Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

helsinki.hu

Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

Magyar Helsinki Bizottság Védtelenül

A konkrét üggyel kapcsolatban az MHB a Fővárosi Főügyészséghez fordult

panasszal. A Főügyészség minden tekintetben megalapozatlannak tartotta a beadványt.

Vizsgálata alapján a Főügyészség azt állapította meg, hogy a bíróság fél órát

várt a védőre, mely idő alatt az ügyész többször is próbálta mobiltelefonján elérni

az MHB-s védőt. A bíróság csak ezután kérdezte meg a terhelttől, hogy lemond-e

a meghatalmazott védőről. Az ügyészségi vizsgálat szerint a kirendelt védőnek volt

lehetősége az iratok tanulmányozására, és csak ezután folytatódott a tárgyalás. A

Főügyészség konklúziója szerint az ügyészség és a bíróság eljárása mindenben szakszerű

és törvényes volt, a terhelt jogai sem a bíróság elé állítást előkészítő szakaszban,

sem pedig a tárgyaláson nem csorbultak.

A tárgyalási jegyzőkönyv ezt az állítást némileg kétségbe vonja. A jegyzőkönyv

szerint nem szenvedett félórás késedelmet a tárgyalás megkezdése – arra a kitűzésnek

megfelelően, 9.00 órakor sor került. A jegyzőkönyvet a bíróság 9.40-kor zárta le.

Mindebből két lehetőség következik: vagy nem igaz az, hogy az ügyész félórán keresztül

próbálta elérni a meghatalmazott védőt, vagy pedig az egész tárgyalás – tolmácsolással,

ítélethozatalra való visszavonulással és az ítélet kihirdetésével együtt –10 percig

tartott. Utóbbi esetben nyilvánvalóan kizárt, hogy a helyettesítő védőnek lehetősége

lett volna áttanulmányozni a mégoly rövid ügyiratot.

Az 1.1. alatt már ismertetett, 6/1998 (III. 11.) számú határozatában az Alkotmánybíróság

kifejtette: nem elegendő, ha a védelemhez való jog formálisan biztosítva

van. A védelemhez való jog tág értelmezését a testület többek között a Polgári és

Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára [14. Cikk 3. b)] és az Emberi Jogok

Európai Egyezményére [6. Cikk 3. b)] alapította, amelyek (a kihirdetett magyar

szövegekkel ellentétben) egyező szóhasználattal írják elő a bűncselekménnyel vádolt

bármely személy számára feltétlenül megadandó „minimális” jogok között, hogy az

„legalább” „megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék védelme előkészítésére”,

illetve „rendelkezzék a védelmének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel”.

A Goddi kontra Olaszország ügyben 91 sor került egy olyan tárgyalásra, amelyen

sem a kérelmező, sem az őt a fellebbezés során képviselő kirendelt ügyvéd nem

jelent meg. Ennek folyományaként a kérelmezőre súlyosabb büntetést szabtak ki,

mint elsőfokon. Habár a tények alapján azt nem lehetett állítani, hogy a kérelmező

távolléte az államnak róható fel, a fellebbviteli bíróságot az Emberi Jogok Európai

Bírósága (EJEB) felelősnek találta a kirendelt védő távollétéért.

91

Application no. 8966/80, Judgment of 9 April 1984.

128

More magazines by this user
Similar magazines