29.12.2014 Views

Adókalauz (1613KB) - Nemzeti Adó

Adókalauz (1613KB) - Nemzeti Adó

Adókalauz (1613KB) - Nemzeti Adó

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A D Ó K A L A U Z

Ha már örömtelivé nem tehetjük az adózást, legalább hadd segítsünk!


Ön mennyivel jár jobban a tervezett adócsökkentéssel

Számolja ki a Pénzügyminisztérium honlapján található jövedelemkalkulátorral!

A tervezett 2010-es adócsökkentéssel 10 munkavállalóból 9 jobban jár. Az átlagos keresetűek

zsebében évente egy-másfél havi fizetéssel több marad, és a kiugróan sokat keresőket kivéve minden

jövedelmi sávban jobban járnak a munkavállalók. A munkára rakódó munkáltatói terhek csökkentésével

pedig a vállalkozások könnyebben megőrizhetik a meglévő munkahelyeket és teremthetnek újakat.

www.penzugyminiszterium.hu


Tartalom

Tartalomjegyzék1

Mi az adó2

Miből, mire, mennyit Adóforintjaink6

Adóterhek: hozzájárulások és elvárások 10

Adó- vagy szociális paradicsom A svéd és a szlovák modell 12

A 2009–2010-es adómódosítások 14

Adózási fogalomtár 18

Gyerekeknek: AdóManó színrelép 20

Szolgáltató adóhatóság – Mert az adózás közös ügyünk 22

Tiszta Haszon Program: Öt hónap alatt 50 milliomos! 24

Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal. 2009. június. Nyomda: a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Az esetleges

nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Kedves Olvasó!

„Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót” – mondta

Benjamin Franklin, a 18. századi közgazdász, amerikai író, s megállapítása örökérvényűnek

tekinthető, hiszen egy valamit mindannyian tudunk: adót fizetni kell.

Segíteni akarunk, ahogy a kiadvány alcíme is mutatja: Ha már örömtelivé nem tehetjük,

legalább hadd segítsünk! Hisz ki adózik örömmel Az ország azonban nem működhet

polgárainak hozzájárulása nélkül. Ennek megértésében is kívánunk segíteni ezzel a kiadvánnyal,

hiszen az adózás közös ügyünk.

Ön pontosan tudja, mi az adó, és hogy miért kell fizetnünk Hogy a közös adóforintjainkból mire mennyit költ

az állam Mi is a feladata ebben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak

Az APEH nemcsak szigorú hatóságként van jelen a közigazgatásban, hanem szolgáltatásokkal is segíti az adózókat.

A kiadványban a lexikális ismereteken túl megtalálja azokat az újdonságokat, amelyeket az utóbbi években, illetve

a közeljövőben vezetett be, vezet be a hivatal. Mindezt azért, hogy kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tegyük

az állampolgárok adóügyeinek intézését még ebben a sokszor bonyolultnak tartott adórendszerben is.

Üdvözlettel:

Budai Bernadett

kormányszóvivő

1


Mi az adó

Az adó jogszabályi rendelkezésen alapuló, általában

rendszeres, kivételesen egyszeri, pénzbefizetés útján vagy

természetben (pl. terményben=kilenced, tized), külön közvetlen

ellenszolgáltatás nélkül teljesítendő adóalanyi szolgáltatás.

Adót az adóhatóság az állam (helyi adók esetén

az önkormányzat) pénzügyi szükségleteinek kielégítése

céljából követel. Az adóztatás útján tehát az állam – mint

a közhatalom birtokosa – magánszemélyek és a különböző

szervek, szervezetek bevételének egy részét igénybe veszi

(köz)kiadásainak fedezésére.

Az adófizetés konkrétan azt jelenti, hogy az adófizetők

tulajdonából a bevétel vagy jövedelem meghatározott

része állami rendelkezés alá kerül.

Az adó nemfizetés esetén hatósági kényszerintézkedéssel

(zálogolás, árverés, fizetésletiltás stb.) hajtható be. Mértékét

kötelező rendelkezések szabják meg, az adó nagysága az

adófizetésre kötelezett elhatározásától – adott jövedelemnagyság

esetén – nem függ. Az adófizetés tehát nem

lehetőség, hanem alkotmányos kötelesség.

Az adóbevételeknek olyan időben és összegben kell befolyniuk,

amikor és amilyen mértékben azokra az állami kiadások

fedezése céljából szükség van.

Miért fizetünk adót

Bár az adófizetés ellenében az állami szervek közvetlen

ellenszolgáltatást nem teljesítenek, ez nem jelenti azt, hogy

közvetve nem jelentkezik viszontszolgáltatás az állam részéről:

ugyanis az adóbevételek jelentős részét a társadalmi

szükségletek kielégítésére használja fel.

Az adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális

(nyugdíjak, szociális támogatások, munkanélküli–

segély, lakástámogatás), egészségügyi, infrastrukturális (út,

híd és vasútépítések, fenntartások), rendvédelmi, igazgatási

(minisztériumok, országos hatáskörű szervek stb.), környezetvédelmi

(természetvédelmi területek, nemzeti parkok, földfelszín

alatti vizek megóvása) és innovatív célú kiadásokat.

Az adók egyrészt az állami feladatok teljesítéséhez szükséges

pénzügyi fedezetet biztosítják, ugyanakkor jelentős szerepet

vállalnak a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének

szabályozásában. Az adó tehát többélű fegyver. Alkalmas

eszköz arra, hogy visszaszorítson bizonyos nem

kívánt és preferáljon bizonyos támogatni kívánt tevékenységeket,

illetve, hogy olyan mértékűre csökkentse a felhasználható

jövedelmet akár magánszemély, akár jogi személy, akár

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely

nem haladja meg lényegesen az egyéb munkával elérhető,

illetve társadalmilag elfogadhatónak ítélt mértéket.

Az adóknak három gazdasági feladata van:

Először biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások

fedezetének, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az

állami rendszerek működésének fenntartását.

Másodszor az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat)

a piaci szereplők magatartásának befolyásolására

is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény mutatkozik

egyes viselkedésformák szankcionálására (például alkoholfogyasztás),

akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók

mértékének jelentős megemelése. Az adókedvezmény ezzel

ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére használható.

Harmadszor az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek

újraelosztása. Az adók ebben éppen olyan fontos

szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális

juttatások.

Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől: ebben az esetben az állam

az „igazságtalanul” szerzett jövedelmek elvételére törekszik.

Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű.

A XVIII. században a skót kormány folyamatosan

emelte a malátára és a whiskyre kivetett adó mértékét.

Az állandó növelések következtében számos szeszfőző

vált földönfutóvá, és 150 éven keresztül az illegális

üzletek virágoztak Skócia-szerte. 1777-re mindössze

8 szeszfőzde fizetett rendszeresen adót, miközben

legalább 400 helyen főzték a whiskyt csak Edinburgh

területén. Az 1820-as években már körülbelül 14 000

illegális szeszkészítő műhelyt zártak be évente – így

ekkor valószínűleg a skót nemzeti ital fele tiltott helyekről

származott. Az áldatlan állapotnak egy 1823-as

törvény vetett véget, ami egy 10 fontos engedélyezési

díjhoz kötötte a whisky előállítását.

2


A magyarországi adórendszer

A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszerre

tagozódik. A központi költségvetés bevételének több

mint 80%-át az adó- és adójellegű befizetések alkotják.

A mai magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős

koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi

adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági

adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint

háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók

(fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is

a legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó

(áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki

a költségvetési bevételen belül.

2009-ben a magyar költségvetés több, mint 10 000 milliárd

forint adó- és járulékbevétellel kalkulál. A központi költségvetésbe

befolyó bevételek 82-84%-át az Adó- és Pénzügyi

Ellenőrzési Hivatal szedi be. 2008-ban ez az összeg több

mint 8800 milliárd forint volt.

Amikor 2005. január 1-jén Tennessee állam bevezette

az illegálisdrog-adót, 23-ra nőtt azon amerikai államoknak

a száma, amelyekben az illegális kábítószer

birtoklása adókötelessé vált. Az új rendelkezés

értelmében mindazoknak, akik drogot vásároltak,

48 órán belül fel kellett keresniük a helyi adóhatóságot,

és a megszerzett mennyiségnek megfelelő adót kellett

befizetniük – 3,5 dollár/grammot a marihuána, 50 dollár/grammot

a kokain és 200 dollár/grammot a crack

után. A vásárlók személyazonossága természetesen

titokban maradt, és még az adóhatóság emberei sem

tehettek róluk jelentést. Tennessee a meglehetősen

extrém adónemnek köszönhetően 18 hónap alatt közel

2,7 millió dolláros bevételre tett szert – habár ez

vélhetően a letartóztatott és az adó befizetését addig

elmulasztó droghasználóknak tudható be. Az illegálisdrog-adót

végül 2006 júliusában törölték el alkotmányellenességre

hivatkozva.

3


A mai magyar adórendszer

Igazgatási, bírósági eljárás díja

4


Forrás: Pénzügyminisztérium

Az APEH jelenleg több mint 15 000 munkatársat foglalkoztat

Magyarországon.

Az APEH működése sokrétű. Ellátja például az adók módjára

behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve

az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami

adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.

Az APEH végzi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos

engedélyezési, nyilvántartási és a szerencsejáték-ügyekkel

összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

Az APEH látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával,

beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával,

visszatérítésével, átutalásával kapcsolatos feladatokat.

Az APEH végzi a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott

biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá

az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása

és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos

feladatokat.

Az APEH ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban,

a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési

eljárásban a központi költségvetést megillető követelések

tekintetében a hitelezői feladatokat, valamint a vámhatóság

hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői

képviseletet.

A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként

a törvény által meghatározott feladatokat.

Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására

kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban

számára meghatározott feladatokat.

Az APEH ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi

költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi

önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával

kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az illetékek zárási

összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter

részére teljesítendő adatszolgáltatást.

Az APEH lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti

eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi

az eljárás díjának beszedését és visszatérítését.

Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak,

az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása

és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában

részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatása.

5


Miből, mire, mennyit

Adóforintjaink

A 2009. évi költségvetés

Nemcsak a családi költségvetés, az állami büdzsé is a mi

költségvetésünk. Az államnak nincsen pénze, sohasem

volt, csak az adófizető polgároknak. Különösen fontos, hogy

pontosan ismerjük a közös kassza tartalmát olyankor, amikor

az egész világon a gazdasági válság hatására államok és

családok egyaránt szigorú takarékosságra kényszerülnek.

2009-ben az állam az országban megtermelt összes jövedelem

valamivel több mint 46 százalékát központosítja, és

mintegy a felét osztja újra polgárai között. (Ebből is látható,

még mindig többet osztunk el, mint amennyit megtermelünk,

de ez a különbség az elmúlt években jelentős mértékben

csökkent.) Bár az államháztartási kiadásoknak a GDP-hez

viszonyított aránya az előző évhez képest még egy kicsit

emelkedik is, a gazdasági visszaesés miatt idén mégis

kevesebbet oszthat el az állam, mint egy évvel korábban.

Az államháztartás összes kiadása idén várhatóan 13 041

milliárd forint lesz, az előző évinél folyó áron is 160 milliárd

forinttal kevesebb. A költségvetés több lépésben csökkenő

bevételeihez igazította kiadásait. Bár az államháztartás

kiadásainak a korábban tervezettnél nagyobb részét kell

külső forrásból fedezni, a 3,9%-os GDP-arányos hiánnyal

Magyarország idén az Európai Unió legalacsonyabb hiányú

egyharmadába fog tartozni.

Adóbevételek

Az állam saját bevételeinek 86%-a a lakosság és a vállalkozások

adójából származik. Adót mindenki fizet: a kisgyerek

és a nyugdíjas fogyasztását is terheli az áfa, a jövedéki adó,

a nyugdíjból, szociális jövedelmekből is kell illetéket, helyi

adókat fizetni. A legnagyobb adóteher azonban a mindenkori

aktív keresőkre hárul, ők a fogyasztásukat terhelő adókon túl

személyi jövedelemadót, járulékokat fizetnek.

Idén a költségvetés, a különböző alapok és az önkormányzatok

várhatóan 10 300 milliárdos adóbevételre tesznek

szert, ami mintegy 400 milliárddal marad el a 2008. évitől.

A bevételek legnagyobb részét a társadalombiztosítási

járulékok (32,4%) teszik ki, de ezzel hasonló nagyságrendű

a termékek és szolgáltatások után fizetett, a fogyasztást

terhelő adók – áfa, jövedéki adó, iparűzési adó, illetékek,

díjak – aránya (együttesen az összes adóbevétel 38,5%-a).

A két előbbi adónem mellett viszonylag kis súlya van a magánszemélyek

jövedelemadójának (18,8%) és a társaságok

jövedelemadójának (6,9%).

.

Forrás: Pénzügyminisztérium

6


Az államháztartás adóbe vételei megoszlásának változása

(összes adóbevét el=100%)

100%

0,8% 0,7% 0,7%

90%

80%

40,3% 38,5% 41,5%

70%

60%

0,9%

1,1%

1,5%

50%

40%

30%

33,7% 34,0%

31,7%

20%

10%

0%

6,3% 6,9% 6,6%

18,0% 18,8% 18,0%

2006. 2009. 2010.

Magánszemélyek jövedelemadói

Tb-járulék és foglalkoztatáshoz kapcsolt adók

ÁFA és egyéb termékszolgáltatási adók

Társaságok jövedelemadói

Vagyoni típusú adók

Forrás: Pénzügyminisztérium

A már elfogadott és a 2010-re tervezett adóváltozások – a személyi

jövedelemadó jelentős csökkentése és a vállalkozásokat

terhelő társasági és különadó együttes nagyságának mérséklése

– hatására 2010-ben csökken az összes adóbevételen

belül a jövedelemtípusú adók aránya. A társadalombiztosítási

terhek érdemi csökkenését eredményezi a munkáltatói járulék

5 százalékpontos csökkentése. A munkát terhelő adók

súlyának csökkenése mellett – az áfakulcs 25%-ra emelése

és a jövedéki adó növelése miatt – nő a fogyasztást terhelő

adók nagysága és az összes adóbevételen belüli aránya.

Sok vita kíséri a 2010-re tervezett vagyonadót is. Pedig

ingatlanadózás jelenleg is van, ingatlanvagyonból származó

állami bevétel a GDP 1 százaléka körüli, 2009-ben valószínűleg

1,1 százalék lesz. A tervezett vagyonadó némileg növeli

az ebből származó állami bevétel súlyát, de csak nagyon mérsékelten,

hiszen az alig a GDP 1,5 százalékára emelkedik.

-

Forrás: Pénzügyminisztérium

7


Forrás: Pénzügyminisztérium

Államháztartási kiadások

Az előző évinél kisebb adóbevételek – az állam egyéb

bevételeinek szerény növekedése mellett is – szigorú takarékosságra,

a kiadások sokszor fájdalmas visszafogására

kényszerítette a kormányt. Miközben a kiadások egy sor

területen automatikusan emelkednek, összességében 160

milliárddal kellett csökkenteni az állami költekezést.

A nemzetközi pénzügyi válság megnövelte az államadóssággal

kapcsolatos terheket, a kamatok és az árfolyam emelkedése

miatt nő az adósságszolgálat aránya az összes kiadáson belül.

A kiadások több lépcsőben végrehajtott, a válság előtti tervekhez

képest több mint 1000 milliárd forintot kitevő csökkentése

után idén is több mint 13 ezer milliárd forintot költ el az

állam. Az állami kiadások legnagyobb tételét a jóléti kiadások

teszik ki. S bár az egész világot sújtó gazdasági krízis az

állam működési kiadásainak drasztikus visszafogása mellett

elkerülhetetlenné tette a nyugdíjak, a szociális ellátások mérséklését

is, az összes állami kiadásoknak még így is növekvő

arányát teszik ki a jóléti kiadások. 2006-hoz képest az összes

kiadáson belül jelentősen csökkent az állami működéssel és

gazdasági feladatokkal kapcsolatos kiadások aránya, a jóléti

kiadásoké viszont emelkedett.

8


Forrás: Pénzügyminisztérium

De vajon mire költjük a jóléti kiadások több mint

8200 milliárdját

Az összes jóléti kiadás kétharmadát a 3 millió idős ember

nyugdíja, a 2,3 millió óvodába, iskolába, főiskolára járó gyerek

oktatása és 10 millió állampolgár egészségügyi ellátása

teszi ki.

Nemzetközi összehasonlításban is jelentős összeget, az öszszes

kiadás 6,5%-át fordítjuk a családi pótlékra, gyesre, gyedre,

gyetre. 5%-ot költünk táppénzre és egyéb társadalombiztosítási

támogatásra és valamivel több mint 8%-ot az egyéb

szociális támogatásokra és a szociális intézményhálózat működtetésére.

6%-ot tesz ki a települések és az otthonteremtés

támogatása, s az összes jóléti kiadás kevesebb mint 5%-a

a szabadidő-eltöltés, a kultúra és a vallás támogatása.

üdvözlendő, de azért ennek a tételnek számos olyan eleme

is van, amelynek csökkentésére korlátozottak a lehetőségek,

illetve nem is biztos, hogy érdemes azokat csökkenteni.

Az állam működési kiadásainak nagy részét a honvédelmi és

a rendvédelmi kiadások teszik ki, beleértve az igazságszolgáltatást

is. De például ide tartoznak azok az állami kiadások,

amelyek az alapkutatásokat, műszaki fejlesztéseket finanszírozzák,

ugyancsak innen kapják a pénzt az adóbeszedő

szervek, valamint a pénzügyőrség.

Gyakorlatilag a központi és a helyi adminisztráció nem több

mint az állam működtetésére fordított kiadások harmada,

amelyben a helyi adminisztráció költsége a meghatározó

a Magyarországon működő több mint 3000 önkormányzat

révén. A központi adminisztráció költsége a teljes kiadásokban

nem éri el a 2 százalékot.

Nem elhanyagolható tétele az állami kiadásoknak

az állam működési kiadásai. Az elmúlt években végrehajtott

kormányzati intézkedések, reformok hatására olcsóbb lett az

állam, ezt mutatják a számok is. Ugyanakkor azt is érdemes

megnézni, hogy mit is tartalmaz ez a meglehetősen összevont

tétel. Valóban ide tartoznak a közvetlen, központi állami adminisztrációval

kapcsolatos kiadások, amelyek visszaszorítása

9


Adóterhek: hozzájárulások

és elvárások

Amióta állam létezik, és amióta az államtól bizonyos

feladatok elvégzését elvárhatjuk, adó is létezik.

Arra a kérdésre azonban, hogy szívesen fizetne-e Ön

adót, mindenki nemmel válaszolna. Arra viszont igennel,

hogy színvonalasabb szolgáltatást vár-e az államtól.

Az ellentmondásokat mindig az éppen hatalmon lévőknek

kell valahogyan feloldaniuk.

Magyarországon az első adóztató hatalom az egyház volt,

a fizetett adó pedig a tized, az állami kiadásokat akkor még

a király jövedelméből fizették. Aztán fokozatosan vezették be

az államnak járó adókat is. Volt kilenced, majd lett telekadó,

kapuadó, szedtek harmincadot (a határon átvitt áru után),

de nem volt ismeretlen a jövedéki adó fogalma sem (a só után

például). Kellett adózni ház-föld jövedelem után. Felsorolni is

nehéz a különböző adónemeket. Ilyen volt például a kéményvagy

füstadó, amelyet Mátyás király vezetett be.

Macska-egér játék

Maradjunk még a kéményadónál, de tegyünk egy kis kitérőt.

Régi házak padlásán máig megmaradtak azok a vízszintesen

futó füstelvezetők, amelyek – bármilyen nagy is az épület –

a ház egyetlen kéményébe csatlakoznak. Az ok nagyon egyszerű,

eleink is igyekeztek kibújni az adózás terhe alól, hiszen,

ha több kémény lett volna, mindegyik után kellett volna fizetni.

Márpedig az egyértelmű, hogy csak a tehetősebbek engedhették

meg maguknak a nagyobb házak építését.

Régóta tart hát az a macska-egér játék, hogy az állam megpróbálja

minden adóköteles polgárától behajtani a kirótt adókat,

az érintettek pedig azon igyekeznek, hogy különféle cselekkel

kibújjanak fizetési kötelezettségük alól.

Az is örök probléma, hogyan állapítsák meg az arányokat, kinek

mennyit kell adóznia, hiszen elégedetlenek mindig lesznek.

10


Manapság sem változott sokat a helyzet, úgy tűnik, alaptétel,

hogy mindenki sokallja a befizetett pénzt, kevesli viszont

a cserébe neki járó szolgáltatásokat. Pedig ha megnézzük,

a modern államtól sokkal több és magasabb színvonalú ellenszolgáltatást

várnak el az adózó polgárok. Hozzátesszük,

jogosan, csak arról feledkeznek meg, vajon honnan teremti

elő a növekvő igényekre a pénzt az állam. Persze, az adóból.

Csökkenteni, de hogyan

Magyarországon magasak az adók, és különösen a járulékok,

mivel a terhek viselésében kevesen osztoznak. Nemzetközi

összehasonlításban az átlagkereset 67 százalékán – ez ma

Magyarországon havi 120 ezer forintos bruttó keresetnek

felel meg –, Európában a legmagasabbak között van a bérköltséget

terhelő összes adó és járulék. Az alacsonyabb keresetek

adóterhelésének azért van különös jelentősége, mert

éppen itt határozza meg leginkább a munkaerő iránti keresletet

annak költsége, itt várható leginkább, hogy ha csökken

a munkáltató bérköltsége, akkor több embert foglalkoztat, ha

viszont emelkedik, akkor elbocsát.

De azzal is mindenki tisztában van, hogy az adóköteles

népességnek csak egy része fizet jövedelemadót Magyarországon.

2007-ben 4,5 millióan adtak be személyi jövedelemadó-bevallást,

és közülük 3,7 milliónak kellett végül adót

fizetnie (a többiek vagy olyan kevés jövedelmet vallottak, hogy

az adómentes volt, vagy kedvezményekkel nulláztak.)

Az elmúlt időszakban nőtt a számuk, ennek eredményeként

jelenleg közel 4,2 milliósra tehető az egyes jogcímek alapján

járulékot fizetők csoportja.

Az is köztudott, hogy az állam szolgáltatásaiból, juttatásaiból

10 millió magyar állampolgár részesedik, azok is, akiknek még

vagy már nem kell adót fizetniük, vagy éppen nem képesek rá

(gyerekek, nyugdíjasok, rokkantak, munkanélküliek, szociális

segélyből élők, gyeden, gyesen lévők stb.). Közülük sokan

vannak, akik, ha volna munkahely, dolgoznának, de olyanok

is, akik – jórészt kényszerből, mivel a munkáltató csak így ad

nekik munkát – feketén-szürkén dolgoznak, s így, bár kellene,

mégsem járulnak hozzá a közös kiadásokhoz.

Ha kiterjedt a feketegazdaság, magas a feketén-szürkén

foglalkoztatottak aránya, az általuk be nem fizetett adó terhét

is a becsületesen dolgozóknak és az ő munkáltatójuknak kell

cipelnie. Sokan gondolják, hogy ha csökkentik az adókat,

akkor egyből több lesz a munkahely, mindenki otthagyja

a feketegazdaságot, mondván, ő legális adózó szeretne lenni,

és végül az államnak is több bevétele lesz, mint korábban.

A dolog nem ilyen egyszerű. Önmagában az adócsökkentés

még nem teremt munkahelyeket, nem tesz versenyképessé

egy piac nélküli vállalkozást, és az alacsonyabb adók mellett

is lesznek olyanok, akik még ezt sem akarják befizetni.

Vagyis az adócsökkentés bizony az állami bevételek csökkentését

eredményezi. Ennek ellenére ebbe az irányba kell

menni, mert a munkát terhelő adók mérséklése, ha nem is egy

csapásra, de fokozatosan kifehérítheti a foglalkoztatást, és

segítheti a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrejöttét

is. Messzire jutottunk a kéménytől, de bonyolultabb lett

a világ is.

11


Adó- vagy szociális

paradicsom

A svéd és a szlovák modell

A siker mindig vonzó, így gyakran emlegetjük Svédországot

szociális ellátásáról híres mintaországként. Szlovákia

a válság előtti időkben elért sikert, a gazdasági felzárkózást,

a beruházásokat, a vonzó gazdasági környezetet

egyebek között adórendszerének köszönhette. A kérdés

az, hogy létezhet-e egyidejűleg az „adó- és szociális paradicsom”,

egy állam működtethet-e egyszerre befektetőket

vonzó, alacsony adókkal működő adórendszert és állampolgárait

védő, kiterjedt szociális védőhálót A két ország

adó és szociális rendszerei mintha egymás fordított tükörképei

lennének – ezt vizsgáljuk meg közelebbről.

Egy ország szociális ellátórendszerének minősége több

tényezőtől függ, de az egyik legfontosabb az, hogy az adott

ország lehetőségeihez képest mennyi pénzt költ erre a célra.

Svédország az Európai Unió tagállamai közül az átlagnál

jóval többet költ szociális célokra. Azonban itt sincs ingyen

ebéd, a svéd államnak van miből fedezni a kiadásokat, hiszen

adóbevételei a társadalombiztosítási bevételekkel együtt

GDP-arányosan a második legmagasabbak az Európai

Unióban, csak Dánia előzi meg őket. A svéd állam bevételei

a 2006-os adatok szerint elérték a GDP 48,9 százalékát, ami

az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál, 39,9 százaléknál

is magasabb. Láthatjuk az ábrán, hogy ez az arány 2006-ban

Magyarországon 37,2 százalék, míg Szlovákiában csak 29,3

százalék. (2007-re a kiigazítási program hatására a magyar

adócentralizáció az Európai Unió átlagára, a GDP 39,9%-ára

emelkedett.)

Forrás: Eurostat

Mit és mennyit fizetnek a svédek

Svédországban a személyi jövedelemadó a helyi és a nemzeti

adóból tevődik össze. A helyi adó önkormányzatonként

eltérő, mértéke a munkavállaló lakóhelyétől függ. 2007-ben

a helyi adó nagysága átlagosan 32,5 százalék körüli volt.

A nemzeti jövedelemadó kétkulcsos és a jövedelemmel

együtt nő, 327 600 svéd koronát meghaladó éves jövedelem

20-25%-os adókulcs alá esik, míg ez alatt nem terheli adó.

Svédország három áfakulcsot alkalmaz.

A szokásos 25%-os áfakulcs mellett két kedvezményes

kategória is van: 12% (élelmiszerek, szállodai szobák), illetve

6% (személyszállítás, könyvek, sajtótermékek, belépőjegyek,

síliftjegyek, kulturális rendezvények). Egyes szolgáltatások

pedig (egészségügyi, szociális, banki és pénzügyi szolgáltatások

stb.) áfamentesek. A tőkejövedelmekből, osztalékokból,

kamatokból stb. származó jövedelmekre 30 százalékos adókulcsot

alkalmaznak. A Svédországban működő vállalatok

az adóköteles jövedelmük után 28 százalék társasági adót

fizetnek, ami versenyképesnek tekinthető abból a szempontból,

hogy ezenkívül sem más, helyi jellegű társasági adót,

sem üzleti engedélyhez kötött adót nem kell fizetniük. A vállalkozásoknak

a munkavállalók után az alkalmazottak munkabérének,

illetve bérjellegű juttatásainak 32,42 százalékát

kell 2007-ben társadalombiztosítási járulékként befizetniük.

Emellett a munkavállalók után a vállalkozások a munkabér

9,25 százalékának megfelelő összegben nyugdíjbiztosítási

járulékot is fizetnek.

A svéd jóléti rendszer

Ismerjük tehát a jóléti rendszert megalapozó adórendszer

fontosabb elemeit. A jóléti rendszer jellemzői a klasszikus

szociális piacgazdaságot idézik: átfogó jellegű állami beavatkozások,

teljes foglalkoztatásra való törekvés, a jövedelemkülönbségek

csökkentése, szolidaritás és mindenkire kiterjedő

szociális állampolgárság, hiszen a szociális jogok állampolgári

jogokhoz kötöttek. A betegellátásnak külön feltétele nincs.

Az általános egészségügyi és kórházi ellátás ingyenes azoknak,

akik Svédországban dolgoznak, munkát keresnek, vagy

állandó lakhellyel rendelkeznek. Az egészségbiztosítás természetbeni

ellátásait – orvosi vizsgálat, gyógyszer – valamennyi

svéd lakos igénybe veheti, míg a pénzbeli ellátásra, táppénzre

csak a munkavállalók jogosultak. Az öregségi nyugdíj esetén

a nyugdíjkorhatár rugalmas, 61 és 67 éves kor közé esik.

Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb öregségi

juttatásra lesz jogosult. Garantált nyugdíjra minden 65.

életévét betöltött személy jogosult.

12


Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a szülők

gyermekgondozási támogatásra jogosultak. Az apáknak 10

nap fizetett apasági szabadság jár. Egyes helyi önkormányzatok

1–3 év közötti gyermekek után gyermeknevelési támogatást

fizetnek. Családi pótlékot a Svédországban élő 16

éven aluli gyermekek után lehet igénybe venni, ha legalább

az egyik szülő az országban lakik vagy dolgozik. A család

a gyermek 16. életévének betöltését követően már nem családi

pótlékra, hanem kiegészítő családi pótlékra jogosult, ha

a gyermek folytatja kötelező tanulmányait. A támogatásra a

gyermek az iskola befejezéséig jogosult, és 18 éves korától

a támogatást közvetlenül ő kapja meg. Ha egy állampolgárra

vetítjük a terheket, akkor azt látjuk, hogy a svédek az éves

átlagkereset 27,7 százalékát, vagyis majdnem harmadát

a szociális rendszer fenntartására költik. Ez az összeg messze

meghaladja Magyarországét, ahol ez az arány 19,3 százalék,

az Európai Unió tagországainak átlagát, ahol 18,3 százalékot

és Szlovákiáét, ahol az állampolgárok csupán 14 százalékot

költenek a szociális kiadásokra éves átlagkeresetükből.

A szlovák adórendszer

Szlovákia 2004-ben egy egykulcsos adót vezetett be. A befektetőbarát

és jó marketinggel megtámogatott adórendszer

már csak az utolsó elemek egyike volt abban a reformfolyamatban,

aminek a nyolc százalék feletti gazdasági növekedés

és az euró bevezetése lett az eredménye. Az adórendszer

átfogó reformja azt eredményezte, hogy a korábban a jövedelemhez

kapcsolódó adókra, az szja-ra és a társasági adóra

fókuszáló rendszer súlypontja a fogyasztási típusú adókra

tevődött át. Ezeket könnyebb behajtani, lényegesen nehezebb

az adóelkerülés, de nemzetközi példák sora igazolja,

hogy az adózók is könnyebben elfogadják, megszokják őket.

A 19 százalékos egységes személyi jövedelemadó-, áfa- és

társaságiadó-kulcs teljes mértékben beváltotta a reményeket.

Az szja-rendszerben megszűntek a korábbi kedvezmények,

és bár eltöröltek számos kis adót és járulékot, így például

az örökösödési illetéket is, a bevételek nem csökkentek.

A gazdasági, költségvetési és adóreformok együttes hatására

a szlovák gazdaság vonzó hellyé vált a befektetők számára.

Ez azonban csak az egyik szempont.

A szlovák szociális rendszer

A gazdasági vonzerő ára az, hogy a szlovák állam alacsony

szinten tartotta az újraelosztó rendszerét.

A nyugdíjrendszerben a munkavállalók 2005. január 1-jétől

dönthettek, hogy hagyományos állami vagy vegyes finanszírozású

felhalmozást folytatnak, és egyidejűleg felemelték

a nyugdíjkorhatárt is. 2004-hez kapcsolódik az egészségügyi

rendszer átalakítása. Bevezették a vizitdíjat, és az 1994-es,

kudarcba fulladt több-biztosítós modell után újra ösztönzik

a magántőke megjelenését.

A kórházakban a szűrővizsgálatokra helyezték a hangsúlyt,

ezek ingyenesek, de aki elmulasztja őket, és kórházba

kerül, érvényes biztosítása mellett is fizetnie kell. Azóta

ugyan a vizitdíjat eltörölték, de az ellátások rendszerén

alapvetően nem változtattak. Az anyasági támogatást szigorú

feltételekhez kötik, nem az állami szociális támogatási

rendszer része, hanem járulékalapú, biztosítási kötelezettséghez

kötött ellátás. Minden Szlovákiában biztosított nő

jogosult anyasági támogatásra, amennyiben a szülést

megelőző két évben legalább 270 napon át biztosított volt.

A szülői támogatás olyan szociális ellátás, amelyet általában

a 3 évesnél fiatalabb gyermek, a hosszan tartó egészségkárosodásban

szenvedő, 6 évesnél fiatalabb gyermek támogatására

fizetnek a szülőknek. Gyermekgondozási segélyben

részesülhetnek a 3 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó

szülők. Súlyosan beteg gyermek esetében a jogosultsági

korhatár 6 év. A családi pótlék alanyi jogon jár mindenkinek.

A családi pótlék iskolaköteles korig, azaz 16 éves korig jár.

Amennyiben a gyermek közép- vagy felsőoktatási intézményben

tanul tovább, illetve nappali tagozatos szakképzésben

vesz részt, 25 éves korig jogosult a család az ellátásra.

A két modellt nézve egyértelműen azt mondhatjuk,

hogy a nagyobb adóbevétel nagyobb mozgásteret biztosít

a szociális ellátásban. Az ábra azt mutatja, hogy csak

a nagyobb közösségi hozzájárulás, a magasabb adóbevételek

árán várhatjuk el a nagyobb szociális gondoskodást.

Bár pusztán a beáramló pénzmennyiség nem garancia

a szociális ellátások minőségére, de alapjaiban határozza

meg, hogy az állam milyen szinten nyújthat szolgáltatásokat

a közösség számára.

%

40

20

0

27,7

Svédország

19,3 18,3

Magyarország

EU 27

14,0

Szlovákia

Forrás: Eurostat

13


A 2009–10-es adómódosítások

Mi a cél az adóátrendezésekkel

Jelenleg a nemzetközi gazdasági válság által fenyegetett

munkahelyek megőrzése és újak teremtése a legfontosabb,

ezért a tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett

munka van az adócsökkentés középpontjában. Az adócsökkentés

fő nyertesei a munkavállalók: az jár jobban,

aki dolgozik. Minden szakmai szervezet, munkáltatók és

munkavállalók, valamint a pártok szakértői évek óta mondják,

hogy érzékelhetően csökkenteni kell a munkára rakódó terheket,

hogy lehessen és jobban megérje dolgozni.

A mostani változtatásokkal ez végre megtörténik. Az idei és

a jövő évi adóátrendezéssel az a legfontosabb cél, hogy

többen és kevesebbet adózzanak, javuljon a vállalkozások

és így az ország versenyképessége, nőjön a hazai

teljesítmény, újra beinduljon a növekedés.

A munkavállalók oldaláról ezt, az szja-kulcsok csökkentésével

és a sávok emelésével érhető el. A 2009-es, januárig visszamenőleges

hatályú sávhatáremeléssel idén több mint 1 millió

300 ezer ember kap havi 3000, összesen évi 36 ezer forinttal

magasabb nettó fizetést, jövőre pedig egy átlagos kereső

havi 15 705, évi 188 ezer forinttal többet vihet majd haza,

de a kiugróan magas keresetűeket kivéve minden jövedelmi

sávban jobban járnak majd a munkavállalók.

A vállalkozások számára a munkavállalók után fizetendő járulékok

jelentős, 5 százalékpontos csökkentésével, a tételes

egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével válik

könnyebbé a munkahelyek megőrzése és újak teremtése.

Az adó- és járulékcsökkentésnek köszönhetően 2010-re

havi 200 ezer forintos bruttó jövedelem után havonta 15 705

forinttal nő a munkavállaló nettó bére, míg a munkáltató 11

950 forinttal kevesebbet fizet utána.

Valamennyi vállalkozás jobban jár a módosításokkal. 300

ezer mikro-, 26 ezer kis-, 13 ezer középvállalkozás, valamint

250 ezer egyéni vállalkozó számára lesz alacsonyabb az általános

járulékteher. A bérköltség minden 100 forintjából több

jut a dolgozóknak és kevesebb az államkasszának. Míg egy

átlagos keresetnél 2009 elején a bérköltség 100 forintjából

54 forint volt a munkavállaló és munkáltató által befizetett

adó és járulék, és csak 46 forint jutott a dolgozóknak, addig

jövőre megfordul az arány: több kerül a dolgozók zsebébe és

kevesebb az államkasszába.

Mindez másképp megfogalmazva azt jelenti, hogy 100 Ft

nettó keresethez eddig 117 Ft adót és járulékot kellett fizetni,

ez a közteher jövőre 84 Ft-ra mérséklődik.

A vállalkozások terheit más intézkedések is mérséklik.

Megszűnik a 4 százalékos különadó, és 19% lesz a társasági

adó, vagyis a mai 16+4%-os adó 19%-ra mérséklődik.

Könnyítés az is, hogy a vállalkozások adózása jelentősen

egyszerűsödik, és egy sor adóintézkedés segíti kilábalásukat

a válságból. Így a vállalkozások könnyebben tudják megőrizni

a meglévő munkahelyeket, és könnyebben tudnak újakat teremteni.

Megszűnnek az úgynevezett kisadók, mint a kulturális

járulék vagy a munkaadói és munkavállalói járulék, ahogy

a tételes EHO és a különadó is. Kevesebb adónem, kevesebb

bevallás, kevesebbszer – ezt szolgálják a változások.

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

75 000

90 000

A nettó kereset változása 2009-2010-ben

2009. I. félévhez viszonyítva (Ft/hó)

110 000

120 000

100 000

Átlagkereset

6 341

4 000

1 418

0

130 000

143 000

2009. II. félév

150 000

160 000

11 023

15 705

19 488

18 739

18 990

13 800

9 160

7 060

5 780

3 000 3 000 3 000 3 000 3 000

170 000

180 000

190 000

200 000

220 000

240 000

300 000

500 000

600 000

750 000

800 000

900 000

1 000 000

2010.

Forrás: Pénzügyminisztérium

14


Forrás: Pénzügyminisztérium

Az adócsökkentés fedezete:

adózzon kevesebbet a munka és

többet a fogyasztás és a vagyon

A munka terheinek csökkentéséhez persze elő

is kell teremteni a forrásokat. A költségvetés

egyensúlyát nem lehet felborítani. Ezért nőnek

a fogyasztás – a jövedéki adók és az áfa –

terhei, ezért szűkülnek vagy szűnnek meg korábbi

kedvezmények, és ezért kell a vagyonuk

után nagyobb adót fizetnie a módosabbaknak.

(A vagyonadó céljáról és részleteiről lásd keretes

írásunkat a következő oldalon!)

Ami a jövedéki termékekre kivetett adókat illeti:

ezek módosítására az uniós elvárások miatt is

szükség van. Az adókulcsok növelése miatti az

áremelő hatás kétségtelen.

Ezzel együtt látni kell, hogy ezek a termékek

nem alapvető élelmiszerek, hanem olyan cikkek,

mint a szeszes ital vagy a cigaretta, ezek

fogyasztása és a rájuk kivetett adók teljesen

más megítélés alá esnek, mint a kenyér vagy

a tejtermékek. Ez utóbbiakra és a távfűtésre

egyébként pont a méltányosság miatt a mainál

is kedvezményesebb, 18 százalékos áfakulcs

vonatkozik júliustól.

Forrás: Pénzügyminisztérium

15


Egyszerűbb, tisztább adórendszer, kevesebb bevallás,

kevesebb bürokrácia

Az átrendezésekkel jelentősen egyszerűsödik az adózás,

kevesebb adminisztrációra lesz szükség, megkönnyítve az

adózók életét. Kevesebb adónem, kevesebb bevallás, kevesebb

hatóság látogatás, kevesebbszer – ezt is segítik a változások.

Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon

határozott lépéseket tesz a kormány. A különböző offshore

cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket

és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadóalapba.

A kedvezmények és mentességek szűkülésével, több

juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik

a gazdaság. Az egyszerűbb, átláthatóbb adózáshoz hozzátartozik

az is, hogy ne bonyolult, sokszor nehezen ellenőrizhető

kedvezményekkel, hanem az alacsony kulcsok révén csökkenjenek

az adóterhek. Ezzel együtt természetesen vannak

olyan célok, melyeket kedvezményekkel is ösztönözni kell,

ezek között a legfontosabb az öngondoskodásra, a hosszú

távú takarékoskodásra irányuló kiadások után adott kedvezmény,

ami megmarad az új rendszerben. De megmarad

a három- vagy többgyerekes családok adókedvezménye, ahogyan

a fogyatékkal élő családtagok miatt járó kedvezmény is.

Az úgynevezett szuperbruttósítás is a tisztább, egyszerűbb

adórendszer felé tett lépés. A személyi jövedelemadót nem

az eddigi, hanem a munkáltatók által fizetendő, 27 százalékos

járulékkal növelt bruttó bérből vonják le.

Az adózásnak ez az új rendszere kifejezi, hogy a munkáltatók

által fizetett járulékok is valójában a dolgozó személyes

jövedelmét képezik, amit majd később nyugdíjként, szükség

esetén pedig táppénzként, egészségügyi ellátásként

vagy munkanélküli-segélyként kap meg. A megemelt

személyijövedelemadó-alappal nem nő a munkavállalók átlagos

adóterhelése, sőt érdemben csökken. Az adókulcsok

csökkentése és a sávhatár 5 millió forintra emelésével

mindenki jobban jár.

Kit és mennyire terhel majd a vagyonadó

A vagyonadó része a nagy értékű, 30 millió forintnál drágább ingatlanokra kivetendő adó, ahogyan a drága, nagyteljesítményű

autók, hajók, jachtok vagy repülők után fizetendő vagyonadó is. Ingatlanadó ma is létezik, az építményadót,

a kommunális és a telekadót az ingatlanok után vetik ki az önkormányzatok, ahogy sok helyen az idegenforgalmi

adót is. A ma meglévő ingatlanadók a hazai lakásállomány 45 százalékát terhelik átlagosan 15 ezer forinttal.

Ezt azok a polgárok is jól tudják, akik évek óta fizetnek ingatlanadót. Tehát nem új ingatlanadó lép érvénybe jövőre,

hanem a meglévő ingatlanalapú adók kiegészítésével az értékesebb ingatlanok tulajdonosaival többletadót fizettet.

A vagyonadó, mint a neve is mutatja, az igazán vagyonosok valóban nagy értékű ingatlanjait terheli. Ha úgy tetszik,

villaadót fognak fizetni a gazdagok. Ez a meglévő mintegy 4,2 milliós lakásállományból mindössze 200-250 ezer ingatlant

érint majd.

30 millióig változatlan marad a rendszer, az önkormányzatok döntésétől függ, hogy vetnek-e ki adót vagy nem.

E fölött lép be egy mérsékeltebb kulccsal a vagyonadó, 50 milliós érték felett pedig egy újabb, magasabb kulcs.

A vagyonadó tehát igazán csak az 50 milliós értékhatár feletti, sokszor százmilliós ingatlanokat fogja érdemben

terhelni.

Sokakat bosszant az adóelkerülés, hogy a menedzserek offshore cégbe menekítik a vagyonukat. Milyen

konkrét intézkedések születnek ezek visszaszorítására

Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket tartalmaznak az adójavaslatok. A különböző

offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadó-alapba.

Az olyan országokba utalt jövedelmek (kamat, jogdíj, szolgáltatási díj) után, amelyekkel hazánk

nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, 30 százalékos forrásadót vet ki az állam, és szigorodnak

a szabályok is.

Az a cél, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják kimenekíteni a hasznukat és jövedelmüket, ne

tudják elkerülni az adófizetést. A céges üzleti tevékenységet végző vállalkozóknak, menedzsereknek ugyanúgy ki kell

venniük a részüket a közteherviselésből, ahogy azt a munkájukból élők teszik. Ez a lépés is a munkára rakódó terhek

csökkentését segíti: abba az irányba hat, hogy többet adózzon a vagyon, és kevesebb terhet viseljen, aki dolgozik.

16


Együtt tovább jutunk...

...az adózás

közös ügyünk.

17

A felelősségteljes adózásért!

www.apeh.hu

Telefonszám: 06-40-42-42-42

Hívjon, írjon, jöjjön, segítünk!


Adózási fogalomtár

Adatvédelem, adatbiztonság: Az adatkezelő, adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles olyan

rendszert kialakítani, amely az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra

hozatal, törlés vagy megsemmisülés és sérülés ellen.

Adó: Az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása

alapján más szerv hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől.

Adózó: Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó, jogi és nem jogi személyiségű társaság, egyéb

gazdálkodó szervezet) akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez.

Adóalany: Az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény valamely adó megfizetésére kötelez.

Adóalap: Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után

adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege.

Adótárgy: Az a dolog, jog, tény, jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme.

Adóazonosító jel: Minden magyar állampolgár részére az APEH által képzett és kiadott azonosító szám.

Adószám: A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és

jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére az APEH által kiadott azonosító szám.

Adófolyószámla: Olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített

befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál.

Adóbevallás: Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével – továbbá költségvetési támogatásonként,

az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az

adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges

adatokat tartalmazza.

Adótartozás: Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

Adóhiány: Az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség

időpontjáig nem fizették meg, ill. a költségvetési támogatást igénybe vették.

Adóbírság: Az adóbírságot adóhiány esetén kell fizetni.

Adócsaló: Adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat és ezzel az adóbevételt csökkenti.

Adóparadicsom: Lásd offshore cég

Adótitok: Az adózást érintő minden olyan tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat, ami a hatósági eljárás

során a hivatal tudomására jut.

Általános forgalmi adó (áfa): Többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és értékesítés minden pontján az adóalanyok

kötelesek fizetni a hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználót, a fogyasztót terheli.

Call Center (CC): Telefonos ügyfélszolgálatot jelent. Döntő többségében helyi tarifával hívható szám, melynek segítségével

az adott szolgáltatóval kapcsolatos ügyeket, problémákat tudjuk kezelni.

Egyszerűsített vállalkozási adó (eva): Olyan adónem, amely az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi

jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, illetve az általános forgalmi adót. Társas

vállalkozások esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót és az általános forgalmi

adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket.

18


Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho): Egyes tevékenységek sajátosságait elismerve a közterhek vonatkozásában

kedvezmények érvényesíthetősége és megfizetési kötelezettség egyszerűsített módon való teljesíthetősége.

Az ekhót akár megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, akár munkaviszonyban (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban)

foglalkoztatott személyek választhatják, amennyiben foglalkoztatásuk megfelel a törvényi előírásoknak.

Elektronikus ügyfélkapu: Az ügyfélkapun beléphet az elektronikus ügyintézés világába. Használatával hivatali ügyeit biztonságosan,

gyorsabban intézheti el bárhonnan, bármikor. Használatához számítógép, internetkapcsolat, és az okmányirodában

beszerezhető regisztrációs kód szükséges.

Felszámolási eljárás: Olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők

a törvényben meghatározott módon pénzükhöz jussanak.

Illeték: Állami bevétel, amelyeket azok a természetes és jogi személyek fizetnek, akik, vagy amelyek az állami szervek igazgatási,

illetve igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe.

Inkasszó: Beszedési megbízás. Fizetési forma a pénzforgalomban. A jogosult megbíz egy pénzintézetet, hogy a kötelezett

számlájának terhére szedje be az esedékessé vált, illetve lejárt követelések ellenértékét.

Offshore cég: Azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyeknek a nem helyben folytatott tevékenységekre nagyon

alacsony (vagy akár nulla) kulcsos társasági nyereségadót kell fizetniük az adott országban (az offshore helyszínen)

Regisztrációs adó: A személygépkocsik és lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezése céljából, környezetvédelmi

szempontok figyelembevételével kivetett adó.

Revizor: Az adózás ellenőrzését ellenőrző tisztviselő.

Személyi jövedelemadó (szja): A magánszemély (természetes személy) jövedelmét terhelő adó. A célja a magánszemély

összjövedelmével arányos közteherviselés, azzal, hogy az állami közkiadásokhoz a magánszemély jövedelmének arányában

járul hozzá.

Társadalombiztosítás: A társadalombiztosítási jogviszonyban részt vevő biztosítottak aktív munkaképes korukban járulékot

fizetnek, ám az ellátásokat jellemzően nem a járulékfizetés időpontjában veszik igénybe, hanem bizonyos átmeneti vagy tartós

munkaképtelenséget okozó esemény bekövetkezésekor (pl. szülés, betegség, rokkantság, idős kor elérése).

Végrehajtási eljárás: A tartozást megállapító, illetve a nyilvántartó adóhatóság intézkedése az esedékesség időpontjáig meg

nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás behajtása iránt, mint pl. az inkasszó, illetve a hatóság

által lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon árverésen történő értékesítése.

HUMOROS FOGALOMMAGYARÁZAT

Revizor: Komoly arca sosem rezzen, keveset beszél, sokat jegyzetel. Számlákat, iratokat és egyéb dokumentumokat

gyűjt,és egyik csoportjuk rendszeresen álcázza magát. Kérdéseinek száma egyenes arányban áll az ügy súlyosságával.

Vagyonosodási vizsgálat:

A revizor által végzett matematikai művelet, melynek képlete: tulajdon+életszínvonal–bevallott és a bevallási kötelezettség

alá nem eső egyéb jövedelem összege. Egyenlőség esetén garantált a nyugodt alvás.

Adócsaló: Aki kivesz a közösből, de nem tesz be semmit.

Adóparadicsom: Olyan ország, ahol sok a napfény, meleg a tenger, és kevés az adó.

Mire ugrik az APEH Ha minimálbérért dolgozol, és a Ferraridnak nem találsz parkolót a kastélyod előtt.

19


Az adóval kapcsolatos ismerkedést nem lehet elég korán

kezdeni… Az APEH szándéka, hogy a közelmúltban kitalált

AdóManó figura segítségével játékos formában és

a mesék világának segítségével megismertesse a gyerekekkel

az adózás, a közös pénz lényegét, értelmét…

Gyerekeknek

AdóManó színrelép

Gyönyörű, tavaszi nap virradt Manóföld legnagyobb

szörpföldjére. A szüretelő manók már órák óta kint vannak,

hogy a hajnal első sugaraira előbújó szörpharmatot begyűjtsék.

Mindig ezek a cseppek a legfinomabbak.

MiaManó, a polgármester is a többiekkel dolgozik. Egy

pityerkebokrot igyekezne leszüretelni, mikor szippantyókája

furcsa, gurgulázó hangot ad ki. MiaManó a malom felé indul

kitisztíttatni. Közben elsétál a Gorgyon folyó mellett és integetve

kíván jó munkát a túlparton

dolgozó manótársainak, akik

kalácsot készítenek.

A malomba érve találkozik Gurgulával,

a kalácsbeszerzővel, aki

a bőröndjébe éppen a banán- és

szederszörpüvegeket pakolja.

Miközben cukorspárgával kötözi

buggyosodó csomagját, az

erőlködés mellett még jut ideje

kipanaszkodni magát:

– Hogy az a szárba szökkent

pöszméte! Lassan minden időmet

a gólyák hátán töltöm ahelyett,

hogy én is a friss harmatot szüretelném

veletek! Már idejét sem

tudom, hogy mikor csípett meg a

hajnal utoljára! Ha ez így folytatódik,

úgy meg fogok savanyodni,

mint a tavalyi kökényszörp! Ráadásul

egy gólyajárattal csak egy

kalácsot tudok hozni, hisz egyik

kezemmel kapaszkodnom is kell!

Ha mindennap tízszer fordulnék,

akkor sem lenne elég!

– Tudom, tudom, Gurgula. De

az sem lenne megoldás, ha több

gólyával többen mennétek. Nem

lennénk elegen a szürethez és

megromlana a szörp a földeken.

Akkor aztán mit cserélgetnénk a

túlparttal Hidd el, hogy mióta én

vagyok a polgármester, máson sem gondolkozom.

Közben befut a gólyajárattal a kalácsképű Burgula egy utazóbőrönddel,

amiből egy kalácselefánt fele lóg ki.

– Mézes napokat! – köszönti őket.

– Édes életet! Mit hoztál, Burgula – kérdi MiaManó.

– Ezt a „mézes trombit”. De nem fogom ezt így sokáig bírni,

majd beleszakadok! A Kalácsföldiek álló nap a fülemet rágják,

hogy hozzak több és még több szörpöt, mert nem lesz ez így

elég mindenkinek.

A föld alattuk ekkor kipúposodik, majd egy lyuk lesz a közepén.

A lyukból egy bányászlámpás vakond földes feje bukkan

elő.

– Szörpföld, végállomás! – szólal meg.

A járatból egy tetőtől talpig sáros manó kászálódik ki napfénytől

hunyorogva. Kezében egy negyed mézeskalács-csillagot

szorongat.

– Na végre! Egy hete indultam! – mondja.

– Vigyázat kérem, az ajtók záródnak! – szól a vakond, majd a

lyukba tolatva visszasöpri maga után a földet.

– És még gyorsan meg is jártam! – folytatja a földes

manó. – Ezek a vakondok aztán nem kapkodják el! És mire

megérkezek, mi marad – kezével a

megmaradt csillagra mutat. – Többet

fogyasztok, mint ha el sem indultam

volna! Ráadásul tiszta piszok lett.

Kinek kell ez már így

– Furkola! Te megetted a csillagot!

– Kérdezi sipító hangon Burgula. –

De hát az lett volna a nagy, tavaszi

„A szörpöt ne szöszöld, hörpöld!”

verseny fődíja!

– Ettem a fenét! – válaszol Furkola.

– Már megint a potyaleső kukacok!

Elállja egy az utat és azt mondja: –

„Addig kukacoskodok, amíg morzsát

nem kapok!”

– És ez így megy minden göröngynél!

De nem baj, jövő héten páros hét jön,

úgyhogy én süttetem a hasamat a

gólyákkal és ti szagoljátok alulról az

ibolyákat.

– Nehogy azt hidd, hogy jobban jársz

a gólyával, ő meg megissza a szörpödet!

– válaszol Gurgula.

– Na, én is kíváncsi vagyok – vág

vissza Furkola –, hogy te mit fogsz

szólni a vakondmetró rém unalmas

történeteihez.

MiaManó időközben elkészül a szippantyókája

javításával és otthagyja a

zsörtölődő manókat. Ismét a földek

felé veszi az irányt, ám egész nap

20


a malomban hallott beszélgetésen morfondírozik:

Tényleg nem lesz ez így jó! – gondolja magában, miközben

éppen szörpuzsonnáját majszolja. – Ha nem oldjuk meg

ezt a gondot, akkor a kis manógyerekek már nem is fogják

tudni, hogy mi a különbség egy puszedli és egy kalács között.

A gólyák gyorsak ugyan, de drágák és beleütik a csőrüket a

szörpbe. A vakond viszont olyan lassú, hogy majdnem megromlik

a kalács, mire ideér. Nyárra ugyan visszatér délről egy

fecske barátom, de egymagában ő sem tud sokat segíteni.

Naplementekor, munkája végeztével hazafelé indul kertes

házikójába, a Bodza u. 1.-be.

Felesége MaNóri és KisManó,

a fia az ajtóban állnak.

– Már nagyon vártunk – köszönti

MaNóri. – Képzeld csak,

ki jött hozzánk vacsorára!

– Na ki Törp Ödön, a kőtörő

De hát ő évek óta a nagy

Üveghegyen él. Csak nem

hazajött

– Neeeem – válaszolnak

kórusban.

– Akkor… akkor Tünde keresztanyánk

– Ő épp egy békát változtat

vissza királyfivá Óperencián.

De üdvözöl – szólal meg

MiaManó mögött egy ismerős

hang.

MiaManó meglepetésében megpördül és hirtelen megpillantja

a hang tulajdonosát.

– AdóManóóóó! – kiált fel örömében. – Hát te hogy kerülsz

ide Azt hittem, Sárkányföldön segítesz tűzoltóállomást

építeni.

– Nem, éppen a szomszéd Koboldföldön volt egy kis dolgom.

A nagy, közös kincses bödönjüket annyira megette a rozsda,

hogy már inkább volt lyuk, mint bödön. Vittem nekik egy újat,

hogy abban tartsák az adójukat.

– A mijüket Na, mindegy! Majd vacsora közben mindent

elmondasz! Remélem, ugyanolyan édesszájú vagy, mint

régen! – tessékeli beljebb AdóManót a ház belsejébe.

A szörpvacsora után AdóManó jóllakottan megszólal:

– Idejét sem tudom, mikor szörpöztem ennyit utoljára! Az a

málna! Hmmm… de azért jó lett volna egy kis mártogatnivaló!

MaNóri szabadkozva tárja szét a kezét:

– Tudom, tudom. Mióta az eszemet tudom, mindenki erről

panaszkodik: „A szörp csak a kaláccsal az igazi”. Próbáltam

a szomszédtól kölcsönkérni, de egy születésnapi tortához

elhasználta az összeset.

MiaManó elpanaszolja, a Gorgyon folyó akadályozza őket

abban, hogy a szörpöt és a kalácsot szabadon cserélgethessék.

A túloldalon üres mézeskalácsot esznek a mi híres

csemegénk nélkül, de mi is szörpöt eszünk szörppel. Így az

egyetlen lehetőség a többszöri gólya- és vakondjárat.

AdóManó egy pillanatra elcsodálkozik, majd megkérdezi:

– Nem értelek titeket, kedves rokonok. Miért nem hívtok

hídverő manókat Egy hét alatt összeeszkábálnának egy

pompás, széles tölgyfa hidat. Azon aztán annyi kalácsot

áthozhattok, hogy csak győzzétek mártogatni.

– Az jó lenne! – válaszol MiaManó, a polgármester. – De kinek

van annyi manómanija, hogy ezt ki tudja fizetni Egy ilyen híd

legalább 100 aranyba kerülne. Az legalább 100 napnyi szüret.

– Hát fizessétek ki a manókincstárból!

– javasolja Adó-

Manó.

– Honnan – vonja fel a szemöldökét

MiaManó.

– Hát a kincstárból. Ahol az

adót tartjátok.

MiaManó hatalmas pillákkal,

értetlenül bámul unokatestvérére.

– Nem értem… Midót Dodót

A könyvtárban

– Az adót a kincstárban.

Elmagyarázom: egy ilyen híd

egy manónak sok aranyába

kerülne és sok-sok szörpöt

kéne egymaga szüretelnie,

hogy összegyűljön. Viszont

nem is lenne igazságos, ha csak ő fizetné ki, hisz nemcsak ő

használná, hanem mindenki. Na mármost: ha nem tévedek, a

kalácsföldiekkel együtt ti pont százan vagytok. Ha mindenki

befizet egy aranyat, az nem sok. Ezek után megépíthetitek

a hidat és hirtelen sokkal több szörpöt és kalácsot tudtok

cserélni és eladni.

– És ez nekem csak egy aranyamba kerülne – kérdezi Mia-

Manó csodálkozva.

– Ha mind a 100 manó befizeti, igen.

– És akkor lenne szörp és kalács

– Pukkadásig – válaszolja AdóManó mosolyogva.

MiaManó felpattan és lelkesen hátba csapja unokatestvérét.

Hangosan nevet és körbetáncolja az asztalt, majd hirtelen

dalra fakad:

„Ha híd épül, az a jó,

Nincsen más, mint az adó,

Egy aranyból ragyogó,

Ettől boldog a manó.”

Ha kíváncsi vagy arra, megépül-e a híd, illetve milyen

izgalmas kalandokba keveredik még AdóManó és Manóföld

többi lakója, olvasd el az APEH honlapján vagy

kiadványainkban!

www.apeh.hu

21


Szolgáltató adóhatóság –

Mert az adózás közös ügyünk

Július 1-jétől intézze ügyeit otthonából vagy irodájából!

Július 1-jétől vezeti be legújabb szolgáltatását az APEH.

Az adóhatóság a már működő általános telefonos tájékoztató

rendszere mellé egy új, telefonon keresztüli ügyintézést

is lehetővé tevő Contact Center szolgáltatást indít.

A szolgáltatás 1500 IP készülékkel indul, amelyből egyidejűleg

1200 beszélgetés folytatható.

Július 1-jétől hívja a 06-40/20-21-22 kékszámot, és telefonon

keresztül érdeklődhet, intézheti például az adóalany

az egyedi nyilvántartással kapcsolatos ügyeit, folyószámlájával

kapcsolatos kérdéseit, az illetékügyeket, de még

a bevallásaival (szja, áfa, társasági adó, járulék, megszűnéssel,

átalakulással kapcsolatos bevallások, egyéb) kapcsolatos

ügyeit is. Tájékoztatást kaphat a magánnyugdíj-pénztári

adatokról, az ellenőrzésekről is, de meggyőződhet az EU-s

adószámok érvényességéről is.

A kékszám elérhető mindhárom mobilhálózatról és vezetékes

vonalról is, de még külföldről is. A telefonos ügyintézés

biztonságát szolgálja a személyes azonosító kód használata,

amelyet az első bejelentkezéskor ad meg az APEH az ügyfél

részére.

Ne futkosson a postára! Fizessen bankkártyával!

Már több mint egy éve az APEH 23 központi ügyfélszolgálatán

elhelyezett 140 POS terminálon bankkártyával fizetheti

„adóját” és illetékét, miért futkosna a postára!

Az APEH központi ügyfélszolgálataira telepített POS terminálok

használatával nem kell átutalási megbízásokat, csekkeket

kitölteni, elegendő a befizetést egy APEH által rendszeresített

analitikával kísérni, amelynek a hitelességét az aláírás biztosítja.

A tranzakciók után nincs banki kezelési költség, mert

ezt a „terhet” az APEH állja. A kártyás fizetés előnye még

az ingyenessége mellett a biztonság. A rendszer elfogadja

a VISA, MASTERCARD, valamint az American Express

kártyákat is.

E-kalapáccsal az árverési maffia ellen

Ingóságokat és ingatlanokat is elektronikusan

árverez az APEH

2008 elejétől a meg nem fizetett adótartozás miatt lefoglalt

ingóságokat elektronikus árverésen, az interneten keresztül

értékesítheti az APEH. A 2009-es év elejétől már az

üzletrészekre és ingatlanokra is kiterjedt ez a lehetőség.

Az internetes árverés bevezetésének fő célja az árverési

csarnokban tapasztalható negatív jelenségek kiküszöbölése,

az úgynevezett „árverési maffia” kiiktatása volt, s egyben a

reális forgalmi értékekhez közelítő árverési ár elérése.

Az Elektronikus Árverési Felület (https://arveres.apeh.hu/)

internetes oldalán folyamatosan figyelemmel kísérheti Ön

is, s akár licitálhat is a lefoglalt „műtárgyakra”, ingatlanokra,

üzletrészekre, telkekre.

Bankkártyás adófizetésre kijelölt

APEH ügyfélszolgálati irodák címei:

Budapesten:

IX. ker., Vaskapu utca 33–35.

XIII. ker., Petneházy utca 6–8.

XIV. ker., Gvadányi utca 69.

XIII. ker., Kresz Géza utca 15.

Kiemelt adóalanyok és kizárólagos illetékességű

adózók számára:

VII. ker. Dob utca 79–81.

Vidéken:

Miskolc, Kazinczy utca 19.

Eger, Eszterházy tér 3–4.

Salgótartján, Kassai sor 10.

Győr, Szent István utca 15–17.

Szombathely, Petőfi utca 22.

Zalaegerszeg, Balatoni utca 2.

Pécs, Rákóczi utca 52–56.

Szekszárd, Arany János utca 5–11.

Kaposvár, Béke utca 28.

Székesfehérvár, Mátyás király körút 4.

Tatabánya, Komáromi utca 42.

Veszprém, Brusznyai utca 22–24.

Kecskemét, Kurucz körút 16/b.

Szeged, Bocskai utca 14.

Békéscsaba, Kinizsi utca 1.

Nyíregyháza, Szabadság tér 7–8.

Debrecen, Faraktár utca 29/C

Szolnok, József Attila utca 22–24.

22


Köztartozásmentes adózói adatbázis

Online „nullás igazolás”

El akarja kerülni a „nullás igazolásért” való sorban állást

Szeretne sorban állás nélkül „igazolást” kapni azért, hogy

hozzájusson a pályázaton elnyert pénzéhez Jelentkezzen

fel az APEH online adatbázisába, a köztartozásmentes adózói

listára!

Az állami adóhatóság az idei év elejétől havonta frissíti

a honlapján a köztartozásmentes adózói adatbázist, az „online

nullás” igazolást. A „pozitív adózói” listára akár magánszemélyek,

akár cégek kérhetik felvételüket, s ha megfelelnek

a feltételeknek, elkerülhetik az adóigazolásokért való „sorban

állást”. A köztartozásmentesen működő cégek, vállalkozások

és vállalkozók nevének megjelenítésével az APEH a jogszerűen

működő társaságokat akarja segíteni. A lista archiválódik,

így bármikor visszakereshető, nyomtatható.

„Feketelistán” a nem fizetők

Az adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi

azoknak az adózóknak a nevét, (lakóhelyét, székhelyét,

telephelyét), a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény

összegét, akik az előző negyedév során jogerőre emelkedett

határozatban (magánszemélyként) 10 millió, más adózók,

nem magánszemélyek 100 millió forintot meghaladó összegű

adóhiányt halmoztak fel, és fizetési kötelezettségüknek nem

tettek eleget határidőben.

A „feketelisták” között az APEH honlapján olvasható a végrehajtás

alatt álló adózók listája is, amit egy-egy szerződéskötés

vagy megbízás előtt szintén érdemes végiggörgetni.

Legyen tisztában a szankciókkal!

Bírságolási kézikönyv az APEH-nál

Tudni szeretné, hogy milyen elveket alkalmaz az APEH

a bírságok megállapításánál és kiszabásánál Nézze meg

a www.apeh.hu felületen a Bírságolási kézikönyvet!

Az APEH stratégiájában fontos szerepet kap az ellenőrzési

módszerek megújítása. Alapvető követelmény a feltárt és

bizonyított adóhiányok, jogosulatlan visszaigénylések, az

adózás rendjét súlyosan sértő mulasztások következetes

bírságolása a körülmények gondos mérlegelése mellett.

Ennek elemeként dolgozta ki az adóhatóság a Bírságolási

kézikönyvet, és elektronikus formában közzétette azt.

A Bírságolási kézikönyv az adózás rendjéről szóló törvény és

az abban foglalt szankciók alapján készült.

Készítse el személyre szóló adónaptárát!

Egyszerűbben, könnyebben szeretne eleget tenni bevallási

kötelezettségeinek Nem akar kicsúszni a határidőkből

Készítse el személyre szóló adónaptárát! A személyes

adónaptárt úgy alakították ki a szakemberek, hogy a magánszemélyek,

vállalkozások adózással kapcsolatos kérdésekre

adott válaszaikkal egyedileg álljon össze az adónaptár.

A www.apeh.hu felületen is elérhető rendszer menüjében

kérdésekre kell választ adni, és ezek alapján a program

eljuttatja az adózóra vonatkozó bevallások listáját nyomtatványszámokkal,

az azokra vonatkozó benyújtási és fizetési

határidőkkel.

A személyes adónaptárt igénybe veheti anonim felhasználóként

vagy akár az Ügyfélkapun regisztrált adózóként is.

Az elektronikus rendszer az Önre vonatkozó határidők előtt

elektronikus levélben figyelmeztet a kötelezettségek időbeni

teljesítésére.

Adóbevallását töltse ki elektronikusan!

Korszerűbb lett az ehhez szükséges rendszer

Miért állna sorba hosszú órákat a postán, amikor elektronikusan

praktikusabb, időtakarékos és kényelmesebb eljuttatni

bevallását, bevallásait Regisztráljon az Ügyfélkapun!

Az adóhatóság nemrégiben két évtizede használt bevallási

feldolgozórendszert cserélt le, mert az évről évre egyre

növekvő elektronikus bevallások feldolgozásához már egy új,

továbbfejlesztett, bővített kapacitású rendszerre volt szükség.

Az idei év elejétől valamennyi bevallás, adatszolgáltatás kitöltő

programjának kitöltése AbevJava programmal lehetséges,

amely platformfüggetlen, ezáltal nem csak Windows operációs

rendszerekre, hanem különböző operációs rendszerrel

működő gépekre is telepíthető.

Ingatlant ad-vesz Hívja segítségül az ingatlankalkulátort!

Eladná házát vagy lakását Nem tudja, kell-e és ha igen,

mekkora összeget adóként befizetnie majd Tanulmányozza

az APEH honlapján lévő ingatlanértékesítési kalkulátort, ami

segítséget nyújt az ingatlanértékesítés hat leggyakrabban

előforduló esetére kivetített példákkal az átruházásból származó

jövedelem és az azt terhelő adó megállapításához.

A program használatához segítséget nyújtanak az ADÓZÁSI

INFORMÁCIÓK menü Információs füzetei is, ahol bővebb

írásos tájékoztatót is talál a jogszabályi kötelezettségekről.

23


Tiszta Haszon Program:

Öt hónap alatt 50 milliomos!

Immár ötvenen lettek gazdagabbak 1-1 millió forinttal

azok közül, akik részt vettek a kormány 2009. január 1-jétől

indított Tiszta Haszon Programjában. Mit tettek ők

Számlát kértek az általuk igénybe vett szolgáltatásról,

pályáztak és díjazottá váltak.

Maga a program természetesen csak egy szelete

a feketegazdaság elleni kormányzati intézkedéseknek. A cél

az, hogy a számlakérés és számlaadás az emberek életében

mindennapi szintre emelkedjen, automatikus cselekedetté

váljék. Szeretnénk, hogy az emberek szemlélete megváltozzon,

és lehetőség szerint a teherviselés is igazságosabb

legyen.

Miként lehetnék én is gazdagabb – tesszük fel

a kérdést szinte nap mint nap magunknak. Sokan nem is

gondolják, hogy az egyik legegyszerűbb megoldás valóban

szinte naponta kínálkozik. Hiszen olyan szolgáltatások, mint a

fodrászat, az építkezés, a javítások, szépítkezés, testmozgás

vagy orvosi ellátás akár napi szinten jelen van életünkben.

Na és Ezt eddig is tudtuk! Igen, de aki ezekről és persze

még a többi ún. lakossági szolgáltatásokról számlát kér és

pályázik, annak esélye van nettó 1 millió forinttal gazdagodni.

Mit tegyünk tehát Először is készüljünk fel! Nézzük meg

a www.szamlavalmilliokert.hu honlapot. Itt részletesen

olvashatóak a Tiszta Haszon Program pályázati feltételei.

Megtudhatjuk, hogy pontosan melyek azok a szolgáltatások,

amelyekről a kért és kapott számla adataival pályázni lehet.

Következő lépésként ezt jól jegyezzük meg és járjunk el

ennek megfelelően.

Amint kezünkben van a számla, ismét keressük fel a honlapot!

Nézzük meg, hogyan kell pályázni!

Hogy ez mennyire egyszerű!

Írjuk be a kapott számla sorszámát, a számla kibocsátójának

adószámát, adjuk meg mobiltelefonszámunkat, töltsük ki a

még hátra lévő kis üres mezőt, és máris küldhetjük a milliókat

hozható adatokat!

Mi van, ha valaki idegenkedik az internettől, netán nincs ilyen

lehetősége Elküldhetjük a számlaszámot és adószámot

sms-ben is a 06-70/70-70-007-es telefonszámra. Esélyünk

az 1 millió forintra ugyanannyi!

Ha bárkinek kérdése, észrevétele van a programmal kapcsolatban,

írhat az info@szamlavalmilliokert.hu e-mail címre,

vagy ingyen hívhatja a 06-80/205-205-ös telefonszámot.

A sorsolásokra minden hónap első munkanapján kerül sor,

amelyek a Magyar Televízió 1-es csatornáján minden

hónap első csütörtökén 22.45-kor részletes összefoglalót láthatunk.

Ebben megszólalnak a díjazottak és azok is, akiknek

számlájával valaki ismét gazdagabb lett nettó 1 millió forinttal.

Végezetül a júniusi adásból egy vélemény a programról dr.

Domján László agykontrolloktatótól, akinek számlájával

Zab Lajos lett gazdagabb egymillióval: „Az jutott eszembe

– egyébként alfában, relaxáció közben –, hogy mi lenne,

hogy ha kötelezővé tennék a számlakérést. Tehát, hogy ha

mondjuk kilépek az üzletből, akkor egy ellenőr elkap, hogy na,

mutassa meg a számláját, és akkor engem büntetnének meg,

ha nem kérek számlát. Azonban ennél sokkal elegánsabb és

ösztönzőbb megoldás született.”

Az APEH Központi Ügyfélszolgálatai

Igazgatóságok

APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága

[Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye]

6720 Szeged, Bocskai u. 14.

Tel.: 62/567-500 · Fax: 62/567-666

APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága

[Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye]

7621 Pécs, Rákóczi út 52–56.

Tel.: 72/533-500 · Fax: 72/212-133

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

[Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]

4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7–8.

Tel.: 42/503-200 · Fax: 42/503-214

APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

[Borsod megye, Heves megye, Nógrád megye]

3530 Miskolc, Kandia u. 12–14.

Tel.: 46/514-200 · Fax: 46/514-285

APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága

[Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye]

8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 8.

Tel.: 22/530-700 · Fax: 22/548-919

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

[Dél-Budapest, Észak-Budapest, Kelet-Budapest, Pest megye]

1132 Budapest, Váci út 48/C–D · Tel.: 1/412-5400 · Fax:1/359-6957

Ügyfélszolgálat:1096 Budapest, Vaskapu u. 33-35. · Tel.: 299-4000

APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága

[Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye]

9022 Győr, Liszt F. u. 13–15.

Tel.: 96/509-400 · Fax: 96/312-012

APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága

1077 Budapest, Dob utca 75–81.

Tel.: 1/461-3300 · Fax: 1/461-3617

24


Számláiban több van,

mint gondolná

Nézzen rá más szemmel!

Számlái Önnek továbbra is akár egymillió forintot,

de millióknak még ennél is többet érhetnek.

Köszönjük, hogy Ön is kér vagy ad számlát!

További részletek: www.szamlavalmilliokert.hu

Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából

25


Egy hajóban evezünk!

...az adózás

közös ügyünk.

A felelősségteljes adózásért!

www.apeh.hu

Telefonszám: 06-40-42-42-42

Hívjon, írjon, jöjjön, segítünk!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!