Adókalauz (1613KB) - Nemzeti Adó

A D Ó K A L A U Z
Ha már örömtelivé nem tehetjük az adózást, legalább hadd segítsünk!

Ön mennyivel jár jobban a tervezett adócsökkentéssel
Számolja ki a Pénzügyminisztérium honlapján található jövedelemkalkulátorral!
A tervezett 2010-es adócsökkentéssel 10 munkavállalóból 9 jobban jár. Az átlagos keresetűek
zsebében évente egy-másfél havi fizetéssel több marad, és a kiugróan sokat keresőket kivéve minden
jövedelmi sávban jobban járnak a munkavállalók. A munkára rakódó munkáltatói terhek csökkentésével
pedig a vállalkozások könnyebben megőrizhetik a meglévő munkahelyeket és teremthetnek újakat.
www.penzugyminiszterium.hu

Tartalom
Tartalomjegyzék1
Mi az adó2
Miből, mire, mennyit Adóforintjaink6
Adóterhek: hozzájárulások és elvárások 10
Adó- vagy szociális paradicsom A svéd és a szlovák modell 12
A 2009–2010-es adómódosítások 14
Adózási fogalomtár 18
Gyerekeknek: AdóManó színrelép 20
Szolgáltató adóhatóság – Mert az adózás közös ügyünk 22
Tiszta Haszon Program: Öt hónap alatt 50 milliomos! 24
Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal. 2009. június. Nyomda: a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Az esetleges
nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.
Kedves Olvasó!
„Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót” – mondta
Benjamin Franklin, a 18. századi közgazdász, amerikai író, s megállapítása örökérvényűnek
tekinthető, hiszen egy valamit mindannyian tudunk: adót fizetni kell.
Segíteni akarunk, ahogy a kiadvány alcíme is mutatja: Ha már örömtelivé nem tehetjük,
legalább hadd segítsünk! Hisz ki adózik örömmel Az ország azonban nem működhet
polgárainak hozzájárulása nélkül. Ennek megértésében is kívánunk segíteni ezzel a kiadvánnyal,
hiszen az adózás közös ügyünk.
Ön pontosan tudja, mi az adó, és hogy miért kell fizetnünk Hogy a közös adóforintjainkból mire mennyit költ
az állam Mi is a feladata ebben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak
Az APEH nemcsak szigorú hatóságként van jelen a közigazgatásban, hanem szolgáltatásokkal is segíti az adózókat.
A kiadványban a lexikális ismereteken túl megtalálja azokat az újdonságokat, amelyeket az utóbbi években, illetve
a közeljövőben vezetett be, vezet be a hivatal. Mindezt azért, hogy kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tegyük
az állampolgárok adóügyeinek intézését még ebben a sokszor bonyolultnak tartott adórendszerben is.
Üdvözlettel:
Budai Bernadett
kormányszóvivő
1

Mi az adó
Az adó jogszabályi rendelkezésen alapuló, általában
rendszeres, kivételesen egyszeri, pénzbefizetés útján vagy
természetben (pl. terményben=kilenced, tized), külön közvetlen
ellenszolgáltatás nélkül teljesítendő adóalanyi szolgáltatás.
Adót az adóhatóság az állam (helyi adók esetén
az önkormányzat) pénzügyi szükségleteinek kielégítése
céljából követel. Az adóztatás útján tehát az állam – mint
a közhatalom birtokosa – magánszemélyek és a különböző
szervek, szervezetek bevételének egy részét igénybe veszi
(köz)kiadásainak fedezésére.
Az adófizetés konkrétan azt jelenti, hogy az adófizetők
tulajdonából a bevétel vagy jövedelem meghatározott
része állami rendelkezés alá kerül.
Az adó nemfizetés esetén hatósági kényszerintézkedéssel
(zálogolás, árverés, fizetésletiltás stb.) hajtható be. Mértékét
kötelező rendelkezések szabják meg, az adó nagysága az
adófizetésre kötelezett elhatározásától – adott jövedelemnagyság
esetén – nem függ. Az adófizetés tehát nem
lehetőség, hanem alkotmányos kötelesség.
Az adóbevételeknek olyan időben és összegben kell befolyniuk,
amikor és amilyen mértékben azokra az állami kiadások
fedezése céljából szükség van.
Miért fizetünk adót
Bár az adófizetés ellenében az állami szervek közvetlen
ellenszolgáltatást nem teljesítenek, ez nem jelenti azt, hogy
közvetve nem jelentkezik viszontszolgáltatás az állam részéről:
ugyanis az adóbevételek jelentős részét a társadalmi
szükségletek kielégítésére használja fel.
Az adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális
(nyugdíjak, szociális támogatások, munkanélküli–
segély, lakástámogatás), egészségügyi, infrastrukturális (út,
híd és vasútépítések, fenntartások), rendvédelmi, igazgatási
(minisztériumok, országos hatáskörű szervek stb.), környezetvédelmi
(természetvédelmi területek, nemzeti parkok, földfelszín
alatti vizek megóvása) és innovatív célú kiadásokat.
Az adók egyrészt az állami feladatok teljesítéséhez szükséges
pénzügyi fedezetet biztosítják, ugyanakkor jelentős szerepet
vállalnak a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének
szabályozásában. Az adó tehát többélű fegyver. Alkalmas
eszköz arra, hogy visszaszorítson bizonyos nem
kívánt és preferáljon bizonyos támogatni kívánt tevékenységeket,
illetve, hogy olyan mértékűre csökkentse a felhasználható
jövedelmet akár magánszemély, akár jogi személy, akár
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely
nem haladja meg lényegesen az egyéb munkával elérhető,
illetve társadalmilag elfogadhatónak ítélt mértéket.
Az adóknak három gazdasági feladata van:
Először biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások
fedezetének, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az
állami rendszerek működésének fenntartását.
Másodszor az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat)
a piaci szereplők magatartásának befolyásolására
is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény mutatkozik
egyes viselkedésformák szankcionálására (például alkoholfogyasztás),
akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók
mértékének jelentős megemelése. Az adókedvezmény ezzel
ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére használható.
Harmadszor az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek
újraelosztása. Az adók ebben éppen olyan fontos
szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális
juttatások.
Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől: ebben az esetben az állam
az „igazságtalanul” szerzett jövedelmek elvételére törekszik.
Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű.
A XVIII. században a skót kormány folyamatosan
emelte a malátára és a whiskyre kivetett adó mértékét.
Az állandó növelések következtében számos szeszfőző
vált földönfutóvá, és 150 éven keresztül az illegális
üzletek virágoztak Skócia-szerte. 1777-re mindössze
8 szeszfőzde fizetett rendszeresen adót, miközben
legalább 400 helyen főzték a whiskyt csak Edinburgh
területén. Az 1820-as években már körülbelül 14 000
illegális szeszkészítő műhelyt zártak be évente – így
ekkor valószínűleg a skót nemzeti ital fele tiltott helyekről
származott. Az áldatlan állapotnak egy 1823-as
törvény vetett véget, ami egy 10 fontos engedélyezési
díjhoz kötötte a whisky előállítását.
2

A magyarországi adórendszer
A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszerre
tagozódik. A központi költségvetés bevételének több
mint 80%-át az adó- és adójellegű befizetések alkotják.
A mai magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős
koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi
adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági
adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint
háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók
(fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is
a legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó
(áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki
a költségvetési bevételen belül.
2009-ben a magyar költségvetés több, mint 10 000 milliárd
forint adó- és járulékbevétellel kalkulál. A központi költségvetésbe
befolyó bevételek 82-84%-át az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal szedi be. 2008-ban ez az összeg több
mint 8800 milliárd forint volt.
Amikor 2005. január 1-jén Tennessee állam bevezette
az illegálisdrog-adót, 23-ra nőtt azon amerikai államoknak
a száma, amelyekben az illegális kábítószer
birtoklása adókötelessé vált. Az új rendelkezés
értelmében mindazoknak, akik drogot vásároltak,
48 órán belül fel kellett keresniük a helyi adóhatóságot,
és a megszerzett mennyiségnek megfelelő adót kellett
befizetniük – 3,5 dollár/grammot a marihuána, 50 dollár/grammot
a kokain és 200 dollár/grammot a crack
után. A vásárlók személyazonossága természetesen
titokban maradt, és még az adóhatóság emberei sem
tehettek róluk jelentést. Tennessee a meglehetősen
extrém adónemnek köszönhetően 18 hónap alatt közel
2,7 millió dolláros bevételre tett szert – habár ez
vélhetően a letartóztatott és az adó befizetését addig
elmulasztó droghasználóknak tudható be. Az illegálisdrog-adót
végül 2006 júliusában törölték el alkotmányellenességre
hivatkozva.
3

A mai magyar adórendszer
Igazgatási, bírósági eljárás díja
4

Forrás: Pénzügyminisztérium
Az APEH jelenleg több mint 15 000 munkatársat foglalkoztat
Magyarországon.
Az APEH működése sokrétű. Ellátja például az adók módjára
behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve
az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami
adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat.
Az APEH végzi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos
engedélyezési, nyilvántartási és a szerencsejáték-ügyekkel
összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.
Az APEH látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával,
beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával,
visszatérítésével, átutalásával kapcsolatos feladatokat.
Az APEH végzi a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott
biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá
az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása
és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos
feladatokat.
Az APEH ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban,
a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési
eljárásban a központi költségvetést megillető követelések
tekintetében a hitelezői feladatokat, valamint a vámhatóság
hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői
képviseletet.
A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként
a törvény által meghatározott feladatokat.
Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására
kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban
számára meghatározott feladatokat.
Az APEH ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi
költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi
önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával
kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az illetékek zárási
összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter
részére teljesítendő adatszolgáltatást.
Az APEH lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti
eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi
az eljárás díjának beszedését és visszatérítését.
Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak,
az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása
és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában
részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatása.
5

Miből, mire, mennyit
Adóforintjaink
A 2009. évi költségvetés
Nemcsak a családi költségvetés, az állami büdzsé is a mi
költségvetésünk. Az államnak nincsen pénze, sohasem
volt, csak az adófizető polgároknak. Különösen fontos, hogy
pontosan ismerjük a közös kassza tartalmát olyankor, amikor
az egész világon a gazdasági válság hatására államok és
családok egyaránt szigorú takarékosságra kényszerülnek.
2009-ben az állam az országban megtermelt összes jövedelem
valamivel több mint 46 százalékát központosítja, és
mintegy a felét osztja újra polgárai között. (Ebből is látható,
még mindig többet osztunk el, mint amennyit megtermelünk,
de ez a különbség az elmúlt években jelentős mértékben
csökkent.) Bár az államháztartási kiadásoknak a GDP-hez
viszonyított aránya az előző évhez képest még egy kicsit
emelkedik is, a gazdasági visszaesés miatt idén mégis
kevesebbet oszthat el az állam, mint egy évvel korábban.
Az államháztartás összes kiadása idén várhatóan 13 041
milliárd forint lesz, az előző évinél folyó áron is 160 milliárd
forinttal kevesebb. A költségvetés több lépésben csökkenő
bevételeihez igazította kiadásait. Bár az államháztartás
kiadásainak a korábban tervezettnél nagyobb részét kell
külső forrásból fedezni, a 3,9%-os GDP-arányos hiánnyal
Magyarország idén az Európai Unió legalacsonyabb hiányú
egyharmadába fog tartozni.
Adóbevételek
Az állam saját bevételeinek 86%-a a lakosság és a vállalkozások
adójából származik. Adót mindenki fizet: a kisgyerek
és a nyugdíjas fogyasztását is terheli az áfa, a jövedéki adó,
a nyugdíjból, szociális jövedelmekből is kell illetéket, helyi
adókat fizetni. A legnagyobb adóteher azonban a mindenkori
aktív keresőkre hárul, ők a fogyasztásukat terhelő adókon túl
személyi jövedelemadót, járulékokat fizetnek.
Idén a költségvetés, a különböző alapok és az önkormányzatok
várhatóan 10 300 milliárdos adóbevételre tesznek
szert, ami mintegy 400 milliárddal marad el a 2008. évitől.
A bevételek legnagyobb részét a társadalombiztosítási
járulékok (32,4%) teszik ki, de ezzel hasonló nagyságrendű
a termékek és szolgáltatások után fizetett, a fogyasztást
terhelő adók – áfa, jövedéki adó, iparűzési adó, illetékek,
díjak – aránya (együttesen az összes adóbevétel 38,5%-a).
A két előbbi adónem mellett viszonylag kis súlya van a magánszemélyek
jövedelemadójának (18,8%) és a társaságok
jövedelemadójának (6,9%).
.
Forrás: Pénzügyminisztérium
6

Az államháztartás adóbe vételei megoszlásának változása
(összes adóbevét el=100%)
100%
0,8% 0,7% 0,7%
90%
80%
40,3% 38,5% 41,5%
70%
60%
0,9%
1,1%
1,5%
50%
40%
30%
33,7% 34,0%
31,7%
20%
10%
0%
6,3% 6,9% 6,6%
18,0% 18,8% 18,0%
2006. 2009. 2010.
Magánszemélyek jövedelemadói
Tb-járulék és foglalkoztatáshoz kapcsolt adók
ÁFA és egyéb termékszolgáltatási adók
Társaságok jövedelemadói
Vagyoni típusú adók
Forrás: Pénzügyminisztérium
A már elfogadott és a 2010-re tervezett adóváltozások – a személyi
jövedelemadó jelentős csökkentése és a vállalkozásokat
terhelő társasági és különadó együttes nagyságának mérséklése
– hatására 2010-ben csökken az összes adóbevételen
belül a jövedelemtípusú adók aránya. A társadalombiztosítási
terhek érdemi csökkenését eredményezi a munkáltatói járulék
5 százalékpontos csökkentése. A munkát terhelő adók
súlyának csökkenése mellett – az áfakulcs 25%-ra emelése
és a jövedéki adó növelése miatt – nő a fogyasztást terhelő
adók nagysága és az összes adóbevételen belüli aránya.
Sok vita kíséri a 2010-re tervezett vagyonadót is. Pedig
ingatlanadózás jelenleg is van, ingatlanvagyonból származó
állami bevétel a GDP 1 százaléka körüli, 2009-ben valószínűleg
1,1 százalék lesz. A tervezett vagyonadó némileg növeli
az ebből származó állami bevétel súlyát, de csak nagyon mérsékelten,
hiszen az alig a GDP 1,5 százalékára emelkedik.
-
Forrás: Pénzügyminisztérium
7

Forrás: Pénzügyminisztérium
Államháztartási kiadások
Az előző évinél kisebb adóbevételek – az állam egyéb
bevételeinek szerény növekedése mellett is – szigorú takarékosságra,
a kiadások sokszor fájdalmas visszafogására
kényszerítette a kormányt. Miközben a kiadások egy sor
területen automatikusan emelkednek, összességében 160
milliárddal kellett csökkenteni az állami költekezést.
A nemzetközi pénzügyi válság megnövelte az államadóssággal
kapcsolatos terheket, a kamatok és az árfolyam emelkedése
miatt nő az adósságszolgálat aránya az összes kiadáson belül.
A kiadások több lépcsőben végrehajtott, a válság előtti tervekhez
képest több mint 1000 milliárd forintot kitevő csökkentése
után idén is több mint 13 ezer milliárd forintot költ el az
állam. Az állami kiadások legnagyobb tételét a jóléti kiadások
teszik ki. S bár az egész világot sújtó gazdasági krízis az
állam működési kiadásainak drasztikus visszafogása mellett
elkerülhetetlenné tette a nyugdíjak, a szociális ellátások mérséklését
is, az összes állami kiadásoknak még így is növekvő
arányát teszik ki a jóléti kiadások. 2006-hoz képest az összes
kiadáson belül jelentősen csökkent az állami működéssel és
gazdasági feladatokkal kapcsolatos kiadások aránya, a jóléti
kiadásoké viszont emelkedett.
8

Forrás: Pénzügyminisztérium
De vajon mire költjük a jóléti kiadások több mint
8200 milliárdját
Az összes jóléti kiadás kétharmadát a 3 millió idős ember
nyugdíja, a 2,3 millió óvodába, iskolába, főiskolára járó gyerek
oktatása és 10 millió állampolgár egészségügyi ellátása
teszi ki.
Nemzetközi összehasonlításban is jelentős összeget, az öszszes
kiadás 6,5%-át fordítjuk a családi pótlékra, gyesre, gyedre,
gyetre. 5%-ot költünk táppénzre és egyéb társadalombiztosítási
támogatásra és valamivel több mint 8%-ot az egyéb
szociális támogatásokra és a szociális intézményhálózat működtetésére.
6%-ot tesz ki a települések és az otthonteremtés
támogatása, s az összes jóléti kiadás kevesebb mint 5%-a
a szabadidő-eltöltés, a kultúra és a vallás támogatása.
üdvözlendő, de azért ennek a tételnek számos olyan eleme
is van, amelynek csökkentésére korlátozottak a lehetőségek,
illetve nem is biztos, hogy érdemes azokat csökkenteni.
Az állam működési kiadásainak nagy részét a honvédelmi és
a rendvédelmi kiadások teszik ki, beleértve az igazságszolgáltatást
is. De például ide tartoznak azok az állami kiadások,
amelyek az alapkutatásokat, műszaki fejlesztéseket finanszírozzák,
ugyancsak innen kapják a pénzt az adóbeszedő
szervek, valamint a pénzügyőrség.
Gyakorlatilag a központi és a helyi adminisztráció nem több
mint az állam működtetésére fordított kiadások harmada,
amelyben a helyi adminisztráció költsége a meghatározó
a Magyarországon működő több mint 3000 önkormányzat
révén. A központi adminisztráció költsége a teljes kiadásokban
nem éri el a 2 százalékot.
Nem elhanyagolható tétele az állami kiadásoknak
az állam működési kiadásai. Az elmúlt években végrehajtott
kormányzati intézkedések, reformok hatására olcsóbb lett az
állam, ezt mutatják a számok is. Ugyanakkor azt is érdemes
megnézni, hogy mit is tartalmaz ez a meglehetősen összevont
tétel. Valóban ide tartoznak a közvetlen, központi állami adminisztrációval
kapcsolatos kiadások, amelyek visszaszorítása
9

Adóterhek: hozzájárulások
és elvárások
Amióta állam létezik, és amióta az államtól bizonyos
feladatok elvégzését elvárhatjuk, adó is létezik.
Arra a kérdésre azonban, hogy szívesen fizetne-e Ön
adót, mindenki nemmel válaszolna. Arra viszont igennel,
hogy színvonalasabb szolgáltatást vár-e az államtól.
Az ellentmondásokat mindig az éppen hatalmon lévőknek
kell valahogyan feloldaniuk.
Magyarországon az első adóztató hatalom az egyház volt,
a fizetett adó pedig a tized, az állami kiadásokat akkor még
a király jövedelméből fizették. Aztán fokozatosan vezették be
az államnak járó adókat is. Volt kilenced, majd lett telekadó,
kapuadó, szedtek harmincadot (a határon átvitt áru után),
de nem volt ismeretlen a jövedéki adó fogalma sem (a só után
például). Kellett adózni ház-föld jövedelem után. Felsorolni is
nehéz a különböző adónemeket. Ilyen volt például a kéményvagy
füstadó, amelyet Mátyás király vezetett be.
Macska-egér játék
Maradjunk még a kéményadónál, de tegyünk egy kis kitérőt.
Régi házak padlásán máig megmaradtak azok a vízszintesen
futó füstelvezetők, amelyek – bármilyen nagy is az épület –
a ház egyetlen kéményébe csatlakoznak. Az ok nagyon egyszerű,
eleink is igyekeztek kibújni az adózás terhe alól, hiszen,
ha több kémény lett volna, mindegyik után kellett volna fizetni.
Márpedig az egyértelmű, hogy csak a tehetősebbek engedhették
meg maguknak a nagyobb házak építését.
Régóta tart hát az a macska-egér játék, hogy az állam megpróbálja
minden adóköteles polgárától behajtani a kirótt adókat,
az érintettek pedig azon igyekeznek, hogy különféle cselekkel
kibújjanak fizetési kötelezettségük alól.
Az is örök probléma, hogyan állapítsák meg az arányokat, kinek
mennyit kell adóznia, hiszen elégedetlenek mindig lesznek.
10

Manapság sem változott sokat a helyzet, úgy tűnik, alaptétel,
hogy mindenki sokallja a befizetett pénzt, kevesli viszont
a cserébe neki járó szolgáltatásokat. Pedig ha megnézzük,
a modern államtól sokkal több és magasabb színvonalú ellenszolgáltatást
várnak el az adózó polgárok. Hozzátesszük,
jogosan, csak arról feledkeznek meg, vajon honnan teremti
elő a növekvő igényekre a pénzt az állam. Persze, az adóból.
Csökkenteni, de hogyan
Magyarországon magasak az adók, és különösen a járulékok,
mivel a terhek viselésében kevesen osztoznak. Nemzetközi
összehasonlításban az átlagkereset 67 százalékán – ez ma
Magyarországon havi 120 ezer forintos bruttó keresetnek
felel meg –, Európában a legmagasabbak között van a bérköltséget
terhelő összes adó és járulék. Az alacsonyabb keresetek
adóterhelésének azért van különös jelentősége, mert
éppen itt határozza meg leginkább a munkaerő iránti keresletet
annak költsége, itt várható leginkább, hogy ha csökken
a munkáltató bérköltsége, akkor több embert foglalkoztat, ha
viszont emelkedik, akkor elbocsát.
De azzal is mindenki tisztában van, hogy az adóköteles
népességnek csak egy része fizet jövedelemadót Magyarországon.
2007-ben 4,5 millióan adtak be személyi jövedelemadó-bevallást,
és közülük 3,7 milliónak kellett végül adót
fizetnie (a többiek vagy olyan kevés jövedelmet vallottak, hogy
az adómentes volt, vagy kedvezményekkel nulláztak.)
Az elmúlt időszakban nőtt a számuk, ennek eredményeként
jelenleg közel 4,2 milliósra tehető az egyes jogcímek alapján
járulékot fizetők csoportja.
Az is köztudott, hogy az állam szolgáltatásaiból, juttatásaiból
10 millió magyar állampolgár részesedik, azok is, akiknek még
vagy már nem kell adót fizetniük, vagy éppen nem képesek rá
(gyerekek, nyugdíjasok, rokkantak, munkanélküliek, szociális
segélyből élők, gyeden, gyesen lévők stb.). Közülük sokan
vannak, akik, ha volna munkahely, dolgoznának, de olyanok
is, akik – jórészt kényszerből, mivel a munkáltató csak így ad
nekik munkát – feketén-szürkén dolgoznak, s így, bár kellene,
mégsem járulnak hozzá a közös kiadásokhoz.
Ha kiterjedt a feketegazdaság, magas a feketén-szürkén
foglalkoztatottak aránya, az általuk be nem fizetett adó terhét
is a becsületesen dolgozóknak és az ő munkáltatójuknak kell
cipelnie. Sokan gondolják, hogy ha csökkentik az adókat,
akkor egyből több lesz a munkahely, mindenki otthagyja
a feketegazdaságot, mondván, ő legális adózó szeretne lenni,
és végül az államnak is több bevétele lesz, mint korábban.
A dolog nem ilyen egyszerű. Önmagában az adócsökkentés
még nem teremt munkahelyeket, nem tesz versenyképessé
egy piac nélküli vállalkozást, és az alacsonyabb adók mellett
is lesznek olyanok, akik még ezt sem akarják befizetni.
Vagyis az adócsökkentés bizony az állami bevételek csökkentését
eredményezi. Ennek ellenére ebbe az irányba kell
menni, mert a munkát terhelő adók mérséklése, ha nem is egy
csapásra, de fokozatosan kifehérítheti a foglalkoztatást, és
segítheti a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrejöttét
is. Messzire jutottunk a kéménytől, de bonyolultabb lett
a világ is.
11

Adó- vagy szociális
paradicsom
A svéd és a szlovák modell
A siker mindig vonzó, így gyakran emlegetjük Svédországot
szociális ellátásáról híres mintaországként. Szlovákia
a válság előtti időkben elért sikert, a gazdasági felzárkózást,
a beruházásokat, a vonzó gazdasági környezetet
egyebek között adórendszerének köszönhette. A kérdés
az, hogy létezhet-e egyidejűleg az „adó- és szociális paradicsom”,
egy állam működtethet-e egyszerre befektetőket
vonzó, alacsony adókkal működő adórendszert és állampolgárait
védő, kiterjedt szociális védőhálót A két ország
adó és szociális rendszerei mintha egymás fordított tükörképei
lennének – ezt vizsgáljuk meg közelebbről.
Egy ország szociális ellátórendszerének minősége több
tényezőtől függ, de az egyik legfontosabb az, hogy az adott
ország lehetőségeihez képest mennyi pénzt költ erre a célra.
Svédország az Európai Unió tagállamai közül az átlagnál
jóval többet költ szociális célokra. Azonban itt sincs ingyen
ebéd, a svéd államnak van miből fedezni a kiadásokat, hiszen
adóbevételei a társadalombiztosítási bevételekkel együtt
GDP-arányosan a második legmagasabbak az Európai
Unióban, csak Dánia előzi meg őket. A svéd állam bevételei
a 2006-os adatok szerint elérték a GDP 48,9 százalékát, ami
az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál, 39,9 százaléknál
is magasabb. Láthatjuk az ábrán, hogy ez az arány 2006-ban
Magyarországon 37,2 százalék, míg Szlovákiában csak 29,3
százalék. (2007-re a kiigazítási program hatására a magyar
adócentralizáció az Európai Unió átlagára, a GDP 39,9%-ára
emelkedett.)
Forrás: Eurostat
Mit és mennyit fizetnek a svédek
Svédországban a személyi jövedelemadó a helyi és a nemzeti
adóból tevődik össze. A helyi adó önkormányzatonként
eltérő, mértéke a munkavállaló lakóhelyétől függ. 2007-ben
a helyi adó nagysága átlagosan 32,5 százalék körüli volt.
A nemzeti jövedelemadó kétkulcsos és a jövedelemmel
együtt nő, 327 600 svéd koronát meghaladó éves jövedelem
20-25%-os adókulcs alá esik, míg ez alatt nem terheli adó.
Svédország három áfakulcsot alkalmaz.
A szokásos 25%-os áfakulcs mellett két kedvezményes
kategória is van: 12% (élelmiszerek, szállodai szobák), illetve
6% (személyszállítás, könyvek, sajtótermékek, belépőjegyek,
síliftjegyek, kulturális rendezvények). Egyes szolgáltatások
pedig (egészségügyi, szociális, banki és pénzügyi szolgáltatások
stb.) áfamentesek. A tőkejövedelmekből, osztalékokból,
kamatokból stb. származó jövedelmekre 30 százalékos adókulcsot
alkalmaznak. A Svédországban működő vállalatok
az adóköteles jövedelmük után 28 százalék társasági adót
fizetnek, ami versenyképesnek tekinthető abból a szempontból,
hogy ezenkívül sem más, helyi jellegű társasági adót,
sem üzleti engedélyhez kötött adót nem kell fizetniük. A vállalkozásoknak
a munkavállalók után az alkalmazottak munkabérének,
illetve bérjellegű juttatásainak 32,42 százalékát
kell 2007-ben társadalombiztosítási járulékként befizetniük.
Emellett a munkavállalók után a vállalkozások a munkabér
9,25 százalékának megfelelő összegben nyugdíjbiztosítási
járulékot is fizetnek.
A svéd jóléti rendszer
Ismerjük tehát a jóléti rendszert megalapozó adórendszer
fontosabb elemeit. A jóléti rendszer jellemzői a klasszikus
szociális piacgazdaságot idézik: átfogó jellegű állami beavatkozások,
teljes foglalkoztatásra való törekvés, a jövedelemkülönbségek
csökkentése, szolidaritás és mindenkire kiterjedő
szociális állampolgárság, hiszen a szociális jogok állampolgári
jogokhoz kötöttek. A betegellátásnak külön feltétele nincs.
Az általános egészségügyi és kórházi ellátás ingyenes azoknak,
akik Svédországban dolgoznak, munkát keresnek, vagy
állandó lakhellyel rendelkeznek. Az egészségbiztosítás természetbeni
ellátásait – orvosi vizsgálat, gyógyszer – valamennyi
svéd lakos igénybe veheti, míg a pénzbeli ellátásra, táppénzre
csak a munkavállalók jogosultak. Az öregségi nyugdíj esetén
a nyugdíjkorhatár rugalmas, 61 és 67 éves kor közé esik.
Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb öregségi
juttatásra lesz jogosult. Garantált nyugdíjra minden 65.
életévét betöltött személy jogosult.
12

Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a szülők
gyermekgondozási támogatásra jogosultak. Az apáknak 10
nap fizetett apasági szabadság jár. Egyes helyi önkormányzatok
1–3 év közötti gyermekek után gyermeknevelési támogatást
fizetnek. Családi pótlékot a Svédországban élő 16
éven aluli gyermekek után lehet igénybe venni, ha legalább
az egyik szülő az országban lakik vagy dolgozik. A család
a gyermek 16. életévének betöltését követően már nem családi
pótlékra, hanem kiegészítő családi pótlékra jogosult, ha
a gyermek folytatja kötelező tanulmányait. A támogatásra a
gyermek az iskola befejezéséig jogosult, és 18 éves korától
a támogatást közvetlenül ő kapja meg. Ha egy állampolgárra
vetítjük a terheket, akkor azt látjuk, hogy a svédek az éves
átlagkereset 27,7 százalékát, vagyis majdnem harmadát
a szociális rendszer fenntartására költik. Ez az összeg messze
meghaladja Magyarországét, ahol ez az arány 19,3 százalék,
az Európai Unió tagországainak átlagát, ahol 18,3 százalékot
és Szlovákiáét, ahol az állampolgárok csupán 14 százalékot
költenek a szociális kiadásokra éves átlagkeresetükből.
A szlovák adórendszer
Szlovákia 2004-ben egy egykulcsos adót vezetett be. A befektetőbarát
és jó marketinggel megtámogatott adórendszer
már csak az utolsó elemek egyike volt abban a reformfolyamatban,
aminek a nyolc százalék feletti gazdasági növekedés
és az euró bevezetése lett az eredménye. Az adórendszer
átfogó reformja azt eredményezte, hogy a korábban a jövedelemhez
kapcsolódó adókra, az szja-ra és a társasági adóra
fókuszáló rendszer súlypontja a fogyasztási típusú adókra
tevődött át. Ezeket könnyebb behajtani, lényegesen nehezebb
az adóelkerülés, de nemzetközi példák sora igazolja,
hogy az adózók is könnyebben elfogadják, megszokják őket.
A 19 százalékos egységes személyi jövedelemadó-, áfa- és
társaságiadó-kulcs teljes mértékben beváltotta a reményeket.
Az szja-rendszerben megszűntek a korábbi kedvezmények,
és bár eltöröltek számos kis adót és járulékot, így például
az örökösödési illetéket is, a bevételek nem csökkentek.
A gazdasági, költségvetési és adóreformok együttes hatására
a szlovák gazdaság vonzó hellyé vált a befektetők számára.
Ez azonban csak az egyik szempont.
A szlovák szociális rendszer
A gazdasági vonzerő ára az, hogy a szlovák állam alacsony
szinten tartotta az újraelosztó rendszerét.
A nyugdíjrendszerben a munkavállalók 2005. január 1-jétől
dönthettek, hogy hagyományos állami vagy vegyes finanszírozású
felhalmozást folytatnak, és egyidejűleg felemelték
a nyugdíjkorhatárt is. 2004-hez kapcsolódik az egészségügyi
rendszer átalakítása. Bevezették a vizitdíjat, és az 1994-es,
kudarcba fulladt több-biztosítós modell után újra ösztönzik
a magántőke megjelenését.
A kórházakban a szűrővizsgálatokra helyezték a hangsúlyt,
ezek ingyenesek, de aki elmulasztja őket, és kórházba
kerül, érvényes biztosítása mellett is fizetnie kell. Azóta
ugyan a vizitdíjat eltörölték, de az ellátások rendszerén
alapvetően nem változtattak. Az anyasági támogatást szigorú
feltételekhez kötik, nem az állami szociális támogatási
rendszer része, hanem járulékalapú, biztosítási kötelezettséghez
kötött ellátás. Minden Szlovákiában biztosított nő
jogosult anyasági támogatásra, amennyiben a szülést
megelőző két évben legalább 270 napon át biztosított volt.
A szülői támogatás olyan szociális ellátás, amelyet általában
a 3 évesnél fiatalabb gyermek, a hosszan tartó egészségkárosodásban
szenvedő, 6 évesnél fiatalabb gyermek támogatására
fizetnek a szülőknek. Gyermekgondozási segélyben
részesülhetnek a 3 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó
szülők. Súlyosan beteg gyermek esetében a jogosultsági
korhatár 6 év. A családi pótlék alanyi jogon jár mindenkinek.
A családi pótlék iskolaköteles korig, azaz 16 éves korig jár.
Amennyiben a gyermek közép- vagy felsőoktatási intézményben
tanul tovább, illetve nappali tagozatos szakképzésben
vesz részt, 25 éves korig jogosult a család az ellátásra.
A két modellt nézve egyértelműen azt mondhatjuk,
hogy a nagyobb adóbevétel nagyobb mozgásteret biztosít
a szociális ellátásban. Az ábra azt mutatja, hogy csak
a nagyobb közösségi hozzájárulás, a magasabb adóbevételek
árán várhatjuk el a nagyobb szociális gondoskodást.
Bár pusztán a beáramló pénzmennyiség nem garancia
a szociális ellátások minőségére, de alapjaiban határozza
meg, hogy az állam milyen szinten nyújthat szolgáltatásokat
a közösség számára.
%
40
20
0
27,7
Svédország
19,3 18,3
Magyarország
EU 27
14,0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
13

A 2009–10-es adómódosítások
Mi a cél az adóátrendezésekkel
Jelenleg a nemzetközi gazdasági válság által fenyegetett
munkahelyek megőrzése és újak teremtése a legfontosabb,
ezért a tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett
munka van az adócsökkentés középpontjában. Az adócsökkentés
fő nyertesei a munkavállalók: az jár jobban,
aki dolgozik. Minden szakmai szervezet, munkáltatók és
munkavállalók, valamint a pártok szakértői évek óta mondják,
hogy érzékelhetően csökkenteni kell a munkára rakódó terheket,
hogy lehessen és jobban megérje dolgozni.
A mostani változtatásokkal ez végre megtörténik. Az idei és
a jövő évi adóátrendezéssel az a legfontosabb cél, hogy
többen és kevesebbet adózzanak, javuljon a vállalkozások
és így az ország versenyképessége, nőjön a hazai
teljesítmény, újra beinduljon a növekedés.
A munkavállalók oldaláról ezt, az szja-kulcsok csökkentésével
és a sávok emelésével érhető el. A 2009-es, januárig visszamenőleges
hatályú sávhatáremeléssel idén több mint 1 millió
300 ezer ember kap havi 3000, összesen évi 36 ezer forinttal
magasabb nettó fizetést, jövőre pedig egy átlagos kereső
havi 15 705, évi 188 ezer forinttal többet vihet majd haza,
de a kiugróan magas keresetűeket kivéve minden jövedelmi
sávban jobban járnak majd a munkavállalók.
A vállalkozások számára a munkavállalók után fizetendő járulékok
jelentős, 5 százalékpontos csökkentésével, a tételes
egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével válik
könnyebbé a munkahelyek megőrzése és újak teremtése.
Az adó- és járulékcsökkentésnek köszönhetően 2010-re
havi 200 ezer forintos bruttó jövedelem után havonta 15 705
forinttal nő a munkavállaló nettó bére, míg a munkáltató 11
950 forinttal kevesebbet fizet utána.
Valamennyi vállalkozás jobban jár a módosításokkal. 300
ezer mikro-, 26 ezer kis-, 13 ezer középvállalkozás, valamint
250 ezer egyéni vállalkozó számára lesz alacsonyabb az általános
járulékteher. A bérköltség minden 100 forintjából több
jut a dolgozóknak és kevesebb az államkasszának. Míg egy
átlagos keresetnél 2009 elején a bérköltség 100 forintjából
54 forint volt a munkavállaló és munkáltató által befizetett
adó és járulék, és csak 46 forint jutott a dolgozóknak, addig
jövőre megfordul az arány: több kerül a dolgozók zsebébe és
kevesebb az államkasszába.
Mindez másképp megfogalmazva azt jelenti, hogy 100 Ft
nettó keresethez eddig 117 Ft adót és járulékot kellett fizetni,
ez a közteher jövőre 84 Ft-ra mérséklődik.
A vállalkozások terheit más intézkedések is mérséklik.
Megszűnik a 4 százalékos különadó, és 19% lesz a társasági
adó, vagyis a mai 16+4%-os adó 19%-ra mérséklődik.
Könnyítés az is, hogy a vállalkozások adózása jelentősen
egyszerűsödik, és egy sor adóintézkedés segíti kilábalásukat
a válságból. Így a vállalkozások könnyebben tudják megőrizni
a meglévő munkahelyeket, és könnyebben tudnak újakat teremteni.
Megszűnnek az úgynevezett kisadók, mint a kulturális
járulék vagy a munkaadói és munkavállalói járulék, ahogy
a tételes EHO és a különadó is. Kevesebb adónem, kevesebb
bevallás, kevesebbszer – ezt szolgálják a változások.
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0
75 000
90 000
A nettó kereset változása 2009-2010-ben
2009. I. félévhez viszonyítva (Ft/hó)
110 000
120 000
100 000
Átlagkereset
6 341
4 000
1 418
0
130 000
143 000
2009. II. félév
150 000
160 000
11 023
15 705
19 488
18 739
18 990
13 800
9 160
7 060
5 780
3 000 3 000 3 000 3 000 3 000
170 000
180 000
190 000
200 000
220 000
240 000
300 000
500 000
600 000
750 000
800 000
900 000
1 000 000
2010.
Forrás: Pénzügyminisztérium
14

Forrás: Pénzügyminisztérium
Az adócsökkentés fedezete:
adózzon kevesebbet a munka és
többet a fogyasztás és a vagyon
A munka terheinek csökkentéséhez persze elő
is kell teremteni a forrásokat. A költségvetés
egyensúlyát nem lehet felborítani. Ezért nőnek
a fogyasztás – a jövedéki adók és az áfa –
terhei, ezért szűkülnek vagy szűnnek meg korábbi
kedvezmények, és ezért kell a vagyonuk
után nagyobb adót fizetnie a módosabbaknak.
(A vagyonadó céljáról és részleteiről lásd keretes
írásunkat a következő oldalon!)
Ami a jövedéki termékekre kivetett adókat illeti:
ezek módosítására az uniós elvárások miatt is
szükség van. Az adókulcsok növelése miatti az
áremelő hatás kétségtelen.
Ezzel együtt látni kell, hogy ezek a termékek
nem alapvető élelmiszerek, hanem olyan cikkek,
mint a szeszes ital vagy a cigaretta, ezek
fogyasztása és a rájuk kivetett adók teljesen
más megítélés alá esnek, mint a kenyér vagy
a tejtermékek. Ez utóbbiakra és a távfűtésre
egyébként pont a méltányosság miatt a mainál
is kedvezményesebb, 18 százalékos áfakulcs
vonatkozik júliustól.
Forrás: Pénzügyminisztérium
15

Egyszerűbb, tisztább adórendszer, kevesebb bevallás,
kevesebb bürokrácia
Az átrendezésekkel jelentősen egyszerűsödik az adózás,
kevesebb adminisztrációra lesz szükség, megkönnyítve az
adózók életét. Kevesebb adónem, kevesebb bevallás, kevesebb
hatóság látogatás, kevesebbszer – ezt is segítik a változások.
Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon
határozott lépéseket tesz a kormány. A különböző offshore
cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket
és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadóalapba.
A kedvezmények és mentességek szűkülésével, több
juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik
a gazdaság. Az egyszerűbb, átláthatóbb adózáshoz hozzátartozik
az is, hogy ne bonyolult, sokszor nehezen ellenőrizhető
kedvezményekkel, hanem az alacsony kulcsok révén csökkenjenek
az adóterhek. Ezzel együtt természetesen vannak
olyan célok, melyeket kedvezményekkel is ösztönözni kell,
ezek között a legfontosabb az öngondoskodásra, a hosszú
távú takarékoskodásra irányuló kiadások után adott kedvezmény,
ami megmarad az új rendszerben. De megmarad
a három- vagy többgyerekes családok adókedvezménye, ahogyan
a fogyatékkal élő családtagok miatt járó kedvezmény is.
Az úgynevezett szuperbruttósítás is a tisztább, egyszerűbb
adórendszer felé tett lépés. A személyi jövedelemadót nem
az eddigi, hanem a munkáltatók által fizetendő, 27 százalékos
járulékkal növelt bruttó bérből vonják le.
Az adózásnak ez az új rendszere kifejezi, hogy a munkáltatók
által fizetett járulékok is valójában a dolgozó személyes
jövedelmét képezik, amit majd később nyugdíjként, szükség
esetén pedig táppénzként, egészségügyi ellátásként
vagy munkanélküli-segélyként kap meg. A megemelt
személyijövedelemadó-alappal nem nő a munkavállalók átlagos
adóterhelése, sőt érdemben csökken. Az adókulcsok
csökkentése és a sávhatár 5 millió forintra emelésével
mindenki jobban jár.
Kit és mennyire terhel majd a vagyonadó
A vagyonadó része a nagy értékű, 30 millió forintnál drágább ingatlanokra kivetendő adó, ahogyan a drága, nagyteljesítményű
autók, hajók, jachtok vagy repülők után fizetendő vagyonadó is. Ingatlanadó ma is létezik, az építményadót,
a kommunális és a telekadót az ingatlanok után vetik ki az önkormányzatok, ahogy sok helyen az idegenforgalmi
adót is. A ma meglévő ingatlanadók a hazai lakásállomány 45 százalékát terhelik átlagosan 15 ezer forinttal.
Ezt azok a polgárok is jól tudják, akik évek óta fizetnek ingatlanadót. Tehát nem új ingatlanadó lép érvénybe jövőre,
hanem a meglévő ingatlanalapú adók kiegészítésével az értékesebb ingatlanok tulajdonosaival többletadót fizettet.
A vagyonadó, mint a neve is mutatja, az igazán vagyonosok valóban nagy értékű ingatlanjait terheli. Ha úgy tetszik,
villaadót fognak fizetni a gazdagok. Ez a meglévő mintegy 4,2 milliós lakásállományból mindössze 200-250 ezer ingatlant
érint majd.
30 millióig változatlan marad a rendszer, az önkormányzatok döntésétől függ, hogy vetnek-e ki adót vagy nem.
E fölött lép be egy mérsékeltebb kulccsal a vagyonadó, 50 milliós érték felett pedig egy újabb, magasabb kulcs.
A vagyonadó tehát igazán csak az 50 milliós értékhatár feletti, sokszor százmilliós ingatlanokat fogja érdemben
terhelni.
Sokakat bosszant az adóelkerülés, hogy a menedzserek offshore cégbe menekítik a vagyonukat. Milyen
konkrét intézkedések születnek ezek visszaszorítására
Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket tartalmaznak az adójavaslatok. A különböző
offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadó-alapba.
Az olyan országokba utalt jövedelmek (kamat, jogdíj, szolgáltatási díj) után, amelyekkel hazánk
nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, 30 százalékos forrásadót vet ki az állam, és szigorodnak
a szabályok is.
Az a cél, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják kimenekíteni a hasznukat és jövedelmüket, ne
tudják elkerülni az adófizetést. A céges üzleti tevékenységet végző vállalkozóknak, menedzsereknek ugyanúgy ki kell
venniük a részüket a közteherviselésből, ahogy azt a munkájukból élők teszik. Ez a lépés is a munkára rakódó terhek
csökkentését segíti: abba az irányba hat, hogy többet adózzon a vagyon, és kevesebb terhet viseljen, aki dolgozik.
16

Együtt tovább jutunk...
...az adózás
közös ügyünk.
17
A felelősségteljes adózásért!
www.apeh.hu
Telefonszám: 06-40-42-42-42
Hívjon, írjon, jöjjön, segítünk!

Adózási fogalomtár
Adatvédelem, adatbiztonság: Az adatkezelő, adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles olyan
rendszert kialakítani, amely az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra
hozatal, törlés vagy megsemmisülés és sérülés ellen.
Adó: Az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása
alapján más szerv hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől.
Adózó: Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó, jogi és nem jogi személyiségű társaság, egyéb
gazdálkodó szervezet) akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez.
Adóalany: Az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény valamely adó megfizetésére kötelez.
Adóalap: Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után
adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege.
Adótárgy: Az a dolog, jog, tény, jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme.
Adóazonosító jel: Minden magyar állampolgár részére az APEH által képzett és kiadott azonosító szám.
Adószám: A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és
jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére az APEH által kiadott azonosító szám.
Adófolyószámla: Olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített
befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál.
Adóbevallás: Az adózó az önadózással megállapított adóról – az eljárási illeték kivételével – továbbá költségvetési támogatásonként,
az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az
adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges
adatokat tartalmazza.
Adótartozás: Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
Adóhiány: Az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség
időpontjáig nem fizették meg, ill. a költségvetési támogatást igénybe vették.
Adóbírság: Az adóbírságot adóhiány esetén kell fizetni.
Adócsaló: Adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat és ezzel az adóbevételt csökkenti.
Adóparadicsom: Lásd offshore cég
Adótitok: Az adózást érintő minden olyan tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat, ami a hatósági eljárás
során a hivatal tudomására jut.
Általános forgalmi adó (áfa): Többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és értékesítés minden pontján az adóalanyok
kötelesek fizetni a hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználót, a fogyasztót terheli.
Call Center (CC): Telefonos ügyfélszolgálatot jelent. Döntő többségében helyi tarifával hívható szám, melynek segítségével
az adott szolgáltatóval kapcsolatos ügyeket, problémákat tudjuk kezelni.
Egyszerűsített vállalkozási adó (eva): Olyan adónem, amely az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi
jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, illetve az általános forgalmi adót. Társas
vállalkozások esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót és az általános forgalmi
adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket.
18

Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho): Egyes tevékenységek sajátosságait elismerve a közterhek vonatkozásában
kedvezmények érvényesíthetősége és megfizetési kötelezettség egyszerűsített módon való teljesíthetősége.
Az ekhót akár megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, akár munkaviszonyban (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban)
foglalkoztatott személyek választhatják, amennyiben foglalkoztatásuk megfelel a törvényi előírásoknak.
Elektronikus ügyfélkapu: Az ügyfélkapun beléphet az elektronikus ügyintézés világába. Használatával hivatali ügyeit biztonságosan,
gyorsabban intézheti el bárhonnan, bármikor. Használatához számítógép, internetkapcsolat, és az okmányirodában
beszerezhető regisztrációs kód szükséges.
Felszámolási eljárás: Olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők
a törvényben meghatározott módon pénzükhöz jussanak.
Illeték: Állami bevétel, amelyeket azok a természetes és jogi személyek fizetnek, akik, vagy amelyek az állami szervek igazgatási,
illetve igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe.
Inkasszó: Beszedési megbízás. Fizetési forma a pénzforgalomban. A jogosult megbíz egy pénzintézetet, hogy a kötelezett
számlájának terhére szedje be az esedékessé vált, illetve lejárt követelések ellenértékét.
Offshore cég: Azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyeknek a nem helyben folytatott tevékenységekre nagyon
alacsony (vagy akár nulla) kulcsos társasági nyereségadót kell fizetniük az adott országban (az offshore helyszínen)
Regisztrációs adó: A személygépkocsik és lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezése céljából, környezetvédelmi
szempontok figyelembevételével kivetett adó.
Revizor: Az adózás ellenőrzését ellenőrző tisztviselő.
Személyi jövedelemadó (szja): A magánszemély (természetes személy) jövedelmét terhelő adó. A célja a magánszemély
összjövedelmével arányos közteherviselés, azzal, hogy az állami közkiadásokhoz a magánszemély jövedelmének arányában
járul hozzá.
Társadalombiztosítás: A társadalombiztosítási jogviszonyban részt vevő biztosítottak aktív munkaképes korukban járulékot
fizetnek, ám az ellátásokat jellemzően nem a járulékfizetés időpontjában veszik igénybe, hanem bizonyos átmeneti vagy tartós
munkaképtelenséget okozó esemény bekövetkezésekor (pl. szülés, betegség, rokkantság, idős kor elérése).
Végrehajtási eljárás: A tartozást megállapító, illetve a nyilvántartó adóhatóság intézkedése az esedékesség időpontjáig meg
nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás behajtása iránt, mint pl. az inkasszó, illetve a hatóság
által lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon árverésen történő értékesítése.
HUMOROS FOGALOMMAGYARÁZAT
Revizor: Komoly arca sosem rezzen, keveset beszél, sokat jegyzetel. Számlákat, iratokat és egyéb dokumentumokat
gyűjt,és egyik csoportjuk rendszeresen álcázza magát. Kérdéseinek száma egyenes arányban áll az ügy súlyosságával.
Vagyonosodási vizsgálat:
A revizor által végzett matematikai művelet, melynek képlete: tulajdon+életszínvonal–bevallott és a bevallási kötelezettség
alá nem eső egyéb jövedelem összege. Egyenlőség esetén garantált a nyugodt alvás.
Adócsaló: Aki kivesz a közösből, de nem tesz be semmit.
Adóparadicsom: Olyan ország, ahol sok a napfény, meleg a tenger, és kevés az adó.
Mire ugrik az APEH Ha minimálbérért dolgozol, és a Ferraridnak nem találsz parkolót a kastélyod előtt.
19

Az adóval kapcsolatos ismerkedést nem lehet elég korán
kezdeni… Az APEH szándéka, hogy a közelmúltban kitalált
AdóManó figura segítségével játékos formában és
a mesék világának segítségével megismertesse a gyerekekkel
az adózás, a közös pénz lényegét, értelmét…
Gyerekeknek
AdóManó színrelép
Gyönyörű, tavaszi nap virradt Manóföld legnagyobb
szörpföldjére. A szüretelő manók már órák óta kint vannak,
hogy a hajnal első sugaraira előbújó szörpharmatot begyűjtsék.
Mindig ezek a cseppek a legfinomabbak.
MiaManó, a polgármester is a többiekkel dolgozik. Egy
pityerkebokrot igyekezne leszüretelni, mikor szippantyókája
furcsa, gurgulázó hangot ad ki. MiaManó a malom felé indul
kitisztíttatni. Közben elsétál a Gorgyon folyó mellett és integetve
kíván jó munkát a túlparton
dolgozó manótársainak, akik
kalácsot készítenek.
A malomba érve találkozik Gurgulával,
a kalácsbeszerzővel, aki
a bőröndjébe éppen a banán- és
szederszörpüvegeket pakolja.
Miközben cukorspárgával kötözi
buggyosodó csomagját, az
erőlködés mellett még jut ideje
kipanaszkodni magát:
– Hogy az a szárba szökkent
pöszméte! Lassan minden időmet
a gólyák hátán töltöm ahelyett,
hogy én is a friss harmatot szüretelném
veletek! Már idejét sem
tudom, hogy mikor csípett meg a
hajnal utoljára! Ha ez így folytatódik,
úgy meg fogok savanyodni,
mint a tavalyi kökényszörp! Ráadásul
egy gólyajárattal csak egy
kalácsot tudok hozni, hisz egyik
kezemmel kapaszkodnom is kell!
Ha mindennap tízszer fordulnék,
akkor sem lenne elég!
– Tudom, tudom, Gurgula. De
az sem lenne megoldás, ha több
gólyával többen mennétek. Nem
lennénk elegen a szürethez és
megromlana a szörp a földeken.
Akkor aztán mit cserélgetnénk a
túlparttal Hidd el, hogy mióta én
vagyok a polgármester, máson sem gondolkozom.
Közben befut a gólyajárattal a kalácsképű Burgula egy utazóbőrönddel,
amiből egy kalácselefánt fele lóg ki.
– Mézes napokat! – köszönti őket.
– Édes életet! Mit hoztál, Burgula – kérdi MiaManó.
– Ezt a „mézes trombit”. De nem fogom ezt így sokáig bírni,
majd beleszakadok! A Kalácsföldiek álló nap a fülemet rágják,
hogy hozzak több és még több szörpöt, mert nem lesz ez így
elég mindenkinek.
A föld alattuk ekkor kipúposodik, majd egy lyuk lesz a közepén.
A lyukból egy bányászlámpás vakond földes feje bukkan
elő.
– Szörpföld, végállomás! – szólal meg.
A járatból egy tetőtől talpig sáros manó kászálódik ki napfénytől
hunyorogva. Kezében egy negyed mézeskalács-csillagot
szorongat.
– Na végre! Egy hete indultam! – mondja.
– Vigyázat kérem, az ajtók záródnak! – szól a vakond, majd a
lyukba tolatva visszasöpri maga után a földet.
– És még gyorsan meg is jártam! – folytatja a földes
manó. – Ezek a vakondok aztán nem kapkodják el! És mire
megérkezek, mi marad – kezével a
megmaradt csillagra mutat. – Többet
fogyasztok, mint ha el sem indultam
volna! Ráadásul tiszta piszok lett.
Kinek kell ez már így
– Furkola! Te megetted a csillagot!
– Kérdezi sipító hangon Burgula. –
De hát az lett volna a nagy, tavaszi
„A szörpöt ne szöszöld, hörpöld!”
verseny fődíja!
– Ettem a fenét! – válaszol Furkola.
– Már megint a potyaleső kukacok!
Elállja egy az utat és azt mondja: –
„Addig kukacoskodok, amíg morzsát
nem kapok!”
– És ez így megy minden göröngynél!
De nem baj, jövő héten páros hét jön,
úgyhogy én süttetem a hasamat a
gólyákkal és ti szagoljátok alulról az
ibolyákat.
– Nehogy azt hidd, hogy jobban jársz
a gólyával, ő meg megissza a szörpödet!
– válaszol Gurgula.
– Na, én is kíváncsi vagyok – vág
vissza Furkola –, hogy te mit fogsz
szólni a vakondmetró rém unalmas
történeteihez.
MiaManó időközben elkészül a szippantyókája
javításával és otthagyja a
zsörtölődő manókat. Ismét a földek
felé veszi az irányt, ám egész nap
20

a malomban hallott beszélgetésen morfondírozik:
Tényleg nem lesz ez így jó! – gondolja magában, miközben
éppen szörpuzsonnáját majszolja. – Ha nem oldjuk meg
ezt a gondot, akkor a kis manógyerekek már nem is fogják
tudni, hogy mi a különbség egy puszedli és egy kalács között.
A gólyák gyorsak ugyan, de drágák és beleütik a csőrüket a
szörpbe. A vakond viszont olyan lassú, hogy majdnem megromlik
a kalács, mire ideér. Nyárra ugyan visszatér délről egy
fecske barátom, de egymagában ő sem tud sokat segíteni.
Naplementekor, munkája végeztével hazafelé indul kertes
házikójába, a Bodza u. 1.-be.
Felesége MaNóri és KisManó,
a fia az ajtóban állnak.
– Már nagyon vártunk – köszönti
MaNóri. – Képzeld csak,
ki jött hozzánk vacsorára!
– Na ki Törp Ödön, a kőtörő
De hát ő évek óta a nagy
Üveghegyen él. Csak nem
hazajött
– Neeeem – válaszolnak
kórusban.
– Akkor… akkor Tünde keresztanyánk
– Ő épp egy békát változtat
vissza királyfivá Óperencián.
De üdvözöl – szólal meg
MiaManó mögött egy ismerős
hang.
MiaManó meglepetésében megpördül és hirtelen megpillantja
a hang tulajdonosát.
– AdóManóóóó! – kiált fel örömében. – Hát te hogy kerülsz
ide Azt hittem, Sárkányföldön segítesz tűzoltóállomást
építeni.
– Nem, éppen a szomszéd Koboldföldön volt egy kis dolgom.
A nagy, közös kincses bödönjüket annyira megette a rozsda,
hogy már inkább volt lyuk, mint bödön. Vittem nekik egy újat,
hogy abban tartsák az adójukat.
– A mijüket Na, mindegy! Majd vacsora közben mindent
elmondasz! Remélem, ugyanolyan édesszájú vagy, mint
régen! – tessékeli beljebb AdóManót a ház belsejébe.
A szörpvacsora után AdóManó jóllakottan megszólal:
– Idejét sem tudom, mikor szörpöztem ennyit utoljára! Az a
málna! Hmmm… de azért jó lett volna egy kis mártogatnivaló!
MaNóri szabadkozva tárja szét a kezét:
– Tudom, tudom. Mióta az eszemet tudom, mindenki erről
panaszkodik: „A szörp csak a kaláccsal az igazi”. Próbáltam
a szomszédtól kölcsönkérni, de egy születésnapi tortához
elhasználta az összeset.
MiaManó elpanaszolja, a Gorgyon folyó akadályozza őket
abban, hogy a szörpöt és a kalácsot szabadon cserélgethessék.
A túloldalon üres mézeskalácsot esznek a mi híres
csemegénk nélkül, de mi is szörpöt eszünk szörppel. Így az
egyetlen lehetőség a többszöri gólya- és vakondjárat.
AdóManó egy pillanatra elcsodálkozik, majd megkérdezi:
– Nem értelek titeket, kedves rokonok. Miért nem hívtok
hídverő manókat Egy hét alatt összeeszkábálnának egy
pompás, széles tölgyfa hidat. Azon aztán annyi kalácsot
áthozhattok, hogy csak győzzétek mártogatni.
– Az jó lenne! – válaszol MiaManó, a polgármester. – De kinek
van annyi manómanija, hogy ezt ki tudja fizetni Egy ilyen híd
legalább 100 aranyba kerülne. Az legalább 100 napnyi szüret.
– Hát fizessétek ki a manókincstárból!
– javasolja Adó-
Manó.
– Honnan – vonja fel a szemöldökét
MiaManó.
– Hát a kincstárból. Ahol az
adót tartjátok.
MiaManó hatalmas pillákkal,
értetlenül bámul unokatestvérére.
– Nem értem… Midót Dodót
A könyvtárban
– Az adót a kincstárban.
Elmagyarázom: egy ilyen híd
egy manónak sok aranyába
kerülne és sok-sok szörpöt
kéne egymaga szüretelnie,
hogy összegyűljön. Viszont
nem is lenne igazságos, ha csak ő fizetné ki, hisz nemcsak ő
használná, hanem mindenki. Na mármost: ha nem tévedek, a
kalácsföldiekkel együtt ti pont százan vagytok. Ha mindenki
befizet egy aranyat, az nem sok. Ezek után megépíthetitek
a hidat és hirtelen sokkal több szörpöt és kalácsot tudtok
cserélni és eladni.
– És ez nekem csak egy aranyamba kerülne – kérdezi Mia-
Manó csodálkozva.
– Ha mind a 100 manó befizeti, igen.
– És akkor lenne szörp és kalács
– Pukkadásig – válaszolja AdóManó mosolyogva.
MiaManó felpattan és lelkesen hátba csapja unokatestvérét.
Hangosan nevet és körbetáncolja az asztalt, majd hirtelen
dalra fakad:
„Ha híd épül, az a jó,
Nincsen más, mint az adó,
Egy aranyból ragyogó,
Ettől boldog a manó.”
Ha kíváncsi vagy arra, megépül-e a híd, illetve milyen
izgalmas kalandokba keveredik még AdóManó és Manóföld
többi lakója, olvasd el az APEH honlapján vagy
kiadványainkban!
www.apeh.hu
21

Szolgáltató adóhatóság –
Mert az adózás közös ügyünk
Július 1-jétől intézze ügyeit otthonából vagy irodájából!
Július 1-jétől vezeti be legújabb szolgáltatását az APEH.
Az adóhatóság a már működő általános telefonos tájékoztató
rendszere mellé egy új, telefonon keresztüli ügyintézést
is lehetővé tevő Contact Center szolgáltatást indít.
A szolgáltatás 1500 IP készülékkel indul, amelyből egyidejűleg
1200 beszélgetés folytatható.
Július 1-jétől hívja a 06-40/20-21-22 kékszámot, és telefonon
keresztül érdeklődhet, intézheti például az adóalany
az egyedi nyilvántartással kapcsolatos ügyeit, folyószámlájával
kapcsolatos kérdéseit, az illetékügyeket, de még
a bevallásaival (szja, áfa, társasági adó, járulék, megszűnéssel,
átalakulással kapcsolatos bevallások, egyéb) kapcsolatos
ügyeit is. Tájékoztatást kaphat a magánnyugdíj-pénztári
adatokról, az ellenőrzésekről is, de meggyőződhet az EU-s
adószámok érvényességéről is.
A kékszám elérhető mindhárom mobilhálózatról és vezetékes
vonalról is, de még külföldről is. A telefonos ügyintézés
biztonságát szolgálja a személyes azonosító kód használata,
amelyet az első bejelentkezéskor ad meg az APEH az ügyfél
részére.
Ne futkosson a postára! Fizessen bankkártyával!
Már több mint egy éve az APEH 23 központi ügyfélszolgálatán
elhelyezett 140 POS terminálon bankkártyával fizetheti
„adóját” és illetékét, miért futkosna a postára!
Az APEH központi ügyfélszolgálataira telepített POS terminálok
használatával nem kell átutalási megbízásokat, csekkeket
kitölteni, elegendő a befizetést egy APEH által rendszeresített
analitikával kísérni, amelynek a hitelességét az aláírás biztosítja.
A tranzakciók után nincs banki kezelési költség, mert
ezt a „terhet” az APEH állja. A kártyás fizetés előnye még
az ingyenessége mellett a biztonság. A rendszer elfogadja
a VISA, MASTERCARD, valamint az American Express
kártyákat is.
E-kalapáccsal az árverési maffia ellen
Ingóságokat és ingatlanokat is elektronikusan
árverez az APEH
2008 elejétől a meg nem fizetett adótartozás miatt lefoglalt
ingóságokat elektronikus árverésen, az interneten keresztül
értékesítheti az APEH. A 2009-es év elejétől már az
üzletrészekre és ingatlanokra is kiterjedt ez a lehetőség.
Az internetes árverés bevezetésének fő célja az árverési
csarnokban tapasztalható negatív jelenségek kiküszöbölése,
az úgynevezett „árverési maffia” kiiktatása volt, s egyben a
reális forgalmi értékekhez közelítő árverési ár elérése.
Az Elektronikus Árverési Felület (https://arveres.apeh.hu/)
internetes oldalán folyamatosan figyelemmel kísérheti Ön
is, s akár licitálhat is a lefoglalt „műtárgyakra”, ingatlanokra,
üzletrészekre, telkekre.
Bankkártyás adófizetésre kijelölt
APEH ügyfélszolgálati irodák címei:
Budapesten:
IX. ker., Vaskapu utca 33–35.
XIII. ker., Petneházy utca 6–8.
XIV. ker., Gvadányi utca 69.
XIII. ker., Kresz Géza utca 15.
Kiemelt adóalanyok és kizárólagos illetékességű
adózók számára:
VII. ker. Dob utca 79–81.
Vidéken:
Miskolc, Kazinczy utca 19.
Eger, Eszterházy tér 3–4.
Salgótartján, Kassai sor 10.
Győr, Szent István utca 15–17.
Szombathely, Petőfi utca 22.
Zalaegerszeg, Balatoni utca 2.
Pécs, Rákóczi utca 52–56.
Szekszárd, Arany János utca 5–11.
Kaposvár, Béke utca 28.
Székesfehérvár, Mátyás király körút 4.
Tatabánya, Komáromi utca 42.
Veszprém, Brusznyai utca 22–24.
Kecskemét, Kurucz körút 16/b.
Szeged, Bocskai utca 14.
Békéscsaba, Kinizsi utca 1.
Nyíregyháza, Szabadság tér 7–8.
Debrecen, Faraktár utca 29/C
Szolnok, József Attila utca 22–24.
22

Köztartozásmentes adózói adatbázis
Online „nullás igazolás”
El akarja kerülni a „nullás igazolásért” való sorban állást
Szeretne sorban állás nélkül „igazolást” kapni azért, hogy
hozzájusson a pályázaton elnyert pénzéhez Jelentkezzen
fel az APEH online adatbázisába, a köztartozásmentes adózói
listára!
Az állami adóhatóság az idei év elejétől havonta frissíti
a honlapján a köztartozásmentes adózói adatbázist, az „online
nullás” igazolást. A „pozitív adózói” listára akár magánszemélyek,
akár cégek kérhetik felvételüket, s ha megfelelnek
a feltételeknek, elkerülhetik az adóigazolásokért való „sorban
állást”. A köztartozásmentesen működő cégek, vállalkozások
és vállalkozók nevének megjelenítésével az APEH a jogszerűen
működő társaságokat akarja segíteni. A lista archiválódik,
így bármikor visszakereshető, nyomtatható.
„Feketelistán” a nem fizetők
Az adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi
azoknak az adózóknak a nevét, (lakóhelyét, székhelyét,
telephelyét), a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény
összegét, akik az előző negyedév során jogerőre emelkedett
határozatban (magánszemélyként) 10 millió, más adózók,
nem magánszemélyek 100 millió forintot meghaladó összegű
adóhiányt halmoztak fel, és fizetési kötelezettségüknek nem
tettek eleget határidőben.
A „feketelisták” között az APEH honlapján olvasható a végrehajtás
alatt álló adózók listája is, amit egy-egy szerződéskötés
vagy megbízás előtt szintén érdemes végiggörgetni.
Legyen tisztában a szankciókkal!
Bírságolási kézikönyv az APEH-nál
Tudni szeretné, hogy milyen elveket alkalmaz az APEH
a bírságok megállapításánál és kiszabásánál Nézze meg
a www.apeh.hu felületen a Bírságolási kézikönyvet!
Az APEH stratégiájában fontos szerepet kap az ellenőrzési
módszerek megújítása. Alapvető követelmény a feltárt és
bizonyított adóhiányok, jogosulatlan visszaigénylések, az
adózás rendjét súlyosan sértő mulasztások következetes
bírságolása a körülmények gondos mérlegelése mellett.
Ennek elemeként dolgozta ki az adóhatóság a Bírságolási
kézikönyvet, és elektronikus formában közzétette azt.
A Bírságolási kézikönyv az adózás rendjéről szóló törvény és
az abban foglalt szankciók alapján készült.
Készítse el személyre szóló adónaptárát!
Egyszerűbben, könnyebben szeretne eleget tenni bevallási
kötelezettségeinek Nem akar kicsúszni a határidőkből
Készítse el személyre szóló adónaptárát! A személyes
adónaptárt úgy alakították ki a szakemberek, hogy a magánszemélyek,
vállalkozások adózással kapcsolatos kérdésekre
adott válaszaikkal egyedileg álljon össze az adónaptár.
A www.apeh.hu felületen is elérhető rendszer menüjében
kérdésekre kell választ adni, és ezek alapján a program
eljuttatja az adózóra vonatkozó bevallások listáját nyomtatványszámokkal,
az azokra vonatkozó benyújtási és fizetési
határidőkkel.
A személyes adónaptárt igénybe veheti anonim felhasználóként
vagy akár az Ügyfélkapun regisztrált adózóként is.
Az elektronikus rendszer az Önre vonatkozó határidők előtt
elektronikus levélben figyelmeztet a kötelezettségek időbeni
teljesítésére.
Adóbevallását töltse ki elektronikusan!
Korszerűbb lett az ehhez szükséges rendszer
Miért állna sorba hosszú órákat a postán, amikor elektronikusan
praktikusabb, időtakarékos és kényelmesebb eljuttatni
bevallását, bevallásait Regisztráljon az Ügyfélkapun!
Az adóhatóság nemrégiben két évtizede használt bevallási
feldolgozórendszert cserélt le, mert az évről évre egyre
növekvő elektronikus bevallások feldolgozásához már egy új,
továbbfejlesztett, bővített kapacitású rendszerre volt szükség.
Az idei év elejétől valamennyi bevallás, adatszolgáltatás kitöltő
programjának kitöltése AbevJava programmal lehetséges,
amely platformfüggetlen, ezáltal nem csak Windows operációs
rendszerekre, hanem különböző operációs rendszerrel
működő gépekre is telepíthető.
Ingatlant ad-vesz Hívja segítségül az ingatlankalkulátort!
Eladná házát vagy lakását Nem tudja, kell-e és ha igen,
mekkora összeget adóként befizetnie majd Tanulmányozza
az APEH honlapján lévő ingatlanértékesítési kalkulátort, ami
segítséget nyújt az ingatlanértékesítés hat leggyakrabban
előforduló esetére kivetített példákkal az átruházásból származó
jövedelem és az azt terhelő adó megállapításához.
A program használatához segítséget nyújtanak az ADÓZÁSI
INFORMÁCIÓK menü Információs füzetei is, ahol bővebb
írásos tájékoztatót is talál a jogszabályi kötelezettségekről.
23

Tiszta Haszon Program:
Öt hónap alatt 50 milliomos!
Immár ötvenen lettek gazdagabbak 1-1 millió forinttal
azok közül, akik részt vettek a kormány 2009. január 1-jétől
indított Tiszta Haszon Programjában. Mit tettek ők
Számlát kértek az általuk igénybe vett szolgáltatásról,
pályáztak és díjazottá váltak.
Maga a program természetesen csak egy szelete
a feketegazdaság elleni kormányzati intézkedéseknek. A cél
az, hogy a számlakérés és számlaadás az emberek életében
mindennapi szintre emelkedjen, automatikus cselekedetté
váljék. Szeretnénk, hogy az emberek szemlélete megváltozzon,
és lehetőség szerint a teherviselés is igazságosabb
legyen.
Miként lehetnék én is gazdagabb – tesszük fel
a kérdést szinte nap mint nap magunknak. Sokan nem is
gondolják, hogy az egyik legegyszerűbb megoldás valóban
szinte naponta kínálkozik. Hiszen olyan szolgáltatások, mint a
fodrászat, az építkezés, a javítások, szépítkezés, testmozgás
vagy orvosi ellátás akár napi szinten jelen van életünkben.
Na és Ezt eddig is tudtuk! Igen, de aki ezekről és persze
még a többi ún. lakossági szolgáltatásokról számlát kér és
pályázik, annak esélye van nettó 1 millió forinttal gazdagodni.
Mit tegyünk tehát Először is készüljünk fel! Nézzük meg
a www.szamlavalmilliokert.hu honlapot. Itt részletesen
olvashatóak a Tiszta Haszon Program pályázati feltételei.
Megtudhatjuk, hogy pontosan melyek azok a szolgáltatások,
amelyekről a kért és kapott számla adataival pályázni lehet.
Következő lépésként ezt jól jegyezzük meg és járjunk el
ennek megfelelően.
Amint kezünkben van a számla, ismét keressük fel a honlapot!
Nézzük meg, hogyan kell pályázni!
Hogy ez mennyire egyszerű!
Írjuk be a kapott számla sorszámát, a számla kibocsátójának
adószámát, adjuk meg mobiltelefonszámunkat, töltsük ki a
még hátra lévő kis üres mezőt, és máris küldhetjük a milliókat
hozható adatokat!
Mi van, ha valaki idegenkedik az internettől, netán nincs ilyen
lehetősége Elküldhetjük a számlaszámot és adószámot
sms-ben is a 06-70/70-70-007-es telefonszámra. Esélyünk
az 1 millió forintra ugyanannyi!
Ha bárkinek kérdése, észrevétele van a programmal kapcsolatban,
írhat az info@szamlavalmilliokert.hu e-mail címre,
vagy ingyen hívhatja a 06-80/205-205-ös telefonszámot.
A sorsolásokra minden hónap első munkanapján kerül sor,
amelyek a Magyar Televízió 1-es csatornáján minden
hónap első csütörtökén 22.45-kor részletes összefoglalót láthatunk.
Ebben megszólalnak a díjazottak és azok is, akiknek
számlájával valaki ismét gazdagabb lett nettó 1 millió forinttal.
Végezetül a júniusi adásból egy vélemény a programról dr.
Domján László agykontrolloktatótól, akinek számlájával
Zab Lajos lett gazdagabb egymillióval: „Az jutott eszembe
– egyébként alfában, relaxáció közben –, hogy mi lenne,
hogy ha kötelezővé tennék a számlakérést. Tehát, hogy ha
mondjuk kilépek az üzletből, akkor egy ellenőr elkap, hogy na,
mutassa meg a számláját, és akkor engem büntetnének meg,
ha nem kérek számlát. Azonban ennél sokkal elegánsabb és
ösztönzőbb megoldás született.”
Az APEH Központi Ügyfélszolgálatai
Igazgatóságok
APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága
[Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye]
6720 Szeged, Bocskai u. 14.
Tel.: 62/567-500 · Fax: 62/567-666
APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága
[Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye]
7621 Pécs, Rákóczi út 52–56.
Tel.: 72/533-500 · Fax: 72/212-133
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
[Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 7–8.
Tel.: 42/503-200 · Fax: 42/503-214
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
[Borsod megye, Heves megye, Nógrád megye]
3530 Miskolc, Kandia u. 12–14.
Tel.: 46/514-200 · Fax: 46/514-285
APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
[Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye]
8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 8.
Tel.: 22/530-700 · Fax: 22/548-919
APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága
[Dél-Budapest, Észak-Budapest, Kelet-Budapest, Pest megye]
1132 Budapest, Váci út 48/C–D · Tel.: 1/412-5400 · Fax:1/359-6957
Ügyfélszolgálat:1096 Budapest, Vaskapu u. 33-35. · Tel.: 299-4000
APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
[Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye]
9022 Győr, Liszt F. u. 13–15.
Tel.: 96/509-400 · Fax: 96/312-012
APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága
1077 Budapest, Dob utca 75–81.
Tel.: 1/461-3300 · Fax: 1/461-3617
24

Számláiban több van,
mint gondolná
Nézzen rá más szemmel!
Számlái Önnek továbbra is akár egymillió forintot,
de millióknak még ennél is többet érhetnek.
Köszönjük, hogy Ön is kér vagy ad számlát!
További részletek: www.szamlavalmilliokert.hu
Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából
25

Egy hajóban evezünk!
...az adózás
közös ügyünk.
A felelősségteljes adózásért!
www.apeh.hu
Telefonszám: 06-40-42-42-42
Hívjon, írjon, jöjjön, segítünk!