NCST forgatókönyv javaslat I. - Magyar Energia Hivatal

eh.gov.hu

NCST forgatókönyv javaslat I. - Magyar Energia Hivatal

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft.

1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY

Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626

email: unkedit@actel.hu

NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI

CSELEKVÉSI TERV

háttértanulmánya

„C” kötet

MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI

KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI

ÜTEMTERV JAVASLATA

Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata,

a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek

Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja

Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig.

Budapest, 2010. március


ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft.

1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY

Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626

email: unkedit@actel.hu

„C” kötet

MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ

ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI-

MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek:

Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft.

Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt.

Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó

Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft.

és

A munka megalapozását közvetlenül vagy irodalmi munkásságuk révén

közvetve elősegítő, energetikai szakértők, fejlesztő, kutató, oktató szakemberek

és egyesületek képviselői és a hazai megújuló energetikai projektek

tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében résztvevő munkatársak,

akiknek adatszolgáltatásáért, építő javaslataiért ezúton is köszönetüket fejezi

ki a kutatói munkacsoport.

Budapest, 2010. március


TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................... 3

II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK ........................................................ 27

II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK .................................................................................................. 27

II.2 A TANULMÁNY CÉLJA ........................................................................................................... 28

II.3 KITŰZÖTT FELADATOK ........................................................................................................ 28

III. HELYZETELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS ..................................................................................... 29

III.1 AZ EU HOSSZABB ÉS NAGYTÁVÚ ENERGETIKAI ÉS MEGÚJULÓ

ENERGIAHASZNOSÍTÁSI JÖVŐKÉPE, FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATAI ............................... 29

III.1.1 Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: „ENERGIA 2050”-ig ............................. 29

III.1.2 Energiaprognózisok 2030-ig: A jövő energiarendszerei Európában STOA

forgatókönyvek 2030-ig .............................................................................................. 31

III.1.3 Európai megújuló energiahasznosítási jövőképek, potenciálelemzések 2020ig.

Példák: a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján .................... 36

III.1.4 FORRES 2020: A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődésének

elemző tanulmánya ..................................................................................................... 40

III.2 MAGYARORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA, MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSI

JÖVŐKÉPEK ........................................................................................................................... 45

III.2.1 Korábbi, hazai energia és megújuló hasznosítási jövőképek, forgatókönyvek,

strukturális javaslatok ............................................................................................... 45

III.2.1.1 Új Magyar Energiapolitika ................................................................................. 45

III.2.1.2 Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája ...................... 45

III.2.1.3 Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv .................................... 48

III.2.1.4 Előjelzési dokumentum ........................................................................................ 49

III.2.2 Egyéb hazai megújuló hasznosítási jövőképek alapozó kutatásai ......................... 51

III.2.2.1 „Az energiaigény és szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai

vonatkozásai” GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. szaktanulmánya 2009.

július .................................................................................................................... 51

III.3 AZ EU KUTATÁSI PROGRAMOK ÁLTAL FELVÁZOLT JÖVŐKÉP MAGYARORSZÁG

SZÁMÁRA ............................................................................................................................... 55

III.3.1 A RES 2020 modell szerinti becslések 2020-ig ......................................................... 55

III.3.2 Az Inteligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák 2009 (Country

Profiles) változatai ...................................................................................................... 57

III.3.3 A PAN EUROPEAN TIMES MODEL FORRES 2020, és a Magyarországra

készített becslések ....................................................................................................... 59

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 I


IV. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL VIZSGÁLAT .......................................... 65

II

IV.1 HAZAI ELMÉLETI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL ............................................. 66

IV.1.1 Magyarország elméleti napenergia potenciálja, sugárzáseloszlásai ...................... 67

IV.1.2 Magyarország elméleti geotermikus energiapotenciálja ........................................ 69

IV.1.3 Magyarország elméleti szélenergia potenciálja ....................................................... 71

IV.1.4 Magyarország elméleti vízenergia potenciálja ......................................................... 72

IV.1.5 Magyarország elméleti biomassza energia potenciálja ........................................... 74

IV.2 KORÁBBI ELMÉLETI ÉS HASZNOSÍTHATÓ POTENCIÁL-VIZSGÁLATOK ..... 76

IV.3 KOMPLEX TERÜLETI – ENERGETIKAI – NÉPESSÉG ÉS ÉGHAJLATKÖZPONTOS

KUTATÁSOK, ENERGIAPOTENCIÁL BECSLÉSEK .................................................................. 77

IV.3.1 Biomassza hasznosítás koordinálatlansága .............................................................. 81

IV.4 MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÜLÖNBÖZŐ

ENERGIAPOTENCIÁLJAINAK ÖSSZESÍTÉSE .......................................................................... 85

IV.5 HAZAI ENERGIAFELHASZNÁLÁSI NÖVEKEDÉSI PROGNÓZISOK, FORGATÓKÖNYV-

VÁLTOZATOK ........................................................................................................................ 86

IV.6 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLOK ELŐZETES PROGNÓZISA ............................ 90

V. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS NÖVEKEDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ...... 95

VI. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-HASZNOSÍTÁSOK KÍNÁLATI GÖRBÉJE .............. 99

VI.1 REALIZÁLHATÓ, HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL

MEGHATÁROZÁSA A DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉSEKHEZ ............................................. 99

VI.2 A 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAM VÁLTOZATOK .................................. 100

VI.3 PRIMER ENERGIAIGÉNYEK KIMUTATÁSA ......................................................................... 106

VI.4 SZEKUNDER ENERGIATERMELÉS KIMUTATÁSA, ÖSSZESÍTÉSE ........................................ 120

VI.5 AZ ENERGIAÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉSEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE (KAPACITÁSA) .......... 128

VI.6 A CSELEKVÉSI TERV PROGRAM PROJEKTJEI ÁLTAL KIVÁLTOTT CO2 KIVÁLTÁS

NAGYSÁGÁNAK KIMUTATÁSA ............................................................................................ 135

VI.7 A CSELEKVÉSI TERVPROGRAM MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSA .................................. 144

VI.8 BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA ....................................................................... 153

VI.9 TÁMOGATÁSI PRÉMIUM ÉRTÉKEK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI BERUHÁZÁSI

TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL .................................................................................................... 162

VI.10 BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI ............................ 171

VII. FORGATÓKÖNYV-Változatok összehasonlító értékelése, TÁMOGATÁSI

RENDSZER VÁLASZTÉKOKKAL ...................................................................................... 183

VIII. FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ....................................... 189

VIII.1 PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK FELFUTÁSA ......................................... 189

VIII.2 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS NÖVEKEDÉSE .............. 191

VIII.3 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐENERGIA TERMELÉS NÖVEKEDÉSE ........................... 193

IX. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................................... 197

X. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 201

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

a MAGYARORSZÁG MŰSZAKI – GAZDASÁGOSSÁGI – TÁRSADALMI – ÖKOLÓ-

GIAI SZEMPONTÚ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK PROGNÓZI-

SÁRA ALAPOZOTT, MEGVALÓSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁ-

LÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYV-JAVASLATOK, GREEN-X MODELLEL

VÉGZETT DINAMIKUS KÖLTSÉGEIK, A BENCHMARK PROJEKTSZERKEZE-

TEK FŐBB INDIKÁTORAI, EU-KOMFORM TÁMOGATÁSI VÁLTOZATAIK ÉS

ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEIKRE

A Magyar Energia Hivatal megbízása és folyamatos koordinációja alapján végzett kutatási

munka harmadik fázisában (e „C” kötetben) elkészült, fenti tartalmú dokumentáció egyben

háttértanulmányként szolgál „Magyarország Nemzeti Megújuló-hasznosítási Cselekvési

Tervé”-hez és az ország kötelezettségvállalásának teljesítését alátámasztó dokumentumaként

tartalmazza azokat az ütemtervi javaslatokat is, amelyeket az Európai Unió a tagországok

számára előírt.

1. Az előző kutatási fázisok (az „A” és „B” kötetben dokumentálva) eredményeinek részletes

bemutatásától, eredményeinek méltatásától eltekintve, jelen esetben mindössze tényként

leszögezve, a következők összegezhetők e munkafázis alapjaiként:

országos felmérés, válogatás és indoklás alapján elkészült a hazai hasznosítható, ill. a

nemzetközi irodalomból ismert megújuló bázisú energiaátalakító technológiáknak egy

szélesebb körű gyűjteménye, majd ezekből: a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a

versenyképesség szempontrendszere szerinti válogatása, végül a kutatás adatbázisául

szolgáló benchmark projektek kiválasztása (13-féle fő technológiára, ill.

alváltozataikkal együtt 37-féle technológiára) és azok műszaki-gazdasági, gazdaságossági

jellemzőinek modellezése, programozása;

a műszaki-gazdasági költség és haszonelemzések meghatározásához, a benchmarkelemzésekhez

az Európai Unióban elfogadott és preferált módszert: a Green-X modellt

volt célszerű alkalmazni, amit a közösségi K+F kutatáskeretében éppen erre a célra fejlesztettek

ki és alkalmaztak már számos tagállamban.

E módszernek nemcsak a hazai adaptálása készült el a hazai viszonyokra, hanem a hazai

módszerek közül a jónak ítélt módokkal való egyfajta kombinációjával egy mondhatni

új módszer – a HUN-RES – született menet közben, amely képes a mindenkor igényelhető

változó paraméterek változtatásával, a programeredmények korrigálására, korszerűsítésére,

amely eredménynek különösen a támogatási formák megválasztásánál, esetleg

kombinációinak helyes arányainak meghatározásánál, ill. a pályázathirdetők feltételeinek

előírásánál van igen nagy jelentősége.

A választott számítási modellező módszer működik. Működőképességét az igazolja,

hogy segítségével készülhettek el a megújuló energia felhasználás növelési program

forgatókönyv változatainak műszaki-gazdasági jellemzését szolgáló modellszámításai a

jelenlegi kutatási munka („C” kötet) eredményei.

2. A kutatási cél, és a kitűzött feladatok teljesítése, megalapozása

Magyarországnak az EU 2009/28/EK Irányelvei szerint elkészítendő Megújuló Energiahasznosítási

Nemzeti Cselekvési Terv megalapozásához és a vállalt 13% megújuló energia

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 3


forráshasznosítás-növelés vállalás teljesíthetőségét igazoló és bebizonyító háttértanulmányok

közül: A 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának meghatározása, modellezése,

ill. a megújuló energiafelhasználás-növekedési forgatókönyvek, prognózisok elkészítése

abból a célból, hogy közülük, a hazai és az uniós fejlesztési prioritások szempontjából

(fenntarthatóság, ellátásbiztonság, versenyképesség) optimális cselekvési terv és az ezekhez

rendelt támogatási eszközök költségeinek jó közelítéssel történő modellezése és meghatározása

ugyancsak elkészülhessen. E feladat teljesítése jelen dokumentált kutatással ugyancsak

megtörtént, az alábbi főbb lépések szerint:

4

az ország megújuló aktualizált energiafelhasználás növelési stratégiájához és végrehajtási

cselekvési tervprogramját megelőzően igen alapos kutatással fel kellett tárni az Európai

Unióban ismert és alkalmazott hosszabb és nagytávú energetikai megújuló energiahasznosítási

jövőképeket, forgatókönyv-változatok eszmei tartalmát, tendenciáit, az eléréséhez

vezető utakat, módszereket a nemzetközi irodalom feltárásával és értékelésével. Ezek

közül kiemelhetők és tanulságosak a III.1, III.1.2, III.1.3 és III.1.4 fejezetekben kifejtett

modellek, így:

– „Forgatókönyvek a fenntartható jövőért ENERGIA 2050-ig”,

– „A jövő energiarendszerei Európában, STOA forgatókönyvek 2030-ig”,

– „Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X, a FUTURE-E, a

FORRES modellek alapján”,

– „FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése” tanulmányai.

A Magyarország Megújuló Energiafelhasználási jövőképéhez figyelembe vett, meghatározó

hivatalos dokumentumok irányelvei is bemutatásra kerültek, így az „Új Magyar

Energia Politika”, a „Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája”, „A

megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv” és annak „Előjelzési dokumentuma”

a III.2.1 fejezetben tárgyalva.

Külön összeállítás készült a jövőképet megalapozó egyéb hazai alapozó kutatások bemutatására

(a III.2.2 fejezetben), végül:

a Magyarország jövőképével foglalkozó Európai Uniós kutatások, így a RES 2020, a

RES-E, RES-HC, RES-T, a PAN EUROPEAN TIMES Modell és a RES 2020 és az Intelligens

Energia Európa: Megújuló Energia Politikák (Country Profiles) változatai.

3. Megújuló energiaforrás-potenciálok jellemzése, bemutatása, kiválasztása

A ma ismert megújuló energiaforrások elméleti energiapotenciáljának meghatározására számos

módszer ismeretes, amelyek szakterületenkénti azonos tematika szerinti felmérésére

olyan átfogó kutatás még nem készült, amely teljes komplexitással tartalmazná a ma ismert, a

ma kísérleti szinten kimutatott, reménybeli forrásokat.

E kutatás kísérletet tett a Magyar Tudományos Akadémia MTA gondozásában eddig készült

fogalmak, eredmények, értékelések átvételére, és ami újszerűnek tekinthető, ezek összesítésére

is, felhasználva az egyéb helyen, ill. komplexebb területi megközelítéssel nyert eredményeket,

az egymásnak ellentmondó megítélések közötti összehangolási kísérleteket (lásd a

dokumentáció 24. Táblázat).

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Megújuló

energiaforrások

elméleti

potenciál

átalakítható

potenciál

nagy

távon

műszaki

potenciál

hosszú

távon

gazdaságos

pot.

hosszú

távon

fenntartható

potenciál

hosszú

távon

fenntartható

pot. (meglévő

+

növekm.)

fenntartható

középtávú

realizálható

növekm

[PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év]

időszak 2050 2030 2030 2030 2020 2020

Napenergia hőpotenciálja

417.600 9

Napenergia fotovillamos pot.

103

1749

75

50

65

25

50,0

15,0

15,0

7,0

14,74+

6,97+

Vízenergia vill. energia pot. 100 27 20 15 5,0 2,3 1,45

Szélenergia villamos energia pot.

36.000 4

Szélenergia kombinált vill+hő pot.

532 30 25 20,0 15,5 15,0

Biomassza (szilárd, foly.) hően.pot.

420-500 8

203-328 5

Biomassza villamos energia pot.

150 180 180 150,0 107,07

Biomassza ferment. techn. biogáz p. 50 30 20 13,2 12,0

Biomassza, egyéb tech. pot. (hulladék) 15 10 8 4,3 2,55

Geotermikus

energia potenc.

erőmű

102.180.000 6 343.000 7

fűtőmű

hőszivattyús

20

30

35

15

25

30

12

20

15

6,1

13,2

10,0

6,05

8,90

9,75

Egyéb és kombinált technológia pot. 100 25 15 5 1,0 1,00

Összesen

Források:

345.839 500 425 350 237,5 185,48

4

MTA, ebből aktív szoláris 48,815 + passzív szoláris termikus 37,8 + szoláris termikus a mezőgazd.-ban 15,911 PJ/év

MTA Energetikai Biz.Megújuló Energia Albizottsága 2006

Dr. Szeredi J.: 7446 GWh/év becslés alapján [39]

Abszolút elméleti potenciál: 500.000 TWh/év, reális elméleti: 10.000 TWh/év, megfelel = 129.600 PJ/év Dr. Büki G.

5 MTA 2006

6 Készletszámítás Dabois & Prade (1988), Szanyi J. (2005)

7 VITUKI 343,0 Exajoule/év, éves utánpótlódás a földi hőáramtól 264 PJ/év

8 Teljes biomassza + energiaültetvényezésből Horváth J.

9 Dr. Pálfy Miklós: GKM – PYLON Kft. Megújuló energiahordozó felhasználás növelésének költségei c. kutatás

Összesítés Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható

és realizálható potenciáljaira

A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú

időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciálok nagyságára és megoszlására a

munka VI. fejezetében dokumentált 33. Táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban

irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások,

becslések, prognózisok) vezettek:

Fenntartható

pot.

Összesen

2010

Realizált

pot.

Realizált

pot.

ebből:

maradó

2020

Fenntartható

pot.

2020ban

Realizálható

pot.

Meglévő

Növeke- Elméleti potenciál

2009-ben

dés

PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év

Termikus nap 4,0 0,26 0,26 15,0 14,74 Átalakítható potenciál

Biomassza 150,0 52,0 42,93 150,0 107,07

Biogáz 13,2 1,20 1,20 13,2 12,00

Hulladék (50%) 4,3 1,76 1,76 4,3 2,55 Műszaki potenciál

Szél 15,5 0,86 0,50 15,5 15,00

Geotermális hő 13,15 4,25 4,25 13,2 8,90

Hőszivattyú 10,0 0,25 0,25 10,0 9,75 Gazdasági potenciál

Geotermális villamos 6,1 0,0 0,00 6,1 6,05

Fotovillamos 0,5 0,03 0,03 7,0 6,97

Hidrogén (tüzelőa.cella) 0,0 0,00 0,00 1,0 1,00

Vízenergia 2,3 0,82 0,82 2,3 1,45 Fenntartható – realizál-

219,0 61,43 52,0 237,5 185,48 ható – potenciál

A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram fenntartható – realizálható – potenciáljának megoszlása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 5


Vonatkoztatási célérték

A kiindulást az ország teljes energiafelhasználására vonatkozó prognózisok és számítások,

ágazati megoszlások kutatási anyagai (REKK) szolgáltatták [51], hogy abból a megújuló

energiaforrás növelési hányad – a 13% – meghatározható lehessen, ami az ún. „Referencia

forgatókönyv” szerinti végösszeg: a 1222 PJ/év alapján 159 J/év összigényt tett ki, amelyből

a közlekedési ágazat megújuló energia alapú fejlesztéseinek levonása után megmaradó:

134 PJ/év volumen osztható szét; a villamos energia és a hőenergia átalakításokra, ill. a

benchmarkelemzéssel kiválasztott technológiák közötti energiamix felállítására. Ebben a volumenben

kell szerepeltetni a meglévő megújuló energiaforrás-hasznosító rendszereknek a

mintegy 61,43 PJ/év értékét, így a ténylegesen új építésekre: 79,05 PJ/év jut.

4. A javasolt, megvalósítható energiapotenciálra három forgatókönyv-változat felállítása

és előzetes prognózisa készült el a IV. fejezet 28. Táblázatában összesítve.

A növekedési javasolt forgatókönyv-változatok

Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító

energia-átalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén

álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások.

Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az

éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyagkibocsátás

mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható

megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva

és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a „legkisebb”-hez

képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahelyteremtő

vonzataikkal, vagy pozitív externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek

sokszor nehezen számszerűsíthetők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást,

rangsorolást kaphatnak.

A vázolt szempontok érvényesítési lehetősége csaknem automatikusan három jellegzetes

fejlesztési – forgatókönyvi – változat kialakítását ösztönözte, ezek:

� Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb

költség elvét és megvalósítását javasolja, azaz a legolcsóbb fajlagos költségű villamos

és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell

szerinti programozást lehetett választani.

� A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a

munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló foglalkoztatottak körének növelésére

is törekszik.

� A III. forgatókönyv készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre

és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására.

Mindhárom változat azonos célérték kielégítésére kap lehetőséget, mégis a III. forgatókönyv

valamivel számszerűen is nagyobb új fejlesztést valósíthat meg (mintegy 10 PJ/év-vel

többet), mivel ekkora energia-átalakító kapacitás fennmaradását már az időszak első felében,

azaz hamarabb szünteti meg, és ahelyett is korszerű technológiákat alkalmaz. Az egyes változatok

Energetikai Programja a csatolt táblázatos formában értékelhető a továbbiakban.

5. Mindhárom forgatókönyvre elkészültek a Megújuló Energetikai Programok, amelyeknek

táblázatos összefoglalása (lásd a következő táblázatot).

Az I. forgatókönyvi változat, követve az átvett módszer ajánlásait, a villamos energiára nagyobb

(70%-os) hányaddal számol, hőenergiára mindössze 30%-ot oszt ki. A II. forgatókönyv

60–40%-ot irányoz elő, végül a III. forgatókönyv a legmerészebben: 53–48%-ot.

Már ennek eredményei után nyilvánvaló, hogy az I. forgatókönyv nem csupán a szigorúan

„legolcsóbb” kívánalmak és a túlzottan villamos energia centrikus szándékai miatt is extrém-

6

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


nek minősíthető, de eredményei is kedvezőtlenek: alig enged teret a hőenergia (fűtés, hűtés,

HMV) új fejlesztésekre, szemben a jóval kiegyensúlyozottabb II. és III. változatokkal, amelyek

elsősorban a helyi szintű felhasználásokra és ellátásokra fókuszálnak, nyilvánvalóan drágább

technológiákkal, az I. változati középteljesítményű, pl. biomassza tüzelésű energiaátalakítókkal

szemben.

2020-ig tartó Megújuló energetikai program

I. változat: Legkisebb költség szerinti program

Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 55 Hőenergetikai cél: 24,08

GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%) 41,25 70% 16,86

Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló (25%) 13,75 30% 7,22

I. forgatókönyv: Legkisebb költség szerinti program

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 7


A villamos energiára és a hőenergia-termelési hányadok különbözőségén felül további különbséget

irányzott elő ez a forgatókönyv azzal, hogy ezekben a vázolt volumenekben a kiosztás

ugyan a Green-X költségű technológiák között történt, azonban nem az eredeti, a legkisebb

költségűek szerint rangsorolással, hanem amely a munkahely-teremtő rangsorból adódott.

(A teljes számítást a 35/II. Táblázat tartalmazza.)

2020-ig tartó Megújuló energetikai program

II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv

Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 47,05 Hőenergetikai cél: 32,00

8

II. forgatókönyv: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A III. forgatókönyv-változatban mind a munkahelynövelő, mind az externális kutatások

miatti rangsorolás figyelembevételével készült az előzetes energiamix felállítása.

2020-ig tartó Megújuló energetikai program

III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program

Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

2010-ben a felhaszn. üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 41,05 Hőenergetikai cél: 38,00

III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program

Mindhárom változathoz tartozik egy igen részletes excel-táblázatos kimutatás a vonatkozó és

előírt számításokról, amelyet külön összeállításban dokumentáltunk.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 9


A táblázatos eredményekhez képest jóval szemléletesebb képet mutatnak az energia kínálati

potenciál görbék, amelyek az I. forgatókönyv-változatra készültek (lásd a csatolt ábrákat).

Igen szemléletes ebből, hogy a legkisebb költségű átalakító technológiákból villamosenergiaátalakításra

a Green-X modell szerint jóval több (11 db) technológia bekerülhetett, mintegy

39,5 Ft/kWh határköltség alatti termelési értékeivel. Miközben a hőenergia-átalakító

technológiákból mindössze 4 db jutott be, a mintegy 4600 Ft/GJ határköltség tartományba,

ami a célok és szempontrendszer szerint kedvezőtlen, kevésbé preferálható struktúrát jelent.

10

Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú

villamosenergia-termelés kínálati görbéje

Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergiatermelés

kínálati görbéje

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


6. A változatok összehasonlító értékelése, támogatási rendszerváltozatok, kombinációk

A kutatás során elkészített három programváltozat meghatározó értékeit, indikátorait

célszerű volt összefoglalni külön-külön táblázatokban. A táblázatban használt megújuló energia

típus kategória megfelel az Európai Unió felé beadandó előrehaladási és tervezési jelentések

kategória értékeinek az Európai Bizottság 2009/548/EK Határozata formanyomtatványában

foglaltak szerint.

A beépített teljesítmény értékek, valamint beruházási költség igények a GREEN-X modell

szerinti Benchmark elemzések alapján képzett jellemző fajlagos értékek és az ország által a

megújuló energiafelhasználás tekintetében vállalt kormányzati célok GREEN-X modell szerinti

lebontásával, így mikro- és makroszintű elemzések kombinálásával készültek.

Megújuló energia

típus

Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

MWhő)

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes

kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 1 721 316 563 917 114 406 1 198 525 6 389 44 461

Villamosenergiatermelés

(célérték)

3 212 2 206 211 384 676 100 646 955 718 4 621 21 481

1. Vízenergia 158 79 771 6 732 3 516 25 643 206

2. Geotermikus

villamos energia

115 184 075 42 166 9 656 116 240 661

3. Fotovillamos

napenergia [MWp]

455 339 430 161 745 50 855 212 599 339

4. Árapály, hullám - - - - - -

5. Szélenergia 1720 677 711 82 302 19 980 208 266 1826

6.1. Szilárd biomassza

539 261 134 3 754 40 034 206 694 954

6.2. Biogáz 173 179 196 87 978 17 505 186 275 635

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus

4 360 484 894 179 240 13 760 242 807 1 768 22 900

hőenergia (hőszivattyúk

nélkül)

1129 158 875 55 606 237 56 299 587

2. Napenergia 556 123 479 43 218 3 293 64 279 152

3. Biomassza 2 308 155 952 64 111 6 695 60 662 804

4. Hőszivattyú 367 46 588 16 306 3 535 31 567 225

Az I. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

A projektek támogathatóságának alapfeltétele, hogy a GREEN-X modell vagy egyéb hasonló

elfogadottságnak örvendő modell szerint a mindenkor igazolt támogatási mérték adható

anélkül, hogy a kormányzatot a túlzott mértékű, versenyt torzító támogatással vádolnák. Emiatt

a támogatásszükséglet a GREEN-X módszertan szerint, a korábbi („B” jelű) tanulmányban

már meghatározásra került. Az üzemeltetési és beruházási költségek változásainak

prognózisa szerint a beruházási költségeket és a támogathatóság várható mértékét is minden

második évre megbecsültük. A programozás így az EU által is elfogadható módszertan szerinti

dinamikus módon készült (lásd a vonatkozó ábracsoportokat).

A költségek 2010-es reálértéken kerültek meghatározásra, így egy nominális jellegű prognózis

vagy elemzés esetén a megfelelő értelmezésre figyelni kell.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 11


Megújuló energia típus Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

12

MWhő)

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes

kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 2 851 840 835 363 143 263 1 703 064 7 152 64 697

Villamosenergiatermelés

(célérték)

3126 1 848 044 467 975 106 957 1 121 065 4 276 26 680

1. Vízenergia 158 83 483 6 726 3 531 26 040 206

2. Geotermikus villamos

energia

95 147 735 29 447 8 343 94 631 548

3. Fotovillamos napenergia

[MWp]

744 609 892 267 928 21 188 402 350 671

4. Árapály, hullám - - - - - -

5. Szélenergia 1392 598 107 98 688 20 982 226 787 1421

6.1. Szilárd biomassza 550 202 099 65 186 52 914 231 060 987

6.2. Biogáz 135 126 729 61 745 13 294 140 198 444

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus hő-

1 003 795 367 388 31 182 581 999 2 876 38 017

energia (hőszivattyúk

nélkül)

1208 176 090 61 631 237 62 314 633

2. Napenergia 1966 494 259 172 991 14 808 267 508 567

3. Biomassza 2230 171 518 76 091 11 015 136 829 761

4. Hőszivattyú 1275 161 929 56 675 10 446 115 348 915

Megújuló energia

típus

Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

MWhő)

II. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 3 536 275 1 133 979 153 088 1 992 448 7320 68 030

Villamosenergiatermelés

(célérték)

3 738 2 263 912 673 880 114 866 1 308 523 4 669 31 010

1. Vízenergia 158 83 514 6 732 3 562 27 022 206

2. Geotermikus

villamos energia

115 181 229 41 170 9 630 112 027 661

3. Fotovillamos

napenergia [MWp]

965 804 051 392 450 29 821 582 909 684

4. Árapály, hullám - - - - - -

5. Szélenergia 1946 886 491 163 557 33 027 341 451 2051

6.1. Szilárd biomassza

414 169 179 1 877 38 827 90 295 572

6.2. Biogáz 141 139 447 69 094 13 671 154 820 495

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus

1 272 363 460 099 38 223 683 925 2 651 37 021

hőenergia (hőszivattyúk

nélkül)

1129 159 958 55 985 237 54 668 587

2. Napenergia 2292 556 151 194 653 16 160 303 618 646

3. Biomassza 2331 177 534 76 909 12 233 137 796 690

4. Hőszivattyú 1076 378 720 132 552 9 593 185 643 727

A III. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

Támogatások tekintetében kétféle: beruházási és működési támogatásokat különböztettünk

meg. A működési támogatásokra jellemző példa a KÁT rendszer garantált átvétele. Azonban

jelenleg a garantált díj egy része az átvett elektromos áram piaci értéke, melyet az elemzésekben

a zsinórárammal definiáltunk. A támogatástartam a KÁT rendszerben garantált díj esetében

így tehát a működési támogatás és a piaci érték összege szerint adódik.

A működési támogatás több féle módon nyújtható, például egy kötelező átvételi rendszeren

kívüli prémium biztosításával is, vagy a segédenergia (villamos energia) költségének

kormányzat általi csökkentésével (például hőszivattyús áramár bevezetésénél).

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A táblázatokban tehát a működési támogatás éves aktuális értéke jelenik meg 2020-ban

(prémium kassza), ami a KÁT rendszer folytatása esetén nagyobb KÁT-kassza fenntartását

jelenti.

A működési támogatás időtartamát a GREEN-X modell szerinti 15 évre megítéltnek tekintettük

a beruházás évében, így a működési támogatás szükséglete várhatóan 2030-ig folyamatosan

és intenzíven növekvő éves költségvetési terhet jelent, míg a beruházási támogatás

egyszeri jelentős kiadást.

Az egyes projekttípusokra külön-külön meghatároztuk azokat a beruházási támogatásintenzitásokat,

melyeket a megszokott támogatási rendszerek szerint elfogadhatónak tartunk. Így

szélenergia esetében beruházási támogatást kizárólag a háztartási kisteljesítményű, valamint

az autonóm, országos közüzemi hálózatra nem termelő rendszerek esetében vettünk figyelembe

(például tanyavillamosítási program esetén). A GREEN-X szerint adható működési támogatások

értékeiben tehát már az itt meghatározott beruházási támogatási intenzitásokat vettük

figyelembe.

A 2010-2020 közötti időszak támogatásának forrásigényét is összesítjük. Itt a prémiumértékek

esetében a ténylegesen várhatóan kifizetendő összegek lettek meghatározva dinamikus

szemléletben.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 13


14

Beruházások [MFt/év]

Beruházások [MFt/év]

Beruházások [MFt/év]

400000

350000

300000

250000

200000

150000

100000

50000

0

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 1. változat

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben I. változat

700000

600000

500000

400000

300000

200000

100000

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben II. változat

600000

500000

400000

300000

200000

100000

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 3. változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben III. változat

Év

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Kassza nagysága [MFt/év]

Kassza nagysága [MFt/év]

Kassza nagysága [MFt/év]

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

180000

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -1 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. változat

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -2 változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 15

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. változat

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -3 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. változat

Év


16

Támogatás [MFt/év]

Támogatás [MFt/év]

Támogatás [MFt/év]

200000

180000

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 1 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. változat

300000

250000

200000

150000

100000

50000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 2 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. változat

300000

250000

200000

150000

100000

50000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 3 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A beruházási támogatások figyelembevétele nélkül a működési támogatások szükséges –

elégséges mértékei is jelentősen nagyobbak lennének. Az I. változat esetében például 172

milliárd forintos évi prémium kassza lenne 2020-ra, amely tovább növekedne (114 milliárd

forint / év helyett). Viszont 2010 – 2020 között összességében 256 milliárd forinttal kevesebb

támogatói költség jelentkezne, amiért cserében 2030-ig várhatóan 300 milliárd forinttal nagyobb

működési támogatást kellene fedezni. Így a beruházási támogatások csökkentésével

és a működési támogatások növelésével a nemzeti költségvetés terhei várhatóan mérsékelhetők

lehetnek. Egy programalkotásnál így megvizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló

költségvetési források közül melyek azok, amelyeket kizárólag beruházási támogatással lehet

elkölteni (például a EU Regionális Fejlesztési Alap feltehetően ilyen alap).

Egy kizárólag beruházási támogatással működő rendszer az úgynevezett zöld bizonyítvány

rendszer lehetne. Ekkor az energia felhasználók illetve a kereskedők kötelezettek saját

energiaforrás portfóliójukban a meghatározott részarányok elérésére. A zöld bizonyítvány

rendszer a bevezethető technológiák körét alapvetően leszűkítené, hiszen több figyelembe

vett technológia esetén is kiderülhet, hogy a működtetési költségek feltehetően nagyobbak

lennének mint ami a kialakuló és folyamatosan változó zöldáram szabadpiacon kialakuló ára

eltart. Így a módszer alkalmazásával a piaci logikáknak megfelelően szigorúan a legkisebb

energiatermelés költségei érvényesülhetnek.

Egy zöld bizonyítvány rendszer esetén a termelt zöldenergia piaci ára, valamint a megépült

rendszer versenyképessége kevésbé garantálható, mint egy prémium támogatási

rendszer esetében. A bizonytalanságok növekedése miatt a tőkeköltségek 40-70%-os növekedése

is várható lehet, így a beruházási támogatásszükségletek is jelentősen megnőhetnek.

A megnövelt kockázati hozam már a kockázati, jellemzően globális pénzügyi befektető

csoportok bevonását teszi szükségessé a projektek jelentős részében, hiszen a szakmai befektetők

önállóan már nem képesek kezelni a jelentősebb mértékű beruházói kockázatokat. A

kockázati befektetők jelentősebb bevonása a forrásteremtésben előrevetíti, hogy a zöldenergia

ára továbbra is közvetlenül és a lehető legnagyobb mértékben a nemzetközi olajárak és valutaárfolyamok

függvénye szerint alakulna egy már létező gyakorlat terjedése szerint, így a már

kiépült megújuló energiahasznosítás a nemzeti gazdaság versenyképességét hosszabb távon

nem javítaná jelentősen. Továbbá a projektek miatt keletkező jövedelem nagy része a realizálás

után várhatóan elhagyná az országot.

Így a zöld bizonyítvány rendszer kiépítése bár a kormányzati szabályozó feladatok jelentős

mértékű csökkenésével járna, olyan fontos célok elérését gátolná, mint a jövedelem régióban

tartása és főként ezek révén munkahelyteremtés, szén-dioxid kibocsátás hatékonyabb

növelése. Bár egy zöld bizonyítvány rendszer esetében a támogatásszükségleteket

csökkentené, hogy költségek szempontjából a legkedvezőbb technológiák kapnának teret éles

piaci versenyben, de a projektek fajlagos beruházási igénye a jelentősebb tőkeköltség miatt

szintén megnőne, így feltehetően az I. változathoz képest a támogatásszükségletek 15-

20%-kal lennének nagyobbak, amely ráadásul azonnali költségvetési teherként jelentkezve

A fentiek miatt javasoljuk egy jelentősebb prémium támogatási keret fenntartását a működtetések

segítésére a beruházási támogatások bizonyos technológiák esetében történő

fenntartása mellett. A támogatási rendszerek esetleges módosítása, összehangolása a közeljövő

fontos feladata.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 17


7. Forgatókönyvi változatok összehasonlítása az európai közösségek bizottsága

2009/548/EK sz. határozata szerint megszabott formanyomtatvány irányelvei szerint

Primer megújuló energiafelhasználások felfutása

Az egyes programok értékeléséhez a Megújuló Energetikai Programozás előrehaladásáról

szóló kötelező jelentős általunk kidolgozott táblázatainak (lásd a vonatkozó táblázatokat)

alapszámai szolgálnak biztos támponttal. Itt elsősorban jelenleg a „legkisebb költséggel”

történő megvalósítás adatainak a szerepeltetése a javasolt, de a teljesség igénye miatt, a másik

két programra is kidolgozott összesítéseket ugyancsak célszerű volt párhuzamba állítani.

I. A LEGKISEBB KÖLTSÉGELVŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT

A „JELENTÉS” 4.a táblázata

18

A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig az I. változatban

Az egyes forgatókönyv-változatok megegyeznek abban, hogy azonos a várható megújuló

energiafogyasztás nagysága a célkitűzésekhez igazítottan, azaz: 3795 ktoe/év.

Különböző a fűtési és hűtési ágazat teljes bruttó megújuló energiafogyasztása; legkisebb

az I. változatban, azaz 1326 ktoe/év, nagyobb a II. esetén, azaz: 1453 ktoe/év és jóval

nagyobb: 1557 ktoe/év a III. változatban. Ezzel fordítva arányosan:

a megújuló energiával előállított villamosenergia-fogyasztás az I. változatban a legnagyobb:

1873 ktoe/év, kevesebb a II. változatban: 1746 ktoe/év és legkisebb: 1642 ktoe/év

a III. változatban, ami jól bizonyítja a hazai nagyobb arányú hőenergiaigények iránti kereslet

elsőbbségét. A segédtáblázat a célkitűzések teljesülésének program szerinti ütemezését

tartalmazza, a vállalt 13%-os megújuló bázisú termelés-átalakítás fokozatos elérését.

A segédtáblázatok utolsó sora különböző az egyes változatokban, azaz a célérték teljesítéséhez

rendelt tartalékkeret más és más. Legkedvezőbb (legnagyobb) a II. változatban,

legkisebb a III. változatban.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. MUNKAHELY-NÖVELŐ, HATÉKONY FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZAT

A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a II. változatban

III. ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT

A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a III. változatban

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 19


20

Energiafelhasználás [PJ]

Energiafelhasználás [PJ/év]

Energiafelhasználás [PJ/év]

160

140

120

100

80

60

40

20

Primer megújuló energia felhasználás 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

160

140

120

100

80

60

40

20

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Primer megújuló energiafelhasználás I. változat [PJ/év]

Primer megújuló energia felhasználás 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

160

140

120

100

80

60

40

20

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Primer megújuló energiafelhasználás II. változat [PJ/év]

Primer megújuló energia felhasználás 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés növekedése

A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket

az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020ban

(lásd alábbi táblázatot).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig az I. Forgatókönyvváltozat

esetén

Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos

kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergiatermelés

pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020-ban (lásd alábbi táblázatot).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a II. Forgatókönyvváltozat

esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 21


22

A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza

bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb

kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergiatermelést:

8688 GWh (lásd alábbi táblázatot).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a III. Forgatókönyvváltozat

esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]f

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 23

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. változat [GWh/év]

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. változat [GWh/év]

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. változat [GWh/év]


A megújuló energia alapú hőenergia termelés növekedése

A Green-X költségelemzések során kapott fajlagos költségekkel történő programkialakítás a

kiosztható fejlesztési volumeneknek zömét lekötötte villamosenergia-termelésre, így nagyon

kevés marad a hőenergia-átalakítási és termelési technológiák beemelésére. Különösen igaz ez

az I. Forgatókönyv-változat esetén, ahol mindössze: 1147 ktoe/év volument lehetett szétosztani

(50/I. Összesítő Táblázat).

Ebben a kérdéskörben is legelőnyösebb a II. forgatókönyv-változat, ahol 1289 ktoe/év termelést

és elosztást lehet majd megvalósítani (50/II. Összesítő Táblázat).

A III. forgatókönyvi változat nyújtja a legjobb eredményt, azaz: 1388 ktoe/év termelést (lásd

az alábbi táblázat részértékeit).

A JELENTÉS 11. táblázata

24

Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig az I. Forgatókönyv-változat esetén

A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús

technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok

a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II.

forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi

változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább

technológia.

A JELENTÉS 11. táblázata

Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. Forgatókönyv-változat esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Háztartási biomasszára a legtöbbet, mintegy 548 ktoe/év volument az I. forgatókönyvváltozat

irányoz elő, ehhez hasonló nagyságrendet vállal a III. forgatókönyv-változat, azaz

523 ktoe/év volument, míg a II. forgatókönyv mindössze 472 ktoe/év mennyiséget.

A JELENTÉS 11. táblázata

Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a III. Forgatókönyv-változat esetén

A megújuló energia alapú hőenergia termelésre kidolgozott három forgatókönyvi változat

forrásszerkezeteire külön ábracsoport összeállítás is készült (lásd 60/I. ábra), melyek segítségével

egyértelmű az I. változat fogyatékossága, mivel még a csekély hőenergia-hányad hibáján

felül a szerkezete is aránytalan. Ezzel szemben a II. változat jóval kiegyensúlyozottabb

képet mutat; a hőszivattyús és napenergiás technológiák már elvárt arányú összetevői a

szerkezetnek.

Legelőnyösebb a III. változat 2020-ra várható nagysága és szerkezete.

Végső következtetésként levonható, hogy a legkisebb költségelvű modellezés merev előírásait

a hőenergia átalakítási hányad növelés érdekében enyhíteni célszerű, mivel hogy a

valós igények is ezt támasztják alá.

* * *

A PROGRAM FŐBB ÖSSZEVETŐINEK FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOKRA GYA-

KOROLT HATÁSA SZERINT ELKÉSZÜLT RANGSOROLÁSÁVAL NYERT PONT-

SZÁMOK ALAPJÁN:

legelőnyösebb a II. változat (összpontja: 21)

második helyezésű a III. változat (összpontja: 18)

alul maradt az I. változat (összpontja: 11)

A verbálisan is optimálisnak ítélt II. forgatókönyv-változat további érdeme még, hogy munkahely-növelő

hatását tekintve is a két legelőnyösebb közé tartozik.

A szakértői munkacsoport véleménye és javaslata, hogy az extrém I. változat vázolt hátrányira

tekintettel, továbbá a III. változat relatíve túlzottan nagyobb beruházási és üzemeltetési

támogatási igényei miatt a döntéshozók az optimálisnak kimutatott II. sz. Munkahelynövelő

hatékony forgatókönyv-változat megvalósítását mérlegeljék és elfogadása feletti

döntésüket hozzák meg.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 25


26

Energia termleés [ktoe/év]

Energia termleés [ktoe/év]

Energia termleés [ktoe/év]

1400

1200

1000

800

600

400

200

1400

1200

1000

800

600

400

200

1600

1400

1200

1000

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

ÉV

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés I. változatra

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

800

600

400

200

ÉV

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés II. változatra

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés III. változatra

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK

II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak, így Magyarországnak

is el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁ-

SI CSELEKVÉSI TERVÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁ-

ROZATA értelmében.[44]

A TERV megalapozását szolgálják a rendszerbe foglalt „ALAPKUTATÁSOK” szaktanulmányai

(lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban.

Forrás: MEH

1. ábra Magyarország Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervét megalapozó háttér-kutatások kapcsolati

rendszere. A MEH modell

Jelen szaktanulmány a boxban szerepel, és támaszkodik nemcsak a boxban kidolgozott

megújuló energiaátalakítási technológiák adatbázisára, hanem a boxban kidolgozott gazdaságossági

tanulmányok (benchmark számítások, támogatási formák) számítási eredményeire

is, amelyek alapját képezik az energiapotenciál-számításoknak és a MEH modell három

növekedési forgatókönyve különböző struktúráinak, és a támogatásokra vonatkozó módosító

javaslatoknak is.

Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált

szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt

összehangolás biztosított. Az 1., 2. és 3. boxban jelölt alapkutatásokat azonos cég (a PYLON

Kft.) szakemberei végzik, munkájukat az „A”, „B” és „C” kötetekben dokumentálva.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 27


II.2 A TANULMÁNY CÉLJA

Magyarországnak az EU 2009/28/EK Irányelvei szerint elkészítendő Megújuló Energiahasznosítási

Nemzeti Cselekvési Terv megalapozásához szükséges háttértanulmányok közül:

A 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának meghatározása, modellezése,

ill. a megújuló energiafelhasználás-növekedési forgatókönyvek, prognózisok elkészítése

abból a célból, hogy közülük, a hazai és az uniós fejlesztési prioritások szempontjából

(fenntarthatóság, ellátásbiztonság, versenyképesség) optimális cselekvési terv és az ezekhez

rendelt támogatási eszközök költségeinek jó közelítéssel történő becslése elkészülhessen.

II.3 KITŰZÖTT FELADATOK

1. HELYZETELEMZÉSEK, ezen belül:

28

Az Európai Unió hosszabb és nagytávú energetikai és megújuló energiahasznosítási

különböző módszerrel készült prognózisainak, trendjeinek, jövőképeinek és forgatókönyv-változatainak

bemutatása, értékelése, hasznosítási lehetőségeinek felvázolása.

Magyarország energiastratégiájának, megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésének

jövőképe, eddig készült struktúráinak, prognózisainak bemutatása, értékelése.

A különböző EU kutatási programokban szereplő, Magyarországra készített jövőkép

vázlatok, becslések bemutatása, kritikája.

2. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-POTENCIÁL VIZSGÁLAT, részleteiben:

Hazai, mai megítélések szerinti elméleti energiaforrás-potenciál,

korábbi elméleti potenciálvizsgálatok értékei,

jelenleg belátható, vállalható, műszaki-gazdasági szempontok alapján hasznosítható

megújuló energiaforrás-potenciál meghatározása.

3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS KÍNÁLATI FÜGGVÉNYGÖRBE meghatározása:

A 2020-ra vállalt növekedés teljesítésére vonatkozó prognózis készítése a kiválasztott

megújuló átalakítási technológiák, benchmark modellezési paraméterek alapján,

a költség-forrás görbék, aggregált költség-források kínálatának bemutatása, elemzése,

hazai specifikumok jellemzése.

4. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS NÖVEKEDÉSI FORGATÓKÖNY-

VEK, PROGNÓZISOK

Forgatókönyv-változatok felállítása:

1. Megújuló energiafelhasználás növekedés a legkisebb költség elve alapján.

2. A társadalmi hasznosság és az energetikai prioritások szempontjából legelőnyösebb

szerkezet megválasztása.

3. Klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból legelőnyösebb struktúraváltozat

(az externális költségek figyelembevételével).

A javasolt részarányok és támogatás szükségletek kimutatása az EU által előírt dokumentálási

formában készülhet.

5. A TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSI JAVASLA-

TOK kidolgozása, a benchmark elemzések és gazdaságossági számítások („B” kötetben

kidolgozott módszer) alapján, a kiválasztott forgatókönyvi struktúra támogatására, külön

a

megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatás átalakítására és a

megújuló alapú hőenergia-termelés támogatás bevezetésére.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III. HELYZETELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS

III.1 AZ EU HOSSZABB ÉS NAGYTÁVÚ ENERGETIKAI ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNO-

SÍTÁSI JÖVŐKÉPE, FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATAI

A prognózismunka kezdetén nélkülözhetetlen megismerni az adott térségre vonatkoztatható

fejlődési trendeket, kutatási eredményeket. A szűkebb és tágabb környezet várható energiaigényeinek

nagyságára vonatkozó becslések, majd azokat kielégítő energiaellátási módok,

javasolt energiahordozói szerkezetek, arányok együttesen egy jól vázolható jövőkép keretébe

foglalhatók, s amely jövőkép-forgatókönyvek általában nagytávra szólnak.

III.1.1 Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: „ENERGIA 2050”-ig

Az elérendő célt körvonalazzák, amit le kell bontani a megvalósítás ésszerű ütemeire, abban

a behatárolható hosszú és középtávú időszakban (2020-ig) tervezhető energetikai feladatokra,

a választható stratégiákra, végül rövid távú (operatív) programok keretében, a megvalósítás

módjaira.

Az elfogadható forgatókönyvek közül a: „fenntartható jövő energetikai szcenáriói 2050ig”

című OECD/IEA 2003 évi anyagát [1] annak három változatú modelljét célszerű adaptálható

alapnak tekinteni*, amely a hazai energiapolitikát s annak stratégiáit kedvező módon

befolyásolja.[1][2][3]

A vázolt forgatókönyv-változatok címszavakban:

1) „Tiszta, de nem szellemes” (Clean but not sparkling) jelszó alatt a világnak egy lassú

technológiai váltását írja le, kitüntetett figyelemmel a globális környezetre, amelynek

„tisztítására” vállalkoznak

2) „Dinamikus és gondatlan” (dynamic and careless) változat jellemzője: a világ gyors

technológiai cseréje, kisebb figyelmet szentelve a globális környezetre.

3) „Fényes”, ill. „a csillagos égbolt” (bright skies) a jövőre gyors technológiai váltást ír le

és nagy figyelmet szentel a globális környezetre.

Közös jellemzőjük a technológiai váltás szükségessége, az energia igényesség csökkentése.

Megújuló energiaátalakítási technológiákat (nap, PV, szél, biomassza, K+F, hidrogén és

fúziós techn.) preferál és támogat az 1) és 3) változat, sőt a 3) változat 2025–30 között feltételezi

a hidrogén-szállítást, tárolást [4] és már kereskedelmi forgalomba kerül a fúziós technológia.

A forgatókönyv-változatok főbb jellemzőire külön táblázatos összeállítás készült (lásd

1. Táblázat).

* A 2003–2004 évben készült GKM–PYLON Kft.: „A Megújuló energiahordozó-felhasználás növelésének

költségei” c. tanulmány már ezt a jövőképet vette alapul, azonban a hivatalos energiapolitikai e javaslatok mellett

nem állt ki.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 29


30

TISZTA, de NEM SZELLEMES

IDŐHORIZONT. 2003–2025

DINAMIKUS, de GONDATLAN

ENERGIAELLÁTÁS

FÉNYES vagy „A CSILLAGOS ÉG”

Energiahatékonyság növelési technológiák az

energiaellátásban. Gázturbinás erőművek

váltják fel a szénerőműveket az OECD országokban.

Tiszta szén tüzelési technológiák

számos fejlődő országban: szénportüzelés,

fluidágyas széntüzelés (FBCC), szuperkritikus

és később nyomás alatti fluidágyas tüzelés

(PFBC). Gáztüzelésű villamosenergia-termelés

különféle formákban. Gázszállítási technológia

kombinált ciklikus gázturbinák, először az

OECD, majd a fejlődő országokban. Szennyezés

csökkentő technológiák (SOx, NOx, PM)

CHP mikro rendszerek (gáz) helyhez kötött

tüzelőanyag-cella alkalmazások. Néhány

nukleáris erőmű esetében élettartam hosszabbítás

és biztonságnövelés az OECD országokban.

Villamosenergia-termelés megújuló forrásokból:

PV, szél, biomassza, vízenergia (főleg a

fejlődő országokban) folyamatos kutatásfejlesztés

a fúziós energia területén.

Energiahatékonyság-növelés és energiamegtakarítás

minden fogyasztói ágazatban.

Hatékonyabb energiafogyasztó berendezések,

jobb fűtőanyag hatékonyság a benzines és dízel

járművekben. Hibrid járművek és tüzelőanyag-cellák

az OECD országokban. Mind az

OECD, mind a fejlődő országokban: bioüzemanyagok,

LPG és metán tömegközlekedési

rendszerekben, fejlettebb várostervezés.

Energiahatékonyság fejlesztése a repülőgépiparban.

Az energiahatékonyság növelés folytatása az

időszak végéig. A megújuló energiahasznosítási

technológiák továbbfejlesztése. Folytatódik a

gázalapú ellátás terjedése. A nukleáris program

újrafelvétele, különösen a fejlődő országokban.

Szén megkötési és zárolási technológiák.

Folytatódik a K+F a fúziós technológiákra.

Folytatódik az energiahatékonyság-növelés és

az energiatakarékosság minden fogyasztói

ágazatban. Még nagyobb hatékonyságú energiafogyasztó

berendezések. A gáz és az

elektromos energia nagyobb szerepet kap az

iparban és a lakossági ellátásában. Szuperdizel

hajtóanyagok, hibrid járművek és tüzelőanyag

cellák (hidrogén bázisú) a szállításban. Mind

az OECD, mind a fejlődő országokban: bioüzemanyagok

a közösségi szállítási rendszerekben.

Új városrendezési igények.

Olaj és gáz feltárási, kinyerési és szállítási

technológiák. Olajpala és kátrányos homok

kezelési technológiák. Új típusú szén és gáz

erőművek centralizált rendszerekben, néhány

decentralizált villamosenergia-termelés az

OECD-ben. Szennyezés-csökkentő technológiák

(SOx, NOx, PM). Nagy vízerőmű projektek

a fejlődő országokban. Szélenergia, ahol ez

versenyképes. Atomenergia-programok

újraindulnak 2015–2020 között a fejlődő

országokban és néhány OECD országban.

Gázszállítási technológia, gáz cseppfolyósítás

és visszagázosítási technológiák. Szén cseppfolyósítási

és elgázosítási technológiák. Az

energia átalakítások területén az energiahatékonyság

növelési technológiák fontossá válnak

a periódus vége felé.

ENERGIAIGÉNYEK

Az OECD országokban nagyobb teret kap a

gáz és villamos energia az iparban és a

lakossági energiaellátásban. Villamosenergiaintenzív

életmódok terjedése. A szén fontos

marad az ipari végső energiafelhasználásban

a fejlődő országokban. A közlekedés szektor

nagymértékben támaszkodik az olajra. Egyre

nagyobb méretű és nagyobb teljesítményű

autók. Hibrid járművek és tüzelőanyagcellás

gépkocsik az OECD-ben. Az energiahatékonyság

növelése fontossá válik a periódus

végére minden energiaellátási ágazatban.

IDŐHORIZONT. 2025–2050

ENERGIAELLÁTÁS

Nagymértékű visszatérés a nukleáris programokhoz.

Hidrogéntermelési technológiák

(gázból, szénből, nukleáris és biológiai forrásokból).

Tüzelőanyag cellás erőművek. Szén

megkötési és zárolási technológiák. Folytatódik

a kutatás–fejlesztés a fúziós energiára,

valamint a hidrogén szállítására és hosszú

távú tárolására. Szélerőművek, termikus

napenergia hasznosítás fejlesztése. A fúziós

technológiai kutatás befejeződik, közel kerül a

kereskedelmi forgalmazáshoz.

ENERGIAIGÉNYEK

Folytatódik az energiahatékonyság-növelés és

az energiatakarékosság minden fogyasztói

ágazatban, összekapcsolva ezt a tüzelőanyag

cellák széleskörű használatával a szállító

járművekben. Mikro energiatermelő rendszerek

a fogyasztói közvetlen villamosenergiaigények

kielégítésére.

Gyors energia hatékonyság növelés az energiaellátási

technológiákban. Alacsony széntartalmú tüzelőanyagok

(gáz és megújulók) A villamosenergia-termelésben

kombinált ciklusú gázturbinák, először az OECD, majd

később a fejlődő országokban. Gázszállítási technológiák.

Gáz cseppfolyósítás és visszagázosítási technológia.

Tiszta szén technológiák a szénben gazdag

fejlődő országokban: szénportüzelés, fluidágyas

széntüzelés (FBCC), szuperkritikus és később nyomás

alatti fluidágyas tüzelés (PFBC). Szennyezés csökkentő

technológiák (SOx, NOx, PM). CHP mikro-rendszerek

(gáz), helyhez kötött tüzelőanyag-cella alkalmazások.

Néhány nukleáris erőmű esetében élettartam

hosszabbítás és biztonságnövelés az OECD országokban.

Új reaktor koncepciók kialakítása.

Villamosenergia-termelés megújuló forrásokból: PV,

szél, biomassza, vízenergia (főleg a fejlődő országokban)

folyamatos kutatás-fejlesztés a fúziós energia

területén.

Energiahatékonyság-növelés és energia-megtakarítás

minden fogyasztói ágazatban. Hatékonyabb energiafogyasztó

berendezések. Alacsonyabb energia és

anyagfelhasználást igénylő gyártási folyamatok és

szolgáltatások. Passzív fűtési és hűtési technológiák és

szerkezeti megoldások az épületekben. Épületvezérlési

rendszerek. Üzemanyag-felhasználási hatékonyság

fejlesztése a hagyományos járművekben. Hibrid

járművek és és tüzelőanyag-cellás gépkocsik az

OECD országokban, később a fejlődő országokban is.

Mind az OECD, mind a fejlődő országokban: bioüzemanyagok,

LPG és metán tömegközlekedési

rendszerekben, fejlettebb várostervezés. Energiahatékonyság

fejlesztése a repülőgépiparban.

Nagymértékű visszatérés a nukleáris programokhoz. A

megújuló energiák jelentős részaránya a

villamosenergia-termelésben (szél, fotovoltaikus, nagy

hőmérsékletű naperőmű, biomassza bázisú). Hidrogéntermelő

technológiák (gázból, nukleáris vagy

biológiai forrásokból), K+F tevékenység a

villamosenergia-tároló technológiákra. Tüzelőanyag

cellás erőművek Szén megkötési és zárolási technológiák

készen állnak nagyléptékű hasznosításra.

Hidrogénszállítási és hosszú távú tárolási technológiák.

A fúziós rendszerek közel kerülnek a kereskedelmi

forgalmazáshoz.

Folytatódik az energiahatékonyság-növelés és az

energiatakarékosság minden fogyasztói ágazatban,

összekapcsolva ezt a tüzelőanyag cellák széleskörű

használatával a szállító járművekben. Hidrogéntároló

technológiák. Bio-üzemanyagok az OECD és a fejlődő

országok közösségi szállítási rendszereiben. Új városrendezési

igények. Tüzelőanyag-cellák a fogyasztói

közvetlen villamosenergia-igények kielégítésére.

1. Táblázat MEGKUTATOTT TECHNOLÓGIAI FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Magyarország illeszkedési változatai

a) A századelőtől (2002-től) napjainkig a hazai energiapolitika a „nem szellemes, nem

tiszta és gondatlan” változatot követte (az elavult, rossz hatásfokú kogenerációs erőművekhez

adagolt szilárd biomassza-keverék továbbélési engedélyezésével és folyamatos

támogatásával, a megújuló energiaforrás-hasznosítások, CO2 mentes átalakítások

minimális arányú és volumenű növelésével, minimális támogatásával.

b) A hazai energiapolitika a 2010–2020-ig terjedő középtávú időszakban várhatóan elindítja

a TISZTA és részben DINAMIKUS forgatókönyvi tartalom megvalósítását majd:

c) 2020–2030 közötti hosszú távú időszakban megkezdi, és mérsékelt dinamikával valósítja

meg a „FÉNYESEBB JÖVŐ” forgatókönyvi célokat ahhoz, hogy:

d) 2030–2050 között, azaz a nagytáv végére valóban bekövetkezzék a technológiai váltás,

a jövő energiahordozóira (lásd 2. ábra).

2. ábra Primer és szekunder energiahordozók a jövőben [5]

III.1.2 Energiaprognózisok 2030-ig: A jövő energiarendszerei Európában STOA

forgatókönyvek 2030-ig

Összefoglalója

Az európai energiaszektor kritikai kihívásai a jövőben: biztosítani a biztonságos energiaellátást,

jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázokat és magas szinten biztosítani a gazdasági

növekedést. Ennek érdekében meg kell vizsgálni e projekt keretében mindazokat a

különböző módokat, energetikai forgatókönyveket, amelyeket az EU 27 tagállamai kifejlesztettek.

A forgatókönyvek felépítésére célszerű összpontosítani az átfogó energiarendszerben annak

érdekében, hogy az európai rendszer egyes különböző elemei alkalmas módon tudjanak kapcsolatba

kerülni egymással, azonfelül, hogy miként lehet a technológiák különböző kombiná-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 31


cióit úgy megválasztani, hogy ez a politika különböző átfogó eredményekhez vezethessen.[11]

A CO2 emissziók és az olajfogyasztás megfelezése

Két különböző fejlesztési módot tárt fel e projekt az Európai energia rendszerre, egyik az ún.

Small-tech szcenárió (kis technológiai), a másik a Big-tech szcenárió (nagy technológiai).

Mindkét forgatókönyv két konkrét eredményét tűzött ki célul 2030-ig:

1) a CO2 kibocsátások 50%-os csökkentését az 1990 szinthez képest;

2) a kőolajfogyasztás 50%-os csökkentését a jelenlegi szinthez képest.

A Kis-technológiai forgatókönyv

Ez a módszer olyan szétosztott, decentralizált energiatermelésre fókuszál, energia megtakarítás

és hatékony energiahasznosítás mellett smarter elemekkel és kapcsolt hő- és villamos

energia termeléssel. Ebben a forgatókönyvben az ún. smart grid rendszert tételezi fel, ahol az

elemek jobb kommunikációja valósul meg az energiaellátási rendszerláncban és nagyobb arányú

lesz a nehezen irányítható energiatermelők integrációja, mint pl. a szél- és naperőműveké.

A Nagy-technológiai forgatókönyv

Ez a forgatókönyv a még nagyobb centralizált megoldásokra terjed ki. Ebben az új szén- és

földgázbázisú erőműfejlesztéseket prognosztizálják 2020-ig, de CCS (Carbon Capture and

Storage = karbonmentes) technológiákkal és tárolással, továbbá az atomerőművek 40%-kal

való növelését, a maihoz képest.

Mindezeken felül megbízást adnak 2010–2020 között nagyteljesítményű szénerőművek tervezésére,

CCS technológiával a rákövetkező évtizedben.

Vagy a kettő kombinációja

A két extrém változat kombinációja is elképzelhető, bár fontos megjegyezni, hogy az egyes

forgatókönyvek megoldásai kölcsönösen nem zárják ki egymást. Pl. a CCS technológiáját a

Small-tech forgatókönyvben is lehet alkalmazni, ha az csökkentheti a károsanyagkibocsátásokat,

vagy nagyobb volumenű energia takarítható meg, a Big-Scenárióban, ha

csökkenthető az energiaigény.

Transzformációs követelmények

A két forgatókönyv transzformációs követelményei az egyes energiarendszerekben teljesen

különbözőek. A „Kis-technológiák” forgatókönyvében az európai lakosság (polgárok) játszszák

a legnagyobb szerepet, mint aktív energiafogyasztók, akik változtatják a magatartásukat

és az áraktól, előrejelzésektől függően, energiahatékony berendezésekbe és építésekbe ruháznak

be.

A hálózati rendszer tulajdonosának újra kell gondolnia a rendszerét, éppúgy, mint az energiaellátó

rendszert is, mivel fokozatosan át kell térni a nagy teljesítményű erőművekről a decentralizált

megújuló energiabázisú, helyi kiserőművekre, amely egységeket közvetlenül a fogyasztók

térségébe telepítik.

A Nagy-technológiák forgatókönyve szerint az energiaellátó rendszerek meglévő struktúrája

megmarad változatlanul és a nagy elektromos ellátó rendszerek lesznek a meghatározó

aktorok. Így ennek a forgatókönyvnek a megvalósítása viszonylag kevés döntéshozótól függ.

32

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Közlekedési szektor

A közlekedési szektort mindkét változat alapjaiban rendíti meg, a célul tűzött olajcsökkentés

miatt. A Kis-technológiák forgatókönyve szerint elektromos járművekkel, hibrid tüzelőanyagú

járművekkel helyettesítik ill. csökkentik az olajfogyasztást. Megnövekedik az információs

és kommunikációs technológiák száma és csökken a „fizikai” igénye.

A Nagy-technológiák szcenáriójában fontossá válnak a második generációs biotüzelőanyagok

és a földgáz a villamosított szállítmányozáson felül. Ezenfelül, mindkét forgatókönyv

feltételezi, hogy megvalósul a tüzelőanyag gazdálkodás javulása és a hagyományos

járművek jelentős műszaki potenciáljának felfejlesztése.

Eredmények

A Kis-technológiák forgatókönyve szerint az összenergia-fogyasztás 20%-kal csökken 2030ra,

a 2005 évi állapothoz képest, a Nagy-technológiák forgatókönyve szerint viszont 7%-kal

növekedik az összfogyasztás a jelenlegihez képest. Ez a növekedés valamivel nagyobb, a

2030 évre hagyományosan (szokásosan) becsült – „2030 referencia tervezési” – változathoz

képest, mivel ez a növekedés főleg a CCS (karbonmentes) technológia és tárolás miatt van,

amely jelentős energiaköltséget követel a CO2 befogása és szállítása érdekében. A Nagytechnológiában,

alkalmazkodva a CO2 csökkentési célokhoz, biztosítani kell majdnem 1 Gt

CO2 tárolást évenként a föld alatt 2030-ban.

3. ábra Összenergia-fogyasztás 2005-ben 2030 évi tervezett volumenek (beleértve a nem energia célú

üzemanyagokat is) [11]

Az „egyéb energiák” alatt a háztartások, az ipar és a kereskedelmi/szolgáltatási szektorok kőolaj, földgáz és szénfelhasználása értendő.

4. ábra Az energiaszektor CO2 kibocsátása 1990-ben és tervezett volumenei 2030-ban [11]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 33


Mindkét forgatókönyv esetében a tüzelőanyag biztonságos ellátása jelenti a legnagyobb

kihívást és főleg a Nagy-technológiai forgatókönyv esetében jelentős ez, a nagyobb energiafogyasztások

miatt. Az EU-27 államokban az olajkitermelés az olajigényeknek csak 15%-át

tudja kielégíteni 2030-ban. A Nagy-technológiai forgatókönyvben az importfüggő gáz 80%os

lesz, míg összehasonlítva a Kis-technológiai változattal, ott 66%-os lesz az importföldgáz

aránya. A szénkitermelés és -fogyasztás a Kis-technológiai forgatókönyvben még egyensúlyban

van, azonban a Nagy-technológiai változat szerint a szénfogyasztás 50%-át importálni

kell.

Gazdasági kérdések

Az egyes forgatókönyvek gazdasági összehasonlítása során és a hagyományos tervezésnek a

2030-ig szóló prognózisát figyelembe véve az állapítható meg, hogy a CO2 kibocsátás és az

olajfüggőség csökkentése nem költségesebb annál, mintha folytatódna a hagyományos, jelenlegi

gyakorlat és prognózis. Előző esetben a „magas” tüzelőanyagárat (108 $/bbl olaj) alkalmazzák,

ha viszont a tervezett hagyományos tüzelőanyagárat alkalmazzák (azaz 62 $/bbl olajárat),

az nyilvánvalóan kedvezőbb eredményre vezet.

Mindkét csökkentő forgatókönyv esetében az átlagos feltételezett gazdasági növekedés 2%

fölött lesz a 2030-ig terjedő időszakban.

A forgatókönyvek megvalósítása érdekében az energiaszektor beruházásai jelentősen megnövekednek.

A Kis-technológiák forgatókönyvében szükség van ún. addicionális beruházásként

mintegy 135 b.€/év (~37 800 mrd Ft/év), a Nagy-technológiák esetében pedig 85 b.€/év

(23 800 mrd Ft/év) szükséges 2030 eléréséig. Mindazonáltal ezek a beruházások nagyobbak,

mint amennyibe a tüzelőanyag megtakarítások és a kibocsátási költségek kiegyensúlyozása

kerülne. A CO2 árát a számításokban 45 €/ton értékkel vették figyelembe 2030-ig.

A forgatókönyvek főbb jellemzői

Összefoglalásukat és kulcsparamétereit a 2. Táblázat tartalmazza.

2005 2030

2030

Kis-tech Nagy-tech

Éves GDP - 2.1% 2.1%

Teljes végső energiaigény 50,300 PJ 1 42,400 PJ 52,500 PJ

Halmozatlan összes energiafogyasztás 70,900 PJ 57,400 PJ 75,300 PJ

Átalakítási rendszerveszteségek 29% 26% 30%

Elektromos energia igény 10,100 PJ 10,800 PJ 14,200 PJ

Távfűtési/hűtési arányok 4% 18% 9%

Megújuló energia (a teljes fogyasztás %-ában) 7% 38% 22%

Villamos energia erőművek CCS 0% 0% 25%

ellátás

atomerőmű 30%

(az elektromos energia

termelés %-ában)

(134 GW 3 23%

30%

) (104 GW) (174 GW)

szélerőmű 2% 16% 9%

naperőmű 0.2% 5% 0.8%

ár-apály 0% 2% 0%

bioenergia 4 4% 19% 13%

Közlekedés 5 gazd. tüzelőanyag 160 g CO2/km 100 g 100 g

elektromos 0% 15-25% 15-25%

bio tüzelőanyag 1% 5% 15%

1

PJ (Peta Joule)

2

Excluding final energy in the transport sector

3

GW (Giga Watt)

5

The transport figures apply to passenger cars

4

Including biomass, biogas and municipal waste

34

2. Táblázat Forgatókönyvek főbb jellemzői

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Kritikus előfeltételek

A forgatókönyvek időszerű megvalósítása és kapcsolódó haszna számos kritikus előfeltételektől

függ, amelyeket a 3. Táblázat összegzi. A Kis-technológia forgatókönyvben a legfontosabb,

hogy az energiatakarékosság elvi óriási potenciáljának feltételei a lehetséges legnagyobb

megvalósítási arányban teljesüljenek.

A Nagy-technológiai forgatókönyvben a legkritikusabb feltétel a földgáz, kőolaj és urániumnak

elfogadható ára legyen. Mindazonáltal ehhez a CCS technológiának általánossá válása

szükséges.

Kritikus előfeltételek

Kis-technológiai forgatókönyv Nagy-technológiai forgatókönyv

Energiatakarékossági potenciál érvényesü- A földgáz, szén és uránium árak elfogadhatólése

(sok korlát nem gazdasági jellegű) ak és ésszerűek legyenek

Helyi tervezési erőkifejtés a távfűtési és A CCS technológiák elterjedése szükséges

hűtési rendszer kibővítésére (élvezve a kap- A nukleáris erőművek köz (társadalmi) támocsolt

hőenergia-termelés előnyeit)

gatottságának növelése szükséges

A naperőművek jelentős gazdasági tökéletesítése

Mindkettő esetén:

Az új járművek gazdaságos üzemanyagának jelentős javítása szükséges

Az elektromos járművek vagy a hibrid technológiák elterjedése szükséges

A jövő útja

3. Táblázat A forgatókönyvek megvalósításának kritikus feltételei [11]

A különböző technológiák műszaki és gazdasági távlatai határozzák meg a forgatókönyvi

változatait. Azt, hogy melyik politikai módszer alkalmas a kívánt eredmény elérésére, általában

nem vizsgálják részleteiben. A CO2 kereskedelmi kvóta hatását, a bizonylatolási rendszert,

az adókat és a hasonló egyéb módszereket általában nem vizsgálják külön-külön a forgatókönyvi

munka során.

A forgatókönyvekben általában kialakult, a kereskedelemben bevált technológiák alkalmaznak,

ugyanakkor emellett sürgősen szükségessé válik a technológiák kutatása, továbbfejlesztése

és kísérlete, demonstráló hatása, pl. az elektromos járművek, a CCS technológiák és az

aktuális megújuló energiahasznosítási módszerek eseteiben, mint pl. a napenergiát, a tengervizet

hasznosító erőművek technológiáira.

Ezért igen fontos a „kitárt ajtó” politika, a kombinált módszer lehetőségek nagyobb biztonsággal

történő alkalmazása a két forgatókönyvben, hogy a nagytávú célok megvalósulhassanak.

Kölcsönösen nincs kizárva az egyes módszerek kölcsönös alkalmazása a forgatókönyvekben.

Az energia és a közlekedés-szállítás szektorban hosszú távú célok felállítása szükséges, éppen

úgy, mint annak keretfeltételei és módszerei ahhoz, hogy a fejlesztés a kívánt irányban haladhasson.

Az energiatakarékosság érvényesítése igen fontos módszer ahhoz, hogy a jövő energiaellátás

biztonsága és a CO2 kibocsátás csökkentése elérhető lehessen. Az energiatakarékosságra

vonatkozó hivatalos keretek minden szinten fennállnak. Európai szinten fontos lenne, a továbbiakban

is, hogy az energiahatékonysági módszerek fejlesztése megtörténjék, megjelölve

és szabályozva a készülékeket és épületeket.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 35


Technológiai ajánlások [11]

36

energiamegtakarítás, épületrekonstrukció, épületszigetelés révén,

hulladékhő hasznosítás távfűtési fűtési-hűtési rendszerekben és kisebb új hőbázisok létrehozása,

decentralizált fűtési-hűtési hálózatokkal,

a megújuló energiahasznosító technológiák széleskörű integrációja, variációinak kihasználása,

az európai villamos kooperációs infrastruktúra hálózatok növelése, bővítése,

a szállítás közlekedési szektorban: a hagyományos járművek üzemanyag-hasznosító technológiáinak,

hatásfokának növelése, az elektromos járművek széleskörűbb alkalmazása, a

hidrogén és bioüzemanyag bevezetés folytatása, végül a szállításmódok kombinációja

(közúton, vasúton, légi úton stb.),

megkönnyíteni a megújuló energiahasznosítások növekedését Európában – az európai

polgárok minimális költségráfordításával, a kifejlesztett dinamikus Green-X modell segítségével

[6]:

— megállapítani a RES-E legfontosabb stratégiáit,

— megtalálni a hatékony és fenntartható eszközöket a RES-E, a CHP, a DSM és a GHG

csökkentés integrálására,

— terjeszteni a módszert és eredményeit a kockázatvállalók és a politika meghatározói

körében.

III.1.3 Európai megújuló energiahasznosítási jövőképek, potenciálelemzések 2020ig.

Példák: a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján

Green-X modell

A projekt-kidolgozás folyamatábrája (lásd 5. ábra) a főbb munkacsomagokat és kapcsolódásaikat

foglalja össze.

5. ábra Projekt munkacsomagok folyamatábrája

A módszer részleteiben: három fő munkafázist követett:

megalkotta a bemeneti információkat,

elvégezte a piackutatást (kínálat-kereslet) helyzetét, távlati prognózisát,

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


megbecsülte a hasznosítható megújuló energiapotenciál nagyságát, költségét, az árak alakulását,

és az egyes technológiák versenyét az energiapiacon,

számba vette a szóba jöhető forgatókönyveket, az energetikai stratégiákat, azok társadalmi

várható hatását, externális következményeit,

mindezeket a költségeket és eredményeket éves bontásban is előrevetítette a 2000–2020

közötti időszakra (lásd 6. ábra).

6. ábra

A projekt kiemelhető eredménye, hogy létrehozott egy új számítógépes modellt, amely egy

igen megbízható adatbázisra alapozhatott, s a várható energiaigények kielégítésére számos

átalakítási technológiát rögzített. A modellezés során eljutott a főbb ajánlások (WP2, WP3,

WP4, WP6) kidolgozásáig és megvitatásáig, majd széleskörű publikálásáig (lásd 7. ábra).

7. ábra Költség és haszoneredmények éves bázison (2000–2020)

Közelítő módszer a megújuló energiahasznosítások statikus és dinamikus költségeinek

meghatározására a Green-X Projekt szerint

Alapelvek

Kínálat (supply) – kereslet (demand) bevezetése

A dinamikus energiaforrás-költségfejlesztési koncepciót megelőzően, célszerű bevezetni az

energiatermelő létesítmények prognózisánál a kínálat-kereslet szempontjait a RES-E potenciálokra.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 37


A modellezés alapelve a kereslet-kínálat egyensúlyba hozása (lásd 8. ábra), a lehetséges legkisebb

költségek (támogatás) árán, ugyanakkor az egyéb környezeti, társadalmi, ökológiai

szempontok figyelembevételével.

38

8. ábra A kereslet-kínálat egyensúlyi helyzete [6][7]

Az előzőekben vázolt helyzet a támogatás nélküli esetben következik be. Amennyiben azonban

az energiapolitika és támogatási stratégia kedvez a megújuló energia hasznosításoknak

(RES), akkor az egyensúlyi pont eltolódik, azaz megnövekedik a fejlesztési kínálat (q1),

több lesz a megtermelni szándékozott éves energiatermelés (q0) ugyanakkora ár mellett (lásd

9. ábra).

9. ábra Különböző mennyiségű megújuló (RES) bázison termelt villamos energia az energiapolitikától

(támogatástól) függően [6]

Az egyes támogatási módok alapvetően a keresleti-kínálati görbéket mozdítja el a megfelelő

kívánt módon. A legegyszerűbb eset a piaci ár fölött adott (állandó) prémium (lásd 10. ábra),

amikor is a kínálati görbe lejjebb tolódott, a prémium mértékének megfelelően, azaz nagyobb

lett a megtermelni szándékozott mennyiség. Változik még a kínálati görbe az új energiaátalakítások

nagyobb fajlagos költségeinek figyelembevétele miatt is (a meglévő átalakítókéhoz képest),

továbbá a különböző műszaki korlátok, társadalmi behatárolások stb. miatt.

10. ábra A kínálati görbe alakulása támogatással, ill. anélkül [7]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A keresleti görbe a prognosztizált időszakban ugyancsak megváltozhat, valamilyen korlátozás(ok)

miatt, pl. gazdaságosabb technológia bevezetési igénye következtében, vagy keresletoldali

intézkedések, vagy önkéntes vállalások hatására (pl. a tervezett technológiák elérése

egyelőre még nem időszerű, műszaki vagy gazdasági okokból). A keresletcsökkenést a

11. ábra szemlélteti, bal oldalon a teljes becsült (piros színű) keresletfüggvénnyel (lásd 11.

ábra), ahol zölddel jelölve megjelenik az adott évben ténylegesen megvalósítható energiatermelés,

majd ezt külön is megjelenítve a tényleges görbe a jobb oldali 11. ábrán, amely a keresletoldali

intézkedések hatását szemlélteti, azaz nem a Dser n görbe valósul meg, hanem a Del

n görbe a keresletoldali intézkedések (csökkentések) hatására.

11. ábra a) Keresleti lépcsőzetes görbe alapesete [6]; b) Keresleti görbe változása különböző korlátozások

következtében [7]

Statikus energiaforrás költséggörbék

A megújuló energiaforrásokat általában behatárolt forrásokként kezelték, ezért külön terminológiát

alkalmaztak a hagyományos ellátási kínálati (supply) görbékkel vagy költséggörbékkel

szemben mindaddig, míg hasznosításuk meg nem növekedett s számolni nem kellett az átalakítási

költségek növekedésével is.

E kettős költség leírására és a potenciál meghatározására szolgál ez a statikus energiaforrásköltséggörbe.

Ez a görbe leírja azt az összefüggést, ami a tényleges műszaki potenciál (így pl.

a szélenergia, vízenergia, biogáz) és a kérdéses hasznosítási potenciál összes költségei között

fennáll az adott időpontban (itt nem értik bele a tanulási hatások figyelembevételét).

Az elméleti ideális energiaforrás-költségleíró görbe (lásd 12. ábra) folyamatos, amely számításba

veszi, pl. az összes, különböző helyre telepített (pl. szélenergia) hasznosításokat, amelyek

az adott földrajzi területen felmerülhetnek, amelyek végül is egy folyamatos költséggörbével

jellemezhetők.

A lépcsőzetes funkciót leíró görbe (lásd 12. ábra) egy reális jóval praktikusabb megközelítésnek

tekinthető, ez közelíti meg a szükséges életszerűbb változások megjelenítését, szemben a

csaknem lehetetlen folyamatos görbesereg tervezéséhez képest. Ezáltal a hasonló gazdasági

jellemzőjű technológiák leírása egy kötelékbe kerül egymás után és így jön lére a lépcsőzetes

költséggörbe.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 39


40

Statikus energiaforrás-költséggörbék

költség = f (potenciál); t = konstans

12. ábra Statikus energiaforrás-költséggörbék: a) Folyamatos funkciójú; b) Lépcsőzetes funkciójú

A dinamikus RES-E energiaforrás-költséggörbe

A dinamikus energiaforrás-költséggörbe olyan eszközként szolgál, amelynek alkalmazásával

a háromféle megközelítés leírható, azaz a költségek formális meghatározása, a statikus költséggörbékkel,

majd a dinamikus költségek előrebecslése (azaz a tapasztalati görbék alkalmazásával)

és a dinamikus korlátozások bevonása összhangban a technológiákra is kiterjesztve.

Ennek általános illusztrálására szolgál a 13. ábra, amelyet minden átalakítási technológiára,

minden országban ki kell dolgozni és éves bontásban is elkészíteni a középtávú, 2020-ig terjedő

időszakra.

13. ábra Dinamikus RES-E energiaforrás-költséggörbék megközelítése módszere a Green-X modellben [6]

III.1.4 FORRES 2020: A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődésének

elemző tanulmánya

Összesítő értékelés

A Dr. Mario Ragwitz irányításával kidolgozott tanulmány [43] összegző étékelését felhasználva,

a fontos információk hasznosításán felül, a munkájuk során leszűrt főbb tanulságokat is

célszerűnek látszik figyelembe venni.

Az EU energiapolitikájában már a 2010 évig megcélzott megújuló energiaforrások (RES)

arányának növelése teljesülésével beigazolódott, hogy további növelésük reális célnak minősül

a 2020-ig terjedő időszakban is.

A megfigyelési folyamatban két fő kérdésre koncentráltak:

Elsősorban azt vizsgálták, hogy az egyes nemzetek miként adoptálták az EU törvényi

szabályozásokat és ezek átvétele az egyes országokban (az EU 25 tagállamaiban) hogyan

történt a törvénykezési és a politikai eszközrendszerben.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Másodsorban, gondoskodva megfelelő keretrendszerrel, elemezték a nemzeti politikáknak

és módszereknek az 25 EU tagállamokra gyakorolt hatását, továbbá, hogy ezeknek

a megújuló energiaforrás növeléseknek a fejlesztései miként teljesültek.

Figyelemmel a végrehajtási politikákra, a különböző feltételezésekre alapozva, alkalmas forgatókönyvek

készültek a megújuló energiaforrás-átalakítások fejlesztésének 2020-ig való

megvalósíthatóságára.

A jelenlegi politikák elemzése

Az elindított európai megújuló energiapiac, a maga támogatott módszerei segítségével igen

dinamikusan fejlődik. Az egyes országok folyamatosan figyelik és ellenőrzik energiapolitikájuk

és módszereik érvényre juttatását. Ez gyakran azt is eredményezi, hogy a módszerek és

eszközeik finomíthatók, esetenként új megoldások (új módszerek) bevezetését is eredményezhetik.

Jó példák erre, az egyes direktívák különböző hatásai. A megújuló energiatermelési

direktíva szerinti szabályozás kedvező befolyást gyakorolt a támogatás politika nagyságára

és színvonalára. A bioüzemanyagok direktívái következtében megváltozott a mezőgazdasági

és fiskális politika a megfigyelések szerint. Az épületenergetikai fejlesztési direktívák

kiindulási alapul szolgálnak egy valóban európai szintű helyreállítási politika megjelenítéséhez.

Módszertani számítások

Ebben a tanulmányban a tervezési számítások két különböző módszerre alapozva készültek:

1. A RES megújuló energiaforrás növelésére vonatkozó előrebecslések Green-X modellel,

2. A RES becslésekre vonatkozó számítások egy ökonometrikus elemzésre alapozódnak.

A Green-X modell lehetővé teszi a beavatkozások összehasonlító, mennyiségi elemzését a

megújuló energiabázison termelt villamos energiának (RES-E)(hagyományos, CHP technológiákkal)

az igény oldali változtatásokat, az ÜHG kibocsátás csökkentését a villamos szektorban,

valamennyi (EU-27) tagország esetében. A modell kalkulálja a különböző megújuló

energiák támogatási stratégiájának hatását, figyelembe véve a piac határfeltételeit. A technológiákat

dinamikus forrásgörbékkel jellemzik.

Az ökonometrikus elemzési módszer korrelációt alkalmaz a hagyományos megvalósítási

politika és a RES növelési politikának megfelelő megoldásmód között. Az ökonometrikus

elemzés a Green-X modell eredményéhez benchmark számítást használ.

Fejlesztési forgatókönyvek 2020-ig

A modellszámítások és elemzések a két különböző szcenárión alapszanak, mindegyik a támogatási

és becsült sémák különböző keverékét („mix”-ét) tartalmazza, ezek:

1. BAU (business-as-usual) forgatókönyv a jövőfejlesztést úgy modellezi, hogy a jelenlegi

politikán alapszik, a meglévő, működő korlátokat és megszorításokat veszi figyelembe

folytatólagosan, azaz az adminisztratív és szabályozási korlátok továbbélésével. A jövő

politikáját úgymond már elhatározták, csak eddig még nem valósították meg.

2. POLICY (PS) forgatókönyv a jövő fejlődésének olyan modelljén alapszik, ahol a gyakorlatban

jelenleg a legalkalmasabbnak ítélt egyedi, sajátos stratégiát (best practice

strategy) alkalmazzák az EU ún. individuális stratégiájú tagállamai. Ez a stratégia bizonyítottan

a leghatékonyabban valósította meg a múltban a (RES) megújulók maximális arányát

tételezte föl ezekben az országokban. Azonfelül a PS forgatókönyv a stabil horizontot

(jövőt) tételezte föl éppúgy, mint a jelenlegi akadályokon való túljutást.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 41


Mindkét forgatókönyv tartalmazza a technológiai tudás és a gazdasági fejlődés hatásának növekedését,

de a PS forgatókönyvben nagyobb mértékű ezek befolyása.

Távlati tervezés 2020-ig

Villamos energia átalakítás, termelés

Az EU-25 országaira végzett, a 2 forgatókönyv szerint várható, megújuló energiaforrásokra

alapozott technológiákkal termelt villamos energia [TWh-ban] becsült nagyságára, táblázatos

összeállítás készült (lásd 4. Táblázat).

Villamos energia termelés [TWh]

2001 2020

EU-25-ben

BAU Policy

Szélenergia 34 385 461

Vízenergia 326 337 354

Nagyteljesítményű vízenergia 288 293 306

Kisteljesítményű vízenergia 38,0 44,3 48,4

Fotovillamos energia 0,2 8,8 17,9

Naphő villamos energia 0 12,7 21,7

Ár-apály energia 0 8,4 33,2

Biomassza, biogáz, biohulladék 37 141 338

Geotermikus energia 6,3 7,5 8,2

Teljes RES-E 403 900 1234

Teljes igény* 2960 4009 3583

Igényhányad [%]

* European Energy and Transport Trends to 2030

13,6% 22,5% 34,4%

42

4. Táblázat Tervezett RES elektromos áram termelés 2020-ban az EU-25 tagállamában a BAU és a PS

(policy) forgatókönyv szerint [12]

A táblázat adatait értékelve a következők állapíthatók meg:

mindkét forgatókönyv szerint a szél alapú villamosenergia-termelés növekedik a legerőteljesebben

a 2001 évi állapothoz képest;

a bioenergiákra (biomasszára, biogázra, biohulladékra) alapozott villamosenergia-termelés

a BAU forgatókönyv szerint a négyszeresére növekedik, a PS változatban pedig kilencszeresére;

a többi energiaátalakításokkal csak mérsékelt növekedést prognosztizálnak, ezek fellendülése

csak a következő évtizedben várható.

A megújuló energiaforrások tervezett arányát a villamos energia szektorban (RES-E) ábrán is

szemléltetve (lásd 14. ábra).

14. ábra A megújuló energiaforrású (RES) villamosenergia-termelés az EU-15, EU-10 és EU-25 országokban

2020-an [12]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Jelentős különbségeket mutattak ki a speciális (individuális) forgatókönyvet követő országok

(EU-10) a kétféle prognózis-változatban az alapító tagországi csoporthoz (EU-15) képest,

mivel más-más prioritást adtak a különböző energiaátalakítási technológiák érvényesüléséhez.

Hőenergia-termelés

A kétféle forgatókönyv alapján nyert becslések jelentős különbséget mutattak ki (lásd 5. Táblázat),

amely jól mutatja, hogy erőteljesebb növekedés érhető el, ha új és nagyobb energiahatékonyságú

módszereket alkalmaznak. Azonfelül, a PS forgatókönyv szerint jelentősen megnő

a geotermikus hőenergia átalakítási technológiák alkalmazásával a RES-Hőhányad, amit a

támogatás szabályozásával (a hőszivattyúkra) érhettek el, pl. Svédországban.

Hőenergia [MToe] 2001 2020

BAU Policy

Biomassza 46 53 78

Geotermikus energia 1,0 5 18

Nap-hő energia 0,5 3 7

Teljes RES-HŐ 48 60 103

Teljes igény* ** 427 488 488

Az igény hányada %-ban 11,2% 12,3% 21,1%

* European Energy and Transport Trends to 2030

** Energiahatékonyság nélküli forgatókönyv

5. Táblázat Tervezett megújuló energiahordozói bázison (RES) termelt hőenergia 2020-ban

Bioüzemanyag-átalakítás, termelés

Az EU-25 országának tervezett bioüzemanyag fogyasztását mutatja a 6. Táblázat a 2020 évben,

a kétféle forgatókönyv prognózis-változatok szerint. Ebben az esetben is a PS változatban

kétszer nagyobb a feltételezett igény és a termelés, mivel feltételezik, hogy ezek adózási

feltételei javulnak, azonfelül a speciális országok (EU-10) csoportja szilárd biomasszából

(lignocelluloseből) is képes lesz már 2010-ben műszaki és gazdasági szempontból alkalmas

bioüzemanyag előállítására.

Szállítás [MToe] 2001 2020

BAU Policy

Teljes bioüzemanyag mennyiség 1 19 40

Teljes igény* 279 351 323

Az igény aránya % 0,41% 5,5% 12,4%

* European Energy and Transport Trends to 2030

6. Táblázat Tervezett bioüzemanyag-termelés 2020-ban az EU-25 országokban a BAU és a PS forgatókönyv-változatok

szerint [12]

Teljes elsődleges megújuló energiatermelés

Az elsődleges megújuló energiatermelés számítását a klasszikus EUROSTAT módszerrel

végezték az EU-24 részére 2020-ig, mindkét forgatókönyv esetében (lásd 7. Táblázat). A PS

forgatókönyv szerint a RES elsődleges energiatermelés megháromszorozódik, míg a BAU

szerint megduplázódik. A kettő közötti nagyobb különbséget az okozza, hogy a bioenergiák

részvétele a PS-ben az elektromos hő és szállítási szektorban jóval nagyobb, mint az alapváltozatban.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 43


Teljes primer energia [MToe] 2001 2020

BAU Policy

Teljes megújuló források 101

212

351

(151)

(302)

(457)

Teljes igény* 1680 1900 1700

Az igény hányada %-ban 6,0%

11,1%

20,6%

(8,7%) (15,2%) (25,3%)

* European Energy and Transport Trends to 2030

7. Táblázat Tervezett RES primer energiatermelés az EU-25 országokban a BAU és a Policy forgatókönyvekben

[12]

A következő két ábra (15. ábra, 16. ábra) az elsődleges megújuló energiahasznosítások arányait

mutatja az EU-15 és az EU-10-es csoportba tartozó tagállamok esetében az egyes forgatókönyvi

változatok esetében 2020-ban. Ezek is azt sugallják, hogy nagyobb energiahatékonyságot

célzó energiapolitikát célszerű követni a hőtermelési és a szállítmányozási szektorban,

továbbá, hogy a megújuló fejlesztések elősegítése érdekében meg kell oldani a villamos

energia kereslet felügyeletét, ellenőrzését.

44

15. ábra Megújuló elsődleges energiatermelési arányok az EU-15 tagállamokban 2020-ban [12]

16. ábra Megújuló elsődleges energiatermelési arányok az EU-10 tagállamokban és Bulgáriában és Romániában

2020-ban [12]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III.2 MAGYARORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA, MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSI

JÖVŐKÉPEK

III.2.1 Korábbi, hazai energia és megújuló hasznosítási jövőképek, forgatókönyvek,

strukturális javaslatok

III.2.1.1 Új Magyar Energiapolitika

A 2007–2020 közötti időszakra szóló új energiapolitikát a magyar országgyűlés H/4858 sz.

Határozatául elfogadta, amely a biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás

stratégiai keretei között mint alappilléreken határozza meg az ország mindenkori energetikai

aktivitását.[2]

Mindhárom alappillér stratégiájába beépült a megújuló energiafelhasználások növelésének

igénye. Az energiapolitikai koncepció háttéranyagában megtalálható energiahordozói struktúra-prognózis

ábrán ez mennyiségileg is (lásd 17. ábra) kifejezésre jutott egy hosszú távra

(2020) szóló aránnyal kifejezve az akkori helyzethez képest felvett növekedési célt.

17. ábra Magyarország energiaforrás-struktúra változás prognózisa 2005–2020 között [2]

A jövő energiahordozói struktúrájából az is következik, hogy a fosszilis energiaforrások csak

minimális mértékben csökkennek (lásd, pl. a szén arányát), sőt a földgáz arány legfeljebb

stagnál, örvendetes ellenben, hogy a folyékony szénhidrogének csökkenése erőteljesebben

megindult, s vélhetően helyet ad a megújuló bázison nyert hajtó üzemanyagoknak.

A közelmúltban (2008) két jelentős dokumentum is elfogadásra került a Kormány által, ezek

a:

Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat)

Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére

(2148/2008. (X. 31.) Korm. határozat)

III.2.1.2 Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája

A továbbiakban ez utóbbi dokument részletezőbb értékelése következik.

A helyzetértékelési fázisban (2005) a hazai megújuló energiaforrás-hasznosítási struktúrában

[13] a bioenergiák különböző fajtái domináltak (lásd 18. ábra), amely extrém arány azóta sem

mérséklődött (lásd 8. Táblázat), sőt 91%-ra növekedett.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 45


46

Forrás: Energiaközpont Kht.

18. ábra A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006

Energiahordozó megnevezése Me: 2005 2006 2007 2008

Geotermikus energia TJ 3.627 3.600 3.600 4.000

Napkollektor TJ 81 83 105 159

Tűzifa TJ 22.189 22.519 23.224 24.053

Egyéb forrásból (fahulladék + mezőgazd. hulladék) TJ 21.366 22.900 24.955 27.015

Biogáz TJ 297 512 700 906

Vízerőmű vill.en. (3,6 MJ/kWh fizikai eé. számolva) TJ 728 670 756 767

Szél TJ 36 156 396 738

Fotovillamos TJ 0,36 0,36 1,08 1,98

Bio üzemanyagok TJ 214 450 1.215 6.900

Összes megújuló energiahordozó hőértékben TJ 48.540 50.890 54.952 64.540

Összes megújuló energiahordozó hőértékben PJ 48,5 50,9 55,0 64,5

Kommunális hulladék TJ 2.764 3.920 4.528 3.863

Megújuló + kommunális hulladék

Primer villamos energia

PJ 51,3 54,8 59,5 68,4

Vízerőművi GWh 2020 186,0 210 213

Szélerőművi GWh 10,1 43,4 110,0 205,0

Fotovillamos GWh 0,1 0,1 0,3 0,6

Összesen

Átalakítással megújulóból nyert vill.energia

GWh 212,3 229,5 320,3 418,6

Biomasszából GWh 1.585 1.171 1.379 1.766

Biogázból GWh 25 36,7 47 69

Összes átalakítással megújulóból előállított vill.e. GWh 1.610 1.208 1.426 1.835

Kommunális hulladékból előállított GWh 118 187 281,7 219,4

Megújuló + kom. hulladék bázisú vill.e. termelés GWh 1.881,3 1.531 1.887 2.362,8

Bruttó villamos energia felhasználás GWh 41.982 43.066 43.945 43.928

Megújuló + kom.hulladék fele bázisú vill.e.term. GWh 1.881,3 1.531,1 1.887,2 2.362,8

Megújuló + kom.hulladék alapú / bruttó vill.e. felhasználás

% 4,48 3,55 4,27 5,40

Nemzetgazdasági primer energiafelhasználás PJ 1.153,2 1.152,0 1.125,4 1.126,3

Megújuló + kommunális hulladék PJ 51,3 54,8 59,5 68,4

Megújuló + kom. hulladék / összes primer energiafelhasználásból

Forrás: KHEM

% 4,4 4,8 5,3 6,1

8. Táblázat Megújuló energiahordozó-felhasználás és megújuló energiahordozó bázisú villamos energia

fogyasztás 2005–2008 között Magyarországon

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Jövőkép

A megújuló stratégia célkitűzései az EU többi tagállamaihoz képest viszonylag szerényebb

növekedéssel számoltak mindkét forgatókönyv változatban, azaz: a BAU és a Policy szcenáriókban,

pontosabban a BAU változat csak azt mutatja, hogy ha a megújuló energiafelhasználás

növekedését elősegítő intézkedések elmaradnak, ill. egyéb támogatás sem kalkulálható,

akkor a hagyományos eddigi módon alig várható növekedés. A Policy forgatókönyv már intenzívebb

növekedést célzott meg, az ösztönző beavatkozásokkal számolva, így:

A megújuló energiafelhasználás a 2006 évi 55 PJ-ról a BAU alapján 136 PJ-ra, a Policy

szcenárióban (PS) 186 PJ-ra emelkedik, azaz az akkori energiaigény prognózisok alapján a

megújulók tervezett részaránya a BAU forgatókönyv szerint 11,0–11,6% között várható, míg

a Policy szcenárió szerint elérheti a 15,0–15,9%-ot is, amely mind a villamos, mind a hőenergia

termelésben jelentős növekedést vizionál 2020-ig (lásd 19. ábra).

Forrás: szakértői becslés

19. ábra Megújuló energiaforrások felhasználásának várható megoszlása felhasználási területek szerint

(Policy forgatókönyv) [13]

A megújuló energiahordozói felhasználáson belüli struktúra nem sokat javul a Policy forgatókönyv

szerint sem, mivel a biomassza változatlanul túlsúlyban marad (70% feletti arányban),

ehhez képest nagyon kevés a geotermikus, a szél- és a napenergia megcélzott hasznosítási

volumene és aránya (lásd 20. ábra).

Forrás: szakértői becslés

20. ábra Megújuló energiafelhasználás várható összetétele 2020-ban (Policy forgatókönyv)

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 47


A zöld áram termelés a Policy forgatókönyv alapján a 2006. évi 1630 GW-ról 2020-ra

9470 GWh-ra, a BAU alapján: 7557 GWh-ra növekednék.

A hőenergia: az alapévi 36 PJ/év megújuló energiaforrás felhasználáshoz képest 2020-ra:

87 PJ-ra növekedik a Policy szerint, a BAU szerint viszont csak 51 PJ-ra.

Kimutatás készült a megújuló energiahordozókkal történő káros széndioxid kibocsátás kiváltásának

becslésére is, amely 11,391 kt CO2/év és 15,223 kt CO2/év kibocsátás csökkenést

jelent 2020-ra. [13]

Stratégiai célok meghatározása során támaszkodni lehetett a megújuló energiapotenciálokra

a kiaknázható készletekre vonatkozó előzetes felmérésekre, amely az öt fő energiahordozóra

(a nap, a víz, a szél, a biomassza és a geotermikus energiaforrásokra) vonatkozott. Többféle

megközelítés és kísérlet után az MTA Megújuló Energia Albizottsága által kidolgozott

becslések tekinthetők megbízhatónak, amelyre még későbbi részletező elemzés során ismét

hivatkozási alapként lehet majd visszatérni. Végeredményben: nagyságrendekkel nagyobb az

elméleti potenciál, mint amennyit belátható időn belül műszaki-gazdaságossági, társadalmi

szempontból hasznosítani lehet. Hasznosítható potenciálszámítások azonban nem készültek

a stratégia alátámasztására. Leginkább vitatott a hazai biomassza potenciálra, különösen

a bioüzemanyagok előállításához rendelhető alapanyagok nagysága és energiatartalma

a fenntarthatóság keretein belül.

Átfogó verbális javaslat készült az eszközök, az ösztönzés rendszerére, melynek alapelvei: a

hatékonyság, a fenntarthatóság, a decentralizáció, a diverzifikáció, amelyek közül ez

utóbbi fogalomkörbe rendelhető technológiák elterjedése, támogatottsága még várat magára.

III.2.1.3 Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv

Nagyobb horderejű támogatásra készül fel az ország az elfogadott és kibocsátott: Európai

Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energiák

támogatásáról, mely rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország

esetében 13% hányadot jelent, ill. bioüzemanyagokra egységesen 10% kötelező

arányt.

Előírja, hogy a tagállamok készítsenek

48

előjelzési dokumentumot 2009 dec. 31-ig [14] és a

Nemzeti Cselekvési Tervet 2010. június 30-ig (amelynek háttértanulmánya jelen A, B és

C kötetes tanulmány is).

Előzményként az „Előjelzési dokumentum a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás

alakulásáról” c. anyag jövőképi célkitűzései kerültek bemutatásra 2009. december

31. határidővel, amelyek az időközben bekövetkezett változások miatt, eltérnek a hazai

megújuló energiaforrás-felhasználás növelési stratégiától.

Magyarország vállalása az EU-27 tagállama között, a legkisebb arányúak csoportjába helyezte,

ennél már csak Luxemburg és Málta vállalása alacsonyabb (lásd 21. ábra).

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


21. ábra A megújuló energiahasznosítások vállalt részaránya az EU-27 tagállamaiban 2020-ban [16]

III.2.1.4 Előjelzési dokumentum

A stratégia-váltás szükségességét a következőképpen indokolták: [14]

A korábbi stratégia nem számolt a 2008–2009 gazdasági recesszió energiaigény mérséklő

hatásával. A legújabb energiaigény prognózisok – figyelembe véve az EU időközben

közzétett 2020-ra szóló energia-megtakarítási elvárásait – lényegesen alacsonyabb

2020. évi energiaigényeket valószínűsítenek, mint amit a korábbi stratégia figyelembe

vett.

A megújuló energiahordozó felhasználás nemzeti célértékeit az összenergia igény függvényében

kell megállapítani, ahol – Magyarország esetében – a 2020. évi nemzeti célérték

az összenergia igény 13%-a.

Végezetül a nemzeti kötelezettség vállalás megalapozásánál figyelembe kell venni az

adott ország gazdasági hátterét, a várhatóan rendelkezésre álló jövőbeni támogatási lehetőségeket.

Magyarország esetében hosszabb távon számolni kell a támogatási források

szűkösségével, így nemzeti célkitűzésként az EU elvárást kell tekinteni.

Stratégiai cél továbbra is – az elérhető nemzeti előnyök minél hatékonyabb realizálhatósága.

A korábbi célértékek korrekcióját további, időközben jelentkezett feszültségek [15] is befolyásolták,

úgy mint:

A vállalkozási és önkormányzati tőke hiánya.

A támogatási igény fedezetének a bizonytalansága.

Az árrendszer felülvizsgálata.

Rendszerszabályozás problémái (szélerőművek és napelemes áramtermelés).

Lassú és bizonytalan energetikai növénytermesztés (2020-ig a terv 1 Mrd hektár-ÚMVPben

jelenleg 4720 hektár pályázat).

A meglévő pályázati rendszerek problémái.

Túl szigorú környezetvédelmi feltételrendszer (vízenergia és geotermia).

A vázolt változások hatására, a Magyar Energiapolitika új energiaigény prognózis mellett

döntött 2009 évben; 3 forgatókönyv keretében (azaz az optimista, a realista és a pesszimista

változatok alá rendelve a jövő az elérendő célszámait.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 49


A 2020-ra, szakértői becslések szerint végzett előrejelzések az ország teljes (halmozatlan

összes) energiafelhasználására mintegy 1170–1248 PJ/év energiaigényt határoztak meg,

melyek főbb célszámai tovább csökkentek a következők szerint:

2009–2020 időszak GDP növekedései:

50

Optimista szcenárió: 136,8%

Realista szcenárió: 127,2%

Pesszimista szcenárió: 107,5%

A 2000–2008 regresszió (1% GDP – 0,25% összenergia) és az energiatakarékosság figyelembevételével

a 2020-ra adódó össz-energiaigények és megújuló energiahordozói felhasználások:

Optimista szcenárió: 1217 PJ/év 992 PJ/év 129 PJ/év

Realista szcenárió: 1198 PJ/év 1029 PJ/év 133 PJ/év

Pesszimista szcenárió: 1148 PJ/év 1035 PJ/év 135 PJ/év

A változásokat szemlélteti a 22. ábra.

22. ábra Össz-energiaigény prognózisok a GDP alakulás, a 2006–2008 közötti GDP-energia összefüggések

és a megtakarítási arány függvényében [15]

A „maximális (pesszimista) szcenárió 135 PJ/év megújuló energiafelhasználás 2020-ig becsült

volumenének, mint akkori célértéknek a strukturális megoszlására készült 9. Táblázat

becsült részadatai értelmében változatlanul aránytalanul nagy hányadot kapott a biomassza,

biogáz és biometán átalakítások termelése, azaz 93,54 PJ/év alapján: 69,3%-ot. Nagyon kevés

hányad „leosztása történt a nap-, a szél- és a vízenergiákra és méltatlanul kevés volumen a

geotermikus villamos és hőenergia-hasznosítás növekedésére (lásd 9. Táblázat).

Megújuló energiafelhasználás 2005 2008 2010 2015 2020

Mindösszesen PJ 49,92 66,5 70,43 104,17 135

Bioüzemanyag PJ 0,21 6,9 9 15 19,55

Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 49,71 59,6 61,43 89,17 115,45

Vízenergia PJ 0,73 0,77 0,77 0,83 0,9

Szél PJ 0,04 0,08 0,16 4,93 6,12

Napenergia (napelem + napkollektor) PJ 0,08 0,16 0,26 0,83 1,32

Geotermikus PJ 3,63 4,0 4,5 7,23 10,52

Biomassza PJ 43,56 51,73 52,03 64,9 80,64

Biogáz + biometán PJ 0,30 0,91 1,76 8,15 12,9

Hulladék megújuló része PJ 1,38 1,95 1,95 2,3 3,05

9. Táblázat Megújuló energiastruktúra célértékei

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A gazdasági szempontból felállított és becsült fejlődési pályák feltételezett energiamegtakarításaira

vonatkozó, verbális megfontolások a következők voltak: [14]

Az optimista szcenárió szerinti gazdasági fejlődésnél – figyelembe véve a várható EU

támogatásokat is – jelentős hazai forrásokat lehet biztosítani az energia-megtakarítások

ösztönzésére. A kedvező gazdasági feltételek mellett elérhető az EU által elvárt – 2008.

évi energiafelhasználásra vetített -20%-os energia-megtakarítás.

A reálisnak tekintett gazdasági felfutásnál kevésbé kedvezőek a támogatási lehetőségek,

bizonytalanná válhat az elérhető energia-megtakarítás. A kedvezőtlenebb gazdasági háttér

mellett 15%-nál nem lehet nagyobbra prognosztizálni az elérhető energia-megtakarítás

mértékét.

A pesszimista gazdasági szcenárió mellett erősen leszűkülnek a támogatási lehetőségek,

erősödik a gazdasági szereplőknél a tőkehiány, így ebben az esetben alapvetően az EU

forrásokra kell alapozni az energiatakarékosság ösztönzését. A kedvezőtlen gazdasági háttér

mellett már 10%-os energia-megtakarítást is kedvező eredménynek lehet tekinteni.

III.2.2 Egyéb hazai megújuló hasznosítási jövőképek alapozó kutatásai

III.2.2.1 „Az energiaigény és szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai”

GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. szaktanulmánya 2009. július

Az előrejelzések szerint a magyar gazdaság távlati teljes primer energiaigénye 2009–2030

között évi átlagban 0,5%-kal növekszik, de a 2011–2030 között a növekedés üteme nagyobb;

0,6/-ra becsülhető, azaz a globális nemzetközi trendeknél kedvezőbb.[17] A primer energiafelhasználások

összetétele jelentősen megváltozik a prognózis szerint a szén, a kőolaj csökkenésével,

a földgáz túlzott felfutásával (lásd 23. ábra), s a villamos energia ismert szerényebb,

de fokozatos növekedésével. Az összes felhasználás 2020-ban: 1179 PJ/év. A megújuló

energiaforrásokra mindössze 115 PJ/év volument prognosztizálnak 20120-ra (2025 évre 155

PJ/év, 2030-ra: 192 PJ/év volument).

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

-200

1990 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2020 2030

Szén Kőolaj Földgáz Atom Villamos energia import szaldó Egyéb, megújuló

Forrás: Energia Központ Kht., előrejelzés: GKI Energiakutató Kft.

23. ábra Primer energiafelhasználásunk összetétele 1990–2030 (PJ) [17]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 51


A fenti energiahordozó szerkezet előrejelzése mögött az alábbi feltételezések állnak:

52

A villamosenergia-igényeknek az elsődleges energiahordozók iránti keresletnél jóval nagyobb

növekedése, valamint a hazai erőművek jelentős részének a vizsgált időszak alatti

kiöregedése befolyásolja leginkább a szerkezetet. A fenti szerkezet azt a változást tükrözi,

hogy a tervezett új földgáz alapú erőművek egy része, egyes blokkjai 2015-ig megépülnek

(pl. Gönyű, Vásárosnamény, Nyírtass, Százhalombatta), illetve felújításra kerül a Dunamenti

Erőmű néhány blokkja.

A szén alapú erőművek egy része bezár, és/vagy egyes blokkokat biomassza vagy vegyes

tüzelésre állítják.

A Paksi Atomerőmű felújítása és kapacitásbővítése 2020-ig lezárul, majd előrejelzésünk

szerint 2025 után egy újabb, 1200 MW-os blokk lép üzembe, s 2030-ig még a felújított

régi blokkok is üzemben maradnak.

A megújuló erőforrások is megjelennek az energiahordozó szerkezetben, arányuk 2020-ra

eléri a primer energiaforrások 10%-át, 1990-hez viszonyítva mennyiségük háromszorosára,

2005-höz viszonyítva 2,2-szeresére emelkedik. Az EU-s megújuló célt, azaz 2020-ra a

megújuló energia 13%-os végső energiafelhasználáson belüli arányát ez a prognózis

nem teljesíti.

Az előrejelzés egyik leginkább bizonytalan területe a kőolaj és kőolajszármazékok felhasználásának

stagnáló, kicsit csökkenő mennyisége.

A szerkezeti változások egy része a földgáz felhasználás növekedése miatt következett

be. Az atomerőmű felújítása és főképp az új blokk belépése vélhetően a földgáz alapú

erőművek visszaszorulását is eredményezi, illetve várhatóan villamosenergia-export is elképzelhető,

legalábbis néhány évig. A földgáz felhasználását befolyásolja az is, ha a jelenlegi

tervezettnél jelentősebb mértékben kerül sor a megújuló energia felhasználására.

Energia-éghajlat modellek felállítása

Az energetika Alapváltozata (a szokásos üzletmenet szerinti) mellé célszerű volt egy éghajlatvédelmi

modell került, a hazai sajátosságok alapján. Az Alapváltozat feltételezi, hogy az

EU fenntartja a 20%-os ÜHG csökkentési célkitűzéseit 2020-ra, az Éghajlatvédelmi szcenárió

arra szól, ha az EU életbe lépteti a 30%-os ÜHG csökkentési célkitűzéseit.

Az Éghajlatvédelmi intézkedéscsomagok várható eredményei Magyarországon négy fő

területen várható:

lakossági energiahatékonyság növekedik (becsült megtakarítás 100,8 PJ/év),

közintézményi energiahatékonyság növelés várható (10,8 PJ/év),

közlekedési energiahatékony technológiák (55 PJ/év),

biomassza centrikus, de korszerű technológiák érvényesülése (a bio-üzemanyagokra 69

PJ/év értéket prognosztizálnak).

Az Alapváltozat és az Éghajlatvédelmi szcenárió következtetései

Összefoglalásként megállapíthatók, hogy az ország mindenképpen képes lesz megfelelni az

EU éghajlatvédelmi célkitűzéseinek. Egy esetlegesen szigorúbb ÜHG kibocsátási plafon sem

állíthatja az országot lehetetlen helyzet elé. Ugyan a vizsgált potenciálok nem fedik le teljes

körűen a lehetséges éghajlatvédelmi intézkedések körét, azonban még így is az látszik, hogy a

lehetőségek jelentősen meghaladják még a szigorúbb EU-s követelményeket is. Hangsúlyozzuk,

hogy a lehetőségek számbavételekor törekedni kell a közgazdasági racionalitások figye-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


lembe vételére (lásd például 100 euró/tCO2 plafon). Az is látszik továbbá, hogy a jelenlegi

EU-s éghajlatvédelmi rezsim a nem-ETS (lakossági energiafogyasztás és épületek, közlekedés,

mezőgazdaság) szektorokban kedvez. A kibocsátás-csökkentési feladatokat elsősorban az

ETS szektorokra hárítja. Az ETS szektorokban jellemzően hiánnyal kell számolni, amelyet

vélhetően CDM (projekt alapú kredit) vásárlással lehet kezelni.

Az éghajlatvédelmi forgatókönyv az Alapváltozathoz képest jelentősen mérsékli a primer

energiaigényt; 2020-ban 1179 PJ-ról 1045 PJ-ra, míg 2030-ban 1241 PJ-ról már 1031 PJra

csökkentve azt (lásd 10. Táblázat). Nem csak az összenergia felhasználás csökken, hanem

az energiahordozó szerkezet is elmozdul. A földgáz jelentősen visszaszorul (2030-ra kevesebb

mint felére), míg a biomassza szerepe megugrik (2030-ban kétharmadával magasabb felhasználás).

Megállapítható, hogy amennyiben az ország az éghajlatvédelmi intézkedések megvalósítása

mellett dönt, úgy képes lesz megfelelni 2030-ig (sőt vélhetően azon túlmutatóan is) az EU

szigorúbb kibocsátási vállalásaiból adódó kötelezettségeinknek is. Mivel ebben az esetben

hosszú távon is nettó eladó pozícióban lehet az ország, így egy magasabb CO2 ár esetén érdemes

megfontolni a célzott intézkedések nyomán pótlólagosan előálló kibocsátási jogok értékesítését.

Elképzelhető egy olyan felállás is, amikor a hazai potenciálok kiaknázása, az elkerült

ÜHG kibocsátás hosszú távon rentábilis lehet az ország számára. Az energiapolitikában,

mint a modellezésünk eredményei mutatják, megvannak a lehetőségek erre.

Éghajlatvédelmi

Kőolaj

Szén

Földgáz

Primer energiafelhasználás, PJ

Biomassza, tűzifa

Egyéb megújuló

(szél, víz, nap,

geothermia)

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 53

Atomenergia

Villamos energia

Import

2007 309,5 140,7 448,2 45,5 7,1 160 14,4 1125

2020 227 92 356 196 14 160 0 1045

2030 204 75 221 285 22 244 -20 1031

Éghajlatvédelmi

Összes üvegházhatású

gázkibocsátás, ezer tonna

CO2eq (LULUCF nélkül)

Összes ÜHG kibocsátás

ETS szektorokban

nem ETS szektorokban

Az EU-s célkitűzésekből

levezetett Mo-ra vonatkozó

ÜHG célkitűzések az éghajlatvédelmiforgatókönyvben,

ezer tonna

Magyarországra

vonatkozó cél

CO2eq

ETS szektorok célja

ETS-en kívüli szektorok

célja

Összesen

Várható hiány (prognosztizált

kibocsátás és a célérték

különbözete), ezer

tonna CO2eq

Összes CDM szükséglet

CDM szükséglet az

ETS szektorokban

CDM szükséglet a

nem-ETS szektorokban

2007 75 944

2020 62 579 19 906 42 673 71 813 17 878 53 935 -9 234 2 028 -8 225

2030 53 063 14 826 38 237 62 470 15 000 47 470 -9 407 -174 -6 964

10. Táblázat Az Éghajlatvédelmi forgatókönyvnek megfelelő energiafelhasználás, valamint üvegházhatású

gázkibocsátás, és azok viszonyai a célértékekkel 2020-ban és 2030-ban


Az Energia Éghajlat modell alforgatókönyvei

Hosszabb távon a bizonytalanságot a tervezett új atomerőmű megvalósulási ideje okozza, ill.

a csökkentési célok teljesítésének számonkérési eredményessége.

Az alforgatókönyv-változatok:

I. Alapváltozat + Paks II. nem valósul meg 2030-ig + EU-s célkitűzések teljesülnek

II. Alapváltozat + Paks II. megvalósul + EU-s célkitűzések felpuhulása

III. Alapváltozat + Paks II. nem valósul meg 2030-ig + EU-s célkitűzések felpuhulása

IV. Éghajlatvédelmi szcenárió + Paks II. nem valósul meg 2030-ig + EU-s célkitűzések teljesülnek

V. Éghajlatvédelmi szcenárió + Paks II. megvalósul + EU-s célkitűzések felpuhulása

VI. Éghajlatvédelmi szcenárió + Paks II. nem valósul meg 2030-ig + EU-s célkitűzések felpuhulása

A 25. ábra az energia-éghajlat modell által előre jelzett kibocsátásokat mutatja 2020 és 2030ban

az alapváltozat (szokásos üzletmenet) és az éghajlatvédelmi szcenárió esetében, illetve a

tervezett az új atomerőmű hatását.

Az új atomerőmű megépülésének szignifikáns hatása lehet a 2030-as ÜHG kibocsátási értékekre,

ugyanakkor ez a hatás nem olyan jelentős (2030-ban 1–1,5 millió tonna CO2eq). Látszik,

hogy az egyéb éghajlatvédelmi intézkedéseknek arányaiban várhatóan nagyobb lesz a

hatása. Feltételezhető, hogy az eddigi tapasztalatokból kiindulva reális esély van a célkitűzések

időközbeni felpuhulására. Ezen forgatókönyvek azt jelzik, hogy jelentősen megkönnyítheti

a célok teljesítését ennek bekövetkezése, ugyanakkor látszik, hogy Magyarországnak erre

vélhetően nem lesz szüksége, hiszen a nem-ETS szektorok jellemzően többlettel zárnak még

2030-ban is. Mint azt a 25. ábra mutatja, a 2007-es 76 millió tonna CO2eq kibocsátást még a

szokásos üzletmenet forgatókönyv szerint sem fogjuk túllépni sem 2020-ban, sem 2030-ban.

54

24. ábra Az energia-éghajlat modell által előre jelzett kibocsátások [17]

A legvalószínűbb változat továbbra is az Alapváltozat, több ok miatt, ezek:

A 2009. decemberi koppenhágai globális klímacsúcs eddig nem tűnik áttörő erejűnek.

Vélhetően nem lesz olyan horderejű globális megállapodás, amelynek következtében az

EU átváltana a -30%-os célkitűzésre. Ezért jelenleg az Alapváltozatot tekintjük valószínűbbnek

szemben az Éghajlatvédelmi szcenáriónál.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A világgazdasági válság jelentősen visszafogta az energiafelhasználást az EU-ban, és ennek

megfelelően az üvegházhatású gáz kibocsátás is csökken. Amennyiben a recesszió

utáni fellendülés kimagasló lesz, úgy mégis elképzelhető a kitűzött célok felhígítása. A

célkitűzések felhígulására 2020 után nagyobb esélyt látunk, bár ezzel szemben hat, hogy

addigra vélhetően egyre kézzelfoghatóbbak lesznek az éghajlatváltozás jelei.

Egy tervezett atomerőmű körül természetszerűleg mindig nagyok a bizonytalanságok.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy Magyarországon ebben a pillanatban a megvalósulás irányába

hatnak a következők: magas energia-importfüggőség, elfogadott jogszabályi háttér,

klímavédelem, talán nem erősödő lakossági ellenérzések. A legjelentősebb nehézség természetesen

a rendkívül magas tőkeköltség.

III.3 AZ EU KUTATÁSI PROGRAMOK ÁLTAL FELVÁZOLT JÖVŐKÉP MAGYARORSZÁG

SZÁMÁRA

III.3.1 A RES 2020 modell szerinti becslések 2020-ig

Jelenlegi helyzet

A modellvizsgálatok alapos feltárása és helyzetértékelése megtörtént a RES-E-re, azaz a

megújuló bázison termelt villamos energia szerkezetére (arányaira) előbb az EU-15 országai,

majd a 12 újonnan csatlakozott tagországra (lásd 25. ábra, 26. ábra) a 2001-es bázisévre vonatkozóan.

Az alapító tagországok szerkezete igen változatos, jóval több korszerű technológiát

valósított meg az újonnan csatlakozottakéhoz képest (szélenergia, szerves hulladék, biogáz

stb.), mégis még ezekben a fejlett országokban is a hagyományos nagyteljesítményű vízerőmű

hasznosítás dominál (62%-ban), az utóbbiaknál pedig ugyanez a technológia 75,1%-ban.

Magyarország 8 évvel ezelőtti struktúrájában jóval kevesebb a nagy- és kisteljesítményű

vízerőművi potenciál a Közép-európai régió országaihoz képest, ami a kihasználatlanságot

jelenti, ugyanakkor jelentős, közel 50%-os hányadot mutattak ki a szilárd biomassza hasznosításra,

amely téves információra alapozódott, mivel 2001 évben még csak hagyományos

egyedi hőenergia-előállításra használták, erőművi hasznosítás csak 2003 évtől kezdődött (korszerűtlen

technológiával és károsanyag-kibocsátással), s aránya napjainkban még inkább dominálóvá

vált.

25. ábra Az EU-15 első tagállamainak RES-E aránya a teljes megvalósult potenciálon belül [6]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 55


56

26. ábra Az EU-12 újonnan csatlakozott országainak RES-E szerkezetei és arányai a teljes megvalósult

potenciálon belül [6]

Középtávú (2020-ig terjedő) prognózisok

Óriási arány és szerkezetváltást vetítenek előre az EU-15-ök tagállamai (lásd 27. ábra), ahol

valamennyi – mintegy 11-féle technológia megjelenik az egyes országok szerkezetében, természetesen

más-más mértékben és arányban, de jellemzően a vízenergia ugyanazon volument

tartva, aránya: 4%-ra zsugorodik majd 2020-ig. A tengeri szélenergia, a biomassza, a szárazföldi

szélenergia kap majd jelentős dominanciát közülük.

Az újonnan csatlakozott országokban is lecsökken a vízenergia bázisú erőművi arány (lásd

28. ábra), s átveszi az uralkodó szerepet 5,2%-kal a szilárd biomassza a 12 ország kétharmadában

(8 országban), ami nem csupán a mező- és erdőgazdasági hulladékok, melléktermékek

hasznosítását célozza, hanem a korszerűtlen technológiák továbbélését vetíti továbbra is előre.

A Magyarországra vonatkozó prognózis [8] a mintegy 70%-os szilárd biomassza bázisú

erőműre +15%-os biogázra vélhetően egy extrém változat átvételét jelenthette, mivel ténylegesen

a becsültekhez képest jóval arányosabb szerkezet várható a keresleti oldalon (pl. jóval

több szélenergia, napenergia, vízenergia) és különösen nagy arányú geotermikus energiatermelés

belépése, amely ebből az európai prognózisból teljesen kimaradt.

27. ábra Az E-15 első tagállamainak 2020-ra becsült, bővített (addicionális) RES-E potenciál arányai és a

teljes szerkezeten belüli megoszlásai [8]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


28. ábra Az EU-12 újonnan csatlakozott országainak 2020-ra becsült, bővített (addicionális) RES-E potenciál

arányai és a teljes szerkezeten belüli megoszlásai [8]

III.3.2 Az Inteligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák 2009 (Country

Profiles) változatai

HUNGARY Magyarország Megújuló Energia Profilja

Az Európai Unió valamennyi tagállamára egységes tematika szerint kialakított értékelés készült

az ország jelenlegi (2007) és a távlati (2020 évi) időszakra becsült megújuló energia

átalakítási termelésére, részleteiben külön a villamos energia, külön a hőenergia és külön a

közlekedési energia átalakítások alakulására, egy igen tömör ábra táblázatos összefoglalóba

sűrítve (lásd 29. ábra).

A 2020 évre vonatkozó prognózis értelmében [18] Magyarországnak összesen mintegy

5,226 Ktoe reálisan hasznosítható potenciállal kell kalkulálni ahhoz, hogy a célt teljesíthesse,

ami 218,84 PJ/év-nek felel meg, ami a jelenlegi hazai többféle korábbi prognózisoknál

jóval nagyobb érték, vélhetően mivel a 2020 évre prognosztizált teljes éves becsült felhasználást

a mainál jóval nagyobbra valószínűsítették.

A teljes becsült megújuló forrás-átalakításokkal nyert összeg elemeit vizsgálva megállapítható,

hogy a becsült szerkezetben aránytalanul nagy hányadot tesz ki a biomassza különböző

fajta hasznosításmódjainak (6-féle) összegéből kapott mintegy: 71,3%. Méltatlanul kevés a

szélenergiára (4,5%), a fotovillamos (4,4%) és a vízerőművi hasznosításokra (3,75%) becsült

volumen, ill. ezek hányadai, dicséretes ellenben, hogy a geotermikus hő- és

villamosenergia-termelésre már megközelítően kellő volument valószínűsítettek (összességében

20%-ot), amely azonban még mindig kevesebb, mint a reális, preferálható részvételi

hányad közép és hosszú távon.

A RES Megújuló Energiaforrások Támogatási Politikája

1. RES-E Megújuló energiaforrás-alapú villamos energia támogatása

Országos szinten a fő támogatási eszköz lett a feed-in tariff, az EU strukturális alapok addicionális

eszközeivel. A RES iparnak az immaterális helyzete alacsonyabb, mint az EU szintű

átlagos prémium ár és a fosszilis erőmű szektorhoz képest eltérő érdekeltségű a fejlesztés sebessége,

a program alá esik, nagyobb teret engedve mindenekfelett a nemzetgazdasági stratégiának

és a versenyelőnyöknek. A zöld mozgalmak, és a fenntarthatóság egyre inkább napi-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 57


enden van, az új LMP párt segítségével, s azok fő sikereivel. A regionális alapítványokat

központi alapokból finanszírozzuk, közösen finanszírozva az EU Strukturális Alapokkal.

Magyarország Megújuló Energia (RES) Profilja

29. ábra ÖSSZEFOGLALÓ – Magyarország Megújuló Energetikai Célja, Termelése és Potenciálja [18]

58

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A nemzeti politika domináns marad, főleg a maga regionális behatárolt megvalósítási eredményeivel.

RES HC Megújuló fűtés-hűtési energiahasznosítás támogatása

Különböző beruházási támogatási eszközök ismeretesek a megújuló fűtés-hűtésre. Ezek is

erős piaci versenyben állnak a gázzal, amely kemény betörést jelentett a 2009 évi gázárcsökkenés

miatt, például.

RES-T Megújuló energiabázisú bioüzemanyag támogatása

A bioüzemanyagok főleg az export piacot célozták meg.

III.3.3 A PAN EUROPEAN TIMES MODEL FORRES 2020, és a Magyarországra

készített becslések

Bevezetés

Ebbe a fejezetbe a RES 2020 projekt magyarországi eredményeinek modellezési leírása

került. [10]

Röviden megismételve a kapott magyar stratégia szcenárióit, a következő elemzési eredmények

tehetők (megjegyezve, hogy a „Policy package”, mint szcenárió változat nem értelmezhető

mint RES fejlődési alternatíva megnevezés, sem úgy, mint „csomag”, mivel a nemzetközi

gyakorlatban konzisztens belső tartalmú prognózisokat szokás korrekt módon megadni).

A BaU forgatókönyv a gyakorlatban a jelenlegi energiapolitikán alapszik (anélkül, hogy

tartozéka lenne a 2008 januári energia és klíma csomagnak). Részletes információk erről a

sajátos megújuló energiapolitikáról és potenciálról külön készült (D2.2 és D2.3) referencia

dokumentumban találhatók meg.

A RES i.e. Megújuló Energia forgatókönyv-változat 2020-ig, amely már figyelembe

veszi a 2008 January Európai Energia és Klíma csomag célkitűzéseit. Ebben a megújulók

RES) növelését 20%-ra és az üvegház-hatású gázkibocsátások (GHG) csökkentését az európai

szintre. Magyarország részére ez 13%-os RES aránynövekedést jelent 2020-ig és a

CO2 kibocsátások max. 10% növekedését a 2005 évhez viszonyítva mindazon ágazatokban,

amelyek nem esnek az Európai Emisszió Kereskedelmi sémák hatáskörébe.

RES-T; Megújuló Energiaforrás Kereskedelmi forgatókönyv, amely tényleges kereskedés

a megújuló bázison termelt villamos energiával, vagy virtuális kereskedelmi mechanizmus

az adott helyen. Ezt is az EU 2008 januári irányelvei határozza meg, egy későbbi

módszer alkalmazásával.

RES-Klíma forgatókönyv, amelyben a megújuló energiabázisú villamos energia átalakítók

aránya eléri a 30%-ot és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése is 30%-os, a

20% helyett.

Nemzeti Energia Rendszer és a Megújuló Energiapolitikák (RES policies)

Rövid áttekintést adva a jelenlegi megújuló energiahordozói helyzetről a Magyar Energia

Rendszerben, a következő megállapítások tehetők:

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 59


Kulcsszámok:

60

A megújulók (RES) részaránya a teljes energiafogyasztásnak 4,87%-a volt 2006-ban. A

biomassza a fő RES forrás, a több mint 89% arányával, ezt követi a geotermikus hőenergia

(82%) és a vízenergia (17%).

A RES aránya a végső energiafelhasználásnak 4,3%-a volt 2005-ben.

A megújulók (RES) aránya a villamos energia termelésben 3,7% volt 2006-ban és 4,3%

volt 2007-ben.

A bioüzemanyagok aránya a közlekedési szektorban 0,28% volt 2006-ban.

Magyarország energia importfüggősége 63% volt 2005-ben.

Kötelező vállalások az új 200848 sz. RES Keretirányelv szerint:

13%-os RES arány a végső energiafelhasználásban, 2020-ban

10%-os bioüzemanyag aránya a közlekedési energiafelhasználásban 2020-ig

Előirányzott mutatók a RES-elektromos 200149. Európai Direktíva szerint:

3,6%-os RES arány a teljes energiafelhasználásban 2010-ben.

Előirányzott mutatók az Európai 200350 sz. Bioüzemanyag Direktíva szerint

5,75%-os bioüzemanyag-felhasználás a teljes közlekedési benzin és dízelolaj felhasználásból

2010-ben.

Nemzeti kötelezettségek

A Magyar Energia Takarékossági és Energia hatékonyság-növelési Cselekvési Program

vállalta, hogy a megújuló energiafelhasználási arány a teljes felhasználás 6%-át éri el

2010-ig.

További előrehaladás a célok eléréséhez:

A RES-E 3,6%-os cél már teljesült, ebből 2004-ig 2,24%-kal, 2005-ig 4,6%-kal, 2005ben,

majd 3,7%-kal 2006-ban, végül 4,3%-kal 2007-ben.

Megújuló technológiai felfutás

A következőkben bemutatásra kerülnek mindazok az eredmények, amelyeket a modell forgatókönyvi

elemzései mutattak ki.

Primer és végső energiafelhasználások

Az elsődleges energiafogyasztások általánosságban szerény növekedéssel jellemezhetők, azaz

a 2000 évi 1054 PJ-ról 2020-ig a teljes fogyasztás 1102 PJ lesz (+48 PJ növekménnyel) a

RES 30% forgatókönyv szerint.

A BAU forgatókönyv változatban +137 PJ növekmény várható, azaz a teljes fogyasztás

1191 PJ lesz 2020-ban. A négy vázolt forgatókönyv mindegyikében középtávon fokozatosan

csökken a szénfelhasználás mértéke és aránya (lásd 30. ábra). A földgáz felhasználás szerényebb

növekedése várható, ahol a megújuló energiafelhasználási hányad növekedik. A nukleáris

bázisú erőművi termelés középtávon változatlan, stagnáló (12–13%). Valamennyi forgatókönyvi

változatban a megújulók részaránya 2020-ig eléri a 12%-ot. A vázolt értékek és arányok

az elmúlt 3 év változásai, energiapolitikai újabb döntései következtében aktualizálásra

szorulnak (a vállalt min. 13%) az atomerőmű fejlesztés, a klímaváltozás kapcsán előtérbe került

technológiák preferenciái stb. miatt így a további struktúraelemzésektől is el lehet tekinteni.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Elektromos energiatermelés

30. ábra Primer energiaellátási prognózis [10]

A villamos energia igények növekedése és a csökkenthető import miatt meg kell növelni a

hazai villamosenergia-termelést a jelenlegi (2000 évi) mintegy 33 TWh össztermelésről

40 TWh-ra 2015-ig (lásd 31. ábra). A növekedést földgáz bázison és a megújuló energiaátalakítások

növelésével tervezi Magyarország. A nukleáris és szénbázisú termelés alig változna,

legfeljebb ott csökken a szénhasznosítás, ahol az igényesebb, hatékonyabb technológiák iránti

igény ill. a karbonmentes változatok ezt elérik (lásd a RES-t és RES 30% változatokat).

Ugyanezen igényes és összvolumenében csaknem stagnáló villamos energia igények (max. 37

TWh/év 2020-ban) esetében a megújuló bázisú energiaátalakítások részaránya elérheti a 23%ot

és 25%-ot is. Idáig ezek a korábbi prognózisok még megállják helyüket napjainkig is,

azonban a megújuló villamos energia átalakításokra prognosztizált struktúrajavaslatok (lásd

32. ábra) legfeljebb 2010-ig tekinthetők reálisnak és életszerűnek (a változatlan kismértékű

víz- és szélenergia hányadaikkal).

Mind a korszerű technológiai választék, mind a hazai megújuló energiaforrás potenciálok és választékuk

egy jóval kiegyensúlyozottabb és arányos struktúrát teremthetnek meg, a vázolt

szilárd biomassza túlsúlyos szerkezettel szemben, ahol a geotermikus és szélenergia hasonló

arányú lehet, mint a biomassza bázisú átalakítás, amellett a vízenergia, a napenergia és a biogáz

ugrásszerű növekedését sem szabad ebből a középtávú struktúrából kizárni, ill. háttérbe szorítani,

különösen a vizsgált időszak végén, a 2015–20 közötti rövid távú időszakban.

31. ábra Teljes energiatermelési korábbi prognózis [10]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 61


62

32. ábra Megújuló energiabázisú termelt villamos energia volumenek és szerkezeteik az egyes forgatókönyvi

változatokban [10]

Hőenergia termelés

Magyarországon a hőenergia előállítása nagyrészt – 73%-ban – földgáz tüzelőanyaggal történik

(2000-ben), amely az akkori prognózis szerint konstans marad a vizsgált időhorizonton

belül, a második fontos energiahordozó a szén (9%-os 2000-ben), amely vélhetően még növekedik

2020-ig 14%-ra, hazai forrásbázison (lásd 33. ábra) némely változat esetén (pl. a BAU

és a RES forgatókönyv szerint). Téves azonban azt feltételezni, hogy a RES-T és RES 30%

változatokban ez a növekedés fenntartható-e, sokkal inkább a jelenlegi arány stagnáltatása,

vagy csökkentését kellett volna már a korábbi prognózisokban is szerepeltetni.

33. ábra A teljes hőtermelés korábbi becsült volumene és szerkezete [10]

A megújuló energiabázison termelt hőenergia termelés prognózisa és aránytalanul nagy biomasszát

feltételező szerkezete (lásd 34. ábra) mára éppúgy aktualitását vesztette, mint a villamos

energia termelési korábbi struktúra javaslat. Egyáltalán nem számol ugyanis a geotermikus

energia bázisú fűtőművek elterjedésével, amely kiválthatja a közép és kisvárosi

távhő, közelhő ellátásokat. Másrészről az egyedi hőellátások (fűtés-hűtés-HMV) korszerű

hőszivattyús technológiák elterjedésével hazai földi hőáramra alapozva. Hibás a struktúrában

megnövekedő villamos energia bázisú hűtés felvételei is, amelyet jóval olcsóbban lehet

hőszivattyús (főleg földgázindítású) rendszerekkel megoldani.

Méltatlanul kevés volumennel szerepel a naphőenergia hasznosítása, amely tudvalevően

kedvező potenciális adottsága az országnak, szemben az igen korlátozott biomassza volumenhez

képest.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


34. ábra A megújuló energiahordozói bázisú hőenergia-termelés becsült volumene és szerkezete [10]

Közlekedés tüzelőanyagai

A közlekedés a végső energiafelhasználásból 136 PJ/év volumennel részesedett 2000-ben,

amely igény 2020-ra mintegy 170 PJ-ra növekedik a prognózisok szerint, amelyből az Európai

Irányelvek és hazai vállalások értelmében 15 PJ volument megújuló energiából (biodízel,

bioetanolból) és villamos energiából kell létrehozni (10%-ot), illetve a RES 30% változatban

további 4 PJ-t. Valamennyi változatban ez a 4 PJ villamos energia átalakítással nyert hajtóenergiaként

szerepel a prognózisokban, ugyanakkor a hazai szerkezetből kimaradt a hidrogén,

mint legkorszerűbb és karbonmentes hajtóanyag, amelynek bevezetésével számolni lehet

2020-ig hazai termelői bázison.

Kereskedelmi és importfüggőség

Magyarország 2005-ben energiafogyasztásának 63%-át importból elégítette ki. A fő tüzelőanyag

ebből a földgáz volt (262 PJ 2000 évben) és a kőolaj (227 PJ 2000 évben). A tradicionális

BaU forgatókönyv szerint 2020-ra ez az igény 433 PJ-ra emelkedik, a kőolaj és szén

import is alig növekedik. A fosszilis és a villamos energia import főleg az EU-27 tagországon

kívüli államokból származik. A biotüzelőanyagokat középtávon az európai kereskedelembe

belépve kívánja exportálni.

Energiapolitika befolyása a károsanyag-kibocsátásra és a költségekre

Általánosságban kijelenthető, hogy Magyarország teljes CO2 kibocsátása a bázisévtől (2000

évben 54 millió t) 2010-ig 56 millió tonna olajegyenérték és a BaU forgatókönyv szerint

58 millió lesz. A RES szcenárióban 2015-ig ennél valamivel kevesebb (56 millió t) és legkevesebb

a RES-30% klíma forgatókönyv szerint (54 millió t) (lásd 35. ábra), amely 2020-ig 47

millió t-ra csökken.

A bemutatott struktúrához képest az aktualizált megújuló energiahasznosítási stratégia változatai

kedvezőbb volumeneket és arányokat mutatnak majd ki mindkét szektor (ETS, nem

ETS) esetében mivel mind az erőművi átalakítási technológiákra, mind a lakosságikommunális

szektor energiaellátási technológiáira kedvezőbb javaslatok épülnek be a Cselekvési

Tervbe.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 63


64

Költségek

35. ábra CO2 kibocsátási prognózis [10]

A modell szerinti költségbecslések nem mutatnak szignifikáns különbözőségeket, így nem is

tekinthetők valódi változatoknak, legfeljebb a RES és a RES-30% jelű szcenáriók között jelentkezik

eltérő tartalmi és költségkülönbség (lásd 11. Táblázat).

BAU RES RES-T RES-30%

System Costs tem Costs (billion €) 445.9 444.8 445.2 446.2

11. Táblázat Költségbecslés a forgatókönyv-változatokra [10]

A legkorszerűbb forgatókönyv szerinti fejlesztési költség a legnagyobb (446,2 billion EURO),

ezután következik a tradicionális technológiájú, energiahatékonyság szempontjából is kedvezőtlen

BAU változat, ill. az ez utóbbival csaknem azonos költségű RES-T változat becsült

költsége, azaz 280 Ft/EUR-val számolva a nagyságrend: 124.600 – 124.880 mrd Ft. Ez nagyságrenddel

nagyobb a hazai korábbi, ill. a jelenlegi prognózisokhoz képest is (amely: 2200 –

3500 mrd Ft között változnak a későbbi fejezetek kimutatásai szerint).

Végkövetkeztetések

A korábban készült modell vizsgálat szerint Magyarországon a megújuló energiahasznosítások

növekedésében a biomassza játszik domináns szerepet, mint preferált technológia a hőtermelésben

éppúgy, mint a biotüzelőanyag előállításban a közlekedési ágazatban. Így nettó

exportőrré válhat biotüzelőanyagaival, az EU RES politikájával összhangban.

Az ambiciózus RES-30% változatban a klímával kapcsolatos célok növelése önkéntes vállalásnak

tekinthető éppúgy, mint ahogy ebben a változatban a megújuló bázison termelt villamos

energia arány eléri a teljes termelésnek max. 25%-át. Függetlenül az ország éghajlati és

megújuló energia politikájából, Magyarország megmarad villamos energia nettó importőrnek,

de várhatóan kiterjesztheti exportját is az Európai megújuló energiapiacra.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


IV. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL VIZSGÁLAT

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gondozásában, a különböző bizottságok, albizottságok

[23][29][32][33][39][40], szervezeti keretei között a közelmúltban foglalkoztak a megújuló

energiaforrások elméleti és hazai szinten lehatárolható fogalmainak és volumeneinek

meghatározásával.

A földi élet léte és hasznosítható erőforrásai a Nap sugárzási energiájától függően kimeríthetetlennek

tekinthetők, mivel a NAP energiapotenciáljának a Földre érkező nagysága

1.524.000 Exajoule/év nagyságú (1 EWh = 10 12 kWh), amelyhez képest a világ energiafelhasználása

mindössze: 100 EWh (lásd 36. ábra).

Forrás: Renewables for Power Generation Status-Prospekt 2003 IEA/OECD

36. ábra A legfontosabb megújuló energiák potenciálja a világon egy évben

Az emberiség ebből az óriási potenciálból, mesterséges eszközökkel, különböző átalakítási

technológiákkal a jelenlegi ismeretek szerint különböző energiapotenciálokat képes „befogni”,

elméletileg hasznosítani, mint megújuló elméleti energiaforrásokat. Ezek között legnagyobb

mértékű a szélenergia, a maga becsült 30.800 EWh volumenével (lásd 36. ábra), ezt

követi a hullám és tengervíz energiája, majd jóval behatároltabb a biomassza és a vízenergia

globális volumene.

Ezek eloszlása azonban a Földön, majd a vizsgált földrészeken, országnyi területeken igen

különböző. Magyarország viszonylag kedvező klimatikus adottságai (nap és szélerő viszonyai),

továbbá igen kedvező földtani és vízföldtani (geotermikus) adottságai, továbbá mérsékelt

vízkészleti viszonyai következtében relatíve jelentős elméleti megújuló energia potenciális

adottságokkal rendelkezik, amelyből jelenleg csak olyan kevés mennyiséget hasznosít,

amely az ország teljes energiafelhasználásának alig több mint 5%-át elégíti ki.

Itt célszerű bevezetésül azt a fogalmi rendszert is rögzíteni (lásd 37. ábra), amely az egyes

energiapotenciálok közötti megkülönböztetést határozza meg.[20] Ennek értelmében az elméleti

potenciál (amely alatt a jelenlegi ismeretek szerint „fizikailag rendelkezésre álló energiamennyiséget”

kell érteni az adott területen) magába foglalja az átalakítható, vagy konverziós

potenciált (amely az „adott technológiai szinten kiaknázható"”, ezen belül felöleli a

technikai, a gazdasági és a fenntartható potenciál volumeneket is.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 65


A technikai potenciál (a „strukturális korlátok között műszakilag reálisan kiaknázható”) az

ismert technológiákkal megvalósítható volumen, amely még mindig nagyobb, mint a gazdasági

potenciál (amely a „gazdaságosan kiaknázható potenciált” jelenti). A gazdasági potenciálhoz

képest a ténylegesen (reálisan) hasznosítható ún. fenntartható potenciál (azaz a „társadalmi-ökológiai

tényezőkkel összhangban kiaknázható potenciál”) még kisebb, még jobban

behatárolt, pontosabban csak valamivel több, mint amit az adott vizsgálati időszakban célértékként,

ill. realizálható, hasznosítható potenciálként fogalmaznak meg, pl. egy középtávú

stratégia szintjén.

66

37. ábra Elméleti potenciálok [ ]

IV.1 HAZAI ELMÉLETI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL

Elfogadva az MTA által bevezetett fogalom-meghatározásokat, jelen munkához ezek adaptálása

olyan módon történt, hogy a fenntartható potenciál alatt, azaz a műszaki-gazdaságitársadalmi-ökológiai

szempontokkal összehangolt, fenntartható potenciál alatt vagy a hoszszú

távon, azaz 2030-ig megvalósítható, hasznosítható megújuló energiavolument értelmezzük,

vagy a középtávon a célértéknek egy esetleges megemelt nagyságát (pl. 13% helyett pl.

20%-ot), majd ezen belül a középtávú, 2020-ig realizálható potenciállal, mint célértékkel

dolgozunk (ennek besorolási helye a 38. ábrán azonosítható be).

38. ábra A Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv keretében realizálható megújuló energiapotenciál

helye a potenciálok hierarchiájában

Erre a finomított megkülönböztetésre azért volt szükség, mert a távlati tervek tematikus rendje

általában hosszú távra adja meg prognózisait Európában és a világon, s ebből bontja

vissza a középtávú – max. 10 évre szóló – konkrétabb célokat és cselekvési terveit. Magyaror-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


szág szempontjából azért sem közömbös egy nagyobb potenciálban gondolkodó távlati tervezés,

mivel az európai országok átlagos 20%-os vállalásával szemben, a jelenlegi 13%-os hazai

minimális vállalás teljesítését követően fel kell majd zárkózni – valamivel hosszabb távon –

az európai vállalási magasabb szintre, egyrészről.

Másrészt a most megjelent, az EU új gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiája: az EU

2020 Stratégia, s annak 20/20/20%-os klíma és energetikai célkitűzései is vélhetően rövidesen

elvárják majd a nagyobb arányú hasznosítást, illetve a készülő új európai Energia Akcióterv

is az előbbi összehangolásával adja meg a vélhetően megnövelt célokat és prioritásokat.

IV.1.1 Magyarország elméleti napenergia potenciálja, sugárzáseloszlásai

A Napban végbemenő termonukleáris reakció hatására energia szabadul fel, amely a Nap felületéről

sugárzás formájában távozik a világűrbe. Az évente lesugárzott energia értéke

1,2.10 34 J, amely kb. 1%-on belül állandó. Földünkre ebből a hatalmas energiából 2.10 24 J

jut évente, amely több mint tízezerszerese a Föld teljes energiaigényének. A Föld pályájának

excentricitása miatt ez az energia éves viszonylatban kb. 3%-kal változik. Átlagos

Föld-nap távolság mellett a Föld légkörén kívül a sugárzásra merőleges felületen időegység

alatt átáramló sugárzási energia átlagértéke 1353 W/m 2 , amelyet nap-állandónak (solar

constant) is szokás nevezni. Ez az érték a leggyakrabban használt más mértékegységekben a

következő: 1940 Langley/perc, 1940 cal/cm 2 .perc, ill. az angolszász irodalomban gyakran

használt mértékegységben kifejezve 428 BTU/ft 2 .h. A földkörüli pályán működő fotovillamos

berendezések tervezésénél ezek az értékek irányadóak. A Föld felszínére érkező sugárzást

azonban számos egyéb tényező – mint például a földrajzi helyzet, atmoszférikus viszonyok,

napszak stb. befolyásolja.

A Nap sugárzásának spektrális eloszlását közelíthetjük egy 5762 o K -en izzó fekete test sugárzási

spektrumával. A pontos sugárzási spektrum az 1970-es években a Földön kívüli mérések eredményeinek

kiértékelése alapján született meg. A Nap sugárzásának energiahordozói a fotonok.

A fotonok közül egyes meghatározott hullámhosszúak a Földet körülvevő légrétegen áthaladva

a gázatomokon-gázmolekulákon abszorbeálódnak. 0,38 hullámhossz alatt (ibolyántúli

tartomány) a felső légrétegek ózontartalma, valamint az oxigén és nitrogén okoz jelentős abszorpciót.

Ebből adódóan Földünk felszínén a 0,3 -nál rövidebb hullámhosszú sugárzás intenzitása

általában igen alacsony. A spektrum látható tartományában – 0,38 – 0,74 hullámhossz

között – az abszorpció csak kisebb mértékű. 0,74 hullámhossz fölött (infravörös tartomány) az

abszorpciót a légkörben lévő többatomos molekulák, a víz és a széndioxid okozzák.[21]

A Napból a vízszintes felületre jutó teljes sugárzási energia fajlagos értékét globál sugárzásnak

nevezzük. Derült időben a globál sugárzás két összetevőre bontható: a direkt sugárzásra,

amely közvetlenül jut, a megfigyel helyre a napból, valamint a diffúz sugárzásra,

amely a levegő alkotórészein történő szóródás után érkezik a felszínre. Borult időben a globál

sugárzást csak a diffúz sugárzás alkotja. [22]

Egy nap folyamán a felületegységre érkező sugárzási energiát a sugárzás intenzitásának

integrálásával kapjuk. Az időjárás változásától függően különböző napi fajlagos energiamenynyiségek

érkeznek, és ezek összege eredményezi az éves viszonylatban beérkező energia

mennyiséget. A különböző földrajzi pontokon lévő meteorológiai állomások mérik a vízszintes

felületre beérkező napi sugárzási értékeket és általában hónapokra átlagolva adják meg.

[22]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 67


A következőkben e vázolt adatok felhasználásával készültek a kWh/m 2 nap-ban megadott sugárzáseloszlások

ábrái az ország különböző pontjain vízszintes felületen mért teljes vagy

globál sugárzás átlagértékeket az év különböző hónapjaiban (lásd 39. ábra).[22] A 40. ábra

ábrázolja a különböző mérési helyszíneken a globál sugárzás napi fajlagos értékét egész évre

átlagolva.

68

kWh/m 2 nap

7

6

5

4

3

2

1

0

1958-1972 között

jan. feb. márc. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. dec.

Sopron Keszthely Siófok Pécs Martonvásár Budapest

Kecskemét Szeged Tiszaörs Békéscsaba Debrecen Kisvárda

39. ábra Magyarország különböző mérési pontjain a globál sugárzás napi fajlagos átlag értéke az év különböző

hónapjaiban [22]

kWh/m 2 nap

4,5

4

3,5

3

2,5

2

1,5

1

0,5

0

Sopron

Keszthely

Siófok

Pécs

Éves átlag 1958-1972 között

Martonvásár

Budapest

40. ábra Magyarország különböző mérési pontjain a globál sugárzás egész évre vonatkozó napi fajlagos

átlag értéke [22]

Az 1965-ig rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy

Magyarország területén a vízszintes felületen mért globál sugárzás napi átlagértéke

3,2–4 kWh/m 2 között volt, ami éves viszonylatban 1168–1460 kWh/m 2 értéknek felel

meg. Az újabb – és valószínűsíthetően pontosabb, de rövidebb időszakot felölelő – 1958–

1972 közötti – rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján pedig az állapítható

meg, hogy Magyarország területén a vízszintes felületen mért globál sugárzás napi átlagértéke

3,15–3,65 kWh/m 2 között van, ami éves viszonylatban 1150–1332 kWh/m 2 értéknek

felel meg. [22]

Az utóbbi eredmények alapján az mondható – és a későbbiekre nézve ezt célszerű kiindulási

alapnak tekinteni –, hogy a Magyarország területén a vízszintes felületen mért globál sugárzás

éves értékének helyi eloszlása a legnagyobb értékhez képest 14%-on belül van, amiből az a

következtetés vonható le, hogy az országos energetikai becsléseknél egy 1265 kWh/m 2 ,éves

átlagértékkel célszerű számolni, ami megfelel: 4,914 GJ/m 2 ,év értéknek.

Magyarország 93 ezer km 2 területére évente beérkező energia a Napból a fenti értékek

átlagával számolva tehát 1,16 x 10 14 kWh (ami megfelel 417.600 PJ/év energiavolumennek).

Kecskemét

Szeged

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010

Tiszaörs

Békéscsaba

Debrecen

Kisvárda


Magyarország 4x10 10 kWh éves villamos energia fogyasztásának ez az érték a 2900-szorosa,

illetve az országos teljes energiafelhasználásnak 417-szerese.

A napenergia közvetlen hasznosításának területei:

1. aktív szoláris-termikus energiahasznosító technológiák (beleértve a lakossági, kommunális

és ágazati – ezen belül kiemelten a mezőgazdasági – hőenergia-fogyasztókat ellátó

rendszereket);

2. szoláris fotovillamos energiahasznosító technológiák;

3. passzív szoláris termikus technológiák.

A program keretében az 1. és 2. számú hasznosító technológiákkal lehetett foglalkozni. Magyarország

hasznosító aktív szoláris-termikus potenciálja max. 50 PJ/év (ill. 48,815

PJ/év). Az aktív szolár-termikus technológiák a közvetlen hősugárzást hőhordozó közegek

segítségével alakítják át és szállítják a felhasználókhoz (főleg napkollektoros átalakítók révén).

A felhasználási cél lehet: fűtés, hűtés, használati vízmelegítés.

Az MTA becslések szerint a következő évtizedben beépíthető – hasznosítható – kollektor

felület mintegy: 32 millió m 2 lehetséges. Ugyancsak e forrás szerint; a mezőgazdaságban

várható hőenergiaigény belátható időn belül mintegy 15–16 PJ/év nagyságrendet tehet ki.

A szoláris fotovillamos technológiák telepítési lehetőségeire, felületméreteire végzett felmérések

és becslések kimutatása [23] szerint: mintegy 4051,48 km 2 építhető be kedvező feltételekkel,

azaz 405.158,06 MW kapacitás, amelynek teljes éves villamosenergia-termelése:

486x10 3 kWh/év, amely 1749 PJ/év fotovillamos energetikai potenciálnak felel meg (486

TWh/év).

IV.1.2 Magyarország elméleti geotermikus energiapotenciálja

A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb,

ezért hazánk geotermális adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló

földi hőáram átlag értéke 90–100 mW/m 2 , ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak.

Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedést jelentő geotermikus gradiens

átlagértéke a Földön általában 0,020–0,033 o C/m, nálunk pedig általában 0,042–

0,066 o C/m.

A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt

meg is haladja a 60 o C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 o C feletti hőmérsékletű

jelentős mezőket fednek le. Rendellenesen nagy mélységi hőmérsékletről tanúskodnak

a 3–6000 m mélységről készült felmérések, ill. becslések.

Magyarország területén a geotermális energia alapvető forrását a magma irányából fölfelé

irányuló konduktív hőáramlás jelenti.

A hazai kutatások bizonyítják, hogy a nagyobb energiafelhalmozódások nálunk is a föld belsejében

működő vulkáni tevékenységek következtében létrejött lemeztektonikai egységek

közötti szubdukciós zónák és törésvonalak mentén alakultak ki. Emellett kellő nagyságú, üledékes

eredetű víztárolónk, a porózus kőzetekkel feltöltött Kárpát-medence, mint kis entalpiájú

rezervoár jött létre, ahol meghatározott helyeken már közepes entalpiájú és nagyobb mélységi

hőmérsékletű, 90–150 o C túlnyomásos geotermális készletindikációk is megtalálhatók, amely

fluidumok a kutakból feltörve már villamosenergia-termelésre is alkalmas vízgőzt szolgáltatnak.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 69


A geotermikus energiakészletek becslésére többféle módszer és eredmény ismeretes.

1. „Statikus rendszerű” energiapotenciál becslés

A klasszikus statikus becsléshez alkalmazott [24] összefüggés szerint a hőmennyiség:

70

H0 = [(1-n)pmcm + n pvcv] (T2-T1)A z

ahol: n = porozitás; c = fajhő; T2, T1 = hőmérséklet a fedőben és a feküben; A = felület; z =

vastagság; m, v = indexek: kőzetmátrix vagy pórusfolyadék [Joule] (Müffler, Cataldi 1979)

Az adott térség termálenergiájának becslésére számos módszer ismeretes, amely a gazdaságos

kitermelési módra, a választott üzemelési időre illesztve, és a választható technológiához tartozó

főbb paraméterek figyelembevételével megállapítja, hogy mekkora a potenciális hőmennyiség

nagysága, ill. pontosabban: mekkora hányada termelhető ki. [25]

Ez a kitermelési tényező (R) legfeljebb 25% lehet, azaz a hasznos földtani vagyon (Hr) függ a

kitermelés és hasznosítás hatékonyságától és a visszasajtolt víz hőmérsékletétől:

Hr R1

ahol R1 = a kitermelés a hasznosítás hatékonyságától, a visszasajtolt víz hőmérsékletétől függő

állandó.

Kétkutas (termelő és visszasajtoló) kút esetén:

Tt

R1 0,

33

T

ahol Tt = a tározó hőmérséklete [ o C], Tin = a visszasajtolt víz hőmérséklete [ o C], To = felszíni

átlaghőmérséklet [ o C] (Haenel Staroste 1988).

A VITUKI közelítő becslései szerint az ország kitermelhető – elméletileg átalakítható –

geotermikus energiakészlete,[28] vagyona egyelőre mintegy 343 000 PJ, a jelenlegi

összigény 312-szerese, éves utánpótlódása a földi hőáramból 264 PJ/év. A felszín alatti vízkészletekkel

kitermelt jelenlegi összes hőmennyiség 26-38 PJ/évre becsülhető (a dinamikus

módszer szerint), amelyből 2,46 PJ/év a bányajáradék-fizetésre kötelezett energetikai hasznosítók

2003-ban bevallott fogyasztása. [24] A prognózisban (2004) nem szerepelnek az ország

területén folyó, koncesszióba adott CH-kutatások, közelmúltban bejelentett lelőhelyek eredményei,

melyek feltárására a szénhidrogének mellett ugyancsak jogot formálhatnak a külföldi

befektetők.

2. A jelenlegi lehetőség – elméleti készletszámítási módszerekkel (fuzzy aritmetika, Dubois

és Prade 1988, Szanyi 2005) végzett számítás szerint [26] Magyarország ismert és reménybeli

földtani vagyona 0–5000 m-es mélységtartományban 102.180 Exa-Joule (102.180.000

PJ). A vagyonnak mintegy 60%-át a medencealjzat 2500–5000 m mélységközben található

része tartalmazza, ahol a hőmérséklet a 250–300 o C értéket is elérheti. A legjobb hozzáférhető

negyedidőszaki képződmények legalább 4160 és legfeljebb 5380 EJ hőmennyiséget tárolhatnak,

amelyek fedezhetnék éves energiaszükségletük (ami 1 EJ/év) többszörösét (Szanyi

2005). Ezenfelül, jelenleg folyik az ismert és gazdaságosan kitermelhető „földtani ipari

vagyon” és tartalékvagyon becslése, az ismert, feltárt mezők és rezervoárok figyelembevételével.

Tudományosan bizonyított [27] (Rybach és társai), hogy a geotermikus energia „megújuló”

erőforrás, mivel a kitermelt hő és víz visszaáramlik, s az újra történő feltöltődés ezerszer

gyorsabban következik be, mint a kiaknázási időszak aránya (azaz három nagyságrenddel

t

H

T

T

in

o

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


gyorsabban).[25] Így a fenntartható termelés hosszú időn (100–300 éven) keresztül biztosítható,

megfelelő technológia és üzemvitel esetén.

Geotermikus energiahasznosítási lehetőségek

A bolygónk különböző területein megismert geotermikus energiaforrások számbavétele során

körvonalazódott, hogy alapvetően a következő képződmények, rendszerek alkalmasak energetikai

hasznosítás céljaira:[26]

A hidrogeotermikus rendszerek esetében a porózus, vagy repedezett kőzetekben található víz veszi át, közvetíti és

szállítja a felszínre a földi hőenergiát. Ez a hő eredhet vulkanikus – utóvulkanikus tevékenységekből (Izland, Új-Zéland,

Japán, az USA számos pontja, az olaszországi Larderello stb.) és lehet olyan tetemes mennyiségű, hogy forró, száraz

gőz formájában jelentkezik a felszínen. De eredhet abból az általános hőkiáramlásból is, mely a Föld belseje felől áramlik

folyamatosan, és amely bizonyos területeken – mint a Pannon-medencében is jóval magasabb lehet az átlagnál. Ennek

a típusnak a hasznosítása a legelterjedtebb, legjobban ismert és alkalmazható.

A „forró, száraz rendszerek” olyan kőzettípusokban alakulnak ki, melyek tömörek, vízzáróak – azaz nem tartalmaznak

a hőt átvevő vizeket. Számos olyan helye van a Földnek, ahol elérhető mélységben igen magas a kőzethőmérséklet,

de rendkívül tömör, vízszegény környezetbe. Elsősorban technológiai probléma a mesterséges repedezettség kialakítása

ezekben, ami alkalmas az odajuttatott víz befogadására. Akár kisebb nukleáris robbantásokkal is ki lehet alakítani ilyen

részeket a földkéregben, melyeket feltöltve kialakítható egy igen hatékony hőcserélő és kitermelő rendszer. A szakma

15–20 évre becsüli a módszer gazdaságos alkalmazási lehetőségeinek kidolgozási idejét.

A földkéreg számos helyén, viszonylag közel a felszínhez, fúrásokkal még elérhető mélységben magmakamrák találhatóak,

1000 o C feletti hőmérsékletű, képlékeny, vagy részlegesen megolvadt kőzetekkel telve. Hőenergiájuk megcsapolása

ugyancsak kísérleti, helyesebben elméleti fázisban van – de a lehetőség adott.

Az ún. geopresszurizált rezervoárok elég ritka képződmények, de az USA déli partvidékén olyan jelentős kifejlődéssel

bírnak, hogy számba vehető energiaforrásként ismertek. Tulajdonképpen nagy mélységben, tehát nagy nyomás alatti és

igen magas hőmérsékletű, igen magas sótartalmú vizek, melyek hőenergiáját csak fokozza a bennük oldott, igen magas

metántartalom hasznosításának lehetőségei is. Kitermelésük még nem folyik ipari méretekben.

A fenti besorolás szerint a hazai geotermális energiaforrások figyelembe vehető része az

első csoportba tartozik. A medence szerkezetének köszönhetően forró száraz képződményeink

csak igen jelentős mélységben valószínűsíthetőek, tipikus túlnyomásos, geopresszurizált

képződményeink pedig alig ismertek, így a felvázolt többi rendszerrel nem célszerű jelenleg

számolni.

A hazai viszonyok között a Kárpát-medencét feltöltő vastag üledéktakaró sok víztartó porózus-törmelékes

vagy repedezett karbonátos kőzetréteget tartalmaz, amely lehetővé teszi a hévíz

termelését és hasznosítását.

IV.1.3 Magyarország elméleti szélenergia potenciálja

A megújuló energiaforrások közül a napenergia elméleti potenciálja a legnagyobb a világon

(lásd 36. ábrát a fejezet elején). Ezt követi a szélenergia jelentős elméleti potenciálja. A szélenergia

nagysága arányos az adott térségben uralkodó szélsebesség harmadik hatványával. A

3

szélsebességtől függő energiasűrűség m 0, 5 v [W/m 2 ] összefüggés értelmében egy

hasznosító rendszer teljesítőképessége így a szélsebességen felül függ a levegő sűrűségétől, a

[kg/m 3 ]-től, továbbá a térségi uralkodó széliránytól, a szélirány gyakoriságától, a szélsebesség-mérés

magassági szintjétől, a szélsebesség napi, évi változékonyságától, a térség domborzati

viszonyaitól stb.

Az MTA kutatások értelmében az ország területére vetített elméleti szélenergia-potenciál:

36.000 PJ/év nagyságot tesz ki [29], ebből az átalakítható potenciál = 532 PJ/év (konverziós

potenciál) már nagyságrendekkel kevesebb, azaz a mai ismert technológiákkal átalakítható

volumen már belátható nagyságot tesz ki.

Tovább szűkítve, a betartandó védőzónákkal már az ország területének legfeljebb 7,7–7,8%nyi

területére szorítható a szélenergia hasznosítása, azaz a megkutatott megyék alapterület-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 71


ének több mint 90%-án nem lehetséges szélerőművek telepítése a jelenlegi szabályozások

szerint. Ezzel országos szinten elméletileg mintegy max. 60–65.000 MW névleges teljesítményű

szélerőmű telepíthető [30] a dán módszerben alkalmazott mutatórendszer szerint számolva.

A kelet-német tartományok első 10 éve alatt elért építésfejlesztési eredményeivel analóg

helyzetet feltételezve, 2010-ig mintegy 1842 MW szélturbina teljesítmény jöhetett volna

lére és 2017-ig 3900 MW szélturbina kapacitás, ezzel szembe a hazai nagytávú (2050-ig)

ágazati prognózisban 525–532 PJ/év szerepel, illetve a technikailag megvalósítható, becsült

potenciál mindössze: 60 PJ/év. Másrészről: az országos potenciális szélenergia 75 méteren:

204 PJ/év (Hunyár 2005), amelyből a hasznosítás egyelőre minimális (szélerőművi kapacitás:

176,9 MW/2009.04.07.). [31]

IV.1.4 Magyarország elméleti vízenergia potenciálja

A magyarországi folyók elméleti vízerőkészlete [32] mintegy E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel

jellemezhető, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az

50%-os tartósságú vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év

elméleti energiaérték rendelhető. A kisvízfolyások vízerőkészlete 50%-os tartóssággal

számolva ebből mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat

képvisel.

A potenciális vízerőkészlet 91%-át három fő folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további

9%-ot tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli.

Megnevezés Duna Tisza Dráva

Mura

Rába Hernád Egyéb Összes

Átlagos (50%-os) elméleti

vízerőkészlet (GWh/év)

5348 708 756 187 139 308 7446

Vízerőkészlet megoszlása % 72 9,5 10 2,5 1,9 4,1 100

72

12. Táblázat A magyarországi folyók potenciális vízerőkészlete [32]

Teljesítőképesség, MW Villamos energia, GWh Kihasz-

bruttó nettó gép termelt kiadott vásárolt nálás

h/a

Számítottenergiahordozó

TJ

Hatásfok

%

1 Kisköre 28,00 26,60 3 122,43 118,46 0,15 4373 440,7 96,8%

2 Tiszalök 11,40 10,80 3 40,47 39,18 0,15 3550 145,7 96,8%

3 Kesznyéten 4,70 4,40 2 20,88 20,68 0,03 4443 75,2 99,0%

4 Ikervár 2,44 2,40 5 9,19 9,19 0,05 3766 33,1 100,0%

5 Kvassay-zsilip 2,00 2,00 2 0,36 0,35 0,00 180 1,3 97,2%

6 Gibárt 0,50 0,49 2 3,66 3,66 0,00 7320 13,2 100,0%

7 Felsődobsza 0,49 0,48 4 3,26 3,26 0,00 6653 11,7 100,0%

8 Csörötnek 0,48 0,48 3 2,35 2,35 0,02 4896 8,5 100,0%

9 Körmend víz 0,40 0,38 2 2,46 2,46 0,00 6150 8,9 100,0%

10 Nyugati törpék, Jank 0,27 0,27 6 1,30 1,30 0,00 4815 4,7 100,0%

11 Magyarlaki Vízerőmű 0,24 0,24 1 0,93 0,93 0,00 3875 3,3 100,0%

12 Pornóapáti 0,16 0,16 1 0,33 0,33 0,00 2063 1,2 100,0%

13 Kapuvár 0,11 0,11 2 0,34 0,34 0,00 3091 1,2 100,0%

14 Szentpéterfa 0,11 0,11 2 0,34 0,34 0,00 3091 1,2 100,0%

15 Márialiget 0,11 0,11 1 0,26 0,26 0,00 2364 0,9 100,0%

16 Lukácsháza 0,11 0,11 2 0,98 0,98 0,00 8909 3,5 100,0%

17 Chernelházadamonya 0,04 0,04 1 0,16 0,16 0,00 4000 0,6 100,0%

18 Böcsi Duzzasztómű 0,02 0,02 1 0,00 0,00 0,00 0 0,0

Összes vízerőmű 51,6 49,2 43 209,7 204,2 0,40 4066 754,9 97,4%

Megjegyzés: egységesen 100% hatásfok a termelt villamos energiára vonatkoztatva Forrás: MAVIR

13. Táblázat Meglévő hazai vízerőművek kapacitása és éves villamosenergia-termelése

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A bemutatott jegyzék alapján megállapítható, hogy a potenciális adottságok kihasználtsága

minimális, mindössze 0,204 TWh/év.

Távlati vízerőművi tervezett fejlesztések helye, kapacitása és termelése

1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerőművek (duzzasztói kiegészítő) fejlesztések termelései

A Hernád folyóra 5 db kiserőmű, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel

A Sajó folyóra 5 db kiserőmű, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel

A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel

A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel

Összesen 19,5 MW 32,0 GWh I.

2. Meglévő duzzasztóművekbe építhető vízerőművi új fejlesztések becsült termelése

A Hármaskörös folyóra a Békésszentandrási

vízerőmű 4,34 MW telj. 12,5 GWh termeléssel

A Duna mellékágára a Tassi kis vízerőmű 1,60 MW telj. 3,1 GWh termeléssel*

A Duna folyóra: a Dunakiliti középvízerőmű 4,82 MW telj. 28,4 GWh termeléssel

A Tisza folyóra épült Kiskörei vízerőmű

bővítésével többlet: 26,0 GWh (össz. 30,8 GWh)

A Tisza folyóra épület Tiszalöki vízerőmű

bővítésével többlet: 12,0 GWh (össz. 24,0 GWh)

Összesen: 10,76 MW 80,0 GWh II.

* 2008-ban megvalósult

3. A tervezett további tiszai vízlépcsőkre alapozható új középtelj. vízerőművek becsült

termelése

Dombrád térségi vízerőmű 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel

Vásárosnaményi vízerőmű 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel

Csongrádi vízerőmű 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel

Összesen 56,0 MW 280 GWh III.

4. A nagytávra tervezett dunai vízlépcsőkre alapozott új nagytelj. vízerőművek becsült

termelése

A meglévő bősi nagy vízerőművi termelés (hágai ítélet nyomán) 1/3-át kitevő, Magyarországot

megillető kompromisszum szerint: 250,0 MW telj., 1000,0 GWh

Az adonyi vízlépcsőre épülő középerőmű 150,0 MW telj., 775,0 GWh

A fajszi vízlépcsőre épülő középerőmű 100,0 MW telj., 650,0 GWh

Összesen 500,0 MW 2425,0 GWh

A MEGLÉVŐ 200 GWh termeléshez a: TÁVLATI FEJLESZTÉSEKBŐL VÁRHATÓ

TÖBBLET-termelés: 2867 GWh, mindösszesen: 3,1 TWh, amely a kimutatott átalakítható elméleti

potenciálnak [39] kevesebb mint 1/3-a.

A Csongrádi duzzasztómű és vízerőműves változatának tervezése jelenleg folyamatban van, hasonlóképpen

vízerőművi kiépítését tervezik a Vajdaságban a törökbecsei meglévő duzzasztóműre.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 73


IV.1.5 Magyarország elméleti biomassza energia potenciálja

A hazai kutatási eredményekre alapozva elkészült rendszer és fenntarthatósági szemléletű

megközelítést [20] elfogadva a biomasszát a fenntartható energiagazdálkodás részeként

célszerű kezelni, amely megszabja, behatárolja annak energetikai hasznosítási lehetőségeit a

komplex ökológiai – társadalmi – gazdasági – műszaki ellátórendszeren belül, azon belül tekintettel

van az energiahatékonyság, a komplex „ellátási-lánc” követelményeire, a „munkamegosztás”-ban

megengedhető helyeire és saját értékeinek érvényesítésére is.

Ebben a komplex rendszerben a biomassza egy értékes, megújuló, de kimeríthető primer

energiaforrás, amely a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges,

másodlagos és harmadlagos az átalakítási technológiája szerint.

Világviszonylatban a biomassza a negyedik legelterjedtebb energiaforrás a szén, a kőolaj és a

földgáz után és a jelenlegi energiafogyasztás 14%-át fedezi világátlagban. A mezőgazdasági

eredetű energiaforrásokat megkülönböztetik, ill. osztályozzák: szilárd, folyékony

bioüzemanyagok és biogáz szerint. Magyarország, kedvező mezőgazdasági adottságai szerint

az átlagosnál nagyobb biomassza potenciállal rendelkezik. Nagysága számos, különböző

kutatási eredményt figyelembe véve, igen eltérő (lásd 14. Táblázat).

Számítást végzők Alsó érték Felső érték

PJ/év

MTA Megújuló Energia Albizottsága (2005–2006) 203 328

Energia Klub (2006) 58 223

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA, 2006) 145,5

FVM (2007) 260

Szélsőértékek 58 328

74

14. Táblázat Magyarország biomassza potenciálja

Az MTA által becsült 203 – max. 328 PJ/év átalakítható potenciál tekinthető [33] a leginkább

elfogadhatónak a szélsőséges változatok között, amelynek struktúráját is meghatározták.

A soproni kutatók [Dr. Marosvölgyi] merész, mégis mértéktartó becslése [34] szerint, a biomassza

hasznosítás összvolumenének energiatartalmára a következő struktúrát prognosztizálták

nagyobb távra:

„Dendromassza 56– 63 PJ/év

Növényi fő- és melléktermékek 74–108 PJ/év

Másodlagos biomasszák 19 – 23 PJ/év

Harmadlagos biomasszák 54–134 PJ/év

Összes biomassza 203–328 PJ/év

Figyelembe véve a különféle technikai és gazdasági korlátokat, hosszú távon (2030-ig) a

tényleges hasznosítás elérheti a 180–190 PJ/év szintet, ami az össz-energia primer energiahordozói

igény 17–18%-ának felel meg”.[13]

Egy középarányos becslés [35] szerint az ún. „hasznosítható” ún. konverziós biomassza potenciál

230,4 PJ/év értéket tart reálisnak (struktúráját lásd 15. Táblázatban).

Ismeretesek még olyan figyelemre méltó felmérések és becslések, amelyek az aktuális felhasználási

– általában egyoldalú – célok kielégítése érdekében (pl. energiaerdők telepítése,

biogáz-termelés felfuttatása földgáz helyettesítési céllal stb.) készültek, amelyek extrém értékeik

ellenére sem lépik túl a hazai konvertálható biomassza potenciál értéket.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Biomassza Mennyiség Energiatartalom

et/év

PJ/év

I. Tüzelési célú 154,8

Gabonaszalma 1 200 14,0

Kukoricaszár 2 500 30,0

Energiafű 600 7,0

Szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék 350 5,0

Energetikai faültetvény 2 500 38,0

Tüzifa/erdőkből 4 000 60,8

II. Bio motorhajtóanyag 55,8

Kukorica 2 000 24,0

Búza/rozs 1 800 21,6

Repce 460 7,0

Napraforgó 200 3,2

III. Biogáz 19,8

Hígtrágya, szerveshulladék 10 000 9,0

Silókukorica, cirok 3 200 10,8

Összesen 230,4

A 2007 évi TPES (1125 PJ) %-ában 20,5%

15. Táblázat A hasznosítható biomassza potenciál Magyarországon

Az erdőtelepítésre fokuszált felmérés [36] 210–370 PJ/év potenciált becsül az országnak arra

az 1,79 millió ha gyenge termőképességű talaján termeszthető energiaerdő hozamára, amely

ma jórészt kihasználatlan, vagy amelyen gazdaságtalan termelést folytatnak.

Egy másik nemzetközi Európai Uniós kutatási projektben (a REDUBAR EIE/221/SI.442663

számú) magyar részvétellel [37] keretében azt az extrém helyzetet vizsgálták, mikor is az országban

található összes biogáz előállítására alkalmas biomassza alapanyagot, annak teljes

mennyiségét ha biogáz előállítására használnák és a hálózatra táplálhatnák akkor az mekkora

földgáz volument „helyettesíthetne”.

A biomassza forrás típusa átlagosan

1 Növénytermesztési melléktermékek 131,32 PJ

2 Erdészeti melléktermékek (termokémiai kigázosításhoz) 39,22 PJ

3 Állattenyésztési melléktermékek 3,72 PJ

4 Szennyvíziszap 5,91 PJ

5 Szerves ipari hulladékok 0,42 PJ

6 Kommunális szilárd hulladékok 42,25 PJ

Összesen 222,84 PJ

Ebből fermentációs alapozott 183,64 PJ

25 MJ/m 3 felső hőértékű fermentációból származó nyers biogázban kifej. 7 345 millió m 3

39 MJ/m 3 felső hőértékű földgáz egyenértékben kifejezve 4 708 millió m 3

16. Táblázat Magyarország elméleti teoretikus, biogáz potenciálja (2006) [37]

A felmérés eredményeként (lásd 16. Táblázat) nyerték, hogy ennek az elméleti biogáz volumennek

az energiapotenciálja mintegy 222,84 PJ/év, ami földgázegyenértékben 4 708 millió

m 3 értéknek felel meg, amely a hazai primer földgázfogyasztásnak (2006-ban ez 14,3 milliárd

m 3 volt) a 27,4%-át tenné ki. A hazai éves földgázigényt alapul véve (ami 473,1 PJ/év) ez a

volumen a vezetékes hálózaton közvetlenül szolgáltatott földgáz igényeknek 60%-át fedezné.

Ezzel szembe a biomasszát korszerűtlen technológiákkal ma még elégetik, és ezek támogatását

szorgalmazzák manapság és még középtávon is, 2020-ig.

Igen szerény becslések a biogáz fenntartható potenciáljára legfeljebb 13 PJ/év volument valószínűsítenek.[14]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 75


IV.2 KORÁBBI ELMÉLETI ÉS HASZNOSÍTHATÓ POTENCIÁL-

VIZSGÁLATOK

A magyarországi Megújuló Energiaforrások Felhasználásának Növelési Stratégiája [13]

feladatának megfelelően, ugyancsak közép távra végezte el az energiapotenciál elemzéseket,

támaszkodva az MTA Megújuló Energia Albizottsága által készített felmérésekre, amelyekből

átvételre került az akkori (2006 évi) időszakig hasznosított energiapotenciál nagysága: 53,8

PJ/év értékben és az ún. „teljes hazai megújuló potenciál: 2500 PJ/év”-re – időtáv nélkül –

becsült értéke (részleteiben lásd a 17. Táblázatot), amely az ugyancsak MTA-ban elfogadott

fogalmak szerint legfeljebb az ún. „konverziós” (átalakítható, ismert technológiákkal)

potenciálként értelmezhető, bár annak is egy igen kis értékének, de semmiképpen sem „elméleti

potenciál”-nak, ami tudvalevően nagyságrendekkel nagyobb a szakértői meghatározások

szerint.

76

Megújuló energiahordozó

típus

MTA Megújuló Energia Albizottság

felmérése (PJ)

Jelenleg hasznosított 2006

(PJ)

Napenergia 1838 0,1

Vízenergia 14,4 0,7

Geotermia 63,5 3,6

Biomassza 203–328 49,2

Szélenergia 532,8 0,16

Összesen 2600 2700 53,8

Települési hulladék biológiailag lebontható részével együtt

Bioüzemanyag nélkül

17. Táblázat Hazai megújuló energiapotenciálok becsült nagysága [PJ/év] a stratégiában [13]

A „reálisan kihasználható potenciál”-ra a hazai stratégia: 100 1300 PJ/év értéket valószínűsít

és megállapítja: „A meglévő becslések alapján állatható, hogy Magyarország megújuló energiaforrások

tekintetében nem szegény ország és akár a mai technológiai szint mellett is a primerenergia-felhasználás

jelentős részét megtermelhetnénk velük. egy bizonyos határig tehát a

kitűzött célok szabják meg a potenciált, vagy másképpen a rendelkezésre állás tekintetében a

hazai lehetőségek nem képezik felső korlátját a felhasználásnak. A korlátot a gazdaságos,

ésszerű és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehetőségei

jelentik.”

„A stratégia a 2020-ra vonatkozó megújuló energiahordozó felhasználás számításánál a tüzeléstechnikai

biomassza felhasználási lehetőség alapjául 145 PJ környezetbarát energetikai

biomassza potenciált vett figyelembe. A teljes biomassza és a többi megújuló energiahordozó

hazai potenciáljának a piaci adottságok és a prognosztizált közgazdasági környezet alapján

kiaknázható felső határaként a 165 PJ/év értéket vette figyelembe kiindulásként (szerkezetét

lásd a 18. Táblázatban).”

Megújuló energiahordozó

típus

A stratégiában alapul vett, kiaknázható

potenciálok [PJ/év]

Napenergia 2

Vízenergia 1

Geotermia 12

Biomassza 142

Szélenergia 6

Összesen 163

Ez az érték nem tartalmazza a jövőben növekvő passzív hasznosítás volumenét, amely az energiamérlegben közvetlenül nem mutatható ki (hőigények

csökkenése, illetve a hőigény-növekedés ütemének mérséklődése)

Települési hulladék biológiailag lebontható része (3 PJ) és bioüzemanyag (20 PJ) nélkül

18. Táblázat A hazai „Megújuló Energiafelhasználás növelési Stratégia” [13] kiaknázható potenciálértékei

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A stratégiában alkalmazott két forgatókönyv közül:

a „BAU” forgatókönyv 136 PJ/év kiaknázható potenciált irányzott el,

a Policy forgatókönyv 186 PJ/év kiaknázható potenciált prognosztizált

(ami nem lehet nagyobb), anélkül, hogy az eredetileg behatárolt 163 PJ/év értéket megemelte

volna, ugyanakkor a Policy forgatókönyv szerinti értékek szerepelnek a célhierarchiában,

azaz a 2020-ig teljesítendő stratégiai cél 186,4 PJ/év, villamosenergia-termelésre 9470 GWh

(79,7 PJ/év), hőenergia termelésre 87,1 PJ/év, bioüzemanyag-termelésre 19,6 PJ/év. A gazdasági

válság következtében és az elfogadott Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv

céljait is figyelembe véve ez az érték 135 PJ/év nagyságúra zsugorodott 2009. decemberéig

az Előrejelzési Dokumentumban.[14]

Mindezekből levonható, hogy hiányzik egy egységes metodika szerint kialakítandó hazai

energiapotenciál felmérés és elemzés: az elméleti, és amellett a nagytávú, a hosszú távú és a

középtávon alkalmazható energiapotenciálok [konverziós, technikai, gazdasági, fenntartható,

realizálható (hasznosítható)] szakszerű szakértői számításokkal és feltételezésekkel meghatározott

értékeire, összhangban az ország társadalmi-gazdasági-környezetvédelmi nagyobb távlatú

fejlesztési terveivel.

IV.3 KOMPLEX TERÜLETI – ENERGETIKAI – NÉPESSÉG ÉS ÉGHAJLATKÖZPONTOS KU-

TATÁSOK, ENERGIAPOTENCIÁL BECSLÉSEK

A mai makroszintű megközelítéssel végzett távlati tervezés egyre inkább elnagyolja azokat a

„klasszikus módszer” szerint végzett korábbi lépéseket a valóságos energiaigények becslésénél,

amitől az életszerű volt; az ember, a társadalom céljai, szándékai érvényesültek és ezeket

illesztették az adott, védendő környezetbe…

Előbb a lakosság, a társadalom, majd az ezeket kiszolgáló főbb szakágazatok igényéből,

energiafelhasználási, fogyasztási céljaiból indultak ki korábban, annak villamos és hőenergia,

majd motorikus és hajtóanyag igényeit határozták meg naturáliákban. Ezt követte az

alkalmas technológia megválasztása és ennek vonzataként annak primer energiahordozói

szükségletének meghatározása.

Ma az előzőek felmérését mellőzik, túlrészletezőnek ítélik, legfeljebb csak az energiahordozói

nagyságrendek kimutatása jelenik meg, de országosan elegendőnek tartják „csupán” a várható

primer energiaigények felmérését és kielégítési szükségességét. Minden, amivel finomítani,

színvonalasabbá lehet tenni az energiaellátást, arra csak később kerülhet sor, de esetleg későn,

amikor kiderül, hogy ki is maradt egy-két korszerű energiahordozó a globálisan becsült szerkezetből.

Visszatérve a kezdethez: népesség igényéhez: nem szokás figyelembe venni, hogy változik,

jobbára csökken Európában, az adott országban, így Magyarországon is, de országon belül is

ráadásul más-más arányban, az ország régióiban. Nagyobb mértékben csökken a népesség

vagy nő az elvándorlás az elmaradott déli–délkeleti, keleti karéj elmaradott makro és

mezorégióiban, ugyanakkor stagnál vagy növekedik a népesség az ország közepén és a nyugati

részén, a hivatalos hosszú távú (2030-ig) becslések [49] szerint (lásd és ). A csökkenés az

É-magyarországi, a Dél-alföldi, az É-alföldi és a Dél-dunántúli régióban a legnagyobb, összesen

több mint félmillió (510 ezer) fő.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 77


NES

progn

78

Időtáv Évek Magyaro.

összes

Közép-

Mo.

régió

Közép-

Dunántől

Nyugat-

Dunántúl

Dél-

Dunántúl

Észak-

Mo.

régió

Észak-

Alföld

Dél-

Alföld

(4.

2005 10.095.675 2.834.292 1.110.656 1.002.700 978.717 1.272.647 1.542.181 1.354.482

tábl.)

2010 9.981.922 2.851.310 1.098.163 998.778 954.384 1.236.425 1.517.250 1.325.612

Hosszú 2015 9.834.247 2.842.585 1.084.613 989.654 930.595 1.201.732 1.489.867 1.295.201

9.5 táv 2020 9.693.277 2.829.992 1.070.428 980.805 908.633 1.170.060 1.465.067 1.267.752

2025 9.588.379 2.832.289 1.056.154 975.618 888.801 1.144.108 1.445.765 1.245.564

9.2 2030 9.484.396 2.835.923 1.040.384 970.123 868.747 1.118.952 1.426.389 1.223.878

8.6 Nagytáv 2050 9.022.550 2.820.609 985.556 942.280 790.734 1.012.539 1.340.948 1.129.284

Csökkenés

2005-2030

-611.293 +1.501 -73.662 -32.577

-

109.970

-153.695 -115.792 -130.604

Csökkenés

2030-2050

-461.846 -15.314 -54.828 -27.843 -78.013 -106.413 -85.441 -93.994

1.073.139 fő csökkenés 45 alatt

19. Táblázat Népességprognózis az ország 7 régiójában 2005-től hosszú és nagytávra [49][50]

41. ábra Magyarország régióinak egyenlőtlen népességcsökkenési becsült megoszlása 2005–2030 között [ ]

A másik 3 régióban a csökkenés alig több mint 100 ezer fő, ill. a Közép-magyarországi Régióban

még bizonyos növekedést is várnak.

Nagytávon, 2050 végére további 462 ezer fő csökkenést prognosztizálnak, azaz a 45 év alatt

1,073 milliós fogyást valószínűsítenek, hacsak elő nem segítik az egészséges, hazai népszaporulat

gyarapodását, és a klímaváltozás miatt délről és keletről áramló külhoni magyarok

beáramlását.

A jelenlegi munkához készült országos prognózis [51] sem tér ki a középtávon ugyan „mindössze”

400 ezer fős lélekszám-csökkenés problematikájára.

Egyedül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiai Terv készítői foglalkoztak a népesség alakulásával,

a közelmúltban végzett energiaigény becsléseik során [52] és vetették fel, hogy a jelenleg

10 millis magyar népesség hosszú távon, 2030-ban 9,2 millióra, azaz a hivatalos 600 ezerrel

szemben 800 ezerrel csökken a pesszimista változatban, sőt 2050-ben 8,6 millió lesz, becsléseik

szerint kellő és hatásos segítség, beavatkozás nélkül (lásd 1. Melléklet).

A klímaváltozás hatására a ma sem egyenletesen megoszló népesség „elfogy” a perifériákon

és még inkább koncentrálódik spontán módon az ország középső és északi részeire, miközben

a megújuló hazai forráslelőhelyek sűrűsödése éppen az elmaradottabb „karéj”-okban

van, amely bőségesen eltarthatná, színvonalas környezetbarát technológiákkal helyben fog-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


lalkoztathatná, humánus eszközökkel a rászoruló népességet. A megújuló energiahasznosítások

komplex területfejlesztési hatást fejthetnek ki a fentieken kívül azzal is, hogy az új

technológiák kikövetelnék az éppen ezekben a térségekben hiányzó energetikai, decentralizált

infrastrukturális hálózati rendszerfejlesztéseket és a határon átnyúló és

határmenti kooperációs hálózati kapcsolatbővítéseket is. [53]

Az ország relatíve gazdag elméleti megújuló energiapotenciáljának tudatában bár van, de célszerű

a mindenkori népességfogyási hatások felmérése mellett, azokkal a negatív hatásokkal

is számolni egy hosszabb távú időszakban, amelyek szinte periodikusan bekövetkeznek (pl.

gazdasági válsághatások, természeti katasztrófák, hidegháborús feszültségek vagy korlátozások,

szomszédországi ellentétek, lokális háborúk stb.) és megakasztják az eredetileg töretlennek

vélt (lásd a Magyar Energia Politikai prognózisokat) szerint fejlődést.

A gazdasági válság időszakában (2009 év elején) végzett kutatások eredményeként került ún.

rendhagyó megújuló energiafelhasználásra vonatkozó prognózis [50], amely középtávra

alig több mint 200 PJ/év megvalósítható – realizálható – energiapotenciállal számolt (beleértve

a biomassza alapú üzemanyag-termelést is) és csak hosszabb távon, 2030-ra állított fel

a „pesszimista” mellett egy kedvezőbb, ún. „optimista” változatot (lásd 19. Táblázat). Ezek

közül a „pesszimista” 300 PJ/év realizálható potenciált, az optimista ellenben a 2020 évi

helyet megduplázódását, azaz a 400 PJ/év volument valószínűsítette, egy igen kiegyensúlyozott

forrásstruktúra elérésével (lásd 42. ábra), amely utóbbiban már megindul a biomassza

túlsúlyos szerkezet javulása (a biomassza fejlesztés megállítása max. 30%-ra), s a geotermikus

villamos és hőenergia-hasznosítás dinamikusabb felfutása a 2020-ra becsült állapothoz

képest (lásd 43. ábra).

Megújuló energiahordozókra

alapozott technológiák

42. ábra Megújuló energiahasznosítási potenciál behatárolások [50]

2020 2030 2050

pesszimista optimista

PJ/év % PJ/év % PJ/év % PJ/év %

1. napenergia (vill. hő) 25,0 12,2 33,0 11,8 55,0 13,8 100,0 16,6

2. vízenergia 15,0 7,3 25,0 8,2 35,0 8,7 75,0 12,6

3. geoterm. en.+hősziv. 35,0 17,0 60,0 19,8 100,0 25,0 150,0 25,0

4. biomassza (szilárd) 70,0 34,2 80,0 27,4 80,0 20,0 100,0 16,6

5. biodízel, biogáz 15,0 7,3 15,0 5,0 15,0 3,8 25,0 4,2

6. bioetanol 20,0 9,8 25,0 8,3 25,0 6,2 25,0 4,2

7. szélenergia 20,0 9,8 30,0 9,9 45,0 11,2 60,0 10,0

8. speciális hulladékok 5,0 2,4 10,0 3,3 15,0 3,8 15,0 2,5

9. egyéb innov. techn. - - 25,0 6,3 30,0 7,5 50,0 8,3

Összesen 205,0 100,0 303,0 100,0 400,0 100,0 600,0 100,0

Kárpát-medence térségi kooperációval

20. Táblázat Megújuló energiabázisú rendszerek energiafelhasználás prognózisa [50]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 79


Kiindulási feltételek:

Alapév: 2005 ebből

Halmozatlan összes energiafelhasználás megújuló

ma energiahatékonysággal (2005) 1050 PJ/év 5 PJ/év

2020-ban: 950 PJ/év 200 PJ/év

1) Pesszimista, a csökkenést követő változatban 2030-ban és

en. hatékonysággal 820 PJ/év 300 PJ/év

2) Optimista, a csökkenést beavatkozásokkal megállító

változatban és en. hatékonysággal 2030-ban 1000 PJ/év 400 PJ/év

NAGYTÁVON 2050-ben: 1100 PJ/év 600 PJ/év

80

43. ábra Megújuló energiahordozói távlati szerkezetek, arányok [50]

A világméretű távlati ambiciózus víziók szerint a megújuló energiahasznosító technológiákra

való totális váltás mintegy 2040 táján [55] következik be (lásd 44. ábra) és 2050-re a hagyományos

energiahordozók hagyományos átalakítási technológiái is eltűnnek, azaz a megújuló

energiapotenciálok mintegy 95%-ban képesek lesznek a világ energiaellátására. Ez azonban

mind az állami, mind a magántársaságoktól igen erős elkötelezettséget igényel ahhoz, hogy

elérjék 2050-ben a 2300 Exajoule/év hasznosított, realizált volumeneket.

44. ábra A világ energiafelhasználási potenciáljának jövőképe: a fenntartható energiaellátás mindenki

számára

A jövőképből leolvasható tanulság, hogy a biomassza potenciált elsősorban a mező- és erdőgazdasági

„melléktermékek” alkotják, az energiacélnövényt (fás és lágyszárú) nem jelenik

meg külön definiálva a szerkezetben, ellenben 2030-tól helyet kap a bio-alga, mint megújuló

új forrás és rövidesen a vízenergiához hasonló nagyságrendre fejlődik föl nagytávon.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


IV.3.1 Biomassza hasznosítás koordinálatlansága

Magyarországon a legnagyobb bizonytalanságot nem annyira a biomassza elméleti energia-potenciáljának

nagysága okozza, hanem annak optimális hasznosítás-megoszlási struktúrája

feletti döntések alakulása. A mezőgazdasági megművelhető földterületek és erdőterületek

nagysága egyrészt behatárolt, nem növelhető, miközben a rendeltetésüknek megfelelő gazdálkodásnak

elsőbbsége kell, hogy legyen, ilyen pl. az élelmiszertermelés prioritása az energetikai

hasznosítással szemben (villamos energia, hőenergia átalakító technológiákkal közlekedési

járművek hajtóüzemanyag-előállító technológiákkal szemben). Az élelmiszertermelési,

értékesítési igényt – a hazai és nemzetközi piacon – annak változásait körvonalazni szükséges.

A fennmaradó potenciált lehet energetikai célra, többféle célú technológia között megosztani.

Ebben nem célszerű extrém változatokat képezni (csak tüzeléses technológiára, vagy

csak biogáz előállításra, vagy csak bioetanol előállításra fókuszálni), hanem egy egészséges

„munkamegosztást” alkalmazva teret adni a legkorszerűbb, környezetkímélő technológiáknak.

A hazai gyakorlat e vázolt alapvető feltételeknek nem tesz eleget. Teret kaptak 2004 óta a

korszerűtlen, vegyes tüzelésű (szén + tűzifa) erőművek, kiszorítva az egyébként alapos kutatással

alátámasztott szakértői dokumentációban [54] javasolt korszerű technológiák megvalósulását

2004-től napjainkig.

2009-ben a fentieknek megfelelően, egy biomassza túlsúlyos megújuló energiahasznosító

szerkezet jött létre (lásd és) az országban.

Technológiák Jelen 2009

PJ/év %

1 Egyéb - -

2 Víz 0,77 1,09

3 Szél 0,16 0,23

4 Naphő + nap PV 0,26 0,37

5 Geotermikus energia – geotermikus sziv. 4,50 6,39

6 Biomassza 52,03 73,87

7 Biogáz 1,76 2,50

8 Hulladék 1,95 2,77

Összesen 61,43

9 Etanol 9,00 12,78

Mindösszesen 70,43 100,00

Forrás: KHEM, PYLON Kft.

21. Táblázat Magyarország meglévő, hasznosított megújuló energiapotenciálja

PJ/év

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Jelen 2010

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 81

Etanol

Biogáz

Geot. en. + geot. sziv.

Szél

Hulladék

Biomassza

Naphő + nap PV

45. ábra Magyarország meglévő, hasznosított energiapotenciálja [48]

Víz


A biomassza bázison termelt villamos és hőenergia átalakítással nyert energiatermelés összesen

61,43 PJ/év nagyságot tesz ki, amihez a bio-üzemanyag előállítás: 9,00 PJ/év értékkel

még hozzáadódik. A biomassza ebben a 70,43 PJ/év nagyságú volumenben több mint 90%os

részvételt (91,9%) nyert az elmúlt években és ezzel arányos támogatást (kedvező átvételi

árat) kaptak a zömmel közép és nagyvállalkozó cégek, ill. a szilárd tüzelésű energiaátalakító

technológiák.

Nem tekinthető törvényszerűnek a vázolt aránytalan fejlesztés és annak eredménye, mivel a

2004 tavaszára elkészült GKM – PYLON Kft. kutatási szaktanulmány [54] egy jóval arányosabb

megújuló energiahordozói szerkezetre, elsősorban a villamosenergia-termelés növelésére,

a 2001/77/EK Európai Uniós Irányelv szerint teljesítendő magyarországi vállalás (a

teljes termelés 3,6%-a megújuló bázison) optimális megoldására (lásd 22. Táblázat és 46. ábra).

Megújuló

DINAMIKUS – OPTIMISTA – B változat

energiaforrás RT RT RT Összes Részarány Összes

átalakítók meglévő növekmény Összes kiadott

termelés

2005 2010

termelés

(MW) (MW) (MW) GWh* [%] PJ/év

Vízenergia (fajlagos) 50 24 74 282 16,0

Biomassza (faapr.) 60 60 120 355 21,0

Biogáz, dep.g. 5 20 25 130 7,6

Hulladék 24 12 36 144 8,4

Geot.energia - 98 98 618 37,0

Szélenergia 3 93 96 178 10,0

Napenergia - 3 3 3 0,001

Összesen 142 310 452 1710** 100,00 6,15

* a 3 fatüzelésű erőmű nélkül ** A vállalás: 1600 GWh érték

82

22. Táblázat KÖZÉP TÁVÚ JAVASLAT A MEGÚJULÓ VILLAMOSENERGIA TERMELÉS-

FELHASZNÁLÁS SZERKEZETÉRE A TERVEZETT TECHNOLÓGIÁKKAL [54]

villamos energiára összes felhasználásra

46. ábra Magyarország tervezett megújuló energiahordozói, szerkezeti arányai 2010-re (%) [54]

A komplex műszaki-gazdasági számításokkal biztonságossági, kockázat szerinti, és externális

hatásértékelésekkel alátámasztott 15-féle technológiai javaslatból felépített villamosenergiatermelési

struktúrajavaslat, mint főcél mellett, kimutatás készült a kapcsolt technológiák

révén hasznosítható hőenergia növekményre is a meglévő hőtermelések mellett (lásd 23.

Táblázat). A villamos energia növelésre tervezett 7,5 PJ/év mellett mintegy 17,28 PJ/év új

hőenergia-előállítás is megtörténik, ill. a meglévő hőenergia-termeléssel együtt, összességében

mintegy 60,6 PJ/év nagyságrendet prognosztizált ez a kutatás 2010 évig.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A prognózis helyesnek bizonyult, mivel a jelenlegi kimutatás szerint a tényösszeg 61,43

PJ/év (bár kedvezőtlen struktúrával), amelyet a jelenlegi potenciálelemzések számításainál

hivatalosan figyelembe kellett venni.

A kiadódott összes megújuló energiahasznosítás szerkezetében már nem olyan kedvező az

egyes energiahordozók és technológiák részaránya a struktúrában, mivel a meglévőek zöme

biomassza bázisú volt. Ebben a szerkezetben 2010-re: 63,3% a biomassza részaránya (lásd

46. ábra második oszlopdiagramját), amelyet célszerű lett volna csökkenteni az elmúlt 5 év

alatt.

Javasolt megújuló

energiahordozóhasznosító

technológiák

Megújuló

vill.

kapac.

MW

villamosenergia-termelés

haszn. 2005–2010

rész-

vill.e.

vill. en.

arány

felhaszn. felhaszn.

%

GWh

PJ/év

új

hőterm.

PJ/év

2010 évig

összes

PJ/év

főbb

energiah

ord.

összevont

PJ/év

részarány

a

megúj.

szerkezetben

%

Vízenergia 74 282 13,3 1,011 - 1,011 1,011 1,7

Biomassza 3 erőmű

Biomassza 3 db

60

59

390

338

35,2

1,404

1,278

-

2,690

1,404

3,965 38,3 63,3

Biogáz 25 130 6,1 0,458 0,585 1,053

Geot. erőmű + 3 új techn.

Geot. meglévő fűt.

98

-

618

-

30,2

2,225 8,774

-

11,067

3,600

15,0 24,8

Szemétégetés 36 144 6,8 0,518 1,036 1,544 1,5 2,5

Szélenergia 2 techn. 97 177 8,4 0,639 - 0,639 0,6 1,0

Napenergia (fotovillamos)

Napenergia akt. koll.

3

-

3,2

-

0,01 0,012

-

-

0,646

0,012

0,646

4,2 6,9

Biomassza (fa) megl. - - - - 24,000

Biomassza, növényi hull. - - - - 7,870

Napenergia (passzív)

hőmegtak.

- -

- 3,546 3,546

Földhő (hősziv.) - - - 0,310 0,310

Összesítő 452 2102,2 100,0 7,545 17,277 60,600 60,6 100,0

23. Táblázat Megújuló energiahordozói volumen és szerkezet prognózisok 2010 évre Magyarországon [54]

A jelenlegi tényhelyzet ezzel szemben romlott és 90% biomassza hányadot mutat (lásd 45.

ábra) és jelentős hányaduk tovább is üzemel (mintegy 52 PJ/év) 2020-ig, és tovább torzítja

bármely forgatókönyv (ismertetésük a következő fejezetekben) esetén a struktúrát.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 83


84

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


IV.4 MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ENERGIAPO-

TENCIÁLJAINAK ÖSSZESÍTÉSE

A hazai, számításba vett megújuló energiaforrások elméleti energiapotenciáljainak részletes

bemutatása (IV.1 fejezet) után, szükséges volt az összesítésük elvégzése (lásd 24. Táblázat),

illetve fokozatos „lebontása” a fejezet elején kifejtett elvek, fogalmak és szemléltető ábrák

(37. ábra és 38. ábra) szerint.

Ennek értelmében meg kellett határozni az elméleti potenciálnál kisebb, de nagy távon már

megbecsülhető átalakítható vagy konverziós potenciálokat, amelyek még – a különböző

becslések miatt – extrém nagy intervallumot ölelnek fel, nem is célszerű ezeket összegezni.

Hosszú távra (2030-ig) már jó közelítéssel definiálhatók a megújuló energiaforrások műszaki

potenciáljai, amelynek összege mintegy 500 PJ/év értékre valószínűsíthető. Az egyes energiahordozói

hasznosítható potenciálok jelentős különbséget mutatnak (pl. a biomasszáé túllépi

a 200 PJ/év értéket, míg a vízenergia, ismert hazai korlátok miatt, max. 20 PJ/év potenciál

hasznosítható).

A gazdasági potenciál a műszaki potenciálhoz képest még pontosabban körvonalazza az

egyes struktúraelemek becsült nagyságát és a 425 PJ/év összesített értékét hosszú távon.

Hosszú távon a fenntartható potenciál összesen 350 PJ/év-re becsülhető, amelynek elemei

között, a biomassza dominanciája (208 PJ/év) mellett már kellő súllyal szerepel a napenergia

(65 PJ/év), a geotermikus energia (47 PJ/év).

Középtávon a fenntartható potenciál összértékei (a meglévő potenciálok + a tervezett növekmények

összege) 237,5 PJ/év, amelyből a tervezett realizálható növekmény összege:

185,48 PJ/év-re becsülhető 2020 végére.

Megújuló

energiaforrások

elméleti

potenciál

átalakítható

potenciál

nagy

távon

műszaki

potenciál

hosszú

távon

gazdaságos

pot.

hosszú

távon

fenntartható

potenciál

hosszú

távon

fenntartható

pot. (meglévő

+

növekm.)

fenntartható

középtávú

realizálható

növekm

[PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év]

időszak 2050 2030 2030 2030 2020 2020

Napenergia hőpotenciálja

417.600 9

Napenergia fotovillamos pot.

103

1749

75

50

65

25

50,0

15,0

15,0

7,0

14,74+

6,97+

Vízenergia vill. energia pot. 100 27 20 15 5,0 2,3 1,45

Szélenergia villamos energia pot.

36.000 4

Szélenergia kombinált vill+hő pot.

532 30 25 20,0 15,5 15,0

Biomassza (szilárd, foly.) hően.pot.

420-500 8

203-328 5

Biomassza villamos energia pot.

150 180 180 150,0 107,07

Biomassza ferment. techn. biogáz p. 50 30 20 13,2 12,0

Biomassza, egyéb tech. pot. (hulladék) 15 10 8 4,3 2,55

Geotermikus

energia potenc.

erőmű

102.180.000 6 343.000 7

fűtőmű

hőszivattyús

20

30

35

15

25

30

12

20

15

6,1

13,2

10,0

6,05

8,90

9,75

Egyéb és kombinált technológia pot. 100 25 15 5 1,0 1,00

Összesen

Források:

345.839 500 425 350 237,5 185,48

4

MTA, ebből aktív szoláris 48,815 + passzív szoláris termikus 37,8 + szoláris termikus a mezőgazd.-ban 15,911 PJ/év

MTA Energetikai Biz.Megújuló Energia Albizottsága 2006

Dr. Szeredi J.: 7446 GWh/év becslés alapján [39]

Abszolút elméleti potenciál: 500.000 TWh/év, reális elméleti: 10.000 TWh/év, megfelel = 129.600 PJ/év Dr. Büki G.

5 MTA 2006

6 Készletszámítás Dabois & Prade (1988), Szanyi J. (2005)

7 VITUKI 343,0 Exajoule/év, éves utánpótlódás a földi hőáramtól 264 PJ/év

8 Teljes biomassza + energiaültetvényezésből Horváth J.

9 Dr. Pálfy Miklós: GKM – PYLON Kft. Megújuló energiahordozó felhasználás növelésének költségei c. kutatás

24. Táblázat Összesítés Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos,

fenntartható és realizálható potenciáljaira [48]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 85


IV.5 HAZAI ENERGIAFELHASZNÁLÁSI NÖVEKEDÉSI PROGNÓZISOK, FORGATÓKÖNYV-

VÁLTOZATOK

Az Európai Unió 2009/28/EK számú Irányelve értelmében Magyarország kötelezettségei a

megújuló energiafelhasználások növelése: a teljes hazai végső energiafelhasználás 13%

hányadát kell megújuló energiahordozói bázison előállítani, megtermelni és ellátni 2020ig.

A 2020 évre várható teljes energiafelhasználás prognózisa külön kutatás [51] keretében készült

éves bontásban, az előírás szerint három fő ágazatra bontva:

86

a fűtési és hűtési energiaigényekre,

a villamos energia igényekre és

a közlekedési energiaigényekre előirányozva külön [Ktoe] és [PJ/év]-ben kimutatva.

A végső eredmények energiahatékonyság figyelembevétele nélkül: 1307 PJ/év ill. 34766

Ktoe értéket jelöltek meg az alapváltozatban (lásd 25. Táblázat).

Végső eredmények energiahatékonysági forgatókönyv nélkül

Ktoe

Ágazat Bázisév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Hűtés és

fűtés

19578 14242 14855 15687 16559 17488 18475 19574 20706 21939 23258 24651

Villamosenergia

3709 3637 3635 3654 3679 3709 3742 3777 3816 3858 3904 3959

Közlekedés 4251 4003 4167 4355 4550 4753 4965 5185 5413 5651 5899 6156

Összesen 27538 21882 22658 23695 24788 25950 27181 28536 29936 31449 33061 34766

PJ

Ágazat Bázisév 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Hűtés és

fűtés

820 774 786 794 803 812 823 832 843 852 866 879

Villamosenergia

155 143 145 147 149 152 155 157 160 164 167 171

Közlekedés 178 168 174 182 191 199 208 217 227 237 247 258

Összesen 1153 1085 1105 1123 1144 1162 1185 1206 1231 1253 1280 1307

25. Táblázat Magyarország végső energiafelhasználás prognózisa 2020-ig a fő ágazatokra [51]

A középtávon érvényesítendő energiahatékonyság miatt csökkentett végső felhasználás prognózisára

3 forgatókönyv-változat készült:

� a Referencia forgatókönyv, 2020-ra: 1222 PJ/év végeredménnyel,

� az 1. sz. szcenárió; 2020-ra: 1270 PJ/év végeredménnyel,

� a 2. sz. szcenárió; 2020-ra: 1273 PJ/év végeredménnyel.

A részletező, 3 változatra bontott becsléseket a 47. ábra szemlélteti. (A részletes, évekre bontott

kimutatást a 26. Táblázat tartalmazza.)

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Energiahatékonyság

nélkül

Referencia

forgatókönyv

energ.hat.-al

Forgatókönyvek PJ/év-ben

Szcenárió 1

energia hatékonysággal

Szcenárió2

energia hatékonysággal

20%-os megtakarítás

Az alapvált. 20%

megtak.al a csökkentés

(PJ/év)

2010 1085 1069 1066 1062 1067 18

2011 1105 1082 1085 1081 1065 40

2012 1123 1093 1101 1097 1055 67

2013 1144 1107 1120 1117 1052 91

2014 1162 1118 1137 1135 1058 105

2015 1185 1134 1158 1157 1043 142

2016 1206 1148 1177 1176 1049 157

2017 1231 1166 1200 1200 1058 172

2018 1253 1182 1220 1221 1053 201

2019 1280 1202 1245 1246 1049 230

2020 1307 1222 1271 1273 1046 261

1350

PJ

1300

1250

1200

1150

1100

1050

1000

Energiahatékonyság nélkül Referencia forgatókönyv

Szcenárió 1 Szcenárió2

20%-os megtakarítás

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

47. ábra Hazai energiafelhasználás növekedés várható alakulása a különböző forgatókönyv-változatok

szerint [51]

Jelen kutatás kiindulási alapját a Megbízó MEH döntése szerint a: „Referencia Forgatókönyv”

képezi, számszerűen a 1222 PJ/év végső felhasználás 13%-a, azaz: 158,85

159PJ/év, illetve: 3794,96 3795 Ktoe.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 87

év


Hatékonysági forgatókönyvekkel

Végső eredmények Ktoe

Végső eredmények PJ

26. Táblázat Magyarország végső teljes energiafelhasználás prognózisa éves bontásban részletezve, az energiahatékonysági forgatókönyvek figyelembevételével [51]

88

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Az alapváltozatra készült becslés 1995-től ábrázolja a tényhelyzetet és a várható felfutást

(lásd 48. ábra) évi mintegy 2,7%-os átlagos növekedés feltételezésével. 2010-től 2020-ig nem

jelez megtorpanást, vagy katasztrófát. Jelzi ellenben a gazdasági válság miatti igénycsökkenést,

rövid ideig tartó stagnálást.

1400

1300

1200

1100

1000

900

800

1995

PJ

1997

1999

2001

2003

összenergia PJ

becslés

2005

2007

48. ábra Az összes energiafelhasználás 1995-2020 tény és becslés [51]

A villamos energia felhasználás prognózisa szerint az összes felhasználás 2020-ban eléri, ill.

meghaladja a 47.000 GWh-t a válság utáni megtorpanás leküzdését követően (lásd 49. ábra).

49000

47000

45000

43000

41000

39000

37000

35000

1995

GWh

1997

1999

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 89

2009

2011

2013

2015

Hőmérsékletkorrigált villamosenergia fogyasztás GWh

Becslés

2001

2003

2005

2007

49. ábra Villamos energia felhasználás 1995-2020 tény és becslés [51]

A teljes energiafelhasználás 13%-át, azaz 159 PJ/év nagyságú energiafelhasználást megújuló

energiaforrás-átalakítással kell kielégíteni. Ebből a közlekedési ágazat fogyasztásának

10%-át, azaz 25 PJ/év volumenű megújuló bázisú bioüzemanyag ellátását a célértékből le

kell vonni, s így: a megújuló bázisú villamos energia és fűtési-hűtési átalakításokra 134

PJ/év mint célérték fordítható az elkövetkező számítások kiindulási adataként.

2009

2011

2013

2015

2017

2017

2019

2019


IV.6 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLOK ELŐZETES PROGNÓZISA

A részletező számításokat megelőzően, szakértői becslések alapján felállításra kerültek

egyelőre azok a makroszintű – technológiákra, ill. projektekre még nem bontott becslések

3. forgatókönyvi (később definiált) változatra (lásd 27. Táblázat).

CÉLÉRTÉKEK A REKK – REFERENCIA FORGATÓKÖNYVI BECSLÉS [51] SZE-

RINT

Teljes energiafogyasztás 2020-ra: 29 192 ktoe; 1222 PJ/év

ebből fűtés-hűtés 19 764 ktoe; 827,7 ~ 827 PJ/év 68%

vill.energia 3 470 ktoe; 145,3 ~ 145 PJ/év 12%

közlekedés 5 958 ktoe; 249,49 ~ 250 PJ/év 30%

Cél: A teljes energiafelhasználás a 1222 PJ/év 13%-a: 158,85 ~ 159 PJ/év

ebből biztosítani kell a közlekedési fogy. 10%-át, azaz 25, PJ/év -25 PJ/év

megújulók fejlesztésére jut 134 PJ/év

realizált pot. megvalósítható potenciál-változatok

Energiahordozók

2010 I. fk. 2020 II. fk. 2020 III. fk. 2020

PJ/év % PJ/év % PJ/év % PJ/év %

1 Víz 0,77 1,45 1,80 4 5,00 5 6,25

2 Geotermikus 4,25 14,5 18,75 15 18,75 20 25,00

3 NAP

fotovill

termikus

0,03

0,23

3

4

3,75

5,00

3

4

3,75

5,00

5

6

6,25

7,50

4 SZÉL + tanyai int. 1,79 10 12,5 11 13,75 13 16,25

5

szilárd erőmű 25,50 26 32,25 18 22,50 13 16,25

6

7

8

9

Biomaszsza

hulladék

biogáz ferm.

sz.víz

depónia

1,95

1,76

3

6

0,3

0,2

3,75

7,50

0,40

0,25

3

7

0,3

0,2

3,75

8,75

0,40

0,25

3

8

0,3

0,2

3,75

10,00

0,40

0,25

10 szilárd fűtő 26,70 9,0 11,25 18,0 10,00 8,0 10,00

11 Egyéb H2+tüzel.ag.cella – 0,2 0,01 1 1,25 1 1,25

12 Geot. hő (hősziv.) 0,25 2,5 3,12 5,5 6,87 7 8,75

13 Közl. (etanol) (25) (25) (25)

Összesen közl. nélk. 61,43 70 70 70 134

Összesen közl.-vel 95 95 95 159

Szétosztható (PJ/év) 70 70 70

+ a megszűnők pótlása 10 10 20

Összesen 80 80 90

Új építések összevontan % % %

biomassza 51,00 41,25 37,55

szél 12,50 13,75 16,25

geotermikus + hősziv. 21,87 25,65 32,50

napenergia 3,75 8,75 13,75

hulladék + szennyvíz 4,65 4,65 4,65

vízenergia 1,24 5,00 6,25

egyéb 0,01 1,25 1,25

Összesen

fk. = forgatókönyv-tervezetek

100,00 100,00 100,00

90

27. Táblázat ELŐZETES, MAKROSZINTŰ NYERS PROGNÓZIS-VÁLTOZATOK FELÁLLÍTÁSA

[48]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Szakértői egyeztetés és többszöri iterációs munka eredményeként, a prognózisok projektszintű

bontása, megoszlási, ill. nagyságrendnyi behatárolási javaslata is szükségessé vált

(lásd 28. Táblázat) a benchmark elemző módszer és modellezési számítások behozatalához (a

„technológia” oszlop sorszámai megegyeznek a benchmark projektek számozásával a kutatás

„A” és „B” kötetében megnevezett technológiákkal).

Megújuló

energiaforrások

tech-

nológia

I. forgatókönyv

primer

PJ/év

5,22

9 + 1,3

II. forgatókönyv

primer

PJ/év

2,72

8,0

III. forgatókönyv

primer

PJ/év

0,72

8,0

1.1

1.2 2,0 3,12 0,76

1.3 3,0 2,12 0,56

2.1A

10,22

2.1F 9,32 3,36 1,68

Biomassza 2.1L 8,80 5,10 4,98

2.2 26,0 2,14 18,0

2,14 13,0 8,14

2.3F 2,09 3,30 2,00

2.3L 2,00 3,55 1,95

2.4 0,3 0,55

Összesen 36,3 45,09 26,0 25,96 21,0 20,79

3.1

2,0

2,0

2,88

Biogáz

3.2

3.3

6,0

1,86

0,84

7,0

3,47

1,2

8,0

3,59

1,25

3.4 1,2 1,25 0,28

Összesen 6,0 5,9 33,0 7,92 29,0 8,00

Hulladék 4.1 3,0 0,85 3,0 2,55 3,0 2,55

H2 5.1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2

7.1

0,66

1,54

2,50

Fotovillamos

7.2

7.3

3,0 0,75

1,5

3,0

0,92

1,38

5,0 1,10

1,38

Összesen 3,0 2,91 3,0 3,84 5,0 4,98

Termikus

napenergia

6.1

6.2

Összesen

3,86

3,86

1,86

2,00

3,86

3,86

3,86

1,86

2,75

4,61

5,86

5,86

2,6

3,3

5,9

8.1

0,58

0,58

0,60

Tanyai 8.2 0,14 0,15 0,14

0,15 0,14 0,18

napenergia 8.3 0,06 0,09 0,09

Összesen 0,14 0,79 0,14 0,82 0,14 0,87

9.1

1,05

1,05

1,25

Szélenergia

9.2

9.3

10,2 6,00

3,62

11,0

7,00

3,62

13,0 8,40

3,62

Összesen 10,2 10,67 11,0 11,67 13,0 13,27

10.1

10.2

8,3

5,0

3,3

9,0

5,0

3,9

14,0

5,0

3,9

Geotermikus 11.1

11.2

6,0

3,55

2,5

6,0

3,55

2,5

6,0

3,6

2,5

Összesen 14,3 14,35 15,0 14,95 20,0 15,0

Hőszivattyú

12.1

12.2

2,5

1,4

1,1

5,5

1,51

4,00

7,0

2,19

4,97

Összesen 2,5 2,5 5,5 5,51 7,0 7,16

13.1

0,1

0,1

1,00

Vízerőmű

13.2

13.3

1,5 0,47

0,88

4,0

0,47

0,88

5,0 0,47

5,18

Összesen 1,5 1,45 4,0 1,45 5,0 6,65

MINDÖSSZESEN 81,00 88,57 104,7 79,48 109,2 85,17

28. Táblázat FENNTARTHATÓ AZ ÚJ ÉPÍTÉSEKHEZ – REALIZÁLHATÓ – POTENCIÁLOK

[PJ/év-ben] A REKK-REFERENCIA FOGATÓKÖNYVI BECSLÉSRE ALAPOZVA [48]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 91


A szakági felelősök adat-előkészítő munkái további részletező bontásokat, azaz a projekt fejlesztések évenkénti bontásait tették szükségessé

2020-ig, mindhárom forgatókönyv-változatra (kiragadott példaként lásd a szélenergia projekteket, amelynek sorszámai: 9.1., 9.2., 9.3. és 8.2.,

8.3.)

Ilyen kimutatást kellett mind a 37 benchmark projektre elvégezni.

92

29. Táblázat SZÉLENERGIA FEJLESZTÉSEK ÉVES BONTÁSI JAVASLATA

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A műszaki-gazdasági számításokhoz szükséges további szakértői adatbecslések

A dinamikus költségszámítások megalapozásához európai tendenciák alapján, ill. a KPMG

kutatás [58] felhasználásával szakértői javaslat készült kétévenkénti bontásban (a „B” kötetben

végzett indoklások alapján), valamennyi, a programba felvett projektre (technológiára) az

idők folyamán megváltozó:

beruházási költségekre,

tüzelőanyag költségváltozásokra, ill.

üzemelési költségváltozásokra

amelyet a 2010 évi alapesethez képest a szakértők százalékban becsültek meg (lásd 30. Táblázat).

30. Táblázat Előzetes, európai tendenciák (+ ábrák) alapján készült BECSLÉS változás 2010-hez képest

százalékban

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 93


Szilárd biomassza alapanyag költségváltozások

A hivatkozott KPMG tanulmány a 2009. évi kiinduló értékeket nagyjából helyesen állította

be, ehhez képest a különböző piaci, szabályozási feltételek változása esetére vizsgálta meg az

egyes bio-tüzelőanyagok árváltozásának alakulását.

Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a feltételezések reális voltától, illetve életszerűségétől

szinte függetlenül 2020. évre a jelenlegi bio-tüzelőanyag költségek, illetve árak 78%-os

emelkedése várható, különbségek az árak felfutásában látszanak. Fentiek alapján a KPMG

tanulmány által összeállított „Alap szcenárió”-ból az alábbi árváltozásokat lehetett figyelembe

venni:

Átlagárak

(eFt/TJ)

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Lakosság

Fát égető

950 994 1038 1090 1143 1206 1268 1326 1382 1436 1548 1688

erőművek és

fűtőművek

949 993 1038 1090 1143 1206 1268 1327 1382 1436 1547 1689

Ismert dolog, hogy a bio-tüzelőanyagok árát jelenleg is a földgáz árváltozásaihoz kapcsolják,

ez azonban sem az idézett tanulmány, sem jelen tanulmány keretében nem került beépítésre,

ugyanis egyik cél volt éppen e változások hatásának legalább részben történő kiiktatása.

Rothasztható alapanyagok várható ára

Ezt a kérdéskört a KPMG tanulmány aránylag egyszerűen kezeli, és megad egy várható árváltozást,

amelyet a számításokba más, elfogadható előrejelzés híján beépíthetők voltak, az alábbi

megjegyzésekkel:

94

Szakértői vélemény szerint, fermentációs biogázüzemeket célirányosan termelt biomaszszára

(kukoricasiló, cukorcirok, csicsóka, stb.) alapozni értelmetlen dolog, ezekre az

anyagokra alapvetően a kezelendő hulladékok, melléktermékek mellett a mikrobiológiai

rendszer egyensúlyának fenntartása és a metánképződés optimalizálása végett van szükség.

Miközben a fenti zöld anyagok – energianövények – ára várhatóan a szilárd tüzelőanyagok

árával párhuzamosan fog növekedni, ugyanakkor az értékessé váló hulladékok költsége

is növekedni fog, ezért a biogázüzemeknél legalább olyan alapanyagár növekedésre kell

számítani, mint a tüzelőanyagok esetében.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


V. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS NÖVEKEDÉSI FORGATÓ-

KÖNYVEK

Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító

energia-átalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén

álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások. Az azonban nagy valószínűséggel

vizionálható, hogy fajlagosan kisebb energiát, környezetbarát módon átalakított, vélhetően

zömmel „megújuló” energiaforrásból merített villamos és hőenergiát használ a jövő

embere, társadalma és a gazdaság termelő-szolgáltató ágazatai, mivel a hagyományos energiahordozói

készletek kitermelhetőségi csúcsa 2006–2007-ben tetőzött, s onnan fokozatos és

rohamos a letörés, a fogyás.

Az Európai Unió előrejelzései részben emiatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében

szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyag-kibocsátás mentes, kevés kockázattal

járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások

közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva

fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a „legkisebb”-hez képest előnytelenebbek,

ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahely-teremtő vonzataikkal, vagy pozitív

externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők,

bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak.

A vázolt szempontok érvényesítési lehetősége csaknem automatikusan három jellegzetes

fejlesztési – forgatókönyvi – változat kialakítását ösztönözte, ezek:

� Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb

költség elvét és megvalósítását javasolja, azaz a legolcsóbb fajlagos költségű villamos

és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell

szerinti programozást lehetett választani.

� A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a

munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló foglalkoztatottak körének növelésére

is törekszik.

� A III. forgatókönyv készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre

és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására.

Mindhárom változat azonos célérték kielégítésére kap lehetőséget, mégis a III. forgatókönyv

valamivel számszerűen is nagyobb új fejlesztést valósíthat meg (mintegy 10 PJ/év-vel

többet), mivel ekkora energia-átalakító kapacitás fennmaradását már az időszak első felében

megszünteti és ahelyett is korszerű technológiákat alkalmaz.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 95


FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK 2020-ig

I. Legkisebb költségelvű forgatókönyv (Green-X – HunRes módszer)

I. forgatókönyv a legkisebb költség elve szerint válogatott, piacérett technológiák elemeiből

alkot egy nem túl kedvező szerkezetet, amely a jelenleg is túlsúlyos biomassza dominanciát

viszi tovább. Mégis a jelenlegi 79% (bioüzemanyag további 13%) arányhoz képest lecsökkenthető

mintegy 58%-ra (a bioüzemanyag további 17%-ot tesz ki eddigre) azáltal, hogy időközben

a közép- és nagyteljesítményű, környezetszennyező és rossz hatásfokú erőművi és

fűtőművi blokkok megszűnésével számol a prognózis, továbbá, hogy a decentralizált, helyi

hasznosítás preferálásával a jövőben csak kiskapacitású és néhány középteljesítményű új bázisokkal

és rendszereikkel tartja fenn a keresletnek megfelelő fenntartható igényeket.

Ebben a szerény modernizálással számoló energiamixben azért helyet kaphatnak a legtisztább

energiaátalakítási technológiák, így a nagy lemaradás kiegyenlítését célzó napenergiahasznosítási

(naphő + PV) technológiák, összességükben mintegy 5–6% mértékben a durva

becslési stádiumban. A mintegy évtizede stagnáló geotermikus energiahasznosítások

(fűtőművi fejlesztések) és a lemaradást behozandó hőszivattyús technológiák is megemelt

részvétellel kerültek be az energiamixbe (e két fő szerkezeti elem részvétele elérheti együttesen

a 14%-ot).

A prognózis a szélenergia jelentős felfutásával számol (mintegy 8–9% aránnyal) hasonlóan

az EU tagállamaihoz, nem csupán klímára gyakorolt kedvező hatása és kedvező fajlagos létesítési

költségei miatt, hanem vélhetően megoldódnak azok a rendszerszabályozási, tartalékolható

kombinált technológiájú megoldások, amelyek ma még akadályozzák a kívánt felfutásukat.

A vízenergia átalakítások bővülése ebben a forgatókönyvben legfeljebb a törpe vízerőművek

rekonstrukcióival és kevés kisteljesítményű újabb vízerőmű fejlesztésével számolhat ebben az

igen szerényre szabott változatban.

Már ebben a forgatókönyvben is elindult a korszerűbb, jobb hatásfokú és/vagy kombinált

technológiák kínálatának bevezetése a középtávú időszak második felében, mivel az éghajlatváltozással

járó szigorúbb követelményeknek csak így lehet majd eleget tenni, másrészt az

energiatakarékosság, a kisfűtés felhasználású építkezési szigorítások miatt a jelenlegi fűtési

igények nagyságrenddel csökkennek (egy háztartáson belül a használati melegvíz-igény

dominál majd a teljes energiafelhasználásban), s így a hagyományos hőbázisok (a nagyvárosok

kivételével) elveszítik keresletüket.

96

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. Munkahely-növelő, hatékony forgatókönyv (Green-X – HunRes – essrg módszer)

A legkisebb fajlagos költségű technológiák sorrendiségéhez ragaszkodó, meglehetősen merev

rendszerhez képest, valamivel rugalmasabb, emiatt a valós kereslethez is jobban alkalmazkodó

ez a forgatókönyv, amely az egyes technológiákat a teljes élettartamuk alatt a belefektetett

munkaévekkel meghatározva, megpróbálta súlyozni, újraértékelni. Ezzel érzékeltetve

azt, hogy ezek a megújuló energiaátalakítási technológiák milyen mértékig mozgatják meg és

foglalkoztatják a társadalmat megalkotásuktól, gyártásuktól kezdve alkalmazásukig, ill. elavulásukig

bezárólag. Sajátosan választott hét jellegzetes megújuló energiaforrás-hasznosítási –

összevont – technológiai csoportra készült el [56] a potenciális munkaév összesítés, 1 MW

teljesítményre vonatkoztatva (lásd 31. Táblázat).

Technológiák Élettartam Összes potenciális munkaév Rangsor Prém.

[év] teljes életciklusra és 1 MW-ra

pont

Biogáz 20 93 I. +6

Napenergia 25 72 IV. +3

Szélenergia 20 15 VI. -4

Vízenergia 50 59 V. -2

Geotermia 50 86 II. +5

Biomassza égetés 15 15 VII. -6

Távhő szolgáltatás 20 83 III. +4

31. Táblázat A foglalkoztatási hatás számszerűsítésének eredményei [56]

A számszerűsített eredmények inkább egyfajta súlyozásként hasznosíthatók arra, hogy bizonyos

technológiák potenciális értékét megnöveljék, vagy csökkentsék, mivel a kutatás pénzben

kifejezhető, a technológiák fajlagos értékeit növelő, vagy csökkentő információadásig

még nem juthatott el, elfogadott korlátok miatt.

A súlyozáshoz, társadalmi hasznosságuk nagysága szerint, az egyes technológiák 3–6 pozitív

rangsornövelő értéket kapnak (a legtöbb évet kimutató 4 technológia), majd a 60 munkaévet

el nem éri 3 technológia -2-től -6 negatív (rangsorcsökkentő) besorolást kap, az energiamixre

felállított eredeti legkisebb költségelvű rangsorhoz képest, ebben a forgatókönyvben. Ezzel

épp az egyébként relatíve olcsóbb technológiák (mint pl. egyes biomassza és szélenergia alapú

technológiák megítélése romlott; -4-től -6 rangsorral hátrébb kerültek a kínálati listán, és

előtérbe kerülhettek a kisebb besorolási esélyű technológiák (mint pl. a napenergiahasznosítók).

Mindezzel az a cél, hogy megbecsülést kapjanak a nagyobb emberi közreműködést,

foglalkoztatást igénylő és igényes színvonalú, korszerű technológiák és elterjedésük fokozottabban

valósuljon meg.

A forgatókönyv másik előnye, hogy csak 50%-ig köti meg a technológiák kötelező –

Green-X modell szerinti fajlagos költség alapján történő – „beválasztását”, a fenntartható

potenciál második felével így szabadabb módon lehet „gazdálkodni”, a korszerűbb, jobb

hatásfokú, de nem a legolcsóbb technológiák javára. Ezzel arra is mód nyílik, hogy néhány,

már piacképes új technológia, szerény mértékben, de referencia céllal megvalósuljon.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 97


III. Éghajlat és környezetkímélő forgatókönyv

A komplex ökológiai rendszerhez alkalmazkodó megújuló energiahasznosítás-növelési stratégia

közvetlenül és közvetve is a környezet védelmét és az éghajlatváltozás romlásának mérséklését

szolgálja, mivel egyrészt fokozatosan kiszorítja, helyettesíti a hagyományos, nagy

károsanyag és ÜHG kibocsátású technológiákat, másrészt a decentralizált, helyi telepítésű,

relatíve kisteljesítményű ellátórendszereivel a legkevesebb beavatkozást hajtja végre, hatékony

technológiákkal, minimális ÜHG kibocsátásokkal. Egyben azt is jelenti, hogy a választott

energiamixbe kerülő technológiák negatív externális költségei vagy egészen minimálisak, vagy

nagyságrenddel kevesebbek a hagyományos erőművi és fűtőművi technológiákhoz képest.

A háttérkutatási eredményekből kiragadott összesítő táblázat (32. Táblázat) részben számszerűsíti

a teljes technológiai láncra vetített externális költségeket (c€/kWh), amely a szénbázisú

erőművek esetén a legnagyobb (1,5–4,5 et/kWh) ezt követik a földgázos erőművek, amelyekhez

képest bármelyik megújuló energia-átalakító externáliái legfeljebb a gyártás során mutathatók

ki mintegy 0,1 – max. 0,6 c€/kWh értékkel, ill. biomassza tüzelésnél elérhetik az

1,0 c€/kWh nagyságot is.

A bemutatott javaslatot, gazdag technológiai választéka ellenére csak közvetve lehet jelen

kutatáshoz alkalmazni oly módon, hogy rangsort kapnak az egyes technológiák (jelen esetben

csak a villamos energia átalakítók, mivel hőenergia átalakítókra fűtőművekre még

nem készült hasonló összeállítás. Hiánypótló lenne ezek elemzése is, mivel a megújulók

benchmark elemzésébe: 9 hőenergia átalakító került, amelyek között is jelentős különbség áll

fönn fajlagos mutatóikat illetően. A súlyozást egy 1–10-ig választott negatív rangsorral

célszerű elvégezni. Vélhetően a vegyes tüzelésű (szénnel kevert) rendszerek ezáltal kiesnek a

hagyományos választékból, ill. újak indítását és támogatását sem folytatják középtávon.

98

pontérték

intervallum

1 Vízerőmű – vill.

5 MW alatt

5 MW felett

15 (10-20)

15 (10-20)

főleg gyártás során

főleg gyártás során

0,2 – 0,45

0,2 – 0,45

2 Szél – vill.

háztartási (20 kW –

50 kVA)

25 (10-40) főleg gyártás során 0,1 – 0,3 +6 0,1 – 0,3 1 +6

nagyobb 25 (10-40) főleg gyártás során 0,1 – 0,3 +6 0,1 – 0,6 2 +4

Hő – háztartási 400 (350-600) 0,1 – 1,0 +2 0,1 – 1,0 3 +2

Hő – központosít. 350 (300-500) 0,1 – 1,0 +2 0,2 – 0,45 4 0

3 Biomassza

Villamos

1000 (550-

1000)

Jelentős a nem visszaforgatható

CO2

0,1 – 1,0 +2 0,4 – 2,5 5 -4

Kapcsolt

1000

(550-1000)

több esetben ez még

magasabb is

0,1 – 1,0 +2 1,5 – 4,5 6 -6

4 Biogáz – vill. Szennyvíziszap „0” (800) negatív is lehetne 0

5 Hulladékéget. – vill. 1000 (400-1000) 0

6 Fotovoltaikus – vill.

háztartási

erőmű

130 (50-200)

130 (50-200)

50-300 közt gyártás során

50-300 közt gyártás során

0,1 – 0,6

0,1 – 0,6

+2

+2

egyedi (szigetü.) 170 (170-200) csak 26

7 Naphő – hő

közösségi 170 (170-200) csak 26

erőmű 170 (170-200) csak 26

8

Komplex autonóm

ellátás (tanya) – vill.

78 =75-120)

(szél + PV)/2 főleg gyártás

során

9 Hőszivattyú – hő

egyedi

közösségi (iroda)

60-283

40-215

üzem közben, COP 3, hazai

emix

üzem közben, COP 4, hazai

emix

10 Geotermális – hő

közösségi fűtőmű

erőmű

86

86

üzem közben, COP 10,

hazai emix

üzem közben, COP 10,

hazai emix

11

Hidrogén (zöld) –

vill.

80

szél + víz erőmű; hatásfok

25%

12

Kombinált rendszerek

– földgáz – vill.

510 (450-550) főleg üzem közben

13 Közlekedés bioetanol 250 főleg üzem közben

14 Szén – vill. 1100 (660-1200) főleg üzem közben 1,5 – 4,5 -6

15 Földgáz – vill. 520 (370-580) főleg üzem közben 0,4 – 2,5 -4

16 Nukleáris – vill. 10 (5-15) nem üzem közben 0,007 – 1,0

32. Táblázat Javasolt externália értékek

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010

rangsor

prém

. pont


VI. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-HASZNOSÍTÁSOK KÍNÁLATI GÖRBÉJE

VI.1 REALIZÁLHATÓ, HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL MEGHATÁ-

ROZÁSA A DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉSEKHEZ

Az európai uniós országok megújuló energiapotenciáljainak dinamikus költségelemzéséhez és

értékeléséhez használt Green-X modellben részletes leírás, értelmezés készült az egyes megújuló

energiaforrásokhoz tartozó potenciálbecslések megkülönböztetésére (lásd 50. ábra),

ahhoz, hogy a valóban realizálható, hasznosítható energiapotenciál költsége, minden egyes

technológiára vonatkozóan számítható legyen. [6]

Az egyes potenciálok meghatározása:

50. ábra Módszer a potenciálok meghatározására [6]

Elméleti potenciál (theoretical potential): azt mutatja meg, hogy elméleti szempontból,

általános fizikai paraméterek (például földre érkező napsugárzás) alapján legfeljebb menynyi

energia termelhető (természetesen a tudomány jelenlegi állása alapján).

Műszaki potenciál (technical potential): figyelembe veszi a technikai korlátokat is, mint

például az átalakítás hatásfokát vagy a beépíthető területet. Változhat az idők során a kutatás-fejlesztés

(R&D) hatására.

Realizálható – hasznosítható – potenciál (realisable potential): ez a legfeljebb felhasználható

potenciál abban az esetben, ha minden korlátot (politikai, szociális, piaci stb.) sikerült

leküzdeni és minden ösztönző erő aktív. Mindig egy fejlődési utat is jelent, egy

adott évre vonatkozik.

Középtávú potenciál: a 2020-ban realizálható potenciál. Ez a Green-X modell bemenő

változója.

Mindenféle támogatás nélkül a gazdasági potenciál (economic potential) görbe szerinti fejlődés

következne be. A 50. ábra bal oldalán folytonos fekete görbéje a potenciál már megvalósult

részét mutatja.

Az ország Megújuló Energiafelhasználási Stratégiájában [13] végzett behatárolások, majd a

KHEM Előjelzési dokumentumában [14] a gazdasági váltás hatására tett megszorítások korlátozásai

következtében, végül a REKK alapozó tanulmányban kidolgozott [51] az ország 2020ig

várható végső teljes energiafelhasználására vonatkozó prognózis behatárolásai alapján fel

lehetett állítani a Magyarországi Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram fenntartható –

realizálható – energiapotenciáljának jelenlegi nagyságát és energiahordozói (technológiákhoz

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 99


kötött) megoszlását, amely 219 PJ/év fenntartható potenciált valószínűsít, amelyből a realizált

(megvalósított) potenciál: 61,43 PJ/év.

Ugyancsak mintegy 52,0 PJ/év a realizált és még 2020-ig is megmaradó rész, és 185,48 PJ/év

a középtávon realizálható volumen (lásd 33. Táblázat) és annak energiahordozói (technológiákhoz

kötött) megoszlása.

100

Fenntartható

pot.

Összesen

2010

Realizált

pot.

Realizált

pot.

ebből:

maradó

2020

Fenntartható

pot.

2020ban

Realizálható

pot.

Meglévő

Növeke- Elméleti potenciál

2009-ben

dés

PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év

Termikus nap 4,0 0,26 0,26 15,0 14,74 Átalakítható potenciál

Biomassza 150,0 52,0 42,93 150,0 107,07

Biogáz 13,2 1,20 1,20 13,2 12,00

Hulladék (50%) 4,3 1,76 1,76 4,3 2,55 Műszaki potenciál

Szél 15,5 0,86 0,50 15,5 15,00

Geotermális hő 13,15 4,25 4,25 13,2 8,90

Hőszivattyú 10,0 0,25 0,25 10,0 9,75 Gazdasági potenciál

Geotermális villamos 6,1 0,0 0,00 6,1 6,05

Fotovillamos 0,5 0,03 0,03 7,0 6,97

Hidrogén (tüzelőa.cella) 0,0 0,00 0,00 1,0 1,00

Vízenergia 2,3 0,82 0,82 2,3 1,45 Fenntartható – realizál-

219,0 61,43 52,0 237,5 185,48 ható – potenciál

33. Táblázat A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram fenntartható – realizálható – potenciáljának

megoszlása

VI.2 A 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAM VÁLTOZATOK

A benchmarkelemzések és az előzőekben vázolt szakértői növekedési – előbb globális, majd

egyre részletezőbb, projektekre lebontott – villamos és hőenergia termelési célok és azok várható

költségeinek – Green-X költségek – meghatározása (lásd 34. Táblázat) után indult a

„megújuló energetikai program” mindhárom forgatókönyvi változatra.

Mindegyik változat tartalmazza a program célértékeit, a jelenlegi működő megújuló energiafelhasználásokat

és a megcélzott növekedés nagyságát.

Az I. forgatókönyvi változatban 79,05 PJ/év új fejlesztés valósítható meg, amelyből 55

PJ/év villamos energiára fordítható, ennek 75%-a Green-X szerint osztható szét, 25%-a

„egyéb” rangsorba került technológiákkal. Hőenergia 24 PJ/év fordítható, ennek 70%-át –

azaz 16,86 PJ/év volument – a Green-X költségek szerint kell szétosztani, 30%-át pedig

„egyéb” kisebb költségű technológiák között. A csatolt részletes számítások (lásd 35/I. Táblázat)

a tényadatokon felül a kínálati görbe (lásd 51. ábra és 52. ábra) egyes lépcsőit is megadják,

így villamosenergia-termelés a 3.1 jelű fermentációval előállított biogáz technológiánál

éri el a Green-X szerint megszabott határt, a hőenergia-termelés pedig az 1.3 technológiánál.

A teljes számítást és megoszlást a 34. Táblázat tartalmazza.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


34. Táblázat A villamos energia és a hőenergia termelés Green-X költségei valamennyi technológiára, 2

évenkénti bontásban [Ft/MWh] [Ft/GWh]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 101


2020-ig tartó Megújuló energetikai program

I. változat: Legkisebb költség szerinti program

Cél 2020-ig a primer

energiafelhaszn. 13%-a:

A jelenlegi felhasználás

üzemanyag nélkül:

102

158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 55 Hőenergetikai cél: 24,08

GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%) 41,25 70% 16,86

Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló

(25%)

13,75 30% 7,22

35/I. Táblázat I. forgatókönyv megújuló villamos és hőenergia termelés programja

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


51. ábra Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú

villamosenergia-termelés

52. ábra Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergia-termelés

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 103


A II. forgatókönyv-változatban is 79,05 PJ/év új fejlesztés valósítható meg, amelyből ebben

a változatban kisebb mértékű a villamos energiára fordítandó célérték, azaz: 47,05 PJ/év, és

nagyobb a hőenergetikai célú javasolt fejlesztés, azaz: 32,00 PJ/év.

További különbséget irányzott elő ez a forgatókönyv azzal, hogy ezekből a vázolt volumenekben

a kiosztás ugyan a Green-X költségű technológiák között történt, azonban nem a legkisebb

költségűek szerint rangsorolással, hanem amely a munkahely-teremtő rangsorból adódott.

(A teljes számítást a 35/II. Táblázat tartalmazza.)

2020-ig tartó Megújuló energetikai program

II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv

Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás

13%-a:

A jelenlegi felhasználás

üzemanyag nélkül:

104

158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 47,05 Hőenergetikai cél: 32,00

35/II. Táblázat II. forgatókönyv megújuló villamos és hőenergia termelés programja

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A III. forgatókönyv-változatban a 79,05 PJ/év új fejlesztési összvolumenből ebben a változatban

jutott a legtöbb a hőenergia termelésre. A javasolt megoszlás, ennek értelmében:

villamosenergia-termelésre: 41,05 PJ/év

hőenergetikai termelésekre: 38,00 PJ/év osztható szét az egyes technológiák, ill. projektek

között.

A teljes számítást a 35/III. Táblázat tartalmazza.

2020-ig tartó Megújuló energetikai program

III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program

Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év

2010-ben a felhaszn. üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év

2020-ig szükséges

növekedés:

79,05 PJ/év

Villamos energetikai cél (PJ/év): 41,05 Hőenergetikai cél: 38,00

35/III. Táblázat III. forgatókönyv megújuló villamos és hőenergia termelés programja

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 105


VI.3 PRIMER ENERGIAIGÉNYEK KIMUTATÁSA

A benchmark projektek adatbázisának felhasználásával és az egyes forgatókönyvek „programjai”-nak

célértékei kielégítésére külön számítás készült a vonatkozó előírt tartalmi követelmények

szerint, külön a:

106

villamos és kapcsolt hőenergia termelés és külön a

hőenergia termelés [PJ/év]-ben, ill. [ktoe]-ben számított értékeire (részletes, évenkénti

bontásban megadott értékeket lásd 36/I. Táblázat és 37/I. Táblázat)

technológiánkénti mélységben.

Az I. forgatókönyv szerint

� a megújuló alapú villamosenergia-termeléshez 78,44 PJ/év, ill. 1873,1 ktoe/év

ebből új építés 55,00 PJ/év, ill. 1313,4 ktoe/év

kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés 22,48 PJ/év, ill. 569,9 ktoe/év

� hőenergia termelésre összesen: 55,53 PJ/év, ill. 1326,0 ktoe/év

új építésre 28,57 PJ/év, ill. 682,2 ktoe/év

távfűtésre: 14,19 PJ/év, ill. 697,0 ktoe/év

háztart. biomasszára 8,44 PJ/év, ill.

(lásd 36/I. Táblázat és 37/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint:

� a megújuló alapú villamosenergia-termeléshez 73,13 PJ/év, ill. 1747,2 ktoe/év

ebből új építésre 49,54 PJ/év, ill. 1186,5 ktoe/év

ebből kapcsolt vill.en. termelésre: 21,78 PJ/év, ill. 520,1 ktoe/év

új építésre 20,48 PJ/év, ill. 489,1 ktoe/év

� hőenergia termelésre: 60,84 PJ/év, ill. 1452,9 ktoe/év

ebből új építésre 33,88 PJ/év, ill. 809,1 ktoe/év

ebből távfűtésre: 15,91 PJ/év, ill. 379,9 ktoe/év

új építésre 11,06 PJ/év, ill. 264,1 ktoe/év

ebből háztartási biomassza: 26,63 PJ/év, ill. 636,0 ktoe/év

ebből új építésre 5,88 PJ/év, ill. 140,5 ktoe/év

(lásd 36/II. Táblázat és 37/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint:

� a megújuló alapú villamosenergia-termeléshez 68,77 PJ/év, ill. 1642,2 ktoe/év

ebből új építésre 45,33 PJ/év, ill. 1182,5 ktoe/év

ebből kapcsolt vill.en. termelésre: 22,56 PJ/év, ill. 538,4 ktoe/év

új építésre 21,26 PJ/év, ill. 507,7 ktoe/év

� hőenergia termelésre: 65,20 PJ/év, ill. 1556,9 ktoe/év

ebből új építésre 38,24 PJ/év, ill. 913,1 ktoe/év

ebből távfűtésre: 14,59 PJ/év, ill. 348,4 ktoe/év

új építésre 9,74 PJ/év, ill. 232,6 ktoe/év

ebből háztartási biomassza: 27,98 PJ/év, ill. 668,1 ktoe/év

ebből új építésre 7,23 PJ/év, ill. 172,6 ktoe/év

(lásd 36/III. Táblázat és 37/III. Táblázat)

A táblázatban részletezett, évenkénti bontásban kiszámított értékek képezik a mindenkori

adatbázis részét az egyes összehasonlításokhoz. Sokkal szemléletesebbek azonban a három

változat primer energiaigényeire vonatkozó ábrák (lásd a … oldalon), amelyből jól érzékel-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


hető a biomassza alapú átalakítások csökkentési igénye, a napenergia és a földi hőáram felkarolása

a II. és III. változatban és az egyre egészségesebb szerkezetre való törekvés, különösen

a III. változatban (Ebben az Összehasonlító értékelésben az I. változat: 1, a II. változat: 2, a

III. változat: 3 prémiumpontot kapott.)

Energiafelhasználás [PJ]

Energiafelhasználás [PJ/év]

160

140

120

100

80

60

40

20

Primer megújuló energia felhasználás 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 107

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

53/I. ábra Primer megújuló energiafelhasználás I. változat [PJ/év]

160

140

120

100

80

60

40

20

Primer megújuló energia felhasználás 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

61/II. ábra Primer megújuló energiafelhasználás II. változat [PJ/év]

Energiafelhasználás [PJ/év]

160

140

120

100

80

60

40

20

Primer megújuló energia felhasználás 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

61/III. ábra Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év]


108

I. változat

36/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés, I. változat (a primerenergia

igények) [PJ/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


36/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 109


36/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés, II. változat (a primerenergia

igények [PJ/év]

110

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


36/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 111


36/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés, III. változat (a primerenergia

igények [PJ/év]

112

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


36/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 113


114

I. változat

37/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés I. változat (a primerenergia

igények) [ktoe/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


37/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 115


37/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változat (a primerenergia

igények) [ktoe/év]

116

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


37/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 117


118

III. változat

37/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változat (a primerenergia

igények) [ktoe/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


37/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 119


VI.4 SZEKUNDER ENERGIATERMELÉS KIMUTATÁSA, ÖSSZESÍTÉSE

Az EU Irányelvei szerint előírt tematika megköveteli a megújuló bázison termelt prognosztizált

villamos és hőenergia termelés-átalakítás volumenjének meghatározását [GWh/év]-ben,

ill. [ktoe/év]-ben, ugyancsak projektenként részletezve és évenkénti bontásban megadva.

Az I. forgatókönyv szerint

120

� hálózatra termelt villamos energia összesen 9512 GWh/év

ebből új építéssel: 7696 GWh/év

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 2249 GWh/év

ebből új építésre 2139 GWh/év

� a termelt hő és hűtési energia összesen: 1147,00 ktoe/év

ebből új építés: 609,00 ktoe/év

ebből távfűtés: 313,62 ktoe/év

ebből háztartási biomassza: 161,17 ktoe/év

(lásd 38/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint:

� hálózatra termelt villamos energia összesen 2020-ban: 8688 GWh/év

ebből új építéssel: 6872 GWh/év

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 1946 GWh/év

ebből új építésre: 1836 GWh/év

� hőenergia-termelésre: 1289 ktoe/év

ebből új építésre: 752 ktoe/év

ebből távfűtésre: 325 ktoe/év

ebből új építésre: 254 ktoe/év

háztartási biomassza: 509 ktoe/év

új építésre: 112 ktoe/év

(lásd 38/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint:

� hálózatra termelt villamos energia összesen 2020-ban: 9397 GWh/év

ebből új építéssel: 7581 GWh/év

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 2103 GWh/év

ebből új építésre: 1993 GWh/év

� hőenergia-termelésre: 1388 ktoe/év

ebből új építésre: 851 ktoe/év

ebből távfűtésre: 325 ktoe/év

ebből új építésre: 229 ktoe/év

háztartási biomassza: 534 ktoe/év

új építésre: 138 ktoe/év

(lásd 38/III. Táblázat)

Az összehasonlítás megkönnyítésére a táblázatos számítási eredmények bemutatását megelőzően

elkészültek a termelési kimutatást megjelenítő ábracsoportok (lásd a 53/I. ábra a következő

oldalon). Leolvasható, hogy az I. és III. változatban a szélenergia bzisú villamosenergiatermelés

dominál már 2020-ban, amihez képest a II. változat szerkezete mértéktartóbb, ugyanakkor

elindítja a biomassza alapú csökkentést is. A III. változat a szélenergia mellett a napenergiának

is nagyobb teret biztosít.

Az összehasonlításban az I. változat 1, a II. vált. 3 és a III. vált. 2 prémiumpontot kapott.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 121

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

54/I. ábra Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. változat [GWh/év]

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

62/II. ábra Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. változat [GWh/év]

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]f

10000

9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia

62/III. ábra Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. változat [GWh/év]


122

I. változat

38/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés az I. változatban. A hálózatra

termelt villamos energia mennyisége [GWh/év][ktoe/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


38/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 123


124

II. változat

38/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változat. A hálózatra termelt

villamos energia mennyisége [GWh/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


38/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 125


126

III. változat

38/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változat. A hálózatra

termelt villamos energia mennyisége [GWh/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


38/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 127


VI.5 AZ ENERGIAÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉSEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE (KAPACITÁSA)

Az előző számítások módszerét követve, hasonló – technológiánként részletezett – mélységgel

és évenkénti ütemezéssel ki kellett munkálni a megújuló energia-átalakítók összes, ill. a

tervezett, építendő kapacitását.

Az I. forgatókönyv szerint

128

� a villamos energia és kapcsolt hő és vill. energia projektek kapacitása 2020-ig összesen:

3160 MWe lesz

ebből új építésre: 2737 MWe

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 356 MWe

ebből új építésre: 336 MWe

� a hőenergia átalakító fűtőművek új építése 2020-ig 4879 MWth

ebből új távfűtés: 1599 MWth

ebből biomassza: 1562 MWth

(lásd 39/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint:

� a villamos energia termelésre: 3075 MWe

ebből új építésre: 2624 MWe

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 330 MWe

ebből új építésre: 310 MWe

� a hőenergia átalakítók új építésre: 6680 MWth

ebből távfűtés új építésre: 1608 MWth

ebből háztartási biomassza új építésre: 1089 MWth

(lásd 39/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint:

� a villamos energia termelésre: 3738 MWe

ebből új építésre: 3315 MWe

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 352 MWe

ebből új építésre: 332 MWe

� a hőenergia átalakítókra: 6829 MWth

ebből új építés új építésre: 6829 MWth

ebből új építés új építésre: 1203 MWth

ebből háztartási biomassza: 1339 MWth

(lásd 39/III. Táblázat)

Ennek az indikátornak a jellemzésére a táblázatos kimutatás csatolt anyagain belül nem készült

ábra. A kapott eredmények alapján leszögezhető, hogy a legnagyobb új építésre a III.

forgatókönyv vállalkozik 3315 MWe kapacitással, ezt követi az I. változat 2737 MWe kapacitással

és legkisebb, de egyben arányosabb is a hőenergia-termelésével. Az új hőbázis építésekkel

a III. változat vezet (6829 MWth), ezt követi szorosan a II. változat (6680 MWth-val) és

méltatlanul kevés az I. változatban (4879 MWth). Külön érdemes foglalkozni a szélerőmű

kapacitások új erőmű építésével, amely az I. változatban: 1451 MWe, a II. változatban 1053

MWe, a III. változatban 1479 MWe. Az összehasonlító pontozásban az I. változat 1 pontot, a

II. változat 3, a III. váltoazt ugyancsak 3 pontot kapott.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


I. változat

39/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés I. változat. Kapacitás kimutatás

[MWe] [MWth]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 129


39/I. Táblázat folytatása

130

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. változat

39/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változat. Kapacitás kimutatás

[MWe] [MWth]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 131


39/II. Táblázat folytatása

132

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III. változat

39/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változat. Kapacitás kimutatás

[MWe] [MWth]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 133


39/III. Táblázat folytatása

134

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VI.6 A CSELEKVÉSI TERV PROGRAM PROJEKTJEI ÁLTAL KIVÁLTOTT CO2 KIVÁLTÁS

NAGYSÁGÁNAK KIMUTATÁSA

Már a technológiák kiválasztásánál – az „A” kötetben – is döntő szempont volt a javasolható

projektek károsanyag-kibocsátásának minimalizálása. Folytatódott ez az igény a benchmark

projektek feletti döntés során. Itt történtek azok a finomítások és egyeztetések, amelyek a

számításnál alkalmazott, előírt ill. tapasztalati adatok alapján, különböznek esetenként egymástól,

szakértői anyagok megfontolásai szerint.

Az egyes forgatókönyv-változatok közötti minőségi különbséget a CO2 kibocsátások nagyságával

mérhetően, egyértelműen ki lehet mutatni, indokolni.

Az I. forgatókönyv szerinti a megújuló energiaforrás bázisú energiatermeléssel kiváltható

CO2 volumen: 6388,90 kt/év

A teljes becsült összegből villamosenergia-termeléssel: 4620,85 kt/év

ebből a kapcsolt hő és villamosenergia-termelés után: 1604,90 kt/év

A hőenergia termeléssel kiváltható: 1768,10 kt/év

ebből távfűtéssel: 866,79 kt/év

ebből háztart. biomasszával: 781,44 kt/év

(részleteiben lásd 40/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint a kiváltható CO2 volumen: 7151,80 kt/év

� A teljes becsült összesből villamos energiára: 4276,20 kt/év

ebből új építésre: 267,31 kt/év

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 1416,82 kt/év

ebből új építésre: 119,31 kt/év

� a hőenergia termelésre: 2875,00 kt/év

ebből új építésre: 329,90 kt/év

ebből távfűtésre: 870,47 kt/év

ebből új építésre: 26,40 kt/év

ebből háztartási biomassza: 2919,18 kt/év

ebből új építésre: 566,72 kt/év

(lásd 40/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint a kiváltható CO2 volumen: 7319,90 kt/év

� ebből villamos energia termeléssel: 4669,12 kt/év

ebből új építésre: 390,48 kt/év

ebből kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 1539,84 kt/év

ebből új építésre: 167,22 kt/év

� a hőenergia termelésre: 2650,80 kt/év

ebből új építésre: 206,30 kt/év

ebből távfűtésre: 631,75 kt/év

ebből új építésre: 19,80 kt/év

ebből háztartási biomassza: 3456,09 kt/év

ebből új építésre: 646,14 kt/év

(lásd 40/III. Táblázat)

(A táblázatos összeállításban külön szerepelnek az évenkénti volumennövekedések, majd külön

sorban az évről-évre göngyölített mennyiségek.)

A táblázatos kimutatások részletes, majd összegző adatai alapján a változatok között a legeredményesebb

CO2 kiváltást a III. változat hajtja végre (7320 kt/év volumennel), a II. válto-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 135


zat ezt igen szorosan megközelíti (7152 kt/év-re), míg az I. vált. több mint 1000 kt/év csökkenési

(azaz 6389 kt/év volumennel lemaradt a III. változathoz képest. A rangsorolás szerint

prémiumpontok: I. változatra: 1, II. változatra: 3 és III. változatra is 3 prémiumpont nyújtható.

136

emisszió csökkentés [kt/év]

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0

Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid egység - 1. változat

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

55/I. ábra Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid mennyiség I. változat

emisszió csökkentés [kt/év]

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid egység - 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

63/II. ábra Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid mennyiség II. változat

emisszió csökkentés [kt/év]

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid egység - 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

63/III. ábra Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid mennyiség III. változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


I. változat

40/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés az I. változatra. Projektek

energiatermelés szerinti CO2 kiváltása [kt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 137


40/I. Táblázat folytatása

138

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


40/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 139


140

II. változat

40/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változatra. Projektek energiatermelés

szerinti CO2 kiváltása [kt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


40/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 141


142

III. változat

40/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változatra. Projektek

energiatermelés szerinti CO2 kiváltása [kt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


40/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 143


VI.7 A CSELEKVÉSI TERVPROGRAM MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSA

Külön kutatás [56] foglalkozott az egyes választott technológiákhoz szükséges berendezések

gyártása, alkalmazása, beépítése és üzemelése alatt becsülhető munkaerő-szükséglettel, annak

munkaévekben becsülhető nagyságával, a tárgyak és tevékenységek teljes életciklusra vonatkozó

felmérésével. Ez képezte az alapját a benchmarkszámításoknál alkalmazott számozásoknak

is, munkaévben kifejezve az igényeket, ill. a hatásokat.

Az I. forgatókönyv szerint a beépítésre javasolt projektek megvalósításához rendelhető mintegy:

44.461 munkaév

144

� ebből villamos energia átalakításra fennáll jelenleg: 21.481 munkaév

ebből kapcsolt villamos energia és hően. 1.182 munkaév

� a hőenergia termelésre összesen 22.980 munkaév

(részletes kimutatás 41/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint a projekt megvalósításához: 64.697 munkaév

� ebből új vill.energia átalakításra: 26.680 munkaév

kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 6.435 munkaév

� hőenergia termelésre: 38.019 munkaév

(lásd 41/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint a projekt megvalósításához: 68.030 munkaév

� ebből új vill.energia átalakításra: 31.010 munkaév

kapcsolt hő és vill.termelés összesen: 6.429 munkaév

� hőenergia termelésre: 37.021 munkaév

(lásd 41/III. Táblázat)

Az egyes technológiákhoz, nagyságrendekhez rendelhető munkahely-teremtő becslések alapján

legkedvezőbb értéket a III. forgatókönyvi változat hozta a mintegy: 68.030 munkaévben

kifejezve. Szorosan követte ezt a II. változat 64.697 munkaévvel és jóval kevesebbet az I.

változat, ahol a biomassza alapú átalakítók aránya dominál, de a napenergia hasznosító rendszerek

súlya itt a legkevesebb, pedig annak a vonzata a legnagyobb. A másik kedvező hatású

a hőszivattyús hőenergia termelő rendszereknek lenne, de az I. változat erre minimálisat vett

fel, a második két változathoz képest.

A rangsorolásban az I. változat 1, a II. változat 2, a III. változat 3 pontot kapott.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Emberév [fő/év]

Emberév [fő/év]

Emberév [fő/év]

50000

45000

40000

35000

30000

25000

20000

15000

10000

5000

70000

60000

50000

40000

30000

20000

10000

80000

70000

60000

50000

40000

30000

20000

10000

Közvetlen munkahelyteremtés - 1 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

56/I. ábra Közvetlen munkahelyteremtés I. változat

Közvetlen munkahelyteremtés - 2 változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 145

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

64/II. ábra Közvetlen munkahelyteremtés II. változat

Közvetlen munkahelyteremtés - 3 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

64/III. ábra Közvetlen munkahelyteremtés III. változat

Év


41/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Projektek munkahely-teremtő

hatása az I. változatban [munkaév]

146

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


41/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 147


41/I. Táblázat folytatása

148

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. változat

41/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Projektek munkahelyteremtő

hatása a II. változatban [munkaév]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 149


41/II. Táblázat folytatása

150

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III. változat

41/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Projektek munkahelyteremtő

hatása a III. változatban [munkaév]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 151


41/III. Táblázat folytatása

152

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VI.8 BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA

Mindhárom forgatókönyvhöz rendelten a benchmark projektekre egyenként, majd összegezve

elkészültek a beruházási érték-kimutatások, majd ezek évenként jelentkező értékei, amivel

minden évben számolni kell (ill. amit le kell kötni), továbbá az évenként göngyölt összegek

2010–2020-ig.

Az I. forgatókönyv szerinti program beruházási összege, amely valamennyi új építés létesítéséhez

szükséges 2020-ig 2206,211 mrd Ft

� ebből a megújuló alapú villamos en. átalakítás beruházási értéke: 1721,316 mrd Ft

ebből kapcsolt hő és villamos energia beruházás [453,854 mrd Ft]

� a hőenergia átalakítás beruh. költsége 484,894 mrd Ft

ebből távfűtés: 194,572 mrd Ft

ebből a házt. biomassza: 92,436 mrd Ft

(lásd 42/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerinti program beruházási összege: 2.851,840 mrd Ft

� ebből villamos energia átalakításokra: 1.848,044 mrd Ft

ebből kapcsolt villamos és hőenergiára: 410,335 mrd Ft

� hőenergia-termelésre, új építésre: 1.003,795 mrd Ft

távfűtésre, új építésre 208,341 mrd Ft

házt. biomasszára 54,451 mrd Ft

(lásd 42/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerinti program beruházási összege: 3.536,275 mrd Ft

� ebből villamos energia átalakításokra: 2.263,912 mrd Ft

ebből kapcsolt villamos és hőenergiára: 448,288 mrd Ft

� a hőenergia termelésre új építés 1272,363 mrd Ft

ebből távfűtés; új építésre 165,706 mrd Ft

ebből a házt. biomassza új építés: 79,057 mrd Ft

(lásd 42/I. Táblázat)

A korábbi, két évvel előbbi prognózisok [13][15] és becslésekhez (a 2300 mrd Ft összeghez)

képest, megállapítható, hogy a legkisebb költségelvű I. forgatókönyv-változatra számított

beruházási összeg kevesebb lett a 2206 milliárd Ft végösszegével (4%-kal), ami ismét igazolja,

hogy mindenre kiterjedő, számításokkal megalapozott programot érdemes készíteni.

A II. változat végösszege a: 2852 mrd Ft-t tesz ki, amely növekmény 24%-kal több mint a

két évvel ezelőtt becsült végösszeg, amely még kevesebb, ha az időközben bekövetkezett inflációt

is figyelembe veszik. ez azt is megerősíti, hogy az I. extrém változathoz képest beruházási

költsége miatt is célszerű a II. változatot preferálni, ill. elfogadni.

A III. változat már jelentős különbséget, mintegy 53%-kal nagyobb végösszeget mutatott ki a

3536 mrd Ft végösszegével a 2 évvel ezelőtti becsült értékhez képest.

Összességében e Green-X modellel készült számítások azt is igazolják, hogy

� az eredmények nem hoztak nagyságrenddel nagyobb különbségeket (mint ahogyan az

európai kutatóintézetekben készült számítások Magyarországra mintegy 445–446

billion Eurót (124.600–124.880 mrd Ft) prognosztizáltak erre a vállalásra.

� Az is beigazolódott, hogy hazai tényleges beruházási költségekkel, mint mintaprojektekkel

és azok fajlagos értékeivel célszerű számolni, mégpedig a világpiaci és európai

piaci árakkal.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 153


A csatolt táblázatokból valamennyi projektre vonatkozó adat megismerhető, összehasonlításra

ellenben a csatolt 57/I. ábracsoport jóval alkalmasabb, mivel ezek az évenkénti beruházásokat

szemléltetik. Ezek nagysága az I. és III. forgatókönyv szerint egyenletesen változik.

Egyedül a II. változatban válik túlzottan korainak vehető a 2012–2013 közötti nagyobb

indító érték, főleg a napenergia-hasznosítási javasolt országos kampány, vagy az esetleg alkalmazható

pl. 100.000 tető program következtében. Ezen bármikor lehet ésszerű korrekciót

alkalmazni a vizsgált időszaknak, nem több mint az első harmadában, hogy azután egyenletes

legyen a felfutás.

A beruházási költségek összehasonlítására szóló rangsorban vezet az I. változat 3 ponttal, a

másik kettő pedig 2, ill. 1 pontot kapott.

154

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Beruházások [MFt/év]

400000

350000

300000

250000

200000

150000

100000

50000

0

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 1. változat

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 155

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

57/I. ábra Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben I. változat

Beruházások [MFt/év]

700000

600000

500000

400000

300000

200000

100000

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

65/II. ábra Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben II. változat

Beruházások [MFt/év]

600000

500000

400000

300000

200000

100000

Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 3. változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

65/III. ábra Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben III. változat

Év


156

I. változat

42/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés I. változatra. Beruházási érték

[MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


42/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 157


158

II. változat

42/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változat. Beruházási érték

[MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


42/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 159


160

III. változat

42/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változat. Beruházási érték

[MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


42/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 161


VI.9 TÁMOGATÁSI PRÉMIUM ÉRTÉKEK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI BERUHÁZÁSI TÁMOGA-

TÁSOK NÉLKÜL

Az előző fejezetben kimutatott forgatókönyvi programok megvalósításához szükséges, a

benchmark bázisadatok alapján kiszámolt működések támogatásának nagyságát kellett a továbbiakban

meghatározni, jelen fejezetben azt a változatot, amikor nincs beruházási támogatás.

Ez előnyös a támogatást ellátó szervezetnek, mert évenként kevesebb volument kell

erre a célra fenntartani, de nagyobb időintervallumban megosztva ütemezni.

Az I. forgatókönyv szerint összességében 2020-ig mintegy támogatást kell biztosítani

(évenként megadott bontásban) 941,740 mrd Ft

162

� megújuló villamosenergia-termelő rendszerre: 782,490 mrd Ft

ezen belül kapcsolt vill. és hőre 286,649 mrd Ft

� új hőenergia termelő projektekre: 159,270 mrd Ft

ebből távfűtésre: 40,113 mrd Ft

ebből a házt. biomasszara: 26,629 mrd Ft

(lásd 43/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv szerint összességében mintegy: 1.372,489 mrd Ft

támogatást kell biztosítani, ebből:

� villamosenergia-termelő rendszerekre: 923,890 mrd Ft

� kapcsolt vill. hő rendszerekre: 274,948 mrd Ft

� hőenergia rendszerekre: 448,599 mrd Ft

ebből távfűtésre: 37,753 mrd Ft

ebből házt. biomasszára: 15,410 mrd Ft

(lásd 43/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv szerint összességében mintegy: 1.450,887 mrd Ft

támogatást

� villamosenergia-termelő rendszerekre: 982,539 mrd Ft

� kapcsolt vill. hő rendszerekre: 283,753 mrd Ft

� hőenergia rendszerekre: 468,343 mrd Ft

ebből távfűtésre: 19,387 mrd Ft

ebből házt. biomasszára: 22,733 mrd Ft

(lásd 43/III. Táblázat)

Az összehasonlításban legelőnyösebb az I. forgatókönyvi változat 942 mrd Ft üzemeltetési

támogatási volumenével. A II. és III. forgatókönyvi változat üzemeltetési támogatási költségei

jóval nagyobbak (1372 mrd Ft és 1451 mrd Ft), de meglepő, hogy egymáshoz képest a II. és

III. változatban csekély a különbség, noha a beruházási költségeik között pedig óriási. Itt is

beigazolódott, hogy a nagyobb segítséget ilyen formában érdemes a vállalkozónak megkapnia.

A három változatra elkészült ábrák jól érzékeltetik nemcsak a számszerű különbségeket, hanem

a 10 év alatti ütemezésből származó előnyöket – hátrányokat is. Nem előnyös ugyanis,

ha a fejlesztések az időszak végére torlódnak, szemben a helyesebb ütemezéssel, amely a

II. változatra jellemző, az időszak végére koncentráló III. változat ilyen szempontból a legelőnytelenebb.

A rangsorolásban az I. változat 2 pontot, a II. változat 3 pontot, a III. változat legfeljebb 1

pontot kaphat, mivel szerkezetében jelentős a biomassza csökkenés és annak legcsekélyebb

támogatási igénye és legnagyobb a napenergia fejlesztés volumene.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Kassza nagysága [MFt/év]

Kassza nagysága [MFt/év]

Kassza nagysága [MFt/év]

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -1 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

58/I. ábra Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. változat

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -2 változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 163

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

66/II. ábra Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. változat

180000

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -3 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

66/III. ábra Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. változat

Év


164

I. változat

43/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés I. változatra. Támogatási prémium

értékek várható költségei beruházási támogatások nélkül [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


43/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 165


43/I. Táblázat folytatása

166

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


II. változat

43/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés II. változat. Támogatási prémium

értékek várható költségei beruházási támogatások nélkül [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 167


43/III. Táblázat folytatása

168

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III. változat

43/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés III. változat. Támogatási

prémium értékek várható költségei beruházási támogatások nélkül [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 169


43/III. Táblázat folytatása

170

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VI.10 BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI

A támogatást nyújtóknak és lebonyolítóiknak ez a kombinált támogatási mód kényelmetlen az

előző, csak prémiumos támogatással szemben, mégis a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok

részére nagy segítség, ha a fejlesztés első éveiben a beruházásaikhoz igénybe vehetnek

bizonyos támogatási hányadot, még annak árán is, hogy a támogatási időszak ezáltal

lerövidül. Az országnak ebben a kedvezőtlen gazdasági helyzetében ezért indokoltak ezek a

kombinált támogatásmódok.

Az I. forgatókönyv esetén összességében 2020-ig mintegy 1198,525 mrd Ft

kell támogatási célra fenntartani, amely megoszlik:

� prémium keretre, mintegy: 634,609 mrd Ft

� beruházási támogatásra, mintegy: 563,917 mrd Ft

Ugyancsak részletes kimutatás készült, hogy ebből mennyi Ft-ot kell tartalékolni a villamos

energia és külön hőenergia projektek támogatására (részleteiben lásd 44/I. Táblázat)

A II. forgatókönyv esetén összességében 2020-ig mintegy: 1.703,064 mrd Ft

kell támogatni, ill. fenntartani, ez megoszlik:

� prémium keretre, mintegy: 867,701 mrd Ft

� beruházási támogatásra, mintegy: 835,363 mrd Ft

(részleteiben lásd 44/II. Táblázat)

A III. forgatókönyv esetén összességében 2020-ig mintegy: 1.992,448 mrd Ft

kell támogatni, ill. fenntartani, ez megoszlik:

� prémium keretre, mintegy: 858,470 mrd Ft

� beruházási támogatásra, mintegy: 1.133,979 mrd Ft

(részleteiben lásd 44/III. Táblázat)

A táblázati pontos adatokhoz képest, az elkészített ábrák markánsan megmutatják a kombinált

támgoatási mód előnyét, mivel jóval egyenletesebben ütemezett támogatást élvezhetnek a kis-

és középvállalkozások befektetői, hogy az időszak végére ne torlódjanak sem a fejlesztések,

sem a hiányzó támogatások. Mégis, az I. és III. változatban ez utóbbi bekövetkezik, szemben

a II. változattal, amelyik a leginkább kiegyensúlyozottabb ütemezést valósítja meg.

Rangsorolásban az I. változat a legelőnytelenebb, emiatt legfeljebb 1 pontot, legelőnyösebb a

II. változat 3 ponttal és közbenső helyezéssel a III. változat 2 pontot kaphat.

* * *

A PROGRAM FŐBB ÖSSZEVETŐINEK FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOKRA GYA-

KOROLT HATÁSA SZERINT ELKÉSZÜLT RANGSOROLÁSÁVAL NYERT PONT-

SZÁMOK ALAPJÁN:

legelőnyösebb a II. változat (összpontja: 21)

második helyezésű a III. változat (összpontja: 18)

alul maradt az I. változat (összpontja: 11)

A verbálisan is optimálisnak ítélt II. forgatókönyv-változat további érdeme még, hogy munkahely-növelő

hatását tekintve is a két legelőnyösebb közé tartozik.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 171


172

Támogatás [MFt/év]

200000

180000

160000

140000

120000

100000

80000

60000

40000

20000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 1 változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

59/I. ábra Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. változat

Támogatás [MFt/év]

300000

250000

200000

150000

100000

50000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 2 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

67/II. ábra Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. változat

Támogatás [MFt/év]

300000

250000

200000

150000

100000

50000

Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 3 változat

Év

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú

67/III. ábra Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. változat

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


I. változat

44/I. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Támogatási prémium értékek

és beruházási támogatások várható költségei az I. változatban [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 173


44/I. Táblázat folytatása

174

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


44/I. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 175


176

II. változat

44/II. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Támogatási prémium értékek

és beruházási támogatások várható költségei a II. változatban [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


44/II. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 177


44/II. Táblázat folytatása

178

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


III. változat

44/III. Táblázat Villamos energia és kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. Támogatási prémium értékek

és beruházási támogatások várható költségei a III. változatban [MFt][MFt/év]

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 179


44/III. Táblázat folytatása

180

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


44/III. Táblázat folytatása

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 181


182

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VII. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE,

TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLASZTÉKOKKAL

A vizsgálatok során elkészített három programváltozat meghatározó értékeit, indikátorait célszerű

volt összefoglalni külön-külön táblázatokban. A táblázatban használt megújuló energia

típus kategória megfelel az Európai Unió felé beadandó előrehaladási és tervezési jelentések

kategória értékeinek.

A beépített teljesítmény értékek, valamint beruházási költség igények a GREEN-X modell

szerinti Benchmark elemzések alapján képzett jellemző fajlagos értékek és az ország által a

megújuló energiafelhasználás tekintetében vállalt kormányzati célok GREEN-X modell szerinti

lebontásával, így mikro- és makroszintű elemzések kombinálásával készültek.

Megújuló energia

típus

Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

MWhő)

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes

kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 2 206 211 563 917 114 406 1 198 525 6 389 44 461

Villamosenergiatermelés(célérték)

3 212 1 721 316 384 676 100 646 955 718 4 621 21 481

1. Vízenergia 158 79 771 6 732 3 516 25 643 206

2. Geotermikus

villamos energia

3. Fotovillamos

napenergia

[MW p]

4. Árapály, hullám

115 184 075 42 166 9 656 116 240 661

455 339 430 161 745 50 855 212 599 339

- - - - - -

5. Szélenergia 1720 677 711 82 302 19 980 208 266 1826

6.1. Szilárd biomassza

539 261 134 3 754 40 034 206 694 954

6.2. Biogáz 173 179 196 87 978 17 505 186 275 635

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus

hőenergia (hőszivattyúk

nélkül)

4 360 484 894 179 240 13 760 242 807 1 768 22 900

1129 158 875 55 606 237 56 299 587

2. Napenergia 556 123 479 43 218 3 293 64 279 152

3. Biomassza 2 308 155 952 64 111 6 695 60 662 804

4. Hőszivattyú 367 46 588 16 306 3 535 31 567 225

45. Táblázat Az I. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

A projektek támogathatóságának alapfeltétele, hogy a GREEN-X modell vagy egyéb hasonló

elfogadottságnak örvendő modell szerint a mindenkor igazolt támogatási mérték adható anélkül,

hogy a kormányzatnak a túlzott mértékű, versenyt torzító támogatás nagy valószínűséggel

nem hárítható vádjával kelljen szembenéznie. A fentiek miatt a támogatásszükségletet a

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 183


GREEN-X módszertan szerint, a korábbi („B” jelű) tanulmányban 2010-re már meghatároztuk.

Az üzemeltetési és beruházási költségek változásainak prognózisa szerint a beruházási

költségeket és a támogathatóság várható mértékét is minden második évre megbecsültük. A

programozás így az EU által is elfogadható módszertan szerinti dinamikus módon készült.

A költségek 2010-es reálértéken kerültek meghatározásra, így egy nominális jellegű prognózis

vagy elemzés esetén a megfelelő értelmezésre figyelni kell.

Támogatások tekintetében kétféle: beruházási és működési támogatásokat különböztettünk

meg. A működési támogatásokra jellemző példa a KÁT rendszer garantált átvétele. Azonban

jelenleg a garantált díj egy része az átvett elektromos áram piaci értéke, melyet az elemzésekben

a zsinórárammal definiáltunk. A támogatástartam a KÁT rendszerben garantált díj esetében

így tehát a működési támogatás és a piaci érték összege szerint adódik.

A működési támogatás több féle módon nyújtható, például egy kötelező átvételi rendszeren

kívüli prémium biztosításával is, vagy a segédenergia (villamos energia) költségének

kormányzat általi csökkentésével (például hőszivattyús áramár bevezetésénél).

A táblázatokban tehát a működési támogatás éves aktuális értéke jelenik meg 2020-ban (prémium

kassza), ami a KÁT rendszer folytatása esetén nagyobb KÁT-kassza fenntartását jelenti.

A működési támogatás időtartamát a GREEN-X modell szerinti 15 évre megítéltnek tekintettük

a beruházás évében, így a működési támogatás szükséglete várhatóan 2030-ig folyamatosan

és intenzíven növekvő éves költségvetési terhet jelent, míg a beruházási támogatás

egyszeri jelentős kiadást.

Az egyes projekttípusokra külön-külön meghatároztuk azokat a beruházási támogatásintenzitásokat,

melyeket a megszokott támogatási rendszerek szerint elfogadhatónak tartunk. Így

szélenergia esetében beruházási támogatást kizárólag a háztartási kisteljesítményű, valamint

az autonóm, országos közüzemi hálózatra nem termelő rendszerek esetében vettünk figyelembe

(például tanyavillamosítási program esetén). A GREEN-X szerint adható működési támogatások

értékeiben tehát már az itt meghatározott beruházási támogatási intenzitásokat vettük

figyelembe.

A 2010-2020 közötti időszak támogatásának forrásigényét is összesítjük. Itt a prémiumértékek

esetében a ténylegesen várhatóan kifizetendő összegek lettek meghatározva dinamikus

szemléletben.

A beruházási támogatások figyelembevétele nélkül a működési támogatások szükséges –

elégséges mértékei is jelentősen nagyobbak lennének. Az I. változat esetében például 172

milliárd forintos évi prémium kassza lenne 2020-ra, amely tovább növekedne (114 milliárd

forint / év helyett). Viszont 2010 – 2020 között összességében 256 milliárd forinttal kevesebb

támogatói költség jelentkezne, amiért cserében 2030-ig várhatóan 300 milliárd forinttal nagyobb

működési támogatást kellene fedezni. Így a beruházási támogatások csökkentésével

és a működési támogatások növelésével a nemzeti költségvetés terhei várhatóan mérsékelhetők

lehetnek. Egy programalkotásnál így megvizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló

költségvetési források közül melyek azok, amelyeket kizárólag beruházási támogatással lehet

elkölteni (például a EU Regionális Fejlesztési Alap feltehetően ilyen alap).

Egy kizárólag beruházási támogatással működő rendszer az úgynevezett zöld bizonyítvány

rendszer lehetne. Ekkor az energia felhasználók illetve a kereskedők kötelezettek saját

energiaforrás portfóliójukban a meghatározott részarányok elérésére. A zöld bizonyítvány

rendszer a bevezethető technológiák körét alapvetően leszűkítené, hiszen több figyelembe

vett technológia esetén is kiderülhet, hogy a működtetési költségek feltehetően nagyobbak

184

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


lennének mint ami a kialakuló és folyamatosan változó zöldáram szabadpiacon kialakuló ára

eltart. Így a módszer alkalmazásával a piaci logikáknak megfelelően szigorúan a legkisebb

energiatermelés költségei érvényesülhetnek.

Egy zöld bizonyítvány rendszer esetén a termelt zöldenergia piaci ára, valamint a megépült

rendszer versenyképessége kevésbé garantálható, mint egy prémium támogatási

rendszer esetében. A bizonytalanságok növekedése miatt a tőkeköltségek 40-70%-os növekedése

is várható lehet, így a beruházási támogatásszükségletek is jelentősen megnőhetnek.

A megnövelt kockázati hozam már a kockázati, jellemzően globális pénzügyi befektető

csoportok bevonását teszi szükségessé a projektek jelentős részében, hiszen a szakmai befektetők

önállóan már nem képesek kezelni a jelentősebb mértékű beruházói kockázatokat. A

kockázati befektetők jelentősebb bevonása a forrásteremtésben előrevetíti, hogy a zöldenergia

ára továbbra is közvetlenül és a lehető legnagyobb mértékben a nemzetközi olajárak és valutaárfolyamok

függvénye szerint alakulna egy már létező gyakorlat terjedése szerint, így a már

kiépült megújuló energiahasznosítás a nemzeti gazdaság versenyképességét hosszabb távon

nem javítaná jelentősen. Továbbá a projektek miatt keletkező jövedelem nagy része a realizálás

után várhatóan elhagyná az országot.

Így a zöld bizonyítvány rendszer kiépítése bár a kormányzati szabályozó feladatok jelentős

mértékű csökkenésével járna, olyan fontos célok elérését gátolná, mint a jövedelem régióban

tartása és főként ezek révén munkahelyteremtés, szén-dioxid kibocsátás hatékonyabb

növelése. Bár egy zöld bizonyítvány rendszer esetében a támogatásszükségleteket

csökkentené, hogy költségek szempontjából a legkedvezőbb technológiák kapnának teret éles

piaci versenyben, de a projektek fajlagos beruházási igénye a jelentősebb tőkeköltség miatt

szintén megnőne, így feltehetően az I. változathoz képest a támogatásszükségletek 15-

20%-kal lennének nagyobbak, amely ráadásul azonnali költségvetési teherként jelentkezve

A fentiek miatt javasoljuk egy jelentősebb prémium támogatási keret fenntartását a működtetések

segítésére a beruházási támogatások bizonyos technológiák esetében történő

fenntartása mellett. A támogatási rendszerek esetleges módosítása, összehangolása a közeljövő

fontos feladata.

Az I. forgatókönyv-változat kialakításakor a villamos energia tekintetében 75%-ban, míg hőenergia

tekintetében 70%-ban a GREEN-X módszertan szerinti legkisebb előállított energiaköltség

szerint rangsoroltuk a lehetséges technológiákat a lehetséges elérhető potenciálok

mértékéig.

A szén-dioxid kibocsátás kiváltás meghatározásánál bemutatott számadat nem az egyes projektek

teljes hatását tünteti fel életciklus elemzésen keresztül, hanem az energiatermelés méréseken

alapuló olyan mennyiségeit, amelyek minősége biztosan garantálható. Így a projektek

révén a nemzet számára kitermelt várhatóan értékesíthetővé váló szén-dioxid kvóták mennyiségét

szemléltetjük.

A szén-dioxid kibocsátás szempontjából kedvező program kidolgozása esetén az egyes technológia

előnybe és hátrányba részesítésénél viszont a teljes életciklus alapján kedvezőbbnek

illetve kedvezőtlennek minősített technológiák kerültek előtérbe. Így különösen a

megújuló alapú hőenergia termelés primerenergia felhasználása itt már megegyezik a megújuló

alapú termelés villamos energia felhasználásával.

Munkahelyteremtésre, ill. társadalmi haszonra képezhető durva becsléssel, egy megelőző tanulmány

[56] adataira támaszkodva becsültünk közvetlen indikátorokat. Figyelemmel arra,

hogy jövedelmet nem csak az egyes projektekhez közvetlenül kötődő tevékenységek, hanem a

régióban tartott jövedelem teremthet, a II. változatban azok a technológiatípusok kaptak

nagyobb súlyokat, melyek ebből a szempontból is kedvezőbbek lehetnek. A munkahelyte-

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 185


emtés szempontjából optimális változat főbb értékeit az alábbi táblázat szemlélteti, ahol a

beruházási költségek mindössze 30%-kal nagyobbak az I. változatéhoz képest.

Megújuló energia típus Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

186

MWhő)

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes

kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 2 851 840 835 363 143 263 1 703 064 7 152 64 697

Villamosenergiatermelés

(célérték)

3126 1 848 044 467 975 106 957 1 121 065 4 276 26 680

1. Vízenergia 158 83 483 6 726 3 531 26 040 206

2. Geotermikus

villamos energia

3. Fotovillamos

napenergia [MW p]

95 147 735 29 447 8 343 94 631 548

744 609 892 267 928 21 188 402 350 671

4. Árapály, hullám - - - - - -

5. Szélenergia 1392 598 107 98 688 20 982 226 787 1421

6.1. Szilárd biomassza

550 202 099 65 186 52 914 231 060 987

6.2. Biogáz 135 126 729 61 745 13 294 140 198 444

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus

hőenergia (hőszivattyúk

nélkül)

1 003 795 367 388 31 182 581 999 2 876 38 017

1208 176 090 61 631 237 62 314 633

2. Napenergia 1966 494 259 172 991 14 808 267 508 567

3. Biomassza 2230 171 518 76 091 11 015 136 829 761

4. Hőszivattyú 1275 161 929 56 675 10 446 115 348 915

46. Táblázat II. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


A III. forgatókönyv (az éghajlat és környezetkímélő) változatban (lásd 47. Táblázat) a

validálható szén-dioxid megtakarítás 2020 évre eléri a 7320 kt/év mennyiséget, azaz a három

változat közül a legnagyobbat, miközben a beruházási költség 60%-kal több az I. változathoz

képest, ugyanakkor a munkahely-növelő hatása ugyancsak maximális (a 68.030

munkaévvel jellemezve, az I. változatban becsült 44.461 munkaévhez képest, ami több mint

150%). Ebben a változatban a hőenergetikai fejlesztés kapja továbbá a legnagyobb, azaz

50% hányadot (megegyezően a villamosenergetikai fejlesztések 50% hányadával), azaz a

vidéki decentralizált megújuló bázisú kisteljesítményű technológiákat részesíti előnyben

(geotermikus, nap, hőszivattyús), amelyek munkahely-növelő vonzata arányosan itt a legnagyobb.

Megújuló energia

típus

Beépített

teljesítmény

2020-ban

[MWe ill.

MWhő)

Beruházási

költségigény

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Beruházási

támogatás

2010 – 2020

között

[MFt/év]

Működési

támogatás

kassza 2020ban

[MFt]

Összes kifizetett

támogatás

2010 – 2020

között

Validálható

szén-dioxid

megtakarítás

2020-ban

[kt/év]

Közvetlen

teremtett

fenntartható

munkahely

2020-ig

[emberév]

Mindösszesen 3 536 275 1 133 979 153 088 1 992 448 7320 68 030

Villamosenergiatermelés(célérték)

3 738 2 263 912 673 880 114 866 1 308 523 4 669 31 010

1. Vízenergia 158 83 514 6 732 3 562 27 022 206

2. Geotermikus

villamos energia

3. Fotovillamos

napenergia

[MW p]

4. Árapály, hullám

115 181 229 41 170 9 630 112 027 661

965 804 051 392 450 29 821 582 909 684

- - - - - -

5. Szélenergia 1946 886 491 163 557 33 027 341 451 2051

6.1. Szilárd biomassza

414 169 179 1 877 38 827 90 295 572

6.2. Biogáz 141 139 447 69 094 13 671 154 820 495

Hőenergia termelés

(új építés)

1. Geotermikus

hőenergia (hőszivattyúk

nélkül)

1 272 363 460 099 38 223 683 925 2 651 37 021

1129 159 958 55 985 237 54 668 587

2. Napenergia 2292 556 151 194 653 16 160 303 618 646

3. Biomassza 2331 177 534 76 909 12 233 137 796 690

4. Hőszivattyú 1076 378 720 132 552 9 593 185 643 727

47. Táblázat A III. forgatókönyv-változat főbb indikátorai

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 187


188

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VIII. FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ EURÓPAI

KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 2009/548/EK SZ. HATÁROZATA SZERINT

MEGSZABOTT FORMANYOMTATVÁNY IRÁNYELVEI SZERINT

VIII.1 PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK FELFUTÁSA

Az egyes programok értékeléséhez a Megújuló Energetikai Programozás előrehaladásáról

szóló kötelező jelentős általunk kidolgozott táblázatainak (48/I. Összesítő Táblázat, 48/II.,

48/III. Táblázat) alapszámai szolgálnak biztos támponttal. Itt elsősorban jelenleg a „legkisebb

költséggel” történő megvalósítás adatainak a szerepeltetése a javasolt, de a teljesség igénye

miatt, a másik két programra is kidolgozott összesítéseket ugyancsak célszerű volt párhuzamba

állítani.

I. A LEGKISEBB KÖLTSÉGELVŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT

A „JELENTÉS” 4.a táblázata

48/I. Összesítő Táblázat A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig az I. változatban

Az egyes forgatókönyv-változatok megegyeznek abban, hogy azonos a várható megújuló

energiafogyasztás nagysága a célkitűzésekhez igazítottan, azaz: 3795 ktoe/év.

Különböző a fűtési és hűtési ágazat teljes bruttó megújuló energiafogyasztása; legkisebb

az I. változatban, azaz 1326 ktoe/év, nagyobb a II. esetén, azaz: 1453 ktoe/év és jóval

nagyobb: 1557 ktoe/év a III. változatban. Ezzel fordítva arányosan:

a megújuló energiával előállított villamosenergia-fogyasztás az I. változatban a legnagyobb:

1873 ktoe/év, kevesebb a II. változatban: 1746 ktoe/év és legkisebb: 1642 ktoe/év

a III. változatban, ami jól bizonyítja a hazai nagyobb arányú hőenergiaigények iránti kereslet

elsőbbségét. A segédtáblázat a célkitűzések teljesülésének program szerinti ütemezését

tartalmazza, a vállalt 13%-os megújuló bázisú termelés-átalakítás fokozatos elérését.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 189


190

A segédtáblázatok utolsó sora különböző az egyes változatokban, azaz a célérték teljesítéséhez

rendelt tartalékkeret más és más. Legkedvezőbb (legnagyobb) a II. változatban,

legkisebb a III. változatban.

II. MUNKAHELY-NÖVELŐ, HATÉKONY FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZAT

48/II. Összesítő Táblázat: A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a II. változatban

III. ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


48/III. Összesítő Táblázat: A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a III. változatban

VIII.2 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS NÖVEKEDÉSE

A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket

az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020ban

(lásd 49/I. Összesítő Táblázat).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

49/I. Összesítő Táblázat A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése

2020-ig az I. Forgatókönyv-változat esetén

Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos

kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergiatermelés

pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020-ban (lásd 49/II. Összesítő

Táblázat).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

49/II. Összesítő Táblázat A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése

2020-ig a II. Forgatókönyv-változat esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 191


192

A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza

bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb

kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergiatermelést:

8688 GWh (lásd 49/III. Összesítő Táblázat).

A JELENTÉS 10.a és b. táblázata

49/III. Összesítő Táblázat A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése

2020-ig a III. Forgatókönyv-változat esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


VIII.3 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐENERGIA TERMELÉS NÖVEKEDÉSE

A Green-X költségelemzések során kapott fajlagos költségekkel történő programkialakítás a

kiosztható fejlesztési volumeneknek zömét lekötötte villamosenergia-termelésre, így nagyon

kevés marad a hőenergia-átalakítási és termelési technológiák beemelésére. Különösen igaz ez

az I. Forgatókönyv-változat esetén, ahol mindössze: 1147 ktoe/év volument lehetett szétosztani

(50/I. Összesítő Táblázat).

Ebben a kérdéskörben is legelőnyösebb a II. forgatókönyv-változat, ahol 1289 ktoe/év termelést

és elosztást lehet majd megvalósítani (50/II. Összesítő Táblázat).

A III. forgatókönyvi változat nyújtja a legjobb eredményt, azaz: 1388 ktoe/év termelést (lásd

a 50/III. Összesítő Táblázat részértékeit).

A JELENTÉS 11. táblázata

50/I. Összesítő Táblázat Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig az I. Forgatókönyv-változat

esetén

A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús

technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok

a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II.

forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi

változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább

technológia.

A JELENTÉS 11. táblázata

50/II. Összesítő Táblázat Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. Forgatókönyv-változat

esetén

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 193


Háztartási biomasszára a legtöbbet, mintegy 548 ktoe/év volument az I. forgatókönyvváltozat

irányoz elő, ehhez hasonló nagyságrendet vállal a III. forgatókönyv-változat, azaz

523 ktoe/év volument, míg a II. forgatókönyv mindössze 472 ktoe/év mennyiséget.

A JELENTÉS 11. táblázata

50/III. Összesítő Táblázat Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a III. Forgatókönyv-változat

esetén

A megújuló energia alapú hőenergia termelésre kidolgozott három forgatókönyvi változat

forrásszerkezeteire külön ábracsoport összeállítás is készült (lásd 60/I. ábra), melyek segítségével

egyértelmű az I. változat fogyatékossága, mivel még a csekély hőenergia-hányad hibáján

felül a szerkezete is aránytalan. Ezzel szemben a II. változat jóval kiegyensúlyozottabb

képet mutat; a hőszivattyús és napenergiás technológiák már elvárt arányú összetevői a

szerkezetnek.

Legelőnyösebb a III. változat 2020-ra várható nagysága és szerkezete.

Végső következtetésként levonható, hogy a legkisebb költségelvű modellezés merev előírásait

a hőenergia átalakítási hányad növelés érdekében enyhíteni célszerű, mivel hogy a

valós igények is ezt támasztják alá.

194

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


Energia termleés [ktoe/év]

1400

1200

1000

800

600

400

200

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 1. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 195

ÉV

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

60/I. ábra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés I. változatra

Energia termleés [ktoe/év]

1400

1200

1000

800

600

400

200

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 2. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

ÉV

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

68/I. ábra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés II. változatra

Energia termleés [ktoe/év]

1600

1400

1200

1000

800

600

400

200

Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 3. változat

0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Év

Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú

68/III. ábra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés III. változatra


196

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


IX. IRODALOMJEGYZÉK

[1] 2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a

2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra

vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról

[2] GKM: MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007–2020. A biztonságos,

versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei. Bp. 2007.

[3] KHEM: „A 2007–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló,

H/4858. sz. Országgyűlési határozati javaslat háttéranyaga. Bp. 2007.

[4] MET–CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Mészáros

Géza: „Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai

Kutatási Terve” átfogó dokumentáció, benne: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné:

Helyzetelemző értékelés és Jövőkép szintézis munkarésze. Bp. 2009. szept.

[5] Stróbl Alajos Dr. MAVIR–ERŐTERV P24909: A MAVIR Zrt. 2009. évi forrásoldali

kapacitástervének aktualizálása és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tanulmányok és

vizsgálatok. Bp. 2009. szept. 15.

[6] PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) N o : ENG-CT-2002-

00607 Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results of the

model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by

staheholders, RES-E courent promotion strategies.” Final Conf. Sept. 2004 Brussel

[7] Bagi Attila: „A megújuló forrásokból származó villamos energia támogatását vizsgáló

Green-X modell ismertetése.” MEH 2009. febr.

[8] Gustav Resch, Claus Huber, Thomas Faber, Reinhard Haas (EEG Energy Economic

Group): Dynamics of cost resources curves for RES-E, in Hungary, 2004 Brüsszel

[9] ECN-R.E.S. Hilke Rösler, Sander Lensink: „Modelling in TIMES model” Amsterdam

22 th October 2007

[10] THE RAN EUROPEAN TIMES MODEL FOR RES 2020: Chapter RES 2020 for Hungary

Energy potencials data. Project no: EIE/06/170/Si2. 442662

[11] IP/A/STOA/FVIC-2005-28/SC20: FUTURE ENERGY SYSTEMS IN EUROPE I.E.E.

POTENTIAL

[12] Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sourcies’

evolution up to 2020” Study No TREN/D2/10-2002. Sustainable Energy Europe 2005-

2008 Karlsruhe April 2005

[13] KHEM: „STRAGÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFOR-

RÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE 2007-2020” Bp. 2008. január

[14] KHEM: „ELŐREJELZÉSI DOKUMENTUM A 2020-ig terjedő energiahordozó

felhasználás alakulásáról (2009/28/EK Irányelv 4. cikk (3) bekezdésébe előírt adatszolgáltatás)

Budapest, 2009. szept.

[15] KHEM Dr. Szerdahelyi György: „A megújuló energiahordozókból történő

villamosenergia-termelés fejlesztése (energiapolitikai háttér, megoldandó feladatok)

Bp. 2009. dec.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 197


[16] Hercsuth Andrea: „Megújuló energiaforrások szabályozása és támogatása DG

TREN,D1 Európai Parlament Brüsszel. 2008 dec. 11. Az Európai Bizottság javaslata a

Megújuló Energiaforrás Irányelve

[17] GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energiapolitikai Füzetek XVIII. szám: Az energiaigény

és -szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai

[18] Intelligent Energy Europe project: „Renewable Energy Policy COUNTRY

PROFILES 2009 VERSION. „RE-SHAPING” Shaping on effective and efficient European

renewable energy market. EIE/08/517/S12.52924

[19] MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága, Dr. Bobok E., Dr. Tóth

Anikó: „A geotermikus energia helyzete, perspektívái”. Miskolc, 2005-2007

[20] Dinya László Dr. CSc. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Bioenergetikai Tudásközpont:

„Áttekintés a biomassza alapú energiatermelés helyzetéről.” Gyöngyös, 2006

[21] Imre László Dr. BME: „A napenergia-hasznosítás távlati feladatai, a nem kutatott

területek, meg nem oldott problémák.” Bp. 2007

[22] Pálfy Miklós Dr. GKM – PYLON Kft.: „Megújuló energiafelhasználás növelésének

költségei” c. kutatás a: Napenergia aktív fotovillamosenergia hasznosítási fejezet. Bp.

2004. február

[23] MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága: Dr. Farkas István ???:

„A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei”. Bp. 2009. febr.

[24] Török József Dr.: „A Kárpát-medence geológiai adottságai”. Kistelek, Geot. Konf.

2007

[25] Mádlné Szőnyi Judit: „A geotermikus energiakészletek, kutatás, hasznosítás” Grafon

Kiadó. 2006.

[26] Szanyi János Dr., Kovács Balázs: „A Kárpát-medence geotermikus energiapotenciálja.”

Kistelek, 2007. ápr.

[27] Rybach L.: „Mennyire megújuló a geotermikus energia” 2006. Kistelek, Geot. Konf.

[28] Lorberer Árpád Dr. VITUKI Rt.: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési

koncepciója” Bp. 2004.

[29] Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Dr. Tóth Péter (MTA): A szélenergia helyzete

Magyarországon Bp. 2005

[30] Munkácsy Béla Dr. Kovács Gábor, Tóth János (ELTE): Szélenergia-potenciál és területi

tervezés Magyarországon. Településgazdálkodás – Környezet – Gazdálkodás. Bp.

2008.

[31] Tóth Péter Dr., Bíróné Dr. Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás jövője 2020-ig

Magyarországon. Bp. 2008

[32] Kullmann László Dr., Dr. Lakatos Károly, Ötvös Pál: „A hazai megújuló energetikai

potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás terén.

MTA Bp. 2003.

[33] MTA Energetikai Bizottsága Megújuló Energia Albizottsága: „A biomassza alapú

energiatermelés helyzete” Bp. 2005

[34] Marosvölgyi Béla Dr.: Megújuló energiák tankönyv, Mezőgazd. Kiadó. Bp. 2003

[35] Gémesi Zsolt: „Az agrárium hozzájárulása a zöldenergia politikához” 2009. ápr.

198

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


[36] Horváth János Geo-Montan: „Energiaerdő telepítések magyarországi lehetőségei”

Bp. 2007

[37] Szunyog István: „Elméleti biogáz potenciál. Egy európai uniós kutatási projekt

részeredményei. Theoretical Biogas Potential – Preliminary Results of an European

Union Research Project REDUBAR. EIE/221/S1.442603 sz. 2006.

[38] IEE: Potentials and cost for renewable electricity in Europe – The Green-X database

on dynamic cost-resource curves. Report/D4 of the IEE project. OPTRES: Assessment

and optimisation of renewable support schemes in the European electricity

market. 2006

[39] Szeredi István Dr., Alföldi László Dr., Csom Gyula Dr., Mészáros Csaba Dr.: „A vízenergia

hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai.” Bp. 2009

[40] BAP DRIVER projekt: EUROPEAN BEST PRACTICE REPORT: Compactive

assessment of national bioenergy strategies & biomass action plans in 12 EU

countries. No EIE/07/118/S12.467614 January 2009

[41] Maurizio Garqiulo: RES 2020 The modeling approach in RES 2020 and the data

used for the potencial of renewable energy sources in EU27. 2007

[42] Mario Ragwitz – Framenhofer ISI – Gustav Resch – Thomas Faber – EEG: Economic

analysis of reading a 20% share of renewable energy sources in 2020. Annex 1 to

the final report: Methodological aspects of database for the scenarios of RES deployment.

August 2006

[43] Mario Ragwitz: „FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sources evolution up

to 2020” study. European Commission Directorate-General for Energy and Transport.

Under Tender No. TREN/D2/10-2002

[44] 2009/548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti

cselekvési tervek formanyomtatványáról

[45] European Technology Platform: SMARTGRIDS Strategic Deployment Document for Europe’s

Electricity Networks of the Future

[46] RES 2020 PEN-EU TIMES: SCENARIO ASSUMPTIONS. Workshop Prague 10 th

November 2008.

[47] 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési

Tervről

[48] Unk Jánosné Dr. PYLON Kft.: „Komplex területi energetika folyamatos kutatás.

Népesség és éghajlat mozgásra alapozott speciális dinamikus energiaigény prognózis-változások

alakulása” 1978–1990, 1992 – napjainkig. Bp.

[49] Rédei Mária Dr. (ELTE TTK): „Baseline variant regional level. Long term prognosis

of population breakdown by regional site for Hungary. Bp. 19.01.2009

[50] Unk Jánosné Dr.: „Klímára illesztett területfejlesztés, környezetvédő energiagazdálkodás,

fenntartható energiaellátás” előadás az V. Nemzetközi ELTE Konferencián.

Szeged, 2009. ápr. 16-17.

[51] Sugár András Dr. (EKI Kft.) és a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági

Kutatóközpont (REKK) kutatói: „A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZ-

NÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISÁNAK ELKÉSZÍTÉSE

2020-ig” Bp. 2009. november

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 199


[52] ENERGIAKLUB: „KLÍMAPOLITIKA” civil szakértői tanulmány a Nemzeti Éghajlat-változási

Stratégiához” Szerzők: Kardos Péter – fodor Zoltán, közreműködők:

Beliczay E., Lukács A., Pavics Lázár, Szabó Z., Ámon A., Kazai Zs., Király Zs., Tóth

N., Varga K.

[53] Unk Jánosné Dr.: „ENERGIAIGÉNYEK, PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSOK.” Energia

Fórum 2007 Eger – MET rendezvény 2007. okt. 11-12.

[54] Unk Jánosné Dr. (PYLON Kft.) – GKM 6800/2003 sz. V.1. kutatás: „A megújuló energiahordozói

felhasználás növelésének költségei.” I., II., III. kötet. Témafelelős és szintéziskészítő

Dr. Unk Jánosné. Szakértők: Pálfy Miklós, Kaboldy Eszter, Dr. Marosvölgyi

Béla, Zsuffa László, Kapros Zoltán, Dr. Varga Zs., Dr. Árpási M., Bányai I., Dr. Fehér

Ottilia, Hajdu Gy., Unk János. Opponens: Dr. Stróbl Alajos

[55] ECOFYS: NEW ENERGY VISION. 2009. december

[56] Kohlheb Norbert Dr., Pataki György, Porteleki Anikó, Szabó Barbara ESSRG Kft.: „A

megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságának értékelése” tanulmány a

MEH részére. Bp. 2009. okt.-dec.

[57] Kádár Péter Dr., Power Consult Kft.: „A villamosenergia-termelés externális költségei,

különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra” elemző tanulmány a MEH részére.

Bp. 2009. dec.

[58] KPMG – essrg: „A biomassza, mint erőművi tüzelőanyag keresletének, kínálatának,

valamint árának 2010–2020 időszakra vonatkozó éves előrejelzése” Jelentés, Bp.

2010. január

200

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


X. MELLÉKLETEK

1. Melléklet

A klímaváltozással prognosztizálható, energiaigény-változások optimális – NÉS – nemzeti

éghajlatváltozási stratégiai forgatókönyv szerint hosszú és nagytávra

51. Táblázat Prognózis a népesség, a primerenergia-felhasználás, benne a RES és a károsanyag-kibocsátás

nagyságára, arányára [52]

Beavatkozás nélkül: tovább csökken Magyarország népessége, így csökken energiafelhasználása

is. A NÉS-t alátámasztó egyik civil szakértői tanulmány becslése szerint (lásd 51.

Táblázat), azaz: a lélekszám 2030-ban 9,2 millió fő, 2050-ben 8,6 millió fő lesz, s az energetikában:

az energiafelhasználás 2030-ban 821 PJ/év, 2050-ben 600 PJ/év lesz jelentős energiahatékonyságot

is feltételezve, a jelenlegi 1100 PJ/évhez képest.

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 201


202

61. ábra Benchmark projektek fajlagos értékei

2. Melléklet

MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010


MEH–PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. „C” kötet. 2010 203