KITÃLTÃSI ÃTMUTATà (a 12B400-as Adatlap ... - Nemzeti Adó
KITÃLTÃSI ÃTMUTATà (a 12B400-as Adatlap ... - Nemzeti Adó
KITÃLTÃSI ÃTMUTATà (a 12B400-as Adatlap ... - Nemzeti Adó
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ<br />
(a <strong>12B400</strong>-<strong>as</strong> <strong>Adatlap</strong> kitöltéséhez)<br />
Az <strong>Adatlap</strong>ot az illetéktörvény szerint bejelentésre kötelezett személynek kell ingatlan<br />
ajándékozása vagy ingatlan visszterhes vagyonszerzés útján történı megszerzése esetén<br />
a vagyonszerzést megalapozó okirat ingatlanügyi hatósághoz történı benyújtásával<br />
egyidıben kitöltve benyújtania.<br />
Az <strong>Adatlap</strong>on kell bejelenteni<br />
a) vagyonszerzés esetén a vagyont szerzı személy,<br />
b) visszterhes ingatlanátruházás esetén az ingatlant értékesítı személy,<br />
c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen<br />
jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerzı<br />
személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes<br />
személyazonosító adatait és lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés<br />
az adóazonosító számot, illetıleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan<br />
tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezıt határidı megjelölésével felhívja a hiányok<br />
pótlására. Elut<strong>as</strong>ítja a kérelmet az ingatlanügyi hatóság, ha a felhívás ellenére határidın belül<br />
nem pótolják a hiányosságokat. A vagyonszerzı a bejelentéssel egyidejőleg nyilatkozhat az ıt<br />
megilletı illetékkedvezményre, - mentességre vonatkozó adatokról.<br />
Az <strong>Adatlap</strong>ot vagyonszerzést megalapozó okiratonként (szerzıdésenként, hatósági,<br />
bírósági határozatonként stb.), ezen belül pedig vagyonszerzınként kell kitölteni, tehát<br />
amennyiben több vagyonszerzı (vevı, elbirtokló, megajándékozott, vagyoni értékő jog<br />
szerzı stb.) szerepel egyazon okiratban, úgy minden vagyonszerzınek külön-külön kell a<br />
teljes adatlapot kitölteni. Az adatlapot csak ingatlanok vonatkozásában kell kitölteni,<br />
azon ingó vagyontárgy feltüntetésére nincs lehetıség.<br />
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az <strong>Adatlap</strong>ot okiratonként valamennyi vagyonszerzı<br />
személynek külön-külön kell kitöltenie, visszterhes vagyonszerzés esetén valamennyi<br />
értékesítıre vonatkozó adatot is be kell jelenteni, és az adózás rendjérıl szóló 2003. évi<br />
XCII. számú törvény (továbbiakban: Art.) 21. § (1)-(2) bekezdései, továbbá az illetékekrıl<br />
szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 91. § (1) bekezdése alapján a jogügyletet,<br />
vagyonszerzést tanúsító okirattal (az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzési kérelemmel,<br />
ajándék és visszterhes vagyonszerzés esetén) a vagyonszerzı fél köteles benyújtani az<br />
ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz. Amennyiben a vagyonszerzı<br />
kedvezmény, mentesség igénybevételére irányuló kérelmet kíván elıterjeszteni, azt az<br />
adatlapon jelezheti. Az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a kedvezmények/mentességek<br />
igénybevételéhez szükséges dokumentumokat szíveskedjenek csatolni.<br />
FONTOS! Amennyiben az <strong>Adatlap</strong> az adóazonosító jelet, illetıleg ennek hiányában a<br />
természetes személyazonosító adatokat (nem magyar állampolgár esetén az állampolgárságot)<br />
nem, vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság hiánypótlásra szólít fel, melynek<br />
elmul<strong>as</strong>ztása esetén az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzési kérelmet elut<strong>as</strong>ítja.<br />
Az <strong>Adatlap</strong> kitöltésére vonatkozó további részletes szabályok a vonatkozó részeknél<br />
szerepelnek.
Fılap<br />
Az 1. és 2. blokkokat a megnevezett hatóságok töltik ki, azokat kérjük üresen hagyni!<br />
A 2. blokk-ot az ingatlanügyi hatóság ajándék és visszterhes vagyonszerzés esetén is kitölti.<br />
3. blokk: A törvényes képviselı, meghatalmazott adatai<br />
Az adózó képviselıjének adatai: Abban az esetben, ha az <strong>Adatlap</strong>ot a törvényes képviselı,<br />
meghatalmazott tölti ki, az erre szolgáló helyen fel kell tüntetnie a természetes<br />
személyazonosító adatait.<br />
Ha az <strong>Adatlap</strong>ot a törvényes képviselı vagy a meghatalmazott tölti ki és írja alá, akkor az<br />
<strong>Adatlap</strong>hoz csatolni kell a képviseletet igazoló dokumentumot is. Ezt a tényt az erre a célra<br />
szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni. A magánszemély adózó képviselıjének személyét<br />
az Art. 7. § (1) bekezdése tartalmazza, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem<br />
rendelkezı egyéb szervezet képviselıjének személyét az Art. 7. § (2) bekezdése határozza<br />
meg, az állandó képviselet szabályaira az Art. 7. § (5) bekezdése vonatkozik.<br />
Az Art. 7. § (1) bekezdésének értelmében magánszemélyt a <strong>Nemzeti</strong> Adó- és Vámhivatal<br />
mint állami adóhatóság (továbbiakban: állami adóhatóság) elıtt - ha nem kíván személyesen<br />
eljárni - törvényes képviselıje, meghatalmazottként a képviseleti jogosultságát igazoló<br />
ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı,<br />
adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult<br />
gazd<strong>as</strong>ági társ<strong>as</strong>ág alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejő<br />
magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy<br />
képviselheti. A magánszemély törvényes képviselıje szülı, gyám vagy gondnok lehet. Az<br />
egyéni vállalkozó magánszemélyt az állami adóhatóság elıtt a képviseleti jogosultságát<br />
igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.<br />
Az Art. 7. § (2) bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı<br />
egyéb szervezetet az adóhatóság elıtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal<br />
rendelkezı személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát<br />
igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd,<br />
ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó,<br />
könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazd<strong>as</strong>ági<br />
társ<strong>as</strong>ág, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.<br />
Az Art. 16. § (3) bekezdés f) pontja szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a<br />
magyarországi lakóhellyel nem rendelkezı külföldi személy magyarországi kézbesítési<br />
meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). E személy szerepe mindössze az, hogy<br />
az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazotton keresztül tartja a kapcsolatot az adózóval. A<br />
kézbesítési meghatalmazotti státusz önmagában nem jogosítja fel a kézbesítési<br />
meghatalmazottat arra, hogy az adózó nevében eljárjon, azonban ha az általános szabályok<br />
szerinti képviseleti jogosultságát igazolja, nem tagadható meg tıle az eljárás. Mindezek<br />
alapján a kézbesítési meghatalmazott az adatlap kitöltésére és a bejelentı nevében történı<br />
beküldésére csak abban az esetben jogosult, ha az adózó képviseletére az Art. 7. § (1)-(2)<br />
bekezdései alapján jogosult, ebben az esetben az adatlapon kizárólag ezt a minıséget kell<br />
megjelölnie.
Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló<br />
2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 40. §-a alapján a képviseleti jogosultságot<br />
hivatalból vizsgálja. Amennyiben a képviseleti jogosultság nem állapítható meg, a képviselı<br />
eljárását - az erre irányuló hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén - visszaut<strong>as</strong>ítja.<br />
A gazd<strong>as</strong>ági társ<strong>as</strong>ágok vezetı tisztségviselıjének képviseleti jogosultság igazolására<br />
érvényes cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány illetve aláírási címpéldány másolatának<br />
bemutatása is kérhetı a képviseleti jogosultság ellenırzéséhez. A vezetı tisztségviselı<br />
személyének megváltozása esetén a cégnyilvántartásba még be nem jegyzett vezetı<br />
tisztségviselı képviseleti jogosultságát a megvál<strong>as</strong>ztásáról szóló taggyőlési határozattal és a<br />
cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelemmel is igazolhatja.<br />
A cégvezetı képviseleti jogosultságát a társ<strong>as</strong>ág legfıbb szervétıl (tagok győlése, taggyőlés,<br />
közgyőlés) származó határozattal igazolja.<br />
A betéti társ<strong>as</strong>ág kültagja képviseleti jogosultságát a társ<strong>as</strong>ági szerzıdéssel, a tagok győlésétıl<br />
vagy a beltagtól származó felhatalmazással igazolja. Amennyiben a beltag kiválása miatt a<br />
betéti társ<strong>as</strong>ágnak nem maradt ügyvezetésre illetve képviseletre jogosult tagja, a kültag<br />
jogosult a képviseletre, ebben az esetben a beltag kiválását kell megfelelı módon igazolni.<br />
Egyéb szervezet esetén a képviseleti jogosultság az adott szervezetrıl szóló jogszabály<br />
szerinti dokumentummal igazolható.<br />
Felszámolás esetén a vezetı tisztségviselı képviseleti joga megszőnik, a vonatkozó<br />
jogszabály alapján a gazdálkodó szervezet vagyonával összefüggı kérdésekben képviselınek<br />
a felszámoló minısül. Végelszámolás esetén a képviselet hatósági határozaton alapul, ha a<br />
képviselıt a cégbíróság rendeli ki, egyéb esetben a végelszámoló többnyire a cég korábbi<br />
képviselıje. Végelszámolói minıségét azonban ez esetben igazolnia kell.<br />
Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az<br />
adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban<br />
meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság elıtti eljárásban akkor érvényes, ha<br />
azt az adózó vagy képviselıje az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti<br />
be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselıje jelenti be, az adóhatóság a<br />
bejelentésrıl az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás,<br />
megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz,<br />
illetve a képviseleti jog megszőnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az<br />
adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszőnése az adóhatósággal szemben az<br />
adóhatósághoz történı bejelentéstıl hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszőnésének<br />
bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult<br />
személynek kell tekinteni.<br />
4. blokk: Lapok száma, nyilatkozat, aláírás<br />
A kitöltı program automatikusan megjeleníti a kitöltött lapok számát. Benyújtani csak azokat<br />
a lapokat kell, amelyeket kitöltött.<br />
Az adatlap elsı oldalát kell aláírni, mellyel a vagyonszerzı vagy képviselıje<br />
(meghatalmazottja) az adatok valódiságát, hitelességét igazolja. Aláírás hiányában az adatlap<br />
nem fogadható el.
A vagyonszerzı vagy képviselıje (meghatalmazottja) neve, szülı (törvényes képviselı)<br />
vagy meghatalmazottja neve helyén kérjük, hogy nyomtatott nagy betőkkel a<br />
vagyonszerzı, illetve - képviselet esetén - törvényes képviselıjének vagy<br />
meghatalmazottjának családi és utónevét szíveskedjen beírni, az esetleges cím (dr., ifj., id.)<br />
megjelölésével.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı képviselıvel jár el, kizárólag a képviselı nevét kell feltüntetni,<br />
képviselet hiányában csak az adózó nevét.<br />
A vagyonszerzı vagy képviselıje (meghatalmazottja) aláírása, szülı (törvényes<br />
képviselıje) vagy meghatalmazottja aláírása" helyén kérjük, hogy a vagyonszerzı, illetve<br />
- képviselet esetén - a törvényes képviselıje vagy a meghatalmazottja szíveskedjen aláírni az<br />
adatlapot.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı képviselıvel jár el, kizárólag a képviselınek, képviselet<br />
hiányában csak az adózónak kell aláírnia az adatlapot.<br />
Nem kell a meghatalmazást csatolni abban az esetben, ha a kitöltı személy az állami<br />
adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott és meghatalmazása az illetékkel<br />
kapcsolatos eljárásokra is kiterjed, illetve a meghatalmazott állami adóhatóság elıtti<br />
képviseleti jogosultságát a vagyonszerzést tanúsító okiratba belefoglalták. Ezt a tényt az erre<br />
szolgáló kódkockában jelölni szükséges.<br />
Kérjük, hogy szíveskedjen rögzíteni a vagyonszerzı adóazonosító számát (adóazonosító jelét<br />
vagy adószámát). Amennyiben a vagyonszerzı nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezt<br />
a ’B400-2 számú lapon a 6. blokkban jelölheti.<br />
1. lap<br />
5. blokk: A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlan adatai<br />
A helyrajzi szám kitöltése kötelezı. Amennyiben több ingatlanra vonatkozóan történt<br />
vagyonszerzés egy jogügyleten (szerzıdés, egyéb okirat) belül, a lapokat külön-külön,<br />
helyrajzi számmal rendelkezı ingatlanonként kell kitölteni.<br />
1. Az ingatlan címénél az irányítószám, és a település nevének kitöltése kötelezı. A további<br />
adatokat akkor kell kitölteni, ha az ingatlannak van pontos címe.<br />
2. A vagyonszerzést tanúsító okirat keltének napja a jogügylet felek által történı aláírásnak<br />
a napja, más irattal, bírósági, hatósági határozattal történı vagyonszerzés esetén az okirat<br />
keltének napja. Kitöltése kötelezı.<br />
3. Az ingatlan vagyonszerzı által megszerzett tulajdoni hányadának forgalmi értékénél<br />
azt az értéket (vételár, ellenérték stb.) kell beírni jobbra zártan, ami a vagyonszerzı által<br />
megszerzett tulajdoni hányadra esik. Amennyiben a vételár, ellenérték a szerzıdésben<br />
(okiratban) külföldi pénznemben van meghatározva, úgy az erre szolgáló kódkockákba kell<br />
beírni azt az összeget, ami a vagyonszerzı által megszerzett tulajdoni hányadra vonatkozik,<br />
majd a következı három kódkockába jelölni kell a pénznemet. A külföldi pénznemben<br />
meghatározott ellenértéket az illetékkötelezettség keletkezésének napján (szerzıdés<br />
megkötése napja, ingatlannak, vagyoni értékő jognak bírósági, hatósági határozattal történı<br />
megszerzése esetén a határozat jogerıre emelkedése napja) érvényes középárfolyam alapján<br />
fogja az adóhatóság forintra átszámolni.
4. A szerzés jogcímének kitöltése kötelezı. Ugyanazon ingatlanra egy lapon csak egy<br />
szerzési jogcímet lehet megjelölni.<br />
Visszterhes vagyonszerzési jogcímhez tartoznak azok a vagyonszerzések, ahol visszteher<br />
mellett (ellenérték fejében), továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem esı más módon<br />
történik az illetékköteles vagyonszerzés. Ellenérték a készpénz, értékkel bíró ingatlan (csere),<br />
ingó vagyontárgy, valamint minden értékkel bíró jog és kötelezettségvállalás. Egyéb jogcím -<br />
melyet visszterhes jogcímként kell megjelölni - lehet például: elbirtoklás, ráépítés, beépítés<br />
stb.<br />
Ajándék jogcímhez tartoznak azok a vagyonszerzések, melyek ajándékozás útján történnek.<br />
Ugyanazon az ingatlanon többféle jogcímen (visszteher, ajándék) történı jogszerzés esetén<br />
ezen lapot annyiszor kell kitölteni, ahány jogcímen történt ugyanazon ingatlan tekintetében a<br />
jogszerzés.<br />
Nem kell benyújtani a 'B400-<strong>as</strong> adatlapot a ház<strong>as</strong>sági vagyonközösség ideje alatt közösen<br />
szerzett ingatlan esetében, amennyiben az ingatlanra kizárólag az egyik ház<strong>as</strong>fél tulajdonjoga<br />
van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba és a tulajdonviszonyok rendezése érdekében<br />
kezdeményezik az ingatlan-nyilvántartási eljárást. Nem kell benyújtani továbbá az adatlapot<br />
akkor sem, ha eredeti állapot helyreállítása, részleges helyreállítása történik illetve a korábban<br />
megkötött szerzıdést felbontják.<br />
A ’B400 adatlap benyújtása a fentiekre figyelemmel a következı vagyonszerzési<br />
okiratok kapcsán szükséges:<br />
Adásvételi szerzıdés<br />
Csereszerzıdés<br />
Tartási, Eltartási szerzıdés<br />
Öröklési szerzıdés<br />
Ajándékozással vegyes adásvételi szerzıdés<br />
Bírósági ítélet<br />
Árverési jegyzıkönyv<br />
H<strong>as</strong>zonélvezeti jogot alapító okirat<br />
Nyilatkozat ellenérték fejében h<strong>as</strong>zonélvezeti jogról történı lemondásra<br />
Ház<strong>as</strong>társi vagyonközösséget megszüntetı szerzıdés<br />
Lízingszerzıdés<br />
Szerzıdés ráépítés elismerésérıl<br />
Földh<strong>as</strong>ználati jogot alapító szerzıdés<br />
Kezelıi jogot alapító szerzıdés<br />
Apport szerzıdés<br />
Adásvétellel vegyes ajándékozási szerzıdés<br />
Adásvétellel vegyes csereszerzıdés<br />
Hatósági határozat<br />
Életjáradéki szerzıdés<br />
Ajándékozással vegyes csereszerzıdés<br />
Megállapodás<br />
Egyesülési (beolvadás, összeolvadás), szétválási és kiválási okirat<br />
Ajándékozási szerzıdés<br />
Nyilatkozat h<strong>as</strong>zonélvezeti jogról történı ingyenes lemondásról<br />
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben visszterhes jogcímet vál<strong>as</strong>zt, úgy az ajándékozásra<br />
vonatkozó 7. számú lap inaktív marad, azaz nem tölthetı ki. Amennyiben ajándék jogcímet
vál<strong>as</strong>zt, úgy a kizárólag visszterhes vagyonátruházáshoz kapcsolódó 'B400-5/A-B és 'B400-<br />
6/A-B lapok nem tölthetık ki.<br />
5. A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának területnagyságát a<br />
tulajdoni lappal egyezı értékben, négyzetméterben kell megadni. Amennyiben az<br />
ingatlanhoz földterület és felépítmény is tartozik (pl. lakóház<strong>as</strong> ingatlan), úgy ezen mezıbe<br />
kizárólag a földterület nagyságát kell beírni. Ha a vagyonszerzés tárgya kizárólag vagyoni<br />
értékő jog, a mezıt abban az esetben is ki kell tölteni. A mezı kitöltése kötelezı.<br />
6. A vagyonszerzés tárgyát képezı ingatlanon lévı felépítmény 1/1 tulajdoni<br />
hányadának h<strong>as</strong>znos alapterületét négyzetméterben kell megadni, amennyiben ez a<br />
vagyonszerzı elıtt ismert.<br />
7. A szerzett jog típusát kötelezı kitölteni. A szerzett jog típusának azt kell tekinteni, amit a<br />
vagyonszerzı ellenérték fejében vagy ingyenesen megszerzett. A jog típusának megadása<br />
után kötelezı kitölteni a tulajdoni részaránynál a vagyonszerzés tárgyát képezı tulajdoni<br />
hányadot, vagyoni értékő jog esetén pedig azt a tulajdoni hányadot kell beírni, amit a vagyoni<br />
értékő jog terhel. A tulajdoni részarányt jobbra zártan kérjük kitölteni. A tulajdoni<br />
részarányhoz a vagyonszerzés tárgyát képezı tulajdoni hányadot kell beírni az alábbi elvek<br />
szerint:<br />
Amennyiben a vagyonszerzés során ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog és<br />
vagyoni értékő jog is, illetve több különbözı típusú vagyoni értékő jog szerzése történik,<br />
mindegyik vonatkozásában külön kell kitölteni e lapot. Vagyoni értékő jog szerzése esetén a<br />
megfelelı vagyoni értékő jogot kell bejelölni. Az azonos típusú jogok (tulajdonjog, egyes<br />
vagyoni értékő jogok nemei) arányát, amennyiben azonos ingatlanon áll fenn, és azonos<br />
szerzési jogcímmel történt a megszerzése, attól függetlenül, hogy különbözı eredeti<br />
tulajdonosoktól történt a jog szerzése - visszterhes vagyonszerzés esetén -, össze kell adni, és<br />
az együttes arányt kell feltüntetni.<br />
8. Az ingatlan ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezése ponthoz az illetékkötelezettség<br />
keletkezésének napján (szerzıdés megkötése napja, ingatlannak, vagyoni értékő jognak<br />
bírósági, hatósági határozattal történı megszerzése esetén a határozat jogerıre emelkedése<br />
napja) hatályos megnevezést kell beírni (pl.: beépítetlen terület, lakóház, udvar, gazd<strong>as</strong>ági<br />
épület, lakás stb.).<br />
9. Amennyiben az adatlap benyújtásának idıpontjában az ingatlanügyi hatóságnál<br />
elindult az ingatlanra vonatkozó átminısítési eljárás, azt jelezni kell és mellékletként<br />
csatolni kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, érkeztetı-bélyegzıvel ellátott átminısítési<br />
eljárás iránti kérelmet. Átminısítési eljárásnak kell tekintetni, ha az ingatlan ingatlannyilvántartásban<br />
bejegyzett elnevezésnek a módosítása van folyamatban (pl.: hétvégi<br />
ház→családi ház, beépítetlen terület→›családi ház stb.).<br />
10. Ezen pontot kizárólag ajándék jogcímén történt vagyonszerzés esetén kérjük<br />
kitölteni. A szerzıdésben szereplı ajándékozó neve ponthoz az ajándékozó szerzıdésben<br />
szereplı nevét kell beírni, illetve az ajándékozóval fennálló rokoni kapcsolat kódkockába a<br />
vagyonszerzınek az ajándékozóval való rokoni viszonyának megfelelı számot kérjük beírni.<br />
1.gyermek (örökbefogadott gyermek)<br />
2.mostoha gyermek<br />
3.nevelt gyermek
4.ház<strong>as</strong>társ<br />
5.szülı (örökbefogadó szülı)<br />
6.mostoha szülı<br />
7.nevelıszülı<br />
8.unoka (dédunoka, ükunoka, szépunoka stb., ideértve az örökbefogadáson alapuló<br />
kapcsolatot is)<br />
9.nagyszülı (dédszülı, ükszülı, szépszülı stb., ideértve az örökbefogadáson alapuló<br />
kapcsolatot is)<br />
10.testvér<br />
11.egyéb<br />
Egy lapon több ajándékozó feltüntetésére is lehetıség van. Az egy szerzıdésben szereplı<br />
ajándékozókat kérjük feltüntetni.<br />
6. blokk: A vagyonszerzı adatai<br />
2. lap<br />
Ezt a lapot akkor is egy példányban kell kitöltenie a vagyonszerzınek (vevınek,<br />
elbirtoklónak, megajándékozottnak, vagyoni értékő jog szerzınek stb.), ha a vagyonszerzés<br />
alapját jelentı iratban (szerzıdésben, okiratban) több ingatlan vagy több értékesítı szerepel.<br />
Amennyiben ugyanazt az ingatlant több vagyonszerzı szerzi meg, akkor az adatlapot<br />
vagyonszerzınként kell kitölteni, azaz mindegyik vagyonszerzı köteles saját maga<br />
vonatkozásában a kitöltésre, ezért a 'B400-2 lapból kizárólag egy példányt kell kitölteni<br />
minden adatlaphoz.<br />
A névviselési kód és az állampolgársági kód kódkockákat kérjük üresen hagyni, ezt az<br />
állami adóhatóság tölti ki.<br />
A vagyont szerzı magánszemély esetében a következı adatok töltendıek ki kötelezıen:<br />
A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem vál<strong>as</strong>z esetén az<br />
"X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a vál<strong>as</strong>za igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni.<br />
A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag<br />
csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni).<br />
Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni.<br />
A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük<br />
beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét,<br />
utóneveit kérjük beírni.<br />
Az elızı ház<strong>as</strong>sági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a<br />
jelenleg viselt ház<strong>as</strong>sági nevében az elızı ház<strong>as</strong>sági családi neve is szerepel.<br />
A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni.<br />
A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és<br />
napját kérjük megjelölni.
Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi<br />
nevét kérjük beírni.<br />
Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet,<br />
utóneveket kérjük beírni.<br />
Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt<br />
kötelezı. Amennyiben a vagyonszerzı hontalan, úgy kérjük ennek beírását.<br />
Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló<br />
hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a<br />
helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot,<br />
ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát<br />
kérjük megjelölni.<br />
Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó<br />
vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az<br />
elızıekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni!<br />
Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a<br />
külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye.<br />
A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az<br />
adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító<br />
jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti<br />
Önt.<br />
Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami<br />
adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási<br />
(értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító<br />
jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez"<br />
megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı nem magánszemély, kizárólag a "a vagyonszerzı nem<br />
magánszemély" blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni:<br />
A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem vál<strong>as</strong>z esetén az "X" jelet<br />
kérjük beírni. Amennyiben a vál<strong>as</strong>za igen, kérjük az adószámát is feltüntetni.<br />
Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban,<br />
létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni.<br />
A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban<br />
feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület<br />
nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi<br />
számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni.<br />
Külföldi vállalkozás esetén:
Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba<br />
vett elnevezést kérjük beleírni.<br />
A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága<br />
által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az<br />
irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.),<br />
a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó,<br />
akkor ezek számát kérjük megjelölni.<br />
A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége<br />
szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni.<br />
3. lap<br />
7. blokk: Visszterhes vagyonszerzés esetén az értékesítı (bevételt szerzı) adatai<br />
Ezt a lapot kizárólag visszterhes - azaz ellenérték fejében történı - vagyonszerzés esetén,<br />
értékesítı, bevételt szerzı személyenként (eladónként) egy példányban kell kitölteni.<br />
Kérjük, hogy ezt a lapot annyi példányban szíveskedjen kitölteni, ahány értékesítıtıl az<br />
Ön vagyonszerzése történt. Amennyiben a jogügyletben több értékesítı volt, s<br />
egyértelmően nem határozható meg, hogy az Ön vagyonszerzése mely értékesítı(k)tıl<br />
történt, úgy kérjük, hogy a lapot valamennyi értékesítıre vonatkozóan töltse ki.<br />
A lapot nem kell kitölteni ingatlannak közérdekő célra történı megvásárlása és<br />
kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerzıdés<br />
keretében történı ingatlan visszterhes átruházása esetén, illetve ha a szerzés nem<br />
visszteher fejében történt (pl. elbirtoklás, egyesülés, kiválás).<br />
A névviselési kód és az állampolgársági kód kódkockákat kérjük üresen hagyni, ezt az<br />
állami adóhatóság tölti ki.<br />
Az értékesítı magánszemély esetében a következı adatok kötelezıen kitöltendıek:<br />
A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem vál<strong>as</strong>z esetén az<br />
"X" jelet kérjük beírni.<br />
Amennyiben a vál<strong>as</strong>za igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni szíveskedjen.<br />
A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag<br />
csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni).<br />
Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni.<br />
A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük<br />
beírni.<br />
A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit<br />
kérjük beírni.<br />
Az elızı ház<strong>as</strong>sági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a<br />
jelenleg viselt ház<strong>as</strong>sági nevében az elızı ház<strong>as</strong>sági családi neve is szerepel.
A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni.<br />
A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és<br />
napját kérjük megjelölni.<br />
Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi<br />
nevét kérjük beírni.<br />
Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet,<br />
utóneveket kérjük beírni.<br />
Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt<br />
kötelezı. Amennyiben az értékesítı (bevételt szerzı) hontalan, úgy kérjük ennek beírását.<br />
Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló<br />
hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a<br />
helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot,<br />
ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát<br />
kérjük megjelölni.<br />
Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó<br />
vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az<br />
elızıekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni!<br />
Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a<br />
külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye.<br />
A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az<br />
adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító<br />
jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti<br />
Önt.<br />
Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami<br />
adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen<br />
postázási(értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély<br />
adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím<br />
bejelentéséhez" megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni.<br />
Amennyiben az értékesítı (bevételt szerzı) nem magánszemély, kizárólag a "az értékesítı<br />
(bevételt szerzı nem magánszemély" blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni:<br />
A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem vál<strong>as</strong>z esetén az "X" jelet<br />
kérjük beírni. Amennyiben a vál<strong>as</strong>za igen, kérjük az adószámát is feltüntetni.<br />
Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban,<br />
létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni.<br />
A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban<br />
feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület
nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi<br />
számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni.<br />
Külföldi vállalkozás esetén:<br />
Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba<br />
vett elnevezést kérjük beírni.<br />
A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága<br />
által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az<br />
irányítószámot és a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér<br />
stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet,<br />
ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni.<br />
A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége<br />
szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni.<br />
4. lap<br />
8. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vagy ajándékozásra vonatkozó teljes személyes<br />
illetékmentesség<br />
A mentesség bármely jogcímen történt vagyonszerzés esetén érvényesíthetı. Kérjük, hogy az<br />
érvényesíteni kívánt mentességet a megfelelı jelölı kódkockában X-el jelölje. Ezen<br />
illetékmentesség megjelölése esetén egyéb mentességet, kedvezményt megjelölni nem lehet.<br />
1. Abban az esetben kell kitölteni, ha a személyes illetékmentességre az Itv. 5. § (1) bekezdés<br />
k) pontja alapján jogosult.<br />
Az Itv. 5. § (1) bekezdés k) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül az<br />
Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és a<br />
Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi,<br />
valamint az Észak-atlanti Szerzıdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok,<br />
és e fegyveres erık és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában<br />
álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévı és polgári állományú személyek,<br />
kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggı illetékügyek tekintetében.<br />
2. Abban az esetben kell kitölteni, ha a személyes illetékmentességre az Itv. 5. § (1) bekezdés<br />
n) pontja alapján jogosult.<br />
Az Itv. 5. § (1) bekezdés n) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül az<br />
Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.<br />
3. Teljes személyes illetékmentesség az Itv. 6. §-a alapján<br />
Az Itv. 6. § (1) bekezdése szerint a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselıi és<br />
családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb<br />
képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzıdés,<br />
ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A 6. § (2) bekezdése alapján a viszonosság<br />
kérdésében az adópolitikáért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszterrel<br />
egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.<br />
Ha a vagyonszerzıt személyes illetékmentesség illeti meg, a mentesség igénybevételére
irányuló nyilatkozat valamennyi, a vagyonszerzés alapját jelentı okiratban szereplı ingatlanra<br />
érvényes.<br />
Az Itv. 5. §-ába foglalt további teljes személyes illetékmentességeket külön jelezni nem<br />
kell, azokat az adóhatóság automatikusan vizsgálja.<br />
5/A és 5/B lap<br />
9. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vonatkozó mentességek<br />
Visszterhes vagyonszerzés esetén kedvezmények vonatkozásában a 'B400-6/A és 'B400-<br />
6/B, ajándékozás esetén kedvezményekre, mentességekre a 'B400-7 számú lapokat<br />
kérjük kitölteni. Kérjük, hogy a mentességek közül csak egyet jelöljön meg. Felhívjuk<br />
figyelmét, hogy kedvezmény és mentesség egyszerre nem jelölhetı meg.<br />
Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván<br />
a mentességrıl:<br />
A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a<br />
helyrajzi számát, melyre vonatkozóan mentességet kíván igénybe venni a nyilatkozó. Kérjük<br />
azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett mely jog vonatkozásában kéri az adott<br />
mentességet. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és<br />
h<strong>as</strong>zonélvezet) jogcímen kíván mentességet érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a<br />
jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı a vagyonszerzés során több ingatlant<br />
szerez, csak azon ingatlan vagy ingatlanok vonatkozásában kell a lapot kitölteni, amelyre<br />
vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentességet kíván érvényesíteni.<br />
10. és 12. blokk: Mentességek visszterhes vagyonszerzés esetén<br />
Mentességek:<br />
Az igénybe venni kívánt mentesség(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni.<br />
Kérjük, hogy a mentesség érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét<br />
figyelmesen olv<strong>as</strong>sa el. A mentesség érvényesítéséhez szükséges okiratokat,<br />
dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb<br />
lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában<br />
szíveskedjen megjelölni.<br />
1. Lakóház építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdon szerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés a)<br />
pontja alapján járó feltételes illetékmentesség<br />
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól<br />
a lakóház építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen<br />
ingatlanon alapított vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a<br />
szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásáról számított 4 éven belül lakóházat épít és a<br />
felépített lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a településrendezési tervben<br />
meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10 %-át.<br />
Amennyiben az adatlapon nem nyilatkozott a lakóház építési szándékáról, lehetıség van a
fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig ezt megtennie külön nyilatkozatban az állami<br />
adóhatóságnál.<br />
Az illetékmentesség feltétele, hogy 4 éven belül a lakóház felépüljön. A lakóház felépítését<br />
a 4 éves határidı lejártát megelızıen, az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi<br />
hatóságnak a vagyonszerzı nevére (ha vagyoni értékő jogot szerzı van, akkor az ı nevére<br />
szólóan is) kiadott h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélye igazolja, feltéve, hogy az engedély utóbb<br />
változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerıre emelkedik.<br />
Ebben az esetben, valamint ha a felépített lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a<br />
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át, az<br />
állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.<br />
Tájékoztatjuk, hogy a 4 éves határidı lejártát követıen a beépítés tényét nem köteles<br />
igazolni, mivel az állami adóhatóság megkeresi a területileg illetékes építésügyi hatóságot,<br />
aki visszaigazolja, hogy a vagyonszerzı nevére szóló, lakóépületre vonatkozó<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélyt kiállították-e. Amennyiben az építésügyi hatóság a 4 éves<br />
határidı lejártáig kiadta a vagyonszerzı nevére szóló h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélyt, de ez még<br />
nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja az állami<br />
adóhatóságot. Az építésügyi hatóság a h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági<br />
eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg az építésügyi<br />
hatóság azt is közli, hogy a jogerıs h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket<br />
figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedéllyel.<br />
Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a vagyonszerzı a<br />
nevére szóló jogerıs h<strong>as</strong>ználatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését.<br />
Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre<br />
összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni.<br />
Amennyiben az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, 4<br />
éven belül nem építette fel a lakóházat, a 4 év leteltét követıen az eredeti esedékességtıl<br />
felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie a felfüggesztett illetéket.<br />
Tájékoztatjuk arról, hogy a 4 éves határidı meghosszabbítására semmilyen indokra<br />
tekintettel nincs lehetıség.<br />
Lakóház építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdonnak az az ingatlan minısül, ami a területileg illetékes<br />
építésügyi hatóság igazolása alapján a helyi építésügyi szabályoknak és a településrendezési<br />
tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet volt<br />
az illetékkötelezettség keletkezésének napján (fıszabály szerint a szerzıdés megkötésének a<br />
napja, a kivételeket az Itv. 3. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és (5)-(6) bekezdései<br />
tartalmazzák).<br />
Lakóépületnek minısül az épület, ha abban a lakáscélú helyiségek aránya az 50%-ot<br />
meghaladja.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház<br />
felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az állami adóhatóság akkor törli, ha<br />
az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át.<br />
Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék<br />
összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az állami adóhatóság a<br />
felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött<br />
telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok)<br />
h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség<br />
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell<br />
megfizetni. Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában<br />
és a h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a<br />
vagyonszerzıre összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni.<br />
A lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet<br />
átalakulása vagy magánszemély vagyonszerzı halála esetén a lakóház felépítésére az<br />
ingatlant megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a<br />
jogutód, örökös nevére szóló h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély igazolja.<br />
2. A lakástulajdon kezelıi jogának megszerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés b) pontja<br />
alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon kezelıi jogának a<br />
megszerzése.<br />
3. A közcélú vizi létesítmények és tartozékaik kezelıi jogának megszerzése után Itv. 26. §<br />
(1) bekezdés c) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a közcélú vizi létesítmények és tartozékaik<br />
kezelıi jogának megszerzése.<br />
4. Az állami tulajdonban lévı természetvédelmi terület kezelıi jogának<br />
természetvédelmi kezelı által történı megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés d)<br />
pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami tulajdonban lévı<br />
természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által történı<br />
megszerzése.<br />
5. Az állami vagyon vagyonkezelıi jogának megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés<br />
e) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami vagyon vagyonkezelıi jogának<br />
megszerzése.<br />
6. Vállalkozó által értékesített új lakás tulajdonjogának megszerzése esetén az Itv. 26. §<br />
(1) bekezdés f) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára<br />
újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás<br />
megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára h<strong>as</strong>znált épület átalakításával,<br />
továbbá a lakóépület bıvítésével (pl. tetıtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg
nem haladó forgalmi értékő új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának<br />
megvásárlása.<br />
A mentesség feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerzıdésbıl nem<br />
állapítható meg - a vagyonszerzınek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek<br />
teljesülésérıl szóló nyilatkozatával igazolni, mely - az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében<br />
- megtehetı egy, az adatlaphoz csatolt nyilatkozatban.<br />
Vállalkozónak kell tekinteni a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói<br />
tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet.<br />
7. Az Itv. 26. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról<br />
szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történı vagyonszerzés<br />
illetékmentessége<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról<br />
szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történı vagyonszerzés.<br />
8. Sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 26. §<br />
(1) bekezdés i) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 26. § (1) bekezdés i) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték<br />
alól - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni<br />
értékő jogának megszerzése, ha a vagyonszerzı vállalja, hogy az ingatlant a szerzıdéstıl<br />
számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra h<strong>as</strong>ználja vagy h<strong>as</strong>znosítja. A feltételek<br />
vállalásáról a vagyonszerzınek legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell<br />
nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy<br />
azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minısülı ingatlanrész forgalmi értékére esı<br />
illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. Ezen rendelkezés kapcsán sportcélú<br />
h<strong>as</strong>ználatnak vagy h<strong>as</strong>znosításnak minısül, ha a vagyonszerzı az ingatlant<br />
versenyrendszerben szervezett verseny, mérkızés, illetve sportszervezet, sportiskola,<br />
utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés<br />
megtartására, vagy szabadidısport esetmény, diák-, fıiskolai-egyetemi sport esemény<br />
megtartására h<strong>as</strong>ználja vagy ilyen eseményekre h<strong>as</strong>znosítja.<br />
Az Itv. 26. § (16) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a<br />
sporttelepet - a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének<br />
b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos<br />
sportszervezet h<strong>as</strong>ználja, amely nem a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. §<br />
41. pontja szerinti látvány-csapatsportban mőködik, akkor az illetékmentesség az adózó<br />
vál<strong>as</strong>ztása szerint<br />
a) de minimis támogatásnak, vagy<br />
b) a Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös<br />
piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK<br />
bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti<br />
regionális beruházási támogatásnak minısül. E rendelkezés alkalmazásában hivatásos<br />
sportszervezetnek minısül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége,<br />
országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı<br />
(indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés<br />
fejlesztését végzı alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos<br />
sportolót alkalmaz.
Az Itv. 26. § (17) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott<br />
vagyonszerzı a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis támogatás, illetve a<br />
regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a mentesség alkalmazásának<br />
hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. §<br />
(4) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. A 87. § (4) bekezdése a következı rendelkezést<br />
tartalmazza: Ha a vagyonszerzı a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év<br />
letelte elıtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra<br />
h<strong>as</strong>ználja, h<strong>as</strong>znosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet<br />
megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerıre emelkedésétıl számított<br />
késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.<br />
9. Kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanért cserébe kapott vagy a kártalanítási<br />
összegbıl vásárolt ingatlan szerzése, vagy a kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanon<br />
fennálló ugyanolyan vagyoni értékő jog szerzése után az Itv. 26. § (1) bekezdés j) pontja<br />
alapján járó illetékmentesség<br />
A mentesség csak akkor biztosítható, ha a kisajátított, bányakárt szenvedett ingatlanon<br />
fennállt joggal azonos nemő jogot szerez a vagyonszerzı a csereingatlanon vagy a<br />
kártalanítási összegbıl vásárolt ingatlanon. Ha a fent említett csereingatlan a kisajátítottnál<br />
értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetıleg<br />
ennek a vevıre esı arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.<br />
10. A kisajátítás alapjául szolgáló közérdekő célra megvásárolt ingatlan vételárából<br />
történı ingatlanvásárlásra, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt<br />
megilletı jog megszőnéséért a vételárból történı azonos jog vásárlására vonatkozó Itv.<br />
26. § (1) bekezdés k) pontjában írt illetékmentesség<br />
A vevı a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni,<br />
hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítására az ingatlant tıle<br />
megvásárolták (az illetékes kormányhivatal nyilatkozatát kérjük csatolni).<br />
11. Vételi, elıvásárlási jog alapján helyi önkormányzat vagy állam tulajdonában álló<br />
lakás tulajdonjogának, h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának megszerzése után az Itv. 26. § (1)<br />
bekezdés m) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a helyi önkormányzat vagy az állam<br />
tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának a lakások és helyiségek<br />
bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi<br />
LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi<br />
joggal rendelkezı, továbbá 49. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján elıvásárlási joggal<br />
rendelkezı személy által történı megszerzése.<br />
A lakástörvény fent írt szak<strong>as</strong>zai alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a<br />
vételi joggal rendelkezı bérlı, a bérlıtársak által egyenlı arányban, a társbérlı által az általa<br />
kizárólagosan h<strong>as</strong>znált terület arányában, az elıbb felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes<br />
ági rokona, örökbefogadott gyermeke által helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában<br />
álló lakás tulajdonjogának, h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának megszerzése, amennyiben a jogszabályi<br />
rendelkezés hatályon kívül helyezését megelızıen keletkezett a vételi jog.
Mentes továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a helyi önkormányzat vagy az<br />
állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának az elıvásárlási joggal<br />
rendelkezı bérlı, a bérlıtársak által egyenlı arányban, a társbérlı által az általa kizárólagosan<br />
h<strong>as</strong>znált terület arányában, az elıbb felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona,<br />
örökbefogadott gyermeke által történt megszerzése a lakástörvény alapján.<br />
12. Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson<br />
alapuló termıföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan h<strong>as</strong>zonélvezet,<br />
h<strong>as</strong>ználat jogának alapítása esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés n) pontja alapján járó<br />
illetékmentesség<br />
A mentesség a termıföldnek minısülı ingatlan birtokösszevonási célú önkéntes földcsere<br />
jogcímén történt vagyonszerzés, valamint ehhez kapcsolódó h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat jogának<br />
alapítása esetében biztosítható. A h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat jogának alapítása abban az esetben<br />
mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult<br />
javára h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat joga terhelte.<br />
Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a jogcím a jogügyletbıl nem állapítható meg egyértelmően,<br />
az állami adóhatóság a tényállás tisztázása céljából a vagyonszerzıt a jogcím igazolására<br />
hívhatja fel.<br />
A mentesség csak az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott mővelési ágban<br />
nyilvántartott ingatlanok vonatkozásában biztosítható. Ezek: az ingatlan-nyilvántartásban<br />
szántó, szılı, gyümölcsös, kert, gyep, nád<strong>as</strong> és erdı mővelési ágban, vagy hal<strong>as</strong>tóként<br />
nyilvántartott ingatlanok. További feltétel, hogy a felsorolt valamelyik célra h<strong>as</strong>znosított<br />
külterületi földrészlet legyen az ingatlan; azonban a földrészleten bármilyen célra létesített<br />
épület nem mentes az illeték alól.<br />
13. Ügyvédi irodák közötti, átalakulással bekövetkezı vagyonszerzés illetékmentessége<br />
az Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontja alapján<br />
Az Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól<br />
az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkezı vagyonszerzése,<br />
amikor a létrejövı iroda (irodák) a korábbinak jogutódjai lesz(nek).<br />
14. Regisztrációs igazolással rendelkezı mezıgazd<strong>as</strong>ági tevékenységet végzı<br />
magánszemély termıföldvásárlása esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján<br />
járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 26.§ (1) bekezdés p) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól<br />
a termıföldnek a külön jogszabály alapján a mezıgazd<strong>as</strong>ági és vidékfejlesztési támogatási<br />
szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkezı, mezıgazd<strong>as</strong>ági tevékenységet végzı<br />
magánszemély általi, visszteher ellenében történı megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt<br />
termıföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékő jogot<br />
nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezıgazd<strong>as</strong>ági ıstermelıként a termıföldet<br />
mezıgazd<strong>as</strong>ági célra h<strong>as</strong>znosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzınek legkésıbb a<br />
fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál.<br />
Ha a vagyonszerzı a termıföldet az 5 év letelte elıtt elidegeníti, vagy azon vagyoni
értékő jogot alapít, igazolhatóan nem mezıgazd<strong>as</strong>ági célra h<strong>as</strong>znosítja, az egyébként<br />
járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.<br />
Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a regisztrációs igazolást csatolni<br />
szíveskedjen, mely az illetékmentesség megállapításának feltétele.<br />
Tájékoztatjuk, hogy a mentesség akkor biztosítható, ha a regisztrációs nyilvántartásba vétel<br />
dátuma egybeesik a szerzıdés megkötésének napjával vagy megelızi azt, továbbá ha a<br />
termıföldet a vagyonszerzı egyéni vállalkozóként vagy mezıgazd<strong>as</strong>ági ıstermelıként maga<br />
h<strong>as</strong>znosítja.<br />
Amennyiben bármely vállalt feltétel nem teljesül, az állami adóhatóság az egyébként<br />
járó illeték kétszeresét pótlólag elıírja. Az állami adóhatóság, amennyiben a határidı<br />
lejártát megelızıen akár adózói kérelem alapján, akár eljárása során hivatalból észlelte a<br />
feltételek nem teljesülését, elıírja a jogkövetkezményként megállapított illetéket az adózó<br />
terhére.<br />
15. Kedvezményezett eszközátruházás keretében történı vagyonátruházás után az Itv.<br />
26. § (1) bekezdés q) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 26.§ (1) bekezdése q) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól<br />
q) ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a társ<strong>as</strong>ági<br />
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében<br />
történı átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:<br />
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelızı két naptári évben nem vette igénybe a<br />
23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján<br />
felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,<br />
qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett<br />
értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek aránya<br />
az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelızıen lezárt utolsó adóév utolsó napján<br />
nem haladja meg az 50%-ot,<br />
qc) az átruházó társ<strong>as</strong>ág legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelızı<br />
két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként mőködtek,<br />
qd) az átvevı társ<strong>as</strong>ág vállalja, hogy az átruházás évét követı 2. naptári év végéig nem veszi<br />
igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket.<br />
A mentesség igénybevétele esetén a fent írt feltételekrıl az átruházó nyilatkozatát, illetve az<br />
átvevı kötelezettség vállalását a jogügyletbe kell foglalni, vagy ennek hiányában csatolni<br />
szükséges.<br />
16. Az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására<br />
alkalm<strong>as</strong> beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a<br />
sporttevékenység feltételeinek megteremtését végzı sportszervezet, sportiskola,<br />
utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése<br />
esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés r) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási<br />
illeték alól - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a<br />
településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalm<strong>as</strong> beépítetlen földrészlet<br />
sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek
megteremtését végzı sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı<br />
alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a<br />
szerzıdés illetékkiszabásra történı bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre<br />
és vállalja, hogy az így létrehozott sporttelepet az üzembe helyezéstıl számított 15 évig nem<br />
idegeníti el és sport célra h<strong>as</strong>ználja vagy h<strong>as</strong>znosítja. Amennyiben a vagyonszerzı a fizetési<br />
meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a<br />
sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az<br />
adóhatóság a kiszabott illetékbıl kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után<br />
arányosan járó illetéket függeszti fel. E pont alkalmazásában sport célú h<strong>as</strong>ználatnak vagy<br />
h<strong>as</strong>znosításnak minısül, ha a vagyonszerzı az ingatlant versenyrendszerben szervezett<br />
verseny, mérkızés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzı<br />
alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidısport<br />
esemény, diák-, fıiskolai-egyetemi sport esemény megtartására h<strong>as</strong>ználja vagy ilyen<br />
eseményekre h<strong>as</strong>znosítja.<br />
Az Itv. 26. § (16) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott esetben a<br />
sporttelepet - a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének<br />
b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos<br />
sportszervezet h<strong>as</strong>ználja, amely nem a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. §<br />
41. pontja szerinti látvány-csapatsportban mőködik, akkor az illetékmentesség az adózó<br />
vál<strong>as</strong>ztása szerint<br />
a) de minimis támogatásnak, vagy<br />
b) a Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös<br />
piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK<br />
bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti<br />
regionális beruházási támogatásnak minısül. E rendelkezés alkalmazásában hivatásos<br />
sportszervezetnek minısül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége,<br />
országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevı<br />
(indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés<br />
fejlesztését végzı alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos<br />
sportolót alkalmaz.<br />
Az Itv. 26. § (17) bekezdése szerint, ha az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott<br />
vagyonszerzı, illetve az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzınek a<br />
sporttelep létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja a (16) bekezdésben meghatározott<br />
esetben a de minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem<br />
felel meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg<br />
nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (5) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. A 87. §<br />
(5) bekezdése a következı rendelkezést tartalmazza: Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában<br />
meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a vagyonszerzı - illetve a sporttelep<br />
létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a sporttelep létesítésére biztosított határidın<br />
belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének<br />
megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtıl (a<br />
határozat jogerıre emelkedését követı naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt<br />
összegben kell megfizetni.<br />
17. A gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk.<br />
685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazd<strong>as</strong>ági<br />
termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló
stb.) valamint ingó - ide értve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdona, illetve vagyoni<br />
értékő joga megszerzésének illetékmentessége az Itv. 26. § (1) bekezdés s) pontja alapján<br />
A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontja határozza meg a<br />
mezıgazd<strong>as</strong>ági termelı fogalmát.<br />
Mezıgazd<strong>as</strong>ági termelı a gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás bevezetésérıl szóló külön<br />
jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó.<br />
Illetékmentes az elıbbi termelık által gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás igénybevétele érdekében a<br />
közeli hozzátartozóval (a ház<strong>as</strong>társ, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az<br />
örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a<br />
nevelıszülı, valamint a testvér) megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a<br />
mezıgazd<strong>as</strong>ági termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény<br />
(magtár, istálló, stb.), valamint ingó - ideértve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdonának,<br />
illetve vagyoni értékő jogának a megszerzése.<br />
Az adatlapot csak ingatlanok vonatkozásában kell kitölteni, azon ingó vagyontárgy<br />
feltüntetésére nincs lehetıség.<br />
Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás<br />
elnyerését igazoló okiratot csatolni szíveskedjen.<br />
18. Ingatlannak a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt<br />
vállalkozások közötti átruházása esetén járó illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdés t)<br />
pontja alapján<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak a társ<strong>as</strong>ági adóról és az<br />
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Az<br />
illetékmentesség kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az illetékfizetési<br />
kötelezettség keletkezésének idıpontjában a vagyonszerzı fıtevékenysége saját<br />
tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan<br />
adásvétele. Ennek alapján az adatlapon jelölni kell a megfelelı fıtevékenységet is.<br />
19. Magánszemély lakásvásárlása esetén járó illetékmentesség, amennyiben az a<br />
hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek<br />
lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog<br />
érvényesítésével történik az Itv. 26. § (1) bek. u) pontja alapján<br />
A magánszemély hiteladósnak mint volt tulajdonosnak - a hitelszerzıdésbıl eredı<br />
kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról<br />
szóló törvény alapján - a lakás visszavásárlására biztosított opciós jog érvényesítésével<br />
történı lakásvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.<br />
20. Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelısségő társ<strong>as</strong>ággá való átalakulása<br />
keretében történı vagyonszerzés illetékmentessége az Itv. 26. § (1) bekezdés v) pontja<br />
alapján<br />
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt<br />
felelısségő társ<strong>as</strong>ággá való átalakulása keretében történı vagyonszerzés.
21. Állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévı forgalomképtelen mőemlék vagy<br />
mőemléki jellegő ingatlan (ingatlan együttes) h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának, az ingatlan<br />
helyreállítása, fejlesztése és az ezt követı állagmegóvása ellenében történı megszerzése<br />
esetén az Itv. 26. § (14) bekezdés alapján járó illetékmentesség<br />
Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévı forgalomképtelen mőemlék vagy mőemléki<br />
jellegő ingatlan (ingatlan együttes) h<strong>as</strong>zonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása,<br />
fejlesztése és az ezt követı állagmegóvása ellenében történı megszerzése esetén visszterhes<br />
vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.<br />
22. Természeti kat<strong>as</strong>ztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul<br />
megrongálódott lakás helyett vásárolt másik lakás esetén az Itv. 26/A. § (1) bekezdés<br />
alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 26/A. § (1) bekezdése szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a<br />
természeti kat<strong>as</strong>ztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott<br />
(a továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre<br />
vonatkozó vagyoni értékő jog) megszerzése, ha<br />
a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), h<strong>as</strong>zonélvezetében vagy h<strong>as</strong>ználatában<br />
álló, természeti kat<strong>as</strong>ztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerően lakásaként<br />
h<strong>as</strong>ználta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni<br />
hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló h<strong>as</strong>zonélvezeti, h<strong>as</strong>ználati joga, valamint<br />
b) a megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékő<br />
lakástulajdont (ilyen értékő lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen<br />
ilyen lakástulajdonon h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést<br />
legkésıbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követı év március 31-ig illetékkiszabásra<br />
bejelenti.<br />
A megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékő<br />
lakástulajdon (ilyen értékő lakástulajdonban tulajdoni hányad) megszerzése esetén az<br />
illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a<br />
vagyonszerzınek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.<br />
A vagyonszerzı a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,<br />
az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint<br />
illetékes önkormányzat jegyzıje által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal<br />
köteles igazolni a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor.<br />
A mentesség érvényesítésekor a nyomtatványhoz csatolni kell a megsemmisült lakástulajdon<br />
tulajdoni lapját, illetve a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat<br />
jegyzıje által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy a lakás természeti<br />
kat<strong>as</strong>ztrófa következtében semmisült meg, azt a vagyonszerzı életvitelszerően lakásaként<br />
h<strong>as</strong>ználta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni<br />
hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló h<strong>as</strong>zonélvezeti, h<strong>as</strong>ználati joga.<br />
6/A és 6/B lap<br />
13. blokk: Visszterhes vagyonszerzésre vonatkozó kedvezmények
Visszterhes vagyonszerzés esetén mentességek vonatkozásában a 'B400-5/A és ’B400-<br />
5/B, ajándékozás esetén kedvezményekre, mentességekre a 'B400-7 számú lapokat<br />
kérjük kitölteni.<br />
Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván<br />
a mentességrıl:<br />
A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a<br />
helyrajzi számát, melyre vonatkozóan kedvezményt kíván igénybe venni a nyilatkozó. Kérjük<br />
azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett, mely jog vonatkozásában kéri az adott<br />
kedvezményt. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és<br />
h<strong>as</strong>zonélvezet) jogcímen kíván kedvezményt érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a<br />
jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı egy okirattal (jogügylettel) több ingatlant<br />
szerez, csak azon ingatlan esetében kell a lapot kitölteni, amelyre vagyonszerzési illeték<br />
fizetési kötelezettsége vonatkozásában kedvezményt kíván érvényesíteni. Amennyiben<br />
ugyanazon szerzett jog kapcsán (pl.: tulajdonjog) kíván több kedvezményt érvényesíteni (pl.:<br />
újonnan építetett lakás és lakásépítési kedvezmény), egy lapot kell kitölteni, és az összes<br />
igénybe venni kívánt kedvezményt be kell jelölni, és az ahhoz szükséges mellékleteket kell<br />
csatolni.<br />
Tájékoztatjuk, hogy az Itv. 21. § (5), 26. § (6)(9) és 26. § (15) bekezdéseiben foglalt<br />
kedvezmények együttes alkalmazását - a feltételek fennállása esetén - a jogszabály lehetıvé<br />
teszi.<br />
14. és 16. blokk: Kedvezmények visszterhes vagyonszerzés esetén<br />
Az érvényesíteni kívánt kedvezmény(ek)nél a megfelelı kódkockába X-et kell tenni. Kérjük,<br />
hogy a kedvezmény érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét figyelmesen<br />
olv<strong>as</strong>sa el. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges okiratokat, dokumentumokat a<br />
nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében. A<br />
csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni.<br />
1. Lakásépítési kedvezményben részesülık kedvezménye az Itv. 21. § (2) bekezdés<br />
alapján<br />
Ha a lakástulajdon szerzıje a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek<br />
összegét - az Itv. 21. § (3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett esetek<br />
kivételével - a forgalmi értékbıl le kell vonni. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a lakásépítési<br />
kedvezmény jogcímén történı támogatás igénybevétele a vagyonszerzés alapját képezı<br />
okiratból nem állapítható meg egyértelmően, az állami adóhatóság a tényállás tisztázása<br />
céljából a jogcím igazolására hívhatja fel. Erre tekintettel kérjük, hogy az eljárás<br />
meggyorsítása érdekében a lakásépítési kedvezmény összegének igazolására szolgáló okiratot<br />
szíveskedjen csatolni.<br />
2. Lakástulajdonok egymás közötti cseréjéhez kapcsolódó kedvezmény az Itv. 21. § (3)<br />
bekezdése alapján<br />
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok -<br />
terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.
3. Kettınél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréjéhez kapcsolódó<br />
illetékkedvezmény az Itv. 21. § (4) bekezdése alapján<br />
Kettınél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az<br />
elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékő ingatlanok<br />
értékkülönbözete.<br />
4. A vásárlást megelızı vagy azt követı egy éven belül eladott másik lakástulajdon<br />
esetén az Itv. 21. § (5) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény<br />
5. Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetıleg a vásárlást megelızı vagy azt követı<br />
egy éven belül eladott másik lakás vonatkozásában h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználati jog<br />
alapítása esetén az Itv. 21. (8) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény<br />
A 4. és 5. pontokhoz:<br />
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevı a másik lakástulajdonát a<br />
vásárlást megelızı vagy azt követı egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az<br />
eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.<br />
Nem minısül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat joga. A<br />
kedvezmény vagyoni értékő jog esetén is biztosítható, ugyanis ha az eladott<br />
lakástulajdont h<strong>as</strong>zonélvezet, h<strong>as</strong>ználat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejőleg<br />
ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog<br />
szerzıje a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékő jog értéke, a<br />
tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes<br />
vagyonátruházási illetéket.<br />
Tájékoztatjuk, hogy a vásárlást megelızı vagy azt követı 1 éves határidın túl<br />
értékesített lakás kedvezményként nem érvényesíthetı, azt az adóhatóság<br />
méltányosságból sem jogosult elfogadni.<br />
Ha az értékesítés már megtörtént, kérjük csatolni az értékesített lakásingatlan adásvételi<br />
szerzıdésének másolatát is. Ennek hiányában más megfelelı módon is igazolhatja az<br />
értékesítést (pl: értékesített lakástulajdon tulajdoni lapja, melyen már látszik az<br />
értékesítés ténye). Ezzel egyidejőleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor a<br />
feltételeknek megfelelt.<br />
Amennyiben még nem értékesített lakást vagy nem mondott le értékesítéssel egyidıben a<br />
szerzett joggal azonos vagyoni értékő jogáról, ezt a vétel napját követı egy éven belül<br />
megteheti, és kérheti a kedvezmény alkalmazását. A kedvezmény iránti kérelem<br />
elıterjesztésére, és ennek alapján az illeték törlésére idıkorlát nélkül lehetıség van, de a<br />
befizetett illeték visszatérítésére csak a megfizetéstıl számított 5 éven belül van lehetıség. Az<br />
értékesítés megtörténtéig az illetéket az állami adóhatóság az általános szabályok szerint<br />
állapítja meg.<br />
Kettınél több lakás esetén speciális szabályok érvényesülnek, ugyanis ha a magánszemély<br />
vevı egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját<br />
képezı értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést<br />
közvetlenül megelızı vagy követı - a fizetésre kötelezett számára kedvezıbb illetékalapot<br />
eredményezı - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.<br />
A kedvezmény csak az illetékkötelezettség keletkezése napján (szerzıdés aláírásának
napja, hatósági jóváhagyás napja, szerzıdés hatályának a napja) lakásnak minısülı<br />
ingatlanra biztosítható. Az Itv. 102. § (1) bekezdés f.) pontja értelmében lakástulajdon a<br />
lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel<br />
nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.<br />
Lakásnak minısül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is,<br />
amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített<br />
tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten<br />
lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell<br />
tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített,<br />
a lakás rendeltetésszerő h<strong>as</strong>ználatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a<br />
lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet, gazd<strong>as</strong>ági épület stb.), továbbá az<br />
ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet<br />
az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már legalább 5 éve más célra<br />
h<strong>as</strong>znosítanak.<br />
Ha a kedvezményre tekintettel megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon<br />
forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.<br />
Az Itv. 87. § (3) bekezdése szerint ha a kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az<br />
adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és az Itv. 21. § (5)<br />
bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével elıírt illeték<br />
különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerzı terhére pótlólag elıírni.<br />
Mind az eladott, mind pedig a vásárolt lakásingatlan forgalmi értékét az állami adóhatóság<br />
jogosult megállapítani, kivéve, ha azt bíróság állapította meg.<br />
6. Lakástulajdon állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga<br />
megszerzése ellenében történı átruházásához kapcsolódó, az Itv. 22. §-a alapján járó<br />
illetékkedvezmény<br />
Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga<br />
megszerzése ellenében történı átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja<br />
a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Az illeték mértékére az Itv. 21. § (1) bekezdésében<br />
foglalt rendelkezés irányadó.<br />
7. Hitelintézet ingatlanszerzésének az Itv. 23/B. § (1) bekezdés alapján járó<br />
illetékkedvezménye<br />
Amennyiben a hitelintézet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történı bejelentésekor<br />
nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétıl számított legfeljebb<br />
hároméves idıtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan<br />
csereügylettel, az adóssal szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján<br />
szerezte, akkor a fizetendı illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi<br />
értékének 2%-a.<br />
A három év elteltét követıen az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját<br />
nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése<br />
útján ellenırzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre az<br />
Itv. 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendı és a
kedvezményes illetékkulcsra tekintettel megállapított illeték különbözetének kétszeresét a<br />
hitelintézet terhére az állami adóhatóság pótlólag elıírja.<br />
A hitelintézetnek az illetékkedvezményhez szükséges nyilatkozatát a jogügylet ingatlanügyi<br />
hatósághoz történı benyújtásával egyidıben kell megtennie. Amennyiben az adatlapon a<br />
hitelintézet a kedvezmény alkalmazását kéri, további nyilatkozat csatolása nem szükséges.<br />
8. A szabályozott ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ágokról szóló törvény szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ág által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának<br />
megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (1) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény<br />
Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a szabályozott ingatlanbefektetési<br />
társ<strong>as</strong>ágokról szóló törvény (továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési<br />
társ<strong>as</strong>ág általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerzı a fizetési<br />
meghagyás jogerıre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja,<br />
hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott<br />
ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ágokról szóló nyilvántartásban történı feltüntetés feltételeinek<br />
megfelel.<br />
Az illetékkötelezettség keletkezésének napjára az Itv. 3. § (3) bekezdése irányadó.<br />
A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Amennyiben a<br />
vagyonszerzı által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése,<br />
illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os)<br />
illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a<br />
vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı a ’B400-<strong>as</strong> adatlap ezen pontjában jelölte, hogy kéri a<br />
kedvezmény biztosítását, úgy külön nyilatkozatot már nem kell csatolnia a feltétel<br />
vállalásáról.<br />
9. A szabályozott ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ágokról szóló törvény szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési elıvállalkozás által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő<br />
jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (2) bekezdése alapján járó illetékkedvezmény<br />
Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési elıvállalkozás általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a<br />
vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig az állami adóhatósághoz<br />
benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az elıvállalkozásként történı mőködése társ<strong>as</strong>ágkénti<br />
nyilvántartásba vétellel szőnik meg.<br />
A vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Amennyiben a<br />
vagyonszerzı által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1) bekezdése,<br />
illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os)<br />
illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a<br />
vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı a ’B400-<strong>as</strong> adatlap ezen pontjában jelölte, hogy kéri a<br />
kedvezmény biztosítását, úgy külön nyilatkozatot már nem kell csatolnia a feltétel<br />
vállalásáról.
10. A szabályozott ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ágokról szóló törvény szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ág projekttárs<strong>as</strong>ága által ingatlan tulajdonjogának, vagyoni<br />
értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (4) bekezdése alapján járó<br />
illetékkedvezmény<br />
Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ág (továbbiakban: társ<strong>as</strong>ág) Szit. tv. szerinti projekttárs<strong>as</strong>ága általi<br />
megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a projekttárs<strong>as</strong>ág legkésıbb a fizetési<br />
meghagyás jogerıre emelkedéséig csatolja a társ<strong>as</strong>ág nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy<br />
az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társ<strong>as</strong>ágkénti<br />
nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel.<br />
Az illetékkötelezettség keletkezésének napjára az Itv. 3. § (3) bekezdése irányadó.<br />
Amennyiben a társ<strong>as</strong>ág által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre az Itv. 19. § (1)<br />
bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes<br />
(2%-os) illetékkulcs szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami<br />
adóhatóság a társ<strong>as</strong>ág terhére pótlólag elıírja.<br />
Kérjük, hogy szíveskedjen csatolni (és a kódkockában "X"-szel jelölni) a szabályozott<br />
ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ág nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy az illetékkötelezettség<br />
keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társ<strong>as</strong>ágkénti nyilvántartásba vétel<br />
feltételeinek megfelel.<br />
11. A szabályozott ingatlanbefektetési társ<strong>as</strong>ágokról szóló törvény szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési elıvállalkozás projekttárs<strong>as</strong>ága által ingatlan tulajdonjogának,<br />
vagyoni értékő jogának megszerzése esetén az Itv. 23/D. § (5) bekezdése alapján járó<br />
illetékkedvezmény<br />
Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékő jogának a Szit. tv. szerinti szabályozott<br />
ingatlanbefektetési elıvállalkozás projekttárs<strong>as</strong>ága általi megszerzése esetén az illeték<br />
mértéke 2%, ha a projekttárs<strong>as</strong>ág legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig<br />
csatolja az elıvállalkozás nyilatkozatát, melyben az elıvállalkozás vállalja, hogy<br />
elıvállalkozásként történı mőködése társ<strong>as</strong>ágkénti nyilvántartásba vétellel szőnik meg és<br />
elıvállalkozási minıségének fennállása alatt a projekttárs<strong>as</strong>ágában fennálló tulajdoni<br />
illetıségét részben vagy teljesen nem idegeníti el.<br />
A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel teljesítését megelızıen a<br />
projekttárs<strong>as</strong>ág megszőnik, az Itv. 19. § (1) bekezdése, illetve az Itv. 21. § (1) bekezdése<br />
alapján egyébként fizetendı és a kedvezményes (2%-os) illetékkulcs szerint megállapított<br />
illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság az elıvállalkozás terhére írja elı.<br />
Kérjük, hogy szíveskedjen csatolni (és a kódkockában "X"-szel jelölni) a szabályozott<br />
ingatlanbefektetési elıvállalkozás nyilatkozatát annak vállalásáról, hogy elıvállalkozásként<br />
történı mőködése társ<strong>as</strong>ágkénti nyilvántartásba vétellel szőnik meg és elıvállalkozási<br />
minıségének fennállása alatt a projekttárs<strong>as</strong>ágában fennálló tulajdoni illetıségét részben vagy<br />
teljesen nem idegeníti el.<br />
12. Vállalkozó által értékesített új lakás szerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés f)<br />
pontja alapján járó illetékkedvezmény
Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a<br />
vagyonszerzı másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az Itv. 21. § (1) bekezdés<br />
szerint megállapított illetékbıl nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a<br />
lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a<br />
kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a<br />
vagyonszerzıt.<br />
A kedvezmény feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerzıdésbıl nem<br />
állapítható meg - a vagyonszerzınek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek<br />
teljesülésérıl szóló nyilatkozatával igazolni, mely - az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében<br />
- megtehetı az adatlaphoz csatolt nyilatkozatban.<br />
13. 35 év alatti fiatal 8 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, elsı lakástulajdon<br />
szerzése esetén az Itv. 26. § (6) és a (9) bekezdései alapján járó illetékkedvezmény<br />
Az Itv. 26. § (6) bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be<br />
nem töltött fiatal elsı lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az<br />
egyébként fizetendı illeték 50%-ig terjedı, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre<br />
jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.<br />
Ilyen forgalmi értékő lakás részarány tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzıt a<br />
szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékő kedvezmény illeti meg.<br />
Elsı lakástulajdont szerzınek az minısül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona,<br />
lakástulajdonban 50%-ot elérı tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlannyilvántartásba<br />
bejegyzett vagyoni értékő joga. A kedvezményre való jogosultság<br />
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi h<strong>as</strong>zonélvezeti joggal terhelt,<br />
továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerzı esetén a nagykorúság<br />
elérését megelızıen idegenítettek el. Nem minısül elsı lakástulajdont szerzınek az, aki a<br />
kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen igénybe vette.<br />
A kedvezmény érvényesíthetıségének feltétele, hogy a lakás forgalmi értéke a lakás egészére<br />
- azaz 1/1 tulajdoni hányadára - vonatkoztatva a 8 millió forintot ne haladja meg. A<br />
kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerzı fél az adatlapon nyilatkozhat, de<br />
legkésıbb az illetékfizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig kell nyilatkoznia.<br />
Az Itv. 87. § (3) bekezdése szerint ha a fent írt kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt,<br />
akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerzı terhére<br />
pótlólag elıírni.<br />
Aki az illetékkötelezettség keletkezésének a napján (szerzıdéskötés napja, ingatlannak,<br />
vagyoni értékő jognak bírósági, hatósági határozattal történı megszerzése esetén a<br />
határozat jogerıre emelkedése napja) a 35. életévét betöltötte, a kedvezmény<br />
igénybevételére nem jogosult.<br />
14. 35 év alatti fiatal elsı lakástulajdonának megszerzése esetén az Itv. 26. § (9) és (15)<br />
bekezdései alapján járó, részletfizetésre irányuló illetékkedvezmény<br />
Az Itv. 26. § (15) bekezdése alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be<br />
nem töltött fiatal elsı lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami<br />
adóhatóság a vagyonszerzı kérelmére - a kérelemben megjelölt idıtartamra, de
legfeljebb az esedékességtıl számított 12 hónapra - havonként egyenlı részletekben<br />
teljesítendı részletfizetést engedélyez.<br />
Ha a vagyonszerzı az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét<br />
veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás<br />
fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.<br />
Az elsı lakástulajdont szerzı személyére vonatkozó rendelkezések a 13. pontban írtak szerint<br />
itt is irányadóak.<br />
15. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés alapján<br />
járó illetékkedvezmény<br />
a) Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés a) pont<br />
alapján járó illetékkedvezmény.<br />
b) A lízingbeadás céljából történı vagyonszerzés esetén az Itv. 23/A. § (1) bekezdés b)<br />
pontja alapján járó illetékkedvezmény, amennyiben a vállalkozás ingatlanok pénzügyi<br />
lízingbeadását végzi.<br />
c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével mőködı ingatlanalap<br />
kedvezményes tulajdonszerzése az Itv. 23/A. § (2) bekezdés alapján.<br />
d) Ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdı<br />
vállalkozó kedvezményes tulajdonszerzése az Itv. 23/A. § (4) bekezdése alapján.<br />
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték<br />
mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a<br />
vagyonszerzı<br />
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást)<br />
végzı vállalkozó, amelynek elızı adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységbıl<br />
származott, vagy<br />
b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget<br />
folytató<br />
vállalkozó<br />
és legkésıbb a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az<br />
ingatlant az illetékkiszabásra történı bejelentéstıl számított két éven belül eladja, illetve<br />
a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adja.<br />
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével mőködı ingatlanalap az (1)<br />
bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.<br />
(3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzı a fizetési meghagyás jogerıre<br />
emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkiszabásra történı bejelentésre az adóév hatodik<br />
hónapjának 1. napját megelızıen kerül sor, a vagyonszerzınek arról kell nyilatkoznia, hogy<br />
nettó árbevétele elıreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben<br />
a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése<br />
szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság<br />
felé, amely a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendı és az<br />
(1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a<br />
vagyonszerzı terhére pótlólag elıírja. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében<br />
megállapítja, hogy a vagyonszerzı valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1)<br />
bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint<br />
megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére<br />
pótlólag elıírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdı<br />
vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott<br />
meghatározott mértékő illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig<br />
nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a<br />
ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására<br />
vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1)<br />
bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerinti<br />
illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás<br />
meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követı hatodik hónap 15. napjáig köteles<br />
bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenırzés keretében megállapítja, hogy a<br />
vagyonszerzı nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a<br />
vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként<br />
fizetendı és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a<br />
vállalkozó terhére pótlólag elıírja.<br />
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének,<br />
illetıleg a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe adásának<br />
megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétıl számított két éves határidı<br />
elteltét követıen az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját<br />
nyilvántartása alapján hivatalból ellenırzi.<br />
(6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlannyilvántartásba<br />
bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog<br />
fenntartással történı eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1)<br />
bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendı és az (1) bekezdés szerint<br />
megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerzı terhére<br />
pótlólag elıírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi<br />
lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni<br />
lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjogváltozás<br />
bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történı eladás tényének<br />
feltüntetésével zárul.<br />
(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerzı több önálló ingatlant alakít ki, akkor az<br />
illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet elıírni, amelyet az (1)<br />
bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétıl<br />
számított két éven belül nem adott el, illetıleg nem adott a futamidı végén tulajdonjog<br />
átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe.<br />
(8) Amennyiben a vagyonszerzı személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidın<br />
belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerzı<br />
jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelıd által megfizetett és az egyébként<br />
fizetendı illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelıdjének biztosított<br />
két éves határidın belül eladja, illetve a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı<br />
pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti<br />
illetékkülönbözetet az ingatlant megszerzı jogutód terhére elıírja.<br />
A lízinggel foglalkozó társ<strong>as</strong>ágok a gépjármővek és ingatlanok lízingelésén túl foglalkoznak<br />
gépek, berendezések pénzügyi lízingbe adásával is, amely profil bıvítésének akadályát képezi<br />
az ingatlanok, illetve gépjármővek lízingbeadás céljából történı megszerzéséhez kapcsolódó<br />
illetékkedvezmény feltételeként elıírt nettó árbevételi küszöbre elıírt szigorú szabályozás. A<br />
2010. január 1-tıl hatályos módosítás értelmében nincs szükség a gépjármő-forgalmazó, az<br />
ingatlanok pénzügyi lízingjét, valamint ingatlanok és gépjármővek pénzügyi lízingjét<br />
egyaránt folytató vállalkozó az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. törvénybeli definíciójára.
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján az illetékkedvezmény feltétele a Pénzügyi<br />
Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott engedély. Az Itv. 23/A. § (2)<br />
bekezdése a PSZÁF engedélyével mőködı ingatlanalap tekintetében rendelkezik az<br />
illetékkedvezményrıl. Az eljárás meggyorsítása érdekében kérjük, hogy a Pénzügyi<br />
Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyét másolatban csatolni szíveskedjenek.<br />
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan két éven<br />
belüli eladását illetve a futamidı végén tulajdonjog átszállást eredményezı pénzügyi lízingbe<br />
adását a vállalkozó nem teljesíti az ingatlannak a társ<strong>as</strong>ági adóról és az osztalékadóról szóló<br />
törvény szerinti kapcsolt vállalkozás részére történı átruházásával.<br />
7. lap<br />
17. blokk: Ajándékozásra vonatkozó mentességek, kedvezmények<br />
A 'B400-7 számú lapon ajándékozás jogcímén szerzett jogra vonatkozóan lehet mentesség,<br />
kedvezmény igénybevételének szándékát megjelölni.<br />
Visszterhes vagyonszerzés esetén mentességek vonatkozásában a 'B400-5/A-B,<br />
kedvezmények tekintetében 'B400-6/A-B számú lapot kérjük kitölteni.<br />
Az alábbi mezık kötelezıen kitöltendıek, amennyiben a vagyonszerzı nyilatkozni kíván<br />
a mentességrıl:<br />
A helyrajzi szám feltüntetésére szolgáló mezıben meg kell adni annak az ingatlannak a<br />
helyrajzi számát, melyre vonatkozóan mentességet, kedvezményt kíván igénybe venni a<br />
nyilatkozó.<br />
Kérjük azt is megjelölni, hogy az ingatlanon szerzett mely jog vonatkozásában kéri az adott<br />
mentességet,<br />
kedvezményt.<br />
Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozóan több szerzési (pl.: tulajdonjog és h<strong>as</strong>zonélvezet)<br />
jogcímen kíván mentességet, kedvezményt érvényesíteni, úgy szerzési jogcímenként kell a<br />
jelen lapot kitölteni. Amennyiben a vagyonszerzı egy okirattal (jogügylettel) több ingatlant<br />
szerez, csak azon ingatlan vonatkozásában kell a lapot kitölteni, amelyre vagyonszerzési<br />
illeték fizetési kötelezettsége vonatkozásában kedvezményt kíván érvényesíteni.<br />
18. blokk: Mentességek ajándékozás esetén<br />
Az igénybe venni kívánt mentesség(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni.<br />
Kérjük, hogy a mentesség érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét<br />
figyelmesen olv<strong>as</strong>sa el. A mentesség érvényesítéséhez szükséges okiratokat, dokumentumokat<br />
a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében.<br />
A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában szíveskedjen megjelölni.<br />
1. A tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék<br />
megszerzése és az ilyen célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı<br />
vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték<br />
megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) a) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos,<br />
mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen
célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı vagyonszerzés, továbbá<br />
jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.<br />
A mentesség a tevékenységet folytató személy/szervezet hovatartozásától független,<br />
célorientált.<br />
A jótékony célú közadakozás a lakosság bizonyos körét vagy meghatározott személyt érintı,<br />
számukra közvetve vagy közvetlenül elınyt jelentı ingyenes juttatás.<br />
2. Lakóház építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdon szerzése esetén az Itv. 17. § (1) bekezdés b)<br />
pontja alapján járó feltételes illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház<br />
építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított<br />
vagyoni értékő jognak a megszerzése, ha a vagyonszerzı az ingatlanon a szerzıdés<br />
illetékkiszabásra történı bemutatásáról számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített<br />
lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott<br />
maximális beépíthetıség legalább 10 %-át.<br />
Amennyiben az adatlapon nem nyilatkozott a lakóház építési szándékáról, lehetıség van a<br />
fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig ezt megtennie külön nyilatkozatban az állami<br />
adóhatóságnál.<br />
Az illetékmentesség feltétele, hogy 4 éven belül a lakóház felépüljön. A lakóház<br />
felépítését a 4 éves határidı lejártát megelızıen az ingatlan fekvése szerint illetékes<br />
építésügyi hatóságnak a vagyonszerzı nevére (ha vagyoni értékő jogot szerzı van, akkor<br />
az ı nevére szólóan is) kiadott h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélye igazolja, feltéve, hogy az<br />
engedély utóbb, változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket -<br />
jogerıre emelkedik.<br />
Ebben az esetben, valamint ha a felépített lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a<br />
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át, az<br />
állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket<br />
törli.<br />
Tájékoztatjuk, hogy a 4 éves határidı lejártát követıen a beépítés tényét nem köteles<br />
igazolni, mivel az állami adóhatóság megkeresi a területileg illetékes építésügyi<br />
hatóságot, aki visszaigazolja, hogy a vagyonszerzı nevére szóló, lakóépületre vonatkozó<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélyt kiállították-e. Amennyiben az építésügyi hatóság a 4 éves<br />
határidı lejártáig kiadta a vagyonszerzı nevére szóló h<strong>as</strong>ználatbavételi engedélyt, de az még<br />
nem emelkedett jogerıre, az építésügyi hatóság errıl a tényrıl tájékoztatja az állami<br />
adóhatóságot. Az építésügyi hatóság a h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági<br />
eljárás jogerıs befejezésérıl külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejőleg az építésügyi<br />
hatóság azt is közli, hogy a jogerıs h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket<br />
figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidı lejárta elıtt kiadott<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedéllyel.<br />
Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidın belül a<br />
vagyonszerzı a nevére szóló jogerıs h<strong>as</strong>ználatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház<br />
felépítését.<br />
Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre<br />
összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni.<br />
Amennyiben az Itv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, 4<br />
éven belül nem történt meg a telek lakóházzal történı beépítése, a 4 év leteltét követıen az<br />
eredeti esedékességtıl felszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie a<br />
felfüggesztett illetéket.<br />
Tájékoztatjuk arról, hogy a 4 éves határidı meghosszabbítására semmilyen indokra<br />
tekintettel nincs lehetıség.<br />
Lakóház építésére alkalm<strong>as</strong> telektulajdonnak az az ingatlan minısül, ami a területileg illetékes<br />
építésügyi hatóság igazolása alapján a helyi építésügyi szabályoknak és a településrendezési<br />
tervnek megfelelıen kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet volt<br />
az illetékkötelezettség keletkezésének napján (fıszabály szerint a szerzıdés megkötésének a<br />
napja, a kivételeket az Itv. 3. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és (5)-(6) bekezdései<br />
tartalmazzák).<br />
Lakóépületnek minısül az épület, ha abban a lakáscélú helyiségek aránya az 50%-ot<br />
meghaladja.<br />
Amennyiben a vagyonszerzı több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta<br />
lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az állami adóhatóság akkor<br />
törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a<br />
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség legalább 10%-át.<br />
Ellenkezı esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék<br />
összegét is. Ha a vagyonszerzı a megszerzett telket utóbb megosztja, az állami adóhatóság a<br />
felfüggesztett illetékbıl csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött<br />
telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok)<br />
h<strong>as</strong>znos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetıség<br />
legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell<br />
megfizetni.<br />
Ha a maximális beépíthetıség az illetékkötelezettség keletkezésének idıpontjában és a<br />
h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély kiadásának idıpontjában eltérı, a kettı közül a vagyonszerzıre<br />
összességében kedvezıbbet kell figyelembe venni.<br />
A lakóház felépítésére nyitva álló határidın belül a vagyonszerzı gazdálkodó szervezet<br />
átalakulása vagy magánszemély vagyonszerzı halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant<br />
megszerzı jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös<br />
nevére szóló h<strong>as</strong>ználatbavételi engedély igazolja.<br />
3. Lakástulajdon kezelıi jogának megszerzése után az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontja<br />
alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakástulajdon<br />
kezelıi jogának ingyenes megszerzése.<br />
Az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontja szerint lakástulajdon a lakás céljára létesített és az<br />
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként<br />
feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minısül az építési
engedély szerint lakóház céljára létesülı építmény is, amennyiben annak készültségi foka a<br />
szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetıszerkezet) eléri. Ha az ingatlannyilvántartásban<br />
tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó<br />
kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minısül lakástulajdonnak a<br />
lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő h<strong>as</strong>ználatához nem<br />
szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, mőhely, üzlet,<br />
gazd<strong>as</strong>ági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként)<br />
nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelızıen már<br />
legalább 5 éve más célra h<strong>as</strong>znosítanak.<br />
4. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet<br />
kezelıi jogának az üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése esetén az Itv. 17. § (1)<br />
bekezdés e) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a lakosság<br />
ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelıi jogának az<br />
üzemeltetı által történı ingyenes megszerzése.<br />
5. Az állami tulajdonban lévı természetvédelmi terület kezelıi jogának a<br />
természetvédelmi kezelı által történı megszerzése esetén az Itv. 17. § (1) bekezdés f)<br />
pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az állami<br />
tulajdonban levı természetvédelmi terület kezelıi jogának a természetvédelmi kezelı által<br />
történı megszerzése.<br />
6. Termıföld megszerzése ajándékozással mezıgazd<strong>as</strong>ági termelık gazd<strong>as</strong>ágátadási<br />
támogatása feltételeként az Itv. 17. § (1) bekezdés h) pontja alapján járó<br />
illetékmentesség<br />
Termıföld ajándékozással történı megszerzése esetén akkor mentesül a vagyonszerzési<br />
illeték alól, ha az ajándékozás a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának<br />
2. alpontjában meghatározott mezıgazd<strong>as</strong>ági termelık gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatása<br />
feltételeként történt. Mezıgazd<strong>as</strong>ági termelı a gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás bevezetésérıl szóló<br />
külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó. Ezt a<br />
minıségét az állami adóhatóság hivatalból vizsgálja.<br />
A mentességre való jogosultságot egyebekben Önnek, mint megajándékozottnak kell<br />
igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz<br />
benyújtásra kerülı ajándékozási szerzıdéshez kell csatolnia, mely okiratot az<br />
ajándékozási szerzıdés másolatával az ingatlanügyi hatóság az Itv. 92. § (1) bekezdése<br />
szerint továbbítja az állami adóhatóságnak<br />
A mentesség csak termıföldekre biztosítható, ami az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı,<br />
gyümölcsös, kert, gyep, nád<strong>as</strong> és erdı mővelési ágban, vagy hal<strong>as</strong>tóként nyilvántartott és a<br />
felsorolt valamelyik célra h<strong>as</strong>znosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten<br />
bármilyen célra létesített épületet. Az ezektıl a mővelési ágaktól eltérı mővelési ágban<br />
nyilvántartott területeket nem lehet a mentességben részesíteni, függetlenül a tényleges<br />
h<strong>as</strong>znosítástól.
7. A közh<strong>as</strong>znú szervezetnek a közh<strong>as</strong>znú tevékenység céljára juttatott ajándéknak az<br />
Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján járó illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a közh<strong>as</strong>znú<br />
szervezetnek közh<strong>as</strong>znú tevékenység céljára juttatott ajándék.<br />
A közh<strong>as</strong>znú szervezet ilyen minıségét, és az ajándék közh<strong>as</strong>znú tevékenység céljának<br />
történı megfelelését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi, kétség esetén a tényállás<br />
tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytathat le.<br />
8. Ingyenes eszközátadás keretében az Itv. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján járó<br />
illetékmentesség<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés j) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól jogszabályi<br />
kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.<br />
9. Az egyenes ági rokon részére történt ajándékozás Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja<br />
szerinti illetékmentessége.<br />
Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó<br />
egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által<br />
megszerzett ajándék.<br />
Az egyenes ági rokon személyét a ház<strong>as</strong>ságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi<br />
IV. törvény (Csjt.) alapján kell megítélni. Minden felmenı és lemenı egyenes ágbeli rokon e<br />
fogalomkörbe tartozik, függetlenül attól, hogy a rokonságot leszármazás (ház<strong>as</strong>ság, ap<strong>as</strong>ág<br />
megállapítása) vagy örökbefogadás hozta-e létre.<br />
10. A gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval<br />
[Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazd<strong>as</strong>ági<br />
termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló<br />
stb.) valamint ingó - ide értve a gépjármővet és a pótkocsit is - tulajdona, illetve vagyoni<br />
értékő joga megszerzésének illetékmentessége az Itv. 17. § (1) bekezdés q) pontja<br />
alapján<br />
A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontja határozza meg a<br />
mezıgazd<strong>as</strong>ági termelı fogalmát.<br />
Mezıgazd<strong>as</strong>ági termelı a gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás bevezetésérıl szóló külön jogszabályban<br />
meghatározott egyéni vállalkozó, ıstermelı, családi gazdálkodó.<br />
Illetékmentes az elıbbi termelık által gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás igénybevétele érdekében a<br />
közeli hozzátartozóval (a ház<strong>as</strong>társ, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az<br />
örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı,<br />
valamint a testvér) megkötött szerzıdésben a termıföld, a tanya, és a mezıgazd<strong>as</strong>ági<br />
termelıtevékenységhez szükséges mővelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.),<br />
valamint ingó (mezıgazd<strong>as</strong>ági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.)<br />
ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése.
Kérjük, hogy az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a gazd<strong>as</strong>ágátadási támogatás<br />
elnyerését igazoló okiratot csatolni szíveskedjen.<br />
19. blokk: Kedvezmények ajándékozás esetén<br />
Az érvényesíteni kívánt kedvezmény(ek)nél a megfelelı jelölı kódkockába X-et kell tenni.<br />
Kérjük, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén a tájékoztató erre vonatkozó részét<br />
figyelmesen olv<strong>as</strong>sa el. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges okiratokat,<br />
dokumentumokat a nyomtatvánnyal együtt szíveskedjen benyújtani az eljárás gyorsabb<br />
lefolytatása érdekében. A csatolt nyilatkozatok darabszámát a megfelelı kódkockában<br />
szíveskedjen megjelölni.<br />
1. Ingyenes eszközátadás keretében az Itv. 17. (4) bekezdés alapján járó<br />
illetékkedvezmény<br />
Az Itv. 17. § (4) bekezdés alapján, ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt<br />
vevı, számviteli törvény szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy<br />
a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó<br />
vagyonszerzésére az Itv. 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I. csoportjára<br />
vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell<br />
alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minısülı ajándékozó 100%-os tulajdonában<br />
áll.<br />
Az illetékkedvezmény igénybevétele esetén annak feltételeit az állami adóhatóság<br />
hivatalból ellenırzi.<br />
Az Itv. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmértékek a következık:<br />
Az illeték általános mértéke<br />
18 millió forintig 11%<br />
18 millió forint feletti rész után 35 millió<br />
forintig 18% 35 millió forint feletti rész<br />
után 21%<br />
Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke<br />
18 millió forintig 5%<br />
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig<br />
8%<br />
35 millió forint feletti rész után 12%<br />
A feltételekrıl szóló nyilatkozatot az <strong>Adatlap</strong> tartalmazza.<br />
2. Egyéni kisvállalkozói vagyon ajándékozás útján történı megszerzése esetén az Itv.<br />
17/B. § alapján járó illetékkedvezmény<br />
Amennyiben Ön a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelı egyéni vállalkozó<br />
kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonát - az ajándékozó kisvállalkozásának<br />
megszüntetésére való tekintettel - ajándékozás útján szerezte meg, akkor a megszerzett<br />
vállalkozói vagyon forgalmi értékébıl illetékalap kedvezményre jogosult.<br />
Az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követı három hónapon belüli<br />
ajándékozása esetén biztosítható a kedvezmény.<br />
A kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az ajándék elfogadásától számított 30
napon belül a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje vagy a<br />
megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazd<strong>as</strong>ági<br />
társ<strong>as</strong>ága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerıre<br />
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási<br />
tevékenységet ne szüntesse meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét ne<br />
idegenítse el vagy a többségi tulajdonában álló gazd<strong>as</strong>ági társ<strong>as</strong>ágban fennálló részesedésének<br />
arányát ne csökkentse.<br />
A kedvezmény akkor vehetı igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység<br />
megszüntetésérıl, a magánszemély megajándékozott a feltételek vállalásáról a vagyonszerzés<br />
bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.<br />
A feltételes illetékkedvezmény végleges biztosításának feltétele, hogy a vállalkozási<br />
tevékenység, vállalkozói vagyon tekintetében korábban írt feltételek teljesüljenek, továbbá,<br />
hogy a 3 éves idıtartam letelte elıtt a vállalkozási tevékenységet a gazd<strong>as</strong>ági tevékenységgel<br />
együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában ne szüntesse meg,<br />
vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét ne idegenítse el, illetve a többségi tulajdonában<br />
álló gazd<strong>as</strong>ági társ<strong>as</strong>ágban fennálló részesedésének arányát ne csökkentse.<br />
Amennyiben az itt írtak nem teljesülnek, akkor az igénybe vett illetékkedvezmény alapján<br />
élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.<br />
A kedvezményt csak olyan vagyontárgyra lehet igénybe venni, ami vállalkozói vagyonnak<br />
minısül.<br />
Az Itv. 102. § (1) bekezdés t) pontja alapján vállalkozói vagyon minden olyan üzleti célt<br />
szolgáló ingatlan (termıföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (mőszaki<br />
berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen<br />
vagyonra vonatkozó h<strong>as</strong>zonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói<br />
tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban h<strong>as</strong>znál, azokat más célra részben sem<br />
h<strong>as</strong>ználja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmően alátám<strong>as</strong>ztják.<br />
Nem minısül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad),<br />
valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékő jog.<br />
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy h<strong>as</strong>zonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerzı<br />
magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az ıt egyébként terhelı ajándékozási illeték<br />
alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.<br />
Az Itv. 102. § (1) bekezdés sz) pontja alapján kisvállalkozás az az egyéni cég illetve<br />
gazd<strong>as</strong>ági társ<strong>as</strong>ág, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 fıt nem éri el és<br />
éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az<br />
egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétıl annak megszőnéséig eltelt naptári<br />
napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történı elosztásával, tört hányados<br />
esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.<br />
<strong>Nemzeti</strong> Adó- és Vámhivatal
Change language