A téma bibliográfiája - PTE Egyetemi Könyvtár

lib.pte.hu

A téma bibliográfiája - PTE Egyetemi Könyvtár

Kékesi Kun Árpád: A színháztudomány hasznáról és káráról, avagy tanítható-e a

színházértés

Ajánló bibliográfia a PTE BTK Bölcsész Akadémia előadásához.

Készítette Radványi Ferenc könyvtáros.

A modern színház

Appia, Adolphe: Zene és rendezés. Ford. Jákfalvi Magdolna. Balassi Kiadó, Bp., 2012.

Bécsy Tamás: A színpad és a nézőtér viszonya. Színház, 12. (1979) 12. sz. 1-9.

Czímer József: A dramaturgia regénye. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1976.

Eckardt, Juliane: Das epische Theater. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1983.

Esslin, Martin: A dráma vetületei. Hogyan hoznak létre jelentést a dráma jelei a színpadon és

a filvásznon, avagy a képernyőn. Ford. Fóber Rita et al. JATEPress, Szeged, 1998.

Esslin, Martin: Das Theater des Absurden: von Beckett bis Pinter. Aus dem Englischen von

Marianne Falk. Rowohlt, Reinbek, 1965.

Fischer-Lichte, Erika: Az „új” ember színháza. In: Uő: A dráma története. Ford Kiss

Gabriella. Theatrum mundi. Sor. szerk. Koszta Gabriella. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001.

571-702.

Földényi László: A drámától a színpadig. A színjátékművészet esztétikája. Esztétika

kiskönyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1976.

Honti Katalin: A Moszkvai Művész Színház. Brecht és a távol-keleti színház. Az abszurd

színház. In: Uő: Színház. Típusok és alapfogalmak. 2., jav., bőv. kiad. Corvina tudástár.

Corvina Kiadó, Bp., 2007. 104-142.

Imre Zoltán: Színházak – történetek – alternatívák. A színháztörténet-írás és –kutatás

lehetőségei és problémái. In: Alternatív színháztörténetek. Szerk. Imre Zoltán. Balassi Kiadó,

Bp., 2008.

Jákfalvi Magdolna: Avantgárd – színház – politika. Balassi Kiadó, Bp., 2006.

Jákfalvi Magdolna - Kékesi Kun Árpád: Teríték. Kortárs magyar dráma és színház. Alföld,

51. (2000) 12. sz. 85-95.

Jákfalvi Magdolna - Kékesi Kun Árpád: Teríték 2.0. Kortárs magyar dráma és színház.

Alföld, 60. (2009) 12. sz. 93-102.


Kékesi Kun Árpád: Irodalomtudomány, színháztudomány, ontológia. Literatura, 33. (2007)

4. sz. 433-439.

Kékesi Kun Árpád: A reprezentáció játékai. A kilencvenes évek magyar rendezői színháza.

Színház, 30. (1997) 7. sz. 22-29.

Kékesi Kun Árpád: Kosztolányi, Shakespeare és a színházi kritika nyelve. Alföld, 48. (1997)

7. sz. 84-91.

Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza. Osiris Kiadó, Bp., 2007.

Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza és/vagy a rendezői színház. Zempléni Múzsa, 8.

(2008) 4. sz. 35-39.

Kékesi Kun Árpád: A retorika színháza, a színház retorikája. Thomas Bernhard: Ritter, Dene,

Voss. Színház, 31. (1998) 4. sz. 24-27.

Kékesi Kun Árpád: Thália árnyék(á)ban. Posztmodern – Dráma/Színház – Elmélet. Theatron

könyvek, 1. Sor. szerk. Bécsy Tamás, Imre Zoltán, Jákfalvi Magdolna, Kiss Gabriella, Kékesi

Kun Árpád. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2000.

Kékesi Kun Árpád: A theoretikusok állapotja. Színház, 30. (1997) 12. sz. 1.

Kékesi Kun Árpád: Tükörképek lázadása. A dráma és színház retorikája az ezredvégen. JAK

füzetek, 98. Sor. szerk. Bényei Tamás, Gács Anna. József Attila Kör – Kijárat Kiadó, Bp.,

1998.

Kesting, Marianne: Das epische Theater: zur Struktur des modernen Dramas. 8. Auflage.

Kohlhammer Urban-Taschenbücher, 36. Stuttgart - Kohlhammer, Berlin – Köln, 1989.

Látvány / színház. Performativitás, műfaj, test. Szerk. Mestyán Ádám, Horváth Eszter. Dayka

könyvek, 5. Sor. szerk. Scheibner Tamás. L’Harmattan Kiadó, Bp., 2006.

Leach, Robert: Makers of modern theatre. Routledge, London – New York, 2004.

Lehmann, Hans-Thies: Posztdramatikus színház. Szerk. Mayerné Szilágyi Mária, ford.

Kricsfalusi Beatrix et al. Balassi Kiadó, Bp., 2009.

Modernes französisches Theater. Adamov – Beckett – Ionesco. Hrsg. von K.A. Blüher.

Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1982.

P. Müller Péter: Hamlettől a Hamletgépig. Színházi írások. Kijárat Kiadó, Bp., 2008.

P. Müller Péter: A maszktól a halálszínházig. Színházi írások. Kritikai zsebkönyvtár, 15. Sor.

szerk. Bacsó Béla, Thomka Beáta. Kijárat Kiadó, Bp., 2010.

P. Müller Péter: Test és teatralitás. Balassi Kiadó, Bp., 2009.

P. Müller Péter: Testfogyatkozás. A test felszámolása és teatralizálása Samuel Beckett

drámáiban. Jelenkor, 51. (2008) 6. sz. 690-701.


Németh Antal: Új színházat! Tanulmányok. Vál., szerk. Koltai Tamás. Múzsák Kiadó, Bp.,

1988.

Pavis, Patrice: Előadáselemzés. Ford. Jákfalvi Magdolna. Balassi Kiadó, Bp., 2003.

Schechner, Richard. Az amerikai avantgárd hanyatlása és bukása. Mi történt, és mit tehetünk

még (Részletek.) Kultúra és Közösség, 14. (1987) 1. sz. 60-70.

Schechner, Richard: A rituálétól a színházig és vissza I. rész. Kultúra és Közösség, 11. (1984)

5. sz. 53-73. II. rész. 6. sz. 3-19.

Simhandl, Peter: Az avantgárd színháza. In: Uő: Színháztörténet. Ford. Szántó Judit. Helikon

Kiadó, Bp., 1998. 383-523.

Steiner, George: A tragédia halála. Ford. Szilágyi Tibor. Európa Kiadó, Bp., 1971.

Színház és szociológia határán. Szerk. Demcsák Katalin, Imre Zoltán, ford. Demcsák Katalin,

Dömötör Edit. Hippodrom. Sor. szerk. Demcsák Katalin, Imre Zoltán, P. Müller Péter. Kijárat

Kiadó, Bp., 2005.

A színház ma. Írók, rendezők, színészek vallomásai korunk színházáról. Szerk., vál., bev.

Lengyel György, ford. Balogh Géza, Bartha András et al. Gondolat Kiadó, Bp., 1970.

Színházi antológia XX. század. Vál., szerk. Jákfalvi Magdolna. Gondolatok a színházról,

1. Balassi Kiadó, Bp., 2000.

Várszegi Tibor: Az ittlét öröme. A színpadi mű hermeneutikája. Balassi Kiadó, Bp., 2005.

Visky András: Beteljesíteni a színházi tér álmát. Beszélgetés Mihai Mãniutiuval. Színház, 38.

(2005) 9. sz. 58-60.

Visky András: A bölcsesség színháza. Párbeszéd Vlad Mugurral. Színház, 34. (2001) 9. sz.

47-48.

Visky András: A rejtőzködő színház. Korunk, 3/10. (1999) 6. sz. 6-10.

Artaud

Artaud, avagy a gondolkodás szenvedéstörténete. Vál., szerk. Darida Veronika, ford. Horváth

Eszter et al. Spectaculum, 4. Sor. szerk. Darida Veronika, Demcsák Katalin. Kijárat Kiadó,

Bp., 2011.

Artaud, Antonin: Artaud, a mumus és A tarahumarák. Vál, szerk., utószó Fekete Valéria, ford.

Betlen János, Szeredás András, Tandori Dezső. Orpheusz Könyvek, Bp., 1998.

Artaud, Antonin: A könyörtelen színház. Esszék, tanulmányok a színházról. Szerk., bev.,

jegyz. Vinkó József, ford. Betlen János. Gondolat Kiadó, Bp., 1985.


Antonin Artaud levelezése Jacques Rivière-rel. Műhely, 26. (2003) 3. sz. 48-54.

Artaud, Antonin: Rodezi levelek, 1943-46. Vál., szerk., bev. Darida Veronika, ford. Szabó Marcell.

Kijárat Kiadó. Bp., 2011.

Artaud, Antonin: A színház és az istenek. Válogatott írások. Vál., szerk., jegyz. Fekete

Valéria, ford. Betlen János et al. Orpheusz Kiadó, Bp., 1999.

Darida Veronika: Artaud „mentális színháza”. In: Látvány / színház. Performativitás, műfaj,

test. Szerk. Mestyán Ádám, Horváth Eszter. Dayka könyvek, 5. L’Harmattan Kiadó, Bp.,

2006. 111-118.

Darida Veronika: Szövegkorpuszok: Artaud és Joyce. Helikon, 57. (2011) 1-2. sz. 195-200.

Földényi F. László: Antonin Artaud halálos színháza. In: Uő: A túlsó parton. Jelenkor Kiadó,

Pécs, 1990. 227-254.

Garelli, Jacques: Artaud et la question du lieu. Essai sur le théatre et la poésie D’artaud. Corti,

Paris, 1982.

Kapralik, E.: Antonin Artaud. Leben und werk des Schauspielers, Dichters und Regisseurs.

München, 1977.

Kérchy Vera: Artaud és írás-test-vérei. (Artaud, avagy a gondolkodás szenvedéstörténete.)

Tiszatáj, 65. (2011) 12. sz. 113-116.

Lukovszki Judit: Artaud mint Uccello. Debreceni Disputa, 3. (2005) 11-12. sz. 99-102.

Mattheus, Bernd: Minden valódi nyelv érthetetlen. Antonin Artaud-ról és a megváltozott

tudatállapot nyelvéről. Nagyvilág, 49. (2004) 7. sz. 594-608.

Molnár Gál Péter: Az extra. Artaud, a filmszínész. Filmvilág, 38. (1995) 6. sz. 32-33.

Murányi Yvett: Piscator, Brecht, Artaud. Iskolakultúra, 10. (2000) 9. sz. 57-62.

Pályi András: Artaud, hétköznapi használatra. Avagy: a színház mint közösségi lelkiismeret.

Mozgó Világ, 8. (1982) 3. sz. 80-85.

Sontag, Susan: Marat, Sade, Artaud. In: Uő: A pusztulás képei. Vál., jegyz. Osztovits Levente,

ford. Göncz Árpád et al., utószó Bart István. Modern könyvtár, 215. Európa Kiadó, Bp., 1971.

92-106.

Varannai Aurél: Artaud és a színpad művészete. Helikon, 14. (1968) 3-4. sz. 487-491.


Banu

Banu, Georges: Brook és hasonmása. Az interpretáció körforgása. Színház, 32.(1999) 2. sz.

35-37.

Banu, Georges: Színházunk, a Cseresznyéskert. Ford. Koros Fekete Sándor. Koinónia Kiadó,

Kolozsvár, 2006.

Kasznár Veronika Katalin: Georges Banu: A felügyelt színpad. BUKSZ, 21. (2009) 2. sz.

168-169.

Koltai Tamás: A varázsló titka Georges Banu: Peter Brook és az egyszerű formák színháza.

Színház, 44. (2011) 45-46.

Barba

Barba, Eugenio: Kísérletek színháza. Ford. Gál M. Zsuzsa, bev. Almási Miklós. Korszerű

színház, 73. Színháztudományi Intézet, Bp., 1965.

Barba, Eugenio: Papírkenu. Bevezetés a színházi antropológiába. Ford. Andó Gabriella,

Demcsák Katalin. Spectaculum, 1. Sor. szerk. Demcsák Katalin. Kijárat Kiadó, Bp., 2001.

Király Nina: Barba, Grotowski, Kantor. Beszélgetés Zbigniew Osińskivel. Színház, 28.(1995)

2. sz. 11-13.

Szarvas János: Barba. Ezredvég, 13. (2003) 11. sz. 22-24.

Beckett

Breuer, Rolf.: Die Kunst der Paradoxie. Sinnsuche und Scheitern bei S. Beckett. Fink,

München, 1976.

Butler, L. St. John: Beckett and the Meaning of Being. A Study in Ontological Parable.

Macmillan Press, London, 1984.

Calder, John: Samuel Beckett filozófiája. Ford: Romhányi Török Gábor. Európa Könyvkiadó,

Bp., 2006.

Cohn, Ruby.: Beckett’s Theater. Princetown University Press, Princetown, 1980.


Ebert, Harald: Samuel Becketts Dramaturgie der Ungewissheit. Braumüller, Wien – Stuttgart,

1974.

Herczog Noémi: Beckett ma passzé. Beszélgetés Garaczi Lászlóval. Színház, 42. (2009) 11.

sz. 5-7.

Kenner, Hugh: Samuel Beckett: A zsákutca komédiása. In: Uő: Flaubert, Joyce és Beckett. A

sztoikus komédiások. Ford. Romhányi Török Gábor. Kráter Kiadó, Pomáz, 2006. 109-163.

Laas, H.: Samuel Beckett. Dramatische Form als Medium der Reflexion. Bonn, 1979.

Lüdke, W. M.: Anmerkungen zu einer Logik des Zerfalls. Adorno – Beckett. Suhrkamp,

Frankfurt am Main, 1981.

Martini, Joachim: Das problem der Entfremdung in den Dramen Samuel Becketts.

Pahl-Rugenstein, Köln, 1979.

Meier, Ulrich.: Becketts Endspiel Avantgarde. Stroemfeld – Roter Stern, Basel – Frankfurt,

1983.

Mesterházi Márton: "És még nem értünk a végére". Honnan vette Beckett a bohózati

technikáját Liget, 17. (2004) 3. sz. 62-74.

Mészöly Miklós: Az utolsó Beckett-bemutató. In: Uő: Összegyűjtött művei. Drámák, játékok.

Lassan minden. Századvég, Bp., 1994. 361-362.

Miklósvölgyi Zsolt: "Minden tér szűk nekem". Beckett klausztrofób tereiről. Nagyvilág, 56.

(2011) 9-10. sz. 757-762.

P. Müller Péter: Testfogyatkozás. A test felszámolása és teatralizálása Samuel Beckett

drámáiban. Jelenkor, 51. (2008) 6. sz. 690-701.

Nagy Gabriella Ágnes: A dramatikus szöveg metamorfózisai. Változatok, tekintet és média

Samuel Beckett alkotásaiban. Filológiai Közlöny, 55. (2009) 1-2. sz. 105-135.

Nyusztay Iván: Az önazonosság alakváltozásai az abszurd drámában. Samuel Beckett, Harold

Pinter és Tom Stoppard. L’Harmattan Kiadó, Bp., 2010.

Schwab, Gabriele.: Samuel Becketts Endspiel mit der Subjektivität. Entwurf einer

Psychoästhetik des modernen Theaters. Metzler, Stuttgart, 1981.

Szoboszlai Annamária: Beckett-testek. Figyeljük csendben a mozgását! Színház, 43. (2010) 7.

sz. 46-48.

Tóta Péter Benedek: Hasadó hősök közös nevezője Beckett. Egy töredékes vázlat kezdeti

tudósítása. Pannonhalmi Szemle, 14. (2006) 3. sz. 74-86.


Bernhard

Baumgartner, Augustin: Auf den Spuren von Thomas Bernhard. Suhrkamp, Frankfurt am

Main, 1992.

Bernhard, Thomas: Gesellschaftliche und politische Bedeutung der Literatur. Literatur und

Leben, 81. Böhlau, Wien - Köln – Weimar, 2012.

Bernhard, Thomas: "Sind Sie gern böse" Ein Nachtgespräch zwischen Thomas Bernhard und

Peter Hamm im Hause Bernhard in Ohlsdorf 1977. Suhrkamp, Berlin, 2011.

Bernhard und das Theater. Hrsg. von Manfred Mittermayer und Martin Huber.

Österreichisches Theatermuseum und Christian Brandstätter Verlag, Wien, 2009.

Fialik, Maria: Der Charismatiker. Thomas Bernhard und die Freunde von einst. Löcker, Wien,

1992.

Fialik, Maria: Der konservative Anarchist. Thomas Bernhard und das Staats-Theater. Löcker,

Wien, 1991.

Györffy Miklós: Két nagyapa - két unoka. Thomas Bernhard és Arno Geiger. Műút, 52.

(2007) 2. sz. 70-75.

Györffy Miklós: A létezés kísérleti telepén. Három arckép: Franz Kafka, Robert Musil,

Thomas Bernhard. Európai Utas, 5. (1994) 1. sz. 46-51.

Győrffy Miklós: Thomas Bernhard Magyarországon. Jelenkor, 48. (2005) 1. sz. 56-65.

Győrffy Miklós: Thomas Bernhard "őrült" különcei. Színház, 25. (1992) 1. sz. 12-16.

Győrffy Miklós: Zongora akarunk lenni. A 20. század eltörlése. A költő és hazája. Thomas

Bernhard bűvöletében. Az én megalkotása és leépítése. In: Uő: Közép-európai irodalmi

interferenciák. Kalligram, Pozsony, 2010. 122-193.

Jávorszky Edit: A rekonstruált gyermek. Thomas Bernhard önéletrajzi írásainak

pszichoanalízise. Képzés és Gyakorlat, 9. (2011) 3-4. sz. 18-33.

Judex, Bernhard: Thomas Bernhard. Epoche - Werk – Wirkung. Arbeitsbücher zur

Literaturgeschichte. Beck, München, 2010.

Kerekes Gábor: Glück und Unglück bei Thomas Bernhard. Filológiai Közlöny, 47. (2001)

1-2. sz. 46-57.

Kiss Endre: Thomas Bernhard - eine Literatur des Objektverlustes. Filológiai Közlöny, 47.

(2001) 1-2. sz. 9-20.

Kukorelly Endre: Szlovák zsírok. Thomas Bernhard dühöngéseiről. Alföld, 49. (1998) 11. sz.

53-56.


Mittermayer, Manfred: Thomas Bernhard. Ford. Kurdi Imre. Olvasatok - osztrák

irodalomtudomány, 1. Láva Kiadó, Bp., 2006.

Müller Márta: Österreich als Thema bei Thomas Bernhard. Filológiai Közlöny, 47. (2001)

1-2. sz. 58-76.

Pfabigan, Alfred: Thomas Bernhard. Ein österreichisches Weltexperiment. P. Zsolnay, Wien,

1999.

Schmidt-DEngler, Wendelin: Der Übertreibungskünstler. Studien zu Thomas Bernhard. 3.,

erw. Aufl. Sonderzahl, Wien, 1997.

Schmied, Erika – Schmied, Wieland: Thomas Bernhard. Leben und Werk in Bildern und

Texten. Residenz, St. Pölten – Salzburg, 2008.

Tandori Dezső: Anorexisztencializmus. Ad notam Thomas Bernhard. Jelenkor, 48. (2005)

1. sz. 53-55.

Von einer Katastrophe in die andere. 13 Gespräche mit Thomas Bernhard. Hrsg. v. Sepp

Dreissinger, Vorw. Wendelin Schmidt-Dengler, Nachruf: Elfriede Jelinek. Bibliothek der

Provinz, Weitra, 1992.

Wördehoff, Thomas: Svájcnak is kéne egy Bernhard! Beszélgetés Luc Bondyval. Színház, 25.

(1992) 6. sz. 46-47.

Brecht

Brecht – Brechtről. Korunk, 44. (1985) 2. sz. 189-191.

Brecht-emlékszám. Színház, 24. (1991) 2. sz. 1-30.

Bertolt Brecht. Epoche – Werk – Wirkung. Hrsg. von K. D. Müller. Verlag C. H. Beck,

München, 1975.

Bertolt Brecht: Epikus dráma – epikus színház. Ford. Szántó Judit. Korszerű színház, 39.

Színháztudományi Intézet, Bp., 1962.

Bertolt Brecht: Irodalomról és művészetről. Ford. Sós Endre, Szabó István. Kossuth Kiadó,

Bp., 1970.

Bertolt Brecht: Munkanapló, 1938-1955. Ford. Eörsi István. Európa Kiadó, Bp., 1983.

Brecht, Bertolt: Színházi tanulmányok. Ford. Eörsi István et al. Magvető Kiadó, Bp., 1969.

Brecht on Theatre. Ed., trans. by John Willett. Methuen, London, 1984.


Brechts Dramen. Neue Interpretationen. Hrsg. von Walter Hinderer. Reclam, Stuttgart, 1984.

Dévényi Róbert: Brecht színháza. Múzsák, 12. (1981) 2. sz. 30-31.

Honti Katalin: Brecht és Ljubimov. Világosság, 23. (1982) 6. sz. 374-378.

Kartal Zsuzsa: Éhe a szónak. (Beszélgetés Keres Emillel napjaink színházáról - Brecht

ürügyén.) Ezredvég, 7. (1997) 5. sz. 51-53.

Kiss Gabriella: Elidegenítés - elmesélés – eltávolodás. Fejezetek a magyarországi Brechtrecepció

történetéből. Literatura, 33. (2007) 4. sz. 440-459.

Kiss Gabriella: A megszakítás esztétikája, avagy politikus színház a média korában. (Zsótér

Sándor Brecht-rendezéseiről.) Alföld, 55. (2004) 10. sz. 65-85.

Konrád György: A bajnok. Bertolt Brecht születésének 100. évfordulójára. Kritika, 27. (1998)

2. sz. 24-25.

Mittenzwei, Werner: Brecht – Lukács vita, 1967. Helikon, 13. (1967) 2-3. sz. 226-244.

Pál-Kovács Ramona: Fény, test, hang - a fizikum színháza. (Brecht: The Hardcore Machine.)

Híd, 73. (2009) 2. sz. 108-114.

Páll Árpád: Brecht és a Berliner Ensemble. Korunk, 37. (1978) 6. sz. 497-501.

Robotos Imre: Brecht vagy az ésszerűtlenség trónfosztása. Korunk, 26. (1967) 11. sz.

1538-1546.

Szabolcsi Miklós: Brecht és Bernhard kísérletei a "világtalány" megoldására. Nagyvilág, 34.

(1989) 11. sz. 1695-1700.

Ungvári Tamás: Avantgarde oder Realismus Zur Brecht – Lukács-Debatte. Acta Litteraria

Academiae Scientiarum Hungaricae, 19. (1977) 1-2. sz. 89-133.

Ungvári Tamás: Brecht színházi forradalma. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978.

Vajda György Mihály: Brecht (tanulmány). Kortárs, 5. (1961) 9. sz. 414-428.

Vajda György Mihály: Modernség, dráma, Brecht. Kossuth Kiadó, Bp., 1981.

Voigts, M. : Brechts Theaterkonzeption. Entstehung und Entwicklung bis 1931. München,

1977.

Wright, Elizabeth: Postmodern Brecht. Routledge, London, 1989.

Brook

Brook, Peter: Az aranyhal. Színház, 30. (1997) 1. sz. 39-43.


Brook, Peter: Lear - darab maga az út. Párbeszéd Georges Banuvel. Színház, 32.(1999) 2. sz.

37-42.

Brook, Peter: Gondolatok Shakespeare-ről. Ford. Szántó Judit. Színház, 32. (1999) 3. sz.

33-39.

Craig

Craig, Edward Gordon: Hitvallás a színházról. Ford., bev. Székely György, szerk., jegyz. Sz.

Szántó Judit. Korszerű színház, 42. Színháztudományi Intézet, Bp., 1963.

Craig, Edward Gordon: Új színház felé. Válogatás. Ford., bev. Székely György, szerk., jegyz.

Sz. Szántó Judit. Korszerű színház, 58. Színháztudományi Intézet, Bp., 1963.

Fodor Tamás: Széljegyzetek Gordon Craig olvasása közben. Színház, 40. (2007) 10. sz.

46-51.

Hevesi Sándor: Gordon Craig sikertelen nagysága és dicsősége. Nyugat, 24. (1931) 18. sz.

Székely György: Edward Gordon Craig. Szemtől szemben. Gondolat Kiadó, Bp., 1975.

Székely György: Nemzeti kesergő. (Hevesi és Craig levelezése.) Színház, 23. (1990) 10. sz.

15-17.

Grotowski

Burzinski, Tadeusz – Osinski, Zbigniew: Das Theaterlaboratorium Grotowskis. Interpress,

Warszawa, 1979.

Flaszen, Ludwik: Jerzy Grotowski 1933-1999. Ford. Pályi András. Színház, 32. (1999) 3. sz.

1-3.

Grotowski, Jerzy: Színház és rituálé. Szövegek 1965-1969. Vál., szerk. Janusz Degler,

Zbigniew Osinski, ford. Pályi András. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2009.

Jerzy Grotowski: Válasz Sztanyiszlavszkijnak. In: Színházi antológia XX. század. Vál., szerk.

Jákfalvi Magdolna. Gondolatok a színházról, 1. Balassi Kiadó, Bp., 2000. 155-165.

Osinki, Zbigniew: Grotowski útjai. (Az objektív drámától a rituális művészetekig.) Ford.

Pályi András. Színház, 32. (1999) 3. sz. 4-11.


Harag György

Harag György: Nehézkesek lettünk ... Színház, 25. (1992) 12. sz. 16-18.

Harag György színháza. Összegyűjt., vál., szerk. Nánay István. Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp.,

1992.

Metz Katalin: Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus. Skenotheke, 3.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1998.

Nagy Béla: Színház és dramaturgia. (Kiadatlan interjú Harag Györggyel.) Tiszatáj, 49. (1995)

8. sz. 78-94.

Rendezte: Harag György. Szerk. Nánay István, fotók Adolf Clemens. Országos

Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2000.

Ionesco

Coe, Richard N.: Ionesco. Oliver and Boyd, Edinburgh – London, 1961.

Französisches Theater der Avantgarde. Audiberti, Tardieu, Schehadé, Adamov, Genét,

Ionesco, Vian, Arrabal. Hrsg. von Joachim Schondorff, Vorw. von Hans Schwab-Felisch.

Langen-Müller, München, 1961.

Ionesco, Eugéne: Das Abenteuer Ionesco. Beiträge zum Theater von heute. H. R. Stauffacher,

Zürich, 1957.

Ionesco, Eugéne: Álmodom, emlékezem. Ford. Pacskovszky Zsolt. Magyar Napló, 8. (1996)

1. sz. 12-15.

Ionesco, Eugéne: Gegengifte. Artikel, Aufsätze, Polemiken. Aus dem Französchen von Lore

Kornell. Hanser Verlag, München – Wien, 1979.

Ionesco, Eugéne: A múltam elhagyott. Ford. Sz. Farkas Jenő. Hitel, 7. (1994) 6. sz. 81-82.

Ionesco, Eugéne: A nyelv tragédiája. Ford. Vajda Zsuzsanna-Júlia. Korunk, 3/7. (1996) 7. sz.

85-88.

Lukovszki Judit: Ionesco képei. Orbis litterarum , 14. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,

2005.


Mejerhold

Braun, Edward: The Theatre of Meyerhold. Revolution on the Modern Stage. Methuen,

London, 1979.

Eaton, Katherine Bliss.: The Theatre of Meyerhold and Brecht. Greenwood Press, London,

1985.

Hoover, Marjorie L.: Meyerhold: The Art of Conscious Theatre. University of Massachusetts

Press, Amherst, 1974.

Kiebuzinska, Christine Olga: Revolutionaries int he Theatre. Meyerhold, Brecht and

Witkiewicz. Ann Arbor, London, 1988.

Mailand-Hansen, Christian: Mejerhold’s Theaterästhetik in den 1920er Jahren: ihr

theaterpolitischer und kulturideologischer Kontext. Rosenkilde und Bagger, Kopenhagen,

1980.

Mejerhold, Vszevolod Emilevics: Színházi forradalom. Ford., szerk. Barta András. Korszerű

színház, 91. Színháztudományi Intézet - Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1967.

Piscator

Molnár Pál: A politikus színház. Piscator és a technikai rendezés. Debreceni Szemle, 4.

(1930) 5. sz. 237-239.

Piscator, Erwin: A mai orosz színház. Korunk, 9. (1934) 662-666.

Piscator, Erwin: A politikai színház. Ford. Gál M. Zsuzsa, Szántó Judit. Korszerű színház,

56-57. Színháztudományi Intézet, Bp., 1963.

Piscator, Erwin: Schriften. I. Das politisches Theater. II. Aufsätze reden gespräche. Hrsg. von

Ludwig Hoffmann. Henschelverlag, Berlin, 1968.

Piscator, Erwin: Színház és mozi. In: A film és a többi művészet. Vál., jegyz. Kenedi János,

ford. Aczél János et al. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1977. 276-282.

Willett, John: The Theatre of Erwin Piscator. Methuen, London, 1978.


Reinhardt

Gusti, Adler: ...aber vergessen Sie nicht die chinesischen Nachtigallen. Erinnerungen an Max

Reinhardt. Langen-Müller, München - Wien, 1980.

Max Reinhardt in Selbstzeugnissen und Bilddokumenten. Dargestellt von Leonhard M.

Fiedler. Rowohlts Monographien, 228. Rowohlt, REinbek, 1975.

Staud Géza: Max Reinhardt. Szemtől szemben. Gondolat Kiadó, Bp., 1977.

"A színészek színházában hiszek ". Max Reinhardt színháza. Fel. szerk. Török Margit.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1994.

Sztanyiszlavszkij

Fodor Géza: Bevezető. Színház, 29. (1996) 5. sz. 37-38.

Grotowski, Jerzy: Válasz Sztanyiszlavszkijnak. Színház, 24.(1991) 8. sz. 39-45.

A kenyér mint bécsiszelet. Vita Sztanyiszlavszkijról, anno 1953. Színház, 24. (1991) 31-38.

Peterdi Nagy László: T. Szurina: Sztanyiszlavszkij és Brecht. Helikon, 25. (1979) 4. sz.

572-573.

Szántó Judit: Sztanyiszlavszkij, K. Sz.: Életem a művészetben. Társadalmi Szemle, 22. (1967)

10. sz. 126-129.

Szilass Zoltán: A Sztanyiszlavszkij-örökség az Egyesült Államok színházában. Filológiai

Közlöny, 24. (1978) 1. sz. 86-89.

Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: A cselekvés. „Ha”. „Adott körülmények”. In:

Színházi antológia XX. század. Vál., szerk. Jákfalvi Magdolna. Gondolatok a színházról, 1.

Balassi Kiadó, Bp., 2000. 54-70.

Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Cselekvő elemzés. Ford. Benedek Árpád,

Szekeres Zsuzsa. Korszerű színház, 6-7. Színháztudományi Intézet, Bp., 1960.

Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben. Ford. Gellért György,

jegyz. N. D. Volkov, V. R. Kanatcsikova. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1967.

Sztanyiszlavszkij noteszeiből. Ford. Morcsányi Géza. Színház, 29. (1996) 5. sz. 38-42.

Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: A színész munkája. Egy színinövendék naplója

I-II. rész. Ford. Morcsányi Géza. 2., jav. kiad. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1988.


Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Új ösvényeken. Ford., bev., jegyz. Szekeres

József.Korszerű színház, 33. Színháztudományi Intézet, Bp., 1962.

More magazines by this user
Similar magazines