AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

főkormányzó május 29-re Kolozsvárra összehívja. „Így hirdettetett ki - Udvarhelyszék erélyes
sürgetésére - az 1848-i május 29-i országgyűlés mely az Uniót létesítette” - írja Jakab Elek, 27
valójában ezen óhaj az egész erdélyi magyar társadalom elvárását tükrözte. A visszaérkező
küldöttséget nagy lelkesedés fogadta, mely küldöttség magával hozta az unió törvénycikknek a
császár által aláírt egy példányát és egy leiratot, mely szerint István nádor felhatalmazást nyert
a népképviselet alapján való választásról alkotandó törvény megerősítésére.
A magyarhoni és az erdélyi országgyűlési törvények alapján választott küldötteket Udvarhelyszék
és Udvarhely város is a Pesten július 5-én megnyíló országgyűlésre. Az utolsó erdélyi
országgyűlés által elfogadott választási törvény Udvarhelyszéknek két képviselő küldését tette
lehetővé, míg a városnak egyet. E követek megválasztása érdekében a főkirálybíró értesíti a
széket, hogy „országgyűlési követeink megválasztása végett tartandó közgyűlésünknek
napjául folyó év és hó 27. napját tűzte ki”, azaz június 27-ét 28 . A választási előkészületek
megszervezésére egy, az udvarhelyi városi főbírónak címzett átirat ad betekintést, mely szerint
„az udvarhelyi Piaczon tartandó közgyűlési néptömeg könnyebbeni meg férhetése tekintetéből
- mint, hogy azon nap heti vásár, kedd napja vagyon, a fát hozó szekereket a város végén
tartóztassa fel - a Szék ház előtti Piaczra sátorokat készítetni ne engedjen.” 29
Az udvarhelyi piactéren, június 27-én tartott közgyűlésen több fontos és aktuális kérdésre
került sor. Az addigi főkirálybíró, Macskási Lajos idős korára és betegségére hivatkozva
lemondott tisztségéről. A főkirálybírói tisztség betöltése eddig a közgyűlés általi szabad
választás, majd felsőbb megerősítés útján történt, most a közgyűlés lemondott ezen jogáról és
e hivatalnak választás nélküli betöltési jogát a magyar minisztériumnak ajánlja fel. Mindez által
a közgyűlés a megüresedett tisztségre ifj. Bethlen János kinevezését javasolta a minisztériumnak.
Napirendi pontként szerepelt a közgyűlésen a jobbágykérdés is, mely során bemutatásra és
magyarázatra került a jobbágykérdéssel foglalkozó törvénycikk, minek utána a volt országgyűlési
képviselők referáltak a Kolozsváron tartott, erdélyi országgyűlésen kifejtett tevékenységükről.
Ezután került sor a közgyűlés legfontosabb pontjára, a követek megválasztására. A
közgyűlés követeit felkiáltással választotta meg, a Kolozsvári Híradó beszámolója szerint
„ellentmondás, sőt a legkisebb corteskedés nélkül.” 30 Ennek eredményeként a közgyűlés Pálffi
Jánost és ifj. Bethlen Jánost választotta meg Udvarhelyszék küldötteinek. Keller János
személyében pótkövetet is választottak, valamely követ távolmaradása esetére. Ugyancsak
Keller Jánost választották meg mint Udvarhely város küldöttét. Az országgyűlés munkájának
elősegítése céljából a közgyűlés két írnokot is választott, két forint napi bér mellett, a város
költségén. Az írnokokat Pálffi javaslata alapján „az eddig adózott székely osztályból
választották.” 31
A közgyűlésen részt vevők végül bizalmat szavaztak a minisztériumnak,
ezúton is kifejezést adva támogatásuknak.
Háromszéket a forradalom nagy lelkesedésbe hozta, ami megmutatkozott az április 11-én
tartott közgyűlésen is. „A közgyűlést minden rangú és rendű s hitfelekezetű ember óhajtva
várta”, számol be az Erdélyi Híradó április 30-i számában. 32 Az események felgyorsulása sem
tudta ezt a lelkesedést megtörni, ami a közös országgyűlési követek megválasztásáról is
elmondható. Erre a Sepsiszentgyörgyön július elsején megtartott közgyűlésen került sor: A
közgyűlés egy határozatot fogadott el a már falvanként felállított nemzetőrség egyesítéséről és
szabályozásáról addig is, míg a kinevezett király biztos át nem veszi az irányítást. Ugyancsak a
nemzetőrségről hozott törvénycikk értelmében egy újabb határozat született, arra vonatkozóan,
hogy 15 nap alatt minden fegyvert fogható személyt össze kell íratni, akik közül egy
mozgatható ezred fog alakulni, mely mint IV. Székely Ezred, miniszteri rendelkezés alatt fog
állni. A követek megválasztása során a közgyűlés Szentiványi Gábort és Berde Mózest
kiáltotta ki küldötteiül. Beszámolva a közgyűlésről a Kolozsvári Híradó jellemzése szerint „a
28