letöltése

onkorkep.hu

letöltése

Esélyek és lehetőségek

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

2 0 0 9

8–9. szám

ÖN

K O R

K É P

• tizenkilencedik évfolyam, 184–185. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Kontroll | 6

A kőbevésett 120 milliárd | 7

Hívjon csak Marinak | 29

Elmaradt

Parlament 2006–2010

a megváltás


TELEPÜLÉSÜGY

Postapartnerek

több mint 600 helyen

Lezárult a két éve futó Postapartner Program harmadik

üteme is. Eredményeként a Magyar Posta újabb

201 posta üzemeltetésére kötött augusztusban szerződést

kilenc megyében, összesen 44 postapartnerrel.

A negyedik ütem is a finiséhez közeledik, ezzel

600 fölé emelkedik a postapartnerek által működtetett

szolgáltatóhelyek száma országszerte.

Családi vállalkozás – Bögöti Ferencné és fia

A Magyar Posta 2007 őszén

indította a hálózat átalakítását

célzó Postapartner Programot,

melynek keretében a

postai szolgáltatás ellátáshoz

keres partnereket, bővítve ezzel

a több mint tíz éve jól működő

postapartneri hálózatát. Az

országos kiterjedésű programot

a társaság több ütemben,

közbeszerzési eljárás keretében

hirdette meg: az első két ütem

alapján 143 posta működtetésére

kötöttek szerződést postapartnerekkel.

A harmadik ütemre 2008

októberétől lehetett jelentkezni

Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-

Bihar, Heves, Jász-Nagykun-

Szolnok, Pest, Somogy, Tolna

és Vas megye összesen 417

postájára. A Magyar Posta a

meghirdetett szolgáltatóhelyek

mintegy felére, azaz 201

posta működtetésére talált

partnert. A 44 sikeres pályázóval

augusztus elején írták

alá a szerződést, az új postapartnerek

ez év szeptember

közepétől vehetik át a postai

szolgáltatást.

Vállalkozó az év postása

A program negyedik ütemében

Borsod-Abaúj-Zemplén,

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,

Nógrád és

Zala megyében összesen 390

posta vesz részt. A közbeszerzési

eljárás ajánlattételi szakaszában

a beadási határidőre

46 jelentkezőtől 152 ajánlat

érkezett.

A harmadik ütem egyik

résztvevője volt Bögöti Ferencné,

akinek vállalkozása összesen

tizenhat szolgáltatóhely

üzemeltetésére nyerte el a

jogot Vas megyében. A vállalkozó

számára nem újdonság

a tevékenység, hiszen immár

tizenhárom éve postapartner,

sőt, 2007-ben az év postásának

választották a társaságnál.

– Nagyon jól esett az akkori

döntés, hiszen azzal elismerték

a postán végzett munkámat

– meséli büszkén az ügyfelek

által csak Terikeként ismert vállalkozó.

– Most már így utólag

bevallhatom, ez is erőt adott

ahhoz, hogy ilyen sok postára

pályázzak. Összesen huszonegy

szolgáltatóhelyet jelöltem meg,

valamennyit Vas megyében, és

ebből tizenhatnál nyertem is.

Nem rossz arány, nem igaz?

Persze ennyi postát nem

tudna egyedül kézben tartani

Bögötiné, de szerencsére van

segítsége. Családi vállalkozásként

üzemeltetik ugyanis a szolgáltatóhelyeket,

épp a napokban

alakulnak át kft.-vé.

– Két fiam és férjem is sokat

segít, így azért könnyebb a dolgom

– mondja nevetve Terike.

– Kisebbik gyermekem eredeti

szakmája pincér, de épp most

végzi a postaforgalmit, így hamarosan

újabb terhek kerülhetnek

le rólam. Ha ugyanis levizsgázik,

már nyugodtan helyettesíthet

engem a postán, és több időt fordíthatok

majd a többire.

Alapfeltétel a jó kapcsolat

Bögötiné ugyanis a mai

napig – tizenhárom éve minden

munkanapon – Vát község

postáján tevékenykedik,

így érthető, hogy ez áll a legközelebb

a szívéhez.

– A férjemre leginkább az árubeszerzésben

és a technológiai

problémák megoldásában számíthatok,

ő amolyan mindenes

– folytatja a postapartner.

– Nagyobbik fiam ritkán van itthon,

mivel külföldön él, de ha itt

van, ő is segít.

Egy vállalkozónak persze az

üzlet napi működtetése mellett

fontos, hogy a kapcsolatrendszerét

is bővítse, illetve

ápolja. Bögöti Ferencné erre

is odafigyel.

– A programban érintett települések

önkormányzataival

kifejezetten jó a kapcsolatom,

eddig kizárólag pozitív hozzáállást

tapasztaltam – meséli a

vállalkozó. – Persze valamenynyire

egymásra vagyunk utalva,

hiszen számukra fontos, hogy a

postai szolgáltatások továbbra

is helyben legyenek igénybe

vehetőek. Nekem vállalkozóként

pedig segítség az önkormányzat

támogatása.

És ha már támogatás…

Bögötiné vállalkozása minden

beosztottja után egy évig

kapja a bér- és járuléktámogatást,

hiszen valamennyi postán

továbbfoglalkoztatja az alkalmazottakat.

Váton hosszú évek óta

postapartner működik

– Ez számomra nemcsak

azért előnyös, mert nem kell

aggódnom a szakmai tudás és

a minőség miatt – folytatja a

korábbi év postása –, hanem

azért is, mert a helyben élő munkatársak

jó kapcsolata a lakosokkal

felbecsülhetetlen érték.

Ráadásul gyakran ők adnak

egy-egy jó tippet, milyen szolgáltatással

vagy termékkel bővítsem

a kínálatot, mire van igény

az adott településen.

A sikeres postapartner

ugyanakkor azt is fontosnak

tartja hangsúlyozni, hogy

mindezt nem tudná ilyen

intenzitással csinálni, ha nem

szívből jönne. Ő ezt így fogalmazza

meg:

– Szeretem a postát, ez az

életem.

ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Elmaradt a megváltás

Az önkormányzatok helyzete 2006-tól napjainkig – főként finanszírozási szempontból

– nem úgy alakult, ahogy az a tervek szerint várható lett volna. Egyre

drasztikusabb mértékű elvonások, növekvő feladatkör, ijesztő méretű eladósodás

jellemezte leginkább az eltelt időszakot. Többször történt kísérlet az ingatlanadó-rendszer

átalakítására is, sikertelenül. A megváltásnak szánt uniós

források elmaradtak a várakozástól. A baloldali kormányzat hibáira az Állami

Számvevőszék is folyamatosan rámutatott, s még a 2008-as válság „begyűrűzésének”

beismerése előtt súlyos megállapítást tett akkor, amikor jelentésében

megállapította: a gazdaságot kizárólag a privatizációs bevételek mentették meg

eddig a teljes összeomlástól. Mint ismert, idén kellett felvennie hazánknak a

több részletben lehívható, húszmilliárd eurós IMF- és uniós hiteleket. 2

KONTROLL

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben ellenőrzi a költségvetés végrehajtásáról

készült törvényjavaslatot, amit a kormány a döntéshozatalhoz

szükséges információkkal együtt az éves zárszámadási dokumentumban

terjeszt az Országgyűlés elé. A 2008. évi ellenőrzésről készült jelentését

az ÁSZ teljes terjedelemben augusztusban tette közzé. Jelen cikkünkben

néhány összegző megállapítás mellett az önkormányzati alrendszerre vonatkozó

főbb megállapításokat ismertetjük. 6

PARL AMENT

Tartalom

Elmaradt a megváltás 2

KOR-KÉP

Kontroll 6

A kőbevésett 120 milliárd

és az önkormányzatok 11

Időközi választások 31

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A románál nincs jobb hazafi a világon 13

…igenis szokta a cigány a szántást… 16

Hol kezdjük a feladatok megoldását? 18

Mi nem cigányozunk... 19

Nem elmenni, maradni kell... 21

Annak a falunak van jövője,

amelyiknek van jövőképe 23

Közbeszéd – beszélgetés

a szociális miniszterrel 25

KÉPZÉS

Tréningek norvég mintára 28

A kőbevésett 120 milliárd

Félő, hogy a jövő évi jelentős forráskivonást és -csökkentést számos önkormányzat

nem bírja majd ki. Ennek következménye óhatatlanul az állam, illetve

közvetve mindannyiunk nyakába szakad. Az önkormányzati csődök kihatásait

ugyanis az egész társadalomnak viselnie kell. 11

„Hívjon csak Marinak”

„Ugye, meglepődött, milyen

kalácsképem lett? Ötvenhárom

kiló vagyok; meghizlaltak

az intenzíven. Én, aki eddig

nem is szerettem a csokoládét,

ott táblaszámra faltam.”

– így fogad Törőcsik Mari a kaposvári

Csiky Gergely Színház

öltözőjében. A Kossuth-díjas

színésznő betegsége után a

Schwajda György vezette teátrumban

lép először színpadra.

Marguerite Duras, a háború

utáni francia irodalom jelentős alakjának Naphosszat a fákon című színművében

játssza a főszerepet. A darabot Anatolij Vasziljev rendezi, s már

javában folynak a próbák. A bemutató október 16-án lesz. 29

KULTÚR A

„Hívjon csak Marinak” 29

TELEPÜLÉSÜGY

Várossá nyilvánítva 32

Lapzárta után: a döntés még nem ismert 33

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN

Tornyot kap a Városháza 33

Europa Nostra-díj – 2010 34

A történeti települési táj 34

Tudnivalók a 2009. évi Kós Károly-díjak

adományozásáról 35

Átadták Az Év Főépítésze-díjakat 35

Paks és Györköny: XV. Országos Főépítészi

Konferencia – 2010. 36

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa • Szerkesztő:

Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő:

Hudák Zsolt • Címlapfotó: Kolin Péter • Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs

Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 •

E-mail: onkorkep@chello.hu • Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam

Lapzárta: 2009. szeptember 25.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1)

320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban •

A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai

előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.


PARLAMENT – 2006–2010

Elmaradt

a megváltás

Az önkormányzatok helyzete 2006-tól napjainkig

– főként finanszírozási szempontból – nem úgy

alakult, ahogy az a tervek szerint várható lett volna.

Egyre drasztikusabb mértékű elvonások, növekvő

feladatkör, ijesztő méretű eladósodás jellemezte

leginkább az eltelt időszakot. Többször

történt kísérlet az ingatlanadó-rendszer átalakítására

is, sikertelenül. A megváltásnak szánt uniós

források elmaradtak a várakozástól. A baloldali

kormányzat hibáira az Állami Számvevőszék is

folyamatosan rámutatott, s még a 2008-as válság

„begyűrűzésének” beismerése előtt súlyos megállapítást

tett akkor, amikor jelentésében megállapította:

a gazdaságot kizárólag a privatizációs

bevételek mentették meg eddig a teljes összeomlástól.

Mint ismert, idén kellett felvennie hazánknak

a több részletben lehívható, húszmilliárd eurós

IMF- és uniós hiteleket.

Fotó: Kolin Péter

A gazdálkodás hatékonyságának

növelése, a közszolgáltatások

színvonalának javítása,

az önkormányzati feladatés

hatáskör felülvizsgálata és

újragondolása, a szféra eladósodottságának

csökkentése,

az uniós források folyamatos

növekedése és lehívásukhoz

az önkormányzati önerő

biztosítása, a kiszámíthatóság,

az önkormányzati érdekszövetségek

bevonása a központi

kormányzati döntések

előkészítésébe – ezek voltak

a rövidesen záruló négyéves

parlamenti ciklusban a vezető

politikai hatalom visszatérő

ígéretei az önkormányzatoknak.

Ehelyett minden

évben tízmilliárdokat, két

alkalommal pedig százmilliárdnál

is nagyobb összeget

vontak el tőlük, a feladatés

hatáskör újragondolása

nem történt meg, az állam

egyre kisebb részét fedezi a

kötelező feladatok ellátására

szolgáló normatíváknak, az

önkormányzatoknak ezért

már működésre is hitelt kell

felvenniük, avagy kötvényt

bocsájtanak ki. Eközben a

kisebb települések helyzete

egyre kilátástalanabbá vált,

az ott élők életszínvonala a

korábbihoz képest romlott.

Iskola- és postabezárások,

vasúti vonalak megszüntetése,

a szociális feladatokra –

azaz a legkiszolgáltatottabb

réteg megsegítésére – szánt

források visszafogása, közalkalmazottak

elbocsájtása jellemzi

az utóbbi négy évet.

A világon végigsöprő

válság nyomán az amúgy

is hanyatló gazdaság 2008

végére a csőd szélére került.

A Gyurcsány Ferenc vezette

kormány az Európai Uniótól

és a Világbanktól kért hitelcsomaggal

mentette meg az

összeomlástól. A csomagban

a két szervezet együttesen

20 milliárd euró készenléti

hitelt hagyott jóvá.

Az IMF jelentése szerint

Magyarország gazdasági

kilátásai javultak. Így látja a


PARLAMENT – 2006–2010

szocialista kormány is, amelynek

Gyurcsány Ferenc távozása

után április 16-a óta Bajnai

Gordon, korábbi önkormányzati,

majd fejlesztési

miniszter áll az élén.

Alább röviden áttekintjük,

milyen pénzügyi tervekkel

vág neki a válságkezelő

kabinet a 2010-es évnek,

majd önkormányzati szemszögből

felvillantjuk, visszaidézzük

a 2006-tól napjainkig

tartó időszak pénzügyi

döntéseit és azok következményeit.

2010

A veszély még

nem múlt el

Ez a büdzsé nem a szív,

hanem a fej költségvetése,

de nem vádolható szívtelenséggel

– mondta Bajnai Gordon

miniszterelnök a 2010-

es büdzsé tervezetére. Értékelése

szerint a költségvetés

csak a válsággal szemben kérlelhetetlen,

a nehéz helyzetben

lévők iránt – amennyire

az ország helyzete engedi –

szolidáris. Azt azonban elismerte:

a program fájdalmas,

s „nem kifejezetten baloldali”.

A válságkezelő költségvetés

szigorú betartása kell ahhoz,

hogy a válság után Magyarország

újból Kelet-Közép-Európa

élmezőnyébe kerüljön –

közölte Bajnai. A kormányzás

eredményei közül a forint

erősödését emelte ki, hozzátéve,

elég egy átgondolatlan

tett, félreérthető mondat és

újra elveszíthetjük a bizalmat,

s a korábbinál is mélyebbre

esünk vissza. Megerősítette,

hogy idén tavasszal gazdasági

összeomlás, össztársadalmi

katasztrófa fenyegetett.

A veszély még nem hárult

el, nem vagyunk túl rajta, ha

lefékeződik a program vagy

visszafordul, valósággá válhat

a katasztrófa – szögezte

le a kormányfő.

A jövő évi költségvetés a

kormány szerint már előkészíti

a gazdaság növekedési

pályára állítását. A beruházások

növekedésére s a

fogyasztás további csökkenésére

számít a kabinet.

2011-től a GDP 4 százalékos

bővülésével számolnak.

Oszkó Péter pénzügyminiszter

úgy vélte, az infláció

2011-ben 3 százalék

alatt lehet, a GDP 0,9 százalékkal

nő, s az államháztartás

hiánya jövőre a GDP

3,8 százalékára csökkenhet.

A konkrétumokat ismertetve

Oszkó Péter pénzügyminiszter

bejelentette: jövőre a

2009-ben vártnál 400 milliárd

forinttal kevesebb bevétellel

számol a költségvetés,

így ekkora további megtakarításra

lesz szükség. A

tárca szerint a központi költségvetésben

érhető el mintegy

200 milliárdos megtakarítás,

ezen túl az önkormányzatoktól

vonnának el

120 milliárdot, a közösségi

közlekedéstől pedig 40

milliárdot.

Jövőre jelentős tartalékot

képezne a kormány a költségvetésben:

legalább 50–

60 milliárdot általános tartalékra,

kamatkockázati tartalékra

30–50 milliárdot, míg a

stabilitási tartalék 60–80 milliárdot

tehet ki. A kamatteher

jövőre 1150 milliárdos lehet,

e nélkül a költségvetés többlettel

számolhatna.

Nagyobb gazdálkodási

szabadság?

A tervek szerint az önkormányzatok

az eddiginél

nagyobb gazdálkodási

szabadságot élveznének,

csökkennének feladataik és

a kizárólag hazai finanszírozású

fejlesztéseket halasztanák

el – hangsúlyozta a

pénzügyminiszter.

A költségvetés tervezetében

1130 milliárdos, költségvetésből

származó forrással

számolnak, ami az idei úgynevezett

korrigált előirányzat

95,3 százaléka. Vagyis

reálértéken jelentős mértékben

csökken az összeg. A

kormány a normatívák összevonását

javasolja, központilag

csak a keretet határoznák

meg, s majd az önkormányzatok

döntik el, hogyan

súlyoznak a helyi feladatellátás

támogatásában.

Csökkenne az alapfokú

művészeti oktatás és a szociális

étkeztetés támogatási

mértéke, valamint „támagotásmérséklésről”

beszélnek

a közművelődés, a sport

és az idegenforgalom központi

dotációjánál is. Kényszerűen

szükséges visszavonulni

a modellkísérletekből,

szakmai programokból és

célfeladatokból is – fogalmaz

a javaslat.

A kormány indoklása szerint

viszont – a hatékonyság

növelése érdekében – kikerül

az önkormányzat feladatköréből

az adóigazgatás s

megszüntetnének egyes

jegyzői feladatokat is. Várhatóan

az e területen dolgozó

önkormányzati tisztségviselőket

az adóhatóság

„veszi át”. A büdzsé tervezete

5 milliárdos keretet tartalmaz

az önkormányzati

dolgozók elbocsájtásának

támogatására.

A pénzügyi tárca vezetője

azt is közölte, az egészségügyi

kiadások összességében

nominális értelemben

nem csökkenhetnek. Csökkenne

a környezetvédelemre

szánt összeg, mintegy 10

milliárddal kevesebb állami

támogatásra, 31,6 milliárd

forintra számíthat 2010-ben

a tárca. A közösségi közlekedésre

– vasút, autóbusz

– nagyjából húsz százalékkal

költenének kevesebbet,

153,9 milliárd forintot. Az

oktatás 12 milliádos mínuszszal

került a tervezetbe, 580

milliárdos kerettel.

Szociális területen is lesznek

megszorítások, amik

viszont szintén negatívan

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

3


PARLAMENT – 2006–2010

hatnak az önkormányzatokra.

Egyéb szociális kiadásokra

ugyanis a kormány az idei

223 milliárd helyett 157 milliárdot

tervezett. Csökkenne

a segélyek és a családi pótlék

összege is.

Kiemelten kezelt

közbiztonság

Kiemelten támogatandó

területnek minősítette

viszont a kormány a közbiztonságot,

amelyre az idei évinél

23,5 milliárddal költenének

többet, s az előirányzat így

412 milliárd forint. Foglalkoztatásra

21 milliárddal szánnak

többet, de ebben jelentős szerepe

van a várható, tíz százalék

feletti munkanélküliségnek

is. Ugyanezen okból csaknem

megduplázták, 252,9 milliárdra

emelték a munkanélküli

ellátások keretösszegét.

Az Új Magyarország Fejlesztési

Terv (ÚMFT) operatív

programjából 589,3 milliárd

forint kifizetésével számolnak,

ebből 500,3 milliárd

forint az európai uniós forrás.

A tervezet szerint 2010-

ben összesen 922,645 milliárd

forint uniós forrás érkezik

az országba. Nagy része

– 645,9 milliárd – a költségvetésben

megjelenő támogatás,

ennek jelentős hányadát

– 500,3 milliárd forintot

– adják az ÚMFT operatív

programjai keretében kifizetett

pénzek.

Fontos, az önkormányzatokat

érzékenyen érintő

döntés, hogy – az építési és

a szolgáltatási koncessziót

leszámítva – januártól csökkennek

az általános egyszerű

közbeszerzés értékhatárai.

Az aktuális értékhatárokat

mindig a költségvetési

törvény tartalmazza. Az

idei költségvetési törvényben

szereplőkhöz képest

árubeszerzésnél a nemzeti

értékhatár 30 millió forintról

8 millióra csökken. Az építési

beruházásnál 90 millióról

esik az értékhatár 15 millióra,

míg szolgáltatások megrendelésekor

25 millióról 8 millióra.

Változatlanul 100 millió

forint marad az építési koncesszió

és 25 millió a szolgáltatási

koncesszió nemzeti

értékhatára.

Új elnök a parlament élén. A parlament az őszi ülésszak első napján titkos szavazással

319 igen, 22 nem vokssal Katona Béla eddigi MSZP-s frakcióvezető-helyettest

választotta az Országgyűlés elnökévé. Katona a szeptember 14-i hatállyal lemondott

Szili Katalint váltja a házelnöki poszton, aki – mint mondta – a baloldal újjászervezésével

szeretne a jövőben foglalkozni. A búcsúbeszéde után távozó házelnököt állva

tapsolták meg a képviselők. Szili ebben úgy fogalmazott: „Nekem a politika nem csak

a közjó szolgálatát, de a tisztességet is jelenti". Katona Béla pedig azt mondta: „A legfontosabb

feladat, hogy a tavaszi választásokig biztosítva legyen a parlament folyamatos

működőképessége.” A szocialista politikus hangsúlyozta: a ciklus hátralévő idejében

kiemelt figyelmet fordítana arra, miként lehet a szakmai, társadalmi és civil szervezeteket

az eddiginél hatékonyabban bekapcsolni a parlament döntés-előkészítő folyamatába.

Az őszi ülésszak első napján új fideszes képviselő is érkezett a patkóba. Az Európai Parlamentbe

„átigazoló” Deutsch Tamást Németh Szilárd csepeli politikus váltotta.

A közbeszerzési törvény

hetedik fejezetében szereplő,

különösen az egyszerű közbeszerzés

nemzeti értékhatárai

viszont változatlanok

maradnak: árubeszerzésnél

és szolgáltatás megrendelésénél

50 millió, építési beruházásnál

pedig 100 millió

forint az értékhatár.

2006

Remény

és bizakodás

Adócsökkentés, átalakított

családtámogatási rendszer,

nyugdíjemelés, növekvő

lakástámogatás – egyebek

mellett ilyen reményteli

terveket szövögetett Medgyessy

Péter lemondása után

Gyurcsány Ferenc és kabinetje

a 2006-os évre. Az önkormányzatok

vesszőfutása azonban

már akkor elkezdődött,

vagyis inkább folytatódott,

mert 88 milliárddal tervezték

megnyirbálni a központi forrásból

származó támogatásaikat.

Ám így utólag, a 2010-es

1130 milliárdos önkormányzati

forráshoz képest – figyelembe

véve az inflációt is – még

mindig jól hangzik az akkor

tervezett, csaknem 1290 milliárdos

összeg.

A 2005 őszén zajlott tervezéskor

határozott lépések történtek

az ingatlanadó átalakítása

ügyében. A luxusadó

bevezetésére vonatkozó kormányzati

javaslat nem nyerte

el a tetszését sem az önkormányzati

vezetőknek, sem az

érdekszövetségeknek, sem az

ellenzéknek. Ráadásul érdemi

bevételi forrásnak is csekély

volt. Már a tervezőasztalon

is csak egymilliárdot vártak

belőle.

Ebben az időszakban történt

– s utána persze minden

évben –, hogy a miniszterelnök

partnerséget ajánlott

az önkormányzatoknak,

s érdemi beleszólást ígért a

költségvetés előkészítésébe.

Ahogy 2006-ban, úgy az azt

követő években is, ez az ígéret

szintjén maradt. Az érdekeltek

mindig az utolsó pillanatban

értesültek a kormányzat

terveiről, amelyek

egyre súlyosabb működési

feltételek közé sodorták az

önkormányzatokat. 2006-

ban a kormányzat ezt például

úgy próbálta ellensúlyozni,

hogy a sikeres uniós

pályázatok forrásainál növelte

az önkormányzatok hitelfelvételi

korlátját, pluszpénzt

pumpált a nehéz helyzetben

lévő önkormányzatok uniós

fejlesztéseinek végrehajtására

létrehozott önerő alapba.

A reménykedésből év

végére majdnem tragédia

lett, legalábbis az Állami

Számvevőszék jelentésében

az a súlyos megállapítás

szerepelt: a privatizációs

bevételek nélkül összeomlott

volna a gazdaság. 2006-

ban a GDP, azaz a nemzeti

össztermék arányához viszonyított

államháztartási hiány

6,8 százalék helyett 9,3 százalék

volt, s az önkormányzati

szféra hiánya is az ötszöröse

volt a tervezettnek: 121,7

milliárd forint.

2007

Apadó

források

Az önkormányzati szféra

támogatásának értékvesztése

és a gazdaság negatív

spirálba kerülése 2007-ben

4 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENT – 2006–2010

tovább gyorsult. Az önkormányzatok

központi forrására

1345 milliárdot terveztek,

ami a pénzügyi tárca számításai

szerint 4,3 százalékkal

volt magasabb az előző évinél.

Csakhogy az inflációt 6,2

százalékban határozták meg,

így a támogatás reálértéken

számítva is csökkent. Tovább

rontotta a helyzetet az, hogy

kiderült, a fővárosi 4-es metró

beruházására szánt állami

részvételi arány a 2006. évi

15,8 milliárdról 2007-ben 65,6

milliárdra nőtt. A normatívák

nagyrészt – a körjegyzőségek

működésének támogatása

kivételével – a 2006-os

szinten maradtak.

A hiányzó pénzt a működés

visszafogásával próbálták

megszerezni, mind az állami-központi,

mind az önkormányzati

intézményekben.

15 ezer fővel csökkentették –

252 ezerre – a központi államigazgatásban

dolgozók számát,

nem utolsósorban pedig

10-ről 8 százalékra mérsékelték

az szja helyben maradó,

szabadon felhasználható

arányát. Az önkormányzati

vezetők és az érdekszövetségek

pedig hiába tiltakoztak

és figyelmeztettek, hogy

nagyrészt ez a forrása a hoszszú

távra felvett hiteleik viszszafizetésének.

Az önkormányzatokat ezzel

intézmények bezárására, öszszevonására,

elbocsájtásra,

feladatelhagyásra kényszerítették,

megnyirbálva az üzemeltetési

és igazgatási költségek

támogatását. Ha erre

nem voltak hajlandóak, a kormány

azt javasolta, vállaljanak

saját forrásból nagyobb részt

a feladatok ellátásában, például

az iparűzési adóbevételük

terhére.

Megtorpant a fejlesztési

támogatások decentralizációja

is, 2007-ben az előző

évihez képest 5 milliárddal

adtak kevesebbet a vonatkozó

programokra. A régiók

és a megyei területfejlesztési

tanácsok mintegy 9

milliárddal kaptak kevesebbet,

ami igen érzékenyen és

negatívan érintette a leghátrányosabb

helyzetű kistérségek

felzárkóztatását.

Két támogatási jogcímet

– a települési hulladékkal

kapcsolatos közszolgáltatás

fejlesztése és a címzett- és

céltámogatás új beruházásokhoz

– pedig megszüntettek.

Év végére a fenti intézkedéseknek

és az adóprésnek

köszönhetően a tervezett 9

százalékhoz képest 5,5 százalékra

csökkent az államháztartás

hiánya: az önkormányzatokkal

együtt 1752 milliárd

helyett 1361,4 milliárd lett a

hiány mértéke. Ezen belül a

központi költségvetés 1398,1

milliárdos hiánnyal zárt. A túlteljesült

adóbevételek oka:

az állam a GDP 44 százaléka

helyett 45,8 százalékot vont

el a gazdaságtól és osztotta

újra. Az állam viszont 2007

decemberében 16 735 milliárd

forint adósságot görgetett

maga előtt, ami elérte a

GDP 66 százalékát. A működési,

személyi kiadások lefaragásának

szándéka ellenére

2007 végére sem csökkent

az állami működésre költött

pénzek mértéke: 2006-ban

ez a GDP 7,6 százalékát tette

ki, míg egy évvel később ez

az arány 7,5 százalék volt.

Az Állami Számvevőszék – a

kiszámíthatóság érdekében –

sokadjára szólította fel a kormányt

a költségvetési tervezés,

végrehajtás, beszámolás

és ellenőrzés megújítására, a

kérést később sem teljesítették.

Jellemzően a kabinet és a

minisztériumok kényük-kedvük

szerint lépték át a parlament

által elfogadott költségvetés

korlátait.

2008

A meglepetések

éve

Nem kell számottevő megszorításokra

számítani 2008-

ban – ígérte még a büdzsé tervezésének

időszakában Veres

János pénzügyminiszter. A

Fidesz politikusai már akkor

arról beszéltek, nagy baj van,

újabb adó- és járulékemelések

várhatók. Az Állami Számvevőszék

elnöke, Kovács Árpád

is súlyos kritikát fogalmazott

meg – nem először –, amikor

közölte, a kormány képtelen

menedzselni az országot. A

Gyurcsány Ferenc vezette

kabinet azonban nem hagyta

magát eltéríteni: 2,8 százalékos

GDP-növekedést és 4,5

százalékos inflációt terveztek,

4 százalékos államháztartási

hiány mellett.

Az önkormányzatoknak

2008-ban 1292 milliárdos

központi forrást szántak, ami

3,3 százalékos reálérték-csökkenést

jelentett. Végül a parlament

költségvetési bizottságának

módosító javaslatát

elfogadva ez az összeg 14,2

milliárddal emelkedett. Megszüntették

a kistelepülési

normatívát, nehéz helyzetbe

hozva ezzel a hátrányos helyzetű

térségek falvait. Legfeljebb

annak örülhettek még a

(nagyobb) települések, hogy

50 százalékos mértékben, 15

milliárdra növelték az uniós

önerő alapot.

A költségvetési javaslat

irracionális voltát és előkészítetlenségét

jelezte a módosító

indítványok ezret is meghaladó

száma. 2008 végére

nyilvánvalóvá vált, hogy a

világválság hatására csődbe

mehet az eladósodott,

gyenge teljesítményt nyújtó

magyar gazdaság. A zárszámadásban

az államháztartási

hiány a tervezettnél

kisebb, 893,7 milliárdos

(1221,8 milliárd helyett), 3,4

százalékos arány szerepelt,

bár jelezték, az államadósság

jelentős mértékben nőtt.

2009

A kényszerű

szembenézés

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

csak idén februárban

jelentette be az ezermilliárdos

nagyságrendű összeget megmozgató

válságkezelő intézkedéseket.

Így a 2009-re elfogadott

büdzsé alig néhány hétig

élt. Az új intézkedések lényege:

adóemelésekkel, kedvezmények

megvonásával a költségvetési

egyensúly megvédése

és a munkára rakódó adóés

járulékterhek csökkentése.

Ezen túl hatalmas, húszmillió

eurós hitel-mentőövet kaptunk

az IMF-től és az Európai

Uniótól. A válsághelyzet menedzselésébe

végül a kormányfő

áprilisban belebukott, a szocialisták

Bajnai Gordont emelték

a kabinet élére.

N.E.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

5


KOR-KÉP – ÁSZ-JELENTÉS

KONTROLL

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben ellenőrzi a költségvetés

végrehajtásáról készült törvényjavaslatot, amit a kormány

a döntéshozatalhoz szükséges információkkal együtt az éves zárszámadási

dokumentumban terjeszt az Országgyűlés elé. A 2008.

évi ellenőrzésről készült jelentését az ÁSZ teljes terjedelemben

augusztusban tette közzé. Jelen cikkünkben néhány összegző

megállapítás mellett az önkormányzati alrendszerre vonatkozó

főbb megállapításokat ismertetjük.

Az Állami Számvevőszék a Magyar

Köztársaság 2008. évi költségvetése

végrehajtását (zárszámadás) – törvényi

kötelezettségének megfelelően

– szabályszerűségi, megbízhatósági

szempontból vizsgálta, a költségvetés

végrehajtásának szabályszerűségét,

a beszámolók megbízhatóságát

a financial audit módszerével értékelte.

Hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrzés

során nem volt, s a jelenlegi jogszabályi

előírások mellett nem is lehet

ellenőrzési szempont a gazdálkodás

változó körülményei miatt meghozott

kormányzati intézkedések társadalmigazdasági

hatásainak, a költségvetés

végrehajtása gazdasági folyamatainak

célszerűségi, eredményességi szempontból

való értékelése. Ez utóbbiakról

az ÁSZ különféle tematikus jelentései

szólnak.

Az Állami Számvevőszék a Magyar

Köztársaság 2008. évi költségvetése

végrehajtásának ellenőrzéséről szóló

0928. számú jelentését 2009 augusztusában

tette közzé, az teljes terjedelemben

az Állami Számvevőszék honlapján

(www. asz.hu) olvasható.

Az államháztartás alrendszereinek

2008. évi tervezett bevételi előirányzata

15 978,1 milliárd forint, kiadási

előirányzata 17 199,9 milliárd forint,

hiánya 1221,8 milliárd forint volt, ami

a GDP 4,5 százalékának felelt meg.

Az államháztartás tényleges hiánya

893,7 milliárd forint (a GDP 3,4%),

ami 328,1 milliárd forinttal (26,9%-

kal) alacsonyabb az eredetileg előirányzottnál.

Az államháztartási hiány

tervezettnél kedvezőbb alakulását a

központi költségvetés 247,6 milliárd

forinttal kisebb hiánya, az elkülönített

állami pénzalapok 23,3 milliárd

forinttal nagyobb többlete, a helyi

önkormányzatok 126,7 milliárd forinttal

jobb egyenlege, valamint a társadalombiztosítási

alapok 69,5 milliárd

forintos egyenlegromlása eredményezte.

Az elmúlt hét évben az éves költségvetések

tényleges hiányai – a 2006. év

kivételével – jelentősen eltértek a tervezettől,

amit alapvetően a nem teljeskörűen

prognosztizálható hatások okoznak.

Kedvezőnek minősíthető, hogy

2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél.

Az államháztartási törvény 2007.

január 1-től előírja, hogy a kormány

olyan éves költségvetési törvényjavaslatot

köteles az Országgyűlés elé terjeszteni,

amely a maastrichti elsődleges

egyenleg tekintetében többletet

biztosít. A költségvetési politika alakításában,

a költségvetés fenntarthatóságának

elemzésében fontos mutató a

folyó gazdálkodás eredményét kifejező

ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban

felhalmozott adósság kamatterhe

nélkül veszi figyelembe a kiadásokat.

Összhang

A törvényjavaslat normaszövege és

a törvényi mellékletek összhangban

állnak. Az általános indokolás és mellékleteinek

egyezősége megfelelő. A

dokumentumban bemutatott adatok

összevetése az intézményi beszámolók

összesített adataival évről-évre kisebb

eltérést mutat. Az általános indokolás

esetenként kiegészül új és aktuális,

informatív elemekkel (pl. központi

és fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása,

az önkormányzati kötvényállomány

alakulása, a maradványok keletkezésének

főbb okai).

Mindezen kedvező változások és az

alapvetően jellemző tartalmi összhang

mellett, a hatályos szabályozási környezet

keretei között továbbra is tapasztalhatók

a korábbi hiányosságok, melyek

alátámasztják, hogy a jelenlegi prezentációs

rendszer nem támogatja megfelelően

az információtartalom állandóságát,

az átláthatóságot, az évek közötti

összevetést és a folyamatokról való

képalkotást, ide értve a célok és azok

teljesülésének követhetőségét.

Az éves zárszámadási dokumentumokra

vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok alapján

megállapítható, hogy a prezentáció

minősége érdemben nem javulhat a zárszámadási

törvényjavaslat tartalmi, szerkezeti

meghatározása nélkül.

Az önkormányzatok költségvetési

kapcsolatai

A helyi önkormányzatokat, a helyi

kisebbségi önkormányzatokat és a

többcélú kistérségi társulásokat megillető

támogatások és hozzájárulások

előirányzatait a költségvetési törvény

(Kvtv.) 1. számú mellékletében a IX.

Helyi önkormányzatok támogatásai és

átengedett személyi jövedelemadója

fejezet tartalmazta. Ennek alapján

az önkormányzatokat a 2008. évben

1348,6 milliárd forint illette meg, ami

0,4 milliárd forinttal kevesebb a 2007.

évinél. Az előirányzat-módosítások

– Kormány és fejezeti hatáskörben

– az Áht.-ban és a Kvtv.-ben meghatározott

szabályoknak megfelelően

történtek. Év végére az előirányzat

1435,9 milliárd forintra változott. A

helyi önkormányzatok támogatásai

és átengedett személyi jövedelemadójának

módosított előirányzata

6,5 százalékkal, 87,3 milliárd forinttal

haladta meg az eredeti előirányzatot.

A pénzügyi teljesítés 1421,7 milliárd

forint, ami az eredeti előirányzatnál

5,4 százalékkal magasabb, a

módosított előirányzatnál 1 százalékkal

alacsonyabb.

6 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP – ÁSZ-JELENTÉS

A 2008. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan

az önkormányzati alrendszer

vonatkozásában a normatív hozzájárulás,

az átengedett személyi jövedelemadó

és a többcélú kistérségi

társulásoknak járó normatív, kötött

felhasználású támogatás igénylését,

felhasználását és elszámolását

71 önkormányzatnál és 16 többcélú

kistérségi társulásnál, a felhalmozási

célú támogatásokat 30 önkormányzatnál

ellenőriztük.

A költségvetési törvény a normatív

hozzájárulások címen összesen

679 313,7 millió forint eredeti előirányzatot

tartalmazott, a módosított előirányzat

673 590,8 millió forint. A teljesítés

673 722,0 millió forint volt, ami

az eredeti előirányzatnál 0,8 százalékkal

kevesebb, a módosított előirányzattal

közel egyező. A normatív állami támogatások

és hozzájárulások az Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium

(ÖTM)/Önkormányzati Minisztérium

(ÖM) által kimutatott előirányzatai

és teljesítési adatai megegyeztek a

Kincstár által kimutatott adatokkal.

Normatív támogatások

felhasználása javuló tendenciát mutat

Az ellenőrzésbe bevont 71 önkormányzat

és 16 többcélú kistérségi társulás

összesen 24 106,3 millió forint normatív

hozzájárulással és 2 386,6 millió

forint – a többcélú kistérségi társulásokat

megillető – kötött felhasználású normatív

támogatással számolt el.

Az ellenőrzött önkormányzatok

453,2 millió forint normatív hozzájárulást

jogtalanul vettek igénybe

és számoltak el, 438,4 millió forint

pedig pótlólagosan jár részükre a

feladatellátás alapján.

A feltárt eltérések egyenlege –14,8 millió

forint jogtalan igénybevétel, az önkormányzatok

által elszámolt normatív hozzájárulás

0,06 százaléka, ami az előző évi

0,83 százalékhoz képest jelentős javulást

mutat. Ezzel összefüggésben megállapítható,

hogy a zárszámadás megbízhatósága

a normatív hozzájárulások

elszámolása tekintetében javult. Ennek

oka a figyelmesebb elszámoláson kívül

a Kincstár ellenőrzési tevékenységének

kiterjesztése, valamint a korábbi számvevőszéki

ellenőrzések javaslatainak hasznosulása.

A javulás ellenére továbbra is

helytálló az a számvevőszéki vélemény,

amely szerint a normatív hozzájárulás

szabályszerű igénybevételét, elszámolását

nehezítette és a hibák elkövetésének

kockázatát növelte – a korábbi évekhez

hasonlóan –, hogy az igénybevételre

vonatkozó szabályokat az Országgyűlés

évről évre lényegesen módosította.

Különösen vonatkozik ez a szociális

gyermekvédelmi szolgáltatásokra, a

szociális és gyermekvédelmi bentlakásos

és átmeneti elhelyezésre, a közoktatási

alap hozzájárulásra és a közoktatási

kiegészítő hozzájárulásra.

A normatív hozzájárulással elszámoló

önkormányzatok és többcélú kistérségi

társulások 28 százaléka nyújtott be

hibátlan elszámolást, a normatív kötött

felhasználású támogatással elszámoló

többcélú kistérségi társulások egyike

sem. A normatív hozzájárulásnál a

lényegességi küszöböt (2%) meghaladó

elszámolási hibát négy önkormányzat

esetében állapítottunk meg. A 2 százalék

feletti hibát tartalmazó önkormányzati

beszámolók aránya az előző évi

29 százalékról 5 százalékra csökkent.

Egy-egy jogcím esetében a hibaarány

5 százaléknál nagyobb volt az ellenőrzött

önkormányzatok 20,3 százalékánál,

szemben az előző évi 44,6 százalékkal.

Ez is a javuló tendenciára utal.

Az ellenőrzött többcélú kistérségi

társulások 29,9 millió forint normatív

kötött felhasználású támogatást jogtalanul

vettek igénybe és számoltak el,

31,8 millió forint pedig pótlólagosan

jár részükre. Az egyenlegében 1,9 millió

forint pótlólagos támogatás abszolút

összegre vetítve 2,6 százalékos eltérést

jelent az elszámoláshoz képest. A

többcélú kistérségi társulások normatív

kötött felhasználású támogatás elszámolásából

három volt 5 százalék feletti

hibaarányú.

Bonyolult szabályozási

feltételek

A többcélú kistérségi társulások ösztönző

támogatását bonyolult szabályozási

feltételek mellett nyújtotta a központi

költségvetés. A közös feladatellátást

szervező tevékenységével is biztosíthatta

a többcélú kistérségi társulás,

amelynek konkrét tartalmát nem

szabályozták.

A számvevőszéki ellenőrzés értékelési

szempontjai: a 2008. évi költségvetési törvény

végrehajtása törvényesen, szabályszerűen

történt-e; a központi költségvetési szervek

(elemi) költségvetései végrehajtásáról

szóló beszámolók és elszámolások, valamint

a központi költségvetés közvetlen bevételei

és kiadásai megbízhatóak-e; a helyi önkormányzatokat

és többcélú kistérségi társulásokat

megillető hozzájárulások, támogatások

előirányzatainak módosítását szabályszerűen

végezték-e, azok folyósítása a jogszabályi

előírások szerint történt-e; a helyszíni

vizsgálatba vont önkormányzatok és

többcélú kistérségi társulások a jogszabályoknak

megfelelően igényelték, használták

fel és számolták-e el a hozzájárulásokat

és a támogatásokat; a támogatások igénylésére

vonatkozó pályázati kiírások tartalma

és a pályázatokról hozott döntés összhangban

van-e a tárgyévre vonatkozó költségvetési

törvénnyel és a kapcsolódó ágazati

jogszabályokkal.

A támogatás igénylése és elszámolása

az ÖM által kidolgozott adatbázis

rendszerben történt, amely terjedelmes

volt és nehezen lehetett áttekinteni,

számítási módszere a mutatószámok

kerekítésére vonatkozó szabályok

tekintetében nem volt összhangban a

Kvtv. előírásaival.

A szabályozás – bizonyos megkötésekkel

– lehetőséget biztosított az ösztönző

támogatás által támogatott feladatok

közötti átcsoportosítására, de a

központi információs rendszer keretében

a különböző feladatokra igénybe

vett támogatásokról egy soron kellett

elszámolni a feladatmutató feltüntetése

nélkül. Így a költségvetési beszámolóban

nem volt lehetőség annak kimutatására,

hogy az átcsoportosítást követően

a felhasználás milyen feladatokra, milyen

nagyságrendben történt. A cél szerinti

felhasználás elszámolási, dokumentálási

rendszerét központilag nem szabályozták.

Az ösztönző támogatások cél szerinti

felhasználása az intézményfenntartó

társulások gesztor önkormányzatokon

keresztül történő többlépcsős finanszírozása

miatt nehezen volt követhető.

Az ellenőrzött intézmények fenntartói

hibás adatokat szolgáltattak amelyeknek

oka az volt, hogy az óvodai és álta-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

7


KOR-KÉP – ÁSZ-JELENTÉS

Mrd Forint

Mrd Ft

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

-200

700

200

-300

-800

-1300

-1800

-2300

Az államháztartás 2008. évi hiánya pénzforgalmi szemléletben (Mrd Ft)

1221,8

1110,7 1117,6

893,7 909,3

870,0

(73,1%)

(81,9%)

(77,8%)

111,1

-15,6

Az államháztartás egésze Az állami költségvetés* - ebből a központi költségvetés Az államháztartás

helyi szintje**

2008. évi eredetileg tervezett 2008. évi tény index:eredeti = 100%

Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat

* központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a tb alapok együttesen

** helyi önkormányzatok (a negatív érték mutatja a többletet)

500

0

-500

-1000

-1500

-2000

kamategyenleg

elsődleges egyenleg

Az államháztartás egyenlegének alakulása

2003 2004 2005 2006 2007 2008

lános iskolai ellátottak számbavételét

a Kvtv. mellékletei nem azonos módon

szabályozták a 2008. költségvetési évre.

A bejáró, az iskolabusszal utaztatott,

továbbá a tagintézményekbe járó beilleszkedési,

tanulási, magatartási zavarral

küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű

gyermekek/tanulók két, illetve három

főként történő számbevételét, így a 8.

számú melléklet szerinti „többszörös”

finanszírozását többlet szakmai tartalom

A központi költségvetés egyenlegének alakulása

2003 2004 2005 2006 2007 2008

kamategyenleg

Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok

elsődleges egyenleg

90, 0%

80, 0%

70, 0%

60, 0%

50, 0%

40, 0%

30, 0%

20, 0%

10, 0%

0, 0%

(többlet pedagógus szükséglet, egyéb

költség) nem indokolja. Különösen, hogy

a közoktatási intézmények alaptevékenysége

finanszírozását biztosító 3.

számú melléklet szerint e gyermekek/

tanulók a normatív (alap és kiegészítő)

hozzájárulások szempontjából egy

főként vehetők figyelembe.

A szociális alapszolgáltatási feladatokhoz

igényelhető ösztönző támogatás

ellenőrzése során a legtöbb eltérést

az okozta, hogy a Kvtv. a mellékleteiben

eltérően határozta meg a kerekítési

szabályokat. Az eltérő szabályozás

miatt a feladatellátást biztosító szociális

intézmények adatszolgáltatása és az

intézményfenntartó többcélú kistérségi

társulások elszámolása hibás volt.

A belső ellenőrzési feladatok ösztönző

támogatása a feladatellátásban résztvevő

önkormányzatok és költségvetési

szerveik alapján illette meg a többcélú

kistérségi társulásokat. A támogatás

összege független volt a tárgyévben

ténylegesen elvégzett belső ellenőrzési

feladatoktól. A jelenlegi szabályozás

külön veszi figyelembe az önkormányzatokat,

illetve a polgármesteri hivatalokat,

továbbá a többcélú kistérségi

társulásokat és munkaszervezeteiket,

annak ellenére, hogy ez a belső

ellenőrzés szempontjából nem jelent

külön ellenőrzési feladatot. A szabályozás

saját feladatként ismerte el a

külső erőforrás bevonásával végzett

tevékenységet is.

A helyi önkormányzatok jövedelemdifferenciálódás

mérséklésének elszámolása

a vizsgálatba bevont települési

önkormányzatok közül hetvenet

érintett. A számvevőszéki ellenőrzés a

vizsgált önkormányzatok jövedelemkülönbség

mérséklésére vonatkozó

elszámolásait teljeskörűen felülvizsgálta,

ennek alapján tíz önkormányzatnál

31,9 millió forint befizetési kötelezettség,

valamint hat önkormányzatnál

együttesen 6,3 millió forint összegű

további kiegészítés egyenlegeként

25,6 millió forint összegű visszafizetési

kötelezettséget állapított meg. Az

eltéréseket minden esetben a nem

kötelezően ellátott térségi feladatok

mutatószámának változása okozta. A

jövedelemdifferenciálódás-mérséklés

elszámolás ellenőrzésénél megállapított

eltérések következményeként

a saját forrásból beruházásra felhasznált

összeg visszaigényelhető része

nem változott.

Kiegészítő támogatások

A helyi önkormányzatok működőképességének

megőrzését szolgáló

kiegészítő támogatások alcím eredeti

előirányzata 14 000,0 millió forint,

módosított előirányzata 18 175,0 millió

forint, amely 18 044,1 millió forinton

8 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP – ÁSZ-JELENTÉS

teljesült. A teljesítés az eredeti előirányzatnál

4044,1 millió forinttal (28,9%-

kal) magasabb, a módosított előirányzatnál

130,9 millió forinttal (0,7%-kal)

alacsonyabb.

Az Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben

lévő települési önkormányzatok

támogatása (a továbbiakban: Önhiki)

eredeti előirányzata 12 500,0 millió

forint volt. A módosított előirányzat

8575,0 millió forint. A 3925,0 millió

forint előirányzat-csökkenés a normatív

hozzájárulásokról és támogatásokról

történt lemondásokból, illetve

az intézményátadásokból felszabaduló

összegek Önhikire, illetve fejezeti

hatáskörben történő Önhikiről (3037,9

millió forint) való átcsoportosításból

ered, amely megfelel a Kvtv. vonatkozó

előírásainak. Az Önhiki teljesítése

8570 millió forint volt, ami az eredeti

előirányzatnál (12 500 millió forint)

3930 millió forinttal, 31,4 százalékkal,

míg a módosított előirányzatnál (8575

millió forint) 5 millió forinttal, 0,1 százalékkal

alacsonyabb.

A pénzügyminiszter döntése alapján

a 2008. évben az első támogatási ütemben

865 önkormányzatból 723 önkormányzat

kapott 7791,9 millió forint, a

második ütemben 171 önkormányzatból

152 önkormányzat kapott 778,1 millió

forint támogatást. A második ütem

152 támogatott önkormányzata közül

127 az első ütemben is kapott támogatást,

így összesen 748 önkormányzat

részesült támogatásban.

Az Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen

helyzetbe került helyi

önkormányzatok adósságrendezésére

irányuló hitelfelvétel visszterhes

kamattámogatására, az adósságrendezés

alatt működési célra

igényelhető támogatásra, valamint

a pénzügyi gondnok díjára eredeti

előirányzat 100,0 millió forint volt.

A 2008. évi teljesítés 4,2 millió forint

volt, ami az eredeti előirányzatnál 95,8

millió forinttal, 95,8 százalékkal volt

alacsonyabb. A tartósan fizetésképtelen

helyzetbe került helyi önkormányzatok

támogatására a 2008. évben két

igénybejelentés érkezett, amelynek

felülvizsgálatát követően Nemesgulács

2,4 millió forint, illetve Boba község

1,8 millió forint támogatásban

részesült.

A működésképtelen önkormányzatok

egyéb támogatása eredeti előirányzata

1400,0 millió forint, módosított előirányzata

9500,0 millió forint volt. A

8100,0 millió forint előirányzat-növekedés

6 előirányzat átcsoportosításából

ered. Az előirányzatok módosítása

a jogszabályi előírásoknak megfelelően

történt. A 2008. évi teljesítés 9469,9 millió

forint volt, ami az eredeti előirányzatot

(1400,0 millió forint) 8069,8 millió

forinttal, 6,7-szeresével haladta meg, a

módosított előirányzathoz (9500,0 millió

forint) képest azonban 30,1 millió

forinttal, 0,3 százalékkal maradt el.

Az önkormányzati és területfejlesztési

miniszter a támogatás igényléséhez és felhasználásához

útmutatót adott ki, továbbá

utasításban szabályozta a döntés-előkészítési

feladatokat, s előírta az igénylés

kötelező mellékleteként beküldendő

adatlapokat. Az utasítás és az útmutató

értelmében a támogatás ugyanazon

helyi önkormányzat részére adott költségvetési

éven belül csak egyszeri alkalommal

javasolható, kivéve, ha különös

méltánylást érdemlő körülmény áll fenn.

Ezzel szemben a 2008. évben támogatott

önkormányzatok között 439 azok száma,

amelyek az év során egynél többször (404

önkormányzat kétszer, 33 önkormányzat

háromszor, 2 önkormányzat – Nagyecsed

és Győrtelek – négyszer kapott támogatást)

kaptak támogatást. Összesen 1421

önkormányzat igényelt támogatást, közülük

1364 részesült támogatásban, ami az

igénylő önkormányzatok 96 százaléka.

Az Állami Számvevőszék véleménye

szerint a méltánylást érdemlő körülmény

lehetséges eseteit egyértelműen szükséges

szabályozni, mert sem az utasítás, sem

az útmutató nem tartalmazott előírást,

hogy a fennálló körülmények mértékét

hogyan kell számba venni, milyen mértékben

kell érvényesíteni. Továbbra sem volt

megítélhető az egyes szempontok támogatási

összegre gyakorolt hatása. Ezen

hiányosságot az ÁSZ a 2006. és 2007. évi

zárszámadási jelentésében már jelezte és

javaslatot fogalmazott meg az önkormányzati

és területfejlesztési miniszter részére,

a javaslat azonban nem hasznosult.

Címzett- és céltámogatások

A címzett- és céltámogatás 2008.

évben rendelkezésre álló 52 500 millió

forint módosított előirányzatából 34

940,7 millió forint (66,6%) felhasználása

történt meg. Az előirányzat-maradvány

2008. december 31-én 17 559,3

millió forint volt, a rendelkezésre álló

előirányzat 33,4 százaléka.

Az ellenőrzött helyi önkormányzatoknak

2008-ban összesen 6847 millió

forint címzett- és céltámogatási előirányzat

állt rendelkezésre beruházásaik

megvalósításához. Az önkormányzatok

2008-ban 5961,3 millió forintot, a rendelkezésre

álló címzett- és céltámogatási

előirányzat 87,1 százalékát felhasználták,

10 millió forintról (0,1%) pedig

lemondtak. A vizsgált címzett- és céltámogatások

2008. év végi előirányzatmaradványa

875,6 millió forint volt, a

2008-ban rendelkezésre álló előirányzat

12,8 százaléka, amely 14 beruházásnál,

a vizsgált beruházások 47 százalékánál

képződött. Az előirányzatmaradvány

nagyobb része, 517,9 millió

forint (59,1%) a még folyamatban lévő

4 maradványa volt és még felhasználásra

kerülhet. Az előirányzat-maradvány

kisebb része 357,7 millió forint

(40,9%), a befejezett beruházások 38

százalékánál keletkezett és végleges

maradványnak tekinthető. Az ellenőrzött

címzett- és céltámogatások a

2005–2008. évekre rendelkezésre álló

20 456,7 millió forintos előirányzatából

19 571,1 millió forint (95,7%) felhasználása

történt meg 2008 végéig.

A vizsgálattal érintett önkormányzatoknál

az ellenőrzés nem állapított

meg az Áht. szerinti pótlólagos bevételt.

Az ellenőrzött 27 címzett-támogatást

és 3 céltámogatást a támogatások

elnyerésére vonatkozó igénybejelentésekben

meghatározott célokra, feladatokra,

műszaki tartalomra használták fel

az önkormányzatok. A címzett- és céltámogatási

előirányzatról való lemondási

kötelezettség teljesítése 2008-ban, illetve

a helyszíni vizsgálatok befejezéséig 7

esetben szabályszerűen megtörtént. A

címzett-támogatási előirányzatról való

lemondási kötelezettségének törvényi

előírás ellenére 2 önkormányzat nem

tett eleget, melyek a beruházás tervezett

befejezését követő év végéig összesen

53,8 millió forint címzett-támogatást

nem használtak fel, amelyről haladéktalanul

le kellett volna mondaniuk.

Címzett- és céltámogatási igénybejelentéseiket

az önkormányzatok a jogszabályokban

előírt célokra, feladatokra

nyújtották be. Az igénybejelentések

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

9


KOR-KÉP – ÁSZ-JELENTÉS

87 százaléka megfelelt a jogszabályokban

előírt tartalmi és formai követelményeknek,

amelyek érvényesülését

a többi önkormányzat is hiánypótlás

teljesítésével biztosította.

A beruházás-támogatások főbb

jellemzői

A beruházások pénzügyi előkészítése

keretében a céltámogatásban részesült

önkormányzatok megkötötték a támogatási

szerződést az illetékes regionális

fejlesztési tanáccsal. A címzett- és céltámogatásban

részesült önkormányzatok

finanszírozási szerződést kötöttek

a Kincstárral, illetve a számlavezető

pénzintézetükkel. A finanszírozási szerződések

tartalma összhangban volt az

igénybejelentésekkel és – egy kivételével

– a jogszabályi előírásokkal.

Az egyéb pénzforrások időben való rendelkezésre

állása és a forrástervezés megalapozottsága

alapján a beruházások kétharmadának

volt megfelelő a pénzügyi

előkészítése, egyharmaduknak csak részben.

Utóbbiaknál a pénzügyi források nem

voltak megfelelően összehangolva, mert

a decentralizált támogatásokat a címzettés

céltámogatási igénybejelentésnél nem

tervezték az önkormányzatok. Tervezési

hiányosság miatt az önkormányzati saját

források az ütemezettnél későbbi időben

álltak csak rendelkezésre, amely azonban

nem hátráltatta a beruházások megvalósításának

folyamatát.

Az ellenőrzött beruházások forrásösszetétele

a címzett- és céltámogatási

igénybejelentésben tervezetthez

képest változott. Az önkormányzatok

az egyéb állami támogatások elnyerésével

csökkentették az igénybejelentésben

tervezett saját forrásokat, vagy a

6,3

2,5

Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok

többletköltségek fedezetének biztosítására

használták fel azokat. Az eredetileg

tervezettnek több mint háromszoros

összegével szerepeltek a decentralizált

támogatások a befejezett beruházások

forrásösszetételében.

A vizsgált beruházásokkal összefüggésben

az érintett önkormányzatok 93

százaléka alkalmazta a közbeszerzési törvény

előírásait a beruházás megvalósításában

részt vevő szolgáltatók kiválasztásában.

A közbeszerzési eljárások lefolytatása

során az önkormányzatok 17 százalékánál

állapítottunk meg hiányosságot

a közbeszerzési eljárás szabályozási teendőinek

ellátása és az eljárás lefolytatása

során a törvényi előírások és a helyi szabályozás

érvényesítése tekintetében.

A központi költségvetés hiányai pénzforgalmi szemléletben (a GDP százalékában)

Eredeti előirányzat

0,9 1,4

3,1 3,0 3,1

A tényleges és a tervezett hiány eltérése

6,6 6,5 4,1

-0,6

-1,0 -0,8

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1,7

Leghátrányosabbak és Budapest

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek

felzárkóztatásának támogatása

címen az eredeti előirányzat 5800 millió

forint, a módosított előirányzat 8502,8

millió forint volt, amely 4503,9 millió

forinton teljesült. A teljesítés az eredeti

előirányzattól 1296,1 millió forinttal,

22,3 százalékkal, a módosított előirányzattól

3998,9 millió forinttal, 47

százalékkal marad el. A 2008. évben

687 pályázat támogatásáról döntött a

tanács, amelyek összege együttesen

4503,9 millió forint volt.

A Budapest 4-es – Budapest Kelenföldi

pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal

építésének támogatása 2008. évi 16,2

milliárd forintos előirányzata 43,5 milliárd

forinton teljesült, amely több mint

2,5-szer magasabb a tervezettnél.

A 2008. év I. félévében 6 kifizetést,

továbbá 17 díjfizetést indítottak el utalvány

hiányában. Ez a teljesült előirányzatnak

0,7 százaléka. A díjkifizetések

összegére vonatkozó forrásbiztosítást

a Kincstár utólag kérte az ÖTM/ÖM-től.

A díjfizetések értéknapjai így korábbiak

voltak, mint az ÖTM/ÖM által kiállított

utalványok kelte, ezáltal megállapítható,

hogy az ÖTM/ÖM utalványozása

– a korábbi évekkel egyezően –

a 2008. I. félévében is formális volt. A

2008. év második félévében – a 2007.

évi számvevőszéki vizsgálat lezárását

követően – utalvány hiányában kifizetés

már nem történt.

A 2005. évi LXVII. törvény előírása

értelmében a kontrollpozíció gyakorlását

segítő szakértői szolgáltatás igénybevételére

az állam az állami támogatásból

évente legfeljebb 50 millió forint

összeget használhat fel. Ebből a keretből

a 2008. évben sem történt felhasználás.

Az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének

lezárásáig – 2009. május 29-ig – az állami

szakértői szolgáltatás beszerzésére

irányuló pályázatot nem írták ki.

A beruházásra fordítandó összeg

nagysága – a 2008. évi szárszámadás

számvevőszéki ellenőrzésekor tapasztaltakat

is figyelembe véve – fokozottabb

ellenőrzési tevékenységet indokol

a Magyar Állam képviseletével megbízott

Pénzügyminisztérium részéről. A

fokozottabb ellenőrzésnek az eddiginél

jelentősebb szakmai kontrollt kell

biztosítania. Az erőteljesebb szakmai

ellenőrzésnek – a kormány tájékoztatásán

túlmenően – a megvalósítás folyamatának

közvetlen vizsgálatát is magában

kell foglalnia.

Budapest Főváros Önkormányzata és

a BKV Zrt. között létrejött szerződés értelmében

a BKV köteles a beruházás során

hozott beruházói döntések és a beruházás

megvalósítása ellenőrzésére független

ellenőrző mérnököt megbízni. Budapest

Főváros Önkormányzata és az Európai

Beruházási Bank között 2005. július

18-án létrejött pénzügyi szerződés 6.09

pontja is előírja „egy független és nemzetközi

gyakorlattal rendelkező mérnök”

alkalmazását. A független ellenőrző mérnök

a BKV által – a főváros egyetértésével

– meghatározott feltételek szerint végezné

feladatát, azonban a számvevőszéki ellenőrzés

lezárásáig továbbra sem alkalmaztak

mérnököt.

Dr. Sepsey Tamás

az ÁSZ főigazgató-helyettese


KÓR-KÉP – ÉRDEKKÉPVISELET

A kőbevésett 120 milliárd és az önkormányzatok

Félő, hogy a jövő évi jelentős forráskivonást és

-csökkentést számos önkormányzat nem bírja

majd ki. Ennek következménye óhatatlanul az

állam, illetve közvetve mindannyiunk nyakába

szakad. Az önkormányzati csődök kihatásait

ugyanis az egész társadalomnak viselnie kell.

A önkormányzatok részéről

a 2010. évi költségvetéssel

kapcsolatban a szokásos őszi

csatározásokhoz képest – az

elmúlt 19 évet figyelembe véve

– az eddigi legnagyobb ellenállás

figyelhető meg. Ennek látványos

megnyilvánulása volt,

hogy a Kormány–Önkormányzatok

Egyeztető Fórumának

(KÖEF) szeptember 4-i ülésén

az önkormányzati oldalt alkotó

hét országos szövetség elnöke

bejelentette, hogy a szövetségek

felfüggesztik a tagságukat

a KÖEF-ben.

A bejelentés legfőbb indoka

az volt, hogy a nyár folyamán

egyes kormányzati szereplők

(pénzügyminiszter, miniszterelnök)

többször, több helyen

jelentették be, illetve „vésték

kőbe”, hogy az önkormányzatok

idei állami támogatásához mérten

jövőre 120 milliárd forinttal

kevesebb pénzt akar biztosítani

a kormány. Ugyanakkor

a önkormányzati szövetségek

tárgyalást, egyeztetést sürgető

kezdeményezései sorra érdemi

válasz nélkül maradtak, így a

bizonytalanság és a bizalmatlanság

fokozódott.

A felgyülemlett feszültséget

nem sikerült oldani. Annak

ellenére, hogy Bajnai Gordon

miniszterelnök a szeptemberi

egyeztető fórumon személyesen

adott tájékoztatást, az

önkormányzati vezetők mégis

„kivonultak”. Így a KÖEF jelenleg

nem működik.

A szeptember elején megtartott

tanácskozásra tájékoztatásul

készített, a 2010. évi költségvetés

önkormányzatokat

érintő vonatkozásairól szóló,

ötoldalas előterjesztés és a 120

milliárd forint elvonás ágazati

megosztását bemutató táblázat

nem volt alkalmas érdemi

vitára. (Lásd: 1. melléklet)

A kormányzati álláspontot

teljeskörűen megjeleníteni

nem érdemes, mivel nagyon

árnyaltan utalt csak a megszorításokra,

és alapvetően a világgazdasági

válság következményeként

vezette le a változásokat.

Azt hangsúlyozva, hogy a

gazdaságpolitika mozgástere

szűk, ezen belül a legfontosabb

célok adottak: egyensúlyőrzés,

stabilitás, biztonság, kedvezőbb

feltételek teremtése a

válság utáni időszakra.

„A kormány által elfogadott

kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban

2010-től

már egyre nagyobb súlyt képvisel

az állami kiadások tartós,

szerkezeti jellegű átalakítása.

Ennek keretében:

2010-től megváltozik a

nyugdíjindexálás szabályozása,

(a főszabály az inflációkövető

indexálás, az átlagkereset növekedése

a GDP változásától függően

kerül figyelembevételre),

a 13. havi nyugdíj megszűnik,

helyette a GDP növekedéséhez

kötött feltételes nyugdíjprémium

kerül bevezetésre,

a korábban 2010-re tervezett

korrekciós nyugdíjemelésre

nem kerül sor,

a 2010. április 30-a után

született gyermekek esetében

a gyermekgondozási segély

időtartama egy évvel lerövidül,

a gyermekgondozási

díj jogosultsági időtartama

az előzetes biztosítási jogviszony

hosszához igazodik,

a családi pótlék összege

nem emelkedik, továbbá

a családi pótlékra való jogosultság

korhatára csökken,

23-ról 20 éves korra,

a közszférában két évig

változatlan marad a bruttó

keresettömeg. A megszűnő

13. havi illetményt a későbbiekben

egy feltételes, a GDP

növekedéséhez kötött kiegészítő

juttatás váltja fel,

a családi pótlék és az

öregségi nyugdíjhoz kötött

szociális ellátások két évig

nem emelkednek.

Takarékosabbá válik az állami

intézményrendszer működtetése,

beleértve az önkormányzati

rendszert és a közösségi közlekedést.

E két területen a korábbi

döntések megalapozása a jövő

évi költségvetés kidolgozásával

párhuzamosan történik:

a feladatok felülvizsgálatával

és a működési hatékonyság

ösztönzésével jelentős megtakarítás

érhető el a helyi önkormányzati

rendszerben,

a hatékonyság javításával

és az ártámogatások felülvizsgálatával

költséghatékonyabbá

tehető az állami vasúttársaság

működése.”

Az önkormányzatok helyzetének

bemutatásánál közöltek

és a beterjesztett költségvetési

törvényjavaslat között már jelentősek

az ellentmondások.

Míg a KÖEF elé beterjesztett

tájékoztató arról szólt,

hogy a helyi önkormányzatok

– beleértve a helyi kisebbségi

önkormányzatokat, valamint

a többcélú kistérségi társulásokat

is – 2010-ben hitelforrások

nélkül közel 3200 milliárd

forinttal gazdálkodhatnak,

addig a törvényjavaslat

csak 3035 milliárd forinttal

számol.

Az idei évi 1290 milliárd

forintos állami támogatással

szemben a jövő évi tervezet

1127,5 milliárd forint, amelyet

a kormányzat a különféle korrekciók

figyelembevételével

a 2009. évi korrigált előirány-

A felgyülemlett feszültséget, annak ellenére sem sikerült oldani, hogy Bajnai Gordon

miniszterelnök a szeptemberi egyeztető fórumon személyesen adott tájékoztatást.

Az önkormányzati vezetők mégis „kivonultak”, így a KÖEF jelenleg nem működik.

(A felvétel az önkormányzati vezetők sajtótájékoztatóján készült)

11


Önkormányzati megtakarítások alakulása (1. melléklet)

milliárd forint

Közoktatás 37,0

teljesítménymutató változásának hatása 12,0

közoktatási humán normatívákra gyakorolt hatás 4,6

intézményi társulás 1,7

tanulólétszám csökkenés 6,0

művészetoktatás 2,0

egyéb programok 10,7

Szociális 12,3

intézményi ellátás 5,9

egyéb ellátások 6,4

Kultúra 3,0

közművelődési normatíva 2,6

zenekarok támogatása 0,4

Globális támogatások (sport, üdülő, megye) 17,0

Fejlesztési támogatások 50,1

Mindösszesen 119,4

A helyi önkormányzatok központi forrásainak alakulása

a 2009. és a 2010. években (2. melléklet)

Megnevezés

2009. évi

előirányzat

(Mrd forint)

zat 95,2 százalékának tekint. A

korrekciós számítás azonban

nincs teljeskörűen levezetve,

ugyanis a kormányzat figyelembe

vette a járulékcsökkenés

és az egészségügyi hozzájárulás

megszűnését, a közoktatásban

a tanulólétszám csökkenését

és a teljesítménymutató

felmenő rendszere miatt

keletkező megtakarítás hatását,

viszont nem vette figyelembe

az 5 százalékos áfa-, illetve

inflációnövekedést. Mindezekre

tekintettel a korrekciós

számítás vitatható, az viszont

tény, hogy a 2009. évi előirányzathoz

képest a 2010. évi javaslat

162,5 milliárdos csökkentést

tartalmaz. Így a tényleges

csökkenés mértéke az idei előirányzathoz

képest 12,6 százalék.

Míg a személyi jövedelemadó

4,6 százalékos növekményt

mutat, addig az állami

támogatások és hozzájárulások

mértéke 30,1 százalékkal

2010. évi

javaslat

(Mrd forint)

Változás

Összeg

(Mrd forint)

1. 2. 3. 4.=3.-2. 4.=3./2.

Állami támogatások 640,7 448,1 -192,6 69,9

és hozzájárulások

Személyi

649,3 679,4 +30,1 104,6

jövedelemadó

ÖSSZESEN 1290,0 1127,5 -162,5 87,4

%

csökken. Összességében az

önkormányzatok tevékenységéhez

történő állami hozzájárulás

aránytalanul magasabb,

12,6 százalékos, mint a

központi költségvetési 5,4 százalékos

csökkentés. (Lásd: 2.

melléklet)

A központi költségvetés

és az önkormányzatokat

érintő megszorítás ilyen arányú

eltérése semmiképpen

nem fogadható el, ugyanis az

önkormányzatok fő feladata

az állam által alkotmányban

és egyéb törvényekben vállalt

közszolgáltatások biztosítása.

Így a megszorítások majd

alapvetően a lakosságot fogják

érinteni, miközben a szolgáltatások

minőségének csökkenéséért

vagy elhagyásáért a konfliktust

az önkormányzatoknak

kell kényszerűen elviselni.

Természetesen a jövő évi

költségvetéssel kapcsolatos

részletes elemzéshez sem az

KÓR-KÉP – ÉRDEKKÉPVISELET

idő, sem pedig a szükséges

információk nem állnak még

rendelkezésre, viszont az egyértelműen

látszik, hogy a kormányzat

most sem képes a központi

szervezetek, minisztériumok

és háttérszerveik tekintetében

megtenni a drasztikus

megszorításokat, hanem

a konfliktust és annak megoldását

az önkormányzatokra kívánja

hárítani.

Az évek óta alkalmazott

módszer azonban jövőre

még nagyobb veszélyekkel

jár, ugyanis nem „csupán” a

központi állami hozzájárulás

mértéke csökken jelentősen,

hanem a gazdasági válság

következtében az önkormányzatok

saját bevétele is

mérséklődni fog.

Az előzetes számítások

szerint csaknem 100 milliárd

forinttal, így az önkormányzati

szféra 2010-es bevétele

előreláthatólag több mint 250

milliárd forinttal csökken, ami

viszont olyan mértékű forráskivonás,

amelynek kezelése az

önkormányzati szférán belül

nem lehetséges.

A helyzetet tovább rontja,

hogy a tervezett kormányzati

elvonás az előzetes hírek és

bejelentések ellenére mégiscsak

„fűnyíró” elv szerint történik.

Ennek következtében a

költségvetési javaslat üzenete

szembe megy az elmúlt két

kormányzati ciklusban megkezdett,

majd alkalmazott

integrációs törekvéseknek is. A

társulások és körjegyzőségek

támogatásának érzékelhető

csökkentése visszaveti a már

kialakult együttműködéseket

is, így rombolja a sok veszekedéssel,

vitával és kompromisszummal

elért eredményeket.

A már egyszer létrehozott

társulások szétverése

hosszú távon okoz károkat, de

nem csupán az érintett kistérségeknek,

mikrotérségeknek,

hanem az egész önkormányzati

rendszernek.

Az idő rettentően kevés,

főleg ha azt is figyelembe

vesszük, hogy a miniszterelnök

már novemberben szeretné

elfogadtatni a költségvetést.

A pusztán pénzügyi

egyensúlyi szempontok szerint

elfogadott költségvetés

viszont súlyos károkat okozhat,

elsődlegesen a védtelen

kistelepülések, valamint az

egyoldalú gazdasággal rendelkező

települések számára.

Félő, hogy a jövő évi jelentős

forráskivonást és -csökkentést

az önkormányzatok

jelentős része nem bírja majd

ki. Ennek a következménye

óhatatlanul az állam, illetve

közvetve mindannyiunk

nyakába szakad, ugyanis az

önkormányzati csődök kihatásait

az egész társadalomnak

viselnie kell.

A helyzet komoly és nehezen

kezelhető. Ezért is nagy

kár, hogy a kormányzat és az

önkormányzatok közötti intézményesített

tárgyalások megszakadtak.

Ily módon sem a

kormányzat, sem az Országgyűlés

nem lesz képes olyan

költségvetést keresztülvinni az

önkormányzati érdekek figyelmen

kívül hagyásával, amely

garantálni tudja a 2010. évi

esztendő biztonságos önkormányzati

működését.

Dr. Zongor Gábor

a TÖOSZ főtitkára

12 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


MELLÉKLET

„Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek

Isten gondolta.” (Dosztojevszkij)

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. augusztus–szeptember

A képei többségén

szomorú, szigorú

arcokat látok.

– Pedig nem

ez a szándékom.

Ők, mint mindannyian,

kiútkereső

emberek. Péli

Tamás mesterem

és a reneszánsz

szellemében festek.

Pélitől tanultam azt is, hogy a test átalakul,

ám a szellem soha nem romolhat meg. A szellemi

lét szent és sérthetetlen, ugyanúgy mint a

szent emberek hitele.

A románál

nincs jobb hazafi a világon

Szentandrássy István festőművész

Azt mondta, hogy mindenki kiutat keres.

Ön merre keresi?

– Sokan mondják, hogy beleásták magukat

a cigányság életébe. Én azt szeretném,

hogy azok az emberek, akik eljutottak idáig,

segítsenek kiásni a cigányságot abból a mérhetetlen

történelmi vergődésből és mederből,

amibe a történelem beletolt bennünket.

Persze ehhez az is kell, hogy mi, cigányok is

dobáljuk le magunkról azt a mérhetetlenül

sok szégyengöröngyöt, amiket évszázadokon

keresztül ránk szórtak. Ez az egyik kötelessége

az én arcaimnak. Én cigányember arccal

születtem, és ezt semmi pénzért, semmiféle

hamis ígéretért nem cserélném el.

Pedig nyílván érték már atrocitások e miatt.

– És fognak is, mégis azt mondom, hogy

Magyarország, ahol 52 éve élek, még mindig

a túlélhető országok közé tartozik, és akár még

visszajavítható lenne mondjuk a ’70-es évekre,

illetve a ’80-as évekre, amikor a romákat

nem elviselték, hanem már kezdték elfogadni.

Egyre gyakoribbak voltak a vegyes házasságok,

a cigány fiatalok szép számmal jutottak

be egyetemekre, főiskolákra.

Mindenkinek volt munkája, mi több:

kötelező volt dolgozni.

– Biztonságban éltünk. Ez az idő elmúlt.

Most kell tanulnunk az újkori rettegést.

Gondolom, fél a gyönyörű kislányát kiengedni

az utcára?

– Amit érzek, az több, mint félelem.

Önnek milyen volt a gyerekkora?

– Állami gondozott voltam. Ez nem szégyen,

nem erény, ez egy elviselhetetlen

adott helyzet, amit rendkívül nehéz volt

akkor is túlélni, de most már lehetetlen.

Szentandrássy István festőművész | Születési év és hely: 1957-ben született Budapesten. | Munkásság:

Péli Tamás tanácsára és mesteri támogatásával kezdett el foglalkozni a festőművészettel immár

25 évvel ezelőtt. Mesteréhez hasonlóan a reneszánsz és barokk hagyományokhoz nyúlt vissza inspirációért

és alakította ki a maga sajátos, egyéni képzőművészeti jel- és eszközrendszerét.Műveire egyszerre

jellemző az erőteljes tárgyiasság, gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozott expresszivitás

és a jelképalkotás.Munkásságának kiemelkedő része a Federico Garcia Lorca Cigány románcok

című versciklusára készített képsorozata, a Triptichon című nagyméretű kompozíció és az ikonszerű

stilizációval megalkotott Madonna-képei. | Kiállítások: Eddigi pályafutása során számos kiállításon

vett részt Magyarországon és külföldön. Munkáit több hazai és külföldön megrendezett önálló kiállításon

mutatták be. Művészete nagyban hozzájárul az európai és a hazai cigány kultúra megőrzéséhez,

szervesen kapcsolódik nemzeti kulturális értékeinkhez. A Nyugat-Berlinben, Prágában, valamint a

New York-ban rendezett kiállításokon mesterével, Péli Tamással együtt szerepelt. | Díjak, kitüntetések:

Munkássága elismeréseként 1999. decemberében Kisebbségekért Díjban részesült. 1995-ben a

főváros, két évvel később a XI. kerületi önkormányzat részesítette Pro Urbe Díjban.

A szülei beadták az intézetbe vagy elvették

tőlük?

– Nem tudom. Szerintem a ’60-as években

állami gondozásba vett gyerekek jobb,

ha nem tudják, hogy miért kerültek intézetbe…

De ismeri a szüleit?

– Anyám már meghalt. Akinek én a

nevén vagyok, annak én nem vagyok a

gyereke. Ez több mint kínos… Ezért nem

szabad a múltban kutakodni. De az ember

eredendő hibáinak egyike a valahova tartozás

kényszere… A gyerekkori társaim

összeomlását 70–80 százalékban ez

okozta.

Visszatérve a jelenre: a munkanélküliség

a bajok talán legfőbb forrása. A rendszerváltás

után mindenhonnan először a

romákat küldték el, azóta pedig őket veszik

fel utoljára egy megüresedő munkahelyre.

– Ez így pontatlan. Elsőként tönkretették,

megszűntették, privatizálták az építőipari vállalatokat,

ahol a vidéki cigányság többsége

dolgozott. Tehát a változás főként a romákat

érintette, de nem ellenük volt. Vigyáznunk

kell a paranoiánkra. Az ember ne paranoiás

legyen, hanem józan. Tudni kell azt is,

hogy a vállalatokkal egy időben megszűnt

a munkásszálló rendszer, és ezzel megjelent

Magyarországon a munkanélküliek és hajléktalanok

tömege. Érti, hogy ez nem cigánykérdés?

Nem szabad bűnösöket gyártanunk

a bűntelenekből. Még akkor sem, ha az európai

idiotizmusnak már kétezer éves gyakorlata

van a bűnösök gyártásában. Gondoljon

csak arra, amikor a nép nem Jézust, hanem

Barabást választotta.

Önnek hogyan sikerül kiemelkednie?

– Nem emelkedtem én ki, én beemelkedni

szeretnék.

Mégiscsak ismert, elismert képzőművész…

– Háromszor nem vettek fel a Magyar

Művészeti Alap tagjai közé… Mondván, nem

ütöm meg a szakmai színvonalat.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember 13


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Balkezes nagyapám emlékére (2000)

Krisztus (1999)

A holdas hold románca I. (1992–1993)

„Én a magyar nyelvet hihetetlen

módon megtisztelem, mert

a románál nincs jobb hazafi

a világon. Sokkal jobban szeretem

ezt az országot, minthogy

cserbenhagyjam, még akkor is,

ha gyűlöl. Érti?”

Lindri (Álom) – Hommàge a Chaplin (1999)

Reneszánsz Madonna (2001)

14

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Magyarul nyugdíja

sem lesz? A képeiből

él?

– Nem adok el képeket.

Pályázatokból

szerzett pénzből

tudok festeni. Mióta

megszűnt a feleségem

munkahelye,

egyike vagyunk

a becsődölt banki

károsult családoknak.

Viszont van két

gyerekünk, és a feleségem

most többet

tud velük foglalkozni.

Én itthon festek,

tehát sokat vagyunk

együtt.

Mennyit dolgozik?

Mennyit fest egy nap?

– Ez nagyon változó.

Ha nagyon beindulok,

akkor napi tizennyolc–húsz

órát.

Szindbád II. (2003)

Most mire készül?

– Van egy álmom:

a rákospalotai javító-nevelő leányintézet

kápolnáját szeretném kifesteni. Acél Anna

igazgatónő ajánlotta a lehetőséget. Már

csak pénz kellene hozzá. Legalább harmincmillió

forint.

Ki a Madonna a képein?

– A vágy, ami az asszonyokban régebben

megvolt, és ma már nincs meg. A vágyat is

urbanizálta a civilizáció. A szilikonok pótolják

az anyakeblet…

A Madonnái nem szigorúak…

– Mert ők szentek. Mindegyik szentnek a

szája szegletében ott van egy nagyon pici

mosoly. Ennyit csalhatok. Többet nem, mert

a szakrális festészet a történetisége révén

megköveteli a tiszteletet és alázatot.

Mikor találkozott a vallással?

– Az általános iskolában volt egy nagyszerű

tanító nénim, aki azt mondta, ne tartsam

fel őt a számtanórán, hanem menjek

ki a parkba, és számoljam meg a csókákat.

Ekkor mentem életemben először templomba.

Ott volt az iskola mellett. Mérhetetlen

sötét és nagyon hideg volt. A tömjénfüst

szagát ma is az orromban érzem…

A látogatás életem nagy találkozása volt a

szentképekkel. Nem értettem, hogy miként

kerültek oda, és nem tudtam azt sem, hogy

mi is a festészet. Csak azt tudtam, hogy

ezek ott vannak, és valami nagyon furcsa

szag párosul hozzájuk. Többször álmodom

ezzel a templommal. Emlékszem még arra

is, hogy a pap néha bejött gyakorolni az

orgonán. Ez a ’60-as években volt. Akkor

még falurádió volt, meg Szív küldi szívnek

szívesen, és a párttitkár bejelentette,

ha a pap orgonálni mert. Ezért nagyon

halkan muzsikált.

A képein mindenki roma…

– Soha az életben nem jutott a cigányság

szakrális festészethez. Márpedig én,

roma emberként vállalom ezt. Vállalnom

kell. Nem tartom fontosnak, hogy Jézus

nálam cigány legyen, de azt gondolom,

hogy minden nép felelőssége, hogy a saját

színére, a saját arcára, a saját történelmére

fesse őt. Így lett nálam cigány arca Jézusnak,

Szindbádnak és a Madonnának is. Az

én őseim cigányok voltak. Ha magyarok

lennének, akkor magyar arcúak lennének

a festményeimen szereplő alakok. Ugyanakkor

atyamestereimnek tekintem Nagy

Lászlót és Pilinszky Jánost. Én a magyar

nyelvet hihetetlen módon megtisztelem,

mert a románál nincs jobb hazafi a világon.

Sokkal jobban szeretem ezt az országot,

minthogy cserbenhagyjam, még akkor is,

ha gyűlöl. Érti? A nem roma szülők felelőssége,

hogy a gyerekeik ne legyenek raszszisták,

az én felelősségem pedig az, hogy

a gyerekeim ne legyenek magyarellenesek.

Semmilyen ellenesek…A közös út:

a megértés. Semmilyen társadalom nem

működik, illetve abban a pillanatban leáll,

ahogy a megértés megszűnik. Mi most itt

tartunk. Nem volt kérdés mondjuk a hetvenes

években, amikor a hippik azt mondták,

szeressük egymást, és kék virágokkal

nyomultak jobbra-balra. Ez a feeling majd’

húsz évig kitartott. Ebben nőttem fel én. A

hetvenes években egy magyar értelmiségi,

roma és nem roma, valahová szeretett

volna tartozni, és közösen a legnagyobb

ellenséget, a kommunista diktatúrát szerette

volna legyőzni. Ez a győzési kényszer

valamilyen szinten összehozta az embereket.

Sokkal szolidárisabbak voltak, megértőbbek,

és nem engedték egymást sem zsidózni,

sem cigányozni. Nekem most az a

kötelességem, hogy a gyerekeimnek biztosítsak

valamit, ami a boldogsághoz vezet.

Sokfelé járok, beszélgetek tanárokkal, roma

fiatalokkal. Nyitottak, okosak, finomak és

rendkívül kíváncsiak. És senki nem válaszol

a kérdéseikre őszintén. Én pedig egyedül

nem tudom pótolni azt, ami a társadalom

dolga lenne.

És mit mond nekik?

– Hogy ez a nép főnixi helyzetben van.

A poraiból kellene újjáépíteni magát, egy

újfajta történelmi tudattal, újfajta értelmiségiekkel.

Bizonyos dolgokat tudatosítani

kellene ebben az országban. Például azt,

hogy a romák kulturális különbsége hatezer

évre nyúlik vissza. Még akkor is így

van ez, ha sokan nem hajlandók tudomásul

venni, mint ahogy azt sem, hogy vannak

olyan mesterségek, amiket a század

elején még csak a romák tudtak, amiket

mi hoztunk Európába. Mi az emberi létezés

alapját, a túlélés technikáját hatezer

éve tanuljuk. Igaz, Európában csak nyolcszáz

éve vagyunk jelen, de tudjuk, ismerjük

az egész világot. Elpusztíthatatlanok

vagyunk, bárhogy is törekednek rá.

Mi lenne az első dolog, amin változtatna?

– A szabad akaratú cigányokkal együtt,

akiknek még nem törték meg a szabadságérzetét,

keresnék egy új bolygót.

A bolygó nagyon szép szimbólum. Reálisabb

elképzelése is van?

– Ha még egyszer születnék, négy-ötféle

kultúrát és a kisebbségek történetét tanulnám

meg, mert akkor meg tudnék győzni hozzám

hasonló elkötelezett embereket, hogy indítsunk

el egy változtatási folyamatot.

Érdekes, hogy nem a pénzt említi.

– Mert nem ezen múlik. Annak idején az

intézetből, Mikszáth egykori kúriájából, kijártunk

a falusi iskolába, ami Nógrád megyében,

egy főként szlovákok lakta településen,

Horpácson volt. Ez az időszak a magyarázata

annak, hogy miért szeretem és tisztelem

a magyar embereket. Nyaranta kijárhattunk

az aratásra, ahol vizet vittünk az

aratóknak. Cigányoknak, magyaroknak…

Cigány és magyar gyerek, asszonyok és férfiak

a legnagyobb egyetértésben, barátságban

dolgoztak. Mivel én ilyet is megéltem,

nagyon közel kerültem a magyar emberekhez.

Én a magyar emberekre gyerekként felnéztem,

és ezt nem vagyok hajlandó most

sem alább adni. De! Ők nem nézhetnek le.

Mert ha én fel tudok rájuk nézni, akkor néha

ők is magasodjanak fel hozzám. És a gyerekeimhez.

Érti?

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

15


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

…igenis szokta a cigány

a szántást…

Daróczi Ágnes, a Romédia Alapítvány alapítója

és a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke

Úgy tűnik, megvannak

a romagyilkosságok elkövetői….A

tragédia idején

láttalak a híradásokban

Kislétán…

– Ott voltam a többi

helyen is… Hogy mit csináltam?

Velük sírtam…

Mást nem tehettem, és azt mondtam nekik,

hogy szervezzék meg magukat, keressék meg

a települések vezetését és a polgárőrséget,

és együtt járőrözzenek. Osszák be szépen;

ne virrasszanak mindannyian mindig, mert

úgy kifáradnak. És persze megpróbálom a

Roma Integrációs Tanácsban azt is elmondani,

az teljesen rendben van, hogy a rendőrség

kapott egymilliárd pluszt, meg hogy a

polgárőrséget is támogatják, de a rendőrség

a mienk is, a polgárőrség a mienk is, legyen

gondjuk arra is, hogy őrizzék a veszélyeztetett

cigánytelepeket. Azt is el tudom képzelni,

hogy az őrzést, közmunka keretében végezzék

munkanélküliek. Nem csak a falu közepét kell

vigyázni, virágosítani és tisztán tartani. Arra is

legyen gondja az önkormányzatnak, hogy a

szeméthalom ne a cigánytelep szomszédságában

gőzölögjön. És akkor most vitatkozhatunk,

hogy mi volt előbb a cigánytelep vagy

a szeméthalom. A férgek, a rágcsálók nem

állnak meg a cigánytelep végénél.

Ha rajtad múlna, hogyan javítanál a

cigányság helyzetén?

– Cigányokról nem lehet anélkül beszélni,

hogy Magyarország problémáiról ne szóljunk.

Először az országban végbemenő folyamatokat

kell elemeznünk, majd azt, hogy ezek hogyan

érintik a cigányokat. Ha az úgynevezett cigánykérdésről

beszélünk, akkor egy három elemből

álló problémahalmazt kell nevén neveznünk: a

romák sokszoros fölülreprezentáltsága a szegények,

a hátrányos helyzetűek között; a romákat

körülvevő előítéletek, elszigeteltség és diszkrimináció

jelenléte; a kisebbségi/nemzetiségi

lét és jogérvényesülés elmaradottsága és

korlátozottsága.

A mindenkori hatalom ezeket a különböző

tényezőket gyakorta kijátssza – az ideológiai,

kommunikációs és politikai játszmák

során – egymással szemben.

A szegénységet és a nyomor kultúráját

roma sajátosságként, „öröktől meglévő”

és változtathatatlan adottságként, irracionális,

kezelhetetlen társadalmi fátumként

jelenítik meg.

A jogos roma kisebbségi/nemzetiségi igényeket

úgy igyekeznek bagatellizálni, elnyomni,

hogy demagóg módon szembeállítják

őket a szegénység más nagyságrendű problémájával.

„Kenyér kell a népnek, nem pedig

múzeum, színház, anyanyelvi oktatás, intézmények.”

Vagy: „a roma kultúra csak néhány

megélhetési cigány értelmiségi ügye, a nép

lakni, enni, dolgozni akar, nem cigány nyelven

tanulni, kultúráját használni, fejleszteni.

A romaellenes előítéleteket társadalmi

adottságként elfogadva egyaránt elodázzák

a roma kisebbségi/nemzetiségi, kulturális,

oktatási, önreprezentációs és nyomorenyhítő

igények kielégítését. A magyarázatot

dr. Bársony János így fogalmazta meg

a Beszélő című folyóiratban: „Az előítéletes

többség úgysem helyeselné, nem fogadnák

el az ’emberek’, csak a feszültségek növekednének

tőlük. Vagy: képmutató módon nem

véve tudomást a roma problémák súlyáról,

a romák számáról, az őket sújtó előítéletek

erejéről ugyanannyi önálló médiamegjelenést,

kulturális, oktatási és információs lehetőséget,

forrást biztosítanak számukra, mint

pár ezer fős közösségeknek.”

Szerinted hogyan lehet kitörni a szegénység

csapdájából?

– Teljesen egyértelmű, hogy nagypolitikai

akarat nélkül csupán rendkívül keveseknek

sikerül. Társadalmunk eléggé zárt ahhoz,

hogy az iskola ne kiegyenlítsen, hanem „újratermelje

a hátrányokat”. Nem lehet elvárni

a legalul lévőktől, hogy saját erejükből

(és csak saját erejükből) megváltoztassák

helyzetüket.

Hány roma él mélyszegénységben?

– Ha nyolcszázezerre becsüljük a cigányság

lélekszámát, sajnos azt kell mondanunk,

hogy mintegy kétharmaduk a létminimum

alatt él. Ez rendkívül nagy szám, de akkor

sem fedi le az egész kört, amit szegénynek

lehet nevezni.

„A cigányokról nem lehet

anélkül beszélni,

hogy Magyarország problémáiról

ne szóljunk”

Mi az, ami speciálisan csak a cigányokat

érinti?

– Az, hogy nem tekintik nemzetiségnek,

entitásnak és nemzetalkotónak a cigányságot.

Nemzetiségi intézményeket arra hivatkozva

nem hoznak még mindig létre, hogy

azok csak néhány megélhetési cigány értelmiségi

önmegvalósítását szolgálnák, és

hogy vannak ennél sokkal súlyosabb problémák,

majd ha a szegénység problémakörét

megoldjuk, akkor majd előrébb jutunk.

Legalább ilyen súlyos probléma a raszszizmus

is…

– A rasszizmus ellen harcolnak, de az igazi

harc az lenne, hogyha oktatnák a mi több száz

éves közös történelmünket is, hogyha fölmutatnák

a magyar történelem cigány hőseit,

hogyha vállalható énképet kapnának a gyerekek

az iskolában, és hogyha mindezt persze

nemcsak a cigánygyerekek, hanem minden

gyerek megtanulná. Meggyőződésünk szerint

a romák múltjáról és jelenéről összefüggéseiben,

a kulturális sajátosságok és az együttélés

évszázadainak figyelembevételével érdemes

alakítani a közgondolkodást, amelynek formálásában

kutatók, tudósok, közéleti emberek

és a cigányság soraiból jött értelmiségiek

meghatározó szerepet játszhatnának. Annál is

inkább így van ez, mert tapasztalataink szerint

a szakmailag felkészült, átfogó képpel rendelkező

értelmiségiek többsége mára marginalizálódott,

tudásuk és gyakorlatuk a közéletben

és a tudományban nincsen olyan mértékben

igénybe véve, mint ami joggal lenne

elvárható. A mi Paradigmaváltás című dolgozatunknak

ez a lényege.

És mi lenne a megoldás?

– Szükségét látjuk, hogy a tervezés-végrehajtás-értékelés

szintjein bevonják a roma

közösségeket és a roma értelmiséget. A szubszidiaritás

elve természetesen meghatározó,

de számolnunk kell azzal, hogy a hátrányos

helyzetű településeken éppen a helyzet megváltoztatására

képes kapcsolati és kulturális

tőke hiányzik, az értelmiség eltávozása jelenti

a végleges leszakadást. Különösen igaz ez

a cigány közösségek esetében, ahol az értelmiség

rendkívül alacsony lélekszámú. A fel-

16

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

zárkózást, településfejlesztést elsősorban az

importált, helybevitt források és fejlesztéssel

foglalkozó szakemberek állandó jelenléte

tudná katalizálni. Továbbá javasoljuk

a tulajdonviszonyok tisztázását, ugyanis a

cigánytelepek évtizedek, de meglehet évszázadok

óta telekkönyvi tulajdonjog bejegyzése

nélkül léteznek. Rendezni kell a viszonyokat,

amelynek révén a területcsere és a

kölcsönfelvétel egyaránt könnyebbé válik,

a telepfelszámolás első ütemeként mindenképpen

szükség van rá.

Fontos kérdés az is, hogy ki birtokolja a

cigányságról alakított kép attribútumát? A

társadalmi szegregáció erősödésével ugyanis

olyan mértékben csökkentek a személyes

találkozási alkalmak, hogy a cigányságról

kialakított kép birtokosa elsőrendűen

a többségi média. Ezzel a felelősséggel

többségük nincsen tisztában, vagy ha

igen, nem tudnak mit kezdeni vele. Média

monitoring center kialakítására van szükség,

amely egyik részről tematizálni képes

a többségi médiát, másik részről felkészült

újságírók és ügyvédek segítségével követi

és reagál az elszabadult közbeszédre.

Meg kell szüntetni az elmaradott régiók

további leszakadását, aminek egyik oka

az, hogy onnan a vállalkozói és értelmiségi

réteg elvándorolt. A fejlődést segítené, ha

nem csupán pályázatok útján lehetne elérni

fejlesztési forrásokat, hanem a regionális

fejletlenség függvényében álljanak rendelkezésre

meghatározott források.

Együttműködést szorgalmazunk a tudományos

intézmények és a közintézmények,

valamint a civil szervezetek között.

Például a megyei múzeumoknak legyen a

helyben élő kisebbségek – köztük a cigányság

– történetére, hagyományaira stb. vonatkozó

gyűjtési és kiállítási része. (A jelenlegi

felkészületlenséggel számolva sokat segíthetnének

a kisebbségi és roma civil szervezetek

a gyűjtés- és kiállításszervezésben.

Kitűnő példa a Lajosmizsei Helytörténeti

Gyűjtemény és a helyi roma közösség, valamint

az iskola együttműködése.)

A történelemkutatásba férjen bele az

együttélés évszázadainak dokumentálása,

rangján értelmezése, tanítása. A holocausztkutatás

terjedjen ki a romák sorsának nyomon

követésére, bemutatására is. Stb., stb.

Mit javasoltok az oktatás területén?

– Hogy az oktatásban érvényesüljön a

hazai kisebbségek – köztük a romák – életét,

részvételét a történelmi folyamatokban

tárgyaló része. A kisebbségi kutatóintézetek,

de civil szervezetek is rendelkeznek

oktatási segédanyagokkal, amelyeket

kitűnően lehetne hasznosítani a pedagógusképzésben

és az oktatásban is. A Romédia

Alapítvány által készített Historia romani-roma

történelem oktatófilm-sorozat bekerülhetne

az oktatási segédanyagok sorába

és hasznosulhatna a közép- és felsőoktatásban,

valamint a pedagógus továbbképzésben,

hozzásegíthetne egy új szemlélet

kialakításához.

A médiának nagy adósságai vannak a

romákkal szemben…

– Igen. A médiában pusztán kuriózumként

vagy konfliktusos helyzetben jelennek

meg a kisebbségek. Különösen fontos, hogy

karakteres roma arcok legyenek láthatók a

képernyőkön, az indirekt befolyásolás lehetőségét

kihasználva. A diplomás roma fiatalok

médiába irányítása, ösztöndíjjal való

továbbképzése megerősítésre váró, hasznos

folyamat. A Roma Produkciós Iroda

Alapítvány kezdeményezése áttörést hozhat

az elektronikus médiában. Az MTV-ben

a műsorkészítő roma fiatalok jelenléte és

szemléletmódja jótékonyan befolyásolja a

romaképet. A Duna Televízió és a Romédia

Alapítvány együttműködése ígéretesnek

mondható: a Roma Történelem filmsorozat

Daróczi Ágnes újságíró, szerkesztő-műsorvezető | Születési év és hely: Berettyóújfalu, 1954. november

18. | Tanulmányok: KLTE Kossuth gyakorló gimnázium, Debrecen, ELTE Bölcsész Kar, magyarnépművelés

szak | Munkahelyek: Népművelési Intézet (ma: Magyar Művelődési Intézet), Magyar

Televízió | Közéleti tevékenység: Megszervezi a roma képzőművészek országos kiállításait. A roma

folklórmozgalom elindítója, fejlesztője, a hagyományőrző cigány folklór együttesek találkozóit szervezte.

Résztvevője volt a Cigány dolgozók a fővárosi építőiparban című kutatásnak.Nemzetközi cigány

kulturális találkozókat szervezett. Az Amalipe Cigány Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója,

1992-ig elnöke. A Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvivő testületének tagja, a miskolci

Gettóellenes Bizottság egyik alapítója. Az EUROM nemzetközi cigány szervezet vezetőségi tagja. Alapítója

és kurátora a Romédia Alapítványnak. Kurátora a Bezerédj Alapítványnak.Alapító-kurátora az

ERIO – nemzetközi roma lobbi szervezetnek. Az Európai Roma/Travellers Fórum egyik alapítója és a

közgyűlés egyik alelnöke. | Díjak, kitüntetések: Tolerancia díj, Pro Cultura Hungariae – Kodály Zoltán-díj,

Göncz Árpád-díj, a Budapesti Amerikai Nagykövetség emberjogi díja, Vígh Mónika-díj, a Szabad

Demokraták Szövetségének nőnapi díja.

bemutatásán túl saját roma adás (targeting)

elindításán munkálkodnak, és ugyanakkor

van egy világjáró sorozatunk, amely

romák szemével láttatja a nagyvilágot (meanstreaming).

De nemcsak a médiának, hanem a kultúra

többi területeinek is lennének feladatai…

– Alapkérdés, hogy a kutatóintézeteknek

legyen a kisebbségek kultúráját, történelmét

stb. feltáró munkatársa. Legalábbis

elgondolkodtató az a tény, hogy a

roma kultúrát, történelmet kutató nemzetközi

hírű szakembereinknek nincsen helye

például az MTA Kisebbségkutató Intézetében.

A roma rádió országos adása vonatkozási

pont lehetne a legnagyobb lélekszámú

kisebbség életében.

Ehhez képest az érvényben lévő iskolai

történelemi atlaszból a cigányság és a holokauszt

kimaradt.

– Vagyis azt mondhatjuk megint, nem

véletlenül tart az ország ott, ahol.

Érdekes, hogy Szentandrássy Istvánhoz

hasonlóan te sem a pénz hiányát tartod

elsődleges gondnak.

– Természetesen nem. Ugyanis nem minden

pénz kérdése. És egyébként is, pénz arra

van, amit a politika meg az emberek fontosnak

tartanak. Ha valami fontos, akkor megterem

hozzá a feltétel is. Előbb az a kérdés,

elég fontos-e, hogy békesség legyen Magyarországon.

Mert jelenleg egy csendes háború

zajlik a szegények és a jobbmódúak között.

És amíg ilyen tömegek élnek mélynyomorban,

addig azzal kell számolni, hogy a szegények

onnan vesznek el, ahol van. De ha azt

gondoljuk, másképp is lehetne élni, akkor

szembe kell nézni például azzal, hogy a cigányok

csak azért, mert cigányok, kimaradtak

a földosztásból ’45-ben. És mert már akkor

is kimaradtak, kihagyták őket a rendszerváltáskor

is. A tulajdonhoz juttatás végképp és

egyáltalán nem történt meg. És így van ez

akkor is, ha nem tagadhatjuk, hogy megindultak

a telepfelszámolások, de ha megnézzük,

hogy hova épültek ezek a jobb minőségű

épületek, akkor azt látjuk, hogy belvizes,

mocsaras, lehetetlen körülmények közé

vagy éppen magasfeszültség alá. Azt mondjuk:

alkotmány adta jogunk, hogy egyenlők

vagyunk. A gyakorlatban azonban a cigányok

láthatatlanok. Csak halmozottan hátrányos

helyzetűeket ismer a szakzsargon, a szakpolitika.

És mi van ezzel szemben a gyakorlatban?

Ha munkát keresünk, nagyon gyakran

éppen azért nem kapunk, mert cigányok

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

17


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

vagyunk, a gyerekeink rosszabb minőségű

oktatást kapnak, nem egyszer cigány osztályokban

elkülönítve, szegregáltan. Ha lakhatásról

beszélünk, akkor a faluszéleken, az infrastruktúrával

rosszul ellátott, leszakadt régiókban

él a cigányok több mint fele. A szolgáltatásokhoz

való hozzáférésben nagyon

gyakran tapasztalunk rasszizmust, vagyis

a mindennapi életben nagyon is láthatóak

vagyunk.

De ugyanakkor hivatalosan nem lehet

számon tartani, hogy ki cigány és ki nem.

– Ez tévedés. Ez tévedés! Az Európai Unió

kifejezett elvárása, hogy az indikátorokat meg

kell nevezni. Mit mond? Látni akarom, hogy

valóban az a térség, az a csoport, az a személy,

aki az európai forrásokból részesül, milyen

helyzetben van, és miért kapja a támogatásokat.

A cigányok láthatatlanok. Semmiféle

statisztika nincsen. A magyar jogrend úgy

rendelkezik, hogy valamelyik kisebbséghez

tartozás szenzitív adat, amivel kizárólagosan

a tulajdonosa rendelkezik. A cigány nem szégyelli

a származását, de gondold csak el, mi

lenne, ha a munkaügyi központban egy munkanélküli

cigány ember azt mondaná, kérem,

tartsák számon, hogy én cigány vagyok, és

alkalmazzák a pozitív diszkriminációt.

Mi történne?

– Akkor se vennék fel egy munkahelyre. A

Phralipe Független Cigány Szervezet példának

okáért előállt a Roma Integrációs Tanács

ülésén egy javaslattal. Azt mondtuk, hogy a

fejlesztési forrásoknál, az állami munkahelyeken

kifejezetten érvényesítsék a cigányságra

vonatkozó esélyegyenlőség megteremtését.

Ha egy településen a cigányság aránya x,

akkor az állam által finanszírozott munkahelyek

fele biztosítottan nekik jusson.

Még mindig visszatérnék az adatkezeléshez…

Tehát arról van szó, hogy azt,

aki romának vallja magát, azt részesítsék

előnyben.

– Aki nem vallja magát annak, azt nem lehet

előnyben részesíteni. De ehhez meg kellene

szüntetni azt a gyakorlatot, miszerint a jegyző

dönti el vagy éppenséggel veszi tudomásul,

hogy valaki egy kisebbséghez tartozik.

Mert azt, hogy valaki egy kollektívához tartozik-e

vagy sem, azt csak a kollektíva döntheti

el. Amikor a magyar igazolványt osztották

például Erdélyben, nem a helyi román

jegyző mondta meg, hogy ki a magyar. El

sem tudod képzelni, itthon hányan vállalnák,

hogy ők romák, ha egyszer az életben valamiféle

előnyük származna belőle.

A Phralipe Független Cigány Szervezet,

aminek alelnöke vagy, miként tud az egyes

településeken segíteni a romáknak?

– Ez a szervezet a maga sok csápjával, mert

legalább 38 helyi tagszervezete van, de ennél

kiterjedtebb a kapcsolatrendszere, megpróbálja

a helyi konfliktusokat kezelni, amik – a többi

között – azért tudnak rendkívüli módon kiéleződni,

mert a cigányoknak nincsen alkalmuk

a közvetlen környezetükben az emberi arcukat

megmutatni. Országszerte kialakult egy

kiszorítósdi, és még a segélyakciókban sem

kérdezik meg őket, kinek és mennyi járna az

adományokból. De ez nemcsak a cigányokat

érinti, hanem az összes rászorultat. Vagyis, ha

úgy tetszik, még igencsak akadozik a demokrácia

gépezete. Ezt mi látjuk, és megpróbálunk

tenni ellene. Egyrészt úgy, hogy a romákat arra

bíztatjuk, fogalmazzák meg a saját érdekeiket,

és ehhez nyerjék meg szövetségesnek és

partnernek a helyi önkormányzatokat. Az első

lépés mindig a párbeszéd. Úgyhogy én ezúton

is azt kérem a helyi önkormányzatoktól,

hogy vegyék komolyan a közeledési kísérleteket,

és ők maguk is szorgalmazzák a párbeszédet.

Fontosnak tartom, hogy ne feltétlenül

a saját jobb kezüket keressék a helyi cigányvezetőben.

Hanem, ha úgy tetszik, a legbátrabb

vitatkozó partnert. Mert ő mélyebben látja a

problémákat, és éppen ezért többet fog tudni

nekik segíteni…

…mint egy szervilis ember.

– A második, legalább ennyire fontos dolog,

hogy legyenek közös akciók. Az is jó, ha a polgármester

elmegy a romák rendezvényeire,

mert azt ők nagyon nagy megtiszteltetésnek

érzik. Ez egyféle szimbolikus kinyilvánítása és

elismerése annak, hogy ők is településhez tartoznak.

Ha ez így van, és ezt komolyan gondolják

a település vezetői, akkor a következő

lépés az, hogy a cigányok is képviseltethessék

magukat a különböző eseményeken. Például

március 15-én vagy október 23-án, amikor

a helyi cigányszervezet is elhelyezhetné

a maga koszorúját. Ezek rendkívül fontos jelkép-értékű

lépések, mert azt fejezik ki, hogy

ha egyek az ünnepeink, akkor egyek a gondjaink

a jelenben, és egy a jövőnk is.

A magyarmecskei polgármester asszony

elmondta hogy egy cigány család a falu közepén

most vett egy házat. Az asszonyt fölvették

az óvodába kisegítő alkalmazottnak, hogy a

család mielőbb beépülhessen a faluba.

– Látod, milyen fontos dolog ez? Hány meg

hány olyan települést ismerünk, ahol mondjuk

tíz százalék a cigány népesség aránya, és

közülük még sincs egyetlen egy alkalmazottja

sem az önkormányzatnak. Még takarítónak

sem veszik fel őket. Nem véletlenül vannak

elkeseredve a cigányok, hogyha azt látják,

hogy még érettségivel vagy szakközépiskolai

végzettséggel sem kapnak munkát az önkormányzati

intézményekben. Ha vissza akarjuk

hozni őket ebből a letargiából és nihilből,

akkor apró lépések sorozatát kell megtenni, ami

később rendkívüli módon kamatozik. Ott vannak

a bátaszékiek, akik 50 évre szóló bértelket

kaptak, s ma már 30 hektáros gyümölcsösük

van. Barackot meg meggyet telepítettek, mert

meg akarták mutatni az egész világnak, hogy

igenis szokta a cigány a szántást. Csak adjanak

hozzá földet. Vagy ott vannak az igriciek, akik

apró parcellánként vásároltak össze 5 hektár

földet, és most a legmodernebb technológiával,

csöpögtetős öntözéssel uborkát termesztenek.

Csináltak maguknak munkát meg szövetkezetet.

És már nem állnak sorban segélyért,

hanem megkeresik a kenyérre valót. Ott tartottunk

ugye, hogy nem minden pénz kérdése.

Hát bizony nem. Látásmód, szándék, akarat,

politikai hozzáállás…

És szív is kell a változtatáshoz.

Javaslat az önkéntes regisztráción alapuló,

esélykiegyenlítő foglalkoztatáspolitikai

program beindítására a leghátrányosabb

helyzetű vidéki térségek roma lakosságának

felzárkóztatása érdekében (részlet)

Hol kezdjük a feladatok

megoldását?*

Először az államon. A Magyar Köztársaság

még mindig az ország legnagyobb munkáltatója,

emellett a legnagyobb megrendelője is. Ugyanakkor

az állami alkalmazottak között minimális

arányban foglalkoztatnak romákat.

Ez különösen szembetűnő azokon a helyeken,

ahol a legnagyobb a feszültség, a roma munkanélküliség

és a nyomor. Nem tűrhető, hogy diszkriminációs

vagy „kapcsolati tőkehiányos” okokból az

állami foglalkoztatási körben arányainál meghatározóan

kisebb arányban találhatók romák (állami

intézmények, vállalatok, közművek, önkormányzatok

és intézményei, állami megrendeléseken dolgozó

vállalkozások tartozhatnak ebbe a körbe).

A probléma kezelésére nincs más tényleges

lehetőség mint a kvótarendszer.

Jelen esetben azon a módon, hogy kötelező alkalmazási

arányokat kell előírni a válságsújtotta régiókban,

térségekben a foglalkoztatásra. Ez a kvóta,

* Dr. Bársony János, PHRALIPE delegált –

RIMB szakértő javaslata

18

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

javaslatom szerint a romák szociológiailag feltárt

települési arányszámának minimum az 50 százaléka

kell legyen a foglalkoztatóknál. Addíg csak kivételesen,

a helyi roma képviselet testületi határozatával

lehet nem romát alkalmazni ilyen feladatok ellátására

új alkalmazottként e területeken, amíg a kvóta

be nem telik, vagy az esélykiegyenlítésre jelentkezettek

el nem fogynak. (A szociológiai adatfelvétel

1994 óta jórészt készen áll: Kertesi Gábor–Kézdy

Gábor: A cigány népesség Magyarországon, sociotypo,

1998). Vita esetén közigazgatási szakértői

egyeztetéssel lehet konszenzust találni.

A kisebbségi választási névjegyzékhez hasonlóan

össze kell állítani a roma esélykiegyenlítési

névjegyzéket. Erre a településen azok jelentkezhetnek

regisztrálásra, akik a foglalkoztatás területén

roma voltuk miatt hátrányban érzik magukat,

és esélykiegyenlítésben kívánnak részesülni,

erről írásban nyilatkoznak.

Az így jelentkezőket a helyi kisebbségi testület

(önkormányzat vagy civil szervezet) írásos nyilatkozatával

testületileg ajánlja listára venni. A lista a

munkáltatók részére nyilvános. Ehhez a jelentkezők

nyilatkoznak adataik ilyetén kezeléséről. A jelen

jogi környezetben semmi akadálya nincs, hogy a

kisebbséghez tartozás adatait így használják.

A munkáltatók a kvótalistán szereplők közül

választhatnak munkavállalókat a foglalkoztatásra.

Szaktudást igénylő feladatnál a listáról lehet

képzésbe irányítani munkavállalókat, és a képzés

befejezéséig ideiglenesen, meghatározott ideig

lehet mást alkalmazni helyettük.

Állami kedvezményben részesülő beruházók

esetében a kedvezmény feltétele az esélyegyenlőségi

terv készítése és a kvóta alkalmazása a foglalkoztatásnál.

Ezt az államnak, önkormányzatnak

szerződésben kötelező rögzíteni. Hasonlóan

a közbeszerzésben résztvevőknél.

Ez lenne az első komoly lépés az esélykiegyenlítés

irányába.

A másik feladat az európai uniós komplex fejlesztési

források felhasználásánál a kohéziós, esélykiegyenlítő

projektek, projektrészek támogatása szintén kvóták

segítségével. Itt a kistérségi roma lakossági arány

50 százaléka lenne a kvótaminimum, amely szerint a

forrás ilyen arányban roma integrációs célokra juttatandó.

Ezt a kisebbségi testületek és a pályáztatók

folyamatosan ellenőriznék a leghátrányosabb térségekben.

Projektek hiányában a pályáztató roma települési,

településrészi komplex rehabilitációs pályázatot

írhatna ki a forrásokra a lebonyolító, tervező szervezetek

számára nyitottan, amelyben távlatos megoldást

kell kidolgozni és végrehajtani a roma településrész

lakás, foglalkoztatási, művelődési, infrastrukturális

problémáinak együttes megoldása érdekében.

Mi igaz mindebből ma?

– Sajnos nem sok. Tönkrementünk. Most

nagyon rosszul állunk. Vagyunk vagy nyolcszázan

a faluban, és szinte mindenki hátrányos

helyzetű. Romák, nem romák egyaránt.

A lakosság fele roma származású, de nálunk

nincs békétlenség. Van egy roma tánccsoportunk,

amire nagyon büszkék vagyunk.

Milyen arányú a munkanélküliség?

– Nyolcvan százalékos. Az önkormányzat

két-három embert tud foglalkoztatni,

többre nincs lehetőség.

Miből élnek az emberek?

– Segélyekből meg alkalmi munkákból.

A falunapon mégis jó volt a hangulat…

– Mindent megtettünk érte… Délelőtt

főzőverseny keretében bizonyíthatták

képességüket az amatőr szakácsok, majd

a közös ebéd elfogyasztása után, a délutáni

kulturális programok között mindenki

megtalálhatta a neki tetsző műsorszámot.

Igyekeztünk mindenkinek a kedvében

járni, hogy legalább egy napra feledtessük

a gondokat.

Hogy tartja az emberekben a lelket?

– Nehezen. Minden nap jönnek száz

forintért, kétszázért…

Mi nem cigányozunk...

Máj Zoltán, Értény polgármestere

Az oktatási diszkrimináció ellen

Szakmai javaslataink vannak a roma oktatási

diszkrimináció felszámolása és minőségének

radikális javítása érdekében. Ennek lényege,

hogy a kisebbségi szervezet vagy önkormányzat

tanfelügyelői minőségellenőrző szolgáltatást

igényelhetne diszkriminációs esetben, ha

az iskola nem nyújtja roma diákjainak a minőségi

oktatást, illetve a roma fél ezt feltételezi. A

minőségellenőrzés után minőséghiány észlelése

esetén a kisebbségi önkormányzat megállapodna

a pedagógussal és a szülővel a felzárkóztatási

célról és a következő félév elvárt tudásszintjéről.

Ennek eléréséhez esélykiegyenlítési

utalványt ad a pedagógusnak a következő eredménymérés

sikere esetén. Az utalványt a pedagógus

válthatja be, és a költségvetés finanszírozza.

Ismételt sikertelen felzárkóztatás esetén

viszont a pedagógus köteles szakmai vizsgát

tenni a pályán maradása érdekében, illetve

előmenetelében visszaminősítik.

Elkerülhetetlen a roma kisebbséghez tartozók

egyéni és kollektív emberi méltóságának

fokozottabb védelme a médiumok területén.

Ehhez garanciális szabályozások és kellő szankciók

szükségesek a média jogalkotásban. Ez is

feltétele javaslataim társadalmi közmegegyezésének

kialakításához a politikai szféra meghatározó

csoportjainak, intézményeinek, pártjainak

konszenzusa kialakítása mellett.

„A település neve besenyő törzsnévből eredeztethető. Lakosságát

kezdetben valószínűleg a Szent István királyhoz csatlakozó

besenyő lovas katonai segédnépek alkották. Értényről csak a

XVI. századtól maradtak fenn írásos emlékek. Az itt élő emberek

megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági

termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez

megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek.

Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött,

így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.”

És akkor miből ad nekik?

– Van nekem egy keretem, azt szoktam

szétosztani…

Minek köszönhető, hogy a romák és a

nem romák között jó a viszony?

– Nagyon egyszerű a válasz: mi a romákat

emberszámba vesszük.

Mit jelent ez?

– Mi nem cigányozunk. Nálunk a faluban

nincs rasszizmus. Én most az első ciklusban,

tehát nem régen vagyok polgármester, de

úgy gondolom, hogy az itt lakók értik, érzik,

hogy mit szeretnék.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

19


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Máj Zoltán polgármester | Születési év és hely: Értény, 1948. szeptember 22. | Tanulmányok: Az

általános iskolát Értényben, a középiskolát Budapesten végezte. Esztergályos és hentes végzettséget

szerzett. | Munkahelyek: Budapesten dolgozott addig, amíg Érden saját vállalkozást alapított, ami a

fia kezelésében a mai napig működik. 1990-ben jöttek vissza feleségével szülőfalujukba, úgy döntöttek,

hogy Értényben is maradnak. 2006 októberében választották meg polgármesternek.

Hányan dolgoznak az önkormányzatnál?

– Most tizenöten. Négy és fél hónaponként

cseréljük a csoportot.

Mindenki vállalja a munkát?

– Igen, nincs vita. Mindenki dolgozni szeretne.

Ezért is örültem annak, hogy két évvel ezelőtt

a LEADER-pályázaton nyert a község 30 millió

forintot, egy disznófarm kialakítására. Igen ám,

de Budapestről lejött két ember, és elmagyarázta

nekünk, hogy csak olyan farmot csinálhatunk,

ami megfelel az unió követelményeinek. Na

most, én úgy gondolom, hogy 30 millió forintból

nem lehet ilyen farmot létrehozni.

És nem is kapták meg a pénzt?

– Nem, és ezzel kútba esett a reményem,

hogy munkát tudok adni jó néhány itt lakónak.

Képzelje el, hogy volt harminc tehenem, 150

hektár földem, ahol romákat foglalkoztattam.

Ugyanazokat 13 éven át. Sajnos el kellett őket

küldenem, mert ötven forintért nem tudok

tejet előállítani. Volt, nincs tehenészet!

Más pályázaton tudnak nyerni?

– A LEKI, TEKI pályázatokon nyertünk. Ezért

tudtunk egy szobát építeni az óvodához, valamint

kibővítettük a vizesblokkot és az öltözőt.

A szegénység ellenére Értény szép, rendezett

falu. A falunapon mindenki kicsípte

magát, és jókedvű volt.

– Dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Közgyűlés

alelnöke azt mondta, hogy a mai világunkban

öröm olyan településen járni, ahol

ennyi gyerek van, hiszen övék a jövő. Megható

látni, ahol együtt ünnepelnek a fiatalok

és az idősek, a romák és a nem romák.

Hogyan látja a jövőt, polgármester úr?

– Ha nem lesz munka, akkor nagyon rossz

idők, még rosszabb idők várnak ránk.

Sehol a környéken nincs munka?

– Sehol, sajnos sehol. És annyira kevés

pénzt kap az önkormányzat, hogy az alapvető

kötelezettségeinket is alig tudjuk teljesíteni.

Ha most még elvonnak tőlünk,

akkor végképp reménytelen helyzetbe

kerülünk.

Idén még mit szeretne megvalósítani?

– Mivel van egy igen eredményes kispályás

futballcsapatunk, szeretnénk rendbe

hozni a focipályára vezető földes utat. Ugyanis,

ha esik az eső, nem lehet megközelíteni,

és emiatt nagyon szomorúak a focisták. Hallottunk

egy pályázatról, ahol lenne esélyünk,

hogy pénzt nyerjünk az útépítésre. De megmondom

őszintén, én nagyon nem bízom

már semmiben sem. De azért próbálkozunk.

Például egy olyan pályázattal, ahol a most

alkalmazott védőnőnk számára eszközöket

szeretnénk vásárolni. Sok a gyerek a faluban,

ezért volt szükség a szakemberre, aki egyébként

Koppányszántón is dolgozik.

Jövőre mit terveznek?

– Van itt egy épületünk, amit közösségi

háznak szeretnénk felújítani, de nem tudom,

hogy lesz-e erre lehetőségünk.

Most hol tartják a rendezvényeket?

– Egy nagyon lepukkant kultúrházban,

amit rendbe kellene hozni. De miből?

Milyen bevételük van még az államtól

kapott pénzen kívül?

– Semmi más. Összesen 145 millió forintból

gazdálkodunk.

Önnek mi ad erőt?

– Bennem az tartja a lelket, hogy mivel itt

születtem, itt voltam gyerek, erkölcsi kötelességem,

hogy ne hagyjam elpusztulni a

települést. Próbálok segíteni, ahogy tudok.

Nekem elég sok pénzembe került ez a falu,

tanúkkal is meg tudom erősíteni, de ezt

hagyjuk is, nem akarok én hős lenni…

A saját pénzéből is áldoz?

– Is. Meg olykor kapunk innen-onnan

pár százezer forintot, és segít nekünk Rauh

Edit államtitkárasszony is.

Mi az eredeti foglalkozása?

– Több is van. Hentes, aranykalász tanfolyamot

végzett mezőgazdász, de harminc

évig Érden laktam és esztergályosként dolgoztam.

Néhány éve otthagytam a fiamra

a műhelyt és hazajöttem, mert azt gondoltam,

hogy tehetek valamit a településért.

Nem bánta meg a döntést?

– Nem. Nem bántam meg. Ma már nincs

nagy távolság Értény és Budapest között.

Csak az a nagy bajunk, itt a falvakban, nemcsak

nekem, mindenkinek, hogy minden

nagyon Budapest-centrikus.

20

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


Nem elmenni, maradni kell...

Horváth Gézáné, Magyarmecske polgármestere

Nagyon szép

honlapjuk van.

– Igen, egy fiatal,

főiskolai végzettségű

munkatársunk,

Hegyi

Róbert készítette,

aki az igazgatási

munka mellett,

kérésemre

vállalta még azt

is, hogy folyamatosan

frissíti

új információs

bázisunkat.

Az egyik kép Stassburgban készült önről.

– A Községi Önkormányzatok Szövetsége

delegált a Néppárt-frakció szociális

bizottságába, ahol a rendeletek előkészítési

munkálatai folynak.

És úgy érzi, hogy ott hasznos tud lenni?

– Igen, és sok megvalósítható elképzelést,

tervet hozok haza. Itthon pedig megvitatjuk

az önkormányzati szövetségben és

a saját testületem körében – a falu érdekeit

nézve.

A honlapon arra biztatja az olvasókat,

hogy telepedjenek le

Magyarmecskén.

– Nagyon szeretném,

ha minél többen

érdeklődnének

településünk iránt.

Lehet, elfogultságnak

tűnik, de nekem a környék

legszebb falva:

Magyarmecske.

A postát hogy tudta

megtartani?

– Az épületet a

Magyar Posta átadta

az önkormányzat

tulajdonába, ugyanakkor

fizeti az alkalmazottat.

Ezt fontos

vívmánynak tartom,

mert azon túl, hogy

a lakosság örül neki,

példaértékű, hiszen

amíg a mobil postarendszer

képviselője csak dudál a ház előtt,

addig nálunk a körjegyzőségünkhöz tartozó

négy falu lakossága gyűlik össze alkalmanként

a postán, tehát van forgalom, és van

lehetőség kimozdulni is otthonról.

Mit jelent az, hogy egyre bővülő az

egészségügyi szolgáltatás?

– Például, hogy az anya- és csecsemővédelem

területén dolgozó védőnőnk már

szűréseket is végez, amit örömmel vettek az

itt élő asszonyok, lányok. Kiváló háziorvosunk

van, aki gyermekgyógyász is. Pályázatok

segítségével igyekszünk modernizálni

kis egészségügyi központunkat, és a helyi

igényeket is figyelembe véve szervezzük a

szolgáltatási rendszert. Szoros együttműködésben

dolgoznak a falugondnoki szolgálattal,

amely a szállításban és a gondoskodásban

is közreműködik.

Az önkormányzatok anyagi helyzete nem

éppen rózsás, hogy tudják mégis fenntartani

a különböző szolgáltatásokat?

– Nagyon-nagyon nehezen. Sokat töri a

fejét a testület, hogy mindig jusson pénz

oda, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Hogy forráshoz jussunk a legapróbb pályázatokat

is igyekszünk megcélozni. Hála

Istennek eddig még mindig nyertünk.

Ön független képviselő. És a testület?

– A testületem is független. Pontosabban: a

választások kapcsán mindenki független jelöltként

került a testületbe. Azóta már nyilvánvalóvá

váltak a párttagsági hovatartozások, de ez

nem jelent problémát a testületi munkában.

Mezőgazdászok, vállalkozók, őstermelők a testületi

tagok, van egy kereskedő és szociálpolitikus

is köztünk. Mindenki előtt egy szempont

lebeg: mi jó a településnek.

Sikerült már új lakókat Magyarmecskére

csábítani?

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

– Igen. A falu központjában vett egy kis

ingatlant egy roma házaspár, most éppen

a lakás felújításával foglalkoznak. A fiatalasszony

mostanáig gyesen volt, jelenleg a

közmunkaprogram keretében az óvodában

kisegítő feladatot lát el.

Milyen a munkanélküliségi arány a településen?

– A 385 lakosból 48-an vannak rendszeres

szociális segélyen. Sajnos nem mindenkinek

tudunk közmunkát biztosítani. Jelen

pillanatban tízenhárman dolgoznak a falu

közterületének szépítésén: parkot gondoznak,

árkot tisztítanak, temetőt takarítanak,

füvet nyírnak.

Hány idős ember él a településen?

– Nyolcvanegy személy. Nekik nyugdíjasnapokat

szervezünk, ahol a felmerülő

igényeiket meghallgatva tudjuk a támogatásokat

alakítani. Fontos megemlíteni,

hogy nemcsak a nyugdíjasokat, hanem

a település minden rászoruló családját

tudjuk támogatni az élelmiszer banktól

kapott évenkénti rendszeres tartós élelemcsomagokkal.

Ez több kilónyi lisztet,

cukrot, tésztát, tejport, rizst, búzadarát

jelent – mindez nagyon hasznos kiegészítés

a családoknak. A nyugdíjasok mellett

ugyanígy szolgálja a családok többségét

a szociális földprogramunk, melynek keretében

vetőmagot és apró jószágot biztosítunk

a kérelmezőknek.

Önnek mi az eredeti foglalkozása?

– Pedagógus vagyok. Óvoda-pedagógia

szakon végeztem, sokáig óvónőként, illetve

vezető óvónőként dolgoztam. ’87-ben

kerültem Magyarmecskére, majd ’90 januárjában

a gilvánfalvi óvodában kaptam vezetői

pozíciót. Nagyon szép emlékeket őrzök a

roma gyerekek és szüleik között töltött időszakból.

Igaz, már akkor is az együttnevelésre

törekedtem, ennek érdekében kezdtem

jó hangulatú rendezvények és táborok

szervezésébe. Mára már van egy óvónői

végzettségű tanítványom, aki Magyarmecskén

dolgozik az óvódában.

Horváth Gézáné (Orosz Katalin) polgármester | Születési év és hely: Beregszász, 1943. augusztus 21. | Tanulmányok:

Pedagógiai Főiskola – Óvodapedagógiai szak. Környezetvédelmi- és Területfejlesztési képzésben

vett részt 1998 és 2001 között. | Idegennyelv ismeret: orosz és ukrán nyelv anyanyelvi szint, angol középfok,

horvát középfok. | Munkahelyek: 1962–1970: halmozottan sérült gyermekek nevelőintézete – Bene, Ukrajna.

1970–1983: óvoda – Majs, óvónő. 1983–1988: óvoda – Olasz, vezető óvónő. 1988–1994: óvoda – Gilvánfa,

vezető óvónő és gyakorló óvónő. 1994–: Magyarmecske polgármestere. | Díjak, kitüntetések: 1998-ban a

FŐNISZ Alapitványtól megkapta a Kistelepülések Nagyasszonya címet. 2008-ban a KÖSZ-től a Községekért,

Kistelepülésekért, Kistérségekért elismerő oklevelet kapott.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

21


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

„Dolgozni szeretek – a munka

öröm és kötelesség. Hiszem, hogy

megosztva magam,

a jövőt szolgálom. S persze

a mindennapok kedves gesztusai is

visszajelzések arra, hogy

folytatnom kell a munkát.”

Most már főállású polgármester.

– Igen, de nem hagytam el a pályát, hiszen részt

veszek – a Községi Önkormányzatok Szövetsége

delegáltjaként – az Oktatási Minisztérium Politikai

Tanácsának munkájában is, ahol az új törvényjavaslatokat

észrevételezzük, elemezzük.

’94 óta polgármester. Jövőre is elindul

a választáson?

– Szeretnék elindulni, mert sok fejlesztő

folyamatot indítottunk el, és azt gondolom,

nem erőltetett törekvés, ha én is akarom

befejezni. Gyönyörű iskolánk van, amihez

tornaszobát tervezünk építeni. Most készítjük

a pályázatot. A jövő hónapban kezdjük

el az óvoda bővítését, amire 19,4 millió

forintot nyertünk pályázaton. Most készítjük

a csatorna-pályázatot. A teljes közművesítéshez

már csak ez hiányzik. Van gázszolgáltatás,

internetszolgáltatás, VIFI-falu

vagyunk. A családok nagy része az önkormányzat

segítségével jutott számítógéphez

és internetszolgáltatáshoz.

Magyarmecske Baranya déli részén, a

megyén belül pedig az Ormánság város-hiányos

tájegységében található kisebb központ.

A megye vasúthálózata nem érinti, közúton a

6-os számú főközlekedési útról Szentlőrincnél

Csányoszró felé leágazó 5805. számú úton,

Királyegyházán keresztül közelíthetjük meg.

Közvetlen szomszédos községként Gilvánfa,

Gyöngyfa, Magyartelek említhető. A legközelebbi

város a 13 km-re fekvő Szentlőrinc, illetve

a 15 km-re fekvő Sellye. A megyeszékhely

– Pécs – 32 km-es, Szigetvár 28 km-es, Siklós

mintegy 40 km-es távolságban van.

A felszín szinte teljesen síknak mondható,

kivételt csak a Kisasszonyfához tartozó Kőrisi

szőlőhegy dombjai képeznek. Az Ormánságra

jellemző egykori mocsaras, ingoványos

terület a melioráció következtében jelentősen

megváltozott.

Magyarmecske a Fekete-víz síkján fekszik,

tipikus egyutcás falu. Külterülete 1136 ha, belterülete

59 ha.

1994 óta – polgármesteri munkám kezdetétől

– a falu fantasztikus változáson ment át.

Miközben minden alakult, tartósan megmaradt

az iskolánk, óvodánk, jegyzői hivatalunk. Fontos

ez, hiszen, ha azért látogatott el hozzánk,

mert lakóhelyet változtatna – már tudja – érdemes

megfontolnia Magyarmecskét, mert minden

alapvető szolgáltatás helyben megtalálható.

Folyamatosan bővülő egészségügyi szolgáltatásunk

mellett a faluban jelenleg két bolt és

egy italkimérés is van. Sok más faluval szemben

nálunk a posta is működik. Vannak építésre

alkalmas telkek és kis házikók, melyek várják

a gondoskodó tulajdonosaikat.

Igen, kedves Látogató!

Mi azt gondoljuk, nem elmenni – maradni

kell – építeni és tenni, hogy biztosítsuk gyermekeinknek

és unokáinknak is azt, ami nekünk

megadatott: egészséges, tiszta, érintetlen természeti

környezetet itt az Ormányság szélén

– és biztonságot a hitben és a munka szeretetében.

Miért szereti ezt a munkát, polgármester

asszony?

– Dolgozni szeretek – a munka öröm

és kötelesség. Hiszem, hogy megosztva

magam, a jövőt szolgálom. S persze a mindennapok

kedves gesztusai is visszajelzések

arra, hogy folytatnom kell a munkát.

Akkor meg fogják újra választani.

– Bízom benne, hogy látják a munkám eredményét,

hiszen azért dolgozom, hogy nekik jobb

legyen, és persze nekem is, hiszen én is itt élek.

Családja?

– Özvegy vagyok. Egy lányom van, aki

Pécsett dolgozik, gyógypedagógus, az Éltes

Mátyás Egyesített módszertani Intézmény

és Kollégium a munkahelye.

Most ősszel mi a legfontosabb feladat,

ami önre vár?

– Elsődleges szerepet kap a csatornázási

program. Elkezdjük az óvodafejlesztését,

megtervezzük a költségvetésünket.

A helybeliek részt vesznek az óvodabővítésben?

– Igen, de sajnálatomra csak a segédmunka

szintjén, mert Magyarmecskén nincs megfelelően

képzett szakember, sem helyi vállalkozó.

22

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


Mióta foglalkozik

a vidék

gondjaival,

különös

tekintettel a

kultúrára?

– Hivatalból

2002 óta, de miután népművelő vagyok,

már a ’70-es évektől dolgoztam a szakmában.

A ’80-as évek közepétől, amikor sokat változott

a kultúraközvetítés, mi már úgy működtetünk

programokat, hogy abban a város és

környéke összefogásának gondolata is benne

volt. Amikor a politika területére kerültem,

1998-tól helyi önkormányzati képviselő voltam,

majd 2002-ben országgyűlési képviselő

lettem, nem sokkal a ciklus kezdete után többedmagammal

megalakítottunk egy vidékpolitikai

koordinációs munkacsoportot. Ennek az

volt a célja, hogy változtassunk azon a gyakorlaton,

mely szerint a vidék gondjait államigazgatási

szektoronként kezelik. Kérdés, ki foglalkozzon

vidékpolitikával, a Földművelési és

Vidékfejlesztési Minisztérium vagy az Oktatási

és Kulturális Minisztérium netán a szociális

tárca? Szerintünk a kérdés sokkal komplexebb

annál, mintsem, hogy egy-egy hivatal

adja meg a válaszokat.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Annak a falunak van jövője,

amelyiknek van jövőképe

Halmai Gáborné országgyűlési képviselő

Halmai Gáborné (Pócs Zsuzsanna) országgyűlési képviselő | Tanulmányok: 1971–75

között a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolába járt Győrben. 1979-ben a Pécsi

Tanárképző Főiskolán szerzett népművelés-matematika tanári diplomát. 1985–87 között

a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző karán biológia tanári diplomát

kapott. 1991–92-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán környezetvédelmi

tanár továbbképzésen vett részt. 1997-től 2000-ig a Debreceni Kossuth Lajos

Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol felnőttképzési és művelődési menedzser

képzettséget szerzett. | Munkahelyek: 1978-tól a a szekszárdi Babits Mihály Művelődési

Ház munkatársa, majd 1993–2002 között az igazgatója volt. 1983–2002 között a Környezetvédelmi

Minisztérium Hollós László Természet- és Környezetvédelmi Oktatóbázisát

vezette. Mellékfoglalkozásként a Janus Pannonius Tudományegyetem szekszárdi kihelyezett

képzésén gyakorlatvezető, a szociális munkás képzésen pedig óraadó volt. A Bezerádj

Pál Általános Iskolában négy évig biológiát tanított. | Társadalmi tevékenységek: Országgyűlési

képviselő (Tolna megye).A Természet- és Környezetvédő tanárok országos egyesületének

tagja. A Művelődési és Szabadidős Intézmények és Szervezetek Tolnatáji Szövetségének

elnöke. A Kultúraközvetítők Társaságának elnökségi tagja. Az MSZP Tolna Megyei

Területi Szövetségének elnökségi tagja. Szekszárd (Tolna megye 1. számú választókerülete)

önkormányzati képviselője, frakcióvezetője. A Kulturális Központok Országos Szövetségének

elnökségi tagja volt 2002-ig.

És hová jutottak a gondolkodásban?

– Kezdetben csupán néhány fontosabb

feladatot térképeztünk fel. Például a tanyavillamosítást.

Aztán megnéztük, hogy a

költségvetés vidékfejlesztésre mennyi

pénzt rendel a különböző tárcákhoz, majd

programokat dolgoztunk ki a pénzek hatékonyabb

felhasználására. Az egyik legfontosabb

a kistelepülések egészségfejlesztése

volt, hiszen ők vannak a legtávolabb

a lehetőségektől. Elértük, hogy

minden településen legyen újraélesztő

készülék. Saját szakterületemen javaslatot

tettünk egy, a kultúrát érintő fontos

változásra, aminek megvalósítása még

várat magára. Nevezetesen, hogy 2010-

re ne legyen olyan település Magyarországon,

ahol nincs közösségi közművelődési

tér és információbázis, a szükséges

szakmai háttérrel és kapcsolatrendszerrel.

A javaslatból eleinte annyi valósult

meg, hogy elindult a Közkincs Program,

amelyen belül a kormány támogatással és

hitelprogrammal segítette a vidéki művelődési

intézmények felújítását.

A vidék társadalmáról szóló indító vitaanyagban

Bőhm Antal (MTA) írja a vidék

társadalmáról: „A nyugat-európai szociológusok

már évtizedekkel ezelőtt felhívták

a figyelmet arra az ördögi körre, amely

egy-egy helyi társadalom dráguló és romló

szolgáltatását, ennek nyomán a fiatalok és

vállalkozók eltávozását, s a vele járó öregedést

és népességcsökkenést jelenti, ami

tovább rontja és drágítja a szolgáltatásokat,

és mindez a negatív spirál végén a

település agóniáját prognosztizálja. Persze

a települések életében is létezik egy

természetes folyamat, települések szűnnek

meg és élednek újjá, ugyanis minden

településnek van valamilyen értéke, és ez

lehet a túlélés záloga...

A sikeres települések azonban sikereiket

nem feltétlenül külső (állami) támogatásnak

vagy a mindenáron való megmentő

akaratnak köszönhetik, hanem azoknak

a helyi (vagy kívülről jött) erőknek, amelyek

képesek integrálni és együttes cselekvésre

bírni a helység társadalmát.” Én is

így gondolkodom, és hiszek abban, hogy

ennek a folyamatnak a szakmai hátterét a

szociográfia, a közösségfejlesztés és településfejlesztés

módszertana, a teljes kulturális

eszköztár, a ma már sokféle formában

megjelenő közösségi terek, kulturális

és közösségi hagyományok, tudásbázisok

és helyi szakemberek adhatják.

Ebből a folyamatból tehát nem maradhat

ki a tág értelemben vett közművelődési

intézményrendszer, a helyi értelmiségre,

humán szakemberekre, tenni akarókra

épülő szervező erő. A Csatári Bálint

nevével fémjelzett, az MTA RKK Alföldi

Tudományos Intézetének kidolgozásában

2004-ben készült vidékfejlesztési

stratégia szerint „A magyar vidék váljék:

sajátos helyi társadalmai és térségei

közösségei távlatos érdekeit érvényesítő,

jövőjük lehetőségeit és boldogulásukat

biztosító tradícióikat és kultúrájukat

megőrző, fontos, integrált fejlesztési

területté”. Ennek érdekében a fejlesztési

prioritások között kiemeli a korszerű

humánerőforrás-fejlesztésre épülő,

modern vidékfejlesztési intézményrendszer

kialakítását.

Fontos, hogy ebben az „intézményrendszerben”

jelentős szerepet kapjon a

helyi társadalmat fejlesztő közművelődés,

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

23


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

„A sikeres települések sikereiket

nem feltétlenül külső (állami)

támogatásnak, vagy

a mindenáron való megmentő

akaratnak köszönhetik, hanem

azoknak a helyi (vagy kívülről jött)

erőknek, amelyek képesek

integrálni és együttes

cselekvésre bírni

a helység társadalmát.”

A melléklet letölthető:

vagy ahogy a jelenlegi kulturális stratégia

nevesíti: a közkultúra.

Rechnitzer János az MTA RKK Győr öszszefoglalójában

a finanszírozási lehetőségek

között írja: „Célszerű megfontolni,

hogy a vidéki térségekbe ’fejlesztési

normatíva’ kerüljön bevezetésre”. Magam

azt javasoltam, hogy a kulturális tárca

fontolja meg a jelenleg közművelődési

és közgyűjteményi támogatásra szánt

normatíva korszerűsítését, „helyi társadalomfejlesztési

normatíva” címen való

újrafogalmazását, aminek természetes

része a helyi közművelődés, ifjúságnevelés,

hagyományőrzés, helyi közösség- és

társadalomfejlesztés segítése (és a más

tárcáknál ezekre a területekre szánt forrást

is ide csoportosítsuk át), felhasználására

pedig a helyi önkormányzattal

közösen a helyi közösségek tehessenek

javaslatot. Ugyancsak fontosnak tartom,

hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben

a helyi társadalomfejlesztés és kulturális

örökség megőrzése és közösségi társadalomfejlesztő

erővé válása általában

és esetenként konkrét projektekben is

megjelenjen. A megvalósulás érdekében

létrehoztuk a Hálózatszövők elnevezésű

csoportot, amiben neves szakemberek

tapasztalatait összegeztük. S hogy nem

eredménytelenül, mi sem bizonyítja jobban,

minthogy ma már miniszterelnöki

megbízottként dolgozhatok az Integrált

Közösségi Szolgáltató Terek Programján.

Nagy sikernek tekinteném, ha az egyre

szűkülő forrásokat ésszerűen oszthatnánk

el. Az nem járja, hogy egy településen

az egyik évben a Teleházat finanszírozza

valamelyik minisztérium, ám a

következő évben már nem jut rá, ugyanakkor

érkezik valamennyi pénz egy másik

minisztériumtól a mozgókönyvtár fejlesztésre,

majd az is abbamarad. Ez nem

vezet sehová, míg a komplex, megtervezett

finanszírozás minőségi szolgáltatásokat

eredményezhet.

Tehát a program olyan, mint a holisztikus

gyógyítás az egészségügyben,

amikor az orvos az egész szervezetet és

nem csupán az egyes szerveket vizsgálja.

Hol tart a megvalósítás?

– Most az Európai Mezőgazdasági és

Vidékfejlesztési Alap pályázatának keretében

felújításra kapnak pénzt települések,

de mellette most először jutnak

komplex támogatáshoz.

Mit kell ezért a pénzért teljesíteni?

– A pályázatban egy felújított, művelődésre

közösségi életre alkalmas házban

a következő témakörökben kellett

kötelező feladatokat vállalni: közművelődés,

könyvtár, ifjúsági nevelés, információ-átadás

és a helyi sajátos programok.

Ezernégy település pályázott, ami

azt jelenti, hogy egyetértenek az elképzeléseinkkel.

A fejlesztéseknek az is a hatása, hogy

a településekről – ahogy Nemoda István

szokta mondani – nem fogy el a humán

PPP, tehát a pap, a postás meg a polgármester.

És persze marad a pedagógus, a népművelő,

az orvos, tehát mindazon meghatározó

személyek, akik nélkül nem működik

egy közösség. Nekem a szívem közepe ez a

program. Rengeteg kínlódás van vele, sok

az adminisztráció, nehézkes az egyeztetés

a hivatalokkal, de megéri. Nagyon izgulok,

hogy ez egy kormányoktól független, folytatólagos

program legyen. Már csak azért

is, mert van már olyan megye, ahol a különböző

pártállású polgármesterek összeálltak,

és azt mondták, hogy ők ezt megtámogatják,

mert minden településnek szüksége

van egy – úgymond – a falu lelke, falu

közepe közösségi házra. Ezt tapasztalatból

is tudom, hiszen hosszú éveken át voltam

művelődési ház igazgatója. E program (Új

Önkormányzati,

közéleti hírportál

www.onkornet.hu

A vidéki térségek fejlődésének jellegzetességei

– A mezőgazdaság piacának beszűkülése, fokozódó

verseny, túltermelési válság

– Környezeti és természeti értékek védelmének

előtérbe kerülése

– Fenntarthatóság elvárása

– Elvándorlás, helyi közösségek gyengülése

– Hiányzó közösségek a vidéki térségekben

– Magas elvárások a kormányzati szervek felé

– A fejlesztési projektek haszna túl szűk társadalmi

réteg számára érzékelhető

– Decentralizált döntéshozatali gyakorlat hiánya

– A helyi kezdeményezések és innováció hiánya

– Hiányzó helyi, regionális és nemzeti vidékfejlesztési

hálózatok

– A statisztikai határok nem szükségszerűen

jelentenek kulturális, gazdasági vagy társadalmi

homogenitást

– Helyi és térségi szereplők közötti együttműködés

hiánya

– Szűkös pénzügyi eszközök és lehetőségek

tudás – műveltséget mindenkinek program)

kapcsán ötvennégy településen jártam, és

a legtöbb helyen azt tapasztaltam, hogy

ahol van egy sikeres polgármester vagy

egy sikeres népművelő vagy egy népszerű

öreg tanító néni vagy egy lelkes civil

szervezet vezető, ott már régóta a pályázat

szellemében folyik a munka. Összesen

kilencszázharmincnégyen kaptak úgynevezett

címbirtokosságot, ami azt jelenti,

hogy ők jogosultak a felújítási pályázatra.

Első körben reméljük, hogy hat–hétszázan

biztosan megkapják a pénzt, amivel előre

léphetnek, mert annak a falunak van jövője,

amelyiknek van jövőképe.

Ön egyik résztvevője a Társadalmi

Részvétel Programnak. Ez mit jelent?

– Ma Magyarországon kevés a tudatos

állampolgár. Angliában tanítják az

iskolában. Nálunk a Társadalmi Részvétel

Program hivatott arra, hogy az emberek

megtanulják az érdekérvényesítést, megismerjék

a lehetőségeiket, miáltal egyenlő

eséllyel vehetnek részt a társadalmi

életben. És akkor megszűnnek például az

olyan visszásságok is, hogy azonos adottságú,

egymás közelében lévő települések

közül az egyik sivár, rossz hangulatú,

míg a másik fejlődik és ragyog. Hogy

mi a különbség közöttük? Az ember, az

akarat, a jövőkép, az innováció, a siker

utáni vágy, a tehetség.

24

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.


A romák sorsa nem csak azért fontos,

mert a helyzetük javítása a tárcám

egyik legfontosabb feladata.

Dr. Herczog László szociális és munkaügyi

miniszterrel Szegvári Katalin beszélgetett

Gondolom, önt is nagyon érzékenyen

érintették a romagyilkosságok…

– És nagyon megkönnyebbültem, amikor

a feltételezett tettesek kézre kerültek.

A sorozatgyilkosságok engem a legszörnyűbb

időkre emlékeztetnek… Manapság

főleg amerikai krimikben láthatunk ilyeneket…

Persze Magyarországon is volt már rá

példa, de nem etnikai indíttatású. A romák

sorsa nem csak azért fontos számomra, mert

a helyzetük javítása a tárcám egyik legfontosabb

feladata.

És itt az újabb romaügy…Molnár Oszkár,

Edelény polgármesterének nyilatkozata,

miszerint a roma asszonyok, a több

segély reményében, szándékosan betegítik

meg magzataikat.

– Döbbenetes nyilatkozat. Hiszen azt

sugallja, hogy a romák, szemben a nem

romákkal, nem szeretik a gyermeküket. Az

edelényi polgármester kijelentése megint a

társadalom erőszakos kettéválasztása irányába

mutat: vannak a romák és a nem romák.

Az általánosítás életveszélyes. A szó szoros

értelmében, hiszen a sorozatgyilkosok ártatlan

embereket és gyerekeket öltek meg, csak

azért mert romák voltak. Elég egy félreértett

mondat, egy pletyka, és egyesek máris

messzemenő következtetéseket vonnak le.

Éppen ma olvastam: Moldova György az

új könyvében azt írja, hogy azt beszélik, a

roma asszonyok szándékosan teszik nyomorékká

magzataikat. Azt beszélik, írja Moldova,

és ezt az előítéletes emberek tényként

kezelik. Mert így tudják hamis érveiket alátámasztani.

Pedig Moldovának éppen az

ellenkezője lehetett a szándéka, hogy tudniillik:

vigyázat, ilyen mendemondák keringenek!

Az edelényi ügy erősen emlékeztet

engem a tiszaeszlári vérvádra, ami ugyancsak

abból indult ki, hogy azt beszélik. Aztán

hirtelen „tény” lett belőle.

Mi a véleménye a szociális kártyáról,

amelyik ugye főleg a romákat érintené?

– Azt a problémát valósnak érzem, hogy

léteznek olyan családok, amelyekben elhanyagolják

a gyermekeket. Nem megy a kiskorú

iskolába, nem kap megfelelő táplálékot,

nem nevelik rendesen. A világon mindenütt

ismert ez a jelenség. Magyarországon

is, roma és nem roma családokban egyaránt.

Tehát én ezt nem gondolom roma problémának.

Azt, hogy ezzel foglalkozni kell, az magától

értetődő, a kérdés számomra az, hogy a

szociális kártya jó válasz-e erre a problémára.

Megoldást jelent-e? Azt gondolom, hogy

ez alapvetően azért nem jó válasz, mert nem

a társadalom integrálódása, hanem a dezintegrálódása

irányába mutat. Technikailag

két megoldás képzelhető el. Az egyik, hogy

a szociális kártyát szűkebb körben vezetjük

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Közbeszéd

Felerősödtek a romaellenes hangok

be, tehát csak azok a családok kapnák, amelyekről

valaki úgy gondolja, hogy indokolt

valamilyen korlátozást, kontrollt alkalmazni.

Igen ám, de ez esetben felmerül az az alapvető

kérdés, hogy kinek van ilyen döntésre

joga, és melyek azok a kritériumok, amelyeknek

alapján kiválasztjuk a családokat. Ez egy

nagyon nehezen megválaszolható kérdés.

Ha arról van szó, hogy ezt tegyük általánossá

Magyarországon mindenütt, akkor meg

fölvetődik a kérdés, hogy mi értelme van,

mivel a becslések szerint nagyjából a családok

90 százalékánál a szociális kártyának

semmi szerepe nincsen, hiszen nem létezik

a probléma, ami miatt létre hoznánk ezt a

juttatási formát. Akkor pedig mi végre egy

költséges megoldás bevezetése? Mert ne

feledjük el, hogy ha valamennyi juttatást a

kártyára tennénk, akkor azon túl, hogy ez

igen jó üzlet annak, aki a kártyát gyártja és

annak is, aki a pénzt kezeli, azaz egy pénzintézetnek,

az felhajtaná az árakat. Ugyanis az

elfogadó helyeknek fizetniük kellene a kártyával

vásárolt áruk után.

Az én számomra az sem világos, hogy a

családokat hogyan lehet ellenőrizni. Mert,

ha az apa nem a saját falujában issza el a

pénzt, akkor az ő családja nem kap kártyát,

szemben azzal, akit nap mint nap a

falu kocsmájában látnak.

– Ez is igaz. De menjünk tovább: ha a család

a kártyát csak a lakóhelyén, a kijelölt

üzletekben használhatja, akkor a szabadságában

korlátozzuk a kártyatulajdonost.

És képzelje el, amikor ilyeneket mondok,

többen naiv őrültnek tartanak.

„Magyarország jövője azon múlik,

hogy képes-e a romákat integrálni

a társadalomba. Amerika eljutott

ötven év alatt a Ku-Klux-Klantól

Obamáig. Remélem, Magyarországon

nem fog ötven évig tartani,

hogy a most letartóztatott magyar

Ku-Klux-Klantól eljutunk oda,

hogy legyen egyszer egy magyar

Obama is.” (Bajnai Gordon)

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember

25


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A szakemberek?

– Ők nem, de olvassa el, miket írnak az

internet különböző fórumai.

Ön olvassa a névtelen kommenteket?

– Igen, mert ezek is vélemények. A raszszista

megnyilvánulások mellett többször

megjelent az a vélemény, hogy ha az állam

ad valamit, akkor miért nem mondhatja

meg, hogy azt mire lehet fölhasználni.

Ez még akár akceptálható is lenne, csakhogy

a mindenki számára elfogadható

megoldást meg kell keresni hozzá. Mi is

gondolkodunk rajta. Ma a fő szabály az,

hogy a juttatások pénzben járnak, de a

törvények fölsorolnak jó néhány esetet,

amikor egy meghatározott személy, illetve

intézmény meghatározott szabályok

alapján korlátozhatja a kifizetést. Magyarán:

természetbeni juttatást írhat elő. Ez

a nemrégiben történt törvénymódosítás

után még a családi pótlék felére is igaz.

Például a védelembe vett gyermek esetében

a gondnoknak beleszólási joga van,

hogy miként kapja a család a juttatást. Ám

előtte – törvényi előírás szerint – konzultálni

kell a családdal. Amúgy pedig léteznek

olyan segélyek, amelyeket eleve természetbeni

juttatásként kapnak meg a

rászorultak: például az ingyenes étkeztetés

vagy a temetési segély.

A romákat érintő kérdésekben milyen

tervei vannak?

– Szerencsés időpontban találkoztunk,

mert most készült el a kormány új programcsomagja.

A korábbiakhoz képest mennyiben új

ez, és mi indokolta?

– A romák társadalmi integrációját

elősegítő intézkedések stratégiai tervezésében

a 2002-ben megalakult kormány

új szemléletet honosított meg,

amely szakított az előző években megfogalmazott

kisebbségpolitikai elvekkel

és megerősítette a társadalompolitikai,

emberjogi szemléletet és antidiszkriminációs

intézkedéseket. Erre azért volt

szükség, mert a romák helyzetét javító

intézkedések különállásának, elkülönültségének

fenntartása 2002 előtt azt

eredményezte, hogy a romák integrációjára

fordítandó források nagysága jelentősen

korlátozódott néhány pályázatra,

ösztöndíj-programra, foglalkoztatáspolitikai,

oktatási, szociális stb. projektre,

ami nem hozott áttörést az integrációban.

Ezen tapasztalatok alapján az a véleményünk,

hogy a szakpolitikai stratégiákban

mindenhol meg kell jeleníteni az

esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés

elvét, ugyanis ez segíthet a roma érdekek

hatékonyabb képviseletében. A romák

társadalmi integrációja és ezzel a társadalmi

kohézió erősítése csak úgy valósulhat

meg, ha minden fejlesztési programban

hangsúlyos figyelmet szentelünk

a romák elérésére, helyzetük javítására,

érdekeik horizontális megjelenítésére.

Ennek során elengedhetetlen, hogy a

területi és iskolai szegregáció minden

formájának kialakulását megelőzzük, a

már kialakult szegregatív struktúrákat

lebontsuk, javítsunk a lakhatási és egészségügyi

körülményeken. Az új programot

az is indokolta, hogy az elmúlt időszakban

felerősödtek a cigányellenes hangok

a közbeszédben, amit a politikai szereplők

és a média tevékenysége is erősített.

E folyamatban a végletességig fajultak

a cigányok kirekesztésére törekvő igények.

Ennek következtében az egyébként

sem elfogadható korábbi elutasító

megítélés helyett, mely „érdemesekre” és

„érdemtelenekre” osztotta föl a közbeszédben

a cigányokat és mélyszegénységben

élőket, a társadalom szemléletében

többé-kevésbé általános nézetté

vált, hogy roma honfitársaink bűnbakok.

A 2001-ben végzett népszámlálás adatai

szerint nemzetiségi hovatartozás alapján

190 ezren vallották magukat cigánynak,

míg az általánosan elfogadott reprezentatív

szociológiai felmérések szerint

a roma népesség száma 520–650

ezer főre tehető. Az adatok közti különbségnek

számos oka van, ezek között kell

megemlíteni a társadalmi megbélyegzéstől

való félelmet, illetve az asszimilációs

törekvéseket is.

Az edelényi ügy erősen emlékeztet

engem a tiszaeszlári vérvádra, ami

ugyancsak abból indult ki, hogy azt

beszélik. Aztán hirtelen „tény” lett

belőle.

Mi várható az új programtól?

– A komplex telep-program alapvető

célja, hogy a lakhatási, a szociális, a

foglalkoztatási, az oktatási és az egészségügyi

ágazatban történő beavatkozásokkal,

komplex módon segítse a halmozottan

hátrányos helyzetű (romák)

lakosok társadalmi integrációját, a lakhatási

szegregáció felszámolását. A foglalkoztatás

terén a program olyan feltételeket

teremt, hogy a diplomával rendelkező

romák bekerülhessenek a központi

közigazgatásba (regionális hivatalokba

határozatlan idejű köztisztviselői

jogállásban). A célcsoport jobb elérése

érdekében a program meghirdetésére –

a nyílt pályázat mellett – célzott módon

(az elmúlt években roma ösztöndíjban

részesültek körében) is sor kerül. A közigazgatásba

való bekerüléshez szüksé-

26

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. augusztus–szeptember


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ges versenyvizsga letételéhez anyagi és

szakmai segítséget nyújtunk. A központi

közigazgatási szerveknél meghatározott

státusok betöltésére kizárólag a programban

résztvevők köréből kerülhet sor.

Mire hivatott a Tanoda?

– A Tanoda olyan intézmény, amely

iskolán kívüli foglalkozás keretében elsősorban

a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók, közülük is főként a hátrányos

megkülönböztetésük miatt még nehezebb

helyzetben lévő romák iskolai sikerességét,

továbbtanulását kívánja elősegíteni,

ezáltal javítva esélyeiket a munkaerőpiacon

való érvényesülésre és a társadalmi

integrációra. A program keretében összesen

mintegy 12 500 halmozottan hátrányos

helyzetű tanuló jut minőségi oktatáshoz.

A beérkezett pályázatok bírálati

folyamata jelenleg előkészítés alatt van,

a támogatói döntés meghozatala 2009

szeptemberében várható. A közoktatás, a

ROP városrehabilitációs pályázatai, valamint

az LHH-program során alkalmazott

esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika

célja, hogy csak azon pályázatok részesüljenek

támogatásban, amelyek biztosítják,

hogy a fejlesztés révén a romák szegregációja

csökken, illetve nem nő.

Mint olvastam, folytatják a közmunkaprogramot…

– Mégpedig romák bevonásával. A program

keretében százszázalékos támogatással

kizárólag a magukat romának vallók

foglalkoztathatók, akiknek munkaviszonya

a három hónapot még nem haladta

meg. A közmunkaprogramra kistérségi társulások

pályázhatnak, kisebbségi önkormányzatokkal,

helyi roma vállalkozókkal

kötelezően – civil szervezetekkel, képző

intézményekkel szükség szerint konzorciumot

alakítva. Előnyt élveznek a romák

által sűrűbben lakott térségekből benyújtott

pályázatok.

A program elemeiből melyiket tartja a

legfontosabbnak?

– Azokat, amelyek a foglalkoztatást segítik.

És itt hadd térjek ki az Út a munkába programra,

amit nem csak én gondolok sikeresnek.

Persze azt sem állítom, hogy hibátlan. Tervezünk

is szabályozó módosításokat 2010-re.

De amiről most szólni szeretnék, az az egyre

elterjedtebb előítélet, miszerint a romák nem

akarnak, nem szeretnek dolgozni. Ez nem igaz.

Az Út a munkába program épp azt igazolja,

hogy nagyon sok roma boldogan jelentkezik.

Olyanokat hallottunk, hogy örülnek a feladatoknak,

mert hasznosnak érzik magukat,

és ők is tudják, hogy ez a társadalomba való

beilleszkedéshez és a megélhetésük szempontjából

is fontos. Teljesen hamis kép él a

társadalomban: aki dolgozik, az nem roma,

aki szeret dolgozni, az nem roma, és aki nem

szeret dolgozni, az roma.

Daróczi Ágnestől hallottam egy érdekes

problémát, miszerint a romák hivatalosan,

mondjuk a munkaügyi központban,

azért nem vállalják a származásukat, mert

abból csak hátrányuk származik.

– Igaza van. De ha bevezetjük például

azt a kvótát, ami alapján egy roma fiatal

elhelyezkedhet a közigazgatásban, akkor

remélhetőleg változik ez a helyzet is.

Azt is mondja Daróczi Ágnes, hogy nem

a jegyzőnek kellene megállapítani, ki roma,

ki nem, hanem a cigányközösségnek,

hiszen amikor Romániában a magyar igazolványt

adták ki, nem a román jegyző

mondta meg, hogy ki a magyar.

– Ez nekem tetszik. Nagyon figyelemre

méltó.

Az új program megvalósításához megvannak

a pénzügyi feltételek?

– A jövő évi költségvetésben benne lesznek

ezek a pénzek.

Mennyi idő múlva lesz érezhető a hatás?

– Ez egy elég lassú folyamat. A romák

integrálása napi feladat, és eredmény pedig

hosszú távon, fokozatosan érhető el.

Egyre több híradás jelenik meg arról,

hogy a romák felzárkóztatására szánt

pénz, nem mindig oda kerül, ahol igazán

szükség van rá. Hogyan lehetne biztosítani,

hogy valóban elérje a rászorultakat?

– Nagyon nehezet kérdez! Egy ÁSZ-tanulmány

szerint a pénzek 10 százaléka ér célba.

Transzparens rendszerek kellenek. Ez az

első számú feltétel. Ez amúgy minden állami

támogatásra érvényes.

És ezen gondolkodnak-e? Mert én ezt

majdnem mindennél fontosabbnak tartom.

Ugyanakkor tudom, hogy nem lehet

minden forrás mellé rendőrt állítani.

– Ez igaz, de nem indokolja, hogy ne törjük

a fejünket a megoldáson. A többi között

ezért vezettük be, hogy az elfogadásra alkalmatlan

pályázatokat részletes indoklással

küldjük vissza, hogy a pályázók lássák, nem

azért nem jutnak támogatáshoz, mert mi a

protekciósokat részesítjük előnyben. Amióta

így működik a rendszer, sokkal kevesebb

a reklamáció. Transzparens lett a döntési

mechanizmusunk.

Az önkormányzatoknak milyen szerepük

lesz az új program megvalósításában?

– Az Út a munkához program esetében

egyértelmű a szerepük. A telepfelszámolásoknál

is fontos, hiszen nem elég egy új

lakás vagy a régi rendbe tétele, felújítása,

ha a környezetében nem működik a foglalkoztatás,

az egészségügy, az oktatás, nincsenek

mentorok, akik segítik az új életkezdést.

Ez tehát egy komplex feladat, mint

ahogy a romaügy kezelése is az.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára a 2009–

2013 időszakra mintegy 122 milliárd forint került elkülönítésre,

nagyobb részben kistérségi tervekre, kisebb

részben vállalkozások pályázataira. A program célterületén

él a roma lakosság egyharmada, így a fejlesztési

forrásokból megvalósuló – különösképpen a közszolgáltatásokat

érintő – beruházások közvetve érintik

a célcsoportot.

Források

Mrd Ft

1. A kistérségek által tervezhető forrás 97

ROP-ok (DDOP, ÉMOP, ÉAOP, DAOP) 66,5

gazdaságfejlesztés 14

közlekedésfejlesztés 19,5

humán infrastruktúra fejlesztése 16

településfejlesztés 11

környezetfejlesztés (csak DDOP, ÉMOP) 6

TÁMOP 26,5

foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, 15

társadalmi befogadás

minőségi oktatás 7

egészségfejlesztés, egészségügyi humán-

4,5

erőforrás fejlesztése

TIOP 4

oktatási infrastruktúra 1,5

munkaerőpiaci és szociális infrastruktúra 2,5

2. A 33 kistérség számára elkülönített kb. 25

további forrás

GOP kb. 25

Mindösszesen kb. 122

Néhány, a roma integrációt fokozottan szolgáló, megvalósítható

projekt-típus:

– bölcsődék, óvodák, iskolák fejlesztése (ROP),

– szociális jellegű településfejlesztés (ROP),

– roma civil szervezetek által kidolgozott és menedzselt

foglalkoztatási projektek, (TÁMOP),

– gyerekesély-program elemei (TÁMOP),

– „wifi falu” – elsősorban cigánytelepeken élő családok

számára internet-felhasználói képzés és megfizethető

elérés biztosítása (TÁMOP),

– tanodák (TÁMOP),

– integrált oktatást támogató képzések (TÁMOP),

– egészségügyi szűrő és felvilágosító programok

(TÁMOP).

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

27


KÉPZÉS – KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK FIGYELMÉBE

TRÉNINGEK

norvég mintára

Szeptemberben elindult az önkormányzati választott képviselők

képzési programja a TÖOSZ és partnerei: a Budapesti

Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara, valamint a

Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS)

irányításával. A program keretét az Önkormányzati kapacitásépítési

program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010

című pályázati támogatás – Norvégia, az EGT és Norvég Finanszírozási

Mechanizmusok által, valamint Izland és Lichtenstein

támogatásával – teremti meg.

A norvég tapasztalatokra épülő

magyarországi önkormányzati képzési

rendszert előkészítő tapasztalatcsere

szeptemberben zajlott a norvég

és a magyar önkormányzati szövetség

munkatársainak, szakértőinek részvételével.

Rövid összefoglalónk a kétnapos

felkészítő képviselő képzéssel foglalkozó

részéről ad számot.

Thomas Scheen (képünkön középen),

a KS vezető szakértője – aki

maga is alpolgármester Norvégiában

– mutatta be a képzési programot.

Elmondta, hogy a módszer 1995-től

sok változtatáson esett át, azonban

mindvégig valamennyi politikai párttal

egyeztetve fejlesztették azt tovább.

A résztvevő testületek száma változó

volt, 1995-ben például a norvég helyhatóságok

képviselő-testületeinek 96

százaléka, míg 2007-ben a 76 százaléka

vett részt a képzéseiken. Thomas

Scheen kifejtette, hogy a polgármesterek

felkészítése mellett szeretnék

meghonosítani Magyarországon is a

Norvégiában már évtizedek óta sikerrel

működtetett képviselő-testületi tréninget.

Azzal a céllal, hogy a 2010-es

önkormányzati választásokat követően

minél több újonnan alakult testület

vehessen részt a hasznos ismeretekkel

szolgáló képzésen. A magyar képviselőtestületek

felkészítésének módszertani

és tartalmi kidolgozása ezzel a megbeszéléssel

vette kezdetét.

A háttérről: a norvég program

fejlődése. Norvégiában az 1980-as

évektől a testületek képzése inkább

elméleti jellegű volt, elsősorban az

oktatáspolitikát, a szociális ellátásokat,

a technikai ügyeket és a kultúrát

ölelte fel. Az oktatás jellege kevésbé

volt alkalmas a résztvevők aktív bevonására.

A ’80-as évek végétől új pedagógiai

módszereket fedeztek fel, amelyek

e programba is utat törtek maguknak:

kisebb csoportokban kezdtek dolgozni

a résztvevők, és a képzők egészen

új szerepet kaptak. Az előadói

szerep helyett támogató, közvetítő szerep

jelent meg.

A KS 1991-ben kezdte el a program

gyökeres átalakítását. Egy korábbi

program részletes kiértékelése és az

alapos adatgyűjtést követően gyakorló

polgármesterekből, képviselőkből

és trénerekből álló referenciacsoportot

alakítottak. Valamennyi új téma

kialakítása előtt megvitatták azokat

ezzel a csoporttal. Megkérdezték az

önkormányzatokat, vajon mely témák

feldolgozása lenne a legjobb a képviselő-testületnek.

Ez az igényfelmérés

és elemzés nagy segítséget jelentett

aztán a program kifejlesztése során. A

másik nagyon fontos feladat a képzés

céljának pontos meghatározása volt.

A norvég képviselők képzésében azon

attitűdök és tevékenységek támogatása

a cél, amelyek erősítik a testületben

a helyi demokráciát, fejlesztik a helyi

közösséget és növelik a közszolgáltatások

színvonalát. A program a képviselőknek

segít abban, hogy elkötelezettekké

és magabiztossá váljanak, kölcsönösen

tiszteljék egymást, bízzanak

egymásban és a környezetükben. A KS

számára fontos volt, hogy valamenynyi

politikai párt egyetértsen a programban

foglaltakkal, elsősorban azért,

hogy a tréningen való részvételnek ne

legyenek politikai akadályai.

A program tartalma. A képzés

formájával együtt annak tartalma is

változott 1991-ben. Az addigi szakmapolitikai

témák helyét a szerepek,

az etika, a munkakörülmények és a

tervezés vették át. A szerepek tárgyalásakor

a menedzseri, a munkaadói,

a vezetői és az ombudsmani szerepek

megvitatása volt a leggyakoribb. Az

etika körében olyan dilemmákat tárgyalhatnak

meg, amelyek a testületen

belül vagy a környezetükben merülnek

fel: részrehajlás, korrupció vagy alapvető

magatartási szabályok. A képviselő-testület

meghatározhatja a saját

szabályait, amik szerint a tréning lezárulása

után is folytatják munkájukat

az önkormányzatban. A munkakörülmények

téma mindig nagyon érdekesnek

bizonyul. Ennek megvitatása

után ugyanis rendszerint új szervezési

és működési szabályozást alkottak

a testületek: hiszen az újfajta politikai

kultúra követése új szabályok felállítását

is követeli.

Az alaptémák mellé 2007. és 2011.

között további témák is sorakoztak. Például:

a helyi társadalom fejlesztése, a

szerepek, az etika és attitűdök, a képviselő-testület

és a polgármesteri hivatal

kapcsolata és a szolgáltatásnyújtás.

Ahogyan látszik is, minden téma összefügg

egymással. A két legfontosabb: a

helyi társadalom fejlesztése és a közszolgáltatások

nyújtása. A képviselőtestületnek,

a képviselőknek arról kell

dönteniük, hogy milyen települést szeretnének

kialakítani az állampolgárok

számára. Ehhez pedig információk

szükségesek a polgároktól: például

arról, milyen legyen az a település, ahol

majd az unokáik felnőnek.

A program újabb fejlesztésére

akkor került sor, amikor nyilvánvalóvá

vált, hogy a kétnapos képzés

kevésnek bizonyul a négyéves ciklushoz

képest, ezért évente érdemes egyegy

napot az emlékezet frissítésére

fordítaniuk a képviselőknek. Ehhez a

következő témákat alakították ki: képzés

– a képviselő felelőssége, éghajlat

– a település éghajlati tervének elkészítése,

a képviselők és a hivatalnokok

közötti kapcsolat, közüzemek – a

tulajdonjog érvényesítése, kereskedelem

és iparfejlesztés – a képviselő-testület

felelőssége.

A képzési rendszer valamennyi

eleme megtalálható a honlapjukon,

letölthető formában, ahol a regisztráció

után mindenféle bonyodalom

nélkül, bármilyen, a témával kapcsolatos

kérdést feltehet az érdeklődő,

amire a KS munkatársai 48 órán belül

válaszolnak.

Sabján Katalin

28


KULTÚRA

„Hívjon csak Marinak”

Kaposváron lép először színpadra Törőcsik Mari

„Ugye, meglepődött, milyen kalácsképem lett? Ötvenhárom kiló vagyok; meghizlaltak

az intenzíven. Én, aki eddig nem is szerettem a csokoládét, ott táblaszámra

faltam.” – így fogad Törőcsik Mari a kaposvári Csiky Gergely Színház

öltözőjében. A Kossuth-díjas színésznő betegsége után a Schwajda György

vezette teátrumban lép először színpadra. Marguerite Duras, a háború utáni

francia irodalom jelentős alakjának Naphosszat a fákon című színművében

játssza a főszerepet. A darabot Anatolij Vasziljev rendezi, s már javában folynak

a próbák; a bemutató október 16-án lesz. Amikor művésznőnek szólítom

a Nemzet Színészét, bal kezével nagyot csap a térdére, s azt mondja: hívjon

csak Marinak. Jobbjával – ami még nehezen mozdul –, a szövegkönyvet szorongatja.

Hiába kérlelte Vasziljevet, hadd hozza csak az aktuális oldalakat a

próbákra, a „kemény szívű” rendező nem engedte. Törőcsik Mari a cigarettától

végleg elbúcsúzott, ám a kávétól nem tiltották el orvosai, akik maguk is

állítják: gyógyulása valódi csoda. Isten nélkül nem ment volna.

– Ha visszagondol a Körhinta

suhanására, majd az azt követő

fél évszázadra, sikeres színpadi

és filmszerepek tucatjaira, elismeréseire,

közelmúltbéli gyógyulására,

gondolom, bizonyosság

lett: tenyerén tartotta, s tartja

az Úr…

– Engem elkényeztetett a sors,

Isten valóban a tenyerén hordott.

Most, hogy így vagy úgy, de meghaltam,

arra jöttem rá: Isten azért

hozott vissza, mert tudatni akarja

velem: olyan gazdag életet adott,

hogy a halálom nem lehet ilyen

könnyű. Nem szoktam mérleget

vonni az életemről, még így,

a vége felé sem, de azt mondhatom,

hogy valóban gazdag életem

volt. A rendszerváltás után megkérdezték

tőlem Cannes-ban, sajnálom-e,

hogy nem kinn születtem,

azt mondtam, nem. Arra

céloztak, hogy sokkal jobb életem

lett volna odakinn, hiszen amikor

ugyancsak Cannes-ban az

életműdíjam átvételekor végignéztem

a hírességek titkárain,

arra gondoltam, mindegyikük

többet kereshet egy évben, mint

én egész életemben. Hiába sejtették,

más világ várt volna rám

odakinn, hajthatatlan maradtam,

szakmai életem csak idehaza teljesedhetett

ki igazán.

1956. október 21-én vagy 22-

én jöttem vissza a Körhinta párizsi

bemutatójáról, ahol egy teljes

oldalt írt rólam Francois Truffaut.

Ismertem a leggazdagabb,

magyar származású francia producereket,

szóval körül voltam

véve olyan emberekkel, akik szívesen

segítenek. Még elég fiatal

voltam, s érdemes lett volna

visszamennem. Eszembe sem

jutott, pedig akkor oly mértékben

bezárult előttünk a világ, hogy

azt ma a fiatalok el sem tudják

képzelni.

– Most, miután átkacsintott a túlpartra,

újra láthatjuk…

– Mélyen istenhívő voltam

és vagyok, de nemcsak Istenben

hiszek, hanem az emberekben

is, akikben sorozatosan és

tömegesen lehet csalódni, de

mindig elámulok, amikor akár

a legegyszerűbb környezetből

is felcsillan valaki, aki igazán

ember. Engem ez mindig meghat.

Vannak tanulatlan munkás-

és parasztemberek, akikben

ragyogóan megmutatkozik,

hogy milyen nagyszerű

emberek. Ez nem attól függ,

hogy milyen képzettséget kaptak,

hanem attól, hogy milyenek

belülről.

– Akadnak szép számmal olyanok,

akiknek az identitását, az

érzületét nem a szíve, hanem az

érdeke diktálja…

– Sajnos, ez ma nemcsak Magyarországon,

hanem az egész

világon így van; olyan mértékig

szabadult el a pénz diktátuma

és hatalma. Az én korosztályom

keményen megtanulta,

hogy egyenlőség nincs. Nem a

tehetősek ellen beszélek; közöttük

is vannak tiszteletre méltóak,

különösen azok, akik az

érdemeiknek köszönhetik a gazdagságukat.

Például Bill Gates, a

világ leggazdagabb embere tudja,

hogy mi a kötelessége. Vagyonának

hetven százalékát juttattja a

rászoruló embereknek, országoknak.

Ma úgy megy a cége,

hogy tulajdonképpen azzal törődik,

nehogy ellopják a jótékonysági,

karitatív célokra szánt pénzét.

Én a gazdagságukat fitogtatókon

háborodom fel; ha a másiknak

arany a fürdőkádja, akkor

neki a vécéje is legyen arany.

Ha nagyon fáradt vagyok, szívesen

nézek dokumentumfilmeket.

Most mutatták az egyik külföldi

adón a világ drága üzleteit.

Látom ám, hogy egy egydecis

üveg parfüm magyar pénzben 35

millió forint. Én azt mondom,

el kell őket küldeni kőbányába

követ törni. Csak egy hétre, hogy

megtudják, mi az…

– Pilinszky János is – akihez legendás

barátság fűzte, s ő volt

leánya keresztapja – megjárta a

mélységeket. Ő sem ilyen gazdagságról

álmodott…

– Ma is nagyon hiányzik.

Azok közé tartozik, akiknek

emléke életem végéig fel-feltör

bennem. Kevesen tudták, hogy

milyen elképesztően elbűvölő

humora volt és milyen öniróniája.

Emlékszem, mikor két évre

leköltöztünk Velemre, akkor ő

is lejött, kibérelt az erdésznél

egy emeletet. Teréz öt és fél éves

volt, és János óriási sétákat tett

vele. Sajnálom, hogy Teréz legalább

négy évvel nem volt idősebb,

vagy János várhatott volna

még a halállal, mert akkor nemcsak

keresztapja alakja és szeretete,

hanem a beszélgetések íze

is megmaradt volna a lányomban.

– Megmaradt viszont tőle az a

mély, spirituális líra, amelyet

szerencsére sokan, sok helyütt

idéznek.

– Igen. Lányom elsőként

kapott a meséskönyvéből,

hiszen amikor János nem publikálhatott,

meséket írt. Hároméves

lehetett, amikor felolvastam

keresztapjának a Kalandozások

a tükörben című verses

meséjét, és csak folytak a könynyei.

Mondtam neki: „Terézkém,

ne sírj, figyeld majd meg, milyen

szép lesz a vége!” Azt mondta:

„Jó, jó, de az egész olyan szomorú.”

János nemcsak szomorú,

hanem vidám is tudott lenni.

Kevés emberen röhögtem anynyit,

mint amikor János beszélt,

különösen saját magáról. De így

is halt meg. Mesélték: az ügyeletes

orvos és a nővérek körülállva

hallgatták Pilinszkyt, aki

azt ecsetelte, hogy amikor bevit-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

29


KULTÚRA

ték az intenzív osztályra, és ott

feküdt az ágyon csövek között,

miként látta önmagát. Annyira

nevettek rajta, hogy harsogott

a kórház. Ő is felkacagott,

s így halt meg.

– A Nemzeti Színházat mindig

szívügyének tekintette Mari.

Egyszer meg is jegyezte, ha lesz

Nemzeti, ha nem, akkor is a Nemzeti

színésze marad.

– Én bekerültem abba a

nagyon nagy Nemzeti Színházba,

ahol akkor Major Tamás volt

az igazgató, Gellért Endre, Marton

Endre, Apáti Imre, Várkonyi

Zoltán és ne is soroljam tovább,

hogy mekkora színészek, rendezők

vettek körül. Mivel túlságosan

nagyot röpültem a filmvilágba

a Körhintával – amit

Fábri Zoltánnak köszönhetek,

nem magamnak –, így aztán

legalább tíz évig nem fogadtak

el a színpadon. Ezek az emberek

viszont szinte ölben tartottak,

és azt mondták, hogy „közénk

való vagy”. Én pedig meg

szoktam jegyezni, ha kérdik – s

ez ne tűnjön nagyképűségnek

tőlem –, a Nemzeti Színház nem

egy épülettől, hanem a múltjától

függ, és ebben a múltban,

akár tagja vagyok, akár nem,

én is benne vagyok. A Nemzeti

Színház létét, mindegy, hogy

kinek tetszik az épület, kinek

nem, nagyon fontosnak tartom.

Amikor arról beszélnek, hogy

kell-e vagy nem, akkor én mindig

azt mondom: kell. Ez egy

régi, európai szokás, hogy fenntartsanak

egy prózai színházat,

amelynek vannak fénykorai és

vannak mélyrepülései. Mindig

attól függ, hogy ki vezeti. A kulturális

kormányzatnak az kell

legyen a legfontosabb, hogy meg

tudják találni a vezetésre legalkalmasabb

személyt. Nekem

az a dolgom, hogy folyamatosan

abban reménykedem: jó és

egyre jobb lesz.

– Hogy látja, a mostani Nemzeti

a fénykorát éli?

– A betegségem miatt egyetlen

produkciót nem láttam az új

vezetés alatt, ezért nem tudom

értékelni. Én ott mindenkit

Szita Károly kaposvári polgármesterrel. Fotó: Varga Kata

szeretek, a mostani igazgató is

rendezett engem, és szerettem

vele dolgozni. Kívánom, hogy

a világból minden évben egy

nagy-nagy személyiséget hozzanak

el, mert a mostani Nemzeti

Színház is tele van kiváló

színészekkel, akik arra a megváltásra

várnak, hogy az ő nagy

tudásukat tovább vigyék, s újabb

és újabb színházi gondolkodásmóddal,

felfogással találkozzanak.

– Annak idején Schwajda György

Szolnokra hívta, most meg Kaposvárra.

– Hála a Jóistennek nekem

nem kellett vidéki színházba

szerződnöm, én Schwajda

György személye miatt mentem

le Szolnokra, és leszámítva

az első nagy Nemzeti Színházas

éveimet, Szolnokon voltam

a legboldogabb. Ezt őszintén

mondom. S most, amikor

meghívott, az ő és Vasziljev kedvéért

jöttem, akinél dolgoztam

már háromszor, Moszkvában is

több mint két hónapot.

– Milyen rendező Anatolij Vasziljev?

– Egy őrült pasas; amikor feltűnt,

szerintem a világ legnagyobb

öt neve között szerepelt.

Úgy érzem, hogy mivel nem

maradt egy helyen, hanem a

világ több színházában is – mint

Görögországban, Franciaországban

– rendez, így nem fárad el.

Sem ő, sem a közeg, amelyben

dolgozik. Most is óriási formában

van, csak hát így, 74 évesen

nem bírom ugyanazt a tempót,

mint Moszkvában, amikor 60

évesen dolgoztam nála, de majdcsak

élve maradok.

– A szerep, amelyet Marguerite

Duras Naphosszat a fákon című

színművében játszik, mennyire

talált rá önre?

– Hihetetlenül nehéz, de szép

anyag. Örülök neki. A század

egyik legkiválóbb francia szerzőjének

a műve. Egy nagyhírű

francia színésznő kisregényéből

írta át Duras. Vasziljev elfogult

velem és azt gondolja, én

is megcsinálom. Ha jól sikerül

az előadás, amely meglehetősen

komplikált, akkor elégedett

lehetek. A közönséget egyébként

nem szabad lenézni. Ha a

közönség újabb műalkotásként

lát egy komplikált művet színpadon,

akkor azt elfogadja. A

Száz év magányra sem lehet azt

mondani, hogy operett. Ötven

előadást játszottam belőle Szolnokon

és ötvenet Budapesten, és

csak azért kellett levenni, mert

nagyon sokat elvittek a szerzői

jogok. Vasziljev egyébként Osztrovszkijt

is rendezett Szolnokon.

Negyed ház mindig elment, de

akik maradtak, azok meg nem

akartak a végén felállni.

– A kaposvári társulat nagy ovációval

fogadta, ami már a színházi

évadnyitó társulati ülésen

is érzékelhető volt…

– Lehet, hogy Csiky Gergely

Nagymamáját kellett volna eljátszanom,

aminek tényleg örülnének,

mint ahogy Tolnay Klárikának

is örültek, amikor azt játszotta.

Remélem, azért ebben is

elfogadnak.

– A kaposvári színészek nemcsak

együtt játszanak Marival, hanem

nyilván tanulnak is a Nemzet Színészétől.

– Nem tudom, hogy akarnake.

Én, ha fiatal színészekkel próbáltam

a Nemzeti Színházban,

és láttam rajtuk, hogy tehetségesek,

akkor mindig segítettem

nekik, hiszen lassan már 56 éve

vagyok a pályán. Egy általam

is elismert, nagy színésznő, aki

már nem fiatal – nem árulom el

a nevét – egy közös munka során

megkérdezte tőlem: „Te Mari, ezt

honnan tudod?” Azt válaszoltam:

„Onnan, hogy én tíz olyan mesterrel

dolgoztam együtt, akikből nektek

egy-egy jutott.” Közülük több

hallott rólam nyugaton vagy keleten,

és engem kért fel egy-egy szerepre.

Nagy szerencsém volt ezen

a téren is.

– Valóban nagy ajándék, mint

ahogy az is, hogy újra színpadra

lép, betegsége után először Kaposváron.

– Nagy teher ez…

– Ehhez kellett Mari igenje is…

– Igen, de a nagyvonalúság is

Alfölditől, aki mindenáron azt

akarta, hogy először a Nemzetiben

lépjek fel. Lett volna ugyanis

egy bemutatóm a Nemzetiben

tavasszal, ezért toltam el Schwajda

Gyuri meghívását őszre, de az

orvosaim nem engedtek emberek

közé. Ezért nem néztem premiereket,

előadásokat sem, mert annyira

legyengült az immunrendszerem.

„Nem szabad, hogy közeledjetek”

– adtam tudtukra a kollégáknak,

barátoknak, akik jöttek látogatni.

A látogatók már röhögtek, és

kórusban mondták: „nem közelítünk,

nem közelítünk”.

– Voltak, akik háttérimával

segítették gyógyulását.

– Mesélték, s ez rendkívül

meghatott. Az ima nagy erőt

adott a visszatérésemhez. Nemcsak

ezt, hanem sok mindent

köszönök Istennek.

Lőrincz Sándor

30 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK

Korábbi jelentkezésünk óta hét településen tartottak időközi önkormányzati

választást, önfeloszlatás ebben az időszakban nem történt.

A településvezető személyéről öt alkalommal döntöttek, egy

esetben szavaztak újra bizalmat a korábbi polgármesternek. Érdekesség,

hogy a megválasztott jelölt ellenfele szintén ült már a faluvezetői

székben. Idén lapzártánkig hatvanegy időközi önkormányzati

választást tartottak és jelen állapot szerint még további tizenhat

referendum lesz az év végéig, ami összességében harmincnégy százalékos

csökkenést jelent a tavalyi adatokhoz hasonlítva…

TÓTKOMLÓS Garay Rita,

a Fidesz jelöltje nyerte meg a

Békés megyei Tótkomlóson tartott

időközi polgármester-választást

július 26-án. Dr. Garay Rita a

leadott szavazatok 52,24 százalékát

kapta, míg vetélytársai Gyivicsánné

dr. Szenczi Irén (függetlenként,

de az MSZP és a Munkáspárt

támogatásával) a voksok

42,92 százalékát, Czirléné Kovács

Tímea (független) pedig a 4,84

százalékát nyerte el. A választást

a korábbi polgármester lemondása

miatt írták ki.

BIRI Almási Katalin független

jelölt nyerte augusztus 2-án az

időközi polgármester-választást

a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Biriben. A választáson

induló öt független közül Almási

Katalin 239, Szilágyi Mihály

167, Stock Gyula 68, Vasas László

131, Palicz György Tamás pedig

60 szavazatot nyert el.

A választásra jogosult 1135

főből 663-an szavaztak, így a

59 százalékos volt a részvételi

arány három érvénytelen szavazat

mellett. Az időközi választást

a korábbi polgármester

lemondása miatt kellett kiírni.

DÁKA Végh József független

jelöltet választották meg

augusztus 9-én a Veszprém

megyei Dáka polgármesterévé.

A választás két független

jelöltje közül Végh József 175

szavazatot kapott, míg Murai

Zitára 37-en voksoltak. A választást

a tisztséget eddig betöltő,

Farkas Dezső független polgármester

lemondása miatt kellett

kiírni.

KÖRMEND Kármics Ferencet

választották Körmend 9-es

számú választókerületének képviselőjévé

az augusztus 16-án

tartott időközi önkormányzati

választáson. A szavazásra jogosult

932 polgárból 312-en járultak

az urnákhoz, valamennyi szavazat

érvényes volt. A megüresedett

képviselői helyért négy

jelölt indult: Kolozsvári Balázs és

Makai István függetlenként, Kármics

Ferenc a Rába-parti Fórum

Egyesület, Tóth Tihamér pedig

a Fidesz–KDNP–Polgári Összefogás

Körmendért jelöltjeként.

Az időközi voksolást a választókerület

korábbi képviselőjének

halála miatt írták ki.

RÁKÓCZIÚJFALU Papp János

független jelöltet választották

újra polgármesternek a Jász-

Nagykun-Szolnok megyei Rákócziújfaluban.

Az 1604 választásra

jogosult lakosból 739 fő adta le

voksát. Papp János 460, a szintén

független vetélytársa, Kecskés

János 279 szavazatot kapott.

Az időközi polgármester-választást

azért kellett kiírni, mert Papp

János májusban lemondott tisztségéről.

MENCSHELY Időközi önkormányzati

képviselő-választást

tartottak szeptember 13-án

Mencshelyen, ahol a hatfős képviselő-testületbe

három új tagot

választottak. A referendumon

hat független jelölt indult, közülük

Eiler Tündét, Gallainé Sárközi

Etelkát és Szűcs Lajost választották

meg képviselőnek. A névjegyzékben

szereplő 229 választópolgár

közül 98-an mentek

el szavazni, ami 43 százalékos

részvételi arányt jelent. Az időközi

választást három képviselő

– különböző okok miatt történt

– lemondása miatt kellett

kiírni.

Hosszan tartó betegség

után elhunyt Zalalövő polgármestere.

Kozma János 1956.

február 4-én született Zalalövőn,

s egész életében az irányítása

alatt 2000-ben várossá

nyilvánított település lakója

volt. A hivatalban 1987-től

töltött be vezető tisztségeket:

a tanács vb-titkáraként, majd

1990-től a város polgármestereként

dolgozott. Társadalmi funkciói

mellett 1994-től 1998-ig a

Zala Megyei Közgyűlés tagja,

2005-től a zalaegerszegi többcélú

kistérségi társulás elnökhelyettese,

a Zalaegerszegi Helyi

Védelmi Bizottság tagja volt. Az

időközi polgármester-választást

november 22-re írták ki.

Súlyos kerékpárbaleset

következtében hunyt el Tiszaalpár

polgármestere. Bodor

Ferenc a Tiszaalpár nagyközség

határában lévő, motorok

részére kialakított pályán

szenvedett balesetet kerékpárjával

szeptember hatodikán.

A helyszínen újraélesztették,

majd helikopterrel

szállították a kecskeméti kórházba,

ahol mindvégig életveszélyes

állapotban kezelték.

Bodor Ferenc szeptember

13-án hunyt el. Az időközi

polgármester-választás időpontját

még nem tűzték ki.

Lemondott Zákány polgármestere.

Megromlott egészségi

állapotára hivatkozva szeptember

14-én lemondott Tóth Judit

polgármester és egy önkormányzati

képviselő a Somogy

megyei Zákány községben.

A zákányi önkormányzat

50 millió forintot nyert szegregált

lakókörnyezet felszámolására.

A projekt keretében

négy átalakításra szánt lakás

DÁVOD Hirtenberg Jánost

választották polgármesternek

szeptember 20-án a 2200 lakosú

Bács-Kiskun megyei településen.

A névjegyzékbe vett 1864 választópolgárnak

53,2 százaléka, 992

fő adta le voksát öt érvénytelen

szavazat mellett. A megválasztott

polgármester 504 érvényes

szavazatot kapott, míg ellenfele,

a szintén függetlenként induló

Hetyei Róbert Nándor 483 voksot

nyert el. Az időközi polgármester-választást

a korábbi polgármester

halála miatt kellett

kiírni.

lakóit a településen vásárolt

házakba költöztetnék, amik

nem kerülnének a tulajdonukba,

hanem a későbbiekben az

önkormányzat szociális bérlakásai

maradnának. A hírt és a

felszámolással kapcsolatos terveket

falugyűlésen ismertették,

azonban a résztvevőknek

nem tetszett az elképzelés.

Az önkormányzatot ért bírálat

hatására a falugyűlésen bejelentette

lemondását Tóth Judit

(független) polgármester és

Tóthné Aradi Valéria képviselő

is. Az időközi választás időpontját

lapzártánkig nem tűzték

ki.

Lemondott Józsefváros

polgármestere.

Megromlott

egész ségi

állapotára hivatk

oz va l e m o n -

dott polgármesteri

tisztségéről

Csécsei Béla. Az SZDSZ színeiben

megválasztott polgármester

az elmúlt fél évet betegállományban

töltötte, idén júliusban

kilépett a liberális pártból,

távollétében az alpolgármesterek

gyakorolták hatásköreit.

A leköszönő polgármester

lemondásáról a jogszabályi

előírásoknak megfelelően

írásbeli nyilatkozatot juttatott

el az őt helyettesítő alpolgármesternek,

aki ezt a képviselő-testület

szeptember 2-i ülésén

ismertette. Az ülésen kezdeményezték

az időközi polgármester-választás

kiírását.

Az önkormányzat közleménye

szerint a választás időpontja

november 22. Az ajánlószelvényeket

legkésőbb szeptember

25-ig postázzák a választóknak.

A pártok legkésőbb

október 30-ig állíthatnak polgármesterjelöltet.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

31


TELEPÜLÉSÜGY

Várossá nyilvánítva

Idén huszonkét település kapott városi rangot. Közülük tizenhármat

(TÖOSZ-tag települések) a Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének folyóirata, az ÖNkormányzat

július–augusztusi száma mutatott be. Mi arra vállalkoztunk,

hogy a többi új város polgármesterével beszélgetünk

arról, hogyan értékelik az átalakulás útját, miben

érzik erősnek városukat, milyen új célokat szeretnének

megvalósítani. Most Balatonkenese, Gyönk és Nagymányok

polgármestere mesél a településéről..

BALATONKENESE

Sörédi Györgyné: legnagyobb

értékünk a gyönyörű

természeti környezet

– Első alkalommal pályáztunk

a városi rang elnyeréséért,

de az igazság az, hogy

nem a mi ötletünk volt. A

pécsi egyetem urbanisztikai

tanszéke hívta fel a figyelmünket

arra, hogy pályázzunk,

mert érdemes. Először

hat évvel ezelőtt, ám

az akkori képviselő-testület

ezt nem tartotta fontosnak.

A mostani viszont úgy döntött,

hogy foglalkozzunk vele,

és kidolgoztuk a pályázatot

– amely az őskortól napjainkig

a kialakulásról, a fejlettségi

mutatókról, a vonzáskörről,

a gazdasági életről,

a civil szerveződésekről

szól. Ezt egy szakértői csoport

tekintette át, pontozta,

értékelte, rangsorolta. A

rangsorban a 22 városi rangot

elnyert település között az

első 7 közé kerültünk.

Amiben erősek vagyunk

a kistérségben: az oktatás

területén integráló szerepet

tölthetünk be, hiszen a

kisebb települések nem tudják

az iskolájukat fenntartani.

Körjegyzőségi csatlakozások

történtek, szociális

téren a területi szociális

szolgáltató és módszertani

központunk szerepe fontos.

Balatonkenese életében

jelentős a civil szerveződések,

a fürdőtelep egyesületek

és az önkormányzat együttműködése

is. A nehézségek

között, azaz a mérleg másik

serpenyőjében, az úthálózatok

felújításának szükségessége

áll.

Új városunknak 3660

lakosa van. Legnagyobb

értékünknek ezt a gyönyörű

szép természeti környezetet

tartjuk, hogy a Balatonparton

hat strandon tudjuk

fogadni az idelátogatókat.

Értékünk még az egyszerre

szép és gondot okozó löszfal,

amelynek tetejéről csodálatos

panoráma nyílik az

egész tóra.

A rendszerváltozás óta nagyon

jó, széles skálájú együttműködés

alakult ki a 32 helyi

civil szervezettel, ami elősegíti

a fejlődést. A közvéleményt

megosztotta a várossá nyilvánítás.

A civil szervezetek

többsége örömmel vette, a

nyaralók szintén, mert úgy

érzik, ez a lépés a fejlődés

következő állomása. Lehetővé

teszi, hogy a kisvárosias

környezetben és a szolgáltatásokat

kiépítve jobb életlehetőségeket

biztosítsunk.

Miután nagyközség voltunk,

nem tudtunk indulni sem a

városoknak, sem a kistelepüléseknek

kiírt pályázatokon.

Most a városrehabilitációs

terveket készítünk, már

találtunk olyan pályázati

lehetőségeket, amelyek a

településközpont kialakításához

segíthetnek bennünket.

Egy komplexumba

telepítenénk az egészségügyi

létesítményeinket,

továbbá az úthálózatunk

fejlesztését szorgalmazzuk.

Szeptember 26-án

lesz a városavató ünnepség

– közölte Sörédi Györgyné

polgármester.

GYÖNK

Fekete József: a városi rangtól

a lehetőségeket várjuk

– A földrajzi helyzetünkből

adódóan, miután egy mikrotérség

központja vagyunk és

ezt a feladatot kívánjuk a jövőben

is betölteni, fontosnak

éreztük, hogy idén, egyúttal

első alkalommal megpályázzuk

a városi rangot. Lakosságunk

száma nem túl nagy

– 2070 –, de körbevesz bennünket

hét, 200–500 közötti

lélekszámú kistelepülés.

Ebben a térségben az oktatás

terén – óvoda, általános

iskola, gimnázium –, valamint

egyéb területeken gyakorlatilag

ellátjuk ezeket a településeket

is.

A városi rangtól a lehetőségeket

várjuk. Azt, hogy

a későbbiekben még ennél

is központibb szerepet tudjunk

betölteni. A környező

települések lakosságát

is olyan szolgáltatásokhoz

tudjuk juttatni, hogy nekik

se kelljen a 30–35 kilométerre

fekvő, más városokba

utazni, hanem itt helyben el

tudják rendezni a dolgaikat.

Az infrastrukturális ellátásunk

gyakorlatilag százszázalékos:

ebben az ivóvíz, a

csatornázás, a gázszolgáltatás

is benne van.

Mi vagyunk Magyarország

legkisebb települése, ahol gimnázium,

méghozzá két tanítási

nyelvű működik. Miután

a lakosságunk és a környező

települések lakóinak jelentős

része sváb, a másik nyelv

a német. A ’80-as években

vásároltuk meg azt az épületet,

amelyben a német tájházunkat

alakítottuk ki lakóterekkel,

a jellegzetes istállókkal,

ólakkal. Idén részt vettünk

a Múzeumok Éjszakája

országos rendezvényen ezzel

a tájházzal.

Nagy értéknek tartjuk,

hogy az oktatásban és az

egészségügyben képesek

vagyunk a mikrotérségi

feladatok ellátására. Miután

ezek a kistelepülések

elöregedtek, a szociális

munkának, ellátásnak is

fontos a szerepe.

Van egy nagy, 220 fős szociális

otthonunk. Mind az oktatás,

mind a szociális ellátás

területén olyan a szakmai hátterünk,

amelyre nyugodtan

lehet alapozni.

Néhány nagy projektünk

folyamatban van: ilyen a

200 millió forint körüli költségű

szociális és egészségügyi

alapellátó központ létrehozása,

amely gyakorlatilag jövőre

megvalósítható. Van egy

570 millió forintos integrált

oktatási központ kialakítását

célzó pályázatunk, amely 13

települést ölel fel. Az ivóvíz

minőségét javító, 250 milliós

nagyságrendű programunk

várhatóan szintén jövőre kezdődhet.

A tájház és a művelődési

ház felújítását is tervezzük.

Nincs hitelünk, a pénzügyi

helyzetünk kiegyensúlyozott.

A lakosság örömmel és

várakozással fogadta a várossá

nyilvánítás hírét, de kétségek

is megfogalmazódtak: ilyen

32 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


FŐÉPÍTÉSZEK

például a település lélekszáma,

pedig nem ettől függ a város

definíciója, hanem attól, mit

tud és mire képes.

Évente két nagy rendezvényünk

van, egy háromnapos

pünkösdi és egy kétnapos szüreti

fesztivál. Most az utóbbi

előtt, október 2-án lesz a

városavató, kulcs- és okiratátadással,

kulturális műsor, szórakoztató

programok keretében

– tudtuk meg Fekete József

polgármestertől.

NAGYMÁNYOK

Lovag Karl Béla: a humán

forrásokat tartom nagy értéknek

– Első alkalommal

pályáztunk, mert fejlődni

szeretnénk. Miután

a települések, különösen

a falvak üzemeltetéséből

gyakorlatilag az

állam kivonult, a városi

ranggal és címmel a lehetőségek

nagyobbak. Csak

egy példát mondok: faluként

településfejlesztési

programra pályázhattunk,

50 millió forintra.

A városrehabilitációs

pályázatnál ez az öszszeg

500 millió.

És sokkal több a lehetőség.

Igaz, a házaink nem emeletesek,

égig érőek, de az infrastrukturális

fejlettségünk

magas. Az internettől a csatornázottságig

100 százalékos,

miközben például a Budapest

körüli agglomerációban 26

százalékos. Minden utcánk

szilárd burkolatú. Jól felfogott

érdekünk diktálta, hogy

a városi címet elnyerjük.

A pályázatot társadalmi

munkában állítottuk össze, egy

háromszáz oldalas monográfia

készült a múltról, a jelenről

és a remélt jövőről. Ezt a

teljes anyagot a közeljövőben

feltesszük az internetre.

A városavató ünnepséget

augusztus 23-án tartottuk. Volt,

aki nagyon örült, volt, aki egyáltalán

nem, de kétezer feletti

azoknak a száma, akik ott voltak

az ünnepségen. A településünknek

2500 (plusz-mínusz

50) lakosa van, a népességfogyás

megállt.

Az elmúlt három évben előkészítetünk

egy olyan jövőt,

hogy ha a fele megvalósul, akkor

is sikeresek vagyunk. Bányákat

nyitunk: egy kőbányát, amely

teljesen az önkormányzat tulajdonában

van és egy szénbányát

magánvállalkozásban, képviselőivel

megállapodtunk a működési

feltételekben. Nagyon jó

minőségű feketeszén van itt,

nemcsak energiaként, hanem

szénvegyészeti alapanyagként

is jól hasznosítható.

Átlagos település vagyunk,

Bonyhádhoz, Pécshez és Szekszárdhoz

közel, talán az átlagnál

kicsit jobb adottságokkal. A

humán forrásokat tartom nagy

értéknek. Valamikor bányaipar

volt itt, ezáltal jól iparosodott a

település, magas a képzettség. Ezt

az is bizonyítja, hogy sokan dolgoznak

külföldön nagy cégeknél,

vezető állásban. Ők szívesen

hazajönnének, és ez segíti,

könnyíti a 25 hektáros ipari

terület betelepítését. A jövőnk

szempontjából fontos, hogy a

bányák beinduljanak, mert a jó,

színvonalas iskoláinkat madárfüttyből

fenntartani nem lehet.

Elkészült a településfejlesztési

tervünk. Lakóterületek kialakítása

szerepel benne, mert bízunk

abban, hogy még ezer–ezerötszázan

ideköltöznek. Amikor

a civil Szent György lovagrend

három éve a lovagi címet adományozta

nekem, nem gondoltam,

hogy segíteni fog a munkámban,

de a megítélésemben

érzem a pozitív hatását – tájékoztatta

lapunkat lovag Karl Béla

polgármester.

Hajós Anna

Kormányrendelet a főépítészi tevékenységről

Lapzárta után:

a döntés még nem ismert

Az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága

kormányrendeletet készített elő az állami és önkormányzati

főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól

és feltételeiről. A tervezetet az Országos Főépítészi Kollégium

többször is véleményezte, kérve a meglévő szabályozás

– az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes

szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.)

KTM rendelet – gyakorlatban bevált elemeinek megtartását. A

kormány szeptember közepén hagyta jóvá a fenti tárgyú kormányrendeletet.

Lapzártáig a döntés tartalmáról nem értesültünk,

így az ÖN-KOR-KÉP főépítészi hírlevelének következő

számában fogunk erről beszámolni.

Tornyot kap

a Városháza

Július végén az epiteszforum.hu

számolt be először

arról, hogy Erick van

Egeraat toronnyal egészítette

ki a Városháza

Fórum terveit.

A Károly körút és a Bárczy

István utca sarkára elképzelt

építményt a Központi Építészeti-Műszaki

Tervtanács

tagjai július 30-i értekezletükön

lelkesen üdvözölték,

bár voltak néhányan, akik

satnyának és alacsonynak

tartották. A belváros-lipótvárosi

kerületi építési szabályzatban

szereplő magassági

korlátozást jócskán túllépő

torony megépítését az

a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre”

vonatkozó új

bekezdés teszi lehetővé,

amely még 2008 végén született.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

33


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Europa Nostra-díj – 2010

Az épülettömeg fölé

emelkedő rész funkció nélküli

lenne, csak egy kilátóplatformot

alakítanának ki

48 méter magasan. Mint

Erick van Egeraat rámutatott,

a torony miatt módosítani

kellett a csatlakozó

épületrészek homlokzatait,

máskülönben az erős vertikális

elem megbontotta

volna a kompozíció egységét.

Főleg a Bárczy István

utcai szárny látványa

változott; jóval nyugodtabb,

zártabb lett (ebben

a tömbben szállodát vagy

irodákat képzelt el a tervező).

Átalakult kissé a Károly

körúti homlokzat is – a

városházi tömb tetővonala

finom ívet ír le a korábbi

egyenesen előretörő

„penge” helyett. A tervtanács

építési engedélyezésre

ajánlotta a tervet, de felhívta

a tervező figyelmét

az elhangzott kifogások

megfontolására: a torony

markánsabb lehetne, akár

a magasság növelésével is.

Fegyverneky Sándor országos

főépítész hozzátette,

hogy megoldásra várnak a

több tervtanácsi tag által

szintén megemlített problémák

(miszerint a tervnek

reagálnia kellene a telken

átvonuló egykori várfalra,

s a tervezőnek át kellene

gondolnia a régi városháza

északnyugati keresztszárának

áttörésével kapcsolatos

elképzelését).

A korábbi évekhez hasonlóan az Europa Nostra hágai központja közzétette felhívását

az épített kulturális örökség legkiválóbb eredményeinek elismerésére.

A díjakkal évről évre a példaértékű helyreállításokat és az európai örökséggel

kapcsolatos szerteágazó kezdeményezéseket jutalmazzák minden örökségi

kategóriában, a műemlékek és történeti épületek restaurálásától és új, méltó

hasznosításától kezdve a városi és falusi település(rész)ek és tájak rehabilitációján,

a régészeti helyszínek bemutatásán keresztül a művészeti gyűjtemények

gondozásáig. Ugyancsak díjazzák a kutatási és képzési programokat, valamint

azokat a személyeket, illetve intézményeket, amelyek elkötelezett szolgálatot

tesznek az örökség védelme, ismertté tétele érdekében.

A 2010. évi díjakra az alábbi kategóriákban lehet pályázni:

konzerválás (restaurálás) – a konkrét helyreállítások, műemlék-hasznosítások

legsikeresebbjeinek díjazására;

kutatás – a tudományos kutatások, tanulmányok elismerésére;

egyének vagy szervezetek elkötelezett szolgálata (tevékenysége) – a kiemelkedő

személyes teljesítmény jutalmazása (legtöbbször, de nem kizárólag mintegy „életmű-díj”

jelleggel);

képzés, tréning és a tudatosság növelése (témánként külön-külön lehet pályázni)

– képzési-oktatási programokkal, kurzusokkal és hasonlóan célzottan az örökségi

értékek megőrzését szolgáló tematikájú megmozdulásokkal.

A részletes pályázati kiírás, valamint a pályázati űrlapok elérhetők

a www.europanostra.org honlapon.

A pályázatok beadási határideje: 2009. október 1.

További közvetlen információ: Elena Bianchi, Europa Nostra Heritage Awards

Coordinator, tel +31 70 302 40 58, mail eb@europanostra.org. Magyarországon a

HUNGARIA NOSTRA részéről elérhető Winkler Gábor (winklerg@t-online.hu);

a KÖH részéről Deme Péter (peter.deme@koh.hu).

A történeti települési táj

A 42. Savaria Urbanisztikai

Nyári Egyetem témája

A történeti települési táj

volt, amelynek hátterét

az UNESCO égisze alatt

2005-ben megfogalmazott

Bécsi Memorandum

biztosította. A dokumentum

elsősorban a világö

r ö k s é g i h e l y s z í n e k r e

vonatkozik, de szemlé -

lete és elvei szakmailag

ér vényesek minden történeti

jellegű településre

vagy városrészre.

A rendezvényen az előadások,

a kerekasztal-beszélgetések,

valamint az esettanulmányok

bemutatása során számos

elvi, gyakorlati és aktuális

szakmapolitikai kérdést vitattak

meg. Ezek közül a 42. Savaria

Urbanisztikai Nyári Egyetem

a következő gondolatokat

ajánlja az önkormányzatok,

a kormányzati szervek,

a civil szervezetek, illetve a

témában érintett szakemberek

figyelmébe:

A települési táj egy településnek

a társadalmi és gazdasági

folyamatok eredményeképpen

a természeti és

az épített környezet egymásra

hatásából létrejött aktuális

állapota. Miután minden

táj történetileg alakult, illetve

alakul, ezért a „történeti

települési táj” fogalmát célszerű

elsősorban a védelmet

igénylő területekre fenntartani.

A települési táj kifejezés

nem azonos a városképpel.

Míg a városkép statikus, látványorientált

fogalom, addig

a települési táj dinamikus, a

látvány mögött meghúzódó,

egymásra rétegződő táji, településszerkezeti,

kulturális és

gazdasági jelentésrétegeket is

magában foglalja. A települési

táj még a történeti múlttal

rendelkező települések esetében

sem egy beállt helyzetet,

hanem egy folyamatosan változó

valóságnak egy adott pillanatban

megismerhető állapotát

jelenti.

A települési tájak identitás

rétegei között tudatosítani

kell a táji és az antropogén

elemeket is. Ezek közt

különösen jelentősek a kultúrtáj

karaktere, a vízfolyások, a

határhasználat, a történelmi

útvonalak, a telekrendszer, a

beépítési kultúrák, valamint a

szubkultúrák jelenléte. A hely

karaktere regionális, (mikro)-

térségi, települési, városrészi,

illetve tömbönkénti, telkenkénti

és épület szinten is

értelmezhető.

Az utóbbi évtizedekben

sajnálatos módon felgyorsult

a tradicionális települési

struktúrák felbomlása.

A településtervezésnek a

történeti települési tájaknál

is elő kell segítenie egyrészt

az új használati igények megjelenését,

továbbá a korszerű

infrastruktúra létesítmények

és az új építmények megvalósítását,

másrészt ezzel együtt

biztosítania kell azok harmonikus

beilleszkedését a történeti

városszövetbe.

A XXI. század egyik legnagyobb

kihívását a lokalitás

szerepének növekedése,

a megközelíthetőség minősége,

a helyi közlekedés szerepének

átértékelődése, a kiskapacitású,

de nagyobb gyakoriságú

közösségi közlekedési

formák megjelenése, valamint

a közterületek igényesebb

kialakításának igénye

jelentik. Ezen elvek a történeti

települési tájak esetében

is alkalmazandók, de körültekintő

kezelést igényelnek.

A történeti települési

tájak értékőrző fejlesztésének

egyik nagy hiányossága

Magyarországon, hogy a fejlesztés

szereplői között meglévő

együttműködés, partnerségi

viszony színvonala

nem felel meg a mai minő-

34 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

ségi igényeknek, egyúttal a

szakági szemlélet integrálása

is szükséges. Az együttműködés

során azt kell keresni,

mit hogyan lehet megvalósítani,

nem pedig azt, mit,

miért nem.

A történeti települési

tájakon belül megjelenő

fejlesztési akciók csak akkor

tekinthetők minőségi fejlesztésnek,

ha azok egyrészt

A miniszteri rendelettel szabályozott

Kós Károly-díj a települési

értékvédelem, környezetszépítés,

valamint az építészeti

hagyományápolás területén végzett

kiemelkedő, eredményes –

egyéni vagy csoportos – munkáért

adható miniszteri kitüntetés.

Évente három személy kaphat

egyéni és három szervezet

vagy csoport részesülhet közösségi

Kós Károly-díjban.

A díjjal emlékplakett, az

adományozást igazoló oklevél

és pénzjutalom jár.

Az egyéni díjat ugyanaz

a személy legfeljebb kétszer,

a közösségi díjat ugyanaz a

szervezet vagy csoport legfeljebb

egyszer kaphatja meg.

A díjak átadása 2009. december

16-ához, Kós Károly születésének

évfordulójához kapcsolódik.

A díjat a Kós Károly-díj Bizottság

javaslata, illetve Dr.

Szaló Péter területfejlesztési és

építésügyi szakállamtitkár előterjesztése

alapján Varga István

nemzeti fejlesztési és gazdasági

miniszter adományozza.

A Kós Károly-díj Bizottság

elnöke Fegyverneky Sándor

országos főépítész, főosztályvezető,

a bizottság tagjai Hegedűs

Péter, Körmendy Imre, Krizsán

András, Okrutay Miklós, Philipp

Frigyes és Ráday Mihály.

A bizottság titkára Zsilinszky

Gyula (e-mail: gyula.zsilinszky@nfgm.gov.hu).

a hely szelleméhez igazodnak,

másrészt a helyi közösség akaratából

fakadnak. Nem szabad

megvalósítani az olyan beruházásokat,

amelyek kizárólag

az ingatlanspekuláció rövid

távú érdekeit szolgálják.

A Savaria Urbanisztikai Nyári

Egyetemmel kapcsolatos

információk a http://vasitit.

hu honlapon találhatók.

Tudnivalók a 2009. évi Kós Károly-díjak

adományozásáról

A Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos

Főépítészi Kollégium által 2000-ben alapított

elismerést – a hagyományoknak megfelelően

– az országos főépítészi konferencián osztották

ki, idén tizedik alkalommal. Eddig összesen

tizennyolcan részesültek e díjban.

A díj adományozására –

más javára, kellő megalapozottsággal

– bármely magyar

állampolgár vagy magyarországi

intézmény, illetve szervezet

javaslatot tehet.

A javaslat tartalmazza: személy

esetében nevét, lakás- vagy

postacímét, telefonszámát és

e-mail elérhetőségét, szervezet

vagy csoport esetében pontos

megnevezését, postacímét, telefonszámát

és e-mail elérhetőségét,

vezetőjének nevét és elérhetőségét.

Az elismerés alapjául

szolgáló értékvédő és környezetszépítő

tevékenység részletes

leírását, lehetőleg ábrákkal,

fotókkal illusztrálva. A javaslattevő

(illetve képviselője) nevét,

lakás- vagy postacímét, telefonszámát

és e-mail elérhetőségét.

Mindezeken túl, a javaslathoz

mellékelhető minden olyan

dokumentum, adat vagy mértékadónak

tekinthető vélemény

(ajánlás), amely az elbírálást segíti,

illetve amelyet a javaslattevő

lényegesnek tart. Amennyiben a

díjra javasolt személy, illetve csoport

érdemei alapján előterjesztésre

kerül, a bizottság titkára a díj

adományozásához, illetve a jutalomösszeg

kifizetéséhez szükséges

személyi adatok beszerzése

érdekében a javaslattevőnek e-

mail útján a kitöltendő formanyomtatványokat

megküldi. A

kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat

az üzenetben megadott

módon, határidőn belül, illetve

címre kell eljuttatni.

A 2009. évi Kós Károlydíjakra

a javaslatok benyújtásának,

illetve postai feladásának

határideje október

16. péntek, 14.00 óra.

A javaslatok postán beküldhetők

a Nemzeti Fejlesztési

és Gazdasági Minisztérium

Építésügyi és Építészeti Főosztálya

címére (1880 Budapest, Pf.

111) vagy leadható személyesen a

főosztály titkárságán (1077 Budapest,

Kéthly Anna tér 1., II. emelet.

Telefon: 06-1-441-7770).

Kós Károly-díj Bizottság

Az augusztus 27-én, Hajdúböszörményben

megrendezett

XIV. Országos Főépítészi Konferencián

Philipp Frigyes, az Országos

Főépítészi Kollégium elnöke,

Kiss Attila, Hajdúböszörmény

város polgármestere, dr. Ficsór

László, a város jegyzője, Boruzs

Bernát, a város mb. főépítésze,

illetve (a város főépítésze esetében)

Péter Zoltán, a város főmérnöke

adták át a díjakat.

Főépítészi Életmű-díjat

kapott: Boruzs Bernát okl.

építészmérnök, Hajdúböszörmény

város főépítésze lelkiismeretesen

és szakmai elkötelezettséggel

több településben

végzett főépítészi munkásságáért,

az építészet és a

településrendezés elméleti és

gyakorlati területeit felölelő,

példamutató szakmai életútjáért,

a jövőbe mutató és a jövőben

is hasznosuló eredményeiért,

tevékenységéért.

Makovecz Imre DLA okl. építészmérnök,

több település

volt főépítésze, az idén húszéves

Kós Károly Egyesülés alapító

tagja, aki már a ’80-as években

felismerte, hogy a hibás

állami településfejlesztési koncepciókkal

szemben a településen

lakók belső erejére támaszkodva

lehet megszervezni és

segíteni a helyben megszülető

elképzelések megvalósulását. A

határainkon belül és kívül, több

településen vállalt főépítészi

tevékenysége mellett kezdeményezte

és folyamatosan ösztönözte,

hogy az egyesülés tagjai

maguk is vállaljanak főépítészi

szerepet, megteremtve

ezzel az egyesülés főépítészi

„hálózatát”.

Az Év Főépítésze-díjat

kapott: Csík Edina okl. építészmérnök,

Budaörs város

főépítésze kimagasló, eredményes

főépítészi tevékenységéért,

sikeres pályázatokkal

emelve Budaörs építészeti

minőségét, erősítve egyéni

karakterét, szem előtt tartva

a partnerséget és a társadalmi

részvételt.

A kitüntetetteknek gratulálunk!

Országos Főépítészi

Kollégium

Átadták Az Év Főépítésze-díjakat

NE FELEDJE!

Rendelje meg

a Közigazgatási

Kalendárium 2010

című kiadványunkat

a www.onkornet.hu

weboldalon

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP

35


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Paks és Györköny

XV. Országos Főépítészi

Konferencia – 2010.

Az augusztusi XIV. Or szágos

Főépítészi Konferencia záróeseményén

Horváth András, Paks

város főépítésze – Braun Zoltán,

Györköny község polgármestere

és Hajdú János, Paks

város polgármestere nevében

– átvette a vándorzászlót Hajdúböszörmény

városától.

Eddig nem volt arra példa,

hogy két település együttesen

rendezze meg a főépítészek vándor

konferenciáját. Ez is jó példa

lehet arra, hogyan lehet együttműködni,

egymással partneri

viszonyban lenni. Ajánlatukban

Pályázat civil és

nonprofit szervezetek,

egyhá zak

és önkormányzatok

számára,

önkéntesek közreműködésével

végezhető szociális

lakhatási fejlesztésekre.

A Habitat for Humanity nonprofit

szervezet, amely világszerte

azon dolgozik, hogy megszűnjenek

a méltatlan lakáskörülmények

és felhívja a figyelmet arra, hogy a

tisztes otthon alapvető emberi jog.

Alacsony jövedelmű családok számára

adományokból és önkéntesek

bevonásával egyszerű, tisztes

és megfizethető otthonokat építünk

vagy meglévő otthonokat

újítunk fel. Mindezt partnerségben

végezzük a segített családokkal,

önkormányzatokkal, pénzintézetekkel,

vállalati partnereinkkel,

iskolákkal és egyéni önkénteseinkkel,

mert így látjuk biztosítottnak

otthonteremtő programunk fenntarthatóságát.

1996-ban Jimmy

Carter is részt vett első építkezésünkön,

azóta Magyarországon

8 településen összesen 300 család

lakhatási gondjain enyhítettünk:

150 család költözhetett új

otthonba, 150 családnak pedig

kisebb felújításokkal segítettünk.

Részt veszünk a Nemzeti Lakáspolitikai

Tanácsadó Testület munkájában.

A pályázat keretében keresett

partner: A Habitat for Humanity

olyan partnereket keres, akik 2010-

ben szociális lakhatási fejlesztést

ezt írták: „Paks város vezetésének

józan megfontoltsága, az

új kifejezési formákra, gondolatokra

való fogékonysága és a

2010-re várhatóan megvalósuló

városfejlesztések együttese

megfelelő helyszínt tud biztosítani

a rendezvénynek.

A konferencia tematikájának

a Kulturális alapú városfejlesztés

– Kreatív várospolitika – Közösségi

tervezés témakör javasolt a város

részéről. Paks 2010-ben partnervárosa

Pécsnek az Európa Kulturális

Fővárosa programjában.”

Horváth András, aki 10 éve Paks

mellékfoglalkozású főépítésze,

Györköny és Paks vendégszeretetéről

biztosította a 2010. évi konferencia

résztvevőit.

terveznek, és ahol a munka egy

részét vagy egészét önkéntesek

is el tudják végezni.

Feladatmegosztás: A partnerszervezet

biztosítja a tervezést, a projekt

előkészítését, a speciális szakembereket

és az építőanyagot. A

Habitat biztosítja az önkénteseket

és az önkéntesek munkáját irányító

építésvezetőt, valamint egyeztetés

alapján egyéb, a projekthez kapcsolódó

feladatot is tud vállalni.

Támogatandó projektek: szociális

lakhatási célokat szolgáló új épület

építése vagy meglévő épület/otthon/lakás

átalakítása vagy kisebb

felújítása, pl. hajléktalanszálló, gyermekotthon,

idősek otthona, önkormányzati

szociális bérlakás stb.

Pénzügyi segítség: Az ön kéntesek

biztosításán kívül szükség esetén a

Habitat a projekt részleges előfinanszírozását

is tudja vállalni, ebben az

esetben kedvezményes részletfizetési

lehetőséget tudunk adni akár a

partnerszervezetnek, akár a segített

családoknak. A pályázatok elbírálásakor

előnyt élveznek azok a projektek,

ahol a beruházás kedvezményezettjei

(jövőbeni lakók) is részt vesznek

a munkálatokban, az önkéntes

csoportok megismerhetik azokat,

akiknek segítenek.

A projekt várható kezdete: 2010.

március. Kik pályázhatnak: bármely

szervezet, amely nonprofit módon

szociális lakhatási projektet tervez

2010-ben. A pályázat beadásának

határideje: 2009. szeptember 30.

Részletes pályázati dokumentáció

és további információ:

www.habitat.hu, www.habitat.org

A Város- és Faluvédők

Szövetsége (Hungaria

Nostra) július 15. és

18. között Rácalmáson

tartotta a XXVIII. Országos

Találkozóját és

Szakmai Konferenciáját,

ahol az alábbi ajánlásokat

fogadták el:

– A civil szervezetek összefogását

és a közigazgatás, az önkormányzatok

együttműködésének

erősítését szorgalmazzuk. Jobban

kell összekapcsolni az egyesületi

tevékenységet az önkormányzati

és benne a főépítészi munkával.

Ez mindkét fél érdeke.

Ezért is javasoljuk a településeknek

a helyi értékvédelem

(elrendelése és megszűntetése)

megfelelő előkészítése érdekében

főépítész alkalmazását.

– Javasoljuk az egyesületek

működésében, együttműködésében

a jogi és szakmai ismeretek

átadását, az ilyen irányú képzés

megvalósítását.

Nyomatékosan felhívjuk a

figyelmet az utánpótlás-nevelés

fontosságára – a jól működő szervezetek

tapasztalataira építve.

– Elvárjuk, hogy az állam a jó

gazda módjára hasznosítsa, s tartsa

karban mindannyiunk közös

tulajdonát, örökségünket! Ebben

együttműködően vegyenek részt

a civil szervezetekkel karöltve az

örökségvédelem hivatalos szereplői,

a helyi önkormányzat, bevonva

az országgyűlési képviselőt is.

– Műemlékek és helyi értékek

védelmét adókedvezményekkel

ösztönözzék az állami és a helyi

önkormányzati jogszabályok, törvények,

rendeletek.

– Az önkormányzatok és a

város- és faluvédő egyesületek

partnerségben induljanak az

uniós pályázatokon, a közösségükben

levő értékek megmentése

és helyreállítása érdekében.

– A civil szervezetek vizsgálják

felül alapszabályukat. Amenynyiben

nem szerepel ebben a kulturális

örökségvédelem, rögzítsék

ezt célként, hogy erre való

hivatkozással bármely örökségvédelmet

érintő ügyben az eljáró

hatóságoknál ügyfélként bejelentkezhessenek

– és jelentkezzenek

is be!

– A helyi szerkezeti és szabályozási

tervek kitűzésében és

esetleges megváltoztatásában,

ezek előkészítő munkafázisaiban,

különösen a helyi értékvédelemmel

kapcsolatos jogszabályalkotásban

mindenütt vegyenek

részt a helyi város-, illetve faluvédő

egyesületek.

– Ragaszkodunk ah hoz, hogy

mindig csak a lakosság érdekeit

szem előtt tartó, velük egyeztetett

változtatási tervek születhessenek.

Ellenezzük a parkok, zöld

területek gazdasági jellegű hasznosítását,

építési területté átminősítését.

Ennek kapcsán

A Debreceni Parkerdő védelme

érdekében – 15 egyesület részvételével

– létrejött civil összefogáshoz

az országos értekezlet csatlakozik

és támogatja azt a törekvésüket,

hogy kezdettől történjék

meg bevonásuk az elképzelések

kialakításába.

Ellenezzük a Budapest Római

parti kemping területének beépítését,

kiállunk a terület jelenlegi

állapotának, karakterének megtartása

mellett.

– Támogatjuk azt a törekvést,

amellyel visszatérhet a Rácalmási

Nagysziget régi hagyományaihoz.

Konkrétan: javasoljuk és támogatjuk,

hogy a Rácalmási Nagysziget

északi részén az MNV kezelésében

lévő területen a Duna–Ipoly

Nemzeti Park és a Vadex kezdeményezésével

és aktív támogatásával

gyümölcsöskertet hozzanak

létre.

– Az ártéri erdők eredeti állapotban

történő megőrzése és

visszaállítása mellett foglalunk

állást.

Konkrétan: El kell érni az adonyi

ártéri terület természetes állapotának

visszaállítását és látogathatóságának

biztosítását.

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

Az itt közölt témákról a www.epiteszforum.hu, a www.foepiteszek.hu,

www.főépítészek.hu weboldalon is olvashatnak.

36 ÖN • KOR • KÉP 2009. augusztus–szeptember | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP – KÖZIGAZGATÁS

Méltányossági alapon is jár az ápolási díj

Alkotmánybírósági döntés

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény (a továbbiakban: Szt.) 43/B. § (1) bekezdése lehetőséget

ad a települési önkormányzat képviselő-testületének

az Szt.-ben meghatározott eseteken kívül is ápolási díj

megállapítására, azonban a felhatalmazás nem korlátlan.

A feltételeknek összhangban kell állniuk azzal, az Szt.-ben

megfogalmazott céllal, hogy a tartósan beteg, gondozásra

szoruló személyek otthoni ápolása biztosított legyen.

Az Szt. 43/B. §-ában szabályozott

méltányossági

ápolási díj megállapítására

az alanyi jogú ápolási díjra

vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Mivel az Szt.

ezen szabályai nem diszpozitívek,

az önkormányzatnak

nincs lehetősége a feltételek

további szűkítésére.

(69/2009. (VI. 25.) AB határozat)

Az Alkotmánybíróság által

vizsgált ügyben az önkormányzat

a díjazásra jogosultságot

e személyek tekintetében

munkaviszony hiányához

vagy vállalkozás folytatásához

kötötte. E mellett a pénzbeli

és természetbeni ellátások

helyi szabályairól szóló rendelet

(a továbbiakban: Ör.) 11. §

(13) bekezdés c) pontja szerint

az ápolási díj nem állapítható

Az önkormányzati rendelet támadott rendelkezése:

„11. § (13) Nem állapítható meg ápolási díj a 11. § (3) bekezdés

alapján igényelt esetben, ha (…)

b) a család jövedelmére tekintet nélkül, ha az igénylő munkaképeskorú,

de munkaviszonya, kereső foglalkozása nincs, kivéve

ha munkaviszonya, kereső foglalkozása az ápolandó személy

ápolása miatt szűnt meg,

c) van másik olyan hozzátartozója is, aki az ápolandó személy

ápolására alkalmas és azt el tudja látni,

d) az igénylőnek munkaviszonya nincs ugyan, de vállalkozói

igazolvány alapján vállalkozói tevékenységet folytat, (…)”

meg, ha van másik, ápolásra

alkalmas hozzátartozó is. A

rendelkezés az eredeti igénylőt

egy másik „alkalmas” hozzátartozóra

tekintettel kizárta

az ápolási díjra jogosultak

közül, holott lehetséges,

hogy az utóbbi személy esetében

nem állnak fenn a díjra

jogosultság egyéb feltételei,

vagy nem kívánja a beteget

ápolni, és így a beteg ellátatlan

marad.

A települési önkormányzat

(a továbbiakban: önkormányzat)

az önkormányzati

törvény (a továbbiakban:

Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint

köteles gondoskodni a

szociális alapellátásról. Az

Szt. 3. § (5) bekezdése rögzíti,

hogy a pénzbeli, a természetben

nyújtott és a személyes

gondoskodást nyújtó

szociális ellátások egyes

formáit, a jogosultság feltételeit,

annak megállapítását,

a szociális ellátás finanszírozásának

elveit és intézményrendszerét

e törvény határozza

meg. Az ellátások formái

az Szt. 25. § (1) bekezdése

értelmében pénzbeli, illetőleg

az Szt. 47. §-a szerint

természetben nyújtott ellátások.

Előbbi körbe tartozik

az ápolási díj, amire az a hozzátartozó

jogosult, aki súlyosan

fogyatékos vagy tartósan

beteg 18 év alatti személy

gondozását, ápolását végzi

(a továbbiakban: alanyi jogú

ápolási díj, Szt. 41. §).

Emellett az Szt. 43/B. § (1)

bekezdése felhatalmazást

ad az önkormányzat képviselő-testületének

arra, hogy

az önkormányzat rendeletében

a 18. életévét betöltött

tartósan beteg személy ápolását,

gondozását végző hozzátartozó

részére is ápolási

díjat (a továbbiakban: méltányossági

ápolási díj) állapítson

meg. Ezt azzal a feltétellel

teheti meg, hogy a díj

megállapítása során megfelelően

alkalmazni kell az Szt.

– állandó és tartós gondozásra

szoruló, illetőleg fokozott

ápolást igénylő, súlyosan

fogyatékos személy hozzátartozója

ápolási díjának

megállapítására vonatkozó

– 41–43. §-okban foglaltakat.

Az Szt. 42. § (1) bekezdése

tartalmazza az ápolási

díjra jogosultságot kizáró

okokat, közöttük a d) pontban

azt az esetet, ha a hozzátartozó

napi 4 órát meghaladó

munkaidőben kereső

tevékenységet folytat.

Az Szt. 43/B. §-ában szabályozott

méltányossági ápolási

díj megállapítására az alanyi

jogú ápolási díjra vonatkozó

szabályok alkalmazandók.

Mivel az Szt. ezen szabályai

nem diszpozitívek, az önkormányzatnak

nincs lehetősége

a feltételek további szűkítésére.

Az Ör. 11. § (13) bekezdése

b) és d) pontja azonban

minden további feltétel nélkül

kizárta a nem kereső, illetőleg

vállalkozási tevékenységet

folytató hozzátartozót az

ápolási díjra jogosultak köréből,

amely ellentétes az Szt.

43/B. § (2) bekezdése folytán

alkalmazandó 42. § (1) bekezdés

d) pontjával, így sérti az

alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Az Ör. 11. § (13) bekezdés

c) pontja pedig ugyanebből

az okból alkotmányellenes,

mert a rendelkezés

egy, az Szt. – de egyébként

az Ör. – feltételeinek mindenben

megfelelő hozzátartozó

számára egy további hozzátartozó

ápolásra – pontosan

meg nem határozott kritériumok

szerinti – alkalmassága

esetén ugyancsak nem

tette lehetővé, hogy ápolási

díjat kapjon.

A fentiekre figyelemmel az

Alkotmánybíróság a támadott

rendelkezéseket megsemmisítette.

1031 Budapest, Városfal köz 5.

www.kreatorinfo.hu

e-mail: kreatorinfo@rubicom.hu

2009. augusztus–szeptember ÖN • KOR • KÉP


www.egyuttakornyezetert.hu

www.egyuttakornyezetert.hu

www.egyuttakornyezetert.hu

More magazines by this user
Similar magazines