08.05.2014 Views

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Honfoglalás és megtelepedés in: MAGYARORSZÁG1:1984, 715). A<br />

zsidó szárm<strong>az</strong>ású Ibrahim ibn Jakub, aki kereskedő útján jutott el <strong>az</strong><br />

arab uralom alatt álló Pireneusi-félszigetről a szlávok országaiba 965-<br />

ben a turkok (magyarok) földjéről érkezett zsidó kereskedőket említ a<br />

prágai vásárokon, akik ott rabszolgákat vásároltak. Al-Bakri 10.<br />

századra vonatkozó tudósítása szerint a magyarok (turkok) „kiváltják a<br />

muszlimokat és zsidókat, ha fogságba esnek a szomszédos tartományok<br />

valamelyikében.” Lásd ZIMONYI István: Egy új muszlim forrás a Kárpátmedencében<br />

élő magyarokról in: Nomád népvándorlások, magyar<br />

honfoglalás, szerk.: FELFÖLDI SZABOLCS – SINKOVICS Balázs,<br />

Magyar Őstörténeti Könyvtár 15, (Budapest: ?, 2001), 88-96 – idézi<br />

KRISTÓ:2003, 180 Ezek a zsidók <strong>az</strong>onban aligha telepedtek meg<br />

Magyarországon, mint ahogy aligha hiteles a Sopronból kiűzött<br />

zsidóknak <strong>az</strong> <strong>az</strong> 1626-ból szárm<strong>az</strong>ó állítólagos nyilatkozata sem, amely<br />

szerint temetőjükben 600 éves sírkövek vannak (POLLÁK:1896, 10-11).<br />

Egy hasonló nyilatkozat 1713-ból Budáról, amely 5-600 éves sírkövekre<br />

meglétére hivatkozik (SCHEIBER:1983, 110) már hitelesebbnek tűnik.<br />

9/ A Mainzban működő Jehudá há-Kohén (1070 körül)<br />

reszponzumaiban említett, Magyarországot felkereső mainzi zsidó<br />

kereskedők feltehetőleg a királyi udvarnak helyet adó Esztergom<br />

zsidóival működtek együtt (SPITZER-KOMORÓCZY:2003, 107-115). E<br />

kereskedők fontosságát mutatja, hogy egy 11. századi magyar királyné –<br />

a héber forráshely alapján elsősorban Anasztázia, I. András neje, fiuk, a<br />

fiatal Salamon idején jelentős szerephez jutó özvegye jöhet szóba, bár<br />

néhányan korábbi időszakra és ennek megfelelően Gizellára, I. István<br />

feleségére gondolnak – utasítására a pénzverde vezetője („pénzérmék<br />

elöljárója”) aprópénzt veretett számukra. Vö. SPITZER-<br />

KOMORÓCZY:2003, 109-111. Nagy valószínűséggel Esztergom a<br />

színhelye a római Cidkijá ben Ávráhám Ánáv há-Rofe 13. századi<br />

21

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!