Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

helsinki.hu

Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

A magyar kirendelt védői rendszer strukturális problémái

megszegik. 52 E kötelezettségek körébe esnek a Be. vonatkozó rendelkezései (pl. az,

amely szerint a védő köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni 53 ),

valamint a kirendelt védőként való eljárás egyéb szakmai szabályai is, különös tekintettel

az ügyvédi etikai kódex 54 8/4 pontjára, amely szerint a kirendelés átvételét

követően haladéktalanul jelentkezni kell a kirendelő hatóságnál, tájékoztatást kell

kérni, és haladéktalanul kezdeményezni kell az előzetes letartóztatásban lévő ügyféllel

a személyes kapcsolat felvételét.

Amint a fent idézett kutatási eredményekből, a büntetőeljárás résztvevőinek

valamint a Helsinki Bizottság fogda- és börtönmegfigyelőinek tapasztalataiból

kitűnik, a kirendelt védők jelentős részét felelősségre lehetne vonni a két fenti szabály

megsértéséért. Ennek ellenére az ilyen jellegű fegyelmi eljárások igen ritkák, aminek

elsősorban ismét strukturális oka van.

A nyomozati szakban elsősorban a nyomozó hatóság és a terhelt van abban

a helyzetben, hogy az ilyesfajta mulasztásokat a kamarának jelezhetné. Ez azonban

– különböző okokból – sem az egyiktől, sem a másiktól nem várható. Amint azt fent

jeleztük, a nyomozó hatóság alapvetően nem érdekelt a hatékony ügyvédi munkában,

ezért nyilvánvalóan nem fogja jelezni, ha a védő nem látja el megfelelően a munkát.

A terhelt helyzete bonyolultabb. Azok a terheltek, akik nem engedhetik meg

maguknak, hogy védőt hatalmazzanak meg, általában a szegény, iskolázatlan rétegekből

kerülnek ki, érdekérvényesítő képességük is alacsony. Ráadásul a terheltnek nincs

alanyi joga új védő kirendelésének kérésére. Az ügyvédi törvény szerint a hatóság a

kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha a terhelt alapos okkal kéri a felmentését.

55 A Be. gyakorlatilag megismétli ezt a szabályt, amikor kimondja: „a védő

kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt – indokoltan – más védő

kirendelését kérheti. A kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság

dönt, amely előtt az eljárás folyik.” 56 Előállhat tehát az a helyzet, hogy a terhelt új

védő kirendelését kéri, azonban a hatóság e kérésnek nem tesz eleget, a terhelt tehát

olyan védővel kénytelen folytatni az eljárást, akit bepanaszolt, akivel szemben fellé-

52

Ütv., 37. §.

53

50. § (1) a).

54

8/1999. (III. 22.) MÜK (Magyar Ügyvédi Kamara) szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól.

55

Ütv., 34. § (3).

56

Be., 48. § (5).

25

More magazines by this user
Similar magazines