Bevezetés az általános kémiába 3. előadás (A legfontosabb ...

Bevezetés az általános kémiába
3. előadás
(A legfontosabb szervetlen és szerves
vegyületek áttekintése)
Előadó: Krámos Balázs
kramosbalazs@ch.bme.hu
Segédanyag:
http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/
Benkő Zoltán, Kőmívesné Tamás Ibolya, Stankovics Éva: Kémiai alapok

Szervetlen vegyületek képlete
• A képletben először az elektropozitívabb elemeket, ezt követően az
elektronegatívabb elemeket soroljuk fel.
(Elektropozitív elemek: EN2,0)
• Ha egynél több elektropozitív és/vagy elektronegatív elem alkotja a vegyületet,
ezeken a csoportokon belül ábécé sorrendben soroljuk fel az elemeket.
NaNH 4 SO 4 (az NH
+
4 egy vegyjelnek számít.)
• A savanyú sók hidrogénjét mindig közvetlenül az anion elé helyezzük [LiHCO 3 ].
• Az egyes elemek és összetett ionok arányát arab számokkal jelöljük a vegyjel jobb
alsó indexében. CaMg(CO 3 ) 2 , Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 , Ca 5 (PO 4 ) 3 F, Pb 5 (VO 4 ) 3 Cl, KNaNH 4 PO 4 ,
NaNH 4 HPO 4 , NaH 2 AsO 3 , Ba(HCO 3 ) 2 , MnO(OH) 2 , FeO(OH)
• Addíciós vegyületek: Több molekula vagy ion lazán kötött vegyületei.
CaSO 4 · 2H 2 O, 2CaSO 4 · H 2 O = CaSO 4 · 0,5H 2 O, 3CdSO 4 · 8H 2 O, Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2 ·
6H 2 O, K 4 [Fe(CN) 6 ] · 10H 2 O, H 3 PO 4 · H 2 O, CoCl 2 · 6H 2 O, AlCl 3 · 4C 2 H 5 OH, CaO · SiO 2 (=
CaSiO 3 )
• Komplex vegyületek képletében is elöl áll a kation. A komplex ionon belül a
ligandumokat a központi atom mögött soroljuk fel. Először az ionosakat, aztán a
semlegeseket (a névben azonban betűrendben vannak a ligandumok a töltéstől
függetlenül.):
[CrCl 3 (H 2 O) 3 ] 0
[triakva-trikloro-króm(III)]
[Al(OH)(H 2 O) 5 ]Cl 2
[pentaakva-hidroxo-alumínium(III)]-klorid

Szervetlen vegyületek elnevezése
• Először megnevezzük az elektropozitív csoportokat, majd az elektronegatív
csoportokat, és ezek arányát:
• mono-1, di-2, tri-3, tetra-4, penta-5, hexa-6, hepta-7, okta-8, nona-9, deka-10
S 2 Cl 2 : dikén-diklorid, Fe 3 O 4 : trivas-tetraoxid, KMgF 3 : kálium-magnézium-trifluorid,
P 4 O 10 : tetrafoszfor-dekaoxid, Ni(OH) 3 : nikkel-trihidroxid
• Abban az esetben, ha két vagy több számnevet kell alkalmaznunk a képletben, a
második számnév helyett az alábbiakat kell alkalmazni:
bisz-2, trisz-3, tetrakisz-4, pentakisz-5, hexakisz-6, heptakisz-7, oktakisz-8,
nonakisz-9, dekakisz-10
Ca[PF 6 ] 2 : kalcium-bisz[hexafluoro-foszfát], Fe 2 (Cr 2 O 7 ) 3 : divas-triszdikromát (mivel a
Cr 2 O 7
2−
ion neve dikromátion)

Kationok elnevezése
• Egyszerű (egyatomos) kationok elnevezése:
Név nem változik, de a töltést jelöljük.
Fe II -kation vas(II)kation Fe 2+ -ion vas(2+)ion
Br I -kation bróm(I)kation Br + -ion bróm(1+)ion
• Összetett kationok:
Azonos atomokból álló:
Hg
2+
2 dihigany(I)kation dihigany(2+)kation
Az egyéb többatomos kationokat -ónium végződéssel szoktuk ellátni:
H 3 O + oxóniumion NH
+
4 ammóniumion
N(CH 3 )
+
3 tetrametil-ammónium-ion PCl
+
4 tetrakloro-foszfónium-ion
• Triviális elnevezésű kationok:
NO + nitrozilkation NO
+
2 nitrilkation
SbO + antimonil(1+)kation BiO + bizmutil(1+)kation
UO
2+
2 uranil(2+)kation
• Komplex kationok:
[Fe(H 2 O) 6 ] 2+ [hexaakva-vas(II)] [hexaakva-vas](2+)
[Cu(NH 3 ) 4 ] 2+ [tetraammin-réz(II)] [tetraammin-réz](2+)
[Al(H 2 O) 6 ] 3+ [hexaakva-alumínium(III)] [hexaakva-alumínium](3+)

Anionok elnevezése
• Egyszerű (egyatomos) anionok elnevezése:
Az egyszerű anionok -id végződést kapnak.
F − fluorid, O 2− oxid, Cl − klorid, S 2− szulfid, Br − bromid, N 3− nitrid, I − jodid, P 3− foszfid, H −
hidrid, C 4− karbid
• Összetett (többatomos) anionok elnevezése:
Azonos atomokból álló:
S
2−
2 diszulfid(2−)ion I
−
3 trijodid(1−)ion
Más esetben az anion –át végződést kap:
A következő dián lévő táblázatban szereplő anionok triviális neveit korlátozás nélkül
használhatjuk, tehát nem kötelező a (hosszabb és nehezebben felismerhető)
szisztematikus elnevezéseket alkalmaznunk. (lásd a példákat a következő dián)
• Triviális elnevezésű anionok:
OH − hidroxid CN − cianid
SCN − tiocianát NH
−
2 amid
• Komplex anionok:
[BF 4 ] − [tetrafluoro-borát(III)] [tetrafluoro-borát](1−)
[Al(OH) 4 ] − [tetrahidroxo-aluminát(III)] [tetrahidroxo-aluminát](1−)
[PtCl 6 ] 2− [hexakloro-platinát(IV)] [hexakloro-platinát](2−)
[Ag(S 2 O 3 ) 2 ] 3− [ditioszulfáto-argentát(I)] [ditioszulfáto-argentát](3−)
[Pb(OH) 4 ] 2− [tetrahidroxo-plumbát(II)] [tetrahidroxo-plumbát](2−)
[Fe(CN) 6 ] 4− [hexaciano-ferrát(II)] [hexaciano-ferrát](4−)
[BiI 4 ] − [tetrajodo-bizmutát(III)] [tetrajodo-bizmutát](1−)

Képlet Szisztematikus nevek Triviális név
CO
2-
3 [trioxo-karbonát(IV)] [trioxo-karbonát] (2-) karbonát
NO
-
3 [trioxo-nitrát(V)] [trioxo-nitrát] (1-) nitrát
PO
3-
4 [tetraoxo-foszfát(V)] [tetraoxo-foszfát] (3-) foszfát
SO
2-
4 [tetraoxo-szulfát(VI)] [tetraoxo-szulfát] (2-) szulfát
BO
3-
3 [trioxo-borát(III)] [trioxo-borát] (3-) borát
SiO
2-
3 [trioxo-szilikát(IV)] [trioxo-szilikát] (2-) szilikát
NO
-
2 [dioxo-nitrát(III)] [dioxo-nitrát] (1-) nitrit
AsO
3-
4 [tetraoxo-arzenát(V)] [tetraoxo-arzenát] (3-) arzenát
AsO
3-
3 [trioxo-arzenát(III)] [trioxo-arzenát] (3-) arzenit
SO
2-
3 [trioxo-szulfát(IV)] [trioxo-szulfát] (2-) szulfit
S 2 O
2-
3 [trioxo-tio-szulfát(VI)] [trioxo-tio-szulfát] (2-) tioszulfát
ClO
-
4 [tetraoxo-klorát(VII)] [tetraoxo-klorát] (1-) perklorát
ClO
-
3 [trioxo-klorát(V)] [trioxo-klorát] (1-) klorát
ClO
-
2 [dioxo-klorát(III)] [dioxo-klorát] (1-) klorit
ClO - [oxo-klorát(I)] [oxo-klorát] (1-) hipoklorit
VO
-
3 [trioxo-vanadát(V)] [trioxo-vanadát] (1-) vanadát
CrO
2-
4 [tetraoxo-kromát(VI)] [tetraoxo-kromát] (2-) kromát
Cr 2 O
2-
7 [heptaoxo-dikromát(VI)] [heptaoxo-dikromát] (2-) dikromát
MnO
2-
4 [tetraoxo-manganát(VI)] [tetraoxo-manganát] (2-) manganát
MnO
-
4 [tetraoxo-manganát(VII)] [tetraoxo-manganát] (1-) permanganát

Néhány ismert sav szisztematikus
elnevezése
Képlet Szisztematikus név Triviális név
HOCl hidrogén-[monooxo-klorát(I)] hipoklórossav
HClO 2 hidrogén-[dioxo-klorát(III)] klórossav
HClO 3 hidrogén-[trioxo-klorát(V)] klórsav
HClO 4 hidrogén-[tetroxo-klorát(VII)] perklórsav
HNO 2 hidrogén-[dioxo-nitrát(III)] salétromossav
HNO 3 hidrogén-[trioxo-nitrát(V)] salétromsav
H 2 SO 3 dihidrogén-[trioxo-szulfát(IV)] kénessav
H 2 SO 4 dihidrogén-[tetroxo-szulfát(VI)] kénsav

Addíciós vegyületek elnevezése
• Amennyiben addíciós vegyületeket nevezünk el, jelölnünk kell a molekulák
(vegyületek) mennyiségének arányát is:
CaSO 4 · 2H 2 O kalcium-szulfát–víz (1/2)
2CaSO 4 · H 2 O kalcium-szulfát–víz (2/1)
CaSO 4 · 0,5H 2 O kalcium-szulfát–víz (1/0,5)
3CdSO 4 · 8H 2 O kadmium-szulfát–víz (3/8)
Fe(NH 4 ) 2 (SO 4 ) 2· 6H 2 O vas(II)-ammónium-szulfát–víz (1/6)
K 4 [Fe(CN) 6 ] · 10H 2 O kálium-[hexaciano-ferrát(II)]–víz (1/10)
H 3 PO 4 · H 2 O foszforsav–víz (1/1)
CoCl 2 · 6H 2 O kobalt(II)-klorid–víz (1/6)
AlCl 3 · 4C 2 H 5 OH alumínium-klorid–etanol (1/4)
CaO · SiO 2 kalcium-oxid–szilícium-dioxid (1/1)
• GYAKORLÁS: Tankönyv (Benkő Z.: Kémiai alapok) 592-594. oldal

Szervetlen vegyületek
csoportosítása
Csoportosítás a periódusos rendszer alapján:
• s-mező elemeinek vegyületei:
– alkálifémek vegyületei
– alkáliföldfém vegyületek
• p-mező elemeinek vegyületei:
– bórvegyületek, földfémvegyületek, stb.
– szénvegyületek, szilíciumvegyületek, stb.
– nitrogénvegyületek, foszforvegyületek, stb.
– oxigénvegyületek, kénvegyületek, stb.
– halogénvegyületek
– nemesgázok vegyületei
• d-mező elemeinek (átmenetifémek) vegyületei
• f-mező elemeinek (lantanidák és aktinidák) vegyületei

Szervetlen vegyületek csoportosítása
Csoportosítás az alkotóelemek elemi összetétele szerinti
• Hidridek: hidrogént tartalmazó vegyületek.
- kovalens hidridek (pl. hidrogén-klorid (HCl), metán (CH 4 )),
- sószerű hidridek (pl. nátrium-hidrid (NaH)) (a H oxidációfoka -1)
- komplex hidridek pl. Na[BH 4 ] (a H oxidációfoka -1)
- intersticiális hidridek pl. a Pt-ban a H 2 atomos formában oldódik
• Halogenidek: olyan vegyületek, melyekben -1-es oxidációfokú (F - , Cl - , Br - , I - ) található
- ionos halogenidek pl. NaF, CaCl 2 , stb.
- kovalens halogenidek pl. HI, PCl 3 , metil-klorid (CH 3 Cl), stb.
- átmeneti kovalens-ionos pl. AgCl, PbI 2 , stb. (vízben rosszul oldódó csapadékok)
• Oxidok: (formálisan) oxidiont (O 2− ) tartalmazó vegyületek
- savas oxidok: ezek vízzel reagálva savakat képeznek pl. SO 2 , CO 2 (sok nemfémes oxid)
- bázisos oxidok: vízzel reagálva bázisokat (lúgokat) képeznek pl. CaO (sok fémes oxid)
- amfoter oxidok: erős savakkal bázisként, erős bázisokkal savként viselkednek ZnO,
Al 2 O 3 , H 2 O
- egyéb (nem besorolható) pl. CO
ZnO + 2 H + = Zn 2+ + H 2 O
ZnO + 2 OH - + H 2 O = [Zn(OH) 4 ] 2-

Szervetlen vegyületek csoportosítása
• Hidroxidok: hidroxidion-tartalmú (OH − ) vegyületek.
pl. nátrium-hidroxid (NaOH), réz(II)-hidroxid (Cu(OH) 2 ), vas(III)-hidroxid (Fe(OH) 3 )
• Karbonátok: karbonátiont (CO 3
2−
) tartalmazó vegyületek. Ezekkel rokon vegyületek
a hidrogén-karbonátok (HCO 3− ). pl. nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 ), kálium-hidrogénkarbonát
(KHCO 3 )
• Szulfátok: szulfátiont (SO 4
2−
) tartalmazó vegyületek. (Ismertek hidrogén-szulfátok
is: ezek HSO 4− - iont tartalmaznak.) pl. alumínium-szulfát (Al 2 (SO 4 ) 3 ), ammóniumhidrogén-szulfát
(NH 4 HSO 4 ), vas(II)-szulfát (FeSO 4 )
• Nitrátok: nitrátiont (NO 3− ) tartalmazó vegyületek. pl. magnézium-nitrát
(Mg(NO 3 ) 2 ), króm(III)-nitrát (Cr(NO 3 ) 3 ), ezüst(I)-nitrát (AgNO 3 )
• Foszfátok: foszfátiont (PO 4
3−
) tartalmazó vegyületek. Ismerünk hidrogénfoszfátokat
és dihidrogén-foszfátokat is. pl. nátrium-foszfát (Na 3 PO 4 ), kalciumdihidrogén-foszfát
(Ca(H 2 PO 4 ) 2 ), diammónium-hidrogén-foszfát ((NH 4 ) 2 HPO 4 )

Szervetlen vegyületek csoportosítása
• Szulfidok: szulfidiont (S 2− ) tartalmazó vegyületek. pl. nátrium-szulfid (Na 2 S),
alumínium-szulfid (Al 2 S 3 ), vas(II)-szulfid (FeS), arzén(III)-szulfid (As 2 S 3 )
• Szulfitok: szulfitiont (SO 3
2−
) tartalmazó vegyületek. A hidrogénszulfitok HSO 3− -iont
tartalmaznak. pl. nátrium-szulfit (Na 2 SO 3 ), kálium-hidrogén-szulfit (KHSO 3 )
• Számos egyéb vegyületcsoport ismert:
- borátok pl. nátrium-tetraborát: Na 2 B 4 O 7
- nitridek pl. lítium-nitrid: Li 3 N)
- karbidok például kalcium-karbid: CaC 2 , szilícium-karbid: SiC
- nitritek például nátrium-nitrit: NaNO 2
- cianidok pl. kálium-cianid: KCN
Ezekkel részletesen majd a későbbi szervetlen kémiai tanulmányok során
foglalkozunk.

Szervetlen vegyületek csoportosítása
• Vegyülettípus szerinti csoportosítás:
- savak
- bázisok
- sók
- komplex vegyületek
• Savak
- Arrhenius elmélete (lásd előző óra)
- Brønsted–Lowry elmélete (lásd előző óra)
- Savanhidridnek nevezzük az a vegyületet, melyet vízzel reagáltatva savat
(oxosavat) kapunk:
CO 2 + H 2 O = H 2 CO 3
SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3
SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4
N 2 O 5 + H 2 O = 2 HNO 3
P 4 O 10 + 6 H 2 O = 4 H 3 PO 4
Vannak szerves savanhidridek is pl. ecetsav-anhidrid:
+ H 2 O = 2 CH 3 COOH

Savak
• A sav disszociációjának vagy deprotonálódásnak nevezzük azt a folyamatot, mely során
a savból H + -ion és savmaradék anion keletkezik:
HA = H + + A -
• Savgyök: egy (vagy több) hidroxilcsoport eltávolításával keletkező gyök. Például az
ecetsavból az OH-gyököt eltávolítva acetilgyököt (CH 3 CO) kapunk.
• Savak csoportosítása:
- Értékűség szerint: egy- vagy többértékű (egy- vagy több bázisú savak) (lásd előző óra)
- Erősség szerint: erős vagy gyenge (lásd előző óra)
- Típus szerint: Oxosavak pl. H 2 SO 4
Hidrogén-halogenidek (hidrid típusú savak) pl. HCl, HI
„Egyéb” savak (komplex savak, tiosavak) H[AuCl 4 ], H 2 S 2 O 3

Hidrogén-klorid (HCl) – „Sósav”
• Egyértékű (hidrid típusú) erős sav
• Színtelen, szúrós szagú gáz, vízben kiválóan oldódik (lásd szökőkútkísérlet; videó az
elektronikus tankönyvben)
• Vizes oldatát sósavnak nevezzük
• A tömény sósavoldat kb. 36 tömegszázalékos, levegőn füstölög, mert a levegő
páratartalmával ködöt képez
• Előállítás: többnyire szerves anyagok klórozásának mellékterméke
• Sói a kloridok (pl. kalcium-klorid: CaCl 2 )
• Nincs savanhidridje (nem oxosav)

Kénsav (H 2 SO 4 )
• Kétértékű oxosav, első disszociációs lépcsőjében erős, a másodikban pedig
középerős savnak tekinthető
• Tömény vizes oldata (kb. 96–98 tömeg%-os) nagy sűrűségű, viszkózus, színtelen
folyadék
• Előállítható 100%-os kénsav is, melynek elnevezése füstölgő kénsav.
• Óleumnak nevezzük a fölös kén-trioxidot tartalmazó kénsavat (ez 100%-osnál
töményebbnek tekinthető).
=
H 2 O + SO 3 = H 2 SO 4
• A kénsav vízzel korlátlanul elegyedik.
• Vízelvonó hatású (higroszkópos) H 2 O +
• A kénsav anhidridje a kén-trioxid: SO 3
• A kénsavban a kén oxidációfoka +6
• Töményen erős oxidálószer (oldja a rezet)
• Előállítás: a kén-dioxid katalitikus (V 2 O 5 katalizátor) oxidációjával keletkező kéntrioxidot
tömény kénsavban oldják, majd ezt hígítják.
• Szabályos sói a szulfátok (például kálium-szulfát: K 2 SO 4 ), savanyú sói a hidrogénszulfátok
(például nátrium-hidrogén-szulfát: NaHSO 4 )

Salétromsav (HNO 3 )
• Egybázisú erős oxosav
• Tiszta állapotban (szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson) színtelen,
szúrós szagú folyadék, ám állás hatására barnás színűvé válik (ennek oka a bomlás
közben keletkező nitrogén-dioxid)
• A kereskedelemben kapható salétromsav 68 tömeg%-os
• A tömény (86 tömeg%-nál töményebb) salétromsavat füstölgő salétromsavnak
nevezzük
• Választóvíz: 50 tömeg%-nál töményebb salétromsav, mely még az ezüstöt is oldja
(de az aranyat nem)
• A salétromsavban a nitrogén oxidációfoka +5.
• Elsősorban tömény vizes oldatban erős oxidáló sav
• Előállítás: ammóniagáz katalitikus (platina katalizátor) oxidációjával nitrogéndioxidot
állítanak elő, majd ezt permetezőtornyokban levegővel és vízzel
reagáltatva keletkezik a salétromsav (Ostwald-eljárás)
• Sói a nitrátok pl. alumínium-nitrát: Al(NO 3 ) 3
• Savanhidridje a dinitrogén-pentoxid (N 2 O 5 )
H 2 O + = 2

Szénsav (H 2 CO 3 )
• Kétbázisú gyenge oxosav
• A szénsavoldat tulajdonképpen a szén-dioxid gáz vizes oldatának tekinthető (a
beoldódott szén-dioxid túlnyomó része hidratált szén-dioxid formában van jelen az
oldatban. Emellett főleg hidrogén-karbonátionokat tartalmaz. Disszociálatlan
szénsav rendkívül kis koncentrációban található az oldatban, ahogy a karbonátion
koncentrációja is elhanyagolható.
H 2 O + CO 2 ⇄ H 2 CO 3 ⇄ H + + HCO 3
−
(⇄ 2 H + + CO 3
2-
)
• A szénsav szabályos sói a karbonátok (például kalcium-karbonát: CaCO 3 ), savanyú
sói a hidrogén-karbonátok (például nátrium-hidrogén-karbonát: NaHCO 3 )
• Savanhidridje a szén-dioxid (CO 2 )
H 2 O + =

Foszforsav (H 3 PO 4 )
• Hárombázisú oxosav, az első disszociációs lépésben középerős, a második két
lépésében gyenge, illetve igen gyenge savnak tekinthető
• Régi magyar elnevezése: vilsav, szokás ortofoszforsavnak is hívni
• A tiszta foszforsav szobahőmérsékleten színtelen, víztiszta, kristályos, viszonylag
kemény anyag, olvadáspontja 42 °C, megolvadva színtelen viszkózus folyadék
• A foszforsav vízben kiválóan oldódik
• Előállítás: a fehérfoszfor oxidációjával keletkező foszfor-pentoxidot elnyeletik
foszforsavban, majd a keletkezett tömény savat vízzel hígítják
• Szabályos sói a foszfátok vagy tercier foszfátok (például nátrium-foszfát: Na 3 PO 4 ),
kétféle savanyú sója is ismert: hidrogén-foszfátok vagy szekunder foszfátok
(például dikálium-hidrogén-foszfát: K 2 HPO 4 ) és a dihidrogén-foszfátok vagy primer
foszfátok (például kalcium-dihidrogén-foszfát: Ca(H 2 PO 4 ) 2 )
• Savanhidridje a foszfor(V)-oxid (P 2 O 5 ) vagy molekuláris formájában tetrafoszfordekaoxid
(P 4 O 10 )
6 H 2 O + = 4

Bázisok
• Bázisok
- Arrhenius elmélete (lásd előző óra)
- Brønsted-Lowry elmélete (lásd előző óra)
- Bázisanhidridnek nevezzük az olyan anyagot, mely vízzel reagálva bázist
(oxobázist) eredményez:
Na 2 O + H 2 O = 2 NaOH
CaO + H 2 O = Ca(OH) 2
• A bázisok disszociációja vagy vízzel történő reakciója során hidroxidionok
keletkeznek:
BOH ⇄ B + + OH −
B: + H 2 O ⇄ BH + + OH −
• Bázisok csoportosítása:
- Értékűség szerint: egy- vagy többértékű (egy- vagy több savú bázisok) (lásd előző
óra)
- Erősség szerint: erős vagy gyenge (lásd előző óra)
- Típus szerint: Ionos (pl. KOH)
Molekuláris (:NH 3 , piridin (:NC 5 H 5 ))

Alkálifém-hidroxidok
• Közülük a két legfontosabb hidroxid a nátrium-hidroxid, triviális nevén nátronlúg
vagy marónátron (NaOH) és a kálium-hidroxid, triviális nevén kálilúg (KOH).
• Egyértékű erős bázisok
• Szobahőmérsékleten és normál nyomáson szilárd halmazállapotúak, levegőn
elmálló, átlátszatlan fehér kristályokat képeznek, vízben jól oldódnak.
• Szilárd halmazállapotban higroszkóposak, megkötik a levegő szén-dioxid tartalmát
(még oldatban is). pl. 2 NaOH + CO 2 = Na 2 CO 3 + H 2 O
• Anhidridjeik az alkálifémek oxidjai (például a kálium-hidroxid anhidridje a káliumoxid:
K 2 O).

Alkáliföldfém-hidroxidok
• A magnézium-hidroxid igen gyenge bázis, a kalcium-, stroncium- és bárium-hidroxid
*középerős bázisok (ez utóbbi vizes oldatának közismert neve baritvíz).
• Vízben csak korlátozottan oldódnak.
• Megkötik a levegő szén-dioxid-tartalmát. Például: Ba(OH) 2 + CO 2 = BaCO 3 + H 2 O.
• Gyakorlati szempontból fontos vegyület: kalcium-hidroxid, triviális nevén oldott mész,
mely kalcium-oxid (égetett mész) vízben való oldásával keletkezik. A kalcium-hidroxid
lassan megköti a levegő szén-dioxid-tartalmát, miközben kalcium-karbonáttá (triviális
néven mészkő) alakul.
• Anhidridjeik az alkáliföldfém-oxidok (például a kalcium-hidroxid anhidridje a kalciumoxid
(CaO).
• *Figyelem!
Sok helyen erős bázisként tüntetik fel a Ca(OH) 2 -ot, a Sr(OH) 2 -ot és a Ba(OH) 2 -ot (pl. én
is az előző diasoron). Ennek az az oka, hogy amennyiben nem telített az oldat,
disszociációjuk teljesnek tekinthető. Azonban nem lehet tömény oldatot készíteni
belőlük, mert nem oldódnak túl jól vízben. A telített Ca(OH) 2 oldat pH-ja 12,6 és a
koncentrációja 0,020 M.
Ennél a Mg(OH) 2 rosszabbul, a Sr(OH) 2 és a Ba(OH) 2 jobban oldódik.
Ennél fogva a középerős jelző a korrekt!!!

Ammónia (NH 3 )
• Egyértékű gyenge bázis
• Az ammónia szobahőmérsékleten és normál nyomáson szúrós szagú, színtelen gáz
• Vizes oldatát szokták ammóniaoldatnak vagy szalmiákszesznek hívni
• A ammónium-hidroxid téves kifejezés, valójában az ammóniagáz vizes oldatáról
van szó, melyben részlegesen lejátszódik az alábbi folyamat:
NH 3 + H 2 O ⇄ NH 4
+
+ OH −
• Tehát az oldatban nem NH 4 OH molekulák vannak, hanem hidratált ammónia
molekulák (NH 3 ), ammóniumionok (NH 4+ ) és hidroxidionok (OH − ) találhatóak
• Az ammónia sóit ammónium-vegyületeknek nevezzük
• Nincs bázisanhidridje

Másodfajú fémek hidroxidjai
• Ide sorolható például az alumínium-hidroxid, az ón(II) és ón(IV)-hirdoxidok, az
ólom-hidroxid
• Vízben rosszul oldódó csapadékok, ezért oldatuk kémhatása sem lúgos
• Rendszerint amfoter karakterűek, mind ásványi savakban, mind erős bázisok
(például nátrium-hidroxid) oldatában oldódnak (ez utóbbi esetben a megfelelő
hidroxo-komplex keletkezik). Például az alumínium-hidroxid esetén:
Al(OH) 3 + 3 H + ⇄ Al 3+ + 3 H 2 O
Al(OH) 3 + OH − ⇄ [Al(OH) 4 ] −

Sók
• Sóknak nevezzük a kationokból és anionokból felépülő vegyületeket. A savak és
bázisok közömbösítési reakciójából keletkező vegyületek sóknak tekinthetők.
• Savanyú só: a többértékű sav nem minden savas protonját helyettesítjük kationnal.
pl. kálium-hidrogén-szulfát (KHSO 4 ), diammónium-hidrogén-foszfát ((NH 4 ) 2 HPO 4 )
Többértékű szerves savaknak is ismertek savanyú sói.
pl. kálium-hidrogén-tartarát (HOOC−CH(OH)−CH(OH)−COOK), kálium-hidrogénftalát
(HOOC−C 6 H 4 −COOK)
• Bázisos só: a többértékű bázisnak nem minden OH − -ionját helyettesítjük anionnal.
pl. kalcium-klorid-hidroxid (CaCl(OH)), réz(II)-karbonát-dihidroxid (Cu 2 (CO 3 )(OH) 2 ),
cink-hidroxid-jodid (ZnI(OH))
• Szabályos sók: a sav összes protonját más kationnal helyettesítjük, valamint a
bázisnak az összes hidroxid ionját anionnal helyettesítjük.
pl. kálium-szulfát (K 2 SO 4 ), ólom(II)-karbonát (PbCO 3 ), alumínium-szulfát (Al 2 (SO 4 ) 3 ),
báriumjodát (Ba(IO 3 ) 2 )

Sók
• Kettős sónak nevezzük azokat a sókat, melyek kétfajta kationt és egyfajta aniont,
vagy egyfajta kationt és kétfajta aniont tartalmaznak. A hármas sók ennek a
megfelelő kibővítését jelentik. Például: alumínium-kálium-szulfát (AlK(SO 4 ) 2 ),
pentakalcium-flourid-trifoszfát (Ca 5 F(PO 4 ) 3 ), magnézium-ammónium-foszfát
(MgNH 4 PO 4 ), nátrium-ammónium-hidrogén-foszfát (NaNH 4 HPO 4 ), káliummagnézium-fluorid
(KMgF 3 ).
• Gálicok (esetleg vitriolok): a kétértékű fémek szulfátjai, melyek rendszerint 7
kristályvízzel kristályosodnak. Elsősorban a magnézium-, kalcium-, mangán-, vas-,
cink- és réz-szulfát tartozik ide.
pl. cink(II)-szulfát (ZnSO 4 · 7H 2 O), magnézium-szulfát (MgSO 4 · 7H 2 O), réz(II)-szulfát
(CuSO 4 · 5H 2 O), kalcium-szulfát (CaSO 4 · 2H 2 O)
• Timsók: egy egyértékű és egy háromértékű fém szulfátjából álló kettős sók. Az
egyértékű kation gyakran kálium (K + ), ammónium (NH 4+ ), tallium (Tl + ), esetleg más
alkálifémion, a háromértékű pedig alumínium(III) (Al 3+ ), króm(III) (Cr 3+ ), vas(III)
(Fe 3+ ), mangán(III) (Mn 3+ ) stb.
Általános képletük rendszerint M(I)M(III)(SO 4 ) 2 · 12H 2 O.
pl. króm(III)-kálium-szulfát–víz (1/12) CrK(SO 4 ) 2 · 12H 2 O
alumínium-ammónium-szulfát–víz (1/12) AlNH 4 (SO 4 ) 2 · 12H 2 O

Komplex vegyületek
• A komplex vagy koordinációs vegyületek központi atom(ok)ból vagy ion(ok)ból és
ligandum(ok)ból állnak.
• Az atom, melyből a komplex vegyület központi atomja lesz, üres pályákkal
rendelkezik (elektronpár-akceptor), a központi atom és a ligandumok között datív
(koordinációs) kötés található (ezért a ligandumnak rendelkeznie kell magános
elektronpárral, tehát elektronpárdonor).
• A komplex vegyületek képletében a központi atomot a ligandumokkal szögletes
zárójelbe tesszük.
• Koordinációs szám: a központi atomhoz koordinálódó ligandumok száma.
pl. [Fe(CN) 6 ] 3− koordinációs száma 6 (hexakoordinált Fe 3+ ), [Al(OH)(H 2 O) 5 ] 2+
koordinációs száma 6 (hexakoordinált), [Cu(NH 3 ) 4 ] 2+ koordinációs száma 4
(tetrakoordinált)
• Alapvetően a koordinációs vegyületeket a ligandumok szerint szoktuk
csoportosítani
• A ligandumok lehetnek semlegesek, de rendelkezhetnek töltéssel is (ez általában
negatív töltés).

Komplex vegyületek
• Töltéssel rendelkező ligandumok:
halogenidionok (F − , Cl − , Br − , I − ) => halogeno- (fluoro-, kloro-, bromo-, jodo-),
hidridion (H − ) => hidro-,
oxidion (O 2− ) => oxo-,
hidroxidion (OH − ) => hidroxo-,
szulfidion (S 2− ) => szulfido-,
cianidion (CN − ) => ciano-,
tiocianátion (SCN − ) => tiocianáto-,
tioszulfátion (S 2 O 3
2−
) => tioszulfáto- stb.
• Semleges, magános párral rendelkező molekulák:
víz (H 2 O) => akva-,
ammónia (NH 3 ) => ammin-,
szén-monoxid (CO) => karbonil- stb.
• Kelát ligandum: Többfogú ligandum, mely gyűrűs vagy kalitka szerkezeteket hoz
létre a központi atommal.
pl. oxalátion ((COO) 2
2−
), etilén-diamin (H 2 N−CH 2 −CH 2 −NH 2 , rövidítve en)

Szerves vegyületek csoportosítása
• Szénhidrogének (C x H y )
- Alkánok vagy paraffinok: telített vegyületek, melyek lehetnek gyűrűsek is
(cikloalkánok vagy cikloparaffinok)
- Alkének vagy olefinek: egy C=C kettős kötést tartalmazó vegyületek
kettőt tartalmaznak a diének vagy diolefinek stb.
- Alkinek vagy acetilénszármazékok: egy C≡C hármas kötést tartalmaznak
- Aromás szénhidrogének: aromás rendszert tartalmaznak
• Halogéntartalmú szénhidrogének
- Aromás halogénszármazékok
- Nem aromás halogénszármazékok (nyílt láncú azaz alifás, vagy gyűrűsek azaz
ciklusosak (nem aromás gyűrű))
• Oxigéntartalmú szerves vegyületek
- Hidroxi vegyületek (-OH): alkoholok és fenolok
- Éterek (-O-)
- Oxo vegyületek (=O): aldehidek és ketonok
- Karbonsavak
- Észterek
• Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
- aminok és kvaterner ammóniumsók
- amidok
- nitrogéntartalmú heteroaromás rendszerek (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin, …)
• Egyéb szerves vegyületek, melyekkel a későbbiekben fogtok megismerkedni.

Alkánok (C n H 2n+2 )
• Elnevezés: Homológ sor + -án
• Az első négy tagnak triviális neve van: metán, etán, propán, bután
• A többinek a szénatomok számát jelöli görög számnév + -án
• Tulajdonságok:
- A forráspontjuk és az olvadáspontjuk a molekulák közötti diszperziós
kölcsönhatások miatt alacsony, de a szénatomszám növekedésével nő.
(pl. a metán gáz, a hexán folyadék és a paraffingyertya szilárd)
- Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak
- Kevéssé reakcióképesek, így pl. az alkáli fémeket is petróleum alatt lehet tárolni.
• Cikloalkánok: C n H 2n
• Égés: C n H 2n+2 + (3n+1)/2 O 2 = n CO 2 + (n+1) H 2 O

• Elnevezés: Homológ sor + -én
Alkének C n H 2n
• Tulajdonságok:
- Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak
- Az alkánoknál reaktívabbak
addíció (pl. propén sósavaddíciója)
polimerizáció (pl. propilén => polipropilén)
• Fontosabb alkenék: etén (etilén), propén (propilén), buta-1,3-dién
• Égés: C n H 2n + 3n/2 O 2 = n CO 2 + n H 2 O
etén:
buta-1,3-dién

Alkinek C n H 2n-2
• Elnevezés: Homológ sor + -in
• Tulajdonságok:
- Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak
- Az alkéneknél reaktívabbak
addíció
• Legfontosabb alkin: etin (acetilén, C 2 H 2 )
• Égés: C n H 2n-2 + (3n-1)/2 O 2 = n CO 2 + (n-1) H 2 O

Aromás szénhidrogének
• Elnevezés: triviális nevekkel illetve szisztematikusan (lásd később Szerves kémia)
• Tulajdonságok:
- Apolárisak, ezért vízben nem oldódnak
- A cikloalkánoknál reaktívabbak, de aromás stabilizáció jelentkezik a speciális
elektronszerkezet miatt. Ezért az addíció helyett a szubsztitúció jellemző:
• Fontosabb arének:
benzol toluol naftalin

Halogénszármazékok
• Elnevezés: szubsztitúciós nomenklatúra szerint
• Tulajdonságok: szerves kémián majd részletesen
• Fontosabb halogénszármazékok:
diklórmetán triklórmetán tetraklórmetán
(metilén-klorid) (kloroform) (szén-tetraklorid)
klórbenzol

Oxigén tartalmú szerves vegyületek
• Hidroxivegyületek (funkciós csoportjuk hidroxi-csoport (-OH))
Alkoholok: - Elnevezés: homológ sor + -ol
- A hidroxi-csoport nem aromás gyűrűhöz kapcsolódik
- A metanol és az etanol és propanol korlátlanul elegyedik vízzel
(hidrogénhidas kölcsönhatás)
Fenolok: - Elnevezés: lásd Szerves kémia tárgy
- A hidroxi-csoport aromás gyűrűhöz kapcsolódik
• Éterek (funkciós csoportjuk éter csoport (-O-))
- Vízben rosszul oldódnak, illékonyak
- Elnevezés: pl. etil-metil-éter

Oxigén tartalmú szerves vegyületek
• Oxovegyületek (funkciós csoportjuk oxo-csoport (=O))
Aldehidek: - Az oxo-csoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik
- Elnevezés: homológ sor + -al
- Fontosabb aldehidek: metanal (formaldehid), etanal (acetaldehid)
- Tulajdonságok: mérettől függően vízben oldódnak
- Kimutatásuk: Fehling-próba, ezüsttükör-próba
Oxo-csoport
Karbonil-csoport
Formil-csoport
Ketonok:
- Az oxo-csoport láncközi szénatomhoz kapcsolódik
- Elnevezés pl. etil-metil-keton vagy homológ sor + -on
- Nehezebben oxidálhatók, mint az aldehidek, nincs bennük formilcsoport

Oxigén tartalmú szerves vegyületek
• Karbonsavak (funkciós csoportjuk a karboxil-csoport (-COOH))
- Elnevezés: homológ sor + -sav
- Mérettől függően vízben jól oldódnak
- Gyenge savak, vizes oldatban részlegesen disszociálnak
- Metánsav (hangyasav) HCOOH; etánsav (ecetsav) CH 3 COOH;
oxálsav (sóskasav) HOOC-COOH; benzoesav C 6 H 5 COOH
• Észterek (funkciós csoportjuk az észter csoport (-COO-)):
- Elnevezés: savszármazékként (pl. metil-acetát (CH 3 COOCH 3 ))
- Mérettől függően vízben oldódnak, de rosszabbul, mint a
karbonsavak
- Előállítás pl. direkt észterezéssel (alkohol + karbonsav reakciója):
- Fontosabb észterek: R-formiát, R-acetát, R-R-oxalát, R-benzoát (R:
metil, etil, …), zsírsavészterek, neutrális zsírok (trigliceridek)

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
• Aminok: - Elnevezés: pl. etil-metil-amin
- Fontosabb alkoholok: metil-amin, fenil-amin (anilin)
- Tulajdonságok: szerves kémián majd részletesen
- Előállítás: pl. alkil-halogenidekkel az ammónia hidrogénjei alkilcsoportokra
cserélhetők:
NH 2 R NHR 2 NR 3 NR 4+ Cl -
primer amin szekunder amin tercier amin kvaterner ammónium só
(elsőrendű) (másodrendű) (harmadrendű) (negyedrendű)
• Savamidok: - lásd Szerves kémia tárgy
- pl. etánamid
• Nitrogéntartalmú heterociklusok: - lásd Szerves kémia tárgy

Köszönöm a figyelmet!
Jó tanulást a ZH-hoz!