a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

eltiltották működésüket és üldözték híveiket, a szekta hamarosam
néhány székely faluba szorult vissza. 1711-ben, amikor a Habsburgok
végleg átvették az uralmat Erdély fölött újabb hadjárat indult a
szombatosok ellen, akik közül sokan az elkövetkező évtizedekben
Törökországba menekültek és ott szabályszerűen felvették a zsidó
vallást. Egy kis erdélyi maradékuk élve az 1867-es emancipáció adta
lehetőséggel 1869-ben áttért a zsidó vallásra. A bözödújfalusi közösség
1944-ben önként osztozott a magyarországi és észak-erdélyi zsidóság
tragikus sorsában. A szombatosokról lásd KOHN Sámuel alapvető
munkáját (A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk,
különös tekintettel Péchi Simon főkancellár életére és munkáira
[Budapest. ? 1890]. A legújabb összefoglalás: DÁN Róbert: Az erdélyi
szombatosok és Péchi Simon, (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987). A
bözödújfalusi „zsidók”-ról: Kovács András: Vallomás a székely
szombatosok perében, (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1983).
52/ Bethlen privilégiumának magyar fordítását lásd SAS Péter (szerk.):
Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok I-II, (Budapest: Magvető
Kiadó, 1986), I. köt., 676-679. Külföldi kapcsolataik és nyelvtudásuk
miatt az erdélyi fejedelmek gyakran alkalmazták a zsidókat tolmácsi
szolgálatokra. Zsidó orvosokról is tudunk. Fő foglalkozásuk a
kereskedelem volt. A zsidó kereskedők hozták „[…] az árucikkeket
Konstantinápolyból, Velencéből, Bécsből Krakkóból. Hoznak hintókat,
szerszámokat, élelmiszert, fűszert, angliai ónedényeket, kristályokat,
tükröt, festményt, drága ékszereket, hangszereket. Bethlen Gábor maga
is kereskedelmi kapcsolatban állt konstantinápolyi kereskedőkkel, köztük
zsidókkal is. Nagy mennyiségű higanyt (‘kéneső’) adott el nekik. […] A
jellegzetes erdélyi viselet, lakberendezés szállítói hosszú évtizedeken át
a Törökországot járó zsidó kereskedők voltak, s jobbára ők közvetítették
43