agrárium

source.szaktudas.hu

agrarium_2011_03.pdf

agrárium

A

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

21. évf. 2011/3. március

Ára: 499 Ft

Magyar

Agrárkamarák

lapja


Tisztelt Olvasó!

„Tartósan alacsony felvásárlási árak esetén

a termelôk nem képesek intenzív gazdálkodásra,

mert ezeket a ráfordításokat

nem lehet az értékesítés során érvényesíteni.

Középtávon a felhasználás idôszakos

visszafogásával lehet számolni, a

hullámzások miatt azonban idôszakosan

jelentôs terméskiesés is valószínûsíthetô.

(…) Az intenzív kereskedés és az azok

miatti nemzetközi szállítási kötelezettségek

egy komolyabb keresleti viszonyrendszerben

viszont átmeneti hazai hiánnyal

járhatnak, s hosszú távon a hazai

szükségletet lényegesen meghaladó többlettermelési

kapacitás ellenére idôleges –

és a helyzet sajátosságaiból fakadóan, a

belföldinél rendszerint lényegesen drágább

– importra is szükség lehet, különösen

a jobb minôséget folyamatosan megkövetelô

humán étkezési felhasználásban,

valamint csúcstechnológiás, nagy

abrakigényû hizlalási ágazatokban.”

E váteszi és sajnálatosan hamar beigazolódó

állítások abban a – tudósok, kutatók,

gyakorlati szakemberek mellett –

Magyar Agrárkamara szakértôinek közremûködésével

két éve készült terjedelmes

tanulmányból valók, amely a hazai agrárágazat

kitörési lehetôségeit boncolgatja, s

gabonatermelésünk viszonyaira vonatkoznak.

Igen, az idén (hogy már most

márciusban, vagy csak késôbb, még nem

tudható) bizony az élénk kereslet miatt jelentôs

búza- és nyáron esetleg kukoricaimportra

lesz szükségünk. Sokan – köztük

e sorok írója – ezt a tény kényelmetlen

érzésekkel, a pesszimistábbak pedig

egyenesen egyfajta tragédiaként veszik

tudomásul, egyesek szerint viszont egyszerû

piaci folyamatokról van szó, a realitásokon

mindenesetre túllépni nem lehet.

A helyzet kialakult tehát, a kérdés

most már sokkal inkább az, hogy miként

lehet ebbôl okulni, s valamilyen ésszerû

irányba elindulni. Úgy tûnik, a szakma

egy ponton ért tökéletesen egyet: a szélsôséges

idôjárási viszonyokkal is számolva

akár új technológiákkal, akár a jelenlegiek

megerôsítésével – legalább az

uniós versenytársainknál érvényes 10–15

százalékon belül – stabilizálni kellene a

hozamokat, mert évi ötmillió tonnás ingadozásokra

sem a vállalkozások saját

gazdálkodását, sem az ország egészének

agrárstratégiáját alapozni nem lehet.

Hogy ezt erôteljesebb mûtrágyázással,

öntözéssel, netán a szélsôségeket jobban

tûrô fajták bevezetésével lehet-e elérni,

azt döntsék el a szakemberek, az ágazatot

irányító politikusok. De nagyon gyorsan,

ha lehet, mert ebben az immár állandósuló

hintázásban tönkremegy termelô,

kereskedô és feldolgozó egyaránt.

Tamás Gábor

• Kamara

4 Értékelik az elôrehaladást

• Agrárgazdaság

5 Cukorgyári capriccio

6 „Forró” agrárpénzre várva

• Növénytermesztés

12 Nôhet-e a szója vetésterülete?

• Szántóföldi növényvédelmi

melléklet

17 Növényvédelem 2011-ben

20 Gyomirtás idén tavasszal

24 Áttelelt növényeink védelme

28 A kukorica és napraforgó

növényvédelme

12

35

Együttmûködô partnereink:

www.agrarbazis.hu

Tartalom

35 Szántóföldi permetezés

39 Új dimenziókat nyitottunk!

40 A tavaszi talaj-elôkészítés

42 Baktériumtrágya

gombafertôzések ellen?

• Terményszárítás

53 Gabonaszárítók: költségek

és kényszerek

56 A gabonafélék tárolhatósága

• Baromfi

59 A baromfiszektor 2010-ben

60 Nemzetközi takarmányválság

• Kaleidoszkóp

tartalom

20

60

3

2011. március

agrárium


4

Kamara

Értékelik az elôrehaladást

Segít a kamarai tanácsadó!

Március 16-áig több mint 38 ezer gazdálkodó elektronikus monitoring adatszolgáltatását

várja a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Ez a

kötelezettség ugyanis mindazokra vonatkozik, akik az Európai Mezôgazdasági

Vidékfejlesztési Alaphoz köthetô 39 jogcím bármelyikén tavaly jogerôs támogatási

határozattal rendelkeztek, avagy még nem jutottak túl a támogatott beruházásuk,

illetve tevékenységük kötelezô fenntartási, üzemeltetési idôszakán.

A

Farkas Szabolcs tanácsadó Petrovics István boldogi termelônek

segít benyújtani a monitoring adatszolgáltatást

18/2009. (III. 6.) FVM rendeleten alapuló kötelezô

monitoring adatszolgáltatásnak mindenekelôtt az a

célja, hogy a támogatást felügyelô szervezetek képet kapjanak

az uniós források felhasználásának hatékonyságáról, a

támogatott beruházások, tevékenységek elôrehaladásáról.

Nagyon fontos, hogy a most benyújtandó adatszolgáltatás

minden arra kötelezettnél a 2010. évi gazdálkodási, illetve

2009. évi pénzügyi adatokra kérdez rá, függetlenül attól,

hogy a többnyire hatéves fenntartási, üzemeltetési idôszakuk

hányadik évében tartanak a gazdálkodók.

A monitoring adatszolgáltatás elektronikus felülete elérhetô

az MVH honlapjáról (www.mvh.gov.hu), ahol útmutató

is könnyíti a kitöltését. A felhasználóbarát program pedig

a hibátlan kitöltésben segít, például addig nem engedi benyújtani

az adatlapot, amíg az hiányzó vagy egymással ellentétes

adatokat jelez. A sikeres továbbításról az MVH

visszaigazoló levelet küld az ügyfélkapuval rendelkezô

e-mail postafiókjára, illetve értékesítési tárhelyére.

Az összesítések azt mutatják, hogy az utóbbi években kimutathatóan

javult az adatszolgáltatás teljesítése. Tavaly a

kötelezetteknek már a 89 százaléka tett eleget. Az is kitûnt

a benyújtások feldolgozásakor, hogy mind többen használják

e célra a saját ügyfélkapujukat. Aki azonban még nincs erre

felkészülve, vagy ódzkodik az elektronikus ügyintézéstôl,

bátran fordulhat a Magyar Agrárkamara által mûködtetett

Gazdálkodói Információs Szolgálat 202 tanácsadójához,

akik a szükséges informatikai háttéren kívül kellô felkészültséggel,

jártassággal is rendelkeznek. Tavaly is igen nagy volt

a forgalom az ügyfélszolgálati irodákban. Ez idôtájt, több

mint 12 ezer gazdálkodó kereste fel ôket ez ügyben és 4040

alkalommal a tanácsadók saját ügyfélkapujukon keresztül továbbították

az adatokat. Ezekben a meghatalmazásos esetekben

az eljárásra vonatkozó meghatalmazást is továbbítani

kell az MVH-hoz, ráadásul nem csupán elektronikusan, hanem

postai úton, vagy személyesen is. A meghatalmazott útján

benyújtott adatszolgáltatást emellett dokumentálni is

kell. Ez lehetséges egy gazdálkodó által megtett írásos nyilatkozattal,

vagy a benyújtott és kinyomtatott KR dokumentum

szignálásával illetve aláírásával.

Figyelem! Az adatszolgáltatás csak akkor tekinthetô teljes

körûnek, ha annak a gazdálkodó minden olyan támogatási

jogcím esetében eleget tesz, amelyre vonatkozóan támogatási

határozattal rendelkezik. Az erre szolgáló webes

felületen azonban egy adatlapon teljesíthetô minden ilyen

irányú kötelezettség. Változás, hogy az idén már a 2010 évben

jogerôs támogatási határozattal rendelkezô agrár-környezetgazdálkodási

támogatásban részesülô termelô közül

több mint 10 ezren, illetve a nem termelô mezôgazdasági

beruházásokhoz, az erdôszerkezet átalakításához, az agrárerdészeti

rendszerek mezôgazdasági földterületen való létrehozásához,

az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez elnyert

támogatások kedvezményezettjei is kötelesek benyújtani

a monitoring adatszolgáltatást. A támogatásban részesült

fiatal mezôgazdasági termelôknek szintén teljesíteniük

kell az adatszolgáltatást, attól függetlenül, hogy az uniós

forrást a 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet vagy a 113/2009.

(VIII. 29.) FVM rendelet keretében kapták.

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat

Magyar Agrárkamara

Gazdálkodói Információs Szolgálat

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap:

a vidéki területekbe beruházó Európa.

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”

agrárium

2011. március


Agrárgazdaság

5

Cukorgyári capriccio

Az egész cukorcirkusz apró eseménynek számítana a magyar agrárgazdálkodás

és népélelmezés történetében, ha nem világítana rá arra a teszetoszaságra, ami

ezt a jobb sorsra érdemes ágazatot, meg amúgy az egész világgazdasági igazodásunkat

jellemzi. Most ott tartunk, hogy a cukor mûfajában alapanyaggyártóként

sem tudunk ottlenni a piacon. A városi ember meg mire rájön, hogy nálunk

az (élelmiszer)árak a földön járnak szlogen a nagy átverés része, késô lesz.

K

ét hét alatt csaknem a duplájára

emelkedett a cukor ára Magyarországon,

kilóját már alig lehet kapni

300 forint alatt. Míg idehaza igencsak

borsos áron, addig a határon túl, a

szomszédban jóval olcsóbban árulja

ugyanaz a német-osztrák konszern a

cukortermékeit.

Egyfajta árkartell?

Magyarországon az élelmiszeripar privatizációja

után az uniós cukorreformra

hivatkozva szinte teljesen leépítették

a termelést. Az osztrák kézben lévô kaposvári

cukorgyár jelenleg a hazai igények

harmadát sem fedezi, és konkurencia

híján addig drágítja a termékeit,

ameddig akarja.

Az osztrák Agrana érdekeltségébe

tartozó somogyi üzem régi partnerei

igényeit is csak részben tudja kielégíteni.

Ugyanakkor a szomszédos Ausztriában

akár 100 forinttal is olcsóbban juthatunk

hozzá a fontos népélelmezési

cikkhez, de Szlovákiában is jelentôs az

árkülönbözet. Érdekes körülmény az is,

hogy az osztrák cég jelentôs támogatáshoz

jutott, jut a magyar államtól a kaposvári

biogáz-, illetve a szabadegyházi

bioetanolüzem mûködtetése révén.

A méregdrága hazai cukor a méhészeket

is érzékenyen érinti, nem beszélve

a szeszipar veszteségeirôl.

Szakértôi feltételezések szerint a

gyártók és a kereskedôk egyfajta árkartellben

tömörülnek, hiszen érdekük a

magas ár, és nem igyekeznek olcsóbb

cukor után nézni. Ha 2015-ben lejár az

uniós cukorrendtartás, akkor teljes szabadpiac

várható, és korlátozás nélkül

jöhet be a brazil nádcukor.

Ki és hogyan tette tönkre a magyar

cukorágazatot? – teszik fel mostanában

a kérdést. Jogosan.

Ha végigtekintjük az elmúlt két évtizedet,

a végén ott állunk a szomorú

ténnyel szemben, hogy két évvel ezelôtt

zárt be az utolsó elôtti üzem, a

szerencsi gyár, s maradt nekünk végül

Kaposvár a maga 105 ezer tonnás kvótájával.

Nem titok, a kilencvenes évek elején

fillérekért árusították ki a hazai

cukoripart a versenytárs multiknak.

A Magyar Cukor Rt. 1996-ban jutott

a tönk szélére, s annak ellenére, hogy

a termelôk kérték, hogy átvennék

az üzemet, az akkori kormány az

Agranának adta el. Az akkor még

többségében osztrák tulajdonban lévô

vállalkozás néhány éven belül bezárta

az ercsi, majd az ácsi és a sárvári

gyárat, késôbb pedig a sarkadi és

mezôhegyesi telepeket eladta a német

Eastern Sugar tulajdonában lévô

kabai cukorgyárnak. 2006-ban bezárt

a kabai cukorgyár, majd leállították a

termelést a Magyar Cukor Zrt. petôházi,

illetve a szintén külföldi kézen

lévô Mátra Cukor Zrt. szolnoki és

szerencsi gyárában.

Egy ágazat elsorvasztása

A gazdálkodók 2007 végére visszaadták

termelési kvótájuk felét, ez ugyanis jelentôs

uniós támogatással járt.

A német és osztrák kézben lévô cukorgyárak,

amelyek tonnánként 520 és

730 euró közötti pénzeket tehettek

zsebre, nyilván nem az „anyaországi”,

hanem az itteni kvóták leadásában jeleskedtek,

miközben a termelôk támogatására

csupán tíz százalékot kellett

fordítaniuk az uniós támogatásokból.

Jellemzô, hogy a petôházi cukorgyár

a 2007/2008-as szezonban szinte

a teljes alapanyag-szükségletét a burgenlandi

gazdáktól szerezte be.

A legújabb fejlemény, hogy Fazekas

Sándor vidékfejlesztési miniszter azonnali

vizsgálatot rendelt el cukorügyben.

A tárca vezetôje azért utasította a Mezôgazdasági

Szakigazgatási Hivatalt

(MGSZH) a vizsgálat lefolytatására,

hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar

minden piaci szereplôje helyes piaci magatartást

tanúsított-e az utóbbi idôben.

Uniós lépések

A helyzet enyhítése érdekében várhatóan

már a jövô héten uniós szinten is

döntéseket hoznak. Mintegy 300 000

tonna cukor importját teszik lehetôvé

harmadik országból, várhatóan vámmentesen.

Emellett további 500 000

tonna, az Unió belsô piacán megtalálható

cukormennyiséget kvótásítanak.

Emellett mintegy 26 000 tonna folyékony

cukor, azaz izoglükóz piacra

dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei.

Mindezek célja, hogy a magas

cukorárakat letörjék.

Késô bánat, mondhatnánk. A legmodernebb

magyar cukorgyárak helyét

is szinte sóval hintették be, nehogy feltámadjanak.

A hazai cukorrépa-termeléssel

és a feldolgozás megszûnésével

egy nagyszerû ipari-agrár kultúra veszett

oda. Lengyel barátaink, akiknél

termelôi kézben maradtak az üzemek,

nyilván gond nélkül ellátják magukat

az édesítôszerbôl. Pedig ôk is ugyanabba

az EU-ba léptek 2004-ben, mint

mi – persze a lengyel nemzeti érdekekhez

igazodva. 2011. július 1-jétôl ôk

lesznek az Unió soros elnöke. Hogy

mit tudnak kezdeni az EU rossz szellemével,

a WTO-val, amely szervezet talán

a legtöbbet tette annak érdekében,

hogy Európa mezôgazdaságát elsorvassza,

még nem lehet tudni.

Valkó Béla

2011. március

agrárium


6

Agrárgazdaság

„Forró” agrárpénzre várva

Beigazolódtak az ôszi agrárkamarai elôrejelzések, de ennek aligha örülnek

a köztestület szakemberei (a termelôk meg pláne): A világméretû, rendkívüli

gabonakereslet miatt ismét rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a takarmányfogyasztó

ágazatok. Sertés- és baromfitartók emiatt a kormányhoz fordultak,

segítsen átvészelni a remélhetôleg csak idôleges válságot.

„Ellehetetlenülés fenyegeti a magyar baromfiágazati szereplôket,

mivel a hazai piacon kedvezôtlen viszonyok alakultak

ki, fôként a drasztikus takarmánydrágulás miatt. A helyzet

azért is súlyos, mert az ágazat – ma már egyedülálló módon

– 95 százalékban magyar gazdák és vállalkozások tulajdonában

van, illetve csaknem 60 ezer embernek ad munkát és

megélhetést. A baromfipiaci válság a fogyasztókat is veszélyezteti,

hiszen a termelés várható csökkenése és a gabonaárak

növekedése jelentôs emelkedést vonhat maga után a

baromfitermékek kiskereskedelmi áraiban is. (…) A takarmányárak

elképesztôen gyors emelkedése még egy átlagos

országban is bajba sodorná (sodorta) az állattenyésztôket.

Magyarország és a magyar baromfi szektor önállóan, magára

hagyva nem lesz képes megôrizni termelési alapjait és

munkahelyeit. (…) Minél hamarabb kamattámogatásos forgóeszközhitelhez

kell juttatni az állattartókat, a baromfiágazati

integrátorokat, illetve a tulajdonukban lévô takarmánykeverô

üzemeket. Ehhez fel kell gyorsítani a Vidékfejlesztési

Minisztérium koordinálásával folyó elôkészítô egyeztetéseket.

További intézkedésként kérjük, hogy a minisztérium

soron kívül fizesse ki a tavalyi baromfiágazati állatjóléti támogatásokat

az Európai Unió által engedélyezett maximális

mértékig. Az idei állatjóléti támogatásokat pedig a tárca –

hasonlóan a korábbi madárinfluenza pánik idôszakához –

negyedévenként, ütemesen utalja ki.”

Azonnali pénzügyi segítséget

A fenti sorok abból a nyílt levélbôl származnak, amelyet a

Baromfi Termék Tanács küldött március elején Orbán Viktor

kormányfônek. A közleményben hangsúlyozzák, hogy a

baromfiágazat az elmúlt tíz évben a sorozatos csôdök (Bábolna,

Hajdú-Bét, Carnex) után megtisztulva, súlyának

megfelelôen megtalálta helyét mind az európai uniós, mind

a hazai piacon. A szakma ereje abból is táplálkozik, hogy a

feldolgozóüzemek maguk is érdekeltek a termelési alapok

megôrzésében és fejlesztésében, hiszen az évente levágott

élôbaromfi több mint kétharmada saját baromfitelepekrôl,

illetve integrált termelésbôl származik. Összefogó és összetartó

ágazatról van tehát szó, de a szélsôséges kilengések kezeléséhez

szükségük van arra, hogy a mindenkori kormánynyal

egyeztessenek és együttmûködjenek. A terméktanácsi

álláspont szerint a termelési (állattartási) alapokat ma fenyegetô,

10–12 százalékos csökkenés még megállítható lenne.

Ehhez azonban több gyors intézkedésre, egyebek mellett a

húsok és a tojás általános forgalmi adójának 10 százalékra

csökkentésére, valamint az uniós elôírások „engedékenyebb”

hatósági kezelésére is szükség van, de a túlélés legfontosabb

eszköze csakis valamiféle azonnali pénzügyi segítség

lehet.

Elkülönített milliárdok

E ponton azonban a kormányzat súlyos dilemmával kerül

szembe, ha valóban segíteni akar. Az intenzív abrakfogyasztó

ágazatoknak, tehát elsôsorban és fôként a baromfiés

sertéstartóknak az uniós szabályok szerint közvetlen

pénzügyi támogatás – és bizony a hivatalos besorolás szerint

ide tartozik még a kereskedelmi banki finanszírozás támogatása

is – nem adható, tulajdonképpen még a nyílt levélben

emlegetett, most kifizetni sürgetett állatjóléti támogatások

2007-es elfogadtatása a brüsszeli Európai Bizottság

illetékeseivel is komoly engedménynek számít. Lényegében

ezt erôsítette meg Czerván György, a vidékfejlesztési tárca

államtitkára is, aki egyrészt közölte, hogy a Vidékfejlesztési

Minisztérium figyelembe veszi a szakmai javaslatokat, de

hozzátette azt is, hogy a korábbi egyeztetéseken nem merültek

fel kivitelezhetô elképzelések. Ezért a lapzártánkat közvetlenül

megelôzô, legfrissebb hírek szerint a VM újabb,

várhatóan többfordulós egyeztetést tart a BTT és a Vágóállat

és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT)

képviselôivel a kialakult hús- és takarmánypiaci helyzetrôl.

Emlékeztetett rá: a VM már korábban közölte, hogy – a Magyar

Fejlesztési Bank (MFB) közremûködésével – 15 milliárd

forintos új forgóeszközhitel-programot indít el, amelybôl

legalább 10 milliárdot az állattenyésztôk takarmányvásárlására

különít el.

Alulértékelve

Úgy tudjuk, pénzügyi szempontból lényegében a vis

maioros károkat szenvedett termelôk számára korábban kiírt,

összesen hatmilliárd forintos program alapfeltételeihez

(kivéve abból természetesen a károk igazolására vonatkozó

részt) hasonló módon lehet majd ebbôl a forrásból hitelhez

jutni. Az MFB által már mûködtetett, de kereskedelmi bankokon

keresztül igénybe vehetô kölcsön kamatának mértéke

3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 százalék RKF1 + legfeljebb

2,5 százalék a hitelintézetek részérôl alkalmazható kamatfelár.

A hitel futamideje legfeljebb 5 év lehet, és összege

nem lehet kevesebb, mint 1 millió forint, és nem haladhatja

meg az 50 millió forintot, saját erô nem szükséges

hozzá. Devizanem: a hitel forintban igényelhetô.

agrárium

2011. március


Agrárgazdaság

7

Csakhogy ez a hitelforma a hústermelô vállalkozások

számára ebben a formában mégsem lehet majd hozzáférhetô,

ha csak nem sikerül áthidalni a fedezetet illetô rendkívül

súlyos dilemmát. A cégek többségének ugyanis már eleve el

van zálogosítva az ingatlanvagyona, ezért a bankoknál eleve

kiesnek a hitelezhetôségi körbôl. Mindezzel természetesen

tökéletesen tisztában vannak az ágazati vállalkozásokat finanszírozó

pénzintézetek is. Úgy tudjuk, több bank az elmúlt

hetekben felméréseket készített az esetlegesen fizetésképtelenné

váló gazdaságok fedezetként nyilvántartott vagyontárgyainak

tényleges piaci értékérôl, potenciális vételáráról

– az összegzésekbôl az ágazati eszközök jelentôs

alulértékeltsége tükrözôdik.

Ezért – legalábbis egyelôre szakértôi szinten – felmerült

egy újfajta kölcsönrendszer lehetôsége, amely a megfelelô

szakmai és szerzôdéses háttérrel rendelkezô vállalkozások

számára kiutat jelenthet. Bár ennek lehetséges futamideje

aligha haladhatja meg az egy évet, ám fedezete egy kellôen

„körülbiztosított” szerzôdéses háttér is lehetne. Az elképzelés

szerint az a vállalkozás, amely legalább két évre szóló,

árgaranciákat és mennyiségeket rögzítô szállítási szerzôdésekkel

rendelkezik, kormánygaranciát kaphatna az elôbbiekben

vázolt kölcsönfeltételekkel felvehetô forgóeszközhöz

jutáshoz. Ha az elképzelés konkrét formát öltene, azt természetesen

még el is kell fogadtatni az Európai Unió illetékeseivel,

mivel ez épp olyan rendkívüli támogatási formának

minôsülne, mint az állatjóléti juttatások.

Aggasztó trendek

Márpedig az agrárágazatnak most mindenképpen friss forráshoz

kell jutnia. Ez ügyben más európai országok gyakorlatához

képest bôven van mit behozni: a nemzet teljes hitelállományából

a mezôgazdaság társas vállalkozásainak részesedése

2009-ben átlagosan ugyanis csak 4,18 százalék

volt, és már ez is elmaradt a 2008-as 4,5 százalékos átlagtól.

A mezôgazdaság hiteleinek – a négy negyedév átlagában –

24,5 százaléka deviza alapú, ami jóval alacsonyabb a nemzetgazdaságra

jellemzô 58,7 százalékos értéknél.

Az ágazat teljes hitelállománya az elmúlt három év során

jelentôsen nem változott, viszont a legutolsó hivatalosan

elérhetô összegzés szerint 2009. december 31-re az elôzô

évhez képest közel 10 százalékkal visszaesett, köszönhetôen

a kamattámogatott hitelek konstrukciós sajátosságaiból

adódódó hitelkifutásnak és a gazdasági válság miatti

banki hitelkínálat szûkülésének. Ebben az idôszakban jelentôsen

nôtt a devizahitelek aránya (a 2007-es 15 százalékról

2009. év végére 22,6 százalékra). A lejárat szerinti

megoszlás (35–40 százalék éven belüli hitelállománnyal) a

három év távlatában csak jelentéktelen mértékben módosult

és ez a tendencia az elôzetes adatok szerint 2010-ben is

folytatódott.

A támogatott agrárhitelek állományának csökkenése viszont

hasonlóan aggasztó trendet mutat: 2009-ben 68,5 milliárd

forint volt, ami 44,8 százalékkal alacsonyabb az elôzô évi

állománynál, és ha csökkenô mértékû ütemben is, de hasonló

trend érvényesült tavaly is.

T. G.


Pr

9

Agrár Vis Maior Hitelprogram

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011.

március 14-tôl könnyített fedezeti feltételekkel nyújtja az

MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz

készfizetô kezességét. Az Alapítvány küldetését – azaz a

vidéki és agrár kkv-k támogatását – szem elôtt tartva úgy

döntött, hogy a finanszírozás terén nehézségekbe ütközô,

károk miatt mûködésképtelenné vált vagy létfenntartásért

küzdô vállalkozások megsegítésére siet, és a Vis maior hitel

mögötti kezesség esetében a fedezeti követelmények

enyhítésérôl hozott határozatot.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztériummal

egyeztetve 2010. november 26-án indította el

az Agár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramját. A hitelt

elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezôgazdasági termékek

elsôdleges elôállításával foglalkozó vállalkozások vehetik

igénybe. További feltétel, hogy a vállalkozásnak rendelkeznie

kell vis maior igazolással vagy részesülni kellett agrár-kárenyhítési

juttatásban, illetve az igénylôk nem lehetnek

az uniós szabályozásban meghatározott „nehéz helyzetben”.

A Vis Maior hitelek futamideje 5 év, a vállalkozásonként

folyósítható összeg 1–50 millió forint közötti, ezen belül

hektáronként 200 ezer, ültetvényeknél pedig legfeljebb

500 ezer forint lehet. A hitelkeret 6 milliárd forint.

A hitelprogramhoz 10 kereskedelmi bank és 23 takarékszövetkezet

csatlakozott. A termékhez lehetôség van az

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetô kezességét

is igénybe venni. Az Alapítvány döntése értelmében

a fedezeti követelmények az alábbiak szerint változnak:

• Az 1–25 millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos

fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel

biztosított kamat nélküli hitelösszeg 10 százalékának

megfelelô alapítványi fedezeti értéket ír elô.

• A 25–50 millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos

fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel

biztosított kamat nélküli hitelösszeg 20 százalékának

megfelelô alapítványi fedezeti értéket ír elô.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bízik

abban, hogy intézkedésével minél több vállalkozás számára

elôsegíti a talpra állást és újrakezdést az Agrár Vis

Maior Hitelprogramon keresztül.

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!

A jól ismert HW-80-as és

HW-180-as pótkocsik megújult

külsôvel, erôsített kivitelben ismét

kaphatók különbözô felépítményekkel,

melyek külön is

megvásárolhatók.

Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet:

Gyuris Gyula

magyarországi képviselônél

CONOW-HW

Pótkocsi Kft. Szeged

Tel./Fax: 62 311-897

Mobil: 06 30 93 54 762


12

Növénytermesztés

Nôhet-e a szója vetésterülete?

A szója vetésterülete az utóbbi tíz évben 20 és 36 ezer hektár között mozgott

Magyarországon. A legnagyobb területen, 66 ezer hektáron, 1988-ban termesztették.

Ez a 60–70 ezer hektár az a nagyságrend, amelyet a mai korszerû fajtákkal

indokolt lenne ismét elérni. A termelôk döntését legjobban a termeszthetôség,

az elérhetô hozam és a piac befolyásolja. Az ezekrôl terjengô információk a

szóját nem termesztôk körében sokszor hiányosak.

H

ol termeszthetô a szója? A szója a talajtípus

iránt – ha a kultúrállapot megfelelô

– kevésbé igényes. Még a talaj kémhatása

iránt sem túlzottan érzékeny. Mivel vízés

tápanyagigényes növény, ezért terméketlen

vagy gyenge vízgazdálkodású talajokra

nem való. A klimatikus adottságok már jobban

korlátozzák a szója termeszthetôségét,

ugyanis egyaránt szereti a meleget, a napsütést

és a vizet, a magkötéshez azonban elsôsorban

párára van szüksége.

A szója azokban a régiókban termelhetô a

legbiztonságosabban, ahol nyáron – a virágzás

ideje alatt – a páratartalom megfelelô.

Ilyen terület pedig lényegesen több van, mint ahol jelenleg

szóját termesztenek. A kihasználatlan területek közül elsô

osztályú termôterületek vannak a Rába, a Sajó, a Hernád és

a Bodrog folyók völgyében, a Kisalföldön, a Komárom-

Esztergomi síkságon. A kevésbé párás területek közül jó

szárazságtûrésû fajtákkal kimondottan jó eredményeket lehet

elérni az Alföld több területén, például a Gyomaendrôd–Orosháza–Gyula

háromszögben, Szeghalom–Püspökladány–Kunhegyes

régióban, a Keleti fôcsatorna mentén,

valamint Debrecen térségében. Ezen túl is számos olyan terület

van, ahol megfelelô a helyi mikroklíma a szója termesztéséhez.

A magkötéshez a párára, de a nagy terméshez vízre van

szükség. A jó vízgazdálkodású talajokon a 3 t/ha tervezhetô,

de kedvezô évben 4 t/ha feletti eredményeket is nagy területeken

érnek el a tapasztalt gazdák.

Magyarországon igen korai, korai és középérésû fajtákat

termesztenek. Mindhárom éréscsoportban vannak igen jó

fajták. A termés nagyjából a tenyészidôvel arányos. Sokan

használják az igen korai fajtákat, mert az van a köztudatban,

hogy Magyarországra ezek valók, ezekkel lehet elkerülni a

nyári nagy melegeket. Ez nem igaz, az igen korai fajtákkal

jövedelmezô termesztést folytatni nagyon nehéz. Persze még

így is lehet értelme termeszteni, mert a vetésforgóba az ôszi

vetésû növények elé is beilleszthetôk, remek elôvetemények.

A legnagyobb termést hazánkban a középérésû fajtákkal érhetjük

el úgy, hogy azok még idejében betakaríthatók. Az évjárattól

nagyon függ a betakarítási idôpont. Például a középérésû,

a különbözô évjáratokban is stabilan termô Ika fajtát

ugyanazon termelô 2009-ben szeptember 23-án, 2010-ben

október 11-én vágta le, de a tavalyi egy szélsôségesen

csapadékos év volt. A középérésû

fajtáknál – az ország déli részén – a szeptember

végi idôszak a legtipikusabb betakarítási

idôpont, északra és hûvösebb tájak felé haladva

ez öt-tíz nappal késôbbre tolódhat.

A termesztéstechnológiának van néhány

fontos eleme, melyekre oda kell figyelni.

Ezekrôl a vetômag vagy a növényvédô szer

forgalmazóktól tájékozódhatunk.

A termelôk félnek a szója piacától is, pedig

erre semmi ok. Egyre több helyi feldolgozó

vagy kereskedô vásárolja fel a jó minôségû,

magyar, GMO-mentes szóját. Sajnos az árat

nem a hazai termés, hanem a világpiac befolyásolja, de az

utóbbi években folyamatosan és egyenletesen növekedett az

ára, a szója kiszámítható piacú növénnyé vált.

A gazdaságosság számításánál nem hagyhatjuk figyelmen

kívül, hogy a szója kevés nitrogént igényel, viszont sokat

hagy a talajban. Oltópor használata és megfelelô termés

esetén a szója növény hektáronként 180-200 kg nitrogént

köt meg a légkörbôl, melybôl 50%-ot saját maga használ

fel, a többit a talajban hagyja az utónövénynek.

A kukoricabogár sajnálatos elterjedésével a szóját megfelelôen

alkalmazhatjuk a kukorica monokultúra megtörésére,

de búza-kukorica forgóba is jól beilleszthetô.

Mátrai Tibor, termékfejlesztô

Agromag Kft.

agrárium

2011. március


Növénytermesztés

13

Kukoricától a szójáig

Gabonakutató a jövedelmezô termesztésért

A 2010-es év ismét szinte megoldhatatlan kihívások elé állította

a hazai termelôket. Évtizedek óta nem látott csapadékmenynyiség

hullott a Kárpát-medencére, sok helyen még a tavaszi

vetéseket is lehetetlenné téve. Ahol sikerült a vetés, az ismétlôdô

felhôszakadás (sokszor jéggel párosulva) nehezítette meg

a sikeres termesztést. Vannak olyan körülmények, melyekkel

szemben védtelenek vagyunk, viszont a nemesítôk mindent elkövetnek,

hogy a gyorsan változó körülményekhez minél jobban

igazodó hibrideket biztosítsanak partnereink számára.

A kukorica hibridjeink közül a Kenéz eltérô évjáratokban bizonyított

már. Éréscsoportjának (FAO 400) meghatározó, legkorábban

érô hibridje. Kimagasló terméspotenciálja a középérésû

csoport legkedvezôbb vízleadásával párosul. A megtakarított

szárítási költségnek és a magas terméseredményeknek köszönhetôen

termesztésével tavaly komoly nyereséget lehetett

realizálni.

A Kenézzel egy idôben került elismerésre a Csanád kukoricánk.

A múlt év jelentette az igazi kiugrást, hiszen kiemelkedô

termését az intenzív viszonyok között mutatja meg. Korán vethetô,

gyors vízleadásának köszönhetôen idôben betakarítható.

A legújabb, 2010-ben minôsítést nyert Szegedi 386-os hibridünk

is kiváló alkalmazkodó képességével emelkedik ki a sorból.

Az elmúlt években az egyre korábbi vetés mellett döntenek

a gazdák, erre is megoldás lehet ez a gyors kezdeti fejlôdésû

kukorica. A termésszintje korai vetésnél is kimagasló. A talaj

tápanyagkészletét az átlagosnál jobban hasznosítja, ezért a kevésbé

intenzív termôhelyeken is sikerrel termeszthetô.

Az ilyen csapadékos év után újra elôtérbe kerülnek az igen

korai hibridek, melyek a hazai vetésterület 5–10%-át foglalják

el. Jelentôségük tovább nôhet, hiszen a genetikai termôképességük

sokszor eléri a korai hibridekét, a vízleadásuk pedig lényegesen

jobb. Kínálatunkból a Sarolta és a GK 288 (fajtajelölt)

kukoricák emelhetôk ki. Mindkettô jól tûri a korai vetést,

erôs szárú, kiváló egészséges szemtermést adó hibridek. A betakarításuk

után ôszi kalászos idôben vethetô.

A Gabonakutató kínálata kielégíti a legkülönfélébb igényeket.

A kukorica mellett napraforgó és cirok hibridjeink is elérhetôk

a termelôk számára. A ciroknemesítôink kidolgozták a

hatékony gyomirtás technológiáját, mellyel még sikeresebbé

válik a termesztés. A napraforgóink hagyományos kínálata bôvült

egy új középérésû hibriddel, a Mandalával.

Évek óta növekszik az érdeklôdés a szója termesztése iránt.

A termelési költsége alacsonyabb, mint a kukoricáé, és az értékesítési

ára stabilan magas. Biztos, kiszámítható jövedelmet

ad legismertebb, méltán közkedvelt fajtánk a Pannónia Kincse.

2011-tôl oltóporos és gombaölô szeres csávázással is kínáljuk.

Reményeink szerint kínálatunkból megtalálja az elképzeléseihez

illeszkedô, gazdálkodási körülményeinek leginkább megfelelô

növényfajokat, fajtákat és hibrideket.

Virágné Pintér Gabriella

2011. március

agrárium


14

Pr

Érintés nélküli fizetés a TakarékBanktól

Csatlakozott az Integráció a világszerte

már sikeresen mûködô

PayPass érintésnélküli fizetési

rendszerhez, a TakarékPont hálózatban

pedig a magyar piacon

elsôként egyedi karórát is használhatnak

fizetésre.

A PayPass bankkártya kibocsátása piaci

elônyt jelent az Integráció számára, hiszen a

hazai piacon másodikként vezette be az új

technológiát, az úgynevezett érintés nélküli fizetésre

alkalmas PayPass bankkártyát. A

PayPass kártyatechnológia felfutását jól mutatja,

hogy a MasterCard ® kártyatársasággal

együttmûködô hitelintézetek kevesebb, mint

nyolc év alatt 78 millió PayPass bankkártyát

bocsátottak ki, az elfogadóhelyek száma pedig

mára világszerte eléri a 245 ezret.

Európában elsôként Törökországban fizethettek

az ügyfelek másodpercek alatt, ma már

a brit, francia, lengyel, német, norvég, olasz,

román, spanyol, svájci, szerb, szlovák, szlovén

és magyar ügyfelek is használhatják a

PayPass rendszert.

Magyarországon a TakarékPont hálózat az

elsôk között vezette be az érintésnélküli fizetést,

ám abban elsô és egyedülálló a piacon,

hogy ügyfelei nem csak egy hagyományos plasztik,

hanem egy egyedi karóra segítségével is élvezhetik

a gyors fizetés elônyeit.

A 18–29 évesek között például már 60 százalék

azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik

legszívesebben az interneten keresztül bonyolítják

le banki ügyleteiket, és ott informálódnak

aktuális egyenlegükrôl. A megkérdezett

fiatalok közül legtöbben az internetbankot és

a bankkártyát tervezik igénybe venni azok közül

a szolgáltatások közül, amelyeket még

nem használnak. Kritikusan kíváncsiak az

adott hitelintézet tevékenységére, az általuk

kínált termékekre, és szolgáltatásokra. Arra a

kérdésre, hogy mi alapján választanak bankot,

a válaszadók többsége azt felelte, hogy minél

több ismeretre van szükségük az adott hitelintézetrôl.

Miközben a TakarékPont hálózat eddig

is a közvetlen ügyfélkapcsolatról és a pontos,

közérthetô tájékoztatásról volt ismert a

hazai ügyfelek körében, egy másik kiemelt

fontosságú aspektus mentén is új banki fejlesztésekbe

kezdett.

A TakarékBank egy kifejezetten a kis öszszegû

költéseket vizsgáló felmérése szerint a

18-29 évesek körében 3000 forint alatt jellemzôen

nagy gyakorisággal vásárolnak a megkérdezettek,

és arra a kérdésre, hogy hol bonyolítják

le ezeket a tranzakciókat, elsôsorban a

szupermarketek, benzinkutak, gyorséttermek,

mozik és bevásárlóközpontok szerepelnek a

válaszokban.

A felmérés szerint a fiatal bankhasználók

döntései mögött három kiemelt fontosságú kérdés

bújik meg: mennyire könnyen és kényelmesen

tudnak azért a bankfiókba menni, hogy

számlát nyissanak; van-e kifejezetten nekik

szóló szolgáltatás-csomag; és milyen termékekkel

rendelkezik a bank, amelyek azonnal segítenek

nekik szociális vágyaik kiteljesítésében,

amelyekkel életkori társaik körében tiszteletet,

elismerést, figyelmet vívhatnak ki.

A folyamatos kutatások megállapításai

alapján a TakarékPont hálózat az elmúlt idôszakban

fejlesztéseinek jelentôs részét a fiatalokat

hatásosan megszólító termékek kidolgozására

fordította.

A tavaly piacra dobott „villantós bankkártyát”

az értékesítés szûk 1 éve alatt több mint

5500 fiatal igényelte, míg csak a TakarékPont

hálózatban annak indulása óta összesen csaknem

9000 kifejezetten a fiataloknak szóló

számlacsomagot értékesített a hálózat.

A TakarékPont hálózatokban november elejétôl

igényelhetôk a MasterCard ® PayPass

érintésnélküli fizetési technológiáját alkalmazó

bankkártyák és karórák, melyek Magyarországon

tranzakciónként maximum 5000 forintos

értékhatárig biztosítják a gyors és egyszerû fizetést

(PIN kód és aláírás nélkül) az erre alkalmas

PayPass elfogadóhelyeken. PayPass kártyát

és karórát a TakarékPont meglévô és új ügyfelei

is igényelhetik az összes TakarékPont számlacsomag

mellé második fizetési eszközként, illetve

PayPass kártyát a TakarékBank alapszámlájához

is, mint fôkártya vagy társkártya.

A PayPass karóra bevezetése a

TakarékBank és a TakarékPont hálózat egyedi

és innovatív válasza a fiatal generáció dinamikus

életformájából adódó igényeire. A karóra

bevezetésével azonban világszerte is élvonalban

jár a hazai hálózat, hiszen míg a PayPass

rendszer már 36 országban elérhetô, karórás fizetési

módszert eddig mindössze öt országban

(az Egyesült Arab Emirátusokban, Lengyelországban,

Szlovákiában, Tajvanon és Törökországban)

vezettek be a pénzintézetek a

MasterCard ® adatai szerint.

A PayPass karóra egyszerre tetszetôs divattárgy

és technikai újdonság, így minden

megvan benne ahhoz, hogy vonzó legyen a fiatal,

újdonságokra fogékony közönség számára

is, akik jó eséllyel felismerik, hogy órával fizetni

nem csupán praktikus módja személyes

pénzügyeik kezelésének, de egyszerre izgalmas

és újfajta élmény. Az óra kapcsolódhat az öszszes

TakarékPont számlacsomaghoz, és a már

meglévô ügyfelek is igényelhetik. A PayPass

kártya és a trendi fizetési formákra vágyók

igény szerint választhatnak, hogy csak kártyát,

csak karórát (más bankkártya mellett), vagy

mindkettôt megrendelik.

Mint minden fizetési rendszernek, ennek elterjedése

is a fizetôhelyek számán múlik. A

TakarékPont hálózat éppen ezért a jelenlegi helyzethez

képest robbanásszerû változást kíván elérni

azzal, hogy közel ezer elfogadóhelyet szeretne

létesíteni a kereskedôknél. Mivel a TakarékPont

hálózat tagjainak elsôsorban Budapesten kívül

meghatározó a jelenléte, így ez a fejlesztés elsôsorban

a vidéki területekre koncentrál.

www.takarekpont.hu

www.fizessazoraddal.hu

facebook.com/takarékpont

agrárium

2011. március


agrárium

Szántóföldi növényvédelmi melléklet


Szántóföldi növényvédelem

17

Növényvédelem 2011-ben

2011 sok szempontból változást hoz a

növényvédô szerek felhasználásának

szabályozása terén. A 2010-es év

rendkívüli idôjárása a növényvédelemben

is új következtetések levonására

kényszeríti a termelôket és a kereskedelmet

egyaránt.

A

felhasználás szabályozását illetôen a legfontosabb

esemény az Európai Unió által kibocsátott

1107/2009/EK rendelet életbelépése, amely intézkedik a

növényvédô szerek forgalomba hozataláról, és korábbi

EU-s irányelveket hatályon kívül helyez.

Új engedélyezési rendszer

A 2011. június 14-én életbelépô rendelet deklarált célja,

hogy biztosítsa mind az emberek és a állatok egészségének,

mind a környezetnek a magas szintû védelmét, és ezzel

egyidejûleg megôrizze a közösségi mezôgazdaság versenyképességét.

A növényvédô szerek engedélyezését új

alapokra helyezô rendelet Európát három zónára osztja –

Magyarország a középsô zónához tartozik –, és a zónákon

belüli tagországoknak egy másik tagországban engedélyezett

növényvédô szerek engedélyeit el kell fogadniuk.

Mindezek elôfeltétele a mezôgazdasági, a növény-egészségügyi

és a környezeti (ezen belül éghajlati) feltételek

azonos vagy közel azonos volta. A zonális engedélyezési

rendszer bevezetésével rövidülhet és egyszerûbbé válhat a

növényvédô szerek engedélyezése.

Az EU politikája a növényvédô szerek kérdésében kettôs

arculatú. Hivatkozva a lakosság egészségének védelmére

nagyon szigorú engedélyezési politikát követ, aminek

eredményeként a felhasználható növényvédôszer-hatóanyagok

száma olyan mértékben lecsökkent, ami már a

hatékony termelést veszélyezteti, különösen a speciális

kultúrák – zöldségfélék, szôlô, gyümölcsök – tehát az úgynevezett

kis kultúrák esetében. Másfelôl az EU politikája

arra irányul, hogy fenntartsák a tagországok világpiaci

versenyképességét, amit az egyre inkább megvalósuló szabályozás

akadályoz. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb

élelmiszer-importôrévé változott, és úgy tûnik,

hogy ez a pozíciója nem változik meg egyhamar.

Nemzeti cselekvési terv

Fontos lépés az EU által elvárt, a tagországok által kidolgozandó

nemzeti cselekvési tervek létrehozása a növényvédô

szerek fenntartható használatáról. A nemzeti

cselekvési tervekben a tagállamok mennyiségi célokat,

intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédô

szerek emberi egészségre és környezetre jelentett

kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére,

az integrált növényvédelemre és az alternatív technológiák

kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére,

annak érdekében, hogy a növényvédô szerek használata

mellett ne csupán kémiai védekezési eljárásokat alkalmazzanak.

A Magyarországon kidolgozott nemzeti cselekvési terv

bevezetôje megállapítja, hogy az elmúlt 20 évben 60%-

kal csökkent Magyarországon a felhasznált növényvédô

szerek mennyisége. Az uniós csatlakozás (2004) óta több

száz készítmény engedélyét vonták vissza, jelentôs részüket

ezért, mert az európai uniós felülvizsgálat során a készítmények

hatóanyagairól nem bizonyosodott be, hogy

használatuk megfelel a legszigorúbb biztonsági körülményeknek.

A növényvédô szerek számának további csökkenése

azonban már nem feltétlenül esik egybe a környezeti

és egészségügyi kockázatok csökkenésével, ezért a magyar

nemzeti cselekvési terv célja már nem a szerhasználat

általános mennyiségi csökkentése, hanem a kockázatok

mérséklése, az okszerû, szakszerû használat általánossá

tétele, a fölösleges, vagy helytelen felhasználás visszaszorítása.

Fontos célkitûzés ennek megvalósítására az integrált védekezés

elterjesztése, amelyben az AKG-támogatási rendszer

korrekt mûködtetése, ellenôrzése, a kifizetések gördülékeny

bonyolítása mellett növényspecifikus IPM-útmutatók

és új IPM-technológiák kidolgozása és bemutatása

egyaránt szerepet játszanak.

A klasszikus jó mezôgazdasági gyakorlat alkalmazása

ismét cél lesz a sokéves, csak a mennyiségi termelésre törekvô

idôszak után. Eszerint a hagyományos termesztési eljárások

(pl. talajmûvelés, tápanyagellátás, vetésforgó) alkalmazásával

kell elérni, hogy az egészséges növényállomány

fenntartásához kevesebb növényvédô szer is elegendô

legyen. Ebbe a körbe tartozik az ökológiai, agrotechnikai,

biotechnológiai módszerek alkalmazása, amelyek kiegészítik

a kémiai védelmet.

A felhasználás biztonságának növelése

A célok közé tartozik a növényvédô szerek értékesítési követelményeinek

fejlesztése: veszélyes növényvédô szereket

csak megfelelôen képzett és folyamatos továbbképzésben

résztvevô személyeket alkalmazó kereskedelmi egységek

árusíthatnak. A rendszeres oktatás a jövôben is fontos szerepet

játszik a növényvédelmi szakemberek számára.

Fontosnak tarja a cselekvési terv a növényvédô gépek

rendszeres felülvizsgálatát és ezáltal a permetlé elsodródás

megakadályozását, ezen keresztül pedig a vizek védelmének

biztosítását.

A vízvédelem tervei között szerepel a koncentrált vízszennyezôdés

veszélyének csökkentése. A permetezôgépek

feltöltése, kimosása, a fel nem használt permetlé

megsemmisítése során tömény szer vagy permetlé szennyezheti

a természetes vizeket. A vízek védelmének része

a diffúz szennyezés elleni védelem, amelynek során a

2011. március

agrárium


18

Szántóföldi növényvédelem

nagy területre kijuttatott növényvédô szerek heves esôzés,

vagy éppenséggel árvíz vagy belvizek kialakulása során

kimosódnak és a természetes vizekbe jutnak. Ezt szándékoznak

megelôzni természetes akadályokkal: fasorok, bokorsorok,

a termesztett területek és a vizek közötti pufferzónák

kialakításával, ahol a szennyezôdött víz – lehetôség

szerint – a talajban felszívódhat, így nem kerül a természetes

vizekbe.

Komoly gondot jelent a méhállomány pusztulása az

EU-ban, így hazánkban is. A méhpopulációk és kolóniák

pusztulását már régóta tapasztalják. A pusztulást kiváltó

okokat mind ez ideig nem sikerült egyértelmûen megállapítani.

Kétségtelen tény, hogy a növényvédelmi gyakorlat

károkat okozhat a méhállományban, és ezt gyakran mint a

méhpusztulás fô okát említik.

Az EU engedélyezési gyakorlatában az engedélyezésre

javasolt termékeket nagyon alapos vizsgálatnak vetik alá

méhkárosító hatásuk szempontjából is. Az elôírások be nem

tartása esetén a rovarölô szerek károsíthatják a méheket, és

az elôírt technológia figyelmen kívül hagyása esetén jelentôs

méhpusztulást okozhatnak. Ezt megelôzendô a felhasználók

képzésének fontos része a méhek védelme. A gyártók

a termékek címkéjén minden esetben pontosan feltüntetik a

méhkárosodás elkerülésére javasolt óvórendszabályokat.

Várható növényvédôszer-forgalom 2011-ben

Magyarországon évek óta csökken a felhasznált növényvédô

szerek mennyisége, mivel egyre hatékonyabb, területegységre

számítva egyre kisebb mennyiségben alkalmazandó

termékek jelennek meg. Az innovatív növényvédôszergyártó

cégek 2011-re vonatkozó elôrejelzései optimisták:

várhatóan a 2011-es növényvédôszer-felhasználás meghaladja

az elôzô évit. Ezt azzal indokolják, hogy a megemelkedett

terményárak miatt megéri a termelôknek a növényvédô

szeres kezelések alkalmazása, hiszen tisztában vannak

azzal, hogy az intenzív termesztés nem lehetséges

agrokemikáliák nélkül.

Sajnos az eredeti termékekkel együtt növekszik a hamisított

növényvédô szerek felhasználása és illegális kereskedelme.

Kínából és Indiából elfogadható minôségû hamisítvány

kerülhet az EU-tagországokba, például hazánkba is, ahol az

eredeti áruhoz képest olcsóbban árusíthatják, amire pedig

mindig akad vevô.

A hamisítványok gyakran megtévesztésig azonosnak tûnnek

az eredeti termékhez képest, de ez gyakran megtévesztô:

A haszon növelése érdekében a hamisító nem a szabadalmaztatott

összetételt gyártja. Olcsó segédanyagokat alkalmaznak

a kész növényvédô szerben, a hatóanyag mennyiségét

hígítással, illetve egyéb módon csökkentik, más esetben

egyszerûen egy látszatra teljesen hasonló, de – szerencsés

esetben – hatástalan anyaggal helyettesítik.

Elôfordulhatnak teljesen primitív hamisítványok, amelyek

legfeljebb a csomagolásukban emlékeztetnek a növényvédô

szerekre. Sajnos ezeknek is akadnak vevôik, az

emberi hiszékenység és a megtévesztés eredményeként.

A hamisított növényvédô szerek ártalmasak. Károsíthatják

a kultúrnövényeket, a kijuttatók és a fogyasztók egészségét,

nem beszélve a környezeti károsodásról.

A növényvédô szerek fenntartható használata

Korunk közkedvelt témája a fenntarthatóság. Fenntarthatóan

akarnak a fejlett és a fejlôdô országok termelni. A fenntarthatóság

célja, hogy a jelen intenzív vagy kevésbé intenzív

növénytermesztési technológiáival ne tegyük tönkre

gyermekeink és unokáink életét, az által, hogy a környezetünkben

visszavonhatatlanul, vagy csak nagy nehézségek

árán helyreállítható károsodást okozunk.

A növényvédelem és a mûtrágyahasználat csak egy a mezôgazdasági

termelés eszköztárában, szükség van a komplex

védekezési technológiákra. A növényvédô szerek alkalmazása

önmagában természetesen nem képes kompenzálni

az idôjárási szélsôségeket, fôleg a szárazságot és az emelkedô

áltaghômérsékletet. A felmelegedéssel évente újabb és

újabb kártevôk jelennek meg Európában, így Magyarországon

is, amelyek ellen a rezisztencia nemesítés hasznos része

lehet a védekezési technológiának.

A fentiekben felsoroltakon kívül sok fel nem sorolt tényezô

biztosíthatja, hogy a kártevôk, gyomok, kórokozók

ellen hatékonyan, a környezet és a társadalom igényét igényeit

figyelembe vevô eljárásokat alkalmazzunk a növényvédô

szerek mellett.

A növényvédôszer-gyártó ipar terveivel mindez egybeesik,

az ipar minden támogatást megad ahhoz, hogy a fenti

elképzelések valóra váljanak.

Kádár András, titkár

Növényvédôszer-gyártók és Importôrök

Szövetsége Egyesület

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

19

2011. március

agrárium


20

Szántóföldi növényvédelem

Gyomirtás idén tavasszal

Jóllehet, az elmúlt év rendkívüli idôjárása és ennek növényvédelmi, növénytermesztési

hatásai minden növénykultúrát érintettek, s ezekrôl több írás,

tudósítás jelent már meg, de az elkövetkezendô hetek (hónapok) mezôgazdasági

munkálataihoz, a tervezéshez minden esetben figyelemmel kell lenni

ezen elmúlt egy évre, amely biztosan negatív hatással lesz a 2011. évre is.

A

2010. év Magyarország tekintetében

az elmúlt évszázad legcsapadékosabb

éve volt. A sok csapadék (belvíz)

több helyen már problémákat okozott

a tavaszi mezôgazdasági munkálatoknál,

ezt követték a nyári viharok,

amelyek soha nem látott jégesôkkel, orkán

erejû szelekkel érkeztek. Majd jött

az aratás, és a csapadék miatt, soha nem

tapasztalt körülmények alakultak ki az

Az ôszi vetésû növények állapota

2010 ôszén nemcsak a szükséges ôszi

vegyszeres gyomirtások maradtak el

nagy területeken, de még a megszokott

területnagyságokat sem sikerült elvetni!

Az elvetett növények tavaszi általános

fejlettségi állapota biztosan kedvezôtlenebb

lesz, mint amit megszokhattunk az

elôzô években. Az ôsz és a tél viszontagságai

biztosan megritkították, meggyengítették

az ôszi vetésû növényeinket, sôt

nagy valószínûséggel az átlagosnál gyomosabb,

a fejlettség tekintetében heterogénebb

kultúrnövény- és gyomnövényállományunk

lesz a vegetáció beindulásával.

Több olyan gyomnövény is megjelenik

majd a kultúrnövényeinkben,

amelyek eddig nem voltak számottevôek,

illetve nem okoztak problémát. Erre

pedig fel kell készülnie a termelôknek.

A repce is meghálálja a törôdést

Gyommentes kukorica állomány

országban. A betakarítások után a felázott

területeken szinte lehetetlenné váltak

az aktuális mezôgazdasági munkálatok,

így csúszott, vagy egyszerûen

végrehajthatatlan lett az ôszi vetés, a

megfelelô színvonalú talaj-elôkészítés.

Ezen ismeretek birtokában kijelenthetô,

hogy a csapadékmennyiség nemcsak

a 2010. évre volt hatással, de biztosan

negatív hatással lesz a 2011. évre is.

Az ôszi vetésû kalászosok és az ôszi

káposztarepce tekintetében kijelenthetô,

hogy az állományok heterogének,

több helyen a téli idôjárás nagy károkat

okozott. Egy hirtelen felmelegedéssel

beköszönô tavasz tovább fogja súlyosbítani

a jelenlegi állapotokat. A gyomirtó

szerek megválasztásánál még nagyobb

figyelemmel kell lenni a fenológiai

korlátokra, a gyomnövényspektrumra.

Minden esetben segíteni kell

majd a kultúrnövényeinket abban, hogy

ezen negatív hatásokat, amelyek eddig

érték az állományokat, minél elôbb ki

tudják nôni, illetve a zavartalan fejlôdés

érdekében minden olyan kártevôt, kórokozót

sokkal hatékonyabban távol kell

majd tartani a kultúrnövényektôl annak

érdekében, hogy a lehetô legoptimálisabb

körülmények között menjen végbe

a fejlôdés és az érés.

A tavaszi vetésû növények

védelme

A tavaszi vetésû kultúrnövényeink tekintetében

is elmondható, hogy a sikeres

herbicides gyomirtásban az elsô és legfontosabb

lépés a vetésforgó tervezése, a

tábla kiválasztása. Sajnos ezen szabály

már ôsszel több esetben kárt szenvedett,

mivel ôsszel több esetben oda vetettünk,

ahová tudtunk! Tavasszal pedig oda fogunk

vetni, ahol „maradt hely”, illetve

ahová majd sikerülni fog, mivel a cikk

írásakor is lehet látni, hogy 2011-ben is

maradnak majd ki területek a mûvelésbôl,

mivel képtelenség lesz mindenhová

elvetni a kultúrnövényeinket.

A napraforgó tekintetében a vegyszeres

gyomirtás elsôsorban a magról

kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen

irányul, mivel az évelô gyomnövények

ellen az elôveteményben, vagy annak

tarlóján kell védekezni! A hagyományos

napraforgó vetômagot vetett

termelôknek a vetés utáni-kelés elôtti

(Preemergens) technológia nyújt egyedüli

lehetôséget, mivel ezen termelôk

csak korlátozottan tudnak védekezni a

kikelt napraforgó állományban (tehát

posztemergensen) a kétszikû gyomnövények

ellen. Megfelelô géppark megléte

esetén, illetve tökéletesen elvégzett

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

21

talajmunkát és vetést feltételezve, megemlíthetô,

a sorközmûvelô kultivátorozás

technológiája, de ez a lehetôség

csak kiegészítése lehet a vegyszeres

gyomirtási technológiának. A herbicid

ellenálló napraforgó hibrideket választók

a kikelt kétszikû gyomnövények ellen

már nagyobb hatékonysággal tudnak

védekezni. Ezen hibridek nemesítés

útján váltak ellenállóvá az adott gyomirtó

szer hatóanyagára, így nem genetikailag

módosított (nem GMO-k!) napraforgókról

van szó! Az imidazolinonellenálló

hibrideknél az imazamox hatóanyag

használható posztemergensen.

A tribenuron-metil toleráns napraforgó

hibridnél a tribenuron-metil használható

posztemergensen. Sajnos a fent említett

herbicidellenálló napraforgó hibridekben

sem lehet tökéletes védelmet

biztosítani a nagy számban megjelenô

és folyamatosan kelô, csírázó kétszikû

gyomnövények ellen, de nagyobb biztonságot

jelentenek a hagyományos

napraforgó fajtákkal-hibridekkel szemben.

Így ezen tényeket minden esetben

szem elôtt kell tartani, mivel a nem kellô

mértékû szakismeret oda vezethet,

hogy a vegetációs idôszak közepén már

csak drasztikus módszerekkel lehet

megoldani a gyomnövény-mentesítést!

Az utóbbi években egyre nagyobb

hangsúlyt kap a tavaszi árpa termesztése

is, így annak tavaszi munkálatairól is

szükséges néhány szót ejteni. A tavaszi

árpa jelentôs része söripari alapanyagként

kerül felhasználásra. A jó minôségû

sörárpa szemtermése fehérjében szegény,

keményítôben gazdag, az árpaszemek

egyenletes nagyságúak. A szemtermés

telt, nagyszemû és „finomhéjú”, a

szemek színe nem túl sötét, nem túl világos,

hanem egyenletesen fehéres-sárga,

szalmasárga. A tavaszi árpa talajelôkészítése

nagyobb odafigyelést igényel,

mivel kultúrnövényünk kezdeti fejlôdésekor

a gyomnövények jelenlétét

(ebszikfû) a minimálisra kell szorítani.

A tavaszi árpa korai és gyorsabb fejlôdése

miatt a posztemergens kezelésekben

olyan herbicideket kell alkalmazni,

amelyek már alacsonyabb hômérsékleten

is hatékonyak. A korai szárba indulás

miatt a herbicides védekezések kivitelezése

elôtt minden esetben figyelemmel

kell lenni az adott készítmény engedélyokiratában

rögzített fenológiai korlátra.

A gyomnövényekkel fertôzött állományban

az árpaszemek nem tudnak

kellô ütemben és mértékben fejlôdni,

így a szemek nem lesznek kellôen teltek,

ami a legtöbb esetben maga után

vonja a fehérjetartalom növekedését.

Fehérjetartalom-növekedést okozhat a

nem kellô szakértelemmel kivitelezett

herbicides kezelés is, mivel a fitotoxikus

hatások egyik velejárója, hogy levélfelület-csökkenés

lép fel, ami maga után

vonja a nem kellô mértékû és ütemû

szemfejlôdést, aminek ismételten a fehérjetartalom

növekedése lesz az eredménye.

Továbbá egyes gyomirtó szerek

a fehérjeszintézist serkentik, aminek következménye

szintén a fehérjetartalom

növekedése. Az optimális fehérjetartalom

érdekében minden esetben betartandó

aranyszabály, hogy a tavaszi árpát

ne vegyszerezzük korán, tehát 1–4 leveles

állapotban, továbbá a kalászdifferenciálódás

(szárba indulás) idôszakában.

A kukoricatáblák gyomflórája az

utóbbi évtizedekben, években strukturálisan

megváltozott. A kukorica vegyszeres

gyomirtásában ma sem találkozunk

egyszerre a 2–4 leveles magról kelô

kétszikûekkel, a gyökérváltás fenológiájában

lévô magról kelô egyszikûekkel,

és az éppen ekkor végzett gyomirtásoknál

az évelôk sem szoktak a legtöbb

esetben az „optimálisnak” mondott

fenológiai stádiumban lenni! Ebbôl

következik, hogy az úgynevezett „totál

biztos” kukorica gyomirtó szerek nem

tudják, nem tudhatják minden esetben

biztosítani a megfelelô gyommentességet.

Ez a néhány említett tényezô is rávilágít

arra, hogy a kukorica vegyszeres

gyomirtásakor is elengedhetetlen a

gyomnövények biológiájának, a gyomirtó

szerek hatásspektrumának ismerete.

A kukoricatermesztésnél sem szabad

elfelejteni és folyamatosan szem elôtt

kell tartani, hogy a gyomirtás nemcsak

a herbicidekkel való védekezést jelenti,

hanem a védekezésnek ki kell terjedni

az okszerû vetésváltásra is. Sajnos a

2010. évet követôen elôreláthatóan ez is

csorbát fog szenvedni. Tudni kell, hogy

Gyommentes napraforgó tábla

Optimálisan kivitelezett korai posztemergens technológia

az évelô gyomnövények elleni küzdelem

többéves folyamat, melyben nem szabad

csak a vegyszeres gyomirtásra alapozni,

hanem szükséges a mechanikai

eljárásokat is alkalmazni.

Összefoglalva kijelenthetô, hogy az

elôttünk álló tavaszi vegyszeres gyomirtások

komoly kihívások elé fogják állítani

a termelôket, mivel több gyomnövény

ellen kell majd védekezni, a gyomnövények

sokkal heterogénebbül fognak megjelenni

a tábláinkon és a talajállapotok is

nehezíteni fogják a munkánkat, amit csak

úgy lehet megfelelô színvonalon kezelni,

ha a termelôk erre felkészülnek.

Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a

gyomnövények terjedését minél nagyobb

mértékben megakadályozzuk.

Hornyák Attila, herbológus

Nógrád Megyei Kormáyhivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

2011. március

agrárium


22

Szántóföldi növényvédelem

ROUNDUP ® BIOAKTIV a belvizek

hatékonyabb elvezetéséhez

A túlzott mértékben felszaporodott vízi növények nagymértékben

gátolják a víz mozgását és emiatt a csatornák,

vízelvezetô árkok nem tudják betölteni a szerepüket.

A vízi növények ilyen és ehhez hasonló esetben tekinthetôk

gyomnövénynek (1-2. ábra). A globális klímaváltozás

nyomában kialakuló szélsôséges idôjárási jelenségek miatt

megnôtt a különbözô természetes és mesterséges vízi

utak karbantartásának a jelentôsége. A belvíz veszélynek

nagy területen kitett Magyarországon különösen súlyos

kár érheti a mezôgazdaságot, ha a felesleges vizet

nem lehet idôben elvezetni a mûvelt területekrôl.

Tapasztalatok a ROUNDUP ® BIOAKTIV

alkalmazásával

Széleskörû vizsgálatok kerültek beállításra Magyarországon,

amelyek igazolták azt, hogy a szer hatékonyan

felhasználható a legelterjedtebb, többnyire évelô

vízi gyomnövényekkel szemben (3-4. ábra).

Egyes gyomnövények, de különösen a nád nem

szárad el az alkalmazás évében, feltehetôen a levelek

rendszerint vastag viaszrétege és a kiterjedt rizóma

tömeg miatt. Azonban, a kezelt gyom kihajtása a következô

évben nem történik meg (5-6-7. ábra).

1-2. ábra. Vízmozgást akadályozó gyomtömegek (nád, gyékény). Mezôtúr, Mezôberény, 2001

Az elburjánzott, vízmozgást akadályozó növényzet

szabályozására 2001 óta engedélyezett a

ROUNDUP ® BIOAKTIV, amely az egyetlen, élôvízi

környezetben is felhasználható gyomirtó szer. A szer

engedélyokirata az európai uniós szabályoknak

megfelelôen 2010-ben megújításra került (száma:

MGSzHK 02.5/10139-1/2010). A készítmény kedvezô

ökotoxikológiai tulajdonságai teszik lehetôvé az érzékeny

vízi környezetben történô alkalmazását.

A vegyszeres, ROUNDUP ® BIOAKTIV alkalmazásával

történô védekezés mellett, mechanikai módon is

lehet szabályozni a gyomok tömegét, azonban a mechanikai

mûvelet hatása rövid tartamú, gyakran meg

kell ismételni (8. ábra).

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

23

5. ábra. Az alkalmazás évében, a kezelés utáni hónapokban

jelentkezô tünetek nádon. Szajol, 2001. augusztus

A ROUNDUP ® BIOAKTIV használatának

elônyei összefoglalva

• Egyszerû az alkalmazása, leginkább szórópisztollyal.

• A vízi gyomok széles skálája ellen hatékonyan felhasználható.

• Tartós megoldást nyújt a vízmozgást akadályozó

gyomokkal szemben.

• Kíméli a csatorna medrek nem célzott élôszervezeteit.

• Célzottan alkalmazható ott ahol a vízi növények károsan

elszaporodtak.

• Költségkímélô a mechanikus mûveléssel, kotrással

összehasonlítva.

Felhasználási javaslat

Az engedélyokirat szerint ROUNDUP ® BIOAKTIV

a következô területeken használható fel:

„Vízzel nem borított csatornák, árokpartok

gyomirtására nád, gyékény és egyéb nehezen irtható

évelô gyomfajok ellen.

6. ábra. A ROUNDUP BIOAKTIV-val kezelt

(szórópisztollyal) nád a következô évben nem hajtott ki.

Szajol, 2002. július

7. ábra. ROUNDUP BIOAKTIV hatása egy évvel

a permetezés után nád és gyékény fajok ellen.

Elôtérben a kezelt, háttérben a kezeletlen.

Mezôtúr, 2002. június 5.

8. ábra. Kaszálás után újrahajtó nád.

Hódmezôvásárhely. 2001. június 25.

Vízzel elárasztott csatornák, folyóvízek, halastavak

vízbôl kiemelkedô gyomnövényei ellen csak foltkezelésre,

speciális kijuttatással (pl. kenôgép) a területileg

illetékes vízügyi igazgatóság és a nemzeti park

igazgatósága engedélyével és szakfelügyeletével alkalmazható.”

Az engedélyezett dózis 5,0 l/ha. Bolygatás híján a

vízi gyomok földbeni szaporító képletei rendszerint kiterjedtek,

ezért bizonyos esetekben szükség lehet ismételt

kezelésre, amely az elsô után legkorábban 60

nap múlva végezhetô el.

A kezelést kifejlett lombozatú, virágzás, bugahányás

közeli fejlettségben lévô, intenzív növekedésû gyomok

ellen ajánlatos elvégezni.

Folyóvízben a folyás irányával ellenkezô irányban

haladva kell a kezelést végezni, így biztosítható a vízbe

jutott szer gyors felhígulása.

Íratlan alapszabály, hogy ahol nincsenek gyomok ott

kerülni kell a vízbe permetezést. Erre a követelményre

az engedélyokirat is utal, amikor foltkezelést javasol.

Czepó Mihály

2011. március

agrárium


24

Szántóföldi növényvédelem

Áttelelt növényeink védelme

Tavasz van újra, belvízzel terhelt tavasz. Ha csak nem jönnek újra a böjti szelek,

az komoly gondokat okozhat majd a kártevôk és kórokozók elleni védelemben.

Cikkünkben az ôsszel elvetett legfontosabb szántóföldi kultúráink, az ôszi búza,

árpa és káposztarepce korokozóit és kártevôit, valamint a védekezés

lehetôségeit tekintjük át.

Ôszi búza és ôszi árpa kártevôi

Talajlakó kártevôk: Drótférgek, áldrótférgek,

pajorok, mocskospajor, gabonafutrinka

lárva (pl. csócsároló). Foltokban

teljes pusztulást is okozhatnak.

Védekezés: Vetésváltás, kalászos kalászos

utáni vetése esetén gyors szalmabetakarítás,

a tarló feketén tartása.

Szükség esetén talajfertôtlenítéssel,

vagyis inszekticides csávázással, csócsároló

ellen ôszi vagy tavaszi állománypermetezéssel

védekezhetünk.

Búzalegyek, gabonalegyek: Veresnyakú

árpabogár, kék árpabogár. A zabot

és az árpát kedvelik a legjobban,

még a fajták között is válogatnak. Az

inváziók már márciusban elôfordulnak.

Tömeges betelepedés áprilisban.

Foltokban nagy egyedszámban gyûlnek

össze, komoly levélkártételt okozva.

A lárvakelés május eleje-közepe

idôszakára esik. A gabonatábla foltokban

kifehéredik. Ezt nem szabad megvárni.

Olcsó piretroidokkal lehet hatékonyan

védekezni. Ha hosszabb tartamhatást

akarunk, akkor fotostabil

piretroidokkal, vagy neonikotinoidokkal

lehetünk eredményesek.

Gabonapoloskák: A poloskák és/

vagy tripszek tömeges károsítása nyomán

a kalászok hasban maradnak.

Késôbbi károsítás során a kalászok léhák

lesznek, kifehérednek. A malmok

elvárásai szerint 2%-nál több poloskaszúrt

szem nem lehet a búzában, mert

rontja a sikérterülést. A poloskák és a

tripszek ellen nem szokás védekezni. A

vetésfehérítô elleni védelemmel együtt

megoldottnak tekintjük.

Szipolyok: Tejes és viaszérés közötti

idôszakban károsítanak. A déli meleg,

napsütéses órákban repülnek, megrágják,

kitúrják a szemeket, minôségi és

mennyiségi kárt okozva. Védekezni is

ilyenkor érdemes, ha túl nagy egyedszámban

vannak.

Levéltetvek, kabócák: Elsôsorban

vírusterjesztôk. Az ôszi árpában, a korai

vetésû búzákban a vírusfertôzés súlyos

károkat okozhat. Egyes évjáratokban

a kalászolás idôszakára nagy tömegben

felszaporodott levéltetvek

(tetvektôl tömött kalászok) 10–20%-os

mennyiségi kárt is okozhatnak.

Pocok, hörcsög: Száraz évjáratokban,

ha nagyon elszaporodnak, jelentôs

károkat okoznak. Pocok esetén 1–2

lakott járat/100 m 2 fertôzöttségnél javallott

a védekezés. Kémiai védekezésre

ma már nincs lehetôség!

A búza és árpa kórokozói

Vírusok: Árpa sárga törpeség vírus

(ÁSTV): a legjelentôsebb vírus kórokozó.

Kombinálódhat más vírusokkal.

30–50% terméskiesést is okozhat. Tünetei:

a növények törpültek, a levelek

aranysárga színûek. A kalászok fejletlenek

vagy ki sem fejlôdnek. Védekezés

csak a megelôzés lehet. Ôszi árpában,

korai vetésû búzában a vírusvektor

levéltetvek és kabócák ellen állománypermetezéssel,

vagy vetômagvak

rovarölô szeres csávázásával.

Lisztharmat: Az árpát és a búzát is

fertôzi. Fogékonyságtól, évjárattól függôen

5–25%-os termésveszteséget

okozhat. Nem nehéz ellene védekezni,

nem szabad hagyni, hogy a zászlós levelet

és a kalászt megfertôzze.

Szártôbetegségek: Torsgomba, szártörôgomba,

egyéb gombafajok. A búzánál

nagyobb a jelentôségük, mint az

árpánál. Komplex betegségeket elsôsorban

csávázással, vetésváltással, a

szármaradványok leforgatásával elôzhetjük

meg kártételüket.

Rozsdabetegségek: Árpa levélrozsda

– árpa; feketerozsda – árpa, búza; vörösrozsda

– búza; sárgarozsda – búza.

Általában a párás, meleg, csapadékos

májusi idôjárás kedvez a járványnak.

Üszöggombák: Az árpát és a búzát

egyaránt fertôzik. A vetômag csávázásával

jelentôsen csökkent kártételük.

Levélfoltosságok: Rinhospóriumos

levélfoltosság – árpa; hálózatos levélfoltosság

– árpa; szeptóriás levél- és

kalászfoltosság – búza; pirenofórás levélfoltosság

– búza.

Az utóbbi több mint 10 év járványai és

az okozott termésveszteségek miatt fokozottan

figyeljünk erre a betegségcsoportra!

Hatékonyan védekezni ellenük csak a

fertôzések korai szakaszában lehetséges

egyes azol- és strobilurintartalmú készítményekkel,

vagy azok kombinációival.

Fuzáriózisok: Az árpát és a búzát egyaránt

fertôzik az elmúlt években nagy vihart

kavart toxin termelô gombái. A betegség

a búza minden részén megjelenik

(csírapusztulás, gyökérrothadás, szárfoltosság,

kalászfuzáriózis.) A fuzáriumgombák

elleni kémiai védekezésben a

csávázásnak és a kalászvédelemnek

meghatározó szerepe van. A 2010. évi

fuzáriumjárványban a csávázatlan vetômagtételek

csíraképessége 35–50% között

alakult szeptemberben. Csávázás

után ugyanezen vetômagtételek csíraképessége

75–80%-ra javult.

A kalászos gabonáinkat károsító

rovarkártevôk és gombakórokozók ellen

természetesen komplex módon kell

védekeznünk. Ezek alapelemei:

• vetésváltás,

• szármaradványok bedolgozása,

• kiegyensúlyozott tápanyagellátás,

• talajélet-kímélô talajmûvelési eljárások,

• egészséges vetômag,

• rezisztens fajták,

• a növényállományok besûrítésének

kerülése,

• elôrejelzésre alapozott kémiai növényvédelem,

• a feladathoz igazított permetezéstechnika.

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

25

A repce kórokozói

Magyarországon a gombás betegségek

eddig nem okoztak olyan jelentôs károkat,

hogy ellenük védekezni kellett

volna. Figyelmünket azonban nem kerülheti

el az a tény, hogy a repce termôterületének

növekedése magában

hordozza a gombabetegségek felszaporodásának

kockázatát és az ellenük való

védekezés szükségességét is. A peronoszpóra

vagy a nedves talajviszonyok

miatt a gyökérfekély, a fehérpenészes

szártô rothadás, majd a szürkepenész,

a baktériumos feketeerûség,

a repcebecôrontó, az alternáriás becôfoltosság

és a fómás megbetegedések

elleni védelem mind napirendre kerülhet

a tenyészidô során, mivel az általuk

okozott terméskiesés súlyosabb esetben

elérheti az 50%-ot is.

A szár és becô betegségek elleni védekezés

leghatékonyabb módja az állományvédelem,

melyre elegendô készítmény

áll rendelkezésre, így az Alert S,

Amistar Xtra, Folicur Solo, Charisma

EC, Cantus, Ridomil Gold MZ 68WG,

Pictor SC, Mystic 250 stb. Ez utóbbi

készítmény a leghatékonyabb felszívódó

hatóanyagot, a tebukonozolt tartalmazza,

mely egyben növekedés szabályozó

készítmény is. A tebukonozol a

triazolok hatóanyag csoportjában szinte

speciális módon egyszerre két ponton

is képes gátolni a gomba szervezet

ergoszterol bioszintézisét, ami megnöveli

a hatásbiztonságot. Hatására a

gombanövekedése rövid idôn belül leáll,

majd elpusztul, preventív és

kuratív hatása is kitûnô.

Tapasztalataim szerint terjedôben

van a növény fómás szártôrothadása,

a káposztafélék kórokozója. Oka elsôsorban

a sûrû vetésváltásban keresendô,

és a nedves idôjárás kedvez a

betegségeknek. Tünetei fôleg a gyökéren,

a száron, de a levélen és a

becôn is megtalálhatók, ôsszel és kora

tavasszal fertôz, azonban az ôszi

kártétele nem okoz járványt. Tavaszszal

a szár alapi részein jelenik meg

elôször. A megnyúlt fekete folt, idôvel

felreped, majd a növény kidôl és

elhal. Kisebb fertôzés esetén a növény

betegen vegetál, de a betegség

átterjed az egész növényre és kifejlôdnek

a barnás fekete piknidiumok,

melyek növényi maradványokkal fertôzik

a talajt.

A vetésváltásról tehát nem szabad

megfeledkeznünk, mert ez a repce kórokozóktól

való védelemnek egyik

alapfeltétele. Öt évnél korábban

ugyanarra a területre nem ajánlatos,

nem tanácsos vetni.

A repce kártevôi

Úgy saját, mint szakmabeli kollégáim

egybehangzó véleménye, hogy a repcetermesztés

eredményességének egyik

kardinális feltétele a károsítók elleni

védekezés sikere. A káposzta repce védelmében

a tavaszi kártevôk féken tartása,

visszaszorítása igen nehéz feladat.

A repce-szárormányos a repce legkorábban

megjelenô és egyik legveszélyesebb

kártevôje. A fekete-szürke 2,6–3,2

mm-es ormányos bogarak már márciusban

8–10 °C körül megkezdik károsításukat,

miközben rajzásuk elhúzódik.

Rövid érési táplálkozás után a kifejlett

bogár (imágó) a levélnyélbe, szárba rakja

tojásait. A kikelô lárvák mélyen a

szövetekbe rágják magukat, a tenyészô

csúcsot veszélyeztetik. Kártételük az

ezer szemtömeg és az olajtartalom

csökkenését eredményezi. Kizárólag az

imágó ellen tudunk hatékonyan védekezni,

ezért a kezelés idôzítését a bogarak

táblára történô betelepedése idején

még a peterakás elôtt kell elvégezni.

A repcefénybogár a bimbókezdemények

és a virágbimbók megrágásával

okoz kárt, miközben tápláléka, a virágpor

után kutat. Rágásával a bibekezdemény

is megsérül, a virág lehull, ami

termés kiesést okoz. A lárvák szintén

virágkárosítók. Kártétele akár 20%-os

kiesést is okozhat. Védekezni ellene a

bogarak táblára való betelepedése idején

egyedszámának (4–6 bogár/növény

) rendszeres megfigyelése alapján, virágzás

elôtt szükséges. A virágzás közeli

idôszakban és virágzáskor, valamint

a virágzó gyomokkal fertôzött állományban

méhkímélô technológiával

kijuttatható szereket alkalmazzunk.

A repcebecô ormányos mintegy 3

mm nagyságú palaszürke színû, hajlított

ormányú bogár. Az imágó petéit a

becôbe rakja. A becôben fejlôdô lárva

a magkezdemények és az érésben lévô,

de még éretlen magvak rágásával

okozza a kárt. A károsodott becô kényszeredetten

érô lesz, ami korai kovadást,

a magvak elrúgását eredményezi.

A telelésbôl elôjött bogarak a növények

szárát, levelét és a különbözô

fejlôdési szakaszban lévô virágbimbókat

is megrágják. Az imágó elleni védekezést

a táblára történô betelepedés

idején bimbós fenofázisban célszerû

idôzíteni, amikor is védekezés a repcefénybogár

elleni kezeléssel összeköthetô,

így egyetlen permetezés is megoldhatja

a védekezést. Egyébként tojásrakás

idôszakában növényenként

egy bogár már indokolttá teheti a védekezést,

különösen akkor, ha az idôjárás

tartósan kedvez a kártevô számára.

A repcebecô gubacsszúnyog 1,2–

1,5 mm nagyságú szürkésbarna szúnyog,

áprilisban 13 °C fölött kezdi meg

károsítását. Mivel tojásait a 10 mm-nél

nagyobb becôbe csak a repcebecô ormányos

által fúrt lyukon át képes berakni,

károsításának mértékét nagymértékben

befolyásolja annak egyedsûrûsége.

Ha 10 db becôormányosnál

többet találunk m 2 -enként, akkor a

repcebecô gubacsszúnyog tojásrakására

már fokozott figyelmet kell fordítani.

Amikor a fertôzöttség növényenként

5 becôt vagy 100 db/m ² -t eléri ,

azonnal védekezni szükséges.

A repce tavaszi kártevôi ellen legalább

kétszer, kora tavasszal és zöldbimbós

állapotban kell védekezni. Figyeljünk

arra, hogy kora tavasszal

hosszú hatástartamú, virágzás elôtt rövid

hatástartamú szerekkel dolgozzunk.

Néhány ajánlott készítmény repcebecô

ormányos, repce fénybogár, repce

szárormányos ellen:

• Biscaya

0,3 l/ha

• Calypso 480EC 0,1 l/ha

• Decius Mega 0, 15 l/ha

• Fendona 10 EC 0,1l/ha

• Karate Zeon 5 CS 0,15-0,2 l/ha

• Mavrik 24 EW 0,2-0,3 l/ha

• Mospillan 20 SP 0,15-0,2 kg/ha

• Nurelle D 50/500 EC 0,6 l/ha

• Pyrinex 25 CS 1,0-1,5 l/ha

• Reldan 22 EC

2,0 l/ha

• Sherpa

0,15 l/ha

• Kaiso EG 0,15-0,2 kg/ha

Bármikor végezzük azonban a védekezést

a méhekre fokozottan figyelni

kell. Ha nagyon lehûl a levegô és estig

nem végzünk a permetezéssel, félbe

kell hagyni a permetezést és másnap

este folytatni, mert a hidegben a szer

reggelig nem bomlik le.

Dr. Kiss László, Hámos Lajos

növényvédelmi szakmérnök

2011. március

agrárium


26

Szántóföldi növényvédelem

AZ ÔSZI KÁPOSZTAREPCE KORA TAVASZI REGULÁTOROZÁSA

ÉS GOMBAÖLÔSZERES VÉDEKEZÉSE VIRÁGZÁSBAN

Az intenzív repcetermesztés tavaszi növényvédelme a rovarok és

a gombák ellen irányul. A legfontosabb kora tavaszi kártevôk a

szárormányosok, majd a repce-fénybogár, végül a becôormányos.

A kórokozók közül az egyes számú közellenség a fehérpenészes

szár és becôrothadás (Sclerotinia sclerotiorum

1. kép), és a mellette szintén nagy károkat okozó fómás szárrák

(Phoma lingam 2. kép). Ezek a betegségek 2010-ben hatalmas

károkat okoztak. Fôleg nekik volt köszönhetô, hogy a repce termése

gyakran a 2 t/ha alatt maradt. A két kártevô csoport által

okozott kártétel összefügg. Ez elsôsorban a szárormányosoknak

köszönhetô.

Tavasszal, amikor a föld fagya felenged, és a levegô hômérséklete

nappal meghaladja a 10 °C-ot, számítani kell a kártevôk megjelenésére.

Amikor a telelôhely (erdôszélek, árokpartok avarja) hômérséklete

felmelegszik 7–9 °C-ra, a bogarak elkezdenek mozogni.

10–15 °C-on kisebb távolságokra repülnek, míg 15 °C felett már tömegesen

rajzanak. Elôszeretettel repülnek a sárga színre (pl. sárga

kabátra vagy a permetezô sárga tartályára). Így sárga tállal lehet a

betelepedés kezdetét megfigyelni. A tálnak mindig a növényállomány

felett kell lennie. A kártétele abban rejlik, hogy a tojásait a növény

szárába helyezi (3. kép) és a kikelô lárvák a szárban odvasítanak

(4. kép). Tojásrakás a felsô levelek nyelébe és a szárba történik.

A károsítás a növény felsô része felôl halad a gyökér felé.

Két szárormányos faj károsít. Az egyik a megjelenést követôen

még 10–12 napig táplálkozik a tömeges tojásrakás elôtt, míg a másik

esetében ez az idô csak 3–4 nap. Ezért már nagyon korán szükséges

a védelem a kártevô ellen. A legnagyobb nehézséget az adja,

hogy tojásrakás után már nem lehet védekezni, mivel a szárban lévô

lárvákra nem hatnak a rovarölô szerek. Ezért minden lehetôséget

meg kell ragadni az imágók ellen. Olyan készítményt érdemes választani,

ami rendelkezik tartamhatással (pl. Nurelle-D). A kizárólag

piretroidot tartalmazó készítmények hatása nem elégséges.

Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mivel a szárormányosok utat

nyitnak egy nagyon komoly kárt okozó gomba elôtt. Ezt a kórokozót

fómás szárráknak hívják. A betegség képes az egészséges növényi

szöveten át is fertôzni, de döntôen a szárormányos imágók

1. kép. Fehérpenészes szárrothadás termôtestei a szárban 3. kép Repce-szárormányos szúrásnyomai a száron

2 kép. Fómás szárfoltosság 4. kép. Repce-szárormányos kártétele a tenyészidôszak végén

által okozott sebeken keresztül jutnak be a növénybe. Tehát ha

nem tudunk hatékonyan védekezni a szárormányosok ellen, akkor

azzal valószínûsíthetjük a bekövetkezô fóma fertôzést is.

Így a szárormányosok elleni kezelésekkel kezdjük el a kórokozók

elleni védelmet. Ez elôbbi inkább közvetett védelem, de közvetlenül

is lehet küzdeni ellenük. A védelem a kora tavaszi regulátorozással

kezdôdik. Ennek idôszaka a szárbaindulás elején

van, ami általában a szárormányos elleni kezelések ideje is. Így

a két technológia összeköthetô. A kora tavaszi regulátorozás

elsôdleges célja, hogy a repce megdôlését csökkentsük (5. kép).

Ez már önmagában is termésmentô hatású, de csökkenthetjük

az ebben az idôszakban fertôzô betegségek arányát is.

Van még egy közvetett hatása a kezelésnek, elsôsorban a

sclerotinia ellen. A kórokozó csirázása és fertôzése fényszegény

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

27

5. kép. Jobbra kezeletlen, balra kora tavasszal

regulátorozásban részesített terület

azt, hogy a 150 cm magas állományban az alsó és középsô levélemeletet

illetve szárat is be tudjuk fedni a vegyszerrel.

A védekezések termésnövelô hatása természetesen függ az évjárattól.

Egy nedvesebb évben nagyobb, szárazabban kisebb különbségek

jelentkeznek. Az elmúlt néhány év átlagában a kora tavaszi regulátoros

kezeléssel 300–400 kg/ha terméskülönbség alakult ki a kezeltek

javára (2. ábra). Vizsgálataink szerint a legjobb hatékonyságú készítmények

a Caramba Turbo 1,0–1,2 l/ha és a Folicur Solo 1,0 l/ha

dózisban voltak. A virágzáskori védekezések egy szárazabb évben

(2007, 2009) 300–400 kg/ha, míg egy nedvesebben (2006, 2008,

2010) 500–700 kg/ha termésnövekedést adnak (3. ábra). Az általunk

javasolt és legjobbnak vélt készítmény a Pictor 0,5 l/ha-os dózisban.Természetesen

a technológia komplexen adja a legjobb hatékonyságot.

A tavalyi, extrém csapadékú évben a kora tavaszi regulátor és a

virágzáskori gombaölô szeres kezelések alkalmazásával a termésátlag

1000–1100 kg/ha-al, míg az olajtartalom 2,0–2,5%-al nôtt (4. ábra).

viszonyok között következik be. Ha a repce a tavasz során megdôl,

akkor biztosan lehet számítani egy esôsebb idôjárásban jelentôs

fertôzésre. Ha viszont nem vagy csak kismértékben dôl

meg, azzal csökkentjük a fertôzés esélyét.

Sclerotinia elleni védekezés elsôdleges idôszaka virágzásban

van. Az idôzítést fôleg az évjárat határozza meg. A kísérleteink szerint

normál vagy csapadékos évjáratban a virágzás elsô felében,

30–40%-os virágzásban a leghatékonyabb a kezelés a sclerotinia

és a fóma ellen (1. ábra). Száraz idôben inkább a virágzás második

felében kell a kezelést elvégezni, ami különösen a késôbb fertôzô

alternária ellen irányul. A kezeléskor nagyon fontos a fedettség

kérdése. Nem szabad abba a tévhitbe esni, hogy 200–250 l/ha

lémennyiséggel megoldható a kiváló hatékonyság. Min. 300, de

inkább 350-400 l/ha permetlevet kell használni. Ekkor érhetjük el

Ezek a termés adatok olyan repcében igazak, amelyek „meg

vannak etetve”. Ott lehet számítani az ilyen mértékû termésnövekedésre,

ahol a repce tavaszi tápanyag, és különösen a nitrogén

igénye ki van elégítve. Ha tavasszal legalább 100 kg/ha N hatóanyagot

kitesznek a repcére, ott várható, hogy ez a gombaölô

szeres pótlólagos ráfordítás kimagasló eredményt produkál.

Ahol a repce tápanyag-ellátottsága alacsony szinten van, ott jóval

kisebb a gombaölôszeres befektetés megtérülése.

Jelenleg a repce termésének piaci ára magas szinten van és a

kötések is magas szinten történnek. Ahol a repce állomány szép

képet mutat, megfelelô szintû tápanyag-utánpótlás is történt és

a belvíz, a tél nem befolyásolta károsan a tôszámot, ott megéri

ezeket a technológiai elemeket beilleszteni a termesztésbe.

Papp Zoltán, KITE zRt. osztályvezetô-helyettes

2011. március

agrárium


28

Szántóföldi növényvédelem

A kukorica és napraforgó

növényvédelme

Magyarországon a napraforgó-termesztésben a legnagyobb kockázati tényezôt

az agrártechnikai elemek között a növényvédelem jelenti. Szántóföldi növényeink

között a napraforgó az, amely a betegségekre leginkább érzékeny. A kukorica

estében ugyanakkor a növényi kórokozók, a gombás, vírusos és baktériumos

megbetegedések által okozott károk elenyészôek a gyomnövényzet, illetve az

állati kártevôk által bekövetkezô terméscsökkenéshez képest.

A kukorica károsítói

Az 1995-ben Magyarországon megjelent

és betelepedett amerikai kukoricabogár

alapjaiban „rengette” meg a hazai

monokultúrás termesztés eddigi

gyakorlatát. Mára az országban mindenütt

megtalálható.

Imágója 5–8 mm nagyságú, a tor sárga

vagy zöld, a fedôszárnyak sárga-fekete,

hosszanti rajzolatúak. A lerakott

tojás sárgásfehér színû, 0,6–1 mm hoszszúságú.

Három lárvastádiumot ér el

fejlôdése során. Az L1-es lárvák 2–3

mm hosszúak, a fejtok vörösesbarna. A

kukorica gyökereibe hosszanti járatokat

rágnak. Az L2-es lárvák hossza 6–8

mm, a fejtok és az anális lemez is vörösesbarna.

A gyökér felületét pusztítják,

illetve az egész gyökeret is elfogyaszthatják.

Az L3-as lárvák hossza 13–18

mm, a fejtok és az anális lemez is vörösesbarna.

Kártételük hasonló az elôzôhöz,

de leginkább a vastagabb gyökerek

gyökérnyaki táján táplálkoznak.

Kártételük a lárva idôszakban azzal

jár, hogy a gyökérzet jelentôs károsításával

csökken a növény víz- és tápanyagfelvétele,

miközben az elsô szélfuvallatra

a növény kidôl vagy elpusztul.

A lárvastádium után 5–10 napos,

bábállapotot követôen június közepén,

végén megjelennek az elsô imágók,

elôbb a hímek, majd a nôstények, és

megkezdik táplálkozásukat a növény

földfeletti részein.

A bogarak döntô része július 15-tôl

augusztus végéig tartózkodik a növényen.

Az imágó kártétele a levélhámozgatásban

nyilvánul meg, mely zegzugos

tünetet mutat. Késôbb a generatív részek

is károsítást szenvednek, megrágják a

portokot, így a nyílásokon a fejletlen

pollen kiszóródik. A bibe megrágása

okozza a jelentôsebb problémát, mivel a

részleges vagy teljes megtermékenyülés

elmaradása miatt a csöveken nem, vagy

alig találhatók szemek. A csuhélevelek

alá való lehatolással a szemek megrágásával

elôsegítik a csô fusariumos fertôzését.

Védekezés:

• csávázással: Cruiser 350 H, Gaucho

600FS, Poncho 600 FS;

• talajfertôtlenítéssel: Farce 10 CS,

Pyrinex 48 EC, Santana 1G;

• állománypermetezéssel: B1, 58

EC, Biscaya, Calypso 480 SC,

Dursban 480 EC, Invite SC,

Mospilan 20 SP, Pyrinex 25 CS,

Steward 30 DF, Sumi-Alfa 5 EC,

Avaunt 150 EC, Danadm Progress,

Kaiso EC.

• agrotechnika:

– vetésváltás;

– tarlómaradványok leforgatása.

A kukorica barkó: Magyarországon

gyakori kártevô, a kukoricán kívül a tavaszi

árpát, a búza vetéseket, a termesztett

fûfajok közül a komócsint, a

rozsnokot károsíthatja, de néha jelentôs

kártételével találkozhatunk a napraforgóban

is. Preventív védelemre akkor

kell felkészülni, ha a telelô bogarak

száma m²- enként eléri a 3-4 egyedet.

A kukorica kelésétôl 15–20 cm-es fejlettségig

3–4 naponként vizsgálni kell

a vetést, fôleg a táblaszéleken. Agrotechnikai

védelem: vetésváltás; jó talaj

elôkészítés, tápanyag ellátás (kinôjön a

foga alól); fertôzött táblákon utóveteményként

kalászos; sûrû vetés (mikroklímája

nem kedvez sem az imágónak,

sem a lárvának); tábla körül árkolás

csíkporozással (talaj fertôtlenítô szer);

talajfertôtlenítés: Force 10 CS, Pyrinex

48 EC, Santana 1G; állománykezelés:

Cyren EC, Fury 10 EC (10 EV).

Kukoricamoly: Tápnövénye a kukorica

és a komló, de megél a kenderen, a

cirkon, a kölesen, a paprikán, a paradicsomon,

a gyomok közül a disznóparéjt,

az ürömöt és a kakaslábfüvet kedveli.

A kárt a hernyó a szár belsejének

végigrágásával okozza. A károsítás fô

idôszaka június-augusztus.

Védekezés: állománykezelés:

• Avaunt 150 EC 0,25-0,3 l/ha

• Bi 58

2,0 l/ha

• Coragen 0,1-0,125 l/ha

• Decis Mega

0,2 l/ha

• Dipel ES

1,0 kg/ha

• Fury 10 EC

0,2 l/ha

• Karate Zeon 0,25-0,3 l/ha

• Pyrifosz 25 CS 1,5-2,0 l/ha

• Sherpa

0,15 l/ha

• Steward 30 DF 170 g/ha

• Sumi-Alfa 5 EC 0,3 l/ha

Az extenzív termelés idôszakában a

43/1968 MÉM számú rendelet szabályozta.

Intenzív viszonyok közt, amikor

a silózás vagy a kombájnozás a szár teljes

törését elvégzi, csupán akkor lehet

jelentôsége az ellene való védekezésnek,

ha csemege kukoricát termelünk

vagy olyan belvizes évben, mint a

2010-es, amikor is „lábon” maradt a

kukorica, mert betakarítása a felázott

talajállapot miatt lehetetlenné vált és

átteleléssel újabb fertôzés forrása lehet.

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

29

A napraforgó betegségei

Napraforgó peronoszpóra és szürkepenész:

A mechanikai sérülések, mint

például a kultivátorozás, a jégesô is

elôsegítik és fokozzák a sebeken keresztül

történô megbetegedések

lehetôségét. A Botrytis cinerea is elôl

jár a sebparazitaként való fertôzésben,

de ha nincs sebzés, akkor bizonyos feltételek

megléte esetén anélkül is rendkívül

agresszív módon viselkedik. A

Plasmopara halstedii a napraforgó peronoszpóra

kórokozója, változékonyságával

szintén kiválóan tud alkalmazkodni

a körülményekhez, Magyarországon

5–6 patotipusa van jelen. Ez a

betegség óriási veszélyt jelent, mivel a

törpülést okozó fertôzés epidémiára is

képes. Az ilyen tövek nem fejlesztenek

tányért, vagy ha igen, kisméretûek és

deformáltak lesznek. A levelek fonákán

a fôér és az oldal erek mentén jellegzetes

fehér színû penészgyep jelenik meg.

Tányérbetegséget okozó patogének: A

Sclerotinia sclerotiorum, mint fehérjepenészes

szár és tányérrothadás kórokozó,

miceliumos fertôzése szembeötlô. Az

aszkospórás eredetû szár és tányérrothadás

a csapadékosabb idôszakban hihetetlen

tömegû aszkospóra termelését teszi

lehetôvé. A kórokozók, akárcsak a szürkepenészes

tányér rothadás esetében,

már a csírázó és kikelô növénykéket elpusztíthatják,

de a legtipikusabb tünetet a

tányérfertôzés mutatja. A tányérok alapi

részén elmosódott szélû, vizenyôs, barnuló

foltok jelzik a fertôzést. A fertôzô

felületeken penészgyep jelenik meg, a

fertôzött kaszatok foltosak, mattok.

A fehérpenészes szár- és tányérrothadás

a tányér mellett a szárat is károsítja,

súlyosabb esetben a fertôzött növény

már kisebb szél hatására kidôl. A

rizópuszos tányérrothadás kórokozója

döntôen az állati kártétel nyomán keletkezett

sebeken keresztül fertôz, például

gyapottok bagolypille után. A betegség

megelôzése az állati kártevôk

apasztásával, ellenük való védelem

végrehajtásával megoldható.

A szárfoltosság kórokozói: Ezen

patogén gombák közül a diaportés szárfoltosság

az 1980-as évektôl ismert hazánkban.

A betegség elsô tünetei a vegetációs

idôszak közepétôl jelennek meg.

A kórokozó fertôzi a szárat és a tányért.

Tipikus tünetek a levélnyél alap és a szár

ízesülésénél alakulnak ki. Itt elôször világosbarna,

majd a szárat körülvevô foltok

keletkeznek. A károsodó szövetrészek

késôbb szürkésbarnára színezôdnek,

a szár bélszövete elpusztul. Súlyosabb

károkat melegebb, csapadékosabb

idôjárásban, virágzásban képes okozni.

Az alternáriás szárfoltosság: Májusban

4–6 leveles állományban már képes

fellépni. A fómás szárfoltosság kórokozója

a Phoma machdonaldii általában június

elejétôl fertôz, ha az idôjárás kedvez

számára, de tömegesen 15–20 napos

inkubációs idô elteltével július elején,

közepén jelentkezik, ha a levegô páratartalma

kedvez számára. Ha a leveleken a

befelé hatoló fertôzés miatt az elhalt

szövetek kiesnek, a fertôzés nem terjed

tovább, miközben a páratartalom fokozódásával

a levélér csonkokban életképesen

maradó kórokozó folytathatja terjedését

a levélnyélen a szár irányába.

A hamuszürke szárkorhadás: Kórokozói

már akkor megkezdik patogenitásukat,

amikor még tüneteket sem láthatunk.

Ez az állapot akár virágzásig is

terjedhet. A virágzás vége felé elôbb egy

enyhe lankadást tapasztalunk, amit az

ekkor szokásos melegnek is betudhatunk,

és enyhe aszálykárnak is tekinthetjük.

Sajnos ez az enyhe lankadás azonban

rövidesen hervadásba, majd gyors

kényszerérésbe megy át. Az ezzel a betegséggel

fertôzött növényállomány,

35–40 -kal is képes kevesebbet is teremni.

Sajnos ez ellen a kórokozó ellen

egyetlen eddig ismert felszívódó képességû

gombaölô szer sem hatásos, és a

csávázás is csupán némi védelmet nyújt.

A napraforgó növényvédelméhez elengedhetetlen

a jól képzett növényvédelmi

szakember szakismerete, mivel

alapvetô szempont a kémiai védelemre

alapozott komplexitás.

A napraforgó levél-, szár- és tányérbetegségei

elleni védekezés ma még általában

mechanikus módon fenológiához

kötötten, amikor is az elsô védekezés

6–8 leveles állapotban, a második

védekezés pedig citrom virágzásban

történik. Egyre inkább elôtérbe kerül

azonban az a szemlélet, hogy a védekezés

ne mechanikus módon fenológiához

kötötten, hanem elôrejelzés alapján, az

évjárat jellegének és fertôzésdinamikájának

megfelelôen történjen.

Bárhogyan is, de az idôjárás jellege,

a hibrid érzékenysége és egyéb tényezôk

együttesen döntik el, hogy kontakt

vagy szisztemikus fungicidet alkalmazzunk-e

a kritikus idôszakban:

Amistar xtra, Alert Sun, Alert Solo,

Tanos 50DF, Dithan M-45, Sfera 535

SC, Mirage 45 EC, Pictor SC, Konker,

Tiuram Granuflow

A napraforgó károsítói

Bár a talajlakók is fontosak, azonban a

csávázás és talajfertôtlenítés ezt a gondot

hamar megoldja (Force 10 CS, Santana

1G stb.). A fiatal növényeken a bagolypillék

hernyói, a sároshátú bogár és

a barkófélék (hegyesfarú répabarkó) tehetnek

kárt. A kelés idôszakában jelentkezô

barkók ellen, ha egyedszámuk eléri

a 2–3 db/m 2 -t védekeznünk kell.

A levéltetvek ellen a védekezést a levéltetvek

tömeges felszaporodásának

kezdetén kell megkezdeni. Szívogatásuk

nyomán a növény csökött, deformált törpe

marad. A napraforgó 4-6 leveles stádiumában

indul meg a mezei poloskák imágóinak

betelepedése. Petéiket egyesével

vagy csoportosan rakják a levélnyélbe,

szárba, tányérba. A peterakás nagyon elhúzódik,

sokszor virágzásig tart. Az imágók

elleni védekezéssel megakadályozhatjuk

a peterakást. Ismételt permetezéskor,

vagy ha tömeges lárvakeléskor végezzük

az elsô permetezést, amikor a

napraforgó már virágzik, fokozott figyelmet

kell fordítanunk a méhek védelmére.

Veszélyes kártevô a napraforgó

moly, melynek hernyói a napraforgó tányérban

élnek. A kifejlôdött pille (szürkés)

sárga szárnyú, elülsô szárnyai szegélyükön

szélesen fehérek és két-két

barna pettyet viselnek. A lepke 12–16

mm hosszú. A hernyó 1,5 cm hosszú,

zöldessárga, feje barna, hátán és oldalán

bíborszínû hosszanti sávok futnak.

Az elsô nemzedék fészkesvirágzatú

gyomnövényeken fejlôdik, s csak a második

nemzedék (július végétôl) támadja

a napraforgót. A lepke a virágzó tányérra

rakja a tojásait. A hernyó elôbb

a virágrészeket, majd a magvakat rágja.

Kártétele jól felismerhetô a virágzatban

az összenôtt rágcsálékról és ürülékrôl.

A kifejlett hernyó a talajban bábozódik,

s leginkább báb állapotban telel. Védekezni

Actara 25 WG, BI 58 EC, Biscaya,

Calypso 480 EC, Decis Mega, Judo,

Karate 2,5 WG, Mospilan 20 SP,

Steward 30 DF, készítményekkel lehet.

Dr. Kiss László

növényvédô szakmérnök

2011. március

agrárium


34

Szántóföldi növényvédelem

Légbeszívásos fúvókák helyes használata

Sajnos több alkalommal is negatív tapasztalatokról

hallani a légbeszívásos fúvókákkal

kapcsolatban. Panaszkodnak a fedettségre,

a cseppméretre, a szórásképre.

Nézzünk a színfalak mögé, és derítsük ki az

okokat is, mielôtt ítéletet mondanánk. Példánkban

a LECHLER gyár különbözô fúvókáit

hasonlítjuk össze, de az elvek egyébként

más gyártó hasonló típusú fúvókáira

is igazak. A hagyományos (légbeszívás

nélküli) lapos sugarú fúvókák optimális

nyomásértéke 2 bar körül van. Természetesen

1,5 bar-tól akár 5 bar-ig is használhatók

ezek a fúvókák. A példánkban két bar

körüli értéken használt 05-ös méretû (barna),

hagyományos lapos sugarú fúvókát

szeretnénk kiváltani légbeszívásos fúvókára.

Jelen cikknek nem témája a légbeszívásos

fúvókák elônyeinek részletes taglalása,

legyen elég itt annyi, hogy elsodródásmentes,

nem szárad be a csepp, és lehetôséget

biztosít a munkavégzésre a nap bármely

szakában. Tehát nem jelent akadályt a szeles

idô, az alacsony páratartalom, vagy a

magas hômérséklet sem. Természetesen

ezek a fúvókák sem képesek csodát tenni,

de sokkal jobb és több lehetôséget biztosítanak

a permetezési munkák elvégzésére.

Visszatérve a példánkhoz: LU 120-05-ös

rövid légbeszívásos

IDK fúvóka

hosszú légbeszívásos

ID fúvóka

fúvókát cserélnénk légbeszívásosra. Egyik

lehetôség az IDK típus, mely rövid légbeszívásos

fúvóka. Mivel az IDK fúvókáknak

az optimális nyomásértéke 3 bar körüli,

olyan méretet kell választanunk, melynél a

kijuttatni kívánt mennyiséghez ez a nyomásérték

tartozik. Vagyis ha a hagyományos

LU 05-ös fúvókával 2 baron dolgoztunk

10 km/h-nál 200 liter körül, azt a rövid

légbeszívásos IDK esetén 3 bar körül

kellene kijuttatnunk, tehát egyel kisebb méretû

fúvókára lenne szükségünk, a 04-es

pirosra. A 04-es IDK-val 200 litert 3-3,5

bar között tudunk kiszórni. A példa még

szemléletesebb, ha a hagyományos lapos

sugarú fúvókát a hosszú légbeszívásos ID

típussal hasonlítjuk össze. Az ID fúvókák

optimális nyomásértéke 5 bar körüli. Tehát

itt már ahhoz, hogy 200 litert juttassunk ki

a fúvóka optimális nyomásértékén, a 03-as

méretet is választhatjuk, mert a 03-as méretû

fúvókán a 200 liter 5,5-6 bar nyomáson

jut ki. Vagyis a példában kettô méretet

léptünk vissza. Ha nem fordítunk pár percet

arra, hogy a kiválasztott fúvókatípus

néhány jellemzôét elolvassuk vagy megkérdezzük,

könnyen abba a hibába eshetünk,

hogy ugyanakkora méretû légbeszívásos

fúvókát vásárolunk, mint amekkora

hagyományosat használtunk. Ebbôl adódhatnak

azok a hibák, hogy a légbeszívásos

fúvókákat 2 baron használva nem értjük

miért „esik összébb” a szóráskép, miért

nem porlaszt rendesen, miért olyan nagyok

a cseppek, esetleg miért csepeg a fúvóka.

Így már az is teljesen világos, milyen

kezelôi hibából adódhat a rosszabb fedettség.

Tehát a tanúság: a légbeszívásos fúvókának,

injektoros felépítésébôl adódóan,

nyomás kell! (Ez alól egyetlen kivétel a

Nitrosol kijuttatás, de arról majd egy másik

írásban.) Így tökéletes munkát végezhetünk,

és élvezhetjük a légbeszívásos fúvókák

számtalan elônyét is. Számoljon utána

példánknak egy kijuttatási táblázatban.

Starcz Gábor

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

35

Szántóföldi permetezés

Növényvédelmi szempontból nehéz tavasznak nézünk elébe, kérdés, mikor lehet

rámenni a táblákra. A permetezési munkákat márpedig el kellene végezni,

különben nem számíthatunk megfelelô termésre. A védekezést azonban nemcsak

a talaj állapota hátráltatja, hanem az is, hogy a gyomirtás idôszakában

gyakran fújnak erôs „bôjti szelek”, amelyek szintén akadályozhatják a munkák

elvégzését. Érdemes tehát átgondolni, mit lehet ilyen helyzetben tenni.

A

z egyértelmû, hogy azok vannak

elônyben, akik nagyteljesítményû

géppel vagy gépekkel végezhetik el a

gyomirtást, kihasználva a rendelkezésre

álló idôt. Nagyméretû abroncsok használatával

a taposási kár is mérsékelhetô.

Elônyös nyomkövetô vonószerkezet alkalmazása,

amely mint az 1. ábrán látható,

lehetôvé teszi, hogy a traktor és a

munkagép egy nyomon járjanak.

Csökkentsük az üresjáratot!

Az elérhetô területteljesítmény azonban

nemcsak a gép nagyságától, a tartálymérettôl

és a munkaszélességtôl

függ, hanem attól is, hogy mennyi a

tényleges permetezésre fordított idô, és

mennyi idôt vesz igénybe a kiszolgálás,

a permetléellátás. Ha a gépbôl a

permetlé kifogy, el kell jutni a töltôhelyre,

a tartályt tele kell tölteni, majd

vissza kell jutni arra a helyre, ahol a

szórás abbamaradt. Ezért a töltôhelyet

célszerû úgy megválasztani, hogy a

közlekedés a lehetô legkevesebb idôt

vegye igénybe. Fontos a permetlé keverés-töltés

megszervezése és kellô

teljesítménye is. Ehhez biztosítani kell

azt, hogy a szükséges vízmennyiség

rendelkezésre álljon, és a töltésre érkezô

gép tankolását azonnal meg lehessen

kezdeni. Fontos, hogy a töltési teljesítmény

olyan nagy legyen, hogy a

gép megtöltése a lehetô legkevesebb

idôt vegye igénybe. A legnagyobb lehetôség

a fajlagos permetlé felhasználás

csökkentésében van, hiszen a kiszolgálási

idô nagymértékben függ attól,

hogy mekkora a liter/hektár érték.

Minél nagyobb a területegységre kiszórt

permetlémennyiség, annál gyakrabban

kell a gépet megtankolni, és annál

kevesebb idôt tölt a gép permetszórással.

Szántóföldi gyomirtásnál

1. ábra. Nyomkövetô vonószerkezettel

csökkenthetô a talajtaposás

100–150 liter/ha folyadék általában

elegendô a hatékony permetezéshez.

Az eredményes védekezéshez természetesen

megfelelô kivitelû és állapotú

permetezôgépre van szükség,

amely képes pontosan kiadagolni a

permetlevet, megfelelôen elporlasztani

azt, és a cseppeket a célfelületre egyenletesen

eljuttatni. Sokan éppen azért

használnak túl sok folyadékot, mert bizonytalanok

az alkalmazott technika

megbízhatóságát illetôen, illetve mert

azt hiszik, hogy a hiányosságokat a

nagy folyadékmennyiséggel kompenzálni

lehet. Ez azonban rendszerint

nem sikerül, és a védekezés eredményének

elmaradásához vagy csökkenéséhez

még nagyobb költségek is járulnak.

Szántóföldi permetezésnél nem

ritka, hogy a napi munkaidô mindössze

40%-ában végez a gép permetszórást,

a többi idô a járulékos kiszolgálási feladatokra

és várakozásra megy el. Ezen

a téren tehát nagy tartalékok vannak,

jobb munkaszervezéssel lényegesen

növelhetô a teljesítmény.

Válasszunk megfelelô fúvókát!

A munkák idôben történô elvégzése mellett

természetesen nem szabad elfeledkezni

a megfelelô minôség biztosításáról

sem. A jelenleg alkalmazott permetezési

mûszaki eljárások hatásfoka meglehetôsen

alacsony, általában a kiszórt permet

jelentôs része nem jut el a célfelületre. Ez

rendkívüli mértékben növeli a védekezés

költségeit, hiszen indokolatlanul nagy

dózisokkal kell a kezeléseket végrehajtani.

A gazdasági és eredményességi hátrányok

mellett fontos tényezô, hogy a veszendôbe

menô permetezôszerek feleslegesen

terhelik, esetenként súlyosan károsítják

a környezetet. A szél hatására a

kisméretû cseppek könnyen nemcsak a

szomszéd táblákon termesztett növényekben

tehetnek kárt, hanem többek

között élôvizekbe, lakott területekre is eljuthatnak.

A megfelelô minôségû védekezésre

adottak lehetôségek.

A permetezés eredményességét döntôen

befolyásolja az alkalmazott szórófejek,

illetve fúvókák kialakítása. Hagyományos,

réses fúvókákkal végzett

permetezésnél gyakori, hogy 100–900

mikron nagyságú cseppek is keletkeznek.

A nagy cseppek legtöbbször legördülnek,

lefolynak a célfelületrôl, és a

permet a talajra kerül. A 100 mikronnál

kisebb cseppek könnyen elsodródnak,

elpárolognak, veszélyeztetve a környezetet.

Ezért fontos a cseppspektrum

szûkítése, homogénebb cseppek képzése.

Ezt a célt szolgálják az elsodródást

csökkentô fúvókák, amelyeknél szûkítô

betét változtatja meg az áramlási viszonyokat,

és ennek eredményeként a kisméretû

cseppek kiküszöbölhetôk.

2011. március

agrárium


36

Szántóföldi növényvédelem

A kis cseppek aránya csökkentésének

további lehetôségét teremtették meg a

ma már közismert injektoros fúvókák.

Az áramló permetlé a fúvókatest két oldalán

elhelyezett furatokon át levegôt

szív be, amely elkeveredik a folyadékkal.

Ennek eredményeként nagyobb

cseppek képzôdnek, amelyek belsejében

légbuborékok vannak. A cseppek így az

elsodródás veszélye nélkül jutnak el a

kívánt felületre, majd ott felütközve a

légbuborékok hatására szétpattannak.

Így a célfelületet végül megfelelô számú

és méretû csepp borítja.

A hagyományos, az elsodródást

csökkentô és az injektoros réses fúvókák

cseppeloszlását mutatja be a 2. ábra.

Látható, hogy amíg a hagyományos

kivitelû TP 11004 VP típusú fúvókánál

a 100 μm-nél kisebb cseppek aránya

eléri a 30%-ot, az elsodródást csökkentô

DG 11004 VS típusnál ez az érték

20% alatt van, az injektoros AI 11004

VS fúvókáknál pedig kevesebb, mint

5% esik ebbe a tartományba.

Az injektoros fúvókák alkalmazását

megkönnyíti, hogy a szórófejekbe csereszabatosan

beépíthetôk. Használatuk

viszonylag kis költséggel jelentôs korszerûsítést

jelenthet, lehetôvé válik a

talajviszonyok és a szeles idôszakok

miatt szûkre szabott tavaszi permetezési

idôszak jobb kihasználása.

Légárammal a szél ellen!

Az elsodródás megakadályozására más

megoldás is kínálkozik. Ilyen a cseppek

légárammal történô irányítása, a közismert

légszállításos szántóföldi permetezés.

A szórófejek felett elhelyezett

tömlôbôl vagy légszekrénybôl axiálventilátor

által keltett légáram lép ki

megfelelôen kialakított réseken vagy

lyukakon át, és a cseppeket a célfelületre

továbbítja. Az eljárás nagyban mérsékli

az elsodródást, ugyanakkor állománypermetezésnél

a munkaminôséget

is javítja, hiszen növeli a penetrációt, és

a fellépô turbulens hatások következtében

több permetet juttat a levelek fonák

oldalára. Ilyen esetben olyan beállításra

kell törekedni, amely lehetôvé teszi a

növényzet egyenletes fedettségét, de

mérsékelt szinten tartja permet lerakódását

a talajon. Erre lehetôséget ad az,

hogy a gépeken rendszerint szabályozni

lehet a levegô mennyiségét és sebességét,

valamint a kilépés irányát is. A

légzsákos permetezôgépekkel általában

6–7 m/s szélsebességig lehet minimális

elsodródás mellett jó minôségben védekezni.

Egyes korszerû gépeken már a

szórófejek elôtt, illetve mögött is légáramot

alakítanak ki, és így a kedvezô

hatásokat növelni lehet.

Ma már kaphatók olyan permetezôgépek,

amelyek a szélviszonyoknak

megfelelôen képesek a cseppméret

megváltoztatására, és ilyen módon az

elsodródás mérséklésére. A permetezôgépen

kanalas szélsebességmérôt helyeznek

el. Innen az információ számítógépbe

kerül, amely a mért adatok

alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére

alkalmas cseppméretet, és

ennek alapján ad parancsot a szabályozható

cseppméretû fúvókák üzemi

paraméterinek beállítására.

2. ábra. Különbözô rendszerû fúvókák cseppspektruma

A jövô: precíziós helyspecifikus

permetezés

Szántóföldi gyomirtásnál alapvetô feladat

a pontos sávcsatlakozás biztosítása

is. Csak így kerülhetôk el a kezeletlen

és a kétszer kezelt területekbôl adódó

károk. Korábban általában habjelzô

berendezések segítségével vagy mûvelônyomos

technológia alkalmazásával

igyekeztek biztosítani a megfelelô csatlakoztatást.

Erre a célra ma már a GPSrendszerre

alapozott eszközök is rendelkezésre

állnak, amelyek révén a

traktor vezetôje a mûholdakról kapott

jelek segítségével kielégítô pontossággal

tarthatja a megfelelô irányt. A jelzô

fények mutatják a gépkezelônek az

iránytartás pontosságát. Zöld fénynél

az irány helyes, a sárga kismértékû, a

piros pedig veszélyes eltérést jelez. Ha

a gép olyan területre ér, amelyet már

megpermetezett, akkor a berendezés riasztást

ad. Nagyobb költséggel már automatikus

kormányzás is alkalmazható.

A szántóföldi védekezéseknél a legjelentôsebb

idô- és anyagmegtakarítás

precíziós helyspecifikus permetezéssel

érhetô el. A jelenleg alkalmazott technológiáknál

a teljes felület kezelésben

részesül akkor is, ha csak a tábla egyes

részein jelentkezik fertôzés. Ha azonban

csak azokon a területeken permetezünk,

ahol arra ténylegesen szükség

van, akkor lényegesen kevesebb vegyszerrel

és gyorsabban érhetô el a szükséges

eredmény. Az ilyen kezelésnek

több lehetséges megoldása van. Biztató

kísérletek folynak olyan gépekkel,

amelyeken a gyomok felismerésére,

sôt megkülönböztetésére alkalmas érzékelôket

helyeznek el. Az így meghatározott

területeken közvetlenül végezhetô

el a fertôzött területek permetezése.

A kezelendô területek felderítése és

rögzítése történhet GPS-helymeghatározás

segítségével. Ez végezhetô a tábla

bejárásával, és a gyomos területek

behatárolásával. Az így készített térkép

betáplálható a permetszórást vezérlô

számítógépbe. Lehetôség van az

igénynek megfelelôen a szórás kivagy

bekapcsolására a teljes munkaszélességben

vagy az egyes keretszakaszokon.

Vannak olyan gépek, amelyeken

az egyes szórófejek is különkülön

mûködtethetôk.

Dr. Dimitrievits György

VM MGI – Gödöllô

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

37

Hogyan tovább a permetezôgép bevizsgálással

A környezetvédelmi elôírások egyre nagyobb mértékben

szabályozzák a mezôgazdasági tevékenységet, mely sok

esetben rendkívül káros hatásokat eredményez, gondoljunk

csak a gödöllôi ivóvíz helyzetre, mely mostanában érte

el tetôfokát.

A mezôgazdaság által használt tápanyagok és növényvédô

szerek könnyen eljuthatnak a rétegvizekbe, melyek az ivóvízbázist

adják. Különösen veszélyes ez a helyzet olyan csapadékos

években, mint az a 2010-es volt. Az okszerû mûvelés

mindenképpen tervezést és ellenôrzést kíván a gazdálkodóktól,

hogy elkerülhetô legyen a károsítás.

A környezetvédelem mellett mindenképpen fontos szempont

a gazdaságos mûvelés is, hiszen a tenyészidôszak során

a növénytermesztésben fel nem használt anyagok a veszteségeinket

növelik. A napjainkban tapasztalható kiélezett versenyhelyzetben

és hektikusan mozgó terményárak mellett a

költségeket mindenképpen a lehetô legalacsonyabb szinten

kell tartani.

A növényvédelemben alkalmazott eljárások egyre pontosabb

betartása elengedhetetlen. Nem mellesleg: a mezôgazdasági

folyamatok egyre inkább szigorúan megtervezett ipari

folyamatokhoz hasonlíthatóak, éppen az értéktermeléssel

szemben támasztott fokozott követelmények elérése érdekében.

A termelés résztvevôi számára egyszerre két követelménynek

kell egyre hatékonyabban megfelelni:

1. Egyre kisebb mennyiségben is nagy hatású készítményt

kell használni.

2. Egyre nagyobb mûveleti pontosságot kell folyamatosan

biztosítani a termelésben.

A második követelmény a gyakorlatban annyit jelent, hogy

a termelésben részt vevô gépek mûveleti pontosságát jelentôsen

növelni kell. Sajnos hazánkban a permetezôgépek életkora,

és a rendszeres karbantartás hiánya miatt kialakult állapot,

rendkívül nagy kockázatot jelent. Ez a permetezô gépeknél

a kijuttatási pontosság jobb kézben tartását írja elô.

Szemügyre véve az európai és a magyarországi helyzetet,

megállapítható, hogy a kívánatos folyamatok nálunk jelentôsen

elmaradnak az uniós elvárásoktól: a közösségbôl eredô

törvénykezési munka teljesítése mellett a végrehajtás „több

sebbôl is vérzik”.

Az Európa-szerte elvégzett permetezôgép vizsgálatok ismeretében

a legtöbb kizárást a permetezô gép legolcsóbb

szerkezeti eleme, a fúvóka hiányossága okozta. Magyarországon

találhatunk olyan permetezôket, melyek fúvókái nemcsak

minôségükben maradnak el a kívánttól, de néha típusban is

különböznek. Egy permetezési munka során teljesen megengedhetetlen,

hogy nem azonos átfolyású (ISO színkódú) fúvókát

használjunk a keret teljes hosszán.

Magyarországon a növényvédelemrôl szóló 2000. évi

XXXV. Törvény 65.§ (2) bekezdés b) pontjához kapcsolódó

5/2001(I.16.), és a 81/2003(VII.9.) ún. „környezetvédelmi”

rendeletek, amelyek 2004. január 1-jén jogerôre is emelkedtek,

szabályozzák a növényvédelmi tevékenységet. Szankcionáló

jogalkotás hiányában viszont napjainkig hiányzott a törvény

betartatása, így semmilyen javulás nem volt tapasztalható

a permetezôgépek állapotában.

A gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet (VM MGI)

elkötelezett munkatársai rengeteg erôfeszítést tettek az elmúlt

években, hogy a jogalkotási folyamat a végéhez érjen. Jelentôs

változás állt be 2010-ben a közigazgatási helyzetben a

43/2010(IV.23.), és a 66/2010(V.12.) FVM rendeletek elfogadásával,

amelyek az eddigi helyzetet 2011. december 15-tôl

kötelezô jelleggel megváltoztatják. Az uniós jogharmonizáció

június hónapban kell, hogy bekövetkezzen az MSz-EN 13790

elôírásainak megfelelôen. A nyár folyamán várható, hogy ország

szerte megalakulnak azok a vizsgabázisok, melyek jogosultak

lesznek a permetezôgépek idôszakos bevizsgálását elvégezni.

A gépvizsgálatot a vizsgáló állomások számára az

FVM MGI „akkreditációja” teszi jogerôssé, a megfelelô szakismeretekrôl

szóló vizsgán történô megfelelést követôen.

A gépforgalmazók körében is változást jelent jelen intézkedés,

mert az új gépek üzembe helyezésekor, a jogharmonizációt követôen,

két matricával kell ellátni a permetezôket, mert a forgalmazói

matrica mellett a környezetvédelmi matricát is el kell helyezni.

Az idôszakos felülvizsgálat alól az új gépek a jogharmonizáció

utáni miniszteri rendeletben foglalt ideig mentesülnek.

A mezôgazdasági termelôk között rendkívül ritka, aki a permetezés

során a dózisok mellett a kijuttatás technikára is kívánatos

mértékû hangsúlyt fektet. A termelési költségeket intenzíven

figyelô szereplônek mindenképpen szem elôtt kell tartania

a kijuttatott anyagok biológiai hatékonyságát is, mely alapvetôen

a keret- és fúvókatípustól, a cseppmérettôl, valamint a

permetezés idôpontjától (melyet alapvetôen a környezeti hatások:

szél, páratartalom és hômérséklet határoz meg) függ. Az

elhanyagolt permetezôgép legalább 10%-os értelmetlen és

haszontalan többlet szerfogyasztása, mely a fúvókák kopottságából

adódig, hektáronként több ezer forintos többletköltséggel

jár, ami egy gazdaságos, kb. 100 ha-os birtokon, éves

szinten több százezer forintos termelési többlet költséget

okoz, mely a hektikus terményárak és egyre magasabb termelési

költségek mellett nem elhanyagolható veszteséget jelent.

A www.permetezes.hu oldalon található veszteség kalkulátor

segítségével minden termelô könnyen információhoz juthat,

arról hogy a rá jellemzô termelési körülmények mellett

milyen veszteség adódik a növényvédelmi munkálatok során.

A veszteség kalkulátor összeköttetésben van az oldalon található

fúvóka kalkulátorral, ahol az eredményként kapott veszteség

összegét össze tudja hasonlítani a fúvókák cseréjekor

tapasztalható költséggel. Ehhez mindössze a permetezés során

alkalmazott néhány paramétert kell megadnia a fúvóka

kalkulátorban, hogy megtudja, milyen fúvóka alkalmas a permetezés

elvégzésére. Amennyiben bizonytalan gépe állapotát

illetôen, segítséget tudunk nyújtani a permetezô bevizsgálásában

és felkészítésében a szezonra.

A weboldalon a kalkulátorok mellett megtalálható egy könnyen

kezelhetô alkatrész keresô is, mind szántóföldi, mind ültetvénye

gép esetében. Alapvetô koncepció, hogy a teljes

gépbôl indulunk ki, ahol fôbb egységek találhatóak.

Egyre jobban szûkítve a termékcsoportokat

lehet eljutni a kívánt alkatrészhez.

Látogasson el a www.permetezes.hu-ra

további információért.

permetezes.hu csapata

2011. március

agrárium


38

Szántóföldi növényvédelem

Alapozza meg a napraforgó-termesztés sikerét!

A napraforgó-termesztés eredményességét nagymértékben

meghatározza a gyomirtás hatékonysága.

A vetés után, kelés elôtt végzett preemergens

kezelés biztosítja a gyommentes kelést és a

zavartalan kezdeti fejlôdést. Ennek jelentôségére

a 2010-es év szélsôséges idôjárási körülményei

hívták fel ismét a figyelmet.

Az utóbbi években elôtérbe kerülô posztemergens

napraforgó-gyomirtási technológiák elterjedésével

sok esetben az alapgyomirtás elhagyása

mellett, kizárólag ezekre a technológiákra korlátozódott

a gyomok elleni védekezés. A tavalyi évben

ezeken a területeken a gyomirtás komoly nehézségekbe

ütközött, mivel a májusban lehullott extrém

mennyiségû csapadéknak köszönhetôen a területek

vagy megközelíthetetlenek voltak, vagy ha

sikerült is elvégezni a kezeléseket, ezek nem minden

esetben történtek az optimális idôpontban. Az

alapgyomirtás hiányában a megkésett állománykezelések

nem eredményeztek megfelelô hatékonyságot,

és a kultúrnövény fejlettsége miatt a

fitotoxicitás sem volt ritka jelenség. A kizárólag

posztemergens technológiákra alapozott napraforgó-gyomirtás

biztonsága tehát az idôjárási kockázatok

miatt megkérdôjelezhetô, ezen technológiák

elé is biztos alapot jelent a Makhteshim új gyûjtôcsomagolású

napraforgó gyomirtó szere, a

DURACER.

A DURACER újra együtt kínálja a napraforgó

gyomirtás két meghatározó hatóanyagát. A gyûjtôcsomag

tartalma 10 l RACER 25 EC (fluorkloridon)

+ 6 l TENDER* (S-metolaklór). A kombináció

a napraforgóban elôforduló magról kelô egyés

kétszikû gyomnövény ellen egyaránt hatékony

és az alap gyomirtó készítmények közül egyedülálló

megoldást kínál az utóbbi években egyre nagyobb

gondot jelentô parlagfû ellen is.

A DURACER-re érzékeny gyomnövények:

5 parlagfû

5 disznóparéj-félék

5 selyemmályva

5 libatopfélék

5 gyakori gombvirág

5 ragadós galaj

5 ebszikfû

5 keserûfû-félék

5 repcsényretek

5 veronika-fajok

5 vadrepce

5 tyúkhúr

5 kakaslábfû

5 muhar-fajok

5 vadköles

5 fenyércirok (magról kelô)

A DURACER hosszú hatástartama mellett az

egyik legszelektívebb kombináció, így még a

2010-es évben tapasztalt extrém idôjárási körülmények

között is biztonságos megoldást jelent a

napraforgó alap gyomirtására.

A DURACER-rôl bôvebb információt olvashat

a www.mahun.hu címen, vagy keresse a

Makhteshim kereskedelmi képviselôit!

Schipp Márton

Makhteshim Agan Hungary Zrt., Budapest

* A TENDER a SYNGENTA bejegyzett márkaneve

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

39

Új dimenziókat nyitottunk!

Minden gazdálkodó szeretné, ha területének a legkisebb részérôl is azonnali

információt tudna szerezni akár madártávlatból, akár egy növény szintjéig.

A merészebbek azt is elképzelik, hogy ilyen módon a növények olyan tulajdonságait

is látni kellene, amelyekre eddig csak komoly mintavételezés és laboros

analitikai vizsgálat után volt lehetôség. Nos, mára ez a csúcstechnológia és

hozzá szükséges ismeretanyag elérhetôvé vált.

A

légi képalkotó hiperspektrális

analitika az

vizsgálati mód, amely ebben

az évtizedben gyakorlati áttörést

hozott. A komplex

technológia fôbb részterületei:

a légi térképezés és navigáció,

az analitikai spektroszkópia,

valamint a spektrális

képfeldolgozás. Ezek az eddig

önállóan alkalmazott szakterületek

együttesen egy minôségileg új

módszertan fejlesztését tették lehetôvé.

Rendkívüli módon egyszerûsítve úgy

fogalmazhatunk, hogy egy analitikai fotométert

egy repülôgépre felszerelve

pontról pontra nagy felbontással és sebességgel,

térképszerûen letapogatjuk a

mezôgazdasági területet, és döntôen

szemmel nem látható digitális információkat

gyûjtünk a terepi anyagok minôségérôl

és területi elhelyezkedésérôl.

A Debreceni Egyetem AMTC Víz- és

Környezetgazdálkodási Tanszéke és a

Gödöllôi VM MGI intézet együttmûkö-

1. ábra. A látható tartományú légi felvétel és a terület biomassza

tömegének spektrális területi felvétele

désének eredményeképpen sikerült

2007-ben egy AISA DUAL rendszerû

hiperspektrális mûszeregyüttest beszerezni,

és több fejlesztés után üzembe

állítani. A mára szolgáltatásszerûen elérhetô

vezetô technológia fontosabb

elemei a hiperspektrális spektrográfok,

amelyek az optikai résen beérkezô

elektromágneses hullámokat prizmák

és optikai rács segítségével felbontják

különbözô hullámhosszú sávokra. További

technikai újdonság, hogy a repülôgépbe

szerelhetô két hiperspektrális

szenzor (Eagle és a Hawk) egy házba

került összeépítésre, ezért nevezik

AISA DUAL rendszernek. A kamerák

együttes kiépítése révén a mérhetô teljes

sávszélesség 400–2450 nm között

van, amelyet 1,25–10 nm csatornaszélességekre

és maximálisan 498 csatornára

lehet programozni.

A két szenzort lehet külön-külön is

üzemeltetni, így például ki lehet használni

a nagyobb felbontású (1024 pixel)

VNIR szenzor adta szélesebb sávszélességet.

Képzeljük el, hogy a

MEPAR rendszerben használt légi foto

3 csatornát használ, és mi ezt az egyébként

fontos információt 498 csatornára

bôvítjük, akár 1 m-es terepi felbontás

mellett. Belátható, hogy a kinyerhetô

információ nagysága több nagyságrenddel

javul. Ez teszi lehetôvé megfelelô

kalibrálás után, hogy az adatokat

anyagvizsgálatra használjuk.

A napsugárzás elnyelôdése (abszorbancia)

és visszaverôdése (refkektancia)

a különbözô növényi anyagok számos

kölcsönhatásának eredménye, ami számottevôen

különbözik a vizsgált hullámhossz-tartomány

egyes sávjai szerint. A

növényi víz, a pigmentek, a tápanyagok,

a szén-, a cellulóz-, a lignintartalom

mind a 400 nm és 2500 nm közötti reflektált

optikai spektrumban kerülnek

mérésre, gyakran átfedéssel, de spektrálisan

különbözô reflektancia viselkedéssel.

A reflektált optikai spektrum változik

a különbözô fenológiai fázisokban

és a növény morfológiájától függôen.

Növénykórélattanból is ismert, hogy a

legtöbb gomba- és baktériumos fertôzés

klorofillcsökkenéssel és relatív

antocián növekedéssel jár,

amely egy idô után szemmel

is jól látható tüneteket ad.

Ezeket a folyamatokat mûszeresen

elôre jelezhetjük. A

rovarkártétel szintén a biomassza

lokális csökkenésével

jár együtt, amely spektrális

anomáliát okoz, azaz jól lehatárolható,

hasonlóan a talajhibák

vagy hô-víz stressz okozta biomaszsza-változásokhoz.

A biomasszatömeg igen szoros öszszefüggésben

van az egységnyi felületre

jutó levélfelület nagyságával. Ez a biomasszatérkép

már a lábon álló kultúra

esetében is alkalmazható, ellentétben a

jobban ismert kombánj-GPS adatgyûjtést

használó terméstérképekkel. Ennek megfelelôen

a precíziós vegyszerezôk szórókereteinek

vagy fúvókaszabályozásának

vezérlését lehet vele automatizálni. Esetleg

célzott agrokémiai-növényvédelmi

beavatkozásokat folytatni (1. ábra).

Ma a kutatók kb. 150 vegetációs indexet

határoztak meg, amivel a növények

állapotát írják le. Számos egyéb, összetettebb

eljárás is létezik, és ezek folyamatosan

bôvülnek. Az alkalmazási területek

feltárása napjainkban kezd felgyorsulni,

és a távlatokat még a szakemberek sem

tudják megbecsülni. Eddig végeztünk

már cerkospóra-vizsgálatot cukorrépában,

gabonarozsda-vizsgálatot búzán,

vízstressz-elemzést körteültetvényben,

lombvizsgálatot almáskertben, gyomborítási

vizsgálatot ôszibarack ültetvényben,

parlagfûfelmérést napraforgótáblán.

És reményeink szerint még számos területen

a magyar agrárágazat érdekében!

Prof. Tamás János

Debreceni Egyetem

Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék

2011. március

agrárium


40

Szántóföldi növényvédelem

A tavaszi talaj-elôkészítés

Az elmúlt évben a hazai mezôgazdaságban szinte az összes ökológiai körülmény,

de leginkább az idôjárás, a talajállapotok a legkedvezôtlenebbül hatottak

a termelésre. A lehullott sok csapadék feláztatta a talajokat, lehetetlenné tette

az éppen aktuális munkák elvégzését. Az idei tavaszi talajmunkák és a kukorica,

napraforgó vetése ebbôl adódóan nagy feladatot, és nagyon átgondolt – talán

a hagyományostól, illetve megszokottól kissé eltérô – megoldásokat igényel.

É

ppen az ôszi talajmunkák el nem

végzése miatt a magágykészítést

meg kell, hogy elôzze a tavaszi talajmunkák

elvégzése. Éppen azért, hogy a

talajnedvességet megôrizzük és a talajt,

a talajszerkezetet alkalmassá tegyük

a következôkben is az esetleges

nagymennyiségû csapadék befogadására,

ugyanakkor kellôen átszellôztetett

talajszerkezetet kapjunk. A sok

csapadék és a betakarítás során végzett

talajtaposás következtében erôsen tömörödött

talajok miatt a mély- vagy

középmélylazítózás elvégzésének nagyon

nagy jelentôsége van.

Talajlazító eszközök

A mély- vagy középmélylazítás elvégzésére

számos merevkéses, illetve rugózott

mûvelôszerszámos középmélylazító

áll rendelkezésre. A nedves, öszszetömörödött

talajok esetétében azonban

a ferdekéses, rugózott munkaszerszámú

típusok használata az ajánlott.

Az ilyen konstrukciójú berendezések

munkaszerszáma a talajszelvényt felemeli,

és ennek következtében kissé

nagyobb az átlazítás hatása, a rugózott

munkaeszközök használata ugyanakkor

csökkenti a vonóerôigényt. Az

Agrisem Combi Plow 6-késes középmélylazítók

természetesen nagyobb

munkaszélességûek, de akár 1–5-késes

változatok is kaphatók a piacon (1. ábra).

A középmélylazítók többsége öszszekapcsolható

a lazító munkáját lezáró

elegyengetô tüskés és egyéb gyûrûshengerekkel.

A rövid, kedvezô idôjárású, csapadékmentes

idôszakok kihasználására,

és ennek következtében a már mûvelhetô

talajok (kukorica-, napraforgótarlók)

mûvelésére különösen, és sok

szempontból elônyösen alkalmazhatók

1

2

a kombinált munkaeszközök. A különbözô

munkamûveletek összekapcsolásával

a talajtaposás csökkenthetô és a

mûvelési idô is lerövidíthetô. A lazítós

tárcsák alkalmazásával a talajszerkezet

fellazul, alkalmas a tápanyagok,

mûtrágyák és csapadékvíz felvételére,

a tárcsalevelek pedig a szármaradványokat

felaprítják és bedolgozzák a talajba.

A nagyobb munkaszélességû

változatok vontatott kivitelen készülnek,

a közepes munkaszélességû (5–6

késes) változatok félig függesztett változatban

kerülnek kialakításra. A 3,8

m munkaszélességgel dolgozó John

Deere 510 Disk Ripper lazítós tárcsa is

félig függesztett gép (2. ábra). Az X

elrendezésû tárcsasorok szögállása

változtatható, mûvelôelemeik az elsô

sorban csipkés éllel, míg a hátsó sorban

sima éllel készültek. A tárcsasorok

között található lazító 2-soros, V-elrendezésû,

s mûvelôelemeinek szerszámszára

torziós kialakítású. A cserélhetô

munkaszerszámok szárnyas kapák és

parabolikus szerszámok. A tárcsalevelek

10–20 cm, míg a lazító kések

30–40 cm közötti munkamélységben

üzemeltetve, és a jelenlegi átázott, tömörödött,

különbözô kötöttségû talajokon

is jó minôségû talaj-elôkészítést

végeznek, utóbbiaknak fokozott jelentôségük

van a talajszerkezet visszaállításában,

és a káros mértékben tömörödött

zárórétegek (pl. eketalp) megszüntetésében.

A tavaszi magágykészítésre számos

konstrukció áll rendelkezésre. A magágykészítés

esetében is nagyon fontos a

munkamenetszámok csökkentése, vagyis

a talajt csak a legszükségesebb

mértékben mûveljük. Ebbôl a szempontból

a már említett nehéz, nedves,

tömörödött talajállapotok miatt a mulcskultivátorok

használata jelent feltétlen

elônyt. A mulcskultivátorok is változatos

konstrukciókban kerülnek kialakításra.

A legfontosabb jellemzôik a magas

vázkialakítás, a sokféle munkaeszközzel

való felszereltség, a tárcsasorok,

kultivátor munkaeszközök és lezáró

hengerek kombinációi. A John

Deere 726 Mulch Finisher mulcskultivátor

félig függesztett változatban készül

(3. ábra). A gép vázszerkezetének

mellsô részén található az egysoros elrendezésû,

gömbsüveg alakú, sima élû

tárcsalapokból összeállított tárcsásborona-egység.

Ezt követôen található

a 4 sorban elhelyezett, nagy átömlési

keresztmetszettel rendelkezô kultivátorkapa-egység.

E mûvelôszerszámok

torziós terhelésûek, és nagy szárnyszé-

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

41

lességû kapatestekkel szereltek. A vázszerkezet

végén segédtartókhoz láncfelfüggesztéssel

kapcsoltan, ún. önbeálló

fogasborona-tagok találhatók. Az

egyes fogasborona-sorok csuklósan

csatlakoznak a szomszédos sorokhoz,

amely megoldás jó felszínkövetést és

hatékony öntisztulást tesz lehetôvé.

3

4

5

Azokon a területeken, ahol az ôszi

talajmunkát sikerült elvégezni, és a talajviszonyok

jelenleg is jónak mondhatók,

ott természetesen jól használhatók

az egyéb kombinált magágykészítô gépek

is, mint pl. fogas boronák, kultivátorok,

rugós szárú boronák, ásó- és forgóboronák,

simítók, egyengetôk, precíziós

magágykészítôk, kompaktorok,

hengerek.

A tavaszi vetésû növények közül a

legnagyobb termôterületet a kukorica

foglalja el. A kukorica vetésére különbözô

konstrukciójú szemenkéntvetô

gépeket használnak, melyek egyébként

alkalmasak egyéb növények, pl. napraforgó

széles sortávolságú vetésére. A

hagyományosan és mûvelettakarékosan

elôkészített magágy esetén a szemenkéntvetô

gépek különbözô munkaszélességû,

4–6–8–12 soros változatai

széria felszerelésekkel használhatók.

A kötött és száraz talajokon, továbbá

szármaradványos területeken elsôsorban

az erôsebb építésû tárcsás csoroszlyás

gépek, míg a könnyebb mûvelésû

talajokon és szármaradványoktól

mentes területeken a (késes) csúszócsoroszlyás,

könnyebb építésû gépek

alkalmazása az elônyösebb. A tárcsás

csoroszlyapárokat (öntisztító gumival

borított) talajkövetô kerékpárok támasztják

alá a megfelelô – egyenlô –

vetési mélység biztosítása céljából.

A késes (csúszó)csoroszlyák elemenként

cserélhetôk, igazodva így a kivetendô

magfajta megkívánt vetési mélységéhez.

A gépek vetôszerkezete mechanikus,

vagy pneumatikus rendszû.

Pneumatikus vetôgépek

A széles körben elterjedt szívó légáramú

vetôszerkezettel rendelkezô gépeknél

a gépvázon, a hárompontos függesztô-berendezés

mögött elhelyezett

szívó ventilátor biztosítja a magfelvételhez

szükséges vákuumot. A ventilátor

szívóházától gégecsövekkel csatlakoznak

az elemenkénti (soronkénti)

vetôszerkezetekhez. Az elemenkénti

magtartályból a magvak egy átömlô

nyíláson keresztül – gravitációs úton –

a vetômagkamrába kerülnek és a vákuum

hatására a furatos vetôtárcsa

furatjaira tapadnak. A vetôszerkezeten

belül állítható íves, vagy fogazott maglesodrók

akadályozzák meg a kettôs

magkiadagolást. A talajkerékrôl – elôtéttengelyen,

hajtómûvön és lánckerék-áttételeken

keresztül – meghajtott

forgó vetôtárcsákról egy magleválasztó

sodorja le a magvakat, amelyek a

csoroszlya által nyitott barázdába hullanak.

A nyomó légárammal mûködô vetôszerkezetû

gépek egyedi (elemenkénti)

vagy központi szerkezeti megoldásúak

lehetnek. Az elemenkénti vetôszerkezetû

gépeknél, a magtartályból szabályozható

beömlônyíláson keresztül kerül

a vetômag a forgó – kúpos furatokkal

ellátott – cellás kerékhez. A cellákba

kerülô vetômagvak közül a folyamatosan

nagy sebességû nyomó légáram

– a vetôfuratban elhelyezkedô

mag kivételével – a fölösleges magvakat

„kifújja”, s a forgó vetôcellában –

alul – bennmaradt mag a csoroszlya által

nyitott vetôbarázdába hullik.

A nyomó légárammal dolgozó központi

dobos vetôszerkezetû pneumatikus

vetôgépeknél a – központi – magtartályból

a vetômag a tartály alján lévô

magbevezetô csatornán keresztül

jut a vetôdobba. A vetômagvak az üzemeltetô

erôgéprôl hidromotorral meghajtott

légszállító ventilátor által létesített

túlnyomás hatására (a vetôdob forgása

közben) az annak palástján kiképzett

furatsorokra tapadnak. A vetôdob

külsô felületén a keresztirányban elhelyezett

gumihengersor a dobfuratok lefedésével

megszünteti a vetôfuratokra

ható túlnyomást, s így a magvak a gravitáció

és a centrifugális erô hatására –

a furatokról leválva – a vetôdob palástja

alatt lévô, tölcsérszerûen kiszélesedô,

magvezetô csövekbe hullanak.

A kukorica szemenkéntvetô gépek

többsége az ismertetett talajmûvelô gépek

munkája után az alapfelszereltségû

vetôszerkezettel is biztonságosan elveti

a vetômagot. A szemenkéntvetô gépek

többsége azonban különbözô kiegészítôkkel

mulcsba- vagy direktvetésre

alkalmas kiegészítôkkel, szárvágó

tárcsákkal, sortisztító és magnyomó

kerekekkel is felszerelhetô (4. ábra.

Direktvetô elemekkel felszerelt John

Deere 1750 kukorica szemenkéntvetô

gép). Ebben az esetben a gépek direktvetésben

történô használata után is biztonságos

kelésre számíthatunk (5. ábra.

Szépen beállt direktvetett kukoricaállomány

tápkultivátorozása).

A nehéz körülmények között végzett

talaj- és vetési munkáknál különösen

hasznos az automata kormányzás,

vagy a párhuzam-, illetve sorkövetô

berendezések alkalmazása. A GPSvezérlés

használatával a talajmunkáknál

az átfedések csökkenthetôk, és

emellett nem keletkeznek mûveletlen

sávok. A vetés esetében pedig pontosan

tarthatók a csatlakozósor méretei,

ami hatékonyan csökkentheti a betakarítási

veszteségek mértékét.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllô

2011. március

agrárium


42

Szántóföldi növényvédelem

Baktériumtrágya

gombafertôzések ellen?

2010 után 2011 is csapadékosan indult. A nedves élettér, a talajmunkák belvízborítottság

miatti részleges elmaradása különösen kedvez a talajban áttelelô, és

a talajfelszínen aktív gombakártevôknek. Létezik hatékonyabb, takarékosabb és

természetesebb megoldás ellenük, mint a vetésforgó szigorú betartása, a fémzáras

vetômagok és a fungicid szerek alkalmazása? A baktériumkészítménygyártók

szerint igen.

A

termelôk és gabonaforgalmazók máris megkongatták a

fuzárium-vészharangot, de nemcsak a kalászosokban és

a kukoricában fertôzô Fusarium fajok megemelkedô jelenlétével

kell idén számolnunk, a napraforgó, a repce és a zöldségkultúrák

fô gombakártevôjének, a Sclerotinia sclerotiorumnak

is kedvezett az elmúlt idôszak. Mindkét faj széles körben elterjedt

hazánkban, esetenként tömeges felszaporodásuk komoly

mennyiségi (termésveszteség) és minôségi (leértékelôdô, eladhatatlan

termés; megdôlt állomány, megnövekedô betakarítási

költségek) károkat okoz a termelôknek.

Ugyanakkor több magyarországi baktériumtrágya-gyártó és

-forgalmazó kommunikációjában is megjelent, hogy a megfelelô

mértékû baktériumos kezelés gyakorlatilag visszaszorítja a

Fusarium fajok, és a fehérpenészért felelôs Sclerotinia sclerotiorum

károkozását.

Az említett kórokozók sok-tápnövényû (polifág) fajok, és

minden növényi részen, a vegetáció teljes idôszakában, sôt

még a tárolás alatt is aktívak és szaporodóképesek maradnak.

A Fusarium elterjedéséhez nagyban hozzájárul a hazánkban is

elterjedt kukorica-búza vetésváltás. A Sclerotinia pedig a napraforgó

tányérjaiból, a betakarításkor a talajba visszajutva akár

egy évtizedig is jelen marad és fertôz a talajban.

Sajnos a gombakártevôk elleni védekezés nehézkes a hagyományos

szántóföldi módszerekkel. A vízborítás gyakran lehetetlenné

teszi a gombaölô szerek megfelelô idôpontban történô

kijuttatását a földeken. Egy vegyszerezés gyakran nem is

elegendô, de kérdéses a permetek kijuttatásának hatékonysága

is. E fungicideknek ráadásul nincs gyógyító hatása, ezért nem

lehet csak a vegyszeres kezelésre alapozni, érdemes a megelôzésre

helyezni a hangsúlyt.

Ökológiai gazdálkodásokban a fungicid maradványok minimális

élelmiszer egészségügyi kockázata sem vállalható, de

természetesen az egyes Fusarium fajok által termelt, és a haszonállatok

és az ember szervezetére egyaránt veszélyforrást

jelentô toxikus metabolitok megjelenése sem kívánatos. Esetükben

ezért kell organikus megoldást keresni.

A védekezés mindenkor gazdasági kérdés is. A gombaölô szerek

költségét nem minden termelô tudja vállalni. A talajfelszínen

maradó fertôzött növényi maradványok viszont járványszerû újrafertôzôdéshez

vezethetnek. Mivel nincsenek teljesen ellenálló

és toleráns fajták, a védekezésben minden módszere építeni kell.

A növényvédô szerekkel egy menetben kijuttatható baktériumtrágyák

megoldást kínálhatnak a gombafertôzésekkel szemben.

– A talaj baktériumháztartásának rendbetételével megakadályozható

a káros nehézfémsók bejutása a növény szervezetébe,

ezáltal megállítható például a Fusarium megtelepedése.

– A beteg szármaradványok talajba forgatásával és a baktériumkezeléssel

megoldható a növényi maradványok fokozatos

lebontása. Így nem következik be rothadás, ezáltal nemcsak

a maradványokban tárolt tápanyagot szabadítják fel a

baktériumok, hanem a gomba- és rovari kártevôk életterét is

visszaszorítják.

– A talajbaktériumok által termelt, a növényi növekedést

serkentô hormonok eredménye a kiterjedtebb gyökérzet, és az

ellenállóbb szár; az egészségesebb állomány pedig kevésbé

hajlamos a megdôlésre is.

– A mûtrágyázás lökésszerû, „túladagoló” tápanyag-utánpótlásával

szemben a növényeknek természetes, egyenletesebb

fejlôdést biztosít a talajlakó baktériumok által fokozatosan felszabadított

N, P, K.

– A baktériumtrágyázás költségkímélô módon illeszthetô a

meglévô technológiákba, megelôzô kezelésként alkalmazható,

ráadásul a baktériumkészítmények más szerekkel egy menetben

kijuttathatók.

A gombakártevôk elleni küzdelmet természetesen már a vetésterület

megtervezésekor el kell kezdeni. Elengedhetetlen a

jó minôségû vetômag felhasználása, de az ezt követô szántóföldi

védekezésben komoly sikereket ígér a baktériumtrágyák következetes

használata.

F. Sz.

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

43

Tavasszal a vegetáció indulását követôen

a búza igen nagy mennyiségben igényli

a tápanyagokat, sok esetben a talaj

tápelem-szolgáltató képessége ezzel az

ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek

többségében megfigyelhetô hiánytünet

nem alakul ki, de a növény tápelem-tartalma

lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsô

soron napról napra csökken a realizálható

termés mennyisége, ameddig ez az

állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom

„rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás

egyszerû, lombtrágyázni kell!

Az ôszi búza lombtrágyázáshoz a

YaraVita TM Gramitrelt ajánljuk, melynek

elônyei a következôk:

• a kalászosos számára legfontosabb

tápanyagokat tartalmazza koncentrált

formában

• egyedileg formulázott termék a nagyobb

hatékonyságért, a biztonságos

felhasználásért

• egyedülálló tartamhatás, akár 2–3

hónapon keresztül is tudja a tápanyagokat

szolgáltatni

Lombtrágyázzuk az ôszi búzát!

• esôállóság, a kijuttatás után 2 óra

száradási idô elegendô

• a legtöbb növényvédô-szerrel keverhetô

(www.tankmix.com)

Összetétel:

• 260 g/liter magnézium-oxid, tömeg

százalékban kifejezve: 16,2% MgO

tartalom

• 50 g/liter réz, tömeg százalékban kifejezve:

3,1% Cu tartalom

• 130 g/liter mangán, tömeg százalékban

kifejezve: 8,0% Mn tartalom

• 80 g/liter cink, tömeg százalékban kifejezve:

5,0% Zn tartalom

A termék ezen kívül még tartalmaz 61

g/l nitrogént, tömeg százalékban kifejezve:

3,7% N

Szín: Halvány piros (lazac) színû

szuszpenziós koncentrátum

Kémhatás: 10,0

Sûrûség: 1,619 g/l

Kiszerelés: 10 l, nettó tömeg: 16,19 kg

Felhasználási útmutató: 2-4 l/ha bokrosodástól

a zászlós levél kialakulásáig

alkalmazzuk. A kezelés szükség esetén

10–14 naponként megismételhetô a megadott

idôszakon belül.

Szükséges vízmennyiség: 200–400 l/ha

Magyarországon sajnos a legtöbb helyen

számolhatunk rézhiánnyal

A kalászos növényekrôl tudjuk, hogy

igen érzékenyek a réz hiányára Erre is van

megoldásunk, ez pedig nem más, mint a

YaraVita TM Coptrac.

Összetétel:

500 g/l réz, tömeg százalékban kifejezve:

33% Cu tartalom

A termék ezen kívül még tartalmaz 69

g/l nitrogént, tömeg százalékban kifejezve:

4,5% N

Szín: Tégla vörös színû szuszpenziós

koncentrátum

Kémhatás: 9,6

Sûrûség: 1,523 g/l

Kiszerelés: 5 l, nettó tömeg: 7,61 kg

Felhasználása: 0,25–0.5 l/ha adagban

bokrosodástól a zászlós levél kialakulásig.

Vízigény: 200–400 l/ha.

Dr. Czinege Erik

Yara szakmai vezetô

30 525 2641

2011. március

agrárium


44

Szántóföldi növényvédelem

Nincs vita, itt a SY Flovita

Új SYNPLUS várományos kukorica hibrid a FAO 300-as csoport végén a Syngentától

Olyan új, minden igényt kielégítô kukorica hibridet,

amely az elmúlt években mutatott kihívásokkal képes

volt megbirkózni. A SY Flovita három éve szerepel

a kísérleteinkben. Amit megfigyeltünk, hogy

rendkívül jó évjárati stabilitással rendelkezik. Kiegyensúlyozottan

szerepelt száraz körülmények között

kísérleti hálózatunkban Közép-Kelet-Európában.

A magyar 2009-es száraz év mellett az mindhárom

évben jó teljesítményt nyújtott az ukrán és az

orosz kísérleteinkben is. Elég, ha csak a tavalyi

orosz szárazságra gondolunk, és így érthetôvé válik

amit a szárazságtûrô-képességrôl írtam. A magyar

kísérletekben tavaly a hûvös-csapadékos évjáratban

is nagyon jól termett.

1. kép. Minden tekintetben teljes agronómiai „csomag”

– erôs szár, és gyökér, egészséges csô

Autós kifejezéssel élve azt mondhatnánk, hogy a

SY Flovita „fullos” agronómiai csomagja minden

termelônek kedvére való.

Nemcsak hogy jól bírja a korai, 8 °C talajhômérséklet

körüli vetéseket, de kísérleteink szerint ekkor

érte el a legjobb eredményeket. Tápanyag reakciója

is nagyon jó. Már 90 kg N (+PK) mellett elérte a termés

maximumát.

Kezdeti fejlôdése átlagos. Gyökere erôs, nem hajlamos

megdôlésre. Szára erôs, közepes magasságú.

A szárfuzáriummal szemben nagyon jó ellenálló

képességgel rendelkezik. Ha kukorica elôvetemény

után kell hibridet választani, akkor ez a tulajdonság

kiemelten fontos. A tavaly nyári viharokban is a legkisebb

arányban megdôlô hibridek között volt.

2. kép. Szép egészséges csövek minden évjártban

Csövei hosszúak, látványosak. Csuhélevelei jól takarják

a csövet, melyek éréskor fellazulnak. 16–18

(20) szemsorral rendelkezik. A csövek hosszúak, és

jó körülmények mellett hosszúra nônek. A szemek

sötét sárga színûek. Csôegészsége nagyon jó.

Hl súlya 73–74 kg/hl körül mozog. Az ország minden

kukorica területére, minden kukorica termelôjének

ajánljuk.

Próbálja ki, és ezzel engedje, hogy a SY Flovita

megkedveltesse magát az Ön gazdaságában is!

Boncsarovszky Tivadar

Syngenta Seeds

termékfejlesztô

kukorica és kalászos növények

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

45

Tisztelt Olvasó!

Jó mag – Jó aratás szlogenünk a 2010.

évi szójatermelô partnereink részére

többnyire nemcsak szlogen volt, hanem

valós tény. A jó aratás általában

nem a betakarítás körülményeire volt

jellemzô, hanem inkább összességében

a szójatermesztés sikerére.

Sokaknak, sajnos többnyire a víz ellehetetlenítette

szinte egész évben a gazdálkodást. Szerencsére

szép számmal vannak, akik arról számolhatnak

be, hogy a szója az egyik legsikeresebb

növényük volt, bôven 3 t/ha feletti termésátlagokkal.

A jó termések kedvezô felvásárlási

árakkal is párosultak.

Többen kiemelik, hogy sikerük egyik kulcsa a

jó fajtaválasztás volt, mert a szóját nem csak

meg kell tudni termelni, hanem le kell tudni aratni.

A Saatbau Linz Hungária Kft. által kínált szójafajták

egyik leglényegesebb erénye éppen a

koraiság, ami deszikkálás nélküli, korai, veszteségmentes

betakarítást tesz lehetôvé.

Cégünk, a magyar piacon egyedül álló módon,

vetômagjait NPPL FIX és Fertig Rhizobiummal

készre oltottan kínálja. Ennek elônyeit a termelôk

széles köre nagyra értékeli, hiszen „házilag” hasonló

minôségû eredményt nem lehet elérni. Az

NPPL-es kezelés hatása a 2010-es stresszes

évben különösen látványos volt, több szójaállomány

még tartós vízborítottságot is kihevert az

NPPL jótékony segítségével.

Úgy tûnik, hogy a szója az utóbbi években

megtalálta a helyét a vetésforgóban és a támogatási

rendszerben. A 2011 évi kilátások is kedvezônek

tûnnek. A szója sok helyen a várhatóan

elhúzódó vetések miatt az egyik legpiacosabb

alternativ növénynek ígérkezik és termesztése

2011-ben is jó döntésnek bizonyul. Fajtáink beérésére

koraiságuk miatt még késôi vetés esetén

számíthatunk.

Válassza fajtáinkat, vesse magjainkat, a

magERÔ Önnel lesz!

2011. március

agrárium


46

Szántóföldi növényvédelem

Újdonságok a Cheminovától

A Cheminova rendkívül széles növényvédô szer,

mûtrágya és növénykondicionáló anyag palettával

áll a termelôk rendelkezésére, melyek közül

most az új készítményekre, új fejlesztésekre és

a hozzájuk kötôdô technológiákra fókuszálunk.

Komplett gyomirtási technológiák

kukoricában

Korai posztemergens gyomirtásra javasolt a

Successor Top Pack csomag (20 ha), mely a

Shado (1 l/ha) és a Successor T (3 l/ha) készítményeket

tartalmazza, és a magról kelô egy- és kétszikûek

elleni hatékonyságon túl hosszú tartamhatást

is biztosít.

Késôi posztemergens kezelésekre is használható

a Shado Gold csomag (13,3 ha) (1,5 l/ha

Shado + 1,5 l/ha Successor T), problémás magról

kelô egy- és kétszikûek ellen is, pl. köles, muhar fajok,

szerbtövisek, csattanó maszlag, selyemmályva,

libatop fajok. A csomagban lévô 3 hatóanyag eltérô

hatásmódú, ugyanakkor mindhárom jól szállítódik a

növényekben, nem csak a hajtáscsúcs, de a gyökerek

felé is.

A Nic-It Turbo kezelés után 2 héttel minden gyom

elpusztult… (Debrecen, 2010. 7. 2.)

A kukorica azon kevés kultúrák egyike, amelyek

olyan jól ellátottak gyomirtó szerekkel, hogy a legjelentôsebb

gyomnövények elleni jó hatékonyság

csak „tárgyalási alapnak” elegendô. Komplett technológiákat

várunk, nagyon széles gyomirtó spektrumot,

rugalmasságot és természetesen kiváló szelektivitást.

A Cheminova együtt kínálja ezeket, hisz

kukorica gyomirtási technológiái átfogják a preemergens,

a korai-, klasszikus- és késôi posztemergens

gyomirtási idôszakokat, és olyan készítményekre

épülnek, mint:

• Az OD formulájú Nic-It (nikoszulfuron), mely

erôssége az egyszikûek irtása, pl. kakaslábfû,

muhar fajok, fenyércirok.

• A széles hatásspektrumú Shado (szulkotrion),

mely a magról kelô egy- és kétszikûek ellen egyaránt

hatásos, beleértve a kakaslábfüvet, muharokat,

kölest, parlagfüvet, csattanó maszlagot,

stb. A készítmény tartamhatással is rendelkezik,

és kiváló szelektivitásának köszönhetôen csemege

és vetômag kukoricában is használható.

• A magról kelô egy- és kétszikûeket irtó Successor

T (petoxamid + terbutilazin), mely preemergens

és posztemergens kijuttatásra is alkalmas.

… és a betakarításig gyommentes maradt az állomány.

(Debrecen, 2010. 10. 8.)

Amennyiben a magról kelô fajok mellett olyan

évelôkkel is meg kell birkóznunk, mint a fenyércirok,

mezei aszat, apró szulák, akkor válasszuk

a Nic-It Turbo csomagot (5 ha), mely a Nic-It mellett

az Imperial (floraszulam + 2,4-D észter) herbicidet

és a Hyspray hatásfokozót is tartalmazza.

Elhúzódó gyomkelésnél, illetve fenyércirok fertôzésnél

az osztott kezelés javasolt. Ilyenkor az elsô

kezelést a fenyércirok 10–20 cm-es fejlettségéhez

igazítsuk, majd a másodikat 8–10 nap múlva

végezzük el.

Startertrágya csak a kultúrnövénynek

A sorba kijuttatott startertárgyával, a vetéssel egy

menetben, a kelô kultúrnövény közvetlen közelébe

juttatjuk a szükséges tápanyagokat, így az a

leghatékonyabban hasznosul. A Cheminova újdonsága,

a Radistart Turbo startermûtrágya és

agrárium

2011. március


Szántóföldi növényvédelem

47

Réz és kén a kalászosokban

Kezeletlen

15 kg/ha

Radistart Turbo

(Pocsaj, 2010)

talajkondicionáló 10% Amalgerol Premiumot is

tartalmaz, biztosítva a kelô növény NPK, mezoés

mikroelem igényét, emellett a talajéletet serkentô,

könnyen hasznosítható szénhidrátokat,

huminsavakat, algakivonatot tartalmaz. A talajban

azonnal oldódó készítmény hatása a korai

fejlôdésen túl, látható elônyt jelent a növény késôbbi

életében is, hiszen a tápanyagforrás biztosítása

mellett olyan kedvezô folyamatokat indít

el a talajban, melyek hatása hosszú távon is érvényesül.

Az Amalgerol Premium talaj- és növénykondicionáló

szer önálló kijuttatása is sokfelé indokolt lehet

a csapadékos idôjárás és a vízállások miatt betömörödött,

levegôtlen talajok javítására. A talajélet

beindításával, a talajszerkezetre gyakorolt kedvezô

hatásával a növényállomány jó kondícióját is megalapozza.

A réz- és kéntartalmú szerek általánosan használtak

számos kultúrában a kórokozók ellen. A Bordóilé

+ Kén Nano SC (rézszulfát alapú bordói

komplex + kén) bevezetésével ôszi búzában és ôszi

árpában is lehetôség nyílik réztartalmú fungicid

használatára. A készítmény hatékony lisztharmat és

más levélbetegségek ellen emellett jelentôs réz és

kénforrás az erre egyébként igényes gabona számára,

kalcium tartalmának köszönhetôen pedig

szárszilárdító hatása is van. A nanotechnológiának

köszönhetôen elkerülhetô a készítmény perzselô

hatása. Felhasználása lisztharmat ellen az elsô tünetek

megjelenésekor javasolt, kalászhányáskor

pedig fuzárium fajok ellen megelôzô jelleggel.

Új rovarölô csomag repcében

Az ôszi káposztarepce tavaszi kártevôi elleni védekezéshez

tavasztól rendelkezésre áll a Cheminova

új repce rovarölô csomagja a Rapid Turbo (33,3 ha)

(Cyren EC 0,6 l/ha + Rapid CS 0,06 l/ha). A csomag

a Cyren EC repcekultúrában történô engedélyokirat-kiterjesztésén

alapul és árkedvezménnyel vásárolható

meg. A kísérletekben nagyon jól kiegészítette

egymást a gázosodó hatású klórpirifosz

(Cyren EC), valamint a mikrokapszulázott és ezért

jó fény-, hô- és esôálló, valamint több napos tartamhatású

gamma-cihalotrin (Rapid CS). A csomag

természetesen különbözô idôjárási viszonyok

esetén meg is bontható és az elemei külön is felhasználhatóak.

Új, szelektív egyszikûirtó csomag

kétszikûekben

A Centurion Pack (8-25 ha) (Centurion 0,4-1,2 l/ha

+ Hyspray 0,25-0,75 l/ha) számos kétszikû kultúrában

(ôszi káposztarepce, napraforgó, szója, borsó,

burgonya, cukorrépa, paradicsom, mustár, erdészet)

felhasználható az egyszikûek elleni gyomirtásban.

Magról kelô egyszikûek fertôzésekor a Centurion

(kletodim 240 g/l) 0,4 l/ha + Hyspray 0,25 l/ha kijuttatásával

25 ha-ra elegendô a csomag. Ha az évelô

egyszikûek közül a tarackbúza, fenyércirok is jelen

van, a Centurion + Hyspray dózisa 0,8 + 0,5 l/ha, ekkor

12,5 ha-t kezelhetünk. A nehezen irtható egyszikûek

(csillagpázsit, nád) ellen 1,2 + 0,75 l/ha kipermetezve

a csomaggal 8 ha-on védekezhetünk.

(x)

2011. március

agrárium


48

Szántóföldi növényvédelem

2011 – ötödik évébe lép a siker

2007-ben amikor a Falcon gombaölô elérte a

2 millió hektárt és a Sekator gyomirtó az 1 millió

hektárt Magyarországon a jubileum alkalmából

egy technológiai csomag készült, ami a Jubileum

csomag nevet kapta. A nagy sikerre tekintettel a

csomag megmaradt a Bayer palettáján. A gabonatermesztôk

körében azóta is töretlenül népszerû

Jubileum csomag 2011-ben már az ötödik szezonját

kezdi.

A Jubileum csomagban lévô két készítmény évek óta

vezetô szerepet tölt be a kalászos gabonák védelmében.

A csomag ebben az évben változatlan összetételben

és kiszerelésben (20 ha kezelésére 3 liter

Sekator OD és 10 liter Falcon), és továbbra is igen

kedvezô áron lesz kapható. A Jubileum csomag felhasználóit

az idén szeretnénk külön is megörvendeztetni:

a „Jubileumi Zsákvadászat” akció keretében értékes

ajándékot kaphatnak és sorsoláson is részt vehetnek.

Nézzük meg röviden, hogy mi jellemzi a Jubileum

csomagban lévô készítményeket:

Sekator OD gyomirtó szer

A 2009-ben bevezetett ODesi formuláció három fontos

paramétert, a tapadást, a szétterülést és a hatóanyag

felvételt az eddigieknél magasabb minôségben nyújtja.

A Sekator OD így új, kedvezô tulajdonságokat nyert.

A jobb tapadás eredménye, hogy a hatóanyag nagyobb

része hasznosul, kevesebb a talajra hulló szer.

A nagyobb fedettség és jobb felvétel biztonságosabb,

eredményesebb gyomirtást garantál. Különösen igaz

ez a „nehezített viszonyokra”, pl. viaszos levelû vagy

túlnôtt gyomok esetében. A kevésbé érzékeny gyomok

ellen és a hatás sebességében is mutatkozik az

OD formuláció elônye.

A folyékony Sekator kevésbé érzékeny a vízminôségre:

könnyebb a permetlé elkészítése. A csepp

beszáradás után az olaj véd a lemosódástól. Ez jobb

– egy órás – esôállóságot eredményez.

A Sekator az elmúlt évtizedben igazán a magyar

gazdák kedvelt kalászos gyomirtójává vált. Hatóanyagai

az engedélyezett gabonaféléket (ôszi búza,

ôszi és tavaszi árpa és tritikále) kímélik, a káros

gyomnövények növekedését viszont megállítják és

elpusztítják azokat. De melyek ma nálunk a legfontosabb

gabonagyomok?

A 2007–2008-ban végzett Ötödik Országos Gyomfelmérés

eredményei szerint a legnagyobb területen

károsító kétszikû gyomnövények Magyarországon az

ebszékfû, a parlagfû, a ragadós galaj és a mezei acat.

Igen jelentôs az árvakelésû napraforgó is. A Sekator

OD következetes és kiváló hatékonyságú a felsorolt,

„vezetô” kétszikûek ellen. Emellett a többi, „szokásos”

kétszikû gabonagyom ellen és az újonnan terjedô SU

és IMI toleráns napraforgó árvakelés ellen is hatékony.

Falcon gombaölô szer

Magyarország egyik vezetô kalászos fungicidje, a

Falcon 2008-ban volt 10 éves. Folyamatos sikerét teljes

körû védelmet biztosító széles hatásspektrumának,

kiváló hatékonyságának, megbízhatóságának

és kedvezô hektárköltségének köszönheti.

Három hatóanyagot tartalmaz, amelyek külön is

rendkívül hatékonyak. A három hatóanyag ereje nem

egyszerûen összeadódik a Falcon-ban. Pozitív kölcsönhatásuk

gyors felszívódást, egyenletes eloszlást,

s így valamennyi betegség ellen (beleértve a

kalászfuzáriózist is) teljes védelmet eredményez a

gabona minden fejlôdési stádiumában. A Falcon-nal

végzett kezelés esetenként a már kialakult betegséget

is képes megállítani. A készítmény levélbetegségekkel

szembeni hatástartama legalább 4 hét, kalászfuzáriózis

ellen 10 napos megelôzô és 4 napos

gyógyító hatással rendelkezik.

A Falcon bármely védekezési programban eredményesen

alkalmazható. Már kis dózisban hatékony

a bokrosodás idején korai lisztharmat és rozsda ellen.

A zászlóslevél megjelenése idején végzett Falcon

kezelés – eradikatív módon – a már jelenlévô fertôzéseket

megszünteti, négyhetes hatástartama pedig

biztosítja a virágzásig tartó védelmet. Ez lehetôvé

teszi a kalászfuzáriózis elleni virágzáskor végzett

kezelés megfelelô idôzítését.

A Falcon dózisa levélbetegségek ellen 0,4–0,6 l/ha

(lisztharmat és rozsda ellen 0,4 l/ha, pirenofórás és

szeptóriás betegségek ellen 0,6 l/ha a javasolt dózis).

Kalászfuzáriózis ellen 0,7–0,8 l/ha a helyes dózis.

Erôs fertôzési veszély esetén (esôs idôjárás, kukorica

elôvetemény stb.) 0,8 l/ha dózist kell alkalmazni.

Biztonságos védelem

Az 5. évébe lépô Jubileum csomag ebben az évben is

igen kedvezô áron lesz beszerezhetô. Sokszor indokolt

a gyomirtás idején a korai, alapozó gombaölô szeres

védekezés. Ehhez a 0,5 l/ha Falcon biztosan az egyik

legjobb és ugyanakkor pénztárcát kímélô megoldás. Ha

az évjárat nem indokolja a korai gombaölôzést, a Falcon

a késôbbi kezelésekhez is kitûnô. A két készítmény

használatával jó esély adódik a nagyobb termésre és

egy magasabb minôség elérésére. Használja 2011-ben

Ön is kalászos területén a Jubileum csomagot! A biztos

védelemnek köszönhetô siker most sem marad el.

Farády László

Bayer CropScience

agrárium

2011. március


52

Pr

Biogáz erômû létesül Szegeden

A Zöldforrás Energia Kft. projektje a megvalósulás útján

A Zöldforrás Energia Kft. az EDF DÉMÁSZ

Zrt. többségi tulajdonú leányvállalataként

mûködik. A szegedi biogáz erômû megvalósításának

gondolata évekre nyúlik viszsza,

amely a Szegedi Tudományegyetem

kutatásának gyakorlati megvalósítását jelenti,

és több helyi vállalkozás együttmûködésével

jön létre.

Az együttmûködés célja, hogy sertés hígtrágyából

kinyert biogázra alapított kogenerációs megújuló

kiserômûvet létesítsen, és ezáltal villamosés

hôenergiát termeljen, illetve szolgáltatást

nyújtson.

pénzügyileg támogatta. A sikeres laboratóriumi és

demonstrációs kísérleti eredmények üzemi igazolása

érdekében az SZTE (DEAK Zrt.) és az EDF

DÉMÁSZ Zrt. közösen elhatározta és finanszírozta

egy prototípus biogázüzem létesítésének elôkészítését,

majd létrehozta – a biogázüzem megvalósításában

és mûködtetésében érdekelt helyi

partnerek bevonásával – a Zöldforrás Energia

projekttársaságot. A „Zöldforrás Biogáz Erômû”

projekt célja, hogy gazdaságosan mûködô biogázerômûvet

létesítsen Szeged térségében,

amely a helyi adottságokra támaszkodik, és hozzájárul

a negatív környezeti hatások csökkentéséhez.

Ezen túlmenôen meg kívánja teremteni a feltételeket

az ipari kísérleti bázis létrehozásához a

A biogáz erômû helyszíne madártávlatból

Az erômû látványterve

Szeged térségében mindehhez adottak a körülmények.

A szóba jöhetô helyszínek közül a

PIGMARK sertéstelep és a KAROTIN terményszárító

szomszédságában lévô terület került kiválasztásra.

Itt állnak leginkább rendelkezésre a

pénzügyileg eredményes és energetikai szempontból

hatékony létesítmény feltételei. A PIG-

MARK Kft. biztosítja majd az egyébként környezetet

szennyezô sertés hígtrágyát, amely fontos

alapanyaga lesz az erômûnek, a terményszárító

pedig az erômûben keletkezô hôt fogja hasznosítani.

A silókukorica-termelés, amely a másik fontos

alapanyaga az erômû mûködésének, további

üzleti lehetôséget biztosít a Karotin és az Agroplanta

részére.

A Szegedi Tudomány Egyetem Biotechnológiai

Tanszéke az eddig ismert módszereknél hatékonyabb

eljárást dolgozott ki biogáz-elôállításra. Az

eljárás tökéletesítését az EDF DÉMÁSZ Zrt.

Szegeden folyó biotechnológiai kutatások számára,

elôsegítve ezzel a biogáz-technológia magyarországi

fejlôdését.

A térséget fejlett mezôgazdasági kultúra jellemzi,

ezért nagy valószínûséggel lehet arra számítani,

hogy a jövôben is nagy számban jelen lesznek

itt jól mûködô mezôgazdasági cégek.

Az EDF DÉMÁSZ a projektet 25 éves élettartamra

tervezi. A projekt célja, hogy a jó elôkészítés

és szakszerû, pontos kivitelezés meghozza a gyümölcsét,

és a Zöldforrás Biogáz Erômû beváltsa

a várakozásokat.

Hígtrágya-felhasználás

Silókukorica

Névleges kapacitás

Biogáztermelés

Nettó villamosenergia-termelés

Nettó hôenergia-termelés

19 000 tonna/év

16 675 tonna/év

1 200 kW el

3,88 Mm 3 /év

7,9 GWh/év

6,94 GWh/év

agrárium

2011. március


Terményszárítás

53

Gabonaszárítók:

költségek és kényszerek

Ha máskor nem is, hát az idei év pontosan megmutatta, mit is ér egy jól mûködô

szárítóberendezés a gabonapiac vállalkozásai számára. És azt is, hogy milyen

drága is tud lenni az, ha egy ilyen berendezés nem áll rendelkezésünkre, vagy

– nagyon is földön járó pénzügyi okok miatt – csak korlátozottan élhetünk vele.

E

lap olvasóinak aligha kell részletesen

elmagyarázni, miért is veszedelmes

próbálkozás a frissen betakarított

gabonát a technológiailag elôírt

szintnél nedvesebben betárolni. Különösen

igaz ez olyan viharokkal, tartós

és rendre éppen a legrosszabbkor

érkezô esôkkel vert esztendôben, mint

az idei volt. Rothadás, gombák elszaporodása

– jobb is talán, ha most ezt

nem részletezzük. Ha nedves a gabona,

akkor szárítani kell és kész.

Számtalan tényezô

Márpedig a szárítás nem olcsó mulatság:

a szakkutatók (Herdovics Mihály

és Csermely Jenô) összegzései szerint a

szárítás üzemköltsége döntô lehet a termelés

eredményessége szempontjából,

ám annak mértéke – a fajtáktól, nedvességtartalomtól

függôen, az alkalmazott

szárítástechnológia (üzemi teljesítmény,

energetikai jellemzôk, energia ára, kihasználtság,

stb.) figyelembevételével –

elérheti az összes termelési költség

25–40 százalékát is. Más forrásokból

származó adataink szerint ez az idén azt

jelentette, hogy egy tonna húsz százalékos

nedvességtartalmú kukorica víztartalmának

12,5 százalékra való levitele

egyes térségekben elérhette a százalékonként

és tonnánként 2500-3500 forintot

is! (Ez természetesen bérszárításra,

a ki-betárolással, rakodással együtt

értett költségek kiszámlázott bruttó öszszegére

vonatkozik, de ahol más megoldás

nem volt, ott egyszerûen kénytelenek

voltak ezt is kifizetni a szárítóval

nem rendelkezô gazdák – a szükség bizony

e területen is nagy úr.) A szárítási

költséget alapvetôen befolyásolja még a

szárítandó termény nedvességtartalma,

illetve egyéb szárítástechnikai paraméterek,

vízleadás sebessége stb. is.

A betakarított termény mennyisége

ugyanakkor azonos körülmények között

ugyancsak kapcsolatban van fenti

jellemzôkkel. A kutatók megjegyzik,

hogy általában, de nem törvényszerûen

a kukoricahibridek tenyészidejének

növekedése és a termény mennyisége

és a változó nedvesség között megfigyelhetô

a kapcsolat. Hosszabb tenyészidejû

fajták általában magasabb terméshozamot

eredményeznek ugyanakkor

ehhez általában magasabb nedvességtartalom

párosul.

Volna mit korszerûsíteni

A hazai szárítógéppark kapacitásában

ugyanakkor – állapítják meg a kutatók

– sajnos még mindig túlnyomóan (75-

80 százalékban) korszerûtlen berendezésekbôl

áll (jellemzôen B1-15, SI-

ROKKÓ 30/4 stb.) mely telepek fôleg

a ’70-es és ’80-as években épültek. Az

eszközpark a tízmillió tonnás átlagos

évi tömeggabona-termés nagyjából 65-

70 százalékát képes fogadni. A

szárítógéppark átlagos életkora (2009-

es adat) meghaladja a 19 évet. Az elmúlt

évtizedek gazdasági átalakulása

nyomán az új szárító-beruházások jellemzôen

a kisebb, illetve közepes gazdaságok

igényeinek megfelelôen történtek.

A szárítótelepeknél a korszerû

berendezések aránya közelíti a 40 százalékot.

Az elmúlt években többféle

korszerû szárítótelep létesült, jóllehet

az évi 20-30 újonnan létesített telep a

korszerûtlen géppark megújításához

nem elegendô.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Programban mindenesetre szerepel

egy bekezdés:

„Az intézkedés támogatni kívánja

az építési beruházásokat, hogy fejlôdjön

a mezôgazdasági alaptevékenység

hatékonysága a szántóföldi növénytermesztésben,

a kertészetben és az állattenyésztésben,

a környezetvédelmi, higiéniai

és állatjóléti szempontokat figyelembe

véve. Másrészt, az energiamegtakarítás,

a környezetvédelem és a

hatékonyság növelése céljából magába

foglalja az alkalmazott gépek és technológiai

berendezések modernizációját,

ugyanezek korstruktúrájának javítását,

a régi gépek jobb környezeti teljesítményû

gépekre való cseréjét, valamint

az agrotechnikai és technológiai

szint emelését célzó fejlesztéseket.”

Lényegében ez az a célkategória,

amelybe a szárítók-szárítótelepek fejlesztése

helyet kaphatna az összességében

1400 ezer milliárd forintos fejlesztési

programban, de már csak idén,

mivel a szövegben az is szerepel, hogy

bár „a gépvásárlási támogatások esetében

nem vizsgálják a gazdaságok méretét,

de ágazati korlátozást alkalmaznak.

A szántóföldi növénytermesztéssel

foglalkozó gazdák 2011-tôl nem támogathatók.”

A jövô zenéje

Ám az idei, eleve kisebb mennyiségû,

ráadásul csak jelentôs szárítási többletköltséggel

kezelhetô gabonatermés ismeretében

a kormányzat tavaly ôsszel

még azt ígérte, hogy a gabonatárolók

és azon belül szárítók, esetleg a gazdák

összefogásában megvalósuló szárítótelepek

korszerûsítéséhez külön forrást

biztosít. Az ismert költségvetési helyzet

ismeretében azonban ez terv – az

újabb ígéretek szerint csak egyelôre – a

jövô zenéje marad, így a termelôk

többsége igazából csak abban bízhat,

hogy az idén az idôjárás kedvezôbben

alakul.

- t -

2011. március

agrárium


54

Terményszárítás

Mezôgazdasági terményszárítók fûtése biomasszával

Magyarország éves gázigénye

13–15 milliárd m 3 , ebbôl 2–3 milliárdot

a mezôgazdaság használ fel.

Ennek jelentôs részét a terményszárítás

emészti fel. A gáz ára folyamatosan

emelkedik. A mezôgazdasági

termények szárításának

költsége nagyban meghatározza a

gazdaság nyereségességét.

A különbözô mezôgazdasági,

erdôgazdasági hulladékokból kinyert

energia olcsó alternatívája a

gáznak, fûtôolajnak.

A biomassza tüzelô rendszer

szinte mindegyik terményszárítóhoz

kapcsolható. Az elôállított forró

levegô hômérséklete a gázégôhöz

hasonló módon szabályozható,

a tüzelôberendezés mûködését

automatika vezérli, ez biztosítja,

hogy a mindenkori hôigénynek

megfelelô mennyiségû tüzelôanyag

kerüljön a tûztérbe.

A rendszer gyakorlatilag mindennel

mûködik ami ég legyen az

ömlesztett vagy bálázott formában.

A bálaaprító adapter alkalmas

a nagy szögletes- és a körbála

bontására is.

A vezérlô automatika a legmodernebb

elvárásoknak is megfelel, PLCvel

vezérelt rendszerû, biztosítja:

• A komplett bála tüzelésû berendezés

vezérlését a hôigénye

szerint

• Tüzelô anyag adagolása a hôigénynek

megfelelôen

• Biztonsági funkciókat lát el

• Emissziók biztosítása labda

szondás szabályozással

• Adatok megôrzése,

• Elôre programozás lehetôsége

• Önvédelmi funkciók, jelszó

használat.

A biomassza tüzelô rendszerrel

a terményszárítás önköltsége töredékére

csökkenthetô a hagyományos

rendszerekkel szemben.

A beruházás gyorsan megtérül.

Egy jól kihasznált szárító esetében

akár az üzembe helyezés

évében megspórolható a berendezés

ára. Ugyanakkor pályázati forrás

is igénybe vehetô.

A növényi hulladék–melléktermék

tüzelés olcsó és környezetbarát

megoldás és mivel az azonos

évben a növény által lekötött szenet

használja fel CO 2 semleges. A

megspórolt összeg nagyban javítja

az eredményességet. A pénzt

helyben tartja, új munkahelyeket

teremt.

Vállaljuk a hôszolgáltató rendszer

kivitelezését, telepítését, engedélyezést,

a kezelô személyzet

betanítását, igény esetén pályázatírást

és folyamatos szakmai felügyeletet.

Hívjon bizalommal és látogassa

meg referenciaüzemeinket.

Termô Mezô Kft.

06/30-50-65-073

agrárium

2011. március


Terményszárítás

55

A HEVESGÉP KFT, mint hazánk egyik

legnagyobb piacvezetô cége a postharvest

technológiában, ajánlja szolgáltatásait

a gabonatárolás és tisztítás

telepeinek és gépeinek tervezésében,

gyártásában és telepítésében.

Gabonatechnológia:

5 Tisztítógépek

(Schmidt&Seeger és MH-20)

5 Szárítók (HEVES-X; MECMÁR)

5 Tárolók

5 Serleges felhordók

5 Porleválasztók

Hagyományos mezôgazdasági gépek:

5 Rendfelszedô adapterek

5 Silópresszek

5 Innovációs újdonságaink

5 Kôfelszedôk és kôrendterelôk

„Több évtizede a mezôgazdaság szolgálatában!”

Hevesgép Kft.

3360 Heves, Munkácsy út 4.

Tel.: 36/346-622 • Fax: 36/545-305;

E-mail: hevesgep@t-online.hu;

Web: www.hevesgep.hu

2011. március

agrárium


56

Terményszárítás

A gabonafélék tárolhatósága

Az emberiség egyik alapvetô élelmiszere a búza és a belôle készült különbözô

ôrlemények. Nagyon sokan, nagyon sok tényezôt vizsgálva elemezték a búza

minôségének változását. A felgyorsult fajtaváltás az egyre újabb és újabb fajták

köztermesztésbe kerülése, valamint más minôségi mutatók elôtérbe kerülése

indokolttá tette, hogy erôsítsük ismereteinket a gabonák betakarítás utáni, úgynevezett

„post harvest” mûveleteinek mind a technológiai, mind a táplálkozásélettani

minôséget befolyásoló hatásáról.

N

em könnyû feladat a kérdés tanulmányozása, hiszen a

gyakorlatban nem fajtatiszta tételekkel dolgozunk, és

az eltérô technológiai színvonalú tárolóterek minôsége is

befolyásolja a tárolás hatékonyságát. Technikai lehetôségeink

birtokában ezért összehasonlító tárolási kísérleteket végeztünk

különbözô búzafajtákkal, eredeti betakarítás kori

nedvességtartalommal betárolva, valamint ugyanezen fajták

olyan tételeinél, melyeket 16% nedvességtartalomra visszanedvesítettünk.

A kísérleteket 168 napig folytattuk.

A részletes minôségvizsgálati eredmények alapján a következô

eredményeket kaptuk. Az egyes fajták eredeti, tárolás

elôtti nedvességtartalma 12,0 és 13,2% között alakult, s

ezek az értékek a tárolás során nem változtak. A hetenkénti

mintavétellel megállapított technológiai mutatók közül a

gyakorlat számára rendkívül fontos hagyományos és új

minôségi mutatókat határoztunk meg. Ezek a következôk:

nedves sikértartalom, Hagberg-féle esésszám, farinográfos

értékszám, és az alveográfos W értéke. A nedves sikértartalom

vizsgálatánál a sikérmennyiség változásában igazolni

láthatjuk az utóérés elméletét. Ugyanis a búza a tárolás elsô

szakaszában (5–6 hét) utóérô. Ez azt jelenti, hogy ezen idôszak

alatt javul a mag biológiai és technológiai minôsége. Az

utóérés folyamán javul a sikér minôsége, az addig erôtlen,

szakadó sikér rugalmas, kevésbé duzzadó lesz, kismértékben

a sikér mennyisége is növekszik. A kísérletben résztvevô fajtáknál

igazolt ez a növekedés. A Hagberg-féle esésszám tekintetében

3 fajta esetén gyakorlatilag nincs változás, az

MV-Emna esetében kismértékû növekedés figyelhetô meg.

A farinográfos értékszám tekintetében az értékszámok

három fajtánál kisebb-nagyobb mértékben csökkentek, míg

a Fatima fajta tekintetében állandónak mutatkozott (1. ábra).

Ezzel szemben az agronban tárolt nem fajtatiszta tételek

farinográfos értékszáma nem változott (2. ábra).

A gyakorlat számára hasznos információt nyújthat az a

tény, hogy a 16% nedvességtartalomra beállított tételeknél

elmondható, hogy 48 napnál tovább nem tárolható, mert a tétel

a csírázás miatt megromlik. Ez a folyamat azzal jár, hogy

a nedves sikértartalom, az esésszám jelentôsen csökken.

A farinográfos és alveográfos érték az ilyen tétel esetében

fajtától függôen 3–4 hétig állandó, majd jelentôs csökkenés

figyelhetô meg. Ezek a vizsgálati eredmények is bizonyítják,

hogy a tárolt tételek nedvességtartalmát az irodalomból

jól ismert 14,5% alatt kell tartani.

Ezt azért is kell kiemelten kezelni, mert mint ahogy az az

1. táblázatból is látható, az említett nedvességtartalom fölött

indul meg számos penészgomba szaporodása és toxintermelése.

Ez különösen azokban az évjáratokban jelenthet

veszélyt, amelyekben a tenyészidôszak tavaszi fázisában jelentôs

csapadék hullik.

A vizsgált minták toxintartalmának évjárattól függô

szennyezettségét szemléletesen mutatja az a tény, hogy míg

egy száraz évjáratban (2007) a kukoricatételek esetében 2%

alatti a DON toxinnal szennyezett minták száma 0,3 mg/kgos

átlaggal, más évjáratban (2008) ezt az értéket a tételek

25%-a közelítette meg. Ugyanezen két évjáratban a búzaminták

DON szennyezettsége az egyik évben meghaladta a

1. ábra. A búzafajták farinográfos

értékszáma 2002

2. ábra. Az argonban tárolt búzafajták

farinográfos értékszáma 2002

agrárium

2011. március


Terményszárítás

57

1. táblázat. Penészgombák szaporodásához

szükséges nedvességtartalom

Penészgomba fajok

Nedvességtartalom, %

és nemzettségek Kukorica

Búza

Aspergillus restrictus 13,5 14,5

Aspergillus glaucus 14,0 14,5

Aspergillus candidus 15,0 15,5

Aspergillus ochraceus 15,0 15,5

Aspergillus flavus 18,0 18,5

Penicillium 16,5 19,0

18%-ot, F2 toxin szennyezettsége megközelítette az 5%-ot,

míg a másik évjáratban ez DON toxin esetében közel 23%

míg az F2 toxinnál 4%-os volt a szennyezettség.

2010-ben rosszabb képet mutat a mintázott tételek mikotoxin

szennyezettsége. Különbözô termôhelyekrôl származó,

különbözô fajta búzatételek DON toxin szennyezettségérôl

elmondható, hogy a tételek mintegy 8%-a az alkalmazott

mérési módszer méréshatára alatt volt, 1 mg/kg alatti

volt 13%-uk, 1–2 mg/kg között volt 26%-uk, 2–5 mg/kg

39,5%-uk, 5–10 mg/kg között volt közel 8%-uk, és 10–15

mg/kg között 5,5%. Ezen adatok is rámutatnak arra, hogy az

ilyen tételeknél a tárolás a kritikus nedvességtartalom felett

jelentôs további élelmiszer-biztonsági kockázattal jár. Miközben

egy ilyen tétel ôrlése a laboratóriumi körülmények

között korpa és liszt frakcióra azt mutatja, hogy a szennyezettség

a korpára koncentrálódik, addig a lisztben nem mutatható

ki a toxinszennyezettség.

A kukorica tárolásának lehetséges módjai közül napjainkra

ismételten uralkodóvá vált a szemesként legtöbbször szárítás

utáni tárolás, ennek épületeiként ritkán a vasbetonsilók, gyakran

a fémsilók és az ún. csarnoktárolók szolgálnak. A technológiai

mûveletek közül rendkívül fontos a szárítási hômérséklet

beállítása, hiszen a nedvességtartalom diffúziója a szembôl

olyan kell, hogy legyen, hogy egyenletesen távozzék el a szemekbôl.

Jól mutatják a szárítás hatását a beltartalomra azok a

vizsgálati adatok, amelyek a szárítási hômérséklet és fehérjetartalom,

valamint aminosav-összetétel közötti összefüggést

vizsgálták. Ezek szerint a 40 °C-os szárítási hômérséklethez

képest a lizintartalmat mintegy 3–5%-kal csökkentette a 60 °Con

történô szárítás. Kifejezetten ügyelni kell arra, hogy a szem

felületébôl a belseje felé mikrorepedések ne alakuljanak ki.

Ezek ugyanis az anyagmozgatás során jelentôsen növelhetik az

ún. törtszem mennyiségét, amely különösen a silókba történô

betárolás elsô harmadában (magasról történô szemhullás) növeli

a törtszem arányát, a csarnoktárolóban pedig a homlokrakodós

anyagmozgatás munkagépének kerekei okozhatnak további

törtszemtartalom növekedést. Jól mutatja a szemtöréshez

kapcsolható tendenciát az a tény, hogy egy vasbetoncellás

tárolóhely hét cellájának vizsgálati adatai szerint akkor, amikor

a hôsérült szemek aránya 0,9 és 3% között volt, a törött szemek

aránya 7 és 12% közötti lett.

Gyôri Zoltán – Burján Zita – Gyôriné Mile Irma

Debreceni egyetem

2011. március

agrárium


58

Terményszárítás

agrárium

2011. március


Baromfi

59

A baromfiszektor 2010-ben

Januári számunkban a szervezett – a terméktanács tagsági körébe tartozó –

baromfiszektor elôzetesen becsült adatait közöltük cikkünkben. Ehhez képest

most a tényleges adatok összesítését követôen egyrészt kiigazítjuk a becsléseket,

másrészt részletesen közöljük a belföldi értékesítési adatokat. Mindezek

után egy összehasonlító táblázatban képet adunk az utóbbi 5 év alakulásáról.

A

vágóbaromfi-termelés a becsültnél

kedvezôbben alakult, tényszáma

425 732 tonna (élôsúly), ami

99,8%-ban, csaknem pontosan megfelel

a múlt évi teljesítménynek. Részleteiben

nézve a csirke kereken 5100, a

vágótyúk 2100, a kacsa 600 tonnával

több, a pulyka és a liba valamivel kevesebb

lett. A programtól való viszonylag

nagy eltérés okai lehetnek egyfelôl az

adatközlések eltérései, másfelôl az év

végi piaci folyamatok ilyenkor elôforduló

változásai.

A belföldi vágottbaromfi-értékesítés

alakulását az 1. táblázatban foglaltuk

össze, melynek bontása a hazai vásárlások

struktúráját is jól mutatja.

Az adatok azt mutatják, hogy a baromfihús

hazai vásárlásának mennyisége

nem változott lényegesen, megfelel

kereken 20 kg 1 fôre jutó fogyasztásnak,

ami az ipari gyártás szervezett

üzemeibôl származik. A 33 kg körüli

fogyasztás a nem BTT-feldolgozóktól,

házi (ún. naturális) vágásokból és kis

mértékben importból egészül ki, de a

most már igen jelentôs mennyiségû,

legkülönbözôbb tovább feldolgozott

termékekben (vörösáru, szárazáru, panírozott

stb.) igen jelentôs baromfihúshányad

található.

Forrás: BTT adatbázis, 2011. Megj.:* élôsúly; ** vágott súly

A fogyasztás struktúrájában a tárgyévben

megfigyelhetô változás, hogy az

egész baromfi a darabolt felé tolódik

el, de a tovább feldolgozottak vásárlása

is egyre nô. Ugyanakkor nem annyira

örvendetes jelenség, hogy az igen

olcsó árfekvésû termékek (pl. far-hát,

nyak, láb) egyre kedveltebbek bizonyos

vevôi körökben a gyengébb vásárlóerô

miatt.

Az export tényszáma 2010. évben

78 698 tonna vágott baromfi, ami 6%-

kal több a múlt évinél, és amelynek

90%-a az EU-ba irányult. A szerény

növekedés ellenére ezzel a külpiaci teljesítménnyel

nem lehetünk elégedettek.

A továbbiakban egy áttekintô táblázatban

(2. táblázat) foglaljuk össze a

1. táblázat. Belföldi értékesítés, 2010. I–XII. hónap

Termék

2009 2010 2010/2009

(t)

(t)

(%)

Vágott baromfi egész 28 901 19 245 66,6

– ebbôl csirke 17 695 11 050 62,4

Darabolt baromfi 76 861 80 040 104,1

– ebbôl csirkemell 24 687 27 485 111,3

csirkecomb 34 618 35 784 103,4

pulykamell 8 413 7 768 92,3

pulykacomb 7 557 6 632 87,8

Belsôség, aprólék, egyéb 92 087 97 026 105,4

Feldolgozott baromfi mindösszesen 197 849 196 311 99,2

Forrás: BTT adatbázis, 2011

2. táblázat. A baromfitermelés és -értékesítés 2006–2010-ben (M. e.: 1000 tonna)

Gazdasági folyamat

megnevezése, fajok

2006 2007 2008 2009 2010

Vágóbaromfi-termelés* 427 438 436 427 426

– ebbôl csirke + vágótyúk 228 219 235 231 232

pulyka 127 126 122 110 104

liba 29 35 32 31 28

kacsa 43 58 47 55 62

Belföldi értékesítés** 223 201 209 198 196

Export** 71 79 75 74 79

magyar baromfiszektor legutóbbi 5 évben

nyújtott teljesítményét, amely idôszak

erôsen belenyúlik a már legalább

2 éve tartó gazdasági válságba, ezért a

különösebb visszaesés nélkül elért,

mérsékelt eredmények pozitív értékelést

érdemelnek.

A fenti értékelések a Baromfi Termék

Tanács szervezett tagsági körébôl

gyûjtött adatokra épülnek, ezért nem

tekinthetôk teljes körû, országos összeállításnak.

Mégis azt kell mondanom,

mint volt terméktanácsi vezetônek, aki

annak létrehozásán is munkálkodott,

hogy hosszú idô óta ez az egyetlen

szakmai szervezet, amely az ágazat érdemi

képviseletére alkalmas, valamint

hogy alkalmas kellene legyen egy átfogó

országos adatbázis kezelésére is,

mert úgy tûnik, jelenleg nem az.

Ehhez szükséges volna ennek az államigazgatás

részérôl megfelelô támogatása

és az e tekintetben jelenleg uralkodó

bizonytalanság megszüntetése.

Az állattenyésztés és az állatiterméktermelô

ágazatok egyre lehetetlenebb

helyzetbe kerülnek, ezek már-már

szándékosnak látszó tönkretétele ellen

pedig sem az uniós, sem a hazai agrárpolitika

– ha két évtizede ilyenrôl egyáltalán

lehet beszélni – semmit sem tett

különbözô ígérgetéseken kívül.

Kállay Béla

2011. március

agrárium


60

Baromfi

Nemzetközi takarmányválság

A neves amerikai közgazdász, Paul Aho (PhD) egy írásában a következôképpen

foglalta össze véleményét: Az árcsúcsok hasonlóak a 2008-as válságéhoz,

bár valamivel alacsonyabbak, de a perzisztencia hosszabb idôszakot vesz

igénybe. Az amúgy elkerülhetetlen áresés ugyanakkor a gabonaféléknél

akár több mint egy évet is késhet.

A

szakíró szerint a 2011-es válság

a 2008-astól eltérô úton megy

végbe. Míg 2008-ban az árak igen hirtelen,

szinte büntetésszerûen robbantak

magas szintre és egy rövid ideig tartó,

pánikszerû hangulathoz vezettek, ezt

azonban egy viszonylag gyors árzuhanás

követte, addig a mostani válságban

az árak a rekordmagasságok helyett

alacsonyabbak, de hosszabb ideig

perzisztálnak. Ez inkább hasonlít egy

jelzésháborúhoz (nyilatkozatok, sajtóértesülések,

elôrejelzések stb. – a

szerk.), míg a 2008-as inkább amolyan

villámháború volt. Az amúgy elkerülhetetlen

áresés viszont a gabonaféléknél

akár több mint egy évet késhet.

Gabonakrízis 2011-ben

A kukorica példáján keresztül lehet

legjobban jellemezni ezt a helyzetet.

Míg 2008-ban a kukorica ára csupán 5

hétig volt 6 USD/bushel, ami 240

USD/t árnak felel meg, ám az év végére

megint 3 USD/bushel szintre (a felére!)

esett vissza. Ebben az évben a kukoricaár

megint 6 USD/ bushel volt, de

nem 5 héten keresztül, sôt, az is lehetséges,

hogy az átlagos 6 USD/bushel,

vagyis a 240 USD/t ár a 2010–2011-es,

valamint éppen úgy a 2011–2012-es

gazdasági évben összesen 104 hétig

tartja magát.

A fenti helyzet elsôsorban az állattartók

számára lesz nagyon kellemetlen

és káros hónapokig, sokkal károsabb,

mint az öthetes kis történet 2008-ban. A

kukorica esetleges áresése ilyen mértékben

most majdnem lehetetlennek

látszik, és ha grafikonnal ábrázolnánk a

két válságos idôszakot, akkor a mostani

végzetesen rossz képet mutatna.

A kínálati piacot elemezve a szakíró

megállapítja, hogy a szokásos

probléma leginkább az ellátás és a kereslet

közötti amolyan „mish-mash”

helyzetnek köszönhetô. A búzával való

ellátást például erôsen befolyásolta

az oroszországi szárazság, épp az Argentínában

és az USA államaiban nagyon

esôs vegetációs idôszakban.

Oroszország, a világ egyik legnagyobb

búzaexportôre most bezárta kapuit.

A kukoricánál Argentínában és az

USA-ban ugyanez játszódott le, és vezetett

a készletek jelentôs megcsappanásához.

A kilátások a 2011–2012-es évre az

elôrejelzések szerint nem jók, mivel a

kukorica- és búzaárak magas szinten

fognak mozogni. Tovább folytatva a

számításokat az elemzôk azt jelzik,

hogy az árak csökkenésének a beállásához

a jelenlegi szintrôl mintegy 14

milliárd bushel vagyis 355 millió tonna

(éves) kukoricatermés volna az USAban

elvárható. A kalkulációk szerint

2012-ben a fordulat akkor következhet

be, ha 166 bushel/acre fajlagos termés

lenne elérhetô, ami 10,8 tonna/ hektárnak

felel meg.

A természeti viszonyok részelemzései

szerint sajnos a kukoricaövezet

Észak-Amerikában a tavaszi idôszakban

túl nedves és túl hûvös lesz ahhoz,

hogy idôben lehessen vetni. Ugyanis a

jelenlegi helyzet jelei szerint a „La

Nína” rendszer lesz uralkodó, amelyben

a nyár forró és szárazabb, mint

normális esetben. Ennek eredménye

az, hogy a késôn elvetett kukorica és

szója erôsen károsodik a nyári szárazság

miatt. Még nem teljesen tisztázott

a „La Nína” hatása a kukorica termésére

és az idôjárási függôségekre. Mindenesetre

a meteorológiai forgatókönyvek

szerint az látszik reálisnak,

hogy a 166 bushel/acre vagyis a csaknem

11 t/ha termés egészen biztos,

hogy nem lesz elérhetô ebben az évben,

legjobb esetben is csak 162 bushel

– valamivel 10 t feletti termés várható

hektáronként.

KB

agrárium

2011. március


Baromfi

61

Európai Unió – A ketrectiltás

nem kap haladékot

Az az elképzelés, hogy az EU-ban

2012. január 1. napjával bevezetendô

ketrectiltást kimondó szabályozás késleltessék,

kudarcba fulladt. Az Unió

mezôgazdasági és halászati minisztereinek

múlt havi találkozóján jó néhány

tagország – beleértve Franciaországot,

az Egyesült Királyságot,

Németországot, Hollandiát, Spanyolországot

stb. – arra szavaztak, hogy a

tartásrendszer-szabályozás az eredetileg

meghatározott idôben kerüljön

végrehajtásra.

A Brit Állategészségügyi Szövetség

elnöke elmondta, hogy Nagy-Britanniában

és több más országban a tojástermelôk

olyan kemény munkát végeztek

a battériás berendezéseknek az új elôírásoknak

megfelelô átalakítása érdekében

és olyan nagyarányú befektetéseket

eszközöltek, hogy ezzel a legszigorúbb

elôírásoknak is meg tudnak felelni.

Azt állítják, hogy az európai tojástermelô

ágazat számára 12 év állt

rendelkezésre az átalakítások elôkészítésére.

Nemzetközi hírek

Egyesült Királyság

Mozgásmegfigyelô kamera

a brojleristállókban

A Biotechnológiai és Biotechnikai Tudományos

Tanács állatjóléti kutatási

programja keretében az istállóban elhelyezett

kisipari kamera komputerrel

összekötve képes megfigyelni az állatok

mozgási, jóléti állapotának külsô jeleit.

A csirkék egészségi állapota igen

gyakran azon múlik, hogy azt a láb- és

talpbetegségek lerontják-e. Ez a

minôségromlás a vágás idején jelentôs

kieséseket okozza.

A kutató team a kisipari kamerát az

istálló falán helyezte el, amely folyamatosan

megfigyeli az állatok állapotát, és

egy ún. „gate score” skálát kalkulál,

amely összeveti a normális vagy az attól

eltérô helyzeteket. A számítógépbe egy

optimális áramlás képét rögzítik, és ha a

berendezés ettôl eltérô, például igen lassú

mozgású állatot talál, akkor ez alapján

ki lehet venni az állományból a defektes

(rossz mozgású, beteg, béna stb.)

egyedeket. A beállított monitoringrendszer

idôben kimutatja a hibákat, ezáltal

azonnal be lehet avatkozni.

Dawkins és kutató teamje folytatja a

vizsgálatokat a rendszer továbbfejlesztése

érdekében.

Skócia – Üdvözlik

a „GM-engedményt”

A skót farmerszövetség üdvözölte az

EU Bizottságnak azt az intézkedését,

hogy beenged a tagállamokba harmadik

országokból olyan szállítmányokat,

amelyek maximum 0,1%-ban tartalmaznak

eddig szigorúan tiltott GMmaradványokat.

Ezt tehát az eddigi „0”

tolerancia helyett rendelték el.

A fenti intézkedést több tagállam részérôl

azért tartják jó irányú lépésnek,

mert ismeretes, hogy a harmadik országok

közül elsôsorban az USA, Argentína

és Brazília a származási országa

az Unióba 80%-ban importált fehérjetakarmányoknak.

Így az ellátás akadályoztatása

elkerülhetô.

Forrás: WATTaigNet

Összeállította: Kállay Béla

2011. március

agrárium


62

Kaleidoszkóp

Energiaracionalizálás – Új Széchenyi Terv

A Bioenergetikai Innovációs Klaszter tevékenységének fejlesztése

keretében a KR Spektrum Kft. mint a klaszter menedzsment szervezete

konferenciát rendez 2011. március 8-án 9 órától a Károly

Róbert Fôiskola B épületének tanácstermében.

Az energiaracionalizálás lesz a fô témája annak az egynapos konferenciának, melyet

a Károly Róbert Fôiskolában rendez a Bioenergetikai Innovációs Klaszter

menedzsment szervezete, a KR Spektrum Kft. Napjainkban a fô hangsúly továbbra

is azon van, milyen eszközökkel lehet az energiakérdést hosszú távon

gazdaságosan, hatékonyan és megnyugtató módon rendezni.

A konferencia több oldalról

közelíti meg a problémát,

külön figyelmet

szentelve az Új Széchenyi

Tervben rejlô lehetôségekre.

A délelôtti elôadók

szólnak a zöldgazdaság

helyi kihívásairól és fejlesztési

programjairól, napirendre

kerül a kis- és középvállalkozások

támogatása

az Új Széchenyi Tervben.

A délelôtt második

felében épületenergetikai kérdésekre keresik a választ a konferencia résztvevôi:

megújuló energiaforrások felhasználásával létrejövô fejlesztésekrôl, valamint az

épületenergetikai tanúsításokhoz kapcsolódó témákról esik szó.

A tanácskozást épületgépészeti elôadás zárja, majd lehetôség nyílik konzultációra

és a felmerült kérdések megválaszolására is.

Ki lesz az ország legjobb pékinasa?

Március 7. és 9. között mérethetik meg tudásukat a péknek tanulók a kapuvári

Berg Gusztáv Szakiskolában és az Ambrózia Pékség Kft-nél. A szakiskolások

versenyében írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgán kellt tudásukról számot adni

a Pék Szakma Kiváló Tanulója Verseny 2011. évi országos döntôjén induló diákoknak.

A Pék Szakma Kiváló Tanulója Verseny idei országos döntôjén 14 iskola 18

tanulója három nap alatt méri össze tudását. A március 7–9. között is versenyt a

Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara, a Berg Gusztáv Szakiskola

és az Ambrózia Pékség Kft. szervezi.

A versenyzôk az elsô napon két írásbeli dolgozatot írnak, a következô napon

egy megadott termékcsoport 3 termékét készítik el, végül az utolsó napon két

modulból szóbeliznek. A versenyzôket kísérô szaktanárok a verseny ideje alatt

színes szakmai programokon vehetnek részt.

A Magyar Agrárkamara által szervezett országos szakmai versenyek egész

sora következik a tavasz folyamán. A következô országos döntôben, március

2011. március 21–23-án a húsipari termékgyártók méretik meg tudásukat Kunhegyesen,

a JNSZ Megyei Nagy László Szakképzô Iskola, Gimnázium és Kollégiumban.

agrárium

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

2011. március

21. évfolyam 3. szám


Szerkesztôbizottság

Dr. Jávor András

Gondos Imre

Dr. Deme Pál


Felelôs szerkesztô

Szujó Béla


Kiadó

Szaktudás Kiadó Ház Zrt.

1142 Budapest

Erzsébet királyné útja 36/B

Telefon: 273-2180, 273-2181

Elôfizetés:

info@szaktudas.hu


Felelôs kiadó

Farkas Tamás,

vezérigazgató


Lapalapító

Farkas József,

elnök


Nyomdai elôkészítés

Bencze Sándor


Nyomás

Hivatalos Biztonsági, Okmány-,

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft.

HU-ISSN 1215-8380

agrárium

2011. március

More magazines by this user
Similar magazines