letöltése

onkorkep.hu

letöltése

2012.

3. szám

• huszonkettedik évfolyam, 214. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Szeptemberig

nem döntenek

12 Gödöllői Világtalálkozó 5

Drága állam, szegény önkormányzatok


ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft.

Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányzatok

folyóirat és könyvkiadója, az ÖNkorNEt első önkormányzati

hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók

rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított

ÖNkorPRress Kiadó

célja, egy olyan korszerű,

a harmadik évezred

kihívásainak megfelelő

műhely létrehozása volt,

amely az írott

sajtótermékeken túl

a multimédia eszközeit

is felhasználva gazdag

kínálatot nyújt az

olvasóknak.

Partnereink többségében

polgármesterek,

a települési

önkormányzatok

döntéshozói,

a közigazgatás

köztisztviselői,

az önkormányzatokkal

partneri kapcsolatban álló

vállalkozók stb.

Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák,

kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését.

Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk.

Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken:

Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600

E-mail: onkorkep@chello.hu ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu


Drágább állam,

elszegényedő önkormányzatok

Június utolsó hetében, összesen 30 órát szántak a honatyák a

2013-as költségvetés általános vitájára. Először a miniszteri expozé

hangzott el, majd az Állami Számvevőszék és a Költségvetési

Tanács elnökének felszólalása és a szakbizottsági vélemények

ismertetése következett.

Lapzártánk után a pártok vezérszónokai

mondják el álláspontjukat.

Orbán Viktor miniszterelnök

május elején kérte a kormánypárti

frakciószövetséget, hogy rendhagyó

módon, még a nyári szünet

előtt fogadja el az Országgyűlés a

büdzsé sarokszámait. 5

„Dugódíj Demszkyék miatt

mindenképpen lesz”

Szinte minden nap hallani a fővárosban

jövőre bevezetendő dugódíjról.

A megjelenő hírek sokszor

ellentmondóak, amiből az látszik,

hogy a dolog még kiforratlan. Nincs

könnyű helyzetben Tarlós István főpolgármester,

aki a BKV, majd a Fővárosi

Vízművek körüli csörték után most a dugódíjjal kapcsolatban

került ismét a figyelem középpontjába. Ez ügyben

gyakran nyilatkozó főpolgármester sorra cáfolja a kósza híreket,

hangsúlyozva: sok még a vitatott kérdés. Nyilatkoznak kormánypárti

és ellenzéki politikusok és megszólalnak a polgármesterek.

Dugódíj? Hídpénz? Vagy mindkettő? A kérdés még

nyitott. Egy biztos: szeptember előtt ez ügyben döntés nem

várható. Nézzük, miről szól a történet! 10

Tartalom

megyei körkép

Hírek a megyékből 2

Parlament

Drágább állam, elszegényedő önkormányzatok 5

Kockázatos az önkormányzatok gazdálkodása 8

Kor-kép

„Dugódíj Demszkyék miatt mindenképpen lesz” 10

esélyek és lehetőségek

Nem tagadjuk a változás szükségességét, de... 12

Fontos az önkormányzatokkal való korrekt

együttműködés 15

Hírek

Veresegyház kártérítést kér 16

Óvodafejlesztés – Még lehet pályázni! 16

Kérdőjelek a turizmustörvény körül 16

érdekszövetségek hírei

Nincs információjuk 17

Megállapodtak 17

Megalakult az Önkormányzatok Nemzeti

Együttműködési Tanácsa 17

időközi választások

Időközben 18

Településügy

Ha egyedül nem megy... 22

Magyar Polgármesterek Világtalálkozója

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal

1996-ban rendezték Gödöllőn, azóta kétévente találkoznak

a településvezetők, közöttük jelentős számban ott vannak a

határon túlról érkezett meghívottak is. A rendezvény lehetőséget

ad a szakmai tapasztalatcserére, erre nagy szükség van,

hiszen az önkormányzatokat érintő döntések most zajlanak –

nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének

elnöke, Gödöllő polgármestere. A gödöllői világtalálkozó

befejezéseként a polgármesterek zárónyilatkozatot

fogalmaztak meg, amelyben – többek között – sajnálattal

állapítják meg, hogy az Alaptörvényből kikerült a települések

önkormányzáshoz való alapjoga, amivel sérül az önkormányzatiság

elve. Megállapítják, hogy nincs érdemi egyeztetés az

önkormányzati érdekszövetségek és a kormányzat között.

A zárónyilatkozat teljes szövege az ÖNkorNET hírportálon olvasható:

http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=27870 12

főépítészek az önkormányzatokban

Várnegyed fejlesztése

és a Várbazár rekonstrukciója 25

Szabadság és felelősség 27

Települési Hild János-díj 28

Köztér-megújítási Nívódíj 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa

Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára,

Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa

Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.

Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600

E-mail: onkorkep@chello.hu • Web: www.onkorkep.hu

A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam

Lapzárta: 2012. június 25.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1)

320-7600 A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban

A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X

Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

1


Megyei körkép

Baranya megye

Tíz százalékkal nő a hulladékszállítás

díja Pécsett. A pécsi közgyűlés 2011

decemberében már határozott egy,

2012 januárjától tervezett tízszázalékos

díjemelésről, ám a döntést vissza kellett

vonni a hulladékgazdálkodási törvény

változása miatt. Ezt a tarifaemelést

pótolják májustól. A hulladékszállítás

díja így a baranyai megyeszékhelyen –

a legtöbb háztartásban használt 70 literes

gyűjtőedényt és azok heti kétszeri

ürítését alapul véve – havi nettó 1681

forintról 1846 forintra változik. A százszázalékos

önkormányzati tulajdonban

lévő szolgáltató, a Biokom Kft. 12,5 százalékos

díjemelési igényt jelzett a közgyűlésnek.

A közgyűlés azonban úgy

döntött, a nagyobb mértékű díjemelés

meghaladja a lakosság teherbíró képességét,

ezért csak 10 százalékos emelést

engedett meg a társaságnak.

Bács-Kiskun megye

Csökkent a nyilvántartott álláskeresők

száma. Áprilisban 31 049 álláskeresőt

tartottak nyilván a megyében,

3985 fővel kevesebbet, mint egy évvel

korábban – közölte Zombor Attila, a

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

megbízott főigazgatója. Tájékoztatása

szerint áprilisban 13,5 százalék

volt a nyilvántartott álláskeresők

aránya. A megye települései között

jelentős különbségek vannak: kiemelkedően

magas az álláskeresők aránya

Jánoshalma (26,3 %), Bácsalmás (16,8

%) és Kunszentmiklós (16 %) körzetében.

Legalacsonyabb az arány Kiskunfélegyháza

(11 %), Tiszakécske (11,3

%) és Kecskemét (11,9 %) térségében.

Április végén a nyilvántartott álláskeresők

10,7 százaléka álláskeresési

járadékot, 1,4 százaléka álláskeresési

segélyt, 32,9 százaléka foglakozást

helyettesítő támogatást kapott.

Békés megye

Földbank nyílt Gyulán. Újszerű

föld-kezelési rendszert vezetett be a

mezőgazdasági területek aktív hasznosítására

a gyulai önkormányzat, a

földbank áprilistól működik. A program

célja a városi tulajdonú földterületek,

parcellák egységes kezelése, hasznosítása

és bérbeadása, az elhanyagolt

zártkertek és hobbitelkek művelésbe

vonása, szociális alapú hasznosítása.

A rendszer indulása nagy érdeklődést

váltott ki a lakosságból, sokan

szívesen adnák a földbank kezelésébe

kertjeiket, parcelláikat, ahol az önkormányzat

zöldséget és gyümölcsöt termeltet

közmunkaprogram keretében

intézményei részére. A földtulajdonos

csak kezelésbe adja a földjét, amelyért

térítést nem kap, azonban tulajdonjoga

megmarad. Jelenleg a földbank biztosítja

a földterületet a száz tagot számláló

szociális szövetkezetnek is, amit az

önkormányzat hozott létre kilenc családdal

2011 márciusában.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Kétmilliárd forintos szennyvízberuházás.

Hamarosan megkezdődhet

Mezőkövesden a még hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat

kiépítése. A kivitelezői

szerződést már aláírták. A csaknem

kétmilliárd forintba kerülő beruházásnak

köszönhetően a város szennyvízcsatorna-ellátottsága

100 százalékos lesz.

A szennyvízhálózat zömmel uniós forrásból

megvalósuló kiépítését a budapesti

Hídépítő Zrt. nyerte el, a projekt

keretében 2265 ingatlan szennyvízelvezetése

valósulhat meg, a csatornahálózatra

kötött lakások száma ezzel

meghaladja a 7 ezret. A tervek szerint

a beruházást két éven belül kell befejeznie

a kivitelezőnek.

Csongrád megye

Ünnepélyes keretek közt átadták a

lengyel PESA új, Swing Szeged fantázia

névre hallgató villamosflottát. A kifejezetten

a városnak gyártott járművekből

ezentúl kilenc fut majd Szegeden. Az

alacsonypadlós új járműveket 4,5 milliárd

forintból vásárolta a város, a 86

százalékos uniós támogatású, 26 milliárdos

szegedi elektromos tömegközlekedési

nagyprojekt részeként. Ez azt

jelenti, hogy az uniós támogatásnak

köszönhetően a kilenc járműből csupán

egyet kellett önrészként finanszírozni

– mondta el Botka László (MSZP)

polgármester az átadó ünnepségen.

A tömegközlekedés-fejlesztési projekt

során szinte teljesen megújul a szegedi

trolibusz- és villamoshálózat, felújították

a trolibusztelepet és a villamos remízt,

s a város 13 alacsonypadlós, klimatizált,

csuklós trolibuszt is vásárol.

Fejér megye

Székesfehérvár: négyszázmillió a

Mártírok útjára. Évtizedes probléma

megoldásaként, a Mártírok útja teljes

felújítása kezdődik a csatornaberuházást

követően Székesfehérváron. A 400

milliós beruházás – a teljes útpályát és

a csapadékvíz-elvezetést is magában

foglaló felújítás – megvalósítására Székesfehérvár

önkormányzata pályázott

és nyert támogatást a Közép-dunántúli

Operatív Program keretében. A nyertes

pályázat 1290 méter hosszú útszakasz

kiépítését teszi lehetővé. A fennmaradó

706 méter megépítését a város vállalta

magára, felújítása teljesen önkormányzati

forrásból valósul meg.

Győr-Moson-Sopron megye

Feloldják a tilalmat a Marcalon.

Május közepén a vörösiszap-szennyezés

óta először telepítettek halakat a

Marcal Győr-Moson-Sopron megyei

szakaszára: 3-4 ezer kétnyaras ponty

és 10 ezer előnevelt süllő került a vízbe.

Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási

hivatalvezető június 16-tól feloldotta

a folyón a horgászati és halászati tilalmat,

amelyet még 2010 októberében

rendelt el a kolontári katasztrófa s a

folyót ért vörösiszap-szennyezés okán

az illetékes hatóság a Marcalon.

2 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Megyei körkép

Hajdú-Bihar megye

A Határ úti Ipari Parkban átadták

a Richter gyógyszeripari cég új, biotechnológiai

üzemét. Az eseményen

részt vett Orbán Viktor miniszterelnök

is. A Biotechnológiai Üzem megfelelő

infrastruktúrával ellátott, könynyen

megközelíthető ipari övezetben,

kormányzati támogatással valósult

meg. A Richter a beruházás megvalósításához

egyedi kormánydöntés

keretében 1,384 milliárd forint állami

támogatást kapott, amely összeg teljes

körű folyósítása 2012. december

31-ig megtörténik. A 25 milliárd forintos

beruházás fokozza az Észak-alföldi

régió versenyképességét. A piacon is

megjelenő, rendkívül magas hozzáadott

szellemi és technológiai értékkel

bíró termékek gyártása előreláthatóan

2014-ben kezdődik.

Heves megye

Ötven új munkahely csökkent munkaképességűeknek

Hevesben. Napi

négyórás foglalkoztatást biztosít a Bélapátfalvi

Idősek, Fogyatékosok Otthona

és Módszertani Intézetében a budapesti

székhelyű KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari

Nonprofit Kft. Az intézet lakói

és a környéken élő, csökkent munkaképességű

emberek az első időszakban

díszpárnákat tömnek, majd más

ajándéktárgyak összeállítását végzik.

A tevékenységet egy koordinátor és

hétfős személyzet segíti. Az intézmény

2006 óta biztosít a lakói számára szociális

foglalkoztatást. Az elmúlt év nyarától,

a kormányhivatal aktív közreműködésével

jelentősen bővültek az otthonban

a foglalkoztatási lehetőségek,

most újabb 50 munkahely jött létre az

intézményben.

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szolnok lett a legélhetőbb magyar

város. Külföldi mintára az idén Magyarországon

is összehasonlították a

városokat élhetőség szempontjából.

A humán- és az öko-index, valamint

a KSH adatsorából összeállított rangsorban

Szolnok városa lett az első.

Kállai Mária, a város alpolgármestere

elmondta: a városban hosszú távú

városfejlesztési stratégiát dolgoztak

ki, melyben egyaránt szerepet kapott

az energiahatékonyság, a környezetvédelem,

valamint a humán területek fejlesztése

is. Ezek a fejlesztések összeértek,

eredményüket a mostani díj mellett

korábbi elismerések is bizonyították.

A közelmúltban Szolnok elnyerte

többek között a hozzáférhető magyar

város, valamint a családbarát önkormányzat

díját is – hangsúlyozta az

alpolgármester.

Komárom-Esztergom megye

Tatabányán Integrált Közigazgatási

Központ nyílik 2013-tól. Jelenleg

a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

és a különböző hatóságok

770 dolgozója 32 különböző telephelyen

végzi munkáját, ezért nagy előrelépés,

hogy jövőre egy helyen, az

Omega Plázában lehet a kormányhivatal

s a szakigazgatási szervek Integrált

Közigazgatási Központja. A központ létrehozása

egy ügyfélbarát beruházás,

maga az épület és a tárgyi környezet

is ízelítőt ad a 21. század közigazgatásából.

A korszerű intézményben mindent

egyszerre intézhetnek az ügyfelek,

illetve a legrövidebb időt kell

ügyintézéssel tölteni, s a legudvariasabb

kiszolgálás várja az ügyintéző

polgárokat.

Nógrád megye

Drogprevenciós programot indítanak

európai uniós támogatással Nógrád

megye két leghátrányosabb helyzetű

kistérségében, a salgótarjániban

és a bátonyterenyeiben. A kétéves projekt

keretében 14 és 26 év közötti, különösen

veszélyeztetett fiatalokat szólítanak

meg. Olyan alternatív programokat,

közösségi elfoglaltságokat biztosítanak

nekik, amelyekkel nemcsak értelmesen

tölthetik el az idejüket, hanem olyan

kompetenciákat is szerezhetnek, amelyek

a későbbi életvitelüket elősegítik.

A programokat addiktológiai, mentálhigiénés

és pályaválasztási szakemberek

segítik, mellettük kulcsszerepük lesz az

önkéntesen segítő fiataloknak.

Pest megye

Szilárd burkolatú utakat adtak át

Turán. Közel 330 millió forintból, összesen

8 földút kapott szilárd burkolatot

a városban. A projekt során 4878

méter hosszban újultak meg az utak

az Aszódi kistérség legnagyobb városában.

Szendrei Ferenc polgármester

az átadó ünnepségen úgy fogalmazott:

„ilyen beruházásokra van szükség

ahhoz, hogy a településen tudjuk

tartani a fiatalokat”. A fejlesztés keretén

belül 9180 négyzetméter zöldterületet

füvesítettek, 456 fát ültettek és

20 utcabútort helyeztek el a településen.

Az elmúlt években közel egymilliárd

forint értékű fejlesztés valósult

meg a városban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nőtt a helyi adóbevétel Nyíregyházán.

A tavalyihoz képest március végéig

12,4 százalékkal, közel 400 millió forinttal

nőtt a helyi adóbevétele a nyíregyházi

önkormányzatnak – közölte Kovács

Ferenc, a város polgármestere. A településpolitikus

kiemelte: a legnagyobb

összegű, csaknem 2 milliárd 238 millió

forint iparűzési adó volt, amely 343

millió forinttal (18,1 százalék) növekedett

a múlt évihez képest. Építményadót

március végéig közel 838 millió

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

3


Megyei körkép

forintot fizettek be Nyíregyházán. Ez

3,2 százalékkal haladta meg a múlt

évit. A város idegenforgalmi adóbevétele

is növekedett: március végéig

valamivel több, mint kétmillió forint

adót fizettek be, szemben a tavalyi

1,9 millióval.

Tolna megye

A fiatalok lakás- és házvásárlását

támogatják Pakson. Pályakezdő fiatalok

letelepedését kívánja segíteni az

önkormányzat azzal, hogy évről évre

vissza nem térítendő támogatást nyújt

lakás, illetve családi ház vásárlására

vagy építésére. A közbiztonsági, ifjúsági,

sport és esélyegyenlőségi bizottság

olyan 35 év alatti szakképzett fiatalok

pályázatát várja, akik jelenleg is képzettségüknek

megfelelő munkakörben

Pakson dolgoznak, vagy a közeljövőben

ennek megfelelően helyezkednek

el. A pályázatokat május 25-ig lehetett

leadni a polgármesteri hivatal szociális

osztályán. Az adható legkisebb összeg

300 ezer, a legmagasabb 750 ezer forint.

Évente általában 20-25 pályázat érkezik,

a keret 4,6 millió forint, így maximum

ezek fele támogatható.

Vas megye

Megújult Kőszeg történelmi belvárosa.

A Város Napján avatta fel Semjén

Zsolt miniszterelnök-helyettes a kőszegi

történelmi belváros rehabilitációja s

funkcióbővítő megújítása projekt legjelentősebb

elemét, a történelmi belváros

felújított közterületeit. Az eseményen

jelen volt Kovács Ferenc, a Vas

Megyei Közgyűlés elnöke is. A városháza

előtti területek megújításával az értékek

megőrzése mellett egy élhetőbb,

komfortosabb belváros megteremtése

volt a cél. A teljes beruházás összköltsége

csaknem 668 millió forint. Ebből

534 millió forint volt az uniós támogatás.

A saját forrásból 108 millió forintot

vállalt a kőszegi önkormányzat, s

25 millió forint volt a partner vállalkozások

hozzájárulása.

Veszprém megye

KlímaSztár díjat kapott Veszprém az

Európai Klímaszövetségtől. A város

olyan fejlesztéseket, projekteket mutatott

be pályázatában, amelyekkel az

önkormányzat hozzájárult az éghajlatváltozás

fékezéséhez. Ilyen például

a város Energiai Stratégiája, amelynek

sarkalatos pontja, hogy 2026-ra 25 százalékkal

csökkenti a város szén-dioxid

kibocsátását és törekszik az energiafüggetlenségre.

A Kolostorok és kertek projekt

keretében a Séd patak völgyében

létrejött a vár alatt egy túraútvonal, mely

a veszprémi várat köti össze az állatkerttel,

láthatóvá teszi a sétaút mentén található

két Árpád-kori műemléket, a Margit

romokat és a Veszprémvölgyi Apácák

Kolostorának romjait, valamint a Jezsuita

templomot. A KlímaSztár pályázatban

bemutatott hivatásforgalmi kerékpárút

legfőbb célja a munkahelyek, valamint

a közszolgáltatások elérhetőségének

könnyebbé tétele.

Zala megye

Uniós program az oktatási esélyek

növelésére. Együtt-működünk címmel

a vidéken élők közművelődési, oktatási

esélyeinek növelését segítő programot

valósítottak meg a Zala megyei

közművelődési intézmények. A programban

újszerűnek számít, hogy célzottan

fejlesztik az etnikai, kulturális,

civilizációs másságokból eredő hátrányos

helyzetű gyermekeket és fiatalokat

is. Az intézmények már óvodáskortól

kezdve széles körben kínálnak tanulási

lehetőségeket. Többek között digitális,

idegen nyelvi, anyanyelvi kommunikáció

szakköröket, klubfoglalkozásokat

indítottak. A rövid távú célok

között szerepelt, hogy a gyermek- és

ifjúsági korosztály nagyobb számban

látogassa az intézményeket, hosszabb

távon a lemorzsolódást kívánják csökkenteni,

és zökkenőmentesebbé tenni

az átmenetet az általános és a középiskolák

között.

Kőszeg belvárosa

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

4

ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Parlament

Június utolsó hetében, összesen

30 órát szántak a honatyák

a 2013-as költségvetés

általános vitájára. Először a

miniszteri expozé hangzott

el, majd az Állami Számvevőszék

és a Költségvetési Tanács

elnökének felszólalása

és a szakbizottsági vélemények

ismertetése következett.

Lapzártánk után a pártok

vezérszónokai mondják

el álláspontjukat. Orbán Viktor

miniszterelnök május elején

kérte a kormánypárti frakciószövetséget,

hogy rendhagyó

módon, még a nyári

szünet előtt fogadja el az

Országgyűlés a büdzsé sarokszámait.

A kormány június 15-én

nyújtotta be a költségvetési

törvényjavaslatot, amely

GDP-arányosan 2,2 százalékos

hiánnyal számol, a kiadási

főösszeg 15 477 milliárd, a

bevételi 14 800 milliárd forint.

A kabinet 1,6 százalékos

GDP-növekedésre számít, és

arra, hogy az államadósság

bruttó hazai termékhez mért

aránya 78-ról 76,8 százalékra

csökken. Az infláció 4,2 százalék

lehet a kormány várakozása

szerint.

Drágább állam,

elszegényedő önkormányzatok

Önkormányzati berkekben gyakran

hallani, hogy a jövő év nagy vesztesei

– többek között – a helyi önkormányzatok

lesznek. Az önkormányzatok

2013-ban hitelforrások nélkül

mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak,

amelyhez a központi

költségvetés mindössze 647,209 milliárd

forintot biztosít. Vagyis: míg az

idei költségvetésben 1 041,9 milliárd

jutott az önkormányzatoknak, jövőre

ez az összeg – az önkormányzati rendszer

átalakításának eredményeként –

38 százalékkal csökken a 2012. évhez

képest. Ennek legfőbb magyarázata,

hogy 2013-tól az önkormányzati feladatellátással

együtt alapjaiban változik

a finanszírozási rendszer is.Magyarország

központi költségvetéséről

szóló törvényjavaslatát június 15-én a

nemzetgazdasági miniszter nyújtotta

be a Tisztelt Háznak. A törvényjavaslatra

gyorsan reagáló településpolitikusok

véleménye szerint jövőre sem

lesz könnyű a települési önkormányzatok

helyzete, működésüket veszélyeztetve

látják, mivel a normatívát felváltó

feladatfinanszírozás körül még

sok a bizonytalanság, a javaslatban szereplő

számok nem megalapozottak,

ugyanis hiányoznak a háttérszámítások.

Az aggódó polgármesterek már

csak abban bízhatnak, hogy a T. Ház

előtt lévő költségvetési törvényjavaslat

jelentős „gyűrődésen” megy át a

vita szakaszában, és majd a 75 parlamenti

képviselő polgármester a benyújtott

módosító indítványokkal javítja a

helyzetet.

A változásokról

A helyi önkormányzatok gazdálkodásához

a központi költségvetés 2013-ban

647 209,4 millió forintot biztosít. Az önkormányzati

alrendszer támogatása a

jövő évi költségvetés kiadási főösszegének

4,2 százaléka, vagyis 2,8 százalékponttal

alacsonyabb az előző évi

részaránynál.

A 2012. évi módosított előirányzathoz

képest a központi forráskivonás összege

419 653,3 millió forint, melynek 92,3

százalékát a feladatokhoz kapcsolódó

költségvetési támogatásként és átengedett

szja-ként (387 151 millió forint)

az EMMI és a KIM fejezeteibe csoportosítottak

át. További 6 százalék (25 000

millió forint) a Széll Kálmán Tervhez

kapcsolódik.

Jövőre az önkormányzati feladatellátással

együtt a finanszírozási rendszer

is alapjaiban változik. Az új finanszírozási

struktúra elszakad az eddigi jellemzően

normatív támogatási rendszertől.

E szempontból kiemelkedő szerepe van

az ágazati feladatok meghatározásának,

a kötelező önkormányzati feladatok és

helyi közügyek szétválasztásának. Az

önkormányzatoknál maradó feladatok

nagyobb részét a klasszikus értelemben

vett önkormányzati feladatok (igazgatási

feladatok, településüzemeltetés,

közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik

ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy –

az önkormányzatok jövedelemtermelő

képességétől függő – általános jellegű

támogatás szolgálja 2013-tól.

Jövő évtől az eddigi jövedelemkülönbség-mérséklés

helyett az átalakított

támogatási rendszer egésze, benne

pedig elsősorban az általános támogatás

segíti hozzá az önkormányzatokat

az egyenlő esélyű feladatellátáshoz.

Az általános támogatás lényege,

hogy a települési önkormányzatok

az új önkormányzati törvényben

meghatározott, célzott támogatással

nem támogatott feladataihoz

kapcsolódó, elismerhető kiadást

csökkentik a helyi bevételekkel (a

gépjárműadó önkormányzati része,

az iparűzési adó esetében az elvárt

összeg, valamint az egyéb helyi adók

összegének fele), és az ezt követően

fennmaradó különbözethez ad a

központi költségvetés támogatást.

A költségvetési törvényjavaslat szerint

a helyi adók – így például az ipar-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

5


Parlament

űzési adó – rendszerét a finanszírozás

átalakítása nem érinti. Az ebből származó

bevétel továbbra is teljes egészében

az önkormányzatok saját bevétele

marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz.

Az esetleges egyedi működési

problémák kezelésére az új önkormányzati

törvény előírásainak megfelelően

kiegészítő támogatást lehetővé tevő

tartalék, a közfeladatok változásaiból

eredő, előre nem tervezhető kiadásokra

szerkezetátalakítási tartalék előirányzat

szolgál. Ez utóbbi biztosít gyors és

rugalmas beavatkozási lehetőséget az

önkormányzati feladatrendszer változása

miatt felmerülő esetleges pénzügyi

feszültségekre.

Tekintettel arra, hogy a kormány

az állami feladatokat leválasztja az

önkormányzati feladatokról, ezért

a törvényjavaslatban a járási és a

fővárosi hivatalok fenntartására

mintegy 30 milliárd forintot a Közigazgatási

és Igazságügyi Minisztérium

(KIM) fejezetébe csoportosítottak

át.

A települési önkormányzatok működésének

előirányzata 107 897 millió

forint, ez oszlik meg egyebek mellett

az igazgatással, településfejlesztéssel,

ivóvízellátással, gazdaságszervezéssel,

turizmussal, ifjúsági, nemzetiségi

ügyekkel, közbiztonsággal, a helyi

közösségi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással

és a távhőszolgáltatással

kapcsolatos feladatok között.

A megyei önkormányzatok működési

előirányzata 4 891 millió forint.

A Belügyminisztérium feladatrendszere

2012-ben kibővült a közfoglalkoztatás

rendszerének kiépítésével és

működtetésével. A 2013-as költségvetés

a közfoglalkoztatási program hatékonyságának

növelésével számol, a

törvényjavaslat szerint ehhez a szükséges

források rendelkezésre állnak. A

közmunkaprogramok összehangolása,

valamennyi elemének egységes irányítása

érdekében 2012-ben a Belügyminisztérium

irányítása alá kerül a 12 területi

vízügyi igazgatóság felügyelete is.

A 2013. évi költségvetés a vízügyi ágazat

szervezetrendszerének megerősítésére

a 2012-ben juttatott többletforrásokkal

arányos, 5,2 milliárd forintot

irányoz elő.

IX. fejezet Helyi önkormányzatok támogatása

Kiemelt előirányzat neve

A helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak

támogatása

Megyei

önkormányzatok

Működési

támogatás

(millió Ft)

Lakosok

száma

Települések

száma

Baranya megye 247,0 397 937 301

Bács-Kiskun megye 279,4 538 456 119

Békés megye 239,9 373 448 75

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 318,1 701 840 358

Csongrád megye 254,4 422 746 60

Fejér megye 255,4 430 407 108

Győr-Moson-Sopron megye 261,2 446 329 183

Hajdú-Bihar megye 283,0 552 292 82

Heves megye 226,8 315 739 121

Jász-Nagykun-Szolnok megye 245,9 401 368 78

Komárom-Esztergom megye 227,6 315 203 76

Nógrád megye 201,2 208 894 131

Pest megye 452,1 1 235 308 187

Somogy megye 229,2 328 893 245

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye

286,8 579 554 229

Tolna megye 208,3 238 517 109

Vas megye 214,6 265 302 216

Veszprém megye 238,6 364 669 218

Zala megye 221,8 290 762 258

Összesen: 4891,3 7 172 356 3154

A táblázatban a főváros adatai nem szerepelnek.

2013. évi előirányzat

(millió forintban)

Kiadás

A helyi önkormányzatok általános támogatása 112 788,6

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak

támogatása

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti

feladatainak támogatása

156 393,5

219 965,8

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 29 466,7

Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított

előirányzat

34 959,8

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai 85 600,0

Címzett- és céltámogatások 35,0

Vis Major támogatás 8 000,0

IX. fejezet összesen: 647 209,4

6 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Parlament

Szükséges az adóbevételek

átcsoportosítása

A helyi önkormányzatok egyes köznevelési

feladataira 156 393,5 millió forintot

jelölt meg az előterjesztő. A közoktatás

új rendszerében az önkormányzatok

fő feladata az óvodai ellátás lesz, amelyhez

a központi költségvetés több fajta

támogatással is hozzájárul. Az óvodapedagógusok

és a nevelő munkájukat

közvetlenül segítők bértámogatására

az előirányzat 109 883,6 millió forinttal

számol. Emellett kötött felhasználású

támogatás illeti meg az óvodát

fenntartó önkormányzatokat az óvodai

nevelést biztosító eszközök és felszerelések

beszerzéséhez, valamint a

feladatellátásra szolgáló épület folyamatos

működéséhez. Mindezekre a feladatokra

a törvényjavaslat 17 000 millió

forintot kalkulál. Továbbra is önkormányzati

feladat lesz a gyermekétkeztetés,

erre a célra 29 509,9 millió forintot

tervez a javaslat.

A költségvetési törvényjavaslat megalkotói

szerint az iskolai oktatás területén

az állam jelentős terhet vesz

le az önkormányzatok válláról azzal,

hogy a pedagógusok és a szakmai

munkát közvetlenül segítők bérének

finanszírozását átvállalja. Ez azt

jelenti, hogy a jövőben közel 335

milliárd forint az EMMI fejezetébe

kerül. Ez az összeg részben a korábban

is ilyen jogcímű állami támogatások

(251,3 milliárd forint), valamint

az önkormányzatokat megillető

gépjárműadó 40 százaléka, a

helyben maradó személyi jövedelemadó

közel fele, és a teljes illetékbevétel

együttes összegének (83,3

milliárd forint) a központi költségvetési

támogatássá való átkonvertálásából

tevődik össze.

A helyhatóságok szociális és gyermekjóléti

feladatainak támogatására

219 965,8 millió forintot jelöl meg a tervezet.

Kulturális feladatokra, a könyvtárak,

múzeumok támogatására, az

önkormányzatok által fenntartott,

illetve támogatott előadó-művészeti

szervezetek támogatására 29 466,7 millió

forint jut. A helyi önkormányzatok

által felhasználható központosított előirányzat

34 959,8 millió forint. Ezt pél-

A Kossuth tér rekonstrukciójára szánt összeg több mint 10 milliárd forint

dául a lakossági közműfejlesztésre, a

víz- és csatornaszolgáltatás támogatására,

a települési folyékony hulladék

ártalmatlanítására, kompok, révek fenntartására,

felújítására, határátkelőhelyek

fenntartására használhatják fel.

A helyi önkormányzatok kiegyenlítő

támogatásaira 85 600 millió, vis maior

támogatásra 8000 millió, a címzett és

céltámogatásokra pedig mindösszesen

35 millió forint jut.

Az európai uniós pályázatokra

vonatkozó szabályok

Önkormányzatok és társulásaik részére

saját források kiegészítésére 13 900,0

millió forintos előirányzat áll rendelkezésre

az uniós fejlesztési pályázatoknál.

Az előirányzat a 2013. évben

megkötött támogatási szerződésekből

adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére

szolgál.

A 2013. évben – a megyei önkormányzatok

kivételével – EU Önerő Alap

támogatás a vízgazdálkodási, az egyes

környezetvédelmi, a szociális városrehabilitációs

célú, az egészségügyi alapellátást,

járóbeteg-szakellátást, vala-

mint a bölcsődei, óvodai és általános

iskolai ellátást nyújtó intézményekhez

kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez

szükséges saját forrás kiegészítésére

igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson

belül a vízrendezési és

csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – az

önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását

eredményezik.

A megyei önkormányzatok 2013-ban

olyan fejlesztésekhez igényelhetik az

EU Önerő Alap támogatást, amelyek

esetében az uniós forrásról szóló támogatói

döntés a 2012. évben vagy azt

megelőzően született meg.

Jövőre az EU Önerő Alap támogatást

kizárólag a következő önkormányzatok,

illetve társulásaik igényelhetik:

a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális

szempontból elmaradott,

illetve a jelentős munkanélküliséggel

sújtott települések besorolásáról

szóló kormányrendeletben szereplő

települések;

b) a kedvezményezett térségek besorolásáról

szóló kormányrendelet

2. vagy 4. mellékletében szereplő

kistérségek területén lévő települések;

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

7


Parlament

A rovatot szerkesztette: Csonka Gizella

c) azon önkormányzatok, amelyek a

2011. évben az önhibájukon kívül

hátrányos helyzetben lévő települési

önkormányzatok támogatásában

részesültek;

d) azon önkormányzatok és társulásaik,

amelyek a Környezet és Energia

Operatív Program ivóvízminőség-javító

programban érintettek, ugyanezen

program keretében megvalósuló

ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz;

e) azok a jogi személyiségű – önkormányzatok

közötti – társulások,

amelyek támogatást kizárólag az

uniós támogatási szerződésben ked-

Magyarország 2013. évi költségvetési

törvényjavaslata 15 477 milliárd

forint kiadási és 14 800 milliárd

forint bevételi főösszeggel számol.

Az ÁSZ ellenőrzése a bevételi

főösszeg 88 százalékát, a kiadási

főösszeg 82 százalékát fedte le, a

vizsgálat 11 költségvetési fejezetet

érintett.

A számvizsgálók véleményük kialakítása

során értékelték, hogy a törvényjavaslat

megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,

az államadósság tervezett

alakulása pedig az Alaptörvényben és

a stabilitási törvényben foglaltaknak.

Ellenőrizték, hogy a törvényjavaslat

bevételi és kiadási előirányzatait jogilag

és számszakilag alátámasztották-e,

illetve hogy megalkották-e a tervezéshez

kapcsolódó új jogszabályokat,

illetve tervezett módosításokat a szükséges

háttérszámításokkal együtt. Értékelték

az előirányzatok teljesíthetősévezményezettként

feltüntetett, valamint

az a), b) vagy c) pont szerinti

feltételeknek megfelelő tagjaik által

biztosított saját forrás alapján igényelhetnek;

f) a megyei önkormányzatok.

A támogatásról a helyi önkormányzatokért

felelős miniszter dönt. A döntés

a fejlesztés teljes időszakára – előre

ütemezetten – történik. Magyarország

európai uniós derogációs kötelezettségének

határidőben történő

megvalósítása érdekében az egészséges

ivóvíz-beruházásokra ígérvény

adható.


A törvényjavaslatban olvashatunk a települési önkormányzatokat

megillető átengedett adóbevételekről is:

– A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után

a települési önkormányzat által beszedett adó 40 százaléka a települési

önkormányzatot illeti meg (korábban 100 százaléka volt).

– A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési

önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100 százaléka

ugyancsak a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot

illeti meg.

A települési önkormányzatot megillető egyéb bevételek:

– a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi

bírság teljes összege;

– a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által

a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó

eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi

bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi

bírságok összegének 30 százaléka;

– a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése

alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból

származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak

valamely alszámlájára érkezett bevétel 100 százaléka;

– a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről

szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási

bírság végrehajtásából származó bevétel 40 százaléka, ha a

végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági

jogkörében eljárva foganatosította,

– a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések

után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes

behajtott összege.

Az Állami Számvevőszék megvizsgálta

és véleményezte

a 2013. évi központi költségvetésről

szóló törvényjavaslatot.

Az elkészült jelentést megküldte

az Országgyűlésnek.

Az ÁSZ-jelentéséből kiderül,

hogy Magyarország 2013. évi

költségvetése példátlanul bizonytalan

nemzetközi pénzügyi

és gazdasági környezetben

készült. Az eurozóna egyes

tagállamának pénzügyi nehézségei

kiszámíthatatlanná és

hektikussá tették a pénzpiacok

mozgásait, ami Magyarország

számára komoly külső kockázatot

jelent.

A kormány az eddigi gyakorlaton változtatva

a költségvetési javaslat Országgyűléshez

történő benyújtásának törvényi

határidejét szeptember 30-áról

június 15-ére hozta előre. Az ÁSZ ehhez

igazította költségvetési véleményezését.

Az időzítésen túl az is újdonságot

jelent, hogy a számvizsgálók most

alkalmazták először a költségvetési törvényjavaslat

előirányzatainak elemzésére

kialakított új módszertant.

8 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Parlament

„Az önkormányzatoknál a feladatátrendezés és a forráskivonás kockázatokkal jár,

ami a magasabb tartalékképzéssel együtt is veszélyezteti az önkormányzati rendszer

működőképességét.”

Kockázatos az önkormányzatok gazdálkodása

síthető, de csak részben alátámasztott),

30 százaléka pedig nem megalapozott

(nem alátámasztott és becslésük szerint

az előirányzat összegében nem is

teljesíthető).

Az ÁSZ a tapasztalatok alapján megalapozottnak

minősítette a gazdálkodó

szervezetek költségvetési befizetéseinek

30 százalékát, ezen belül a

pénzügyi szervezetek különadóját,

a bányajáradékot, az ökoadót, az energiaellátók

jövedelemadóját, a rehabilitációs

hozzájárulást és az egyes ágazatokat

terhelő különadót. A fogyasztáshoz

kapcsolt adók (áfa, jövedéki

adó) közel 91 százalékát értékelték

megalapozottnak.

Az adóbevételek közül nem megalapozott

(a hitelintézeti járadék, a cégautó

adó és az eva) a gazdálkodó szergét,

beazonosították a legfontosabb

kockázatokat. A törvényjavaslat összeállítása,

szerkezete megfelel az Alaptörvényben

és a stabilitási törvényben

meghatározott, az államadósság csökkentésére

vonatkozó szabályoknak,

valamint az államháztartásról szóló

jogszabályok előírásainak, és rendelkezik

a tartalékokról.

Főbb megállapítások

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke sajtótájékoztatón értékelte a jővő évi

költségvetési törvényjavaslatot.

Az államháztartás központi alrendszerének

tervezett hiánya 677,3 milliárd

forint, amely 18 százalékkal meghaladja

a 2012. évre tervezettet. A törvényjavaslatban

2013-ra tervezett 1,6

százalékos GDP-növekedés mellett

a 2,2 százalékos hiánycél tartható. A

hiánycél tartása szempontjából a legnagyobb

kockázatot a 2012. évvel kapcsolatban

az jelenti, hogy sikerül-e a

gazdaságot stagnálás közeli állapotban

tartani, azaz, hogy az első negyedévi

csökkenés a második félévtől növekedésbe

fordult. A 2013. évvel kapcsolatban

elsősorban az export növekedési

ütemének tartása jelent kockázatot.

Az államadósság csökkentése fegyelmezett

pénzügypolitikát és jelentős

tartalékképzést követel meg. A tartalékok

szerepe, súlya a makrogazdasági

pálya külső és belső kockázatai

miatt megnő. A Költségvetési Tanács

a törvényjavaslatról véleményében

javasolta az Országvédelmi Alap előirányzatának

megemelését. A törvényjavaslatban

az előirányzatot ezt követően

megduplázták (50 milliárdról 100

milliárd forintra). Az Országvédelmi

Alap további növelése ellen szól azonban,

hogy a makrogazdasági kockázatok

nagymértékben a belföldi felhasználás

alakulásával kapcsolatosak,

az Országvédelmi Alap előirányzatának

további emelése pedig szűkítené

a hazai fogyasztási, felhalmozási lehetőségeket.

Van, ami megalapozott,

van, ami nem

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban

az adóbevételek tervezett

előirányzatai nincsenek teljeskörűen,

részletes számításokkal

alátámasztva, egyes jogszabályok

hiányoznak, illetve a törvényjavaslatok

egy részét az Országgyűlés

még nem fogadta el.

Az Állami Számvevőszék értékelése

szerint a költségvetés adóbevételeinek

58 százaléka megalapozott (azaz alátámasztott

és teljesíthető), 12 százaléka

volt részben megalapozott (telje-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

9


kor-kép

Forrás: www.asz.hu

vezetek befizetéseinek közel negyede.

A fogyasztáshoz kapcsolt adókból nem

megalapozott a regisztrációs adó, a

pénzügyi tranzakciós illeték, a lakosság

költségvetési befizetésein belül

pedig az szja, a jogviszony megszűnéséhez

kapcsolódó különadó, továbbá

az elektronikus útdíj.

Kockázatot jelent, hogy az uniós források

felhasználása elmarad a 2012. évi

időarányos teljesítéstől. A jóváhagyott

keretet legkésőbb 2013. év végéig kötelezettségvállalással

le kell kötni az EU-s

források 100 százalékos kihasználása

érdekében.

Az önkormányzatok központi költségvetésből

származó forrásainak tervezett

nagyságára a feladatátszervezés

komoly hatást gyakorol. Az önkormányzati

feladatellátás, ezzel együtt

a finanszírozási rendszer a 2013. évtől

alapjaiban változik meg, a korábban az

önkormányzatok által ellátott feladatok

jelentős része az államhoz kerül.

A feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások

azonban hiányosak, így

nem átlátható, hogy a feladatellátás és

a finanszírozás összhangja biztosított-e.

A strukturális átalakításokból fakadó

bizonytalanságok csökkentésére képzett

tartalékok csak a kormány által

meghatározott célokra, és legkorábban

2013 májusától használhatók fel.

Az önkormányzatoknál a feladatátrendezés

és a forráskivonás kockázatokkal

jár, ami a magasabb tartalékképzéssel

együtt is veszélyezteti az önkormányzati

rendszer működőképességét.

Áder János köztársasági elnök észrevételeinek

elfogadása után a parlament

június 25-én ismét megszavazta

a járások kialakításáról szóló törvényt.

Az államfő azért küldte vissza megfontolásra

a parlamentnek a két héttel

korábban elfogadott jogszabályt,

mert azzal – a fideszes Kósa Lajos

kezdeményezésére – házszabálysértő

módon a szerencsejáték-szervezésről

szóló törvényt is módosították, noha

az eredeti javaslat erre nem terjedt ki.

A törvény kihirdetése után készül el

a járási központok kijelöléséről és a

járáshatárok meghatározásáról szóló

kormányjavaslat.

Szeptemberig nem döntenek a dugódíjról

„Dugódíj Demszkyék m

Szinte minden nap hallani a fővárosban jövőre bevezetendő dugódíjról.

A megjelenő hírek sokszor ellentmondóak, amiből az látszik, hogy a dolog

még kiforratlan. Nincs könnyű helyzetben Tarlós István főpolgármester,

aki a BKV, majd a Fővárosi Vízművek körüli csörték után most a dugódíjjal

kapcsolatban került ismét a figyelem középpontjába. Ez ügyben

gyakran nyilatkozó főpolgármester sorra cáfolja a kósza híreket, hangsúlyozva:

sok még a vitatott kérdés. Nyilatkoznak kormánypárti és ellenzéki

politikusok és megszólalnak a polgármesterek. Dugódíj? Hídpénz?

Vagy mindkettő? A kérdés még nyitott. Egy biztos: szeptember előtt ez

ügyben döntés nem várható. Nézzük, miről szól a történet!

A 2013 második felétől bevezetendő

dugódíj külső zónahatára a jelenlegi

tervek szerint a Hungária körgyűrű

lenne, de vizsgálják egy belső

zóna kialakításának a lehetőségét is –

jelentette be június végén Tarlós István

főpolgármester, miután a kérdésről

kerületi polgármesterekkel egyeztetett.

A meghívott kerületi polgármesterek

között volt a Budapesti Önkormányzati

Szövetség (BÖSZ) elnöke is.* A dugódíjat

a kormány és a főváros közötti –

a BKV hosszú távú finanszírozásáról

szóló – megállapodás értelmében 2013.

július elejétől kellene bevezetni. Tarlós

István hangsúlyozta, hogy a dugódíjat

„Demszky Gábor visszavonhatatlanul

bevállalta”, ez volt a 4-es metró

180 milliárd forintos uniós támogatásának

a feltétele.

Sok még a vitatott kérdés

Tarlós István annak a meggyőződésének

adott hangot, hogy optimálisabb

volna később, 2014-től vagy

2015-től bevezetni a dugódíjat, miután

kellő számú P+R parkoló épült (ami

az elmúlt húsz évben elmaradt), de erre

már nincs lehetőség. Vitézy Dávid, a

Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója

ezzel kapcsolatban közölte,

bevásárlóközpontokkal is tárgyalnak,

hogy a parkolóhelyeik egy részét P+R

* Szerkesztőségünk írásban megkereste Nagy

Tamást, a BÖSZ elnökét. Arra voltunk kíváncsiak,

hogy mi a kerületi polgármesterek véleménye a

dugódíj bevezetésével kapcsolatban. Azt a választ

kaptuk, hogy a BÖSZ eddig nem foglalkozott a

témával.

várakozóhelyként lehessen majd használni

(Kőbánya-Kispesten várhatóan

350 ilyen férőhelyről tudnak megállapodni).

A főpolgármester tájékoztatása szerint

a kerületi polgármesterekkel – Nagy

Gábor Tamás Budavár, Wintermantel

Zsolt Újpest, Bús Balázs Óbuda – többek

között abban állapodtak meg, hogy

a dugódíj zónahatára nem a városhatár

lesz, hiszen ezzel lényegében adót vetnének

ki mindazokra, akik csak „beteszik

Budapestre a lábukat”, márpedig

ez szakmailag és politikailag is kezelhetetlen.

Tarlós István hangsúlyozta,

hogy a főváros nem zárkózik el attól,

hogy a Hungária-gyűrűn belül legyen

egy belvárosi belső mag, de ennek részleteiről

még tárgyalnak. A díj mértékéről

szólva a magasabbik verziónak egy

400-500 forint közötti összeget jelölt

meg. A zónán belül élőknek nem kellene

fizetniük: „nehezen lenne megérvelhető,

miért kérünk pénzt attól, aki hazamegy”

– magyarázta a főpolgármester. Véleménye

szerint nem is a dugódíj összegéről,

hanem arról lesz a legnehezebb

megegyezni, hogy ki kapjon majd kedvezményt.

A főpolgármester tájékoztatása

szerint a behajtási díj szabályozása

a főváros joga és kötelezettsége, ahhoz

a kerületek szavazatára nincs szükség,

ennek ellenére továbbra is egyeztetnek

az érintettekkel. A főpolgármester szerint

a külső kerületeket nem érinti majd

hátrányosan a dugódíj bevezetése, nem

kell attól félniük, hogy a külső kerületekben

emiatt megszaporodik a parkolás.

Még nincs döntés a tarifáról és a fizetés

módjáról sem. Elképzelhető, hogy tra-

10 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


kor-kép

iatt mindenképpen lesz”

Veszélyes volna, ha…

Az LMP fővárosi frakciója szerint a

jelenlegi elképzelések alapján nem szabad

bevezetni dugódíjat, mert az előkészítetlen,

és a befolyó pénzt a BKV fenntartására

fordítanák. Somfai Ágnes, a

párt frakcióvezető-helyettese elmondta,

hogy pártjának programjában szerepelt

a dugódíj, és ehhez tanulmányokat is

készítettek. Ezek szerint a Hungária körúton

belül lenne ideális a díj bevezetése,

de a nagykörúton is érdemes egy újabb

zónát kialakítani. Veszélyesnek nevezte,

hogy a zónán belül lakók kedvezményeket

kapnának, mert ez szerinte a külvárosiakkal

szemben igazságtalan lenne.

A képviselő elmondta azt is, hogy megfelelően

előkészítve be lehetne vezetni a

rendszert, de ezzel együtt sűríteni kellene

a BKV-járatokat, emelni a színvonalat,

és meg kell változtatni a közlekedési

cég tarifapolitikáját is.

fikokban, benzinkutakon és elektronikus

úton lehet majd fizetni a díjat. Még

az sem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet

váltani a kijelölt zónákba.

Felmerült

a hídpénz gondolata is

A főváros vezetése vizsgálja annak lehetőségét,

hogy jövő júliustól mégsem

a klasszikus értelemben vett dugódíjat,

hanem hídpénzt vezetne be. Ez azt

jelentené, hogy a Duna-hidakon való

átkelésért kellene egyszeri díjat fizetni.

A dugódíjnál talán egyszerűbb lenne a

hídpénz szedése. Erről a kérdésről Tarlós

István egy tévés szereplésekor úgy

nyilatkozott, hogy az ellenőrző rendszer

kiépítése gyorsabb és olcsóbb lenne.

Ez az autósoknak kevesebb bosszúságot,

a forgalomban pedig kisebb zavart

okozna. Hozzátette: meg kell vizsgálni,

hogy a hídpénz hozna-e akkora bevételt,

mint a dugódíj. Az ötlet már 2007-ben

is felvetődött. Ez esetben a behajtási díjhoz

kapcsolódó zóna jelképes nagyságú

lenne, gyakorlatilag a hídfőkre korlátozódna.

Tarlós szerint ezt a megoldást

adott esetben az unió is elfogadhatja.

Pókerezik a kormány:

a tét Budapest

A fővárosi Jobbik frakció kiadott

közleményében határozottan elutasítja

a dugó- és behajtási díjat, valamint

a hídpénzt. A gazdasági tárca

javaslatára megszületett kormányzati

döntések a főváros ellehetetlenítését

eredményezik, és szándékosan

Budapest gazdasági csődjét készítik

elő – áll a kommünikében. A lakosság

további adóterheinek tervezett

növelése azt bizonyítja, hogy sem az

illetékes minisztériumoknak, sem a

kormánynak nem érdeke a megoldáskeresés.

A fővárosi Jobbik hét pontos javaslatcsomagot

készített a BKV egyben

tartására és biztonságos üzemeltetésére,

amely javaslatok mindeddig

érdemi vizsgálat nélkül maradtak.

A frakció károsnak és a múlt folytatásának

tekinti a kétszintű önkormányzati

rendszert, a 12 ezer ember

munkahelyét biztosító BKV feldarabolását

és tervezett megszüntetését.

Átgondolatlannak tartják a londoni

mintára tervezett elektronikus jegyrendszert

is.

Ugyanaz a rozsdás

busz jár majd

A szocialisták fővárosi képviselőcsoportjának

vezetője szerint a behajtási

díjra adóként tekint a főváros, amelylyel

a költségvetési forráskivonást próbálja

ellensúlyozni a városvezetés. Horváth

Csaba, a főpolgármester sajtótájékoztatójára

reagálva közölte: az úgynevezett

dugódíjnak a forgalmat kellene

szabályoznia. Kitért arra is, hogy

az Európai Unió a 4-es metró támogatási

szerződésében nem jelölte meg a

díj összegét, így a főváros azt akár egy

forintban is megállapíthatná. A politikus

szerint lelassult a felkészülés, elmaradtak

az előfeltételként megszabott

beruházások, így 2013-ban megfelelő

szakmai alapon nem lehet bevezetni a

rendszert. A városvezetés adóként akarja

használni a behajtási díjat, hogy pótolja

„azt a 200 milliárd forintos forráskivonást,

amelyet az Orbán-kormány a

négyéves ciklusában végrehajt Budapesten”.

Álláspontja szerint a dugódíj

bevezetése ellenére „ugyanaz a rozsdás

busz” jár majd, a szolgáltatás színvonala

nem változna. Horváth Csaba bírálta a

főpolgármestert amiatt, hogy a polgármesterekkel

történt egyeztetésre nem

hívta meg a dugódíj „kritikusait”és az

ellenzéki vezetőket.

Csiky Ildikó – Kolin Péter

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

11


Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó

Dugódíjak külföldön

■ London (Anglia) A londoni közgyűlés

2003-ban vezette be a behajtási díjat, amely

hétköznapokon reggel 7 és este 6 óra között

10 fontba (mintegy 3600 forint) kerül. A díjfizetési

kötelezettség alól csak az elektromos-

és hibridüzemű, vagy igen alacsony

károsanyag-kibocsátású autók tulajdonosai

mentesülnek. Nem kell fizetni a közcélú

feladatokat ellátó járművek – mentők, rendőrség,

taxik, városi tömegközlekedési járművek

– után sem. A 2003-as bevezetés

előtt 300 új autóbuszt állítottak forgalomba,

bővítették az elővárosi vasút és a metró

szolgáltatásait.

■ Németország Nincs dugódíj, de az ország

több városában a település központjában

kialakított zónák határain belülre csak a

megfelelő környezetvédelmi besorolású

járművek hajthatnak be. Az adott zónától

függ, hogy a piros, a sárga vagy a zöld matricás

autóknak engedélyezett-e a behajtás.

A kategóriákat jelző matricák egyszeri

költségként 8-12 euróba (2400-3600 forint)

kerülnek járművenként.

■ Oslo (Norvégia) Egész héten 24 órában

díjköteles a városba való behajtás. Kifelé

haladva, illetve a zónán belüli közlekedés

után nem kell fizetni. 27 norvég koronát

(1080 forintot) fizetnek a 3500 kilogramnál

könnyebb járművek után, de a regisztrált

járművek 20 százalékos kedvezményt

kapnak.

■ Stockholm (Svédország) A zóna mindkét

irányú átlépésekor fizetni kell. A díj nagysága

attól függ, hogy csúcsidőben, közvetlenül

csúcsidő előtt vagy után, vagy napközben

lépi-e át az autó. A bevezetés előtt

200 új autóbuszt vásároltak, illetve nőtt a

P+R parkolók száma és bővült a metróhálózat

is.

■ Milánó (Olaszország) 2011-ben népszavazás

során döntött Milánó lakossága a forgalomkorlátozás

szigorításáról, aminek eredményeként

2012 januárjában behajtásonként

5 eurós (kb. 1500 forint) dugódíjat vezettek

be. A városközpontot érintő díjfizetés

hétfőtől péntekig, reggel fél nyolctól este

fél nyolcig érvényes. A centrumban élők évi

negyven ingyenes belépést kapnak, utána

két eurót kell fizetniük, ahányszor behajtanak

Milánó központjába. A szolgáltató vagy

fuvarozó járművek három eurót fizetnek

megállás nélkül, öt eurót két óra parkolással.

A behajtási díj bevezetését elsősorban

környezetvédelmi okok indokolták.

■ Franciaország A francia parlament által

2010-ben elfogadott törvény lehetővé tenné

a 300 ezer feletti lakosú nagyvárosoknak a

behajtási díj kísérleti jellegű bevezetését. Ez

összesen öt várost (Párizs, Marseille, Lyon,

Toulouse és Nizza) érintene, de a megvalósítás

még késlekedik.

Nem tagadjuk a változás

szükségességét, de...

Sólyom László, a Magyar Köztársaság egykori elnöke, a Magyar Polgármesterek

Világtalálkozójának fővédnöke, köszöntőjében arról beszélt, hogy a

kilencedik alkalommal megtartott gödöllői világtalálkozón résztvevő polgármesterek

közössége összekovácsolódott, megszilárdult a szellemisége

és kialakultak a rítusok. A rendezvény fővédnöke előadásában nem a változásokat,

hanem az állandóságot tartotta fontosnak, azokat az alapeszméket,

amelyek ezt a találkozót létrehozták, amelyek továbbra is érvényesek maradnak,

amelyeket át kell menteni. Előadásában két alapgondolatra: az önkormányzatiság

eszményére és a nemzet egységére hívta fel a figyelmet.

Sólyom László szerint a gyakorlati küzdelmekhez

és az érdekérvényesítéshez

mindig kell az alapok biztonsága, a

legitimáció tudata. Véleménye szerint,

a mai politika tele van improvizációval.

A volt köztársasági elnök a folyamatos

változások mellett a 20 éve meglévő

alapok változtathatatlanságának

fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte:

annak ellenére, hogy új Alkotmány

és új önkormányzati törvény van, az

önkormányzatiság alapelve és a nemzet

egysége lényegében – ami ennek a

világtalálkozónak is az alapgondolata

– nem változott. Nem tagadjuk a változás

szükségességét, viszont súlyos

következményekkel járhat, hogy az

Alaptörvényből hiányzik az önkormányzáshoz

való alapjog – amit szerencsére

az önkormányzati törvény

már kimond. Az egykori államelnök

arra is felhívta a világtalálkozón résztvevők

figyelmét , hogy az Alkotmány

nem tisztázza azt, hogy az önkormányzat

mennyire része az új államszervezetnek.

Az önkormányzáshoz való alapjogot

nem az államtól kapja a közösség,

ebben a helyi autonómia jelenik

meg.

Ez rendkívül fontos – jelentette ki

Sólyom László, aki úgy fogalmazott: a

helyi közösség – épp úgy, mint az egyén

– autonóm az állammal szemben. Ez az

alaptétel továbbra is érvényes. Nem

szabad megfeledkezni arról, hogy az

önkormányzatoknak saját választóik

vannak.

12 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó

A világtalálkozó másik alappillére a

magyar nemzet egysége. Sólyom László

ezzel kapcsolatosan arról beszélt, hogy

az új Alaptörvény helyesen tisztázza a

kulturális és a politikai nemzet fogalmát.

Ez a kettő nem esik egybe, de egymás

mellett él. Sólyom szerint nem siratni

kell Trianont, hanem reális önképet

kell alkotni. Ebben példát mutatnak a

határokon túli magyar polgármesterek.

Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a

nemzet kulturálisan egységes, de a helyi

társadalom igen sokrétű. A magyarság

több központúvá vált.

A határon túli nemzetrészek önállóak,

nem lehet őket Budapestről

irányítani. Az együttműködésnek a

kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt

testesíti meg a Világtalálkozó.

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját

első alkalommal

1996-ban rendezték Gödöllőn,

azóta kétévente találkoznak

a településvezetők, közöttük

jelentős számban ott vannak

a határon túlról érkezett meghívottak

is. A rendezvény lehetőséget

ad a szakmai tapasztalatcserére,

erre nagy szükség

van, hiszen az önkormányzatokat

érintő döntések most zajlanak

– nyilatkozta Gémesi György,

a Magyar Önkormányzatok Szövetségének

elnöke, Gödöllő polgármestere.

A legfőbb alapértékeket

meg kell őrizni!

Tállai András, a Belügyminisztérium

önkormányzati ügyekért felelős

államtitkára helyzetértékeléssel

kezdte előadását, indokolta, hogy

miért vált szükségessé a rendszerváltozás

egyik legfontosabb vívmányának

tekinthető önkormányzati

rendszer átalakítása.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy

a Magyarországon lévő 3170 önkormányzat

kétharmada kistelepülés.

1990-ben létrejött az önkormányzati

rendszer, ami a rendszerváltozás

kiemelkedő vívmánya volt, és amely

visszaadta az önkormányzatoknak az

önkormányzáshoz való jogot. A települések

hatalmas fejlődésnek indultak,

biztosított volt az önkormányzati autonómia

és az önkormányzatok demokratikus

működése. De, ahogy 20 év alatt

minden változott, nem volt ez másképpen

az önkormányzatoknál sem.

Az elmúlt években növekedett a települési

önkormányzatok adósságállománya.

Az állam az elmúlt két évtizedben

folyamatosan növelte az önkormányzatok

feladatait, ugyanakkor ennek finanszírozása

rendre elmaradt. Sok esetben

úgy vállaltak kötelezettséget az önkormányzatok,

hogy csak részben, vagy

egyáltalán nem volt meg ennek a fedezete.

Az önkormányzatok működési

költségvetés hiánya évről évre növekedett.

2005-től négyszeresére emelkedett

az önkormányzatok adósságállománya,

ez lényeges forrásokat vont

el az önkormányzatok működésétől.

Ma már kevés önkormányzat rendelkezik

forgalomképes vagyonnal. Ennek

következtében az uniós projektek is

jelentősen lelassultak, illetve elmaradtak.

Mindennek következtében elkerülhetetlen

volt az önkormányzati rendszer

átalakítása.

Tállai András egyetértett Sólyom

Lászlóval abban, hogy az átalakítás

során, a legfőbb önkormányzati alapértékeket

meg kell őrizni. Fontos alapelv

a biztos, kiszámítható gazdálkodás

megteremtése, amelyben jelentős szerepet

kap a helyi adó. A kormányszövetség

teljesen új állam és önkormányzat

közötti feladatmegoldásban gondolkodott.

Kimondták azt, hogy fontos

az önkormányzatok önfenntartó

szerepének erősítése. (Példaként említette

az új közfoglalkoztatási rendszer

kialakítását.)

A megőrzött alapértékek között szerepel,

hogy a jövőben is minden településen

lesz helyi önkormányzat, lélekszámtól

függetlenül lesz polgármester és képviselő-testület.

Az önkormányzatok a jövőben

is saját rendeletalkotási, határozathozatali

és igazgatási joggal rendelkeznek,

lesz saját költségvetésük, helyi adó kivetési

joguk és vagyonukkal továbbra is az

önkormányzatok rendelkeznek.

Tállai András

beszélt

az átalakítást

érintő öt

legfontosabb

területről

Magyarországon ma is 768 önkéntesen

létrejött körjegyzőség működik,

ez a jövőben a 2000 lélekszám alatti

településeknél kötelező lesz.

A feladatok újraszabályozása elsősorban

állami feladatátvállalást jelent, többek

között az egészségügy és a közoktatás

területén. Az, hogy a 2000 főnél

kisebb lélekszámú települések esetében

közös önkormányzati hivatalokat

kell létrehozni, csupán 440 települést

érint, mert ennyinek van jelenleg is

önálló hivatala. Települési társulásokat

ezentúl csak önkéntes alapon lehet

létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi

társulásoknak 2013. június 30-ig

kell eldönteniük, hogy milyen formában

működnek tovább – hangsúlyozta

a Belügyminisztérium önkormányzati

ügyekért felelős államtitkára.

Az önkormányzati hitelek felvételét

már idén januártól kormányzati engedélyhez

kötik, de ez csak a hosszú távú

fejlesztési hitelekre vonatkozik.

Az önkormányzatok újfajta törvényességi

felügyeletét – ugyancsak idén januártól

– a megyei kormányhivatalok végzik,

mégpedig komoly szankcionálási

jogosítványokkal: az Alaptörvénybe

ütköző önkormányzati rendeletek esetében

az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak,

sorozatos hiányosságok esetében

pedig törvényességi bírságot

szabhatnak ki.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

13


Esélyek és lehetőségek– Gödöllői világtalálkozó

A jelenlegi bonyolult és a valóságos

forrásigényeket nem követő normatív

finanszírozást jövőre a település-kategóriánkénti

feladatfinanszírozás váltja

fel, s a kormány nagy súlyt fektet a települések

saját bevételeire, a helyi adók

arányának növelésére is, ami egyben

erősíti a települési autonómiát és az

önfenntartó képességet is.

A költségvetési tervezet önkormányzati

fejezetéről Tállai András elmondta, az a

tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet,

647 milliárd forintot tartalmaz

majd, ami már az állami feladatátvállalás

nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek

teljes egészében az állami

költségvetésbe folynak be, a személyi

jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó

40 százaléka marad majd az

önkormányzatoknál. Az önkormányzati

fejezetben szerepel majd az önkormányzatok

elvárt bevétele is, ami a települések

lakosságszámának és adóbevételének

függvénye lesz.

gármestere szerint az a kormány által

szorgalmazott cél, hogy a települések

növeljék saját helyi adóbevételeik arányát,

a mai gazdasági helyzetben nem

reális, hiszen a lakosság nem terhelhető

tovább. Ugyanakkor a jelenleg

önkormányzatok által ellátott feladatok

állami kézbe vétele – például az alapfokú

oktatási intézmények államosítása

esetében – ellentmond a szubszidiaritás

elvének. Pásztó polgármestere

sajnálatosnak tartotta, hogy az önkormányzati

átalakításról, s ezen belül a

költségvetésről és a finanszírozási kérdésekről

látszategyeztetés folyt, s csak

remélni tudja, hogy az új finanszírozási

rendszer bevezetése után az önkormányzatok

valóban finanszírozni tudják

majd kötelező feladataikat.

Eszes Béla, Jánoshida független

polgármestere a kistelepülések

nevében körültekintőbb intézkedéseket

kért.

A rendszerváltozás utáni első ciklus

az önkormányzatok fénykora volt, állapította

meg Jánoshida 1998 óta hivatalban

lévő polgármestere hangsúlyozva,

hogy 2002-ig maga is átélte a valós

önkormányzást. Ezt követően 2010-ig

Sisák Imre, Pásztó város polgármestere

az önkormányzatok feladatfinanszírozásával

kapcsolatos kételyeit

ismertette, az idei költségvetés,

a jövő évi költségvetési tervezet és

az Állami Számvevőszék legfrissebb

elemzésében szereplő adatokkal

támasztva alá állításait.

Mint elmondta, az elmúlt 20 év alatt

az egymást követő kormányok egyre

kevesebb normatív finanszírozást biztosítottak

a kötelező feladatok ellátására,

s ez az önkormányzatok eladósodásához

vezetett, nem biztos, hogy

a feladatfinanszírozás lesz a legjobb

megoldás a problémára. Pásztó pola

helyzet fokozatosan romlott, gazdasági

megszorítások sorozata következett.

Kényszertársulások jöttek létre,

csökkentek a normatívák, egyre több

állami feladat felelősei lettek a települések.

2010-től pedig, amikor éppen azt

remélték, hogy lezárhatnak egy sötét

időszakot, felerősödött és fokozódott

az önkormányzatiság, az önrendelkezési

jog jogszabályokon alakuló megcsonkítása,

ellehetetlenítése. A települések

közötti anyagi különbségek folyamatosan

növekednek és ez az önkormányzatok

mellett a lakosok lehetőségeit is

korlátozza. Van, ahol lakosonként 2-3000

forint a helyi iparűzési adóbevétel és

van, ahol ennek a százszorosa. Jászsági

települések ebből a bevételi forrásból

az idén létrehozták a jászsági szolidaritási

alapot, ami mintául szolgálhat más

kistérségeknél is. Eszes Béla arra kérte

a kormányt, hogy ne folytassa tovább

a lassan tízéves, önkormányzatokat

romboló politikát. A gazdasági válság

– legyen az bármilyen súlyos is – nem ok

arra, hogy visszafogjuk a demokráciát.

Végezetül kérte, ne ellenséges megnyilvánulásként

vegyék a mai valós önkormányzati

életből vett kritikáját.

A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó

A találkozó legrangosabb kitüntetését, az Életmű-díjat Sólyom László kapta. A Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának

egyik legünnepélyesebb eseménye a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása volt. Az idei elismeréseket Bethlen

Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok

Szövetsége elnökétől.

14 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Esélyek és lehetőségek

Fontos az önkormányzatokkal

való korrekt együttműködés

Szentendre önkormányzata által szervezett fórumon Szabó

Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)

területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára

a járások kialakításának jelenlegi állásáról tartott

előadást a települések polgármesterei és jegyzői számára.

Az államtitkár hangsúlyozta: még várják a járások kialakításával

kapcsolatos észrevételeket. A köztisztviselők átvételéről

úgy nyilatkozott, hogy számításaik szerint a köztisztviselők

30 százaléka átkerül a járási hivatalokhoz.

Szabó Erika kitért arra is, hogy a járási

rendszer kialakításával a jegyzőknél

csak azok a feladatkörök maradnak,

amelyek helyismeretet igényelnek.

Példaként az adóigazgatást, az anyakönyvi

szolgáltatást, illetve az építésügyet

említette. A kialakítandó járások

a harminc évvel ezelőttiektől abban

különböznek, hogy ezek nem közigazgatási

egységek, hanem az állam legkisebb

államigazgatási területi egységei.

Önkormányzati szint nem épül rájuk,

működésükben választott testület nem

jelenik meg. Az átalakítás célja az, hogy

az állam, az államigazgatási feladatait

a saját rendszerén keresztül lássa el –

hangsúlyozta az államtitkár. Az egyablakos

ügyintézés előnyeit nyújtó kormányablakok

két műszakban, reggel

nyolctól este nyolcig fogadják a hozzájuk

forduló állampolgárokat.

A járási hivatalok vezetőinek kiválasztásáról

szólva az államtitkár kifejtette,

hogy a KIM álláspontja az, hogy

mindenképpen „olyan szakember álljon

a hivatal élén, aki már látott köz-

igazgatást.” De felmerültek olyan érvek

is, amelyek a kormányhivatalok működése

során már beváltak a gyakorlatban.

(A kormányhivatal elnökének a

státusa politikai.) Viszont abban már

döntés született, hogy a hivatalvezetőnek

felsőfokú végzettséggel és öt év

szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(Ilyen például a polgármesterség vagy

az országgyűlési képviselői időszak.)

Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a

feladatátadásnál számítanak az önkormányzatok

korrekt együttműködésére

és adatszolgáltatásaira. A köztisztviselők

átvételéről úgy nyilatkozott, hogy

számításaik szerint az önkormányzatok

hivatalaiban dolgozó köztisztviselők 40

százaléka a polgármester és a képviselő-testület

körüli feladatokat látja el, és

60 százaléka a közigazgatási feladatokat.

Ebből a 60 százalékból 30 százalékot

átvesznek a járási hivatalok.

Vagyonátadás ügyében október

15-ig meg kell kötni a megállapodásokat

a járási hivatalok és a települések

között. A területi közigazgatásért

és választásokért felelős államtitkár

arra hívta fel a figyelmet, hogy ha még

se lesz megállapodás október 15-éig,

akkor a kormánymegbízottak hoznak

határozatot, mégpedig azért, hogy a

vitás ügyek soron kívül bírói eljárásba

kerüljenek.

A járási hivatalok és a kormányablakok

illetékességi körével kapcsolatban

úgy fogalmazott, hogy, a járásszékhely

kérdéseit még nem zárták

le, tehát addig, amíg a kormányrendelet

nem jelenik meg, lesz lehetőség

a módosításra. Elhangzott az is, hogy

a későbbiekben is lesz alkalom a jogszabályban

foglaltak alapján módosítást

kérni ezekben a kérdésekben.

Nagyon fontos, hogy mindenhol ahol

okmányiroda van, ott kormányablakok

is lesznek.

Magyarország élen jár a Roma

Integráció Évtizede Program (RIÉP)

megvalósításában, jelentette ki Langerné

Victor Katalin, az Emberi Erőforrások

Minisztériuma társadalmi felzárkózásért

felelős helyettes államtitkára,

aki részt vett a RIÉP irányító

tanácsának kétnapos szkopjei konferenciáján.

A RIÉP stratégiájának

megvalósításában Magyarországnak

komoly eredményei vannak az

oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra

és a lakhatás területén. Balog Zoltán

miniszter javaslatára Langerné Victor

Katalint az Emberi Erőforrások Minisztériuma

helyettes államtitkárává 2012.

június 1-jei hatállyal nevezte ki Orbán

Viktor miniszterelnök.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

15


hírek

Veresegyház kártérítést kér

Az Országgyűlés áprilisban megszavazta a települési önkormányzatok

fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez

kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. A

döntés értelmében május 1-jével 70 egészségügyi intézmény – a hozzájuk

tartozó vagyonnal együtt – állami kézbe került. Állami tulajdonúvá

vált a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ is, ami ellen

az önkormányzat minden lehetséges fórumon kifogást emelt. A helyi

képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy 524 millió

forintnyi kártalanítást kér az államtól a korábban városi tulajdonú

modern, nyereségesen működő egészségügyi intézmény átadásáért. Ez az összeg az intézmény értékének a felét teszi

ki – közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője. Tájékoztatása szerint a kórházat 10–12 éve önerőből, mindenféle

állami támogatás nélkül építették, mi több, az alulfinanszírozás miatt a város – tagi hitellel – a működtetésbe

is besegített. Az intézményben országos hírű, 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik,

egyik fő specifikuma az irányított betegellátás. Bár a törvény szerint csak az öt éven belül épült egészségügyi intézmények

esetében jár az érintett önkormányzatoknak kártalanítás, Veresegyház a Misszió Egészségügyi Központ létrehozásának

és működtetésének körülményeire tekintettel egyedi elbírálásra számít. A kérést Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének,

a térség országgyűlési képviselőjének, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak és Kövér

Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is megküldték.

Óvodafejlesztés – Még lehet pályázni!

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.11-12/1)

keretében még lehet óvodafejlesztési támogatásra pályázni,

mivel a konstrukció beadási határideje módosult. A Nemzeti

Fejlesztési Ügynökség május 31-i tájékoztatása szerint a

pályázatok beadására 2012. július 16-tól augusztus 17-ig van

lehetőség.

Az „Óvodafejlesztés” című konstrukció célja az új Nemzeti

Köznevelési Rendszerről szóló törvénnyel összhangban

a magyar óvodapedagógia strukturális feltételrendszerének

továbbfejlesztése, optimális személyi és tárgyi feltételek biztosítása

a kisgyermekek számára személyiségük kibontakoztatásához.

A támogatható tevékenységek közé tartozik többek között

az intézmények szolgáltatási színvonalának növelése, szervezetfejlesztése;

a képzések, továbbképzések, tréningek; az

óvoda nevelési programjában foglaltak megvalósulását támogató

szolgáltatások/tevékenységek/programok

megszervezése,

lebonyolítása, valamint

az építés és az eszközök

beszerzése.

A százszázalékos támogatású

európai uniós pályázati

forrásra óvodák, önkormányzatok

és egyéb nonprofit szervek

nyújthatnak be pályázatot,

kizárólag a Közép-magyarországi

régió területén megvalósuló

fejlesztésekre.

Kérdőjelek a turizmustörvény körül

Az idén tavaszra várták az érintettek a turizmustörvény

tervezetének elfogadását, ám ehelyett még napjainkban

sem született meg az egységes javaslat a tervezet több

pontjáról. Az önkormányzatok esetében – különösen

ott, ahol a falusi turizmus vagy egyáltalán az idegenforgalom

számottevő bevételi forrás jelent – fontos szerepe

van a beszedett idegenforgalmi adónak, valamint a minden

egyes forintjához adódó másfél forintnyi támogatás

sorsának. A turisztikai szolgáltatók úgy látják, ezt nekik

kellene beszedni, egy részével nekik kellene gazdálkodni,

általában marketingre költeni, míg az önkormányzatok

a jelenlegi szűkös anyagi helyzetben ezer helyét tudnák

megjelölni, és mindegyiket komoly érvekkel alátámasztani.

A turisztikai adó egynegyedének turizmusfejlesztésbe

történő visszaforgatását a szolgáltatók szerint a

Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM) vállalnák,

és így ez nem forráselvonás lenne. A törvénytervezet

sorsának kimenetele egyelőre azért is képlékeny, mivel

változik az Országgyűlés Sport- és turizmus bizottsága

elnökének személye. Bánki Erik az Európai Unióban

képviseli a továbbiakban hazánkat, az új vezetés pedig

esetleg másként látja a megoldást, a megosztás mértékét

az önkormányzatok és a helyi TDM-ek között. Az

is elképzelhető, hogy a beszedés és a felhasználás egyaránt

az önkormányzatok kezében marad, ám „pántlikázott”

lesz az összeg, csak idegenforgalommal kapcsolatos

lehet az alkalmazása.

-h-

16 ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


ÉRDEKSzövetségek hírei

Nincs információjuk

a kistelepüléseknek és a kistérségeknek a jövőbeni

szerkezeti változásokról és pénzügyi következményeikről

– mondta a Községek, Kistelepülések

és Kistérségek Országos Szövetségének

(KÖSZ) elnöke a szervezet tavaszi közgyűlésén,

Mórahalmon.

Wekler Ferenc kifejtette: nagy a bizonytalanság, az önkormányzatok

nem tudják, mi történik velük a következő

hónapokban, milyen körjegyzőségekhez és mikor kell

csatlakozniuk, a körjegyzőségek és a jegyzőségek munkatársainak

milyen feladataik lesznek. Azt sem tudják, mi

lesz az iskoláikkal, a járások milyen feladatokat végeznek

majd, és milyen forrásból működnek.

Wekler szerint a kistelepüléseknél az eladósodottság

kezelhető, eltérően sok nagyvárostól ők nincsenek kritikus

helyzetben, ezért „az átmeneti időszakot át tudják

vészelni”. Bíznak ugyanakkor abban, hogy az átalakuláshoz

kapcsolódó többletfeladatok miatti terheket a jövő évi

költségvetés elfogadásánál a kormány kompenzálja.

Az elnök hangsúlyozta: egyelőre nem látják az átalakulásban

az egyszerűsödést, ésszerűsödést és a költséghatékonyságot,

amelyekre a szövetség szerint is nagy szükség

volna. A változások tervezésébe ugyan nem vonták

be őket, de továbbra is szívesen vennének részt a törvények

előkészítésében.

A KÖSZ tavaszi közgyűlésére több mint 140 településvezető,

jegyző és kistérségi munkatárs érkezett Mórahalomra,

hogy a háromnapos konferencia keretében tájékozódjon

a változásokról. Ehhez a szövetség előadásokat

szervezett, több minisztériumi meghívottal.

Megállapodtak

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a

31 Komárom-Esztergom megyei független településvezetőt

tömörítő Polgármesterek a Falukért Egyesület

együttműködési megállapodás kötött Naszály községben,

május 29-én.

A megállapodás, amelyet Gémesi György és Maszlavér István

elnökök láttak el kézjegyükkel – többek között kiterjed

a vidékfejlesztésre, szakemberek tapasztalatcsere látogatásának

elősegítésére, konferenciák, szemináriumok szervezésére

és az információcserére. A megállapodás szerint a két

szervezet az önkormányzatokat, különösen a vidék fejlődését

elősegítő tevékenységet érintő kérdésekben törekszik közös

álláspont kialakítására, melyet a különböző fórumokon egységesen

képviselnek, s azt a változások tükrében folyamatosan

fejlesztik. A Polgármesterek a Falukért Egyesület és a

MÖSZ megállapodásban megfogalmazott célok elérése érdekében

vállalja, hogy az egymástól kapott anyagok, információk

alapján tagjaik, illetve a velük együttműködő más szervezetek

részére folyamatos tájékoztatást biztosítanak.

Megalakult az Önkormányzatok

Nemzeti Együttműködési Tanácsa

Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési

Tanácsa (ÖNET)kormányhatározat

alapján a kormány mellett

működő javaslattevő, tanácsadó, konzultatív

testület. Lényegében az Önkormányzatok

Nemzeti Együttműködési

Fóruma (ÖNEF) helyébe lépett, összetételét

tekintve lényeges változás, hogy a

korábbihoz képest a kormányzat részéről

csökkent a tagok száma. A tanács

tagja maradt a belügyminiszter, aki

egyben a tanács elnöke, a Belügyminisztérium

önkormányzatokért felelős

államtitkára, a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium területi közigazgatásért

és választásokért felelős államtitkára,

továbbá átmenetileg – a megyei

intézmény fenntartó központok által

így különösen a polgármesterek aktív

részvétele és támogatása nélkül. Ezért

is fontos, hogy a kialakult bizonytalansági

helyzet mielőbb megszűnjön.

Az ÖNET alakuló ülésére 2012. június

14-én került sor, ahol Tállai András – a

belügyminiszter távollétében a tanács

alelnökeként –, a BM önkormányzatokért

felelős államtitkára elnökölt. Az

ülésen az országos önkormányzati szövetségek

mindegyike képviseltette

magát. A nyolc szövetségből hatot a

szervezet elnöke – Dancsó József (KÖO-

ÉSZ), Kósa Lajos (MJVSZ), Schmidt Jenő

(TÖOSZ), Szabó Gellért (MFSZ), Szűcs

Lajos (MÖOSZ) és Wekler Ferenc (KÖSZ) –

képviselte, míg a BÖSZ és a MÖSZ részéről

a szervezet munkaszervezetének

vezetői vettek részt.

A megvitatásra került témák az aktuális

önkormányzati ügyek, köztük az

önkormányzati hivatalok létszám megjelenleg

ellátott intézményfenntartói

feladatok átadás-átvételével kapcsolatos

eljárásainak végleges lezárásáig

tagként, ezt követően pedig tanácskozási

joggal – a nemzeti erőforrás miniszter.

Változatlanul tagjai a tanácsnak az

országos önkormányzati érdekszövetségek

elnökei.

Az ÖNET ülésének összehívását május

22-én a belügyminiszternél kezdeményezte

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke

annak érdekében, hogy az önkormányzati

rendszer átalakításával kapcsolatos

aktuális kérdéseket egyeztessék.

A TÖOSZ elnöke levelében kiemelte,

hogy az elkerülhetetlenül szükséges

átalakítás nem lehet sikeres az érintettek,

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

17


IDŐközi választások

határozása, a jövő évi költségvetés, a

köznevelés államosítása, a szociális rendszer

átalakítása voltak. Az ÖNET hivatalos

megalakulását követően, elsőként az

önkormányzati hivatalok létszámának

meghatározásáról Bekényi József, a BM

önkormányzati főosztályvezetője tartott

tájékoztatást. Marekné Pintér Aranka

miniszteri biztos az Emberi Erőforrások

Minisztériuma képviseletében beszélt

az önkormányzati iskolák átvételének

helyzetéről. A biztos feladata az iskolák,

óvodák fenntartóváltásának koordinálása,

ő dolgozza majd ki az állami

tevékenységek részletes szabályait is.

Ugyancsak az EMMI részéről Soltész Miklós,

a szociális, család- és ifjúságügyért

felelős államtitkár tájékoztatott a tervezett

változtatásokról.

A jelenlévő szövetségi vezetők konkrét

kérdéseire többnyire kitérő választ

kaptak, mondván még egyeztetés alatt

vannak a készülő jogszabályok.

Lényegesen konkrétabb szóbeli tájékoztatást

adott Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági

Minisztérium költségvetésért

felelős helyettes államtitkára, aki a

Magyarország 2013. évi központi költségvetését

megalapozó egyes törvények

módosításáról szóló T/7677. számú

törvényjavaslatnak az önkormányzatokat

érintő főbb jellemzőiről beszélt.

A költségvetéssel összefüggő vitában

nyilvánvalóvá vált, hogy a feladatmozgásból

adódó költségvetési átcsoportosítás

eredményeként alapvetően a

nagy iparűzési adóval rendelkező önkormányzatok

viselik majd a terheket a

tervezett feladatfinanszírozás rendszerében,

annak ellenére, hogy a helyi

iparűzési adó önkormányzati bevétel

marad.

Az ÖNET ülése azzal ért véget, hogy

mind a kormányzati, mind az önkormányzati

oldal annak a reményének

adott hangot, hogy szeptemberre lényegesen

átláthatóbb és egyértelműbb lesz

az átalakítás folyamata.

Tekintettel arra, hogy a Tanács ülése

az ügyrend értelmében nem nyilvános,

így a rövid szubjektív összegzésben

a konkrétan elhangzott álláspontok

ismertetésére most nem volt lehetőségem.


Zongor Gábor

a TÖOSZ főtitkára

Időközb

Korábbi jelentkezésünk óta 36 településen

tartottak időközi önkormányzati

választást. Ebben az időszakban

30 esetben döntöttek a polgármester

személyét illetően, melyből 15 alkalom

volt önfeloszlatás. Kilencen lemondtak,

4 településen haláleset indokolta,

1 településen szavazategyenlőség

miatt, 1 településen pedig az Országos

Választási Bizottság semmisítette

meg a korábbi időközi polgármester

választás eredményét és elrendelte a

szavazás megismétlését.

Egyéni választókerületi képviselő-választás

5 alkalommal történt – 3 alkalommal

lemondás miatt, két esetben

pedig haláleset indokolta a referendumot.

1 településen egyszerre döntöttek

három, korábban lemondott önkormányzati

képviselő személyét illetőleg.

Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás

miatt volt időközi választás,

a képviselő-testület tagjainak összlétszámát

(79 fő) figyelembe véve 36 főt

választottak újra, így a képviselő-testületek

személyi összetétele is változott

azokon a településeken, ahol nem volt

meg az összhang a képviselő-testület

és a polgármester között. A településeket

irányító tisztségviselők párthovatartozását

illetően a megválasztott

polgármesterek 93,3 százaléka,28 fő

független, míg 2 jelölt a Fidesz–KDNP

színeiben nyerte el a polgármesteri

tisztséget.

Polgármester-választás

(30 alkalom)

4

Lemondás

Haláleset

2

15

9

Önfeloszlatás

Egyéb indok

Baks: Búza Zsolt független jelöltet

választották meg a Csongrád megyei

Baks polgármesterévé a február 26-án

tartott időközi önkormányzati választáson.

A polgármesteri tisztségért két

független jelölt indult. A névjegyzékben

szereplő 1643 választópolgárból 1047 fő

járult az urnákhoz, hét érvénytelen szavazat

mellett. Búza Zsolt 554, míg kihívója

Mihályné Tóth Margit 486 voksot

nyert el. A hatfős képviselő-testületbe

19-en pályáztak. Az időközi referendumot

önfeloszlatás miatt írták ki.

Balaton: Udzeliné Murányi Enikő

független jelöltet választották meg a

Heves megyei Balaton polgármesterévé

a május 13-án tartott időközi választáson.

A polgármesteri tisztségért két

független jelölt indult. Udzeliné Murányi

Enikő 313 voksot kapott, a másik

jelöltre, Kormos Attilára 276-an szavaztak.

A polgármester mellett újraválasztották

a község önkormányzati

testületét is. A 6 képviselői hely megszerzéséért

13 független jelölt szállt versenybe.

Az időközi választás megtartását

önfeloszlatás indokolta.

Báránd: Kovács Miklós független jelöltet

választották a Hajdú-Bihar megyei

Báránd polgármesterévé a június 10-én

tartott időközi önkormányzati választáson.

A 2189 választásra jogosult szavazópolgár

53 százaléka járult urnákhoz,

ők hat függetlenként indult polgármester-jelölt

közül választhattak.

Kovács Miklóst 441 szavazattal választották

a település első emberévé. A képviselő-testület

hat képviselői helyéért

15-en versengtek, végül öt független

és egy jobbikos jelölt jutott be. Az időközi

önkormányzati választást a képviselő-testület

önfeloszlatása miatt kellett

kiírni.

Budapest II. kerület: Makra Krisztina,

a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte április

22-én az időközi önkormányzati képviselő-választást

Budapest II. kerületében;

a pesthidegkúti 13-as számú egyéni

18

ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


IDŐközi választások

a voksokból 1743 volt érvényes.

Az időközi választást haláleset

miatt kellett kiírni.

enszavaztak,

választókerületben. A képviselői tisztségért

három jelölt indult. Makra Krisztina

744 voksot kapott, őt követte Berger

Antal független jelölt 419 szavazattal,

míg a harmadik helyen a Jobbik

jelöltje, Biró Barna végzett 141 szavazattal.

Az időközi választást azért kellett

kiírni, mert a korábbi önkormányzati

képviselő, Bándy Péter (Fidesz-KDNP)

lemondott mandátumáról.

Dabronc: Simon Lajos független jelöltet

választották meg a Veszprém megyei

Dabronc polgármesterévé a március

11-én tartott időközi polgármester-választáson.

A tisztségért öt független

jelölt indult; Simon Lajos 124, Kolics

Ágnes 48, Simon István 34, Kovács Zoltán

25, Németh Tibor pedig 8 szavazatot

nyert el. Az időközi polgármester-választást

haláleset miatt megtartani.

Dunaújváros: Hingyi László, a Fidesz

jelöltje nyerte a május 13-án tartott

időközi önkormányzati képviselő-választást

a Fejér megyei Dunaújvárosban.

. A képviselői tisztségért induló öt

jelölt közül Hingyi László (Fidesz) 408,

Gombos György (MSZP) 275, Czinkon

Zoltán (LMP) 174, Tassó Zoltán (Jobbik)

75, míg Csikós Árpád (független)

66 szavazatot kapott. A névjegyzékben

szereplő 5034 választópolgárból 998-an

járultak az urnákhoz, ez 19,82 százalékos

részvételi arányt jelent. A 10. számú

egyéni választókerületben haláleset

miatt kellett időközi önkormányzati

képviselő-választást tartani.

Enying: Pődör Gyula független jelöltet

választották meg a Fejér megyei Enying

polgármesterévé a június 17-én tartott

időközi polgármester-választáson. A

polgármesteri tisztségért négy jelölt

indult. Pődör Gyula 850, Méreg János

László (független) 748, Szigeti Zoltán

Gábor (Szabad Nemzet Egyesület) 75,

míg Halász Gábor (független) 70 szavazatot

kapott. A névjegyzékben szereplő

5770 választópolgárból 1754-en

Erdősmecske: Benkovics Győzőné független

jelölt nyerte az április 22-én tartott

időközi polgármester-választást a

Baranya megyei Erdősmecskén. A polgármesteri

tisztségért két független

jelölt indult. Benkovics Győzőné 138,

míg vetélytársa, Keller János 126 szavazatot

kapott. A helyi képviselő-testület

négy tagját tizennyolc független

jelölt közül választották ki a szavazásra

jogosult lakosok. A 405 lakosú település

325 választópolgárából 264 járult

az urna elé, érvénytelen szavazat nem

volt. Az időközi referendumot önfeloszlatás

miatt kellett kiírni.

Géberjén: Tárkányi Sándor független

jelöltet választották a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Géberjén polgármesterévé

a február 19-én tartott időközi

polgármester-választáson. A tisztségért

két jelölt indult. Tárkányi Sándor

189 szavazatot kapott, míg ellenfele,

a Fidesz-KDNP színeiben induló

Máténé Vincze Andrea 179 voksot

gyűjtött be. Az időközi referendumot

a korábbi településvezető lemondása

miatt kellett kiírni.

Gyomaendrőd: Fülöp Zoltán, a Körösök

Vidékéért Egyesület jelöltje nyerte

a Békés megyei Gyomaendrődön tartott

időközi önkormányzati képviselő-választást

május 19-én. A tisztségért

öt jelölt indult. A győztes Fülöp Zoltán,

a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltje

156, Fekécs László, a Fidesz–KDNP–

Gazdakörök jelöltje 115, Fülöp István,

az MSZP jelöltje 61, Dávid István,

a Munkáspárt jelöltje 31, míg Arnóczi

István, a Jobbik jelöltje 23 voksot

kapott. A választókörzetben a választásra

jogosultak száma 1590 fő volt,

közülük 388 fő, a választási névjegyzékben

szereplők 24,4 százaléka szavazati

jogával. Az időközi választást

lemondás miatt írták ki.

Himod: Függetlenként induló jelöltek

nyertek mandátumot a Győr-Moson-Sopron

megyei Himod településen

június 24-én tartott időközi

önkormányzati képviselő-választáson.

A képviselői tisztségért négyen

pályáztak: Kocsis Zoltánt, Kovács Bélát

és Teráz Andrást választották be az

ötfős képviselő-testületbe. Az időközi

választást lemondás miatt kellett

kiírni.

Igal: Obbás Gyulát, a Fidesz–KDNP

jelöltjét választották meg február 19-én

a Somogy megyei Igal polgármesterévé.

A tisztségért három jelölt indult,

Obbás Gyula 537, Dr. Farkas István

független jelölt 186, a szintén független

Vordermayer Katalin pedig 7 szavazatot

szerzett meg. Az időközi választást

lemondás miatt kellett kiírni.

Kaposhomok: Nemes Attila független

jelöltet választották a Somogy

megyei Kaposhomok polgármesterévé

a június 3-án tartott időközi

önkormányzati választáson. A polgármesteri

tisztségért négy független

jelölt indult. A választáson a település

384 választásra jogosult lakosa

közül 213-an vettek részt, ami 55 százalékos

részvételt jelent. Öt szavazat

érvénytelen volt. Nemes Attila

139, Takács István 37, Kovács Sándor

21, Inhof Csaba pedig 11 szavazatot

kapott. Az időközi választást lemondás

miatt írták ki.

Kemenesszentpéter: Pirka Károly

független jelöltet válaszfüggetlen

jelöltet választották meg a Veszprém

megyei Kemenesszentpéter polgármesterévé

a február 19-én tartott időközi

polgármester-választáson. A tisztségért

két független jelölt indult. Pirka

Károly 200, míg vetélytársa Máthéné

Szabados Erzsébet Éva 69 szavazatot

kapott. Az időközi választást lemondás

miatt kellett kiírni.

Kiskassa: Veszprémi Istvánné független

jelölt nyerte a március 11-én tartott

időközi polgármester-választást a Baranya

megyei Kiskassán. A polgármesteri

tisztségért három független jelölt

indult. A választás győztese, Veszprémi

Istvánné 74, Bátorfi Csaba 62, Zöld István

pedig 16 szavazatot kapott. A 279

lakosú település 226 választópolgárából

153-an voksoltak egy érvénytelen

szavazat mellett. Az időközi választást

lemondás miatt kellett kiírni.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

19


IDŐközi választások

Ládbesenyő: Fedor Attila függetlenként

induló jelöltet választották meg

a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ládbesenyő

új polgármesterévé a május

20-án tartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri posztért

két független jelölt indult. A választás

győztese, Horváth Béla 67, Fedor Attila

109 szavazatot kapott. A 235 választásra

jogosult szavazópolgár közül 178-an

voksoltak és 14 jelölt közül megválasztották

az öttagú új képviselő-testületet

is. Az időközi választást önfeloszlatás

indokolta.

Magyarcsanád: Guba István független

jelöltet választották újra a Csongrád

megyei Magyarcsanád polgármesterévé

a március 25-én tartott időközi

önkormányzati választáson.

A polgármesteri tisztségért induló két

független jelölt közül Guba István 335,

míg ellenfele Farkas János 242 szavazatot

nyert el. A választásra jogosult mintegy

1 200 lakos 47,46 százaléka adta le

voksát, az új, hattagú képviselő-testületbe

három korábbi képviselő is bejutott.

Az időközi referendumot önfeloszlatás

miatt kellett megtartani.

Miskolc: Takács Gábor, a Fidesz-KDNP

jelöltje nyerte a borsodi megyeszékhely,

Miskolc 2-es számú választókerületében

tartott önkormányzati képviselő-választást

április 22-én. A képviselői posztért

öt jelölt indult. A terület 8540 választásra

jogosult lakója közül 2685-en mentek

el szavazni, 25 voks volt érvénytelen.

Takács Gáborra 1055-en szavaztak,

Ruskó Zoltán (MSZP) 1029, Körmöci

Attila (Jobbik) 415, Csanádi Béla

(Jólét és Szabadság Demokrata Közösség)

99, Emődi Zoltán (LMP) 62 szavazatot

kapott. Az időközi választást

haláleset miatt kellett megtartani.

Nyírcsászári: A Fidesz–KDNP jelöltjét,

Zichar Jánost választották újra

Nyírcsászári polgármesterévé a március

25-én megtartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri

tisztségért három jelölt szállt versenybe.

Zichar János 292 szavazattal végzett az

első helyen, őt követte Krasznai Gyula

274, majd Csordásné Nehéz Mária 141

szavazattal. A 965 választásra jogosult

közül 715-en járultak az urnák elé, nyolc

érvénytelen szavazat volt. A hat képviselői

helyre huszonheten jelöltették magukat,

közülük négyen a Fidesz-KDNP,

huszonhárman pedig független színekben

indultak. Az időközi választást

önfeloszlatás indokolta.

Öttömös: Dobó István független jelöltet

választották meg a Csongrád megyei

Öttömös polgármesterévé a május 6-án

tartott időközi polgármester-választáson.

A polgármesteri tisztségért négy

független jelölt indult. Dobó István 135

vokssal nyerte el a polgármesteri tisztséget,

őt követte Veres János György 113

szavazattal, majd Bata Ferenc Krisztián

77, végül Tanács István 12 szavazattal.

Az 576 választásra jogosultból több mint

339-en adták le voksukat, ami 58,85 százalékos

részvételi arányt jelent. Az időközi

választást a korábbi polgármester

halála miatt írták ki.

Pitvaros: Radó Tibor független jelöltet

választották újra a Csongrád megyei

Pitvaroson tartott időközi választáson

május 13-án. A polgármesteri tisztségért

két jelölt indult: Radó Tibor 438 szavazatot,

míg ellenfele, a Fidesz-KDNP

jelölte, Gémesi Sándor 266-ot kapott.

Az 1253 választásra jogosult szavazópolgárból

717-en adták le voksukat, ami

57,2 százalékos részvételnek felel meg.

Az időközi választást a polgármester

lemondása miatt írták ki.

Porpác: Tóth Teodóra Erzsébet független

jelöltet választották meg a Vas

megyei Porpác polgármesterévé a május

20-án tartott időközi polgármester-választáson.

A polgármesteri tisztségért

három független jelölt indult. Tóth

Teodóra Erzsébet 37 voksot kapott, a

második helyen Gerencsér Ferenc végzett

21 szavazattal, a harmadik jelölt,

Bódi Károly 8 szavazatot nyert el. A 155

lakosú községben azért kellett időközi

polgármester-választást tartani, mert

az előző polgármester lemondott tisztségéről.

Ráckeresztúr: Szentes-Mabda Katalin

Dóra független jelöltet választották

meg a Fejér megyei Ráckeresztúr polgármesterévé

a március 11-én tartott

időközi önkormányzati-választáson.

A polgármesteri tisztségért három jelölt

indult. Szentes-Mabda Katalin Dóra

614, Ónody Miklós (Népkör) 364, míg

Paulovics József (független) 321 szavazatot

kapott. A szavazópolgárok a hat

képviselői helyre huszonnégy jelöltből

választhattak, az eredmények összesítése

késő estig még nem zárult le. Az

időközi önkormányzati választást önfeloszlatás

miatt kellett kiírni.

Répceszentgyörgy: Gróf Istvánné független

jelöltet választották polgármesternek

az április 15-én megtartott időközi

polgármester- és önkormányzati

képviselőválasztáson. A polgármesteri

tisztségért három független jelölt

indult, a leadott 73 érvényes szavazatból

33-at Gróf Istvánné gyűjtött, míg a

második helyen végzett Horváth Károly

Zsoltra 29-en voksoltak. A harmadik

jelölt Varga Lívia Eleonóra 11 szavazatot

kapott. A négy képviselői helyre

tíz független jelölt pályázott, a megválasztott

képviselők közül hárman az

előző képviselő testületnek is tagjai voltak.

Az időközi választást önfeloszlatás

miatt írták ki.

Sajószöged: Gulyás Mihály független

jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei Sajószöged polgármesterévé

az április 22-én tartott időközi

választáson. A posztért négyen indultak:

Gulyás Mihályra 339-en szavaztak, a

szintén függetlenként induló Tóth József

323, Vona Tamás 250 voksot kapott, míg

a Jobbik színeiben induló Földi István

65 voksot nyert el. A 2250 lakosú községben

a korábbi polgármester halála

miatt kellett kiírni a voksolást.

Szentendre: A Fidesz–KDNP jelöltjét,

Kőrösi Tibort, választották a szentendrei

7. számú egyéni választókerület

új képviselőjévé a március 25-én megtartott

időközi önkormányzati-képviselő

választáson. Az időközi választás

győztese, Kőrösi Tibor 212 voksot nyert

el, őt követte ifj. Lator László (Társaság

az Élhető Szentendréért Egyesület,

TESZ) 111 vokssal, a harmadik helyen

73 szavazattal Lontai Tamás (MSZP),

míg a negyediken 56 vokssal Holló István

(Jobbik Magyarországért Mozgalom

– Szentendrei Nemzeti-Konzervatív

Kör) végzett. Az időközi voksolást

lemondás miatt írták ki.

20 ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


IDŐközi választások

Szentpéterúr: Pálfi József független

jelöltet választották polgármesterré

a Zala megyei Szentpéterúron a február

26-án tartott időközi választáson.

A polgármesteri tisztségért három független

jelölt indult. Pálfi József a leadott

441 szavazatból 242-öt szerzett meg, a

második helyen Garai József Tamás végzett

128, a harmadikon Horváth Imre

64 szavazattal. Az időközi választást

lemondás miatt kellett leírni.

Szigetszentmárton: Lerner Henrik

független jelöltet, a település korábbi

polgármesterét választották meg újra a

június 17-én tartott időközi önkormányzati

választáson a Pest megyei Szigetszentmártonban.

Lerner Henrik 650

vokssal nyerte el újra a polgármesteri

tisztséget, míg a másik jelöltre, a szintén

független Lerner Györgyre 425-en

szavaztak. Összesen 1088-an járultak az

urnákhoz, ami 58,7 százalékos részvételnek

felel meg. A településvezető személye

mellett döntöttek a hattagú képviselő-testület

összetételéről is. A képviselői

helyekre 12 független jelölt pályázott.

A 2253 lakosú településen azért

kellett időközi választást kiírni, mert a

képviselő-testület március 19-i ülésén

feloszlatta magát.

Szirák: Kómár Jánosné független jelöltet

választották újra a Nógrád megyei Szirák

polgármesterévé a június 24-én tartott

időközi önkormányzati-választáson. A

polgármesteri tisztségért három független

jelölt indult. A választási névjegyzékben

846-an szerepeltek, közülük 493-an

adtak le érvényes szavazatot. Kómár Jánosnét

275 szavazattal választották meg, őt

követte Novák Lajos 112, majd Márton

István 95 vokssal. Az önkormányzati képviselőségért

23 jelölt pályázott, közülük

választották meg az 5 független és 1 fő,

a Lungo Drom színeiben indult képviselőt.

Az időközi referendumot önfeloszlatás

miatt kellett megtartani.

Szob: Az Országos Választási Bizottság a

2012. március 25-i időközi polgármester

választás eredményét megsemmisítette

és elrendelte a szavazás megismétlését.

A határozat értelmében, egy helyi kábeltelevízió

a március 25-ei időközi önkormányzati

választás idején megsértette a

kampánycsendet.

Szob: Remitzky Zoltán független jelölt

nyerte az április 22-én tartott megismételt

polgármester-választást a Pest

megyei Szobon. A polgármesteri tisztségért

három jelölt indult, de egyikük a

választás előtt három nappal visszalépett.

A győztes, Remitzky Zoltán 715,

míg Szőke István 602 voksot kapott.

Összesen 1317-en járultak az urnához,

ami 57,5 százalékos részvételt jelent.

A megismételt időközi választás oka,

hogy az Országos Választási Bizottság

a 2012. március 25-i időközi polgármester

választás eredményét megsemmisítette

és elrendelte a szavazás megismétlését.

Szőc: Németh Balázs független jelöltet

választották meg a Veszprém megyei

Szőc polgármesterévé az április 15-én

tartott időközi választáson. A választásra

a 356 jogosultból 204-en járultak

az urnákhoz. A polgármesteri tisztségért

négy független jelölt indult. Németh

Balázs 101, Szabó Szabolcs 68, Kárer

Antal Tibor 35, míg Varga István nem

kapott szavazatot. Az időközi referendumot

lemondás miatt írták ki.

Tiszacsécse: Szabó Károly független

jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Tiszacsécse

polgármesterévé a február 19-én

tartott időközi önkormányzati választáson.

A polgármesteri tisztségért két

független jelölt indult. Szabó Károly

79, míg kihívója, Bódi Sándor 69 szavazatot

kapott. Az időközi választást

szavazategyenlőség miatt kellett megismételni.

Tiszaderzs: Fótosné Czeglédi Zsuzsanna

független jelöltet választották

a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs

polgármesterévé a június 24-én

tartott időközi önkormányzati választáson

A polgármesteri tisztségért két független

jelölt indult. A választás győztese,

Fótosné Czeglédi Zsuzsanna 425, míg

a másik jelölt, Herédy Dezső 150 szavazatot

kapott. Két szavazat érvénytelen

volt. A hat képviselői helyre 25 jelölt

pályázott, közülük választották ki az 5

független és 1, a Fidesz-KDNP színeiben

induló képviselő-testületi tagot. Az

1250 fős település 951 szavazásra jogosult

polgára közül 577-en járultak az

urnákhoz, a részvételi arány meghaladta

a 60 százalékot. Az időközi választást

önfeloszlatás miatt kellett kiírni.

Visegrád: Félegyházi András független

jelöltet választották meg a Pest megyei

Visegrád polgármesterévé a május 6-án

tartott időközi önkormányzati választáson.

A polgármesteri tisztségért négy

független jelölt indult. Félegyházi András

359 szavazatot kapott, őt követte

Abonyi Géza 315, Lelkes László 182,

majd Balázs Mária Anna 15 szavazattal.

A 6 fős képviselő-testületbe 24 független

jelölt pályázott. Az időközi választást

önfeloszlatás miatt írták ki.

Zalaszentlászló: Feketéné Tarpál Ibolya

független jelöltet választották Zalaszentlászló

polgármesterévé a május

20-án tartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri tisztségért

két független jelölt indult. Feketéné Tarpál

Ibolya 278, míg a másik jelölt, Tarbuza

Attila 89 voksot nyert el. A négytagú

képviselő-testületbe 12 független

jelölt közül választották ki a képviselőket.

. Az időközi referendumot önfeloszlatás

miatt kellett megtartani.

Kolin Péter

első önkormányzati közéleti hírportál

www.onkornet.hu

Célunk, hogy olvasóink „percről-percre”

gyors, hiteles és pontos tájékoztatást

kapjanak a települési önkormányzatok

munkájáról, a helyi közösségeket

érintő problémákról, fejlesztésekről

stb., amelyek befolyásolják mindennapjainkat.

Fontosnak tartjuk, hogy a

településpolitikusokat helyzetbe hozzuk

az önkormányzatokról szóló információk

közlésével. Szeretnénk, ha a

közigazgatás mellett megjelenne az

„ÖNigazgatás” is az önkormányzatoktól

kapott hírekben és tudósításokban.

A helyi önkormányzatokról szóló hírek

segítik a lakosokat abban, hogy a szűkebb

környezetükben történt eseményekről

hitelesen, pontosan és gyorsan

tájékozódjanak.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

21


TELEPÜLÉSÜGY

Ha egyedül nem megy…

A jászsági települések nagyjából

ugyanazokkal a gondokkal küzdenek,

mint az ország más részein

a kis- és nagyközségek. Itt is

kevés a munkalehetőség, pedig

ez, valamint a hétköznapok viszonylagos

kényelmének a megteremtése

a fiatalok helyben tartásához

elengedhetetlen. Sok

mindenben segíthet az összefogás,

a közös pályázatok. Jászágó,

Jászapáti és Jászszentandrás, a

Jászsági Többcélú Társulás tagjaként

kulturális tematikus utak

részeseként kívánja elérni, hogy

mind a hazai, mind a nemzetközi

érdeklődés megtalálja őket,

hogy megmutathassák értékes

hagyományaikat, néprajzi és természeti

kincseiket.

Mozsár Lászlóné

„Van egy utcánk,

amelyet a gyerekek

utcájának hívunk...”

Jászágó a Jászság egyik legészakibb

települése, ahová az európai népvándorlás

utolsó hullámával, a tatárok elől

menekülve érkeztek a jászok. Gazdagok

és önálló közigazgatásúak voltak, élükön

kapitánnyal. I. Lipót, ahogy a többit,

Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek

1702-ben, majd Mária Terézia

lehetővé tette az itt élők önmegváltását.

Lassan kialakult az ágói tanyavilág,

amelynek 1925-ben már ötszáz lakosa

volt. Ahogy a címere is tanúsítja, a település

egykor búza- és szőlőtermeléssel,

most paprika- és paradicsompalánta-neveléssel,

kertészeti kultúrával

foglalkozik. Ahogy a többi jász település,

ők is 1952-ben vették fel nevükbe a

Jász előtagot, abban bízva, hogy ez az

identitás megmaradhat. 1978-ig önállóak

voltak, majd Árokszálláshoz csatolták

a szerep nélküli településnek

ítélt Jászágót, és csak 1990-től nyerték

vissza újra az önállóságukat.

A kisközség jogosan büszke az

1925-ben épült, mára iskolamúzeumként

működő, kápolnával egybeépített

iskolára, amely ilyen épségben

kevés helyen maradt meg az országban.

Az épület kertjében beszélgetünk

Mozsár Lászlónéval, Jászágó polgármesterével.

− Hétszáznegyvenen lakunk a községben,

ez a szám persze változik, hol

születünk, hol meghalunk. Büszke

vagyok, amikor látogatók jönnek a

Jászságban egyedülálló és talán az

egész országban ritkaságnak számító,

védett iskolatörténeti kiállításunkra.

Szívesen hallgatom címzetes

tanító bácsinkat, Jászágó díszpolgárát,

Macsi Sándort, a kultúra

lovagját, aki nyolcvanadik évén túl

is lelkesen kalauzolja az érdeklődőket.

Az állami népiskola a kápolnával

a Klebersberg Kunó nevével fémjelzett

időkben épült, az évek múltával

azonban megszűnt a funkciója.

Az iskolamúzeumot a tanító úr alakította

ki az addigi gyűjteményére

alapozva, az önkormányzat támogatásával.

− Amire személy szerint büszke

lehetek, hogy a kistelepülésünkön

az alapellátás minden foka megtalál-

ható és működik. Van óvodánk, iskolánk,

művelődési házunk, könyvtárunk,

szociális ellátásaink: idősek napközi

otthona, házi segítségnyújtás, háziorvos,

védőnői szolgálat, gyermekjóléti

szolgálat. És ez nem kevés a mai világban,

amikor a normatíva az oktatás 40

százalékát fedezi. huszonnégy óvodásunk

van, tehát bízhatunk abban,

hogy lesz utánpótlás. Az alsó tagozatunk

összevont osztállyal működik, a

felső viszont nem. A kevés nyolcadikosunkat

a tanyaszolgálat autója viszi a

22 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


TELEPÜLÉSÜGY

Jászapáti Mária Teréziától kapott

mezővárosi rangot 1746-ban. Történelme

során a XIX. században elvesztette,

majd 1989-ben visszanyerte ezt.

Mára a Jászság második legnagyobb

városa, amely őrzi és ápolja a jász

hagyományokat. Rokolya műhely segít

az egykori népviselet feltámasztásában,

a Kökörcsin táncegyüttes apraja-nagyja

a helyi népdal és néptánc

örökség ápolója, az alapítványok, honismereti

szakkörök mind ezért munkálkodnak.

– 9300 lakosunk van – ismerteti Borbás

Zoltán a város alpolgármestere.

– Iskolaváros vagyunk, a gimnáziumunk

elődje már az 1700-as években

működött. Az épület 1912-ben épült,

most tartjuk a centenáriumi ünnepséget.

A három középfokú oktatási intézményünk

egy fenntartó, a kormányhivatal

égisze alatt működik, január 1-jétől

Széchenyi István nevét viseli.

A település szülötte Vágó Pál festőművész,

ő festette a seccokat a

római katolikus templomban, valamint

a Feszty-körkép lovasjeleneteinek

megfestésében is közreműköszomszédos

településre minden nap.

Az oktatás és az óvodai ellátás társulásban

működik Jászberény és tíz másik

település összefogásával. A tanár jön

a gyerekekhez, nem pedig fordítva.

Megtapasztaltuk az alatt a tizen-egynéhány

év alatt, amikor nem volt iskolánk,

hogy a gyerekek gyökértelenné

váltak, nem ragaszkodnak a településünkhöz.

Bár sokat kapunk azoktól az

emberektől, akik innen elszármaztak,

és időnként visszajönnek. Ha megakadunk

valamiben, mindig találunk valamiféle

közös megoldást.

Nagyon szorgalmas lakói vannak

ennek a településnek, kötelességtudó

adófizetők. Működik az Ágóiak Baráti

Egyesülete, amely civil szervezetként

1992 óta gyűjti, őrzi és ápolja a helyi

hagyományokat. Az asszonyok közel

negyven éve hímeznek, az önkéntes

tűzoltó egyesületünk pedig több mint

ötven éve óvja értékeinket.

– Van valamilyen tervük, amit meg

akarnak valósítani?

– A szennyvízelvezetést szeretnénk

megoldani. Vezetékes ivóvizünk már

van. Öt éve takarékoskodunk, gyűjtünk

erre a célra, így az anyagi feltétel

a részünkről bizonyos mértékig biztosított.

Kezdődhet a tervezés.

– Hol találnak az itt lakók munkalehetőséget?

– Ebben is szerencsénk van, helyben

ugyan ipar nincs, legfeljebb kisipar,

de a környezetünkben vannak

olyan nagyvállalatok, mint például

a Samsung. Jászárokszálláson van a

Rosenberg kipufogó gyár, Gyöngyös

is közel van, és helybe viszik a dolgozókat.

Ha megmarad az iskola és az

óvoda, nem mennek majd el a fiatalok

sem. Az öreg lakosság nagyobb

aránya ellenére stagnál a község létszáma.

Van egy utcánk, a Hunyadi utca,

amelyet a gyerekek utcájának is nevezünk,

mert nagy örömünkre huszonegy

kisgyerek él itt.

– Ön mióta polgármester?

– Érdekes történet az enyém.

2002-től 2010-ig voltam polgármester,

akkor a választáson másra esett a

bizalom, de hat hónap után visszahívott

a lakosság.

Borbás Zoltán

„A gyógyturisztikai

fejlesztésekre

koncentrálunk”

dött. Híres képe, a Huszárok, a századfordulón

a párizsi Világkiállításon

is szerepelt, jelenleg a Hadtörténeti

Múzeumban látható. Nagyapja volt

az utolsó jászkapitány. Szülőháza ma

is látható, benne helytörténeti gyűjteménnyel.

Másik híres szülöttünk Rácz Aladár

cimbalomművész. Makovecz

Imre tervezte a művelődési házunkat,

amely 1987-ben épült. Klasszicista

városházánkra is büszkék vagyunk.

Egy legenda szerint a templom és a

városháza alagúttal van összekötve,

ezt kutatjuk. A település lakói a XVIII.

századi pestisjárványtól való megmenekülés

után hálából állították fel

a temetőbeli kápolnát és a kálváriát.

A hagyomány most is él, évente kétszer

tartunk temetői búcsút emlékül.

Van tanyamúzeumunk is. Százéves a

sportegyesületünk, júliusban a Jászsági

randevú rendezvénysorozat keretében

ünnepeljük ezt.

– Mit tart a legvonzóbbnak Jászapátiban?

– Egyértelműen a Tölgyes strand és

kemping a vonzerőnk. Évente nyolvanezer

vendég érkezik ide, a kempingben

pedig tizenötezer vendégéjszakát

regisztrálunk. Tervezési szakaszban

van egy kiemelt projektünk,

bővíteni kívánjuk a fürdő jellegét és

kapacitását. Elsősorban a gyógyturisz-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 3. szám ÖN • KOR • KÉP

23


TELEPÜLÉSÜGY

– Hogyan sikerült mindezt elérni?

– Stabil gazdálkodást tudunk folytatni,

ami az ország nem minden teletikai

fejlesztésekre koncentrálunk, de

medencét is építünk. A kempingben

a férőhelyek számát pedig apartmanokkal

bővítjük, illetve önkormányzati

szállodát tervezünk a meglévő szabad

területre. Ennek összegét másfél

milliárd forintra terveztük. Két pályázatot

készítettünk elő, az egyik 54 százalékos,

a másik 90-95 százalékos támogatást

biztosítana. Szeretnénk elérni,

hogy Jászapáti megkapja a gyógyhelylyé

minősítést.

– Ez azt jelenti, hogy a Tölgyes medencéit

tápláló forrás gyógyhatású?

– Igen, a 805 méter mély kútból nyert

49 fokos vizet 2002-ben már minősített

gyógyvízzé nyilvánította a hatóság.

Hetente egyszer, hétfőn, nyugdíjasaink

ingyenesen fürödhetnek. 2010-ben

indultak el az Országos Egészségpénztár

által támogatott kezelések itt, amelyek

jelenleg helyi jellegűek, de szeretnénk

országossá tenni. Szerencsések vagyunk,

hogy a kempinget is tudjuk üzemeltetni,

mert ha csak a fürdőnk lenne, biztosan

veszteségesek lennénk. Így a kettő

együtt kompenzálja egymást és nyereséggel

tudjuk zárni az évet. Magyarországról

a legtöbb vendég Hatvan, Budapest

és Salgótarján körzetéből érkezik, a

külföldiek – akik akár lakókocsival hoszszabb

távon is itt maradnak a kempingben

– Németországból, Hollandiából

és Lengyelországból jönnek. Ősszel és

nyár elején a külföldiek vannak túlsúlyban,

a szabadságolási szezonban pedig

a hazaiak. A gyerekeink tornaóra keretében

rendszeresen járnak ide úszni,

összehangolva a gyógykezelésekkel,

hogy ne zavarják azt.

– A fejlesztésekhez az önrészt könnyen

tudják biztosítani?

– 2006-ban, a szennyvízhálózat kiépítéséhez

1,2 milliárd forint hitelt kellett

felvennünk. Annak visszafizetése most

aktuális. Ha ezen túl leszünk, nem jelent

gondot a következő beruházás. Színesítik

a város életét a különböző rendezvények,

mint például a május végi Babfesztivál,

amelyen különböző babételek

versengenek. Van kakasfőző verseny és

aratónap is; mindegyiken sok a fiatal

résztvevő. Nyári tábor segít az elszármazott

és a helyi gyerekeknek megismerni

a település múltját és jelenét.

Banka Ferenc

„Én azt tanultam

otthon, hogy annyit

költhetek, amennyi

a zsebemben van.”

Jászszentandrás 1886-tól önálló község,

amely napjainkban két különlegességére

építhet. Sokan kíváncsiak

az 1903-ban épült neogótikus templomában

látható egyedi hatású freskókra,

amelyeket Aba-Novák Vilmos

és Chiovini Ferenc készített 1933-ban.

Nyaranta a termálvizes strand a vonzerő

– tudtuk meg Banka Ferenc polgármestertől,

aki 2002 óta, harmadik ciklusában

tölti be ezt a feladatkört.

– Éppen erre az adottságra építünk,

bár Jászszentandrás mezőgazdasági

jellegű község, 2541 lakossal. A gabonán

kívül jelentős a dinnye-, kukorica-,

a szőlő- és gyümölcstermesztés. Fejlett

az infrastruktúra, az utcák 60 százaléka

szilárd burkolatú, a belterületen

villany, gáz, vezetékes víz és csatornahálózat

van, illetve kábeltelevízió

internethasználattal teszi komfortossá

az életet.

pülésére jellemző. Én azt tanultam otthon,

hogy annyit költhetek, amenynyi

a zsebemben van. Az együttműködéssel

sincs baj nálunk. A visegrádi

négyek mintájára választottunk testvértelepülést,

egy lengyelt, egy csehet

és egy szlovákot.

– Milyen nagy cégek biztosítják az itt

élők számára a munkalehetőséget?

– Nálunk működik az ország második

legnagyobb marhavágóhídja, amely

most kezd ismét talpra állni. A termálfürdő

és a mellette üzemelő 100 beállóhelyes

kemping is jó foglalkoztató. Gondot

jelent, hogy a munkalehetőségekért

esetleg órákat kell utazni az itt élőknek,

sokszor több műszakot vállalva és

gyakran a munkaidő sem 8 óra. A falusi

turizmus segít a pótlólagos jövedelemszerzésben,

mintegy 100 vendégnek

tudnak szállást nyújtani.

A település életében fontos szerepet

játszanak a civil szerveződések, alapítványok,

klubok. A Tájház állandó

és időszakos kiállításai őrzik és ápolják

a helyi hagyományokat, mindezt

tanítva a fiataloknak is. Ezek között van

a szalmafonat készítés is, amellyel mestere,

Huszárovics Antalné Vietnamban

is nagy sikerrel szerepelt egy kiállításon.

Jászszentandrás gazdag emlékműben,

szoborban, van emlékparkja

egy 112 éves zöldellő juharfával.

Hajós Anna

24 ÖN • KOR • KÉP 2012. 3. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


főépítészek az önkormányzatokban

Párbeszéd

A Várnegyed fejlesztése és a Várbazár rekonstrukciója

A kormány a budai Várbazár felújításával és a Várnegyed hosszú távú

fejlesztési koncepciójának kidolgozásával, valamint a fertődi Esterházy-kastély

rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásával

2012. március 3-tól 2014. március 2-ig terjedő időszakra Zumbok

Ferencet kormánybiztossá nevezte ki. A kormánybiztos felelős a fejlesztések

előkészítettségének elemzéséért, valamint a felújítás ütemtervének

elkészítéséért, a megvalósíthatóság, illetve a megvalósítás feltételeinek,

következményeinek vizsgálatáért, a pénzügyi tervezésért (költségbecslés,

pénzügyi ütemezés) és a szükséges kormányzati, közigazgatási

döntések, intézkedések előkészítéséért. A kormánybiztos tevékenységét

a miniszterelnök irányítja, munkáját a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztériumban működő ötfős titkárság is segíti.

Az ÖN-KOR-KÉP előző számában

röviden hírt adtunk a Várnegyed

és a Várbazár átfogó

jövőképének megalapozáshoz

szükséges kormányzati intézkedésekről,

az addig elkészült

tervekről, a Magyar Urbanisztikai

Társaságban megtartott

szakmai vitanapról. Mi történt

azóta?

Zumbok Ferenc kormánybiztos azt kérte

a Magyar Építész Kamarától (MÉK),

hogy készítse el a Várnegyed hosszú

távú fejlesztési stratégiai tervének szakmai

véleményezését. A fejlesztési koncepcióról

szóló vitában a Középülettervező

Zrt. (KÖZTI), a Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal (KÖH), a Zoboki

és Demeter Építész Iroda, valamint

Szántó Katalin tanulmánya szerepeltek

munkaanyagként. További írásos

vélemények is készültek. A kormánybiztosnak

megküldött részletes szakmai

véleményt Noll Tamás elnök és

Ertsey Attila alelnök írta alá.

A MÉK hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre

álló vitaanyagok sem egyenként,

sem együttesen nem tekinthetők

teljes körű fejlesztési stratégia tervnek,

csupán alapját képezhetik a készülő

programnak. A Várnegyed négy legfőbb

fejlesztési területeként a polgárvárost,

a Szent György teret és környékét,

a királyi palotát, a Várlejtőt

és a tágabb környezeti kapcsolatát –

beleértve a turista-folyosót Pest felől

– nevezték meg.

Kulcskérdések

A MÉK szerint kulcsfontosságú a Várnegyedben

lakók életkereteinek, a polgárváros

egészének a fejlesztése, jövőképének

kialakítása. Kiemelt jelentőségű

feladat a palotában elhelyezhető funkciók

kérdése. A különböző minisztériumok

odaköltözése közlekedési káoszhoz

vezetne, de a Miniszterelnöki Hivatal

és az Alkotmánybíróság elhelyezését a

szakemberek elképzelhetőnek tartják.

A Széchényi Könyvtár állományának

folyamatos bővülése miatt kiköltözés,

vagy/és új épület építése képzelhető el

távolabbi helyen. A jelenleg meglévő,

működő épületek (pl. a színház, a köztársasági

elnöki rezidencia) jól funkcionálnak.

További megoldandó kérdéseket

vet fel még a turizmus (a Várnegyed

megközelíthetősége, a parkolás megoldása),

illetve az örökségvédelem (rejtett

értékek, Várbarlang), a visszaépítés kérdése

és az ütemezési stratégia.

A visszaépítéssel kapcsolatban a hatvanas

évektől napjainkig kitűnő példák

vannak a modern, a környezethez

méltó megoldásokra. A volt Honvédelmi

Minisztérium épületeit kivéve a

visszaépítés javasolt a Teleki-palota, a

Magdolna templom esetében, de újragondolt

funkcióval és finom módosulatokkal.

A Lovardánál a változatlan

visszaépítés javasolt, az eredeti

funkció megtartásával, amely a híres

Wiener Reitschule komoly vetélytársa

lehetne.

„Az építészeti folyamat fontosabb

a végeredménynél. A Vár helyreállításának,

fejlesztésének alapelveit kell

tisztázni, az állandó folyamatot elindítani.

Elsődleges feladatnak látjuk

az eddig született tanulmányok eredményeit

integráló stratégia kidolgozását...

További feladat a rövid-, középés

hosszú távú ütemezés kidolgozása

és a projekteket menedzselő szervezet

felállítása, ami kíséri a folyamatot,

beleértve a közönség és a helyi lakosság

tájékoztatását” – hangzik a MÉK

zárógondolata.

Királyi kertek – végig nem gondolt próbálkozás

a szőlők visszatelepítésére

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

25


főépítészek az önkormányzatokban

Várbazár: gyorsítják

a rekonstrukciót

A kormány döntése értelmében gyorsított

hatósági eljárás segíti a Várbazár

újjáépítését, a tervezésre kiírt közbeszerzési

pályázat nyertese, a KÖZTI

munkáját. A Várkert Bazár tervezésére

kiírt közbeszerzési pályázat ütemterve

szerint őszre engedélyes tervek

születnek, kiírják a kivitelezői pályázatokat

is.

A fejlesztési pályázatok

nyertesei

2012 elején a budai Várat érintő két

témában tettek közzé közbeszerzési

felhívást. A budai Várnegyed 25 évre

szóló fejlesztésére irányuló stratégiai

terv elkészítésére kiírt tender eredményét

2012. március 14-én hirdették ki,

itt a két résztvevő közül a KÖZTI került

ki győztesen.

A budai Várbazár rekonstrukciójára

és a kapcsolódó közösségi közlekedési

fejlesztésekre kiírt közbeszerzési pályázat

eredménye március 21-én született

meg, mely szerint itt is Potzner Ferenc

csapata (KÖZTI) lett az első; a második

a Bánáti–Hartvig Építésziroda, a harmadik

a Várkert Konzorcium lett. A tervpályázaton

nyertes KÖZTI a Várbazár

rekonstrukciójával évek óta kiemelten

foglalkozik. A rekonstrukció koncepciós

tervének kidolgozására Potzner

Ferenc építész, művészettörténész

kapott megbízást, aki a KÖZTI vezető

tervezője, a Sándor-palota rekonstrukciójának

tervezője.

A győztes látványterv

A kormány már az Új Széchenyiterv

indulásakor jelezte, hogy az évtizedek

óta pusztuló Várbazár felújítását

az egyik legfontosabb nemzeti programnak

tekinti. A főváros panorámáját

meghatározó műemlék helyreállítása

idegenforgalmi, nemzetgazdasági

szempontból is rendkívüli jelentőségű.

Az Ybl Miklós által tervezett műemlék

a Világörökség része, 1996 óta ugyanakkor

a világ száz legveszélyeztetettebb

műemlékének egyike. Igen jó lenne, ha

a Várkert Bazár kerti teraszán fekvő

királyi kertek újjáépítése is a rekonstrukció

része lehetne.

A korábbi kormányzati ciklusokban

felvetődött elképzelésekkel ellentétben

a jelenlegi kabinet úgy kívánja

felújítani és a közönségnek megnyitni a

Várbazárt, hogy azok köztulajdonban

maradjanak. Az összesen 8,5 milliárd

forint értékű, teljes mértékben uniós

forrásokból megvalósuló beruházás

ősszel indul, várhatóan 2014 márciusára

fejeződik be. Néhány előkészítő

munkálat már egy évvel ezelőtt megkezdődött:

folyamatosan távolítják el

az omladozó, életveszélyes épületelemeket

a beruházási területről, a Vízhordó

lépcsőről és környékéről.

Valódi kulturális negyed épül

A beruházás igen összetett feladat: a

műemléki rekonstrukció mellett a közlekedési

viszonyok rendezése, a kishajóforgalom

megtervezése, a fejlesztési

stratégia kidolgozása is a kormány

előtt áll. Az elképzelésekről folyamatos

az egyeztetés az érintett szakmai

szervezetekkel, a hatóságokkal, a civil

szervezetekkel.

Az újjáépülő Várkert Bazár valódi

kulturális negyeddé válhat, hiszen föld

alatti kulturális rendezvényterek, képzőművészeti

műtermek, szobrászműhelyek,

kiállítótermek, szabadtéri színpad,

éttermek, és igényes zenés helyek létesülnének,

valamint mélygarázs épülne.

Hangsúlyos cél az is, hogy ne csak a

külföldi turisták tudják élvezni a megújult

Várbazárt, az egykori Ifjúsági park

helyén a hazai pénztárcához szabott

vendéglátóhelyeket álmodtak meg.

(További info: www.mek.hu,

www.epiteszforum.hu)

A Francia Köztársaság volt elnöke, Nicolas Sarkozy

a Nemzeti Érdemrend tiszti fokozatát

adományozta Szaló Péternek. A Belügyminisztérium

területrendezési és építésügyi helyettes

államtitkára a kitüntetést április 25-én vette

át Roland Galharague nagykövettől, a budai

Francia Rezidencián tartott fogadáson.

Szaló Péter megköszönve a kitüntetést, elmondta,

hogy munkája során gyakran tanulmányozta

a francia tapasztalatokat, gyakorlatokat

és a jövőben is a két ország közötti

barátságért dolgozik majd. Az államtitkár az

elmúlt bő két évtized során számtalan francia–magyar

együttműködésben megvalósuló

projektben vett részt.

1995 és 1998 között a Környezetvédelmi

és Területfejlesztési Minisztérium helyettes

államtitkáraként tanulmányozta a francia közigazgatást.

Ennek során szerzett tapasztalatai

nagyban hozzájárultak a területfejlesztésről

és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI.

törvény megalkotásához is.

1998 és 2002 között szoros együttműködésben

dolgozott a DATAR-ral – a francia mezőgazdasági,

vidékfejlesztési és területfejlesztési

tárcával –, valamint több más minisztériummal

és az államkincstárral is.

2002 és 2003 során a Miniszterelnöki Hivatalhoz

tartozó Nemzeti Területfejlesztési Hivatal

szakmai elnökhelyettese volt. Az Országos

Területrendezési Tervről szóló 2003. évi

XXVI. törvény kidolgozására nagyban hatott

a francia tervezési gyakorlat.

2006-tól 2008-ig az Önkormányzati és Területfejlesztési

Minisztérium szakállamtitkáraként

dolgozott. Részt vett a Nemzeti Stratégiai

Referenciakeret kidolgozását célzó francia–német–magyar

szakmai együttműködésben.

2010-től a Belügyminisztérium területrendezési

és építésügyi helyettes államtitkáraként

Magyarország soros EU-s elnöksége idején

az Urban Development Group-ot vezette.

Két kézikönyv, köztük a Klíma Kézikönyv kidolgozásában

is részt vett, amelyben Franciaország

kormánya is közreműködött.

26 ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


főépítészek az önkormányzatokban

Szabadság és felelősség

Az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) módosításával életszerűbbé válik a

településrendezés szabályozása. A 2013. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet többek között

bevezeti a vegyes és a többszintes területfelhasználás fogalmát, meghatározza a minimálisan kialakítandó

zöldfelületet és lazít a jelenlegi parkoló-előírás merevségén. A központi előírások csökkentése

költséghatékonyságot és nagyobb fokú szabadságot eredményez az önkormányzatoknak.

Az OTÉK egyszerűsítése és pontosítása

jelentős változásokat hoz a településrendezés

szabályozásában. A központi

előírások csökkentése költséghatékonyságot

és nagyobb fokú szabadságot

eredményez az önkormányzatoknak,

a befektetőknek, a vállalkozóknak,

az építtetőknek és a tervezőknek.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor

a felelősségük is megnő.

A szakmai követelményeknek jobban

megfelelő és a jogalkalmazók számára

is egyértelmű, közérthető szabályozás

megteremtését az Országos Építésügyi

Fórum (OÉF) keretében lezajlott széles

körű egyeztetéseken résztvevő szakmai

szervezetek is támogatták.

Az OTÉK felülvizsgálatához kapcsolódik

az építésügyi törvény módosítása,

amelyről kormány-előterjesztés

készült. A módosított OTÉK a tervek

szerint az építésügyi törvénnyel együtt

2013. január 1-jén lép hatályba.

Területhasználat,

-rendeltetés

Az OTÉK 1998-tól szakított a korábbi

monofunkcionális területfelhasználás

szerinti szabályozással és lehetővé

tette a multifunkcionális, azaz a vegyes

területfelhasználást. A mostani módosítással

megszűnik a vegyes használathoz

tartozó korábbi tételes épületfelsorolás.

A települési önkormányzatok így

nagyobb szabadságot kapnak annak

szabályozásában, hogy az egyes területfelhasználási

egységeken elhelyezhető

épületek az alaprendeltetésen túl milyen

más rendeltetéseket tartalmazhatnak.

Vagyis az önkormányzat döntése alapján

egy lakóterületen – akár egy épületen

belül is – kialakítható a lakások mellett

irodai, kereskedelmi, szociális, kulturális

vagy hitéleti tevékenység.

A vegyes rendeltetésű épületek jobban

megfelelnek a mai viszonyoknak

mind a beruházók, az építtetők, a tulajdonosok

és a használók szempontjából

is: például az épület a napszaknak megfelelően

nem ürül ki teljesen, így nő a

vagyonbiztonsága, és ezáltal a terület

infrastruktúrájának kihasználtsága is

kedvezőbb, gazdaságosabb.

Többszintes

területfelhasználás

Régóta megoldatlan a földfelszín alatti

és feletti beruházások helyzete. Ennek

rendezését oldja meg a többszintes

területfelhasználás bevezetése. Megoldódik

többek között az erdőterület

alatti, valamint a mezőgazdasági

vagy a vízgazdálkodási terület feletti

közlekedés kezelésének kérdése (az

M7-es autópálya Kőröshegyi völgyhídja

vagy az M0-ás körgyűrű északnyugati

bezáró részének alagúton való

átvezetése a példa ezekre).

Lehetőség nyílik továbbá egyes frekventált

helyen lévő, jelenleg alul hasznosított

területek – például nagy kiterjedésű

közlekedési területek, pályaudvarok

– felett új szint létrehozására,

amely más funkcióra is hasznosíthatóvá

válna.

A többszintes aluljárókban ezentúl

kereskedelmi, kulturális funkció

is kialakítható lesz.

A zöldterületek

szabályozása

Az OTÉK a zöldterületekre – közpark,

közkert – vonatkozóan eddig nem írt

elő minimálisan kialakítandó zöldfelületet.

A módosítás e hiányosságot

is pótolja, amikor előírja ennek legkisebb

mértékét. A módosítás a nem közlekedési

vagy a zöldterületbe tartozó

közterületeket is kezeli azáltal, hogy

új területfelhasználási kategóriaként

bevezeti a különleges beépítésre nem

szánt területek között a burkolt vagy

fásított közteret.

Parkolók kialakítása

Az OTÉK módosítása lazít a jelenlegi

merev parkoló-előíráson, amely különösen

a történelmi városrészekben akadályozza

a beépítést. A megoldással lehetővé

válik, hogy a települési önkormányzat

a helyi adottságok figyelembevételével

akár 100 százalékban eltérjen az országos

normatívától. Ezzel például a budai

Várban beépülhetnek a foghíjak anélkül,

hogy új parkolót kellene építeni.

(BM sajtó)

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012/3. ÖN • KOR • KÉP

27


főépítészek az önkormányzatokban

Települési Hild János-díj

A százhalombattai Hild János konferencián a Magyar Urbanisztikai

Társaság (MUT) az idén 33. alkalommal adta át a Települési

Hild János-díjat. Az elismerést olyan települési önkormányzatok

kapták, amelyek kimagasló eredményeket

értek el a céltudatos, fenntartható, integrált és stratégiai településfejlesztés

terén.

2012-ben a budapesti XIII. kerület és Mosonmagyaróvár

önkormányzata nyerték el a díjat. Ehhez az eredményhez

a nyertes települések főépítészei is nagymértékben hozzájárultak:

Arató György nyolc éve a XIII. kerület főépítésze,

Kitley Tibor pedig hat éve Mosonmagyaróváré. Budapest

XIII. kerületének az elmúlt két évtizede olyan tudatos, összehangolt,

az erőteljes befektetői-beruházói érdeklődést (nyomást)

pozitív energiává alakító fejlesztési munkája annyira

látványos, szembeötlő eredményt hozott, hogy sokan már

nem is értik, mit jelentett húsz-harminc évvel ezelőtt az

Angyalföld, a „munkásosztály fellegvára" kifejezés, és hogy

a Váci út korábban inkább a lepusztult, elavult szocialista

nagyipar jelképe volt, mintsem világszínvonalú irodaépületeké

vagy modern, divatos (trendi) lakónegyedeké.

Mindez annak a kitartó, átgondolt és visszafogottságában

is határozott városvezetési és városfejlesztési munkának

köszönhető, amelyben a politikai vezetés mindig

partnernek tekintette a szakmát. Ennek eredménye az is,

hogy a súlyos válsághelyzetből kiutat sejtető metróvonal,

a főútvonal-szélesítés rendszerváltozás körüli átadását

sikerült igazi húzóerővé fejleszteni. Nem a véletlen műve,

hogy a fővárosi – és egyben az országos – lakásépítési listákat

sok éven keresztül vezette Budapest 13. kerülete. Az

elmúlt évek köztér-megújítási akciói is azt bizonyítják, hogy

a privát beruházások mellett az önkormányzat stratégiai

gondolkodással és színvonalas szakmai munkával segíti a

városrész és egyben az egész főváros élhetőségének, vonzerejének

növelését.

Mosonmagyaróvár jó példája annak, hogy az előrelátó,

stratégiai gondolkodás, az átgondolt, folyamatos városfejlesztési

munka a kis- és középvárosok esetében is jól érzékelhető

eredményt hozhat. A városban az elmúlt évek pályázati

dömpingjét jóval megelőzően indult a tudatos városfejlesztési

akció, és a szakmai háttérmunka is egyre inkább a

minőségi projektekre helyezte a hangsúlyt. Ezért nem csoda,

hogy az egykor két különböző karakterű városból összegyúrt

település egyre harmonikusabb, egyre vonzóbb lesz.

Különösen kiemelkedik ebből a folyamatból az a tevékenység,

amely az elmúlt években a korábban elmaradott, háttérbe

szorult mosoni városrészre koncentrál, s amely egy

kiegyensúlyozottan fejlődő, mások számára is sok szempontból

mintául szolgáló várost eredményezett.

Köztér-megújítási Nívódíj

A MUT és az ICOMOS által 2009-ben létrehozott

Köztér-megújítási Nívódíjat idén

harmadik alkalommal adták át. A díjazott

települések közül három rendelkezik

főépítésszel: Szolnokon Pataki Ferenc,

Nagykőrösön Tényi András, Budapest XVII.

kerületében, Rákosmentén Bolberitz Henrik.

Komáromban nincs főépítész.

Városi főtér kategóriában nívódíjat

nyert: Szolnok, Tiszai hajósok tere. A projekt

helyszíne Szolnok egyik legfrekventáltabb,

és az új tiszai gyalogoshíd miatt

még népszerűbbé váló útvonala, ahol

egy korábban alul hasznosított területből

a város egyik fontos találkozóhelye jött

létre. A rendezvények tartására is alkalmas

új tér úgy ad XXI. századi megoldást,

hogy egyúttal az intimitásnak is helyet

biztosít, összességében pedig markáns

új színfolttal gazdagítja a várost. Felelős

tervező: Gajdos István.

Lakóterületi főtér kategóriában

nívódíjat kapott: Komárom, Szabadság

tér. A két világháború közötti városépítés

egyik tudatos törekvése volt, hogy

a kettészakított város Magyarországon

maradt részén új városközpont szülessen

a városháza és az iskola új, neobarokk épületeivel,

valamint a közöttük fekvő, a kor

stílusában megformált térrel. Ezt a teret

újította meg a nívódíjat nyert beruházás.

A megoldás figyelembe veszi építészeti

környezetét, a városi táj léptékét. A

tér kiváló példája a kisvárosi terek nagyvonalú,

mégis otthonos megújításának.

Felelős tervező: Andor Anikó.

Elismerő oklevélben részesült városi

főtér kategóriában: Nagykőrös, Városközpont

köztér-rehabilitáció. Az alföldi

város központjának tervezési eljárása

dokumentáltan mintaszerű volt, különösen

a lakossági részvétel biztosítása

múlta felül sokszorosan az átlagost. A

több országos főúttal szabdalt térsorozat

elrendezésében sikerült megtalálni azt a

megoldást, amely a legkevesebb zavart

okozza az élhető városközpont működésében,

és bár több, önállóan is értelmezhető

tér sorozatáról van szó, a térrendszer

egységes, tudatosan átgondolt egészet

képez. Nem véletlen, hogy a téregyüttes

gyorsan népszerű lett a helyben lakók és

az idelátogatók körében egyaránt. Felelős

tervező: Farkas Gábor, Csuvár Zsolt.

Elismerő oklevélben részesült lakóterületi

főtér kategóriában: Budapest

XVII. Rákosmente Kerületközpont. A lakótelepek

vonzerejének növelése olyan kihívás,

amelyre az elmúlt évek panelrehabilitációs

programjai között kevés szakmai

figyelem fordult. Ezért különösen érdekes

az egy nagy lakótelep-együttesből

és több különböző, családi házas városnegyedből

összeálló budapesti kerület

központjának megújítására vonatkozó

kísérlet. Az egymáshoz kevéssé illeszkedő

építészeti törekvéseket tükröző, meglehetősen

heterogén környezetben az új

park rendet, harmonikus közteret alkot,

integráló hatást gyakorol és érdemi minőségjavulást

eredményez. Felelős tervező:

Andaházy László, Turcsányi Katalin.

(www.nut.hu)

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

28 ÖN • KOR • KÉP 2012/3. | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


www.onkorkep.hu

Rendelje meg Ön is!

Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési

önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban. A folyóirat ára egy évre bruttó 9395 forint (postaköltséggel).

Számlázási cím: _ _____________________________________________________________________________________

Szállítási cím: ________________________________________________________________________________________

Kelt: _ _______________________ , 2012._ ___________ _ ___________________________________________________

Aláírás

Megrendelhető: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: onkorkep@chello.hu • Web: www.onkorkep.hu


2E



Magyar Zsidó Múzeum


a 2000 hálózat





öksége

A Magyar Zsidó Múzeum Budapest szívében,

20

ázhúsz éve

a volt történelmi zsidó negyed központjában elhelyezkedő Dohány utcai Nagyzsinagógával

közös épületkomplexumban található. A mintegy 1500, döntően vallási kegytárgyakból álló

gyűjtemény a csodával határos módon vészelte át a második világháborút. Állandó kiállítás

keretén belül a zsidó vallás alapjaival, a zsidó ünnepek és szokások világával és a Holokauszt

magyarországi történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. Időszaki kiállításaikon zsidó alkotóművészek

munkáit mutatják be. | Cím: 1077 Budapest, Dohány utca 2. | Telefonszám: (1) 321-

04-08 | Nyitva tartás: március 1. – november 1.: Csütörtök - Vasárnap 10-18; Péntek 10-16 / november 2.

– február 28.: Csütörtök – Vasárnap 10-16; Péntek 10-14 (A pénztár fél órával a múzeum előtt zár.)

www.zsidomuzeum.hu

Elektrotechnikai Múzeum

„Létesítsük a magyar villamossági múzeumot a múlt megőrzésére, a jelen okulására, a jövő irányítására;

létesítsük eddigi dicsőséges úttörő munkánk igazolására, megbecsülés szerzésére, honfitársaink önbizalmának

fokozására; a tanulóifjúság és a nagyközönség oktatására, ismereteinek fejlesztésére.” (borosjenői

Szabó Kálmán: Létesítsünk villamossági múzeumot! 1934. 189.o.) | Az Elektrotechnikai Múzeum címe:

1075 Budapest, Kazinczy utca 21. | Telefon/fax: (1) 342-57-50 | Nyitva tartás: Kedd-Péntek: 10.00 - 17.00 Szombat:

9.00 - 16.00 Csoportokat előzetes bejelentkezés alapján fogadnak.

www.emuzeum.hu

Erzsébetvárosi közérdekű telefonszámok

• VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala | 1073 Budapest, Erzsébet körút 6. | Központi telefonszám:

(1) 462-3100 | Ügyfélfogadási rend: hétfő: 13.30-18.00 óráig, szerda: 8.00-16.30 óráig, péntek: 8.00-12.00 óráig

• Ügyfélszolgálati Irodák | 1073 Budapest, Erzsébet körút 6. | Telefon: (1) 462-3120 | Fax: (1) 342-4711 | e-mail: info@erzsebetvaros.hu

| 1076 Budapest, Garay utca 5. | Telefon: (1) 462-3307 | Fax: (1) 462-3430 | Ügyfélfogadási rend: hétfő, szerda:

8.00-12.00, 13.00-18.00 óráig, kedd, csütörtök: 8.00-12.00, 13.00-16.00 óráig, péntek: 8.00-12.00 óráig | Okmányiroda | 1073

Budapest, Erzsébet körút 6. | Információ: (1) 462-3136 | Ügyfélfogadási rend: hétfő, szerda: 8.00-11.00, 13.00-17.00 óráig, kedd,

csütörtök: 8.00-11.00, 13.00-15.00 óráig, péntek: 8.00-11.00 óráig • Önkormányzat ingyenesen hívható telefonszáma: (06-80)

204-531 • Erzsébetvárosi TV telefonszáma adásidő alatt: (1) 462-0794 | Levelezési cím: 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.

| e-mail: etvkht@axelero.hu • Erzsébetváros újság | 1076 Budapest, Garay utca 5. | Telefon: (1) 462-3411 | e-mail: olvlev@

erzsebetvaros.hu • Erzsébetvárosi Közösségi Ház | 1077 Budapest, Wesselényi utca 17. Telefon: (1) 413-3550 • Erzsébetvárosi

Önkormányzat Vagyonkezelő ZRt. | 1071 Budapest, Damjanich utca 12. Telefon: (1) 352-8654, 352-8655 • Erzsébetváros

Kft. | 1074 Budapest, Dohány utca 41. Telefon: (1) 343-0914 • Garay Piac | 1072 Budapest, Garay tér 20. Telefon: 872-4189 •

„EPSZK” Erzsébetvárosi Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény | 1073 Budapest, Kertész utca 20. Telefon 342-2308, 343-

0396 • Kerületőrség | Járőrautó 0-24 óráig: (06-30) 639-8800 | Zöldszám (diszpécserközpont, üzenet): (06-80) 204-631 •

Rendőrség, ingyenes segélyhívószámok: 107, 112 | BRFK VII. Kerületi Kapitányság | 1076 Budapest, Dózsa György út 18-24.

Telefon: (1) 461-8100 • Securitas Kft. – Távfelügyelet | Telefon: (1) 323-0851, Fax: (1) 323-1040 | e-mail: technika@securitas.

hu • Tűzoltók | Ingyenes segélyhívószám: 105 | Telefon: (1) 321-6216, 459-2305

H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V

1 2 3 1 2 3 4 5 6 7

4 5 6 7 8 9 10 8 9 10 11 12 13 14

11 12 13 14 15 16 17 15 16 17 18 19 20 21

18 19 20 21 22 23 24 22 23 24 25 26 27 28

25 26 27 28 29 30 31

MÁRCIUS ÁPRILIS

H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V

1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4

8 9 10 11 12 13 14 5 6 7 8 9 10 11

15 16 17 18 19 20 21 12 13 14 15 16 17 18

22 23 24 25 26 27 28 19 20 21 22 23 24 25

29 30 31 26 27 28 29 30

JANUÁR FEBRUÁR

Kiadványok, prospektusok, helyi újságok,

plakátok, reklámanyagok, szórólapok,

leporellók, képeslapok, meghívók,

dossziék, jegyzettömbök, matricák,

naptárak, fotómunkák, könyvek,

tervezése, előkészítése, kivitelezése;

weboldalak tervezése, üzemeltetése.

H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V

MÁJUS JÚNIUS

1 2 1 2 3 4 5 6

3 4 5 6 7 8 9 7 8 9 10 11 12 13

10 11 12 13 14 15 16 14 15 16 17 18 19 20

17 18 19 20 21 22 23 21 22 23 24 25 26 27

24 25 26 27 28 29 30 28 29 30

31

Partneri együttműködés,

egyedi és minőségi megoldások,

kreativitás, gyorsaság.

www.erzsebetvaros.hu

i-diszkriminációs szakértői

skozás BUDAPEST, 2008. ÁPRILIS 17–18.

Héthatáron

P H A R E P R O G R A M A H A T Á R M E N T I F E J L E S Z T É S E K É R T

Ha ceми кopдoнax

П Р О Г Р А М А P H A R E « Р А Д И П Р И К О Р Д О Н Н О Г О Р О З В И Т К У »

Seven Borders

P H A R E P R O G R A M M E F O R C R O S S - B O R D E R D E V E L O P M E N T S

Dávid Andrea

Dr. Gadó Márta

Csákvári Judit

Magyarország-Ukrajna Kísérleti Kisprojekt Alap 2003

Фонд Малих експериментальних проектів Угорщина-Україна 2003

Hungary-Ukraine Pilot Small Project Fund 2003

2003/004-347-05-02-02

Látássérült emberek

elemi és foglalkozási

rehabilitációja

Útmutató látássérült emberek

rehabilitációjával foglalkozó

szakemberek számára

!00 borito_szerelt.indd B1