2012_szbpraktikum.pdf

source.szaktudas.hu

2012_szbpraktikum.pdf

5

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM

tudni, hogy a jelenlegi költségvetésben meglévô tartalékokon

felül mibôl lesz finanszírozható a közösségi

bormarketing. Ráadásul a kormány arról is döntött,

hogy az Agrármarketing Centrumot (AMC) és a Magyar

Turizmus Zrt.-t valamilyen szimbiózisban próbálja

mûködtetni. Szóval a helyzet nem javult.

A kormányrendelet, mint derült égbôl a villámcsapás,

úgy érte a szakmát, hiszen annak semmiféle elôkészítése

nem volt, egyetlen szakmai szervezetet sem vontak be az

elôkészítésébe. Még ha feltételezzük is, hogy jó szándékú

az intézkedés, mivel a mi zsebünkben hagyja a járulékot,

rontja a hatását, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

viszont fizetnünk kell. Aztán itt van még a katasztrófavédelmi

alap, amihez szintén hozzá kell járulnunk.

A kormánynak most az az álláspontja a marketinggel

összefüggésben, hogy alakuljon egy szakmaközi szervezet,

és az kezelje az értékesítési ügyeket. Magyarországon

azonban nincs meg az a jogszabályi háttér, ami a szakmaközi

szervezetek egzakt mûködésének háttérül szolgálna.

Jelenleg négy szervezet dolgozik azon, hogy ez a szakmaközi

szervezeti státusz kialakuljon.

Pedig fontos lenne, hogy egy szakmaközi szervezet a

szôlôtermelés és a feldolgozás közötti egyensúlyt megteremtse.

Hogy megszûnjenek a hektikus viszonyok, hogy

az egyik évben, például 2009-ben, a különleges minôségû

szôlôre sem akadt vevô, a következô évben meg 110–130

forint volt az illatos szôlô kilogrammonkénti ára. A szélsôségeket

egy belsô megállapodás révén kellene kezelni.

Ha léteznek hosszú távú értékesítési megállapodások, akkor

a szôlôtermelô garanciát kap rá, hogy úgy is a pénzéhez

jut, ha alacsony a szôlô ára, amikor meg magas a szôlô

ára, akkor a hazai felvásárló számára garantálják, hogy

nem fogják a külföldi nepperek elvinni elôle a szôlôt.

– A jelen idôszak egyik legégetôbb problémája a szerkezetátalakítási

támogatás ügye. Hol tart ez most?

– Tavaly ôsszel egy merôben új szabályozás lépett életbe,

ami azt mondta ki, hogy 2013 végéig meg kell tervezni

ezt a folyamatot, ezeket a terveket be kell nyújtani, és

ezeknek a benyújtott és elfogadott terveknek a birtokában

lehet lehívni a támogatást.

Ez a támogatási forma az elmúlt években egyre nagyobb

népszerûségre tett szert, és egyre inkább túligényeltté

vált a keret. Elôfordult, hogy a tárgyévben a következô

évi keretet használtuk föl. Ez egyrészt örömteli

dolog, mert végre a kivágások után úgy tûnik, hogy egy

reális cél valósul meg, ami valóban a piacra jutást segíti,

és nem egy teljesen hamvába holt ötletet támogat vele az

EU. Ami gond, hogy ezzel az új formával eléggé sikerült

felborítani a korábbi viszonyokat. Olyan mennyiségû

egyéni terv érkezett az MVH-hoz, hogy már november

25-e táján le kellett zárni a befogadást a keret nyilvánvaló

kimerülése miatt. Mi azt javasoltuk a tárcának, hogy

lehetôség szerint a nemzeti borítékból, ami nekünk a szôlészet-borászat

legfontosabb támogatási forrása, minden

fel nem használt felesleget csoportosítsunk át a szerkezetátalakításra.

Ez az intézkedés jelent meg most, tehát nem

plusz forrásról van szó.

Két dolgot szeretnénk elérni. Már most átcsoportosítani

a 2013-as keretbôl, mert jövôre is lehetnek fel nem

használt elemek. Az ok: a termelôk közül sokan ott állnak

szaporítóanyaggal, elôkészített területtel, és ha nem

kapják meg a támogatást, nem tudják megvalósítani

magát a beruházást. Sajnos ebben a rendszerben vannak

olyanok is, akik anélkül foglaltak le kontingenst, hogy

igazán elô lenne készítve a telepítés.

A másik, hogy a nagy valószínûséggel 2013 után is rendelkezésre

álló nemzeti boríték kapcsán meg kellene fontolni,

hogy a folyamatot tovább vigyük. Aki el tudja halasztani

a telepítését, azok igényét a 2013 utáni idôszakra

kellene átvinni, és ezekbôl a forrásokból támogatni. Az

lenne nagyon fontos, hogy azok, akik körültekintôek voltak

és a jogszabály teljes betartásával jártak el, mégsem

jutottak elfogadott programhoz, ne essenek ki a rostán.

– A szôlészet borászat, de az egész kertészeti ágazat számára

is visszatérô anomália az alkalmi munkások foglalkoztatása

körüli bürokrácia

– Egyelôre ebben nincs változás. Jelenleg a Magyaryprogram

keretében vannak kezdeményezések az adminisztráció

csökkentésére. Ennek egyik eleme, hogy az ôstermelôk

számára az ôstermelôi igazolvány beszerzését és felhasználását

is próbálják egyszerûsíteni. Nekünk is futnak programjaink,

hogy ültevénykivágások engedélyezéséhez kapcsolt

felesleges hatósági elemeket helyezzék hatályon kívül.

A foglalkoztatáspolitikai oldal tekintetében egyelôre

nincs elôrelépés. A kérdés azért izgalmas, mert egyfelôl

van egy vidékfejlesztési

program, amivel szembe

megy a gazdasági racionalitás.

Ha a vidékfejlesztési

program keretében mi egy

népességeltartó, munkahelyteremtô

dolgot szeretnénk

támogatni, akkor arra

lenne szükség, hogy ez a

lehetô legegyszerûbben

történjen, és ne elektronikus

úton, ne mobiltelefonon,

ne internet útján

kelljen bejelentkezni.

Mert ezek ebben a körben

nem életszerû dolgok. Ráadásul

maga a nyilvántartás

még bonyolultabb,

mint korábban. Ilyen körülmények

között, hogy elkerüljék

a munkaügyi bírságokat,

a vállalkozások a

szüretelô munkások helyett

inkább kombájnnal

szedik a szôlôt. Még akkor

is, ha minôségi szempontból

ez kevésbé megfelelô.

Valkó Béla

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM • 2012. április

More magazines by this user
Similar magazines