02.11.2012 Views

2008. I. évfolyam 1. szám negyedévente megjelenő magazin www ...

2008. I. évfolyam 1. szám negyedévente megjelenő magazin www ...

2008. I. évfolyam 1. szám negyedévente megjelenő magazin www ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>2008.</strong> I. <strong>évfolyam</strong> <strong>1.</strong> <strong>szám</strong> <strong>negyedévente</strong> <strong>megjelenő</strong> <strong>magazin</strong> <strong>www</strong>.fototech-nika.hu<br />

fotográfi a háza<br />

karenek világa<br />

kemény aranyak<br />

vakuk tüzében<br />

980 Ft


Címlapfotó:<br />

Szipál Márton<br />

Újra itt vagyunk<br />

…újra itt van a nagy csapat – ugye emlékeznek a jól ismert slágerre? Bár<br />

szerénységünk tiltja, de kis módosítással ezt magunkra is vonatkoztathatjuk.<br />

A mi csapatunk kicsi, de ütőképes, amely megújult belső tartalommal, bővített<br />

terjedelemmel, új külalakkal támasztotta fel a Fotótechnika című folyóiratot.<br />

A négyéves Csipkerózsika-álomból fölrázott <strong>magazin</strong> több szeretne lenni, mint<br />

csupán egy fotóújság. Hosszú idő a négy kihagyott év, mégis sokan érdeklődnek<br />

a már megszűnt kiadvány után. Íme, kedves olvasóink, itt van! Jelen terveink<br />

szerint <strong>negyedévente</strong> jelenünk meg, 84 oldalon, viszont ha a felhalmozódott<br />

információ több helyet követel magának, és az érdeklődés nő, akkor, ígérjük,<br />

növeljük a felületet, sűrítjük a megjelenést. A mondanivaló rengeteg, még ha<br />

igyekszünk is szakszerűen szűkszavúak lenni. Sok minden változott az elmúlt<br />

négy évben, elsősorban és természetesen a technika.<br />

A szakmai felkészültséget viszont a legjobb technika sem tudja helyettesíteni.<br />

Sok jóakarónk – tervünk hallatán – próbált lebeszélni minket „vakmerő”<br />

vállalkozásunkról. Lapok szűnnek meg – mondták –, az emberek már nem<br />

olvasnak annyit… Valóban, de tudjuk, hogy lap és lap között lehet különbség.<br />

Meg vagyunk győződve arról, hogy mi tudunk új, hasznos, érdekes információkkal<br />

szolgálni olvasóinknak. Ez persze a kiadó szűzbeszéde és lapszentelője<br />

– de csak az a fontos, hogy mit gondol a közönség. Lesz-e kellő érdeklődés?<br />

Ez nemsokára eldől. Addig is drukkoljunk egymásnak, egymásért. Kellemes<br />

olvasást, eredményes tájékozódást!<br />

FOTÓTECHNIKA<br />

Lapigazgató: Nika Ferenc<br />

Gazdasági igazgató: Szakáné Lőrincz Anna<br />

Tördelőszerkesztő: Komenda Krisztina<br />

Olvasószerkesztő: Vágó I. Dániel<br />

Kiadó: Fototechnika Kft.<br />

Szerkesztőség: 1143 Budapest, Gizella u. 30.<br />

Telefon: 06-1/222-4200<br />

Fax: 06-1/273-0823<br />

e-mail: szerkesztoseg@fototech-nika.hu<br />

web site: <strong>www</strong>.fototech-nika.hu<br />

Issn: 1587-5717<br />

Nyomdai előkészítés: Max-R Kft.<br />

Nyomdai munkák: Prospektus Nyomda – Veszprém<br />

Felelős vezető: Szentendrei Zoltán<br />

Nika Ferenc<br />

A kiadó a hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget. Minden jog fenntartva!<br />

2 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 3


FOTÓTECHNIKA <strong>2008.</strong> december<br />

5 Fotogén újdonságok, érdekességek<br />

10 Arc-kép Korniss Péter<br />

18 Photokina<br />

25 Úti színes Th aiföld<br />

33 Fotótechnika Fotós táskák<br />

36 Szemtől szemben Kemény Dénes<br />

42 Fotótörténet<br />

46 Más-kép Mai Manó<br />

52 Fotótechnika Vakuk<br />

56 Divat Marks & Spencer<br />

60 Fotótechnika Állványok<br />

62 Gasztronómia Kéhli vendéglő<br />

67 Fotótechnika Szűrők<br />

72 Célfotó Síparadicsomok Ausztriában<br />

76 Objektíven Olympus<br />

78 Kultúra, művészet<br />

82 Fotó-infó<br />

4 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 5


Őrült<br />

garázskapuposzterek<br />

Ami ma még<br />

őrült ötletnek<br />

tűnik, az később,<br />

ha elterjedt,<br />

megszokottá és<br />

természetessé<br />

válhat. Egy német<br />

cég újfajta szolgáltatása,<br />

hogy<br />

garázskapukra<br />

árul fotóposztert,<br />

amikből huszonötfélét<br />

mutatnak<br />

be a honlapjukon<br />

(<strong>www</strong>.style-yourgarage.com).<br />

A képek úgy mutatják<br />

be a zárt<br />

garázst, mintha<br />

a kapu nyitva lenne,<br />

és belátnánk<br />

annak mélyére.<br />

A fotókon idealizált,<br />

nyugalmat<br />

árasztó 3D-s<br />

világgal vagy<br />

meghökkentő,<br />

nem odavaló dolgokkalszembesülünk.<br />

A képek<br />

egyféle méretben<br />

(210x245 cm)<br />

készülnek, mivel<br />

ez a garázskapuk<br />

európai<br />

szabványmérete.<br />

A cég tíz nap<br />

alatt, postai úton<br />

teljesíti a megrendeléseket,<br />

de<br />

a felragasztást<br />

a garázstulajdonosra<br />

bízza.<br />

Ennek az őrült ötletnek<br />

talán egy<br />

pozitívuma lehet,<br />

hogy a jövőben<br />

(egyelőre Németországban)<br />

nem lesznek<br />

olyan unalmasan<br />

szürkék a garázssorok.<br />

Életszerű fotók olcsó<br />

lézerprinterrel<br />

A legújabb színes lézernyomtatók egyre<br />

kisebb költséggel egyre szebb képeket<br />

képesek nyomtatni. A minőségük ugyan még<br />

nem éri el a komolyabb inkjet fotónyomtatók<br />

szintjét, de az olcsóbbakat már képesek<br />

megszorítani. Az egyik ilyen lézernyomtató a<br />

HP Color LaserJet CP 1515n. Percenként 8<br />

színes vagy 12 fekete-fehér oldal nyomtatására<br />

képes. A HP Image REt 3600 technológia<br />

biztosítja az életszerű színeket és a 600x600<br />

dpi felbontást. A papír maximálisan A4-es<br />

méretű és 176 g/m 2 vastagságú lehet. A HP<br />

többféle felületű és vastagságú papírt ajánl lézerprintereihez.<br />

A normál papírnál vastagabb,<br />

fényezett felületű papíron kapunk a fotókat<br />

leginkább megközelítő eredményt.<br />

Körvaku előtét<br />

Ezzel az egyszerű, de<br />

ötletes szerkezettel<br />

egy fotós honlapon<br />

találkoztam először<br />

úgy másfél évvel<br />

ezelőtt. Akkor még a<br />

prototípus elnagyolt<br />

részletei nem predesztinálták<br />

a sikert.<br />

De eljött ez a pillanat<br />

is! A Photokinán is<br />

bemutatták a Kocktrade által forgalmazott<br />

végleges változatot. Ennél egyszerűbb<br />

nem is lehetne, csak rá kell húzni<br />

a vaku fénykibocsátó nyílására, és már<br />

dolgozhatunk is vele. A nagy átmérőjű<br />

belső nyílás miatt szinte bármilyen<br />

objektívvel használhatjuk. A körívhez<br />

a fény optikai szálakon keresztül jut<br />

el. A rendszervaku minden szolgáltatása<br />

továbbra is használható<br />

marad. Eddig Nikon SB800-as<br />

és Canon EX 580-as vakuhoz<br />

készült el a körvaku előtét, szélesítve<br />

a divat-, beauty-, portré,<br />

esküvői és makrofotográfusok<br />

lehetőségeit.<br />

Villámgyors<br />

fi lmszkenner<br />

A Reflecta xScan konzekvens<br />

továbbfejlesztéséből született<br />

meg az x2Scan. Belül nem<br />

tér el különösebben elődjétől,<br />

de minden részét kicsit<br />

áttervezték a jobb működés<br />

érdekében. A filmszkenner<br />

legnagyobb változása a formatervezett,<br />

tetszetős külső.<br />

Újraalkották a három diát, illetve<br />

a hatkockás negatívot befogadó<br />

tartórámát. A javított<br />

CMOS-érzékelő egy 24x36<br />

mm-es filmkockát 1 mp alatt<br />

tud beolvasni, 1800 ppi<br />

felbontásban, 5 megapixeles<br />

képfájlokat alkotva. A minimálisan<br />

Pentium III-as és<br />

legalább 512 MB RAM-ot tartalmazó<br />

<strong>szám</strong>ítógéppel USB<br />

2.0 csatlakozáson keresztül<br />

kommunikál, és a hozzáadott<br />

ArcSoft Photoimpression 6<br />

szoftverrel vezérelhetjük.<br />

Kapszula az Olympustól<br />

A világ legkisebb digitális<br />

fényképezőgé pét alkotta meg az<br />

Olympus. A gyógyá szati fényképezés<br />

terén erős pozícióval bíró vállalat<br />

létrehozta az EndoCapsule rendszert,<br />

amely egy miniatűr kamerából és az<br />

annak jelét vevő monitorrészből áll.<br />

Maga a kapszula egy, a két végén<br />

legömbölyített, 11 mm átmérőjű és<br />

26 mm hosszú henger. Az átlátszó<br />

félgömb alatt található a 145 fokos<br />

látómezejű halszemoptika, integrálva a<br />

CCD video érzékelőt tartalmazó áramköri<br />

lapra. Körülötte hat darab erős<br />

fehér fényt adó LED-et helyez tek el.<br />

A kapszulában a legnagyobb helyet a<br />

két ezüstoxid cella foglalja el.<br />

A kamerát szájon át kell bő folyadékkal<br />

bevenni, hogy megkezdhesse 8<br />

órás utazását az emésztőrendszerben.<br />

Grafi kai tábla<br />

nem csak profi knak<br />

Tükörfényesre lakkozott, fekete kerettel<br />

rendelkezik a Genius G-Pen M712<br />

grafikai táblája, középen matt fekete<br />

érzékelőmezővel. A munkaterület körül<br />

harmincnégy programozható funkciójú<br />

kis mező található. Felül öt fő<br />

funkcióbillentyű szolgál a fontosabb<br />

beállításokra. Ilyen például, hogy a<br />

monitorunk hosszított 16:10 vagy<br />

hagyományos 4:3 oldalarányú-e. A<br />

felső sarokban két görgetőkerék van<br />

középgombbal és hasonló funkcióval.<br />

A kétféle kerék a jobb-, illetve a<br />

balkezeseknek nyújt választási lehetőséget.<br />

A munkafelület 184x305<br />

cm vagy 184x241 mm lehet. A felület<br />

érzékenysége 4000 lpi. A hozzá<br />

adott kábel nélküli toll 1024 fokozatú<br />

nyomásérzékelővel van ellátva, és<br />

egy darab micro ceruzaelemmel működik,<br />

a hegye a gyors kopás miatt<br />

cserélhető. A készülék USB-porton<br />

keresztül csatlakozik a <strong>szám</strong>ítógéphez,<br />

és erről látja el magát energiával<br />

is. A munkaállomás egyaránt lehet<br />

Windows XP/Vista vagy Mac 0SX<br />

10.28+ operációs rendszerrel ellátva.<br />

A működtető szoftverek mellé Windows-kompatibilis<br />

PhotoImpact<br />

12SE és Adobe Photo shop<br />

Elements 5.0 szoftvereket is kapunk<br />

ajándékba. A grafikai táblákat<br />

rajzoláshoz, noteszlapként, íráshoz,<br />

szerkesztéshez vagy fotográfiai<br />

munkákhoz, retusáláshoz ajánljuk.<br />

Aki egyszer megszokta, az elfelejti az<br />

egeret!<br />

Ezután<br />

nagyjából<br />

50 000 állóképet<br />

tud közvetíteni, másodpercenként<br />

maximálisan kettőt. A képek 83 000<br />

pixel felbontással és – a nagy látószögű<br />

miniatűr objektívnek köszönhetően<br />

– rendkívül nagy mélységélesség-tartománnyal<br />

rendelkeznek.<br />

Az IBM-utód Lenovo cég<br />

speciálisan a fotográfusoknak<br />

fejlesztette<br />

ki a Think<br />

Pad W700<br />

notebookot. A készülék<br />

tartalmaz egy 7<br />

az 1-ben kártyaolvasót<br />

és a tapipad mellett egy grafikai táblát<br />

is. A 17”-os monitor Full HD felbontással<br />

bír. A monitor színtere 72%-ban fedi le<br />

az Adobe RGB színteret, ami az átlag<br />

laptopokhoz képest sokkal árnyaltabb<br />

és pontosabb színeket eredményez.<br />

A pontosság megtartásához a külön<br />

kapható X-Rite monitorkalibráló készülék<br />

és a Pantone HueyPro szoftver felel.<br />

Elsősorban a fotósok, grafikusok <strong>szám</strong>ára<br />

kulcsfontosságú, hogy a monitoron<br />

látott színek megegyezzenek a nyomtatóból<br />

kijövő kép színeivel. A W700<br />

különböző erősségű konfigurációkban<br />

rendelhető. Az alapkészüléket Intel Core<br />

2 Duo T9400-as<br />

pro cesszorral, 2 GB<br />

RAM-mal, Nvidia<br />

Quadro Fx-2700-as,<br />

512 MB-os videovezérlővelszerelik.<br />

Ez a notebook<br />

egy erős<br />

asztali munkaállomás<br />

teljesítményét nyújtja hordozható<br />

formában. A laptopok közül elsőként<br />

rendelkezik beépített grafikai táblával,<br />

amellyel könnyedén rajzolhatók képek<br />

vagy tervek, és gyorsabban szabadíthatjuk<br />

meg fotóinkat a nem kívánt részletektől.<br />

6 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 7<br />

Fotogén<br />

Fotósoknak<br />

fejlesztett<br />

laptop


Mini nyomtató<br />

Kisméretű, akár zsebben is elférő, új<br />

technológiát alkalmazó nyomtatót<br />

mutatott be a Polaroid PoGo néven.<br />

A nagy múltú, azonnal elkészülő fotók<br />

kifejlesztőjeként ismert vállalat saját<br />

hagyományait követte, amikor egy olyan<br />

berendezést fejlesztett ki, amely alig egy<br />

perc alatt egy 5x7,6 mm-es (2”x3”), keret<br />

nélküli képet képes készíteni. A mini<br />

nyomtató PictBrige-kompatibilis kameráról<br />

vagy bluetoothos handyről közvetlenül<br />

vezérelhető. Az adatátvitel után egy<br />

rövid feldolgozási idő következik, majd<br />

lezajlik a tényleges nyomtatás, ami úgy<br />

40 mp-ig tart. A száraz, elkenődésbiztos,<br />

víz- és karcálló fotók fakulásától sem<br />

kell tartanunk. Nem keletkezik veszélyes<br />

kémiai anyag, gyakorlatilag nincs<br />

eldobandó rész, hacsak a 10 lapot<br />

tartalmazó papírdobozt nem tekintjük<br />

annak. A Polaroid által kifejlesztett és<br />

száz szabadalommal védett technológia<br />

a ZINK nevet kapta, ami a „zero” és<br />

az „ink” szavak összeolvasztása. Egy<br />

forradalmian új eljárás a nyomtatópatronok<br />

vagy a termoszalagok kiváltására.<br />

A 120x72x23,5 mm-es, 227 g súlyú<br />

készülék tölthető lítium-ion akkuval rendelkezik,<br />

amely nagyjából egy csomag<br />

kép kinyomtatását biztosítja. Kimerülése<br />

esetén lehetőség van 9V-os csatlakozón<br />

keresztül adapterrel más áramforrás<br />

igénybevételére. Remélhetőleg a<br />

Polaroid a következő típusoknál csökkenti<br />

a készülék magas áramfogyasztását,<br />

és a kép minőségén is van még mit<br />

javítani. Ellenkező esetben valószínűleg<br />

nem <strong>szám</strong>íthatnak nagy sikerre.<br />

Digitális kémkamera<br />

Jelentem, a mítosz újraéledt! A 70 évvel ezelőtt Walter Zapp által megálmodott<br />

klasszikus Minox kamerát digitális formában felélesztették. James Bondnak nem<br />

kell tovább nélkülöznie. A méret nagyjából maradt (86x29x20 mm), de minden<br />

más megváltozott. A Minox Digital Spy Cam egy 3,2 megapixeles CMOS érzékelőt<br />

kapott, amelyet a kiolvasáskor 5,2 megapixelre interpolál. A kezelése rendkívül<br />

egyszerű, egy tárcsát három állásba állíthatunk: fotózás, filmfelvétel, visszajátszás.<br />

Az F:2,8 fényerejű, 8,7 mm-es (40 mm kisfilmnél) objektív által készített képet<br />

a belső 32 MB-os tárba vagy egy micro-SD kártyára lehet rögzíteni.<br />

Világos optikai kereső segít a képkivágás kialakításában. Az<br />

elkészült képeket a kamerához csatlakoztatható<br />

DSC vakuegység 1,5”-os LCD-monitorán nézhetjük<br />

vissza. A Minox, felbuzdulva a Digital Spy Cam<br />

fogadtatásán, egész ügynökfelszerelést kíván forgalomba hozni,<br />

ami tartalmaz digitális golyóstoll-, napszemüveg- és övcsatkamerát is.<br />

500 GB-os<br />

képtár<br />

a zsebben<br />

Ahogy növekszik a memóriakártyák<br />

kapacitása, legalább olyan mértékben<br />

nő a képfájlok mérete is, köszönhetően<br />

az egyre nagyobb pixel<strong>szám</strong>ú<br />

kameráknak. Tehát aki képletöltőt<br />

gyárt, az biztos piacra <strong>szám</strong>íthat.<br />

A Vosonic legújabb készüléke, a VP<br />

8806 már kinőtte ezt a kategóriát,<br />

inkább multimédiás központi egységnek<br />

nevezném. Funkcióiban az adatmentés<br />

már csak egy a sok közül.<br />

A készüléken két különálló kártyafoglalat<br />

van. Az egyik a CF, a másik<br />

az SD(HC)/MM/MS kártyák részére.<br />

Más típusú kártyákat adapterrel lehet<br />

a géphez csatlakoztatni. Az áramellátásról<br />

egy Sanyo 3.7 V-os, 2500 mAh-ás<br />

cserélhető lítium-ion akkumulátor<br />

gondoskodik. Az akkumulátor töltése<br />

nagyjából 40 GB adat letöltésére<br />

elegendő. Az előlapon található a<br />

4,3”-os, 800x480 pixel felbontású,<br />

tükröződésmentes bevonattal ellátott<br />

LCD-képernyő. A készülék különböző<br />

merevlemezekkel, illetve merevlemez<br />

nélkül is kapható. A 2,5”-os, 9,5 mm<br />

vastag SATA merevlemezek közül<br />

egészen 500 GB-ig válogathatunk.<br />

A beépítésük csak néhány percet<br />

igényel. A letöltők Achilles-sarka a<br />

letöltés gyorsasága. A Vosonic ezen<br />

a téren is remekel, mivel 1 GB adatot<br />

úgy 2,5 perc alatt tölt le.<br />

Rodenstock HR Digital szűrők<br />

A müncheni Rodenstock 100 éves<br />

tapasztalatát használja fel a speciális<br />

követelményeket igénylő digitális<br />

fényképezés területén a HR digitális<br />

szűrők gyártásakor. A digitális szűrők<br />

rendkívül vékony üvegből készülnek,<br />

vastagságuk csak 1,4 mm. Ennek<br />

eredménye a magas fényáteresztés,<br />

a torzításmentesség és a vékonyabb<br />

szűrőkeret. A keret minőségi rézből<br />

készült, fizikai tágulása minimális. Ez a<br />

tulajdonsága megakadályozza, hogy<br />

az üvegekben feszültség keletkezzen.<br />

Másik nagy előnye az alacsony súrlódás,<br />

ami a menet védelmét szolgálja...<br />

A Rodenstock HR Digital szűrők 49 és<br />

82 mm között kerülnek forgalomba.<br />

Összeállította: Kürti Ákos<br />

8 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 9


Korniss Péter<br />

kötődései<br />

Fotóriporteri pályafutását a Képes<br />

Sportban kezdte külsősként.<br />

Három év múlva a Nők Lapjához<br />

kerül, ahol három évtizeden<br />

keresztül dolgozik. Első önálló<br />

kiállítása 1974-ben nyílik a<br />

Műcsarnokban, ebben az évben<br />

Balázs Béla-díjjal is kitüntetik.<br />

1977-ben meghívják az<br />

amszterdami World Press Photo<br />

zsűrijébe. 1983-ban érdemes<br />

művész címet adományoznak<br />

neki, 1995-ben pedig a Magyar<br />

művészetért díjat is megkapja.<br />

1999-től Kossuth-díjas, 2004ben<br />

pedig kiérdemli a Pulitzeremlékdíjat.<br />

Anya és babája (1973)<br />

10 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 11<br />

Arc-kép


Fáradt pásztor (1971)<br />

M<br />

ondják: az első találkozás mindent meghatároz.<br />

De legalábbis nagyon sokat. Bevallom,<br />

nagyon készültem erre a pillanatra,<br />

attól kezdve, hogy megtudtam: Korniss<br />

Péter szívesen beszélget velem. Csupán<br />

annyit kér, a randevút egy zuglói nyomdában ejtsük meg,<br />

ahol legújabb könyvét, a Kötődést készíti. Amint odaérek, és<br />

a gépek közt lapjával bekúszok a nagyterembe, három alakot<br />

pillantok meg, akik az asztal fölé görnyedve mind egyetlen<br />

papírlapot néznek olyan intenzitással, mintha azt várnák,<br />

egyszer úgyis válaszolnak azok, akik a fotón vannak. Aztán<br />

a legelegánsabb „tanakodó” egyszer csak megszólal: „Tudom,<br />

ez rengeteg pluszmunkát jelent, de ezt az oldalt csináljuk<br />

meg újra.” Ez az a perc, amikor tudtam, hogy most nem léphetek<br />

oda Kornisshoz, inkább kislisszolok, és rágyújtok egy<br />

cigarettára.<br />

Öt perccel később egy félreeső szobában.<br />

– Jól kiszúrt szegényekkel, most kezdhetik az egészet elölről…<br />

– Hetek óta itt vagyok, már biztos az agyukra megyek,<br />

de nekem rettentően fontos, hogy minden apró részlet<br />

tökéletes legyen. Tegnap alig aludtam, mert annyira<br />

bosszantott valami, amire nem figyeltem eléggé, és hagytam,<br />

hogy úgy maradjon. Nem akartam vitatkozni. Aztán<br />

éjjel arra jutottam, hogy kevesebb kompromisszumot kötök,<br />

és mindenért szólok, ami nem tetszik. Na, ezért csöppent<br />

ma egy igazi dráma közepébe. Nagyon profi csapattal<br />

dolgozom. Ebben a nyomdában értenek a legjobban a fekete-fehér<br />

képekhez, de a szerző valahogy a szívével is lát,<br />

és képtelen a legapróbb hibát is nem észrevenni. Pedig az<br />

idő rohan, és a könyv bemutatójára el kell készüljön. De<br />

még így sem tudom elviselni, ha valami nem pont olyan,<br />

amilyennek szeretem.<br />

Házaspár<br />

szamárral<br />

Huszonöt perccel később egy rozoga kávéautomatánál.<br />

– Meghív egy igazi automatás teára?<br />

– Én is veszek magamnak egy kakaót, aztán menjük vissza,<br />

és a laptopon megmutatom a könyv képanyagát.<br />

– Miért figyel annyira?<br />

– Mert nagyon fontos nekem, hogy aki nézi a képeimet,<br />

hogyan reagál. Az arcokról minden leolvasható. A mondatait,<br />

vagyis a véleményét már megfogalmazza, cizellálja az<br />

ember, de az első őszinte reakciót mindig az arcon látni.<br />

Azért is szoktam kikérni több barátom tanácsát is, amikor<br />

egy új albumhoz válogatom a képeket, mert ők objektíven<br />

látják, nem elfogultak, mint én. Még arra is figyelek, hogy<br />

több korosztályból kerüljenek ki a tanácsadóim. Hemző<br />

Karcsi barátom és Gera Mihály mindig megnézik a képeimet.<br />

A mostani könyvemnél pedig úgy éreztem, két friss,<br />

fiatal szem is jól jönne. Egyikük Gárdi Balázs mára méltán<br />

világhírű fotóriporter, a másik pedig Göbölyös Luca fotóművész.<br />

Persze ez nem azt jelenti, hogy a javaslatukra azonnal<br />

lemondok egy képről, de mindenképpen megfontolom<br />

a tanácsaikat. Életemben a legnagyobb segítségemre Sívó<br />

Mária volt, több évtizeden át minden könyvem képszerkesztője.<br />

Nagy szomorúságom, hogy Sívó Mari a munka<br />

közepén kórházba került és meghalt. Egy olyan embert képzeljen<br />

el, aki még a kórházból is tanácsokat küldött, gondolatait<br />

a lányának diktálta le, így jutottak el hozzám, mert<br />

akkor már csak őt engedte be magához.<br />

– A most készülő albumnál lehetett talán a legnehezebb a<br />

válogatás, hiszen 40 év munkáját öleli fel. Gondolom, picit<br />

„belehalt”, amikor egy-egy fotótól el kellett búcsúzni.<br />

– Azt hiszem, megkönnyítette a szelektálást, hogy három<br />

részből áll a könyv. Az első az 1967-től 1978-ig tartó<br />

időszakban készült képeimből áll. Ez a fejezet a még szinte<br />

teljesen érintetlen paraszti világba vezeti a könyv nézőjét,<br />

ahol még nyoma sincs a globalizációnak. Egyik kedvenc<br />

képemen egy fejkendős moldvai asszony magához szorítja<br />

pufók arcú kisbabáját. Tavaly eszembe jutott, hogy megkeresem<br />

őket, ami nem volt egyszerű vállalkozás, hiszen<br />

csak a településre emlékeztem, ahol készült a fotó. Fiatal<br />

néprajzosok segítségével sikerült megtalálnom őket, és<br />

újra készíteni egy közös fotót az immár 40 éves férfival és<br />

az anyjával.<br />

– Ugye nem azt akarja mondani, hogy 1800 kilométert<br />

utazott egyetlen képért Moldvába?<br />

– Dehogynem. Bevallom, nagy pillanat volt, amikor majd<br />

40 év után sikerült újra találkozni velük. Az már külön szerencsém<br />

volt, hogy a könyv harmadik részéhez is sikerült<br />

új képeket készítenem. Ez a fejezet azt mutatja be, hogy a<br />

modern világ megjelenik a legkisebb paraszti falvakban is.<br />

Fantasztikus, ahogy a múlt és a jelen keveredik. Lészpeden,<br />

a falusi utcán találkoztam egy divatosan öltözött kislánnyal,<br />

aki éppen görkorcsolyázott hazafelé. Megkérdeztem, hogy<br />

lefényképezhetem-e otthonában, mire ő felhívta mobilon<br />

édesanyját, aki kapálásból hazafelé tartott. A mama megadta<br />

az engedélyt, és így bejutottam egy, az évszázados hagyományokat<br />

őrző csángó házba, ahol ez a mai, tizenhárom<br />

éves kislány lakott. Kelet-Európát járva lépten-nyomon<br />

megfigyelhető a régi és az új összefonódása. Az idős férfi<br />

komódja felett kiakasztva az amerikai hajsamponplakát,<br />

vagy ahogy a konyhában, a krumplipucoláshoz a háttérben<br />

szól a televízió.<br />

– Pörögnek előttem a fotók a laptopon, és azt látom, hogy<br />

a végén sok a beállított kép. Miért?<br />

Szénaforgató lány (1974)<br />

(1975) Kapáláskor (1975)<br />

12 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 13


Ebéd a pesti utcán (1983)<br />

Miskolci pályaudvar (1982)<br />

– Ez volt a koncepcióm. Úgy gondoltam, hogy a régi<br />

nagyformátumú filmes gépnek már a látványa is visszahozza<br />

azt az érzést, melyet nagyszüleik, dédszüleik élhettek át<br />

egy műteremben. Amikor még nagy esemény volt, ha fényképeznek<br />

valakit, és erre az alkalomra gondosan felöltöztek.<br />

Ezeknek a külsőségeknek a hatására a lelküket is ünneplőbe<br />

öltöztették, ami meg is látszik a korabeli felvételeken. És<br />

csodák csodájára a varázslat saját otthonaikban is működött,<br />

a 6x7-es gép és a hatalmas lámpák hatására ugyanazokat<br />

a pózokat vették fel az emberek, amiket dédapáiktól<br />

láttak a régi képeken.<br />

– A könyv középső részéről még nem beszélgettünk. Ugye<br />

nem véletlen, hogy ezt tartogatta utoljára?<br />

Tiszaeszlári kocsma, nyáron (1982)<br />

Hajmosás (1982)<br />

– Az ingázókat 1978-ban kezdtem el fényképezni. Mindenki<br />

úgy ismerte őket, mint a hírhedt fekete vonat utasait,<br />

akik hétfőn hajnalban feljöttek a vonattal Szabolcsból, és<br />

volt, hogy csak két hét múlva tudtak hazamenni. A fekete<br />

vonaton megismerkedtem egy tiszaeszlári kubikos brigáddal,<br />

és attól kezdve két évig követtem őket.<br />

Egy idő után észrevettem, hogy a csapat egyik tagja különösen<br />

fesztelenül, természetesen mozog a gépem előtt, pedig<br />

52 éves koráig összesen tizennégy kép készült róla. Innentől<br />

csak őt fényképeztem – Skarbit Andrást, és sikerült olyan<br />

viszonyt kialakítanom vele, hogy teljesen megnyílott előttem<br />

az élete. Rájöttem, hogy a belső harmóniát – melyet<br />

a fényképezőgépnek fel kellett tárnia – a hátországa adja.<br />

Azért tudta elviselni az otthonától távoli, nehéz kubikos<br />

életet, mert erős kötődése volt a gyökereihez. A családjához,<br />

saját gazdaságához és régi barátaihoz, ami átsegítette minden<br />

nehézségen. Ez a szemérmes, nagyon keveset beszélő<br />

férfi egy adott ponton még azt is megengedte, hogy a feleségével<br />

együtt a hitvesi ágyukban fényképezzem. Na, ez igazi<br />

szakmai sikerélmény volt.<br />

Két és félmillió perccel az interjú előtt.<br />

– Az sem lehetett rossz pillanat, amikor 1961-ben a Nők<br />

Lapja legendás főszerkesztője, Németi Irén felvette az akkor<br />

24 éves Korniss Pétert fotóriporternek.<br />

– Jaj, az nagyon jó volt, mint ahogyan a lapnál eltöltött 30<br />

év is. Nagyon nehezen hoztam meg a döntést 1991-ben, hogy<br />

eljövök, de így kellett lennie. A szerkesztőség a Blaha Lujza<br />

Családi ágy (1981)<br />

A Nyugatinál (1985)<br />

téren, a nemrég lebontott sajtóházban volt, és a felmondásom<br />

után az első utam az aluljáróba vezetett. Vettem egy nagy<br />

csokor virágot, és elmentem Németi Irénhez. Megköszöntem<br />

azokat az évtizedeket, amiket a lapnál tölthettem.<br />

– Amióta eljött a Nők Lapjától, egy apró kitérőt le<strong>szám</strong>ítva<br />

sehol nem volt státusban. Nem nagyon kiszolgáltatott dolog<br />

ma Magyarországon szabadúszónak lenni?<br />

– De az. Bár úgy gondolom, aki szeret és akar dolgozni,<br />

az megtalálja a lehetőségeket – csak nagyon nehezen.<br />

14 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 15


Szilveszteri bálban (1994)<br />

Gazda az istállóban (1998)<br />

A falumúzeumban (2007)<br />

Görkorcsolyás lány otthonában (2008)<br />

Lehet, hogy nem hiszik el, de utánam sem kapkodnak<br />

két kézzel, ugyanúgy meg kell harcolnom az anyagaimért,<br />

mint a fiataloknak. Példa erre a National Geographicban<br />

tavaly megjelent riportom, amely a Jászságról készült. Már<br />

az is nehezen ment, hogy a témát két évvel ezelőtt elfogadják,<br />

amikor pedig elkészültem vele, már új főszerkesztőnek<br />

kellett bemutatnom, hogy igényt tart-e az anyagra.<br />

Nagyon megkönnyebbültem, amikor a végén azt mondta:<br />

meggyőztél!<br />

Egyetlen perccel az interjú után.<br />

Akinek megadatik, hogy bő két órát beszélgessen Korniss<br />

Péterrel, soha többé nem akar mást, mint egy hátizsákkal a<br />

hátán és fényképezőgéppel a kezében bejárni ezt a zegzugos<br />

nagyvilágot! Lakat<br />

Harmincöt év múltán (2008)<br />

16 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 17


Photokina Meglett szakembereknek – és persze mindenki- 2008<br />

nek, aki a fotózással szenvedélyesen foglalkozik<br />

– a kétévente megrendezésre kerülő Photokina<br />

körülbelül olyan, mint a gyerekeknek a karácsony<br />

estéje. A különbség csupán annyi, hogy ez mégis<br />

csak össznépi játék, szemben a karácsonyi ajándékozott<br />

egyéni örömével.<br />

E<br />

lőször is ugyanolyan szorongással<br />

várjuk, hogy mi lesz<br />

a „fa alatt”, persze nagyjából<br />

tudjuk, hogy mire <strong>szám</strong>íthatunk,<br />

de azért titkon mindenki a<br />

meglepetést várja. Előtte a találgatások<br />

kiapadhatatlan forrásává válik a szaksajtó<br />

és az internet, majd jön az öröm, illetve<br />

az üröm, kinek-kinek elvárásai szerint. Az<br />

idei Photokinára is többségünk ilyen felfokozott<br />

érzésekkel érkezett, és vegyes<br />

érzelmekkel távozott. Az idő és a távolság<br />

sokkal árnyaltabbá varázsolja a képet,<br />

és el kell ismernem, hogy sok nagyszerű<br />

alkotás, kezdeményezés született a fotográfiai<br />

piac minden területén, amelyeket<br />

most szeretnék önökkel is megosztani, a<br />

behatárolt terjedelem miatt a fényképezőgépekre<br />

összpontosítva, és kiemelve<br />

néhány meghatározó fejlődési trendet<br />

képviselő típust.<br />

Újra meg kellett állapítanom, hogy<br />

Európa legérdeklődőbb fotós nemzete<br />

vagyunk, mivel a két sajtóközpontba<br />

nemigen lehetett úgy bemenni, hogy<br />

magyar szót ne halljunk. A vásár nyitását<br />

megelőző napon az építő szakemberek<br />

között is természetesen a<br />

magyar volt a legtöbbet hallott szó,<br />

akárcsak a kőbányai vásárvárosban<br />

lettünk volna. (A nem bennfentes olvasóknak<br />

csak zárójelben jegyzem meg,<br />

hogy a „hermetikusan” elzárt presse<br />

centrumok a vásár két átellenes végén<br />

azt a célt szolgálják, hogy sok kilométerrel<br />

a lábukban a sajtószolgák<br />

megpihenjenek, egymással találkozzanak,<br />

egyenek-igyanak, a zárható<br />

szekrényükbe elrakják a zsákmányt, a<br />

sok prospektust, CD-t, miegymást, és<br />

végső esetben a telepített <strong>szám</strong>ítógépeken<br />

dolgozzanak.) Az egymás közt<br />

megfogalmazott kérdések zöme arra<br />

irányult, hogy mi változott a két évvel<br />

ezelőtti vásárhoz képest. Kisebb vagy<br />

nagyobb lett, kevesebben vagy többen<br />

jöttek-e el? Kik hiányoznak?<br />

Az idei Photokinán már teljesen új<br />

elrendezésben láthattuk a fotópiac<br />

kínálatát. Az igaz, hogy csak 210 000<br />

m 2 -en az ezt megelőző 230 000 m 2 -hez<br />

képest. A cégek <strong>szám</strong>a is csökkent, de<br />

csak jelentéktelen mértékben. A digitális<br />

technológiára való átállás közben<br />

gőzerővel folyik a piac újrafelosztása.<br />

Az eredményesebb cégek nagyobb<br />

helyet követelnek maguknak a kiállítási<br />

parketten is. A Panasonic területének<br />

látványos növekedése mellett nagyobb<br />

területen állított ki a Samsung, a Sony,<br />

a Canon, a Leica is.<br />

Kompaktármádia<br />

Egyre nehezebb egy géposztályba besorolni<br />

ennyiféle kamerát. Eredetileg<br />

min den olyan fényképezőgép ide tartozik,<br />

amelyiknek nincs tükörreflexes<br />

keresője. A felmérések szerint a vásárlók<br />

93%-a a kompakt kamerák mellett<br />

dönt, mert a tükörreflexeseket túl nagynak,<br />

nehéznek és bonyolultnak tartják.<br />

Photokina<br />

Utóbbiak pozitív tulajdonságait próbálta<br />

az Olympus ötvözni a kompaktok<br />

méretével és kezelhetőségével, amikor<br />

bevezette a négyharmados rendszer<br />

szabványát. Az Olympus – most már<br />

kibővülve a Panasonickal – az ötletet<br />

tovább bővítette a micro négyharmados<br />

szabvánnyal. Ez radikálisan kisebb<br />

és könnyebb, cserélhető objektíves, és<br />

a mai kompaktoknál lényegesen jobb<br />

képminőséget nyújtó fényképezőgépek<br />

kifejlesztését teszi lehetővé, tükörrendszer<br />

és optikai kereső nélkül. A<br />

szabvány főbb elemei az elődnél 6 mmrel<br />

kisebb bajonett, és az előző szabvánnyal<br />

megegyező nagyságú érzékelő<br />

közti távolság lecsökkent 20 mm-re,<br />

az elektromos érintkezők <strong>szám</strong>a 11-re<br />

emelkedett. A régebbi rendszer objektívjei,<br />

adapter segítségével, tejesen<br />

kompatibilisek lesznek az új kamerákkal.<br />

A kezdeményezés kézzelfogható<br />

eredménye már megjelent a vásáron<br />

is. Az Olympus csak egy koncepciómodellt<br />

mutatott be, de a Panasonic már<br />

piacérett kamerákkal jelentkezett.<br />

Panasonic DMC-G1/ G-HD<br />

18 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 19


A Lumix DMC-G1 12,1 megapixeles<br />

Live MOS szenzora állandó élőképet<br />

biztosít az 1 440 000 pixeles, a kép<br />

100%-át mutató, elektronikus keresőben<br />

vagy a 3” átmérőjű, kihajtható és<br />

minden irányban forgatható, 460 000<br />

képpontos LCD-monitoron. Az eddigi<br />

elektronikus keresőkkel ellentétben ez<br />

már használható élesség-ellenőrzésre,<br />

komponálásra. A tükör elhagyásának<br />

következménye, hogy a kontrasztérzékelésen<br />

alapuló élességállító rendszer<br />

állandóan működik, folyamatosan fókuszál.<br />

A Venus Engine HD képfeldolgozó<br />

processzornak köszönhetően a<br />

felvételek magasabb érzékenységnél is<br />

zajszegények. Látható volt egy továbbfejlesztett<br />

változat is G-HD néven, HDvideo<br />

készítési lehetőséggel és a vakupapucs<br />

elé épített sztereó mikrofonnal.<br />

Samsung HZ1<br />

A Samsung népes kompaktkínálatából<br />

azért hívta fel magára a figyelmet ez a<br />

kamera, mert a világon először építettek<br />

be olyan 10-szeres zoomobjektívet,<br />

amely 24 mm-es nagylátószögtől indul.<br />

A kamera többi tulajdonsága a mai kínálat<br />

felső szegmensét tükrözi.<br />

Canon G10<br />

Elégedett lehet a Canon, mivel az elmúlt<br />

bő 10 évben 106-féle kompakt<br />

modellt jelentetett meg, és ezekből<br />

100 millió lelt gazdára. Őszi kollekciójában<br />

is öt új taggal bővítette kompaktkínálatát.<br />

A profi fotósok kedvébe akart<br />

járni, amikor bemutatta a PowerShot G<br />

sorozat legújabb tagját, a G10 kamerát.<br />

Évente, kétévente továbbfejleszti<br />

ezt a modellt. A G10 elődei stílusjegyeit<br />

viseli magán, de azoknál jobb fogású<br />

és vastagabb markolatot kapott,<br />

és külön vezérlőtárcsa segít beállítani<br />

az expozíció kompenzációértékét. A<br />

három vezérlőtárcsa alkalmazásával<br />

nem a menüben kell keresgélni, hanem<br />

mindig kéznél vannak az alapvető<br />

beállítások. Az elődhöz képest fontos<br />

változás, hogy végre 28 mm-es nagylátószögtől<br />

induló zoomobjektívet kapott,<br />

amelynek felső végállása sajnos<br />

csak 140 mm-ig terjed az eddigi 200<br />

mm helyett. Az új objektívnek, a 14,7<br />

megapixeles CMOS érzékelőnek és az<br />

új DIGIC 4 képfeldolgozó processzornak<br />

köszönhetően olyan kimagaslóan<br />

részletgazdag és különlegesen kis<br />

zajú felvételeket készíthetünk, amelyek<br />

eddig csak tükörreflexes fényképezőgéppel<br />

voltak elképzelhetők. A 350<br />

grammos, 109x78x46mm-es, tömzsi,<br />

kissé tagolt dizájnú kamera már a kompakt<br />

elnevezés értelmét feszegeti.<br />

Casio Exilim EX-FH20<br />

Az év elején mutatta be Casio az Exilim<br />

Pro EX-F1 bridge kamerát, amelynek<br />

sorozatfelvevő technikája egyedülálló<br />

volt az amatőr gépek között. Ez idáig.<br />

A Photokinán bemutatták a továbbfejlesztett<br />

változatot, és az Exilim EX-FH20<br />

sok tekintetben maga mögé utasítja<br />

a nagy testvért. A képpontok <strong>szám</strong>a<br />

9,1 millióra növekedett, a zoomtartomány<br />

20x-os átfogással 26-520 mm-re<br />

változott. A mára már megszokottá<br />

vált HD-video mód mellett különleges<br />

beállítási lehetőségének köszönhetően<br />

1000 képkocka is készülhet<br />

másodpercenként, látványosan lelassítva<br />

ezzel az idő folyását, és az emberi<br />

szem által követhetetlen mozgások is<br />

megörökíthetővé válhatnak.<br />

Fuji 3D<br />

A Fujifilm a kompaktfotópiac egyik legnagyobb<br />

és legsikeresebb résztvevője.<br />

Mindig is a digitális innováció éllovasának<br />

<strong>szám</strong>ított. Legújabb fejlesztésük<br />

egy háromdimenziós fényképezőgépben<br />

öltött testet. Az elvet a sztereó fényképezőgépekből<br />

már ismerjük, de digitális<br />

kameránál most láttam először. A<br />

kis méretű kompaktgép két különálló<br />

objektívet tartalmaz, amelyek különböző<br />

szögből rögzítik a képet, így teremtve<br />

meg a 3D-s látványt. Egy vadonatúj<br />

képfeldolgozó áramkör, a Real Photo<br />

Processor 3D dolgozza fel a látottakat.<br />

A hátoldalon lévő speciális monitor<br />

igazi térhatású képet mutat, amit nemcsak<br />

állóképek, hanem mozgóképsnittek<br />

lejátszásakor is élvezhetünk. A Fuji<br />

létrehozott egy nyomtatót is a térhatású<br />

képek előállításához. A kamera arra<br />

is képes, hogy a két objektív által rögzített<br />

kép önálló életet éljen, mintha két<br />

külön fényképezőgépet használnánk.<br />

Például az egyikkel filmet készítünk, a<br />

másikkal fényképezünk. Az újdonság<br />

jövője megjósolhatatlan, akár egy új<br />

kameratípus első példánya is lehet,<br />

de nagyobb esélyt adok annak, hogy<br />

csak egy tiszavirágot láthattunk.<br />

Ki lesz az alfa hím a DSLR falkában?<br />

Sony Alpha 900<br />

Az év elején jelentette be a Sony, hogy<br />

kifejlesztett egy 24,6 megapixeles<br />

CMOS-érzékelőt. Ez volt a fogantatás<br />

ideje, és kilenc hónappal később már<br />

be is mutatta az újszülött Alpha 900-at.<br />

Addig is minden hírt megkaptunk a<br />

kamerabébi fejlődéséről. Az új készülék<br />

nemcsak a fullframe-es érzékelők<br />

között viszi el a pálmát, hanem a többi<br />

tulajdonságában is megpróbálja felülmúlni<br />

a konkurenciát. Ez az egyetlen<br />

lehetősége, ha az eddig kétpólusú<br />

profi szegmenst háromszöggé akarja<br />

formálni. Ebben a méretben egyedülálló<br />

megoldás az érzékelőeltoláson alapuló<br />

képstabilizáló és tisztító rendszer<br />

integrálása, amely 4 fényérték-kompenzációt<br />

tesz lehetővé. Kiemelkedő<br />

mi nőségű a 100%-os, nagyon világos<br />

és kontrasztgazdag képet nyújtó keresője.<br />

Dupla Bionz processzora öt<br />

képet képes másodpercenként feldolgozni.<br />

Érzékenysége ISO 6400-ig terjeszthető<br />

ki, szabályozható zajszűrés<br />

mellett. Egyetlen hiányossága, hogy a<br />

3”-os, 921 000 képpontot tartalmazó<br />

LCD-monitora élő képüzemmódra még<br />

nem képes. Segíthet az Alpha 900<br />

elterjedésében, hogy rendkívül gazdag<br />

tartozékrendszerrel és objektívkínálattal<br />

rendelkezik.<br />

Canon 5D MarkII<br />

Augusztus végén mutatta be a Nikon az<br />

első olyan tükörreflexes fényképezőgépet,<br />

a D90-et, amelybe HD-video felvételi<br />

lehetőséget is beépítettek. A vásár<br />

legnagyobb szenzációját az EOS 5D<br />

MarkII bemutatása jelentette, amely a kiemelkedő<br />

minőségű képrögzítésen túl<br />

– amit a 21,1 megapixeles CMOS szenzornak<br />

és az új Digic 4 processzornak<br />

20 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 21


köszönhet – elsőként a cserélhető<br />

objektíves tükörreflexes kamerák közül<br />

rendelkezik a Full HD1080-video<br />

rögzítés tudásával. Ezzel a funkcióval<br />

beláthatatlan távlatok nyílnak meg a<br />

minőségi és művészi filmeket készítők<br />

előtt. A profi filmes kamerák árának<br />

töredékéért juthatunk minőségi filmes<br />

felszereléshez. A Zacuto és a Redrock<br />

cégek már kínálnak olyan kiegészítőket<br />

a Nikon D90 és a Canon 5D MarkII kamerákhoz,<br />

amikkel profi filmesek módjára<br />

tudjuk kezelni azokat. Az új félprofi<br />

kamera fontosabb tulajdonságai közé<br />

tartozik a feljavított zajcsökkentés és a<br />

kiterjesztett érzékenység, egészen ISO<br />

25600-ig, a túlvilágított képelemek optimalizálása,<br />

élőképüzemmód vagy a 14<br />

bit mélységű színfeldolgozás. A hardveres<br />

változások között meg kell említeni,<br />

hogy a vázat szilikontömítések, az<br />

érzékelőt pedig már az EOS integrált<br />

tisztítórendszere védi a szennyeződésektől,<br />

a hátoldali monitor felbontása<br />

920 000 képpontra, nagysága pedig<br />

3”-ra növekedett.<br />

Izmosodó középformátum<br />

Linhof Techno<br />

Részben a Linhof Technika, részben az<br />

M679 stúdiókamera-rendszer elemeiből<br />

alkotta meg új gépét a nagy múltú<br />

gyár. A Linhof Techno névre keresztelt<br />

kamera szerencsés szimbiózisa a<br />

legendás Technika kompaktságának,<br />

egyszerűségének és az M679 rendszer<br />

univerzalitásának. Minden mai<br />

és a közelmúltban gyártott digitális<br />

hátfal és rollfilmkazetta csatlakoztatható<br />

hozzá a kiterjedt adapterrendszer<br />

segítségével. Objektíveket Technika<br />

objektívlapon 23 és 210 mm közötti<br />

gyújtótávolságban fogad. A balgni<br />

maxi mális kihuzata 240 mm lehet.<br />

Leica S2<br />

A dániai Phase One vállalattal fogott<br />

össze a Leica, hogy AFriKa kódnévvel<br />

kifejlesszen egy új digitális<br />

kamerát. Az AFriKa elnevezés az<br />

AutoFókuszKamera munkanévből született.<br />

A fejlesztőtárs egy másik projektben<br />

is érdekelt. Az egykori szkennergyártó,<br />

majd szoftver fejlesztő cég<br />

egyre inkább a kamera fejlesztésben is<br />

részt kíván venni.<br />

Standjának ékessége volt a Mamiyával<br />

közösen fejlesztett PhaseOne 645<br />

digitális kamera(rendszer), amit a<br />

Mamiya-standon 645DIII elnevezéssel<br />

láthattunk. A PhaseOne szerint<br />

új kamerához új hátfal is dukál, ezért<br />

bemutatták a P65+-t, ami 40,4x53,9<br />

mm-es felületen 60,5 millió pixelt tartalmaz.<br />

Ez utóbbi mindkét jellemzőjében<br />

új rekordot jelent a középformátumú<br />

típusok között. Ezért elismerés illeti a<br />

kanadai szenzorgyártó Dalsa céget is.<br />

De térjünk vissza a Leicára. A nevéhez<br />

fűződik a vásár másik meglepetése,<br />

az S-rendszer bemutatása. S1 néven<br />

már volt a Leicának egy szkennelős<br />

digitális kamerája, ezért az új jövevény<br />

az S2 nevet kapta. Mindenkit meglepett,<br />

hogy a 30x45 mm-es, tehát középformátumú,<br />

a hagyományos Leica<br />

képkockánál 56%-al nagyobb, a Kodak<br />

által gyártott, 37,5 megapixeles,<br />

CCD-érzékelővel felszerelt kamera<br />

alig haladja meg a Canon 1Ds MarkIII<br />

méretét. Fujitsu-fejlesztés a proceszszor,<br />

amely a hivatalos adatok szerint<br />

a jelenlegi középformátumú típusoknál<br />

kétszer gyorsabban működik és kevesebb<br />

energiát fogyaszt. A kamera és a<br />

hozzávaló objektívek gyakorlatilag készen<br />

vannak. A Leica még fél év türelmet<br />

kér a szoftver finomhangolására,<br />

optimalizálására. A 70 mm-es normállal<br />

együtt kilenc, 24 és 350 mm közötti,<br />

új objektívet ismerhettünk meg. Lesz<br />

olyan is, amelyet központi zárral látnak<br />

el a könnyebb műtermi alkalmazhatóság<br />

miatt.<br />

Az új középformátumú digitális kamera<br />

hírére a konkurencia is kiterítette<br />

a lapjait. A Leaf bemutatója az új Afi-II<br />

fényképezőgép és az Aptus-II digitális<br />

hátfalcsalád köré épült. Az Aptus-II család,<br />

a hátfalkínálat egyedüli tagjaiként,<br />

felhajtható LCD-monitorral rendelkeznek.<br />

Az érzékelő mérete 33x44 mm-es<br />

vagy 36x56 mm-es, felbontásuk pedig<br />

28, 33, 56 megapixel lehet.<br />

Sin-ar-Tec<br />

Elnézést a fenti szójátékért, a Sinar<br />

arTec névre keresztelte legújabb középformátumú<br />

fényképezőgépét, a művészet<br />

és technika szavak összeolvasztásával.<br />

Ezzel azt szeretnék kifejezésre<br />

juttatni, hogy a kamera megalkotása<br />

közben híres műszaki és építészeti fotográfusok<br />

tapasztalatai és igényei olvadtak<br />

egybe a gyár tervezőmérnökeinek<br />

technikai tudásával. A kisméretű<br />

(27x19x7 cm), alig 1,45 kg súlyú készülék<br />

hátlapja elcsúsztatható, ha a keresőlemezt<br />

a Sinar vagy a Leaf gyártmányú<br />

digitális hátfalak valamelyikére kívánjuk<br />

cserélni. Ezzel is csökkentve a porosodás<br />

veszélyét. A hátlap +25/–15 mmre<br />

függőleges irányba, illetve +20/–20<br />

mm-re vízszintesen eltolható a perspektivikus<br />

torzulások elkerülése érdekében.<br />

Az előlap, amely a gyártó Digitar objektívjeit<br />

fogadhatja 24 és 135 mm közötti<br />

gyújtótávolságban, +/–5 fokban függőlegesen<br />

dönthető. A nehéz helyzetben<br />

lévő Sinarnak ez a kamera egy újabb<br />

megkapaszkodási lehetőséget hozhat.<br />

Új Rodenstock<br />

nagylátószögű objektív<br />

Eddig a Schneider 24XL objektívje volt elérhető<br />

legrövidebb gyújtótávolságú, szuper<br />

nagylátószögű objektívként a Sinar<br />

és Alpa kamerákhoz. Ezt az első helyet<br />

most a Rodenstock HR Digaron-S 5,6/23<br />

mm-es objektívjével vette át. A Copal 0-s<br />

zárba épített objektív f/11-es blendénél,<br />

a maximális 112 fokos képszöget kihasználva<br />

70 mm-es kört rajzol ki. A 23<br />

mm-es objektív az elterjedt 37x49 mm-es<br />

szenzormérethez használva ha tásában<br />

megegyezik egy 24x36 mm-eshez használt<br />

16 mm-es objektívvel, és még 7, illetve<br />

5 mm eltolási lehetőségünk is marad.<br />

A vonalfelbontó képességét úgy tervezték,<br />

hogy a 6 micrometer nagyságú<br />

pixelek se akadjanak fel a torkán. Reggelire<br />

így a 60 megapixeles hátfalak sem<br />

nyomják meg a gyomrát.<br />

Utószó<br />

Az 1950 óta 30. alkalommal megrendezett<br />

Photokina hozta a megszokott<br />

formáját. Nagyon sok újdonságot itt<br />

mutattak be először, és nagyon sok régebben<br />

bemutatott különlegességet is itt<br />

vizsgálhattunk meg alaposabban. Erre a<br />

vásárra úgy fogunk néhány év múlva emlékezni,<br />

hogy itt vehettük először kézbe a<br />

Sony első profi DSLR fényképezőgépét<br />

és itt jelentek meg a profi mozizásra is<br />

alkalmas cserélhető objektíves digitális<br />

kamerák. És még az sincs kizárva, hogy<br />

a Leica újjászületéseként marad fenn<br />

a 2008-as év<strong>szám</strong>. Azt, hogy a Nikon<br />

még nem zárkózott fel a húszon felüli<br />

megapixelesek közé, a Canon erejéből<br />

nem tellett a hirtelen koravénné vált<br />

1D(s) gépek renoválására, a Pentax/<br />

Samsung még nem készült el a „full<br />

frame”-es vázával, és hogy a két nagy<br />

cég objektívfelhozatala is szegényesre<br />

sikeredett – néhány hónapon belül, legkésőbb<br />

a következő nagyobb kiállítás, a<br />

PMA kezdetére elfelejtjük.<br />

Kürti Ákos<br />

22 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 23


Úti színes<br />

Zsiráfnyak<br />

és elefántormány<br />

24 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 25


Mianmar és Th aiföld határánál,<br />

az elefántok földjén<br />

él a karen nép, azon belül<br />

is a padaung etnikum, akiket<br />

leginkább onnan ismerhetnek,<br />

hogy asszonyaik<br />

a „zsiráfnyakúak”.<br />

Ezek a nők akár 30 gyűrűből<br />

álló nyakékszert is hordhatnak,<br />

s mindössze pár ezren<br />

viselik a nevezetes díszt.<br />

É<br />

szak-Thaiföldön a „zsiráfnyakúakat”<br />

mindenki ismeri.<br />

Fél ezren alig lehetnek,<br />

és hivatalosan csak<br />

félig léteznek. A Thaiföld<br />

és Burma hegyes-völgyes határán megrekedt<br />

népcsoport angol neve „Longneck<br />

Karen”. A falu hölgyeinek rézspirállal<br />

megnyújtott nyaka az egyik<br />

legnagyobb turisztikai vonzerő.<br />

26 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 27


A hattyúnyak ebben a helyzetben<br />

kivételes tulajdonságnak <strong>szám</strong>ít – elsősorban<br />

azért, mert komoly gazdasági<br />

hasznot hoz: megkérik az árát eme látványosságnak.<br />

Míg Thaiföldön jóformán<br />

minden fillérekbe kerül, addig itt<br />

közel húsz dollárnak megfelelő összeget<br />

kell fizetni, hogy a turista betehesse a<br />

lábát zárt „birodalmukba”.<br />

A nyaktekercs felhelyezését és későbbi<br />

cseréjét masszázs és alapos fürdetés kíséri.<br />

Ez egy bonyolult, intim szertartás,<br />

ahol a hagyomány szerint nincs helyük<br />

a férfiaknak. Annyi kétségtelen, hogy a<br />

spirál levétele sosem minősült „halálos<br />

büntetésnek”, ahogy hét éve egy nagy<br />

nemzetközi hírügynökség tudósította a<br />

közvéleményt. A hír lényege az volt, hogy<br />

ha egy hosszúnyakú nő megcsalja férjét,<br />

akkor egyszerűen leveszik a gyerekkorától<br />

megnyújtott nyakizmairól az egybefüggő<br />

ékszert, és ettől eltörik a nyaka.<br />

28 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 29


A városokban és környékén<br />

rengeteg helyen láthatunk<br />

életnagyságú szobrokat<br />

az istenként tisztelt<br />

elefántokról<br />

Ősi életkörülmények között él ez a<br />

népcsoport. A férfiak végzik el a ház körüli<br />

teendőket, a nőknek szinte egyetlen<br />

dolguk van: ülni és szőni. Munkáikat<br />

és a férfiak fafaragásait egy kis<br />

szuvenírüzletben kirándulásunk végén<br />

megvehetjük.<br />

A gyerekek különös érzelmeket csalnak<br />

ki a látogatóból. Nekik nincsen választásuk.<br />

Ide születnek és itt nőnek fel.<br />

Számukra nem létezik más világ. Minden<br />

a nyakgyűrűk körül forog.<br />

Az elefántok<br />

birodalmában járva<br />

Ezen a területen szintén komoly turisztikai<br />

látványosság az elefántfarm. Az itt<br />

élő ormányos emlősök a legnehezebb<br />

szárazföldi állatok. A legsúlyosabb ismert<br />

példány tíz tonnát nyomott. Az<br />

akár nyolcvan évig élő óriások terhességi<br />

ideje 22 hónap.<br />

A négy „oszlopon” járó kedvencektől<br />

napi két alkalommal láthatunk bemutatót<br />

arról, milyen munkákra tudják használni<br />

az erejüket az őserdőben. Nagy<br />

attrakció az elefántok csutakolása a folyó<br />

medrében – s ezután jöhet az állatok<br />

„meglovaglása”, túra a dzsungelben, ahol<br />

megízlelhetjük a titokzatos vadont.<br />

Egy szafarihoz megfelelő fotófelszerelés<br />

kell. A tudatos összeállítása legalább<br />

olyan fontos, mint az egzotikus keleti<br />

utaknál a kötelező oltások beszerzése.<br />

A jól megszokott, oldalunkon lógó fotóstáska<br />

a szélsőséges körülmények között<br />

nem alternatíva egy praktikus, akár<br />

egy trópusi esőt is kiálló fotós hátizsákkal<br />

szemben. Nem utolsó szempont a<br />

mozgásszabadság megtartása. Főleg egy<br />

elefánt hátán.<br />

Fotók: Szaka József<br />

30 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 31


Vezető szaklapok szerint a Lowepro Nova termékcsalád<br />

a legjobb a kategóriájában. Változatos elrendezése<br />

miatt a legideálisabb az utazó fotósok <strong>szám</strong>ára,<br />

időjárási viszonyoktól függetlenül. Akár esik, akár fúj, a<br />

táskában megbízhatunk, nem hagy cserben. Nem ázik<br />

be, mert az AW – All Weather Cover, vagyis az időjárásálló<br />

védőhuzat megvédi a táskában lévő értékes<br />

felszerelést a portól, piszoktól és az esőtől. A ráhajló<br />

Lowepro<br />

Nova 140AW<br />

Egy digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

18-55 vagy 17-85 mm-es objektívvel,<br />

plusz két memóriakártya és<br />

egy rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 17x10x17 cm<br />

Méret: (külső) 21x17x22 cm<br />

Súly: 0,44 kg<br />

Lowepro<br />

Nova 160AW<br />

Egy digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

18-55 vagy 17-85 mm-es objektívvel,<br />

plusz 1-2 további objektív,<br />

két memóriakártya és egy rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 20x11x17 cm<br />

Méret: (külső) 24x17,5x22 cm<br />

Súly: 0,52 kg<br />

Lowepro<br />

Nova 170AW<br />

Egy digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

18-55 vagy 17-85 mm-es<br />

objektívvel, plusz 1-2 további objektív<br />

(3,5/70-300 cm), két memóriakártya<br />

és egy rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 21,5x11,5x20,5 cm<br />

Méret: (külső) 24,2x18x24,5 cm<br />

Súly: 0,58 kg<br />

Fotótechnika<br />

Lowepro Nova AW<br />

termékcsalád<br />

fedő tovább védi, erősíti és biztosítja a benne lévő digitális<br />

fényképezőgép és a kiegészítők védelmét. Dupla<br />

memóriakártya-tartó a fedőrészen, két hálós oldalzseb,<br />

cipzárazható zseb elöl, biztonsági rekesz hátul, bélelt<br />

vállszíj, szállítófogantyú és deréköv, osztható belső elválasztók<br />

teszik még vonzóbbá. Hatféle méret és típus<br />

közül lehet választani. Külső anyaga vízpergető 600D<br />

TXP mikroszálas nejlon.<br />

32 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 33


Lowepro<br />

Nova 180AW<br />

Egy pro digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

4/24-105 mm-es objektívvel,<br />

plusz 3-4 további objektív<br />

(2,8/105 cm, 3,5/18-200 cm, 4,5/70-<br />

300 cm), két memória kártya és egy<br />

rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 24x15x20 cm<br />

Méret: (külső) 28x22,5x24 cm<br />

Súly: 0,73 kg<br />

Lowepro<br />

Nova 190AW<br />

Egy pro digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

4/24-105 mm-es objektívvel,<br />

plusz 3-4 további objektív<br />

(2,8/105 cm, 3,5/18-200 cm, 4,5/70-<br />

300 cm), két memória kártya és egy<br />

rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 29x16x20 cm<br />

Méret: (külső) 33x23,5x24 cm<br />

Súly: 0,84 kg<br />

Lowepro<br />

Nova 200AW<br />

Egy pro digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

4/24-105 mm-es objektívvel,<br />

plusz 3-4 további objektív<br />

(2,8/105 cm, 3,5/18-200 cm, 4,5/70-<br />

300 cm), két memória kártya és egy<br />

rendszervaku.<br />

Méret: (belső) 34,5x18x23 cm<br />

Méret: (külső) 38x23,2x25,8 cm<br />

Súly: 1,36 kg<br />

Lowepro-fi lozófi a<br />

Sikertörténetünk több mint 40 évvel ezelőtt kezdődött,<br />

egy garázsban, Colorado államban, az Egyesült Államokban.<br />

Az elmúlt évek alatt többször körbeutaztuk a<br />

földet neves és híres fotósok hátán és vállán.<br />

E bő negyven év alatt termékeink állandó fejlesztésével<br />

foglalkoztunk, ami már lassan rögeszménkké<br />

vált. Egyre inkább olyan anyagokat használunk,<br />

amikkel a környezetet a legkevésbé terheljük, mind<br />

a gyártás, mind a felhasználás folyamán. Táskáink<br />

újrafelhasználható anyagokból készülnek.<br />

Legtöbb termékünk készítésénél figyelembe vesszük<br />

az önök tanácsait, javaslatait. Hálával tartozunk minden<br />

egyes ötletért. Ezért fordulhat elő, hogy olyan táskával<br />

találkozik, ami pont az ön igényeinek megfelelő.<br />

Az új Fastpack hátitáska kényelmes tárolást biztosít egy<br />

digitális tükörreflexes fényképezőgép és kiegészítői (akár<br />

350 cm-es vagy 250 cm-es laptop) <strong>szám</strong>ára. Az oldalán<br />

lévő cipzáras zseben keresztül gyorsan hozzáférhetünk a<br />

Fastpack 350<br />

Profi digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

plusz objektív. Max: 2,8/70-<br />

200 mm, további 2-3 objektív és<br />

vaku, 17”-os laptop; akkuk, memóriakártyák<br />

és vezetékek.<br />

Méret: (belső) 28x15,5x27 cm<br />

Méret: (külső) 31,5x24,5x49 cm<br />

Súly: 1,85 kg<br />

Fastpack 250<br />

Digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

közepes zoom objektívvel, 2-3<br />

további objektív 4,5/70-300 mm-ig<br />

vagy vaku, 15,4”-os laptop; memóriakártya,<br />

elemek, vezetékek.<br />

Méret: (belső) 28x15x23,5 cm<br />

Méret: (külső) 31,5x24x46 cm<br />

Súly: 1,64 kg<br />

Fastpack 200<br />

Digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

közepes zoom objektívvel, 1-2<br />

további objektív vagy vaku, zenelejátszó,<br />

személyes cuccok.<br />

Méret: (belső) 28x15x23,5 cm<br />

Méret: (külső) 31,5x20,5x46 cm<br />

Súly: 1,24 kg<br />

Fastpack 100<br />

Digitális tükörreflexes fényképezőgép<br />

kompakt zoom objektívvel, plusz<br />

3,5/18x200 mm-es objektív vagy<br />

vaku, zenelejátszó és egyéb személyes<br />

cuccok.<br />

Méret: (belső) 18,5x14x20 cm<br />

Méret: (külső) 22x18,5x41 cm<br />

Súly: 0,76 kg<br />

Az új Lowepro<br />

Fastpack típus<br />

fényképezőgéphez és a kiegészítőkhöz akár menet közben<br />

is. A tépőzáras belső elválasztók egyénre szabható<br />

belső elrendezést tesznek lehetővé. Külső anyaga: vízzáró<br />

600D TXP, 210D nejlon és nejlonszövet<br />

Flipside 300<br />

Kompakt és könnyű a Flipside 300 hátizsák,<br />

amiben könnyen és megbízhatóan szállítható<br />

egy professzionális digitális is<br />

tükörreflexes fény képezőgép. p.<br />

Az egyedi hátsó tároló egyszeerű<br />

hozzáférést tesz lehetővé é<br />

akkor is, amikor a biztonság<br />

az elsődleges szempont. Külső<br />

tárolóiban az egyéb termékek,<br />

kiegészítők könnyen n<br />

megtalálhatók.<br />

Pro digitális tükörreflexes fényyképezőgép 2,8/80-200 mm-es es<br />

objektívvel; továbbá 2-4 objektív ektív<br />

vagy vaku; állvány; vezetékek, memóriakártyák<br />

és egyéb kellékek.<br />

Méret: (belső) 23x13,8x40,5 cm<br />

Méret: (külső) 25,8x17,4x44,5 cm<br />

Súly: 1,3 kg<br />

Anyaga: vízálló 600D XTP, 600 XTP<br />

tépésálló, 210D nejlon.<br />

Flipside 200<br />

Az egyedi, hátsó hozzáférhetőségű Flipside<br />

200 biztonságos, könnyen elérhető ( (hordás<br />

közben is) tároló a digitális<br />

tükörreflexes gép <strong>szám</strong>ára.<br />

Ez a kis súlyú hátizsák egész<br />

nap munkára fogható a külső<br />

zsebeivel együtt. Elrejthető állványtartóval<br />

és átrendezhető<br />

rekeszekkel bír.<br />

Digitális tükörreflexes fényképeezőgép<br />

2,8/80-200 mm-es objekktívvel, további 1-3 objektív vagy gy<br />

vaku, állvány, vezetékek, memóóriakártyák<br />

és egyéb kiegészítők ők<br />

<strong>szám</strong>ára van hely benne.<br />

Méret: (belső) 17,8x12,6x38 cm<br />

Méret: (külső) 21,8x15,7x42 cm<br />

Súly: 1 kg<br />

Anyag: vízálló 600D XTP, 600 XTP<br />

tépésálló, 210D nejlon.<br />

34 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 35


Vadássza<br />

Beszélgetés Kemény Dénessel – aki megannyi<br />

elfoglaltsága miatt az olimpiát követő két hónapban<br />

nyolcszor aludt otthon – az aranyérmekről,<br />

a trófeákról és az elejtett vadak lefényképezéséről.<br />

– Legutóbb Henry Kissinger volt ennyire<br />

elfoglalva…<br />

– Ne is mondd. Annyi lett a zacc…<br />

– Zacc?<br />

– Mit mondjak? Abban azért valami<br />

hasznos is…<br />

– Netán visszasírod a kilencvenes<br />

éveket, amikor még nem volt kordon a<br />

válogatott öltözője előtt a nagyobb hazai<br />

eseményeken a drukkerhadat elszeparálandó?<br />

Igaz, akkor három olimpiai<br />

arannyal kevesebb volt.<br />

– Nem is emiatt. Akkor még fiatalok<br />

voltunk és jóképűek… Továbbá<br />

volt három tévécsatorna, három-négy<br />

rádió, négy-öt érdeklődő napilap, pár<br />

a sikert<br />

hetilap, összesen tizenöt. Ma száz alatt<br />

nem állok meg a <strong>szám</strong>olásban. Annyi<br />

tévécsatorna van, bejöttek az internetes<br />

<strong>magazin</strong>ok, az újságosstand nem lett<br />

nagyobb, viszont annyival több lap van,<br />

hogy már csak három-négy példányt<br />

raknak ki mindegyikből… És természetesen<br />

valamennyi újságírójának joga<br />

van felhívni, hogy Kemény úr, arra a félórára<br />

biztosan kell legyen ideje. És persze<br />

hogy van, bár még rá sem néztem a<br />

gyerekekre, akik hárman vannak, pontosan<br />

annyian, ahány olimpiai aranyat<br />

nyertünk eddig, továbbá nem tartottam<br />

edzést, az erdőbe pedig egyáltalán<br />

nem jutottam ki vadászni. Ha rasszis ta<br />

volnék, azt mondanám, ez nem fehér<br />

embernek való, de mivel nem vagyok<br />

az, úgy fogalmazok: ez nagyon embert<br />

próbáló<br />

– Magadnak kerested a bajt. Túl sokat<br />

nyertetek, pláne olimpián…<br />

– Jó, nyilván nem erről volt szó, csodálatos<br />

élmény, csak tudod, Sydney<br />

előtt az ember boldog volt az eredményével,<br />

és pont. Elmehetett nyugiban<br />

vacsorázni egy étterembe. Pekingben<br />

harmadszor is nyertünk, ami egészen<br />

fantasztikus, csak hát ami utána jött…<br />

A két hónapban, nem viccelek, nyolcszor<br />

aludtam itthon. Azok a barátaim, akik<br />

nagyon szeretnek, azt hiszik, elszálltam<br />

magamtól, mert fél éven át hívogatnak,<br />

hogy mikor megyek már el velük lőni<br />

két fácánt… Valamelyik miniszterelnök<br />

mesélte nekem egyszer, hogy negyedóránként,<br />

félóránként követik egymást<br />

a programjai, és mindegyik előtt van<br />

három perce a felkészülésre. Na, hát<br />

akadnak olyan napok, amikor leülök a<br />

szigeten a Thermál hotelbe, és negyedóránként-félóránként<br />

jönnek sorba az<br />

emberek. És ez így megy kettőtől hatig.<br />

Mert innen azért hamar hazaérek<br />

Leányfalura, meg a „gyár” is közel van,<br />

ahol kezdek…<br />

– Valóságos panaszáradat…<br />

– Na, hát épp azt mondom, hogy egy<br />

pillanatra sem szeretném azt a látszatot<br />

kelteni, hogy sajnáltatom magam,<br />

csupán azt akartam jelezni, hogy az<br />

olimpia utáni élet nem csupán a sütkérezésről<br />

szól. Azért jó végignézni itthon<br />

a falon, az aláírt zászlókat, csapatképeket,<br />

aztán ott van az az eperfa hordó,<br />

az egyik dongájába a sydneyi érem mása<br />

van belevésve, a másikba az athénié. A<br />

fiúk csináltatták, még 2004-ben. Sajnos<br />

csak két dongája van… Azt hiszem, kell<br />

egy újabb hordó, a pekingi miatt. Viszont<br />

annak is két dongája van…<br />

– Azaz van hely a londoninak is.<br />

– Ebbe most ne gabalyodjunk bele,<br />

még nem döntöttem el.<br />

– Akkor csak annyit: mitől függ?<br />

– Hogy megint feltámad-e bennem a<br />

tűz, ami végigvisz a négy éven át.<br />

– Dénes, ne viccelj, belőled, aki a tizenkettedik<br />

évben is teli torokból üvöltesz egy<br />

románok elleni kétkapus gyakorláson, aki<br />

minden egyes támadás során kétszáz fokon<br />

izzol az edzéseken is, amíg élsz, nem<br />

fog kihunyni a tűz.<br />

– Akkor rosszul fogalmaztam. Lesz-e<br />

bennem annyi erő, hogy elviseljem azt a<br />

nyomást, ami ezzel a poszttal jár. Azaz<br />

nem kizárólag a poszttal, hanem ami<br />

arra az emberre nehezedik, aki tizenkét<br />

éve ül ott. Hidd el, nem ugyanaz,<br />

Kemény fi úk – Kristóf, Viktor és Márk az édesapjukkal<br />

Renátával és gyermekükkel, Márkkal<br />

Szemtől szemben<br />

36 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 37


Sydney 2000 Athén 2004 (fent), Peking 2008 (lent)<br />

mintha valaki más lépne a helyembe.<br />

A tűz ahhoz kell, hogy ezt a stresszt, az<br />

ezzel járó összes negatívumot – mert<br />

van belőlük bőven, hidd el – elviseljem,<br />

hogy a lendület vigyen, és ne hagyja,<br />

hogy felemésszenek a napi őrlődések.<br />

– Egy kicsit a vízilabdát boncolgatva:<br />

miért pont Pekingben jött össze az aranyérem?<br />

Már az előző három évhez viszonyítva,<br />

amikor csak ezüstök sikeredtek.<br />

– Talán a legfontosabb, hogy az eddigi<br />

versenyekhez képest mi léptünk előre<br />

leginkább, sőt úgy is mondhatnám,<br />

egyértelműen csak mi. A többiek nem<br />

vagy csak közelítőleg hozták a korábbi<br />

szintjüket. Az ok egyértelmű: az olimpia.<br />

Amint elkezdődik a megnyitóünnepség,<br />

az sokkolólag hat a sportolókra:<br />

a biztos aranyesélyesek sanszai hirtelen<br />

lecsökkenhetnek, az esélytelenek pedig<br />

bárki ellen feltámadhatnak.<br />

– Magam is azt mondogattam mindenkinek,<br />

a mi sanszunk épp abban rejlik,<br />

hogy egyedül a mi játékosaink tudják,<br />

milyen olimpiát nyerni.<br />

– Ezt aláírom, az olimpia ugyanis<br />

több szempontból sem mérhető egy<br />

világ- vagy egy Európa-bajnoksághoz.<br />

Hiába nyertek a szerbek több aranyérmet<br />

Athén óta. A kapitányuk, Dejan<br />

Egy átlagedzőt legfeljebb a magasba dobálnak, s egyre inkább tért hódít az<br />

amerikai módszer, hogy a frissítőket tartalmazó jeges vizes vödröt a sikerember<br />

nyakába zúdítják. Mindazonáltal a legjobb sora a vízilabdaedzőnek van:<br />

amint megszólal a duda a nagy diadalt hozó meccs végén, az edző repül.<br />

Azaz a föld után először levegő – aztán víz. Kemény Dénesre azt mondják,<br />

„négyévente megfürdik”: elvégre már a harmadik olimpia végén taszajtják<br />

a medencébe az aranyérem megszerzését követően. „Sosem viszek váltóruhát”<br />

– közölte ezzel kapcsolatban a szövetségi kapitány, jelezve, egyetlen<br />

győzelmet sem lehet biztosra venni, azaz az uszodából a szálláshelyig menő<br />

buszutat általában nedves, cuppogó cipőben, esetleg játékosoktól kölcsönkapott<br />

papucsban és összekunyerált ruhadarabokban szokta megtenni…<br />

Udovicsics mondta a döntő után, hogy<br />

mindazért, ami itt, Pekingben velük<br />

megtörtént, tulajdonképpen én vagyok<br />

a felelős. Ahogy én belehajszoltam a<br />

csapatot 2004-ben abba a bizonyos<br />

3-0-s utolsó negyedbe, amellyel megfordítottuk<br />

a döntőt ellenük, olyan<br />

súlyos lelki béklyó került a játékosaira,<br />

amelyet semmilyen közbülső siker nem<br />

feledtethet végérvényesen. És amint elkezdődik<br />

az olimpia, azonnal visszajöhetnek<br />

a régi emlékképek… Félreértés<br />

ne essék, nem szemrehányóan mondta,<br />

csupán megjegyezte, mosolyogva – valahol<br />

mégis nagyon tanulságos volt.<br />

– Lehettünk vagy hat-nyolc perccel az<br />

amerikaiak elleni döntő után, ráadásul<br />

ez, ellentétben a 2004-esel, nem a legvégén,<br />

hanem jóval korábban eldőlt, mégis<br />

rendkívül feszültnek látszottál.<br />

– Nézd, azért az elmúlt esztendők<br />

hagytak nyomot bennem. Én azt gondolom,<br />

hogy az ezüstérmekért sokkal<br />

többet kaptam, sokkal többet kellett<br />

elviselnem, mint amennyit egy kétszeres<br />

olimpiai bajnokcsapat szövetségi kapitánya<br />

megérdemelne. Pontosan ezért<br />

nagyon nem volt mindegy, miként alakul<br />

ez az utolsó meccs. Személy szerint<br />

38 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 39


úgy éreztem, nekem nagyon sok veszítenivalóm<br />

van, mert ha ez sem sikerül,<br />

akkor a sportközvélemény nyilván elsősorban<br />

engem talál meg.<br />

– Most viszont kifejezetten kisimultak<br />

a vonásaid.<br />

– Jól vagyok, vidám vagyok. Viszont<br />

érdekes, hogy még kint, a döntő másnapján<br />

a stábtagokkal kimentünk egy<br />

kínai piacra – merthogy Pekingben<br />

csak olyan van… –, és miközben vásárolgattunk,<br />

azt vettem észre, hogy<br />

húszpercenként sóhajtozok. Mintha<br />

még mindig nem fújták volna le a finálét,<br />

mintha még meg kéne nyerni.<br />

Mire hazaért a gép, akkorra tűnt el az<br />

összes feszültség. És láttam az embereket<br />

integetni, dudálni a reggeli csúcsban,<br />

és végre megérkezett az arcomra<br />

az önfeledt mosoly. Meg persze olvasni<br />

a rengeteg SMS-t, és egy-egy szó láttán<br />

komolyan meg kellett állnom, hogy ne<br />

kezdjek el bőgni, mert ilyenkor érzed<br />

igazán, milyen örömet sikerült okoznod<br />

másnak. Ez olyan, akár a szerelem<br />

az ágyban: semmit sem ér, ha a másik<br />

nem boldog veled. Ez a munka sem<br />

csak magunknak szól. Persze, nem lehet<br />

jól csinálni, ha csak másoknak akarsz<br />

örömet szerezni, először magadnak kell,<br />

és aztán ebből következik, hogy sokaknak<br />

is sikerül majd. Eddig tízszer jött<br />

össze maradéktalanul.<br />

– Az viszont érdekes, hogy itt, a házad<br />

alsó szintjén, ahol a vendégeket fogadod,<br />

nem a vízilabdás ereklyék vannak túlnyomó<br />

többségben, hanem a különféle vadászatokon<br />

elejtett trófeák. És miután ezerszer<br />

beszéltünk már, tanúsíthatom, alapvetően<br />

két dologról tudsz igazán szenvedélyesen<br />

beszélni: a vadászatról és a vízilabdáról.<br />

– Nézd, a vadászat valóban szenvedély.<br />

De gyönyörű szenvedély, mert a<br />

természethez kötődik, továbbá tökéletesen<br />

kikapcsol. Még itt is, hiszen amint<br />

végignézek a trófeákon, folyamatosan<br />

előtörnek az emlékek.<br />

Nem az a nagy <strong>szám</strong> igazából, hogy<br />

mekkora az elejtett vad, hogy erről az<br />

agancsról hiányzik egy ág, bár az ott, az<br />

alsó sorban épp attól különleges, hogy a<br />

trófeának nagy a súlya, csaknem négyszáz<br />

gramm, holott az effélék kisebbek<br />

szoktak lenni. Hanem hogy megjelenik<br />

a kép, ami az elejtéshez kapcsolódik.<br />

Egy-egy izgalmas utánkeresés, mert<br />

ugyan a lövés elegendő volt, hogy a bakot<br />

terítékre hozd, ennek ellenére még<br />

ment egy kicsit, azaz meg kell találni, ha<br />

kutya kell hozzá, az újabb jóleső izgalmat<br />

okoz… Vagy felsejlik az a dámbika,<br />

amelyik ott állt a fa mellett, amikor<br />

meglőtted… Addig jó, amíg eszedbe<br />

jutnak az elejtés körülményei, az igazi<br />

vadászok, úgy gondolom, így vannak<br />

ezzel. Egyébként olyannyira igaz,<br />

amit a vadászattal kapcsolatban rólam<br />

mondtál, hogy a minap felhívtam erdész<br />

barátomat, Takit, kizárólag azért,<br />

hogy megvitassuk, a dámbika miért<br />

kapar maga alá teknőt, amikor barcog.<br />

Merthogy nem sokkal korábban a fodrászhölggyel<br />

a dámbikák üzekedési szokásairól<br />

beszélgettünk…<br />

– Mi másról is lehetne egy fodrászatban…<br />

– Nézd, van egy érdekes összehasonlítás,<br />

erről nem szívesen beszélnek a fér fiak,<br />

hogy alapvetően a dámszarva soknál a<br />

tehenek választanak. Nem úgy, mint<br />

a kandisznóknál vagy a gímbikáknál,<br />

amelyek üldözik az ivarzó egyedeket,<br />

és elválasztják a többitől azt, amelyiket<br />

kinézték maguknak. Nem, a dámbika<br />

áll a barcogó teknője felett, és várja a<br />

tehenek érkezését. A tehén pedig azt a<br />

bikát választja, akiről feltételezi, hogy<br />

a legjobb, a legerősebb, mert az utódát<br />

biztonságban akarja tudni. És ez velünk,<br />

férfiakkal is így van. Minket is választanak,<br />

csak mi hisszük úgy, hogy az udvarlásunk<br />

sikeres… Az átlagos nő a világon<br />

aszerint választ magának férfit, hogy az<br />

illető szép, egészséges, erős, amilyennek<br />

a majdani gyermekét is látni szeretné<br />

– urambocsá a férfi életkörülményei<br />

garantálják <strong>szám</strong>ára a következő 20-25<br />

év biztonságát, amelyben az utódot,<br />

utódokat fel tudja nevelni. Nahát ezzel<br />

kapcsolatban kellett beszélnem Takival,<br />

aki épp a legnagyobb munkában volt,<br />

ám jó vadászként azonnal otthagyta, és<br />

negyedórán át beszéltünk mirigyváladékról,<br />

szexuális előnedvekről, amivel<br />

a teknőt kitölti, mert mégiscsak illett<br />

választ találni arra a kérdésre, amit a<br />

csaj feltett a fodrászatban, hogy minek<br />

teknő, miért nem áll csak úgy a bika a<br />

fa mellett?…<br />

– A vízisízés ehhez képest még csak nem<br />

is kikapcsolódás…<br />

– Azért az, hiszen a vízen lenni is jó,<br />

de az csupán néhány hónapra korlátozódik,<br />

az erdő viszont egész évben vár.<br />

A vízisíben egyébként a mezítlábas<br />

változatot kedvelem, van saját hajóm<br />

a Dunán, ha van rá idő – bár talán<br />

kiderült az eddig elmondottakból, hogy<br />

abból van a legkevesebb – még manapság<br />

is szívesen csinálom.<br />

– Mivel ez az interjú egy fotó<strong>magazin</strong><br />

<strong>szám</strong>ára készül, elengedhetetlen a kérdés<br />

– hogy állsz a fényképezéssel?<br />

– Általában a túlsó végén. Mármint<br />

hogy engem fényképeznek többnyire. Az<br />

utóbbi időben szinte minden hétre jut<br />

felkérés, azaz nagyon rutinos vagyok, bár<br />

modellnek nem nevezném magam… Az<br />

én „művészetem” a vadászathoz kötődik:<br />

az elejtett vadakról szoktam képet készíteni<br />

a mobiltelefonommal, amit aztán<br />

azonnal szét is küldök a társaknak, hadd<br />

lássák… Egyébként mivel ott, kint a legkevésbé<br />

sincsenek stúdiókörülmények,<br />

igen nagy műgonddal kell előkészülni,<br />

hogy a fotón tényleg látszódjon, aminek<br />

látszódnia kell. Ugyanakkor azt látom,<br />

hogy a játékosok közül mind többen és<br />

többen hódolnak ennek a szenvedélynek,<br />

most például az olimpián azt vettem<br />

észre, nem csupán hobbikészülékekkel,<br />

kompakt gépekkel jöttek, hanem sokuknak<br />

komoly objektívek meredeztek a<br />

gépeikről a különféle eseményeken.<br />

Csurka Gergely<br />

Fotók: Reuters, Szaka József<br />

40 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 41


Epizódok<br />

a fotográfi a őstörténetéből<br />

Már a régi görögök is… Igen, Arisztotelész 400 évvel idő<strong>szám</strong>ításunk előtt kedvenc<br />

olajfája alatt élte meg a napfogyatkozást, és megfi gyelte, hogy a levelek közti<br />

kis rések a napsarló tükörfordított képét vetítik a földre. Problemata physica című<br />

művében tudományosan is leírja ezt a jelenséget, és felismeri, hogy a fény a naptól<br />

a lyukig és onnan a földig egy dupla kúpot képez, és hogy a leképezett napsarló<br />

éppen ezért látható fordítva… ezzel leírja a camera obscura működési elvét.<br />

Az ősi Kínában „természetesen” még Arisztotelész előtt fejti ki gondolatait ugyanerről<br />

a jelenségről Mo Tcu, és bizonyos tekintetben a blende fogalmát is megalkotja,<br />

amikor a fényáteresztő nyílást, a lyukat „fénygyűjtő helynek” nevezi.<br />

Az első fénykép<br />

Középkori camera obscura ábrázolás<br />

A<br />

z egymást sajnos nem ismerő<br />

két kolléga után<br />

még sokan foglalkoznak<br />

a jelenséggel, elsősorban<br />

csillagtérképeket rajzolnak,<br />

a kozmoszról elmélkednek segítségével,<br />

mint például az arab tudós,<br />

Alhazan. Később a reneszánsz művészei<br />

– Leonardo da Vincivel az élen – a perspektíva<br />

törvényeit fejtik meg a camera<br />

obscura segedelmével, és könnyítik<br />

meg maguknak a komplikált architektúrák<br />

és térhatások hiteles megfestését.<br />

A kép megtartása a kémiai segítségével<br />

egyelőre még utópiaként sem merül<br />

fel. A képrögzítés, s így a fényképezés<br />

feltalálóinak a két franciát, Nicéphore<br />

Niépce-t és Louis Daguerre-t tekintjük.<br />

Ők dolgozták ki a technikát és a kémiai<br />

eljárásokat, melyek segítségével tartóssá<br />

vált a „sötét kamra” által befogott kép.<br />

Josepf Nicéphore Niépce (1765–<br />

1833) rögzít elsőként képet lyukkamerával<br />

fényérzékeny rétegre. Klórezüstpapírral<br />

éri el sikereit, de a képek rövid idő<br />

után elhalványodtak. Az első időtálló kép<br />

előállítása 1826-ban sikerült egy nyolc-<br />

órás expozícióval, a mester szobájának<br />

ablakából. Ilyen megvilágítási időkkel<br />

természetesen lehetetlen volt élőlényeket<br />

vagy mozgó tárgyakat fényképezni.<br />

Louis Daguerre (1767–1851), a sikeres<br />

színpadképfestő értesült Niépce<br />

munkájáról, és annyira fellelkesült,<br />

hogy betársult. Így már ketten keresték<br />

a rétegérzékenység növelésének<br />

lehetőségeit. Daguerre évek kísérletei<br />

után fedezi fel, hogy egy jódezüstlemez<br />

rövidebb megvilágítása után egy látens<br />

(láthatatlan) kép keletkezik, melyet higanygőz<br />

segítségével fixálni lehet. Egy<br />

megvilágítást a rossz idő miatt megszakít,<br />

és a lemezt a vegyszeres szekrényébe<br />

zárja. Röviddel később döbbenten<br />

fedezi fel, hogy a lemezen megjelent<br />

a kép. Valaminek tehát a szekrényben<br />

történnie kellett, ami lerövidítette az<br />

expozíciós időt, azaz érzékenyebbé tette<br />

a lemezt. Sorban egymás után eltávolította<br />

a vegyszereket, minden alkalommal<br />

egy érzékeny lemezt visszatéve<br />

egy időre a szekrénybe. A végén már<br />

csak pár csepp véletlenül elhullajtott<br />

higany maradt, és ez volt a megoldás.<br />

Daguerre felismeri, hogy a higanygőzzel<br />

kezelt lemezek lényegesen kevesebb<br />

megvilágítást igényelnek, és kísérletei<br />

segítségével nyári 4, téli 15 percre sikerül<br />

leszorítani az expozíciós időt.<br />

Daguerre és az időközben elhunyt<br />

42 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 43<br />

Josepf<br />

Nicéphore<br />

Niépce<br />

Louis<br />

Daguerre<br />

Voigtländer-Metalkamera<br />

Fagép<br />

Petzvál-optikával<br />

Fotótörténet<br />

Petzvál<br />

József<br />

Niépce fia, Isidore szerződést kötnek a<br />

francia kormánnyal, mely a világraszóló<br />

találmány közzétételétől saját népszerűségének<br />

növekedését remélte.<br />

Nem telik el egy év a fényképezés feltalálásának<br />

bejelentése óta, és Daguerre<br />

kicsit ormótlan fadobozából egy csinos,<br />

kézhez álló kamera születik 1840-ben<br />

Peter Friedrich Wilchelm Voigtländer<br />

optikai üzemében. A Voigtländer-<br />

Metalkamera, az első fémkamera a<br />

kor császári és királyi udvari fényképé<br />

szeinek elengedhetetlen felszerelése.<br />

A Voigtländer igazi világszenzációja – és<br />

végre fellép az első magyar a fotótechnika<br />

történelmének színpadára – az<br />

1:3,7-es fényerejű, fantasztikus és utolérhetetlen<br />

Petzvál portréobjektív. Azon<br />

persze lehet vitatkozni, hogy Petzvál József<br />

mennyire volt magyar vagy szlovák.<br />

Tudjuk, hogy az anyanyelve szlovák


volt, és azt is, hogy Petzválék szepességi<br />

németek voltak, tehát büszke cipszerek.<br />

Őt ezek a kérdések szerencsére kevésbé<br />

foglalkoztatták, amúgy meg a szlovákon<br />

kívül a Monarchia még vagy öt<br />

nyelvét beszélte tökéletesen a kötelező<br />

latin és a francia mellett. A világelső<br />

„tudományosan ki<strong>szám</strong>ított” Petzválobjektív<br />

felgyorsította a képkészítést.<br />

Ez az optika nem kevesebb, mint tizennégyszer<br />

volt fényerősebb a daguerre-i<br />

lencséknél, és túlzás nélkül állíthatjuk,<br />

hogy a mai értelemben vett fényképezés<br />

az ő találmányától lett lehetséges;<br />

minőségével csak az ötven évvel később<br />

– a századfordulón – <strong>megjelenő</strong> Tessarobjektívek<br />

tudtak konkurálni.<br />

Tehát fényerőben már bővelkedtünk,<br />

de a dagerrotípia csupán egy<br />

eredeti kép, és csak reprodukció által<br />

másolható. Ezt a problémát oldotta<br />

meg William Henry Talbot az úgynevezett<br />

kalotípiával egy papír pozitívnegatív<br />

eljárással. A képek minősége<br />

nem érte el a dagerrotípiájét, cserébe<br />

viszont korlátlan másolat készítése vált<br />

lehetővé. Talbot eljárásának eredménye<br />

alacsony felbontású, szemcsés kép<br />

volt, és a papír struktúrája is mindig<br />

megjelent a másolt felvételen. Frederick<br />

Scott Archernek sikerült ezt a hátrányt<br />

„nedves kollodiumeljárásával” legyőzni.<br />

A név a Scott által használt, kámforban<br />

feloldott gyapottól (kollodium) származott.<br />

Ez a ragacsos, sűrű folyadék lett a<br />

fényérzékeny ezüsthalogenid hordozója.<br />

A felbontás lényegesen jobb lett,<br />

George Eastman<br />

viszont az eljárás nagyon körülményes<br />

és fáradságos volt; a megvilágításnak és<br />

előhívásnak a kollodium teljes száradása<br />

előtt kellett megtörténnie. Az áttörést<br />

ezen a téren Richard Maddox hozta<br />

1871-ben. Sikerült egy brómezüstzselatinréteg<br />

szárazlemezt előállítania,<br />

mely a „nedves lemezek” minőségével<br />

minden tekintetben, de főleg a fényérzékenységben<br />

és a használhatóságban<br />

vetekedett. A fényérzékeny emulziót<br />

hordozó lemezek a fotográfia őskorában<br />

nagyban megnehezítették a munkamenetet.<br />

A súlyukon túl az is zavaró volt,<br />

hogy minden felvételhez egy új lemezt<br />

kellett a kamerába betenni.<br />

George Eastman is ezzel a problémával<br />

bajlódott, amikor egy szamárhátnyi<br />

felszereléssel és egy sötétkamrasátorral<br />

útnak akart indulni Santo Domingóba.<br />

Szerencsénkre nem ment el. Angol<br />

folyó iratokat böngészett Maddox ered -<br />

ményeiről, recepteket próbálgatott, kitalálta<br />

a szárazlemezek tömeggyártásának<br />

elméletét, megalapította az Eastman<br />

Kodak céget, s 1889-ben – csak úgy mellesleg<br />

– meghatározta a fotográfia jövőjét<br />

forradalmi celluloid rollfilmjével. Feltalálta<br />

a „fotószolgálatot”. Ön csak a gombot<br />

nyomja, a többi a mi feladatunk! –<br />

volt a jelszava. Rollfilmes boxgépét mindenki<br />

megvehette aránylag elérhető áron.<br />

A kész filmet géppel együtt visszaadták<br />

a vevők, és napok múltán a kópiákkal<br />

együtt megkapták az újratöltött boxgépet.<br />

Megszületett a fotóipar, egyben kitört<br />

a fotográfia demokráciája. Innen kezdve<br />

a fényképezés története egy össznépi<br />

fáklyásmenet, és emelkedetten állapítom<br />

meg, hogy George Eastman csinált<br />

mindannyiunkból fotóst. Eastman saját<br />

dolgozóinak ajándékozta részvényeit, a<br />

korban szokatlan altruista szociális szolgáltatásokat<br />

rendszeresített, mint rokkantsági<br />

biztosítás, iskoláztatás, öregségi<br />

nyugdíj, dolgozói nyereségrészesedés…<br />

Eastman beteg volt, de átvezérelte cégét<br />

és munkásait a gazdasági világválságon,<br />

és a maga visszahúzódó módján, hogy<br />

másokat ne zavarjon, véget vetett tartalmas<br />

és eredményes életének.<br />

A filmek egyre javuló fényérzékenysége<br />

és felbontása a XX. század elejére<br />

igényt teremtett a kisebb filmfelületet<br />

használó fényképezőgépekre. Iparszerűen<br />

beindul a mozgófilmgyártás is, és<br />

a vezető filmgyárak megállapodnak a<br />

mozifilm szabvány<strong>szám</strong>aiban: Eastman<br />

7 centi széles filmje kettévágva, az 35<br />

mm, és a mozigépek <strong>szám</strong>ára<br />

kétoldalas perforáció,<br />

64/láb. Hamis tehát a<br />

legenda, hogy a „leicafilm”<br />

a Leicák megjelenésével<br />

függne össze. Sőt, fordítva.<br />

A New Yorkban élő osztrák<br />

Paul Dietz az ő Tourist<br />

Multiple Cameráját Barnack<br />

Leicája előtt már 10<br />

évvel szabadalmaztatja.<br />

Tizenöt méter mozifilmet<br />

használt a moziszabvány<br />

18x24 mm-es képformátumában.<br />

Tourist<br />

Multiple<br />

Camera<br />

Felszerelés 1850 körül „Ön csak a gombot nyomja”<br />

Leica és követői<br />

Ez 750 felvétel volt egy filmen. A gép<br />

ára iszonyú volt, 175 dollár, ami ma<br />

legalább 3-4000 eurónak felelne meg.<br />

Különböző, más, mozifilmre kitalált<br />

fényképezőgépek születnek váltakozó<br />

mennyiségben és minőségben. Walter<br />

Talbot hoz ki például egy „láthatatlan<br />

fényképezőgépet” szintén a 24x36os<br />

formátumra. Ez a kamera, írd és<br />

mondd, egy példányban készült el<br />

Berlinben, és amolyan detektívkamera<br />

gyanánt a nadrágszíjra kellett erősíteni.<br />

Talán innen a „láthatatlan” jelző. Mint<br />

a Leitz-üzem fejlesztőmérnöke építette<br />

meg tíz évvel később a kisfilmes fényképezés<br />

alfáját jelentő Leica I-et Oskar<br />

Barnack. 1905-től foglalkoztatta a kisebb<br />

filmméret és egy praktikusabb,<br />

könnyebb fényképezőgép tervezése.<br />

A már használatos mozifilm „köré”<br />

épített is magának egy próbatípust,<br />

amellyel mozifilmmaradékra fényképezett.<br />

A továbbfejlesztést és a gyártást<br />

az első világháború megakadályozta,<br />

így Barnack csak a húszas években<br />

tudta az első Leica kamerát megépíteni,<br />

amit 1925-ben hivatalosan is<br />

bemutathattak. A szóban forgó masina<br />

egy kicsi, sportkeresős, rögzített 50<br />

mm-es objektívvel felszerelt fényképezőgép<br />

volt, mely a máig ható Leicamítoszt<br />

megalapozta és a fotográfia<br />

permanens forradalmát továbbvitte.<br />

A Leica-másolatok, Leica-szerű gépek<br />

egész áradata lepte el a világot, nincs<br />

egy iparnemzet, aki a „saját” Leicáját<br />

ne építette volna meg. Ha elfogadjuk,<br />

hogy Eastman találmánya jelzi a fotográfia<br />

ókorának végét, akkor a Leica,<br />

a tüköraknás, majd tükörreflexes fényképezőgépek<br />

megjelenése és az AGFA<br />

színes filmje (1936) végleg lezárta a<br />

fényképezés középkorát.<br />

(Folytatása következik)<br />

Surányi j. András<br />

44 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 45<br />

Ős-Leica


Mai Manó háza<br />

a mesterség és<br />

a művészet otthona<br />

46 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 47<br />

Más-kép


Az őszi Nagymező utca kultúrvigalmi szakaszán sétálgatva tanakodom<br />

a pesti Broadway elnevezésen, és a Magyar Fotográfi a Háza előtt<br />

megállva eszembe jut a név ötletgazdájának, Somossy Károlynak – az<br />

orfeu mok királyának – első próbálkozása, a pesti Montmartre. Mai<br />

Manó (1855–1917) udvari fényképész és szakíró műteremháza ennek<br />

a szlogennek a megtestesült építészeti illusztrációja lehetett volna.<br />

H<br />

ivatásának nem csupán művésze, hanem<br />

kortársai véleménye alapján megszállottja is<br />

volt. Korának egyik legismertebb és legkedveltebb<br />

gyermekfényképésze, de a magyarországi<br />

fényíró-társadalom egyik fő szervezője<br />

is. A Fény című szaklap egyik alapítója 1906-ban, s a<br />

Magyar Fényképészek Országos Szövetségét kezdeményezők<br />

között is ott találjuk. Őt is az a környezetét megtermékenyítő<br />

alapítószellem hatotta át, amely nála – a vele átellenben, az<br />

Orfeumban működő Somossyval ellentétben – kellő üzleti<br />

adottságokkal és puritán életvitellel is egyesült.<br />

A ház nem csak magyar viszonylatban különleges, neoreneszánsz<br />

főhomlokzata erős francia hatást sugároz, és Párizs<br />

építészeti struktúrájába is szépen illeszkedő dísz lehetne;<br />

megoldásaival és a részletek találékony, szemet gyönyörködtető<br />

voltával is megkülönböztette magát a boldog békeidők<br />

műtermei között. Az utcáról ötnek tűnő, valójában nyolcszintes<br />

műteremházat Nay Rezső tervezte, és Strausz Mukival<br />

közösen építette fel 1893-ban. A félemeleten üzlethelyiségek,<br />

az udvari szárnyban bérlakások, az I–III. emeleten további<br />

lakóhelyiségek épültek. A napfényműterem a II. emelet utcai<br />

szárnyában kapott helyet, ahová külön lépcsőn lehetett<br />

feljutni az előcsarnokból. A III. emelet<br />

fölött kialakított manzárd utcai frontján<br />

további fényképészeti helyiségek<br />

készültek. A felülvilágítós retusterem<br />

egy kis lifttel közvetlen összeköttetésben<br />

volt az alatta lévő fotóműteremmel.<br />

A III. emeleten utcára néző, nyitott teraszt<br />

hoztak létre. A falfelületeket és a<br />

homlokzatot díszítő elemeket Zsolnay<br />

Vilmos pécsi gyára mázas pirogránit<br />

elemeivel és terrakottával burkolták be,<br />

az üzletportált zöld-sárga majolikával<br />

borították. Az üvegablakok ívei felett<br />

<strong>megjelenő</strong> növényi ornamentikából, indákból<br />

szimmetrikusan elhelyezett puttók<br />

pózolnak az utcai közönség felé. Az<br />

egyik egy úgynevezett „Reisekamerát”,<br />

tehát egy úti fa fényképezőgépet tart a<br />

kezében, a másik egy amolyan köcsögöt.<br />

Több leírás antikizáló vázáról, sőt<br />

egy esetben amforáról is szól. A puttó<br />

szakmai elhivatottságát figyelembe véve<br />

viszont be kell látnunk, hogy ezennel<br />

egy retusecsettartó cserépedényről lehet<br />

csak szó, hiszen a kor fotográfusának<br />

szentháromsága a felvétel, a hívás-nagyítástechnika<br />

és a negatív-pozitív retus.<br />

A gyermekek leképezésének elengedhetetlen<br />

résztvevője, a „madárka” sem<br />

hiány zik a portál díszítéséről. Az angyalkák<br />

közti kartusban zárókőszerűen<br />

egy antik maszk foglal helyet, mintegy<br />

a fotográfia és egyben a ház védőszentje.<br />

A terasz mögötti ajtósor felett pirogránit<br />

lapokra festett, hatalmas csempeképet<br />

látunk. Több elemzés említi, hogy a<br />

művészi metaforában szereplő nőalakok<br />

egy-egy a festészettel és a fényképezéssel<br />

kapcsolatos tárgyat tartanak a kezükben,<br />

utalva a kétféle képkészítési mód kapcsolatára,<br />

talán versenyére. Gondos szemrevételezés<br />

után viszont kételkedünk, mert<br />

a bal oldali hölgy egy filmtartó kazettát,<br />

a jobb oldali viszont megvilágító eszközt<br />

és egy, a modell utolsó simításaihoz okvetlenül<br />

szükséges tükröt tart kezében,<br />

tehát mindkettejük a fotográfia mellett<br />

kötelezik el magukat. Viszályra csupán a<br />

középütt civakodó puttók utalnak: kétkét<br />

békéltető szárnyas próbál egy-egy<br />

szárnyaszegett angyalkát csitítani. Talán<br />

az itt ábrázolt két tábort vélte az elemző<br />

a fotográfia és a festészet küzdelmének?<br />

Lehet, mert a bal oldali puttónak kis<br />

szarva van, a jobb oldali pedig bal kezét<br />

az orra elé tartva mintha amolyan fügeféleséget<br />

mutatna. Ezt a freskószerű ábrázolást<br />

is a Zsolnay-gyár készítményének<br />

tartjuk, hiszen ők <strong>szám</strong>os festményt<br />

is kerámiára vittek. Az építtető halála<br />

után a műtermet Weisz Hugó fényképész<br />

vitte tovább, egészen 1931-ig.<br />

48 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 49


A harmincas évek elején aztán Rozsnyai Sándor veszi meg<br />

az épületet, és itt nyitja meg az Arizona mulatót. Régi pompájában<br />

maradt meg a főhomlokzat, és az ötemeletes épület eredeti<br />

struktúrája is ép. Rozsnyai beépíti az udvart, az üzlethelyiségeket<br />

átalakítja, és 1932. december 16-án megnyitja a példátlan karriert<br />

befutó budapesti mulatóhelyet. A sajtó így tudósít az Arizonáról:<br />

„itt, ahol egy finom művészpár: Rozsnyai Sándor, a híres<br />

zeneszerző és karnagy, és felesége, Miss Arizona (Senger Mariska)<br />

áll az élen, csak jól érezheti magát… ez a mulatóhely valójában<br />

egy bonbonniere. Annyi építészeti ötlettel, leleményességgel<br />

használják ki a területet, hogy elfér minden, ami egy nagy,<br />

világvárosi mulatóhelyen kell… a berendezés pazar, a falakon<br />

a színes tapéták változtatják színüket a világítási trükkökre.<br />

Mennyezete nincs, helyette a csillagos ég illúzióját kapjuk, csillagok<br />

fénylenek, mint a valódiak, a hold úgy vonul át, mint az<br />

igazi égbolton. Az Arizona mozgó parkettje közepén ördöngös<br />

készülék működik. Aki rááll a parkett közepén lévő körre,<br />

hol eltűnik a süllyesztőben, hol felemelkedik a táncolók fölé.<br />

A parkett körüli páholyok gombnyomásra felemelkednek<br />

vagy süllyednek. A pince látványossága a gépház, a tizenöt<br />

főnyi személyzettel dolgozó konyha és a tökéletes komforttal<br />

felszerelt öltözők…” Az Arizonát elsodorta a háború, amelynek<br />

Rozsnyai és Senger Mici is áldozatai lettek. A ház háború utáni<br />

államosítását követően működött itt raktár, piackutató intézet,<br />

balettiskola, az autóklub irodája, stúdiószínház, műteremlakás,<br />

ügyvédi iroda, édességbolt. A szakma harca a Manó-ház<br />

visszafoglalásáért 1995-ben indult meg, és napjainkig tart. A<br />

közeljövő fővárosi és kerületpolitikai döntései határozzák meg,<br />

hogy a magyar fotográfusoké lehet-e az egész Mai Manó Ház.<br />

Kép és szöveg: Surányi j. András<br />

50 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 51


Vakuk<br />

Bevallom, nem szeretem a vaku elnevezést, bár<br />

belátom, ez a legáltalánosabb, legtöbbet használt<br />

név. Számomra a villanófény sokkal kifejezőbb<br />

terminus technicus, hiszen jobban azonosul az<br />

angol fl ashlight vagy a német Blitzlicht elnevezéssel.<br />

Közel sem biztos viszont, hogy okvetlenül<br />

tükörfordítanunk kéne, ezért tehát cikkünk a mindenki<br />

által használt, természetes fényt helyettesítő<br />

vagy kiegészítő mesterséges fényről szól.<br />

A<br />

szerteágazó fotósszakma<br />

nélkülözhetetlen<br />

kö zös munkaeszköze<br />

a fény, lett légyen az a<br />

természetes nap- vagy<br />

a holdfény, avagy mesterséges fény.<br />

Utóbbit is tovább osztályozhatjuk, hiszen<br />

a műfényhasználat is már szinte<br />

külön szakterületté vált. Mi a ma leginkább<br />

alkalmazott műfénynél,<br />

a villanófénynél maradunk.<br />

A vaku vagy villanófény az<br />

egyetlen olyan fényforrás,<br />

mely meggyőzően<br />

utánozza az emberi<br />

szem által érzékelt<br />

természetes fényt,<br />

biztosítja a konstansnapfény-színhőmérsékletet.<br />

A<br />

műtermet használó<br />

fotográfus <strong>szám</strong>ára<br />

az egyik legfontosabbszempont<br />

a fényviszonyok<br />

állandósága,<br />

a fénybeállítások<br />

pontos reprodukálásának<br />

a lehetősége;<br />

olyan egzakt technikára,<br />

állandó tényezőkre kell<br />

tudni támaszkodnia, melyek<br />

megbízható és finom fokozatokban<br />

állítható mankót nyújtanak<br />

szélsőséges követelmények esetén<br />

is. A színhőmérséklet mellett a villanási<br />

idő a másik fontos képbefolyásoló<br />

faktor. A várt eredményt meghatározó<br />

harmadik fontos elem az<br />

expozíciós idő, illetve az általunk<br />

kiválasztott rekeszérték. Rögzíthet -<br />

jük tehát, hogy a felvételi anyagunk<br />

érzékenységének tudatában a használt<br />

műfény ereje és színhőmérséklete,<br />

a pontosan meghatározott expozíciós<br />

idő és a rekeszérték megfelelő<br />

beállítása szükséges.<br />

A műtermekben használt villanófénynek<br />

két fő fajtája van. Az egyik<br />

az úgynevezett rendszervaku, a<br />

másik a stúdióvaku. A két munkaeszköz<br />

közti legfontosabb<br />

különbség a beállítófény,<br />

mellyel a stúdió- vagy műtermi<br />

villanók rendelkeznek.<br />

A rendszervakuk<br />

villanási ideje sokkal<br />

rövidebb, akár<br />

1/20000 d is lehet,<br />

a műtermi villanók<br />

általános villanási<br />

ideje pedig 1/700<br />

körül van. További<br />

nagy előnyük az<br />

értékrendekkel nagyobbteljesítményben<br />

rejlik. A műtermi<br />

villanóknak is két csoportját<br />

különböztetjük<br />

meg: úgynevezett fejgenerátoros<br />

villanók – itt minden<br />

egy egységbe van építve<br />

–, és ahol a villanófej és a generátor<br />

egymástól különálló egységet<br />

képeznek. Többrétű felhasználhatósága,<br />

teljesítménye és nem utolsó<br />

sorban az alacsonyabb ára miatt a fejgenerátoros<br />

változat a kedveltebb, elterjedtebb;<br />

úgy a műteremben, mint a<br />

szabadban dolgozó, villanót használó<br />

fotósok majd mindegyike ilyet használ.<br />

Jellemző ezekre a vakukra, hogy rendkívül<br />

széles skálán használhatók hozzájuk<br />

olyan fényformáló kiegészítők,<br />

melyek segítségével a természetes<br />

világítási helyzeteket hitelesen tudjuk<br />

előállítani. Az egyszerű ernyőreflektortól<br />

kezdve egészen a vetítő objektíves<br />

előtétig ér a segédeszközök sora.<br />

Csak a szakma iránti elkötelezettség,<br />

a minőség igénye, a szakismeret és<br />

természetesen a pénztárca határozza<br />

meg, melyiket használjuk, melyiket vásároljuk.<br />

A választék is ennek megfelelő,<br />

hiszen fotósok és fotós feladatok<br />

nagyon különbözőek lehetnek<br />

A kínálat hatalmasnak tűnik, de a<br />

látszat csal. Ha pontosak akarunk lenni,<br />

akkor csak a „felhozatal” óriá si, a<br />

reális választási lehetőség sokkal kevésbé.<br />

Ez a mostani világkiállításon,<br />

a kétévente megrendezett németországi<br />

Photokinán is markánsan megnyilvánult.<br />

Rengeteg távol-keleti gyártó<br />

volt jelen – sokkal többen, mint két évvel<br />

ezelőtt – nagyon kedvező árakkal.<br />

A legnagyobb érdeklődés és tolongás<br />

mégis a hagyományos nagy<br />

gyártók standjainál volt. Nem lebecsülése<br />

ez keleti barátaink teljesítményének,<br />

hiszen termékeik évről<br />

évre javulnak, megvan a piacuk, vevőkörük.<br />

Ne felejtsünk viszont, hogy<br />

aki a fotográ fiából akar megélni, az<br />

nem engedheti meg magának a már<br />

bizonyított, bevált minőség mellőzését.<br />

Tapasztalatom, sőt meggyőződésem<br />

és hitvallásom, hogy a „profi”<br />

csak akkor tud a fényképezésre koncentrálni,<br />

ha maga mögött tudhatja<br />

azt a kipróbált minőségi felszerelést,<br />

amire mindig minden helyzetben bátran<br />

támaszkodhat. Nem lehet „olyan<br />

nagyon rossz” egy termék, ha a gyártója<br />

36 hónap garanciát ad mellé,<br />

nem említendő a szemet gyönyörködtető<br />

megjelenést. A hivatásos fotográfus<br />

<strong>szám</strong>ára az sem mellékes, hogy<br />

a hozzá betérő megrendelőt milyen<br />

látvány, felszerelés fogadja. Ez természetesen<br />

már az üzlet, a marketing<br />

része, mert ha a felszerelésem jó, és<br />

bizalmat kelt a megrendelőben, az az<br />

árakban is meg tud, meg kell, hogy<br />

nyilvánuljon. A drága felszerelés így<br />

is meg tud térülni – és így talán már<br />

nem is olyan drága… Nika Ferenc<br />

Fotótechnika<br />

52 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 53


54 FOTÓTECHNIKA


Csúcsdizájner<br />

Divat<br />

a Marks & Spencernél<br />

Októbertől már nem csak a világghírű<br />

színésznő, Sarah h Jessica Parker<br />

viselheti az egyik legnagyobb nagyobb divattervező,<br />

Patricia Field ld ruháit, hanem<br />

bárki, aki betér a Marks &<br />

Spencer üzleteibe. Patricia atricia nevét<br />

olyan népszerű sorozatok atok és fi lmek<br />

fémjelzik, mint a Szex<br />

és New York, az Ugly y Betty<br />

vagy az Ördög Pradát át visel<br />

– ahol a méltán elismert mert<br />

tervező különleges, egyegyedi divatvilágot teremt t a<br />

szereplők öltöztetésével. el.<br />

Ú<br />

jabb fejezet<br />

nyílt a Marks<br />

& Spencer<br />

történetében,<br />

ez az első alkalom,<br />

hogy a cég egy, az egész<br />

világon ismert és stílust teremtő<br />

dizájnerrel dolgozik együtt.<br />

Patricia Field remekül variálható<br />

és a mindennapi életben<br />

is kiválóan hordható<br />

kollekciót tervezett az<br />

angol cég felkérésére.<br />

Azzal, hogy a Marks<br />

& Spencer nemcsak<br />

Angliában, hanem<br />

rengeteg országban<br />

árusítja a Patricia<br />

Field által megálmodott<br />

szebbnél szebb<br />

ruhákat, lehetőséget<br />

biztosít a divatot követő<br />

hölgyek <strong>szám</strong>ára,<br />

hogy a New York City<br />

stílus elérhető közelségükbe<br />

kerüljön.<br />

56 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 57


– Csodálatos volt együtt dolgozni<br />

egy divatikon márkával! Azt szeretem<br />

a Marks & Spencerben, hogy itt minden<br />

korosztály megtalálja a <strong>szám</strong>ára<br />

legjobb ruhákat. Azzal, hogy a Marks<br />

& Spencer az egész világon teret biztosít<br />

a ruháimnak, megvalósul a luxus<br />

demokráciája – meséli lelkesen a divattervezőnő.<br />

A kollekció minden egyes darabja<br />

magán viseli Patricia Field összetéveszthetetlen<br />

kézjegyét. Különleges<br />

szabásvonalak és egyedi alapanyagok,<br />

selymek, dzsörzék, szaténok határozzák<br />

meg az exkluzív választékot. Szinte<br />

nincs olyan díj, amit Patricia Field még<br />

nem zsebelt be. A New York-i születésű<br />

tervezőnő karrierje Greenwich Village<br />

egy kis butikjában kezdődött. Azóta<br />

két Emmy-díjjal és egy Oscar-jelöléssel<br />

jutalmazták tehetségét. A hollywoodi<br />

színésznők szerint Patricia mindig<br />

öt lépéssel a divat előtt jár. Egyedi és<br />

sajátos stílusa utánozhatatlan. Az új<br />

kollekcióját a divatkövetők biztosan<br />

imádni fogják. Sarah Jessica Parker,<br />

Kim Cattrall, Lucy Liu, Meryl Streep<br />

nem véletlenül rajong Patriciáért, aki<br />

úgy tudja felöltöztetni a filmsztárokat,<br />

hogy azok kényelmesen érzik magukat<br />

jelmezeikben, és a ruha tökéletesen<br />

összhangban van a megformált karakterrel<br />

is.<br />

A Marks & Spencer elsődleges célja,<br />

hogy vásárlóit hosszú távon megtartsa,<br />

ezért jól hordható, igényes, kiváló minőségű<br />

és sokoldalú kollekciót kínál.<br />

A gépben mosható kosztümtől és gyapjúnadrágoktól<br />

a vasalást nem igénylő<br />

pamutingeken át az alakformáló fehérneműig<br />

<strong>szám</strong>os praktikus ruha található<br />

az üzlet kínálatában. Magyarországon<br />

október végétől három budapesti<br />

Marks & Spencer üzletben – Arena<br />

Plaza, Mammut II., Westend City<br />

Center – vásárolható meg Patricia Field<br />

különleges kollekciója. Az új szezonban<br />

különösen érdemes felkeresni a Marks<br />

& Spencer üzleteket, mert szeptember<br />

15-től az új kollekciót kedvezőbb áron<br />

lehet megvásárolni Az őszi–téli időszakban<br />

is megtalálható azon termékek<br />

köre, amelyeket kifejezetten kedvező<br />

áron kínál a Marks & Spencer. L.<br />

58 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 59


Állványok<br />

A görögök tripusznak hívták a stabilan<br />

álló, háromlábú készséget – mi állványnak<br />

vagy tripodnak, és áldozóüst<br />

helyett fényképezőgéphez, videokamerához<br />

vagy táv csőhöz használjuk.<br />

Az állvány nemcsak szabad kezet teremt,<br />

avagy lehetőséget, hogy mi is a képen<br />

lehessünk, de rögzíti a gépet az éles<br />

kép érdekében, biztosítja a kompozíciót,<br />

a jó képkivágást. A rögzített kamera<br />

átgondoltabb képalkotásra is ösztönöz.<br />

Szükséges hosszú expozíció, zoomobjektív<br />

alkalmazásakor, a pontos képkivágáshoz,<br />

vagy ha több képet készí -<br />

tünk azonos beállítással (bracketing).<br />

Nyitott zárnál minden bemozdulás életlenséget<br />

eredményez – a megfigyeléshez<br />

a vadász és az ornitológus is állványt<br />

használ.<br />

Egyensúly, hordozhatóság, stabilitás<br />

és sokoldalú használhatóság: egy állvány<br />

minőségi jellemzői. A középrészhez<br />

kapcsolódik a három láb, amik<br />

egymásba csúsztathatók, 2-3-4 tagból<br />

állnak, és a magasságot is meghatározzák.<br />

Rögzítésük csavarmenetes vagy a<br />

kedveltebb, biztosabb és tartósabb szorítóbilincses<br />

megoldás. A középoszlopra<br />

csatlakozik az állványfej. Ez sokszor<br />

megfordítható vagy dönthető oldalirányba,<br />

segítve a makrófotózást. A fényképezőgép<br />

általában cserelappal rögzül az<br />

állványfejhez a gyorsaság érdekében.<br />

A csatlakoztatás a minden gyártó által<br />

használt Whitworth-szabványmenettel<br />

történnek (Sir Joseph Whitworth, angol<br />

mérnök, az első menetszabvány alkotója,<br />

1841 körül). A fotóipar kétféle szabványt<br />

használ: a könnyebb fényképezőgépekhez<br />

az ¼”-20-ast, a nehezebb<br />

felszereléshez a nagyobb, 3/8”-16-ost,<br />

és tekintettel a világszabványra, a különböző<br />

gyártók termékei kombinálva<br />

is használhatók.<br />

Mindenki találhat elképzelésének,<br />

munkájának és pénztárcájának megfelelő<br />

állványt. Az egyszerűbb, alumíniumból<br />

készültek egybeépülnek a<br />

fejjel, ez a nagy elvárások nélküli, ritkán<br />

fényképezők eszköze. Más-más<br />

állványra van szüksége egy könnyű,<br />

kompakt gép tulajdonosának vagy a<br />

teleobjektívvel fényképezőnek. Mást<br />

válasszon a többnyire nagy látószögű<br />

objektívet használó és a nagy súlyú<br />

technikai fényképezőgéppel dolgozó.<br />

A középkategória állványai még alumíniumból<br />

készülnek, de külön kell<br />

fejet választani, igény szerint. A minőségi<br />

állványok szénszálasak, előnyük<br />

a kisebb súly, hátrányuk a magasabb<br />

ár. Nem köztudott, hogy csak Franciaországban<br />

gyártanak szénszálat, így<br />

minden gyártó ott szerzi be az alapanyagot.<br />

A drága faállványok a legjobb<br />

rezgéscsillapítók, csak sérülékenyek<br />

és gondos ápolást igényelnek.<br />

Magasabb az ára a több fokozatban<br />

szétnyitható lábú, fordítható középoszlopú<br />

állványnak, föld közeli képek<br />

készítéséhez. Az egylábú állvány, az<br />

úgynevezett monopod is több egymásba<br />

csúszó lábból áll, menetes vagy<br />

gyorsrögzítős kivitelben. Előnye a<br />

könnyű és gyors felállítás és összecsukás,<br />

a gyors helyzetváltoztatás<br />

lehetősége. A kézből fényképezés<br />

érzése a fényképezőgép és az objektív<br />

súlya nélkül, tehát hosszabb idővel,<br />

kisebb rekesszel fényképezhetünk.<br />

Monopod is van népszerű alumínium,<br />

de drágább szénszálas is, gömbfejes<br />

kivitelben, állóképek készítéséhez.<br />

A fej lehet egy egyszerű gömbfej, aminél<br />

egy rögzítőcsavar oldásával vagy<br />

szorításával állíthatjuk a vízszintest és a<br />

függőlegest egyszerre. Komolyabbak a<br />

Fotótechnika<br />

3D fejek, itt a síkokat külön lehet állítani.<br />

A kiválasztásnál a legfontosabb a teherbírás:<br />

milyen súlyú fényképezőgépet,<br />

objektívet akarunk rögzíteni. Másodlagos<br />

szempont a fej önsúlya. Az állvány<br />

inkább legyen kicsit nehezebb, minthogy<br />

a kép bemozduljon. Ne itt spóroljunk,<br />

ez megbosszulja magát! Családi<br />

kirándulásra, nyaralásra könnyű állványt<br />

válasszunk, azt mindig magunknál tarthatjuk.<br />

Dolgozni megrendelésre, képet<br />

készíteni csak a legjobb állvánnyal lehet,<br />

mert nincs lehetőség az ismétlésre…<br />

Nika Dávid<br />

60 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 61


A Kéhli<br />

Ahogy Krúdy írta kedvenc vendéglőjéről: „Ahol lassítani szoktak a leggyorsabb<br />

fi ákerek, állott egy kocsma, mint egy piros virág. Itt volt a leghangosabb<br />

a dal, itt előzködtek a verklisek és itt járta bolondját a tánc.”<br />

Ez a híres hely a hazai vendéglátás egyik ikonja, a Kéhli vendéglő, amely<br />

a történelmi Óbuda maradék kis szögletében található.<br />

V alamikor<br />

a XIX. század<br />

első negyedében költözött<br />

ide a német származású<br />

Kéhli família. Az<br />

ablakokból kikönyöklő<br />

vagy a kapuk előtt pletykálkodó<br />

asszony ságok rövidesen hírül adták,<br />

hogy a szorgalmas betelepülőknél kiváló<br />

borok kaphatók. Szőlészettel foglalkoztak<br />

ugyanis Kéhliék, és ősi fészkük<br />

is borpincének épült 1828-ban. Jó hírük<br />

volt az óbudai boroknak, mígnem a<br />

filoxéravész el nem pusztította a patinás<br />

tőkéket. Krúdy így búslakodott efölött<br />

A borász című karcolatában: „A filoxéra<br />

pusztítását, amely gyermekkoromban<br />

olyan szomorúvá tette Magyarországot,<br />

mint a tatárjárás, nem tudták pótolni az<br />

amerikai vesszők…”<br />

Az üzleti érzékkel megáldott óbudai<br />

bormérők azonban a talpra álláshoz<br />

segítségül hívták Bacchus mellé a másik<br />

fél- (vagy egész?) istenséget: Gasztronómiát.<br />

A kultusztárggyá nemesedett<br />

szódásüvegek nedűjével hígított borok<br />

(vesd össze: fröccs) alá „borkorcsolyának”<br />

mind gyakrabban feltálaltak fokhagymás<br />

tokaszalonnát, töpörtyűt, hurkát,<br />

kolbászt – természetesen lilahagymával.<br />

Aztán a kemencék meg a „sparherdek”<br />

szintén beálltak vendégcsalogatónak,<br />

és ontották a finomabbnál<br />

finomabb ételeket. A terjengő illatok<br />

meg a halk citeraszó egyre több helybéli<br />

polgárt, hivatalnokot, iparost, no meg<br />

könnyűléptű kisasszonyokat ültetett a<br />

kiskocsmák kockás abroszos asztalaihoz.<br />

Itt még azt a kispénzű betérőt is<br />

szívesen látták, aki a hentesnél vásárolt<br />

füstölt csülköt papírból kibontva, saját<br />

halnyelű bicskájával falatozta el, s csak a<br />

sert – mert Krúdytól tudjuk, hogy a sör<br />

az igazából ser – vagy a két deci vöröset<br />

kérte a pincnököktől.<br />

A Kéhli család a XIX. század utolsó<br />

esztendejében határozta el, hogy a kisipari<br />

vendéglátást „innoválják”, és a<br />

„zónapörköltes” kisvendéglőt továbbfejlesztik.<br />

Szerencsére „zöldmezős” beruházásba<br />

nem fogtak, hanem a régi<br />

borospincének épült házat rendezték<br />

be étteremnek. Reklám nélkül is hírük<br />

ment hamarosan a jó magyaros ételeknek,<br />

a szíves vendéglátásnak, a fülbemászó<br />

zeneszónak, így azután az asztalokon<br />

állandó attribútum lett a „foglalt”<br />

táblácska. Kéhli mama varázslatos egyénisége<br />

és szaktudása az emberi örömök,<br />

a szeretet és a barátság menedékévé tette<br />

a Mókus utcai házat, melyet Krúdy<br />

nemes egyszerűséggel „kegyhelynek”<br />

nevezett.<br />

Ami azt illeti, a Kéhli tényleg állandó<br />

zarándokhelye volt az írónak, nem<br />

csak azért, mert közelében lakott,<br />

hanem a hely és az étkek szelleme is<br />

megigézte. Ő pedig szellemével a mai<br />

napig „kísérti” a Kéhlit és vonzza az<br />

„író urakat” meg a gyomrukat szerető<br />

egyéb kasza-kapakerülőket. A Kéhli és<br />

Krúdy összefonódott, egymást teremtő<br />

szimbiózisban él a város, sőt az ország<br />

tudatában. Huszárik Szindbádjának varázslatos<br />

aranyfényben rezgő főtt velőjét<br />

csak itt lehet kapni, fonott kosárban<br />

tálalt fokhagymagerezdes pirítóssal. De<br />

kizárólag csak ezen az étlapon találhatunk<br />

olyan legendás remekeket, mint<br />

a „Forró fazék”, vagyis a saját ízesítésű<br />

marhahúsleves, a tejfölös tarkabableves,<br />

meleg előételnek lecsó, a sashegyi ökörháta<br />

vesepecsenyéből, amely a hajdani<br />

Tabán egyik kultikus étele volt.<br />

Gasztronómia<br />

62 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 63


A Krúdy Gyula Irodalmi<br />

Kör nem csupán az író<br />

emlékét őrzi, hanem az<br />

irodalmon kívül egyéb<br />

művészeti ágakat is patronál.<br />

Színészek, zenészek,<br />

képzőművészek állandó<br />

vendégei a Krúdy Szalonnak.<br />

Legutóbb fotókiállítást<br />

rendeztek Krúdy<br />

és Óbuda korabeli fényképeiből.<br />

Az író fi atalkori<br />

képe még a XIX. századi<br />

stúdiókban, az úgynevezett<br />

fényirdákban készült.<br />

Az egyik művészi portré<br />

úgy megtetszett Simon<br />

M. Veronika festőművésznek,<br />

hogy megfestette;<br />

az öregkori Krúdyt pedig<br />

Koncz Eta vitte vászonra.<br />

Érdekes és szokatlan<br />

találkozása ez a képzőművészetnek<br />

és a fotográfi<br />

ának.<br />

Az étlapnál maradva: az elnevezések is<br />

őrzik a múlt atmoszféráját, az irodalmat,<br />

ezekből néhányat ízelítőül ideidézünk.<br />

Szindbád<br />

margitszigeti étke<br />

„Krúdy úr bolyongó lelkületű, ábrándos<br />

figurája és hőse e nevezetes étel elfogyasztásával<br />

merített bátorságot, ha<br />

szelet csapni készült a vidéki kisvárosok<br />

polgárasszonyai körül. Csibemájjal megtöltött<br />

és császárszalonnába göngyölt<br />

sertésfilét készítettek neki kedves vendéglője<br />

konyháján. Tálaláskor tejszínespaprikás<br />

gombamártással öntözve, rántott<br />

vereshagyma-karikákkal díszítették<br />

és zöldmetélttel körítették meg. Ezek<br />

után már olyan ékesen tudott udvarolni<br />

Szindbád, hogy alig-alig akadt, aki ellenállt<br />

ostromainak.”<br />

Hasonló stílusban íródott az étlapra a<br />

piros kisfazékban főtt velős csontot kínáló<br />

fogás meg a fogasszeletek Pista bá’<br />

módra, vagy Fidó apó magyar kúti medvetalpa.<br />

Újkori legendát örökít meg<br />

„Nádas Gyuri pulykamellcsodája gombaábrándokkal”.<br />

A bohém és mindig<br />

vidám György urat törzsvendégként fogadják<br />

kedvenc helyén: a Kéhli gyertyafényes<br />

Lakomapincéjében. Egyszer, egy<br />

átmulatott holdas éjjel utáni pirkadatkor<br />

fogalmazódott meg a fenti címen<br />

aposztrofált pulyka (régiesen: „póka”)<br />

„mejje húsának” ilyetén elkészítése.<br />

Nádas Gyuri a jó falatok és a felejthetetlen<br />

szeánszok viszonzásául megszerezte<br />

egy régiségárverésen Kéhli mama<br />

eredeti naptárát a harmincas évekből,<br />

amelyen saját kézírásával vannak felróva<br />

a titkos „recipék” és a bevásárlandó hozzávalók.<br />

A „tulaj” féltve őrzi az étterem<br />

vitrinjében, és csak a kedves-kedvenc<br />

vendégek lapozhatnak bele olykor.<br />

Kihagyhatatlan az étlapról – és a rendelésből<br />

is – „Lévai Esztike töltött káposztája”.<br />

„Lévai Esztike jól belakmározott a<br />

disznótorból megmaradt és már sokadszor<br />

melegített töltött káposztából. Volt<br />

abban csülök is, meg füle-farka. Jó csöves<br />

pirospaprikával, csipetnyi majorannával<br />

és magyarborssal ízesítve. Olyan jól esett<br />

a lakoma, hogy Cecei uramnak ötkilósra<br />

sikeredett születni.” Lévai Esztike oly<br />

sokáig főzte még a „töltött káposztáját”,<br />

hogy a Kéhli mesterszakácsának, Gaál B.<br />

Eduárdnak sikerült eltanulnia az ötkilós<br />

babák születését serkentő finomságot,<br />

amely állandó (fő)szereplője a ház étkezési<br />

liturgiáinak.<br />

Hogy ki volt az az ötkilós jövevény?<br />

Nem más, mint a Kéhli jelenlegi tulajdonosa:<br />

Cecei-Horváth Tibor. Aki<br />

ismeri, úgy emlegeti, mint „reneszánsz<br />

embert”. Valóban, Cecei uram – aki ma<br />

már a hússzor öt kilót is megnyomja a<br />

mázsán – kalandos utat járt be az ősi<br />

izsáki udvarháztól a Híd-vendéglőig,<br />

amiből azután életre keltette az egykori,<br />

illetve a mai Kéhlit.<br />

Cecei-Horváth Tibor „viselt dolgait”<br />

még érintőlegesen is hosszú lenne<br />

<strong>szám</strong>ba venni: dolgozott konyhában,<br />

raktárban, jéggyárban, volt feketeöves<br />

karatebajnok; Pest-Budán és a Balatonon,<br />

de még Írországban is szolgálta a<br />

vendégek seregét, hol szakácsként, hol<br />

pedig tulajdonosként. De a legmeghatározóbb<br />

„reneszánsz” tulajdonsága<br />

a szépnem meg az irodalom szeretete.<br />

Minden szerelmét megverselte, amit<br />

ma már egy külön kötetben olvashatunk.<br />

Tehát nem csupán Krúdy miatt<br />

lett irodalmi szentély a Kéhli, hanem<br />

Cecei író úr jóvoltából is. Általában<br />

a vendéglátó „műintézetekben” (lásd:<br />

kocsmákban) az irodalmat legfeljebb<br />

Schiller szokta képviselni, könnyű<br />

vörösbor képében. Itt azonban olyan<br />

literátorok ültek Krúdy idejében meg<br />

utána is, mint Tersánszky Józsi Jenő,<br />

Márai Sándor, Babay József, de megfordult<br />

itt Berda Józseftől kezdve a<br />

kortárs irodalom legjava. A Kéhliben<br />

van ugyanis a Krúdy Gyula Irodalmi<br />

Kör székhelye, ahol vendégeskedett<br />

már Jókai Anna, Nagy Gáspár, Fodor<br />

András, Csukás István, hogy csak a<br />

Kossuth-díjasok egy részét említsük.<br />

Élénk művészeti élet folyik e falak között,<br />

amelyről a tulajdonos kijelentette,<br />

hogy addig lesz a Krúdy-kör otthona,<br />

míg le nem omlanak.<br />

A patinás hely jövője is biztosított, hiszen<br />

a két fiú – Gergő és Tibor – apját<br />

követve elkötelezte magát a hivatásos vendéglátás<br />

mellett, és korszerű ismeretekkel,<br />

de a régmúlt iránti tisztelettel őrzik a Kéhli<br />

hírét. A hírről jut eszembe: a legjobb száz<br />

hazai vendéglő toplistáján természetesen<br />

ott található a Kéhli. De sikerének<br />

híre eljutott már külhonba is: legutóbb a<br />

Neue Züricher Zeitungban találkoztam a<br />

„mit traditioneller ungarischer Cuisine”<br />

ismertetőjével, amelynek pontos címét is<br />

megadták: „Das Kéhli Vendéglő an der<br />

Mókus Strasse.”<br />

Nos, aki még nem tette, zarándokoljon<br />

el ide egyszer…<br />

Takács Ferenc<br />

Fotók: Szentiváni János<br />

64 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 65


Kreatív szűrők<br />

A fényképezésnek két elenged hetetlen<br />

feltétele – ha úgy tetszik, „alapanyaga”<br />

– van.<br />

Az egyik a fényérzékeny anyag – legyen<br />

az akár egy egyszerű ezüstoldattal<br />

bevont papírlap vagy a mára egyre<br />

gyorsabb ütemben tökéletesedő digitális<br />

képérzékelő.<br />

A másik maga a fény.<br />

Az előzővel ellentétben ezt nem<br />

mindig áll módunkban „megvásárolni”,<br />

s vannak témák, amikből természetes<br />

megvilágítással hozhatjuk ki a<br />

A jól ismert menetes szűrők – megfelelően a menet szélességének<br />

és emelkedésének – csak egy adott optikához<br />

használhatóak. Elmúlt korok remélhetőleg soha<br />

vissza nem térő hiánygazdasága idején örültünk, ha a<br />

régen keresett filter birtokunkba jutottunk, a menet nagysága<br />

és emelkedése másodlagos kérdés volt. Különböző<br />

adaptergyűrűkkel varázsoltunk 52 mm-ről 58-ra, 58 mm-ről<br />

62-re, nem beszélve az egzotikusabb, kevésbé használt<br />

vagy nálunk egyáltalán nem forgalmazott méretekről. Az<br />

ilyen „vendégszűrők” állandó problémája volt – elsősorban<br />

a nagylátószögű objektívek kis blendenyílásánál – a<br />

legtöbbet. Ám az ilyen helyzetekben<br />

is van lehetőségünk módosítani az<br />

optikán keresztül gépünkbe jutó fény<br />

mennyiségét, színeinek tónusát vagy<br />

az így keletkező kép árnyalatainak intenzitását<br />

szűrőink segítségével.<br />

A szűrők legfontosabb tulajdonsága,<br />

hogy velük már a nyers képen<br />

minden részletet tökéletesen ki tudunk<br />

exponálni, ezzel minimalizálva<br />

az utómunka fáradságos s sokszor<br />

nem is a kívánt eredményt hozó folyamatát.<br />

Amikor olyan képre vágyunk,<br />

Fotótechnika<br />

amit az adott körülmények között a<br />

legmodernebb felszereléssel sem<br />

tudnánk elkészíteni, csak benyúlunk<br />

fotóstáskánk mélyére, s kivesszük az<br />

ott lapuló szűrőkészletünket, melynek<br />

segítségével a legszokványosabb tájképekből<br />

is képessé válunk kihozni a<br />

maximumot.<br />

Az ilyen helyzetekre kínál megoldást<br />

a Cokin több mint 180-féle szűrője.<br />

Sorozatunkból kiderül, mennyire<br />

hasznos társ a mindennapi fényképezésben<br />

a megfelelő előtét.<br />

„vignettálás”. Ilyenkor megjelent a képsarkokon a rettegett<br />

fekete karima…<br />

Erre a sötét múltra is fátylat vet a Cokin lapszűrőrendszere.<br />

Bármelyik fényképezőgépünk bármelyik objektívjére<br />

rögzíteni tudjuk teljes szűrőkészletünket, dolgozzunk filmes<br />

vagy digitális fényképezőgéppel, filmfelvevővel vagy akár<br />

videokamerával.<br />

A rendszer főbb részei: a szűrőtartóhoz kapcsolódó<br />

adapter gyűrű (36–112 mm, bármekkora méretben), a szűrőtartó<br />

keret (A; P; Z; X méretben) és a buja bőségben kapható,<br />

kreatív lapszűrők (A; P; Z; X méretben).<br />

66 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 67


Polarizációs szűrő<br />

A polarizációs szűrő használatával létrehozott képet semmilyen<br />

digitális képkezelő programmal nem lehet utánozni! Így<br />

nélkülözhetetlen egy természetfotós kelléktárában. Egy jó minőségű<br />

polárszűrő akár három blende fényveszteséget okozhat,<br />

az állvány használata a legtöbb esetben indokolt. Így<br />

az sem maradhat ki a készletből, ha a természetet fotózzuk.<br />

Autofókuszos objektívet használó fényképezőgépnél a gyártók<br />

a cirkuláris polárszűrőt ajánlják a lineáris polárszűrővel<br />

szemben, mert ez megzavarhatja az autofókusz- és/vagy a<br />

fénymérési rendszerét a fényképezőgépnek.<br />

A tükröződés – vagy reflexió – egy érdekes fényképezési<br />

módra ad lehetőséget, de sok esetben zavaró és ronthatja a<br />

képminőséget. Egy jó minőségű polarizációs szűrő használatával<br />

kiküszöbölhető, illetve csökkenthető a tükröződés. Sok<br />

Sokan hallottak már a lineár és cirkulár polárszűrőkről, csak<br />

használatukkal, illetve hatásmechanizmusukkal nincsenek teljesen<br />

tisztában. A polár- vagy polarizációs szűrők lényegében<br />

a polarizált (a fényes felületekről visszaverődő s egy síkban rezgő)<br />

fény kioltására hivatottak. A két szűrőfajta között csupán<br />

annyi a különbség, hogy míg a lineáris poláron a szűrőfelületek<br />

egyenes szálirányúak, addig a cirkulárison – nomen est<br />

omen – középről induló körkörös vonalúak. Az eltérő technikai<br />

megoldásra azért van szükség, mert a lineáris szűrő a belső<br />

fénymérővel rendelkező fényképezőgépeknél elméletileg képes<br />

megtéveszteni az autofókuszt vagy magát a fénymérő<br />

rendszert. A végső képre gyakorolt hatásuk ettől függetlenül<br />

azonos. A szűrő feladatát természetesen mi határozzuk meg,<br />

de tudnunk kell, hogy a szűrőhatás a beeső, illetve tükröződő<br />

fény szögének a függvénye. A gyakorlatban elsősorban a<br />

nem fémes felületek hívatlan tükröződésének csökkentésére<br />

használjuk. Hegyi patakokban úszkáló halakat például a<br />

esetben a tárgyak szürkés, homályos, ködös, párás képben<br />

úsznak, ami az ég erős visszatükröződésének eredménye.<br />

Ez a kellemetlen és zavaró tükröződés kiküszöbölhető a polarizációs<br />

szűrő használatával, így a tárgyak eredeti színe<br />

is megjeleníthető, részletgazdag, telített színeket kapunk.<br />

A polarizációs szűrők két félszűrőből állnak, amik egyet alkotnak<br />

úgy, hogy elforgathatóak egymástól. Az elforgatással<br />

lehet szabályozni a szűrő erősségét, hatását. Ahogy a fény<br />

la pos szögben visszaverődik egy áttetsző anyagról, mint<br />

amilyen a vízfelület vagy üveg, megakadályozza, hogy átlássunk<br />

rajtuk. A polarizációs szűrő használatával mélyebbre<br />

láthatunk a vízben vagy az ablaküveg mögé. Tájképek készítői<br />

mélyebb kék eget, fehérebb felhőket, élénkebb füvet<br />

és zöld lombozatot érnek el e szűrő használatával.<br />

fénypolarizálás segítségével könnyedén lencsevégre tudunk<br />

kapni anélkül, hogy a vízfelület tükröződése bezavarna és felülírná<br />

képünket. Nélkülözhetetlen a polárszűrő, ha utazásaink<br />

során csak a busz vagy az autó üvegén át tudjuk a tájat megörökíteni,<br />

ugyanis az ablak üvegének reflexiója is könnyedén<br />

csökkenthető segítségükkel.<br />

A „polár” további általánosan ismert hatása a színtisztaság<br />

fokozása, élénkítése és egyben a kontraszt növelése. Ezen tulajdonságukat<br />

kívánjuk többnyire kihasználni, amikor megvásárlásuk<br />

mellett döntünk. Igen eredményesen használhatjuk<br />

a szűrőt fényes, napos időben, különösen – mint az tesztfotóinkon<br />

is látszik –, ha az égboltot is tudatosan belekomponáljuk<br />

képeinkbe. A polárszűrő nem keverendő össze az ultraviola-szűrővel<br />

és azt nem is helyettesíti. Az újra divatba jött<br />

fekete-fehér fényképezésben fokozni tudjuk az „infrahatást”,<br />

ha a narancssárga vagy a vörös szűrőt együtt használjuk a<br />

polárfilterrel.<br />

Átmenetes ND szűrő<br />

Minden természetfotózás elengedhetetlen kellékei a Cokin<br />

átmenetes szürkeszűrői. Hatásuk nagyban emlékeztet egy<br />

polárszűrőjére, azzal a különbséggel, hogy míg a polár<br />

használatakor a kép egészén csökken az optikába jutó fény<br />

mennyi sége, az átmenetes ND szűrőn lehetőségünk van állítani<br />

a kívánt eredmény eléréséhez.<br />

Segítségükkel kijavítható az ég zavaró kifehéredése, a helyes<br />

szűrőválasztással tökéletesen le tudjuk fedni képeink<br />

túlexponálódó területeit.<br />

Hat különböző filterből választhatunk, annak megfelelően,<br />

milyen mértékben szeretnénk korrigálni fotóinkat: elnevezéseiket<br />

a fullos ND-szűrőktől kapták, így megkülönböztetünk<br />

ND2, ND4 és ND8-as árnyalatút, melyeknél az átmenet a<br />

szűrő egyharmadától indul, s felfelé haladva fokozatosan<br />

szürkülnek mindaddig, míg el nem érik a nevüknek megfelelő<br />

ND értéket. Ezeket főleg táj- és városképeinknél tudjuk<br />

használni, de akár műteremben is jó hasznukat vehetjük, ha<br />

a hátterünket túl világosnak ítéljük.<br />

Választhatunk akár a vízparti fotózáshoz alkotott fullos átmenetes<br />

szürke szűrőt, melynek sötétedése az aljától indul, így a gyakran<br />

kiégő vízfelületet is korrigálni tudjuk vele. Létezik még a light<br />

és a soft változat, amik azokhoz a témákhoz ideálisak, amikor a<br />

kép horizontja magasan a kompozíció tetejéhez kerül, így nem<br />

szükséges akkora részét besötétíteni a képünknek, vagy ha például<br />

egy ág vagy fa lombja adja meg a keretet fényképünkhöz,<br />

de a mögötte átszűrődő eget mégis túl világosnak érezzük.<br />

S mivel a filtereket nagyobb méretűre készítik, mint optikáink<br />

frontlencséit, nem csak dönteni tudjuk a szűrő horizontvonalát,<br />

mint a menetes szűrőknél, hanem eltolhatjuk<br />

a kép teljes vertikális síkja mentén is, így nem létezik olyan<br />

kompozíció, melynek túlexponálódó részein ne tudnánk javítani<br />

egy átmenetes szürke szűrővel.<br />

68 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 69


Tobacco szűrő<br />

A Cokin színezett átmenetes szűrői közül az egyik legkedveltebbek<br />

a Tobacco, azaz dohányszűrők. Kialakításuknak<br />

köszönhetőn nemcsak a kép esetleges expokülönbségeit<br />

tudjuk korrigálni használatukkal, hanem különleges színezettségük<br />

miatt a velük elkészített képek is teljesen<br />

egyedivé válnak. Tobacco filterünkkel képesek vagyunk<br />

az egyszerű naplementéket felélénkíteni, s színárnyalatának<br />

köszönhetően az eget izgalmasabbá, hangulatosabbá<br />

tenni. Az ügyesen alkalmazott dohányszűrő hatásait<br />

észre sem lehet venni fényképeinken, hiszen színárnyalata<br />

nem tér el a természetben is tapasztalható viszonyoktól.<br />

Alkalmazásukkal egyaránt látványos hatásokat érhetünk<br />

el kirándulásaink során készített képeinkkel vagy profi természetfotósként<br />

akár a makró világában is. Öt különböző<br />

erősségüknek köszönhetően minden helyzetre megtalálhatjuk<br />

a nekünk megfelelőt. Színezetük erőssége szerint<br />

megkülönböztetünk gyengébb, T1-es és erősebb, T2-es<br />

filtereket. (A különbség körülbelül egy rekeszérték.) Az<br />

alap T1-es és T2-es filtereken felül létezik: light, soft és full<br />

változat is.<br />

Light: T2-es erősségű lapszűrő, hatása kevésbé intenzív,<br />

így tökéletes, ha fotónk témája a kép felső széléig ér, s csak<br />

ott igényel némi módosítást.<br />

Soft: T2-es erősségű lapszűrő, melynek graduálján gyengítettek,<br />

így bár a lap felétől elindul a tobacco hatás erősödése,<br />

az átmenete mégis lágy marad. Ha a kompozíciónk<br />

azt kívánja, már a kép közepén is tudunk az expozíciókülönbségen<br />

javítani, de az erősebb hatást csak a téma tetején<br />

gyakorolja.<br />

Full: Olyan fényképek elkészítéséhez gyártották, ahol a<br />

kép teljes témája igényel fényerő-kompenzációt. Ilyen lehet<br />

a tengerpart a felvétel horizontja alá nyúló vízfelülettel vagy<br />

a sivatag homokja. Ezeket a fotó alsó szélétől felfelé fokozódó<br />

intenzitással korrigálja a szűrő.<br />

Star Filterek<br />

A Cokin Kreatív filtercsaládjának egyik leglátványosabb<br />

eredményt hozó szűrői a csillagszűrők. Nevüket a velük<br />

létrehozható, csillag alakú csillanásról kapták, s ennek „sugarai”<br />

alapján megkülönböztetünk 2-es, 4-es, 8-as és 16-os<br />

Star Filtert.<br />

Általuk képessé válunk minden direkt fénypontból látványos<br />

csillanásokat varázsolni anélkül, hogy módosítanánk<br />

a kép színeit vagy veszítenénk a fényerőből. Egyaránt alkalmazhatók<br />

analóg vagy digitális fényképezőgépeken – legyen<br />

az kompakt vagy akár profi DSLR –, sőt videokamerákon is.<br />

Tökéletesek esti városképeink felélénkítésére, de koncert-<br />

vagy akár éjszakai sportfelvételeink is sokkal jobban mutatnak,<br />

ha elkészítésükhöz Star Filtert használunk. Tesztképeinken<br />

a négy- és a nyolcágú változat hatásait láthatjuk.<br />

Kép és szöveg: Mélykúti Vilmos<br />

70 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 71


Síparadicsomok<br />

Ha tél, akkor irány Ausztria!<br />

A síelés szerelmesei minden<br />

bizonnyal idén is ezt a<br />

jelmondatot követik, hiszen<br />

nincs ideálisabb hely a sógorok<br />

hófedte hegycsúcsainál.<br />

K arintiában<br />

található Ausztria<br />

tíz legjobb síterületének<br />

egyike, a Nassfeld síparadicsom.<br />

A 110 kilométernyi<br />

sípályának és a 30 modern<br />

felvonónak köszönhetően semmi sem<br />

állhat az élmények útjába. A gyermekek<br />

körében különösen kedveltek az olyan<br />

télisport-eszközök, mint a mini motoros<br />

Ausztriában<br />

hószán vagy a snowtubing, amivel kiépített<br />

pályán csúszkálhatnak az apróságok.<br />

A Nassfeld síparadicsom hatalmas előnye,<br />

hogy a szálláshelyek többsége közvetlenül<br />

a sí pálya mellett található.<br />

Az öt tiroli gleccser – a Kaunertal, a<br />

Pitztal, a Sölden-Ötztal, a Stubai és a<br />

Hintertux – közös síbérlettel, attraktív<br />

csomagokkal és a határtalan síelési élvezet<br />

ígéretével várja a vendégeket a 2008/2009es<br />

téli szezonban. Sehol másutt nincs ilyen<br />

páratlan panoráma, ilyen porhó és ennyire<br />

tiszta levegő. A gleccserek művészi kulisszát<br />

kínálnak, és a tipikusan kék fény a<br />

meredek lejtőkön különleges magaslati élményt<br />

és szinte korlátlan szabadságérzetet<br />

biztosít. És ami fontos: minden gleccsernek<br />

saját, egyéni karaktere van.<br />

Stájerország az idei télen egyedülállóan<br />

sokszínű kínálattal várja az üdülővendégeket,<br />

legyen szó síelésről, a kellemesen<br />

meleg termálvízben való elmerülésről, a<br />

tartomány kínálta kulináris élményekről<br />

vagy az új „Téli álom” ajánlatokról. Ausztria<br />

zöld szíve az adventi időszakban is a<br />

legszebb oldaláról mutatkozik be, hangulatos<br />

és meghitt napokat kínálva a látogatóknak.<br />

Schladmingban már az idei<br />

évben kezdetüket veszik az előkészületek a<br />

2013-as alpesisí-világbajnokságra, az üdülővendégek<br />

mindössze 6 óra alatt megtanulhatják<br />

a sífutás alapjait – nemcsak<br />

72 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 73<br />

Célfotó


a Kreischbergen rendezett 2009-es világbajnokságnak,<br />

hanem a kezdőknek kínált<br />

tanfolyamoknak köszönhetően is.<br />

Igaz, elsőre talán furcsának tűnik, ha<br />

valaki síelés közben mélyen behajlítja<br />

a térdeit, de az ősi síelési technika,<br />

a telemark most újra reneszánszát éli a<br />

Kreischbergen – a profik és a sportággal<br />

ismerkedni szándékozók körében<br />

egyaránt. A januárban induló telemarkvilágbajnokság<br />

alkalmából tanfolyamok<br />

várják az érdeklődőket. Norvégiából kiindulva<br />

a XIX. század elején indult hódító<br />

útjára a különleges, térdhajlítással<br />

kombinált síelési technika, amelynek<br />

köszönhetően sportosan elegáns mozgással<br />

küzdhetőek le a hegyoldalak.<br />

Akárcsak a sífutás esetében, itt is csak<br />

a lábfej elülső részét rögzítik a sílécen,<br />

a sarok szabadon mozoghat. Kanyarodás<br />

közben a síelő a belső lécen mélyen<br />

behajlítja a térdét úgy, hogy a lendület<br />

átvihető legyen az ellenkező irányba<br />

történő kanyarodáshoz. A telemarksíléc<br />

valamivel szélesebb és könnyebb, mint<br />

az alpesi léc, a szükséges felszereléshez<br />

tartozik még egy kényelmes, speciális<br />

cipő, ami kemény műanyagból készül,<br />

de a lábujjaknál található puha redőknek<br />

köszönhetően lehetővé teszi az<br />

egyedi mozgást. L.<br />

74 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 75


Kiteljesedik az alkotás szabadsága<br />

az Olympus E-30 használatával<br />

Az E-30 szó szerint magában hordozza a művészi innovációt. Hat „beépített”<br />

művészi szűrővel – pop art, lágy fókusz, halvány és világos szín, világos<br />

tónus, szemcsés fi lm, lyukkamera hatású – rendelkezik, amelyek mindegyike<br />

különböző beállításokkal hoz létre elképesztő fotografi kus hatásokat.<br />

Ezek elérésére alapesetben speciális objektívet, szűrőt vagy képfeldolgozó<br />

programot igényelne.<br />

A szűrők hatása a 2,7”-os átmérőjű Hyper-<br />

Crys-tal II LCD-monitoron, amely kihajtható és<br />

bármilyen szögbe állítható, ellenőrizhető még<br />

a felvétel elkészítése előtt. Az LCD-re felvitt bevonat<br />

visszaveri a külső fényt, ezért a közvetlen<br />

napfényben szemlélt képek is élesen, az<br />

eddigi kijelzőkhöz képest háromszor nagyobb<br />

kontraszttal jelennek meg, egészen 176 fokos<br />

látószöget lehetővé téve. Integrált „vízmérték”<br />

jelenik meg a keresőben vagy az LCD-n, így<br />

biztosítva, hogy a felvételeken a horizont valóban<br />

vízszintben legyen.<br />

Az új fejlesztésű, 12,3 megapixeles<br />

Live MOS érzékelő és a nagysebességű<br />

True Pic III+ nagysebességű<br />

képfeldolgozó processzor<br />

együttműködése lenyűgöző képminőséget<br />

eredményez – ideális<br />

színmegjelenítéssel és alacsony<br />

zajszinttel. Az érzékelő pormentességéről<br />

a Supersonic Wave<br />

Filter gondoskodik. Mechanikus,<br />

érzékelőeltolásos képstabilizátora<br />

maximálisan öt fényértékben<br />

tudja csökkenti a bemozdulás által<br />

okozott életlenséget.<br />

Mivel a tökéletes felvétel elkészítésének<br />

lehetősége egy szempillantás<br />

alatt elillan, ezért az E-30-at<br />

<strong>szám</strong>os kivételesen gyors funkcióval<br />

ruházták fel. Ezek a villámgyors<br />

autofókusz sebesség, a biaxiális,<br />

11 mezős AF-rendszernek köszönhetően,<br />

öt képkocka/másodperc<br />

sorozatfelvételi sebesség és akár<br />

1/8000 mp zársebesség.<br />

A négyharmados szabványú Olympus<br />

E-rendszer tagjaként a Zuiko<br />

Digital objektívsorozat a halszemtől<br />

a makrón, az ultra-nagylátószögű<br />

objektíveken át egészen<br />

az ultraátfogású zoom modellekig,<br />

kiegészülve <strong>szám</strong>os egyéb<br />

tartozékkal, biztosítja a fotográfus<br />

kreativitásának kiteljesedését.<br />

A sorozatban új a Zuiko Digital<br />

14-54 mm 1:2,8-3,5 II objektív,<br />

amely teljes kontrasztú AF működést<br />

kínál az E-30 fényképezőgéppel<br />

kombinálva. K.<br />

Objektíven<br />

76 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 77


Adagio: Koncert<br />

Kétségtelen, hogy az ország legnépszerűbb musical/cross-over formációja az Adagio.<br />

A három sármos és kivételes hangú opera- és musicalsztár, Homonnay Zsolt<br />

(Fővárosi Operettszínház – a Szépség és a szörnyeteg címszereplője), Nagy Sándor<br />

(Madách Színház – a József és A producerek főszereplője) és Balczó Péter (Grazi és<br />

Debreceni Opera) produkciója mindig elvarázsolja a közönséget. Legújabb DVDjükön<br />

pedig, amely a 2008 májusában a Papp László Budapest Sportarénában<br />

tartott koncertjük anyagát tartalmazza, nemcsak hanggal, hanem képpel is teszik<br />

mindezt. A műsort az eddig megjelent három platinalemezes Adagio-albumok legnagyobb<br />

slágerei alkotják.<br />

Dolhai Attila: Egy szerelem…<br />

A platinalemezes Olasz szerelem című CD után itt a várva várt következő lemez!<br />

Az Operettszínház népszerű musicalsztárja az Egy szerelem története című önálló<br />

albumán ismert romantikus slágereket énekel. Hallható például az albumon a<br />

Hogyan tudnék élni nélküled, amelyet eredetileg Demjén Ferenc adott elő, az Ő<br />

és az Egy darabot a szívemből Máté Pétertől, a Romantika (Zorán), a Változnak az<br />

évszakok Balázs Fecótól és Szécsi Pál egykori nagy slágere, a Két összeillő ember.<br />

Természetesen mindegyik dal vadonatúj hangszerelést kapott.<br />

Valami Amerika 2.: Filmzene<br />

A népszerű magyar vígjáték második részének zenei anyaga a film december 18-i<br />

filmpremierje előtt megjelent. Az album 11+1 dalt tartalmaz, ezek közül a főcímdal,<br />

a Tóth Gabi és Csipa (Hooligans) által előadott duett már hallható a rádiókban,<br />

a videoklipet pedig már vetítik a hazai zenecsatornán, a Viva Televízióban!<br />

A „Valami Amerika még” átütő rádiós slágernek ígérkezik, a 2008-as ősz és tél<br />

talán legnagyobb durranása!<br />

90.9 Jazzy: Jazz Gold<br />

A 90.9 Jazzy új válogatásalbummal jelentkezik az ünnepekre. A Jazz Gold című<br />

lemez ismét a smooth jazz és társműfajainak keresztmetszetét adja 16 dalban.<br />

A hobbi projektként indult, de a listákat azóta meghódító Four80East mellett<br />

a smooth jazz nagyjai: Gerald Albright, Rick Braun & Richard Elliott, Brian<br />

Culbertson dalai adják az alapot. A saját szerzemények mellett olyan klasszikusok<br />

dzsesszátdolgozásait találjuk a lemezen, mint a Knock On Wood, a Somebody<br />

Else’s Guy, a Club Tropicana vagy éppen a Street Life.<br />

Pavarotti: The duets<br />

A 90-es évek jótékonysági koncertjeit láthatjuk-hallhatjuk Luciano Pavarotti és<br />

barátainak előadásában, úgymint Celine Dion, Elton John, Mariah Carey, Bono,<br />

Andrea Bocelli, Lionel Ritchie, Bryan Adams, Frank Sinatra, John Bon Jovi. CD-n<br />

és DVD-n is kapható.<br />

Zene Könyv<br />

Szendi G.: Isten az agyban<br />

A női nem evolúciós megközelítéséről szóló (A nő felemelkedése és tündöklése)<br />

című kötet után a szerző újabb könyve az Isten-élményeket állítja a tudományos<br />

gondolkodás középpontjába. A szerzőt nem foglalkoztatja, vajon a hitmodult Isten<br />

vagy az evolúció építette-e be az emberi agyba, szerinte ez eldönthetetlen világnézeti<br />

kérdés –, hanem a modern agykutatás új irányzatának, a neuroteológiának az<br />

eredményeire koncentrál. Napjaink <strong>szám</strong>os izgalmas kérdését elemzi, úgymint a<br />

halál közeli élményeket, az UFO-elraboltatási élményeket, a kísértetjárta kastélyok<br />

titkait és más paranormális jelenségeket. Csodák mindig voltak, és csodák mindig<br />

lesznek. A csodák olykor az emberben magában rejlenek.<br />

Jaffa Kiadó<br />

Telegdi Ágnes: Csokoládéország<br />

Barnabás, a kedves kis medvebocs különleges csokoládésdobozt kap ajándékba.<br />

Amikor éjjel kinyitja, élete legizgalmasabb kalandjai kezdődnek. A doboz átrepíti<br />

Csokoládéországba, ahol megismerkedik a meseszép táj lakóival és a sok finomsággal,<br />

ami ott készül. Segít epret szüretelni, cukrászdát díszíteni. Ám családja egyre<br />

jobban hiányzik mackónknak. Hogyan jut haza? Kiderül az új, csodaszép fotókkal<br />

díszített könyvből.<br />

Clapton: Az önéletrajz<br />

Eric Clapton több, mint rocksztár: ikon, a rockzene történetének eleven megtestesülése.<br />

A zenészek önreklámozó, kamuzó és felvágós világában a zárkózottságáról<br />

híres zenész most első alkalommal meséli el figyelemre méltó személyes és szakmai<br />

életútját. Meglepő elfogulatlansággal és nyíltsággal meséli el eseménydús és inspiráló<br />

élete történetét ebben a megrendítő és őszinte önéletrajzban. Egy túlélő erőteljesen<br />

megírt története, egy férfié, aki elképesztő démonai ellenére meghódította<br />

a siker csúcsát.<br />

Show Time Kft.<br />

Müller Péter: Varázskő<br />

Akik olvasták Müller Péter korábbi könyveit vagy figyelemmel kísérik publikációit<br />

a Nők Lapja hasábjain, minden bizonnyal tudják, ismét tanulságos és hasznos<br />

olvasmánnyal gazdagodhatnak. Az író ezúttal nem „olvasóknak”, hanem lelki társainak<br />

ír, akiktől azt várja, hogy továbbéljék és szőjék a gondolatait. Derűsen, bölcsen,<br />

élvezetesen mesél, és mindegyik meséjében titkot rejt el. Olyan magot, amely<br />

fává növekedhet. Varázsszavakat tud, amelyek élni segítenek.<br />

Alexandra Kiadó<br />

Celia Hawe: Karcsúsító jóga<br />

Négyhetes hatékony program a testnek, léleknek és szellemnek. Áttörést hoz, mert<br />

véget vet a fogyás-hízás örök körforgásának, általa ismét urai lehetünk testünknek,<br />

táplálkozási szokásainknak, és a súlyunkhoz való viszonyunk is megváltozik. Jógagyakorlatokkal<br />

és receptekkel.<br />

Partvonal<br />

78 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 79


Királyi Borház és Pincemúzeum<br />

Budapest I. kerület, budai Vár, Szent György tér, Nyugati sétány,<br />

<strong>www</strong>.kiralyiborok.com<br />

Magyarország egyetlen reneszánsz pincemúzeuma nemrégiben megnyitotta kapuit<br />

a budai Vár föld alatti világában. Izgalmas időutazásra érkezik, aki ellátogat ide,<br />

hiszen az út hétszáz éves falak, föld alatti kutak, női rituális fürdő, a zsidónegyed<br />

emlékei és történelmi enteriőr – régi budai présházak és kiskocsmák – között vezet<br />

végig. A múzeum Magyarország borkultúráját, annak történetét ismerteti meg a<br />

látogatókkal, de feltárulkoznak hazánk borvidékei, a kézműves hagyományok és<br />

azok eszközei is, valamint a borkultúra mai képviselőivel is megismerkedhetünk.<br />

Az ötödik elem: Te magad légy!<br />

Köő Adrien fotográfus és Lerch Péter grafikus Street Art kiállítása<br />

Megtekinthető <strong>2008.</strong> december 12-től január 1-jéig Budapest belvárosában,<br />

a Liszt Ferenc téren<br />

A különleges kiállítás keretében bemutatott fotókon az öt elemmel kapcsolatos<br />

művészi asszociációk jelennek meg, miközben szerelemben izzó, szabadságban szárnyaló,<br />

a természet ölelésében nyugalmat kereső és találó emberi alakok ragadnak<br />

magukkal a két fiatal művész varázslatos világába. Különlegességként a fotókhoz<br />

ezúttal hangok is társulnak. A city-light keretekbe helyezett speciális hangeffektek<br />

akkor szólalnak meg, ha elmegy mellettük valaki.<br />

Párhuzamos történetek<br />

Kortárs magyar műalkotások az Irokéz Gyűjteményből, 1988–2008<br />

Magyar Nemzeti Galéria<br />

<strong>2008.</strong> október 3<strong>1.</strong>–2009. február <strong>1.</strong><br />

A Magyar Nemzeti Galéria A épületének földszinti és első emeleti tereiben megrendezett<br />

kiállítás a kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb s ugyanakkor<br />

talán egyik legegyedibb arculatú magángyűjteményéről, az Irokéz Gyűjteményről<br />

ad áttekintést. A hagyományos olaj-vászon munkák, grafikák vagy szobrok mellett<br />

digitális printek, installációk és videók is láthatók.<br />

Camera obscura:<br />

kortárs sötét szobák<br />

Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház<br />

<strong>2008.</strong> október 20.–2009. január 4.<br />

A Magyar Fotográfusok Háza a Reneszánsz év 2008 keretében országos Camera<br />

obscura fotópályázatot írt ki, amelynek zsűrizett és díjazott anyagaiból Camera<br />

obscura – kortárs sötét szobák címmel nagyszabású kiállítás nyílt a Mai Manó<br />

Házban. A kiállítás igazi kuriózum, hiszen maga a technikai, a képeket létrehozó<br />

eszközök és eljárások különleges képalkotói hozzáállást, felkészültséget igényelnek<br />

az alkotóktól. A falakon lógó képek a technika adottságaiból következően kivétel<br />

nélkül egy jól átgondolt alkotói folyamat végeredményeként születtek meg, ezért<br />

rendkívül összetett, sokszor filozofikus mélységű és kiemelkedően látványos tárlatot<br />

garantálnak. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy a fotográfiák mellett a képeket<br />

létrehozó instrumentumokat vagy azok fényképét is megmutatják, az eszköz<br />

és a fotográfiák készítésének részletes leírásával.<br />

Kiállítás Színház<br />

József és a színes,<br />

szélesvásznú álomkabát<br />

Tim Rice–Andrew Lloyd Webber<br />

Madách Színház<br />

Rendezte: Szirtes Tamás, Társrendező: Szerednyey Béla<br />

Szereplők: Nagy Sándor, Puskás Péter, Serbán Attila és még sokan mások<br />

Andrew Lloyd Webber műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb<br />

történetén, a József-legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul. Webber<br />

– végül is fittyet hányva a színpad törvényeinek – egymást követő dalok laza szerkezetű<br />

láncolatában meséli el a fiú történetét, akinek kitaszítottsága és felemelkedése a<br />

megbocsátás és a tolerancia nagy példája. A darabot világszerte nagy sikerrel játsszák.<br />

Londonban az idei évadban ismét felújították. Webber melódiái, szellemes stílusváltásai<br />

szórakoztató, ironikus, ugyanakkor katartikus élményt nyújtanak.<br />

Katharina Blum elvesztett<br />

tisztessége<br />

Heinrich Böll<br />

Vígszínház<br />

Rendezte: Hegedűs D. Géza<br />

Szereplők: Börcsök Enikő, Gálffi László, Hegyi Barbara, Rajhona Ádám,<br />

Reviczky Gábor és még sokan mások<br />

Heinrich Böll egyik legsikeresebb regénye a Katharina Blum elvesztett tisztessége,<br />

amely már megjelenésekor világsiker lett. Erőteljes és meghökkentő történet<br />

krimiszálakkal, váratlan fordulatokkal, egy első látásra fellobbanó, nagy szerelem<br />

elmesélésével. A történetet még érdekesebbé teszi Katharina Blum kenyéradó gazdáinak,<br />

egy roppant elegáns elit értelmiségi házaspárnak a vesszőfutása, miközben<br />

bepillanthatunk a társadalomban zajló hatalmi játszmák mögé. Kegyetlen társadalmi<br />

kor- és körkép, minden közönségréteg <strong>szám</strong>ára érdekes és élvezetet nyújtó.<br />

Warrenné mestersége<br />

George Bernard Shaw<br />

Nemzeti Színház<br />

Rendező: Valló Péter<br />

Főszerepben: Udvaros Dorottya, Sipos Vera, Benedek Miklós, Rátóti Zoltán<br />

Kitty Warren magas körökben mozgó, gazdag asszony, aki lányát a legjobb iskolákban<br />

taníttatja. Ám a lány <strong>szám</strong>ára egyszer csak kiderül, hogy anyja Európa-szerte bordélyházakat<br />

tart fenn. Ellene fordul, és elhatározza: saját erejéből fog boldogulni.<br />

Hermelin<br />

Szomory Dezső<br />

Nemzeti Színház<br />

Rendezte: Balikó Tamás<br />

Főszerepben: Stohl András, Schell Judit, Básti Juli, Szarvas József, Benedek Miklós<br />

Századelő, Budapest. Esti premierjére készül Pálfi Tibor, a Vígszínház ünnepelt<br />

házi szerzője, a nők kedvence, a pesti bérház királya. A nagynevű színésznő, Lukács<br />

Antónia kényeztető gondoskodását élvezi, amikor megjelenik egykori szeretője,<br />

Tóth Hermin. „Hermelin” azért jött, hogy pár hónapig Pálfi gondjaira bízza futó<br />

románcukból született hároméves gyermeküket. Pálfi tehetségtelenül, de lelkesen<br />

veti magát az apaságba, csakhogy a váratlan találkozás mindent felkavart…<br />

Összeállította Dódity Gabriella<br />

80 FOTÓTECHNIKA FOTÓTECHNIKA 81


2009.<br />

pályázati feltételeket, és egyben hozzájárulnak, hogy a<br />

rendezők a pályázattal kapcsolatos publikációkban<br />

képeiket téritésmentesen használják.<br />

82 FOTÓTECHNIKA<br />

FOTÓTECHNIKA 83


AZ MTV<br />

REGGELI MŰSORA

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!