Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

helsinki.hu

Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára

Magyar Helsinki Bizottság Védtelenül

pett a hatóság előtt. Az is érthető, hogy a terheltnek adott esetben elegendő az ellene

folyó eljárás, nem kíván újabb „frontot” nyitni. Összességében tehát nem csodálkozhatunk,

hogy azok a terheltek, akik esetleg tisztában is vannak ezen jogukkal, nem

kockáztatják meg a panasztételt.

Ennek eredményeként a tényleges egyéni minőségbiztosítás hiányzik a magyar

rendszerből. Márpedig az 1.1. alatti nemzetközi kitekintés azt mutatja, hogy ennek a

magyar államra nézve hátrányos anyagi következményei lehetnek, amennyiben valaki

kirendelt védőjének mulasztása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Az általános minőségbiztosítás a rendszer egészének figyelemmel kísérését,

a rendszer működésére vonatkozó adatok szisztematikus gyűjtését és elemzését, a

rendszer működésének értékelését jelenti. Noha ez a funkció tenné lehetővé, hogy

megítélhető legyen: betölti-e a kirendelt védői rendszer azt a szerepet, amelynek

érdekében működtetik (a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jog biztosítása

a valamilyen okból kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek számára), ezt a feladatot

jelenleg egyetlen szerv sem látja el Magyarországon. Sem az ügyvédi kamarákban, sem

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, sem az Országos Igazságszolgáltatási

Tanácsban nem állnak rendelkezésre koherens adatok a kirendelt védők által vitt

ügyek számát, eredményességét, arányait tekintve. Egyik szervnél sem végeztek

vizsgálatokat a rendszer hatékonyságának tárgyában, és egyik szervnél sem léteznek

olyan intézményesített mechanizmusok, amelyeknek célja, hogy a kirendelt védői

intézmény működését nyomon kövesse és értékelje.

Az 1.1. alatt említett kerethatározat hatályba lépése ebben az összefüggésben

reformra fogja kényszeríteni Magyarországot. Amint említettük, a kerethatározat a

tagállamok kötelességévé teszi, hogy elősegítsék a büntetőjogi segítségnyújtó rendszer

figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges információk, ezen belül különböző

statisztikai adatok gyűjtését.

1.3.3. A költségvetési funkció

A kirendelt védői rendszer költségvetésével kapcsolatos funkciók esetében sem

beszélhetünk átgondolt szisztémáról. Amint azt fent már említettük, a kirendelt

védők díjazására és költségeik megtérítésére vonatkozó szabályokat az igazságügyi és

rendészeti miniszter határozza meg, a díj nagyságát pedig az Országgyűlés. Azoknak a

szerveknek tehát, amelyek a rendszer költségvetéséről döntenek, nincsenek eszközeik

26

More magazines by this user
Similar magazines