1 Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert Első félévi ...

Növénytani Tanszék és
Soroksári Botanikus Kert
Tanszék: címe: 1118 Budapest, Villányi út 29–43.
Tel.: (+36 1) 48 26 222;
Fax: (+36 1) 48 26 342
e-mail: imre.rimoczi@uni-corvinus.hu
Botanikus Kert: címe: 1734 Budapest, Péteri major, Pf.: 18.
Tel., fax: (+36 1) 28 72 432;
e-mail: soroksar.botkert@uni-corvinus.hu
Első félévi növényismereti anyag
a Kertészettudományi Kar Kertészmérnöki alapszakára (BSc), valamint
a Tájépítészeti Kar Tájrendező és Kertépítő mérnöki alapszakára (BSc) felvett
hallgatók számára
Cornus mas
2006
1

EUMYCOTA — VALÓDI GOMBÁK törzse
BASIDIOMYCOTINA — BAZÍDIUMOSGOMBÁK altörzse
HYMENOMYCETES — TERMŐRÉTEGES GOMBÁK osztálya
Agaricales — Csiperkealkatúak rendje
Agaricaceæ — Csiperkefélék családja
1. Agaricus bisporus
(kétspórás csiperke)
Tenyésztest: gombafonal szövedék (micélium) a
talajban, termőtest: tönk + kalap. Fehér kalapbőr, a
tönkön gallér, rózsaszínű lemezes termőrétegtartó,
szaprobionta. Bazidiospóra. Termesztik.
BRYOPHYTA — MOHÁK törzse
HEPATICOPSIDA — MÁJMOHÁK osztálya
Marchantiales — Csillagos májmohák rendje
Marchantiaceæ — májmohafélék családja
2. Marchantia polymorpha
(csillagos májmoha)
BRYOPSIDA — LOMBOSMOHÁK osztálya
Dicranales — Seprűmohák rendje
Ditrichantiaceæ — kettőszőrűmohafélék családja
3. Ceratodon purpureus
(parázsmoha)
Rhizoidok, villás elágazású dorziventrális teleptest,
kétlaki, homoiospóra (h, n), a teleptest felületén
rügykosárkák. Nedves helyeken (pl. üvegház) gyom.
Fonalas előtelep, haploid mohanövényke, párnaszerű
gyepjét rhizoidok rögzítik. Vöröses spóratartó nyél
(seta), hegyes–lándzsás levélkék, izospórás faj (m, m)
PTERIDOPHYTA — HARASZTOK törzse
POLYPODIOPSIDA († Pteropsida, † Filicopsida) — PÁFRÁNYALAKÚAK osztálya
Polypodiales — Édesgyökerűpáfrányfélék rendje
Polypodiaceæ — Édesgyökerűpáfrányfélék családja
4. Platycerium alcicorne
(szarvasagancs-páfrány)
DK-Ázsia
E. Unipoláris embrió; járulékos gyökerek; felemáslevelű
=heterofillia, humuszfogó levél és agancsszerű fotoszintetizáló
és spóratermő levél = sporotrofofillum,
nagyméretű szóruszmező, izospóra. Levéldísznövény.
Davalliales — Korsópáfrányok rendje
Oleandraceæ († Nephrolepidaceæ) — Szobapáfrányfélék családja
5. Nephrolepis exaltata
(szobapáfrány)
Afrika
Aspidiales — Pajzsikák rendje
Aspidiaceæ — Pajzsikafélék családja
6. Dryopteris filix-mas
(erdei pajzsika)
őshonos kozmopolita faj
E. Unipoláris embrió, járulékos gyökerek; egyszeresen
szárnyasan összetett levél — sporotrofofillum, kerek
szórusz, izospóra, ostorinda. Szobai levéldísznövény.
H. Unipoláris embrió, járulékos gyökerek; gyöktörzs
szárnyasan összetett levél, a levélkék szedeltek,
csipkés szélűek fonákukon kerek szóruszok, izospóra,
Télálló, kerti dísznövény.
2

GYMNOSPERMATOPHYTA — NYITVATERMŐK törzse
GINKGOPSIDA — GINKGOFÁK osztálya
Ginkgoales — Ginkgofélék rendje
Ginkgoaceæ — Ginkgofélék családja
7. Ginkgo biloba
(páfrányfenyő)
Kína: Szecsuán
MM.
Kétlaki, lombhullató fa, rövid- és hosszúhajtások,
kétkaréjú levéllemez, villás nyitott erezet, hosszú
kocsányú páros magvak, kettős maghéj (sarcotesta,
sclerotesta), primer endospermium. Díszfa.
CONIFEROPSIDA — FENYŐK OSZTÁLYA
Pinales († Coniferales) — Fenyők rendje
Pinaceæ († Abietaceæ) — Fenyőfélék családja
Pinoideæ alcsalád
8. Pinus nigra
(feketefenyő)
Mediterráneum, Balkán-félsziget
MM.
Egyivarú, egylaki. Törpehajtásain 2, 10 cm-nél hoszszabb,
sötétzöld tűlevél fejlődik. Fásodó n tobozvirágzat,
(apofizís, umbó); szélmegporzás, gyantajáratok;
lapokban leváló szürkésfehér héjkéreg; Díszfa.
Laricoideæ alcsalád
9. Larix decidua
(vörösfenyő)
Alpok, Kárpátok
MM.
Egyivarú, egylaki, tűlevelű lombhullató, rövidhajtáson
csomókban 20–30 puha tűlevél, hosszúhajtáson s
szórt tűlevelek, ággal együtt lehulló tobozok. Díszfa.
Cupressaceæ — Ciprusfélék családja
Juniperoideæ alcsalád
10. Juniperus communis
(közönséges boróka)
őshonos, északi mérsékeltövi faj
M. Kétlaki örökzöld díszfa; hegyes tűlevelei 3-as
örvökben állnak; éretten sötétkék tobozbogyója
élelmiszeripari alapanyag (gin, borovicska;
húspácokhoz fűszer).
Thujoideæ alcsalád
11. Platycladus orientlais
(Thuja orientalis., Biota o.)
(keleti tuja, életfa) Kína, Belső-Ázsia
MM.
Széles oszlop alakú, pikkelylevelű örökzöld díszfa.
Hajtásai függőleges síkokba rendeződnek. Tobozai
szarvacskásak, magvai szárnyatlanok. Szárazságtűrő
3

MAGNOLIOPHYTA († Angiospermatophyta) — ZÁRVATERMŐK törzse
MAGNOLIOPSIDA († Dicotyledonopsida) — KÉTSZIKŰEK osztálya
RANUNCULIDÆ — BOGLÁRKA ALKATÚAK alosztálya
Berberidales — Borbolyavirágúak rendje G1
Berberidaceæ — Sóskaborbolyafélék családja
12. Berberis vulgaris
(sóskaborbolya)
őshonos európai faj
Ranunculales — Boglárkavirágúak rendje Gi
Ranunculaceæ — Boglárkafélék családja
13. Clematis vitalba
(erdei iszalag)
őshonos európai faj
M. Visszás-tojásdad, szálkásan fűrészes szélű levelek,
levéltövisek a hosszúhajtásokon; Fürt virágzat;
oxálsavtól savanyú, hosszúkás, piros, monokarp
bogyótermés, berberidin alkaloida, dísznövény.
N-E.
Kúszócserje, keresztben átellenes levélállás, páratlanul
szárnyasan összetett levelek, levélnyélkacs; egynemű
négytagú virágtakaró, sok porzó, apokarp termőtáj,
repítő bibeszálas aszmagcsoport termés, gyom.
Papaverales († Rhœadaes) — Mákvirágúak rendje G(i-2) c, b
Papaveraceæ — Mákfélék családja
14. Chelidonium majus
(vérehulló fecskefű)
őshonos eurázsiai faj
CARYOPHYLLIDÆ — SZEGFŰALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Caryophyllales — Szegfűvirágúak rendje G(5-3) c
Caryophyllaceæ — Szegfűfélék családja
H. Vastag elágazó gyöktörzs (rhizoma), dudvaszárú gyom,
szárnyasan szeldelt levelek; csipkés szélű levélkék, két
termőlevélből alakuló rámás toktermés, alkaloidtartalmú,
narancssárga tejnedv, szemölcsirtó gyógynöv.
Silenoideæ alcsalád — Habszegfüvek alcsaládja
15. Melandrium album
(fehér mécsvirág)
őshonos eurázsiai faj
H. Dudvaszár bütykös nóduszokkal; keresztben átellenes
levélállás, keskeny lándzsás ülő levelek; kétlaki; kettős
bogas virágzat (dichasium); forrt csésze; lizikarp
termőtájból fogakkal nyíló toktermés fejlődik; gyom.
Alsinoideæ alcsalád — Húrfélék alcsaládja
16. Stellaria media
(tyúkhúr)
őshonos kozmopolita gyom
Th.
Chenopodiales — Libatopvirágúak rendje G(i-2) c
Portulacaceæ — Porcsinfélék családja
17. Portulaca oleracea
(kövér porcsin)
É-amerikai eredetű kozmopolita gyom
Th.
Ősszel csírázó, áttelelő egyéves, elfekvő hajtásai
legyökeresedhetnek; keresztben átellenes levélállás,
tojásdad levelek, szabad (nem forrt!) csésze, kétkaréjú
sziromlevelek. Szártagjain egy-egy szőrcsík fut végig.
4
c
s
c
G(5)
Húsos, heverő szár; pozsgás, ülő, ékvállú, visszástojásdad
levél; apró, leples virág, együregű csalmatok
termés; Taposás- és szárazságtűrő, kapás gyom.
Chenopodiaceæ — Libatopfélék családja
G(2)
18. Beta vulgaris convar. conditiva
(céklarépa)
Mediterrán
TH. A rövid répatest (főgyökér + hypocotyl + szár), pH-ra
nem érzékeny betacián: bíbor szín. Különleges vastagodás:
polikambialitás, dudvaszár, leples virágok bogas
virágzatban, cönokarp termőtájból makk termések
fejlődnek, hármasával összenőve terméságazatot
alkotnak. Élelmiszeripari- és zöldségnövény.

19. Chenopodium album
(fehér libatop)
őshonos, kozmopolita gyom
Th.
Amaranthaceæ — Disznóparéjfélék családja
20. Amaranthus retroflexus
(szőrös disznóparéj)
É-amerikai eredetű kozmopolita gyom
Th.
Orsógyökér; bordás dudvaszár, hosszúnyelű, ékvállú
levelek; lisztes szőrzet; összetett virágzat: gomolyos
fürt; leples virág; cönocarp termőtájból, egymagvú,
leples makktermés fejlődik. Kapás gyom.
Rózsaszínű karógyökér; Szőrös, dudvaszár. Hosszúnyelű,
tojásdad levelek; összetett, tömött bugavirágzat;
egyivarú leples virágok, szélmegporzás, Cönocarp
termőtáj, egymagvú csalmatok termés, Kapás gyom.
Cactales)= Opuntiales) — Kaktuszvirágúak rendje G(i), H[I] s, z
Cactaceæ — Kaktuszfélék családja
Opuntioideæ alcsalád — Fügekaktuszfélék alcsaládja
21. Opuntia phæacantha
(coloradói fügekaktusz)
Észak-Amerika
Ch.
Polygonales — Keserűfűvirágúak rendje G(3) c
Polygonaceæ — Keserűfűfélék családja
22. Polygonum aviculare
(madárkeserűfű)
őshonos kozmopolita gyom
23. Reynoutria aubertii
(Tatáriszalag)
Közép-Ázsia
Th.
N-E.
Szárszukkulens; szára pozsgás, lapos, levélszerű,
korlátlan növekedésű (kladódium). A fiatal hajtásokon
még megtalálhatók a hengeres levelek, de ezek hamar
lehullanak, levélhónalji hajtások areolává (tövispárna)
módosultak; spirális virágszerkezet, soktagú virág;
kladódiumba süllyedt álbogyótermés, télálló dísznöv.
Heverő szár; lándzsás levél; pálhakürtő; Apró levélhónalji
leples virág; Cönokarp termőtájból leples
makktermés fejlődik; Taposás- és szárazságtűrő.
HAMAMELIDIDÆ († Eucommiidæ) — VARÁZSDIÓ ALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Hamamelidales — Varázsdióvirágúak rendje
Platanaceæ — Platánfélék — családja
24. Platanus hybrida
(juharlevelű platán)
Ny-Mediterrán (vitatott)
MM.
Urticales — Csalánvirágúak rendje G(2) c
Ulmaceæ — Szilfafélék családja
Ulmoideæ alcsalád — Szilfafélék alcsaládja
25. Ulmus minor
(mezei szil)
Őshonos európai faj
26. Celtis occidentalis
(nyugati ostorfa)
É-Amerika
MM.
Celtoideæ alcsalád — Ostorfafélék alcsaládja
MM.
Gyöktörzses, kúszócserje; szárkacs; pálhakürtő
(ochrea). Tojásdad, szíves vállú, nyeles levelek. Fehér,
leples virágok bugavirágzatban; leples makktermés.
Szárazságtűrő kúszó díszcserje, de gyomosíthat is.
5
Gi c
Lapokban lehámló kéreg, szórt levélállás, ölbefogottan
karéjos levél, levélalapba rejtett rügy, galléros pálha,
egyivarú, egylaki, gomb-virágzat, szélmegporzás, apokarp
termőtáj, aszmagcsoport-terméságazat. Vízigény.
Ágai gyakran paralécesek. A függőleges hajtásokon s
szórt, a vízszintes hajtásokon szórt átellenes levélállás,
fogas szélű, érdesen szőrős, aszimmetrikus levéllemez,
cönokarp termőtájból körszárnyas lependék termés.
Kérge szürke, parás, barázdás. Szórt átellenes
levélállás, csupasz, aszimmetrikus levéllemez, csúcsi
része fűrészes szélű. Cönokarp termőtájból
csonthéjas
termés fejlődik. Várostűtő útsorfa és gyomfa.

Moraceæ — Eperfafélék családja
27. Morus alba
MM.
(fehér eperfa)
Kína
28. Ficus carica
(füge)
Kelet-Mediterráneum, Elő-Ázsia
29. Humulus lupulus
(komló)
Cannabidaceæ — Kenderfélék családja
őshonos, északi mérsékelt övi
(cirkumpoláris) faj
A levéllemez tojásdad, szíves vállú. Heterofillia: lehet
tagolatlan vagy karéjos is. Tejnedv, egyivarú egylaki,
leples virágok, cönokarp termőtáj, a termős virág leple
elhúsosodik, makkterméságazat, gyom- és gyüm. fa.
M. Spirálisan (s) szórt, tenyeresen karéjos–hasadt levél,
levélhónalji serlegvirágzatban egyivarú h / n virágok,
cönokarp termőtáj, az elhúsosodó serlegvirágzat
makkterméságazattá alakul; Gyümölcstermő növény.
H-E.
Urticaceæ — Csalánfélék családja
30. Urtica dioica
(nagy csalán)
őshonos, kozmopolita faj
Fagales — Bükkfavirágúak rendje H[ˆ‚†‚„] c
Betulaceæ — Nyírfafélék családja
31. Betula pendula
(közönséges nyír)
őshonos eurázsiai, pionír fafaj
32. Alnus glutinosa
(enyves éger)
őshonos európai faj
Gyöktörzs, felkúszó lágyszár (jobbra tekeredő szárkacs),
akaszkodó horgas szőrök, keresztben átellenes
levélállás, felső levelek tagolatlanok, alsók 3–5
karéjos–hasadtak, kétlaki, levélhónalji virágzatok,
egynemű virágtakaró (lepel), a termős virágzat
murvalevelei „tobozkát” alkotnak, mirigyszőrökben
keserűanyagok, cönokarp termőtáj; makktermés.
Söripari növény.
H. Függőleges gyöktörzs + tarack, szögletes dudvaszár,
keresztben átellenes levélállás, tojásdad–lándzsás
fűrészes–fogas szélű levél, csalánszőrök, kétlaki,
levélhónalji virágzatok; a virágtakaró lepel, Cönokarp
termőtájból makktermés. Gyom- és gyógynövény.
MM.
MM.
Corylaceæ — Mogyorófélék családja
33. Corylus avellana
(közönséges mogyoró)
őshonos európai faj
H[„]
Lecsüngő vesszők, gyűrűsen leváló fehér héjkéreg,
kétszeresen fűrészes szélű levél, egyivarú virágok
barkavirágzatban, szélmegporzás, cönokarp termőtáj,
szárnyas makk (=lependék) termés. Díszfa.
Sudaras fa. Levele visszás–tojásdad, ékvállú, kicsípett
csúcsú; váltivarú egylaki, barkavirágzat; a h virág leples,
a n csupasz, szélmegporzás; makktermés fásodó
barkában (égertobozka). Gyökere N 2 -kötő sugárgombákkal
él szimbiózisban, narancssárga gesztű ipari fa.
H[„]
M. Tősarjakat fejlesztő bokorfa; széles–tojásdad, fűrészes
szélű, szíves vállú levél. Egyivarú egylaki, h virágok
barkában, a n virágok vegyesrügyekben, szélbeporzás;
cönokarp termőtájból makktermés; olajos mag,
fellevelekből sallangos kupacs. Héjas gyümölcs.
34. Carpinus betulus
(közönséges gyertyán)
őshonos európai faj
MM.
Kérge szürke, hosszanti sávos. Kétszeresen fűrészes
szélű, tojásdad, szárnyasan erezett, redőzött levél.
Egyivarú egylaki; A porzós virágok összetett barkában,
a termős virágok füzérben. szélbeporzású; Makktermését
3-karéjú buroklevél borítja. Erdészeti fafaj.
6

35. Fagus sylvatica
(bükk)
őshonos európai faj
Fagaceæ — Bükkfafélék családja
36. Castanea sativa
(szelídgesztenye)
őshonos dél-európai faj
Fagoideæ alcsalád — Bükkfafélék alcsaládja
MM.
Castanoideæ alcsalád — Szelídgesztenyefélék alcsaládja
MM.
Quercoideæ alcsalád — Tölgyfélék alcsaládja
MM.
37. Quercus cerris
(csertölgy)
őshonos dél-kelet európai faj
38. Quercus robur
(kocsányos tölgy)
őshonos európai faj
MM.
Kérge sima, világosszürke. Orsó alakú, hegyes rügy;
Egyszerű, ékvállú, tojásdad-elliptikus levél, széle
pillásan szőrös. Egyivarú egylaki; virágtakarója lepel, h
virágok összetett fejecskében, a n virágok kettesével;
szélbeporzású; 4 kopácsú tüskés kupacsban 2 db 3-élű
makktermés fejlődik. Ipari és díszfa.
Paraszemölcsös vessző, hosszúkás-lándzsás alakú,
kihegyezett, szálkás-fogas szélű levél, Egyivarú egylaki;
lepel; összetett porzós barka, alsó részén n
virágokkal; rovarmegporzás, cönokarp termőtájból
makktermés, tüskés kupacsban 3 makk. Héjas
gyümölcs és díszfa.
Lombhullató–lombtartó; sallangos rügypikkelyek,
hosszúkás, hegyes karéjú levél, leples virágok, egyivarú
barka, szélmegporzás; cönokarp termő; makktermés,
sallangos pikkelyű kupacs. Ipari fa.
Sudaras koronájú fa. Vesszői csúcsán halmozottan álló
rügyek. A levélnyél 5 mm-nél rövidebb. A levél füles
vállú, csúcsa felé kiszélesedő, lekerekítetten karéjos.
Váltivarú egylaki; Leples virágok egyivarú barkákban.
szélmegporzás; sima kupacs, Makktermései hosszú
kocsányon fejlődnek. Parkfa és ipari fa.
Juglandales — Dióvirágúak rendje
Juglandaceæ — Diófafélék családja H(„) c
39. Juglans regia
(közönséges dió)
Balkán, Kis-Ázsia, Kaukázus
MM.
ROSIDÆ — RÓZSAALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Saxifragales — Kőtörővirágúak rendje
Crassulaceæ — Varjúhájfélék családja
40. Sedum acre
(borsos varjúháj)
őshonos európai faj
Ch.
Világosszürke kéreg, gesztes fa, szórt levélállás, páratlanul
szárnyasan összetett levél, szív alakú levélripacs,
szélbeporzás, lepel, összetett porzós barkák. A n
virágok kis csoportban az idei hajtások csúcsán. Cönokarp
termőtáj, csonthéjashoz hasonló, zárt kupacsú
makk (= diótermés); olajos mag; Héjas gyümölcs.
Gi c
Párnás növésű; levélszukkulens. tojásdad, apró, húsos
levelek, csípős ízűek; bogas virágzat; csésze+párta;
öttagú, sárga virág; Apokarp termőtájból tüszőcsokortermés.
Sziklakerti dísznövényként használható.
41. Sempervivum tectorum
(házi kövirózsa)
Mediterráneum
Ch.
Tőszár; lapos, pozsgás levelekből tőlevélrózsa; bogas
virágzat; Virágzás után elpusztul. Az indák végén sarjtőlevélrózsák
fejlődnek. Apokarp tüszőcsokor termés.
Sziklakerti dísznövény, présnedve fülfájásra jó.
7

42. Ribes × rubrum
(piros ribiszke)
Európa
Grossulariaceæ — Köszmétefélék családja H(„) c
N. Kultúrfaj. Lefoszló, világos héjkéreg, tenyeresen tagolt,
3–5-karéjú, s szórt állású levelek. Fürtvirágzat,
rovarmegporzás, alsó állású, cönokarp termőtájból
pirps álbogyó-termés, Bogyós gyümölcs.
Rosales — Rózsavirágúak rendje G, H c
2. Maloideæ alcsalád — Almafélék alcsaládja H%‚ƒ
43. Pyrus communis
(nemes körte)
Elő- és Közép-Ázsia, Európa
M,
MM.
Multihibrid kultúrfaj. Levélnyele rövidebb a tojásdad
lemeznél. Fürtös virágzat, öttagú különnemű virágtakaró;
Apokarp termőtájból hártyás falú tüszőcsokor
alakul, körte áltermés (a vacok és a kocsány egy része
is elhúsosodik) kősejtek védik a magházat, gyümölcsfa
44. Pyrus pyraster
(vadkörte, vackor)
őshonos európai faj
45. Malus domestica
(nemes alma)
Elő-Ázsia, Európa
46. Sorbus aucuparia
(madárberkenye)
őshonos eurázsiai faj
M,
MM.
M,
MM.
MM.
Rövidhajtásai ágtövissé módosulnak; levélnyele
hosszabb a kerek levéllemeznél; puhuló (szotyósodó),
gömbölyű alma áltermés; kősejt; Vad gyümölcs, alany.
Kultúrfaj; molyhos rügyek és vesszővégek; csipkésfűrészes
szélű tojásdad levél; bogas virágzat; öttagú,
különnemű virágtakaró; apokarp termőtájból tüszőcsokor
termés fejlődik, alma áltermés. Gyümölcsfa.
Molyhos rügyek; páratlanul szárnyasan összetett levél,
aszimmetrikus levélkék; tüszőcsokor; élénkvörös apró
alma áltermések — összetett bogernyőben. Díszfa.
47. Cratægus monogyna
(egybibés galagonya)
őshonos eurázsiai faj
48. Rubus cæsius
(hamvas szeder)
őshonos eurázsiai faj
M. Ágtövis; szárnyasan erezett, hasadt–osztott levél; bogernyő
virágzat; monomer termőből fejlődő piros
cson-táralma benne egy fás falú tüszőtermés.
Gyógynövény
3. Rosoideæ alcsalád — Rózsafélék alcsaládja Gi, HI
H,
Ch.
Ívesen lehajló, csúcsával legyökeresedő tüskés vessző;
hármasan összetett levél; bogernyőben álló szabadszirmú,
öttagú virágok; apokarp termőtájból kék
csonthéjas terméscsoport. Vad gyümölcs.
49. Rosa canina
(gyepűrózsa)
őshonos európai faj
50. Rosa spinosissima
(jajrózsa)
őshonos eurázsiai faj
51. Fragaria × ananassa
(kerti szamóca)
Amerikai szülőfajokból keresztezett
hibrid
M. Íves ágú kis bokorfa, alul kiszélesedő horgas tüskék;
levélnyélhez nőtt pálhalevél; bogas virágzatban fejlődő
piros csipkebogyó áltermések, csészelevelei éretten
hiányoznak; soktagú, alsó állású, apokarp termőtáj,
aszmag terméscsoport. Gyógynövény (C-vitamin).
N. Tarackoló, sarjtelepet képző, alacsony, sűrűn tüskés
cserje. 9–11 levélkéjű szárnyasan összetett levelek.
Virága fehér, sokporzós, öttagú. Fekete csipkebogyó
áltermés, benne aszmag terméscsoport. Díszcserje.
H. Inda, hármasan összetett levelek, s virágszerkezet;
sokporzós; apokarp soktagú termőtájból aszmagcsoport
termés, Elhúsosodó vacokkúpon ülnek az
aszmagok (szamóca áltermés). Bogyós gyümölcs.
8

4. Prunoideæ alcsalád — Csonthéjasok alcsaládja Hƒ
52. Amygdalus communis
(közönséges mandula)
Elő-Ázsia
M,
MM.
Lándzsás csupasz levél, Monokarp termőtájból, hasi
oldalon felnyíló mezokarpiumú szikkadó csonthéjas
termés fejlődik; olajos mag, amygdalin (cián)
-glikozidtól keserű lehet. Héjas gyümölcs.
53. Persica vulgaris
(őszibarack)
Kína
54. Armeniaca vulgaris
(kajszi)
Kína
55. Prunus spinosa
(kökény)
őshonos európai faj
56. Prunus domestica
(házi szilva)
Elő-Ázsiai géncentrum
57. Cerasus vulgaris
(meggy)
Elő-Ázsia
Fabales — Hüvelyesek rendje G
Fabaceæ — Pillangósvirágúak családja
58. Sophora japonica
(Japánakác)
Japán
59. Trifolium repens
(fehér here)
őshonos kozmopolita faj
60. Robinia pseudoacacia
(Fehér akác)
Észak-Amerikai
61. Phaseolus vulgaris
(veteménybab)
Közép-Amerika
M. Rövid nyelű, lándzsás levél, kollaterális (hármas
vegyes) rügycsoport, középállású, monomer termőből
lédús mezokarpiumú csonthéjas termés, gyümölcsfa.
M. Vörösbarna, fényes vesszők, szélesen tojásdad, hosszú
nyelű, kihegyezett levelek, 5-tagú, szabadszirmú virág,
piros csészelevelek, csonthéjas termés, gyümölcsfa.
N, M. Tarackoló cserje: sarjtelepet (polikormont) képez,
rövidhajtásai ágtövissé módosulnak; kollaterális
rügyek; visszás-tojásdad, fűrészes szélű levél, gömbös,
kékesfekete, csonthéjas termés. Vad gyümölcs.
M. Specioid. Csipkés, fűrészes szélű, tojásdad, szótan álló
levél. Középállású, monokarp termőtáj. Viaszos csonthéjas
termés. Gyümölcsfa.
M. Gyűrűsen leváló héjkéreg, csüngő ágrendszer, vékony
vesszők, 1–2,5 cm hosszú levélnyél, fűrészes levélszél,
tojásdad, fényes, kissé merev levelek. Középállású,
monokarp termőtáj, csonthéjas termés, gyümölcsfa.
MM.
9
G1 z
Vesszői zöldek, fehér paraszemölcsökkel. Rügyei
levélalapba rejtettek. Páratlanul szárnyasan összetett
levelek, a levélkék hegyes csúcsúak; terebélyes
bugavirágzat; pillangós virág; monokarp termőtájból
nyálkás falú, cikkes hüvelytermés fejlődik. Díszfa.
H. Kúszó, legyökerező hajtás, pálhalevél, pillangós virág,
fehér fejecske virágzat hosszú virágzati kocsányon;
egymagvú hüvelytermés. Gyepalkotó.
MM.
Th,
Th-E.
Rutales — Rutafavirágúak rendje G c
Anacardiaceæ — Kesufélék (szömörcefélék) családja
62. Cotinus coggygria
(cserszömörce, parókafa)
Őshonos, Dél-eurázsiai faj
Gyökérsarjak; bordás vessző félig a héjkéregbe rejtett
rügyekkel; pálhatövis; páratlanul szárnyasan összetett
levél; fürtvirágzat; lapos hüvelytermés. Mézelő, tűzi-,
ipari- és díszfa de egyben gyomfa is.
Orsógyökér, Rhizobium-gümők, csavarodva kúszó szár
hármas levelek, levélhónalji fürt virágzat, pillangós B,
többmagvú hüvelytermés, zöldség (főzelék-) növény.
G(3®1)
M. Sarjtelepet képző tarackoló cserje. A vessző csúcsa felé
rövidülő ízközök; megtörve sárgarépa szagú (illóolaj);
A levél kerekded, ép szélű, kopasz, hosszúnyelű. Őszi
lombszín sárgától a bíborvörösig. Bugavirágzat; a
meddő virágkocsányok szőrösek, szikkadó csonthéjas
termés Díszcserje, gyógynövény (cseranyagok)

63. Ailanthus altissima
(Bálványfa)
Kína, Korea
Simaroubaceæ — Bálványfafélék családja G5-6
MM.
Sapindales — Szappanfavirágúak rendje G
Sapindaceæ — Szappanfafélék családja
64. Kœlreuteria paniculata
(Csörgőfa)
DK-Ázsia (Korea)
Hippocastanaceæ — Bokrétafafélék családja
65. Æsculus hippocastanum
(fehér vadgesztenye, bokrétafa)
Balkán
Gyökérsarjakkal is terjedő, agresszív, adventív gyomfa.
Ritkás ágrendszer, páratlanul szárnyasan összetett,
kellemetlen szagú, nagy levelekkel; szártetőző bugavirágzatok,
5–6-tagú virág, kettős virágtakaró; apokarp
termőtájból lependék-terméscsoport. Várostűrő.
G(3) z
M. Gömbölyded koronájú kis fa. Levelei páratlanul, szárnyasan
összetettek, a levélkék hasogatottak. Bugavirágzat,
apró sárga virágok, cönokarp termőtájból
alakuló hólyagszerű toktermések. Díszfa, gyomosít.
MM.
Aceraceæ — Juharfafélék családja
66. Acer campestre
MM.
(mezei juhar)
őshonos európai faj
Geraniales — Gólyaorrvirágúak rendje G(5)
Geraniaceæ — Gólyaorrfélék családja
67. Pelargonium zonale
(kerti muskátli)
Dél-Afrika
Th, N.
Celastrales — Kecskerágó virágúak rendje G(4-3) c
Celastraceæ — Kecskerágófélék családja
68. Euonymus europæus
(csíkos kecskerágó)
őshonos európai faj
Rhamnales — Varjútövis virágúak rendje c
Vitaceæ — Szőlőfélék családja
69. Vitis vinifera
(bortermő szőlő)
Mediterrán—Elő-Ázsiai—
Kaukázusi eredetű, ősi
kultúrnövény
N-E.
G(3) z
Csúcsrügy, enyves rügypikkelyek; keresztben átellenes
állású, tenyeresen összetett levelekl; levélmozaik;
bugavirágzat; húsos falú, tüskés tok; köldökfoltos mag.
G(2) c
Keresztben átellenesen álló, kicsi, lekerekített karéjú
levelek, a hosszú levélnyélben tejnedv van. Bogernyő
virágzat, m virágok; hasadó ikerlependék termés.
c, z
Húsos, felálló szár; Tenyeresen erezett, csipkés szélű,
illóolaj-termelő mirigyszőrős levelén sötét sáv fut körbe.
Öttagú, szabadszirmú virág; gémorrtermés. Díszn.
M. Lassan tarackoló kis fa, egyszerű, elliptikus levelei
keresztben átellenesen állnak. Sötétzöld vesszőin 4
paraléc fut végig. Levélhónalji bogas virágzat, 4 élű 4
rekeszű rózsaszín toktermés. Fehér magvait narancssárga
magköpeny (aryllus) borítja. Díszfa is.
G(2)
Elágazó ágkacsokkal kapaszkodó kúszócserje, váltakozó
kacsképződés; lefoszló héjkéreg; szórt átellenes levélállás;
tenyeresen tagolt (karéjos–osztott) fogas szélű levél; m vagy n
virág, bugavirágzat (összetett fürt); termése két rekeszű bogyó,
igen változatos alakú és színű. Gyümölcs és bortermő növény.
70. Parthenocissus quinquefolia
(tapadó vadszőlő)
É-Amerika keleti partvidéke
N-E.
Paraszemölcsös vessző; tapadókorongos, 5–8-ágú kacs; hosszú
nyelű, 5-tagú, tenyeresen összetett levél, piros lombszíneződés;
fekete bogyótermés. Dísznövény, elvadult és meghonosodott.
10

Santalales — Szantálfavirágúak rendje
Viscaceæ — Fagyöngyfélék családja
71. Viscum album
(fehér fagyöngy)
őshonos eurázsiai faj
Elæagnales — Ezüstfavirágúak rendje Hƒ c
Elæagnaceæ — Ezüstfafélék családja
72. Elæagnus angustifolia
(keskenylevelű ezüstfa)
Kelet-Mediterrán
Euphorbiales — Kutyatejvirágúak rendje G(3) c
Euphorbiaceæ — Kutyatejfélék családja
73. Ricinus communis
(Ricinus)
Kelet-Afrika
H[„] c
E. Félparazita; örökzöld félcserje; fennlakó; szívó gyökér,
álvillás elágazású zöld szár; bőrnemű, párhuzamos erű,
lándzsás levél; egyivarú kétlaki; leples virág; fehér
álbogyó termés; ragadós mag. Gyógynövény.
M. Rossz törzsnevelő, ágtövises fa. A keskeny, megnyúlt,
s szórt állású leveleit csillag- és pikkelyszőrök fedik,
fonákuk ezüstös; Alsó állású, monokarp termőtájból
lisztes húsú, csonthéjas termés fejlődik. A csésze
vajsárga, a párta hiányzik. Dísz-, mézelő- és gyomfa.
Th, M.
Araliales — Aráliavirágúak rendje H[%] c
Araliaceæ — Borostyánfélék családja
74. Hedera helix
(borostyán)
őshonos, atlanti-mediterrán faj
75. Petroselinum crispum
(petrezselyem)
Mediterráneum
N-E.
Apiaceæ († Umbelliferæ) — Ernyősök családja
TH.
Viaszos felületű dudvaszár; s szórt állású, igen nagy
levelei tenyeresen, osztottak, fűrészes szélűek, a levélnyél
pajzsosan illeszkedik; levélhónalji és hajtásvégi
kettős-bogas fürtvirágzatok, elágazó porzók, cönokarp
termőtájból 3 rekeszű, 3 magvú toktermés alakul; a
magvakon a köldök nagy hangyakenyérré (elaioszóma,
karunkula) alakult, olajos endospermium; Egynyáriként
ültetett dísznövény, mérgező, olaja gépolaj is.
Léggyökerekkel kapaszkodó, örökzöld kúszócserje;
szórt levélállás; bőrnemű levelei fiatalkori, kúszó hajtásain
tenyeresen karéjosak, felálló termőkori hajtásokon
tagolatlanok (heterofilia); illóolaj tartalom; öttagú
virágai ősszel nyílnak; ernyős fürtvirágzat; cönokarp
termőtájból fekete álbogyótermés alakul. Dísznövény.
Raktározó főgyökér; a tőlevelek 2–3 szorosan
szárnyasan összetettek, levélkéi hasogatottak;
összetett ernyővirágzat, ikerkaszat termés; illóolaj- és
C-vitamin-tartalom, Fűszernövény és gyökérzöldség.
76. Daucus carota subsp. sativus
(sárgarépa)
Elő- és Közép-Ázsia
TH.
Raktározó karógyökér: karotin; dudvaszár; többszörösen
szárnyasan összetett levél; az összetett ernyő külső
sugarai összehajlók; gallérlevelei szárnyasan szeldeltek.
horgas tüskés ikerkaszat; illóolaj, Gyökérzöldség.
77. Daucus carota subsp. carota
(vadmurok)
őshonos kozmopolita faj
Th.
Egyéves, vadon termő, gyakori dudvaszárú gyomnövény.
Orsógyökere alig raktároz, értéktelen. Horgas
tüskés ikerkaszat termés, összetett ernyővirágzat.
11

DILLENIIDÆ — DILLENIA ALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Capparidales — Kaprivirágúak rendje G
Brassicaceæ († Cruciferæ) — Keresztesvirágúak családja
78. Brassica oleracea convar. capitata
provar. capitata
(fejes káposzta)
Mediterráneum
79. Berteroa incana
(hamuka)
őshonos, eurázsiai faj
TH.
Th,
TH.
Salicales — Fűzfavirágúak rendje G c
Salicaceæ — Fűzfavirágúak családja
MM.
80. Populus × canescens
(Populus alba × Populus tremula)
(szürke nyár)
őshonos dél-eurázsiai faj
81. Salix alba
(fehér fűz)
őshonos eurázsiai faj
MM.
Begoniales — Begóniavirágúak rendje
Begoniaceæ — Begóniafélék családja
82. Begonia semperflorens
(folytonnyíló begónia)
Dél-Amerika
Th,
Ch.
Karógyökér; fél-tőlevélrózsás; Áttelelő óriásrügy
szoros, sima levelekkel. tőszára leveles; sátorozó fürt
virágzat; 4 csészelevél, 4 szirom „keresztes virág”,
4-főporzós (A2+4), csípős íz (szinigrin glikozid); becőtermés,
benne álválaszfal (replum) Zöldségnövény.
Dudvaszár, szórt s állású, csillagszőrös, ülő, lándzsás
levelek. 4-tagú, fehér, keresztes virágok, 4-főporzós
(A2+4), apró becőketermés, replum, útszéli gyom.
Terebélyes, gyökérsarjas fa. Kérge szürkés. Topofízis: a
hosszú hajtáson a levél nagy, szabálytalanul hegyesen
karéjos, fonáka szürkén molyhos, a rövidhajtáson kicsi
tojásdad, sekélyen, ívesen karéjos, kopaszodó fonákú
levelek; csupasz egyivarú virágok barkavirágzatokban,
kétlaki, szélbeporzás, toktermés; szőrös mag. Puhafa.
Tősarjas puhafa, egy rügypikkely; hosszúkás–lándzsás,
fűrészes szélű, pálhás, gyéren szőrös levél; egyivarú
csupasz virágok egyszerű barkavirágzatokban, kétlaki;
rovarmegporzás; Cönokarp termőtájból toktermés
fejlődik. szőrös mag. Csüngő ágú változata díszfa.
c
H b a
Lédús dudvaszár; szórt levélállás, a levéllemez aszimmetrikus;
egyivarú egylaki; a h virág biszimmetrikus:
b, a n aszimmetrikus: a; cönokarp termőtáj, szárnyas
toktermés, apró magvak; Egynyári dísznövény.
Cucurbitales — Kabakosok rendje
Cucurbitaceæ — Tökfélék családja
83. Cucumis sativus
Th.
(uborka)
India
H c
Heverő üreges szár; egyszerű ágkacs; majdnem ötszög
alakú, fogas szélű levél; serteszőrös növény; egyivarú
egylaki; levélhónalji forrt szirmú virágok; hosszúkás
kabaktermés, zöldségnövény.
Malvales — Mályvavirágúak rendje G(5) c
Tiliaceæ — Hársfafélék családja
84. Tilia cordata
(kislevelű hárs)
őshonos európai faj
MM.
12
G(5®1)
Olykor tősarjakat fejleszt; szórt átellenes levélállás;
kis, szíves vállú, kissé aszimmetrikus levéllemez,
fonáka csupasz, csak az érzugokban rókavörös
szőrcsomók; bogas álernyő virágzat, melynek
tengelyére ránőtt a repítő murvalevél; sok porzó,
rovarmegporzás, mézelő, cönokarp termőtájból sima
falú, makktermés fejlődik (mert egy magvú). Díszfa és
gyógynövény.

Malvaceæ — Mályvafélék családja
G(5), (i)
85. Hibiscus syriacus
M. Díszcserje; tojásdad–rombusz alakú, 3-karájos levelek,
(törökrózsa)
G(5)
durván fogazottak, kettős csészekör, 5 szabad szirom,
Kína
porzószálak csővé nőnek össze; cönokarp termőtájból
fejlődő toktermés; szőrkoszorús magvak.
Cornales — Somvirágúak rendje
Cornaceæ — Somfélék családja
86. Cornus mas
(húsos som); őshonos
DK–közép-európai—pontuszi faj
LAMIIDÆ — FORRTSZIRMÚAK 1. ALOSZTÁLYA
Dipsacales — Mácsonyavirágúak rendje H[†]
Sambucaceæ — Bodzafélék családja
87. Sambucus nigra
(Fekete bodza)
őshonos európai faj
88. Viburnum lantana
(ostorménfa)
őshonos szubmediterrán faj
Caprifoliaceæ — Bodzafélék családja
89. Symphoricarpos rivularis
(fehér hóbogyó)
Észak-Amerika
Dipsacaceæ — Mácsonyafélék családja
90. Scabiosa ochroleuca
(vajszínű ördögszem)
őshonos, eurázsiai–kontinentális faj
Oleales — Olajfavirágúak rendje G(2) c
Oleaceæ — Olajfafélék családja
91. Fraxinus ornus
(virágos kőris)
őshonos szubmediterrán faj
92. Syringa vulgaris
(közönséges orgona)
Balkán
93 Ligustrum vulgare
(közönséges fagyal)
őshonos európai faj
13
H c
M. Keresztben átellenesen álló, egyszerű, ép levelek, a
fonáki érzugoknban pókhálószerű fehér szőrök, bors
méretű gömbölyded virágzati rügyek; Négytagú sárga
virágai lombfakadás előtt nyílnak. Alsó állású,
cönokarp termőtájból piros csonthéjas termés. Vad
gyümölcs.
M. Vastag bélszövetű, paraszemölcsös hajtások. Keresztben
átellenes levélállás; páratlanul szárnyasan összetett
levél; sátorozó bogernyő virágzat; fekete bengetermés;
Nitrogénjelző gyomcserje, gyűjtött gyógynöv.
M. Csupasz rügyek. Molyhos fonákú, keresztben átellenes
állású, tojásdad levelek. Bogernyő virágzat; öttagú
forrt virágtakaró, fekete álbogyó termés. Díszcserje.
c
z, c
N. Keresztben átellenes levélállású lombhullató díszcserje
Levelei elliptikusak; levélhónalji virágok; Cönokarp
termőtájból fehér álbogyótermések alakulnak.
H. Tőlevélrózsa, tőszár, keresztben átellenes levélállás.
Kétszeresen szárnyalt vagy karéjos levelek.
Fészekvirágzat, pseudanthium, Forrtszirmú virág,
kaszattermés. Száraz gyepekben élő vadvirág.
MM,
M.
Keresztben átellenesen álló; páratlanul szárnyasan
összetett levél; levélkéi szélesek; rügyei szürkék; nagy,
fehér bugavirágzat; rovarbeporzás, lependék termés;
M. Tarackoló cserje; szíves vállú, ép szélű, keresztben
átellenes állású levelek, végálló buga virágzat; rovarmegporzás,
kétrekeszű toktermések; Díszcserje.
M. Keresztben átellenesen álló, kopasz, keskeny-lándzsás
levelek; fehér bugavirágzat; 4-tagú virágok, fekete
bogyótermés. Díszcserje.
z

Asclepiadales – Selyemkóróvirágúak rendje G 2, (2) c
Apocynaceæ — Meténgfélék családja
94. Vinca minor
(kis télizöld, kis meténg)
őshonos közép-európai faj
Ch.
Asclepiadaceæ — Selyemkórófélék családja
95. Asclepias syriaca
(Selyemkóró)
Észak-Amerikai eredetű adventív
Rubiales — Buzérvirágúak rendje
Rubiaceæ — Rubiafélék családja
96. Galium verum
(tejoltó galaj)
őshonos eurázsiai faj
Solanales — Burgonyavirágúak rendje G(2) c
Solanaceæ — Burgonyafélék családja
97. Capsicum anuum
(paprika)
Közép-Amerika
98. Lycopersicon esculentum
(paradicsom)
Dél-Amerika
99. Solanum tuberosum
(burgonya)
Dél-Amerika
100. Convolvulus arvensis
(apró szulák)
kozmopolita faj
Örökzöld, indákkal terjedő, sarjtelepes növény. Járulékos
gyökerek; keresztben átellenesen álló, egyszerű,
ülő, bőrnemű levelek; levélhónalji öttagú virágok,
jellegzetesen elcsavarodó forrt szirmokkal; Apokarp
termőtájból ikertüsző termés alakul. Alkaloid tartalom.
Árnyéki gyeppótló dísznövény, gyógyszeripari növény.
G. Nagytermetű, erőteljes szárú, tarackoló gyomnövény.
Levelei keresztben átellenesen állók, nagyok, oválisak.
Mérgező tejnedvet tartalmaz. Gömb alakú levélhónalji
virágzatok; 5 tagú rózsaszín virágok; Apokarp termőtájból
ikertüsző termés alakul, benne szőrös magok.
14
H[„] c
H, G. Fásodó gyöktörzs; dudvaszár; Örvösen álló keskenyszálas
levelek. Sokvirágú sárga bugavirágzat. 4-tagú
virágok; apró ikerkaszat termések; Réteken gyakori.
Th,
(N.)
Th.
Th,
(G.)
Convolvulaceæ — Szulákfélék családja
Cuscutaceæ — Arankafélék családja
101. Cuscuta campestris
Th.
(nagy aranka)
kozmopolita faj
Bogas elágazású, fásodó dudvaszár. Szórt állású
hosszúkás-tojásdad levelek. Sugaras szimmetriájú, 5-
tagú virág; húsos falú toktermés, maradó csészelevelek;
csípős íz (kapszaicin alkaloid). Zöldségféle.
Mirigyszőrökkel borított, bogas elágazású, fásodó dudvaszár.
A levelek félbeszárnyaltak, a levélszárnyak osztottak.
Bogas virágzat; öttagú, sugaras szimmetriájú,
forrt szirmú, sárga virágok. Cönokarp termőtáj; húsos
bogyótermés. Színanyaga: likopin. Zöldségféle.
Egyévesként termesztett, dudvaszárú, rövid tarackok
végén föld alatti ággumókat fejlesztő zöldségnövény.
Keményítő tartalmú gumók, szórt állású,
félbeszárnyalt levelek. Kis, levélhónalji bogas
virágzatokban fehér vagy lila virágok, zöld, mérgező
bogyótermés.
G. Lágyszárú, tarackoló, kúszónövény; szárkacs; Kopasz
levelei dárda alakúak, nyilas levélvállal. Sugaras
szimmetriájú, levélhónalji magányos virágok. Forrt
tölcséres párta; toktermés. Veszélyes gyom.
Klorofill nélküli élősködő. Sárga, csavarodó szár.
Hajtás-eredetű szívógyökereket fejleszt. 4–5-tagú
virágok fejecske virágzatban. 4-rekeszű toktermés,
maradó csészelevelek. Gyomnövény.

Boraginales — Borágóvirágúak rendje G
Boraginaceæ — Érdeslevelűek családja
102. Echium vulgare
(terjőke kígyószisz)
őshonos eurázsiai faj
TH.
c,z
Serteszőröktől érdes, dudvaszárú gyom, keskenylándzsás
levelek; mézelő, kék, zigomorf, forrt szirmú
virágok, maradó csészében 4 makkocska termés.
Scrophulariales — Tátogatóvirágúak rendje G(2) z
Scrophulariaceæ — Tátogatófélék családja
103. Verbascum phlomoides
(szöszös ökörfarkkóró)
őshonos DK-Európai faj
TH.
Ágas karógyökér, tőlevélrózsa, tőszár. Ülő, csipkés
szélű levelek; sűrűn molyhos szőrzet emeletes fedőszőrökből;
a murvalevelek hónaljában bogas virágzatok;
kerék alakú, sárga zigomorf párta; sokmagvú, kétrekeszű
toktermés. Parlagi gyom- és gyógynövény.
104. Orobanche sp.
(szádorgó, vajvirág)
Orobanchaceæ — Vajvirágfélék családja
G. Elágazó szárú, klorofill nélküli élősködő. Szívógumójával
a Solanaceæ, és a Brassicaceæ család fajainak föld
alatti szárain és gyökerein élősködik. Levelei csökevényesek,
pikkelyszerűek. Zigomorf kék virágai füzérvirágzatot
alkotnak. Sokmagvú, 2-rekeszű toktermés.
105. Plantago lanceolata
(lándzsás útifű)
őshonos eurázsiai faj
Plantaginaceæ — Útifűfélék családja
H. Rövid, gyöktörzs; Párhuzamos erezetű, nyélre futó,
keskeny lándzsás levelek. Tőlevélrózsa, tőkocsány;
2–4 cm hosszú füzérvirágzat; 4-tagú forrt párta; szélbeporzás,
csalmatok termés; Gyom- és gyógynövény.
Lamiales — Árvacsalánvirágúak rendje G(2) z
Lamiaceæ († Labiatæ) — Ajakosok családja
106. Lavandula angustifolia
(Levendula)
Nyugat-Mediterráneum
N. Félcserje; csupasz rügyek; 4-élű szár; Hosszú, szálas,
keresztben átellenes levelek, rajtuk mirigy és fedőszőrök.
Szártetőző álfüzér virágzat; bogas részvirágzatok.
Zigomorf, ajakos, forrt párta. Két főporzós: A2+2
Cönokarp termőtájból hasadó termés: 4 makkocska.
Maradó csésze. Illóolaj. Illatszer- és dísznövény.
107. Salvia nemorosa
(ligeti zsálya)
őshonos, K–DK-európai faj
H. Szára 4 élű. Csipkész szélű, hosszúkás–lándzsás levelei
keresztben átellenesen állnak, az alsók nyelesek.
Álörvös virágzat, liláskék, ajakos, zigomorf, forrt párta.
4 makkocska termés maradó csészében. Két porzó
sztaminódiummá alakult: A2+0. Vadvirág.
108. Salvia splendens
(paprikavirág)
Brazília
Th,
(N.)
Négyélű szár, keresztben átellenes állású, nyeles,
tojásdad levelek. Hosszú, ajakos virág, piros maradó
csésze, 4 makkocska termés. Egynyári dísznövény
15

ASTERIDÆ – FORRTSZIRMÚAK 2. ALOSZTÁLYA
Asterales — Fészekvirágzatúak rendje H[„] c, z
Asteraceæ — Fészekvirágzatúak családja
Asteroideæ alcsalád — Csöves virágúak alcsaládja
109. Solidago canadensis
(kanadai aranyvessző)
Észak-Amerikai eredetű
agresszív adventív gyom
H, G. Terjedő tövű, gyöktörzs, erős dudvaszár. Egyszerű,
szórt állású, fogas szélű, keskeny lándzsás levelek. A
sárga fészkek oldalra hajló tömött bugavirágzatot
alkotnak. Apró, bóbitás kaszattermés.
110. Callistephus chinensis
(kerti őszirózsa)
Kína
111. Conyza canadensis (Erigeron c.)
(kanadai betyárkóró)
Észak-Amerikai eredetű kozmopolita
112. Ambrosia artemisiifolia (A. elatior)
(közönséges parlagfű)
É-amerikai eredetű kozmopolita faj
113. Helianthus annuus
(napraforgó)
Észak-Amerika
114. Dahlia × variabilis
(dália)
Észak-Amerika
Th.
Th.
Th.
Th.
Th,
(H.)
Dudvaszár; levélállása szórt; alsó levelei tojásdadok, a
felsők szálasak; a fészekvirágzat külső fészekpikkelyei
lomblevélszerűek; virágai öttagúak, forrtszirmúak; cönokarp
termőtájból kaszattermés alakul. Dísznövény.
Ősszel csírázó, áttelelő növény; orsógyökér; érdes–
szőrös dudvaszár; szálas-lándzsás levelek; sokfészkű;
Széllel terjedő bóbitás kaszattermés. Veszélyes gyom.
Dudvaszár; 1–2-szer szárnyasan szeldelt, alul keresztben
átellenes, fönt szórt állású levelek; Váltivarú egylaki.
A porzós virágok kis fészkei szártetőző füzérben,
a termős virágok 1-virágú fészkei a levelek hónaljában
fejlődnek; kaszattermés-ágazat. Allergén gyom.
Kórós szár; szórt levélállás; szíves vállú ép levél; érdes
szőrzet; virágzati vacok lapos (fészektányér). Meddő
zigomorf, sárga nyelves virágok, termékeny aktinomorf
csöves virágok. kaszattermés, olajnövény.
Koloncos gyökérzet; dudvaszár; keresztben átellenes
levélállás; Szárnyasan összetett levél fűrészes szélű
levélkékkel. Csöves és nyelves virágok, egyes fajtáknál
a nyelves virágok túlsúlyban. Kaszattermés. Díszn.
115. Aster amellus
(csillag őszirózsa)
őshonos európai faj
116. Cirsium arvense
(mezei aszat)
őshonos eurázsiai faj
H. Dudvaszár; érdes-pelyhes szőrzet; elliptikus-hosszúkás
levél; A fészekvirágzatot meddő ibolyakék nyelves
virágok, és termékeny sárga csöves virágok alkotják.
bóbitás kaszattermés; Védett faj, kerti dísznövény is.
G. Tarackszerű gyökerek + hengeres gyöktörzs; dudvaszár;
tőlevélrózsa; Levele lándzsás, karéjos, szúrósan
fogas szélű. Kétlaki. Csak csöves virágú. A porzós
fészekvirágzat gömbölyű, a termős fészek hengeres.
bóbitás kaszattermés; Veszélyes gyomnövény.
Cichorioideæ alcsalád — Nyelves virágúak alcsaládja
117. Cichorium intybus
(mezei katáng)
őshonos eurázsiai faj
H. Karógyökér; dudvaszár; tőlevélrózsa; kacúrosan
hasogatott levelek; A fészkben csak kékszínű, nyelves
virágok. Csupasz kaszattermés; tejnedv. Gyom.
16

MONOCOTYLEDONOPSIDA — EGYSZIKŰEK OSZTÁLYA (Egy sziklevéllel csírázók)
LILIIDÆ — LILIOMALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Asparagales — Spárgavirágúak rendje G(3) (kivétel az Amaryllidaceæ család: az H[†])
Convallariaceæ — Gyöngyvirágfélék családja
c
118. Convallaria majalis
(gyöngyvirág)
őshonos európai faj
G. Fürtös elágazású tarack, végein rövid gyöktörzsek,
sarjtelep-képző. Elliptikus levelek, forrt levélhüvely;
egyszerű fürtvirágzat, bókoló, forrt leplű, 3-tagú
virágokkal. Mérgező piros bogyótermés, dísznövény.
Asparagaceæ — Spárgafélék családja
119. Asparagus officinalis
(közönséges spárga, nyúlárnyék)
őshonos eurázsiai faj
G. Kétlaki. A talajban lévő rizómáiról hajtáskezdemények
(spárgasípok) indulnak a felszínre. Keskeny korlátolt
növekedésű levélszerű szártagok (fillokládium). Piros
bogyótermés. Zöldségnövény.
c
Ruscaceæ — Csodabogyófélék családja
120. Ruscus aculeatus
(szúrós csodabogyó, egértövis)
őshonos atlanti-mediterrán faj
N, G. Kétlaki, rizómás, elágazó szárú növény. Széles, hegyes
csúcsú korlátolt növekedésű levélszerű szártagok (fillokládium).
Piros bogyótermés, védett faj, dísznövény.
c
121. Allium sativum
(fokhagyma)
Közép-Ázsia
Alliaceæ — Hagymafélék családja
G. Klónfaj. Fiókhagymákat fejleszt (gerezd); sarjhagyma; álszár; lapos levél;
Léghagymás ernyő virágzatát buroklevél fedi. Virágai csökevényesek vagy
nincsenek. Illóolaja baktericid. Fűszer és gyógynövény.
c
122. Allium cepa
(vöröshagyma)
Közép-Ázsia
G. Hagymatest (föld alatti módosult hajtás); A tőkocsány („bürdő”) és a
levél hengeres, az alsó felében felfúvódott. Ernyő virágzat; virágzati
buroklevél; 3-tagú virágok, toktermés; illóolaj; Zöldség és fűszernövény.
17

Liliales — Liliomvirágúak rendje
Colchicaceæ — Kikericsfélék családja
123. Colchicum autumnale
(őszi kikerics)
őshonos, közép-európai faj
124. Iris germanica
(kék nőszirom)
Mediterrán eredetű
Iridaceæ — Nősziromfélék családja
H c
G. Hagymagumós, tőleveleit és 3-rekeszű toktermését tavasszal
hozza, ősszel csak a hosszú lepelcső bújik elő a talajból.
Erősen mérgező kolchicin alkaloid, dísznövény
H c, z
G. Vastag gyöktörzs; kard alakú unifaciális levél; legyező virágzat,
kék lepel, sziromszerű bibeszál, csak 3 porzó; alsó állású
magház, 3-rekeszű toktermés; Kerti dísznövény.
ZINGIBERIDÆ — GYÖMBÉRALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Typhales — Gyékényvirágúak rendje G1 c
Typhaceæ — Gyékényfélék családja
125. Typha latifolia
(széleslevelű gyékény)
őshonos, északi mérsékeltövi faj
HH.
Zingiberales — Gyömbérvirágúak rendje H[†]
Cannaceæ — Kannafélék családja
126. Canna × generalis
(rózsanád, kánna)
Dél-Amerikai és délkelet-ázsiai
szülőfajok
Gyöktörzses, vízi évelő. Két sorban álló, 2 cm széles
levelek, bennük légjáratok. Egyivarú egylaki. Hengeres
torzsavirágzat, alsó részén termős, csúcsán porzós
virágok; szőrös szemtermés. Háziipari növény.
G. Gumós gyöktörzs; A levélhüvelyekből álszár alakul.
Széles lándzsás levéllemez; Forgó virágzat, aszimmetrikus
virág; A porzók lepelszerűek. Mindössze egy
portokfél termel pollent. tüskés toktermés; Dísznöv.
a
COMMELINIDÆ — KOMMELINAALKATÚAK ALOSZTÁLYA
Cyperales — Palkavirágúak rendje G(3-2) c
Cyperaceæ — Palkafélék családja
127. Cyperus alternifolius
(vízipálma)
Madagaszkár
Commelinales — Kommelinavirágúak rendje G(3) c, z
Commelinaceæ — Kommelinafélék családja
128. Zebrina pendula
(zebrapletyka, ámpolnavirág)
Közép-Amerika
G. Rizóma; palkaszárán alul egy hosszú ízköz, felül sok
rövid. Keskeny-szálas, forrt levélhüvelyű levelek. Szélmegporzású,
csupasz virágok füzérkékben. Cönokarp
termőtájból makktermés fejlődik. Dísznövény.
Ch. Hajtáseredetű gyökerek; Csüngő, heverő, csomós szár. A levél
lándzsás, színe ezüstösen csíkos, fonáka bíborszínű. Forrt levélhüvely.
Levélhónalji bogas virágzat. A virágtakaró különnemű: 3
csésze, 3 szirom. Rovarbeporzású. Toktermés. Szobanövény.
18

Poales — Pázsitfűvirágúak rendje G(2®1) c
Poaceæ († Gramineæ) — Pázsitfűfélék családja
129. Lolium perenne
(angolperje)
őshonos kozmopolita faj
130. Agropyron repens (Elymus r.)
(tarackbúza)
őshonos északi mérsékelt övi faj
131. Cynodon dactylon
(réti csillagpázsit)
őshonos, kozmopolita faj
H. Rövid tarack; szalmaszár; nyitott levélhüvely. A füzérkék
élükkel fordulnak a virágzati tengelyhez; toklászos szemtermés;
Nyírható pázsitok fő növénye, vízigényes.
G. Hosszú tarack; szalmaszár; Nyitott levélhüvely. Az ülő
füzérkék lapjukkal fordulnak a virágzati tengelyhez. toklászos
szemtermés. Nehezen irtható, gyom.
G. Hosszú tarackos gyomnövény. Hajtáseredetű gyökerek
Rövid szürkészöld levelek. Apró, ibolyás színű füzérkék
szabályos, ujjasan álló füzérekbe rendeződnek. Szemtermés.
132. Phragmites australis
(nád)
őshonos, kozmopolita faj
133. Digitaria sanguinalis
(pirók ujjasmuhar)
őshonos, kozmopolita faj
134. Echinocloa crus-galli
(közönséges kakaslábfű)
kozmopolita
135. Setaria viridis
(zöld muhar)
őshonos eurázsiai faj
136. Zea mays
(kukorica)
Közép-Amerika
137. Triticum æstivum
(közönséges búza)
Elú-Ázsia
G,
HH.
Th.
Th.
Th.
Th.
Th.
Hosszú tarack; üreges nádszár; nyitott levélhüvely; kemény,
szálas levéllemez; terebélyes buga virágzat; szélmegporzás,
szemtermés. Helyenként gyomosít.
A szalmaszár végén a füzérkék több vékony, lilás füzért
alkotnak, a füzérek szabálytalan csillag alakban állnak.
Szúrós, toklászos szemtermés; Gyomnövény.
Hajtáseredetű gyökerek; Szalmaszár; nyitott levélhüvely; A
füzérkék bugát alkotnak. Szélbeporzású; toklászos
szemtermés; gyomnövény.
Szalmaszár. Nyitott levélhüvely. Hengeres összetett
virágzat; a gallérsertéi lefelé simítva érdesek; Szélbeporzású;
Csupasz szemtermés; Gyomnövény.
Pányvázó léggyökerek; tömör szalmaszár; Egyivarú egylaki;
csúcsi porzós bugavirágzat („címer”), levélhónalji termős
torzsavirágzat; virágzati buroklevél („csuhé, fosztás”);
bibeszálak („bajusz”); keményítő tartalmú csupasz
szemtermés; gabona- és takarmánynövény.
Szalmaszár. Nyitott levélhüvely. Összetett kalász virágzat.
Szélmegporzású. Toklász és pelyva. Keményítő és fehérje
(sikér) tartalmú szemtermés. Kenyérgabona.
ARECIDÆ — PÁLMALAKATÚAK ALOSZTÁLYA
Arecales — Pálmavirágúak rendje G3, (3) c
Arecaceæ — Pálmafélék családja
138. Phœnix canariensis
(kanári datolyapálma)
Kanári-szigetek
MM.
Egyenes, el nem ágazó pálmatörzset nevel. Szárnyasan
összetett levelei vannak. A legalsó levélke-párok tövisekké
módosulnak. Bugavirágzatát spatha védi. Virágai egyivarúak
Bogyótermés csoport. Szobanövény.
19

Jelmagyarázat
A rendre, családra jellemző termőállás
G = felső állású termőtáj H= alsó állású termőtáj H= középső állású termőtáj
Az alsó indexbe tett szám a termőlevelek számát, a zárójel forrtságukat jelzi.
A rendre, családra jellemző virágszimmetria
s spirociklikus virág A virágtagok legalább részben spirálok mentén ülnek.
c sugaras, sok szimmetriatengelyes (aktinomorf) virág
b két szimmetriatengelyes (biszimmetrikus) virág
z egy szimmetriatengelyes (zigomorf) virág
a aszimmetrikus virág A virágra szimmetriatengely nem fektethető.
Életformák
MM. = magas fák (8 m fölött, mega et macrophanerophyta).
M. = kis fák (2–8 m, microphanerophyta).
N. = cserjék (½–2 m, nanophanerophyta).
Ch. = törpecserjék, párnás növekedésű, vagy párnás-pozsgás növények, áttelelő szerveik (rügyeik)
még a talaj felszíne fölött (1–50 cm) vannak (chamæphyta).
H. = évelők, áttelelő szerveik (rügyeik) a talajfelszínen vannak (hemikryptophyta).
G. = talajlakó növények, áttelelő szerveik (rügyeik) mélyen a talajban vannak (geophyta).
HH. = vízi–mocsári növények, áttelelő szerveik víz alatt vagy iszapban vannak (hydato–helophyta).
TH. = kétéves növények (hemitherophyta), az első év végén tőlevélrózsát és raktározó szervet (pl.
karógyökeret) fejlesztenek, a második évben virágoznak, termést érlelnek, és elpusztulnak.
Th. = egyéves növények (therophyta), teljes életciklusuk egy naptári éven belül lejátszódik.
E. = fennlakó, fákon élő növények (epiphyta).
N-E. = kószócserjék (liánnövények, nano-erepophyta).
H-E. = kúszó évelő (pl. a komló, hemikrypto-erepophyta).
Egyéb
† = régi elnevezés
Készült a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszékén
Összeállította: Dr. NAGY József, — Dr. FACSAR Géza, Dr. RIMÓCZI Imre, BÉNYEINÉ Dr. HIMMER Márta és BOGYA Sándorné
munkái (1991–2005) alapján. Szerkesztette: Dr. UDVARDY László
20