Fogyatékossággal élők társadalmi befogadása Személyes holland ...

rehab.dote.hu

Fogyatékossággal élők társadalmi befogadása Személyes holland ...

2011.05.09.

DEBRECENI EGYETEM

Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék

Magatartástudományi Intézet

Fogyatékossággal élők

társadalmi befogadása

EDUCATIONAL

CENTRE OF

DISABILITY STUDIES

IN

CENTRAL

AND

EASTERN EUROPE

Nemzetközi perspektíva

Dr. Katus József

Budapest

1940

2

Budapest

1945

Budapest

1956

3

4

Személyes holland háttér

SOFT Tulip Alapítvány

www.softtulip.nl






Politikai és társadalmi tudományok,

Amszterdami Egyetem

Újságíró

Kormányzati kommunikáció, Hága


Közgazdasági Minisztérium


Oktatási és Tudományos Minisztérium

○ Holland Egyetemek Tanácsa

Egyetemi tanár, Leideni Egyetem


Tájékoztatástan


Felnőttoktatás


A civil társadalom kognitív praxisa

SOFT Tulip Alapítvány elnöke


Holland-magyar együttműködés

Debrecenben


SOFT Alapítvány (H)

SOFT Tulip Alapítvány (NL)


SOFT: Segítsd, Óvd Fogyatékos

Társadat/Save Our Future Talents

Alapítva: 1991. augusztus 13.

5

6

1


2011.05.09.






1991 2011

Cél: Orvosi ellátás és

rehabilitáció elősegítése

Célcsoport: Többszörösen

sérült gyerekek

Terület: Magyarország

Segélynyújtás: Anyagi

Kuratórium: Gondozó

intézmények igazgatói






Cél: A lét minőségének –

beleértve a társadalmi

befogadást - az elősegítése

összhangban az ENSZ

határozataival

Célcsoport: Fogyatékossággal

élő emberek

Terület: Határtalan

Segélynyújtás: Kompetenciák

(tudás, képességek, attitűdök)

fejlesztése

Kuratórium: Intézményeiket

képviselő igazgatók

Tudásszervezet

Kilenc nagy intézmény, összesen

36 ezer alkalmazott

Évi költségvetés € 1,8 milliárd

Hálózat Hollandiában

Nemzetközi SOFT Szövetség

Tényezők




Hozzáállás

Önállóság

Határozottság

Segítőkészség

Civil társadalom

A ‘harmadik szektor’

Demokratikus habitus

Kognitív praxis

Segítő és érdekképviseleti hálózatok

Kölcsönös bizalom rádiusza

Társadalmi tőke

Alapvető feltétel:

Demokrácia

8

Fogyatékossággal élők segítő és érdekképviseleti

civil szervezetei


Ralph Kramer empirikus nemzetközi

összehasonlítása civil szervezetekről

a gondoskodó államban*


Egyesült Államok, Egyesült Királyság,

Hollandia és Izrael


Hollandia:

Felekezeti civil szervezetek

Gondozó intézmények XIX. század végétől

Nincs állami intézmény

Állami szubvenció (‘Add a pénzt, mi

gondoskodunk’)

* Ralph M. Kramer, Voluntary Agencies in the Welfare State.

University of California Press, Berkely 1981

Fogyatékossággal élők

Hollandiában

Több mint 1 millió ember

Kb. 165 gondozó intézmény

Kb. 150 ezer kliens




Bent- és kint lakó, napközis

Kb. 93% értelmi fogyatékos

Évenkénti növekvés 6,3%


Költségek: kb.

Évenkénti növekvés 6,4%

Kb. 160 ezer alkalmazott

Költségek: kb. € 5,9 milliárd

9

10

Holland intézmények

Deinstitucionalizáció az USA-ban






Kitűnő infrastruktúra

Jó ellátás

Jól felkészült személyzet

Lifelong learning

Hálózati kapcsolatok

Külföldi tevékenységek

Professzionális menedzsment

Nemzetközi viszonylatban:

Elavult és drága rendszer






Siralmas állapotok

intézményekben

Civil szervezetek akciói

Mental Retardation Facilities and

Community Mental Health Centers

Act (1963)

Átállás a közösségi alapú ellátásra

Költségvetési decentralizáció

11

12

2


2011.05.09.

Változó szemlélet

Orvosi modell Fejlődési modell Létminőségi modell

Fogyatékos ember Potenciális ember Ember jogokkal

Páciens Tanuló Polgár

Gondozni/kezelni Fejleszteni/képezni Támogatni lakni/dolgozni

Intézmény é Különleges l ellátás Normális ellátás

Elkülönítés Normalizálás Befogadás

Szakértő Tanító/nevelő Partner

Társadalmi befogadás

mint a lét minőségének

szerves része

Hans R.Th. Kröber & Hans J. van Dongen, Sociale inclusie. Succes- en faalfactoren.

Nelissen, Amsterdam 2011.

Intézményparadigmától a

támogatási paradigmáig

ENSZ-konvenció


ENSZ Fogyatékossággal élő

Személyek Jogairól szóló

Egyezménye, 2006. X. 13

Világ: 650 millió fogyatékos

Magyarország: 577 ezer

Hatálybalépés: 2008


Az Egyetemes Emberi Jogok

kategorikus alkalmazása a

fogyatékkal élőkre

13

14

ENSZ-konvenció

Magyarországi tapasztalatok

ENSZ-konvenció

Hollandiai tapasztalatok

„Több mint félmillió honfitársunk életét könnyítené annak

a 2006-os ENSZ-egyezménynek a pontos betartása, amely rögzíti a

fogyatékossággal élők alapvető jogait, s amelyet tavaly

Magyarország is ratifikált, a világon másodikként. Rossz hír

azonban, hogy az egyezmény idén májusi hatályba lépése óta

érdemi előrelépés a dokumentumban vállaltak terén nem történt. A

gyors ratifikáció a nemzetközi közösségnek, az egy helyben

toporgás a hazai fogyatékos társadalomnak szól - így látja a

magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus (FCC) nevű összefogás,

amely szerint a törvényhozók ezzel azt üzenik a fogyatékkal élő

társadalomnak, hogy problémáikkal továbbra is egyedül vannak”.

HVG, 2008. december 5.


Nincs ratifikálva

Civil manifesztáció 2011. III. 29


Az ENSZ-konvenciót ratifikálni!


2011. IV. 19: A ratifikálás előkészületei

megkezdődtek …

2010-ben sem sokkal jobb a helyzet ...

15

16

ENSZ-konvenció

Célok

ENSZ-konvenció

Alapelvek

Valamennyi emberi jog és alapvető

szabadság teljes és egyenlő

gyakorlásának előmozdítása,

védelme és biztosítása valamennyi

fogyatékossággal élő személy

számára, és a velük született

méltóság tiszteletben tartásának

előmozdítása.









A veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete,

beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és

a személyek függetlenségét;

a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;

teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;

a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete

és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint

az emberiség részeként;

esélyegyenlőség;

hozzáférhetőség;

a nők és férfiak közötti egyenlőség;

a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek

tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk

megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.

17

18

3


2011.05.09.

ENSZ-konvenció

Állami kötelezettség

ENSZ-konvenció

Állami kötelezettség

A részes államok kötelezettséget

vállalnak arra, hogy biztosítják és

elősegítik valamennyi alapvető emberi

jog és szabadság teljes megvalósulását

valamennyi fogyatékossággal élő

személy számára, a fogyatékosság

alapján történő bármiféle hátrányos

megkülönböztetés nélkül.

A részes államok többek között


előmozdítják az Egyezményben foglalt jogok oktatását a

fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szakemberek és

alkalmazottak számára az e jogok által biztosított jobb segítség-

és szolgáltatásnyújtás érdekében;


azonnali, hatékony és megfelelő intézkedéseket foganatosítanak

a fogyatékossággal gg élő személyekkel kapcsolatos tudatosság

társadalmi szinten történő növelése érdekében és elősegítik a

fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának

tiszteletét;


az élet minden területén küzdenek a fogyatékossággal élő

személyekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és ártalmas

gyakorlatok ellen, beleértve a nemmel és életkorral

kapcsolatosakat is;


elősegítik a fogyatékossággal élő személyek képességeire és

hozzájárulására vonatkozó tudatosság növelését.

19

20

ENSZ-konvenció


Az egyén tiszteletben tartása

Egyenjogúság

Biztonság

Otthon és család

Magánélet


Társadalmi befogadás

Önálló élet

Munka

Tanulás

Egészségügyi ellátás

Hozzáférhetőség

Politikai élet

Kultúra, sport, szórakozás

Új attitűdök

Társadalmi befogadás

Multidimenzionális folyamat amire jellemzők az olyan

erőfeszítések, melyek célja az egyenlő esélyek

biztosítása a társadalom minden tagjának, tekintet

nélkül nemre, életkorra, származásra, fogyatékosságra,

nemzetiségre, szexuális beállítottságra, vallásra,

bőrszínre, stb. úgy, hogy mindenki az életének a

lehetőségeit maximálisan tudja megvalósítani. Cél

azoknak a feltételeknek a megteremtése melyek

szükségesek ahhoz, hogy mindenki teljesen, aktívan és

minden tekintetben részt tudjon venni a közösség

életében, beleértve a civil, társadalmi, gazdasági és

politikai tevékenységet valamint részvételt

döntéshozatalokban.

21

22

TB és közpolitika

TB és intézmény


TB-t elősegíti


Céltudatos kormányzás és

összefüggő döntéshozatal


Haszon az érdekelteknek

Jó és elérhető (nemzetközi) példák

A lét minőségére nézve jó

infrastruktúra (lakás, biztonságos

környezet, stb.)


Hiányzó ‘intézménytörténelem’


Érdekképviselők akik (politikai)

nyomástgyakorolnak


Teendők


Befolyásolni a döntéshozatalt


Építő kritikát gyakorolni a

kívánatos létminőség fényében


Jó példákkal illusztrálni a TB-t


Befolyásolni az érdekelteket


Új TB-gyakorlatokat fejleszteni


Országos platformot létrehozni

tudás és információ cserére


Megkönnyíteni az

érdekképviselők tevékenységét








TB-t elősegíti

Értékorientáció a lét minősége felé

Inspiráló, a munkát megkönnyítő

vezetés

Szervezeti struktúra

felhatalmazással és felelőséggel

alacsony szinten

Egymást segítő, egymással tanuló

szervezeti kultúra

Kisméretűség,

intézményparadigma hiánya

Good practices


Teendők


Értékorientáltan

(sokszínű társadalom) élni


Munkát megkönnyítő vezetési

stílust fejleszteni


Helyt adni a munkatársaknak

ahhoz, hogy rugalmasan tudjanak

dolgozni


Nem a hierarchiának hanem a

tudásnak és képességnek előnyt

adni


Követni a jó példákat melyben a

fogyatékossággal élők világa a

kiindulópont

Hans R.Th. Kröber & Hans J. van Dongen, Sociale inclusie.

Succes- en faalfactoren. Nelissen, Amsterdam 2011.

Hans R.Th. Kröber & Hans J. van Dongen, Sociale inclusie.

Succes- en faalfactoren. Nelissen, Amsterdam 2011.

23

24

4


2011.05.09.

TB és munkatársak

TB és fogyatékossággal élők


TB-t elősegíti


Létminőségi értékorientáció

(szemlélet, küldetés)




Előnyösnek találják a támogatási

paradigmát



Kielégítően vannak képezve


Munkájukban TB-orientáltak


Proaktívan bánnak a


bürokráciával



Teendők

Alkalmazásnál ügyelni az értékorientációra

Befektetni a kompetenciák elsajátításába,

fejlesztésébe

BT-t szem előtt tartani a gondozási és

támogatási tervekben

BT fényében reflektálni a gyakorlatra, számba

véve a tapasztaltságot és az által elsajátított

tudást

Tanuld meg kezelni a rendszernyomást és a

bürokráciát

Nézd, hogy hogy lehet közösségi tanulás útján

(ICT-én keresztül is) bonyolult dogokat

egyszerűbbé és külső nyomást viselhetőbbé

tenni

Működj együtt képzési intézményekkel az ‘új

szakmaiasság’ és a TB-orientáltság terén


TB-t elősegíti


Alkalmazkodni tudás


A támogatási paradigma

előnyössége


Tájékozottság a

lehetőségekről a

társadalomban


Elegendő jövedelem


Jó minőségű társadalmi

hálózat


Munka és szórakozás

szabad környezetben


Teendők


Támogatni ahol szükséges


Jobcoaching a munkapiacon


Figyelmet szentelni a szabad

időre


Figyelmet szentelni a

hálózatépítésre és

karbantartásra


Támogatás a saját büdzsé

kezelésénél és

eligazodásnál törvényekben,

szabályokban


Tájékoztatás a környékbeli

bekapcsolódási

lehetőségekről

Hans R.Th. Kröber & Hans J. van Dongen, Sociale inclusie. Succesen

faalfactoren. Nelissen, Amsterdam 2011.

Hans R.Th. Kröber & Hans J. van Dongen, Sociale inclusie. Succesen

faalfactoren. Nelissen, Amsterdam 2011.

25

26

Fogyatékosságtudomány

Fogyatékosságtudomány

Disability Studies

„A fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és

gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban megértsük a

fogyatékossággal kapcsolatos – sokkal inkább társadalmi,

mint testi – tapasztalatokat. A fogyatékosságtudományt mint

diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a károsodás

jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a

stigmának abból a hálójából, ami ráborul a szociális

interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág

megkérdőjelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a

fogyatékossággal élő emberek gazdasági és társadalmi

státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a

fogyatékossággalélő emberek állapotának elkerülhetetlen

következményei lennének.”





Fejlődésben lévő új diszciplína

Reakció egy bizonyos

társadalmi problémára

Releváns tudás rendszerezése,

fejlesztése, továbbadása

Milyen társadalmi tényezők

akadályozzák illetve segítik elő a

fogyatékossággal élők

befogadását a társadalomba?

Dr. Tom Shakespeare

A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998

27

28

Cases

Autitalent (NL)





Vállalkozás

Autizmussal élők a

munkavállalók

Archívumok

digitalizálása

Kirendelés, coaching

Cases

Pentru Voi (Ro)

Jelentős szerep a

társadalmi befogadás

terén


Első napközi Romániában

(1996)


Támogatott lakás/munka


Közös nemzetközi

konferencia Temesváron

autizmusról Romániában

(2009)

29

30

5


2011.05.09.

Cases

SOFT Tulip MATRA projekt Ukrajnában


Kezdet: Nemzetközi SOFT

Szövetség konferenciája

Ungváron 2006-ban


Többszörösen fogyatékos

alultáplált gyerekek siralmas

állami intézetekben

Projekt 2008 – 2011


Képzések, hálózatépítés,

lobbyzás, tudatosítás


Kritikus sikertényezők: bizalom

megteremtése, együttműködés, a

civil társadalom erősítése

31

6

More magazines by this user
Similar magazines