Egy hitbizomány hanyatlása - Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs ...

DESSEWFFY
GYÖRGY
EGY HITBIZOMÁNY HANYATLÁSA
I. A Dessewffy-hitbizomány állapota 1924-ben
Amikor 1924 október 1-én, segédtiszti minőségben a gróf Dessewf
fy-család szolgálatéba léptem és a varjúlaposi központba
kaptam beosztást, az uradalom tagbirtokai kétféle "szervezetben"
mOködtek, - mintegy 25 ezer kat. holdon. 1
A./ A családtagok kezelésében 111. közvetlen egyéni bérletben
/kerekítve, kb./:
1./ Oros-Nagyszállás /malommal, kastéllyal/,
b./ Molnár Viktor, Dessewffy Virginia férje
kezelésében
4 000 kh.
2. / yencsel lő /kastély/ dr. Hofer Cuno,
Dessewffy Ilona férje kezelésében, és
az Érhát Csajka Sándor bérletében 1 200 kh.
3. / Hugyaj /=Érpatak/ Királytelek közvetlen
kezelésében 1 000 kh.
4. / Kaszaper /Csanád megyében/: gazdák
bérletében /később megvették örökáron/
1 000 kh.
A./ - összesen: 7 200 kh.
B./ A hitbizomány nagyobbik részét egy részvénytársaságszervezetben
működtették: a Nyírség Mezőgazdasági és Ipari r.t.
Nyíregyháza elnevezésű cég bérelte a hitbizomány birtoktesteit.
Ennek igazgatósági elnöke gr. Dessewffy Emi 1, Királytelekpusztán.
Jószágigazgatója: Rappensberger Károly, a később kialakított varjöiaposi
központtal. A kereskedelmi igazgató, a Budapesten lakó
Fekete Sándor, aki csak időnként jött Varjúlaposra. - Az innen
vezényelt "bérelt" birtoktestek a következők:
1./ Nagybutyka 820 kh.
1.1 Balsa, RöTsás, Paszabcsúcs 4 000 kh.
3./ varjúlapos /gépgyár, malom, olajsütö:
jószágigazgatói lak/; Belegrád,
Görögszállás
4 000 kh.

4./ Hajnalos tanya /Tiszalők/
2 000 kh.
5./ NylrbéTteE /szeszgyér/: Cifraszálszállás
5 360 kh.
6./ Baromlak /Nyírgelse/
780 kh.
7./ Tokajhegyalja - Mádon pincékkel,úri
lakkal.belsőséggel /benne: Gaál Jenő
és felesége Dessewffy Mária/ 200 kh.
B./ - összesen: 17 160 kh.
Emlékezetem szerint tehát a kétféle kezelésben lévő földek
adnak 24 360 kat. holdat, majdnem 25 ezer kh. területet.
A továbbiakban csak érintőlegesen foglalkozom az i t t A./ csoportban
szereplő tagbirtokokkai, hiszen az uradalmi gazdálkodás a
B./ alatt felsorolt részvénytársasági keretben folyt, - ahol magam
is dolgoztam.
Az uradalom felelős vezetője a Görögszál lés-Varjúlapos tanyán
lakó Rappensberger Károly jószágigazgató. Két jószágfelügyelőséget
szervezett:
1./ A központi jószágfelügyelőség vezetője Pöppel József
l e t t , épp az én odakerülésem idején. Előzőleg ő Nagybutykán volt
igazgató, innen került magasabb beosztásba Görögszállásra. /Felesége
egyébként Rappensberger leánya, Franciska = Ferike./ Alegységei:
a varjúlaposi, a Görőgszéllás-belegrádi, a Rózsás-paszabcsúcsi,
nagybutykai, hajnalosi, tokajhegyaljai intézőségek.
Irodája: Varjúlaoson, lakása Görögszálláson volt.
2.1 A nyírbélteki jószágfelügyelőség. Akkori vezetője
Gulner Lipót. Központja, Gulner lakása Nylrbéltek - Nagyaszos
Szeszgyár tanya. Alegységei: a szeszgyártanyai, a cifraszállási,
a baromlaki /szalmadpusztai/ intézőségek.
A kezdetben Nyíregyházán működött Nyírség r.t. iroda önálló
épületet kapott Varjúlaposon: így a teljes irányítás innen történt.
A központi adminisztráció irodavezetője Tójrös Pál főkönyvelő,
cégjegyzési joggal. Helyettes Komjáthy Zoltán uradalmi
számtartó, egyben a pénztár vezetője, a napszámosok bérfizetője.
Dolgozott i t t három könyvelő Komjáthy közvetlen irányítása alatt:
ők nemcsak pénz-, hanem anyagkönyveléssel is foglalkoztak. Egy
gépírón kívül i t t működött az irodai szolga /hivatalsegéd/, Riegler
János i s . - Rappensberger beosztottja még az uradalmi titkár,
valamint a Budapesten lakó kereskedelmi igazgató is, akinek állandó
vendégszobája van a központban.

II. Történelmi visszatekintés
Az 1867-ben gr. Dessewffy Kálmán /1797-1879/ által alapított
két elsőszülöttségi yencsellöi hitbizományba beletartoztak azok a
területek is, amelyek Kálmán gr~. felesége, Kál lay Mária
/1801-1886/ hozományaként kerültek ide /Nagykélló-Kállösemjén határa,
Oros-Nagyszéllás-Nagybutyka-Baromlak környékén/. így értelmezhető
- 120 évvel ezelőtti állapotként - az a kb. 40 ezer kat.
holdnyi birtok, amely nagyságában hatodik volt a hazai hitbizományi
uradalmak között. Magától érthetődik, hogy egy ilyen jelentős
vagyonnak a kezelése sem könnyű, de súlyosbítja a helyzetet
a sok családi vita, pl. az örökösödés kérdésében. A múltbeli
dolgok megértéséhez elengedhetetlen az ilyen "problémák" érintése.
a./ 1920-tól érvényes az a rendelkezés, amely szerint a hitbizományi
birtokosnak ill. az azon ágból következő utódoknak Magyarország
határain belül kell tartózkodniuk. Az ekkor -1919-tőlhaszonélvező
Aladár /1857-1930/ gróf azonban erre nem volt hajlandó:
állandóan Svájcban, majd Párizsban és Nizzában élt, itthon
átmenetileg sem fordult meg.Viszont lemondani sem hajlandó ahitbizomány
haszonélvezetéről. - Természetesen: a magyar jog érvényesítésének
reményében megmozdultak az esélyes rokonok, akik A-
ladár gróf "után" következhetnek a haszonélvezet birtoklásában.
Párhuzamosan kellene megtalálni azt a megoldást is, hogy milyen
módon kártalanítandó Aladár gróf három leánya. Ők: Mária
/1888-1958/, férje Gaál Jenő /1879-1928/: Ilona /1890-1966/, férje
Hofer Cuno /megh. 1931/; Virginia /1891- ?/, férje báró Molnár
Viktor /1884-I954/.
Ami a "folytatást" i l l e t i : elsősorban a rokonsági fokban legközelebbiek
jöhettek számításba: az 1867-i, alapító Kálmán
/1797-1879/ gróf testvérének, Ferenc /1798-1868/ grófnak az unokái,
azaz a Királytelken élő Dénes /1848-1923/ és Béla
/1854-1923/ grófok. Ok már koros férfiak s jelentős magánvagyonuk
is van, kb. 20 ezer kat. hold /Királytelekpuszta, FInta-Sáros megyében,
Hanusfalva, Zubna - Zemplén megyében/. Vagyonuk nagysága
miatt nem vállalhatták /volna/ már a hitbizományi birtoknak az e l ­
látását i s . - így került előtérbe az alapító Kálmán gróf apjának,
Sámuel /1768-1847/ gróf testvérének: József /1771-1843/ grófnak
az ága, nevezetesen az akkor Büdszentmíhőlyon még élő Aurél gróf
/1846-1928/, aki egyébként 1917-ben az utolsó országbíró, a tekintélyes
szentmihályi uradalom tulajdonosa. "5 lemondott f i a ,
Emi 1 /1873-1935/ javéra, ki ebben az időben örökölte meg - harmad
unokatestvéreitől - a jelentős Királytelekpusztát. Emil gróf családja
még tovább gazdagodott, legfiatalabb f i a , Gyula /sz. 1909/
örökölte meg a királytelki testvérek zempléni /hanusfalvi-zubnai/
birtokait, kastéllyal. Emi 1 gróf Királytelekpusztán rendezkedett
be: legidősebb f i a , Aurél /1903- 1975/ javára lemondott a vencsellői
hitbizományoTTI esedékes vagyon haszonélvezetéről a

szentmihályi kastély és birtok Tivadar /1905-19807 nevű középső
fiáé legyen; a legkisebb, az 1909-ben született manapság Braziléban
élő Gyula pedig a királytelki központi gazdaságot vezesse,
bírja az ottani kastéllyal együtt.
Itt már azt a helyzetet adtam elő, amely 1930-ban, Dessewffy
Aladár majoreszkó halála után ténylegesen bekövetkezett. Vagyis
Aurél gróf /1903-1975/ lett az uradalom haszonélvezője. Első dolga
volt, hogy 1937-ben megszűntette a Nyírség Mezőgazdasági és I-
pari r.t. "bérleti" viszonyait s az egész uradalmat saját kezelésébe
vette át. 2 - Nehezebben rendeződött az elhunyt Aladár gróf
három lányának a kielégítése. Az új hitbizományi haszonélvező Aurél
gróf negyedfokú unokatestvére a három leánynak. Mivel nem kis
értékű birtokokról van szó, hosszadalmas, drága, szinte végeláthatatlan
pereskedésre van kilátás. Ennél sokkal jobb megoldás
/lenne/ a megegyezés, részben birtokokkal, részben készpénzzel
történő kielégítéssel. Végre: erre került sor, Virginia /Molnárné/
Orost, Nagyszállást kapta meg, Ilona /Hofer özvegye/ pénzben
kapott kielégítést, Mária, /Gaálné/ pedig Nagybutykához jutott.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a minden figyelmeztetés
ellenére külföldön maradt Aladár életében, majd a pereskedések-egyezkedések
idején is kel lett a földeken gazdálkodni. Ennek érdekében
szervezték meg a már többször említett "családi" részvénytársaságot,
a Nyírség r . t - t , - elsősorban azokból a birtokrészekből,
amelyek nem a külföldön élő majoreszkó leányainak házikezelésében
álltak. Ugyanakkor azonban ebben a bérletben hasznosított
r.t-ben bennevoltak a haszonélvező leányok férjei illetve a reménybeli
új haszonélvező és képviselői. Az r.t. elnöke Emil
gróf: a majoreszkó leányainak képviselője Porkoláb Zoltán nyíregyházi
ügyvéd, a "jövőbeli" haszonélvezőt Tomjáthy Kázmér nyíregyházi
ügyvéd képviseli, - aki egyben a Nyírség r.t. jogtanácsosa
is. Komjáthy egyébként a harmincas évek közepén Budapestre
helyezte át működési területét, az általa vezetett ügyeket ügyvédtársa,
Rózsavölgyi László vette át.3
b./ Ilyen előzmények, folyamatok és okok következtében lassan
fogyatkozott az egykor hatalmas hitbizományi
= A Rózsa tanyából részesültek, tiszteletdíj gyanánt, a
jogi képviselőK. A tanya nagyobbik részét, a t i s z t i lakkal egyetemben,
100 kh-t, a rakamazi malmos Brandstetterné vette meg. A
pénz a majoreszkó leányainak kielégítését célozta.
= A majoreszkó leánya és férje, Hofer Cuno Vencsellőről
Királyrétre költözött, amikor Aurél gróf megházasodott és feleségével
igénybe vette a vencseliői kastélyt. - Hofer egy nagyobb
erdőrészt vásárolt, ahol kőbányát és fűrésztelepet működtetett:
50 kh-s parkot alakított ki udvarházzal, vendégszoba-szárnnyal,
csónakázó tóval.
= A kártalanítások érdekében kellett a paszabcsúcsi gazdaságnak
a rakamazi kövesút környéki tábláit parcel1 áztatni, e l -

adni: e területek közigazgatásilag Vencsellőhöz tartoztak.
s A régi Görögszál 1 ás tanyán és a Rózsás tanyán alkalmilag
már régebben is volt parcellázás, eladás, de ezidőben ez a
két tanya már teljes egészében megszűnt az uradalom számára.
• A Csanád megyei Kaszaper határában lévő 1 000 kh. birtok
előbb bérletben volt, márcsak a távolság miatt is, a bérlők
hamarosan az egész birtokot megvásárolták.
A
~ baromlaki gazdaság, parcellázása után, lassanként
teljesen "elfogyott", a befolyt összegek a kártalanításhoz kellettek.
S bár ezek az összegek meglehetősen nagyok, a birtokot
terhelő adósságok kitisztázása után ezekből kevés maradt, de
mindenképpen célja volt ezeknek az eladásoknak, hogy a végülis
megmaradt hitbizományi terület tehermentesen állhasson s folytathassa
életét, feladatát. - A tranzakciók lebonyolítása után maga
a hitbizomány, Aurél gróf saját kezelésében és irányítása alatt
kb. a következőképpen állt:
Nyírbeitek-Szeszgyár tanya, Cifraszállás 5 360 kh.
Tisza lök-Rajnaios tanya 2 000 kh.
Tokajhegyalja 100 kh.
Vencsello kastély, rét 100 kh.
házikezelésben összesen 7 560 kh.
= Az eladás, közvetlen értékesítés még nem fedezte a
szükséges költségeket, így a hiányzó összeg előteremtésére haszonbérbe
kellett adni a hitbizomány három, talán legértékesebb"
gazdaságát - 25 esztendőre úgy, hogy a bérlők azonnal kifizették
e gazdaságok élő- és holt leltárát akkori értékben, ami igen jejentős
összeg. Maga az évi bér kat. holdanként két mázsa búza:
ennek napi értékét évente előre kellett a bérlőknek kifizetniük.
Ezek:
Varjúlapos tanya
Engel és Rottmann bérletében 1 000 kh.
Belegrád tanya
Friedmannn és f i a bérletében 1 500 kh.
Paszabcsúcs tanya
Reich Vilmos bérletében 1 000 kh.
És idesorolandó Érhát is
ez már régebb idő óta Csajka
Sándor bérletében állt 1 100 kh.
bérletben összesen 4 600 kh.
Ez tehát a megmaradt hitbizományi terület, összesen a kétféle

tétel: 12 160 kat.hold - 1944-ben -. Az 1867-ben, Kálmán gróf által
alapított hitbizomány kb. 40 ezer kh-nyl birtok, mint erről
fentebb már szó volt: akkor az ország legnagyobb hitbizományi u-
radalmai között a hatodik. - Az 1920-as években, az első világháború
utáni földreformok stb. után ez a terület kb. 24-25 ezer
kh-ra csökkent. Majd az 1930-as évek végére, az előző majoreszkó
hátramaradott családtagjainak területi és pénzbeli kiegészítése
után immáron 12 160 kh. maradt, - s ez került aztán földosztásra
1945-ben.
= A romlás hátterében folyt egy, még ma sem
minden részletében ismert "mesterkedés", amely a majoreszkó két
veje: Molnár Viktor és Hofer Cuno együttműködésével majd kemény
ellenségeskedésével folyt, megannyi részlet-perrel. Még a húszas
évek elején, az inflációs időkben nagy reményekkel és nyereséggel
kecsegtető, de ingatag alapokon álló, hamarosan veszteségessé
vált közös vállalkozásokat indítottak. Folytatásként egymást vádol
táRITTukások miatt, annál inkább elkeseredetten, mert világos
megosztást, felelősséget vállaló-megjelölő szerződéseket soha nem
írtak alá, ráadásul a külföldön élő majoreszkónak szinte kizárólag
szóbeli üzeneteire hivatkozva döntöttek a sógorok - a p i l l a ­
natnyi erőviszonyok és érdekek szerint.
így következett el a harmincas évtized vége, amikor a hitbizomány
területének lényeges csökkenése miatt már nemigen volt
szükség magasabb képzettségű vezetőkre, annál is kevésbé, mert
maga Aurél gróf is gazdasági akadémiát végzett jó szakember, körültekintő
gazda. Ugyanakkoriban a visszacsatolások következtében
a földművelésügy országos felügyeleti feladatai lényegesen megnőttek:
igy 17 éves uradalmi gyakorlatomat, szakképzettségemet ls
figyelembe véve, az illetékesek szívesen vették érdeklődésemet a
Földművelésügyi Minisztériumban. Mindezek eredményeként 1942 január
1-i hatállyal kineveztek gazdasági felügyelőnek - Pest megyébe,
budapesti székhellyel.
III. Néhány epizód, mozaik a hitbizomány hétköznapjaiból
a./ Az uradalmi iskolák és tanítóik:
Munkaköri feladataim közé tartoztak a gőrögszál1ási és a
paszabcsúcsi iskolák ügyei i s . A görögszállási a régebbi, ott
Hadházy György uradalmi tanító működött. A paszabcsúcsi, nagyobb
uradalmi iskolát odaérkezésem idején építették f e l , de a tanítóházaspárnak
szánt lakást Schultz Lajos uradalmi állatorvosnak adták
oda: érdeke a gazdaságnak, hogy az ott fekvő nagyértékű állatállomány
miatt kinnlakjék az állatorvos. Az új iskolába 1924
őszén Oscsenda Béla került tanítónak: lakása az új iskola irodája
lett, étkezni pedig bejárt hozzánk, Varjúlaposra a t i s z t i étkezdébe.
Ez kb. egykilométeres utat jelentett számára, de az akkori
nehéz elhelyezkedési viszonyok között ez nem számított nehézség-

nek, sérelemnek. Oscsenda lelkiismeretes tanító volt, szerette a
gyerekeket, tanítványai is ragaszkodtak hozzá: felvidéki fiú, s
magam is onnan származva, felfedeztük, hogy gyakorolhatjuk olykor
szlovák /akkoriban úgy mondtuk: tót/ nyelvtudásunkat i s . Évek
múltával megoldódtak a lakásproblémák is: Tőrös Pál főkönyvelő
Nyíregyházára került, megürült a paszabcsúcsl likasa: ide jöhetett
az ezeddig a tanítói lakásban élő állatorvos. Hadházy éppen
akkoriban nősült, felesége is tanító, így átjöhettek Görögszéllásról
ebbe a nagyobb, kéttanerős iskolába, lakásába. Oscsenda
pedig, még nőtlen ember lévén átköltözött a görőgszállási, kisebb
iskola tanítói lakásába, természetesen jobb körülmények közé,
mint volt emitt az irodában. És i t t most már évtizedeket kell átugornom:
Hadházy, gondolva a nyugdíjas évekre, a Paszabcsúcs a-
l a t t i parcellázásokból házhelyet vásárolt, elkezdte a kert gyümölcsfákkal
betelepítését, hogy nyugdíjaskorukban a maguk gazdái
lehessenek. Hadházy idősebb volt mint én, bizony már nem tudom,
hogy ott maradtak-e vagy Nyíregyházára költöztek,élnek-e még egyáltalában.
- Oscsenda Görögszálláson megházasodott, fiacskája
születéséről is hallottam. Mivel a tanya megszűnt, az iskolának
nem volt növendéke, a bashalmi határbeli iskolába kerüléséről még
volt hírem. 8 is vett telket, építkezett; még Bashalmán halt meg.
Felesége aztán gyermekével Királytelekre költözött, - mint ezt
1980-ban hallottam.
b./ Szomszédság és nyelvgyakorlat
Az 1925/26. gazdasági évben hozzám tartozott az a hét, e-
gyenkként 50 kh-s tábla, amelyiknek nyugati oldalán már kisebb
területek eladásra kerültek: a nyíregyházi hatérbeli bokortanyák
gazdái, az u.n. tirpákok vették meg ezeket. Többször is gyalog
jártam be ezeket a földeket-táblákat, nagy figyelmet szentelve a
már az ősszel elvetett gabonavetésekre. így fordultam meg a nyugati
táblákban is: egyszer éppen szép, vénasszonyok nyarának idején,
s örömmel vizsgálgattam a szépen megbokrosodott őszi vetéseket.
A szomszédos terület gazdája f e l f i g y e l t rám, egyszer át is
jött, hogy közösen vegyük szemügyre a fejlődő vetést. Udvariasan
szólított meg, szólt hozzám, de felvidéki fülem azonnal észlelte
az i t t meglehetősen szokatlan akcentust, s jó kedvemből szlovákul
válaszoltam neki. Csudálkozással vegyes öröm ült ki a napbarnított
öreg gazda arcára, s attól kezdve kellemes barátságba kerültünk,
némi nyelvgyakorlat ürügye alatt. Érdekes, hogy olykor a
távolabbi Füzes bokorból is jöttek tirpák gazdák, hogy egy kicsit
beszélgethessünk apáink nyelvén. Éppen a közös határon szomszédomnak
szép dinnyeföldje volt, mindig meg-megkínált kóstolóval.
Nyáron aztán, amikor délben már nagy a meleg, szomszédom azzal
kedveskedett, hogy ő már hajnalban leszedte az ajándékul kiszemelt
görög vagy sárga dinnyét, ezeket a táblát szegélyező fák árnyékába
tette el, hogy akkor is hűsíthessem magamat a finom dinynyékkel,
amikor esetleg mér ő nem volt kint a földjén, mire én
odaérkeztem.

c./ Egy kis szakértői különmunka
Az 1930-as évek elejétől kormányzatunk általában igyekezett
felszabadítani a nagybirtokok kötöttségeit, lehetővé téve
részbeni értékesítésüket i s . így megfelelő keretek között parcellázásokat
lehetett végrehajtani, ezek aztán eladhatók - éppenséggel
az ott lakó dolgozó parasztoknak. Ez már gyakorlat volt a
mi, vencsellői hitbizományunkban, amikor ezzel a kérdéssel kívántak
foglalkozni a nem távoli Tiszadobon, az Andrássy grófok hitbizományi
központjában. Mivel akkori főnökö"nü Dessewffy Aurél
gróf, - édesanyja révén - rokonságban állt ezekkel az Andrássyakkal,
szóba került köztük ez az ügy s az, hogy szakértői segítség
gyanánt adjon engem "kölcsön" Aurél gróf a vitás családi kérdések
megoldásához. T.i. nemcsak egyszerű parcellázásról volt szó,
hanem egyes leányági rokonok ugyanakkori kielégítéséről i s . Az
egyezkedés mindenképpen bizalmas, peren kívüli, csendes megegyezéssel
záruló megoldást kívánt. - Az Andrássy hitbizomány képviselője,
gazdasági szakértője id. Lates Kálmán, az uradalom jószágfelügyelője,
akit neves szakemberként régebbről ismertem: ez
"kiküldetésem" elvállalását is megkönnyítette. - Figyelmes munkával
készítettük elő a megegyezést: eszerint a majoreszko leánytestvérének
elsősorban a tiszadobi központtól távolabb eső bírtokrészeket
jelöltük meg, a Sándor grófnak megmaradt részeket pedig
a Tiszadobhoz közelebb fekvő, a központi kormányzás szempontjából
kedvezőbb fekvésű földeket jelöltük meg. Ráadásul Ilona
grófnő értékesíteni kívánta a számára jutó földeket, s ezek - már
fekvésüknél fogva - parcellázásra alkalmasabbak is voltak. Ilona
grófnő érdekeit én képviseltem: ő i s , Sándor gróf is azonnal e l ­
fogadta a közösen tett javaslatainkat, így aztán munkámat a grófnő
illő tiszteletdíjjal is honorálta, megelégedésének egyidejű
kifejezésével.
IV.
Epilógus
Az előbbi fejezetben is szó volt már arról, hogy a kötött
birtokok értékesítési akadályait igyekezett a kormányzat a 30-as
években csökkenteni. Ezzel a főldmívelő nép igényeinek részbeni
kielégítése is lehetővé vált; ugyanakkor serkentették a nagybirtokosokat,
hogy a tényleges mezőgazdasági termelés mellett mezőgazdasági
vagy másféle ipari tevékenységeket vezessenek be, honosítsanak
meg uradalmaikban. Ez lényeges területi "megtakarítással"
is járhatott, további parcellázási, értékesítési műveletek
lebonyolításához is vezetett.
Ez legjellegzetesebben a Dessewffy-hitbizománynak az Aladár
gróf lányai kielégítése során, a Mária grófnőnek juttatott Nagybutyka
tanyán mutatkozott meg. A grófnő férje, Gaál Jenő - Katónatiszt,
nem ért a gazdálkodáshoz, nem érdekli a falusi élet,
pénzre van szüksége. így, az idetartozó Hugyaj-Érpatak is erre a
sorsra jutott. A parcellázás folytán először a gazdaság alkalma-

zottait elégítették ki, majd a község és a közeli ujfehértó lakosai
vásárolhattak i t t parcellákat. Magát az intézői lakot a gazdasági
alkalmazottak vezetője végkielégítésként kapta meg, az általa
addig is használt kerttel együtt. A befolyt pénzből - az i -
par támogatása gyanánt - Bauxit részvényeket vásároltak: annál is
inkább, mert az akkori haszonélvező Aurél gróf fiatalemberként
maga is vállalkozó erőt érzett magában, s mivel ő is meglehetősen
sok Bauxit részvénnyel rendelkezett, meg is választották a
Bauxit r.t. alelnökének. Ezt viszont, 1945 után különösen szemére
hányták az akkori illetékesek és letartóztatták. A vizsgálat
során nem tudtak rábizonyítani semmilyen "népei lenes" cselekedetet.
Kiszabadulása után szabályos kivándorlási engedélyt kért és
kapott, s feleségével, két kiskorú fiú gyermekével, kisebb ingóságaival
együtt Braziliába vándorolt k i .
Mindez egyben a hitbízomány-birtokos Dessewffy -család hazai
szerepének és magénak a hitbizomány történetének végét is jelentette.

JEGYZETEK
1./ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzat Levéltára Helytörténeti
Tanulmányok c. sorozatának VII. kötetében jelent
meg régebbi mezőgazdasági témájú dolgozatom: Nagyüzemi gazdálkodás
a két világháború között címmel. /Egy fejezet a Dessewffy-hitbizomány
történetéből./ 1989. 23-75. Mivel e mostani
dolgozatom ugyanezzel az uradalommal foglalkozik gazdaságos
családtörténeti szempontból, elkerülhetetlen volt bizonyos
adatok ismételt idézése, összefüggések emlegetése a mostani
olvasó kellő eligazítása érdekében.
1.1 Aladár gróf a kővetkező levéllel értesítette az uradalom a l -
kalmazottait az új helyzetről: "Értesítem, hogy a Nyírség
Mezőgazdasági és Ipari r . t . által haszonbérelt összes ingatlanokat
házi kezelésbe vettem. A Nyírség r.t-vel kötött megállapodásom
szerint az alkalmazottakat, tehát úgy a t i s z t i ­
kart, mint a cselédséget is átvettem. Midőn ezt tudomásulvétel
végett közlöm, értesítem, hogy munkakőre változatlan marad,
s így jogviszonyában csak annyiban történt változás,
hogy munkaadója ezután nem a Nyírség Mezőgazdasági r.t., hanem
én vagyok. - Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom,
hogy szolgálati járandósága s minden egyéb igényei csak k i ­
zárólag azok, amelyek az ön és a Nyírség r.t. között létrejött
szolgálati szerződésben meg vannak említve, és hogy ezen
felül ön semmi egyébre velem szemben nem tarthat igényt. Végül
közlöm, hogy külön szolgálati szabályzat nincs, s a szolgálati
rendelkezéseket, amennyiben ennek szükségessége fennforog,
magam fogom megállapítani s önnel közölni. - Kérem,
hogy ezen levelemben foglaltakat írásban is tudomásul venni
szíveskedjék. Vencsellő, 1937 évi december 1-én."
3./ Komjáthy készpénzben nyert kielégítést ügyészi munkásságáért,
a másik két ügyvéd birtokrészeket kapott.
Rózsavölgyi 200 kh-t a varjúlaposi gazdaságból, a rakamazi
kövesüt melletti négy táblát. Itt ő tanyát építtetett s azon
gazdálkodni kezdett. - Porkoláb ugyancsak 200 kh-t kapott a
Rózsás tanyából, egy kisebb tanyarésszel /istállóval, magtárr
a l / . Ezen kívül Porkoláb még 100 holdnyi szomszédterületet
vásárolt a kapott birtokhoz. - Itt jegyezhető meg, hogy Komjáthy
Kázmér /1885-1968/ már a húszas évek elején nagy telket
vásárolt a nyíregyházi Széchenyi utca déli oldalán a Kovács
Zsigmond-féle parcellázásból: ott egyedül álló emeletes, előkertes
villaszerű házat építtetett Kovács Dezső tervei szerint,
i f j * Tóth P á l kivitelezésében /1923/. Amikor a harmincas
évek második felében Budapestre helyezte át irodáját, a
ma 30. számú úrilakot az Angolkisasszonyoknak adta e l : ők le-

ányinternátust rendeztek itt be. / Ezt a célt szolgálta a ház
a továbbiakban is./ Komjáthy megvette Budapesten a Kecskeméti
u. 1. sz. nagy belvárosi bérházat a Kálvin tér sarkán: ez Budapest
ostromakor elpusztult.Az évtizedeken át üres telekre
tavalyelőtt épült fel a Hotel Korona.