Égés és tűz fogalma
Égés és tűz fogalma
Égés és tűz fogalma
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Ég<strong>és</strong></strong> <strong>és</strong> <strong>tűz</strong> <strong>fogalma</strong><br />
<strong>Ég<strong>és</strong></strong><br />
a levegő oxigénjével történő egyesül<strong>és</strong><br />
(oxidáció), amely a szerves anyagokat<br />
visszafordíthatatlan folyamattal<br />
elbomlasztja.<br />
Tűz:<br />
- általában az ég<strong>és</strong>i folyamat kísérőjelensége<br />
- fizikai jelenség, éghető anyag fény- <strong>és</strong><br />
hőhatással járó önfenntartó folyamata<br />
- addig tart amíg az ég<strong>és</strong> feltételei fennállnak<br />
- folyamat végén ég<strong>és</strong>gázok <strong>és</strong> éghetetlen
Az ég<strong>és</strong> feltételei<br />
Az ég<strong>és</strong> csak akkor indulhat meg <strong>és</strong> maradhat fenn, ha az éghető<br />
anyag <strong>és</strong> a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag),<br />
valamint ha az ég<strong>és</strong> megindulásához szükséges gyulladási<br />
hőmérséklet azonos térben <strong>és</strong> időben rendelkez<strong>és</strong>re áll.<br />
Az ég<strong>és</strong> alapfeltételei:<br />
• Éghető anyag: gázzá tudjon alakulni<br />
• Oxigén (levegő): levegő 21 %-a oxigén<br />
14-18 % között van - tökéletlen ég<strong>és</strong><br />
10 % alatt van - megszűnik az ég<strong>és</strong><br />
• Gyulladási hőmérséklet<br />
Az ég<strong>és</strong>hez vagy gyulladáshoz adott aktiválási energia szükséges
Különböző anyagú <strong>és</strong> méretű elemek<br />
<strong>tűz</strong>zel szembeni ellenállása<br />
a) alumínium szerkezet; b) acélszerkezet; c) faszerkezet<br />
deszkaméretű elemekkel (26…52 mm); d) faszerkezet<br />
pallóméretű elemekkel (52…100 mm); e) hőmérsékletemelked<strong>és</strong>i<br />
görbe
Fa <strong>és</strong> fémszerkezetek viselked<strong>és</strong>e a<br />
<strong>tűz</strong>ben<br />
• Az el nem égett r<strong>és</strong>z tejes<br />
értékű, nem torzul<br />
szerkezet<br />
• A fa ég<strong>és</strong>i mechanizmusa<br />
ismert, az ég<strong>és</strong>i folyamat<br />
előre kiszámítható,<br />
tervezhető<br />
• Extrém behajlások,<br />
torzulások<br />
• Előre nem látható<br />
hirtelen<br />
láncreakciószerű<br />
tönkremenetel
Fa- fém- <strong>és</strong> betonszerkezetek <strong>tűz</strong>zel<br />
szembeni tulajdonságai<br />
Faszerkezet<br />
• Pl. a lucfenyő hővezet<strong>és</strong>i<br />
tényezője:<br />
0,11-0,14 W/mK<br />
• csak a felületi réteg melegszik át<br />
• csak károsodott réteg<br />
szilárdsága csökken (a mag<br />
szilárdsága változatlan marad)<br />
Vasbeton szerkezet<br />
• a vas hőtágulása kb. 2%-kal<br />
nagyobb a betonnál<br />
• a magas hőmérsékleten a vas<br />
szétnyomja a betont”kidagad”,<br />
szerkezet megrepedezik,<br />
szétporlik szárdságát elveszti<br />
• vasalás jól vezeti a hőt<br />
Acélszerkezet<br />
• acél hővezet<strong>és</strong>i tényezője:<br />
45-55 W/mK (alumínium<br />
237 W/mK)<br />
• A tejes keresztmetszet<br />
átmelegszik<br />
• Teljes keresztmeszet<br />
szilárdsága folyamatosan<br />
csökken
Fa-fém kapcsolatok<br />
Tűzvédő festékkel<br />
védeni kell a<br />
faszerkezetek<br />
fémkapcsolatait<br />
A fémszerelvény<br />
bevezeti a hőt<br />
szerkezetbe
A fa ég<strong>és</strong>termékei<br />
• Gázok<br />
Elsőlegesen: széndioxid, szénmonoxid, víz<br />
(Egyéb el nem égett bomlástermékek: metanol, metán,<br />
hidrogén, formaldehid stb.)<br />
• Füst szilárd anyagai: korom, hamu<br />
• Hamu: fa által feszívott ásványi sók oxidjai<br />
(kálium,kalcium, nátrium, foszfor stb.)<br />
Szénmonoxid igen veszélyes(tökéleten ég<strong>és</strong>kor<br />
keletezik):<br />
0,02% konc. 2-3 óra alatt fejfájást,<br />
0,16 % konc. 20 perc után ájulás, 2 óra után halál,<br />
1,2% konc. 1-3 percen belül halál okoz(!)<br />
Ha bekerül a tüdőbe (vérbe) a szén-monoxid, akkor az<br />
sokkal jobban (240-szer erősebben) kötődik a<br />
hemoglobinhoz, mint az oxigénhez.
<strong>Ég<strong>és</strong></strong>i folyamat<br />
r<strong>és</strong>zfolyamatai<br />
1. anyag fokozatos felmeleged<strong>és</strong>e<br />
2. éghető anyag termikus bomlása (pirolízis)<br />
3. meggyulladás (anyag tulajdonságaitól függ)<br />
4. az ég<strong>és</strong> maga<br />
5. ég<strong>és</strong> szétterjed<strong>és</strong>e (sebessége az éghető anyag<br />
minőségétől függ)
A faanyag ég<strong>és</strong>e<br />
Faanyag ég<strong>és</strong>i zónái<br />
Faanyag ég<strong>és</strong>i jellemzői:<br />
• egyletes sebességgel be<br />
• ég<strong>és</strong>i zónák párhuzamosan követeik<br />
egymást<br />
• a pirolízis zóna csak 1-1,5cm<br />
• faszén csak gyulladásig gátolja az ég<strong>és</strong>t<br />
• a nem károsodott far<strong>és</strong>z teljes értékű<br />
• leégett r<strong>és</strong>zekkel csökken a faszerkezet<br />
önsúlya<br />
• meggyulladásáig endoterm, utána<br />
exoterm a folyamat<br />
• felmeleged<strong>és</strong>ével a nem károsodott far<strong>és</strong>z<br />
szilárdsága nő<br />
• többrétegű szerkezetek <strong>tűz</strong>állósági<br />
határértéke mindig nagyobb, mint az<br />
egyes rétegek <strong>tűz</strong>állósági határértékének<br />
algebrai összege
A faanyag ég<strong>és</strong>i szakaszai<br />
Vízveszt<strong>és</strong> (100-110°C): elveszíti először a szabad, majd a kötött vizét. Alig<br />
<strong>és</strong>zrevehető kémiai változások is végbe mennek.<br />
Elszíneződ<strong>és</strong> (110-150°C): a kémiai változások felgyorsulnak, először barnás, majd<br />
egyre sötétebb elszíneződ<strong>és</strong>t tapasztalható. Távoznak az illóolajok.<br />
Szenesed<strong>és</strong> (150-200°C): a hosszú cellulózmolekulák feldarabolódnak <strong>és</strong> ennek<br />
eredményeképpen a felületre kilépő éghető gázok képződ<strong>és</strong>e felgyorsul. Határozott<br />
faszénképződ<strong>és</strong> tapasztalható.<br />
Lobbanáspont (200-260°C): a felszabaduló gázok összetétele megváltozik,<br />
mennyiségük is megnő. Az éghető bomlástermékek (szénmonoxid, hidrogén, metán stb.)<br />
mennyisége rohamosan növekszik. A felszabaduló ég<strong>és</strong>termékek gyújtóláng, szikra<br />
hatására belobbannak.<br />
Gyulladás (260-290°C): a gáznemű bomlástermékek keletkez<strong>és</strong>e olyan intenzív, hogy<br />
az ég<strong>és</strong> folyamatos, a folyamat önfenntartóvá válik.<br />
Öngyulladás (330-370°C): ha elegendő oxigén van a környezetben, a faanyag minden<br />
külső hatás (gyújtóláng) nélkül is belobban <strong>és</strong> folyamatosan ég.<br />
<strong>Ég<strong>és</strong></strong> (400-500°C): egyre fokozódó hőmérséklet emelked<strong>és</strong> tapasztalható, a<br />
gázképződ<strong>és</strong> eléri a maximumát. A faszénréteg kockásan, keresztirányban repedezik.<br />
Faszén ég<strong>és</strong>e (500°C felett): a gázképződ<strong>és</strong> csökken <strong>és</strong> a korábban képződött szenek<br />
begyulladnak <strong>és</strong> elégnek. A hőmérséklet elérheti a 1000-1200°C-ot is.<br />
Utóég<strong>és</strong>: a hőmérséklet meredeken csökken <strong>és</strong> utóég<strong>és</strong>, utóizzás után megszűnik az<br />
ég<strong>és</strong>.
Fajok <strong>tűz</strong>zel szembeni ellenálló<br />
képessége<br />
jól ellenállóak:<br />
akác, bükk, kőris, tölgy;<br />
közepesen ellenállóak:<br />
erdei- <strong>és</strong> fekete fenyő, nyír, vörös fenyő;<br />
mérsékelten ellenállóak:<br />
dió, cseresznye, lucfenyő;<br />
nem ellenállóak:<br />
éger, hárs, jegenyefenyő, nyár.
A fa ég<strong>és</strong>ét befolyásoló tényezők<br />
Sűrűség, szöveti felépít<strong>és</strong>:<br />
elsősorban a gáz áteresztőképességtől függ<br />
<br />
szálirányban gyorsabban terjed a <strong>tűz</strong><br />
Nedvességtartalom:<br />
<br />
ég<strong>és</strong> során a fában lévő nedvességtartalmat először fel kell<br />
melegíteni, majd gőzzé kell alakítani. Ez a folyamat jelentős<br />
mennyiségű hőt von el a fától.<br />
Extraakt anyagok:<br />
<br />
pl.: gyanta - gyújtó hatású<br />
Méretek, tagoltság:<br />
<br />
vékony faanyagokból k<strong>és</strong>zült mérnöki faszerkezetek kev<strong>és</strong>bé<br />
állnak ellen<br />
a <strong>tűz</strong>nek<br />
A faanyag eg<strong>és</strong>zségi állapota:<br />
<br />
korhadt, rovar rágta faanya beég<strong>és</strong>i sebessége megnő
Tűzvédelmi célok<br />
Megelőz<strong>és</strong>:<br />
éghető anyagokat helyettesítsük más, nem éghető<br />
anyagokkal,<br />
szigeteljük el az ég<strong>és</strong>t lehetővé tevő anyagoktól (pl. nem<br />
éghető bevonatokkal),<br />
csökkentsük lángra lobbanásuk valószínűségét<br />
gyulladási hőmérsékletük növel<strong>és</strong>ével (ég<strong>és</strong>k<strong>és</strong>leltet<strong>és</strong>).<br />
Ha már a <strong>tűz</strong> fellépett:<br />
olyan kémiai tulajdonságú anyagok használata, amelyek<br />
lehetővé teszik az éghető anyag <strong>és</strong> az ég<strong>és</strong>t tápláló<br />
közeg egymástól való elválasztását,<br />
hűtik az égő anyagot, hogy annak hőmérséklete az<br />
anyag gyulladási hőmérséklete alá csökkenjék.
Tűzvédelmi előírások<br />
Az építményt úgy kell megtervezni <strong>és</strong> kivitelezni,<br />
hogy <strong>tűz</strong> esetén:<br />
• az építmény egy bizonyos ideig megőrizze<br />
teherbíró képességét,<br />
• korlátozva legyen a <strong>tűz</strong> <strong>és</strong> füst keletkez<strong>és</strong>e <strong>és</strong><br />
terjed<strong>és</strong>e az építményben,<br />
• korlátozva legyen a <strong>tűz</strong> szomszédos<br />
épületekre való átterjed<strong>és</strong>e,<br />
• az ott tartózkodók az épületet sértetlenül<br />
elhagyhassák, vagy ki lehessen őket menteni,<br />
• biztosítva legyen a <strong>tűz</strong>oltók biztonsága.
Tűzállósági fokozat<br />
• „A” <strong>és</strong> „B” <strong>tűz</strong>veszélyességi osztály esetén I-II.<br />
• „C” <strong>tűz</strong>veszélyességi osztály esetén I-III.<br />
• „D” <strong>tűz</strong>veszélyességi osztály esetén I-IV.<br />
• „E” <strong>tűz</strong>veszélyességi osztály esetén I-V.<br />
I.: legnagyobb biztonságot adja<br />
magas épület, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló<br />
helyiség padlószint-magassága a 13,65m-t meghaladja<br />
II.: óvodák, szociális otthonok, valamint a középmagas épületek<br />
III.: társasházak, ha az épület legfelső használati szintje nem<br />
haladja meg a 13,65m-t<br />
IV.: pinceszinttel, földszinttel <strong>és</strong> egy emeleti szinttel rendelkező<br />
lakó- <strong>és</strong> üdülőépületek (családi házak)<br />
V.: egyszintes üdülő- <strong>és</strong> közösségi épületek, amelynek<br />
befogadóképessége legfeljebb 25 fő
„Nem azt kell megelőzni, hogy <strong>tűz</strong><br />
legyen, hanem azt, hogy valaki<br />
meggondolatlanul kezdjen el<br />
építkezni. Ez az igazi megelőz<strong>és</strong>.”<br />
Horváth Lajos<br />
Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség
A faszereztek <strong>tűz</strong>védelmének lehetőségei<br />
• Keresztmetszeti méretez<strong>és</strong><br />
teherhordó képességnövel<strong>és</strong>e, kisebb beég<strong>és</strong>i sebességű fafajok<br />
alkalmazása tölgy, akác stb.<br />
• Épít<strong>és</strong>zeti megoldások<br />
nem éghető szakaszok <strong>és</strong> egyéb a <strong>tűz</strong>terjed<strong>és</strong>t csökkentő épít<strong>és</strong>zeti<br />
megoldások alkalmazása)<br />
• Nem éghető anyaggal történő borítás<br />
eléfalazás, tűálló anyaggal történő borítás, faváza<br />
könnyűszerkezetek esetén <strong>tűz</strong>álló gipszkarton, gipszköt<strong>és</strong>ű rostlap,<br />
CK lap stb. alkalmazása<br />
• <strong>Ég<strong>és</strong></strong>k<strong>és</strong>leltetővel történő felületi kezel<strong>és</strong><br />
• <strong>Ég<strong>és</strong></strong>k<strong>és</strong>leltetővel történő telít<strong>és</strong><br />
• Aktív <strong>tűz</strong>-, füstérzékelő <strong>és</strong> <strong>tűz</strong>oltó rendszerek<br />
beépít<strong>és</strong>e
Tennivalók <strong>tűz</strong> esetén<br />
1. Tűzriadó<br />
•Hívjunk segítséget!<br />
•Értesítsük a <strong>tűz</strong>oltóságot (105, 112),<br />
•A <strong>tűz</strong>jelz<strong>és</strong>nek tartalmaznia kell:<br />
– a <strong>tűz</strong>eset pontos helyét (cím, épület),<br />
– mi ég, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e<br />
veszélyben,<br />
– a jelző nevét, a jelz<strong>és</strong>re használt k<strong>és</strong>zülék<br />
számát,<br />
Aki tüzet <strong>és</strong>zleli, köteles azt elsősorban a<br />
<strong>tűz</strong>oltóságnak, a rendőrségnek, a mentőszolgálatnak<br />
vagy pedig a Polgármesteri Hivatalnak k<strong>és</strong>edelem<br />
nélkül jelezni.<br />
A <strong>tűz</strong>oltóság közreműköd<strong>és</strong>e nélkül eloltott, vagy az<br />
emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy eloltott<br />
tüzeket kötelesek k<strong>és</strong>edelem nélkül bejelenteni.
2. Menekül<strong>és</strong>, ment<strong>és</strong><br />
• fegyelmezetten, pánikmentesen távozni az épületből, a<br />
legközelebbi kijáraton keresztül<br />
• rászorulóknak segítséget kell nyújtani<br />
• emeletről minden esetben a lépcsőházon keresztül (liftet<br />
ne használjuk)<br />
• ha a lépcsőn a lejutás akadályozott felfelé is lehet<br />
menekülni (tetőre, szomszédos lépcsőházon keresztül a<br />
szabadba)<br />
• füst ellen az orr, illetve a száj elé szorítsunk átnedvesített<br />
kendőt, törölközőt<br />
• a forró füstgázok felülről rétegeződve telítik a helyiséget,<br />
így lehajolva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel<br />
telített helyiséget<br />
• a lakás elhagyása esetén lehetőleg gondoskodni kell a gáz<br />
<strong>és</strong> az elektromos áram főkapcsolójának elzárásáról<br />
• informáljuk a kiérkező <strong>tűz</strong>oltókat a körülményekről, a<br />
bent tartózkodók hollétéről, közmű elzáró berendez<strong>és</strong>ek<br />
helyeiről
3. Tűzoltás - lehetőségekhez<br />
mérten<br />
Alapja a három feltétel (az éghető anyag, az oxigén<br />
<strong>és</strong> a gyulladási hőmérséklet) valamelyikének kivonása<br />
az eseménysorból.<br />
Tűz <strong>és</strong>zlel<strong>és</strong>e esetén - a testi épség veszélyeztet<strong>és</strong>e<br />
nélkül- kezdjék meg a <strong>tűz</strong> oltását.<br />
A <strong>tűz</strong> oltásában, az emberi élet <strong>és</strong> az anyagi javak<br />
ment<strong>és</strong>ében mindenki köteles lehetőségeihez képest<br />
r<strong>és</strong>zt venni.
Gyúlékonyság vizsgálat<br />
Az anyagok gyúlékonyságát<br />
határozza meg, egy közvetlen<br />
gyújtóláng hatására.<br />
Megállapítható:<br />
• bekövetkezik-e gyulladás,<br />
• a láng tovaterjed-e a felületen,<br />
• a lehulló égő olvadékcseppek<br />
meggyújtják-e a próbatest alatt<br />
elhelyezett szűrőpapírt.
Nem-éghetőség vizsgálat<br />
A vizsgálat célja az épít<strong>és</strong>i anyagok „nem éghető”<br />
voltának meghatározása.<br />
A vizsgálat során egy függőleges elrendez<strong>és</strong>ű<br />
izzítókemence segítségével megállapító, hogy a<br />
termék egyáltalán nem, vagy jelentős mértékben<br />
nem járul hozzá a <strong>tűz</strong> kifejlőd<strong>és</strong>éhez.
Bombakaloriméter<br />
Az ég<strong>és</strong>hő meghatározása szolgál.<br />
Biztosítja a termék szervesanyag-tartalmának<br />
tökéletes elég<strong>és</strong>ét, <strong>és</strong> az ebből felszabaduló<br />
hőmennyiség detektálását.
Hőkamera<br />
Az infra vörös sugarakat<br />
elektromos jelekké alakítja át,<br />
ezáltal azok láthatóvá válnak.<br />
Gyorsan <strong>és</strong> roncsolásmentesen<br />
feltérképezhetők az épületek<br />
gyenge pontjai <strong>és</strong> az energiaveszteségek.
SBI (Single Burning Item)<br />
Egy modellezett szobasarok, amelynek falait a<br />
vizsgálandó épít<strong>és</strong>i termék adja, amelyet „egy égő<br />
tárgy” hatásának teszik ki.<br />
A legtöbb mér<strong>és</strong>i adatot a füstgáz-elvezető csőben<br />
mérik (hőmérséklet, O 2 -N 2 koncentráció, relatív<br />
fényerősség, stb.).
Change language