letöltése

onkorkep.hu

letöltése

2 0 0 9

4–5. szám

ÖN

K O R

K É P

• tizenkilencedik évfolyam, 180–181. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Esélyek és lehetőségek

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

„A válságkezelő kormánynak

nincs politikai ambíciója” | 3

Válságkezelésről az önkormányzati

rendszer nézőpontjából | 11

Közösen vállalunk némi rosszat,

hogy mindnyájan megmeneküljünk | 15

Elindult

SZENTENDRE

a Skanzen vonat


Az Európai Parlament

tisztségviselői nyílt levélben

a helyi politikusok

segítségét kérik.

Luc Van den Brande, a Régiók

Bizottsága (RB) elnöke az

Európai Parlament elnökével,

Hans-Gert Pötteringgel

arra kéri a helyi és regionális

képviselőket az unióban,

hogy a lakosságot a júniusi

európai parlamenti választásokon

való részvételre ösztönözzék.

Luc Van den Brande és Hans-

Gert Pöttering nyílt levelükben

hangsúlyozzák, milyen fontos

a közelgő szavazás, melyen

június 4. és 7. között 375 millió

választópolgár vesz részt,

közülük 36 millióan első szavazóként.

„A polgárokban tudatosulnia

kell annak, hogy szavazatuk

döntő, mivel ezáltal

saját maguk alakíthatják

európaiként betöltött

sorsukat. Helyi, regionális,

nemzeti vagy európai

választott képviselőkként

miénk a felelősség, hogy

felkeltsük figyelmüket,

tájékoztassuk és mobilizáljuk

őket a lehető legjobb

részvételi arány elérésének

érdekében” – írják.

„A mi közös felelősségünk,

hogy elmagyarázzuk

nekik, hogyan használja az

Európai Parlament konkrétan

a törvényhozó hatalmát,

és ezáltal hogyan gyakorol

közvetlen befolyást a

tagállamok törvényhozásának

60–80 százalékára a

polgárok érdekében.”

A nyílt levéllel az RB gyors

választ ad az Európai Bizottság

alelnökétől, Margot

Wallströmtől az RB februári

plenáris ülésén elhangzott

sürgős segítségkérésre.

Wallström figyelmeztetett

arra, hogy a júniusi európai

választások minden idők

egyik legalacsonyabb részvételi

arányát hozhatják.

A levelet elküldik a Régiók

Bizottsága tagjainak, valamint

minden tagállamban

a helyi és regionális önkormányzatok

tagállami szövetségei

elnökeinek.

A levéllel a helyi és regionális

önkormányzatokat

kívánják biztatni arra, hogy

jobb tájékoztatást nyújtsanak

a polgároknak Európáról,

például RB-tagok, európai

parlamenti képviselők vagy

képviselőjelöltek részvételével

tartott helyi információs

rendezvények, vagy a weboldalukon

létrehozott, európai

választásokról szóló oldalak,

valamint helyi és regionális

kiadványaik révén.

Az RB által rendelkezésre

bocsátott eszközök között

van egy videósorozat, amelyen

az RB tagjai és más regionális

vezetők biztatják szavazóikat

a választásokon való

részvételre.

Hírforrás:

www.cor.europa.eu

2 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


ÁPRILIS–MÁJUS

„A válságkezelő kormánynak

nincs politikai ambíciója”

Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal

április 14-én új kormányfőt

választott a parlament. A vitában

először a leköszönő miniszterelnök,

Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt

beszélt. A fejlesztési miniszterből kormányfővé avanzsált

politikus válságkezelést ígért, és közölte, nincsenek

politikai ambíciói. A szocialisták mellett a szabad demokraták

ígértek a jelöltnek támogatást, de új koalíciót nem

kötöttek az MSZP-vel.

3. oldal

Alakul a válságkezelő kormány

programja. A cím (Válságkezelés

és Bizalomerősítés)

is jelzi, hogy a drasztikusabb javaslatokhoz (Reformszövetség,

Bokros Lajos programja) képest szerényebb és

ezért megvalósíthatóbbnak tűnő célt tűz ki. Úgy tűnik,

hogy – legalábbis verbálisan – a válságkezelés terheinek

a gazdasági szereplők közötti megosztásában is mértéktartóbb.

A program értékelése során a szakmai korrektség

megköveteli annak rögzítését, hogy itt nem a szokásos kormányprogramról

van szó. Az új kormány – saját szóhasználata

szerint – életmentő műtétre szerződött. Ezért az értékelés

akkor korrekt, ha arra a kérdésre keressük a választ,

hogy a műtét után élve maradt beteg felépülését biztosítják-e

a tervezett lépések.

11. oldal

Közösen vállalunk némi rosszat,

hogy mindnyájan megmeneküljünk

„A kormány minden tagja egyetért

abban, hogy védőernyőt kell tartanunk

a legrászorultabbak fölé, a kérdés

csak az, hogy miként lehetséges

ez hat százalékos GDP-csökkenés

mellett. Rettenetesen szűkülő források között kell kötéltáncot

járni.”

15. oldal

ÖNKORNET HÍREK

TARTALOM

Elindult a Skanzen Vonat 2

Hévíz: felújították az Aquamarin Hotelt 2

Megújul a Belváros 2

Lakások jászfényszarui rászorulóknak 2

PARLE MENTI NAPLÓ

„A válságkezelő kormánynak nincs politikai ambíciója” 3

Pazarlás és hiány az önkormányzatoknál? 8

Elutasították 9

Simán átment az első Bajnai-csomag 10

Tiltakoznak a nyugdíjasok 10

Nem értékalapú, de egységes lehet az ingatlanadó 10

KÓ R-KÉP

Válságkezelésről

az önkormányzati rendszer nézőpontjából 11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Közösen vállalunk némi rosszat, hogy mindnyájan

megmeneküljünk 15

Javuló életminőséget

nem szabad szociális jövedelemmel biztosítani 17

Biztonságos, családi háttér nélkül lehet,

de nem érdemes élni 20

Orlando gyermekei 21

Bódis Kriszta – Az esélyegyenlőségért

elkötelezett művész 23

Módszer és modellprogram 24

Sokszor nem veszem észre, hol a határ... 25

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 27

KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások 29

Nyertes önkormányzatok 30

TELEPÜLÉSÜGY

Balatonalmádiban tanácskozott a KÖSZ 14

Fontos az együttgondolkodás 32

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN

Mi lesz veled, Budai Vár? 33

Öten kaptak Ybl Miklós-díjat 33

Átadták a Pro Régió-díjakat 34

Az „ÉV HÁZA” kerestetik! 36

Felhívás 36

XIV. Országos Főépítészi Konferencia 36

Önkormányzati, közéleti hírportál

OLVASSA! www.onkornet.hu

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh

Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Címlapfotó: Móri Gergely • Tervezőszerkesztő:

Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.

Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.hu

Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam

Lapzárta: 2009. május 8.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1)

320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban •

A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai

előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.


HÍREK

Elindult a Skanzen Vonat

ÖNKORMÁNYZATI HÍRPORTÁL • WWW.ONKORNET.HU

A szentendrei Szabadtéri

Néprajzi múzeumban

átadták az európai uniós

támogatással megvalósult

új bejárati épületet

és elindult a múzeum

területén közlekedő

Skanzen Vonat.

A Skanzen Örökség Program

az első az Új Magyarország

Fejlesztési Terv úgynevezett

kiemelt kulturális projektjei

közül, amely már megvalósult

elemeknél tart. A Skanzen

Vonat és a múzeum új bejárati

épülete egyszerre őriz historikus

értékeket és szolgálja ki a

látogatók mindennapos igényeit.

Ez a múzeumfejlesztés

olyan komplex kulturális

intézmény létrehozásához

járul hozzá, amely a magyarországi

népi építészetet és kultúrát,

a XIX. századi iparosodás

nyomán az életmódban

megfigyelhető változásokat

is bemutatja. Az építészek az

új bejárati épület tervezésekor

maximálisan látogatóbarát,

vendégközpontú megoldásokat

vettek figyelembe.

Az épület részét képezi még

egy 3000 m 2 -es kültéri pihenőhely,

valamint egy 600 férőhelyes

parkoló. A Skanzen Vonat

megkönnyíti a nagy területen

való közlekedést, valamint a

bejárati épület és a parkoló a

modern beléptető-rendszerrel

és a kiszolgáló egységeikkel

megteremtik a látogatás

kényelmi feltételeit.

A Skanzen Vonatra külön

kell jegyet váltani, a klasszikus

megjelenésű kéregjegy 400,

illetve 500 forintba kerül, de

nem csak egy utazásra jogosít.

A megváltott jegy a nap

folyamán bármikor, többször

is igénybe vehető, és ha nem

használták a megváltás napján,

az adott naptári évben

később is felhasználható.

A 2,2 km-es vasúti pályát

korabeli sínekből kézi erővel,

manufakturális jelleggel

fektették le, amin a Skanzen

Vonat 15 km/h sebességével

fél óra alatt teszi meg az utat

100 utasával és korhű viseletbe

öltözött személyzetével.

A Skanzen Vonat és mind

az öt megállóhelye, különleges

liftek segítségével, teljesen

akadálymentesített, így

a kerekesszékkel közlekedők

és babakocsis látogatók számára

is elérhető.

Szöveg és fotó:

Móri Gergely

Hévíz: felújították az Aquamarin Hotelt

Hévízen 1,4 hektáros területen helyezkedik el a fürdőváros

egyik legrégebbi, százszázalékosan önkormányzati tulajdonban

lévő szállodája: az Aquamarin Hotel, amelynek „B”

épületét 116 millió forint ráfordításával újították fel. Vértes

Árpád, Hévíz polgármestere avatáskor hangsúlyozta, hogy

a felújítással a jelenlegi 60 százalékos kihasználtság növekedni

fog, ami újabb bevételt jelent.

A 100 szobás gyógyhotelt nyolc évvel ezelőtt vásárolta

meg a helyi önkormányzat. Németh József, a szálló ügyvezetője

elmondta: az Apáti Holz Kft. két hónap alatt, jó minőségben,

határidőre elvégezte a külső homlokzat-szigetelési,

-javítási munkákat, a teraszok festését, az ablakrendszerek

cseréjét, a vizesblokkok és mellékhelyiségek teljes renoválását,

a beltéri nyílászárók festését, a villamos- és vízvezetékek,

szőnyegpadlók, lámpatestek, szobai bútorzat cseréjét.

Mindemellett kicserélték az 56 szoba hűtőszekrényeit és

sötétítő függönyeit, de jutott pénz az elavult tetőszerkezet

modernizálására is.

A zömében belföldi vendégeket fogadó hotel a beruházást

javarészt előnyös hitelből fedezte. Férőhelybővítés a

munkálatokkal nem valósult meg.

Megújul a Belváros. Fontos állomáshoz érkezett az a fővárosi

nagyszabású közterületi fejlesztés, amely során kialakítják a

Belváros új főutcáját. Rogán Antal, a Belváros polgármestere és

dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója

aláírták a projekt támogatási szerződését, amit dr. Steiner

Pál, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

és dr. Rónaszéki László, a Belváros Önkormányzatának jegyzője

ellenjegyeztek.

Lipótváros a Budapesti integrált városfejlesztési program

pályázaton az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott

1 931 050 088 forint összegű támogatást nyerte. Az összesen

5,5 milliárd forintos beruházással az önkormányzat egy élhetőbb,

európaibb Belváros megteremtését tervezi.

A Kecskeméti utca–Egyetem tér–Károlyi Mihály utca–Petőfi Sándor

utca–Bécsi utca–Erzsébet tér–Október 6. utca összekapcsolásával

létrejövő új főutca elsősorban a gyalogos közlekedést szolgálja,

így az említett utcákban jelentősen csökken az autós forgalom.

A teljes szakaszt és a környező kis utcákat új díszburkolattal

és növényekkel látják el, új közvilágítást építenek ki.

Lakások jászfényszarui rászorulóknak. Használaton kívüli

gyógyszertár átépítésével két bérlakás kialakítását tette lehetővé

Jászfényszarun a Holcim Hungária Otthon Alapítvány. A

város önkormányzata 8 985 503 forint saját erő és ezzel az öszszeggel

megegyező alapítványi pályázati keret segítségével

teremtett otthont két hátrányos helyzetben lévő, szociálisan

rászoruló családnak.

„Fontosnak tartjuk, hogy valóban a leginkább rászorulóknak biztosítsuk

a kedvező adottságú lakhatási körülményeket, ezért pályázat

útján választjuk ki a leendő lakókat” – nyilatkozta Győriné dr. Czeglédi

Márta polgármester.

Méretükből adódóan mindkét lakás ideális, kényelmes otthon

lesz, hiszen az egyik 69, míg a másik több mint 94 négyzetméteres.

A Holcim Hungária Otthon Alapítvány segítségével kialakított

otthonok aránya 2008-ban elérte az országosan épült önkormányzati

bérlakások 27,9 százalékát.

2 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENTI NAPLÓ

„A válságkezelő kormánynak

nincs politikai ambíciója”

Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal április 14-

én új kormányfőt választott a parlament. A vitában

először a leköszönő miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc,

majd Bajnai Gordon, miniszterelnök-jelölt beszélt.

A fejlesztési miniszterből kormányfővé avanzsált

politikus válságkezelést ígért, és közölte, nincsenek

politikai ambíciói. A szocialisták mellett a szabad

demokraták ígértek a jelöltnek támogatást, de

új koalíciót nem kötnek az MSZP-vel.

A kudarcokat és sikereket

tekintette át kormányfőként

elmondott utolsó parlamenti

felszólalásában Gyurcsány

Ferenc. Beszédében – tőle

szokatlanul – számos önkritikus

elem is megjelent. A

kudarcokat tekintsük úgy,

hogy azok nyilván sokkal

inkább azokéi, akik vezették

az országot, a teljesítmény

pedig nyilván azoké, akik

lakják az országot – mondta.

Az őszödi beszédre utalva

pedig úgy fogalmazott:

„adós maradtam akkor, amikor

nem tudtam kellő erővel

és talán elegendő őszinteséggel

elfogadtatni és elhitetni,

ha Magyarország csak

vár arra, hogy az élete jobbra

forduljon, akkor a végén

csalódni fog. A csendességgel

és időnként a szembesítés

hiányával illúziót okoztunk,

illúziót okoztam, olyan

álomba ringattuk a választók

sokaságát és talán az országot

is, amely álomból a felébredés

keserű.”

Kormánya sikerének tudta

be viszont az infrastrukturális

fejlesztéseket, s az ország

„európai megbecsülését”.

Kormányfőként Bajnai Gordont

és kabinetjét így ajánlotta

a parlament figyelmébe:

ezt a kormányt támogatni

kell azért, mert azt teszi,

ami az országnak érdeke. Ezt

a kormányt szidalmazni, ellene

indulatot szítani, politikai

békétlenséget kezdeményezni,

nem a kormány, hanem

Magyarország érdekei elleni

vétek.

Kormányfő

politikai ambíció nélkül

Egy év, egy kormány,

egy forint – jelképes öszszegért

vállalom a válságkezelő

kormány vezetését

– ezekkel a szavakkal igyekezett

meggyőzni hallgatóságát

miniszterelnök-jelölti

beszédében Bajnai Gordon

arról, hogy ő csak válságkezelésre

vállalkozik. „Én

nem Lendvai Ildikót, Dávid

Ibolyát, Fodor Gábort vagy

Orbán Viktort szeretném

legyőzni, én csak a válságot;

és nem a hatalmat akarom

megőrizni, hanem a magyar

munkahelyeket” – mondta a

jelölt. Ehhez kérte az ellenzék

segítségét is, mondván,

szorít az idő, s ilyet még nem

csinált a magyar parlament,

de ilyen helyzetben még

nem volt a szabad Magyarország

sem, mint ahogyan

ilyen helyzetben a húszas

évek óta nem volt Európa

sem – érvelt Bajnai. Azt ígérte,

a válságkezelő kormány a

politikától, a pártpolitikától

tartani fogja a három lépés

távolságot, hátsó szándék

nélkül teszi a dolgát: védi a

magyar munkahelyeket, a

forintot és az ország egyensúlyát.

A válságkezelés receptje

Szigorú programja végrehajtásához

– amit akkor a

képviselők még nem ismertek

– stabil támogatást kért.

Ha viszont felpuhítanák az

általa javasoltakat, azonnali

lemondást és előrehozott

választásokat ígért.

A cselekvés mellett érvelve

kijelentette:

minden tétlenséggel vagy

egymás elleni kampányolással

eltöltött, elpazarolt

hét vagy hónap, milliárdokba

és munkahelyek tízezreibe

kerülhet Magyarországon.

Az ajtóm továbbra is nyitva

áll önök előtt – fordult

az ellenzékhez. Nincs az a

személyemet érő támadás,

amely becsukatná velem, a

személyem ugyanis sokadlagos,

az ország érdeke az

első – tette hozzá.

A válságkezelő programról

szólva közölte: az azonnali

válságkezelő lépésekre, az

egyensúly helyreállítására, a

gazdasági növekedés újbóli

beindítására és a bizalom viszszaszerzésének

négyes céljára

épül. A gazdaság ugyanis

jó néhány éve három problémával

néz szembe: többet

költünk, mint amennyit

megtermelünk, gazdaságunk

növekedési képessége alacsony,

nincsen bizalom sem

irántunk, magyarok iránt, sem

nekünk magyaroknak egymás

iránt. A negyedik pedig

maga a 2008 októberében

hozzánk is begyűrűzött pénzügyi

és gazdasági válság.

Feladatként az államháztartási

hiány csökkentését

és az ország pénzügyi függőségének

enyhítését jelölte

meg.

Ehhez csökkenteni kell a

foglalkoztatást terhelő adókat,

növelni kell a munkavállalási

hajlandóságot és

támogatni kell a munkaintenzív

és nagy hozzáadott

értékkel termelő ágazatokat

– adott némi ízelítőt a leendő

program elemeiből.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

3


PARLAMENTI NAPLÓ

A jelölt és szakértői

kormánya

Beszédének második

felében Bajnai Gordon leendő

kormányának tagjait,

kiválasztásuk szempontjait

részletezte. A folytonosságot

Gráf József földművelésügyi,

Szabó Imre környezetvédelmi,

Hiller István

oktatási és kulturális,

Draskovics Tibor igazságügyi,

Szekeres Imre honvédelmi

és Székely Tamás

egészségügyi miniszterek

képviselik. A kulcsfontosságú

pénzügyminiszteri pozícióba

Oszkó Pétert, a Deloitte

nemzetközi könyvvizsgáló

cég vezetőjét jelölte.

Veres János munkáját megköszönve

pedig kijelentette:

az ő megkérdőjelezhetetlen

eredménye a visszanyert

egyensúly, az elmúlt

három év felelős és takarékos

költségvetési gazdálkodása

– ez élénk derültséget

váltott ki a Fidesz és

a KDNP soraiban.

Az új pénzügyminisztertől

a kormányfő azt várja –

mondta –, hogy egyensúlyban

legyen a költségvetés,

ügyeljen az állam takarékos

gazdálkodására, ugyanakkor

új adórendszer kialakításával,

az adózási szabályok

egyszerűsítésével

teremtse meg a gazdaság

növekedésének feltételeit. A

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági

Minisztériumot Vahl

Tamásnak adom át – folytatta

szakértőinek bemutatását.

Néhány nappal később azonban

Vahlnak visszakoznia kellett,

mert kiderült, hogy a Gazdasági

Versenyhivatal korábban

három esetben is kartellvétség

miatt marasztalta el

az akkor általa vezetett SAP

Hungary Kft.-t. Erre a Transparency

International hívta fel

a figyelmet, amelynek egyébként

tanácsadója volt a Bajnai

által megtalált új jelölt: Varga

István, a Shell magyarországi

vállalatának vezetője. A kormány

azonban nélküle alakult

meg, a miniszter később

tette le az esküt.

A közlekedési, hírközlési

és energiaügyi tárcát Hónig

Péter kapta, aki a területen

vállalati menedzserként szerzett

tapasztalatokat. Herczog

László, a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium korábbi

szakállamtitkára lett a tárca

új minisztere. A külügyé

pedig hazánk első uniós biztosa,

Balázs Péter.

Ha takarékosabb államról

beszélünk, akkor nem

hagyhatjuk ki az önkormányzatok

világát sem.

Tudom, hogy az előző szocialista–szabad

demokrata

kormányok többször nekifutottak

az önkormányzati

reformnak, de nem sikerült

megszerezniük az átalakításhoz

szükséges kétharmados

többséget, az ellenzék

támogatását. Én abban

bízom, hogy a válság ebben

is hozhat változást. A válságkezelő

kormány újra megpróbál

e téren egyezséget

kötni az Önkormányzati

Minisztérium új miniszterének,

Varga Zoltán képviselő

úrnak a vezetésével – indokolta

választását Bajnai.

A válságkezelő központként

működő kancellária

élére Molnár Csaba került,

Kiss Péter pedig a társadalompolitikai

egyeztetésért

felel, tárca nélküli miniszterként.

A polgári nemzetbiztonsági

szolgálatokat, szintén

tárca nélküli miniszterként,

Ficsor Ádám, Gyurcsány

korábbi kabinetfőnöke

irányítja. A kutatás-fejlesztésért

felelős miniszteri poszt

megszűnt, a feladatot a gazdasági

tárca vette át. „Kormányom

tagjai közül azok, akik

szakértőként vállalnak felelősséget,

és jómagam is, egy

év múlva egyetlen párt színében

sem indulunk majd

a választáson; nem veszünk

majd részt a politikai vetélkedésben,

nem leszünk vetélytársai

senkinek, és ezt írásba

is adjuk” – ígérte a miniszterelnök-jelölt.

Csökkentett fizetés

Közölte továbbá azt is,

hogy az új kormány tagjai

kinevezésüket követően

15 százalékkal kevesebbet

keresnek majd, mint elődeik.

És ennél nagyobb arányban

csökkentik az állami tulajdonú

vállalatok igazgatósági és

felügyelőbizottsági tagságáért

járó díjazást, mint ahogy

felső korlátot kívánnak szabni

az állami vállalatok vezetői

fizetéseinek is. Ezt követően

további takarékossági

intézkedések következnek

– mondta Bajnai, de a részletekre

nem tért ki.

Magyarországon tovább

már nem járható út a költekezés

elengedése, vagyis a

fogyasztás és a szociális juttatások

hitelből történő fedezése.

Én nem vállalok szerepet

abban, hogy Magyarország

előbb-utóbb uzsorakamatra

kényszerüljön kölcsönt

felvenni.

Számonkért meghurcolás

Bajnai Gordon jelölését

két hétig tartó, már komédiába

hajló kormányfő-

4 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENTI NAPLÓ

keresés előzte meg, a sajtóban

naponta szivárogtak

ki a nevek. Lendvai Ildikó,

az MSZP-frakció vezetője

hozzászólásában a lehetséges

miniszterelnök-jelöltek

meghurcolását, családjuk,

lakásuk fenyegetését,

képük sárga csillag közepén

való megjelentetését

kérte számon. Természetes,

lehet valakinek ellenvéleménye

az új kormány alakulásáról,

annak összetételéről,

sokan gondolhatják

úgy, hogy jobban szeretnének

előrehozott választásokat.

Ez rendben van. De az

nincs rendben, hogy ugyanazok

a közéleti és politikai

szereplők nem ugyanilyen

hangosan mondták ebben

a két hétben:

el a kezekkel a kirekesztést

tiltó alkotmányosságtól!

Tévedés abban bízni,

hogy egy táborba terelve

meg lehet majd szelídíteni

a radikálisokat és az erőszak

híveit”

– vélte Lendvai.

A cikluson belüli kormányváltás

legitimitását, az ellenzéki

támogatás lehetőségét

Orbán Viktor Fidesz-elnök

1993-ban elhangzott parlamenti

beszédének idézetével

támasztotta alá. Antall

József halála után ekkor

Boross Péter vette át a kormányzást.

„Mi nem szavazunk bizalmat

az új kormánynak, de ha

az önök akaratából ez a kormány

hivatalba lép, készek

leszünk az együttműködésre.

Ezzel kívánjuk segíteni

a magyar parlamentáris

demokráciát abban, hogy

rendezetten érkezzünk el a

következő választásokig,

hogy a lehető legkevesebb

szükségtelen teher háramoljék

a következő kormányra.

Az országnak meggyőződésünk

szerint az az érdeke,

hogy a most hivatalba lépő

kormánykoalíció kitölthesse

teljes mandátumát. Politikai

sikerekben ínséges időkben

ez sem kevés” – idézte

Lendvai a Fidesz-elnök szavait.

Végül a szocialisták frakcióvezetője

megköszönte a

kormány munkáját.

Mi is volt 1993-ban?

Antall József nem a ciklus

közepén halt meg, és nem

azért volt szükség a miniszterelnök-váltásra,

mert megbukott

volna egy kormányzati

politika és egy miniszterelnök,

hanem azért, mert

Magyarország első szabadon

választott miniszterelnöke

meghalt gyógyíthatatlan

betegségben; és fél év volt

a választásokig – érvelt Lendvai

Orbán-idézetének értelmezésével

szemben Navracsics

Tibor Fidesz-frakcióvezető.

Amellett pedig – tette

hozzá –, ha Antall József nem

tudta kezelni ezt a gazdasági

válságot, az nem azért volt,

mert rossz kormányzati politikát

folytatott, hanem azért,

mert önök – fordult Navracsics

a szocialista frakció felé

– akkor még Magyar Szocialista

Munkáspárt néven

olyan örökséget hagytak.

A konstruktív bizalmatlansági

indítvány szimbolizálja,

hogy mi az a két dolog, amitől

ma Magyarország kormánya

és támogatói félnek: a választópolgároktól

és a választásoktól.

A Fidesz nevében az

előrehozott választások mellett

tette le voksát.

Beszédében ezt követően

azt próbálta bizonytani, hogy

a számok alapján egyértelmű:

hét év balliberális kormányzati

politikája következményeként

éllovasból sereghajtóvá

váltunk. Példaként

hozta a gazdaság növekedését,

amely 2002-ben, a kormányzás

átadásakor csaknem

4 százalékos volt, most

a hivatalos becslések szerint

pedig 5 százalékos hanyatlás,

s elemzők szerint nem is

állunk meg 7–8 százalékig. Az

államadósság, amely a GDP

arányában 2002-ben 53 százalék

körül volt, jelenleg 73

százalék körül van és tovább

növekszik. A regisztrált álláskeresők

száma, amely 2002-

ben 387 782 fő volt, most 563

885 fő. „A szegénységi olló,

ha zárul, azért van, mert a

középosztály is elszegényedik”

– vélte.

Navracsics élesen bírálta a

baloldalt, amiért – véleménye

szerint – hamis célokra

használja a konstruktív bizalmatlanság

intézményét.

Ráadásul, úgy látják, nincs

szó szakértői kormányról,

csak a „kártyák” újraosztásáról.

Kapott a kritikából Bajnai

Gordon is. „Azt mondja, hogy

önnek nincs politikai ambíciója.

Kiváló! De akkor miért

van itt? Ez ugyanis itt politika;

a közügyek vitája, a közügyekről

folyó vita, a közjóról

folyó vita. Itt olyan embe-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

5


PARLAMENTI NAPLÓ

rek ülnek, akik a közjót akarják

szolgálni” – fordult a kormányfő-jelölthöz.

Majd így

folytatta: ha valaki azt mondja,

hogy nincs politikai ambíciója,

akkor miért töltött el

három évet a Gyurcsány-kormányban?

Miért volt gazdasági

miniszter egy olyan időszakban,

amikor a gazdaságnak

évről évre rosszabbul

ment? – kérdezte Bajnaitól.

KDNP: illegitim

a kormányfő

Semjén Zsolt KDNP-frakcióvezető

– a pártja álláspontjával

megegyező – több mint

500 civil szervezet nyilatkozatát

ismertette. Eszerint néhány

nappal a vitát megelőzően –

egyesek szerint száz, a szervezők

szerint negyedmillió tüntető

– a Hősök terén közfelkiáltással

megvonta a bizalmat

a kisebbségi kormánytól. A

KDNP és a tüntetők nevében

ezért az Országgyűlés azonnali

feloszlatását követelte. Bajnait

alkalmatlannak és méltatlannak

nevezte a tisztségre.

„Alkalmatlan, mert miniszterként

ő az egyik felelőse a

mostani csődnek és a mindent

elborító korrupciónak. És méltatlan,

mert saját frakciótársa

tanúsága szerint is emberéletekért

és nyomorba döntött

családok százaiért felelős.

Ezt az embert Magyarország

miniszterelnöki székébe ültetni

egyszerűen provokáció az

erkölcsi rend ellen” – mondta,

illegitimnek minősítve Bajnai

kormányfői kinevezését.

Döntő az időtényező

Fodor Gábor, az SZDSZ

elnöke arról beszélt, hogy

pártja az előrehozott választásokkal

szemben azért döntött

az MSZP kormányának

támogatása mellett, mert

a válságkezelésben fontos

a gyorsaság. „Ha ezeket a

lépéseket nem tudjuk megtenni,

akkor nem arról vitatkozunk,

hogy lesz-e 13. havi

nyugdíj, hanem arról, hogy

egyáltalán tud-e Magyarország

nyugdíjat fizetni; nem

arról fogunk vitatkozni, hogy

van-e értelme a 13. havi fizetések

fenntartásának a közszférában,

hanem egyáltalán

a kérdés az lesz, hogy az

állam képes lesz-e a közszférában

fizetni” – érvelt a Bajnai-kormány

megválasztása

mellett. Majd önkritikusan

hozzátette: Magyarország

nehéz helyzetben van.

E nehéz helyzetért természetesen

okkal és joggal okolható

az a kormánykoalíció,

amelynek a Szabad Demokraták

Szövetsége is tagja volt,

illetve a kisebbségi kormány,

amely az elmúlt egy évben

kormányzott. Támogatásukért

cserébe három feltételt

szabtak: legyen olyan miniszterelnök-jelölt,

aki a hazai és

a nemzetközi gazdasági környezetben

bizalmat ébreszt;

a kormányban kulcspozíciókban

legyen változás, jöjjenek

szakértők; s végül a kormány

programja reformprogram

legyen, a változás döntően a

Reformszövetség programját

vegye alapul.

Egy év túl sok

csak válságkezelésre

A függetlenként megszólaló

Herényi Károly a Magyar

Demokrata Fórum álláspontját

úgy foglalta össze:

ők az előrehozott választások

hívei, de ezt a többség

úgysem támogatja. Bajnai

miniszterelnök-jelölt elképzeléseit

nem ismerik, viszont

nem akarnak nemmel szavazni,

mert ez azt jelentené,

hogy a jelenlegi kormányt és

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt

kívánják hivatalában

tartani, ezért tartózkodnak

a szavazásnál. Az MDF-esek

szerint azonban egy esztendő

a válságkezelésre túl hosszú

idő, ezzel egy időben olyan

reformoknak kellene indulniuk,

amelyek lehetővé tennék,

hogy a mostanihoz hasonló

válságokat elkerüljük.

Csak stabil többséggel

Bajnai Gordon, miniszterelnök-jelölt

válaszában a

„Miért van itt, ha nincsenek

politikai ambíciói?” kérdésre

a következő választ adta:

nemcsak arról van szó, hogy

ki van hatalomban és miért,

hanem arról is, mire kellene

használni a közhatalmat.

„Azért vagyok itt, mert azt

gondolom, hogy a közös hazánk,

Magyarország ma veszélyben

van. Nem külső ellenség

fenyegeti, hanem a

gazdasági válság, és a soksok

éve elhalasztott alapvető

szembenézés, az önámítás,

amely Magyarországon megspórolta

azokat az alapvető

6 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENTI NAPLÓ

szerkezeti átalakításokat,

amelyekre jó tíz éve, több

mint tíz éve nem került sor

Magyarországon” – mondta

a jelölt. Majd ismét hangsúlyozta,

kormánya legalitását

és legitimitását is a parlamenti

többségnek kell megadnia.

Ennek stabil többségnek

kell lennie, amely kiáll a

határozott és gyors válságkezelő

program mögött. Ellenkező

esetben jönnek az előrehozott

választások.

Személyes támadásokra

reagálva pedig cáfolta,

hogy ő vezette volna a Hajdú-Bét

nevű céget. Annak a

cégnek voltam a vezetője,

amely többségi tulajdonosa

volt ennek a cégnek, mások

mellett – emelte ki.

Fejlesztéspolitikai kormánybiztosként,

majd a fejlesztésekért

felelős miniszterként

arra büszke – mondta

–, hogy Magyarország tevékenysége

idején az első helyre

került az európai országok

között a források lehívásában,

a források kiírásában,

a kiírt pályázati mennyiségben.

„Magyarország nyújtotta

be eddig a legtöbb nagyberuházásra

vonatkozó kérelmet

Brüsszelnek, körülbelül

20-at, ez az összes Brüsszelbe

benyújtott nagyprojektnek

több mint a negyede. Ebből

már ötöt jóváhagytak, többek

között olyan fideszes vezetésű

településeken, mint Debrecenben,

Békéscsabán és

máshol. Magyarország hívott

le elsőként pénzt az Európai

Uniótól ebben a programban,

és az év eleji statisztikák szerint

eddig arányosan számolva

Magyarország hívta le a

legtöbb pénzt. Mint ahogy

az is tény, hogy Magyarországon

több mint 9 ezer elfogadott,

már jóváhagyott beruházás

van, ebből már több

mint 6 ezerrel szerződést is

kötöttünk, és mintegy 1500

beruházás már le is zárult,

átadásra került Magyarországon”

– érvelt munkája mellett

a jelölt.

Önkormányzati hitelekről

Felrótták nekem azt is,

hogy önkormányzati miniszterségem

idején adósodtak

el az önkormányzatok

– érintett egy másik témát

viszontválaszában. Az önkormányzatok

önmagukat

kormányozzák, s a Fidesz–

KDNP volt, amely akadályozta

azt a törvényt, amely szigorítani

próbálta a hitelfelvételi

plafont – fordult a felzúduló

ellenzékhez Bajnai.

„De az önkormányzatok

eladósodásában egyébként

a fideszes vezetésű

önkormányzatok jártak az

élen, és nagyon jelentős hiteleket

vettek fel, egyébként

devizában, amelynek

tartok tőle, meglesz a böjtje”

– fokozta a kormányfőjelölt.

Úgy vélte, nem az ő számlájára

írható, hogy gazdasági

minisztersége alatt jelentősen

nőtt a munkanélküliség.

Magyarország is része

annak a világfolyamatnak,

ahol százezrével, millióval

szűnnek meg munkahelyek.

Miközben az elmúlt időszakban

mintegy 30 ezer munkahely

szűnt meg Magyarországon,

aközben október 1-

je óta 12 ezer új munkahely

létrejöttét tudtuk bejelenteni,

ez mindenképpen csökkenti

a válság súlyosságát, és

ezt egyértelműen sikernek

tartom – jelentette ki. Majd

azzal érvelt: a válságból szívós,

kitartó munkával, átmeneti

lemondással és hosszú

távú gondolkodással lehet

kijönni. „Erre van szüksége

Magyarországnak, és arra,

amit Charles Darwin mondott,

aki 200 éve született:

’Nem azok a fajok élnek túl,

akik a legintelligensebbek,

nem is azok, akik a legerősebbek,

hanem azok, akik leginkább

képesek a változásra.’

Erre a változásra lesz szüksége

a magyar parlamentnek is

a válságkezelés kapcsán, és

erre lesz szüksége Magyarországnak”

– zárta válaszát

a miniszterelnök-jelölt.

A döntés

A konstruktív bizalmatlansági

indítvány elfogadásához

az országgyűlési képviselők

több mint felének, azaz 193

képviselőnek igen szavazatára

volt szükség. Az Országgyűlés

az indítványt 204 igen

szavazattal – szocialista, szabad

demokrata és független

képviselők támogatásával –

nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás

mellett fogadta el.

Nem szavazott a Bajnai

kinevezését ellenző három

szabad demokrata – Gulyás

József, Béki Gabriella és Velkey

Gábor. A tartózkodók a

volt MDF-es, jelenleg független

képviselőkből kerültek ki,

köztük Dávid Ibolya pártelnökkel.

Ezt követően sor

került az ünnepélyes eskütételre

és az esküokmány aláírására.

Bajnai Gordonnak sorrendben

Gyurcsány Ferenc,

majd Kóka János, Fodor

Gábor, Semjén Zsolt, Lendvai

Ildikó, Navracsics Tibor,

végül Dávid Ibolya gratulált.

A köztársasági elnök gratulációjáért

az új miniszterelnöknek

Sólyom László díszpáholyába

kellett fáradnia.

Németh Erika

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

7


PARLAMENTI NAPLÓ

Pazarlás és hiány

az önkormányzatoknál?

Április 20-án a parlamentben napirend előtt letette az

esküt a Bajnai-kormány tizennégy minisztere. A gazdasági

minisztert – Vahl Tamás visszalépésével – a közlekedési

tárca vezetője helyettesítette az új miniszter, Varga

István kinevezéséig. A miniszterek bizottsági meghallgatásánál

említésre méltó esemény volt, hogy a szabad

demokrata Gulyás József tartózkodása miatt Ficsor

Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter

nem kapott bizottsági támogatást. Ennek ellenére

kinevezték. A többiek megkapták a képviselők többségének

támogatását, köztük az önkormányzati minisztérium

élére delegált Varga Zoltán is.

A Bajnai-kormány eskütételét

megelőzően Szili Katalin

felolvasta a kinevezési okiratban

szereplő új miniszterek

nevét, akik a nevüket hallva felálltak,

s a képviselők felé fordulva

fogadták az őket köszöntő

tapsot. A nemzetiszínű zászló

előtti eskütételt a képviselők

felállva hallgatták. Az államfő

április 16-i hatállyal nevezte ki

az új kormányba a minisztereket.

Előtte azonban végig kellett

járniuk az illetékes parlamenti

bizottságokat, ahol terveikről

faggatták őket.

Az önkormányzati tárca

élére delegált Varga Zoltán

az önkormányzati bizottsági

meghallgatásán azt mondta:

olcsóbbá, hatékonyabbá és

átláthatóbbá kívánja tenni

tárcája működését, majd a

sport- és turisztikai bizottság

ülésén közölte azt is: kezdeményezni

fogja az önkormányzati

törvény módosítását.

Ez utóbbi, kétharmados

parlamenti támogatást

igénylő jogszabállyal öszszefüggésben

jelezte: nyitott

minden irányban, mert

– mint mondta – az előtte álló

feladatok nem oldhatók meg

támogatás nélkül. Egy héttel

később viszont már úgy

foglalt állást, hogy a következő

egy évben átfogó önkormányzati

reform nem lehetséges.

Ugyanakkor az önkormányzatok

törvényességi felügyeletét

meg kell oldani.

A válságkezelésből az önkormányzatok

sem maradhatnak

ki

Varga összeférhetetlenség

miatt lemondott a Délalföldi

Regionális Fejlesztési

Tanács elnöki posztjáról, a

Békés megyei önkormányzati

képviselői posztjáról azonban

nem. Utóbbiért járó tiszteletdíjáról

viszont május elsejével

lemondott. Az új miniszter

már bizottsági meghallgatásán

– ahol kinevezését 15:14

arányban támogatták – az

önkormányzatok pazarlásáról

és további lehetséges spórolásról

beszélt. Néhány nappal

később Bajnai Gordon kormányfő

bejelentette: 100 milliárdot

akarnak elvenni a településektől.

A turisztikáért és

a sportért is felelős tárcavezető

bizottsági meghallgatásán

azt hangoztatta: a válságkezelés

„közös érdek”, így szinte

egyetlen terület sem maradhat

ki a válságkezelésből, legfeljebb

a katasztrófavédelem.

Konkrét intézkedésekről azonban

nem beszélt, csak a céljairól,

köztük az önkormányzatok

feladatainak és hatásköreinek

újragondolásáról, a választási

törvény módosításáról, a közigazgatási

hivatalok működésének

biztosításáról.

A „megye vagy régió” kérdéséről

szólva azt hangoztatta:

nem az a kérdés, hogy

minek nevezzük a középszintet,

hanem az, milyen feladatokat

rendeljenek erre

a szintre. Mint fogalmazott,

hatékony, szolgáltató

és együttműködő típusú

önkormányzatokat szeretne.

Beszélt arról is, hogy a

már megítélt panelfelújítási

pályázatokra a pénz megvan,

és kezdeményezni fogja azt

is, hogy a programra legyen

a jövőben is forrás. Kérdésre

válaszolva közölte: ő egyetlen

kispostát sem akar bezárni,

és egyetlen vasútvonalat

sem akar megszüntetni,

őt önkormányzati miniszternek

kérték fel, így ezekben a

kérdésekben nincs lehetősége

dönteni.

Az önkormányzatok törvényességi

felügyeletét ellátó,

többször átszervezett közigazgatási

hivatalok ügyével

kapcsolatban azt mondta:

tisztában van azzal, hogy

a parlament alkotmányos

mulasztásban van, ezért

nyitott minden megoldásra

a kétharmados támogatást

igénylő jogi szabályozás

megteremtése érdekében.

8 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENTI NAPLÓ

Korábban az Alkotmánybíróság

alkotmányellenesnek

találta, hogy a kormány

előbb feles törvényben,

később pedig kormányrendeletben

alakította át a hivatalokat.

Így jelenleg nincs

olyan működő szervezet,

amely az önkormányzatok

törvényességét felügyelné.

A rendőrség minden településen

ott lesz

A rendészeti bizottság –

9 igen szavazattal, 7 Fidesz–

KDNP-s nem és 1 független

tartózkodása mellett – támogatta

Draskovics Tibor igazságügyi

és rendészeti miniszterjelölt

kinevezését. A jelölt

állandó rendőri jelenlétet vagy

rendszeres járőrözést ígért az

ország minden településén ez

év végére. „Nincs pénzügyi

akadálya annak, hogy a rendőrök

oda menjenek, ahova

kell” – hangsúlyozta a testület

pénzügyi helyzetét firtató kérdésekre

válaszolva Draskovics

Tibor. A rendőrség ez évre előirányzott

197 milliárd forintos

büdzséje mintegy 10 százalékkal

emelkedett, így 2009-ben

217 milliárdot költhet a testület.

Ebből ki lehet gazdálkodni

a rendőröknél a megszűnő

13. havi fizetés kompenzációját

is, 180 ezer forintos átlagkeresetig

– érvelt a jelölt. Hozzátette:

a hosszabb szolgálati

idővel rendelkező állomány

számára olyan érdekeltségi,

elismerési rendszert is kidolgoznak,

amely a testületben

maradásra ösztönöz, és nem

a távozásra.

„Nem három, hanem tizenhárom

csapás kell” – utalt a

Fidesz közelmúltban beterjesztett

szigorító javaslatára

a miniszter, aki szerint például

a fegyveres elkövetőket

és az intézkedő rendőrre

támadókat is a jelenleginél

súlyosabb büntetéssel kellene

fenyegetnie a törvénynek.

Ugyanakkor az enyhébb cselekmények

tetteseinél alkalmazni

lehetne a szabadságvesztés

helyett más, alternatív

büntetési nemeket. Az

Országgyűlés alkotmányügyi

bizottságában pedig ügyfélközpontúbb

közigazgatás

megteremtéséről és gyorsabb

perekről beszélt Draskovics.

Elengedhetetlen a szakképzés

és a szakmunkásképzés

becsületének helyreállítása

A Szociális és Munkaügyi

Minisztérium vezetésére

jelölt Herczog László hangsúlyozta:

politikai ambíciói

nincsenek, megbízatását

szolgálatnak tekinti. Legfontosabb

feladatként a munkahelyek

megőrzését jelölte

meg. A leendő miniszter

elengedhetetlennek tartotta

a szakképzés és a szakmunkásképzés

becsületének

helyreállítását, s ennek érdekében

szorosan együtt kíván

működni az oktatási tárcával

és a kamarákkal. Beszámolt

arról a tervről, amelynek

során csaknem tízezer

céget keresnek meg, és felmérik,

hogy mely szakmák

azok, amelyekre szükségük

lesz a következő években.

A kórházi adósságokat az

önkormányzatoknak és a

menedzsmenteknek kell

rendezniük

Rauh Edit szakállamtitkár, Herczog László miniszterjelölt és Korózs Lajos

államtitkár (SZMM) a bizottsági meghallgatáson

Elutasították

Székely Tamás egészségügyi

miniszterjelölt meghallgatásán

a legtöbb képviselő

arra volt kíváncsi, mi lesz a kórházak

adósságállományával,

mi a miniszterjelölt véleménye

a HospInvest körül kialakult

helyzetről. Hangot adtak

annak a véleményüknek is,

hogy a nemrég útjára indított

közmunkaprogram az egészségügy

súlyos létszámhelyzetén

nem fog változtatni. Székely

Tamás szerint az egészségügyben

áprilisban elindult

közmunkaprogramokkal munkához

jutó emberekkel tehermentesíteni

lehet a szakképzett

személyzetet a kórházakban.

A kórházak adósságát

firtató képviselői kérdésre

elmondta, hogy az intézmények

tavalyi adósságállománya

42 milliárd forint volt,

ennek rendezését a fenntartó

önkormányzatoknak és a

kórházi menedzsmentnek

kell megoldania. A HospInvestről

úgy vélekedett: a privatizációs

jogszabályt mindenképpen

módosítani kell,

azonban addig miniszterként

nincs beavatkozási lehetősége,

amíg az ÁNTSZ „azt nem

mondja”, hogy veszélyben a

betegellátás. Hozzátette: arra

sincs miniszterként befolyása,

hogy az önkormányzatok

milyen döntést hoznak az

egyes kórházak működtetéséről.

A miniszter megemlítette,

hogy a HospInvesten kívül és

hozzá hasonlóan kilenc intézmény

kért az Országos Egészségbiztosítási

Pénztártól finanszírozási

előleget.

A képviselők 169 igen szavazattal, 199 ellenében, egy tartózkodással

utasították el az Országgyűlés feloszlásáról szóló, a Fidesz–KDNPfrakciószövetség

által benyújtott javaslat tárgysorozatba vételét

április végén az Országgyűlésben. Elfogadták viszont a Seres Mária

által kezdeményezett, a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás

elrendelésére vonatkozó határozatot. A referendum időpontját

Sólyom László köztársasági elnök tűzi ki. Seres a következő kérdést

fogalmazta meg: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek

csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai

után járhat költségtérítés?”. A kormányzat azonban törvénymódosítással

venné elejét a referendumnak, amelyet májusban nyújtottak

be az Országgyűlésnek.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

9


PARLAMENTI NAPLÓ

Simán átment az első Bajnai-csomag

A parlament május elején

– főként szocialista és szabad

demokrata támogatással –

megszavazta a Bajnai-kormány

megszorító csomagjának

lényegesebb pontjait

a nyugdíjjal és az adóátrendezéssel

kapcsolatban. Így

egyebek között eltörölték a

13. havi nyugdíjat, 65 évre

emelték a nyugdíjkorhatárt,

s 20-ról 25 százalékra nő az

áfa felső kulcsa.

Július 1-jétől az áfát 20-ról

25 százalékra emelik, és 18

százalékos kedvezményes kulcsot

vezetnek be az alapvető

élelmiszerekre – a tejre, tejtermékekre,

kenyérre, pékárukra

– és a távhőre. A Fidesz az

alapvető élelmiszereknél és a

távhőnél 5 százalékos kedvezményes

áfakulcsot javasolt, de

ezeket a módosítókat a Ház

többsége leszavazta. Az adócsomagban

szerepelt még a

táppénz jelenlegi mértékének

tíz százalékos csökkentése.

Idén már második alkalommal

nő – most öt–hat százalékkal

– az üzemanyag, az

alkohol és a cigaretta jövedéki

adója, az utóbbié csak kb.

három százalékkal.

Csökkenő járulék,

változatlan különadó

A személyi jövedelemadó

(szja) alsó sávhatára – a 18 és

36 százalékos adókulcs megmaradása

mellett – a korábbi

elképzeléseknek megfelelően

január 1-jéig visszamenőleg

1,7 millióról 1,9 millió forintra

emelkedik. A magánszemélyek

4 százalékos különadója

továbbra is megmarad. A

munkáltatói járulék a korábbi

terveknek megfelelően július

1-jétől a minimálbér kétszereséig

5 százalékponttal, 32-ről

27 százalékra csökken. A családi

pótlék csak januártól alakul

át adóterhet nem viselő

járandósággá, oly módon,

hogy az a házastársak között

50-50 százalékban megosztható,

az egyedülállók esetében

pedig csak 50 százaléka

számít bele a jövedelembe.

Az eva bevételi határa július

1-jétől 25 millióról 26 millióra

emelkedik. A 2010-es adóváltozások

kikerültek a parlament

előtt lévő adócsomagból,

ezekre külön javaslat

készül, amelyet a kormány

június végéig szeretne elfogadtatni

a parlamenttel.

Tiltakoznak a nyugdíjasok. A Bajnai-kormány nyugdíjjavaslatait tartalmazó

módosító csomag leglényegesebb elemei: a 13. havi nyugdíj

teljes eltörlése. A 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek

be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak

megfelelő összeget – 80 ezer forintot –, ha a gazdasági növekedés eléri

a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetnének, ha a bruttó

hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege

legfeljebb 20 ezer forint lehet. Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis

az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés

3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek

a nyugdíjak.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete kifogásolta, hogy a csaknem 1300 milliárdos

kormányzati megtakarítás fele a nyugdíjasokat érinti.

Nem értékalapú, de egységes lehet

AZ INGATLANADÓ

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot az elmúlt hetekben

az új típusú ingatlanadó bevezetéséről. A kormány tervei

lapzártánkkor még nem jutottak el a parlamentig, a nyilatkozatokból

azonban kikövetkeztethető, hogy értékalapú

adó bevezetéséhez nincsenek meg a feltételek. Valószínű

azonban, hogy a jelenlegi, ingatlanhoz kapcsolódó adókat

egységesítik és kivetésüket kötelezővé teszik.

Általános ingatlanadó bevezetésére

készül a kormány, a

terv azonban még nincs kész

– nyilatkozta a pénzügyminiszter

néhány nappal lapzártánk

előtt. Oszkó Péter azonban

konkrét számot nem mondott

az ingatlanadó mértékéről.

Úgy fogalmazott: „szeretnénk

egy olyan határt, amely érték

alatt a jelenlegi tételes helyi

adókhoz képest nem jelent

majd többletterhet az új, általános,

értékalapú ingatlanadó”.

Ezen értékhatár felett az ingatlanokra

rakódó teher valószínűleg

nagyobb lesz annál, mint

amit most fizetnek utánuk –

utalt a miniszter a sávos ingatlanadó

bevezetésére. Viszont a

bizonytalanságot jelzi, hogy

hozzátette: ez csak terv, lehet,

hogy mégis egykulcsos marad

az ingatlanadó.

Egy-két milliárd kellene

a nyilvántartáshoz

Az értékalapú ingatlanadó

kapcsán számos ingatlanos

szakember és önkormányzati

vezető is figyelmeztetett

arra, hogy annak bevezetéséhez

nincsenek meg a technikai

feltételek. Általános vélemény,

hogy egy ingatlankataszter

létrehozásához legalább

egy-két év kellene,

vagyis az erre épülő, értékalapú

ingatlanadót leghamarabb

2011 januárjától lehetne

bevezetni. A nyilvántartás

létrehozásának költségét

pedig 1-2 milliárd forintra

becsülik.

Más források úgy tudják, a

kormány két lépcsőben tervezi

az új típusú ingatlanadó bevezetését:

első körben egységesítenék

és kötelezővé tennék a

meglévő, ingatlanhoz köthető

adókat – építmény-, telek-,

kommunális, idegenforgalmi

stb. –, s ezt csak jóval később

követné a valódi, értékalapú

adó bevezetése. Annyi valószínű,

hogy az alsó kategóriában

– már ha többsávú lesz

– kevesebb, mint egyszázalékos

lehet az adó.

Perek tömegére

számítanak

Kérdés az is, hogy milyen

alapra vetítenék az adót, hiszen

az Alkotmánybíróság határozata

szerint az adózónak joga

van azt vitatni. Ez különösen

abban az összefüggésben

fontos, hogy az AB korábbi, a

luxusadóval kapcsolatos döntésében

megállapította: az

önkormányzati határozat ellen

lehetővé kell tenni a fellebbezést.

Ennek fényében nincs

különbség luxus- és általános

építményadó között, vagyis

ha valakinek nem tetszik az

adóalap, bármikor a bíróság

elé viheti ingatlanadója ügyét.

Ez pedig perek tömegét vonhatja

maga után.

(N.E.)

10 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KÓR-KÉP

VÁLSÁGKEZELÉSRŐL

az önkormányzati rendszer nézőpontjából

Alakul a válságkezelő kormány programja. A cím

(Válságkezelés és Bizalomerősítés) is jelzi, hogy a

drasztikusabb javaslatokhoz (Reformszövetség,

Bokros Lajos programja) képest szerényebb és

ezért megvalósíthatóbbnak tűnő célt tűz ki. Úgy

tűnik, hogy – legalábbis verbálisan – a válságkezelés

terheinek a gazdasági szereplők közötti megosztásában

is mértéktartóbb. A program értékelése

során a szakmai korrektség megköveteli annak

rögzítését, hogy itt nem a szokásos kormányprogramról

van szó. Az új kormány – saját szóhasználata

szerint – életmentő műtétre szerződött. Ezért az

értékelés akkor korrekt, ha arra a kérdésre keressük

a választ, hogy a műtét után élve maradt beteg

felépülését biztosítják-e a tervezett lépések.

Elemzésünk – bár nem

tekinthet el a gazdaság általánosabb

összefüggéseitől

– döntően az önkormányzati

rendszer működőképessége

szempontjait vizsgálja azt.

Ez a megközelítés azért indokolt,

mert az önkormányzati

rendszer működőképességének

megőrzése az egyre

inkább veszélyben lévő társadalmi

béke fennmaradásának

kulcskérdése. Az álmoskönyvek

azt mondják, hogy ilyen

esetben nem árt, ha tudjuk,

hogy mi a beteg baja. Kezdjük

tehát a diagnózissal!

Miért beteg

a magyar gazdaság?

A program az említett anyagokban

szereplő diagnózisoknál

árnyaltabb, amennyiben,

ha félénken is, de jelzi, hogy a

magyar gazdaságot nem egyszerűen

(saját véleményem

szerint nem is döntően) az

állami deficit és az államadósság

szintje, hanem a döntően

a magánszektor eladósodásából

adódó devizakitettség

fenyegeti. A forint stabilitása

tehát közel sem az államadósság

magas szintje miatt került

veszélybe. Ebből az állításból

az is következik, hogy az ország

külső egyensúlyának stabilizálásához

korántsem elégségesek

a fiskális megszorítások. A

bizalom helyreállítása együtt

kell járjon azzal, hogy a kormány

és a jegybank, valamint

a pénzügyi felügyelet mind

szabályozási, mind felügyelői

tevékenységében csökkentse

a magánszektor szereplőinek

devzizában történő eladósodási

hajlamát. A magas

deviza magánadóság mellett

az államadósság magas szintje

ma azért jelent kritikus kérdést,

mert ezt döntően hazai

megtakarításokból nem lehet

finanszírozni, mint ahogy a

hazai vállalkozói szektor (nem

a transznacionális hálózatokhoz

tartozó enklávé) beruházásait

sem.

Miért nincs elég megtakarítás?

Nagyon leegyszerűsítve

a dolgot azt mondhatjuk

azért, mert a gazdaságnak

a jelenlegi szerkezetben

nincs jövedelemtermelő

képessége.

Ahol számottevő jövedelem

termelődik (a globális

vállalati hálózatok keretében

működő leányvállalatoknál)

ott azt a tulajdonosok (előbbutóbb)

kivonják. A gazdaság

globális munkamegosztáson

kívül eső szegmense keveset

termel, inkább a fogyasztás és

az elosztás infrastruktúráját

biztosítja. Ezt nevezi a szakma

duális gazdaságnak. Ez két

évtized eredménye, a helyzet

megváltoztatása sem lehetséges

néhány év alatt.

A megszorítások során

rendszeresen az elsőszámú

közellenségként szokás felmutatni

a terebélyes (értsd

a GDP magas hányadát újraelosztó)

és a gyenge állam

(romló közszolgáltatások)

jelenségét. A magas állami

újraelosztás kapcsán általában

a jóléti rendszereket

szokták okolni,

kevés szó esik az államadósság

kamatairól, a magánszektor

bevételeit jelentősen

növelő kiadásokról

(PPP-k, kiszervezések, állami

beruházások), még

kevésbé a korrupcióról.

Ez utóbbi óvatos becslések

szerint a GDP 2–3 százalékával

rövidíti meg az

adófizetőket. Megint eltekintve

a részletes érveléstől

jelezzük, hogy az elhízott és

(talán ezért) gyenge államot

valószínűleg nem a plasztikai

sebészet módszereivel

(megszorítások, fűnyíró)

lehet fittebbé tenni, hanem

belső szerkezeti átalakításokkal.

A szerkezeti változások

pedig korszerűbb információs

rendszert, tervezést és

általában kulturáltabb gazdálkodást

követelnek.

A kormányprogram adta

diagnózis – hasonlóan a már

említett programokhoz – nem

vesz tudomást arról, hogy

Magyarország válsága nem

egyszerűen gazdasági, hanem

társadalmi válság.

A gazdaság rossz teljesítményének

alapvető oka,

hogy az 1990-től követett

kapitalizmusmodell a biztos

leszakadás és nem a

lehetséges felzárkózás irányába

viszi az országot.

Erre a mostani gazdasági

válság „csak” rárakódik, az

ország pechje, hogy a modell

zsákutcás jellege éppen e válsággal

egy időben vált nyilvánvalóvá.

Úgy is fogalmazhatunk,

hogy itt egy ikerválságról

van szó. A válság komplexitása

megmutatkozik a politikai

rendszer, az állam működésében

éppúgy, mint mindennapi

életünk sok apró jelében.

Ebből az következik, hogy a

válságkezelés nem szűk gazdaságpolitikai

feladat, ahol a

kedvezőtlen társadalmi mellékhatások

ellensúlyozása a

járulékos feladat, hanem a

rossz intézményi berendezkedés

korrekciójának „mel-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

11


KÓR-KÉP

lékhatásaként” válhat egészségesebbé

a gazdaság is. Ez

annál inkább időszerű, mert

a modellváltásra reális esélyt

a világgazdasági válság kijózanító

hatása mellett a rendelkezésünkre

álló EU-források a

tervezettől eltérő felhasználása

ad. A válságkezelés tehát

– az életmentő műtét mellett

– az intézményépítés azonnali

elkezdését is feltételezi.

A javasolt terápiáról

Nem vitatható, hogy a nemzetközi

piacokat (értsd a

magyar értékpapírok és

nem csak az állampapírok

vásárlóit) és a nemzetközi

szervezeteket (az Európai

Bizottságot és az IMF-et)

meg kell nyugtatni.

A program ezt a célt vélhetően

eléri, tehát a beteg

gazdaság oxigénellátottsága

biztosítottnak látszik. Azt

is világosan kell látni, hogy

a magyar gazdaság és társadalom

„ikerválságát” hosszú

évek jó irányú építkezésével

lehet felszámolni. Az eddig

követett, és nem a felzárkózáshoz

vezető úthoz minden

eddigi kormány hozzátette

a magáét. A kárpótlás,

a nagyprivatizációk, a nagyvonalú

belső gazdaságélénkítő

támogatások, a teljesítménykövetelmények

nélküli

közszolgálati béremelések,

a populista politikai verseny

mind mind a mai helyzethez

vezető út egy-egy állomása.

A helyzet megfordításához

új típusú állami szerepvállalásra,

a piac mindent megold

illúziójával való leszámolásra

van szükség.

A gazdaságtörténet azt mutatja,

hogy a sikeres gazdasági

felzárkózások aktív

állami szerkezetpolitika

és kordában tartott

társadalmi egyenlőtlenségek

körülményei között

mentek végbe.

A Bajnai-kormány programjának

mindenképpen pozitív vonása,

hogy egyfelől a foglalkoztatást

központi kérdésként kezeli,

másfelől – legalábbis jelszószerűen

– számos szerkezetpolitikai

célt fogalmaz meg. Az ágazati

stratégia kifejezés alkalmazása

– önmagában is – nóvum,

a korábbi két évtized szakmai

közhangulatához képest. Ezek

a részek egyelőre azonban jókívánságszerűek,

megalapozottságukat

megítélni ezen állapotukban

nem lehet.

Nem hiszem, hogy itt és most

e téren többet lehetett

volna mondani, de azért

némi kételyeim vannak

azzal kapcsolatosan, hogy

ezek önmagukban a tényleges

változások elindítói lehetnek. A

kétség egyik oka, hogy a foglalkoztatás

vonatkozásában

az anyag még mindig annak

a leegyszerűsített nézetnek a

rabja, hogy „ha csökkentem

az adókat, közterheket, abból

munkahelymegtartás és/vagy

foglalkoztatásnövekedés jön

ki”. Nem kétlem, hogy lehet

olyan példákat mutatni, ahol

az üzembezárási pontot meg

tudják változtatni a tervezett

közteher-intézkedések. Azt

azonban számos hazai kutatás

bizonyította, hogy a kirívóan

magas aktív korú inaktív

mai állapotában, a mai szerkezetben

egyszerűen nem foglalkoztatható.

Ráadásul a nemzetközi

irodalom sem szolgál

bizonyítékokkal abban a

vonatkozásban, hogy a versenyképesség

és az adóterhelés

önmagukban összefüggnének.

A csökkentem az adót,

nő a versenyképesség olyan

babonának számít, mint pl.,

hogy a margarin egészségesebb

a vajnál. A helyzet megváltoztatásához

jóval erőteljesebb

intézkedések szükségesek.

Fontos volna az oktatásképzés

megerősítése, a foglalkoztatható

rétegek aktivizálása,

illetve a munka világából

kiszorult rétegek megnyugtató

szociális kezelése. 1 Most

úgy tűnik, hogy ezen összetett

feladatok jelentős részét

az önkormányzati rendszernek

nevezett konfliktuskonténerbe

helyezte az előző és

a mostani kormány.

A programban szereplő vállalkozási

támogatási rendszer

helyett, amelyben a vissza nem

térítendő támogatások viszik a

prímet, olyan megoldásokra

volna szükség, amelyek mind

a források jobb hatásfokát (támogatás

multiplikáció növekedése),

mind a kedvezményezett

jobb ösztönzését és – ne szégyelljük

kimondani – erősebb

kontrollját biztosítják. Ezen mindenképpen

érdemes elgondolkodni,

különben a „vidd a pénzt

és fuss” effektus lép be.

Jó irány a vagyoni adók szerepének

erősítése.

Érthetetlen, hogy eme kézenfekvő

közteherviselési lehetőséget

miért nem az egyszerűbb

1 Lásd a munkaügyi miniszterrel készült

intejút a 15. oldalon

megoldásokkal kezdve vezetik

be. Ilyen lehetne az szja-ból leírható

értékalapú gépjárműadó

kivetése, amelynek számos előnye

volna és lényegesen javítana

a közteherviselés kiegyensúlyozottságán.

Az általános értékalapú

ingatlanadó bevezetésére tett

ígéret üdvözlendő, de az ördög

a részletekben van. Igen lényeges

kérdés, hogy ez központi

vagy helyi adó lesz-e? Hogyan

illeszkedik a jövedelemadóztatás

rendszerébe? Milyen értékelési

és adóigazgatási eljárásokat

alkalmaznak? Magam

szkeptikus vagyok, hogy ez

2010 elejétől ésszerűen, átgondoltan

megvalósítható.

A megyei illetékhivatalok

megszüntetése súlyos

hiba volt,

hiszen ezzel az adónem kézenfekvő

igazgatási bázisa rendült

meg. Túlzottnak tűnik az a

bevételi elvárás, amelyet ehhez

az adónemhez fűznek. Nem

világos a tervezet viszonya

a meglévő helyi ingatlanadónemhez

sem. Az adórendszer

foltozgatása, az önkormányzati

támogatások beígért csökkentése

rossz üzenet abban a

vonatkozásban, hogy tovább

erősíti az állam által közvetlenül

befolyásolható gazdasági

környezet bizonytalanságát a

gazdasági alkotmányosságot.

A több, mint 20 éve tartó állami

magatartás hosszú időre

vési az érintett szereplők zsigereibe

a máról-holnapra tervezés

reflexét. Önmagában fontos

fejlemény volna, ha a közteherviselés

egész rendszere

transzparens és kiszámítható

volna.

12 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KÓR-KÉP

Amikor az állam a bizonytalanság

egyik legnagyobb

forrása, ott baj van.

A válságkezelő programból

hiányzik a gazdaság és a

társadalom bizalmának viszszaszerzésére

irányuló törekvés.

Ezt érdemben a közteherviseléssel

kapcsolatos koherens

koncepció benyújtásával

kellene kezdeni.

A kétségeim másik forrása

a korrupció visszaszorítására

kitűzött cél megvalósításával

kapcsolatos. A cél üdvözlendő

csak azt nem értem,

hogy miért nem kezd legalább

ez a kormány ahhoz,

hogy a korrupció csökkentését

intézményesen biztosítani

tudó államháztartási

információs rendszert végre

gatyába rázza. Én egyetlen

reformprogramot, kormányt

és kormányprogramot nem

tudok komolyan venni addig,

amíg ezt a lépést nem teszi

meg. Az információ, az információk

adekvátsága minden

ésszerű gazdálkodási döntés

alfája és ómegája. Meg

kellene végre csinálni azt az

országismereti adatközművet

(OAK) 2 , amely azt biztosíthatná,

hogy a mindenkori

kormányok ne vakrepülészszerűen

kormányozzanak.

Ilyen jellegű projektre is számos

javaslat született már.

Mi vár az önkormányzati

szektorra,

és mit lehetne tenni?

Az önkormányzati szektor magyar bankrendszerrel

szembeni pozíciója

Érthetetlen, hogy a hazai

gazdaság és társadalom működése

szempontjából kulcsterületnek

tekinthető önkormányzati

szektor ilyen kevés figyelmet

kapott a programban, ami

pedig benne van, azt jobb lett

volna nem leírni. Egészen elképesztő,

hogy a válságkezelő

program összeállítói mennyire

nem hasznosítják az elmúlt

évtized kutatási eredményeit

és javaslatait. Az államreform

kulcskérdése az önkormányzati

rendszer, amiről tudjuk, hogy

kétharmados ügy. Ugyanakkor

számos olyan nem kétharmados

ügy van, amely

jelentős mértékben javíthatna

az önkormányzati rendszer

381,8

345,7 369,2

337 346,9

241,5

356,9

197,5 219,3

211,3 251,9

148,3

249,9 219,6

144

255,6

115,1

182,4

175,2

90,7 124,4

82,5

73,1

57,6

104,2 67,2 69,5 8,4 24,9

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007 2008 2008

félév

félév

-90,1 -135,6

Az önkormányzati szektor betétei Az önkormányzati szektor hitelei

Az önkormányzati szektor bankrendszerrel szembeni hitelező pozíciója

A magyar önkormányzatok bevételeinek reálértéke 2004–2007 között

(előző év=100,0)

Megnevezés 2004 2005 2006 2007

Önkormányzati árindex 105,0 106,4 104,0 105,2

Fogyasztói árindex 106,8 103,6 103,9 108.0

Állami működési támogatások 100,0 106,7 92,8 103,6

Nominális változás 108,0 107,0 93,0 104,0

Reálérték (önkormányzati árindex alapján számolva) 103,0 100,6 89,0 98,8

Reálérték (CPI) 101,4 102,4 89,0 96,0

Összes GFS-bevétel 100,0 108,1 105,6 100,9

Nominális változás 107,0 108,0 106,0 101,0

Reálérték (önkormányzati árindex alapján számolva) 102,0 101,6 102,0 95,8

Reálérték (CPI) 100,4 104,4 102,0 93,0

Megjegyzés: Az önkormányzati bevételek reálértékét kétféle módon kalkuláltuk. Egyfelől a fogyasztói árindexszel (CPI). Másrészt

egy sajátos (az önkormányzati szektor fogyasztói kosarán alapuló) önkormányzati árindexszel. Ez utóbbiról ld. ÁSZKUT: Pénzügyi

kockázatok az önkormányzati rendszerben. 2009. március, www.asz.hu

419,5

Forrás: A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján

* a pozitív előjel azt mutatja, hogy a bankok számára az önkormányzati szektor nettó forrás biztosító.

522,1

működésén, és kezelni tudná

a szektorban összpontosuló

pénzügyi kockázatokat. Ezekre

éppen az EU-s források más

filozófiájú felhasználása jelenthetne

lehetőséget, hiszen az

ÚMFT operatív programok

bőven költenek kormányzati

(önkormányzati) szervezetfejlesztésre,

csak nem jól. Ki

kellene és lehetne építeni az

OAK-ot, meg lehetne teremteni

a választott tisztségviselők

és a köztisztviselők egységes

képzési rendszerét. Egy újtípusú

önkormányzati kincstár

felállításával javítanánk az

önkormányzatok finanszírozási

helyzetén (és nem mellesleg

az államadósság menedzselés

is olcsóbb lehetne). Ezt

mutatja a 13. oldalon lévő alsó

ábra, amelyből látszik, hogy

amennyiben az önkormányzatok

szabad pénzei az államadósságot

finanszíroznák,

akkor lényegesen csökkenne

az államra nehezedő nyomás,

és „mellesleg” az önkormány-

2 Lásd ÖN-KOR-KÉP 2009. márciusi

száma, 8. oldal

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

13


KÓR-KÉP

zatok e betétekért a kincstárjegy

hozamához közeli kamatot

kaphatnának.

Az önkormányzati kincstár

megteremtené a feltételeit

annak is, hogy a települések

önkormányzáshoz

való jogainak sérelme nélkül

csökkenjen érdemben

a hivatalok száma.

Az önkormányzati beruházások

helyi szükségletekhez

igazítása érdekében meg kellene

végre erősíteni az önkormányzati

hitelgarancia-rendszert.

Ez nemcsak azt biztosítaná,

hogy a helyi igényeket

kielégítő, „mellesleg” pénzügyileg

fenntartható és nem

a pályázati célokat öncélúan

követő projektek szülessenek,

hanem azt is, hogy lényegesen

javuljon a szektor pénzügyi

fegyelme és ezzel hitelképessége.

A garanciarendszer

forrását az önkormányzati

szektornak szánt EU-s források

egy része biztosíthatja, olyanok,

amelyeket fölösleges és

később súlyos további kiadásokat

generáló projektekbe

ölnénk. A kötelező önkormányzati

feladatokhoz járó

állami hozzájárulások újabb

csökkentése helyett egy jóval

egyszerűbb és átláthatóbb

forrásszabályozási rendszer

is komoly előrelépés volna.

Megrendelő

A várható megszorítások kapcsán

jó volna, ha arra is figyelnének

a fiskális döntéshozók,

hogy az önkormányzatok

bevételeire számos tényező

hatást gyakorol. Gondoljunk

a helyi iparűzési adóbevételek,

illetékek, vagyonhasznosítási

bevételek borítékolható

csökkenésére!

Az államilag szabályozott önkormányzati

források reálértéke

a növekvő feladatok

mellett az utóbbi

években csökkent. Ez jelentős

önkormányzati körben

a működőképesség

határán van. E reálértéket

a tervezett áfaemelés már

idén csökkenti. Gondoljunk

a benyújtott pályázatok

pénzügyi terveiben

kalkulált 20 százalékos áfára,

illetve a forintárfolyamingadozás

e pénzügyi tervekre

gyakorolt egyéb hatásaira!

Az önkormányzati rendszer

működőképességének megőrzése

fontos érték és feltétel a

mostani „ikerválság” kezelésében.

Egy, a mainál lényegesen

jobban működő önkormányzati

rendszer a modernizáció

útjára törekvő Magyarország

számára elengedhetetlen.

Dr. Vígvári András

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban.

Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség

Számlázási cím: ...........................................................................................

Szállítási cím: ................................................................................................

Kelt: ..............................., 2009. .....................................................................

.................................................................

Aláírás

LAPZÁRTA UTÁN

Május 13-án tartotta tavaszi

közgyűlését a Községek,

Kistelepülések és Kistérségek

Országos Önkormányzati

Szövetsége. A fórumon

rész vett Jauernik István, az

Önkormányzati Minisztérium

államtitkára, aki nem

volt könnyű helyzetben a

kormány eddig bejelentett és

a közeljövőben várható intézkedései

miatt, ugyanis ezek

az intézkedések jelentős mértékben

hátrányosan is érinthetik

az önkormányzatokat.

Az államtitkár már a bevezetőjében

igyekezett megnyugtatni

a polgármestereket, hogy idén

a központi költségvetésből tervezett

juttatások nem változnak, a

kormány nem tervezi a költségvetés

módosítását. A fejlesztésekre

vonatkozóan már nem tudott

ilyen megnyugtató módon nyilatkozni.

A kormány tisztában

van azzal, hogy a július elsejétől

tervezett áfaemelés a korábban

megkötött szerződéseknél hátrányt

jelent, és ez nehéz helyzetbe

hozhatja az önkormányzatokat.

Mivel minden szerződés egyedi,

ezért szerződésmódosítások esetén

az egyedi szempontokat kell

figyelembe venni. Korábban egy

sajtótájékoztatón Varga Zoltán

önkormányzati miniszter erről a

témáról úgy nyilatkozott, hogy a

tervezett áfaemelés igazából nem

nagyon befolyásolja a fejlesztéseket,

mert a projektek tervezésekor

tartalékot is kellett képezni,

ez többségében fedezheti a különbözetet.

Akkor az önkormányzati

miniszter is azt erősítette, hogy

a források pótlására csak igazolt

és indokolt esetben kerülhet sor

(például importtartalom).

A tervezett ingatlanadó bevezetésének

említése élénk érdeklődést

váltott ki a polgármesterek

körében. Annak indokoltságát többen

vitatták. Az államtitkár azt

hangsúlyozta, hogy a kérdés még

korántsem dőlt el – az ingatlanadó

bevezetéséből származó 110–

120 milliárdból nem a költségvetést

akarják kiigazítani –, de ha

mégis bevezetik, annak az a célja,

hogy egy igazságosabb adótehervállalás

legyen a munkavállalók

részéről. A jelenlegi terv szerint

az adófizetők a személyi jövedelemadó

csökkenéséből fedeznék az

ingatlanadó befizetését. A bedőlt

lakáshitelekkel kapcsolatosan a

kormány azt szorgalmazná, hogy

az önkormányzatok elővásárlási

jogukkal élve vegyék meg ezeket a

lakásokat és önkormányzati bérlakás

formájában hasznosítsák. Erre

lehetőséget biztosít a Magyar Fejlesztési

Bank önkormányzatoknak

szóló kedvezményes hitelkerete. Jó

példaként említette a nyíregyházi

önkormányzat már megvalósult

gyakorlatát.

Az önkormányzati rendszer

átalakításánál Jauernik István

hangsúlyozta, hogy ő az egy

település egy önkormányzat híve,

azzal a kitétellel, hogy a középszintet

meg kell erősíteni. Kerülte

a megye és a régió megnevezését, ő

inkább a járási szintű önkormányzati

rendszer kialakításának volna

a híve, olyannak, amely 400–500

„járásból” állna. Csy-kó

(Forrás: onkornet.hu)

14 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


ÖN

K O R

K É P

Tudni, hogy mi a helyes, és nem aképpen cselekedni,

a legnagyobb gyávaság.

(KONFUCIUS)

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. április–május

MELLÉKLET

Közösen vállalunk némi rosszat,

hogy mindnyájan megmeneküljünk

Beszélgetés dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszterrel

„A kormány minden tagja egyetért

abban, hogy védőernyőt kell tartanunk

a legrászorultabbak fölé, a

kérdés csak az, hogy miként lehetséges

ez hat százalékos GDP-csökkenés

mellett. Rettenetesen szűkülő

források között kifeszített kötélen

kell táncot járni.”

– Folytatja az Út a munkához programot?

Netán tervez változtatásokat?

– Mindenképpen folytatni szeretném.

A változtatásról még korai

nyilatkozni. A minisztérium minden

programot folyamatosan monitoroz,

elemez. Akkor avatkozom be,

ha a visszajelzések alapján ez indokolt.

Most például romaszervezetek

jelentkeztek, hogy változtatni

kellene a közmunkaprogramon, de

még nem mondtak konkrétumokat.

Hogy a közfoglalkoztatásnak

helye legyen a foglalkoztatáspolitikában,

azt egyértelműen támogatom.

Ne legyen félreértés, nem azt

gondolom, hogy ez generális megoldás,

de azt igen, hogy ez egy fontos

elem azokon a településeken,

ahol kevés a munkalehetőség, nincsen

ipar, illetve főleg olyan munkavállalók

vannak, akik nem rendelkeznek

szakképzettséggel.

– Ahogy én hallom, a lakosságnak

tetszik ez a program. Azoknak is,

akik dolgoznak, és azok többségének

is, akik enélkül munkanélküliek

lennének.

– Pontosan ez a program lényege.

Azt persze hozzá kell tennem, hogy

mindenkinek lehetőleg olyan munkát

kell ajánlani, ami a képzettségének

(vagy képzetlenségének), végzettségének

megfelelő. Nem véletlen

az elnevezés: Út a munkához. A

munka világába belépni korántsem

egyszerű. Aki alapvető készségekkel

sem rendelkezik, mondhatni funkcionális

analfabéta, annak képzési programokat

is biztosítani kell. Például azért,

hogy megismerje az alapvető jogait,

hogy megértsen egy munkaszerződést,

miáltal kevésbé lesz kiszolgáltatott.

– Hogyan szeretne gondoskodni

a képzett emberekről, akiknek veszélyben

van a munkahelye?

– Miután a források szűkösek, a

munkahelyvédő programokkal alapvetően

a gazdaságos munkahelyeket

kell megcélozni. A cél az, hogy a munkáltatónak

megérje megtartani a dolgozóit.

Sajnos a munkáltatók – támogatás

reményében – olykor kissé dramatizálják

a helyzetüket, ami nehezíti

a források elosztását. Rövid idő alatt

nehéz kideríteni, ki a valóban rászorult.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha

a munkáltató perspektívában gondolkozik,

nem lehet érdeke, hogy olyan

szakembereket bocsásson el, akikre

a válság elmúltával ismét szüksége

lehet. Következésképpen azt gondolom,

hogy sokat segíthetnek a munkaidő

rugalmasabb beosztására irányuló

szabályok. Most például a parlament

előtt van egy – a munkaidőt

érintő – törvényjavaslat, amit minden

parlamenti párt támogat. Ez a

gyakorlatban úgy nézne ki, hogy, aki

most, a szűkülő válság miatt 38 órában

foglalkoztatja a dolgozóit, az a

következő évben, amikor fellendül a

kereslet, 42 órás munkahetet alkalmazhat.

Ennek a szabálynak van egy

felső határa, a 44 óra. Ez nem léphető

túl. Tehát, ha valaki mondjuk a 40 órát

leviszi 30-ra, a következő évben nem

emelheti 50-re, hanem csak maximum

44-re. És ha erről megállapodnak a

munkavállalóval, a bérük sem változik

(sem a rövidebb, sem a hosszabb

idejű munkahéten). További lehetőség

az úgynevezett 4+1-es program:

négynapos munkahét mellett azon a

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május 15


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

napon, amikor a munkavállaló nem

dolgozik, olyan képzést kapjon, ami

bővíti ismereteit.

– Mit szólnak a szakszervezetek a rövidített

munkaidőhöz?

– Ez a program most indult el, így

eredményről még nem tudok beszámolni,

de hallom, hogy némely szakszervezet,

már elfogadta, de olyan is

van, például a Vasas Szakszervezet,

amelyik nem egyezett bele, ami nyilvánvalóan

elbocsátásokat eredményezhet.

Ez egy nagyon reális konfliktus.

Én személy szerint úgy gondolom,

hogy átmenetileg egy rövidebb

munkaidő és némi keresetveszteség

még mindig jobb, mint

az, hogy elbocsátásokra kerüljön

sor. És valószínűleg nem vezetnek

célra az egyéni túlélési stratégiák

sem, sokkal inkább a közös fellépés,

a megegyezés. Közösen vállalunk

némi rosszat, hogy mindnyájan megmeneküljünk.

– Visszatérve még az Út a munkához

programhoz, mit szól ahhoz, hogy

egy somogy megyei önkormányzat

nem ad segélyt azoknak, akik dohányoznak,

isznak vagy kávéznak?

– Korábban nem hallottam erről. Ez

nem jogszerű, ahogy az Alkotmánybíróság

is kimondta.

– Ez az eset felveti azt a kérdést,

hogy a minisztérium tudja-e ellenőrizni

a támogatások elosztását?

– Azt igen, hogy a pénzeket jogszerűen

használják-e fel, de egy helyi

rendeletet mi nem bírálhatunk felül.

Márpedig az imént említett esetben

erről van szó. Gyakorta fordulnak hozzánk,

hogy döntsünk egy-egy jogértelmezési

vitában, ám ilyenkor csak

annyit tehetünk, hogy elmagyarázzuk,

mit tartalmaz a jogszabály, de

minden levél végére odaírjuk, hogy

az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata

értelmében a minisztérium

jogértelmezést nem adhat ki, és nem

állíthatja egy konkrét esetről, hogy

jogellenes. Erről ugyanis csak a bíróság

dönthet.

– Ön azon ritka szakemberek egyike,

aki a rendszerváltás óta – különböző

kormányok alatt – az államapparátusban

dolgozik. A leghosszabb időt

a jelenlegi minisztériumban töltötte

el. A hivatal neve és tevékenységi

köre ugyan párszor változott, de ön

maradt. Most az első ember, van-e

olyan elképzelése, amit eddig nem

sikerült megvalósítania?

– A Munka Törvénykönyve átfogó

felülvizsgálata, amit mindig úgy képzeltem

el, hogy a szakma, az érdekképviseletek

és a kormány szoros együttműködésében

történik. A közalkalmazotti

illetményrendszert is szívesen átalakítanám.

Itt most nem a bér mértékére

gondolok, hanem az egész rendszerre.

Most egy egységes illetménytábla

érvényes, tíz fizetési osztállyal és tizennégy

fokozattal. Szerintem sokkal életszerűbbek

lennének a szakmai bértáblák.

Ez a jövő. Most fő feladatomnak azt

tekintem, tudomásul véve és egyetértve

a kormánnyal, hogy a kiadáscsökkentések

elkerülhetetlenek, hogy a

megszorítások ne a leghátrányosabb

társadalmi csoportokat, rétegeket találják

meg. Tehát, hogy az elvonások differenciáltan

történjenek. Az intézkedések

nem sodorhatják veszélybe egy

család élelmezését, lakhatását, a gyerekek

fejlődését.

– Nagy a harc a kormányon belül?

– Ezt nem mondanám. Inkább az

a gond, hogy nagyon kevés az idő,

és nagyon kevés a pénz. Márpedig

Miniszterjelölti meghallgatás az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi,

civil és vallásügyi bizottsága ülésén

16

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

nagyon rövid idő alatt megtalálni a

legjobb megoldást, különösen nehéz.

Szeretek sakkozni, ezért innen veszem

a példát: öt perces partiban az ember

mindig pontatlanabb, mint amikor

két óra gondolkodási ideje van. Tehát

nagyon gyorsan kell cselekedni, ezért

több a hibalehetőség. A kormány minden

tagja egyetért abban, hogy védőernyőt

kell tartanunk a legrászorultabbak

fölé, a kérdés csak az, hogy

miként lehetséges ez hat százalékos

GDP-csökkenés mellett. Rettenetesen

szűkülő források között kifeszített

kötélen kell táncot járni.

– Elég nagyot kockáztatott azzal,

hogy elvállalta a miniszterséget,

több szempontból is. Rövid idő alatt

kevés sikert lehet elérni, és az sem

biztos, hogy azután, hogy – a pozíció

elfogadásával – a rendszerváltás

óta először letette a voksát egy párt

mellett, egy más színű kormány is

megtartja majd.

– Nem párt mellett tettem le a voksom.

Szakember voltam, és vagyok, a

pártpolitikától mindig távol tartottam

magam, és ezen a miniszteri székben

sem kívánok változtatni. Meggyőződésem,

hogy a kormány és a kormánypártok

az két minőség. Még ha nagyon

szeretik is egybemosni őket. Én egyértelműen

a kormányzati célok megvalósításában

szándékozom közreműködni.

Másrészt nagyjából már a pályám végén

vagyok. Idén leszek 60 éves. Nagyon

hosszú közszolgálati karrierre már nem

számíthatok… A miniszteri posztra nem

jelentkeztem, lelkileg sem voltam rá felkészülve,

soha nem is ambicionáltam.

Amikor miniszterelnök úr felkért, gondolkozási

időt kértem. Megkérdeztem

barátokat, szakembereket, akik nagyon

bíztattak. Ilyen helyzetben nem lehet

nemet mondani. Úgy gondolták, hogy

talán tudok segíteni. Ez volt a fő mozgató

rugó. Sz. K.

„Büszke vagyok arra, hogy az én időmben kidolgozott

szociális rendszert az új kormányprogram is tartalmazza”

Javuló életminőséget nem szabad

szociális jövedelemmel biztosítani

Beszélgetés Szűcs Erika leköszönő szociális

és munkaügyi miniszterrel

– Minisztersége alatt mennyi valósult

meg az Út a munkához programból?

– A 60 százaléka, egy év alatt. Ami

hátra van: az emberek visszavezetése

a közmunkaprogramból a nyílt munkaerőpiacra.

– Egy szakmai fórumon kritikai éllel

azt kérdezte egy polgármester,

hogy a programból miért az önkormányzatok

kapták a legtöbb

feladatot, hiszen enélkül is sok teher

nehezedik rájuk.

– Mert kérték. Tessenek visszanézni

a tavaly nyári sajtót, amikor a monoki

polgármester és a hozzá csatlakozók

azt mondták, hogy tudnának ők

több munkát is adni az embereknek

a településen, ha a kormányzat biztosítaná

hozzá az eszközöket. Akkor

én, önkormányzati emberként, azt

mondtam, most szaván fogom a polgármestereket.

Tudtam, hogy igazat

beszélnek. Kaptak eszközt, és egyre

több helyen látni az eredményt. Például

tisztábbak lettek a települések.

A válság hatása az is, hogy egyszer

végre kitakarítjuk ezt az országot,

és elkezdjük renoválni a lepusztult

romatelepeket. Az emberek örülnek

ennek. A többi között azért, hogy

végre érvényesíteni tudják alapvető

elvárásaikat, és mert sokan munkához

jutnak.

– És mit mondanak a szakemberek?

– Még azok is, akik az elején nagyon

aggályosnak tartották a programot,

publikációkban is elismerik, hogy

komoly szerepe lehet a társadalmi

ellentétek csillapításában.

– Azt is kifogásolják a polgármesterek,

hogy komoly anyagi terhet jelentenek

a munkavállaláshoz szükséges

orvosi vizsgálatok, valamint a

munkaeszközök beszerzése.

– Ami az eszközöket illeti, megszületett

az a kormányrendelet, aminek

értelmében a regionális fejlesztési

tanácsok kiírják az eszközökre és

dologi kiadásokra igénybe vehető

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

17


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

pályázatokat. Tehát betonra, téglára,

ásóra, kapára, fűrészre. Amiben a polgármestereknek

igazuk van, az a foglalkoztatással

kapcsolatos egészségügyi

jogszabályok körüli anomáliák.

Noha közfoglalkoztatás eddig is volt,

csak nem ilyen volumenben, most

erősödött föl a foglalkozás-egészségügyi

lobbi, amit meg kellett szelídíteni,

jobb belátásra kellett bírni.

Ugyanis egy foglalkozás-egészségügyi

vizsgálat sok ezer forint lenne,

ha arra szakosodott vállalkozó orvosok

végzik. Mi azt képviseltük, hogy

az önkormányzattal szerződésben

lévő szakemberek végezzék ezt, de

három hónapos harc volt, hogy belátásra

bírjuk a szakmát. Még most is

vannak olyan foglalkozás-egészségügyi

vállalkozások, amik azzal fenyegetőznek,

hogy ők bizony nem fogják

hagyni, hogy az önkormányzatokkal

szerződésben álló orvosok kétezer

forintért végezzék a közmunkások

vizsgálatát.

– És mi a helyzet a munkavédelmi

oktatással?

– Rengeteg hivatalnok és bürokrata

a szabályokhoz túlzottan ragaszkodva

a közfoglalkoztatást érintően

most számon akarja kérni azokat az

előírásokat, amelyek egészen másfajta

munkavégzésre vonatkoznak. A

szakállamtitkár most kezdi az egyeztetést

a szakhatóságokkal, és megpróbálja

rávenni őket, hogy ne büntetéssel

fenyegessék az önkormányzatokat,

hanem segítsék a munkájukat.

Magyarul: a kormánynak bele kell

avatkozni, és a tártárcákkal együtt

változtatni kell a törvényi előírásokon.

Nem azt mondom, hogy ne legyen

védelme a közmunkában foglalkoztatottnak,

de azt igen, hogy az előírások

életszerűek legyenek.

– Miért kötelező a 90 munkanapos

foglalkoztatás?

– Nem kötelező. Lehet hosszabb

is, de rövidebb, nem. Így nem fordulhat

elő, hogy egy hétre alkalmaznak

valakit, aztán meg szélnek eresztik.

Ez azért is nagyon fontos, mert

csökkenti a feketefoglalkoztatás esélyét.

Ugyanis a 90 munkanap és a

biztos jövedelem csábítóbb lehet,

mint egy bizonytalan kimenetelű

feketemunka.

– Az önkormányzatok azt szeretnék,

hogy megkaphassák azt a

másfél millió hektár földet, ami

most állami kezelésben van, de

nem az állam tulajdona. A polgármesterek

azt mondják, hogy

ezeken a földeken hasznos munkát

végezhetnének a közmunkások.

– Ezzel egyetértek. Már kezdeményeztem

is Bajnai miniszterelnök

úrnál, hogy a kormány kötelezze a

Nemzeti Földalapot, hogy szociális

földprogramokra adja ki a földeket,

ahol valóban hasznos, értékteremtő

munka folyhatna.

– Mikor lesz elérhető az önkormányzatok

számára a munkaügyi központok

számítógépes rendszere, hogy

lássák, kinek, mikor jár le a jogszerző

ideje?

– A munkaügyi központok, illetve

a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

tájékoztatása szerint a közös adatbázis

egyszerűsített változata jól működik.

Tehát a legfontosabb információcsere,

a legfontosabb adatok megismerése

már most lehetséges, de nyilvánvaló,

hogy ennek a rendszernek ennél

többet kell tudnia. Ez az év hátralevő

részében megoldódik, éppen úgy,

mint az alkalmi munkavállalói könyv

elektronikus regisztrálása, amivel az

év elején még gondok voltak.

– A tárca élére most új miniszter jött.

Mit hagy hátra neki?

– Büszke vagyok arra, hogy az én

időmben kidolgozott szociális rendszert

az új kormányprogram is tartalmazza.

Sokan beszélnek róla, és még

az ellenzék sem utasítja el egyértelműen,

ugyan nem szavazta meg, de

elfogadhatónak tartja. Bár szigorúbbat

szeretett volna, de azt elismeri,

hogy a szociális rendszert úgy kell

átalakítani, hogy bővüljön a munkakínálat.

Na végre! Valamiben nemzeti

konszenzus van. Az Út a munkához

program talán legfontosabb eredménye,

hogy paradigmaváltást eredményezett

a foglalkoztatás- és szociálpolitikában.

Arra keresett újfajta

választ, hogy miként lehet pótolni a

rendszerváltáskor eltűnt másfél millió

munkahelyet, és hogyan kerülhet

vissza a munka világába az a majd

egymillió munkaképes ember, aki

most szociális jövedelemből él. Szerintem

legalább a fele szívesen dolgozna,

ha lenne hol. A korábbi szociálpolitika

arra rendezkedett be, hogy

mivel nincs elegendő munkahely,

ezért a szociális ellátórendszert pró-

18

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

bálta meg bővíteni. Magyarul: elfogadta

a helyzetet. Én és a munkatársaim

pedig úgy gondoltuk, hogy

ebbe nem lehet belenyugodni. Azt

sem lehet elfogadni, hogy a többlet

munkalehetőség majd adó- és járulékcsökkentést

fog teremteni. Amikor

egy polgármester azt kérdezi, miért

kényszerítjük arra, hogy remegő kezű

alkoholistákat foglalkozasson, akkor

én azt válaszolom: tessenek arra gondolni,

hogy ehhez képest a korábbi

foglalkoztatáspolitika adó- és járulékcsökkentéssel

próbálta meg a remegő

kezű alkoholistát nem a közfoglalkoztatásba,

hanem a nyílt munkaerőpiacra

küldeni. Ez abszurdum! Tehát

nekem az a meggyőződésem, hogy

szociális ügyekben nem szabad olyan

rendszert felállítani, amiben szociális

jövedelemmel biztosítunk javuló

életminőséget. Ezzel ugyanis krízis

állapotokat, illetve rokkantság, fogyatékosság

esetében tartós élethelyzetet

kell kezelni. Minden más ügyben

arra kell törekedni, hogy az érintett

számára a munkán keresztül biztosítsuk

a helyzetből való szabadulást és

az életminőség javulását. Erről szól

az Út a munkához program.

– Milyen említésre méltó változás

történt még a majd’ egyéves minisztersége

alatt?

– Kevésbé látványos, de fontos,

hogy elkezdtük a szakképzés – a gazdaság

igényeihez történő – átalakítását.

Eljutottunk odáig, hogy van törvényjavaslat

a parlament előtt, annak

elfogadása esetén már 14 éves kortól

el lehet kezdeni a gyakorlati képzést.

Ez régi óhaj. Egyetértés van az oktatási

tárcával abban, hogy e téren is

vállaljon szerepet a gazdasági szféra,

akár úgy is, hogy saját szakképző

intézményeket tart fent. Ezt hasznosabbnak

tartom, mint hogy a települési

önkormányzat legyen a szakképző

intézmény gazdája, ugyanis

neki nincs benne érdekeltsége. Tehát

ebben az ügyben idegen szereplő.

Egyébként is azt vallom, hogy profitot

csak az élő munka termel, a gép

nem. Tehát érthetetlen, hogy a munkások

képzésével, jólétével kapcsolatos

valamennyi költséget miért csak

a közösség állja. Ezt a buta struktúrát

a rendszerváltáskor vezettünk be.

A francia szociális miniszter asszony

mondta egy informális találkozón,

hogy Franciaországban kifejezetten

szoros együttműködés van a francia

vállalatok és a kormány között annak

érdekében, hogy ismét legyenek vállalati

óvodák és bölcsődék, hiszen a

gyár tulajdonosának érdeke, hogy az

alkalmazottja nyugodtan dolgozzon,

tudván, hogy a gyereke jó helyen van.

A szociális területen három gondolat

vezérelt engem. Az egyik, amit már

említettem, hogy a szociális jövedelmekből

élő emberek számára bővíteni

kell a munkakínálatot, és tudatosan

ösztönözni kell őket a munkavállalásra.

A második dolog, ami foglalkoztatott,

hogy ne csak kiutaljunk

segélyeket védtelen emberek számára,

hanem vigyázzunk is arra, hogy

mások ne vehessék el tőlük. Sajnos

egyre több híradás szól arról, hogy

miként semmiznek ki idős, gyenge

embereket, családokat. Azt gondolom,

hogy a szociális ellátás nemcsak

jog, nemcsak segélyek kiutalását

jelenti, hanem olyan rendszer kell

legyen, amely garantálja, hogy a köz

pénzét az használja fel, aki rászorul.

A harmadik dolog, ami már miniszterségem

kezdetén foglalkoztatott,

hogy túl sok szociális ellátási formát

finanszíroz a közösség, ami meghaladja

az ország teherbíró képességét.

A munkatársaim azt mondták, nem a

sokféleség a gond, hanem az, hogy

ezekhez túl könnyű a hozzáférés. Külföldön

igen szigorúan szabályozzák,

hogy kinek mi jár. Más az elbírálás

abban az esetben, ha valakinek nincs

családja és vagyona sem, mintha valakit

például jól kereső gyereke is támogathatna,

netán még vagyona is van,

amit aztán halála után a nem éppen

gondos családtagok örökölnek. Ezért

úgy gondolom, hogy e téren jobban

kellene differenciálni.

– Roma kérdés?

– Megérett bennem, hogy a programok

monitorizálásánál valamilyen

módon lehetővé kellene tenni az etnikai

hovatartozás mérését. Tehát nem

általában nyilvántartani azt, például

ki roma, de azt mindenképpen látnunk

kellene, hogy a hátrányos helyzetű

emberek számára készült programokba

milyen százalékban és arányban

kapcsolják be őket.

– Mit gondol a gyes idejének tervbe

vett csökkentéséről?

– Egyetértek vele, mert fontosnak

tartom a női foglalkoztatás bővítését.

Európában a jólét forrása a munka.

Nem lehet semmi mással kiváltani.

Magyarország, ha jól akar élni, akkor

a munkaképes állampolgárainak dolgozniuk

kell, meg takarékosabban,

ésszerűbben fogyasztani. Hiába jön

akárhány tízezer milliárd európai uniós

segély, ez az ország csak akkor fog

jobban élni, ha többen és többet dolgozunk.

Egyszerűen nem lehet mást

kitalálni. Ha a parlament elfogadja, az

új törvény 2010. május 1-jén lép életbe,

és 2012. május 2-án lesz az első

nap, amikor az átalakítás első érintettjei

szembesülnek a változással. Tehát

három év van a felkészülésre.

– Milyen további tervei vannak?

– Országgyűlési képviselő vagyok,

tehát nem leszek munkanélküli. Több

időm marad a családomra, főként az

unokáimra… Sz. K.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

19


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Biztonságos, családi háttér nélkül

lehet, de nem érdemes élni

Beszélgetés dr. Dietz Ferenccel, a nőbarát Szentendre polgármesterével

– Bizonyára nem véletlen, hogy egy

polgármester nőbarát város programot

hirdet. Azt gondolom, ilyet csak

olyasvalaki tesz, akinek az életében

fontos szerepet játszanak a nők.

– Ez így van. Szerencsére még él az édesanyám,

és még két nagyon fontos nő, a

feleségem és a lányom teszik teljessé a napjaimat.

Sajnos a nagymamám decemberben

meghalt, aki szintén hatással volt rám.

De a család mellett, a munkahelyemen is

érdemes minden nőre odafigyelni.

– Mit tanult a mamájától meg a

nagymamájától?

– A család mindennél fontosabb, biztonságos,

szeretetteljes családi háttér

nélkül lehet, de nem érdemes élni. Én

azért tudok nyugodtan dolgozni, mert

tudom, hogy ahonnan reggel elindulok,

és ahova este hazatérek, biztos pont az

életemben.

– Mivel foglalkozik a felesége?

– Dr. Szántó Csilla bíró a Fővárosi

Bíróságon. Gazdasági ügyekben, felszámolásokról

dönt.

– Akkor neki nincs könnyű élete.

– Már csak azért sem, mert a szabadidejében

jön velem a városi eseményekre,

jelen van a kiállítás megnyitókon, kulturális

rendezvényeken. Emellett még

sok jótékonysági esemény ötletadója és

főszervezője, például az Angyalmamák

karácsonyi ünnepségnek, amit tavaly már

harmadik alkalommal rendeztünk meg.

A Vöröskereszt, a Karitas, illetve a Nagycsaládosok

Egyesülete összeállít egy listát

a rászoruló, szegény sorsú gyermekekről,

akiket a módosabb szentendreiek megajándékoznak.

Minden gyermek külön

személyre szóló ajándékot kap.

– Könnyű ehhez megnyerni a szentendreieket?

– Hála Istennek, minden évben „elfogyott”

a teljes lista. A mi városunkból

még nem veszett ki a lokálpatriotizmus,

a szolidaritás, a másikra való odafigyelés

képessége – de dolgozunk is érte, és nem

hagyjuk, hogy eltűnjön. Ezt bizonyította

az első jótékonysági városi bál is, melynek

a bevételéből műszereket vettünk a

helyi gyermekorvosoknak. Szentendrén

abban a szerencsés helyzetben vagyunk,

ha van egy jó cél vagy jó gondolat, akkor

megmozdulnak az emberek.

– Mi köti önt Szentendréhez?

– Elsősorban a történelem, a család.

Őseim az 1600-as években jöttek

Szentendrére. Több családtagom itt

volt képviselő, városi gondnok. Épületet,

harangot, szobrot ajándékoztak

a városnak. Tehát tevékeny résztvevői

voltak a közéletnek. Itt születtem,

itt jártam iskolába, itt udvaroltam, itt

hallgattam előadásokat, koncerteket

– ezer szálon kötődöm Szentendréhez.

Amikor Pro Urbe-díjas nagybátyám,

aki külsős bizottsági tag volt, 2001-

ben meghalt, felkeresett egy független

civil egyesület, hogy átvenném-e

a helyét. A jogi bizottság elnökeként

kerültem a testületbe, onnan jelöltek

polgármesternek.

– Mint jogász-közgazdász nemcsak

ötletei vannak, de meg is tudja őket

valósítani. Hol tart a „Nőbarát város”

program?

– Sok minden már megvalósult. Például

a polgármesteri hivatal akadálymentesítése,

elektromos, könnyen nyitható

ajtókkal, gyereksarok létesítésével.

– Ez több, mint nőbarát.

– Valamennyi programelem ilyen. Fontosnak

tartom hangsúlyozni is, hogy maga

a szemléletmód, a gondolkodás, ami ténylegesen

nőbarát, mert elsősorban a nők

igényeire figyel, de ha bármelyik programelemet

kiragadjuk, látható, hogy mindenkinek

segíteni akarunk. A távnyitó, a

pelenkázó asztal, a gyereksarok az ügyfélszolgálati

irodán, azoknak a férfiaknak is

szól, akik gyerekkel jönnek hozzánk. Nem

véletlen, hogy a pelenkázónál férfi piktogram

látható. Ezzel azt üzenjük, hogy férfiak

is átvehetik az úgymond hagyományos

női feladatokat. Folyamatban van

már a női parkolók kialakítása, a térfigyelő

kamerák elhelyezése és a járdák akadálymentesítése,

hogy a babakocsisok, a kerekesszékesek

és az idős emberek könnyebben

közlekedhessenek. Amikor a 12 éves

lányok HPV vírus elleni védőoltást kapnak,

az a későbbiekben a fiúknak is védettséget

jelent. Mint látja, a nőbarát a program

egyben családközpontú is.

– Az ön fejéből pattant ki ez a gondolat?

– Bár csak így lett volna! Polgármesterként

feladatom nemzetközi példák után

kutatni, keresni, így találtam rá Párizs és

Bécs kezdeményezésére. Megkerestük

a külföldi kollégákat, hogy tapasztalatokat

gyűjtsünk. Meglepve hallottuk, hogy

mindkét helyen, a testületi döntés előtt,

20

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

egy erre szakosodott munkatárs, úgymond

női szemmel, megvizsgál minden

önkormányzati elképzelést. Amikor januárban

bevittem a tervem a testület elé, először

csodálkoztak, kicsit viccelődtek a férfiak,

főleg a női parkolókon, de végül egyetértettek

velem. Persze volt olyan lakos, aki

üvöltve kikérte magának, hogy a parkolókkal

diszkrimináljuk a nőket…

– És miért kell női parkoló, ami szélesebb,

mint a hagyományos?

– Nem azért szélesebb, mert a nők

ügyetlenebbek, mint a férfiak… A női

parkolók azért szélesebbek, hogy a

nők vagy akár a férfiak a babahordóval,

a gyerekkocsival könnyebben

ki-be tudjanak szállni. Amúgy ezeket

olyan helyekre próbáljuk elhelyezni,

ahol a gyerek nem tud rögtön kifutni

az úttestre, ahol megfelelő közvilágítás

van, esetleg térfigyelő kamera.

– Egyébként azért sem baj, hogy széles

a parkoló, mert – csak kérdezze

meg a feleségét erről – ha egy nő

parkol, legalább egy férfi kaján mosollyal

nézi, vajon sikerül-e a manőver.

Ettől meg persze begörcsöl az

ember lánya… Milyen további esélyegyenlőségi

tervei vannak?

– Sajnos a költségek sok mindennek

határt szabnak. Mindenképpen szeretnénk

olyan burkolatot, amin a nők is

könnyebben tudnak járni. A feleségem

például többször mondta, hogy azért

kell neki új cipő, mert a rossz burkolat

tönkre teszi a magas sarkat. A nőbarát

program új, legalább 20 másik fontos

feladatot tartalmaz, de ezekről majd

később szeretnék beszélni. Tudja, az a

politikus végzi jól a munkáját, aki anynyit

beszél a terveiről, amennyit meg

is tud valósítani.

– Egyetértek vele.

– De nem csupán ezért lesz jobb

burkolat, hanem hogy az idősek, a

mozgássérültek, a babakocsisok és

persze a turisták is kényelmesebben

közlekedhessenek. Aki eljön hozzánk,

láthatja, hogy más várossal ellentétben,

ahol csak papíron létezik a mienkhez

hasonló program, nálunk folyamatos

építkezés zajlik.Szép számmal

érkeznek ötletek a lakosságtól

is. Hamarosan találkozunk a civilekkel,

hogy megbeszéljük, mit tudunk

együtt megvalósítani. A minap nálunk

járt Rauh Edit szakállamtitkár asszony,

aki felkarolta és támogatja esélyegyenlőségi

terveinket.

– Hány nő van a testületben?

– Négy. Két Fidesz-es, egy SZDSZes

és egy MSZP-s. Ők mind kiálltak a

program mellett.

– Jövőre is elindul a választáson?

– Valószínűleg igen. Van még néhány

álmom, amit szeretnék megvalósítani.

Az egyik legfontosabb az úgynevezett

Dumtsa-program, amit konszenzussal

fogadott el a testület. Dumtsa Jenő volt

Szentendre első polgármestere 1872-

ben, tevékenysége ma is példamutató.

Ha teljes egészében megvalósul a róla

elnevezett program, akkor Szentendre

szebb, élhetőbb kisváros lesz, amely

büszkén vigyázza hagyományait.

Sz. K.

Orlando gyermekei

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Nők és Férfiak Társadalmi

Egyenlősége Osztálya szervezésében

MÁRCIUS A NŐKÉ címmel

tartott rendezvénysorozatot Dombóváron,

Egerben és Budapesten.

A dombóvári esemény házigazdája

Korózs Lajos államtitkár volt,

aki beszédében kiemelte: még nem

mondhatjuk el, hogy a nők egyenlő

munkáért egyenlő bért kapnak.

Hiába a teljes jogegyenlőség a munkaerőpiacon

az álláspályázatoknál,

mégsem indulnak egyenlő esélyekkel

a nők az azonos képzettségű férfitársaikkal.

Sőt, azt sem mondhatjuk

el, hogy a társadalmi előítéletek

és a belőlük fakadó diszkrimináció,

vagy akár a nők elleni erőszak teljesen

eltűnőben lenne.

A budapesti rendezvénynek a Petőfi

Irodalmi Múzeum adott otthont. Az

államtitkár elegáns humorral ecsetelte,

hogy a nők elfogadását illetően ennyire

konzervatív és feudális ország, mint

Magyarország, kevés van Európában.

Korózs Lajos beszédében a nők társadalmi

drámáját hangsúlyozta: a tényeket

arról, hogy bár több fiú születik, mégis

több nő van, ami a nők életképességét

bizonyítja, hogy több fiú jelentkezik

egyetemre, de mégis több lány diplo-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

21


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az Európai Unió tagjaként a közös határozatokat és irányelveket Magyarország

magára is kötelezőnek tekinti, így kiáll a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének

ügye mellett, amint azt a 2006 márciusában, a Nemek Közötti Egyenlőségről Szóló

Európai Paktum aláírásával a magyar kormány hitelesítette. Ebben kötelezettséget

vállaltak az aláírók, hogy intézkedéseket tesznek a nemek közötti szakadék megszüntetése

és a munkaerőpiacon uralkodó nemi sztereotípiák elleni küzdelem érdekében.

Elősegítik a munka és a magánélet ideálisabb egyensúlyának megteremtését,

erősítik az irányítást a nemek közötti egyenlőség érvényesítése céljából.

Ugyanezt a célt szolgálja egy másik európai uniós dokumentum, az Európai

Bizottságnak A nők és férfiak egyenlőségéről szóló ütemterve, mely a 2006–2010

közötti időszakra a nemek egyenlőségével kapcsolatos uniós intézkedések hat

prioritási területét vázolja fel. Ezek a következők: a nők és a férfiak egyenlő

mértékű gazdasági függetlensége, a szakmai és a magánélet összeegyeztetése;

a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény

valamennyi formájának felszámolása, a nemekhez kötődő sztereotípiák

leküzdése; valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a

kül- és fejlesztési politikákban.

A Magyar Köztársaság Kormánya elkötelezett a nők és férfiak társadalmi

egyenlőségének előmozdítása mellett. A területhez tartozó kormányzati

feladatok megvalósítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, ezen belül,

a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály hatásköre, amely osztály

munkacsoportokat működtet civilek és szakértők bevonásával.

Az osztály küldetése a nők és férfiak közti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése

és a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítése minden intézkedésben.

mázik, mert a lemorzsolódás a fiúk között

magasabb, ami a nők állóképességét

bizonyítja. A magasabb kvalifikáltsággal

egyenes arányban csökken a nők fizetése,

a gyermekgondozás, a betegápolás,

a családi gondok megoldása mindmind

a nőkre hárul, amiért lemondanak

a jövedelemről. Végül a férfiak korábbi

halandósága miatt egyedül maradnak

a kis nyugdíjukkal… Megoldják ezt is,

pedig már sokkal előbb küzdeniük kellett

volna saját elfogadásukért, megbecsülésükért,

egyenrangúságukért, de

szociológiai felmérések bizonyítják, hogy

a nők sokszor belemennek saját hátrányos

helyzetük kialakulásába. Menekülő

útvonal lehetne ez a megoldáskeresés

labirintusában, de a teljességre törekvő

emberi, társadalmi fejlődés nem nélkülözheti

a női tapasztalatot, érzékenységet,

felhalmozott tudást.

A rendezvényt irodalmi összeállítás

gazdagította. Az Orlando gyermekei

zenés-képes olvasószínház rendező-szerkesztője

Bódis Kriszta mondta az

előadásról: „A nő művészek által láthatóvá

tett női tapasztalat reprezentációja

a művészetben folyamatos, változó és

tudatos alkotói küzdelem. Társadalmi

célja pedig nem más, mint az egyenlő

bánásmód elérése. Csakúgy, mint a nők

esélyegyenlőségi törekvései a patriarchális

társadalmakban. Az egyenlő esélyekért

vívott küzdelem nem (ön)kirekesztő

vagy (ön)szegregáló, ha kiindulópontja

az a meggyőződés, hogy a társadalmi és

történelmi okokból háttérbe kényszerülő

speciális emberi tapasztalatok a teljességre

törekvő emberi tudást gazdagítják.

Egyszerre kell megértenünk, hogy

a különbözőség másságában érték, és

azt, hogy a legkülönbözőbb is ugyan

annak a közös emberinek valamely változata.”

22

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az esélyegyenlőségért

elkötelezett művész

Bódis Kriszta

Ismeretlen világok, megdöbbentő sorsok mélyére kalauzoló regényeiről,

dokumentumfilmjeiről híres rendező-írónő a kortárs irodalom, s

azon belül is a periférikus létállapot felől megszólaló irodalom egyik

legnagyobb hazai képviselője. Bódis Kriszta 1967-ben született, az

ELTE pszichológia és esztétika szakán diplomázott.

A társadalom különféle csoportjai,

elsősorban a kiszolgáltatott, perifériára

kerülő, hátrányokkal küzdő emberek,

illetve a különféle kultúrák közötti mediációt

tartja feladatának. Sokoldalú ember:

nevéhez fűződik az az alkotást és pszichoterápiát

ötvöző Bódis-módszer, amely a

kreatív energiák felszabadításán keresztül

teremt esélyt a lehetőségektől fényévekre

került gyerekek fejlesztésére.

Bódis Kriszta neve a többi között

olyan nagysikerű esélyegyenlőségi

akciókhoz is kapcsolódik, mint

a Nőttön Nő fesztivál, a Nő az esély

turné, az Eszenyi Enikővel létrehozott

Vígszínházbeli nőirodalmi olvasóteátruma,

vagy a Centrál Kávéházban

három éve működő, számtalan

neves fellépőt és érdeklődőt vonzó,

gender-szempontú Irodalmi Centrifuga.

Ma már legenda, hogy Artizánként

egyik meghatározó figurája

és szerkesztő társa az Éjszakai állatkertnek,

annak az első nagyszabású

női antológiának, mely a női szexualitást

– az ezirányú férfi irodalmat

kiegészítendő – a női tapasztalat

oldaláról közelíti meg. Talán az sem

Minden nap új reménnyel ébred,

talán lesz egy új esély,

minden nap változhat az élet,

ő már elfelejtené,

ő minden reggel úgy kel fel,

és indul kopogó szemmel,

hogy közben félni nem mer,

kikerülöd ha jön szembe az utcán,

azt hiszed mindent tudsz tán,

koszos gyerek csak rossz lehet,

csúnyán beszél biztosan meglop,

ha hozzád ér ezért otthagyod,

pedig csak enni kér.

CARAMEL

csoda, hogy lelki-szellemi rokonságuk

okán dalszövegeket ír Palya Bea

énekesnőnek.

Bódis Kriszta irodalmi pályáját

egyébként költőként kezdte, 2006-

ban például Párizsban Magyarországot

képviselte a Biennale des potetes-en.

Filmes és írói munkássága párhuzamosan

fut. 2003-ban Kemény vaj

című regényével valósággal berobbant

a kortárs irodalomba. A mű

nemcsak témája miatt kavart port

(egy nyomortelepen felnövő lány

kálváriájáról szól: intézet, prostitúció,

emberkereskedelem, szerelemnek

tetsző rabszolgaság és a börtön

stációival), hanem a kritika, a regényt

megformáltsága miatt „a hitelességre

törekvő szociográfiai környezetképen

és a lélektanilag jól megrajzolt

szereplőkön túl is” mesterműnek

tartja. A Kemény vaj az Alternatív

Nagy Könyv sikerlistáján harmadik

lett. Mindezek előtt hosszú kutatómunka

és résztvevő megfigyelést

követően 2000-ben készült el első

nagyobb – Isten adóssága című –

dokumentumfilmje az Ózdi, hétesi

romatelepről. Bódis a telep sorsát

és a filmben főszereplő család életét

a film után is igyekszik segíteni.

Ide kötik keresztgyerekei, a barátságok

és felelősségérzete. Éppen

ezért ide hozza el elsőként (majd

2007-ben) az említett Bódis-módszer

modellprogramját.

Második filmje – a meglehetősen

sokkoló Rabszolgavásár című,

mely prostitúcóra kényszerített nőkről

szól – már elismerést vált ki, ám

Bódis a 2004-ben bemutatott és számos

nemzetközi fesztivál díjjal kitüntetett

Amari kris című dokumentumfilmjével

kerül a szakma élvonalába. A

világon először ő mutatja be az oláh

cigány hagyományok egyik legarchaikusabbját,

a cigány bíróságot, a

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

23


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

románi kris-t. Bódis szerint a magyar

kultúra testvér-része a roma kultúra

és társadalom, aminek értékeire

büszkének kell lennünk. 2006-ban

ismét egy megkerülhetetlen regénynyel

bizonyít, a kritika szerint ugyanis

ilyen „alap“ könyv az Artista, mely

„egy intézetis kamaszlány kálváriáját

írja le zseniális nyelvi megoldásokkal

és dokumentumfilmes eszközökkel.”

A kritikusok külön méltatják a filmes

és írói pálya találkozását: „csupán

egy (ebben a kontextusban meglepő)

nagy elődre utalnék, aki hasonló

nagyvonalúsággal és intellektussal

flangál (film- és egyéb) műfajok

között, Woody Allennek hívják.” Az

Artistáról minden jelentős fórumon

és műértő tollából olvashatunk méltatást:

„Sem publicisztika, sem szenzáció,

sem esettanulmány, sem szociográfia,

sem dokumentumirodalom,

hanem originális művészi alkotás…”

Bécsi felolvasóestjét követően

egy osztrák kritikus a Nobel-díjas

Toni Morrison-hoz hasonlította, és a

Burgtheater kifejezte abbéli szándékát,

hogy a mű szinpadi változatát

műsorra tűzze.

Bódis nem véletlenül híres munkabírásáról

sem, 2006 ban – a majd

három évig bontakozó kapcsolat

eseményeit rögzítő – Falusi románc

– meleg szerelem című dokumentumfilmjével

„sokkolta” közönségét.

A filmet közel tízezren látták, de

már a bemutató vetítést meg kellett

ismételni az érdeklődő tömeg miatt.

Azóta a filmet meghívták számos

fesztiválra, köztük Los Angelesbe,

és Torontóba is. Itt sem pusztán a

leszbikus szerelem témája, hanem a

film megközelítésmódja elgondolkodtató,

egyben hatásos drámaisága

hozott sikert.

2007-ben debütált Báriséj (nagylány)

című gender-dokumentumfilmjével.

A film egy békési lovári oláhcigány

közösség nő-férfi szerepekkel

kapcsolatos tradicióiról szól, női

szempontból. A számos téves és elő-

Módszer és modellprogram

Tízéves együttműködő előzményekre tekint vissza a két éve

nyáron, Hétes telepen rendezett alkotótábor, mely 150–200

gyerek (86 család) bevonásával zajlik. A komplex módszer és

modellprogram a területek közötti kölcsönhatásra építve összetett

módon célozza a közösségépítés, a társadalmi fölemelkedés

(mobilizáció, kiút, jövőkép, esély, integráció), a prevenció, a személyiségfejlesztés,

a pozitív énkép és roma identitáserősítés, az

önmenedzselés, és érdekképviselet, a képességfejlesztés, az autonómia

hatékony fejlesztését. A program a közösség egészét, az

egyéneket korcsoportok szerint speciálisan fejleszti.

A program gyermekekre irányul, miközben hollisztikus

szemlélettel a korcsoportok, generációk kölcsönhatására

épít, vagyis a gyermekeken keresztül foglalkozik a család

egészével, illetve speciálisan és elsősorban a nőkkel, azon

belül kitüntetett helyen a fiatal anyukákkal.

A családon keresztül a módszer kiterjed a közösség (a

mini társadalom) körére, ahol indirekt módon a férfiakat

szólítja meg. A helyi csoportokat pedig a megszerzett képességek

alkalmazása és bemutatása mentén kapcsolja össze,

integrálja a környező társadalomba.

ÁLTALÁNOS PÉLDA

Alkotó csoportok kialakításával és fejlesztő játékokkal,

(valamint gondoskodással, megerősítéssel és empátiával)

megszólítja a gyermekeket. A mesén, színházon, táncon

keresztül a fotózáson, filmezésen át gazdag programot és

eszközöket ajánl, közvetlenül teremt esélyt komplex foglalkozások

eléréséhez.

Korcsoportokra specializált kreatív, alkotáscentrikus

foglalkozások indulnak, melyek tematikája illeszkedik a

helyi igényekhez, problémákhoz, hiányokhoz és rejtett vagy

kiforrt képességekhez egyaránt.

A felnőttek elsősorban a nők és fiatal anyukák a teamek

segítőiként kapcsolódnak a munkába, egyrészről tábori feladatokat

vállalnak (eszközök osztása, élelmezés, gyerekekkel

való kontaktus, a saját gyerekeken túl a csoport többi

gyerekével stb.). Másrészt kipróbálják a tevékenységeket,

ezzel saját élményt, sőt képesítést szereznek a gyakorlatok

vezetéséhez.

A férfiak a feltételek megteremtésén keresztül (sátorállítás,

főzések megszervezése, technikai eszközök alkalmazása)

kapcsolódnak be a tevékenységbe, de ezzel nyitva áll

előttük a kreatív zóna is, amit tapasztalataim szerint ki is

próbálnak, nemcsak a kamerák és gépek körül, hanem például

az arcfestésben, dekorációban stb.

A családok ekkor már együttesen vesznek részt a komplex

tevékenységben, melynek célja az idő értelmes eltöltése,

élmények útján történő tanulás ...stb.

Az eredmények aztán kivihetők azokra a társadalmi helyszínekre

(iskola, óvoda, vagy nagyobb közösségi rendezvények)

ahol a kirekesztett csoportok bemutatják kompetenciájukat,

vagyis az alkotó együttműködés eredményeit.

A team kezdetben megkeresi az utakat „kifelé”. Moderálja

és mediálja az integrációt: például a kézműves fiatal

anyukák az iskolában csoportot szerveznek, és már ők viszik

tovább a módszer elemeit... Ugyanígy a telep filmes fiataljai

veszik fel a helyi focicsapat meccsét...stb.

24

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ítéletes hiedelmet megdöntő alkotás

a Magyar Kultúra Napján sokszínű

közönséget vonzott, és ezért „felejthetetlen

interkulturális találkozó”

szellemében zajlott.

Bódis Kriszta pszichológusként, esztétaként

és alkotó emberként szemináriumokon,

alkotótáborokban és meghívott

tanárként is igyekszik mindazt

továbbadni, amit tud, amit tapasztalt:

empátiát, kreatív írást, interkulturális

szemléletmódot.

Bódist provokatív művésznek tartják,

szereti megszólítani emberségünket,

szereti a kihívásokat, fontosank tartja,

hogy az alkotásnak legyen tétje, akár

társadalmi tétje is. Leginkább különleges

empátiájáért, szociális érzékenységéért

és tudásáért, bátor hangjáért

tisztelik. Szokták a kisebbségek nagyköveteként

is aposztrofálni.

Inkább nemzetközi szakmai díjai

vannak, miközben háromszoros Tolerancia-díjas,

a 100 éves Nőnap alkalmából

eddigi munkásságáért állami

elismerést kapott, valamint a Tarka

Magyar demonstráció egyik kezdeményezőjeként

és szóvívőjeként Európai

Emberség díjat vehetett át.

Nevéhez fűzödik a Tarka Magyar

(erőszak és a kirekesztés elleni tömegdemonstráció)

szervezése. A magyarországi

rasszista uszítások és tragikus

események kapcsán hallatja hangját

és aktív cselekvőként segít, szervezkedik,

Azt vallja: a művészetnek van

társadalmi szerepe.

Két gyermek édesanyja, és büszke

együttműködő társára, kölcsönösségen

alapuló kapcsolatukra. Mint

mondta, számos terve van a jövőre

nézve, és reméli, hogy a legtöbb meg

is valósulhat belőle. Számára a siker

nem népszerűséget vagy gazdagságot

jelent. Sikerül-e létrehozni valamit,

ami több, ami maradandó, ami működik,

aminek tétje van, ami formál. Ha

igen, akkor számára ez a siker.

Sokszor nem veszem észre,

hol a határ...

– Olvastad Lennart Frick És rajta

ki segít? című könyvét, ami

egy hozzád hasonló szociálisan

érzékeny nőről szól, aki mindenkin

segíteni próbál, s közben magáról

elfelejtkezik? Így van ez veled

is?

– Meggyőződésem, hogy nem

tehetem ezt a saját rovásomra. Az

ember, ha ügyekért küzd, nem számolhatja

fel önmagát. Biztos van

olyan történelmi szituáció is, amikor

mártírokra van szükség. Én azonban

a hatékony tettek híve vagyok.

Ahhoz energia és lelki béke szükséges.

Az igaz, hogy a saját érdekek

háttérbe szorítása mindenképpen

feltétel. (Ezért vagyunk ilyen

kevesen, akik valóban az életünk

részeként tesszük azt, ami amúgy

mindannyiunknak, vagyis a közösségben

élő embernek kötelessége

volna.) Azt kell felismerni, hogy

meglehetősen sokan beleszülettünk

az előnyökbe, és nem kiérdemeltük

azt, tehát ha valóban komolyan

gondoljuk az esélyegyenlőséget,

akkor a meglevőből kell adnunk

nekünk is. Energiát, tudást, ráfordítást

másoknak (hátrányos helyzetben

levőknek).

A különféle ügyekért és emberekért

folytatott aktivitásomra

pedig nem a legmegfelelőbb

szó a segítségnyújtás, még akkor

sem, ha bizonyos karizmatikus

aspektusai vannak. És a jótékonykodás

is távol áll tőlem. Társadalmi

tudatformálásról, működő

modellprogramok fejlesztéséről

és a művészet társadalmi szerepéről

van szó, nem adakozásról,

vagy ilyesmi. Azt nem tagadom,

hogy sokszor nem veszem észre,

hol a határ, és túl sok társadalmi

munkát vállalok, fizikai és lelki

értelemben is.

– Miből meríted azt a fajta lelkesedést,

empátiát amivel szembemész

a világgal, és cigányokat,

prostituáltakat, elesett embereket

segítesz?

– Remélem, hogy nem szembe

megyek a világgal. A világ ilyen is.

Emberséges, együttérző, lelkes. Meg

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

25


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

persze másmilyen is. Életben kell

tartani a pozitív oldalt. Ez a küldetés

az örökségem.

– A roma Budai család életét évek

óta filmezed. Mire révbe értek, leégett

a házuk.

– 14 éve küszködik ez a család,

és egy pillanat alatt eltűnt minden,

amiért nélkülöztek, dolgoztak.

– Az elesettekről, hátrányos helyzetűekről

szóló filmekre igencsak

nehéz lehet pénzt szerezni, hiszen

a reklámozóknak nem igazán ők a

célcsoportjai. Honnan kapsz pénzt?

Felteszem, olykor még a saját pénzed

is beleteszed egy-egy forgatásba?

– Vannak helyzetek, amikor nem

dönthet a pénz.

– Hogy látod a nők helyzetét Magyarországon?

– Nem vagyok valami bizakodó.

Mint a többi hasonló lemaradás, szerintem

ez is súlyos. Ami igazán szomorú,

az az, hogy a többség a probléma

súlyosságát sem érzékeli. Nézzük

a kérdést a művészet felől: Két

irány jellemzi a nagybetűs (patri-

Roma családnak gyűjt a rendezőnő

Vasárnap este leégett egy hatgyerekes

ózdi család háza, akiknek az életét

Bódis Kriszta tizenegy éve filmezi.

A családfő több mint tíz éve dolgozik

azon, hogy legálisan keresett pénzzel

vigye ki a családját a szegénytelepről.

A filmes kedd este válsággyűlést toborzott,

amin pénzbeli és szakmai segítséget

kért Budaiéknak. Az összejövetelen a

róluk szóló Isten adóssága című félkész

filmből is bemutatott részleteket.

„Tizenegy év történetét próbálom zanzásítani,

nagyjából ennyi idővel ezelőtt

határozta el Budai Barnabás, hogy

kihozza a nyomorból a családját” – kezdett

bele az ózdi Hétes telepről indult

romacsalád történetébe Bódis Kriszta

kedden este a Nyitott Műhelyben. A

A leégett ház az Isten adósságában

dokumentumfilmes a forgatás mellett

segíti is a hatgyerekes családot, akiknek

így is nyolc évébe telt, mire egy tisztességes,

fürdőszobás házat tudtak venni

a nyomortelepen kívül. A budai helyszínre

Bódis többek között azokat hívta

össze, „akik úgy érzik, méltatlan üldöztetésnek

vannak kitéve országunkban a

roma származású magyarok”.

Csak feltételezés, hogy gyújtogattak

„Múlt pénteken elutaztak, és vasárnap

reggel hívta őket a rendőrség, hogy

leégett a ház – folytatta Bódis. – Nem

tudták megállapítani, mi okozhatta a

tüzet, de szerintük a vezeték.” Bár a rendezőnő

által az elmúlt napokban szétküldött

riadólevél azt sejtette, hogy az eset

mögött egy rosszindulatú szomszéd állhat,

a helyszínen kiderült, hogy ez csak

feltételezés. „Nem akarok ezzel vádolni

senkit” – mondta a szétégett házról

készült felvételen Budai Barnabás is.

„Az oltásvezető parancsnok szerint az

idegenkezűség egyértelműen kizárható,

mert a tüzet vagy elektromos berendezés

vagy a kályhából kipattant szikra

okozhatta. A helyszínen égésgyorsító

anyag nem volt – mondta el kérdésünkre

Molnár Tamás főhadnagy, az

Ózdi Rendőrkapitányság hivatalvezetője.

– A rendőrség közigazgatási eljárás

keretében vizsgálja a tűzeset bekövetkezési

körülményeit.” Tűzszakértőt

is kirendelnek majd, hogy a tűz okát

egyértelműen megállapítsák.

„Ennek a történetnek az egyik üzenete

az, hogy igenis tudunk egymáson

segíteni. Nyilván máshogy nem lehet

együttélni – vonta le a következtetést

Bódis. – Barnabás a velem való kapcsolat,

a barátaim segítsége és az ő

akarata révén jutott el odáig, hogy

kikerülhetett a nyomorból. Remélem,

hogy a romboló folyamatok mellett

egy ilyen folyamat is elindul.”

Ennek megfelelően már a helyszínen

elkezdtek segítséget toborozni a bajba

jutott a családnak. A szenes, tető nélküli

házban ugyanis nem alhatnak,

és önerőből más, a higiéniai alapkövetelményeknek

megfelelő helyhez sem

tudnak jutni. Egyelőre a Hétes telepre

költöztek vissza egy egyszobás lakásba,

ahol a két ágyban a nagyszülők alszanak,

úgyhogy nekik a föld maradt, és

fürdőszoba sincsen.

„Hétfőn Gerendás Péter, akinek hat

gyereke van, vitt le nekik matracot” –

mondta még Bódis, de a közvetlen segítség

mellett ügyvédet, biztosítási szakembert

is keresnek, és pénzadományokat

gyűjtenek. (Egy részletesebb beszámoló

és a számlaszám az Irodalmi Centrifuga

oldalán található .)

Hal helyett hálót

Miután a rendezőnő a történet végére ért,

a liberális értelmiségi társaságban kis vita

alakult ki arról, hogyan is érdemes segíteni.

„Nem halat kell adni, hanem hálót” – vetette

fel egy ősz úr, és mások is csatlakoztak hozzá.

De mikor végigvezették a család pénzkereseti

lehetőségeit, az derült ki, hogy ha helyre

is hozzák a házat, ezen a környéken állandó

munkát a válság idején aligha találnak.

„A legidősebb lány egyetlen munkahelyre

tudott jelentkezni Ózdon, a Tescóba, de nem

is válaszoltak neki” – mondta Bódis.

(Forrás: Index)

26

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

hozatal, felelősségvállalás) kialakítása

és fejlesztése, illetve az aktív, öntevékeny

életmód elősegítése.

Ennek a szemléletmódnak nemcsak

a szakpolitikákban, hanem a helyi

közösségek vezetésében is meg kell

jelennie. A helyi döntéshozóknak látniuk

kell, hogy a települési gyermekés

ifjúsági munka komplex rendszerének

kiépítése, a strukturált párbeszéd

a fiatalokkal olyan befektetés, amely

sokszorosan megtérül.

A gyermek- és ifjúságpolitikáért

felelős tárca szakmafejlesztési prioritásai

is ennek megfelelően alakularchális)

irodalmat gazdagító (kiegészítő)

női művészeti aktivitást.

Az egyik a női öntudatra ébredésből

következő önreflexió, amiben a

szerepválságokon át, a nemek közti

különbözőség és hasonlóság kérdésein

túl, a nők visszahódítják a

nemükről való gondolkodást a férfiaktól.

Továbbá sem hangban, sem

tematikában, sem műfajokban – nem

megfelelni akarnak az irodalom férfihagyományának

–, hanem nyelvet

keresnek és találnak. Felvállalják a

női élmények és aspektusok új megfogalmazásának

nehézségeit.

A másik irány az alárendelt szerepekre

és viszont empátiára, érzelmi

intelligenciára szocializált női

tapasztalat hozadéka. Vagyis a

kiszolgáltatottság megfogalmazása

az áldozat oldaláról, ami nemcsak

önterápia, de egyfajta lázadás és

öntudatra ébredés is. Ennek a sajátosan

női tapasztalatnak a következménye

az a társadalmi felelősségvállalás,

ami szintén jellemzi a

női irányzatot. A nőmozgalom és

a nők művészeti szerepvállalása a

hasonlóan láthatatlan, elhallgatott

és ezzel elnyomott társadalmi csoportok

felé is húzóerő lehet.

Tájékoztató a 2009 évi Idősbarát Önkormányzat

Díj pályázatról. A Magyar Közlöny mellékletében a

Hivatalos Értesítő 2009. évi 19. számában, 2009. április

24-én megtörtént a 2009. évi Idősbarát Önkormányzat

Díj pályázat közzététele. A pályázati anyag letölthető a

Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjáról, www.

szmm.gov.hu és az Önkormányzati Minisztérium honlapjáról

www.otm.gov.hu címről.

A pályázat benyújtási határideje (postára adása)

2009. május 25. (hétfő)

Az Idősbarát Önkormányzat címet 2009. évben is 6

Önkormányzat nyerheti el, melyhez 1-1 millió Ft pénzjutalom,

„Idősbarát Önkormányzat Díj” elnevezésű 50x40

cm-es réztábla és elismerő oklevél kerül átadásra Országos

Idősügyi Önkormányzati Konferencia keretében a Parlament

Főrendiházi Termében 2009. szeptember 30-án.

Idősbarát Önkormányzat Díj Bizottság

(Forrás: Önkornet.hu)

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia

egyik legfőbb sajátossága, hogy az ifjúságra nem mint

problémára, hanem mint erőforrásra tekint.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérése alapján a tavalyi

évhez hasonlóan idén is a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ

és az intézmény LOGO Ifjúsági Szolgálata szervezte a IX. Település

és Ifjúsága Konferenciát Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány

budavári székházában. A program megvalósulásában az FSZH-Mobilitás

Országos Ifjúsági Szolgálat munkatársai is részt vettek.

A konferencián dr. Mészáros Miklós

koordinációs szakállamtitkár (jelenleg

miniszteri megbízott) hangsúlyozta,

hogy az ifjúsági ügyekért

felelős tárca kiemelt feladata a települési

gyermek- és ifjúsági munka

támogatása, a szakemberek szakmaimódszertani

segítése, a professzionális

szakma kialakítása. Ezek a feladatok

megjelennek a Nemzeti Ifjúsági

Stratégiában, ami hosszú távon

– 2023-ig – határozza meg az ifjúságpolitika

szakmai tartalmát és fejlesztésének

irányát.

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egyik

legfőbb sajátossága, hogy az ifjúságra

nem mint problémára, hanem mint

erőforrásra tekint. A stratégia másik fő

sajátossága, hogy az ágazati-szakpolitikai

szemlélettel szemben az ágazatközi

megközelítést alkalmazza. Ezzel

biztosítható, hogy egy speciális helyzetben

lévő társadalmi csoport érdekeit

az egyes szakpolitikák figyelembe

vegyék, illetve érvényesítsék munkájuk

során.

A stratégia fontos eleme az elsődleges

megelőzés (primer prevenció),

amely a gyermek és a fiatal formálódó

személyiségét érő különféle veszélyes

folyamatok kialakulásának okait

szünteti meg. Ennek eszközei – többek

között – a rendszeres szabadidős

tevékenység szervezése, a kortárs kapcsolatok,

közösségek, az alkalmazkodó

együttlét képességének (döntés-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május

27


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

2009 díjazottai

Pályázati azonosító Pályázó neve Régió Projekt címe

IFJ-MP-08-0004 Tata Város Önkormányzata Közép-Dunántúl Tata „Gyermekbarát város”

IFJ-MP-08-0014

IFJ-MP-08-0021

IFJ-MP-08-0009

IFJ-MP-08-0016

Kulturális Életért Közhasznú

Egyesület

Nagyító – Középiskolások

Iskolán Kívüli Képzése –

Alapítvány

Ökumenikus Ifjúsági

Alapítvány

Budapest Főváros

VII. Kerület Erzsébetváros

Önkormányzata

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-Magyarország

Közép-Magyarország

„Média modell

a Mustárházban”

„Itt és most”

Személyiségés

közösségfejlesztés

72 óra kompromisszum nélkül

Diákönkormányzati tábor

nak, vagyis: a szakmai munka végzéséhez

szükséges személyi, tárgyi,

intézményi feltételek megteremtésének

elősegítésére koncentrál. Ugyanakkor

ahhoz, hogy a települési gyermek-

és ifjúsági munka mindenhol

elismert és szükséges tevékenység

legyen, elengedhetetlen a szakmai

sztenderdek meghatározása, elfogadása

és alkalmazása. Elkészült és

működik már a Nemzeti Ifjúsági Információs

és Dokumentációs Adattár,

előkészületben van az ifjúságkutatás

szakmai elvárásainak gyűjteménye,

valamint a „Kapcsos Könyv”, az

ifjúságügy munka módszertani kézikönyve.

Ahhoz, hogy valóban minden

szakember számára elfogadott

és használt módszertani kiadvány

születhessen, szükség van a vitákra,

a gondolatok, vélemények ütköztetésére.

A konferencia keretében Mészáros

Miklós átadta Az év gyermek és ifjúsági

mintaprojektnek járó elismeréseket. A

kitüntető címmel a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium – szinkronban az

Európa Tanács ajánlásával – a gyermek

és ifjúsági területen kimagasló, innovatív,

újszerű megközelítéseket alkalmazó

projekteket és szolgáltatásokat

ismertek el, amelyek szakmai megalapozottságuknál,

módszertani kidolgozottságuknál,

valamint gyakorlati

bevezetettségüknél fogva adaptálhatók

más szervezetek munkáihoz is.

Az eddig elismert projektek mind

azt bizonyították, hogy a települések

életében szerepet kapó gyermekek

és fiatalok akartak és tudtak

élni a lehetőséggel, hogy a települések

vezetői egyre nagyobb számmal

ismerik fel, hogy a lakóhelyből

akkor lesz otthon, akkor lesz jövője,

ha ehhez minden segítséget megadnak

a fiataloknak.

A mellékletet írta és szerkesztette:

Szegvári Katalin

Fotók: Csiky Ildikó, Kolin Péter, Pető Zsuzsa

Készült a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium megbízásából.

28

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. április–május


KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások

Korábbi jelentkezésünk óta tizenöt településen tartottak

időközi választást. Tizenegy esetben választottak

új polgármestert, két helyen újra bizalmat

szavaztak a korábbi vezetőnek, három település

egyéni választókerületében képviselőt választottak,

önfeloszlatás két ízben történt. A Baranya megyei

Magyarhertelenden és a Pest megyei Piliscsabán,

ahol önfeloszlatás miatt új képviselő-testületet

is választottak, a testületek 20 fős összlétszámát

figyelembe véve 9 jelöltet újraválasztottak.

Tapolca. Császár Lászlót,

a Fidesz jelöltjét választották

polgármesterré március 29-

én a Veszprém megyei Tapolcán.

Az időközi polgármesterválasztáson

induló négy jelölt

közül Császár László az érvényes

szavazatok 62,71 százalékát

szerezte meg. A második

helyen végzett MSZP-jelöltre,

Lévai Józsefre 26,53 százalék

voksolt. Szalkai Zsolt, a Jobbik

Magyarországért Mozgalom

jelöltjére 7,10 százaléknyi szavazat

érkezett, míg a függetlenként

indult Fekete Mátyásra

a szavazók 3,66 százaléka szavazott.

A polgármester-választást

a korábbi polgármester, Ács

János halála miatt írták ki.

Ajka. Hartinger Ottót, a

Fidesz–KDNP jelöltjét választották

önkormányzati képviselővé

április 4-én Ajka 2. számú

választókörzetben. A választókörzetben

2156 választópolgár

szerepelt a névjegyzéken, közülük

559-en mentek el szavazni.

Ez valamivel több mint 26

százalékos megjelenési arányt

jelent, négy voks érvénytelen

volt. Négy jelölt közül Hartinger

Ottóra 291-en szavaztak. A

második helyre került MSZP-s

jelölt, Kaibás Dezső 139, a Jobbik

Magyarországért Mozgalom

színeit képviselő Ferenczi

Gábor 105 voksot kapott, míg

a független Csányi Pálra 20-an

szavaztak.

Albertirsa. Szlomár Attila,

Fidesz által támogatott képviselőjelölt

nyerte az április 5-

én tartott időközi képviselőválasztást

a Pest megyei Albertirsán.

Szlomár Attila 193 szavazatot

gyűjtött be, míg a két

másik független jelölt 117, illetve

114 voksot kapott. A város 8.

számú körzetében azért kellett

időközi választást kiírni, mert a

korábbi képviselő lemondott

posztjáról. A körzet összesen

1100 választásra jogosult polgára

közül 424-en éltek ezzel

a jogukkal.

Gór. Gángliné Schreiner

Tündét választották polgármesternek

április 5-én a Vas

megyei Gór községben. A 310

lakosú községben a 248 választópolgár

közül 123-an adták le

voksukat és 119-en szavaztak

az egyetlen jelöltként induló

Gángliné Schreiner Tündére,

aki függetlenként indult a polgármesteri

székért és társadalmi

megbízatásban látja el új feladatát.

Lénárddaróc. Papp

László korábbi polgármestert

választották újra április 5-

én a Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei Lénárddarócon megtartott

időközi polgármesterválasztáson.

Az választáson

két független jelölt indult,

Papp László, valamint Bárdos

Istvánné. A 270 választásra

jogosult lénárddaróci

lakos közül Papp Lászlóra

115-en, Bárdos Istvánéra 91-

en voksoltak, így a részvételi

arány 79 százalékos volt. A

választást azért írták ki, mert

a polgármester tisztsége „a

tisztséggel összefüggő bűncselekmény

miatt” tavaly

szeptemberben megszűnt.

Ugyanakkor Papp Lászlót a

bíróság a közügyektől nem

tiltotta el, így ismét indulhatott

a posztért.

Tiszagyenda. Pisók István,

korábbi alpolgármester

nyerte a polgármester-választást

a Jász-Nagykun-Szolnok

megyei Tiszagyendán. Az április

5-én tartott időközi választáson

a 889 választásra jogosult

választópolgárból 562 élt szavazati

jogával. A két független

jelölt közül a győztes Pisók István

449, míg ellenfele, Győri

Sándor 103 voksot kapott. Tíz

szavazat érvénytelen volt. Az

időközi választást Sipos József

korábbi polgármester halála

miatt írták ki.

Magyarhertelend. Ifj.

Kovács Gyula nyerte újra a polgármester-választást

a baranyai

Magyarhertelenden, ahol

a képviselő-testület hét tagját

is megválasztották az április

19-én tartott időközi választáson.

Ifj. Kovács Gyulára 199-en

voksoltak, míg szintén független

vetélytársai közül Szeledi

Katalin 139, Bakó Norbert 37,

Hidegné Csernik Aranka pedig

26 szavazatot kapott. A testület

hét tagját huszonnégy pályázó

közül választották ki a szavazók.

A választást azért tartották,

mert a korábbi testület

a tagok együttműködésének

hiánya miatt idén februárban

feloszlatta önmagát.

Budapest XXI. kerület.

Gárday Balázs, a Fidesz–KDNP

jelöltje a szavatok több mint

felének megszerzésével nyerte

meg az időközi önkormányzati

képviselő-választást Csepel

3. számú egyéni választókerületében.

A választást Takács

József, korábbi képviselő halála

miatt írták ki. A képviselői székért

nyolcan indultak.

Iborfia. Lakatos József

független jelöltet választották

polgármesterré a tizenegy

lakosú Zala megyei Iborfián

április 26-án. Az ország egyik

legkisebb önálló településén

a polgármester halála miatt

írták ki az időközi választást.

A választáson egyetlen jelölt

indult, Lakatos József (független),

az eddigi alpolgármester,

akit megválasztottak új polgármesternek.

Pecöl. Baranyi Zoltánt,

Mándli Jánosnét, Szemes Krisztina

Máriát, Molnár Péter Józsefet,

valamint Horváth Balázst

választották meg önkormányzati

képviselőnek a Vas megyei

Pecölön. Az április 26-i időközi

választást azért írták ki, mert a

polgármesterrel együtt nyolctagú

testületből januárban

lemondott öt képviselő.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

29


KOR-KÉP

Narda. Glavanics Krisztina

nyerte a május 3-án tartott

polgármester-választást a Vas

megyei Nardán.

A 448 választásra jogosult

közül 133 adták le szavazatukat,

ebből 126 volt érvényes és

7 érvénytelen, ez összesen 29,7

százalékos részvételi aránynak

felel meg. Glavanics Krisztina

pedagógus egyetlen jelölt volt,

függetlenként indult a polgármesteri

tisztség elnyeréséért.

Feladatait társadalmi megbízatásban

fogja ellátni az 512 lakosú

község önkormányzatának

élén. Azért kellett időközi választást

tartani, mert a falu korábbi

vezetője januárban munkahelyi

elfoglaltságaira hivatkozva

lemondott posztjáról.

Petneháza. Majoros

Péter Pál lett a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Petneháza

polgármestere. A május 3-i

választáson induló öt független

jelölt közül Majoros Péter

Pál 276, Tóth Istvánné 126, Pető

István 107, Oremus Kálmán 102,

míg Oszváthné Réz Ilona Anna

98 szavazatot kapott. Majoros

Péter Pál 1998 és 2006 között,

két ciklusban már volt polgármestere

Petneházának. Most

harmadszor kapott megbízást

a szavazóktól az önkormányzati

vezetői tisztség betöltésére.

Az időközi választást azért tartották,

mert a korábbi polgármesternek

bírósági ítélet alapján

megszűnt a tisztsége.

Martonyi. Vécsei Istvánt

választották a Borsod-Abaúj-

Zemplén megyei Martonyi új

polgármesterévé. A település

338 voksolásra jogosult polgára

közül 281-en szavaztak, a részvételi

arány 83 százalékos volt. A

polgármesteri posztért három

független jelölt indult, Vécsei

István mellett Szegő Józsefné

és Drencsánné Kaló Angéla. Az

időközi választást azért kellett

kiírni, mert a település korábbi

polgármestere, Drencsán

Balázs Péter januárban lemondott

posztjáról. Az új faluvezető

társadalmi megbízottként látja

el a tisztséget.

Piliscsaba. Solti Gábor, a

Korona Csereklub Egyesület

jelöltje lett Piliscsaba új polgármestere,

miután a május 10-én

tartott időközi választáson részt

vevő 2020 helyi lakosból 912-en

rá szavaztak. A második helyen

végzett Bácskai Beáta független

jelölt 439 voksot kapott, míg a

harmadik helyezett – a régi polgármester,

Kasza Péter (független)

– 230 szavazatot nyert el. A

településen új képviselő-testületet

is választottak, a 13 képviselői

helyre 32-en pályáztak.

A Pest megyei településen

azért kellett időközi választást

tartani, mert a korábbi testület

februárban feloszlatta magát.

Pécs. Páva Zsoltot, a

Fidesz jelöltjét választották

polgármesternek a május 10-

én tartott időközi választáson.

Az jelenleg rendelkezésre álló

eredmények alapján a győztes

36 570 érvényes szavazatot

(65,83 százalék) kapott, míg

Szili Katalinra, az MSZP jelöltjére

18 981-en (34,14 százalék)

voksoltak. 561 szavazat

érvénytelen volt, 36 hiányzott.

A mintegy 152 ezer lelket

számláló Pécs 127 198 választópolgárából

56148 járult az

urnák elé, ez 44,14 százalékos

részvételt jelent. Az időközi

választást a korábbi polgármester,

Tasnádi Péter halála

miatt kellett kiírni.

Nyertes

önkormányzatok

Ünnepélyes keretek között

adta át április 22-én az Irányító

Bizottság a Települési

Önkormányzatok Országos

Szövetsége által menedzselt

Példát átadó gyakorlatok

pályázatának díjait. A

díjátadáson – mások mellett

– jelen volt Varga Zoltán

önkormányzati miniszter

is.

A pályázaton három kategóriában

hirdettek nyerteseket,

a kategóriák nyertesei

egy-egy millió forintos pénzjutalomban

részesültek.

A befektetők vonzása, a

helyi gazdasági környezet

fejlesztése kategóriában

Csanytelek település nyerte

el az első díjat az „Együttműködésen

alapuló minőségbiztosítási

rendszerben

történő kertészeti termelés”

című pályázatával.

A roma integráció, a társadalmi

kohézió erősítése

kategóriában Háromfa

lett az első helyezett „A

roma társadalmi integráció

és egészségfejlesztés óvo-

dáskortól” című pályázatával.

Az NFÜ különdíját kapta

szintén ebben a kategóriában

Hódmezővásárhely „Kéz

a kézben” című pályázatával.

A különdíj egy brüsszeli

tanulmányút három fő részére

a nyertes önkormányzat

képviselőiből.

A lakóhelyhez kötödés

erősítése témában Velence

győzött „Virágos Velence”

című pályázatával.

A TÖOSZ küldöttek

különdíját kapta Abasár,

a község az első kategóriában

pályázott az „Technológiai

és Innovációs Park” című

projekttel. A különdíjjal egy

ötszázezer forint értékű informatikai

tanácsadást nyert el

az abasári önkormányzat a

Synergon Nyrt. felajánlásának

köszönhetően.

A díjakat Varga Zoltán

önkormányzati miniszter,

Rauh Edit SZMM esélyegyenlőségi

államtitkár, Paszternák

Tímea, a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség elnökhelyettese,

Molnár Gyula TÖOSZelnök,

Újbuda polgármeste-

30 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP

re, Mosnier Zsuzsa, a Dexia

Kommunalkredit vezérigazgatója

és Somogyi Tamás, a

Synergon Nyrt. kereskedelmi

és operatív igazgatója

adták át.

A pályázatról

A Példát átadó gyakorlatok

pályázatát – a Legjobb

Önkormányzati Gyakorlatok

Programját a Települési

Önkormányzatok Országos

Szövetsége (TÖOSZ), az

Európa Tanács Helyi és Regionális

Demokrácia Szakértői

Központja, a Nemzeti

Fejlesztési Ügynökség és

a Dexia Kommunalkredit

Hungary Kft. – amely a Dexia

bankcsoport Európa vezető,

közszféra finanszírozásra

szakosodott pénzintézete

– együttműködésével hirdeti

meg. Megvalósításában

részt vesz a Magyar Faluszövetség,

a Magyar Önkormányzatok

Szövetsége, az

Önkormányzati Minisztérium,

valamint a Szociális és

Munkaügyi Minisztérium.

A program célja a legjobb

önkormányzati gyakorlatok

feltérképezése és

megismertetése az ország

más önkormányzataival. Az

új és innovatív helyi megoldások

feltérképezése, illetőleg

az ilyen megoldásokat

nyújtó önkormányzatok

tudásának és tapasztalatának

terjesztése a hasonló

problémával küszködő

önkormányzatok körében

jobb közszolgáltatásokat

s a településvezetésben

magasabb színvonalú teljesítményt

eredményezhet.

A program által kezdeményezett

tudásátadási

folyamat azonban nemcsak

azokat az önkormányzatokat

segíti, amelyek új

megoldásokhoz jutnak,

hanem azokat is, amelyek

Dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd polgármestere oklevelet vesz át

a gyakorlatokat kialakították.

Hiszen a tudásátadás

nemcsak írott formában,

hanem nyílt napokkal és

a kollégákkal való konzultáció

során valósul meg. E

konzultációkon kitűnő új

ötleteket kaphat az átadó

önkormányzat is a kialakított

gyakorlatok továbbfejlesztésére.

Példát átadó gyakorlatok

pályázatát 2009-ben

is meghirdetik, a program

végrehajtásában az eddigi

partnerek és együttműködők

mellett részt vesz még

a Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium, valamint

a Budapesti Nyílt Társadalom

Alapítvány (OSI).

A 2009-re vonatkozó

pályázati témaköröket az

Irányító Bizottság a következőkben

határozta meg:

Közösségi összefogással

a helyi fejlesztésekért a LEA-

DER-program keretében;

Roma integráció a társadalmi

kohézió erősítésére;

Megújuló energiaforrások

használata és/vagy

energiahatékonysági legjobb

gyakorlatok.

A pályázók köre továbbra

is a települési önkormányzatok

és társulásaik. A pályázatok

benyújtásának határideje:

2009. október 15.

Sabján Katalin

Oláhné Surányi Ágnes Velence polgármestere átveszi a díjat

További információ a www.onkornet.hu

és a toosz.hu weboldalon

április–május ÖN • KOR • KÉP

31


TELEPÜLÉSÜGY

32

Fontos az együttgondolkodás

A Postapartner Program mellé mára számtalan

társadalmi és országos szervezet állt.

Az egyik ilyen a Magyar Faluszövetség, amely a

kezdetektől figyelemmel kísérte a folyamatot.

A szövetség elnökét, Szabó Gellértet kérdeztük

az együttműködés eddigi tapasztalatairól.

– Azt kell mondanom, eleinte

voltak fenntartásaim a

programmal kapcsolatban

– kezdi az elnök, aki egyben

a Bács-Kiskun megyei Szentkirály

polgármestere. Ez persze

azt hiszem, érthető, hiszen

minden polgármester foggalkörömmel

védi településének

közintézményeit, szolgáltatásait,

melyek nagyban meghatározzák

egy város vagy község

fejlettségi szintjét és hangulatát.

A fordulópont akkor

következett be, amikor azt

érzékeltem, hogy a Magyar

Posta valóban az együttműködés,

az együttgondolkodás

igényével közelít hozzánk és

a többi partnerszervezethez,

nem pedig egyfajta „diktátorként”.

Lehetőség a kis- és

középvállalkozásoknak is

A polgármester szerint a

program korrektségét igazolja

az a tény is, hogy a negatívumokra

és szenzációra hajhászó

sajtóban kevés szó esik

róla. Mindez annak köszönhető

véleménye szerint, hogy

a társaság nem engedi el a

programban érintett munkatársai

kezét, sőt, segíti őket,

egyengeti az útjukat. Teszi ezt

képzésekkel és olyan támogatási

rendszerrel, amely

ÖN • KOR • KÉP

azon pályázókat segíti, akik

a posta munkatársait foglalkoztatják

tovább. Ráadásul

ez egy komoly lehetőség a

helyi kis- és középvállalkozások,

valamint az önkormányzatok

számára.

– Azt látom – folytatja Szabó

Gellért –, hogy ez nem a kistelepülések

ellen történik, hanem

egy magasabb szintű érdekért.

Ez pedig az, hogy a posta sikeres

nemzeti vállalata legyen

Magyarországnak, amelynek a

versenyképesség mellett gondja

van a szolgáltatások színvonalának

fejlesztésére és

az ügyfelek érdekeire. Ha ezt

sikerül megvalósítani, akkor

az biztonságot jelent a teljes

magyar lakosság és persze a

postai dolgozók számára egyaránt.

A Magyar Faluszövetség

elnöke szerint a Postapartner

Program pezsgést hozott a

kistelepülések életébe.

A település meghatározó

szereplője a postás

– Minden település egy

külön világ a maga hagyományaival,

történelmével, sikereivel

és kudarcaival – véli a

polgármester. Ehhez a világhoz

hozzátartozik a postás is.

Óriási szüksége van ugyanis

az embereknek a hírekre,

különösen a pozitív tartalmúakra.

A postás a bensőséges

hangnemmel, az őszinteséggel

jut el a lakókhoz, és ő

biztosítja közöttük a kapcsolattartást

is. A kistelepüléseken

ugyanis még nem olyan

elterjedt az internet vagy akár

a mobiltelefon, hogy az teljes

mértékben kiváltsa a postás

szerepét.

A postai piac liberalizációjára

hazánkban 2013-ban kerül

majd sor. Ez azt jelenti, hogy

addigra a Magyar Postának fel

kell készülnie valamennyi területen

a versenytársak érkezésére.

A piacnyitásra való felkészülés

jegyében meghirdetett

modernizációs program része

a Postapartner Program. Szabó

Gellért szerint jól látható, hogy

a Magyar Posta által kijelölt út

helyesnek bizonyulhat az életben

maradásra.

– A program szép példája a

szubszidiaritás gyakorlati megvalósulásának

– összegzi véleményét

a polgármester. Ez az

idegen szó foglalja össze azt a

folyamatot, melyben érvényre

jut a helyi és a magasabb szintű

társadalmi érdek harmóniája.

Nemcsak helyi szintre

helyezi a döntési kört a felsőbb,

de segíti is annak működését:

szoftverrel, szakmai háttérrel,

biztos szolgáltatásvásárlással

életben tartja azt.

Kottász Gergely

A Postapartner Programban együttműködő partnerszervezetek a pályázat egyes

ütemeinek lezárásaként megosztják egymással a tapasztalatokat és a véleményeket,

közösen irányt adva ezzel a folytatáshoz is. A legutóbbi eszmecserét április végén a

Bács-Kiskun megyei Szentkirályon tartották. A fórum házigazdája ezúttal a Magyar

Faluszövetség volt, melynek elnöke Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere.


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Mi lesz veled, Budai Vár?

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Tálaló című vitasorozatának

áprilisi témája a Budai Vár, ezen belül is a Honvéd Főparancsnokság

romjának évtizedes rendezetlensége volt.

A vár jelenlegi állapota és jövőbeni rendezése körül zajló

vita nem új keletű, Budapest 65 éve nem tud dűlőre jutni

a kérdésben.

Egy ország közállapotairól sokat

elárul, hogy miként bánik kiemelt

épített kulturális örökségével

Háttér

A rendezvényen részt vett

Kis Péter és Zoboki Gábor építész,

Mezős Tamás, a Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)

elnöke, Somogyi Gabriella projektfelelős

a beruházó Budavári

Kht. részéről, Budavár polgármestere,

Nagy Gábor Tamás és

főépítésze, Aczél Péter. Talán ez

volt a legelső nyilvános alkalom,

amikor a várról, közelebbről

a Honvéd Főparancsnokságról

zajló vitán nemcsak az

építészek és a kerületi főépítész,

a KÖH és a vagyonkezelő

Budavári Kht. képviselője volt

jelen, hanem az I. kerület polgármestere

is.

A vita során többen beszéltek

a projekt előkészítetlenségéről

és hivatkoztak arra,

hogy az uniós támogatás

elbukásának oka a kommunikációs

kultúra hiánya. Nagy

Gábor Tamás és Aczél Péter

szerint a kormány „nem tekintette

partnernek” az ellenzéki

önkormányzatot: miután

2007 nyarán befutott az uniós

pénz ígérete, a szűk határidők

miatt erőből nyomta a

terveket, és idővel már bármibe

belement volna, csak

ne vesszen oda a támogatás.

Azt az érvet, miszerint

az önkormányzat négy évig

állítólag még terveket sem

látott, Somogyi Gabriella, a

kht. képviselője azzal dobta

vissza, hogy a tervek a számtalan

hivatalos és nem hivatalos

találkozón éppenséggel

minden alkalommal hozzáférhetőek

voltak. Arra a kifogásra,

hogy Kis Péter 2004-es

pályamunkája nem volt megvalósítható,

maga Kis Péter

válaszolt: „két építész – Finta

József és Ekler Dezső – adta

a nevét ahhoz, hogy a terv

műszakilag kivitelezhető.”

A kerületi főépítész azzal is

érvelt, hogy a tavaly háromhavi

rendszerességgel összehívott

tervtanácsok egyike sem

mutatott fel „megnyugtató”

eredményt. A szakmai grémiumok

állásfoglalásait azért nem

tekintették mérvadónak, mert

A Budai Várban lévő Honvéd Főparancsnokság épületének felújítására

kiírt tervpályázatot Kis Péter építész nyerte meg 2004-

ben. A terveket többször is módosították, ami mögött nem csupán

szakmai érvelések, hanem javarészt politikai-érzelmi kifogások

húzódtak. 2007-ben az épület bekerült a kormány által kiemelten

kezelt palota-felújítási projektbe, amellyel összesen tízmilliárd

forint európai uniós forrásra pályáztak. Az I. kerület válaszul

változtatási tilalmat rendelt el a környékre, ami a Honvéd Főparancsnokság

rekonstrukciójára is vonatkozott. Jelenleg a hatalmi

és szakmai erőviszonyok kuszaságában a nyertes pályamű megvalósítására

semmi esély nincs.

az érintettek véleményét, így

a várbeli lakosokét, azok nem

tükrözték.

Ez viszont felveti azt a kérdést,

hogy akkor mire való a

tervengedélyeztetések jogi

szabályozása és szakmai kontrollja,

ha ezek a stációk politikai-egyéni-érzelmi

megfontolásokból

nemes egyszerűséggel

felülbírálhatók. Illetve

mire jó az engedélyezési procedúra,

ha csak maszatolásra

és nem egyértelmű állásfoglalásra

futja belőlük?

Azt a szempontot, hogy a

továbblépés nem a politikai

hatalmat birtoklók egyéni ízlése,

hanem például egy városépítészeti

ötletpályázat jelentené,

a közönség soraiból vetette

fel valaki. A pályázathoz pedig

kristálytiszta funkció-meghatározás

is kellene – ami a 2004-es

kiírás és a 2007-es, unióssá vált

projekt mögül is hiányzott –, és

ezt a terület gazdáinak együtt

kell kezdeményezniük.

Noha nem mondhatjuk,

hogy a vita közelebb vitte

egymáshoz az álláspontokat,

azt elérte, hogy a pozíciók

elég világosan kirajzolódtak.

Az ország talán legreprezentatívabb

helyszínén, a

Szent György tér és Dísz tér

között éktelenkedő műemléktorzónak

a helyszínhez méltó,

a kortárs építészeti értékeket

tükröző új keretbe foglalására

azonban – úgy tűnik – még jó

ideig várnunk kell...

(Forrás: kek-talalo.blogspot.com)

Öten kaptak Ybl Miklós-díjat

Nemzeti ünnepünk alkalmából

a nemzeti fejlesztési

és gazdasági miniszter

idén is Ybl-díjakat adományozott.

A kitüntetéseket

Dr. Szaló Péter területfejlesztési

és építésügyi szakállamtitkár

és Fegyverneky

Sándor országos főépítész,

főosztályvezető adta

át a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium Kálmán Imre

utcai épületében rendezett

ünnepségen. Idén öten

kaptak Ybl Miklós-díjat.

Az Ybl-díj a tervező-alkotó

építészek legrangosabb elismerése.

A kitüntetés elsősorban

a kiemelkedő színvonalú,

eredményekben gazdag

építészeti alkotó tevékenységért,

az építészeti tervezésért

adományozható. Az elismeréshez

emlékplakett, az adományozást

igazoló oklevél

és pénzjutalom jár. Az Ybldíj

nem osztható meg.

Idén az Ybl Miklós-díjakra öszszesen

25 javaslat, illetve pályázat

érkezett. A beérkezett javaslatokat

és pályázatokat az Ybl

Miklós-díj Bizottság – Fegyverneky

Sándor országos főépítész,

főosztályvezető elnökletével –

megtartott plenáris ülésén értékelte

és készített ajánlást a díjak

adományozására, melyet az idén

öt építésznek ítéltek oda.

Csernyánszky Gábor

építész

Mint sokan mások, viszonylag

hosszú ideig dolgozott tervezőtársként

különböző rangos

műhelyekben, mire elérte a teljesen

önálló alkotás lehetőségét.

Az viszont már nem általános

jelenség, hogy önállóan

tervezett épületei is kivétel nél-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

33


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

kül magas színvonalúak, korszerű

szemléletet és alkotói következetességet

tükröznek. Csepeli

lakóház-együttese a hazai

lakásépítés kiemelkedően jó

példája, aminek elismeréséül

korábban Pro Architectura-díjban

részesült.

Járomi Irén építész

Építészi pályafutását a terek

és formák összhangjának következetes

kutatása jellemzi, ami

elméleti munkái mellett megvalósult

műveiben is megjelenik.

A grafika és a valóság határán

alkot, és ehhez az alkotói

módszerhez a mai magyar valóság

nehéz terepnek bizonyult.

Tervei és megvalósult épületei

egyaránt kiemelkedő színvonalúak;

eredetiek, markánsan

plasztikusak és olykor vitára

késztetők. A tervezőtársként

jegyzett épületeken is határozottan

megjelenik egyéni alkotókészsége.

Török Péter

táj- és környezetépítész

Tervezői tevékenysége a történeti

értékű városközpontok

tereinek rekonstrukciója és új

épületek környezetének kialakítása

körében egyaránt különleges

minőségű, nemzetközi

szinten is figyelmet és elismerést

kiváltó. Azzal, hogy a környezeti

elemeket a térhatároló

építészettel azonos jelentőséggel

alakítja ki, a városi környezetet

a maga teljességében, sokoldalúságában

emeli magasabb

szintre. Munkássága országos

szinten is ösztönző hatást váltott

ki a városi terek művészi igényű

megújítása és szerepük felértékelése

irányába.

Váncza László építész

Kivételesen jó stílusérzéke

és virtuóz alkotó készsége

alkalmassá teszi őt a legkülönbözőbb

léptékű és jellegű építészeti

feladatok megoldására.

Gyakran dolgozik társakkal,

de e közös munkákban

is határozottan megjelennek

egyéni készségei. A városi villák

vagy falusi házak átalakítását

éppen olyan magas színvonalon

oldja meg, mint például

az „A 38”-as hajó új rendeltetésre

való áttervezését.

Terveit és megvalósult munkáit

egyaránt a gazdag képzelőerő

és a szakmai igényesség

jellemzi.

Winkler Barnabás

építész

Négyévtizedes építészi

munkássága során elismerésre

méltó életművet alkotott.

Tervezői módszereit az

alaposság és a józan mértéktartás

jellemzi. A hajdani IPAR-

TERV-ben szerzett sokoldalú

építészi gyakorlatát egy rangos

szakmai műhely irányításában

is hasznosítja. Építész tervezői

tevékenysége mellett közéleti

szerepvállalása és a korábbi

építész nemzedékek munkásságának

fáradhatatlan bemutatása

teszik teljessé példamutató

pályafutását.

Zsilinszky Gyula

vezető főtanácsos,

az Ybl Miklós-díj Bizottság titkára,

NFGM

Átadták

a Pro Régió-díjakat

A terület- és regionális fejlesztés, a térségi

együttműködés előmozdítása, a társadalom, a

gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése

terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként

a nemzeti fejlesztési és gazdasági

miniszter Pro Régió-díjakat adományozott. A

díjakat dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi

szakállamtitkár adta át.

A díjak adományozásának

szakmai előkészítését az Nemzeti

Fejlesztési és Gazdasági

Minisztérium Területfejlesztési

és Építésügyi Szakállamtitkársághoz

tartozó Területrendezési

és Településügyi Főosztály

végezte. A beérkezett 23 javaslatból

a Pro Régió-díj Bizottság

– dr. Szaló Péter területfejlesztési

és építésügyi szakállamtitkár

elnökletével – kialakította

10 fős javaslatát.

Prof. Michel Carmona

igazgató, a párizsi Sorbonne

Egyetem Területfejlesztési

és Urbanisztikai Intézete

Tevékenységével a területi

tervezés, urbanisztika és

területfejlesztés szakterületén

belül, a párizsi Sorbonne

egyetemi diploma megszerzésének

lehetőségét teremtette

meg Magyarországon.

A képzés során az akadémiai

ismeretek mellett tényleges

szakmai, gyakorlati ismereteket

is adott át a hallgatóknak.

Közvetlen magyarországi

oktatói tevékenysége mellett

jelentős szerepet vállalt a francia

és magyar területfejlesztési

intézmények és kormányzati

szervek együttműködésének

erősítésében.

Göncz Annamária

irodavezető, VÁTI Térségi Tervezési

és Területrendezési

Osztálya

Területrendezési tervezői,

a Térségi Tervezési és Területrendezési

osztály vezetői

tevékenységéből kiemelkedik

az Országos Területrendezési

Terv, valamint a Balaton

Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési

terve készítésének

koordinálása. Munkáját a széles

és sokrétű szakmai tudás,

a területfejlesztés és -rendezés

ügyének integrált szakmai

megközelítése és folyamatos

34 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu A Pro Régió- és az Ybl Miklós-díjasok egy csoportja


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

megújítási szándéka jellemzi.

Szakmai képességei és eredményei

nem csupán hazai,

hanem nemzetközi viszonylatban

is elismertek.

Keresztes Sándor

állami főépítész, Nyugat-dunántúli

Regionális Államigazgatási

Hivatal

Környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszterként

jelentős szerepet vállalt a

területfejlesztés és területrendezés

jogi és intézményi

rendszerének kialakításában.

Működése alatt erősödött

meg a területi, illetve regionális

elven működő főépítészi

hálózat, amely alapja lett a

mindenkori terület- és településrendezés

térségi felügyeletének.

Közel másfél évtizede

vezeti a Nyugat-dunántúli

Régió Állami Főépítészi Irodáját,

jelentős szerepet játszva

a régió három megyéjének

és településeinek építésügyi,

terület- és településrendezési,

valamint területfejlesztési

folyamatainak irányításában.

Szakmai tevékenységével,

tapasztalataival nagymértékben

hozzájárult az országos

szintű koncepciók és szabályok

megalkotásához.

Koszorú Lajos

ügyvezető, M-Teampannon Kft.

Több évtizedes településrendezési

és területrendezési

munkássága kiemelkedő színvonalú,

több megyei területrendezési

terv elkészítésében

vállalt kiemelkedő szerepet. A

rendezési tervekben megjelenő

törekvése a területrendezési

szabályok és a fejlesztési

jellegű irányelvek, ajánlások

összehangolására példamutató.

Különösen értékesek

azok a megállapításai,

javaslatai, amelyek a településrendezési

tervek készítéséhez,

azok elfogadásához,

továbbá a településfejlesztési

és a kistérségi fejlesztési koncepciókhoz

nyújtanak adatokat,

irányelveket, megoldási

javaslatokat.

Dr. Misley Károly

nyugalmazott államtitkár

A VÁTI Tervezési Irodájának

vezetőjeként, majd a Környezetvédelmi

és Területfejlesztési

Minisztérium közigazgatási

államtitkáraként irányította

a környezetorientált területrendezési

tervek előképének

tekinthető regionális tájrendezési

tervek készítését. Aktív

munkássága idején, a köz szolgálatában

éveken át irányította

a területi tervezéssel kapcsolatos

kormányzati tevékenységet,

és ápolta a nemzetközi kapcsolatokat.

Hatékonyan és eredményesen

képviselte Magyarországot

a Területfejlesztésért

Felelős Miniszterek Konferenciájának

irányító bizottságában,

valamint az Európai Területi

Tervezési Megfigyelő Hálózat,

az ESPON Program munkájában.

Magyar Tudományos

Akadémia Regionális

Kutatások Központja

Az alapításának 25. évfordulóját

ünneplő intézet alkalmazott

kutatásai és tanácsadási

tevékenysége révén nem csupán

a regionális tudomány alakítója,

hanem a területfejlesztési

gyakorlat aktív szereplője

is. Szakmai és tudományos

műhelyként közreműködött a

hazai területfejlesztési gyakorlat

európai uniós harmonizációjában,

és számos nemzetközi

projekt vezetőjeként hozzájárul

az európai területi kutatások

eredményeihez. Az elmúlt

két és fél évtizedben a település-

és területfejlesztést érintő

valamennyi jelentős dokumentum

megalapozásában, kidolgozásában

kiemelkedő szerepet

vállalt.

Dr. Sarudi Csaba

egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Három évtizede kiemelkedő

szerepet vállal a magyar

területfejlesztési kutatásban

és oktatásban, nagy érdemei

vannak a terület- és vidékfejlesztési

politika kaposvári

képzési és kutatási bázisának

kialakításában. 2005 és

2006 között az Országos Területfejlesztési

Hivatal elnökeként

tudományos igényességgel

irányította a Nemzeti Fejlesztési

Terv regionális megalapozását.

Dr. Schneller István

tanszékvezető, Budapesti

Corvinus Egyetem Településépítészeti

Tanszék

Pályafutásának kezdetén a

Városépítési Tudományos és

Tervező Intézet Regionális Tervezési

Irodájának munkatársaként

több jelentős regionális

és városrendezési tervnek volt

készítője, illetve vezető tervezője.

Közel másfél évtizeden

keresztül Budapest főépítészeként

meghatározó szerepet töltött

be a főváros karakterének,

arculatának, és környezeti állapotának

védelmében, illetve fejlesztésében.

2006-tól a Budapesti

Corvinus Egyetem Tájépítészeti

Karán irányítja a településmérnöki

képzést. Gazdag tapasztalataira

alapozott szakírói munkássága

tudományos értékű.

Dr. Szalóki Gyula

főtanácsadó, az Országgyűlés

Környezetvédelmi Bizottsága

Közel négy évtizede aktív

szereplője a hazai regionális

területfejlesztési, településfejlesztési,

valamint környezetvédelmi

szakpolitikáknak.

1985-től, az Országgyűlés Településfejlesztési

és Környezetvédelmi

Bizottsága munkatársaként

jelentős szerepe volt a

területpolitikai, illetve a környezetvédelmi

kérdések öszszehangolásában.

1990-től az

Országgyűlés főtanácsadójaként

vállalt szerepet az épített-

és a természeti környezettel

kapcsolatos jogszabályok

szakmai előkészítésében,

egyfajta „hidat” képezve a tisztán

vett szakmaiság és a politika

között.

Szendrényi Péter

nyugalmazott főosztályvezető-helyettes,

Nemzeti Fejlesztési

és Gazdasági Minisztérium

Területfejlesztési Főosztály

Évtizedeken keresztül részt

vett a területfejlesztési stratégiai

tervezés irányításában. Kiemelkedő

szerepe volt a területfejlesztési

szakma szerepének erősítésében,

a regionális és az ágazati

programok összhangjának

jelentős mértékű javulásában.

Munkájával hozzájárult a 2007–

2013 programozási időszakban

az Európai Regionális Fejlesztési

Alapból, az Európai Szociális

Alapból és a Kohéziós Alapból

származó támogatások felhasználásához

szükséges intézményrendszer

kialakításához

és az eljárási szabályok kidolgozásához.

Sógor Csaba

tanácsos,

az Pro Régió Díj bizottság titkára,

NFGM

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. április–május ÖN • KOR • KÉP

35


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Az „ÉV HÁZA” kerestetik!

Idén is lehet pályázni az Év Háza Díjra. A pályázat célja

megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel

a bíráló bizottság által színvonalasnak

ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti

magatartást. Emellett a pályázattal már tavaly

csatlakozott hazánk a Visegrádi Négyek Családi Házai

kezdeményezéséhez, amivel a kiválasztott épületek

tervezőinek lehetőségük nyílik a nemzetközi porondon

is megméretni magukat.

Az „Év Háza” pályázaton bármely

Magyarországon megvalósult,

2006. augusztus 1. és 2009.

május 29. között jogerős használatbavételi

engedélyt kapott,

maximum 4 lakásos lakóépület,

lakóépület-bővítés, -felújítás

vagy nyaralóépület anyagával

lehet részt venni.

Szakmai szervezetek

is jelöltek

Annak érdekében, hogy

minél több, a kiírásnak megfelelő,

szakmailag színvonalas épület

kerülhessen a zsűri asztalára,

a Magyar Építőművészek Szövetsége,

a Magyar Építész Kamara

és a Magyar Urbanisztikai Társaság

országos, regionális, illetve

megyei szervezetei jelölhettek

az „Év Háza 2009” pályázatra

az illetékességi területükön

megépült, és az „Év Háza 2009”

részvételi feltételeinek megfelelő

épületeket. A jelölt és indulásra

felkért épületek azonos feltételekkel

vesznek részt a pályázaton,

mint a saját szándékból

indulók, és ugyanolyan formai

és tartalmi feltételek vonatkoznak

rájuk is.

Zsűri és zsűrizés

A szigorú szakmai szempontú

értékelést a bírálatot tavaly is

végző zsűri neves tagjai garantálják:

a zsűri elnöke a Kossuthdíjas

Cságoly Ferenc DLA, a BME

Építészmérnöki Kar Középülettervezési

Tanszékének vezetője,

társelnökök Kálmán Ernő DLA, a

Magyar Építőművészek Szövetsége

elnöke, Szoják Balázs, az „Év

Háza” díj alapítója és Tóth Balázs,

a főtámogató szakmai képviselője.

A 2009. évi pályázat zsűrijébe

való felkérést idén ismét mind

az öt, 2008-ban Ybl díjat kapott

építész, Lukács István, Nagy Iván,

Patartics Zorán, Puskás Péter és

Zoboki Gábor is elfogadta.

A kuratórium tagja továbbá

Körtvélyesi Istvánné, az „Év Háza”

díj korábbi kurátora és főszervezője,

valamint végül, de nem

utolsó sorban Tóth Elek DLA, a

BME Magasépítési Tanszékvezető-helyettese.

A zsűri a tavaly bevált metódus

szerint előértékeli és kiválasztja

az elődöntőbe kerülő műveket,

majd dönt arról, hogy melyeket

kívánja a végső döntés előtt

a helyszínen is megtekinteni.

Az elődöntőbe került épületek

közül kerül ki az a tíz családi ház

is, amelyek a Magyar Építőművészek

Szövetsége által kezelt Visegrádi

Négyek Családi házai 2009

vándorkiállítás magyar képviselőivé

válnak.

A pályaművek beadásának

határideje: 2009. május 29.

15.00 óra. Eredményhirdetés és

díjkiosztás: 2009. október 5.

A pályázáshoz szükséges

dokumentumok és a teljes

pályázati kiírás letölthető a

www.evhaza.hu oldalról.

További információ kérhető a

pályázattal kapcsolatosan MÉSZ Titkárság

(1088 Budapest, Ötpacsirta u.

2., Tel.: 06 1 318-2444, meszorg@t-online.hu)

www.evhaza.hu, www.meszorg.hu,

www.wienerberger.hu.

(Forrás: www.epiteszforum.hu)

Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos

Főépítészi Kollégium 2000-ben megalapította

Az Év Főépítésze Díjat, elismerve ezzel

a főépítészi tevékenységet, az önkormányzati,

állami (területi) főépítészek munkáját. A díj

első alkalommal a Nagykanizsán 2000 augusztusában

megrendezett V. Országos Főépítészi

Konferencián került átadásra, majd a következő

konferenciákon minden évben.

A díj odaítélésére írásbeli javaslat alapján kerül sor.

Javaslatot bármely főépítész, önkormányzati és hivatali

vezető, vagy bármely szakmai és önkormányzati

szervezet, illetve szövetség tehet. A díjra olyan személy

nem javasolható, aki az alapító okirat szerint részt

vesz a díj odaítélésének véleményezésében. A javaslatok

benyújtási határideje – a Hajdúböszörményben

2009. augusztus 26-28. között megrendezésre kerülő

XIV. Országos Főépítészi Konferencia időpontját

figyelembe véve – június 30.

Amennyiben a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze

Díj adományozására javaslatot kíván tenni, személyre

szóló javaslatát szöveges indoklással 2009. június

30-ig küldje meg e-mailen, a papklara@t-email.hu

címre. Ha postán is megküldi javaslatát: az NGFM 1880

Budapest, Pf. 111. címre, Zábránszkyné Pap Klára, az

Országos Főépítészi Kollégium titkára név megjelöléssel

kérjük (fax: 06 1 441-7772).

A díj alapító okirata és Főépítészi Életmű Díjban és Az

Év Főépítésze Díjban részesültek névsora a www.foepiteszek.hu

/ www.főépítészek.hu honlapunkon a kollégium>főépítészi

díj menüpont alatt megtalálható.

Philipp Frigyes

az Országos Főépítészi Kollégium elnöke

Felhívás

XIV. Országos Főépítészi Konferencia. 2009-ben ünnepeli

Hajdúböszörmény városa a hajdúk Böszörménybe történő letelepedésének

400 éves évfordulóját, melyre a város ünnepségsorozattal,

az évforduló jelentőségéhez méltón kíván megemlékezni.

Ehhez szeretne az Országos Főépítészi Konferencia is

szakmai szempontból csatlakozni, az évfordulót gazdagítani.

A konferencia időpontja: 2009. augusztus 26–28.

A konferencia helyszíne: Sillye Gábor Művelődési Központ

és Közösségi Ház Színházterme, 4220 Hajdúböszörmény,

Bocskai tér 4.

További részletes információ: www.hajduboszormeny.hu,

www.foepiteszek.hu/www.főépítészek.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

az Országos Főépítészi Kollégium titkára

36 ÖN • KOR • KÉP 2009. április–május | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


4

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

More magazines by this user
Similar magazines