és Pénzügyi EllenÅrzés Hivatal TOP100 kiadvány - Nemzeti Adó
és Pénzügyi EllenÅrzés Hivatal TOP100 kiadvány - Nemzeti Adó
és Pénzügyi EllenÅrzés Hivatal TOP100 kiadvány - Nemzeti Adó
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TOP 100<br />
A 100 legnagyobb vállalkozás<br />
Az 50 legnagyobb pénzügyi vállalkozás<br />
A régiók 20-20 legnagyobb vállalkozása<br />
Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong><br />
és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa<br />
Budapest 2007
Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong><br />
és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa<br />
ÍRTÁK ÉS SZERKESZTETTÉK:<br />
APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága<br />
Tervezési és Elemzési Önálló osztálya<br />
dr. Ráday Lóránt fôosztályvezetô<br />
Dér Gézáné<br />
Feketéné Tóth Ágnes<br />
Jacsó Balázs<br />
Pólyáné Schmidt Anna<br />
Riczkóné Mészáros Mária<br />
dr. Tremmelné dr. Domahidy Katalin<br />
Várhegyi Tibor<br />
SZAKLEKTOR:<br />
dr. Juhász István<br />
APEH KAIG igazgató<br />
AMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZREMÛKÖDÔI:<br />
Kompaktor Emília<br />
Lajos Júlia<br />
CÍMLAP:<br />
Károlyi Marianna, Várnai Ferenc<br />
www.tizpont.hu<br />
NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS:<br />
Perjési Grafikai Stúdió<br />
NYOMDA:<br />
Petró-Land Nyomda Kft.
TISZTELT OLVASÓ!<br />
Köszöntjük Önt az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong> és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara<br />
közös kiadványával.<br />
Összeállításunkban a legjelentôsebb adózók gazdálkodásának, költségvetési kapcsolatainak jellemzô<br />
adatait tesszük közzé, azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjunk a gazdasági életben, az adózás területén<br />
betöltött szerepükrôl.<br />
Fontosnak tartjuk, hogy mások is megismerjék a legnagyobb vállalkozások üzleti sikereit, a tevékenységükhöz<br />
kapcsolódó adóbefizetéseik révén a közösségi kiadásokhoz való hozzájárulásukat, mivel<br />
ezek a vállalkozások meghatározó mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság gyarapodásához.<br />
A kiadványban a 100 legnagyobb magyarországi vállalkozás fontosabb gazdasági adatait állítottuk<br />
rangsorba, illetve az egyes térségek szerepének szemléltetésére közzétesszük régiónként a 20-20 legnagyobb<br />
gazdálkodó árbevételi adatait. Bemutatjuk továbbá a pénzügyi szektor 50 legjelentôsebb szereplôjét<br />
is.<br />
A TOP listára felkerült adózók a nemzetgazdasági teljesítmények jelentôs hányadát koncentrálják.<br />
Adataik a legutolsó lezárt, a 2006-os év adó- és egyéb gazdálkodási adatait tartalmazzák. A naptári<br />
évtôl eltérô üzleti évet választó adózók esetében az utolsó teljes éves beszámolási adatokat vettük figyelembe.<br />
Gratulálunk, hogy teljesítményükkel kivívták helyüket az ország legjobbjai között!<br />
Dr. Juhász István Dr. Szikora János Dr. Parragh László<br />
igazgató elnök elnök<br />
APEH Kiemelt Adózók Adó- és Pénzügyi Magyar Kereskedelmi<br />
Igazgatósága Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong> és Iparkamara
TARTALOMJEGYZÉK<br />
Köszöntô<br />
A legnagyobb adózók gazdasági és költségvetési szerepe<br />
I. Bevezetô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6<br />
II. A gazdálkodók bemutatása a nettó árbevétel TOP 100-as listája alapján . . . . . . . . . . . . . . 6<br />
1. A TOP listák összeállítása, kiválasztási szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6<br />
2. Az árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb gazdálkodó legfontosabb<br />
adatainak értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7<br />
III. A pénzügyi szektor bemutatása a mérlegfôösszeg TOP 50-es listája alapján . . . . . . . . . . 21<br />
IV. A 100 + 50 legjelentôsebb vállalkozás által teljesített adóbefizetések . . . . . . . . . . . . . . . . . 28<br />
V. A régiók TOP 20-as listái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42<br />
VI. Az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságának (KAIG) bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48<br />
1. A szervezet legfontosabb jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48<br />
2. A KAIG adózóinak bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49<br />
3. A KAIG adózóinak hozzájárulása a költségvetési bevételekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54<br />
Adattár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55<br />
Módszertan, Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57<br />
VII. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59<br />
A régiók gazdasága és a kereskedelmi és iparkamarák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59<br />
VIII. Közép-Magyarország régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, Mol, MVM, Samsung . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60<br />
IX. Nyugat-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, Audi, Visiocorp Hungary (SAPU), GYSEV, BPW, DKG-East . . . . 67<br />
X. Közép-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, Alcoa-Köfém, Nitrogénmûvek, Suzuki, ISD Dunaferr . . . . . . . . . . 76<br />
XI. Dél-Dunántúl régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, Paksi Atomerômû, Sió-Eckes, Mecsek-Füszért . . . . . . . . . . . . . . . 83<br />
XII. Dél-Alföld régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, DÉMÁSZ, Phoenix Mecano Kecskemét, Linamar Hungary . . . . . 90<br />
XIII. Észak-Magyarország régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, TVK, Mátrai Erômû, Wamsler . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96<br />
XIV. Észak-Alföld régió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102<br />
Elemzés, Régiós TOP 20, Keviép, Electrolux Lehel, National Instruments, Interspan . . . . . 102
A legnagyobb adózók<br />
gazdasági és költségvetési szerepe<br />
A fejezetben ismertetjük az árbevétel alapján kiválasztott legnagyobb 100<br />
gazdálkodó, a mérlegfôösszeg szerint rangsorba állított 50 pénzügyi vállalkozás<br />
gazdasági tevékenységének fontosabb jellemzôit, az általuk teljesített<br />
adóbefizetéseket. Külön foglalkozunk az egyes régiók<br />
meghatározó cégeivel. Bemutatjuk a kiadványban szereplô legnagyobb<br />
vállalkozások adóztatási feladatait ellátó szervezetet.
I. BEVEZETÔ<br />
Az adózás Magyarországon – a fejlett országokhoz hasonlóan<br />
– az önkéntes jogkövetésen alapul, amely az állam<br />
és az állampolgárok, illetve az általuk létrehozott szervezetek<br />
kapcsolatát jelenti. Az adózói kör összetétele, területi<br />
elhelyezkedése, adókapcsolataik nagyságrendje meghatározó<br />
hatást gyakorolnak az adóhivatal szervezeti kereteinek<br />
kialakítására, mert ügyeik száma, minôsége határozza<br />
meg az adott szervezeti egységre háruló feladatokat.<br />
A gazdasági környezet változásának, a technika fejlôdésének<br />
köszönhetôen az adóhatósággal és az adózókkal<br />
szemben támasztott követelmények egyre bôvülnek. 2006-<br />
ban több mint 5 millió adózó 9,2 millió bevallásban, valamint<br />
20,8 millió adatszolgáltatáson adott számot kötelezettségeirôl.<br />
Az adó- és járulékbefizetések, illetve kiutalások egyenlegeként<br />
az adózóktól származó költségvetési bevételek<br />
meghaladták a 7 ezermilliárd Ft-ot. Egyre szélesebb teret<br />
kapott az elektronikus adóbevallási rendszer. Az elektronikus<br />
ügyintézés bôvülése nem csökkentette a feladatokat,<br />
hanem az igényekhez igazodó átcsoportosításokat tett<br />
szükségessé.<br />
2007. január elsejével az Adóhivatal szervezete átalakult.<br />
Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong>ról szóló<br />
273/2006. (XII. 23.) kormányrendelet értelmében az átszervezés<br />
során az eddigi 23 területi igazgatóság helyett<br />
hét regionális igazgatóság, valamint a Kiemelt Adózók<br />
Igazgatósága (KAIG) került kialakításra. Átalakult a Központi<br />
<strong>Hivatal</strong> struktúrája is, és megtörtént a Szerencsejáték<br />
Felügyelet és az Illetékhivatalok integrálása.<br />
2007-tôl kezdôdôen a 37/2006. (XII. 25.) PM rendelet 1<br />
alapján már nemcsak a fôváros és Pest megye területérôl –<br />
mint a jogelôd igazgatóság esetében –, hanem az ország<br />
valamennyi régiójából a Kiemelt Adózók Igazgatóságához<br />
tartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek az adóévet<br />
megelôzô év utolsó napján nem álltak csôdeljárás,<br />
felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük<br />
elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, valamint a részvénytársasági<br />
formában mûködô hitelintézetek és biztosítók.<br />
A hivatali szervezeti változás következtében a legnagyobb<br />
adózók adóztatási feladatai országos szinten a<br />
KAIG-hoz kerültek, így a TOP kiadványban szereplô valamennyi<br />
adózó területi elhelyezkedésétôl függetlenül,<br />
adóteljesítménye alapján, a Kiemelt Adózók Igazgatóságához<br />
tartozik.<br />
Az illetékességi szabályok következtében a TOP kiadványban<br />
szereplô adatok összeállítása, a nyilvánosságra<br />
hozatalhoz való hozzájárulás kérése és az adatok értékelése<br />
a Kiemelt Adózók Igazgatóságán történt.<br />
II. A GAZDÁLKODÓK BEMUTATÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL<br />
TOP 100-AS LISTÁJA ALAPJÁN<br />
1. A TOP LISTÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, KIVÁLASZTÁSI<br />
SZEMPONTOK<br />
A TOP listák összeállítása során kérdésként vetôdött fel,<br />
hogy mi legyen a kiválasztási szempont, hány adózót tartalmazzanak<br />
az egyes listák, mekkora kör reprezentálja a<br />
gazdasági mutatókat.<br />
Ezért a kiválasztáshoz megvizsgáltuk, hogy az egyes<br />
gazdasági teljesítményeknél mekkora hányadot fednek le<br />
a helyezések alapján alkotott csoportok.<br />
A közölt gazdasági adatokat az adózók 2005–2006.<br />
évekrôl benyújtott társaságiadó-bevallásainak egyedi adatai,<br />
valamint a folyószámlák adónemenkénti pénzforgalma<br />
alapján, az egyes mutatókra külön-külön képzett helyezések<br />
szerint csoportosítottuk.<br />
Az összehasonlítás eredményeként megállapítható volt,<br />
hogy a KAIG adózóinak összesített árbevételébôl az elsô<br />
50 helyezettôl származik az értékesítés nettó árbevételének<br />
56,5%-a, az elsô 100 helyezettôl 71,1%-a. Az exportnál<br />
az elsô 50 helyezett 81,9%-ot, az elsô 100 helyezett 92,2%-ot<br />
ér el a KAIG-hoz tartozó kettôs könyvvitelt vezetô vállalkozások<br />
adataihoz viszonyítva. Az adózás elôtti nyereség<br />
%&&4<br />
8&4<br />
6&4<br />
5&4<br />
3&4<br />
.&4<br />
2&4<br />
7&4<br />
,&4<br />
%&4<br />
&4<br />
$ /! 1 ( $ -!!! $<br />
)* !"<br />
%2+34<br />
.3+.4<br />
9 $ "<br />
%&+54<br />
6%+84 5.+54<br />
:! $<br />
"<br />
%&+74<br />
; <br />
$<br />
$ <br />
$1?<br />
6+%4<br />
8%+84<br />
;@ > <br />
$<br />
$ <br />
1?<br />
$<br />
%7+54<br />
5&+34<br />
,&&3 /<br />
) <br />
%'.& .&'%&& %&&'%.& %.&',&& ,&& <br />
1<br />
37/2006. (XII. 25.) PM rendelet a kiemelt adózók kijelölésérôl, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított<br />
értékhatárokról<br />
6•APEH ELEMZÉS
és veszteség alakulásában, valamint az adófizetési kötelezettségben<br />
is az elsô 100 helyezett 85% feletti részarányt<br />
képvisel.<br />
A fenti eredmények ismeretében a kiadványban az árbevétel<br />
alapján 100 legnagyobb magyarországi vállalkozás<br />
legfontosabb gazdasági adatait foglaltuk össze, valamint<br />
régiónként szerepeltetjük a 20 legnagyobb árbevételt<br />
realizált gazdálkodót. Természetesen itt elôfordulnak<br />
átfedések.<br />
Ezen túlmenôen, a mérlegfôösszeg alapján rangsorba<br />
állítottuk a pénzügyi szektor 50 legjelentôsebb<br />
szereplôjét.<br />
A TOP listák összeállítása során a cégenkénti (egyébként<br />
adótitoknak minôsülô) adatok nyilvánosságra hozatalához<br />
adózóinktól egyedileg – összesen 304 adatlap kiküldésével<br />
– kértünk hozzájárulást. A visszakapott adatlapokon<br />
túlnyomó többségében hozzájárultak az adatok<br />
közzétételéhez, kisebb részben csak a cég nevének nyilvánosságra<br />
hozatalához, néhány vállalkozás sem nevének,<br />
sem adatainak a kiadványban való szerepeltetéséhez<br />
nem járult hozzá. Természetesen a nyilatkozatok tartalmát<br />
a legmesszebbmenôkig figyelembe vettük a végleges<br />
anyag kialakítása során.<br />
A visszaérkezett kérdôívek feldolgozását követôen<br />
megállapítottuk, hogy az adózók 82%-a, 248 adózó küldte<br />
vissza a adatlapot. A válaszadók 54%-a, 135 adózó teljes<br />
egészében hozzájárult, 23%-a részben – a nem nyilvános<br />
adatok megjelölésével – járult hozzá az adatlapon<br />
szereplô gazdasági jellemzôk nyilvánosságra hozatalához.<br />
A kérdôíveken szintén 23%, 56 adózó azt jelezte,<br />
hogy nem hozhatók nyilvánosságra az adatai, azonban<br />
ebbôl a körbôl 20 vállalkozás hozzájárult – adatok nélkül<br />
– nevének közléséhez. A hozzájárulási hajlandóság a régiók<br />
TOP 20-as körében volt a legnagyobb.<br />
Adatainak nyilvánosságra hozatalához...<br />
2. AZ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN KIVÁLASZTOTT 100 LEG-<br />
NAGYOBB GAZDÁLKODÓ LEGFONTOSABB ADATAINAK<br />
ÉRTÉKELÉSE<br />
A kiválasztott, a TOP 100-as listában szereplô adózók<br />
teljesítményeinek értékeléséhez, összehasonlításához elmondjuk,<br />
hogy a társaságiadó-bevallás benyújtására kötelezett<br />
vállalkozások száma 2005-ben országosan 326 ezer,<br />
2006-ban 316 ezer volt.<br />
Az adózók száma elsôsorban a szervezeti változások –<br />
megszûnés, átalakulás beolvadás –, kisebb részben az eltérô<br />
üzleti éves adózók számának változása miatt csökkent.<br />
A KAIG adózói körébôl a TOP kiadványhoz készített<br />
adatfeldolgozások 2005-ben 607, 2006-ban 581 adózó<br />
adatait tartalmazzák.<br />
A TOP 100-as kör szerepét a magyar gazdaságban a legfontosabb<br />
gazdálkodási adatokkal szemléltetjük.<br />
&''B<br />
6'B<br />
/'B<br />
D'B<br />
('B<br />
'B<br />
%&& $ )$ <br />
! ! /!$!"" "$<br />
72+6 4 77+% 4 ,5+% 4<br />
E "<br />
% <br />
" <br />
F <br />
,-. &'' , <br />
%8+& 4<br />
2"$<br />
120<br />
100<br />
kérdív<br />
db<br />
80<br />
60<br />
40<br />
20<br />
0<br />
TOP 100<br />
hozzájárul<br />
nem járul hozzá<br />
részben hozzájárul<br />
nem válaszolt<br />
TOP 20 Régiónként TOP 50 Pénzintézet<br />
A 2006. évi értékesítés nettó árbevételéhez 34,8%-kal,<br />
az adózás elôtti eredményhez 33,1%-kal járultak hozzá a<br />
TOP listában szereplô adózók. A jegyzett tôke 27,1%-át,<br />
a mérlegfôösszeg 19%-át mutatták ki nyilvántartásaikban.<br />
A mérlegfôösszegben a TOP 100 aránya azért alacsonyabb,<br />
mint a többi gazdálkodási jellemzô esetében, mert<br />
a pénzügyi szektor – amely a külön toplistán szerepel –<br />
magas betét és hitelállománya a többi gazdálkodó részarányát<br />
növeli, illetve a TOP 100 listán szereplôkét<br />
csökkenti.<br />
APEH ELEMZÉS •7
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság adatai, milliárd Ft-ban<br />
E<br />
$<br />
E <br />
9* $<br />
"<br />
,&&3 ,&&. &3;&.<br />
% AB=C AD'9EBFGC
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság adatai, milliárd Ft-ban<br />
:!* $<br />
"<br />
F! <br />
>/?<br />
D <br />
D "W 0/)<br />
#(!$<br />
$<br />
/)<br />
,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&.<br />
2&%+3 7&6+8 %7&4 . ,72 . .5% 824 %&8+7 %&8+& %&&4 8&+& 6%+8 %%&4 ,83+7 786+6 524 , %73+2 % 83.+7 %&84 %<br />
% ,32+2 % &3%+6 %%84 . %33 . &., %&,4 %&6+& 8,+2 %%54 ,<br />
7<br />
%&+2 2+6 ,%54 .% 72 %.&4 .+8 .+8 %&&4 .+8 &+& ' '23+2 '.+8 ' 77&+& ,&3+8 %.84 2<br />
3%5+2 .2&+7 %%24 %, 8,3 %7 %67 864 7&+& 7&+& %&&4 2+. 2+. %&&4 .<br />
.83+, 273+2 %754 , 272 7 ,%5 534 5+6 5+6 %&&4 5+6 5+6 %&&4 5+5 '%6+2 ' %3.+8 %&,+5 %3,4 3<br />
5 5 %&&4 &+% &+% %&&4 &+% &+% %6&4 %+6 %+7 %7.4 32+5 .&+, %,84 5<br />
&+. &+, ,724 %5 .86 %2 352 %,&4 %,6+& %,5+5 %&&4 %,6+& %,5+5 %&&4 %,+7 3+3 %634 788+2 753+2 %&34 6<br />
8<br />
772+8 ,,.+5 %264 7 686 , 5&7 %224 6%+8 6%+8 %&&4 6%+6 6%+6 %&&4 .+6 2+8 %%84 %66+. %..+, %,%4 %&<br />
,67+7 %3.+8 %5%4 % .5. % .28 %&,4 5+. 5+. %&&4 5+. 5+. %&&4 ,%+. 7+8 ..24 6.+. 5%+. %,&4 %%<br />
%26+& %%5+% %,34 % 788 % .2, 8%4 ,2+. ,2+5 884 %7+& 8+5 %774 %3+% .+3 ,8&4 ,%,+7 ,%,+8 %&&4 %,<br />
,53+2 %63+5 %264 , .53 , .57 %&&4 ,.+. ,.+. %&&4 %8+, %8+, %&&4 %5+6 ,7+2 534 ,75+% ,%5+7 %&84 %7<br />
22+6 7.+. %,34 %+3 %+3 %&&4 &+& &+& ' 72+, 7%+. %&84 %2<br />
&+6 &+5 %%74 %&8 %&, %&54 8+& 8+& %&&4 8+& 8+& %&&4 %+7 &+7 7664 3%+, 3.+& 824 %.<br />
%3<br />
66+7 .6+5 %.&4 2 %7& 2 &77 %&,4 ,5+, ,5+, %&&4 ,3+5 ,3+5 %&&4 7%+& %%+7 ,574 %5,+8 %2.+6 %%84 %5<br />
&+& &+& ' % 6,. % 636 864 %5+& %5+& %&&4 %3+& %3+& %&&4 '&+5 7+7 ' %&3+7 %&7+2 %&74 %6<br />
%8<br />
,&<br />
%.,+% %&8+3 %784 ,,% %6& %,74 &+% &+% %&&4 &+% &+% %&&4 7+% %+2 ,,54 26+3 .7+, 8%4 ,%<br />
&+& &+& ' % 65& % 66, 884 3&+5 3&+5 %&&4 .,+7 .,+. %&&4 %6+% %8+7 824 %.5+5 %78+7 %%74 ,,<br />
,+2 ,+7 %&.4 7 %%. , 7&2 %7.4 7+2 7+2 %&&4 7+2 7+2 %&&4 ,+8 7+, 664 ,&5+. ,&.+, %&%4 ,7<br />
,+3 ,+. %&34 ,38 .,8 .%4 6+2 5+% %%64 6+2 5+% %%64 %+5 %+5 834 23+. 2.+, %&74 ,2<br />
%,8+6 5,+% %6&4 % 8,. % 625 %&24 2+& 2+& %&&4 2+& 2+& %&&4 %6+. %3+7 %%24 %8,+6 %%2+% %384 ,.<br />
6+8 7&+2 ,84 78 ,&& 22 868 654 6&+& 6&+& %&&4 &+& &+& ' '67+6 '6&+3 ' 6.&+8 583+8 %&54 ,3<br />
&+7 &+, %2&4 8,. 822 864 3+& 3+& %&&4 &+& &+& ' ,+8 7+% 8,4 2.+2 2%+& %%%4 ,5<br />
,&2+, %26+7 %764 %+, %+, %&&4 %+, %+, %&&4 '&+2 &+7 ' 33+6 3&+3 %%&4 ,6<br />
%23+2 %%&+, %774 2 275 7 573 %%84 27+8 27+8 %&&4 27+8 27+8 %&&4 %7+6 %3+7 6.4 %%3+8 %65+& 374 ,8<br />
7&<br />
&+& &+& ' . &22 2 237 %%74 7%<br />
3%% 3&. %&%4 3+& 3+& %&&4 3+& 3+& %&&4 7+6 ,+8 %7&4 ,8+3 ,5+3 %&54 7,<br />
7+. &+& ' % %.& % 78& 674 %6+8 %6+8 %&&4 %2+% %2+% %&&4 23+% 2,+8 %&54 ,3.+% ,8&+3 8%4 77<br />
&+& &+& ' , 823 , 357 %%&4 ,+% ,+% %&&4 ,+% ,+% %&&4 8+5 3+5 %224 %&5+8 66+5 %,,4 72<br />
&+& &+& ' 67% 8,5 8&4 72+% 72+% %&&4 &+& &+& ' 5+& .+3 %,34 %&3+2 772+. 7,4 7.<br />
%22+2 %&7+& %2&4 , 867 , 886 884 %3+5 %3+5 %&&4 &+, %,+6 ,4 %5+. %7+3 %,84 ,%3+8 %8.+8 %%%4 73<br />
75<br />
&+& &+& ' % %3% % %68 864 7,+, 7,+, %&&4 %3+% %&+6 %284 3+7 .+6 %&84 87+% 57+, %,54 76<br />
&+5 %+2 .&4 76 38& 76 63, %&&4 %7+. %7+. %&&4 &+& &+& ' .+7 3+2 674 %25+5 %2.+, %&,4 78<br />
2&<br />
%3.+5 %%&+3 %.&4 , 5%, , &.% %7,4 &+5 &+5 %&&4 &+5 &+5 %&&4 %%+2 5+& %374 65+2 5%+& %,74 2%<br />
2,<br />
&+& &+& ' % 72& % 7&. %&74 7+& 7+& %&&4 &+& &+& ' %+5 2+3 764 ,8+7 7&+, 854 27<br />
3+2 3+, %&74 % 7%8 % ,37 %&24 8%+& 8%+& %&&4 8%+& 8%+& %&&4 %&+& 8+% %&84 ,&6+% %85+, %&34 22<br />
&+& &+& ' %.7 %72 %%24 25+7 25+7 %&&4 &+& &+& ' &+5 '&+7 ' 2%%+& .36+& 5,4 2.<br />
&+& &+& ' % 735 % 233 874 23+8 23+8 %&&4 &+& &+& ' 3+8 6+% 634 %&2+% 86+8 %&.4 23<br />
25<br />
.+2 ,+2 ,,54 .%. .,3 864 7+6 7+6 %&&4 7+6 7+6 %&&4 2+% ,+, %6%4 .8+& .2+2 %&84 26<br />
28<br />
.&<br />
E<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •9
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság adatai, milliárd Ft-ban<br />
E $ E <br />
.%
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság adatai, milliárd Ft-ban<br />
:!* $<br />
"<br />
F! <br />
>/?<br />
D <br />
D "W 0/)<br />
#(!$<br />
$<br />
/)<br />
,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&.<br />
E<br />
.%<br />
%%6+8 &+& ' .,<br />
&+& &+& ' , 3.& , 52% 854 %,3+3 %,3+3 %&&4 &+& &+& ' ,+6 ,+3 %&84 %35+. %38+6 884 .7<br />
.2<br />
..<br />
.3<br />
.5<br />
.6<br />
.8<br />
8,+% 68+6 %&74 7 685 2 %62 874 ,+2 ,+2 %&&4 ,+2 ,+2 %&&4 '%3+% ,.+8 ' 86+& %,2+8 564 3&<br />
%6+% 72+, .74 , 3%6 , 77% %%,4 %&+& %&+& %&&4 %&+& %&+& %&&4 ,+8 '%+7 ' .2+2 3,+& 664 3%<br />
&+2 &+& ' 5,7 358 %&34 %+% %+% %&&4 &+& &+& ' .+6 2+7 %754 58+% %%%+5 5%4 3,<br />
..+% 3&+% 8,4 % 877 % 8%7 %&%4 %.+% %.+% %&&4 %.+% %.+% %&&4 '%+3 &+% ' 3,+& .6+3 %&34 37<br />
%5+7 %6+6 8,4 375 37% %&%4 %+. %+. %&&4 &+& &+& ' %+8 %+6 %&64 ,2+% ,&+3 %%54 32<br />
&+& &+& 34 % &33 % &6, 884 7&+. 7&+. %&&4 ,2+8 ,2+6 %&%4 2+8 7+7 %264 5,+, 3,+5 %%.4 3.<br />
,&+% &+& ' 7 %2. & ' ,8+. &+& ' &+& &+& ' ,+6 &+& ' ..+% &+2 ' 33<br />
56+, 32+. %,%4 8,, 52, %,24 35<br />
&+& &+& ' % ,%3 % ,8, 824 75+& 75+& %&&4 75+& 7&+2 %,,4 5+& 3+, %%,4 6.+6 58+6 %&64 36<br />
38<br />
&+& &+& ' % ,&. % ,88 874 72+, 72+, %&&4 &+& &+& ' ',+7 %+6 ' 35+3 3&+& %%74 5&<br />
5%<br />
5,<br />
&+& &+& ' 337 3%, %&64 &+6 &+6 %&&4 &+6 &+6 %&&4 ,+. ,+% %%64 2,+& 2,+. 884 57<br />
,&+6 %6+2 %%74 % &38 % ,&7 684 %,+% %,+% %&&4 %,+% %,+% %&&4 ,3+& ,5+2 8.4 52<br />
&+7 &+& ' 38& %67 7554 %2%+7 &+3 ' &+& &+& ' 5+6 '&+% ' 776+6 7%+2 ' 5.<br />
&+& &+& ' % ,,5 % 7%7 874 ,8+6 ,8+6 %&&4 &+& &+& ' 7+5 ,+8 %,34 36+% 37+. %&54 53<br />
55<br />
56<br />
&+& &+& ' 6 5 %%24 &+% &+% %&&4 &+& &+& ' &+, &+7 6&4 %2+7 %2+% %&%4 58<br />
6&<br />
6%<br />
6,<br />
2+5 .+, 8%4 58 72 ,7,4 &+3 &+3 %&&4 &+& &+3 ' %+2 &+8 %3&4 %6+5 %&+8 %5,4 67<br />
%2+2 %%+5 %,74 .57 .6& 884 %7+, %7+, %&&4 &+& &+& ' ,&+8 %5+% %,,4 ,%7+8 ,%3+7 884 62<br />
7,+& ,5+6 %%.4 5,2 55. 874 ,+8 ,+8 %&&4 ,+8 ,+8 %&&4 ,6+2 ,3+8 %&34 6.<br />
32+7 3.+8 864 76% 786 834 &+& &+& %&&4 &+& &+& %&&4 3+& .+8 %&,4 ,%+3 77+2 3.4 63<br />
&+& &+& ' %7 3.. %7 2%3 %&,4 %,5+& %,5+& %&&4 &+& &+& ' '%%+& ',,+. ' 722+. ,6,+2 %,,4 65<br />
&+& &+& ' 2.. 282 8,4 3+% 3+% %&&4 7+& 7+& %&&4 '&+% &+8 ' 72+% 73+& 8.4 66<br />
68<br />
8&<br />
8%<br />
2+. ,+8 %.24 532 5.. %&%4 %+& %+& %&&4 &+3 &+, ,5,4 &+7 &+3 .&4 75+, 7,+. %%24 8,<br />
3&+8 2.+6 %774 % ,%, % ,%2 %&&4 3+7 3+7 %&&4 3+7 3+7 %&&4 2+6 '&+. ' 22+. 75+6 %%64 87<br />
,+& %+, %364 , 237 , .7, 854 72+, 72+, %&&4 ,2+8 ,2+8 %&&4 %&+3 8+, %%.4 8.+2 65+3 %&84 82<br />
8.<br />
&+& &+& ' 738 78. 874 3+2 3+2 %&&4 &+& &+& ' &+% %+2 24 73+3 77+2 %&84 83<br />
85<br />
8+8 7+& 77,4 ,8 ,8 %&&4 &+, &+, %&&4 &+, &+, %&&4 &+% &+% %&84 %&+6 %%+2 8.4 86<br />
777 7,2 %&74 8+3 8+3 %&&4 2.+5 73+5 %,24 88<br />
%&&<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •11
A következôkben az árbevétel alapján kiválasztott 100 legnagyobb adózó fontosabb<br />
gazdasági adatait részletesebben értékeljük:<br />
Az értékesítés nettó árbevételébôl a 2006. évben a<br />
100 legnagyobb adózó realizálta a nemzetgazdasági<br />
bevételek egyharmadát, 20 ezermilliárd Ft-ot.<br />
Az elôzô évhez képest országosan jelentkezô 7,3<br />
ezermilliárd Ft növekedésnek 52,3%-a, 3,8 ezermilliárd<br />
Ft a 100 legnagyobb vállalkozástól származik.<br />
A növekmény 41%-át, 1,6 ezermilliárd Ft-ot az<br />
elsô tíz helyezett érte el.<br />
A TOP 100-as körbe tartozó vállalkozásoknál<br />
2006-ban jelentkezô 23,2%-os árbevétel-növekedés<br />
8,8 százalékponttal haladta meg az elôzô évhez képest<br />
országosan jelentkezô nettó árbevétel-emelkedés<br />
mértékét.<br />
A 100 legnagyobb vállalkozás dinamikusabb növekedése<br />
következtében a nemzetgazdasági szintû<br />
árbevételhez való hozzájárulásuk 2,5%-kal emelkedett.<br />
A 2006. évben 100 milliárd Ft feletti árbevételt 59<br />
adózó realizált. Ebbôl 4 adózó 500-1000 milliárd Ft<br />
közötti, 3 adózó pedig 1000 milliárd Ft feletti árbevételt<br />
ért el, amelybôl a legmagasabb 1874 milliárd<br />
Ft volt.<br />
12 • APEH ELEMZÉS
A TOP 100 gazdálkodói kör összesített adatainak viszonyítása<br />
a gazdálkodók országos adataihoz<br />
$<br />
> K+ /?<br />
<br />
%&&<br />
)$<br />
B !<br />
! ! <br />
><br />
)$ <br />
! !?<br />
%&& $<br />
! <br />
!1!<br />
E " (''/ (' 87D+ +6 +'78 8D6B<br />
(''+ &/ +8+5 +& &/&/ 8(8B<br />
!!"# !!$% & ' ( &&))( &!**(<br />
0C" " (''/ 6 8&86 &D 8&55 +6&B<br />
(''+ / /D5+ && D6+' +75B<br />
!!"# !!$% & $!( & )*( &!!'(<br />
> (''/ (75 ('6 ( (&7 866 &(/B<br />
(''+ (7( 8D+ ( &5' 6(( &(DB<br />
!!"# !!$% &! $( &!& ( &!&'(<br />
F (''/ ( 85&( 6 7&78 (7DB<br />
(''+ ( (&/+ 6 &'&' (7DB<br />
!!"# !!$% &!*+( &!*"( &!!'(<br />
$ (''/ & (+5& D ''&' 8&+B<br />
(''+ & (&'& 8 D786 8D6B<br />
!!"# !!$% &!)!( &&$ ( +!'(<br />
% " (''/ & &+'+ 8 D7&/ 88&B<br />
(''+ & (8'/ 8 87+6 8/+B<br />
!!"# !!$% +'$( &! ,( +!+(<br />
2"$ (''/ &+ 5+8/ 68 75'+ &5'B<br />
(''+ &D 68/' 7/ 6/(( &58B<br />
!!"# !!$% &!*$( &!+!( +,"(<br />
2"$<br />
<br />
(''/ &+ 5+8/ +( DD&8 8'DB<br />
(''+ &D 68/' D7 6885 8&'B<br />
!!"# !!$% &!*$( &!+"( +,&(<br />
APEH ELEMZÉS •13
2" #<br />
7' ''''<br />
/' ''''<br />
+' ''''<br />
D' ''''<br />
8' ''''<br />
(' ''''<br />
&' ''''<br />
''<br />
$! " :! # <br />
! )"$<br />
H<br />
+6 +'7<br />
J" <br />
<br />
"<br />
(''/<br />
, <br />
H C"<br />
J" <br />
<br />
"<br />
(''+<br />
,-. &'' <br />
H C"<br />
Az exportárbevételnél a 100 legnagyobb adózóból 85<br />
értékesített külföldre. Az általuk kimutatott exportárbevétel<br />
aránya mindkét évben eléri az országos kivitel 58%-át.<br />
Export alatt itt az EU-ba való kivitelt és a harmadik országokba<br />
irányuló értékesítést is értjük. Az országhatáron kívülre<br />
irányuló értékesítésben tapasztalható meghatározó<br />
részesedés elsôsorban a vidéki székhelyû adózóknak köszönhetô,<br />
tekintettel arra, hogy az exportnál a fôvárosi és<br />
Pest megyei kiemelt adózók aránya – a belföldre értékesítô<br />
közszolgáltatók és személyszállítók nagyobb súlya miatt –<br />
alacsonyabb.<br />
A kivitelben az elmúlt évben erôteljes, mintegy 25%-os<br />
növekedés volt tapasztalható, ami elsôsorban a TOP 100-<br />
as kör ilyen mértékû növekedésének következménye. A<br />
TOP 100 exportôrök összetételének fontos jellemzôje,<br />
hogy 2006-ban az elsô tíz adózó teljesítette az országos<br />
export 37%-át, illetve az elsô két helyezett – amelyek nettó<br />
árbevételének több mint 95%-a külföldi értékesítésbôl<br />
származik – adja a gazdálkodók országos exportjának<br />
16%-át. A két legnagyobb exportáló cég forgalma a 2005.<br />
és a 2006. évben is egyenként meghaladta az ezermilliárd<br />
Ft-ot.<br />
A gazdálkodók 2006-ban mûködésük során országosan<br />
+' ''' '''<br />
D' ''' '''<br />
8' ''' '''<br />
(' ''' '''<br />
&' ''' '''<br />
<br />
- .<br />
H<br />
&D 8('<br />
H<br />
+& &/(<br />
$ " ! <br />
'<br />
E " (''+<br />
%&& )$<br />
)"" <br />
H<br />
&& D6+<br />
E " (''/<br />
(+'''''<br />
(''''''<br />
&+'''''<br />
&''''''<br />
+'' '''<br />
'<br />
<br />
/0<br />
> (''+ > (''/<br />
2,2 millió munkavállalót foglalkoztattak. Ebbôl az átlagos<br />
statisztikai állományi létszám a régiókban 1,7 millió fô<br />
volt, a TOP 100-as kör 279 ezer alkalmazottal mûködött.<br />
Arányaiban ez azt jelenti, hogy a 2006. évben a TOP<br />
100-as kör a gazdálkodói kör létszámának 12,6%-ával az<br />
árbevétel 34,8%-át érte el.<br />
A TOP 100-as körbôl 57 adózó foglalkoztat ezer fô feletti<br />
létszámot, ebbôl 12 vállalkozás esetében haladja meg<br />
a létszám az 5000 fôt. A két legnagyobb létszámú vállalat<br />
egyenként közel 40 ezer fôt foglalkoztat.<br />
A vállalkozások létszámgazdálkodásának eredményeként<br />
2006-ban az átlagos statisztikai létszám országosan<br />
1,2%-kal, 26,5 ezer fôvel növekedett. A többletlétszám<br />
egynegyedét a TOP 100-as körben alkalmazták – döntôen<br />
a kereskedelmi láncok bôvülése miatt –, ezért itt magasabb,<br />
mintegy 2,5%-os létszámnövekedés tapasztalható.<br />
A legnagyobb adózók árbevétel- és létszámadatának<br />
összevetése alapján megállapítható, hogy az 1 fôre jutó átlagos<br />
árbevétel a TOP 100-as körbe tartozó adózók esetében<br />
kimagasló – közel négyszerese – a többi adózó fajlagos<br />
árbevételének. Hatására a gazdálkodók országos átlaga<br />
34%-kal magasabb, mint a TOP listában nem szereplô adózóké.<br />
% / (# $ " # <br />
= <br />
" <br />
, <br />
,-. &''<br />
<br />
'<br />
&' '''<br />
(' '''<br />
(8 8+8<br />
&6 'D5<br />
&5 /7+<br />
(/ 86/<br />
8' '''<br />
/' 7&7<br />
7( 578<br />
Az 1 fôre jutó árbevétel esetében az egyes adózók között<br />
jelentôs szóródás tapasztalható.<br />
A jegyzett tôke 27,4%-ával – 2391 milliárd Ft-tal – a<br />
100 legnagyobb adózó rendelkezett 2006-ban. A TOP 100-<br />
as kör által kimutatott jegyzett tôke fele a tíz legnagyobb<br />
cégnél koncentrálódik, melybôl három-három a villamosenergia-iparban;<br />
a szállítás, posta, távközlés ágazatban; illetve<br />
a feldolgozóiparban mûködik, egy kereskedelmi tevékenységet<br />
végez.<br />
Az elôzô évhez képest országosan kimutatott 616 milliárd<br />
Ft növekedésbôl 175 milliárd Ft, a 100 legnagyobb<br />
adózónál jelenik meg. E növekedés döntô része két cégnél<br />
mutatkozik, az egyik a 2006. évben vasúti áruszállításra<br />
létrehozott vállalkozásnál, a másik a villamosenergia-ipar<br />
rendszerirányítójánál történt. Ez utóbbinál az alaptôke növekedés<br />
nem pénzbeli hozzájárulással, hanem a villamosenergia-ipar<br />
csúcscégének – a villamos energia átviteli<br />
D' '''<br />
+' '''<br />
(''+<br />
(''/<br />
/' '''<br />
7' '''<br />
6' '''<br />
#<br />
14 • APEH ELEMZÉS
hálózati rendszer elemeinek, vagyontárgyainak, kapcsolódó<br />
eszközeinek – a rendszerirányító cégbe való apportálásával<br />
valósult meg.<br />
A jegyzett tôkébôl a külföldi tulajdon aránya 2006-ban<br />
országosan 45,9% volt. A TOP 100 vállalkozásoknál ez az<br />
arány 52,7%.<br />
A jegyzett tke összetétele a gazdálkodóknál<br />
2006.<br />
41,1%<br />
13,0%<br />
TOP 100 belföldi<br />
TOP 100 külföldi<br />
31,5%<br />
Többi adózó belföldi<br />
Többi adózó külföldi<br />
14,4%<br />
A külföldiek által jegyzett tôke egyharmada a 100 legnagyobb<br />
cégnél jelenik meg.<br />
A TOP 100-as körben külföldi tulajdonban lévô 1259<br />
milliárd Ft jegyzett tôkébôl az elsô tíz helyezett 60%-kal<br />
részesedik. Valamennyien 40 milliárd Ft feletti külföldi tôkével<br />
rendelkeznek. Közülük a legmagasabb egy élelmiszer-kiskereskedelmi<br />
áruházlánc a 128 milliárd Ft-os külföldi<br />
tulajdonnal, vagyis egymaga 3%-ot képvisel az országosan<br />
jegyzett külföldi tôkébôl.<br />
Az adózás elôtti eredmény, a nyereséges és veszteséges<br />
vállalkozások összesített eredményeinek egyenlege.<br />
A TOP 100-as körben a nyereséges vállalkozások száma<br />
2006-ban az elôzô évhez képest 2 adózóval 83-ra növekedett,<br />
amelyek 1352 milliárd Ft pozitív eredményt realizáltak.<br />
A nyereség 45%-át négy adózó produkálta, egyenként<br />
100 milliárd Ft feletti eredménnyel, illetve a kategóriaelsô<br />
adózó nyeresége elérte a 296 milliárd Ft-ot.<br />
A nyereség további 40%-a a 10 milliárd Ft feletti eredményt<br />
elérô 22 társaságtól származik.<br />
A 17 veszteséges vállalkozás negatív eredménye 202<br />
millió Ft volt. A veszteség 65%-a 2 adózótól származik.<br />
A gazdálkodók adózás elôtti eredményként 2006-ban<br />
átlagosan árbevételük 6%-át mutatták ki. A TOP 100-as<br />
körben a nyereséges vállalkozások eredményessége valamivel<br />
kedvezôbb – 7% – volt. Átlag feletti eredményhányadot<br />
15 adózó ért el, melynek legmagasabb értéke<br />
15,8% volt.<br />
A legnagyobb vállalkozások gazdasági eredményének<br />
összegzéseként megállapítható, hogy 2006-ban országosan a<br />
gazdálkodók 3 471 milliárd Ft adózás elôtt eredmény tömegének<br />
33%-a a TOP 100-as kör tevékenységének eredménye,<br />
67% pedig a TOP listában nem szereplô 316 ezer vállalkozástól<br />
származik.<br />
A 2006. év legeredményesebb vállalkozásai a kôolajfeldolgozás,<br />
az autókereskedelem és a távközlés területérôl<br />
kerültek a TOP 100-as lista élére.<br />
A gazdálkodók által országosan kimutatott 2006. évi<br />
83 791 milliárd Ft mérlegfôösszegbôl a TOP 100-ak 15 954<br />
milliárd Ft-tal részesednek, amely 19%-os arányt képvisel.<br />
Ezt meghaladó összeggel – 21 494 milliárd Ft-tal – részesedik<br />
a mérlegfôösszegbôl a pénzintézeti szektor,<br />
amelynek 50 legnagyobb intézményére külön fejezetet<br />
szentelünk, így a gazdálkodók TOP 100-as rangsorában<br />
nem szerepelnek. Kiadványunkban a pénzügyi tevékenységet<br />
végzôk külön kezelésének egyik oka – a nemzetgazdaságban<br />
betöltött szerepük mellett – a sajátos eszköz-forrás<br />
szerkezetük és számviteli elszámolásuk.<br />
A mérlegfôösszeget a pénzügyi közvetítés ágazat nélkül<br />
vizsgálva az országosan kimutatott 52 441 milliárd Ft-ból<br />
a 100 legnagyobb gazdálkodó 30,4% részarányt képvisel.<br />
A TOP 100-ak mérlegfôösszegének alsó határán 10,8 milliárd<br />
Ft-tal egy kokszgyártó vállalkozás, felsô határán 2136<br />
milliárd Ft-tal a hazai kôolaj-feldolgozás vezetô cége áll.<br />
A legnagyobb 100-ak mérlegfôösszegének mintegy felét<br />
az elsô tíz vállalkozás adja.<br />
A mérlegfôösszeg sávok szerinti megoszlása a TOP 100-<br />
ak körében a 10–100 milliárd Ft közötti sávban erôs koncentráltságot<br />
mutat, ide tartozik a legnagyobbak 61%-a.<br />
A 100–500 milliárd Ft közötti sávba 34%, a felsô sávokba<br />
– közel az ezermilliárd Ft-hoz – 4%, és a legmagasabb<br />
sávba 1% tartozik.<br />
Mrd Ft<br />
3 500<br />
3 000<br />
2 500<br />
2 000<br />
1 500<br />
1 000<br />
500<br />
0<br />
Az adózás eltti eredmény alakulása<br />
2006.<br />
100 adózó<br />
316 ezer<br />
adózó<br />
1 150<br />
2 321<br />
67 % Többi adózó 33 % TOP 100<br />
/) ! E " $<br />
" #<br />
B<br />
&'' <br />
/&<br />
&'& ) ('' &7<br />
('& ) 8'' 5<br />
8'& ) D'' 7<br />
D'& ) +''<br />
&<br />
+'& ) /''<br />
'<br />
/'& ) 7''<br />
'<br />
7'& ) 6''<br />
'<br />
6'& ) 5'' (<br />
5'& ) &''' (<br />
&''& )('''<br />
'<br />
(''& $<br />
&<br />
N$W<br />
%&&<br />
APEH ELEMZÉS •15
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság mutatónkénti rangsorai<br />
E<br />
$<br />
E <br />
9* $<br />
" $!<br />
,&&3 ,&&. &.'&3<br />
% AB=C AD'9EBFGC
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság mutatónkénti rangsorai<br />
:!* $<br />
" $!<br />
F! <br />
$!<br />
D $!<br />
D "W 0/)<br />
#(!$ $!<br />
$<br />
$!<br />
/) $!<br />
,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3<br />
. 3 % %& %& & 3 . '% 2 . % % % & % % & %<br />
% % & %% %% & , 7 % ,<br />
7<br />
.& .% % 8, 8& ', .5 .. ', 78 ' ' 88 8. '2 %, %8 5 2<br />
7 7 & . . & ,. ,2 '% 27 2, '% .<br />
2 2 & ,8 %5 '%, 28 23 '7 72 77 '% ,8 86 38 ,6 7. 5 3<br />
88 83 '7 87 8, '% 38 36 '% 37 37 & .3 3& 2 5<br />
3. 35 , 7 7 & 7 , '% % % & ,% ,5 3 5 6 % 6<br />
8<br />
3 5 % %. ,7 6 %& 8 '% 3 3 & 76 72 '2 ,2 ,. % %&<br />
5 8 , 76 76 & .& 25 '7 7. 72 '% %, 76 ,3 23 23 & %%<br />
%2 %, ', 2, 78 '7 7, 7& ', ,. ,8 2 %6 77 %. ,& %6 ', %,<br />
6 6 & ,5 ,. ', 7& ,6 ', %6 %5 '% %3 %% '. %. %3 % %7<br />
7. 7. & 56 53 ', ' ' ' 6& 6% % %2<br />
37 32 % 65 6. ', 25 2. ', 7, 7, & 5& 5, , 3& 26 '%, %.<br />
%3<br />
,. ,6 7 %2 %2 & ,8 ,5 ', %7 %, '% %& ,& %& ,. ,3 % %5<br />
' ' ' 73 7, '2 73 72 ', ,% %8 ', 66 2. '27 76 72 '2 %6<br />
%8<br />
,&<br />
%7 %. , 67 6, '% 8. 82 '% 5& 38 '% ., 3, %& 35 .8 '6 ,%<br />
' ' ' 7. 7% '2 %, %% '% 5 5 & %. %7 ', ,8 ,6 '% ,,<br />
3& .8 '% ,% ,6 5 35 3. ', 26 25 '% .3 25 '8 ,, ,& ', ,7<br />
.6 .. '7 6% 5% '%& 26 26 & 77 7. , 3. .6 '5 36 37 '. ,2<br />
%6 ,% 7 7, 72 , 37 3% ', 2. 22 '% %2 %3 , ,7 7, 8 ,.<br />
., 76 '%2 % % & %% %& '% ' ' ' %&& %&& & 2 2 & ,3<br />
38 36 '% .8 .5 ', .2 ., ', ' ' ' .. 26 '5 5% 36 '7 ,5<br />
%& %& & 6% 58 ', .6 .5 '% 6. 5. '%& .. .7 ', ,6<br />
%. %2 '% %7 %. , %3 %. '% 8 8 & %8 %. '2 72 ,7 '%% ,8<br />
7&<br />
' ' ' %, %, & 7%<br />
5% 36 '7 .3 .2 ', 76 76 & 2. 28 2 62 62 & 7,<br />
.5 5% %2 ., 2, '%& 72 7, ', ,2 ,, ', 6 6 & %2 %, ', 77<br />
58 57 '3 ,7 ,2 % 53 52 ', .3 .. '% ,5 ,. ', 73 78 7 72<br />
' ' ' 3% .6 '7 ,% ,& '% ' ' ' 7& 7, , 75 %& ',5 7.<br />
%3 %3 & ,, %8 '7 75 7. ', 35 ,7 '22 %5 %6 % %6 ,, 2 73<br />
75<br />
' ' ' .% .7 , ,7 ,, '% ,& ,5 5 77 7% ', 2, 2. 7 76<br />
32 3% '7 , , & 2& 76 ', ' ' ' 78 ,6 '%% 7& ,5 '7 78<br />
2&<br />
%, %7 % ,2 ,8 . 6. 67 ', 3& .8 '% ,7 ,2 % 22 25 7 2%<br />
2,<br />
' ' ' 22 2. % 5& 38 '% ' ' ' 32 7. ',8 6. 67 ', 27<br />
.7 26 '. 2. 26 7 8 6 '% 7 2 % ,3 ,, '2 ,% ,% & 22<br />
6. ' ' 63 62 ', %7 %, '% ' ' ' 5, 63 %2 3 3 & 2.<br />
' ' ' 27 2% ', %. %7 ', ' ' ' 7, ,7 '8 78 75 ', 23<br />
25<br />
.2 .3 , 52 5, ', 32 3, ', 23 2. '% 22 .7 8 3% .6 '7 26<br />
28<br />
.&<br />
E<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •17
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság mutatónkénti rangsorai<br />
E<br />
$<br />
E <br />
.%
A 2006. évi értékesítés nettó árbevétele szerinti 100 legnagyobb gazdasági társaság mutatónkénti rangsorai<br />
:!* $<br />
" $!<br />
F! <br />
$!<br />
D $!<br />
D "W 0/)<br />
#(!$ $!<br />
$<br />
$!<br />
/) $!<br />
,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3<br />
E<br />
.%<br />
%8 ' ' .,<br />
6% 5. '3 ,. ,% '2 . 2 '% ' ' ' .6 ., '3 ,5 ,2 '7 .7<br />
.2<br />
..<br />
.3<br />
.5<br />
.6<br />
.8<br />
,7 %6 '. %3 %7 '7 52 5, ', .2 .7 '% 86 %& '66 2& 7& '%& 3&<br />
23 73 '%& ,3 ,5 % 22 2, ', ,8 ,6 '% .2 8& 73 3. ., '%7 3%<br />
33 5& 2 33 32 ', 6, 6& ', ' ' ' 75 75 & 25 77 '%2 3,<br />
7, ,5 '. 7% 7& '% 78 75 ', ,7 ,% ', 68 58 '%& .8 .3 '7 37<br />
25 27 '2 5& 33 '2 58 55 ', ' ' ' 3, .5 '. 8& 8& & 32<br />
62 5, '%, .3 .2 ', ,2 ,7 '% %. %. & 2& 22 2 28 .% , 3.<br />
2. ' ' %8 86 58 ,5 86 5% ' ' ' .5 6, ,. 32 88 7. 33<br />
,5 ,2 '7 3& 37 7 35<br />
' ' ' 26 25 '% %6 %5 '% %% %& '% 7% ,8 ', 2. 2, '7 36<br />
38<br />
' ' ' .& 23 '2 ,& %8 '% ' ' ' 8% .3 '7. .7 .. , 5&<br />
5%<br />
5,<br />
53 ' ' 38 35 ', 62 6, ', .8 .6 '% .8 .. '2 5. 33 '8 57<br />
27 2. , .. ., '7 27 2% ', ,5 ,3 '% 65 6. ', 52<br />
36 ' ' 35 6% %2 , 6. 67 ' ' ' ,6 62 .3 %% 6, 5% 5.<br />
' ' ' 23 22 ', ,3 ,. '% ' ' ' 25 .& 7 ., 28 '7 53<br />
55<br />
56<br />
' ' ' 86 8. '7 83 8. '% 5% 5& '% 56 57 '. 85 8. ', 58<br />
6&<br />
6%<br />
6,<br />
.. .& '. 66 68 % 65 63 '% ' 3% ' 36 33 ', 8. 86 7 67<br />
26 25 '% 57 5& '7 2% 78 ', ' ' ' %7 %2 % %8 %5 ', 62<br />
2% 78 ', 3. 3& '. 5, 5% '% ., ., & 63 63 & 6.<br />
,8 ,7 '3 56 53 ', 85 83 '% 5, 5% '% 73 7& '3 8, 58 '%7 63<br />
67 53 '5 2 2 & 2 7 '% ' ' ' 83 88 7 %& %7 7 65<br />
6, 52 '6 5. 52 '% .7 .% ', .% .% & 62 32 ',& 6% 5. '3 66<br />
68<br />
8&<br />
8%<br />
.3 .7 '7 37 3% ', 67 6% ', 37 33 7 55 38 '6 56 6& , 8,<br />
7& 7, , 28 28 & ., .& ', 73 73 & 2% 65 23 5, 5% '% 87<br />
3% 3, % ,6 ,3 ', %8 %6 '% %3 %2 ', ,2 ,% '7 2% 2& '% 82<br />
8.<br />
' ' ' 58 55 ', .% 28 ', ' ' ' 6, 3% ',% 58 56 '% 83<br />
85<br />
.% ., % 82 8% '7 8, 8% '% 36 35 '% 6% 6& '% %&& 83 '2 86<br />
6& 58 '% 2. 27 ', 5& 5, , 88<br />
%&&<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •19
20 • APEH ELEMZÉS
III. A PÉNZÜGYI SZEKTOR BEMUTATÁSA, A MÉRLEGFÔÖSSZEG<br />
TOP 50-ES LISTÁJA ALAPJÁN<br />
A KAIG adózóinak kijelölésérôl szóló 37/2006. (XII. 25.)<br />
PM rendelet szerint speciális adóalanyi kört képeznek a<br />
pénzügyi szektor vállalkozásai. A Pénzügyi Szervezetek<br />
Állami Felügyelete által a pénzpiaci szereplôkrôl – felügyelt<br />
intézményekrôl – vezetett nyilvántartással összhangban<br />
kiemelt adózónak minôsülnek a hitelintézetek<br />
(bankok és a szakosított hitelintézetek), a biztosítótársaságok,<br />
továbbá a pénzügyi vállalkozások közül azok a<br />
cégek, amelyek adóteljesítménye elérte vagy meghaladta<br />
a 2200 millió forintos értékhatárt. Ez utóbbi szempont<br />
alapján döntôen a lízingcégek kerültek be a kiemelt adózói<br />
kör TOP kiadványába.<br />
A pénzügyi közvetítéssel foglalkozó társaságok, vállalkozások<br />
tevékenységének jellege, méretnagysága természetesen<br />
nagyon különbözik. Ennek megfelelôen a PSZÁF<br />
nyilvántartása a pénzügyi közvetítés teljes spektrumát felöleli:<br />
a Pénzpiac, a Tôkepiac, a Pénztárak és a Biztosítók<br />
teljes körét átfogja. A jelen TOP kiadványban e sokszereplôs,<br />
heterogén pénzügyi szektor azon szegmensét mutatjuk<br />
be és elemezzük, amelynek tagjai – az Adó- és Pénzügyi<br />
Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong> gyakorlatában – kiemelt adózónak minôsülnek.<br />
A TOP 50 listára való bekerülés, illetôleg a kiválasztás<br />
fô szempontja a vizsgált vállalkozás mérlegfôösszege volt.<br />
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy e vállalkozások<br />
tevékenységének összehasonlítása csak fenntartásokkal<br />
lehetséges, hiszen az egyes gazdasági mutatószámaik<br />
közgazdasági tartalma jelentôsen eltér egymástól.<br />
Megítélésünk szerint azonban a mérlegfôösszeg tekinthetô<br />
olyan mérôszámnak, amely az egyedi sajátosságoktól –<br />
például az ügyfélszám, a hitel-/betétállomány összetétele<br />
stb. – eltekintve átfogóan tájékoztat az adott cég tevékenységének<br />
terjedelmérôl, illetve tôkeerejérôl.<br />
A méretnagyság mellett a TOP listára felkerült pénzügyi<br />
intézmények a tevékenységük jellege szerint is jelentôsen<br />
különböznek. A vizsgált kör differenciáltságát mutatja,<br />
hogy a KSH besorolása szerint a következô 7 TEÁOR csoportba<br />
(szakágazatba) tartoznak:<br />
• 6512<br />
• 6521<br />
• 6522<br />
Egyéb monetáris közvetítés (25 bank)<br />
Pénzügyi lízing (9 lízingcég)<br />
Egyéb hitelnyújtás (4 szakosított hitelintézet,<br />
ebbôl 3 jelzálogbank)<br />
• 6523<br />
• 6601<br />
• 6603<br />
• 6712<br />
Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés (1 bank)<br />
Életbiztosítás (6 biztosítótársaság)<br />
Nem életbiztosítás (4 biztosítótársaság)<br />
Értékpapír-ügynöki tevékenység,<br />
alapkezelés (1 biztosítótársaság)<br />
APEH ELEMZÉS •21
A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás adatai, millió Ft-ban<br />
E<br />
$0 ! $<br />
E <br />
/)<br />
,&&3 ,&&. &3;&.<br />
% CEGFB E C99
A 2006. évi mérlegrôösszeg szerinti legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás adatai, millió Ft-ban<br />
9* $ "<br />
F! >/?<br />
D <br />
D "W 0/)<br />
#(!$<br />
$<br />
,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&.<br />
6 &%5 5 62, %&,4 ,6 &&& ,6 &&& %&&4 ,2 .,5 ,2 &.. %&,4 ,%, .%3 %3% ,28 %7,4 %<br />
,<br />
, %8& % 683 %%34 2& .&& 2& .&& %&&4 ,% %,5 %6 .6% %%24 7<br />
37 5, 664 % 6%, % 3,2 %%,4 %7 %77 %% .,% %%24 %7 %7, %% .,& %%24 %2 .78 ,% 753 364 2<br />
% 2%2 % ,76 %%24 , 283 , ,32 %%&4 .7 2%& 78 2%& %734 .7 2&2 78 2&2 %734 ,. .67 ,7 525 %&64 .<br />
%27 7%, 83 &3% %284 , 786 , ,.3 %&34 ,8 538 ,8 538 %&&4 ,8 538 ,8 538 %&&4 ,5 %,7 ,& %%8 %7.4 3<br />
27 &7. 7. 7,8 %,,4 % 278 % 7%% %%&4 ,2 %%6 ,2 %%6 %&&4 ,2 %%6 ,2 %%6 %&&4 %6 366 %6 52. %&&4 5<br />
,& &&& ,& &&& %&&4 2 ..% 5 ,%3 374 6<br />
56 53 %&74 728 7.. 864 65 .5& 65 .5& %&&4 & & ' %% %75 ,. &,, 2.4 8<br />
568 .&& %.64 , 37. , %63 %,%4 %8 723 %8 723 %&&4 %8 ,8% %8 ,63 %&&4 2 2.2 3 &.% 524 %&<br />
%%<br />
3 3&& 3 3&& %&&4 % 3,, % 36% 834 8 73& 8 323 854 %,<br />
%,. 6&7 8% 58, %754 7%8 7%% %&74 % ,.& % ,.& %&&4 % ,.& % ,.& %&&4 3 572 5 ,.& 874 %7<br />
%2<br />
82 ,%7 8& 873 %&24 577 5&% %&.4 3 752 3 752 %&&4 3 752 3 752 %&&4 ,, 587 %6 35% %,,4 %.<br />
%.8 .62 %.7 35& %&24 , .%5 , 2&& %&.4 2 ,33 2 ,33 %&&4 2 ,33 2 ,33 %&&4 %. 88& %6 .7, 634 %3<br />
,% 536 %. 6&3 %764 .&% 788 %,34 5 2&& 2 65& %.,4 5 2&& 2 65& %.,4 % 52% 83. %6&4 %5<br />
7 526 2 5%. 6&4 ,75 ,.% 824 , &2% , &2% %&&4 3%, 32& 834 % .%& % 7&2 %%34 %6<br />
%&7 &58 6, .2. %,.4 , 7%5 , 763 854 2 .&& 2 .&& %&&4 2 .&& 2 .&& %&&4 . 266 8 7%, .84 %8<br />
,&<br />
,%<br />
& & ' ,78 ,7% %&74 %6 .68 %6 .68 %&&4 %6 .68 %6 .68 %&&4 3 %73 5 6%6 564 ,,<br />
,7<br />
& & ' %7, %,. %&34 , 235 , 235 %&&4 , 235 , 235 %&&4 , &&, , 66, 384 ,2<br />
%38 %68 684 , &&& , &&& %&&4 & & ' 3 %3% , &&8 7&54 ,.<br />
,2 52. ,, ,73 %%%4 , 785 , 75, %&%4 5 7.% 5 7.% %&&4 & & ' 6 36& 5 ,65 %%84 ,3<br />
& & ' %&. %&& %&.4 %& %&& %& %&& %&&4 & & ' % &7. .33 %674 ,5<br />
27 677 76 ,8. %%24 ,,% ,&2 %&64 ,,3 ,,3 %&&4 %%7 %%7 %&&4 8%, % ..8 .64 ,6<br />
35 %&& 354 , &&& , &&& %&&4 & & ' 56. % 6%8 274 ,8<br />
%85 %68 %&24 , &&% , &&% %&&4 %,, ,,3 .24 7&<br />
7%<br />
7 3.% 2 2%2 674 3, 37 864 6 %%& 6 %%& %&&4 6 %%& 6 %%& %&&4 % 7&6 , 377 .&4 7,<br />
& & ' 73 72 %&34 7 &&& 7 &&& %&&4 & & ' , %63 , &37 %&34 77<br />
72<br />
7., 7&7 %%34 %.5 %%5 %724 , &&& , &&& %&&4 % 6&. % 6&. %&&4 6.. %%5 5774 7.<br />
%, .83 8 23, %774 7,6 7%5 %&74 2 &58 2 &58 %&&4 2 &58 2 &58 %&&4 , 6.6 , ,87 %,.4 73<br />
75<br />
%&. 86 %&54 .& .& %&&4 & & ' , 278 . 376 274 76<br />
%7 563 %, 77& %%,4 72& ,66 %%64 7 8&7 7 6&7 %&74 7 8&, 7 6&, %&74 7 26& 2 56. 574 78<br />
7 6%3 . 72. 5%4 67 53 %&84 , &&& , &&& %&&4 , &&& , &&& %&&4 253 8,8 .%4 2&<br />
,7 7&% %2 37. %.84 ,2. ,%8 %%,4 7 .,& , 8,& %,%4 7 .,& , 8%5 %,%4 % ,., % ,3, 884 2%<br />
2& 5., %% 877 72,4 %,, 6% %.%4 , %&3 , &3. %&,4 , %&3 , &3. %&,4 2,<br />
& & ' 25 ., 8&4 2 263 2 263 %&&4 23 %22 7,4 27<br />
7. 7%6 72 ,8% %&74 .2 25 %%.4 3& 3& %&&4 & & ' 88% 875 %&34 22<br />
,6 7,% %6 7%8 %..4 2.<br />
%8 %27 ,& 5&7 8,4 & & ' .& .& %&&4 & & ' 23<br />
25<br />
8 87% 8 .87 %&24 %28 %5% 654 % 676 % 676 %&&4 % 6,8 % 6,6 %&&4 % &38 % ,%3 664 26<br />
6 2%6 6 ,7% %&,4 5% 8. 5.4 % &&& % &&& %&&4 % &&& % &&& %&&4 , .,6 28<br />
%. 8&% 8 863 %.84 ,%, %,& %554 7 3&2 7 3&2 %&&4 7 3&2 7 3&2 %&&4 .&. %83 ,.64 .&<br />
E<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •23
A kiválasztáshoz az adatok forrását a 2006. évrôl benyújtott<br />
társaságiadó-bevallások adatai képezték.<br />
A TOP 50-es listából megállapítható, hogy a szóban<br />
forgó pénzügyi intézmények mérlegfôösszegei között<br />
jelentôs nagyságrendi különbségek vannak, és az adatok<br />
viszonylag széles értékhatárok között helyezkednek el.<br />
A reális összehasonlítás érdekében ezért az 50 vállalkozást<br />
a 2006. évi mérlegfôösszegük nagysága szerint<br />
képzett kategóriák (elemzési csoportok) alapján vizsgáljuk.<br />
A TOP50 pénzügyi intézmény mérlegfösszege elemzési csoportok szerint<br />
Megnevezés<br />
1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport<br />
0-100 MrdFt 101-300 MrdFt 301-1000 MrdFt 1001MrdFt fölött<br />
ÖSSZESEN<br />
Adózók száma<br />
(db)<br />
17 19 5 9 50<br />
Csoport mérlegfösszege<br />
1 019 961 3 669 106 2 590 212 17 059 439 24 338 718<br />
(millió Ft)<br />
Részarány (%) 4 15 11 70 100<br />
A TOP 50 pénzügyi intézmény együttes mérlegfôöszszege<br />
2006-ban 24 338,7 milliárd Ft volt.<br />
A diagramból látható, hogy a TOP 50-es kör mérlegfôösszeg<br />
szerinti összetétele magas koncentráció mutat.<br />
Az 1000 milliárd Ft-nál nagyobb mérlegfôösszeggel rendelkezô<br />
9 vállalkozás (4. csoport) részesedése 70%.<br />
A 2. csoportban található a legtöbb, szám szerint 19 vállalkozás,<br />
amelyek mérlegfôösszege a 101–300 milliárd Ftos<br />
sávban helyezkedik el, és a részarányuk 15%. A 3. csoportba<br />
került az az öt vállalkozás, amelyeknek mérlegfôösszege<br />
a 301–1000 milliárdos értéksávba tartozik, és<br />
ezek adják a teljes kör 11%-át. Végül 17 vállalkozás került<br />
az 1. csoportba, 100 milliárd Ft alatti mérlegfôösszeggel, a<br />
részesedésük 4%.<br />
4. csoport;<br />
70%<br />
TOP-50 Pénzügyi intézmények mérlegfösszegének<br />
arányai elemzési csoportok szerint 2006-ban<br />
1. csoport; 4% 2. csoport;<br />
15%<br />
1 019 961 MFt 3 669 106 MFt<br />
2 590 212 MFt 17 059 439 MFt<br />
3. csoport;<br />
11%<br />
A TOP 50 pénzügyi intézmény 2006. évi mérlegfôösszege<br />
– a növekedések és csökkenések egyenlegeként –<br />
3901 milliárd Ft-tal bôvült, és 19%-kal volt nagyobb a<br />
2005. évinél. Csak 6 olyan társaság volt (5 bank és 1 lízingcég),<br />
amelyek mérlegfôösszege együttesen 260 milliárd<br />
Ft-tal elmaradt a 2005. évitôl. A többség azonban (44<br />
társaság) – eltérô mértékben ugyan, de – együttvéve 4161<br />
milliárd Ft-tal jelentôsen növelte aktivitását. Ezek a ± irányú<br />
változások átrendezték az egyes évek TOP rangsorát<br />
is.<br />
A két évet összehasonlítva kitûnik, hogy 19 társaság<br />
2006-ra lejjebb került a rangsorban, köztük volt olyan,<br />
amely 8-10 helyezéssel rontotta pozícióját. 22 társaság viszont<br />
javította helyezését, 9 társaság pedig mindkét év<br />
TOP listáján megôrizte a helyét.<br />
A pénzügyi szektorba tartozó társaságok könyvvezetése,<br />
és az eredménykimutatás szerkezete – a szektor tevékenységének<br />
sajátosságai miatt – tartalmilag jelentôsen eltér<br />
a más gazdasági társaságokétól. A pénzügyi közvetítéssel<br />
foglalkozó vállalkozások alaptevékenységének eredményességét<br />
a nettó kamatkülönbözet (a kamatbevételek<br />
és a kamatráfordítások egyenlege) jellemzi. Ezt figyelembe<br />
véve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.<br />
évi LXXXI. törvény 4. § 4. pontja az árbevétel fogalmát<br />
ezeknél az adózóknál az alábbiak szerint határozza meg:<br />
• hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegû bevétel,<br />
csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással,<br />
növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel<br />
és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó<br />
árbevételével;<br />
• biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a<br />
nettó mûködési költségekkel, a befektetésekbôl származó<br />
biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási<br />
ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal,<br />
a befektetések nettó bevételével és a nem<br />
biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott<br />
osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját<br />
használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a<br />
kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat<br />
ráfordításként elszámolt összegével, valamint a<br />
Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt<br />
összeggel.<br />
Így ebben a körben a társaságiadó-bevallás szerinti nettó<br />
árbevétel, valamint az exportárbevétel adatai más<br />
24 • APEH ELEMZÉS
gazdasági társaságok adataival nem összehasonlíthatók,<br />
és csak tájékoztató jellegûnek tekinthetôk.<br />
Országos szinten a pénzügyi közvetítéssel<br />
foglalkozó 4482 vállalkozás 2006-ban összesen<br />
56 436 fô átlagos statisztikai létszámot mutatott<br />
ki, ami az elôzô évhez viszonyítva 5000 fôs<br />
csökkenést jelent. Ugyanakkor a TOP 50 társaság<br />
átlagos statisztikai létszáma 2006-ban 1579<br />
fôvel volt magasabb az elôzô évinél. Ebben a<br />
körben a létszámbôvülés a növekedés (34 adózónál)<br />
és a csökkenés (14 adózónál) együttes hatásaként<br />
jött létre (két adózó egyik évrôl sem közölt<br />
létszámadatot). A TOP lista felét kitevô 25<br />
adózóból álló banki kör statisztikai létszáma<br />
2005 és 2006 között az átlagosnál jobban nôtt,<br />
mivel itt jelentkezett a TOP 50 összes létszámnövekedésének<br />
53,7%-a (848 fô). Ebben szerepe<br />
volt annak is, hogy a bankok 2006-ban 150 új<br />
fiókot avattak fel, bár ezek többsége nem új bankok<br />
megjelenéséhez kapcsolódik.<br />
2006.<br />
2005.<br />
Az ország összes, pénzügyi közvetítési tevékenységet<br />
folytató adózójának jegyzett tôkéjébôl<br />
a kiválasztott TOP 50 pénzintézet 2006. évi<br />
jegyzett tôkéje 67,2%-ot képviselt. Ez az arány –<br />
a 8 adózónál történt jegyzett tôke emelkedés következtében<br />
– közel 10 százalékponttal nagyobb,<br />
mint az elôzô évben volt. 2006-ban a TOP 50-es<br />
listán szereplô adózók összesített jegyzett tôkéjének<br />
78,4%-át a 25 bank jegyzett tôkéje reprezentálta.<br />
Ez az arány 2005-ben 77,5% volt.<br />
A jegyzett tôkén belüli külföldi tôke aránya a TOP 50-<br />
es pénzügyi intézményi körnél 2006-ban átlagosan 72%-<br />
os szintet ért el, ez minimálisan, 2 százalékponttal haladja<br />
meg a bázis évi részarányt. A változást az okozta, hogy 2<br />
adózónál nôtt, 1 adózónál viszont csökkent a külföldi tulajdoni<br />
hányad.<br />
A pénzügyi szektorban a külföldi tulajdon szerepe évek<br />
óta meghatározó súlyt képvisel. 2006-ban a TOP 50 pénzintézet<br />
közül 30 intézmény 100%-ban külföldi tulajdonban<br />
volt, 8 intézménynél a külföldi tulajdon 25 és 99% közötti<br />
arányt képviselt a jegyzett tôkébôl, 12 pénzintézetnek<br />
pedig egyáltalán nem volt külföldi tulajdonosa.<br />
A TOP 50-es körbe kiválasztott pénzügyi intézmények<br />
2006. évi adózás elôtti eredménye 521,3<br />
milliárd Ft volt, mely 6,3%-kal meghaladta a 2005.<br />
évi eredményt. Ezzel szemben az ország összes,<br />
pénzügyi közvetítést folytató adózójának adózás<br />
elôtti eredménye 2006-ban 214 milliárd Ft-tal<br />
db<br />
Külföldi tulajdoni részarány a jegyzett tkén belül<br />
a TOP 50 pénzintézetnél<br />
30<br />
29<br />
0 10 20 30 40 50 60<br />
2006.<br />
2005.<br />
8<br />
9<br />
csökkent az elôzô évihez viszonyítva. Az eredményesség<br />
szempontjából ez ellenkezô irányú folyamatot<br />
jelez, mint ami a TOP 50 pénzintézetnél megfigyelhetô.<br />
A vizsgált két év során – 2005 és 2006 között – a<br />
TOP listában szereplô 50 adózóból 24-nél nôtt, 26-<br />
nál viszont csökkent az adózás elôtti eredmény.<br />
A teljes TOP 50-es körben a legnagyobb hazai<br />
bank adózás elôtti nyereségnövekedése volt a meghatározó.<br />
Figyelmet érdemel, hogy az egyéb monetáris<br />
közvetítést folytató 25 bank együttes adózás<br />
elôtti eredménye egy év alatt 7,8%-kal – 28,8 milliárd<br />
Ft-tal – gyarapodott. Ugyanakkor a legnagyobb<br />
hazai bank nélkül a többi 24 bank együttes<br />
adózás elôtti eredménye 2005-rôl 2006-ra 22,5 milliárd<br />
Ft-tal csökkent. A 24 bank közül egy év alatt<br />
9-nek nôtt, 15-nek azonban csökkent az adózás elôtti<br />
eredménye.<br />
12<br />
12<br />
100%-os 25% - 99% között 0%-os<br />
Adózás eltti eredmény alakulása a pénzintézeteknél<br />
368<br />
397<br />
491<br />
521<br />
607<br />
821<br />
0 200 400 600 800 1 000<br />
Mrd Ft<br />
TOP 25 egyéb monetáris<br />
közvetítés<br />
TOP 50 pénzügyi<br />
közvetítés<br />
Pénzügyi közvetítés<br />
összesen (országos)<br />
APEH ELEMZÉS •25
A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti 50 legnagyobb pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás mutatónkénti rangsorai<br />
E $0 ! $ E <br />
/) $!<br />
,&&3 ,&&. &.'&3<br />
% CEGFB E C99
A 2006. évi mérlegfôösszeg szerinti 50 legnagyobb pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás mutatónkénti rangsorai<br />
9* $ "<br />
$!<br />
F! <br />
$!<br />
D $!<br />
D "W 0/)<br />
#(!$ $!<br />
$ $!<br />
,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3 ,&&3 ,&&. &.'&3<br />
% % & 3 3 & . 3 % % % & %<br />
,<br />
8 8 & 2 7 '% 3 %& 2 7<br />
2& 2% % %& %& & %, %7 % %& %& & %% 3 '. 2<br />
72 7. % . 3 % , 2 , % 7 , 7 7 & .<br />
, , & 3 5 % . . & 2 2 & , 5 . 3<br />
%& %& & %, %, & 5 5 & 3 . '% 5 6 % 5<br />
6 6 & ,& %6 ', 6<br />
78 2& % %3 %3 & % % & ' ' ' %, , '%& 8<br />
7. 76 7 7 6 . 8 8 & 5 5 & ,, ,& ', %&<br />
%%<br />
,& %8 '% 7& 7& & %7 %7 & %,<br />
7 7 & ,& %6 ', 2, 2, & 77 77 & %3 %5 % %7<br />
%2<br />
. 2 '% %7 %7 & ,% ,& '% %. %2 '% . 8 2 %.<br />
% % & 2 7 '% ,. ,. & %8 %8 & 8 %% , %3<br />
%5 %5 & %. %. & %5 ,% 2 %7 %. , ,6 76 %& %5<br />
7& 7, , ,. ,, '7 77 77 & 73 73 & 7% 77 , %6<br />
2 . % 6 2 '2 ,, ,, & %3 %3 & %8 %2 '. %8<br />
,&<br />
,%<br />
' ' ' ,2 ,2 & %& %& & 6 6 & %6 %. '7 ,,<br />
,7<br />
2, 27 % 7. 77 ', 7% 7% & ,. ,. & ,5 ,2 '7 ,2<br />
7% ,8 ', 7. 7. & ' ' ' %5 ,8 %, ,.<br />
%2 %, ', 5 . ', %6 %5 '% ' ' ' %2 %3 , ,3<br />
' ' ' 75 73 '% %. %2 '% ' ' ' 75 2% 2 ,5<br />
8 8 & ,3 ,6 , 2. 2. & 76 75 '% 78 7, '5 ,6<br />
2, 75 '. 75 75 & ' ' ' 2% 7& '%% ,8<br />
,8 7& % 72 72 & 25 27 '2 7&<br />
7%<br />
7% 77 , 22 27 '% %3 %3 & %, %, & 7, ,. '5 7,<br />
' ' ' 25 25 & 7& ,8 '% ' ' ' ,3 ,6 , 77<br />
72<br />
75 78 , 7, 7. 7 76 76 & ,8 ,8 & 2& 23 3 7.<br />
,2 ,3 , %8 %5 ', ,3 ,3 & ,& ,& & ,2 ,5 7 73<br />
75<br />
76 76 & 26'.& 26'.& ' ' ' ' ,. ,% '2 76<br />
,7 ,% ', %6 %8 % ,5 ,5 & ,% ,% & ,7 ,, '% 78<br />
,8 7% , 78 2% , 73 73 & ,5 ,5 & 22 2& '2 2&<br />
%3 %6 , ,7 ,3 7 ,8 7& % ,7 ,2 % 72 72 & 2%<br />
%% ,, %% 73 2& 2 7, 7, & ,3 ,3 & 2,<br />
' ' ' 23 2. '% ,7 ,7 & 28 2. '2 27<br />
%, %% '% 2. 23 % 25 25 & ' ' ' 76 78 % 22<br />
%7 %2 % 2.<br />
,& %7 '5 ' ' ' 26'.& 26'.& ' ' ' ' 23<br />
25<br />
,5 ,. ', 77 7, '% 78 78 & ,6 ,6 & 73 73 & 26<br />
,6 ,8 % 2% 78 ', 27 27 & 72 72 & ,3 28<br />
,, ,2 , ,6 72 3 ,6 ,6 & ,, ,, & 27 22 % .&<br />
E<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •27
IV. A 100 + 50 LEGJELENTÔSEBB VÁLLALKOZÁS ÁLTAL<br />
TELJESÍTETT ADÓBEFIZETÉSEK<br />
A legnagyobb adózók – TOP 100 gazdálkodó és<br />
TOP 50 pénzintézet = TOP 150 – az országos adóbevételben<br />
meghatározó szerepet játszanak, adónemenként<br />
azonban különbözô részarányt képviselnek.<br />
A 2006. évben a pénzforgalmi adatok alapján a<br />
TOP 150 adózó az országos adóbevétel 18%-át teljesítette.<br />
A legnagyobb adózók pénzforgalmi teljesítése a kiemelt<br />
adónemekben (milliárd Ft-ban) az alábbiak szerint alakult<br />
az elmúlt években:<br />
56%<br />
#7%6<br />
7%6<br />
**+( , # **+( , #<br />
/0)(. )1 2)0((0 .3*4 $%&'() $%&'() <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
- ..<br />
!" # !"<br />
A legnagyobb adózók pénzforgalmi teljesítése a kiemelt<br />
adónemekben a 2006. évben 7,4%-kal növekedett, amely<br />
80 milliárd Ft többletet eredményezett.<br />
A társaságiadó-bevételben a csökkenés az elszámolható<br />
kedvezmények igénybevétele miatt következett be, az elôlegfizetési<br />
kötelezettségük nem változott. A pénzügyi<br />
szektort képviselô 50 adózó a 2006. évi társasági adó<br />
57,9%-át teljesítette.<br />
Az általános forgalmi adó befizetés és kiutalás egyenlege<br />
a TOP 150 adózó esetében átlagon felüli növekedést<br />
mutat a 2005. és 2006. év viszonylatában. A kiemelt adónemek<br />
pénzforgalmi teljesítésében kimutatható 80 milliárd<br />
Ft-ból 66 milliárd Ft az általános forgalmi adóban<br />
realizálódott. A pénzügyi teljesítés tükrözi, hogy ebben az<br />
adózói körben nagy volumenû belföldi értékesítés és beszerzés<br />
történik. Az általános forgalmi adó bevételhez<br />
nagymértékben hozzájárult az a tény is, hogy az adónemben<br />
2006. szeptember 1-jétôl megszûnt a 15%-os kedvezményes<br />
adómérték, és helyette a 20%-os adó terheli a termékeket<br />
és a szolgáltatásokat.<br />
A személyi jövedelemadó a kiválasztott adózóknál 12<br />
milliárd Ft-tal nôtt a 2006. évben. A többlet a kifizetett<br />
osztalékok adójából és a bankok által teljesített kamatadóból<br />
származott. 2006. szeptember 1-jétôl a kamatjövedelem<br />
után adót kell fizetni. Az adó a kamat 20%-a, amit a<br />
hitelintézeteknek kell befizetniük az elszámolt kamatok<br />
alapján. A nyeremények után fizetendô személyi jövedelemadót<br />
– a nyeremény piaci értékének 25%-át – a kifizetônek<br />
kell levonnia és megfizetnie.<br />
A társadalombiztosítási járulékok és az egészségbiztosítási<br />
hozzájárulás együttes összege a TOP 150 adózó<br />
esetében a 2006. évben 7 milliárd Ft-tal haladta meg az<br />
elôzô évet.<br />
A személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok<br />
mérsékelt emelkedését az indokolja, hogy az adózók<br />
többségénél a természetbeni, béren kívüli juttatások bôvültek.<br />
Számos gazdálkodó alkalmazza a cafeteria rendszert<br />
a béremelések kiegészítôjeként, amellyel a cég célja<br />
a munkaerô megtartása, motiválása, egészségének védelme,<br />
esetleg az alacsony alapbér feljavítása.<br />
A TOP 150 adózó pénzforgalmi teljesítésük alapján sávokba<br />
sorolva az alábbiak szerint alakult a 2006. évben.<br />
(* 1 !<br />
<br />
<br />
'<br />
! <br />
"/<br />
<br />
<br />
" # B " #<br />
(+' $ & '7B (+'5<br />
+')&'' D (/B 7'5<br />
(')+' 5 /'B (78<br />
&')(' (& &D'B &8&<br />
+)&' (7 &6'B /5<br />
&)+ D( (6'B (7<br />
')& (D &/'B '/<br />
(( &D7B )58<br />
)$ %.& %&&+&4 5+6<br />
A legnagyobb adózók 2006. évi nettó pénzforgalmi teljesítését<br />
sávokba sorolva, azt látjuk, hogy a vállalkozások<br />
jelentôs része 5–20 milliárd Ft között helyezkedik el. Az<br />
átlagos pénzforgalmi teljesítésük – a visszaigénylések figyelembevételével<br />
– 7,8 milliárd Ft-ban határozható meg.<br />
A visszaigénylô pozícióba azokat az adózókat soroltuk,<br />
28 • APEH ELEMZÉS
akiknek az általános forgalmi adó kiutalása meghaladta az<br />
éves társasági adó, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási<br />
járulék együttes nettó befizetését.<br />
Az általános forgalmi adó befizetés és kiutalás kiemelkedô<br />
súlya miatt a teljesítést az adózók tevékenysége szerint<br />
is bemutatjuk.<br />
<br />
FK "/ >K? FK # >K?<br />
$<br />
,&&. ,&&3 ,&&3;,&&. ,&&. ,&&3 ,&&3;,&&.<br />
86 #" (D8 8'7 &(/8B (87 (D& &'&7B<br />
&/ L"))!) 5' 6D 588B 7 85 ++7&B<br />
+ J" &' && &&''B +7 8& +DDB<br />
(7 " (&7 (&6 &''+B 87 8& 686B<br />
&' @" 65 6+ 5++B &6 D( (888B<br />
+' . 5 &/ &776B 7 7 &'''B<br />
8 = 7 86 +D(5B & & &'''B<br />
& 0 ' ' ' '<br />
%.& NEEGE< 33. 5.8 %%2+%4 732 78, %&5+54<br />
Az adózók tevékenységét tekintve a KSH besorolásuk<br />
alapján valamennyi ágazatot képviselik. Az adózók<br />
száma és az általános forgalmi adó befizetések szerint<br />
a feldolgozóipar és a kereskedelem a leghangsúlyosabb.<br />
A pénzügyi szolgáltatás területén a tevékenység<br />
adómentessége miatt az adónemben csak egy-egy gazdasági<br />
eseményhez kötôdôen jelenik meg kötelezettség.<br />
A két év viszonylatában a legdinamikusabb változás<br />
a feldolgozóiparban következett be, a kereskedelemben<br />
a befizetési kötelezettség szinten maradt, a<br />
kiutalás a visszaigénylések alapján 20%-kal csökkent.<br />
A TOP 150 adózó pénzforgalmi teljesítése azt mutatja,<br />
hogy az általános forgalmi adó befizetés 14,1%-kal nôtt,<br />
ami 94 milliárd Ft többletet eredményezett, és a kiutalás<br />
mérsékeltebben emelkedett, 7,7%-os növekedést ért el,<br />
és így 28 milliárd Ft-tal haladta meg az elôzô évet.<br />
A TOP 150 adózó általános forgalmi adó befizetése<br />
és a kiutalás teljesítése a két évben az ágazati arányok<br />
megoszlásában nem változott, ezért az arányokat a<br />
2006. évi adatokkal szemléltetjük.<br />
11%<br />
2006. ÉVI ÁFABEFIZETÉS MEGOSZLÁSA ÁGAZATONKÉNT<br />
2% 5%<br />
41%<br />
Feldolgozóipar<br />
Villamosenergia-, gáz-, hés<br />
vízellátás<br />
Építipar<br />
Kereskedelem<br />
8%<br />
8%<br />
2006. ÉVI ÁFAKIUTALÁS MEGOSZLÁSA ÁGAZATONKÉNT<br />
11%<br />
2% 0%<br />
61%<br />
Feldolgozóipar<br />
Villamosenergia-,gáz-,hés<br />
vízellátás<br />
Építipar<br />
Kereskedelem<br />
29%<br />
1%<br />
11%<br />
Szállítás,raktározás,posta és<br />
távközlés<br />
Pénzügyi közvetítés<br />
10%<br />
Szállítás,raktározás,posta<br />
és távközlés<br />
Pénzügyi közvetítés<br />
Gazdasági szolgáltatás<br />
Gazdasági szolgáltatás<br />
Az általános forgalmi adó döntô része a feldolgozóiparban<br />
és kereskedelemben tevékenykedô adózóktól származik.<br />
A feldolgozóiparon belül meghatározó a kôolaj-feldolgozás,<br />
ami évente a befizetések 70-80%-át jelenti. A kereskedelemben<br />
nagy összegû befizetést az energiahordozó és<br />
üzemanyag-nagykereskedelmi cégek, valamint a gépjármû-forgalmazók<br />
és az élelmiszer-jellegû, vegyes kiskereskedelmi<br />
üzletláncok teljesítették.<br />
A 2006. évi általános forgalmi adó kiutalás 62%-a a<br />
feldolgozóiparban tevékenykedô vállalkozások részére<br />
történt.<br />
A legnagyobb adót visszaigénylô cégek a jelentôs beszerzési<br />
forgalmuk miatt a híradás-technikai és fogyasztási<br />
cikket gyártók, a közúti gépjármûmotor alkatrészeinek<br />
gyártói és a mûanyagalapanyag-gyártással foglalkozók<br />
voltak.<br />
APEH ELEMZÉS •29
A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban<br />
E<br />
$<br />
E <br />
< "<br />
,&&3 ,&&. &3;&.<br />
% AB=C AD'9EBFGC
A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban<br />
< < EGD<br />
FK"/ FK# < FK < D` )$<br />
E<br />
,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&.<br />
2% , 6.6 %4 %, &7% %3 686 5%4 ,,. 58& %83 7&% %%.4 & % &,, ' ,,. 58& %8. ,58 %%34 %7 &,6 %3 65& 554 %<br />
,<br />
'77. 763 ' 7<br />
& & ' %5 %&8 %3 666 %&%4 2%& 8.% 274 7&3 3 88& 24 %&7 '3 &78 ' 7, ,8. 7. 83, 8&4 2<br />
.<br />
227 355 3.4 %& 366 8 7%8 %%.4 , 26% % 5&, %234 ,8 8 77%4 , 2., % 387 %2.4 ,2 33, ,7 36. %&24 3<br />
5 &&2 3 86& %&&4 , 5,3 , 86& 8%4 %2 258 %2 ..7 884 & 8.6 ' %2 258 %7 .8. %&54 , .8% , 587 874 5<br />
6<br />
% %53 ', 7,7 ' % .36 % %23 %754 ,% &38 .37 ' ,25 % 876 %74 ,& 6,, '% 75. ' % 6%6 % .,6 %%84 8<br />
& & ' . %72 2 .57 %%,4 %2 ,%2 %6 863 5.4 8 & ' %2 ,&. %6 863 5.4 . 8%, . 783 %%&4 %&<br />
%%<br />
%,<br />
%7<br />
.72 ',57 ' 2 3&5 7 355 %,.4 2 532 2 ,6, %%%4 %. 752 24 2 528 7 8&6 %,,4 8 6.7 6 238 %%34 %2<br />
%.<br />
6 ,3& 6 .38 834 % 557 8,, %8,4 8 .%7 %% 83& 6&4 '5 52& '%% &78 ' %, 273 %, 622 854 %3<br />
3.8 %,7 .754 .&5 .77 8.4 %, .52 %. %6, 674 %% & ' %, .37 %. %6, 674 2.3 2,% %&64 %5<br />
%6<br />
%8<br />
, 3,7 7 %,2 624 % 6.3 % 5,2 %&64 . .,& 6 %2. 364 & % ,8, ' . .,& 3 6.7 6%4 , 22% , 7.5 %&24 ,&<br />
& & ' 6 375 5 6.& %%&4 , 6 ,54 8 6&5 . 372 %524 '8 6&. '. 3,5 ' %7 .57 %, 7,8 %%&4 ,%<br />
6&3 6&2 %&&4 , 83, , 5&2 %%&4 2 235 5 %&5 374 & & ' 2 235 5 %&5 374 7 6%8 7 3%% %&34 ,,<br />
, ,%2 % %58 %664 , 58& , 2%& %%34 7 ,%5 5 &&% 234 %3 & ' 7 ,&% 5 &&& 234 7 557 7 738 %%,4 ,7<br />
,2<br />
,.<br />
% 867 , ,63 654 33, 35% 884 3 5.. 8 &2, 5.4 & & ' 3 5.. 8 &2, 5.4 58. 586 %&&4 ,3<br />
,5<br />
& & ' 838 5,, %724 5 5,6 2 58& %3%4 % 223 2&, 73&4 3 ,6, 2 766 %274 % 887 % 2.% %754 ,6<br />
, ,2, , .75 664 7 &,6 7 767 8&4 2&3 38, .84 66. , 236 734 '258 '% 553 ' 7 .8, 7 5&5 854 ,8<br />
7&<br />
7%<br />
% %%2 52& %.&4 6%5 % &., 564 2 85, 5 .%3 334 & , ' 2 85, 5 .%2 334 % &,6 % ,,& 624 7,<br />
77<br />
72<br />
'7,6 '%% ' % 8%& % 688 %&%4 7 6%7 2 7&% 684 7%2 & ' 7 288 2 7&% 6%4 , &,& , &56 854 7.<br />
73<br />
75<br />
76<br />
78<br />
2&<br />
% &2% 877 %%,4 7 2&2 , 685 %%64 & & ' 7 2&2 , 685 %%64 % %53 % &32 %%%4 2%<br />
,35 23, .64 8&% 8&& %&&4 2 725 . 775 6%4 & & ' 2 725 . 775 6%4 6,% 562 %&.4 2,<br />
27<br />
22<br />
2.<br />
23<br />
886 % 53, .54 % ,3& % %37 %&64 % 77% , 888 224 & ,%3 ' % 77% , 567 264 % 362 % 33, %&%4 25<br />
26<br />
28<br />
.&<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •31
A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi adatai, + millió Ft-ban<br />
E $ E <br />
.%
A 100 legnagyobb gazdasági társaság pénzforgalmi + adatai, millió Ft-ban<br />
< < EGD FK "/<br />
FK # <br />
< FK < D` )$<br />
E<br />
,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&. ,&&3 ,&&. &3;&.<br />
.%<br />
.,<br />
'%8. '287 ' % 768 % 76% %&%4 % 8%, 7 326 .,4 ,.% % .&5 %54 % 33& , %2% 564 % 88% % 88% %&&4 .7<br />
.2<br />
..<br />
27 '%%7 ' 286 75% %724 , .27 7 %38 6&4 & & ' , .27 7 %38 6&4 5,2 35, %&64 .3<br />
763 28, 564 3,3 .2. %%.4 % 32& % 63& 664 & 3 ' % 32& % 6.. 664 683 63, %&24 .5<br />
37, %3& 78.4 3&5 .%& %%84 % .65 % ,&5 %7%4 & , ' % .65 % ,&. %7,4 3.2 .85 %%&4 .6<br />
666 7&& ,834 852 632 %%74 63, % 6,, 254 35. 2,% %3&4 %65 % 2&% %74 % 766 % 778 %&24 .8<br />
3&<br />
3%<br />
3,<br />
37<br />
32<br />
3.<br />
%22 ,&& 5,4 82% 685 %&.4 & 3%2 ' & 38. ' & '6% ' % &78 86& %&34 33<br />
35<br />
% ',&& ' % 8%. % ,%. %.64 ..% & ' , 87& 7 2.% 6.4 ', 756 '7 2.% ' , 2&8 % 5&% %2,4 36<br />
%.. %58 654 %.7 8& %5%4 , .&5 2 225 .34 % &., & ' % 2.. 2 225 774 %37 63 %684 38<br />
5&<br />
5%<br />
5,<br />
57<br />
%6 ,5 354 7& ,8 %&.4 8,2 , 76& 784 & & ' 8,2 , 76& 784 73 7. %&.4 52<br />
5.<br />
53<br />
55<br />
% &&, % &.% 8.4 % 727 % 2&7 834 837 5% ' . 36, , .78 ,,24 '2 5%8 ', 236 ' , 586 , 366 %&24 56<br />
58<br />
.%% .&& %&,4 838 3,6 %.24 , ..3 2 575 .24 '% .66 '2 %&6 ' 327 3&8 %&34 6&<br />
6%<br />
',. '7, ' % &76 832 %&64 & & ' , 7%2 , 7.5 864 ', 7%2 ', 7.5 ' % 726 % 27% 824 6,<br />
'53 & ' % %.. % &56 %&54 2 % 7774 , 272 , 875 674 ', 27& ', 873 ' % %7& % &77 %&84 67<br />
62<br />
6.<br />
63<br />
65<br />
66<br />
68<br />
& & ' % 3&3 & ' %& & ' 6 %22 & ' '6 %72 & ' , 552 & ' 8&<br />
8%<br />
8,<br />
87<br />
82<br />
8.<br />
83<br />
85<br />
86<br />
88<br />
%&&<br />
W<br />
0 1 $ $ $!<br />
X ' X Y $ 1+ $ 1 <br />
APEH ELEMZÉS •33
A legnagyobb 100 gazdasági társaság pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Ssz.<br />
A gazdasági társaság neve<br />
2006. 2005. 05.-06.<br />
1. MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT Kõolaj-feldolgozás 1. 1. 0<br />
2. MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT Távközlés<br />
3. PANRUSGÁZ GÁZKERESKEDELMI ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
4. MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT Vasúti szállítás 4. 4. 0<br />
5.<br />
6. MAGYAR POSTA ZRT <strong>Nemzeti</strong> postai tevékenység 6. 5. -1<br />
7. PANNON GSM TÁVKÖZLÉSI ZRT Távközlés 7. 9. 2<br />
8. OMV HUNGÁRIA ÁSVÁNYOLAJ KFT Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme<br />
9. SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT Ipari híradástechnikai termék gyártása 9. 87. 78<br />
10. PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 10. 8. -2<br />
11.<br />
12. ISD DUNAFERR DUNAI VASMÛ ZRT Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása<br />
13. SZERENCSEJÁTÉK ZRT Szerencsejáték, fogadás<br />
14. TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK ZRT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem 14. 14. 0<br />
15. VODAFONE MAGYARORSZÁG MOBIL TÁVKÖZLÉSI ZRT Távközlés<br />
16. GE HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT Világítóeszköz gyártása<br />
17. GENERAL MOTORS SOUTHEAST EUROPE KFT Gépjárm-kereskedelem 17. 12. -5<br />
18.<br />
19. EMFESZ ELSÕ MAGYAR FÖLDGÁZ ÉS ENERGIAKER. KFT Gázelosztás, -kereskedelem<br />
20. BUDAPESTI ELEKTROMOS MÛVEK NYRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 20. 17. -3<br />
21. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZRT Menetrendszer egyéb szárazföldi személyszállítás 21. 15. -6<br />
22. MÁTRAI ERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 22. 16. -6<br />
23. STRABAG ÉPÍTÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése 23. 18. -5<br />
24. DENSO GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása<br />
25. COCA COLA BEVERAGES ÜDÍTÕITAL GYÁRTÓ KFT Üdítõital gyártása<br />
26. DUNAMENTI ERÕMÛ ZRT Villamosenergia-termelés 26. 20. -6<br />
27.<br />
28. FOXCONN HUNGARY GYÁRTÓ KFT Elektronikai alkatrész gyártása 28. 36. 8<br />
29. CHINOIN ZRT Gyógyszerkészítmény gyártása 29. 29. 0<br />
30.<br />
31.<br />
32. MOL FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZRT Csvezetékes szállítás 32. 23. -9<br />
33. MICHELIN HUNGÁRIA ABRONCSGYÁRTÓ KFT Gumiabroncs, gumitömlõ gyártása<br />
34.<br />
35. UNILEVER MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem 35. 27. -8<br />
36. GLENCORE GRAIN HUNGARY KFT Gabona-, vetmag-, takarmány-nagykereskedelem<br />
37. FÕVÁROSI GÁZMÛVEK ZRT Gázelosztás, -kereskedelem<br />
38.<br />
39. HÍDÉPÍTÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése<br />
40. RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR NYRT Gyógyszerkészítmény gyártása<br />
41. HENKEL MAGYARORSZÁG KFT Tisztítószer gyártása<br />
42. SHELL HUNGARY KERESKEDELMI ZRT Üzemanyag kiskereskedelem 42. 31. -11<br />
43. AUCHAN MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem<br />
44. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
45. METRO KERESKEDELMI KFT Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes-nagykereskedelme<br />
46. LUK SAVARIA KUPLUNGGYÁRTÓ KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása<br />
47. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 47. 32. -15<br />
48. PENNY-MARKET KERESKEDELMI KFT Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem<br />
49.<br />
50. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Szakágazat<br />
Nettó adóbevétel szerinti<br />
rangsor<br />
34 • APEH ELEMZÉS
A legnagyobb 100 gazdasági társaság pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor<br />
2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06.<br />
51. 5. -46 4. 2. -2 1. 1. 0 68. 39. -29 1. 1. 0 5. 4. -1 1.<br />
2.<br />
97. 39. -58 3.<br />
62-83. 66-88. - 3. 3. 0 69. 59. -10 45. 12. -33 62. 89. 27 1. 1. 0 4.<br />
5.<br />
32. 26. -6 5. 5. 0 44. 52. 8 55. 67. 12 38. 48. 10 2. 2. 0 6.<br />
2. 2. 0 19. 17. -2 10. 10. 0 - 40. - 8. 9. 1 29. 23. -6 7.<br />
8.<br />
12. 100. 88 35. 44. 9 7. 69. 62 47. 31. -16 7. 69. 62 41. 44. 3 9.<br />
62-83. 66-88. - 11. 11. 0 11. 7. -4 64. - - 9. 6. -3 11. 13. 2 10.<br />
11.<br />
12.<br />
13.<br />
30. 97. 67 12. 13. 1 25. 27. 2 58. 52. -6 22. 26. 4 7. 7. 0 14.<br />
15.<br />
7. 6. -1 49. 60. 11 12. 8. -4 87. 94. 7 6. 5. -1 16.<br />
27. 52. 25 78. 72. -6 14. 9. -5 61. - - 11. 8. -3 83. 81. -2 17.<br />
18.<br />
19.<br />
6. 4. -2 30. 29. -1 23. 15. -8 70. 38. -32 20. 19. -1 31. 31. 0 20.<br />
62-83. 66-88. - 6. 7. 1 87. 86. -1 11. 13. 2 91. 88. -3 4. 6. 2 21.<br />
20. 22. 2 17. 18. 1 27. 19. -8 - - - 23. 17. -6 15. 17. 2 22.<br />
8. 15. 7 18. 21. 3 35. 20. -15 56. 72. 16 31. 18. -13 16. 19. 3 23.<br />
24.<br />
25.<br />
9. 8. -1 71. 68. -3 21. 12. -9 - - - 17. 11. -6 75. 71. -4 26.<br />
27.<br />
62-83. 66-88. - 55. 64. 9 17. 24. 7 29. 51. 22 18. 24. 6 37. 48. 11 28.<br />
7. 6. -1 16. 16. 0 70. 65. -5 36. 27. -9 70. 73. 3 18. 16. -2 29.<br />
30.<br />
31.<br />
13. 24. 11 66. 49. -17 24. 18. -6 72. 71. -1 21. 16. -5 67. 53. -14 32.<br />
33.<br />
34.<br />
96. 89. -7 28. 24. -4 31. 26. -5 44. - - 29. 25. -4 36. 35. -1 35.<br />
36.<br />
37.<br />
38.<br />
39.<br />
40.<br />
51. 54. 3 34. 39. 5 - - - 30. 32. 2 56. 57. 1 41.<br />
36. 36. 0 62. 55. -7 29. 22. -7 - - - 25. 21. -4 73. 72. -1 42.<br />
43.<br />
44.<br />
45.<br />
46.<br />
15. 11. -4 44. 43. -1 61. 37. -24 - 57. - 53. 34. -19 43. 40. -3 47.<br />
48.<br />
49.<br />
50.<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
ÁFA kiutalás rangsor<br />
Nettó ÁFA rangsor<br />
Nettó TBJ+EHO összesen<br />
rangsor<br />
Ssz.<br />
APEH ELEMZÉS •35
A legnagyobb 100 gazdasági társaság pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Ssz. A gazdasági társaság neve Szakágazat<br />
2006. 2005. 05.-06.<br />
51. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
52. FLEXTRONICS INTERNATIONAL TERMELÕ ÉS SZOLG. KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
53. TIGÁZ TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem 53. 48. -5<br />
54.<br />
55.<br />
56. IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI ZRT Mezgazdasági gép nagykereskedelme 56. 54. -2<br />
57. HUNGAROPHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 57. 57. 0<br />
58. PHOENIX PHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme 58. 66. 8<br />
59. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 59. 56. -3<br />
60. PHILIPS INDUSTRIES MAGYARORSZÁG KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
61. SONY HUNGÁRIA ÉRTÉKESITÕ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
62.<br />
63. VEGYÉPSZER ÉPÍTÕ ÉS SZERELÕ ZRT Épület, híd, alagút, közm, vezeték építése<br />
64. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem<br />
65.<br />
66. KITE MEZÕGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESK. ZRT Mezgazdasági gép nagykereskedelme 66. 69. 3<br />
67. AGIP HUNGARIA ZRT Üzemanyag kiskereskedelem<br />
68. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI GYÁRTÓ KFT Ipari híradástechnikai termék gyártása 68. 83. 15<br />
69. E.ON ENERGIAKERESKEDÕ KFT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 69. 49. -20<br />
70. E.ON KÖZÉP-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT Gázelosztás, -kereskedelem<br />
71.<br />
72.<br />
73.<br />
74. DONAU BRENNSTOFFKONTOR KFT Kokszgyártás 74. 67. -7<br />
75.<br />
76. LEAR CORPORATION HUNGARY KFT Máshova nem sorolt motor-, jármvill. cikk gyártása<br />
77.<br />
78. ELECTROLUX LEHEL HÜTÕGÉPGYÁR KFT Háztartási villamos készülék gyártása 78. 63. -15<br />
79. GMAC HUNGARY KERESKEDELMI KFT Gépjárm-kereskedelem<br />
80. BUNGE NÖVÉNYOLAJIPARI ZRT Finomított olaj gyártása<br />
81. MOLTRADE-MINERALIMPEX KERESKEDELMI ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
82. VISTEON HUNGARY TERMEL ÉS ÉRTEKESÍT KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása 82. 79. -3<br />
83. BAT PÉCSI DOHÁNYGYÁR KFT Dohánytermék gyártása 83. 85. 2<br />
84. GENPACT INTERNATIONAL MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE Adatfeldolgozás<br />
85. BENETTON UNGHERIA KFT Felsruházat gyártás<br />
86.<br />
87.<br />
88. MAGYAR SUZUKI ZRT Közúti gépjárm gyártása<br />
89. MICHELIN KÖZÉP-EURÓPA KERESKEDELMI ZRT Gépjármalkatrész-kereskedelem<br />
90. MÁV CARGO ÁRUFUVAROZÁSI ZRT Vasúti szállítás 90. 81. -9<br />
91. ALCOA-KÖFÉM SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYÜFÉMMÜ KFT Fémalakítás, porkohászat<br />
92. AUDI HUNGARIA MOTOR KFT Közúti gépjárm, gépjármmotor alkatrészeinek gyártása<br />
93. E.ON FÖLDGÁZ TRADE FÖLDGÁZKERESKEDÕ ZRT Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
94. BORSODCHEM ZRT Manyag-alapanyag gyártása<br />
95.<br />
96. MAVIR MAGYAR VILLAMOSENERGIAIPARI ZRT Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
97. TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT Manyag-alapanyag gyártása<br />
98. ÁLLAMI AUTÓPÁLYA KEZELÕ ZRT Egyéb szárazföldi szállítást segítõ tevékenység<br />
99. NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÕ ZRT Autópálya, út, repültér, sport játéktér építése<br />
100.<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó adóbevétel szerinti<br />
rangsor<br />
36 • APEH ELEMZÉS
A legnagyobb 100 gazdasági társaság pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor ÁFA kiutalás rangsor<br />
2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06.<br />
51.<br />
52.<br />
94. 98. 4 38. 35. -3 48. 33. -15 46. 35. -11 45. 43. -2 39. 36. -3 53.<br />
54.<br />
55.<br />
50. 95. 45 80. 82. 2 42. 35. -7 - - - 37. 30. -7 77. 73. -4 56.<br />
34. 34. 0 72. 71. -1 51. 50. -1 - 68. - 46. 46. 0 69. 67. -2 57.<br />
29. 49. 20 73. 73. 0 52. 57. 5 - 70. - 47. 53. 6 78. 76. -2 58.<br />
18. 42. 24 54. 60. 6 67. 51. -16 39. 50. 11 61. 51. -10 52. 51. -1 59.<br />
60.<br />
61.<br />
62.<br />
63.<br />
64.<br />
65.<br />
41. 46. 5 59. 56. -3 - 68. - - 41. - 65. 67. 2 64. 65. 1 66.<br />
67.<br />
61. 96. 35 27. 40. 13 68. - - 23. 21. -2 77. 81. 4 32. 39. 7 68.<br />
40. 48. 8 90. 92. 2 43. 25. -18 35. - - 49. 23. -26 89. 92. 3 69.<br />
70.<br />
71.<br />
72.<br />
73.<br />
56. 64. 8 96. 97. 1 66. 45. -21 71. - - 56. 38. -18 96. 96. 0 74.<br />
75.<br />
76.<br />
77.<br />
14. 18. 4 40. 34. -6 65. 80. 15 18. 26. 8 84. 76. -8 24. 24. 0 78.<br />
79.<br />
77. 74. -3 64. 67. 3 25. 17. -8 75. 84. 9 79. 75. -4 80.<br />
81.<br />
86. 91. 5 52. 53. 1 - - - 28. 29. 1 76. 75. -1 53. 49. -4 82.<br />
89. 66-88. - 48. 48. 0 85. 87. 2 27. 24. -3 78. 78. 0 59. 62. 3 83.<br />
84.<br />
85.<br />
86.<br />
87.<br />
88.<br />
89.<br />
62-83. 66-88. - 34. 99. 65 84. - - 15. - - 89. 66. -23 25. 98. 73 90.<br />
91.<br />
92.<br />
93.<br />
94.<br />
95.<br />
96.<br />
97.<br />
98.<br />
99.<br />
100.<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó ÁFA rangsor<br />
Nettó TBJ+EHO összesen<br />
rangsor<br />
Ssz.<br />
APEH ELEMZÉS •37
Az 50 legnagyobb, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban<br />
Ssz. A pénzügyi vállalkozás neve Szakágazat<br />
2006 2005 06/05<br />
1. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
2.<br />
3. ERSTE BANK HUNGARY NYRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
4. RAIFFEISEN BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 14,077 10,993 128%<br />
5. MKB BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 12,319 11,532 107%<br />
6. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 11,974 10,573 113%<br />
7. CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK ZRT Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 11,872 9,207 129%<br />
8.<br />
9. UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
10. BUDAPEST HITEL- ÉS FEJLESZTÉSI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 8,988 8,593 105%<br />
11. GENERALI-PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 7,414 7,030 105%<br />
12. MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT Egyéb monetáris közvetítés 5,512 6,809 81%<br />
13. AEGON MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 5,322 4,112 129%<br />
14. OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 4,536 3,906 116%<br />
15.<br />
16. FHB JELZÁLOGBANK NYRT Egyéb hitelnyújtás<br />
17.<br />
18. ING BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 3,093 2,421 128%<br />
19. ING BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
20. MAGYARORSZÁGI VOLKSBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
21.<br />
22. MAGYAR CETELEM BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,783 1,576 113%<br />
23. UNIQA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 1,641 1,454 113%<br />
24. COMMERZBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,347 1,391 97%<br />
25. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 1,343 1,301 103%<br />
26. OTP JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
27. MERKANTIL CAR GÉPJÁRM LÍZING ZRT Pénzügyi lízing<br />
28. K&H BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 1,311 1,215 108%<br />
29. MERKANTIL VÁLTÓ ÉS VAGYONBEFEKTET BANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
30. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
31. LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZRT Pénzügyi lízing<br />
32. DEUTSCHE BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
33. MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 793 820 97%<br />
34. FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 759 771 98%<br />
35.<br />
36. AXA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 681 447 152%<br />
37. AHICO ELS AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 652 785 83%<br />
38. AVIVA ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 640 416 154%<br />
39. OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 601 568 106%<br />
40. ELLA ELS LAKÁSHITEL KERESKEDELMI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 586 304 193%<br />
41. UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
42.<br />
43. PORSCHE BANK HUNGARIA ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
44. WESTLB HUNGARIA BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
45. SIGNAL BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 491 482 102%<br />
46. RAIFFEISEN LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 477 442 108%<br />
47. BUDAPEST LIZING ZRT Pénzügyi lízing -256 -1,174 -<br />
48. K&H AUTÓFINANSZÍROZÓ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing -400 -517 -<br />
49.<br />
50. UNICREDIT LEASING HUNGARY PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó adóbevétel<br />
38 • APEH ELEMZÉS
Az 50 legnagyobb, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi adatai, millió Ft-ban<br />
Nettó társasági adó Nettó SZJA Áfabefizetés Áfakiutalás<br />
2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05 2006 2005 06/05<br />
25,913 27,516 94% 1.<br />
2.<br />
3.<br />
2,871 3,318 87% 5,373 3,642 148% 332 644 52% 0 314 - 332 330 101% 5,501 3,703 149% 4.<br />
2,550 3,438 74% 4,775 3,888 123% 406 369 110% 0 24 - 406 345 118% 4,588 3,861 119% 5.<br />
3,279 2,652 124% 3,934 3,591 110% 254 335 76% 6 8 80% 248 328 76% 4,513 4,002 113% 6.<br />
3,681 2,884 128% 4,159 3,174 131% 721 245 294% 533 0 - 188 245 77% 3,845 2,904 132% 7.<br />
8.<br />
9.<br />
-186 1,152 - 4,118 3,281 126% 598 563 106% 120 0 - 478 563 85% 4,578 3,597 127% 10.<br />
980 1,238 79% 2,869 2,539 113% 184 186 99% 0 0 - 184 186 99% 3,382 3,068 110% 11.<br />
2,549 4,159 61% 1,386 1,352 102% 177 19 951% 0 1 - 177 18 1005% 1,400 1,280 109% 12.<br />
2,766 1,725 160% 1,243 1,155 108% 72 109 66% 0 0 - 72 109 66% 1,240 1,122 111% 13.<br />
1,243 1,138 109% 1,350 1,110 122% 5 42 11% 0 44 - 5 -1 - 1,938 1,660 117% 14.<br />
15.<br />
16.<br />
17.<br />
1,470 1,215 121% 747 555 135% 171 123 139% 0 0 - 171 123 139% 704 528 133% 18.<br />
1,245 1,693 74% 170 86 198% 0 0 - 170 86 198% 19.<br />
281 221 127% 20.<br />
21.<br />
822 745 110% 411 352 117% 71 75 95% 0 0 - 71 75 95% 480 403 119% 22.<br />
406 342 119% 553 522 106% 133 80 167% 0 0 - 133 80 167% 548 510 107% 23.<br />
436 581 75% 412 349 118% 155 176 88% 0 0 - 155 176 88% 344 284 121% 24.<br />
183 241 76% 529 524 101% 92 98 94% 0 82 - 92 16 585% 539 521 104% 25.<br />
863 1,704 51% 26.<br />
1,301 1,407 92% 27.<br />
439 343 128% 408 400 102% 17 47 36% 0 0 - 17 47 36% 447 426 105% 28.<br />
354 236 150% 29.<br />
30.<br />
31.<br />
256 266 96% 78 133 59% 0 0 - 78 133 59% 32.<br />
150 176 85% 311 322 97% 3 6 54% 0 0 - 3 6 54% 328 315 104% 33.<br />
6 55 12% 322 301 107% 93 93 100% 0 0 - 93 93 100% 338 322 105% 34.<br />
35.<br />
0 0 - 324 216 150% 21 9 243% 0 0 - 21 9 243% 336 223 151% 36.<br />
358 335 107% 139 224 62% 3 3 120% 0 0 - 3 3 120% 151 224 68% 37.<br />
0 7 - 296 213 139% 42 7 652% 0 0 - 42 7 652% 301 189 159% 38.<br />
205 229 90% 200 171 117% 0 0 - 0 0 - 0 0 195 168 116% 39.<br />
128 19 658% 213 131 162% 6 0 - 0 0 - 6 0 - 239 153 156% 40.<br />
41.<br />
42.<br />
43.<br />
49 122 40% 67 62 109% 0 0 - 67 62 109% 44.<br />
0 0 - 214 206 104% 29 24 120% 0 0 - 29 24 120% 249 252 99% 45.<br />
34 -7 - 494 290 170% 22 0 - 565 127 445% -543 -127 - 491 286 171% 46.<br />
257 205 125% 104 86 122% 45 19 242% 770 1,569 49% -726 -1,551 - 109 86 127% 47.<br />
83 129 65% 1 0 - 46 4 1061% 531 651 82% -485 -647 - 0 0 - 48.<br />
49.<br />
50.<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó áfa<br />
Nettó TBJ +EHO összesen<br />
Ssz.<br />
APEH ELEMZÉS •39
A legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Ssz. A pénzügyi vállalkozás neve Szakágazat<br />
2006. 2005. 05.-06.<br />
1. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
2.<br />
3. ERSTE BANK HUNGARY NYRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
4. RAIFFEISEN BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 4. 5. 1<br />
5. MKB BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 5. 4. -1<br />
6. ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 6. 6. 0<br />
7. CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK ZRT Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 7. 8. 1<br />
8.<br />
9. UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
10. BUDAPEST HITEL- ÉS FEJLESZTÉSI BANK NYRT Egyéb monetáris közvetítés 10. 9. -1<br />
11. GENERALI-PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 11. 11. 0<br />
12. MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT Egyéb monetáris közvetítés 12. 12. 0<br />
13. AEGON MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 13. 14. 1<br />
14. OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 14. 15. 1<br />
15.<br />
16. FHB JELZÁLOGBANK NYRT Egyéb hitelnyújtás<br />
17.<br />
18. ING BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 18. 19. 1<br />
19. ING BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
20. MAGYARORSZÁGI VOLKSBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
21.<br />
22. MAGYAR CETELEM BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 22. 23. 1<br />
23. UNIQA BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 23. 25. 2<br />
24. COMMERZBANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 24. 26. 2<br />
25. MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 25. 27. 2<br />
26. OTP JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
27. MERKANTIL CAR GÉPJÁRM LÍZING ZRT Pénzügyi lízing<br />
28. K&H BIZTOSÍTÓ ZRT Nem életbiztosítás 28. 29. 1<br />
29. MERKANTIL VÁLTÓ ÉS VAGYONBEFEKTET BANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
30. KDB BANK (MAGYARORSZÁG) ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
31. LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZRT Pénzügyi lízing<br />
32. DEUTSCHE BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
33. MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 33. 32. -1<br />
34. FUNDAMENTA-LAKÁSKASSZA LAKÁS-TAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 34. 34. 0<br />
35.<br />
36. AXA BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 36. 42. 6<br />
37. AHICO ELS AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 37. 33. -4<br />
38. AVIVA ÉLETBIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 38. 44. 6<br />
39. OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ZRT Egyéb monetáris közvetítés 39. 39. 0<br />
40. ELLA ELS LAKÁSHITEL KERESKEDELMI BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés 40. 45. 5<br />
41. UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT Egyéb hitelnyújtás<br />
42.<br />
43. PORSCHE BANK HUNGARIA ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
44. WESTLB HUNGARIA BANK ZRT Egyéb monetáris közvetítés<br />
45. SIGNAL BIZTOSÍTÓ ZRT Életbiztosítás 45. 41. -4<br />
46. RAIFFEISEN LÍZING ZRT Pénzügyi lízing 46. 43. -3<br />
47. BUDAPEST LIZING ZRT Pénzügyi lízing 47. 49. 2<br />
48. K&H AUTÓFINANSZÍROZÓ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing 48. 47. -1<br />
49.<br />
50. UNICREDIT LEASING HUNGARY PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZRT Pénzügyi lízing<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó adóbevétel szerinti<br />
rangsor<br />
40 • APEH ELEMZÉS
A legnagyobb 50 pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalkozás pénzforgalmi mutatónkénti rangsorai<br />
Nettó társasági adó rangsor Nettó SZJA rangsor ÁFA befizetés rangsor ÁFA kiutalás rangsor<br />
2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06. 2006. 2005. 05.-06.<br />
1. 1. 0 1.<br />
2.<br />
3.<br />
8. 5. -3 3. 5. 2 9. 4. -5 - 8. - 7. 8. 1 3. 6. 3 4.<br />
11. 4. -7 5. 4. -1 7. 8. 1 - 13. - 6. 7. 1 5. 5. 0 5.<br />
5. 9. 4 8. 6. -2 10. 9. -1 16. 14. -2 9. 9. 0 7. 4. -3 6.<br />
3. 8. 5 6. 8. 2 4. 10. 6 7. - - 11. 10. -1 8. 10. 2 7.<br />
8.<br />
9.<br />
50. 20. -30 7. 7. 0 5. 5. 0 11. - - 4. 4. 0 6. 7. 1 10.<br />
19. 18. -1 11. 11. 0 12. 13. 1 - - - 12. 12. 0 9. 8. -1 11.<br />
12. 2. -10 12. 12. 0 13. 37. 24 - 16. - 13. 33. 20 13. 13. 0 12.<br />
9. 11. 2 15. 13. -2 29. 18. -11 - - - 24. 18. -6 15. 14. -1 13.<br />
18. 21. 3 13. 14. 1 46. 30. -16 - 12. - 38. 41. 3 12. 12. 0 14.<br />
15.<br />
16.<br />
17.<br />
15. 19. 4 19. 19. 0 14. 17. 3 - - - 14. 17. 3 18. 20. 2 18.<br />
17. 13. -4 15. 22. 7 - - - 15. 20. 5 19.<br />
31. 35. 4 20.<br />
21.<br />
21. 22. 1 25. 26. 1 30. 25. -5 - - - 25. 23. -2 24. 25. 1 22.<br />
26. 28. 2 20. 22. 2 21. 24. 3 - - - 17. 22. 5 20. 23. 3 23.<br />
25. 23. -2 24. 27. 3 16. 14. -2 - - - 16. 13. -3 30. 31. 1 24.<br />
36. 32. -4 21. 21. 0 25. 19. -6 - 10. - 20. 34. 14 21. 21. 0 25.<br />
20. 12. -8 26.<br />
16. 17. 1 27.<br />
24. 27. 3 26. 24. -2 43. 28. -15 - - - 33. 26. -7 25. 24. -1 28.<br />
29. 33. 4 29.<br />
30.<br />
31.<br />
33. 30. -3 26. 16. -10 - - - 21. 16. -5 32.<br />
38. 38. 0 34. 29. -5 48. 43. -5 - - - 40. 38. -2 33. 29. -4 33.<br />
44. 43. -1 32. 30. -2 24. 20. -4 - - - 19. 19. 0 31. 28. -3 34.<br />
35.<br />
- - - 31. 38. 7 42. 40. -2 - - - 32. 36. 4 32. 37. 5 36.<br />
28. 29. 1 44. 37. -7 47. 45. -2 - - - 39. 39. 0 44. 36. -8 37.<br />
- 45. - 35. 39. 4 37. 42. 5 - - - 29. 37. 8 35. 39. 4 38.<br />
35. 34. -1 42. 41. -1 - - - - - - - - - 41. 42. 1 39.<br />
39. 44. 5 41. 44. 3 45. - - - - - 36. - - 38. 44. 6 40.<br />
41.<br />
42.<br />
43.<br />
42. 41. -1 32. 27. -5 - - - 26. 25. -1 44.<br />
- - - 40. 40. 0 38. 33. -5 - - - 30. 29. -1 37. 33. -4 45.<br />
43. 47. 4 22. 31. 9 40.-41. - - 6. 9. 3 46. 42. -4 23. 30. 7 46.<br />
32. 37. 5 47. 47. 0 36. 38. 2 3. 2. -1 47. 48. 1 47. 47. 0 47.<br />
41. 40. -1 50. - - 35. 44. 9 8. 5. -3 44. 45. 1 - - - 48.<br />
49.<br />
50.<br />
Magyarázat:<br />
Az üres adathely tartalma nem nyilvános<br />
" - " = nem értelmezhet, vagy nem értékelhet adat<br />
Nettó ÁFA rangsor<br />
Nettó TB J+EHO összesen<br />
rangsor<br />
Ssz.<br />
APEH ELEMZÉS •41
V. A RÉGIÓK TOP 20-AS LISTÁI<br />
Árbevételeik nagysága szerint megvizsgáltuk a<br />
Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó, székhelyük<br />
alapján a hét régióban elhelyezkedô legnagyobb 20-20<br />
társaságot. Régiónkénti összesített adataikat hasonlítottuk<br />
össze az összesített regionális TOP listával, a<br />
Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó adóalanyok<br />
öszszesített nettó árbevételével és az országos összesítéssel.<br />
* $ " ,&&3<br />
"$ >K?<br />
9 '!<br />
9 '<br />
/)<br />
J'/)<br />
J'<br />
J#$ $L<br />
)'<br />
J#$ $L<br />
)'!<br />
C <br />
,&'<br />
)$<br />
B !<br />
2 ' ' ' ' &6 865 ' ' &6 865 ++ 5(8 & (&8 55&<br />
* ' ' ' ' ' ' ' ' (5 '+( &&5 57'<br />
#" 5+8 '76 7'5 +7( 8++ 77& & 6+5 688 8&/ D+6 8 878 +// 8 (58 8/& &' 6/& /D' &8 '/7 D87 &5 +D7 7'+<br />
L ") ) ) ('+ &6/ 8&D '&' 67 76/ &6/ 7+5 (6' &+7 ' ((' DDD & (5D 8D& ( (8+ D6/ ( 5D7 (67<br />
J" D& ''' DD /(/ 8+ +/& ' ' ' ' &(& &67 & 'D8 D6' 8 +7+ 7D8<br />
" &7' //5 &6' D&D &'7 ++( 8(( D8& 8& (5( (65 D88 8 /6+ 576 D 767 7/6 / 757 D7' &6 D7/ 6&+<br />
@!) ' ' ' ' ' ' ' ' /+ /7D +'& 685<br />
@ " " ' ' ' (/ 5(7 65 685 ' /7/ 8+7 758 &(( ( &87 &'/ D '&( 566<br />
. ' ' ' ' 7 5D( ' ' 7 5D( & &D& 8/6 & +(/ '75<br />
3 8' +'' ' ' ' D /6( ' ((D 7D6 (+5 58' 7D7 D7( + 8&' '5&<br />
- ' ' ' ' ' ' ' ' ' 76 (86<br />
0 ' ' ' ' ' ' ' ' ' (8' 688<br />
0 ' ' ' ' ' ' ' ' (7& '(8 5/+ 7(+<br />
N$ % 2&& 277 % ,26 3,% .63 35& , 78. 828 526 5.6 7 337 &&& 6 %&& 668 %6 %22 7,& ,5 .8% 28% .6 .&5 7&7<br />
*A KAIG 2006. évi adatai a 2007. évi adóalanyi körre vonatkoznak.<br />
Az árbevétel ágazatonkénti megoszlása alapján is fontos<br />
következtetések vonhatók le a nemzetgazdasági teljesítmények<br />
területi elhelyezkedésérôl.<br />
A regionális TOP lista összesített nettó árbevételének megoszlása<br />
45%<br />
8%<br />
20%<br />
7%<br />
3%<br />
13%<br />
Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo.<br />
4%<br />
Mindenekelôtt megállapíthatjuk, hogy országosan a<br />
nettó árbevétel szempontjából a feldolgozóipar (33%) és a<br />
kereskedelem (32%) az élenjáró. Együttesen a nettó árbevétel<br />
65%-át képviselik. Ezt követik az ingatlanügyletek,<br />
gazdasági szolgáltatás ágazat, a szállítás, raktározás, posta,<br />
távközlés ágazat, az építôipar és az energetikai ágazat<br />
(villamosenergia-, gáz-, gôz-, vízellátás).<br />
A regionális összesített TOP lista ágazati megoszlásánál<br />
lényegesen nagyobb rész jut a feldolgozóiparnak (60%),<br />
amely a kereskedelemmel (26%) együtt lefedi a 7 régió<br />
legnagyobb regionális társaságai nettó árbevételének<br />
86%-át. Harmadik helyezett ebben a felosztásban az energetikai<br />
szektor (7,1%), amelyet a szállítás, raktározás, posta,<br />
távközlés ágazat követ.<br />
Az egyes régiók 20 legnagyobb társaságai által elért<br />
nettó árbevételek ágazati megoszlásai is zömükben követik<br />
az országos ágazati megoszlást. Minden térségben<br />
meghatározó a feldolgozóipar és a kereskedelem szerepe,<br />
de természetesen az arányok eltérôek. Míg a Közép-magyarországi<br />
Régióhoz tartozó társaságok között 41%-os<br />
és 46%-os arányt képvisel e két ágazat, addig a közép- és<br />
nyugat-dunántúli térségben 92%, illetve 78% a feldolgozóipar<br />
aránya, a kereskedelemé pedig 8%, illetve 14%. Az<br />
energetikai ágazat szerepe az egyes régiókban igen eltérô.<br />
Ez az ágazat a Közép-dunántúli Régióban a legnagyobbak<br />
között egyáltalán nincs jelen, a dél-dunántúli térségben viszont<br />
37%-os a súlya, de jelentôs az Észak-alföldi, a Délalföldi<br />
és az Észak-Magyarországi Régióban egyaránt.<br />
Néhány ágazat, bár jelen van a KAIG adóalanyi körében,<br />
egyáltalán nem szerepel a regionális TOP listában,<br />
ilyen a bányászat vagy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás<br />
ágazat. A területi elhelyezkedés szerinti legnagyobb<br />
adózók között mezôgazdasági vállalkozás kizárólagosan<br />
csak a dél-dunántúli térségben található.<br />
Az egyes ágazatok területi elhelyezkedésérôl az alábbiakat<br />
állapíthatjuk meg. Az összesített régiós TOP lista<br />
szerint a feldolgozóiparban keletkezett árbevétel 31%-a<br />
a Közép-dunántúli, 30%-a a Közép-magyarországi Régióban<br />
realizálódik. Ezt követi 17%-kal a Nyugat-dunántúli<br />
Régió, majd az észak-magyarországi térség (9%). Szükséges<br />
megjegyezni, hogy az ebben az ágazatban országos<br />
szinten keletkezô nettó árbevételnek több mint felét a 7 régió<br />
legnagyobb 20 társasága éri el.<br />
A feldolgozóiparban keletkez nettó árbevétel TOP lista szerinti<br />
területi megoszlása<br />
30%<br />
31%<br />
9%<br />
7%<br />
3%<br />
17%<br />
Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo.<br />
3%<br />
A regionális TOP lista összesített nettó árbevételének<br />
megoszlása<br />
0% 1%<br />
4%<br />
0,1%<br />
26%<br />
A kereskedelemben keletkez nettó árbevétel TOP lista szerinti<br />
megoszlása<br />
4%<br />
4%<br />
2%<br />
7%<br />
1%<br />
6%<br />
1%<br />
7%<br />
Mezgazdaság<br />
Villamosenergia-, gáz-, gz-, vízellátás<br />
Kereskedelem<br />
Pénzügyi közvetítés<br />
60%<br />
Feldolgozóipar<br />
Építipar<br />
Szállítás, raktározás, posta, távközlés<br />
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás<br />
76%<br />
Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo.<br />
APEH ELEMZÉS •43
A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat<br />
és a kereskedelem egyértelmûen a Közép-magyarországi<br />
Régióban koncentrálódik. A kereskedelem<br />
országosan összesített nettó árbevételének<br />
26%-a a területi legnagyobbaknál jelentkezik, s<br />
ennek 77%-a a közép-magyarországi térségben.<br />
A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat<br />
vonatkozásában a regionális TOP listában szereplô<br />
összeg az országos adat 20%-át teszi ki, és<br />
ennek 85%-a szintén a Közép-magyarországi<br />
Régióból származik. Fontos szót ejteni még az<br />
energetikai ágazatról is. Ezen ágazat területileg<br />
legnagyobb társaságai a nettó árbevétel szempontjából<br />
kevésbé koncentráltan vannak jelen az<br />
országban, viszont az országos adat 44%-át teszi<br />
ki az összesített régiós TOP lista értéke.<br />
Az energetikai ágazat nettó árbevételének TOP lista szerinti<br />
megoszlása<br />
22%<br />
0%<br />
17%<br />
14%<br />
16%<br />
7%<br />
24%<br />
Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Mo.<br />
A régiónkénti TOP 20 gazdasági társaság nettó árbevétele a 2006. évben, millió Ft-ban<br />
9EG'B=C CEGFB<br />
9* $<br />
E $ E <br />
" <br />
,&&3 "$<br />
>K?<br />
% EG @B=
A régiónkénti TOP 20 gazdasági társaság nettó árbevétele a 2006. évben, millió Ft-ban<br />
9EG'AKNAJ<br />
9* $<br />
E $ E <br />
" <br />
,&&3 "$<br />
>K?<br />
% BFG EGFK?<br />
% J9AB=C CEGFB FCEG ABFAU GC @!$'! + ' 65 563<br />
, P EGBJ GC L'+ "!/1L'*$ .% .23<br />
7 E A'G GC ( .& 855<br />
2 9EG K " - * 7. .3%<br />
. < CC'CE K9C
%<br />
NG9'JI
VI. AZ APEH KIEMELT ADÓZÓK IGAZGATÓSÁGÁNAK (KAIG)<br />
BEMUTATÁSA<br />
1. A SZERVEZET LEGFONTOSABB JELLEMZÔI<br />
Törvényi háttér, illetékesség<br />
Az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési <strong>Hivatal</strong>ról szóló<br />
273/2006. (XII. 23) számú kormányrendelet meghatározza<br />
az állami adóhatóság jogállását, szervezetét, feladatait és<br />
illetékességét. A jogszabály 15–16. §-a foglalja össze az<br />
APEH kizárólagos illetékességi szabályait, amely szerint<br />
az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési<br />
támogatások tekintetében kizárólag a Kiemelt Adózók<br />
Igazgatósága jár el:<br />
• a külföldön bejegyzett vállalkozások, a diplomáciai<br />
és konzuli képviseletek áfa-visszatérítési ügyeiben, a<br />
Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel,<br />
tartózkodási hellyel nem rendelkezô külföldi<br />
személyek, a fióktelepnek nem minôsülô telephelyen<br />
gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozások<br />
és a jogszabályban meghatározott állami, államigazgatási<br />
szervek és alkalmazottaik adóügyeiben;<br />
• a külön jogszabályban – 37/2006. (XII. 25.) PM rendelet<br />
– meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben,<br />
ha az adózó az adóév elsô napján megfelel a külön<br />
jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint<br />
• elvégzi az adózás rendjérôl szóló 2003. XCII. törvény<br />
88/A §-ában meghatározott központosított ellenôrzéseket.<br />
A KAIG tevékenysége, hatásköre, szervezete<br />
A hivatkozott jogszabályok alapján a KAIG jár el a kiemelt<br />
adózók adóügyeiben, ellátja a kizárólagos illetékességi<br />
körbe tartozó adózók adóztatási feladatait, illetôleg<br />
lefolytatja az APEH elnöke által elrendelt központosított<br />
ellenôrzéseket.<br />
A KAIG létszáma a feladatokhoz igazodóan, a korábbi<br />
174 fôrôl – részben belsô létszám-átcsoportosítással, részben<br />
bôvítéssel – 2007 végére 580 fôre emelkedett.<br />
A feladatokat három – szakigazgatók által irányított –<br />
szakterület látja el, mindhárom szakterület esetében az<br />
egész ország területére kiterjedô illetékességgel.<br />
Kiemelt Adózók<br />
Igazgatósága<br />
Adózók számának<br />
alakulása<br />
Fv. és Pest m. KAIG<br />
2006<br />
448<br />
2007. január 1-jével<br />
elmen adózók<br />
82<br />
2007. január 1-jével<br />
maradó adózók<br />
366<br />
2007. január 1-jével<br />
érkezett adózók<br />
265<br />
Országos KAIG 2007 631<br />
A KIEMELT ADÓZÓK SZAKTERÜLETÉHEZ 2007-<br />
ben azok a gazdasági társaságok tartoznak, amelyek az<br />
adóévet megelôzô év utolsó napján nem álltak csôdeljárás,<br />
felszámolás vagy végelszámolás alatt, és adóteljesítményük<br />
elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, valamint a részvénytársasági<br />
formában mûködô hitelintézetek és biztosítók.<br />
Az igazgatóság illetékességi körébe tartozó adózók száma<br />
2007. január 1-jén 631 db volt.<br />
A jogszabályi feltételeknek megfelelôen 2007-tôl már<br />
nemcsak a fôváros és Pest megye területérôl, hanem az ország<br />
valamennyi régiójából tartoznak adózók a Kiemelt<br />
Adózók Igazgatóságához.<br />
2007. január 1-jével 265 adózó érkezett igazgatóságunkhoz<br />
a táblázatban szereplô régiós megbontásban.<br />
A kiemelt adózók adóztatási feladatainak ellátása komplexebb<br />
felkészültséget és speciális – az ügyféllel döntôen<br />
egyedileg foglalkozó – munkamódszereket követel meg.<br />
A kölcsönös együttmûködést és a napi kapcsolatok rugalmas<br />
fenntartását biztosítja a KAIG-on kialakított ügyfélreferensi<br />
rendszer, melynek lényege, hogy minden adózó állandó<br />
ügyintézôhöz tartozik. Az adózókkal való folyamatos,<br />
interaktív kapcsolattartással, gyors ügyintézéssel az a<br />
célunk, hogy az adókötelezettség teljesítését elsôsorban az<br />
önkéntes jogkövetô magatartásra való ösztönzéssel érjük<br />
el, és az ügyintézés partnerkapcsolati formában valósuljon<br />
meg.<br />
Ennek köszönhetôen hagyományos ügyfélszolgálat<br />
nem is került kialakításra, a személyesen megjelenô ügyfelek<br />
száma minimálisra csökkent. A referensi rendszer<br />
mûködését a legkorszerûbb informatikai módszerek alkalmazása<br />
segíti.<br />
Az elvégzett ellenôrzések tapasztalatai alapján arra lehet<br />
következtetni, hogy fô céljaink azonosak a kiemelt<br />
adózók törekvéseivel, akik jellemzôen korrekt partnerként<br />
törekednek az adózási szabályok betartására.<br />
Az ellenôrzési kapacitás felhasználása döntôen a legnagyobb<br />
adózói körben végzett utólagos átfogó ellenôrzésekre<br />
történik.<br />
Regionális<br />
igazgatóságok<br />
megnevezése<br />
A Kiemelt Adózók<br />
Igazgatóságához<br />
érkezk száma<br />
Közép-magyarországi 31<br />
Észak-magyarországi 36<br />
Észak-alföldi 36<br />
Dél-alföldi 30<br />
Nyugat-dunántúli 40<br />
Közép-dunántúli 70<br />
Dél-dunántúli 22<br />
Összes érkez adózó 265<br />
48 • APEH ELEMZÉS
Az adózás rendjérôl szóló törvény elôírásai alapján a<br />
3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezô adózó<br />
valamennyi adónemre kiterjedô, átfogó vizsgálata<br />
legalább 3 évenként kötelezô. A kiemelt adózók szinte<br />
teljes egészében ebbe a körbe tartoznak, a bankok és biztosítók<br />
között található néhány, amelyeknek költségvetési<br />
kapcsolatai nem érik el ezt az értékhatárt. A hároméves<br />
vizsgálati kötelezettség megfelelô számú ellenôrzési<br />
munkatársat és magas szintû szakmai felkészültséget<br />
igényel.<br />
A kiutalás elôtti adóellenôrzések a KAIG adózói körében<br />
is hangsúlyt kapnak, bár a kiemelt adózói kör stabilitása<br />
miatt nem fenyeget az a veszély, hogy az esetlegesen<br />
megállapított jogosulatlan igény utólagosan nem érvényesíthetô.<br />
Ugyanakkor a rendszeres átfogó ellenôrzések<br />
szempontjából módszertani oldalról kedvezôbb, ha a vizsgált<br />
idôszak nincs megszakítva, az összefüggések komplexen<br />
áttekinthetôk. A nagy összegû igényléseket természetesen<br />
ebben a körben is ellenôrizzük, azonban az ilyen típusú<br />
ellenôrzések legtöbbször a bizonylat és nyilvántartás<br />
ellenôrzés szintjén – az igénylés jogosultsága miatt – lezárulnak.<br />
A kiemelt adózóknál az egy vizsgálatra jutó idôfelhasználás<br />
magasabb az országos átlagnál, azonban ez párosul a<br />
feltárt adókülönbözetek lényegesen nagyobb összegével.<br />
A helyszíni utólagos átfogó adóellenôrzés során általában<br />
2-3 revizornak kell leellenôriznie a nagyobb cégeknél 20-30<br />
– csak az adott területtel és az aktuális jogszabályokkal foglalkozó<br />
– szakember, könyvvizsgáló 2-3 évi munkáját.<br />
A kiemelt adózói kör nagyságrendjébôl, sajátosságaiból<br />
adódóan az ellenôrzési feladat nem hasonlítható össze reálisan<br />
a területi igazgatóságok változatos adózói állományából<br />
eredô, sokrétû ellenôrzési tevékenységével.<br />
Az adóellenôrzések idôigényességét más tevékenységekkel<br />
összehasonlítva szakmai követelményrendszerében,<br />
fajsúlyában a könyvvizsgálói feladatokkal lenne<br />
összemérhetô.<br />
A KAIG országos illetékessége következtében a revizorok<br />
a helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez már nemcsak<br />
Pest megyében, hanem az ország egész területére utaznak.<br />
Az ellenôrzési tevékenység szakmai követelményeinek<br />
megfelelôen a revizori létszám – tudatos munkaerô-kiválasztással<br />
– magasan kvalifikált, tapasztalt szakemberekbôl<br />
áll, az igazgatóság ellenôrzési szakterületén szinte kizárólag<br />
felsôfokú végzettségû munkatársak dolgoznak.<br />
A KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGI SZAKTERÜ-<br />
LETHEZ többek között a külföldön bejegyzett vállalkozások,<br />
diplomáciai szervezetek, külföldi magánszemélyek<br />
és a jogszabályban meghatározott szervezetek tartoznak.<br />
Korábban – 2006 végéig – ezt a feladatkört az APEH<br />
Észak-budapesti Igazgatóságához tartozó szervezeti egység<br />
látta el.<br />
A szakterülethez tartozó jogi személyek száma 1634,<br />
melybôl több mint ezer a külföldi székhelyû vállalkozás. A<br />
fennmaradó adózók 40%-a költségvetési szerv, illetve ide<br />
tartoznak még a diplomáciai testületek és egyéb szervezetek.<br />
A jogi személyeken kívül a területhez tartozó aktív magánszemélyek<br />
száma meghaladja a 136 ezer fôt, melynek<br />
döntô hányada munkaviszonyban (ide értve a köztisztviselôi,<br />
a közszolgálati és a különbözô fegyveres testületeknél<br />
meglévô szolgálati jogviszonyokat is) áll.<br />
A szakterület legfôbb sajátossága, hogy a kizárólagos illetékességi<br />
körbe tartozó adózókkal kapcsolatban az állami<br />
adóhatóság valamennyi tevékenységét önállóan látja el.<br />
A KÖZPONTOSÍTOTT ELLENÔRZÉSI SZAKTE-<br />
RÜLET az ún. „nagy adóügyek” (így például az országhatáron<br />
belüli és az országhatáron túlnyúló körbeszámlázásos<br />
ügyletek, értékesítési láncolatok) koncentrált ellenôrzését<br />
folytatja le.<br />
A központosított ellenôrzési területhez konkrét adózói<br />
kör nem tartozik, hanem különbözô ügycsoportokat vizsgál.<br />
Az igazgatóság az ellenôrzést egy eljárásban, több<br />
adózónál egyidejûleg is jogosult lefolytatni. Hatásköre valamennyi,<br />
az APEH hatáskörébe tartozó adónemre (kivéve<br />
az illetékeket) és adózóra, míg illetékessége a Magyar<br />
Köztársaság egész területére kiterjed.<br />
A vizsgálatok a regionális igazgatóságok jelzései, a külsô<br />
szervek megkeresésére, saját kezdeményezés alapján,<br />
valamint nemzetközi jelzésre, több országra kiterjedô<br />
vizsgálatok alapján kezdôdnek meg.<br />
A hatékonyság növelése érdekében a szakterület kapcsolatot<br />
tart külsô szervekkel. Az együttmûködések célja<br />
a megalapozott ellenôrzések és törvényi kereteken belül a<br />
gyors információáramlás biztosítása.<br />
Az ellenôrzések végrehajtásánál fontos szempont a nemzetközi<br />
információcserében és a nemzetközi együttmûködésben rejlô<br />
további lehetôségek számbavétele, kiaknázása, valamint a<br />
nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazása.<br />
A központosított ellenôrzésekkel szemben támasztott elvárás<br />
a feketegazdaság visszaszorítása, a jogkövetô magatartás kikényszerítése,<br />
új adócsalási ügyletek, formák feltárása.<br />
2. A KAIG ADÓZÓINAK BEMUTATÁSA<br />
A KIEMELT ADÓZÓK (GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK) ILLETÉ-<br />
KESSÉGE 2007. JANUÁR 1-JEI ÁLLAPOT SZERINT<br />
$<br />
<br />
<br />
!<br />
M<br />
! <br />
B 37% % 372<br />
, 738 '<br />
N$ 7 &&& % 372<br />
AKAIG adózói állománya a kiemelt adózókból és a kizárólagos<br />
illetékességû adózókból tevôdik össze. Akiemelt adózók körének<br />
meghatározása az adóteljesítmény alapján történik, amelybôl<br />
a 3000, illetôleg a 10 000 legnagyobb vállalkozás az ellenôrzési<br />
kiválasztást szolgálja. A 3000 legnagyobb társaságból 631<br />
minôsült 2007. január 1-jétôl KAIG-os adózónak, amelyeknek<br />
adóteljesítménye elérte, illetve meghaladta a 2200 millió Ft-ot.<br />
APEH ELEMZÉS •49
Az adózók gazdálkodási típusa társasági formája<br />
%&&4<br />
6&4<br />
B $ ! <br />
>0)? /! $<br />
B'1! ! <br />
$$ ! <br />
2<br />
*<br />
#" "!<br />
L " <br />
J"<br />
" <br />
@ " " <br />
. <br />
3 <br />
0 <br />
! <br />
'/B<br />
'8B<br />
8/+B<br />
+/B<br />
+&B<br />
(DDB<br />
75B<br />
&(7B<br />
+8B<br />
&/B<br />
3&4<br />
2&4<br />
,&4<br />
&4<br />
A KAIG 2007. évi adózói körének meghatározásánál<br />
631 kiemelt adózó felelt meg a jogszabályban meghatározott<br />
feltételeknek.<br />
A gazdálkodási típus szerint a kiemelt adózók 98%-a<br />
jogi személyiségû vállalkozás. Társasági forma szerint<br />
50,8% mûködik korlátolt felelôsségû, 46,6% részvénytársasági<br />
formában. A fennmaradó 2,6% kkt., bt., külföldi<br />
székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, egyesület,<br />
közhasznú társaság, állami vállalat, illetve befektetési<br />
alap, ami típusonként 1-2 társaságot jelent.<br />
A KAIG-hoz tartozó 1634 kizárólagos illetékességû jogi<br />
személyiségû adózóból 65,9%-ot képviselnek a külföldi<br />
székhelyû vállalkozások, 17%-ot a költségvetési intézmények,<br />
8, illetve 7%-ot a diplomáciai testületek, egyéb<br />
szervezetek. A gazdasági társaságok – rt., kft. – aránya<br />
1-1% alatt marad.<br />
A továbbiakban a kiemelt adózókkal, azok területi elhelyezkedésével,<br />
tevékenységével, teljesítményük értékelésével<br />
foglalkozunk.<br />
Tevékenységi kör<br />
<br />
#, G,<br />
0 "<br />
$ !<br />
! <br />
<br />
V <br />
A kiemelt adózók a nemzetgazdaság valamennyi ágában<br />
folytatnak tevékenységet, azonban jellemzô, hogy<br />
több mint kétharmaduk három ágazatban mûködik.<br />
A legtöbb, a vállalkozások 36,5%-a fôtevékenységként<br />
a feldolgozóipari ágazatot jelölte meg, ide tartozik az élelmiszeripar,<br />
a kôolaj-feldolgozás, a vegyi- és ásványi termékek,<br />
a gumi- és papírgyártás, a gép-, villamosgép- és<br />
mûszer-, valamint a jármûgyártás.<br />
Az adózók 24,4%-a a tartozik a kis- és nagykereskedelem,<br />
illetve vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás tevékenység<br />
besorolás alá.<br />
A kiemelt vállalkozások 12,7% a végez pénzügyi tevékenységet.<br />
A fennmaradó 26,4%-ból 7,9% a személyszállítás, 5,6%<br />
az energiaszolgáltatás, 5,1% az építôipar, illetve 5,3% az<br />
ingatlanügyek gazdasági szolgáltatás területén mûködik.<br />
A kiemelt adózóknak csak néhány százaléka – összesen<br />
2,5% – foglalkozik mezôgazdasággal, bányászattal és<br />
egyéb közösségi szolgáltatással.<br />
Területi elhelyezkedés<br />
A KAIG kiemelt adózóinak 63%-ának – közel négyszáz<br />
vállalkozásnak – a Közép-magyarországi Régióban van<br />
a székhelye, ezek 92%-a már korábban is a fôvárosi és<br />
Pest megyei kiemelt adózókkal foglalkozó igazgatósághoz<br />
tartozott. A „vidéki” régiókban általában 30-40 kiemelt<br />
vállalkozás székhelye található, a Közép-dunántúli Régióban<br />
ennek duplája.<br />
A fôvárosban koncentrálódott a kereskedelem a pénzügyi<br />
szektor, a távközléssel és az üzemanyag-forgalmazással<br />
foglalkozó cégek zöme, azonban ezek a vállalkozások<br />
11%<br />
A KAIG adózóinak területi elhelyezkedése<br />
6% 6% 5%<br />
3%<br />
6%<br />
Közép-Magyarország<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Észak-Magyarország<br />
Dél-Alföld<br />
Közép-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl<br />
Észak-Alföld<br />
63%<br />
az egész országra kiterjedô telephelyekkel, üzlet- és fiókhálózattal<br />
rendelkeznek.<br />
A fôváros és Pest megye dominanciájában jelentôs szerepet<br />
játszanak az országos közlekedési vállalkozások is és a<br />
legnagyobb közszolgáltatók, valamint a fôvárosi agglomerációban<br />
elhelyezkedô, az elmúlt években rohamos fejlôdésnek<br />
indult ipartelepek, kereskedelmi és bevásárlóközpontok.<br />
50 • APEH ELEMZÉS
Az adóteljesítmények 2006. évi alakulása<br />
A várható éves adóteljesítmény (VÉT) vagy ügyfélérték<br />
az elévülési idôn belüli bevallásokban szereplô adatokból<br />
képzett összevont értéknek (bruttó adóteljesítmény) az egy<br />
évre vetített értéke, amely megmutatja, hogy az adózó<br />
költségvetési kapcsolatai – függetlenül a kapcsolat irányától<br />
– hosszabb idô átlagában milyen nagyságrendûek.<br />
A mutató kialakításánál – egy adott társaság adóteljesítményének<br />
megítélése szempontjából – nemcsak a költségvetési<br />
befizetések, hanem a támogatások és visszaigénylések<br />
is meghatározóak.<br />
A kiemelt adózók 2006. évi együttes adóteljesítménye<br />
az országos illetékesség következtében a korábbi fôvárosi<br />
és pest megyei 3,4 ezermilliárd Ft-ról 5,4 ezermilliárd Ftra<br />
emelkedett, amely az országos adóteljesítmény 36%-át<br />
teszi ki.<br />
746<br />
Az országos KAIG adózóinak adóteljesítménye<br />
régiónként<br />
(VÉT) Mrd Ft<br />
175 287 241 152<br />
354<br />
155<br />
Fv.és Pest m. KAIG<br />
Közép-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl<br />
Észak-Alföld<br />
Közép-Magyarország<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Észak-Magyarország<br />
Dél-Alföld<br />
3 290<br />
9 601<br />
A kiemelt adózók adóteljesítménye<br />
(VÉT) Mrd Ft<br />
Fv.és Pest m. KAIG<br />
Nem kiemelt adózók<br />
2 109<br />
Régiók kiemelt adózói<br />
3 290<br />
A régiókból átkerült társaságok éves adóteljesítménye<br />
2 109 milliárd Ft volt, amely a KAIG adózói állományának<br />
38,7%-a, ebbôl kiugró, 100 milliárd Ft fölötti adóteljesítménnyel<br />
két adózó rendelkezett.<br />
A legtöbb adózó – 31,2% – 5–20 milliárd Ft közötti<br />
adóteljesítménnyel rendelkezik, de számottevô arányú<br />
– 21,1% – a 20–50 milliárd Ft közötti adóteljesítményû<br />
adózók aránya is. Kimagasló, 200 milliárd Ft feletti<br />
adókapcsolata egy adózónak, 100–200 milliárd Ft közötti<br />
négy társaságnak volt. Az „egyéb” kategóriába<br />
tartoznak azok a jogszabály alapján a KAIG illetékességébe<br />
tartozó, részvénytársasági formában mûködô<br />
hitelintézetek és biztosítók, amelyek nem érik el a 2,2<br />
Mrd Ft-os adóteljesítményt.<br />
K<br />
(*$<br />
,&&5 ($<br />
"<br />
&6'''<br />
&/'''<br />
&D'''<br />
LJ, 2" #<br />
," <br />
&//6D<br />
&68<br />
&6D<br />
&/&<br />
(''<br />
&6'<br />
&/'<br />
&('''<br />
&&(5D<br />
&D'<br />
&''''<br />
6'''<br />
/'''<br />
D'''<br />
('''<br />
(656<br />
&<br />
+6'+<br />
D<br />
+7(&<br />
5<br />
8/<br />
/5&/<br />
D''8<br />
(86<br />
D/<br />
&('<br />
&''<br />
6'<br />
/'<br />
D'<br />
('<br />
''<br />
'<br />
('' 2" #<br />
$<br />
&'')('' 2"<br />
# <br />
+')&'' 2" #<br />
<br />
(')+' 2"<br />
# <br />
+)(' 2" #<br />
<br />
8)+ 2" #<br />
<br />
(()82"#<br />
<br />
0<br />
:!<br />
<<br />
<br />
APEH ELEMZÉS •51
A vállalkozások tevékenységének legfontosabb jellemzôi<br />
a társasági adóbevallások adatai alapján<br />
A kiemelt adózók jegyzett tôkéje 3 710 milliárd Ft-ot<br />
tett ki 2006 végén, ez az ország valamennyi vállalkozásának<br />
jegyzett tôkéjébôl 42,6%-ot képvisel.<br />
$<br />
B !<br />
" # " # <br />
D ,&&3 7 5%& %&&+&4 6 5%5 %&&+&4<br />
0 H<br />
+D6 &D6B 7(8 68B<br />
$ 5&8 (D/B ( &76 (+'B<br />
$ & 67/ +'/B D ''& D+5B<br />
Tulajdonosi szerkezetüket tekintve eltérést mutatnak az<br />
országostól: mind az állami, mind a külföldi tulajdoni<br />
arány magasabb a kiemelt adózóknál. Az állami tulajdon<br />
esetében az országosan meglévôbôl 75,8% a KAIG-os<br />
kiemelt adózóknál található, ezen belül legmagasabb<br />
arányban – 88%-ban – a szállítás, valamint a posta és távközlés<br />
területén van jelen az állami tulajdon. Az országos<br />
külföldi tulajdonból 46,9% a KAIG-os kiemelt adózóknál<br />
van, tekintve, hogy a nemzetközi cégek Magyarországon<br />
mûködô vállalatainak csaknem mindegyike ide tartozik. A<br />
kiemelt adózóknál a legmagasabb – közel kétharmados –<br />
arányban a feldolgozóiparban mûködik a külföldi tôke.<br />
A kiemelt adózói körbe tartozó cégek 484 ezer fôt foglalkoztatnak,<br />
az országosan foglalkoztatott létszám 22%-<br />
át. A legmagasabb arányú az alkalmazotti létszám a feldolgozóipar<br />
és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatokban,<br />
e kettôben 324 ezer fô dolgozik, a foglalkoztatottak<br />
kétharmada.<br />
Országosan a társaságok által foglalkoztatott 2 217 ezer<br />
fô 40%-a e két ágazatban, s további 33%-a a dolgozóknak<br />
a kereskedelemben jut jövedelemhez.<br />
A kiemelt adózók vállalkozási tevékenységbôl elért nettó<br />
árbevétele a 2006. évben 27 591 milliárd Ft volt, mely<br />
az országos adat 47,2%-a. Az elért árbevétel közel fele a<br />
feldolgozóiparban realizálódott. Országosan a feldolgozóiparból<br />
a nettó bevétel harmada származott, és a kereskedelem<br />
tett hozzá még valamivel kisebb arányú összeget. A<br />
hazai feldolgozóipar 19 547 milliárd Ft-os nettó<br />
árbevételébôl a kiemelt adózók 13 067 milliárd<br />
Ft-tal, kétharmados arányban részesedtek.<br />
A volumenében jóval kisebb villamosenergia-,<br />
gáz-, gôz-, vízellátás 2 947 milliárd Ft-os<br />
nettó árbevételében a kiemelt körbe tartozó vállalatok<br />
ennél is nagyobb arányt, 76%-ot képviseltek.<br />
A mûködô társaságok 2006. évi adózás elôtti<br />
eredményének országos és a KAIG-os kiemelt<br />
adózók adatainak összesítésekor az ágazati megoszlásokban<br />
mindkét körben a feldolgozóipari ágazat veszi át a vezetô<br />
szerepet. Országos adat vonatkozásában ez 38%, a<br />
KAIG adózói esetében 55%. Ebben az ágazatban a KAIGos<br />
kiemelt adózók az országos adózás elôtti eredmény<br />
80%-át adják.<br />
Mindkét vizsgált körben, de természetesen más arányban<br />
a pénzügyi ágazat a második (országos viszonylatban<br />
17,5%, a kiemeltek esetében 25%). Ezt követôen a többi<br />
ágazat a kiemelteknél a 10%-os részarányt sem éri el. Országosan<br />
még magas arányt képvisel az ingatlanforgalmazás<br />
illetve a kereskedelem.<br />
Összegszerûségében említést érdemel, hogy az országosan<br />
elért 3 471,6 milliárd Ft összesített adózás elôtti eredmény<br />
55,6%-át a KAIG-hoz tartozó társaságok adják.<br />
A legnagyobbak által igénybe vett társaságiadó-kedvezményekre<br />
utal az az adat, hogy amíg az országos<br />
összesített mérlegfôösszeg és adózás elôtti eredmény<br />
51,3%, ill. 55,6%-át adják a kiemelt társaságok, addig<br />
a társaságiadó- kötelezettség vonatkozásában ez az<br />
arány csak 38,4%.<br />
! $ "$ # <br />
,&&3 "$<br />
K<br />
(' '''<br />
&+ '''<br />
%3= <br />
E %3= <br />
&' '''<br />
+ '''<br />
'<br />
20MY =% MV%@> =<br />
*>EZ>@M%,<br />
#0QV-Q=-M[ 3.% G<br />
L3QQ=>M) =YM)LSM0QQ >,>@<br />
J.S,Y3.%G<br />
0G 0@0V0Q02 F%LS,>@<br />
@M>QQ-V%L0EVJ=Q>,>@<br />
@M>QQ G%,.-@,% ,>LMQ<br />
.JEM\=Z3 ML0,S,J@<br />
3E =% ,Q%E\= ZQ = %MV @M- Q=<br />
-,%,>@<br />
0=J@M@J=\=Z3 @M-N0QQ>,>@<br />
0=ZJ*M@@ @M02@M-Q=<br />
52 • APEH ELEMZÉS
A társaságiadó-kötelezettségbôl a KAIG-os kiemelt<br />
adózók az országos adó 38,4%-át, 143,3 milliárd Ft-ot vallottak<br />
be. Ennek az összegnek közel a felét – 44,7%-ot – a<br />
pénzügyi szektor teljesítette. Összehasonlításként megemlíthetô,<br />
hogy ez az országban mûködô valamennyi pénzés<br />
hitelintézet társaságiadó-kötelezettségének 68,2%-a.<br />
Társaságiadó-bevételi szempontból jelentôs még a feldolgozóipari<br />
ágazat, amely arányaiban is és összegszerûségében<br />
kicsit több mint a felét teszi ki a pénzintézetek által elszámolt<br />
adónak.<br />
Országos szinten a feldolgozóipar az elszámolt társasági<br />
adó 20%-át adja, ezen belül a kiemelt kör megközelítôleg a<br />
felét (46,6%), amely az országos adat 9,5%-a. A KAIG-os<br />
kiemelt adózói körben az egyéb ágazatok részaránya nem<br />
jelentôs, országosan azonban a kereskedelem, illetve az ingatlanforgalmazás<br />
aránya markánsan megjelenik.<br />
Megvizsgáltuk a hazánkban bejelentett valamennyi társaság<br />
és a KAIG-os adózók 2006. évi összesített mérlegfôösszegét<br />
is. Arányaiban, az elôzôekben már ismertetett<br />
állapot figyelhetô meg. A mérlegfôösszeg ágazati megoszlása<br />
szerint országos és KAIG viszonylatában is – a többi ágazathoz<br />
képest – a pénzügyi ágazat kiemelkedôen a legnagyobb,<br />
amelyet a feldolgozóipar követ. A mérlegfôösszeg<br />
ágazati struktúrája a már említett két szektort követôen tér<br />
el jelentôsen egymástól. Országos szinten a harmadik jelentôs<br />
ágazat az ingatlanforgalmazás, míg a KAIG esetében a<br />
szállítás, hírközlés. Az eredmény nem meglepô annak ismeretében,<br />
hogy az ország valamennyi szállítással és hírközléssel<br />
foglalkozó társasága mérlegfôösszegének közel 80%-<br />
a KAIG-os adózókhoz tartozik.<br />
Eltérô arányban de mindkét vizsgált körben negyedik<br />
helyezett a kereskedelem. Az ezután következô ágazatok<br />
egyik vizsgált körben sem érik el a 7%-os arányt.<br />
Az összegszerûséget tekintve fontos említést tenni arról,<br />
hogy az országos mérlegfôösszeg 83 791 milliárd Ft, amely<br />
összegnek az 51%-át a KAIG-hoz tartozó társaságok adják.<br />
Fontosabb gazdálkodási adatok a 2006. évben ágazatonként (Mrd Ft)<br />
< "<br />
:!<br />
D <br />
$<br />
K <br />
F!<br />
%3=<br />
-"<br />
%3=<br />
"" <br />
"<br />
%3=<br />
-"<br />
%3=<br />
"" <br />
"<br />
%3=<br />
-"<br />
%3=<br />
"" <br />
"<br />
%3=<br />
-"<br />
%3=<br />
"" <br />
"<br />
%3=<br />
-"<br />
%3=<br />
"" <br />
"<br />
2 ++5 & (&D' D/B &/5 &'/7 &+6B &87 (7(8 +'B 88 7D+ D+B 'D 77 +/B<br />
* (5& &('' (D(B '& +D (8B // 8&/ (&'B )(+ 7' ) '& &7 6+B<br />
#" &8 '/7D &5 +D77 //6B 6 /('D &' 5(/7 765B 5566 & 6&88 ++&B & '7(& & 8D(& 755B 8+/ 7/8 D//B<br />
L ") ) ) ( (8++ ( 5D78 7+6B (/D 6DD 8&(B 6&5' 565& 6(6B &'77 &(7/ 6DDB &(& &D( 6+(B<br />
J" & 'D8+ 8 +7+7 (5(B 7& /D& &&&B &'&/ (D'+ D(8B D'6 &(57 8&+B D/ &5( (86B<br />
" / 757+ &6 D7/6 8/6B 6DD( & 6/D( D+8B 8'6D 6++& 8/&B D7 8D8+ &DB &&5 /8' &65B<br />
@!) /+7 +'&6 &8&B '' 8& '6B &6' &/8( &&&B D' &D/ (7&B '& (& /5B<br />
@ " " ( &87& D '&8' +88B (&/& +5D8 8/DB +7/( 78// 76(B 5D/ &+/7 /'8B &'8 ('/ +'&B<br />
. & &D&D & +(/& 7D6B &(+ &7( 7(7B +'D' 6'+' /(/B D6(& /'7( 75DB /D' 585 /6(B<br />
3 7D7+ + 8&'& &D&B &/+8 +++7 (56B (/5D ( ++'( &'/B &&'' +6+' &66B (' /&+ 8(B<br />
- '' 76( ''B '' &( ''B '' 57 ''B '' // ''B '' &' ''B<br />
0 '' (8'6 ''B '' &' ''B '' (DD ''B '' &6/ ''B '' (7 ''B<br />
0 (7&' 5/+7 (6&B (8 5/& (DB 5D' ((/( D&/B &D7 +67 (+&B (& 5& (8'B<br />
N$ ,5 .8%+. .6 .&5+7 25+,4 8 8%%+2 %2 7%8+8 38+,4 7 5&8+5 6 5%5+7 2,+34 % 87%+3 7 25%+3 ..+34 %27+7 757+& 76+24<br />
APEH ELEMZÉS •53
3. A KAIG ADÓZÓINAK HOZZÁJÁRULÁSA<br />
A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEKHEZ<br />
Az illetékességváltozás következtében a kiemelt<br />
adózók 2006. évi adóbevételeinek országos bevételekhez<br />
viszonyított aránya is számottevôen emelkedett,<br />
tekintettel arra, hogy a pénzforgalomból való részesedés<br />
– a KAIG-hoz érkezô adózók adókötelezettségének<br />
nagyságával – a KAIG-os adózók irányába<br />
tolódott el.<br />
Az adónemeken belül társasági adóban a 31%-os részesedés<br />
10%-kal, személyi jövedelemadóban a 24%-os befizetési<br />
arány 14%-kal emelkedett. Társadalombiztosítási<br />
járulékban és egészségügyi hozzájárulásban 13%-os részarány-növekedés<br />
tapasztalható, melynek hatására a KAIG<br />
adózóinak részesedése a járulékbevételekben 30%-ra nôtt.<br />
A nettó áfa pénzforgalomból való részesedés arányának<br />
csökkenése a KAIG-hoz érkezô vállalkozások erôteljes<br />
visszaigénylô pozíciójának következménye, míg a fôvárosi<br />
és Pest megyei KAIG esetében az országos áfakiutalásból<br />
való részesedés 15% volt, addig a jelenlegi adózói kör<br />
esetében 48%.<br />
A Kiemelt Adózók Szakigazgatóságához tartozó 631<br />
adózó az országos adóbevételhez a 2006. évi pénzforgalmi<br />
adatok szerint 31,5%-ban járult hozzá. Ennek az adózói<br />
körnek a pénzforgalmi teljesítése 2005-ben 1 921 milliárd<br />
Ft, illetve 2006-ban 2 030 milliárd Ft adóbevételt jelentett<br />
a költségvetésnek.<br />
Az adóbevételek a kiemelt adónemekben különbözô<br />
nagyságrendet képviselnek. A KAIG adózóinak a nettó befizetései<br />
a társasági adó kivételével növekedtek, és az<br />
összes nettó befizetés 5,7%-os többletet eredményezett.<br />
A KAIG adózóitól származó társaságiadó-bevétel<br />
csökkenô tendenciát mutat, amely az igénybe vehetô<br />
kedvezményekkel magyarázható. A 2006. évi társasági<br />
adó összege 191 milliárd Ft volt, amely 3 milliárd Ft-tal<br />
maradt el az elôzô évitôl. Mindkét évben a társasági adó<br />
40%-át a pénzügyi tevékenységet végzô adózók teljesítették.<br />
Az általános forgalmi adó a központi költségvetés egyik<br />
legjelentôsebb bevételi forrása. A 2006. évben a KAIG<br />
adózói 1 230 milliárd Ft befizetés, és 503 milliárd Ft kiutalás<br />
egyenlegeként 727 milliárd Ft-ot realizáltak. A 2006.<br />
szeptember 1-jén hatályba lépett kulcsváltozás és a<br />
kiemelt adózók átlagosnál nagyobb forgalombôvülése<br />
miatt, a folyamatosan növekvô tendencia következtében<br />
nôtt az adónemben az országos bevételhez való hozzájárulás<br />
súlya.<br />
Az általános forgalmi adó bevétel a bázisévhez viszonyítva<br />
10,5%-os többletet eredményezett, mivel az adózók<br />
befizetése 46 milliárd Ft-tal nôtt, és kiutalás összege<br />
23 milliárd Ft-tal csökkent.<br />
A KAIG vállalkozói szférájában a 2006. évi teljesítés<br />
alapján 487 milliárd Ft személyi jövedelemadó befizetés<br />
történt, ami 5,6%-os növekedést jelent az elôzô évhez<br />
képest.<br />
A társadalombiztosítási alapokhoz (az EHO-val együtt)<br />
a 2006. évben adózóink 625 milliárd Ft-tal járultak hozzá.<br />
A KAIG adózóinak társadalombiztosítási befizetései ebben<br />
az évben 17 milliárd Ft többletbevételt biztosítottak a<br />
költségvetés számára.<br />
A KAIG adózói által teljesített adóbevétel 2006. évi 109<br />
milliárd Ft többletébôl 80 milliárd Ft-ot a TOP 150 vállalkozás<br />
(100 gazdálkodók + 50 pénzintézet) produkálta.<br />
A KAIG adóbevételébôl a legnagyobb adózók pénzforgalmi<br />
teljesítése – TOP 150 – valamennyi adónemben<br />
meghaladja az 50%-os mértéket, és egészében 57,3%-os<br />
részarányt képviselnek.<br />
""$<br />
,&&3 <br />
K '"$<br />
7&&&<br />
,.&&<br />
,&&&<br />
%.&&<br />
%&&&<br />
.&&<br />
&<br />
'.&&<br />
'% &&&<br />
'% .&&<br />
$ EGD $ FK "/ FK # < FK<br />
`<br />
$<br />
C ,55 88% % 236 '326 6,& % 6&8<br />
K B %23 7.5 856 '%68 568 2,5<br />
B'1! () 2. %7& ,., '7%2 '3, %86<br />
! M % %&, 88 '%&5 '6 %7.<br />
"$ $ ! ! $/!!"<br />
$ EGD $ FK "/ FK # < FK<br />
`<br />
$<br />
K B<br />
! B<br />
7%4 ,74 7.4 %.4 .%4<br />
2%4 754 264 264 264<br />
%54<br />
7&4<br />
54 • APEH ELEMZÉS
JFC<br />
($"" ! ! (* " L ! <br />
>$?<br />
,&&. ,&&3 ! <br />
" # " # " # B<br />
%3= &5D &5& )8 56+B<br />
,-. &+' &86 &88 )+ 5/DB<br />
"" B 7&&B /5/B<br />
F $! /! "/<br />
,&&. ,&&3 ! <br />
" # " # " # B<br />
%3= &&6D &(8' D/ &'85B<br />
,-. &+' //+ 7+5 5D &&D&B<br />
"" B +/(B /&7B<br />
F $! /! # <br />
,&&. ,&&3 ! <br />
" # " # " # B<br />
%3= +(/ +'8 )(8 5+/B<br />
,-. &+' 8/D 85( (6 &'77B<br />
"" B /5(B 775B<br />
F $! /! >$?<br />
,&&. ,&&3 ! <br />
" # " # " # B<br />
%3= /+6 7(7 /5 &&'+B<br />
,-. &+' 8'& 8/7 // &(&5B<br />
"" B D+7B +'+B<br />
E () >$?<br />
,&&. ,&&3 ! <br />
" # " # " # B<br />
%3= D/& D67 (/ &'+/B<br />
,-. &+' (6/ (56 &( &'D(B<br />
"" B /('B /&(B<br />
!"! ( # ,&&. ,&&3 ! <br />
>$?<br />
" # " # " # B<br />
%3= /'6 /(+ &7 &'(6B<br />
,-. &+' 8+5 8// 7 &'&5B<br />
"" B +5'B +6/B<br />
APEH ELEMZÉS •55
56 • APEH ELEMZÉS
MÓDSZERTAN<br />
A TOP listákba való bekerüléshez a kiválasztás szempontjai<br />
a 2006. évi társaságiadó-bevallásban szereplô adatok<br />
közül a 100 gazdálkodónál, valamint a régiós listákon<br />
szereplô 20-20 társaságnál a nettó árbevétel, az 50 pénzügyi<br />
közvetítéssel foglalkozó vállalkozásnál a mérlegfôösszeg<br />
volt, melyek egyben a rangsorban elfoglalt<br />
hely meghatározásához is alapul szolgáltak.<br />
A táblázatokban szereplô képzett adatokat a milliós, illetve<br />
milliárdos nagyságrendre való átváltás elôtti, ezer Ftban<br />
megadott értékek alapján számítottuk.<br />
A kiadványban kizárólag azon adózók adatai (nevei)<br />
szerepelnek, amelyek megjelentetéséhez hozzájárultak a<br />
cégek vezetôi. Adatmódosítást nem állt módunkban figyelembe<br />
venni, a közölt adatokat egységesen a társasági adóbevallások,<br />
illetve az adófolyószámlák alapján szerepeltetjük.<br />
Ahol az adózók nem járultak hozzá az adataik közléséhez,<br />
ott az adat rangsorát sem adjuk meg.<br />
A TOP listákban az üres adathely tartalma nem nyilvános,<br />
a „ – ” jelzés azt jelenti, hogy nem értelmezhetô vagy<br />
nem értékelhetô az adat.<br />
<br />
FOGALOMTÁR<br />
Adóteljesítmény<br />
Az adóteljesítmény értékét a jogszabályban –<br />
37/2006. (XII.25.) PM – megállapított adóteljesítmény-elemek<br />
(adókötelezettségek) egy évre vetített – a tevékenység<br />
kezdetének figyelembevételével idôarányosan<br />
számított – átlagának összegeként kell megállapítani.<br />
VÉT<br />
Várható éves adóteljesítmény vagy ügyfélérték, ez a<br />
mutató az alapja a kiemelt adózói körbe való besorolásnak<br />
Tartalmában az elévülési idôn belüli bevallásokban szereplô<br />
adatokból képzett összevont értéknek (bruttó adóteljesítmény)<br />
az egy évre vetített értéke, amely megmutatja,<br />
hogy az adózó költségvetési kapcsolatai – függetlenül a<br />
kapcsolat irányától – hosszabb idô átlagában milyen nagyságrendûek.<br />
A mutató kialakításánál – egy adott társaság<br />
adóteljesítményének megítélése szempontjából – nemcsak<br />
a költségvetési befizetések, hanem a támogatások és<br />
visszaigénylések is meghatározóak.<br />
Az értékesítés nettó árbevétele<br />
A naptári évben értékesített vásárolt és saját termelésû<br />
készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – árkiegészítéssel<br />
és felárral növelt, engedményekkel csökkentett<br />
általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.<br />
Nem számolható el az értékesítés nettó árbevételeként:<br />
– a vállalkozáson belüli teljesítmények belsô szervezeti<br />
egységek által elismert értéke, valamint,<br />
– a befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke, azt<br />
az egyéb bevételek, illetve a pénzügyi mûveletek bevételei<br />
között kell kimutatni, ha azok rendszeres tevékenység<br />
során merültek fel.<br />
Exportértékesítés árbevétele<br />
A nettó árbevételnek az a része, amely exportértékesítésbôl<br />
származik. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a<br />
termékek, anyagok, áruk – külföldi vevônek – külkereskedelmi<br />
áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történô értékesítésének,<br />
továbbá a – külföldi igénybevevônek – külföldön<br />
végzett szolgáltatásnyújtás ellenértékét, függetlenül attól,<br />
hogy azt devizában, valutában vagy forintban egyenlítik ki.<br />
Átlagos statisztikai létszám<br />
A statisztikai állományi létszámba számítanak a munkajogi<br />
állományi létszámba tartozó személyek, a munkából meghatározott<br />
okokból távollévôk kivételével (szülési szabadság,<br />
gyed, gyes, sorkatonai szolgálat, három hónapot meghaladó<br />
betegség miatti távollét stb.), valamint a munkajogi állományba<br />
nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a<br />
munkáltatónál folyamatosan munkát végzôk (szünidôben<br />
foglalkoztatott diákok, kölcsönvett munkavállalók stb.)<br />
Jegyzett tôke<br />
A gazdasági társaságok esetében a cégbírósági nyilvántartásban<br />
bejegyzett tôke. A saját tôke része, mely a befektetôk<br />
által pénzben, anyagi eszközökben véglegesen az<br />
adott vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyont mutatja.<br />
Adózás elôtti eredmény<br />
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi<br />
mûveletek eredménye és a rendkívüli eredmény együtt.<br />
Mérlegfôösszeg<br />
A számviteli törvény szerint a mérleg elôírt tagolása: az<br />
eszközök és azok forrásainak összege, amely kötelezôen<br />
megegyezik.<br />
APEH ELEMZÉS •57
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA<br />
A régiók gazdasága<br />
és a kereskedelmi és iparkamarák<br />
A<br />
fejezetben bemutatjuk a magyarországi régiók gazdaságára jellemzô fôbb<br />
folyamatokat, egy-egy régió legnagyobb vállalkozásainak TOP-20-as listáját.<br />
A kereskedelmi és iparkamarák elnökeinek ars poeticája a kamarai hálózatról<br />
ad egy kis ízelítôt az olvasó számára.<br />
A vállalatok vezetôivel készített interjúk keretében pedig a régió/megye<br />
gazdaságában jelentôs súlyt képviselô vállalkozások tevékenységét mutatjuk be<br />
(közülük néhány nem járult hozzá adatainak közléséhez, ezért a TOP listán<br />
név szerint nem szerepel).<br />
Az interjúban szereplô cégek általában a területi kereskedelmi és iparkamarák<br />
tagjai és vezetôik tevékeny részt vállalnak a szervezet mûködésében országos és<br />
helyi szinten egyaránt.<br />
A fejezet a „Régió gazdasága és versenyképessége 2006” (KSH), a „KSH jelenti<br />
2007/10” valamint a GKM által kiadott „Kis- és középvállalkozások helyzete<br />
2005-2006 Éves jelentés” felhasználásával készült.<br />
MKIK TOP 100 •59
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Közép-Magyarország az ország legfejlettebb régiója<br />
A jesítményét<br />
bruttó hazai termék több mint 45 százalékát állítják elô a térségben. Az egy<br />
fôre jutó GDP értéke itt a legmagasabb. A térség gazdasági szerkezetét, tel-<br />
Budapest túlsúlya jellemzi.<br />
Kis túlzással Budapest és vonzáskörzete (korábban<br />
agglomerátuma) hordozza az átlagon felüli teljesítményeket,<br />
míg Pest megye távolabbi települései közül számos<br />
hátrányos helyzetben van. Budapest vezetô szerepének<br />
fenntartása mellett nagyon fontos feladat a régió<br />
elmaradott, esetenként csak elmaradottabb városainak,<br />
községeinek fejlettségi szintjét legalábbis közelíteni az<br />
országos/régiós átlaghoz.<br />
A régió kisebb települései éppen Budapest kiemelkedôen<br />
magas mutatói miatt kerülhetnek hátrányos helyzetbe,<br />
például a támogatások odaítélésénél. Nem egyszer<br />
merült fel, hogy a Közép-magyarországi régióból<br />
emeljék ki a fôvárost, hogy a régió kistérségei teljesítôképessé<br />
váljanak.<br />
A GDP elôállításában a szolgáltatások szerepe meghatározó<br />
(75 százalék), a hagyományos termelô ágazatok<br />
részaránya fokozatosan csökken.<br />
A termelô ágazatok közül az ipar a legjelentôsebb, a<br />
régióban az ország ipari termelésének egynegyedét állítják<br />
elô. A húzóágazat a gépipar (a termelés több mint<br />
egyharmadát adó ágazatban az elmúlt öt évben megduplázódott<br />
a termelés) és a vegyipar, különösen a<br />
gyógyszeripar.<br />
A térség, elsô helyen Budapest, az ország legkedveltebb<br />
idegenforgalmi célpontja, az ország idegenforgalmi<br />
bevételeinek több mint fele a régiótól származik.<br />
A kiskereskedelmi forgalom csaknem 40 százaléka<br />
realizálódott a térségben, ami szorosan összefügg a régióban<br />
tapasztalható – átlagot meghaladó, de a régión<br />
belül nagy szórást mutató – átlagában magas jövedelmi<br />
színvonallal.<br />
2007 I-III. negyedévében fejlesztésre, beruházásra a<br />
Közép-magyarországi régióban költöttek a legtöbbet,<br />
az összes beruházási ráfordítás felét. Az egy lakosra jutó<br />
beruházás mutatója a térségben a második legmagasabb.<br />
A régió külföldi befektetôkre gyakorolt vonzereje<br />
kimagasló, a mûködôtôke-állomány csaknem 70 százaléka<br />
koncentrálódik a térségben.<br />
A régióban legkevésbé duális a gazdaság: a kis és közepes<br />
cégek annak ellenére jóval erôsebbek, hogy a<br />
nagy cégek súlya az átlagost meghaladó. A régióban a<br />
nagy cégek szerepe az országos átlag feletti foglalkoz-<br />
%<br />
70<br />
A közép-magyarországi régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országos =100,0<br />
60<br />
50<br />
59.3<br />
56.2 55.1<br />
40<br />
30<br />
38.4<br />
45.3<br />
39<br />
20<br />
10<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke<br />
Hozzáadott<br />
érték<br />
Árbevétel<br />
Export<br />
Népesség aránya ( 28,3%)<br />
60 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
Közép-<br />
Magyarország<br />
Átlag<br />
tatottság, a hozzáadott érték tekintetében,<br />
ugyanakkor a jegyzett tôkét illetôen<br />
ez már nem tapasztalható. A régió<br />
kis- és közepes vállalkozásai jóval<br />
erôsebbek, mint a többi régióban: az<br />
egy alkalmazottra jutó árbevétel tekintetében<br />
nemcsak az országos értéket<br />
múlják felül (40-50 százalékkal),<br />
hanem még a régió nagy cégeinek<br />
mutatóját is.<br />
A régióban található az ország kutatás-fejlesztési<br />
potenciáljának nagy része.<br />
Az ezer foglalkoztatottra jutó<br />
K + F létszám (15 fô, országos átlagban<br />
8 fô), valamint a K + F ráfordítás<br />
a GDP százalékát jelzô mutatók<br />
38.9 17.5 43.6<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Közép-<br />
Magyarország<br />
Átlag<br />
alapján (1,3, országosan 0,9) a régiók<br />
között az elsô helyet foglalja el. A kutatás-fejlesztési<br />
ráfordítások kétharmadát,<br />
ezen belül a beruházási célúak háromnegyedét<br />
a régió kutatóhelyei használták<br />
fel.<br />
A munkaerô-piaci helyzet kedvezôbb<br />
az országosnál. A foglalkoztatás aránya<br />
magasabb, a munkanélküliségi ráta alacsonyabb<br />
az átlagnál.<br />
Az alkalmazásban állók kereseti<br />
színvonala az átlag felett van (az alkalmazásban<br />
állók havi bruttó átlagkeresete<br />
2007 elsô három negyedévében<br />
a régiók között a legmagasabb,<br />
216 013 Ft/fô volt, Budapesten 230 352<br />
Ft/fô, Pest megyében mindössze<br />
160 912 Ft/fô).<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
31.2 16.6 52.2<br />
31.8 18.5 49.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
E Ft<br />
35000<br />
Egy alkalmazottra es árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
2005<br />
30000<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Közép-Magyarország<br />
Átlag<br />
MKIK TOP 100 •61
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TOP 20<br />
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT. Kôolaj-feldolgozás<br />
2. E.ON FÖLDGÁZ TRADE FÖLDGÁZKERESKEDÔ ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
3. GE HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. Világítóeszköz gyártása<br />
4. PANRUSGÁZ GÁZKERESKEDELMI ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
5. TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK ZRT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem<br />
6. MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYRT. Távközlés<br />
7. SAMSUNG ELECTRONICS MAGYAR ZRT. Ipari híradástechnikai termék gyártása<br />
8. MOLTRADE-MINERALIMPEX KERESKEDELMI ZRT. Energiahordozó-nagykereskedelem<br />
9. OMV HUNGÁRIA ÁSVÁNYOLAJ KFT. Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme<br />
11. GENERAL MOTORS SOUTHEAST EUROPE AUTÓFORGALMAZÓ KFT. Gépjármû-kereskedelem<br />
12. BUDAPESTI ELEKTROMOS MÛVEK NYRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
13. METRO KERESKEDELMI KFT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
14. SHELL HUNGARY KERESKEDELMI ZRT. Üzemanyag-kiskereskedelem<br />
15. CHINOIN GYÓGYSZER-ÉS VEGYÉSZETI TERMÉKEK GYÁRA ZRT. Gyógyszerkészítmény gyártása<br />
16. MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. Vasúti szállítás<br />
17. HUNGAROPHARMA GYÓGYSZERKERESKEDELMI ZRT. Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme<br />
18. MICHELIN KÖZÉP-EURÓPA KERESKEDELMI ZRT. Gépjármûalkatrész-kereskedelem<br />
20. AUCHAN MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„ A gazdasági kamara egyik legfontosabb feladata, hogy torzításmentes tükörképet mutasson az ország<br />
gazdaságának aktuális helyzetérôl mind a döntéshozók, mind a vállalkozások számára annak<br />
érdekében, hogy azok jövôt építô<br />
„<br />
tevékenysége biztos alapokon nyugodjon. E feladatának sikeres<br />
ellátása önmagában szélesíti a kamara tagsági bázisát, s növelheti köztestületi feladatai számát,<br />
a kamara társadalmi elismertségét.<br />
Petykó Zoltán<br />
MKIK alelnök,<br />
a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Elsôrendû célunk, hogy a köztestületi gazdasági kamarák mind szélesebb körben<br />
vegyék át a közjogi feladatokat az államigazgatástól,<br />
„<br />
és ezzel<br />
párhuzamosan valósuljon meg az intézményes, automatikus regisztráció,<br />
amely a kamara számára teljes rálátást biztosít a gazdaságra.<br />
Dr. Vereczkey Zoltán<br />
MKIK alelnök,<br />
a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
62 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
A Mol-csoport sikeres akvizíciót folytat<br />
Az OMV-ajánlat nem elônyös<br />
Mosonyi György<br />
vezérigazgató<br />
A Mol-csoport – Magyarország évek óta legnagyobb árbevételû társasága<br />
– 329,5 milliárd forint nettó nyereséget ért el 2006-ban, ami 35 százalékkal<br />
magasabb az egy évvel korábbi 244,9 milliárd forintnál – derül ki a társaság<br />
auditált, nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerint készített<br />
konszolidált jelentésébôl.<br />
AMol-csoport összes bevétele 2006-ban 21 százalékkal<br />
2 998,3 milliárd forintra emelkedett, az üzleti<br />
tevékenység eredménye 30 százalékkal 394,8<br />
milliárd forintra nôtt.<br />
Mosonyi György vezérigazgató, az MKIK alelnöke az<br />
éves eredményt kiemelkedônek nevezte, miután a gáztranzakció<br />
nyeresége nélkül is 2,2 milliárd dolláros EBIT-<br />
DA-val (kamat- és adófizetés, tôketörlesztés és amortizáció<br />
elôtti eredmény) és 25,7 százalékos adózás utáni<br />
ROACE-val (befektetett tôkére vetített nyereséggel) zárták<br />
az évet.<br />
Az „erôs mérleg” lehetôvé tette az akvizíciós lehetôségek<br />
megragadását – hangsúlyozta a vezérigazgató, utalva<br />
arra, hogy a Mol a múlt év negyedik negyedévében Oroszországban<br />
100 százalékos tulajdonosa lett a BaiTex társaságnak,<br />
amely 67 millió hordóval növelte a bizonyított és<br />
várható olajkészleteket.<br />
A Mol-csoport üzleti eredménye ez év harmadik negyedévében,<br />
a speciális tételek nélkül 75,5 milliárd forint<br />
volt, 20 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Az elsô háromnegyedévben<br />
az üzleti eredmény 222,1 milliárd forint<br />
volt, 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A Mol<br />
árbevétele a harmadik negyedévben 685 milliárd forint, az<br />
elsô három negyedévben 1 807 milliárd forintot ért el, ez<br />
10, illetve 20 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelôttinél.<br />
A forintban számolt mûködési eredmény harmadik<br />
negyedévi romlásának nagy része a dollár forinthoz viszonyított<br />
15 százalékos gyengülésébôl ered, mivel az olajiparban<br />
az árrést dollárban határozzák meg, míg a feldolgozási<br />
költségek helyi devizában merülnek fel.<br />
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a gyenge dollár<br />
jellemezte gazdasági környezet kihívása ellenére, a<br />
2007 harmadik negyedéves eredmények ismét bizonyították<br />
üzleteik hatékonyságát és stratégiájuk helyes irányát.<br />
A központ és egyéb szegmensek 2,9 milliárd forintos<br />
nyeresége tartalmazza a 42,25 százaléknyi TVK-részvény<br />
akvizícióján elkönyvelt 14,4 milliárd forint egyszeri eredményt,<br />
mivel a 2007 elsô negyedévében megvásárolt kisebbségi<br />
részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az<br />
akvizíciós költséget. Az eredmény magában foglalja az<br />
EON-nal kötött megállapodás alapján a gázüzlet eladásért<br />
a 2007 harmadik negyedévben kapott 17,4 milliárd forintos<br />
ármódosító tételt is.<br />
A beruházások és befektetések értéke a tavalyi elsô<br />
háromnegyedévi 77,7 milliárd forintról az idén az elsô<br />
háromnegyedévben 137,8 milliárd forintra emelkedett, a<br />
TVK-részvények megvásárlása, továbbá a boszniai, valamint<br />
az oroszországi akvizíciós kifizetések következtében:<br />
e két utóbbi 14,4 milliárd forint volt.<br />
A Mol Magyarországon az idei elsô háromnegyedévben<br />
4 százalékkal több benzint és 6 százalékkal több gázolajat<br />
adott el. Szlovákiában a benzinértékesítés 9 százalékkal, a<br />
dízel 7 százalékkal nôtt. Kiemelkedett az ausztriai 18 százalékos<br />
növekedés és a feltörekvô szerb piacon megduplázott<br />
üzemanyag-értékesítés.<br />
A Mol-csoport szeptember végén 781 töltôállomást üzemeltetett:<br />
a teljes kiskereskedelmi értékesítés volumene<br />
0,9 százalékkal nôtt az elsô háromnegyedévben a tavalyi<br />
bázishoz képest. Szerbiában tovább bôvült a hálózat, ami<br />
ellensúlyozta a romániai 13 százalékos töltôállomásszámcsökkentést.<br />
A Mol jegyzett tôkéje 65,9 milliárd forint volt szeptember<br />
végén, 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.<br />
A saját tôke 35 százalékkal, 815,3 milliárd forintra csökkent.<br />
Az OMV osztrák olajtársaság 2007. szeptember 25-én<br />
elvi értelemben bejelentette szándékát a Mol részvényeinek<br />
megvásárlására, bár hivatalosan azóta sem adott még<br />
ajánlatot a Molra.<br />
A vezérigazgató szerint, ha az OMV és a Mol egyesülne,<br />
olyan monopolhelyzetbe kerülne az új cég Magyarországon,<br />
Szlovákiában és Ausztriában, amihez az európai<br />
versenyhivatal sohasem járulna hozzá. Hozzátette: az<br />
OMV szerint az új cégnek csak néhány benzinkutat kellene<br />
eladnia, a Molnak viszont – számításaik szerint – 400-<br />
500 állomást kellene bezárnia.<br />
Mosonyi György elmondta: a feltételezett egyesült vállalat<br />
a magyar gázolaj-nagykereskedelmi piacon 97 százalékos,<br />
a benzin-nagykereskedelmi piacon pedig 94 százalékos<br />
részesedéssel rendelkezne. A szlovák piacon a két<br />
arány 88 százalék és 83 százalék, míg az osztrák területen<br />
67 százalék és 75 százalék lenne.<br />
MKIK TOP 100 •63
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Versenyképes európai holding<br />
Tôzsdére készül az MVM<br />
Dr. Kocsis István<br />
vezérigazgató<br />
A Magyar Villamos Mûvek jövôre a tôzsdére készül, és 2008 végére a cégcsoport<br />
piaci értékének megkétszerezését-megháromszorozását tervezi. A nagyszabású<br />
tervek között szerepel, hogy az MVM, az áramkereskedelem szempontjából<br />
kedvezô földrajzi elhelyezkedést is kihasználva, a régió meghatározó energetikai<br />
szereplôjévé kíván válni – mondta el dr. Kocsis István vezérigazgató, egyben<br />
az MKIK alelnöke.<br />
Milyen volt 2007 az MVM számára?<br />
– Sok és nagy horderejû változás történt az<br />
MVM-csoportnál, amely a magyarországi energetikai cégek<br />
közül elsôként, már tavaly teljesítette az Európai<br />
Unió elôírásait, azaz szervezetileg szétválasztotta a különbözô<br />
tevékenységeket. Így az idei évre már kialakult az a<br />
versenyképes holdingstruktúra, amelyben külön vannak a<br />
termelô egységek, a nagyfeszültségû hálózat és az átvitel,<br />
külön társaságokat alkotnak az áramkereskedelem cégei.<br />
A szervezeti átalakítások mellett kereskedelmi kapcsolatainkat<br />
is újjászerveztük az erômûvekkel és az áramszolgáltatókkal<br />
– szintén az EU-s elôírások jegyében.<br />
Maga a holdingközpont, az MVM Zrt. ma már a nemzetközi<br />
gyakorlatnak megfelelô, kis létszámú stratégia<br />
irányító szervezet, az engedélyezési-üzleti tevékenységet<br />
a leányvállalatok végzik.<br />
Az átszervezés nyomán sokkal hatékonyabb lett az<br />
együttmûködés az anyacég és a hozzá tartozó 14 leányvállalat<br />
között. Az MVM csoport a saját tôke szerinti rangsorban<br />
ma a negyedik az országban, az árbevétel alapján<br />
pedig a hetedik. Ez már most is egy igen komoly erô,<br />
2008 végéig pedig szeretnénk elérni a cégcsoport piaci<br />
értékének megkétszerezését, megháromszorozását. Ez<br />
stratégiánk egyik legfontosabb célkitûzése. A cégcsoport<br />
a jövô év második felétôl meg fog felelni a tôzsdeképesség<br />
feltételeinek.<br />
– Ez privatizációt is jelent?<br />
– Nem feltétlenül, a tôzsdeképesség elsôdlegesen egy<br />
cég „minôségének” a fokmérôje. A jelenlegi jogszabályok<br />
alapján egyébként az MVM Zrt.-ben a tartós állami tulajdon<br />
minimálisan 75 százalék + 1 szavazat, a maradék<br />
részvénycsomag értékesíthetô, ez esetben a tôzsdei bevezetés<br />
technikáján keresztül.<br />
Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy ez önmagában csak<br />
egy lehetôség, nincs döntés jelenleg az MVM tôzsdei<br />
bevezetésérôl, ez egyébként is a tulajdonos, a kormányzat,<br />
illetve a magyar állam kompetenciája. Mi azt<br />
szeretnénk, hogy a jövô év második felétôl – ha a tulajdonos<br />
úgy dönt – a cég kisebbségi részvénycsomagja bármikor<br />
a tôzsdére kerülhessen. Ennek számos elônye<br />
lenne, egyebek között, hogy ezáltal komoly forrásokhoz<br />
juthat a cégcsoport.<br />
– Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövôben?<br />
– A kérdés részben kapcsolódik az elôzô témához,<br />
hiszen a többletforrások éppen a szükséges fejlesztések<br />
miatt fontosak. Jelenleg kapacitáshiány van az országban<br />
és a régióban is.<br />
A prognózisok szerint Magyarországon 2015-re 3000<br />
megawatt, 2025-re 7000 megawatt kapacitást kellene<br />
létesíteni. Ez elképesztôen nagy mennyiség, különös tekintettel<br />
arra, hogy egy erômû létesítése az engedélyeztetéstôl<br />
az üzembe helyezésig legalább négy-öt, de<br />
erômûtípustól függôen akár tíz évig is tart. Mi természetesen<br />
mindent megteszünk a hiány csökkentése<br />
érdekében.<br />
A Paksi Atomerômû blokkjainak teljesítményét<br />
egyenként 50 megawattal megnöveljük, ez összesen 200<br />
megawattot jelent, ami már komoly erômû nagyságának<br />
felel meg.<br />
Észak-Budán, Tatabányán és Miskolcon korszerû fûtôerômûveket<br />
létesítettünk, és egy új erômû-beruházásban,<br />
a vásárosnaményi kombinált ciklusú erômû megvalósításában<br />
is partnerek vagyunk. Összességében így az<br />
MVM-csoport mintegy 500 megawatt új kapacitást hoz<br />
létre: mindez persze nem elég, de jól mutatja az MVMcsoport<br />
erôfeszítéseit.<br />
Abban bízunk, hogy a piaci árak kialakulásával a termelôi<br />
oldalon nagyobb lesz az érdeklôdés az új kapacitások<br />
megépítésére.<br />
– Mit jelent az MVM számára, hogy 2008. január 1-jétôl<br />
teljesen megnyílik az árampiac?<br />
– Az Európai Unió elôírásainak és az új villamosenergia-törvénynek<br />
megfelelôen a villamos energia a jövôben<br />
szabadpiaci termék lesz, vagyis a lakosság és a legkisebb<br />
fogyasztók kivételével mindenki versenypiaci<br />
64 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
keretek között jut áramhoz. A korábbi rendszerben az<br />
MVM bizonyos értelemben kiváltságos jogokkal rendelkezett,<br />
ennek megfelelôen a közüzemben ellátási kötelezettsége<br />
volt. A teljes piacnyitást követôen megszûnik<br />
a közüzem, és ezzel az MVM ellátási kötelezettsége.<br />
A piacnyitástól egyébként éppen azt is várjuk, hogy az<br />
MVM másokkal azonos feltételekkel versenyezhessen a<br />
piacon. Vagyis ne kapjon kedvezményt, de diszpreferenciát<br />
sem.<br />
Ha megnézzük a hatósági áras idôszakot, akkor azt<br />
látjuk, hogy az utóbbi tíz évben a szolgáltató cégek 320<br />
milliárdos profitot gyûjtöttek, míg az állami tulajdonban<br />
lévô cégek 40 milliárdos veszteséget. Tehát azt várjuk,<br />
hogy ha azonos feltételekkel dolgozhatunk, akkor a<br />
cégcsoport piaci pozíciója, jövedelemtermelô képessége<br />
jelentôsen javul.<br />
Ez jó a tulajdonosnak, mert profitot kap, és nô a cég<br />
piaci értéke, ami a tôzsdei bevezetés szempontjából is<br />
fontos.<br />
– Úgy tudom, az MVM vízerômûvek építésébe is beszállna.<br />
Igaz?<br />
– Az MVM a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága<br />
érdekében több tározós vízerômû projektet is<br />
vizsgál.<br />
Az EU tagjaként az ország bizonyos kötelezettséget<br />
vállalt a megújuló energia részarányának növelésére is.<br />
Ehhez komoly tartalék kapacitásokra van szükség. Ha<br />
több szélerômûvet akarunk az országban, akkor azonnal<br />
indítható tartalékkapacitásról is gondoskodni kell, mert<br />
ha a szél leáll, akkor a kiesô áramot pótolni kell. Ilyen<br />
gyorsindítású tartalék lehet a szivattyús tározós erômû,<br />
melyet éjszaka az olcsó árammal fel lehet tölteni, nappal,<br />
vagy ha a szél éppen eláll, áramtermelésre lehet<br />
használni.<br />
– Hol valósulhatnak meg ezek a projektek? Általában,<br />
mi az MVM fejlesztési elképzeléseinek földrajzi dimenziója?<br />
– Az MVM Csoport stratégiájában rögzítettük, hogy<br />
az MVM Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja,<br />
mely a régió energetikájában is szerepet vállal. Az<br />
MVM-nek, illetve létesítményeinek kifejezetten kedvezô<br />
a földrajzi elhelyezkedése például az áramkereskedelem<br />
szempontjából.<br />
Mindezt ki is akarjuk használni, hogy e téren elôre<br />
lépjünk és a régióban meghatározó energetikai szerepet<br />
töltsünk be. Ezért sok projektet vizsgáltunk a régióban és<br />
úgy gondoljuk, hogy a regionális szerepvállalásunk a<br />
következô évben már érzékelhetô lesz.<br />
MKIK TOP 100 •65
KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
A Samsung Magyarországon<br />
Meghonosodott a legmodernebb technika,<br />
a folyamatos fejlesztés<br />
A dél-koreai Samsung csoportnak négy cége mûködik Magyarországon: a gödi<br />
Samsung Digital Interface (SDI), a Samsung Electronics belföldi eladásokkal foglalkozó<br />
kereskedelmi cége, a jászfényszarui Samsung Electronics Magyar Zrt.<br />
televíziógyár és az alkatrészeket gyártó szigetszentmiklósi Samsung Elektromechanics.<br />
A<br />
Samsung Magyar Zrt. belföldi forgalma 2006-<br />
ban meghaladta a 95 milliárd forintot, az export<br />
pedig mintegy 283 milliárd forint volt.<br />
Magyarországon a Samsung Electronics Magyar Zrt.<br />
1990-ben kezdte meg a televíziógyártást Jászfényszarun.<br />
A cég 1989 óta csaknem 43 milliárd forintot ruházott be<br />
Magyarországon és kialakította a világ egyik legmodernebb,<br />
és Európa egyik legnagyobb televíziógyárát, amely<br />
évente öt millió készüléket állít elô. Az összesen 160 ezer<br />
négyzetméter területen elhelyezkedô 43 ezer négyzetméteres<br />
üzem kapacitása 35 ezer tévékészülék naponta.<br />
A cég a jászfényszarui gyárban az idén megkezdett<br />
fejlesztésekkel együtt összesen 20 milliárd forint értékû<br />
bôvítô beruházást valósít meg a következô másfél évben.<br />
A 2007 közepén megnyílt új 18 ezer négyzetméter alapterületû<br />
üzemegység, ha néhány év múlva eléri teljes kapacitását,<br />
akkor további ezer embert foglalkoztat majd. Az<br />
újabb beruházásnak köszönhetôen a Samsung nemcsak a<br />
hazai, de az európai piacon is megszilárdíthatja az LCD<br />
televízió-gyártásban vezetô pozícióját.<br />
A magyarországi kereskedelmi képviselet a következô<br />
négy területen versenyez: szórakoztató elektronika, háztartási<br />
berendezések, mobil üzletág, valamint információ<br />
technológia. Ez utóbbin belül négy eszközt vonultat fel a<br />
cég, melyek meghatározó elemei a számítógépeknek. Az<br />
LCD monitorok területén a Samsung világvezetô pozíciót<br />
tölt be. Ugyancsak népszerûek a gazdaságos üzemmódú,<br />
formatervezett nyomtatóik, valamint dinamikus<br />
fejlôdést mutat az optikai meghajtók és merevlemezek<br />
értékesítése is a magas teljesítményt biztosító modellválasztékkal.<br />
A legdinamikusabban fejlôdô üzletág kétség kívül a<br />
Telecom: 1999-es megalakulása óta mára komoly eredmény,<br />
hogy a Samsung mobiltelefonok a második legnépszerûbb<br />
készülékek a magyar piacon.<br />
A Samsung piacvezetô pozíciót vívott ki a szórakoztató<br />
elektronikai üzletágban is, elsôsorban a televízióival. Szinte<br />
minden kategóriában kínál terméket a legkisebb képátmérôjû<br />
televízióktól kezdôdôen egészen az LCD illetve<br />
plazmakijelzôs, nagyképernyôs készülékekig. A televíziók<br />
mellett természetesen forgalmaznak DVD illetve Blu-ray<br />
lejátszókat, házimozi rendszereket, videokamerákat és fényképezôgépeket,<br />
valamint mp3-as, illetve mp4-es audió készülékeket<br />
is.<br />
A háztartási elektronikai üzletág is komoly sikereket<br />
könyvelhet el: a termékek a legújabb csúcstechnológiát ötvözik<br />
a könnyû kezelhetôséggel, így a cég nemcsak világszerte,<br />
hanem Magyarországon is vezetô szerepet tölt be a<br />
mikrohullámú sütôk, illetve porszívók forgalmazásában.<br />
Ez az üzletág foglalkozik a hûtôgépek, a mosógépek, beépíthetô<br />
sütôk és fôzôlapok, valamint a légkondicionáló<br />
berendezések kereskedelmével is.<br />
A Samsung SDI Co. gödi gyárában 72 millió eurós (18<br />
milliárd forint) beruházással új plazmatelevízió-modult<br />
gyártó üzemet építtetett, amely 550 új munkahelyet teremtett.<br />
A 2006 nyarán elkezdett beruházás 2007 márciusában<br />
készült el. A 20 ezer négyzetméteres csarnokban a 104-<br />
106 centiméteres plazmatévék legnagyobb és legértékesebb<br />
alkatrészét, az úgynevezett modult gyártják. A termékek<br />
30-40 százalékát Samsung végtermékekben használják<br />
fel, a többit más televízió-gyártóknak szállítják, fôleg<br />
az Európai Unióba.<br />
A Samsung SDI Magyarország forgalma tavaly elérte a<br />
300 millió eurót (mintegy 75 milliárd forintot), és az adózott<br />
eredmény 16 millió euró (mintegy 4 milliárd forint).<br />
A forgalom mintegy 30 százaléka a jászfényszarui Samsung<br />
gyár felhasználása, a többi termék külpiacokon talál<br />
vevôre. 2005-ben a társaság árbevétele 252 millió euró<br />
volt, és szerény nyereséget könyvelt el a hagyományos<br />
televíziók keresletének visszaesése miatt. Egy évvel korábban,<br />
2004-ben a forgalom elérte a 350 millió eurót, az<br />
adózott eredmény pedig a 34 millió eurót.<br />
A Samsung 2000 áprilisában alapította meg az Elektromechanikai<br />
Rt.-t, amely 2001-ben kezdte meg elektronikai<br />
alkatrészek, köztük televíziós tunerek, illetve videófejek<br />
elôállítását Szigetszentmiklóson. A társaság jogutódjaként<br />
2006. január 1-jével alakult meg a Samsung Electro-<br />
Mechanics GmbH Magyarországi Fióktelepe, amely<br />
MLCC (kondenzátor) csomagolásával és elektronikai<br />
alkatrészek kereskedelmével foglalkozik.<br />
66 • MKIK TOP 100
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Nyugat-Dunántúl az ország második legfejlettebb térsége<br />
A<br />
megye<br />
régióban állítják elô a bruttó hazai termék mintegy 10 százalékát, amit jól<br />
mutat a hozzá tartozó megyék elôkelô helyezése is. Az egy fôre jutó GDP<br />
megyei rangsorában Gyôr-Moson-Sopron a harmadik, Vas az ötödik, Zala<br />
a hetedik. A régióban az ipar súlya kimagasló.<br />
Gyôr-Moson-Sopron megyében a gépipar, Vas megyében<br />
a gépipar és a vegyipar fejlôdött jelentôsen, Zala megyében<br />
pedig továbbra is meghatározó maradt az élelmiszeripar<br />
és a könnyûipar. Az ipari tevékenységen belül<br />
a közúti jármû- és alkatrész-, továbbá a villamosgépgyártás,<br />
valamint a mûszer- és híradástechnikai eszközök<br />
elôállítása a régió északi és középsô megyéjének gazdaságát<br />
húzóágazatként fémjelzik. A régióban megtelepedett<br />
autógyártás beszállítói hálózatok létrejöttét segítette<br />
elô, egyidejûleg fontos szerepet játszik a régió gazdasági,<br />
társadalmi fejlôdésében.<br />
A térségben az export részaránya meghaladja a 75 százalékot.<br />
Az exporthányadot tekintve Nyugat-Dunántúl a<br />
régiók között a második helyen áll (Közép-Dunántúl<br />
után). 2005-ben a bruttó hozzáadott érték több mint felét a<br />
szolgáltatások adták.<br />
A régió északi, illetve középsô megyéihez képest Zala<br />
megye némileg eltérô fejlôdési pályát írt le. Bár gazdasági<br />
ereje elmarad a másik két megye jövedelemtermelô képességétôl,<br />
idegenforgalmi adottságait (Balaton, gyógyfürdôk,<br />
falusi turizmus) kihasználva, a turisztikai szolgáltatások<br />
fejlesztésével lemaradását nagyrészt sikerült mérsékelni.<br />
Mára az idegenforgalom a térség húzóágazatává vált.<br />
Közép-Magyarország után a nyugat-dunántúli régió a<br />
külföldi befektetôk legvonzóbb terepe. Ez elsôsorban kedvezô<br />
földrajzi adottságainak, infrastrukturális feltételeinek<br />
valamint a jól képzett, nyelvismerettel rendelkezô minôségi<br />
munkaerô kínálatnak köszönhetô. A szervezetek saját<br />
tôkéje 1.324 milliárd Ft-ot tett ki, ennek 97,3 százaléka<br />
volt külföldi befektetés. A térség a régiók sorában második<br />
az egy lakosra jutó külföldi tôke alapján. A beruházási<br />
érték/fô mutatója alapján a harmadik helyet foglalja el a<br />
régiók rangsorában.<br />
A régióban a tôkekoncentráció erôsebb, mint az ország-<br />
%<br />
A nyugat-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országos = 100,0<br />
20<br />
18<br />
16<br />
14<br />
12<br />
19<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
10 9.5<br />
7.6<br />
9.5<br />
9.2<br />
2<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke Hozzáadott érték Árbevétel Export<br />
Népesség aránya (9,9%)<br />
MKIK TOP 100 •67
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Átlag<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
33.3 20 46.7<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Csökkent az alacsony iskolázottságúak<br />
száma és aránya, míg nôtt a középiskolai és<br />
felsôfokú végzettséggel rendelkezôk hányada.<br />
2005-ben a 18 évesnél idôsebb<br />
népesség 40,6 százaléka rendelkezett<br />
legalább középiskolai érettségivel. (Ezzel<br />
Közép-Magyarország után a második.) A<br />
25 évesnél idôsebbek közül pedig 12,2 százalék<br />
volt azoknak az aránya, akik egyetemi<br />
vagy fôiskolai oklevéllel rendelkeztek.<br />
(A mutató csak a központi régióban volt<br />
magasabb.)<br />
A foglalkoztatási ráta (56,1 százalék)<br />
több mint 11 százalékponttal haladja meg a<br />
legrosszabb helyzetben lévô észak-magyarországi<br />
térség mutatóját. A munkanélküliek<br />
arányát tekintve pedig – Közép-Magyarország,<br />
illetve Közép-Dunántúl után – a<br />
harmadik legkedvezôbb helyzetû régió.<br />
ban átlagosan. (A nagy cégek súlya az<br />
átlagost meghaladó a jegyzett tôkét<br />
illetôen.) Ugyanakkor a foglalkoztatás, a<br />
hozzáadott érték tekintetében az egyes<br />
vállalat kategóriák aránya csak kisebb<br />
mértékben tér el az országos szinttôl. A<br />
gazdaság duális szerkezetû: az egy alkalmazottra<br />
jutó árbevétel a nagy cégeknél a<br />
duplája a kis-, közepes vállalatoknál<br />
tapasztalhatóhoz képest. Ennek egyik<br />
oka, hogy a kisebb, és még inkább a<br />
közepes cégek az egy fôre jutó árbevétel<br />
tekintetében jóval elmaradnak az országos<br />
átlagtól.<br />
A régió humánerôforrás jellemzôi,<br />
foglalkoztatási mutatói kedvezôek.<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Átlag<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
34.4 17 48.6<br />
31.8 18.5 49.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Egy alkalmazottra es árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
E Ft<br />
40000<br />
30000<br />
20000<br />
10000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Átlag<br />
68 • MKIK TOP 100
NYUGAT-DUNÁNTÚLI TOP 20<br />
NYUGAT-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
3. E.ON ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
5. LUK SAVARIA KUPLUNGGYÁRTÓ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
6. E.ON KÖZÉP-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem<br />
7. BPW-HUNGÁRIA KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
9. SAPU IPARI ÉS KERESKEDELMI BT. Gépjármû-karosszéria, pótkocsi gyártása<br />
10. DELPHI HUNGARY AUTÓALKATRÉSZ GYÁRTÓ KFT. Máshova nem sorolt motor-, jármûvillamossági cikk gyártása<br />
11. BOS AUTOMATIVE PRODUCTS MAGYARORSZÁG BT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
12. SÁGA FOODS ÉLELMISZERIPARI ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása<br />
13. RÁBA FUTÓMÛ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
14. LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG ZRT. Ipari gáz gyártása<br />
16. GYSEV ZRT. Vasúti szállítás<br />
17. HYDRO ALUMÍNIUM GYÔR KFT. Könnyûfémöntés<br />
18. ALCUFER KFT. Hulladék-nagykereskedelem<br />
19. FALCO FORGÁCSLAPGYÁRTÓ ZRT. Falemezgyártás<br />
20. ROTO ELZETT CERTA KFT. Lakat-, zárgyártás<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
„ Az élet egy<br />
„<br />
alkotható folyamat, amelyben nekünk, az alkotóknak, a minôség vezérelvét kell követnünk. Utunkat<br />
„ – Partnerség - Együttmûködés - Érdekérvényesítés - Folytonosság!<br />
„<br />
– ,,M M" (mikrótól a multiig) a vállalkozások szolgálatában!<br />
– Közremûködés a pozitív gazdasági folyamatok erôsítésében!<br />
„ Kamaránk a zalai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében, mint szolgáltató kamara áll rendelkezésre.<br />
Ennek jegyében az aktuális, „elsô kézbôl” származó gazdaságpolitikai információk átadására elôadásokat és fórumokat<br />
szervez. Katalizátor szerepet tölt be a kamarai partnerek gyümölcsözô egymásra találásában.<br />
„<br />
Sikeres gazdasági vállalkozások<br />
kamarája kíván lenni, ennek érdekében széles körû partnerségben együttmûködik a társadalmi, gazdasági<br />
érdekképviseleti szervezetekkel, szakhatóságokkal, önkormányzatokkal, fejlesztési tanácsokkal.<br />
„<br />
„<br />
„<br />
„<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
jellemezze a mérnöki pontosság, elkötelezettségünket a hit és az erô. Legyünk kitartóak és együttmûködôk kitûzött céljaink<br />
megvalósításában.<br />
Mihalicz Antal, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
Kovács Vince MKIK alelnök, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
A 2008-as év gazdasági kihívásaival kapcsolatban Seneca mondása jut eszembe: „Semmilyen szél sem<br />
kedvezô annak, aki nem tudja, milyen kikötôbe tart.” Számos európai példa igazolja, hogy a nemzeti gazdaságot<br />
támogató politikai környezet megteremtése hozhatja meg igazán a hazai vállalkozások versenyképességét,<br />
indíthatja el az országot a stabil növekedési pályán.<br />
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
Hiszek az együttmûködésben, a párbeszédben, a tenni akarásban. Bízom abban, hogy a Nagykanizsai<br />
Kereskedelmi és Iparkamarával kapcsolatba kerülô vállalkozások és partnerek elégedettek lesznek a tôlünk kapott<br />
szolgáltatás minôségével és színvonalával.<br />
Horváth Balázs, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
MKIK TOP 100 •69
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Dr. Martin Winterkorn,<br />
az igazgatótanács korábbi<br />
elnöke<br />
A<br />
Gyôrött legendaszerûen élô történetnek annyi<br />
valóságalapja biztosan van, hogy miután 1992-ben<br />
az ingolstadti központú Audi úgy döntött, leányvállalatot<br />
alapít Gyôrben, újabb és újabb cégek kötelezték el<br />
magukat a város mellett. Az Audival együtt jött a holdudvara<br />
is. Akik végigkövették a cég immár 15 éve tartó magyarországi<br />
történetét, tudhatják, azért nem volt ez olyan egyszerû...<br />
A cég vezetése 180 telephelyet vizsgált meg a világban,<br />
s több szûrôn át Gyôr maradt a kosárban.<br />
Másképpen mûködnek a folyamatok a gazdaságban, mint<br />
a biológiában. Az elôbbiben a tizenöt év nem akadálya annak,<br />
hogy a leányra azt mondják, felnôtt, érett nô. Márpedig<br />
a gyôri Audi Hungaria Motor Kft., az Audi konszern száz<br />
százalékos leányvállalata a másfél évtizedes magyarországi<br />
jelenlét alatt olyan tekintélyt vívott ki magának, hogy jószerével<br />
nem volt olyan miniszterelnöke az országnak, aki látogatásával<br />
ne tisztelte volna meg a munkahelyeket teremtô és<br />
világszínvonalú technológiát hazánkba hozó Audit.<br />
Az Audi sosem titkolta, gyôri választásában jelentôs szerepet<br />
játszott a kormánytól kapott adókedvezmény, mint<br />
ahogy azt sem, lobbiztak azért, hogy hazánk EU-belépése<br />
után ez a kedvezmény EU-konform támogatássá alakuljon.<br />
Ha ugyanis nincs kedvezmény, talán új helyen, jobb<br />
feltételeket kínálnak. Azt ugyanis látni kell, hogy a világban<br />
irgalmatlan küzdelem folyik a befektetôkért. Már<br />
1991-1992-ben is a világnak nagyon sok más városa szívesen<br />
látta volna az autógyárat, teljes adókedvezménnyel<br />
kecsegtetve a céget.<br />
Az Audi Gyôrött 5300 embert foglalkoztat, beszállítóival<br />
együtt a holdudvar még nagyobb, s 12 ezer embernek ad biztos<br />
megélhetést. Tizenöt év alatt több mint három milliárd<br />
eurós befektetést hajtott végre hazánkban. Magyarországnak<br />
nemcsak a legnagyobb befektetôje, hanem exportôre is lett.<br />
Az Audi és a hozzá hasonló cégek nagy szerepet játszanak<br />
hazánk európai integrációjában, mert ötvözik a német tôkeerôt<br />
és precizitást a magyar kreativitással. Az Audi vezetôi<br />
sem rejtik véka alá elégedettségüket, s kitartóan dicsérték és<br />
dicsérik a gyôri telephelyet, a magyar mérnökök hozzáértését,<br />
s többször is kiemelték, hogy a magyar munkások éhesek<br />
a sikerre, s egy cég fejlôdéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik<br />
a dolgozók motiváltsága.<br />
Audi: a tizenöt éves „leány” felnôtt<br />
Ingolstadi sikertörténet Gyôrben<br />
Valamikor a kilencvenes évek elején keletkezett az anekdota, amikor egész<br />
Magyarország befektetôkre várt, hogy a megroggyant gazdaság új lendületet<br />
kapjon. A történet szerint megérkezik a városba a nagy befektetô, bôröndnyi<br />
pénzzel a hóna alatt. Tájékozódni jött a lehetôségekrôl, váratlanul azonban<br />
távozik, nem kíváncsi a feltételekre. A város urai megrettenve faggatják,<br />
mi a baj. Mire a befektetô megjegyzi: „Láttam az Audi táblát, ha ôk itt vannak,<br />
mi sem vizsgáljuk tovább a feltételeket, jövünk”.<br />
A sorozatgyártás 1994-es megkezdése óta, 2006 végéig<br />
összesen több mint 12,8 millió motort és 325 000 Audi TT-t,<br />
valamint Audi A3-t gyártottak Gyôrben. Dr. Martin Winterkorn,<br />
az igazgatótanács korábbi elnöke, a VW jelenlegi vezetôje<br />
többször is hangsúlyozta: – Az Audi Hungaria bebizonyította,<br />
hogy termelékenységet, gyártási folyamatokat és a<br />
vállalat struktúráját tekintve a világ legjobbjai közé tartozik.<br />
Az Audi márka sikere a Gyôrben gyártott minôségi motorok<br />
nélkül nem létezne.<br />
Ma az Audi Hungariánál 370 motorvariánst gyártanak,<br />
amelyeket az Audi, a Volkswagen, a Seat és a Skoda modelljeibe<br />
építenek be. A Gyôrben gyártott Audi TT Coupékat és<br />
Roadstereket a világ több mint 40 országába exportálják.<br />
Ezen keresztül a megyeszékhely már régóta nemcsak az uniós,<br />
hanem a világgazdaság vérkeringésének is szerves része.<br />
2007. november 30-án pedig egy újabb történeti pillanatra<br />
került sor Gyôrben: megkezdôdött az Audi A3 Cabriolet sorozatgyártása,<br />
s ezzel már a Kisalföld székhelyén háromféle<br />
Audi személygépkocsi készül.<br />
A 2008-as év az Audi Hungária számára is döntô változást<br />
hoz. Az Audi Gyôrben csatlakozik azokhoz a cégekhez, amelyek<br />
iparûzési adót fizetnek. A német vállalkozás becslések<br />
szerint 2008-ban öt-hét milliárd adóforinttal gazdagítja a<br />
város büdzséjét.<br />
Társadalmi szerepvállalásban eddig is jeleskedett az ingolstadti<br />
cég magyar leányvállalata. Az Audi támogatja a gyôri,<br />
nôi kézilabdacsapatot, a Gyôri Nyár kulturális fesztivált, a<br />
Gyôri Balett társulatát, a gyôri Széchenyi István Egyetemet,<br />
a Budapesti Mûszaki Egyetemet, továbbá általános és középiskolákat.<br />
70 • MKIK TOP 100
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Fejleszt a visszapillantó tükrök szakértôje<br />
Kelet-európai központtá válhat a Visiocorp Hungary<br />
Mihalicz Antal<br />
ügyvezetô igazgató<br />
Irányítás és tervezés, üzleti lehetôségek és folyamatos fejlôdés, a legfejlettebb<br />
technika, a saját cég piaci érdekei és a megye cégeinek közös érdeke. Mindennek<br />
együtt kell megférnie egy megyei kereskedelmi és iparkamarai elnök<br />
fejében. Ettôl lesz több és más, mint sikeres üzletember – a választott kamarai<br />
tisztségviselô. Mihalicz Antallal, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi<br />
és Iparkamara elnökével, és a Visiocorp Hungary Bt. ügyvezetôigazgatójával<br />
cége és a régió gazdaságának helyzetérôl beszélgettünk.<br />
A<br />
Visiocorp Hungary Bt. 1995-ben alakult Mosonszolnokon<br />
akkor még SAPU Bt. néven. A Visiocorp<br />
nemzetközi cégcsoport része. A Visiocorp<br />
vállalatcsoport a világ személygépkocsi visszapillantó<br />
tükör szegmensének 30 százalékát képviseli. Valamennyi<br />
földrészen megtalálható, ahol jelentôs autóipari fejlesztés,<br />
autógyártási aktivitás tapasztalható.<br />
A Visiocorp Hungary Bt. az európai tükörgyártó ágazathoz<br />
tartozik, a mosonszolnoki üzem a cégcsoport egyik<br />
legjelentôsebb vállalata. Fô profilja a személygépkocsi<br />
visszapillantó tükrök burkolatának fröccsöntése, festése és<br />
összeszerelése. Ehhez európai színvonalú, környezetbarát<br />
festôüzemmel, folyamatosan bôvülô, GID technológiát<br />
megvalósító fröccsöntô üzemmel és modern, „U” alakú<br />
szerelôcellákkal rendelkezik. A termékek a közép- és felsôkategóriás<br />
autókat gyártó megrendelôk igényei szerint<br />
készülnek. Legfôbb vevôi a VW, az Audi, a Mercedes, a<br />
Ford, a BMW, KIA és a Toyota. Az üzemben naponta 25<br />
ezer darab tükröt szerelnek, 30 ezer burkolatot festenek és<br />
14 ezer alkatrészt fröccsöntenek. A vállalat gyártási és raktározási<br />
területe 11 ezer négyzetméter.<br />
A Visiocorp Hungary Bt. hosszú utat járt be 1995-ös<br />
alapítása óta. A cég kezdeti tevékenysége – az autó visszapillantótükör-összeszerelés<br />
– azóta kibôvült a festéssel és<br />
a fröccsöntéssel és ezzel együtt megváltozott a beszállítói<br />
kör is. Míg az 1990-es évek végén – akkor még SAPU Bt.<br />
néven – az európai cégek magyarországi leányvállalataitól<br />
szerezte be a nyersanyagot, 2003-tól – magyar cégek bevonásával<br />
– már önálló beszerzési tevékenységet folytat.<br />
Az evolúciós folyamat következô lépéseként közvetlenül a<br />
kelet-európai beszállító piacokra fókuszál.<br />
– Merre tart, milyen irányba fejlôdik a Visiocorp Hungary,<br />
a nemzetközi cégcsoport immár egyik legnagyobb<br />
európai vállalata?<br />
– A pálya csúcsa ezen a területen a termékfejlesztés.<br />
Mindeddig a nyugat-európai tervezôintézetek tervei alapján<br />
dolgoztunk. Idén azonban már olyan terméket is gyártottunk,<br />
amelyekhez nemcsak a tervek, hanem azok alapján<br />
a gyártószerszámok is helyben készültek el. A cél,<br />
hogy a Visiocorp Hungary Bt. idôvel a teljes kelet-európai<br />
és az orosz piacot már helyi értékesítéssel is kiszolgáló<br />
központtá váljon. Ennek érdekében a cégcsoport<br />
2007-ben fejlesztési központot hozott létre Gyôrben. A<br />
CAD design center feladata kettôs: munkatársai új termékek<br />
fejlesztésén dolgoznak, valamint a Visiocorp<br />
Hungary Bt.-nél gyártástámogató tevékenységet végeznek.<br />
A központ laboratóriummal vált teljessé, ahol termékminôsítô<br />
és anyagvizsgáló berendezések kaptak<br />
helyet, így a klímaállóságot vizsgáló klímakamrák és a<br />
korróziós tesztekhez alkalmazható sóködkamrák. A Jármûipari<br />
Egyetemi Regionális Tudásközpont tagjaként a<br />
gyôri Széchenyi István Egyetem bázisán közös kutatási<br />
és fejlesztési terveket valósítunk meg a Rábával, a Borsodi<br />
Mûhellyel és az egyetemmel együttmûködve. Az<br />
együttmûködésnek különösen fontos iránya a mûanyagtechnológia<br />
továbbfejlesztése és az ehhez kapcsolódó<br />
festési technológia fejlesztése és kutatása.<br />
– A fejlôdéshez szorosan hozzátartozik a minôség, és az<br />
a kiválóságtudat, amit a Visiocorp Hungary Bt. a régióban<br />
képvisel. A közelmúltban helyi cégek mentoraként jelent<br />
meg a cég az EFQM „Elkötelezettség a kiválóságért”<br />
program keretében.<br />
– A 720 fôt foglalkoztató gyáregység a nemzetközi<br />
autóipar által elvárt, integrált minôség- és környezetközpontú<br />
irányítási rendszert mûködtet 1998 óta. Minôség- és<br />
környezetirányítási tanúsítványaink: ISO/TS 16949,<br />
ISO/TS 16949:2002, ISO 14001.) A cég 2001 óta alkalmazza<br />
az EFQM önértékelési és vezetésfejlesztési modellt.<br />
Elnyertük a SIBA díjat, 2003-ban <strong>Nemzeti</strong> Minôségi<br />
Díjat nyertünk, ami az EFQM kiválósági rendszerben a<br />
legrangosabb hazai elismerés. Fontosnak tartom azonban,<br />
hogy a régió kiemelkedô vállalkozásaként a hibáinkat, a<br />
tévedéseinket is megosszuk másokkal, hogy tanulhassanak<br />
belôle. Tagjai vagyunk a jármûgyártók- és a jármûalkatrész-gyártók<br />
szövetségének, a Pannon Autó Klaszternek,<br />
értelemszerûen a megyei kereskedelmi és iparkamarának<br />
is. Éppen ezért tartjuk feladatunknak, hogy a beszállítóinknak<br />
is segítsünk eljutni arra a minôségi szintre, ahol mi<br />
tartunk. Ezzel nemcsak a minôségi alapanyagot és szolgáltatásokat<br />
biztosítjuk a Visiocorp Hungary Bt. számára,<br />
hanem a beszállítóinkat is olyan üzleti lehetôségekhez juttatjuk,<br />
amelyeket másképp nem érhetnének el.<br />
MKIK TOP 100 •71
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Schengeni csatlakozás a GYSEV-nél<br />
Villamosítási program egységes szemléletben<br />
Szabó András<br />
elnök<br />
A GYSEV számára 2007 kiemelkedô eseménye a MÁV Cargo megvásárlása<br />
volt, amelytôl a versenyképesség és Sopron régiós szerepének erôsödését várja<br />
a társaság elnöke. Szabó András elmondta: a tervek közt szerepel a Szombathely–Szentgotthárd<br />
vasútvonal felújítása. A 35 milliárdos beruházáshoz a pénzt<br />
uniós forrásokból kívánják megszerezni, az önrészt pedig a vasúttársaság<br />
osztrák tulajdonostársa biztosítja. A schengeni csatlakozás a személyforgalom<br />
érezhetô növekedését hozza majd a GYSEV vonalain.<br />
Milyen eredménnyel zárult a 2007-es év a GYSEV<br />
számára?<br />
– Gazdálkodásunkat 2007-ben az jellemezte, hogy a<br />
mennyiség terén tudtuk tartani az elképzeléseinket, a bevételeink<br />
azonban egy-két százalékkal alacsonyabbak a<br />
tervezettnél. Ennek egyik oka a közúttal való versengés,<br />
illetve a teljes piacnyitás, ami az árak csökkenéséhez vezetett.<br />
Tevékenységünk három üzletágat ölel fel: a személyszállítást,<br />
az árufuvarozást és az infrastruktúra-üzemeltetést.<br />
Az elmúlt öt év gazdálkodása azt mutatja, hogy<br />
ezek közül az árbevétel oldaláról a meghatározó az árufuvarozási<br />
tevékenység, amely nyereséges. Jelenleg évente<br />
csaknem hét millió tonna árut mozgatunk meg. A személyszállítás<br />
és az infrastruktúra mûködtetése nullszaldós,<br />
illetve némi veszteséget mutat.<br />
– Az áruszállítás nyilván a MÁV-nál is nyereséges volt.<br />
Akkor miért adta el ezt a vállalkozást?<br />
– A MÁV-nál nagyon jól átgondolt átalakítási folyamat<br />
indult el. Elôször kiszervezték az árufuvarozási tevékenységet<br />
egy önálló jogi személyiségbe, ez lett a MÁV Cargo<br />
Rt. Ezzel az árufuvarozási üzletág egy átlátható, önmagában<br />
megítélhetô és zárt rendszerben történô gazdálkodássá<br />
vált, ami jóval hatékonyabb irányítási és mûködési rendszert<br />
tett lehetôvé. Vagyis nem terhelték azok az általános<br />
költségek, amelyek az egész MÁV irányításával kapcsolatosak.<br />
A kiszervezés után az áruszállítási tevékenység<br />
kimutathatóan nyereséges tevékenységgé vált. De önmagában<br />
sem a MÁV Cargo, sem a GYSEV, sem osztrák<br />
tulajdonostársunk árufuvarozó üzletága, a Rail Cargo nem<br />
versenyképes. A vasúti fuvarozásnál ugyanaz fog lezajlani,<br />
mint a légi közlekedésben: a kis társaságok nem tudnak<br />
önállóan megélni, csak nagy szövetségben. Nagyon jó<br />
gondolatnak tartom egyébként, hogy a MÁV Cargo-t a<br />
GYSEV és a Rail Cargo konzorciumnak adták el, mert<br />
ebben az esetben nem történik más, mint ami történelmileg<br />
egyszer már kialakult. Ez egy egységes régió, ahol<br />
egységes közlekedéspolitikai fejlesztések voltak, és most<br />
ehhez a filozófiához térünk vissza.<br />
– Mi várható a három társaság együttmûködésétôl?<br />
– Szakmai szempontok alapján végig lehet gondolni,<br />
hogy az egyes feladatokat melyik társaságnak érdemes teljesítenie.<br />
Nyilván a nyugati országrészben lévô begyûjtési<br />
feladatokat a GYSEV kapja, míg a hosszú vonalakon történô<br />
árufuvarozást egy jobb gördülôállománnyal rendelkezô<br />
társaság, a MÁV Cargo vagy az osztrák Rail Cargo.<br />
Mindhárom társaságnál vannak azonos funkciókat végzô<br />
szervezetek: a jövôben megszüntethetôk a párhuzamosságok,<br />
és ezzel csökkenhetnek a mûködési költségek.<br />
– Az együttmûködés hatékonnyá tételéhez feltehetôen<br />
jelentôs fejlesztésekre is szükség van. Melyek a legjelentôsebbek?<br />
– Fejlesztéseink közül kiemelkedik a Szombathely–<br />
Szentgotthárd vonal felújítása. Ahhoz, hogy árufuvarozásra<br />
alkalmassá, vagyis nagy teherbírásúvá tegyük, fel kell újítani<br />
az alépítményt, ezenkívül villamosítjuk és biztonsági<br />
berendezésekkel látjuk el. Ez mintegy 35 milliárd forintba<br />
72 • MKIK TOP 100
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
kerül. Az osztrák tulajdonostárs azt az ígérvényt adta, hogy<br />
egy uniós pályázat elnyerése esetén hozzájárul a saját<br />
önrész forrásbiztosításához. A pályázat elkészült és a magyar<br />
kormány kiemelt beruházásként kezeli. Ha Bécsbôl<br />
Grazba el akarunk jutni, akkor folyamatosan hegynek föl,<br />
hegyrôl le kell mennünk. De ha a Pannon síkságon kerülünk<br />
is, és 60 kilométerrel hosszabb az út, akkor is olcsóbb. Úgy<br />
számoltunk, hogy ha ez a vasútvonal kiépül, akkor kétmillió<br />
tonnával több árut tudunk megmozgatni. Ez jelentôsen<br />
növelné a bevételünket. A beruházásnak a tervek szerint<br />
2010-2011-re el kell készülnie. Sopron regionális szerepét<br />
is bôvítjük: további rendezô egységeket és sínpárokat<br />
építünk, hogy minél több vagont tudjunk fogadni. Terveink<br />
szerint minden irányból begyûjtjük a vagonokat, és azokat<br />
célvonatokká szervezzük. Például ha Hamburgból és<br />
Salzburgból érkeznek vonatok, amelyeket a Balkán irányába<br />
kell továbbítani, akkor célvonatokat állítunk össze, hogy<br />
a leggyorsabb és a leghatékonyabb legyen az áruszállítás.<br />
– Mit jelent a schengeni csatlakozás a GYSEV számára?<br />
– Meggyôzôdésem, hogy a következô idôszakban megnô<br />
a személyforgalom a határ menti területeken. Természetessé<br />
válik az országhatáron túli munkavállalás, tanulás,<br />
szolgáltatás és megélénkül a GYSEV-nek ez az üzletága.<br />
Terveink szerint a személyszállítás is önálló lesz,<br />
regionális személyszállítási vállalkozássá válik. Együtt kell<br />
mûködnünk a közúti személyszállítással, akár úgy, hogy<br />
részt veszünk az érintett vállalkozások privatizációjában,<br />
akár úgy, hogy saját magunk hozzunk létre ilyen szolgáltatást<br />
végzô vállalkozást. A GYSEV-nek mint regionális<br />
vasúttársaságnak, a közúti személyszállítókkal szövetségben<br />
kell kialakítania a menetrendet, hogy igazodjon az<br />
igényekhez, és ne legyenek fölösleges párhuzamosságok.<br />
– Milyen elképzeléseik vannak a harmadik üzletággal,<br />
az infrastruktúra-kezeléssel kapcsolatban?<br />
– A GYSEV meglévô szakembergárdája képes arra,<br />
hogy ne csak a birtokában lévô csaknem 500 kilométeres<br />
infrastruktúrát kezelje, hanem ennél nagyobb területet is.<br />
Regionális infrastruktúra-kezelôvé kívánunk válni, hiszen<br />
ugyanazzal a létszámmal nagyobb területet is el tudunk<br />
látni. A gönyûi kikötô építéséhez is kapcsolódik vasúti<br />
fejlesztés: részt akarunk venni a hajón érkezô áruk fuvarozásában,<br />
és határozott elképzelésünk, hogy a kikötô<br />
logisztikai feladataiba is bekapcsolódunk.<br />
MKIK TOP 100 •73
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Brumbauer József<br />
ügyvezetô igazgató<br />
A világpiaci trendek hatalmas<br />
fejlesztéseket diktálnak<br />
Két esztendô –újabb, tízmilliárd forintos<br />
befektetéscsomag a BPW-nél<br />
A több mint százesztendôs, piacvezetô német BPW Bergische Achsen német konszern<br />
az utóbbi másfél évtizedben évenként másfélmilliárd forintnyi fejlesztési tôkét invesztált<br />
magyarországi leányvállalatába, így a szombathelyi BPW–Hungária Kft. csaknem<br />
1200 foglalkoztatottal 2007-ben már 56 milliárd forintos forgalmat produkált.<br />
A<br />
mikor a több mint százesztendôs múltú BPW<br />
Bergische Achsen német vállalat, valamint a Rába<br />
Magyar Vagon- és Gépgyár szombathelyi üzemének<br />
vegyes vállalataként, 1991-ben megalakult a BPW<br />
– Rába Futómûgyár Kft., a mai BPW–Hungária Kft., a<br />
170 fôs gárda termelési volumene néhányezer tengelybôl<br />
állt. Idôközben a társaság teljes mértékben Európa legjelentôsebb<br />
utánfutótengely-gyártójának tulajdonába került.<br />
Brumbauer József ügyvezetô igazgató 2004 októberétôl<br />
irányítja a lendületesen gyarapodó vállalatot. Tôle tudjuk,<br />
hogy 2007-ben négymilliárd, 2008-ban pedig hatmilliárd<br />
forintos befektetések garantálják a kiugró világpiaci növekedéssel<br />
történô lépéstartást, vagyis a vezetô pozíció megôrzését.<br />
– Mi jellemzi a cég fejlôdését?<br />
– A logisztikai rendszerek elterjedésével a szárazföldi<br />
szállítás, és a jármûtengelyek iránt egyaránt fokozódott a<br />
kereslet. A tendenciát cégünk adatai is tükrözik, hiszen a<br />
három esztendôvel ezelôtti 35 milliárdhoz képest, jövôre<br />
már 67 milliárd forintos forgalmat irányoztunk elô. Cégcsoporton<br />
belül a BPW–Hungária Kft. specialitásának számítanak<br />
az agrár szektor számára készített különféle tengelyek<br />
és aggregátok. E területen, a gyártáson túlmenôen,<br />
a komplex fejlesztési tennivalók is Szombathelyre koncentrálódtak.<br />
– Napjainkban nem sok leányvállalat büszkélkedhet<br />
kutatás-fejlesztési tevékenységgel.<br />
– A magas mérnöki színvonalat az egyetemekkel történô<br />
kooperáció garantálja, de gyümölcsözô kapcsolatot tartunk<br />
fenn a képzôintézetekkel is, hiszen a jó szakmunkás,<br />
mindkét termelési ágazatunkban komoly érték. Munkatársaink<br />
85 százaléka fizikai dolgozó, s mivel a foglalkoztatottak<br />
létszáma jövôre száz fôt meghaladóan fog emelkedni,<br />
a szakképzések és átképzések terén komoly erôfeszítéseket<br />
kell tennünk.<br />
– Manapság a cégen belüli szakképzés sem gyakori<br />
jelenség...<br />
Sem a környéken, sem az országban, de még Erdélyben<br />
sem találunk elegendô szakipari dolgozót. Ezért a szakképzést<br />
helyben kell megoldanunk. A szakképzô iskolákkal<br />
és a Savaria TISZK szervezetével történô együttmûködésünknek<br />
köszönhetôen, jövô szeptembertôl 14 forgácsoló<br />
NC, CNC lakatos, valamint tíz fémipari megmunkáló<br />
szakmunkás és hegesztô képzése kezdôdik majd<br />
a gyáron belül, s számuk remélhetôleg évrôl évre emelkedni<br />
fog.<br />
– Milyen beruházásokat hajtottak végre a közelmúltban?<br />
– Tavaly elsôdlegesen a szériagyártás mennyiségi növekedésének<br />
teremtettünk hátteret, a géppark modernizálásával<br />
párosítva. A három esztendô alatt csaknem duplájára<br />
emelkedett létszám a szociális és oktató blokkok bôvítését<br />
követeli meg. A termelési kihívásokra pedig a kontrolling<br />
rendszer és a KAIZEN szemlélet bevezetésével, valamint<br />
projektszervezet létrehozásával igyekszünk válaszokat<br />
adni.<br />
– A hazai piaci viszonyok miként hatnak az eredményességre?<br />
– A magyar gazdasági növekedést tápláló exportcégek,<br />
az erôs forint miatt óriási veszteségeket szenvednek.<br />
Cégünknél az idén az egymilliárd forintot is meghaladja<br />
az eredménykiesés, hiszen termékeink 95 százalékát, az<br />
anyacégen keresztül értékesítjük, szinte a világ minden<br />
részébe.<br />
– A vállalkozás jövôje szempontjából mit tart elsôdlegesnek?<br />
– Az elért sikerek európai miliô megteremtésére köteleznek,<br />
tehát magasan képzett, folyamatosan képzett, tudatosan<br />
gondolkodó kollegákra van szükség. Másfelôl az<br />
alapvetôen eredményorientált folyamatban az egyensúlyt<br />
és a harmóniát is meg kell találni, vagyis szeretnénk, ha<br />
azok, akik a növekedés tevékeny részesei, örömüket lelnék<br />
az eredmények létrehozásában, miközben a családjuk egzisztenciája<br />
hosszú távon is garantálható.<br />
– Miben látja a BPW konszern legjelentôsebb értékét?<br />
– Vállalkozásunk rendkívül rövid idô alatt jutott el arra<br />
a szintre, hogy a termelés 45 százaléka Magyarországról<br />
származzon. A cégcsoport tulajdonosait évente két alkalommal<br />
látjuk csak, a felügyelôbizottsági üléseken. Természetesen<br />
a bizalom büszkévé teszi, s egyben kötelezi is<br />
a magyar menedzsmentet. Alighanem kevés leányvállalat<br />
mûködhet ilyen ideális körülmények között.<br />
74 • MKIK TOP 100
NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
DKG-EAST Zrt.: Fejlôdési pályán<br />
Saját képzésû szakemberekkel bôvül a létszám<br />
A közelmúltban bekövetkezett tulajdonosváltás után növekedési pályára állt<br />
a nagykanizsai székhelyû DKG–EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket<br />
Gyártó Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság. Az elôzô évhez képest<br />
nyeresége tavaly megháromszorozódott, s ez további létszámfejlesztésre ad<br />
lehetôséget.<br />
Mádé Károly<br />
vezérigazgató<br />
Míg 2006-ban 7,2 milliárd forint volt az árbevételünk,<br />
a nyereségünk pedig 125 millió forint,<br />
addig a 2007-es év várható árbevétele nyolcmilliárd<br />
forint lesz, s 370 milliós nyereségre számítunk – mondta<br />
Mádé Károly vezérigazgató. – Ez egyrészt termékeink<br />
kiváló minôségének, másrészt a piacon tapasztalható megnövekedett<br />
beruházási kedvnek köszönhetô. Mostanában<br />
szerencsére már nem a létszámleépítésen kell gondolkodnunk,<br />
harminc-harmincöt embert vettünk fel. A létszámfejlesztés<br />
tart jelenleg is, várhatóan 2008-ban folytatódhat.<br />
Gondot csak az okoz, hogy több gépipari szakmában hiány<br />
alakult ki a munkaerôpiacon – esztergályos, lakatos és<br />
minôsített hegesztô –, de az e téren jelentkezô nehézségeket<br />
saját mûhelyünkben zajló képzésünkkel megpróbáljuk áthidalni.<br />
Jelenleg is százötven fiatallal van képzési szerzôdésünk.<br />
Pénzzel, juttatásokkal is ösztönözzük fiataljainkat<br />
arra, hogy a szakma megszerzése<br />
után nálunk maradjanak.<br />
A több mint fél évszázados<br />
múlttal és termelési tapasztalattal<br />
rendelkezô vállalat a Dunántúli<br />
Kôolajipari Gépgyár jogutódjaként<br />
mûködik 1994 óta. A cég<br />
1944-ben az amerikai Standard<br />
Oil Co., a mai Exxon részvételével<br />
jött létre, a magyar kôolajkitermelés<br />
fénykorában. A MA-<br />
ORT, majd a MASZOLAJ tulajdonában<br />
a hazai szénhidrogénipar<br />
egyik legjelentôsebb gépészeti és<br />
javítóbázisa lett. 1992-ben az<br />
Állami Vagyonügynökség részvénytársasággá<br />
alakította a vállalatot,<br />
amely ma 48 millió amerikai<br />
dolláros árbevételével a<br />
közép-európai és a hazai piac<br />
megkerülhetetlen szereplôje. Termékei<br />
a szénhidrogénipar nélkülözhetetlen<br />
berendezései: kútfejszerelvények,<br />
csôelzárók, nyomástartó<br />
edények, hôcserélôk.<br />
A 2007-es év meghatározó cikke a gömbcsap volt, amelynek<br />
kilencven százaléka exportra ment Kazahsztánba,<br />
Üzbegisztánba, Brazíliába, Oroszországba, illetve a volt<br />
FÁK-államokba. Újabban egyre több európai cégnek is<br />
értékesítenek. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta: már<br />
a jövô évre is 3,6 milliárd forintnyi szerzôdött rendelésállományuk<br />
van, ami az elôzetesen tervezett mennyiség felét<br />
jelenti. Örvendetes, hogy egyre több hazai megrendelést is<br />
kapnak. A folyamatos munka tehát biztosított, s a korábbi<br />
idôszakhoz hasonlóan jövôre szeretnék ismét bevonni a<br />
város vállalkozásait is a termelésbe.<br />
A DKG-EAST vezetôsége mindemellett ügyel a környezetvédelemre<br />
is, a környezettudatosság bizonyítéka,<br />
hogy egy évig tartó munka eredményeként idén bevezették<br />
az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási<br />
Rendszert.<br />
A gömbcsapokból tizenöt vagonnyi indult útnak Szibériába<br />
2007. november utolsó napjaiban<br />
MKIK TOP 100 •75
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Sikeres szerkezetváltás jellemzi Közép-Dunántúlt<br />
L<br />
endületes fejlôdés jellemzi a régiót az elmúlt öt-hat évben, különösen igaz ez<br />
a megállapítás Komárom-Esztergom megyére. A Közép-Dunántúl régió az<br />
ország harmadik legfejlettebb régiója. Az egy fôre jutó GDP nagysága<br />
2055 ezer forint volt, az országos átlag 94 százaléka.<br />
A régió megyéinek fejlôdése a 2000-2005 közötti idôszakban<br />
eltérô képet mutatott. A megyék rangsorában az<br />
egy fôre jutó GDP alapján Fejér és Veszprém megye hátrább<br />
csúszott, az elôbbi a harmadikról a negyedikre, az<br />
utóbbi a hatodikról a kilencedik helyre. Komárom-<br />
Esztergom megye viszont látványosan elôrelépett: a nyolcadikról<br />
a második helyre. Ebben szerepet játszik, hogy<br />
uniós tagságunk óta többszörösére növekedett a határ<br />
túloldaláról munkába ingázók száma (Nokia, Suzuki stb.).<br />
A régió gazdaságában az ipar szerepe meghatározó,<br />
amely 2004-ben a bruttó hozzáadott érték több mint 40 százalékát<br />
adta.<br />
2005-ben az ország ipari termelésének több mint 26 százaléka<br />
jutott a Közép-Dunántúl régióra, ezzel az elsô helyet<br />
foglalta el a régiók sorában. Az egy lakosra jutó termelési<br />
érték csaknem négymillió forint volt, az országos átlag<br />
mintegy két és félszerese, ezen belül Komárom-Esztergom<br />
megyében több mint négy és félszerese, Fejér megyében is<br />
több mint két és félszerese. Az ipar ágazati szerkezete lényegesen<br />
átalakult, a hagyományos nehézipar szinte teljesen<br />
visszaszorult, a gépipar viszont ugrásszerû fejlôdésnek<br />
indult, ezen belül különösen a számítógépeket, a híradástechnikai<br />
termékeket és készülékeket, a közúti jármûveket<br />
és alkatrészeket gyártó szakágak.<br />
A régióban az exporthányad országosan a legmagasabb<br />
(77,6 százalék), egyes gépipari ágazatok termelésük 80-90<br />
százalékát értékesítik külpiacokon, elsôsorban az uniós<br />
tagországokban.<br />
A térség az egy fôre jutó beruházást tekintve a régiók<br />
között az elsô.<br />
A régió adottságai, munkaerô-piaci helyzete vonzó terepet<br />
jelent a külföldi tôke számára is, a külföldi befektetéseknél<br />
a harmadik helyet foglalja el.<br />
A régióban a kis- és közepes vállalkozások súlya a<br />
tôke, foglalkoztatás, hozzáadott értéket tekintve jóval az<br />
országos szint alatt marad. Másik jellemzô vonás, hogy<br />
%<br />
A közép-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országos = 100,0<br />
25<br />
20<br />
15<br />
23.5<br />
10<br />
5<br />
10.4 10.8<br />
9.3 9.7<br />
11.8<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke<br />
Hozzáadott<br />
érték<br />
Árbevétel<br />
Export<br />
Népesség aránya (11,0 %)<br />
76 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Közép-Dunántúl<br />
Átlag<br />
a versenyszektor erôsen duális: a nagyvállalatok egy<br />
fôre jutó árbevétele mintegy a 2,5-szerese a kis- közepes<br />
vállalkozásokénál (országosan ez az eltérés ugyanakkor<br />
csak 40 százalékos). A<br />
kis- és közepes vállalkozások<br />
egy fôre jutó árbevétel<br />
tekintetében az országosnál<br />
gyengébbnek<br />
tekinthetôk, míg a nagy<br />
cégeknél a fajlagos árbevétel<br />
az országos átlagot<br />
egyharmaddal haladja<br />
meg.<br />
A foglalkoztatás jellemzôit<br />
(foglalkoztatási<br />
arányt, munkanélküliségi<br />
rátát, inaktív keresôk és<br />
eltartottak számát) illetôen<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
28.5 17.4 54<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Átlag<br />
Közép-Dunántúl<br />
az elsô-második helyen<br />
van a régió.<br />
Közép-Dunántúl természeti<br />
és kulturális<br />
értékei, idegenforgalmi<br />
adottságai – vízparti<br />
üdülés és kirándulóturizmus,<br />
gyógy- és wellness-turizmus<br />
– a turisták<br />
számára vonzó<br />
célpontot jelentenek. A<br />
régió szerepe az ország<br />
idegenforgalmában<br />
jelentôs, szállásférôhely<br />
kapacitása az országosnak<br />
csaknem az<br />
ötödét adja, vendégforgalmát<br />
tekintve a negyedik<br />
helyen áll a hazai régiók sorában. Ezer lakosra<br />
vetítve a vendégéjszakák száma az országos mutatónál<br />
magasabb.<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
31.8 18.5 49.7<br />
25.5 19.2 55.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
E Ft<br />
45000<br />
40000<br />
35000<br />
30000<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
Egy alkalmazottra es árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint ( E Ft)<br />
2005<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Közép-Dunántúl<br />
Átlag<br />
MKIK TOP 100 •77
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI TOP 20<br />
KÖZÉP-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
2. PHILIPS INDUSTRIES MAGYARORSZÁG ELEKTRONIKAI KFT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
3. MAGYAR SUZUKI ZRT. Közúti gépjármû gyártása<br />
4. ALCOA-KÖFÉM SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYÛFÉMMÛ KFT. Fémalakítás, porkohászat<br />
5. ISD DUNAFERR DUNAI VASMÛ ZRT. Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása<br />
7. DENSO GYÁRTÓ MAGYARORSZÁG KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
8. FOXCONN HUNGARY GYÁRTÓ KFT. Elektronikai alkatrész gyártása<br />
10. IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI ZRT. Mezôgazdasági gép nagykereskedelme<br />
11. VISTEON HUNGARY TERMELÔ ÉS ÉRTÉKESÍTÔ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
12. HAMMERSTEIN BT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
13. BORGWARNER TURBO SYSTEMS ALKATRÉSZGYÁRTÓ KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
14. NITROGÉNMÛVEK VEGYIPARI ZRT. Mûtrágya, nitrogénvegyület gyártása<br />
15. DUTRADE ZRT. Érc-, fém-nagykereskedelem<br />
16. GRUNDFOS KFT. Szivattyú, kompresszor gyártása<br />
19. VIDEOTON HOLDING ZRT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
20. HOLCIM HUNGÁRIA CEMENTIPARI ZRT. Cementgyártás<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„ Fejér megye gazdasági sikerét az állami nagyipar gyors és eredményes átalakítása alapozta meg.<br />
A magyar tulajdonú (pl. Videoton) és a külföldi (Köfém-Alcoa; Dunaferr) privatizációk a megye<br />
ipari termelésének jelentôs részét adó cégek nagyarányú fejlôdését eredményezték, a zöldmezôs, ipari parkokra<br />
koncentrálódó beruházások pedig jól hasznosították az átalakulás során<br />
„<br />
felszabaduló munkaerôt.<br />
Az elôttünk álló idôszak nagy kihívása az, hogy milyen gyorsan lehet az európai méretû, innovatív,<br />
elsôsorban a tercier szektorban mûködô kkv szektort létrehozni és megerôsíteni.<br />
Radetzky Jenô MKIK alelnök, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ „<br />
A mikro- és kisvállalkozásoknak sok-sok munkát, kevesebb bürokráciát, több támogatást, a közepes- és nagyvállalatoknak<br />
több mikro- és kisvállalkozó beszállítót kívánok. Ezt jól szolgálja a szeptemberben általunk kiadott beszállítói kézikönyv.<br />
Juhász József MKIK alelnök, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ A kamara elnökeként kiemelt célnak tartom az eddigieknél élôbb, közvetlenebb, személyes kapcsolatot a kamarai<br />
tagokkal. Fontos az innovációs és beszállítói lánc erôsítése, a klaszterek létrehozása, illetve a már meglévôk tartalmasabb<br />
mûködtetése. A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére fokozott lobbitevékenységet<br />
„<br />
kell folytatnunk<br />
az érintett régiók bevonásával. A szakképzés korszerûsítése érdekében a megyei önkormányzat és szakképzô intézményei,<br />
valamint a Pannon Egyetem részvételével növelnünk kell a pályázatokon való részvételünket.<br />
Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Alapvetô célunk a város és kistérség vállalkozásai számára színvonalas szolgáltatások nyújtása. Fontosnak tartjuk, hogy<br />
a vállalkozók minden fontos információt helyben kapjanak meg a szakértôktôl. Jó partneri viszonyt sikerült kialakítani az<br />
önkormányzattal, fôleg a szakképzési, a városstratégiai<br />
„<br />
és a területfejlesztést érintô kérdésekben. A város és környéke<br />
gazdasági életének fôbb meghatározója az Isd Dunaferr Zrt., kamaránk alapító tagja. A privatizációt követôen is<br />
több területen számíthatunk együttmûködésükre.<br />
Réti Vilmos, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
78 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Példaszerû társadalmi felelôsségvállalás<br />
Világszínvonalú technológiák az Alcoa-Köfém Kft.<br />
üzemeiben<br />
Dr. Forgó Béla<br />
vezérigazgató<br />
Az Alcoa 1993-ban többségi tulajdont vásárolt a székesfehérvári Könnyûfémmûben,<br />
majd 1996-tól teljes tulajdonosa. Az Alcoa- Köfémnek nyolc üzletága<br />
van, ezek a következôk: öntöde, hengermû, autóipari termék, keréktermék,<br />
mûanyag zárókupak, repülôgép rögzítôelem, autóipari elektromos kábelköteg<br />
gyártás, valamint ipari gázturbina és repülôgép-hajtómûbe beépített öntvények<br />
megmunkálása.<br />
Két és fél éve, tehát 2005 közepétôl dr. Forgó Béla<br />
az Alcoa magyarországi képviselôje (country manager)<br />
és az Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgatója,<br />
akit a cég eredményeirôl, terveirôl kérdeztük.<br />
– Mint vezérigazgatónak, összvállalati szempontból kell<br />
az Alcoa-Köfém Kft. tevékenységét az optimális eredmény<br />
biztosítása érdekében összehangolnom. Az ország<br />
képviselôi megbízás pedig az Alcoa itteni tevékenységével<br />
kapcsolatos kérdésekben való képviseletet jelent, például<br />
fellépést a magyar hatóságoknál.<br />
– Az Alcoa hogyan értékeli magyarországi befektetéseinek<br />
sikerét? Mi a vállalat magyar gazdaságban betöltött súlya?<br />
– Az Európa 16 országában mûködô Alcoa vállalatok<br />
közül a Köfém teljesítménye az egyik legjobb. Az árbevételünk<br />
1993 óta több mint a kilencszeresére emelkedett, a<br />
termelékenységet a duplájára növeltük, ugyanakkor a fajlagos<br />
energiafogyasztás, valamint a munkabalesetek száma<br />
több mint felére csökkent. Mi sem bizonyítja jobban, hogy<br />
az Alcoa stratégiai befektetô és hosszú távra rendezkedett<br />
be Magyarországon, hogy a kezdetektôl fogva folyamatosan<br />
jelentôs fejlesztéseket hajtott végre a technológia<br />
korszerûsítésére, a környezet-, az egészség- és a munkavédelemre,<br />
valamint a továbbképzésre és az oktatásra.<br />
Ennek eredményeként az Alcoa a hatodik az összes külföldi<br />
és a második az amerikai befektetôk között Magyarországon.<br />
Árbevételét (1,54 milliárd USD 2007-ben)<br />
tekintve a tizenötödik helyen áll az APEH toplistán, ugyanakkor<br />
a tizenhetedik legnagyobb munkaadó, 5000 fôt foglalkoztat.<br />
Árbevételének 96 százaléka exportból származik,<br />
s ezzel a hetedik legnagyobb magyarországi exportôr.<br />
– Hogyan látja a vállalat jövôjét?<br />
– Kinevezésemet követôen, 2005 novemberében az<br />
Alcoa döntést hozott a Köfém 17,5 milliárd forintos (83<br />
millió USD) fejlesztésérôl. A beruházások központi eleme<br />
a hengermû gyáregység korszerûsítése és a hengerelt termékek<br />
vertikumának bôvítése. Jelentôsen növekszik az<br />
autóiparban használatos forrasztható ultravékony alumíniumlemezek<br />
termelése, valamint bôvül a vonatkozó termékcsalád<br />
is. Ugyancsak jelentôs fejlesztést hajtottunk<br />
végre a keréktermék gyáregységben, amely 1997-tôl gyárt<br />
alumínium keréktárcsákat nehézgépjármûvek, kamionok,<br />
vontatók és buszok számára. A gyáregységben az Alcoa<br />
által kifejlesztett és szabadalmaztatott Dura-Bright ®<br />
felületkezelési eljárás Magyarországra való telepítésére<br />
került sor. Ez az egyedülálló technológia megvédi a kerekeket<br />
az oxidációtól, megôrzi azok fényességét és csillogását<br />
és biztosítja – a korábbi munkaigényes felpolírozás<br />
helyett – könnyû és egyszerû tisztításukat. E beruházásokkal<br />
az Alcoa olyan technológiákat telepített üzemünkbe,<br />
amelyet az amerikai kontinensen kívül csak Magyarországon<br />
alkalmaz. A fejlesztések harmadik eleme,<br />
hogy az Alcoa ugyancsak idetelepítette a Hajtómû<br />
Howmet üzletág egységét, amely szuperötvözetekbôl elôállított<br />
precíziós öntvények megmunkálását és anyagvizsgálatát<br />
végzi. E termékeket ipari gázturbinákba és repülôgép-hajtómûvekbe<br />
építik be. A korszerûsítések és bôvítések<br />
szükségessé tették a vállalat infrastruktúrájának<br />
(energiarendszer, belsô úthálózat, ipari belépô) fejlesztését<br />
is. A beruházások 2007 végére elkészültek. A fejlesztések<br />
csaknem 200 új munkahelyet teremtettek, növelik a versenyképességet<br />
és lehetôvé teszik a termelés bôvítését.<br />
Ezáltal a termékszerkezeten belül eltolódhat az arány a<br />
magasabb hozzáadott értéket képviselô termékek felé, ez<br />
pedig a Köfém további stabil mûködésének biztosítéka.<br />
Az, hogy az Alcoa e fejlesztéseket Magyarországon hajtotta<br />
végre, jelzi a Köfém cégen belüli kedvezô értékelését.<br />
– Az Alcoa jó hírnevet szerzett magának a társadalmi<br />
felelôsségvállalás, a magyar nonprofit szervezetek tevékenységének<br />
támogatásában is.<br />
– Valóban, az Alcoánál kiemelten fontos cél a közösségek<br />
segítése azokban a régiókban, ahol jelen van. Az Alcoa<br />
nemcsak mûködô tôkét, technológiát, fejlett munka-,<br />
vezetési kultúrát, környezet-, egészség- és munkavédelmet<br />
hozott Magyarországra, hanem jótékony célú tevékenységet<br />
is, amely a vállalatcsoport üzleti kultúrájának szerves<br />
részét képezi.<br />
MKIK TOP 100 •79
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Fontos szempont a környezetvédelem<br />
Erôteljes fejlesztések, segítség a gazdálkodóknak<br />
Hároméves beruházást fejezett be a péti Nitrogénmûvek Zrt. 2007-ben,<br />
melynek keretében 26 milliárd forintot költött a termelés korszerûsítésére –<br />
tudtuk meg dr. Blazsek István vezérigazgatótól. A társaság az egyik legrégebbi<br />
és legsikeresebb vegyipari vállalkozása az országnak.<br />
Dr. Blazsek István<br />
vezérigazgató<br />
A<br />
péti Nitrogénmûveket 1931-ben alapították és<br />
több fejlesztés és átalakulás után 2002-ben vásárolta<br />
meg a Bige Holding Invest Kft. Kezdetektôl<br />
fogva a mûtrágyagyártás a meghatározó az üzem életében,<br />
ezen belül a legnagyobb arányt a szilárd nitrogén tartalmú<br />
mûtrágyák adják. A mûtrágyák elôállításához szükséges<br />
alapanyagot, az ammóniát import földgázból a társaság<br />
saját maga állítja elô. Fô termékeik közé tartozik a pétisó,<br />
az ammónium-nitrát, a karbamid és a nitrosol. 2006-ban a<br />
termékeik 30 százalékát külföldön, a többit Magyarországon<br />
adták el. Ez azt jelenti, hogy a 46,6 milliárd forintos<br />
forgalmukból 13,7 milliárdot exportáltak, míg 32,9 milliárdot<br />
a hazai gazdák vásároltak meg. A társaság tagja a<br />
Magyar Vegyipari Szövetségnek, valamint az Európai Mûtrágya-gyártók<br />
Szövetségének is. A vállalat rugalmasan alkalmazkodik<br />
a piaci igényekhez és ehhez szerzi be a technológiáit<br />
is. Ennek köszönhetô, hogy 2006-ban szinte minden<br />
terméket illetôen csökkentették a kibocsátott mennyiséget.<br />
Ennek ellenére is hatalmas volument állítottak elô,<br />
nitrogén mûtrágyából 800 ezer tonnát, ami hatóanyagban<br />
275 ezer tonnát jelent. A fô termékeik közül a pétisó<br />
mennyisége csökkent a legnagyobb mértékben, 2005-höz<br />
képest 60 ezer tonnával kevesebbet állítottak elô. Ammónium-nitrátból<br />
viszont többet adtak el. A tárgyévben, elsôsorban<br />
az év második felében növekedett meg a forgalom,<br />
amikor is keresleti piac alakult ki. Jellemzôen a Nitrogénmûvek<br />
Zrt. látja el termékeivel a magyar mezôgazdaságot,<br />
ennek érdekében tanácsadói hálózatot alakított ki. A programhoz<br />
csatlakozott gazdálkodóknak talajminta elemzési<br />
programmal is szolgált, melynek keretében akkreditált<br />
laboratóriumban vizsgálták a mintákat, majd tudományos<br />
alapon határozták meg a felhasználandó mûtrágya legmegfelelôbb<br />
mennyiségét és összetételét. A szaktanácsadási<br />
programba a tárgyévben 60 ezer hektár termôföld<br />
kapcsolódott. A piacon elônyt jelentett, hogy termékeik<br />
Genezis márkanév alatt futottak, melyet egyre inkább<br />
ismernek a gazdálkodók, ezt egyébként intenzív reklámkampány<br />
segítette. A külföldi eladások tekintetében<br />
fôként a környezô európai országokban és az Európai<br />
Unió országaiban jelennek meg a cég termékei. Az export<br />
árbevétel döntô része a szilárd mûtrágyák értékesítésébôl<br />
származott. Ezek közül a karbamid volt a fô termék, melybôl<br />
10 százalékkal többet értékesítettek. Az ebbôl származó<br />
árbevétel 49 százalékot képviselt az összes exporton<br />
belül, míg a pétisó 26 százalékot. Az ipari vevôk közül az<br />
osztrák piac volt a legjelentôsebb, a mezôgazdasági termékek<br />
közül pedig az olasz gazdák vásároltak a legtöbbet. Az<br />
olasz piacon 2006-ban élénk versenyhelyzetet alakított ki<br />
az egyiptomi granulált termékek megjelenése. Ugyanakkor<br />
a pétisó eladásának mennyiségi növekedését hátráltatta,<br />
hogy fôként Oroszországból és Ukrajnából dömpingáron<br />
jöttek be az országba a nitrát mûtrágyák. A társaság<br />
fô feladatának folyamatosan a hazai mezôgazdaság<br />
igényeinek kielégítését tekinti, emellett az export piacokat<br />
is igen fontosnak tartja. Az újonnan megcélzott<br />
területek között Csehországot, Szlovákiát és Romániát<br />
tartják számon.<br />
A Nitrogénmûvek Zrt. 2006-ban folytatta a nagy<br />
horderejû, korszerûsítési programját. Ennek célja a<br />
hasznos élettartamuk végén járó régi termelô egységek<br />
korszerû, új technológiákkal való felváltása. Igen<br />
fontosnak tekintik a környezetvédelmet, melyet úgy, mint<br />
beruházásaikban, a termékeikben is alapvetô fontosságúnak<br />
tartanak, és olyan termékeket állítanak elô, melyek a<br />
gyártásuk és a felhasználásuk során is minimális mértékben<br />
terhelik a környezetet.<br />
80 • MKIK TOP 100
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
A Suzuki reneszánsza Esztergomban<br />
Az idén már hatezren dolgoznak az autógyárban<br />
Négy évvel ezelôtt indította el a Suzuki Európai Reneszánsz programját,<br />
amely a magyar leányvállalat, a Magyar Suzuki Zrt. termelésének felfuttatását,<br />
és ezzel párhuzamosan egy jól szervezett, széles körû európai értékesítési<br />
hálózat kiépítését tûzte ki célul.<br />
Isao Ozawa<br />
vezérigazgató<br />
A<br />
program során jelentôs beruházás-sorozat indult<br />
el a magyar vállalatnál, amely anyagi, technológiai<br />
és munkaerô-bôvítést hozott magával. Ennek<br />
csúcspontján, 2007 végére a gyár jelentôsen növeli az Esztergomban<br />
gyártott gépkocsik darabszámát.<br />
A felfutó termeléshez azonban nem csupán anyagi befektetés<br />
és megfelelô technológia alkalmazása volt szükséges,<br />
hanem a jó munkaerô is. Az idén a vállalat dolgozóinak<br />
létszáma 6200 fôre emelkedett, nagy részben az<br />
esztergomi régióban és a határmenti településeken lakók<br />
jutottak munkához. A dolgozók mellett számos külsôs,<br />
beszállító vállalat dolgozóinak is megélhetést biztosít a<br />
gyárban zajló termelés.<br />
A vállalat szociális juttatási rendszere folyamatosan új<br />
elemekkel bôvül, hogy a dolgozók igényeit kielégíthesse,<br />
és vonzó munkalehetôséget kínáljon a most csatlakozó<br />
kollégáknak. Ilyen például a gyerekes szülôk számára a<br />
munkaidôhöz igazodó óvodai szolgáltatás, és a különféle<br />
szociális támogatások. Teszik mindezt azért, mert tisztában<br />
vannak vele: csak együtt képesek teljesíteni a 2008-ra<br />
tervezett 300 ezer darab autó gyártását.<br />
A Suzuki Európai Reneszánsz programjának jelentôs<br />
állomása, helyszíne tehát a magyarországi gyár. Az elkövetkezô<br />
években ez a szerep tovább bôvül, és a remények<br />
szerint az európai autógyártás térképén egyre fényesebben<br />
csillogó pont lesz Esztergom.<br />
A Magyar Suzuki Zrt. eddigi eredményei:<br />
• Több mint egymillió legyártott gépkocsi<br />
• 150 márkakereskedô-partner forgalmazza a Suzuki<br />
autókat<br />
• 40 országba exportál jármûveket<br />
• Évente egy újabb modell gördül le a gyártósorról<br />
• Milliárdos nagyságrendû beruházások a folyamatos<br />
fejlôdés érdekében<br />
• A beszállítói kör dolgozóival együtt csaknem 40 000<br />
embernek ad munkát a Suzuki autó gyár<br />
MKIK TOP 100 •81
KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Egységessé válik<br />
az ISD Dunaferr Zrt. cégcsoport<br />
A fejlesztések teszik vonzóvá a térséget<br />
Valerij Naumenko<br />
vezérigazgató<br />
Az ISD Dunaferr Zrt. 2006-ban fennállásának legnagyobb eredményét érte<br />
el, és a 2007-es adatok is biztatóak – tudtuk meg Valerij Naumenko vezérigazgatótól.<br />
Az év közepén – kilenc gazdasági társaság beolvadásával az<br />
anyavállalatba – lezárult a Dunaferr jogi integrációja, emellett jelentôs kapacitásnövelô<br />
és környezetvédelmi fejlesztések indultak el, amelyek az alapját<br />
képezik a Dunaferr acélpiaci jelenlétének, jövôjének.<br />
Mi a szerepe az ISD Dunaferrnek a fôtulajdonos, a<br />
Donbass Ipari Szövetség (ISD) stratégiájában?<br />
– Már eddig is bizonyítottuk, hogy magyarországi<br />
cégünket kiemelten kezeljük. Ez mind a beruházások<br />
nagyságrendjében, ütemében, mind a cég hatékonyságának<br />
növelésében megmutatkozik. Hárommillió tonnára<br />
kívánjuk növelni a meleghengermûi kapacitásunkat úgy,<br />
hogy az integrált acélgyártás alapjául szolgáló nagyolvasztói<br />
illetve acélmûi kapacitásokat megtartva Ukrajnából hozunk<br />
be acélbugát továbbfeldolgozásra. A Donbass csoport<br />
fejlesztései kiterjednek valamennyi érdekeltségére: az<br />
alcsevszki gyárunkban 2007 novemberében adtuk át az új<br />
konverterünket, korábban, 2005-ben pedig egy folyamatos<br />
acélöntômûvet. A magyarországi fejlesztések sem öncélúak,<br />
hanem a Donbass csoport stratégiájának fontos részét<br />
képezik.<br />
– A múlt esztendôben a cég eddigi fennállásának legjobb<br />
eredményével zártak. 2007-re is jelentôs nyereséget<br />
terveztek?<br />
– Csaknem 300 milliárd forint konszolidált árbevételt<br />
realizáltunk 2006-ban, a gazdálkodás eredményes volt,<br />
több mint 40 milliárd forint adózás elôtti eredményt értünk<br />
el. A privatizációs szerzôdés értelmében a társaság osztalékot<br />
nem fizetett a tulajdonosoknak. Az eredmények<br />
elsôsorban munkavállalóink áldozatos munkájának köszönhetôek,<br />
hiszen szinte minden területen rekordméretû<br />
volt a termelés, és kedvezôen alakult a piaci helyzet is.<br />
Nem hagynám ki a sorból a beszállítókat sem, akik közvetve<br />
szintén hozzájárultak ehhez a sikerhez.<br />
– Az év jelentôs eseményei között említhetjük a nyáron<br />
megvalósult integrációt. A cég mûködésének átvilágítása,<br />
a párhuzamos tevékenységek kiszûrése milyen tapasztalatokat<br />
hozott?<br />
– Az integráció nem volt öncélú, hiszen a korábbi leányvállalatok<br />
tevékenységének „beolvasztása” az ISD DU-<br />
NAFERR Zrt-be áttekinthetôbbé tette tevékenységünket,<br />
miközben a szervezeti és irányítási struktúrát egyszerûsítettük.<br />
Ennek keretében egységesítettük a technológiai<br />
folyamatot: beemeltük a hideghengermû, illetve a profilüzem<br />
tevékenységét a zrt.-be. Átszerveztük a karbantartási,<br />
a logisztikai és az energiaellátási tevékenységünket is.<br />
Minderre az acélpiaci versenypozíciónk megtartása, a talpon<br />
maradás, az egységes piaci megjelenés érdekében van<br />
szükség.<br />
– Az ISD Dunaferr technológiai megújulásának elsô<br />
lépései voltak a 2006-ban megvalósult fejlesztések, míg a<br />
kapacitásnövelô beruházások 2007-ben kezdôdtek meg, és<br />
2008-ra futnak fel. A hároméves folyamat költsége meghaladja<br />
a százhúsz milliárd forintot.<br />
– A kokszolói beruházás volt a kezdet, amellyel sikerült<br />
szárazon oltott koksszal biztosítani a nagyolvasztók<br />
mûködését, és saját felhasználásunk mellett eladásra is<br />
tudunk termelni. Az I-es számú nagyolvasztó nagyjavítása<br />
2006-ban biztosította az integrált acélgyártási technológia<br />
egyik alappillérének üzembiztonságát. Kapacitásnövelô<br />
beruházásaink közül – amelyek a 80-as évek óta a legjelentôsebb<br />
technológiai változást hozzák a vállalat életében<br />
–, elsôként a meleg- és a hideghengermûvet korszerûsítjük,<br />
több ütemben, annak érdekében, hogy jelentôs<br />
volumennövekedést valósítsunk meg 2009-re. Megkezdtük<br />
egy 150 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás erômû<br />
telepítését is, amelynek fô feladata a villamosenergia-termelés.<br />
2009 végére lesz mûködôképes állapotban. Arra<br />
számítunk, hogy villamosenergia igényünket teljesen ki<br />
tudjuk saját magunk elégíteni.<br />
– A technológiai fejlesztések mellett jelentôs hangsúlyt<br />
kapnak a környezetvédelmi beruházások. Mit tesz ezen a<br />
téren az ISD Dunaferr?<br />
– Kiemelten kezeljük a környezetvédelmi kérdéseket,<br />
több évtized elmaradt környezetvédelmi beruházásait azonban<br />
nem lehet rövid idô alatt bepótolni. Az ISD Dunaferr<br />
rendelkezik környezetvédelmi programmal, amelyet lépésrôl<br />
lépésre valósít meg. Elkezdtük európai uniós források<br />
bevonásával a kokszoló területének talajkármentesítését.<br />
A projekt összértéke meghaladja az egymilliárd forintot.<br />
Teljes körû környezetvédelmi fejlesztésekre az elkövetkezendô<br />
évben ötmilliárd forintot költünk, környezetvédelmi<br />
programunkban pedig összességében négy-öt év<br />
alatt mintegy 20 milliárd forintot fordítunk korszerûsítésre,<br />
új berendezések telepítésére.<br />
82 • MKIK TOP 100
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Dél-Dunántúl gazdasági fejlôdése 2000 óta<br />
folyamatosan lassul<br />
E<br />
2005-re<br />
gyre inkább nô a különbség a másik két dunántúli, illetve a Közép-Magyarország<br />
régióhoz viszonyítva. A régió a 90-es évek óta csökkenô arányban<br />
járul hozzá a GDP elôállításához. Részesedése a 2000. évi 7,3 százalékról<br />
6,9 százalékra mérséklôdött.<br />
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2000-ben<br />
mindössze háromnegyede volt az országos átlagnak, 2005-<br />
re ez az arány 70 százalék (69,4 százalék) alá süllyedt. 2000<br />
és 2005 között a régiót alkotó megyék közül csupán Baranya<br />
tudta megôrizni pozícióját a megyék rangsorában (11.),<br />
Somogy a 15.-rôl a 16-ra, Tolna pedig a 9.-rôl a 13. helyre<br />
csúszott vissza.<br />
A leszakadás okai részben a régió gazdasági szerkezetére<br />
vezethetôk vissza. A mezôgazdaság, vad-, erdô- és<br />
halgazdálkodás, az ipari ágak közül pedig a villamos-energia<br />
(Paksi Atomerômû) tölt be az országosnál jelentôsebb<br />
szerepet. A mezôgazdaság részaránya az országos átlag<br />
kétszerese, ugyanakkor az egy fôre jutó ipari termelésben<br />
a régió az utolsó helyen kullog. Az iparban nem fejlôdtek<br />
ki olyan húzóágazatok, amelyek képesek lennének a gazdaság<br />
felpörgetésére, dinamizálására. Az ipar, ezen belül a<br />
feldolgozóipar az átlaghoz képest lényegesen szerényebb<br />
mértékben járul hozzá a dél-dunántúli régió gazdaságának<br />
teljesítményéhez.<br />
A szolgáltatásoknál a közigazgatás, a védelem, az oktatás,<br />
az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás<br />
és a vendéglátás ágazatok részaránya<br />
magasabb az országosnál.<br />
Az idegenforgalom fejlesztése kitörési pont lehet a régió<br />
leszakadásának mérséklésére. Egyelôre azonban úgy<br />
tûnik, hogy a lehetôségeket nem sikerül megfelelôen<br />
%<br />
A dél-dunántúli régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országos = 100,0<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
8.8<br />
4<br />
6.9<br />
5.7<br />
4.8<br />
4.1<br />
2<br />
1.7<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke Hozzáadott érték Árbevétel Export<br />
Népesség aránya (9,6%)<br />
MKIK TOP 100 •83
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Dél-Dunántúl<br />
Átlag<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
25.7 14.9 59.4<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Dél-Dunántúl<br />
kihasználni. A régióban 2001 és 2005 között nôtt ugyan a<br />
kereskedelmi szálláshelyekre érkezô vendégek száma, de<br />
lényegesen elmaradt az országos növekedés ütemétôl. Az<br />
országos növekedéssel szemben csökkent a vendégéjszakák<br />
száma és a külföldi vendégek száma majdnem harmadával,<br />
eltöltött vendégéjszakáiké pedig mintegy 40<br />
százalékkal esett vissza. Az országban a magánszállást<br />
igénybe vevô vendégeknek csaknem harmadát, ezen belül<br />
a külföldieknek majdnem felét a dél-dunántúli régió<br />
fogadta. Az utóbbi területen tapasztalható kedvezô<br />
folyamat azonban 2005-ben megtorpant, és a<br />
vendégek száma csökkent.<br />
Fejlesztésre, beruházásra a dél-dunántúli régióban<br />
költöttek a legkevesebbet. Az egy lakosra jutó<br />
beruházás értékét tekintve csak a kelet-magyarországi<br />
régiókat elôzte meg.<br />
A térség nem jelent vonzó terepet a külföldi<br />
befektetôk számára sem. Ebben egyaránt szerepe<br />
van a kedvezôtlen infrastruktúrának, a rossz<br />
megközelíthetôségnek (gyakorlatilag „zsák” régiónak<br />
számít) és a humánerôforrás jellemzôinek.<br />
Az egy lakosra jutó külföldi tôke az országos<br />
átlagnak mindössze 15,5 százaléka és ezzel hátulról<br />
„ezüstérmes” a régiók között, a megyék<br />
sorában pedig Tolna az utolsó.<br />
A régióban a kis- és közepes cégek súlya nagyobb,<br />
mint az országban átlagosan, ugyanakkor<br />
az egy fôre jutó árbevétel mutatója a legalacsonyabb<br />
(mindhárom vállalkozás kategóriánál).<br />
Az országosnál kedvezôtlenebb a népesség<br />
korösszetétele (magas és növekvô tendenciájú az<br />
idôskorúak aránya) és az iskolai végzettség szerinti<br />
összetétel is elmarad az átlagtól. 2005-ben a<br />
18 évesnél idôsebb népesség 35,4 százaléka rendelkezett<br />
legalább középiskolai érettségivel<br />
(országosan 42,6 százalék, a régiók közül Észak-<br />
Alföld mutatója alacsonyabb). A 25 évesnél idôsebbek<br />
közül pedig 11,1 százalék volt azoknak az aránya,<br />
akik egyetemi vagy fôiskolai oklevéllel rendelkeztek<br />
(országosan 14,7 százalék). A Pécsett mûködô egyetem a<br />
felsôoktatás és a tudományos élet egyik fellegvára az<br />
országban.<br />
A Dél-Dunántúl régió a foglalkoztatási rátát tekintve a<br />
rangsorban az utolsó elôtti helyen van. A munkanélküliségi<br />
ráta 9,6 százalékos arányával pedig hátulról a harmadik<br />
volt.<br />
Átlag<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
36 18.9 45.2<br />
31.8 18.5 49.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
E Ft<br />
30000<br />
Egy alkalmazottra es árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
2005<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Dél-Dunántúl<br />
Átlag<br />
84 • MKIK TOP 100
DÉL-DUNÁNTÚLI TOP 20<br />
DÉL-DUNÁNTÚL legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. FLEXTRONICS INTERNATIONAL TERMELÔ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása<br />
2. PAKSI ATOMERÔMÛ ZRT. Villamosenergia-termelés<br />
3. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
4. MOL FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ ZRT. Csôvezetékes szállítás<br />
5. E.ON DÉL-DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem<br />
6. MECSEK FÜSZÉRT ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
7. BÓLYI ZRT. Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése<br />
8. HAUNI HUNGÁRIA KFT. Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása<br />
9. SIO ECKES KFT. Gyümölcs-, zöldséglé gyártása<br />
10. TÖRLEY PEZSGÔPINCÉSZET KFT. Bortermelés<br />
12. DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMÛ ZRT. Víztermelés, -kezelés, -elosztás<br />
13. PANNON HÔERÔMÛ ZRT. Villamosenergia-termelés<br />
15. MASSIVE KFT. Világítóeszköz gyártása<br />
16. KOMETA 99 ZRT. Húsfeldolgozás, -tartósítás<br />
17. PANNON VOLÁN ZRT . Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás<br />
18. KAPOS VOLÁN ZRT. Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás<br />
19. ATOMIX KFT. Nyomozási, biztonsági tevékenység<br />
20. GEMENC VOLÁN ZRT. Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„ A megközelítôleg 3000 tagot számláló<br />
„<br />
Tolna megyei kamara a tagjainak<br />
adott információval, szolgáltatásokkal, pályázati lehetôségek felkutatásával segíti elô<br />
a megye gazdaságának a fellendítését.<br />
Dr. Fisher Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ A gazdasági fejlôdés hagyományos<br />
„<br />
szemlélete helyett, a közösségi gazdasági fejlesztés fogalma és a fenntartható<br />
megélhetés együttese nyújt használható keretet a gazdasági fejlôdés alternatív szemléletéhez, amely az erôs helyi<br />
gazdaságok jelentôségét hangsúlyozza.<br />
Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Kamarai elnökként vallom: az új, vállalkozásbarát kamara legfontosabb feladata, hogy rendelkezésre álló eszközeivel<br />
valamennyi tagjának segítséget, támogatást nyújtson az üzleti életben, hozzájáruljon sikereikhez, versenyképességükhöz,<br />
segítse fennmaradásukat az egyre nehezedô feltételek között. Ennek érdekében országos és helyi szinten meg kell találni<br />
azokat a lehetôségeket, amelyeken keresztül a kamarák – elsôsorban a kamarai tagok érdekeit képviselve - a döntéshozóknál<br />
érvényesíteni tudják a gazdaság érdekeit. A<br />
„<br />
kamara másik fontos küldetésének tartom, hogy információs- és szolgáltatási<br />
centrumként tagjait minél több-, a napi gyakorlatban hasznosítható információhoz és szolgáltatáshoz juttassa, segítse<br />
a forrásszerzést, a pályázati lehetôségek megismerését.<br />
Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
MKIK TOP 100 •85
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Kovács József<br />
vezérigazgató<br />
Készen áll a piacnyitásra a Paksi<br />
Atomerômû Zrt.<br />
Hosszú távon is a legolcsóbb az atomenergia<br />
Sikeres gazdasági évet zárt 2006-ban a Paksi Atomerômû Zrt. A tervek,<br />
illetve az eddigi eredmények alapján úgy tûnik, hogy ezt a sikert 2007-ben<br />
felül is múlja a részvénytársaság. Zajlik az üzemidô hosszabbítás elôkészítése,<br />
s a négy blokk közül kettô már megemelt teljesítménnyel üzemel. Mindezen<br />
túl továbbra is a paksi atomerômû termeli Magyarországon a legolcsóbban<br />
a villamos energiát.<br />
Magyarország eddigi egyetlen atomerômûvének<br />
négy reaktorblokkját 1982 és 1987 között helyezték<br />
üzembe. A négyes blokk húsz éve vesz<br />
részt az ország energiatermelésében, az egyes blokk üzembe<br />
helyezésének negyedszázados évfordulóját decemberben<br />
ünneplik. A Paksi Atomerômû termelési eredménye<br />
2006-ban 13 460,9 GWh volt, 0,7 százalékkal több, mint a<br />
tervezett, a négy blokk teljesítménye elérte az 1910 MW-ot,<br />
ezzel a magyarországi villamosenergia-termelésben meghatározó<br />
szerepet tölt be, annak 37,6 százalékát adja. Az<br />
elmúlt évben a vállalat adózás elôtti eredménye igen jelentôsen,<br />
7,7 százalékkal növekedett a tervezetthez képest –<br />
így 2,8 milliárd forintot tett ki –, amely Kovács József<br />
szerint a 4. blokki teljesítménynövelésnek, valamint a társaság<br />
gazdasági hatékonyságnövelési programjának köszönhetô.<br />
A Paksi Atomerômû Zrt. vezérigazgatója rámutatott,<br />
továbbra is az atomerômû termeli a legolcsóbb villamos<br />
energiát Magyarországon, az egy kWh-ra jutó árbevétel<br />
2006-ban 8,69 forint volt.<br />
A 2006. év egyik legjelentôsebb feladata a sérült fûtôelemek<br />
eltávolítása volt. A feladat sikeres végrehajtása<br />
bizonyította, hogy a munka jól elôkészített, a személyzet<br />
pedig felkészült volt, és érvényesült a biztonság mindenek<br />
feletti prioritása.<br />
– 2006-ban az igazgatóság is kiemelt figyelmet fordított<br />
a sérült fûtôelem eltávolítási munkálataira – emlékeztetett<br />
dr. Molnár Károly, a Paksi Atomerômû Zrt. igazgatóságának<br />
elnöke.<br />
A cég vezetôi arról is tájékoztattak, hogy a Paksi Atomerômû<br />
Zrt. felkészült a teljes árampiaci nyitásra, hiszen ma<br />
a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 11,3-15,1<br />
Ft/kWh között mozog, az atomerômûben termelt villamos<br />
energia ennél jóval olcsóbb.<br />
Kovács József rámutatott, az erômû versenyképessége<br />
hosszú távon fenntartható, többek között a teljesítménynövelés<br />
folytatásával, az üzemidô-hosszabbítással, költséghatékonysággal<br />
és az MVM Csoporton belüli szinergiák<br />
kihasználásával. Napjainkban világviszonylatban jellemzô,<br />
hogy az atomerômûvek üzemeltetôi arra törekednek,<br />
hogy a meglévô reaktoraikat minél hosszabb ideig<br />
mûködtessék. Erre minden lehetôségük adott, hiszen komoly<br />
tartalékokat építettek be a nukleáris erômûvekbe. A<br />
Paksi Atomerômû Zrt. a tervezett üzemidô-hosszabbítási<br />
lehetôséget vizsgálva megvalósíthatósági tanulmányt készített.<br />
Ez igazolta, hogy a tervezett harmincéves üzemidôn<br />
túl még húsz évig, azaz 2032-37-ig üzemben tartható.<br />
A szükséges engedélyt az Országos Atomenergia <strong>Hivatal</strong><br />
adja ki, miután az üzemeltetô igazolta, hogy a biztonsági<br />
feltételek mindvégig teljesülnek. A szükséges környezetvédelmi<br />
engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi,<br />
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelôség megadta. Ezzel<br />
párhuzamosan elkezdôdött a blokkok teljesítménynövelése<br />
is, amely azt jelenti, hogy a reaktorok hôteljesítményét<br />
1375 MW-ról 1485 MW-ra, a villamosteljesítményét<br />
pedig nyolc százalékkal 500 Mw-ra növelik. A teljesítménynövelésnek<br />
mind a négy blokkban történô megvalósítása<br />
után a Paksi Atomerômû Zrt. teljes villamos kapacitása<br />
minimum 2000 MW lesz. Az elért többletteljesítmény<br />
hatással lesz a villamos energia önköltségi árára is,<br />
melynek eredményeként az egy KWh villamos energia termelési<br />
költsége körülbelül 0,5 forinttal csökken, és ezzel<br />
javul az erômû versenyképessége is. Hosszas elôkészületek<br />
után 2005 novemberében mind a négy blokk megkapta<br />
az engedélyt a teljesítménynövelésre, majd elkezdôdött<br />
a megvalósítás. Elsô lépésben tavaly szeptember 28-án a<br />
4. blokk, idén júliusban pedig az 1. blokk érte el eredeti<br />
teljesítményének 108 százalékát.<br />
86 • MKIK TOP 100
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Harmincéves márka, tízéves bevételi csúcs<br />
Kemény versenyben javítják pozícióikat<br />
Fazekas Endre<br />
vezérigazgató<br />
A Sió leveket és a Hohes C-t gyártó Sió-Eckes Kft. Magyarország legnagyobb<br />
gyümölcsforgalmazója. A cég az elmúlt tíz évben igazi sikertörténetet tudhat<br />
maga mögött, aminek része az is, hogy éves árbevételük ez idô alatt a háromszorosára<br />
növekedett. A cég vezérigazgatója azt vallja: mindez az<br />
1998-as orosz válságnak is köszönhetô, ami a hazai gyümölcslé piacot csaknem<br />
tönkre tette, a Sió-Eckesnek viszont lendületet adott. 2007-es netto árbevételük<br />
alapján a Dél-Dunántúl régió nyolcadik legjobban teljesítô cégének<br />
számítanak. A vállalat vezérigazgatója, Fazekas Endre beszélt az idei<br />
évrôl, és a 2008-as tervekrôl.<br />
Mi volt a 2007-es év sikerének záloga?mmmmm<br />
– 2007 részben ellentmondásos, részben speciális<br />
év volt a Sió Eckes életében, hiszen idén<br />
ünnepeltük a márka harmincéves születésnapját. Nagyon<br />
jól sikerült az ünnepi kampányunk, aminek köszönhetôen<br />
sikerült hat hónapon át folyamatosan fenntartani a Sió<br />
iránt a közvélemény érdeklôdését. A jubileummal összefüggésben<br />
volt néhány olyan stratégiai döntésünk, ami<br />
nemcsak a márkára, hanem az egész vállalatra hatott. Ezek<br />
közül az egyik legjelentôsebb az volt, hogy a Grannini<br />
márkát, ami a Sió-Eckes harmadik meghatározó márkája<br />
volt – kivezettük a piacról, és a magas nektár tartalmú gyümölcs<br />
ízeket a Sió márkába építettük be.<br />
Termékfejlesztés terén a 2007-es év egyik újdonsága<br />
a Sió Fresh & Fruit névre hallgató üdítôital bevezetése<br />
volt, ezzel teljesen megújítottuk a fogyasztók körében<br />
egyre kedveltebb alacsony gyümölcstartalmú üdítôk<br />
szegmensét.<br />
A vállalat árbevétele és volumene is dinamikusan emelkedett<br />
ebben az évben. Mennyiségben 7-10 százalék közötti<br />
növekedést tudtunk realizálni, ami a mai magyar viszonyok<br />
között, kiemelkedônek számít. Fôleg azért, mert<br />
a gyümölcslé fogyasztás összességében nem nôtt, tehát a<br />
versenytársainktól hódítottunk el a piacot.<br />
A vendéglátó-iparban sikerült megtartanunk 48 százalékos<br />
piacvezetô pozíciónkat, ami nem volt könnyû, mert<br />
a világ egyik legnagyobb multinacionális vállalata az<br />
ellenfelünk. Hallatlanul kemény a verseny. A fogyasztók<br />
és a vendéglátósok elkötelezettségének is köszönhetô,<br />
hogy tartani tudjuk a pozíciónkat.<br />
– A cég növekedése az egész év folyamán kiegyensúlyozott<br />
volt?<br />
– Az év utolsó harmadában a fejlôdés dinamikája kicsit<br />
megtört. A lassulás alapvetôen a fogyasztás szûkülésével<br />
magyarázható. Az élelmiszer-ipari áremelkedések miatt<br />
érzékelhetôen kevesebb az üdítôre költhetô jövedelem.<br />
A piaci jelzések mindenképpen óvatosságra intenek bennünket<br />
fôleg a jövô évben.<br />
Radikális áremelésre nem nagyon van lehetôség, mert a<br />
fogyasztó a gyümölcslét egyébként is hátrébb sorolja a<br />
vásárlásai során. Alapvetôen azzal kell számolnunk, hogy<br />
a cég profit-termelô képessége jövôre szerényebb lesz. A<br />
piac megtartása miatt ezt vállalnunk kell, mert a radikális<br />
áremelés biztosan rossz döntés lenne.<br />
– Melyek voltak a már említett ellentmondások 2007-<br />
ben?<br />
– Évek óta jól kalkulálható volt a feldolgozandó gyümölcsök<br />
ára. Ezt az idén jelentôsen befolyásolta az<br />
aszály. A szárazság miatt kevesebb gyümölcs termett, így<br />
az alapanyagárak 40-50 százalékkal emelkedtek. Az ôsziés<br />
sárgabarack, meggy, körte árának alakulása jelentôs<br />
költségnövekedést hozott a nyár folyamán, s ezzel a jövô<br />
év közepéig együtt kell élnünk. Az elôzô években mindig<br />
jóval több gyümölcsöt tudtunk feldolgozni, mint ami a<br />
saját – hazai fogyasztásra szánt – szükségletünk volt, így<br />
még exportra is tudtunk termelni gyümölcs alapanyagot.<br />
Ebben az évben ez teljesen kizárt. Még azt is megérhetjük,<br />
hogy ha nô a fogyasztás, akkor mi is importra<br />
szorulunk a következô gyümölcsszezon kezdete elôtt,<br />
mert annyira ki van centizve a rendelkezésre álló alapanyag.<br />
– Milyen termékújdonságok bevezetését tervezik a hazai<br />
piacon 2008-ban?<br />
– Az értékesítés területén újítunk, január 1-tôl átveszszük<br />
a Bomba energiaital magyarországi kizárólagos forgalmazását.<br />
A portfoliónkban eddig nem volt energiaital,<br />
ezért ez egy fontos eleme a vendéglátó-ipari pozíciónk<br />
megerôsítésének, reményeink szerint potenciálban és<br />
árbevételben is kedvezô lesz a cég számára. Ezen kívül<br />
fejlesztünk is: 2008 tavaszán vadonatúj termékcsaláddal<br />
jelenünk meg a piacon. Az év elsô negyedében új töltôsort<br />
is telepítünk, amellyel olyan formátumban is tudjuk termékeinket<br />
csomagolni, ami Magyarországon abszolút<br />
újdonság lesz.<br />
– Mekkora növekedésre számítanak?<br />
– 2008-ban mindemellett szerény növekedésre számítunk.<br />
Számításaink szerint átlépjük a 20 milliárdos árbevételt,<br />
ez mérföldkô lesz a cég életében.<br />
MKIK TOP 100 •87
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
Tovább terjeszkedik a Mecsek Füszért<br />
Új tulajdonos, újabb termékek<br />
Az egykor vidéki kistérségekben erôs Mecsek Füszért Zrt. ma már több<br />
régióban meghatározó szereplôje a kereskedelemnek. A több lábon álló<br />
cégben idén új társaság, a Nyírzem Zrt. szerzett többségi tulajdont. A cég<br />
fô profilja élelmiszer, háztartási vegyiáru, napi közszükségleti cikkek kis- és<br />
nagykereskedelme.<br />
Arató Márton<br />
vezérigazgató<br />
A<br />
Mecsek Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi<br />
Zrt., közismert nevén a Mecsek Füszért, ma már<br />
kilenc megyében és Budapesten tevékenykedik,<br />
az utóbbi öt évben megkétszerezte forgalmát és a régió<br />
egyik legdinamikusabban fejlôdô kereskedelmi társaságává<br />
vált.<br />
A társaság székhelye és központja Pécsett található,<br />
azonban áruházai, nagykereskedelmi raktárai Dél, Nyugat-<br />
és Közép-Dunántúlon, továbbá az Alföldön helyezkednek<br />
el.<br />
A Mecsek Füszért Zrt. újabb kori története 1991-tôl<br />
íródik, amikortól részvénytársasági formában mûködik<br />
a vállalkozás. 1994-ben sor került a társaság privatizációjára,<br />
a nyertes a dél-dunántúli térség 29 áfészébôl és<br />
a dolgozói körbôl álló konzorcium lett. A sikeres mûködés<br />
fontos eleme volt az a felismerés, hogy csatlakozni<br />
kell egy kereskedelmi szövetséghez. A Mecsek Füszért<br />
Zrt. a Coop beszerzési-értékesítési szövetség mellett<br />
tette le voksát, melyet a Co-op Hungary Zrt. koordinál.<br />
A cég ugyanakkor megtartotta szervezeti és döntési<br />
önállóságát, miközben a társaság részesül mindazon<br />
elônyökbôl, melyet a közös beszerzés és az üzletlánc<br />
nyújt.<br />
A Coop-csoport és annak forgalma – a Mecsek<br />
Füszért Zrt. intenzív fejlesztési politikájának is köszönhetôen<br />
– folyamatosan bôvül, ezáltal a magyar kereskedelemben<br />
az egyik legerôsebb csoportosulás.<br />
A Mecsek Füszért Zrt. négy üzletággal rendelkezik.<br />
A klasszikus túra nagykereskedelmi ágazat a boltok<br />
által megrendelt áruk beszerzésével, tárolásával és<br />
kiszállításával foglalkozik. A túra tevékenységet két<br />
raktárház bonyolítja Pécsen és Veszprémben, együttesen<br />
mintegy 2000 bolt kiszolgálását végzik. Jelentôs<br />
technikai-technológiai fejlesztés eredményeképpen<br />
Pécsett a társaság kiemelkedô színvonalú raktárházat<br />
mûködtet.<br />
A piacgazdaság kiépülésével a 90-es évek elején<br />
megugrott a magánkereskedôk száma, akik nem tudtak<br />
nagy mennyiségû árut rendelni, mûködésük napi<br />
bevásárlásokra épült. E vevôkör kiszolgálására építette<br />
fel a társaság második üzletágát, a C+C (cash&carry)<br />
áruházakat. Jelenleg 14 áruház tartozik ide, a naponta<br />
2000 vevôt kiszolgáló C+C üzletág árbevétele havonta<br />
megközelíti a 700 millió forintot. Itt valósította meg a<br />
cég azt az új szolgáltatást, hogy a kisboltok részére a<br />
legkisebb tételnagyságban is vállalja a túraszerû kiszolgálást.<br />
A harmadik üzletág a lakossági kiszolgálást biztosító<br />
kiskereskedelem, mintegy120 áruházzal.<br />
– Fel kellett ismerni, hogy a coop áruházak a lakóhelyközeli<br />
kereskedelmet jelentik és a napi bevásárlások<br />
színterei. A cég ezért is tartotta szükségesnek a<br />
frissáru forgalmazás feltételeinek megteremtését, a húskészítmény,<br />
tej-, tejtermék és mirelit áru forgalmazás<br />
saját rendszerének kiépítését. Ebbôl alakult ki a társaság<br />
legújabb üzletága, az öt hûtôházon alapuló frissáru<br />
értékesítés, ahol lehetôség nyílt a termékkör teljes<br />
dunántúli terítésére – ismertette a fejlôdés útját Arató<br />
Márton vezérigazgató.<br />
A Mecsek Füszért fontosnak tartotta a kereskedelmi<br />
árbevétel folyamatos bôvítését, ezért évrôl évre bérbevételekkel<br />
és más cégek felvásárlásával szerzett új piacokat.<br />
Ennek is köszönhetô, hogy 1996 óta a társaság<br />
árbevétele több mint négyszeresére nôtt. A piaci növekedéssel<br />
egyidôben a társaság folyamatosan korszerûsítette<br />
irányítási rendszerét, szervezeti struktúráját úgy<br />
alakította, hogy a termelékenységi mutató évrôl évre<br />
javult. Dolgozói létszáma 1400 fô, hosszútávon stabil<br />
gazdálkodásával mintegy 4000 ember megélhetését<br />
biztosítja.<br />
– Üzletpolitikai célunk a dinamikusan növekvô<br />
hálózat fejlesztése, együttmûködve a szövetkezeti és<br />
magánkereskedô partnerekkel, a minôségi kereskedelmi<br />
munka a nagy-, és kiskereskedelmi üzletágakban.<br />
Kereskedelmi politikánk meghatározó eleme a kínálat<br />
komplexitásának erôsítése. Ez egyben Coop szintû törekvés<br />
is, ide tartozik a napi iparcikk kínálat bôvítése, a<br />
hûtött-, elôhûtött-, és frissáru fejlesztés, a gasztronómia<br />
termékkör szélesítése – beszélt a továbblépés lehetôségérôl<br />
Arató Márton.<br />
Mint minden kereskedelmi lánc, a coop csoport is<br />
88 • MKIK TOP 100
DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ<br />
létrehozta saját márkás termékcsaládját, a coop márkatermékeket.<br />
Forgalmuk dinamikusan emelkedik, jelenleg több<br />
mint 550 termék tartozik e körbe. A fogyasztói felmérések<br />
is azt igazolják, hogy egyre kedvezôbb a coop<br />
márkatermékek megítélése, hiszen jó minôségû áruhoz<br />
kedvezô áron jut a fogyasztó.<br />
Az idei esztendô meghatározó változást hozott a cég<br />
életében, hiszen új többségi tulajdonosa lett a Mecsek<br />
Füszért Zrt.-nek. A térségi kereskedelemben meghatározó<br />
társaságban a Nyírzem Zrt. vásárolt minôsített<br />
többségû tulajdonrészt.<br />
– A Nyírzem nyolc éve jött létre nyolc nyírségi,<br />
illetôleg zempléni áfész összefogásával, a kereskedelem<br />
mellett tevékenységi körébe tartozik a vendéglátás,<br />
az ingatlanberuházás, valamint több áruházat is üzemeltet<br />
– mutatta be cégét Pekó László elnök-vezérigazgató,<br />
egyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi<br />
és Iparkamara elnöke.<br />
A cégvezetô elmondta, hogy eredményes gazdálkodásuknak<br />
köszönhetôen évi, mintegy 400 milliós<br />
nyereséget mondhatnak magukénak, amit a tulajdonosi<br />
kör döntése értelmében most bôvülésre, növekedésre<br />
fordítottak. A cégpapírokban történô változásokon túl a<br />
Mecsek Füszért változatlan rendben és szerkezetben,<br />
változatlan irányítással mûködik tovább, megmarad a<br />
négy fô – kiskereskedelmi, túrakereskedelmi, frissáru<br />
és a viszonteladókat kiszolgáló C+C – tevékenységi<br />
köre is.<br />
– A kereskedelemben kialakult éles versenyben csak<br />
növekedéssel és koncentrációval lehet érvényesülni.<br />
Egy nagyobb egység tagjaként jobb tárgyalási pozíciót<br />
tudunk elérni szállítóinknál, az eredményes mûködés<br />
nyereségét pedig újabb fejlesztésekre fordíthatjuk – formált<br />
véleményt a jövô lehetôségeirôl Pekó László.<br />
Az üzletember az ügylet nagyságáról mindössze<br />
annyit árult el, hogy az öt milliárd forintot meghaladó<br />
eszközvagyonnal rendelkezô Mecsek Füszért részvényeinek<br />
több mint 60 százalékát vásárolta meg a Nyírzem<br />
Zrt. Arató Márton, a Mecsek Füszért vezérigazgatójának<br />
reményei szerint a társaság folytatni fogja<br />
eddigi töretlen fejlôdését.<br />
A négy fô profil mellett tovább bôvítik a forgalmazott<br />
termékek körét. Az utóbbi években a frissáru és a<br />
tejtermékek listára vételével gyarapodott a 118 áruházzal,<br />
két nagykereskedelmi raktárházzal, 14 C+C áruházzal<br />
és öt hûtôházzal, valamint növekvô számú bolti<br />
partnerrel rendelkezô hálózat kínálata. Következô stratégiai<br />
lépésként a zöldség-gyümölcs termékkör bôvítését<br />
tervezik.<br />
MKIK TOP 100 •89
DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Dél-Alföld az átlagosnál valamivel lassabban fejlôdött<br />
A<br />
összege<br />
régió relatív helyzete nem javult, inkább romlott: a Dél-Alföld régióban a vásárlóerô-paritáson<br />
mért egy fôre jutó GDP az EU-25 átlagának nem egészen<br />
42 százalékát tette ki, ezzel az EU régiós rangsorában az egy fôre jutó GDP<br />
alapján az utolsó tíz közé került.<br />
A régión belül 2000-hez viszonyítva relatíve Csongrád<br />
megye helyzete romlott a legnagyobb mértékben (5,2 százalékpont),<br />
de szorosan követte ôt Békés megye (4,8 százalékpont).<br />
Bács-Kiskun megye viszont jó egyszázalékos<br />
javulást tudott felmutatni.<br />
Dél-Alföld gazdasági szerkezetében hagyományosan<br />
nagyobb jelentôséggel bír a mezôgazdaság, az ipar viszonylag<br />
gyengébb, a szolgáltatások súlya viszont számottevô.<br />
Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke 2005-ben a régiók<br />
rangsorában az utolsó elôtti helyhez, az ipari termelékenység<br />
mutatója csak az utolsó helyhez volt elég.<br />
Az ipar szerkezetét tekintve az élelmiszeripar súlya<br />
meghatározó, ezt követi a gépipar, aránya a régió ipari termelésében<br />
meghaladja a 25 százalékot. A dél-alföldi székhelyû<br />
szervezetek 2005. évi ipari termelésébôl az élelmiszeripar<br />
részesedése 35 százalék volt, amely a régiók<br />
között a legmagasabb és több mint háromszorosa az országos<br />
átlagnak. Az élelmiszeripar ipari termelésen belüli<br />
aránya mindhárom régiós megyében a legnagyobb (32-39<br />
százalék), ezzel – Baranya (38 százalék) kivételével –<br />
valamennyi megyét megelôzik. Noha 2005-ben a régió<br />
ipari termelésében a gépipar volt a második, hányada azonban<br />
az országos átlagnak mindössze a felét érte el, ezzel<br />
Dél-Alföld a régiós rangsorban az utolsó.<br />
A régió exportkapacitásai szerények. 2005-ben Dél-<br />
Alföld részesedése az ország ipari exportjában alig érte el<br />
a 4 százalékot, ezzel a régiók között az utolsó, nemkülönben<br />
az exporthányad mutatója alapján (az ipari értékesítésbôl<br />
az export aránya alig haladta meg a 40 százalékot,<br />
országosan 58,0 százalék, a legmagasabb pedig –<br />
77,8 százalék – a Közép-Dunántúl régióban).<br />
A térségben 2005-ben a beruházások – az országos átlagot<br />
meghaladva – csaknem 40 százalékkal bôvültek. A jelentôs<br />
növekedés ellenére az itt megvalósított beruházások<br />
értéke jócskán elmarad a fejlettebb régióktól.<br />
2005-ben a beruházások egy lakosra jutó értéke (216<br />
ezer Ft/fô) alapján Dél-Alföld utolsó a régiós rangsorban.<br />
%<br />
A dél-alföldi régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országosan = 100,0<br />
16<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
11.6<br />
9.8<br />
4<br />
2<br />
5.6 6<br />
6.6<br />
4.1<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke Hozzáadott érték Árbevétel Export<br />
Népesség aránya (13,4%)<br />
90 • MKIK TOP 100
DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Átlag<br />
Dél-Alföld<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
35.9 18.9 45.2<br />
37.3 31.2 31.6<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Ebben az idôszakban a térségben megvalósított<br />
összes beruházásnak mintegy 40 százalékát valósították<br />
meg külföldi érdekeltségû vállalkozások,<br />
ez az arány a régiók között a legalacsonyabb.<br />
A régió gazdasági fejlôdésében, a külföldi tôke<br />
érdeklôdésében, jelenlétében egyelôre még nem<br />
érezhetôk az utóbbi években megvalósult infrastrukturális<br />
fejlesztések pozitív hatásai.<br />
Az egy fôre jutó befektetett külföldi tôke (165<br />
ezer Ft/fô) az országosnak (1171 ezer Ft/fô)<br />
csupán 14 százaléka. A régió külföldi érdekeltségû<br />
vállalkozásainak tôkeereje gyenge, alig haladja<br />
meg az átlag egyharmadát.<br />
A régióban a nagyvállalatok aránya lényegesen<br />
átlag alatti, mindhárom mutató – tôke, foglalkoztatás,<br />
hozzáadott érték – kapcsán. E mellett a vállalkozások<br />
általában is gyengébbek – az egy fôre jutó<br />
árbevétel az egyes méretkategóriákban az országos átlagnak<br />
csupán a 60-70 százalékát éri el.<br />
Átlag<br />
Dél-Alföld<br />
A foglalkoztatási ráta a dél-alföldi régióban<br />
igen alacsony. (48,9 százalék). A foglalkoztatottság<br />
alacsony színvonala több tényezô következménye:<br />
a korösszetétel az átlagosnál kedvezôtlenebb,<br />
mérséklôdik a munkaképes korba<br />
lépôk száma, jelentôs a fiatalabb korosztályok<br />
elvándorlása és a munkanélküliség. A lakosság<br />
iskolázottsági szintje folyamatosan javul, ugyanakkor<br />
látni kell, hogy e tekintetben is nagyok még<br />
a területi különbségek. A régióban a munkanélküliségi<br />
ráta (7,9 százalék) 2002-tôl kezdve<br />
minden évben fölötte volt az országos átlagnak.<br />
A régió kutatás-fejlesztési tevékenysége alapján<br />
„dobogós” helyen van a régiók rangsorában.<br />
Az 1000 foglalkoztatottra jutó K+ F létszám<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
31.8 18.5 49.7<br />
41.9 28.5 29.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
szerint (6 fô, országosan 8 fô) holtversenyben a harmadik<br />
helyen áll, a GDP arányos ráfordítás mutatója (0,6 százalék,<br />
országosan 0,9 százalék) pedig a harmadik legmagasabb<br />
a régiók között.<br />
E Ft<br />
Egy alkalmazottra es árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
2005<br />
30000<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Dél-Alföld<br />
Átlag<br />
MKIK TOP 100 •91
DÉL-ALFÖLDI TOP 20<br />
DÉL-ALFÖLD legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
2. PICK SZEGED ZRT. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása<br />
3. SOLE-MIZO ZRT. Tejtermék gyártása<br />
4. KÉSZ KFT. Egyéb speciális szaképítés<br />
5. KNORR-BREMSE FÉKRENDSZEREK KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
6. HUNGERIT BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS ÉLELMISZERIPARI ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása<br />
8. AXIÁL KFT. Gépjármû-kereskedelem<br />
9. LINAMAR HUNGARY NYRT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
10. PHOENIX MECANO KFT. Egyéb mûanyag termék gyártása<br />
12. GUMIMÛVEK PHOENIX HUNGÁRIA KFT. Gumiabroncs, gumitömlô gyártása<br />
13. GALLICOOP PULYKAFELDOLGOZÓ ZRT. Baromfihús feldolgozása, tartósítása<br />
14. ALFÖLD PRO-COOP ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
15. GUARDIAN OROSHÁZA KFT. Síküveggyártás<br />
16. HANSA-KONTAKT KFT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
17. BRAVOTECH KFT. Elektromos háztartási cikk nagykereskedelme<br />
18. CONTITECH RUBBER INDUSTRIAL KFT. Egyéb gumitermék gyártása<br />
19. VILLEROY & BOCH MAGYARORSZÁG ZRT. Egészségügyi kerámia gyártása<br />
20. LEGRAND ZRT. Áramelosztó, szabályozó készülék gyártása<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„ Hiszek Istenben, hiszek a hazában<br />
„<br />
és Magyarország megújhodásában!<br />
Emberként élni és tenni a közösségért nagy adomány annak, akinek ez<br />
megadatott. Nekem eddig sikerült!<br />
Dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Célunk egy erôs, európai színvonalú kamara hosszú távú mûködtetése, amely hatékonyan képes tenni<br />
a gazdaság szereplôinek sikerei érdekében. A szakképzésben betöltött szerepünk erôsítésével elôsegítjük<br />
tagvállalkozásaink versenyképességét. Békés megye vállalkozásainak - elsôsorban kamarai tagjainknak -<br />
információnyújtással, szakmai programokkal,<br />
„<br />
forráskoordinációs tanácsadással is megkönnyítjük, hogy mind<br />
a hazai, mind a külföldi piacokon helyt álljanak. Határ menti helyzetünkbôl adódóan, kiemelten kezeljük a<br />
magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztését.<br />
Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„„A gyengét gyámolítani, az erôset táplálni kell!” Bács-Kiskun megye, akár csak Magyarország nagyon<br />
kétarcú, a kistérségek mutatói között csaknem ötvenszeres a különbség. Korszerû közlekedés, autóutak, kedvezmények<br />
és kiemelt támogatási programok szükségesek a leszakadó<br />
„<br />
területekre. A régió ipari-innovációs motorjaként teljesítô<br />
kecskeméti körzetben pedig a vállalkozói terhek csökkentése, a feltételek javítása, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra<br />
további fejlesztése erôsítheti a gazdaság versenyképességét.<br />
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
92 • MKIK TOP 100
DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
A DÉMÁSZ Zrt. nyitott a versenyre<br />
Akkor lehetnek sikeresek, ha a környezetük is az<br />
Lehóczki Gábor<br />
pénzügyi igazgató<br />
A Délmagyarországi Áramszolgáltató (DÉMÁSZ) Zrt. a Dél-Alföld régió Top<br />
100-as listáján az elsô helyen áll 2006-ban elért több mint 87 milliárd forintos<br />
nettó árbevételével. Lehóczki Gábor, a zrt. igazgatóságának tagja,<br />
pénzügyi igazgató arra büszke a leginkább, hogy a társaság a térségben<br />
olyan infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, amelyek elôbb-utóbb Dél-<br />
Magyarországra vonzzák majd a befektetôket.<br />
A<br />
DÉMÁSZ Zrt. abszolút elsô Bács-Kiskun, Békés<br />
és Csongrád megye vállalkozásai között nettó 87<br />
milliárd forintos 2006-os árbevételével az APEH<br />
Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága, valamint a három<br />
megye kamarái által kiadott régiós Top 100-as listán. Idén<br />
összességében tíz százalék körüli konszolidált árbevétel<br />
növekedésre számítanak: a DÉMÁSZ Zrt. árbevétele<br />
azonban várhatóan nem növekszik majd ilyen ütemben,<br />
hiszen a hálózati tevékenységet 2007. január 1-jével –<br />
annak árbevételével együtt – külön társaságba kellett<br />
„kivinniük”.<br />
Természetesen mindez nem érte váratlanul a társaságot<br />
– mondta Lehóczki Gábor, a DÉMÁSZ Zrt. igazgatóságának<br />
tagja, pénzügyi igazgató. Ugyanakkor „az egyik szeme<br />
sírt, a másik nevetett” a dobogós helyezés láttán.<br />
Hiszen egyrészt rangot jelent a lista élén állni, büszkék<br />
lehetnek arra a teljesítményre, amit az évek során elértek,<br />
de azért nem teljesen felhôtlen a pénzügyi igazgató öröme.<br />
Szívesen átadnák az elsô helyet, ha tôkeerôs termelô vállalkozások<br />
mûködnének a régióban, amelyek az egész<br />
térség gazdaságának lökést tudnának adni.<br />
A DÉMÁSZ igyekszik tenni azért, hogy a régió és közvetlen<br />
környezete fejlôdjön: jelentôs összegekkel támogatják<br />
az oktatást, több 10 millió forintot költenek évente<br />
az innovációra. Az egyetemmel közösen szeretnének részt<br />
venni egy biogázüzem létesítésében. A DÉMÁSZ eddig<br />
leginkább a kajak-kenut támogatta, elhatározta, hogy<br />
2008-ban a kultúra felé is nyit: 2008-ban a társaság lesz a<br />
szegedi nemzetközi operafesztivál fô támogatója.<br />
Szeretnének úgy sikeresek lenni, hogy a környezetük is<br />
azzá váljon. A pénzügyi igazgató szerint az is hozzátartozik<br />
a régió fejlesztéséhez, hogy olyan mûszaki feltételeket<br />
teremtenek, amelyek idevonzzák a befektetôket. A<br />
Dél-Alföldön már most olyan infrastruktúrát találnak,<br />
amelynek minôségi mutatói meghaladják az unióhoz korábban<br />
csatlakozott más országok színvonalát. Például az<br />
egy ügyfélre jutó kiesési idô, vagyis áramszünet 2002-ben<br />
még csaknem öt óra volt, 2007-ben azonban már két óra<br />
alatt lesz. A DÉMÁSZ jelentôs összegeket költ a hálózat<br />
fejlesztésére, csak 2007-ben 11 milliárd forintot fordítottak<br />
erre.<br />
A társaság nagy igyekezettel odafigyel az ügyfeleire is.<br />
Ezért több közüzemi céggel és a szegedi önkormányzattal<br />
létrehozták az úgynevezett Védôernyô alapítványt, amely<br />
az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdô, szociálisan rászoruló<br />
ügyfelek támogatására szolgál. Az ilyen típusú<br />
segítségnyújtást jövôre – egy másik alapítvány közremûködésével<br />
– a régió egészére kiterjesztik.<br />
A 2008-as évi tervekrôl Lehóczki Gábor kifejtette: január<br />
1-jétôl új villamos energia törvény határozza majd meg<br />
a DÉMÁSZ mûködését is. A nyílt piaci, meglehetôsen<br />
bonyolult környezetben kell egy olyan új mûködési modellt<br />
felállítani, amely az eddigiekhez hasonló, vagy még<br />
jobb szolgáltatást biztosít az ügyfeleknek. Az új villamos<br />
energia törvény nagyon sok plusz kötelezettséget ró majd<br />
a társaságra, az elôírásokat azonban minden körülmények<br />
között be fogják tartani. Az üzleti célok között pedig megfogalmazták,<br />
hogy szeretnék megtartani a 2007-ben elért<br />
piaci részesedésüket, illetve azt még tovább növelni.<br />
– Az üzleti siker akkor a legnagyobb élmény, ha versenykörnyezetben<br />
érjük el – fogalmazott Lehóczki Gábor,<br />
arra utalva, hogy már 2007-ben a kedvezôtlen tendenciák<br />
ellenére sikerült növelniük a piaci részesedésüket.<br />
Szerinte 2008-ban két pillérre támaszkodhatnak: részint az<br />
elégedett ügyfelekre (a DÉMÁSZ hat áramszolgáltató<br />
közül 11 év alatt hétszer kapta meg a Fogyasztók Díját),<br />
részint a hálózat minôségére.<br />
MKIK TOP 100 •93
DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Jó idôben jó helyre telepedtek<br />
Phoenix Mecano Kecskemét Kft.: Hét profitcenter<br />
termeli a nyereséget<br />
Dr. Nagy Zoltán<br />
ügyvezetô igazgató<br />
Kecskemét a 90-es években szinte vonzotta magához a betelepülni vágyó<br />
kis és közepes- és nagyvállalkozásokat. Ma az ország egyik ipari központja<br />
a Hírös Város, ahol a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. 14 év alatt ezer fôt<br />
foglalkoztató vállalattá fejlôdött.<br />
A<br />
Phoenix Mecano Kecskemét Kft.-t 1993-ban alapítottak.<br />
Akkor a társaság 44 alkalmazottja 375<br />
milliós árbevételt ért el, ami egész szép eredménynek<br />
számított. Ma mintegy ezren dolgoznak a vállalatnál,<br />
és tavaly 23 milliárd 911 millió forint volt a nettó<br />
árbevételük. A fejlôdés szinte töretlen. Az idén azonban<br />
átlépik a 26 milliárdos határt, legalábbis az elôrejelzésekbôl<br />
erre számít dr. Nagy Zoltán, a cég ügyvezetô igazgatója.<br />
– Sikertörténet az elmúlt 14 év históriája – mondta<br />
büszkén a vállalat elsô embere. Annak idején a tulajdonos<br />
azért döntött Kecskemét mellett, mert látta, hogy hamarosan<br />
elkészül az autópálya, a mûszaki fôiskola biztosítja a<br />
mérnök utánpótlást, a városban volt elég állást keresô szakmunkás,<br />
s a cég vámszabad területen termelhetett. Emellett<br />
devizában vezethette – német márkában, majd euróban<br />
– a könyvelést. A kedvezô hazai körülmények mellett a<br />
világban éppen konjunkturális idôszak volt, így a Phoenix<br />
Mecanonak minden olyan külsô körülmény összejött<br />
ahhoz, hogy sikeres legyen – tette hozzá az ügyvezetô.<br />
A siker mögött azonban rengeteg munka van, és sok-sok<br />
befektetés. A mai napig 12 milliárd forint tôkét invesztált<br />
be a tulajdonos Kecskeméten. Hét csarnokban dolgoznak<br />
a munkatársak. Évente 500-600 millió forintnyi<br />
összeget költenek fejlesztésekre, de jövôre<br />
ennek a dupláját tervezik. Csarnokot bôvítenek<br />
és technológia fejlesztésre készülnek.<br />
Dr. Nagy Zoltán, aki 1998 szeptemberétôl<br />
vezeti a céget, arra büszke, hogy kicsi a fluktuáció.<br />
A szakmunkások és a kvalifikáltabb<br />
munkatársak közül szinte alig van olyan, aki<br />
az utóbbi idôben felmondott volna.<br />
– Figyeljük a városban a fizetéseket, a<br />
munkatársaink nemcsak a megyei, hanem az<br />
országos átlag felett keresnek – tette hozzá. –<br />
Gondot csak az jelent, hogy egyre nehezebb<br />
szakmunkást találni a városban és a környékén,<br />
pedig egy jó szakembernek bombabiztos<br />
az állása a Phoenixnél.<br />
A stabil háttér, s a nyugodt munka alapozta<br />
meg a kft erôs pozícióját az anyacég leányvállalatai<br />
között. Ma a magyar alkalmazottak állítják<br />
elô a nemzetközi társaság összárbevételének mintegy harmadát.<br />
Az ügyvezetô széles kitekintésû gazdasági irányító, a<br />
Kecskeméti Fôiskola tanára, egyben a Bács-Kiskun<br />
Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is.<br />
Amikor a hazai tulajdonban lévô kis- és középvállalkozások<br />
helyzetérôl kérdezem, nem látja biztatónak a társaságok<br />
jövôjét.<br />
Pedig exportorientált ország vagyunk, ahol rengeteg<br />
megbízást kaphatnának a kis cégek. A többnyire külföldi<br />
tulajdonban lévô nagyvállalatok azonban mintha különálló<br />
szigetként mûködnének. Mintha még nem ágyazódtak<br />
volna be a hazai termelési környezetbe. De ez nem az ô<br />
hibájuk, a magyar kkv-k egy része nincs azon a fejlettségi<br />
szinten, hogy beszállító lehessen. Technológiát kell fejleszteniük,<br />
melyhez sok-sok pénz kellene, illetve szemléletváltásra<br />
is szükség van. A versenyképes kis cégek<br />
pedig újabb állásokat teremthetnek, bôvítve az adó és tb<br />
járulékot fizetôk táborát. Véleménye szerint sürgôsen<br />
csökkenteni kell az élô munkára jutó bérterheket, mert<br />
különben a versenyképességünket elveszítjük Kelet-<br />
Európában.<br />
94 • MKIK TOP 100
DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
A gépipar éllovasa Békés megyében<br />
Beszállítói hálózat – kamarai közremûködéssel<br />
A Linamar Hungary Nyrt. két üzletágban, az autóipari alkatrész és preciziós<br />
megmunkálásban, valamint a mezôgazdasági és általános gépgyártásban<br />
tevékenykedik. Az orosházi központú társaság 1991 végén alakult részvénytársasággá,<br />
jelenleg Békés megye legnagyobb munkáltatójaként 1700 alkalmazottat<br />
foglalkoztat három gyárában.<br />
Ivanics János<br />
vezérigazgató<br />
Az autóipari alkatrészek házon belüli megmunkálása<br />
az összeszerelô sor részére 1995-ben<br />
kezdôdött, 1996-tól külsô vevôk részére. Az<br />
autóipari és precíziós megmunkálás jelenleg a<br />
Linamar árbevételének jelentôs százalékát adja, a<br />
mezôgazdasági gépgyártó üzletágban a kiemelkedô<br />
terméknek számító kukorica-csôtörô adaptere mellett<br />
mezôgazdasági gépek részegységeit, kombájnadaptereket,<br />
építôipari és emelôgépeket gyártanak az alföldi<br />
városban.<br />
A Linamar Hungary NyRt. gyártmányainak a köre a<br />
saját kutató- és fejlesztôrészlegnek, a növekvô vevôi<br />
igényeknek köszönhetôen folyamatosan bôvül. A társaság<br />
Békés megye legnagyobb munkáltatójaként 1700<br />
alkalmazottat foglalkoztat három gyárában. A Linamar<br />
Products Division és a Precision Part Manufacturing<br />
divíziókban autóipari, míg az OROS divízióban gépgyártó<br />
tevékenységet folytat.<br />
Úgy is fogalmazhatunk, ez a cég Békés megye gépiparának<br />
a fellegvára, a szakma magas szintû mûvelésének<br />
az éllovasa.<br />
A Békés Megyei Kereskedelmi és<br />
Iparkamara a céggel karöltve szeretné<br />
ezt a régi, hagyományos iparágat<br />
megmenteni a régióban. Ivanics János<br />
vezérigazgató a kamara elnökségi<br />
tagjaként ebben partner.<br />
– Folyamatos a kapcsolatunk a<br />
kamarával, különösen az ipari tagozattal.<br />
Annak a vezetôje ráadásul<br />
orosházi, beszállítónk is. A tájékoztatásuk<br />
mindig naprakész.<br />
– A kereskedelmi vonalon mindenképpen.<br />
A magyar – román határmenti<br />
kapcsolatokban kamatozik a<br />
kamarai segítségnyújtás. Mi is igyekszünk<br />
kivenni a részünket az együttmûködésbôl,<br />
például a gazdasági munkabizottságba<br />
szakértôket adunk. Munkaügyi kérdésekben, az oktatás,<br />
a vizsgáztatás területén is vannak közös feladataink.<br />
Közös pályázatot is benyújtottunk egy több résztvevôs<br />
konzorcium keretében gépipari beszállítói hálózat szervezéséhez.<br />
Errôl már jó híreim vannak, nyertünk, a szerzôdés<br />
aláírására várunk. A kamarával való közös pályázatok,<br />
kiállítások, üzletembertalálkozók jelenthetik az együttmûködés<br />
újabb területeit.<br />
– A gazdasági szerepvállalás kapcsán úgy fogalmazott,<br />
hogy Békés megyében a Linamarnak feladata van.<br />
Mit takar ez?<br />
– Nem is keveset. Az a feladatunk, hogy jól mûködô,<br />
folyamatosan fejlôdô, növekvô céget irányítsunk.<br />
Mindkét város, Orosháza és Békéscsaba vonatkozásában<br />
is ez a dolgunk már hosszú ideje. Az 1992 óta eltelt<br />
évek azt igazolják, az eddigi nem volt rossz útirány.<br />
– Miben tudnak ôk segítséget nyújtani?<br />
A piacszerzésben?<br />
MKIK TOP 100 •95
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Észak-Magyarország az elmúlt évtizedekben<br />
súlyos válságokon ment keresztül<br />
A<br />
venni<br />
nehézipar térvesztése jót tett a környezetnek, annál kevésbé a foglalkoztatásnak.<br />
Az egyes megyék önmagukban is széles palettán mozognak, már ami<br />
a szélsôséges különbségeket illeti, amelyeket messzemenôen figyelembe kell<br />
a regionális fejlesztések, a képzési irányok meghatározásánál.<br />
A nemzetközi összehasonlításból kitûnnek Észak-<br />
Magyarország fejlettségi problémái. Az egy fôre jutó GDP<br />
60 százalékkal maradt el az EU-25 átlagától és ezzel a<br />
régiók között a hatodik. Az egy lakosra jutó bruttó hazai<br />
termék alapján 2005-ben a régiók között továbbra is az<br />
egyik utolsó helyet „csípte meg”.<br />
A régió gazdasági szerkezetét tekintve az ipar hozzájárulása<br />
a hozzáadott értékhez az országos átlagot meghaladja,<br />
a szolgáltatásoknál pedig elmarad attól. Az ipar a<br />
GDP-hez 37,1 százalékkal járult hozzá, mely aránnyal a<br />
régiók között a harmadik és ezzel a térségben állították elô<br />
az ipari GDP egytizedét.<br />
A térség az ipari termelés egy lakosra jutó értéke (1449<br />
ezer forint/fô) alapján a régiók között a harmadik. A régión<br />
belüli megyék között ugyanakkor jelentôs eltérések<br />
tapasztalhatók. A legnagyobb fajlagos teljesítményt BAZ<br />
megye érte el, ahol egy lakosra 1,7 millió forint jutott,<br />
ezután Heves megye következik (1,3 millió forint/fô),<br />
végül – jócskán leszakadva – Nógrád megye az utolsó<br />
(705 ezer forint/fô).<br />
Az ipari termelésben legnagyobb súlyú a gépipar és a<br />
vegyipar, a kivitelben is jellemzôen ugyanezek a meghatározók<br />
(az exportban az arányok megfelelôen 54 és 33 százalék).<br />
BAZ megyében a vegyipari, Nógrádban a gépipari,<br />
Hevesben pedig a gépipari és a villamos-energiaipari<br />
(aránya az ipari termelésen belül meghaladja a 17 százalékot)<br />
ágazatoké a vezetô szerep.<br />
A régió idegenforgalmi vonzereje számottevô. Az északmagyarországi<br />
régióban 2005-ben a GDP közel 2 százalékát<br />
adta a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (a régiók között<br />
a negyedik), ám a lehetôségek távolról sincsenek kihasználva.<br />
Az idegenforgalom egyelôre a gyógy-, a bor-, a lovasés<br />
a vadászturizmusra korlátozódik, de emellett léteznek<br />
még olyan kulturális és természeti adottságok is, amelyek<br />
megfelelô színvonalú idegenforgalmi tevékenység esetén<br />
növelhetik a régió turisztikai és gazdasági potenciálját.<br />
%<br />
Az észak-magyarországi régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országos =100,0<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
9<br />
7.7<br />
6.3<br />
6.9<br />
6<br />
6.7<br />
2<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke Hozzáadott érték Árbevétel Export<br />
Népesség aránya (12,5%)<br />
96 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Észak-Magyarország<br />
Átlag<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
29.2 24.8 46<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
Továbbra is Észak-Magyarországon a legkisebb a vállalkozás-sûrûség<br />
mutatója, a vállalkozásokon belül az országosnál<br />
nagyobb az egyéni vállalkozások aránya (64 százalék,<br />
országosan 56,6 százalék).<br />
Az egy lakosra jutó külföldi befektetés értéke ugyan<br />
jelentôsen elmarad az országos átlagtól, de még így is a<br />
régiók középmezônyében (4.) helyezkedik el.<br />
A vállalatméret szerinti eloszlás a régióban legkevésbé<br />
tér el az országos átlagtól, említésre méltó, hogy az átlagnál<br />
magasabb a közepes nagyságú cégek súlya. A kis- és<br />
közepes vállalkozásoknál az egy fôre jutó árbevétel mutatója<br />
elmarad az országos átlagtól.<br />
A munkaerô-piaci folyamatok, a humánerôforrás jellemzôi<br />
országosan a régióban a legkedvezôtlenebbek, amit<br />
tovább tetéz, hogy a munkalehetôségek hiánya miatt jelentôs<br />
a vándorlási veszteség. A foglalkoztatási arány a térségben<br />
a legalacsonyabb (44,9 százalék), kiugróan magas<br />
a munkanélküliségi ráta (12,2 százalék) és az átlagosnál<br />
kedvezôtlenebbek az eltartottsági mutatók. A régió megyéiben<br />
jelentôsek a területi egyenlôtlenségek, amelyeket<br />
tovább fokoz a munkanélküliségi ráta kistérségek közötti<br />
Észak-Magyarország<br />
Átlag<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszámának nagysága szerint (2005)<br />
26.3 21.6 52.1<br />
31.8 18.5 49.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
szóródása. A foglalkoztatási ráta Borsod megyében a legalacsonyabb<br />
(43,4 százalék), a legmagasabb Nógrád megyében<br />
(46,9 százalék). A munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb<br />
(9,8 százalék) Nógrád megyében volt, a legmagasabb<br />
pedig BAZ megyében (13,9 százalék).<br />
A 18 évesek és annál idôsebbek körében a legalább középiskolai<br />
végzettségûek hányada 37 százalék körül van,<br />
ami több mint 5 százalékponttal elmarad az országostól<br />
(Heves megyében csaknem 41, Nógrádban pedig 35 százalék).<br />
A 25 éves és idôsebb népesség körében az egyetemi<br />
és fôiskolai oklevéllel rendelkezôk hányada (10,8 százalék<br />
– országos átlag 14,7) a régióban volt a legkisebb. A<br />
munkanélküliek mintegy fele szakképesítés nélküli, legfeljebb<br />
az általános iskola 8 osztályával rendelkezik.<br />
A térség szerepe jelentôs a felsôoktatásban, a kutatásfejlesztés<br />
terén. Van mit behozni, jelenleg ebben a régióban<br />
a legalacsonyabb a K+F ráfordítások GDP-hez mért<br />
hányada (0,3 százalék). Az egy lakosra jutó felsôfokú intézményben<br />
tanulók száma az országosnak fele, és a vidéki<br />
régiók átlagánál is alacsonyabb.<br />
E Ft<br />
Egy alkalmazottra jutó árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
2005<br />
30000<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Észak-Magyarország<br />
Átlag<br />
MKIK TOP 100 •97
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TOP 20<br />
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYRT. Mûanyag-alapanyag gyártása<br />
2. BORSODCHEM ZRT. Mûanyag-alapanyag gyártása<br />
3. ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI GYÁRTÓ KFT. Ipari híradástechnikai termék gyártása<br />
5. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ NYRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
6. MÁTRAI ERÔMÛ ZRT. Villamosenergia -termelés<br />
7. AES-TISZA ERÔMÛ KFT. Villamosenergia -termelés<br />
8. BORSODI SÖRGYÁR ZRT . Sörgyártás<br />
9. EGÚT EGRI ÚTÉPÍTÔ ZRT. Autópálya, út, repülôtér, sport játéktér építése<br />
10. ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. Közúti gépjármû, gépjármûmotor alkatrészeinek gyártása<br />
12. MÁTRA CUKOR ZRT. Cukorgyártás<br />
14. LKH LEONI KFT. Szigetelt vezeték, kábel gyártása<br />
18. ÉSZAK-KELET PRO-COOP NAGYKERESKEDELMI ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
19. UNIÓ COOP ZRT. Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem<br />
20. MODINE HUNGARIA KFT. Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„<br />
„<br />
Borsod-Abaúj-Zemplén megye hosszú válságfolyamat után stabilizálódott és immár elindult a lassú felzárkózás.<br />
Ahhoz, hogy a folyamat felgyorsuljon, nélkülözhetetlen a kkv-k megerôsítése, a széles körû innovációs tevékenység<br />
és a szakképzés markáns fejlesztése, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tétele. Mindebben a kamara<br />
meghatározó szerepet vállal.<br />
Bihall Tamás MKIK alelnök, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ A gazdaság hosszú távú sikerességéhez kiszámítható környezet szükséges. Ennek<br />
„<br />
egyik feltétele, hogy a gazdaság szereplôi több jogot kapjanak az önszabályozás<br />
területén. A választottbíróság eddigi gyakorlata jól igazolja ennek létjogosultságát.<br />
dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Nógrád megye gazdasági helyzetébôl adódóan a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ország<br />
legkisebb megyei kamarájaként is nagy terveket szô. Legfôbb célunk nem kisebb, mint a gazdasági vérkeringés<br />
élénkítése földrajzi és<br />
„<br />
környezeti adottságaink, értékeink tudatosabb hasznosításával. A vállalkozókat szeretnénk<br />
ráébreszteni arra, hogy az uniós pénzforrások hatékonyabb kihasználása Nógrád megye fejlôdésének, gazdasági<br />
felzárkózásának a záloga.<br />
Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
98 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Olvasó Árpád<br />
vezérigazgató<br />
Kimagasló évet zárt a Tiszai Vegyi<br />
Kombinát<br />
Meghozták eredményüket a fejlesztések<br />
A Tiszai Vegyi Kombinát a MOL-csoport Petrolkémia Divíziójának tagja (a<br />
divízió a TVK-t és a Slovnaft Petrochemicals-t foglalja magába), az európai<br />
piacok hatodik, illetve tizedik legnagyobb piaci szereplôjének számítanak a<br />
nagysûrûségû polietilén és polipropilén, illetve a kissûrûségû polietilén termelése<br />
szempontjából.<br />
A<br />
hatékonysági mutatók tekintetében viszont (mint<br />
amilyen az egy fôre jutó árbevétel) már a legjobb<br />
cégekkel is felveszik a versenyt, mint amilyen<br />
például a Basell, a Borealis, a BASF, a Total vagy a Dow.<br />
Az elmúlt évben fennállása óta a legnagyobb árbevételét<br />
érte el a Tiszai Vegyi Kombinát. Ugyanakkor az üzemi<br />
és nettó eredmény is kiemelkedô volt, mivel az évtized<br />
legmagasabb értékét könyvelhették el. Bár az alapanyag és<br />
energiaárak 2006-ban sem voltak kedvezôek, mégis meghozta<br />
eredményét az elmúlt évek nagyberuházása. Ma már<br />
a névleges éves kapacitásfeletti mennyiségben termelik a<br />
megbízható minôségû mûanyagipari-alapanyagokat a<br />
2005-ben mûködésbe állított üzemek. Kelet-Közép-Európa<br />
egyik legjelentôsebb beruházása valósult meg ugyanis<br />
a Tiszai Vegyi Kombinátban, ahol mintegy 110 milliárd<br />
forintos költséggel egy új olefingyár és egy nagysûrûségû<br />
polietilén elôállítására alkalmas gyár jött létre, valamint<br />
több kiszolgáló létesítmény is megújult. A beruházás során<br />
a régi olefingyárat is korszerûsítették, így a már meglévô,<br />
ugyancsak világszínvonalú létesítményekkel együtt a<br />
TVK a régió vegyiparának egyik legjelentôsebb vállalkozásává<br />
növekedett.<br />
Ennek a projektnek az eredményeként valóban felzárkózhattunk<br />
a világ élmezônyéhez. Azért elmondhatjuk –<br />
hangsúlyozta Olvasó Árpád vezérigazgató – hogy a beruházás<br />
megvalósítása elôtt is a legkorszerûbb vegyipari<br />
létesítmények közé tartozott a tiszaújvárosi gyár, hiszen itt<br />
évek óta folyamatos volt a fejlôdés, amely lehetôvé tette a<br />
legkorszerûbb technológiák meghonosítását. A projekt<br />
befejezésével viszont azt állíthatjuk, a TVK eszközállománya<br />
teljes mértékig megfelel a nemzetközileg elfogadott<br />
legmagasabb elvárásoknak, s a legkiválóbb nemzetközi<br />
vegyipari cégekkel került egy rangsorba. Most az a<br />
legfontosabb feladatunk, hogy a biztonságos és folyamatos<br />
mûködtetés mellett, tovább csökkentsük a költségeket,<br />
és tovább növeljük a megtérülési mutatókat. Ez egyébként<br />
a TVK-ban a vezetési szemléletmódnak fontos része, úgy<br />
gondolom, ez teszi lehetôvé a mindennapi mûködés során<br />
az állandó minôségi termelést, a gazdaságos mûködést.<br />
2006 már csak azért is kiemelkedô évnek számított,<br />
mert sikerült javítani a mûködési hatékonyságot, s ennek<br />
köszönhetôen az egy fôre jutó árbevétel 2002 óta megnégyszerezôdött,<br />
és meghaladta a 250 millió forintot. Az<br />
éves üzemi tevékenység szempontjából már 2007 szeptemberének<br />
végére minden idôk legmagasabb eredményét<br />
értük el, miközben más gazdasági mutatóink is kedvezôen<br />
alakultak. A sikerben fontos szerepe volt annak, hogy termelôüzemeink<br />
magas kapacitáskihasználását – a 2006 harmadik<br />
negyedévében kezdôdött és 2007-ben is folytatódott<br />
– kimagaslóan kedvezô piaci környezetben tudtuk<br />
megvalósítani.<br />
Elôtérben a HDPE-2, háttérben az Olefin-2 gyár<br />
MKIK TOP 100 •99
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
A Mátrai Erômû az országban<br />
a legnagyobb szénerômû<br />
Élen a villamosenergia-termelésben,<br />
alternatív forrásokkal<br />
Valaska József<br />
elnök<br />
A szakértôk által nemrég elkészített TOP 20-as lista szerint az észak-magyarországi<br />
régióban 2006-ban, az 59,914 milliárd forintos árbevétele<br />
alapján a hatodik legnagyobb vállalat a Mátrai Erômû Zrt.<br />
A<br />
Heves megyében Visontán található cég a hazai<br />
villamosenergia-rendszer egyik meghatározó<br />
alapegysége. Fô tevékenysége, hogy folyamatosan<br />
termeli és ellátja az országot energiával. A ma már 930<br />
megawatt teljesítményû rendszerével Magyarország legnagyobb<br />
széntüzelésû erômûve. A társaság saját tulajdonú<br />
visontai és bükkábrányi bányájában a külfejtéses technológiával<br />
kitermelt lignitbôl állítják elô az áramot, s ezzel<br />
a hazai gazdaság villamos-energia fogyasztásának 13 százalékát<br />
biztosítják.<br />
A Mátrai Erômû 1992 január 1-jétôl részvénytársaság<br />
formájában mûködik. Egy évvel késôbb, 1993 április 1-jével<br />
integrálták az erômû és a Mátraaljai Szénbányák tulajdonosi<br />
és szervezeti rendszerét, ezzel egy közös vertikum<br />
jött létre. A villamosenergia-ipar privatizációját követôen,<br />
1995 decemberében a Mátrai Erômû Zrt. részvényeinek<br />
többsége német tulajdonba került. A részvények 50,9 százalékát<br />
a németországi székhelyû RWE Power birtokolja.<br />
További nagy tulajdonos még a Magyar Villamos Mûvek<br />
(MVM) Zrt. 25,5 és az Energie Baden Würtemberg AG.<br />
21,7 százalékos részesedéssel. A fôrészvényes RWE<br />
egyébként a villamosenergia-termelés mellett a hazai<br />
ELMÛ-ben és az ÉMÁSZ-ban levô részesedésével az<br />
áram értékesítésében is érdekelt. Így több mint kétmillió<br />
magyar fogyasztót lát el energiával hazánkban.<br />
Az Észak-Magyarországon található lignitvagyonra alapozva<br />
a társaság 1998-2000 között teljesítmény- és élettartam<br />
növelô beruházásokat valósított meg az erômû 200<br />
megawattos blokkjain. Ehhez kapcsolva környezetvédelmi<br />
beruházásokra is sor került. Az erômû három, 200 megawattos<br />
blokkjának élettartamát 2015-ig meghosszabbították.<br />
A villamosenergia-termelést, a berendezések mûködtetését<br />
és karbantartását az ISO 9001-es minôségügyi<br />
szabvány szerint végzik. Az erômûben jelenleg háromezren<br />
dolgoznak.<br />
Valaska József, a Mátrai Erômû Zrt. Igazgatóságának<br />
elnöke elmondta, hogy létrejött a Visontai Ipari Park,<br />
amely kedvezô adottságokkal rendelkezik, a bánya és<br />
erômû infrastruktúrájára épül. Már betelepült és mûködik<br />
a Zöldolaj-Növényolajipar. A parkban építik<br />
hazánk elsô alfa-félhidrát üzemét, amely 2006-ban kezdi<br />
meg mûködését. Ugyancsak a jövô év közepére készül el<br />
az elsô magyar gipszkarton gyár is. Ezek mellett biomassza-feldolgozót<br />
létesítenek, amely az erômûnek szolgáltat<br />
majd megfelelô minôségû tüzelôanyagot 2008<br />
márciusától.<br />
További fejlesztéseket is terveznek 2009-2010 között az<br />
ipari parkban. Jelenleg gázt, biomasszát, gipszet, pernyét,<br />
gôzt, vizet és villamos energiát értékesítenek a már betelepült<br />
cégeknek. Az idén nyáron fejezték be az erômûben az<br />
úgynevezett gázturbinás-fejlesztési programot, amelyre 17<br />
milliárd forintot költöttek. Ezzel 12 százalékkal növelhették<br />
az erômû teljesítményét. A Mátrai Erômû Zrt. Paks<br />
után a második legnagyobb teljesítménnyel rendelkezik a<br />
hazai villamosenergia termelésben.<br />
Az erômûben a barnaszén és a gáz mellett biomasszát is<br />
használnak az áram elôállítására. Megkezdték a szennyvíziszap<br />
égetési programjának elôkészítését is. A részvénytársaság<br />
célja, hogy a jövôben évente 400 ezer tonna<br />
hulladékot semmisítsen meg. A növényi eredetû biomaszszák<br />
alkalmazásában a továbblépést az agrártermelôkkel<br />
bôvülô együttmûködésre építik. Az erômû nyitott az új<br />
beszállító kapacitások felé is.<br />
Nagy gondot fordítanak a szakmai képzésre, az utánpótlás<br />
biztosításra is. Ennek megfelelôn mûködnek együtt<br />
a gyöngyösi József Attila, valamint a Vak Bottyán János<br />
Szakközépiskolával, ahol a munkaerô-piaci igényeknek<br />
megfelelôen képeznek az erômûnek, illetve a bányáknak<br />
speciális szakembereket. Kiemelt fontossággal kezelik az<br />
emberi erôforrásokat, ehhez igazítva a szak-, az át- és a továbbképzéseket.<br />
Képzéseik közül kiemelkednek a speciális<br />
erômûvi és bányász technológia biztonságos, szakszerû<br />
üzemeltetéséhez szükséges képesítést adó szakmák. Szakembereket<br />
képeznek a minôségirányítási rendszer mûködtetésére<br />
és további fejlesztések elôsegítésére is.<br />
E törekvések eddig jól segítették a Mátrai Erômû Zrt.<br />
megvalósított mûszaki fejlesztéseit. Valaska József elnök<br />
végezetül arról is tájékoztatott, hogy az erômû 2007. elsô<br />
háromnegyedévében 4,5 millió megawattóra villamosenergiát<br />
állított elô. Ehhez 5,8 millió tonna lignitet használtak<br />
fel. A cég várható idei árbevétele meghaladja a 69<br />
milliárd forintot.<br />
100 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ<br />
Korszerû gyártósorok, három milliárd<br />
forintos fejlesztés<br />
Új korszak a salgótarjáni tûzhelygyárban<br />
Antali Károly<br />
elnök-vezérigazgató<br />
A több mint 100 éves salgótarjáni tûzhelygyár életében új korszak köszöntött<br />
be 2005-ben, amióta új tulajdonos irányítja a vállalatot. A 2007-tôl<br />
Wamsler SE néven mûködô európai részvénytársaság tevékenységérôl, terveirôl<br />
Antali Károly elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk, akit a tulajdonos<br />
2005-ben bízott meg a cégcsoport operatív irányításával.<br />
A<br />
cég 1894-es megalakulása óta gyárt háztartási<br />
sütô-, fôzô- és fûtôkészülékeket. Az elmúlt években<br />
az Iparfém Kft.-vel és a Mátrafûtôber Kft.-<br />
vel kibôvülve ma Közép-Európa legnagyobb, száz százalékban<br />
magyar magántulajdonban lévô „tûzhelygyárává”<br />
fejlôdtek.<br />
– Mit kell tudni a cégcsoport „egységeirôl”?<br />
– Salgótarjáni, központi telepünkön elsôsorban öntödei<br />
és zománcozási tevékenység folyik. A zagyvapálfalvai<br />
egységben lemezmegmunkálást és kandallógyártást végzünk,<br />
míg Bátonyterenyén kazánokat, kéményeket és<br />
lemezkandallókat gyártunk. A cégcsoportnál átlagosan<br />
ezer-ezerszáz a létszám, ám mintegy 20-25 százalékos a<br />
fluktuáció. Termékeink között megtalálhatóak a már több<br />
évtizede gyártott termékek, és a legújabb, gyakorlatilag<br />
minden évben továbbfejlesztett, megújított kandallók.<br />
– Milyen stratégiával kívánják elôkelô hazai és európai<br />
piaci pozíciójukat megerôsíteni?<br />
– Napjainkban új versenyhelyzet állt elô a világ piacain,<br />
amelyhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. A vállalat<br />
jogi, pénzügyi és üzleti tevékenységének újragondolása<br />
tavaly megkezdôdött. A cégtulajdonos mintegy három milliárd<br />
forint értékû fejlesztés elindítását határozta el, amelynek<br />
eredményeként teljesen megújul a gyártmányszerkezet<br />
és a gyártástechnológia. Elsô lépésként a csaknem<br />
ezer fôs munkatársi kör felkészítését határoztuk el, amelynek<br />
fô mozgatója az idô közben bevezetett integrált vállalatirányítási<br />
rendszer (SAP) volt. Második lépésben jól<br />
jött a nyertes pályázat, amely lehetôséget teremt a konkrét<br />
feladatok kidolgozására, egyfajta menetrend elkészítésére.<br />
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdasági Operatív<br />
Programjából elnyert mintegy félmilliárd forint vissza<br />
nem térítendô támogatás segítségével 2010-ig komplex<br />
hatékonyságnövelô beruházásokat hajtanak végre mindhárom<br />
gyártelepükön.<br />
– Mikor kezdôdik a beruházás?<br />
– Az elsô „kapavágás” 2008-ban történhet meg, s két év<br />
elegendô lesz a beruházás befejezéséhez. Ennek keretében<br />
valamennyi telephelyünk arculata megváltozik, korszerû,<br />
hatékony gyártást lehetôvé tevô gépeket szerzünk be. Központi<br />
helyet kap ebben a folyamatban a gyártósorok kapacitásbôvítése,<br />
mert feltett szándékunk, hogy több hazai és<br />
nemzetközi kooperációhoz csatlakozunk. Ez két célt szolgál:<br />
egyrészt a gépek hatékonyabb kihasználását, a tûzhely<br />
iránti kereslet miatti ingadozó gyártás kiegyenlítését, illetve<br />
a többlet árbevétel és nyereség elérését. Akár történelminek<br />
is nevezhetem azt a pillanatot, amikor az öntöde felújításáról<br />
határozunk, hiszen Bátonyterenye önkormányzata<br />
szívesen venné, ha ezt a technológiai folyamatot áttelepítenénk<br />
az ô ipari parkjukba.<br />
– Lesz-e megfelelôen képzett munkaerô az elképzelések<br />
megvalósításához?<br />
– Salgótarjánban és Bátonyterenyén tradicionális munkakultúra<br />
épült ki az elmúlt évtizedekben. Mivel a térségben<br />
nincs elegendô középszintû mûszaki végzettségû<br />
szakember, azon is gondolkodunk, hogy bizonyos nagyságrendnél<br />
mi is bekapcsolódunk a képzésbe. Régiós szinten<br />
is kevés még azon cégek száma, ahol bevezették az<br />
SAP vállalatirányítási rendszert. Mi szívesen átadjuk ezirányú<br />
tapasztalatainkat, amennyiben igényli valaki.<br />
– Mi lehet a jövô üzleti sikereinek a kulcsa?<br />
– A Wamsler SE remek alapokra építkezhet, hála az elôrelátó<br />
elôdöknek, akik gondos gazda módjára bántak vagyonukkal.<br />
Ez a szemlélet eredményezte, hogy gyártmányaink<br />
közül hét nyerte el a Magyar Minôség Nagydíjat, s<br />
van egy BNV nagydíjas termékünk is. A tûzhelygyártás<br />
kultúrájának továbbfejlesztése érdekében is teszünk lépéseket,<br />
hiszen csak bizonyos nagyságrend elérése esetén tudunk<br />
versenyképesek lenni a világpiacon. Erre jó lehetôségeket<br />
kínálnak a térségünkben meglévô gyárak, amelyekkel<br />
szeretnénk közelebbi kapcsolatot kialakítani. A másik<br />
fontos követelmény az új piacok feltérképezése. Úgy gondolom,<br />
hogy Európa nyugati felében ismertek termékeink,<br />
keleten viszont kevésbé. A volt FÁK országokban jelentkezô<br />
keresletet ki akarjuk aknázni, hiszen gazdasági potenciáljuk<br />
egyre erôsödik. Ukrajnába már szállítottunk,<br />
várjuk a visszajelzéseket, ám Oroszországgal még nem<br />
sikerült üzleti kapcsolatot kialakítanunk. A következô<br />
évtizedben e feladatok állnak elôttünk. Amennyiben sikeresen<br />
vesszük az akadályt, Salgótarján és Bátonyterenye<br />
térségének erôs gazdasági pillére lehetünk, hozzájárulva<br />
az itt élôk életminôségének jelentékeny javításához.<br />
MKIK TOP 100 • 101
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Észak-Alföldnek, városainak és vonzáskörzeteiknek<br />
megvan az esélyük a kitörésre<br />
térség egészséges, jó irányú fejlesztésére konkrét intézkedések, események<br />
mellett jól összehangolt, a megyéket együttesen erôsítô régiómarketingre van<br />
A szükség.<br />
A régiónak, azon belül városainak és vonzáskörzeteiknek<br />
megvan az esélyük a kitörésre, illetve a folyamatok<br />
egészséges jó irányú fejlesztésére. Ehhez a konkrét intézkedések,<br />
események mellett jól összehangolt, a megyéket<br />
együttesen erôsítô régiómarketingre van szükség. Bátran<br />
kellene támaszkodni a térség sajátos természeti és kulturális<br />
értékeire. A gazdasági elmaradottságból elônyt kellene<br />
kovácsolni – például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében<br />
számos különleges táj- és természetvédelmi körzet<br />
található.<br />
A térség lemaradása 2000 óta fokozódott így 2004-ben<br />
és 2005-ben a régiók közül a GDP/fô mutatóját tekintve az<br />
utolsó helyen volt. Kedvezô földrajzi, természeti adottságai<br />
ellenére a régió gazdasága hosszú ideje egy helyben<br />
topog, nem tud kimozdulni a holtpontról.<br />
A régió megyéinek gazdasági teljesítménye eltérô, Hajdú-Bihar<br />
a legerôsebb, a 2005-ben az egy lakosra jutó GDP<br />
alapján a 10. helyen volt a megyék között (2000-hez képest<br />
két hellyel lépett elôre), Jász-Nagykun-Szolnok a tizenhetedik<br />
(2000-ben a 16. volt), végül a sorban utolsó Szabolcs-<br />
Szatmár-Bereg megye 19. „pozícióját” végig megôrizte.<br />
Észak-Alföldön hagyományosan jelentôs az agrárszféra<br />
és hozzá kapcsolódóan az élelmiszeripar. Az utóbbi idôben<br />
új színt visz a palettára a szeszipar, amelyet a verseny<br />
késztetett a megújulásra. Az agrárium szerepe ugyan tendenciájában<br />
csökkenô, de még mindig jóval nagyobb az<br />
átlagosnál akár a teljesítményt, akár a foglalkoztatottságot<br />
tekintve. Az ország mezôgazdasági termékértékének mintegy<br />
ötöde származik az észak-alföldi termelôktôl.<br />
Észak-Alföld bruttó hozzáadott értékének 7-8 százaléka<br />
a mezôgazdaságból (országosan 3,9 százalék), több mint<br />
60 százaléka szolgáltatásokból (országosan 65,2 százalék),<br />
31 százaléka pedig az iparból és az építôiparból (országosan<br />
30,9 százalék) származik.<br />
A térségben az egy lakosra jutó ipari termelés értéke<br />
2005-ben nem érte el az országos átlag 60 százalékát, 971<br />
ezer forint/fô volt (Közép-Dunántúlon ennek négyszerese,<br />
Nyugat-Dunántúlon pedig mintegy háromszorosa volt).<br />
A régió ipari szerkezetében a hagyományos ágazatok –<br />
élelmiszeripar, textilipar – súlya jelentôsebb, és kisebb<br />
szerep jut a magas technológiai színvonalú, versenyképes<br />
ágazatoknak, mint a gépipar. Az élelmiszeripar részesedé-<br />
%<br />
Az észak-alföldi régió súlya a magyar gazdaságban (2005)<br />
országosan = 100,0<br />
16<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
11.8<br />
10.1<br />
4<br />
6.2<br />
6.8<br />
7.3<br />
5.9<br />
2<br />
0<br />
Vállalkozások<br />
száma<br />
Alkalmazottak<br />
száma<br />
Jegyzett tke<br />
Hozzáadott<br />
érték<br />
Árbevétel<br />
Export<br />
Népesség aránya (15,2%)<br />
102 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Észak-Alföld<br />
Átlag<br />
A jegyzett tke megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
37.1 19 43.9<br />
35.9 18.9 45.2<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
se a régió ipari termelésében csökkenô arányú, de még<br />
mindig meghaladja a 20 százalékot (országosan 10,1<br />
százalék), a textilipar aránya csaknem 10 százalék, (országosan<br />
1,8 százalék) hasonlóképpen folyamatosan csökken,<br />
de az országos aránynál még mindig jóval nagyobb.<br />
A térségben az ipari termelés mindössze 31 százalékát<br />
adja a gépipar, míg országosan több mint 50 százalékát.<br />
Az ipar szerkezete lényeges eltéréseket mutat a régiós<br />
megyékben. A gépipar aránya a legnagyobb, 60 százalék<br />
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hajdú-Bihar megyében<br />
jelentôsebb súlyt az élelmiszeripar és a vegyipar képvisel,<br />
Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a textilipar. Az ipari<br />
értékesítés nagyobb hányada belföldre irányul, az export<br />
aránya 2005-ben 43,4 százalék volt, ezzel – Dél-Alföldet<br />
megelôzve – a régió a hatodik helyen áll.<br />
A régió gazdasági, társadalmi fejlôdése szempontjából<br />
kitörési pont lehet a régió idegenforgalmi vonzerejébôl<br />
fakadó lehetôségek fokozottabb kihasználása. Természeti<br />
adottságai sokrétûek, ezek közül kiemelkedik a Tiszafolyó,<br />
a termálvíz (a magyarországi termál-kutak 16 százaléka<br />
itt található) és a természetvédelmi területek (Hortobágyi<br />
<strong>Nemzeti</strong> Park).<br />
A beruházási tevékenység a régióban évek óta mérsékelt,<br />
ugyanez jellemzi a vállalkozói aktivitást és a külföldi<br />
tôke érdeklôdését. 2005-ben egy lakosra 243 ezer forint<br />
fejlesztés jutott, az országos átlag alig több mint 70 százaléka,<br />
az egy lakosra jutó külföldi tôke 294 ezer forint volt,<br />
az átlagosnak mindössze egynegyede.<br />
Észak-Alföldön a közepes cégek aránya az átlagost lényegesen<br />
meghaladja, ugyanakkor az egy fôre jutó árbevétel<br />
mindhárom vállalatkategóriában az átlagtól lényegesen<br />
– 20-35 százalékkal – elmaradt.<br />
Észak-Alföld a humánerôforrás jellemzôi, a foglalkoztatás<br />
mutatói alapján szintén a leghátrányosabb régiók közé<br />
tartozik. Csupán Észak-Magyarország mutatói rosszabbak.<br />
A foglalkoztatási ráta (45,8 százalék) több mint 10<br />
százalékponttal marad el a legfejlettebb közép-magyarországi<br />
régió mutatójától (56,4 százalék), a legalacsonyabb<br />
pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (43,6<br />
százalék). A munkanélküliségi ráta tartósan a legmagasabbak<br />
között van, a legutóbbi adatok szerint 10,2 százalék. A<br />
Észak-Alföld<br />
Átlag<br />
A hozzáadott érték megoszlása<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (2005)<br />
36.3 23.4 40.4<br />
31.8 18.5 49.7<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött<br />
kedvezôtlen munkaerô-piaci helyzet egyik oka, hogy a<br />
régióban az átlagosnál nagyobb a rokkantnyugdíjasok<br />
száma.<br />
Észak-Alföld versenyképességének javításában a felsôoktatással<br />
szorosan összekapcsolódó kutatás-fejlesztési<br />
tevékenységnek lehet még meghatározó szerepe. E téren<br />
Észak-Alföld kiemelkedô szellemi és infrastrukturális kapacitásokkal<br />
rendelkezik. A GDP arányos K+F ráfordítás<br />
mutatója alapján (0,7 százalék) a második helyen áll, a<br />
vidéki régiók között az elsô a rangsorban.<br />
E Ft<br />
Egy alkalmazottra jutó árbevétel<br />
a vállalkozások létszám nagysága szerint (E Ft)<br />
2005<br />
30000<br />
25000<br />
20000<br />
15000<br />
10000<br />
5000<br />
0<br />
0-49 f 50-249 f 250 f fölött Összesen<br />
Észak-Alföld<br />
Átlag<br />
MKIK TOP 100 • 103
ÉSZAK-ALFÖLDI TOP 20<br />
ÉSZAK-ALFÖLD legeredményesebb cégei a 2006. évi nettó árbevétel szerint<br />
(Lásd részletesen az V. fejezetben.)<br />
1. TIGÁZ TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Gázelosztás, -kereskedelem<br />
2. ELECTROLUX LEHEL HÜTÔGÉPGYÁR KFT. Háztartási villamoskészülék gyártása<br />
4. MICHELIN HUNGÁRIA ABRONCSGYÁRTÓ KFT. Gumiabroncs, gumitömlô gyártása<br />
5. KITE MEZÔGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI ZRT. Mezôgazdasági gép nagykereskedelme<br />
6. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem<br />
7. BENETTON UNGHERIA FELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Felsôruházat gyártása<br />
8. DEBRECENI MAGAS, MÉLY ÉS ÚTÉPÍTÔ ZRT. Autópálya, út, repülôtér, sport játéktér építése<br />
9. FRIESLAND HUNGÁRIA ZRT. Tejtermék gyártása<br />
10. NATIONAL INSTRUMENTS EUROPE KFT. Elektronikai alkatrész gyártása<br />
11. MONDI BUSINESS PAPER HUNGARY PAPÍRGYÁR ZRT. Papírgyártás<br />
12. JÁSZ-PLASZTIK KFT. Akkumlátor, szárazelem gyártása<br />
14. TISZA-COOP NAGYKERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme<br />
15. SZATMÁRI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Vasáru-nagykereskedelem<br />
17. EASTERN SUGAR CUKORIPARI ZRT. Cukorgyártás<br />
18. FAG MAGYARORSZÁG IPARI KFT. Csapágy, erôátviteli elem gyártása<br />
20. MARSO IPARI KFT. Gépjármûalkatrész-kereskedelem<br />
A rangsorból hiányzó cégek az adataik közléséhez nem járultak hozzá.<br />
A régió kamarai elnökeinek üzenete<br />
„ A magyar társadalom jövôje a magyar vállalkozások<br />
versenyképességétôl függ, Hosszútávon megfelelô társadalmi, üzleti<br />
„<br />
környezetre, nemzeti összefogásra, innovatív, kezdeményezô vállalkozásokra<br />
és szakmailag képzett, szorgalmas, alkotó emberekre van szükség.<br />
Miklóssy Ferenc MKIK általános alelnök, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hivatása a megye vállalkozásainak, ezzel a<br />
megye gazdasági fejlôdésének elôsegítése. Célunk a lendületben lévô ipargazdaság fejlôdésének<br />
„<br />
fenntartása, a befektetés<br />
ösztönzése, az exportlehetôségek felkutatása, a nagyvállalatok hazai beszállítói infrastruktúrájának erôsítése, összességében a<br />
vállalkozói környezet javítása. Különös hangsúlyt fektetünk a szakképzésre, a mesterképzésre.<br />
Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
„ Bízunk benne, hogy a következô évben kiszámítható gazdasági környezetben végezhetjük munkánkat, és a megnövekedett<br />
terhek ellenére még több szolgáltatással segíthetjük tagvállalkozásainkat. Reményeink szerint a jelenlegi intézkedések<br />
a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését eredményezik,<br />
„<br />
valamint elérhetôbbé válnak a pályázati lehetôségek<br />
a kis- és középvállalkozások számára. Bízunk abban, hogy a források lehetôséget biztosítanak a kamaráknak a<br />
KKV-k támogatását szolgáló programok megvalósítására.<br />
Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke<br />
104 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
A debreceni Keviép Kft. keleti terveket szô<br />
„A jövôben még nagyobb kihívások elé nézünk”<br />
Tavaly volt éppen negyven éve annak, hogy megalakult a debreceni Keviép<br />
Kft. illetve a jogelôdje. Hajdú-Bihar megye, és a térség ismert és elismert<br />
építôipari cége négy évtized alatt generálkivitelezôként számos ipari és közintézményt,<br />
kereskedelmi egységet és más multifunkcionális létesítményt valósított<br />
meg.<br />
Miklóssy Ferenc<br />
igazgató<br />
Miklóssy Ferenc, a társaság igazgatója, egyben az<br />
MKIK általános alelnöke azon kevesek közé tartozik,<br />
akik hosszú évtizedeket töltöttek el egy<br />
munkahelyen. Mindvégig azon munkálkodott, hogy a vállalat<br />
a gyorsan változó gazdasági környezethez alkalmazkodva<br />
megtalálja azt az utat, amely a folyamatos fejlôdést,<br />
olykor a fennmaradást biztosítja számára.<br />
– Ennek egyik alappillére a szakmai tudás, amely az<br />
évek alatt felhalmozódott. Másik pillére a minôségi munkavégzés,<br />
amely lehetôvé teszi, hogy versenyképesek maradhassunk.<br />
Meggyôzôdésünk, hogy kizárólag a partnereinkkel<br />
együttmûködve válhatunk sikeressé – osztotta<br />
meg velünk a cég filozófiáját az igazgató.<br />
A Keviép Kft. minôség iránti elkötelezettségét mi sem<br />
mutatja jobban, mint az a sok-sok díj, elismerés, amit az<br />
utóbbi években begyûjtöttek. Több Építôipari Mesterdíjat<br />
(1998, 2001, 2002, 2006-ban kettôt is) és Építôipari Nívódíjat<br />
(2002, 2003) kaptak munkájuk elismeréseképpen.<br />
Az alapítás évéhez képest a vállalat létszáma jelentôsen<br />
apadt, hiszen a korábbi csaknem ezres létszám alaposan<br />
megcsappant. Jelenleg mintegy 200-an dolgoznak a cégnél,<br />
de közvetve, az alvállalkozói körrel együtt, ennél<br />
lényegesen nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztat.<br />
A kimagasló teljesítményt ipari beruházások sora bizonyítja.<br />
Az 1990-es évek óta a cég magasépítési munkáinak<br />
jelentôs részét külföldi beruházók számára végezte.<br />
Debrecen legjelentôsebb beruházásait is a Keviép munkatársai<br />
valósították meg: így az idén éppen öt éves fennállását<br />
ünneplô Fônix Csarnokot és a város legújabb büszkeségét,<br />
a Kölcsey Központot.<br />
– A Fônix Csarnok ötödik születésnapján beszélgettünk<br />
a kollégákkal arról, mennyit is változott a világ az elmúlt<br />
öt év alatt. Megváltozott az emberek gondolkodásmódja és<br />
a közhangulat is. A Fônix és a Kölcsey Központ is hatalmas<br />
együttgondolkodással és összefogással jöhetett létre.<br />
Mint az igazgató elmondta, a 2007-2008-as év nem<br />
hozott nagy változást az építôiparban. A piacok és a források<br />
szûkülnek, csökkennek a megrendelések. Mindezek<br />
mellett a magyar építôipar szereplôinek számolniuk kell a<br />
tôkeerôs, technikailag és technológiailag jól ellátott külföldi<br />
cégek egyre erôteljesebb elôretörésére a hazai piacokon<br />
is. Példaként említette a spanyol és portugál vállalatokat,<br />
valamint az EU-hoz a közelmúltban csatlakozott<br />
országok építôipari cégeit is. A verseny nagy, s várhatóan<br />
még jobban kiélezôdik majd. A magyar vállalkozások létét<br />
nem csupán a tôkeerôs konkurencia sodorja veszélybe,<br />
hanem az egyre fokozódó szakemberhiány is. Sok esetben<br />
a kisebb vállalkozások a pályázatokon sem lehetnek sikeresek,<br />
hiszen az egyre romló feltételek mellett nem tudják<br />
tartani a nyereségességet, ami viszont alapfeltétele egyegy<br />
pályázat beadásának.<br />
– Talán az lehetne a megoldás, ha nem csupán egy<br />
tevékenységre koncentrálnának a cégek, hanem az építôipar<br />
több szegmensében is jelen lennének. Igaz, ehhez is<br />
tôke kell, s ma a magyar építôipari cégek nincsenek abban<br />
a helyzetben, hogy tôkét tudjanak képezni, hiszen sokszor<br />
a fennmaradásért harcolnak – jegyezte meg az igazgató.<br />
A Keviép számára éppen a „több lábon állás” tette lehetôvé<br />
– ha nem is mindig egyenletes ütemben – a folyamatos<br />
fejlôdést. A cég tevékenységi köre széles, egyaránt foglalkozik<br />
mély- és magasépítéssel. Részt vettek a gáz és<br />
energia-rendszerek kiépítésében, illetve az ipari létesítmények<br />
és középületek építéséhez szorosan kapcsolódó<br />
építési, szerelési tevékenységekben is.<br />
– A Keviép eredményeit két összetevô adja: a hazai piac<br />
forgalma, ami az idén csökkent és az export, ami viszont<br />
szinte megduplázódott. Ezzel próbáltuk korrigálni a honi<br />
piac kiesését. Már a korábbi években is dolgoztunk távolabbi<br />
országokban, mint Mexikó, Jemen, Abu Dhabi, Szíria,<br />
Libanon, most is arra törekszünk, hogy megtaláljuk a<br />
lehetôséget az együttmûködésre a közel-keleti térség<br />
országaiban. Jelenleg Romániában vannak nagyobb projektjeink,<br />
de nyitni szeretnénk más irányba is. A továbbiakban,<br />
ha fejlôdni szeretnénk, lényegesen nagyobb földrajzi<br />
környezetben kell gondolkodnunk, illetve keresni<br />
kell a lehetôséget a licencvásárlásra is. Egy-egy külföldi<br />
beruházás azonban hosszabb felkészülést, nagyobb odafigyelést<br />
kíván. A nyelvi nehézségeken túl tisztában kell<br />
lennünk a törvényekkel, ismernünk kell a hatóságokat, a<br />
beszállítókat. Ilyen esetekben egy kicsit hosszabb a tanulási<br />
idô. De megéri a ráfordított energiát, ezt mutatják az<br />
eredményeink is – tette hozzá Miklóssy Ferenc.<br />
MKIK TOP 100 • 105
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Újabb álomhatárnál az Electrolux Lehel Kft.<br />
A jövô kulcsa a szakemberképzés<br />
Jász-Nagykun-Szolnok megyében éppen tizenkét éve állítják össze minden<br />
évben a legnagyobb cégek toplistáját. A rangsor élén a kezdetektôl ugyanaz<br />
a cég, az Electrolux Lehel Kft. áll. A társaság azonban nem csak az árbevétel<br />
szerinti listát vezeti, hiszen a jászberényi székhelyû vállalkozás a<br />
megye legnagyobb exportálója és a legnagyobb foglalkoztatója is.<br />
Takács János<br />
vezérigazgató<br />
A<br />
társaság fejlôdésére jellemzô, hogy 2006-ban az<br />
árbevétele negyedével haladta meg az egy esztendôvel<br />
korábbit. Kivitele 32 százalékkal bôvült<br />
és elérte a 146,6 milliárd forintot. A régió gazdaságára<br />
gyakorolt hatását pedig mi sem jelzi jobban, mint az, hogy<br />
az Electrolux beszállítói közül több vállalkozás is a megye<br />
legnagyobb cégei közé emelkedett. Az eredményekrôl, a<br />
közeljövô kilátásairól kérdeztük Takács Jánost, az Electrolux<br />
Lehel Kft. vezérigazgatóját.<br />
– Milyen esztendôt fog zárni idén az Electrolux Lehel<br />
Kft.?<br />
– Az év vége közeledtével már látható, hogy ismét jó<br />
évet, sôt, újabb rekord évet tudhatunk magunk mögött.<br />
Nem is olyan régen, 2003-ban egy álomhatárt léptünk túl:<br />
vállalatunk árbevétele meghaladta a százmilliárd forintot.<br />
Az idén minden bizonnyal átlépjük a kétszázmilliárd<br />
forintos álomhatárt. Létszámunk pedig meghaladja – a privatizáció<br />
óta elôször – az 1991. évi szintet. Akkor 4557 fôt<br />
foglalkoztattunk, az idén csaknem ötezret.<br />
– Minek köszönhetô a jó eredmény?<br />
– Magyarországon a társaság 1991-es privatizációja óta<br />
folyamatosan fejlesztettünk. Az elmúlt másfél évtizedben<br />
több mint 75 milliárd forintot költöttünk beruházásokra;<br />
emellett sok idôt, energiát és pénzt fordítunk munkatársaink<br />
folyamatos képzésére. Számottevôen növeltük a termelékenységet,<br />
javítottuk termékeink minôségét, és csökkentettük<br />
a költségeinket. Környezetbarát termékeket állítunk<br />
elô és környezetbarát megoldásokat alkalmazunk a<br />
gyártás során is. Innovatív termékeinket a vevôk igényeinek<br />
megismerésével fejlesztjük ki. Stratégiánk sikeresnek<br />
bizonyult, erôfeszítéseink meghozták a várt eredményeket.<br />
– Mire számít, jövôre is tudják tartani a gyors ütemû<br />
növekedést?<br />
– Ha gyorsan növekszik a cég, akkor egy idô után<br />
ugyanazt a fejlôdési ütemet nagyon nehéz tartani. Ha például<br />
egy új gyárat építünk, akkor az a következô évben<br />
nagy ugrás lesz. Ha ez nem történik meg, akkor csak a<br />
piaci lehetôségek kiaknázására van mód. Ezért nem<br />
várható el, hogy minden évben ugrásszerû bôvülés,<br />
növekedés legyen. Az idei volt az elsô év, amikor már a<br />
nyíregyházi gyárunk is teljes kapacitással termelt.<br />
Mindezeket figyelembe véve nagyon jó, ha stabilan meg<br />
tudjuk tartani a már elért eredményeinket a jövôben is.<br />
– Az Electrolux csoporton belül, hol helyezkedik el a<br />
magyarországi vállalat?<br />
– Az Electrolux Lehel Kft. meghatározó szerepet tölt be<br />
a cégcsoporton belül. A jászberényi gyártókapacitásainkkal<br />
és az új nyíregyházi gyárunkkal mi lettünk az Electrolux<br />
csoport legnagyobb hûtôszekrény- és fagyasztóládagyártó<br />
bázisa Európában. Gyárainkban készül az Európában<br />
értékesített hûtôgépek több mint fele, illetve itt mûködik<br />
a csoport egyetlen európai fagyasztóláda gyára. Az<br />
Electrolux egyetlen európai porszívó gyártó bázisa is<br />
Jászberényben található; több mint két és fél millió terméket<br />
gyártunk évente.<br />
Magyarország nem tud és nem is akar pusztán alacsony<br />
bérekkel versenyezni a globális piacokon, sokkal inkább<br />
tudással, szakértelemmel, innovációval. Ezért tekintjük itt<br />
Magyarországon elsôrendû feladatunknak a tudás gyarapítását,<br />
a magasabb hozzáadott értékû termékek elôállítását.<br />
– Hogyan jelentkezik mindez a fejlesztéseikben?<br />
– Stratégiánk része, hogy innovatív termékekkel elégítsük<br />
ki a vevôk egyre növekvô igényeit. Csak ilyen termékekkel<br />
tudjuk megtartani, illetve növelni versenyképességünket.<br />
Így a magyarországi gyáraknak is az a feladatuk,<br />
hogy folyamatos innovációval, egyre magasabb teljesítményû<br />
és jobb minôségû termékekkel – megfeleljenek a<br />
piaci igényeknek és a részvényesek elvárásainak. Céljaink<br />
elérése érdekében természetesen nem csak a termékeinket<br />
fejlesztjük folyamatosan, hanem a gyártási technológiánkat<br />
is. Nagyon sokat foglalkozunk a beszállítóink fejlesztésével,<br />
hiszen csak velük együtt tudunk sikeresek lenni.<br />
Mint már említettem, nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink<br />
képzésére is. A sikerhez ugyanis elengedhetetlen a<br />
jól képzett, lojális munkaerô.<br />
– Sok cégrôl hallani, amelyik ma már munkaerô gondokkal<br />
küzd. Mennyire tapasztalható ez egy olyan régióban,<br />
ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség?<br />
– Vállalatunk az Észak-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatója.<br />
Körülbelül háromezren dolgoznak Jászberényben<br />
106 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
és ezernyolcszázan Nyíregyházán. Ez azt jelenti, hogy<br />
csaknem ötezer családnak, azaz több mint 12 ezer embernek<br />
biztosítunk megélhetést a Jászságban, illetve a Nyírségben.<br />
Ám nem csak arról a létszámról beszélhetünk, amelyet a<br />
gyárainkban foglalkoztatunk. Közvetett módon, az alvállalkozókon,<br />
beszállítókon keresztül sok-sok további munkahelyet<br />
teremtettünk a régióban. Így jelentôs mértékben járultunk<br />
hozzá, hogy Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg<br />
megyében javuljon a foglalkoztatás.<br />
Mára azonban régióra is egyre inkább jellemzô az, ami<br />
az egész országra. Egy idôben jelentkezik a munkanélküliség<br />
és a munkaerôhiány. Ez adódik a munkaerô nem<br />
megfelelô struktúrájából, abból, hogy a kínálat nem találkozik<br />
a kereslettel. Vállalatunknál azonban ez idáig nem<br />
tapasztaltunk munkaerôhiányt a fizikai munkakörben<br />
dolgozó kollégák esetében. Sokkal inkább okoz problémát<br />
az idegen nyelvet beszélô gépészmérnök vagy villamos<br />
mérnökök, illetve a jól képzett szakmunkások<br />
hiánya. Számottevôen javítani kell a szakmunkások, a<br />
technológusok képzését, illetve az egyetemeken a mûszaki<br />
tudományos képzést, ahhoz hogy megfelelô munkaerôt<br />
találjunk, és ezzel is hosszú távon biztosítsuk a versenyképességünket.<br />
Az Electrolux Lehel-nél mindent<br />
megteszünk azért, hogy megfelelô munkaerôt találjunk,<br />
munkatársainkat folyamatosan képezzük, hogy karriert és<br />
jövôt biztosítsunk számukra.<br />
– A fogyasztókért való versenyben milyen termékfejlesztésekre<br />
készülnek?<br />
– A globális felmelegedés aggasztó elôjelei energiatakarékosságra<br />
sarkallják az embereket és a vállalatokat egyaránt.<br />
Legalábbis azokat, akik környezet- és társadalomtudatos<br />
állampolgárok akarnak lenni. Mi az ilyen „zöld<br />
vállalatok” körébe kívánunk tartozni. Ezt a törekvésünket<br />
elismerik a független szakértôk is. Ugyanakkor az energiaárak<br />
növekedése is nyomást gyakorol, hogy egyre kevesebb<br />
energiát fogyasztó termékekkel lépjünk ki a piacra.<br />
De nem elhanyagolható a design sem, hiszen a vásárlóknak<br />
nem mindegy, milyen termékekkel rendezhetik be<br />
lakásukat. Vállalatunk az átgondolt design megalkotója.<br />
Az otthoni felhasználók és a professzionális vásárlók valós<br />
igényeinek és véleményének beható tanulmányozásával<br />
alakítjuk ki innovatív termékeinket. Az Electrolux ezt<br />
alátámasztva vezette be a piacra – 2006-ban – az Electrolux<br />
Globál Design termékeket. A termékpalettán hûtôszekrények,<br />
mosógépek, mosogatógépek, porszívók és<br />
tûzhelyek szerepelnek. A cégcsoporthoz tartoznak olyan<br />
világhírû márkák, mint az Electrolux, az AEG-Electrolux,<br />
a Zanussi, a Frigidaire és az Eureka.<br />
Jászberényben mûködik az Electrolux egyetlen európai porszívógyára<br />
MKIK TOP 100 • 107
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Modern technológia, dinamikus növekedés<br />
A „kiváló gyártóhely” cím megszerzése a cél<br />
Manapság nem ritka dolog, hogy a világ egyik végében dolgozik az anyacég,<br />
a másik szegletében pedig a leányvállalat. Ez a helyzet a National<br />
Instruments (NI) esetében is, bár az korántsem szokványos, hogy a „leány”<br />
termelési volumene jóval meghaladja az anyacégét.<br />
Ábrahám László<br />
igazgató<br />
A<br />
National Instruments Europe Kft.-t 2000-ben<br />
még budapesti székhellyel hozták létre. Az elsô<br />
kapavágást 2001 májusában tették a debreceni<br />
Nyugati Ipari Parkban vásárolt területen, s már októberben<br />
beindult az elsô, s addig az egyetlen terméket gyártó gépsor.<br />
Az eltelt hat év alatt jelentôs változások történtek a<br />
leányvállalat életében. Szélesedett a termékpaletta, az<br />
egyetlen termék helyett, ma mintegy 1500 féle hardver<br />
eszközt, mérés- és automatizálás technológiai alkatrészt és<br />
berendezést gyárt a társaság, ami az anyacég teljes termékcsaládjának<br />
90 százalékát jelenti.<br />
– A fejlôdés léptékét jól kifejezi a gyártósorok gyarapodása<br />
is. Az alapításkor egyetlen mûködött egy mûszakban,<br />
jelenleg hat gyártósorunk üzemel három mûszakban.<br />
A létszám bôvülése is jellegzetes adat. Alig 25 munkatárssal<br />
kezdtünk, ma pedig mintegy ezer embernek adunk<br />
munkát. Évente 100-150 munkatárssal bôvítettük a létszámot,<br />
a gyártósorok gyarapodásával arányban. Az árbevétel<br />
szintén a növekedést támasztja alá: 2005-ben még 28 milliárd<br />
forint volt, míg 2006-ban már 42 milliárd forinttal<br />
zártunk. Hatékonyságban is elôkelô helyen vagyunk, a Figyelô<br />
által felállított listán elnyertük a „Ország Leghatékonyabb<br />
Vállalata” címet, amit az egységnyi tôkére jutó nyereség<br />
alapján számoltak ki – sorolta az adatokat Ábrahám<br />
László, a társaság igazgatója.<br />
A termelés növekedése és a termékskála bôvülése mellett<br />
a cég profilja is szélesedett. Kialakítottak egy service<br />
center-t, amely az értékesítés back office munkáit végzi.<br />
Ez az a terület, ahol szinte minden nyelvet beszélnek. Az<br />
angol egyébként felvételi követelmény, de akad olyan<br />
munkatársuk, aki hét nyelvet beszél.<br />
A korábbi terveknek megfelelôen, 2005-ben, a disztribúció<br />
Hollandiából, Amszterdamból átkerült Debrecenbe,<br />
tehát a teljes európai piacot innen látják el. Ettôl az évtôl<br />
pedig az amerikai és részben az ázsiai piacot is a debreceni<br />
raktárbázisról szolgálják ki. Az ázsiai országok ellátására,<br />
várhatóan abban a térségben, a késôbbiekben hoznak létre<br />
egy disztribúciós központot.<br />
– Több területtel is bôvültünk: hozzánk került az európai<br />
pénzügyi szolgáltató központ, mi végezzük a számlázást<br />
egész Európában, hozzánk tartozik a kintlévôség-kezelés<br />
is. Külön egységként mûködik az áttervezô mérnökség,<br />
ami egy kicsit a K + F „elôszobájának is tekinthetô,<br />
emiatt rendkívül nagy a jelentôsége számunkra. A kisebb<br />
módosításokat, apróbb változtatásokat az én mérnök kollégáim,<br />
gépész- és villamosmérnökök, technikusok, hajtják<br />
végre. Meg kell jegyeznem, hogy gépész- és villamosmérnökökbôl<br />
nagyon nagy hiánnyal küszködünk, már Romániából<br />
is hoztunk szakembereket, hogy a hiányt pótolni<br />
tudjuk. Az IT csoportunk is megnôtt, míg korábban öt kolléga<br />
látta el a feladatokat, ma 50-en dolgoznak a különbözô<br />
rendszerek fejlesztésén, kifejezetten nagy hozzáadott<br />
értékkel gyarapítva azokat. A társaságon belül létrehoztunk<br />
egy jogi osztályt is, amely az európai jogi ügyeket<br />
intézi – mondta Ábrahám László.<br />
A magas hozzáadott értéket képviselô munka tekintetében<br />
a National Instruments 2007-ben az elsô volt a Hajdú-Bihar<br />
megyei vállalkozások top 100-as listáján. A fejlôdés<br />
területileg is jelentôs volt az elmúlt idôszakban,<br />
hiszen szociális helyiségekkel tovább bôvítették az üzemet.<br />
Megépült az új irodaház, az amerikai kiszállítások<br />
miatt tovább bôvítették a raktárat, amely így több mint<br />
2000 négyzetméterre nôtt. A beruházások összege meghaladta<br />
az 1,5 milliárd forintot.<br />
– Mindezt, amit az elmúlt idôszakban felépítettünk,<br />
megvalósítottunk, kettôs céllal tettük: egyik célunk ennek<br />
az értéknövelt termelésnek a továbbvitele, a másik pedig a<br />
gyártás hatékonyságának növelése, azaz az úgynevezett<br />
lean manufacturing megvalósítása. Törekszünk arra, hogy<br />
a „kiváló gyártóhely” címet megszerezzük.<br />
– Az a jó, hogy a növekedésnek még van tere, s ez bennünket<br />
is érint. A közeljövôben újabb feladatcsoportok,<br />
termékek kerülnek át hozzánk, ez további fejlesztéseket<br />
generál, amelyeknek egyértelmûen létszámvonzatuk is<br />
lesz. Úgy gondolom, jövôre is mintegy 100 fôvel növekszik<br />
majd a dolgozói állomány.<br />
A társaság munkáját, a dolgozókhoz való hozzáállását, a<br />
közösségben végzett munkát az elmúlt években számtalan<br />
díjjal ismerték el. Az idén elnyerték az Észak-Alföldi<br />
Régió Innovációs díját, Logisztikai Kiválóság Díjat 2006-<br />
ban, Üzleti Etikai díjat 2005-ben kaptak, büszkélkedhetnek<br />
a Családbarát és az Akadálymentes Munkahely címmel is.<br />
108 • MKIK TOP 100
ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ<br />
Interspan Kft. biztos háttérel<br />
Európai színvonal a termelésben<br />
Seregi Barnabás<br />
ügyvezetô igazgató<br />
Egy sikeresen mûködô vállalat látványos eredményei hátterében rengeteg<br />
munka, kiemelkedô egyéni és csapatteljesítmény lelhetô fel. Esetünkben az is<br />
a stabilitás fontos tényezôje, hogy egy olyan holding áll mögöttünk, amely a<br />
világ számos pontján jelen van. A világméretû hálózat a termékfejlesztésben<br />
és egyes alapanyagok ellátásában egyaránt biztos háttérrôl gondoskodik –<br />
mondta el Seregi Barnabás ügyvezetô igazgató.<br />
Az Interspan Kft. idén 20 éves: 1987-ben az elsô<br />
olyan cég volt az országban, amely többségi külföldi<br />
tulajdonú vegyesvállalatként jött létre. A befektetô<br />
azóta is ugyanaz: Ernst Kaindl, aki azóta 100 százalékos<br />
tulajdonosa lett a társaságnak. Az ô filozófiája az,<br />
hogy a nyereséget ott használja fel, ott fekteti be, ahol képzôdött<br />
– szerinte ez a stabil mûködés és a folyamatos<br />
fejlôdés fontos pillére.<br />
– A tulajdonos a nehezebb években sem hagyta magára<br />
a céget, amikor a termelés nem produkált nyereséget, sôt,<br />
a nehéz helyzeten további befektetésekkel lendült át: ezáltal<br />
olyan fejlesztéseket hajthattunk végre, amelyekkel egyszerre<br />
növelhettük a termelést és javíthattuk a termékminôséget<br />
– hangsúlyozta az ügyvezetô.<br />
Az Interspan jelenleg a faforgácslap (vagy ahogy a köztudatban<br />
él: bútorlap) gyártásában évi 330 ezer köbméteres<br />
mennyiséget produkál, ennek negyede a hazai piacon<br />
talál vevôre, háromnegyedét pedig külföldi partnereknek<br />
értékesíti. A termelési szerkezet valamint a raktárkészlet<br />
nagy szállítási rugalmasságot tesz lehetôvé.<br />
– A mögöttünk álló anyavállalatra<br />
a termékfejlesztésben, a<br />
széles színskálában, a termékkínálat<br />
piaci igényekhez igazításában<br />
támaszkodhatunk. Mindemellett<br />
az elmúlt évek beruházásainak<br />
köszönhetôen a vásárosnaményi<br />
gyárban európai<br />
színvonalú termelés és termékszerkezet<br />
feltételeit teremtettük<br />
meg.<br />
Ebben az iparágban a sikeres<br />
mûködés egyik feltétele a gyors<br />
szállítás, amelyet az expressz<br />
kollekciók segítségével raktárból<br />
oldanak meg. Tehát a vevônek<br />
nem kell várnia a megrendelés<br />
leadása után a gyártásra,<br />
hanem optimális esetben 24-72<br />
órán belül már a telephelyére is<br />
szállították az árut.<br />
– Annak is hatalmas a jelentôsége, hogy minden országban,<br />
ahol jelen vagyunk, a képviselôink anyanyelvükön<br />
kommunikálnak, tárgyalnak a partnereinkkel – ezt 14<br />
országban értük el, s valóban javítja a versenyhelyzetünket<br />
– emelte ki Seregi Barnabás.<br />
A siker talán legnagyobb titka a jó csapat: az Interspan<br />
felkészült szakembergárdát kovácsolt össze.<br />
– Az elmúlt években a gyár illetve a gyártás minden<br />
területére kiterjedô átvilágítást végeztünk, mely alapján<br />
átszervezéseket hajtottunk végre. Ennek nagyfokú hatékonyságjavulás<br />
lett az eredménye: ugyanazon gépekkel,<br />
berendezésekkel ma 50 százalékkal tudunk többet termelni,<br />
mint néhány évvel ezelôtt. 2007. október 1-jétôl vezettünk<br />
be egy új, integrált vállalatirányítási számítástechnikai<br />
rendszert. Reményeink szerint ez még átláthatóbbá<br />
teszi a gazdasági folyamatainkat, így megtalálhatjuk és<br />
mozgósíthatjuk gazdasági tartalékainkat. Az új informatikai<br />
rendszer az értékesítést is segíti a vevôk még gyorsabb<br />
és még pontosabb kiszolgálásával.<br />
MKIK TOP 100 • 109