2012_szbpraktikum.pdf

source.szaktudas.hu

2012_szbpraktikum.pdf

3

A TARTALOMBÓL

A SZÔLÔ GÉPI

BETAKARÍTÁSA

Ma már nem kérdés, hogy gépi vagy

a hagyományos kézi betakarítást

válassza-e az üzem: a csökkenô

kézimunkaerô, továbbá a betakarítógépek

nagymértékû minôségi fejlôdése és

gazdaságos használata eldöntötte

a kérdést a gépi betakarítás javára.

12

Szôlôtermesztési – Borászati PRAKTIKUM

2012. április XVII. évfolyam

Szaktudás Kiadó Ház Zrt.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B • Telefon: 273-2180

Lapigazgató: Farkas Tamás

Felelôs kiadó: V. Farkas József vezérigazgató

Felelôs szerkesztô: Szujó Béla

Tördelôszerkesztô: Bencze Sándor

A SZÔLÔ VÉDELME

FAKADÁSTÓL VIRÁGZÁSIG

A termelô számára fontos, hogy

egészséges, jó minôségû termést szüreteljen

akár csemege, akár borszôlô elôállításával

foglalkozik. Ehhez elengedhetetlen

a megfelelô növényvédelem

alkalmazása a betegségek, kártevôk ellen.

Mikor, milyen betegség vagy kártevô

ellen és mivel védekezzünk?

FAGYKÁROK A SZÔLÔBEN

A Kárpátok hegyeiben és medencéjében,

így hazánkban is az enyhe téli idôszak

után 2012. február elsô napjaiban

beköszöntött a rendkívül hideg idô.

A –20 °C alatti fagyos levegô Oroszország

felôl tört be és nagy tömegû hóval

látogatta meg borvidékeinket.

8

15

TISZTELT OLVASÓ!

Aszály, fagy, viharkárok – ezek keserítették

meg az elmúlt években rendre a

magyar borászok életét a borvidékeken.

A decemberi-január eleji „tavaszt” követôen

szinte a semmibôl érkezett a dermesztô

február, amikor napok alatt

süllyedt akár húsz-huszonöt fokot is a

hômérô higanyszála – élô szervezet az

ilyesmit nagyon nem szereti. Ahogy a

hónapok óta tartó szárazságot sem. A

fagyok miatt az ültetvények fôként azokon

a területeken károsodtak, ahol a hômérséklet

–20 fok alá süllyedt. Az eddigi

hivatalos összegzések szerint a Hajós-

Bajai, továbbá a Csongrádi, valamint a

Kunsági Borvidék déli részén tehetett

nagyobb kárt a fagy. De érinthette még a

nagy hideg a Mohács környéki szôlôket,

valamint a Szekszárdi Borvidék egyes részeit

is. Öröm az ürömben, hogy Tokaj

talán megúszta a komoly kárt, de hogy

akár a közeljövô is mit hoz, azt e pillanatban

senki sem tudja.

Éppen ezért fontos lehet, hogy 2012.

március 10-én hatályba lépett „a kárenyhítési

hozzájárulás megfizetésével,

valamint a kárenyhítô juttatás igénybevételével

kapcsolatos egyes kérdésekrôl”

szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet.

Szôlészetek esetében ez azt jelenti, hogy

legalább egy hektáros ültetvény esetében

a kárenyhítési rendszerben való részvétel

kötelezô, a díj pedig hektáronként

3000 forint lesz.

Borász partnerünk viszont most, áprilisban

minderre csak annyit kérdezett

vissza: És akkor mi van? Ha a jég nyáron

elveri az összes tôkémet, valójában

milyen kártérítésre számíthatok? Százalékosra

– válaszoltuk kínunkban. És valóban:

ma szinte minden tényezô mind

a szôlészetben, mind a többi nagy kockázatú

mezôgazdasági ágazatban üzleti

alapú, de megfizethetô biztosítási vagy

szebb szóval kárenyhítési rendszerért kiált,

ám erre a jövedelmezôség vajmi kevés

alapot ad. A mi biztosítóink éves hozamokban

számolnak, miközben az ültetvények

pénzügyi tervezése akár több

évtizedre is szólhat. Az ellentmondást

még a legjobb szándékú kormányzati

rendszer sem oldhatja fel hektáronként

háromezer forintos termelôi befizetésekbôl

vagy akár ennek a két-háromszorosát

is kitevô költségvetési támogatásokból.

Ez üzlet, mégpedig kemény – és ebben

a boltban a mindenféle kockázatnak

valójában kitett termelôk évtizedek óta

vesztésre állnak.

Tamás Gábor

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM • 2012. április

More magazines by this user
Similar magazines