Vergődő 

lelkek” inkább 

tekinthető tipikus 

Csikós- képnek, mint 

a „Vidáman”. Az, hogy 

az alkotó spirituális 

lény az „Aura” című 

munkából derül ki, 

mint ahogy az is, hogy 

képes figuratívan is 

alkotni. 

Számomra a legmegdöbbentőbb 

felismerés, 

hogy a művészet 

mennyire meghaladja a 

nemekről alkotott előítéleteinket. 

Csikós képei karcosan 

férfiasak, és amikor maga vall a férfi 

– nő viszonyról egy stilizált X és Y 

formájában, akkor a humor is megjelenik 

világában. 

Minden alkotó ember egy kis 

világ – mondom én. Köszönöm 

Ilona, hogy a Pillanat Madaraként 

fészket rakott nálunk egy hónapig! 

Kárász Kinga – Kabai Gábor 

24 


Kitekintő 

EU-KONFORM ÜZEMI GAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSE 

2001. áprilisában a dán Agrár-szaktanácsadási 

Központtal közösen indult 

egy többlépcsős program, melynek 

célja a magyar agrárszakoktatás és 

szaktanácsadási szolgálat fejlesztése 

volt. Ennek a programnak a keretében 

magyar agrárszakembereket 

képeztek ki Dániában EU-s Üzleti 

Terv készítésére. A képzés célja volt 

a megszerzett tapasztalatok magyarországi 

elterjesztése. A program 

országos népszerűsítése során igény 

merült fel a határon túli magyarok 

részéről az Üzleti Terv részletes megismerésére 

és adaptálására. A hazai 

gyakorlat alapvetően eltér az EU-s 

üzemi gazdaságosság-számításoktól, 

és ez – a visszajelzések alapján – a 

határon túli gazdálkodók gyakorlatára 

még fokozottabban igaz. Ahhoz, 

hogy a hazai viszonyokra átültethessék, 

és az így szerzett tapasztalatokat 

tovább adhassák, a programot 

alaposan meg kellett ismerni és el 

kellett sajátítani. 

A pályázat célja volt a határon 

túli magyar agrárszakemberek versenyképességének 

fokozása korszerű, 

üzleti gazdálkodási terv készítése 

által. 

A tervezés lehetőséget kínált a 

szakemberek számára EU-s pályázatok 

üzleti terv részének elkészítésére, 

valamint többféle alternatív gazdasági 

elképzelés összehasonlítására, 

vizsgálatára. Ennek alapján az FVM 

Képzési és Szaktanácsadási Intézet az 

alábbiakban részletezett módon, két 

lépcsőben valósította meg. 

Az első lépcsőben kétnapos felkészítő 

zajlott a Romániai Magyar Gazdák 

Egyesülete partnerségével 2004. 

szeptember 06-08-án Piliscsabán, a 

Mezőgazdasági és Erdészeti Szakképző 

Intézet Gyakorlóiskolában. Témája 

KAP, EU-s, üzemi tervezési, pályázatírási, 

projektmenedzselési alapismeretek, 

valamint az Üzemi Tervező 

program bemutatása, pályázatírási 

esettanulmányok alapján csoportos 

feladatmegoldással. A képzés egy 

turnusban, 30 fővel zajlott, és zárásként 

a résztvevők tanúsítványt 

kaptak 

A második lépcsőt kicsit részletesebben 

is bemutatjuk. Itt a képzés 

két turnusban, a Horgosi Termelők 

Klubja partnerségével, nagykovácsi 

helyszínnel, 2004. november 10- 

12-én, illetve a Romániai Magyar 

Gazdák Egyesülete partnerségével, 

Nagykovácsiban, 2004. november. 

15-17-én folyt. A forrás – mindkét 

esetben – az Apáczai Közalapítványnál 

elnyert támogatás. 

A képzés bemutatása 

Megnevezése: 

EU-konform üzemi gazdálkodási terv 

készítése (20 órás képzés) 

Időpontja: 

2004. november 10-12, illetve 2004. 

november 15-17. 

Helyszíne: 

FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézet 

és Nevelőotthona 

(2094 Nagykovácsi, 

Kossuth L. u. 2.) 

Célcsoportjai: 

• 22 fő vajdasági magyar 

agrárszakember, 

a Horgosi Termelők 

Klubja szervezésében. 

• 17 fő erdélyi magyar 

agrárszakember, az 

RMGE szervezésében. 

Az FVM Képzési és 

Szaktanácsadási Intézet ingyenesen 

biztosította a képzésen résztvevőknek: 

• az oktatási segédanyagokat: Oktatási 

Segédlet, Fedezet Hozzájárulás 

Számítási Füzet, 

• a CD-t: Üzemi Tervező program: 

Üzemgazda program, kidolgozott 

üzleti tervek, 

• a képzést záró tanúsítványokat. 

Mindezek mellett segíteni kívántuk 

a határainkon túli magyar agrárszakemberek 

szakmai fejlődését 

azzal is, hogy az intézetünknél 

fellelhető agrárkiadványok néhány 

példányát is átadtuk számukra, 

illetve az Országos Mezőgazdasági 

Könyvtár és Dokumentációs Központot 

felkérve, tájékoztatást adtunk a 

résztvevőknek a könyvtár elérhető 

szolgáltatásairól. 

Tematika: 

1. nap: 

- Az Országos Mezőgazdasági 

Könyvtár és Dokumentációs 

Központ tájékoztatója 

- Üzemi, üzleti tervezési alapismeretek 

- EU-s pályázatírási, projektmenedzselési 

alapismeretek 

2. nap: 

- Egy komplex nyertes pályázat, és a 

hozzá tartozó üzleti terv bemutatása, 

csoportfoglalkozás keretében 

pályázatírási és üzemi, üzleti tervezési 

alapismeretek gyakorlása. 

- Az „Üzemgazda 2.0” program 

(Üzemi Gazdálkodási Tervező 

Program) bemutatása, ismerkedés 

a programmal csoportfoglalkozás 

keretében. 

- Ismerkedés a bemutatott programmal, 


egy-egy komplex pályázat 

és a hozzá tartozó üzleti terv elkészítése. 

3. nap: 

- Ismerkedés a bemutatott programmal, 


egy-egy komplex pályázat és a 

hozzá tartozó üzleti terv elkészítése 

- A tanfolyam értékelése, a program 

zárása. 


25

Kitekintő 

A résztvevők csoportmunkával – 

a vajdasági magyar agrárszakemberek 

9, az erdélyi magyar agrárszakemberek 

5 csoportban – készítették 

el az önálló üzleti terveiket, melyek 

teljes terjedelmükben letölthetőek 

a http://www.kszi.hu oldal Szaktanácsadás 

/ „EU-konform Üzemi 

Gazdálkodási Terv Készítése” megnevezésű 

menüpont alól. 

Az elkészített pályázatokat, illetve 

az ezekhez tartozó üzleti terveket 

a résztvevők és az előadók a képzés 

végén közösen értékelték ki 

A 3 napos képzések – az intézetünk 

által készített értékelő lapok 

név nélkül kitöltött, feldolgozott 

információit alapul 

véve – sikeresen 

zajlottak le, azonban 

problémát okozott 

az elmélet és a 

gyakorlat megértésében, 

hogy a határon 

túli szakemberek 

eltérően értelmezik 

a szaknyelvi 

kifejezéseket, ezért 

a fogalmak folyamatos 

és együttes 

újra értelmezésére 

volt szükség. 

A gyakorlati 

feladatok megoldásában 

az eltérő informatikai és 

gazdálkodási, illetve tervezési ismeretek 

jelentettek gondot, melyet úgy 

oldottunk meg, hogy olyan csoportokat 

alkottunk, amelyekben az informatikai, 

tervezési és gazdálkodási 

ismeretekkel rendelkező résztvevők 

egyaránt szerepeltek. 

Az említett problémák mellett 

igény merült fel az Üzemgazda program 

határon túli viszonyokra való 

adaptálására is, melyhez a képzésen 

részt vevő szakemberek felajánlották 

aktív segítségüket, egyrészt a 

saját gazdálkodási környezetükben 

való alkalmazás folyamán feltárt új 

ötletek továbbításával, másrészt az 

Üzemgazda programnak a térség 

gazdasági adottságaihoz való átalakításában. 

A képzés eredményeként a gazdálkodók: 

• megismerték és elsajátították, hogyan 

készítsenek az Üzemgazda 

program segítségével könnyen, 

gyorsan rövid és hosszú távú terveket, 

melyekkel piaci előnyökre 

tehetnek szert; 

• megismerték, és a csoportos 

gyakorlatokon alkalmazták a 

pályázatok és hitelkérelmek mellékleteinek 

elkészítésére, illetve 

a gazdálkodásuk tervezésére 

használható üzleti tervező program 

– az Üzemgazda program 

– használatát; 

• megismerték és elsajátították a 

pályázatírás alapjait; 

• megfelelő informatikai háttérrel 

képesek lesznek a tervező program 

határon túli viszonyokra 

való adaptálására; 

• megismerték és gyakorolták az 

üzemi és üzleti tervezést, hogy 

saját versenyképességüket növelve, 

saját gazdaságuk adottságaiból 

és eredményeiből kiindulva 

sikeresen gazdálkodhassanak. 

Markó Ivett 

NÉVADÓ ÜNNEPSÉG A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN 

2005. január 25-én bensőséges ünnepi 

eseményre került sor a Budapesti 

Corvinus Egyetem Villányi úti 

épületegyüttesének dísztermében. 

A nemes hagyományokkal 

rendelkező Könyvtár és Levéltár 

felvette Entz Ferenc nevét. Méltóbb 

névadót nem is találhatott volna 

ez a tudásközpont, hiszen az l805- 

ben Sümegen született, s eredetileg 

orvos végzettségű tudós volt 

– számos szakmai és emberi érdeme 

mellett – a Haszonkertészeket Képző 

Gyakorlati Tanintézet, a Kertészeti 

Egyetem ősének, illetve jogelődjének 

a megalapítója, majd az l860-ban 

Budán, a Gellérthegy oldalában létrehozott 

Vincellér- és Kertészképző 

Gyakorlati Tanintézetnek az igazgatója. 

1818-ban a Magyar Tudományos 

Akadémia, majd 1865-ban az 

osztrák Kertészeti Társaság tagja is 

lett. Sokat tett a magyar borászat 

és szőlőművelés mellett a magyar 

gyümölcstermesztés fellendítéséért 

is mind elméleti, mind gyakorlati 

értelemben. Nem hanyagolta el a 

zöldségtermesztést, s nagy gonddal 

foglalkozott a gyógy- és fűszernövényekkel 

is. Élete és pályája során 

foglalkozása egyben hivatása volt, 

s hivatása pedig a szenvedélye. A 

magyar és a nemzetközi kertészet 

elméletének és gyakorlatának egyik 

legrangosabb képviselőjeként tartják 

számon. 

A vendégeket, a könyvtáros szakma, 

a minisztériumok, társintézmények 

képviselőit, régi kollégákat dr. 

Mészáros Tamás egyetemi tanár rektor 

köszöntötte. A köszöntő után a 

Természettudományi Területi Tanács 

elnöke, dr. G. Tóth Magdolna egyetemi 

tanár ismertette Entz Ferenc 

életét és méltatta munkásságát. Az 

előadást követően Zalainé dr. Kovács 

Éva könyvtárigazgató megnyitotta a 

könyvtár munkatársai által készített 

és Entz Ferenc életével, szakmai 

munkásságával kapcsolatos relikviák 

kiállítását. 

Az ünnepségen jelen voltak az 

Entz család képviselői is, s személyesen 

megköszönve a névválasztást 

gratuláltak az intézménynek. E 

jókívánsághoz csatlakozva – lapunk 

nevében – kívánunk az Entz Ferenc 

Könyvtár és Levéltárnak további 

sikereket és szakmailag hasznos, 

értékes munkát. 

GPE 

26 


Kitekintő 

ÉVES EU KÖZKÖNYVTÁRI TALÁLKOZÓ A PARLAMENTBEN 

Korunk legfőbb vívmánya, az 

internet ma már az élet minden 

területét behálózza. Ez szinte szó 

szerint is érthető, hiszen egyszerűen 

kezelhető eszközök segítségével 

cikázik az információ a legkülönbözőbb 

adathordozók között. Ez olyan, 

mint az emberek közötti verbális 

kommunikáció, csupán a hardverek 

és szoverek világát kell megértenünk 

hozzá! Ebben az évben január 

27-én került sor az Országházban az 

EU közkönyvtári találkozóra, amely 

a néha bonyolultnak tűnő elektronikai 

rendszerek adatbázisait mutatta 

be az érdeklődők számára. 

Mai világunk technikai, technológiai 

vívmányai mellett a könyvtárak 

papír alapú információs forrásainak 

jelentősége veszélybe került. 

Nagy kihívást jelent a könyvtárak 

számára az olvasók egykor népes 

táborának megtartása, hiszen a mai 

fiatalok többsége az internetről szerzi 

be a hasznos információkat. Ez a 

tendencia egyre gyorsabban terjed 

az idősebb korosztályok körében 

is. Nagyon kényelmes dolog otthon 

vagy a munkahelyen, tanintézményekben, 

helyben megszerezni a 

szakirodalmat, anélkül, hogy beiratkozzunk 

a könyvtárba, esetleg egyszerre 

többe is. Azonban az emberek 

sokszor nem számolnak azzal, hogy 

a „netre” bármilyen információ felkerülhet, 

itt már nem számít sem a 

cenzúra, sem a szaktudás. 

A könyvtárak feladata tehát kibővül 

a hiteles, elektronikus formában 

közreadott szaktájékoztatással. 

Az internet jelentősége abban áll, 

hogy a világ bármely részén történt 

eseményeket on-line, azaz a 

számítógép és a háló segítségével 

nyomon követhetjük. Ez azért nagyon 

fontos, mert jelentősen megrövidíti 

az információáramlás idejét. 

Gondoljunk csak bele, hogy az EU 

csatlakozásunk óta eltelt időszakban 

milyen arányban jelentek meg Magyarország 

tagságával kapcsolatos 

elektronikus kiadványok, valamint 

könyvek. A tendencia az, hogy a mai, 

könyv formában megjelenő dokumentumok 

nagyrészt megtalálhatók 

az Interneten; ha nem, annak oka a 

szerzői jogdíjak védelme. Léteznek 

azonban szerzői jogdíjjal ellátott internetes 

adatbázisok is. Ezek könyvtárak, 

közintézmények információs 

pontok javára írt előnye, hogy 

előfizetősek. Ezzel a könyvtárak is 

haladnak a korral, jelentőségük nem 

halványul, amennyiben megteszik a 

kellő lépéseket. 

Ha érdeklődni szeretnénk az 

Európai Unióban zajló eseményekről, 

legegyszerűbben az interneten 

keresztül tehetjük ezt meg. Több 

tucat olyan on-line adatbázissal 

találkozunk, amely megbízható, és 

kielégítő mennyiségű információt 

nyújt számunkra. Egyik ilyen adatbázis 

például az Eur-Lex, amely jogi 

portál az uniós jogszabályok gyűjteménye, 

és az Európai Unió hivatalos 

honlapjának linkjeként található 

meg (www.europa.eu.int/eur-lex/ 

lex/hu/index.htm). A European 

Sources Online, amelynek korábbi 

neve Know Europe (Ismerd meg 

Európát), magával az intézményrendszerrel 

kapcsolatos információkat 

osztja meg az olvasóval. Ha 

az unióval kapcsolatos legfrissebb 

információkra vagyunk kíváncsiak, 

az ESO-Weekly Bulletin weblapot látogassuk 

meg. Ebben megtalálhatók 

a legfrissebb monográfiák, az EU 

bármilyen fejezetéhez kapcsolódó 

ügymenetek, valamint az aktuális 

témák. Az unió felső döntéshozatali 

szerveinek értekezletére vonatkozó 

dokumentumok az Európa Szerveren 

találhatók, ahol szakvélemények, 

folyóiratok, kézikönyvek, tehát teljes 

dokumentumok nyújtanak segítséget 

a tájékozódáshoz. 

2000-ben alakult a Bruxinfo, 

amely téma-orientált EU portál, 

hetente kétszer frissítik. Inkább tájékozódó-jellegű, 

de egy-két dokumentum 

is megtalálható rajta. Aki 

naprakész szeretne lenni az Európai 

Unióban zajló eseményekkel kapcsolatban, 

időközönként érdemes 

ellátogatnia a Bruxinfo-hoz. 

A közkönyvtári találkozó emlékezetes 

pillanata volt, amikor dr. 

Baráth Etele EU főbiztos felavatta az 

EU forródrótot. Ez az ingyenes szolgáltatás 

a közkönyvtárakban 2005. 

január 31-től él. Bármilyen, Európai 

Unióval kapcsolatos kérdést a 

könyvtárakban az arra kihelyezett 

telefonon, egy gomb megnyomásával 

fel lehet tenni. Ez további lehetőséget 

nyújt ahhoz, hogy házatáján 

naprakész legyen a magyar olvasó 

is! 

Információs világunkban tehát 

nem szabad elfelejtenünk a könyvtárak 

békés, művelődésre bíztató 

légkörét, hiszen csak akkor alkothatunk 

a jövő számára, ha ismerjük 

a múlt szakembereinek gondolatait, 

tapasztalatait! 

Prokai Dorina 

IKSZ WORKSHOP 

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 

és a Könyvtári Intézet 2005. 

február 24-én Stratégia és megújulás 

címmel megrendezte az Országos 

Széchényi Könyvtárban a könyvtári 

szaksajtók workshopját. 

Dr. Fodor Péter, az IKSZ elnöke 

megnyitójában beszélgetésre hívta 

fel a megjelenteket a könyvtári szaksajtó 

működéséről, az információ 

eljuttatásának hatékonyságáról és a 

további feladatokról, különös tekintettel 

arra, hogy mi módon lehet a 

könyvszakmára vonatkozó információt 

a szakmán kívülre kijuttatni, a 

használók szolgáltatási elvárásait a 

szaksajtóban közvetíteni. 

Fisch Gábor László, az NKA Bizottság 

szakértője Megújult támogatási 

formák a könyvtári szaksajtóban 

címmel tartott előadásában elmond- 


27

Kitekintő 

ta, hogy az NKA 16 szakkollégiuma 

ebben az évben 727 millió forinttal 

támogatott 229 folyóiratot. Ezen 

belül a könyvtári szakma 16,5 millió 

forint támogatást kapott. Gyakorlatilag 

minden kiadvány megkapta 

az általa kért összeget. Felhívta a 

figyelmet arra, hogy nagyon sok 

volt a gyenge pályázat, a nyomtatványok 

rossz kitöltése. Vizsgálta 

az öt legfontosabb könyvszakmai 

folyóirat hatékonyságát, hangsúlyozottan 

nem szakmai, hanem pénzügyi 

szempontból. Megállapította, 

hogy mindegyik ráfizetéses, már a 

nyomdai költségekhez képest is. A 

továbbiakra nézve elmondta, hogy 

a hatékonyság javítása érdekében 

nagyobb hangsúlyt kellene fektetni 

a marketingre, „bulvárosodásra” 

lenne szükség a szaksajtóban, jobban 

igazodva az olvasók igényeihez. 

Beszélt az NKA által tervezett 

változtatásról, amely egy pontozásos 

rendszer kidolgozását jelenti. Első 

lépésként a MATESZ (Magyar Terjesztés-Ellenőrző 

Szövetség) 70 lapot 

fog ellenőrizni, főként a példányszám 

tekintetében. Felvetette, hogy 

az öt fő könyvtári lapnak érdemes 

lenne kiadói szervezetet létrehoznia, 

amely elsősorban a terjesztésben 

játszhatna fontos szerepet. 

Kálmán Miklós, a Mimikri Közvélemény- 

és Piackutató K. kutatásszervezője 

Hatásvizsgálat-elemzés 

és módszerei a könyvtári szaksajtó 

számára címmel tartott érdekes 

előadást a cége által alkalmazott 

adatvételi módszerekről. A kvantitatív 

(kérdőíves, kérdezőbiztos által 

végzett, önkitöltős), zárt kérdéseket 

megfogalmazó és a kvalitatív (szakértői 

interjúkon, a főként a piackutatásban 

alkalmazott fókuszcsoportos 

beszélgetéseken alapuló) nyílt 

kérdéses módszerről. Elmondta, 

hogy a folyóiratoknál az önkitöltős 

módszer a legkifizetődőbb, amikor 

a kérdőíveket a folyóiratszámokban 

juttatják el az olvasókhoz. Ennél a 

formánál magyar viszonylatban jó 

eredménynek számít, ha a kérdőívek 

20 %-át visszaküldik. 

Az előadásokat követően az öt fő 

könyvtári sajtótermék főszerkesztői 

ismertették 2005. évi stratégiájukat. 

Vajda Kornél a Könyv, Könyvtár, 

Könyvtáros főszerkesztője hangsúlyozta, 

hogy a folyóirat továbbra is 

őrzi lényegét, célja tükröt tartani. 

Olyan aktuális témákkal foglalkozik, 

mint az EU csatlakozás problematikája, 

a kistérségek felzárkóztatása, 

betekintést ad a külföldi 

könyvtárügybe és igyekszik terepet 

adni a fiatal könyvtáros szakembereknek. 

Fülöp Ágnes, a Könyvtári 

Levelező/Lap főszerkesztője kifejtette, 

hogy céljuk megfelelni a gyors 

híradás, a szakmán belüli információcsere 

igényének. A legújabb, 

legfontosabb szakmai kérdésekkel 

kívánnak foglalkozni a kapcsolattartás 

fórumaként. 

Balogh Mihály, a Könyv és Nevelés 

főszerkesztője az olvasás válságáról 

és a nyelvi romlásról beszélt, az 

oktatásban és nevelésben dolgozók 

felelősségéről, akiknek munkájához 

kíván a lap a továbbiakban is hathatós 

segítséget nyújtani. 

Szántó Péter, a Tudományos és 

Műszaki Tájékoztatás főszerkesztője 

elmondta, hogy a jövőben is tudományos 

lapként kívánnak működni, 

megfelelve a kiadvány borítóján vállalt 

Könyvtár- és információtudományi 

szakfolyóirat meghatározásnak. 

Nem terveznek profilbővítést, de 

céljuk a szakmai problémák követése, 

az újdonságok ismertetése, 

magyar és külföldi viszonylatban 

egyaránt. 

Kovács Katalin, a Könyvtári 

Figyelő főszerkesztője a kiadvány 

fő témájaként a kárpát-medencei 

könyvtárügyet jelölte meg. Fontosnak 

nevezte a külföldi szakirodalmat 

bemutató jelentős mennyiségű 

referátum gyűjteményüket. Tervezik, 

hogy az olvasói igényeknek 

megfelelően jövőre visszatérnek a 

kéthavonkénti megjelenésre. 

A workshop a résztvevők eszmecseréjével 

zárult, amelyből kitűnt, 

hogy a könyvtáros-olvasók egyformán 

fontosnak tartják mind az öt 

szakfolyóiratot. 

Pálfai Katalin 

A KÁRPÁT-MEDENCE KÖNYVTÁRÜGYE A TISZA PARTJÁRÓL NÉZVE 

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi 

Kara Könyvtártudományi 

Tanszéke 2005. március 4-én 

Információ, történelem, régió: könyvtárak 

a Kárpát-medencében egykor és 

most címmel rendezett konferenciát 

az Egyetemi Könyvtár új épületében 

(Szeged, Ady tér 10.) 

A program moderátora dr. Bakonyi 

Géza tanszékvezető egyetemi docens 

volt. 

Az első részben az eredeti elképzelések 

szerint dr. Monok István, az 

OSzK főigazgatója tartott volna előadást 

Digitális Kárpát-medence címmel, 

akadályoztatása miatt azonban 

Káldos János, a Magyar Elektronikus 

Könyvtár munkatársa ismertette a 

koncepciót. Digitalizáláskor alapvetően 

eldöntendő egyrészt, hogy 

milyen nyomtatványokkal kell foglalkozni, 

másrészt, hogy kiknek és 

milyen módon kell hozzáférhetővé 

tenni az adatbázist. 

A világban található hungarikumokkal 

kapcsolatban 

• számba kell venni a könyvtárakat, a 

könyvjegyzékeket, a katalógusokat, 

• össze kell vetni a nemzeti bibliográfiákat, 

• el kell dönteni, mit digitalizáljunk 

(valószínűleg szükségszerű 

a veszélyeztetett dokumentumok, 

a gyűjteményi nyilvántartások, a 

gyűjteményi unikumok, és a leggyakrabban 

forgó anyagrészek 

feldolgozása. 

Hogy mi kell az eredményes 

munkához? Egyrészt elkötelezettség, 

másrészt szaktudás, harmadrészt (de 

elsősorban) pénz. Korreferátumot 

mondott Hegyi Ádám, a Könyvtártudományi 

Tanszék tanársegédje, 

Brem Walter, az Erdélyi Magyar Műszaki 

Tudományos Társaság (Kolozs- 

28 


Kitekintő 

vár) képviselője, aki az erdélyi közös 

katalógus munkálatairól tájékoztatott, 

valamint Mészáros Zoltán egyetemi 

hallgató. Utóbbi magyarországi 

könyvtárak online szolgáltatásait 

vizsgálta, a helyzetkép felvázolásával 

ábrázolva a párhuzamokat és a lehetőségeket. 

A 2136 magyar nyilvános 

könyvtár közül 100 adatait vetette 

össze, melyek közül 27 volt szakkönyvtár 

(benne az OMgK is). Bár 

nyilvánvaló, hogy sok könyvtárban 

és számos területen van szükség és 

lehetőség a színvonal javítására, a 

külföldi példákkal való összevetés 

eredménye nem elkeserítő. A témához 

érdemben hozzászólt még 

Moldován István, a MEK osztály 

vezetője és Kurta József, a Kolozsvári 

Teológiai Intézet könyvtárosa. 

A második részt dr. Z. Karvalics 

László, a BME egyetemi docense 

Információtörténelem című előadása 

indította. Az információtörténelem 

hat alapvető ágazatát így fogalmazta 

meg: 

1. Információ központú történeti 

elemzés 

2. Az információ-háztartás története 

3. Az információtechnológia társadalomtörténete 

4. Az információ-jelenség története 

5. Az információs társadalom előtörténete 

6. Információs civilizációelmélet 

A fogalmi fundamentum: 

1. információs alakzatok 

2. információ közösségek 

3. információs eszközök, szerszámok, 

gépek, üzemek 

4. cselekvéselméleti beágyazottság, 

egymásbaágyazott információs 

és akciós ciklusok 

5. információ a fejben, tárgyiasítva 

(hordozón „csak” jel) 

A korreferátumok előadói voltak: 

dr. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, 

a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója, 

dr. Kokas Károly, az SzTE 

Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese, 

dr. Bánhegyi Zsolt, az MTA 

Könyvtárának osztályvezetője (aki 

megszokottan magas színvonalú, érdekfeszítő 

hozzászólásában Chester 

Floyd Carlsonról, a „szárazírás” feltalálójáról 

emlékezett meg, külön 

kitérve a gyorsmásolás történetének 

magyar vonatkozásaira) és Vlahosz 

Kornélia egyetemi hallgató. 

A rendezvény keretében mód 

volt az Egyetemi Könyvtár új épületének 

alapos bejárására, a szolgáltatásokkal 

való ismerkedésre. 

LFL 

„POLCOLÓGIÁTÓL” AZ „INFORMÁCIÓS BUMMIG” 

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR SZAKMAI KONFERENCIÁJA 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Egyetemi Könyvtára a fenti 

címmel keresett könyvtári szemszögből 

válaszokat a XXI. századi 

információs társadalom kihívásaira 

2005. március 9-én megrendezett 

konferenciáján. 

Dr. Szögi Lászlónak, a könyvtár 

főigazgatójának köszöntő szavai 

után először dr. Z. Karvalics László 

egyetemi docens (BME) tartott előadást 

A tudásvagyon-gazdálkodástól 

a könyvtárig címmel. Mint elmondta, 

a Bundesbank egyik vezetője úgy 

nyilatkozott, hogy napjainkban 

már nem az aranytartalék képzése, 

hanem a tudásnövelés, az oktatás 

fejlesztése az új cél! Vagyontárgyként 

kell tekintenünk a fejekben 

lévő tudásra, és meg kell keresni a 

módját annak, miként lehet azt értéktermelő 

folyamatokba bevonni. 

Ugyanakkor a lassan univerzális tudáskörnyezet 

(universal knowledge 

environment) társadalompolitikai 

óriásdeficitekkel találkozik (ld. pl. 

hazánkban a nyelvtudás kérdésének 

problémakörét). Változás tapasztalható 

a célcsoportokban, most a 

nyugdíjasok, a kismamák, a fogyatékosok 

(v.ö.: Stephen Hawking, az 

egyik legismertebb és legnagyobb 

információ- és tudásvagyon-hordozó 

súlyosan fogyatékos), a diákok, 

a hátrányos helyzetűek. Tény: a 

tudásvagyon kiaknázása és egyidejű 

sokszorosítása szükségszerű, és 

ebben meg kell találni a könyvtár, 

mint fizikai hely szerepét. 

Ferling József kommunikációs 

tanácsadó, újságíró, a Magyar 

Public Relation Szövetség elnöke 

Mert fontos, hogy (el)ismerjék!, 

avagy hogy kerül a pr a könyvtárba 

címmel tartott előadást, melyben 


29

Kitekintő 

bemutatta egy hazánkban 

még félreismert szakma, a 

public relations által nyújtott 

esélyeket, mint például 

a fenntartóval folytatott 

párbeszédben rejlő lehetőségeket, 

az ismertség 

és elismertség növelésére 

használható eszközöket, a 

sajtókapcsolatok „diszkrét 

báját”. 

A Magyar Televízió 

hamarosan induló A Nagy 

Könyv című programjáról 

Tarján Tamás irodalomtörténész 

mondta el gondolatait. 

Dr. Dippold Pétertől, a 

Könyvtári Intézet igazgatójától 

az európai könyvtári 

fejlesztések irányairól hallottunk. 

Az előadó szerint 

nem eléggé átgondolt a célkitűzések 

megfogalmazása, 

ezért több EU-s könyvtári 

projekt nem érte el a várt 

hatást. Ugyanakkor pozitívum, 

hogy a közép- és 

kelet-európai országok is 

részt vehettek a komoly 

telematikai fejlesztéseket eredményező 

pályázatokban már 1994 óta. 

További fontos lépések: az e-Europe 

program elfogadása 1999-ben; a 

DIGICULT program, mely a digitalizálást, 

a felhasználóbarát hozzáférés 

biztosítását segíti. Biztosra 

vehető, hogy a jövő könyvtárában 

• a gyűjteményi irányultságot az 

elektronikus források elérésének 

szervezése váltja fel, 

• a költségvetés és a személyzet létszáma 

csökken, 

• a számonkérhetőség és felelősség 

élőbbé válik, 

• a finanszírozás és bevételek új 

útját kell megtalálni (pályázni 

kell!), 

• a figyelem a gyűjteményekről a 

használókra terelődik. 

A fenti célok érdekében 

• a látogatók számának növelése 

helyett a távoli elérés biztosítása 

kerül előtérbe, 

• az anyagok elektronikus kiválasztása 

valósul meg, 

• a helyi katalógusokat felváltják a 

virtuális és metakatalógusok, 

• egyre fontosabb lesz a használók 

képzése. 

Eredményként 

• bár a könyvtár funkciója alapjában 

nem változik, a társadalom 

elvárásai és a tevékenység tartalma 

annál inkább, 

• nagy szükség van információtechnológiai 

fejlesztésekre és 

szakértelemre, 

• kapcsolódni lehet és kell a lokális, 

a regionális, az országos és nemzetközi 

hálózatokhoz is, 

• a könyvtáros szaktudása kulcskérdéssé 

válik. 

Dr. Horváth Sándor 

Domonkos, a győri 

Galgóczi Erzsébet Városi 

Könyvtár igazgatója, 

könyvtárjogász a 

magyar könyvtárjog 

rendszeréről beszélt. 

Kiemelte a könyvtárügyi 

rendszerváltás 

főbb jogi eseményeit: 

1990: önkormányzati 

törvény 

1997: kulturális törvény 

2003: ODR-rendelet 

2004: többcélú kistérségi 

társulások. 

Részletesen ismertette 

a félreértelmezhető, vitára 

okot adó szabályokat (szervezett 

képzés ügye, dokumentumvásárlási 

hozzájárulás 

kérdése stb.) Aggályosnak 

tartotta, hogy a nyilvános 

könyvtárak köre bírja a jogosultságok 

zömét, és hogy 

a helyzetet bonyolítja az 

ODR szolgáltatói kör (mint 

kiemelt könyvtártípus). A 

kedvezményezettség természetesen 

az állami szintű 

pénzosztó koncepciókban 

is megmutatkozik. 

A programot Damjanovich 

Nebojsa online 

kommunikációs tanácsadó 

és tréner „Könyvtáros behálózós” 

avagy, Internet a nyilvánosság 

új eszköze – szerintem! 

című előadása zárta. 

Kifejtette, hogy nyereség 

nemcsak a bevételek növelésével, 

hanem a vállalkozási 

költségek csökkentésével 

is elérhető. Vonatkozik ez a 

könyvtárakra is. Ismertetett könyvtárakra 

alkalmazható online üzleti 

modelleket, webmarketing lehetőségeket, 

könyvtári honlapokat és azok 

látogatóinak szükségleteit. 

Az igen tartalmas konferencia 

moderátora dr. Sipos Anna Magdolna, 

az Egyetemi Könyvtár általános 

főigazgató-helyettese volt. 

Lőrincz Ferenc 

30 2005. 2004. XI. XII. XI. évfolyam 2-3. 2. 4. 1. szám

Kitekintő 

INFORMÁCIÓVAL AZ ÜZLETI SIKERÉRT 

A MAGYAR MARKETING SZÖVETSÉG AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERIPARI 

MARKETING KLUB ÉS AZ OMGK KÖZÖS RENDEZVÉNYE 

2005. március 10-én délelőtt tartotta 

a könyvtár annak a közös együttműködésnek 

az első rendezvényét, 

amelyen a 2002-ben teljes körűen 

felújított intézmény mutatkozott 

be a Magyar Marketing Szövetség 

tagjainak. 

A rendezvény célja az volt, 

hogy az MMSZ Klub tagjai és a 

téma iránt érdeklődő szakemberek 

megismerjék az országos feladatkörű, 

nyilvános, tudományos szakkönyvtár 

lehetőségeit. Elsősorban a 

piacrajutással, a versenyképességgel 

foglalkozó könyvek és irodalom 

érdekelte a mintegy 50 megjelent 

szakembert. 

Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes 

ismertette a könyvtár 

múltját, jelenét és terveit, bemutatta 

a könyvtári és informatikai szolgáltatásokat, 

valamint az intézmény 

földszintjén található Agrár Szakirodalmi 

Szolgáltató Házat, illetve 

Budai Teleházat is. A vendégek megtekintették 

a könyvtárról készült 

rövid filmet is. 

Dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó 

ügyvezető igazgatója arról tartott 

előadást, hogy milyen nehézségeik 

vannak a szakkönyvkiadóknak, 

mi jellemzi a könyv- és folyóiratkiadást, 

valamint a mezőgazdasági 

szakkönyvkiadást hazánkban. 

Előadásában felhívta a hallgatóság 

figyelmét arra a tényre, hogy 

nemzetközi és hazai tapasztalatok 

szerint a szakkönyvek iránt annak 

ellenére csökken a kereslet, hogy 

tartalmuk és nyomdai kivitelezésük 

igen magas színvonalú, és felveszik 

a versenyt bármely külföldi szakkönyvvel. 

A rendezvény ideje alatt biotermékekből 

és diabetikus süteményekből 

kaptak kóstolót a vendégek. 

Galgahévízi bio tej, tejföl és túró, a 

szigetszentmiklósi Szabó malomban 

készült teljes kiőrlésű búzából sütött 

cipó és az Erbike ínycsiklandozó 

különleges alapanyagokból előállított 

lekvárjai mellett a Lau-Ra Bt. 

gluténmentes és diabetikus süteményei 

kerültek a vendégek asztalára. 

KK 

ÉLEMISZERIPARI SZAKTANÁCSADÁSI KONFERENCIA 

A Konzervipari Kutató-Fejlesztő és 

Minőségvizsgáló Kht. (KPKI) szaktanácsadási 

konferenciát tartott Az 

EU csatlakozás hatásai az élelmiszeriparra 

– avagy hogyan jussunk 

információhoz címmel az OMgKban 

március 21-22-én. 

Mészáros László, a KPKI ügyvezető 

igazgatója, megnyitójában 

az élelmiszeripar EU-s jogi szabályozásáról 

szólt. Dr. Antal Istvánné 

tudományos igazgató a 45 éves 

KPKI-t mutatta be. Az élelmiszer 

adalékanyagok felhasználásának 

új szabályozásáról tartott előadást 

dr. Domoki János, az Országos Élelmezés- 

és Táplálkozástudományi 

Intézet főosztályvezető-helyettese. 

Komáromy Attiláné dr. a Központi 

Élelmiszeripari Kutató Intézet 

kutatási szakértője az érvényes 

élelmiszer jogszabályok internetes 

elérési lehetőségeit mutatta be a 

gyakorlatban. A húsipar az EU csatlakozás 

után címmel hangzott el dr. 

Zsarnóczay Gabriellának, az Országos 

Húsipari Kutató Intézet igazgatóhelyettesének 

előadása. Hasznos 

honlapokról hallhattunk Moskovits 

Lászlóné dr. előadásában. Az első 

nap utolsó előadója Benczekovits 

Beatrix, az OMgK főigazgató-helyette 

volt, aki a bemutatkozó film 

után a könyvtár szolgáltatásairól 

szólt részletesebben. 

A konferencia második napjának 

nyitó előadója dr. Kertész Béla, 

a Csomagolási és Anyagmozgatási 

Országos Szövetség főtitkára volt, 

aki a Hazai és uniós jogszabályok 

a csomagolás és csomagolási hulladékkezelés 

területén témáról szólt. 

A genetikailag módosított szervezetekről 

beszélt dr. Vajda Boldizsár, 

az OÉTI GMO Laboratóriumának 

vezetője. A HACCP rendszer bevezetésének 

tapasztalatai kis- és középvállalkozásoknál 

címmel tartott 

előadást Majoros Katalin élelmiszeripari 

mérnök menedzser. Végül 

Gerely Péter tanácsadó mutatta 

be az EU-6., Élelmiszerminőség és 

élelmiszerbiztonság című kutatási 

programját. 

A konferencia két napja jó 

hangulatban telt, számos hasznos 

információt, és izgalmas háttér tájékoztatást 

kaptak a jelenlevők. 

BB 


31

Kitekintő 

A NAGY KÖNYV PROGRAM 

A magyarországi program három intézmény, 

a Magyar Televízió (MTV), 

a Nemzeti Kulturális Alapprogram 

(NKA) és a Nemzeti Kulturális Örökség 

Minisztériuma (NKÖM) együttműködésében 

valósul meg, ebből 

adódóan a programhoz kapcsolódó 

tévéműsorokat az M1-es csatornán 

láthatják a nézők. 

A játék lényege, hogy mindenki 

– Ön is kedves olvasó – szavazhat 

kedvenc magyar és külföldi regényére. 

Ám ha hirtelenjében nincs 

ötlete, akkor se adja fel, március 

elseje óta sugározza az M1 egyperces 

minifilmjeit, amelyekben ismert 

emberek árulják el, melyik regény a 

kedvencük és miért. A szavazatok 

alapján 2005. április 23-ára megszületett 

a TOP 100-as lista, amely 

ötven magyar és ötven külföldi regényből 

áll össze. 

A verseny ettől kezdve tovább 

élesedik, újból szavazhatunk, de 

most már a százas lista szereplőire. 

Ezekből kerül ki június 11-re a TOP 

12 regény, és közülük már bármelyik 

esélyes az első helyre. Nyáron 

mindegyik könyvhöz kisfilm készül, 

ezeket október 25. és december 3. 

között vetíti az M1, a nézők pedig 

eldönthetik, hogy melyik tetszett a 

legjobban. A végső összecsapásra 

december 17-ig várnunk kell. Ezen a 

napon derül ki, melyik a győztes regény. 

A győzelem nemcsak a könyvnek, 

hanem a hozzákapcsolódó film 

alkotógárdájának is dicsőséget hoz. 

A mozgalom fő üzenete, hogy az 

olvasáshoz pozitív életérzés kapcsolódik. 

A könyv könnyen elérhető, 

csak érte kell nyúlni, minden egyes 

könyv egy új világ, minden könyvvel 

gazdagabb és több lesz az ember. 

Az olvasás nem egy szűk kör privilégiuma, 

nem fárasztó intellektuális 

tréning, hanem örömteli élmény. 

A műsor minden potenciális 

olvasót szeretne elérni, a jelenleg 

nem olvasó fiatalokat éppúgy, mint 

az idősebb korosztályokat. A felnőtt 

társadalom alig fele olvasott el a 

megelőző évben legalább egy könyvet. 

A Nagy Könyv programnak ezt 

a negatív tendenciát kell megfordítania. 

A mozgalomnak el kell érnie, 

hogy egyre többen kezdjenek el 

olvasni, a már olvasó rétegek pedig 

minél színvonalasabb irodalmi alkotásokkal 

ismerkedjenek meg. 

A Nagy Könyv alapötlete Nagy- 

Britanniából származik, ahol 2003- 

ban a BBC útjára indította olvasást 

népszerűsítő műsorát e Big Read 

címmel. A csatornának nem titkoltan 

két fő célja volt a műsorral, 

egyrészt fel kívánta venni a harcot 

az akkoriban tomboló Big Brother 

lázzal, másrészt népszerűsíteni kívánta 

az olvasást. Itthon – legalábbis 

egyelőre – úgy fest, véget ért a villák 

és házak már görcsössé vált viadala, 

ám az olvasással bizony kissé hadilábon 

állunk. De idéntől máshogy 

lesz, mert olvasni fogunk és szavazni, 

és még a híres emberek kedvenc 

könyveit is megismerhetjük. 

Lapunk mellett talál szavazólapot! 

EIZs 

Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! 

Áraink: 

• negyed oldal: 5 000,- Ft; 

• fél oldal: 10 000,- Ft; 

• teljes oldal: 15 000,- Ft. 

A több számban hirdetők kedvezményt 

kapnak! 

Várjuk megrendelésüket! 


Programajánló 

ESEMÉNYNAPTÁR – 2005. NYÁR - TAVASZ 

A fáraók után – Az ismeretlen 

Egyiptom 

2005.03.18. - 2005.05.15. 

Budapest: Szépművészeti Múzeum 

Káprázatos kövek - 

Egyedülálló gyűjtemény, 

Európában először 

2005.03.18. 15:00 - 2005.06.30. 

Budapest: Magyar Természettudományi 

Múzeum 

Leonardo da Vinci Budapesten 


Budapest: Fővárosi Szabó Ervin 

Könyvtár Központi Könyvtár 

Peter Weibel kiállítása 


Budapest: Műcsarnok 

André Kertész (1894-1985) 

életmű-kiállítása 


Budapest: Magyar Fotográfusok 

Haza, Mai Manó Ház 

Haller József grafikusművész 

kiállítása 


Budapest: Vármegye Galéria 

Hommage à Tavaszi Fesztivál 


Budapest: Olasz Kultúrintézet 

Munkácsy a nagyvilágban 


Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 

Galambos Tamás kiállítása a 

Volksbank Galériában 


Budapest: Volksbank Rt. Istenhegyi 

úti Galéria 

Makettek - Időszaki kiállítás 

Vajdahunyadvárban 


Budapest: Magyar Mezőgazdasági 

Múzeum 

Munkácsy a budai várban 


Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 

Bakó Károly grafikus kiállítása 


Budapest: Dél-budai Kultúrális és 

Szabadidőközpont 

A győri baba-klub bemutatkozása 


Budapest: Angyalföldi Gyermek- és 

Iúsági Ház 

Fehér Erika: Dialógus 

(Fű-szobrok) 


Budapest: Millenáris Park 

14 - Krajcsó László és Murányi 

Kristóf kiállítása 



eoharidis Csilla festményeiből 

rendezett kiállítás 


Budapest: Újpesti Gyermek- és Iúsági 

Ház 

A mi világunk című digitális fotópályázat 

kiállítása 



Szabó István szobrászművész 

emlékkiállításának megnyitója 

2005.05.13. 17:00 

Budapest: Pataky Művelődési Központ 

Forrás víz fotóiskola mesterkurzus 

2. kiállítása 



Ház 

Fellegajtó 



Tanévzáró képzőművészeti 

kiállítás 



Ház 

Plein-Art Kortárs Művészetek 

Fesztiválja 


Budapest: Ráday utca 

Tranzit 2005 Fesztivál - 

A Nemzetközi Szolidaritás 

Napjai 



Libresse Női Futónap és 

Mozgásfesztivál 

2005.05.22. 

Budapest: Budapest különböző 

helyszínei 

6 puttonyos Tokaji Aszúk 

Kóstolója 

2005.05.26. 18:00 

Budapest: Magyar Borok Háza 

A hetedik te magad légy 

2005.06.16. 20:30 

Budapest: Bakáts tér 

Ferencvárosi Ünnepi Játékok 




33

Programajánló - Ajánló bibliográfia 

Bach: H-moll mise - templomi 

koncert 

2005.06.17. 19:00 


Tom Jones - musical 

2005.06.21. 20:30 


Romantikus Mesterművek - 

klasszikus zenei koncert 

2005.06.24. 20:30 


Budapesti Búcsú 


Budapest: Budapest különböző 

helyszínei 

Budapest Klezmer 

Zenekar és Benkó 

Dixieland Band 

2005.06.26. 20:30 


Purim, avagy a sorsvetés 

2005.07.01. 20:30 


Nyár a Lánchídon 2005 


Budapest: Lánchíd 

Purcell: Dido és Aeneas 

2005.07.04. 20:30 

Budapest: Hilton Szálloda 

A Magyar Állami Operaház 

balettszólistáinak estje 

2005.07.08. 20:30 

Budapest: Hilton Szálloda 

Puccini: Tosca - opera 

2005.07.15. 20:30 


A programokról Eszes–Istenes 

Zsolttól (489-4974) lehet bővebb 

felvilágosítást kapni. 

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: BIOGÁZ, BIOMASSZA 

Könyvek az OMgK állományából 

Rb 14675 

Várkonyi Lászlóné 

Biogáz előállítása istállótrágyából, illetőleg szerves gazdasági hulladékany agokból : Szakirodalmi 

tájékoztató / össezáll. Várkonyi Lászlóné ; kiad. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi 

Minisztérium Információs Központja. – Bp. : MÉM , 1975. - [1], 4 lev. ; 30 cm 

C 69301 

Megújuló energiaforrások / [Szerk. Körmendi Péter] ; Kiad. a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók 

Szövetsége. – Gödöllő : MGBSz , 2003. - 107 p. : ill. ; 24 cm. - (Mezőgazdasági 

vállalkozók és szolgáltatók tanácsadó füzete ; 5.) 

C 68674 

A biomassza felhasználása / Szerk. Bai Attila. – Bp. : Szaktud. K.H. , 2002. - 226 p.,[4] t., 

színes : ill. ; 24 cm 

C 68850 

Hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben, a gyümölcsösben, és a szőlészetben / 

[szerk.: Obrusánszki Ödönné et al.]. – Bp : Mezőgazd. Szaktud. K. , 2001. - 39 p. : ill., színes 

; 21 cm 

Tk 12055 

Galó Miklós – Máté János – Papp László 

Termeléstechnológia 1. / [írták: Galó Miklós, Máté János, Papp László et al.]. – Nyíregyháza 

: Ny. Főiskola , 2000. - 147 p.;24 cm Főiskolai jegyzet 

EU 587:6 

Dencs Béláné 

Az energianövények termesztésének és hasznosításának magyarországi helyzete különös 

tekintettel az Európai Unió 5. K+F Keretprogramjához való integrálódás elősegítésére / 

[Dencs Béláné et al.]. – Bp. : OMFB , 1999. - 159 p.;24 cm 

B 20668 

Energy from biomass : Research & development in Austria / [publ. by the Federal 

Ministry of Science and Transport]. – Vienna : FMST , cop. 1999. - 21 p. : ill.,színes ; 30 p. 

B 20915/1 

Grasselli Gábor, Megújuló energiaforrások hasznosítása Erdőspuszta térségében.. – Gödöllő 

2003.- 217-221 p. 

B 20915/2 

Kalmár Imre – Krizsán József – Kovács Kornél – Kovács Gábor 

Sertés hígtrágyára alapozott biogáz referencia üzem. – Gödöllő 2003.- 82-86 

p. 

B 20915/1 

Kovács Kornél – Valastyán Pál – Bagi Zoltán – Kalmár Imre 

Megújuló energiaforrás környezetszennyező anyagból. – Gödöllő 2003. 

– 229-233 p. 

B 20915/1 

Lengyel Antal – Sikolya László – Petis Mihály 

Biomasszából termelt biogáz hasznosításának lehetőségei. – Gödöllő 2003. 

– 212-216 p. 

B 20031 

Dimény Imre – Csermely Jenő 

Az álattartás műszaki-technológiai fejlesztése a környezetszennyezés mérséklésére 

című altéma / Témavez. Dimény Imre, 

Csermely Jenő. – Bp. : MTA , 1997. - 27 p.;29 cm 

B 20913/1 

Koperniczky Ferenc 

Az energetikai faültetvények néhány termesztéstechnológiai kérdése. – Gödöllő 

2002.- 216-220.p 

B 20913/2 

Grasselli Gábor – Juhász György 

Megújuló energiaforrások helyi alkalmazása egy tehenészeti telepen. – Gödöllő 

2002.- 191-195 p. 

B 20913/2 

Kalmár Imre – Kalmárné Vass Eszter – Krizsán József 

Biogáz előállítási technológiai kísérletek sertés hígtrágyából. – Gödöllő 2002. 

-110-115 p. 

B 20913/3 

Koperniczky Ferenc 

Olaszországi biomassza-tüzelőberendezések beruházás-gazdaságossági vizsgálata. 

– Gödöllő 2002.-141-145 p. 



C 67395 

Vas Attila 

Megújuló energiaforrások a magyar mezőgazdaságban. – Gödöllő 2000. 

- 85-90.p. 

C 66414 

Pecznik Pál – Körmendi Péter 

Hőenergia gazdálkodás - biomassza tüzelés / Szerk. Pecznik Pál, Körmendi 

Péter. – Gödöllő : FM Műszaki Int. , 1997. - 39 p.:ill.;24 cm 

C 64034 

Boros Tiborné 

A biomassza energetikai hasznosításának környezeti, gazdasági, ill. agrárpiaci 

szempontjai / Boros Tiborné. – Bp. : OMIKK , [1995]. - 32 p.;24 cm. 

- (Környezetvédelmi füzetek ; 1994/26. ) 

EU 17/5:13 

Sági Ferenc 

Újratermelődő természetes nyersanyagok az Európai Unióban / Sági Ferenc. 

– Bp. ; OMgKDK , 1995. - 66 p.;29 cm. - (Mezőgazdaságunk útja az 

Európai Unióba ; 5. ) 

B 19270 

Marchaim, Uri – Ney, George 

Biogas technology as an environmental solution to pollution: Fourth FAO/ 

SREN Workshop Migal, Israel 14-17 June 1994 / Ed. by Uri Marchaim, 

George Ney. – Rome : FAO , 1994. - VIII,293 p.; 30 cm. - 

(REUR technical series ; 33. ) 

EU 17:12 

Sági Ferenc 

Energiahasznosítás a mezőgazdaságban / Sági Ferenc. – Bp. : OMgK, 1994. 

- 60 p.;29 cm. - (Mezőgazdaságunk útja az Európai Unióba ; 1. ) 

C 64508 

Boros Tiborné 

Biogáztermelés és -felhasználás feltételei / Boros Tiborné. – Bp. : OMIKK , 

1993. - 32 p.:ill.;24 cm. - (Energiagazdálkodási füzetek ; 1993/17. ) 

B 16770 

Gyuga Pál 

A nitrogén műtrágyázás hatása az őszi búzafajták termésképződésére és 

biomassza produkciójára / Gyuga Pál. - Doktori értekezés ; [Pannon Agrártudományi 

Egyetem] ; 1990. – Keszthely , 1990. - 77, [27] fol. 

C 67751 

Fantozzi, Paolo 

Proceedings of the third International Conference on Leaf Protein 

Research : Italy – Pisa, Perugia, Viterbo 1-7 October, 1989 / ed-in-chief 

Paolo Fantozzi. - Pinerolo : Chir.Ed. , 1990. - 552 p.;24 cm 

B 17923 

Kovács Jenő – Marosvölgyi Béla 

Az erdészeti biomassza energetikai hasznosításának és géprendszerének 

fejlesztése Magyarországon / Kovács Jenő, Marosvölgyi Béla-, 1990. - 

118,[64] fol.:ill.; 30 cm 

D 9444 

Beker, M.E. 

Biogaz’87. Tezisy dokladov sovesania po tehniceskoj bioenergetike –, 1987. 

– 110 p. 

D 9177 

Láng István 

A biomassza hasznosításának távlatai. Akadémiai székfoglaló. – , 1986.- 29 

p. 

C 66504/2 

Balázs Julianna – Balázs Ferenc 

Energiatermelés mezőgazdaságilag hasznosított területeken. – Keszthely, 

1999. 109-113.p. b:113.p. 

C 66414 

Pecznik Pál szerk. 

Hőenergia gazdálkodás - biomassza tüzelés. – Gödöllő, 1997. 39 p. 

C 64992/1 

Bai Attila 

Biogázüzemek működésének tapasztalatai az Egyesült Királyságban és az USAban. 

– Gyöngyös, 1996.- 32-33.p. 

C 64992/1 

Illés B. Csaba – Kohlhéb Norbert 

A biogáztermelés helye napjaink mezőgazdaságában. – Gyöngyös,1996.-136- 

137.p. 

C 65988/2 

Feczák János 

A cirok, mint biomassza hasznosítása az egészségesebb környezetért. – Keszthely, 

1998.- 311-314 p. 

C 65988/2 

Fogarassy Csaba 

Magyarország biomassza potenciálja 2000-ben. – Keszthely, 1998.- 37-41 p. 

C 65988/2 


Regionalitás és vetésforgó a szántóföldi energianövényeknél. – Keszthely, 1998.- 

163-167 p. 

C 65436 

Pálinkás István – Szücs István 

Silókukorica és gyep energiahozamának összehasonlítása. – Karcag 200-201.p. 

A comparison of energy output of forage corn and grass. Tiszántúli Mezőgazdasági 

Tudományos Napok, Karcag, 1997. június 12-13. 

C 66511 

Walters, Carl 

Adaptive management of renewable resources / Carl Walters. – New York ; 

London : Macmillan Publ.Co. , 1986. - X,374 p.; 24 cm 

C 56992 

Láng István 

A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei / Szerk. Láng István. – Bp. : 

Mezőgazd. K. 1985. - 249 p.; 21 cm 

C 55775 

Jones, Gareth 

A növényzet termelőképessége : A növényi biomassza termelése és mérése / 

Gareth Jones ; Ford. Simó György. – [Bp.] : Mezőgazd. K. , 1984. - 133 p.; 20 cm 

Rc 52453 

Kiss Eszter 

A biogáz. Jelenlegi helyzet - lehetőségek. – , 1984. 

B 14906/1 

A biológiai eredetű anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetőségei. A 

Komplex Bizottság jelentése : A Komplex Bizottság jelentése / [Kiad. az MTA]. 

– Bp. : [MTA] , 1984. - 3 db;29 cm 

B 14515 

Mohamed Sallal, Jala 

Tápanyagkezelések hatása a zöld veltelini szőlőfajta biomassza képzésére / Jala 

Mohamed Sallal. - , 1984. - [4],261 lev.,1 mell.; 30 cm 

C 65213 

A biomassza hasznosításának lehetőségei / [közr. a Biomassza Hasznosítását 

Felmérő Komplex Bizottság]. – Bp. : [s.n.] , 1983. - 67 p.; 20 cm 

Rc 50973 

Kaltwasser, Bernd J. 

Biogáz előállítás és hasznosítás. – , 1983 

Rc 51039 

A biomassza teljeskörű hasznosítása: tézisek a területi viták résztvevői számára 

(Pécs, Veszprém, Miskolc, Szeged, Debrecen, Gödöllő) / [kiad. az] MTA 

- OMFB [etc.]. – [Budapest]: MTA , 1983. - 48 p. ; 20 cm 

Rc 51068 

A biomassza hasznosításának lehetőségei / [kiad. az MTA]. – [Budapet]: 

[MTA] , 1983. - 67 p. ; 20 cm 


35


C 54786 

Quallich Eszter, Kissné 

A biogáz. – , 1983.- 203 p. 

B 14073 

Mezőgazdasági hulladékok és egyéb energiaforrások hasznositása. / (Szerk. 

Bakos András.). – Bp.: AGROBER, 1982. - 148 p. ; 29 cm. - (AGROBER, 

(Fejlesztési Főosztály; 71.) ) 

Rc 50481 

Kiss Eszter 

Kisüzemi biogáz. Energiatakarékos termelés a háztáji és kisüzemi gazdaságokban, 

a kiskertekben. – , 1982 

B 16536/1 

A biomassza-átalakítás programterve Japánban : Tanulmány 1-3.köt. / 

[Közr.az] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. – Bp. : 

OMIKK , 1982. - 3 db (569 p.) ; 29 cm 

C 53609 

Rákosi György – Sági Ferenc 

A biomassza hasznosításának nemzetközi tapasztalatai / Rákosi György, Sági 

Ferenc ; (Kiad. a MÉM Információs Központja). – Bp. : MÉM Információs 

Központja , 1982. - [4],147 p.; 23 cm 

Rc 48893 

Hall, Carl W. – Hathaway, Dale E. 

Biomassza és energia - nemzetközi perspektíva / Carl W. Hall ; [kiad. a Magyar 

Hidrológiai Társaság]. – Budapest : Magyar Hidrológiai Társaság , 1980. 

- 41, [1] p. ; 20 cm 

B 7203/1 B 7203/2 

1963-64-ben Indiában létesített biogáztelepek építési és kísérleti tapasztalatai 

/ Ernst Florey. – Budapest : ÉM , 1966. - 2 db. ; 31 cm 

D 3600 

Dér Á. Bálint – Naszályi László 

Biogáz és mesterséges szervestrágyagyártás.. – , 1962. – 129 p. 

Rb 4787 

Szekeres László – Lőrinc József 

A biogáz eljárás. Kiegészítő jegyzet az agrokémia tantárgy oktatásához. (Agrártudományi 

Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar 5. évfolyam agrokémiai 

és talajtani szak.). – , 1961. 

Rb 8700 

Hartl Aladár 

Biogáz termelés és hasznosítás : bibliográfia / összeáll Hartl Aladár. – [Budapest] 

, 1959. - 2 lev. ; 31 cm. - (Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs 

Központ ) 

Folyóiratcikkek az OMgK állományából 

Y 5033 

Arnóty Szabolcs 

Állattenyésztő telepek biogáz-termelési lehetőségeinek gazdasági elemzése. = 

Agrárágazat. - 2004. 5. 9. 38,40.p. b:40.p. 

Z 47 


Biogáz-termelés és -hasznosítás. = Magyar Mezőgazdaság. - 2004. 59. 35. 

32-33.p. 

Y 5052 


Állattenyésztő telepek biogáz-termelési lehetőségeinek gazdasági elemzése. = 

Ökogazdaság. 2004. 4. 4. 8-9.p. b:9.p. 

X 4351 

Balog Károly (összeáll.) 

A biomasszából készült fűtőanyagok gazdasági jelentősége az üvegházgázok 

csökkentésében. = Műszaki Információ: Környezetvédelem. - 2004. 13/14. 

14-34.p. b:34.p. 

X 4351 

Bidló Gáborné (összeáll.) 

Biomassza égésekor keletkező cianidkibocsátások és az ezzel kapcsolatos vízi 

ökológiai kockázatok. = Műszaki Információ: Környezetvédelem. - 2004. 7/8. 

61-68.p. b:68.p. 

X 6369 

Boros Tiborné (összeáll.) 

A jövő növényi nyersanyagokra épülő iparának fejlődési lehetőségei - amerikai 

egyetemi intézet átfogó elemzése. = Biotechnológia. - 2004. 3/4. 3-16.p. 

b:16.p. 

Y 309 

Fábián Csaba – Pap Zsigmond 

Mezőgazdasági és kommunális hulladékok bálázása energetikai felhasználás 

céljából. = Mezőgazdasági Technika. - 2004. 45. 6. 2-4.p. ö:eng. b:4.p. 

Y 4954 

Hollik István – Hollik István i. 

Fapelletálás (biomassza) napjainkban. = Agro Napló. - 2004. 8. 4. 122-124.p. 

Y 4734 

Merczel István 

Biomassza projekt a Dél-Dunántúlon. = Erdészeti Lapok. - 2004. 139. 5. 160- 

161.p. 

Y 95 

Pedersen, Niels 

Ahol már üzlet a biogáz. = Kistermelők Lapja. - 2004. 48. 2. 16-17.p. 

Y 5033 

Petis Mihály 

Szerves hulladékok újrahasznosítása - a Nyírbátori Biogáz Üzem. = Agrárágazat. 

- 2004. 5. 9. 32-34,36.p. 

Y 4905 

Szalai Kornélia 

Energiafű-termesztés, integrációban. = Az Európai Unió Agrárgazdasága. 

- 2004. 9. 5-6. 27-28.p. 

Y 5000 


Energiafű-termesztés integrációban. = Agrárkamarai Lapok. - 2004. 9. 4. 

1-2.p. 

X 1236 

Szili-Kovács Tibor 

Szubsztrát indukált respiráció a talajban. = Agrokémia és Talajtan. - 2004. 53. 

1/2. 195-214.p. b:208-214.p. 

Z 55 

Varjú Frigyes 

Mihez kezdünk, ha elfogy a kőolaj? = Szabad Föld. - 2004. 60. 5. 6.p. 

Y 4734 

Vécsi György 

Biomasszaforrások bővítése erőművek közreműködésével. = Erdészeti Lapok. 

- 2004. 139. 10. 307.p. 

Y 5052 

Véghely Tamás 

Megújuló energiaforrások (II.r.). = Ökogazdaság. - 2004. 4. 5. 3-6.p. 

Y 4734 

A Biomassza, mint alternatív energia. = Erdészeti Lapok. - 2004. 139. 7/8. 266- 

267.p. b:253.p. 

Z 47 

Avar László 

Nyírbátor: a biogáz mekkája. = Magyar Mezőgazdaság. - 2003. 58. 14. 12-13.p. 

Y 5052 

Bai Attila 

A biomassza energetikai hasznosításának szerepe környezetünk védelmében 

II. = ÖKOgazdaság - 2003. 3. 1. 4-5.p. 



Y 4788 

Bai Attila 

Biomassza-hasznosítás az Észak-Alföldön. = Környezetvédelem. - 2003. 11. 

1. 11.p. 

Y 4788 

Bai Attila 

Energia biomasszából. = Környezetvédelem. - 2003. 11. 5. 18-19.p. 

Y 4905 

Csillag Péter 

Hiába kongatják a vészharangot? = Az Európai Unió Agrárgazdasága. - 2003. 

8. 9/10. 38-41.p. 

Y 4954 

Késmárki István – Petróczki Ferenc 

Az „energianövények” termesztése, jelentősége, problémái. = Agro Napló. 

- 2003. 7. 11. 11-14.p. 

Y 5051 

Kocsis Sándor 

Megújuló energiaforrások II. = Mezőhír. - 2003. 7. 2. 59-60,62,64.p. 

Y 4549 

Kovács K. – Kalmár I. – Bagi Z. – Valastyán P. 

Renewable energy from hazardous organic waste. = Hungarian Agricultural 

Engineering. - 2003. 16. 61-62.p. 

Y 4549 

Marosvölgyi B. – Vityi D.I.A. – Ivelics R. – Szűcs Szabó L. 

Increasing the raw material basis of bio-briquette production by using new 

materials. = Hungarian Agricultural Engineering. - 2003. 16. 84-85.p. 

Y 4925 

Pálfalvy Zoltán 

A káros hasznosanyag. = Magyar Állattenyésztők Lapja. Állattenyésztés és 

Vidékfejlesztés. 2003. 31. ksz. 112.p. 

Y 442 

Ragályi Péter – Forró Edit 

Recens biomassza eredetű olajok összetételének hatása a belőlük készített 

üzemanyagra. = Olaj, Szappan, Kozmetika. - 2003. 52. 4. 131-133.p. ö:eng,ger. 

b:133.p. 

Y 4785 

Szablyár Péter 

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv. = Élet és Tudomány. - 2003. 58. 46. 

1454-1455.p. 

Y 4977 

Antal András 

Energiafelhasználás a múltban és ma. = Erdélyi Gazda. - 2002. 10. 9. 10-11.p. 

Y 5052 

Bai Attila 

A biomassza energetikai hasznosításának szerepe környezetünk védelmében. 

I.r. = ÖKOgazdaság. - 2002. 2. 4. 18-19.p. 

X 157 

Csavajda Éva 

Néhány, a talajtermékenység szempontjából értékes zöldtrágyanövény termőképességének 

vizsgálata. I. A vizsgált növények tömege és szárazanyagtartalma. 

= Acta Agronomica Óváriensis. - 2002. 44. 2. 121-133.p. ö:eng. b: 

132-133.p. 

X 6350 

Stündl László – Radóczi János – Vinginder Csaba – Pócsi László – Karácsonyi 

Zoltán, Természetesvízi halállományok biomasszájának és produkciójának 

becslésére szolgáló számítógépes modell. - Szarvas 

Y 4549 

Szépvölgyi Marianna – Kotsis L. – Marosvölgyi B. 

Reaction kinitics of Miscanthus pyrolysis 

char gasification with carbon dioxide. = Hungarian Agricultural Engineering. 

- 2002. 15. 53-55.p. b:55.p. 

Y 5062 

Változó energiák.. - 2002 = Régió Magyarország. - 4. 1. 3-5.p. 

Y 4751 

Energiahasznosítás a mezőgazdaságban. = Agrárium. - 2002. 12. 6. 16- 

22.p. 

Z 47 

Barta István 

Az agrár-környezetvédelemben rejlő megújuló energiaforrások. = Magyar 

Mezőgazdaság. Megújuló energiaforrások. 3. 2. - 2002. 57. 13./mell. 6-7.p. 

Y 4954 

Fenyvesi László – Mátyás László 

Hígtrágyából energia. = Agro Napló. - 2002. 6. 3. 100-101.p. 

Y 95 

Ilonka Mária 

Mire jó a biomassza? = Kistermelők Lapja. - 45. 2001. 6. 18-19.p. 

Z 47 

Kádár Zsófia – Réczey Istvánné – Varga Enikő 

Bioüzemanyag-alapanyagok. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 19. 32- 

33.p. 

Z 47 

Kettinger Éva – Kettinger Gyula 

Megújuló energiák Ausztriában. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 33. 

35.p. 

Y 193 

Kováts Jenő 

Alternatív eljárások az állati hulladék ártalmatlanná tétele során. = Magyar 

Állatorvosok Lapja. - 123. 2001. 1. 58-59.p. 

Y 2815 

László László 

Környezetkímélő hőközpont. = Számadás. - 24. ú.f. 13. 2001 13. 20.p. 

Y 5033 

Pecznik Pál 

Biomassza, a régi-új energiaforrás. I.r. = Agrárágazat. - 2. 2001. 8. 42.p. 

Y 5033 


Biomassza, a régi-új energiaforrás.II.r.= Agrárágazat. - 2. 2001. 9. 30.p. 

Y 5033 

Pecznik Pál 

Biomassza: a régi-új energiaforrás. III.r. = Agrárágazat. - 2. 2001. 11. 28- 

30.p. 

Z 47 

Strasszer Valéria 

Biodízel üzem épül Csurgón. = Magyar Mezőgazdaság. - 56. 2001. 7. 23.p. 

Z 47 

Tóth P. – Bulla M. – Nagy G. 

A biomassza mint energiahordozó felhasználása települések távfűtésére. = 

Magyar Mezőgazdaság. Megújuló Energiaforrások. 3.4. - 2002. 57. 22./mell. 

1-2.p. 

Y 845 

Vajdáné Frohner Ilona 

Biogáz-termelés és felhasználás a mezőgazdaságban. = Magyar Épületgépészet. 

- 50. 2001. 4. 26-28.p. 

Z 47 

Valkó Béla 

Biogáz erőmű Nyírbátorban. = Magyar Mezőgazdaság. - 2002. 57. 31. 30.p. 

Z 47 

Vityi Andrea 

Magyar biobrikett. = Magyar Mezőgazdaság. Agrárinfó. 6. 11. - 56. 2001. 

mell. 6.p. 


37


Y 4952 

Biomassza. 1.,2.,3.,4.r. = Őstermelő. - 2001.5. 5. 52-62.p. 

Y 2815 

Biomasszából energia. = Számadás. - 24. ú.f. 13. 2001 5. 11.p. 

Z 47 

Kombinált hasznosítási kísérletek. = Magyar Mezőgazdaság. Agrárinfó. 6. 

11. - 56. 2001. 49./mell. 7-8.p. 

Y 4952 

Alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban. = 

Őstermelő. - 2001. 5.2. 89-90.p. 

Y 451 

Almási Miklós – Hancsók Jenő 

Biodízel: álom vagy valóság? = Magyar Kémikusok Lapja. - 55. 2000. 10. 

377-380.p. ö:eng. b:380.p 

X 4325 

Badrul, Hasan – Waseem, Ahmed Shah 

= Cereal Research Communications. - 28. 2000. 1/2. 203-210.p. b:210.p. 

Y 4952 

Barta István 

A biotrágya biogazdálkodásban betöltött szerepe. = Őstermelő. - 2000 4. 

19-20.p 

Y 309 


Olajnövényeink energetikai termesztésének termőhelyi összefüggései. = 

Mezőgazdasági Technika. - 41. 2000. 5. 46-47.p. b:47.p. 

Y 4952 

Göőz Lajos 

A biomasszáról. Földünk negyedik legnagyobb energiaforrásáról. = Őstermelő. 

- 2000 5. 50-52.p. 

Y 4751 

Jánosi László 

Biodízel-dilemmák. = Agrárium. - 10. 2000. 1. 8.p. 

Y 4952 

Keresztes György 

A hazai erdőgazdálkodás helyzete, feladatai és lehetséges kitörési pontjai. = 

Őstermelő. - 2000 4. 43-44.p. 

Y 231 

Réczey Istvánné 

Bioüzemanyagok, lehetőségek és problémák. = Élelmezési Ipar. - 54. 2000. 12. 359-362.p 

Z 47 

Seiwert Gábor – Kettinger Gyula 

Biodízel a mezőgazdaságban. = Magyar Mezőgazdaság. - 55. 2000. 37. 18.p. 

X 6335 

Szabó A. 

Miscellanea Zoologica Hungarica. - 2000 13. 11-19.p. b:17-19.p 

Y 198 

Woynarovich Elek 

Szennyezettség-e a szupereutrófia (túltápláltság) vizeinkben? = Hidrológiai 

Közlöny. - 80. 2000. 1. 14-18.p. b:18.p. 

Y 230 

Újratermelhető tüzelőanyag. = Kertészet és Szőlészet. - 49. 2000. 38. 11.p. 

Y 4943 

Biomassza és szerves hulladék. = Pannon Agrárkamara. - 2000 9. 19.p. 

Z 55 

Dögei Imre, T. – Jánosi László 

Magyar biodízelolaj a láthatáron. Ikerterméke az olajpogácsa. = Szabad 

Föld. - 55. 1999. 47. 6.p 

Z 47 

Fenyvesi László – Mátyás László 

Energia hígtrágyából. = Magyar Mezőgazdaság. - 54. 1999. 6. 14-15.p 

Y 4759 


Szántóföldi energianövények. = Agrofórum. - 10. 1999. 8. 1-3.p. b:3.p 

Y 4759 

Gockler Lajos 

A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei és korlátai. = 

Agrofórum. - 10. 1999. 8. 4-10.p 

Y 4766 

Kacz Károly – Neményi Miklós 

A biomassza tüzelés elmélete és gyakorlata. = Növényvédelmi Tanácsok 

Plusz. - 8. 1999. Szeptember. 26-28.p. 

Y 4766 

Neményi Miklós 

Növényi eredetű folyékony hajtóanyagok. = Növényvédelmi Tanácsok. - 8. 

1999. 4. 14.p 

Z 141 

Pahner Edit – Fecske Pál 

Hagyományos tüzelés modern kazánban. A tanyák fejlesztési lehetőségei. = 

Kis Újság. - 2. 1999. 47. 4.p 

Y 309 


Nemzetközi Biomassza Szeminárium Gödöllőn. = Mezőgazdasági Technika. 

- 40. 1999. 8. 30-31.p 

Y 4766 

Stépán Zsolt – Kacz Károly 

Tüzelés biomasszával. = Növényvédelmi Tanácsok. - 8. 1999. 8. 32-33.p 

Z 47 


Fatüzelésű kazánok, s napkollektor a tetőn. = Magyar Mezőgazdaság. Erdőgazdaság 

és Faipar. 1999. november/december. - 54. 1999. 49./mell. 3.p. 

Z 47 


Fatüzelésű kazánok, s napkollektor a tetőn. = Magyar Mezőgazdaság. Erdőgazdaság 

és Faipar. 1999. november/december. - 54. 1999. 49./mell. 3.p. 

X 6678 

A Biomassza energetikai hasznosítása. = Kerti Kalendárium. - 11. 1999. 4. 

34-35.p 

Y 309 

Boboczky Ferenc 

A megújuló energiaforrások a Klímaváltozási Keretegyezmény tükrében. = 

Mezőgazdasági Technika. - 39. 1998. 4. 24-25.p. 

Y 845 

Bohoczky Ferenc 

Megújítható és nem hagyományos energiahordozók. = Magyar Épületgépészet. 

- 47. 1998. 9. 21.p 

Y 508 

Hegyi Károly 

Tanyák komplex energetikai rendszere megújuló energiaforrások alkalmazásával. 

= Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek. - 45. 1998. 2. 

63-65.p. b:65.p. 

X 2105 

Marosvölgyi Béla 

Faültetvények és azok energetikai hasznosítása. - Keszthely 

Y 230 

Rimóczi Irén 

Olcsó és környezetbarát. = Kertészet és Szőlészet. - 47. 1998. 1/2. 4.p. 

38 2005. 2004. XII. XI. évfolyam 2. 1. szám


Y 508 

Sinóros-Szabó Botond 

Növényolaj-hajtóanyag előállítás és felhasználás harmonizáltan Magyarország 

keleti háromhatár-szeglet régiójának fejlesztésével. = Járművek, Építőipari és 

Mezőgazdasági Gépek. - 45. 1998. 6. 229-233.p. 

Y 489 

Szitó András 

Üledéklakó haltáplálék-szervezetek biomasszája és szezonális ingadozása a 

Balaton különböző medencéiben. = Halászat. - 91. 1998. 2. 74-82.p. ö:eng. b: 

82.p. 

X 597 

Vajda György 

Energiaforrások. = Magyar Tudomány. - 43. 1998. 6. 645-675.p. ö:ang. b:675.p. 

Y 309 

Magyarország biomassza potenciálja napjainkban. = Mezőgazdasági Technika. 

- 39. 1998. 4. 20-21.p. 

Y 446 

Gockler Lajos 

A megújuló energiaforrások hasznosításának növelési lehetőségei a mezőgazdaságban. 

= Szeszipar. - 45. 1997. 1. 7-8.p. ö:ang. 

Y 4734 

Kovács Jenő 

Erdészeti biomassza energetikai hasznosítása és a környezetvédelem. = Erdészeti 

Lapok. - 132. 1997. 3. 72-73.p. 

Y 4619 


A biomassza energetikai hasznosítása. = Biokultúra. - 8. 1997. 2. 9.p. 

Y 2815 


Az energetikai ültetvények létesítése és hasznosítása. = Számadás. - 9. 1997. 

16. 16-17.p. 

Y 4619 


A biomassza energetikai hasznosítása. 2.r. = Biokultúra. - 8. 1997. 9. 14.p. 

Y 309 

Pecznik Pál – Fenyvesi László – Körmendi Péter 

A mezőgazdaságban keletkező biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei. 

2.r. = Mezőgazdasági Technika. - 38. 1997. 6. 32-33.p. 

Y 4788 

Bohoczky Ferenc 

Bioenergia-hordozók Magyarországon. = Környezetvédelem. - 4. 1996. 10. 

12-14.p. 

Z 131 

Kiss István 

Fotoszintézis a biotranszformációs eljárásokban. = Technika. - 40. 1996. 4/5. 

21-22.p. 

Y 193 

Mujzer János 

Állati eredetű hulladékokból biogáz és szerves trágya előállítása. (A Magyar 

Hidrológiai Társaság Ipari Vízgazdálkodási Szakosztálya Miskolc-Tapolcán, 

1995. okt. 26-27-én tartott vándorgyűlésén elhangzott előadás nyomán.). = 

Magyar Állatorvosok Lapja. - 51. 1996. 7. 424-425.p. ö:ang. 

Y 508 

Antal Attila 

Belsőégésű motorok vizsgálata nem hagyományos tüzelőanyagokkal. = Járművek, 

Építőipari és Mezőgazdasági Gépek. - 42. 1995. 5. 171-176.p. 

Y 309 

Barótfi István 

Tennivalók a biomassza energetikai hasznosításában. = Mezőgazdasági Technika. 

- 36. 1995. 10. 12-14.p. 16-17.p. 

X 2105/1 

Balázs Julianna – Balázs Ferenc 

Az energiatermelés lehetősége a mezőgazdasági területeken. - 

Keszthely XXXVII. Georgikon napok 

Y 198 

Bartha István 

Az összes szerves települési hulladék és melléktermék komplex, a biogáz 

és biotrágya hasznosításával együttes kezelése. = 

Hidrológiai Közlöny. - 

75. 1995. 3. 129-134.p. ö:ang. 

Y 4788 

Janzsó József 

Energiatermelés biomasszából. = Környezetvédelem. - 3. 1995. 1. 12-13.p. 

Y 309 

Janzsó József 

Ismét a biobrikett-gyártó üzemről. = Mezőgazdasági Technika. - 36. 1995. 

1. 12-13.p. 

X 6765 

Kocsis Károly 

Környezetbarát energiatermelés és felhasználás az agrárgazdaságban. = 

„AGRO-21” Füzetek. - 1995 10. 55-56.p. 

X 6765 

Kocsis Károly 

Környezetbarát energiatermelés és felhasználás az agrárgazdaságban. = 

„AGRO-21” Füzetek. -1995 6. 3-50.p. b:37-39.p. 

Y 95 

Kurucz Miklós 

Energia melléktermékekből. = Kistermelők Lapja. - 39. 1995. 11. 36-37.p. 

X 681 

Kuti István 

Az öko-energetikai elemzés és alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdaságban. 

(A cikk az Európai Közösség PHARE ACE 1994. Programja támogatásával 

folytatott kutatás keretében készült.). - 

Debrecen = A Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos 

Közleményei. - 

31. 1995. 349-359.p. ö:ang. b:356-359.p. 

X 681 

Nemessányi Zsolt – Bai Attila 

A melléktermék, mint energiaforrás. - Debrecen = A Debreceni Agrártudományi 

Egyetem Tudományos Közleményei. - 31. 1995. 339-348.p. ö: 

ang. b:347-348.p. 

Y 309 

Orova Lászlóné 

Új energiahordozó? = Mezőgazdasági Technika. - 36. 1995. 7. 2-3.p. ö: 

ang. 

Y 4781 

Szendrődi László 

= Hungarian Agricultural Research. - 

4. 1995. 3. 16-22.p. b:22.p. Growing space - age related three dimensional 

modeling of the biomass production of hybrid popular energy 

plantation. 

Y 4880 

A „zöld energia” reneszansza. Újratermelődik a tüzelőanyag. = Profi Erfa. 

- 2. 1995. 11. 14.p. 

X 6743 

Barótfi István 

A biomassza mint alternatív energiaforrás. = Ökotáj. - 1994 6. 32-37.p. 

Összeállította: 

Károlyi Zsuzsanna 


39

Agrárium 

Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének rovata 

Vándorgyűlés – 2005. 

70 éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 

20 év után újra Gödöllőn 

Hívja, várja Önt és érdeklődő barátait, munkatársait a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a gödöllői 

Városi Könyvtár és Információs Központ, a Pest Megyei Könyvtár, az MKE Pest Megyei Szervezete 

a 37. Vándorgyűlésre, Gödöllőre. 

A Vándorgyűlés témája: 

Hivatása könyvtáros 

A könyvtáros szerepe a társadalomban- könyvtáros hivatás, könyvtáros etika, szakmai etikai kódex, 

adatvédelem, szerzői jog, képzés és etika 

A rendezvény időpontja: 

2005. július 21-22-23. 

A rendezvény helyszíne: 

Szent István Egyetem, 

Városi Könyvtár és Információs Központ 

Elérhetőségek: 

www.vandorgyules.gvkik.hu 

Fülöp Attiláné 28/518-280/105, fülöpm@gvkik.hu 

Biczák Péter 26/315-520, biczakpeter@axelero.hu 

Könyvtári napok 

a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárában 

Sopron, 2005. március 22-23. 

PROGRAM 

Március 22. 

PLENÁRIS ÜLÉS 

• Bakonyi Géza – Hegyi Ádám: MOKKA eredmények – Régi könyvek feldolgozása 

• Alföldiné Dán Gabriella: Minőségbiztosítás, könyvtári menedzsment eredményei és tapasztalatai 

• Koltay Klára: MOKKA és közös katalogizálás a gyakorlatban 

• Balázs László: Internetes dokumentumok a könyvtári információ-szolgáltató rendszerben 

• Gyüre Péter: MOKKA – a fejlesztő szemével 

• Kiss Danuta – Tompa Mónika: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtára és a közös 

katalogizálás 

• Tompa Zsoltné: Az elmúlt félév történései … 

Március 23. 

MŰHELYMUNKA 

• MOKKA és közös katalogizálás (Koltay Klára – Czoboly Miklós – Hegyi Ádám) 

- Régi könyvek feldolgozása 

- Napi problémák 

• Minőségbiztosítás – menedzsment (Alföldiné Dán Gabriella) 

• e-Corvina fejlesztések (Gyüre Péter – Fülöp Endre) 

A rendezvényről részletesebben szólunk következő számunkban! 

40 2005. 2004. XII. XI. évfolyam 2. 1. szám

2005/1 - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

2005/1 - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r