(+ adatok az USA-ból): 1934 - Byzantinohungarica - Görög Katolikus ...

A görög-katolikus magyarság egyházi
beosztása,
Hajdudorogi egyházmegye.
A hajdudorogi püspökség létesítésének
története szoros összefüggésben van
azokkal a küzdelmekkel, melyeket a
magyar görög-katolikusok több mint
félszázadon àt a magyar nyelvnek liturgikus
nyelvül való elismertetése érdekében
folytattak.
Hallgatólagosan már régóta megtűrték
az egyházi hatóságok a magyar nyelv
használatát a magyarlakosságú vidékeken,
támaszkodva arra a körülményre,
hogy a görög egyház szertartási nyelvül
mindenkor a lakosság nyelvét használja,
így biztosíttatott a római egyházzal való
unió, illetőleg a megfelelő egyházmegyék
létesítése alkalmával a románok részére
a román, a ruthének részére a közel
rokon ószláv nyelv használata a fogarasi,
illetőleg a munkácsi stb. egyházmegyékben.
Ezt az engedményt megállapítván
Papp-Szilágyi József nagy váradi
püspök is egy 1862-ben kiadott könyvében,
a hajdudorogi egyház 1863 május
2-án tartott ülésében elhatározta,
hogy a magyar nyelvnek hasonló rangra
emeltetése érdekében az összes illetékes
helyekre kérelemmel fordul.
Ennek az a váratlan hatása lett, hogy
ugyanaz a Papp-Szilágyi püspök a makói
egyházban régóta használatban levő
magyar nyelv további használatát betiltotta.
Az intézkedés nagy feltűnést és
visszahatást keltett a magyar közvéleményben
és Hajdudorogon, 1868 április
16-án a görögkatolikusok állandó végrehajtó
bizottságának megalakulására vezetett
Farkas Lajos elnöklete alatt. Az
említett napon megtartott kongresszuson
ugyanis az ott képviselt 58 magyar lakosságú
görög-katolikus község elhatározta,
hogy egy magyar nyelvű görögkatolikus
püspökség létesítése érdekében
megkezdi a szüksége, munkálatokat
és ennek érdekében Őfelségéhez, a
prímáshoz, az országgyűléshez és valamennyi
törvényhatósághoz memorandumot,
illetőleg kérvényt intéz.
A fáradozásoknak egvelőre annyi
eredménye lett, hogy 1873 szeptember
17-én a magyar nyelvű görög-katolikus
hívek részére Hajdudorogon a munkácsi
püspökség kebelében püspöki külhelynökség
létesült, melyre Danilovics
János kanonok neveztetett ki.
Bár ez az eredmény is nagy örömet
keltett, a végrehajtó-bizottság nem szüntette
be munkáját. Fordulatot jelentett
az \816. év, a milleniumi ünnepségek
éve, amikor a végrehajtó-bizottság újból
alkalmasnak Ítélte az időt eredményes
föllépésre s elnökének, Farkas Pálnak
vezetése alatt küldöttséget vezetett a
munkácsi püspökhöz, a prímáshoz, a
kormány tagjaihoz s az országgyűlés két
házának elnökéhez. E lépés eredménye
azonban ismét csalódás lett, amennyiben
a Szentszék szeptember 2-án a magyar
egyházi nyelvet határozottan megtiltott
s egyben a magyar kormányt is
értesítette diplomáciai úton, hogy azt
engedélyezni nem hajlandó. Válaszul a
kormány elnöke, br. Bánffy Dezső, a
Ház ülésén kijelentette, hogy „a magyar
görögkatolikus püspökség felállításának
kérdését meg kell előznie az egyházi
nyelv ügyében való döntésnek." A kérdés
tehát végleg zsákutcába látszott
kerülni.

42
Közben az ország fővárosában a nagyszámú
görög-katolikus magyar hívő körében
felmerült az önálló egyházközség
létesítésének kérdése. A görög-katolikus
közvélemény reménye most ezen mozgalom
felé fordult, az itt összetömörült
intelligencia befolyásától és súlyától várván
kedvező fordulat kieszközlését, Ennek
következtében Budapesten Szabó
Jenő főrendiházi tag elnöklete alatt megalakult
a Görög-katolikusok Országos
Bizottsága, azzal a kimondott céllal,
hogy a magyar nyelvnek eddigi tűrt
helyzetéből elismert egyházi nyelvvé
nyilvánítása érdekében
dolgozzék.
Az országos bizottság
programmi ához
111 magyar egyházközség
jelentette ki
csatlakozását és
vett részt ezer főt
meghaladóképviselettel
az 1900. jubiláris
évben az Országos
Bizottság
kezdeményezésére
Rómábavezetettzarándoklaton,
hogy
ott Oszentségétől
óhajainak teljesítését
kérje. Az eredmény
azonban ismét
éppen az ellenkező
lett, amennyiben
az 1905-ben
megalakult budapesti
egyházközség-
• M IS v. :
;- /
' 1 ' - í "
pL>
~P A Miklósy István
Fidef kí vXTT hajdudorogi megyéspüspök, a Ferenc Jézsei-rend nagykeresztese.
mánnyelvű híveket ezeknek tiltakozására,
még pedig azon az okon, hogy
mint románok, nem lehetnek a budapesti
rutén nyelvű egyházközség tagjai.
Ez a határozat ismét nem talált méltánylásra
nemcsak a görög-katolikus magyar
híveknél, hanem a fővárosnál, az
új egyház kegyuránál, sőt az egész ország
közvéleményénél sem. A kérdés
megoldása kompromisszumra vezetett,
amennyiben a budapesti egyház nyelvéül
az ógörög fogadtatott el, a magyar
nyelvnek oly használata mellett, mint
aminő az a magyar lakosságú egyházakban
ténvleg volt. Egyúttal az Országos
Bizottság mindezekből azt a következtetést
vonta le, hogy addig, mig egy kizárólag
magyar hívőkre kiterjedő egyházmegye
nem létesül s így az egész
kérdésnek nemzetiségi vonatkozásai el
nem vétetnek, a magyar egyházi nyelv
megvalósítása súlyos akadályokba fog
ütközni. Ezért a hajdudorogi egyházmegye
létesítésére helyezte fáradozásaiban
a túlsúlyt s ez alapon sikerült is
végre 1912-ben elérni, hogy a június
8-án kelt „Christifideles graeci" bulla,
illetőleg az 1913. évi XXXV. t.-c. alapján
létesült a hajdudorogi magyar görögkatolikus
egyházmegye,
melynek
nyelvéül ugyan a
bulla még mindig
az ógörög nyelvet
teszi meg, de amelyről
egyúttal kimondottan
megállapítja,
hogy az összes
magyar görögkatolikusok
részére alakíttatik,
beleértve
a románság közé
ékelten még megmaradt
magyar
nyelvű görögkatolikus
szigeteket is.
Az új egyházmegye
első püspökéül
1913 április 21-én
Miklósy István sátoraljaújhelyi
lelkész,
zempléni főesperes
neveztetett
ki, aki székhelyét
Debrecenbehelyezte.
A túlnyomóan református városi képviselettel
fölmerült nehézségek miatt
azonban, másrészt a túlzó oláhok által
ellene intézett merénylet folytán,— melynek
Jaczkovics Mihály püspöki vikárius,
Slepkovszky János titkár és Csatth Sándor
dr. em. ügyész estek áldozatául —
valamint Nyíregyháza város és a hívek
nagy részének kívánságára, az utóbb
nevezett városba helyezte át 1914 szeptember
23-án.
Miklósy István hajdudorogi megyéspüspök,
a Ferenc József-rend nagyke-

43
resztese, született 1859 augusztus 22-én
Rákóc községben, Zemplén vármegyében.
Középiskolai tanulmányait kiváló
eredménnyel az ungvári Drugeth-íőgim-f
náziumban végezte, majd a papi pályára
lépve, az ungvári theológiai lyceumban
és a budapesti központi papnevelőintézetben
tanult. E tanulmányai végeztével
előbb püspöki fogalmazóvá, majd az
ungvári kántortanítóképző tanárává s
egyúttal a papi árvák nevelőintézetének
igazgatójává neveztetett ki s mint ilyen
szenteltetett 1884 április 17-én áldozópappá.
Már az 1888. évben azonban ismét
a püspöki udvarba került titkári
minőségben; 1890-ben ő Szentsége tb.
pápai káplánná, püspöke pedig szentszéki
ülnökké nevezte ki. Majd 1894-ben
sátoraljaújhelyi lelkésszé s a sátoraljaújhelyi
kerület esperesévé neveztetett
ki. I. Ferenc József egyházi és társadalmi
téren — különösen a zemplénmegvei
Erzsébet-közkórház létesítése körül
— szerzett érdemeiért l r 05-ben
zempléni főespere9sé nevezte ki, 1907-
ben pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjét
adományozta neki. Az újonnan
létesített hajdudorogi egyházmegye
püspökévé való kineveztetése 1913 június
23-án történt, püspökké szenteltetése
ugyanezen év október 5-én ment
végbe.
Ideiglenes székhelyéül Debrecent választotta
s itt kísérelték meg ellene a
magyarság ellenségei az ismeretes merényletet,
mely ugyan nem érte célját,
amennyiben a püspök környezetéből
három áldozatot követelt, magát a püspök
személyét azonban Isten megóvta
a haláltól; azt sem érték el a merénylők,
hogy a püspököt megfélemlítsék és
az oláh nemzetiségi igényekkel szemben
hajlékonyabbá tegyék. Kitartó következetességgel
akadályozta meg, hogy
az egyházmegyébe beosztott egyes paróchiák
visszacsatoltassanak volt oláh
egyházmegyéikhez.
Ugyanezen évben, 1914 szeptember
havában Nyíregyháza város közönségének
meghívására székhelyét Nyíregyházára
tette át.
* * *
A püspöki megye védőszentje: Szent
István protomartir.
Püspöki székhely: Nyíregyháza. —
Plébániák száma: 89. — Hívek száma:
150.000. — Papok száma: 115. — Szerzetesek
száma: 4. — Szerzetesnők száma:
— . Kath.népiskolák száma:101.
Megyéspüspök: Miklósy István, a Ferenc
József-rend lovagkeresztese. —
Született 1857 aug. 22; pappá szentelték
1884 ápr. 17; püspökké szentelték
1913 okt. 5. — A megyéspüspökök sorában
az első.
SZÉKESEGYHÁZI
KÁPTALAN.
I. Nagyprépost: Bányay Jenő egyházmegyei
főtanfelügyelő, pápai prelátus.
Olvasókanonök: üresedésben. Orkanonok:
Melles Géza. Iskoláskanonok: Sereghy
László püspöki irodaigazgató. Kancellárkanonok:
dr. Mihalovich Sándor.
II. Tiszteletbeli kanonokok: Zapotoczky
Endre érd. esperes, sajópetri lelkész;
Damjanovich Ágoston zempléni
főesperes, sátoraljaújhelyi lelkész; Schirilla
Andor esperes, miskolci lelkész.
III. Főesperesek: Székesegyházi főesperes:
Hubán Gyula pocsaji lelkész;
szabolcsvármegyei főesperes: üresedésben;
szatmárvármegyei főesperes: Tivadar
Elek fábíánházai lelkész; zemplénvármegyei
főesperes: Damjanovich Ágoston
tb. kanonok, sátoraljaújhelyi lelkész.
IV. Egyházmegyei iroda: Irodaigazgató:
Sereghy László; titkár: Bihon István
pápai titkos kamarás, sz.-sz. ülnök,
sz.-sz. jegyző. Iktató és levéltárnok: Antalóczy
Kornél. Püspöki szentszék: Elnök:
a megyéspüspök; ülnökök: a valóságos
és tb. kanonokok, főesperesek, Fedák
Miklós, Fenczik Nikon esperes, Papp
Gyula, Szabó Miklós érd. esperes, Szabó
Miklós homesteadi (Amerika) lelkész,
dr. Krajnyáh Gábor budapesti parochus,
Bihon István püspöki titkár, Mosolygó
József tokaji lelkész, Véghseő
Dániel hajdúböszörményi lelkész, Szaxun
József nyiracsádi lelkész. Jegyző:
Bihon István; a házassági kötelék és a
szerzetesi fogadalom védője: Melles Géza
kanonok; ügyész: Álmos Zoltán ügyvéd

44
(világi); orvos: dr. Konthy Gyula, Nyíregyháza
főorvosa (világi). — Egyházmegyei
tanfelügyelőség: Főtanfelügyelő:
Bányay Jenő nagyprépost; vármegyei
tanfelügyelők: a vármegyék főesperesei;
kerületi tanfelügyelők: az esperesi kerületek
vezetői. — Egyházmegyei alapkezelőség:
Igazgató: üresedésben; pénztárnok:
Melles Géza kanonok; ellenőr:
Sereghy László kanonok; ügyész: Álmos
Zoltán ügyvéd (világi). — A középiskolai
hittanárok vizsgálóbizottsága: elnök:
Bányay Jenő nagyprépost; tagok: Melles
Géza kanonok; Sereghy László kanonok;
dr. Mihalovich Sándor kanonok,
Bihon István pápai kamarás, püspöki
titkár. — Joghatósági vizsgálóbizottság:
elnök: Melles Géza kanonok; tagok: Sereghy
László kanonok; Bihon István
püspöki titkár. — Az egyházi építkezéseket
felülvizsgáló bizottság: elnök: Bányay
Jenő pagyprépost; tagok: Papp
János tb. kanonok: Álmos Zoltán egyházmegyei
ügyész (világi). — Egyházmegyei
cenzorok: elnök: Bányay Jenő
nagyprépost; tagok: Melles Géza kanonok;
Sereghy László kanonok; Zapotoczky
Endre tb. kanonok; Kozma János
hitoktató; Bihon István sz.-sz. ülnök,
püspöki titkár. — A tanitók fegyelmi
bírósága: elnök: üresedésben;
előadó: Bányay Jenő nagyprépost, e.-m.
főtanfelügyelő; tagok: Melles Géza kanonok;
Sereghy László kanonok; Fedák
Miklós sz.-sz. ülnök; Tóth István tanító
(világi); jegyző: Tóth István tanító (világi);
ügyész: Álmos Zoltán ügyvéd (világi).
— Püspöki vizsgálóbiztosok: Nyíregyházán:
Bányay Jenő kanonok; Budapesten
: Krajnyák Gábor; Sárospatakon:
Fenczik Nikon sz.-sz. ülnök, esperes;
Sátoraljaújhelyen: Damjanovics Ágoston
tb. kanonok, főesperes; Debrecenben,
Hajdúböszörményben, Heiőkereszturon
és vidékén, Kisvárdán, Miskolcon és
Nagykállóban, ha a középiskolai ifjúság
hittani oktatását maguk a parochusok
végzik, püspöki biztosul a szomszéd
lelkészt tartoznak meghívni, ha pedig a
vallásoktatást hitoktatók végzik, maguk
a lelkészek a püspöki biztosok.
A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA.
A) Székesegyházi íőesperesség.
Főesperes: Hubán
Gyula.
I. Haj dudorogi esperesi kerület.
Esperes: Papp János. — Jegyző: Szuvák
József.
1. Bököny - ^ f

45
Zoltán, Antal János, Antalné Moncsák
Aranka, Metz Ilona. — Le: Nyirmártonfalva.
— Ttó: Csisztu László, Jeles
Berta.
9. Tiszabüd — ^Üf 1 : Bíídszentmihály.
— K: Korniss Ferenc. — H: 2602. —
Pl: Tamás János. — Ttó: Hudivók János,
Béres József, Bodnár Anna, Hadzsega
Pál.
10. Újfehértó — ^«T — K: szabad
ad. — H: 3419. — Pl: Volovcsák
Miklós kiérd, esperes. — Slk: Molnár
Pál. — Ttó: Vadász András, Moncsák
Margit, Almássy Erzsébet, Margitics
Gyula, Révész Irén, Csonka Gyula.
II. Nagylétai esperesi kerület.
Esperes: Mosolygó Dezső. —
ifj. Volovcsák
Miklós.
Jegyző:
1. Álmosd — ^'f #03 — B: Érselénd.
— K: vallásalap. — H: 970. — Pl: Nádasi
Béla. — Ttó: Papp Zoltán.
2. Bagamér ^f^Ss — B: Nyirábrány.
— K: nagyváradi káptalan. — H:
486. - Pl: Sereghv Pál. — Ttó: Legeza
Miklós. (' : ( ! (./) /
*
3. Hosszupályi — ^iP^fliŐD — K: vallásalap.
- H: 720. — Pl: Szeremi Viktor.
— Ttó: Balogh Béla.
, 4. Kókad — ^ — Nagyléta. — "f:
Álmosd. — K: vallásalap. — H: 175.
— Pl: Nádasi Béla. — Kttó: Gyérmán
János.
5. Makó — ^ » f — K: csanádi
püspök. — H: 2658. — Pl: dr. Torna
László. — Slk: Groholy Jenő. — Ttó:
Kerek György.
6. Nagyléta I. — ^Sf (

46
3. Kísléta — — SPT: Máriapócs. —
K: szabad adom. — H: 1225. — Pl:
Rojkovics Pál. — Ttó: Gebri Mihály,
Laskai Jenő. — Le: Nyírbogát. — Ttó:
Gyérmán András.
4. Levelek — — H: 1600.
— Pl: Leskó József.
5. Máriapócs — — H: 1354.
— Pl: dr. Dudás Miklós bazilitarendi
házfőnök. — Sl: Szabó Izidor. — Ttó:
Stefkó Mihály, Zsatkovics Anna, Hrács
Mihály, Tomcsik Endre, Turzánné Szent-
Gály Blanka.
6. Napkor — ^iöf — K: szabad
adom. — H: 980. — Pl: Legeza Sándor.
— K: Buday György.
7. Nyirbakta — ~ K: szabad
adom. — H: 1724. — Pl: Simon György.
— Ttó: Imre Pál, Szabados József, Gaál
Gizella s. t. — Le: Petneháza. — Ttó:
Tulipán András, Duli Antal.
8. Nyirgyulaj — — Bf: Nyírbátor.
— K: szabad adom. — H: 1496. — Pl:
Damjanovics József esperes. — Ttó:
Iváncsó Jenő, Groholy Aladár, Ladomérszky
Margit.
9. Nyírbátor — #03 — K: szabad
adom. — H: 1555. — Plh: Árdán
István. — Ttó: Papp József.
V. Nyirbélteki esperesi kerület.
Esperes: Volosin János. Jegyző: Papp
György.
1. Nyiradony — — K;. szabad
adom. — H: 2293. — Legeza Ödön.
— Ttó: Csillám Béla, Bradács Mihály.
2. Nyírbéliek — — Bf: Nyírbátor.
— K: gróf Dessewffy Miklós. — H:
1565. — Pl: dr. Sebella István.— Ttó:
Varga Margit, Murvai Miklós, Medve
László.
3. Nyirgelse — Nyirmihálydi,
— K: szabad adom. — H: 1689. — Pl:
Fodor István. Ttó: Papp Béla, Lyachovics
Sándor. — Le: Szakoly. — Ttó:
Tulipán Miklós, Margitics Irén.
4. Nyirlügos — ^ — gp^: Nyirmihálydi.
— K: szabad adom. — H: 1228. — Pl:
Véghseő István. — Ttó: Csillám Péter,
Körtvélyessy Gyula, Magdinecz Margit.
5. Nyírpilis — ^SP'f 1 : Nyírbátor. —
K: szabad adom. — H: 1025. — Pl:
Bobonka Miklós. — Ttó: özv. Zsatkovicsné
Bobonka Mária, Maczucza János,
Kiss Veronika.
6. Nyírvasvári — ^ - : Nyírbátor.
— K: szabad adom. — H: 2236. — Pl:
Volosin János. — Ttó: Jakab János,
Lukács Anna, Kurucz Mihály, Molnár
József.
7. Penészlek — Nyirbéltek. —
Nyirábrány. — K: szabad adom. — H:
1322. — Pl: Bodnár Sándor. — Ttó:
Malmos Mihály, Orosz Irén, Orosz Zsófia,
Bodnár Gyula, ifj. Suta Gyula, ht:
Hidegkúti Rózsi.
8. Piricse — ^iPf §b: Nyírbátor. —
K: szabad adom. — H: 929. — Pl:
Bába Miklós. — Ttó: Somlyay András.
— Le: Encsencs. — Ttó: Báncsi György.
VI. Nyíregyházai esperesi kerület.
Esperes: Hudáky Gyula. Jegyző: Kohut
István.
1. Balsa — — f: Gáva. — K:
gróf Dessewffy Miklós. — H: 641. —
Pl: Damjanovics Ödön. — lg. ttó: Ignácz
Mihály.
2. Buj — ^iP 3 ! 5 — K: szabad adom.
— H: 1978. — Pl. Bellovfcs Gyula t.
esperes. — Ttó: Stima András, Vaszkun
János, Deák János.
3. Kenézlő — #£3 — K: szabad
adom. — H: 869. — Pl: Kohut István.
— Ttó: Hriskó István. — Le: Viss. —
Ttó: Törökéri Sándor. — Le: Zalkod.
— Ttó: Rektor János.
4. Kótaj — ^S^f — K: szabad adom.
— H: 1221. — Pl: Szemerszky János.
— Ttó: Radványi Sándor.
5. Nagykálló — — K: szabad
adom. — H: 1826. — Pl: Hudáky
Gyula. — Ttó: Kaminszky Ilona, Vastag
Miklós. — Le: Kiskálló. — Ttó:
Grigássv Margit, Rektor József.
6. Nyíregyháza — x^SP^f

47
8. Oros — — K: gróf Dessewffy
Miklós. — H: 1602. — Pl: Legeza József
érd. esp. — Ttó Novotny Ferenc.
9. Timár — ^ — mf : Rakamaz. —
K: pénzügyminiszt. — H: 1030. — Pl:
Kutka Izidor érd. m. esperes. — Ttó:
Hadzsega Gyula, Nagy Miklós.
10. Vencsellő — — f: Gáva. —
K: szabad adom. — H: 1226. — Pl:
Pintér András. — Ttó: Hajdú Péter. —
Le: Gáva. — Ttó: Harajda József, Harajdáné
Lipeczky Anna.
B) Szatmári főesperesség.
Főesperes: Tivadar
Elek.
VII. Csengeri esperesi kerület.
(Szatmár vármegye.)
Esperes: Mitrò
János.
1. Csegöld — ^ — &: Jánk-Majtis. —
: Jánk. — K: szabad adom. — H:
773. — Plh: Pataki István. — Ttó: Árdán
József. — Le: Méhtelek. — Ttó:
Rohonci Miklós. — Le: Rozsály. —
Ttó: Illés György.
2. Csengerújíalu — — Csenger.
— K: szabad adom. - H: 883. — Pl:
Verdon János. — Ttó: — •—.
3. Jánk — ^SS'fSö — K: szabad
adom. — H: 1330. — P!: Slepkovszky
Sándor. — Ttó: Sáfár Gyula. — Le:
Kisnamény. — Ttó: Dankó György.
4. Porcsalma — ' — K: szabad
adom. — H: 1530. — Pl: Mitrò János
esp. — Ttó: Oláh György, Timcsics
Ilona. — Le: Pátyod. — Ttó: Varga
József.
5. Rozsály szervezés alatt.
Vffl. Nyiri esperesi kerület.
(Szatmár vármegye.)
Esperes: ifj. Damjanovics
Jegyző: — —.
Ágoston.
1. Fábiánháza — ^ — SPf : Nagyecsed.
— K: szabad adom. — H: 1707.
— Pl: Tivadar Elek főesperes. — Slk:
Karosi Ferenc. — Ttó: Gólya Elek,
Pávay Anna. — Le: Mérk. — Ttó:
Szabó Péter.
2. Gebe —^ — : Hodász. — K:
szabad adom. — H: 852. — Pl: ifj.
Damjanovics Ágoston esperes. — Ttó:
Kuzma György, Duli János.
3. Hodász — (§£3 — K: szabad
adom. — H: 1227. — Pl: Turzán József.
— Ttó: Darabánt András, Puskás
Erzsébet. — Le: Kántorjánosi. — Ttó:
Duli László, Duliné Lenchés Irén.
4. Nagydobos — — K: szabad
adom. — H: 823. — Pl: Tartally József.
— Ttó: Pávay György.
5. Nyírcsászári — — "f: Nyírbátor.
— K: szabad adom. — H: 459. —
Plh: Korpos Andor. — Ttó: Balogh
László, Lengyel Péter.
6. Nyírderzs — Kántorjánosi. —
SB^f: Nyírbátor. — K: szabad adom.
— H: 324. — Pl: Legeza Miklós. —
Ttó: 1 Csobay László, Legezáné Szaplonczay
Irén.
7. Nyirparasznya — ^SÖ^f: Nagydobos.
— K: szabad adom. — H: 720. — Plh:
dr. Rohály Ferenc. — Ttó: Darabánt
Sándor.
8. Ópályi — ^SP^f — K: szabad ad.
— H: 1697. — Pl: Bellovics Miklós. —
Ttó: vitéz Szentgyörgyi György, Orosz
Irma.
9. Nyircsaholy — ^»"f® 0 — K: szabad
adom. — H: 808. — Pl: Szuchy
Elek. — Ttó: Seszták Miklós, Kovács
Antal, Burdács Irén.
10. Mátészalka (Szervezés alatt) —
^iP^SŐS —H: —. — Szerv, leik:
Spiry Elek. — Ttó: Lipusz Lajos.
C) Zempléni lőesperesség.
Ágoston tb. ka-
Főesperes: Damjanovics
nonok.
IX. Bodrogközi esperesi kerület.
(Zemplén vármegye.)
1. Cséke — : Ricse. — K: szabad
adom. — H: 925. — Pl: Görög
Péter. — Ttó: —.
2. Dámóc — ^S^f: Ricse. — K: szabad
adom. — H: 455. — Pl: Sztankaninecz
Endre. — Ttó: Gombos János,
Vas Izabella.

48
3. Zemplénagárd — &6Q — T: Bély.
— K: szabad, adom. - H: 975. - Pl:
Csopey Jenő. — Ttó: Pákh Mihály. —
Le: Révleány vár. — Ttó: Tóth Elek.
4. Bodrogolaszi — ^iPf #03 — Pl:
dr. Szász László. — Ttó: Leviczky Béla.
X. Hegyaljai esperesi kerület.
Esperes: Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök.
1. Bodrogkeresztur — ^iPf #03 — K:
szabad adom. — H: 860. — Plh: Varga
János. — K: Matúz István.
2. Komlóska — »: Olaszlíszka. —
Erdőhorváti. — ^(§£3: Tolcsva. — K:
báró Waldbott Frigyesné. — H: 1025.
— Plh: Kerekes Antal. — Ttó: Leviczky
István, Réthy Ilona. — Le: Erdőhorváti.
— Ttó: Dzsula Illés.
3. Mezőzombor — — ^f: Szerencs.
— K: szabad adom. — H: 596. — Plh :
Oravecz József. — Ttó: Szöllössy Mihály.
4. Sárospatak — ^ B f #03 — K:
Windischgrátz Lajos herceg. — H: 1940.
— Pl: Fenczik N. Győző sz.-sz. ülnök.
— Slk: Nyika Béla. — Hitoktató: Fenczik
Sándor. — Ttó: Reskó János, Petrasovszky
Emma.
5. Sátoraljaújhely — ^iDfiÖ — K:
gróf Wallis Gyuláné. — H: 3363. —
Pl: Damjanovics Ágoston tb. kanonok,
főesperes. — Slk: Szász László. — Hitoktató:
Fodor János. — Ttó: Molnár
Antal, Kerekes János.
6. Szerencs — ^Üf 5 #£3 — K: szabad
adom. — H: 1878. — Pl: Fedák Miklós
sz.-sz. ülnök. — Slk: Szelényi Gábor.
— Ttó: Juhász János.
7. Tokaj — ^iPf #03 — K: kincstár.
— H: 1999. — Pl: Mosolygó József
sz.-sz. ülnök. — Hitoktató: Révész Dezső.
Ttó: Bobik Andor. — Le: Tiszaeszlár.
— Ttó: Cimbolinec Jenő.
8. Tolcsva — #£3 — K: vallásalap.
— H: 720. — Pl: Kiss Andor
érd. másodesperes. — Ttó: Kurucz Béla.
9. Végardó — ^SPf: Sárospatak. —
K: herceg Windischgrátz Lajos. — H:
640. — Pl: Kiss Gyula. - Slk : Szalka
László. — Ttó: Petró János, Medveczky
Teréz, Juhász Jenő.
10. Vajdácska (helyi káplánság) — ^SPT:
Sátoraljaújhely. — H: 383. — Hkpl:
Nyika Béla. — Ttó: Pataky Mihály,
Pauliczky Erzsébet.
XI. Miskolci esperesi kerület.
(Borsod vármegye.)
Esperes: Schirilla Sz. Andor tb. kanonok.
Jegyző: Orosz
József.
1. Felsőzsolca — — K: szabad
adom. — H: 1130. — Pl: dr. Bodnár
Béla. — Ttó: Kisida Ferenc, Gariscsák
József.
2. Görömböly — ^f 5 : Hejőcsaba. — §3:
Miskolc. — K: Munkácsi püspök. —
H: 1458. — Pl: Orosz József esperes.
— Ttó: Gerbery Szilárd, Komló Gábor.
— Le: Hejőcsaba. — Ttó: Paulovits
István.
3. Hejőkeresztur — iP^: Hejőszalonta.
— Mezőnyék. — K: vallásalap. —
H: 1233. — Pl: Rojkovics Sándor. —
Ttó: Lukács István.
4. Miskolc — #03 — K: szabad
adom. — H: 2527. — Pl: Schirilla Sz.
Andor kanonok-esperes. — Hitoktatók:
Kozma János, Kardos István. — Ttój —.
5. Sajópálfalva — Sajóvámos. — ü^:
Miskolc. — K: szabad adom. — H:
1031. — Pl: Demkó Sándor. — Ttó:
Groholy Emánuel, Bodnár Ilona. —Le:
Sajóvámos. — Ttó: Timaffy Miklós.
6. Sajópetri — ^^jf: Ónod. — iP: Zsolca.
— K: vallásalap. — H: 1054. — Pl:
Zapotoczky Endre tb. kan. — Ttó: Polyánszkv
István.
7. Sajószöged — ^T — fö: Hejőbába.
— K: szabad adom. — H: 1403. — Pl:
Szmandray János. — Ttó: ImrichIstván.
Egyházmegyei áldozópapok különféle
hivatalokban: Hittanárok és hitoktatók:
dr. Baulovics Zoltán, Szemerszky Miron,
Kupár Lajos, dr. Ruttkay Miklós, dr. Kiss
Andor (Budapest), Kiss Gyula (Hajdudorog),
Kozma János (Miskolc), Árdán
István (Nvirbátor), Orosz Ágoston (Debrecen),
Fodor János (Sátoraljaújhely),
ifj. Bodnár Béla (Kisvárda). Fenczik Sándor
(Sárospatak), Révész Dezső (Tokaj).
— Egyéb alkalmazásban: Székely Jenő,
Dobránszky Sándor, Mihalyovszky Gábor.

Miskolci apostoli adminisztratura.
Az eperjesi és munkácsi egyházmegyék magyar részeiből
alakíttatott 1924-ben.
A világháborúból folyó magyar tragédiában
talán a legjobban sújtott intézmény
volt a magyar görög-katolikus
egyház, amely területben, hívekben a
legtöbbet, intézményekben pedig főképpen
az eperjesi és munkácsi egyházmegye
mindent elveszített Mindkét püspöki
központ: Eperjes és Ungvár 1918
őszén cseh impérium alá került. A
munkácsi egyházmegyéből egyetlen egy
paróchia s Szatmár és Bereg vármegye
néhány filiális egyháza
maradt magyar
impérium alatt, mig
az eperjesiből 21
paróchia. Az elszakítás
óta szerveztetett
még két paróchia
s egynek a szervezése
folyamatban
van, így az Apostoli
kormányzóság paróchiáinak
száma jelenleg
24.
A cseh megszállás
első zavaraiban az
eperjesi püspöki főhatóság
a mucsonyi
(Borsod vm.) esperes-lelkészt
bíztameg
„püspökibiztosi" minőségben
az Abaúj,
Borsod, Gömör és
Zemplénvármegyékben
fekvő paróchiáinak
és iskoláinak
igazgatásával, majd
amidőn dr. Nóvák István püspök kényszerű
távozásával dr. Nyárádi (Miklosics)
Dénes körösi püspök lett az eperjesi
egyházmegye Apostoli Adminisztrátora,
erre a területre általános helynökévé
nevezte ki a mucsonyi püspöki
biztost. Ez az állapot 1924-ig tartott.
A pápa Őszentsége ugyanis abban az
évben a prágai apostoli nuncius útján
közölte hajdudorogi Papp Antal munkácsi
püspökkel, hogy őt egyházmegyéje
kormányzása alól 1924 június
Hajdúdorogi Papp Antal
kfizikei érsek, miskolci apostoli kormányzó.
1-től felmenti s egyben érdemei elismeréseül
a küzikei érsekségre előlépteti.
Ugyanezen pápai intézkedés rendelte
el a munkácsi és eperjesi egyházmegye
Magyarországon maradt paróchiáinak
egy Apostoli Adminisztraturába való
egyesítését és annak élére Papp Antal
c. érseket kifejezetten is a megyés püspököket
megillető teljes hatalommal,
előjogokkal és kötelességekkel állította.
Az apostoli kormányzót azonban különböző
függő kérdések
megoldásának
eltolódása akadályozta
abban, hogy
az új Apostoli Adminisztratúra
vezetését
tényleg átvegye.
Végre a cseh
kormány az erőszak
terére lépett s a főpásztort
1925 szeptember
ll-én eltávolította
Ungvárról.
Az ő akadalyoztatásának
ideje alatt továbbra
is a mucsonyi
vikárius vezette
a terület kormányzását.
Papp Antal c. érsek,
apostoli kormányzó,
1925. okt.
27-én új székhelyén,
Miskolcon telepedett
le, mert ez a város
nemcsak az Apostoli
Adminisztratúra területének van
közvetlen szomszédságában, de a tapolcai
javadalmas apátságnak, melynek jelenlegi
apátja Papp Antal, földbirtokai
is ezen város határában kezdődnek.
Egyébként Miskolcnak az Apostoli
Adminisztratúrával való gazdasági, földrajzi
és kultúrális kapcsolatát tekintve,
az új székhelyet illetőleg más varos
szóba se jöhetett. Itt a székfoglalas után
Őszentsége kifejezett engedélyével s
örömére az új Codex Jur. Can. alapjan

50
befejezést nyert az egyházmegyéi szervezet
kiépítése s az Apostoli Adminisztratívra
az Anyaszentegyháztól reá
rótt szent kötelesség gyanánt nehéz viszonyok
között teljesíti feladatát; a mult
hagyományainak, az eljövendő uniók
előföltételeinek és a magyar reményekkel
élő új nemzeti és egyházi feltámadásnak
előkészítéséből reá eso munka
lelkes szolgálatát.. Az 1932. évben az
Actio Catholica szervezete is úgy a központban,
mint a lelkészetekben is befejezést
nyert s a már előbb mindenütt
megalakított hitközségi szervezetbe kapcsolódva
végzi hitbuzgalmi, szociális és
kultúrális munkáját.
Az Apostoli Adminísztratúra területe
nincs véglegesen körülírva, mert minden
oly terület, amely az eperjesi és munkácsi
egyházmegyéktől magyar impérium
alá kerül vissza, az Adminisztratúrához
tartozik, — a pápai évkönyvben
(az 1932. évre szólóban is) azonban
hivatalosan mint Miskolci,, Apostoli Adminísztratúra,
a pápa Őszentségének
közvetlenül alárendelt egyházi területek
között van feltüntetve, amelynek kormányzója
azonban nemcsak személyi,
hanem területi joghatóságot is gyakorol.
Nemzeti reményeink teljesülése ezen
Apostoli Kormányzóság területének bővülését
is jelentené, viszont — ne adj
Isten — ellenkező esetben is beáll majd
egy olyan rendezés szüksége, amely
nemcsak életképessé, hanem a nagy
uniós és magyar célkitűzések szolgálatára
is hathatósan megerősíti a magyarországi
munkácsi és eperjesi egyházmegyét.
* * *
Hajdudorogi Papp Antal régi magyar nemes
család sarja, 1867 november 17-én
született Nagy kálióban, ahol édesapja
lelkész volt. Középiskoláit Ungváron és
Lőcsén, az egyetemet pedig Budapesten
végezte. Alig hogy az egyetemről hazakerült,
az ungvári papi fiúárvaházban
lett tanulmányi felügyelő. Innen bold.
eml. dr. Firczák Gyula püspök nemsokára
aulájába vitte, ahol az egyházmegyei
hivatalok legalsóbb fokától a
legmagasabbíg emelkedett. 1897-ben püspöki
titkár, majd nemsokára püspöki
irodaigazgató lett. Mint ilyent érte az a
kitüntetés, hogy a pápa őszentsége „ad
instar participantium" pápai protonotáriussá
nevezte ki. B. e. dr. Firczák Gyula
püspök minkenkor elismerte, hogy milyen
hű és erős támasza neki Papp Antal
s alig hat esztendő multán valóságos
kanonokká és általános helynökévé nevezte
ki i911-ben. A tekintélyes egyházmegye
kormányzása így egyre jobban
és jobban az ő vállaira tolódott át.
S ő a sok bölcseséget és szivet kívánó
munkában mindig egész ember volt.
1912-ben dr. Firczák püspök fizikai
erejének hanyatlását érezve, jó és erős
kezekben akarta látni egyházmegyéje
jövőjét s előterjesztésére 1912 ápr. 3-án
a legfőbb kegyúr, a király, a pápa Ő-
szentségével egyetértve segédpüspökké
nevezte ki Papp Antalt utódlási joggal.
Rövid segédpüspöki kormányzás után
Firczák püspök halálával a tényleg is
árván maradt munkácsi püspöki trónust
1912 június 1-én foglalta el s azóta az
1925 szeptember 11-én történt cseh karhatalommal
történt eltávolíttatásáíg Ungváron
élt s 1924. évi július hó l-ig nem
csak bölcsen kormányozta, de úgy a
hitélet, mint az intézmények terén is
felvirágoztatta egyházmegyéjét. Háborús
karitatív működését magas Vörös Kereszt
kitüntetéssel honorálta a legfőbb
hadvezetőség. Ungvárról való kiutasíttatása
után 1925 október 27-én tényleg
át is vette az eperjesi és munkácsi egyházmegyék
Magyarországon maradt paróchiáiból
alakított Apostoli Adminísztratúra
kormányzását. Ezzel egyidejűleg
Őszentsége küzikei címzetes érsekké
nevezte ki. 1932-ben ünnepelte püspökségének
húszéves jubileumát, amikor is
a pápa Őszentsége s a kormányzó Ür
Őfőméltósága meleg megemlékezésén
kívül az ország minden részéből elárasztották
üdvözletekkel.
Papp Antal a történelmi Nagymagyarország
katolikus főpapi karának is tekintélyes
és nagyrahivatott tagja volt s
most pedig hálát adunk az isteni Gondviselésnek,
hogy az ő nagy egyénisége
a cseh üldözés martiriumán keresztül
tündöklő acélos hazafisága buzdító, lelkesítő
s követendő például adatott nekünk,
szegény magyar görög-katolikusoknak,
akiknek dicső multjukon kívül
csak az a törhetetlen reményünk ma-

51;"
radt meg, hogy a boldog Nagymagyarországban
a keresztény és nemzeti gondolatnak
egyre jelentősebb támaszai leszünk.
* * *
Székhely. Miskolc (Hunyadi-u. 3.) —
Plébániák száma: 25. — Hívek száma:
24.271. — Papok száma: 26. Katolikus
népiskolák száma: 30.
Apostoli kormányzó: hajdudorogi Papp
Antal, küzikei c. érsek, tapolcai apát.
— Született 1867. nov. 17-én; felszentelt
püspök 1912 április 3-án; munkácsi
püspök 1912 július 1-én; apostoli
kormányzó, c. érsek 1924 július 1-én.
Általános helynök: dr. Szémán István
pápai prelátus, ap. protonotárius, kanonok,
a sz.-sz. bíróság elnöke, e.-m.
főtanfelügyelő, a Szent István Akad.
tagja. — Főesperes: ifj. Vaskovics An
tal pápai kamarás, Mucsony, Borsod
megye. — Consultorok (káptalanJ: Tagok:
dr. Szémán István, ifj. Vaskovics
Antal, Zapotoczky I. Konstantin pápai
kamarás, esperes, Abaujszántó, Kovaliczky
Elek lelkész, Felsővadász, Abauj
megye, Kobulniczky Cyrill esperes, Garadna.
Levéltáros és iktató: Aba János.
— Szentsziki bíróság: Elnök: dr. Szémán
István, alelnök: Zapotocky I. Konstantin.
— Tagjai: Petrassevics Béla sz.-
sz. tanácsos, lelkész, Gadna. Palicskay
János lelkész Szuhakálló, Lengyel Gyula
lelkész Mikóháza. Közszékvédő: dr.
Bubnó Andor lelkész Homrogd. Szentszéki
jegyző: Sáji László lelkész Rudabányácska.
I. Tanügyi főhatóság: Papp
Antal küzikei c. érsek, v. munkácsi
püspök, pápai prelátus, apostoli protonotárius,
ppostoli kormányzó. — II. Egyházmegyei
főtanfelügyelő: dr. Szémán
István pápai prelátus, vikárius generális,
tb. kanonok, szentszéki bíróság elnöke.
— III. Egyházmegyei tanfelügyelő: Egyelőre
üresedésben. — IV. Kerületi tanfelügyelők:
1. Abaújszántói kerület:
Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás,
c. kanonok, consultor, szentszéki bírósági
alelnök, esperes, Abaújszántó. 2.
Borsodi kerület: Gulovics Ernő esperes,
Irota. 3. Cserháti kerület: Kobulniczky
Cyrill c. kanonok, esperes, Garadna. —
V. Kerületi iskolalátogatók: 1. Abaújszántói
kerület: Kiss József igazgató-tanító,
Baskó. 2. Borsodi kerület: Bariha
Mihály igazgató-tanító, Szuhakálló. 3.
Cserháti kerület: Veress B. Endre ig.-
tanító, Szárazkék. — VI. Tanítói fegyelmi
tanács: Elnök: Kobulniczky Cyrill
c. kanonok, ker. tanfelügyelő, esperes.
— Tagjai: Gulovics Ernő ker. esperes,
tanfelügyelő; Gyulay Jenő c. esperes,
Bartha Mihály igazgató-tanító, dr. Domán
Aladár szentszéki ügyész s hivatalból
a ker. tanfelügyelők. — Egyházmegyei
ügyész: dr. Domán Aladár ügyvéd,
Miskolc. — Szentszéki orvos: emődi dr.
Tóth Béla, Miskolc, — Műszaki tanácsos:
Árva Pál műépítész, műszaki tanácsos,
Miskolc. — Egyházművészeti
bizottság: Elnök: dr. Szémán István prelátus,
vikárius generális; tagok: Zapotoczky
I. Konstantin p. kamarás, consultor,
Lengyel Gyula szentszéki jegyző és
Petrásovszky Manó festő- és iparművész,
Sátoraljaújhely és az egyházmegyei műszaki
tanácsos. — Az Actio Catholica
orsz. igazgatója: dr. Szémán István.
A PLÉBÁNIÁK NÉVSORA.
I. Borsodi esperesi kerület.
Esperes: Gulovics
Ernő.
1. Abod - — «f: Szendrő. - K:
gróf Csáky-Pallavicini Zsigmond. — H:
1411. — Pl: Gyulay Jenő c. esperes.
— Tnő: Dudinszky Júlia.
2. Irota — Lak. — : Szendrő.
— K: gróf Vay Tihamér. — H: 459. —
Pl: Gulovics Ernő esperes. — Kttó:
Holló Mihály. .
3. Mucsony — ^ f — H: 1957.
— Pl: ifj. Vaskovics Antal főesperes,
pápai kamarás, é. vikárius. — Kttó:
Csiszárik Emil. — Ttó: Zsedényi Géza.
— Tnő: Zsedényiné Melkovics Valéria.
4. Rakaca — — K: Grieger
Gy. utódai. — H: 887. — Pl: Bobák
János sz.-sz. tanácsos. — Kttó: Kopasz
Mihály. — Tnő: Isky Mária.
5. Szuhakálló — — H: 1149.
— Pl: Palicskay János sz.-sz. bíró. —
Ig.-tan., kántor: Bartha Mihály. — Tnő:
Lakatos Éva.
6. Tornabarakony — ^SB: Bodvaszilas.
— K: megyéspüspök. — H: 657. —
Pl: Babéi Béla. — Kttó: Nagy István.
— Le: Martonyi. — Ttó: Juhász Aladár.
— Rakacaszend: Ttó: Rozovlyán
József és Kun Lajos.

52
7. Viszló — Rakaca. — ÉP: Szalonna.
— f 5 : Krasznokvajda. — H: 732.
— Pl: Fedor János. — Kttó: Marosán
Elemér. — Le: Pamlény. — Ttó: Iroczky
Ferenc.
II. Cserháti esperesi kerület.
Esperes: Kobulniczky
Cyrill.
1. Abaujszolnok — ^ — Szikszó. !
— f: Felsővadász. — H: 759. — Pl:
Ladomérszky A. János. —Kttó: Szabó
János.
2. Csobád — ^Ü — f: Halmaj. —
H: 984. — Pl: Mincsik Emil sz.-sz. tanácsos.
3. Felsővadász — ^(1)03 —iQ: Szikszó:
— K: megyéspüspök. — H: 874. —
Pl: Kovaliczky Elek consultor. — Kttó:
Kruj József.
4. Gadna — Felsővadász. — 0:
Szikszó. — H: 942, — Pl: Petrássevics
Béla sz,-sz, bíró. — Kttó: Groholy
Ágoston. — Le: Abaújlak. — Tnő: Petrássevics
Olga.
5. Garadna — — H: 1679, —
Pl: Kobulniczky Cyrill esperes, c. kanonok.
— Slk: —
6. Homrogd — — &: Szikszó.
— H: 1167. — Pl: dr. Bubnó Andor
sz.-sz. tanácsos. — Tnő: Tóth Elekné
szül. Saláta Anna.
7. Kány — Jánok. — fö: Tornanádaska.
— : Krasznokvajda. — H:
919. — Pl: Komporday Andor. — Kttó:
Gaganetz Viktor.
8. Szárazkék — Bakta. — §P: Léh.
— f: Krasznokvajda. — H: 1229. —
Pl: Petrássy Szilárd sz.-sz. tanácsos. —
Ig.-ttó, ktr.: Veress B. Endre. — Le:
Álsógagy. — Ttó: —
9. Selyeb — ^ — B: Szikszó. — f:
Homrogd. — Pl: Kovaliczky József. —
Ttó: Kuzsmiczky Sándor.
10. Szikszó — (Szervezés alatt.) —
xtfggf _ H: 530. — Szerv, leik: Mincsik
Emil sz.-sz. tanácsos, csobádi lelkész.
— Ttó: Porubjánszky Ferenc.
11. Tornyosnémeti — — Hidasnémeti.
— Sl: Kobulniczky László.
III. Ábaujszántói esperesi kerület.
Esperes: Zapotoczky I. Konstantin.
1. Abaujmogyoróska — Fony. —
f: Vilmány. — H: 667. — Pl: Kovaliczky
Pál. — Kttó: Gyurkó Miklós.
2. Abaujszántó — — K:
Halmos Magda és testvérei. — H: 1127,
— Pl: Zapotoczky I, Konstantin consultor,
esperes, pápai kamarás. — Kántor:
Földi Győző Zoltán. — Le: Pere.
— Ttó: Szémán Gyula.
3. Baskó — or f: Boldogkőváralja. —
fifc Erdőbénye. — K: Halmos Magda
és testvérei. — H: 776. — Pl: Kemény
Gusztáv ker. másodesperes. — Ig.-ttó:
Kiss József. — Tnő: Peknyó Erzsébet.
4. Beregdaróc — — "f: Beregsurány.
— Vásárosnaménv, — H: 800.
— Pl: Kosztyó Antal. — Kttó: Kozák
Elek c. igazgató.
5. Boldogkőváraíja — — H:
604. — Pl: —
6. Filkeháza — ^^f: Pálháza. —
Abaujszántó. — K: —•. — H: 970. —
PL Szabados János. — Kttó: Harhovszky
Rezső.
7. Mikóháza — ^T — Sátoraljaújhely.
— H: 1715. — Pl: Lengyel Gyula
sz.-sz. bíró. — Kttó: Mikulka János.
— Tnő: Lengyel Mária. — Le: Alsóregmec.
— Ttó: —. — Felsőregmec: —.
8. Rudabányácska — ^^"f: Sátoraljaújhely.
- H: 798. — Pl: Sáji László
sz.-sz. jegyző. — Kttó: Hajkó Aladár.
— Tnő: Szinetár Vilma,
IV. Szatmár vármegyében
maradt Kölese, ttó : = Tölgyesi Lajos igazgató
(^T helyben, ®: Győrtelek), templomos
filiálist adminisztrálja Slepkovszky
Sándor hajdudorogi em, jánki lelkész.
Egyházmegyei áldozópapok más alkalmazásban:
Gerbery Sándor tb. kanonok,
az eperjesi tanítóképző volt igazgatója,
Petrásovszky Leó c, kanonok, áll. polg,
isk. igazgató, Sátoraljaújhely.
A iönn kitüntetett községeken kívül görögkatolikus
tanítói kar működik még: Abaúj-
Torna megyében: Monaj: Tóthné Mészáros
Erzsébet. — Bihar megyében:
Bedö: Gruicza Jenő. — Tiszaadony: Gergely
József. — Hajdú megyében: Hajdú*
sámson: Fodor Antal.

53
Pittsburgi (Egyes. Áll., Pa.) püspökség.
Püspöki székhely: Homestead, Pa.,
409. East 10 Ave. — Levélcím: Box
383. — Telefon: 0944. — Anyaegyházak
száma: 140. — Leány egyházak száma:
34. — Lelkészek száma: 136.
-ímm^ /
- V- : §. í
' ' ' , ' .'..A 1 » : l . .;• Ü
: .V-s-... " ,•-• í" S- •% ' C S- S : -V,v-. ., . ... . - •
•.-r •