RHEINZINK - egy komplett rendszer RHEINZINK-szolgáltatások ...
RHEINZINK - egy komplett rendszer RHEINZINK-szolgáltatások ...
RHEINZINK - egy komplett rendszer RHEINZINK-szolgáltatások ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>RHEINZINK</strong> <strong>szolgáltatások</strong><br />
Bevezetés<br />
E kiadvány a <strong>RHEINZINK</strong> alkalmazástechnikai útmutató-sorozatban jelenik meg. Az ezt követõ oldalakon összefoglalt<br />
ismeretek ezúttal a kis- és középelemes tetõfedések, valamint a tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyezéseinek,<br />
valamint a falak, párkányok és ablakpárkányok <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ letakarásainak tervezéséhez<br />
és kivitelezéséhez kívánnak segítséget nyújtani a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket és a <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong> speciális elemeit<br />
alkalmazó szakemberek számára.<br />
A fejezetek – minden korábbit meghaladó színvonalú mûszaki tartalommal – tartalmazzák azon mûszaki ismereteket,<br />
szempontokat, csomópontokat és táblázatokat, amelyek segítségével a tetõfedések és tetõszigetelések szegélyezéseit,<br />
valamint a homlokzati szerkezetek lefedéseit mûszakilag helyesen és szakszerûen lehet kialakítani. A korábbi<br />
<strong>RHEINZINK</strong>-kiadványok elsõsorban a <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemezfedések, homlokzatburkolatok, valamint a csapadékvíz-elvezetés<br />
kivitelezésével foglalkoztak – ezen alkalmazási útmutatónk ezeket egészíti ki a más anyagú tetõfedések<br />
és a homlokzati tagozatok fémlemez szerkezeteinek mûszaki megoldásaival.<br />
Természetesen e kiadvány sem tartalmazhat megoldást minden – a gyakorlatban felmerülõ – különleges szerkezeti<br />
problémára, segítséget nyújt azonban a mindennapi munka során gyakorta elõforduló alapvetõ kérdések megválaszolásában.<br />
A fémlemezfedések tervezésére és kivitelezésére vonatkozó ismeretek alkalmazási útmutatóinkban, valamint<br />
„<strong>RHEINZINK</strong> ® - Alkalmazás az építészetben” címû szakkönyvünkben vannak összefoglalva.<br />
<strong>RHEINZINK</strong> - <strong>egy</strong> <strong>komplett</strong> <strong>rendszer</strong><br />
A <strong>RHEINZINK</strong> <strong>rendszer</strong>e a fémlemezfedések területén <strong>egy</strong>edülállóan <strong>komplett</strong>; a <strong>rendszer</strong> valamennyi eleme a jól<br />
mûködõ tetõt szolgálja:<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek: szalagban (max. szélesség: 1000 mm),<br />
táblában (1000 x 2000 mm, esetleg 1000 x 3000 mm);<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez, a tetõszerkezet be- és kiszellõztetõ nyílásainak rovar- és porhó elleni védelmére<br />
• Álló- és mozgófércek (tudatos elrendezésükkel a lemezsávok úgy rögzíthetõk, hogy hosszirányú hõmozgásuk ne<br />
l<strong>egy</strong>en akadályozott)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong>-REES hófogó <strong>rendszer</strong><br />
(rögzítése - <strong>egy</strong>edülálló módon - nem a lemezfedésen átcsavarozással, hanem a korcokra szorítással történik)<br />
• Rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemek<br />
(segítségükkel a csatornában nemcsak az ún. magaspontokon biztosítható a hõmozgás)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeg (fokozottabb páraterhelés esetén is lehetõvé teszi a lemez alsó felületének<br />
kiszellõztetését, csökkenti a kopogó esõhangot)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -korctömítõ szalag (a kislejtésû felületek korcaiba beszorítva növeli azok vízzáróságát)<br />
• ENKOLIT lemezragasztó anyag (ablakpárkány és fallefedés ragasztott rögzítéséhez)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -csatorna<strong>rendszer</strong> (az MSZ EN 612 szerinti elemekkel)<br />
<strong>RHEINZINK</strong>-<strong>szolgáltatások</strong><br />
A <strong>RHEINZINK</strong> tudja, hogy a jól mûködõ fémlemezfedések és csapadékvíz-elvezetés elkészítéséhez nem elég <strong>egy</strong> jó<br />
anyag, az azt támogató <strong>rendszer</strong> <strong>komplett</strong>sége, és a technológiát ismerõ mester – a kívánt végeredmény eléréséhez<br />
a <strong>RHEINZINK</strong> tudásával elérhetõ tökéletes mûszaki elõkészítés is szükséges.<br />
A fémlemez szerkezetek aljzatát és tartószerkezetét már a csomópontok ismeretében kell kialakítani – ez pedig nem<br />
lehetséges tervek nélkül, hiszen az ácsmunka csak ezek alapján készíthetõ el megfelelõen.<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> szolgáltatásai az alábbiak:<br />
• alkalmazástechnikai tanácsadás a tervezés idõszakában a tetõ koncepciójának kialakításához és csomópontjaihoz<br />
• kivitelezõi tanácsadás a fedés készítéséhez<br />
• elõprofilozó, lemezsáv-ívesítõ, korclezáró gépek kölcsönzése a <strong>RHEINZINK</strong> bádogos-továbbképzõ tanfolyamokat<br />
elvégzett kivitelezõk számára<br />
<strong>RHEINZINK</strong> bádogos-továbbképzõ tanfolyamok<br />
Akivitelezõ szakemberek számára a <strong>RHEINZINK</strong> évente bádogos-továbbképzõ tanfolyamokat szervez.<br />
A<strong>RHEINZINK</strong> ausztriai oktatóközpontjában megtartott <strong>egy</strong> hetes tanfolyamokon a résztvevõk megismerhetik a korctechnikával<br />
készülõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemez fedések csomópontjait, a fedés legfontosabb elveit és épületszerkezeti és<br />
-fizikai követelményeit, valamint a korszerû korctechnika gépeit és eszközeit.<br />
A<strong>RHEINZINK</strong> az anyagából készülõ fémlemezfedések és csapadékvíz-elvezetések elkészítéséhez a tanfolyamot<br />
elvégzett szakkivitelezõket ajánlja.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
1
Tartalomj<strong>egy</strong>zék<br />
1. A <strong>RHEINZINK</strong> ® -ANYAG oldal<br />
1.1 Ötvözet-összetétel és minõség 4<br />
1.2 Megjelölés 4<br />
1.3 Anyagjellemzõk 5<br />
1.4 Felület 5<br />
1.4.1 <strong>RHEINZINK</strong> ® −„standard” (eredeti fényû) felületû lemez 5<br />
1.4.2 <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) felületû lemezek 6<br />
1.5 Ellenállás külsõ hatásokkal szemben 7<br />
1.5.1 Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - fémekkel 7<br />
1.5.2. Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - anyagokkal 8<br />
1.5.3 Összeépíthetõség más anyagokkal 8<br />
1.5.4 Az olajfûtések hatása a felületre 8<br />
2. MUNKAVÉGZÉS <strong>RHEINZINK</strong> ® -LEMEZEKKEL<br />
2.1 Tárolás és szállítás 8<br />
2.2 A feldolgozás módja 8<br />
2.2.1 Jelölések a lemezen 9<br />
2.2.2. Csatlakoztatási módok 9<br />
2.2.2.1 Lágyforrasztás 9<br />
2.2.2.2 Korcolt kapcsolatok 9<br />
2.2.2.3 Átlapolások 9<br />
2.2.3 Hajlítások 10<br />
2.3 A feldolgozáshoz szükséges hõmérséklet 10<br />
2.4 A hõmozgás 10<br />
2.5 Rögzítések 11<br />
3. KÜLÖNLEGES <strong>RHEINZINK</strong> ® -RENDSZERELEMEK<br />
A SZEGÉLYEZÉSEKHEZ ÉS LEKARÁSOKHOZ<br />
3.1 <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemek 11<br />
3.2 <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez 12<br />
3.3 <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem 13<br />
3.4 ENKOLIT-lemezragasztó 14<br />
3.5 ENKE METAL-PROTECT védõbevonat 15<br />
3.6 <strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemezek 15<br />
3.7 <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyegek 16<br />
4. A TETÕFEDÉSEK <strong>RHEINZINK</strong> ® -SZEGÉLYEI<br />
4.1 A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek<br />
általános szerkesztési elvei 18<br />
4.2 A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata 20<br />
4.3 A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése 20<br />
4.4 A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai 22<br />
4.5 A hõmozgás biztosítása<br />
a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben 24<br />
4.6 A tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyeinek<br />
szerkezeti részletei (vonalas jellegû szegélyezések) 25<br />
4.6.1 Ereszszegély 25<br />
4.6.2 Falszegélyek 29<br />
4.6.3 Oromszegélyek 34<br />
4.6.4 Vápák 39<br />
4.6.5 Elõrészszegélyek 45<br />
4.6.6 Tetõhajlásszögtörés nagyobb lejtésû tetõhöz 49<br />
4.6.7 Tetõhajlásszögtörés alacsonyabb lejtésû tetõhöz 51<br />
2<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tartalomj<strong>egy</strong>zék<br />
oldal<br />
4.7 A tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek<br />
szerkezeti részletei 56<br />
4.7.1 A kémények szegélyezései 56<br />
4.7.2 A tetõsíkban fekvõ tetõablakok szegélyezései 58<br />
4.7.3 A tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései 58<br />
4.7.4 A csõáttörések szegélyezései 60<br />
5. A TETÕSZIGETELÉSEK <strong>RHEINZINK</strong> ® -SZEGÉLYEI<br />
5.1 A tetõszigetelések szegélyezéseinek<br />
általános szerkesztési elvei 61<br />
5.2 A tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata 63<br />
5.3 A tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítése 64<br />
5.4 A tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai 66<br />
5.5 A hõmozgás biztosítása<br />
a tetõszigetelések szegélyezéseinek elemeiben 67<br />
5.6 A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyeinek<br />
szerkezeti részletei (vonalas jellegû szegélyezések) 69<br />
5.6.1 Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye 69<br />
5.6.2 Befelé lejtõ tetõk ereszszegélye 71<br />
5.6.3 Tetõszigetelések falszegélyei 71<br />
5.7 A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek<br />
kialakítása 73<br />
6. A HOMLOKZATI SZERKEZETEK LETAKARÁSAI <strong>RHEINZINK</strong> ® -KEL<br />
6.1 A homlokzati szerkezetek letakarásainak szerkesztési elvei 74<br />
6.2 A letakarások aljzata 77<br />
6.3 A letakarások rögzítése 78<br />
6.4 A letakarások lemezkapcsolatai 81<br />
6.5 A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben 84<br />
6.6 A homlokzati szerkezetek <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ letakarásainak<br />
szerkezeti részletei (vonalas jellegû letakarások) 86<br />
6.6.1 Fallefedések 86<br />
6.6.2 Párkánylefedések 87<br />
6.6.3 Ablakpárkány-lefedések 90<br />
6.6.4 Oromfalak lefedése 94<br />
6.6.5 Épületdíszek lefedése 95<br />
6.6.6 Íves lefedések kialakítása 96<br />
7. A SZEGÉLYEZÉSEKKEL ÉS A LETAKARÁSOKKAL KAPCSOLATOS<br />
BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK<br />
7.1 Tûzvédelmi követelmények 97<br />
7.2 Tartóssági követelmények 100<br />
7.3 Villámvédelmi követelmények 101<br />
7.4 Faanyagvédelmi követelmények 101<br />
7.5 Munkavédelmi követelmények 101<br />
7.6 Hófogó 102<br />
ZÁRSZÓ 103<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
3
<strong>RHEINZINK</strong> ® -anyag – Ötvözet-összetétel és minõsítés – Magyar szabványok<br />
1. A <strong>RHEINZINK</strong> ® -ANYAG<br />
1.1 Ötvözet-összetétel és minõség<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek anyaga az EN 988 szabvány követelményeit kielégítõ titáncink ötvözet.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong>-ötvözet a DIN EN 1179 szabvány szerinti különösen nagy tisztaságú (99,995%) elektrolit-cinkbõl<br />
készül, pontosan meghatározott mennyiségû (az anyagtulajdonságokat javító) réz és titán<br />
ötvözõanyag hozzáadásával.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -termékek gyártási folyamatának minõségbiztosítása a legmagasabb szint, a<br />
DIN ISO 9001 szerint hitelesített.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek, valamint a csatorna<strong>rendszer</strong> elemei a QUALITY ZINC követelmény<strong>rendszer</strong>t<br />
kielégítõ titáncink lemezbõl készülnek.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A TÜV Rheinland-Brandenburg minõségvizsgáló intézet által kidolgozott<br />
QUALITY ZINC követelmény<strong>rendszer</strong> a titáncink termékekre jelenleg a legszigorúbb<br />
minõségi feltételeket állapítja meg, amely számos paraméterben magasabb<br />
mûszaki követelményeket határoz meg, mint az EN 988 szabvány. A<br />
QUALITY ZINC szint kielégítését ellenõrzõ helyszíni mintavételeket bejelentés<br />
nélküli idõpontokban végzik a minõségvizsgáló intézet szakemberei.<br />
A QUALITY ZINC magas szintû minõségi elõírásait mindezidáig kizárólag a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -termékek elégítik ki.<br />
A fenti követelmények kielégítését a <strong>RHEINZINK</strong> ® különleges gyártási<br />
eljárása teszi lehetõvé: a folyamatos szélesszalag-öntési-hengerlési-feltekercselési eljárás <strong>egy</strong>enletesebb<br />
kristályszerkezetet alakít ki, mint az <strong>egy</strong>ébként jellemzõ többütemes gyártás (ahol az anyag végleges<br />
vastagságra hengerlése már kihûlt állapotban történik).<br />
Így az anyag könnyebben alakítható, és kisebb a repedés veszélye is.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -ötvözet patinásodása - az ötvözõanyagok részaránya következtében - az anyagra jellemzõ, nemes<br />
kékesszürke színre történik, amelynek kissé mélyebb tónusát különösen az építészek értékelik magasra.<br />
Hazai minõsítés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek az MSZ 707 szabvány szerinti nagy tisztasági fokú cinkbõl<br />
készülnek, minõségük megfelel az MSZ 719 „Ötvözött és ötvözetlen hengerelt<br />
horgany lemez és szalag” szabvány É-Zn jelû követelményszintjének, valamint az<br />
EN 988 szabványnak.<br />
A tetõfedéshez és a csapadékvíz-elvezetéshez használt <strong>RHEINZINK</strong> ® -termékek Magyarországon az<br />
ÉMI A-930/93 számú Építésügyi Mûszaki Engedélye alapján építhetõk be.<br />
1.2 Megjelölés<br />
• a <strong>RHEINZINK</strong> ® -táblalemezeken és lemezszalagokon: folyamatos festett jelölõsáv a lemez hátsó oldalán<br />
• az ereszcsatornákon és lefolyócsöveken: folyamatos nyomott jelölõsáv<br />
• a csatornaelemeken: nyomott jelölés<br />
• a csapadékvíz-elvezetõ <strong>rendszer</strong> termékeinek csomagolásán: felragasztott címke, a termékek részletes<br />
adataival<br />
4<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Anyagjellemzõk<br />
1.3 Anyagjellemzõk<br />
• Sûrûség: 7,2 g/cm 3<br />
• Olvadáspont: 418 °C<br />
• Újrakristályosodási határhõmérséklet: > 300°C<br />
• Hõmozgási <strong>egy</strong>üttható a hengerlés irányában:<br />
2,2 mm/m ⋅ 100°C (K)<br />
• Hõmozgási <strong>egy</strong>üttható a hengerlésre merõlegesen: 1,7 mm/m ⋅ 100°C (K)<br />
• Elektromos vezetõképesség: 17 m/Ω⋅mm 2<br />
• Szakítószilárdság Rm: ≥ 150-190 N/mm 2<br />
• 0,2-es nyúláshatár (<strong>egy</strong>ezményes folyáshatár) Rp 0,2: 110-160 N/mm 2<br />
• Lemezvastagságok:<br />
Lemezvastagság<br />
(mm)<br />
(0,65 -) 0,7 - 0,8 - 1,0 mm<br />
(0,5 - 2,0 mm közötti vastagságok <strong>egy</strong>edi<br />
megrendelés alapján)<br />
Kiterített szélesség<br />
(mm)<br />
1000 670 600 500 400 333 280 250<br />
1<br />
7,2 4,82 4,32 3,60 2,88 2,4 2,02 1,8<br />
0,8<br />
5,76 3,86 3,46 2,88 2,3 1,92 1,61 1,44<br />
0,7<br />
5,04 3,38 3,02 2,52 2,02 1,68 1,41 1,26<br />
Fajlagos felületsúlyok a lemezvastagság és a kiterített szélesség függvényében (kg/m)<br />
200<br />
1,44<br />
1,15<br />
1,01<br />
Vastagság<br />
Aero 46<br />
1,0mm<br />
0,65mm 0,7mm 0,8mm 1,00mm 1,2mm<br />
Fajlagos<br />
súly 4,68 kg/m 2 5,04 kg/m 2 5,76 kg/m 2 7,20 kg/m 2 8,64 kg/m 2 3,85 kg/m 2 2,65 kg/m 2<br />
Táblasúly 9,36 kg 10,08 kg 11,52 kg 14,40 kg 17,28 kg 7,70 kg 5,30 kg<br />
AERO 46: a perforált <strong>RHEINZINK</strong> ® -táblalemez márkaneve (szabad szellõzõ nyílásméret Ao = 46 %)<br />
AERO 63: az expandált <strong>RHEINZINK</strong> ® -táblalemez márkaneve (szabad szellõzõ nyílásméret Ao = 63 %)<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -táblalemezek súlya (1000 × 2000 mm mérettel)<br />
(a táblázatokban közölt lemezhosszaktól és -súlyoktól ± 2% eltérés megengedett)<br />
Aero 63<br />
1,0mm<br />
1.4 Felület<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® természetes felülete kiválóan illik az igényes tetõfedésekhez, azok nemes jellegét,<br />
idõtálló hatását támogatva és erõsítve.<br />
A csatornaelemek háromfajta felületi kialakítású lemezbõl készülnek:<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® −„standard” (eredeti fényû natúr),<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” blue-grey (elõpatinásított kékesszürke) és<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” graphite-grey (elõpatinásított grafitszürke).<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek felsõ és alsó oldala a hengerlés mûszaki jellemzõibõl<br />
adódóan kissé különbözik <strong>egy</strong>mástól. A hengerlés iránya a felületen <strong>egy</strong>értelmûen<br />
felismerhetõ. Az anyagjelölés sávja mindig a táblák és lemezszalagok alsó felületén van.<br />
Az alkalmazás során ügyelni kell arra, hogy:<br />
• kívülrõl mindig a lemez felsõ oldala l<strong>egy</strong>en látható,<br />
• az 1,0 m-nél hosszabb lemezsávok párhuzamos hengerlési irányba fordítva l<strong>egy</strong>enek rögzítve.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
5
<strong>RHEINZINK</strong> ® -felületek – „standard” és „patina pro ” lemezek<br />
1.4.1 A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„standard” (eredeti fényû) lemez<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„standard” (eredeti fényû) lemez mindenféle korcolt és forrasztott technológiával<br />
kivitelezett bádogosmunkához alkalmas.<br />
• Felülete kezdetben fényes, azonban rövidesen <strong>egy</strong> természetes patinaréteg alakul ki – az alkalmazás<br />
helyétõl és a tetõ lejtésétõl függõ idõtartam elteltével (általában 6-12 hónap alatt).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® „standard” felületû lemez természetesen patinásodott felülete (az ötvözet-összetétel jellemzõibõl<br />
adódóan) <strong>egy</strong>edi tónusú, kékesszürke színû; más hasonló anyagok „galambszürke” színénél mélyebb árnyalatú.<br />
A patinaréteg kialakulásához folyamatos széndioxid-hozzávezetésre van szükség - ezért szükséges a fedés szellõztetése.<br />
(Szellõztetés hiányában a felületen cinkhydroxid – azaz ún. „fehérrozsda” – alakulhat ki.)<br />
1.4.2 A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezek<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezeket az esztétikailag igényes tetõ- és homlokzati<br />
felületekhez és esõcsatornákhoz fejlesztették ki – olyan speciális alkalmazási területekre, ahol a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -felület végleges nemes kékesszürke vagy grafitszürke színe már az épület átadásának<br />
pillanatában megkívánt. Elegáns felületük különösen illik a nagyértékû természetes anyagokhoz (kõ,<br />
üveg, stb.).<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezek felületének selymes kékesszürke vagy grafitszürke<br />
színe és felületi struktúrája rendkívül hasonló a természetesen patinásodott lemezhez.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> különleges elõpatinásítási eljárása azonban nem bevonatot eredményez, így a természetes<br />
patinásodási folyamat teljesen le tud játszódni – ezáltal a felület sokkal <strong>egy</strong>ségesebb megjelenésû<br />
lehet.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A „patina pro ” (elõpatinásított) felületek a bevonatos lemezektõl eltérõen nem homogén (festett) megjelenésûek.<br />
Ez az elõpatinásítás <strong>egy</strong> különleges, a világon <strong>egy</strong>edülálló eljárással készül, melynek során a felület megváltoztatása<br />
olyan módon történik, hogy mind színárnyalatát, mind struktúráját tekintve hasonló lesz az idõjárási hatásoknak kitett,<br />
természetesen patinásodott titáncink felülethez – annál azonban sokkal <strong>egy</strong>ségesebb. A gyártás komplex folyamatában<br />
kialakulhatnak ugyan árnyalatnyi eltérések, ezek azonban soha nem zavaróak, hiszen az anyag nemes<br />
szépségét éppen természetes, élõ felülete adja.<br />
Az ilyen felületi kialakítású lemezek <strong>egy</strong>séges, nemes színtónusa az eltelt évekkel tovább mélyül: még „érettebbé”, még<br />
„patinásabbá” válik. A szépséget és minõséget sugárzó megjelenés titka, hogy e tónus – éppen természetes és élõ jellege<br />
miatt – nem írható le csupán <strong>egy</strong>etlen RAL-színnel, annál sokkal összetettebb, komplexebb, s ezért elegánsabb.<br />
ÖSSZETÉVESZTHETETLEN FELÜLETEK<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
„standard “<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
„patina pro “<br />
blue-grey<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
„patina pro “<br />
graphite-grey<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
6
Összeépíthetõség más fémekkel, anyagokkal<br />
• A homlokzatfelületeken lehetõleg mindig <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” felületû lemezeket kell alkalmazni.<br />
Az elõpatinásított <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” lemezt a homlokzatokon alkalmazva nem jelentkeznek<br />
zavaró reflexiók, s a bevonat nélküli jelleg következtében a felület évek múlva sem fakul, nem válik<br />
foltossá. (Éppen e jellemzõje teszi a <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” lemezt az igényes középületekhez és a<br />
mûemléki felújításokhoz való alkalmazásra is <strong>egy</strong>aránt különösen elõnyössé.)<br />
A speciális gyártási technológia eredményezi, hogy az elõpatinásított felületû <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek<br />
alapvetõen különböznek más hasonló gyártmányoktól. Mivel a <strong>RHEINZINK</strong> elõpatinásító eljárásánál nem<br />
készül a felületre ráhordott réteg, a cinkfelület eredeti természetes tulajdonságai teljes mértékben megmaradnak:<br />
• a lemez a <strong>rendszer</strong> részét képezõ „ZD-pro” márkanevû forrasztóvízzel kiválóan forrasztható, a forrasztási<br />
felület bármilyen elõzetes kezelése nélkül is (nem kell bevonatot eltávolítani),<br />
• az elõprofilozó és korclezáró gépekkel is az eredeti fényû („standard” felületû) <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekkel<br />
azonos módon dolgozható fel,<br />
• mivel e felületi kezelés nem bevonat, a vele ellátott lemezek ugyanúgy hajlíthatók, mint az eredeti fényû<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek, anélkül, hogy a felületi réteg repedésétõl kellene tartani,<br />
• a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeknél még a megmunkálás során keletkezett esetleges karcolások, sérülések is<br />
„öngyógyulóak”, hiszen a fémtiszta felületen azonnal elinduló természetes patinásodási folyamat az eredeti<br />
kékesszürke vagy grafitszürke színtónust állítja vissza.<br />
Az az elõny, hogy az anyag így tökéletesen forrasztható marad, <strong>egy</strong>edülálló a titáncink lemezek felületi<br />
kezelése területén. Az a tény, hogy a forrasztott kapcsolatok így a szokásosat meghaladóan megbízhatóak<br />
lehetnek, lehetõvé teszi, hogy a <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezzel még a<br />
különösen nehéz csomópontok is megoldhatók, s a belõle készült csatornák (felületi kezelés) nélkül is<br />
tartósan és megbízhatóan mûködõ, vízhatlan csatlakozásokkal folytonosíthatók.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fenti esztétikai és alkalmazási elõnyök miatt a <strong>RHEINZINK</strong> a természetes felületû lemezeket elõnyben részesíti az<br />
– általában környezetkárosító eljárással készülõ és az idõvel változó színû – bevonatos lemezekkel szemben. A lemez<br />
felülete azonban szükség esetén festhetõ. Az alkalmazható festési eljárásokról a <strong>RHEINZINK</strong> alkalmazástechnikai<br />
tanácsadó szolgálata tud tájékoztatást adni.<br />
Az utóbbi idõben a <strong>RHEINZINK</strong> kifejlesztett <strong>egy</strong> új, organikus (néhány hónap alatt természetes módon<br />
lebomló) felületvédelmet is, amely a felületet még selymesebbé teszi, s megoldja a lemez építés közbeni<br />
hatásoktól történõ védelmének problémáját is: e fejlesztés eredménye a korábbi elõpatinásított<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez továbbfejlesztett változata, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patinapro” felületû lemez.<br />
Az új – a lemez beépítését követõen automatikusan lebomló – felületvédelem tovább javította az elõpatinásított<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek jó tulajdonságait: védi a lemezt a beépítés, a tárolás és a szállítás során,<br />
a látható ujjnyomok keletkezésétõl, és tovább javítja a feldolgozhatóságot a görgõs lemezalakító (elõprofilozó,<br />
ívesítõ) gépeken.<br />
1.5 Ellenállás külsõ hatásokkal szemben<br />
1.5.1 Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - fémekkel<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® az alábbi anyagokkal gond nélkül összeépíthetõ:<br />
• az alumíniummal (mind bevonat nélküli, mind bevonatos felülettel),<br />
• az ólommal,<br />
• a rozsdamentes acéllal,<br />
• a horganyzott acéllal (itt a rozsdalefolyási nyomok - például a vágott élekbõl adódóan - nem kizártak).<br />
Károsodás alakulhat ki:<br />
• a rézzel történõ összeépítés esetén.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
7
A <strong>RHEINZINK</strong> ® feldolgozása - Tárolás, szállítás - A feldolgozás módja<br />
1.5.2 Összeépíthetõség más – feljebb elhelyezkedõ – anyagokkal<br />
Károsodás alakulhat ki a <strong>RHEINZINK</strong> ®- anyagú burkolatokon, ha az elõbbi anyagok felületérõl csapadék<br />
folyik annak (védõréteg nélküli) felületére:<br />
• a bitumenes szigetelõlemezrõl (az oxidációs savkorrózió miatt)<br />
• a PVC tetõszigetelésrõl (a sósav-kibocsátás miatt)<br />
• a rézrõl.<br />
1.5.3 Összeépíthetõség más anyagokkal<br />
• A szilikátkötésû ásványi anyagok (mész, cement, gipsz), valamint <strong>egy</strong>es savas fafajták (vörösfenyõ,<br />
tölgy, gesztenye, cédrus) nedvesség jelenléte mellett a fémeket korrodálják.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek és a fenti anyagok között <strong>egy</strong> alkalmas elválasztó réteget kell alkalmazni.<br />
1.5.4 Az olajfûtések hatása a felületre<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek felülete elsõsorban akkor színezõdhet el, ha<br />
• az olaj tüzelõanyagú fûtõberendezés rosszul méretezett, vagy nincs jól beállítva.<br />
Ilyen elszínezõdések többé-kevésbé láthatóan bármely anyagú fémlemezfedéseken kialakulhatnak.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A megrendelõt elõzetesen tájékoztatni kell a megfelelõ olajminõség használatának, az égõ helyes beállításának,<br />
valamint a <strong>rendszer</strong>es karbantartás elvégzésének fontosságáról. Gázüzemû kazánoknál nem alakulhat ki elszínezõdés.<br />
2. Munkavégzés <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekkel<br />
2.1 Tárolás és szállítás<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -termékeket mindig szárazon és átszellõztetetten kell tárolni és szállítani.<br />
A lemeztekercsek tárolásának és szállításának módja<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A lemezek és az elemek tárolása számára mindig ajánlott az építkezés területén az építésvezetõségtõl <strong>egy</strong> száraz és<br />
szellõztetett helyiséget igényelni.<br />
2.2 A feldolgozás módja<br />
Az elõprofilozott lemezsávok tárolásának és szállításának módja<br />
A bádogosmunkákat Magyarországon korábban az MSZ 7928-7952 szabványok szabályozták, amelyek<br />
<strong>egy</strong> részét 1998-ban kivonták.<br />
Németországban a bádogosmunkákat a DIN 18339 szabvány és a ZVSHK szakmai szövetség „Bádogos<br />
Irányelvei”, Ausztriában pedig az ÖNORM B2221 szabványok szerint kell kivitelezni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Szerzõdéses munkák esetén elõ lehet írni, hogy a kivitelezés a <strong>RHEINZINK</strong> alkalmazástechnikai elõírása szerint<br />
történjen. Ez valamennyi szerzõdõ fél érdekét szolgálja.<br />
8<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Lágyforrasztás - Korcolt kapcsolatok - Átlapolások<br />
2.2.1 Jelölések a lemezen<br />
• A felületen jelölni csak puha ceruzával lehet; éles vagy h<strong>egy</strong>es tárggyal (karctû, zsebkés) a lemezt nem<br />
szabad megkarcolni.<br />
2.2.2 Csatlakoztatási módok<br />
2.2.2.1 Lágyforrasztás<br />
Ha vízhatlan lemezkapcsolatra van szükség, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket lágyforrasztással folytonosítják.<br />
A vízlevezetõ profilokon (az ereszcsatornákon, vápákon, lefedéseken) az alakhoz igazodó és vízzáró forrasztott<br />
kapcsolatot <strong>egy</strong> folyamatos munkamenetben kell kialakítani.<br />
A forrasztott kapcsolatok mellett - a repedésmentesség biztosítására –<br />
mindig be kell építeni dilatációs elemeket is.<br />
A forrasztás segédanyagai és szerszámai:<br />
• forrasztópáka (ún. „kalapácsfejû páka”), súly: kb. 500 g l<strong>egy</strong>en,<br />
• folyasztóanyag (forrasztóvíz): <strong>RHEINZINK</strong> „ZD-pro” jelû<br />
(gazdaságosabbá teszi a forrasztást),<br />
• forrasztóón: L-Pb Sn 40 (Sb) jelû (40%-os, alacsony antimon tartalmú).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® lágyforrasztása annyiban különbözik a horgany hagyományos forrasztásától, hogy az anyag különleges<br />
ötvözet összetétele és gyártási eljárása (magas újrakristályosodási hõmérséklete) révén a lemezek forrasztott<br />
kapcsolata erõsebb lehet, mint az anyag általános helyen. Így a forrasztás többé nem a csatorna „gyenge pontja”,<br />
ahol a repedések kialakulnak. E speciális szabadalmaztatott (DBP 2607970) forrasztási technikát - amelynél még<br />
erõsítõ gyöngyforrasztásokat sem kell készíteni - a szakemberek a <strong>RHEINZINK</strong> bádogos-továbbképzõ tanfolyamain<br />
sajátíthatják el.<br />
F o r r a s z t á s i<br />
h é z a g<br />
< 0,5<br />
F o r r a s z t ó ó n D I N 1 7 0 7 s z e r i n t<br />
L - P b S n 4 0 ( S b )<br />
10 = 1 0 m m v í z s z i n t e s f o r r a s z t á s i v a r r a t e s e t é n<br />
5<br />
= l e g a l á b b 5 m m f ü g g õ l e g e s f o r r a s z t á s i<br />
v a r r a t e s e t é n<br />
Metszet a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek<br />
forrasztott kapcsolatáról<br />
A forrasztási varrat szélessége vízszintes felületen legalább 10 mm, függõleges felületen pedig<br />
min. 5 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” (elõpatinásított) anyag a „ZD-pro” márkanevû forrasztóvízzel ugyanúgy<br />
forrasztható, mint az eredeti fényû lemez, mert az elõpatinásítás a <strong>RHEINZINK</strong> ® -nél nem bevonatjellegû.<br />
Így a forrasztási varrat szilárdsága is azonos értékû. E tulajdonsága miatt a bádogosok különösen<br />
kedvelik.<br />
2.2.2.2 Korcolt kapcsolatok<br />
• Ahosszirányú lemezkapcsolatokat kettõs állókorccal, derékszögû állókorccal, kettõs derékszögû<br />
állókorccal, vagy – <strong>egy</strong>es esetekben – lécbetéttel alakítják ki.<br />
• Az <strong>egy</strong>szeres és kettõs fekvõkorcokat általában csak a keresztirányú lemezkapcsolatokhoz szabad<br />
használni.<br />
2.2.2.3 Átlapolások<br />
• A felhasználás területe: a tetõsíkból kiemelt szerkezetek (pl. oromszegély-deszkák, lécbetétek) letakaró<br />
eleme, stb.<br />
• Az átlapolás szélessége<br />
≥ 15° lejtésû felületen: ≥ 150 mm<br />
≥ 22° lejtésû felületen: ≥ 100 mm<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
9
Hõmozgás – Rörzítések<br />
2.2.3 Hajlítások<br />
A gépi vagy kézi élhajlítások hajlítási sugara legalább ≥ 1,75 mm l<strong>egy</strong>en (még kedvezõbb: 2,0 mm).<br />
(Az íves – azaz nem éles – hajlítás a homlokzati munkáknál különösen fontos !)<br />
2.3 A feldolgozáshoz szükséges hõmérséklet<br />
• Ha az anyag hõmérséklete ≥ 10°C: a lemez jól alakítható melegítés nélkül is.<br />
• Ha az anyag hõmérséklete ≤ 10°C: ütésekkel történõ alakítás és kézi megmunkálás esetén az alakítás<br />
környezetében a lemezt elektromos <strong>RHEINZINK</strong>-hõlégfúvóval kell melegíteni. A melegítés lehetõleg az<br />
alakítás folyamatával <strong>egy</strong>ütt haladjon elõre. (Egy korábbi hazai elõírás szerint a horganylemezt nem is<br />
szabad + 4 °C hõmérséklet alatt feldolgozni.)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Ha a költségvetésben a melegítés nincs külön kiírva, a munka megkezdése elõtt az arra jutó munka-többlet elszámolását<br />
az építésvezetõséggel <strong>egy</strong>eztetni kell.<br />
Fagyos idõben a hideg kezekkel a nagy precízséget igénylõ hajtások (pl. gyûrt korc) nehezebben vagy <strong>egy</strong>általán nem<br />
végezhetõk szakszerûen, ezért célszerû a bádogos munka elhalasztása.<br />
• Forrasztás:<br />
A lemezt forrasztani bármely hõmérsékleten szabad.<br />
2.4 A hõmozgás<br />
A hõmérséklet változása következtében fellépõ hosszváltozás (tágulás és összehúzódás) lehetõségét<br />
mind a tetõfedések és a homlokzatburkolatok lemezsávjainál, mind a hagyományos épületbádogos<br />
munkák és csapadékvíz-elvezetõ <strong>rendszer</strong>ek elemeinél biztosítani kell.<br />
A hosszváltozás számítása:<br />
∆l = l 0 ⋅∆ϑ⋅α<br />
a képlet jelölései<br />
Megnevezés<br />
magyarázat/nagyságrend<br />
<strong>egy</strong>ség<br />
∆l<br />
hosszváltozás<br />
mm<br />
l 0<br />
∆ϑ<br />
∝<br />
Számítási példa:<br />
méretezési hossz<br />
hõmérsékletkülönbség a<br />
beépítési hõmérséklethez (T b )<br />
viszonyítva<br />
tágulás:<br />
T max - T b<br />
összehúzódás: T b - T min<br />
T max = +80°C ⇒ 353 K<br />
T min = - 20°C ⇒ 253 K<br />
hõmozgási <strong>egy</strong>üttható 2,2<br />
Fektetési hõmérséklet: 15°C<br />
Lemezsáv hossza:<br />
16,0 m<br />
a rögzítés helye és a lemez<br />
vége közötti távolság<br />
Hõtágulás:<br />
16,0 m ⋅ 2,2 mm / (m ⋅ 100K) ⋅ 65 K = 22,9 mm<br />
Összehúzódás:<br />
16,0 m ⋅ 2,2 mm / (m ⋅ 100K) ⋅ 35 K = 12,3 mm<br />
K (°C)<br />
mm/m⋅100K<br />
Figyelem!<br />
A hõsugárzás következtében a fémlemez hõmérséklete jelentõsen eltérhet a levegõ hõmérsékletétõl. A tetõ<br />
lejtésszögétõl, a napszaktól és a felület tájolásától függõen a lemez hõmérsékletének változása akár a 100 K-t is<br />
elérheti (-20°C-tól +80°C-ig).<br />
m<br />
10<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Különleges <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong>elemek a szegélyezésekhez és letakarásokhoz<br />
• A hõmozgás miatt a fémlemezfedés szerkezeti elemeiben dilatációs megoldásokat kell kialakítani.<br />
(Ennek módját az <strong>egy</strong>es fejezetekben ismertetjük.)<br />
• A vízelvezetésnél és a vonalas szegélyezési elemekben és a letakarásoknál a hõmozgás biztosítására<br />
jól alkalmazhatók a rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemek.<br />
A hõmozgást lehetõvé tevõ elemek beépítése és a hõmozgás biztosításához szükséges mûszaki<br />
intézkedések megtétele akkor is hozzátartozik a feladat szakszerû elvégzéséhez, ha a megbízó azok<br />
mennyiségét és a szerkezeti megoldás módját a költségvetés-kiírásban nem határozta meg. Ma azonban<br />
már az elvárható gondossághoz tartozik, hogy a dilatációkat a költségvetésben feltüntessék, és az alapján<br />
veszik számításba.<br />
2.5 Rögzítések<br />
A rögzítés módját és kiosztását az aljzat jellemzõi, valamint a rögzítendõ elem mérete és funkciója alapján<br />
kell megtervezni.<br />
A rögzítések lehetnek: közvetlen- (direkt), közvetett- (indirekt) és ragasztott rögzítések.<br />
• Közvetlen módon (szöggel, csavarral vagy szegeccsel) legfeljebb 3 m hosszú elemeket lehet rögzíteni<br />
(pl.: viharlécet).<br />
• Közvetett rögzítés a fércekkel történõ rögzítés.<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket ENKOLIT lemezragasztó anyaggal is lehet rögzíteni (a ragasztás elsõsorban<br />
fal- és párkánylefedéseken használatos).<br />
Figyelem!<br />
Amennyiben az <strong>egy</strong>es elemeket forrasztással (vagy más, nem mozgóképes módon) folytonosítják, akkor a hõmozgás<br />
lehetõségét meghatározott távolságokban elhelyezett dilatációs megoldásokkal kell biztosítani (a csatornákban rugalmas<br />
betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemekkel, a lefedéseken és szegélyezéseken elsõsorban mozgóképes lemezkapcsolattal).<br />
3. KÜLÖNLEGES <strong>RHEINZINK</strong> ® -RENDSZERELEMEK<br />
A SZEGÉLYEZÉSEKHEZ ÉS LETAKARÁSOKHOZ<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong> részét képezi számos olyan <strong>rendszer</strong>elem is, amelynek révén <strong>egy</strong>edivé válik, és<br />
amelyek nélkül számos mûszaki feladat nem is oldható meg az elvárt szakszerûséggel.<br />
Ezért a <strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú szegélyezéseket nemcsak a különleges, selymes kékesszürke vagy grafitszürke<br />
színük, az építészetileg igényes megjelenést eredményezõ természetes felületi struktúrájuk,<br />
hosszú élettartamuk, és megbízhatóságuk teszi különösen kedveltté, hanem a <strong>rendszer</strong> <strong>egy</strong>edül álló<br />
<strong>komplett</strong>sége is, amelynek révén ötletes mûszaki megoldást nyújt több, másképp megoldhatatlan feladatra<br />
is.<br />
3.1 <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemek: a mozgás szabadsága<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációbetétes szalag, lezárás nélkül<br />
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a csatornákban,<br />
az ereszszegélyek, és a letakarások lemezében (vízhatlan<br />
mozgóképes kapcsolatot biztosít)<br />
méret: 6.000 mm hosszú szalag (tekercsben)<br />
alkalmazás módja: a szükséges kiterített szélességre<br />
levágott dilatációbetétes szalagot a csatlakoztatandó elemek<br />
között az elõírt távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni<br />
(lejtésirányú átfedésekkel)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
11
Állókorcos <strong>RHEINZINK</strong> ® -homlokzatburkolatok – Általános szerkesztési elvek<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációbetétes szalag, <strong>egy</strong>oldali lezárással<br />
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a szigetelt tetõk<br />
eresz-, fal- és oromszegélyeinek lemezében (vízhatlan mozgóképes<br />
kapcsolatot biztosít)<br />
méret: 800, 1.000, 1.300, 1.500 és 2.000 mm hosszú elemek<br />
alkalmazás módja: a szegélyezés lemezében a dilatáció<br />
betétes szalagot a csatlakoztatandó elemek között az elõírt<br />
távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációbetétes szalag, kétoldali lezárással<br />
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a szigetelt tetõk<br />
süllyesztett vápacsatornáinak lemezében<br />
(vízhatlan mozgóképes kapcsolatot biztosít)<br />
méret: 1.500 és 2.000 mm hosszú elemek<br />
alkalmazás módja: a vápacsatorna lemezében a dilatáció<br />
betétes szalagot a csatlakoztatandó elemek között az elõírt<br />
távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs szalagok rugalmas betétjének anyaga EPDM,<br />
ezért színük nem fekete, hanem cinkszürke, így megjelenésük <strong>egy</strong>általán<br />
nem zavaró, szinte „belesimulnak” a csatornába - eltérõen más (fekete<br />
színû) - gyártmányoktól.<br />
3.2 <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez: lágy és alakítható<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez, sima felületû<br />
alkalmazási terület: tetõfedések oldalrész-szegélyeinek<br />
kialakítása, díszmûbádogos elemek letakarása<br />
tekercsszélesség: 333 mm és 450 mm<br />
lemezvastagság: 0,6 mm<br />
alkalmazás módja: az idomcserép-fedések sorai közé bevezetett,<br />
a fedés elemeire rátakaró, betételemes oldalrész-szegélyek készítésére<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez, plisszírozott felületû<br />
alkalmazási terület: tetõfedések elõrész-szegélyeinek kialakítása<br />
tekercsszélesség: 250 mm<br />
lemezvastagság: 0,6 mm<br />
alkalmazás módja: az idomcserép-fedések hullámos felületére rátakaró<br />
elõrész-szegélyeket úgy készítik, hogy a lemez 100 mm szélességû hullámosítását<br />
az alulról csatlakozó cserépsor íves felületeire gumikalapáccsal<br />
rásimítják<br />
12<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
<strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez – <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform” lemez különös elõnye, hogy ugyanolyan<br />
színre patinásodik, mint a szegélyezésben alkalmazott, szokásos<br />
keménységû <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek. Így a tetõ megjelenése tökéletesen<br />
<strong>egy</strong>séges lehet.További elõnye, hogy a homogén anyaghasználat<br />
következtében nem jelent gondot a korcolt és a forrasztott anyagkapcsolatok<br />
kialakítása. A <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong> termékpalettáján még<br />
<strong>egy</strong>, a szokásosnál lágyabb lemez is megtalálható: az 1000 x 2000<br />
mm-es táblákban, és 0,65, 0,80, valamint 1,00 mm-es lemezvastagságokban<br />
kapható <strong>RHEINZINK</strong> ® -MD-lemezt díszmûbádogos munkákhoz<br />
fejlesztették ki a <strong>RHEINZINK</strong> szakemberei.<br />
Kémény oldalrész- és elõrészszegélye,<br />
sima és plisszírozott<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform” lemezzel<br />
kialakítva<br />
Kémény elõrészszegélye, a hullámos<br />
cserépfelületre rásimuló,<br />
plisszírozott szegélyû RHEIN-<br />
ZINK ® -„Anform” lemezzel<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú kémény hátrészszegély<br />
korcolt csatlakoztatása az<br />
oldalrészszegély sima felületû RHEIN-<br />
ZINK ® -„Anform” lemezéhez<br />
3.3 <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem:<br />
a kapcsolatok létrehozása is lehet lenyûgözõen ötletes<br />
• Hullámos profilú <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem<br />
alkalmazási terület:: a fal-, párkány és ablakpárkánylefedések,<br />
valamint gerincszellõzõ-lefedések mozgóképes csatlakoztatása<br />
(legfeljebb 600 mm párkány-, illetve falszélességig)<br />
névleges méret: 250 mm és 333 mm<br />
lemezvastagság: 0,8 és 1,00 mm,<br />
szalaghosszúság: 3,00 m<br />
alkalmazás módja: a letakarás lemezének 10 mm széles<br />
csatlakozási hézaga alatt a függõleges vízorr rögzítésére<br />
szolgáló folyamatos rögzítõ-/merevítõszegélyt meg kell szakítani,<br />
és itt helyette a <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelemet kell<br />
elhelyezni ugyanolyan függõleges lehajtással, mint a merevítõszegélyt<br />
Figyelem!<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem rendkívül <strong>egy</strong>szerûen készíthetõ, esztétikus<br />
és jól mûködõ mozgóképes csatlakozások készítését teszi lehetõvé.<br />
Alkalmazásának feltétele, hogy aljzatának lejtése ≥ 3° (5,3%) l<strong>egy</strong>en!<br />
(A letakarások lejtése különben is minden esetben e határérték fölötti.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
13
<strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem – ENKOLIT-lemezragasztó<br />
A csatlakozás kialakítása hullámos <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelemmel<br />
Felület szélessége ≤ 400 mm ≤ 600 mm<br />
Toldóelem szélessége 250 mm 333 mm<br />
A perem merevítése<br />
20<br />
20<br />
15<br />
lapos beszegés, <strong>egy</strong>szeres<br />
visszahajtással<br />
15<br />
lapos beszegés, kétszeres<br />
visszahajtással<br />
15<br />
lapos beszegés, <strong>egy</strong>szeres<br />
visszahajtással<br />
és a perem lehajtásával<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készült letakarás peremkialakítása <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem fölött kialakított<br />
mozgóképes csatlakozás fölött<br />
3.4 ENKOLIT-lemezragasztó: innováció a rögzítésben<br />
• ENKOLIT bitumenbázisú, tartósan plasztikus lemezragasztó anyag<br />
alkalmazási terület: a fal-, párkány és ablakpárkány-lefedések<br />
ragasztott rögzítése, közvetlenül beton- illetve habarcsfelületeken is<br />
kiszerelés: 11 kg súlyú fémtartályban<br />
anyagigény: kb. 2,0-2,5 kg/m 2<br />
hõmérsékleti tartomány: + 5°C hõmérséklet alatt nem szabad bedolgozni<br />
alkalmazás módja: a letakarás aljzatának szilárd, leválásoktól mentes<br />
felületére fogazott glettelõvassal kell teljes felületen, <strong>egy</strong> irányban<br />
húzva elkenni, és a letakarás <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezét úgy kell – lassan<br />
és <strong>egy</strong>enletesen – belenyomni, hogy alatta ne maradhasson légbuborék<br />
• ENKOLIT-Voranstrich 933 kellõsítõ anyag<br />
alkalmazási terület: a felület kellõsítése az ENKOLIT lemezragasztó<br />
használata elõtt<br />
kiszerelés: 2,5 kg súlyú fémtartályban<br />
anyagigény: kb. 0,2 kg/m 2<br />
alkalmazás módja: a letakarás aljzatának szilárd, leválásoktól mentes<br />
felületére ecsettel kell felhordani<br />
14<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
ENKOLIT lemezragasztó – ENKE METAL-PROTECT védõbevonat – <strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemezek<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az ENKOLIT lemezragasztó anyag kielégíti a DIN 1055<br />
szabvány minden, a szélszívással szembeni ellenálló<br />
képességre vonatkozó követelményét, és esõben<br />
csökkenti a kopogó hangokat.<br />
Jó eredménnyel alkalmazható a letakarások rögzítésére<br />
azon aljzatoknál is, amelyekbe más módon (pl. dübelekbe<br />
hajtott csavarokkal) valamilyen okból (például a párkány<br />
szerkezetének gyengesége miatt) nem lehet rögzíteni.<br />
Sok esetben megoldást nyújt akkor is, amikor a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez hátsó felületének kiszellõztetése<br />
nem megoldható. (Pl. ha a párkány nagy szélessége miatt<br />
átszellõztetett deszkaaljzatot kellene készíteni, de az<br />
övpárkány fölött lévõ ablakok miatt a letakarás szintjének<br />
megemelése nem lehetséges).<br />
3.5 ENKE METAL-PROTECT védõbevonat:<br />
pórusmentes védelem a károsító hatások ellen<br />
• ENKE METAL-PROTECT védõ horganyfesték<br />
alkalmazási terület: a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezfelület védelme a károsító<br />
hatásoktól az ereszcsatornák és a szegélyezések fölött: a bitumenes<br />
szigetelésû tetõ alatt a bitumenkorróziótól, a rézlemez fedési<br />
szerkezetek alatt az elektrolitikus korróziótól, stb.<br />
kiszerelés: 4,0 és 12,0 kg súlyú fémtartályban<br />
anyagigény: kb. 0,2 kg/m 2<br />
alkalmazás módja: a védendõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezfelületre ecsettel<br />
kell felhordani<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az ENKE METAL-PROTECT védõbevonat pórusmentes bevonatot képez a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek felületén, ezért<br />
különösen alkalmas a károsító hatások elleni hosszú ideig tartó karbantartásmentes védelemre.<br />
3.6 <strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemezek: a láthatatlan segítõk<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -AERO 46 perforált szellõztetõ lemez<br />
alkalmazási terület: tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezé<br />
sek és letakarások alatti szellõzõ légterek be- és kiszellõzési hézagai<br />
szabad szellõzõ nyílásméret: A0 = 46%<br />
méret:<br />
1.000 x 2.000 mm tábla<br />
lemezvastagság:<br />
1,0 mm<br />
fajlagos súly: 3,85 kg/m 2<br />
felület: <strong>RHEINZINK</strong> ® -„standard”, <strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ”<br />
alkalmazás módja: az áttakart be- és kiszellõzõ hézagokban a<br />
deszkaaljzaton (<strong>egy</strong>es esetekben a rögzítõ-/merevítõszegélyhez)<br />
kell (szögezéssel, csavarozással, beakasztással, ill. popszegeccsel)<br />
rögzíteni<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
15
<strong>RHEINZINK</strong> ® -expandált lemez – <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyegek<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -AERO 63 expandált szellõztetõ lemez<br />
alkalmazási terület: tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezések<br />
és letakarások alatti szellõzõ légterek be- és kiszellõzési hézagai:<br />
a nagy hézagtartalom miatt általában a kisebb szélességû hézagok<br />
(kit.sz.: ≤ 200 mm)<br />
szabad szellõzõ nyílásméret: A0 = 63%<br />
méret:<br />
1.000 x 2.000 mm tábla<br />
lemezvastagság:<br />
1,0 mm<br />
fajlagos súly: 2,65 kg/m 2<br />
felület:<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -„standard”<br />
alkalmazás módja: az áttakart be- és kiszellõzõ hézagokban a deszkaaljzaton<br />
(<strong>egy</strong>es esetekben a rögzítõ-/merevítõszegélyhez) kell<br />
(szögezéssel, csavarozással, beakasztással, ill. popszegeccsel)<br />
rögzíteni<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõztetõ lemezek megakadályozzák<br />
a nem kívánt rovarkártevõk<br />
megtelepedését a tetõfedések, a homlokzatburkolatok<br />
és a letakarások fémlemez burkolata<br />
alatt, az átszellõztetett légrésben.<br />
Nem tévesztendõk össze az ún.„rovarhálókkal",<br />
mivel azoknál sokkal kedvezõbb<br />
megjelenésûek, alaktartósságuk révén a<br />
szellõzõnyílást tökéletesen befedhetik, a nyílások<br />
keresztmetszete pedig azokénál jóval<br />
nagyobb (≈ 5mm), így a szokásos méretû<br />
szennyezõdések (pl. fûrészpor) nem tömhetik<br />
el az átszellõzõ légrést – végképp mûködésképtelenné<br />
téve azt.<br />
3.7 <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyegek: a szellõztetésmesterek<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeg, alacsony páraátbocsátási<br />
ellenállású alátétfóliára kasírozva<br />
alkalmazási terület: kis (7° alatti) lejtésû, valamint nem tökéletesen<br />
átszellõztetett tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezések<br />
alatti drénréteges alátéthéjazatként (második vízelvezetõ rétegként)<br />
vastagság: 8 mm<br />
hangcsillapítás: kb. 6 dB(A) (kopogó esõhang ellen)<br />
alkalmazás módja: közvetlenül a fedés, illetve a letakarás<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze alatt kell teljes felületen az aljzatra fektetni, az<br />
ereszsávra, illetve a rögzítõ-/merevítõszegélyre rávezetve, a hátsó felhajlítás<br />
mögötti függõleges szerkezetre felhajlítva<br />
(az alátétfóliával lefelé)<br />
16<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
<strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyegek<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyegek<br />
lehetõvé teszik, hogy a <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
lemezek hátsó felületén lecsapódó pára<br />
eltávozhasson, akkor is, ha az aljzat nem<br />
engedi a lemez alsó oldalának tökéletes<br />
átszellõztetését az aljzat alatt lévõ<br />
légréteg felé (OSB, Betonyp, habüveg,<br />
beton- és habarcsfelületek).<br />
Jelentõsen csökkentik továbbá az ún.<br />
"kopogó esõhangot", így az olyan nagyszélességû<br />
ablakpárkányok RHEIN-<br />
ZINK ® -lemeze alatt is jól alkalmazhatók,<br />
ahol az esõbõl származó zavaró hanghatások<br />
csökkentése megkívánt.<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -ENKAMAT 7008 szellõzõ alátétszõnyeg (fóliakasírozás nélkül)<br />
alkalmazási terület: nem tökéletesen átszellõztetett tetõfedések,<br />
homlokzatburkolatok, szegélyezések alatti drénrétegként<br />
vastagság: 8 mm<br />
hangcsillapítás: kb. 6 dB(A) (kopogó esõhang ellen)<br />
alkalmazás módja: közvetlenül a fedés, illetve a letakarás<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze alatt kell teljes felületen az aljzatra fektetni,<br />
az ereszsávra, illetve a rögzítõ/merevítõszegélyre rávezetve,<br />
a hátsó felhajlítás mögötti függõleges szerkezetre felhajlítva<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -ENKAMAT 7018 szellõzõ alátétszõnyeg (fóliakasírozás nélkül)<br />
alkalmazási terület: kétszintû belsõ helyzetû csatornák (shed-, attikaés<br />
vápacsatornák), a felsõ és az alsó (biztonsági) csatornaelem közötti<br />
távolságtartásra<br />
vastagság: 18 mm<br />
alkalmazás módja: közvetlenül a felsõ csatornaelem <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
lemeze alatt kell teljes felületen az alsó csatornaelembe fektetni, oldalra<br />
is felhajlítva<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
17
Kis- és középelemes tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyei – általános szerkesztési elvek<br />
4. A TETÕFEDÉSEK <strong>RHEINZINK</strong> ® -SZEGÉLYEI<br />
4.1 A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek általános szerkesztési elvei<br />
Kisméretû (pikkely-) tetõfedési elemekkel (cseréppel, természetes és mûpalával, stb.) többnyire olyan<br />
magastetõket fednek, amelyek lejtése ≥ (20°-)25°-35°.<br />
A középméretû (táblás-) elemekbõl készülõ tetõfedésekkel elérhetõ az „alacsony hajlású” lejtéstartomány<br />
(≥ 7°) is, kedvezõ azonban, ha a lejtés ≥ 17°.<br />
• Amennyiben a kis- és középelemes fedésû magastetõkben használati tereket alakítanak ki („beépített<br />
tetõtér”), akkor a tetõfedés alatt minden esetben második vízelvezetõ réteget készítenek.<br />
A második vízelvezetõ réteg általában vízzáró alátétfólia, de fokozottabb vízzárósági igény, illetve kisebb<br />
lejtés esetén vízzáró alátétfedés, vízzáró alátéttetõ, esetleg vízhatlan alátéttetõ.<br />
• Az ilyen fedésû tetõk általában átszellõztetett szerkezetek, így szakszerû kivitelezés esetén a második<br />
vízelvezetõ réteg és a tetõfedés között átszellõzõ légrés van kialakítva.<br />
Figyelem!<br />
Mivel a kis- és középelemes tetõfedések a<br />
csapadékkal szembeni tömörség szempontjából<br />
épületszerkezetileg „vízzáró" besorolásúak, azok<br />
bádogos szegélyeit is „vízzáró" módon kell<br />
készíteni.<br />
(Ez <strong>egy</strong> fokozattal enyhébb követelményeket<br />
jelent, mint a „fokozottan vízzáró" állókorcos és<br />
lécbetétes fémlemez fedések, és két fokozattal<br />
enyhébbet, mint a szigetelésekkel szemben<br />
támasztott „vízhatlanság" követelménye.)<br />
A magastetõk <strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú szegélyezésének tervezése és kivitelezése során az alábbi<br />
szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekkel nem érintkezhetnek olyan anyagok,<br />
amelyek a lemez anyagát károsíthatják, valamint róluk víz sem<br />
folyhat a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekre (különös tekintettel a tetõfedés<br />
anyagából esetleg kioldódó károsító alkotórészekre – így<br />
például a bitumenkorrózió jelenségére; ld. 1.5.2).<br />
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez védelmére<br />
ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonatot (ld.<br />
3.5) kell használni.<br />
• A korróziós hatások lehetõségét akkor is ki kell zárni, ha <strong>egy</strong> tetõfedésben<br />
esetleg több fajta fémlemezt használnak a szegélyezésben<br />
– <strong>egy</strong>mással összeépítve, illetve <strong>egy</strong>más alatt.<br />
(Ha például <strong>egy</strong> tetõfedés felújításakor rézlemez érintkezik<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel, vagy rézlemez felületrõl folyik csapadék<br />
az alatta lévõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)<br />
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen<br />
esetekben is kiválóan használható a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez<br />
védelmére.<br />
18<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Kis- és középelemes tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyei – általános szerkesztési elvek<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az <strong>egy</strong>es kis- és középelemes tetõfedési <strong>rendszer</strong>ek kialakításával, mûszaki jellemzõivel, valamint a tervezésükre és<br />
kivitelezésükre vonatkozó követelményekkel az adott <strong>rendszer</strong>ek alkalmazástechnikai útmutatói foglalkoznak. Ezért<br />
itt kizárólag az ilyen fedésû tetõk <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemez szegélyeire vonatkozó ismereteket foglaljuk össze.<br />
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek kialakítására vonatkozó szabványok közül 1998-ban<br />
számosat – így a szegélyezések alakját leíró szabványokat (MSZ 7948/1-7, MSZ 7949/1-7 MSZ 7950/1-5) –<br />
visszavonták, így e szerkezetekre jelenleg az alábbi szabványok tartalmaznak érvényes elõírásokat:<br />
– MSZ 7959-1:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.<br />
Szerkezeti elemek”,<br />
– MSZ 7959-5:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.<br />
Cserép- és palafedésû tetõk fémlemez szegélyei”.<br />
Épületmagasság<br />
Átfedés mértéke<br />
(függõleges vetületi méret)<br />
< 20 m ≥ 50 mm<br />
≥ 20 m<br />
≥ 80 mm<br />
A kis- és középelemes tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezéseinek átfedése<br />
a fedés elemeivel<br />
A kis- és középelemes tetõfedések<br />
szegélyezései a fedés elemeivel<br />
lejtésirányú átfedésekkel csatlakoznak.<br />
Az átfedés mértéke többnyire<br />
legalább vízküszöb-magasságú, azaz<br />
a táblázat szerinti l<strong>egy</strong>en:<br />
A pikkely- és táblás fedések<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ<br />
szegélyezéseinek lemezvastagságát<br />
a mellékelt táblázat alapján<br />
kell megválasztani:<br />
A szegélyezések rögzítõszegélyeinek<br />
lemezvastagsága legalább<br />
az alábbi l<strong>egy</strong>en:<br />
• horganyzott acéllemez:<br />
0,8-1,0(-1,5) mm<br />
• alumíniumlemez:<br />
1,2-1,5(-2,0) mm<br />
Rögzítés módja<br />
folyamatos<br />
merevítõsávval<br />
teljes felületen<br />
ragasztott *<br />
Kiterített szélesség<br />
(névleges méret)<br />
≤ 400 mm<br />
Anyagvastagság<br />
≥ 0,7 mm<br />
> 400 – ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm<br />
> 800 mm ≥ 1,0 mm<br />
≤ 400 mm<br />
≥ 0,8 mm<br />
> 400 mm ≥ 1,0 mm<br />
Apikkely- és táblás fedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezéseinek lemezvastagsága,<br />
a kiterített szélességtõl függõen<br />
* ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és <strong>egy</strong>enességi<br />
igény, valamint legfeljebb 250 mm kiterített szélesség esetén érvényesek. A<br />
rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt vízorrméret,<br />
fokozott <strong>egy</strong>enességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges<br />
mértékben meg kell növelni (a szokásosnál nagyobb konzolosság esetén<br />
egészen a zárójelben szereplõ értékekig).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
19
A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata és rögzítése<br />
4.2 A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata<br />
Az átszellõztetett tetõk <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseinek aljzatát is úgy kell kialakítani,<br />
hogy a tetõ számára az aljzatban biztosított szellõzõ keresztmetszet a szegélyezés alatt se csökkenjen.<br />
• A kis- és középelemes fedések szegélyezései lehetõleg<br />
teljes felületû (deszka-)aljzaton feküdjenek fel (pl.<br />
ereszszegély).<br />
• A lejtésirányú szegélyezési elemek (pl. vápák, orom<br />
szegélyek, falszegélyek, stb.) lemezei <strong>egy</strong>es esetek<br />
ben felfektethetõk a kiselemes tetõfedések lécezésén<br />
ilyenkor azonban a lécezést be kell sûríteni: a fél-léc<br />
távolságban rögzített kiegészítõ lécek beépítésével.<br />
(A < 20 cm léctávolságú pikkelyfedések esetén a<br />
besûrítés elmaradhat.)<br />
• A ritkábban alátámasztott táblás fedéseknél a szegélyezés<br />
lemeze alá mindenképpen kisegítõ aljzatszerkezetet<br />
(deszkát vagy pallót) kell beépíteni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A ≥ 20 cm léctávolságú pikkelyfedések (pl. alakos cserépfedés, lovagfedésként kialakított hódfarkú cserép) lécezését<br />
nemcsak a fal- és oromszegélyek, valamint a vápák alatt, hanem az áttörések szegélyezése (pl. a csõáttörés talplemeze)<br />
alatt is be kell sûríteni.<br />
(A besûrített szakaszon minden léc közé még <strong>egy</strong> léc szerelésével, léctávolság: ≈150-165 mm.)<br />
Ennél sûrûbb léctávolság esetén (pl. kettõs hódfarkú cserépfedés, léctávolság ≈ 150mm) a lécezés sûrítése nem<br />
szükséges.<br />
4.3 A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése<br />
A szegélyezések <strong>RHEINZINK</strong> ® -elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a szél szívóerejével<br />
szembeni ellenállást és t<strong>egy</strong>e lehetõvé az elemek hõmozgását.<br />
A rögzítés módja:<br />
• közvetett (indirekt)<br />
(beakasztó fércekkel, és/vagy rögzítõszegély-sávba akasztással, esetleg palatáskával)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Esésvonal-irányú (illetve a vízfolyás irányában fekvõ) ferde szegélyezések <strong>egy</strong>másra a vízfolyás irányában takartan<br />
átlapolva szerelt lemezeit kivételes esetben lehet közvetlenül is rögzíteni (a fölé takaró elem átlapolása alatt), de csak<br />
akkor, ha az elem hossza h ≤ 3,00 m, és ha a rögzítõelem által okozott lyuk magasabban van az átlapoló elem alsó<br />
pereme fölött, mint a vízküszöb-magasság (ld. 4.1).<br />
a) beakasztó fércek<br />
A beakasztó férceket ereszszegély, az oromszegély,<br />
A fércek távolsága:<br />
valamint az elõrész-szegély felsõ peremének rögzí- • ≈ 250-333 mm<br />
téséhez használják.<br />
20<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése<br />
Figyelem!<br />
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férclécet<br />
kell alkalmazni).<br />
A fércek rögzítése:<br />
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:<br />
két-két darab legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,<br />
• szilikátanyagú falhoz:<br />
két-két darab legalább 3/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél<br />
csavarral, (többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak).<br />
b) rögzítõszegély-sávok<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A rögzítõszegély-lemezek hosszúsága min-<br />
dig ≤ 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül<br />
is rögzíteni.<br />
A rögzítõszegélyeket az ereszszegélyek, az oromszegélyek,<br />
és az elõrészszegélyek vízorrbeszegéses külsõ peremének<br />
beakasztásos rögzítéséhez használják.<br />
A rögzítõszegély-lemezeket (és az ereszsávokat)<br />
átlapolva, vagy 3 mm hézaggal folytonosan fektetve kell<br />
szerelni. Rögzítésük:<br />
• fa anyagú aljzatra:<br />
legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél<br />
anyagú tetõszegekkel, két sorban, varrottan eltolva,<br />
100 mm-ként,<br />
• szilikátanyagú falhoz:<br />
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott<br />
acél csavarokkal<br />
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak)<br />
c) palatáska<br />
A palatáskát a palafedések elõrészszegélyének rögzítésénél Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
használják. A palatáska-elemek hossza mindig ≤ 3,00 m,<br />
ezért azokat lehet közvetlenül is rögzíteni.<br />
A palatáska-elemeket 3 mm hézaggal, folytonosan fektetve kell<br />
szerelni. Rögzítésük:<br />
• legalább 150 mm-ként a fa anyagú aljzatra lefogva<br />
(legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél<br />
anyagú tetõszegekkel)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
21
A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai<br />
4.4 A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai<br />
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ elemeinek<br />
folytonosítására alkalmazott lemezkapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy a tetõfedés egészének vízzárósága<br />
a szegélyezés környezetében is biztosított l<strong>egy</strong>en.<br />
a) a vízszintes szegélyezési elemek (ereszszegély,<br />
elõrészszegély) lemezkapcsolatai<br />
Mozgóképes lemezkapcsolat, ráforrasztott<br />
rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres<br />
fekvõkorccal<br />
• ráforrasztott rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõ<br />
korccal:<br />
leginkább az elõrészszegély-lemezben használatos<br />
lemezkapcsolat<br />
ereszszegélyben nem használható, mert arra az<br />
egész tetõrõl ráfolyik a csapadékvíz<br />
• rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs<br />
elemmel (ld. 3.1):<br />
elsõsorban ereszszegélyben használatos,<br />
mert „vízhatlan” épületszerkezeti<br />
besorolású kapcsolatot biztosít<br />
ha a dilatációs elemet – esztétikai<br />
okokból – letakarják, a letakaró lemezt<br />
csak az <strong>egy</strong>ik oldalról csatlakozó<br />
ereszsávon szabad rögzíteni<br />
Rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemmel<br />
kialakított mozgóképes lemezkapcsolat<br />
Korlátozottan mozgóképes<br />
lemezkapcsolat kettõs<br />
állókorccal<br />
• kettõs állókorcos kapcsolattal:<br />
az ereszszegélyek hagyományos folytonosítási megoldása, amely a<br />
két oldalról csatlakozó lemezek némi hõmozgását is engedi<br />
a korcokat a fedés felõli oldalon általában le kell fektetni, az eresz felõli<br />
oldalon pedig íves/ferde korcvégkialakítással kell lezárni<br />
Figyelem!<br />
Az állókorcos hosszanti lemezkapcsolatokkal kialakított ereszszegélyekhez – 25° lejtés alatt – a korcolt fémlemez<br />
tetõfedésekhez használatos elõreugró „orral” kialakított ereszsávot kell használni, az <strong>egy</strong>szerû lehajlítással kialakított<br />
rögzítõszegély helyett!<br />
E megoldásban a korcok távolsága nem haladhatja meg az 1,00 m-t (eltérõen a szokásos dilatációs megoldásoktól)!<br />
b) a ferde szegélyezési elemek (a vápa-, a falszegély- és az oromszegély) lemezkapcsolatai<br />
• A ferde szegélyezések <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készült elemei a vízfolyás irányában (lejtésirányban)<br />
takarjanak <strong>egy</strong>másra.<br />
22<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
A ferde szegélyezési elemek (a vápa-, a falszegély- és az oromszegély) lemezkapcsolatai<br />
• A lemezkapcsolatokat a lejtéstõl függõen kell kialakítani, az alábbiak szerint:<br />
Vápa, falszegély, oromszegély lejtése Keresztirányú lemezkapcsolat<br />
≥ 35° (70,0%)<br />
≥ 100 mm átfedés, peremezett lemezszélekkel<br />
≥ 25° (46,6%)<br />
<strong>egy</strong>szeres (beakasztó) fekvõkorc<br />
≥ 10° (17,6%)<br />
<strong>egy</strong>szeres fekvõkorc ráforrasztott rögzítõsávval<br />
< 10° (17,6%) vízhatlan keresztirányú kapcsolat (forrasztott, szükség<br />
esetén rugalmas betétes dilatációs kapcsolattal)<br />
A kis- és középelemes tetõfedések vápáinak, falszegélyeinek és oromszegélyeinek keresztirányú kapcsolatai, a<br />
lejtéstõl függõen<br />
a) ≥ 100 mm átfedés, peremezett lemezszélekkel<br />
(alkalmazható, ha a tetõtér beépítetlen, vagy a<br />
szegélyezés lemeze alatt ki van alakítva második<br />
vízelvezetõ réteg)<br />
b) <strong>egy</strong>szeres<br />
(beakasztó) fekvõkorc<br />
c) <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc<br />
ráforrasztott rögzítõsávval<br />
d) forrasztott (vízhatlan)<br />
keresztirányú<br />
kapcsolat<br />
A vápa-, az oromszegély- és a falszegély-lemezek keresztirányú kapcsolatai<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
23
A hõmozgás biztosítása a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben<br />
4.5 A hõmozgás biztosítása a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben<br />
• A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek elemeit és rögzítéseit, valamint az elemek közötti<br />
kapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak<br />
tágulni, összehúzódni, vagy elcsúszni, és bennük ne alakulhasson ki a hõmozgásból adódó feszültség.<br />
• A szegélyezések <strong>RHEINZINK</strong> ® -elemeiben az alábbi távolságokban kell mozgóképes kapcsolatot<br />
kialakítani:<br />
Rögzítés módja<br />
Kiterített szélesség Dilatációs elemek távolsága<br />
(névleges méret)<br />
folyamatos<br />
< 500 mm ≤ 10,0 m<br />
rögzítõsávval<br />
≥ 500 mm<br />
≤ 8,0 m<br />
ragasztott bármely szélesség ≤ 6,0 m<br />
Fenti irányértékek az <strong>egy</strong>enes vonalú szakaszokra vonatkoznak.<br />
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni.<br />
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek dilatációs távolságai<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az átfedés, az <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc, valamint a ráforrasztott rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc mozgóképes<br />
kapcsolatnak számít, ha az <strong>egy</strong>es elemek <strong>egy</strong>máson szabadon el tudnak mozdulni: pl. a visszahajtás mögött<br />
kellõ mértékû (általában 10 mm) szabad mozgáslehetõség van.<br />
Amennyiben az <strong>egy</strong>es szegélyezési elemek folytonosítása a tetõ kis hajlásszöge miatt, vagy más okból forrasztott<br />
kialakítású, azokban az elõírt távolságokban rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemekkel kell a hõmozgást<br />
biztosítani!<br />
24<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
A tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei – Ereszszegély<br />
4.6 A tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei<br />
(vonalas jellegû szegélyezések)<br />
4.6.1 Ereszszegély<br />
Az ereszszegély az a szerkezeti elem, amely a tetõfedés és a csatorna között elhelyezkedve a tetõ csapadékvizét<br />
a csatornába vezeti be.<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
táblázat szerint<br />
Pikkelyfedésû magastetõ ereszkialakítása, <strong>RHEINZINK</strong> ® -ereszszegély-lemezzel, az ereszpallóba süllyesztett<br />
csatornatartóval.<br />
A homlokzati síktól elõreugró eresznél a második vízelvezetõ réteg a csatorna alatt van kivezetve.<br />
Az eresz szegélylemezének szélessége:<br />
• A szegélylemez legalább olyan széles l<strong>egy</strong>en, hogy a tetõfedés elemei a <strong>RHEINZINK</strong> ® -ereszszegélyre<br />
legalább a függõleges vízküszöb-átfedés (ld. 4.1) biztosításával takarjanak rá<br />
(a helyi idõjárási viszonyok nagyobb átfedést is indokolhatnak)<br />
• A lejtést is figyelembe véve a pikkelyszerû elemekbõl készült tetõfedés elemei a <strong>RHEINZINK</strong> ® -ereszszegélyre<br />
legalább az alábbi mértékben fedjenek át:<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
25
Tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ ereszszegélyei<br />
Tetõ lejtése<br />
Átfedés<br />
25° (46,6%) ≤α< 35° (70,0%) ≥ 120 mm<br />
35° (70,0%) ≤α< 45° (100,0%) ≥ 95 mm<br />
45° (100,0%) ≤α ≥ 80 mm<br />
Pikkelyszerû elemekbõl készült tetõfedések elemeinek lejtésirányú átfedése az<br />
eresz szegélylemezére, a vápa lemezére, vagy a fekvõ ereszcsatorna felsõ<br />
peremére – a tetõ lejtésétõl függõen, 20 m épületmagasságig (20 m magasság<br />
fölött az átfedés mértékét értelemszerûen növelni kell)<br />
• A táblázat szerinti átfedési értékek arra az esetre is érvényesek, amikor a vízelvezetés fekvõ ereszcsatornával<br />
van megoldva, és az ereszszegély-lemez a fekvõ ereszcsatorna alatti ereszszakaszt fedi<br />
le. Ilyenkor a kiselemes (pikkely-)fedés legalsó elemei közvetlenül a fekvõ ereszcsatornára fekszenek<br />
fel<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Amennyiben szükséges, az ereszszegély lemeze alatt a csatornatartókat az ereszpallóba vagy a szarufa végébe be<br />
kell süllyeszteni.<br />
Az ereszszegély-lemez kialakítása:<br />
• A lemez hátsó élén ≥ 20 mm szélességû lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást) kell kialakítani, s a<br />
visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni.<br />
• Az ereszszegély külsõ – vízorrbeszegéses – szélét az ereszpallóra, ill. a deszkaaljzatra lefogott rögzítõszegély-lemezbe<br />
(kettõs állókorcos folytonosítás esetén: ereszsávba) akasztva kell rögzíteni.<br />
Figyelem!<br />
Az ereszszegély alatti rögzítõszegély illetve ereszsáv külsõ szélének elõreállása az ereszvonaltól legalább 20-30 mm<br />
l<strong>egy</strong>en, illetve az ereszszegély a függõ ereszcsatornába mint<strong>egy</strong> 1/3 csatorna-átmérõig nyúljon bele.<br />
Az ereszszegély-lemez végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell<br />
elkészíteni. A csatlakozást a fedési módtól és az idõjárási viszonyoktól függõen kell kialakítani. A lejtésirányú<br />
szegélyezések (vápa-, oromszegély- és falszegély-lemez) az ereszszegélyre legalább a függõleges<br />
vízküszöb-átfedés biztosításával (azaz a fenti táblázat szerinti mértékben) takarjanak rá.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fenti szabályok az – általában hullámos – középelemes (táblás) fedésekre vonatkozóan is iránymutatásul szolgálnak,<br />
bár azok eresze leginkább ereszszegély-lemez nélkül készül. Amennyiben ilyen fedés ereszén mégis betervezésre<br />
került szegélylemez alkalmazása, azt a fenti elvek alapján kell megoldani.<br />
A középelemes (táblás) fedéseknél – geometriai kialakításuk miatt – javasolt a táblázatban megadottnál nagyobb<br />
átfedéseket biztosítani (a táblák eresz felõli vége a hullámok magaspontja alatt nyitottabb), illetve a táblák alsó végén<br />
a porhó-behordást a héjazat elemeinek geometriai kialakításához illeszkedõ módon, külön elemmel lezárva kell<br />
megakadályozni.<br />
26<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Kiselemes tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ ereszszegélyei<br />
min.80 mm<br />
min. 20 mm<br />
min. 100 mm<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -fekvõ ereszcsatorna kiselemes<br />
fedésben, széles ereszszegéllyel.<br />
A második vízelvezetõ réteg a csatornába<br />
van bevezetve.<br />
min. 80 mm<br />
min. 20 mm<br />
min.100 mm<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -fekvõ ereszcsatorna kiselemes<br />
fedésben, keskeny ereszszegéllyel.<br />
A második vízelvezetõ réteg a csatorna<br />
alatt van kivezetve.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
27
A kiselemes fedésû tetõk cseppentõszegéllyel és takarósávval kialakított további ereszmegoldásai<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
A homlokzati síkban kialakított eresz, <strong>RHEINZINK</strong> ® -függõ<br />
ereszcsatornával.<br />
A második vízelvezetõ réteg a csatornába van bevezetve.<br />
1/3 2/3<br />
A homlokzati síktól elõreugró eresz, <strong>RHEINZINK</strong> ® -függõ ereszcsatornával.<br />
A második vízelvezetõ réteg a csatornába van bevezetve.<br />
Figyelem!<br />
A fedés ácsszerkezetét a fentiek figyelembe vételével kell készíteni: az alsó ereszszegély-lemez (ún. csöppentõlemez)<br />
rögzítéséhez szükséges deszkát a szarufák végébe besüllyesztve kell rögzíteni, mert csak így biztosítható a teljes<br />
értékû átszellõzés!<br />
28<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Kis- és középelemes tetõfedések falszegélyeinek kialakítása<br />
4.6.2 Falszegélyek<br />
A kis- és középelemes tetõfedések falszegélyeinek falcsatlakoztatását épületszerkezetileg „vízzáró”<br />
módon (ld. 4.1) kell kialakítani.<br />
a) a falszegély-lemez külsõ – fal menti – peremének kialakítása<br />
A falszegély csatlakozási magassága:<br />
• ≥ 150 mm a tetõfedés felsõ érintõsíkja fölött (a viharléc alatt)<br />
Amennyiben a fedés alatt teljes értékû második vízelvezetõ réteg készül (a fal mentén a falhoz felhajtva<br />
és vízzáróan csatlakoztatva), a csatlakoztatás magassága (h) – a viharléc alatt – az alábbi lehet:<br />
• < 25° lejtésnél ≥ 150 mm<br />
• ≥ 25° lejtésnél ≥ 100 mm<br />
• ≥ 35° lejtésnél ≥ 80 mm<br />
(alakos cserépnél: a cserépfedés felsõ hulláma fölött ≥ 65 mm)<br />
A falszegély lemezének felsõ peremét az alábbiak szerint kell kialakítani:<br />
• A falszegély felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást)<br />
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)<br />
kell rögzíteni.<br />
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm l<strong>egy</strong>en, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan kell<br />
hagyni.<br />
• Amennyiben a falszegély felsõ pereme más szerkezet által nem takart (legalább vízküszöb-átfedés<br />
sel), a peremet viharléccel kell letakarni. A viharlécet a szilikátanyagú falhoz legfeljebb 250 mm-ként<br />
kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû, mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél csavarral.<br />
• A viharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges (pl.<br />
nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell tömíteni; olyan módon, hogy a tömítõanyag a vályút<br />
teljesen kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.<br />
A viharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.<br />
A csatlakozósínt a falhoz legfeljebb 200 mm-ként kell rögzíteni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés vonalában<br />
– többnyire fa anyagú – betétet kell felszerelni (a hõszigetelés vastagságán belül).<br />
b) a falszegély-lemez belsõ – a héjazat elemeihez csatlakozó – peremének kialakítása<br />
• süllyesztett<br />
• süllyesztés nélküli<br />
vízkorc-visszahajtással<br />
bordával (állóhajtással) és vízkorc-visszahajtással<br />
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
29
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett falszegélye<br />
80-150 mm<br />
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett falszegélye.<br />
A fedés (héjazat) elemei alatti lécezés a falszegély vonalába nem nyúlik bele, a falszegély lemezét<br />
ezért külön alá kell támasztani.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A süllyesztett kialakítás legfõbb elõnye, hogy a falszegély <strong>egy</strong> ferde csatornát képez, így a víz a fedés alá már nem<br />
juthat vissza. Hátránya azonban, hogy bonyolultabb az aljzatszerkezete, továbbá hogy a csapadék a falszegélyrõl az<br />
ereszszegély síkja alatt érkezik az eresz vonalához. Ez problémát okozhat a csatorna magasságának<br />
meghatározásakor. (Szükség esetén ezért az eresznél a falszegély csatornájának mélysége csökkenthetõ.)<br />
A süllyesztett kialakítású falszegély-lemezt egészen az ereszig ki kell vezetni, illetve tetõfelépítmények (pl. kémények,<br />
tetõablakok) mentén, az alsó végén a fedés síkjára rá kell vezetni.<br />
30<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegély kialakításai<br />
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye, <strong>egy</strong>szerû vízkorc-visszahajtással<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A süllyesztés nélküli megoldások legfõbb elõnye, hogy az aljzatszerkezetük <strong>egy</strong>szerû.<br />
A csupán lapos beszegéssel (vízkorc-visszahajtással) kialakított változat vízzárósága mindazonáltal nem<br />
elégséges, ezért csak <strong>egy</strong>szerûbb épületek fedéséhez használható. (A vízkorc-visszahajtást itt is enyhén – mint<strong>egy</strong><br />
15-30°-ban – nyitottan kell hagyni.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
31
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegély kialakításai<br />
80-150 mm<br />
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye bordával (állóhajtással)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A bordával (állóhajtással) kialakított változat széles körben alkalmazott, kellõ vízzáróságú mûszaki megoldás.<br />
Az állóhajtás a tetõfedés felsõ síkja fölött ≥ 10 mm-rel végzõdjön.<br />
A tetõfedés alatt kialakított lapos beszegés és a borda közötti távolság ≥ 70 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
32<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Falszegély pikkelyszerû kialakítású <strong>RHEINZINK</strong> ® -betétlemezekkel<br />
c) a falszegély-lemezek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása<br />
• a 3.4 pontban leírtak szerint<br />
(a falszegély lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).<br />
d) a falszegély-lemez rögzítése<br />
• a tetõfedés és a fal felõli oldalon:<br />
a lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)<br />
a beakasztó fércek távolsága: ≤ 250-333 mm<br />
(erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell;<br />
esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).<br />
a lapos beszegés szélessége: ≥ 20 mm<br />
(a visszahajtást enyhén nyitottan kell hagyni)<br />
• a felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):<br />
a felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott beakasztó fércekkel<br />
(ld. még 3.3)<br />
a lapos beszegés szélessége: ≥ 20 mm<br />
A falszegély-lemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell<br />
elkészíteni. A falszegély-lemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával<br />
(ld. 3.1), illetve a 3.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.<br />
e) a falszegély pikkelyszerû kialakítású <strong>RHEINZINK</strong> ® -betétlemezekkel<br />
Egy klasszikus megoldás, amely rendkívül elegáns, mivel a tetõfedés és a fal között nem jelenik meg látszó<br />
fémlemez szegély.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A betétlemezekkel kialakított falszegély profil nélküli pikkelyfedési<br />
elemekhez használatos (hódfarkú cseréphez, mûpalához,<br />
stb.).<br />
Elemeit soronként illesztik be a tetõfedésbe. A betétlemezek<br />
rögzítése hátsó kihajtásuk a lécezésbe történõ beakasztásával<br />
történik.<br />
Az elemek méretét a fedés fajtája, a fedési elemek mérete<br />
és az átfedések mértéke alapján kell meghatározni.<br />
magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye<br />
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel<br />
Pikkelyfedésû<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
33
Falszegély <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemezzel – Oromszegélyek<br />
f) falszegély <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemezzel<br />
A rendkívül lágy <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemezbõl (ld. 3.2) kialakított falszegélyben a lemez a tetõfedés<br />
elemeinek felsõ síkjára takar rá, ezért rendkívül megbízható, fokozott vízzáróságú megoldás. (Leginkább<br />
az alakos cserepeknél használható jó eredménnyel.)<br />
Figyelem!<br />
A lehetséges falszegély-megoldások közül az épületszerkezeti követelmények és adottságok, a megjelenéssel szembeni<br />
igények, a várható csapadékterhelés, valamint a helyi idõjárási viszonyok alapján kell választani.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A középelemes tetõfedések falszegélyei általában felülrõl takarnak rá a táblák hullámaira.<br />
4.6.3 Oromszegélyek<br />
A kis- és középelemes tetõfedések oromszegélyeivel szembeni csapadékbiztossági követelmény azonos<br />
a tetõfedésével: „vízzáró” (ld. 4.1).<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl kialakított oromszegély derékszögû állókorcos fedéssel burkolt – széles – oromdeszkával<br />
34<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Oromszegély kialakítások<br />
a) az oromszegély belsõ – a fedés felõli (a héjazat elemeihez csatlakozó) – peremének kialakítása<br />
A kialakítás alapvetõen azonos a falszegélynél ismertetett megoldásokkal (ld. 3.6.2):<br />
• süllyesztett<br />
• süllyesztés nélküli<br />
vízkorc-visszahajtással<br />
bordával (állóhajtással) és vízkorc-visszahajtással<br />
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel<br />
b) az oromszegély külsõ peremének kialakítása<br />
• az oromszegély-lemez az oromdeszkát is letakarja:<br />
az oromszegély-lemezt az oromdeszkára ki kell hajlítani, és külsõ – vízorrbeszegéses – szélét rögzítõszegélybe<br />
akasztva kell rögzíteni<br />
• az oromdeszka letakarása külön elem:<br />
az oromszegély-lemez felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorcvisszahajtást)<br />
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel<br />
(rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni.<br />
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm l<strong>egy</strong>en, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan<br />
kell hagyni.<br />
az oromszegély-deszka letakarása mindig a tetõ felé lejtsen.<br />
Ha külön elemként készül, elemei <strong>egy</strong>másra lejtésirányban ≥ 100 mm-t fedjenek át.<br />
Vízorrának távolsága az oromdeszkától az alábbi táblázat szerinti l<strong>egy</strong>en.<br />
Az oromszegély-lemez külsõ oldali szerkezeti méreteit az alábbi táblázat szerint kell kialakítani:<br />
Épületmagasság<br />
h<br />
Átfedés** Vízorr elõreállása Oromszegélycsatlakozás<br />
magassága***<br />
h ≤ 8 m ≥ 50 mm ≥ 30 mm 40 – 60 mm *<br />
8 m < h = 20 m ≥ 80 mm ≥ 40 mm 40 – 60 mm *<br />
h > 20 m ≥ 100 mm ≥ 50 mm 60 – 100 mm *<br />
Az oromszegély ajánlott szerkezeti méretei, az épület magasságától függõen<br />
* Ha a tetõ lejtése ≤ 10°, vagy ha a helyi csapadékterhelés különösen nagy, akkor a csatlakozási magasság inkább a<br />
nagyobb érték.<br />
** Az oromszegély deszka letakarásának vízorr-magassága, az oromszegély külsõ oldalán<br />
*** Az oromszegély külsõ oldali felhajtásának magassága, a tetõfedés felsõ érintõsíkja fölött<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
35
Oromszegély kialakítások<br />
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli RHEIN-<br />
ZINK ® -oromszegélye bordával (állóhajtással), külsõ vízorral<br />
és <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel burkolt oromdeszkával<br />
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
oromszegélye vízkorc-visszahajtással, oromszegélyletakarólemezzel,<br />
kétoldali vízorral<br />
36<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Oromszegélyek kialakítása<br />
c) az oromszegélyek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása<br />
• A 4.4 pontban leírtak szerint (az oromszegély lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).<br />
d) az oromszegély-lemez rögzítése<br />
• a tetõfedés felõli oldalon:<br />
Az oromszegély-lemez lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel<br />
(rögzítõnyelvekkel).<br />
A beakasztó fércek távolsága legfeljebb 250-333 mm l<strong>egy</strong>en, de erõs szélhatásnak kitett helyeken a<br />
férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).<br />
Az enyhén nyitottan hagyott lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
• az oromdeszka felõli oldalon:<br />
ha az oromszegély-lemez az oromdeszkát is letakarja:<br />
a külsõ vízorr merevítõ lemezsávba akasztásával.<br />
ha az oromdeszka letakarása külön elem:<br />
az oromszegély-lemez felsõ peremén kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott<br />
beakasztó fércekkel.<br />
A beakasztó fércek távolsága 250-333 mm.<br />
• A felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):<br />
A felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott<br />
beakasztó fércekkel (ld. még 4.3).<br />
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm.<br />
Az oromszegély-lemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel<br />
kell elkészíteni. Az oromszegély-lemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával<br />
(ld. 4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.<br />
Figyelem!<br />
A lehetséges oromszegély-megoldások közül az épületszerkezeti követelmények és adottságok, a megjelenéssel<br />
szembeni igények, a várható csapadékterhelés, valamint a helyi idõjárási viszonyok alapján kell választani.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A középelemes tetõfedések oromszegélyei általában felülrõl takarnak rá a táblák hullámaira.<br />
e) az oromszegély-burkolatok <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
A tetõk oromszegélyeinek (és ereszeinek) függõleges burkolatai olyan részletek, amelyek az épület építészeti<br />
értékét sokszor alapvetõen befolyásolják: javítják, vagy akár el is ronthatják. Az elõpatinásított<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -„patina pro ” felületû lemez alkalmazásával a tetõk oromszegélyei az épületek szemet<br />
gyönyörködtetõ ékszerévé válhatnak.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® – amellett, hogy a szemnek kellemes hangsúlyt teremt – jelentõsen meghosszabbítja a tetõt szegélyezõ<br />
felületek élettartamát és karbantartásmentessé is teszi azokat – amíg csak áll a ház. Nem elhanyagolható szempontok<br />
ezek olyan szerkezeteknél, amelyeknek már a megközelítéséhez is állványt kell építeni!<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
37
Oromszegély-burkolatok<br />
Az oromszegélyeket a szélességüktõl függõen kell kialakítani:<br />
• ha az oromszegély szélessége ≤ 20-30 cm:<br />
élhajlított <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez-elemekkel<br />
• ha az oromszegély szélessége ≥ 20-30 cm:<br />
derékszögû állókorcos <strong>RHEINZINK</strong> ® -homlokzatburkolatként<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl kialakított oromszegély élhajlított<br />
elemekkel burkolt – keskeny – oromszegély – fedéssel<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl kialakított oromszegély derékszögû<br />
állókorcos fedéssel burkolt – széles – oromszegély – fedéssel<br />
38<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Vápa kialakítások<br />
4.6.4 Vápák<br />
Figyelem!<br />
A vápák lejtése mindig kisebb, mint a csatlakozó tetõfelületeké. Legfontosabb jellemzõjük, hogy a vápa lemezére sokszor<br />
nagyobb tetõfelületekrõl gyûlik össze a csapadékvíz. Ezért a vápák tervezésekor és kivitelezésekor kiemelt gondossággal<br />
kell eljárni.<br />
a) a vápalemez méretei<br />
A vápák (hajlatok) <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezének méreteit (és kiterített szélességét) az alábbi mûszaki feltételek<br />
biztosításával kell meghatározni:<br />
• A fedési elemek a vápalemezre legalább a függõleges vízküszöb-magasság mértékéig takarjanak rá<br />
(ld. 4.1 fejezetet és a 4.6.1 fejezet táblázatát).<br />
• A fedési elemek között szabadon maradó lemezfelület szélessége ≥ 150 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
(Ha a csapadékterhelés várható mértéke indokolja, a szélesség a fenti határértéknél a szükséges<br />
mértékben több l<strong>egy</strong>en.)<br />
• A vápalemez két oldalsó peremén ≥ (20-)30 mm szélességû vízkorc-visszahajtást (lapos beszegést)<br />
kell kialakítani. (A visszahajtást enyhén nyitottan kell hagyni.)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fenti alsó határértékeket a szükséges mértékben növelni kell, ha a kétoldalt csatlakozó tetõfelületek lejtése, a vápa<br />
lejtése, a fedés anyaga, vagy az <strong>egy</strong>éb épületszerkezeti adottságok, illetve az éghajlati hatások azt szükségessé<br />
teszik.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
39
Vápa kialakítások<br />
Az eltérõ lejtésû tetõszakaszok közötti vápalemezt úgy kell kialakítani, hogy a nagyobb lejtésû tetõrõl érkezõ<br />
csapadékvíz semmilyen körülmények között ne juthasson a kisebb lejtésû oldalról csatlakozó tetõfedés alá. Ennek<br />
érdekében a vápalemez két oldala azonos magasságban l<strong>egy</strong>en (aszimmetrikus kialakítással). Gyakori megoldás,<br />
hogy a vápa lemezében a nagyobb lejtés felõli oldalon, vagy annak középvonalában bordát (állóhajtást) hajlítanak.<br />
Különösen nagy csapadékterhelés és alacsony hajlásszög esetén a vápát javasolt süllyesztett kivitelben készíteni.<br />
(Ehhez természetesen az aljzat megfelelõ kialakítása tartozik; esetleg páros – kétoldali – vápaszaruval.)<br />
Példák pikkelyfedésû magastetõk <strong>RHEINZINK</strong> ® -vápalemezeinek kialakítására, kétoldali vízkorc-visszahajtással<br />
b) az alátétfedés kialakítása<br />
A beépített tetõknél meg kell oldani, hogy a tetõfedés alatti második vízelvezetési rétegrõl (alátétfedésrõl)<br />
a fedés elemei alá bejutott csapadék szabályozottan l<strong>egy</strong>en kivezetve. Ez az alábbi módokon történhet:<br />
• a vápalemez alatt, az alátétfedés síkján <strong>egy</strong> második vápa (pl. fóliavápa) van kialakítva<br />
• a vápalemez két oldalán, az alátétfedés síkján <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong> ferde csatorna (pl. fóliacsatorna) van kialakítva,<br />
amely a csapadékot az ereszig kivezeti<br />
• a második vízelvezetõ réteg (pl. alátétfólia) a vápa lemezére van rávezetve. (A porhóbehordás megakadályozása<br />
érdekében ez esetben a fóliát a vápalemez melletti folyamatos férc-léc felületére le kell<br />
ragasztani.)<br />
40<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Vápakialakítások<br />
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, az alátétfedés (alátétfólia) rétegén<br />
kialakított fóliavápával<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -vápalemez a lécezés felsõ síkján helyezkedik el, így a hajlat menti szabott cserepek a vápalemez<br />
peremén támaszkodnak fel (hullámos cserepek esetén rugalmas – öntapadó – vápaszegély közbeiktatásával).<br />
• Az alátétfedés síkjában – az ellenlécek alsó síkján – kialakított fóliavápa alatt teljes felületû aljzatot kell készíteni.<br />
(Ha nem készül az alátétfedés teljes felülete alatt aljzat, annak elemeit a fóliavápa alatt süllyesztetten kell rögzíteni<br />
– adott esetben a csonkaszarufák végében készített kivágásba besüllyesztve.)<br />
• Biztosítani kell, hogy az alátétfólia alatti átszellõzõ légrésbe a levegõ a csonkaszarufák<br />
között is bejusson: ehhez a vápa két oldalán megfelelõ átszellõzõ nyílásokat kell kialakítani.<br />
(Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás<br />
megoldott, akkor az átszellõzõ nyílásokra nincsen szükség.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
41
Vápa kialakítások<br />
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, az alátétfóliában kialakított ferde<br />
csatornával, amely az ereszig ki van vezetve<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -vápalemez aljzata kiemelt vápadeszkázat, amelyet a csonka szarufák felsõ síkján rögzített távtartók<br />
támasztanak alá.<br />
A pikkelyfedés a vápa melletti szabott elemeinek felfekvése szempontjából kedvezõ, ha a vápa mentén, mindkét<br />
oldalon <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong> léc van rögzítve, úgy, hogy azok <strong>egy</strong> síkban vannak a tetõfedés alatti lécezéssel. (A tetõfedés szabott<br />
elemei hullámos cserepek esetén rugalmas vápaszegély közbeiktatásával fekszenek fel.)<br />
E lécek többnyire lehetõvé teszik azt is, hogy a vápa lemezének két oldalán készített vízkorc-visszahajtás (lapos<br />
beszegés) <strong>egy</strong> felhajlítás felsõ peremén l<strong>egy</strong>en kialakítva. E megoldás a csapadék bejutása ellen fokozott biztonságot<br />
nyújt.<br />
• Az alátétfedésen össz<strong>egy</strong>ûlt csapadék a vápa két oldalán kialakított ferde csatornában folyik le az ereszig. A ferde<br />
csatornát az ellenléc síkjában a vápával párhuzamosan rögzített lécre felvezetett fóliával kell kialakítani.<br />
• Az alátétfedés (alátétfólia) alatti átszellõzõ légrésbe a levegõ a fólia felhajtása mögött jut be – ezt a ferde léc megfelelõ<br />
oldaltávolsággal való rögzítésével kell biztosítani. (Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz<br />
sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor ezen átszellõzõ nyílásra nincsen szükség.)<br />
42<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Vápa kialakítások<br />
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, a vápa lemezére rávezetett alátétfóliával:<br />
e megoldáshoz a szarufa felsõ síkján – az ellenlécek alatt – rögzített ereszcsatorna tartozik (a második<br />
vízelvezetõ réteg a csatornába be van vezetve<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -vápalemez az alátétfedés síkjában helyezkedik el (az ellenlécek alatt). Aljzata a csonka szarufák<br />
végébe be van süllyesztve.<br />
A vápa mentén, mindkét oldalon <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong> léc van rögzítve, úgy, hogy azok <strong>egy</strong> síkban vannak a tetõfedés alatti lécezéssel.<br />
Így a hajlat menti szabott cserepek azon – illetve a rajtuk rögzített szegélylemezen – tudnak feltámaszkodni<br />
(rugalmas vápaszegély – esetleg lezárófésû – közbeiktatásával).<br />
• Az alátétfedést a vápalemez két peremén rögzített folyamatos férc-lécre (szegélylemezre) kell rávezetni – leragasztva,<br />
hogy a porhó ne juthasson be alá).<br />
Az alátétfedés fölötti légrés itt a vápa mentén is beszellõzik (nemcsak az eresztõl, az ellenlécek és a lécezés közötti<br />
légtéren keresztül – mint ahogy a többi változatnál). Ezért a beszellõzõ légrésben perforált lemezt kell rögzíteni.<br />
• E megoldásban is biztosítani kell, hogy a levegõ az alátétfólia alatti átszellõzõ légrésbe bejuthasson: ehhez a<br />
csonkaszarufák végében átszellõzõ nyílásokat kell kialakítani. (Ha ezzel a csonkaszarufák túlságosan le lennének<br />
gyöngítve – figyelembe véve a vápalemez aljzatának besüllyesztését is – <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong> deszka kihagyásával és az így<br />
kialakuló hézag megfelelõ áthidalásával kell az átszellõzést biztosítani!)<br />
(Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor az átszellõztetésre<br />
nincsen szükség.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
43
Vápa kialakítások – Elõrészszegélyek<br />
c) a vápalemezek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása<br />
• a 4.4 pontban leírtak szerint (a vápa lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fémlemez vápák lehetõleg lemezszalagból készüljenek – különösen 25° (= 47%) lejtés alatt –, annak érdekében,<br />
hogy minél kevesebb keresztirányú kapcsolatra l<strong>egy</strong>en szükség.<br />
d) a vápalemez rögzítése<br />
• két oldalon, a tetõfedés alatt:<br />
A vápalemez lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel).<br />
A beakasztó fércek távolsága legfeljebb 250-333 mm l<strong>egy</strong>en, de erõs szélhatásnak kitett helyeken a<br />
férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).<br />
Az enyhén nyitottan hagyott lapos beszegés szélessége 20 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
• a felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):<br />
A felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott beakasztó fércekkel<br />
(ld. még 4.3)<br />
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm.<br />
A vápalemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell<br />
elkészíteni. A vápalemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával (ld.<br />
4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A középelemes (táblás) fedések vápái többnyire a vápa két-két – a vápával párhuzamos – oldalán szerelt tartószelemen<br />
között, süllyesztetten készülnek.<br />
A vápacsatlakozásnál kialakított átfedéseknél is figyelembe kell venni a táblás fedések azon geometriai jellemzõjét,<br />
hogy a hullámok magaspontja alatt viszonylag nyitottak. Ezért a tetõfedõ elem a vápalemezre történõ ráfedésének<br />
mértékét javasolt megnövelni. A porhó-behordást a héjazat elemeinek geometriai kialakításához illeszkedõ módon,<br />
külön elemmel lezárva kell megakadályozni.<br />
4.6.5 Elõrészszegélyek<br />
Elõrészszegélyt (mellszegélyt) azon félnyeregtetõknél kell szerelni, amelyek felsõ éle fal mellett záródik,<br />
valamint a manzárdfedések töréspontjában, az alulról csatlakozó tetõszakasz felsõ lezárására.<br />
a) az elõrészszegély lemezének alsó csatlakoztatása<br />
• sík felületû (pl. hódfarkú) cserépfedéseknél:<br />
Az elõrész-szegély alsó élét rögzítõszegélybe akasztva kell szerelni, amelynek alsó oldalára 250-333<br />
mm-ként ún. „visszatérõ rögzítõfércek” vannak szegecselve.<br />
A „visszatérõ rögzítõférceket” az elõrész-szegély lemezének alsó peremére alulról felfelé vissza kell<br />
hajtani, így akadályozva meg azok lecsúszását.<br />
Az elõrész-szegély felsõ felületére visszahajtott „visszatérõ rögzítõférceket” forrasztással kell rögzíteni<br />
annak érdekében, hogy azokat lecsúszó jég vagy hó ne tudja kihajlítani („kinyitni”).<br />
44<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Elõrészszegélyek<br />
• alakos felületû (hullámos) cserépfedéseknél:<br />
Az elõrészszegély alsó peremét úgy kell kialakítani, hogy a perem a legfelsõ cserépsor hullámos felületét<br />
kövesse:<br />
a hullámokat az alsó perem visszahajtásának íves kivágásával letakarva<br />
a hullámokat az alsó perem visszahajtásában alulról rögzített lágy anyagú gallérral lefedve<br />
(a gallér anyaga: pl. a rendkívül lágy <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform” lemez – ld. 3.2).<br />
• palafedéseknél:<br />
Az elõrészszegély alsó élét palatáskába kell akasztani.<br />
A palatáska alsó felületére "visszatérõ rögzítõférceket" szegecselnek, amikkel az elõrészszegély lemezét<br />
éppen úgy rögzítik lecsúszás ellen, mint a sík cserépfedéseknél.<br />
b) az elõrészszegély lemezének felsõ csatlakoztatása<br />
• Az elõrészszegély felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást)<br />
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel<br />
(rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni (a falszegély felsõ peremével azonos módon).<br />
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm l<strong>egy</strong>en, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan kell<br />
hagyni.<br />
• Amennyiben az elõrészszegély felsõ pereme más szerkezet által nem takart (legalább vízküszöb-átfedéssel),<br />
a peremet viharléccel kell letakarni. A viharlécet a szilikátanyagú falhoz maximum 250 mmként<br />
kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû, mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél csavarral.<br />
• A viharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges (pl.<br />
nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell tömíteni; olyan módon, hogy a tömítõanyag a vályút<br />
teljesen kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.<br />
Aviharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.<br />
A csatlakozósínt a falhoz maximum 200 mm-ként kell rögzíteni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés vonalában<br />
– többnyire fa anyagú – betétet kell felszerelni (mégpedig a hõszigetelés vastagságán belül).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
45
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye<br />
≥ 50 mm<br />
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, rögzítõszegéllyel,<br />
„visszatérõ rögzítõfércekkel”<br />
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.)<br />
Figyelem!<br />
Hódfarkú cserépfedésnél – a nyitottan maradó hézagok miatt – az áttakarás szempontjából mértékadó magasság a<br />
felsõ „lovag”-sor alatti cserépsor felsõ éle!<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor a fólia alatti<br />
rétegek kiszellõztetésére nincsen szükség.<br />
46<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye<br />
≥ 50 mm<br />
Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, rögzítõszegéllyel,<br />
„visszatérõ rögzítõfércekkel”<br />
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A táblás fedések elõrészszegélyét ugyanúgy kell kialakítani, mint a hullámos cserépfedésekét.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
47
Palafedésû magastetõ elõrészszegélye<br />
≥ 50 mm<br />
Palafedésû magastetõ elõrészszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, palatáskával,<br />
„visszatérõ rögzítõfércekkel”<br />
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni)<br />
Az elõrészszegély <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezének oldalsó csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú<br />
átfedésekkel kell elkészíteni. Az elõrészszegély a tetõfedés elemeire legalább a függõleges vízküszöbátfedés<br />
biztosításával (ld. 3.1), illetve a 3.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.<br />
48<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõhajlásszögtörések kialakítása nagyobb lejtésû tetõkhöz<br />
4.6.6 Tetõhajlásszögtörés nagyobb lejtésû tetõhöz (pl. manzárdtetõ)<br />
≥ 50 mm<br />
≥ 50 mm<br />
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése<br />
nagyobb lejtésû tetõfelülethez <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl,<br />
ereszszegéllyel („csöppentõlemezzel”) és rögzítõszegélybe<br />
akasztott elõrészszegély-lemezzel<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia a tetõszerkezetbõl ki van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ lezárása<br />
pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
49
Tetõhajlásszögtörések kialakítása nagyobb lejtésû tetõkhöz<br />
≥ 50 mm<br />
≥ 50 mm<br />
Palafedésû magastetõ tetõhajlásszögtörése nagyobb lejtésû tetõfelülethez, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl,<br />
palatáskába akasztott elõrészszegély-lemezzel<br />
(A manzárdtetõ felsõ – kis hajlású – felülete állókorcos <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemezfedéssel fedett)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.<br />
50<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõhajlásszögtörések kialakítása alacsonyabb lejtésû tetõkhöz<br />
4.6.7 Tetõhajlásszögtörés alacsonyabb lejtésû tetõhöz (pl. tetõablak fölött)<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése kisebb lejtésû tetõfelülethez <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
lemezbõl, rögzítõszegélybe akasztott elõrészszegély-lemezzel<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az elõrészszegély-lemezre rá van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ<br />
lezárása pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
51
Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése kisebb lejtésû tetõfelülethez,<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl: a hullámokat az elõrészszegély-lemez visszahajtásába akasztott<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform” lemez takarja le<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az elõrészszegély-lemezre rá van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ<br />
lezárása pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.<br />
52<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -perforált lemez<br />
a cseréptörmelék felfogására<br />
és a tisztítás biztosítására<br />
≥ 60 mm<br />
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, a fémlemezfedés<br />
alatt kivezetett alátétfóliával<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az állókorcos fedés alatt az ereszig ki van vezetve. A beszellõzõ légréteg végig<br />
folyamatos, de az állókorcos fedés alatti vastagsága megnövelt: ≈ 8-10 cm-ig. A légrést ennek megfelelõ magasságú<br />
„ellenstafli” beépítésével kell biztosítani.<br />
(Ha az alátétfólia nem páraáteresztõ – azaz sd ≥ 0,5 m – teljes értékû átszellõzést kell biztosítani a fólia alatt is.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
53
Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz<br />
≥ 60 mm<br />
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, a fémlemezfedésre<br />
rávezetett fóliával<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az állókorcos fedésre rá van vezetve. A fólia fölötti légréteg beszellõzését a tetõhajlásszögtörés<br />
csomópontjában kell biztosítani, ezért a legalsó cserépsor alsó éle <strong>RHEINZINK</strong> ® perforált lemezbõl<br />
készült „kalapprofilon” fekszik föl, ami a fémlemez fedés folyamatos beakasztó fércsávján van rögzítve. A fémlemez<br />
fedés alatti (≈ 8-10 cm vastagságú) légréteg a tetõfedés alátétfóliája alatti légréteghez kapcsolódik, és a benne áramló<br />
szellõzõ levegõt a tetõ gerincénél kell kivezetni. (Itt tehát minden esetben teljes értékû átszellõzést kell biztosítani<br />
a fólia alatt is – akkor is, ha az alátétfólia páraáteresztõ.)<br />
Figyelem!<br />
A kiselemes fedés alatti alátétfedést soha nem szabad a fémlemez fedés alatti deszkaaljzatra közvetlenül rávezetni,<br />
mert így a fémlemez fedés alsó felülete és a fólia közötti felfekvésben nem megoldott az alátétfedésen lefolyó másodlagos<br />
csapadékvíz a szerkezetbõl történõ kivezetése.<br />
54<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz<br />
≥ 60 mm<br />
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, fóliacsatornával<br />
(e megoldás kis szélességû tetõhajlásszögtörések – pl. tetõablakok – fölött használható)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólián levezetett másodlagos csapadékvizet <strong>egy</strong> rejtett fémlemez-csatorna vezeti ki oldalra<br />
(a kisebb lejtésû tetõfelületen túlra), a fõ tetõfelület ereszig kivezetett alátétfóliájára – hasonlóan, mint a síkban<br />
fekvõ tetõablakok fölött.<br />
Az állókorcos fedés alatti (≈ 8-10 cm vastagságú) szellõzõ légrétegben áramló levegõ az alátétfólia fölötti légréteghez<br />
kapcsolódik, és a benne áramló szellõzõ levegõt a tetõ gerincénél kell kivezetni.<br />
(Ha az alátétfólia nem páraáteresztõ – azaz sd ≥ 0,5 m – teljes értékû átszellõzést kell biztosítani a fólia alatt is.)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
55
Kémények szegélyezései<br />
4.7 A tetõfedések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek szerkezeti részletei<br />
• Az áttörések <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseit korcolt, vagy forrasztott kapcsolatokkal<br />
lehet kialakítani.<br />
• A tetõfedéseket áttörõ épületszerkezeti elemek szegélyezését épületszerkezetileg „vízzáró”<br />
módon(ld. 4.1) kell kialakítani.<br />
• A szegélyezés kialakítását a tetõ lejtése, a fedés anyaga, az áttörés méretei, az épületszerkezeti adott<br />
ságok, és az éghajlati hatások figyelembe vételével kell meghatározni.<br />
4.7.1 A kémények szegélyezései<br />
a) a szegélyezés elemei<br />
A kémények – valamint az <strong>egy</strong>éb szögletes áttörések (pl. gépészeti áttörések) – szegélyezései az alábbi<br />
elemekbõl készülnek:<br />
• a tetõfelületen áthaladó kéménynél:<br />
oldalszegély-, elõrészszegély- és hátrészszegélyelemekbõl,<br />
• a tetõgerincbe kerülõ kémény esetén:<br />
oldalszegély- és elõrészszegély-elemekbõl.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A szegélyezések elemeit legtöbbször korcolt kapcsolatokkal<br />
építik <strong>egy</strong>mással össze, ritkán azonban forrasztott kapcsolatokat<br />
is alkalmaznak.<br />
A kéményszegélyt úgy kell a tetõfedésbe beépíteni,<br />
hogy az <strong>egy</strong>es elemek mindig a vízfolyás irányában<br />
takarjanak rá <strong>egy</strong>másra:<br />
Kéményszegélyezés elemei a hátrészszegély felõl<br />
b) a szegélyezés elemeinek csatlakoztatása a fedés elemeihez<br />
• Az áttörés-szegélyezés <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
készülõ elõrészszegélyének alsó peremét a falmenti<br />
elõrészszegélyekkel (ld. 4.6.5) azonos<br />
módon kell a tetõfedés elemeinek felsõ felületére<br />
rávezetni (alulra visszahajtott lapos beszegéssel):<br />
= 100 cm-nél nem szélesebb kéményeknél rögzítõszegélyt<br />
nem szükséges alkalmazni<br />
= 100 cm-nél szélesebb kéményeknél az alsó<br />
peremet a szokásos fal menti elõrészszegélylemezekkel<br />
azonos módon kell rögzíteni<br />
(rögzítõszegély-sávba, vagy palatáskába<br />
akasztva).<br />
• Az oldalszegély-lemezt a falszegély-lemezzel<br />
azonos módon kell kialakítani, rögzíteni és a<br />
tetõfedés elemeihez csatlakoztatni (ld. 4.6.2).<br />
(Itt azonban süllyesztett kialakítás nem jöhet szóba!)<br />
56<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Kéményszegélyezés<br />
• A hátrészszegély-lemezt a fölötte lévõ tetõfedés elemeihez úgy kell csatlakoztatni, és ott rögzíteni, ahogyan<br />
az ereszszegély-lemez hátsó élét (ld. 4.6.1).<br />
Atetõ gerince irányából érkezõ csapadék biztos elvezetése (a vízkapacitás biztosítása) érdekében a<br />
tetõfedés alsó éle és a hátrészszegély-lemez a folyásfenékben lévõ töréspontja (az ék magassága) között<br />
függõlegesen mérve mindenütt ≥ 100-150 mm magasság-különbség l<strong>egy</strong>en.<br />
Figyelem!<br />
A 65 cm-t meghaladó kéményszélességeknél a hátrészen a csapadékvíz elvezetése céljából vízterelõ éket kell kialakítani.<br />
Azon áttörések esetén, amelyek szélessége ≥ 100 cm, a csapadékvíz kétoldali kivezetését biztosító vízterelõ<br />
nyerget kell kialakítani, és a hátrészszegély-lemezt két darabból kell összeépíteni.<br />
c) A szegélyezés elemeinek csatlakoztatása a kéménytesthez<br />
• Akéményszegélyek felsõ peremét a kéménytesten a falszegély felsõ peremével azonos módon és<br />
csatlakozási magassággal kell kialakítani és rögzíteni (ld. 4.6.2):<br />
lapos beszegéssel, amelyet viharléccel, vagy más módon takarnak le.<br />
• A hátrészszegély falcsatlakozási magassága mindenütt ≥ 150 mm l<strong>egy</strong>en (a tetõfedés felsõ érintõsíkjától<br />
mérve), amelyet a vízterelõ ék illetve nyereg magasságával meg kell növelni.<br />
Pikkelyfedésû magastetõ kéményszegélye, <strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú elõrész-, oldalrész- és<br />
hátrészszegély-elemekbõl<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
57
Tetõsíkban fekvõ és tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései<br />
4.7.2 A tetõsíkban fekvõ tetõablakok szegélyezései<br />
• Atetõablakokat, tetõkibúvókat és felülvilágítókat ugyanúgy<br />
kell szegélyezni, mint a kéményeket (ld. 4.7.1).<br />
• A szegélyezés felsõ éle legalább 150 mm-re helyezkedjen el a tetõ burkolatának síkja felett.<br />
(Ha a hátrésznél éket vagy nyerget kell kialakítani, a beépítési magasságot értelemszerûen meg kell<br />
növelni.)<br />
Figyelem!<br />
Annak érdekében, hogy a szegélyezés ilyen módon kialakítható<br />
l<strong>egy</strong>en, az ablakokat és felülvilágítókat már a<br />
tetõbe is úgy kell beépíteni, hogy azok felsõ pereme<br />
minimum 150 mm magasságban l<strong>egy</strong>en a tetõfedés<br />
(illetve a hátrésznél kialakított nyereg) fölött. Ha ez nem<br />
biztosított, a szegélyezés nem alakítható ki szakszerûen!<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Gyártanak olyan különleges kialakítású síkban fekvõ tetõablakokat,<br />
amelyek speciális hátrész-kialakítása miatt<br />
a beépítés magassága alacsonyabb is lehet. Ezeknél a<br />
hátrész mindenütt lejtésirányú átfedésekkel van kialakítva,<br />
és a hát felsõ peremén átbukó csapadékot <strong>egy</strong> az<br />
ablak keretébe integrált csatorna<strong>rendszer</strong> úgy vezeti el,<br />
hogy a víz sehol sem juthat be a szerkezetbe. (Az ilyen<br />
gyártmányokat többnyire saját beépítõ keretükkel szállítják.)<br />
4.7.3 A tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései<br />
a) formai kialakítás<br />
A tetõablakok formája rendkívül változatos lehet,<br />
például:<br />
• dongatetõs tetõablak<br />
• nyeregtetõs tetõablak<br />
• kontyolt tetõs tetõablak<br />
• fiók-tetõablak<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A tetõsíkból kiemelt tetõablakok fontos látványelemei az épületnek.<br />
Az ilyen tetõablakok a lejtésviszonyok és a felület összetettsége miatt gyakran készülnek fémlemez burkolattal. Rajtuk<br />
gyakran a bádogos szakma valamennyi szépsége megjelenik. Ahhoz azonban, hogy ez kifejezésre juthasson,<br />
rendkívül gondos tervezésre és mûszaki elõkészítésre van szükség, az építés valamennyi résztvevõjének magas szakmai<br />
színvonalú hozzájárulásával (tervezõ, ács, hõszigetelõ, ablakbeépítõ, bádogos, stb.).<br />
Az <strong>egy</strong>üttmûködést az építkezés generálvállalkozójának kell koordinálnia.<br />
58<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései<br />
b) alapvetõ mûszaki követelmények<br />
Általános követelmény, hogy a tetõfedõ- és bádogosmunkák alapvetõ mûszaki szabályait a tetõsíkból<br />
kiemelt tetõablakok fedésének tervezése és kivitelezése során is ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a<br />
nagyobb felületek esetén.<br />
Az alábbiakra kell különösen ügyelni:<br />
• a vízelvezetés <strong>rendszer</strong>e mindenütt tisztázott l<strong>egy</strong>en<br />
• a lejtések feleljenek meg az adott tetõfedõ anyagra elõírt lejtéshatároknak<br />
• ne alakuljanak ki „hózugok”<br />
• a tetõ és a tetõablak átszellõztetése minden oldalról megoldott l<strong>egy</strong>en<br />
• a tetõfedés alatti második vízelvezetõ rétegrõl a fedés alá bejutott csapadék szabályozottan l<strong>egy</strong>en a<br />
tetõbõl kivezetve<br />
• az ablak szerkezetén belül a hõszigetelés és a belsõ oldali párazárás „<strong>egy</strong>enszilárdságú” l<strong>egy</strong>en<br />
Figyelem!<br />
A tetõablakok átszellõztetése és azok környezetében a tetõ átszellõztetése különösen nehezen megoldható mûszaki<br />
feladat, mivel a tetõablakok szarufái, vagy szögezett deszkaívei szinte mindig a szellõzés irányára merõlegesen állnak.<br />
A tetõsíkból kiemelt tetõablakoknál a szerkezeti és geometriai hõhidak miatt javasolt megnövelt vastagságú<br />
hõszigetelést betervezni és megvalósítani. Különös figyelmet kell fordítani a belsõ oldali – a bonyolult felületre belülrõl<br />
illeszkedõ – párazáró réteg szerelésére: annak mind folytonosításait, mind csatlakoztatásait (pl. az ablakhoz) és<br />
lezárásait hézagmentesen kell kialakítani.)<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> alkalmazástechnikai tanácsadó mérnökei a tetõablakok szerkezetének kialakításához is hasznos segítséget<br />
tudnak nyújtani.<br />
c) alapelemek<br />
• a tetõablak fedése<br />
(<strong>egy</strong>enes vagy kontyolt nyeregtetõ, dongatetõ,<br />
fióktetõ, stb. kialakításban),<br />
valamint annak vápái és csatlakozásai;<br />
• az ablak oldalsó (háromszög alakú) homlokzati<br />
felületének burkolata, a tetõfedéshez<br />
csatlakozó falszegély-lemezzel;<br />
• az ablak elülsõ felülete,<br />
az ablakpárkánnyal,<br />
a káva- és ablakszemöldök-burkolattal,<br />
valamint<br />
az esetleges oszlopburkolatokkal.<br />
Az <strong>egy</strong>es elemek fémlemez fedését külön-külön<br />
a bádogosmunkák általános szabályai szerint<br />
kell kialakítani.<br />
Figyelem!<br />
Amennyiben a tetõfelépítmény fedésérõl a víz nem szabályozottan (ereszcsatornával) kerül elvezetésre, javasolt<br />
annak valamennyi függõleges felületét fémlemez fedésként kialakítani (annak érdekében, hogy a csapóesõ ne<br />
károsíthassa azt).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
59
Csõáttörések szegélyezései<br />
4.7.4 A csõáttörések szegélyezései<br />
a) A csõ-, rúd- és feszítõhuzal-áttörések szegélyezéseinek elemei<br />
• a talplemezre (forrasztással) rögzített talplemezes csõhüvely,<br />
• a tetõáttörés csövére bilinccsel rögzített vízterelõ gallér.<br />
Csõáttörés szegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, pikkelyfedésû<br />
magastetõben<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
• A talplemezes csõhüvely (henger, vagy csonkakúp)<br />
magassága ≥ 100 mm l<strong>egy</strong>en, átmérõje<br />
pedig ≥ 40 mm-rel l<strong>egy</strong>en nagyobb, mint az<br />
áttörés csöve.<br />
• A csõre rögzített vízterelõ gallér (fejjel lefelé<br />
fordított tölcsér) magassága ≥ 150 mm<br />
l<strong>egy</strong>en.<br />
A vízterelõ gallért úgy kell a csövön szorítóbilinccsel<br />
rögzíteni, hogy az ≥ 60 mm-t átfedje<br />
a henger felsõ élét. Az átfedés szakaszán<br />
átmérõje ≥ 40 mm-rel nagyobb l<strong>egy</strong>en, mint<br />
a csõhüvely átmérõje.<br />
Felsõ élén ki kell peremezni és az áttörés csöve<br />
mentén tartósan elasztikus tömítõanyaggal<br />
kell tömíteni.<br />
Figyelem!<br />
Az elemeket úgy kell rögzíteni, hogy a tetõ és<br />
a csõ/rúd <strong>egy</strong>mástól független mozgása biztosított<br />
l<strong>egy</strong>en.<br />
b) az áttörés szegélyezésének csatlakoztatása a fedés elemeihez<br />
• A talplemez két oldalán és felsõ élén vízkorc-visszahajtást (felülre hajtott lapos beszegést), alsó élén<br />
pedig aláhajtást (alulra hajtott lapos beszegést) kell kialakítani.<br />
• A lapos beszegések szélessége ≥ 20 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
c) az áttörés szegélyezésének rögzítése<br />
• a talplemezt rögzítõfércekkel kell a tetõfedés elemei alatt rögzíteni<br />
• az <strong>egy</strong>es elemek mindig a vízfolyás irányában takarjanak rá <strong>egy</strong>másra – legalább a függõleges vízküszöb-átfedés<br />
biztosításával (ld. 4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben.<br />
60<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõszigetelések szegélyezései<br />
5. A TETÕSZIGETELÉSEK <strong>RHEINZINK</strong> ® -SZEGÉLYEI<br />
5.1 A tetõszigetelések szegélyezéseinek általános szerkesztési elvei<br />
Szigeteléssel készülõ tetõfedések általában kis (≤ 5-7°) lejtésû „lapostetõkön” készülnek. Az ilyen lapostetõk<br />
lehetnek átszellõztetés nélküli tetõk (ún. „melegtetõk”), vagy átszellõztetett tetõk (ún. „hidegtetõk”).<br />
E fejezetben a – gyakrabban alkalmazott – átszellõztetés nélküli tetõk szegélyezéseit mutatjuk be, mert<br />
az átszellõztetett tetõk szegélyezései azokkal analóg módon alakíthatók ki, illetve többnyire azoknál<br />
szerkezetileg <strong>egy</strong>szerûbben oldhatók meg.<br />
Figyelem!<br />
A tetõszigetelések a csapadékkal szembeni tömörség szempontjából<br />
épületszerkezetileg „vízhatlan" besorolásúak, ezért azok bádogos<br />
szegélyeit is "vízhatlan" módon kell kialakítani.<br />
(Ez <strong>egy</strong> fokozattal magasabb követelményszintet jelent, mint a „fokozottan<br />
vízzáró” állókorcos és lécbetétes fémlemez fedések, és két<br />
fokozattal magasabb szintet, mint a kis- és középelemes tetõfedésekkel<br />
szemben támasztott „vízzáróság” követelménye.<br />
A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú szegélyezésének tervezése és kivitelezése során az alábbi<br />
szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:<br />
• Atetõszigetelések lemeze a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ szegélyezésekre általában lejtésirányú<br />
átfedésekkel takar rá (az ereszszegélyeknél mindenképpen).<br />
• Az átfedés szakaszában a szegélyezés <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezének csatlakozó felülete mindig olyan<br />
széles l<strong>egy</strong>en, hogy a szigetelés lemezét arra legalább 120 mm szélességben lehessen leragasztani.<br />
(A hagyományos bitumenes fedéseknél a ragasztási felületet szigetelési rétegenként kell biztosítani.)<br />
• A lemezek ragasztása elõtt a fémlemez szegély felületére a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezt nem károsító alapozó-kellõsítõ<br />
réteget kell felhordani (pl. bitumenes szigeteléseknél: oldószeres bitumenes alapozóréteget).<br />
• A fémlemez szegélyezést a falakra és a tetõfelépítmények lábazatára ≥ 20 cm magasságban kell felvezetni,<br />
és ott vízhatlanul lezárni – ugyanúgy, mint a tetõszigeteléseket általában.<br />
(Járható tetõknél e magasságot a burkolat felsõ síkjától kell biztosítani, kavicsleterhelésû és növényzettel<br />
telepített tetõknél pedig a leterhelõ, illetve a vegetációs réteg felsõ síkjától.)<br />
Figyelem!<br />
Hóban gazdag vidékeken és hózugos tetõkön a csatlakozási magasságot a szükséges mértékben növelni kell!<br />
• A < 20 cm magasságú (attika-)falak felsõ felületére a szigetelést vízhatlanul fel kell vezetni és a fal<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú letakarását fölötte úgy kell kivitelezni, hogy a szigetelés vízhatlansága a fal felületén<br />
se sérüljön (pl. bitumenes repedések esetén ENKOLIT-tal ragasztva – ld. 3.4).<br />
• A szigetelések szegélyezéseinek vízorrja az alattuk lévõ szerkezetek felsõ élét legalább a 6.1 fejezetben<br />
közölt táblázat szerinti mértékben fedjék át.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
61
Tetõszigetelések szegélyezéseire vonatkozó szabványok<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekkel nem érintkezhetnek olyan anyagok, amelyek a lemez anyagát károsíthatják,<br />
valamint róluk víz sem folyhat a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekre (különös tekintettel a tetõszigetelés a-<br />
nyagából esetleg kioldódó károsító alkotórészekre – így például a bitumenkorrózió jelenségére, és a<br />
PVC anyagú tetõszigetelésekbõl kiváló sósavra; ld. 1.5.2).<br />
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez védelmére ENKE METAL-PROTECT pórusmentes<br />
védõbevonatot (ld. 3.5) kell használni.<br />
• A korróziós hatások lehetõségét abban az esetben is ki kell zárni, ha <strong>egy</strong> tetõszigetelés szegélyezéséhez<br />
esetleg több eltérõ anyagú fémlemezt használnak – <strong>egy</strong>mással összeépítve, illetve <strong>egy</strong>más a-<br />
latt. (Ha például <strong>egy</strong> szigetelés felújításakor rézlemez érintkezik <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel, vagy rézlemez<br />
felületrõl folyik csapadék az alatta lévõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)<br />
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen esetekben is kiválóan használható a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez védelmére.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az <strong>egy</strong>es tetõszigetelési <strong>rendszer</strong>ek kialakításával, mûszaki jellemzõivel, valamint a tervezésükre és kivitelezésükre<br />
vonatkozó követelményekkel az adott <strong>rendszer</strong>ek alkalmazástechnikai útmutatói foglalkoznak.<br />
Ezért itt kizárólag az ilyen fedésû tetõk <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemez szegélyeire vonatkozó ismereteket foglaljuk össze.<br />
A tetõszigetelések szegélyezéseinek kialakítására vonatkozóan jelenleg az alábbi szabványok tartalmaznak<br />
érvényes elõírásokat:<br />
– MSZ 7959-3:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.<br />
Kavicsolt lemezfedésû tetõk fémlemez szegélyei"<br />
– MSZ 7945-1:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Általános elõírások”<br />
– MSZ 7945-2:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Kifelé lejtõ tetõ ereszszegélye”<br />
– MSZ 7945-3:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Befelé lejtõ tetõ ereszszegélye”<br />
– MSZ 7945-4:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Falszegély”<br />
– MSZ 7945-5:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Tetõösszefolyó”<br />
– MSZ 7945-6:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.<br />
Szerkezeti mozgási hézag tetõsíkban fekvõ lefedése”<br />
– MSZ 7946-1:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.<br />
Csatornaszellõzõcsõ-szegély és -szellõzõfej”<br />
– MSZ 7946-2:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.<br />
Rúd, csõ és feszítõhuzal szegélyei”<br />
– MSZ 7946-3:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.<br />
Salakszellõzõ szegély, sisak és huzalkosár”<br />
– MSZ 7946-4:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.<br />
Tetõkibúvó szegély és fedél”<br />
62<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata<br />
A szigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseinek lemezvastagságát a mellékelt táblázat<br />
alapján kell megválasztani:<br />
A szegélyezések rögzítõszegélyeinek lemezvastagsága legalább az alábbi l<strong>egy</strong>en:<br />
• horganyzott acéllemez: 0,8-1,0(-1,5) mm<br />
• alumíniumlemez: 1,2-1,5(-2,0) mm<br />
Rögzítés módja<br />
Kiterített szélesség<br />
(névleges méret)<br />
Anyagvastagság<br />
Folyamatos<br />
merevítõsávval<br />
Teljes felületen<br />
ragasztott *<br />
≤ 400 mm<br />
≥ 0,7 mm<br />
> 400 – ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm<br />
> 800 mm ≥ 1,0 mm<br />
≤ 400 mm<br />
≥ 0,8 mm<br />
> 400 mm ≥ 1,0 mm<br />
A szigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezéseinek lemezvastagsága, a kiterített szélességtõl függõen<br />
* ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és <strong>egy</strong>enességi igény, valamint legfeljebb 250 mm<br />
kiterített szélesség esetén érvényesek. A rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt<br />
vízorrméret, fokozott <strong>egy</strong>enességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges mértékben meg kell növelni<br />
(a szokásosnál nagyobb konzolosság esetén egészen a zárójelben szereplõ értékekig).<br />
5.2 A tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata<br />
• A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
készülõ szegélyezései teljes felületû aljzaton<br />
feküdjenek fel.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Kedvezõ, ha az aljzat anyaga fa (palló, esetleg<br />
deszka; az épületszerkezeti adottságoktól, valamint<br />
a szegély szélességétõl függõen).<br />
• Nem szögezhetõ, illetve csavarozható aljzatoknál<br />
(pl. hõszigetelés) szögezõ betétléceket,<br />
vagy más megfelelõ megoldást kell<br />
alkalmazni.<br />
• A szegély lejtését az eresznél meg kell<br />
növelni:<br />
aljzat felsõ felületének lejtése ≥ 3° (5,3 %)<br />
l<strong>egy</strong>en (a tetõfelület lejtésének irányában).<br />
• Az ereszszegély aljzatának felsõ síkja l<strong>egy</strong>en<br />
lesüllyesztve a szigetelés aljzatának felsõ síkjához<br />
képest (≈ 5 mm-rel) – így az eresz szegélylemeze<br />
nem képezhet vízgátat okozó felmagasodást.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
63
Tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata – Tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítése<br />
Figyelem!<br />
A nem átszellõztetett tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata alatt általában nem szükséges szellõzõ légréteget<br />
kialakítani. Biztosítani kell azonban, hogy a beépített faszerkezetek a bezártságból adódóan ne károsodhassanak.<br />
E követelményre különösen ügyelni kell, ha a szegélyezés szélessége ≥ 300 mm!<br />
A szegélyezés rögzítéséhez szükséges fa anyagú aljzat gyakran a hõszigetelés síkjában van, s így az épület felsõ<br />
sarkában nemcsak geometriai, hanem szerkezeti hõhíd is kialakul. Ez növeli a páralecsapódás veszélyét az aljzat<br />
anyagában. A tervezés és a kivitelezés során így arra kell törekedni, hogy a hõszigetelés „<strong>egy</strong>enszilárdsága” ezen<br />
kényes csomópontokban is biztosított l<strong>egy</strong>en – és nemcsak hõ- és páratechnikai, hanem épületszerkezeti okokból is.<br />
(E területen jó megoldást adhat például a habüveg anyagú aljzat alkalmazása, ami kellõen szilárd, és fokozott hõszigetelõ<br />
képességû. Azon <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezéseknél azonban, amelyek aljzata habüvegbõl készül, fokozottan<br />
kell ügyelni a hátoldali cinkhidroxid-korrózió megelõzésére!)<br />
Ha a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket szigetelések szegélyezésében alkalmazzák, az aljzatszerkezet átszellõztetésének<br />
hiánya miatt kialakuló hátoldali cinkhidroxid-korróziót kiegészítõ mûszaki intézkedésekkel<br />
kell megakadályozni:<br />
Ha a szegélylemez kiterített szélessége < 300 mm:<br />
• Fa anyagú aljzaton a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez többnyire közvetlenül fektethetõ, ha az aljzat a külsõ levegõvel<br />
közvetlenül érintkezik, és így folyamatos kiszáradása biztosított (pl. a vízorr alatt, a homlokzat<br />
irányában).<br />
• Nem fa anyagú aljzat (pl. szilikátkötésû szerkezetek) és a szegélyezés <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze között<br />
elválasztó réteget kell alkalmazni. Az elválasztó réteg az alábbi lehet:<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeg (ld. 3.4)<br />
homokolt felületû, nem korhadó hordozórétegû bitumenes lemez (V 13).<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal kell leragasztani.<br />
(ld. 3.4)<br />
Ha a szegélylemez kiterített szélessége ≥ 300 mm:<br />
• Az aljzat és a szegélyezés <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze között – elválasztó rétegként –<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeget (ld. 3.7) kell alkalmazni.<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal kell leragasztani.<br />
Figyelem!<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeg alkalmazása esetén az ereszszegély aljzatának felsõ síkját 12-13 mm-rel kell a<br />
szigetelés aljzatának felsõ síkjához képest lesüllyeszteni (a korábban megadott 5 mm helyett).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Afenti mûszaki intézkedésekre többnyire átszellõztetés nélküli, vagy nem deszkaaljzaton készülõ szigetelések<br />
szegélyezéseiben van szükség.<br />
Az átszellõztetett tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzatát is úgy kell kialakítani, hogy az aljzatban biztosított<br />
szellõzõ keresztmetszet ne csökkenjen.<br />
5.3 A tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítései<br />
A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezéseinek elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a<br />
szél szívóerejével szembeni ellenállást, és t<strong>egy</strong>e lehetõvé az elemek hõmozgását.<br />
64<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítései<br />
A rögzítés módja:<br />
• általában közvetett (indirekt):<br />
a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávba akasztással, a belsõ oldalon beakasztó, vagy<br />
fogazott fércekkel, stb.<br />
• ragasztott:<br />
a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal (ld. 3.4)<br />
történõ leragasztásával<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A tetõszigetelések ún. alátámasztó szerepû ereszszegélyeit (ld. 5.5.1) szabad közvetlenül is rögzíteni, de kizárólag<br />
abban az esetben, ha az elemek hossza ≤ 3,00 m.<br />
Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítés esetén is kell a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávot alkalmazni, ha a vízorr elõreállása<br />
> 30 mm.<br />
a) beakasztó fércek<br />
A beakasztó férceket a szigetelések ereszszegély<br />
és a falszegély elemeinek rögzítéséhez<br />
<strong>egy</strong>aránt használják.<br />
A fércek távolsága:<br />
• ≈ 250-333 mm<br />
Beakasztó fércek vízszintes és függõleges felületen<br />
Figyelem!<br />
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férclécet<br />
kell alkalmazni).<br />
A fércek rögzítése:<br />
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:<br />
2-2 darab legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,<br />
• szilikátanyagú falhoz:<br />
2-2 darab legalább 3/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél csavarral,<br />
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak).<br />
b) rögzítõszegély-sávok<br />
A rögzítõszegélyeket többnyire szigetelt (kifelé, vagy<br />
befelé lejtõ) tetõk ereszszegélyeinek és oromszegélyeinek<br />
vízorros külsõ peremének beakasztásos<br />
rögzítéséhez használják.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A rögzítõszegély-lemezek hossza mindig ≤ 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül rögzíteni.<br />
A rögzítõszegély-lemezeket folytonosan, 3 mm hézaggal fektetve kell szerelni.<br />
Rögzítésük:<br />
• fa anyagú aljzatra: legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél anyagú tetõszegekkel,<br />
két sorban, varrottan eltolva, 100 mm-ként,<br />
• szilikát anyagú falhoz:<br />
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél csavarokkal<br />
(töbnyiremûanyagdübelt alkalmaznak)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A szigetelések szegélyezésében nagy biztonságot nyújt a rozsdamentes acél anyagú rögzítõelemek (csavarok és<br />
szögek) alkalmazása – a tüzihorganyzással készült felületvédelemmel ellátott rögzítõelemek helyett.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
65
Tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai<br />
c) Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények<br />
• ld. 6.3 fejezetet<br />
5.4 A tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai<br />
Atetõszigetelések szegélyezései <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ elemeinek folytonosítására alkalmazott<br />
lemezkapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy a tetõszigetelés egészének „vízhatlan” jellege a szegélyezés<br />
környezetében is biztosított l<strong>egy</strong>en.<br />
a) A szigetelés síkjában fekvõ, illetve a szigeteléssel szerkezetileg összeépített, vízszintes és függõleges<br />
szegélyezési elemek (pl. ereszszegélyek, a szigeteléssel összeépített falszegélyek) lemezkapcsolatai<br />
• forrasztott kapcsolatokkal, és az elõírt<br />
távolságokban dilatációs elemmel<br />
(ld. 5.5)<br />
Figyelem!<br />
Ezen alkalmazási területen az állókorcos lemezkapcsolatok<br />
alkalmazása nem megengedett,<br />
mert e kapcsolatok <strong>egy</strong>részt nem teljesítik<br />
a „vízhatlanság” követelményét, s azokhoz – a<br />
csatlakozásban lefektetett korcok miatt – a szigetelés<br />
sem csatlakoztatható hézag nélkül!<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A szegélyezés lemezeinek a dilatációs elemek<br />
közötti lágyforrasztással készülõ folytonosítását<br />
a <strong>RHEINZINK</strong> ® -bádogos-továbbképzõ tanfolyamokon<br />
oktatott speciális eljárással kell elvégezni.<br />
b) a szigetelés síkja fölötti, a szigeteléssel szerkezetileg nem összeépített függõleges szegélyezési elemek<br />
(pl. lengõszegélyek) lemezkapcsolatai<br />
• kettõs (vagy derékszögû) állókorcos kapcsolattal,<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -homlokzatburkolatként<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A – ritkán elõforduló – kis szélességû<br />
(20-30 cm-nél keskenyebb) lengõszegélyeket<br />
élhajlított elemekbõl is készítik.<br />
Ezek lemezkapcsolatait ki lehet alakítani<br />
síkban fekvõ lemezkapcsolatként<br />
(pl. <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal) is, ha<br />
mögöttük a falra elvezetett szigetelés a<br />
valódi vízelvezetési sík.<br />
66<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tetõszigetelések szegélyezéseinek hõmozgása<br />
5.5 A hõmozgás biztosítása a tetõszigetelések szegélyezéseinek elemeiben<br />
• A tetõszigetelések szegélyezéseit (az elemek rögzítéseit, és az elemek közötti kapcsolatokat) úgy kell<br />
kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak tágulni, összehúzód<br />
ni, vagy elcsúszni, és a szegélyezés elemeiben, valamint a szigetelésben ne alakulhasson ki a hõmozgásból<br />
adódó feszültség.<br />
• A tetõszigetelések szegélyezésének <strong>RHEINZINK</strong> ® -elemeiben az alábbi távolságokban kell mozgóképes<br />
kapcsolatot kialakítani:<br />
Funkció<br />
Kiterített szélesség<br />
(névleges méret)<br />
Fenti irányértékek az <strong>egy</strong>enes vonalú szakaszokra vonatkoznak.<br />
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni.<br />
Tetõszigetelések szegélyezéseinek dilatációs távolságai<br />
Dilatációs elemek távolsága<br />
Ereszszegély bármely szélesség ≤ 6,0 m<br />
Falszegély, oromszegély bármely szélesség ≤ 6,0 m<br />
Süllyesztett vápa és csatorna bármely szélesség ≤ 6,0 m<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez és a tetõszigetelés (mûanyag vagy bitumenes) lemeze közötti eltérõ mértékû<br />
hõmozgás okozta káros mértékû feszültségek megelõzésére a szigetelés szegélyezésének belsõ<br />
peremén feszültségmentesítõ takarósávot kell alkalmazni!<br />
A feszültségmentesítõ takarósáv szélessége:<br />
mûanyag szigeteléseknél:...≥ 10 cm<br />
bitumenes szigeteléseknél: ≥ 25 cm<br />
Anyaga a szigetelés anyagával összeépíthetõ, a fellépõ nyíróerõket felvenni képes anyagból l<strong>egy</strong>en<br />
(bitumenes szigeteléseknél: pl. poliészterfátyol betétes bitumenes lemezcsík).<br />
A feszültségmentesítõ takarósávot a szigetelési rétegek alatt kell elhelyezni, és csak az <strong>egy</strong>ik pereme<br />
mentén szabad leragasztani!<br />
A tetõszigetelések szegélyezési elemeiben a hõmozgás levezetését az alábbi módokon lehet megoldani:<br />
• rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemmel (ld. 3.1)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl <strong>egy</strong>edileg készülõ, a szigetelés síkjából kiemelt („lírás”) dilatációs elemmel<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A szegélyezésbe épített rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elem vízhatlan kacsolatot biztosít, ezért tömörsége<br />
még az ereszszegélyeken is megfelelõ.<br />
A szegélyezésekbe <strong>egy</strong>oldali lezárású (ún. „<strong>egy</strong>fejes”), míg a szigetelésekben kialakított fémlemez vápákba kétoldali<br />
lezárású (ún. „kétfejes”) dilatációs elemeket építenek be.<br />
Figyelem!<br />
Amennyiben a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ szegélyezésekbe nem a <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong>hez tartozó dilatációs<br />
elemeket építenek be, a tartósan biztonságos mûködés érdekében ajánlott az alábbi szempontokat is megvizsgálni:<br />
• A dilatációs elem gyártója mennyi idõre vállal garanciát (garantálja-e a legalább 10 éves használhatóságot).<br />
• Melyek a gyártó speciális alkalmazási elõírásai (pl. rövidebb dilatációs távolságok elõírása).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
67
<strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elem szigetelés ereszszegélyében<br />
Rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elem szigetelés ereszszegélyében<br />
Arugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemek beépítése során az alábbiakra kell különösen ügyelni:<br />
• az <strong>egy</strong>- és kétoldali lezárású dilatációs elemek hosszát úgy kell megállapítani, hogy azok a szegélyezés<br />
(illetve a vápacsatorna) lemezének a szigetelés felõli peremén legalább 500 mm-rel nyúljanak túl,<br />
• a dilatációs elemek hajlítása viszonylag „nyitott” l<strong>egy</strong>en, r ≥ 3 mm hajlítási sugárral<br />
• az aljzatot úgy kell kialakítani, hogy a rugalmas betét mozgása a dilatációs elem hajlítása környezetében<br />
is lehetséges l<strong>egy</strong>en,<br />
• a rugalmas betét ne sérüljön a forrasztástól, illetve a bitumenes lemezek hegesztésétõl (a túlhevülés<br />
elkerülésére az ilyen munkák végzésekor legalább 8 cm biztonsági távolságot kell betartani)<br />
• a rugalmas betétet ne érje károsító v<strong>egy</strong>i hatás (pl. a szigetelés ragasztóanyaga, bitumenes átkenés,<br />
stb.).<br />
Figyelem!<br />
Ha a rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemet – esztétikai okokból – letakarják, a letakaró lemezt csak az<br />
<strong>egy</strong>ik oldalról csatlakozó lemezsávon szabad rögzíteni!<br />
Ugyanúgy a kavicsfogó léc tartósinjét sem szabad a dilatációs elem mindkét oldalát rögziteni!<br />
68<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
A szigetelés síkjából kiemelt <strong>egy</strong>edileg készülõ dilatációs elemek – Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye<br />
A szigetelés síkjából kiemelt, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
<strong>egy</strong>edileg készülõ dilatációs elemek, ereszszegélyben<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az <strong>egy</strong>edileg készülõ dilatációs elemek<br />
(pl. „líratagozatos elem”) magassága kb.<br />
50 mm. Szerkezeti kialakításuk következtében<br />
a tetõszigeteléssel azonos<br />
értékû („vízhatlan” épületszerkezeti besorolású)<br />
kapcsolatnak nem minõsülnek.<br />
Emiatt, valamint munkaigényességük és<br />
esztétikai megjelenésük miatt alkalmazásuk<br />
ma már visszaszorulóban van, illetve<br />
csak kisebb igényû épületeken használják<br />
(ahol például a tetõ alatt szabad tér<br />
van).<br />
A szigetelés síkjából kiemelt, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
<strong>egy</strong>edileg készülõ dilatációs elemek, oromszegélynél<br />
5.6 A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei<br />
(vonalas jellegû szegélyezések)<br />
5.6.1 Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye<br />
A kifelé lejtõ tetõk ereszszegélyeinek tökéletes vízhatlansági követelményeket kell kielégíteni.<br />
A kialakítás szerint lehetnek:<br />
• vízhatlanul kialakított <strong>RHEINZINK</strong> ® -ereszszegélyek<br />
• alátámasztó szerepû ereszszegélyek, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
69
Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélyének kialakítása<br />
Kifelé lejtõ tetõ vízhatlan ereszszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, kavicsléccel<br />
Kifelé lejtõ tetõ alátámasztó szerepû ereszszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
70<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Befelé lejtõ tetõk ereszszegélyének kialakítása – Tetõszigetelések falszegélyei<br />
5.6.2 Befelé lejtõ tetõk ereszszegélye<br />
A befelé lejtõ tetõk ereszszegélyeit – a kifelé lejtõ tetõk ereszével azonosan – „vízhatlan” módon kell<br />
kialakítani.<br />
A kialakítás szerint lehetnek:<br />
• vízhatlanul kialakított <strong>RHEINZINK</strong> ® -ereszszegélyek<br />
• alátámasztó szerepû ereszszegélyek, <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
Befelé lejtõ tetõ vízhatlan ereszszegélye <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl, rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs<br />
elemmel<br />
5.6.3 Tetõszigetelések falszegélyei<br />
a) falszegély lengõszegéllyel<br />
A korszerû tetõszigetelési <strong>rendszer</strong>eknél a szigetelést a falra felvezetik (ún. „hajlat-ék” beépítésével), és<br />
a fémlemez szegély (az ún. „lengõszegély”) csupán a szigetelés függõleges szakaszának UV-sugárzás<br />
elleni védelmét szolgálja.<br />
A lengõszegély elemeit az alábbi módokon kell csatlakoztatni:<br />
• 20-30 cm magasságig:<br />
<strong>egy</strong>szeres beakasztó korccal<br />
• 20-30 cm magasság fölött:<br />
kettõs (esetleg derékszögû) állókorccal<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
71
Falszegély lengõszegéllyel<br />
A lengõszegély rögzítése:<br />
• a felsõ élén:<br />
folyamatos beakasztó fércsávval<br />
• az alsó élén:<br />
a tetõszigetelés fényvédelmét szolgáló nagyszemcsés kavicsréteggel történõ beszorítással.<br />
Figyelem!<br />
≥ 100 cm magasság esetén a lengõszegélyt homlokzatburkolatként kell kezelni, és teljes felületû aljzaton kell<br />
készíteni (állófércekkel rögzítve).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A lengõszegély mögött a szigetelõlemez felsõ élét a tetõszerkezet felsõ síkjától ≥ 20 cm magasságra kell felvezetni,<br />
és (pl. 50/5 mm méretû alumínium lemezcsíkkal) folyamatosan a falhoz szorítva kell rögzíteni – kb. 20 cm-ként elhelyezett,<br />
legalább φ 6 mm átmérõjû, korrózió ellen védett csavarral (javasolt: nemesacél anyagú csavar alkalmazása).<br />
Tetõszigetelés falcsatlakozása <strong>RHEINZINK</strong> ® -lengõszegéllyel<br />
72<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Szigeteléssel folytatólagos falszegély – Tetõszigetelések áttörésszegélyezései<br />
a) a szigeteléssel folytatólagos falszegély<br />
A falszegélyt korábban úgy alakították ki, hogy a függõleges fémlemez szegély lemezét a tetõfelületre vízszintesen<br />
kihajlították, s <strong>egy</strong> szigetelõlemez-csíkkal a tetõszigetelésre le is ragasztották.<br />
E megoldás manapság már nem számít korszerûnek, mert a legkisebb tapadási hiányosság esetén is<br />
fennállt annak a veszélye, hogy a függõleges felületrõl a csapadék a ráragasztott szigetelõlemez-csík mögé<br />
juthat, valamint nagy a veszélye a szigetelõlemez elnyíródásának is.<br />
Ha mégis e kialakítást választják, az alábbiakra kell különösen ügyelni:<br />
• A falszegély és a szigetelés csatlakoztatását az alkalmazott szigetelõlemez alkalmazástechnikai elõírásai<br />
szerint kell kialakítani.<br />
• A falszegély <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezét a tetõ legfelsõ síkjától ≥ 20 cm magasságra fel kell vezetni.<br />
• Afalszegély lemezét „vízhatlan” módon kell toldani, s benne az elõírás szerinti távolságokban dilatációs<br />
kapcsolatokat kell kialakítani.<br />
• A falszegély lemezének felsõ élét úgy kell letakarni, hogy a szegély lemeze mögé csapadék ne juthasson<br />
be (pl. a fallefedés vízorrával, viharléccel, vagy más módon).<br />
Figyelem!<br />
Amennyiben abban a falban, amelyhez a szigetelés csatlakozik, nyílászáró (pl. teraszajtó) kerül beépítésre, annak beépítési<br />
magasságát úgy kell meghatározni, hogy az alsó tokösszekötõ eleméhez a falszegélyt (illetve a szigetelést)<br />
≥ 15 cm magasságban teljes értékûen felvezetve lehessen csatlakoztatni (de még a küszöb alatt).<br />
E magasság csak akkor csökkenthetõ a járószint fölötti ≥ 5 cm-re, ha közvetlenül a teraszajtó elõtt legalább 15 cm<br />
mélységû süllyesztett vízelvezetõ vályú van elvezetve (ráccsal lefedve).<br />
5.7 A tetõszigetelések <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek kialakítása<br />
• a kémények, és a tetõfelépítmények (tetõfelülvilágítók, tetõkibúvók, stb.) szegélyezését falszegélyként<br />
kell kialakítani (ld. 5.6.3)<br />
Figyelem!<br />
Ahhoz, hogy a szegélyezés szakszerûen kialakítható l<strong>egy</strong>en, a tetõfelépítményeket úgy kell a tetõben elhelyezni, hogy<br />
lábazatukra a szigetelés ≥ 20 cm magasságban felvezethetõ és ott vízhatlanul lezárható l<strong>egy</strong>en. (Járható tetõknél e<br />
magasságot a burkolat felsõ síkjától kell biztosítani, kavicsleterhelésû és növényzettel telepített tetõknél pedig a leterhelõ,<br />
illetve a vegetációs réteg felsõ síkjától.)<br />
• a csõ-, rúd és feszítõhuzal-áttörések szegélyezését a tetõfedések csõáttörésének szegélyezésével a-<br />
zonosan – <strong>egy</strong>másra takaró két elembõl (talplemezes csõhüvelybõl, és a csõre bilinccsel rögzített vízterelõ<br />
gallérból) – kell készíteni (ld. 4.7.4)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A szigetelt tetõknél a talplemezes csõhüvely (henger, vagy csonkakúp) magassága ≥ 200 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
Atalplemez mérete t<strong>egy</strong>e lehetõvé a szigetelés rétegeinek 120 mm szélességû leragasztásos rögzítését (a hagyományos<br />
bitumenes fedésû tetõknél: rétegenként – ld. 5.1).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
73
Homlokzati szerkezetek letakarásai szerkesztési elvei<br />
6. A HOMLOKZATI SZERKEZETEK LETAKARÁSAI <strong>RHEINZINK</strong> ® -KEL<br />
6.1 A homlokzati szerkezetek letakarásainak szerkesztési elvei<br />
A homlokzati szerkezetek letakarásai az<br />
alábbiak:<br />
• fallefedések ("attikafal-lefedések")<br />
• párkánylefedések<br />
• ablakpárkány-lefedések<br />
• oromfal-lefedések<br />
Figyelem!<br />
A letakarásokat a csapadékkal szembeni tömörség<br />
szempontjából épületszerkezetileg „fokozottan vízzáró”<br />
módon kell készíteni. (Ugyanúgy, mint az állókorcos<br />
és lécbetétes fémlemez fedéseket általában.)<br />
A letakarások valamennyi lezárását és csatlakozását<br />
is úgy kell kialakítani, hogy azok legalább<br />
a „fokozottan vízzáró” követelményt kielégítsék.<br />
(Ez <strong>egy</strong> fokozattal magasabb követelményeket jelent, mint a „vízzáró” kis- és középelemes tetõfedések, és <strong>egy</strong><br />
fokozattal magasabbakat, mint a szigetelésekkel szemben támasztott „vízhatlansági" követelmény.)<br />
A letakarások lehetnek:<br />
• vonalas jellegû letakarások (élhajlított elemekbõl készítettek):<br />
a vonalas jellegû letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezének kiterített szélessége általában ≤ 800 mm<br />
(megnövelt anyagvastagsággal: ≤ 1000 mm)<br />
• tetõfedésként készített letakarások (általában kettõs állókorcos fedésként):<br />
ha a letakarás lemezének kiterített szélessége > 800 mm (megnövelt lemezvastagság esetén: 1000 mm),<br />
a letakarást minden szempontból tetõfedésként kell készíteni<br />
(ez vonatkozik az alkalmazott lemezvastagságra, a korctávolságra, a lejtésre, az aljzatra,<br />
az átszellõztetésre, a rögzítésre, és a csomópontok kialakítására <strong>egy</strong>aránt)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -anyagú fémlemez tetõfedések kialakítását más <strong>RHEINZINK</strong>-kiadványok részletesen ismertetik<br />
(ld. „<strong>RHEINZINK</strong> ® - A tervezés és az alkalmazás alapismeretei” címû kiadványunkat).<br />
Itt ezért azok készítésének sajátos szabályaira e helyen nem térünk ki, bár a kialakítást csomópontokban bemutatjuk.<br />
A letakarás lejtése:<br />
• A lejtés iránya:<br />
a letakarás felülete mindig arra az oldalra lejtsen, ahol a vízlefolyás nem okozza az alatta lévõ szerkezetek<br />
károsodását (illetve – ha károsodás <strong>egy</strong>ik oldalon sem alakulhat ki – ahol az esetleg megjelenõ<br />
lefolyási nyomok kevésbé zavaróak)<br />
• A lejtés mértéke: ≥3° (5,3 %)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fal- és oromfal-lefedések általában a belsõ – a tetõ felõli – oldalra lejtenek.<br />
A párkány- és az ablakpárkány-lefedések többnyire csak kifelé lejthetnek.<br />
74<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
A letakarások külsõ peremének kialakítása<br />
A letakarások külsõ peremének kialakítása:<br />
• A külsõ peremet mindig lehajlítással és vízorr-beszegéssel kell kialakítani.<br />
• A vízorr az alatta lévõ épületszerkezet felsõ élére legalább a táblázat szerinti mértékben takarjon rá.<br />
• A letakarások vízorrát rögzítõ-(merevítõ-) szegélybe akasztva kell rögzíteni.<br />
Épületmagasság Függõleges átfedés Vízorr elõreállása<br />
h<br />
< 8 m ≥ 50 mm ≥ 30 mm<br />
8 m ≤ h ≤ 20 m ≥ 80 mm ≥ 40 mm<br />
h > 20 m ≥ 100 mm ≥ 50 mm<br />
A letakarások vízorrának méretei, az épület magasságától függõen<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A vízorr szerepe nemcsak a lecsöpögõ víz biztonságos elvezetése a felületrõl, hanem a letakarás széleinek merevítése<br />
és rögzítése is.<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készült letakarások vízorr-kialakítása, különbözõ rögzítõszegélyekkel<br />
A homlokzati szerkezetek <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ letakarásainak tervezése és kivitelezése során<br />
az alábbi szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:<br />
• A letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeivel nem érintkezhetnek olyan anyagok, amelyek a lemez anyagát<br />
károsíthatják, valamint róluk víz sem folyhat a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezekre (különös tekintettel a homlokzati<br />
szerkezetek anyagából esetleg kioldódó káros alkotórészekre, vagy a homlokzat tisztítására<br />
használt v<strong>egy</strong>ületekre; ld. 1.5.3).<br />
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez védelmére ENKE METAL-PROTECT<br />
pórus-mentes védõbevonatot kell használni.<br />
• Akorróziós hatások lehetõségét akkor is ki kell zárni, ha <strong>egy</strong> letakarásban esetleg több fajta<br />
fémle-mezt használnak – <strong>egy</strong>mással összeépítve, illetve <strong>egy</strong>más alatt.<br />
(Ha például <strong>egy</strong> épület felújításakor rézlemez érintkezik <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezzel, vagy rézlemez<br />
felü-letrõl folyik csapadék az alatta lévõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)<br />
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen esetekben is kiválóan használható a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez védelmére.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
75
Letakarásokra vonatkozó szabványok – Letakarások lemezvastagságai<br />
A homlokzati szerkezetek bádogos letakarásainak kialakítására az alábbi szabványok vonatkoznak:<br />
– MSZ 7959-3:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.<br />
Kavicsolt lemezfedésû tetõk fémlemez szegélyei”.<br />
(a szabvány 1. pontja a lefedéseket ismerteti)<br />
– MSZ 7943-1:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel<br />
Általános elõírások”.<br />
– MSZ 7943-2:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel<br />
Ablakkönyöklõ-lefedés”.<br />
– MSZ 7943-3:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel<br />
Párkánylefedés”.<br />
– MSZ 7943-4:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel<br />
Fallefedés”.<br />
– MSZ 7943-5:1989 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel<br />
Tetõsíkból kiemelt mozgási hézag lefedése és szegélyezése”.<br />
A homlokzati szerkezetek <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ letakarásainak lemezvastagságát a mellékelt<br />
táblázat alapján kell megválasztani:<br />
A letakarások rögzítõszegélyeinek lemezvastagsága legalább az alábbi l<strong>egy</strong>en:<br />
• horganyzott acéllemez: 0,8-1,0 (-1,5) mm,<br />
• alumíniumlemez: 1,2-1,5 (-2,0) mm,<br />
Rögzítés módja<br />
Kiterített szélesség<br />
(névleges méret)<br />
Anyagvastagság<br />
Folyamatos<br />
merevítõsávval<br />
Ragasztott, vagy<br />
lekötõhuzallal *<br />
≤ 400 mm<br />
≥ 0,7 mm<br />
> 400 ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm<br />
> 800 mm ≥ 1,0 mm<br />
≤ 400 mm<br />
≥ 0,8 mm<br />
> 400 mm ≥ 1,0 mm<br />
• Ahomlokzati szerkezetek <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ letakarásainak<br />
• lemezvastagsága, a kiterített szélességtõl függõen<br />
• * ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és <strong>egy</strong>enességi igény, valamint legfeljebb 250 mm<br />
kiterített szélesség esetén érvényesek. A rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt vízorrméret,<br />
fokozott <strong>egy</strong>enességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges mértékben meg kell növelni (a<br />
szokásosnál nagyobb konzolosság esetén egészen a zárójelben szereplõ értékekig).<br />
A folyamatos rögzítõsávval nem megtámasztott élû letakarások lemezvastagságára magasabb követelmények vonatkoznak,<br />
mint a folyamatos rögzítõsávba akasztott vízorral kialakítottakra (ld. táblázatot).<br />
76<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Letakarások aljzata<br />
6.2 A letakarások aljzata<br />
Az aljzat kialakítása minden esetben olyan l<strong>egy</strong>en, hogy az aljzat a letakarás kellõ mértékû és irányú<br />
lejtését biztosítsa.<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készült letakarások<br />
aljzata az alábbi kialakítású lehet:<br />
• ha a szélesség ≤ 40 cm: hosszanti palló<br />
A pallók vastagsága ≥ 48 mm, de gyalult<br />
(oldalra lejtõ) kialakítás esetén a legszûkebb<br />
keresztmetszetben is ≥ 30 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
• ha a szélesség > 40 cm: keresztirányú<br />
fa staflivázon készült deszkaaljzat<br />
A ≤ 80 cm-ként rögzített staflik szélessége<br />
48 mm, magassága legalább 50 mm<br />
l<strong>egy</strong>en (kisebb magasságú stafliba nem<br />
lehet szögezéssel vagy más módon rögzíteni).<br />
A letakarás oldalirányú lejtését a<br />
staflik ékszerû kialakításával kell biztosítani<br />
Figyelem!<br />
Fallefedést közvetlenül a beton, vagy téglaszerkezetre fektetve a legritkább esetben lehet szakszerûen elkészíteni.<br />
Fallefedést csak akkor lehet ilyen módon készíteni, ha a fal és felsõ felületének <strong>egy</strong>enessége, keresztirányú lejtése,<br />
stb. a bádogosmunkák méretpontossági követelményeit is kielégíti. A gyakorlatban ennek megvalósulására csak a<br />
kisebb szélességû (≤ 20 cm szélességû) falak esetén van – több-kevesebb, de inkább kevesebb – esély.<br />
Párkány- és ablakpárkány-lefedéseket gyakrabban készítenek közvetlenül szilikátanyagú aljzatra fektetve, de a<br />
≥ 20 cm párkány-szélességek esetén a pallóból készült aljzat, valamint a ≥ 40 cm szélességû párkányokon a<br />
deszkaaljzat készítése a kõmûves szerkezetek méretpontatlansága miatt többnyire szükséges.<br />
A letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze alatt nem lehet nedvesség, mert ez – kedvezõtlen esetben – az alatta<br />
lévõ szerkezeti elemek és a lemez károsodását <strong>egy</strong>aránt okozhatja. A bezárt nedvesség kialakulását<br />
az alábbi mûszaki intézkedésekkel lehet megakadályozni:<br />
• Átszellõzést többnyire a letakarások alatt is biztosítani kell.<br />
Ha az <strong>egy</strong>éb épületszerkezeti és -fizikai szempontok sem szólnak ellene,<br />
a letakarás alatt az átszellõzõ légrés vastagsága csökkenthetõ:<br />
ha a fal-/párkány felsõ felületének szélessége < 40 cm<br />
a letakarás alatt az átszellõzõ légrés akár el is hagyható:<br />
ha a fal-/párkány felsõ felületének szélessége < 20 cm<br />
• Ha szerkezeti kényszerbõl a kis szélességû fal-/párkánylefedés nem deszka-/pallóaljzaton, hanem<br />
közvetlenül szilikát anyagú aljzaton (beton-, ill. habarcsfelületen) készül, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemez alatt<br />
elválasztó réteget kell fektetni.<br />
Figyelem!<br />
Kedvezõ, ha az elválasztó réteg <strong>RHEINZINK</strong> ® -szellõzõ alátétszõnyeg (drénréteges).<br />
Kis szélesség esetén azonban nem korhadó hordozórétegû, homokolt felületû bitumenes lemez is alkalmazható<br />
(V 13 minõséggel).<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
77
Letakarások rögzítése<br />
• A<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek ENKOLIT-tal ragasztott rögzítése esetén a teljes felületû ragasztás révén<br />
biztosított, hogy a letakarás lemezének hátsó oldalán nem jöhet létre páralecsapódás, ezért elválasztó<br />
réteget sem kell használni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az attikafal felsõ felületén rögzített letakarások<br />
idejétmúlttá válásához a hõvédelmi<br />
követelmények <strong>egy</strong>re fontosabbá<br />
válása is hozzájárult: manapság ugyanis<br />
az épületek attikafalait és párkányait<br />
teljes mértékben körbe-hõszigetelik –<br />
így biztosítva az épület „hõtechnikai<br />
<strong>egy</strong>enszilárdságát”.<br />
A hõszigetelés fölött ezért a fal-/párkánylefedések<br />
mindenképpen külön aljzatszerkezeten<br />
készülnek, így az aljzat<br />
alatt az átszellõztetést szakszerûen biztosítani<br />
lehet!<br />
6.3 A letakarások rögzítése<br />
A letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a szél szívóerejével<br />
szembeni ellenállást és t<strong>egy</strong>e lehetõvé az elemek hõmozgását.<br />
A rögzítés módja:<br />
• közvetett (indirekt)<br />
(rögzítõszegély-sávba akasztással, és beakasztó fércekkel, ill. fércsávokkal).<br />
• A<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal (ld. 3.4) történõ<br />
lera gasztásával<br />
Figyelem!<br />
A letakarás lejtéses felületén keresztül közvetlen rögzítés ne készüljön!<br />
Régebben elterjedt volt a megnövelt átmérõjû furaton keresztül alkalmazott csavarozással kialakított közvetlen<br />
rögzítés, amit a lemezre ráforrasztott kupakkal takartak le. Ez <strong>egy</strong>részt kedvezõtlen megjelenése, másrészt<br />
munkaigényessége, valamint épületszerkezeti hátrányai miatt (a hõmozgást csak nagyon kis mértékben engedi) – ma<br />
már háttérbe szorult.<br />
A rugalmas tömítéssel kialakított, letakarás nélküli közvetlen rögzítések – pl. az ún. „bádogos csavarral” készült lecsavarozások<br />
– tömítõbetéteit pedig az UV-sugárzás és az idõjárási hatások hamarosan károsítják, így azok hosszú<br />
távon nem tekinthetõk vízzárónak.<br />
A kis hosszúságú (≤ 3,00 m) ablakpárkány-lefedéseket (ld. 6.5.3) szabad közvetlenül is rögzíteni – de itt sem a<br />
letakarás lejtéses felületén, hanem az ablakcsatlakozás menti felhajtásban.<br />
Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítés esetén is kell a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávot alkalmazni, ha a vízorr elõreállása > 30 mm.<br />
78<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Beakasztó fércek és fércsávok – Rögzítõszegély-sávok<br />
a) beakasztó fércek és fércsávok<br />
A beakasztó férceket és fércsávokat a párkány- és ablakpárkány-lefedések belsõ oldali vízorros peremének<br />
rögzítéséhez használják (a fal- és az ablakcsatlakozásnál).<br />
A fércek távolsága:<br />
• ≈ 250-333 mm<br />
Figyelem!<br />
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben<br />
sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).<br />
Folyamatos fércléc<br />
b) rögzítõszegély-sávok<br />
Beakasztó férc<br />
A fércek rögzítése:<br />
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:<br />
két-két darab legalább 2,8/25<br />
mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,<br />
• szilikátanyagú falhoz:<br />
két-két darab legalább 3/25<br />
mm méretû, dübelbe behajtott<br />
tüzihorganyzott acél csavarral,<br />
(többnyire mûanyag dübelt<br />
alkalmaznak).<br />
• A rögzítõszegélyeket a fallefedések mindkét oldali, valamint a párkány- és ablakpárkány-lefedések<br />
külsõ oldali vízorros peremének beakasztásos rögzítéséhez használják.<br />
Rögzítõszegély<br />
A rögzítõszegély-lemezeket folytonosan, 3 mm hézaggal fektetve<br />
kell szerelni. Rögzítésük:<br />
• fa anyagú aljzatra (palló, vagy deszka):<br />
legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél anyagú<br />
tetõszegekkel,<br />
két sorban, varrottan eltolva, 100 mm-ként,<br />
• szilikátanyagú falhoz:<br />
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott<br />
acél csavarokkal<br />
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A rögzítõszegély-lemezek hossza mindig < 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül rögzíteni.<br />
A szigetelések szegélyezésében nagy biztonságot nyújt a rozsdamentes acél anyagú rögzítõelemek (csavarok és<br />
szögek) alkalmazása – a tüzihorganyzással készült felületvédelemmel ellátott rögzítõelemek helyett.<br />
A rögzítõszegélyeket (ill. a rögzítõ fércszalagokat) régebben a fal, illetve a párkány felsõ felületébe süllyesztett ékfára<br />
(más néven: szegezõfára, vagy facsomagra) fogták le. (Az ékfák elõírt távolsága ≈ 250-333 mm volt.) E megoldás<br />
még ma is alkalmazható, de az ütvefúró gépek és a mûanyag dübelbe rögzített csavarok elterjedésével alkalmazása<br />
eltûnõben van.<br />
Párkányfedések rögzítésére régebben gyakran használták a vízorros beszegés alatt a letakarás lemezének alsó felületére<br />
forrasztott lekötõhuzalt is. E megoldás hátránya <strong>egy</strong>részt az, hogy feltételezi: a párkányfedés a homlokzati vakolás<br />
elõtt készül el (hiszen a lekötõhuzalt a színvakolattal takarták el). Másrészt ilyen módon – azaz folyamatos merevítés<br />
nélkül – a párkányfedés külsõ éle többé-kevésbé hullámossá válik. Ezért e kialakítás csak akkor használható,<br />
ha az ilyen megjelenés az adott épületen valamilyen okból kívánt, illetve elfogadott.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
79
ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények<br />
c) a letakarás aljzatszerkezetének rögzítésére vonatkozó követelmények<br />
• Az aljzat fém rögzítõelemei minden esetben korrózió ellen védett kivitelben készüljenek<br />
(legalább tüzihorganyzással védett felületû acélból, vagy rozsdamentes acélból)<br />
• Arögzítés álljon ellen a szél szívóerejének és más idõjárási hatásoknak (szükség esetén: méretezni kell!).<br />
• A teljes felületû alátámasztást nyújtó aljzatokat az épület tartószerkezetéhez ≤ 80 cm távolságonként<br />
le kell fogni.<br />
d) az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények<br />
• Az aljzatszerkezet megfelelõ minõségû l<strong>egy</strong>en:<br />
kellõen szilárd (hogy a ragasztás alatti rétegek se válhassanak el)<br />
felülete megfelelõ lejtéssel bírjon<br />
a ragasztási felület teljesen sík l<strong>egy</strong>en<br />
• A ragasztás teljes felületû l<strong>egy</strong>en, légbuborékok nélkül (terítés: fogazott simítóval)<br />
• Aletakarás <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezében az elõírás szerinti távolságokban dilatációs kapcsolatokat kell<br />
kialakítani<br />
• Aragasztással rögzített letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezének anyagvastagságára magasabb követelmények<br />
vonatkoznak<br />
(ha a vízorr elõreállása > 30 mm, az anyagvastagságot tovább kell növelni)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Ragasztással közvetlenül a fal-/párkányszerkezet beton- vagy habarcs anyagú felületére is lehet <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
lemezbõl készülõ letakarásokat rögzíteni – az idõ- és munkaerõ-igényes dübelezés kiváltásával. Különös elõnye,<br />
hogy a lemez alatt nem szükséges a szellõzést biztosítani.<br />
A ragasztott rögzítéseket a ragasztóanyag gyártójának alkalmazástechnikai elõírásai szerint kell készíteni.<br />
80<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Letakarások lemezkapcsolatai<br />
6.4 A letakarások lemezkapcsolatai<br />
A letakarások <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készülõ elemeinek folytonosítására alkalmazott lemezkapcsolatokat<br />
úgy kell kialakítani, hogy a letakarás egésze kielégítse a „fokozottan vízzáró” követelményt.<br />
Aletakarások lemezének forrasztott folytonosítása<br />
a mozgóképes kapcsolatok között<br />
A letakarások elemeit az elõírt távolságokban lévõ<br />
mozgóképes kapcsolatok (ld.6.5.) között általában <strong>egy</strong><br />
elembõl kell kialakítani, illetve az ennél rövidebb elemeket<br />
a dilettációs kapcsolatok között lágyforrasztással<br />
lehet folytonosítani.<br />
A mozgóképes kapcsolatok az alábbiak lehetnek:<br />
• fekvõkorcok<br />
• hullámos <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelem<br />
• állókorcok<br />
• rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elem<br />
• ENKOLIT-ragasztóval ragasztott letakarások esetén: alátét-lemezcsík<br />
a) fekvõkorcos kialakítások<br />
• kétirányú <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc, letakaró elemmel;<br />
• kétirányú <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc, süllyesztett csatlakozó elemmel<br />
• <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc<br />
• ráforrasztott rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc<br />
A kétirányú <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal és ráhúzott letakaró elemmel<br />
kialakított mozgóhézagot csak fallefedéseken lehetséges<br />
alkalmazni.<br />
Legfontosabb elõnye, hogy esztétikus és gyorsan készíthetõ,<br />
vízzárósága azonban korlátozott. (A két <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc<br />
közül az <strong>egy</strong>ik irány szükségszerûen a széliránnyal szemben<br />
fekszik.)<br />
Azon letakarásokban azonban, amelyek lejtése ≥ 5° (8,8%), és<br />
amelyekre más felületrõl nem folyik csapadék (e feltétel a fallefedéseknél<br />
teljesül) a kapcsolat vízzárósága többnyire elégséges.<br />
10 50 20 50 10<br />
Mozgóhézag kétirányú <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal<br />
és ráhúzott letakaró elemmel<br />
– lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
10 50 20 50 10<br />
Azon mozgóhézag-megoldás, amelyben a csatlakozást biztosító<br />
(süllyesztett) elemre a fallefedés lemezei takarnak rá, és így képeznek<br />
kétirányú <strong>egy</strong>szeres fekvõkorcos lemezkapcsolatot,<br />
ugyanazon területen alkalmazható, mint a kétirányú <strong>egy</strong>szeres<br />
fekvõkorccal és ráhúzott letakaró elemmel kialakított lemezkapcsolat.<br />
A süllyesztett toldóelemet a vízorr aljáig ki kell vezetni.<br />
Mozgóhézag kétirányú <strong>egy</strong>szeres<br />
fekvõkorccal és süllyesztett toldóelemmel<br />
– lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
81
Letakarások fekvõkorccal kialakított mozgóhézaga ≈ 800 mm kiterített szélességig<br />
10 50<br />
40 20<br />
Mozgóhézag <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal<br />
– lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
A fekvõkorcos dilatációs kapcsolatokban a lapos beszegések<br />
visszahajtásainak szélessége minden esetben ≥ 40 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
A kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az <strong>egy</strong>máshoz csatlakozó<br />
elemek az uralkodó szél irányából takartan fedjenek át<br />
<strong>egy</strong>máson.<br />
A ráforrasztott rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorc a<br />
fal- és párkánylefedéseken <strong>egy</strong>aránt <strong>egy</strong>szerûen elkészíthetõ,<br />
esztétikus és biztonságos (kétfokozatú) csomópont. Ezért alkalmazása<br />
már ≥ 3° (5,2%) lejtés esetén is megengedett. A kapcsolatot<br />
úgy kell kialakítani, hogy az <strong>egy</strong>máshoz csatlakozó elemek<br />
az uralkodó szél irányából takartan fedjenek át <strong>egy</strong>máson.<br />
150 10<br />
20<br />
40<br />
Mozgóhézag ráforrasztott rögzítõsávval<br />
kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal<br />
– lejtés ≥ 3° (5,2%)<br />
10 50 50 100 10<br />
40 20 20 40<br />
Ráforrasztott rögzítõsávval ráhúzott letakaró elemmel is készíthetõ<br />
mozgóhézag. Ez azonban már <strong>egy</strong>fokozatú csomópont,<br />
ezért elõzõnél kevésbé biztonságos megoldás. Alkalmazható,<br />
ha a lejtés ≥ 5°.<br />
Mozgóhézag ráforrasztott<br />
rögzítõsávval és letakaró elemmel<br />
kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal – lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
b) hullámos <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelemmel kialakított mozgóképes kapcsolat<br />
A süllyesztett csatlakozó elemes megoldás <strong>egy</strong>ik változata, amikor<br />
a fallefedés elemei <strong>egy</strong> speciális hullámos (<strong>egy</strong>ik irányban<br />
lejtõ) toldóelemre takarnak rá. Mivel valójában így is többfokozatú<br />
csomópont jön létre, a kialakítás fal- és párkánylefedéseken<br />
<strong>egy</strong>aránt alkalmazható, már ≥ 3° (5,2%) lejtés esetén is.<br />
115 (156) 20 115 (156)<br />
250 (333)<br />
Letakarások hullámos<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelemmel<br />
(ld. 3.3) kialakított mozgóhézaga, lejtés ≥ 3° (5,2%)<br />
82<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Letakarások állókorccal kialakított dilatációs kapcsolatai<br />
c) állókorcos kialakítások<br />
• kettõs állókorc;<br />
• kettõs derékszögû állókorc, letakaró sapkával.<br />
A kettõs állókorccal kialakított mozgóhézag a letakarások hagyományos<br />
folytonosítási megoldása, amely a két oldalról csatlakozó lemezek némi<br />
hõmozgását is engedi.<br />
E megoldásban azonban a letakarás lejtése ≥ 5° (8,8%) l<strong>egy</strong>en, s a korcok<br />
távolsága nem haladhatja meg az 1,0 m-t (eltérõen a szokásos dilatációs<br />
megoldásoktól)!<br />
Mozgóhézag kettõs állókorccal<br />
– lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
Mozgóhézag kettõs derékszögû<br />
állókorccal – lejtés ≥ 5° (8,8%)<br />
Akettõs derékszögû állókorccal kialakított mozgóhézag mind a hõmozgás,<br />
mind a perem menti lezárás szempontjából lényegesen kedvezõbb,<br />
a korcok távolsága azonban e megoldásban sem haladhatja<br />
meg a 3,0 m-t (a korcok ≤ 25 mm-es magassága miatt).<br />
Figyelem!<br />
Ha a kettõs állókorccal készült mozgóhézagos kialakításban a korcok nem az állókorcos tetõfedéseknél használatos<br />
ereszsávra futnak ki, hanem (<strong>egy</strong>szerû lehajlítással készülõ) rögzítõszegélyre, a korcvégeken mindig kialakul <strong>egy</strong> kis<br />
lyuk, ami lehetõvé teszi a víz bejutását a letakarás alá.<br />
Ezért e megoldást csak kisebb jelentõségû és melléképületeken szabad használni!<br />
A széles letakarások azonban többnyire állókoros kialakításban készülnek; ez esetben azonban a letakarás pereme<br />
az állókorcos fémlemezfedéseknél használatos ereszsávhoz csatlakozik, aminek elõreálló „orra” már lehetõvé teszi a<br />
korcok szakszerû eresz menti lezárását!<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A fenti – fokozottan vízzáró – mozgóképes lemezkapcsolatok közül a legbiztonságosabb megoldás a ráforrasztott<br />
rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal, valamint a hullámos <strong>RHEINZINK</strong> ® -UDS toldóelemmel készült<br />
mozgóhézag-kialakítás.<br />
Mindkettõ nemcsak vízzárósági szempontból kiemelkedõ, hanem esztétikus, és könnyen készíthetõ is.<br />
d) rugalmas betétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs elemmel kialakított mozgóhézag<br />
• vízhatlan kapcsolat, amely rendkívül biztonságos, ezért bármely lejtésnél alkalmazható<br />
(esztétikai okokból a dilatációs elemet többnyire áttakarják, az <strong>egy</strong>ik oldalról csatlakozó elemen rögzített<br />
letakaró lemezsávval)<br />
• munkaigényessége és a rugalmas betétes dilatációs elem magasabb ára miatt azonban ritkán alkalmazzák<br />
Letakarás rugalmas betétes<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -dilatációs<br />
elemmel (ld. 3.1) kialakított<br />
dilatációs kapcsolattal<br />
(az <strong>egy</strong>ik oldalon rögzített<br />
letakaró lemezsávval)<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
83
A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben<br />
e) ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésû letakarások mozgóhézaga<br />
• a csatlakoztatás alatt alkalmazott alátét-lemezcsíkkal kell kialakítani<br />
• a letakarás tompán ütköztetett elemei között legalább 20 mm szélességû hézag l<strong>egy</strong>en<br />
• a ragasztóanyagot az alátét-lemezcsíkra egészen a letakarás elemének pereméig fel kell vinni.<br />
ENKOLIT-tal ragasztott (ld.3.4) rögzítésû<br />
letakarások mozgóhézaga, alátét-lemezcsíkkal<br />
6.5 A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben<br />
• A fal-, párkány és ablakpárkány-lefedések elemeit és rögzítéseit, valamint az elemek közötti kapcsolatokat<br />
úgy kell kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak tágulni,<br />
összehúzódni vagy elcsúszni, és bennük ne alakulhasson ki a hõmozgásból adódó feszültség.<br />
• A letakarások elemeiben a hõmozgást az alábbi táblázat szerinti távolságokban kell biztosítani:<br />
Rögzítés módja<br />
Kiterített szélesség<br />
(névleges méret)<br />
Dilatációs elemek távolsága<br />
folyamatos<br />
< 500 mm ≤ 10,0 m<br />
rögzítõsávval<br />
≥ 500 mm<br />
≤ 8,0 m<br />
ragasztott bármely szélesség ≤ 6,0 m<br />
Fenti irányértékek az <strong>egy</strong>enes vonalú szakaszokra vonatkoznak.<br />
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl készül fal- párkány- és ablakpárkány-letakarások dilatációs távolságai.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
• A fal- párkány- és ablakpárkány-lefedések mozgóképes kapcsolatai között a letakarásokat lehetõleg <strong>egy</strong> elembõl<br />
kell készíteni, vagy az elemek folytonosítását vízhatlanul kell kialakítani (forrasztva – a <strong>RHEINZINK</strong> bádogostovábbképzõ<br />
tanfolyamon oktatott különleges eljárással).<br />
• Mozgóképes kapcsolatokat a sarkoknál (irányváltásoknál, szélességváltásoknál stb.) általában nem lehet kiképezni;<br />
azoknál vízhatlan folytonosítást kell alkalmazni, s a sarokhoz közel (de mindenképpen a dilatációs távolság<br />
felénél közelebb) mozgóképes kapcsolatot kell kialakítani.<br />
84<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
<strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedés dilatációs elemeinek kiosztása<br />
2 1 12<br />
3 6 3<br />
12 10 8<br />
3 6 3 2 6 2 4 4<br />
4 8 3<br />
Példa <strong>egy</strong> <strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedés<br />
dilatációs elemeinek kiosztására<br />
két – nem mozgóképes – falcsatlakozással<br />
és hat sarokkal<br />
(kit. szélesség: 600 mm):<br />
<strong>egy</strong> 60 m hosszúságú fallefedésen<br />
kilenc dilatációs elemet kell<br />
beépíteni.<br />
15<br />
60<br />
4 8 8 8 8 8 8 4 4<br />
Példa <strong>egy</strong> <strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedés dilatációs<br />
elemeinek kiosztására két – nem mozgóképes –<br />
véglezárással (kit. szélesség: 600 mm):<br />
nyolc dilatációs elem beépítése szükséges.<br />
Példa <strong>egy</strong> <strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedés dilatációs<br />
elemeinek kiosztására két szabadon elmozduló véggel<br />
(kit. szélesség: 600 mm):<br />
hét dilatációs elemet kell beépíteni.<br />
60<br />
6 8 8 8 8 8 8 6<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
85
Fallefedések kialakításai<br />
6.6 A homlokzati szerkezetek <strong>RHEINZINK</strong> ® -bõl készülõ<br />
letakarásainak szerkezeti részletei (vonalas jellegû letakarások)<br />
6.6.1 Fallefedések<br />
A fallefedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok a rájuk jutó csapadékot ne engedjék a letakart szerkezetbe<br />
jutni, és úgy csöpögtessék le (az <strong>egy</strong>ik, vagy mindkét oldalon), hogy a fal felületére jutott csapadék ne<br />
okozhassa az alatta lévõ fal károsodását.<br />
A fallefedés peremeit az alábbiak szerint kell elkészíteni:<br />
• A fallefedés két oldalán lehajlított, lapos beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely az alulról<br />
csatlakozó homlokzatburkolat felsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takarjon rá<br />
(ld. 4.1).<br />
• Afallefedéseket a lehajtásának alsó élén kialakított vízorrbeszegés folyamatos rögzítõszegélybe<br />
akasztásával kell rögzíteni. (A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm l<strong>egy</strong>en.)<br />
• A fallefedés lemezének hosszanti hõmozgását biztosítani kell (ld. 6.3 és 6.4.).<br />
• Afallefedés végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell elkészíteni.<br />
min 3° (5,3%)<br />
min. 3 (5,3%)<br />
a) ragasztott rögzítéssel b) folyamatos rögzítõsávval<br />
Egyrészes („két vízorros”) <strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedések, befelé lejtõ felülettel<br />
Kétrészes <strong>RHEINZINK</strong> ® -fallefedések, befelé lejtõ felülettel<br />
86<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Fallefedések kialakításai – Párkányfedések<br />
A nagy szélességû fallefedések állókorcos <strong>RHEINZINK</strong> ® -tetõfedésként készüljenek (ld. 6.1)<br />
6.6.2 Párkánylefedések<br />
A párkánylefedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok a falról lefolyó és a közvetlenül rájuk jutó csapadékot<br />
ne engedjék a falszerkezetbe jutni és azt a külsõ oldalon úgy csöpögtessék le, hogy a nedvesség ne<br />
okozhassa a fal károsodását.<br />
a) a párkánylefedések külsõ oldalának kialakítása<br />
• A párkánylefedés külsõ oldalán lehajlított beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely a párkány<br />
külsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takar rá (ld. 3.1).<br />
• A párkánylefedések lehajtásának alsó élének vízorrát képezõ lapos beszegést folyamatos rögzítõszegélybe<br />
(esetleg rögzítõ segédszerkezetbe) akasztva kell rögzíteni.<br />
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
b) a párkánylefedések belsõ oldalának kialakítása<br />
• felhajtással és lapos beszegéssel (vízkorc-visszahajtással), viharléccel letakarva;<br />
• vakolati vízorrként is szolgáló süllyesztett fogadóprofilba csatlakoztatva;<br />
• <strong>egy</strong>szerû felhajtással, amelyet falhoroggal rögzítenek, s visszavágottan utólag vakolnak át.<br />
A viharléccel letakart felhajtással és lapos beszegéssel<br />
kialakított falcsatlakozás szinte mindenütt jól alkalmazható<br />
megoldás. Alkalmas az összetett vonalú (homlokzati<br />
pillérekkel, lizénákkal tagolt) falfelületekhez csatlakozó<br />
párkányfedések belsõ oldali szegélyezésére is.<br />
A felhajtás felsõ peremét a ≥ 20 mm szélességû lapos<br />
beszegésbe akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)<br />
kell rögzíteni (ld. 6.3).<br />
Viharléccel letakart falcsatlakozás<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
87
<strong>RHEINZINK</strong> ® -párkánylefedések falcsatlakozásai<br />
A fogadóprofilba csatlakoztatott belsõ oldali falcsatlakozás leginkább az új<br />
épületek <strong>egy</strong>enes vonalú falai elõtti párkányok belsõ oldali szegélyezésére<br />
használható.<br />
Fogadóprofilba csatlakoztatott falcsatlakozás<br />
A vakolattal fedett kialakítás a párkánylefedések falcsatlakozásának<br />
hagyományos megoldása, amely azonban ma már<br />
túlhaladottnak számít.<br />
Legfontosabb hátrányai az alábbiak:<br />
• a párkányfedés szükségszerûen a vakolat elkészítése<br />
elõtkészül, ezért a kõmûvesmunkák a felület elszennye<br />
zõdését okozzák;<br />
• a vakolattal fedett falcsatlakozás gátolja a lefedés<br />
hõmozgását (fix rögzítésnek számít);<br />
• a fal mentén nem készül felhajtás, ezért a<br />
párkányfedés fölött a vakolat nedvesedhet és<br />
kifagyhat.<br />
Mindezek miatt e megoldást ma már csak ritkábban<br />
alkalmazzák, és csupán kevésbé igényes épületeken.<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® −párkányfedések falcsatlakozásai<br />
Vakolattal fedett falcsatlakozás<br />
88<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Élhajlított elemekbõl készülõ <strong>RHEINZINK</strong> ® -párkánylefedések<br />
A viharléccel kialakított belsõ oldali falcsatlakozás tervezése és kivitelezése során az alábbiakra kell különös<br />
tekintettel lenni:<br />
• A viharlécet a szilikátanyagú falhoz maximum 250 mm-ként kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû,<br />
mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél (de inkább: rozsdamentes acél) anyagú csavarral.<br />
• Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés<br />
vonalában a hõszigetelésben (többnyire fa anyagú) betétet kell felszerelni.<br />
• Aviharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges<br />
(nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell oly módon tömíteni, hogy a tömítõanyag a vályút teljesen<br />
kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.<br />
• A viharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.<br />
A csatlakozósínt a falhoz max. 200 mm-ként kell rögzíteni.<br />
Figyelem!<br />
A párkánylefedés lemezének hosszanti hõmozgását biztosítani kell (ld. 6.5).<br />
A vakolattal fedett falcsatlakozású párkányfedések dilatációs kapcsolatai ≤ 3,00 m-ként l<strong>egy</strong>enek.<br />
A párkánylefedés végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell<br />
elkészíteni (pl. a belsõ oldali viharléc folytatásában rögzített viharléccel, vagy más szerkezettel letakarva).<br />
Élhajlított elemekbõl készülõ („<strong>egy</strong> vízorros”)<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -párkánylefedés, deszkaaljzaton,<br />
kifelé lejtõ felülettel, folyamatos rögzítõsávval<br />
≥ 50 mm<br />
30 mm<br />
Élhajlított elemekbõl készülõ RHEIN-<br />
ZINK ® -párkánylefedés, ENKOLIT-tal<br />
ragasztott rögzítéssel, kifelé lejtõ felülettel<br />
30 mm<br />
≥ 50 mm<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
89
Nagy szélességû <strong>RHEINZINK</strong> ® -párkánylefedések – Ablakpárkány-lefedések<br />
≥ 50 mm<br />
A nagy szélességû <strong>RHEINZINK</strong> ® -párkánylefedések állókorcos tetõfedésként készüljenek (ld. 6.1)<br />
6.6.3 Ablakpárkány-lefedések<br />
Az ablakpárkány-lefedéseket a párkánylefedésekkel azonos funkcióval és azokhoz hasonlóan kell kialakítani<br />
azzal a különbséggel, hogy azok belsõ oldala ablakhoz csatlakozik. Lényeges különbség az is, hogy<br />
az ablakpárkányok hossza többnyire rövidebb azokénál.<br />
a) az ablakpárkány-lefedések belsõ oldalának csatlakoztatása az ablak alsó tokösszekötõ eleméhez:<br />
• A csatlakoztatást felhajlítással kell kialakítani, amelynek magassága ≥ 30 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
• Afelhajlítást az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez a tokösszekötõ elemben kiképzett,<br />
vagy a tokmagasító elem által biztosított legalább 5 mm mélységû visszaugrásba befeszítve kell csatlakoztatni:<br />
közvetlen rögzítéssel:<br />
ha ablakpárkány-lefedés <strong>egy</strong> elemének hosszúsága ≤ 3,00 m<br />
közvetett rögzítéssel (fogadóprofilba csatlakoztatva):<br />
ha ablakpárkány-lefedés <strong>egy</strong> elemének hosszúsága > 3,00 m<br />
90<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
<strong>RHEINZINK</strong> ® -ablakpárkány-lefedések ablakcsatlakozásai<br />
A közvetlen rögzítéssel kialakított ablakcsatlakozást ≤ 250 mm-ként kell<br />
az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez rögzíteni.<br />
A rögzítés korrózióálló rögzítõelemmel történjen (rozsdamentes acél<br />
anyagú csavarral, alumínium húzószegeccsel, stb.).<br />
Csatlakozás közvetlen rögzítéssel,<br />
PVC-tokszerkezetû ablak alsó tokmagasító profiljához<br />
A közvetett rögzítéssel kialakított ablakcsatlakozást<br />
az ablakpárkány felületén elõzõleg<br />
≤ 250 mm-ként rögzített fogadóprofilba<br />
ültetve kell kialakítani.<br />
A fogadóprofil felsõ peremét az ablakpárkánylefedés<br />
lemezének belsõ oldali felhajlítása felsõ<br />
élén kialakított ≥ 20 mm szélességû lapos<br />
beszegésre vissza kell hajlítani.<br />
A fogadóprofil fölötti hézagot tartósan rugalmas,<br />
az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges<br />
(nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal<br />
kell tömíteni.<br />
Csatlakozás közvetett rögzítéssel, PVC-tokszerkezetû ablak<br />
alsó tokmagasító profiljához<br />
Figyelem!<br />
• Az ablakok tokszerkezetét úgy kell kialakítani és az ablakszerkezetet beépíteni, hogy az ablakpárkány-lefedés<br />
belsõ oldali felhajlítása (≥ 30 mm) és a szükséges mértékû kifelé lejtése (≥ 3°) minden pontban biztosítható<br />
l<strong>egy</strong>en.<br />
Mivel az ablakokat a bádogosmunkák megkezdése elõtt helyezik el, ezen alapfeltétel megvalósulását az ablakszerkezet<br />
beépítõjének, illetve az építésvezetõségnek kell biztosítania, mert szakszerûtlen ablakbeépítésen bádogos<br />
munkával már nem lehet segíteni!<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
91
Ablakpárkány-lefedések ablakcsatlakozásai<br />
• Annak érdekében, hogy ez megvalósítható l<strong>egy</strong>en, szükség esetén alsó tokmagasító elemet kell beépíteni, és az<br />
ablakot megfelelõen alá kell ékelni. (Mûanyag ablakoknál az alsó tokmagasító elem többnyire a tokszerkezet kialakítása<br />
miatt is szükséges.)<br />
• Hõszigetelt falszerkezet esetén az ablakot úgy kell beépíteni, hogy az ablakpárkány-lefedés alatt a hõszigetelés<br />
az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez (teljes vastagsággal) olyan módon csatlakozzon, hogy fölötte<br />
az ablakpárkány-lefedés lejtési és csatlakoztatási feltételei kielégíthetok l<strong>egy</strong>enek. (Ez például megnövelt magasságú<br />
alsó tokmagasító elemmel valósítható meg.)<br />
• Szélesebb ablakpárkányok alatt átszellõztetett aljzatot kell készíteni, és az ablakot úgy kell beépíteni, hogy a lejtési<br />
és csatlakoztatási feltételek biztosítottak l<strong>egy</strong>enek.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
• Ha az alsó tokmagasító elem hiányzik, a mûanyag ablakoknál<br />
az ablak alsó tokösszekötõ elemének víz-kivezetõ<br />
nyílása kényszerûen az ablakpárkány-fedés<br />
belsõ oldali felhajtása mögé kerül, és az ablakszerkezetbe<br />
bejutott nedvességet a párkányfedés alá vezeti!<br />
• Ilyen kialakításban az ablak külsõ felületén lefolyó csapóesõ<br />
is könnyen a csatlakozás mögé juthat, s ez az<br />
ablak alatt a belsõ oldalon nedvesedéshez, majd<br />
gombásodáshoz vezet.<br />
• E problémán csak az ablak ismételt – immár szakszerû<br />
– beépítésével lehet segíteni (már csak geometriai<br />
okokból is)!<br />
Szakszerûtlenül (tokmagasító elem, ill. kellõ magasságú<br />
aláékelés nélkül) beépített ablakhoz az ablakpárkány-lefedés<br />
sem csatlakoztatható szakszerûen!<br />
b) az ablakpárkány-lefedések külsõ oldalának kialakítása:<br />
Az ablakpárkány-lefedések külsõ oldalát a párkánylefedésekkel azonos módon kell kialakítani, az alábbiak<br />
szerint:<br />
• Az ablakpárkány-lefedés külsõ oldalán lehajlított beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely<br />
a párkány külsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takar rá (ld. 4.1).<br />
• Az ablakpárkány-lefedések lehajtásának alsó élének vízorrát képezõ lapos beszegést folyamatos<br />
rögzítõszegélybe (esetleg rögzítõ segédszerkezetbe) akasztva kell rögzíteni.<br />
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm l<strong>egy</strong>en.<br />
c) az ablakpárkány-lefedések kávacsatlakozásának kialakítása:<br />
• az ablakpárkány-lefedések kávacsatlakoztatását ≥ 30 mm felhajlítással és lapos beszegéssel<br />
(vízkorc-visszahajtással) kell kialakítani<br />
• az ablakpárkány-lemez káva felõli oldalát<br />
süllyesztett fogadóprofilba kell becsatlakoztatni, vagy<br />
viharléccel (esetleg más szerkezettel) kell letakarni.<br />
92<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Ablakpárkány kávacsatlakoztatásai – Ablakpárkány-lefedések kialakításai<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A kávacsatlakoztatást hagyományosan kifelé hajlítással készítették, amelyet a falba bevágott hézagba csúsztattak. E<br />
megoldás megbízhatósága azonban a korszerû követelményeknek többnyire már nem felel meg, mert a kávacsatlakozás<br />
mögött a vakolat néhány év múlva kifagyhat, és ezt követõen itt a csapadék már könnyen az ablakpárkány<br />
lemeze mögé juthat.<br />
Figyelem!<br />
A hosszabb ablakpárkány-lefedések lemezének hosszanti homozgását ugyanúgy biztosítani kell, mint a párkánylefedésekét<br />
(ld. 5.4).<br />
Azon ablakpárkány-lefedéseket, amelyek oldalról folytatólagosan párkánylefedéshez csatlakoznak (azaz <strong>egy</strong> övpárkány<br />
vonalában vannak), a párkánylefedéssel <strong>egy</strong> <strong>egy</strong>ségként kell kezelni, és bennük az ablak két oldalán (a kávától<br />
≤ 3,00 m távolságra) mindig ki kell alakítani dilatációs kapcsolatot, mert a szélességváltozás helye fix pontnak számít.<br />
Fa tokszerkezetû ablakhoz csatlakozó RHEIN-<br />
ZINK ® -ablakpárkány-lefedés, deszkaaljzaton, és<br />
hõszigeteléssel, kifelé lejtõ felülettel<br />
Fa tokszerkezetû ablakhoz csatlakozó RHEIN-<br />
ZINK ® -ablakpárkány-lefedés ENKOLIT-tal ragasztott<br />
rögzítéssel, kifelé lejtõ felülettel<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
93
Körablakok párkánylefedése – Oromfalak lefedése<br />
Figyelem!<br />
A kör formájú ablakok párkánylefedésére ugyanazon<br />
szabályok érvényesek, mint az <strong>egy</strong>enes oldalú ablakok<br />
párkánylefedésére.<br />
Így az ablakpárkány-fedés ≥ 30 mm méretû csatlakozási<br />
magasságának biztosítása is éppolyan fontos (pl.<br />
tokmagasító elem alkalmazásával).<br />
Kör formájú ablakok <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl<br />
készülõ ablakpárkány-lefedései<br />
6.6.4 Oromfalak lefedése<br />
Az oromfalak leglényegesebb mûszaki jellemzõje, hogy hosszirányban lejtenek. Annak érdekében azonban,<br />
hogy az oromfal felületérõl a csapadék ne folyhasson a homlokzatra, a fal lefedését keresztirányban<br />
is lejtetni kell: befelé, azaz a tetõ (és annak oromszegélye) felé.<br />
a) ha az oromfal-lefedés lemezének szélessége < 800 mm:<br />
A szokásos szélességû oromfalak lefedését alapvetõen a fallefedésekkel<br />
azonos módon kell kialakítani (ld. 6.6.1), az alábbi különbségekkel:<br />
• a fal lefedését keresztirányban, a tetõfedés felé is lejtetni kell<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A befelé lejtés következtében az oromfal – hosszirányban is lejtõ – felületérõl a csapadék nem folyik végig az<br />
oromfal-lefedés teljes hosszában (az alatta lévõ falat is nedvesítve), hanem róla a víz jelentõs része – a tetõ<br />
oromszegély-lemezére jutva – le tud folyni az ereszcsatornába.<br />
• az oromfal-lefedés lemezében kialakított hosszanti csatlakozások a vízfolyás irányában áttakart átfedésekkel<br />
készüljenek: fekvõkorcokkal (a lejtéstõl függõen <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal, vagy ráforrasztott<br />
rögzítõsávval kialakított <strong>egy</strong>szeres fekvõkorccal)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Jelentõsen megnövelt lemezvastagsággal az oromfalak lefedését 1000 mm kiterített szélességig is lehet fallefedés-szerûen<br />
készíteni.<br />
94<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Oromfalak lefedése – Épületdíszek letakarása<br />
b) ha az oromfal-lefedés lemezének szélessége ≥ 800 mm:<br />
A szokásosnál nagyobb szélességû oromfalakat, állókorcos tetõfedésként kell kialakítani, az alábbiak<br />
szerint:<br />
• a fedés átszellõztetett (deszka)aljzaton készül<br />
• az állókorcok esésvonal-irányúak<br />
• az oromszegély-fedés ereszénél a lefolyó csapadékvíz elvezetésérõl gondoskodni kell<br />
(pl. ereszcsatornával)<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Az oromfal-lefedések elemeit hagyományosan keresztirányban alkalmazott<br />
(<strong>egy</strong>ik irányban enyhén lejtõ) kettõs állókorcokkal is szokták<br />
folytonosítani. Egyszerû lehajtással kialakított rögzítõszegély<br />
alkalmazásával azonban ilyen esetben a korcok végein <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong> kis<br />
lyuk alakul ki, ahol a csapadék a letakarás alá bejuthat.<br />
Ezért ez a kialakítás csak (a korcolt fedéseknél is alkalmazott)<br />
eresz-szegélysávval <strong>egy</strong>ütt használható. Az állókorcokat ilyenkor a<br />
tetõ felé ferdén kell vezetni, a korcok végének lezárásánál pedig az<br />
átfedéseket a vízfolyás irányában (lejtésirányban) <strong>egy</strong>másra takarva<br />
kell kialakítani.<br />
6.6.5 Épületdíszek lefedése<br />
A homlokzati épületdíszek (pl. szoborfejek, csiga-, kagylóformák, stb.) lefedésének alapelvei azonosak a<br />
fal- és párkánylefedések kialakításának alapelveivel (a külsõ oldalon lehajlított beszegéssel kialakított<br />
vízorral, míg a belsõ oldalon felhajtással és – viharléccel letakart – lapos beszegéssel), az alábbi különbségekkel:<br />
• Az épületdíszek letakarásához lágyabb anyagra van szükség, mint a tetõfedéshez; olyanra, amely<br />
épületdíszek bonyolult felületéhez jobban hozzáalakítható:<br />
a díszmûbádogos munkákhoz használatos <strong>RHEINZINK</strong> ® -MD minõségû lemezre, vagy<br />
az elõrész-szegélyeknél is használatos (ólomlágyságú) <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemezre.<br />
• Az épületdíszek letakarásánál külön aljzatszerkezet készítésére nincsen lehetõség, ezért azokat többnyire<br />
ragasztják a felületre (ENKOLIT-ragasztóval).<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A homlokzati épületdíszek letakarása szinte már a díszmûbádogos feladatok<br />
közé tartozik, és bennük a szakma valamennyi szépsége megjelenik.<br />
A <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemezfedési <strong>rendszer</strong> páratlan komplexitása e területen<br />
is megmutatkozik. Az alábbi – csak a <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong>ben<br />
megtalálható – komponensek <strong>egy</strong>üttes alkalmazásával az épületdíszek<br />
lefedésében is minden másnál jobb eredmények érhetõk el:<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -MD minõségû lemez (ld. 3.2)<br />
• <strong>RHEINZINK</strong> ® -„Anform”-lemez (ld. 3.2)<br />
• ENKOLIT-ragasztó (ld. 3.4)<br />
Külön elõnye az <strong>egy</strong> <strong>rendszer</strong>en belül történõ megoldásnak, hogy így az<br />
épületdísz letakarásának lágy <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze ugyanúgy patinásodik,<br />
mint a csatlakozó fal-, vagy párkánylefedés szokásos keménységû<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemeze, s ennek révén az épület egészének megjelenése<br />
sokkal <strong>egy</strong>ségesebb anyaghasználatot tükröz, s így elegánsabb<br />
lehet, mint a különbözõ anyagok kevert alkalmazásával – ami más <strong>rendszer</strong>ekben<br />
igen gyakori eset.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
95
Íves lefedések kialakítása<br />
További elõny, hogy a különbözõ keménységû<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezek <strong>egy</strong>mással lágyforrasztással<br />
gond nélkül folytonosíthatók: a <strong>RHEINZINK</strong> bádogos-továbbképzõ<br />
tanfolyamokon oktatott forrasztási<br />
módszerrel hosszú idõre megbízható, vízhatlan<br />
lemezkapcsolatok alakíthatók ki.<br />
Figyelem!<br />
Azon homlokzati épületdíszeket amelyek oldalról<br />
folytatólagosan párkánylefedéshez csatlakoznak<br />
a párkánylefedéssel <strong>egy</strong> <strong>egy</strong>ségként kell kezelni,<br />
és bennük a dísz két oldalán (a kávától ≤ 3,00 m-<br />
re) mindig ki kell alakítani dilatációs kapcsolatot,<br />
mert a dísz letakarása fix pontnak számít.<br />
6.6.6 Íves lefedések kialakítása<br />
Azon homlokzati letakarásokat, amelyek valamely „hajlítási” éle íves (pl. ívben hajló fallefedés, dongaformájú<br />
homlokzati épületpárkány letakarása, stb.), az alábbiak szerint kell kialakítani:<br />
• a lefedés alapelvei azonosak a fal- és párkánylefedések<br />
kialakításának alapelveivel (a külsõ oldali<br />
lehajlított beszegés vízorrméretei, a belsõ<br />
oldali felhajtás méretei és kialakítása, stb.)<br />
• az íves élben csatlakozó két letakarás-elemet az<br />
élben a peremezett szegélyek forrasztott kapcsolatával<br />
kell kialakítani<br />
Figyelem!<br />
Ahhoz, hogy a forrasztáshoz szükséges 10 mm <strong>egy</strong>másra<br />
takarás kialakulhasson, a csatlakozó elemek<br />
peremét mint<strong>egy</strong> 5-5 mm szélességben le kell peremezni.<br />
A forrasztást javasolt a hátoldalról végezni, s a forrasztott<br />
felületet a látszó oldalról megcsiszolni. A<br />
lefedõ elemet a beépítés helyére csak készen elõr<strong>egy</strong>ártott<br />
állapotban lehet elhelyezni.<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
Korábban – a <strong>RHEINZINK</strong> ® -<strong>rendszer</strong> ismertté válását<br />
megelõzõen – az íves lefedések vízorrát a lehajlítás<br />
szélességének megfelelõ szélességben bevagdosták,<br />
és úgy hajlították le.<br />
Manapság az ilyen megoldású íves lefedéseket a<br />
megbízók már nem veszik át, mivel azoknak nemcsak<br />
megjelenése minõsíthetetlen, hanem a vízorrkialakítással<br />
szembeni mûszaki feltételeknek (átfedés<br />
magassága, stb.) sem felelnek meg.<br />
Íves <strong>RHEINZINK</strong> ® -párkányfedés<br />
lemezének kialakítása<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
96
Tûzvédelmi követelmények<br />
7. A SZEGÉLYEZÉSEKKEL ÉS A LETAKARÁSOKKAL KAPCSOLATOS<br />
VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK<br />
7.1 Tûzvédelmi követelmények<br />
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet<br />
(OTÉK) 52.§ meghatározza a tûzbiztonság fogalmát, a 35.§ meghatározza az elõ- oldal- és hátsókerttávolságokat,<br />
a 36.§ (1)-(3) bek. pedig az épületek között – tûzvédelmi okokból – szükséges legkisebb<br />
távolságokat, az épület tûzveszélyességi osztályba sorolása és tûzállósági fokozata alapján.<br />
A tetõfedések szegélyezése, a homlokzati letakarások, valamint azok aljzatának tervezése során a<br />
tûzvédelmi követelményeket az épület Országos Tûzvédelmi Szabályzat – a 4/1992. (IV.7) BM rendelettel<br />
módosított 4/1980. (XI.25.) BM rendelet (OTSZ.) – szerint történõ tûzvédelmi besorolása alapján kell<br />
meghatározni.<br />
A Tûzvédelmi Szabályzat – azaz a 4/1992. (IV.7.) BM rendelettel módosított 4/1980 (XI.25.) BM rendelet<br />
– meghatározza az épületek tûzveszélyességi osztályba sorolásának, tûzállósági fokozatának kritériumait<br />
(az épület használatának módja alapján), valamint a tûzszakaszok kialakításának szükségességét.<br />
A követelményeket a 2/2002. (I.23.) számú „A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek<br />
megállapításáról” szóló BM rendelet fogalmazza meg. (E rendelet a korábban érvényben volt MSZ<br />
595-ös szabványsorozatot váltotta fel.) A tetõfedések és a homlokzatburkolatok szerkezeteit úgy kell kialakítani,<br />
hogy azok anyagai kielégítsék a rendelet I/3. fejezete 1...3. táblázatában meghatározott követelményértékeket.<br />
A rendelet 5. melléklete I/2. fejezetének 1. pontja meghatározza az építõanyagok éghetõség szerinti csoportosítását:<br />
Csoport<br />
Nem éghetõ (A)<br />
Éghetõ (B)<br />
Alcsoport<br />
Éghetõ alkotókat nem tartalmazó<br />
anyagok (A1)<br />
Éghetõ alkotókat is tartalmazó<br />
anyagok (A2)<br />
Nehezen éghetõ (B1)<br />
Közepesen éghetõ (B2)<br />
Könnyen éghetõ (B3)<br />
Anyagfajták<br />
Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, <strong>egy</strong>éb szervetlen<br />
anyagok<br />
Azok az éghetõ és nem éghetõ összetevõkbõl álló anyagok<br />
és anyagkombinációk, amelyek az MSZ14800-2 szabvány<br />
alapján „nem éghetõ”-nek minõsülnek<br />
Azok az éghetõ építõanyagok, azok az éghetõ és nem éghetõ<br />
összetevõkbõl álló anyagkombinációk, azok a szerves építõanyagok,<br />
azok a mûanyagok, azok az égéskésleltetõ szerrel hatékonyan<br />
kezelt fa- fahelyettesítõ, textil- és papíranyagok, ame<br />
lyek az MSZ 14800-3 szerint „nehezen éghetõ”-nek minõsülnek<br />
Azok az éghetõ építõanyagok, azok a mûanyagok, amelyek<br />
az MSZ 14800-4 szerint „közepesen éghetõ”-nek minõsülnek<br />
Azok az éghetõ építõanyagok, amelyek az MSZ 14800-4<br />
szerint nem minõsülnek „közepesen éghetõ”-nek<br />
A rendelet alapján:<br />
• A <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezések és letakarások – fém anyagúként – A1 „nem éghetõ” besorolásúként<br />
vehetõk figyelembe,<br />
• A védelem nélküli faszerkezetbõl készülõ aljzat a B2 „közepesen éghetõ” csoportba sorolandó,<br />
• Az égéskésleltetõ szerrel hatékonyan kezelt faanyagból, valamint a nyomás alatt impregnált ill.<br />
cementkötésû fa építõlemezekbõl készülõ aljzatok általában a B1 „nehezen éghetõ” csoportba tartoznak,<br />
• A fém anyagú aljzatok (pl. trapézlemez) kielégítik az A1 „nem éghetõ” követelményt.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
97
Tûzvédelmi követelmények<br />
Megj<strong>egy</strong>zés:<br />
A „nem éghetõ” tûzvédelmi besorolású aljzatok leginkább a „középmagas” és „magas” épületeknél kerülnek elõtérbe,<br />
míg a „többszintes” épületeknél általában megfelelnek a „nehezen éghetõ” aljzatok. (Lásd még a 2/2002. BM rendelet<br />
5. melléklete I/3. fejezetének 1.2.4. pontjának elõírásait, valamint 1-3. táblázatait.)<br />
A fém trapézlemez és építõ falemez (rétegelt lemez, OSB, stb.) anyagú aljzatoknál azonban mindig biztosítani kell a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemezfedés alsó felületének tökéletes átszellõztetését.<br />
Mivel a <strong>RHEINZINK</strong> ® -szegélyezések „nem éghetõ” anyagokból épülnek össze, így a fokozott tûzvédelmi<br />
követelményeket támasztó „középmagas” és „magas” besorolású épületeken is jól alkalmazhatók.<br />
Ugyanez vonatkozik a <strong>RHEINZINK</strong> ® -letakarásokra is, amelyek a rendelet által szintén szigorúbban kezelt<br />
homlokzatokkal vannak szerkezeti kapcsolatban.<br />
A homlokzatokkal kapcsolatos különleges követelmények:<br />
• A homlokzati <strong>RHEINZINK</strong> ® -letakarások és azok aljzatának tervezése során a tetõkhöz képest a tûzvédelem<br />
területén magasabb szintû elõírásokat kell kielégíteni.<br />
• Fokozott tûzvédelmi követelményeket elsõsorban „középmagas” és „magas” besorolású épületek<br />
homlokzatain kell kielégíteni.<br />
Az <strong>egy</strong>es rendeletek és szabványok elõírásai pontosan az alábbiak:<br />
A homlokzati falakkal szembeni tûzállósági követelményeket a 2/2002. BM rendelet 5. melléklete I/3.<br />
fejezete („Építmények tûzvédelme. Épületszerkezetek tûzállósági követelményei”) határozza meg:<br />
1.2.4. „Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket<br />
kell támasztani:<br />
– kettõ- vagy többszintes, legfeljebb azonban 13,65 m legfelsõ használati szintû épületekben <strong>egy</strong>azon<br />
tûzszakaszhoz tartozó, <strong>egy</strong>más feletti szintek között a homlokzati tûzterjedés határértéke III-<br />
V. tûzállósági fokozatú épületekben legalább 0,2 óra, illetve a III. tûzállósági fokozatú épületekben<br />
legalább 0,5 óra;<br />
– az I. tûzállósági fokozatú, valamint a középmagas és magas épületekben, továbbá az éghetõ<br />
külsõ homlokzatburkolatot tartalmazó épületek esetében a homlokzati tûzterjedés határértéke<br />
legalább az épületszintek közötti födémek tûzállósági határérték követelményének feleljen meg.”<br />
Homlokzati tûzterjedési határérték: a vonatkozó mûszaki elõírásoknak megfelelõ vizsgálat kezdetétõl<br />
számított, a tûznek az épületszerkezeteken történõ terjedésére jellemzõ határállapot bekövetkezéséig<br />
eltelt idõ órában vagy percben (Th vagy Tt). (a rendelet 5. számú melléklete I/1. fejezetének<br />
1.45.1 pontja)<br />
(Az épületek nyílás nélküli nem teherhordó külsõ térelhatároló falainak tûzállósági követelményeire<br />
a rendelet 5. számú melléklete I/3. fejezetének 1-3. táblázatai tartalmaznak elõírásokat.)<br />
1.2.6. „A tûzszakaszok közötti tûzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, tûzszakaszonként,<br />
a tûzgátló szerkezetek vonalában (tûzfalak, tûzgátló falak és tûzgátló födémek elõtt)<br />
tûzterjedés-gátakat kell kiképezni.”<br />
98<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Tûzvédelmi követelmények<br />
Ugyanezen fejezet M 2.1 pontjában meghatározza a homlokzati tûzterjedési gátak kiképzését.<br />
Az A „nem éghetõ” anyagú homlokzati tûzterjedési gát<br />
mérete:<br />
– a függõleges tûzátterjedés megakadályozása céljából:<br />
1,3 G H2 + G H1 ≥ 1,30 m, ahol:<br />
G H2 : konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylmez) kiülése a felette<br />
lévõ parapet elé [m],<br />
G H1 : két <strong>egy</strong>más felett lévõ nyílás (nyílászáró) <strong>egy</strong>mástól való távolsága<br />
a homlokzati síkon mérve [m],<br />
– a vízszintes tûzátterjedés megakadályozása céljából:<br />
1,5 G H4 + G H3 ≥ 0,90 m, ahol:<br />
G H4 : a falazatból kiülõ fal pillér vagy lizéna, stb. mérete [m],<br />
G H3 : két <strong>egy</strong>más mellett lévõ nyílás (nyílászáró) távolsága [m]<br />
A 2/2002. BM rendelet 5. számú melléklete I/5. fejezetének függeléke meghatározza a tûzszakaszok<br />
méretét.<br />
A rendelet 5. számú melléklete I/1. fejezetének függeléke meghatározza az épületek magasságának<br />
tûzvédelmi szempontok szerinti besorolását:<br />
– „középmagas” épület: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van;<br />
– „magas” épület: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága 30 m-t meghaladja.<br />
Ez alapján az I/4. fejezet különleges követelményeket határoz meg a középmagas és a magas épületekre.<br />
(A 13,65 m alatti legfelsõ szint magasságú építmények „<strong>egy</strong>szintes” illetve „többszintes” épületek.)<br />
Az <strong>egy</strong>es homlokzati szerkezetek tûzállóságát az MSZ 14800-6:1980 „Tûzállósági vizsgálatok. Tûzterjedés<br />
vizsgálata épülethomlokzaton” szabvány alapján kell minõsíteni.<br />
A fenti szabványok elõírásain túlmenõen (illetve azok betartásához) a szokásos használatú épületek<br />
esetén a homlokzati letakarások szerkezeteire vonatkozóan az alábbi éghetõségi követelményeket javasolt<br />
betartani:<br />
– A „többszintes” épületek homlokzatburkolati anyagaként legalább „B2” közepesen éghetõ besorolású<br />
anyagokat kell alkalmazni (a párkányfedések átszellõztetett aljzatainál is).<br />
– Az épületek külsõ falában használt szigetelõ anyagok legalább „B1” nehezen éghetõek l<strong>egy</strong>enek.<br />
– A „középmagas” és „magas” épületek homlokzati szerkezeteiben alkalmazott anyagok csak „A” nem éghetõ<br />
tûzvédelmi besorolásúak lehetnek. A nyílás nélküli homlokzatokon, továbbá az olyan nyílásos falakon,<br />
amelyek nyílásaitól és elõre ugró részeitõl a burkolat minden irányban legalább 1,0 m távolságra<br />
van, „B1” nehezen éghetõ anyagokat is lehet alkalmazni – amennyiben az adott fal nem menekülõ lépcsõ<br />
határoló fala.<br />
A homlokzatburkolathoz közvetlenül csatlakozó tetõk peremterületének anyagaira és szerkezeteire (pl.<br />
tetõfelülvilágítók) vonatkozóan szintén éghetõségi követelményeket kell meghatározni:<br />
– A szigetelés alatt alkalmazott szigetelõanyagoknak legalább „B2” közepesen éghetõeknek kell lenniük<br />
(nem beépített állapotban). Éghetõ anyagból készült, vagy éghetõ szigetelõanyaggal készült tetõfelület<br />
és nyílásokat tartalmazó fal határvonalán a tetõt a fal mentén <strong>egy</strong> legalább 5,0 m széles sávban 5 cm<br />
vastagságú nem éghetõ anyaggal (pl. kavicsterítés) kell a tûz átterjedése ellen védeni.<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
99
Tûzvédelmi követelmények<br />
– A kiselemes fedésû tetõk szerkezetében, vagy az alatt (a porhó és a por bejutásának megakadályozására)<br />
alkalmazott alátétfóliának, vagy hasonló szigetelõrétegnek legalább „B2” közepesen éghetõnek kell<br />
lennie.<br />
– Olyan felülvilágító sávok, amelyek a fenti feltételeket nem elégítik ki, a tetõkön csak akkor engedélyezhetõk,<br />
ha a hosszabbik oldaluk az eresz vonalával párhuzamos, ≤ 2,0 m szélesek és ≤ 20,0 m hosszúak,<br />
<strong>egy</strong>mástól és a tetõ szélétõl legalább 2,0 m távolságot tartanak, valamint a tûzfalaktól, a közvetlenül<br />
határos meglévõ, vagy engedélyezhetõ magasabb épülettõl ill. épületrésztõl ≥ 5,0 m távolságra vannak.<br />
– Keményfedésû tetõkön olyan felülvilágító kupolák, amelyek a fenti feltételeket nem elégítik ki, csak akkor<br />
engedélyezhetõk, ha a tetõn lévõ <strong>egy</strong>es felülvilágító kupolák felülete a 6 m 2 -t nem haladja meg, a felülvilágító<br />
kupolák <strong>egy</strong>üttes felülete a tetõ felületének ≤ 20%-át teszik ki, továbbá a felülvilágító kupolák <strong>egy</strong>mástól<br />
és a tetõszegélytõl ≥ 1,0 m távolságra vannak.<br />
Figyelem!<br />
A fentiek csak általános információkat tartalmaznak. Konkrét esetekben az érvényes építési tûzvédelmi elõírásokat<br />
kell betartani.<br />
A fenti követelmények kielégítésének módjára vonatkozóan (különösen, ha az épület homlokzata 8 m-nél magasabb,<br />
<strong>egy</strong> meglévõ épülettõl mért távolsága 5 m, vagy ha külsõ falszerkezete „B3" könnyen vagy „B2" közepesen éghetõ<br />
anyagok felhasználásával készül) ajánlott az illetékes építésügyi és tûzvédelmi hatósággal is a kapcsolatot idõben felvenni,<br />
az épületre vonatkozó különleges tûzvédelmi elõírások tisztázása érdekében.<br />
7.2 Tartóssági követelmények<br />
Fagyállóság:<br />
• A tetõfedések és szigetelések szegélyezéseit, valamint a homlokzati letakarásokat úgy kell kialakítani,<br />
hogy annak egésze fagyálló l<strong>egy</strong>en.<br />
Korhadással, kártevõk károsító hatásával szembeni ellenállás:<br />
• A tetõfedések és szigetelések szegélyezései, valamint a homlokzati letakarások szerkezetei elemeit<br />
(aljzatokat, tartó- és rögzítõelemeit) gondosan kezelni kell a korhadás és a kártevõk ellen.<br />
Korrózióállóság:<br />
• Az acéllemez anyagú szerkezeti elemek (pl. teherátadó, rögzítõ elemek) megfelelõ korrózióvédelemmel<br />
bírjanak.<br />
A korrózióvédelem feleljen meg az alábbi szabványok elõírásainak:<br />
– MSZ EN 12500:2000 „Fémes anyagok korrózióvédelme.<br />
A korrózió valószínûsége atmoszférikus környezetben.”,<br />
– MSZ 7584-2:1985 „Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme.<br />
Tüzihorgany-festékbevonat-<strong>rendszer</strong> követelményei”,<br />
– MSZ 7584-3:1985 „Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme.<br />
Szórtfém-festékbevonat-<strong>rendszer</strong> követelményei”,<br />
–MSZ 17778:1981<br />
„Acél és öntöttvas termékek horganybevonata tömegének és<br />
folytonosságának vizsgálata.”<br />
• Rozsdamentes acél, ötvözött horgany és alumínium anyagokat nem kell külön korrózióvédelemmel<br />
ellátni.<br />
100<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
Villámvédelem – Faanyagvédelem – Tûzvédelem<br />
• Megfelelõ mûszaki intézkedésekkel meg kell akadályozni, hogy a fémszerkezetek csatlakozásánál se<br />
alakulhasson ki kontakt- vagy bomlási korrózió. (MSZ 4380:1986 „Egymással érintkezõ fémek korróziójának<br />
vizsgálata természetes légköri viszonyok között.” )<br />
7.3 Villámvédelmi követelmények<br />
A villámvédelmi követelményeket a 2/2002. (I.23.) számú „A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki<br />
követelményeinek megállapításáról” szóló BM rendelet III. fejezete szerint kell biztosítani. (E rendelet a korábban<br />
érvényben volt MSZ 274-es szabványt váltotta fel.)<br />
• Villámvédelmi felfogó-<strong>rendszer</strong>t többnyire <strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
fémlemezfedések esetén is kell létesíteni, mert a rendelet<br />
Magyarországon nem fogadja el a szokásos vastagságú<br />
titáncink lemezt (olvadáspont: 418°C) felfogónak, hanem<br />
külön felfogó<strong>rendszer</strong> létesítését írja elõ – felfogó rudakkal,<br />
vagy más módon. (Európa más országaiban a 0,7 mm-es<br />
lemezvastagsággal készülõ fedés felfogóként számításba<br />
vehetõ – pl. a DIN VDE 0185 szerint is.)<br />
• Avillámvédelmi berendezéseket (a felfogókat, levezetéseket,<br />
valamint azok rögzítõelemeit) úgy kell felszerelni, hogy<br />
az elemek hõmozgása ne l<strong>egy</strong>en akadályozott.<br />
• Aszerkezetek kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azok<br />
anyagai ne károsítsák a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezt.<br />
• Alevezetést lehetõleg az épületen belül kell kialakítani,<br />
mert a külsõ levezetés általában esztétikailag zavaró.<br />
7.4 Faanyagvédelmi követelmények<br />
A faanyagvédelemre vonatkozó követelményeket az MSZ 6771/1-4 szabványok határozzák meg.<br />
(A járatos favédõszerek nem károsítják a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezeket, ha azok nincsenek oldatban – ezt<br />
pedig a tetõ tökéletes átszellõztetésével kell biztosítani.)<br />
7.5 Munkavédelmi követelmények<br />
A fémlemezfedések és homlokzatburkolatok készítése során az alábbi – a munkavédelemre vonatkozó –<br />
elõírásokat kell betartani:<br />
• Munkavédelmi biztonsági intézkedések az MSZ 04-900 és a DIN EN 516 szerint<br />
• Leesés elleni védelmi intézkedések a DIN EN 517 szerint<br />
• 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl<br />
• 47/1979 (XI.30.) MT, 64/1980 (XII.29.) MT és 5/1986 ÉVM rendeletek<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
101
Villámvédelem - Faanyagvédelem - Tûzvédelem<br />
7.6 Hófogó<br />
Hófogó létesítésére a tetõn felgyûlõ hó és jég lecsúszásának megakadályozása miatt van szükség – az<br />
épület <strong>egy</strong>es szerkezetei (pl. csatorna) és az épület mellett közlekedõ emberek védelme érdekében.<br />
Az OTÉK (253/1997 Korm. rendelet) 60.§ (2), hófogó létesítését 25°-75° közötti lejtésû tetõkön kötelezõen<br />
elõírja, ha az eresz járófelület fölött van. 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetõkön több sorban kell hófogót<br />
létesíteni. (Fémlemez fedéseken azonban – az élet- és vagyonbiztonság érdekében – az ennél kisebb<br />
lejtésû tetõkön is szükséges hófogót létesíteni. Ilyen esetben a hófogósorok távolsága is sûrûbb:<br />
<strong>egy</strong>mástól 1,5-4,0 m-re l<strong>egy</strong>enek.)<br />
A hófogó szükség esetén a tetõ járhatóságát – a csatorna tisztítását – is segíti.<br />
<strong>RHEINZINK</strong>-REES hófogó<strong>rendszer</strong>, jéglecsúszásgátló elemmel, <strong>RHEINZINK</strong> ® -fémlemez fedésekhez<br />
(Lásd még: „<strong>RHEINZINK</strong> ® - A tervezés és az alkalmazás alapismeretei”, valamint „<strong>RHEINZINK</strong> ® -Alkalmazás az<br />
építészetben” címû kiadványainkat)<br />
Figyelem!<br />
Hófogó létesítésére gyakran szélesebb párkányokon is szükség lehet.<br />
Javaslatunk: azon párkányfedéseken, amelyek állókorcos fedésként készülnek (azaz a kiterített szélesség > 800 mm),<br />
mindenképpen elõ kell irányozni hófogó létesítését is – különösen, ha a párkány járófelület fölött van.<br />
102<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
ZÁRSZÓ<br />
Rövid alkalmazási útmutatónk a <strong>RHEINZINK</strong> ® -lemezbõl – szokásos módon – kialakított tetõfedés- és<br />
szigetelés-szegélyezések, valamint homlokzati letakarások készítésének szabályait mutatja be.<br />
A különleges, <strong>egy</strong>edi megoldású <strong>RHEINZINK</strong> ® -homlokzatburkolatok készítésére vonatkozóan a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálata hasznos segítséget tud nyújtani.<br />
Az állókorcos és lécbetétes <strong>RHEINZINK</strong> ® -tetõfedések, a <strong>RHEINZINK</strong> ® -Rauten rombuszfedés, a<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -csapadékvíz-elvezetés, valamint azok szegélyezéseinek készítésének sajátosságaira,<br />
mûszaki adataira és csomópontjaira vonatkozó részletesebb alkalmazástechnikai információkat és adatokat<br />
az alábbi <strong>RHEINZINK</strong> ® -kiadványok tartalmaznak:<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® - Alkalmazás az<br />
Építészetben (a bádogostechnika<br />
szakkönyve)<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
Tervezõi CD-ROM<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
fémlemez-fedések. Alkalmazási<br />
útmutató<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® - Fémlemezfedések<br />
alkalmazási<br />
útmutató<br />
(Bádogos zsebkönyv)<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -Állókorcos homlokzatburkolatok<br />
- A tervezés<br />
és alkalmazás alapismeretei<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
Csapadékvíz-elvezetés<br />
- A tervezés és az alkalmazás<br />
alapismeretei<br />
<strong>RHEINZINK</strong> ® -<br />
Lefedések, letakarások -<br />
A tervezés és alkalmazás alapismeretei<br />
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások<br />
103