agrarium_2012_03.pdf

source.szaktudas.hu

agrarium_2012_03.pdf

agrárium

A

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

22. évf. 2012/3. március

Ára: 287 Ft

Magyar

Agrárkamarák

lapja


Tisztelt Olvasó!

Változás történt a Vidékfejlesztési

Minisztérium vezetésében, Ángyán

József professzor, államtitkár lemondott,

helyét március elseje óta Budai

Gyula tölti be. A történet személyes

vonatkozásairól e lapnak nem dolga

szólni, de a távozó vezetô drámai hangú,

támogatóihoz intézett levelérôl,

annak üzenetérôl talán igen.

Ángyán doktor nagyon kemény

dolgokat vetett fel. Azt sugallta, hogy

lényegében a hazai agrárius döntéshozatalt

maffiaszerû kapcsolatok, a falu

életét megnyomorító oligarchák, tôkeerôs

kizsákmányoló befektetôk

uralják, s emiatt nem tud kibontakozni

az a Darányi Ignácról elnevezett

tízéves agrárprogram, amelyet egyébként

személyesen Orbán Viktor miniszterelnök

ismertetett a szélesebb

közvélemény elôtt.

A professzornak abban kétségkívül

igaza van, hogy a magyar mezôgazdaság

mûködésében meghatározóvá vált

a tôkeerôs vállalkozások szerepe.

Olyan cégeké, amelyek legálisan foglalkoztatnak

alkalmazottakat, exportképes

termékeket állítanak elô, mûködtetnek

bizonyos speciális szociális

hálót is mûködési területükön. Ezek

vitathatatlanul pozitív vonások, viszont

az is tény, hogy ezek a cégek a

kistermelôknél lényegesen erôteljesebb

akaratérvényesítô eszközeikkel

sem haboznak élni, és ez helyben bizony

gyakran jár éles érdekütközésekkel

is.

A volt államtitkár szavai valóban

élesen szólnak ez ügyben, de talán a

hazai termelés szerkezetét nem kellene

„fekete-fehér” alapon megközelíteni.

Amire most igazán szükség lenne,

az a különbözô vállalkozási formák

– ahogy nemrégiben egy tanácskozáson

az ágazati kutatóintézet vezetô

munkatársa megfogalmazta –

„szervesülése” volna, a sokat emlegetett

vertikális integrációval, értékesítési

és termelési egyeztetések sorával

megtámogatva. Nehezen hihetô

ugyanis, hogy valóban ellenségek

lennének a nagyok és a kicsik. Magyarország

kiváló természeti adottságai

bôséges teret kínálnak minden

egészséges és jól kitalált agrárvállalkozásnak.

Jó ágazati politika az,

amely ennek a sokszínûségnek utat

nyit.

Tamás Gábor

• Kamara

4 Elhivatott fiatalok

61 Növényvédôszerés

vetômaghamisítás

• Agrárstratégia

5 Tartós bizonytalanság

a földpiacon

• Növénytermesztés

8 Nagy akarással indulnak a

tavaszi munkák

14 Új lehetôség a kendertermelésre

• Terményszárítási

melléklet

17 Szárítóink energiaköltségei

53 A nedves és száraz termények

minôségének megôrzése

56 Gabonafélék beszállítása és

telepi anyagmozgatása

59 Szárítani kell, de takarékosan

tartalom

14

56

Együttmûködô partnereink:

www.agrarbazis.hu

Tartalom

• Baromfi

62 Magyarországon tartott fô

baromfifajták és hibridek

• Állattenyésztés

66 Indul a Kérôdzô

Szerkezetátalakítási Program

• Agrárenergetika

67 Megújuló energiaforrások

és mezôgazdasági hulladékenergiák

• Kaleidoszkóp

• Növénytermesztési

melléklet

23 A növényvédôszer-felhasználás

alakulása 2010/2011-ben

27 A kukorica gyomnövényei és

komplex gyomirtása

36 Permetezôgépek szezon eleji

mûszaki ellenôrzése

42 Nem szabad késlekedni

62

3

2012. március

agrárium


4

Kamara

Elhivatott fiatalok

Segít a kamarai tanácsadó!

A Tolna megyei Bonyai Zoltánnak az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatnál

vált elôször elônyére, hogy a mûvelt területei kedvezôtlen adottságúak

(KAT), ráadásul nitrátérzékeny besorolásúak. Ugyanis az ezekért járó pluszpontok

segítettek, hogy a fiatal gazdálkodó bekerüljön az integrált szántóföldi

növénytermesztési célprogramba. A vállalt kötelezettségek közül egyedül az

adminisztráció okoz számára idônként fejtörést, de szerencsére abban is van

kire támaszkodnia, nevezetesen a helyi kamarai tanácsadóra, Petô Gáborra.

A

– Már ahhoz is komoly lelkierô kell, hogy az egész

napi munka után, fáradtan, netán átfázva hazaérve

hozzákezdjek az adminisztrációhoz. A számítógéphez ráadásul

csak hellyel-közzel értek, ezért inkább papírra vetem

az adatokat, amit késôbb Petô Gábor segít elektronikusan is

feldolgozni, és szakavatott szemmel az esetleges hibát is

gyorsan észreveszi. A közremûködésével nyújtom be az

összes támogatási kérelmet (területalapú, KAT-támogatás,

juhok elektronikus egyedi jelölését biztosító eszközökre

igényelt támogatás, illetve anyajuh támogatás), kötelezô bejelentést

(zöldtrágyázás, középmély lazítás, másodvetés),

adatszolgáltatást (nitrát jelentés, monitoring adatszolgáltatás),

web-GN-t – sorolta a fiatal gazda.

Bonyai Zoltán a mezôgazdasági technikum és németországi,

ausztriai gyakorlatok után tért vissza édesapja mellé,

majd egy évtized múlva a fiatal gazdálkodók indulását

könnyítô uniós támogatással átvette a gazdaságot. A 2009-

ben kézhez vett közel 9 millió forintból földet, egy kombájnt

és egy használt traktort vásárolt.

A jelenleg mûvelt, többségében családi tulajdonban lévô 80

hektárnak a fele szántó, a másik fele gyep. Az elsô az AKG integrált

szántóföldi növénytermesztési, az utóbbi az extenzív

De minimis támogatás csak a jövedéki

adó visszatérítése után

A gázolaj jövedéki adójának visszatérítését március 31-ig

célszerû kezdeményezni azoknak a jogosult gazdálkodóknak,

akik a szôlô- és gyümölcsültetvényekben felhasznált

üzemanyaghoz csekély összegû (de minimis) támogatást

is igénybe kívánnak venni. A jövedéki adó visszatérítésére

vonatkozó igények feldolgozása ugyanis elhúzódhat, és

emiatt könnyen kicsúszhatnak a de minimis támogatási

kérelem benyújtási határidejébôl.

A csekély összegû támogatást legkésôbb 2012. május

31-ig lehet kérelmezni, azonban annak egyik feltétele,

hogy a tárgyév egészére vonatkozó teljes mezôgazdaságban

felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítését a Vámés

Pénzügyôrség teljesítse (kiutalja). A feltételekrôl bôvebben

a 46/2008. (IV.17.) FVM rendeletbôl tájékozódhatunk.

Bonyai Zoltán (jobbról) és Petô Gábor a juhistállónál

ellenôrzi az ENAR-nyilvántartást

gyepgazdálkodási célprogram része, a fô cél pedig a gazdálkodás

másik lábát adó állattartás kiszolgálása: takarmánytermesztés,

legeltetés. Ekkora, ráadásul igen változó talajszerkezetû

területen az állattartás egyfajta kényszer, az azzal járó kötöttséget

azonban csak az tudja vállalni, aki szereti, amit csinál.

A fiatal kajdacsi gazdálkodó közéjük tartozik. A 200 egyedes

juhállománynak a harmada a 2009-ben indított Charolais

törzstenyészethez tartozik. Esetében tehát a gazdaság fejlesztése

fôként a minôség javítására irányul. A környéken jellemzô

nagy földéhség ugyanis nem teszi lehetôvé a terjeszkedést.

– Bonyai Zoltánnak a támogatás lendületet adott céljai eléréséhez,

de e nélkül sem fordított volna hátat a gazdálkodásnak.

Kötelezettségeinek teljesítésében szintén példamutató,

amihez tanácsadóként igyekszem én is hozzájárulni: figyelmeztetem

a határidôkre, és megosztom vele az ôt érintô

legfrissebb információimat – mondta Petô Gábor.

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.

Magyar Agrárkamara,

Gazdálkodói Információs Szolgálat

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap:

a vidéki területekbe beruházó Európa.

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”

agrárium

2012. március


Agrárstratégia

5

Tartós bizonytalanság a földpiacon

A Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette januárban, hogy – a kormányprogramnak

megfelelôen – fel kívánja gyorsítani az osztatlan részarány-tulajdonban

levô termôföldek kimérését. A terv az Unión belüli külföldi állampolgárok termôföldszerzési

moratóriumának lejártáig kívánja rendezni a kérdést – a kimérések

várhatóan a földbérleti és adásvételi viszonyokban is éreztetik majd hatásukat.

A jelenlegi földpiaci helyzet azonban meglehetôsen bonyolult.

A

z ágazati kutatóintézet összegzése szerint az osztatlan

közös tulajdoni forma (mintegy 1,2 millió hektár) nagyban

akadályozza a termôföld használatát, továbbá folytonos

egyéni és társadalmi-politikai érdekellentétek, spekulációk

forrása. Megszüntetése, a birtokrendezés végrehajtása rendkívül

költségesnek és bonyolultnak ígérkezik. Nehezíti az elôrelépést,

hogy a mezôgazdasági célok mellett egyidejûleg

egyéb (pl. közlekedésfejlesztési, tájrendezési, vízgazdálkodási)

célokat is érvényesíteni kellene, ami a különbözô szakpolitikák

közötti egyeztetést igényli.

Ez már az utolsó felvonás

A tisztázás tehát sürgôs, mivel konkurencia nélkül csak

2014. május 1-jéig vásárolhatnak a magyar magánszemélyek

a földpiacon. Eközben az új földtörvény, ezután az új

vásárlók tôkeereje fogja korlátozni a földvásárlás lehetôségét,

ami az utolsó extraprofittal kecsegtetô, ugyanakkor

szuperbiztonságos befektetés – legalábbis a területen

legelismertebbnek számító szakértô cég, Földbróker.hu értékelése

szerint. Mivel az Európai Bizottság 2010 végén

nem akadályozta a magyar kormány moratóriumhosszabbítási

erôfeszítéseit, így továbbra is csak magyar magánszemélyek

vásárolhatnak mezôgazdasági területet az eddig

megismert játékszabályok mellett. A szántóárak erôs szórással

a 850–950 ezer Ft/ha-os sávban mozognak (30–500

ha esetén), de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett

járnak.

A szakértôk értékelése szerint 2011–14 között a

mezôgazdasággal foglalkozó gazdálkodók és gazdasági

társaságok tulajdonosai lehetnek a legaktívabbak, ha kedvezô

finanszírozási, támogatási formák indulnak, bár jövedelmi

helyzetük jelenleg nem túl erôs az esôs idôjárás

miatt.

A szakértôk becslése szerint folytatódni fog az 1 millió

Ft/ha alatti földek felvásárlása (három év alatt 50–100%-os

Szántóföld hektárárak (ezer Ft/ha)

hozam), míg az ettôl drágább ajánlatoknál erôs lesz az alkupozíció.

Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik

lehetôség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására.

A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, a

lehetôség valóban a „földön hever”.

Keresletszabályozás

Az árakat, így a földárakat is a kereslet és a kínálat határozza

meg. A kínálati oldal egyrészrôl rendívül nagy: a kárpótlás

és a részaránykiadás során a mezôgazdasági területek 90

százaléka magánkézbe került, ami a szántóterületek esetében

4 millió hektárt jelent 2–2,5 millió tulajdonossal, akik

szabadon dönthetnek tulajdonukról. Ez azonban azt is jelenti,

hogy rendkívüli mértékû a kistulajdonok és a kis tulajdonosok

aránya (98 százalék), míg nagyobb méretû tulajdonok

alig vannak (30–40 hektártól fölfelé), noha mind a gazdálkodónak,

mind a befektetônek ezek lennének a természetes

célpontok. Itt tehát hiány van. A 4 millió hektár magántulajdonú

szántó mai értéke kb. 2500 milliárd Ft.

A keresletre Magyarországon speciálisan a szabályozás

hat, mert a Földtörvény 1994. óta kizárja a jogi személyeket

a földvásárlásból. A piacgazdaságban pedig a tôke és a finanszírozás

tipikusan a cégek, nem pedig a magánszemélyek

mögött van.

Ennek következtében a földárak a hírek és a szabályozási

kilátások fényében gyorsabb-lassabb emelkedést mutatnak.

A 10 hektár alatti tulajdonok árai 50–60 százalékkal

alacsonyabbak lehetnek a nagyobb területek árainál.

A szakértô cégtôl kapott táblázat az 50–500 hektár közötti,

átlagos minôségû szántóföldre vonatkozó átlagárakat mutatja,

amelyek körül ±50–150 e Ft/ha szórás lehetséges. A

számok azt mutatják, hogy ennyiért érdemes, illetve lehetséges

volt földet venni egy adott területen. Megfigyelhetô a

2004-es EU-csatlakozásig tartó, illetve a 2008-tól, a válságtól

kezdôdô áremelkedés.

Tájegység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

É-Dunántúl 350 400 450 500 550 550 550 600 800 900 1000

D-Dunántúl 300 300 350 350 400 400 400 450 600 700 850

Alföld 300 350 400 400 450 450 450 450 500 700 800

É-Mo. 200 200 250 250 300 350 400 400 450 500 700

2012. március

agrárium


6

Agrárstratégia

Egy terület árát meghatározó legfontosabb

tényezôk

Méret: Minél nagyobb egy terület (egy vagy több összefüggô

tábla), annál értékesebb. Egy mezôgazdasági gép

teljesítménye 10–25 ha/nap. Egy távolabbi gazda (10–50

km) csak 50 ha fölötti terület esetén lehet bérlô vagy vásárló.

Minôség: A tulajdoni lapon lévô aranykorona-érték nem

minôségi, hanem jövedelemadó kategória, de mégis általánosan

elfogadott minôségi irányt mutat. Fontos a tábla

konkrét talajtani adottságait is figyelembe venni.

Tulajdonviszonyok: Az 1/1-es vagy közeli hozzátartozók

tulajdona értéknövelô tényezô. Az osztatlan tulajdoni hányad

esetén a meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni

hányad jelent értéket.

Egybefüggôség: Ha a táblák egybefüggô területet képeznek,

ez értéknövelô tényezô. Ha a táblák között egy-két idegen

tulajdonú tábla van, ez nem nehezíti a termelést (vagy a

bérbeadást).

Országrész: Az árak Ny-ról K felé még csökkennek, de

ma már egyre kevésbé számít a földrajzi régió, inkább az

ár/érték arány számít.

Adottságok: Ide tartozik a felszín (domborzat, vízfolyások),

a talaj (típus, szerkezet, vízháztartás), a megközelíthetôség

(burkolat, településtávolság), az infrastruktúra (településtávolság,

közmûvek, épületek) és az öntözhetôség (kutak,

vízfolyások, közmûvek).

Bérleti viszonyok: A bérleti szerzôdés léte értéknövelô,

de fontos, hogy megfelelô legyen a bérleti díj, és a módosításra,

felmondásra a bérbeadónak legyen lehetôsége.

haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a

lehetôség a valóban a földön hever.

Bizonytalanság

A viszonyokat azonban az elaprózott viszonyok tovább

bonyolítják. A csaknem hatmillió hektár használt terület

2,6 millió tulajdonos birtokában van. Legnagyobb közöttük

az állam a maga 1,95 millió hektárjával (ebbôl mintegy

1,2 millió hektár erdô), a többi pedig döntôen magánszemély,

átlagosan alig kéthektáros birtokokkal. A terület bô

kétharmadát bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más

mûveli, az életvitelszerû szántóföldi gazdálkodás általános

minimumának tekintett, legalább százhektáros saját tulajdonú

területtel a gazdálkodók alig öt százaléka rendelkezik.

Az elaprózottság drasztikusan rontja a hatékonyságot,

helyenként extrém helyzeteket is teremt. Egy, a Népszabadságban

megjelent hír szerint az Agrárgazdasági Kutató

Intézet (AKI) például Dél-Csongrád megyében elvégzett

egy költségelemzésen alapuló tesztüzemi mérést, amibôl

kiderült, hogy az aktív gazdálkodási idôszakban a bérelt

földön gazdálkodó vállalkozások gépköltségeinek felét a

területek puszta megközelítése tette ki. Ebben a helyzetben

általános érvényû földpiaci prognózist adni meglehetôsen

kockázatos. A mai helyzet is bizonytalan, azt pedig

végképp nem tudja senki, mi lesz a moratórium feloldása

után.

T. G

Mire számíthatunk a közeljövôben

Két év múlva lejár a külföldi természetes és jogi személyek

magyarországi földvásárlási tilalmára vonatkozó derogáció.

Utána piaci alapú számolgatás kezdôdhet, ami nagyban befolyásolhatja

a hazai termôföldpiac összes tényezôjét. A

számok nyelvére a mai árviszonyok alapján viszonylag egyszerû

következtetéseket vonhatunk le.

Ha egy gazdának jelenleg kb. 30–40 e Ft/ha mûködési

jövedelme és kb. 30–40 e Ft/ha támogatási bevétele

van, akkor 15 év alatt ebbôl egy mai 1 millió Ft/hektáros

földvásárlás is megtérül, miközben a föld ára növekedhet,

és mivel nem amortizálódik, az idôszak végén a maradványérték

igencsak nem nulla! Úgy is megközelíthetjük,

hogy aki földet vesz és megmûveli, örökjáradékot

vesz, aminek a képlete: járadék per kamatláb, tehát pl.:

70 000/5 százalék = 1,4 millió Ft. Ma. Ezt a közgazdasági

értéket színezi, hogy ha egy adott területen elfogy a

megvehetô föld (nem bôvíthetô eszköz), akkor ott monopolár

alakulhat ki, azaz annyit kérnek érte, amennyit

„nem szégyellnek”; mondjuk akár 50–100 százalékkal

magasabb árat is.

A székértôk becslése szerint a derogáció utáni idôszakra

1,5–2,5 millió forint/ha közötti árak lesznek jellemzôek a

nagy területekre (10–500 ha) és 1 millió forint/ha alatti árak

a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.

Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik lehetôség

a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A

agrárium

2012. március


Növénytermesztés

7

2012. március

agrárium


8

Növénytermesztés

Nagy akarással indulnak

a tavaszi munkák

Hosszú volt a tél és nagyon hideg a gazdaember szempontjából is. Ezért a kora

tavasz nagyon lassan telt, hiszen tette volna már mindenki a dolgát, de az idôjárás

még nem engedte. Ráadásul csapadékdeficit is kialakult az ország nagy részén,

hiszen csak az Alföld és az északi országrész kapott jelentôsebb havat, a

Dunántúlon, annak is az északi részén akár 300 mm is lehet a hiány. Nem lehet

tehát más cél, mint az eleve hátrányból induló 2012. évi növénytermesztés valamilyen

úton történô megmentése a tavaszi növényekkel, és ennek érdekében

tevékenykedik mindenki…

Kevés repce, gyenge búzák

Ahogy nincsen két egyforma gazdasági

év a mezôgazdaságban, úgy nincsen

kiszámítható tavaszi indulás sem a földeken.

Száraz ôszt hagytunk magunk

mögött, ahol a küzdelem, a gépek erôlködése,

a földek „felvésése” – magágy

készítés céljából – jelentette legtöbb

helyen a gondot. Következésképpen

már a repcevetések sem sikerültek jól

és az ôszi kalászosok rekordesélyei is

alaposan lecsökkentek. Szakadtak a

gépek, nehéz volt a talajok elmunkálása,

rossz vetôágyba került a mag az ország

legnagyobb részén.

Már az ôsz folyamán is látszott, hogy

a repcetermô területek nagyon gyengén

mentek a télbe, és a tél is alaposan meggyérítette

az állományokat. A 240 ezer

ha-ra becsült repcébôl jó, ha a fele alkalmas

lesz maghozásra. Az ôszi kalászosok

közül a legnagyobb vetésterületet

képviselô kenyérgabona is alaposan

megszenvedett, hiszen már a vetésterület

is csak 1–1,1 millió ha között alakult,

de ebbôl sok kipusztult a gyenge

fejlettség, a hiányos kelések miatt.

A tavasszal induló alig 1 millió haon

is van bôven ok az izgalomra, hiszen

a tavaszi fejtrágyázásokat leállította

a szaktárca, tartva a fagyos altalajon

elôálló vízösszefolyásoktól és felszíni

vízszennyezésektôl. Persze a gazdákat

az úristen sem állíthatja meg, ha

kisüt a nap februárban, március elején,

és alkalmasnak ítélik a talajt a fejtrágyázásra.

Zsebre menô játékról van

ugyanis szó, amelyben senki sem pótolja

az idôbeni és pénzbeli kiesést –

mondják az e kérdésben állást foglaló

gazdák, akik tétlenül semmiképpen

nem üldögélhetnek odahaza.

Amit lehet, meg kell tehát tenni a

megmaradt repcék érdekében, hiszen

köztudottan nagyon jól regenerálódó

és a tenyészterületet kitöltô növényrôl

van szó. Ha 6–8 növény maradt jó térállásban

m 2 -enként, akkor már érdemes

meghagyni, de erre biztatnak a

termeltetôk is. Jó ára lesz a repcének,

ezért érdemes küzdeni az állományért,

de persze vannak helyzetek, amikor a

józanész megálljt parancsol.

A búzák csak valamivel vannak jobb

helyzetben, hiszen alapvetôen sokat

szenvedtek a tél folyamán a –15–25 fokos

hidegekben, és csak a tél második felében

kapták meg a hótakarót. Nagy termésekre

aligha van kilátás, de ahogyan

lenni szokott, majd az árak kiegyenlítik a

kieséseket – remélik a termelôk…

Napraforgó és kukorica

Az érdeklôdés középpontjába ez a két

ipari növény kerül a tavasz folyamán,

hiszen mindkettô ára nagyon biztatóan

alakul. A kiesô repce és búza helyére

többnyire ezt a két növényt választják

a termelôk. Szinte biztosra vehetô,

hogy a napraforgó vetésterülete közel

lesz a 600 ezer ha-hoz országosan még

akkor is, ha magas termelési költséggel

társul a termesztése. A 110–120

ezer Ft/t árszint, amely jellemezte a

múlt évet, sokak érdeklôdését felkelti,

és a repce kiesését a másik olajos mag

bevételeibôl igyekeznek kompenzálni.

A kukorica pedig minden bizonnyal

slágernövény lesz 2012-ben, hiszen a

múlt év termése korlátlan piacokra talált,

a 45–50 ezer Ft/t árszint jelentôs

árbevételt hozott és hosszú távon is

meglehetôsen felkeltette a termelôk érdeklôdését.

A kukorica termesztését

mind többen választják a repce- és búzaterületek

kiesései helyett is, annak

reményében, hogy az ott elvesztett

költségeket talán sikerül behozni. Szerencsére

a termesztéstechnológia, az

eszközpark, a fajta, illetve hibridkínálat

a termelôk segítségére van, és túl

vannak a kukoricabogár okozta korábbi

sokkon is. Minden esély megvan

egy jó kukoricatermésre, ha az idôjárás

is úgy akarja.

Az alternatív növények is

helyet követelnek

Miközben a nagy többség az ipari növények

termesztésével van elfoglalva,

mások esélyt adnak olyan alternatív

kultúráknak is, amelyektôl tisztes árbevétel

mellett a talajok felfrissülését, a

talajtermékenység szinten tartását remélik.

Azt vallják, hogy nem lehet talajzsaroló

növényekkel, a tápanyagvisszapótlás

esetlegessége mellett a talajéletet

fenntartani és a jövôben nagy

terméseket remélni. Éppen ezért új talajmûvelési

eljárásokkal és alternatív

növényekkel – mustár, olajretek,

facélia, takarmányrepce, olajlen stb. –

próbálkoznak, persze jelentôs árbevételt

is remélve. Sokan vannak az AKG-

agrárium

2012. március


Növénytermesztés

9

programban is, ahol a pillangós növények

kötelezô forgóba vonása az elôírás.

Ezért – és talán nemcsak ezért –

egyre népszerûbb a szójatermesztés is,

amelyet összefüggésbe hoznak a globális

felmelegedési anomáliákkal is,

hiszen termesztésének felsô határai

egyre feljebb tolódnak. Ugyancsak

vállalkoznak termelôk konzervborsó,

zöldbab és csemege kukorica termesztésére

is, amely óriási fegyelmet, nagy

szakmai munkát igényel, de akár két

termést is képesek levenni egy évben

ugyanarról a területrôl.

Végül nem feledkezhetünk meg a

cukorrépa-termelôkrôl sem, akik nagyon

becsületesen, de legtöbb helyen

korlátozott méretekben vehetik ki részüket

a kvótával leszabályozott hazai

termelésbôl. Sajnálatos ez a bekorlátozás,

hiszen a magyar föld – mint annyi

más kultúrának – a cukorrépának is kiváló

termôhelye, és nagyon hiányzik a

vetésváltásból is.

A burgonyáról pedig – mint népélelmezési

cikkrôl – már alig-alig esik

szó a híradásokban is. Egyre csökken a

termelôk száma, egyre kevésbé éri meg

a termelés a magas költségek miatt.

Óriási a verseny a nyugati versenytársakkal,

amelyben egyre nyilvánvalóbb,

hogy ôk gyôznek. Mind több import

burgonya vetôgumó és áruburgonya érkezik,

kiszorítva a hazai piacról a magyar

fajtákat. Az importból érkezô étkezési

burgonya már 100–150 ezer

tonna körüli, ráadásul ez is ellenôrizhetetlen

a liberalizált kereskedelem

miatt. Lehet, hogy elfogynak a magyar

burgonyatermelôk, érdektelenségbe

fullad az ágazat, hiszen már csak

20–22 ezer ha-t tartunk nyilván, ami

harmada az egykori vetésterületnek…

Vetômaghasználat óvatosan

A tavaszi „akarás” a növénytermesztésben

szinte tapintható. Vagy az ôsziek

kiesésének kompenzálására, vagy

„csak” a tisztességes helytállás, a biztonságos

megélhetés okán, de mindenki

nagyon igyekszik a tavaszi növényválasztást,

a vetéseket a lehetô legjobban

elvégezni. A nagy akarás persze

veszélyeket is rejt magában, mindjárt a

vetômaghasználat terén is. Minden termelô

számára tanulságul szolgálhatnak,

a korábbi évek vetômag-hamisítási

ügyei, amikor kevésbé ismert csatornákon

keresztül, esetleg szomszédos

országból, magánimport formájában

szereztek be magyar gazdák vetômagot,

a tavaszi vetésekhez!

Az MgSzH vélhetôen idén tavaszszal

is vadászni fog az olyan, számukra

ismeretlen tételekre, amelyek a bejelentések

során nem kerültek a látókörükbe.

Mivel több szomszédos országban

is folyik GMO-növények termesztése,

és a hazai zéró toleranciától eltérôen

megengedôbb határértéket használnak

a konvencionális vetômag GMtartalmát

illetôen, az ilyen származású

tételekben fokozottabb a kockázata a

nem kívánt GMO-k jelenlétének. Fontos

hangsúlyozni, hogy amennyiben a

kereskedelem nem Magyarországon

bejegyzett fajtatulajdonos cégen, mint

elsôdleges forgalmazón keresztül bonyolódott,

illetve magánimport esetén

a felelôsség a viszonteladót vagy a termelôt,

– és nem a fajtatulajdonos vetômagcéget

– terheli egy GMO-tartalmú

vetômagtétel esetleges elvetésekor.

GyZ

2012. március

agrárium


14

Növénytermesztés

Új lehetôség a kendertermelésre

A kendert évszázados, sôt évezredes hagyományok kötik Magyarországhoz.

A rendszerváltás elôtt hazánk kendertermesztése, feldolgozása, de különösen

nemesítése példaértékû volt, így az 1990-es évek elején Amerika és Nyugat-

Európa tôlünk tanulta e növény termesztését. A rendszerváltást követôen

a kenderipar háttérbe szorult, így 2006-ra a rostkender eltûnt hazánk termôföldjeirôl.

A belföldön lezajló folyamatok viszont csak kis mértékben érintették

a magyar kendervetômag iránti érdeklôdést.

K

eresik a magot elsôsorban azokból a nyugati országokból,

ahol a kenderipart mind kormányok, mind

magánbefektetôk által támogatják és fejlesztik. Az újrahasznosítás,

azüvegházhatás csökkentése, a vegyszermentes termesztés,

a környezetbarát termékek, szigetelôanyagok, a

zöldenergia és az egészséges táplálkozás manapság minden

fejlett társadalom prioritásai, mely céloknak a kender maradéktalanul

megfelel. A kenderben rejlô lehetôségek nem

csak külföldön, hanem hazánkban is lassan-lassan tudatosulnak,

csak nálunk egyelôre a pénz hiányzik az ipar felélesztéséhez.

A szegedi Agromag Kft. felkarolta az egykor világhírû,

majd a hazai ipar megszûnésével halálra ítélt magyar nemesítésû

kenderfajtákat, és nemcsak a fenntartásukat, hanem a

nemesítésüket is folytatja. A vetômag-elôállítás gépesítésének

a megoldása jelen idôben jó úton halad, és egy-két éven

belül kézzelfogható eredményre számítunk. Azonban ebben

az átmeneti idôszakban a vetômag kézi elôállításra szorul,

hogy kielégítse a külföldi vetômag-megrendeléseket.

A kendervetômag-elôállítás elsôsorban azoknak lehet érdekes,

akik 0,5–2 hektáros földdarabokból szeretnének elfogadható

jövedelmet szerezni. A befektetések a szerves- vagy

mûtrágyázásból, talaj-elôkészítésbôl, vetésbôl és egy-kétszeri

sorközmûvelésbôl állnak. A vegyszerhasználat néha

teljes mértékben elhagyható, a nagyon gyomos táblákat

azonban legjobb elkerülni (a sûrû vetésû rostkender tökéletes

gyomelnyomó, de a tág térállású magkender kevésbé

szorítja ki a gyomokat). Április elsô dekádjában vethetjük,

de a május végén elvetett rövidebb tenyészidejû fajták is beérnek

szeptember végére, október elejére. A magkender kapálása

és aratása viszont kézi munka. A kétlaki fajták hímegyedeit

kivágjuk az elporzást követôen, és ezzel több

tenyészterületet biztosítunk a termô növények fejlôdéséhez.

Az optimálisan idôzített vágás a jó termés meghatározó

feltétele. A magkender 3–4 méter magasra nô és a termése

alulról érik. Ha az alsó elágazásokon érô magok lepellevele

sárgulni kezd és a makkocska sötétszürke, megérkezett a vágás

ideje. Vágóeszközök sorát használhatjuk, a sarlótól kezdve

a motoros bozótvágóig. A felkúpolt növények 2–3 hét alatt

utóérnek és megszáradnak annyira, hogy a mag kicsépelhetô

lesz. A cséplést egyszerûen, villával lehet elvégezni, de néhány

helyen még megtalálhatók a kendercséplésre átalakított,

illetve átalakítható Fortschritt E 512, 514, 516 típusú kombájnok,

amelyek napi teljesítménye 3–5 hektár. Mivel a frissen

kicsépelt kendermag, összevetve a gabonafélékkel vagy napraforgóval

több levélzetbôl származó szennyezôdést tartalmaz,

az azonnali szárítás, illetve legkésôbb a másnapi rostálás

elkerülhetetlen. Optimális körülmények között 0,8–1,0

tonna hektáronkénti magtermésre lehet számítani.

A kézi vetômag-elôállítás koordinálásán és a gépi technológia

adaptálásán túl a nemesítô is igyekszik az új kihívásoknak

megfelelni, és alacsonyabb, kombájnnal aratható

kenderfajtákat elôállítani. Az elsô ilyen fajtajelölt elkészült,

melynek egy-két tized hektáron történô kipróbálásához a

nemesítô olyan vállalkozó kedvû termelôket keres, akik jól

ismerik a kombájnjukat és az új dolgok iránt fogékonyak.

A hagyományos kenderipar feltámadására nem számíthatunk.

Az új, terjedôben lévô felhasználások a gépkocsi-karosszéria,

a szigetelôanyag, a kenderbeton és a természetes

rost alapú mûanyagok. Ezek elôállítására új típusú ipari üzemek

kellenek, azoknak nyersanyagra, a kendertermesztôknek

pedig vetômagra van szükségük. Sok dolognak kell

megfelelôen együtt rendelkezésre állni, hogy a kender ismét

fontos növény legyen.

Finta Zuzana növénynemesítô,

Mátrai Tibor termékfejlesztô

agrárium

2012. március


agrárium

Terményszárítási melléklet


16

Terményszárítás

Felismerve a gabonaszárítók javítására,

szervizelésére mutatkozó igényt, 1993-

ban elindítottam a vállalkozásomat –

egyéni vállalkozóként – két fôvel. Kezdetben

kizárólag a gabonaszárítók elektromos

hálózatát javítottam, vezérlôpultok

gyártása és hôvédelmi rendszerek

felújítása volt a profil.

A vállalkozás dinamikus fejlôdésnek

indult. 1995-ben céget alapítottam: Vill-

Haris László

Traverz Egyéni Cég néven, amit a megkötött

szerzôdések nagyságrendje és a

növekvô dolgozói létszám tett szükségessé. A tevékenységi kört kibôvítettem

lakatosipari és szerelôi ágazattal, szervizautókat vásároltam,

és hatfôs szerelôbrigádokat állítottam fel.

Ettôl az idôponttól kezdve a Cég meghatározó jelentôséggel bír

a szárító szerviz iparban.

Idôközben fiaim befejezték tanulmányaikat és beléptek a céghez,

melynek irányításában aktív szerepet vállalnak. Dolgozóink

létszáma folyamatosan nô. Munkáink során nagy gondot fordítunk

a profi eszközök használatára, gépjármûparkunk folyamatos újítására

és a cég arculatára.

Szerzôdéses formában cégünk végzi az IKR Zrt. által forgalmazott

Bábolna- és FAO-típusú gabonaszárítók országos lefedettséggel

bíró garanciális mechanikai szervizét.

Vállalkozásomban kamatoztattam a több évtizedes múltra viszszatekintô

szakmai tapasztalatomat és kapcsolataimat, amelyre

1979–2007 között a Bábolna szárítót gyártó és forgalmazó cégnél

tettem szert.

Cégformát váltottam 2010 szeptemberében, ekkor jött létre a

Vill-Traverz Kft., és ezzel egy idôben elkészült a termelésünket elôsegítô

mûhely, raktár és irodai létesítményünk, mely méltóképpen

tükrözi cégünk arculatát.

Az elmúlt évek során a szigorodó környezetvédelmi követelményeknek

megfelelô korszerûsítés és az energiafelhasználás csökkentése

érdekében 23 gabonaszárítót alakítottunk át Megrendelôink

megelégedettségére.

Javító és karbantartó részlegem minden típusú gabonaszárító,

magtisztító gép, serleges felvonó, láncos szállító, vályús csiga javítását

elvégzi. Valamint ügyeleti jelleggel az üzemelés közben felmerülô

meghibásodásokat is rövid határidôvel elhárítja.

Az európai uniós növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítésére

kiírt pályázati támogatások kapcsán a 2008–2011-es

gazdasági években Cégünk Magyarország területén 27 új építésû

gabonaszárító telep kivitelezését végezte az alábbi megosztásban:

B3-15. Bábolna-típusú gabonaszárító: 9 db

FAO-típusú gabonaszárító:

3 db

Petkus-típusú gabonaszárító:

12 db

Schmidt-Seeger-típusú gabonaszárító: 3 db

Állunk minden régi és új partnerünk rendelkezésére!

Haris László

ügyvezetô

+36-30/33-87-559

agrárium

2012. március


Terményszárítás

17

Szárítóink energiaköltségei

A hazai üzemekben mintegy 1800–2000 szárítótelep található. Ezeknek közel

30–40%-a B1-15 szárító. A szárítógéppark korszerûtlen, a berendezések mintegy

30–40%-a mûszakilag elavult, életkoruk 20–25 év felett van. A szárítókhoz

különbözô tárolólétesítmények csatlakoznak, amelyek többségükben ugyancsak

korszerûtlenek. Cikkünkben a gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézetnek

a szárítóberendezések hôenergetikai jellemzôit elemzô vizsgálatából idézünk*.

A

szárítótelepek átlagos teljesítménye

mintegy 10–12 t/h. Így a hazai szárítógéppark

idényteljesítménye kukoricaszárításnál

600 üzemórával számolva kb.

7 millió tonna. Ez az országos igényt elvileg

fedezi, de a területi lefedettség nem

megfelelô. Miként a tárolótelepeknél is, a

kis- és közepes üzemek nem rendelkeznek

megfelelô technológiával.

A gazdasági szerkezetváltás után, az

utóbbi tíz évben újonnan létesített, viszonylag

korszerû szárítóberendezések

száma szerény, ezek elsôsorban kis- és

közepes teljesítményû berendezések,

melyek összesített darabszáma 250–

300-ra tehetô.

Korszerû, automatikus vezérlésû,

nagy teljesítményû szárítótelepbôl – kukoricaszárításnál

a szárítófejlesztési

programban – mintegy 400–500 létesült.

A szárítótelepi technológiáknak az

alábbi fôbb igényeket kell kielégíteni:

• üzemmérethez igazodó teljesítmény,

• kedvezô energiafelhasználás,

• megfelelô munkaminôség,

• korszerû vezérlés, illetve szabályozástechnika,

• környezetvédelmi megfelelôség,

• kedvezô beruházási és üzemeltetési

költség,

• megfelelôen bizonylatolt terményforgalom.

Az MGI-ben korábban áttekintettük

a tárolótelepi fejlesztéseket, elemzést

végeztünk a szárítóberendezések hôenergetikai

jellemzôirôl. Meghatároztuk

a hazai szárítógéppark fôbb szerkezetét,

a berendezések fôbb energetikai

jellemzôit. A berendezések mûszaki jellemzôit

az MGI tesztvizsgálatai alapján

határoztuk meg. A szárítógéppark öszszetételéhez

részben a gyári forgalmazási

adatokat, részben a KSH adatait

használtuk fel. Hosszú távú elemzést is

végeztünk a szárítási hôenergia-felhasználás,

illetve a vízelvonás mértékének

együttes energetikai kihatására.

Munkánk eredményeit és következtetéseit

az alábbiakban összegezzük:

1. Az elmúlt években a kedvezô termés,

a gabonaértékesítési problémák,

az intervenciós tárolás növekvô készletei,

logisztikai problémák miatt jelentôsen

növekedett a tárolótérigény. Ennek

leküzdésére 2005. évben jelentôs tárolótér-fejlesztés

történt. A HEVESGÉP

megvalósításában mintegy 500 000

tonna új toronytárolótér jött létre. Ezek

a 15 000 tonnás tárolótelepek teljesen

gépesített ki- és betárolásúak, szellôztetôrendszerrel

ellátottak.

Több 10 000 tonna tárolóteret épített

még például a 4Hungar Agri-Tech

Kft. és a Hetech Trend Kft. A KITE

szervezésében szintén közel 500 000

tonna tárolótér épült, mintegy 25 ezer

tonnás tárolótelepek révén. A csarnoktárolók

gépi anyagmozgatása teleszkópos

homlokrakodókra alapozott.

2. A szárítás elsôsorban kukoricánál

jelentôs költségtényezô, és számottevôen

befolyásolja a termelés gazdaságosságát.

A szárítás költségét meghatározó

költség összetevôk:

• a vízelvonás mértéke (%) (a kezdeti

és vég-nedvességtartalom különbsége);

• a kezdeti nedvességtartalom nagymértékben

függ a fajta, illetve

ökológiai jellemzôktôl, a betakarítás

idôpontjától;

• a vég-nedvességtartalom a szárító

konstrukciójától, üzemeltetésétôl, a

tárolástechnológia lehetôségeitôl stb.

3. A termény szárításához szükséges

hôenergia nagymértékben függ a szárított

végtermékre vonatkoztatott vízelvonástól,

amit számottevôen nagyobb értékben

a kezdeti nedvességtartalom, kisebb

mértékben a vég-nedvességtartalom

határoz meg. A kezdeti nedvességtartalom

csökkentése – mely elsôsorban

fajta-, évjárat-, agrotechnika-, betakarításiidôpont-függô

– hosszú távon kívánatos,

illetve az energetikai költségek

emelkedése miatt elengedhetetlen.

4. A szárítóberendezés fajlagos hôenergia-felhasználása

MJ/kg víz alapvetôen

a szárító konstrukciójától, illetve

az üzemeltetésétôl függ. A jelenlegi

méréseink és üzemi tapasztalataink

alapján a hazai szárítógéppark még

mindig túlnyomó részét alkotó, elhasználódott

B1-15 szárító fajlagos hôenergia-felhasználása

mintegy 5,4 MJ/

kg víz . Ezzel szemben egy korszerû szárító

(pl. HEVES X-1200, MEYER,

CIMBRIA, GSI) energiafelhasználása

3,8 MJ/kg víz értékû. A fenti tényezôket

az 1. táblázatban vettük figyelembe.

1. táblázat. A szárítóberendezések elméleti tüzelôanyag-felhasználása

1 t végtermékre vetítve különbözô betakarítási nedvességtartalom esetén

(14%-ra történô szárítás esetén)

Fajl. hôenergiafelhasználás

26 24 22 20 18

Betakarítási nedvességtartalom (%)

Hôenergia

5,4 MJ/kg víz (1) Földgáz (m 3 /t) 25,4 20,9 16,3 11,9 7,7

3,8 MJ/kg víz (2) Földgáz (m 3 /t) 17,9 14,7 11,5 8,4 5,5

Hôenergia: a földgáz fûtôértéke: 34 MJ/m 3

Megjegyzés: (1) Hagyományos szárító (pl. B1-15), (2) Energiatakarékos szárító (pl. HEVES X szárító)

Bôvebben lásd a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László (2011): A sertéstartás

és -takarmányozás gépesítése címû kötetében. A szemes termények szárítása fejezet szerzôje Herdovics Mihály.

2012. március

agrárium


18

Terményszárítás

* Teljesítmény-részaránytól függôen.

Év

2. táblázat. Az energiahordozók fajlagos ára

Az energiahordozó neve Fûtôérték (MJ) Ár (Ft) Fajlagos ár (Ft*MJ)

Földgáz 32 MJ/Nm 3 120 Ft/Nm 3* 3,75

Tartályos gáz, LPG 42 MJ/kg 240 Ft/kg 5,70

3. táblázat. A szárító géppark javasolt fejlesztési üteme

és fajlagos energiafelhasználása

Korszerû szárítók aránya

(%)

5. Az egyes energiahordozók a magyar

energetikai rendszerben azonos

hôenergia-tartalomra átszámított fajlagos

ára (pl. gáz, LPG, könnyû kénmentes

tüzelôolaj) jelentôsen eltér.

Jelenleg a földgáz fajlagos ára a legkedvezôbb

(lásd 2. táblázat) ez azonban,

az ún. teljesítménylekötési díj miatt

változhat, növekedhet. Az energia

árának folyamatos emelkedése a közeljövôben

állandósulni látszik, ezért a

technológia fejlesztése, a telepek korszerûsítése

elengedhetetlen.

6. A hazai szárítógépparknál jelenleg

a korszerû szárítók részaránya kapacitásban

mintegy 20% körüli,

ugyanis a viszonylag korszerû szárítók

(kb. 400–450 db) általában a közepes

üzemméreteknek megfelelôen kisebb

teljesítményûek, mint a B1-15 szárító.

A szárítógéppark teljes lecserélése

és korszerûsítése elôreláthatóan mintegy

15 év alatt valósítható meg, és ez

1200 új telepet igényelne. A fejlesztés

ütemére vonatkozó javaslatunkat a 3.

táblázat mutatja be.

Ez azt jelenti, hogy a telepi beruházásoknál

évente közel 80 új telep építésére

lesz szükség, mivel mintegy 300

körüli átlagos 10 t/h-s szárítót lehet

korszerû szárítónak tekinteni. A szárítógépparknak

igazodnia kell az üzemi

teljesítményigényekhez, szükség van

tehát kisebb 6–8 t/h-s, illetve nagyobb

15–20 t/h-s teljesítményû berendezésekre

is.

7. A jelenlegi üzemi viszonyok között

a szárítási költség fô meghatározója

az energiaköltség. A hazai gazdaságok

mintegy 30–40%-a saját szárítógéppel

nem rendelkezik és bérszárítást

vesz igénybe. A bérszárítási költség

üzemenként változó, folyékony energiahordozónál

különösen magas.

8. A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásánál

alapvetô a

nedvességelvonás mértéke, vagyis a

betakarításkori kezdeti és a szárítás

utáni vég-nedvességtartalom.

A betakarítási nedvességtartalom

fajtától, a klimatikus hatásoktól, valamint

a betakarítási idôpont helyes

megválasztásától függ. Hosszú távon

az energiaárak folyamatos növekedése

miatt kívánatos a vízelvonás mértékének

mérséklése, vagyis a betakarítási

nedvességtartalom csökkentése, melyet

fajtanemesítéssel, helyes agrotechnikával

lehet elérni. A túlszárítás elkerüléséhez

pedig korszerû szárítás- és

tárolástechnológia szükséges.

A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásának

prognosztizált

alakulását kukorica és napraforgónál,

a 4. és 5. táblázatok mutatják.

A fentiek alapján az energiahordozók

árának nagymértékû emelkedése

Átlagos fajl. energiafelhaszn.

Korszerûtlen szárítók

aránya (%)

(A szárítópark korszerûségének megfelelô fajlagos érték)

Fajlagos hôenergiafelhasználás

3,8 MJ/kgvíz 6,0 MJ/kgvíz

2005 20% 5,5 MJ/ kg víz 80%

2010 50% 4,9 MJ/ kg víz 50%

2015 80% 4,2 MJ/ kg víz 20%

2020 100% 3,8 MJ/kg víz 0%

Megnevezés 2005 2010 2015 2020

Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8

Vízelvonás mértéke (%)

Megnevezés 2005 2010 2015 2020

Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8

Vízelvonás mértéke (%)

4. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált

hôenergia-felhasználása (kukorica)

24Ã14

10%

14Ã8

6%

24Ã14

10%

14Ã8

6%

24Ã14

8%

14Ã8

6%

24Ã14

6%

Vízelvonás (kg/t) 132 132 103 75

Energiafelhasználás(MJ/t) 726 647 433 285

Nm 3 /t * 22,6 20,2 13,5 8,9

1. Termény (ezer tonna) 7000 8000 8000 8000

Hôenergia-szükséglet (PJ) 5,082 5,176 3,464 2,280

2. MN m 3 /év * (földgáz) 158 142 108 71

5. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált

energiafelhasználása (napraforgó)

14Ã8

6%

Vízelvonás (kg/t) 70 70 70 70

Energiafelhasználás (MJ/t) 385 343 294 266

Nm 3 /t * 12,0 10,7 9,2 8,3

Termény (ezer tonna) 1000 1200 1250 1250

Hôenergia-szükséglet (PJ) 0,385 0,412 0,367 0,333

MNm 3 /év * (földgáz) 12 12,8 11,4 10,4

esetén is – az energiafelhasználás

csökkentése révén – a szárítás gazdaságosan

elvégezhetô korszerû technológia

marad.

A közeljövôben számítani lehet

egyes szárítás nélküli tartósítási technológiák

további térnyerésére, azonban

az áruként termelt kukorica szárításos

tartósításának nincs alternatívája.

agrárium

2012. március


Terményszárítás

19

CIMBRIA MAGKEZELÉSI TECHNOLÓGIA

A Cimbria Heid Hungaria KFT mezôgazdasági és élelmiszer-ipari gépforgalmazó a dán

központú Cimbria vállalatcsoport közvetlen magyarországi képviselete.

A CIMBRIA VÁLLALATCSOPORT a vetômag-feldolgozás területén a legismertebb cég Európában.

A szemes termény feldolgozásának szinte az összes fázisához kínálunk gépeket, a szárítástól a kalibráláson

át a csávázásig. Gépeink minôsége, élettartama, felhasználóbarát kezelése, a több évtizedes magyarországi

jelenlétnek köszönhetôen, a gazdák széles körében ismert. A Cimbria márkanév idehaza is egyet jelent a

kíméletes magkezeléssel.

A CIMBRIA CSOPORT GÉPEI:

Serleges felvonók, rédlerek, szállítószalagok

Terményszárítók

Síkrostás tisztítógépek elô- és utótisztításhoz

Vetômagtisztító és kalibráló rosták

Hengeres osztályozó dobok

Fajsúlyszeparátorok

Triôrök

Szín szerinti osztályozók

Különleges magtisztító gépek

Adag rendszerû és folyamatos üzemû csávázó gépek

Teleszkópos betöltôcsövek

Ventillátorok, ciklonok, filterek.

Professzionális termény- és levegôcsövezési elemek

Kalapácsos darálók

TEVÉKENYSÉGÜNK: teljes körû magfeldolgozó technológiák telepítése a mezôgazdaságban és az élelmiszeriparban,

tervezéstôl a kulcsrakész átadásig. Egyedi gépértékesítés, gépészeti szerelés, szerviz, szaktanácsadás.

Cimbria Heid CC150 csávázógép és GA210 fajsúlyszeparátor

hibridkukorica-feldolgozó üzemben,

VetôMagüzem – Törökszentmiklós, 2012

Cimbria Delta 107 síkrostás finomtisztítógép

és frakciótartály étkezési mag tisztításához,

Élelmiszeripar – Baja, 2011

HUNGARIA

Szakértelem, szerviz, folytonosság

Cimbria Heid Hungaria KFT, 9029 Gyôr, Pásztor tér 14

tel./fax: (+36) 96/527-357, mobil: (+36) 30/9475-440

e-mail: info@cimbria.hu, honlap: www.cimbria.hu

2012. március

agrárium


20

Terményszárítás

agrárium 2012. március A terményszállítási melléklet folytatása az 53. oldalon.


agrárium

Növényvédelmi melléklet


Növényvédelem

23

A növényvédôszer-felhasználás

alakulása 2010/2011-ben

Magyarországon 2010-ben a becsült növényvédôszer-forgalom elérte a 63–65 milliárd

Ft-ot. 2011-ben az értékesített növényvédô szerek értéke kb. 10%-kal emelkedett,

ez elsôsorban az áremelkedések következménye, az értékesítés volumene

nem emelkedett ilyen mértékben. A növényvédôszer-kereskedôk tapasztalata szerint

a forgalom az olcsó-közepes árfekvésû termékek irányába tolódott el, a csúcstechnológiás

szerek alkalmazásának gátat szab azok ára.

A

z idôjárási tényezôkön kívül a növényvédôszer-felhasználást

hátrányosan befolyásolja, hogy az EU által

visszavont hatóanyagokat tartalmazó termékek növekvô

száma a szerválaszték csökkenéséhez vezetett, elsôsorban a

kiskultúrákban. Ide tartoznak a gyümölcsfélék, a szôlô, a

zöldségek és a speciális kultúrák, amelyekben egyre inkább

az a sajátos helyzet alakul ki, hogy nem áll rendelkezésre a

megfelelô számú, a hatékony növényvédelemhez szükséges,

korábban már jól bevált, megfelelô termékválaszték. A kiskultúrákban

történô fejlesztés és engedélyeztetés költségei

épp oly magasak, mint amikor a nagy volumenû szántóföldi

kultúrákban engedélyeztetnek a cégek egy terméket. A

költség-haszon arány nem vonzó a fejlesztô cégek számára,

ezen próbálnak az EU-hatóságok a jövôben az engedélyeztetés

esetleges támogatásával segíteni.

A kutatás-fejlesztés új irányai

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, az egyre csökkenô számú,

originális termékeket piacra hozó cégek számára mind nehezebb

megfelelôen hatásos, egyidejûleg az egyre szigorodó

humán-, környezeti-, valamint a biológiai egyensúlyt nem károsító

hatásokkal kapcsolatos elvárásoknak és elôírásoknak

megfelelô növényvédô szereket találni. A kutatás-fejlesztés

költségei az elmúlt években jelentôsen növekedtek. 1995 és

2008 között egy új termék piacra hozatalának költsége 69%-

kal növekedett. Különösen megemelkedtek a humán- és

környezettoxikológiai vizsgálatok költségei. Mind több vizsgálatot

követelnek az engedélyezô hatóságok a gyártóktól annak

bizonyítására, hogy a piacra kerülô termék nem károsítja

a felhasználót, a környezetet, a fogyasztót, mindemellett hatékony

védelmet nyújt a célszervezetek ellen.

Jelentôsen megnövekedett az egy új termék feltalálása és

piacra hozatala közötti idô is. Az engedélyeztetéshez szükséges

toxikológiai és környezeti vizsgálatok idôigényesek,

számuk megnövekedett. A kész növényvédô szer kifejlesztéséhez

szükséges idô meghosszabbodása miatt számottevôen

csökkent a korábbiakhoz képest a piacra kerülô, valóban

új hatásmechanizmusú termékek száma.

Egy termék kifejlesztéséhez jelenleg 10 év szükséges, az

1995-ben még aktuális 8,3 évvel szemben. A hosszabb fejlesztési

idô, a megnövekedett költségek, és hogy egyre nehezebb

új hatású, biztonságos terméket kifejleszteni, oda

vezetett, hogy a kutatással foglalkozó gyárak a növényvédôszer-fejlesztés

mellett a vetômagok és speciális tulajdonságú

szaporítóanyagok felé fordítják figyelmüket.

Az elmúlt években jelentôsen növekedett az érdeklôdés a

természetes alapú növényvédô szerek irányában. A tíz legfontosabb

rovarölô szer közül, a szintetikus eredetûek aránya

86%-volt 1974-ben, 2007-re ez az arány 25%-ra csökkent,

míg a természetes alapanyagú rovarölô szerek aránya 27%-

kal emelkedett. A gombaölô szerek esetében a szintetikus eredetû

termékek aránya a fentivel azonos idôszakban 76%-ról

55%-ra csökkent. Az 1984 elôtt ismeretlen, természetes alapú

gombaölô szerek piaci részesedése 2007-ben már 37% volt.

Megnövekedett az új szerformák fejlesztésének jelentôsége.

Az újonnan kifejlesztett növényvédôszer-formulációk

gazdaságosabban alkalmazhatók, biztonságosabbak, hatásuk

sokszor gyorsabb, mint a hagyományosaké, esôállóságuk,

tartós kibocsátásuk gyakran sokszorosan múlja felül a hagyományos

termékekét. Emiatt a fejlesztôcégek egyre növekvô

költségeket fektetnek bele az új, kedvezô tulajdonságú

szerformulációk fejlesztésébe.

A védekezés alapelve az integrált növényvédelem

A növényvédô szerek fenntartható használata a növényvédelmi

gyakorlat alapelve, amit az Európai Unió 2009. október

21-i 2009/128/EK parlamenti és tanácsi irányelve ír elô.

Az irányelv célja a növényvédô szerek biztonságos felhasználására

vonatkozó szabályok megteremtése. Hazánkban a

43/2010.(IV.23.) FVM rendelet szabályozza a fentieket,

amelynek felülvizsgálata folyamatban van.

Az integrált növényvédelem elsôdlegesen az agrotechnikai,

fizikai, mechanikai, biológiai eljárásokra helyezi a hangsúlyt,

annak érdekében, hogy a környezetben a nem célszervezetek

minél nagyobb védelmet élvezzenek, elôsegítve ezzel

a károsítók természetes ellenségeinek felszaporodását és

a természetes szabályozó mechanizmusok mûködését.

A kémiai növényvédelem az integrált védekezés keretein

belül az utolsó rendelkezésre álló eszköz, amit csak abban az

esetben vesz igénybe az integrált növényvédelmet alkalmazó

termelô, amikor már más eljárással a károsítók kártételi

küszöbérték alatt tartása nem oldható meg.

2012. március

agrárium


24

Növényvédelem

A 2009/128/EK irányelv kétféle felhasználói kör meghatározását

részesíti elônyben: megjelenik a hivatásos és nem

hivatásos felhasználók fogalma. Az élelmiszerlánc-biztonság

érdeke megköveteli, hogy a széles körû népesség ellátását

szolgáló árutermelést a hivatásos növényvédelem, illetve

a hivatásos szakemberek által végzett növényvédôszerfelhasználás

támogassa.

A károsítók elleni védekezési kötelesség fogalma elôírja,

hogy a földhasználó köteles az integrált növényvédelem alapelveinek

figyelembevételével, a nem célszervezetek minél nagyobb

mértékû kímélésével, az ember egészségére, a környezet

és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok

betartásával végezni a növényvédelmi tevékenységet. E

tevékenység során ügyelni kell a biodiverzitás fenntartására,

azaz a hasznos élô szervezetek alkotta természetes élôhelyek,

a növény-és állatvilág minél nagyobb mértékû kímélésére.

Az integrált növényvédelem fontosabb elemei:

• Agrotechnika, amely a kultúrnövények optimális fejlôdését

biztosítja.

• A kártevôkre rezisztens vagy toleráns növényfajták,

fémzárolt vetômagvak és ellenôrzött szaporítóanyagok

használata.

• Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, az optimális

nedvességtartalmat biztosító öntözési és vízelvezetési

eljárások.

• A gyomnövények, kártevôk és kórokozók természetes

ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés

szempontjából veszélyt nem jelentô élô szervezetek fokozott

védelme.

Törekedni kell arra, hogy az engedélyezett dózishatárok

figyelembevételével a még hatékony, lehetô legalacsonyabb

dózist használják a növényvédelmi tevékenység során. A lehetôségek

szerint a kezelések számát célszerû minimalizálni

a növényvédôszer-terhelés és a költségek csökkentése érdekében,

de egyidejûleg figyelembe kell venni, hogy a hatékonyság

ne csökkenjen a kockázati szint szempontjából elfogadhatatlan

szintre, és ne alakulhasson ki például a károsítókkal

szembeni rezisztencia.

Nemzeti Cselekvési Terv

Ismert adat: 2030-ra a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról

8,3 milliárdra növekszik, 2050-re pedig a várható

40%-os növekedést figyelembe véve eléri a 9 milliárdot.

A termôföld mennyisége csak nagyon korlátozottan növelhetô.

A növekvô élelmiszerigény kielégítésének a termelés

növekvô intenzitásán keresztül kell megoldódnia. Az

EU-tagországok számára elôírt nemzeti cselekvési tervek

célja, hogy a növényvédôszer-használattal járó veszélyeket

és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat

csökkentsék.

A Nemzeti Cselekvési terv ezért – számos tényezô között

– elôírja az IPM-technológiák alkalmazását, a permetezô

géppark megújítását és rendszeres felülvizsgálatát, a

jó mezôgazdasági gyakorlat szerinti permetezési technológiák

alkalmazását. A növényvédô szerek alkalmazása során

be kell tartani a Vízvédelmi Direktíva elôírásait. A növényvédô

szereket forgalmazókat és felhasználókat rendszeres

szakmai továbbképzésben kell részesíteni, szakmai tudásukat

növelni kell.

A hazai Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása folyamatban

van, a kidolgozásban a hatóságok, tudományos intézetek,

egyetemek, környezetvédôk és egyebek között a gyártóipar

képviselôi is részt vesznek.

Kádár András

Növényvédôszer Gyártók és Importôrök

Szövetsége Egyesület

A méhek megóvásáért

A méhtartás az EU 600 ezer állampolgárának megélhetését

vagy annak kiegészítését biztosítja. Sajnálatos módon a méhészetben

az utóbbi években növekvô méhmortalitást észlelnek.

A méheket számos stresszhatás éri, amelyek közül gyakran

éri a növényvédôszer-használatot vád a méhelhullás okaként.

A rizikó csökkentése céljából az Európai Bizottság módosította

a növényvédô szerek engedélykérelmeihez benyújtandó

dokumentációk elôírásait, amelynek keretén belül

a méheket veszélyeztetô kockázatokat csökkenteni kívánják.

A méhek védelme érdekében módosítják a növényvédô szerek

címkézésének elôírásait. Az EU biordiverzitással foglalkozó

stratégiájában a megporzó rovarok jelentôségét külön

hangsúlyozzák, különös tekintettet a természetes méhlegelôk

fenntartásának szükségességére. A KAP által megvalósítandó

célok egyike az olyan fenntartható mezôgazdasági technológia

fenntartása, amelyben a fedô növények és a zöld területek

kialakítása kellô súllyal szerepel, a monokultúrás termesztést

pedig a lehetôségek szerint minimálisra csökkentik.

agrárium

2012. március


Növényvédelem

27

A kukorica gyomnövényei

és komplex gyomirtása

Magyarország Európában a jelentôs kukoricatermesztô országok közé tartozik.

A vetésterülete 1300 ezer ha, és ezzel a szántóföldi kultúrák között a kalászosok

után a második helyen áll, összes szántóterületünknek közel 30% kukorica.

„Mint legfontosabb kapás kultúránknak” a kukorica gyomfajösszetétele és

a gyomok egyedsûrûsége erôteljesen kihat az ország egész szántóterületének

gyomhigiénés viszonyaira, ezért gyomirtásának stratégiai jelentôsége van.

A

kukorica gyomirtása során a

szintén sok lehetôséget biztosító

agrotechnikai, valamint mechanikai

gyomirtás mellett a legnagyobb szerepe

herbicidekkel történô gyomszabályozásnak

van.

A hatékony gyomirtás alapfeltétele

a megfelelô talajmûvelés, magágykészítés.

A kukorica egyik legveszélyesebb

évelô kétszikû gyomnövénye a

mezei acat elleni komplex védelem

már a talajmûveléssel elkezdôdik. Az

ôszi szántással a tarackok tartaléktápanyagait

merítjük ki, mert a felszínre

került, feldarabolt tarackok a tél folyamán

elfagynak, elpusztulnak. A vetés

elôtti jó talaj-elôkészítés (egyenletes

aprómorzsás talajszerkezet) szintén

elôfeltétele a preemergens alapgyomirtásoknak.

A kukorica gyomviszonyai,

legfontosabb gyomnövényei

A kukoricatáblák gyomviszonyainak

alakulását számos ökológiai tényezô

(globális felmelegedés, fagymentes napok

számának növekedése), valamint

egyéb tényezôk befolyásolják, amelynek

hatására az egész rendszer folyamatos

mozgásban, változás alatt van.

A gyomnövények hasonlóan a kultúrnövényekhez,

alkalmazkodnak környezetükhöz,

az idôjárás viszontagságaival

szemben jól mûködô védekezési rendszerük

van. A viaszos levélbevonat, a

megvastagodott epidermisz, a levélfelszín

szôrözöttsége mind ilyen tényezô,

amelyek természetesen az állományban

alkalmazható gyomirtó szerekkel szemben

is ellenállóbbá teszik ôket.

Kukoricában az elsôdleges gondot a

nehezen irtható, magról kelô egy- és

kétszikû gyomfajok okozzák. A disznóparéj

fajok (Amaranthus spp.), a libatop

fajok (Chenopodium spp.), a parlagfû

(Ambrosia artemisiifolia), a csattanó

maszlag (Datura stramonium), a varjumák

(Hibiscus trionum), a selyemmályva

(Abutilon theophrasti), a szerbtövis

fajok (Xanthium spp.), a kakaslábfû

(Echinochloa crus galli), a muhar

fajok (Setaria spp.), a köles fajok

(Panicum spp.), valamint néhány évelô

egy- és kétszikû gyomnövény, mint

a fenyércirok (Sorghum halepense),

mezei acat (Cirsium arvense), apró

szulák (Convolvulus arvensis), sövényszulák

(Calystegia sepium).

A sikeres kukoricatermesztés egyik

alappillére a helyesen megválasztott

gyomirtási technológia. A gyomnövények

okozta fertôzés akár 50%-os termésveszteséget

is okozhat.

A kukorica állománykezelése

és annak elônyei

Nincs még egy olyan termesztett növényünk,

mint a kukorica, ahol a vegyszeres

gyomirtás lehetséges módjai,

módszerei olyan széles skálán mozognának.

Az utóbbi években jelentôsen

megnôtt a posztemergens kezelések jelentôsége,

amit a bôséges szerválaszték

is bizonyít. Magyarországon posztemergens

kezelésekre jelenleg 20 hatóanyag

engedélyezett, ami különbözô

formulációkban 40 kereskedelmi készítmény

formájában jelenik meg a hazai

piacon.

A gyomnövények elleni hatékony

védekezések szempontjából a kukorica

állománykezelésének számos elônye

van, amelyek közül a legfontosabbak

az alábbiak:

• Kisebb a meteorológiai tényezôkbôl

adódó rizikófaktor, nincs szükség

bemosócsapadékra.

• Precízebb szerválasztást tesz lehetôvé,

hiszen a már kicsírázott, látható

gyomnövények ellen irányul

a védekezés. Hosszabb idô áll rendelkezésünkre

a permetezés kivitelezésére,

mint a preemergens

alapkezelések esetében.

• Az állományban alkalmazható készítmények

legtöbbje kiváló

reziduális (talajon keresztüli) tartamhatással

is is rendelkezik.

• Bizonyos gyomfajok csak posztemergensen

irthatók jó hatékonysággal.

Az évelô kétszikûekkel sövényszulák

(Calystegia sepium),

2012. március

agrárium


28

Növényvédelem

apró szulák (Convolvulus arvensis),

mezei acat (Cirsium arvense),

hamvas szeder (Rubus caesius),

vidra keserûfû – (Polygonum amphibium)

szemben szinte kizárólag

ez az egyetlen hatékony lehetôség.

A mélyrôl csírázó nagymagvú kétszikûek,

mint a szerbtövis-fajok

(Xanthium strumarium, Xantium

italicum), vagy a késôn csírázó melegigényes

gyomfajok selyemmályva

– (Abutilon theophrasti), varjúmák

– (Hibiscus trionum) ellen

szintén a posztemergens technológiák

adják a legjobb eredményt.

Évelô egyszikû gyomfajok tarackbúza

(Agropyron repens), rizómáról kelô

fenyércirok (Sorghum halepense), csillagpázsit

(Cynodon dactylon) esetében

köztudott, hogy az alapkezelések nem

hatékonyak. A fenyércirok esetében

még külön gond, hogy a magról kelô

egyedek és a rizómáról kelô egyedek

fejlôdése nem egyforma, ami külön nehezíti

az ellenük való hatékony védekezést.

Természetesen a fent említett gyomfajokon

túl szakszerû szerválasztással

a kukoricában elôforduló bármelyik

gyomnövény a veszélyességi küszöb

alá szorítható.

A posztemergens kezelések esetében

is megvannak azok az alapszabályok,

melyeket célszerû betartanunk. A

7–8 levelesnél fejlettebb állományban

több készítmény (egyes szulfonilkarbamidok,

dikamba, 2,4-D) a kukoricát is

károsíthatja, ugyanakkor a túlfejlett

magról kelô kétszikûek ellen már nem

rendelkeznek kellô hatékonysággal.

A hômérsékletnek is fontos szerepe

van a kezeléseknél. Túl alacsony, 10 °C

fok alatti hômérsékleten a készítmények

lassabban hatnak, a gyomnövények

nehezebben veszik fel a hatóanyagot.

25 °C fok feletti hômérsékleten

a herbicidek károsíthatják a kukoricát,

ez különösen az olajos emulziókkal

és az adalékanyagokkal (nedvesítô

szer, olajadalék, hatásfokozó, N-mûtrágya)

együtt kijuttatott herbicidek

esetében fontos.

Nagy általánosságban leszögezhetô,

hogy az állománykezeléseket a T 4-es

életformába tartozó kétszikû gyomfajok

2–4 valódi leveles, a magról kelô

egyszikûek 1–3 leveles fenológiai állapotához

célszerû idôzíteni, de ez sem

örökérvényû, általános szabály, mert a

csattanómaszlag (Datura stramonium)

és a szerbtövis-fajok (Xanthium spp.)

szikleveles-kétleveles állapotukban a

legérzékenyebbek a herbicidekre. A

4–6 leveles maszlag (acélos zöldeskék)

levelét már erôs viaszbevonat borítja,

ami fokozott herbicid-ellenállóságot

biztosít a gyomnövénynek. Az ellenük

való védekezés éppen ezért bonyolultabb,

mert ezt az állapotot általában az

idôjárástól függôen május elejére-közepére

érik el, és az ilyenkor elvégzett

korai posztemergens kezelés után még

tömeges újrakelésük várható. Ilyen

esetekben fokozottan megnô azon

posztemergens készítmények szerepe,

amelyek az adott gyomnövény ellen jó

reziduális (talajon keresztüli) hatással

is rendelkeznek.

Évelô egy- és kétszikûek esetében,

azok intenzív növekedési szakaszában

van a kezelés optimális idôpontja. Sövényszulák,

aprószulák, rizómáról kelô

fenyércirok ellen a gyomnövények

25–30 cm-es fejlettségénél van a kezelés

hatékony idôpontja, mezei acat ellen

annak tôlevélrózsás állapotában

kell a permetezést végrehajtani.

A preemergens alapkezelések

A vetés után, kelés elôtt alkalmazandó

preemergens kezelések továbbra is fontos

láncszemét képezik a kukorica

gyomirtási technológiájának, nagy elônyük,

hogy a kikelô kis kukorica növénynek

nem kell versenyeznie a talaj

tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel.

Ezen kezelések mûködésének alapfeltétele

a kezelést követô két héten belül

lehulló, legalább 15–20 mm csapadék.

Megfelelô bemosócsapadék hiányában

a hatóanyag nem jut le a gyomnövények

csírázási zónájába, és a kívánt

gyomirtó hatás elmarad. Ez az

oka annak, hogy aszályos, csapadékszegény

tavaszokon a preemergens készítmények

nem minden esetben hozzák

a tôlük elvárható eredményt. A

szerek csapadékigényében jelentôs

szerepet játszik az egyes készítmények

vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele

fontos szakmai szempont.

A készítmények dózisát a talaj kötöttségének,

szervesanyag-tartalmának

megfelelôen kell meghatározni. Laza

szerkezetû talajokon az engedélyokiratban

meghatározott alacsonyabb dózisban,

kötöttebb talajokon a magasabb

dózisban kell a készítményeket

kijuttatni.

Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú

talajokon bizonyos hatóanyagok

fokozott fitotoxicitási veszéllyel

járnak.

A preemergens kezelések egy esetleges

állománykezelés idôzítését is

elôsegítik, mert az alapkezelésekkel

megakadályozhatjuk a gyomnövények

„szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségû

állomány kialakulását.

Az alapkezelések további nagy elônye,

hogy a területen csökkentik a fajok

számát, és így az állománykezeléssel

kijuttatandó herbicidek, kombinációk

kiválasztása könnyebb.

A muhar fajok (fakó, zöld és ragadós

muhar) látványos felszaporodásában

egyértelmûen jelentôs szerepet játszott

a preemergens alapkezelések

mind gyakoribb elhagyása. A kukorica

gyomirtásában széles körben alkalmazott

posztemergens szulfonilurea hatóanyagok

legtöbbjénél hatékonysági

lyuk a muhar fajok, nem irtják azokat

eredményesen. Azokon a területeken,

ahol a magról kelô gyomfajok elleni

alapkezelések elmaradnak, és a terület

fertôzött muhar fajokkal, ott a gyomnövény

további felszaporodására kell

számítanunk.

Az adalékanyagok szerepe

A herbicidek hatáskifejtését a segédanyagok

különbözôképpen javíthatják.

Vannak adalékanyagok, amelyeknek

használata kötelezô (WG, DF, OD

szulfonil ureákhoz) a jó hatás eléréséhez.

Vannak hatásfokozók, amelyeket a

még jobb felszívódás érdekében, esetleg

dóziscsökkentés igényével keverünk

a permetlébe.

Egyes kukorica herbicidekhez nem

ionos anyagok, növényi eredetû olajok,

N-mûtrágyák használata egyaránt javasolt.

Ez utóbbi anyagokat elsôsorban

tartós szárazságban alkalmazzuk a

szulfonil urea típusú herbicidekhez. Az

adalékanyagok mellett meghatározó

szerepe van a permetlének használt víz

minôségének is, a kemény, magas nátriumtartalmú

víz jelentôsen ronthatja a

herbicid hatékonyságát, a permetlé

pH-értéke szintén befolyásolja a hatékonyságot.

agrárium

2012. március


Növényvédelem

29

Speciális gyomirtási lehetôségek

A kukorica vegyszeres gyomirtásának

új területét képezi a herbicidtoleráns

kukoricahibridek piaci megjelenése.

Az egyik ilyen a „Clearfield technológia”,

amelyet az imazamox hatóanyaggal

szemben ellenálló hibridekben

(IMI, IR, IT, Sumo) alkalmazhatjuk.

A másik lehetôség a „Duo System”

technológia, amely a cikloxidimtoleráns

(Focus Ultra) hibridek esetében

alkalmazható.

Mindkét technológia lényege, hogy

az itt alkalmazható kukoricahibrideket

hagyományos nemesítési eljárással

hozták létre, nem génsebészeti

úton létrehozott, transzgén (GMO)

növények.

Speciális lehetôség a kultivátorozással

egy menetben történô sávpermetezés,

amelynél a sorközkultivátorra szerelt,

erre a célra kialakított permetezôgéppel

csak a kukorica sorának 20–30

cm-es sávját kezelik gyomirtó szerrel.

Ezzel a módszerrel jelentôsen csökkenthetô

az adott tábla peszticidterhelése,

mindamellett, hogy a kezelt

sávra az engedélyezett hektár területre

vetített dózis kerül kijuttatásra.

A kukorica gyomirtásának

tervezése

A herbicidek kijuttatásának lehetôségei

a kukorica esetében mozognak a

legszélesebb skálán. A gyomirtás tervezésénél

a vegyszeres védekezésre

való felkészülés során mindig vegyük

figyelembe területünk gyomflóráját, talajtípusát,

domborzati viszonyait, és

nem utolsó sorban tájegységünk éghajlati

adottságait. Ezek ismeretében tudjuk

csak kiválasztani a megfelelô

gyomirtó szert, és meghatározni a számunkra

optimális kijuttatási módot, az

alábbi lehetôségek közül:

1. Vetés elôtt kijuttatva bedolgozás

nélkül (preplanting)

Ez a technológia az izoxaflutol hatóanyagú

Merlin Flexx készítményre

épül.

2. Vetés után kelés elôtt kijuttatva

(preemergens)

3. Vetés után azonnal kipermetezve,

ülepedett magágyba vetett kukoricában

(pree/post) technológia: Ez a

technológiai lehetôség azon alapul,

hogy több olyan herbicid hatóanyag

ismeretes, amely preemergens és

posztemergens alkalmazás esetén

más-más hatásspektrummal irtja a

gyomnövényeket. Ez különösen jellemzô

a fotoszintézis-gátló gyomirtó

szerekre, pl. karbamid származékok

(linuron). Az eljárás lényege, hogy a

kukoricát ülepedett magágyba (stale

seed) kell vetni, ahol a gyomnövények

már tömegesen csíráznak, szik-2

valódi leveles fenológiai állapotban

vannak a vetés idôpontjában. A kukorica

vetése után, kelése elôtt történik

a gyomirtó szer kipermetezése.

4. A kukorica vetése után kipermetezve

(posztemergens):

4/a korai posztemergens szögcsíra–2

leveles kukorica fenológia;

4/b hagyományos posztemergens

3–5 leveles kukorica fenológia;

4/c kései posztemergens 5–7 leveles

kukorica fenológia.

Szentey László, MGSZH központ

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi

Igazgatóság

Bemutatkozik az Aranyrepce Kft.

Az Aranyrepce Kft. (Termelôi csoport) 2006. augusztus 16-án

alakult 23 termelô összefogásával. Ennek elôzménye egy általunk

„Repce Termesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium”-nak

nevezett szervezôdés volt, amelyet 1999-ben hoztunk

létre. A repce vetésterülete és jövedelmezôsége ebben az idôszakban

mélypontra ért. A Zala megyei vetésterület alig haladta

meg a 2000 hektárt (!). (2009-ben 15 000 hektár fölött volt).

A szakmai szervezôdés céljául azt tûztük ki, hogy az adott gazdasági

tényezôk mellett lehetôleg gazdaságos termesztést biztosítsunk

az alkalmazott technológiákkal. Ebben az idôszakban a

repce termesztése veszteséges volt, csak azok foglalkoztak vele,

akik elhivatottságot éreztek e növény termesztésével kapcsolatban,

vagy a vetésforgóból nem tudták kihagyni. A ráfordítások és

hozam optimalizálásában résztvevôk névsorát érdemes megemlíteni.

A kollégium vezetôje Liscsinszky István (†), tagjai: Dr. Eôry

Teréz, Simonfalvi Elemér, Agrokem Kft. (Keszthely), Veszprémi

Egyetem Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi

Intézete, a Haladás Mg. Szövetkezet (Pacsa). A Kollégiumot

támogatta a Kwizda Magyarország Kft. és a kialakított termesztéstechnológiában

komoly szerepe volt. Az együttmûködés szakmai

eredménye az lett, hogy sikerült egy költségtakarékos, magas

hozamot biztosító termesztéstechnológiát létrehozni, amelynek

olyan gazdasági sikere lett, hogy a résztvevô termelôk végül

közös gazdasági társaságot hoztak létre.

Az Aranyrepce Kft. jelenleg

öt éves és 76 tagja van. Elnyerte

a „Végleges állami elismerés”

minôsítést. Az elmúlt idôszakban

5,3 milliárd forint árbevételt,

100 millió forint uniós

támogatást könyvelhetett el.

Tagjai megközelítôleg 60 000

tonna terményt értékesítettek

a csoporton keresztül, mindig

az adott idôszak legmagasabb

terményárát elérve.

A Termelôi Csoport alapító tagja az „Olajos Mag Termesztô

Termelôi Csoportok Országos Szövetségének” és a Hangya

Szövetkezeti Együttmûködésnek. Célunk egy olyan termelôi

csoportokat egyesítô elektronikus kereskedelmi forma létrehozása,

amely a magyarországi termelôi csoportok teljes, eladásra

szánt termésmennyiségét pályáztatjuk a lehetséges vevôk

között (éves szinten 100 000 tonnát meghaladó mennyiség),

illetve a szakmai szempontok alapján alkalmazott technológiák

folyamatos korszerûsítése. Ez utóbbiakat látványos bemutató

keretében népszerûsítjük a Kwizdával közösen szervezett

„KWIZDA REPCE SHOW”-n.

Simonfalvi Elemér

Aranyrepce T. Cs. Kft. • 8360 Keszthely, Honvéd u. 22. • Tel./Fax: 83-510-880; -881, -882. • E-mail: aranyrepce@gmail.com

2012. március

agrárium


32

Növényvédelem

Atonik-korai lendület a repcének!

Igazán nehéz dolga van most annak, akinek a repcével kapcsolatban

van mondanivalója. Az üzemi kollégákkal találkozva

sokszor csak legyintenek, amikor ez az egyébként fontos

növénykultúra kerül szóba. A kimondottan száraz ôsz során

sokan már eleve be sem vetették a tervezett területet, de azok

sem biztos, hogy jól jártak, akik – bízva az ôszi csapadék

megérkezésében – végül is földbe tették a magot. Már a késô

ôszi idôszakban hallhattunk több ezer hektáros nagyságrendben

kimûvelt területekrôl, de a megmaradó állományok sem

biztattak sok jóval minket. Ha lehet még ezen túl is rontani a

helyzeten, azt a február eleji kemény, száraz fagyok megtették.

Szinte biztos, hogy a hótakaró által nem védett, általában

2–4 leveles állományokban a több napon át tartó, –10 °C alatti

hômérséklet további nagy károkat okozott. Ezek után nem

kell azon csodálkoznunk, hogy a megmaradó területre vonatkozó

(nem hivatalos) becslések mindegyike 100–150 ezer ha

közé teszi a majdan betakarítandó területet. A mezôgazdasággal

régóta foglalkozó ember ilyenkor teszi még hozzá „Sokat

alszik addig még kint az a növény!”

Mindezek után jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért beszéljünk

egyáltalán a repcérôl Tekintve a repce iránt megnyilvánuló

világpiaci keresletet és a szokásosnál lényegesen

kisebb vetésterületet, valószínûsíthetô, hogy a felvásárlási

árak magas szinten fognak mozogni, így érdemes a megmaradó

területeket intenzívebb technológiában részesíteni! Ezen

a ponton érkeztünk el az Arysta repce-technológiájának egyik

legfontosabb pontjához, az Atonikhoz! A repcét intenzív technológiával

termesztôknek ezt a készítményt már nem kell bemutatni,

sok területen vált a technológia alapkészítményévé!

Azok számára azonban, akik eddig még nem szereztek személyesen

tapasztalatot a készítményrôl, az alábbiakban szeretnénk

némi összefoglalást adni a felhasználásra vonatkozó

tanácsokról, a várható eredményekrôl. Ha az Atonikról egyetlen

mondatban kellene szólnunk, akkor azt mondhatnánk,

hogy: „Az Atonik egy olyan biostimulátor, amelyik sejtszinten

fejti ki hatását, ennek révén olyan folyamatokat indít el a növényben,

amik a stresszoldás és terméskötôdés terén hoznak

biztos – idônként akár nagyon látványos – eredményt.”

Ha a repcében való felhasználásának lehetôségeit nézzük,

akkor adja magát, hogy a kora tavaszi idôszakban használva,

a stresszoldás terén használjuk ki a készítmény tudását. Alkalmazását

a lehetô legkorábbra idôzítsük, lehetôleg már az

elsô növényvédelmi beavatkozáskor, a repceszár-ormányos

elleni védekezéskor juttassuk ki. Ebben az idôszakban a javasolt

dózis 0,6 l/ha. Milyen hatás várható el a kijuttatást követôen

A választ bontsuk kétfelé, bár természetesen a valóságban

ezek szorosan összefüggenek. Közelítsük meg a kérdést

elôször a stresszhatások oldaláról. A kezelt növények életfolyamatai

felgyorsulnak, tápanyagfelvételük fokozódik, a kedvezôtlen

körülmények hatásán hamarabb jutnak túl. Ez a gyakorlatban

szemmel láthatóan erôsebb, korábban induló állományt

jelent, ahogyan az 1. képen is látható. Gyakori kérdés,

hogy szabad-e abban az esetben is kijuttatnunk az Atonikot,

ha annak nagy része „csak a földre jut”, különösen, ha a kezelt

területen a növények nem túl fejlettek, vagy ha nagy arányú

az elszenvedett levélvesztés mértéke. A válasz egyértelmûen

igen, ugyanis pontosan ebben a helyzetben van a növénynek

szüksége a segítségre, és a kijuttatás idôzítése más

szempontból is ekkor az ideális.

Mi is ez a másik szempont

Kezeletlen

1. kép. Az Atonikkal kezelt növények kezdeti

növekedése erôteljes

Az Atonik kijuttatását követô felgyorsuló életfolyamatok és

a növények hormonális rendszerében bekövetkezô változások

pozitív módon befolyásolják a generatív részek differenciálódását.

Ennek látható hatása a becôt hozó oldalhajtások számának

változása, ami jól látható a 2. képen.

Kezelt

Atonikkal kezelt

Kezeletlen

2. kép. A korai kezelés hatására nô a becôt hozó

oldalhajtások száma

Az elmúlt idôszakban arra törekedtünk, hogy összegyûjtsünk

és megjelentessünk olyan termelôi tapasztalatokat és

véleményeket, amelyek az Atonik üzemi gyakorlatban való felhasználása

kapcsán születtek. Ezekbôl az értékes megfigyelésekbôl

teszünk közzé néhányat a következôkben.

agrárium

2012. március


Növényvédelem

33

B.L. Agrokem Kft., Keszthely: Tisztelt Olvasó! Hazánk nem

tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe veszszük,

hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az

ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak

ebben a tekintetben sem.

Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének

a határán fekszik földrajzilag-éghajlatilag. De

mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy

változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk

múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvetô elemek,

amit mindig alkalmaznunk kell, idônként érdemes felülvizsgálni.

Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb

termesztéstechnológiát igénylô szántóföldi növények

egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezôje a növények

elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk,

hogy a talajban lévô ásványi nitrogén mennyisége stimulálja

a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag

„túletetjük” a növényt, mert egyébként nincs szükség a

termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogéntrágyázásra. Az

utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágyaárak

mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve

tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az

ATONIK biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az

ATONIK-ot stresszkezelô, illetve termésnövelô készítményként

ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek

hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel,

hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az ATONIK „elhiteti”

a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek

megfelelôen gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már „csak”

arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.

Az ATONIK-ot kora tavasszal (tél végén) az elsô kezelés alkalmával

juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint

alacsonyabb nitrogéndózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás

utáni bemosó csapadék hiányában is erôteljes az oldalhajtás-képzôdés.

Akár 30–50 kg/ha nitrogén hatóanyagot

is megtakaríthatunk használatával.

A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30–40

mm csapadék hullott az elsô kezelést követô 15–20 napban.

Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os ATONIK hatására az oldalhajtások

is oldalhajtást nevelnek.

A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala

megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények.

Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt

„normális” tavasz, száraz-meleg és hûvös, csapadékos idôjárású

kikelet is. Az ATONIK „kábítószer” mûködött, és biztos

pontjává vált az alkalmazott technológiának.

Simonfalvi Elemér

Szaktanácsadó

Agrospeciál Kft., Pálhalma: Cégünknél az ôszi káposztarepcét

minden esetben kalászos elôvetemény után vetjük. A

talajmûvelés esetében fontos momentum, hogy kizárólag forgatás

nélküli technológiát alkalmazunk, altalajlazítást végzünk

amit gyûrûshengerrel zárunk le. Az ôszi alaptrágyázást minden

esetben szaktanácsadás alapján végezzük. Szárazabb évjáratokban,

amikor a tarló nem zöldül ki, a vetés elôtt kompaktorral

végezzük a magágy megnyitását. A vetett magszám

általában 500–550 ezer/ha. A nagyon magas költségek miatt

ôszi gyomirtást nem alkalmazunk, viszont regulátorozást

szinte minden esetben végzünk.

A tavaszi munkák megkezdésének sorrendjét általában a

szárormányos megjelenésének idôpontja határozza meg. Ha

szükséges, akkor az ellenük való védekezés megelôzi a mûtrágyaszórást.

A kijuttatott N-hatóanyag mennyisége 90 kg/ha,

egyszeri kijuttatással, kénes kiegészítéssel. A tenyészidôszak

során két alkalommal végzünk lombtrágyázást bórtartalmú

készítménnyel, elôször a szárormányosok elleni védekezésnél,

második esetben a virágbimbók megjelenésénél. Ennél a második

kezelésnél fungicides kezelés is történik. A rovarölôszeres

kezelések számát az évjárat sajátosságai határozzák meg.

Az érésgyorsítás szükségességérôl évrôl évre nagy vita folyik

cégünknél, aminek eredményeképpen általában megtörténik

a kezelés a betakarítógépek kímélése érdekében. Az alkalmazott

technológia eredményeképpen a termésátlagaink

3,0 t/ha és 3,8 t/ha között mozognak.

Az Atonikot a technológiába a stressztûrés fokozása érdekében

két alkalommal iktatjuk be. Elsô alkalommal a szárormányosok

elleni védekezésnél 0,6 l/ha dózisban, a második alkalommal

a virágzást megelôzôen, ugyancsak 0,6 l/ha mennyiségben.

Így történt ez a 2010-es évben is, amikor a második

kezelés eredményesebbnek tûnt az elsônél, ugyanis a stressztûrés

mellett segítette a terméskötôdést, amire nagy szükség is

volt a rendkívül csapadékos idôjárásban. Tapasztalataink szerint

az Atonik korai idôszakban való kijuttatása – az elsô kezelés

– elôsegíti az oldalhajtások képzôdését és növekedését is.

Az Atonikkal kapcsolatos tapasztalataimat összefoglalva

elmondható, hogy az optimális idôben kijuttatott Atonik növeli

a növények stressztûrô képességét, segíti a generatív szervek

mûködését.

Erdôs Tibor

Növényvédelmi szakirányító

A fentiekben igyekeztünk némi betekintést nyújtani az

Atonik biostimulátor repcében való felhasználási lehetôségeirôl.

Bár kijuttatására a növény késôbbi fenológiai állapotában

– a virágzás kezdetén – is van lehetôség, most mi mégis kizárólag

a korai kijuttatással kapcsolatos tapasztalatokról számoltunk

be. Ezt azért tettük így, mert látva a betelelô repcéket,

és tapasztalva az áttelelés szempontjából nem túl ideális

idôjárási körülményeket, kiemelt fontosságúnak tarjuk a „túlélô”

növények kora tavaszi indulása szempontjából az igazán

hatékony segítséget, stresszoldást. Tapasztalataink szerint az

Atonik ennek a kihívásnak tökéletesen eleget tud tenni!

Somos Ferenc, Arysta Magyarország Kft.

2012. március

agrárium


Növényvédelem

35

Yara mûtrágyákkal sikerülni fog!

Mi fog sikerülni Természetesen

a nagy és kiváló minôségû termés

elérése és végsôsoron a

nyereséges termelés! Ne kockáztasson, ne éheztesse

a növényeit, használjon Yara mûtrágyát! Melyiket

Cikkünkbôl megtudhatja.

Az ôszi vetésûek esetében az NPK-kijuttatás elmaradása

részben pótolható, magas nitrogéntartalmú,

jól oldódó komplex mûtrágyák adagolásával.

A YaraMila TM 22-14-7, illetve YaraMila TM 16-27-7

a nitrogén mellett a foszfor és a kálium pótlására is

lehetôséget ad. Ôszi búza termesztésénél a foszfor

és nitrogén mennyisége, aránya a meghatározó a

malmi minôség eléréséhez. A repce esetében összetettebb

a kérdés, a magas nitrogénigény mellett fontos

a foszfor (kisebb mennyiségben) és a kálium is

(nagyobb mennyiségben).

A napraforgó és a kukorica esetében a talaj NPKellátottságát,

illetve az alkalmazott technológiát figyelembe

véve a vetés elôtt a talajba bedolgozott, vagy

a vetéssel egy menetben kijutatott YaraMila TM termékek

(8-24-24, 7-20-28, 7-12-25) jelentik a legmegbízhatóbb

megoldást. 150-200 kg/ha adagig a

vetéssel egymenetben történô kijuttatást válasszuk,

nagyobb dózisok esetén a röpítôtárcsás mûtrágyaszóróval

adjuk ki a mûtrágyát. Ügyeljünk a gépek helyes

beállítására, megfelelô mûszaki állapotára, hiszen

a jó mûtrágya mellett a kijuttatástechnológia is

elengedhetetlen a sikerhez.

A lombtrágyázásról se feledkezzünk el, erre a

YaraVita TM lombtrágya családot ajánljuk. A termékcsalád

tartalmaz folyékony és szuszpenziós mûtrágyákat is.

Ezek mindegyike rendkívül magas minôségi, gyakran

élelmiszer-ipari és gyógyszerészeti szabványoknak is

megfelel. A termékek olyan segédanyagokat tartalmaznak, mint például

nedvesítô szerek, tapadást fokozó és felszívódást elôsegítô

anyagok, melyek nagyságrendileg megnövelik a lombtrágyák hatékonyságát

a nem formulázott termékekhez képest. A formulázás

másik hatalmas elônye a rendkívül magas hatóanyag-tartalom, nem

egy olyan termékünk van, amely például 700 g/l hatóanyagot tartalmaz.

Nem mindegy, hogy egy-egy kezelés alkalmával néhány

gramm, vagy esetleg néhány kilogramm mikroelemet juttat ki hektáronként.

Számoljon, megéri! Keresse fel a www.yaravita.hu honlapot,

ahol bôvebb információkat talál a YaraVita TM lombtrágyákról.

Összefoglalva a következôket ajánjuk:

Ôszi búza:

NPK-fejtrágyázásra, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát, vagy ha

gyengén fejlett az állomány:

YaraMila TM 22-14-7 adag: 200-300 kg/ha

Foszforral gyengén ellátotott talajon: YaraMila TM 16-27-7 adag:

250-300 kg/ha

Lombtrágyázás:

Ha a makroelemeket akarom elsôsorban pótolni, akkor a javasolt

lombtrágya Folicare TM 19-11-24 Cu, melynek adagja 3-5 kg/ha,

a maximális permetlé-koncentráció 1,5%. Kijuttatás idôpontja:

bokrosodás idôszaka. (A zászlós levél kiterülése

után ne alkalmazzuk.)

Ha mikroelempótlásra és a magas fehérjetartalomra

helyezzük a hangsúlyt, akkor a YaraVita TM Gramitrel,

YaraVita TM Thiotrac és a YaraVita TM Coptrac lombtrágyákat

alkalmazzunk. Javasolt adagok: YaraVita TM

Gramitrel 2-4 l/ha, YaraVita TM Coptrac: 0,25-0,5 l/ha

YaraVita TM Thiotrac 3 l/ha. A kijuttatás idôpontja a

YaraVita TM Gramitrel és a YaraVita TM Coptrac esetében

bokrosodás idôszakától szárbaindulás végéig terjed.

(A zászlós levél kiterülése után ne alkalmazzuk.)

A YaraVita TM Thiotrac a tejes érésig alkalmazható.

Repce:

NPK-fejtrágyázás, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát:

YaraMila TM 13-13-21, vagy YaraMila TM 22-14-7,

melynek adagja 300-400 kg/ha.

Lombtrágyázás:

Használjunk YaraVita TM Brassitrelt, 3 l/ha adagban,

a vegetáció indulását követôen az elsô növényvédelmi

kezeléssel együtt. Sárgabimbós állapot után már

ne alkalmazzuk.

Zöldbimbós-sárgabimbós állapotban a YaraVita TM

Bortrac használatát javasoljuk 1 l/ha adagban a jobb

kötôdés érdekében.

Napraforgó:

Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának

tükrében:

YaraMila TM 13-13-21, adagja 300-400 kg/ha,

YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 7-12-25 adagja

300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200

kg/ha. Nitrogénkiegészítés szükséges, ha a kiadott

nitrogén nem éri el az 50-80 kg/ha mennyiséget, figyelembe véve

az NPK-mûtrágyával kiadott mennyiséget is.

Lombtrágyázás:

YaraVita TM Brassitrel, melyet 2-4 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban

adjuk ki. Hiánytünetek jelentkezése esetén a kezelés

megismételhetô maximum csillagbimbós állapotig.

Csillagbimbós állapotban javasolt a YaraVita TM Bortrac használata

1 l/ha adagban, a jobb kötôdés érdekében.

Kukorica:

Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának tükrében:

YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 8-24-24, YaraMila TM 7-12-25

adag: 300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200 kg/ha,

nitrogénkiegészítés szükséges.

Lombtrágyázás:

YaraVita TM Zeatrel 2-4 l/ha a 4-8 leveles állapotban adjuk ki. Kifejezett

cinkhiányos állományban a YaraVita TM Zintrac-ot használjuk

0,5-1 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban kijuttatva, súlyos

hiány esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg a kezelést.

Dr. Czinege Erik, szakmai vezetô

+36 30 525 2641, erik.czinege@yara.com

2012. március

agrárium


36

Növényvédelem

Permetezôgépek szezon eleji

mûszaki ellenôrzése

A növényvédô gépekkel, az alkalmazott növényvédelmi technológiákkal szemben

támasztott követelmények idôrôl idôre folyamatosan szigorodnak. Az egész

világon egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett

vegyszerfelhasználással, környezetkímélô módon legyenek elvégezhetôek a növényvédelmi

beavatkozások anélkül, hogy a munkaminôség, a kezelések hatékonysága,

gazdaságossága romlana.

A

növényvédô gépek kialakítása és

mûszaki állapota meghatározza,

hogy a vegyszerek milyen pontossággal

kerülhetnek felhasználásra, menynyire

egyenletesen jutnak el a célfelületre,

milyen mértékben mennek veszendôbe,

rontva a termesztés gazdaságosságát,

veszélyeztetve vagy károsítva

a környezetet.

A gépek kivitelének és mûszaki állapotának

ellenôrzésére már régóta

nemzetközi elôírások vannak érvényben.

Az utóbbi idôben az illetékes szervek

hazánkban is fokozott hangsúlyt

fektetnek az új, valamint a használatban

lévô növényvédô gépek minôsítésére,

ellenôrzésére.

Új gépek típusminôsítése

2004. január 1. óta az 5 liternél nagyobb

névleges térfogatú tartállyal felszerelt,

új növényvédô gépeket (üzemi

méretû, függesztett, vontatott és önjáró

kivitelû szántóföldi és ültetvény- és

kertészeti permetezôgépeket; hordozható

kivitelû, motoros meghajtású és

kézi mûködtetésû permetezôgépeket;

csávázógépeket, továbbá granulátumszóró

berendezéseket és adaptereket)

kereskedelmi forgalomba történô hozatal

elôtt ún. típusminôsítési eljárás

alá kell vetni. A típusok minôsítését a

gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési

Intézet (VM MGI) szakemberei

végzik jogszabályi kijelölés alapján. A

nevezett kötelezettség a gépeket gyártó/forgalmazó

vállalatokat terheli. A

minôsített típusok forgalomba hozatali

engedélyének meglétét minden egyes

értékesített gépen a VM MGI által kiadott,

sötétzöld színû, háromszög alakú

matrica felragasztásával kell igazolni.

A matricákon az engedély egyedi

azonosítószáma, valamint az érvényességi

ideje egyaránt feltüntetésre kerül.

Új növényvédelmi gépek kiválasztása

elôtt a leendô géptulajdonosoknak

érdemes tehát meggyôzôdniük arról,

hogy az igazoló matricák rendelkezésre

állnak. Amennyiben a gazdálkodók/szolgáltatók

kizárólag engedéllyel

forgalmazott növényvédô gépet vásárolnak,

biztosak lehetnek abban, hogy

gép megfelel a vonatkozó jogszabályokban,

illetve szabványokban foglalt

munkabiztonsági, környezetvédelmi és

mûszaki követelményeknek.

Használt gépek ellenôrzése

A géptulajdonosoknak ugyanakkor fel

kell készülniük arra, hogy a vonatkozó

nemzetközi és hazai jogszabályok (az

Európai Parlament és a Tanács

2009/128/EK irányelve a peszticidek

fenntartható használatának elérését

célzó közösségi fellépés kereteinek

meghatározásáról; a 2008. évi XLVI.

törvény az élelmiszerláncról és hatósági

felügyeletérôl; valamint a földmûvelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelete a növényvédelmi

tevékenységrôl) értelmében

rövidesen kötelezô jelleggel bevezetésre

kerül a használatban lévô permetezô

berendezések idôszakos felülvizsgálati

rendszere is, amely az európai

államok többségében már hosszú

ideje mûködik. Az üzemelô gépeket a

gépek tulajdonosainak kell majd rendszeres

idôközönként felülvizsgáltatnia

az erre szakosodott, a VM MGI által

kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkezô

ellenôrzôállomásokon. Amennyiben a

gépek a felülvizsgálatok során kielégítik

a követelményeket, mûködési engedélyt

fognak kapni, amelyek meglétét

a növényvédelmi hatóság felügyelôi ellenôrzik

majd. Mûködési engedéllyel

nem rendelkezô gépekkel tilos lesz

dolgozni.

A permetezôgépek megfelelô mûszaki

állapotának biztosítása a hatósági

elôírásoktól függetlenül is alapvetô érdeke

a gazdálkodóknak.

Teendôk szezonkezdet elôtt

A legfontosabb feladat a gépek alapos

átvizsgálása szezon elôtt. A hibák jelentôs

része szemrevételezéssel is megállapítható.

Ellenôrizni kell az erôátviteli

elemek, a permetlétartály, a futómûvek,

a gumiabroncsok, a tömlôk és

a csatlakozók épségét. Fontos feladat a

szivattyú, a ventilátor, a permetlétartály,

a szórókeret rögzítésének ellenôrzése.

Az esetleg hiányzó kötôelemeket

pótolni kell, a csavarokat, anyákat meg

kell húzni.

Az elöregedett tömlôket, tömítéseket

célszerû kicserélni, mert ezek idény

közben meghibásodásokat okozhatnak.

Meg kell vizsgálni a szûrôk állapotát, a

sérült, deformálódott szûrôbetéteket ki

kell cserélni. Szintén cserélni kell a

manométert, ha mutatója nem tért viszsza

„0” helyzetbe.

Szántóföldi szórókereten ellenôrizni

kell, hogy nincsenek-e deformációk,

repedések, vagy törések. A szórókeret

nyitásának-zárásának, valamint emelésének

és süllyesztésének akadálymentesen

kell végbemennie. A javítás történhet

egyengetéssel, hegesztéssel

agrárium

2012. március


Növényvédelem

37

1. ábra. A fúvókakopás hatásai

vagy egyes elemek cseréjével. A

szórókeret javítása csak megfelelô felkészültség

esetén végezhetô el házilag,

rendszerint szakmûhely igénybevétele

szükséges. Szállítólevegôs permetezôgépeknél

a ventilátor épségét, a lapátokat,

a burkolatokat, a fokozatkapcsoló

mûködését is ellenôrizni kell.

Az átvizsgálás és a szemrevételezéssel

is megállapítható hibák elhárítása

után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre.

Elôtte azonban még a hajtómûvekben

(szivattyú, ventilátor) ellenôrizni

kell az olajszintet, a nyomáskiegyenlítô

tartályba (légüst) az elôírásnak

megfelelôen levegôt kell nyomni.

A permetlétartályba a kipróbáláshoz

szükséges mennyiségû (mérettôl

függôen 100–500 dm 3 ) tiszta vizet kell

tölteni. Célszerû a nyomást alacsony

értékre beállítani, a szórószerkezetet

lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A

gépnek meghajtás után egyenletesen,

rezgésmentesen kell mûködnie. Ha

rendellenességet tapasztalunk, azonnal

le kell állítani a gépet, a hibát meg kell

keresni és ki kell küszöbölni.

Ellenôrizni kell, hogy nincs-e valahol

folyás vagy csepegés. A permetlétartályban

megfigyelhetô a keverôberendezés

mûködése és a visszafolyó

ágon áramló folyadék. A gép megfelelô

mûködése esetén a nyomás az üzemi

értékre növelhetô. Ha nyomás nem éri

el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg

kell szakítani, és ellenôrizni kell a nyomásszabályozót,

mert ez is lehet az

elégtelen nyomás oka, majd a szivatytyút

kell megvizsgálni. A szivattyú hibáját

az üzemszerû kopások mellett

leggyakrabban a membrán szakadása,

vagy szelep fennakadás, illetve törés

okozza. A szivattyú állapotát a szállított

folyadék mennyiségének meghatározásával

kell ellenôrizni.

A szórófejekhez, a keverô berendezéshez

és a visszafolyóhoz vezetô tömlôket

leszerelve az összes folyadékot

ismert térfogatú edényben (például

hordóban) kell felfogni. Mérni kell az

edény megteléséig eltelt idôt. Mérleg

segítségével is meghatározható a folyadék

mennyisége. Mindkét esetben

számítással meghatározható a szállítási

teljesítmény (dm 3 /min). Ha a szivattyú

állapota megfelelô, ez nem lehet

kevesebb, mint a névleges gyári érték

90%-a. A szivattyú felújítása megfelelô

felkészültség esetén történhet házilag,

vagy szakmûhelyben, végsô esetben

új szivattyú beépítése válhat szükségessé.

A manométer, a szabályozó/kapcsoló

armatúra és a szivattyú ellenôrzése

után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására.

Minkét oldal, illetve az

egyes szakaszok kapcsolhatóságát ellenôrizni

kell. A permetezôgép idény

elôtti felkészítésénél az egyik legfontosabb

feladat a szórófejek ellenôrzése.

A szórás kikapcsolása után csepegés

nem jelentkezhet, a permetlé áramnak

pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos

csepegés esetén a visszacsapószelepeket

meg kell vizsgálni, meg kell

tisztítani, és szükség esetén a membránokat

vagy a rugókat ki kell cserélni.

Több fúvóka befogadására alkalmas,

elzárható szórófejeknél vizsgálni kell a

különbözô helyzetekben a mûködést.

A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül

ki kell cserélni. Ezek nemcsak a szükségesnél

több folyadékot bocsátanak

ki, hanem egyenlôtlen eloszlást okoznak

és a képzett cseppek is nagyobb

méretûek lesznek (1. ábra).

A fúvókák állapota az egy perc alatt

kiáramló folyadék mennyiségének mérésével

ellenôrizhetô. A folyadék tetszôleges

edényben felfogható, majd

mennyisége mérôhengerben, vagy

mérlegen meghatározható. A kapott értékeket

az adott fúvókagyártó által

megadott névleges szállítási teljesítményével

kell összevetni. Ha a mért értékek

a gyári adattól 10%-nál nagyobb

mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat

ki kell cserélni. Általában a fúvókák

kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket

is egyidejûleg kell végrehajtani.

Feltétlenül jó minôségû, precíziós fúvókákat

építsünk be, mert csak ezek

biztosítanak pontos adagolást, egyenletes

eloszlást és megfelelô cseppképzést.

Szállítólevegôs vagy légporlasztásos

permetezôgépeknél a ventilátor

munkájának vizsgálatát is el kell végezni.

Ellenôrizni kell különbözô fordulatszámoknál

a mûködést, továbbá a

légáram irányának állítási lehetôségeit

a terelôlemezek segítségével.

A permetezôgépet az álló helyzetben

végzett ellenôrzés után haladás

közben is ki kell próbálni. A szabályszerû

mûködés vizsgálata különösen a

futómûnél és a szántóföldi szórókeretnél

fontos. Ilyenkor fedezhetôk fel az

álló helyzetben nem észlelhetô hibák.

A szokásos terepviszonyok és munkasebesség

mellett nem engedhetôk meg

nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak

gyorsan, de csillapítva kell az

eredeti helyzetbe visszatérniük.

A permetezôgépek megfelelô felkészítése

lehetôvé teszi, hogy elkerüljük

a meghibásodásokat, üzemzavarokat,

megfelelô idôben és minôségben juttassuk

ki a vegyszereket. Ez az alapja a

gazdaságos, hatékony, környezetkímélô

növényvédelemnek.

Dr. Dimitrievits György,

Gulyás Zoltán,

VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet

2012. március

agrárium


38

Növényvédelem

LECHLER az Agritechnikán I.,

NITROSOL-kijuttatás

A kiváló minôségû mezôgazdasági

fúvókákat gyártó Lechler GmbH is kiállított

a 2011-es Agritechnika kiállításon.

Természetesen a tematizált

csarnokbeosztás miatt a permetezéstechnikával

foglalkozó és permetezôgépeket

gyártók között kiemelt helyen

találhattuk meg a német céget. A

eddig is széles típus- és méretválaszték

tovább bôvült.

A nitrosol kijuttatására fejlesztett

FD fúvókacsalád méretpalettája is

szélesedett. Mostantól 03-as méretben,

természetesen a szokásos ISO

színkódoknak megfelelô kék színben

már elérhetô hazánkban is. Így az FD

fúvókákkal 10 km/óra sebességnél

90 l/ha-tól közel 1000 l/ha-ig juttatható

ki nitrosol a 03-tól 20-ig terjedô

méretpalettával. Ezek a fúvókák a bajonettzárral

egy egységet képezve kerültek

kialakításra, így cseréjük jóval

egyszerûbb, mint a régen 4 db-ból

összeállított fúvókáké. Az 1,5 és 4

bár közötti nyomáson továbbított oldat

a fúvókába jut a beépített adagolólapkán

keresztül. A fúvókatestben

megtörténik a nyomáscsökkentés, és

a résen keresztül már nyomás nélkül,

gyakorlatilag a gravitáció erejével távozik

közel vízszintesen, hátrafelé az

oldat. Az elv hasonlatos a korábbi

5–7 lyukú rendszerekhez, melyek a

lyukakon keresztül sugarakat hoztak

létre. Viszont ellentétben azokkal,

biztosan nem áll fönn a csíkozás veszélye,

mivel az FD a szóráskép teljes

130 fokos szögében egységes fedettséget

ad. A nyomáscsökkentésnek

köszönhetôen pedig „extrém durva”

kategóriába sorolt, nagy cseppméretet

hoz létre, így elôsegíti a legördülést,

és biztosítja a perzselés elkerülését.

(Nem összekeverendô az ütközôlapos

fúvókákkal, ahol a rendszer

nagyobb nyomással juttatja a permetlevet

az ütközôlaphoz, és ott szétvágódva

jóval apróbb cseppeket hoz

létre, melyek ráadásul nagyobb erôvel/sebességgel

érik el a növény felületét.)

A nitrosol természetesen többféle

fúvókával is kijuttatható, de ezek

általában kompromisszumokkal járnak.

Viszont a károkozás nélküli tápanyag-utánpótlás,

a permetléfúvókák

kopásának elkerülése, az esetlegesen

nagyobb mennyiség és haladási sebesség

miatt is a speciálisan erre a

feladatra fejlesztett Lechler FD fúvókát

ajánljuk.

Starcz Gábor

Prüfland Kft.

agrárium

2012. március


Növényvédelem

39

2012. március

agrárium


40

Növényvédelem

Tízedik éve mûködik a Cseber Non-profit Közhasznú

Kft. a növényvédô szerrel szennyezett

göngyölegek és csávázott vetômagos zsákok

visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott

non-profit szervezet. Mára szinte valamennyi

Magyarországon dolgozó gyártó és importôr tagja

e szervezetnek, így a magyar növényvédôszer- és

csávázottvetômag-piacot hulladék-visszagyûjtési

szempontból több mint 90%-ban lefedi.

Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett

hulladék visszagyûjtésének rendszere

• A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint

fémzárolt, csávázottvetômag-elôállítók –

akik a termékdíj fizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra

elsôdlegesen kötelezettek – a kibocsátásukkal

arányos szolgáltatási díjat fizetnek

a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a

rendszer mûködését.

• Ezzel a gyártó hulladékkezelési feladata átszáll

a Cseber Kft.-re, aki a befolyt összegbôl fedezi

a teljes visszagyûjtési rendszer mûködtetését.

• A Cseber Kft. szerzôdést kötött 122 gyûjtôhellyel

(növényvédôszer-, vetômag-nagykereskedôk),

ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket,

vetômagzsákokat a felhasználótól – a meghirdetett

gyûjtési idôszakokban – térítésmentesen

átveszik.

• Direkt mailen, a szaklapokban feladott hirdetésekben,

a www.cseber.hu honlapunkon naprakészen

tájékoztatjuk a felhasználókat.

• Mindenekelôtt tudatosítjuk a felhasználókkal,

hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes

hulladék, annak ô a tulajdonosa, és ha nem adja

át Cseber Kft.-nek, neki kell a saját költségén

azokat ártalmatlanítania.

A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége folyamatosan

fejlôdik. A hagyományosan jól és sikeresen

mûködô Szekszárdi Növény Kft., az Alisca

Kft., a KITE, az IKR, a Hôgyész, a Bo-Ti Zrt. mellett

több forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/

gyûjtôhely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre.

Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés

nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft.

elérte azzal, hogy bármely felhasználó 5–10 kmen

belül talál olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeit

térítésmentesen átveszik tôle.

A 2012. évi tervek

Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a gyûjtést az

idei évben is két alkalommal tervezzük. Kommunikációnkban

erôteljesen hangsúlyozni kívánjuk az

alábbiakat:

• A háromszor kimosott növényvédô szeres göngyöleg

– a szállítás szempontjából – nem számít

veszélyes hulladéknak, ezért a göngyöleg tulajdonosa

(a felhasználó) a saját hulladékát a saját

szállítóeszközével, minden külön engedély nélkül

beszállíthatja a legközelebbi gyûjtôhelyre.

• A gyûjtôhelyek átvételi elismervényt állítanak ki,

melyet 5 évig kell megôrizni.

• A gyûjtôhelyrôl NK-jeggyel szállítjuk el a hulladékot.

Mit veszünk és mit nem veszünk át

• Kizárólag növényvédô szerrel szennyezett üres,

kimosott göngyölegeket és csávázott vetômagos

zsákokat veszünk át.

• Növényvédô szer maradékot tartalmazó göngyölegeket,

valamint mûtrágyás zsákokat nem veszünk

át.

A felhasználó legfontosabb feladatai

• Tudatosítani szeretnénk, hogy a kiürült növényvédô

szer csomagolóanyag veszélyes hulladék,

melynek a felhasználó a tulajdonosa.

• A kimosott mûanyag kannákat a meghirdetett

gyûjtési idôszakokban, az általa kiválasztott

gyûjtôhelyre vigye vissza. Kérjük, elôzetesen

egyeztessen a forgalmazójával a visszaszállítás

idôpontjáról és a hulladék átadásának módjáról.

Lantos Péter

ügyvezetô igazgató

Cseber Non-profit Közhasznú Kft.

agrárium

2012. március


42

Növényvédelem

Nem szabad késlekedni

A vetômagszezon tapasztalati után különösen fontos, hogy mire számíthatunk

idén a növényvédô szerek vonatkozásában. A témában való eligazodásban

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetô igazgatója volt segítségünkre, aki az ágazat

átfogó kérdésein kívül természetesen a vállalat eredményeirôl és terveirôl

is tájékoztatást adott.

A

vetômagágazat 190 milliárd forint

értékben állít elô és forgalmaz

vetômagot, több ezer embernek

adva munkát és megélhetést. A belsô

igények kielégítése mellett a megtermelt

vetômag jelentôs része külpiacokon

talál vevôre.

A bel- és külpiacokra termelt vetômag

ma már részben nemzetközi cégek

fajtái közül kerül ki, azonban számos

hazai szaporítógazdaságnak, vetômag-feldolgozó

üzemnek, valamint

forgalmazónak nyújt megélhetést. Az

ágazatnak igen nagy szerepe van a kisebb

gazdaságok jövedelmezôségének

fenntartásában.

A tavaszi vetômaghelyzettel kapcsolatban

számos hír látott napvilágot,

de áttekintve a tavaszi vetômagellátás

helyzetét, mindenképpen jó hír, hogy a

hazai forgalmazók összességében ki

tudják szolgálni a hazai piacot elegendô

mennyiségû vetômaggal. Ugyanakkor

a relatíve alacsony készletek miatt

egyes hibridek jelenleg már nem elérhetôk,

illetve további fajtaspecifikus

hiányokra is fel kell készülni.

– Mit történt Syngenta-nál 2011-ben

és 2012 elsô negyedében

– A cég magyarországi képviseleténél

befejezôdött a Syngenta két üzletágának

(vetômag és növényvédelem)

2011. február elején bejelentett integrációja.

A korábban két önállóan

mûködô magyarországi cégbôl –

Syngenta Kft. és Syngenta Seeds Kft. –

álló vállalat vetômag és növényvédelmi

üzletága a 2012-es mezôgazdasági

szezonban már együtt lép fel

a magyar piacon, egységesen ajánlva a

termelôknek termékeit, szolgáltatásait.

A Syngenta erôforrásainak egyesítése

révén összehangoltabb magyarországi

üzletmenetet valósíthat meg, s

ezen keresztül a partnereinek

teljes technológiát,

még jobb szolgáltatást

és piaci jelenlétet

nyújthat.

2010-ben a sok csapadék,

a hatalmas belvíz

miatt alulteljesített

a mezôgazdaság,

ugyanakkor a szárazság

ellenére a 2011-es

év a növénytermesztés

egyik legjobb éve lett. Az idôjárás a

legtöbbször kegyes: amit az egyik évben

elvesz, azt a másikban pótolja. A

betakarítások jó termést hoztak, a kialakult

kereslet és magas terményárak

hatására a termelôk jó évet zártak. A

Syngenta 2011-ben Magyarországon a

2008. évi rekordszintû eredményeihez

hasonló évet zárt, az árbevétele 29 milliárd

forint volt. A Syngenta eredményein

belül a kukorica termékkör (növényvédô

szerek, vetômagok) volt a

legmeghatározóbb, ezt követte szorosan

a napraforgó, majd az egyéb szántóföldi

növények, kalászos gabonák,

repce. A zöldség és a szôlô-gyümölcs

forgalom majdhogynem megegyezett,

de mindkettô bôvülést mutatott.

2012-ben a világ egyik vezetô

mezôgazdasági konszernje, a Syngenta

magyarországi érdekeltsége inflációt

meghaladó árbevétel-növekedést tervez.

– Piacvezetô cégként milyen eredményeket

értek el

– Az eredmények a termékek termelôi

szinten bizonyított értékének, illetve

az ebbôl adódóan megtartott árszintjének

és nem utolsósorban az üzletágak

– az elmúlt évben 8–10 százalékkal

bôvülô piac mellett elért – növekedésének

köszönhetôek. Tükrözi továbbá

az integrációból

adódó szinergiák költségmegtakarításait

és a

folyamatos, a vállalat

számára szükséges

megfelelô „cash flow”

generálását is.

A kukorica üzletág

jelenleg a hazai piac

mintegy 24 százalékát

fedi le. Az itt elért árbevétel-emelkedés

a

Force piaci pozíció megtartásának, valamint

a kukoricahibridek genetikai értékébôl

fakadó további értékesítésnövekedésnek

tudható be.

Az egyéb szántóföldi növények esetében

a Syngenta 33 százalékos piacrészesedéssel

rendelkezik. Az elmúlt év

során a napraforgóhibridek teljesítménye

tovább növelte vezetô pozícióját,

míg a növényvédô szerek esetében a

Reglone Air eladásainak megôrzése

mind volumenben, mind árban hozzájárult

az eredményekhez.

Zöldségek területén az eladások

emelkedése a csemegekukorica-piac

újraéledésének, a szôlô-gyümölcs kultúrákban

a termékek minôségének és

teljesítményének volt köszönhetô. Jelenleg

a Syngenta a zöldség-gyümölcs

piacon hazánkban mintegy 34 százalékos

részesedéssel rendelkezik.

A magyar mezôgazdaságot, szûkebben

a növénytermesztési ágazatot nézve

2012-re a kilátásaink több mint biztatóak,

hiszen generálisan az inputfelhasználás

termelôi szinten növekedhet,

a termelés intenzifikálódik, a gazdák

termelési kedve jó. A piac további konszolidációjára

számítunk.

Magyarország továbbra is meghatározó

vetômag-elôállító partnere a

magyar mezôgazdaságnak kukorica,

napraforgó és zöldborsó fajtáknál,

agrárium

2012. március


Növényvédelem

43

ezért a mezôtúri kukorica-vetômag

üzemben 2011 második felében 7,5

milliárd forintos kapacitásbôvítésre

irányuló beruházás indult el. Az üzem

világszinten a Syngenta legmodernebb

üzeme, s egyben a legnagyobb

Európában.

– Hogyan alakultak a vetômagelôállító

termelôi kifizetések az elmúlt

idôszakban a Syngentánál

– A kapacitás bôvítése tekintetében

kukoricafeldolgozásban 50 százalékos,

kukorica betakarításban 100 százalékos,

vetômagüzemi tárolásban közel

200 százalékos a növekedés. Ezzel

magasabb szinten harmonizálja a vállalat

a most heterogén üzemi kapacitásokat.

A beruházásnak köszönhetôen a

Syngenta magyarországi termelése a

cégen belüli régiós ellátásnak stabilan

a 30–40 százalékát adja majd. Szinte

teljes egészében innen látja el a magyar

piacot. Kiemelten fontos ugyanakkor,

hogy az üzem kapacitásának 80

százalékát a környezô országokban és

Kelet-Európában forgalmazza a vállalat:

a Syngenta a magyar vetômagot

nemcsak itthonra, hanem külhoni területekre

is innen biztosítja.

A termelôi kifizetések oldaláról ez a

beruházás átlagosan 1,5 milliárd forinttal

növeli évente a magyar gazdák

bevételeit, a Syngenta 2012-ben közel

6 milliárd forintot fog kifizetni vetômag-elôállító

termelôinek.

– Az integrációval változott-e a cég

filozófiája

A cégen belül sok hatékonysági

projekt fut, hogy mindinkább megfeleljen

a gazdasági helyzet kihívásainak,

azonban a vállalat továbbra is

nagy figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre.

Naponta 1,5 millió dollárt

költ erre a területre, az innováció

legújabb eredményeként 2012-ben

több növényvédelmi terméket, s számos

új fajtát vezetett be a magyar

piacra.

Bár a szervezeti változás a cég minden

területét érintette, a Syngentára

jellemzô ügyfél-orientáltság, a fô értékek,

s az emberarcú vállalati kultúra

megmaradt. A növényvédelmi és a

vetômagüzletág összeolvadása komoly

feladat volt, és sok munkát adott a cégnek

a 2011-es évben, ugyanakkor az

említett integráció nyomán a Syngenta

képes lesz arra, hogy olyan teljes körû

és testreszabott megoldásokat kínáljon

minden növénykultúrában, amelyek az

értékteremtésre összpontosítanak és a

cég átfogó agronómiai tudásbázisán

alapulnak.

– Milyen évre számítanak 2012-ben

– Tavaly ilyenkor még víz alatt állt

a fél ország, amit az évszázad legnagyobb

aszálya követett. Ennek ellenére

a mezôgazdaság közismerten jó

évet zárt, a terményárak kedvezôen

alakultak idehaza, de külföldön is. A

gazdák a vetômagszezonban megengedhették

maguknak, hogy az újabb,

drágább vetômagokat vásárolják meg.

Információink szerint mûtrágyából is

nagyobb volt a kereslet. Ha valaki

megveszi a drága vetômagot, és nem

sajnálja mûtrágyát, akkor rendesen fog

költeni növényvédelmére is. E logika

mentén haladva intenzívebb növényvédelmi

szezonra és növekvô piacra

számítunk.

Czigány Tibor (49) Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát, angolul és

németül beszél. Szakmai pályáját a volt Enyingi Állami Gazdaságban kezdte,

majd két évet dolgozott az USA kukoricaövezetében, Nebraska államban, egy

ottani szövetkezetben, mint növénytermesztési tanácsadó.

– Ez alatt a két esztendô alatt módomban volt megismerni, miként mûködik

egy amerikai farmer és egy szövetkezet kapcsolata. Ebbôl az idôbôl az egyik

legemlékezetesebb élményem egy helyi gazdálkodó elismerô szavai voltak, aki

negyedszázados tevékenysége során éppen az általam nyújtott tanácsadásnak

köszönhetôen élete addigi legnagyobb kukoricatermését takarította be

Az USA után ismét Enying következett, majd a növényvédelmi szakmérnöki

képesítés megszerzése után a brit ICI-hez (Imperial Chemical Industries) került.

Ebbôl vált ki a gyógyszer- és a növényvédôszer-üzletág, s az új cég neve

Zeneca lett, melybôl további egyesülések (Zeneca, Novartis) után létrejött a

Syngenta, melynek magyarországi ügyvezetô igazgatója.

– Mi várható a légi növényvédelem

kapcsán

– Az EU ebben a kérdésben nem

mond sem igent, sem nemet. Úgy tûnik,

Magyarországon marad a légi növényvédelem,

s azt gondolom, hogy a

nagyüzemi, nagytáblás viszonyok között

mindenképpen van helye, jövôje,

és biztonságosan mûködtethetô is.

– A bevezetésre váró új szerek

– A Syngenta kutató-fejlesztô cég,

ami folyamatosan eredményez innovációt,

új termékeket a piacra. Ezek a termékek

a legmesszebbmenôkig megfelelnek

a kor követelményeinek. Az a termék,

ami 30 éve még csúcsszernek és a

legjobb tulajdonságúnak számított, azt a

szert ma nem tudnánk engedélyeztetni.

Az új termékként kerül egyébként

idén a magyar piacra a zöldségben

és gyümölcsben használható Voliam

Targo rovarölô szer és az Axial One

gyomirtószer, ami a gabonatermesztés

intenzifikálásával a folyamatosan terjedô

egyszikû fûféle gyomok ellen

nyújt védelmet.

– Hamisítások, illegális szerek

– Egy-egy rossz év után mindig megemelkedik

a hamis szerek a felhasználása,

illetve kínálata. Az ügy erôteljesebb

hatósági fellépést és nagyobb médianyilvánosságot

érdemelne.

– Végezetül, mit tanácsol a gazdálkodóknak

az elkövetkezô napokban

– Az idén a szántóföldi vetômagszezon

kukorica és napraforgó vonatkozásában

nagyon gyors és intenzív volt.

Az új fajtákat, hibrideket szinte pillanatok

alatt elkapkodták, aki késôn ébredt,

annak nem jutott. Könnyen

elképzelhetô, hogy a most kezdôdô a

növényvédôszer-szezonban is hasonló

helyzet fog elôállni. Aki tehát tudja,

hogy mit szeretne venni, rendelje meg

mielôbb, és ne a permetezôgép üzembe

helyezésekor próbálja beszerezni a

szükséges anyagokat. Globális cégként

látjuk, hogy a világon nemcsak a magyar,

de a legtöbb termelô szeretne intenzíven

termelni, és mindent megadni

a növényének, hogy abból a maximumot

lehessen kihozni. Aki késlekedik,

az aligha lesz erre képes.

Valkó Béla

2012. március

agrárium


44

Növényvédelem

ROUNDUP ® MEGA az ültetvények gyomirtó szere

Magyarország jelentôs területû és

nemzetgazdasági szempontból

kiemelten fontos gyümölcs- és

szôlôültetvényekkel rendelkezik.

A termesztéstechnológia fontos

része a gyomok szabályozása, irtása.

A gyomok nem minden esetben

haszontalanok, mivel homokos

talajon, dombos vidékeken a

sorközökben meghagyva talajvédô

hatást fejtenek ki, a deflációval,

erózióval szemben.

Az ültetvényekben, az évelô jelleg

miatt elsôsorban az évelô

gyomnövények jelentenek problémát,

de a magról kelô fajok visszaszorítása

szintén elhanyagolhatatlan

feladat. A gyomnövények okozta

problémák jól ismertek a szakemberek

számára:

• Elvonják a vizet, tápanyagot a

termesztett növény elôl, ezzel

minôségi és mennyiségi kárt

okoznak.

• Betegségek, kártevôk köztesgazdái

lehetnek (pl. takácsatkák).

• Párás mikroklímát teremtenek,

amely kedvez egyes betegségeknek

(pl. varasodás, szôlô

peronoszpóra).

• Allelopatikus hatásuk miatt

akadályozzák a gyökérfejlôdést

(pl. csillagpázsit, tarackbúza).

A gyomösszetételt számos tényezô

befolyásolja mint például a

talajtípus, a mûvelésmód (különösen

a szôlô esetében), az ültetvény

kora, a klimatikus körülmények. Az

ültetvényekben gyakran elôforduló

gyomnövények:

Ôsszel, tél elején kelô kétszikûek:

pásztortáska, betyárkóró, ragadós

galaj, aggófû, tyúkhúr.

Ôsszel, tél elején kelô egyszikûek:

rozsnok fajok, egérárpa.

1. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával

meggyültetvényben (Felsôörs, 2009. május 20.)

2. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával szôlôben

(Felsôörs, 2009. május 20.)

Tavasszal kelô kétszikûek:

disznóparéj fajok, libatop fajok,

gombvirág, homokon királydinnye,

homoki ballangó.

Tavasszal kelô egyszikûek: kakaslábfû,

muhar fajok, homokon

átoktüske, tövisperje.

Évelô kétszikûek: selyemkóró,

sövényszulák, mezei zsázsa, mezei

acat, apró szulák, hamvas szeder,

gyermekláncfû.

Évelô egyszikûek: siska nádtippan,

csillagpázsit, tarackbúza.

A gyomirtási technológia helyes

megválasztásának elôfeltétele a

gyomirtandó területen elôforduló fajok

felmérése. A vegyszeres kezelést

rendszerint csak a sorokban

kell alkalmazni, míg a sorközökben

takarónövények vetése történhet,

vagy amennyiben megfelelô összetételû,

megmaradhat a természetes

vegetáció (1–2. ábra). A sorközi növényzet

késôbb kaszálással vagy

talajmûveléssel szabályozható.

A gyomirtási eljárásokba jól beilleszthetô

a ROUNDUP ® MEGA, mivel

a tavaszi, gyakran kedvezôtlen,

változékony idôjárási körülmények

között is jó hatást nyújt, különleges

összetételénél fogva, amely

TRANSORB Technológia néven kapott

szabadalmi védelmet (3–4. ábra).

agrárium

2012. március


Növényvédelem

45

A ROUNDUP ® MEGA alkalmazása

Elôfordulhat, hogy egyes melegkedvelô

fajok (pl. apró szulák) a

Tulajdonság Elôny Haszon

Gyors felszívódás 1 óra esôállóság Nagyobb hatásbiztonság

Gyors transzlokálódás

Harmatos körülmények

között is hatékony

Száraz körülmények

között is jól hat

Hûvös idôben is jól hat

Kellô mennyiségben jut

el a mélyen gyökerezô

gyomok szaporító képleteibe

Rugalmasság az idôzítésben

Rugalmasság az idôzítésben

A kezelés a gyomok fejlettségéhez

igazítható

Hatékony évelô mentesítést

tesz lehetôvé

Jobban kihasználhatók

az erôforrások

Nagyobb hatásbiztonság

Enyhíti a munkacsúcsokat

a tavaszi túlfeszített

idôszakban

tavaszi kezelés idejére nem érik

el a hatás szempontjából legkívánatosabb

fejlettséget, de a magasabb

dózis alkalmazásával ebben

az esetben is a kártételi küszöb

alá szorítható a gyom fejlôdése.

A fitotoxikus kár elkerülése érdekében,

ha lehet, a kezelést fakadás

elôtt ajánlatos elvégezni. Kései

gyomosodás elleni védekezéskor,

különösen szôlôben az alsó hajtásokat

a kezelés elôtt el kell távolítani

(5. ábra).

1. táblázat. Érvek a ROUNDUP ® MEGA alkalmazása mellett

3. ábra. ROUNDUP ® MEGA meggyültetvényben

(Felsôörs, 2009. május 29., 35 nappal a kezelés után)

4. ábra. ROUNDUP ® MEGA szôlôben

(Felsôörs, 2009. július 7., 61 nappal a kezelés után)

Három évnél idôsebb ültetvényekben

alkalmazható. A kezelés

folyamán törekedni kell arra, hogy

minél kevesebb permetlé jusson a

törzsre és az ágakra, emiatt durvább

cseppképzéssel történô kijuttatás

ajánlott. A növények biztonsága

tovább fokozható terelôlemezek

felszerelésével. A jó mezôgazdasági

gyakorlatnak megfelelôen kerülni

kell a szeles idôben történô kijuttatást

is. A ROUNDUP ® MEGA fent

részletezett tulajdonságai segítenek

a géppark lehetô legjobb kihasználásában

kedvezôtlen körülmények

között is.

Czepó Mihály

2012. március

agrárium


46

Növényvédelem

Zantara – a Bayer CropScience

új kalászos fungicidje

Ma még nem állnak rendelkezésre

a betegségeknek teljesen

ellenálló, ugyanakkor nagy termésre

képes gabonafajták. A

gombaölô szerek okszerû alkalmazása

így a termés, a minôség,

s ezáltal a jövedelmezôség

fokozásának leghatékonyabb

eszköze. Új, egyre hatékonyabb

fungicidek azonban

nem csupán ezért kellenek.

Nagy kihívás a gombák rezisztenciája

elleni harc, melyhez

egyre újabb hatásmódokra van

szükség. A fenntarthatóság elve

pedig azt követeli, hogy az

új anyagok egyre kevésbé legyenek

környezetterhelôk.

A Bayleton bevezetése óta eltelt

közel 40 évben a Bayer cég szakadatlan

és céltudatos kutatási

programjának eredményeként

számos gombaölô hatóanyag került

piacra, és vált a világ növényvédelmének

meghatározó elemévé

(pl. triadimefon, tebukonazol,

protiokonazol). A fungicidek legújabb

generációjának elsô képviselôje,

a bixafén megérkezett. Az

új hatóanyag Magyarországon

tebukonazol kombinációban, Zantara

néven került engedélyezésre,

és 2012-ben már a növényvédelmi

gyakorlat rendelkezésére áll.

Bixafén

A Bayer új kalászos fungicid hatóanyaga

a pirazol-karboxamidok

csoportjába tartozik. Az új csoport

tagjai a jövôben a gabona

gombaölô szerek gerincét fogják

képezni. Bixafén készítmények

már jónéhány európai országban

engedélyezettek. 2011-ben kilenc

európai országban több mint 2,5

millió hektárnyi területen védekeztek

eredményesen az új hatóanyaggal.

Hatásmódja a gombák mitokondriális

légzési láncában a

Komplex II részét képezô szukcinát-dehidrogenáz

enzim gátlásán

alapszik (SDHI). Ez különbözik

mind az azolok, mind a strobilurinok

hatásmódjától, így a bixafén a

rezisztencia elleni küzdelem kiváló

eszköze. A bixafén valamennyi

fontos levélbetegség ellen hatékony.

A jelenlegi hatóanyagoknál

sokkal erôteljesebben hat búzában

a szeptóriás foltosság és a

vörösrozsda, árpában a hálózatos

foltosság, a rinhospórium, sôt a

ramuláriás betegség ellen is.

A bixafén készítmények, így

nagy dózisban a Zantara is, az

említett betegségek ellen jelentôsen

(akár több héttel) hosszabb

hatástartamot mutatnak, mint a

korábbi fungicidek. Ez a bixafén

sajátos viselkedésének köszönhetô.

Kipermetezéskor a hatóanyag

a viaszrétegben depót képez,

melybôl csak lassan, de folyamatosan

lép be a szövetekbe.

A depó igen sokáig megmarad.

A bixafén jelentôs élettani hatásokkal

is rendelkezik. A levelek vitalitását

a strobilurinoknál megismertnél

is jelentôsebben befolyásolja.

Hatására nô a klorofill sûrûsége

a sejtekben. Növeli a fotoszintézis

és a légzés intenzitását.

Megakadályozza a levelek korai

elöregedését. A „zöldítô hatás”

mellett – a fokozott asszimiláció

hatására – a zászlóslevelek hoszsza

és szélessége is szignifikánsan

nô. A nagyobb és tovább mûködô

asszimilációs felület a napenergiát

nagyobb termés formájában

jeleníti meg. A bixafén beviszi

a napfényt a gabona termésébe.

A bixafén a stressz-helyzetekben

is segíti a növényt. Az intenzívebb

mûködés hatására a kezelt

levelek és kalászok hômérséklete

jelentôsen alacsonyabb,

így a növény a hô-stresszt jobban

képes elviselni. Hatására a légzônyílások

mozgása felgyorsul, szárazságban

elôbb bezáródnak, így

a növények könnyebben átvészelik

a szárazság-stresszt.

A pozitív élettani hatások, a

jobb stressztûrés és fokozott aszszimiláció

eredményeként nô a

kalászonkénti szemszám és az

1000-szemsúly. Mindez nagyobb

és jobb minôségû termést jelenthet

a gazda számára. A bonni

egyetem kutatóinak kísérletsorozata

világosan bemutatta, hogy a

bixafénkészítmények betegségmentes

környezetben is növelik a

termést a kezeletlenhez és a standard

készítményekhez képest.

Zantara

Új, különleges formulációjú, két

hatóanyagú kalászos gombaölô

és növénykondicionáló készítmény.

Összetétele: 166 g/l tebukonazol,

50 g/l bixafén. A készítmény

motorja a bixafén. A két kiváló,

a betegségek ellen széles

spektrummal rendelkezô hatóanyagot

tartalmazó Zantara kifejezetten

közép-európai viszonyokra

került kifejlesztésre. Az

eredmény egészséges, erôs,

nagy terméspotenciállal rendelkezô

gabonaállomány. A jól öszszeállított

fungicid búzában való

alkalmazása sok kísérlet átlagában

0,35 t/ha terméstöbbletet

adott a standard készítményekhez

képest.

A Zantara új, szabadalmaztatott

formulációval rendelkezik

agrárium

2012. március


Növényvédelem

47

A bixafén látványosan növeli a zászlóslevelek méretét

(Forrás: Bonni Egyetem)

(„leafshield” technológia). Kijuttatáskor

a cseppek a levélen azonnal

szétterülnek és belesimulnak

a felszínbe (kiváló tapadás és terülés).

Nincs veszteség a cseppek

lepattanása miatt, a felszívódás

nagy felületen indul meg

azonnal. A hatás nem függ a pHtól

vagy a vízkeménységtôl. A hatóanyagok

igen gyorsan (15–30

perc) bekerülnek az epidermisz

viaszrétegébe, ahol UV-fénytôl és

esôtôl védett helyzetben vannak.

Mindkét hatóanyag szisztémikus.

A bixafén lassabban mozog,

hosszú ideig megmarad a viaszrétegben,

ez a Zantara hosszú

hatástartamának záloga. A tebukonazol

gyorsabb mozgású, így

azonnal megkezdi munkáját a levél

belsejében a már bejutott fertôzésekkel

szemben. Ez a Zantara

erôteljes kuratív hatásának

titka. A két különbözô hatásmód

és mozgás jól kiegészíti egymást.

Ezáltal a Zantara hatékonyan

akadályozza a spóracsírázást

(megelôzô, illetve védô hatás),

gátolja a csíratömlô és a tapadószervek

növekedését, zavarja a

sejtközötti micélium növekedést

(gyógyító, ill. kuratív hatás). A látens

fertôzéseket is leállítja. Tehát

kiváló preventív és kuratív hatással

rendelkezik.

A Zantara az alábbi betegségek

ellen alkalmazható kiváló

eredménnyel: búza szártôbetegségek,

lisztharmat, rozsdabetegségek,

szeptóriás és helmintospóriumos

levélfoltosság és kalászfuzáriózis

ellen, árpa lisztharmat,

rinhospórium, hálózatos és

barna foltosság, törperozsda, ramuláriás

foltosság és élettani foltosság

ellen, rozs és tritikále lisztharmat,

vörösrozsda és rinhospórium

ellen, valamint zab lisztharmat

és koronás rozsda ellen.

Felhasználási javaslat

A Zantara felhasználása búzában,

árpában, rozsban, tritikáléban

és zabban engedélyezett. Alkalmazása

intenzívebb technológiában

javasolt elsôsorban levélbetegségek

ellen és termésfokozásra.

Nagy dózisban kalászfuzáriózis

ellen is jó hatékonyságú,

de nagy fertôzésveszély esetén

a fuzáriózis ellen a Prosaro

felhasználása indokolt.

Búzában (valamint intenzív

rozs vagy intenzív tritikále kultúrában)

1,0–1,5 l/ha a javasolt dózis.

Levélbetegségek elleni kezelésre

a zászlóslevél-kiterülés és

kalászolás kezdete között 1,0–

1,25 l/ha dózisban javasolt. Korábbi

és kisebb dózisú kezelés

esetén az élettani hatások teljes

érvényesülése nem várható. Levél-

és kalászbetegségek ellen

1,25–1,5 l/ha dózisban javasolt

optimálisan a virágzás közepén.

Az élettani hatások ekkor is kiválóan

érvényre jutnak. A Zantarát

használhatjuk az 1. vagy 2. kezelésre,

illetve mindkét kezelésre.

Az utóbbi esetben a két permetezés

között három hétnek el kell

telnie.

Árpában (zabban) 0,75–1,25

l/ha dózisban levélbetegségek ellen

javasolt. A kezelés már akár

2-nóduszos állapotban is elvégezhetô,

de a zöldítô hatáshoz a

zászlóslevél kiterülése a megfelelô

stádium.

Ajánlás

Kalászos gabonatermesztésünk

esélye az egészséges, megfelelô

paraméterekkel rendelkezô, minôségi

termény elôállítása. Ehhez

intenzív termesztéstechnológiára

van szükség, mely magában foglalja

a hatékony, korszerû fungicidek

okszerû alkalmazását is.

A Zantara, a Bayer új kalászos

gombaölô szere a betegségek elleni

kiváló védelem mellett egyedülálló

módon hat a termést meghatározó

élettani folyamatokra is,

alkalmazása így garantálja a jó

termést és a kiváló minôséget.

Ennek tudatában ajánljuk a magyar

mezôgazdászok, a kollégák,

a növényvédôs társadalom figyelmébe

az új gombaölô szert.

Farády László

Bayer CropScience

2012. március

agrárium


48

Növényvédelem

A kukorica preemergens és korai postemergens gyomirtása

Successor Top Pack kezelés hatása, Hajdúszoboszló, 2010.

A kukorica gyomirtását a 80-as évekig a

kelés elôtti permetezés jellemezte, napjainkban

azonban csökkent a preemergensen

gyomirtott területek nagysága.

Kétségtelen tény, hogy a posztemergens

technológia alkalmazása célirányosan

táblára adaptált. Ugyanakkor tudnunk

kell, hogy a kukoricát gyomosító növények

egyre jelentôsebb része ellen a csak

posztemergens védekezés nem ad megfelelô

védelmet. Ilyen pl. a muharfélék

(Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum),

a henye disznóparéj (Amaranthus

blitoides), a fehér libatop (Chenopodium

album) stb.

Tudjuk azt, hogy a posztemergens készítmények

alkalmazása idôben kötött,

ugyanis a magról kelô egyszikûek 1-3 leveles,

a magról kelô kétszikûek 2-4 leveles

állapotában alkalmazhatók sikeresen.

Gyakran elôfordul azonban, hogy a különbözô

fajok eltérô idôben kelnek, ezért eltérô

fejlettségûek a gyomirtás pillanatában.

Ebbôl következik, hogy a kukorica posztemergens

gyomirtó szerek nem tudják

minden esetben biztosítani a megfelelô

gyommentességet. A kukorica vegyszeres

gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az

országunkban egyre erôteljesebben terjedô

kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása.

A gyomnövények biológiája, a gyomirtó

szerek hatásspektruma nagyon sok esetben

indokolja a preemergs kezelések alkalmazását.

A Cheminova termékei közül a petoxamid

hatóanyagú Successor 600 egy kiváló

gyomirtó szer, egyszikû specialista,

hatóanyaga csírázásgátló, kiválóan írtja a

magról kelô veszélyes egyszikû gyomokat,

így a kakaslábfüvet, muhar fajokat,

kölesféléket A készítmény ezen tulajdonságait

nagyon jól bizonyította már a napraforgó

és ôszi káposztarepce gyomirtási

technológiáiban. A Successor 600 önmagában

több magról kelô kétszikû gyomfaj

(kamillafélék, fehér libatop) ellen is kiváló

mellékhatással rendelkezik, de természetesen

a kukorica gyomirtásában a magról

kelô kétszikûek elleni védelemben kombinációs

partnert igényel.

A Successor T (petoxamid+terbutilazin)

dózisa preemergensen alkalmazva

4 l/ha. A készítmény nagyon jó hatékonysággal

rendelkezik a magról kelô egyszikû

gyomok mellett sok kétszikû ellen is

(csattanó maszlag, fehér libatop, ebszôlô,

szôrös disznóparéj, vadrepce, varjúmák

stb.)

Preemergens alkalmazás esetén kombinációs

partner használata nem szükséges,

ha a megfelelô mennyiségû (15-20

mm) bemosó csapadék a kezelést követô

két héten belül megérkezik, a fenti gyomoktól

mentes állományt kapunk. Mivel

mindkét hatóanyag talajon keresztül jelentôs

tartamhatással rendelkezik, több

héten keresztül megakadályozza az újabb

gyomkelést.

Gyakran indokolt posztemergens kezelés

alkalmazása, ilyen eset, ha mélyrôl

csírázó gyomok (pl. szerbtövis) vannak a

területen, vagy várhatóan száraz idôszak

következik a vetés után.

A korai poszt kezelések jól egyesítik az

alap és az állományban történô gyomirtások

elônyeit:

• A már kikelt gyomnövények ismeretében

célzott kezelés végezhetô, pontosabban

meghatározható a legkedvezôbb

hatású hatóanyag, illetve

kombináció.

• A korai posztemergens kezeléseknél

nem jelentkezik a káros mértékû versengés

a kukorica és a gyomok között.

• A permetezés hatékonysága nem

függ a bemosó csapadéktól, csapadékos

idôben viszont tartamhatással

rendelkezik.

A Successor Top Pack a Successor T

(3 l/ha) és a szulkotrion hatóanyagú

Shado (1 l/ha) gyomirtók kombinációja,

amely 20 hektárra elegendô.

A kombinációban lévô három hatóanyag

eltérô hatásmechanizmusa biztosítja

a kiváló gyomirtási spektrumot a magról

kelô egy- és kétszikûek ellen. A petoxamid

csírázásgátlással a terbutilazin a fotoszintézis

gátlásával blokkolja a gyomnövényeket.

E két hatóanyagnak köszönhetôen

a kombináció kiváló talajon keresztüli

tartamhatással rendelkezik. Mindezek

mellé párosul a Shado-ban lévô szulkotrion

(klórmezulon) hatóanyag, amely levélzeten

keresztüli hatásával a gyomnövények

fotoszintézisét egy teljesen más hatásponton,

a plasztokinon bioszintézisben

gátolja. Ezen tökéletes kombinációnak köszönhetô

a Successor Top Pack kifogástalan

gyomirtási hatékonysága, amelyet a

Hajdúszoboszlón készült fotón is jól láthatunk

(elôtérben a kezeletlen terület).

Használatát ott javasoljuk, ahol a területen

évelô gyomok nincsenek. Kijuttatását

az egyszikû gyomok tömeges keléséhez

idôzítsük. Az egyszikûek fejlettsége

1-3, a kétszikûeké 2-4 leveles legyen. Ebben

az esetben a már kikelt gyomok ellen

tökéletes hatást érünk el, és többhetes

tartamhatást is biztosítunk a késôbbi gyomosodás

ellen.

A fenti technológiák biztosítják a kukoricában

a gyomkonkurencia korai kivédését,

ezáltal vizet és tápanyagot takarítunk

meg a kultúrnövény számára, megalapozva

a jó termés lehetôségét.

Tóth Balázs

Cheminova Magyarország Kft.

agrárium

2012. március


Növényvédelem

49

Kentaur 5 G, az új talajfertôtlenítô mikrogranulátum!

A vetést, ültetést, palántázást követôen, a

legérzékenyebb fenológiai fázisban rendkívül

sok veszély fenyegeti a növényeinket.

Ilyenkor mindent el kell követni, hogy

a megfelelô kelést és az egységesen fejlôdô

növényállományt megóvjuk minden

stresszhatástól, beleértve a talajból támadó

kórokozókat és a talajban élô és ott károsító

kártevôket.

Gyakorlatilag a téma minden termesztett

növényt érint, de szántóföldi körülmények

között fôként a kapásnövények a veszélyeztetettek,

ahol kiemelkedô a pattanóbogarak

és cserebogár fajok lárvájának,

a drótféregnek és pajoroknak a károsítása

(1–2. ábra).

Az ellenük történô védekezés egyetlen

hatékony megoldása a talajfertôtlenítés

lehetôsége, amely esetben a védekezés

sikerességét és hatékonyságát erôteljesen

befolyásolja az, hogy az említett kártevôk

biológiáját tekintve többéves fejlôdésmenetûek,

valamint a talajzónákban

történô mozgásukat az adott évjárat csapadékviszonyai

befolyásolják.

Szárazabb, melegebb periódusban

ezek a kártevôk a talaj alsóbb rétegeibe

húzódnak, ezért elôfordulhat olyan is,

hogy egyébként drótféreggel erôsen fertôzött

területen szárazabb évjáratban minimális

kártételt tapasztalunk, viszont

3. ábra. A drótféreg mozgása a talajhômérséklet

és csapadékviszonyok függvényében

(Forrás: Jermy és Balázs, 1990)

nedvesebb periódusban

a kártétel mértéke

erôsen fokozódik (3.

ábra). A diagramból

egyértelmûen kiderül,

hogy a legveszélyesebb

periódus a napraforgó

és kukorica

vetések és kelések

idôszaka. Mindenesetre

tény, hogy ezek a talajlakó

kártevôk a csíranövény

és annak

gyökérzetének károsításán

keresztül komoly

veszteségeket,

drasztikus esetben a

növényállomány 70–

80%-os redukálását is

elôidézhetik. A kémiai védekezés szükségességét

természetesen célirányos talajvizsgálattal

elôre jelezhetjük. Drótféregbôl

a 2 db/m 2 , míg pajorból az 1 db/m 2

már a talajfertôtlenítô védekezés szükségességét

vonja maga után.

A Cheminova Magyarország Kft. a fent

ismertetett problémák kezelésére fejlesztette

ki és ajánlja a magyarországi piacon

3. mikrogranulátumként megjelenô és bevezetésre

kerülô Kenatur 5 G talajfertôtlenítô

mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga

50 g/kg klórpirifosz, amely jól

ismert kiváló rovarölô hatóanyag, gyakorlatilag

a hatáshelyen elôforduló összes

kártevô ellen hatékony, gyors és biztonságos

védelmet ad. A hatóanyag kontakt

gyomor és gázosodó idegméreg. A növénybe

nem szívódik fel, gázképzôdésével

fejti ki hatékonyságát. Idôjárási körülményektôl

függôen 30 napos tartamhatást

biztosít a területen.

Miért elônyös a Kentaur 5 G használata

talajfertôtlenítésre

• Kukorica, napraforgó, burgonya,

zöldségfélék esetében rendelkezik

okirattal 8–10 kg/ha-os dózisban,

• Biztos és széles körû hatékonyság a

klórpirifosz hatóanyaggal,

• A kijuttatás helyén talajnedvesség

hatására gázosodik, az ott elôforduló

talajlakó és csíranövénykori (pl.

kukoricabarkó) kártevôket elpusztítja,

• Rendkívül gazdaságos és költségkímélô

megoldás!

1. ábra. A burgonyát károsító

drótféreg

(Keszthely, 2008. IX. 24.)

2. ábra. Pattanóbogár lárvája

(drótféreg) és károsítása cukorrépán

(Barcs, 2010. V. 27.)

Mire kell figyelni a Kentaur 5 G használata

során

• Csak mikrogranulátum adapterrel

felszerelt vetôgépekkel juttatható ki,

• Használata után a területen szulfonilkarbamid

típusú gyomirtó szereket

nem szabad használni,

• Leforgatással pontosan ellenôrizzük

a dózis adagolását.

Dr. Varga Zsolt

Cheminova Magyarország Kft.

2012. március

agrárium


50

Növényvédelem

Leander Top – Új kalászos gombaölô szer

a Makhteshim kínálatában

Kalászos gabonáink termését veszélyeztetô

biotikus tényezôk között kiemelkedô szerep jut a levélbetegségeknek.

A lisztharmat, a vörös- és sárga

rozsda, a pirenofórás levélfoltosság, valamint a

szeptóriás levélfoltosság akár 30–40%-os terméskiesést

is okozhatnak. Különös jelentôsége van a

vörös- és sárgarozsdának az intenzív technológiákban,

mivel mindkét faj biotróf jellegû. Az elvetett fajta

fogékonyságától függôen tehát kiemelkedô fontosságú,

hogy ezen kórokozók ellen megvédjük a

növényeinket.

Optimális esetben a betegség megjelenése idôpontjában

védekezünk, a gombaölô szer hatóanyagot

a domináns kórokozó szerint megválasztva. A gyakorlatban

azonban sok esetben a kezelések számának

minimalizálására kényszerülünk, ezért célszerû olyan

gombaölô szert választanunk, amely egynél több hatóanyagot

tartalmaz, komplett védelmet nyújt a betegségek

ellen, és hosszú tartamhatással is rendelkezik.

Ilyen új készítmény a Leander Top.

Ennek a két hatóanyagnak köszönhetôen a

Leander Top a levélbetegségek széles spektruma

ellen hatékony. A fenpropidin kiemelkedô védelmet

biztosít a lisztharmat ellen, az epoxikonazol pedig

az egyik leghatékonyabb eszköz a levélfoltosságot

és pelyvabarnulást okozó szeptóriák (S. tritici,

S. nodorum), illetve a sárga- és vörösrozsda kivédésére.

A hatóanyagok nagyon jó zsíroldékonysággal

rendelkeznek, ami hozzásegíti a készítményt a

gyors felszívódáshoz. A növényen belüli transzlokáció

a felszívódás után csúcsirányú, a fiatalabb, intenzíven

növekedô növényi részeket is megfelelô

védelemben részesíti.

A Leander Top két hatóanyagot (epoxikonazol és

fenpropidin) tartalmazó kalászos gombaölô szer.

Mindkét hatóanyaga a gombák szterol bioszintézisét

befolyásolja, de eltérô helyen avatkoznak be a folyamatba.

Míg a triazolok közé tartozó epoxikonazol a

demetiláz enzim mûködését gátolja, a morfolin származékok

csoportjába tartozó új hatóanyag, a fenpropidin

a reduktáz és izomeráz enzimek gátlásán keresztül

akadályozza a bioszintézist. A két, eltérô hatóhelyekkel

rendelkezô hatóanyagnak köszönhetôen

a Leander Top használata során a betegségekben

kialakuló rezisztencia veszélye minimális.

A készítmény optimális alkalmazási idôpontja a

szárba indulás/kétnóduszos állapot, illetve a zászlóslevél/virágzás

kezdete. A védekezések pontos

idôpontját célszerû a betegség tüneteinek megjelenése

alapján megválasztani, figyelembe véve a hajlamosító

tényezôket (fajta, elôvetemény, tápanyag

ellátottság, idôjárás). A készítmény megelôzô és

gyógyító hatásának következtében hosszú, 4–6 hetes

tartamhatással is számolhatunk, a Leander Top

a kezelés utáni fertôzések ellen is védelmet nyújt.

A kezeléseket 1,5–2,0 l/ha dózisban, 250–400 l/ha

vízmennyiséggel, jó permetléfedést biztosító kijuttatás-technika

alkalmazásával végezzük el.

További információkért kérjük keresse területi

képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu

oldalra.

Dr. Lukács Domonkos

fejlesztési menedzser

Makhteshim Agan Hungary Zrt.

agrárium

2012. március


Terményszárítás

53

A nedves és száraz termények

minôségének megôrzése

Napjainkban kiemelkedô fontosságú, hogy olyan takarmányozási technológiákat

alkalmazzunk, amelyek egyrészt megfelelnek a szigorúbb takarmány-minôségbiztosítási,

állathigiéniai és környezetterhelési elôírásoknak, másrészt a költségek

csökkentése mellett magasabb értékû takarmányt biztosítanak az állatok számára.

A

termények biztonságos tárolását

a szárítás mellett vagy helyett

megoldhatjuk szerves savkészítményekkel

történô tartósítással. A szûk

raktárkapacitás indokolttá teheti a takarmányozási

célú szemes termények

fóliahengerben történô tárolását.

2. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása

a gyomor-bélszakasz tejsavtartalmára sertés esetében

(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)

Tartósítási módszer

megválasztásának szempontjai

Az alkalmazott módszer kiválasztásánál

– a teljesség igénye nélkül – a következôket

mindenképpen célszerû figyelembe

venni:

• Mekkora a rendelkezésre álló szárító

kapacitása, illetve mekkora a bérszárítás

költsége

• Milyen raktározási lehetôségek állnak

fenn a szemes termények esetében

(horizontális raktár, fémsiló kapacitása

stb.), illetve az erjesztett takarmányoknál

(falközti siló, fóliahengerben történô

raktározás lehetôsége stb.)

• Az adott állatfajta és a takarmányozási

rendszer szempontjából mely

nedvességtartalom az optimális (pl.

élettanilag nagyon jó választás lenne a

sertések esetében a nagy nedvességtartalom

mellett roppantással elôkészített,

erjesztett szemes kukorica, de technológiailag

ez az eljárás csak a telepek

egy részénél kivitelezhetô – ellenben

tehenészetek esetében az említett rendszer

gond nélkül alkalmazható).

• Szeretnénk-e kiküszöbölni a korábbi

betakarításon keresztül az állategészségügyi

szempontból jelentôs penészgombák

és toxinjaik kártételét

• Sertés és baromfi esetében a rendszer

mely pontján szeretnénk esetleg

bevinni hozamfokozó tulajdonsággal

rendelkezô szerves savakat (lásd 1. és

2. ábra) – a szemes termények tartósítása

vagy erjesztése útján, ivóvízen keresztül,

közvetlenül a fôkeverônél vagy

mindezek kombinációjával

Látható, hogy már az egyes alapkérdések

is összetett problémát vetnek fel,

és a gyakorlati döntéshozatal során

megannyi más, külsô tényezôt is figyelembe

kell venni. Azoknál az üzemeknél,

ahol a növénytermesztés alapvetôen

az állattenyésztési ágazatot szolgálja,

viszonylag egyszerûbb a helyzet, de

a legtöbb esetben értékesítési célra is

termesztenek növényeket. Itt azt is érdemes

figyelembe venni, hogy például

azzal, hogy a takarmánycélú növényeket

szárítás nélkül tároljuk, a növénytermesztô

ágazat is jól járhat, hiszen

nagyobb szárítási kapacitás marad a

többi termény számára. Ugyanez érvényes

hiányzó raktárkapacitás esetére

is: amennyiben a nagyobb hozam tárolási

problémákat vetne fel, akkor érdemes

elgondolkozni azon, hogy a takarmányozási

célú növények raktározására

más alternatívák is szóba jöhetnek

(pl. nedves állapotban, fóliahengerben

történô tárolás).

1. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása

a gyomor-bélszakasz szervessav-tartalmára sertés esetében

(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)

Az egyes tartósítási módszerek

alkalmazási körülményei

A szemes kukorica anaerob erjesztéssel

történô tartósítása alapvetôen akkor

ajánlott, amikor a termény ned-

2012. március

agrárium


54

Terményszárítás

3. ábra. Az egyes tartósítási-elôkészítési változatok költségeinek alakulása a

nedvességtartalom függvényében (általános).

Megjegyzés: Az a nedvességtartalom, amelytôl kezdve érdemes módszert váltani,

több tényezô függvénye (pl. hatóanyagok ára, technológia költsége, növényfajta, állatfaj stb.)

vességtartalma 26–28%-nál magasabb.

Az egész szemeket is lehet erjeszteni,

de élettani és gazdasági

szempontból is elônyös, ha a takarmányt

már ekkor elôkészítjük közvetlen

feletetésre, roppantással vagy durva

darálással.

A termények aerob módon történô

tartósítása akkor célszerû, ha a szemek

víztartalma 22–25% alatti. Bár magasabb

nedvességû szemek is tartósíthatók

megfelelô készítményekkel, de a

magasabb dózis miatt ebben az esetben

az erjesztés már gazdaságosabb (lásd

3. ábra). Természetesen ez a módszer

is ötvözhetô elôkészítéssel.

Javasolt hatóanyagok,

adagolási technológia

Erjesztés útján történô tartósításkor

egyrészt fontos, hogy megfelelô irányban,

gyorsan menjen végbe az erjedés,

másrészt biztosítani kell a megfelelô

aerob stabilitást és ki kell küszöbölni a

káros utóerjedési folyamatokat. Az erjedés

elôsegítése – pH-csökkentô és

szelektív mikrobagátló hatása miatt –

például hangyasavval oldható meg, a

4. ábra. Különbözô töménységô hangyasav ammonizálásának hatása

az acél korróziójára (30 °C-on)

védelem biztosításához pedig a propionsav,

szorbinsav, illetve a benzoesav

felel meg leginkább.

Az aerob tartósításra legrégebben

használt hatóanyaga a propionsav,

amelynek penészgátló hatása közismert.

Eleinte fôként 99,5% propionsavat

használtak e célra, viszont idôvel kiderült,

hogy erôsen korrozív sav lévén

károkat okozhat a gépi eszközökben és

a tárolókban. Ezenkívül veszélyes árunak

minôsül, így szállítása, manipulálása

sem egyszerû feladat. Ammónia vagy

nátrium hozzáadásával csökkenthetô a

szerves savak korróziója és veszélyessége,

így ma a piacon leginkább (részlegesen)

ammonizált készítményekkel találkozhatunk

(lásd 4. ábra).

Hátránya viszont e kiszerelési formának,

hogy a végtermék pH-ja magasabb.

Ez azért jelent hátrányt, mivel

ugyanazon sav adott gombára vonatkozó

minimális gátlási koncentrációja

magasabb közegi pH esetében sokkal

nagyobb, így ugyanazon hatás eléréséhez

magasabb dózis szükséges. E hátrányt

úgy lehet például kiküszöbölni,

hogy valamilyen módon visszacsökkentjük

a készítmény pH-ját. A gyakorlatban

erre leginkább lignoszulfonsav

vagy hangyasav hozzáadása terjedt

el. Ezen a módon elérhetô, hogy alacsony

korrózió mellett mégsem kell

emelt dózist alkalmazni.

A szerek kijuttatásakor – akár önálló,

akár roppantással egybekötött kezelésrôl

van szó – mindenkor ügyelni

kell arra, hogy a hatóanyagok megfelelô

koncentrációban és egyenletesen

kerüljenek a terményre.

A kijuttatott hatóanyag mennyiségét

tekintve az adott készítményre megállapított

minimális gátlási koncentráció

mellett célszerû figyelembe venni a termény

vízaktivitását, a porosságot, a tört

szemek arányát, illetve a tárolási rendellenességeket

(túlzott kondenzvízképzôdés,

lehetséges beázások, stb.)

Karnóth Joris

agrárium

2012. március


Terményszárítás

55

Környezetvédelmi termékdíj

2012. március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi

termékdíj átalányt a mezôgazdasági

termelôknek.

2012. január elsejétôl módosultak a környezetvédelmi

termékdíj törvény szabályai, de azoknak

a mezôgazdasági termelôknek, akik 2011. évben

a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségnek a

törvény 5/F. § értelmében termékdíj átalány formában

tettek eleget és a NAV vámszerv jogelôdjéhez

a VPOP-hoz erre vonatkozó bejelentésüket megtették,

az elmúlt évre vonatkozó termékdíj átalány

összegét 2012. március 31-ig kell megfizetni.

Ha 2011-ben legfeljebb évi tíz millió forint nettó

árbevételt ért el a termelô, a termékdíj átalány

kétezer forint, ha a nettó árbevétel tíz és legfeljebb

ötven millió forint között alakult, évi hétezer

forint a fizetendô termékdíj átalány. Az átalány

összegét a NAV 10032000-01037454-00000000

környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára

kell teljesíteni.

Magyar Agrárkamara

2012. március

agrárium


56

Terményszárítás

Gabonafélék beszállítása és

telepi anyagmozgatása

A kalászos gabonaféléket Magyarországon mintegy 1200 ha-on, a szemes kukoricát

szintén 1200 ha-on termelik. Ezen a területen megtermelt áru mennyisége

– közepes termésátlagokat figyelembe véve – is 12–17 millió tonna között

mozog. Ezt a terménymennyiséget a betakarítógépektôl a tisztító-, szárító-,

tárolótelepekre be kell szállítani. Cikkünkben ennek a folyamatnak a legfontosabb

gépeit, eszközeit vesszük sorra.

A

szállításra ma már a mezôgazdasági

vállalkozások – termékszerkezeti

és birtoknagyságrendi sokszínûségük

miatt – különbözô szállítási

technológiákat és eltérô nagyságrendû,

geometriai méretû és teherbírású,

különbözô konstrukciójú szállítóeszközöket

alkalmaznak. Ezzel a telepi

fogadóhelyek geometriai méretei és átbocsátóképessége

szempontjából is

számítani kell.

Az arató-cséplôgépektôl a szem

közvetlen átvétele történhet traktoros,

billenôszekrényes pótkocsikal, vagy

terepjáró (4×4 vagy 6×6 kerékképletû)

összkerékhajtású tehergépkocsikkal és

billenôszekrényes pótkocsikkal (1. ábra).

A könnyû univerzális traktorokhoz

kapcsolódó billenôszekrényes pótkocsik

teherbírása 6–16 t lehet, míg az

univerzális traktorokkal vontatható

pótkocsik teherbírása 18–29 tonna, a

nagy motorteljesítményû univerzális

traktorok esetében pedig rendszerint

kihasználható a Magyarországon megengedett

maximális 40 t vontatható

összgördülô-tömeg .

A pótkocsis szállításban használt

mai korszerû, univerzális, nehéz univerzális

traktorok egyes változatai rugózott

mellsôhíddal, 40–60 km/h sebességhatárú

váltóval rendelkeznek,

ami azt jelenti, hogy terepen biztonságosan

mozognak (jó minôségû földúton,

rövidtávon, épített úton), szállítási

teljesítmény tekintetében pedig nem

maradnak el a tehergépkocsis szállítóeszközöktôl.

A beépített korszerû,

nagy rugalmasságú motorok szállító

üzemmódban történô üzemeltetése pedig

kedvezô hajtóanyag-felhasználás

mellett valósítható meg. Gyûjtô-átrakó

1. ábra. Egytengelyes, billenôszekrényes pótkocsi

pótkocsik használatával pedig a közúti

pótkocsis tehergépkocsik, illetve nyerges

tehergépkocsis szerelvények esetében

is kihasználható a 40 t maximális

összgördülô-tömeg, és ezen szerelvények

nagyobb szállítási távolságokra is

megfelelô szállítási teljesítménnyel

használhatók.

Megérkezés a telepre

A szárító-tároló telepre beszállított terményt

mennyiségi- és minôségi szempontból

át kell venni a telepnek. A

minôségi átvétel ma még alapvetôen a

nedvességtartalom és a hektoliterszám

meghatározására terjed ki. A mennyiségi

átvétel pedig mérlegeléssel történik,

ennek bizonylatolására mérlegjegyet

állítanak ki. A mai korszerû hídés

talajfelszín feletti termometrikus

mérlegek 30–60 t összgördülô-tömeg

mérésére is alkalmasak.

A mai korszerû mezôgazdasági

szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet

– az eltérô geometriai méretek

ellenére is – jól meg tudják közelíteni.

A vízszintes vonórúdterhelésû pótkocsik

többsége egy pótkocsis üzemben

három, két pótkocsis üzemben mindkét

oldalra egyaránt tudnak üríteni. A függôleges

vonórúdterhelésû pótkocsik általában

hátrafelé történô üzemmódban

üríthetôk. Az utóbbi idôben a nagy teherbírású

pótkocsikat letolószerkezettel

látták el (2. ábra). Éppen a fogadóhelyek

pontos megközelítését segíti elô

– ezeken a nagy teherbírású tändem,

iker, vagy tridem tengelyû pótkocsikon

– a tolató üzemmódban is mûködô tengelycsonk

kormányzású futómûvek alkalmazása.

A tehergépkocsis-pótkocsis

agrárium

2012. március


Terményszárítás

57

2. ábra. Letolószerkezetes nagy teherbírású pótkocsi

szerelvények kétoldalra, míg a nyerges

szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek

(3. ábra).

A betárolás eszközei

A tárolótelepeken az anyag a mintavételezés

és mérlegelés után a fogadótérre

kerül. A kisebb kapacitású szárítótároló

telepek egyszerûbb technológiai

vonallal kerülnek kiépítésre, ebben az

esetben általában nem alkalmaznak

elôtisztítást. A mai korszerû aratócséplôgépek

– pontos beállítás mellett

– 98–99% szemtisztasági értékekkel

dolgozhatnak. Ebben a technológiai

vonalban a kisebb teljesítményû mobil

szárítókra az anyagot mobil csigás

szállítóeszközök viszik fel. A technológiai

vonal egyéb anyagmozgató berendezései

szintén a csigás szállítóberendezések.

A nagyobb teljesítményû és bonyolultabb

technológiai vonallal dolgozó

szárító-tároló telepekre érkezô terményt

deponiálják az elôtároló fogadótéren.

Az anyagot innen láncos szállító,

rédler juttatja a serleges felhordókra,

majd surrantással a tisztítóberendezésre

jut. A tisztítóból a terményt

– kalászos gabonáknál általában nem

kell szárítani – az újabb konstrukciójú

serleges felhordó, illetve vízszintes

szállítórendszer a tranzittárolóba vagy

– közvetlen betárolás esetén – láncos

szállító a tároló rendszerbe juttatja.

A tárolótornyok betároló berendezései

a serleges felhordók, láncos szállítók,

szállítószalagok. A kitároló,

anyagmozgató berendezései – a különbözô

kialakítású bolygó csigák – mindig

beépített berendezések. Egyes kúpos

fenekû tárolóknál az egész termény,

míg síkpadozatú toronytárolókból

a termény egy része gravitációsan

üríthetô. A horizontál tárolók nagyobb

kapacitású változataiba a betároló

anyagmozgató berendezéseket többnyire

különbözô kialakítású felsôpályás

rédlerekkel oldják meg. Ezekkel a

berendezésekkel 4–5 m magasságú

halmazok képezhetôk. A horizontál tárolók

belsô tere jól kihasználható. A

kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba

gyakran nem kerül beépítésre

az anyagmozgató gépsor. Ez esetben

homlokrakodó gépekkel oldható meg a

betárolási munkafolyamat.

A sokoldalú homlokrakodó

A horizontál tárolókból a szemestermények

kitárolására szintén szemestermény-rakodó

kanállal felszerelt

homlokrakodó gépek használhatók.

Mind a be- és kitárolási munkamûveletek

során az egyéb homlokrakodó gépekhez

képest a teleszkópos homlokrakodók

számos elônnyel rendelkeznek.

Az újabb fejlesztésû teleszkópos

homlokrakodó gépek hidraulikája

axiál-dugattyús. változtatható szállítóképességû

szivattyúval van felszerelve.

Ez a megoldás a korábbi állandó szállítóképességû

fogaskerekes szivattyúk

fojtással történô szabályozásával

szemben a munkavégzô szervre ráfolyó

olajmennyiség szabályozásával állítja

be például a munkahengerek mûködési

sebességét. A ráfolyó olajmenynyiség

változtatásával a munkát végzô

hidraulikaolaj kevésbé melegedik, a

szabályozásokkal „finomabb” és egyszerre

több munkamûvelet vezérel-

2012. március

agrárium


58

Terményszárítás

3. ábra. Pótkocsis tehergépkocsis szerelvény ürítése a fogadóhelyen

hetô. A betárolásnál például egyszerre

mûködtethetô a gém emelése, kitolása

és a munkaeszköz billentése. A teleszkópos

rakodógépek 7–10 m gémkinyúlása

és emelési magassága révén biztosítja

a horizontál tárolókban a 4–5 m-

es rakatmagasság megvalósítását.

Szemes termények horizontál tárolóból

történô kitárolása és szállítóeszközre

történô rakodása esetén is a

nagy raktérfogatú rakodókanalat kell

használni. Gyakran elôfordul, hogy a

nagy igénybevételek miatt erôsített kivitelû,

házilag átalakított homlokrakodó-kanállal

üzemeltetik a gépet. A

munkaeszköz átalakításánál, megerôsítésénél

és használata során mindig

tartsuk szem elôtt az adott rakodógép

megengedett emelôképességét és stabilitási

jellemzôit. A nem megfelelô

raktérfogatú munkaeszköz használatával

a rakodógép emelôképessége nem

biztos, hogy kihasználható. Ennek ellenkezôje

pedig a gép túlterhelése, ami

fokozott igénybevételt, idô elôtti elhasználódást

és fokozott balesetveszélyt

jelent. Nagy raktérfogatú gyári

szemestermény-rakodó kanállal a teleszkópos

rakodógépekkel a közúti

szállítóeszközök rakodása szóródásmentesen

végezhetô el (4. ábra). A

szállítóeszközök a beázás elkerülésére,

a minôség megóvására takaróponyvával

vannak felszerelve.

4. ábra. Búza kitárolása és szállítóeszközre rakodása

A teleszkópos homlokrakodó gépek

a biztonságos munkavégzés érdekében

elektromos ledekkel, hangjelzéssel jelzik

a biztonságos és veszélyes gémhelyzetet.

Veszélyes gémhelyzet esetén

a gém mozgatását az elektronika letiltja.

Ebben az esetben a gémet óvatosan

be kell húzni, és az emelôgém sülylyesztésével

a rakományt a talajra kell

helyezni.

A teleszkópos rakodógépek emelési

magassága, gémkinyúlása és a

munkaeszköz billentési szöge biztosítja

a szóródásmentes rakodást. A

megrakott szállítóeszközt, illetve a

felrakott terményt minden esetben

mérlegelni kell.

A közúti szállítás esetén fontos – a

szállítás gazdaságossága szempontjából

– a szállítóeszköz teherbírásának a

kihasználása, viszont a KRESZ szabályai

szerint a megengedhetô összgördülô-tömeg

nem léphetô túl. A

megrakott szállítóeszközök mérlegelésekor

a teleszkópos homlokrakodók

– mozgékonyságuk révén – a megengedett

összgördülô-tömeg pontos beállítására

is alkalmasak. A pontos

mérlegelés és a mérlegjegy kiadása a

telep számára – a mennyiségi bizonylatolás

mellett – azért is fontos, mert a

szállítóeszköz KRESZ szabályai szerinti

terheléséért a rakodást végzô is

felelôs. A szemestermény-tárolókban

a be- és kitárolás során – mivel a bejárati

ajtók általában szûkre méretezettek,

és a belsô mozgástér is nagymértékben

korlátozott – a gépkezelôk

nagy hasznát veszik a nagy alákormányzási

szöggel dolgozó négykerékkormányzásnak.

A teleszkópos rakodógépeknek tehát

az egyik nagy elônyük a négykerékkormányzásból

adódó kis fordulási

helyszükséglet, illetve a bonyolultabb

és finomabb helymegközelítésre

alkalmas oldalazó kormányzással

megvalósítható üzemmód. A teleszkópos

homlokrakodó gépek kapcsolható

kétkerék, négykerék és oldalazó kerékkormányzással

egyaránt üzemeltethetôk.

Szemes termény kitárolásában

és szállítóeszközre rakodásában a várható

rakodási teljesítmény 90–100 t/h

körül alakulhat.

Dr. Kelemen Zsolt,

VM MGI – Gödöllô

agrárium

2012. március


Terményszárítás

59

Szárítani kell, de takarékosan

A kormányzat az idei évben a mezôgazdasági technológiák fejlesztési támogatásai

között kiemelt szerepet biztosít a gazdaságos és környezetbarát, a termények

hosszú távú tárolását lehetôvé tevô gépi-mûszaki berendezések fejlesztésének.

A

mezôgazdasági termelôk számára

az egyik legnagyobb beruházást

az új szárítótelep létesítése jelenti.

Nagyobb földterülettel rendelkezô

gazdák, vagy társaságok számára a

megbízhatóan mûködô szárítótelep

megléte elengedhetetlen, mert a gazdaságosan

gabonát és/vagy kukoricát termelni

szándékozók az egyre növekvô

bérszárítási díjak miatt a szárítót nem

nélkülözhetik. A szárítótelep azonban

jellegénél fogva hosszú távú befektetésnek

tekinthetô, ezért hosszas mérlegelés

elôzi meg a létesítését. Nyugodtan

kijelenthetô, hogy minden gazdálkodó

tudatában van annak; csak korszerû,

gyorsan megtérülô technológiát

szabad telepíteni. De mitôl korszerû

egy terményszárító

Környezetbarát, gazdaságos

A korszerûséget legegyszerûbben három

követelménynek való megfeleléssel lehet

jellemezni, tehát a szárító legyen:

• energiatakarékos;

• felhasználóbarát;

• környezetbarát.

Az energiatakarékos szárítóberendezés

használata esetén az egységnyi

megszárított terményre esô energiaköltség

alacsony, a fel nem használt

gáz ára pedig a termelô zsebében marad.

Az energiatakarékos terményszárítók

napjainkban rendszerint hôvisszaforgatásos

rendszerûek. A hôvisszaforgatás

során a szárító hûtôzónájában

lévô terményen keresztüláramló

hûtôlevegô felmelegszik, miközben a

termény lehûl.

Ezt a felmelegített levegôt a szárító

fûtôterébe juttatva az energiaköltség

nagymértékben csökkenthetô. Ennél

azonban van egy fejlettebb technológia

is; a svéd gyártmányú Tornum szárítóknál

a hôvisszaforgatás a hûtôzóna

mellett a szárítózóna alsó szekcióiban

is végbemegy, mert az alsó szárítószekciókban

a vízelvonás már olyan

kismértékû, hogy az onnan kilépô nagy

hôenergia-tartalmú levegô szintén alkalmas

az újrafelhasználásra. Ennek, a

berendezés hûtô- és szárítózónájából

történô hôvisszanyerésnek köszönhetôen

a Tornum szárítókkal akár 30 százalékos

energiamegtakarítás is elérhetô

a hagyományos, hôvisszaforgatás nélküli

szárítókhoz képest.

Az energiatakarékos üzemeltetés

másik lehetséges módja a szárító fûtésére

használt gáz kiváltása a Magyarországon

nagyon sok helyen rendelkezésre

álló termálvízzel. Ebben az esetben

a drága, importból származó földgáz

helyett a hazai termálvíz biztosítja

(hôcserélôn keresztül) a szárításhoz

szükséges hôenergiát, töredékére csökkentve

ezáltal a szárítási költségeket.

Szûkös kapacitás

A magyarországi szárítóhelyzet nem

túlságosan rózsás. A szárítóberendezések

átlagos életkora 20 év feletti, és a

korszerû toronytároló kapacitás fele is

a ’80-as évek közepén épült.

Mind a szárító, mind pedig a tárolótelepeknél

komoly fejlesztésre van

szükség, mivel a 2012-es év az elôzô

évrôl átkerülô eladatlan készletek miatt

várhatóan még nehezebb helyzetbe

hozza a termelôket.

Az agrártárca gépesítési kutatóintézete,

a gödöllôi VM MGI tapasztalatai

szerint a szárítókapacitás – a különösen

a sok kisgazdaság szárítási igénye, a

szárítók rossz mûszaki állapota miatt –

a szûkösnek bizonyult, a szárítási idény

elhúzódott. A tárolókapacitás – figyelemmel

az alacsony hazai takarmányfelhasználásra

és a kismértékû export kivitelre

– szûkös. Helyenként jelentôs

tárolótérhiány mutatkozik. Ez a szárítók

üzemeltetésére is hatással van.

A hazai gabonatermesztési és betakarítási

technológia viszonylag jól gépesített,

ugyanakkor a betakarítás utáni

tartósítás- és tárolástechnológia területén

jelentôs az elmaradás, lassú a

korszerûtlen szárítótelepek lecserélése.

Még mindig közel 1000 db korszerûtlen

környezetszennyezô szárítótelep

(B1-15, Sirokkó 30/4, DFSZP-32) mûködik

az üzemekben. Ezen berendezések

átlagéletkora – a részleges felújítást

nem számolva – 20–25 évhez közelít.

A gazdasági szerkezetváltás után az

utóbbi 10–15 évben újonnan létesített

viszonylag korszerû szárítóberendezés

elsôsorban kis- és közepes teljesítményû

berendezés volt, mely a gazdaságok,

téeszek szétválásakor jelentkezô

igényeket elégítette ki. A kis üzemek –

családi gazdaságok – számára akár társulás

formájában is igen kevés szárítótároló

telep épült.

Szakmai körökben jól ismert tény,

hogy a hagyományos keresztáramlású

szemestermény-szárítók fajlagos energiafelhasználása

magas (5,4 MJ/kg víz ),

szárítási egyenletessége pedig kedvezôtlen

még jó mûszaki állapotban is.

Mérni kell

Ugyanakkor az MGI vizsgálata szerint

a hazai jellemzôen elhasználódott B1-

15 szárítóberendezés hôenergia felhasználása

– kedvezôtlen esetben – elérheti

a 6 MJ/kg víz értéket, a szárítási

egyenletesség +2% körül alakul, jelentôs,

akár 1,5–2% is lehet a túlszárítás.

Ennek megakadályozásának egyik

fô eszköze lehet a nedvesség, illetve

hômérséklet pontos és folyamatos

meghatározása a tárolóban. Koczka

Péter, a Testo Magyarország Kft. termékmenedzsere

munkatársunknak elmondta,

a korszerû technológiák kiszolgálásához

már mind kézi, mind

automatikus monitorozásra alkalmas

mûszerek elérhetôek magyar a gazdák

számára is. A forgalmazott kézi mérômûszerek

között szerepel az anyagnedvességet,

páratartalmat és hômérsékletet

mérô mûszerek mellett akár a

felületek hômérsékletét mérô hôkamera

is.

-g-

2012. március

agrárium


60

Terményszárítás

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!

A jól ismert HW-80-as és

HW-180-as pótkocsik megújult

külsôvel, erôsített kivitelben ismét

kaphatók különbözô felépítményekkel,

melyek külön is

megvásárolhatók.

Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet:

Gyuris Gyula

magyarországi képviselônél

CONOW-HW

Pótkocsi Kft. Szeged

Tel./Fax: 62 311-897

Mobil: 06 30 93 54 762

Három évtizedes tapasztalattal

SZOLGÁLTATÁSOK

• Vetômag- és szemestermény tisztító komplett technológiák

tervezése, kivitelezése

• Technológiai tanácsadás

• Mezôgazdasági ingatlanok és ingóságok értékelése

KERESKEDELEM

• Magtisztító, feldolgozó, kezelô és anyagmozgató gépek, mérlegek

• Gépalkatrészek, perforált lemezek, keretezett rosták

• Segédanyagok, göngyölegek, mintazacskók

• Vetômag mintavételi, magvizsgálati laboratóriumi eszközök

• NEWLONG zsákszájvarrógépek, alkatrészek, cérna

• Cukorrépa kelést együttvetéssel segítô ionkezelt magvak

Cím: 1114 Budapest, Fadrusz u. 12.

Tel.: (1)209-6886, fax: (1)466-6359

E-mail: magtech.bt@chello.hu

AGRÁR-APRÓ

HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN!

ÁRA: 40 000 FT + ÁFA

agrárium

2012. március


Kamara

61

Növényvédôszerés

vetômaghamisítás

Itt a tavaszi vetômagok és növényvédô szerek beszerzésének

ideje. Nem árt azonban vigyázni: minden

szakmai szervezet, de még az Europol is a hamisítványok

veszélyére hívja fel a figyelmet. Európában csak

az illegális, sokszor veszélyes anyagokat is tartalmazó

permetszerek értéke elérheti a több milliárd eurót!

Hamis növényvédô szerek

Az Europol a nemrég arra hívta fel a figyelmet,

hogy Európában az idén az

eddiginél is több hamisított és egyben

életveszélyes növényvédôszer kerülhet

forgalomba. Az illegális elôállítás döntôen

Indiában és Kínában történik, míg

a szervezett bûnözés kezében van a

szerek terítése és értékesítése. Az európai

rendôrség szerint az európai növényvédô

szerek piacának 5–15 százalékát

ellenôrizheti a maffia, de akad ország,

ahol akár a 25 százalékot is elérheti

a hamisított vagy illegálisan forgalmazott

mérgek aránya. Az életünk

tehát a tét! E szerek többsége ugyanis

rég betiltott hatóanyagokat, oldószereket

tartalmaz, ráadásul olyan mennyiségben,

amely a felhasználónak, de a

fogyasztónak is életveszélyt jelenthet.

Erre példákat a februári budapesti

AGROmashExpo kiállításon a Gabonatermesztôk

Országos Szövetsége

(GOSZ) szervezte tanácskozáson mutattak

be. Egy nemzetközi cég egy termékére

európai szintû vizsgálatot végzett.

Kiderült: a termékek 6%-ában

nem volt benne az abamektin hatóanyag,

3%-ában magas, +60%, illetve

alacsony, –80% hatóanyagot találtak, a

minták harmadában 10% feletti vagy

alatti volt a hatóanyag tartalmára vonatkozó

eltérés. Mindezek a fogyasztókra

is kockázatot jelenthetnek: a túl magas

hatóanyag-tartalom miatt a növénybôl

nem tud kiürülni a szer, így a szermaradvány

akár életveszélyt is jelenthet. A

túl alacsonynál viszont a gazdálkodót

éri tetemes veszteség. Tipikus jel a hamisításra

a felhasznált oldószerek milyensége:

ez a vizsgálat során 90%-ban

mutatott eltérést. A hamisítványokat

elôállítók a legtöbb esetben itt követik

el a természet és az ember elleni legdurvább

támadást, általában toxikus,

Európában betiltott oldószerek alkalmazásával.

A fenti vizsgálatban a termékek

negyedénél fordult ez elô.

Csak ismert forgalmazótól, boltostól

vásároljunk, a piacon, alkalmi árustól

soha! Nézzük meg jól a dobozt, palackot,

s ha feltûnôen gyenge minôségû a csomagolóanyag,

ne vegyük meg azt! Ha

valaki gyanúsan olcsón árul növényvédô

szert, ne engedjünk a csábításnak!

Hamis vetômagok

A Vetômag Szövetség és Terméktanács,

az MgSzH, a GOSZ már évek óta

folytat kampányt arról, miként kerülhetô

el a milliárdosra becsült hamis vetômagüzlet.

A mostani árakkal számolva

akár 100 ezer forintot is lehet veszíteni

egy hektáron, amennyiben a gazda

nem ellenôrzött vetômagot használ. A

fémzárolt, ellenôrzött szaporítóanyaggal

szemben a hamisítványok akár

40–60, sôt 100 százalékos terméscsökkenést

is okozhatnak. Utóbbi esetben a

vetômag egyszerûen ki sem kel!

A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni,

hogy a gazdálkodók kevés tôkével

rendelkeznek, ezért kínálják a hamis

vetômagot féláron piacokon, teherautókról,

csomagtartókból. Ez az elsô

komolyan jel, mely arra utal, hogy valószínûleg

hamisított vetômagról lehet szó.

Ruthner Szabolcs, a VSZT ügyvezetô

igazgatója elmondta, hogy a hamisított

vetômagot az ellenôrzött vetômag

piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg

akciós vagy megmaradt tételként tüntetik

fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok

megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez,

de a hamis címke könnyen téphetô

és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám

is hibás, nem a címkén szereplô

hibridet és vetômagtételt azonosítja.

A Magyar Agrárkamara azt tanácsolja,

hogy jól tapogassák, nézzék meg a

címkéket! Azok ugyanis téphetetlen

anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak,

sorszámozottak, az öntapadó típusok

kivételével vízjellel ellátottak, kitöltésük

számítógéppel történik. Minden

egyes zsáknak, csomagolási egységnek

külön azonosítószáma van.

A termelôk ne dôljenek be annak, ha

színes, látszólag csávázott vetômagot

kínálnak számukra. Ma már ez sem garancia,

mivel a hamisítók mindenre figyelnek:

ma már a hamis mag is színes,

színezett, hogy úgy nézzen ki,

mintha vegyszerrel csávázták volna!

Mire kell ügyelni

Ismert, megbízható kereskedôtôl kell

vetômagot venni, illetve a fémzárszámot

és a címkesorszámot ellenôrizni.

Továbbá kérjen számlát a vetômagról,

hiszen csak annak segítségével tudja a

késôbbi vitás esetekben bizonyítani a

vetômag származását!

Amennyiben valaki gyanús esettel,

vetômaggal találkozik, akkor értesítse

az MgSzH megyei Vetômagfelügyeleti

Osztályát (06-1/336-9000), a Vetômag

Szövetséget (06-1/332-5755). Az

MgSzH-nál telefonon, illetve a honlapon

online módon – http://vigor.

mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/ok

many.html – is lekérdezhetô a fémzárszám

és a címkesorszám, amely alapján

ellenôrizhetô a vetômag eredete.

Nem magyar tételek adatait a rendszer

nem tárolja. Amennyiben valaki utólag

jön rá, hogy hamisítványt vett, akkor

Hatósági Jegyzôkönyvet kell felvenni,

mely elengedhetetlen a késôbbi bizonyításhoz!

A Magyar Agrárkamara felhívja a

figyelmet, hogy mind a hamisított növényvédô

szerrel, mind a hamisított

vetômagvakkal kapcsolatban fontos információk,

fotókkal illusztrált példák

megtalálhatók a GOSz honlapján:

http://www.gabonatermesztok.hu/

hu/node/176

Magyar Agrárkamara

2012. március

agrárium


62

Baromfi

Magyarországon tartott

fô baromfifajták és hibridek

Lapunkban már több mint két éve rendszeresen jelennek meg baromfi tárgyú

cikkek. Az eddigi, termelési eredményekrôl, piacról, takarmányozásról, állategészségügyrôl

és nemzetközi eseményekrôl szóló írásainkban még nem tértünk

ki arra, hogy a termékek elôállítása milyen állatfajtákkal vagy hibridekkel

történik. Januári számunkban a legnépesebb „tyúkfélék” (Gallus domesticus) fajtáit

mutattuk be. Most, a fajták tárgyalásának második részében a pulyka- és a

víziszárnyas fajokkal foglalkozunk.

Pulykafajták

A magyar „ugaron” a pulyka európai

meghonosodása óta, tehát már jó néhány

évszázada a puszták baromfija volt,

fôleg az Alföldön, ahol nagy területeket

tudott bejárni, azon szinte ingyen megélni,

és az ember számára ízletes, értékes

húst termelni. A parlagi típusból bizonyos

tenyészkiválasztás által neves, hagyományos

fajták is kialakultak.

E hagyományos fajtakörben legismertebb

a bronzpulyka, amelyet még

ma is jelentôs létszámban tartanak a tanyákon,

sôt a tanyák remélhetô reneszánsza

talán újabb, szebb jövôt ígér

ezeknek az állatoknak. Még mai szemmel

sem a kistestû, a középnagy típusba

sorolható, hiszen a bakok kifejlett

testsúlya 10–15 kg, a tojóké 5,5–7 kg.

A tojók évi 55–80 tojást raknak, amely

a reprodukciót szolgálja. Ide sorolható

a rézpulyka, amely kisebb testû és ritkábban

fordul elô. A magyar pulykának

több színváltozata van, ezekre itt

nem térünk ki.

Valamennyi hagyományos fajta jellegzetesen

szabadtartásban él, kiváló

keresô és a káros rovarok, kisebb rágcsálók

elpusztításával is hasznot hajt.

Az extenzíven tartott pulykák húsa rostosabb,

ezért ízletesebb, mint az intenzíveké,

ez persze fajtajelleg is.

Az intenzív pulykafajtákat és hibrideket

a vágó- és feldolgozóipar igénye

alapján tôkeerôs tenyésztôcégek hozták

létre és tenyésztik ma is. Ezek szinte

kizárólag a vágóipar számára elônyös

fehér színváltozat vonalaiból alakultak

ki.

F. Hybrid XL szülôpár bakok

(Fotó: NAGISZ)

Magyarországon a ’70-es évek közepétôl

folyik iparszerû pulyka-árutermelés.

Ebben akkor elôbb a kanadai

Hybrid Turkeys Inc. a Diamond White,

Double Diamond típusokkal, majd a

’80-as évektôl a Large White típussal

volt fôszereplô a piacon. Emellett azonban

az angol British United Turkeys

Ltd. cégtôl is vásároltunk, sôt ez utóbbi

a közepes testtömegû BUT 8-as és

BUT 9-es típusok kihozatali mutatóival

már felülmúlta a kanadai pulykák teljesítményét,

a nagy testû BIG 6-os megjelenése

után pedig szinte egyeduralkodóvá

vált a magyar piacon.

Az intenzív pulykahibridek tenyészszelekciója

az értékes darabolt húsrészek

arányának növelésére irányult, és

ezt nagy sikerrel valósították meg.

Ezeknek a vágópulykáknak a feldolgozásából

a másod-, sôt harmadrendû

húsrészek is jól hasznosíthatóak a kisebb

vásárlóerejû fogyasztói rétegek

körében.

A magyar piacon ma a tenyésztôcégek

részvétele bizonyos fordulatot

vett, ugyanis néhány éve a kanadai

Hybrid Turkeys Inc. cég óriási lépéseket

tett hibridjei paramétereinek javítására

és ismét nagy arányban tört be. A

BUT-pulykák aránya visszaesett, de

most lényegében ennek a két cégnek a

legkorszerûbb hibridjeivel dolgoznak a

magyar tenyésztô-, hizlaló- és vágófeldolgozó

üzemek. Ezeket a hibrideket

mutatjuk be.

A BUT szülôpárok hímivarú egyedei

beólazáskor 19–20 kg, a tojók 8 kg súlyúak,

utóbbiak 95–100 db tojásából

70–75 napospipe keltethetô. A legnagyobb

testû BIG 6 esetében a reprodukciós

teljesítmény valamivel gyengébb.

Ennek nôivarú végtermékei 16–18 hetes

korra 8–9 kg-osak, míg a bakok 20

hetes korra elérik a 18–20 kg-ot.

A kanadai Hybrid Turkeys Inc. új

tenyésztési programjában több korszerû

típust alakított ki. A kisebb testtömegû

Hybrid Converter végtermék

bakjai 11–19 kg, a tojók 4–11 kg-ra

hizlalhatók, a Hybrid Extreme bakjai

még gazdaságosan akár 23 kg-ra is, a

kettô között áll a Hybrid XL, utóbbi

nemrég jött be elôször Magyarországra.

Látható, hogy a különbözô típusokkal

a tenyésztôcégek a piaci igények

változásaihoz igyekeznek alkalmazkodni.

A szülôpárok reprodukciós képessége

a mai nemzetközi színvonalnak

megfelelôen hasonló, a fajták és

hibridek között nincs nagy különbség,

agrárium

2012. március


Baromfi

63

a testnagysággal ez azonban fordítottan

arányos.

Lúdfajták

Magyarországon a liba ôsidôk óta általánosan

elterjedt, tipikusan a magyar

falvak, legelôk, vizek állata volt,

szinte minden gazdának volt libája,

amely olcsón szolgáltatott húst, belsôséget,

a dunyhákba tollat. A lúddal

az árutermelés viszont sokára alakult

ki, bár a 20. század elsô felében már

exportáltunk libamájat, libatollat. Kimondhatjuk,

hogy a lúdtermékek

mint „hungarikumok” már ekkor léteztek.

A II. világháború után kisebb-nagyobb

gazdaságokban beindult a lúdárutermelés,

és a libahús nagy mennyiségben

exportcikké lépett elô, elsôsorban

a német nyelvterületû országokban.

Libamáj- és tollexportunk igen

jelentôs devizaárbevételt hoz minden

évben. Ez egészen máig így van, és bizonyára

mindaddig így is marad, amíg

az EU nem minôsít minden libatermék-elôállítást

állatkínzásnak – legalábbis

Magyarországon.

A lúdfajtákat hasznosításuk alapján

húsliba- és májlibatípusok szerint csoportosítjuk.

Magyarországon igen gazdag

fajtaválaszték van, ezek közül csak

néhány gazdaságilag fontos fajtát mutatunk

be.

Egyetlen vegyes hasznosítású fajtáról

teszünk említést, ez a Magyar nemesített

lúd. A parlagi alapanyagot

többek között Pomerániai és Emdeni

fajtákkal javították. Több színben és

tájtípusban fordul elô. A köztenyésztésben

még ma is a legelterjedtebb.

E fajtának egyik konkrét változata, a

Babati magyar nemesített lúd, amelylyel

máig is rendszeres tenyésztôi

Babati magyar nemesített lúd

munkát folytatnak. Tollszíne fehér,

testtömege a gúnarak esetében 6,5–7, a

tojóké 6–6,5 kg. Szaporasága megfelelô,

tojónként 33–37 naposliba.

A hústípusú – általában a vágó- és

feldolgozóipar által is kedvelt – fehér

színû lúdfajtákból állítják elô a – ma

már csökkenô mennyiségû – pecsenyelibát

(8 hetes) és az ennél jóval nagyobb

létszámú hús- és zabon nevelt

libát. Utóbbiak vágása 16–22 hetes

korsávban történik, ezért mind a korai,

mind a kb. 22. hétig tartó idôben a folyamatos

növekedési erély igen fontos.

Ezek a zömmel ôszi értékesítési

lehetôségek miatt jellegzetesen szezonállatok.

A hústípusú fajták közül jelentôs az

Emdeni lúd

Hortobágyi törzsludak vízen

Emdeni lúd, amely kimondottan klaszszikus

és stabil húsfajta, számos más

fajta, hibrid kialakításában volt szerepe.

Tetszetôs, hengeres, szépen lemélyült

testalkata jellegzetes megjelenést

kölcsönöz ennek a fajtának. Igen kiegyenlített

állományaiban a gúnár

10–10,5, a tojó 9–9,5 kg testsúlyú.

Tiszta vérben leginkább apai vonalként

tenyésztik.

A Hortobágyi fehér lúd hazánk

egyik legértékesebb, legstabilabb lúdfajtája.

A 35 éves, az igazi „magyar rögön”

végzett tenyésztôi munka egy

szélsôségeket is beleértve kemény körülmények

között kialakult, edzett, ellenálló

fajtát eredményezett, amelynek

hús- és tolltermelô képessége kiváló.

Hús- és zabon nevelt libaként exportképes

vágóalapanyagot szolgáltat.

Mindezt szélsôséges környezeti feltételekkel

rendelkezô országokban is bizonyította,

melynek eredményképpen

a tenyésztôvállalat igen komoly külföldi

üzleti kapcsolatokat alakított ki. A

fajta 2011. évben elnyerte a 75. OMÉK

tenyésztési nagydíját.

Az árutermelésben ugyancsak jelentôs

a hazánkban már jó néhány éve forgalmazott

Lippitsch húshibrid lúd,

amely nagy testû, végterméke 16 hetes

korra 6,8 kg élôsúly, ezzel speciális és

darabolási igényeket is kielégít, különösen

kedvezô a mellhús-kihozatali

aránya. Ezt a húslibát a debreceni

Transitker Kft. forgalmazza, amely

emellett még a Golden Goose W fajta

forgalmazója is.

Ez utóbbi fajta különösen a korai

növekedési erély terén ér el kiemelkedô

eredményeket.

A májhasznosítású lúdfajták örökös

eredetének tekinthetô a Szürke Landi,

amely szinte valamennyi májliba ôse,

és jelenleg is a legtöbb kiinduló vonalat

ez a fajta adja. A hízott máj termelésével

foglalkozó országok mindegyikében

megtalálható tenyészanyagként.

A középnehéz ludtípusba sorolható,

tiszta vérben a tojók 6–7, a gunarak

7–8 kg-osak felnôtt korban. Hízott mája

a 800–900 g-ot is eléri, ami már túlmutat

az optimális igényeken. Szaporasági

mutatói gyengék: 30–35 naposliba/tojó.

Túlnyomórészt a fenti fajtából képzett

vonalakkal hozták létre a Babati

Szürke Landi májhibridet, melyet a

gödöllôi egyetemtôl az Anser Branch

(Mezôkovácsháza) vett át és folytatja a

tenyésztését, forgalmazását. A tojók

2012. március

agrárium


64

Baromfi

6–6,5, a gunarak 6,5–7 kg-osak felnôtt

korban. Szaporasága jobb az eredeti

fajtáénál, 35–40 naposliba tojónként.

Hízott mája átlagosan 700 g, ami optimális.

2010-ben tenyésztési nagydíjjal,

2011-ben I. díjjal tüntették ki a Hódmezô

Gazda Napokon, illetve az

OMÉK-on.

A Kaposvári Egyetemen Computer

Tomográfia segítségével létrehozták a

Dunai lúd májhibridet, melyet az

ANABEST Kft. tenyészt. A hibrid

anyai vonala jó szaporaságú Landi

(50–55 tojásból 40–45 naposliba tojónként),

apai vonala nagyobb testû, jó

hústermelô is. A hibrid 750–800 g-os

májak elôállítására képes, amelyek homogén

minôségükkel a 95–98%-os exportkihozatalt

is elérik.

Kacsafajták

A házikacsa (Anas) fajhoz általában

az ún. „pekingi” típust soroljuk, és rendszerint

hús (pecsenyekacsa) hasznosítására

gondolunk. A pecsenyekacsa-hibridek

szülôpárjai ma nôivarban 2,5–2,9, a

gácsérok 2,9–3 kg súlyúak felnôtt korukban.

Az anya vonalak kiváló tojástermelôk

(évi 200–240 tojás, ebbôl

155–170 naposkacsa. A tôlük származó

végtermékek 42–49 hizlalási nap alatt

2800–3200 g vágósúlyt érnek el.

A hazai tenyésztésû hibridek közül

megemlítjük a Szarvasi K 94-est, mely

mind itthon, mind külföldön forgalomban

van

A korszerû, nagy teljesítményû kacsahibridek

közül egyik legjelentôsebb

az angol Cherry Valley, amely három

Hortobágyi pekingi kacsa

évtizede van már Magyarországon,

jelentôs piaci hányada ugyan visszaesett.

Kiváló paraméterei ma is világszínvonalon

tartják. A BÁCSTAK Kft.

forgalmazza, emellett egy másik

Wiesenhof Vital nevû kacsahibridet is.

A Hortobágyi pekingi dán alapanyag

hazai tenyésztésének a terméke.

A 2011. évi OMÉK-on díjazásban részesült.

A házikacsa mellett van hazánkban

pézsmakacsa (Cairina), eredeti francia

nevén Barbarie, amelynek meglepôen

kiváló hízottmáj-hasznosításra való alkalmasságát

a 20. század közepén ismerték

fel. Mind tiszta vérben, mind a

pekingivel létrejött fajkeresztezésben

(Mulard) tömésre kiválóan alkalmas

alapanyagot ad, amely végtermékek

ma már a korábbinál jóval rövidebb

idô, azaz 13–15 nap alatt 400–600 g-os

hízott májak termelésére képesek. Ezzel

a konstrukcióval kapcsolatos képet

mutatunk be az alábbiakban.

Dr. Kállay Béla

Repülôstart a napos baromfinak

Megoldás a HYDRO-GEL

A napos baromfi szállításakor

vagy kihelyezésekor

gyakran

szembesülünk azzal a

problémával, hogy

több óra, esetleg több

nap is eltelik, mire a

napos madár táplálékhoz

vagy ivóvízhez jut.

Gyurcsó Gábor

Ennek következtében

nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik

annak a lehetôsége is, hogy az

állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén,

aminek következtében nem lesz

képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének

maximumát. A problémára

megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely

nagy mennyiségû víz felvételére képes,

speciális termék, amit képes jól magában

tartani, majd az állati szervezetben

elengedni. Ez a termék összetételénél

fogva megakadályozza a napos madarak

szállításakor, fogadásakor fellépô

dehidratáció veszélyét, valamint az

esetlegesen fellépô energiahiányt.

Összetevôi révén energiát és C-vitamint

szolgáltat a legyengült szervezetnek,

valamint elôsegíti a bélrendszer számára

nélkülözhetetlen hasznos baktériumok

kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer

számára egy olyan egészséges

felszívó felületet, amellyel a madár

zökkenômentesen képes lesz átállni a

szilárd takarmány fázisra.

Adagolása minden fajta napos állomány

számára javasolt. Lehetôségeink

szerint minél hamarabb kezdjük el a

Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés

után, szállítás folyamán, fogadáskor

vagy csôrözés után.

A következô adagokat javasoljuk:

• brojler, árutojó, valamint szülôpár napos

állományok esetében 1 g/madár,

• pulyka állományok esetében 2 g/madár,

• viziszárnyas állományok esetében

2 g/madár,

• egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár.

Bôvebb információ:

Gyurcsó Gábor

baromfi termékmenedzser

mobil: 20/3886-255

agrárium

2012. március


66

Állatenyésztés

Indul a Kérôdzô Szerkezetátalakítási

Program

Nagyszabású állattenyésztési fejlesztési programot hirdet a Vidékfejlesztési

Minisztérium a következô két évre, amelynek keretében a juh- és húsmarhatartók

közel dupla annyi támogatást kapnak az idén, mint tavaly. Az intézkedéstôl

a megbomlott gabona-hús egyensúly javulását várják.

A

2013-ban megszûnô top-up

(nemzeti kiegészítô támogatások)

pótlására a tárca már az idén elindítja

a Kérôdzô Szerkezetátalakítási

Programot. Így a juh- és húsmarhatartók

közel dupla annyi támogatást

kapnak az idén, mint tavaly – mondta

Fazekas Sándor a vecsési Apró Farmon,

ahol kétezer juhot tenyésztenek.

Czerván György államtitkár azt hangsúlyozta,

hogy a programba az egységes

kérelem beadásánál kell jelentkezni

május 15-ig a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési

Hivatalnál (MVH).

Uniós csatlakozásunk óta fontos szerepet

játszanak az állattartásban a topup

támogatások, melyeket az idén lehet

utoljára igényelni. Ennek az az oka,

hogy 2013-ban elérjük az uniós közvetlen

támogatási szint 100 százalékát, és a

továbbiakban nem lehet nemzeti kiegészítést

fizetni a gazdálkodóknak. A VM

2011 elsô félévében elôkészítette azokat

a konstrukciókat, amelyek 2012-tôl

kezdôdôen alkalmasak a kifutó állattenyésztési

top-up támogatások pótlására.

Évi 44,5 millió euró

A konstrukciókat az érintett termékpálya-bizottságok

2011. július végén

megtárgyalták és támogatták. A néhány

napon belül megjelenô miniszteri

rendelettel párhuzamosan intenzív tájékoztatási

kampány folyik annak érdekében,

hogy a kérelembenyújtási

idôszakban a lehetô leggördülékenyebben

menjen minden.

A minisztérium hivatalos álláspontja

szerint „feltett szándékunk, hogy

szisztematikus munkával helyreállítsuk

a növénytermesztés és az állattenyésztés

megbomlott egyensúlyát,

amely ma 60–40 százalék. Éppen ezért

Magyarországon az állattenyésztést kiemelt

támogatásban részesítjük mind

az európai uniós, mind pedig a nemzeti

költségvetésbôl. A nemzeti támogatások

mintegy 80 százaléka az állattenyésztési

ágazatot segíti”.

A Kérôdzô Szerkezetátalakítási

Program keretében a mintegy 10–12

ezer húsmarha- és juhtartó megkapja a

lehetô legmagasabb támogatási összeget.

Évi 44,5 millió eurót, azaz több

mint 13 milliárd forintot fordítunk az

ágazat javára az uniós közvetlen támogatásokból.

Folytatjuk a különleges

tejtámogatást is a következô években,

ami szintén 13 milliárd forint. Az állattartó

vállalkozások a 2011. évi állatállományukkal

arányos, megemelt területalapú

támogatást kapnak a Kérôdzô

Szerkezetátalakítási Programban. Cserébe

vállalniuk kell, hogy foglalkoztatnak,

beruháznak vagy a szakmai fejlôdés

érdekében képzésen vesznek részt

– folytatta a program részleteinek ismertetését

az államtitkár.

Bejelentkezés

Minden olyan gazdálkodó bejelentkezhet

a programba, aki a referencia-idôszakban

(2011) anyatehenet, hízott bikát

vagy anyajuhot tartott, és rendelkezik

egységes területalapú támogatásra

jogosult területtel. Mivel termeléstôl

elválasztott támogatásról van szó, külön

figyelmet szenteltünk az öröklésnek

és a jogosultságok átruházhatóságának.

A megszerzett jogosultságok a

gazdálkodók között átruházhatók akár

adás-vétellel is, illetve örökölhetôek. A

referencia-idôszak és a programba való

bejelentkezés között eltelt idôben

örökölt állatállományokkal is be lehet

jelentkezni a programba. Az egységes

kérelmeket március közepétôl május

15-ig lehet beadni az MVH-nál – hangsúlyozta

Czerván György.

Veszélyek

Az ágazati kutatók egyetértenek abban

– és ez alátámasztja a tárca célkitûzését

–, hogy a gabona nagy mennyiségû termesztése

és értékesítése számos veszéllyel

jár. Ha ehhez hozzávesszük a

foglalkoztatási és finanszírozási gondokat,

nem nehéz belátni, hogy a mezôgazdaság

kiegyensúlyozott fejlesztéséhez

meg kell erôsíteni az állattenyésztést.

Dr. Szerdahelyi Károly akadémikus

mindehhez hozzáteszi: sajnálatos tény,

hogy a mezôgazdaság belsô egyensúlya

megbomlott, mert az állattenyésztés az

elmúlt húsz évben jelentôs mértékben

visszafejlôdött. Ma ez is (a kertészet

helyzetével együtt) akadályozza a hozzáadott

érték növelését. Társadalmi és

gazdasági érdek, hogy az állattenyésztést

új fejlôdési pályára állítsuk. Ehhez

nemzetgazdasági szinten kell megteremteni

a feltételeket. Feladatként lehet

említeni az állattartó vállalkozások

földhasználatának a megoldását, a felesleges

vagy indokolatlanul szigorú

elôírások megszüntetését, a technológiai

fejlesztések és a piacépítés támogatását.

Bár az állattenyésztés ágazatai

mindegyikénél hatékonysági problémák

mutathatók ki, ezek mértéke nehezen

határozható meg a „feketegazdaság”

érzékelhetô jelenléte miatt. A szürke-fekete

zóna a gépi nagyiparnak tartott tejiparban

eléri a 10 százalékot, a sertéshús

vertikumban pedig a 30 százalékot

is meghaladhatja. Ez egyenlôtlen versenyfeltételeket

okoz, továbbá élelmiszer-biztonsági

kockázat forrása is.

-t-

agrárium

2012. március


Agrárenergetika

67

Megújuló vidéki energiák III.

Megújuló energiaforrások és

mezôgazdasági hulladékenergiák

Hôszivattyús hasznosítás lehetôségei a hazai mezôgazdaságban

Az Agrárium címû szaklap cikksorozatot indított a megújuló energiák mezôgazdasági

szektorban való fokozottabb térnyerése érdekében. Ennek idôszerûségét

az is megerôsíti, hogy a Magyar Kormány Darányi Ignác Tervet indított a Vidékfejlesztési

Minisztérium irányításával.

E

bben a cikkben részletesebben foglalkozunk a hazai hôszivattyúzás

jelenlegi eredményeivel és azokkal a közérthetô

és jó referenciákkal, melyek a mezôgazdasági alkalmazásokat

és lehetôségeket mutatják be.

A Magyar Hôszivattyú Szövetség az EU-elvárásokhoz

igazított Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Tervben

(NCST 2020) meghatározta a hôszivattyús szakterület fejlesztési

lehetôségeit és az ehhez szükséges forrásokat.

A mellékelt 1. grafikon mutatja az elmúlt évek hôszivattyúeladásait,

melyek stagnálásról árulkodnak.

Az NCST 2020 hôszivattyú fejlesztési terv viszont

ehhez képest egy ambiciózus elképzelés, melynek mértékét

– 24-szeres hô-kapacitásnövekedés – melyet a két

kördiagram mutat (2–3. grafikon). Ennek eléréséhez

nemcsak a hagyományos épületállomány egy részének

és az új épületeknek a fûtési és hûtési hôszivattyús átállítására

van szükség, hanem a mezôgazdasági szektor

számos területén van lehetôség a hôszivattyúzás alkalmazására

hatékonyan és gazdaságosan. Nézzük ezeket

néhány példával:

A termál kertészetek területén hazánk nagy hagyományokkal

rendelkezik. A termál hôenergia alkalmazása kiforrott.

De azt is tudjuk, hogy a kertészetek lefûtött vizei még

nagyon komoly hôenergia-tartalommal folynak el csatornákban,

patakokban, vagy kerülnek pihenôtavakba. Ezeknek

az elfolyó vizeknek, ha hasznosítjuk még 20 ºC hôtartalmát,

akkor egy átlagos hazai termálkút hozama mellett

kb. 1 MW nagyságrendû fûtési többletenergiát nyerhetünk a

hôszivattyúval. Ezt az energiát felhasználhatjuk jó hatásfokkal

további kertészeti sátor vagy egyéb kiszolgáló épület hôellátásához.

2012. március

agrárium


68

Agrárenergetika

Élet a visszasajtolás után

Külön kell azzal is foglalkozni, hogy a most még meglévô

visszasajtolási felmentések 2018-tól megszûnnek, és ekkor már

jelentôsége lesz az optimalizált vízkitermelésnek, hiszen a hôszivattyúzás

kaszkád rásegítésével csökkenthetjük a termálvizek

kitermelését, és ezzel a fenntarthatóságot növeljük ezeknél

a rendszereknél. A kertészeti hôszivattyúzás másik alapkérdése,

hogy a technológiákhoz találjuk meg a maximum 50 ºC fûtôvíz

hômérséklet illesztését, melynél a hôszivattyúk hatékonyak.

Egy kiemelkedô jó példa a Kiskunmajsai termálfürdô és

a mellé telepített kertészet vízmegosztása. A feltörô magas

hômérsékletû vizet elôbb lefûtik a kertészetben, majd viszszakerül

a fürdôbe balneológiai alkalmazásra. Itt is további

lehetôség a víz fürdés utáni ismételt visszavezetése a kertészethez

hôszivattyús felhasználás céljából.

Egy másik mezôgazdasági hôszivattyús alkalmazási lehetôség

a „hidegebb” 30 ºC alatti, vagy e hômérséklet körüli

vízkutak használata. Erre az utóbbi idôben több hazai jó

példa is adódik. Az egyik piacvezetô üdítôital gyártója a 690

méteres kútból feljövô 33 ºC-os ivóvizet hôszivattyúkkal

hûti le a palackozás elôtti 18 ºC-ra és ezt a 12–15 ºC-os hômérséklet-különbözetet

hasznosítja az üzem és logisztikai

központ fûtéséhez, és a felesleges hôenergiát még felhasználják

a szomszédos strand vizének fûtéséhez. A beruházás

várható megtérülése az elsô mérések alapján 3,5 év lesz.

A 30 ºC körüli hômérsékletû kutak másik alkalmazási

lehetôsége a VÍZMÛVEK támogatásával több helyen megvalósuló

ivóvízhûtés hôszivattyúkkal. A teljesen zárt rendszerben,

kútból kilépô ivóvíz egy körvezetékrendszeren eljut néhány

közintézményhez, ahol a beépített hôszivattyúk primer oldalán

az elpárologtatóban hasznosul. A hôszivattyúk a sorba kapcsolt

ingatlanokat megfûtik, vagy hûtik, ha van az ingatlanban hûtési

hôleadó. A zárt körben az ivóvíz megfelelô hômérsékletre

hûlve érkezik a Vízmûvek tározójához. A rendszert teljesen automatikusan

lehet vezérelni, ha szükséges, a termelô kúttól

megfelelô távolságra egy visszasajtoló kutat is kell fúrni.

Hôenergia állattenyésztésbôl

A mezôgazdasághoz nem csak a vízellátásokon keresztül

kapcsolódhat a hôszivattyúzás. Gondoljunk az állattenyésztés

technológiájára.

Mennyi fûtésre alkalmas energiát tárol például a sertéstelepen

lévô trágya, mely hôforrásként szerepelhet a hôszivattyúzásnál,

és ezzel a telep hôenergia-igénye töredékére csökkenthetô.

Hasonlóan lehetôség a tehenészeteknél a fejéskor használt

tejhûtô kondenzátor hôjének felhasználása melegvízellátásra,

fûtésre a szociális épületnél, vagy akár a közeli lakóházaknál.

Áttérve az élelmiszer-ipari lehetôségekre, a hûtôházak

kondenzátor hôje szintén felhasználható, és nem kellene feleslegesen

az „eget” fûteni.

Természetesen a mezôgazdasági megújuló energiaalkalmazásoknál

meg kell említeni a biomassza és a szolár kiegészítésekkel

tervezett hôszivattyús rendszereket, melyek alkalmazását

mindenkor a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

A cikk befejezéseként egy konkrét külföldi sertéstelep

hígtrágya-hôjének hôszivattyús hasznosítását mutatjuk be,

melynek eredménye 2,7 GWh elektromos energia megtakarítása

lett. A svédországi sertéstelepen 24 000 sertés születik

évente. Korábban infralámpával fûtötték a fiaztató ketreceket,

majd áttértek a padlófûtésre, melyhez már jól alkalmazhatók

a hôszivattyúk. A szokásos földszondák vagy kollektorok

helyett itt 8000 méter hosszú csôkígyót tettek le a hígtrágyatárolóba.

A 37 ºC-os hígtrágya az alatta lévô betont 15

ºC-ra melegíti, mely megfelelô hôforrás a hôszivattyúhoz,

mely így elôállít 40 ºC-os fûtôvizet. A beépített hôszivattyúk

teljesítménye összesen 90 kW, és a hatékonyságuk elérte az

5,5 értéket. (1 kW elektromos energiával 5,5 kW fûtési energiát

állítottak elô.) Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt.

Összegezve, a hazai hôszivattyús fejlesztések és alkalmazások

területén még óriási lehetôségek vannak a mezôgazdasági

szektorban. Reméljük, hogy a technológia elônyeit

kihasználják a várhatóan tavasszal induló beruházási pályázatok

segítségével.

A MAHÔSZ minden érdeklôdônek felajánlja a szakmai

együttmûködés lehetôségét a sikeres alkalmazások érdekében,

a beruházók, de nem utolsósorban hazánk energiafüggôségének

csökkentése érdekében.

Ádám Béla és Szép István

agrárium

2012. március


Agrárenergetika

69

Nagyteljesítményû, újgenerációs

geohôszivattyú újdonság a NIBE palettáján

Mára jelentôsen kibôvült azoknak

az alkalmazási lehetôségeknek

a felismerése, melyek a

megújuló energiák felhasználására

épülnek. A hôszivattyúzás

hôforrásai körébe korábban csak

a talajt, talajvizet és a levegôt soroltuk,

mostanában ezek a következôkkel

bôvültek, különös tekintettel

a mezôgazdasági és feldolgozóipari

alkalmazásokra:

• állatok trágyahôje fiaztatók,

nevelôk fûtéséhez,

• tehenészetek tejhûtésbôl

származó hulladékhôjének

felhasználása fûtéshez,

vízmelegítéshez,

• szellôztetô berendezések

kifúvott levegôjének

hulladék hôje fûtéshez,

melegvízkészítéshez,

• kertészetek elfolyó locsolóvízének

hôkivétele

fûtés és/vagy melegvíz elôállításához,

• lehûlt koppasztóvíz hôjének hôszivattyús

hasznosítása…

és minden olyan hôforrás, ami folyamatosan

rendelkezésre áll részben vagy

egészben a szükséges melegítési igények

kielégítésére. A melegítési igények

szabályozott kielégítésének kiváló lehetôségét

kínálja a márciusban piacra kerülô

NIBE 2 kompresszoros, nagyteljesítményû

geohôszivattyúk új generációja,

az F1345-ös sorozat, 24–30–40 és 60

kW-os teljesítményfokozatokban. A fejlesztés

egyáltalán nem tekinthetô csak

„ráncfelvarrásnak”, hiszen valamennyi

újítás jelentôs és elônyére válik, és jóval

bôvebb felhasználási lehetôséget teremt

a kifutó F1330 típusokkal szemben.

Az új NIBE F1345 hôszivattyúk rugalmasabbak

és erôsebbek, mint a korábbiak.

Elérhetô egy sor kimenet, kapcsolási

lehetôség és tartozékaival fûthet vagy

hûthet, amit csak akar, és ellenôrizheti

ôket, ahol csak szeretné. Minden egy kicsi

60 × 62 cm alapterületû szekrénybe

került elhelyezésre, mely szinte bárhol

elhelyezhetô. Olyan csendes, hogy nem

fogja hallani, hogy ott

van. Valójában ez az

egyik legcsendesebb

használati berendezése

lesz az épületében.

Tökéletes megoldás

nagy hôigényû épületekhez,

maximum 540 kWig,

9 készülékig kaszkádolható.

Tovább növelték a korábbi

modelleknél is kiemelkedôen

magas COPmutatót,

még nagyobb

energiamegtakarítást és

rövidebb megtérülési

idôt biztosítva ezzel a

beruházónak. A magas,

max. +65 °C elôremenô

vízhômérséklet kiváló

telepítési rugalmasságot

biztosít. A hôszivattyú két

önálló termodinamikai egységet

tartalmaz és egyenként kevesebb,

mint 3 kg munkaközeggel mûködik,

ezért nem kötelezett évenkénti szivárgásvizsgálatra

és környezetvédelmi

bejelentésre, ezzel további jelentôs megtakarítást

biztosít üzemeltetôjének. Új,

többfunkciós, nagyméretû, színes kijelzôje

felhasználói útmutatót is tartalmaz,

és menüje magyar nyelven is elérhetô.

Idôprogrammal a beltéri komfort, melegvíz

és a szellôztetés is vezérelhetô. Tartalmaz

egy univerzális csatlakozó felületû

USB-portot, melyen keresztül le- és

fel is tölthetôk különféle adatok, parancsok,

vezérlési utasítások.

Feltûnôen alacsony a zajszintje, nem

túlzás a „nem hallom, hol van” megjegyzés.

A NIBE F1345 2 kompresszoros, így

két hôszivattyú modult és egy CPU-egységet

tartalmaz nagyméretû színes kijelzôvel,

a hôszivattyú és a kiegészítô fûtés

vezérlésére. A NIBE F1345 sorozat gépébe

szerelt, többszínû kijelzô világos és

egyszerû menüvel és szimbólumokkal

könnyíti meg a kezelést magyar nyelven

is. Egyértelmû információt biztosít a hôszivattyú

aktuális státuszáról, a mûködési

idôrôl és a hôszivattyúban áramló közegek

hômérsékletérôl. Így a hôszivattyú

könnyen navigálható, vezérlôegysége lehetôvé

teszi a felhasználók számára,

hogy a leggazdaságosabban biztosítsa a

megfelelô komfortot az épületben.

A NIBE F1345 beépített keringetô szivattyúkat

tartalmaz (kivétel a 40 és 60

kW-os gépek talajköri szivattyúi), hogy

könnyen csatlakoztatható legyen mind a

talajkörhöz, mind a fûtési vezetékekhez.

A kompresszor modulok könnyen eltávolíthatók

a berendezés vázából, megkönnyítve

ezzel a szállítást, a telepítést és

a szervizelést is.

Minden reményünk megvan rá, hogy

az új modellekkel is legalább olyan sok

jól mûködô fûtési és hûtési referenciát

hozzunk létre, mint elôdjével.

Minden érdeklôdôt szívesen kalauzolunk

el azokban az óvodákban iskolákban,

áruházakban, irodaépületekben,

üzemekben, idôsek napközi otthonaiban,

ahol mindenki megelégedésére mûködnek

kiváló minôségû, olcsó üzemeltetésû

NIBE rendszereink.

A legközelebbi nagy seregszemle,

ahol kiállításon is találkozhatnak termékeinkkel,

az a HUNGEXPO CONSTRUMA

2012. április 18–22-ig tartó kiállítás,

ahol a „D” pavilonban mutatjuk be legújabb

termékeinket.

Penta-Klíma Kft.

1048 Budapest, Székes utca 5.

Tel.: (+36) 56342-526

www.pentaklima.hu

4025 Debrecen, Postakert utca 8.

(+36) 1232-0324

www.nibe.hu

Fax: (+36) 411-271

Levelezés:

5000 Szolnok, Sóház út 1/10.

info@pentaklima.hu

2012. március

agrárium


70

Kaleidoszkóp

Axiál a Jövô Szakemberéért

Program

A hazai mezôgazdasági vállalkozásokat érintô

generációváltás és szakember-utánpótlás területén

jelentkezô nehézségekre reagálva egy több elembôl

álló támogatási programot indított el az Axiál Kft.

2012 januárjában.

Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program elsô lépéseként a cég együtt kíván

mûködni a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével, az AGRYA-val. Az

együttmûködés elsôsorban a pályájuk elején álló fiatal mezôgazdasági vállalkozókat

célozza meg, és az agrártechnikához kapcsolódó korszerû gyakorlati ismeretek

átadását tûzte ki feladatául. A gyakorlatban ez többszörös együttmûködést

jelent a két szervezet részérôl. Az Axiál Kft. részt vett a 2012. február 24-én megrendezésre

került Fiatal Gazda Konferencián, és a jövôben megjelenik a szövetség

által szervezett regionális oktatásokon. 2012. március 22–24 között az Axiál

Szakmai Napok keretén belül pedig szintén egy Fiatal Gazda Konferencia kerül

megrendezésre.

Második elemként a korábbi évek gyakorlatát folytatva a középiskolai és felsôoktatásbeli

gépész szakemberek képzése mellé áll a cég. Az Axiál Kft. több

mint negyven leendô szakember gyakorlati oktatásában vesz részt egy gyakornoki

programon keresztül. Ennek célja, hogy a gazdálkodók mellett az egyes vállalkozásokban

különbözô szinten dolgozó leendô gépszerelôk, gépkezelôk és

mûszaki szakemberek is versenyképes, a legkorszerûbb gépek és technológiák

ismeretén alapuló tudással lépjenek ki a munka világába.

A gyakorló szakembereket és gépkezelôket célozza az Axiál Akadémia név

alatt összefogott oktatási program, mely elméleti és gyakorlati elemeket is ötvözve

a cég által forgalmazott gépek kezelésének és üzemeltetésének gyakorlati

képzésére összpontosít. A cég bajai oktatási központjában és a gyakorlati gépbemutatókon

keresztül már az elmúlt idôszakban is évente több mint ezer szakember

kapott friss és korszerû kezelôi és üzemeltetési ismereteket.

Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program negyedik eleme kevésbé közvetlen

módon, alapvetôen a fiatalabb generációkat, illetve az ágazattól távolabb élôket

hivatott megszólítani és közelebb vinni ôket a mezôgazdasági technika világához.

Az idei évtôl „Axiál Veterántraktor Majális” néven folytatódik a Nógrád megyei

Bokor községben szervezett rendezvény. Támogatóként a cég egyértelmû

célja, hogy érzelmi oldalról megközelítve hívja fel a figyelmet a mezôgazdasági

technikára, szándéka szerint ezzel is hozzájárulva a gépész szakma népszerûsítéséhez,

az utánpótlás biztosításához.

agrárium

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

2012. március

22. évfolyam 3. szám


Szerkesztôbizottság

Dr. Jávor András

Gondos Imre

Dr. Deme Pál


Felelôs szerkesztô

Szujó Béla


Elôfizetés:

info@szaktudas.hu


Felelôs kiadó

Farkas Tamás,

vezérigazgató


Lapalapító

Farkas József,

elnök


Nyomdai elôkészítés

Bencze Sándor


Nyomás

Hivatalos Biztonsági, Okmány-,

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft.

HU-ISSN 1215-8380

agrárium

2012. március


Satis Mobil Projekt

Építôipari Kft.

Cégünk vállalja épületek teljes körû

generál kivitelezését, felújítását és mûszaki

ellenôrzését az ország egész területén.

1084 Budapest, Mária utca 13. III/1

Tel.: 06-20-411-8377 • Fax.: 06-66-436-439

E-mail: satisbau@gmail.com

More magazines by this user
Similar magazines