A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

ANNOTÁLT NÉVMUTATÓ
219
PÉTERY JÓZSEF 48
(1890–1967) katolikus pap, 1942-tõl váci püspök volt, 1953-ban internálták.
PETHÕ TIBOR 145, 146–147, 191
(1918–96) újságíró. Pályáját 1942-ben kezdte a Magyar Nemzetnél. Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenállási
köréhez tartozott. 1945-ben tagja lett az NPP-nek. 1947–48-ban az Új Magyarország rovatvezetõje,
a HM sajtófõnöke, majd a Szabad Szó és a Hétfõi Hírek rovatvezetõje, 1960-tól a Magyar Nemzet
fõmunkatársa, 1973–83-ban és 1991-tõl fõszerkesztõje volt. 1967–71-ben, illetve 1975–80 között országgyûlési
képviselõ, 1976–89 között a HNF Országos Tanácsának alelnöke, 1966–89-ben a MÚOSZ alelnöke
volt.
1956-os Intézet OHA, 189. számú interjú, készítette Murányi Gábor 1989-ben, 42 ív.
PETRI-GALLA PÁL 106
(1922–76) szabadfoglalkozású. Lakása a magyar neoavantgárd találkozóhelye volt.
PIKLER FERENC 62
(1916–79) mérnök. 1936–45 között Franciaországban élt. 1949-ben koholt vádak alapján elítélték.
1954-es rehabilitálása után az ERBE igazgatója, késõbb Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség,
majd az OMFB munkatársa volt.
PILINSZKY JÁNOS 101
(1921–81) költõ, író. 1946–48-ban az Újhold társszerkesztõje. 1949-tõl nem publikálhatott, az irodalmi
élet peremére szorult. 1957-tõl az Új Ember c. katolikus hetilap munkatársa volt. A hatvanas évek
elejétõl nagy nemzetközi és hazai elismertségre tett szert.
PODGORNIJ, NYIKOLAJ VIKTOROVICS 188
(1903–83) szovjet politikus. 1957–63-ban az Ukrán KP KB elsõ titkára. 1964–77 között az SZKP PB titkára
volt.
POGÁNY FRIGYES 104
(1908–76) építészmérnök, mûvészettörténész. 1964–74 között az Iparmûvészeti Fõiskola igazgatója,
majd rektora volt.
POMOGÁTS BÉLA 160
(1934–) irodalomtörténész. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1959-ben internálták, egy
év múlva szabadult. 1965-tõl az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa, 1996-tól tudományos
tanácsadója.
PUCHERT JÁNOS 51–52, 59
(1934–) lakatos. A komlói szénbányában dolgozott, majd 1954-ben bevonult katonának. Egysége 1956.
november 4-én tûzharcot vívott az egyik Budapestre bevonuló szovjet egységgel. 1958-ban halálra
ítélték, majd ítéletét kegyelembõl életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult.
1989-es nyugdíjazásáig bányászként dolgozott. 1994–98-ben önkormányzati képviselõ volt Komlón.
1956-os Intézet OHA, 615. számú interjú, készítette Szakolczai Attila 1994–95-ben, 16 ív.
PULLAI ÁRPÁD 191
(1925–) politikus. 1957–61-ben a KISZ KB titkára, 1961–63-ban elsõ titkára, 1963–66 között az MSZMP