A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

A kritikai gondolkodás fogalmának megközelítésmódjai a szakirodalomban
4.4. Feladat
A kritikai gondolkodás néhány szakirodalmi megközelítésmódjával a kooperatív
tanulásszervezés klasszikusnak számító tanulási technikájának, a mozaik technikának
kipróbálásával ismerkedünk meg.
4.4.1.
Az alábbiakban a kritikai gondolkodás fogalmának négy értelmezése található, melyeket A, B,
C és D betűkkel jelöltük meg.
A kiscsoport tagjai is jelöljék meg magukat A, B, C és D jelekkel!
Mindenki a vele azonos jelű megközelítésmód, szövegegység gazdája lesz a további
folyamatban!
4.4.2.
Önnek az a feladata, hogy saját szövegegységét elolvassa, értelmezze, majd megtanítsa
társainak, a tanítás után pedig ellenőrizze a tanulás eredményességét!
A kiscsoport célja és feladata, hogy minden tagja megismerje, megtanulja, és a továbbiakban
fel tudja használni mind a négy megközelítésmódot!
„A” értelmezés
A kritikai gondolkodás a kíváncsiságot és a kérdezés használatát jelenti: kérdések
megfogalmazását és a rá adható válaszok módszeres keresését. A kritikai gondolkodás számos
szinten működik, nemcsak a tények megállapítása, hanem a tények okainak és
következményeinek felkutatása szintjén is. A kritikai gondolkodás a kérdező udvarias
szkepticizmusát és az esetleg elfogadottal szembeni alternatív álláspontok megfogalmazását
jelenti; annak megkérdezését: „mi van, ha...?”. A kritikai gondolkodás azt jelenti, hogy egy
kérdéssel kapcsolatban eljutunk egy álláspontig, és racionálisan meg tudjuk védeni. Mások
érvelését gondos megfontolás tárgyává tesszük, és megvizsgáljuk ezen érvek logikáját.
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie L. – MEREDITH, Kurtis S.: Hogyan tanulnak a gyermekek? – Az
elméleti alapelvek összefoglalása, A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt számára készült
tankönyv bevezető tanulmánya, kézirat, 1988, 12-13. o.)
„B” értelmezés
A kritikai gondolkodás nem egy készség, hanem több készség eredője, gyakorlatilag az aktív
elme összes funkciójára utalhat. A „kritikai gondolkodás” kifejezés azt jelenti, hogy: a diák
gyakran túllép az információ utáni kutatás keretein, és az órán tanult anyagot saját
élményeivel asszociálja, más művekkel veti össze, megkérdőjelezi az anyag igazságát vagy
hitelességét, megvizsgálja érvelésének logikáját, következtetéseket von le belőle, új példákat
teremt meg ennek alapján, megoldásokat gondol el az általa felvetett problémákra,
megvizsgálja a bennük megjelenő ok-okozati viszonyokat, és így tovább.
(TEMPLE, Charles – STEELE, Jeannie L. – MEREDITH, Kurtis S.: Hogyan tanulnak a gyermekek? – Az
elméleti alapelvek összefoglalása, A kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással és írással projekt számára készült
tankönyv bevezető tanulmánya, kézirat, 1988, 13. o
113