A kritikai gondolkodás fejlesztése - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

3.4. Feladat
Ha igénylik, akkor kiscsoportjaikban közösen áttekinthetik és megbeszélhetik a tudásmegközelítésekről
és a tudás-értelmezésekről készült alábbi összefoglalót is.
A tudás
• a szubjektum megismerő tevékenységének eredménye: a tudás keletkezésében mindig
szubjektív. A nyelvi kommunikáció révén a szubjektív tudás objektívvé válik: tárolható,
más egyének részére hozzáférhető
(V. ö.: OROSZ Sándor: A tananyag elemzése, OOK, Veszprém, 1977.)
• a tapasztalatok racionalizálása és általánosítása, azaz egyfelől a kulturális jelek és
jelképek, általában az objektivációk ismerete és megértése, másfelől a különböző
objektivációkat létrehozó újratermelő vagy továbbfejlesztő elvek, eljárások, ismerete
(V. ö.: FERGE Zsuzsa: Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága, Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1976.)
• információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartás, attitűdök,
érdeklődés, szokások, világkép, és a legmagasabb fokon világnézet
(V. ö.: BÁTHORY Zoltán: Tanulók, iskolák-különbségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.)
• verbális információk, intellektuális képességek, kognitív stratégiák, attitűdök motorikus
készségek és mozgások
(V. ö.: GAGNE, R. M.: The learning basis of teaching methods, in: Gage, N. L. ed.: The psychology of
teaching methods, University of Chicago, 1976.)
• mint jelek és jelentések rendszere, mint a tevékenység produktuma, egyfelől
szubjektiváció, másfelől objektiváció; mindenféle ismeret tudás, de tudás például a
készség is, a tanult képesség is
(V. ö.: NAGY József: A tudástechnológia elméleti alapjai, OOK, Veszprém, 1985.)
• a tapasztalt, illetve kutatási tárggyá tett világ olyan ismeretét jelenti, amely túlmutat
önmagán azzal, hogy megértett és tudatosult cselekvéseket alapoz meg.
(V. ö.: ZSOLNAI József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba, Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.)
Az emberi tudás minősége
Az emberi tudásnak nem a mennyisége, hanem a minősége határozza meg igazán a szellemi
teljesítményt.
A minőség fontos szempontja az alkalmazhatóság, a felhasználhatóság, az elérhetőség.
Mindezt meghatározza, hogy:
- milyen módon reprezentálódik a tudás a memóriában,
- milyen kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a tudás elemei,
- mennyire gazdag az egyes elemeket összekötő kapcsolatrendszer,
- mennyire beágyazottak a tudás egyes elemei a tudás különböző rendszereibe
(konzisztencia).
Az értelmes, jelentéssel bíró tudáshoz az értelmes tanulás, a megértés révén jutunk el.
Az értelmes, hatékony tudás jellemzője a többszörös hozzáférés → a sokféle helyzetben való
felhasználás lehetősége. Ilyen tudásra úgy lehet szert tenni, ha:
- elsajátítása is sokféle helyzetben megy végbe, vagy
- sajátos gyakorlatokkal általánosítjuk, távolítjuk el a tudást attól a helyzettől, amelyben
a tanulás lezajlik (dekontextualizáció).
(V. ö.: CSAPÓ Benő (szerk.): Az iskolai tudás, Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 22. o.)
55