1864 - 1865 - Magyar Nemzeti LevÃ©ltÃ¡r Szabolcs-SzatmÃ¡r-Bereg ...

Mizser Lajos 

BEREG MEGYE PESTY FRIGYES 

1864 - 1865 

HELYSÉGNÉVTÁRÁBAN 

A földrajzi nevek gyűjtése az 1850-es években kezdett szárnyra kapni. 

Révész Imre, balmazújvárosi református lelkész nemcsak falujának neveit tette 

közzé, hanem levelezés útján az ország több részéből is gyűjtött anyagot, 

amelyet elküldött a Magyar Tudományos Akadémiának. Beregből 5 nevet 

közöl: Barabásról és Jándról. 1859-ben pedig Mándy Péter Szatmár megye 

minden helységének földrajzi neveit gyűjtötte össze a telekkönyvekből s 

továbbította az Akadémiának. Pesty Frigyes történész, akadémikus 

nyilvánvalóan ismerte mind Révész, mind Mándy anyagát. Ekkor támadhatott 

az a zseniális ötlete, hogy össze kellene szedni "a haza helyneveit", a 

magyarokét és a nemzetiségiekét egyaránt. A Helytartótanács támogatta 

Pestyt - így 1864 legelején megindíthatta a gyűjtőmunkát. 

Pesty gondosan megtervezett kérdőpontokat állított össze. Ezeket most 

rövidítve közlöm: 1. "A megyének, kerületnek, járásnak, széknek a neve, hov 

a helység tartozik". 2. "A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik 

neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte". 3. "Volt-e 

a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép íratott a mostani 

helynév?" 4. "A község mikor említetik legkorábban?" 5. "Honnan 

népesítetett? 6. "Mit lehet tudni köztudomásból, írott vagy nyomatott 

emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve?" 

7. "A község határában előforduló többi topographiai nevek..." /és részletesen 

felsorolja a földrajzi utótagokat, saját gyűjtéséből példákat is hoz/. Ezek után 

az "Utasítás" következik, amely tanácsokat tartalmaz a gyűjtés módját illetően, 

és felhívja a leírók figyelmét arra, hogy a teljességre törekedjenek. 

Pesty azt hitte, hogy rövid idő alatt meg lehet ezt valósítani. Ebben 

tévedett, hiszen nem ismerhette a hivatali gépezet mechanizmusait. A 

Helytartótanács minden főispánnak elküldte a megfelelő számú kérdőíveket. A 

megyékben az irányítás az alispánok kezébe került, aztán következett a 

főszolgabíró, majd a szolgabíró, aki is eljuttatta az íveket a helységek 

jegyzőihez, lelkészeihez, tanítóihoz, bíráihoz. S visszafelé is ugyanígy történt - 

ez nem kevés időbe tellett. A gyűjtés sikere /sikertelensége/ a szolgabírók 

lelkiismeretességén avagy nemtörődömségén múlott. Bereg megye anyaga is 

egy év alatt állt össze. 

A Bereg megyei gyűjtés az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában 

található. Nem az eredetiben láttam, hanem mikrofilmről olvastam le, s teszem 

most közzé. Jelzete: Fol. Hung 1114/9.

Az 1849-67-es beosztás szerint a kassai kerülethez tartozó Bereg megye öt 

járásból állt: Felvidéki, Kaszonyi, Munkácsi, Tiszaháti, Vereckei. A Felvidéki 

és a Vereckei járásokból egyáltalán nincs adatunk /a beregszászi levéltárban 

sem/, a Munkácsiból is kevés van, de a másik kettő sem teljes. Összességében 

a megye 89 településéről küldtek vissza kérdőíveket: a Kaszonyi járásból: 39, 

a Munkácsiból: 8, a Tiszahátiból: 42. Ez a szám napjainkra már kevesebb lett, 

mert községegyesítések, városhoz való csatolások is történtek azóta a határ 

mindkét oldalán. Csonka Bereg 24 helységéből egyedül Tiszaadony jegyzője 

nem küldött vissza semmit. A dátum sok helyen hiányzik, mivel a kerületi 

jegyző csak a székhelyközségnél keltezett, s ott is írta alá. A pecséteknek a 

mikofilmen többnyire csak a nyoma látszik. Az anyag azért is érdekes, mert 

több ruszin /a leírásban következetesen: orosz/ falu névanyagával is 

megismerkedhetünk. 

Eddig több közzététel is történt /pl. Tolna, Borsod, Szabolcs-Szatmár- 

Bereg megyéből a Nagykállói járás, illetve Ujfehértó/. Alkalmazkodtam az 

eddig megjelent munkák elveihez. A szöveget betűhű olvasatban adom meg. 

Ez annyit jelent, hogy általában ragaszkodtam az eredeti helyesíráshoz /pl. 

nagy- és kisbetűk, j és ly írása, egybe- és különírás, a magán- és 

mássalhangzók rövidsége és hosszúsága stb./. A számnevek toldalékolását 

viszont egységesítettem, és a különírt ragokat egybeírtam a szótővel. 

Megtartottam a mondatok szerkezetét - beleértve a központozást is. 

Helyesírásilag - még ugyanazon közlő esetében is - eléggé vegyes a kép. Ha pl. 

bánya helyett banyát ír, tudjuk, hogy tévesztés; de amikor nem derül ki a 

leírásból /főként felsoroláskor/, hogy lapos vagy lápos helyről van-e szó, már 

problémázhatunk. A földrajzi neveket mindig aláhúzással jelölöm 

/ismétlődéskor csak egyszer/, attól függetlenül, hogy úgy volt-e a kéziratban 

vagy sem. A feltűnő tévesztéseket /!/-lel jelötöm. Nem jelzem az áthúzásokat, 

a betoldásokat. Lapszámozás nincs a kéziratban. Továbbá - technikai okokból 

- nem jelölöm a vezetéknevek végén levő ipszilonokon a két (ritkábban egy) 

pontot. Három cirillbetűs nevet pedig transzlitteráltam. 

Bereg megye anyagát a könnyebb áttekinthetőség kedvért járásonként 

teszem közzé. Mindhárom járás leírása előtt közlöm a helységek nevét. 

Zárójelben pedig 1. a mai ukrán nevét:/pl. Szerencsfalva /Szcsaszlive/, 2. a 

még magyar fennhatóság alatt megváltoztatott nevet + a mai ukrán nevet: pl. 

Bubuliska /Borhalom; Boboviscse/. Figyelembe vettem az 1995 márciusában 

"visszakeresztelt" községek neveit is. 

Felvetődhet az a kérdés is, hogy mennyire maradtak meg a beregi 

elnevezések, annál az egyszerííbb oknál fogva, hogy a 89 helységből 66 esik 

odaátra. 1988-ban jelent meg Tóth János: Beregrákos /Rakosino/ helynevei 

című dolgozata /Magyar Névtani Dolgozatok 75. szám/: az 1865-ös 15 rákosi 

névből már csak háimat ismer.

Végezetül közlöm az előforduló tájszavakat továbbá a nem általánosan 

isméit idegen szavakat, illetve az isméiteknek az itt használatos jelentését 

/felesleges lenne pl. a donáció, fília, redukál stb. szavakat itt magyarázni/. A 

rövidítések közül is a nem általában közismerteket vagy a megtévesztő eket 

adom meg. 

álló patak 

holtág 

arestál 

őiizetbe vesz 

B. báró 

börvény 

meténg /növény/ 

commassatio, 

commassál 

tagosítás, tagosít 

computus 

számvetés 

consiliaríus - 

királyi tanácsos 

consilium 

tanács 

cseprente 

bokor, bozót 

csirittyán 

közvetlenül a földből kinőtt apró fahajtás 

csirittyás 

bokros, bozótos, cserjés 

eml. 

emlékirat 

Fedinandus 

D. G R. Vng Ferdinánd Isten kegyelméből Magyarország 

királya 

gaz/os/-bozót/-os/ - bokor /bokros/ 

hg. 

helység 

helv. hitv. 

református 

inquisito 

/jogi/ vizsgálat 

ker. 

kerületi; keresztény 

k x v 

keze kereszt-vonása /írástudatlanoknál/ 

kiütés 

katonai betörés 

literátus 

humán tudományokban képzett, művelt ember 

m(s)k 

maga (saját kezével) 

N. nemes 

pacska 

dohánycsomag 

pászka 

megszentelt húsvéti kalács 

Patron a Hungáriáé - Magyarország Nagyasszonya 

piscatorius 

halászó 

p. 0. példának okáért 

praedium 

1. a község átköltözés előtti helye, 2. elpusztult 

helység 

rámasz 

cölöp 

renovatum 

felújíttatott 

riskafu 

muhar 

nza 

miseruha

sz. 

sztán 

T 

t. e. 

topogi aphiai név 

topographicus szám 

u. m. 

utrene 

szántó; szent 

egymástól távolabb álló házak a hozzájuk 

tartozó aklokkal, karámokkal 

tekintetes 

törvényhatóságilag egyesített 

földrajzi név 

helyrajzi szám 

úgymint, azaz 

reggeli mise 

A KASZONYI 

JARAS 

Balazsér /Balazsijeve/, Balázsfalva /Ballósfalva; Balasivci/, Barkaszó 

/Barkaszove/, Benedike /Benediki; Benedikivci/, Bubuliska /Borhalom; 

Boboviscse/, Cserejóc /Cserház; Cserejivci/, Cserlenó /Cserlenove/, Csomonya 

/Csongor; Csomonin/, Hribóc /Gombás; Hribivci/, Ignéc /Znyacove/, Ilkóc 

/Ilkó; Ilkivci/, Iványi /Ivanyivci/, Kajdanó /Kajdanove/, Kálnik /Beregsárrét; 

Kalnik/ Kisbégány /Mala Bigany/, Kisdobrony /Mala Dobrony/, Kisgut /Gut/, 

Kislohó /Beregszölős; Lohove/, Kismogyorós /Mikulivci/, Klacsanó 

/Kljacsanove/, Lauka /Lóka; Lavki/, Medvegyóc /Fagyalos; Medvegyivci/, 

Mezőkaszony /Kaszony/, Nagybégáuy /Velika Bigany/, Nagy dobrony /Velika 

Dobrony/, Nagygut /Gut/, Nagylohó /Beregszölős; Lohove/, Nagymogyorós 

/Kopinyivci/, Odávidháza /Sztare Davidkove/, Patkanyóc /Patakos; 

Packanyove/, Rafajnaújfalu /Rafajlove/, Rákos /Beregiákos; Rákosin/, 

Ruszkóc /Orosztelek; Ruszke/, Skuratóc /Beregh almos; Skuratyivci/, 

Szerencsfalva /Scsaszlive/, Szeniye /Szernye/, Vorotnica /Vorotnice/, 

Zápszony /Zasztavne/, Zsukó /Zsukove/. Összesen: 39 helység /azóta 

községegyesítések is történtek/. 

H E L Y N E V E K 

Balazsér községből Beregh megyéből 

auf 1. Balazsér hajdan Balázsé helység, fekszik Beregh megyében, a' Tisza 

inneni oldalán a' Tóháti községek közt a' Mező Kaszonyi fő Szolgabírói 

Járásban, - a' helységet ez előtt Beregszász felől folyó Nagy víz, hajdanta Basa 

vize fél oldalról képeztte, - később felső Zemplén Megyéből ide jött Tótok a' 

víz másik vagy nyugoti oldalán telepedtek meg, ugyan azon hely is 

Balázséinak neveztetett el.

ad 2. Neve a községnek Balázséi' és Balázsé helybeli el terjedéssel - és 

ország szertei ösmerettel. Balázséinak neveztetik, 

ad 3. Hajdantai neve Balázsé. 

ad 4. A község mikor említtetik leg korábban, a' helység 1664-ik évben 

említtetik leg korábban. 

ad 5. Honnan néppesitetett; egy része mint régi magyarok nem tudatík, 

másik rész mint tótok felső Zemplén megyéből jöttek ide, az akkori főd 

birtokos Buday Zsigmond Úr engedelme mellett.- ki is hely adván nékik, itt 

telepedtek meg.- 

ad 6. A név eredetéről, mivel sem polgári sem egyébb okiratok nem 

léteznek.- nem tudatík. 

ad 7. A helység határában lévő dűllők a következendők: Szeléncze mint 

szelid szántó földek, nevét onnan vette. Tisztás hajdan járhatatlan hosszú Tó, 

jelenben száraz, a' közepén volt nagy tisztaságtól vette nevét.- Ponk egy 

posványos Tócska, nevéről semmi sem tudatík.- Botka Szántó földek. Filep 

Láz nevét onnan nyerte hogy hajdan Filep nevü ember irtotta ki mint Sűrűt.- 

Patak hát mely a 1 

határon m: Jánositól keresztül álló pataktól neveztett el.- 

Csókás Erdő ez előtt nagy Sűrűség hol temérdek Csókák tanyáztak.- Kecske 

kosár nevét onnan vette, hogy hajdanta sok kecskék tanyáztak rajta. Cseh Láz 

Kaszállók hajdan Cseh nevü ember irtotta, honnan nevét kapta.- Fok Láz, 

nevét a Nagy vizból /:áradás alkalmakor:/ ki folyó patakból nyerte, mely azt 

körül folya.- Nagy és Kis Láz Nagy és Kis Varga nevü emberek irtották.- 

Malom Kert a' hajdan ott volt Vízi malomtól vette nevét.- Zugó onnan vette 

nevét, hogy a' fentebb helyekről ottan folyt le morajjal a viz; a N: Bégányi 

Rétbe.- Tó szugoly a' mellette fekvő Nagy Bégányi Nagy tótól.- Csonkás a' 

rajta volt Csonka fákról neveztetett el - Sári tó nevét egy vén Sára Leányról 

vette 'kinek is birtokában volt. Tyukos tó egy kerekded hajdan posványos 

hely.- A Határral következő határok állanak Szomszédságban: Beregszász 

város; M Jánosi, Kis Bégányi, N: Bégányi, és Homoki határok- 

Kelt Balázséiban Aug 26-n 865 

Mező Albert 

Jegyző 

HELYNEVEK 

Balázsfalva községből Bereg megyéből. 

Balázsfalva Bereg megyében helyezett Kaszonyi Szolga bírói járáshoz 

tartozó, község. E község oroszul Balazsavczi, magyarul pedig Balázsfalva 

néven neveztetik. Volt e hajdan a községnek más elnevezése? Mikor említetik 

legkorábban? Honnan népesítetett? Sem írásilag sem szóhagyománybol 

nyomára jutni nem lehet. E község nevét vette valami Balázs nevü embertől,

ki - nem tudni mely időben - első lakosa volt a Községnek. Balázsfalva 

helység határában lévő dűlők nevei: Telenyov, Závoji, Gyalak, Horb, 

Berezina, Táczin potuk, Zakruzsni, Bahna, Vinnicski. 

HELYNEVEK 

Barkaszó községből, Beregh megyéből. 

\.l Barkaszó község igen régi hogy onnan erről nem túdatik. dél és Keletről 

erdővel környeztetik. északról egy nevezetes hely van, az ugy nevezett 

Ger'senyéi hely /:praedium:/ ez Gersenyei nevezetű falú volt, azon praediumot 

Gersenyi István kapta Leopold Királytól. A' mostani Ger'senyi család 

nevőkkel dicsekednek. 

2.1 Van egy nevezetes dűllője /:Uj rekesz:/. Van a' közepén egy 

dombocska, a' régiek állítása szerint Rákóczi ott táborozott - bukásakor 

emlékül azonn dombot katonáival hordatott öszve hajdan erdőség lévén. A' 

Munkácsra vezető Út mellett volt,- regéllik hogy Rákóczi kincseket 

fegyvereket rakatott a dómba. 

A' község béliek több ajkúak Ref. és Izrael templommal bír, határán szántó 

és kaszálló földek szép menyiségben van, s dúsan diszlik. Nyúgotról határát 

egy patak hasítja mely, is medrével a' tisza töltés nem létezteig, nagy alkalmat 

nyújtott a' latorcza, és Tisza ki rohanó áljainak. 

Barkaszó Máj 20 1865. 

öszve lila Sárközy Gedeon sk 

ker: Jegyző 

HELYNEVEK 

Benedike községből, Bereg megyéből. 

1. Benedike a' Kaszonyi szolgabírói járásban esik. 

2. magyarul és oroszul is Benedike név alat ismeretes. 

3. Ősidőktől szinte csak Benedikének neveztetett. 

4. hogy mikor létesittetett, és 

5. honnan népesíttetett, nem tudhatni meg. 

6. a' Község eredetét Benedek nevet viselt alapítójától számaztatják. 

7. a' Község semmi nevezetest nem rejt múltját illetőleg, pecsétjén ís egy 

gombát szedő hajadont visel. Földjei állanak 1. Podkiila, 2. szélscsina 3. lozi, 

4. sztaroe szelő, 5. lazuvníki. Szomszéd falvak Kálnik, Ignécz, Kajdanó,

Rákos, és Ruszkócz - 

Benedike február 28. 865. 

öszveiita 

Komka Geyza 

kör. Jegyző 

\B u b u Iis ka/ 

1- ső pontra Búbúliska Községből Beregh Megyebői Kaszouyi járás Il-ik 

szolgabirói szakasz.- Búbúliskai Jegyzői Kerület Szék helye. - 

2- ra Búbúüska, oroszul Bobovístse,- de előbb ősmeretes és úatík- 

3- ra Nem volt 

4- re 400 évtáján 

5- re Amagyarokkal az oroszok bé jövetelekor, amidőn Scítiából bé jöttek, 

a hét magyar vezérekel,- a lakosok orosz ajkúak, 

6- ra Búbúliska 500. év táján Koríátovits hadvezér adományozta,- a 

Csernek Hegyi Bazílíta szerzetnek,- az Helység petsétjén Czímerűl egy Barát 

kezében szőllő kötéseket tart, Búbúliska Helysége körűi hassal olvasható - 

A Helység határa 1864-ben Commasáltatott,- a Csernek Hegyi szerzetnek 

Búbúkskán van egy rendezet Majorja melynek közepén kőépület Kápolna áll 

fenn- sátoros ünnepek alkalmával azon kápolnában a szerzetesek isteni 

ajtatóságot végeznek. 

7- ik pontra folyók patakok, Daúka a Hribóczi határból ered nap nyugoti 

oldalon rosztímir; ered a Szerencsfalú határból az Gr Schőnbom Lúpcsína 

erdőségből a Szent forásból, és azon két kis Malmot forgat Búbúliska Helység 

nap nyugoti oldalán patak Oríchovica. ered, a Kis Mogyorósi erdőségből - 

mind a három patak egyesül a Zsúkói a Motsár, Düllők, szöllő Hegyek, neve.- 

pístsok. Hajlik, Velikej sor. Molodina od szellá.- mely Magas hegyen fekszik, 

a hegy közepén egy kereszt van fel alítva, a Csernek Hegyi szerzet által, a 

szőllő Hegyen a régi Ös Magyar tőrvények a szokásból ki nem maradtak-, ma 

is aszerént hozatnak a hegyi tőrvények - az 9-edet a Csernek Hegyi 

Szerzetnek adják természetben a múltból 

Erdők Tölgy és Bikfa Dúbova, Sztavlinétz. mely az Csernek Hegyi Szerzet 

erdeje - Dúbrova - ez a Község erdeje, 

Mező Dűllők Berezíní Novi Lázi Matassó Dohánya Vászó horb, Mattici. 

Mezsi pototsini. Na Vínítski Mótsárki Lútska Zsolobina Vebkéi hrúnok. doh éj 

horb Káminy Lázistse Veligánya Váskovetz Martini. Kondráts Tábla lipniki 

Zsitistse Velikej rosztimir

Szomszédok Zsúkó Nagy Lohó Vorotnitza Szerencsfalva Balázsfalva 

község határai - 

HELYNEVEK 

Cserejócz községből Beregh megyéből - 

Kaszonyi járás Il-ik szolga birói szakasz Búbúliskai kerülethez tartozik. 

Cserejócz néven ismeretes és iratik, orosz ajkú lakosok lakják. 

Nem volt mindég Cserejócz néven neveztetett. 

300 év táján 

Az Össze jött szomszéd helységekből telepedtek le az Orosz ajkúak 

Hagyomány útján egy orosz egyént Cseráj úgy neveztek; mely egyén nevéről 

Cserejócz vette jelenlegi Nevét - azon Cseráj nevű ember volt az aki, amidőn 

Rákosi lakosok meg vették A Gr. Schőnborntól a Vidéki Tölgy erdőt, egy 

véka ezüst pénzért,- és a vékát a Rákosiak tsak tsapósan bírtak meg tölteni, - 

mi útán a vidéki erdőben 500-ad részes birtokos volt, és seitéssei is makoltak 

és azon erdőben Cserájnak. A helység petsétjén tő nyomat látható - 

7-ik A Helységben bent lévő forrást Cihánscinak nevezik, melyből 

csergedező patak foly a Helységen nap nyúgoton Lázi Mocsár düllön keresztül 

a Zsúkói Mocsárban - ezen Cihánscin a fonásból hordatik az ivó Víz - és 

szolgál egész Helységnek Marha ítatóúlis - mely forrás az ország út mellett 

van és Csárda mellett, az utasoknak jó víz kedves italul szolgál. 

Kert, Mező szántó föld és Düllők; Kerti. Zázvonom. palenina szántó 

földek,- Zsúkó, Iványi határok mellett. Nap keletről Kászállók, Mocsár lázi 

Zsúkói határ Nap nyugotról és Nagy Lohó 

Szomszéd helységek - Nagy Lohó Zsúkó Iványi 

HELYNEVEK 

Cserlenó községből, Bereg megyéből. 

1. Cserlenó Bereg Megye Kaszonyi járás II. szakaszában esik. 

2. Oroszul szinte e néven ismeretes, különböző szláv értelmű lévén az. 

3. Keletkezésétől olta mindig Cserlenónak említtetik 

4. legkorábbi említéséről és 

5. és honnan népesítéséről nincs tudomás 

6. Szóhagyományból annyit tudni Cserlenó eredetéről hogy mint vadon Két 

veres öltözékü ur állítólag katonai egyén által alapíttatott, kik Szláv eredetűek 

lévén, a telepitvényt ön ruházatuk színéről nevezték el Cserlenónak, a' 

Cserlenó magyarban nevezet. 

7. Cserlenó alat folyván a' régi latorcza ös időkben a' lapályos tulajdonú 

helységet anyira elözönlötte, hogy a lakosság minden fáradság nélkül a legjobb

minőségű halakat foghatta 's e' kedvezmény méltánytalanul a' község pecséten 

mai napig is hal czimert visel. 

e' község következő dűlőkre oszlik: 1. Gubástó. 2. Irtás. 3. Gemya. 4. 

Oveloe pole. 5. Lazi 6. Jurova za borok 7. Zahumenya. 8. Zanuvcsila rovna. 

Szomszédoltatík Kajdanó és Ignécz községek által. 

Kelt Cserlenón mártz 5. 865. 

Öszveirta 

Komka Geyza 

k. jegyző 

HELYN EVEK 

Csomonya községből, Bereg megyéből. 

Az ./. alatt csatolt öszeirás szerént mint azt a leg idősebb emberek elö adni 

képesek voltak.- miután sem itás beli sem nyomtatás beli hagyományból tudni 

semmi sem lehet.- 

HELYNEVEK ÖSZVEIRÁSA 

Csomonya községéből Bereg megyéből 

Az 1-sö Kérdő pontra. Van e Község Bereg megyében Kaszonyi Kerület 

Járás és Székben. 

a 2-ikra A Község neve jelenben Csomonya a mely név ország szerte 

ösmeretes.- hanem a közmonda szerént azt álítyák a mostan élő emberek,- 

hogy hajdan Cseh nyomának nevezhették.- 

a 3-ikra. A Községnek mint a 2-ikbe említtetik hajdan hajdan lehetett a 

neve Cseh nyoma - mert azon időbe a mikor a csehek magyar országot meg 

szálották ezen Községben is csehek lakhattak - a Község akkori lakosai pedig 

más helyre költöztek el a monda szerént.- a mely hely máig is puszta falunak 

neveztetik,- hol még máig is találtattak némi értz pénz darabok Leopold király 

idejéből.- 

a 4-ikre Hogy a Község mikor említtetik legkorábban azt tudni nemlehet a 

most is elő emberektől. 

az 5-ikre Hogy honnan népesittetett azt szintén tudni nem lehet. 

a 6-ikra A nép eredetéről köztudomásból anyit lehet tudni hogy azok mind 

magyarok és reformátusok.- az irot vagy nyomtatot emlékekből miután az 

nints semmit - 

7-ikre Vannak e község határában következő topográphiai nevek - Gelisztó 

fekszik nap keleten, es a Barkaszoi határ szélig nyúlik - szántó és Kaszáló 

földekből ál. fekete szeg hajdan egy kis patak folyta körül a mibe igen fekete

víz volt. Kas szeg Csík kas alakú föld rész, Kaczánka, Totli égri nemes szeg 

hajdan nemes emberek bírták.- Kerek égér mostis Katsalako hely.- Gotsányos 

lapos vizes hely most is sás és gyikény terem benne,- Jos kere szeg Szántó és 

Kaszáló földekből ál - egy része posványos; Nagy Hoszú nyáias. Kis Haszú 

dülö Szántó és Kaszáló földek,- Csűrös Kert hajdan csürvolt ehelyen.- 

Keresztom. Benésziri dülö Temető soija goromja Puszta falú, hajdan falú 

lehetet a helyén, Barúsa Határ dülö motsár lapos posványos hely.- Örvény 

szintén mely posványos hely.- Gazsi rekesz hajdan Gazsi nevü ember bírhatta.- 

Kobla barázda Gór barázda gyepű Pénzes bokor; a monda szerént hajdan 

pénzt találhattak alatta.- Nagy erdő erdő rész a Községe, vannak benne 

következő nevezetű helyek, Széles láz. Kós égre Disznó szálas hajdan Sertés 

Szálas lehetet ehelyen.- Nagymotsár lapos motsáros hely, gyűgy égre, Kázmér 

pataka. víz áradások alkalmával, víz áló hely, Bikkes gorond hajdan nagy 

bikfák voltak rajta.- Daró csíny ás sok és sürü tövis van rajta.- Nagy gorond 

egy emelkedet földrész, Nagy gorond égre patak mely áradások alkalmával 

viz áló hely. Sípos Szuglya a monda szerént hajdan Sípos nevezetű ember 

bírhatta - Kerepetz patak áradások alkalmával folyó.- Kerepecznevü falu alat 

ered - e folyó választya a csomonyai határt a Szeniyi határtól - Bomyus kert 

hajdan a monda szerént borjúk legeltek ótt- Belső rekesz egy körül sánczolt 

főid darab, Jészényik vagy is más néven urak erdeje. - erdő rész szép Tölgy fák 

vannak rajta. Kos Mihály Szugja Nagy Luka Szőrös szeg Nagyvajasné 

Szuglya Kerepecz hát a Kerepecz folyó partján a Szemye folyóra szegellík 

ki.- Jósef égre hajdan motsáros posványos helyvólt, éger fák még most is 

vannak benne.- Szép tölgyes Szép tölgy fák vannak benne.- Zsere v. határ 

patak e patak választya a Csomonyai határt a Nagy Dobronyítól.- s le folyása 

van az ugy nevezet Daranyó patakra, Pahalla patak Darvas domb egy ki 

emelkedet kis domb, hói hajdan a Dani madarak kötöttek.- Láz dülö Szántó 

földek és Kaszáló rétek, Kis árok megi szántó földek egy árok meget van, a 

min aviz a tavaszi áradások alkalmával le foly. Kányátika Szabó rét Láz tályék 

Nagyrét mege. Kaszálók és Szántó földek.- Külső Láz gorond egy csekély ki 

terjedésű Szántó föld.- Hoszu Tövis Kert alva szántó földek.- Szúnyog rét 

Sok Szúnyog virág terem rajta Szabó rét Kaszálok.- Csonokut szántó földek 

az alatta folyó patakon árvizes ido alkalmával csonokon jártak az ugy nevezett 

Ine folyóra a mely folyó a Latorcza veszi eredetért, 's északra fekszik.- Éger 

alya Kaszálok Szeg dűlő szántó földek egy kis szegletes része a határnak, a 

mely a Grof Schöbum /!/ uradalma Ha ra csín ás nevü erdelyével 

szomszédoltatik Keletről.- Jazívó hajdan vizes posványos helyvólt, sok Jáz 

halakat fogtak ótt.- Körtvélyeske sok vadkörte fa van rajta.- Bodzás sok födi 

bodza terem ótt.- Két hid közi, két patakközött fekvő Szántó és Kaszáló mind 

két laposon híd van.- Banyarekesz Szántó és Kaszáló földek,.- Szombat 

fölgye Szántó és Kaszáló földek hajdan Szombat nevü ember bírhatta.- Kis 

Erdő erdő rész a Községe északnak fekszik, az uradalmi erdővel szomszédos -

el választyak az ugy nevezett urbán és Macsoncza patakok, ezen folyamok 

árvizes időben a Latoitza folyóból veszik eredetüket, nyugotról az ugy 

nevezett Szamáró patak választya a N Dobronyi hátaitól.- vannak ezen 

erdörészeken következő nevezni szokót helyek Kecskés Szilasa Pajtás, Malom 

szug valaha malom lehetet ót, vala hol. merítő Szúg. Nagy rekesz egy körül 

sántzolt Szföld rész Lerétze gorond egy kis domb az erdőben. - 

Kelt Csomonyán 1865-íki evi Majho 6-án 

Szentzi mp 

Jegyző 

[HRIBÖC] 

1- ső pontra. Hríbócz Községből Beregh Megyéből Kaszonyi járás 

szolgabírói Il-ik szakasz. Búbúlisskai Jegyzői kerülethez tartozik. 

2- ra Hribócz íratik és ösmeretes jelenleg 

3- ra Volt Mária Therézia Királyné idejében Hribótz, neveztetett Temáva 

4- re Orosz had vezér Koríátovíts hozta be az oroszokat Lithvániából az 

Helységet 1339-ik év ólta említetik, melyet hagyomány útán is tudnak. 

5- re 1339-ik év táján népesítette Koríátovíts Vezér, a magával hozót orosz 

néppel a Temavát, jelen nevű Hribótz helységet, 

6- ra Hogy Hríbótzon mely nagy Tölgy erdőséggel van körül véve, igen sok 

gomba termet, elnevezték Hríba,- mí útán lett Hribótz a Helység. Ur dolgára a 

lakosok régenten 500 év táján a Munkácsi várba járta,.- a rengeteg Tölgy 

erdőt irtották hol most Hribótz Helység van, hagyomány útján régenten a 

szomszéd falúból melyet 500 év táján Ilavátzia Gerüítzi - ma Vorotnitza 

neveznek mentek ált a lakosok Hribótz helységben a telepedtek ott meg: mely 

két helység ma ís egymás mellett van.- 

7- ik pontra a folyó patakok, krivéj pótok, mely ered a Kicsera erdőségből 

az felső Vizniczei határból s folyle a Voronitzai határon, hútta pótok, Koszó 

verch forásos helyről ered, s bele szakad a krivéj pótokban, - Dálni pótok ered, 

Míluska Zascsob erdőségből lefoly a Helységben, gánüczi patak, ered az 

Ilykótz helység határában lévő bércekből és egyesülnek a Voronitzai 

napnyúgot oldalon Hlúbokéi patak, ered az Ilykótzi helyekből, a gánüczi 

patakban szalad, ered a Kámeniszti hegyből a felső Víznítzeí határból s le foly 

szülte azon határban nevezet erdőségek mind az Gr Schőnbom tulajdona, és 

nem Hríbótzi határban vannak 

Dűllők, Mezők Lázi, ríká. Búgerovitza Poroszkovetz - Szajkovó mokionivi 

Szúhadánka Szenyko lázok Hlúbokéj pótok popü Horb, rozá horb, Húsznyi 

Dícskí, Zánykú poszih, rekesz pud. rosz púgyom, Velikéj hemíkova, Velíka

Záhorodá pud terma ka cí - mezsi járkomá kút, apetséten Medve van Czímerűl. 

Hribótz helysége körül Írással 

Szomszéd Helységek Vorotnitza Klocski felső Víznitze Szídorfalva Fedeles 

falva Hertzfalva Szerencsfalva Búbúlisska Helységek határai- 

HELYNEVEK 

Ignécz községből, Bereg megyéből 

1. Ignécz Bereg megye éjszak nyugoti határ szélén, a' Kaszonyi járás Il-od 

szakaszában esik. 

2. Ignécz oroszul Znyaczovo név alat ismeretes. 

3. hogy hajdan más nevén említetnék a' község nincs adat reá. 

4. A' mostan élö nemzedék visszavíhetlen nagy időre teszi Ignécznek 

mostani nevezetét. 

5. Ignécznek Népesülése egészlen homályban dereng, törzsök apákal 

azonban a' mostani nemzedék Antalik, Glagolitz, Resetov, és Hrib Családokat 

említi: 

6. a' név eredetéről sem mit, sem egyébb hitelt érdemlő fontos hagyománya 

sints Ignécznek oroszban Znyaczovo nevezete leg fellyebb Znalo /:tudta:/ 

Szláv szóbólí származtára utalhatni 

7. Ignécz község jeleni nemzedéke nem a' törzs apák alapítót fekszik, 

miután az első falu a' mostan puszlúnya dűlő nevezet alat ismeretes helyen 

fekütd /!/, hol jelenleg is szántáskor mindenféle jelentéktelen cserép szántatik 

fel, de hogy mikor pusztult el az első falu nem tudni, azomban az elpusztulást 

irtó habomnak mlajdonitják, hol álítás szerint zárda ís let volna, 's ugyancsak 

az otti templom romjaiból épült a' mosti Ignéczi kő templom. 

Ignécz községe szomszédoltatík a 1 

megye területében Kajdanó, Benedike és 

Cserlenó, Ungmegyéből Bacsóvá, és Dubróka községekkel 

Az Ignécz határát képező föld pedig következő dűlőkre esik. 

1. Szédevecz 12. Za szelőm 

2. Par laz 13. Magyar szádok 

3. Gubás tó 14. Hrunok. 

4. Sopolíni 15. Ku mlinu. 

5. Pusztíni 16. 3-ti kerti. 

6. Pod Bacsavom. 17. Za horodá. 

7. Netece. 18. Dratínya. 

8. Za kertom. 19. Gábor töltés. 

9. Kuti 20. pod Mertveczi 

10. mali kerti 21. Pod sűrű. 

11. Mocselo 22. Brod.

a' község határában esö erdők pedig ekként neveztetnek 

1. Bába szög 

2. Vinyko 

3. Gorosztini 

4. Svatyiku 

5. Szétozkélés. 

6. Mezsi laborczu. 

7. Sás Eger 

8. Mezsi Vej szkomé 

meleg erdőkben a' korábbi 

időkben 

hasznaltatót tavak következő 

nevezet alat melitetnek. 

Gerény patak 

Péter tó 

leány gorond 

Laatégy tó (!) 

Mertvicza 

Hálás tó 

Csespalo. 

Mind ezen itten elö számlált dűlők, erdők és mocsáros helyek hogy érdekes 

történeti oldallal bírnak jelentős elnevezésűkből következtetőn lehet, de azt 

Ignécz földeit osztálya bemondani nem tudja, 's csupán a' Meitveczi /:holtak 

mezeje:/ dűlőről annyi él szó hagyományként, hogy az ottan létező nagy 

hantok az ugyan azon mezőn vivőt csata halottait tárja kebelében és a' Pasztini 

dűlő hogy a' régi falu helye. 

Ignécz február 26-án 865 

öszve irta 

Komka Geyza 

k. jegyző 

[ILKOCJ 

1- ső pontra Dykócz Községből Beregh Megyéből Kaszonyi Járás Il-ik 

szolgabírói szakasz. Búbúlisskai Jegyzői kerülethez tartozik 

2- ra Ilykótz, oroszul jiükitzi, hanem Ilykótz néven íratik és ősmeretes 

3- ra Nem volt tsak akként mint a 2-od pont alatt van nevezve 

4- re 300 év táján - 

5- re Magyar Országi Káipátok Tátra hegy alól vándoroltak be a Tóthok 's 

meg telepedtek. - 

6- ra A munkácsi várba jártak úrdolgára Négy gazda 300 év táján.- 

későbben a bé vándorlót Tóthoknak Gr. Schőnbom adot, lakó főidet 

erdőségekből melyeket irtottak, tizenkét évekig robotot sem dolgoztak, 

éítkezésre fát ingyen nyerte, mintegy 50 év előtt, ma már a Tóthok meg 

oroszosodtak a helység petsétjén, Vad Oz Czimer flykócz Helysége petsétje 

Magyar kőrűl hassal olvasható 

7- ik pontra, patakok. Ilnistse ered felső Viznitzei erdőségből Plosnyi 

forásból le foly a Hribótzi határban - Hlúbókej járok, ered az hátaiban lévő 

Szpudberech levő forásból - Hiipű patak ered szinte ahatárban lévő forásos

helyről folyle. Dél felé a felső Víznrtzeí ritka folyóban - jó forás kősziklákból a 

helyből foly ki Vosnye Madár a falú erdejéből, mely egézseges tiszta vizet a 

lakosok hasznainak - 

Dűllők, szántó pólányka Csertézi Hripú Nezsi Cseitészi Nyízsnyi Mádova 

Dolinka na hrobách púd verchom Bránítzi Berezini horbok. 

Szomszédok Szerencsfalva Hríbótz Liszámya Hertzfalva felső Víznitze. 

Kelt. Búbúlisskán Mártíús 25-én 1865. 

Jegyzetté: Andrássy Imre mk 

ker jegyző 

HELYNEVEK 

Iványi községbök, Bereg megyéből. 

1. Iványi esik a' Kaszonyi Szolga bírói járás II. szakaszában. 

2. oroszul Ivánóczi, átalánosan ismeretes neve pedig Iványi. 

3. a' mostani Iványi egy hajdan Iván nevű város helyén létesült. 

4. mikor említtetik leg korábban a'jelenlegi Iványi nem tudni 

5. a' hagyomány szerint a' régi Iván most törzsökből. 

6. Iványinak eredetéről a' volt Iványi gkat. lelkész, ki koros, és köz becsült 

személy volt, nékem kővetkezőt beszélte, mintha a 1 

régebbi Iványi vára 

régente, különösen pedig a 10-ik században Zoltán magyar vezér uralkodása 

idejében egy Zoltán vezérnek vérrokona által ki vissza vonult életet élt, 

hívatott, épült volna, ott települt volna meg maga ís, és az így épített Várat 

saját nevéről Iván-nak nevezte el, mely város sok ideig virágzó létnek 

örvendezvén, alatta foly a' Latorcza vize 's,- azon nagy földrengés azonban 

mely a' Latorczát régi medréből munkács alat ellen irányban lökte Iváni várost 

is vég kép el temette, 's az emberek is jobbára eltemettetvén, csak a' 

megmaradottak alapíták újból a' mosti Iványi falut, a' Latorcza régi medre 

még most is sok helyt feneketlen sarat tartalmaz, 's a' jeleni Iványi babonásabb 

híszemü osztálya most ís hallani véli abból az eltemetett harangok hangjait.- 

diszesitik különben Iványi egy régi építménynek látszó kőtemploma egy kies 

dombon, és végre ennek becsét e' falunak az Iványi Uradalmi Majorság mely 

Grof Schönbom Család tulajdona és sok, és miután nagyobb része rosz 

minőségű földje mívelésénél a' lakosságnak alkalma van kézi keresetre. 

Van továbbad e' Községben egy igen élvet nyújtható főrdöi helyiség is, 

mely azonban gyéren látogatott, ámbár igen nagy mérvű vize síkeres gyógy 

erővel bir több bajok eltávolítására 

az Iványi határ beli földek következő dűlőkre oszlanak. 1. Nisa szela. 2. 

Zavertz. 3. Dőlni nívé. 4. pinyazsnajama. 5. Kruh. 6. Naperehast. 7. Na 

pokovece, 8. Riki 9. Szuha latoritza. 10. Koczuranyi, 11. Topulník. 12. 

Dícskj 13. Kolo Klacsanova. 14. Dóhí níví. 15. Mocsarki, 16. Mohilka. Van

továbbad Iványi Község határában 3. terpedtebb szőlő domb,- mely kedvező 

's különösen száraz évszakban kellemes asztali bott terem, neveztetvén e' szőlő 

hegyek pudzsenünu, bojog völgy, velikej sor. Pálecska völgy Benedka. 

Végre szomszédos Iványi község Ruszkocz, Rákos, Odávidháza, Klacsanó, 

Lavka, N. lohó és Cseréjócz községekkel. 

Kelt Ivanyiban Mart 6. 1865. 

Komka Geyza 

k. jegyző 

HELYNEVEK 

Kajdanó községből, Beregmegyéből. 

1. Kajdanó esik a' Kaszonyi szbirói járásban 

2. Jajdanónak neveztetik, azonban általánosan Kajdanónak ismeretes. 

3. régente Gajdanó v. Galydanó neve volt e' községnek 

4a' község mikor létesülése, és 

5. népesítéséröl nincs semmi biztos adat. 

6. a' községi helyzésre nézve szó hagyomány után azt tartják, hogy e 1 

községnek meg településkor tellyesen vadon volt 's az első meg szálló egy 

tisztásabb bár ide tellyesen gallyas benőt helyen települt meg, 's így a' helyet 

annak természeti minősége után, galy-elő szót használva - a' danó ragot onnan 

következtetik, hogy az első meg szálló nevét jelzi, csak azon egyben el térő 

véleménnyel lévén, valyon a' meg szálló orosz, vagy Magyar volt e', miután az 

Orosz Danko, és magyar Dániel nevek rövidebb ki fejezésére egyaránt 

alkalmazhatni a' danó v. dani nevezetet. 

7. Kajdanó helységnek dűlői következő nevezettel bírnak. 1. Kertak allya 

2. Úrhintó, 3. egres. 4. dombocska. 5. batár. 6. Kerekláz, 7. Andrásovancsá. 

8. puszta falu. 9. Csorgó. 10. Iván patak 10. /!/ bágnya. 'se' község határában 

esik a' Gróf Schönbom Uradalmába esö Dorubuki Majorság, terjedelmes és 

igen jó minőségű szántó és Kaszálló földjeivel, és az ugyan csak Kajdanói 

vidék erdő név alat ismert erdő, mely utóbbi nem csakvégtelen nagy 

terjedelme, de kítünö jósága miat is szép jövőnek néz éhbe, ha valósul az, 

hogy Bereg Megye a' közel jövőben vas út által köttetik öszve Kassa, és 

hazánk más helyeível. Végre Kajdanót illetőleg megéríntetík, hogy a' Latorcza 

e' falun folyt régente, hová ís a' szomszéd Nednakovo községen jővén át; most 

azonban csak medre is az is föveny iszappal éktelenkedik. 

Szomszédjai levén Kajdanónak 

községek. 

Kajdanó február 28. 865. 

Rákos, Benedíke, Ignécz, és Cserleno 

öszveirta 

Komka Geyza 

k. jegyző

Kamik Beregh-megye - kaszónyi szóiga bírói Járás beli Hellység E 

Hellység mint Oroszul, mint Magyarul egy néven neveztetett mindig, más el 

nevezéssel sóba nem biiván - a Község miólta neveztetik igy - arra 

bizonyítékok hiányzanak; Annyit deríthetni ki, hogy igen nagy sár fészek, és a 

falún keresztül folyó kis patak ha ki árad, akkor az ember gyalog sem mehet 

keresztül egyik oldalról a másik oldalra, haneha ló hatón,- és az Orosz nép 

sarat hivatya oroszul Kál, tehát hihetőleg attól az egész község vette el 

nevezését Kál, Kálnik. Millyen időtől fogva neveztetik igy a Község, nem 

tudhatni; valamint azt se honnan népessittetett - Dűlők nevei: Nizsekertu, 

Báhnó. Temina, Nizse szelő, Nízsni hórb, Pód iámiscsi, Kúcsóra, Szóvény, 

Rószadejcsé, Vísni hórb, Záhóróv. Sztárílyisz. Veliká hóra. Csórni Zemlyi, 

Vinicskij, Irúcháusvá, Mócsárkij, Hurka, Kálniczkij. Póróskóvécz. Czerkóvnij 

Horb, Bucsina, krúsniki, Ná Netú, Pólyánká, Bezátni, Berezinszkij Hrunók, 

Mócsila, Dovhij nevi. Dúdkóvíczá, Dúbíná, Pod Dúbíni kut pód kertámi. 

HELYNEVEK 

Kis Bégány községből, Beregh megyéből. 

ad: 1: Kis Bégány /alias Ó Bégány/ helység fekszik Beregh megyében a 

Tisza inneni oldalon,- a Tóhátnevü községek közt, erdő vidéken - a Kaszonyi 

fő szolgabírói járásban. Tóháti községek sorába tartozónak neveztetik azért, 

mert a Szemye Mocsár határán vonul el, ugyan csak itt egyesülvén a nevezett 

mocsár ága - a Bereghszász felől folyó is itt Bégánynál mint egy fél kör 

idomban határt képező Vérke folyóval. 

ad 2: Neve a községnek Kis Bégány és 0 Bégány hely beli el terjedéssel és 

ország szeitei ösmerettel Kis Bégánynak neveztetik 

ad 3. Hajdani neve Ó Bégány, mostani elnevezését onnan kapta, hogy 

midőn egy Bégányí virágzó család kétágra szakadt, egy másközt felosztozván, 

a nagyobb fitestvér innen eltávozott s letelepedett az ősi bírtok azon részén hol 

jelenleg N. Bégány áll; a kissebb fi ősi szokás szerint maradt az apai lakó 

helyen- innen lett Kis Bégány elnevezése. 

ad 4. Találtatnak egyesek birtokába létező okmányok, melyekben O 

Bégányban keletkeztek, osztály levelek pedig 1600 után több példány. 

ad 5. Honnan népesíttetett nem tudatik, de hogy a Bégányi család már a 

Tatárjáráskor itt lakott és virágzó család volt mutatja a következő esemény: 

ad 6. Bégányi Lénárd és Károly egy testvérek a tatároknak Balázséiközségben 

levő Vérke hídnál ellent álltak, a hidat előlök fel szeték, utolsó 

töltésök kifogytáig lövöldöztek, mi alatt a tatárok uj hidat készítettek s üldözni

kezdték az ellent állókat s Bégányi Lénárd a Balázsén' határban levő ma már 

teljesen ki száradt - tyukos nevü tóba fúlt lovastól együtt, mely tavat a nép ma 

is Lénárd tavának nevezi, Bégányi Károly pedig a Beregszászi hegybe 

menekült. 

ad 7. A község határában levő dűlők a következők: Temető sor, nevét vette 

a szomszédságában levő temetőtől. Lengyel irtás, hihetőleg Lengyel nevü 

utójáról, mennyiben az egész O Bégányi határt erdőség birította. Agyag ásó 

nevét agyag talajas földjéről vette. Malommezö. ez van a Balázsén fordulón, 

régi öregeg állításaik szerint ezen düllőben több római régiségek p. o. urna 

darabok találtattak, mi, arra mutat hogy itt hajdan község létezhetett. Mostani 

nevét a mult században vette, az ottani Vérke folyón levő Malomtól. 

Borzlyuk, nevét vette a rajta létező sok borz lyukaktól, melyek itt a régi 

időben mint akkor még erdőségben tanyáztak. Borsós, nevét vette onnan hogy 

vizes időkben itt sok borsó nőtt fel a vetés közt. Szép asszony dombja igy 

neveztetik a falu alatt levő kaszállókban felemelkedett két halmocska, 

gyanitható csatában el esettek fekvő helye az. Híd eleje, hajdan híd vezetett itt 

át a Vérke folyón a Nagy Gutí határra. Fenekzug nevét onnan vette hogy a 

Vérke és Szeniye mocsárok itt egyesülnek, a Szeniye mocsárnak itt jövő ága 

Fekete víznek neveztetik, és a két víz egyesülésénél a föld ugy áll mint egy 

háló csúcs szöge vagy feneke. Pohárka, mely nevét onnan vette, hogy a Vérke 

viz által körül folyatván a sziget pohár alakot nyert. Fájdas, nevét onnan vette 

hogy a rajta hajdan létezett erdőségekben sok fajd tyúkok tanyáztak. Liget, ez 

egy csonka erdőség, hajdanta szántóföldek voltak itt, s egy kiemelkedettebb 

rész benne Pál bíró dombjának neveztetik, hihetőleg mivel annak birtokába 

létezett. Ördöngös, hajdanta sűrűséggel fedett posványos hely jelenleg tiszta 

kaszálló föld. Leány fertő lapályos szántó főid, hajdanta förödni jártak bele a 

leány gyerekek, s nevét innen vette. Kor igy neveztetik egy sásas, szántó 

földek közt levő tó. Homok, nevét onnan vette hogy a határ ezen része 

felemelkedettebb - homokos hely. 

Következőleg határoltatik: éjszakról Nagy Gut, s a gróf Schönboni 

uradalmi Rafajna nevü erdeje, el választva a Vérke által, nyugatról a kaszonyi 

és Zápszonyí határ, délről Nagy Bégány, Keletről Balazsér. 

Kelt Kis Bégány Aug 28. 1865. 

Mező Albert 

Jegyző 

HELYNEVEK 

Kis Dobrom Községből, Bereg megyéből 

Az ./. alat csatolt ösze irás Szerént amint azt a mostani élő lakosok elö adni 

tudtak. - miután sem írásbeli sem nyomtatot beli hagyomán nints

HELYNEVEK 

Megnevezés Kis Dobrony községéből Beregmegyéböl. - 

1- sö kérdő pontra,- Van eközség Begmegyében /!/ Kaszonyi Szolgabírói 

Járás Járás /!/ Kerület és Székben. - 

2- ikra Akőzségnek jelenben tsak egy neveélmostan a mely név ország 

szerte ösmeretes.- a mostan élő lakosok ugyan azt álityak, hogy hajdan a Tatár 

futás alkalmával - letvolna még eközség egy más nagyobb falu Dobronyó név 

alatt a minek most romjai sem látzanak.- ha nem azon hely hol az a falú 

fekhetett mainapigis Ó Dobronyonak veztetik /!/.- 

a 3-ikra Hogy e Községnek volté hajdan más el nevezése azt a most elö 

lakosok nem tudják. 

a 4-ikre Hogy e Község említtetik legkorábban arról a mostan elö emberek 

semmit sem tudnak. - 

az 5-ikre Hogy a Község honnan népesithetetett azt e Község lakói szintén 

nem tudják 

a 6-ikra Köztudomásból, miután sem irot sem nyomtatot hagyomány 

nints - anyit lehet tudni, hogy e nép eredetére magyar református. - 

a 7-ikre Község határában következő néven nevezendő Dülö v. 

topograpkiai nevek.- Kert alja dülö a mely napfeljövetröl, a N Dobronyi határ 

széléig teijed, az ugy nevezet folyó barázdával a mely barázdán öszel és 

Tavaszai 's ugy nevezet árvizes idö alkalmával a szántó és Kaszáló földekről a 

viz folyle.- azugy nevezet Kaiitsa patakból veszi eredetért. - Kis erdő dülö 

Szántó földek. Varjas Kartisa megi hajdan Katsalako helyvolt Szántóföldek és 

Kaszálók. Karos kert hajdan Kőrűl volt kerítve.- Csonkás Szántó földek es 

Kaszálok hajdan sok csonka tölgy fák voltak rajta, Dorígaz hajdan valami Dori 

nevü ember bírhatta. Láp oldal nap feljőtről egy nagy lápos patak fekszik e 

dülő mellett hol sok Sás terem, de nagyobb része reketye bokrokkal van be 

növe.- Tiba szög Erdő rész ösi el nevezlés.- vannak benne következő patakok 

a mellyek a Latortza folyó ki öntése alkalmával kapják a vizet.- első és 

második Elevér e patakok le folynak a Láp patakba vagy is a Zséje nevü határ 

patakra,- e patak választya el a Kis Dobronyi határt a N Dobronyi határtól.- 

ezen helyek átalánosan Szögeknek neveztetnek,.- ezen Szögek nevü erdörészt 

keletről a Latortza folyó valásztya el Ungmegyétől.- Égés tó hajdan Lápos 

reketyés helyvolt.- a mit száraz évekbe kiégették, s most Kaszáló Tocsó ösi el 

nevezés. Veczkegorond Szántó föld rész - egy kí emelkedet föld rész, a mit a 

Veczke patak csaknem keresztül foly.- a mely patak áradása alkalmával a 

Latortza folyóból veszi táplálékát. Latortza keit egész a Latortza parton 

fekszik gyürü fak vannak benne. - Remete a monda szerint mivel hogy ezen a 

helyen valaha nagy és sürü erdő letvolna, s hogy a Tatár futás alkalmával a 

nép oda menekült, ehelyen töb ásások is meg kisirtetek 's ben a föld 

gyomrában Szén és hamu találtatak. Remete patak aló patak. Bartabikes

gorond ösi el nevezés Gombás éger vizenyős hely.- Harkályos gorond 

Kétölyvös Gorond szántó és Kaszáló föld, a mellette áló pataktol vette a 

nevét - a mit Ölyvősnek hivnak ha nem hogy a patak honnan neveztetik azt 

nem tudni Magos gorond Szántó földek, Magos gorond Szántó földek, 

Tseresnyés egy Kis Darák erdő rész.- Nagy éger patak. Szeles és hoszú lapos 

hely - Szílas erdő ritkás erdö. Sabisnya Szinte erdő rész.- Nagy rekesz Sz föld 

hajdan körül volt kerítve, enevezetü helyen két patak van István éger és 

Szilitska - Borpataka hát erdö rész mely tsakugyan a mellette lévő patakról 

neveztetik Dobronyo göröngy a erdö resz e gorondon lehetett valaha a 

Közmonda szerént Dobronyó nevű falu mivel maradványaiból mainapigis 

Tégla és Kö darabok találtatlak, ugyan ezen gorond alat van egy patak 

Dobronyó pataka tsak árvizes időben foly szintén a Latortza folyóból nyeri 

táplálékát. Dobronyo megi erdö rész ml van a Dobronyo göröngyán.- a 

Latoitza folyó partján Szénégető gorond erdö rész hihető hogy hajdan szenet 

égethettek ott. Malom göröngy a erdö rész, hajdan malom volt alatta a 

Latoitza folyón a mint czölöpjei máig is láthatok. Mitrecze szög erdö rész egy 

tsak ugyan Mitrecze nevü patakotska veszi körül. Esdáia Sűrűje, mostani 

nevezettel egy része Gálok rekeszének neveztetik, gyűmőltsős és szántó 

földek az esdaia nevü patak foly mellette de csak akkor ha a Latortza folyó ki 

árad.- a patak választya el a Kis Dobronyi határt Szabólts megye Ágtelek 

község határától. Györké rekesz valaha Györké nevü ember bírhatta 's körül 

lehetett kerítve szántó földek vannak benne.- Szigeti rekesz hajdan Szintén 

körül volt kerítve.- Szántó földek vannak benne. Tonna rekesz Tonna nevü 

család biita szintén körül kerített szántó földek.- atellába /!/ véve mindeni 

rekeszek Paleo néven nevezetett el.- Boijukas erdö rész volt most már Szántó 

földek - egy fel emelkedet dombotska.- Kemicze rekesz Szántó földek valaha 

a monda szerint szinte körül volt kerítve - mellette van egy Kemicze nevü áló 

tó.- Szomoga dűlője Szántó földek és Kaszálok, Asztragos dülö ösi el nevezés 

Szürösrét dülö Szántó és Kaszáló földek Folyáspataka dülö Szántó földek egy 

kis patak van alatta a mi öszel és Tavaszai a szántó földekről a víz le foly Elő 

suma dülö egész a falu alatt fekszik, hajdan sürü gazos csirityános helyvolt 

Domb sürüje egy a határon leg magasabban fel emelkedet dombotska sürü 

tövissel benőve - de vannak azonban Szántó földek is benne. Bereg rétye 

Kaszálok hajdan lapaj posványos Kakás hely volt. Bereg oldal Szántó földek a 

mellette levő Bereg nevü lapostol vette nevét. Kétútközi Dülö két út közt van 

- Veréb vára hajdan ezen helyen sok sürü tövisek közt Szántó földek voltak 

híva, és már amikor a Buza érni kezdet, ha a Búzáról a verebeket el hajtattak 

csak a tövisek közzé bújtak, onnat nevezték ehelyet veréb várának.- Pap 

Sásasa regen Csonok útnak is neveztek hajdan csak anyi kis tisztás volt a 

közepén hói egy csonok fert el, nagy sürü reketyés közt.- késöb azonban a 

Papnak sását kaszálgattak rajta.- Patak megi Szántó és Kászolo föld - Sziget 

patak rétek e patak körül folyása egy kis szigetet képez, Ligetke egy csekély ki

teijedésü Ligetes erdő részetske Korom megi Szántó földek hajdan egy mély 

gödör volt a mibe korom feketeségü aló viz volt. Kék folyás Bodzás hat föld.- 

hajdan tsak hat darab Szántó földből állót és sok földi bodza termet rajta. 

Remete megi Szántó földek egy remete nevü áló patak meget fekszik.- Rózsás 

rét Kaszáló és Szántó földek sok pallagi roszát terem. 

Kis Dobrony Májho 9-e 865 

Lentze mp 

Jegyző 

H E L V N E V E K 

Kis Guth községbői Beregh megyéből. 

ad: 1. Kis Gut /:alías-Kis Szemye:/ helység Nagy-Guttól Éjszakra fekszik,- 

esik Bereg Megyében, a 1 

Tisza inneni oldalán, az M: Kaszonyi fő Szolgabírói 

Járásban, a' Szemye Mocsárból eredő fekete víz - mely a' két helység közt 

foly Éjszaki partján.- 

ad: 2. Neve a' helységnek Kis Guth helybeli elterjedéssel és ország szertei 

ösmerettel Kis Guthnak neveztetik. 

ad: 3. Hajdani neve Kis Szemye 

ad: 4. A Község mikor említetik leg korábban, leg korábbi említésére fel 

deiitő okmány nem létezik. 

ad: 5: Honnan népesíttetett nem tudatik. 

ad. 6. A név eredetéről semmi tudomás nem létezik; a népességére nézve 

mind magyarok, s laknak benne több föld birtokosok 

ad: 7: A község határában elő forduló dűlők nevei következők: Kóláza 

napnyugotra a falu alatt a fekete víz partján, Csere alja agyagos főid a falutól 

északra: Sűrű tájéka. Homok. Temető alja, mivel a temető alatt fekszik. Viz 

sor, mely a fekete vízről neveztetik annak, mivel annak partján van. 

Lígetkaszállók, a barkaszói erdőről mivel az alatt fekszik - Van még egy hely 

szinte a két helység közt fekszik, emlékezetet haladó idő ólta kis Munkács 

nevén, mely hihetőleg a vizes időkben e helyet körülvevő vizektől vehette 

nevét,- gyaníthatólag mint a hely mutatja, de állíttatik is - régebben valami 

nagy szem épületnek adhatott helyet. 

Következőleg határoltatík: Keletről a gáti,- éjszakról az ízsnyétei, délről a 

Nagy gutí, nyugatról a barkaszói határok által. 

Kelt Kis Guton 1865. Aug. 27-én 

Mező Albert 

Ker: Jegyző

[K i s / o h ó] 

1 pont Kis Lohó Községből Beregh Megyéből Kaszonyi Járás II-ik 

szolgabírói szakasz. Búbúliskai Jegyzői Kerülethez tartozik- 

2. pont Egy Kis Lohó néven íratik és neveztetik és bír el terjedéssel 

3 pont Volt Oroszul hijjták Lenyúczi és Máloje Lochova mely mind két 

neve a helységnek. Az orosz nép által neveztetett.- 's ma is orosz ajkú lakossák 

Lenyüczi úgy nevezi.- 

4-ik p. 500 év előtt fenn állott. Kis Lohó /Lenyúczi/. 

5: pontra Hagyomány útján Orosz hadvezér Koriátovíts 1339-ik évben 

Nagy Lengyel Országból Lithvániából hozta hé az oroszokat 

6- ík pontra Hagyományilag a Tatár járás, /szvidi/. Kúrúczok jártak, 

pusztítottak, Kis Lohóra is elmentek,- észre vették az Aszonyok őket,- és 

akkor egy aszony a bé futott kemenczébe,- kenyeret akart bé hányni - de el 

szaladt a Tatárok magok, mivel ehessek voltak az kenyér tésztát marokkal 

hányták a kemenczébe ették.- 

Régenten Kis Lohóii lakot a GCath pap. Páscha Iván nevű, a ki 

javadalmából ki élni nem túdot,- egyet gondolt és Cúratorával és 

harangozójával az általvetőt nyakában véve tsépet seprűt a valiára két hívével 

csépelni ment Szabólts Megyében A Nyire.- N. Falúban Vasárnap regei 

Utrenére mentek a Cséplők és isteni ájtatoságra - az falubéli pap betegsége 

miat a regéli isteni tisztelet Utrenére el nem menvén - ezt látta Páscha Iván, le 

vetette subáját, és magára vonta a rízákat 's elvégezte az Útrenét és az 

evangéliumot is el olvasta - ezeket a nép be mondta a beteges lelkésznek,- 

azonual el arestáltatta Páscha Ivánt magához vezetette,- 's kérdőre vonta, hogy 

merte azttenni. Páscha Lelkész ki mondta hogy oly szegény Parochián van, 

hogy kényszerítve volt Csépelni menni - mi után N falubeli Lelkész Páschának 

6. kőből gabonát adott - azttanátsolta hogy többe ne Merészeljen, Parochiáját 

és híveit elhagyni 

A munkácsi Gcath püspökség tudomására jővén Páscha Iván pap Cséplői 

vándorlássa - Páschát Kis Lohóról el vették és Nagy Lohóra ált tették - akkor 

vesztette el a Lelkészt Kis Lohó hogy többe kőzöttök nem lakott - A Helység 

petsetjen Sarogja metszés van - Kis Lohó Helység magyar fel irattal - ezen Kis 

Lohó Község régenten a Bornemisza Családé volt 's eladák Gr. Schőnbomak - 

a Tatárok mely embert meg fogták a házban, azon ember, neje szemmé láttára 

két lábát fenn tartva a Káposztás hordóban dugták fővel 's a káposzta lébe 

halasztották, 's hogy már nem él mutogatták nejének.- 

7- ík pontra Dűli ők, Záhúmenya. kerti horb. Obücs na kertom. Jakúbi vérch 

szántó földek és keitek.- szomszédoltamak Déltől N Lohói; napkeletöl 

Klenótzi erdő Malá kicsora. Éjszákról Hríbócz, nap nyúgotról Búbúliska 

helységek határ szélek, úgy a Klocskói Manyák láz erdőség - az helység kőiül 

van véve a Gr Schönbom erdőségeível, melyek három oldalról fogják körűi

Kis Lohó Helységet - az erdőket nevezik Velika Kícsera mala kícsera Manyák 

láz - Kemitze patakot ma ered. Malá kicsera erdőségből s le folya a Nagy 

Lohói határban - 

Szomszéd helységek Nagy Lohó Klocskó Hribótz Búbúliska - 

HELYNEVEK 

Kis Mog\?orós községből, Bereg megyéből. 

Bereg megyében kebelezett, és a Kaszonyi Szolga birói járáshoz tartozó 

Kis Mogyorós helység, oroszul Mikuluvczi magyarul pedig Kis Mogyorós 

néven neveztetik. Volt e hajdan e községnek más el nevezése? Mikor említetik 

e község leg korábban? Nem tudhatni. E község orosz nevét valami Csurigán 

Mikula nevü embertől vette, ki e község határában - a nép közt lévő 

hagyományként - első telepedett le; letelepedésének ideje azonban nem 

tudatik. Magyar nevét pedig, mely álitólag csak későbben adatott neki,- e 

község határában bőven található mogyoró fáktól vehette. 

Kis Mogyorós határában lévő düllök nevei következők: Nizsna polyánka, 

Lupcsina, Sztudena potocsiná. Lipová, GyiK Dovhepole. Kebekulyá, 

Orichovicza, Volkavo hrib. Dámkát pole. Kálábiská, Kut Visnya polyánka. 

Dolina. Ibrunak. Csamyina, Báhna. Horb. Poroskovicz. Kosáriszka. Vovcsij. 

Rosztimir.- 

[K l a c s a n ó] 

1- ső pontra Klacsanó Községből, Beregh Megyéből. Kaszonyi járás II-ik 

szakasz szolga biroi, Búbúliskai Jegyzői kerülethez tartozik 

2- ra Kalcsanó bir csupán el teijedessel 


4- re Nem tudják 

5- re Amagyarok amidőn az oroszokai Scíthiából bé jöttek, hagyomány 

útján - régenten Gallis Család lakta Kalcsanót és Horváth.- 

6- ra hagyomány szerént régenten a Klacsanói határban lévő Gallis hegy 

meredek Hegy tetőről Ágyúzták A Munkácsi Várat mikor Rákóczi vezért 

üldözték,- azon Gallis Hegyen kő bányák vannak honnan Múnkáts Várossá 

lakó házait építi, 

1844-ben az Kő bánya Vágok tálaltak több darab ezüst pénzt mely pénzen, 

Török lovon ülve fegyveresen egy oldalon, a más oldalon hóid Czímer és 

török fel írás volt,- a helység petsétjén szőllő gerezd van metszve Klacsanó 

Helység kőrűl írással, A Kalcsanai határszélben az Unghvára Vezető Ország 

útón három Vendéglő Csárda állással,- 's tőbb apró házak Múnkáts Várossá 

Vas rozsdás szinű Vizű kényelmes fürdő háza 's múlató helyek,- a lakosok két

harmada Oroszok, 's egy harmada Rcath válásúak. külön Templomok van 

azon felül 200. lélek Zsidó is lakja - a felmérés a határa megtörtént, tervben 

munkálatban van ez évben 1865. a hasgatás is 

7-ik pontra Szöllö Hegyek Gallis Lovátska, Kis Hegy, melyet Neszének is 

neveznek Svábü brúnok Malá Gálliska Meredek szöllö Hegyeken finom fejér 

bor terem.- Düllők na Nivách ná Szikotyi. ná Velikoje pole, hvosnyi. szinárét 

tábla, lozách. máloje pole. lázok Mocsárki lázki. szántó földek. Legelök 

palenéj hrúnok szeren éj hrúnok Lezsáló Záloma Lávotzkéj hrúnok Szúnyági.- 

Erdők Tölgy Bikfa Ubrics Sztavlínétz Kis hegy hol egy Csárda van és 

fürdő ház, ezen erdők a volt földes Uraké - Kis hegyen agyag anyag vájatík 

melyekből erős főző fazékok edények készülnek Kúlinkótz Domb, mely 

cserjés és azon dombon erdő kerülő ház áll fenn. Szinte Klacsanóhoz tartozik, 

Szomszéd Oroszvég Munkács Város Iványi Dávidháza Községek határai.- 

[L a u k a ] 

1- ső pontra Laúka Községből Beregh Megyéből, Kaszonyi járás Il-ik 

szolgabírói szakasz, Búbúliskai Jegyző kerülethez tartozik 

2- ikra Laúka, oroszul Lavké, de elsőbb nevéről ösmertetik jelenleg 

3- ra Nem volt. 

4- re Mária Thérezía Királyné idejéből hagyomány útján 

5- ie Koriátovíts had vezér Nagy Lengyel Országból Lithváníából 1339-ben 

hozta bé az oroszokat - anép orosz ajkúak, 

6- ra 500 év előtt hagyomány szerént Laúkán lakot egy Lávó nevü orosz 

ember a helység attól nyerte Lávok nevét, mely Magyarul palló;- Koriátovíts 

hadvezér adományozta Laúkát a Csernek Hegyei Szerzetnek 500 év táján. Uri 

munkát A Munkácsi Várban tefyesítettek a Laúkai lakosok,- a Helység 

petsétjén Czímer Tölgyfa és ágak van metszve Laúka Helység Magyar 

felírással. 150 év előtt Laúkán lakot az oroszpap, de áltment Nagy Lohóra,- a 

határ Comasatio 1864-ik évben tőrtént meg 

7- ik pontra patak. Koroly patak Zsarnina erdőségből egy forásból, ered, le 

foly a határon Nyúgotnak Iványi helységben, jákü patak a Zsarnini erdőből 

mely Gr Schőnbőme, az Klenótzi határból ered, és öszve olvad a helységben 

Koroly patakkal 's le foly Iványiban. 

Szőllő Hegy Velikéj sor moldína. Gyilok. Szöllö Hegyből a Kilenczed a 

Csernek hegyi Szerzetnek adatík,- 

Dűllök Kopín horb, pód víniczáme Sebenyák tereskove pole, velikéj 

Mákoviscse Máléj Mákoviscse - szántó földek - 

Legelők Záhúminya, Andráska, - erdők koloní horb, noviné kirvoe, ahol az 

erdő közepén egy Zárda áll,- topoline Zá kertom Gyilok mely erdőségek a 

Csernek Hegyi Szerzeté -

Szomszéd helységek Klacsánó oroszvég Gr Schőnbom Zsamini erdősség 

Iványi - 

HELYNEVEK 

Medvegyócz községből Be reg megye bül 

Medvegyócz község Bereg megyében lévő Kaszónyi szolgabírói járáshoz 

taitózik. Ezen helység magyarul Medvegyócz. Oroszul pedig Medvegyúvczi 

nevet visel. Hogy még ezeken kívül,- volt e hajdan e községnek más 

elnevezése? Mikor emlitetik legkorábban? és honnan népesítetett? sem 

irásilag.- sem hagyamányból annyit deríthetni ki, hógy Erdőségekkel be volt 

nőve, és vala hógy egy tanyára akadtak, a hói nyólcz Medvét meg találtak 

abba a tanyába és így innét kapta e község Magyarul Medvegyócz. Oroszul 

pedig Medvegyúvczi nevét. 

E község határában kővetkező nevű düllők léteznek Víszóki Ohucs, 

Kapány. Medzsi Óbúcsámi, Vórótniczá. Gyákóvá cháscsa. Zsólóbb zá víniezi 

Petyku Hrúnók Bajza tni Kúcsórá déliná Króchlá Horá Czerkóvczi, 

Poperecsnyi, Nivi Róviscse, Dánkú Hrúnók. Pód bányóv. Kálnicsok. 

Pozaputyi. Róvi kut Horb Dubrová. Kórcslya, Voszti, Járná. Póddubóvíe Pód 

Káhinyák óbúcs, Gorbucs Hrúnók, Kalinyák óbúcs Pászticzki Hórb 

Pájdoríczá iiízsni lázi Kolomliná Járók Gyilok. 

HELYNEVEK 

M. Koszony községből, Beregh megyéből. 

Mező Kaszony várossá büszkén emelkedik dél és keletnek fekvő ország 

szeite hires bor termő nyúgoti rést hegy oldalába.- Északra a' várostól 

Zápszony községe létezik, a' városhoz tartozó rész vélt /tanya/ Nyúgotra 

szántó és kaszáló földek vágynak, a' lakosokat rendes idő jártával búzával 

vagy abból készült jó kényénél táplálja, délről több nevezetes dűllőjei vágynak 

u.m. Pethlen. ott hajdan Jákó nevü falu volt, benne Pethlen Uraság lakott, 

nevéről hivatik máig is a' hely - azon helyet most erdőség boltija,- százados 

tölgyek súdarai emelkednek a 1 

magasságba, makkot termő lombozatai, éves 

pihenést ád a' pásztoroknak, a' midőn az allya pompás legelőt nyújt a' rajta járó 

Bannoknak.- Délről szinte regényes a' hely, az Óriás nevü hely, regéllik hogy 

ott onás lakván - el mentekor pálczáját ott hagyván, mely pálcza egy öt öles 

kö szál vélt, négy éve hogy le romboltatott s öt öl kö lett belölle.- A' benti 

lakósok 3 templommal bimak.- figyelmet igényel csak nem a' hegyen lévő 

Ref. templom melybe naponta keresztyének számosan lépdelik az a' templom 

küszöbét, büszkék a' Rákóczitól kapott Harangjukra és az asztalhoz való

poharakra, áldottak legyenek kik az illy ajánlatokat /ereklyéket/ szentül tudják 

tartani. Nyugodjanak kik nevök emlékül hagyják, jó tetteik által a 

maradékoknak. 

Mező Kaszony várossá dicsekedhetik kebelébe lévő szolgabírói székkel 

miután székhely. 

Kaszony Máj 30. 865 

elő irta Sárközy Gedeon msk 

kei. Jegyző 


NBégátiy községből. Beregi? megyéből. 

ad 1: Nbégány helység, esik Beregh Megyében a Tisza inneni oldalán, az 

M: Kaszonyi fő szolga bírói járásban; tartozik az ugy nevezett tóháti 

helységekhez, mely elnevezést a Szenrye Mocsártól nyerte ezen vidék, 's az 

ahoz tartozó heljségek. 

ad 2: A község valamint hajdan, ugy jelenben is Nagy bégány nevet visel. 

ad 3: A községnek hajdani más el nevezéséről tudomás nem létezik. 

ad 4: A község a hely beli Reform: Egy ház templomában olvasható fel írás 

szerint 1630-ban Ref Lelkésszel bírt, 's a helység Temploma ódonsága ily régi 

kora mutatott, a községben egyébiránt a helység korát mutató semmi polgári 

okmány nem létezik. 

ad 4: /!/ Hogy honnan népesittetett, hihetőleg Nbégányi fi örökös ezen 

helységem le telepedése alkalmával vitt magával egy rész telepitvényt, azonban 

a község a Lengyel betörés alkalmával sokat szenvedvén, nagyon el 

néptelenült, 's e híjány ki pótolását az akkori birtokos Nbégányi Urak felvidéki 

oroszokkal pótolták, kik most is nagy részben - ösi Intőket meg tartva 

községünkben élnek, 's községünk népességének 1/3-át teszik. 

ad 5: Neve meg fejtésre vár, különben a hajdan virágzott de jelenben ki halt 

Begányi család bölcsője 's birtoka volt. 

ad 6: A község levő hely elnevezések: Palaj. a falu alatt lapályos szántó 

föld. Nagy domb. Kis domb. Búré. Szarkadülö. Nyárjas. Papberke. Kis mező- 

Tó szugoly. Láz. Szűnve. Liget. Lengyel irtás, mely nevét Lengyel nevü 

kiirtójától vette. Szem szúró. Gyertyános. Kis bérez /domb/ Rivaly. Kányó 

/patak/. Kisreketye. Nagy szeg. Nagy szeg. Zombor. Luka erdő. Kür erdő. 

Sásmocsárerdő. Kürbikkes. Szöllő hegy. Nagy hegy. Kis hegy. Veresforrás. 

Csillagos, Kalapács far, Daióczi far. Kőbánya. Bikkes bánya, a honnan kitűnő 

épületi kő bányásztatik. 

Következő határok által szomszédoltatik. Keletről: Balazséri, északról Kis

égányí, nyűgöt] ól Zápszoní, délről Homoki és Dédai határok által. 

Kelt N. Bégány 1865. augusztus 26-án 

Mező Albeit 

kei. Jegyző 

HELYNEVEK 

N. Dobrony községből, Bereg meg\'ébői 

Az ./. alat ide csatolt ősze iiás szerént, a mint azt a mostani elő öreg 

emberek elö adni tudtak, mert sem irás belí, sem nyomtatott beli hagyomány 

nints. 

HELYNEVEK 

Megnevezése Nagy Dobrony községből Bereg megyéből 

Az 1-sö kerdö pontra- Van e Község Bereg megyében Kaszonyi 

Szolgabirót Járás Kerület és Székben. 

a 2-ikra A községnek jelenben tsak egyneve él - a mely név ország szerte 

ősmeretes 

a 3-ikra Hogy a Községnek más neve letvolna - arról a mostan elő emberek 

nem tudják. - 

az 5-ik... Hogy a Község honnan népesítetett, azt sem köztudomásból sem 

irott hagyományokból mitan /!/ az nints tudni nem lehet.- 

a 6-ikra A nép eredetére nézve magyar református 

a 7-ikie Vannak e Község határán következő nevekkel nevezni szokot dülö 

v. topographiai nevek - Fejér rét dülö szántó földek.- Sáréger reketyés sáros 

sástermő lapos hely Szilás Kaszáló földek, erdó Szántó földek Bese szög Sz 

földek. Duda Szántó földek Szemye folyó Daranyó patak Cserge dombja Sz. 

földek, Ároktsa közi Sz földek alsó forás hát Sz. földek, alsó fonás hát onnan 

neveztetik hogy ezen dülö oldalába hajdan egy fonás vót és egész jó ivó vízzel 

szolgált a monda szerént a mikor Rákotzine a munkatsi várban lakot abból 

hordatot magának ivó vízért- Alsó Bekény Sz földek Bartsu Sz földek felső 

Bekény Sz földek Taliga szög Szántó és Kaszáló földek Patak közi Szántó 

földek. Korgó rét szántó földek. Puszta rekesz Sz földek Lutska szeg Sz 

földek, Csorgohát Szántó és Kaszáló földek, Kis és Nagy Garb Sz földek, 

Piskáros patak retek, Kék patak rétek Esztöközi Sz földek, mosó rét rejtek 

Taritska Dombja Sz földek.- Szopat alja Sz föld és rétek Bokolyka pataka 

patak sás termő hely, Bokolyka megi rétek Veres tölgyes Sz földek Bogjos 

körtefa Sz földek Tyukszoros Sz földek Kis és Nagy Kaiitsa rétek, István tava 

Sz földek, Aranyos dombja Sz földek Szomoga Sz földek Kis erdő Sz földek

Lokér gyakra Szföldek alsópatak köze Sz földek Ny áras sziget rétek Renetihát 

sz földek és rétek atakközi /!/ sz földek, nyires szeg Sz földek és rétek, alsó 

fonás hát Sz földek, Hosszú földek sorja Sz földek, Daronyo megi Községi 

erdő rész Lutska szög gyümőltsős, Hamis atakközi Kaszálok, Előmocsár sarós 

posványos hely, Nagy éger egy reketyével benőt sáros ingoványos föld rész, 

Lutska gorond gyümőltsős, veres gorond gyümőltsős, Hargos éger regen esik 

termo posványos helyvolt most száraz. Szénégető Hallá pataka az ez előtti 

években szinte csiktennö lapos vizenyős patakvólt, most száraz. - Dublutska 

pataka egy lápos patak, határ patak epatak választya a N. Dobronyi határt a 

Csomonyai határtól.- Jósef éger hajdan Katsák és Darvak laktak benne most 

száraz. Szép tölgyes Széptölgy fák vannak benne, Dibó szalás Zseje patak. 

Tarcsagorond gyümőltsős Sándor rekesz gyümőltsős,- Felső erdő erdörész a 

Községe.- Czira rekesz gyümőltsős, Kányoczka pataka lápos posványos hely, 

Merdencze pataka most is vad katsák lakó helye, Szamáró határ patak a 

Csomonyai nagy Dobronyi erdőség kőzött, Borzos gorond egy emelkedet föld 

rész az erdőben hajdan a monda szerént borzok tanyája volt.- Utas gorond. 

Jósef gorond Dublicza Matsoncza patak határ patak áradások alkalmával a 

Latortza folyóból kapja a vizett, s el választja Keletről, a N. Dobronyi határt, a 

Gróf Schönbum uradalma, Borostyán nevűerdejétől, Tarkabikfa gyümőltsős 

Széles motsár lapas motsáros hely.- Dombos rekesz gyümőltsős, Puszta rekesz 

gyümőltsős, Belső szálas gyümőltsős /!/, Telega szög gyümőltsős, Csonok út 

pataka folyó patak a Községen keresztül foly, a Latortza folyóból ered. 

Szögek v. Matsocza közi. Községi erdő rész.- Következő nevezetes 

helyekkel.- Hasztéttó gyümőltsős. Pás gorond gyümőltsős, Macz gorond, 

égetgorond gyűmőltsősők, Kurta Matsoncza patak áradások alkalmával a 

Latrotzábol ered.- Malom gorond gyümőltsős a monda szerént malom lehetet 

e tályon. Hatracz pataka folyó patak a Latrotza folyóból ered északról 

Osztroszga pataka lapos posványos hely Kis patak Szetti patak szintén 

alatortzábol erednek, Más gorond egy kis dombos hely az erdőben hatámsa 

patak. Sebes patak, Mitrícze Szug Poptoja Zseje Szög és Zseje patak e patak 

választya, nyugotról a N. Dobronyi határt a Kis Dobronyi határtol.- tsak 

árvizes időben foly.- Ivátó Szilas erdő rész Sepeje patak sáros lapos Kakás 

hely, Tatár Szúg Korpás Szúg, hosszú Tölgyes holló szúg Nagy Láp sás termő 

hely Kis Lap szintén Sas termő hely, Csonkás rekesz. Nagy gorond. 

Keresztény Szúg gyűmőltsősők. Bonyi laposa Katsalakó lápos hely Tzövek 

Tölgyese erdő rész, Nagy Szapat árvizes időbe haszna vehetetlen lápos hely.- 

Szilas irtás föld Kaszálok, Külső rekesz irtás föld gyümőltsős Kerepeczközi 

erdő resz Grof Schönbum uradalmához tartozik. Tamás éger Erdő rész 

szintén mtosagos Grof uradalmához tartozik. 

Kelt N Dobronyba Majhó 20-a 1865 

Lentze mp 

jegyző

H E L Y N E X E K 

Nagy Giith községből, Beregh ive gyéből. 

ad: I. Nagy Guth /:áliás Nagy Szemye:/ helység esik Bereg Megyében a' 

Tisza Éjszaki oldalán, a' Tóhát községek közt. Erdős vidéken, a' M: Kaszonyi 

fö Szolgabírói Járásban, Tóhati Községek sorába tartozónak a szemye 

Mocsarától neveztetik. 

ad. 2. Neve a' községnek Nagy Guth helybeli elterjedéssel és orsz szettéi 

ösmerettel Nagy Guthnak neveztetikad: 

3. Hajdantai neve Nagy Szemye a' Szemye Mocsárról 

ad. 4. A község leg korábbi említésére fel derítő okmány nem létezik 

ad: 5. Honnan népesittetett. mint Magyarok honnan származásokról 

tudomás nincsen, ref: vallásúak, tisztán Magyarok.- 

ad: 6. A név eredetéről semmi tudomás nincs. - 

ad: 7. A község határa 1200 hóidat tesz, földje homok agyag egyveletű, 

mely minden összit jól terem. Düllők el nevezései: Dudás. Ganalyoskák. 

Aranyos hegy Hosszag. Nagy Láz. Harka Berke. Kormányok, Kis Mező 

Bisztra. Agyag ásó. Körtvélyes. Matyus, a fekete víz vonul el mellette,- Agyag 

ásó mely a Guthi Erdővel van körül vétetve, Harka berke pedig ez elölt a' 

Szemye partján, a düllők miről vetek el nevezésöket, nem tudatik 

Kelt Nagy Guthon Aug 27-n 865 

Mező Albert 

Ker: Jegyző 

[N a gy lohó] 

1- ső pontra Nagy Lohó Községből Beregh Megyéből Kaszónyi járás Il-ik 

szolgabírói szakasz.- Búbúliskai Jegyzői Kerülethez tartozik 

2- ra Nagy Lohó néven iratik és ősmeretes, orosz ajkú lakosok lakják 

3- ra Volt. Oroszul Velikoje néven nevezik Loch nevű fonás útán nyerte 

Lohó nevet,- a 6 pontban meg fejtendő - 

4- re 500. év előtt fenn állott 

5- re Orosz had vezér Koríátovíts 1339-ben Nagy Lengyel Országból 

Lithvániábó! hozta bé az oroszokat 's telepitette meg.- 

6- ra Kőz tudomás szerént Leopold Császár által ajándékoztatott Nagy 

Lohó Koríátovíts vezérnek 's hogy a lakosok akkor úri munkára a Munkácsi 

várban jártak,- hogy Nagy Lohó Helység közepén van egy fonás, mely Lóh 

úgy neveztek. A helység Nagy Lohó attól nyerte Lohó nevét - ugyan ezen 

fonás körül volt Növe Loch fákál mely magyarul galagonya fa, bokrok, azon 

forásból kristály tiszta jó egezséges használya a lakossák - ezen fonás ki

folyását Molodinszki pótoknak nevezik,- A helységi petséten. Gerlitze Metszés 

Nagy Lohó Melysége Magyar körül Írással olvasható - 

Nevezetes Nagy Lohó meit. a határszélien Gr Schönbom területi: 

Hegységekben a leg keményebb táblás kő vágaték melynél az építkezésre jobb 

's erösebb, 's munka szaporaságára Beregh Megyében nem táláltatík- 

7-ik pontra folyó patakok,- peráló, - mely magyarul Mosó hely ezzen patak 

a Kis Lohói forásból ered: a falún le foly nap lementen a Cserejóczi határban - 

Molodinszki patak, mely ered a falú Nap keleté oldalán az Locli nevű. vagyis 

galagonyafa bokros forásból, az új utzán le foly a házak előtt a Cserejóczi 

határban - 

Mezö. Düllök horb, Berezíní, hrabíní - Laúka és Cserejótz Helységek 

szomszédságában és Bendzsia,- proszánka pászika. rebro. Obűcs. húttárí Kis 

Lohó. Búbúliska Zsúkó - Helységek szomszédságában - Vósnyi lazi. Nyísnyí 

lazi a kaszállók Zsúkó Iványi Búbúliska határok szomszédságában vannak. 

Szőllő Hegyek. Rápü verch. Jákúbú verchínok. - amely szőllő hegyeken az 

bor must kilenczedet Gr. Schőnboiuak adatik - jó asztali fejér borokat terem, 

nevezet két szőllő hegy 

Határos szomszéd Helység Búbúliska Kis Lohó Zsúkó Cserejócz Laúka 

hányi. 


Nagy Mogyorós községből. Sereg megyéből. 

Nagy Mogyorós község Bereg megyében lévő Kaszonyi Szolgabírói 

járáshoz taitozik. Ezen helység magyarul N. Mogyorós oroszul pedig 

Kapinuvczi nevet visel. Hogy még ezeken kívül,- Volt e hajdan e községnek 

más elnevezése? Mikor említetik a község leg korábban? sem írásilag, sem 

hagyományból nyomára jutni nem lehet. E község orosz elnevezése a nép 

álitása szerint, egy Telyiho nevü kiszolgált kapitánytól veszi kezdetét; kiis első 

lakosa volt e helységnek, és igy tölle kapta e község magyarul Kapinócz 

oroszul pedig Kapinuvczi nevét, de hogy mely időben: azt nem tudhatni. 

Jelenlegi magyar elnevezése,- Nagy Mogyorós - mely a község idősb egyénei 

álitásaként nem rég időtől van használatban, a község határában lévő sok 

mogyoró fától vehette kezdetét. Nagy Mogyorós helység egy csergedező 

köves patak mentében fekszik, mely patak Lupcsina nevü erdőben ered. és 

végig futván Kis Mogyorós, Nagy Mogyorós és Balázs falva helységeken, jó 

ivó vízzel latja el a helységek lakóit és azok barmait. - 

E község határában következő nevű düllök léteznek: Gyilok. Roviny. 

Horb, Rusztímír, Cserveni verch, Obucs, Odilavá, Verch, Rekoszt, Horbok. 

Orichivicza, Fitykovicza, Csirová niva, Popová dolina, Szrednij hrunok, 

Zakrúsní. Patakovszkíj horb

HELYNEVEK 

ODávidháza községből, Bereg megyéből. 

1 Ódávidháza esik a' Kaszonyi járás Il-k szakaszában, és az Uj Dávidháza 

község tőszomszédságában, el választván e' Két község a' Latolcza /!/ folyó 

által. 

2. Ódávidháza magyarul, és oroszul Sztaroe Davidkovo neveztetik. 

3. Ódávidháza korábban csak Dávidházának neveztetett, az ó szótagot 

azonban annak meg különböztetéseül csatolták mellé, hogy a' későbben 

létesült Uj Dávidháza községgel ne egy nevet viseljen, 's illetőleg hogy mint a' 

korábban épült helyiség az ökett megilletett Ó- nevezettel legyen ismeretes. 

4. Ódávidházának keletkeztéről, és 

5. honnan let népesitéséröl nincsen tudomás 

6. Ódávidháza V is az őskori Dávidháza honnan keletkezéséről, sem irot, 

sem hagyomány szerű adat nincs, értelme után következtetve - az ös alapitó 

csalhatatlanul Dávid nevet viselhetett, 's így kezdetben it házat. r s utódi pedig 

Községet létesitettek. 

7. Ódávidházának következő dűlök alat ismeretes földjei vannak. 1. Polena 

topülnik 2. Józsa. 3. Csusiscse. 4. Lazt. 5. Ja ruha erdeje a' községnek jelenleg 

nincs, de hogy régente lehetet onnan következtetni, mert a' régebbi községi 

pecséten egy fejszét tartó ember ábrázoltatik, továbbá e' község déli oldalán a' 

Latorcza folyó folyik, mely a' szó hagyomány szerint régente éj szaki felén 

folyt volna, de régi idö olta egy földrengés következtében medrét egészlen 

ellenkező hányba vette. 

Végre Ódávidházának határos falvai Iványi, Ruszkócz, Uj dávidhaza 

Munkács, és Klacsanó. 

Ódávidháza február 27-én 1865 

öszve irta 

Komka Geyza 

k. Jegyző 

HELYNEVEK 

Patkanyócz Községből Beregh Megyéből. 

Patkanyócz Beregh Megye - Kaszónyi szóiga biróí Járásbeli hellység. E 

hellység mint Oroszul, úgy Magyarul egy nevén neveztetett mindig, más 

elnevezéssel soha nem birván. A Község miólta neveztetik igy, arra, a 

bizonyítékok hiányzanak; a száj hagyományból annyit deríthetni ki, hogy a leg 

első letelepőlö Patkán nevű egyén volt, s hihetőleg attól az egész község vett el 

nevezését; Millyen időtói fogva neveztetik igy a község, nem tudhatni, 

valamint azt se, honnan népesittetett.

A község bír saját köz birtókosságtól egészen elkülönített Erdővel, 

mellynek neve Andrijóva Póle. Az egész határ mint egy 5000 hóidra terjed, 

ide számítván a köz birtókosság Erdejét is.- A Község Erdejébül folyó 

Pataknak-, éj szakról kezdve délnek a Patak kanyarodik le felé,- egy sóiban 

nyúlnak le a házók. 's ez egész egy S alakot képez.- jó egy óra szükséges, 

hógy egy gyalog ember keresztül rajta hatolhasson.- Dűlők nevei Zah innen ki 

Bradók - Pánykú hórh - Málini - chascsúszkij - Sztárá Czerkóv - Pólyánkat 

chmilnik. Pod Chascsúszkij - Hroviscsi - vrilychová hóra hóra Briscsi 

Bereziná. lazók - lazki pud Sztav - linczoru Za merki - Cseitész - Búbány - 

Veliki lyesz Donijánká Szavko\iczá, Vélj ki bereji. Dúbóva, Versók... niyé, 

nucsava, horb Teminá Dólinké Móhilá. Poroskovecz. Ubócs. Szádok. Hrin 

Andrejovoe. Pole, DriVotnyvi Nivi veliki, Sesó] - Szkikoxi, Pólyánki, 

Sebiitzte - Gevánásovúz - Határ Pohámyá Dragós. Pletokovi. Pólyánki. 

Sebrítzte - Gevánásovúz - Határ Po hánryá Dragós, Pletoratí, Dohi Cseitész 

Pánszkij Lyisz. Mohilká - Ez utóbbi Magyar nyelvileg annyit jelent mint sir 

dombócska a Községnek kőz pontjától véve keletnek fekszik; mint egy 1/4 

rész Órányi távolságra - E Kis Dűlőcske igen Csínos Síkságon fekszik; a 

mellynek közepe táján egy valóságos, 's igen természetes alakban fel tűnő jó 

nagy sir domb emelkedik ki, a melyről a szárny /!/ hagyomány beli rege a 

midőn Országunkban 's ragadozó Tatárok e vidéken meg pihentek volna; e 

hellyen öszve verekedtek. Olaszainkkal, s az el hunt Tatárok e sirba 

temetettek, azéit mai napig is sir dombnak neveztetik 

H E L V N E V E K 

R. üjfalii községből, Beregh megyéből\ 

R. Újfalu régi község. A' szaporodás és település által nagyobbodván Ujfalú 

néven maradt. Keletről a' Gróf Schönborg Ra fájna nevű erdelye környezi - 

Észak Keletről szántó földjei lévén a' Barkaszói hátaitól a' Samó nevű patak 

vágja ketté. Észak nyúgotról ki folyó jótékonyságokat Szernye községével 

együtt élvezendik. Ugyan csak ezen erdőn van egy folyam, neve Sebes patak. 

Nevét onnan vette hogy Tatár járáskor a' lakosok községöket ott hagyván, a' 

latárok előtt a' Sebes patakig futottak. Ott meg alván be várva a 1 

Tatárokat. 

A' lakosság vezére Badó Mihály a' tatárok fő vezérét a' Chán fiát lováról le 

dövén. földre derittetett bukásul miatt a' Tatárok, el vérzett Urokat lóra kötve 

tova futottak. A' Tatárok közz.ül a' csata téren sokan el vérzetek, máig 

találtatnak fegyver darabok. A' Badó Család R. Újfaluba nevőkkel büszkéddélről 

a' Szernye vize mosti határát csavargós medrébe sokáig tartotta, a' 

Borisából hirtelen ki rohanó árot. magával ragadva a' Gáthi nagy tóból a' Raf.

erdőn a' Szemyébe szakadó árot is.- A' benti lakosok egy vallásúak békés 

nyúgottan élvezik napjaikat, buzgón hallgatják a' nagy Ref. papjuk tanításait. 

R. Újfalu Maj 26. 1865. 

öszve irta 

Sárközy Gedeon mp 

ker, jegyző 

Hegedűs Sámuel m 

K Hegedűs Sámuel k x vo 

hites 

Barka szí János hites 

HELYNEVEK 

Rákos községből Bereg megyéből. 

1. Rákos Bereg Megye Kaszonyi Járás Il-ik szbirói szakasznak fő helye, 

lakván azt felényire gKat és felényire ref vallású nép 

2. Rákos mint magyar, mint orosz nyelven csak e' név alatt ismeretes, 

3. hajdan vissza hihetőleg egész keletkezéséig is csak Rákosnak neveztetett. 

4. hogy mikor említtetik legkorábban nincs semmi adat sem 

5. honani népesitése is homályban dereng, annyit tudhatván meg csak 

szóhagyományból, hogy az előző Magyar Rákoson a' szomszéd Iványiból 

települt meg, de hogy ezen jövevény mint alapító, vagy pedig más lakot 

község lakosául jöt volt át, nem lehet tudni. 

6. Rákos nevének redetéröl az mondatik, hogy mivel a' Község a' régi 

Latorcza két partján oly kedvező helyen kezdődőt építtetni, hol a' Latorcza 

folyóban rend kivül, és sok kitűnő Rákok tanyáztak, az alapítók e' 

Kedvezmény méltánylatáúl helységöket - mint a' sok rákot magában rejlet 

latorcza folyam partjáni telepitvénye Rákosnak nevezésével, 's ez elnvezés 

megörökíttetett a' megnépesült helységnél és az uto kor által, és mai napig ís a 

község petséten egy nagy rákot láthatni; a' régi latorcza medre pedig jelenleg is 

a Község közepén száraz évben egészlen víztelenűl nedvesebb években pedig 

lucskos vízzel telt, melyből építkezésre a' legjobb homokot moshatni. 

7. Rákos község az egész járásban legjobb minőségű földekkel dicsekszik, 

csak hogy a' népesség arányához mérten igen kevés föld esik egy Családra, mi 

után egy legnagyobb telek 3/8-ból ál, de kevés ki vétellel igy 3/8. telket 

három, sőt négy család is búja: e' földek következő dűlőkre oszlanak: 1. Kruh, 

2. patakhát 3. sásmései 4. csonkás 5. sebes köz 6. malom köz 7. Jankó kert 8. 

Kövi csongár, 9. túl szilvás, 10. fücz fás. 11. Komlós láz, 12. Ur rekesz 13. 

Pózsava, 14. puszta falu, 15. szállás.

A' határos szomszéd falvak I. Ó Dávidháza. 2. Ruszkócz. 3. Benedike. 4. 

Kajdan /!/ és mind a' Latorczán innen és túl rajta. Lauka községével esvén a' 

Latorcza folyó Rákosról véve dél keleti irányban. 

Rákos Márt 3 865 

őszvírta 

Kom ka Geyza 

K. jegyző 


Ruszkócz községből, Bereg megyéből 

1. Ruszkócz esik Bereg Megye Kaszonyi Járásban 

2. A község oroszul Ruszkoe név alatt hasznalatos. 

3. Ruszkócz - Ruszkoe - mindég egy nevet visel. 

4. Ruszkócznak keletkeztet, s 

5. honnani népesitését nem tudhatni. 

6. Ruszkócz eredetéről nincs biztos adat, valószínűleg azonban alapitója 

Roszút nevü lehetet, élvén e községben jelenleg is ily nevű család. 

7. A községben következő név alat ismeretes dűlők vannak 1/ Nohátka. 2. 

Mocsár. 3. Kolok rovszta. 4. Banyacska. 5. Lazi. 6. Pivamiezi. 7. Zariká. 8. 

Hruk. 9. Dózsovák 10. Lázé, - a Latorcza viszi régente Ruszkócz allyába 

folyt, melynek medre most is folytonos iszappal telt. Szomszédságban pedig 

Iványi, Csapóczka, Benedike, Szakos és O Dávidháza községek esnek. 

Ruszkócz február 27-én 1865 

öszve irta 

Komka Geyza 

k jegyző sk 

H E L L Y NEVEK 

Skúratócz Községből Beregh Megyéből. 

Skúratócz - Beregh megye - Kaszónyi szóiga biróí Járásbeli hellység - E 

hellység, mint órószúl, úgy magyarul egy nevén neveztetett mindég, más 

elnevezéssel soha nem bírván. A község miólta neveztetik így, arra, a 

bizonyítékok hiányzanak, a száj hagyományból az állityák mint ha régenten 

város let volna ótt. és 100 eke Ur dolgára lépet ki volna; és mintha vargák is 

laktak volna ótt tehát bőrökkel volt dólgúk, az Örósság pedig bőit Szkúrának 

hivattya Órószúl, tehát hihetőleg attól vette az egész község elnevezését Skúrá 

Skúratócz - millyen időtől fogva neveztetik így a község, nem tudhatni, 

valamint azt a honnan népessittetett - Skúratócz határában levő düllők nevei

Obúcs. Máli patak. Bérezi ni óbúcs. Nád láza mi, Bábcsíka, Hliboki Járók, 

vizsnyi lázi. Pólyánké. Vargúscsiná. Vargú patak. Csertész. Zá ni várni. 

Kósztyú Hrunok. Kaszácska. Prpód dúbovzi. Dobóvá. 


Szerencs falva községből. Be reg megye hő/. 

Szerencs falva Bereg megyében lévő Kaszonyi szolga bírói járáshoz 

tartozik. E község jelenleg oroszul Szerencsuvci. magyarul pedig Szerencs 

falvának neveztetik. Ezen községnek neve hajdanában Sztaroe szelő volt mi 

magyarul annyit tészen O falu; de midőn ezen névvel birt még akkor a nép 

közt lévő hagyomány szerint e helység nem a mostam helyén, hanem tőlle 

múlt egy órányi távolságra nyűgöt felé feküdött. Az () falunak helye, mi 

jelenleg Szántó föld. most is ' Sztaroe szelő névvel bír. A község mikor 

említetik leg leg korábban 0 

és Honnan népesítetett? nem tudhatni. E község 

álitólag azért neveztetik Szerencs falvának; mivel az O falut a lakosoknak, 

nem tudni, mi oknál fogva, midőn el kellett hagyniök, e mondatot 

hangoztatták: "Menjünk tovább szerencsét próbálni", és igy jelenlegi nevének - 

a nép közt lévő hagyományként - ez lenne eredete. Ezen község határában 

következő nevű düllők fordulnak elő: Hvozdová mláka. Sztaros szelő. 

Zsitiscse, Marsalovicza. Viszokoe, Csopoványa. Dojiná. Dolhi niví. 

Csertezsík. Láz, Hriczuv Kut, Szidurcsári, Mocsárki, Obucs. Hrunok.- 

A feljebb nevezett Hvozdová mlaká - a nép köz lévő hagyomány szerint - 

azért neveztetik igy, mert hajdanában egy Hvozd nevű földes Urasági hajdú - 

ki a helység beli néhány kis korú jobb ággyal gorombául és kíméletlenül 

bánván általuk, midőn férfi kort értek,- e helyen bosszúból meggyilkoltatott; 

és igy holt tetemeinek feltalálása óta. düllő, Hovzd nevéről Hvozdová 

mlákának neveztetik.- 


Szernye községből, Bereg megyéből. 

A ./. alatt ide csatolt ösze írás szerint 

HELYNEVEK ÖSSZEÍRÁSA 

Bereg megye Szernye 

községéből. 

Az 1-ső kérdő pontra.- Van ezen Község Bereg megyeben Kaszonyi 

szolgabíró Járás Kerület és Szék

a 2-diki a Aközségnek jelenben csak egy neve él, a mely név ország szeite 

ösmeretes 

a 3-ikra Aközségnek hajdani neve Zeniie 

a 4-ikre Aközség hogy mikor emlittetik leg korábban, arról a mostan élő 

emberek tsak annyit tudnak, hogy 320 évvel ez előtt már e Község fen állót - 

miután azt Mátyás Király által saját kezűleg iit és Kiadót 1545-ben !\i Kis 

Munkátson kelt adomáin levél bizonyitja 

az 5-ikre Aközséglakosai eredeti magyarok, 's kevés kivétellel 

reformátusok - hanem hogy honnan népesitethetett azt sem köztúdomásbol, 

sem pedig irot emlékekből tudni nem lehet.- 

a 6-ikra Köztudomásból ugy látszik hogy hajdan ot ahol most Szernye 

község fekszik rengeteg erdöségvólt. 's abba a monda szerént sok özek is 

laklak - Község lakói magyarok. 

A 7-ikre Tömege dűlő Szántó és Kaszáló földek, azért neveztetik e névvel, 

mén egy áló patak meget van. és Csomonyai határ szélig nyúlot hol ismét egy 

áló tó választva el a Csomonyai határtol.- ugy szintén a Barkaszoi határtol is - 

vannak e dűlőbe következő néven el nevezett helyek.- Csákány Szeg. 

Csenáloska patak lapos zsombikos föld rész hajdan sok csikót fogtak benne.- 

Lantos szeg hajdan Lantos nevű ember bírhatta - Gát Szúgja, hajdan áló 

motsár vette körük a mihez hozzá jó rajt gátcsinalassal kömyitettek.- Tofark - 

Bótrágyi láz dűlő hajdan Bótrágyi nevű ember birhatta. Lantos szeg lapossá.- 

lapos patakos vizenyős hely. Nagy gaz dűlő hajdan gazos tövises hely lehetett 

most már Szántó föld.- Muszka berke Szántó földek. Kopasz láza hajdan 

Kopasz nevű ember bírta. Sovány láz sovány termeketlen hely. Vizes láz 

kakás vizes hely. Husi láz. Csonkás Zsoldok sűrűje szántó földek, Tóth láz- 

Toth neveztüek birták hajdan, Csönik.- Szidokniezö Szántó földek, gyűrűs 

berek a monda szerint hajdan sok gyürü fák lehettek rajta, 's attul kaphatta 

jelenlegi nevét.- Harasztos dülö - alvinczy fölgyei Szántó földek, Boda 

patakja, áló lapos sás termő hely, Jó kakás sok káka terem benne.- Tar gazzá 

most is elö Tamevü család használya - Kovács bítyke hajdan bik fák lehettek 

rajt. Körtvélyes sok vadkörte fa volt rajta. Nyáras Dülö ez előtt sok nyár fák 

voltak rajta Kema dülö Szántó földek.- Szálas sertések szálása v. is tanyája 

volt hajdan, Gát kert hajdan gáton jártak által egy patakon, Szina dűlője Sz 

földek és Kaszálok, ösi elnevezés. Hegyes Tölgyes egy kissé emelkedet föld 

rész hajdan sok tölgy fák voltak benne.- Mágoto pataka lapos zsombakos hely. 

Boncz palája ösi el nevezés - Patak Zsombja egy kissé emelkedet föld rész, két 

áló patak veszi körűi- Kék patak áló viz, Csik vész sok esik halakat fogtak ótt 

Badó réve a monda szerint a Szernye vizén hajdan Bado nevezetű ember 

csonokon járt azon helyen által - Gál vésze, valaha Gál nevű ember csikót 

fogót ot - Homok szer dülöje Szántó földek, homokos föld rész, Temető sor 

Szántó földek, a Temető közt van Gombódás ösi el nevezés.- Nagy út hosza 

utjás /'!/ köszte Roszás sok pallagi roszát terem - Keskenyek keskeny hosszú

szántó földek Két öt hósza, merítöhát hajdan a Szernye folyóra vizet, menteni 

jártak oda.- Rekétyes a földek barázdáján hajdan sok reketye volt.- Rövid sor 

Kmta rövid szántó földek - Hoszú sor hoszú Szántó földek Két malom közi 

viz közt van min hajdan malmok voltak.- alvinczy Kaszálok Alvinczy család 

birta valaha.- Helina Dülö hajdan a monda szerént Keit vóltAlvinczy 

Helénáé.- Puszta alva valaha a monda szerént valami puszta tanya lehetet ot. 

Tövises Sok tövisk és Szedens termet ott. Balása dülö mogyoroska Vágás 

fenek Kaszáló rétek Rekeszek hajdan bekerített hely volt - Sütő Szeg a monda 

szeréént Sütő kementze volt ótt - Esztrom dűlője Szántó és Kaszáló földek 

1545-be /!/ Mátyás Kiráj adományozta Szeniye Községének.- van ezen 

dülöbe egy kis darab ligetes erdő rész is. 's következő névvel nevezendő 

helyek, Jeste. Szaiszeg, Pusztarekesz, Vékony rekesz, Nyires, Oláhó nagy 

lapos zsombékos posványos hely, magas gorond egy ki emelkedet föld rész.- 

Kótor szeg, Kerepecz tü Lejtős Szilas hát Esztrom patakszeg Rekesz megi. 

Pap tó áló viz Kotor csikászó patak Jaturía Kaszálok Tóth gázsi ergéje viz 

áradások alkalmával viz foly rajta Latzpatak Kun pataka patakok. Felső erdő 

erdő resz vannak benne következő névvel nevezett helyek - Császló horgya 

Káposztás keit; Kerek égér sok égér fa van benne Kováts pallajja hajdan patak 

volt. Sebes patak.- Szemyi hát - Ágoston patak Jó szeg Sasgyepü Határberek 

szeg az ujfalusi határt el választya a Szemyi határtol, Rosztoka fölgye Bagony 

ergéje Nagy Lomos patak Kis Lomos patak Szaladás pataka mogyorós gazos 

süm hely Ritkás Töke palló Kosár reketyése Kosár alakú lapos reketyés hely 

Reketyés berek Nagy tó áló viz volt most legelő, Esztokna patak nyarás tó 

Széles berek 

Kelt Szerayén 1865 évi majhó 7-en 

Lentze mp 

jegyző 

[Vo r otnic a] 

1- ső pontra Vorotnítza Községből Beregh Megyéből Kaszonyi Járás 

Szolgabírói II. szakasz. Búbúlisskai Jegyzői Kerülethez tartozik. 

2- ra Vorotnítza úgy íratik és ősmeretes. 

3- ra Volt 500 év táján, nevezték Slavátzía Gerzűiczi néven - demínthogy a 

Helység egy vonalon áll 9 számból Búbúlisska és Hiibócz Kőzőt - tehát 

Vorotnitza, elneveztetett - mely magyarul anyit tészen kapú s, e szerént nevét 

hogy Voromitza, kapú a két tő szomszéd helységtől vette.- Gerüiczí, csúfoló 

neve ma is említetik,- 

4- re Koríatovits vezér népesítette bé oroszokai 1339-ik év táján 's azólta 

említetik a' helység - hagyomány szerént - 

5- re Koríatovits vezér Líthváníából 1339-ik évben hagyomány szerént.

6-ra folyók patak, hútta patak, krivéj patak. Hlúbokej patak, szuha dánka 

patak folynak a Hríbóczi határból a Búbúlisskahatárban.- A helység petsetjén 

kakas Czímer van Vorotnitza Helysége magyar körül Írással - 

7- re Dűllók Velikej Dubrova - Mala Dubrova Siroka Berezina Lidnye 

Zányká Szuha Dánka Mártin - szántóföldek - 

Szomszéd helységek Hríbótz Kis Lohó Búbúlisska 

HELYNEVEK 

Zápsony községből, Beregh megyéből. 

Zápsony községe ez előtt M. Kaszony Varossának filiája lévén, most ön 

hatalmúlag uralkodik.- dél keleti hegy oldalába fekszik.- A M. Kaszonyi 

lakosokkal bor termő hegyeikkel nem versenyezhetnek, szántó és kaszálló 

földjeikkel dicsekedhetnek. Keletről határát Nagy és Kis Bégány felöl az ugy 

nevezett határ patak hasítja, be ömlendö a' Szemyébe. van egy nevezetes helye 

keletnek tőrös, ebbe van egy vár alakú vagy gömbölyűded hely /:osztorró:/ 

folyammal körül véve, Régi tulajdonossának neve nem túdatik. Az öregektől 

állíttatik hogy a' patakon keresztül, hol a' várba a' föl vonó hid lehetett most 

cseréből és földből készitett gát van, mi is a' maradéknak emlékül szolgál.- 

Ugyan ebbe a' düllöbe van egy nevezetes gát, fejedelmi gátnak hívják az 

öregek állítása szerint a' nagy rét kőzzül a' fejedelem vagy alattvalói azon a' 

vonalon jártak ki a' mostani Szemye hídja irányába, a' vár ottani létét cserepek 

és kövek bizonyítják,- szinte a' falú végén van egy hely neve Kova domb arra 

az egész falú ki rendeltetett kovát szedendő meg boldogult Ferencz királyunk 

parancsolatjára. A' lakosok Reformok dolgos és buzgó Keresztyének. Isten 

áldása legyen rajtuk. 

Zápszony Máj 29. 1865 

öszve Irta Sárközy Gedeon msk 

ker Jegyző 

Hogy előttünk valották hiteles bizonyítjuk 

Kelt mint fen 

Ballá Károly 

biro 

Ballá Sámuel fö hites 

Kovst Adám + von (!) 

Tóth míklós + von 

Kovást jozsef + von (!) 

név író szathmari 

András msk 

hites

1- ső pontra Zsúkó Községből Beregb Megyéből Kaszónyi járás 11-ik 

szolgabírói szakasz - Búbúlískai Jegyzői Kerület. 

2- ra Zsúkó, oroszul Zsókova, hanem Zsúkó íratik - 


4- re Nem tudják 

5- re A magyarok bejövetelekor, amidőn az Oroszokai edjűt jöttek bé 

Scíthiából 

6- ra Hagyomány útján Zsúkó Helységet régenten lakták Nemes Családok 

Román és Kricsfalúsí Család.- az régi óltska templom aroviny kaszáik) 

közepén volt 300. év táján, a helységben van T Rúzsák temetkezési sir boltja 

hóva fél század ólta temetkezik a Család - Mi szerént Zsúkó helységnek voltak 

földes Urai apetsétén Zsúkó helység Magyar körül írással, lomb metszéssel.- 

kőz tudomás szerént Zsúkó helység határában Mocsáron keresztül, a 

járhatatlan ország útat 200 ölnyire föld hányásai azon Vonalat a volt Beregh 

Megyei 1861 -ik évi Megyei Kormány Atyailag gondoskodót, és meg 

köveztette, 's Mely vonalon Két nagy hidat is csináltatott,- mely helyen az 

előbbi közlekedés veszedelmes volt.- és járhatatlan.- amelyekéit alakosság 

ajkain áldási írnak rebegnek a volt Megyei Kormányra 

7- ik pontra, folyó patak, drík ezen-patak a Búbúlískai határból foly ált 

napnyúgot felé - más patak Hrabína ez szinte Búbúlískai határból foly. - s 

mind kettő A Motsár düllön foly le a Csapótzkai határban Apoluj folyóban - 

Dúl lök, pá sziki paporogy víníczí. Dúbrova Hrábini szükej láz rekeszt, Zá 

Mlinom. Mocsár serényi, Búcsina ez utóbbi erdő. Bíkfa 's Tölgy. A mely a 

Rúzsák, Nedeczeí Gr Barkóczi Halúskai volt földes urak tulajdona - 

A Mocsár, Kaszálló oly dágvány volt hogy. 10. év előtt nem lehetett 

használni - tsak Csíkot és Rákot fogtak alakosok - egy öli melységről és 

válynak Tölgy fa rámaszokat míólta a töltés 's Arok fenn áll. 

Zsúkó Helysége comasáltatott 1863-ban szomszédai Kálnik, Csapótzka. 

Iványi Cserejócz Nagy Lohó Búbúliska.- 

A Munkácsi 

Járás 

Alsóviznice /Nizsna Viznicja/, Felsőviznice /Veniya Viznicja/, Iglénc 

/Pásztorlak; Hlinyanec/, Klastromalja /Pidnionasztir/. Kölcsin /Kölcsény; 

Kolcsine/, Podhering /Orhegyalja; Pidhorjam/, Selesztó /Szélestó; Selesztove/. 

Ujklenóc /Nyárasdomb; Klenovec/. Összesen 8 helység.

HELY NE V E K 

Alsó Vizsnitza KözségbőlMwikátsi Megyéből Beregszász 

\.l Alsó Vizsnitza - Fel épitetett Rákóczy Ferencz idejében.- az emberek 

más tudomással nem bírnak. 

2.1 A Községnek hajdan más el nevezése nem volt - csak A. Vizsnicza. 

3. A Köség mikor említetik leg korábban? Rákóczy idejében, az esztendő 

pontosan nem tudják. 

4.1 Népesítetett Lengyel országból a Kanura nevü helységből, többnyire 

telepitetek - 

5. / Hagyományok, vagy emlékekből sem lehet tudni méér neveztetik el 

Vizsniczének, csák ázt hogy határos Felső Vizsnitzével. és onan szintén 

telepetek alsóra, hát azért maradott A. Vizniczében. mínyájan oroszok: és 

helység ál - 32. sztánból. 

6. / Határban szintén találhatunk; például. Mezők, Rétek, Kaszálok. Erdők, 

Legelő. Bányák, patakok, és Egy folyó, egyébb nem találtatik név szerint. 

I. Mezők: Lucka 2.1 Zubkovitza, 3. Posíkia, 4./ Rozséla. 5./ pod Hrbkom, 

6.1 Munkácsovsky (podkoprana), 7. Kallitka, 8./ Kisrákovitza, 9.1 Treti 10. 

Trocjanky 1 1. Továmya. 

II. Kaszálok 1./ Zserebi, 2.1 Lászky, 3./ Mezi vodany 4- Tokámyi, 5. 

Cserba vitra, 6./ Mocsári, 7./ Topólnyik, 8./ Tretyi. 9.1 Uderinok. 10./ Staty. 

11. Polunicej 

III- ik Legelő: Topolina név allatt - 

IV- ik Erdők: 1./ Podaly Határos Uj. Klenocz, 2.1 Dolina határos Dubnia, 

3./ Vilinitzky határos F. Vizsnitza. 

V- ször Patakok.- Bisztri név alatti, ászéit, hogy Sebessen foly, 2. Lubatács 

a mi gyön dölt bányákból, 

VI. Bányák hanem már most nem használhatók, hanem hajdan a mi 

Grófunk. Gr. Schőiibom nagy gazdagságot szedet ki és szok vasat készítettek, 

mert más követ nem szóigált afőld. 1/ Dubina erdőben határos Klenótzal a 

további bányák hon e mást ösze vannak dőlve, 2-ik helyen Vinnitzky Erdőben 

mely határos F. Vizsnitzel. 3-ik pedig Telekovics partion, móst temető határos 

Uj Klenótzal szintén voltak bányák, hanem mostan már mind össze vannak 

dőlve és csak nagy gödrög, lyukak, találhatók 

Más itten nevezetek nem talál hatók 

Kelt A. Vizsnitzében, 864 17/6. 

Roscis Vaszil. Bíro. 

Mihal Csinec teofil 

Kis birok bizonyos 

és saját nótáitól 

megerősítettek. 

PÉCSET

Felsö-Víznícze Bereg Vgyében kebelezett Munkátsi Püspöki Megyéhez 

taitozó Orosz ajkú Anyaközség nevét kölcsönzi Víznícze folyamtól, mely 

Ungh Megyében Túrja Bisztra helységnél hegyi fonásból eredvén Vízniczei 

völgyön át Frigyesfalva és Selesztó határain lefolyva, és több hegyi 

patakocskákkal olvadva össze, Munkátsnál latorczával egyesül. Viznicze Vize 

öt Urad. Malom, és a' hires Munkátsi Vasgyár kerekeit hajtja.- 

Felső-Víznicze hihetőleg ma már 13-ik Században 4-ík Béla Király 

uralkodása alatt a' nagytatár járáskor fennállott Miután a' helységhez egyik 

közel eső hegyre elfutottak, és ott húsvét ünnepén pászkát ettek, honnan is 

Azon hegy maíglan pászkóczi nevet visel. 

A helység első telepítője rege szerint Bogdán nevü vala. Most is e 

helységben több Bogdán-ok laknak. 

Itt lakott hajdan hajdanta Cserszky Nemes Család, és halas tava volt a' 

helye ez ideig is halas tónak Neveztetik. Mondják hogy valami Knyáz 

:herczeg:/ lakott volna itt, és egy hegyen Várkastély építését tervezte, Mire 

nagy rakás követ is hordatott, a' kőhalmaz Maíglan is feltűnő, és a' hegy 

Knyáztól Knyázovonak elneveztetett. Azon berezeg vagy knyáz igen sok 

répát termesztett, és répa raktárt felállítatott, honnan a' hely, melyen a' raktár 

állott répáktól ripiscse nevet kapott, és ezt jelenleg is tartja. Legbizonyosabb 

azonban az, mi valóságos igaz, hogy itt Rákóczi idejépben Cserszky család 

lakott, és a nép ajkán Knyáz név alatt fordul elő maiglaii ís. Felső-Viznícze 

Rákóczi Zsigmond idejében a' 16-ik Században 13. házat, 18-ik Század 

Második felében pedig Mária Terézia Uralkodása alatt 16. egész telket 

számlált,- Mint Munkátsi és Szent Miklósi Uradalmakhoz tartozó község ezen 

Uradalmakkal 1726-ik évben 3-ík Károly által Gróf Schönboni Lothar 

Ferencz Mainzi Érseknek adományoztatott, és jelenleg is Gróf Schönboni 

törzs birtokában vagyon.- E' Községben van gkat. lélekszám 530. rómkat. 7. 

héber 27. és 96. ház szám. 

Felső- Vízsnícze erdős hegyekkel borítva, a' földje sovány, határában sok 

vaskő találtatik, A' népe hajdanában gazdag volt. Most szegény. 

Szegénységének oka a' pénz fonás hiánya. Foglalkozik ugyan e' környék népe 

favágással. Szén égetéssel, és Vas gyárakrai szén fuvarozással de igen csekély 

hasznával, Mert a' mondott Munkakereset néhány év óta a' Zsaroló 

Korcsmabérlő Zsidóknak az Uradalom által bérbeadatván, azoktól a' dolgozó 

név számtalan rímánkodásai daczára sem kap pénzt Munkájáért, hanem csak 

itallal, patskával és Sóval a' hogyugy elégíttetik, ez aztán a' Nép 

demoralisatióját is szüli, Mert sokan addig járnak bekeresett pénzök után, míg 

az a' Zsidóktól meg nem kaphatván, bosszúságukból egészen elisszák, míg 

mások Vasár és ünnepnapokon, mely napokon Szokás Szerint Computus 

tartatik, egyik a' Másiknál hamarább reggeli óráktól a' bérlő Zsidókhoz

csődülvén egész nap a' korcsmában részegeskednek. Fájdalom átfutja szivét a' 

nép ily szórnom sorsán Szánakozni tudó embernek. Jósolni lehet, hogy ily 

kesely mellett 50-100 év múlva a' Vizníczeí Völgy lakói, sorvadásra minden 

módot fel használó, szemlátomást szaporodó, és a' Nép Véres Verítékén 

gyorsan gazdagodó Zsaroló Zsidók' rabjai, és nem gazdák lesznek.- 

Tanátsolandó volna az Uradalomnak e' népet a' Zsidók kezéből ki szabadítani, 

és az Urad. Tisztek által a' nép keresményét, valamint az ez előtt néhány évvel 

szokásban volt - fizettetni.- 

Felső-Vizsniczei határbani hegyek és dombok nevei: Viznitski hegy, 

Nagykut és Kis kut domb, 35. év előtt szántatott, most erdő, Nagy és kis 

paszkócz dombok, 35. év előtt szántó főid, Kícsera és lunyánszki hegyek 

kaszálókkal, Obuts és berdo hegyek kevés kaszálóval podulki Vögy rétekkel, 

Kitsarka, baranovszki, felső és alsó dabinki hegyek kaszálókkal, Kaminy 

Sziklahegy, Szvitkovo domb, hadrákovo és dorotskó hegyek kaszálókkal, 

jávomik domb, Liszámyai rétek Vizsnícze folyamnál. Liszitsanka. Knyázovo, 

Kopcsák és Voron erdős hegyek forásokkal. Erdeiben találhatnak: Medvék, 

Vaddisztók, Szarvasok Őzök, rókák, farkasok sat. 

A' hegyi fonásokból eredő patakotskák: Veliki bisztri, Kozejovicza, 

puszkún, jáitsistsa, Cseitis, Sztrílkó Zuhatag Színitski sat. 

Szántóföldjei: horb, ledkányi és Zuhumniczi. 

Legelői erdős hegyeken és dombokon: pászkovczi, Kozjovicza, Vismitski, 

Nagy kut, kis kut, Kitsera, jáitsistsa, Sztrílkó, berdó és Obuts. 

Felső-Vzsniczei határ fekszik Napkelettől Dubina, nyugodtál Hríbócz, 

déltul Alsó-Vizsnicze, Belebele, Gévén falva, Runófalva, északtól Szidorfalva 

községek határai Szomszédságában. 

Ki iita a' Község emberei bevallása nyomán Felső-Vizniczén Juni 15-én 

1864 

Torna Sándor msk. 

Felső-Vízniczei gkat. lelkész. 

Tekintetes Bereg Vgyében Munkátsi járásban és és Munkáts Mező 

Városához egy jó Magyar Mértföldnyire eső Felső-Viznicze Községének 

Statisticai leirása 


Igléncz községből Bereg megyéből 

Munkács Szolgabírói járásból - Igléncz 350 lakossal egysült /!/ G: Cath. 

vallású, nyelvük orosz - szét szóivá Kissebb nagyobb dombocskákon fekszik - 

's minthogy földjeinek sárga rítkás agyag hihető hogy onnan nevét vette - 

Hlinyánecz - mi magyar nyelven annyit tenne mint agyagos - most mind a' Két 

nevét használják - magyarul Igléncz - oroszul Hlinyánecz. - Gróf Schönboni

irtoka volt - szép Ki nézései bir a' Dubrova nevü (lelnék fekvő síkságra - 

hagyomány nélküliek - a' Község határában elő forduló topogiaphiai nevek 

mind orosz elnevezéssel bírnak, 's semmi nagyszerű régiségre, vagy rejtély 

megnyitásra nem mutatnak - igy például Kaminecz - hová a' honnan erős és jó 

épitő kő ásatik. Hagyomány szerint harmadik fa templomuk,- 's ugyan 

harmadik dombocskán is - az első volt Ulinecz hegyen, a' másik Hászineez 

hegyen, 's mái napig is ez elnevezett hegyeknek, u. m. Ulinecz és Hászineez 

maradékai vágynak, a' mostani kis fa templomuk a' hol áll. azon dombocska 

semmi elnevezéssel nem bír - felől rajta scsosz. nevü magaslat - alatta 

IVlagyaruszkej hrunok melly ala obáva nevó folyócska folydogál, 's rajta két 

kövü vizi ugya csak Magyaruszkij nevü malom létezik - hajdan valami magyar 

emberé lehetett jelenleg Gróf birtoka ilmsze /:ilnisze:/ nevü patak a' hol hajdan 

len teremhetett - egy más árok iz Vinnice melybe egy Kámistszicsja soha 

kinem száradó fonásnak a' vize húzódik.- ugy szinte Rakovecz. Láz, 

Ny ácsán ovo, Zárinki, temoványa, rekeszt - és mezsi Zátinki, a' hol Hászineez 

nevü malom is létezett - egy szóval semmi ollyan nem létezik, miből valami 

nagyszerű emléket következtetni lehetne.- 

Kelt Igléncz Június 25-e 1864. 

[K lastromaljaJ 

Klastrom allya községnek az aval kapcsolatban lévő Zárda v 

Klastrommal eredeti vázlata 

1- öre Klastrom allya Község létezik Beregh Megyében, Kassai Kerület. 

Munkátsi Járás, szék hely Beregh szász. 

2- dikra A helységnek más el nevezése soha nem tudatot. 

3- ikra 

4- ikra a helység leg korábban az azzal kapcsolatban lévő Klastrommal, 

alapítójának Koijátovits Teodor Litván Herczeg idejéből számitatik, ki 

valamint a Klastromot, ugy a helységet alapitá, a tatárok pusztitása után. 

említést érdemel még hogy ezen hellyen hagyományból tudatik a magyarok 

Pannon földre költözésekor e táj és helyen Álmos vezér vezérlete alatt it 

pihenvén ki fáradalmait az azon hosszú utjoknak. 

5- ödikre a helységet a fent sokat érdemlő és tiszteletre méltó nevezet 

Herczeg, valamint megyénk hegyes vidékét alapitá. 

6- or a helység költsönözte az elnevezését a Klastromtól, azon 

külömbséggel. miután alatta mintegy létezik Klastromallya nevet visel. 

7- er Különös föld birtoka nem lévén a' helységnek csak a mit a szerzet 

vagy is a Klastrom atyái mint ennek meg álapitot födes urai adtak, és pedig az 

leg közelebb álo testvér Oroszvégh Községe határán;- utzája kettő van melly 

egyik uj Malom utza. hol is fel vezet benünket az ugy nevezet Csernek hegy, 

hegyre mely kis terjedelemben, szép szölö mivelést elő mutat, hol is kies

dombotskán az ugy nevezett Latorcza folyó tövében északi részen a Klastrom 

is ál, gazdasági épületeivel és Kis Konyha kertel s Kül országi fákkal ellátva. 

ég allya többnyi vala mint a Megyének ugy a helységnek is egéséges, bár a 

íórásokban nem bövelkedig még rá a közel fekvő jó vizet nyer - A lakosok 

beszéd módja tót orosz ajkú; Válásuk leg inkább görög egyesült tanáltatik 

Romai Katholica is. Zsidó csak egy lakos. A lakosok száma ház és udvar 

számra mint egy 150-et meg halad, 

határos Oroszvéghel Kivel egy adó községet tesz, Kölesén. Selesztó 

Községekkel 

A lakosok meg nevezése ház szám szerint 

Sorszám Gazda neve vallása foglalkozása 

1. A Zárda Bazilita GC 

2. Az ugy nevezet cse GC 

lédlak v. Major 

3. régi ügyvédi lak RC 

most Csihovjász Jákob 

4. if Kusnyir Vaszily GC 

5. Dobokay Miklós özv. GC 

6. Kozár Jurko GC 

7. Bisa Matyi GC 

8. Csudai Miso 

9. Gonák Iván 

10. Zárda tulajdona 

Ocsinás Pál 

11. Votsik Ivan 

12. Butkai György 

13. Vatáha Miso 

14. Káhats Miso 

15. A Zárda tulajdona 

Batik Ferko 

16. Szteczo Jurko 

17. Lichtenstein Herko Héber 

18. Csudi Feró GC 

19. Korkoványi János RC 

20. Munda Ferencz özvegye GC 

21. Szoligán Vaszily GC 

22. Votsik Vaszily 

23. Popik Iván özvegye 

24. Zagurszki Mihály özv 

25. Ruszin Jurko 

26. Szoligán Miso 

27. Csemericz Ivan 

napszamos 

gazda 

napszamos 

Kortsma bérlő 

gazda


Kárdosi Jurko 

napszámos 

29. Brestsajko Iván 


Kopin Mária 

napszámos 

31. Hauiilyák Iván 

32. Kábáczi Miso 

33. Gáválecz Pesta RC gazda 


Lajtár Mária GC napszámos 

35. Korpáneva Vasz gazda 

36. Náhólka Dániel RC asztalos tulajdonos 

37. Kusnyir Vaszily öreg GC gazda 

38. Koritko Károly RC Kováts mester 

A többit a sokra tisztelt s nyomatásban meg nevezet Szerző meg 

bővítéséére, s ha netán valami lhányzanék kéljük azt mellékesen tudatni 

vélünk, melyet hazafiúi kötelességünknek ösmerjük meg küldeni, tisztelettel bé 

rekesztyük ki vonatunkat. 

Kelt Klastromallyán Június 13-án 1864 

PECSÉT 

helység biro Votsik Iván k x v 

hitesi Kozár Jurko k x v 

Náhálka Dániel k x v 

öreg Kusnyir Vaszily k x v 

Kábaczi Miso kxv 

Község elö járói - 

Rövid Ki vonatja eredetéről Klastrom allya Községnek 


Kölcsin községbői Beregh megyéből. 

Munkácsi Fő Szolgabírói Járás régi helység Kö temploma Római Orosz 

Valású Papja Selesztói helységbe Szomszédságba lakik nyelve Orosz ugyan 

Koriatovics Orosz Herczeg idejitöl mondatik, földje agyak kavicsai vegyes 

Latorcza Obara és Viznicze folyamjai koszt egyeneségen terülnek éczaki 

oldalát Iglintz és Tapsa hegyes erdei fedik, Napkeletről Podhering helysége 

Munkács Város mezeje Nyugotröl Oroszvég és Frigyess falva helységei 

határosak. - Helysége elöt van Nagyszerű Timso-gyára gyár és tisztek lakjaival 

el látva, mit egy 2500 Mázsa Timsó gyártatott évenkint, Fmltsaga Gróf 

Schöiibom tulajdona, most harmadik éve hogy el hagyatott epüteni

pusztulnak, a' Szegénység fa vágási és fuvarozási érdemtől el eset.- Kelt Pudh 

Május 20-kán 864 

Buzinkay János 

Jegyző 


Podhering községből Beregh meséből. 

Munkácsi Járás. Oroszul Podhoijani bizonyosan nevezetét az előtte álló 

Szarka hegyi Szőllő hegytől kapta, mint hogy allata el terül /:podhóru:/ Fő 

Méltóságú Gróf Schönbom birtoka el rendezet gazdaságot Szesz és Ser 

főzéssel. Serfőző magos épülete régiségre mutat - az egyik ajtaján olvasható 

1707. renovatum, pínczékbe Rákóczi pénzverdője vala. 

Ezen helység a leg régiebbekközül lehet lakosai Orosz nyelven és Válást 

tartanak. Szőllő hegye Szarka hely /!/ nevezet alat jön ellő, felvisz dél 

nyugotnak, bora savanya vizel kellemes Ö Korába gyógyító erővel bir, éczaki 

adala a hegynek menő Kőszikla, tetején orosz Apácza Klastromnak most is 

láthatok romjai. Határát Latorcza Vize Sutinkó hegyese Csernek hegyi 

Kostronik a hol Viznicze Vízivel öszve foly sok Károkat hagyva maga után 

minden nagyobb Szerű áradásoknál határos éczaktől Bukovinka, Kunstár falva 

Kendereske Sz Miklós helységekkel. Nyugoton Kölcsin Selesztó, Csernek 

hegy Klastrom alya és Oroszvégh délről Munkács Városa és annak Mezeje 

terül el - igen Kevés ki vétellel földei egyeneségeken terülnek el földje agyak 

kavicsos vegyülettel középszerű - Fa templom régi. Népesedése Koiiatovics 

Orosz Herczeg idöböl lenni álitatik. Kelt Podheringbe Május 20-án 864 

Buzinkay János 

sm 


Selesztó községből Beregh megyéből 

Munkácsi Fő Szolgabírói Járás Népe Romai Orosz Valásu Oroszul beszél 

Koiiatovics orosz Herczeg idejétől szánnaztatik Viznicze folyója vasasztja /!/ 

Kölcsintól, ugy azon helységei határosak, földjei és ugyan azon természetűek, 

éczáktöl /!/ Tupcsa hegyes erdőiről fedetik, Nyugotra egész hoszába Fiigyes 

falva helysége terül el mely csupán Fmga Sebőn boni Vas gyáraitól Tisztek és 

Munkások hazaikkal határos, lakossai Vas kö épület, Tűzi fa és Szén 

fuvarozással foglalatoskodnak Fa templomok régiségre mutat,- Pap és Kántor 

lakjok utóbbiba az Oskola egybesitetett fáből vannak épitve- 

Kelt Podheringbe Május 20-kán 864. 

Buzinkay János mp

Ujklenótzi községből, Bereg megyéből. 

Megye: Bereg Vármegye, Kerület. Kassai,- Járás. Munkátsi; széknek neve 

Beregszász Ujklenócz bir saját nevével.- más elnevezése nintsen, semi más 

közös név alatt nem ismertetik. Ujklenócz névvel bír ország szerte ismeretes.- 

A' községnek más elnevezése nem volt, Csak Ujklenótz 

A' község említetik Legkorábban 1827-ik évben: Colonia. 

Népesítetett. e. Gömöi-Kishont vármegyéből Ó-Klenótz nevü helységből. 

A' név eredete O-Klenótz, mint hogy a' lakosok onnan szaunáznak a 

községet elnevezték Ujklenótznak. 

A' Község határában előforduló topographiai nevek: 1. Zsellér földek, - 2. 

Új földek - VIesi vrsok„- 4. alsó Dolina, 5. Tupsa határos Selesztó nevü 

hely seggel.- 

6. Sztrední versok; 7. pri banjach, 8. Kovjenka, 9. Konopnice. 10. 

Homoliszto határos Alsó Víznicze nevü községgel.- 

1 1. Nizni Kaszál ló, - Visní kaszálló - határos Igléncz nevü helységgel.- 

13. Polyana határos Koczkaszállással- 

NB Konopnicza nevü utolsó dülő vagy mező 997 topographicus szám be 

van ina a' telek könyvben.- 

Kelt Ujklenótzon Június 9-kén 1864 

Hitelesen ki adta 

Vranicz János sk 

PECSÉT 

a fenn evezett helység 

Bírája - 

A Tiszaháti 

Járási 

Asztély /Luzsanka/, Badaló /BodolivV, Barabás, Bátyú /Batyovo/, Borzsova 

/Nagyborzsova; Borzsava/, Bótrágy /Batragy/, Bucsu /Bulcsú; Bucsu/, 

Csaroda, Csetfalva /Csetfalva/, Csorna /Tiszacsoma; Csorna/, Csonkapapi 

/Popove/, Déda /Beregdéda; Déda/, Fejércse, Gecse /Gecsa/, Gelénes, 

Gergelyi, Gulács, Halábor /Hrabariv/, Harangláb /Harangláb/, Hete, Hetyen 

/Hetyen/, Homok /Mezőhomok; Homok/, Jánd Kislónya. Macsola /Mocsola/, 

Marok. Marokpapi, Mátyus, Nagydaróc /azonos a mai Beregdaróccal/, 

Nagylónya, Som /Beregsom; Som/, Surány /ma: Beregsurány/, Tákos, 

Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Ugomya, Vámosatya, 

Vári /Vari/, Vásárosnamény. Összesen 42 helység

Asztély községbői, Bereg megyéből. 

1. A megyének neve Bereg. Kassai kerület, tisza háti járás. Beregszász a 

széknek neve. Asztély község tartozik a beregszászi székhez; a község még 

Aszté nevet is visel; a községben a töltés út mentiben levő délrőli sor Kismacsolá-nak 

is hívatik, mi az Asztéli helv. hitv. egyház anya-könyvéből 

kiviláglik. 

A politikai felosztáson kívül, vidék, környék, táj, nem bir külön el 

nevezéssel, sem több falvak csoportozata közös név alatt nem ismertetik. 

Hogy honnan vette eredetét a falu neve, bizonyosan nem tudatik; vannak ki 

azt az Osztály szótól származtatják; hajdan hogy volt Asztéli nevet nevet 

viselő család az áll. de a már deficiált. 

2. A község élő neve mely a nép alykán forog Asztély, a míveltebb osztály 

Aszté-nak hja és mondja, a kis macsola el nevezése a töltés mentiben már 

kiavúlt. helyette a csonka sor van gyakorlatban. A csonka sor nyugoti végén le 

járó ut a legelőre határ út nevet visel. A nép magyar ajkú, jobbára helv. 

hitvallásúak. vannak néhányan rom. katholikusok, úgy szintén görög 

katholikusok és végre kevesen Izraeliták is, kik mindnyájan magyarul 

beszélnek, idegen ajkúak saját nyelvöket is értik, de nem mindnyájan mert már 

elmagyarosodtak. 

3. Hogy volt é a községnek a főn emiitetteken kívül más neve, a róla 

tudomásul nincs, mert ezekre nézve adatokkal nem bírunk: hanem ezt az illető 

megye levél tárából leginkább ki puhatolhatni, sőt ugy lehet a Leleszi 

Káptalanba is szerezhetni róla adatokat. 

4. Melyik évbe említtetik először, azt, irományaink ezekről nem levén, 

tudomásunk nincs, hanem hogy régi bizonyos. 

5. A község hogy honnan népesíttetett be arról nincsenek adataink. 

6. Köz tudomásból, hagyományból írott vagy nyomatott emlékekből a név 

eredetéről értelméről, ezek hiánya miatt semmi bizonyost nem tudhatunk. 

7. A község határában elő forduló többi, több nevű topográphiai nevek 

következők. 

1. Barta dűlő /: szántó földek :/ kelet északnak, határos Bereg szásszal; 

ebben létezik, egy zsombékos tó, mely csak nagy szárazságban apad ki és 

használható, de csak marha legelésre: esős időben használhatatlan: ugyan ezen 

dűlőben említtetik a kis barta, érintkezik a beregszászi határban létező csere 

nevű erdővel, ez is csak száraz időben használható. 

2. Keletrőli dülő résznek neve Long alja, érintkezik a búcsúi és beregszászi 

határokkal északról és keletről. Ebben kissebb el nevezések kis és nagy nyilas:

malom jó út; ezen dülő vonalban van egy patak mi ez név alatt jeleideg száraz 

de használhatatlan álapotban. 

3. A macsolai hátánál kelet délről a macsolai határbani erdő 

szomszédságában puszta dülő név alatt ismeretes. 

4. Eger, a község déli oldalán, érintkezik a macsolai hátánál dél és 

nyugotról, sőt a Surányi hátánál is, marha legelő jelenleg van benne egy igen 

jó kút marha itatásra; a legelő bekeriti a kaszálót, az unt (!) 

5. Egénét nevet viselő kaszáló; széna termő hely; ezekben kisebb dűlők; 

szénhely, kis rekesz, leptika, nádas éger, égerhát; ennél vonul el a Surányba 

vezető országút vagy töltés. 

6. Kenderes keit dűlő, szántó föld, dél felől az ország ut mentiben kisebb 

dűlők ezekben: égerszeg, lúgos; az éger szegvégibe a töltéssel szomszédosán 

égerrét; de ez is csak száraz időben használható, teljes zsombékokkal. 

Jegyzett, a kendereskert Hosszak nevet is visel. 

7. Meny ütte dülő, mely nevét onnan vette, hogy egy embeit szántása 

közben a villám agyon súlytott ott; s lett meny ütte dűlő a neve egy része 

nagyobb része szántó föld, kisebb része széna termő hely; melynek neve ócska 

út a régi ország úttól nyugotra a Surányi erdő fiatalos szomszédságában. 

Ugyan ebbe a dűlőbe esik a surányi határ szélben nyugotra, egy haszna 

vehetetlen zsombékos tó, péter tó név alatt, száraz időben marha legelésre is 

sovány: vizes időben épen haználhatatlan. Ugyan ezen dűlőben van egy hely ör 

föld név alatt, azután fekete berek, szigethát, út hossza; akasztófa nyárasa; 

nevét onnan vette, hogy ott hajdan egy gonosztevő kötél által kivégeztetett; 

végre a töviskes dülő kakás szer.- 

8. Cserealja dülő szántó föld, van észak felől, a beregszászi erdő 

szomszédságában mely csere erdő név alatt ismeretes; innen vette ez a dülő a 

nevét. 

Kisebb dűlők ezekeben: a balázska. csókás, pokróczos. három föld, 

csonkás, (nyíres) határföld, a hajas nyíres szomszédságában de e már a 

beregszászi határban esik. 

A micz patak, a beregszászi határból jön át, mely a falu közt vonul át, a 

meny ütte és csere alya dűlők közepén nap nyugottnak tartva. 

össze irta Asztéban Június 29: 1864. 

PECSÉT 

Balajthy István mk lelkész 

és Szabó Dávid mk 

ez időszerént községi fbíró

HELY NEVEK MAGYARÁZATA 

Badaló községből - Bereg megyéből. 

(Be adva Fö szolgabíró t Demeter Emánuel Umak 1864 maj. hó 336 sz. 

rendelete nyomán) 

Az adat gyűjtés: 

1- sö kérdő pontjára. 

Badaló falu tartozik a* tiszán inneni kerülethez Beregmegye tiszaháti 

járásához, fekszik a f 

Tisza folyam jobbpartja mellett, vidéke tiszahátnak 

mondatik; Szomszéd határok északról a' Csornai határ; keletről Vári és 

Halabor, délről a' Tisza, nyugatról Taipa. 

2- k k. pontra E' helységnek leginkább Badaló neve van szokásban; 

egyébiránt Bodoló neve ismeretes ország szerte és ez utóbbi helyesebb a' régi 

jegyző könyvek, okiratok szerint, de a' név eredetét tekintve is, mint utóbb 

láthatni. 

3- k k. pontra. Nincs rá adat sem szóbeli hagyomány, hogy az emiitett két 

nevén kivül, leg régibb időkben mi nevet viselt e' helység. Azon két név közt 

csak a' magán hangzó betű tesz különbséget. - 

4- k k. pontra: Tudtunkal az 1518-k évi határjárási okieveiben emlittetik 

először Bodoló helység neve, melly oklevél a' Leleszi káptalanból másoltatott 

le a' helység számára; azonban ez okirat tartalma aztmutatja hogy már 1500-k 

év előtt népes hely lehetett Bodoló. - de régibb említésről nincs tudomásunk.- 

5- k k. pontra. Sem okiratból sem hagyományból kí nem jő, honnan 

népesült meg e' község? azonban hogy a' reformatío előtt óhítü keresztények 

lakták e', talán ruthen nyelvűek abból gondolhatni; mert az 1799-k évben 

elbontott ócskatemplom falai festett képekkel voltak borítva, és a falbeli 

köszekrényben talált eml. 's az uj templom falába ismét visszatett emlék hat, 

nem magyarul, nem is diákul volt fogalmazva, hanem a vidéken lakott 

íntellígentía által élnem olvashatott nem értett másnyelven. - 

6- k pontra. - A' helységnevének eredetéről 's jelentéséről szóbeli 

hagyomány után annyit tudhatni, hogy Badaló helyesebben Bodoló lett a' 

botoló mellék névből; melly nevet azért kapta e' helység, mert bizonyos 

közlegelőn a' szomszéd községek lakosaival összeperelvén - e' szomszédokat 

jól meg botolták ütlegelték, - az előtt mikép nevezhették a' botra termett 

lakosok helységét, nem tudhatni. - 

7- k pontra. Badaló helység maga valamint egészhatára - melly nem megy 

három ezerhóidra sem egészen sik lapos helyen fekszik annyira hogy teljesen 

ártér alá van sorozva; fölgye kivévén a' tisza által nevelt részeket mindenütt 

kemény agyagos; felső területéhez azonban a' sok vízáradás sok föveny, 

homok, és sárgaföld nemeket vegyített; egyébiránt az egész határ sovány és

sok trágyázást kivan ez óta, míolta a' vég (!) gátak a' töltések, és az 

átmetszések elkészülvén a' tiszta árja nem kövéredik. A' Hasznot nem hajtó 

határrészhez számíttatik két terjedelmes mocsáros halvány vagy hólt tisza - 's 

ugyan a' tisza által hagyott apróbb tavak. - Többi része a' határnak haszon 

vehető; 300 holdnyi cserjés fiatalos erdő föld; kevés gyümölcsös, az is igen 

ritkán és keveset terem; a' kaszáló föld is megkevesedett - miután a' szárazság 

miatt terméketlenné vált rétekből igensok szántás alá vétetett; van e' szeiínt a' 

határ jobbadán szántás vetésre használtatik; kí száradt patakjai közzül - 

mellyek azonban inkább a' tisza áljának utai voltak, egy piskáros nevet visel a' 

piscatoríus latin szótól. - mert hajdan halásztatott, egy Sebes barázdának 

mondatik - mert az árviz sebesen haladt le rajta 's szántófőid barázdáján 

képződött; Szova pataka e' szónak eredete 's értelme ki nem puhatolható; - 

Nagy tó kissebb tó a tiszavíztől kimosott gödrök 's laposok voltak 's lehet hogy 

régenten épen hólt tisza volt. - 

Két fordulóra vagy mezőre van a' helységhatárafel osztva. Felső mezőre - 

melly keletre 's északra fekszik - maga e' helység egy jó széles és kigödrölt 

hosszú uttzából áll - Amelly keletről nyugotra nyúlik, 's nyugoti a' Tibéris nevű 

néhány házból álló kis uttzácska északra délről északnak mutat; a' Tiberís 

nevet hihetőleg valami literátus egyén vagy katona ragasztotta rá - Olasz hon 

folyó vízéről. - A' helység kis határa felette sok dűlőkre van osztva, 

vagyinkább nevezve; azért pedig mert e' határ valaha egészen gazból irtatván 

ki. 's annál fogva nagyon rendetlenül és sokféle irányban vonulván a' földek 

mesgyéi megkülönböztetésül öt hat darabocska térségnek is külön nevet adott 

a' nép. ha a' darabocskak mesgyei egyformán állottak 's egy időben vétettek 

mívelés alá. - Az ujabb időkben készült bírtok íveken és telekkönyvekben 

azonban a' sok dűlök kevesebbre reducaltattak, annál is inkább, mert többször 

ugyan azon földterület hol egy holmás dülő névvel neveztetett, nem levén 

bizonyos választéka mindenütt a' dűlőknek. 

Az emlékezetesebb dűlök - értelmezve a 1 lehetségig felső mezőben 

Határszeg: a' tiszaparton dél keletre a' falutól szegnek neveztetik a' tisza vizébe 

beszegelléstől, határszegnek mert a' helység határ mesgyéjéig a' tiszaig terjed. 

Teuevizsla dűl a' határszeg keleti végiben a' monda szerint valami Vizsla vagy 

Szilaj baromnak (gazdája vagy pásztora általi) térengetésétől. Mogyorós alja 

mogyoró cserjéjéről; halhólyag halászó tócskájáról Veresé, Sálié. 

A tenevizsla egy része kerektónak is neveztetik valami kerek ded tó forma 

lapostól, melly már ma nem látszik. 

A' határszeg és tenevizsla a' védgáton belől feküsznek.

A' tiszavéd tölésén kívül esnek a felső mezőben: a' Mogyorós aljai dülő 

mogyoró cseréjétől; Hal hójag hajdani halas tócskájáról Veresé, Sárié hajdani 

birtokosáról; Kovács Patakhát - patak forma hosszúlapos mentiben a' Kovács 

családról, Ligetnél hajdani Honiak, Ludas tóra jövő neve érthető; Horgasok 

görbe horgas alakjáról, sasalja a 1 

mellette volt nagy erdőről mellyben sasok is 

fészkeltek, Sz. Bálinté elnevezése okanem tudható, temető sor temető alj - a' 

temető környékén fekvéséről, nagyház sorja egy kaszárnyának használt 

nagyházról, mellyben a' híres gróf Gvadányi is lakott kapitány korában, a múlt 

században. Tengeri kert rekeszben levő hajdan főkép tengerit termő föld, 

Tengeriskert alja. Kert alja a' falu házi kerjei alatt fekvő tér. Tasna neve nem 

érthető. - 

Almezőben, Reketyés szeg szép tölgyes Égerhát - ugyanazon fa nemektől 

vették nevőket. Kállaié birtokosától. Nagy tó sorja, két útközi. fekvésétől 

neveztetik, Almás Ludastó és Kis híd környéke szinte fekvésétől, Vitályosé 

hihetökép a' felette folytatott vita vagy pereléstől, Bábaluga, Szilas 

nevezetének eredete nem tudható, ducskós dinnyerekeszmagában érthető. Ez 

itt elősorolt dűlők a töltésen kívül feküsznek; A' tisza védtöltésen belől fekvő 

helyek a' most említett dinnyerekesz egyrésze, hólt tiszahát, hólt tisza köz 

mind fekvésétől neveztetik, Szeg oldal Várszeg mindenik a' tisza beszegellése 

kanyarulata mentiben, azonban hogy itt vár lett volna nincs róla emlékezet. 

Szinaé erdő és kaszáló a' Szína családról, Szarkáé nem tudni, embemévből 

vagy madártól veszi e nevét. Feketéé birtokosa nevéről palaj, kerekded almaj, 

meleg szinte két név csak nem ugyan azon térséget jelent érthető: Csapó 

rekesztve, Kísmezöd elnevezése nem érthető világosan. Nyilas - mert nyíl 

szerint hasgattattak ki, déllö mert ott delelt a' tiszaparton a' csorda, óltványos 

magában érthető. Kövicses, a' tiszai parton levő kövicses fövénytől, ócska 

merítő szinte a' tisza parton - érthető. 

Mégtöbb dülö nevek is fordulnak elö hasonló okoknál fogva elnevezve. 

Az utasitás szerint összeírták Badalón Juni 6. 1864. 

Badaló község elöljárói 's 

ídösbjeí 's közli a 1 

Község 

fő bírája Balogh Elek msk 

P E C SÉ T

Barabás községből Sereg megyéből. 

Tiszaháti járás, 1-ső al szolga bírói 

szakaszhoz tartozik. Székhelye N. lónya.- 

Barabás helység hogy honnan telepedett legyen és mikor? se 

hagyományilag sem egyébb adatokból igazolni nem tudjuk, ha nem gót 

épülésü templomunk, mely ugyan jelenben kiigazítva más formát kapott: 

eléggé igazolja, hogy e helység már ezelőtt telepíttetett meg és még mai napig 

is egy harangunk a régiségnek hagyománya meit gót betűkkel van körül írva 

és még ez ideig nem tudhatjuk a körülírás tartalmát.- A község régibb időben 

Barlabásnak neveztetett, most pedig Barabásnak neveztetik, és nem régen, 

mivel egy 1758-ik évben kiadott községi pecséten Barlabásnak neveztetik. 

Hogy pedig hajdan is magyar ajkú lakosok lakták: hagyományból tudjuk. 

Lakosai most is ref. vallásúak, számra nézve mintegy 1000 en. Határunkat 

több község határai környezik: nevezetesen keletről M. Kaszony város határa, 

délről Gelényes és Vámos Atya község határaival szomszédos, nyugatról 

Tisza Szálka, Tisza Vid, Tisza Adony, Tisza Kerecseny határozzák, melyeket 

a mi hatalmiktól a régente Csámávoda jelenleg Csaronda névvel nevezett 

patak választ el, mely patak a Batony nevezetű patakkal összevegyül, északról 

a hetyeni erdő és Csonka Papi község erdeje és szántó földjei által 

környeztetetik.- 

Patakok megnevezése. Határunkon keresztül hajdan mint folyó, jelenleg 

mint holt patak: az úgynevezett Micz foly, mely a beregszászi határon folyó 

Vérke patakból veszi eredetét s több határokon folytatja csavargós útját. 

Határunkba a Gelényes felé levő ugy nevezett Pethlen erdőnél foly be, mely 

erdő jelenleg nagy tulólt tölgy fákkal bővölködvén: erdő, de hogy hajdan 

szántó föld volt: mai napig is látszik, még pedig a mint a földásások alkalmával 

talált csontvázak bízonyitják: temetőhely lehetett; e patak végre határunkon 

kígyózva keresztül vonulván, a M. kaszoni határba veszi folyását. Vannak még 

több patakok is: Zakóna patak. Bíkkes patak mely nevét hajdan ezen a tájon 

levő Bikkes-erdötöl vette, Dávid-árka, Kabula-Éger, Örvény patak.- 

Szántó föld elnevezések.- Malom gát-szeg, Köris-palló-szug, Szállás szeg, 

bagi füles. Sós nyáras. Cserepes tájéka. Táncos föld. Kádas tó, Déllö tájék, 

köles talló, Tyukos tó, sár állás, döröng föld, kis mező, csajkáit pap füves, 

kapu tóhát. Csűr alja, hosszak, kerekmező, pap szegi, kis Telek. Silóka, 

Ernyöszél Ravasz homoka, kósa rekesz, Jákó szugja, kerek tóhát, Berezke 

láz.- 

Kaszáló földek elnevezései.- Csonkás, avasza Csirkés puszta rekesz. Csapó 

Somosi gaz, orosz rekesz, vasírtás Kílábó köitvélyes, hármas pogár, Tobok 

nyires, nagy rekesz liget szenyvedí, kelemen, Sinka,- király-Éger, Huszti Tóth 

benke, szabó rekesz, fekete vár, örvény gorond, barna éger. Farkas. Ezen

földek és patakok neveiket vették részint a föld tulajdonságától, részint állás 

formájuktól, részint más sajátságaikból vagy a hozzájuk csatolt mondákból. - 

Bátyú községből Bereg megyéből 

Tiszaháti járás. 1-sö alszolgabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye K. Lónya 

Mai napig fenn maradt szóhagyoniányilag, hogyezen hely, mivel most is 

patakokkal van kőiül övezve és keresztül metszve mintegy két sziget gorondos 

helyet fonnál - hajdan mocsáros marha legelő lehetett és ennek következtében 

a mostani falu pásztorok tanyája, s mintegy ezek két szigeten laktak, 

melyekről árvizes időkben nem lehetett mindig az egyikről a másikra átmenni, 

tehát csak felhívások és megszólítás után közlekedtek egymással Bátya név 

alatt, innen vette a falu a nevét későbben, miután a pásztor tanyából egy 

község társaságot alakitott. Hogy honnan népesittetett? hagyományilag nem 

tudjuk, hogy mint most ugy hajdan is tiszta magyar nép lakta. Lakosainak 

száma 456. 

Bátyú községet határozzák keletről Csomonya és Szemye község határai, 

melyeket a Szemye választ el egymástól, északról Nagy Dobrony határa, 

melyet szinte valamint az ugy nevezett kerepecz erdőt és bátyi liget erdőt 

tekervényes folyamával a Szemye hasít és bele is szakad a Csarondába, 

nyugatról N Lónyai Uradalmi rész erdő, délről a botrágyi határ. 

A többi helységekhez hasonlólag a bátyúi határon is az ár vizek alakították 

a patakokat, melyek aztán előbbi neveiket sokszor megtartották. Délről az ugy 

nevezett tó erdejéből leereszkedik a pap palló pataka, mely nevét hogy honnan 

vette Bótrágy leírásában előadatott. Ezen patak több vizekkel együtt a lontrába 

és a parazsinába, onnan pedig a Botrágyi erdő részekbe. Másik ága a falu 

közepének veszi magát, s kigyózva folytatja a Szemye folyóba, és minden 

kanyarulatnál más nevet vesz fel. Továbbá u. m. Disznó éger pataka, telekszeg 

patak, bodó hát patak, képszeg patak, Demjén láz patak, kórház szeg patak, 

máié láz patak, habuknya szeg patak, híd szeg patak, bába híd patak. Temető 

patak, szeg patak, írós patak, itt ismét két ágra szakad, a miéit két águ 

pataknak nevezik s a déli részen megyén a nagy erdőbe a marton égeren 

keresztül szakad a fekete patakba; a fekete patak leszáll a Szár tóba, onnan a 

Szemyébe veszi magát. Az északi oldalon a két águ patak egy szigetet 

fonnálva a keit alatti patakba veszi magát és Csavargós folyamával több név 

alatt: nevezetesen Lacz tövise patak, Birde szeg p., Miklós szeg p.. Bencze láz 

p_, Tüzvasku p. Kir láz p. Látomás szeg p. Gálháza p. Ivány palló p. Bori szeg 

]L Acsláz p. pokol kapu p. Csonkás p. Kárasztó p. lehet bog\ a Karásztó, 

Kósa gorond p. első szeg p. Bótrágy p. így szakad be a Szemyébe és azzal 

együtt a Csarondába, amely ismét a Latorca folyóba.

[BORZSO VA] 

Tekintetes Foszolga biró Ur!- 

336. h. sz. alatt meg küldött Hely nevek adat gyűjtése kérdő pontjaira 

gondos után járás útán is csak a 1 

következőkben felelhetek, nem levén az 

Egyház irattárában semmi okmány, mely a' föltett kérdésekre valódi világot 

deríthetne. 

A község neve Borzsova tartozik Beregh megyének tiszaháti szolgabírói 

járásához lakosai ref, Magyarok kik 380 lelket számlálnak anya egyházzal 

rendes paróchiával s iskola tanítóval bimak. 

Köztudomás szerint a' községnek Borzsova néven kivül más neve nincs és 

nem is vólt- 

Régiségére mutat a' községnek a most is használható állapotban levő kis kö 

templom mely 1830-ik évben kitóldás által megnagyobbittatott, és toronnyal 

elláttatott, egyéb aránt az egyházi jegyzőkönyvek 1669 1679 előtti ídökröl 

nem emlékeznek, ekkor kezdődvén az anya könyvek vezetése - 

Honnan iiépesittetett biztosan nem tudhatni hihető hogy hogy a' borzsovai - 

ma már egészen ki halt - család mint első s egyedüli birtokos telepitette és 

népesítette. 

A község nevét az alatta folyó Borzsafolyamtól kellett hogy vegye.- 

Fekvése a' községnek s határának róna, s átalában termékeny.- 

Szomszédoltatik északról N Muzsaf Észak keletről Bene. Délről Vári. 

Nyugatról Gecse községektől s határaiktól.- 

Kelt Borzsován Július 3 1864 

Darcsí Miklós 

borzsovai ev. ref. pap 

mk- 

A borzsovai lelkészi hivataltól 

Tekintetes Demeter Emánuel Főszolgabíró Úrhoz tisztelettel hivatalból 

Beregszászban 

Bótrágy községből Bereg megyéből. 

Tiszaháti járás. 1-sö alszolgabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. 

Miután e tájék nagy erdőségekkel és tavakkal környezett: erdőhátnak és 

tóhátnak neveztetik a szomszéd határokkal együtt. Községünk hajdan 

Botruágnak Íratott, jelenleg Bótrágy név alatt ismeretes. Hogy mikor és 

honnan telepedett? erről hagyományüag semmit nem tudunk, annyi igaz, hogy 

templomunk régi gót épület. Hajdan és most magyar ajkú lakosai voltak és

vannak, mintegy 600 lakossal bir. Bótrágy községet határozzák: keletről 

Szernye és Újfalu községek határai, melyeket a Szemye folyó választ el 

egymástól. Ezen folyó eredeti nevét egy 27 holdnyi Szemye nevezetű lápból 

veszi, ezelőtt mintegy 12 évvel Borzsova község határán a Borzsa folyó vizböl 

ki-szakadott Ver ke nevü folyón a Tisza áradása alkalmával a Borzsa folyót 

felnyomta a Vérkébe, mely folyó a Szemyével csatlakozván: e vidéknek nagy 

károkat okozott, melyek külömbféle nevet nyervén az egész határt be 

hálózzák; déli oldalon Som és Hetyen, nyugotról Harangláb községek határai 

és a n. lónyai erdö. Északon Bátyú község határozzák. 

Patakok elnevezései - A Szemye folyóból szakad az úgynevezett Sikes 

árka, mely patak nevét sikitásától vette, mivel árvízkor sikitásával 

figyelmeztette a lakosokat; több patak ömlik továbbá a Nagy rétbe. Karakó 

pataka, mely szántó földek közti kanyargásból vette nevét; Diószeg patak, 

Bartaszeg patak. Szent mezeje pataka a tó erdeje alatt a tepején patakba foly, a 

honnan a pap palló patakába útját. Ezen patak azért nevezetett pap palló 

patakának, mivel hajdan Bátyú községe a Bótrágyi Egyházi filiája levén a nagy 

árvizes időkben az isteni tisztelet a patak partján tartatott, és hogy a pap egyik 

partról a másikra mehessen: pallót készitettek és azon patakot azóta pap palló 

patakának nevezik. Ezen patak és a többi vizek a kontniba és parazsiban 

egyesülve leszállanak a ma már csak csonkás nagy erdőbe az úgynevezett 

Aroncsa. Rána, Omsó, Lágista. Vidraszeg és úgy a fekete patakba. Ezen 

patakok neveiket részint természetűknél fogva öröklöttek, de ugy látszik az 

erdö elnevezési tájtól vehették mostani ismeretes neveiket, mivel patakká csak 

a nagy áivizek alakították. A Bartaszeg, Diószeg patakok a Szuha mocsárrétbe 

szállanak le, ugyszinte a somi határból a Hirinyó patak, Jókondó égre 

belejőnek az ugritó. habula, ma csilla patakkal, melyek szinte a Szuha és a 

mocsár réten találkoznak. 

Szántóföldek és kaszálók elnevezései.- Szemyehát a Szemye folyó partján 

foly, nagyszeg Láz, Ráznó, Zabos kert. Kisszeg, Határ sorja, Keresencse. 

Redahát, Tekenyöske, Szilölem arak. Harka szeg, Harka domb egy kerek 

domb v. halom forma, Mogyorós szeg, általüt, Nyires szeg, Matkó égerhát. 

Káka rekesz, Sordás. Sárkány liget. Mató illahát, nagy vémye, csonkás 

Mogyoróska, Habula, pámó szegi. Bokorköz, Színné Szuha. Ezen patakok is 

neveiket hihetőleg, mivel hajdan ott erdőség lehetett vagy ezen erdők 

elnevezéseiről vagy a földtájak neveitől vették.-

Jelentés Bucsu község eredete a nevezetesebb határ 

helyiségeinek elnevezéséről - 

Bucsu község eredetét körülbelől azon búcsújáró helytől vette, mely még a 

Husziták idejéből fenn maradt s még jelenben élő emberek emlékezetére is 

megvolt nagy szerű épületek alap kövei is mutatják. 

Hogy valósággal ott származik é? eredete e névnek Bucsu? Azt 

meghatározni teljesen nem tudjuk, de eredetét leg jobban csak is onnan 

hozhatjuk be- 

Határa köriilbelől 1000 hóid, mely nagy részint földes urí használat alatt s 

terméketlen posványos helyeken van. 

Leg nevezetesebb határ el nevezése a "Lóhalál" - mely még a legrégibb 

időktől e nevezetet viseli bizonyos nő rablás alkalmakor történt Ló 

beleveszéséről. Ez a hely mai napig is már álló víz jókora mélységgel bír- 

Ezután jön az "Ereszvény" nevü határrész. Ezen elnevezés eredetét szinte 

az elébbi korból veszi. Nevezetesen: Egy éltes ember ifjabbal jővén öszve 

párviadal lett a vége az ismeretségnek.- 'S miután az éltes ember majd hogy 

nem győzedetmeskedék az ifjún: így szólító fel:- Eressz Vén!- s így lön' a határ 

rész elnevezése Ereszvén. 

A többi határ részek elnevezései későbbi időkből valók levén említést alig 

érdemlenek. 

Lakossága részint ref. valásuak, részint róm. Catholicusok s kevés részben 

pedig görögök. Van ref. any (!) egyház és templom;- lélekszám 140. Róm. 

Cath. részről 155.- 

Közbiitokosok T. Dercsényi László, Rácz István és gróf Schoenbrun.- 

Kelt Búcsúban 1864, Jul. 18. 

Bátor keszí Sámuel rak. 

ref Lelkész 

Nagy Károly községi bíró M. K. 

HELYNEVEK 

Csaroda községből, Beregh megyééből. 

Sor szám Meg nevezések 

1 Síposka kaszálló föld 

2 Csaronda Vize 

3 

4 

5 

6 

" Ágak közi térség 

A Nagy erdő 

Szállás 

Nyir fa 

Jegyzések 

füz fa síp csínállasúl sok fűz fa 

volt. 

hajdan Csamavoda, most ís 

fekete a vize. 

nem öntötte el az árvíz e határt 

egyébb neve nínts 

valódi hely az árvíz előtt 

Sok nyír fa volt

7 Hatvan karó az karó rekesszel kerített föld 

volt 

8 Bak szar nem tudatik 

9 A Nágv tó oldal egy C fonna nádas rét volt máig 

10 Kép csere csere volt rajta 

1 1 Mogvoró bokor Sok mogyorót termett 

12 Simondiák, Szilicska hát nem tudatik 

13 Nvárjas bercz és benne egy 

tanya 

14 Hílísz tava máig is az nem tudatik 

ii 

ii 

15 Aranv ásó dombia 

ii 

ii 

16 Sepráta tó máig az 

17 Liget raita egy tanya ház 

ti 

ii 

18 Czakó földié 

ii 

ii 

19 Ivánkaszeg Micz patak keríti 

ii 

H 

20 Hat móna 

21 Kakás közi Sok kákát termett 

22 Ilva fíjatal erdő Semi 

23 Vad almás szeg Vad almát termett 

24 Sütís mitz patak partja 

25 Malom szeg nem tudatik 

26 Tántus fa nem tudatik 

27 Szederjes nem tudatik 

28 Kender osztoró Kendert termő föld volt 

29 Marton osztoró nem tudatik 

ii 

ii 

30 Berek 

H ii 

31 Bá berke 

32 Oláj kosár 

33 Csaroda fii itt ered a Csaronda vize 

34 Kis erdő erdő volt 

35 Tőkés gaz n ii 

36 Egres erdő máig is az 

37 Baior erdő nem tudatik 

38 Akol erdő erdő 

39 Kis Csaroda falu volt 

Kelt Csarodán 14-k Martz 1865 

Veress Miklós 

Baksay Antal ms biró 

ker. jegyző 

Beszenszky Péter m k tanácsos 

Kakas András hűtős 

Nagy János hűtős

[C s e tf a I v a] 

Csethfalva község. Beregh megyéből - tiszaháti járás - A' mint a' Borsa vára 

Krónika irója mondja.- Csethfalva község vette nevét Aipád unoka öccsének 

Bélának egy sánta Cseth nevű szóigájától, melly helyet hü szolgalatjáért neki 

adományozott - a' községnek más neve nem volt - A' mint a' fent emiitett 

krónika iró mondja - de több hatokból is kitűnik a' magyarok bejövetelekor 

889-907. tájban - rólla semmi bizonyos nem tudni - csak hogy itt mindég 

magyar ajkú nép lakott, 's lakja - a' mint fent meg Íratott - a' Községből Dél 

keletre - Bánna tisza hányta föld - Pap ágya ezelőtt míg a' tagosítás meg nem 

történt a' papnak földjei ott voltak s azért nevezték pap ágyának.- Hod és Hodi 

halvány hótt tisza - Lóger - Rákóczi Ferencz katonái Esze János és Nagy 

István fö vezérek alatt folytonos ott tartózkodásoktól - Irtás erdő volt jelenleg 

szántó és kaszálló.- liget lapos hely, hajdan erdő jelenleg szántó és kaszálló. - 

Eszak kelet Eperjes, erdő de jelenleg szántó - a' mint a' nép hagyomány említiigen 

sok földi eper termett - Bikkes hajdan bikkes erdö. jelenleg szántó föld - 

Vadass hajdan sürü csirittyás - s vadak barlangja volt - most szántó és kaszáló 

- Teke vápálya egy árok csatlós patak és diákné sássá mind sássas rét s nevét 

tulajdonosától vette. Éjszakra Kara láz Kaszáló szántó - Kerek ded csere - 

kaszáló - Nyires - hajdan Nyír fás erdö volt s jelenleg is vágynak cseprentéi - 

Szántó föld - Szoros szeg a Kadarcs patak veszi körül - Nyáras Szeg Szántó 

föld - még nem rég is nyárfás volt Hollós Kaszáló - hajdan erdö - Dél 

nyugotra - Palaj tisza hanta lapály - Sziget a tisza vette 3 oldalról - mist szilvás 

vasas agyagos kemény szántó föld halvány hótt tisza - Csathó füzessé Csathó 

Kapitánytól mint birtokosától - szántó és kaszálló föld - említést érdemel a 

Kadarcs - mely hajdan eredt a tiszábul Ugocha megye tisza uj hellyi határban 

és Ugocsa megyét választja s bejön a Csetfalvai határba a Liget düllönél - s ki 

megy a Csetfalvai határból a Nyáras szegnél. Vári és Benei határ közé. s 

szakad a borsába - említést érdemel az hogy midőn Botond Csethnek 

adományozott föld határát mutatta - találták meg Csetnek urát Aipád unoka 

öttsét az emiitett belát kardjába ereszkedve - azon patak partján mely 

Ugocsaban jön a Csetfalvai határba - s a mint a Krónika iró mondja - itt 

nyugszik a Kadarcs - és ott el is temettetett s azólta a patak Kadarcs nevet 

visel - ez a Kadarcs patak most száraz és csak essö víz áll meg benne 

Kelt Csetfalván Juli 20-a 1864. 

Lánczi József mk 

Csetfalvai Lelkész 

Ombodi István 

Községi Biró

Csorna helység Bereg megyében a Tisza háti járásban fekszik beregszaszbol 

Szatmárba a Badaloi révnek vezető ut vonalba badaló szomszédságában esik.- 

Keletröl Gecse és Vári, délről Halábor éés Badaló, nyugotról Taipa éjszakról 

Macsolával határos - Mint a Leleszi levél tárból ki vett iratokból látható a 17- 

dik században a mostani falu még nem létezett. Csorna birtokon Beregszász és 

Vári Városok perlekedtek. Később a 18-dik század közepén Kaydi lett a 

birtokossá kiis grof Schönbor /!/jobbágyai közül Szidorfalvárol némelyeket 

ide telepitett, és ezek voltak Csorna falu első lakói. A megyei levéltárban 

létező iratokból következik hogy Kaydinak grof Schönborral ezért perei volt.- 

Késöbb a falu szaporodott a Nyirröl és Ugocsábol jött ki itt megtelepedik által. 

A falu nyugoti széle határának neve Puszta Csorna - mint a hagyomány tartja 

ottan volt, de elpusztitatott, épületeknek nyomai láthatók a kö és tégla 

omladekokban, de hogy mikor pusztult el, lehet gyanítani hogy régen, 

hihetőleg 4-dik Béla idejében a tatáijáráskor, mert az Erdő mely helyén 

nevelkedett hatalmas Századokra mutató tölgyekből állott, melyért azonban a 

jelenlegi birtokos 1850-3-dik években tökéletesen kiirtatta és azóta Puszta 

csoma mint szántó földek műveltetnek. Csorna helységről egyébb feljegyzésre 

érdemes hiteles adatok hiányzanak. Jegyzettem Beregszász Juni 10-n 864 

Csopeg Gábor 

Beregszászi és Csornai gr. kath. Lelkész 

Csonkapapi községből Beregmegyéböl. - 

Tisza háti járás. 1-ső alszolgabirói szakasz. Székhelye N. Lónya. 

Hogy Csonka Papi község ezelőtt 300 évvel is ezen a nevén volt ismeretes, 

melyen most: nem csak hagyományilag tudjuk, de okiratolva is van.- Őseink 

hagyományai szerint a falu azon a helyen lett volna, mely határunkon mai 

napig Csonkás Cserepesnek neveztetik, a mi onnan is hihető hogy ezen helyen 

mai napig találnak ásás alkalmával cserép és tégla darabokat és mivel azon föld 

talaja telek-televény földből áll. Csak később telepedett innen mai helyére a 

Mícz patak partjára, de hogy mikor? bizonyosan nem tudjuk. A falut valamint 

most, ugy hajdan is magyar ajkú lakosok lakták hagyomány szerint, jelenleg a 

lelkek száma 700. Határunkat környezik keletről M. Kaszon, délről Barabás, 

nyugotról Hetyen, északról Som község határai. A mícz folyó ma valamint 

falunkat, ugy határunkat keresztül metszi, és ebből több patakok is 

származnak. Több patak elnevezése: Mitricze, Nagy Szuha, Zobogó, 

Zakónak, kőris patak, Mihály éger patak, avaska patak, Bíkkes patak, káncz 

éger patak. Nagy és kis rutnya patak, János Mocsár pataka. Láz, éger. Szarvas 

patak.

Kaszáló és szántó dűlők megnevezései.- Csonkás Cserepes. Mihály éger, 

Bömböcske, Telek zug - kőris rekesz. Zakónak hát. Szállás, Palaj szeg, Palaj 

hát, Szuha köz. Csonka, Aszalványos, Homok, Hosszú mocsár Liget. Répás 

kert. Varga pólik. Nagy rekesz. Szállás Telekzug, Kovács Láz, Malom szeg, 

oltoványoska. hajdan gyömőlcsős volt, nagy Éger. Szakasz, Karvalyas. 

Ny áras. Kotyor, Uj Karai, Bodzás Micz, Kakás sor, árok hát. Gátrekesz, 

Kerek tövises. Bereg tölgy fás. Kónya. Kürtő, Mátyusné berke. Dinnye föld- 

A fentnevezett patakok, kaszáló és szántó földek részint természetöktöl, 

állás formájuktól, vagy föld tulajdonosuktól vagy patak elnevezésétül vették 

mostani ismeretes neveiket. 

HELYNEVEK 

Deda községből megyéből. 

Magyar Ország 

Bereg megy-e Déda falujának s határának 

le írása 

Déda falu fekszik Bereg Megyébe Tisza háti járás második Szakaszába 

Megye Szék heje Bereg szász. Katonai Kemlethez tartozik a Kassaihoz. 

A falú eredetiségéről egyebet nem tudunk mint jelenben is használható Rfor 

templomon látható hogy ez elöt Századokkal veres festékei volt be festve a 

falazat, a Lelkésznél harmad fél Százados anya könyv elö mutatható, egyébb 

Semmi, a falút jelenben lakják Rfor, mind két részén lévő Kathólikúsok és 

Zsidók.- 

A helység északi részén kezdődik az ugy nevezett Homok fele való forduló 

s ennek Düllöjei Koska Dombb. Körbe Dombb. Körbe laposa. Vár szeg, 

lúkáts Szeg. Kjrya, és Kampó 

Etöl Észak keletnek a hegy alatti Kaszálók, a Kaszáló mellett fekszik Két 

száz holdnyi Szőllő hegy fekszik, Keletnek, Délnek, nyúgotnak, és Északnak, 

Nevei Hompojog forás hegy és Begányi oldal, ezen helynek Keleti végén van 

egy hompojog nevű épületnek való kö bánya, nyúgotí részén Szinte a B 

Prényej /!/ Zsigmond utódja kö bányája és el pusztult timsó Gyára.- 

Etöl nyúgottnak esik a szilos nevü le vágott erdő jelenben éger fa 

törzsökkel van beborítva használhatók Kaszálónak,- 

Etöl Délnek fekszik az ugy nevezett Kíi-va nevű volt erdő ez Évben Ki 

irtatott fel szántatott, 

Etől Keletnek fekszik 400 hólnyi nádas és lápos rét jelenben ki van 

Száradva ennek közepén van egy föld vár jelenlegi neve tó vár, semmi kö 

anyag nélkül, egyedül Sántzokból és nagy fel hányásokból áll, eredetért hol 

vehette nem túdhatik; Ezen nádas és láppos réttől Délnek fekszik a ligeti 

fojámok, ezen folyamok közt fekszik Répa hely, Gorond, Szöldényes, Telek 

Gorond, Kis szeg Gorond. Éger Gorond, Szent Pál füve.

Etől Keletnek fekszik az ugy nevezett Súrány fele való fordulló. ennek 

Düllőjei Rekettye mege. Darótzi út alja. Beder laposa, fojó Barászda. Kisért, 

Keit, és Bakos. Etöl Északnak meg fordul az úgynevezett Bereg szász fellé 

való fordulló. Ennek Düllőjei Bereg Dombb. vát homok, lisztes tó. Vérke 

Dombb. Saríjó, Kis nyáros és temető sor. 

Végre meg említetik hogy a helységnek semmi mellék nevét nem tódúnk, a 

helység őszves határa Három ezer holdnyi 

Kis Lajos m. k. biró 

[F EJ ERC SE] 

Helji meg nevezések 

Jegyzések 

1 Karós Kászálló El nevezése nem tudatik 

2 Hete felölli Keit alja menyibe Hete felöl esik 

-) 

j Hajós táiék Kaszálló El nevezése nem tudatik 

4 Papi szeg 

5 Le pusztult erdő most legelő 

6 Nagv és Kis rekesz Kaszálló Kerítéssel volt körűi 

7 Lenes Keit Szántó föld El nevezése nem tudatik 

8 Dombos sor szántó föld magassabb földek 

9 Másik mező " El nevezése nem tudatik 

ii ii it 

10 Kender osztoró 

ti n ii 

11 Bánnéjé Kaszálló 

12 Sor rekesz " 

n ii ii 

H ti ii 

13 Malom eleji Szántó föld 

ii M ii 

14 Hosszú földek 

ii ii H 

15 Hai asztva Kaszálló 

ii ii ii 

16 Piskarísa Kender föld 

Kelt Fejércse Jun 30-ik 1865 

Szalay Ignatz biró 


Szalyi Lajos kézi x vona 

Ker. Jegyző 

Bakura Míhaj kéz X vonás 

Név alá iró Szalay Ignátz 

PECSÉT 

[GECSEJ 

Meg nevezése Gecse kőzségeról és a határon lévő dűlőkul - 

Neve a községnek Gecse, és mindég is ez volt az eredeti s regi neve a 

Megye a melyhez tartozik Beregh. Járás tiszaháti-. Székhely Bereghszász. 

Határainak régi nevei-, a Borsovaí határ szomszédtsága

1-őr Szíta hátt Szántó föld;- Derekas szeg Szántó föld - Hosszak Szántó 

fold.- Irottvány. Szántó föld Mély mótsár ez előtt tó hanem most már mi útán 

tagosítás van. kanalízálva van ki száradt Szántó föld-. 

2. Nagy Gáborok. Kis Músají határ szomszédtságába ez is előtt sásas és 

lápos hely volt a melyek kaszáló, most már egy része Szántó főid. Nyíkol ez 

előtt kaszáló most már Szántó főid. Eger, ez előtt éger fás is és Motsáros hely 

volt most már tiszta kaszáló 

3. Erdő, a Kis Musaj határ és Matsolai szomszédtságába Mohos, az erdő 

alatt ez előtt kaszáló mos már Szántó főid Kis Mező szátó /!/ föld - Gagós ez 

előtt kaszáló mast szántó föld 

4. Lödőr árka. Csornai határ szomszédtságába Szántó főid Kakás ez előtt 

kaszáló most Szántó főld- 

5. Sovány tur. A vari határ szomszédtságába Szántó főid - és a helység déli 

oldalát ez előtt körül folyó Szípa patak most már használható kaszáló - 

6. Honan népesítet a helység erről semmi adatok és tudomások nints - 

Kelt Gecsély, Juli. 16-an 1864 

PECSÉT 

Kotsis Mihály 

Hg birája 

Szabó Ferentz 

Fodor Sámuel msk 

Hogy a' túl lapon irt pontok úgy állanak mint oda irva vannak, azt csak 

annyiban bizonyítom, a' mennyiben azok oly egyének által vetettek fel, kik a' 

helyekkel ismeretesek, mert én ki csak egy éve hogy itt lakom, a 1 

határ 

különböző részeivel, vagy azoknak valami nevezetességeivel ismeretes nem 

vagyok. 

Az egyháznak is pedig valami régi időkből levő könyvei - mellyekböl 

azokra nézve valami hiteles adatokat lehetne meríteni - nincsenek. 

Kelt Gecsély 1864. July 15 

Miklós József smk 

ref. Lelkész 

HELYNEVEK 

Gelényes községből, Beregh megyéből. 

A Hellységbe 

Csóka erdőség lévén hol csóka madarak lak tanyája volt most lakó hazak 

vágynak el nevezése igy származott.- 

A Határ dühökre osztva 

1 -ső Határ nyárjas 

Káposztás kert mely káposzta termélésről neveztetik

Száro gyokor - eredeti el nevezése nem tudatik 

2- ik düllő Hosszú Nyárjas 

Hosszú és kerekdék Semlyék viz állásos el nevezése nem tudatik 

Dandoné juka el nevezése nem tudatik 

Puszta rekesz mennyibe mint rekesztés nélkül levő kaszálló föld azért 

neveztetik puszta rekesznek. - 

Bentze pap nyáijas miért nevezödött igy nem tudatik 

Tántzos kert 

hasonlóul nem tudatik 

Hosszú rekettye hát " " 

Buja berke sűrű gaz lévén ezért neveződík 

Pap öi-yénye a Mítz patakának hirtelen fordulása miatt nevezödik igy.- 

Szeplós irtatlan gaz el nevezése nem tudatik 

Zsid és Kis erdő puszták mint el pusztult falu helyek - mikor lehettek falvak 

és pusztultak el nem tudatik 

3- ik düllö 

Sovány szer 

Lauka nevezetű el nevezése nem tudatik 

Róka iuk " 

4- ik düllő 

Fonó Mezsde 

Gát felé itten valami gát létezett, a Mitz fojó átjárásara lehetett. 

Gálok rekessze Gál tsalád rekessze lévén hajdan 

Pénzes laposs Zsombékos viz álló hely - 

Mogyoró bokor Mogyorót termett, 

Kis éger valami egres lehetett 

5- ik dűllő 

Lápos 

Kis és Nagy kerek tavak viz álló helljek 

Lápos patak laposságáról nevezödik 

Búzás rekesz N rekesz mint kaszállók el nevezése nem tudatik 

Nyirjes hajdan nyiijes erdő volt 

6-k dűllő 

Varjas 

Nagy Tóhát nagyobb tó lévén mint egyebütt erről nztetik /!/ 

Nagy Éger máig is meg tartja nevezetet valóságba 

Kánás 

el nevezése nem tudatik 

Hátulsó rekesz " " " 

Ember halásszo hajdan halászó lehetett 

Szép erdő nevezetes szép erdő lehetett. 

Cziko valami czíkk része lehetett az erdőnek mely máig fenn álló erdő 

Farkas homoka lak tanyája lehetett az farkasoknak 

Juka

Sísák patak máig is elnevezése nem tudatik 

Hamvastó míról neveződík nem tudatik 

Bada Szintén nem tudatik miről neveződík 

Kis és Nagy Botz kerek - 

Gönte patak ezen elnevezésnek sints semmi eredeti 

Kis és Nagy rét " " 

Gálé Gáltsalád birtoka lehetett 

Sűrű és Visk éger el nevezése az erdő sűrűségéről neveződött 

Banáts lápos rét lehetett elnevezésére nem emlékszünk 

Ótoványos Almás és Szilvás kert lévén hajdan 

Fertés el nevezése nem tudatik - 

Dobrony nevezetes ívó víz létezett e héljen - 

Mítz pataka hajdan fojó víz lehetett, most már ki száradván egéssz 

határunkat fojam gödrével csavarogja be - Kelt Gelenes 30-ik Juni 1864. 


fő bíró 

Varga Károly ellenőr msk 

Simon Vilmos hites 

Szabó Jósef hites 

Latzkó jános hites 

Kovács András kis bíró x v 

Név alá író Varga Károly msk 

HELYNEVEK 

Gergelyi községből, Bereg megyéből. 

Gergelyi helység fekszik Bereg Megyeben a kassai kerületben, Neve a 

járásnak hova tartozik az ugy nevezett Tisza háti Járás. Szék hely Bereg szász 

városa.- 

Az emiitett Községnek ezen egy neve él 's ugyan csak ezen név alatt 

esmerétes.- 

Ezen helységnek más nevét soha nem hallottunk, sem nem olvastunk, 

minthogy semmi régi levelekkel nem bírunk - 

Gergelyi helysége 1770-töl említtetik leg korábban, a mint gyanítani lehet 

szomszéd Ugoraya községből telepíttetett mit abból lehet észre venni, hogy 

Ugoniyán mostan is sok Gergely vezeték nevü csaladok vágynak, hogy 

Ugornyáiiak telepitvénye az igazolja, hogy a Maii /!/ Terézia Urbárium ösze 

írásánál csak Ugoniya amlitetik, holott majd nem fele az úrbéreseknek 

Gergelyiben van. 

Fent irt Gergelyi község határos Nyugotról V. Namény város határával 

mellytöl egy régi Hólt Tisza által lévén el választva, de ezen holt Tisza mikor

lehetet élő Tisza az adatok nem létté miatt rólla semmi bizonyost néni 

álhthatunk. Északról határos a szomszéd Ugomya, Keletről Tákos helység, 

melly határok ugy szólván nincsenek egy mástól meg különitve mind e mai 

napig sem. 

Gergelyi község hatarának részei a helység alatt el terülő Kenderes keit 

nevü hely ez tiszta fövenyes föld melly fövenyt a gyakran ki rontott Tisza 

folyó hordott ide, 's ugyan ezért kender termesztésre használtatik. Ennek 

utanna következik a Halvány hát nevü hely ennek az a tulajdonsága hogy 

nagyon sok esőt kivan 's ha idejébe nem szántatik a keménység miatt parlagon 

marad, terem tengerit búzát igen szépen. Sivatag többnyire kaszálló föld. Undi 

keit 's Nagy keit mind kettő jó kiterjedésű, az elsőt a lakosok az utóbbit pedig 

a Gróf Vay Család búja. Köles mező a gyakori esőzések idején kevés hasznot 

hajt.- Kis Liget kert fele szántó fele kaszálló föld, be nyúlik a Makócsa patak 

partjaira. Következik Eszteré szeg gazos hely régen erdő volt. Susok szeg O 

szeg. Pattoga szeg ezek hajdan mind erdők voltak, de az idö mind meg 

emésztette Most némelly részeiben gabona buza 's egyébb vetemények 

termesztetnek. 

Fö figyelmet érdemel még az Omsós nevü szép fiatal erdő, melly ez előtt 

két évekkel már el kezdett vágatni, még nemi csekély része még most is fen 

áll, ennek fiatal fái hasonlatosok a Máramarosi fenyő fákéhoz. Az ezen erdő 

levágatásából került pénz mostan a már számos évek alatt folyamatba lévő 

arányosításra fordittatik. Adja Isten jó kimenetelét! 

Gergelyi község a közös Tákos Ugomya községekkel bir még egy igen 

nagy kiterjedésű legelő földdel, mellyen a lakosok marháin kivül 4 vagy 5.000 

darab külső kissebb 's nagyobb birtokosok juhai legelnek, a bent lakosoknak 

nem kevés veszteségekkel. Melly legeltetés miatt a helly beli lakosok más 

idegen határra kéntelenittétnek Marháikat hajtani. 'S érettek summás pénzt 

fizetni. 

Jegyzetté 1864-ik évben Július 6-ikán 

Barát pal Gergelyi község ez idő szerinti 

birája. 

HELYNEVEK 

Guláts községből. Sereg megyéből. 

Magyar Ország 

Bereg Megye Guláts falujának 's határának le irása 

Guláts községe fekszik Bereg Megyébe Tiszaháti járás második szakaszába, 

Megye székhelye Bereg szász Katonai kerülethez tartozik a Kassaihoz.

A' Falu eredetiségéről egyebet tudni, minden régi Írásoknak nyomai után 

tsak Guláts lakják tsak tisztán refomátusok és öt tsalád sidók. Községünk lakói 

körül belől nyólcz vagy kilentz száz. A' helység határának 

Keleti részén a' dűlök ezek László mezeje asszony matsár Makóé Halvány 

hát Kányás Igomya Baráté a Kis erdővel a' mi most jelenben neveztetik Kőris 

bokornak a' Halászé a' Poslátzal melyen végződik a' Keleti Forduló. 

Innen Nyugotnak a' régi tavasz mező mely most neveztetik szén égető. 

Nagy Keit Benyike és és /!/ Pogás keit fodoré nevekkel Nyugotnak ismét 

közép láb bóldi'sáréval, az irtás szásza ring Szarvas domb morotva hát Ga'sójé 

és Kakás fark Dé's és dé's égje dakó Száj vető, Lutska és az ingyen nyilak 

táblája 

Innen Északnak az iitás kender mező medvés szeg bereg és hoszu mező. 

végre az Erdő a' lapossal együtt ezek után Délre az ártéren belőli Tisza 

fordulók vagy is Szilvások nevei Keleten kezdődve a' Tisza fojtába Nagy 

mező Szilvás szeg Kis mező szeg tó béli Tohát Szuha Malom hely Gelérde 

Bor fövenye Szakadás Túr tó 's Nagy szeg Poroszló és belső Dé's végre az 

erdőből a' tiszáboz bé zárt etset szeg nevü puszta hely a' határon lévő tavak 

pedig név szerént ezek a' Halvány és morotva. Ezen kivül pedig a' határunkat 

két át metszések rongályák 

Végre meg emiitjük hogy a' helységnek semmi mellék nevét nem tudunk, a' 

helység határa körűi belől 5 azz /!/ ezernyi hóid. 

Ballá György m.k. bíró 

HELYNEVEK 

Halábor községből, Bereg megyéből. 

Halábor tiszta magyar kálvinista falu a' tisza jobb partján Bereg megyében, 

a tiszán háti Járásban köz igazgatásra nézve a bereg szászi székhez tartozik a' 

tisza háti járáshoz A' községnek fönt emiitett nevén más neve nints- sem ii ott 

sem száj hagyományok másról nem emlékeznek.- Eredete a' régiségben vész 

el, egyedül egy darab fa a' templom ajtaja, mely már egyszer pusztuláson ment 

keresztül,- szó hagyomány szerént vagy a' Lengyelek kiütésekor - mely a' szék 

város Bereg szászt is pusztitotta - vagy a Tatárok felső Magyar országoni 

csapongásukkor,- nyújt némi világot 1647-böl ily fel Írással: - "Halábori Pál 

csináltatta 1647." Ugyan Bár egy nyárfából alkotott szó széken, mely szinte a' 

régi elpusztult vagy pusztított templombóli maradvány gothus betükkeli fel írás 

és egy régi pohár, mely most is használatban van szint /!/ goth fel írással - azt 

látszanak igazolni, mint e' hely fekvése is, hogy e' hely egy üldözött bujkáló 

Népnek, nevezetesen a' Cseheknek lehetett első tanyájuk. És e' tekintetben fönt 

állásának 's eredetének idejét nem nehéz ki találni - 'S Halubás a' hires cseh 

viador itt ütött tanyát ne talán, akkor még nevét is tudjuk szánnaztatni. Hogy

a' község ott veszi eredetét a' hol vallása, bizonysága az, hogy más vallásul 

soha nem ismert - 's ma sem igen tűr kebelében, mi szinte cseh származásra 

mutat - mert a' Luther és Kálvin reformatióit egész hely községek teljesen 

egyszerre nem fogadták el - vagy ha igen - arról a' történet emlékezik - vagy 

pedig az Hussita volt - előre el készített nép a' reformatióra. Mennyire féltett 

kintse volt a' ref. vallás ezen különben egy szerű Mezei Népnek népnek 

bizonysága legyen ama régi történet, melyet az öregek ajkáról vettem:- "A 

közel fekvő Vári Mező Városból - hol hajdan kolostor lehetett - ide járt a' 

temetőbe egy Barát rendesen naponként imádkozni 's a' népet is hihetőleg hit 

cserére akarta bujtatni - ezért a nép fel bőszülvén seregestöl egy alkalommal 

utánna nyomult, és a' határ szélen agyon verte"- mely főid ma is Pap cserének 

neveztetik - vér dijba - Várihoz kapcsoltatott. 

- Határában semmi nevezetesség - egyedül az ugy nevezett "Puszta" van, 

vagy is inkább puszta Halábor, mely mint fönt íratott vagy a' Lengyelek ki 

ütésekor - vagy midőn a' Tatárok Szatmárt Máramarost és Beregett fel dúlták, 

pusztíttatott el, és az utolsó áll inkább, a' mennyiben a' szó hagyomány valami, 

lóra fel kapott 's elragadott menyecskéiül emlékezik - a' mit a' Lengyelek nem 

igen tettek mint ker vallásúak. 

adta Haláboron Jun 7 1864. 

Görömbei Pál ref. pap 

336. Tiszteletes Görömbei Pál urnák Haláboron Június 10-ig elváratik 

Harangláb községből Bereg megyéből 

Tiszaháti járás. 1-ső alszogabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. 

Hogy községünk honnan települt: a nép monda és őseink hagyományából 

nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy hajdan marha tanya volt, mivel most ís 

marha tartó hely, és a Csaronda partján fekszik, melyet hajdan szláv nyelven 

Csamavodának neveztek. Barom tanyából később kis faluvá alakult. Mint 

hajdan ugy most ís magyar ajkú s jelenleg mintegy 250 lakost számlál. 

Határunkat keletről Bótrágy és Som határai, délről Hetyen község 

környékezik, melyeket töle a Csaronda folyó választ el, mely Csaroda község 

határából veszi eredetét, továbbá nyugatról a N. lónyai erdő rész vonul el, 

északról a Bótrágyí határ. Az árvizes időkben ezen határt is elönté gyakran a 

víz, mely több patakokat formált, p. Damásnya. Dezsenye, hideg patak: ez a 

Csarondából veszi eredetét és hüs fák árnyékában folyva: nyáron is hüs vizet 

szolgáltat a barmoknak. 

Szántó és kaszáló földek elnevezései.- Kenyeres föld. Nyires föld hát, 

bakos kert, barna szél, ezen táj kaszálónak használtatik és egy zugot formál, 

melyet a Csaronda foly körül.

Hete községből. Bereg megyéből. 

\.l Hete Község van Beregh megyében, Tiszaháti járás. Székhely 

Beregszász 

21 A! Községnek csupán egy neve van, hajdan is volt Hete 's ez van 

elteijedve 

3./ A' Községnek hajdan sem volt más elnevezése, 's mindig egyformán 

Íratott. 

4/ A' mint az itt lakozó Hetei Családnak donatiójából,- metly 1588-ban Egn 

püspök consiliarius, és Magyar országon Rudolf Császárnak Helytartója 

Redecius István név aláírásával megújítatott donatiójából kitüni /!/ már ezen 

donatio még ujitása előtt is századokkal Hetének neveztetett, a' monda szerint 

azért, mert a hét magyar vezérek e helyen öszvejövetelt tartottak. 

5./ Az emiitett donatio bizonyítása szerint nár /!/ azon időben itt magyarok 

és csupán is tisztán magyarok laktak, mit az említett donatión kívül a' község 

határában elő forduló helyek régi magyar elnevezései ís mutatnak.- 1653-ban 

pedig - mint az Ur vacsora ki szolgáltatásához való edények feliratából kitűnik 

- reformált egyház volt, még pedig olly tiszta hogy azon időtől fogva mai 

napig is tisztán magyar ajkú reformátusok lakják. 

6.1 A' Község nevének eredete - ha a' mondának hitelt adunk - a 4-ik pont 

alatt már kinevezett okból származik. 

1.1 A' Község határában elő forduló többi topographiai nevek következők: 

Harasztja, Czigány sor. Telek szántó földek. Patak köz egy mocsár által körül 

vett szántó földeket tartalmazó hely, Kertalja szinte szántó föld. Palló sor, ár 

vizes időkben ide pallón járhattak. Kántoré ingoványos lapály, Faragóé Faragó 

Család nevéről, melly ezt birtokolta, Rekesz kaszálló, hajdan deszkával kerített 

hely.- 

A 1 

tarpai határ felől: Pap kertalja szántó dülö. Kormány hossza hosszan 

nyúló szántó földek, Tó oldal egy kerek tó melletti szántó földek. Tó közi egy 

patkó alakú tó közt levő szántó földek, Taipai határóldal szántó dülö; Csépáu 

mocsáros kaszálló; Éger alja hajdan egres erdő volt, Rekeszrejáró sz. földek. 

Pipásnak is nevezik azért, mert itt pipa alakú földek vannak. Érhát nagy ér 

follya keresztül, rétes hely, marha járó. Borjuskert árokkal kerített kaszálló, 

hol tavasszal a' botjukat szoktatják ki. Dinnyés kert, hajdan Ur szállásának 

neveztetett, miért? nem tudatik, nagy erdő volt, később ki irtatván, dinnye 's 

kolompér termő hely lett, jelenben gabonatermő és kaszálló, Hidgazza erdős 

hely, Tapólcsa tó által kerített sziget Palajica erdős hely szinte szigetben. 

Orberek és Kalodás azért neveztetett, mert az oda hajtott marhák mint ha 

belettek volna zárva az azon hely körül elterült mocsarak közé. Közös 

bajosnak azért neveztetik, mert a' jándi és hetei egyházak közösen bírják. 

Porgána erdő, mellynek közepén egy lapály van,- Bogaras kaszálló, nevét az

ott található sok szúnyogoktól 's más bogáraktól kapta. Kender mező erdős 

hely; hajdan falu lehetett itt, mit az ezen részen lévő szántó földek alakát most 

is megtartott földek 's ásatás alkalmával található vastag cserép edények 

mutatnak.- 

Gyepű menés keskeny erdő, melly a' Bogaras nagy területű gyepüjét 

képezte. 

Kelt Hete Július 20-dik 864 

Papp Gábor mk biró 

Szabó István Eskütt 

Bozó István mk 

Hetyen községből Bereg megyéből. 

Tiszaháti járás. 1-ső alszolgabirói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. 

Hetyen fekszik a Micz folyó két partján. E község ugy hajdan, mint ma is 

Hetyen név alatt volt ismeretes. Mikor említtetik legkorábban és mikor 

népesült? nem tudjuk; valamint neve eredetéről sincs tudomásunk.- 

Határiban elö forduló topographíai nevek ezek: északra a Haranglábi nagy 

Éger és parasztfa erdő, mely utóbbi nevét onnan vette, hogy hajdan paraszt 

lakosok bírták és használták, továbbá a Csarondahát, mely az alatta elfolyó 

Csarondáról neveztetik így, sós gazzá. Répás kert, Ködöböcz telek éger, ezek 

részint szántó részint kaszáló földek. Keletre Som és Cs. Papi községek 

határozzák, a mely oldalon vannak a Kána oldal, tóhát, patak kapu, kilenced 

rekesz a hajdani kilenced Dézmáról, nyár berek, mitríce patak, makócsa patak 

és tukír tájéka, ezek is szántó és Kaszáló földek, Délre Barabás és T. Adony 

községek határai felöl vannak: Kerettyü patak, kis rekesz, répás kert, szántó és 

Kaszáló földek; Lucskás erdő, kis erdő közepén egy örvény nevü patakkal, 

Fenyves homok erdő: Batonfarka, Sebes pataka és Okarthó nevü patakokkal. 

Nyugotról Kerecsenyí és Mátyusí határok környezik; ezen oldalon vannak: 

patakocsa örvény, égeré, gát pataka, szuglyos, palaczka. Hosszú rekettye, 

asszony-ember patakával, ezek mind erdők; továbbá rét a bokros hát, 

kesejőcske. Kanáltík, szegerdő, mély éger erdő, tavasz mező palaj. Dudás. 

részint szántó, részint kaszáló földek.

Homok községből, Bereg megyéből. 

Homok községének leírása 

Bereg megye, Tiszaháti járáshoz tartozik Homok községe, többféle neve 

nincsen, 's más névről nem tudunk, mint azt hogy földje Homokos, népesült 

többnyire jövevényekből, Kik vallásra nézve görög Catholicusok 

A Község határában található forduló és düllő nevek ezek Szigeti fordulón. 

Hosszak, kis mező, azért hogy kőről fogta a kis sár. Görbe - Kis tó oldal - 

Puszta rekeszt - Nagy sziget azért neveztetik hogy egy felül láp, más felül rég 

foglalta - Égés, a Bégányi fordulón Pap szuglya azért nevezték hogy pap 

buta,- Határtó azért hogy határba a tó is Jáczó Domb, Kert alja kertek alatt 

van - kis tó mocsár, Kender ásztató kies helly - 

Beregszászi Fordulón pedig düllö helly Rózsás helly, - Záhorada kenderes 

helly melly rekesztbe tartatott,- Baksa lapos - Csonkás, - Sári tó pocsojás, 

sáros helly,- Sári tó oldal, mint szántó föld Sári tó mellet, Fövenyes. 

épületekre való bu - 's Gám. 

Egresi Sándor m.k. biró 

HELYNEVEK 

Jánd községből, Bereg megyéből. 

1- ő pont Kassai Kerület Tisza háti járás 

2- ik pont egy az az Jánd ugyan ez Jánd 

3- ík pont melyben a foglaltatik hogy van é más el nevezése nints 

4- ik pont Jánd van említve István fijánál a, XXI. 1547-röl a. s utána 

emlékezik róla Szirmai Antal együt említvén Jánd-ot nagy dobosai bereg böl. 

Nagy halász pályival Szabóltsból mint Petényi birtokot.- az első lapon kitet 4- 

ik pontra Barakonyi András és köz Mándi Bagosi István és Szerentsi Gedeon 

által a Jobágyok részére ki adot írásban emlitödik Jánd 1658-ban május 23- 

dikán 

5- ik pontban hogy honan népesítetett nem tudjuk 

6- ik pontra hogy mit lehet a név eredetéről értelméről Semít 

7- ik pont a falú szabólts felöl való végén következik a temető az ország ut 

melet mely a volt Jándi rébe vezet mely ré el pusztult csak csónakon lehet a 

ti szán át kelni és szalad a Tiszába a számos belle a ré mellett az az a tísza 

mellet van a Kováts tó mely hajdan tísza volt és a mint túdjúk és ez a falút tsak 

nem körül kerüli mi is a falút meg haladván Halvány visel a Kováts tónak 

partján levő földek Csá kertnek neveztettnek min hajdan falu lehetett 

halomásból anyít tudunk róla hogy ít let volna Jánd de az otan fojó tisza 

szakgata a mej aból is ki tetszik hogy ot temérdek töttt cserép és rég ko

darabok vannak ez útán következik a Szeres a tisza mentibe it a fenteb említet 

halvány kerületébe a Szeg erdó - hajdan V. Naményi határ volt de a tisza 

Jándhoz szakitota azon tul van a Gergeji határ szélen van egy szigetelt tábla 

föld a tisza kanyarulatban mely Szopaj név alatt él de hogy szakította el a tisza 

a Jándi határtól arról azt beszélik hogy elléb el szakította a tisza Vítkához onan 

vísza szakította a Gergeji határhoz maj már most egészen külön álló a Jándi 

határtól ínén vísza keresztül a Halványon következik egy mélyedék Közepén 

egy dombal mely Sivatag néven nevezendő melien a Toldi kert nevü szántó 

kaszáló földek s enek a végébe az úgy nevezett Csonka Család Szállása mely 

már vég képen el pusztult ez útán következik az égre háti kaszáló földek 

melete a Szhdék motsáros hej ez után a nyilas kaszálók e mellet van a 

Demeter szeg nevű volt erdő melyen még most is ál egy néhány fa az az tölgy 

fa mutatja hogy nagy és erdő volt most pedig legelőnek használtatik ez útán 

következik a K|s és Nagy Bajos melyen hajdan valami üldözött nő kiről ez 

maradt a nép ajkán hogy a V. Atyai Várba lakot volna ez ajándék adta a Jándi 

és Csarodai Jobbágyságnak még 1658-ban mej még régen ös erdő volt s 

legelönekis használtatot most pedig búza termő föld ez mellet a falú fellöl van 

a nagy rét mely tsak ritkán szárad ki legelő melete Kesö szeg egy ketös kútal a 

közepében is azon eröl a falú felöl egy nagy patak mej majd az egész határon 

keresztül megyén azon etül van a Kerek gorond közepébe egy Kút meljen egy 

patak körül körül foj azon túl van az úgy nevezet Kenőd legelő mej erdő volt 

de már el pusztult ezután egy kis kerek lapos mej Kalodás laposa ritkán szárad 

kí e mellett Kalodás gorond legelő melyen még most is ál még egy néhány fa a 

mellett van egy külön álló rész mely a Kalodás névalatt él mely külön 

határdombokkal van el látva ez a Jándi és Hetei egy ház birtoka tölgy erdő 

volt csak vagy hat ével ez elöt irtatot ki most búza termő föld e melet a 

Csonka patak mej szinte erdő volt csak most szántatot fel ezelöt egy ével mí ís 

legelőnek használtatot e mellet az ugyan csak Csonka patak kaszáló föld bejei 

hejel fel szántatott és következik Csára Csára Kaszáló ennek is nagyob része 

már fel van szántva e mellett nyúlik el egy patak a Gúlátsi határból jön be a 

Jándi határa és a tisza töltéshez mint egy 50 ölnyire azon felül Baka szeg mely 

a Gúlátsi erdőtől szomszédoltatik de ennek egy nagyobb részét el [4-ik lap] 

szakitot a tisza Panyolai határhoz ezelöt mintegy nyólczvan kilenczven ével 

mit még máig ís a Jándi lakosoknak nagy része bimak mely töbnyíre 

Gyömöltsös e mellet lejeb a tisza hát nevü Gyömöltsös kert it ot fel 

szántogatva eben van egy ki apadhatatlan Gödör mely nagy Gödörnek hivatík 

eztet mintegy ezelöt 40 ével a tisza töltésen levő ári törés alkalmával mosta 

mejnek át mérője minden fellé lehet 50 öl e mellet van a Toldi Motsár mely 

hajdan haszna vehetetlen posvány volt most ez a leg job föld a határúnkban 

mert a mellété lévő gödör egészen fel töltöte e mellet van a Mező kert szántó 

föld e mellet van a Gúlátsra járó út Jándról e mellet a mező szántó Kaszáló 

föld ezen belől a tisza mellett Péter gaza Gyömölcsös melyről emlékezik Béla

Kii áj nevetlen jegyzője, ebe van egy ásot fok ugyan ezen néven melyet hajdan 

egy szárazság alkalmával a község tagok vizet akartak botsátani az egyik tóba 

mely a falú alat van a róla a megjegyzés hogy akor a tisza meg áradván nem 

tsak a fallut ha nem a környéket el bóritota a víz és e mellet következik a 

Zsaró kert nevü Szántó mező egy laposai mely mező laposnak neveztetik de 

tsak a tísza áradás alkalmával haszna vehetetlen és következik a hosztó rész 

egy néhány darab szántó föld e mellet a rét közelebb emiitetem tó mej hajdan 

tisza volt mely aról is világos hogy a partjaitól százados fák az az tölgy fák 

dűltek bele és igen sok ijen találtatik bene enek az öblébe vagy Kanyarulatyába 

van egy csak nem kerek mező mely Tóbélí nevén van s it következik újra az 

öblén tísza rév út. mely fent Írtakat a Községben élő idősb egyének a régi 

irományokban találtak a jelenben is a fent irt mi szerént talaltatak. 

Kelt Jándon Június 30-án 1864-ben. 

Simon András bíró mk 

Kontz Pál mk tanácsos 

Buzdor György k x v 

K. Lótna községéből Beregh Megyéből. 

Tiszaháti járás. 1-ső alszolgabírói szakaszhoz tartozik. Székhelye N Lónya 

Határai keletről Bátyú község. Délről Nagy Lónya Nyugotról Eperjeske; 

Északról Szalóka és Eszeny mínkettö Szabóles megye 

A községnek emlékezet óta más neve nem említtetett a mostaninál. 

Hogy hajdan más elnevezése volt e? nem tudatik 1646 évben már mint 

község létezett. Jelenlegi helyére a tísza balpartjáról a most Szigetnek nevezett 

helyről telepíttetett le. 

A név eredetérül, sem hagyományból sem írott emlékekből mit sem 

tudhatni. 

A község határában elö forduló hely nevek: Vinna tövise, hajdan tövises 

mocsáros hely, most szántóföld, dülő neve Kakaska, dűlő, hajdan vizenyős, 

nádas vízimadarak tanyája, most szántó főid,- Szénégető. Kaszáló, hajdan 

erdő szénégető hely innen van jelenlegi neve.- Lekenyő hajdan erdő, most 

kiirtott fiitennö lapályos hely, a tísza balpartján.- Kapukért gyümölcsös, 

hajdan kapuja volt innen vette nevét - Lázka a tísza balpartján gyümőlcsős.- 

Szíget a hólt ésNagy tísza folya körül a község hajdani telep helye, most 

gyümölcsös.- Fogás irtott hely gyümölcsös.- Illó tó nádas ingoványos hely.- 

hámos rekettye szeg, bokros legelő. Kis Zug. Folyók a Nagy Tísza. Csai cudart 

tél

K4acsolaközségből, 

Beregmegyéből.- 

1 Macsola község, a tiszántúli kerületben. Bereg megye tiszaháti járásában, 

a megye székhelyétől Beregszásztól dél-nyugatra- mintegy fél mérföldnyire - 

erdős sik földön fekszik - E vidéknek közös neve, a megye határát képező 

Tiszáról: Tiszahát.- 

2. A községnek mai neve: Macsola.- 

3. Hajdan Macsolyának is Íratott; legrégibb időkben pedig Mocsillának 

neveztetett- 

4. Mocsilla, vagy mai nevén Macsola, már 1449-ben emlitve van, egy 

akkor történt határjárásról szóló, s a megyei levéltárban meglevő okiratban; 

valamint az is felvan jegyezve a macsolai ref. egyház 1776-ban kezdődött 

anyakönyvében, hogy Macsolán 1795-ben már anya-egyházuk volt a magyar 

ajkú Reformátusoknak,- első papjuk Vári Mihály vólt.- 

5. Kik voltak első alapitói a községnek s honnan népesittetett? nem lehet 

kinyomozni. Mostani lakosai: Ref. magyarok, rom. cath.tótok és óhitű 

oroszok; de az utóbbiak viselete is egészen magyaros, tisztán beszélnek 

magyarul, tót anyanyelvükön beszélni már csak az idősebbek tudnak; a 30 

évnél ifjabbak pedig nem is értenek. 

6. A mai Macsola vagy is a régi Mocsilla név. eredetét vehette a falu déli 

odalán elnyúló álló-tótól, melynek sáros vizében kendéit szoktak áztatni.- 

Mocsilla különben tót szó, s áztatást jelent. Ebből azt lehet következtetni, hogy 

eredeti lakosai talán tótok voltak.- 

7. A község határában következő helynevek fordulnak elő: 

a/ Szántó főid dűlők az éjszaki fordulóban. Faluvégesi dűlő, közvetlenül a 

falu éjszaki végénél- Kalodás csere, hajdan cserjés, bokros hely.- 

Galambszérö, nevét onnan vehette, mivel a szomszédságában fekvő nagy 

erdőből sok sok vad galamb jár aratáskor e helyre, mely rendesen búzával 

vettetik.- Szilvás mege egy hajdan mellette létező szilvás kertről.- Kecskéstó 

attól nyeite nevét, mivel a tisza-szabályozás előtti árvizek miatt, ezen dűlőnek 

lapályosabb részén állandóan viz volt s mintegy kis tavat képezett, s meg lehet 

hogy oda hajtották a kecskéket inni,- most azonban egésszen száraz. Észer = 

északi szer, bizonyosan azéit, mivel a fordulónak leg éjszakibb részén van, a 

búcsúi határ szomszédságában Csonkás itt régebben ki száradt csonka fák 

állottak, egy elpusztult erdő maradványai, Halmos közepén némi csekély 

emelkedés van, ettől kapta nevét.- Vizhát, a Vérke folyó partján,- de ezen viz 

torkolata elzáratván, most kiszáradt meder. Hosszak, azon oknál fogva hívatik 

így, inert ezen dűlő földei feltűnőleg hosszak. 

b. Szántóföld dűlők a déli fordulóban Keit alja, a házi keitek keleti 

végében.- Árokhát egy természetes élő sövénnyel benőtt árokhányástól, mely

az éjszaki és déli fordulókat elkülöníti. Kerekded vagy Boglyás, ezen dűlő. a 

hajdani árvizek korában kaszáló fold volt, hol néha sok boglyát raktak, később 

apródonként felszántogatták a kerületit, hol dombosabb, s így csak egy kis kör 

alakú térség maradt meg kaszálónak, innen a Kerekded nevezet; most 

azonban egészen száraz, bár lapályos szántó főid.- Tengeris keit itt hajdan 

kitűnően tengerit termesztettek.- Középmező, a déli forduló közepét képezi.- 

Kis borz-juk. itt valaha, mint mondják - borzot fogtak, de ekkor még erdő 

volt- Peres Bakta ezen dülő a Gróf Károlyi család Bakta nevü szép 

gyertyánfás erdeje mellett feküdvén, az emiitett Grófok elakarták venni, de 

nem sikerült; innen a peres Bakta név. Pente föld a kiszáradt Vétke folyónál 

elpusztult malomhoz vezető út mellett.- Börvényes alja, nevét onnan nyerte, 

mivel a mellette fekvő kis erdőben sok börvény terem, egy kék virágú s télben 

is zöld növény.- Kis mező, azért neveztetik igy, mivel a déli forduló többi 

részéről, a kis erdő által egészen külön szakittatik s nem nagy terjedelmű.- 

Ennek szomszédja a Füstöléng, név jelentése nem tudható.- 

C. Erdők, tavak, erek, lapályok. 

A falú déli határában van a Kis erdő.- melynek közepén van a Balácza tó 

zsombék, nád és éger fát termő. 5-6 év előtt, most azonban a szárazság után 

kitísztitatván jó sásas szénát terem - A kis erdőben vannak még a Hosszú 

reketyés és Mály Erge korábbi árvizes időkben tószerű lapály, ma szintén sását 

termő kaszálók.- A falú déli határán terűi el a Nagy Erdő, egyes részei: 

Mosztok hát, hason nevü kiszáradt patak partján.- Mogyorós gorohd. Pijkás 

gorond hasonnevű kiszáradt lapályok mellett.- Nagy Öves és Kis öves, talán 

azért neveztetnek így, mivel az erdővel az erdőnek szélét képezik, s mintegy 

övvel köritik.- A nagy erdő északi szélén van a Széles ér, hajdan vizes, 

lapályos erdő, most legelő. - 

d. Kaszálók és irtványok: Szipocs fenék, lapályos, bokros kaszáló, a déli 

oldalán elnyúló, kiszáradt Szipa patak mellett.- Nagy Liget hajdan ligetes, és 

árvíz járáskor sok szénát termő téren kaszáló.- de most miólta árvíz nem járja, 

sovány riska füvet terem, s e miatt nagyobb része kiirtatott és felszántatott. 

Egyes részei: a Liget kapu, mely mintegy bejárást képez a falú felől.- Aborás. 

hol hajdan abora v. széna szín állott.- Piroska és Csipö név eredetéről nem 

tudható. - Surányi út oldal a Surányi Út mellett és a Kőhatár, a Surányi 

határnál. 

A Berkesz. Danczka kitűnő jóságú irtványok: valamint a Tohát is, a 

mosztok tó mellett. Dinnyés kert egy árokkal körűivett írtvány, a házi kertek 

nyugoti végében, hol egykor dinnyék term esztettek.- Szilvás kert, árokkal 

keritett írtvány, valaha szilvás volt - Dobsa, hajdan erdő, most írtvány; nevét 

egykori birtokosától nyerte.- 

A Szipa. Szípocska patakok, melyek kiszáradtak,- feljebb már megvoltak 

említve. -

Varga József sk 

macsolai ref. lelkész 

A 336. k. i. szám alatti, hely nevek összeírására vonatkozó felhívás és 

Utasítás nyomán foganatba vett, s a tiszaháti fő Szolgabírói hivatalhoz 

betelj észtetett 

Helynevek összeírása Macsoláról 

HELYNEVEK 

Marok községből Beregh megyéből. 

1. A megyének neve Beregh, kassai kerület, Tiszaháti járás, Beregszász a 

széknek neve, Marok községe tartozik a beregszászi székhez; a község még 

Marok nevet is visel. 

A politikaii /!/ fel osztáson kivül, vidék, környék, táj nem bir külön el 

nevezéssel, sem több falvak csopoitozata közös név alatt nem ismertetik, 

Hogy honnan vette eredetét a falu nem tudatik. 

2. A község élő neve mely a nép ajkán forog: Marok; a nép magyar ajkú, 

jobbára rom. kath. vallásúak, mintegy harmada a népnek helv. hitvallásuak, és 

végre kevesen gör. Kath. és izraeliták is, kik mindnyájan magyarul beszélnek, 

idegen ajkúak saját nyelvöket is értik, de nem mindnyájan mert már el 

magyarosodotak 

3. Hogy volt e' községnek a fönt emiitetteken kivül más neve róla 

tudomásunk nincs, mert ezekre nézve adatokkal nem bírunk. 

4. Melyik évbe emlittetik először ezekről iromány szinte nem lévén, 

tudomásunk róla nincs, hanem hogy régi bizonyos, 

5. A község hogy honnan népesitettett be, erről nincsenek adatok. 

6. Köz tudomásból, hagyományból, irott vagy nyomatott emlékekből a név 

eredetéről, értelméről ezek hiánya miatt semmi bizonyost nem tudunk. 

7. A község határában elö forduló többi, több nevü topographiai nevek 

következők: 

1. Osztoró hát I. Forduló(Szántó földek) nyugotról határos Papival. 

2. Micz közi 1. forduló /szántó földek/ határos keletről a surányi, nyugotról 

a papi, északról a surányi határokkal 

3. Dusa háti III. forduló, kelet-északról határos a surányi hátánál, ezen 

fordulóban említetik Dusa Bárostya és Kenderártó tavak, a melyen haszon 

vehetetlenek, ugyan itten megy keresztül Surányból Tarpára vezető ut. 

4. Hetei vágás és Nádas éger /szántó földek/ keletre határos a surányi 

hátánál, délről a Szipa nevezetű patak és a tarpai hátánál. 

5. Szipa elve /szántó és kaszáló föld/ délről határos a tarpai erdővel, 

nyugotról a hetei hátánál, köztük van az ugy nevezett Pártás nevü kaszáló.

6. Szipa hát nevet viselő kaszáló, széna termő hely ezekben vannak az ugy 

nevezett Öröm mező. Malató. Eger. Nagy rekesz és Zoboggó nevezetű 

helyek, ennél vonul el a Tarpába vezető ut. 

7. Emberlom. Mároki éger. Szén liget. Patakhát. Csikós és Puszta rekesz 

nevezetű kaszáló földek elnevezéseik igen régi. 

Végre a község közepén keresztül nyúlik az ugy nevezett Lápos tó. 

Öszvehta: Marokban jul. 14. 1864. 

Kiss Endre sk 

r. k. tanitó 

és Badak Dániel mk 

ez idő szerint községi 

f. biró 

[Már o kp ap i] 

Tekintetes fö Szolga biró Ur! 

A honn ismeretre vonatkozó helybeli adatok beszolgáltatása felett ki adott 

rendelet telyesitese szempontjából M. papi részéről a helybeli idössebb lakosok 

közre munkálása mellett anyít jelenthetek hogy sem helységünk sem egyes 

határ dűlőink nevezetének honan származása felett figyelmet érdemlő 

adatokkal nem birunk némely egyes tályak mint Kis berek apja Nagy berek 

apja melyek a Mitz patak kanyarulata által formáltattak ugy latszik hogy kerek 

formajoktól vették nevöket mások mint szökölyé katkójé hajdankori 

tulajdonosaiktól neveztettek, egyes ös motsárok, patakok, és helyek nevei mint 

nevad, osztoro. Szípa, mitz. ilva az öregektől vett hagyományok szerint a 

hajdanába itt tanyázott Csehektől el nevezetteknek mondatnak, más helyek 

mint Horgas tó. Szil a s mogyorós kender mező, répás kert, toviske. a nevezet 

helyeknek formájáról s rajta termet termékekről s fákról neveztettek el. 

Sajnálom hogy a Honn ismeretre vonatkozó nevezetesebb adatokkal nem 

szolgálhatok, egy régibb anya könyvünkbe látható be jegyzés szerént a 

helységünkbe lakozó Tótok csak 70 vagy 80 ével szivárogtak ide Zemplén 

megye felső részéből a szerént a fentebb említett Sláv forma hely nevek 

külömben is régibb időkből származván régi Cseheknek tulajdonitható. 

Kelt Marok papi Július 11 -én 864. 

Fílep Ferencz 

községi bíró

Mátyus község Bereg megye, Tisza hatí járás első alszolgabírói szakaszhoz 

tartozik. Székhelye N. Lónya, neve jelenleg is az a mi hajdan volt, hogy mikor 

s honnan kapta jelenlegi nevét, arról sem írás, sem szóbeli hagyomány nincs, - 

Község fekszik fekszik /!/ a tísza jobb partján, a lakosok mindnyájan magyar 

ajkúak, - határát kerítik Északról Nagy Lónya, Nyugotról a hót tísza. Délről T 

Kerecseny Keletről Hettyení határok. Hogy honnan népesíttetet jelenlegi 

helyére nem tudatík,- a határban elö forduló topographíaí elnevezések - u. m. 

Hót tísza. kiszáradt használható kaszáló.- Akol mező. Zálogos. Ballá tölgyes, 

írtvány Szántó főd, gorond kaszáló, akol rét kaszáló, N rekesz. Kis rekesz 

Pallagok. hajdan szántó főid, jelenleg kaszálló.- Lucska kaszáló, Bíkacs 

kaszallók, Demeter kaszáló, Nyilas községi legelő, Pámó kiszáradt tó K és N 

rét Nagy homok, az erdösség közepén felemelkedett, kerek szántófőid, díszes 

tanya hely,- Súlymos,- írtvány, Méjtó lápos hely, Rét meg, és Ina mocsár szép 

erdő Boczhomok szántó főid - most szántó főid és gaz Füzes gyümölcsös, 

Pénzgödör, a monda szerint pénzt találtak ott most szántó főld.- 

Tavai, Vídí tó, Behám patak, Bócsíkó patak. Kis éger, Meverekettyehát. 

Derenyö patak. Baton. Csaronda. Selyhát patak. Súdószeg patak. Kerektó. 

Vizesé. Nagytó. - 

HELYNEVEK 

Nagy Darócz községből, Bereg megyéből. 

N. Darócz Községből, Beregh Megyéből. 

1. Kassai Kerüllet, Beregh Vármegye, Tiszaháti Járás Beregszászi 

Törvényszékhez tartozik. 

2. A községnek egy féle neve van, demíútán más megyékbe is van illy 

nevü, az azoktól úgy kűlőmböztetik meg, hogy ehez, még mellék név jön N. 

és igy Nagy Darócz 

3. Hogy ezen községnek hajdanába mas neve lett volna, arról tudomás 

nints. 

4. Sőtt hogy mikor neveztetett volna el, az sem tudható,- 

5. Ezen Községben 1774-ben 16 gazda lakott, és hogy ezek honnan 

Származtak, nem tudható, mind Reformátusok, későbben pedig 1813-ban 

Zemplén Megyéből, Homonna vidékéről Származván több gazdák, G: Cath, 

vallásúak úgy hogy mind ez elsőbbí, mind utóbbiak Szaporodván jelenleg van 

a Községbe 70. gazda, jelenleg Szegények, mert 862-k évb[en] el égtek. 

6. A hely nevek eredetéről bizonyos nem tudható 

7. A Község határos Északról M. Kaszony N. Bégány, Keletről Déda, 

Délről Surány, M. Papi, nyugotról Csaroda és Gelényes Községekkel, a

Község határában elö fordulló dűllő nevek, Nagy Keit. Kaszálló és Szántó 

föld, Szöllö Szer Sz. f. Diczházi Tábla Sz. f. Ritse ki Száradt tó, Kőszeg Sz. f. 

Róka juk Sz. f. Fajdos Sz. f. Kaposi bokra Sz. f. Kis Asszony Erdélye Sz. f, 

ezt Lonyai Gábor Ur egy Kis Asszonytól örökölte, Csardut Sz. f. és Kaszálló; 

Rivaj Kaszálló; Mihályka K: Észten cse, K: Seregélyes lap Kaszálló Nemes 

Erdő, félye el pusztult, jelenbe Csak legelő, Madarláz Kaszálló Sássas lapos K: 

Ujfogás Sz. f. Közös Erdő, azért hivatik úgy, mert 1836.-ik év előtt M. 

Kaszony Várossával közös volt, akkor pedig két felé hasittatván. 

Kelt Darócz 28-ik Június 864. 

Kötény Jósef kősegi 

biro 

Nagy Lónya községből Beregh Megyéből 

Nagy Lónya Községnek más neve nem volt ez előtt sem, most jelenbe 

sincs, lakosai általánosan reformált magyar ajkú, a község ember emlékezet 

ólta említtetik, honnan népesítetett? azt sem hagyományból, sem nyomatott 

emlékekből mivel hogy nincsenek nem lehet tudni.- fekszik a tisza jobb 

partján.- Délről határozzák Mátyus, Hetyen, Nyugoton Benk, Mogyorós, 

Epeijeske községek Szabóles megyébe,, Északról Szent Márton, Száloka, 

ugyan csak Szabóles megyébe, Keletről Nagy Dobrony, Bótrágy és Harangláb 

községek 

A' Község határán elö forduló topographiai nevek: Átalföldek Bandi gaz 

hosszak, kalakistyahát. kenderszer, és Köpörcz, melyek jelenbe a községből 

vezető ugy nevezett szorosson egy dülö ut által a faluhoz vannak elválasztva, 

mely dülö a bátyúi fö útba megy ki, s most a tagosítás által első forduló nevet 

kapott. Továbbá észtem a hát a mellette lévő esztema hajdan lápos, ingoványos 

nádas, most pedig szép kaszálható patak vagy is inkább rétről neveztetik.- 

Nagy kaszálló. Albert rét. Mester rét. Hosszú gaz, melyek birtokosairól, és az 

utolsó cserjés tövisses gazos állapotban lévő idejéből kapta nevét, gyepes kis és 

nagy. Akasztófasor, mely helyen monda szerint hajdan arra járó gyalog ut 

mellett akasztó fa volt fel állítva, ezek most a tagosítás által 2-ik forduló nevet 

kaptak ebez tartozik vagy is ezeknek Keleti fele részén folyik ki, most ugyan 

száraz állapotban lévő Korgó ér. Utas Bika rét, Szalvány, Homok allya 

Lomocz allya patak rév, mely utóbbi a mellette lévő patakon lévő rév járó és 

vizí malomról vette nevét, ezek a Községtől a keleti oldalon feküsznek, a 

községtől nyugotról délről következik, Kisszer farkasvei em esztema köz. 

Kei eknyárjas Nagy tábla vagy is kék domb sorja. Kis Anyva Bense Osztalló 

Csomákja Szederszeg Hópámó köze, melyeken a Mátyusi és Haranglábi utak 

mennek keresztül, Meggyes kert érhát tóhát vagy bokros, melyek hason nevű, 

hajdan nagy tó vagy hólt tisza mellett fekszenek, ismét tóhát. Zátonyfark,

Epreskeit, régebben Lenci dombja Völgy vagy kis záton, nagy záton, melyek 

a tisza mellett, annak ki áradásai alkalmával mint sziget vizel kőiül folyt, s 

nevét onnan vette.- Sziget Lekenyö melyeket régebben 1780 körül míg a tisza 

körül folyt, de ugyan csak emiitett idő tájon, szük torkolatát vagy is bejárását 

el mosta, s így össze szakadván a szabolcsi oldalra rekesztette, s az addig 

körülte lévő tisza folyó hólt tisza nevet visel. E kis utolsó hely sziget, és 

lekenyö, hajdan gyönyörű, s már fekvésénél fogva is szép gazdag gyümölcsös 

keitek voltak, most is ugyan azon czélra használtatnának, de a hanyag 

birtokosok és szárazsága miatt gyümölcs termelésre igen el silányult.- 

Folyói, és tavai, a tisza, melyen a községből nyugotfelé ki vezető ország 

uton hidasos rév járás van, a Kert alatti Nagytó nyugoton, mely hajdan a tisza 

medre volt, de most már mint jó szántó föld használtatik. Észtem a egy 50 

holdnyi száraz jó szántó földet körül kerűllo, hajdan járhatatlan ingoványos 

lápos, rekettyés álló tó, Köpörcz tó Kis Lónyai tó, Veczketó, melyek vagy 

szántás vagy kaszállásra használtatnak. Csaronda patak mely Hetyen és 

Haranglábi határok közt jön be a Lónyai határba és keresztül folytatja útját az 

erdőségen, míg a szalókai határba tovább megy, hol két ágra szakad. 

Erdő hely el nevezések: Ányva, Hópainóköz, Pámó mezeje Sebes érhát, a 

hason nevű patak mentibe Patkós, Baratna köz Long Kasnya, Csáronda hát 

Kátva zúgja hason nevű patak mellett, mely a Kerecsenyi határba ered, és a 

Csarondába szakad, Csamócza hát, Naméncsa hát hason nevű paták mellett 

Kiwa szugoly hason nevü rekettyés ingoványos patak közt, Höcsik örvénye, 

hol hajdan több felöl jövő patakokon a viz öszve folyt s itt meg ütközött. 

Tövis, Dibicse köz. Csonkás Lovas homoka szállás kasnyaerehát hason nevű 

patak mellett. Tatár homoka, Tenyisó, Butyegre, Szénégető, birístye köz 

Ibrány ér szugoly hason nevü patak mellett mely a Csarondába szakad. 

Dolha, Hid köz hol a Csaronda mint fő patakon hid szokott lenni, jelenleg 

gáton járnak rajta által, Czakó motsár Czakó hajlás, Szerbécz szugoly hason 

nevü patak mellett két ér laposa, hason nevü patak mellett, mely a csarondába 

szakad, Tövistó Örvény gorond Sivó Están bokor Tiszta mocsár Gyűrű szeg 

Nagy Kema, Kis Kema, Vidra szeg, vidra gorond Lónyai László szállás 

poczpatak hát, fűvecske szeg, Dencséri szeg, Demjén sássassa. Bagoly szállás 

Ördöngös Liget, Patak köz 

Som községből Bereg megyéből. 

Tiszaháti járás. 1-ső alszolgabirói szakas. Székhelye N. Lónya. 

Som község honnan telepedett mai helyére? sem írásilag sem 

hagyományilag nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy hajdan ís ezen a nevén 

neveztetett. Mint most ugy hajdan is magyar ajkú népek lakták, melyeknek 

száma jelenleg 700-ra megy. Határunkat sok patak hálózó, melyeknek helyét

mai napig észre lehet venni, de ma már csak vizfelfogó patakoknak 

nevezhetünk. Som község határai: Keletről Rafajna Újfalu és Zápszon 

községek határai, csak hogy Rafajna Újfalutól a Szemye folyó választja el, 

melynek eredete Bótrágy község leírásába bevezettetett, nyugotról Hetyen és 

Harangláb, délről M. Kaszon, Csonka Papi, Északról Botrágy községek 

környezik. 

Patakok nevei.- Zápszon éger, hajdan járhatatlan patak meder volt. Nagy 

Eger, Halácsa, Szíri rét. Kis és Nagy rét. Szőr füves, kis és nagy patak. 

Csortos Eger, Juri árka, déli árka, határ Éger, mind ezen elnevezésű patakok, 

valamint a déli oldalról a kaszoni, a zápszoni, somi szőlő hegyekről 

leereszkedő hó és eső vizek az úgynevezett Mátra rétbe és ördöngös rétjébe 

leszállva és így Fonás ér,- Bika mocsár-, kis-telek mocsár, középső ér, 

kenderáztató patakon keresztül folydogálnak a Jászló patakba, valamint a 

kovácsó. Kis patak a jászló patakkal együtt a bótrágyi nádas rétbe özönlik. 

Kána patak, mesteri féle patak, tölgyfás patak, tulkos patak. Szarka Éger, ezen 

patakok a bótrágyi határ Herinyó rétjébe szakadnak. 

Szántó föld Düllők nevei.- Ördöngös, Gát szeg, Gonda, Szikora, Nyaras. 

Béres szérű, város ut. Madár düllö, Bodzás szer, Harka gaz. Farkas hugyó, 

Galambszerö, buza berke. Vadas szeg. Béres kuthát. Tóth irtás. Baksa irtás. 

Sovány sor. Gyürü sark. Karám nagy szeg. Tizenkét hold szer, kis telek 

mezeje, létszakadék. Döbönyös kut tájéka. Lórekesz. forrás ut. Szunyogos. 

Káposztás kert.- 

Kaszálók nevei.- Kána. Szállás. Madarék. Keresztmezö, általüt. Kis 

Herenád, Harka rekesz. Kovácsó oldal, jászló szeg. Nádas. Nyáras, pervána 

oldal. Száldobok, Domán homok, kerek gorond, Bakkantó ut. Nagy Miklós 

homoka, Baksa górod, Suri domb.- 

Szölö hegy elnevezések.- Hegyköz, Hegyhát, Láz. Veres kapu sor, forrás 

sor, bereknye fa sor, farkas ordító, ültetés sor. Bánya, kis köves, felső Silla, 

messze látó, hosszú sor, szántó, mulató szőlő, gödör kapu sor, mátra sor.- 

Adat g\n{jtés 

Bereg megy-e Surány 

községéből 

\.l A' megyének, kerületnek, járásnak, széknek a neve hová a' helység 

tartozik. 

Surány községe tartozik a' kassai kerületnek bereg megyében lévő tiszaháti 

szolga bíróságához, Szék hely Bereg szász város. 

2.1 A' községnek hány féle neve él, melyik bir helybeli eltérj édessel, melyik 

ismeretes országszerte? 

Ország szerte ismeretes neve Surány. 

3./ Volt e' hajdan a' községnek más elnevezése?

A'jelenleg élők tudomásával nem volt. 

4. / A' község mikor említtetik legkorábban? 

Erre nézve a' jelenkorbeliek föl világosítást nem adhatnak. Az egy ház 

község ref. templomában lévő fölirat, mely az Ima ház belsejének kiujitását 

mutatja 1775-ik év. Más e' kérdő pontra vonatkozó irat, sem a' község, sem az 

Egyház iratai között nem létezik. 

5. / Honnan népesittetett? 

Az eleinte kevés népességű községet tisztán magyar ajkú lakosok tevék 

azomban ez előtt 50-60 évvel vándoroltak be Zemplén megye felső részéből a' 

most már nevezett község fele részét tevő tót ajkú lakosai, 's jelenleg is részint 

mint rokonok, részint mint ismerősök látogatásul jővén megtelepednek. így 

népesittetett 's népesül naponta e' község, mely mint nyelvié, ugy vallásra 

nézve is kétféle, az eredeti törzs faj helv. hitvallású Magyar, a' bevándorlott tót 

ajkú vegyes rom. Cath. 's görög Cath vallású. 

1.1 A' község határában előforduló mező nevei: Aranyos és Sóut. dűlök 

nevei Fenek. Köpe. Laskás. töltés gazzá, kertalja, ligetalja. Pázmán alja, 

várszeg, kender ártó hát, lókötö. czinnes. nyáras. tüzes szer homok 

legelő nevei: Pétertó. Kis tó, fargát. 

kaszálló nevei: Asztalos, asztagos. Szállás, Mogyorós, tyukbegy, tómege, 

Baktalló. 

Erdők nevei: Gyűrűs, Nagy erdő, liget, magas gorond Mocsár. 

Tavak nevei: Pétertó, vásárostó, asszonytava, kender ártó. 

rét neve: Pázmán. 

folyók nevei: Micz, Szipa, mosztok. Ezek folytak néhány évvel előbb körül 

a' határt de e' pár évi folytonos szárazság következtében tökéletesen 

kiszáradva, részint legelő 's kaszállónak használtatnak. 

Kelt Surányban Július 12-én 1864. 

Kázmér János 

biró 

HELYNEVEK 

Tákos községből, Bereg megyééből. 

ad/l-ső Bereg Megye Tisza háti járás Tákos Község.- 

ad/2-or Tákos Község tsak ezen egy el nevezés alatt él és ösmeretes több 

századok olta ország szerte.- határa Ugomya Gergelyi határral közös. 

ad/3, ember emlékezete olta ezen község tsak egyedül egy el nevezés alatt 

íratott.- 

ad 4. és 5/. hogy honnét népesítetett 's említetik leg korábban azt tudni nem 

lehet azonban anyi az iratokból tudható hogy 1400-ba már élt bizonyos Tákosi 

Család és főbb birtokos ki ezen községen birt 's uralkodót.

ad/6, álitolag ezen el nevezést hajdan Tákosi László nevezetű Úrtól nyerte 

volna. 

ad/7. Nagy liget szántó és kaszálló földek - vötsike posványos patak - 

tölgyes szeg hajdan korba erdő most szántó és kaszálló - számos ligete szántó 

föld - Kerekettye szeg szántó föld patakokkal körül véve - Lácz eleje szántó 

föld - hosszú föld szeg szántó föld pataktol keresztül hasitva - Bézsa eleji 

szántó föld - So vágó és Sugo kaszáló patakok közt. - Nagy rekesz kaszáló. - 

tetemes oldal - kaszáló föld, határ patak a gelénesi határ oldalon. - Kis 

Mogyorós Szántó föld.- Paptava szeg hajdan erdő most szántó földek s. a. t. 

több víz állo és szántó földek igénytelen el nevezés alatt. 

KeltTákoson 1865 Máit. 29: 865 

Jegyezte 

Szibeit Mihály 

Kei Jegyző 

HELYNEVEK 

Tarpa mező Városból Beregh Megyéből. 

I. 

Tarpa Mező Város tartozik Beregh Megyének Tisza háti Járásához a' vidék 

mellyen fekszik a' tisza fojóról tisza hátnak hivatik. 

II. 

A' Városnak ország szerte a' legrégibb időktől fogva csak ezen egy neve 

ismeretes, hogy Taipa. 

III. 

Hajdan sem volt más elnevezése a' Községnek a' régi irományokban is így 

íratott le a' hely név. 

IV 

A' Községnek neve a' leleszi Káptalan ki vett Taipát érdeklő irományokban 

legkorábban 1353-ba említtetik, midőn Erzsébet Királyné által Taipán és 

Marok községek közt határ járás rendeltetik - azonban a' Polchy István volt 

megyei Levéltárnok által versekben szerzetért Szép asszony dombja czimü hős 

költeményben 1222. év tályán emlités tétetik Taipáról is, mellyet akkor a' 

Taipai Nemesség birt. 

V. 

Honnan és mikor nepesittetett arról bizonyost nem tudhatni, hihetőleg a' 

Magyarok bejövetelekor mint a' tiszához közel eső erdős 's barom legeltetésre 

alkalmas hely telepíttetett 's ületett meg, maga az egész helység egy régi tisza 

meder két oldalán terűi, mely kör alakú tó már csak nem egésszen betelt 's 

részint keiteknek használtatik.- Később népesült a' tisza parton feküdt de 

elpusztult régi Helmecz nevű falúból úgy szinte Hegyi nevű helységből

mellyről a' fent emlitett határ járási irományban említés tétetik, azon helyek a' 

hol ezen elpusztult helységek a' Taipai határhoz tartozik jelenben ís.- 

VI. 

A' név eredetéről mit se tudhatni, annyi azonban áll hogy leg régibb 's talán 

leg első biitokosa a' Taipai família volt, de hogy a' hely vette e' nevét a' 

birtokosról vagy a' birtokos ettől meg határozni nem lehet. 

VII. 

A' Város határában elő forduló topographiai nevek következők: 

1- ő A' Város uttzái. Tóhát úttza az említett tókanyarúlat Nyúgoti oldalán 

vonult el. Velencze, Kandia úttzák szinte a' kört képző tó déli és északi 

oldalán terülnek 's ez okon nyertek tengeren fekvő Város és szigethez hasonló 

nevet,- Hajnal uttza keleti része a' Városnak, Ujj uttza legutóbb telepitett 

szélső uttza.- Kis uttza. Virág uttza. Nagy és Kis derék uttzák a' város belső 

részén piatzi részén vannak. 

2- szor Külső területi alakú kaszálló hely.- Halas patak hát egy patak mellett 

- melly halas pataknak hivatik - szántó földek. Tisza hát a' tisza mellett 

gyümölcsös kaszállók, Tisza szeg szinte kaszállók, Pazmits szántó földek, itt 

hajdan falú lehetett mivel sok cserép darabok találtatnak szántáskor, Nyáras 

patak hát ílly nevü patakocska mellett szántó földek ki irtatása előtt Nyár 

fákkal bövölködö hely volt,- Pereki tóhát. Kerek tóhát szántó földek, a' dülő 

közt lévő tócskákról veszik neveiket, Dereka Szeged szántó. Tölgyes szántó 

és kaszálló kiirtása előtt tölgy fás hely volt. Súlymos tókömyéke kaszállók az 

ott levő Sulymot termő tóról neveztetik. Nagy és Kis tómegi szinte ezen tón 

belül a' tisza mellett fekvő gyümöltsös. Gána szeg gyümöltsös. Vágás tengeri 

termő tisza fövenyes hely, hajdan erdő volt, 's onnan neveztetik Vágásnak,.- 

Temető sor szántó, a' temető sorjába. Berek kaszállók, szinte erdős berkes 

hely volt- Szöitsén allya szántó, a' Szörtsén nevü, hajdan tisza kanyarulat - tó 

mellett. Gacsán szeg gyümöltsösök. Szilas szúg. Szilas oldal. Szílas szántó 

földek, kiirtatások előtt szil fás helyek voltak,.- Helmeczszeg gyömőltsösitt 

volt a' régi Helmecz falú de a' tisza által elszaggattatott.- Kis tóhát szántó egy 

kis tónak nevezett tó mellett. Harasztos allya legközelebb erdőből irtatott. 

Eger szeg tavasz földek ki irtása előtt éger fák voltak rajta. Tanya gaz legelő 

hely pásztorok szoktak rajta tanyázni 's delelni.- Nagy erdő a' Város erdeje. 

Nyíres irtás földek nyirfák lehettek rajta. Szipa hát a' Szipa határ patak mellett, 

Nagy és Kis hegy szőllő termő hegyek két dombon alattuk Kemény barna 

szinü köböl áll, melly épülethez 1 

s utakra bányásztatik. Kis mező. Kis mező 

oldal Agyagos jó búza termő szántó földek. Téb urasági erdő, mellette Téb 

égre kaszállók. Vápa szántó földek közepe tályán van egy kerek lapály mely 

Vápa tónak hivatik, Csépány Zsombikos sássat termő hely. Csonkás kiirtása 

előtt csonka fák áltak rajta. Sósdomb sor, szántó földek nevét vette az itt egy 

máshoz közel álló 5. dombokról mellyek csatában elhullottak tetemeit fedik, 

mellettük egy régi sáncz helye is látható, a' dombok kivétel nélkül Sós

domboknak neveztetnek, hihetőleg attól hogy a' bele temetett hullák mésszel 

be hintetvén a' nép az besózásnak mondta, de hogy mikor és kik csatázhattak 

itt arról a 1 

krónika halgát, ollykor vastag lópatkókat és kard töredékeket 

találnak e* tájon.- Csere szer szántó hajdan cserjés hely lehetett. Keskeny 

hoszas szántó a' földek alakjáról hivatik. Láz szántó - Vad alma szer szántó 

hajdan vadalmafák voltak rajta. Ökörbika szántó. Nagy és Kis rét lapály 

urasági rétek. Asszonymotsár lapályos rét, Körös erdő urasági erdő,- Veczke 

kaszálló 's szántó földek - Bodzás a' rajta uralgó földi bodzáról. Petregát 

szántó föld egy része lapály - Tóhát kertallya szántó a' tóhát úttza kertje alatt.- 

Kis és Nagy cseplesz kaszállók ritka füvet termők. Dobra farka kaszállók, a' 

Dobra nevű patak végibe. Dobrahát szántó ugyan azon patak mellett. Dajka gát 

szántó.és lapályos kaszállók, sáros időben a' dülő útat gátolni vagy is gályákkal 

be rakni szokták. - Kis rét oldal szántó, Kisrét kaszálló vizenyős lapos helyen.- 

Taipa Város határa szomszédoltatik Keletről Csorna és Badaló 

községektől, Délről a' Tisza fojó elválasztja Szatmár megyétől, Nyugotról 

Tivadar, Gúláts, Északról Hete, Marok, Súrány községektől a' két utóbbi 

község határától a' Szipa patak választja el a' Taipai határt.- 

Jegyzetté Taipán Június 10-én 1864. 

Székely József 

Pecsét 

Város Jegyzője 

/A pecsét körirata: MEZŐ TARPA VÁROS PETSÉTJE 1842/ 

T Kerecseny községből 

Beregmegyéből 

Tiszaháti járás 1-ső alszolgabírói szakaszhoz tartozik Székhelye Nagy 

Lónya 

Hogy a község honnan telepíttetett sem szó, sem pedig írásbeli hagyomány 

róla nem létezik,- a község jelenleg fekszik a Tisza jobb partján, ha nem már 

más helyre telepitették által jelenleg, mivel a tísza szagatja jelenlegi helyét.- 

Mint hajdan ugy most ís magyar ajkú nép lakja,- Határai keletről Hettyen 

Délről T Adony, Barabás, V. atya, Nyugotról, Szabóles megye Ör Ladány 

Északról Matyusí határok kerítik. A határban elö forduló topographíaí 

elnevezések, u. m. rév erdeje, fíllíng, gorond. szil a s. petlend. puszta rekesz, 

széles berek. Kondor Pál sűrűje, Csamóczahát, Pap mocsár, Balázsi patakhát, 

sípos szeg. Nagy derenyö, tiszta Mocsár, hajdan mocsáros hely, galag lapos, 

galagi sürü. szem csík, kőris rekettye, káposztás szeg, mese, mesemocsár, bab 

hely. Magerdö - itten elö forduló nevek részint szántó, részint kaszáló és gazos 

helyek, külön megnevezvén a kaszálókat vagy szántó földeket nem lehet, 

mivelhogy a földek használata külömbözőfelekép van,- tavai, a hólt tísza, 

Mosótó. híd eleje, Nadályos.

Tiszaháti járás, 1-ső alszolgabíróí szakasz - Székhelye N. Lónya.- 

A községnek jelenleg egy neve él, hajdan volt e más el nevezése, s hogy 

honnan telepíttetett, arról sem írás sem szóbeli hagyomány nem létezik,- s 

hogy mikor említtetik legkorábban nem tudatík- 

A községet határozzák Északról Barabás, Nyugotról T Vid, Délről K. 

Varsány, keletről V. Atyai határok, s fekszik a Tisza jobb partján, lakosai 

általában magyar ajkúak. 

a határban elő forduló topographíaí elnevezések, u. m. Ur mező. Nagyerdő, 

kaszáló. Kertalja, felső szálas, Csaroda hát, Józsa gaz, Matyi gaz, liget, espán 

szeg, telek szeg. Fejér János szeg, Ilona rekesz, tavai Kárászka, Sín patak, 

espántó, Csaroda fojó, Morotva - itten szintén elkülöníteni a szántó feldeket a 

kaszálóktól nem lehet, mivelhogy tagosítás szrínt egy dűlőbe, több külön álló 

kaszálók, legelők és szántó földek vannak,- a föld elnevezéseket nem tudni 

honnan vannak - 

Tisza Víd községéből Beregh Megyéből 

Tiszaháti járás 1-ső szolgabírói szakaszhoz tartozik. Székhelye N. Lónya. 

Délnyugotí részen Szabóles megye szomszédságában van, a Tisza folyó 

balbartján /!/ fekszik. T. Vid falunak csak egy hely-, a környékbeli ismeretes 

neve van, Víd falunak más elnevezéséről, a hagyomány Vída vagy Víd telkét 

emleget - Mí lehető levéltárba, okiratokba is megvan, hogy lekorábban /!/ 

mikor említtetik nem tudatík.- 

Szántóföldje a falú környékén, mely a.Tisza gyakori kiöntése által meg 

homokosodott,- két fö részié oszlik, a falútól Délre, Ócska mező Északra 

Újjmezőnek neveztetik.- Kaszálója töbfélehelyeken terül el. Legelője rendetlen 

fekvésű egész a Barabási határig nyúlik,- a legelöt rendetlen terjedelművé 

teszik, az itt ott felfogott fogások, vagy rekeszek,- 

Gyümölcsöse Vídí szeg fekvéséből ki vehető, hogy régenten a Tisza 

csaknem félszigetté alakította a Tisza balpartján fekszik, mely délről határa, 

északról a T. Adonyi fűzes, keletről Kopócs Apatiszeg nevű erdő, ezt a Tisza 

Beregmegyéhez átszakasztotta.- A Gyűrei szeg nevét Szabóles megyei Gyűre 

nevű falútól vette mely alá nyúlik,- Szeg vagy Zug nevét onnan vette mert a 

Tisza egészen szigetté alkotta. 

Patakok Sebes patak, mely a Délkeletről szomszéd Tisza Szálkai határ 

Csinál dí szoros nevű méjjedésből ered és szakad a T Vídí határba a Mogyorós 

patakba.- Mogyorós patak nevét onnan vette hogy még mínapíg is a partján 

elterülő gazok mogyorót teremnek. Lúcska és Mély patak mind kettő a 

Mogyoróspatakból ered.- Határpatak. Határszeg. Gyertgyános Zug.

Tavai Termás tó lapos gyakran víz álló.- mejj Gerecse, méjj víz állásos tó- 

Enderé tó, Baranya tó. Méjj éger tó Vídí tó, az őskorba elö Tisza volt, ma 

halvány - Píszkáros, Ligeti patakok. Apró égrek ez előtt egres, ma már köz 

legelő. Csüllög oldal Baranya közi. Bócsikó szeg. Konyha vagy Konyha 

tájéka, hagyomány szerint nevét onnan vette, hogy az őskorban üldözött 

őseink ezen helyen találtak menekülést az üldöző Tatárok elől - a Rév, a Tisza 

folyón. 

Bereg Megye Tivadar községre törté ne/mi adat gyűjtés. 

1. pontra Tivadar taitozik Bereg Megyéhez a Beregszászi fő Szolgabírói 

járáshoz,- a Megye székhelye - Beregszász, 's mint ilyen a Megye fő városa 

ezen város históriái múltjáról ösmeretes - valamint Munkács is - Beregszász 

eredetéről el nevezéséről egyebet a Tompa Mihály hazai költő által ki adott 

"Nép regék és mondáknál" nem tudunk. 

2-ra A községnek más nevét mint Tivadar sem ok irat. sem száj hagyomány 

útán nem tudhatni 

A 3. 4. és 5-ik pontra vonatkozólag sajnos hogy csak "nem tudhatjuk"-kal 

kell felelni. Magyarok lakván a falut ugy szintén környékét is, igen valószínű 

hogy még a hon foglaló Árpád korából népesittetett be.- maga a község tisza 

parton fekszik - mi igazolja a most említett állitást. tudva lévén az hogy eleink 

kik a régi Nomád életet folytatták, 's barom tartással foglalkoztak, rendesen 

Víz parton telepedtek le.- jelenben is kik a községben laknak Magyarok 's 

Reformátusok. 

6- ik pontra nézve a Név eredete homályos, 's inkább Tót vagy Román 

származású - Ugocsa Megyében hol már találkoztak Oláhok szinte van hason 

el nevezésü Tivadar nevü falu - egyéb más hiteles adattal nem birnak. 

7- ikre A határban levő düllők csak meg erősiti az előbbi pontban említett 

állitást, mert az illy el nevezések, mint Ganyola és Uszturó nem magyar 

eredetű szavak.- a többiek mint Kis tó hát - Csülkös fa - Malom kert - Halas 

patak hát - bár helyi el nevezések, de még is Magyar származású nevekül 

tűnnek fel. 

figyelmet érdemlő hogy a Ganyola háti düllöben Szántás alkalmával 

találtatnak Cserép és tégla darabok mellyek ott falu létezését gyanittatják, 

melly sejtelem ha áll, ugy az vagy hon foglaló Árpád - vagy IV. Béla Király 

idejében a Tatárok által pusztíttatott el - ide vonatkozólag fel említendő, hogy 

a Halas patak háti düllöben egy ízben tett ásatás alkalmával, régi ló patkók, 

egyéb vas darabok - ! s golyók is találtattak.- idő közileg lelnek 1700-ból vert 

ezüst pénz darabok is VI. Károly kör Írással. 

Egyéb aránt a szomszéd Tarpa város határában a várostól Nyugotra eső 

ugy nevezett Téb erdő körűi régi hadi czélokra szánt sánczolások nyoma is

látható. Maga Tarpa város II. Rákóczi, leopold - stb. korából több rend beli 

igen érdekes és hiteles kiváltság levelekkel bir. Hogy e vidék harczok szin 

helye volt ki tetszik onnan mert a Tivadarral szomszédolt a tisza jobb partján 

levő Kisar Község határában és az ugy nevezett Gyütö Sikon a N. Pálkövi S. 

Pataki tanár által ki adott Magyar ország története czimü históriai mű 

igazolása szerént Schwendi Lázár Bibomok által szinte csata vívatott - ez és a 

Tarpai határban emiitett sánczolás közt fekszik Tivadar - innen való színű az 

emiitett falu hely - létezése és annak csata általi el pusztulása. 

Ennyi mind az mit Tivadar Község eredetéről helyi el nevezéséről 's 

történelméről, kútfők hiányában tudhatni. 

Kelt Tivadaron 1865 


kei. Jegyző 

Költsey Ignátz 

föld birtokos által 

HELLY 

NEVEK 

adat gyűjtés és magyarázattya Bereg Megye Ugomya község részéről 

ad 1. Ugomya község fekszik Bereg megye tisza háti járásban egybe 

kapcsolt Gergelyi község szomszédtságában, minél fogva Ugomya 

Gergelyinek is neveztetik - ezen két testvér község nem tsak határjok ha nem 

egy más mellett feküdvén közösön tartsanak egy papot álitás szerint azon 

üdötöl fogva hogy Gergelyi község épülni kezdett, a mikoron is az Ugomyai 

egy háznak filiája lőn Gergelyi. Gergelyi azonban már ma népességevei 

Ugomyát felöl haladta ugyan - de az Anya Ecclesia Ugomya tsak meg 

maradott máiglan - ezen két Község határával közös még mint egy fél mért 

földnyire fekvő Tákos Községe is.- 

ad 2. Ugomya ösi üdöktöl saját nevezetéről ösmeretes Ország szerte ezen 

nevezet alatt azonba Ugomya Gergelyi tsak 1849 utánn ösmeitetett,- a 

ad 3. Község más elnevezéssel soha nem bírtad 

4. halomás 's nép rege utan a magyarok bevándorlásával a midőn a tisza 

partjára értek látván a' vizet nógatták egy mást mondván ugorna - innét vette 

volna nevezeteiét - a mikoron is a magyarok tömlőkre hidat épitettek volna 

által hatoltak, hol egymást biztatták Na meny tovább, honnat V. Namény vette 

nevét. 

ad 5. hogy honnan népesedet légyen arrul semmi tudomás sints 

ad 6 a mit az el nevezés eredetéről tudhat a 4 pont alatt kiíratott 

ad 7. Lonyi keit nagyobb ki teijedésü szántó 's kaszáló földek a melly 

helyre 0 Ugomya a tisza partjáról kiszorittatván Uj Ugomya épült 1861-dik 

évbe - Kjs és Nagy ingó szeg kaszáló földek melly patakokkal van körül véve

- Bag esztero legelő föld a Bagi praediummal határos - szil berek legelő hajdan 

korba rengeteg erdő - Szilas legelő hajdan erdö.- Nagy és Kis Mogyorós 

legelő hajdan erdö.- Tüzes-tisza hányás jelenben szántó kaszáló s 

gyümölcsösökkel.- Szilas dombja két kis domb a^Szilason. 

O Ugomya Község alatt fekszik mérhetetlen Inélységü holt tisza - Ugomya 

és Tákos közt nyullik az ugy nevezett Makotsa folyam a' melly a Szipa 

folyamból és az ártér előtt pedig a tiszábol is meg áradni szokott a Szipa 

eredetét veszi Bereg laposabb vidékén a Borzsábol ágazván - a Makotsa vize 

pedig a Vámos atyai határba szakad a Csaronda vízébe- Ugomya községe alatt 

mi előtt az állo híd fel épitetett Gergelyi és Namény közt, járt által a tiszán a 

rév a midőn is Ugomya Nagy ország útba feküdt. - 

Kelt Ugomyán Mártius 17-én 1865. 

szerkesztetett 

Szibert Mihály 

ker Jegyző által 

Ugomya Község hely nevek magyarázattya 

Csatlós ferentz bíró 

HELYNEVEK 

V. Atya községbőj Bereg megyéből. 

ad 1. V Atya Község fekszik Bereg Megyében a Tisza háti járásban az ugy 

nevezett Tisza háton. 

ad 21. Vámos csak ezen az egy nevén ösmeretes ország szerte 

ad 3/. ember emlékezete olta ezen nevén ösmeretes Vámos Atya s ha volt é 

vagy biit é más névvel arrul tudomás nintsen 

ad 41. V Atya fent állót már Zápolya János előtt is - a mit az tanusit leg 

inkább hogy V Atya alatt fen állott vár Zápolya János alatt pusztíttatott le ezen 

nevezett alatt Atyai vár. 

ad 5/. hallomás szerint Büdi Barkáts volt hajdani főbb birtokos által 

telepitetett - de hogy honnét arrul tudomás nem szerezhető 

ad 61. nap rége utánn hajdan korba Atya egy több helye volt a körülete 

fekvő falvaknak, 's innét osztogatta volna e vidék nagy ura parantsait 's igy 

mint több helynek főbb helye neveztetett Atyának - onnét vévén a környék 

parancsait is. 

ad 7. Atyai vár omladék melly síkságon fekszik fel hánt sánczokkal a vár 

maga épitetett ugyan de mind erősségére mind fekvésére való nézve ugy 

látszik mind ha a mélységből egy ki emelkedett kőszikla csúcs lenne - a vár 

körül van véve sántzokkal a mellyek jelen üdöbe ís víz alatt áll a sántztol mint 

egy hat öl távolságra egy patak veszi körül a várat, a melly patak mint egy 

száz ölnyi szélességű - ezen pataknak a neve máig is had éger. - eh ez 3/4 mért 

föld távolságra fekszik egy fennebb emelkedett föld melly vas bánya hátat

visel, a hol máig is nagyobb menyiségbe található vas taratzk. V Atya határát a 

Csaronda veszi körül és itt a' határba foly a csarondába a makotsa pataka is.- a 

határba több jelentéktelen föld részek el nevezései vágynak, mellyek azt 

mutatyák hogy ujabb kor gazdái nevét viselik.- 

V Atyai vár le írása V Atyai lakos Nagy István jegyzéke szerint a ki a V 

Atyai máiglan is mint leányági öröklő birja s használja - a ki szerint is az Atyai 

vár hely ezelőtt 380 évvel nagy rengeteg erdőség volt, a melly erdőségbe egy 

rabló banda minden fele dult és rabolt, és úgy az ország egy részébe 

nyugtalanságot okozott - a Tornai Várba lakott légyen bizonyos Barkáts 

Tamás nevezetű hires vitéz, ki is el indult hogy a rablókat fel keresi - azokat 

fészkeikből ki üzi 's elpusztitja, Barkáts Tamás keresése következtében a' 

rengeteg erdőségbe egy kis szigetetskébe a' hol jelenleg az Atyai vár fekszik fel 

találta a rabló csapatot de várakozása ellenére kemény hartzot kelletett ki 

állania tsak hamar a meg kezdet hartzal a rablók két főnökét el ejté - 's több 

rablók el estének 's némü rész meg futamodtanak ugyan de katonáiból is 

számoson el estek maga is a halál martaléka leve - felesége nyugtalanságába 

sem férjét sem katonáit visza érkezni nem látván keresésére indult férjének - 

hat hét múlva találta meg férjét, azon a helyen a hol az atyai vár fekszik már a 

férgektől is el emésztetve.- Barkáts Tamásné a nagy keserűség s bánat 

közepette édes attyaval Büdy Mihállyal el indult panaszra az az üdöbeli 

Uralkodóhoz, a kiis a kesergő nö veszteségét enyhítendő nejének ajándékozta 

azon helyet a hol a vár fekszik hogy epithessen várat, 's ebez hozza csatolva 

neki ajándékozta a tiszai több falvakat egész nagy szöllösig - onnét keresztül 

Munkátstg, a várat fel is épitetette ugyan Barkáts Tamásné édes Attya Büdí 

Mihállyal - ezen Uradalom kevés ideig virágzott - mint egy 75 évekig - ezen 

várat a Török, vagy Zápolya dulatta fel első ferdinánd, vagy maximilián alatt - 

enyi a Nagy István jegyzékéből hogy mi való ezen iratokból a történelem 

legjobban tanusithattya - azonban a várnak erősségéről tanúságot tesz a két 

ölnyi vastagságú föld darabok - a várnak romban lévő állása tanúságot tesz 

arról is hogy virágzó állásába szép 's jó rendel épült - a várba való bejárásról a 

déli oldalon fen maradót kö lábak kapu fonna üregek tanúságot tesznek, a vár 

közepébe egy oldalról mesterségesen ki faragot kö kut szemlélhető máig is, a 

melly a malter által oly keményen van ösze forasztva hogy a kö törik inkább 

apróra mint sem a forasztás el váljon - ugyan a vár közepén szemlélhető egy 

kémény böségü mélly juk kemény égetet négy szegü téglákkal ki rakva - a 

falusiakból kötelén le ereszkedvén regéilik miszerint a mélységbe egy pintze 

fonna üreg létezik a mellybe több hordóba el térne, azonban hogy ezen üreg 

mélly czélra használtatott, annak semmi nyoma sints - a négy székletén 

gömbölyű fonna bástya maradványt mutat- a falakon keresztül jukak 

vágynak bástyazaton melly tanúsít lövésre készült helyiségekre - a vár körül 

még most is a sántz tanusitya szép négy szegü fekvésű Ízletes voltát, annak 

szép sima medre akkor üdöben veteményes házi kertre mutat - a viz hogy

mesterséggel volt ezen sántzba be vezetve tanusittya az hogy ámbár a több 

körolette patakoktol el különített de víz tsak akkor jön bele ha a többi 

patakokba már viz áll - a vár körületén található máig is minden nemű 

idomtalan vastagságú Cserép edény darabok - a várba bent a kö fal hányatással 

találtattnak kisseb és nagyobb golyók vasból 25 font nagyságúak is a melly a 

jelenlegi vár tulajdonosok birtokába jut a' golyók mind a déli oldalon 

találtatnak, mi azt tanusitja hogy a varnak ostromlása északi oldalról történt.- a 

varon kivül találtatnak aprob ezüst pénz nemek egyik oldalán a Magyar ország 

czimere korona nélkül Ferdinandus D G. R Vung, 1536 körül írással, a másik 

oldalon Szűz Maria képe PATRON A VNGARIAE körül Írással.- 

Ez mind a mit V Atya Község hely név magyarázattyához tudakozódás 

személyes meg tekintés 's puhatolás utánn szolgálni lehet 

Kelt V. Atyába 1865 Május havában 

Szerkesztette 

Szibert Mihely 

ker Jegyző 

HELY NEVEK 

Vári Várossából Bereg Megyéböl- 

1. Régibb Nevi ezen privilegiált Városnak Varon Waari Waary Varinum. 

Mező Vári - Ezen Városnak legrégibb lakosai Tótok voltak kiket a' Magyarok 

meggyőzvén helyettek Kun eredetű Magyarok telepedtek meg benne.- Mellyet 

is kővetkező láttatnak ersősíteni. 1. A' Kunoknál meg most is meg van az a' 

traditio hogy a' Kunok az ö betegjeiket bejövetelekkor a' Tiszához közel lévő 

Borsovai Vár körül hagyták 

2. Az ill. Váriak legrégibb adomány leveleiknek fő eszkőzlő oka a' lehetett 

hogy ők Kun eredetűek voltak 

3. Földből készített Várát mellyet a' Borsóvá vizéről, vagy mi hihetőbb a' 

szomszédos Bor'sova helységről Borsovai Várnak hívták. Tótok építették, de 

a' melynek északi és déli falait, midőn a' Várat Zalán fejedelem bírta - a' 

Magyarok bejövetelekor Aipád lerontatta, es a' Várat körül vevő méj Sánczba 

vonatta, hanem a' benne lévő épületek közül a' kissebeket meg hagyta mint a' 

Vár közepén való Káponát es a' Napkeleti oldalon levő toronyocskát, mely 

1657-be a' Lengyeleg végképen elpusztították,- 's bár ezen Vár romból 

építtetett a' lelkészi lak, templom kerítés 's más épületek mindazonáltal a' 

fundamenmmba meg igen sok kő van. Ezen Bor'sovai Várat a' lakosok 

jelenleg temetőnek használyák. 1360-ba mikor a' Munkácsi Vár épült 

Keriátovich/!/ Theodor nevű Orosz hertzegé volt Vári. 

A' Városnak több adomány levelei voltak, azomba sajnálni lehet, hogy a' 

legrégibb privilégiumairól semmit vagy igen keveset lehet tudni, mivel minden

égibb iratai elvesztek. A' most meg lévő adomány levelek között elsőnek 

tartatik Zsigmond Király adomány levele,- de ez is csak a' régebbiek 

megerőssítője 

A 2-k Lajos Király által adatott 1517-be Martz 25. mely által a' Vári 

bironak és tanátsnak hatalmat ád minden hely beli ügyeknek bírói megítélésére 

'S ugyan ez által ado és Dezma alól felszabadítja 

Rudolf Király 1580-ban kiadott Királyi levelében meg erőssiti a 1 

Váriaknak 

rovott vámon és harminczadokon való szabadságaikat, es ugyan ebbe meg 

fenyegeti Dobó Ferenczet, hogy a' Vári polgárokat lene tartoztassa; hanem 

mindenütt szabadon jönni menni engedje.- 

E' Várost 1514. a' Dosa György kurúttzai dúlták 1566-ba Zápolya Jánostol 

Tokaj alat elbocsájtott tatárok pusztították. 

1654. A' Lengyelek Lobomirszki Vezér alatt hamuvá égették. - 

A' régibb időbe iskolája virágzó állapotba volt mert 1683-tól 1799-ig 

felsőbb tudományokat halgató fijak is voltak, 's mint Togás diákok 

említtetnek. 

A' Város lakosságának nagyobb része Helv. hitvallást követi, azonban 

vannak R. Catholicusok ís- 

Vari 864. június 16. 

Mali Lajos 

Füredy Gábor 

Városi Jegyző 

biró 

Vásáros Namény mzö város magyarázattyához csatolvány 

HELYNEVEK 

Vásáros Namény községből, Bereg megyéből. 

./. előtt melléklettel 

ad 1. Vnamény Mzö város fekszik Bereg megyében a Tiszaháti járásban - 

Bereg megyétől fekszik elszakasztva a tisza által, a Tisza bal partyán Szathmár 

megye Vitka, lik - Szabolts megye Kis Varsány községei által határozva. 1848 

utánn a foradalom meg bukta után V. Namény csatoltatott Szabolts Megyéhez 

Kis Várdai Szolgabírói kerülethez.- később azonba egy évvel Szathmár megye 

Máté szálkai kerülethez kapcsoltatott, a hol is meg maradt 1861-ig a mikor is 

köz óhajtás következtében eredeti helyéhez Bereghez csatoltatott vissza. 

Namény venné eredeti nevét még állítólag elődeinktől, a mikoron is Magyar 

országba be törtek a tiszán Naménynál által törekedtek kissé megpihenvén - 

nógatták egymást - namény - s igy meg maradót neve később időkbe azonba 

naményra át változott.

ad 2. Vásáros Namény egyedül egy el nevezés alatt ál - s ösmeretes ország 

szerte. 

ad 3. Vásáros Namény a' leg régibb időkben tsak naménynak, álitólag az 

előtt pedig naménynak neveztetett. 

ad 4. Vásáros Namény említetik leg korábban 1418-ban a mikoron is 

Sigmond Romai Császár és Magyar Király a Vnaményi birtoknak évenkénti 

országos és heti vásár jog gyakorlatára ad Szabadalmat - Lonyay György 

fiának Ferencznek kérelmére. - 

ad 5. V. Namény honnan népesitetett légyen arról tudomás nints, azonban a 

mi nemű tudhatásához czélt adhat e következendő adatokkal szolgálhatunk a 

mi régibb időkről jegyzettben áll. — 

a/ 1617-ben Lonyaí Gergely és Menyhért közt osztály történt. 

b/ 1653-be egyeség történt Botskay Istvánnö Lonyai Susánna - Lonyay 

Anna Veselényi Istvánnö - Lonyay Margit - és Bánfy Erzsébet Lonyay 

Sigmondné közt egy részről, és Vay Péter és Soltán Anna közt más részről 

melly egyesség folytán egy tiszai malom 1/6 része járulékaival és az Ugomyai 

földekkel Vay Pétéinek adatik át. 

c/ A Naményi vár felett Ngygos Veselényi Ur részére inquisitio vitetett 

véghez 1694-be. 

ál 1735-be az Eötvös vár kastéllyát megszálló katonák annak kerítését fel 

égették - a mikoron is Károlyi Sándor egyességet eszközöl.- 

e/ 1736-ba a naményiak meg verik a megye hajdujaitf. 

/ 1768 So raktárnak ki hasítandó birtok iránt, a consiliumnak fel iratik. 

g. / 1774-ben Béldi Sara naményi curíaját tényleg el foglalja B. Eötvös 

Imreh. 

/ 1779-be emlitetik Czifra föld nevezetű föld nevü /!/ birtok neve melly 

Lonyay László neve alatti alperes Eötvös Miklós ellen állási perben emlitetik 

Az 1-ső és 4-dik pont alatt Vnaménynak el nevezése ki Íratott - A Naményi 

határban több 's számtalan elnevezésekkel biro föld részek találtatnak, a melly 

el nevezések ez előt mint egy húszan öt évvel történt tagosítás elenére más s 

több fordulokba 's düllök esvén mind azon által nevezésöket meg tárták - hogy 

honnét vették légyen elnevezésűket kevés tudomást szerezhetni.- az el 

nevezések a következendők - Simon ora Kaszáló föld gyümöltsössel melly 

hajdanában valamint most is a Naményi határhoz tartozott most azonban a 

tisza által el szakasztva a tisza bal partján a Beregi oldalon fekszik.- 

Borsó szeg mellynelynek /!/ egy része a tiszátol elszakitatva a Tisza 

Szaboltsi oldalán fekszik szép gyümöltsösel mellynek egy része Grof Károlyi 

Bagi erdejéhez tartozott azonban csere utján Lonyay Család birtokába esett - 

ezen naményi határban fekvő Bagi szegi birtok hajdan korba egy ki egészítő 

része lehetett az ugy nevezett Bag agyagaso praediumnak mellynek jelen idö 

beli főbb birtokossai Gr Károlyi István- Gr: Gyulay - Gr Lonyay György - 

Pecsky Pal Urak több százakra menő apróbb birtokosokkal, kik az országban

szerte széjjel 's ösni éretlen ül a V. Atyai közönség előtt laknak - Lenets - 

Körény - Szép istván kert kaszáló szép gyümöltsössel a tisza Szabolts oldali 

partján - Oltványos hajdan gyümöltsös a Lonyai családé jelenben szántó föld - 

Vaska Szállás szántó - Vaska tava to - és Vaska Szöllöje hajdan korban 

jelenben is Vnaményban élö Vaska család elejétől vehették elnevezésöket,- a 

melly család ugyan későbbi időktől fogva mint Úrbéres gazdák 's régi törzs 

állanak fent.- Ludányos tava egy fél holdat képező rétes hely, melly minden 

víz áradással alolrol Kis Varsány felöl árad fel - nádat és gyékényt terem - 

Komlós keit jelenben szántó föld - Csonka körte szántó föld - gyapáros hegy 

emelkedettebb hely szántó földekkel - Beneda hegy egy domb az ugy nevezett 

hugyo hegy előtt - hugyo hegy a fekete föld kezdete 's a homok végezete lik 

felöl a hol is mind jövet mint menet az utas pihentettni áll meg, a miről 

nevezödött el huggyo /!/ hegynek - hideg és mély völgyek - völgyek és homok 

hegyek között - diós hegy a leg magasabb homok domb, mellynek oldalán 

nyullik el az ugy nevezett Czifra föld, a melly föld a 18-ik századba vette el 

nevezését, akkor a midőn a Lonyay Család és Eötvösék között a midőn is 

Lonyay ezen peres földet be vetette. Eötvös azonban a midőn a gabona a fejét 

már ki vetette keresztül kasai szántatta ki- 

Bubut hegy hosszú homok domb szántó földekkel a Kis Varsányi - Ilki - 

Vitkai és Naményi határok közt - Vas kapu hajdani ország ut két homok 

domb között a homok föld kezdetén - nagy és kis jukas hajdan sima földön fel 

emelkedet gömbölyű kup forma dombok, melly álitolag háborús üdöbe 

emberi kéz által hordatot össze - Kalodás - Ketske hegy - Papp hegy szántó 

földek - Ongi rét - Bakony - Zsordé zsombékos hely - halyvány hát halvány 

közötti kaszálok - Csorba Kaszállo a forradalom előtt leg szebb 

gyümöltsössel. Zugoj kaszállo a tisza kanyarodoba a tisza 's ország ut között, 

telep agyú telep helyek sántzokkal a' tisza partyán- ezen kivül számtalan tavak 

ugy mint konlodo to melyen hajdan ország ut vezetet keresztül - kis fanatska, 

nagy fanatska. Csonka körte tava, kerektó - beneda hegy tava, nyárias, tövis 

kut. nádasi dorgo tó, medvés, mind annyi tavai - Csene fok amelly viz 

áradáskor viz jaro fok.- 

Enyi az a mit V Namény hely nevi magyarázattyához kézséggel szolgálni 's 

illetőleg ki puhatolni lehet - azonban mind ezekről bővebb tudomást 's 

magyarázatot lehet szerezni a Bereg Megyei levél tárba 

Kelt Vnamény 1865 Május havában 

szerkesztette 


Jegyző 

Érkezett Június 4-n 1864 

/három PECSÉT/ 

Vnamény helyneve magyarázattya

Das Komitat Bereg in der Ortsii amen Sammlung von Frigyes Pesty 

1864 wurde eine riesige Arbeit in Gang gesetzt: "die Ortsnamen der Heimat 

zusammensammeln". Diese Sammlung eifaßte die Ortsnamen aller Sprachen des 

damaligen Ungarns, nicht nur die ungarischsprachigen. So finden wir im Komitat 

Bereg mehrere Ortschaften, in denen die Ortsbezeichnungen überwiegend 

ruthenisch sind. Frigyes Pesty hat die nötige Anzahl der gedruckten Formulare an 

die Komitate durch den Statthalterrat verschickt. Seine gekürzten Fragen 

lauteten:" 1. Name des Komitats, Kreises, zu dem das Doif gehört. 2. Welche 

Namen des Dorfes sind jetzt gebräuchlich; welcher Name ist nur lokal benutzt, 

welcher Name ist auch landesweit bekannt 9 

3. Gab es früher auch eine andere 

Bezeichnung des Dorfes? Oder nur der heutige Name wurde anders geschrieben? 

4. Wann wurde das Dorf erstmal eiwähnt? 5. Woher wurde es besiedelt 9 Was 

kann man über die Herkunft, Bedeutung des Ortsnamens in allen Sprachen aus der 

mündlichen Überlieferung, aus geschriebenen oder gedmckten Quellen wissen? 7. 

Die übrigen thopographischen Namen in der Grenzmark des Dorfes." 

89 Ortschaften in drei Kreisen des Komitats Bereg haben diese Arbeit in einem 

Jahr verrichtet. Das Niveau der Aufzeichnungen ist schwankend, da es von dem 

Schreiber abhing, was ei* für wichtig erachtet hat. Also die Antworten auf die 

Fragen sind subjektiv. Manche hat sich damit begnügt, nur die thopographischen 

Namen mit etwas Kommentar anzugeben. Es kommt auch die Eintragung vor: 

"Dieses Dorf hat keine Besonderheit." Ein anderer teilt thopographische Namen 

kaum mit, obwohl gerade das der Sinn war. In der Beschreibung mancher Dörfer 

übeivriegen die historischen Ereignisse oder die Kuriositäten - da hat man sich in 

mehreren Fällen um Jahrhunderte vertan. Die Datierung ist manchmal deswegen 

weggefallen, da die Kreisnotariate nur die Beschreibung der Hauptgemeinde 

datiert haben. Es gibt aber auch genaue, detaillierte Beschreibungen. Ich möchte 

besonders hervorheben, wie ausgezeichnet das hydrographische Material ist. Die 

Namen der heute nicht mehr vorhandenen Rinnen, Teiche, Moore sind nunmehr 

nur in dieser Beschreibung zu finden. Aus Rumpfbereg haben wir, bis auf 

Tiszaadony, über alle Dörfer Beschreibungen. Die geographischen Namen der 

Rutlienendörfer sind im allgemeinen einfach, so z.B. Csertész (=Roden), Horb 

(=Hügel, Anhöhe), es gibt auch ungarische Entlehnungen, z.B. Kerti (=Gärten), 

Rovna (^Flachland) usw. Aus der Geschichte wird meistens auf den Ansiedler 

Tódor Korjatovics Bezug genommen (14. Jh.). Der Volksname ist folgerichtig 

russisch.. Die Sprache des Verbindungstextes ist: ungarisch. 

Bei der Drucklegung habe ich mich an die Prinzipien der bisher veröffentlichten 

Bände gehalten. Der Text wird wortgetreu wiedergeben und ich habe auch die

Onginaloithographie beibehalten. Die geographischen Namen werden durch 

Untersti eichung hervorgehoben. Ich habe die Satzstruktur beibehalten, einbegriffen 

die Inteipunktion. 

Es wäre natürlich gut zu wissen, wieviele Bezeichnungen bis heute 

erhaltengeblieben sind. Um so mehr, weil von den 89 Ortschaften 66 gegenwärtig 

nicht zu Ungarn gehören. Dessen ungeachtet hielt ich mich an die damalige 

Veiwaltungseinteilung und die Beschreibung der Dörfer erfolgt - der leichteren 

Überschaubarkeit zuliebe - nach Landkreisen. Auf die Namensänderung wird vor 

der Beschreibung des Kreises immer aufmerksam gemacht. 

Zu dem Material über Bereg habe ich auch ein Index aufgelegt, aber wegen 

Platzmangel kann ich es hier und jetzt nicht publizieren.

1864 - 1865 - Magyar Nemzeti LevÃ©ltÃ¡r Szabolcs-SzatmÃ¡r-Bereg ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template ?