3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>3.</strong> SZERVEZETI MŰKÖDÉS, TÁMOGATÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA...<br />
71<br />
volt „veszprémi egyemistát”. Egy második generációs egyetem jellemzően ilyen<br />
kisebb-nagyobb klubhálózat létrehozásában és fenntartásában érdekelt, mely<br />
klubok sokszor a „hivatás” klubokkal kooperálnak (pl. fiatal jogász fórum, jogász<br />
egylet, jogi kamara) – az egyetem így nyer visszacsatolást a saját helyzetéről,<br />
képzéseiről, kibocsátásáról.<br />
A harmadik generációs egyetemek, amelyeknél megjelenik a versenyszituáció,<br />
amelyek finanszírozásában számottevővé válnak a közvetett elemek (pályázatok<br />
a normatív támogatások helyett, ipari megrendelések harmadik féltől, szabadalmak,<br />
saját alapítású cégek stb.), a végzett diákokkal való klubszerű kapcsolattartást,<br />
szakmai párbeszédet professzionalizálni kezdik: ez a professzionális<br />
kapcsolattartás és kapcsolatépítés válik a DPR központi elemévé.<br />
A 3GE <strong>működés</strong>ében<br />
előtérbe kerül az<br />
öregdiákokkal való<br />
kapcsolattartás és ez válik<br />
a DPR központi elemévé.<br />
Ahogy a know-how hasznosítása válik az egyetemek harmadik céljává, és a kutatás<br />
nagyrészt transzdiszciplináris és interdiszciplináris területté válik, előtérbe<br />
kerül az öregdiákokkal való kapcsolattartás – új partnerek, új megrendelők keresése<br />
reményében.<br />
Ez a folyamat is meglehetősen barázdált – jelenleg is tart –, de három sarokpont<br />
mára már kirajzolódott. Ahogy egy egyetem <strong>3.</strong> generációssá válik, egyre<br />
fontosabbá vállnak a külső kapcsolatai a harmadik alaptevékenység, a tudásmegosztás<br />
beindítása miatt. Az első lépésekre jellemző a „technostarterek” és<br />
olyan kutatók támogatása, akik az ipar számára önálló kutatásokat végeznek.<br />
Ezen igény mentén az alumnik elkezdenek professzionalizálódni. Már öregdiákok<br />
kezdeményezésére (semmint kari vagy egyetemi tervezés eredményeként)<br />
megjelennek az ipari tapasztalatokról szóló kurzusok, előadások, ahol a katedrán<br />
már öregdiákok is formális szerepet vállalnak. Az egyetem vezetése általában<br />
üdvözli az efféle előadásokat és tevékenységeket, mint ahogy tette ezt az új tantárgyakkal<br />
évszázadokon keresztül, és végzett hallgatóit személyesen is elkezdi<br />
bevonni a tudásfolyamatokba a DPR rendszerén keresztül.<br />
A második lépésben, amikor a szenátus vagy a rektor és helyetteseinek csapata<br />
elfogadja a know-how üzleti alapokra való helyezését mint hivatalos feladatot, a<br />
tudásmegosztásnak kialakulnak a szervezeti formái. Az ilyen döntések sokszor akkor<br />
születnek, ha az egyetem hasznot szeretne azokból a kormányprogramokból,<br />
amik a kapcsolódó tevékenységeket finanszírozzák. Úgy tűnik, ilyenkor a kormányzat<br />
szerepe kiemelkedő fontosságú: ha nem teszi elérhetővé az erre a célra szánt<br />
forrást, akkor az egyetem nagy valószínűséggel megreked az első szakaszban.<br />
A második szakaszban elterjednek a karrierközpontok, melyek már szol gáltató<br />
egységként segítik a diákokat az állás, illetve a szakmai gyakorlat megtalálásában,<br />
és hivatalból fejlesztik a pályakövetés intézményrendszerét, alkalmassá téve a DPR<br />
tevékenységét a végzett tömegek megszólítására, kezelésére.<br />
A harmadik lépésre leginkább az jellemző, hogy az üzleti alapokra helyezkedés<br />
belső késztetéssé válik. Ez gyakran együtt jár egy tanácstag vagy egy<br />
rektorhelyettes kinevezésével, aki felelős az üzleti szemléletmód kialakításáért,<br />
a technostarterekért, továbbá az iparral való kapcsolattartásért. Más szóval,
Change language