szervezeti Ã©s mÅ±kÃ¶dÃ©si szabÃ¡lyzat

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 

BABITS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM 

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 

2011.

TARTALOM 

A SZABÁLYZAT HATÁLYA, CÉLJA ............................................................................................................ 2 

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................................... 2 

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ............................................................................................... 4 

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .......................................................................................................................... 5 

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE.......................................................................... 7 

Közalkalmazottak munkarendje ...................................................................................................................... 7 

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ................................................................................... 7 

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje...................................... 7 

Pedagógusok munkarendje .............................................................................................................................. 7 

Az intézmény tanulóinak munkarendje ........................................................................................................... 8 

A tanév helyi rendje ........................................................................................................................................ 8 

A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ............................................................... 9 

Az intézmény nyitva tartása ............................................................................................................................ 9 

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje................................................................ 9 

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ............................................................................................. 10 

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................ 10 

A belső kapcsolatok rendszere, formái és módja .......................................................................................... 10 

A munkavállalói érdekképvisel ..................................................................................................................... 12 

A külső kapcsolatok rendszere, formái és módja .......................................................................................... 13 

Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................................................................... 14 

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................................ 15 

A TANULÓK FELVÉTELE ÉS A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ........................................... 15 

AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDJE .................................................................................................................. 15 

Az iskolai vizsgák ......................................................................................................................................... 15 

A javítóvizsgák ............................................................................................................................................. 16 

A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozó vizsgák .............................................................................. 16 

Az idegen nyelvi osztályozó vizsgákra vonatkozó külön rendelkezések ...................................................... 17 

Nyelvvizsgák beszámításáról ........................................................................................................................ 17 

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................................. 17 

Tanulást segítő foglalkozások ....................................................................................................................... 18 

A mindennapos testedzés biztosítása és az Iskolai Sportkör ......................................................................... 18 

Tanfolyamok ................................................................................................................................................. 19 

A TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS ........................... 19 

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................. 19 

A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT DOLGOKÉRT, SZELLEMI ALKOTÁSOKÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS .... 20 

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁM TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ................................ 20 

A GYAKORLÓ TANÍTÁS .............................................................................................................................. 20 

A gyakorlóiskola feladatai ............................................................................................................................ 21 

A gyakorlóiskolai munka szervezeti kérdései ............................................................................................... 21 

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE .......................................................... 23 

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................... 23 

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BALESET MEGELŐZÉSI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................. 24 

A tanulók egészségügyi vizsgálatai ............................................................................................................... 24 

Baleset és munkavédelem ............................................................................................................................. 24 

Munkavédelmi feladatok ............................................................................................................................... 25 

Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén......................................................................................... 25 

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE ............................................................ 25 

A DIÁKMOZGALMAT SEGÍTŐ TANÁR FELADATAI .............................................................................. 26 

A KULTURÁLIS ÉS SZABADIDŐ SZERVEZŐ TANÁR FELADATAI ..................................................... 26 

AZ ISKOLÁBAN KÉSZÍTETT AUDIOVIZUÁLIS ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA ................................ 27 

HATÁSKÖRÖK; AZ SZMSZ MEGALKOTÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA .......................................................... 27 

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 28 

HATÁROZATI JAVASLAT ............................................................................................................................ 28 

MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................. 30 

1. számú melléklet ............................................................................................................................................. 31 

Adatkezelési szabályzat ................................................................................................................................ 31 


A szabálytalanságok kezelési rendje (FEUVE-rendszer) .............................................................................. 34 


Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata .................................................................................................. 35 


Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................................. 40 

1

A 32/2008. (XI. 24.) OKM rendeletnek megfelelően a 2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról 

(a továbbiakban: Ftv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: 

Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 

végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. Vhr), a nevelési-oktatási 

intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a 217/1998. 

(XII. 30.) KORM rendelet, 193/2003. KORM rendelet (XI. 26.), a 4/2002. (II. 26) OM 

rendelet, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, valamint a 335/2005. (XII. 29.) KORM rendelet 

alapján a nevelőtestület az alábbi szabályzatot alkotja. 

A SZABÁLYZAT HATÁLYA, CÉLJA 

1. § A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: szabályzat), valamint mellékletei 

(házirend, belső szabályzatok, igazgatói utasítások) hatálya kiterjed az intézmény valamennyi 

közalkalmazottjára, a szülők közösségére, az iskola tanulóira, és a gyakorló tanítást folytató 

tanárjelöltekre, betartása kötelező érvényű. 

Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el a Szülői Választmány 

és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. 

A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 

2. § A szabályzat meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény 

működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és 

mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 

3. § A törvényes működés alapdokumentumai az alapító okirat; a pedagógiai program; az éves 

munkaterv; jelen szabályzat és mellékletei; a kollektív szerződés. 

AZ INTÉZMÉNY ADATAI 

4. § (1) Elnevezése: Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 

(2) Székhelye: 7633 Pécs, dr. Veress Endre u.15. 

(3) Fenntartója: Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: PTE) 

7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 

(4) Alapítója: Janus Pannonius Tudományegyetem 

(5) Jogállása: az intézmény a Pécsi Tudományegyetem önálló szervezeteként működő, szakmailag 

önálló intézmény, jogi személy 

(6) Képviselete: az önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény képviselője az igazgató. 

Helyettesítésére a vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok érvényesek. Az iskolát egyedi 

ügyekben az igazgató által írásban megbízott személy is képviselheti. 

Az intézményt gazdasági ügyekben cégszerű aláírásban az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes 

együttesen jogosult képviselni. 

(7) Az intézmény típusa: Az iskola többcélú intézményként, mint összetett gyakorló gimnázium 

és szakközépiskola működik: gimnázium (9-12. évfolyam); gimnázium (nyelvi előkészítő) 

(9-13. évfolyam) szakközépiskolai évfolyamok (9-12 évfolyam) szakképzési évfolyamok 

(1/13 és 2/14 évfolyam) az OKJ szerint. 

(8) Az intézmény feladatai: 

Alapfeladatok (2009. december 31-ig a szakfeladat rend szerint meghatározva): 

80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás 

80217-7 Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás a kereskedelem-marketing 

és az üzleti adminisztráció szakmacsoportban. 

2

Az intézmény ellátja az Egyetem hallgatóinak a fenntartó által meghatározott mértékű gyakorlati 

képzését. 

Kiegészítő tevékenység (2009. december 31-ig a szakfeladat rend szerint meghatározva): 

80216-6 Gimnáziumi felnőttoktatás 

80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő 

80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 

80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 

80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 

55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 

75176-8 Intézményi vagyon működtetése 

Az intézmény alaptevékenysége 2010. január 1. napjától, szakfeladat rend szerint 

meghatározva: 

853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9–12/13. évfolyam) 

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a 

szakképzési évfolyamokon 

853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás 

a szakképzési évfolyamokon 

853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt-oktatás 

853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési 

évfolyamokon 

853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 

854211 Felsőfokú szakképzés 

853114 Gimnáziumi felnőttképzés 

853000 Középfokú oktatási intézmények programjainak komplex támogatása 

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 

855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 

855935 Szakmai továbbképzések 

855937 Máshova nem sorolható egyéb felnőttoktatás 

856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 

562913 Iskolai intézményi étkeztetés 

Az intézmény ellátja az Egyetem hallgatóinak a fenntartó által meghatározott mértékű gyakorlati 

képzését. 

Az intézmény 2010 január 1. napjától folytatott kiegészítő tevékenységei: 

855100 Sport, szabadidős képzés 

855200 Kulturális képzés 

900121 Zeneművészeti tevékenység 

900122 Táncművészeti tevékenység 

900124 Egyéb előadó-művészeti tevékenység 

900200 Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység 

900300 Alkotóművészeti tevékenység 

900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 

910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 

910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 

910123 Könyvtári szolgáltatások 

910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 

931201 Versenysport-tevékenység és támogatása 

3

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása 

Az intézmény saját helyiségeit, így a tantermeket, a tornatermet, valamint eszközöket – kapacitáskihasználás 

címén – két naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A bérbeadásra 

akkor kerülhet sor, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, 

a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör munkáját. 

(9) Bélyegzőinek felirata és lenyomata: 

Hosszú bélyegző: PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM 

Babits Mihály 

Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 

7633 Pécs, dr. Veress Endre u.15. Tel.: 255-166 

Körbélyegző: Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 

P É C S 

(10) OM azonosítója: 027406 

Az alapító okiratot a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2009. május 14-i ülésén számú határozatával 

fogadta el. 

5. § Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény igazgatója minden tekintetben, az 

oktatási igazgatóhelyettes az igazgató távollétében teljes joggal, a gazdasági igazgatóhelyettes, 

a nevelési igazgatóhelyettes, az operatív igazgatóhelyettes és a szakképzésért felelős igazgatóhelyettes 

a felelőssége körébe tartozó ügyekben, az osztályfőnök a tanulói igazolások kiadása 

tekintetében jogosult. 

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 

Igazgató 

Gazdasági 

igazgatóhelyettes 

Szakképzési 

igazgatóhelyettes 

Oktatási igazgatóhelyettes 

Nevelési igazgatóhelyettes 

Operatív igazgatóhelyettes 

Informatika és 

szakmai tárgyak 

munkaközösség 

vezető 

ISKOLAVEZETÉS 

igazgató, igazgatóhelyettesek 

Matematika, fizika 

és testnevemia 

és földrajz 

Biológia, kélés 


vezető ség 

munkaközös- 

vezető 

Magyar, történelem 

és művészeti 


vezető 

Angol, német 

és latin- újlatin 


vezető 

ISKOLATANÁCS 

iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szakszervezeti vezető, a közalkalmazotti tanács tagjai 

Közalkalmazotti Tanács 

Szakszervezet 

Minőségirányítási csoport 

Technikai és 

adminisztratív 

dolgozók 

Szakmai tantárgyak 

és az 

informatika 

tanárai 

Matematika, fizika 

és testnevelés 

tanárok 

Biológia, kémia 

és földrajz 

tanárok, osztályfőnökök 

Magyar, történelem, 

filozófia, 

etika, dráma, 

ének-zene, 

rajz és vizuális 

tárgyak, médiaismeretek 

tanárai 

Angol, német, 

francia, latin, 

olasz, orosz, 

spanyol nyelv 

tanárai 

4

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 

6. § (1) Az intézmény vezetője (továbbiakban: igazgató) felelős az intézmény szakszerű és 

törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, 

és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály 

vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Felelős a PTE és az intézmény 

kapcsolatáért, a PTE Szenátusának meghívott tagja. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és 

munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési 

kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény életével, működésével kapcsolatos 

kiadványozás jogaival rendelkezik. 

(2) Az igazgató képviseli az intézményt. 

(3) Az igazgató az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek 

meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 

7. § Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: 

a) a nevelőtestület vezetése; 

b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; 

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése 

és ellenőrzése; 

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és 

tárgyi feltételek biztosítása; 

e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal 

és a diákmozgalommal való együttműködés; 

f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. 

g) a gyermek és ifjúságvédelmi munka megszervezése. 

h) a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 

8. § Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató 

közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek (nevelési, oktatási, hallgatók gyakoroltatási feladatait 

ellátó és gazdasági igazgatóhelyettes), valamint a gyakorlati oktatás vezetője, akik az 

igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A tantestület legalább 51 %-ának kérésére 

kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a tantestületnek. 

9. § Az oktatási igazgatóhelyettes feladata: 

a) az oktatás folyamatának irányítása; 

b) a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésének biztosítása; 

c) az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgák és a kompetenciamérés szervezése; 

d) az érettségi és felvételi ügyvitel segítése; 

e) regionális és országos tanulmányi versenyek szervezése; 

f) közreműködés a nevelési értekezletek előkészítésében; 

g) kapcsolattartás a szakmai szolgáltató szervezetekkel; 

h) a távollevő tanárok helyettesítésének biztosítása; 

i) a túlórák elszámolása, a tanári adminisztrációs munka irányítása; 

j) a beiskolázás, az előkészítő foglalkozások megszervezése; 

10. § A nevelési igazgatóhelyettes feladata: 

a.) az iskolában folyó nevelési munka irányítása; 

b.) pedagógiai mérések és elemzések végzése; 

c.) a gyakorlótanítások szervezése és koordinálása; 

d.) közreműködés a nevelési értekezletek előkészítésében; 

5

e.) 

f.) 

g.) 

h.) 

i.) 

j.) 

k.) 

l.) 

koordinálja az osztálykirándulásokat; 

egészségnevelés (a tanulók és a dolgozók mentálhigiénés állapotának javítása); 

a Babits Alapítvány kuratóriumi elnöke; 

együttműködés a Szülői Választmánnyal; 

a könyvtár működésének segítése; 

együttműködés az ifjúságvédelmi tanárral (szociális munkás) 

a tanári és tanulói ügyeleti rend megszervezése 

beiskolázás 

11. § Az operatív igazgatóhelyettes feladata; 

a.) az idegen nyelvi képzés és a nyelvvizsgákra történő felkészítés irányítása; 

b.) az éves és a havi ütemterv előkészítése; 

c.) nemzeti és iskolai ünnepek szervezése; 

d.) közreműködés a nevelési értekezletek előkészítésében; 

e.) az iskolai rendezvények és kirándulások szervezésének irányítása; 

f.) az önszerveződő diákközösségek és a diákpatrónus tanár munkájának segítése; 

g.) a kulturális és szabadidő szervező tanár munkájának segítése; 

h.) az iskola külső kapcsolatainak felelőse; 

i.) az évkönyv szerkesztésének irányítása; 

j.) A Fiatal Európa Egyesületben az iskolavezetés képviselete; 

k.) beiskolázás 

12. § A szakképzési igazgatóhelyettes feladatai 

a.) a gyakorlati képzés külső és belső feltételeinek megteremtése, a gyakorlatok ellenőrzése 

és értékelése; 

b.) a szakoktatásban résztvevő szaktanárok, szakoktatók munkájának véleményezése; 

c.) a szakmai elméleti oktatás irányítása; 

d.) kapcsolattartás a bázisüzemekkel; 

e.) a nyári gyakorlatok szervezése és értékelése; 

f.) szakmai tanulmányi versenyek szervezése; 

g.) szakmai képesítő gyakorlati vizsgák szervezése; 

h.) az iskolai számítógépes hálózati munka és a rendszergazda munkájának felügyelete; 

i.) beiskolázás 

13. § A gazdasági igazgatóhelyettes feladatai: 

a) az intézmény jogszerű gazdálkodásának irányítása 

b) az iskola éves költségvetésének és beszámolójának elkészítése 

c) a gazdálkodás likviditásának biztosítása, saját bevételek ütemezett beszedése 

d) az ingó és ingatlanvagyon működőképes rendelkezésre állásának biztosítása 

e) az iskola felesleges kapacitásának hasznosítása 

f) kapcsolattartás a Gazdasági Főigazgatósággal és szervezeteivel. 

14. § A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítésük rendje: 

Az intézményvezetőt általános helyettesként helyettesíti az oktatási igazgatóhelyettes 

Az oktatási igazgatóhelyettest az operatív igazgatóhelyettes 

Az operatív igazgatóhelyettest a nevelési igazgatóhelyettes 

A nevelési igazgatóhelyettest a szakképzési igazgatóhelyettes 

A szakképzési igazgatóhelyettest helyettesíti az oktatási igazgatóhelyettes 

Amennyiben bármilyen akadályoztatás miatt a vezetők egyike sem tudja feladatait ellátni, 

a vezetőhelyettesi feladatok ellátása a bent tartózkodó, az intézményben legrégebben dolgozó 

pedagógusok közül a legidősebb feladata. Felelőssége és intézkedési jogköre a működéssel 

6

kapcsolatos, a gyermekek és tanulók biztonságának megóvásával összefüggő és az azonnali 

döntést igénylő ügyekre terjed ki. 

A gazdasági igazgatóhelyettes helyettesítése a PTE Gazdasági Szabályzata szerint történik. 

15. § (1) Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményezési és javaslattételi 

joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart, ennek ideje minden 

hétfő délelőttje. 

(2) Az intézmény vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak, és elkészítik a dolgozók 

minősítését is. 

16. § Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény alábbi közösségeinek képviselőivel: 

a) a szülői közösség választmányával, felelőse a nevelési igazgatóhelyettes; 

b) a diákönkormányzat diákképviselőivel, felelőse a diákpatrónus tanár közvetítésével az 

operatív igazgatóhelyettes; 

c) a munkavállalói érdekképviselettel, felelőse az igazgató; 

d) közalkalmazotti tanáccsal, felelőse az igazgató; 

e) könyvtárossal vagy a könyvtár vezetőjével, felelőse a nevelési igazgatóhelyettes; 

f) informatikai rendszer vezetőjével, felelőse a szakképzési igazgatóhelyettes. 

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE 

Közalkalmazottak munkarendje 

17. § (1) A közalkalmazottak körét a Ktv. 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés 

egyes szabályait a 16. és 17. § rögzíti. 

(2) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az 

intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban az 1992.évi XXII. törvénnyel 

(Munka Törvénykönyve), valamint a Kjt.-vel. 

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 

18. § (1) A vezető beosztású dolgozók (igazgató, igazgatóhelyettesek) mindennap (munkanap) 

bent tartózkodnak az intézményben, hogy beosztásukból adódó feladataikat el tudják látni. 

A napi operatív feladatok ellátását heti ügyeleti rend szerint végzik, amely a tanári szoba 

hirdetőjén van kifüggesztve. 

(2) Az ügyeletes vezető a tanulók számára érvényes nyitva tartás ideje alatt az intézményben 

tartózkodik. 

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 

19. § A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a Kollektív Szerződés 

szabályozza. 

Pedagógusok munkarendje 

20. § A pedagógusok jogait és kötelességeit a Ktv. 19.§-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe 

tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a Kollektív Szerződés 

tartalmazza. 

7

21. § (1) A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a 

nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal a szak feladatának megfelelő foglalkozással összefüggő 

feladatok ellátásához szükséges időből áll. 

(2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek 

állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. 

(3) A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatellátásának, zavartalan 

működésének biztosítását kell figyelembe venni. 

(4) Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb 

szempontok, kérések figyelembevételére. 

22. § (1) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a 

munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) 

megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg 

előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az igazgatónak, 

vagy ügyeletes helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. 

(2) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – legalább 1 nappal előbb – a 

tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. 

(3) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség 

szerint – szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy 

nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet 

szerint előrehaladni. 

(4) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő 

rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az 

igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízás 

alapelve a rátermettség, a szaktudás, és az arányos terhelés. 

Az intézmény tanulóinak munkarendje 

23. § Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, 

valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályait. A házirend betartása a tanulók 

számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és 

a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet – az igazgató előterjesztésére – a nevelőtestület 

fogadja el a Ktv.-ben meghatározott személyek, szervezetek egyetértésével. 

A tanév helyi rendje 

24. § (1) A tanév kezdetét és végét az Oktatási Minisztérium hatályos rendelete határozza 

meg. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáróval fejeződik be. 

(2) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. 

A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgáztatás (felvételi, 

érettségi, helyi, képesítő), melyet szintén rögzíteni kell a munkatervben. 

(3) A tanév helyi rendjét elfogadása előtt a szülői választmány véleményezi. 

(4) Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte 

kötelező, az iskolavezetés által meghatározott, az alkalomhoz illő öltözékben. 

25. § A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait, a balesetvédelmi és tűzrendészeti 

előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten 

pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait az intézmény Web-lapján 

közzé kell tenni. 

8

A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 

26. § (1) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján 

történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a 

kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. 

(2) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7 50 órakor kezdődik. A kötelező 

tanítási órák délelőtt vannak. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és 

szüneteket rendelhet el. Dupla órák csak kivételesen tarthatók egyben, szünet nélkül, dolgozatíratáskor 

vagy külön igazgatói engedéllyel. 

(3) Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15 illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési 

rend szerint. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. 

(4) A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét – felmerülő igény esetén – órarendileg 

kell biztosítani. 

(5) Az esti rendszerű felnőttoktatás külön csengetési rend szerint történik. 

27. § (1) A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai és a hallgatók 

jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák 

megkezdésük után nem zavarhatók, ez alól kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 

(2) A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon 

történnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 

Az intézmény nyitva tartása 

28. § (1) Az intézmény szorgalmi időszakban reggel 6 45 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 

legkésőbb 17 00 óráig tart nyitva. A bérlők a portás felügyelete mellett ezután is 

igénybe vehetik az épületet. 

(2) Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint történik. 

(3) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt 

eseti kérelmek alapján. 

(4) Az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók csak a portás engedélyével 

léphetnek az intézmény területére. 

(5) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével 

hagyhatja el az iskola épületét. 

(6) Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. 

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 

29. § Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság 

címerével kell ellátni. Az épületet lobogóval kell díszíteni. 

30. § Az iskola minden dolgozója és tanulója felel: 

a) a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; 

b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; 

c) az energiafelhasználással való takarékoskodásért; 

d) a tűz- és balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 

31. § (1) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel – 

illetve engedéllyel - használhatják. 

(2) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az 

igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 

(3) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 

9

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje 

32. § Az intézmény – amennyiben nem sérti az alapfeladatainak ellátását - helyiségeit, berendezéseit 

bérbe adhatja. A bérbeadásáról a gazdasági vezető javaslatára és az érintett közösségek 

véleményének kikérésével – a vonatkozó rektori utasítás figyelembevételével– az igazgató 

dönt. 

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 

A belső kapcsolatok rendszere, formái és módja 

A nevelőtestület 

33. § (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben 

az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az intézmény 

valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint 

a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. 

(2) A nevelőtestület jogosítványait a Ktv.-ben foglaltak alapján gyakorolja. 

(3) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó jogai átruházásáról maga dönt. Az átruházott jogok 

gyakorlói megbízásuk teljesítéséről a megbízóknak a lehető legrövidebb időn belül kötelesek 

beszámolni. 

(4) A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására és a fegyelmi eljárás lefolytatására 

fegyelmi bizottságot hozhat létre. A fegyelmi bizottság tagjai: a felelős igazgatóhelyettes, 

a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint két, a nevelőtestület 

által megválasztott pedagógus. 

34. § (1) A nevelőtestület a tanév során az alábbi értekezleteket tartja: 

a) tanévnyitó, tanévzáró értekezlet; 

b) félévi és év végi osztályozó értekezlet (a félévi értekezletet az osztályfőnök, az év végit az 

igazgató vagy helyettese vezeti); 

c) őszi és tavaszi nevelési értekezlet. 

(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, amennyiben azt a nevelőtestület tagjainak 

harmada, illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége, vagy a munkavállalói érdekképviselet, 

vagy a közalkalmazotti tanács szükségesnek tartja. Amennyiben az iskolai szülői szervezet 

vagy az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés 

elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 

(3) Az osztályközösségek problémáinak megoldása mikro-értekezleten történik. Ezen csak az 

adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikroértekezletek 

állandó időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősei az osztályfőnökök. Mikroértekezlet 

szükség szerint, az osztályfőnök megítélése alapján bármikor tartható. 

(4) A nevelőtestület értekezleteiről emlékeztető feljegyzés készül. 

35. § A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével 

– nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az 

igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 

Az iskolatanács 

36. § (1) A nevelőtestület mellett állandó testületként, tanácsadó jelleggel iskolatanács működik. 

10

(2) Az iskolatanács tanácsot ad az iskolai élet minden területére vonatkozóan, véleményezési 

joggal rendelkezik – a nevelőtestülettől átruházott jog alapján – a költségvetési előirányzatok 

meghatározásában. Működésének célja a nevelő-oktató munka jobbítása, a szakmai munkaközösségek 

munkájának összehangolása. 

(3) Az iskolatanács tagjai az iskolavezetőség tagjai, a munkaközösség-vezetők, a munkavállalók 

érdekképviseletének illetve a közalkalmazotti tanácsnak a képviselői. 

(4) Az iskolatanács tanévenként legalább két alkalommal ülésezik. A tagok bármelyikének 

kérésére a tanácsot össze kell hívni. Határozatait egyszerű többségi szavazás útján hozza, a 

határozatokról emlékeztető feljegyzés készül. A munkaközösség-vezetők a munkaközösségük 

tagjait kötelesek tájékoztatni az iskolatanács üléseiről. 

Szakmai munkaközösségek 

37. § (1) Az intézményben szakmai munkaközösségek alakulhatnak. Tevékenységüket az 

éves munkaterv alapján végzik. 

(2) A létrejött munkaközösségnek tagja minden a munkaközösséghez tartozó tantárgyat tanító 

pedagógus. Csatlakozhat az is, aki az adott tárgy(ak) tanításához szükséges végzettséggel rendelkezik. 

Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. 

38. § A szakmai munkaközösségek feladatai különösen: 

a) az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának, minőségének javítása, 

koordinálása; 

b) a szaktantárgyi oktatás tartalmának fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése, a 

fakultációs irányok megválasztására javaslattétel; 

c) a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírásának intézése, 

lebonyolítása, ezek elbírálása, valamint az eredmények kihirdetése; 

d) az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése; 

e) a pedagógusok továbbképzésének szervezése, a pedagógus álláshelyek pályázati anyagának 

véleményezése; 

f) felvételi követelmények összeállítása, a kívülről kapott javítási útmutató használatában 

egységes álláspont kialakítása; 

g) az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérletek elvégzése; 

h) javaslattétel a szakmai eszközbeszerzésre, fejlesztésre; 

i) a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának támogatása, az őket támogató 

szakmai vezető tevékenységének figyelemmel kísérése; 

39. § (1) A munkaközösség tagjai maguk közül vezetőt választanak. A vezető megválasztásához 

a munkaközösség összes tagja több mint felének szavazata szükséges. A szavazás eredménytelensége 

esetén új választást kell tartani, melyen a munkaközösség bármely tagja jelöltetheti 

magát. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg 3 évre. 

(2) A munkaközösség tagjainak több mint fele, indokolt esetben a munkaközösség-vezető ellen 

bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Az indítvány elfogadásához a tagok több mint felének 

igenlő szavazata szükséges. 

40. § A szakmai munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezésére, 

irányítására és koordinálására. Ennek keretében: 

a) összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség 

éves programját; 

b) felel a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért; 

c) elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a 

tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; 

11

d) javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok 

jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására; 

e) ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményezhet 

az igazgatónál, részt vesz a munkaközösség tagjainak minősítésében, a pedagógus 

teljesítmény-értékelésében; 

f) kialakítja a szakmai követelményrendszert, megvalósításának mérése, ellenőrzése érdekében 

a tanulók tudás és képességmérésére javaslatot készít – a munkaközösség tagjaival 

együtt; 

g) képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézményen belül és kívül; 

h) a munkaközösség vonatkozásában illetékes iskolavezetőnek negyedévente beszámol, és 

évente összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről 

az igazgató részére; 

i) állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt tájékoztatja és meghallgatja a munkaközösség 

tagjait; 

j) összehangolja az általa vezetett munkaközösség tevékenységét a többi szakmai munkaközösséggel. 

41. § (1) Az igazgató irányítása alá tartoznak a magyar, a történelem és a művészeti tárgyakat 

tanítók munkaközösségei. 

(2) A nevelési igazgatóhelyettes irányítása alá tartoznak az osztályfőnökök, a biológia, a történelem 

és a földrajz tárgyakat tanítók munkaközösségei és a szakvezetők. 

(3) Az oktatási igazgatóhelyettes irányítása alá tartoznak a matematika, a fizika és a testnevelés 

tantárgyakat tanítók munkaközösségei. 

(4) Az operatív igazgatóhelyettes irányítása alá tartoznak az idegen nyelveket tanítók munkaközösségei. 

(5) A szakképzési igazgatóhelyettes irányítása alá tartoznak a számítástechnikát tanítók munkaközössége 

és a szakmai tárgyakat tanítók. 

Az alkalmazotti közösség 

42. § Az iskola nevelőtestületéből és az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló 

adminisztratív és technikai dolgozókból áll. 

A közalkalmazotti tanács 

43. § (1) A közalkalmazotti tanács közvetít az iskolavezetés és az intézményi dolgozók között. 

(2) A közalkalmazottak nagyobb csoportját köteles tájékoztatni az iskolavezetés terveiről. 

(3) A testület véleményét köteles a munkáltatóval közölni. 

A munkavállalói érdekképviselet 

44. § A munkavállalói érdekképviselet a törvényben meghatározott módon és formában képviseli 

a munkavállalók érdekeit a munkáltatóval szemben. 

A szülők közössége (szülői választmány) 

45. § (1) Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket 

hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési 

rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). 

12

(2) Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal 

hívja össze, és tájékoztatja az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány 

elnöke közvetlenül a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot. 

(3) A kapcsolattartás szükség szerint, szóban vagy írásban történik. 

(4) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek 

véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott szülői képviselő vagy az 

osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 

(5) Az intézmény szülői választmánya elfogadásuk előtt véleményezi a házirendet, az iskolai 

munkatervet és a tanév rendjét, az iskolai minőségirányítási program éves beszámolóját, a fakultatív 

hit- és vallásoktatás időpontját és helyét, valamint a tankönyvrendelést. 

A diákönkormányzat 

46. § (1) A diákönkormányzat képviseli a tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület 

előtt. Tevékenységét a diákpatrónus tanár támogatja és fogja össze, aki - a diákönkormányzat 

megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. 

(2) A diákönkormányzat a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat 

alapján működik. 

(3) Az iskolavezetés és a diákönkormányzat közötti egyeztetés bármely fél kezdeményezésére 

öt munkanapon belül személyes találkozón történik, amiről jegyzőkönyv készül. 

(4) A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendjét, valamint a tanulók 

rendszeres tájékoztatásának formáját és véleménynyilvánításának rendjét az iskola házirendje 

tartalmazza. 

47. § Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működési feltételeit, ennek keretében a diákönkormányzat 

jogosult külön helységhasználatra (DÖ iroda, tároló szekrény, hirdetőtábla, iskolarádió, 

diákújság). Az anyagi támogatás mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola 

tanévenként állapítja meg. 

48. § A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb érdekegyeztető fóruma, mely a tanulóközösségek 

által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános. Összehívható a 

diákönkormányzat vezetője által a tanév helyi rendjében szabályozottak szerint. Rendkívüli 

diákközgyűlés összehívását az igazgató, illetve a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti 

a DÖ működési rendjében meghatározottak szerint. 

Az osztályközösség 

49. (1) § Az osztályközösség az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége, mely megválasztja 

az osztály diákbizottságát (ODB). 

(2) Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll, akit az igazgatóhelyettes 

és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve az igazgató 

bíz meg. Feladatait az intézmény Minőségi Kézikönyve tartalmazza. 

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje 

50. § Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, 

a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás 

rendszeres formái az értekezletek, fórumok, diákközgyűlések, nyílt napok, tanácskozások, 

fogadóórák. 

A külső kapcsolatok rendszere, formái és módja 

13

51. § (1) Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: 

a) PTE Neveléstudományi Intézetével, a kapcsolattartás felelőse a gyakoroltatásért felelős 

vezető (a nevelési igazgatóhelyettes); 

b) PTE gyakorló iskoláival, a kapcsolattartás felelőse az igazgató; 

c) PTE szaktanszékeivel, a kapcsolattartás felelősei a munkaközösség-vezetők; 

d) középiskolai kollégiumokkal, a kapcsolattartás felelőse az igazgató; 

e) beiskolázás szempontjából fontos általános iskolákkal, a kapcsolattartás felelőse az igazgató; 

f) – Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatóságával, a kapcsolattartás felelőse a szakmai oktatás vezetője; 

- a szakképzésben résztvevők szakmai gyakoroltatását biztosító vállalatok vezetőivel, a 

kapcsolattartás felelőse a szakmai oktatás vezetője; 

g) a Baranya Megyei Szakmai Szolgáltató Szervezettel, a kapcsolattartás felelőse az oktatási 

igazgatóhelyettes, 

- a Gyermekjóléti Szolgálattal, a kapcsolattartás felelőse a nevelési igazgatóhelyettes, 

- az Iskola Egészségügyi Ellátást Biztosító Szolgáltatóval, a kapcsolattartás felelőse a nevelési 

igazgatóhelyettes, 

(2) A kapcsolattartás szükség szerint, szóban és írásban történik. 

Nemzetközi kapcsolatok 

52. § (1) A nemzetközi kapcsolatokért felelős az operatív igazgatóhelyettes és az érintett 

munkaközösség vezetője. 

(2) Az iskola részt vesz a diákcsere kapcsolatban (pl. a Rotary-Clubon keresztül). Ennek keretében 

fogad és támogat olyan – határon túli – magyar nemzetiségű tanulót, akinek közvetlen 

környezetében nincs megfelelő középfokú intézmény. Az iskola lehetőséget ad arra, 

hogy hosszabb-rövidebb időszakra látogassák a tanórákat, iskolai rendezvényeket olyan tanulók 

is, akik átmenetileg (tartózkodási engedéllyel) Magyarországon élnek. 

(3) Az iskola az „Ifjú Európa” civil szervezeten keresztül tartja a pályázati kapcsolatot Európa 

más országaival. 

(4) Egyéb nemzetközi kapcsolataink: 

1. A tanárok külföldi tanulmányútjait, ösztöndíjait, továbbképzéseit a PTE Nemzetközi 

Szervezetek Osztálya közreműködésével is szervezhetjük. 

Az "Erasmus" programban tanáraink is részt vehetnek. 

2. Tanulóink külföldi kapcsolatai 

a) Rendszeres kapcsolat Kárpátaljával (Aknaszlatina és Mezővári iskoláival, illetve tantestületeivel.) 

b) Testvérkapcsolatot ápolunk a dammei (Németország) iskolával. Ősszel fogadjuk diákjainkat, 

a mi tizedikes tanulóink pedig tavasszal látogatnak Dammeba. 

c) Meghívásos részvétel Németországban a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi tanácskozásokon. 

d) Nyelvi továbbképzés Angliában. 

e) Részvétel a "Comenius", illetve "Linqua" uniós programban. 

f) Francia nyelvet tanuló diákjaink részvétele a frankofón színjátszó találkozókon és képzéseken. 

g) Intézményünk részt vesz a diákcsere kapcsolatban. (Pl. Rotary-Club) 

h) Fogad és támogat olyan – határon túli – magyar nemzetiségű tanulót, akinek közvetlen 

környezetében nincs megfelelő középfokú intézmény. (Pl. Horvátország, Szerbia, Erdély, 

Ukrajna) 

i) Intézményünk lehetővé teszi, hogy hosszabb-rövidebb időszakra látogassák a tanórákat, iskolai 

rendezvényeket olyan tanulók is, akik átmenetileg (tartózkodási engedéllyel) Magyarországon 

élnek. 

14

j) Az „Ifjú Európa” civil szervezeten keresztül tartjuk a pályázati kapcsolatot Európa más országaival. 

k) Tagja vagyunk az UNESCO Asszociált Iskolák szervezetének. Ennek keretében kapcsolatot 

tartunk és évente találkozunk a Gymnázium Brno; Gymnázium Golianova, Nitra; 

Haydn-Real-Gymnasium, Wien intézményekkel, diákjaikkal, tanáraikkal és vezetőikkel. 

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 

53. § (1) A pedagógiai munka belső, szakmai ellenőrzése kiterjed: 

a) az intézmény nevelő-oktató munkájára; 

b) a pedagógusok nevelő és oktató munkájára; 

c) a könyvtári szolgáltató és feldolgozó tevékenységre; 

d) az informatikai rendszer működésére; 

e) a pedagógiai tevékenységet segítő adminisztratív és gazdasági feladatok végzésére. 

(2) Az (1) bekezdésen belül ellenőrzi az alábbi normatív elvárások teljesülését: 

a) a tanulmányi minimum szintek elérését – a Pedagógiai program és munkaközösségi munkatervek 

alapján; 

b) a munkaköri leírásokban szereplő kötelező feladatok teljesülését; 

c) a munkavégzéshez szükséges feltételek meglétét; 

d) a belső, szakmai elvárások teljesülését – a munkaközösségi munkatervben meghatározottak 

szerint. 

(2) Belső ellenőrzés végzésére az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők 

– folyamatosan, illetve szúrópróbaszerűen – jogosultak. 

(3) A belső ellenőrzés eszközei: 

a) személyes vezetői ellenőrzés, óralátogatás; 

b) dokumentáció ellenőrzése; 

c) vizsgák, dolgozatok ellenőrzése; 

d) munkaközösségi megbeszélés; 

e) beszámoló. 

54. § (1) Az irányított ellenőrzés évében – az előző évi tapasztalatokat felhasználva - teljes 

körű ellenőrzésre kerül sor. 

(2) Az éves munkatervben rögzítettek szerint évente más-más terület kiemelt ellenőrzésére kerül 

sor. 

(3) A munkaközösségek évente ellenőrzik és értékelik a tervezett és a végzett tevékenységüket. 

(4) A vezetők jogosultak szúrópróbaszerű ellenőrzések lefolytatására. 

A TANULÓK FELVÉTELE ÉS A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 

55. § (1) Az intézmény tanulójává felvétel vagy átvétel útján lehet válni. Az iskola igazgatója 

dönt a felvételről és az átvételről. Ez utóbbiról– az érintett osztály osztályfőnökének meghallgatásával. 

A felvétel követelményeit Házirend tartalmazza, melyet az iskola a Felvételi tájékoztatóban 

nyilvánosságra hoz. 

(2) A tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza. 

AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDJE 

Az iskolai vizsgák 

15

69. § Az intézményben leteendő állami vizsgák (érettségi vizsga, szakmai képesítő vizsga) lebonyolításának, 

értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az Országos Érettségi Vizsgakövetelmények, 

valamint a helyi vizsgaszabályzat határozzák meg. 

70. § (1) A helyi vizsga lehet felvételi-, különbözeti, beszámoltató, osztályozó-, javító vizsga. 

(2) A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 

(3) A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv 

vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. 

A záradékot az igazgatónak is alá kell írnia. 

72. § (1) Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként maximum 45 perc. 

A magyar nyelv és irodalom illetve idegen nyelv esetén legfeljebb 60 perc. 

(2) Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. 

(3) Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után, a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a 

vizsgabizottság elnökének. 

(4) Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A bizottság 

tagjai a tétellel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó 

a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, 

gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor 

szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 

(5) Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját felróható okból elmulasztotta 

vagy abbahagyta, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült. 

Ha indokoltan szakítja meg a vizsgát, az igazgató határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel 

fejezheti be azt. 

A javítóvizsgák 

71. § (1) A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által augusztus 15. és 31. között meghatározott 

napon köteles megjelenni;. 

(2) A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos 

tudnivalókról a tanuló szülőjét a bizonyítványosztáskor írásban értesíteni kell. Ha a tanuló 

a javítóvizsgát felróható okból elmulasztja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével 

folytathatja. 

(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a 

tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 

A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozó vizsgák 

73. § A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozóvizsga (11/1994.(VI.8.) MKM. sz. rendelet 

25-27.§, 9. számú melléklet) tanévenként kétszer tehető. 

(1) Különbözeti és beszámoltató vizsgákat az első és a második félév végén, illetve a javító 

vizsgák időszakában tartunk. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni 

kell. A magántanulók osztályozó vizsgáira szintén ezekben az időszakokban kerül sor. 

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, 

mert az előírt vizsga letételére az igazgatótól halasztást kapott, az engedélyezett határidő 

lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. 

(3) Az előrehozott érettségi vizsgát tenni kívánok számára osztályozó vizsgát egy évben kétszer, 

az őszi, illetve a tavaszi érettségi időszakokhoz igazodva tartunk. A jelentkezés az előrehozott 

érettségi jelentkezési lapjának másolatával és (kiskorú tanuló esetén) a szülő által aláírt 

kérvénnyel történik. Az őszi vizsgára szeptember második hetének végéig lehet jelentkezni, a 

vizsgát szeptember negyedik hetére szervezzük. A tavaszi vizsgára április első teljes munkahetének 

végéig lehetséges a jelentkezés, a vizsgákat április harmadik hetére szervezzük 

16

A pontos időpontokat minden év szeptember első munkanapján tesszük közzé. Jelentkezni a 

szaktanárnál lehet, aki az oktatási igazgató helyettesnek továbbítja a jelentkezők névsorát. 

A tanulók tájékoztatása az iskolavezetés és a szaktanárok közös feladata. 

(4) Az őszi és a tavaszi időszakban vizsgázó tanulók számára a vizsga tárgya a következő tanév(ek) 

anyaga(i). 

(5) Amennyiben a tanuló több tanév anyagából kíván vizsgázni, ezt az írásbeli vizsgán, vizsgarészben 

különböző feladatlapokon oldhatja meg, melyekből egy napon maximálisan kettőt 

kaphat. 

A több évfolyam tananyagából vizsgázó tanuló szóbeli vizsgán is több feladatot old meg az 

előírt pihenőidő betartásával. 

A különböző érdemjegyek a tanuló különböző évfolyamokra szerzett év végi osztályzatai. 

(4) Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. 

(5) Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyta, 

úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült. Ha indokoltan szakítja meg 

vizsgáját, a bizottság határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti be azt. 

(6) Ha az osztályozó vizsgát tett tanuló igényli, szülőjének, gondviselőjének írásban kell kérnie 

a tárgy óráinak látogatása alóli felmentést. A kérelmet az igazgató hagyja jóvá, és értesíti 

az osztályfőnököt, illetve a szaktanárt. 

Az idegen nyelvi osztályozó vizsgákra vonatkozó külön rendelkezések 

74. § (1) A vizsga tartalma és hossza a különböző nyelvek esetében megegyezik. Az írásbeli 

hossza maximum 60 perc, a szóbeli legfeljebb 10 perc évfolyamonként. 

(2) Az írásbeli vizsga méri az olvasásértést, a nyelvhelyességet, a hallás utáni értést és az íráskészséget. 

Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a 

vizsgabizottság elnökének. 

(3) A szóbeli vizsga témákhoz kötött rövid beszélgetés, képleírás és/vagy rövid szituációs feladat. 

(4) A vizsgafeladatok kidolgozását és egy feladatbank létrehozását az idegen nyelvi munkaközösségek 

végzik a munkaközösség vezetők irányításával. A vizsga szintje nem haladhatja 

meg a középszintű érettségi vizsga az Európai Referenciakeret által megjelölt A2-B1-es szintjét. 

Nyelvvizsgák beszámításáról 

75. § (1) A tanuló kötelessége az állami nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási igazgatóhelyettesnek 

bemutatni. 

(2) A bizonyítványról az iskola fénymásolatot készít, és azt az osztályfőnök a tanulói törzslaphoz 

csatolja. 

(3) A bizonyítvány jelzését és sorszámát a törzslap „megjegyzés” rovatába be kell beírni. 

(4) A legalább középfokú komplex (B2) nyelvvizsgával rendelkező tanuló az adott nyelvből – 

jelentkezése esetén – az osztályozó vizsgán jeles osztályzatot kap. 

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 

(Közoktatási törvény 53. §) 

76. § A tanórán kívüli oktatás szervezeti formái az alábbiak: 

a) tehetséggondozás (versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások és öntevékeny művészeti 

csoportok); 

b) szakköri-, és felzárkóztató foglalkozások; 

17

c) önképzőkör; 

d) szülői igény esetén tanulószoba a IX-X. évfolyamosok számára, 

e) fejlesztő foglalkozások a tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára 

f) erdei iskola, tanulmányi kirándulások; 

g) múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások; 

h) terepgyakorlat, táborozás, sportkör. 

Tanulást segítő foglalkozások 

77. § (1) A foglalkozásokat a munkaközösség-vezetők javaslata alapján szeptember 15-től indítja 

az iskola, vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozás vezetője lehet az iskola tanára, 

dolgozója, külső szerv képviselője, vagy szülő. 

(2) A foglalkozások szeptember 8-ig leadott, előre meghatározott tematika alapján zajlanak, 

azokról naplót kell vezetni. 

(3) A foglalkozás vezetője felelős a foglalkozás működéséért. 

(4) A tanórán kívüli foglalkozásokon az iskola házirendje érvényes. 

78. § (1) A tehetséggondozáson és a szakköri foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a tanév 

végéig szól. Erről a résztvevőket és szüleiket írásban tájékoztatni kell. A foglalkozásokra a 

jelentkezés a szülő és a tanuló aláírásával történik. A félév vége előtt a házirend szabadon választott 

tantárgyakra vonatkozó szabályai alapján hagyható abba. 

(2) A felzárkóztató foglalkozásokra a tanulók kötelezhetőek. 

(3) Erdei iskolában, tanulmányi kiránduláson a részvétel kötelező a csoport (osztály) minden 

tagja számára, kivéve, ha a tanuló egészségügyi vagy más okból akadályozva van. 

(4) A terepgyakorlat, és a táborozás, amennyiben az osztályprofilhoz kötődik, az osztályba járó 

minden tanuló részére kötelező. 

(5) Tanulmányi kirándulás, mozi-, színház-, hangverseny-látogatás, klubdélután, szervezett 

közhasznú munka stb. pedagógus felügyeletével szervezhető. A tanulmányi kirándulás esetén 

20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. 

79. § A meghirdetett országos, regionális, megyei, városi, iskolai versenyekre való felkészítésért, 

a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek felelősek az oktatási igazgatóhelyettessel 

együttműködve. 

A mindennapos testedzés biztosítása és az Iskolai Sportkör 

80. § (1). A kötelező tanórákon) (testnevelés órák), a nem kötelező tanórai foglalkozásokon 

(testnevelés érettségi felkészítő) és a tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítjuk a tanulók 

számára a mindennapos testedzés lehetőségét. 

(2) A tanórán kívüli foglalkozások az Iskolai Sportkör rendezvényeit és a házi bajnokságokat 

jelentik. Ezeken az iskola minden tanulója rész vehet. 

(3) Az Iskolai Sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a sport megszerettetésére 

alakult, keretében sportcsoportok működnek. 

81. § (1) A sportcsoportok vezetői, illetve az ISK vezetői saját versenyprogramjukról, a versenyek 

időpontjáról tájékoztatják az oktatási igazgatóhelyettest. 

(2) A versenyeredményekről feljegyzést készítenek, melyet havonta számítógépes nyilvántartásba 

kell venni. 

(3) Az iskolavezetésen belül az oktatási igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot az ISK vezetőjével. 

A tanév elején és végén közös megbeszélést tartanak. 

18

82. § Az ISK tagja lehet önkéntes döntése alapján az intézmény bármely nappali tagozatos tanulója. 

Tagja lehet más intézmény tanulója is az ISK-gyűlésének döntése alapján. 

83. § Az ISK-tagok jogai: 

a) részt vehet az ISK sportcsoportjainak munkájában; 

b) használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket szervezett formában; 

c) az ISK képviseletében részt vehet versenyeken; 

d) véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet. 

84. § Az ISK-tagok kötelességei: 

a) rendszeres sporttevékenységet folytatása; 

b) az ISK működési szabályzatának betartása; 

c) a sportlétesítmény, sportfelszerelések megóvása. 

Tanfolyamok 

85. § Tanfolyamok indítását az igazgató engedélyezi. A tanuló tanfolyamon való részvételét a 

szülőnek kell írásban kérnie. A tanfolyami díjat előre kell befizetni. A tanfolyamok külön intézmény 

közreműködésével vagy más iskola tanulóival közösen is szervezhetők. (Pl.: nyelvvizsga 

előkészítő, gépkocsivezetés). 

A TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ELJÁ- 

RÁS 

85. § Iskolánk alapító okiratában nem szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók fogadása. 

86. § A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók egyes tantárgyak 

vagy tantárgyrészek tanulása illetve értékelése alól felmentést kaphatnak. 

(1) A szülő a tanuló vizsgálata alapján szakorvostól illetve a Nevelési Tanácsadótól szakértői 

véleményt szerez. 

(2) A szülő írásban kéri az igazgatótól a szakértői vélemény alapján gyermeke számára az abban 

megfogalmazott javaslat érvényesítését. 

(3) Az igazgató a szakértői véleményben javasoltaknak megfelelő tartalmú határozatot hoz, és 

az osztályfőnökön keresztül értesíti az érintett pedagógusokat. 

(4) A tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat tartunk, amelyeket 

a sajátos nevelési igényű tanulók is látogathatnak. 

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 

87. § (1) Az iskolában az alábbiakban felsorolt ünnepségek kerülnek megrendezésre: 

a) tanévnyitó, az első tanítási napon; 

b) a kilencedik osztályosok fogadása, köszöntésük; 

c) a kilencedik osztályosok avatása, úgynevezett „szecskaavató”; 

d) november 26-ához kapcsolódóan „Babits emléknap” iskolagyűléssel; 

e) szalagavató bál; 

f) ballagás; 

g) tanévzáró, melyen sor kerül az évi munka értékelésére, jutalmazásokra. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a hagyományok közé tartozik: 

a) a Babits diákköri pályázatok meghirdetése; 

b) a Babits Versmondó Verseny (a Babits emléknapon); 

c) Karácsony-váró nap 

d) tavasszal a „Babits Ifjúsági Napok” iskolagyűléssel; 

19

e) iskolajelvény (az iskola címere); 

f) egyenruha viselése; 

g) az önképzőkör; 

h) karácsonyi hangverseny; 

i) évkönyv; 

j) tablók; 

k) találkozók. 

(3) Az iskola egyéb rendezvényei az alábbiak: 

a) október 6. az aradi vértanúk napja 

b) február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja; 

c) április 26. holocaust-emléknap. 

(4) Az iskola által számon tartott évfordulók a nemzeti ünnepek (október 23., március 15.) és 

az iskola fennállásának öt éves évfordulói. 

(5) Az iskola nagy gondot fordít a kárpátaljai testvériskolai kapcsolat tartására, ápolására. 

(6) Az iskola dolgozóinak hagyományápolása érdekében az igazgató a tanévnyitó alkalmából 

bemutatja és köszönti a pályakezdő, valamint a más intézetből érkezett kollégákat, emellett 

minden évben megrendezésre kerül a tantestületi karácsonyi ünnepség, és a nyugdíjba vonuló 

dolgozók ünnepélyes búcsúztatása. 

A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT DOLGOKÉRT, SZELLEMI ALKOTÁSOKÉRT 

JÁRÓ DÍJAZÁS 

(Közoktatási törvény 12. § (2) és (4) bekezdés) 

88. § (1) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában 

a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden 

olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából 

eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez 

szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 

(2) A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog 

értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. 

(3) A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője 

egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, 

egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. 

Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a 

megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható 

eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani oly módon, hogy a szabályozás figyelembe 

vegye a tanuló teljesítményét. 

(4) A díjazás mértéke nem lehet kevesebb, mint az összes költség – beleértve az értékesítés 

költségeit is – kivonása után megmaradó haszon felének a tanuló munkájával, teljesítményével 

arányos része. 

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁM TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 

89. § (1) Kereskedelmi célú reklám tevékenység az intézményben nem folytatható. 

(2) Az oktatással, neveléssel, a tanulók képességfejlesztésével kapcsolatos reklám tevékenységre 

az iskolavezetés tagjai a vonatkozó rektori utasítás figyelembevételével engedélyt adhatnak. 

(3) Írásos reklámanyagot az iskolavezetés valamely tagjának aláírásával és az iskola körbélyegzőjével 

ellátva lehet csak kihelyezni a hirdetőtáblákra. 

A GYAKORLÓ TANÍTÁS 

20

A gyakorlóiskola feladatai 

90. § (1) A gyakorlóiskola kettős feladatot teljesít. Egyrészt a hatályos jogszabályok alapján 

közoktatási feladatokat lát el, másrészt a tanárjelöltek gyakorlati képzése bázisaként működik. 

(2) A gyakorlóiskola sajátos jellegéből adódóan az alábbi feladatokat látja el: 

a) az oktatói és nevelői munka területén, a tanári pályára készülő jelöltek számára követésre 

érdemes mintát nyújt; 

b) az egyetemi tanszékekkel és/vagy a Neveléstudományi Intézettel együttműködve részt 

vesz a hatékonyabb és korszerűbb oktatási és nevelési eljárások kialakításában és terjesztésében; 

c) gondoskodik arról, hogy a tanárjelöltek gyakorlóiskolai részfeladataikat el tudják helyezni 

az iskolai munka rendszerének egészében, és szaktárgyaik tanításában olyan gyakorlatot 

szerezzenek, mely biztosítja a tanári munkakör eredményes megkezdését, és erősíti nevelői 

hivatástudatukat. 

(3) A gyakorlóiskola felügyeleti szerve a PTE, mely e jogát a Közoktatási Bizottság közreműködésével 

gyakorolja. 

A gyakorlóiskolai munka szervezeti kérdései 

91. § (1) A vezető tanárokat (szakvezetőket) az egyetemi tanszékek illetékes szakemberei ,az 

egyetem Tanárképző Intézetének és az iskolai szakmai munkaközösségek vezetői véleményének 

kikérése után az iskola igazgatója bízza meg. 

(2) A vezető tanári megbízást és annak megszüntetését a pedagógusok munkaszerződésének 

módosítására vonatkozó előírások szerint – az érdekeltekkel való megegyezés alapján – kell 

lebonyolítani. 

(3) Vezető tanári megbízás csak olyan pedagógusnak adható, aki megfelelő képesítéssel és legalább 

5 évi pedagógiai gyakorlattal rendelkezik. A vezető tanároknak olyan pedagógiai, 

szaktárgyi és módszertani elméleti és gyakorlati felkészültséggel kell rendelkezniük, amely 

képessé teszi őket arra, hogy oktatómunkájukban eredményesen valósítsák meg a tanárképzés 

célkitűzéseit. 

(4) A vezető tanár a hallgatók féléves tanítási gyakorlata során mentortanárként is tevékenykedhet. 

92. § (1) A tanárjelöltet iskolai gyakorlatra az Egyetem Karain kialakult rend alapján a területért 

felelős nevelési igazgatóhelyettessel egyeztetve kerül beosztásra. 

(2) Egy-egy vezető tanárhoz félévente legfeljebb annyi hallgató osztható be, hogy a szakvezető 

tanár legalább az óráinak a felét ő maga tarthassa. 

(3) Eredménytelen az iskolai gyakorlat, amennyiben: 

a) a jelölt az elvárásoknak legalább elégséges szinten nem tesz eleget; 

b) a jelölt kettő, vagy annál több iskolai gyakorlatról igazolatlanul hiányzik. 

(4) Eredménytelen iskolai gyakorlat esetén a gyakorlati jegy elégtelen. 

(5) Hat vagy annál több igazolt mulasztás (pl. szülés, hosszantartó betegség, stb.) esetén a 

gyakorlatot pótolni kell, melyet csak a Tanárképző Intézet engedélyével, illetve újbóli beosztás 

alapján történhet. 

(6) Betegségből eredő hiányzás esetén csak olyan orvosi igazolás fogadható el, mely az orvosi 

napló (karton, kórlap) számát és a felgyógyulás napját is tartalmazza. 

(7) Az iskolai gyakorlat első félévben az egyetemi tanév kezdetétől, második félévben a félév 

kezdetétől a szorgalmi időszak végéig tart. 

93. § (1) Az igazgató és a területért felelős igazgatóhelyettes az arányos szakvezetői terhelés 

figyelembe vételével elkészíti a tanárjelöltek szakvezetőkhöz történő végleges beosztását a 

21

gyakorlóiskolán belül, melyről a gyakorlat megkezdése előtt tájékoztatják a szakvezető tanárokat. 

(2) A területért felelős nevelési igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli a vezető tanárok 

munkáját, látogatja a tanítási órákat, melyhez a szaktanszékek oktatói és a metodikusok 

nyújtanak segítséget. Kötelesek elősegíteni, hogy a tanárjelöltek szaktárgyuk tanítása mellett 

minél jobban megismerjék az iskolában folyó munka minden területét. 

94. § Az igazgató feladatai a gyakorlati tanítással kapcsolatban az alábbiak: 

a) gondoskodik arról, hogy az egyetem rektorának, dékánjainak, illetve tanszékeinek és a 

Tanárképző Intézetnek a tanárjelöltekre vonatkozó esetleges intézkedései a jelöltek tudomására 

jusson; 

b) munkakapcsolatot tart az egyetem tanszékeivel és a Neveléstudományi Intézettel gyakorlati 

képzési kérdésekben; 

c) elősegíti a vezetőtanárok részvételét azokon a szakmai, pedagógiai és pszichológiai továbbképzéseken, 

melyeket az egyetem szervez; 

d) gondoskodik az iskolai gyakorlattal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásáról, ennek 

keretében a tanítási gyakorlatok szakvezetők által készített órabeosztását a gyakorlat kezdetét 

követő első héten (később folyamatosan) összegyűjti, és tájékoztatásul megküldi a 

szaktanszékeknek; 

e) az alsóbb éves egyetemi hallgatók számára pedagógiai, didaktikai hospitálások lehetőségét 

biztosítja, és azt megszervezi. 

95. § A vezető tanárok (szakvezetők) a hallgató tevékenységének programozói, szervezői, értékelői. 

Feladataik az alábbiak: 

a) az iskolai gyakorlat kezdetén tájékoztatást adnak a tanárjelölteknek a tantárgyi – és a tanításon 

kívüli iskolai – lehetőségekről és feladatokról; 

b) összeállítják a hozzájuk beosztott jelöltek tanítási gyakorlatának órabeosztását, és leadják 

az iskolavezetésnek a hallgató jelentkezését követő első hét folyamán. A jelöltek csak ezt 

követően kezdhetik meg a tanítási gyakorlatukat; 

c) irányítják és ellenőrzik a tanárjelöltek hospitálását; 

d) előkészítik a tanárjelöltek tanítási óráit, részt vesznek azokon és megbeszélik a tapasztalatokat; 

e) szervezik és ellenőrzik a tanárjelöltek tanításon kívüli feladatainak teljesítését; 

f) ellenőrzik a tanárjelöltek hiányzását, és bejegyzik a hiányzási naplóba; 

g) ismertetik a tanárjelöltekkel az iskolai adminisztrációs munkát és az iskolai dokumentumokat 

(napló, törzskönyv, ellenőrző, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Érettségi 

Vizsgaszabályzat stb.); 

h) kapcsolatot tartanak a tanszéki metodikussal; 

i) a gyakorlat végén a jelöltek teljesítményét szóban, részletesen értékelik, és jeggyel minősítik, 

amit beírnak a tanárjelöltek leckekönyvébe; 

j) részt vesznek az egyetem által szervezett szakmai, pedagógiai és pszichológiai továbbképzéseken. 

96. § (1) A tanárjelöltek feladatai az alábbiak: 

a) a tanítási gyakorlat első napján kötelesek megjelenni a számukra kijelölt gyakorló iskolában 

és felvenni a kapcsolatot a szakvezetővel; 

b) kötelesek hospitálni, tanítani, tanórán kívüli tevékenységben részt venni, és gyarapítani 

módszertani tapasztalataikat; 

97. § (1) A tanárjelöltek 45 órás tanítási gyakorlatuk megkezdése előtt – saját szakvezetőjük 

és más szakvezető tanárok óráin 10 órát hospitálnak tantárgyanként és iskolafokozatonként. A 

tanárjelöltek tanítási gyakorlata során 15 órát tartanak. 

22

(2) A tanárjelölt köteles óráira gondosan felkészülni. Órát csak a vezető tanár által jóváhagyott 

vázlat vagy tervezet alapján tarthat. Kívánatos, hogy saját szakvezetője és társai óráin 

kívül más szakvezető óráit is látogassa a gyakorlat során, és hogy az érdekelttel való előzetes 

megbeszélés alapján hospitálási tapasztalatairól feljegyzéseket készítsen. 

(3) A nem saját vezetőtanáránál hospitáló tanárjelölteknek ott kell lenniük az órát követő 

megbeszélésen is. 

98. § (1) Az iskolai munka zavartalanságának biztosítása érdekében a tanárjelölt az óra kezdete 

előtt legalább 10 perccel köteles megjelenni az iskolában. Esetleges akadályoztatásáról a 

szakvezetőt előző nap értesítenie kell. 

(2) Az iskolai munka teljes keresztmetszetének megismerése érdekében lehetőség szerint részt 

kell vennie az iskola életében (értekezleteken, ünnepélyeken, diákfórumokon és egyéb iskolai 

rendezvényeken). Fontos, hogy időbeosztása az iskolai teendőkhöz igazodjon. 

99. § (1) A tanárjelölt esetleges akadályoztatását előzetesen köteles közölni a szakvezetőjével. 

Itt igazolja hiányzását is. 

(2) Amennyiben a hallgató késői jelentkezése miatt a szakvezető már nem tud számára megfelelő 

számú órát biztosítani, úgy azt köteles jelezni a területért felelős igazgatóhelyettesnek. 

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI, FELADATAI, RENDJE 

100. § (1) Az iskola könyvtárának neve Babits-téka, mely mindenben megfelel a jogszabályok 

által előírt szakmai követelményeknek. 

(2) A könyvtár működését a nevelési igazgatóhelyettes ellenőrzi. 

(3) A könyvtári feladatok ellátásáért, a könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a 

könyvtáros tanár felel. 

101. § A könyvtár működési rendje 

(1) A könyvtár használói az intézmény dolgozói és diákjai, valamint a beiratkozott, tanítási 

gyakorlatukat a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolában teljesítő 

hallgatók. 

(2) A beiratkozás a könyvtáros tanárnál az adatok és a jogviszony (dolgozói, tanulói) illetve a 

hallgató szakvezető tanárának igazolásával történik. 

(3) A személyi adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó öt munkanapon belül 

köteles bejelenteni. 

(4) A szolgáltatásokat a beiratkozottak vehetik igénybe a könyvtáros tanár utasításainak megfelelően. 

(5) A könyvtári gyűjtemény szakszerűen gyarapított, rendezett és feltárt állományt jelent. A 

benne tárolt információk hozzáférhetővé tételét a könyvtárhasználók, (diákok, hallgatók és 

dolgozók) számára, a használat módját és rendjét a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza. 

Ebben a szabályzatban szerepel a könyvtár feltáró apparátusának (katalógusainak) ismertetése 

és az állomány elrendezésének módja, valamint a könyvtár szolgáltatásainak, egyéni és 

csoportos igénybevételének rendje. 

(6) A könyvtári nyitva tartás és kölcsönzés ideje: 

hétfő: – 12 30 -15 00 -ig 

kedd – csütörtök: 9 00 -12 00 -ig 13 30 -15 30 -ig 

péntek: 

9 30 -13 30 -ig 

AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA 

101. § (1) Az iskolai számítógépes hálózaton és az iskola honlapján közzé kell tenni a Pedagógiai 

programot, a Házirendet és a Szervezeti és működési szabályzatot, az Iskolai minőség- 

23

irányítási programot és az Éves munkatervet. A Házirend egy példányát az iskola könyvtárában, 

a Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, az Iskolai minőségirányítási program és 

az Éves munkaterv egy példányát a tanári szobában is hozzáférhetővé kell tenni. 

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumokról, illetve az iskola munkáját érintő kérdésekről 

tájékoztatást kérhetnek az intézmény dolgozói, tanulói, a tanulók szülei és a gyakorló 

tanítást végző hallgatók az alábbiak szerint: 

a) a hallgatók szakvezetőjüktől a konzultációk alkalmával, és előre egyeztetett időpontokban 

a gyakoroltatásért felelős igazgatóhelyettestől; 

b) a szülők gyermekük osztályfőnökétől, illetve több tanulót érintő kérdésben az iskola igazgatójától 

azok fogadóóráin; 

c) a tanulók közvetlenül osztályfőnöküktől, illetve szaktanáruktól, több tanulót érintő ügyben 

a DÖ közvetítésével az érintett terület vezetőjétől, illetve az iskola igazgatójától; 

d) az intézmény dolgozói az érintett terület vezetőjétől, illetve az iskola igazgatójától 

(3) Írásos megkeresés esetén a választ írásban is közölni kell. Sürgős megkeresés esetén a válaszadás 

határideje 3 nap, egyéb esetben 30 nap. 

(4) Az intézmény éves munkájáról a szülőket írásban, a tanulókat szóban tájékoztatják minden 

tanév kezdetén. 

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BALESET MEGELŐZÉSI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 

A tanulók egészségügyi vizsgálatai 

102. § A Közoktatási törvény alapján az iskolák alapfeladata a rendszeres egészségügyi ellátás 

biztosítása. 

(1) A tanulók félévente egyszer fogászati vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatra a megfelelő 

városi intézményben kerül sor a nevelési igazgatóval egyeztetve. 

(2) A tanulók évente egyszer szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt az iskolaorvosi 

rendelőben. Az iskolai orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban 

és módon történnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 

Baleset és munkavédelem 

103. § (1) Évente két alkalommal – szeptemberben és februárban - munkavédelmi, balesetvédelmi, 

tűzvédelmi és biztonságtechnikai szemlét kell tartani. Felelőse az igazgató. 

(2) A szemlebizottság tagjai az igazgató vagy megbízottja, a gazdasági igazgatóhelyettes, a 

munkavédelmi megbízott és a tűzvédelmi megbízott. 

(3) A szemléket együttesen is meg lehet tartani, a megállapításokat írásba kell foglalni, felelősök 

és határidő megjelölésével. Az újabb ellenőrzés alkalmával ellenőrizni kell az előző ellenőrzésnél 

felvett hibák kijavítását. 

104. § (1) A balesetelhárító feladat munkaköri kötelessége a vezetőknek, pedagógusoknak, 

adminisztratív dolgozóknak, karbantartóknak, takarítóknak és a portásoknak, akik a portán elhelyezett 

hibabejelentő füzetbe naponta kötelesek bejegyezni az észlelt hibákat. 

(2) A takarítók a munkájuk végzése során észlelt hibákat, és a felmerülés helyét pontosan 

meghatározva kötelesek beírni a füzetbe. A portások tanári bejelentés alapján szintén helyre 

és hibára való utalással és aláírásukkal igazolva kötelesek azt bejegyezni. 

(3) A karbantartó minden nap a füzet átnézésével kezdi meg munkáját, és a lehetőségeknek 

megfelelő sorrendben elvégzi a javításokat. Ha önállóan nem tudja elhárítani a hibát, jelentést 

tesz a gazdasági igazgató-helyettes felé, aki köteles azonnal intézkedni a hiba kijavítása érdekében, 

illetve a hibáról tájékoztatja az igazgatót. 

24

Munkavédelmi feladatok 

105. § (1) A pedagógus általános munkavédelmi feladatai: 

a) a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, 

b) amennyiben a tanuló balesetet szenved, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, köteles a 

szükséges intézkedések megtételére; 

c) minden tantárgy keretében a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos 

ismeretek, szabályok és viselkedési formák oktatása, 

d) kötelesek az intézményben és az intézményen kívül szervezett a tanórai és tanórán kívüli 

foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásukban a rájuk bízott tanulókat folyamatosan 

figyelemmel kísérni, a rendet, fegyelmet megtartani, a baleset-megelőzési szabályokat a 

tanulókkal betartatni, 

e) minden foglalkozás előtt a potenciális veszélyforrást jelentő eszközök állapotát ellenőriznie 

kell 

f) ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat elvégzése előtt, 

testnevelési órán, vagy iskolaórán kívüli program előtt a balesetek megelőzésére vonatkozó 

előírásokra, a viselkedés szabályaira. 

(2) Az osztályfőnök általános munkavédelmi feladatai: 

a) Az osztályfőnök minden tanév kezdetekor tűzvédelmi és baleset-megelőzési oktatásban 

részesíti a tanulókat, és a témát bejegyzi az osztálynaplóba. 

b) A rendszabályok ismeretét a tanulók aláírásukkal erősítik meg. 

106. § A speciális előadótermek, laboratóriumok, tornatermek használata 

(1) A speciális előadótermet, laboratóriumot, tornatermet, üvegházat használók szaktanáraiktól 

részesülnek baleset megelőzési oktatásban. 

(2) A szaktanteremben a kísérletek folytatása alatt csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak 

a tanulók. A tornateremben csak tanári engedéllyel, felügyelet mellett használhatók a 

sportszerek, eszközök. A délelőtti tanítás ideje alatt tanári folyosói ügyelet működik. 

Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén 

107. § (1) Észlelt vagy „szakszerűen” bejelentett veszély alapos gyanúja esetén az iskola épületében 

tartózkodók a tűzriadó tervben meghatározott riasztás után a termekben kifüggesztett 

levonulási rendben hagyják el az épületet. 

(2) Rendőrségi vizsgálat ideje alatt a tanulók az iskola udvarán (távol az épülettől) tartózkodnak. 

(3) Amennyiben a veszély bejelentése, illetve a kivizsgálásával kapcsolatos rendőrségi vizsgálat 

vizsganapra (pl. érettségi idejére) esik, a vizsgázók a felügyelő tanárokkal együtt átvonulnak 

az iskola igazgatója által kötött megállapodásnak megfelelő épületbe, ahol a vizsgáztatást 

folytatni lehet. 

AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 

108. § (1) A tanulók fejlődését veszélyeztető tényezők, körülmények megelőzése, feltárása, 

megszüntetése minden pedagógus kötelessége. 

(2) Amennyiben a pedagógus tudomására jut, hogy bármely tanuló hátrányos helyzetbe került, 

úgy erről köteles a tanuló osztályfőnökét értesíteni. Az osztályfőnök a hátrányos és veszélyeztetett 

helyzetű tanulókról szerzett információit megosztja az iskolai szociális munkással. 

109. § (1) Az iskolai szociális munkás alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- 

és ifjúságvédelmi munkáját, segítse és összehangolja az intézmény ifjúságvédelmi tevé- 

25

kenységét. Munkája során rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal, eseti kapcsolatot a 

gyermekjóléti szolgálattal. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében: 

a) az osztályfőnökök jelzése alapján a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, magatartási, tanulási 

nehézségekkel küzdő tanulókat nyilvántartja; 

b) tájékoztatja a tanulókat és szülőket azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez 

problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; 

c) a tanulók számára mentálhigiénés programokat szervez; 

d) igyekszik feltárni a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, nehézségekkel küzdő tanulók 

problémáit, a veszélyeztető tényezőket, ennek érdekében családlátogatásokat tesz, környezettanulmányt 

készít; 

e) a probléma megoldása érdekében anyagi és egyéb támogatást kezdeményezhet, illetve tájékoztatja 

a gyermekjóléti szolgálatot. 

A DIÁKMOZGALMAT SEGÍTŐ TANÁR FELADATAI 

110. § (1) A diákmozgalmat segítő tanár segíti, összehangolja a DÖ munkáját, folyamatosan 

konzultál a diákminiszterekkel és a diáktanáccsal. Információit megosztja a tantestülettel és az 

iskola vezetőivel, rendszeres megbeszélést tart a DÖ vezetőivel. 

(2) A DÖ megbízása esetén elláthatja az önkormányzat képviseletét. 

(3) Tanácsaival segíti a szabadidős programokat (kulturális, sport, tanulmányi, illetve DÖ táborok), 

ezek lebonyolításakor együttműködik az iskola tanáraival. Felelős rendezője a kilencedikes 

avatónak és a tanulók kérésére rendezett egyéb programoknak. Segíti az évenkénti diák-önkormányzati 

választások lebonyolítását. 

(4) Szükség esetén gondoskodik diákfórum szervezéséről (eredmények, problémák megbeszélése), 

illetve segíti az éves diákközgyűlés megszervezését. 

(5) Közreműködik a DÖ éves munkatervének kialakításában, értékeli a DÖ éves tevékenységét. 

A KULTURÁLIS ÉS SZABADIDŐ SZERVEZŐ TANÁR FELADATAI 

111. § A szabadidő és kulturális szervező tanárt az igazgató nevezi ki. 

(1) Éves munkatervet készít, amely alapján ellátja az iskolai rendezvények szervezési, előkészítő 

feladatait nemzeti ünnepeinken (október 23., március 15.), hagyományos rendezvényeinken 

(évnyitó, elsős avató, Babits születésnapja, iskolai karácsonyi ünnepély, szalagavató, 

ballagás, tanévzáró), előadókat hív, külső helyszíneket, iskolán kívüli programokat szervez 

(pl. közös mozi- és színházlátogatások); 

(2) Az osztályfőnökök kéréseinek megfelelően végzi az osztálykirándulások szervezési feladatait; 

(3) Elkészíti a kulturális rendezvények forgatókönyveit; 

(4) Beszerzi a kulturális rendezvények és vetélkedők helyezettjeinek díjait; 

(5) Kapcsolatot tart a helyi írott és elektronikus sajtó, média képviselőivel (sajtóanyagok készítése, 

sajtótájékoztatók szervezése, sajtó fogadása az iskolában); 

(6) Az év során gyűjti az anyagot az iskolai évkönyvhöz, azt előkészíti, szerkeszti; 

(7) Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket; 

(8) A nevelési igazgatóhelyettessel együttműködve megrendeli az iskolai okleveleket, a szalagavatói 

és a ballagási meghívókat, elkészítteti a tarisznyákat; 

(9) Irányítja az iskolarádió szerkesztését és működését. Az iskolai stúdióban beolvassa a napi 

hirdetéseket; 

26

(10) Irányítja az iskolaújság szerkesztését és kiadását. Gondoskodik arról, hogy évente 3-4 

szám megjelenjen (a Gyakorló Iskolák Kavalkádjának lapjával együtt). 

(11) Folyamatosan kapcsolatot tart a Pécsi Harmadik Színházzal és a Pécsi Filharmóniával. 

Megrendeli a bérleteket és a jegyeket, ellátja az ezekkel kapcsolatos összes teendőt. Szervezi 

az előadásokon résztvevő diákokat; 

(12) Tájékoztatja a tantestület tagjait a kulturális rendezvényekről. 

(13) Biztosítja a kulturális rendezvényekre készített plakátok kihelyezését az iskola központi 

hirdetőfalára. 

AZ ISKOLÁBAN KÉSZÍTETT AUDIOVIZUÁLIS ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 

112. § Iskolánk felsőoktatási feladatokat is ellátó intézmény, meghatározó szerepet tölt be a 

tanárjelöltek pedagógus pályára való gyakorlati felkészítésben, és részt vesz a tanárképzéssel 

kapcsolatos kutatási-fejlesztési feladatokban, pályázati projektekben. E feladatkörével és tevékenységével 

összefüggésben tanulókról, osztályokról fotókat, teljes és vágott-szerkesztett 

videó-felvételeket, továbbá hangzó anyagokat készíthet, és azokat az egyetem és/vagy az iskola 

honlapján közzé teheti, publikációkban nyilvánosságra hozhatja a következő célokkal: 

tanulási helyzetek, módszerek, folyamatok elemzése 

tanulási helyzetek, módszerek, folyamatok szemléltetése 

tanulási helyzetek, módszerek, folyamatok oktatása 

módszertani és tantárgyi példaanyag készítése 

tananyagfejlesztés 

pályázati dokumentáció 

Az ilyen céllal készített anyagok az intézmény és a fejlesztő közös tulajdonát képezik. 

HATÁSKÖRÖK; AZ SZMSZ MEGALKOTÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA 

113. § (1) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény 

vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el. 

(2) Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben a szülők közössége 

(szülői választmány) egyetértési jogot gyakorol 

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a 

vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét; 

b) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a 

nevelési-oktatási intézménnyel; 

c) a vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját; 

d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, 

valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást; 

e) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét; 

f) az intézményi védő, óvó előírásokat; 

g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, 

h) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési 

szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel; 

i) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit; 

j) a felnőttoktatás formáit; 

k) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás 

formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket 

(helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), 

27

l) a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti 

kapcsolattartás formáit és rendjét; 

m) az adatkezelési szabályzat elkészítését illetve módosítását; 

n) az iskolai könyvtár működési rendjét 

szabályozó kérdésekben 

(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor az iskolai diákönkormányzatnak 

egyetértési joga van 

a) az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok; 

b) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás 

formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, 

berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása); 

c) a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti 

kapcsolattartás formái és rendje vonatkozásában; 

d) a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének 

megállapításában, használati jogának megvonásában; 

e) minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést 

rendez; 

f) az adatkezelési szabályzat elkészítésénél illetve módosításánál. 

(4) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik 

érvényessé. 

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

A Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola szervezeti 

felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése 

után a nevelőtestület 2011. év február hó 28. napján fogadta el. 

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt: a közalkalmazotti 

tanács, a Babits Szülők Közössége Választmányának vezetősége és a Diákönkormányzat. 

A szabályzat a fenntartó általi jóváhagyás napját követő hét első munkanapján lép hatályba, és 

határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az eddig érvényben levő 

Szervezeti és Működési szabályzata. 

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló 

szabályzatok tartalmazzák, melyek jelen szabályzat mellékletét képezik. 

A mellékletben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások – önállóan is módosíthatók, 

amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős 

vezetőjének megítélése azt szükségessé teszi. 

HATÁROZATI JAVASLAT 

A Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzatának 

módosítására a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) 

MKM rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet alapján került sor. Jóváhagyásra 

javasoljuk a fenntartó képviseletében a Pécsi Tudományegyetem rektorának. 

A Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 

szervezeti és működési szabályzatát a fenntartó képviseletében jóváhagyom: 

28

Pécs, 2011. április 21. 

………………………………… 

Dr. Bódis József 

rektor 

Pécsi Tudományegyetem 

29

MELLÉKLETEK 

A szervezeti és működési szabályzat mellékletei: 

1. Adatkezelési szabályzat 

2. A szabálytalanságok kezelési rendje (FEUVE-rendszer) 

3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 

4. Az iskolai tankönyvellátás rendje 

5. Tűzvédelmi szabályzat 

6. Balesetvédelmi szabályzat 

7. Leltározási és selejtezési szabályzat 

8. Iratkezelési szabályzat/ melléklet: Irattári terv 

9. Szoftver védelmi szabályzat 

10. A Szülők Közössége Választmányi vezetőségének egyetértésének dokumentuma 

11. A DÖ egyetértésének dokumentuma 

12. A tantestületi elfogadás jegyzőkönyve 

30

1. számú melléklet 

Adatkezelési szabályzat 

A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok 

1. § Az alkalmazottak adatai 

(1) A közoktatási törvény alapján az iskola a dolgozók következő adatait tarja nyilván: 

a) név, születési hely és idő, állampolgárság; 

b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; 

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok 

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, 

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos 

adatok, 

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, 

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló 

további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, 

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás 

és annak jogosultja, 

- szabadság, kiadott szabadság, 

- alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, 

- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, 

- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, 

- bármely más adat csak az érintett hozzájárulásával. 

(2) Az adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, 

ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó 

rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 

(3) Az (1) bekezdés adatait a magasabb vezető (igazgató, igazgatóhelyettesek) tekintetében a 

munkáltatói jog gyakorlója kezeli. 

2. § A gyermekek, tanulók adatai 

(1) A közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok: 

a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási 

helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén 

való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; 

b) szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; 

c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok 

- felvételivel kapcsolatos adatok, 

- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, 

- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, 

- a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, 

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére 

vonatkozó adatok, 

- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, 

- a tanuló diákigazolványának sorszáma, 

- a tanuló azonosító száma, 

- a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, 

- a többi adat az érintett hozzájárulásával. 

(2) Az adatok az alábbi kötöttségek megtartásával továbbíthatók 

- fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági 

szolgálat részére valamennyi adat, 

31

- sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre 

vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelésioktatási 

intézménynek, illetve vissza, 

- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon 

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés 

szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, 

az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, 

- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához 

szükséges valamennyi adat, 

- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai 

felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe 

történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, 

- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló 

egészségügyi állapotának megállapítása céljából, 

- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel 

foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének 

feltárása, megszüntetése céljából, 

- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok 

nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi 

kérelmeket nyilvántartó szervezethez, 

- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból. 

(3) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban 

biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. 

E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és 

a kedvezményre való jogosultsága. 

3. § Adatkezelés a közoktatási intézményekben 

(1) Titoktartási kötelezettség 

a) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, 

aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (a továbbiakban e rendelkezések 

alkalmazásában együtt: pedagógus) hivatásánál fogva harmadik személyekkel 

szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos 

minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel 

való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási 

jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. 

b) A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat 

közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló 

érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, 

ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, 

tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és 

amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 

c) A nagykorú tanuló szülőjével, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, 

és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi 

kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről 

a szülőt is értesíteni kell. 

d) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület 

tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő 

megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a 

nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló 

esetén a tanuló írásban felmentést adhat. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, 

tanulók adatainak Adatkezelési szabályzat 2. §-ában meghatározott nyilvántartására és továb- 

32

ítására. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, 

pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi 

célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások 

céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Az e törvényben meghatározottakon 

túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat 

nem közölhet. 

(3) A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott, az iskola igazgatója útján 

- köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése 

szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe 

kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az 

adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 

(4) A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, 

juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok 

és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az oktatási 

törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, 

célhoz kötötten kezelhetik. 

(5) Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni 

kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes 

adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 

(6) Adattovábbításra csak a titoktartási szabályok érvényesítése mellett kerülhet sor. A továbbított 

adatokhoz arra jogosulatlanok nem férhetnek hozzá. 

a) Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és a munkakörükből eredő esetekben 

az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szociális munkás jogosultak. 

b) Adattovábbításra jogosultak a titkárság és a gazdasági iroda dolgozói is. 

c) Adattovábbításra az igazgató által kiadott egyedi meghatalmazás keretei között az intézmény 

más dolgozója is jogosultságot kaphat. 

(7) Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az iskolával létesített tanulói illetve közalkalmazotti 

jogviszony megszűnését követő öt évet. 

(8) Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelési-oktatási intézményben 

a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot 

egyetértési jog illeti meg. 

4. § Az adatok statisztikai célú felhasználása 

Az 1. § (1) és a 2. § (1) bekezdésében felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és 

statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 

5. § A közoktatás információs rendszere (KIR) 

(1) A közoktatás információs rendszere - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági 

szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói 

adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt 

kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a (4) és (6) 

bekezdésben meghatározott esetben adható ki. 

(2) A közoktatás információs rendszerébe - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek 

adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek 

közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 

(3) A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, 

illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai 

előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. 

(4) A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító 

számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító 

számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és 

típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - 

33

csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása 

céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére 

hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére 

vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő 

alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 

(5). A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt 

létesített. 

(6) A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás 

tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, 

lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az 

érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az 

érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének 

megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának 

ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére 

vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt 

az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 

6. § A pedagógusigazolvány 

(1) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői 

munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai 

felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt 

ad ki. 

(2) A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján 

küldi meg a jogosult részére. 

(3) A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. 

A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét 

és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. 

Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. 

7. § A diákigazolvány 

(1) Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási 

Információs Iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. 

(2) A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási 

helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. 

A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét 

és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további - nem 

személyes adatok - is feltüntethetők. 

(3) A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez 

szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. 


A szabálytalanságok kezelési rendje (FEUVE-rendszer) 

34


Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 

1. A könyvtár feladata 

A könyvtár alapfeladata az oktató-nevelő munka segítése. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói 

részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, 

megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását. 

Feladatellátásából adódóan ezért gyűjtőkörébe az oktató-nevelő munkát elősegítő információhordozók 

tartoznak. 

2. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai 

Az iskola Pedagógiai Programja 

A 130/1995.(X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 

A 28/2000. (IX. 21) rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 

A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV:8.) MKM rendelete a nevelési- oktatási 

intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról 

2003. évi LXV. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 

A 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről. 

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint 

az iskolai tankönyvellátás rendjéről 

A 3/1975 (VIII. 27.) KM-PM számú rendelete a könyvtári ellenőrzésről és az állományból 

való kivonásról, törlésről 

3. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 

• A környezet: Pécs egyik peremvárosi részén van az iskolánk, a közelben szélesebb gyűjtőkörrel 

rendelkező közművelődési könyvtárak is találhatók 

• Az iskola szerkezete: a Pécsi Tudományegyetem gyakorló intézménye vagyunk, gimnáziumi 

és szakközépiskolai osztályokkal (szakképzés: posta és logisztika), 1-1 osztály emelt 

óraszámos német, angol, biológia-fizika, matematika-számítástechnika, illetve humán– 

művészetek specializációval. Érettségire épülő 2 éves felsőfokú OKJ-s képzés folyik nemzetközi 

szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző ill. WEB-programozói szakirányokban, 

illetve középfokú OKJ-s képzést végzünk postai ügyintéző és logisztikai ügyintéző 

szakon. 

• Az iskola nevelési-oktatási céljai: A Pedagógiai programban és a Helyi tantervben meghatározottak 

alapján 

4. Az állománygyarapítás módja: 

• vásárlás ----- könyvesboltból, interneten keresztül, esetleg más könyvtár 

fölöspéldányaiból 

• csere ------ más iskolai könyvtárakkal a tankönyvváltások során feleslegessé 

vált könyveket cseréljük el 

35

• ajándék ------- magánszemélyektől (volt és jelenlegi diákok, tanárok) és 

intézményektől (másik könyvtár, másik iskola, könyvkiadó, testvériskolai kapcsolatok) 

• pályázat ---------- helyi és országos kiírású könyvtárfejlesztő pályázatokon nyert 

pénzből vásárolunk könyveket, egyéb dokumentumot, vagy a kiíró szerv által felajánlott 

dokumentumokat nyerjük meg. 

5. A gyűjtés szintje és mélysége 

Könyvtárunk erősen válogatva gyűjti állományát a költségvetés adta lehetőségeknek megfelelően. 

5.1.Könyvtári állományrészek 

• Szépirodalom ------- kölcsönözhető 

• Ismeretterjesztő irodalom ------- kölcsönözhető 

• Kézikönyvtári, olvasótermi állomány ------- csak helyben használható 

• Nyelvi segédkönyvtár ------- részben kölcsönözhető 

• Tantárgyi segédkönyvtár ------- részben kölcsönözhető 

• Minőségbiztosítási, módszertani állomány ----- tanároknak kölcsönözhető 

• Helyismereti gyűjtemény -------- rövid időre kölcsönözhető 

• Folyóiratok ------ csak helyben használható 

• CD-tár ------- diákoknak helybeni használat, tanároknak kölcsönzés 

is 

• Szertári, szaktantermi állomány ------ a szaktanárok igénye szerint tanórai 

használatra 

5.2. Fő gyűjtőkör: ide tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához 

szükséges dokumentumok: az oktatáshoz, az iskolai nevelőmunkához szükséges, 

illetve a könyvtári tájékoztató munkát segítő 

Ismeretterjesztő irodalom: 

• általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, 

kézikönyvek, összefoglaló munkák, adattárak, atlaszok 

• a helyi tantervben meghatározott tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, 

tanmenetek, ill. a tanításukhoz szükséges módszertani segédletek, feladatgyűjtemények 

(a funkcionális taneszközjegyzéknek és a tankönyvpiac rendjéről 

szóló aktuális törvénynek megfelelően) 

• a gyakorló tanítást segítő módszertani kiadványok, pedagógiai segédletek, és a 

tanári munka hatékonyságát növelő, a nevelési és oktatási eszközkészlet állandó 

megújulását elősegítő dokumentumok 

• a szűkebb és tágabb környezet (iskola, város, megye) történetével, életével, 

látnivalóival foglalkozó kiadványok erősen válogatva 

Szépirodalom: 

• a helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányok 

• a tananyaghoz kapcsolódó antológiák, verseskötetek, népköltészeti alkotások 

• a kétszintű érettségi követelményeiben meghatározott szerzők művei 

• Pécsi és baranyai kötődésű alkotók munkái 

Mellékgyűjtőkör: 

• A tananyagon túli tájékozódást elősegítő művek 

• Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő szórakoztató és szépirodalom 

5. 3. Szakterületek szerint: 

36

Általános művek: 0: erősen válogatva 

A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, 

általános lexikonok. 

Szellemtudományok: 1: erősen válogatva 

Filozófia, pszichológia, logika, erkölcstan: Általános művek, összefoglalók, adattárak. 

A filozófia fő irányzatait és képviselőit bemutató dokumentumok 

Az Etika tantárgy tanításához, tanulásához szükséges művek 

Az önismerettel és egymás megismerésével, elfogadásával kapcsolatos művek 

Vallás, mitológia: 2: erősen válogatva 

Biblia, mitológia alapművei, keresztény vallás. Általános művek, összefoglalók. 

A nem keresztény vallásokat ismertető általános művek 

A vallás és a művészetek kapcsolatát bemutató képes albumok 

Különböző népek mitológiájához kapcsolódó alkotások 

Társadalomtudományok: 3: erősen válogatva 

Politika: általános művek, fogalomtárak, adattárak 

Az Európai Unió történetével, működésével összefüggő dokumentumok 

Közgazdaságtan: általános összefoglalók és adattárak 

A szakképzési osztályok (A) tantervének megvalósítását elősegítő tankönyvek, segédkönyvek, 

adattárak és kézikönyvek 

Pedagógiai szakirodalom: 

Elméleti és módszertani dokumentumok: kiemelten az új módszereket, kompetenciaés 

képességfejlesztést segítő kiadványok 

Az oktatás szervezetét, szerkezetét elemző, minőségbiztosítással foglalkozó általános 

és speciális dokumentumok 

A tanulást gyakorlatban is elősegítő feladatgyűjtemények, 

Az osztályfőnöki munkában használható egyéb dokumentumok 

A pedagógusképzéssel, gyakorló tanítással kapcsolatos művek 

Néprajz: összefoglaló jellegű művek 

Az írott néprajz (398) témaköréből az egyes népekre jellemző általános művek és a 

különböző néprajzi műfajokat (népzene, népköltészet, népi építészet … stb.) reprezentáló 

alkotások 

Természettudományok: 5: erősen válogatva 

Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, 

őslénytan, biológia, növénytan, állattan alapszintű művei. 

A biológia – fizika specializációs osztály (D) profiljának és tantervének megfelelő kiadványok 

kellő példányszámban 

A környezeti nevelést elősegítő és szemléltető dokumentumok, kiemelten a természetvédelem 

és a helyi környezetvédelem témakörét érintő művek 

Alkalmazott tudományok: 6: erősen válogatva 

Általános, összefoglaló művek: orvostudomány, technikatörténet, számítástechnika 

Az iskola Egészségnevelés pedagógiai programjában meghatározott célok elérését elősegítő 

kiadványok 

Az E osztályok specializációjának megfelelő (emelt matematika, számítástechnika), valamint 

a WEB-programozói szakirányra felkészítő művek 

A postai és logisztikai szakképzés tankönyvei, segédkönyvei, kézikönyvei 

37

Művészet, szórakozás, sport: 7: erősen válogatva 

Alapszintű összefoglaló művek, festők albumai 

A művészettörténet különböző korszakait és irányzatait bemutató dokumentumok 

A Médiaismeret tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, segédkönyvek, fogalomtárak 

Nyelv és irodalom: 8: erősen válogatva 

A nyelv általános kérdései, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. 

Az angolt és németet emelt szinten tanító osztályokban (B és C) a specializációnak megfelelő 

egyéb nyelvészeti kiadványok és értelmező szótárak 

Irodalomtudomány: 

Az irodalom elméletével, műfajaival foglalkozó általános művek 

Az irodalmi műveket, szövegeket elemző elméleti és gyakorlati kiadványok 

A világirodalom története, irodalomtörténeti művek általában. 

A különböző stílusirányzatokat, korszakokat általánosan bemutató dokumentumok 

Az iskola Helyi tantervében az irodalomórákon megismert alkotók életművével foglalkozó 

művek 

A magyar irodalom története: 

Az irodalomtörténeti korszakok, stílusok magyar vonatkozásait elemző dokumentumok 

Egyes szerzők életművét vagy egy-egy alkotását bemutató tanulmánykötetek, monográfiák 

A helyi irodalom történetével foglalkozó alkotások 

Földrajz, életrajz, történelem: 9 

Földrajztudományok: alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra 

vonatkozóan. 

Az iskolai kirándulások megszervezését, lebonyolítását segítő turisztikai kiadványok, útleírások, 

térképek 

A helyismereti gyűjteménybe illeszthető (helyi nevezetességeket bemutató, helyi hírességekről 

szóló, helyi szerzők által írott) dokumentumok 

Történelemtudomány: elmélete és segédtudományai (pl. régészet, címertan), összefoglaló 

alapszintű munkái 

Az emberiség történetének alapvető korszakait bemutató művelődéstörténeti kiadványok, 

albumok 

Európa és Magyarország történetét bemutató összefoglaló munkák 

Az OKTV-k és a Babits-pályázatok témáihoz kapcsolódó kiadványok 

Helytörténeti vonatkozású általános, és iskolánkat érintő speciális kiadványok is 

6. A gyűjtemény jellemzői 

7. 

Dokumentumtípusok: 

I. Formai szempontból: 

1. Nyomtatott írásos dokumentumok 

a./ könyv (tankönyv, segédkönyv, tartós tankönyv) 

b./ periodikumok (napilap, hetilap, folyóirat) 

c./ kisnyomtatványok (prospektusok, katalógusok, ismertetők) 

2. Audio-vizuális dokumentumok 

a./ magnókazetta (nyelvi és irodalmi felvételek) 

b./ CD-lemez (zenei és irodalmi) 

c./ videofelvétel (a különböző tantárgyak anyagához kapcsolódva) 

3. Számítógépes dokumentumok 

a./ CD-ROM-ok (a tananyaghoz kapcsolódó szemléltető anyagok) 

38

./ multimédiás CD-k (a tanári munkát segítők) 

c./ DVD-k a szaktanárok igényei alapján 

Nyelv: magyar, német, angol, francia, olasz, spanyol, latin, orosz 

Az iskolában tanított és választható nyelveknek megfelelően, de természetesen korlátozott 

példányszámban a pénzügyi kereteknek megfelelően 

Példányszám 

A könyvtári költségvetés adta lehetőségeinek megfelelően a különböző állományrészekbe 

dokumentumonként általában csak néhány példányt áll módunkban beszerezni, 

az alábbi előirányzatnak megfelelően: 

• kötelező olvasmányokból legalább 15-20 példány 

• egyes pedagógiai segédkönyvből 5-6 példány osztályfőnököknek 

• ajánlott ismeretterjesztő irodalomból 4-5 példány 

• tartós tankönyvből a normatív támogatásra jogosultak számának függvényében 

• tankönyvekből a tantárgyat tanító tanárok és a tanítási gyakorlatukat itt végző 

egyetemi hallgatók számának megfelelően 

7. Az állomány nyilvántartása: 

Végleges nyilvántartás: A tartós megőrzésre szánt dokumentumok számítógépes nyilvántartásba 

kerülnek. Könyvtárunk 1998 óta csak számítógépes katalógust használ, a feldolgozás a 

NetLib Kft. Által fejlesztett és karbantartott Szikla Integrált Könyvtári Rendszer segítségével 

történik. A katalógus elérhető a www.netlib.net/hun/sziklakereso.php linken, ahol sokoldalú 

visszakeresésre van lehetőség (szerző, cím, kiadó, kiadási év, sorozat…stb.) 

Időleges nyilvántartás: Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket 

a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három - négy évre) szerez be. 

Ide tartoznak a tankönyvek TK jelzettel beleltározva, a tartós tankönyvek TTK jelzettel (fizikai 

állapotuk nem mindig felel meg a tartósság kritériumainak, ezért a hosszú, 3-4 éves 

kölcsönzés után általában selejtezni kell) és bizonyos feladatgyűjtemények, tantárgyi segédkönyvek 

SK jelzettel 

8. Állománygondozás: 

A könyvtáros feladata az állomány védelmének felügyelete, a dokumentumok jó fizikai állapotban 

való megőrzése. 

Ennek érdekében folyamatosan kivonja az állományból a sérült, de még javítható példányokat, 

és előkészíti őket köttetésre. Az iskola mindenkori pénzügyi helyzetétől függ, 

hogy a beköttetett könyvek mikor kerülhetnek újra a könyvtár polcaira. 

A dokumentumok állományellenőrzését és a végleg elhasználódott, elavult példányok 

kivonását (selejtezést) a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM sz. együttes rendelete 

alapján kell végezni. 

Pécs, 2009. szeptember 10. 

könyvtárostanár 

39


Az iskolai tankönyvellátás rendje 

Az 5/1998.(II. 18.) MKM rendelet és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, 

a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a 2001. évi 

XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről valamint a mindenkori költségvetési törvény a 

normatív támogatás összegéről alapján a nevelőtestület a következő szabályzatot alkotja. 

Az iskolai tankönyvellátás rendjéről 

1. § (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 

(2) Az iskola igazgatója felméri, hogy 

a) hány tanuló kíván tartós tankönyvet kölcsönözni 

b) hány tanuló számára kell tanulószobán tartós tankönyvet biztosítani. 

A felmérés eredményéről tájékoztatja a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot, 

(3) Az iskola igazgatója a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményének kikérése után 

minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás rendjét, és a szakmai munkaközösségek 

véleményének kikérése után meghatározza a tankönyvellátás rendjét. 

(4) A tankönyvmegrendelést és terjesztést a tankönyvfelelős végzi az iskola igazgatójával kötött 

megállapodás szerint. 

2. § A tankönyvjegyzékből a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek és a szülői 

munkaközösség valamint a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével, a helyi 

tantervek alapján a szakmai munkaközösségek javaslata alapján – lehetőleg tantárgyanként 

egységesen – választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A rendelést az iskola igazgatója 

hagyja jóvá. 

3. § A jogszabályban előírt összeget tartós tankönyvek beszerzésére kell fordítani. A beszerzendő 

tartós tankönyvekre és azok példányszámára a munkaközösségek tesznek javaslatot. Az 

igényeket a könyvtáros koordinálja. 

4. § (1) A jogszabály szerint a rászorultak ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. 

(2) Az ingyenes tankönyvellátást az iskola a mindenkori jogszabályoknak megfelelően biztosítja. 

(3) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából 

származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű 

használatából származó értékcsökkenést. 

(4) Az iskolai tankönyvellátás rendjének részleteit az iskolai tankönyvellátási szabályzat és az 

ingyenes tankönyv-kezelési szabályzat tartalmazza. 

Az iskolai tankönyvellátási szabályzat 

5. § (1) Igénylés során ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezményt) biztosít az iskola 

az igényjogosultság igazolása esetén a következő tanulók számára: 

a) Tartósan beteg (szakorvos igazolja). 

b) Sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja). 

c) Három vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja). 

d) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja). 

40

(2) A felsoroltakon túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények 

miatt rászorulók részére. Előnyben részesítendő, akinek a családjában az egy főre jutó 

jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét. (Igazolás szükséges.) A 

támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének 

meghallgatásával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezése alapján. 

6. § (1) Az iskola az évi normatív támogatást: 

a) 25 - 100%-os mértékben az iskolai könyvtár tulajdonába kerülő tartós tankönyvek vásárlására 

fordítja, és kölcsönzéssel biztosítja a tanulók számára. Mértékéről a tantestület 

dönt az iskola könyvtárosának javaslatára, évente. 

b) Szertárakban, szaktantermekben elhelyezett könyvekkel teszi hozzáférhetővé a tanulóknak. 

c) A tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással oldja meg. 

d) E három módszer együttes alkalmazásával végzi. 

(2) A nevelőtestület döntése: Fent említett ”további kedvezményeket” nem állapít meg, a 

normatív támogatást a három módszer együttes alkalmazásával végzi. 

7. § (1) A normatív támogatás nem automatikusan jár: a kedvezményt az igénylőlap kitöltésével 

és benyújtásával jelenti be a szülő. Az igénylőlapot és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 

által összeállított tájékoztatót az iskolában kapja kézhez minden tanuló október 31-ig az 

osztályfőnökétől. 

(2) Az igénylőlapot a szülőknek november 15-ig áll módjukban visszajuttatni az osztályfőnökön 

keresztül a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, aki ellenőrzi az igazolásokkal alátámasztott 

igényjogosultságot. (A határidő be nem tartása jogvesztő.) 

(3) E felmérés eredményéről november 30-ig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tankönyvfelelős 

tájékoztatást nyújt a nevelőtestületnek, a szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak. 

Az iskolába felvett új tanulók esetében a beiratkozáskor jut a szülő az igénylőlaphoz. 

Ha a normatív kedvezmény iránti igényjogosultság az igénylés határideje után keletkezik az 

iskola könyvtárosa a tankönyvek kölcsönzésével, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek 

rendelkezésre bocsátásával is teljesítheti az igényt. 

8 § (1) A tankönyvfelelős február 28 -ig elkészíti a tankönyvrendelést oly módon, hogy minden 

tanuló hozzájusson a tankönyvhöz. (Az új osztályok tanulóinak várható létszámát is figyelembe 

véve.) 

(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a tankönyvfelelős lehetővé teszi az osztályok 

számára nyomtatott külön listák útján, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat 

arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy 

egyes tankönyvek beszerzését más módon kívánja megoldani (pl. használt tankönyvvel). Ezt 

az igényt a szülő vagy a gyerek aláírásával ellátott osztálylistán jelezheti. 

(3) A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni az iskolai szülői szervezet 

egyetértését. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyvvásárlásra rendelkezésre 

álló összeg mely tankönyvek vásárlására fordítódjon. A tankönyvjegyzékben nem 

szereplő könyvek a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével rendelhetik meg. 

(4) Az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére 

megvásárolhatók, a tankönyvfelelősön keresztül évfolyamonként legfeljebb 2 alkalommal. 

Ha a tanuló iskolát vált, az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő 

áron jogosult megvásárolni. 

Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályai 

41

9. § A PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola eleget tesz az ingyenes 

tankönyvellátási kötelezettségének: 

(1) A normatív támogatást azok a tanulók vehetik igénybe, akik az iskola által megszabott határidőre 

hiánytalanul kitöltve és igazolásokkal együtt leadták az igénylőlapjukat. 

(2) Iskolánk az ingyenes tankönyvellátást a tanulók könyvvásárlásához nyújtott pénzbeni támogatáson 

túl részben az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel oldja meg, amely a viszszahozott 

(használt) és újonnan vásárolt könyvekkel történik. Ez azt jelenti, hogy a tanuló köteles 

az így kapott tankönyveket az iskolának visszaszolgáltatni! 

10. § Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása 

(1) Az ingyenes tankönyvek az iskolai könyvtárban külön „Támogatott tankönyv” pecséttel 

lesznek ellátva, melyen szerepel az adott tanév, a tanuló neve, és majd a visszaadás dátuma 

valamint a könyv állapota. 

(2) A könyveket a normatív támogatásra jogosult tanulók a könyvtárból kölcsönözhetik ki 1- 

2 vagy 4 évre. 

(3) A tanulók a könyvek átvételét és jelen szabályzat elfogadását aláírásukkal igazolják. 

(4) Az átvett könyveket a tanulók kötelesek a lehető legjobb állapotban megőrizni, tollal beleírni, 

a szöveget aláhúzni a munkafüzeteket kivéve nem lehet. 

11. § Az ingyenes tankönyvek visszavétele, kártérítés 

(1) A könyvek visszaadása minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik, 

és a tanévzáró ünnepély előtti napon fejeződik be. 

(2) A 12. évfolyamosok számára a végső határidő a szóbeli érettségi első napja. 

(3) A tanuló, amennyiben elmegy az iskolából, tanulói jogviszonya megszűnik, az ingyenesen 

kapott könyveket köteles távozása előtt visszaadni. 

(4) Az elveszett vagy a tanuló hibájából súlyosan rongálódott könyveket az eredeti kiadással 

megegyező példánnyal kell pótolni, vagy a beszerzési ár 100%-át megfizetni. A rongálódás 

mértékét a könyvtárostanár jogosult felmérni, ő dönti el, hogy az adott könyv használható-e 

még a következő évfolyamokban, vagy sem. A térítési díjat az iskolai könyvtár újabb tankönyvek 

beszerzésére fordítja. 

42

szervezeti Ã©s mÅ±kÃ¶dÃ©si szabÃ¡lyzat - PTE Babits MihÃ¡ly GimnÃ¡zium ...

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

szervezeti Ã©s mÅ±kÃ¶dÃ©si szabÃ¡lyzat - PTE Babits MihÃ¡ly GimnÃ¡zium ...

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?