13.09.2014 Views

2. szám - Jókai Mór Városi Könyvtár - Komárom

2. szám - Jókai Mór Városi Könyvtár - Komárom

2. szám - Jókai Mór Városi Könyvtár - Komárom

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

•cf yveficgyiaaNk

évfolyan


•zerda 1*20. Január 28.

3

K O M A R O M M E G Y E I K Ö Z L Ö N Y

Eltftzeteal ár belybto GI vidékre:

IgÉM 52 K rélavr* 16 K KegytiéTrt 8 1

Kgyas iiiu ára: é# fillér.

Megjeleaik «luten sí rdán et *;onba4tn.

Krosi és m n érdekű társadalmi I j g ^

Fflszerkes/tő: GAAL GYULA

%i*rk?giiSéég, tM kiadóhivatal: Nader-u. 29..

havi mgj a lat mllMlI rátáéi illatfi kflilei áaytk, atia

a kirétttek, alAfltttAai *• kirágtad dijak itfc, LuM#«4fk

M/.ra'.okat nem aduik tissta.

— jan 27.

Városunk főgimnáziumának válságos

sorsával volt alkalmunk elegendően foglalkozni

a műit ev utolsó időszakában.

Ennek nyomán nagyobb társadalmi mozgalom

indáit meg ebben a kérdésben,

amely kezd kinőni a helyi keretekből és

immár a magyarság kérdésévé válik.

Ebben az ügyben közel két hónapja

s kormány egyik főhivatalnoka is járt

körünkben és közvetlen tárgyalásokat

kezdett a főgimnázium tanán karával.

Ezeknek a tárgyalásoknak eddigi eredményeit

nem ismerjük, de a szülők érdekeltsége

előtt tett kijelentéseire világosan

emlékezünk a kormánytanácsos urnák.

Ez a kijelentés agy hangzott, hogy a

főgimnázium tanári kara megkapja a világi

tanán lizete* ket és a Lenees rend

lefoglalt birtokaiból, maximális árak ellenében,

ellálátáról is gondoskodhatik a mai

társház kebelébi n. Azóta kimutatások

mentek a tanári karról a kormányhoz,

azonban a kimutatott tanárok egj li.er

Fizetésben sem részesültek.

Most a város törvényhatósága előtt

fekszik ismét a főgimnázium ügye, amelyet

arról értesít a rendház vezetősége,

hogy itteni működését anyagi eszközök,

szóval a megélhetés eszközei hiányában

folytatni nem tudja.

Meri most már erről van szó. A tanári

kar. amely ma mar súlyos anyagi

gondokkal és nélkülözésekkel küzd, így

nem tudja tovább teljesíteni kötelességéi

Több mint ötszáz diák sorsáról, tehál

ugyanannyi család érdekéről van SZÓ K/.

intézel fentartása és lovábbműködése tehát

.i magyarság érdeke. A magyarság követeli,

hogy a kormány teljesítse igéretél és

kötelezettségéi a főgimnáziummal szemben.

Még pedig teljesítse azonnal késedelmei és

halasztási nem tűrve.

ügy tudjuk, hogy a kormány szociális

alapon áll. A szociális elv megköveteli,

hogy a teljesitelt munka megkapja

ellenértékét. A főgimnázium tanari kara

dolgozik, nagy és fontos munkát végez

— fizetés nélkül. Nem sztrájkol, nem

Szabotál, dolgozik némán, panasz nélkül.

Minden türelemnek van mértéke, és

itt a közönség széles rétegeinek türelme

van erős próbára téve. Most már arról

van szó, hogy kUltUrá 1 lapot-e az, hogy

fizetetten munkát végezzen egy tanítói

kar, amely munkát a kormány állaim

jeladatnak minősítette? Restelkedve irjuk

le e sorokat, hogy ez megtörténhetik. Azt

akarjuk, hogy szavunk elhallatsszék minél ,

messzebbre, mindenüvé, ahol meg kell

hallani azt.

j

A magyar kultúra, magyar nyelv jo-

gairól beszélnek nekünk, minden kormánytényező

biztosit bennünket, hogy azt nem

bántja senki sem A magyar kultúra és

magyarnyelv védelmére, mégsem történik

semmi, sőt csalódva konstatáljuk s íőgim

názium példájából azt i szomorú eredményi,

hogy a magyar kultúra védelmére

nekünk kell gondolnunk és gyorsan, habozás

nélkül cselekednünk, mert nagyon

értékes és d ága kulturértékeink léte (orog

kockán.

A városi teiekértékadó.

A legközelebbi városi közgyűlés napirendjén

több olyan Dg) kerül tárgyalásra, amely

a város pénzügyi helyzetevei és ennek folytán

természetesen a polgárság teherviselésével all

szoros kapcsolatban.

Ezek közül s legfontosabbat, a költségvetéssel

lapunk másik cikke foglalkozik. Itt arra v enoe.ef leivc/et s kzabtlOZ fü/oii

és alapos tanulmányozásra vallói bfl tájékoztatás

ismerteti meg a közönséggel. Közöljük belőle

az indokolás gondolatmenetét

A legutóbbi egy év rohamos változásai a

város pénzügyi helyzetei súlyosan megnebeziteltek.

A munkabéreknek horribilis emelkedése,

sz snyagok árának elittszlő magassága, a szdlitási

költségek lekintéyc* drágulása tejesen

kizökkentetlék a váron gazdasági eletét is a

rendes kerékvágásból ás ha ehhez még hozzá*

számítjuk azt, h gy a kiadások óriási emelkedésével

szemben a forg Imi vonalak változása,

a kereskedelmi és íp*ti pangás vagy más okok

következtében a városi ha/tartásnak számos

megszokott és elég j-i jövedelmeid bevételi

forrása is igen erősen megapadt (pl. kövezetvám),

sől tejesen megszűnt (pl. parivám), akkor

érthetővé válik, hogy már a háborús évek alatl

is ziláll anyagi vi zm«yok kö/é került varosunk

mosl a legnagyobb nehézségekkel kü/d

Különösen tU kor von Jakkal rajzolódik

elénk ennek a nehéz he VZetnek Kepe most,

amikor a f. évi köl ségvetést keh elkészítenünk.

Világosan látható, h a szüks glet és fedezet

közön tátongó un ahid.im, a bevételek és kiadások

közt nagy ellentétet egyensúlyba állítani

a régi eszközökkel nem vagyunk képesek

Sem a nen i g éietb léptetett vigalmi adó

elég bő gei hozadéka, sem a helypénzek és

más dijak felemeléséhői várható bevételi többletek

sem elégségesek a külömbözel pótlásira.

A vtg-óiuk ijis/ó módszer: i községi

pót d nak n gfeleló azázalékkal való felemelést

pedig o n es/köz, melj ugyan bizonyos

fokig szintén elkerülhetetlen, de in ezt akarjuk

egyedül se itségül hívni az emelkedés elkeseritóen

magas százalékra rúgna és sí eddigi

adózá i rendszei bibaii a magasabb adóval

még fokozná.

Ebben a iiely/etben minden lehető bevételi

forrást ki kell h íználnunk, még az uj adónemek

behozatalával is

Ilyen uj adónemek létesítése azonban korántsem

könnyű feladat, mert az állam ugy a

vagyonnak, vahmint a produkciónak, sót a fogyasztásnak

is a közteherviselés szempontjából

SzámbajöVŐ majdnem minden megnyilvánulását

jó előre lefoglalta a maga »zam.ua, ugy hogy

a varosoknak csak letarolt mezők maradtak.

Nem könnyű feladat továbbá azért sem,

mert bármely ujabb adóval szemben a tudomány

mai állasa szerint oly követelmények

állíthatók fel az Igazságosság, elháríthatatlanság

és állandó rentabilitás szempontjából, amelyek

kumulative egy-egy adónemnél csak ritkán találhatok

fel

A/t lehd mondani azonban, hogy szinte

a köztudatban van ma mái az értékemelkedési

adó behozatalának szüksége, illetve azon alapelv

helyességének és szociális értelemben vett

ígazságOSSának elismerése, miszerint a varos

közönsége joggal követelheti, hogy valamely ingatlannak

nemcsak a közintézmények I tesitése

következtében, tehát a köznek munkájával és

pénzével teremtett értékemelkedése után, hanem

általában a viszonyok, a konjunktúrák hatása

folytán, tehát a tulajdonos munkája nélkül előállott

értéknövekedése, az u. n. ingatlan értékemelkedéséből

folyó járadék után is bizonyos

hányad a varos javára, a közpenztárba befizettessek.

Ismerteti ez után a tervezet a telekadók

különböző alakjait, a betterment adót, a tulajdonképeni

értékemelkedési adót, az üres telkek

értékadój I t% a telekértékadói és végül

ana a konklúzióra jut, hogy a négyfelé alak

közül a legutolsót ajánlja elfogadásra.

Ai általános telekértékadó röviden ismertetve

abban áll, hogy minden leieknek, amely

a varos területéhez tartozik, fizetnie kell bizony*

»s összegű évi adót azon ertek után, amily

értéke van fekvése szerint a teleknek.

Ha tehát valamely telek forgalmas helyen

fekszik és erteké magas, akkor e/.en magasabb

ért knek megfelelően viseli az adót; viszont ha

csekélyebb értékű, akkor az adó is a kisebb

érték szerint rovatik ki.

Az érték megállapításnál mindig a telek

forgalmi értékét veszik számításba. Igy a telek

forga mi ertekének emelkedésével az utána fizetendő

adó is nagyobb összegre fog rúgni,

Ebben két fontos jelentősége domborodik

ki a leiekértékadónak. Az egyik az, hogy igazságos

adóztatást létesít, mert a nagyobb értek

nagyobb terhet visel. A másik pedig az, hogy

az értékemelkedést, mely rendesen a tulajdonos

munkája nélkül következik be, nyomon követi

és állandóan has not hajt belőle a városnak.

Ez pedig szorosan összefügg a város fejlődésével

és különösen szabályozásával.

Fontos az is a telekértékadó megismertetésénél,

hogy mindig csak a telek érteke jön

számításba, tekintet nélkül arra, hogy üres telekről

van-e szó, vagy épület is van-e rajta?

Ennek jótékony hatása pedig abban az irányban

várható, hogy akinek most forgalmas helyen,

nagy értékű üres teike vagy a nagy értékű

tJken rozzant háza van, amely most kevés

hasznol haji és tulajdonosa csak az értékemelkedése

való számitás (telekspekuláció) miatt

hagyja jelenlegi állapotában, ez után ugy fog

adót fizetni, mintha ott nagy hasznot hajtó,

sok béit jövedelmező háza volna, amiként azt

a telek fekvése, megkövetelné. így nem lesz

érdeke, hogy ingatlanát továbbra is csekély

gyümölcsöztet biztosító állapotban hagyja;

igyekezni fog azt jobban kihasználni, tehát

va y építkezik vagy eladja olyan vevőnek, aki

épités céljából veszi meg. Ez pedig a lakáshiány

csökkenését, az egészséges, modern lakások

azaporodását, a város szépülését s haladását

és munkaalkalmtt fog eredményezni.


oldaJ

Ezekből a szempontokból véve csak hclyesethetjük

a javaslatot, hestá füzyi meg ail

is hogy az uj adó a tervezet szerint mar ez

évben KÖrtlbdül Kétszázezer borona uj jövcdelme:

biztosit a városnak, ami majdnem szál

százalékos községi pétadót helyettesit

lg.-.z Ugyan, h gv SZl is ugyanaz a lak

«sáf Rzett, amel) a p >tad »t, iie a lelekértékadó

igazságosabban osztja m?g a terhet, mert

akinek a kfl i ki >sban, i ilamely T reeső

j utcában

van egj kis telke, arány I anul kevesebbet

fi.et, mini iki a várói lege Ikc ibb vagy legforgalmasabb

utdfiban nagyértékO telekkel bír.

Akinek a telkei l tvábbá ugy osztja lel a szabályozás,

hogy ket utcára vagy sarokra szolgál,

az az evvel jíró értékemelkedés me^fele ö

részét adó alakjában a varos javára fogja fizetni.

A várost pedig erre a viszonyok ráutalják.

II tatai

IbIA íkjíéh.

A Komáromi Kereskedők Testülete vasárnap

tartotta a háború kitörése ófa eisfij az az

XII. évi rendes k igyfllését, melyei a tagok

szokatlan nagyszámú érdeklődése mellett nyitó':

meg Velez Zsigmond elnök. Röviden iámutatott

ama sajnálatos és kereskedőink körében

már régóta tapasztalt, a közös ügy fel nem

ismeréséből származó közöny"., amely az elmúlt

evek alatt a testűét vezetőségének munkásságát

kísérte s azon reményének adón kifejezést,

hogy kereskedőink megértve a megváltozott

idők követelményeit, közöl érdekeik

iránti állandó és kitartó crdekiőj->sei. egységesen

fognak a testületbe tömörülni.

A közgyűlés a választmányi jeleire.-'

örömmel vette tudomásul és Politzer Mór

pénztarosnak az odaad') és ügybuzgó munkásságáért

jegyzőkönyvi köszönetet szavazott.

í tiígidta s helyben hagyta a mull évek

pénztári kimutatásait, az 1919 évi mérlegszámht

11328 K 83 i vagyonnal helyesnek

találva megadta a törvényszerű felmcntvényekei

MUch Dezső a test.üei elismerését és

háláját tolmácsol] í Velei Zsigmond, a távozó

elnök kitartó s fáradhatatlan munkásságárt,

amellyel a testületet a legválságosabb időkben

vésette; sajnálattal veszi tudomásul távozását.

A testület köszönetét tolmácsolja dr. Witausek

Károly ügyésznek is, aki sokoldalú elfoglaltsága

A város 1920. évi költségvetése

folytán VIÜK mei; e tisztétől. Sajnálattal

veszi tudo n isul a testűlet munkás jegyzőjének,

és az 1919. évi tájékoztató.

Makky Lajosnak távozását is és indítványára A város a legközelebbi közgyűlés elé fogja

a közgyűlés a távozó elnöknek és tisztviselőknek

jegyzőkönyvi köszönetei szavazott munkáltatni

fogja a törvényhatósági bizottságot az el­

terjeszteni a folyó évi költségvetést és tájékozkodásukértmúlt

év gazdálkodási eredményeiről.

Mi eh a kereskedők szürsérs.L-.u tömörítéséről

szólva hangsúlyozva emeli ki, hogy körülmények között is élénk érdeklődést Szok­

Ha a városi költségvetés adatai rendes

jövőben mindnyájunk vállveteti és kitartó tak kelteni, annál inkább figyelemreméltó a f.

munka— Lar i v.m s/a - \;

Rámutatott arra, hogy füszerkereskedóink

szakérdekeik eredményesebb intézése és megvédése

céljából megalakítottak a füszerkereskedök

évi előirányzat, melynek adatai már azta helyzetei

tarjánk elénk, mellyel — különösen a kisdások

tekintetében — eiörel ithatólag számolnunk

kell.

szakcsoporijat; a hatóság maga is célra­

E szerint a kiadások 2,1)01 544 koronát

tennének ki. Ha összehasonlítjuk ezt az össze­

vezetőnek tartana, ha kereskedőink szakcsoportonként

is megalakulnának szakérdekeik intézése

és véleményezése végett, úgyszintén óhaját

fejezte ki a hatóság az iránt, hogy a testűiét

kebeleben egy informáló osztály létesüljön a

beszerzési arak és helyek feikuiatasara. De,

hogy az uj idők kereteibe és szellemébe beilleszkedhessünk,

a vezetőség látva az anyagiak

szükségességet mar az elmuit év folyamán az

évi tagságdijat 48 K ra emelte, minek jóváha

gyását kéive. indítványozta, hogv az évi tagságidij

1919 január l-ig való visszaható erővel,

állapíttassák meg 4s K-ban, mii a közgyűlés

egyhangúlag el Is fogadott.

Boldoghy üyula, mini a testület tagja'

nem tartja helyénvalónak, hogy a kereskedők'

a társadalomnak egy tekintélyes osztálya, külső

behatásra, a hatóság közbejöttéit tömörüljünk.

A testület eddigi élete megfelelt a mull követelményeinek,

mert a legnehezebb, a legválságosabb

időben is megtalálta a vezetőség azt a

kapcsolatot, mely a kereskedők érdekének leginkább

megfelelt, igy az ügy természete, fontossága

és érdekközössége folytán többször

járt el az Ipartestülettel közösen s ért is el

számbavehető eredményeket. Hogy a lényegesen

megváltozott körülmények közepette a testület

eredményesen működhessék, nem szüksé-

I K ioM>n| UUUOJ «

ges más, m:nt erős akarat a k^zös munkára *

hisz- hogy ez a testület minden tagjánál meg

van és meg is lesz. Ó legfontosabbnak tar íja,

az eln li személyének a szerencsés megválasz-

MsátSzerinte aa elnök személye képezi kulcsát

annak az unak. melyen Deklink tovább haladnunk

kell, de szükséges a ml akaraterős ér

kitartó munkásságunk is. hogy mögötte álljon.

Bent a testületben ped;g ne lássunk mást a

kereskedőkben, mint kereskedőt, ne lássunk

mást mint érdekeink közös, kitartó munkásat a

tegyünk felre minden széthúzásra és szétválasztásra

alkalmat adő meHékkörfllményt

Választásokra kerülvén a sor, a már előzetesen

megbeszél j-iö'esck értelmében elnöknek

h'ncd Jenőt, alelnöknek Gulyás Zsigmondot

és Pollák Zsigmondot, titkárnak Mfifi Gézát,

pénztárosnak Politzer Móri és ellenőrnek Székelyi

Károlyi választotta meg egyhangúlag a

közgyűlés A választmány rendes, illetve póttagjaiul

a következő kereskedők választattak meg:

Berger F. Vilmos, Braun Arnold, Brenner

Márk, Csorna Béla Dobos László, E-bert Ignác,

f eystadtl Pál, Fteischmann Samu, Fried Miksa,

Gíinfeii Adolf, Orünfeld Ernő, Ipovitz József,

Király Kárpty, Kiss Mór, Kincs Izidor, Kellner

(ÍM; . Kitin Mór. Kohn Jakab, Kovách Tihamér,

Krausz I> la, Lövinger Samu, Milch Dezső,

pjék Richárd, Rfrzdorfer Karoly, Schmidthauer

Lajos, Schnell Béla, Stern Bernát, Steiner Gyula,

SteinerS. Zsigm >nd, Szuiyogby Sámuel Tomsitz

Mihály, Vértessy Kálmán, Weisz Pál, Zechmeister

Sándor Póttagok: Kecskés Béla, Schwarcz

Béla, Scheiner József, Neuhauser Jenő, Weisz

Arthur

A- 1920. évi kiadásokat 9139 K-ban t!I l-

pitotta m.g a közgyűlés, tekintettel az egylet

tevékenységéből beálló nagy és jelentőségteljes

változásokra

Végül B ildoghy Gyula indítványára Velez

Zsigmondot, a táv< tó elnököl a közgyűlés egyhangú

lelkesedéssel a Komáromi Kereskedők

Testülete tb, elnökének választóira meg.

Hisszük es reméljük, hogy kereskedőink

megértvén az idők átalakító és átformáló szel*

lemét belátva, hogy közös érdekeik hathatós

védelmére feltétlen tönörülésre van szükség,

műiden erejükkel közre fognak működni a\ .r

az ránybart, h »gy a testület felvirágozzék,

naggyá és tekint íjressé legyen.

gei a háború előtti költségvetések 820—840 00

i tronás kiadási végösszegeivé", az emelkedés

meghaladja a 200 százalékot, Az 1918. évi kiadásokkal

szemben is mintegy f)0 , # f az emelkedés.

Bizony sok Azonban épen ezek a százalékszámok

bizonyítják azt, hogy az emelkedésért

nem lehet jogosan a város vezetőségéi

felelőssé tenni. Hiszen ha végiglapozzuk a

költségvetést, látjuk, hogy a kiadások csekély

kivételekkel munkabérekből és a szükséges

anyagok árából állanak, ami természetes, mert

a közigazgatáshoz, a közbiztonság, közoktatás,

közrend, közegészségügy, köztisztaság stb. ellátásához

személyzet és anyag kell, azt pedig

kénytelen mindenki elismerni, hogy a munkabér

és az anyagok ára a háború következtében

több mint 2-300%-kal emelkedett

Ezért nem is remélhetjük a kiadások jelentékeny

csökkenését, habár ebből a célból

a pénzű.yi bizottság, a költségvetést igen be- !

j ható részletességgel tárgyalta. Be kellett látnia, !

; hogy egyelőre a személyi kiadásoknál is csak

néhány mpidijasi állás megszüntetése révén

lehet némi apasztást elemi. Jelentékeny meg-

| takarítást ez sem jelentene, ha a közgyűlés az

, alkalmazottak résxére előirányzott uj tizetést

nem fogadná el, mert ez végeredményben csak

január 28

Ilyenformán kénytelen a város vezetőség

célra 700 000 koronát, a tanítok fizetés rendé*

segélyt kapott, — 206000 koronái kér Ha ed

mintegy 2J.000 koronával több a jelenleginél

OlyM uj tétel, melyet takarékosság szempontúból

ki lehetne hagyni, nincs a költségvetésben

az előirányzott kiadásokkal számolni és az>kra

fedezetet keresni. A fedezel kérdésének azonban

egy nagy akadálya van: az álamsegélyek rendezetlen

volta.

A város ugyanis már a háború előtt csupán

a közigazgatási alkalmazottak és rendőrök

fizetésére évi 80000 K. államsegélyt kapott

mely összeg az 1918 évben 525 311 ' koronára

emelkedett. Minthogy az illetményeket 1918

óta emelni kellett, a város most ugyanarra a

zésére pedig — melyre szintén mindig állam­

az összeget megkapja, akkor a pótadó emelése

mellőzhető lesz. Ha azonban ai állam a segély

folyósításai megtagadná, a város vezetősége

a legsúlyosabb helyzetbe kerülne, mert a

kiadásokat nem áll módjában jelentékenyet

csökkenteni, arra a nagy összegű hiányra pedig,

mely ez esetben előállna a legkíméletlenebb

adóztatás mellett is nehéz volna fedezetei

találni.

Reméljük azonban, hogv I kormány fi.

gy elem be veszi azt a kivételesen kedvezőtlen

helyzetet, melybe a város önhibáján kívül kerüli

és az államsegélyeknek legnagyobb részét

meg fogja téríteni.

E.re a feltevésre van alapítva a költség*

vetés is. azért van abban a pótadó változatta

százalékkal felvéve, uj ad * gyanánt pedig csak

:

a telekértékadó szerepel.

Az 1919 évi kezelés szintén hiánnyal

végződött. A hiány nagyága »'! is attól függ,

ad-e az állam és mennyit a-. 1919 évről eimaradt

államsegélyekből? Ha mindazt megkapná

a város tnire a magyar állam által követett

alapon számi?, a hiány mintegy 27,)-

280000 K lenne, ellenkező esetben azonban

6—8000ÓO K t is kitehet.

Az 19lö—19 i9. évi hiányok felezése

céljából egyébként a város a hábo us adókat

(hadinyereségadó, vagyonadó és jövedelemadó)

kívánja pótlékkal megterhelni. Ez szerintünk is

a g lesz kikerülhető, mert kétségtelen* h>gy a

hiányokat fedezni kell, amire pedig eztdöszerial

mis alkalmasabb mód nem igen kínálkozik.

Az árvíz.

Az udv-mii járásban 90000 hold r.r alatt, —

Imetytől Izsátg viztenger. — A Dani is Vá

erősen apad.

A kritikus helyzet enyhült Mu't szerdán

kulminált az árviz: a Duu i és a Vág, A Duna

magassága elérte a 633 c n-t, de szerdán délben

elkezdődött az apadás, mely azóta állandóan

tart és kb. 160—170 cn-re tehető.

A fenyegető helyzet ezzel elmuit a Csaliéközre

nézve, amely most már csak a belvizektől

szenved, amelyektől a tétlenségre kárhoztatotl

szivattyútelepek nem tudjak megszabadítani.

Sokkal

nagyobb a veszély és a baj az

udvardi járás területén, ahol a Nyitra él a

Zsitva folyók ónasi területeket Untöltek cl

Körülbelül 80000 katasztrális hold termőföld

van viz alán. Hogy mi lesz ennek a területnek

a sorsa, azt ma meg nem tudjuk.

Komoly intézkedések ez óriási viztömtknek

a Dunába való leeresztése iránt ne«

történtek. Zsitvatönél ugyan .átvágták a töltést,

de ezt legalább 40—50 m.-re kellene kiszélesítem,

ha azt akarnók hogy az apadás gyorsan

beáljon.

Az árviz több kilométernyi hOSSZttSágblfl

elöntötte a komarom—érsekújvári vasút vonalat

is, hetekbe kerül, mig a forgalom ezen helyreállítható

lesz.

Viz alatt vannak: Imcly község alacsonyabb

részei, Martosegészen, Szeszélyes,Zöldallás,Rózsa

puszták, üyulamajor, Kolosmajor, Várföld puszták,

a Komáromi Gőzmalom, az ógyaliai, martosi,

imelyi, hetényi komáromszentpéteri, marcelházai,

izsai, pati határok. A viz Izsa alsó

végét is elöntötte, hol a református templom is

viz alatt áll és a megdagadt viztenger a Vágbalparti

töltés alját mossa.

A pusztákról alig lehetett az állatállományt

biztonságba helyezni. Az uradalmi cselédség

Komáromba menekült a pusztákról. A cseléd-


1920 tannar OT

házak legnagyobb része, amely sárból vag?

vályogból épült, összedőlt, ugy hogy ezen a

fcimen is igen nagy kart okozóit az árviz.

Hogy gazdasági téren mekkora kárt

okozott, azt^ csak a viz letakarodása atán lehet

megítélni. Szakértők szerint azonban az őszi

vetés nagv rés/e el fog pusztulni az árvizjarta

területen különösen a most reánk köszöntött

hidegebb id -járás miatt, mivel a jég alatt a

rctéfi nem Jutnál levegőhöz és így kioaihk és

elrothad

Ki i

Wk havi

— (Saját tudósilónktól.) —

A nép jogi tudatlanságának, s ebből szárit

meggondolatlanságnak érdekes példája

terűit a komáromi törvényszék elé a lopás

bűntettével vádolt Kómár Péter és társa perei

lakosoknak bűnügyében megtartott főtárgyaláson.

A vad. az volt, hogy Perbetén 1918. június

16 ra virradó éjjel Romár Péter 23 éves

p betei lakos, ottani jobb módú gazdáikod i

szülőknek gyermeke társával összebeszélve,

Feit Bernát korcsmáros udvarába éjjel 11 óra

tájban belopózkodott; a lakattal és zárral elit

pince ajtajai 1 a lakatot a magukkal boti

vasdarabba! lefeszítették, a zárt drótból

készült hamis kulccsal kinyitották, s ekként a

cébc behatolva, onnét 64 literes hordóban

törkölypálinkát, egy láda (50 üveg) maláta sört,

s ege láda (50 üveg) világos sör: elvittek

A vádlott a cselekmény elkövetését töredelmesen

beismerte, s a midőn a fötárgvaiási eli

k azt a kérdést intézte hozzá, hogy ezt a

súlyos bűncselekményt miért követte el, vádlott

jámbor arccal azt felelte:

— Azért, meri a korcsmáros pénzért sem

adott italt.

Vádlottnak e kijelentéséből, s általában

i magatartásából az a meggyőződés voli

meríthető, hogy egyáltalában sejtelme sincs

c elekménye súlyosságáról. O csak azt tudja

ís az érzi, hagy nem kapott pénzért sem elegendő

italt, tehát megszerezte azt úgy, ahogyan

tudta. Meglátszik szavaiból hogy tettét

nkább legényvirtusnak, mint súlyos következményekkel

járó bűncselekménynek tartja. Tudja,

hogy meg lesz büntetve, de halvány fogalma

sine s róla, hogv cselekedete annak folytán, mert

a pincébe a lakat lefeszitése, és a /imák hamis

kulccsal kinyitása utján jutott be, es mert

az elvitt dolgok értéké a 200 K-t meghaladja,

fegyházzal büntetendő bűncselekmény, s hogy

a fegyháznak legkisebb mértéke is 2 esztendő.

Kétséget alig szenved, hogy amennyiben

vádloti maVi a/t, hogy az említett körülmenyek

ily súlyos következményűvé teszik cselekményéi,

azt el nem követi

Nehéz ilyen esetien a bíróság helyzete,

amely kötve vau a törvény rendelkezéseihez, s

bár — mint jelen esetben is történt) — a nyomatékos

enyhítő körülményekre tekintettel egy

fokkal enyhébb büntetési 'néniben, — börtönben,

— szabhatja ki a büntetést, amelynek legkisebb

mértéke hal hónap lehet, ezen alul

azonban már nincs módjában a bíróságnak a

büntetés tartamát leszállítani.

A midőn főtárgyalás! elnök vádlotl c

kihirdette, hogy cselekedetéért


'

4 o'. s közönség meggyőződhetik

majd anói. bogyez a tanfolyam semmiben sem

ali a h >< i. i f« vátosi tai folyamok mögött.

— ti 'X szabadoktatási tiőad >. A Jókai

Egyesület IX szabadoktatási előadása, he fém

február 2-én d n. t> órakor lesz a kultúrpalota

előadó termében, milyet Qosztonyi Nándoi főgimnáziumi

tanár, i Jókai Egyesület agilis

titkára tart Belépődijak tagoknak l K, nem

tagoknak 1 50 K Az egyesület meghívja az

éldel dó közönséget ea érdekesnek igéikező

Ci !..Ma

— ti z :Je lt)asád Cggesllel hanguerseage.

A Komáromi Zsidó Ifjúsági Egytaülei január

29-én c*0ti rM «i este h l 7 ói il >i a Kulturpűlot

b i ngversenyt rendez, ai alábbi műkön

i : l. Ai ranyi E . V i, rn ad Szavalja:

; f

Scheinei A. fg IV 2 Liszt F.:La Rossignole.

Zoi got m el( adja: Brflll Li i Br. Eötvös J.

Staab I.. Váréi kunyhó Melodráma Szavalja:

BIM (Wi | 11:- Zongorán kis ri: Weisz Lenke

4. Langei Orossműnerchen Hegedűn játsszák :

Rud s J. % VI és Oodfahn M tg VI. Zongorán

kiaéri: Rudas Rudka 5 MindtIssohn:

leh \olt' menw Uéb ergrösse sich Éneklik:

1

Hermann Manci é* Klein E. Zongorán kiséri:

Rudas Rudka 6 Thun E : Legenda: Szavalja:

Goidfahn 1 fg IV 7 Wagnet R : Am stillen

Htrd (a nürnbergi mesterdalnokok) Énekli:

Goidrug S. Z(igorán kisen: Bíró Ilus. 8. Ábrányi

í)r. Horváth: Mi a haza? Melodráma

Szavalja; R senbaum M fg. VII Zongorán

kiséri: Rudas Rudka. 9. C M. v.Wcber: Pullacca

Brillanté. Zongorán előadja: Weisz Lenke.

10. Kiss J : Ar ellen. Szavalja: Kellner L fg.

IV. Hely rak: 7. 5, 2 K. - Jegyelővétel a

Kultúrpalotában január 27-től d. u. 3-5 között

Felfllfizetésekel köszönettel vesz és hirlapilag

nyugtáz az egyesület

— n RokkanteagesBlet hangverxnge* A Rokkantegyesűlet

a kulturpal '..ban január 31 én

este S órakot jótékonycélu tangversenyt rendez

jeles művészi erők közreműködésével a következő

műsorral: I. Sik Sándor: A rokkant éneke.

Szavalja: N. Nedeczky Mihály. 2 Gaál F.:

Imádságom. Énekli a kath. egyházi énekkar.

Molecz Tivadar karnagy vezetésevei 3. Repülj

fecském, ablakára.. . Hangversenyátirat Erdély

Dezsőtől; cimbalmon előadja: Félix Mici urleány

4. a) lohann Brahms: Sapphische Ode.

b) Richárd átrauss: Stlndchen c) L. Arditi:

Paris-keringő. Én kii: dr Barta Lajosné úrasszony,

z mgi rán kísér Berzsenyi-Ianosits József

5. a) S Bach: Loure. b) vieuxtemps.

Andante a II concertb l c) Mozart: Menuetto:

Hegedűn előadja: Komáromi-Kacz Endre, zongorán

kíséri: Berzsenyi-Janosits József, ö. Hoppé

R : Daloljatok! Énekli a kath. egvh. énekkar,

Molecz Tivadar karnagy vezetésével Belépődíj

lagoknak 10, 7. 4, nem tagoknak 12, 9, 5 K.

Jegyeketa Rokkantegyesület hivatalos helyiségében,

a városháza fök^zintjén lehet előreváltani

naponta d u 3—5 órák között

— Rendőrök lánculgalma A városi rendőrség

február hó l-én a Vigadó termeiben

lárcmulatságol rendez, amelynek tiszta jövedelmét

a háborúban eleset rendőrök özvegyei

és árvái segélyezésére fordítja, legyeket a

rendőrség ügyeletes őrmesterénél Széchenyi-u.

20 ^. a. lehet vált mi.

— Halósági zslrklosztás. 1920 január 29-én

csütörtökön az i — 20(X)-ig számú zsirkönyvekre

történik a zsirkiosztás és pedig a (iírzsik üzletben:

d e. 8—12 ig I—600-ig számú könyvekre,

d u 2—5 tg 601 —1200-ig SZ könyvekre.

A városmajorban: d e. 8— 12-ig 1201 — 1600-

ig szánra könyvekre, d. u 2—!Wg 1601 2000-

ig számú könyvekre. Hus: Vörös Sándor és

Matus János henteseknél.

A ssarkssstéaért a r^syerkositó a telelée.

Lapkiadó. NplUer Kein.

IfOsaataM Spitzer Nándor könyvnyomdájában Komáiba

H I R D E T É S E K .

Meghívás.

A Koir.ércmvárinpcyei Hmmü\ SzlRfttztti

felszámolás alatt az 1920. év február hó 8-án

d. e. 10 órakor tartja

L

Komáromban, a Kultúrpalota nagytermében,

melyre a szövetkezet lagj IÍ ezennel meghivatnak.

Napirend:

1. Közgyűlési elnök, közgyűlési jegyző* *s J p gy*6*

köayvhitelesitöh k elö ése

a. Az 191H évi aiérlegszátnla megállapításé.

3 Aa 1919 évi nyereség- veszJeségszámla meg

.*»..*; j'.á>;i.

4-. A felszám slentéee, az 1919-ik üzh-t'-vről.

fi FelOgya^biaoUaif jelaatéaa.

6. Határozat I ozatal .i tiaata nypre^ég falhaavnálAsára

voaatkoK af

7. Határosat basaial a Idvstkstő ináUváayok tár*

gyábaa i

illeti

a) A tzövptker.pt íataiáaioláaáaaft Hatzavoiiáaa,

i atövetkezal reaktiváláaa

b) Az alapttabályol n t lositasa.

cj Igazgatóság válaaitáaa.

d) FalQgyalébizottaás tihuiztáaa

e) A Központi »?í-tkeiet kötelékébt taióbilépél

6. hsFtU'gt'g indtiványok.

Ai 1919. ti aUjén izöratkeMtSnkiak 242 tagia

toll 1112 Qtlatrésssaal Ai 1919 ét folfasaAa balépatl

N tag 112 U;!etrésiwf, fc.U-^u 6 tag 46 uil.arésznsl

i|T az végén volt 2NJ tag 1176 UalatrétasStL

KoBiárom, 1920 jaauár Ló 22 én.

A felszámoIóblzottsAf.

Mérleg-számla: 1919 •>< ember ké 31-én. Ts>

gyon tételek: Kéaspéu készlet: 91.7*1*16. Magyar noitatakarékpfn/tári

folyó BBásnlákoti: 89 8S26I, \ru Ultár

sterinl I0.97MI. ralasmtés: 2440-, Krtékpap-rok:

JS10—, Leiét a helybeli postahivataliéi: UH)-- Oalttrésthétralékok:

275 66, Kühne K bizományi áruk: 1.236'-

í.ieh ál an.uak kéafsaat kölcsön: I.S30- In^ai'ai'

1920 fanodr 2ft

J0.732 37. yaldcöi(Oiu»í io.8|7él ftssassaa; 2t8.% ör

69 f. Tebeff tételek: Bafiaatatt OtJeiréaaak: 67.96^7

iartalékalap: 17.SS7S0, Adósak kSveteMeai előre befi!5

tett áruért: I00.SSI-, Hiteleaflk kövMeléni: 4.75^1

KAlDerovett oaatalékok: S.0S260, Oraáékok: 600

isáfoi Röap«nti HttalszöfatktMtaél (Bu4apeste«)

kölceönök: 2ó.9>«-5ti, Tagok letééeti 478 27, Ta arikkl*

tétek: 1- Átmenni kiwat: 740 , Nyereség: 5.79^-^

öteaeeei \ 918.896 K 59 f ' '


Eredmény-számla: 1919 december hó ,^ ,

Kiadtok: KWzetstt kamatok 2816181, Enfed(béci»7*.

54 , KöH^gek: risztvtselői iizetések 184*0—, SzoW

fizetések: 4 179 Uarai adók: 9.81886, KözköltséiS

(városi, át s agyébb adók) t.877'71, V1 ée caatorn dn

2801. Ló tartás: 1.176 60, Vasúti éauü költségek: I643M

Hirdetési éa nyomda ko.ts^gek: 3SvS —, Posta költsétek*

153*44, Betegaegélyzői járulékok: 868*82, Irodai köitsée'

40448 Raktári költségek: 19090 Háa jókarbaa tazSl

112 00, Tűzbiztosítás: 4602, Gégjegyzéei költség: 95«

Kisebb kiadások 180*89, Költségek öaszesen: 263 205'

Leírások ai 1 és I K-ái papírpénz lOVo értékcsökkenési *

10960, A hitelszSvetkezettöl átvett 1000 K iiévért^kú wi%

badikölcsónból leírás: 485' Leírás ösazeson: 0^7-50

Kyereség: 6.79515. öaszeeen: 5S.8S0 K 8Sf. .lóvp.i(»ie m !

\ru nyereség 68.880 K 88 f-

S K á B O F O R K

m e g i n t k a p h a t ó

vÍ!»2keteO öCt rühess8g, sőníir es -ö t»sz tt

H

lan^ag eilt*n kórJHO a legközelebbi gyógyszer*

tubán a már közismerten bevált 6a o vohaj

ajánlott

Dr. Flesch-féle

„Skabotorm"

eredeti

kenőcsöt

— Nnra |)82 it, nem fsat, szay alán. u —

Bekenns utan ajfíntatod

a „Skaboform" púder.

Kapható mi den gyszertárbm, három nagy*

s gb»n: (próbatégely, nagy tágsiy, c^aidiadag)

Ver* rvepv s«let C eh StlovauM rá^i r r

Apotheke ?.zutn KtH IV 1 Prag Ziskov,

W Jh V. Búsak. i

104

ríleghiuó.

, ? Komáromi első Polgári Belegscgitű

és temetkezési

£gylei A '-nek

1920. évi február 8-án, határozatképtelenség

esetén február 15-én délután 3 órakor a komáromi

ipartestülel nagytermében tartandó

X X I X . évi k ö z g y ű l é s é r e .

Tárgysorozat:

1. Elnöki jelentés az egylet 1919. évi működéséről.

2. Az 1919. évi számadások előterjesztési

és felülvizsgálása.

3 Tisztikar, választmány és számvizgálóbizottság

megalakítása,

4. Egyéb tárgyak és indítványok.

fiz Elnökség

Jegyzet. A köxgyti éaen előterjeszteni óhsjtotl ia*

ditványok * közgyűlés napjának déli \2 ór;'i;ái^ ai se

nökségnél bej lentendők, mert eilenkeaj esetben tárgyalás

alá v- tetni nem fogunk.

Maschinengussbruch

C ?

und

Kommer/gussbruch,

ferner

Altmetalle

d i. Kupfer, Roiguss, Fllesslng und Aluminium,

auch neue Abfülle dieser Sorten,

benötigt. Aileim-inkauf dieser Rohmaterialien

wurde der Firma

G. Karpfen, Olmuetz 2

neu^s Telefon 247.

übergeben, an welche ersucht wird, gefl.

Festanbote mit Preis- und Quantums*-

gäbe zu richten. 1

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!