V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
V and T napta´r szerel - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
dasága a jelenlegi K épület helyérôl<br />
Soroksárra Szigetcsépre költözik.<br />
1970-1995: A tapasztalatok hasznosítása a<br />
Szom bathelyi Kertész TSz-ben, Itt Retkes Jó -<br />
zsef elôször fôkertész, majd fômérnök. 1974:<br />
Mezôgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetés.<br />
1981: Magyar Tudományos Akadémia dí ja<br />
A magyar dísznövénytermesztésben<br />
kialakulnak európai mércével is nagyüzemnek<br />
számító cégek (részben zöldségtermesztési<br />
dotációval) és lendületesen<br />
fejlôdnek. A legnagyobb növényházi üzemek<br />
mérete 4-8 ha üvegházra, a faiskoláké<br />
(Debrecen, Pécs, Miskolc, Budapest,<br />
Szombathely) 30-60 ha beültetett felületre<br />
bôvül.<br />
Szombathelyen a Kertész Termelô szö vet -<br />
kezet üveg felülete (akkor korszerû házakkal)<br />
1976-ban 3,7 ha, majd 1980-ra 8 ha<br />
növekszik. Fôkultúrák a különleges<br />
cserepesek (teljes paletta!), vágott virágból<br />
a Cimbidium-kultúra. Úttörô jellegû a<br />
virágfuvarok megszervezése az országban<br />
(elsôként) és a merisztéma-szaporítás<br />
kiépítése (Retkes József mindkettôben<br />
vezetô szerepet játszik.)<br />
Országosan a növényházi termesztésben<br />
ekkor van a vágott szegfû korszak a (keleti<br />
exportra is); az összes fedett felület 160-ról<br />
kereken 260-ha-ra nô (fólia + üveg együtt),<br />
ebbôl a szegfû az 1980-as év végére több<br />
mint 60 ha-ral részesedik! Ekkorra érnek be<br />
a Sorbus, Tilia, egynyári virágok Domokos<br />
János által indított intenzív nemesítési programjainak<br />
elsô eredményei.<br />
Retkes József az 1970-es évektôl kezdi az<br />
elsô cserepes fajtáinak elôállítását, több<br />
mint 35 fajtát állított elô, tevékenységét<br />
1981-ben Fleischmann Rudolf-díjjal ismeri<br />
el a Földmûvelésügyi Minisztérium.<br />
Idôközben a magyar dísznövénytermesztésben<br />
kialakul a központi<br />
elosztóhálózat, (1975: a Flora coop megalakulása).<br />
1976-tól indul új gazdasági<br />
mechanizmus: a kiskereskedelem mind<br />
nagyobb hányada magánkézbe kerül és a<br />
termesztésben is nô a magán szektor<br />
aránya.<br />
Ennek kísérô jelenségei:<br />
– újabb kultúrák térhódítása,<br />
– „fél-maszek” üzemek létrejötte (bedolgozók,<br />
háztáji gazdaságok)<br />
– 1980-as évek végére fokozatos belsô<br />
privatizáció,<br />
– nem hivatalos nyitás a nyugat felé.<br />
1993: A Dísznövény Szövetség és<br />
Terméktanács élén<br />
A rendszerváltás után létrejön a Dísz nö -<br />
vény Szövetség és Terméktanács melynek<br />
elnökéül 1993-ban Retkes Józsefet<br />
választják. Ezen túlmenôen a Magyar<br />
Kertészeti Tanács alapító tagja és elnöke<br />
is.<br />
A hazai dísznövénytermesztést más vo -<br />
nat kozásban is érinti az 1989-1990-es<br />
rend szerváltás. A magyar fajták kilépnek<br />
a vi lág piacra, magánüzemek létrejötte és<br />
fô képp a kereskedelem átalakulása és<br />
1993-ban létrejön a Flora Hungaria<br />
virágcsarnok.<br />
Retkes József, mind a szövetségek, mind pedig a<br />
Virágcsarnok létrehozásánál jelen van, irányítja,<br />
segíti a hazai kertészeteknek kedvezô folyamatokat,<br />
1993/94-ben például a Szövetség eléri,<br />
17