letöltése

onkorkep.hu

letöltése

2 0 0 8

7–8. szám

ÖN

K O R

K É P

• tizennyolcadik évfolyam, 171–172. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Esélyek és lehetőségek

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Lassan, de biztosan 3

Jön a kétezer seriff országa 4

23 reménykedett, 8 elégedett 31

KŐRÖSHEGYI VÖLGYHÍD

KELLETT

EZ NEKÜNK

DRÁGÁN

SZERETJÜK


A Közigazgatási Kalendárium 2009



MEGRENDELŐ


Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás

területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára

készített hasznos adatok és információk tára.

Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag

és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben

foglalkozunk az EU intézményrendszerével és ismertetjük a magyar

EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket

és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű

agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit.

Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati

képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési

tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot

látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt

érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot.

A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2009 fejezetei:

Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából

legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és

településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze

Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság

Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi

szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az

ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza

(megyei és kistérségi bontásban)

Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai

Határidőnapló

Mellékletek: öröknaptár, 2009-as összesített naptár, havi előjegyzés,

Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata,

munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és

magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb.

FORMÁTUM

Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír:

80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással,

kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel.

(50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját

elhelyezni.)

MEGRENDELHETŐ

E-mailen: onkorkep@chello.hu; Telefonon: (06-1) 329-2302;

faxon: (06-1) 320-7600, vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék

a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23.

Várható megjelenés: 2008. december • Bővebb információ:

www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; (06-30) 961-5573

Ha szeptember 20-áig megrendeli, tavalyi áron – 3250 forint + áfa

+ posta- és csomagolási költség – juthat hozzá!

Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2009 című kiadványt __________________ példányban.

társ a munkában

Számlázási cím: __________________________________________________________________

Szállítási cím: ___________________________________________________________________

Kelt: _______________________ , 2008. ___________ _______________________________

Aláírás

Kiadja

az ÖNkorPRess Kiadó


JÚLIUS–AUGUSZTUS

Lassan, de biztosan

Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak – talán ez

az egyetlen közös gondolat, amelyben kormánypárt és ellenzék, továbbá

a civil és érdekvédő szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már

igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Az

önkormányzatoktól indult kezdeményezés nyomán a kormány július

közepén közreadta a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet

a parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg. 3

Jön a kétezer seriff országa

Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban

több település vezetése. Céljuk kettős, a rendőri jelenlét erősítése,

illetőleg a jelenleg elhanyagolt egyszerűbb közterületi jogsértések

hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták – városokban

– a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati

típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának

szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az

önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium

szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR-KÉP-nek Jauernik István

hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé.

Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben

is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a

rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel. 4

23 reménykedett, 8 elégedett

Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati

miniszter a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök

elé jóváhagyásra. Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és

területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá

nyilvánította. A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati

miniszter köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok

száma 306-ra emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának

67 százaléka – mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte,

hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek

továbbra is meghatározóak lesznek az adott települések életében. Az új városok

mindegyike egy-egy „mikrotérség” központjaként működik kulturális,

gazdasági vagy turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra

és a lakosságra. 31

Elindult az ÖNkorNET FÓRUM. Az ÖNkorNET önkormányzati hírpoltál (www.onkornet.hu)

szerkesztői elindították a FÓRUM oldalt, amit ezúton ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe. Az

oldalon lehetőség nyílik, hogy elmondják véleményüket az egyes témákkal kapcsolatosan, illetve

a regisztrált felhasználók új témát, vitaindítót is nyithatnak.

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika,

Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter, Meilinger Zita • Címlapfotó: Csécsei Pál, a

Hídépítő Zrt. fotótárából. • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe:

1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1)

320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.hu Web: www.onkorkep.hu

Lapzárta: 2008. július 16.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax:

(06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a

kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X •

Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

TARTALOM

PARL AMENT – TÖRVÉNY- ELŐKÉSZÍTÉS

Lassan, de biztosan 3

KOR-KÉP

Jön a kétezer seriff országa 4

Összefogást az önkormányzati rendőrségért! 5

Döntöttek 6

Gödöllői randevú 7

TELEPÜLÉSÜGY

Időközi önkormányzati választások 2

Lezárult a Postapartner Program első üteme 30

23 reménykedett, 8 elégedett 31

KÓ R-KÉP – KÖZMUNK APROGR AM

Drágán szeretjük 10

Tovább gurul a lavina… 25

Szoros együttműködésben a hivatalokkal,

hatóságokkal, önkormányzatokkal 28

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET)

Beszélgetés dr. Makár Orsolyával 13

Nőt az uniós intézmények vezetői posztjaira! 15

Család- és nőpolitika az Unióban 15

Női vállalkozások Magyarországon 22

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 22

Beszélgetés Horváth Annával,

a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával 22

FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN

Összekötni az elszakadt szálakat 32

Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet 36

Megrendelő – 2008

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban.

Éves előfizetési díj: 7127 forint + 2268 forint postaköltség

Összesen: 9395 forint

Számlázási cím: ...........................................................................................

Szállítási cím: ................................................................................................

Kelt: ..............................., 2008. .....................................................................

.............................................

Aláírás


IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati

választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat.

A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a

polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon.

Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal

élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét

lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, a június 18. és

július 21. közötti időszakban kilenc településen tartottak időközi választásokat. A kilenc település

közül hat helyen választottak polgármestert, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat

a korábbi vezető. Azokon a településeken (Óbányán, Penyigén, Tolcsván), ahol önfeloszlatás

történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát figyelembe véve (21 fő) az alábbiakban látható,

hogy tizenegy főt újraválasztottak. Figyelemre méltó, hogy a fent jelzett rövid időszakban két esetben

is felmerült a településvezetők feddhetetlenségének kérdése. Az időközi választást a Szabolcs-

Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródon Gyulai Gáspár távozása miatt kellett megtartani, akit a térségi

közigazgatási hivatal kötelezett munkakörének átadására, miután a bíróság jogerősen pénzbüntetésre

ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért, hivatalos személy által elkövetett közokirathamisításért,

valamint folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny szerzéséért. A Debreceni

Ítélőtábla elmarasztaló határozata szeptember 12-én született meg, a polgármester viszont a

törvényi rendelkezés ellenére sem mondott le akkor tisztségéről, továbbra is ellátta feladatát. A bíróság

a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el Gyulai Gáspárt, ezért indulhatott az időközi választáson.

A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Benkő Ferenc, korábbi polgármester áprilisban

jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről. A Komárom-Esztergom

Megyei Rendőr-főkapitányság a neszmélyi önkormányzat sérelmére elkövetett csalással és

sikkasztással, valamint több rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja Benkő Ferencet.

Budapest XIV. kerületében egy

képviselő lemondása miatt tartottak időközi

választást. A hat jelölt közül Gécziné

Cseke Vandát (Fidesz) választották meg,

aki 594 szavazattal a voksok 58,64 százalékát

szerezte meg.

Himesháza. Rozmer András független

jelöltet választották a Baranya megyei település

polgármesterévé. Michelisz András

független polgármester lemondása miatt

tartottak időközi választást. Az 1161 fős település

994 választópolgárából 564-en szavaztak,

két voks érvénytelen volt. A polgármesteri

székért öt független jelölt versengett. Rozmer

András 243, Millich Józsefné 103, Schulteisz

Ferencné 83, Poltné Schumann Ildikó 72,

János Zoltán 61 szavazatot kapott.

Nagykálló. A Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyei Nagykállón Béni Sándor Norbert

független jelöltet választották meg

a haláleset miatt megüresedett önkormányzati

képviselői helyre. A választópolgárok

a 3. számú egyéni önkormányzati

választókerületben június 29-én megtartott

időközi önkormányzati képviselőválasztásra

nyilvántartásba vett jelöltek

közül Béni Sándor Norbert független jelöltre

82, Forróné Dr. Szabó Valéria független

jelöltre 13, Hamar Vilmos független

jelöltre 14, Kiss József független jelöltre

21, Tóth Zoltánra, a Fidesz-Magyar Polgári

Szövetség jelöltjére 50 érvényes szavazatot

adtak le.

Óbánya. A Baranya megyei településen

a képviselő-testület áprilisban oszlatta

fel önmagát. Az időközi választáson

Mezey Mihály független jelölt lett a település

új polgármestere. A 156 fős település132

választópolgárából 90 fő voksolt,

egy szavazat érvénytelen volt. A polgármesteri

székért öt független jelölt versengett:

Balázs János 2, Bányai László 28,

Berengyán Károly 3, Dani Ferenc (a település

korábbi polgármestere) 18 és Mezey

Mihály 38 szavazatot kapott.

A testület öt tagját hét jelölt közül

választották meg, hárman közülük a

korábbi testületnek is tagjai voltak.

Tiszakóród. A Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyei településen Károlyi Kálmán

nyerte a polgármester- választást. A település

616 választásra jogosult polgára

három független jelöltre adhatta le szavazatát:

Gyulai Gáspár 116, Hopka András

72, Károlyi Kálmán 275 szavazatot kapott.

A 465 leadott szavazatból kettő érvénytelen

volt. Az időközi választást Gyulai

Gáspár korábbi polgármester, a tisztséggel

összefüggő bűncselekménye miatt

kellett kiírni.

Zajk. A képviselő-testületi tagok

többségének lemondása miatt választottak

új képviselőket a Zala megyei Zajkon.

A testület munkája azután lehetetlenült el,

hogy tavasszal, több vitát követően négy

képviselő lemondott mandátumáról, és

csak egy jelölt maradt a 2006-os önkormányzati

választási listán, aki ezáltal a testület

tagjává válhatott. A három hiányzó

képviselői helyre hat független jelölt közül

választották képviselőnek Gál Jánosnét,

Grózner Tibornét és Palkó Melindát.

Neszmély. A Komárom-Esztergom

megyei Neszmélyen Horváth Bélát válaszották

polgármesternek. Az időközi polgármesterválasztáson

három független jelölt indult.

Az érvényes szavazatok száma 476 volt.

Ebből Horváth Béla 299, Kovács Zoltán 66,

Rubin Zsolt 111 voksot szerzett. Benkő

Ferenc polgármester áprilisban jelentette

be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei

hatállyal lemond tisztségéről.

Penyige. Juhász Gyula lett a Szabolcs

megyei Penyige új polgármestere.

A településen a 617 választásra jogosult

közül 508 szavazott. A két polgármesterjelölt

közül Juhász Gyula 328 szavazatot

kapott, Németi János, korábbi polgármester

176 szavazattal elvesztette a helyiek bizalmát.

Az önkormányzat képviselő-testülete

áprilisban oszlatta fel önmagát, 7 képviselő-testületi

helyre 16 független jelölt

pályázott.

A megválasztott képviselők közül

négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.

Tolcsva. Újra Vojnár László kapott

bizalmat az időközi önkormányzati választáson

Tolcsván. A Borsod megyei településen

két választókörzetében összesen 1536

választásra jogosult polgár él, közülük 995

fő adott le szavazólapot. Három független

polgármesterjelölt indult a választáson,

köztük a korábbi vezető, Vojnár László is,

aki 463 szavazattal (46,8%-os szavazati

arány) győzött a megmérettetésen.

A képviselő-testület kilenc főből áll,

erre húsz független jelölt volt. A korábbi

testület tagjai közül négy főt választottak

újra.

Fenti időszakban Drágszélen, Fóton és

Dabason tartottak népszvazást.

Drágszél. A június 22-ei drágszéli

népszavazáson a 314 szavazásra jogosult

állampolgár a következő kérdésre adhatta

le szavazatát: „Egyetért-e Ön azzal, hogy

Drágszél községben a köztemető területén

krematórium létesüljön” A szavazásra

jogosultak közül 166 fő adta le voksát,

érvénytelen szavazat nem volt A kérdésre

138-an szavaztak igennel.

Fót. Három civil szervezet – a Fóti

Lokálpatrióták Egyesület, a Közös Jövőnk

Egyesület és a Civil International Nemzetközi

Polgári Liga – kezdeményezésére tartottak

népszavazást június 29-én Fóton.

A szavazáson megjelenőnek arra a kérdésre

kellett válaszolnia, hogy „Akarja-e

Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a

jelenlegi Egészségügyi Központban”

A szavazás érvénytelen és eredménytelen

volt, mert a 14 504 szavazásra jogosult

lakosból legalább hétezernek kellett

volna részt vennie, de csak 3134-en mentek

el voksolni. A szavazók közül 2900-

an igennel, 226-an nemmel válaszoltak

a kérdésre.

Dabas. A Pest megyei település

választópolgárainak az alábbi kérdésre

kellett válaszolnia július 6-án: „Egyetért-e

Ön azzal, hogy Dabas város külterületén a

kommunális hulladéklerakó védőtávolságán

belül fémhulladék feldolgozó és hulladékjármű

előkezelő üzem létesüljön”

A népszavazás érvénytelen és eredménytelen

volt, mert a választásra jogosultak

mindössze 18 százaléka, 2460 fő adott le

érvényes szavazatot. A beruházást a többség,

1276 fő elutasította.

Kolin Péter

2

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


PARLAMENT – TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS

Lassan, de biztosan

Kettéválasztanák a szociális segélyezést

Elsősorban munkát és nem segélyt kell adni a rászorulóknak

– talán ez az egyetlen közös gondolat, amelyben

kormánypárt és ellenzék, továbbá a civil és érdekvédő

szervezetek is egyetértenek. Abban viszont már

igen eltérnek az álláspontok, hogy ezt hogyan lehet

megvalósítani. Az önkormányzatoktól indult kezdeményezés

nyomán a kormány július közepén közreadta

a szociális rendszer átalakításának tervét, amelyet a

parlament az őszi ülésszak kezdetén vitathat meg.

A szociális tárca július közepén

elkészült tervezete szerint

kettéválik a szociális segélyezési

rendszer: rendszeres segélyt

és rendelkezésre állási járadékot

kapnának a rászorulók. Az előbbiek

közé sorolnák az ötvenöt

év felettieket, a munkaképteleneket,

a legalább három gyermeket

egyedül nevelőket, illetőleg

az önkormányzati rendeletekben

felsorolt további érintetteket.

Rendelkezésre állási

járadékot kapna, aki munkaképes,

illetőleg az önkormányzati

rendelet nem mentesíti a foglalkoztatás

alól. Az önkormányzatoknak

számukra közfoglalkoztatási

tervet kell készíteniük, s ha

a felajánlott munkát elutasítják,

megszüntetik az ellátás folyósítását.

A képzésben résztvevők

jövedelempótló támogatást, a

többiek közfoglalkoztatási bért

kapnának. Ha az önkormányzat

nem tud közmunkát biztosítani,

akkor utalják a rendelkezésre

állási járadékot. Az ellátás

nem lenne folyamatos, azt

csak addig folyósítanák, amíg

az egyébként munkaképes

igénylőnek nem tudnak foglalkoztatást

biztosítani. Ebbe a

kategóriába becslések szerint

150–200 ezer, jelenleg szociális

segélyben részesülő tartozna

– ők dolgoznának, de nincs

rá módjuk. Azt még nem határozták

meg, hogy a segélyezettek

és a rendelkezési állományba

tartozók mennyi járandóságra

tarthatnak igényt.

A segélyből élő alkalmazását

új munkahely létesítésénél

az állam kedvezményekkel

honorálná, egyebek között

hároméves járulékmentességgel.

Kiemelt beruházásoknál –

főként az építőiparban – pedig

legalább tíz százaléknyi hátrányos

helyzetű ember foglalkoztatását

írnák elő. A közcélú

foglalkoztatás jövő évi forrásigényét

– a közfoglalkoztatás

adminisztrációját segítő háromezer

új önkormányzati alkalmazott

bérével együtt – negyvenöt

milliárd forintra becsülik.

Kiérlelt változtatáshoz

idő kell

A segélyt kombinálom a feketemunkával

Szűcs Erika szociális és munkaügyi

miniszter célként határozta

meg, hogy legalább 80

ezer munkaképes embert vonjanak

be a szociális foglalkoztatásba.

A szociális tárca vezetője

és kormánypárti politikustársai

is többször hangsúlyozták:

nem támogatnák, hogy

bárkinek, aki segélyt kap, cserébe

feltétlenül munkát kelljen

végeznie. A miniszter arra

is felhívta a figyelmet, hogy

a szociális segély nagysága

nem fix, a család jövedelmétől

függ. Maximuma pedig a

nettó minimálbér lehet, amelyet

a segélyezettek mindöszsze

5–7 százaléka kap meg. Az

átlag a tavalyi évben havi 27

ezer forint volt.

Az elvárások szerint, aki

tud, annak negyedévente

legalább 15 napot vagy 120

órát kell dolgoznia, minimálbérért.

Aki visszautasítja a

felkínált munkát, megvonják

tőle a segélyt. Aki nem képes

dolgozni, annak a családsegítő

szolgálattal kell majd

együttműködnie.

A szociális számla ügye sem

dőlt még el. A tervek szerint

ugyanis a családi pótlék egy

részét erre kapnák a rászorulók.

Bizonyos családok természetbeni

juttatásként – óvodában,

iskolában nyújtott támogatásként

– kapnák meg a családi

pótlékot. Zongor Gábor,

a Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének

főtitkára: meg kell vizsgálni,

hogyan lehet az átalakítás

során garantálni az elszegényedő

családok gyermekeinek

az ellátását, s úgy alakítani

a pénzbeli és a természetbeni

juttatások arányát,

hogy a célok teljesüljenek. A

főtitkár szerint egy jól kiérlelt

változtatáshoz több idő kell,

s nem lehet probléma, ha a

segélyezési rendszer nem a

jövő év január elsejétől változik

meg – ahogy azt a kormány

tervezi.

Soltész Miklós, az Országgyűlés

Szociális bizottságának

KDNP-s alelnöke szerint

szét kell választani a segélyezést

és a családtámogatás rendszerét.

Azt igazságtalannak tartja,

hogy minimálbért kapjon

az, aki negyedévente csak 15

napot dolgozik. Az ellenzéki

politikus szerint a kormánynak

a munkanélküliekkel is többet

kellene foglalkoznia.

Monokon

jól mennek a dolgok

Miközben folyik a kormányzati

tervezés a kezdeményező

településen, Monokon, amelyről

elnevezték az új szociális

modellt, a polgármester szerint

jól működik a segélyért

munkát elv a gyakorlatban is.

A modell lényege, hogy a község

önkormányzata csak akkor

folyósítja a szociális segélyt, ha

a munka nélküli, ám munkaképes

polgár bizonyos mennyiségű

közmunkát vállal. Szepessy

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

3


KOR-KÉP

Zsolt polgármester úgy nyilatkozott:

amióta ezek a rendeletek

érvényben vannak, azóta

az iskolába járás népszerűbb

náluk. „Nagyon sok polgármesterrel

beszélgettem, azt mondták,

hogy ugrásszerűen megnőtt

az óvodába való beíratás

is, pedig ez a rendelet a többi

településen nincs is hatályban.

Az emberek a médiából hallják,

ezért úgy gondolják, hogy ez

már az egész országban működő

dolog, és elkezdték a gyerekeket

óvodába és iskolába

íratni. A szülők félnek a bírságtól,

és inkább beíratják a gyerekeiket”

– mondta a település

vezetője.

Másnak is vannak ötletei

az ügyben. A borsodi cigányvajda,

Lakatos Attila például

az ország leghátrányosabb

helyzetű megyéiben állami

vagy önkormányzati szerepvállalással

alapítványokat

hozna létre. (Erről szóló írásunkat

lásd a 28. oldalon)

Szűcs Erika a borsodi megyei

lapnak úgy nyilatkozott: helyesli,

hogy a magánszférát is érdekeltté

tennék a hátrányos helyzetűek

foglalkoztatásában.

Ezért is tervezi a szaktárca a

Start régiókártya bevezetését,

aminek lényege, hogy aki segélyezettet

foglalkoztat, annak 3

évig nem kell az illető után járulékot

fizetnie.

Az azonban vitatandó, hogy

a foglalkoztatás szervezése alapítványokon

vagy önkormányzatokon

keresztül történjen-e,

mert intézményi szerveződésnek

lennie kell annak érdekében,

hogy a hátrányos helyzetű

emberek és a munkaadók

igényei találkozzanak.

Németh Erika

Mindenki másként képzeli

Jön a kétezer seriff országa

Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte

a közelmúltban több település vezetése.

Céljuk kettős: a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg

a jelenleg elhanyagolt, egyszerűbb közterületi

jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért

is javasolták – városokban – a közterület-felügyelet

megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú

rendőrség létrehozásával egyetért a főváros

rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A

rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak

viszont nem támogatja az önkormányzati

minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR-

KÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a

jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye

szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi

környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság

megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb

együttműködéssel.

Újbudáról érkezett a közelmúltban

az első hír, miszerint

hamarosan tucatnyi magyar

„seriff” állhat szolgálatba egy

hazánkban eddig szinte

ismeretlen felépítésű önkormányzati

rendőrség keretében.

A budapesti kezdeményezés

egyelőre kísérlet, de

szakmai és politikai körökben

már körvonalazódik a

széttagoltan működő közterület-felügyeleteket

kiváltó,

egységes magyarországi

önkormányzati rendőrség

képe – adta hírül az egyik

napilap.

Az ötlet nem új, 1990-ben

is szó volt az önkormányzati

rendőrség létrehozásáról,

de az akkor hatalmon lévők

jobbnak látták, ha nem biztosítanak

helyi „ítélet-végrehajtói”

jogosítványokat, figyelemmel

a kiszámíthatatlan

polititikai viszonyokra is.

Újbudán mindenesetre

már a tettek mezejére léptek,

a helyi közterület-felügyeletre

építve formálódik az

új kerületőrség. A XI. kerület

képviselő-testületének

célja az, hogy a mainál sokkal

közelebb kerüljön a lakosság

igényeihez a közbiztonsági,

közterületi feladatok végrehajtása.

A közterület-felügyelet

vezetőjének megválasztása

már eddig is a képviselő-testület

hatáskörébe

tartozott. Szándékaik szerint

az önkormányzati rendőrség

felállításakor – az amerikai

seriffek mintájára – a kerületőröket

is választani fogják

a képviselők. Így a közterületi

ellenőrzések egy része

hárul majd a közterület-felügyelőkre,

a szervezet másik

ágát alkotó kerületőröknek

pedig nem lesznek hatósági

jogosítványaik, feladatuk

elsősorban a „bizalomerősítő

intézkedések” megtétele,

a kisebb jogsértések megszüntetése

és a figyelmeztetés

lesz. Formaruhát viselnek,

de a közterület-felügyelőkétől

eltérőt.

Budapesten egyébként

már van olyan kerület, ahol

önállóan dolgoznak kerületőrök,

s olyan városrész is

akad, ahol vegyes felállásban

látják el a szolgálatot a

közterület-felügyelők és a

kerületőrként dolgozó biztonsági

őrök. Újbuda abban

lesz kivétel, hogy a közbiztonságért

felelős személyek

a választott képviselők útján

jutnak hivatalhoz.

A fővárosban hasonlóan

gondolkodnak

A közterületek általános

állapota olyan rossz, hogy

az állami rendőrség ezzel

a feladattal egyedül nem

képes megbirkózni. Egyebek

között ezért is támogatná

„önkormányzati típusú rendőrség”

létrehozását Danielisz

Béla. A Fővárosi Közgyűlés

városrendészeti bizottságának

szocialista elnöke szerint

az egyszerűbb jogsértések

megakadályozása tartozhatna

feladataik közé, példaként

az illegális szemetelést,

piroson átszaladó gyalogost

említette. Az elnök úgy gondolta,

hogy az önkormányzati

rendőrök hatósági jogkörrel

rendelkeznének, de

nem lenne bűnügyi nyomozati

jogosítványuk és lőfegy-

4

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


KOR-KÉP

verük sem. Speciális jogállású

köztisztviselőként, klaszszikus

közrendészeti tevékenységet

végeznének. Az

viszont már koncepcionális

kérdés, jegyezte meg, hogy a

lakosság válassza-e az önkormányzati

rendőröket, mint

az Egyesült Államokban a

seriffeket. Úgy látja, hogy

ez a megoldás Magyarországon

nem működne.

Az biztos, hogy egyetlen

önkormányzati rendőrségre

lenne szükség, Budapesten

például körülbelül ezerhétszáz–kétezer

önkormányzati

rendőr képes lenne hatékonyan

őrizni a közterületi rendet

– nyilatkozta a szocialista

politikus. Majd hozzátette: az

önkormányzatok bőven költenek

annyit a közterületekre

és a rendőrségre, amennyiből

csak a fővárosban minden

további nélkül ki lehet állítani

egy ezerötszáz tagú szervezetet.

Annál is inkább, mert

ha az önkormányzati rendőrség

létrejön, vele egy időben

a közterület-felügyelői hálózat

megszűnik. Az egységes

önkormányzati rendőrség felállításához

azonban kétharmados

törvényeket kellene

módosítani, amelynek átfutása

– ha egyetértés születne

– legalább másfél év.

Szkeptikus

az önkormányzati államtitkár

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének közleménye

Összefogást az önkormányzati rendőrségért!

A napokban felröppent egy hír, miszerint

a Magyar Gárda vidéki térnyerését ellensúlyozandó,

kormányzati körökben felmerült

az önkormányzati rendőrség létrehozásának

gondolata. Kondorosi Ferenc igazságügyi

államtitkár is megfontolandónak tartja

az elképzelést, s egy megerősített közterületfelügyelet

koncepcióját vázolta fel.

Szomorúnak tartom, hogy mindehhez a

Magyar Gárda megjelenésére volt szükség, s

álláspontom szerint csupán a közterület-felügyelet

megerősítése kevés.

Az elmúlt évtizedben több ízben javasoltam

olyan törvénymódosítást, mely lehetővé

teszi, hogy az önkormányzatok nagyobb

súllyal szólhassanak bele a helyi közbiztonsági

feladatok megoldásába. Ez annál is indokoltabb,

mivel az önkormányzati törvény a

közbiztonságért az önkormányzatokat teszi

felelőssé. A javaslatom az volt, kezdjük meg

a rendőrség átalakítását olyan módon, hogy

– az országos hatáskörű, bűnüldözési feladatok

kivételével – legyen lehetősége az önkormányzatoknak

arra, hogy a közbiztonság

megerősítése érdekében – európai mintákat

követve – létrehozhassák az önkormányzati

rendőrséget.

Az okmányirodák átszervezésének tapasztalatai

is jól mutatják, hogy ha a rendfenntartó

szervektől átkerül egy feladat a szolgáltató

szemléletű önkormányzatokhoz, akkor

annak ellátása lényegesen jobb színvonalon,

sokkal inkább polgárbarát módon történik,

mint korábban.

Jobbító szándékú a felvetés,

de a jelenlegi önkormányzati

rendszerben megoldhatalan,

és nem is lenne

szerencsés egy önkormányzati

rendőrség létrehozása.

A települések a mostani jogszabályi

és pénzügyi lehetőségeiket

kihasználva is képesek

a közbiztonság megerősítésére.

Így foglalható össze

az önkormányzati tárca szocialista

államtitkárának véleménye.

Jauernik István az

ÖN-KOR-KÉP-nek elmondta:

először azt kell vizsgálni,

a kezdeményezők miért

és miben elégedetlenek a

rendőrséggel. Ha a színvonallal,

akkor át kell gondolni,

ugyanennyi pénzből az

Az önkormányzati fenntartású rendőrség

közelebb lenne az emberekhez, közelebb a

problémákhoz, és így szükségszerűen a megoldásokhoz

is. Az önkormányzati rendőrség tevékenysége

önkéntelenül inkább a bűnmegelőzésre,

mint a büntetésre irányulna. Hatékonyabbá

válhatna a működés, a felderítés, a megelőzés.

Ez a modell jól bevált számos országban.

Meggyőződésem, hogy a hatékonyabb,

olcsóbb rendőrség megteremtéséhez az

önkormányzati rendőrség felállításán keresztül

vezet az út, ezért pártállástól függetlenül

polgármestertársaim támogatását kérem

ahhoz, hogy összefogva álljunk ki, és fogalmazzuk

meg igényünket a rendőrség önkormányzati

fenntartásba vételére. Az átvett

feladatokhoz tartozó pénzügyi fedezetnek

természetesen normatív alapon szintén az

önkormányzatokhoz kell kerülnie.

Először a jogi kereteket kellene megteremteni,

és első körben önkéntessé tenni a

csatlakozást ehhez a rendszerhez.

Budaörsön már ma is kiemelt pénzügyi

támogatással igyekszünk több rendőrt biztosítani

a város területére. Szabadnapos rendőröket

„vásárolunk”, legutóbb az objektum

őrzés feladatait vettük le a rendőrség válláról.

Talán ennek is köszönhetjük, hogy városunkban

tavaly radikálisan csökkent a bűnesetek

száma. Budaörs városa vállalja a kezdeményezés

koordinálását, és azt is, hogy finanszírozza

egy ilyen rendszer bevezetését – közigazgatási

kísérletként – a saját területén.

Budapest, 2008. július 11.

önkormányzatok tudnának-e

magasabb színvonalú közbiztonságot

garantálni. Az

államtitkár szerint nem, s

a jelenlegi önkormányzati

szerkezetben szerinte nincs

is realitása önkormányzati

rendőrség létrehozásának.

A 3195 önkormányzat

között van olyan, amely 17

fős település, s van, amely

1,8 milliós város ügyeit viszi.

Több mint 1700 településen

ezernél alacsonyabb

a lakosságszám. Mindenhol

lenne önkormányzati

rendőr Ki irányítaná őket

– tette fel a kérdést Jauernik

István. Az államtitkár gazdag

tapasztalatai birtokában

úgy vélte, nem együttműködésre

alapuló feladatmegoldás,

hanem rivlizálás

kezdődhetne a települések

között. Példaként a közoktatást

hozta fel, amely bizo-

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

5


KOR-KÉP

nyos szempontból egyszerűbb

feladat, mint a közbiztonsági,

mégis számos esetben

nem tudnak egymással

dűlőre jutni ilyen ügyekben

sem az önkormányzatok.

„Mi történne egy helyi irányítású

rendőrséggel, ha – ami

mostanság nem ritka – politikai

belharc robanna ki a településen

Addig felfüggesztenék

a feladat-végrehajtást,

amíg egyezségre nem jutnak

a felek Ez képtelenség”

– mondta az államtitkár.

A közterület-felügyeletet

lehet erősíteni

Az önkormányzatok feladatait

nem növelni kell,

sőt, egyes kistelepülésekét,

amelyek a kötelezőeket most

sem tudják ellátni, inkább

szűkíteni szükséges – vélte

Jauernik. Véleménye szerint

ahhoz, hogy ma egy önkormányzat

a közrendet, a közbiztonságot

erősítse, megvan

a törvényi lehetőség,

de a közterület-felügyelettel

kapcsolatos jogszabályok

módosítását elképzelhetőnek

tartja. A településeknek

a lakossági igényekhez igazodva

és pénzügyi teherbírásukat

figyelembe véve kell

dönteniük ezekben a kérdésekben.

Kérdésünkre, miszerint

számos elmaradott térségben

lévő kistelepülésen

lenne igény, ám pénz nincs

a közbiztonság erősítésére,

az államtitkár azt mondta,

szerinte ez megoldható az

önkormányzatok és a rendőrség

szorosabb együttműködésével.

Ő erre látott

példát Nógrád megyében,

ahol a megyei kapitány több

falu kérésére erősebb rendőri

jelenlétet ígért a településvezetőknek.

Mindenhol

azonban nem lehet körzeti

megbízott – vélte Jauernik

István, s hozzátette, szerinte

az amerikai típusú seriffek

kinevezése is idegen a

magyar hagyományoktól.

A parlament nemzetbiztonsági

bizottságának

kereszténydemokrata elnöke

egyelőre figyelemre méltónak

nevezte a kezdeményezést.

Simicskó István szerint

is keresni kell alternatív

megoldásokat, de arra figyelmeztetett,

hogy amikor az

önkormányzatoktól rengeteg

pénzt vont el a kormány,

egy ilyen szervezetet lehetetlen

saját erőből fenntartani.

Mivel elsősorban az állam feladata

a közbiztonság fenntartása,

de az állam erre nem

képes, ezért mindenképpen

pluszpénzt kellene adni az

önkormányzatoknak.

Jauernik István ezzel szemben

megerősítette: a jelenlegi

keretből az önkormányzatok

sem tudnának jobb színvonalú

közbiztonságot garantálni,

több adó kivetésére a

források növeléséhez azonban

nincs lehetőség. Némileg

vitatkozik ezzel az állásponttal

Wittinghoff Tamás, Budaörs

szabad demokrata polgármestere,

aki erről közleményt

(Lásd a keretes anyagot az 5.

oldalon) adott ki. A polgármester

lapunknak azt mondta,

lát reményt az együttgondolkodás

elindítására, s reméli,

nem csúszik át a pártpolitika

térfelére az ügy.

N.E.

Döntöttek

a forráshiányos önkormányzatok támogatásáról

Önkormányzat neve

Támogatásban részesülő önkormányzatok

ezer Ft

Önhibájukon

kívül hátrányos

helyzetben

lévő települési

önkormányzatok

támogatása

Támogatásban

részesült

települések (db)

ezer Ft

Villamosenergia

áremelkedés

hatásának

ellentételezése

Támogatásban

részesült

települések (db)

Baranya megye 236 708 43 2 603 5

Bács-Kiskun megye 138 308 12 11 408 4

Békés megye 203 024 17 8 861 7

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 138 193 109 114 128 83

Csongrád megye 425 322 25 15 621 15

Fejér megye 40 552 9 6 542 4

Győr-Moson-Sopron megye 142 633 17 4 995 7

Hajdú-Bihar megye 701 886 41 59 211 35

Heves megye 91 190 17 5 228 11

Jász-Nagykun-Szolnok megye 503 285 24 24 743 14

Komárom-Esztergom megye 4 012 2 0 0

Nógrád megye 284 225 31 31 610 24

Pest megye 204 414 16 5 693 7

Somogy megye 759 183 101 7 233 14

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2 251 702 147 116 945 99

Tolna megye 99 361 10 2 724 2

Vas megye 103 507 22 2 699 3

Veszprém megye 19 917 13 711 3

Zala megye 444 471 67 9 495 31

Összesen 7 791 893 723 430 450 368

www.

Olvassa!

A pénzügyminiszter

döntött az önhibájukon

kívül hátrányos helyzetben

lévő önkormányzatok

támogatásáról, melynek

eredményeként 732

működési forráshiányos

önkormányzat 7,79 milliárd

forint támogatást

kapott. A döntés az idei

év első ütemére vonatkozik.

A támogatást az idei költségvetési

törvény alapján azok

az önkormányzatok igényelhetik,

amelyek a feladatellátáshoz

kapott normatívákon

kívül saját források teljes feltárására

és a kiadások lehetséges

csökkentésére tett intézkedések

mellett sem képesek

a kötelező önkormányzati feladatok

ellátására.

A Pénzügyminisztériumban

döntés születetett a villamosenergia

áremelkedésének

ellentételezésére is,

melynek összege 430,5 millió

forint, ebből 368 önkormányzat

részesül támogatásban.

(Hírforrás: Önkornet)

.hu

6

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


„... a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre

egyszeri konszolidációt … a magyarok által lakott régiók, tájegységek

hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget,

az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok

Szövetségét...” (Részlet a VII. Gödőllői Világtalálkozón

megfogalmazott zárónyilatkozatbóll)

Gödöllői

Magyar

randevú

Polgármesterek

VII. Világtalálkozója

A háromnapos polgármester világtalálkozón határon

innen és túlról csaknem nyolcszázan vettek

részt. A rendezvényen elsősorban szakmai programokat

szerveztek. Szó volt az önkormányzatok

finanszírozásáról, a településüzemeltetés kérdéseiről,

a pályázatok kiírásának tapasztalatairól,

kormány és az önkormányzatok feladatmeghatározásának

újragondolásáról. A konferencia első

napján köszöntőt mondott dr. Gémesi György polgármester,

a MÖSZ elnöke és dr. Felcsúti Péter, a

Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója. Előadást tartott

Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke, Bajnai

Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter,

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és dr. Szabó

Hajnalka EU-tanácsadó. A találkozó Zongor Gábor

festőművész (TÖOSZ-főtitkár) kiállításának megnyitójával

kezdődött.

teljesít az uniós források lehívásával,

Debrecen fideszes polgármestere

viszont úgy látja, hogy az ország

egy idegbeteg, antipatikus stréber

szerepét játszva, túllihegve igyekszik

az EU normaelvárásainak eleget

tenni, ami pedig lehetetlen feladatok

elé állítja az önkormányzatokat.

Kósa szerint a magyar önkormányzatok

a működőképesség határához

jutottak. A kormány ugyanis egyre

több feladatot hárít rájuk, miközben

a finanszírozáshoz szükséges

pénzeket folyamatosan megvonja.

Az uniós pénzek legfeljebb a szinten

maradáshoz elegendőek.

Vizi E. Szilveszter, az MTA volt

elnöke is köszöntötte a világtalálkozó

résztvevőit, hangsúlyozta, hogy

azok a régiók, amelyek autonómiát

élveznek, gazdasági növekedést,

kulturális és tudományos fellendülést

mutatnak. Ebben az értelemben

a székelyföldi kulturális és területi

autonómia terve az ott élő magyar

kisebbség és a román nemzeti többség

számára is előnyös lehet.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere,

a MÖSZ elnöke bevezetőjében

hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok

működése egyre nehezebb.

Az önkormányzatok több

Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági

miniszter szerint hazánk jól

teljesít az uniós források lehívásával.

Az újonnan csatlakozott országok

közül Magyarország az év végéig

rendelkezésre álló források 93 százalékát

hívta le. A fejlesztési miniszter

beszámolt arról is, hogy elindultak

a határon túli fejlesztések.

A kormány célkitűzése, hogy a

leghátrányosabb 33 térség ne versenyezzen

az erősebb vetélytársakkal,

ezért pályázat helyett külön

programot szervez részükre, mert

a nagyobbak elszívnák a forrásokat

a kisebbek, fejletlenebbek elöl. E térségekben

egymillióan élnek – hívta

fel a figyelmet a miniszter.

Kósa Lajos: a kormány sok esetben

ellenségesen kezeli az önkormányzatok

jobbító szándékát. Bajnai

Gordon szerint Magyarország jól

Gémesi György és Zongor Gábor a kiállítás-megnyitón

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

7


KOR-KÉP

mint 3000 milliárdból gazdálkodnak,

ennek megfelelően nagyobb

szerepet kell kapniuk az őket érintő

döntésekben. Véleménye szerint át

kell gondolni a feladatok finanszírozását.

Jobb együttműködés kellene

a kormányzat és az önkormányzat

között, nem feltétlenül a politikának

kell uralni ezt a terepet.

Gyenesei István önkormányzati

miniszter: „el a kezekkel az önkormányzatoktól!”

Olyan reform nem

lehetséges, amely akárcsak rövid

távon is sérti a települések vagy az

állampolgárok érdekeit. A reformokhoz

elengedhetetlen a szakmai, politikai,

érdekképviseleti és társadalmi

támogatottság. Nem fogadható el az

az álláspont, amely szerint kevesebb

önkormányzatra lenne szükség, az

ugyanis alapjaiban sértené az önrendelkezés

jogát.

Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének

polgármestere, szocialista

országgyűlési képviselő, az önkormányzati

szekció ülésen azt mondta,

hogy az elmúlt 18 év tapasztalatai

alapján a kérdés az, hogyan tovább

Kis lépések kellenek vagy merjünk

hozzányúlni a rendszerhez Véleménye

szerint, ha forrás nélkül újabb

és újabb feladatokat telepítenek az

önkormányzatokhoz, az csökkenti

az önkormányzatok autonómiáját.

Molnár számára nem az a kérdés,

hogy a magyar önkormányzati rendszer

átfogó reformja megvalósulhat

vagy sem, ugyanis ma nincs olyan

politikai kultúra és szándék, hogy ez

megtörténjen. Véleménye szerint,

ennek ellenére mégis néhány kérdésben

meg kellene egyezni. Újbuda

polgármestere szerint nem volt

rossz kísérlet a kistérségi társulás, a

területi lehatárolásra vonatkozóan az

a véleménye, hogy sajnos a megye

vagy régió kérdésére ma még nincs

világos politikai akarat.

Szepes Péter, a Nógrád megyei

111 fős Kutasó polgármestere települése

bemutatásakor elmondta,

hogy a falu már az 1200-as évek óta

létezik. Jelenleg a leghátrányosabb

200 település közé tartozik, csődhelyzetben

van, óvodáját, iskoláját

már korábban bezárták, a ’70-es

évek óta nincs intézménye a falunak.

Vajon milyen gyökerei lesznek annak

a 3 éves gyermeknek, aki Pásztón

szocializálódik – tette fel a kérdést

Szepes Péter. A polgármester 2002-

től tiszteletdíjasként irányítja a falu

8

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


KOR-KÉP

életét, büszke arra, hogy amióta ő a

település vezetője, gyarapodott az

állandó lakosok száma. A kutasóiak

közötti korösszetételt ismerteve

elmondta, hogy bízakodó, mert a

fiatalok száma növekszik (a 0–17

év közöttiek száma 20 fő, a 18–60

közöttieké 58 fő, a 60 év felettieké

33). A négyfős önkormányzati képviselő-testület

az alpolgármester

és a polgármester tiszteletdíjával

és költségtérítésével együtt, nem

kerül többe mint havi 160 ezer forint.

Véleménye szerint a reformot nem

az önkormányzatok számának csökkentésével

kellene kezdeni, hanem a

parlament és a megyei közgyűlések

létszámával. Amíg az Országgyűlés

nem akarja a saját költségeit csökkenteni,

addíg Kutasó zsebébe se

kotorásszon senki! – mondta Szepes

Péter.

Fekete Barnabás, Balatonvilágos

polgármestere hozzászólásában úgy

nyilatkozott, hogy a kormány bünteti

az önkormányzatokat, mert más színűek,

mint a kormány. Véleménye

szerint baj, hogy nem lehet visszahívni

az országgyűlési képviselőket,

baj, hogy a testületek pártcsatározás

színterévé válnak. A kistérségekről

szólva úgy fogalmazott, hogy Európa

szabadon átjárható, de a kistérségek

nem. Felszólította a parlamenti

pártokat, hogy dolgozzanak.

Pergő Margit, Berhida polgármestere

a központilag egységes szoftverek

ingyenes hozzáférését hiányolta.

Úgy fogalmazott, hogy miközben

terjed az elektronikus szolgáltatás,

mégis a hivatalok a papír alapú

formában kérik az információkat: „a

leveleket iktatni, a polgármestereket

nyugtatni”– fejezte be a gondolatot.

A hozzászólók többsége szerint

nem az önkormányzatokkal van a

baj, hanem a finanszírozással, hiányolják

a kiszámíthatóságot. Példaként

említik a szociális támogatási

rendszert, ami egy éven belül négyszer

is változik. Az önkormányzatok

fejlesztettek, most meg nem tudják

finanszírozni, mert az állam csökkentette

a finanszírozást. Javasolták:

meg kell nézni, hogy a kistelepüléseken

kell-e hivatalt működtetni

A reformról szólva volt, aki úgy

gondolta, hogy vissza kellene

nyúlni a tanácsrendszer jó példáihoz,

volt aki az Országgyűlésben is

csak választott képviselőket küldene,

olyan véleményező is akadt, aki

úgy fogalmazott: „amilyen a kapitány,

olyan a század.”

Szöveg és fotó: Csiky Ildikó

Polgármesteri Aranygyűrű:

idén kiemelkedő tevékenységük

elismeréseként Sóvágó

László (Hajdúszoboszló), Szalai

János (Csősz), Vitály Barna

(Hegyközcsatár, Románia) és

Hajdu László (Budapest XV.

kerület) polgármester kapta a

kitüntetést.

Az idén a tizedik alkalommal

odaítélt Magyar Szabadságért

Díjat Grosics Gyula, az Aranycsapat

kapusa kapta.

Átadták a Polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. A Magyar Polgármesterek

Szövetsége által alapított kitüntetést Bátovszki György, Csömör és Szuhán

András, a kárpátaljai Bene település polgármestere vehette át dr. Gémesi

Györgytől. A díjakat kuratórium döntése alapján ítélik oda.

A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának

elfogadásával ért véget. A dokumentumban megállapítják:

az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke

csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak

miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban,

hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhibájukon

kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra.

A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező

feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre

a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti

a kötelező feladatok ellátását. Ezen belül az ivóvízellátáshoz szükséges

eszközök és szervezetek tulajdonát stratégiai kérdésnek nevezik.

A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek,

megosztottság érzékelhető, holott az összmagyar politika hosszú távon

csak akkor válhat eredményessé, ha egységen alapul.

A zárónyilatkozatban többek között leszögezték, fontosnak tartják

és elvárják, hogy:

– a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani

az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony

önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló

energiák felhasználására és az utólagos hőszigetelési programban

való részvételre;

– a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat,

az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok

alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy

hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja

meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a

kétkamarás parlament létrehozásának feltételeit.

A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogalmazták:

– a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre

egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve

tekintse át a hitelállományt, indokolt esetben, az önhibájukon

kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok

adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki;

– az egészséges ivóvízellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza

ki annak feltételeit, hogy az ivóvízellátás egyetlen szegmensének privatizációja

se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert

és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére;

– a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési

tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének

az alapja;

– a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok

működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt

személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált

módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei

magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére

felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

9


DRÁGÁN

KELLETT

SZERETJÜK

EZ NEKÜNK

„Máshol, normális országokban elkerülik a hegyet,

ha egy mód van, mi ebben az esetben felmentünk

a hegyre, kiirtottunk egy erdősávot, ha jól tudom végül,

ami ellen a természetvédelem, meg a környezetvédelem

tiltakozott, de ők húzták a rövidebbet, és építettünk teljesen

feleslegesen egy óriási műtárgyat, ami lehet,

hogy műszakilag egy bravúros megoldás, mérnökként

azt mondom, hogy igen az, de felesleges.”

(Kálnoki-Kiss Sándor,

volt közlekedési helyettes-államtitkár – Forrás: RTL klub.hu)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte

a 2007-ben megvalósult autópálya beruházásokról

szóló vizsgálatát, amely 2006

decemberétől 2007 végéig megépült öt

gyorsforgalmi szakaszra, összesen 112 kilométerre

vonatkozott. A vizsgálatnak része

volt a dunaújvárosi Duna-híd és a Kőröshegyi

völgyhíd, ezekről még az Állami

Számvevőszék is úgy nyilatkozik, hogy

nemzetközileg elismert csúcstechnológiákat

alkalmaztak, a hídak hosszúságát, a

pillérek távolságát és magasságát tekintve

egyedülálló szerkezeti alkotásokról van

szó. Ugyanakkor az összberuházás 27 százalékát

a két híd költsége (96,6 milliárd) jelentette.

A Kőröshegyi völgyhíd rövid időn

belül nemzetözi hírnévre tett szert, mondhatni

idegenforgalmi nevezetességgé vált,

van aki szereti, van aki bírálja. Talán éppen

ez a „egyedülálló műszaki megodás”

lehet az oka annak, hogy sokan vitatják a

völgyhíd létjogosultságát. A kételkedők

nemcsak a megépítésére szánt milliárdokat

tartják soknak, de a sík terepre álmodott

viaduktot is elhibázottnak tartják. Az

Állami Számvevőszék júliusban közzétett

jelentéséből többek között az is kiderül,

hogy a hidak építését drágán szeretjük.

10

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT

Az ÁSZ jelentése szerint a

2004-től hatályos, a gyorsforgalmi

közúthálózat közérdekűségéről

és fejlesztéséről szóló

törvény (Aptv.) 2003–2007

között 687 kilométer gyorsforgalmi

útszakasz megépítését

határozta meg. Ebből összesen

413 kilométert (60%) helyeztek

ideiglenesen forgalomba,

a 2007-re tervezett átadások

közül egy sem valósult meg.

A 2007-ben átadott autópálya

szakaszoknál a törvény 2006.

évi átadási határidőt rögzített,

amelynek teljesíthetőségét, a

beruházások előkészítésének

tényleges helyzetét és a kivitelezéshez

műszakilag szükséges

időtartamot előzetesen

nem mérték fel.

Az Országgyűlés

ellenőrző szerepe

korlátozott

A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek,

a Zamárdi–Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek,

végül azonban nem volt pénz a megépítésére. Nagyjából tíz év alatt öszszesen

47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben

biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú

balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas

megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni

a völgyhidas megoldásról, s az önkormányzatok képviselő-testületei

2001 februárjában fogadták el. A sztráda nyomvonalának kijelölése

tehát végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány-kormány

hivatali idejére esett. A 2002-es választási évben már folytak tárgyalások a

Vegyépszer–Ganz kettőssel a híd megépítéséről. A hidat végül a Hídépítő

Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építette.

A jelentés megállapítja,

hogy az Aptv. 2007. júliusi

módosítása után az Országgyűlés

ellenőrző szerepe korlátozottan

érvényesül, ugyanis

nem jogszabály tartalmazza

a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének

éves ütemezését

és a beruházások befejezésének

időpontját. A 2006-os és

a 2007-es években az Aptv.-

ben előírt kormánybeszámolók

nem készültek el, az Országgyűlés

nem kapott tájékoztatást

a gyorsforgalmi úthálózat

építésére fordított pénzeszközök

felhasználásáról, a folyamatban

lévő fejlesztésekről.

Az ellenőrzött autópályaszakaszok

megépítése 356 milliárd

forintba került, amelyből

a két híd építési költsége megközelíti

a 100 milliárd forintot.

A beruházások finanszírozása

kizárólag állami pénzből

történt, ebből közvetlen költségvetési

forrás 151,4 milliárd

forint volt. Az állami garanciavállalással

felvett hitelek 201,7

milliárdot jelentettek, a Nemzeti

Infrastruktúra Fejlesztő

(NIF) Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd

forint volt. A finanszírozási

koncepció 2006. évi változása

miatt a kötvénykibocsátásból

származó magántőke forrásbevonás

nem valósult meg.

Az autópálya-szakaszok

nyomvonalát közúthálózatés

térségfejlesztési, környezetvédelmi

szempontok határozták

meg, amelyeket a szakhatóságokkal

és az önkormányzatokkal

egyeztettek.

Minden autópálya-szakasznál

több nyomvonalváltozatot

vizsgáltak, azonban a beruházások

költségeinek optimalizálására

irányuló tulajdonosi,

beruházói stratégia nem

létezett. Az M7-es autópálya

Zamárdi–Balatonszárszó szakaszán

a Kőröshegyi völgyhíd

megépítésének elkerülése

céljából a parttól 15–20

kilométer távolságra vezetett

nyomvonalváltozatokra tervek

nem készültek. Egy szakértői

csoport 2000-ben olyan

nyomvonalat javasolt, amely

elkerülte volna a lakott településeket,

tájvédelmi szempontból

is kedvező volt, és

a jelenlegi völgyhíd hosszának

felével alagút és híd építésével

megoldotta volna a

nyomvonalvezetést. Kőröshegy

önkormányzati képviselő-testülete

a szakértők

által kidolgozott nyomvonalat

és annak továbbfejlesztett

változatát nem tárgyalta,

azokról elutasító határozatot

nem hozott. Kőröshegy

önkormányzata 2001 elején

azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat

ellentétes a község

1996-ban elfogadott rendezési

tervével, és a lakossággal

csak a völgyhidas változatot

egyeztették.

Az ÁSZ hivatkozik a NIF Zrt.

2008. március 27-én írt észrevételére,

mely szerint: „A

magyarországi nyomvonalas

létesítmény engedélyezések

jogszabályi háttere nem a

hatékony közpénzfelhasználás,

költségoptimalizálás követelményeit

tartotta elsődlegesnek,

ezért a Zamárdi–Balatonszárszó

közötti szakasz végleges

nyomvonal kiválasztásánál

az önkormányzati érdekek

érvényesültek”, majd végezetül

megállapítja, hogy „a Kőröshegyi

völgyhíd megépítésére

vonatkozó döntés műszaki,

gazdaságossági, természetvédelmi

és településrendezési

megalapozottsága mindezek

alapján nem igazolt.”

Az ÁSZ megállapítja, hogy

az M8-as autópálya dunaújvárosi

Duna-hídja előrehozott

beruházás, a hídhoz

kapcsolódó autópálya-szakaszok

a jelenlegi tervek

szerint csak 2015-re készülnek

el, ezért a hatékonysági

követelmények nem teljesülnek.

A kivitelezőknek kiélezett

versenyhelyzettel

nem kellett számolniuk

A kivitelezők kiválasztását

a négy szakasz esetében

közvetlenül az Aptv. megjelenését

megelőzően, 2003

decemberében kormányhatározat

rendelte el, amely

nyílt előminősítéses eljárás

lefolytatását írta elő. A dunaújvárosi

Duna-híd és a csatlakozó

M8-as autópálya beruházásnál

a NIF Zrt. tárgyalásos

eljárást alkalmazott. A

középtávon megépítendő

útszakaszok jelentős nagyságából

adódóan a kivitelezőknek

kiélezett versenyhelyzettel

nem kellett számolniuk,

amely a piac felosztásának

irányába hatott,

és a kínálati árak érvényesüléséhez

vezetett.

A kivitelezők kiválasztása

a közbeszerzési törvény

előírásainak megfelelt. Minden

autópálya-szakasznál a

benyújtott pályázatok értékelési

szempontrendszere azo-

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

11


KOR-KÉP – ÁSZ-VIZSGÁLAT

A Nemzeti Infrastruktúra

Fejlesztő

Zrt. (NIF) szerint még

ebben az évben több mint

száz kilométerrel bővülhet

a közúthálózat Magyarországon.

Így összesen 200 milliárd

forint értékben bővül majd a

magyar közúthálózat. Az egyik legnagyobb

beruházás az M0-ás északi

hídja és a hozzá kapcsolódó út lesz,

amelyet augusztusban adnak át. A NIF

szerint 2008 és 2010 között ismét 200 kilométerrel

bővül majd a gyorsforgalmi úthálózat

hossza.

A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya

viaduktja. 1872 méter hosszú, legmagasabb

pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja

a 23 métert. A híd az M7-es autópálya Zamárdi–

Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére

közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér

is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság

120 méter. A Kőröshegyi völgyhíd különlegessége

még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter,

szélessége 5,5 méter, valamint hogy belseje üreges.

Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok

miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet

egy külön e célra készített tározóba

vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd

patakba, majd onnan a Balatonba. A

2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás

van érvényben, és nincsenek

leállósávok sem. A három év alatt

épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd

forint volt 2007-es árakon számítva.

A völgyhíddal együtt átadott teljes

14,2 kilométer hosszú autópályaszakasz

76 milliárd forintba

került, ami a fő híd mellett

még egy 300 és egy 168

méteres kis völgyhidat

is tartalmaz.

(Forrás: Wikipédia)

nos volt, és a legalacsonyabb

árat ajánló pályázó nyerte el a

kivitelezési munkát. A NIF Zrt.

nem végzett előzetes árkalkulációt

a beruházások reális

költségére, a tervezőktől sem

rendelt a kiviteli tervekhez

költségbecslést. A mérnökök

által kialakított árak a korábbi

kivitelezői árak kockázati felárral

növelt összegein alapultak,

így nem lehettek a beruházások

megalapozott árkalkulációi.

A Gazdasági és Közlekedési

Minisztérium, mint a

tulajdonosi jogok gyakorlója,

nem követelte meg előzetes

költségbecslések készítését.

Az M8-as autópálya dunaújvárosi

Duna-híd építési költségére

2004 januárjában

készített értékelemzésben

a több mint 8 milliárd forinttal

alacsonyabb összeg szerepelt,

mint a NIF Zrt. által 2004

szeptemberében megkötött

kivitelezői szerződésben.

A kivitelezés költségének

árképzése nem volt átlátható.

A kivitelezési szerződésekben

minden esetben átalányáras

árformát alkalmaztak, ahol az

árakba beépültek a kivitelezői

kockázatok költségei. A

pótmunkák egy részét az átalányáras

szerződésben szereplő

egységárral számolták

el, ami a beruházási költségek

növekedéséhez vezetett.

Az ellenőrzött beruházásoknál

a szerződésmódosítások

együttes összege 15,6 milliárd

forint volt.

A NIF Zrt. 2006 végétől

működtet minőségirányítási

rendszert, amelynek hatása

még nem jelentkezett az

ellenőrzött autópálya-szakaszok

megvalósításánál.

Az ellenőrzés

megállapításai alapján

javasolták

A kormány kezdeményezze

az Aptv. módosítását

annak érdekében, hogy az

állami érdekeknek megfelelően

érvényesüljenek a közpénzekkel

való takarékos és

átlátható gazdálkodás követelményei.

A gyorsforgalmi

úthálózat-fejlesztések prioritásai

és ütemezése jelenjen

meg törvényben. Tegyen

eleget az országgyűlési tájékoztatási

kötelezettségének,

valamint gondoskodjon a

fejlesztésekhez szükséges

forrásokról. Követelje meg

a közlekedési, hírközlési és

energiaügyi minisztertől,

hogy a fejlesztési döntéseket

megelőzően készüljenek

előzetes költségkalkulációk

és a határidők megalapozottságát

tartalmazó megvalósíthatósági

tanulmányok.

A közlekedési, hírközlési

és energiaügyi miniszternek

javasolták, hogy intézkedjen

a NIF Zrt.-nél annak

érdekében, hogy az ellenőrzött

autópálya beruházásoknál

feltárt hiányosságokat

a folyamatban lévő

és az induló fejlesztéseknél

megszüntessék, illetve megelőzzék.

A NIF Zrt. igazgatóságán

keresztül intézkedjen

a beruházónál, hogy a

beruházás megvalósításának

valamennyi fázisában

a szakszerű költségirányítás

biztosított legyen, és a

beruházás minden fázisára

kiterjedő, részletes ütemterv

készüljön.

(Bővebben: www.asz.hu)

Szerk.: Csiky Ildikó

12

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének.

Jókai Mór

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2008. július–augusztus

A nők tippelése mindig pontosabb,

mint a férfiak állítása.

Rudyard Kipling

Beszélgetés

dr. Makár Orsolyával,

a Szociális és Munkaügyi

Minisztérium Nők és Férfiak

Társadalmi Egyenlősége Osztály

munkatársával

– Gondolom, azon nincs vita, hogy

manapság egy nőnek nehéz elhelyezkednie.

Ha fiatal és még nincs

gyereke, azért, hogy biztosan szülni

akar, akinek már van gyereke,

annak azért, mert biztosan sokat

lesz otthon a beteg gyerekkel, az

idősebb nők pedig a koruk miatt

kapnak nehezen állást. Mit tud a

minisztérium tenni az előítéletek

eloszlatása érdekében

– A jogalkotás az egyik

legfontosabb tényező. E

téren nem állunk rosszul.

Jó a szabályozás, pontosan

lehet tudni, hogy mi

az, amit megtehet a munkáltató,

mi az, amit nem.

A minisztérium abban

sokat tud segíteni, hogy ezek a jogszabályok

minél szélesebb körökben

ismertté váljanak. Ugyanis a kismamák

és a munkáltatók jó része alig

ismeri a jogszabályokat. Tudunk olyan

dokumentált esetekről, amikor terhes

nőket kirúgtak a munkahelyükről,

ami pedig jogszabályba ütköző.

Legyünk jóindulatúak és feltételezzük

azt, hogy a munkáltató ezt nem

tudja, ami persze nem mentesíti őt a

felelősség alól, de gyakori az is, amikor

a cég arra hivatkozik, hogy a kismama

nem ismeri a jogait, vagy ha

igen, nem mer majd lépni.

– Hol tájékozódhatnak a munkavállalók

és a munkaadók a

legfontosabb, nőket érintő törvényekről

– Az egyenlő bánásmód törvény

és a Munka törvénykönyve pontos

eligazítást ad. Aki ismeri ez utóbbit,

az pontosan tudja, hogy a munkavállalókat

erős védelmi háló veszi körül.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

megteremtéséről szóló

törvény pedig biztosítja a lehetőséget

ahhoz, hogy akit sérelem ér, az hatósághoz

fordulhasson. Olykor az is elég,

ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság a

panaszosnak megírja, hogy milyen

jogszabályra hivatkozzon munkáltatójánál.

Ám, ha ez nem elég, akkor

a hatóság szankciókat szabhat ki a

munkáltatóra. És ott van még a másik

fórum, ahonnan jogorvoslat várható:

a Munkaügyi Bíróság is.

– Sok panasz érkezik az Egyenlő

Bánásmód Hatósághoz

– Sajnos nem annyi, mint ahány

atrocitás éri a munkavállaló nőket.

– Mik a jellemző esetek

– A szexuális zaklatásról még szemérmesen

hallgatnak a nők. Napjainkban

főleg az anyaság miatt diszkrimináltak

keresik meg a hatóságot.

Az ilyen ügyekben többnyire sikerrel

járnak el a szakemberek.

– Hogy lehet egy munkáltatóra rábizonyítani,

hogy az anyaság miatt

diszkriminál egy nőt

– Például, ha elbocsát egy terhes

asszonyt. Ezt tiltja a törvény.

– És átszervezésre hivatkozva

– A terhes nő védettséget élvez.

Mint ahogy védett a nő a szülés után

is. A távolléte alatt nem lehet kedvezőtlenebb

helyzetbe hozni, mint amilyenben

korábban volt.

– Tehát nem lehet lefokozni.

– Nem, bizony!

– És ha mégis, akkor perel, majd

megnyeri a munkaügyi pert, és

utána másra hivatkozva rúgják

ki.

– Az lehetséges, de azért egy vesztes

per után kétszer is meggondolja a

munkáltató, hogy miként dönt. Szerintem

visszatartó ereje lehet annak,

ha kiderül, hogy x munkáltatót enynyire

büntették meg, y munkáltatóról

megjelenik, hogy ilyen-olyan diszkriminatív

eljárásokat alkalmaz.

– Az Egyenlő Bánásmód Hatóság

megalakulása óta érezhető változás

– Igen. Sokat segít az is, hogy a közbeszédben,

a sajtóban egyre gyakoribb

téma a diszkrimináció. Talán

ennek is lehet a következménye, hogy

anyasági korba ér egy olyan generáció,

amelynek nő tagjai már sokkal tájékozottabbak,

akiket már nem lehet

félretolni, lehurrogni, akik fel merik

emelni a szavukat, ha igazságtalanságot

tapasztalnak. Örömmel látjuk

azt is, hogy egyre több munkáltató

ismeri fel, neki sem jó, ha mindenkinek

felmond, aki szült, szülni fog,

netán gyanús, hogy szülni szeretne,

vagy már gyereke van. Célravezetőbb

olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek

a jól képzett nők tudását hasznosítják.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus 13


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

– Van erre példa

– A Szociális és Munkaügyi Minisztérium

minden évben meghirdeti a

Családbarát munkahely pályázatot,

amelyre sok olyan cég jelentkezik,

ahol figyelnek a dolgozókra, legyen

az kisgyermekes nő, vagy kisgyermekes

férfi.

– Ugyanakkor hallottunk olyan

szupermarketről, ahol piros szalaggal

jelölik azokat a nőket, akik

éppen menstruálnak. Ők ugyanis

többször mehetnek ki a mosdóba.

Minő humanizmus!

– Erről az esetről mi is hallottunk.

És még hányról nem tudunk, aminek

– mint már említettem – az az oka,

hogy az érintettek félnek a hatósághoz

fordulni. Visszatérve a családbarát

munkahelyekre, azt tapasztaljuk, hogy

ezek a cégek ügyesen szervezik a munkavállalók

munkarendjét, engedélyezik

a távmunkát, tartják a kapcsolatot

a szülési szabadságon lévő dolgozóikkal,

és nem jótékonysági, hanem gazdasági

megfontolásból. Ezek főként

olyan cégek, ahol sok a magasan kvalifikált

munkatárs, akikhez ragaszkodnak

a munkaadók, hiszen a továbbképzésükbe

már nem kevés pénzt fektettek.

Mi a piacon működő vállalatok

jó példáinak megismertetésével

próbáljuk ösztönözni a többi munkaadót,

hogy ők is vezessenek be bizonyos

intézkedéseket. Hiszen az nem

kerül semmibe, hogy amikor a munkavállaló

bejelenti, hogy gyermeket

vár, leüljenek vele beszélgetni. Kérdezzék

meg, mikorra tervezi a távollét

megkezdését, és hogy nagyjából

mennyi időre tervezi az otthonmaradást.

Így a cég is tervezni tudja a saját

és a kismama jövőjét is. Mert az sem

megoldás, hogy a dolgozó gyed, gyes

után váratlanul megjelenik a munkahelyén

és feladatot kér. Ismerünk

olyan munkahelyet, ahol a visszatérő

kismamának megengedik, hogy

fokozatosan kapcsolódjon a munkába.

Kezdetben dolgozhat részmunkaidőben,

majd néhány hónap után

napi 8 órában.

– Ez a minisztérium is családbarát

intézmény

– Úgy gondolom, sok téren a minisztérium

törekszik. Ide vissza lehet jönni

szülés után, és a köztisztviselői törvény

megengedett keretein belül, a kötött

munkaidő ellenére is sok mindenben

igyekszik rugalmasnak lenni.

– Hogyan értékelné egy tízes skálán

a magyar női munkavállalók

helyzetét

– Még nem adnék öt pontnál többet,

bár már vannak kiemelkedő jó

példák, és fejlődünk. A skálán az ötös

szám körül mozgunk.

– Hogy a nők mikor tudnak visszatérni

a munkába az attól is függ,

el tudják-e helyezni a gyerekeket

bölcsödében, óvodában.

– Bölcsődéből jelen pillanatban

kevés van. Ennek részben az az oka,

hogy míg korábban a három év otthonlétet

a legtöbb nő kihasználta,

most egyre többen rájönnek arra,

hogy három év után iszonyatosan

nehéz visszamenni a munkaerőpiacra.

– És mi a helyzet az óvodai férőhelyekkel

– Óvodából jól állunk. Nincs olyan

gyerek, akit ne tudnának felvenni valahol

az országban.

– De a kiskunfélegyházi gyerek

nincs kisegítve azzal, hogy csak

Budapesten lenne számára hely!

– Igaz, hogy például az agglomerációban

élők sokszor nehéz helyzetben

vannak, hiszen az óvodai helyhez

jutás joga nem a gyerekhez kötődik.

Hiába lenne jobb a gyereknek, ha azon

a településen járna óvodába, ahol az

édesanya dolgozik, kénytelen a lakóhelyi

óvodába menni, mert a szülők

ott fizetik az adót.

SZŐNYI ISTVÁN Anya

– És hogy lehetne növelni a bölcsődék

számát

– Jobban ki kellene használni a családi

napközikben rejlő lehetőséget.

A ’90-es években sorra zárták be az

óvodákat és a bölcsődéket. A hosszú

időre igénybe vehető gyed és gyes

mellett a gyerekek többségével az

édesanya maradt otthon. A családok

jelentős része anyagilag nem győzte a

fizetős bölcsődéket és az önkormányzatnak

sem volt kerete a kieső normatív

támogatás pótlására. Az 1200 bölcsőde

száma rövid idő alatt 600-ra,

majd még tovább csökkent. A Bölcsődék

Országos Módszertani Intézete a

probléma kezelésére alternatív megoldást

keresett, és rá is bukkant Angliában

a családi napközire, amelynek

ott már komoly hagyományai voltak.

Ezt a modellt igazították a hazai viszonyokhoz,

és 2003-ban egy kistelepülésen

létrejött az első kísérleti családi

napközi, amely akkora sikert aratott,

hogy azonnal hozzáláttak a szakmai

háttér kiépítéséhez. A családi napközi

egy kisvállalkozás, amely egyrészt

munkalehetőséget teremt a működtetőnek,

másrészt alternatív megoldási

14 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

lehetőség az ellátórendszerből kimaradt

gyermekek elhelyezésére. A szülőknek

megoldást nyújt ahhoz, hogy

gyermeküket elhelyezzék és visszatérjenek

a munka világába. A családi napközi

20 hónapos kortól 14 éves korig

fogad gyermekeket, legfeljebb 5–7

fős csoportokban. A családi napközit

üzemeltető legtöbbször saját otthonában

várja a gyermekeket, így azok,

akik ide járnak családias légkörben

töltik el a napjukat. A különleges igényű

gyermekek számára is megoldást

jelent, hiszen az étkezéssel

kapcsolatos problémákra

is tudnak azonnal reagálni,

illetve lehetőség van egyénre

szabott foglalkozásokra

is. Meg kell említeni, hogy a

családi napközi rugalmasan

alkalmazkodik a szülők igényeihez,

időbeosztásához,

mert a két fél közösen alakíthatja

ki a családi napközi

nyitva tartását. A családi

napközi megoldást jelent a 20 hónapos–6

éves kisgyermekes szülők részére

ugyanúgy, ahogy a 12–14 éves kiskamaszok

iskola utáni elhelyezésére

is. A napközi működtetőjét kiterjedt

fejlesztőrendszer segíti, különböző

továbbképzéseken vehet részt, szakintézményekhez

vagy a Családi Napközi

Egyesülethez fordulhat tanácsért.

Azok, akik hálózatban működnek, biztos

hátteret tudhatnak maguk mögött,

példa erre a Fehérkereszt Egyesület

családi napközi hálózata. A kisvállalkozás

elindításához három szakhatóság

(ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi építésügyi

hatóság) és az önkormányzat

engedélye (a működési engedély iránti

kérelmet a székhely szerint illetékes

jegyzőhöz kell benyújtani) szükséges.

Az nyithat napközit, aki elvégzi a felkészítő

tanfolyamot, vagy megfelelő

szakképesítéssel rendelkezik. A napközik

működésének színvonalát és

feltételeit a hatóságok rendszeresen

ellenőrzik, működik a gyermekjóléti

jelzőrendszer is, de a legszigorúbb

kontrollt a szülők jelentik. Jelenleg

megközelítőleg 200 családi napközi

várja a gyerekeket országszerte, és

a kedvező feltételek miatt reméljük,

hogy számuk dinamikusan nőni fog.

A családok körében rendkívül népszerű

ez a forma, így igény van továbbiak

nyitására. Az idei év során, a pályázati

lehetőségek kihasználásával, még

több családi napközi indulhat.

A nők olyanok,

mint a versenyautók:

hallatlanul érzékenyek,

nagyon

nehéz őket irányítani,

de ha egyszer

lendületbe jöttek,

szinte lefékezhetetlenek.

Jackie Steward

VASZARY JÁNOS Anya gyermekével

Nőt az uniós intézmények

vezetői posztjaira!

Brüsszel, 2008. július 16.

Az európai lakosság 52 százaléka és

a felsőfokú végzettséggel rendelkezők

59 százaléka nő, ám a döntéshozatalban

részvételük korántsem tükrözi

ezt az arányt.

Ez ellen a helyzet ellen lépett fel

Margot Wallström biztos asszony és a

hozzá csatlakozó európai parlamenti

képviselő asszonyok hétpárti csoportja.

A csoport alapító tagja és egyik fő

támogatója dr. Gurmai Zita, az Európai

Szocialisták Nőszervezetének elnöke

és az Európai Parlament Nőjogi és

Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke.

Az elkövetkező választásokra készülve

céljuk az, hogy az uniós intézmények

négy vezetői posztja közül legalább

egyet nő töltsön be. A biztosoknál

tett látogatások egyik állomásaként

2008. július 15-én Neelie Kroes

biztosnál jártak, aki büszkén említette,

hogy maga is „kvótanő”, és kifejezetten

támogatja a kezdeményezést.

Az intézményközi női hálózat következő

találkozója szeptemberben lesz,

melynek célja, hogy pártjaikat és

nemzeti kormányukat is mozgósítsák

annak érdekében, hogy a legközelebbi

európai választások során minél

sikeresebben szerepeljenek a nők, és

ezáltal a politikai életben való részvételük

is erősödjön.

Család- és nőpolitika

az Unióban

Válaszol: dr. Gurmai Zita,

az Európai Szocialisták

Nőszervezetének elnöke,

az Európai Parlament Nőjogi

és Esélyegyenlőségi Bizottságának

alelnöke

– Az Európai Tanács barcelonai csúcsértekezletén

(2003-ban) azt a célt tűzte

ki a tagállamok elé, hogy 2010-ig a 3

év alatti gyermekek legalább 33 százaléka

részére, a 3 és az iskolaköteles

kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka

részére a gyermek-felügyeleti

intézményeket biztosítsa.

Ezt azzal a szándékkal tette, hogy

ennek révén növekedjen a nők munkaerő-piaci

részvétele és hozzájáruljon

a teljes foglalkoztatás megvalósításához.

Első korcsoport: 3 év alatti gyermekek

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

15


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

5 tagállam érte el a barcelonai célkitűzést

(33%): Dánia (57%); Belgium

(82%); Franciaország (43%); Svédország

(41%); Hollandia (35%).

20 tagállam az elkövetkező 3 és fél

évben jelentős lépéseket tesz, köztük

olyanok is, melyeknél ez most

még a 10 százalékot sem éri el. Például:

Ausztria (9%); Csehország (8%);

Németország (7%); Görögország (7%);

Olaszország (6%); Magyarország (6%);

Lengyelország (3%).

Mindez azt mutatja, hogy a 3 év

alatti gyermekek ellátása nagyon alacsony

szintű.

Második korcsoport: 3 és az iskolaköteles

kor közötti gyermekek

Több tagállam is teljesítette már

a barcelonai célkitűzést (90%), illetve

közel áll hozzá, például: Belgium;

Franciaország; Spanyolország; Dánia;

Olaszország; Svédország; Németország;

Magyarország; Hollandia.

A második korcsoport esetében

jobb a helyzet, de a gyermekellátó

intézmények nyitva tartása nem minden

esetben egyezik meg a munkaidővel.

– Milyen az EU tagállamainak viszonya

a családhoz és a családpolitikához

– A családszerkezetben végbement

számos változás és az egyén növekvő

kultusza ellenére Európában

továbbra is a család

marad a társadalom záróköve.

A családra vonatkozóan

minden politikai

irányzatnak (legyen az

„bal-” vagy „jobboldali”)

van elképzelése.

A legfontosabb

kihívások: a népesség

fogyása és a társadalom

elöregedése; a családokat

összetartó kapcsolatrendszer

formáinak növekedése

és fellazulása; a nemek közti újfajta

viszony és annak a családra gyakorolt

hatása; a család és a fizetett munka

viszonyában beállt változás; az egyén

növekvő kultusza, amely veszélyezteti

a nemzedékek közti szolidaritást.

A család fontos eleme a sikeres

gazdaság- és társadalompolitika

kidolgozásának, mely a következőkre

kell, hogy irányuljon: jobb

életminőség mindenkinek; a foglalkoztatás

növelése, elsősorban a

nők és az idősek esetében; fenntarthatóbb

szaporodási szint; a társadalmi

integráció magasabb szintre

emelése; a gyermek- és az idősgondozás

minőségének javítása, a

szolgáltatás szélesebb körre kiterjesztése;

összetartóbb társadalom,

a nemzedékek közti „háború” elkerülése.

A többi politikához képest azonban

a családpolitika számos országban

háttérbe szorul. Mivel a családdal kapcsolatos

dolgok java magánügynek

minősül, finom egyensúlyt kell teremteni

a magán- és az állami hatáskörök

között. Az egyes kormányok dolga

eldönteni, mikor és hogyan avatkoznak

be. Az Európai Uniónak nincs közvetlen

beleszólási joga a tagállamok

családpolitikájába, ám fontos szerepet

játszik a kapcsolódó politikák formálásában

(foglalkoztatás, társadalmi

integráció, szociális védelem, nemi

egyenlőség).

A közelmúltban több felmérés is

készült a családhoz való viszonyra

vonatkozóan. A 25 jelenlegi uniós

tagállam mellett Bulgária, Románia

és Törökország területén végeztek

ilyet. Az eredményeket téma szerint

csoportosítva tették közzé.

– Életminőségük szerint hogyan

viszonyulnak az európai polgárok

a család intézményéhez

– A felmérések tanulsága szerint

az európaiak az életminőség megítélésében

kulcsszerepet tulajdonítanak

a családi kapcsolatoknak. Ez

inkább a család részéről nyújtott

támogatáshoz és a partnerkapcsolatban

éléshez kapcsolódik, mint

a gyermekvállaláshoz. Utóbbinak

kisebb a jelentősége. Úgy tűnik,

a család fontosabb az új tagállamok,

mint a régiek polgárai számára,

bár utóbbiakat nem szabad

egy tömbként kezelni. A déli uniós

tagországok (Portugália, Spanyolország,

Olaszország, Görögország)

lakói számára a család fontossága

nagyobb, viszonyulásuk inkább az

új tagokéval rokon.

– Milyen a gyermekvállalási hajlandóság

– Az alacsony termékenység Európa-szerte

gond. Elsősorban a magasan

képzett nők vonakodnak gyermeket

vállalni. Az államnak ugyanakkor

nem szabad „kézi vezérlésre

kapcsolni”. A közvélemény elutasítja

a közvetlen állami beavatkozást

a születések számába és a családok

életébe, melyek bizonyos viselkedési

mintákat erőltetnek (a házasságkötésre

való adminisztratív eszközökkel

történő ösztönzés, a válás

illetve az abortusz megnehezítése).

Ehelyett az olyan, támogató jellegű

beavatkozásokat hajlandók elfogadni,

amelyek a választási lehetőségek

számát bővítik, nem pedig szűkítik.

Persze ez sem biztosíték arra, hogy

FEHÉR LÁSZLÓ Egy kép 1958-ból

olaj, farostlemez

16 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

a kívánatosnak tartott lehetőséget

választják.

– Létezik-e még és milyen mértékben

a nemzedékek közti szolidaritás

– Ennek a kérdésnek azért van különös

jelentősége, mert a népesedési változások

és a jóléti állam pénzügyi nehézségei

miatt a gyermekek és az idősek

gondozásának terhe egyre inkább a családok

vállára kerül. Kérdés: hajlandók-e

erre az aktív korú polgárok

A gondozás terhének a családok vállára

való visszahelyezése kétélű fegyver:

egyrészt csökkenti az állam jóléti

kiadásait, viszont növeli az egyén, elsősorban

a középkorú asszonyok terheit

– éppen azokét, akiket az állam a munkaerőpiacon

szeretne tartani.

A felmérések során a válaszadók

közül a fiatalabbak nagyobb készséget

mutattak arra, hogy az idősebbek

gondozását vállalják, míg az idősebb

korosztályokhoz tartozók (maguk az

érintettek) inkább saját erejükre szeretnének

hagyatkozni.

Ez az eredmény rámutat arra, hogy

sokkal nagyobb mérvű a nemzedékek

közti szolidaritás, mint azt a nyilvános

(médiában, politikai színtereken

folyó) viták sugallják. Emellett

egy másik felmérés tanúsága szerint

az európaiak (EU-25) nem tulajdonítanak

nagy jelentőséget a nemzedékek

közti ellentéteknek.

A fentiek mellett még meg kell

jegyezni, hogy a felmérések alapján

elmondható, a tagállamok lakóinak

85 százaléka nem érzékel konfliktust

a nemzedékek között. Az átlagnál

egyedül Görögországban és Franciaországban

rosszabb a helyzet, mert

ott a társadalom csupán 75 százaléka

vélekedik így.

– A család és a társadalmi integráció

egy másik alapkérdés.

– A családi támogatás a fizetett

munkahellyel rendelkezés mellett a

társadalmi integráció második pillére

Európában. Utóbbi (a munkahely)

azonban önmagában nem elegendő,

szükség van a család által is nyújtott

kapcsolati hálóra. Emellett a család sok

esetben pénzügyi támogatást is jelent,

főleg ott, ahol az állam jóléti funkciói

gyengék. A kirekesztődés elsősorban

két társadalmi csoportot fenyeget:

a munkanélkülieket és azokat, akik

mögött nem áll család - az egyedülálló,

kisgyermekes szülőket. E két csoport

viszonyulása a leginkább kritikus

a társadalommal szemben.

– Hogyan tudják Európa asszonyai

összeegyeztetni a munkát és

a családot

– A munkaképes korú lakosság 10–

20 százalékának jelent problémát a

munka és a családi élet összeegyeztetése.

Elsősorban a kisgyermekes családok

esetében van ez így. Főként a

munkaidő hossza jelent problémát.

A részmunkaidős foglalkoztatás a

heti 20–34 órát dolgozó nők esetében

nagy könnyebbség. A férfiaknál

nincs különbség e téren – feltéve,

hogy hetente legfeljebb 48 órát

dolgoznak.

– Hogyan birkózhat meg a jelen

kihívásaival az állami családpolitika

a polgárok szerint

– A közvélemény-kutatásban résztvevőket

megkérték, nevezzék meg azt

a három területet, amelyeket szerintük

az államnak kiemelten kellene kezelnie

a gyermekes családok helyzetének

javítása érdekében. A következő

opciók közül választhattak: szülési és

szülés utáni szabadság; gyermekfelügyelet;

gyermekek után járó juttatások;

rugalmas munkaidő biztosítása;

megfelelő lakáskörülmények; adókedvezmény;

a munkanélküliség csökkentése;

fogamzásgátlás és családtervezés

hozzáférhetővé tétele.

A kapott eredmények alátámasztják

a jelenlegi politikai irányvonalat:

a válaszok többsége a munkahelyteremtést

és a foglalkoztatás növelését

jelölte meg a legjobb szociálpolitikai

eszköznek a gyermekes családok

esetén is. A régi uniós tagállamok

lakói emellett a rugalmas munkaidőt

és a gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat

(bölcsődét, óvodát, napközit)

jelölték meg. Ezzel szemben a 10 új

tagállamban a gyermekekhez kapcsolódó

pluszköltségek állami csökkentését

illetve kompenzálását, valamint

gyermekgondozási támogatást

várnak el az államtól.

Összegzésképpen elmondható,

hogy a felmérések alapján úgy tűnik,

a család sok szempontból még mindig

jól működik Európában, a polgárok

java a megfelelő életminőséghez

nélkülözhetetlennek tartja. A család

és a munka világa kapcsolatát azonban

át kellene formálni, elsősorban

a hosszú munkaidő és a munkahelyi

stressz vonatkozásában, támogatni

kellene pénzügyi szempontból és

megfelelő háttérszolgáltatások biztosításával.

– Gondolom, többféle családpolitika

létezik az Unió tagállamaiban.

– Unió-szerte minden államban

létezik családpolitika, valamint a férfiak

és nők közötti egyenlőség biztosítását,

illetve a munka, a társasági és

a családi élet összeegyeztetését szolgáló

politika.

A családpolitikáknak mindenütt

alapeleme a gyermekek jóléte az

erkölcs, az egészség és a nevelés terén,

csakúgy, mint annak elősegítése, hogy

a szülők a családban, a munkában és

a társasági életben egyaránt kibontakozhassanak.

A férfiak és nők közötti egyenlőségnek

nemcsak a munkában, hanem

a családi teherviselésben is történő

érvényre juttatása ihlette a családpolitikákat

a skandináv országokban.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

17


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Egy olyan környezetben, ahol a munkahely

messze esik a családi tűzhelytől,

és ahol a munka gyermekszülés és

-nevelés miatti megszakítását a vállalatok

nem mindig nézik jó szemmel és

kezelik megértően, részben a munka

és a családi élet összeegyeztetésére

irányuló intézkedésekben rejlik az

olyan családpolitikák lényege, amelyek

a gyermekek társadalmi beilleszkedését

hivatottak elősegíteni.

– A gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének

biztosítására irányuló

szándék is vezérelheti a családpolitikákat.

– Gyakran a szorongatott anyagi

helyzet áthidalása és a családi kötelezettségekből

adódó kiadások megtérítése

a cél. Ide tartoznak még azok a

különböző intézkedések is, amelyek az

olyan nehézségeken kívánnak segíteni,

amelyekkel – a gyermekeik iránti kötelességeiknél

fogva – főként a kisgyermekes

apák és leggyakrabban az anyák

szembesülnek a munkaerőpiacon.

– Más modellek a kérdést nem annyira

a család, mint inkább a társadalom

szempontjából közelítik meg.

– Itt a szegénység ellen a jövedelem

újrafelosztása révén vívott küzdelem

egyik formájáról van szó, de anélkül,

hogy e politika mindig szükségszerűen

együtt járna a különleges családi

terhek kompenzálásával.

Végül léteznek olyan, kifejezetten

születésközpontú családpolitikák is,

melyek egyértelműen a születések

újbóli fellendítésére irányulnak abban

az Európában, ahol túlságosan kevés

gyermek születik.

Gyakorlatilag a családok érdekében

végrehajtott családpolitikai intézkedéseknek

két fő ága létezik: egyrészt a

közvetlen anyagi juttatások, másrészt

pedig a gyermekfelügyelet területén

nyújtott – támogatott vagy ingyenes

– szolgáltatások (pl. bölcsődei, óvodai,

védőnői hálózatok). Ügyelni kell

arra, hogy ezek az intézkedések elősegítsék

a munka és a családi élet öszszehangolását.

– De az is fontos, hogy a bölcsődei-óvodai

szolgáltatások mindenki

számára álljanak nyitva, és

mindenki számára megfizethetők

legyenek.

– Bizonyos politikák nagy hangsúlyt

fektetnek az óvodai infrastruktúrára, a

vonzó feltételekkel járó, nevelési célra

kivett szülői szabadságra, a javadalmazott

tevékenység és a családi élet

összeegyeztetését, valamint a szülői

szabadság után a munka világába való

visszatérést elősegítő politikára.

Más rendszerek inkább kedvező adózási

feltételeket biztosítanak az egy fizetésből

élő családok számára, és az otthon

maradó szülő segélyt kap a gyermek

születése után néhány évig.

Néhány országban ötvözik a két

rendszert: egyrészről kompenzálják a

gyermekneveléssel járó többletköltségeket,

másrészről olyan intézkedéseket

is hoznak – például szülői szabadság

bevezetése, óvodai és ingyenes

bölcsődei hálózat biztosítása –,

melyek összeegyeztethetővé teszik

a munkát a szülőkre háruló kötelességekkel.

A pénzügyi támogatások és

a családoknak nyújtott szolgáltatások

ilyen keveréke hatékonynak tűnik.

– A családi kötelezettségek, illetve

a családi élet és a munka összeegyeztetése

tekintetében a férfiak

és nők közötti egyenlőség kérdése

nyilvánvalóan igen fontos ahhoz,

hogy az európai családok új lendületet

kaphassanak.

– Ezzel párhuzamosan meg kell

szüntetni a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbségek

strukturális okait,

amelyek többek között abból adódnak,

hogy a gyermekek felügyeletének

és nevelésének terhei nagyon

gyakran egyedül a nőkre hárulnak.

A demográfia és a születési ráta szempontjából

igen fontos szerepet játszik

a férfiak és nők közötti egyenlőség és

egyensúly elérése – vágyaik, ízlésük és

adottságaik függvényében – megélhetésüket,

a szülői, családi és háztartási

kötelezettségek megosztását, illetve a

politikai vagy más közérdekű tevékenységekben

való részvételüket tekintve.

A nők nagy többsége szeretne – jogosan

– a férfiakhoz hasonlóan szakmai

karriert, gyerekeket és lehetőséget arra,

hogy a társadalom formálásában is szerepet

tölthessen be.

Európában mindenütt a gyermekvállalási

kor kitolódása figyelhető meg,

amely a termékenység alakulására nézve

is következménnyel jár, még akkor is,

ha a modern orvostudomány és a közegészségügyi

kutatások lehetővé teszik

az idősebb kori meddőség kockázatának

csökkentését. A késői gyermekvállalás

oka egyrészt a hosszabb ideig tartó

tanulmányokban keresendő, másrészt

sokáig tart, amíg a leendő szülők mindketten

megfelelően biztos és jövedelmező

állást találnak ahhoz, hogy gyermeket

vállalhassanak. E tekintetben a

fiatalok munkanélkülisége és egyes –

főleg nők számára fenntartott – állások

bizonytalansága a termékenységet

és a családi életet csak negatívan

befolyásolhatja. Általánosságban véve

az európai gazdasági és társadalmi élet

szervezeti formája, melyben a fiatalok

egyre később kezdenek folyamatosan

dolgozni, és a munkavállalók egyre fiatalabb

korban kényszerülnek elhagyni

a munkaerőpiacot, valamint a fiatalok

újfajta életmódja nem ösztönzi a családalapítást

és a gyermekvállalást.

Az ilyen helyzetek javításához és a

férfiak és nők közötti igazságos állapot

eléréséhez ötvözni kell a családpolitikai

és a nemek közötti egyenlőséget

biztosító intézkedéseket. Ide tartoznak

például a minőségi gyermekfelügyeleti

intézmények – köztük a vállalati

bölcsődék –, valamint adóügyi és szo-

18 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

ciális jogi intézkedések, amelyek arra

irányulnak, hogy mind a nők, mind a

férfiak össze tudják egyeztetni a gyermeknevelést

a munkával és a társasági

élettel. A még dolgozó, illetve továbbra

is dolgozni kívánó nagyszülőknek

is lehetővé kell tenni, hogy rugalmasabb

munkaidő-beosztás mellett dolgozzanak.

Így ők is jobban betölthetik

nagyszülői szerepüket.

– Ha ezt nem sikerül elérni

– Akkor nagy a kockázata annak,

hogy a nők továbbra is nemet mondanak

a gyermekvállalásra és a családi

életre, és kizárólag szakmai karrierjükkel

törődnek.

Arra is ügyelni kell, hogy az alkalmazott

politikák könnyebbé tegyék a fizetett

munkához való visszatérésre irányuló

elhatározást, miután szülés vagy

kisgyermek(ek) nevelése miatt valaki

egy időre megszakította szakmai karrierjét.

Ezzel kapcsolatban fontos lenne

még a szülői szabadság alatti képzések

szervezése, valamint a kisgyermekekkel

való foglalkozást lehetővé tevő

rugalmas munkaidő-beosztás kialakítása.

Ennek a szellemében a szabadon

választott részmunkaidős foglalkoztatást

is bővíteni kellene, anélkül azonban,

hogy megnehezítenék a teljes

munkaidős foglalkoztatásba történő

visszatérést, ha már nincs szükség a

részmunkaidős megoldásra. Végül arra

is ügyelni kell, hogy amikor egy anya

vagy apa a gyermeknevelés céljából

igénybe vett szülői szabadság után

ismét munkába áll, ne kerüljön szakképzettségénél

alacsonyabb szintű

munkakörbe. Azt a tényt, hogy az illető

nemrég vette igénybe a szülői szabadságot,

nem szabad hátrányos tényezőnek

tekinteni a gazdasági nehézségekből

eredő létszámleépítések során.

Fontos, hogy a köz- és a magánszféra

– amelynek „polgárbarátnak”

kell lennie – olyan szociális politikákat,

gyakorlatokat vagy újításokat vezessen

be, illetve támogasson, amelyek

megkönnyítik a gyermeket váró vagy

nevelő párok munkavégzését. Nemcsak

szónoklatokról és jogi rendelkezésekről

van itt szó, hanem olyan kollektív

és pszichológiai hozzáállásról is,

mely szerint a gyermek nem akadályozó

tényező, és így a családanya vagy

apa sem „kevésbé termelékeny vagy

versenyképes elem”. Ösztönözni kellene

a vállalati, illetve az egyazon övezethez

tartozó vállalatok közös szervezésében

működő bölcsődék létrehozását

célzó, fokozatosan kialakuló

kezdeményezéseket. Az ilyen intézmények

ugyanis igen hasznos szolgáltatást

nyújtanak a szakmai feladatokat

is ellátó pároknak, akiknek kevesebbet

kell így utazniuk, és az időbeosztásuk

is egyszerűsödik.

Az is fontos, hogy a köz- és a magánszféra

megértse azokat a problémákat,

amelyek a kisgyermekes apák hivatása

gyakorlása során merülhetnek fel,

amikor szülői szabadságot akarnak

kivenni, vagy családi okok miatt csökkenteni

akarják munkaidejüket.

– Mit tehet a köz- és a magánszféra

– Meg kellene teremtenie annak

a feltételeit, hogy az apák is többet

foglalkozhassanak gyermekeikkel. A

szociális partnereknek fontos szerep

jut ezzel kapcsolatban.

Általánosságban az apákat ösztönözni

kell arra, hogy valóban vegyék

ki részüket az összes családi feladatból,

különösen, ami a nevelést illeti.

Számos szociológiai tanulmány megállapításai

szerint ugyanis az apa „hiánya”

jelentős problémákat okozhat

a gyermeknevelés terén.

A már alkalmazott vagy bevezetendő

politikák tehát különfélék, a megoldandó

problémák is különbözőek, ám

a célok egybehangzóak: lehetővé tenni

mindazoknak a férfiaknak és nőknek,

akik szeretnék, hogy családot alapítsanak

és gyermeket vállaljanak. Mindamellett

a kutatások egyöntetűen azt

mutatják, hogy az európaiak gyermekek

iránti igénye nincs kielégítve, és a

harmadik gyermek iránti, oly gyakran

hallható vágy is beteljesületlen, gyakran

pénzügyi vagy anyagi okokból,

illetve – főleg az anyák esetében – a

család és a munka összeegyeztetésével

kapcsolatos problémák miatt.

Nem csak az anyagi szempontok játszanak

azonban szerepet. Az Európai

Unió a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb

része ugyan, most mégis

a látens nyugtalanság időszakát éli. A

„dicsőséges harminc év” után a gazdasági

bizonytalanságok, a környezet

állapotának rosszabbodása és az

éghajlatváltozás miatti aggodalmak, a

globalizáció bizonyos negatív következményei,

a modern társadalmak

bonyolultsága, a polgárok bizalmának

a kormányok cselekvőképességével

szembeni megrendülése Európaszerte

pesszimizmust szült, ami aligha

kedvez a születéseknek. Több európai

országban hosszú idő után most

először az az érzése a szülőknek, hogy

valóban nem tudnak jobb jövőt biztosítani

gyermekeiknek.

– Hogy alakul a női fogalalkoztatottság

az Unióban

– A megújuló lisszaboni stratégia

két gazdasági prioritásra, a tartós gazdasági

növekedésre és új, minőségi

munkahelyek teremtésére kíván összpontosítani.

A gazdasági növekedés és

az új munkahelyek teremtése érdekében

célként fogalmazták meg – többek

között – Európa vonzóbb befektetési

célponttá történő átalakítását,

jobb és több munkahely létesítését, a

tudás és az innováció fejlesztését.

A lisszaboni stratégia megvalósítása

lehetetlen a nők szerepének növelése

nélkül. A férfiak és a nők közötti

egyenlőségi politikák alapvető eszközei

a gazdasági növekedésnek, a

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

19


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

jólétnek és a versenyképességnek.

Mára egyértelművé vált, hogy nem

tartható a lisszaboni célkitűzésekben

megfogalmazott, 2010-re előirányzott

70 százalékos foglalkoztatási arány.

Ehhez ugyanis öt év alatt 22 millió új

munkahelyet kellene létesíteni. Kedvező

jelenség ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac

az utóbbi évek reformjainak

köszönhetően ellenállóbbá vált,

s EU-átlagban még mindig kevesebb

munkahely szűnt meg, mint amenynyi

képződött.

Az elmúlt években fontos fejlemények

sora zajlott a női esélyegyenlőség

térhódításának terén. Az EU számottevő

haladást ért el a nemek közötti

egyenlőség megteremtésében, melyben

az egyenlő bánásmódról szóló

jogszabályok, a nemek közötti egyenlőség

általános érvényesítésének elve,

a nők helyzetének erősítését szolgáló

intézkedések, cselekvési programok,

a szociális párbeszéd és a civil társadalommal

folytatott párbeszéd fontos

szerepet játszott. Az Európai Parlament,

különös tekintettel a Nőjogi

és Esélyegyenlőségi Bizottságra, fontos

szerepet töltött be az előrehaladásban.

Az esélyegyenlőségi politika

a célok két központi területének

vezérfonala: a növekedésé, a foglalkoztatásé,

illetve a demográfiai változásoké.

Szüksége lesz a kohéziós

politika teljes támogatására, amelynek

új programozási időszaka idén

kezdődött el.

A férfiak és a nők közötti egyenlőségi

politikák alapvető eszközei a

gazdasági növekedésnek, a jólétnek

és a versenyképességnek. Az

európai munkaerő termelékenységi

potenciáljának teljes kihasználása

érdekében lényeges a nők

részvételének és állandó jelenlétének

előmozdítása a munkaerőpiacon,

valamint a férfiak és nők

közötti különbségek megszüntetése

minden területen.

A nemek egyenlősége megteremtésének

útján a jelentés alapján az alábbi

prioritások állnak a középpontban:

A női foglalkoztatás mennyiségi

és minőségi javítása, a növekedést és

a foglalkoztatást célzó európai stratégia

új ciklusának keretében.

A gender szempontok integrálása

a munka minőségének valamenynyi

szempontjába.

A munka és a magánélet öszszeegyeztetését

segítő szolgáltatások

mennyiségének és minőségének

javítása.

A sztereotípiák elleni további küzdelem

az oktatásban, a munkahelyen,

médiában, valamint a férfiak szerepének

hangsúlyozása az egyenlőség előmozdításában.

A politikák hatásvizsgálatában

alkalmazható eszközök létrehozása.

Alapvető pozitív fejlemény, hogy

egyre több nő áll munkába, és a nők

iskolázottsági szintje ma már meghaladja

a férfiakét. A foglalkoztatás terén

az Unióban az utóbbi években elért

folyamatos növekedés leginkább a

nők foglalkoztatásának köszönhető.

Az EU tagállamai 2000 és 2006 között

mintegy 12 millióval több főt foglalkoztatottak,

amelyből több mint 7,5

millió nő volt. A nők foglalkoztatási

rátája minden évben növekedett, így

2006-ban elérte az 57,2 százalékot,

ami 3,5 százalékponttal meghaladja a

2000-es arányt. Így reálisnak tekinthető

a lisszaboni célkitűzés (60%) elérése.

A férfiak foglalkozási rátája ugyanebben

az időszakban kevesebb mint

egy százalékponttal növekedett. Az

55 éven felüli munkavállalók körében

a nők foglalkozási rátája szintén dinamikusabban

növekedett, mint a férfiaké,

és elérte a 34,8 százalékot, azaz

2000-hez képest 7,4 százalékponttal

emelkedett. Ezzel párhuzamosan a

nők munkanélküliségi mutatói 10 év

óta most a legalacsonyabbak (9%).

E pozitív változásoknak köszönhetően

a nők és a férfiak foglalkoztatási

mutatóinak különbsége lényegesen,

17,1 százalékpontról (2000) 14,4 százalékpontra

(2006) csökkent. Ugyanakkor

magának a foglalkoztatási mutatók

közötti különbségnek (ideértve a

fiatalokét: 6 százalékpont a 15–24 év

közöttieknél) a létezése is kérdéseket

vet fel, elsősorban azért, mert a nők

iskolai és egyetemi teljesítménye áltagosan

jobb a férfiakénál.

A bérszakadék (gender pay gap)

ezzel egyidőben ugyanakkor 2003 óta

változatlan (15%), és 2000 óta csupán

egy százalékponttal csökkent. A nemek

alapján történő ágazati és foglalkozási

szegregáció nem csökken, sőt, egyes

országokban még növekszik is, ami azt

jelzi, hogy a munkaerőpiacra újonnan

belépő nők ugyanolyan ágazatokban

helyezkednek el, és úgynevezett „női”

állásokat töltenek be.

A döntéshozatalnál is hasonló a

helyzet: a vezető pozíciókban dolgozó

nők aránya a vállalatoknál továbbra

is csak 33 százalék, és a helyzet a

politikai színtéren is alig javult: a nemzeti

képviselők csupán 23 százaléka,

az európai képviselők csupán 33 százaléka

nő.

A férfiak és a nők helyzete közötti

különbségek a munka minőségének

egyéb dimenzióiban is érezhetők, például

a munka és a magánélet összeegyeztetése.

Ezt jelzi a kisgyerekeket

nevelő nők foglalkoztatási rátájának

drasztikus csökkenése (átlagosan 13,6

pont), miközben a férfiaké növekszik.

A kisgyermekes nők foglalkoztatási

rátája csupán 62,4 százalék, míg a férfiaké

91,4 százalék (29 százalékpont

különbség). A részmunkaidőben dolgozó

munkavállalók háromnegyede

(76,5%) nő, azaz ilyen munkaformában

dolgozik minden harmadik nő,

ugyanakkor csupán alig minden tizedik

férfi. A nők gyakrabban írnak alá

20 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

határozott időtartalmú munkaszerződéseket

is (15,1%, azaz egy százalékponttal

többen, mint a férfiak).

A hosszú távú munkanélküliség például

szemmel láthatóan gyakoribb a

nőknél (4,5%), mint a férfiaknál (3,5%).

A nők rövidebb, lassabb és kevésbé

jövedelmező pályafutása a marginalizálódás,

kirekesztettség, szegénység

veszélyét is magában hordozza, elsősorban

a 65 évnél idősebbeknél (21%,

5 ponttal több, mint a férfiaknál).

A nők és férfiak közötti egyenlőségre

vonatkozó ütemterv új lendületet

adott az ezirányú közösségi politikának.

A munkaprogram szerint jelentős

előrelépés történt az egyenlőség

elvének az uniós politikákba történő

integrálásában, elsősorban az ütemtervben

kijelölt kiemelt fontosságú

területeken.

A jogi szabályozás mindig is központi

szerepet játszott a nemek

közötti egyenlőség felé vezető úton.

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó

jogszabályokat illetően a 2002/73/

EK irányelv (Az Európai Parlament

és a Tanács 2002/73/EK irányelve

(2002. szeptember 23.) a férfiak és

nők közötti egyenlő bánásmód elvének

a munkavállalás, a szakképzés, az

előmenetel és a munkakörülmények

terén történő végrehajtásáról szóló

76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról)

átültetésével kapcsolatos

mulasztás miatt kezdeményezett eljárások

befejeződtek, kivéve egy esetet,

ahol az átültetés továbbra is részleges.

A nemzeti átültető intézkedések

megfelelőségének vizsgálata folyamatban

van. Az EK Szerződés 226.

cikkében említett eljárás első szakasza

2007-ben kezdődött. A nemzeti

jogszabályok megfelelőségének

ellenőrzése 2008-ban is folytatódni

fog.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai

Intézetének felállítására 2007-ben

került sor, feladata, hogy jelentős szakmai

támaszt nyújtson a nemek közötti

egyenlőséggel kapcsolatos politikákhoz.

– Melyek a legégetőbb feladatok

– Mivel a nemek közötti szakadékok –

elsősorban a nők és a férfiak által betöltött

munkaformák tekintetében (részmunkaidő,

határozott időtartamra szóló

szerződés, rosszabb minőségű és kevésbé

megfizetett munkák) – továbbra is

mélyek, a munkaerőpiac horizontális és

vertikális szegregációja nem tűnt el, sőt

egyes országokban erősödik is, a bérszakadék

pedig változatlan, ezért e területen

kell leghatékonyabban lépni.

Több erőfeszítést kell tenni a jobb,

minőségi munkahelyek létrehozása

érdekében. A minőségi munkák vonzzák

a munkavállalókat, és lehetővé

teszik, hogy teljes mértékben kiaknázzák

termelőképességüket, valamint

hogy hozzájáruljanak a társadalom

átlagos életminőségének javításához.

A nők és férfiak közötti egyenlőség a

munka minőségének kulcsfontosságú

összetevője. Az e téren tett erőfeszítések

során fel kell számolni a munkaerőpiacon

tapasztalható különbségeket,

és meg kell vizsgálni a minőség

valamennyi oldalát a nemek perspektívájából,

ideértve az egészséget és a

munkahelyi jólétet.

A foglalkoztatás, munkanélküliség

és a bérezés terén kialakult szakadékoknak,

illetve a munkaerőpiac szegregációjának

jelentős mértékű csökkentése

érdekében a növekedési és

foglalkoztatási európai stratégia új

ciklusában meg kell erősíteni a nemek

között a foglalkoztatás terén fennálló

különbségek felszámolását célzó

törekvéseket.

Erőteljesebben kell támogatni a

munka és a magánélet összeegyeztetését

– a férfiak és a nők esetében

egyaránt, nevezetesen a munkaszervezési

módok, valamint az új és személyes

igényekhez igazítható szabadságok

segítségével: ezeknek támogatniuk

kell az eltartottakért felelős nőket

és férfiakat munkájukban, illetve ösztönözniük

kell a háztartási és a családi

feladatok nemek közötti egyenlőbb

elosztását, a felelősség megoszlásának

elvével összhangban.

Szakmai továbbképzéseket kell

biztosítani a munkavállalók számára,

hogy egész életük során kiaknázhassák

képességeiket, ami megnyitja

előttük az előrehaladás perspektíváját

és lehetővé teszi, hogy a két nem

kiegyensúlyozott arányban legyen

jelen a felelősségteljes pozíciókban.

A munka és a családi élet lehetséges

összehangolásának alapja a rugalmasságot

és a biztonságot a nemek egyenlőségének

perspektívájából ötvöző

modern munkaszervezés, illetve a

könnyen hozzáférhető, megfizethető

és jó minőségű szolgáltatások megléte.

Megkülönböztetett figyelemben részesült

a szolgáltatásokhoz – elsősorban a

gyermekfelügyelethez és az eltartott

személyek egészségügyi ellátásához

– való hozzáférés javítása.

CLAUDE MONET Madame Monet et son fils

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

21


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Női vállalkozások

Magyarországon

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium

megbízásából Magyarországon egyedülálló,

hiánypótló tanulmányt készített a SEED

Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: az első

országosan reprezentatív vállalkozónői

kutatást. Annak ellenére, hogy a nemzetközi

tapasztalatok egyértelműen bizonyítják

a női vállalkozások kitüntetett szerepét az

országok gazdasági fejlődésében, Magyarországon

még mindig nincs ennek kellő mértékben

tudatában sem a kormányzat, sem

a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembergárda,

sem a közvélemény. Mi sem bizonyítja

ezt jobban, minthogy közel két évtizednek

kellett eltelni a rendszerváltás óta ahhoz,

hogy ez tanulmány elkészülhessen.

Az Európai Unió nők és férfiak közötti

egyenlőségre vonatkozó, 2006–2010

időszakot átfogó ütemterve (Gender

Equality Road Map 2006–2010) keretében

hat prioritási területet határozott

meg. Ezek egyike a nők és férfiak egyenlő

mértékű gazdasági függetlenségének

megteremtése. A hat prioritási területre

a magyar Szociális és Munkaügyi

Minisztérium szakértői munkacsoportokat

hozott létre. Ezek között található

a vállalkozónői munkacsoport, amely

az első, kormányzati forrásokból finanszírozott

– ugyanakkor nagyon sok civil

önkéntes munkára is építő –, deklaráltan

a magyarországi női vállalkozók érdekében

tevékenykedő testület.

A munkacsoport 2007-es – szűkös

– büdzséjének nagy részét a további

munkához nélkülözhetetlen, hiánypótló

reprezentatív vállalkozónői kutatásra

fordította, amelynek eredményei

a tanulmányban olvashatók.

A SEED Kisvállalkozásfejlesztési

Alapítvány

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

1990 elején alakult, 1998-ban

elsők között kapta meg a közhasznú

minősítést. 2003 óta akkreditált felnőttképzési

intézmény, és ISO 9001

szabvány szerinti minőségirányítási

rendszert működtet.

Az alapítvány küldetése a fenntartható

gazdaság és az esélyegyenlőség

előmozdítása az etikus, felelős

és hatékony vállalkozói magatartás

népszerűsítésén és fejlesztésén

keresztül.

Tevékenységek: vállalkozói tanácsadás,

vállakozói készségeket és ismereteket

fejlesztő tréningek, szakmai

rendezvények szervezése, kapcsolatépítési

lehetőségek biztosítása, kutatás,

szakértői tevékenység.

Célcsoportok: női vállalkozások,

családi vállalkozások, induló vállalkozások

(vállalkozni készülő magánszemélyek),

növekedni szándékozó

mikrovállalkozások.

Célok: a magyarországi vállalkozói

kultúra fejlesztése, a vállalkozók

szakmai ismereteinek bővítése,

a kisvállalkozások versenyképességének

növelése, a mikro- és kisvállalkozás-barát

gazdasági környezet

erősítése.

Alapítók: minisztériumok, vállalkozási

érdekképviseleti szervezetek,

oktatási intézmények, pénzintézetek.

Beszélgetés

Horváth Annával,

a SEED Alapítvány ügyvezető

igazgatójával

– Ki támogatja és miből működik

az alapítvány

– Rendszeresen

senki nem

támogatja, pályázunk.

Az első 5–

8 évben, a ’90-es

évek első felében

viszonylag sok

„pénzt” helyett

támogatást kaptunk

külföldi vállalkozásfejlesztési szervezetektől.

Ez a pénz szerencsére megvan,

és a hozama jelent valamiféle biztonságot.

Ám ez a költségvetésünknek

körülbelül egyharmada. A hiányzó

pénzt pályázatokból próbáljuk megszerezni.

– Térjünk rá a kutatás eredményeire.

Gondolom nem csak az én véleményem,

hogy ez egy igen alapos munka.

Meglepődtek az eredményeken

– Mi nem különösebben. Az alapítvány

munkatársai 15 éve látják a gondokat.

A rendszerváltás óta világosan

látszik, hogy a nők egészen más helyzetből

kezdenek egy vállalkozásba,

mint a férfiak. A tanulmány célja az

volt, hogy ezt konkrét tudományos

igényű adatokkal alátámasszuk.

Hazai helyzet: foglalkoztatottság

Ország

20-49 éves nők

gazdasági aktivitása (%)

Nincs gyerek

1 tizenkét év

alatti gyerek

– 1000 nőt kérdeztek meg.

– És nyolcvan férfit, hogy kontrollcsoport

is legyen.

– Mik a legfontosabb megállapítások

– Három szembetűnő különbség

van a női és a férfi vállalkozók között.

Az egyik a nők kettős leterheltsége, ami

miatt eleve hátrányból indulnak. A család

és a háztartás mellett nem könnyű

egy vállalkozást elindítani, illetve abban

helytállni. Talán ebből és persze a hagyományokból

is adódik, hogy a nőket nagyfokú

önbizalomhiány jellemzi. És nem

3 vagy több

tizenkét év

alatti gyerek

Ausztria 83,4 77,8 57,4

Csehország 85,7 61,4 22,0

Dánia 77,1 80,3 67,2

Görögország 56,5 54,2 39,6

Magyarország 78,2 59,4 12,6

EU25 75,1 64,8 41,2

Forrás: EUROSTAT, 2005

22 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

jelent előnyt azt sem, hogy a nők foglalkoztatottsága

jóval elmarad a férfiak

mögött. Ebből több minden következik.

Egyrészt, hogy a siker nagyobb esélyével

indít el egy vállalkozást az, akinek

munkatapasztalata van. Tudvalevő az is,

hogy aki több időt tölt a munkaerőpiacon,

annak kiterjedtebb a kapcsolatrendszere,

anyagilag is jobban áll.

– Tehát a korábbi alkalmazottak

sikeresebb vállalkozók lesznek…

– Igen. Nekik jobbak is az esélyeik.

Nehezebb helyzetben vannak azok,

akik 2–3 gyerekkel otthon töltött 6–8

év után nem tudnak alkalmazottként

elhelyezkedni, vagy pedig egyszerűen

nem tudják összeegyeztetni az

alkalmazotti munkát a család ellátásával,

tehát vállalkozásba kezdenek.

Ők komoly hátránnyal indulnak.

– Ők a kényszervállalkozók

– Így is hívhatjuk őket. A nemzetközi

kategorizálás szerint indulhat egy vállalkozás

azért, hogy egy ötletet valósítson

meg, vagy azért, mert a vállalkozónak

nincs jobb munkaerő-piaci

alternatívája. Ez természetesen férfiakkal

is előfordulhat, de a statisztikák

azt mutatják, hogy az utóbbi nőknél

másfélszer nagyobb mértékben

fordul elő.

– Történt valami változás a rendszerváltás

óta

– Mivel ez az első országos reprezentatív

kutatás e téren, tudományosan

összehasonlítható adatok nincsenek,

de azt lehet mondani, hogy sem

a vállalkozó nők aránya (1/3) sem az

alapvető problémák nem változtak. A

nemzetközi kutatások azt bizonyítják,

ahhoz, hogy a nők vállalkozói aktivitása

erős legyen, három dologra van

szükség. Egyrészt arra, hogy magas

legyen a foglalkoztatottságuk, másrészt

arra, hogy legalább a férfiakhoz

hasonló mértékben hozzáférjenek a

pénzügyi és a szociális tőkéhez, harmadrészt,

hogy az önbizalmuk erősebb

legyen. Talán meglepő, ez utóbbiban

a legnagyobb a lemaradás.

– Az ember azt hinné, hogy ezen a

legkönnyebb változtatni.

– Pedig nem. Amíg a magyarországi

közvélekedés szerint a nőnek alapvetően

mégiscsak a család összetartása

a feladata, addig ez önbizalomhiányt,

gátlást eredményez. Ezért érzi úgy az

asszonyok egy része, hogy ha az otthoni

munkán kívül mással is foglalkozik,

azzal a családját károsítja meg.

– Nemzetközi összehasonlításban

milyen a magyar vállalkozó nők

helyzete

– A vállalkozó nők arányát tekintve

jó a pozíciónk. Ám ez csalóka eredmény.

Ugyanis a női vállalkozások

letrejöttét két körülmény motiválja:

egyrészt a vállalkozóbarát környezet,

ez pozitív motívum. A másik azonban

nem az. Nevezetesen: a nem

nőbarát foglalkoztatás. Nálunk sajnos

ez a domináns, és ettől magas a

vállalkozó nők aránya. Nyugat-Európában

például sokkal alacsonyabb,

pontosan azért, mert a munkaerőpiacon

alkalmazottként normális

feltétekkel tudnak elhelyezkedni.

A mienkhez hasonló a helyzet Dél-

Amerikában.

GEM Report on women

and entrepreneurship

Nemzetközi tények: „gender gap”

a vállalkozásban

– Csaknem az összes országban

több a férfi vállalkozó, mint a női

(Japán az egyetlen kivétel!).

– A 2:1 arány jellemző a legtöbb

országra, Magyarországra is. (Kétszer

annyi a férfi vállalkozó, mint a női.)

– Ennél (a nők szempontjából)

kedvezőtlenebb az arány a következő

országokban: Izland, Olaszország,

Litvánia, Szerbia, Szlovénia, Svédország,

Egyesült Királyság.

– A 2:1 aránynál kedvezőbb az

arány: Ausztria, Brazília, Kína, Kolumbia,

Dominikai Köztársaság, Görögország,

Japán, Kazahsztán, Peru, Románia,

Svájc, Tájföld, USA, Venezuela.

(Forrás: GEM Report on Women and

Entrepreneurship, 2007)

– A nők vállalkozásai milyen

arányban termelnek profitot, vagy

inkább csak önfenntartók

– Ezt is megkérdeztük a felmérés

résztvevőitől; 16 százalék érzi növekvőnek

a vállalkozását.

Hogyan alakul ebben az évben

a vállalkozás eredménye

az előző évhez képest (%)

csökken (27%)

– A 16 százalék elég kevés.

– Egyébként általában jellemzője

a magyar vállalkozásoknak, hogy

viszonylag kevesen tudnak vagy akarnak

növekedni, de azért a férfiak esetében

jóval magasabb az arány.

– Látom, hogy a sikeres női vállalkozások

főleg a szolgáltatások területén

működnek.

– Ez nyilvánvaló, klasszikusan azokban

a szakmákban vállalkoznak a nők, amikben

egyébként is dolgozni szoktak.

– A felmérésen túl hogyan tudja

az alapítvány a női vállalkozókat

segíteni

– Nekünk az alaptevékenységünk a

tanácsadás és képzés. A képzési tematikát

kimondottan nőknek állítunk

össze. Ez egy önbizalomerősítő, önismereti

készségfejlesztő blokkal keznő

(20%)

változatlan (53%)

A férfiak között 57%-kal többen számítanak

az eredmény növekedésére.

Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus

23


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

GEM Report on women and entrepreneurship

Forrás: GEM Report on Women and Entrepreneurship, 2007

Lehetőség és szükség által motivált vállalkozások aránya nemenként

1,57 3,07 0,77 2,04 17,69 28,00 3,64 8,11 3,88 6,30 3,30 5,34

Magyarország Horvátország Dánia Finnország Hollandia Svájc


férfi

Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

Sikeres női vállalkozások

Ágazat (%) - (sig.: 0,001)

ipar építőipar kereskedelem szolgáltatás

5 3 37 55 7 4 29 60

minta megoszlása

növekvő vállalkozás

dődik, ezután következnek a szakmai

modulok, a marketing, a pénzügy, a

vezetés, a menedzsment, a pályázatírás

és egyebek.

– Ez ingyenes

– Ha pályázati pénzből finanszírozzuk,

akkor igen. A tanácsadás óradíjas,

de csak jelképes összeget kérünk.

Most már ötödik éve – egy privát amerikai

alapítvány támogatásával – hatszor

két napos programot tudunk szervezni,

húszfős csoportoknak.

– Mit tapasztalnak egy-egy ilyen

képzés után

– Mivel Magyarországon kevéssé

tudatosan vágnak bele az emberek a

vállalkozásba, a résztvevők igencsak

meglepődnek, hogy milyen sok mindenre

kell gondolni a legkisebb vállalkozás

menedzselése során is. Hihetetlen

előnyt jelent, ha valaki egy ilyen

komplex képzés után vág bele a vállalkozásába.

Komoly lehetőség ez a

nők számára öröklött hátrányaik kompenzálására.

– Mintha a nők kevésbé vállalnának

kockázatot. Például félnek a

hitelfelvételtől.

– Ez is az önbizalommal függ össze,

amit állami szinten is erősíteni kellene.


Forrás: SEED vállalkozónői kutatás, 2008

Kapcsolati és pénzügyi tőke

Vett már igénybe bankhitelt

a vállalkozása számára (%)

nem (78%)

igen (22%)

Férfiak esetében 25%-kal magasabb az arány.

– Az EU-országok legtöbbjében és

Amerkiában is a női vállalkozók támogatása

intézményi szinten zajlik. Ennek

köszönhető, hogy a nők számára külön

– tanácsadással együtt járó – hitelkonstrukciók

léteznek. Nagyon jó amerikai

példát tudok mondani, miként

lehet a női vállalkozók kapcsolatrendszerét

erősíteni. Érdekes, hogy miközben

a családban, az ismeretségi körben,

az önzetlen kapcsolatépítésben a

nők nagyon jók, az üzleti kapcsolatteremtésben

nem jeleskednek. Amerika

egyik államában ezen úgy segítenek,

hogy egy eljárás keretében minősítik

a női vállalkozásokat. Első számú kritérium,

hogy önálló értéket kell teremteniük,

tehát nem lehetnek egy férfi

tulajdonos vállalkozásának beszállítói.

Ha megkapják a jó minősítést, akkor

nagyon sokféle segítséget kapnak. Például

kapcsolatépítő rendezvényeken

összehozzák őket nagyvállalatokkal,

amelyek logóval jelezhetik a honlapjukon,

a termékeiken, hogy minősített

női beszállítókkal dolgoztatnak.

– Hova tudják a javaslataikat előterjeszteni

– A Szociális és Munkaügyi Minisztériumba,

amely létrehozta azt a munkacsoport

is, ahol a felmérés készült. Többek

között tőlük reméljük, hogy itthon széles

körben elterjed a 40 országon alapuló

nemzetközi kutatás talán legfontosabb

tanulsága, miszerint, társadalmi szinten

a női vállalkozásokba történő befektetés

jobban megtérül mint a férfiakéba.

Ennek az az egyik oka, hogy a nők hajlamosabbak

megosztani a környezetükkel

anyagi és a szellemi tőkéjüket is.

A nők időnként olyasmit tesznek,

hogy az ember csak áll és bámul.

Egész életedben próbálkozhatnál,

bizonyos dolgokban mégsem volnál

képes olyan könnyedségre, mint ők.

A lelkük mélyén valahogy könnyedek.

A lelkük mélyén.

Alessandro Baricco

A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

megbízásából.

24 ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2008. július–augusztus


KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

Tovább gurul a lavina…

Júniusi számunkban összeállítást közöltünk a jelenleg

érvényben lévő rendszeres szociális segélyezési,

gyermekvédelmi támogatási rendszer körül kialakult

vitáról. Az általunk megkérdezett polgármesterek

elmondták, hogy sürgősen változtatni kell a

jelenlegi segélyezési rendszeren, a szociális törvény

megérett a módosításra. A „segélyért munkát” akció

országos mozgalommá terebélyesedett: elindult a

lavina… A mostani számunkban megszólaló polgármesterek

is indokoltnak tartják a változtatást,

csak a probléma megoldását látják másként. Úgy

tűnik, a lavina gurul tovább a maga útján…

BADACSONYTOMAJ

A Veszprém megyei nagyközség

polgármestere, Krisztin

N. László kérdésünkre válaszolva

elmondta: a településen

2994 lakos él. Az aktív korosztály

90 százalékának van

munkája. A település szociális

helyzete megfelelőnek mondható,

(elenyésző, 1-2% a hátrányos

helyzetűek aránya). Átlagosan

26 fő részesül rendszeres

szociális segélyben. Erre

az önkormányzat éves szinten

átlag 4 millió 994 ezer forintot

költ. A polgármester szerint:

„A jelenlegi rendszeres szociális

segélyezés nagyon bonyolult,

átláthatóbbá kellene tenni.

Rengeteg papírmunkával jár,

sokszor kell felülvizsgálni az

ügyeket. Egyetértek azzal,

hogy változtatni kell, tényleg

csak annak járjon segély, aki

valóban rászorul. Ha változtatunk

a jelenlegi rendszeren,

tegyük minél kevésbé bonyolulttá.”

BODA

A 417 fős Baranya megyei

község polgármestere, Kovács

Győző szerint: „Igaz, hogy nem

született döntés, de sejthető,

hogy a „monoki” eset kapcsán

az önkormányzatok számára

nem lesz kedvező a végkifejlet.

Egyetértek azzal, hogy

aki munkaképes, azt a segélyért

lehessen munkára kötelezni,

de ezt csak központi szabályozással

lehessen kötelezővé

tenni. Ne az önkormányzatoknak

kelljen rendeleteikben

ezt szabályozni, hisz ez a helyi

ellentéteket (állampolgár–helyi

önkormányzat) növeli, valamint

a polgármester megitélését

fogja negatív irányba vinni.

Lehet, hogy ez a cél Nem

lenne senkinek sem jó” – állapítja

meg Kovács Győző.

„Az sem tisztázott – folytatja

–, hogy ha a munkáért,

munkabért kell fizetni, ki

fogja a bérek utáni közterheket

fizetni. Talán az önkormányzatok

Ezt honnan fogják

előteremteni Igaz, az

államnak ez is bevételi forrás

lesz! Lehetséges az, hogy a

kifizetett bérek után nem kell

majd közterheket fizetni Ha

így igaz, akkor így elfogadható

lenne ez az elv. Lehetséges-e,

a közcélú munkavégzésért

járó állami forintokat

a segélyezettek foglalkoztatási

bérével megnövelik Mindmind

kérdés, melyre jelenleg

nincs válasz, és sajnos a kezdeményezők

nem számoltak

ezekkel a lehetőségekkel.

Azzal sem számol senki

sem, hogy akit foglalkoztatnak

az önkormányzatok,

azoknak munkavédelmi-tűzvédelmi

oktatáson kell részt

venniük, vizsgát kell tenniük,

például: motoros fűkaszához,

motoros láncfűrészhez kisgépkezelőit.

Ezek is pénzbe

kerülnek, és sajnos tudomásul

kell venni, hogy a munkaügyi

központok preferálják

a rövidebb távú (pl. 3 hónap,

napi 6 órában) foglalkoztatást,

hogy mind többen tudjanak

részt venni a munkavégzők

köréből. Ez érthető,

csak az a baj, hogy hosszú

távra nem lehet tervezni, és

minden új foglalkoztatottnak

vizsgáznia kell, ami éves

szinten, nem csekély kiadás a

foglalkoztató számára. Azért

mondom el mindezt, mert

még nem késő. Lehetséges az

egyeztetés a megfelelő tárcával.

Sőt, nemcsak lehetséges,

szükséges is! Az egyeztetések

azért fontosak, mert ha

elmegyünk ezen kérdések,

gondolatok mellett, akkor

lehet, hogy az önkormányzati

szféra ismét a saját csapdájába

esik.

Remélem, a felvetett kérdések

gondolatokat ébresztenek

mindenkiben, és egy felelős,

kompromisszumos megoldás

születik, mely mindhárom

félnek megfelelő lesz.”

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

25


KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

Kisebbségi ombudsman: jogtalan a segélyek kifizetésének

közmunkához kötése. Törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott

más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek

kifizetését közmunkához kötik – állapította meg a kisebbségi

ombudsman vizsgálata. A jelentés a rendelet mögötti társadalmi

problémát is feltérképezi, és válaszokat ad a megoldási lehetőségekre.

A vizsgálat kitér a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás tizennyolc

települése polgármestereinek kezdeményezésére is, amelyben a családtámogatási

rendszer átgondolását szorgalmazzák az Országgyűlésnél

és a kormánynál.

26

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

ÉRPATAK

A település polgármestere,

Orosz Mihály Zoltán elmondta:

ők egy másik megoldást

választottak. „Az érpataki

modellben segély helyett ajánlunk

munkát, ez pedig jobb.

Csak megjegyezném, hogy a

polgármesterek világtalálkozóján,

Gödöllőn kiderült, hogy

van olyan EU-s tagország, ahol

a monoki modell működik, és

nem alkotmányellenes.”

Érpatakon az önkormányzat

olyan közmunkát biztosít a

munkát vállaló, korábban csak

segélyezett embereknek, amit

el tudnak látni, és több pénzt

jelent, mint a segély, aminek

maximális összege közel a

nettó minimálbérrel azonos.

Az érpatakiak közül nagyon

sokan a minimálbértől lényegesen

alacsonyabb segélyre

voltak jogosultak.

„Van még ebben egy ki nem

használt ötlet – teszi hozzá

a polgármester – ugyanis, a

közmunkaprogramra fordítható

önkormányzati keretet

két részre osztják. Az év első

felében felhasznált összeg adja

az év második részében felhasználható

keretet. Mi felmértük,

mennyi tartalékunk

maradt az év első felében,

azt teljes egészében kihasználjuk,

így biztosítva az év

második felére a keretet. Sajnos

sok önkormányzat a konfliktuskerülés

jegyében inkább

folyósítja a segélyt, így csökken

a közmunkára fordítható

önkormányzati kerete, ráadásul

az év második felében ez

még tovább csökkenti a felhasználható

keretet. Ezért

tudnám ajánlani a többi település

vezetőjének is, hogy ne

hagyja elveszni ezt a lehetőséget,

ugyanis több szintű a

haszon.

Egyfelől a segélyezettek

kikerülve az önkormányzati

kasszából közvetlen megtakarítást

jelentenek nekünk,

másrészt például az erdőművelésnél

EU-s keret áll rendelkezésre

a foglalkoztatásra,

így a költségvetést sem terheli,

harmadrészt az emberek

önbecsülése is magasabb

szintű, ha munkabért kapnak,

és nem segélyt, negyedrészt

pedig mindez magasabb

összeg, mint a segélyek

többsége és végsősoron a

település is megszépül.

Van egy előre nem látott,

de örvendetes hatása is: többen

jelezték, a kiközvetített

közmunkások közül, amikor

közöltük, hogy dolgozni

kell a segély helyett, hogy

nem jönnek, mert ez, vagy

az a munkáltató bejelentette

őket, és már nem kell a

segély, van munkájuk. Élek a

gyanúval, hogy ott korábban is

volt munkaviszony, csak nem

jelentették azt be. Ez a bejelentett

létszám a kiközvetített

segélyezettek közel 20 százaléka,

nekik ez előny a táppénz

és a nyugdíj esetén érvényesül.”

(Részlet Orosz Mihály Zoltán

nyilatkozatából – Szabolcs Online,

2008. 07. 04.)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

A város önkormányzata

levélben fordult a rendszeres

szociális segélyben részesülőkhöz,

és érdeklődött: elvállalnák-e

az önkormányzat által

felajánlott munkát a segélyért.

A segélyezettek több mint

egyharmada – a 682 rendszeres

szociális segélyben részesülő

közül 269-en – igent mondott.

Az igent mondó polgárok számára

szakmájuknak, végzettségüknek

megfelelő munkát szervez

az önkormányzat.

206 fő jelezte, hogy különböző

okok miatt nem tud szociális

munkát vállalni, 207-

en pedig nem juttatták vissza

a kérdőívet az önkormányzatnak.

Nekik még egyszer

kipostázták a leveleket.

Ha valaki nem kíván élni

az önkormányzat által felkínált

szociális munka lehetőségével,

semmiféle szankcióval

nem jár. Aki azonban nem

küldi vissza az önkormányzatnak

a levelet, annak a jogszabály

adta lehetőségekkel

élve, az együttműködés hiánya

miatt 6 hónapig 75 százalékra

csökkentik a megállapított

segély mértékét.

KAPOSVÁR

A Somogy megyei Kaposváron

már működik a „Segély

helyett munkát!” program.

Szita Károly polgármester

egyetért azokkal az

önkormányzatokkal, amelyek

munkához kötnék a

különböző segélyek kifizetését,

azt azonban álláspontja

szerint nem szabad figyelmen

kívül hagyni, hogy vannak,

akik önhibájukon kívül

nem dolgoznak. A polgármester

szerint Kaposváron

mintegy tíz évvel ezelőtt elindított

„Segély helyett munkát!”

program ma már sikeresnek

mondható, és követésre

ajánlható más önkormányzatok

számára is. Míg korábban

Kaposváron az érintettek

30-40 százaléka vállalt közmunkát,

jelenleg 90 százalékuk.

Ők havonta 10 mun-

Sülysápot és Kerepest megrótták a segélyezési rendeletért.

A „segélyért közmunka” elvének szellemében hozott szociális

és gyermekvédelmi rendeletek visszavonására szólította

fel Sülysáp és Kerepes önkormányzatát a Közép-magyarországi

Regionális Közigazgatási Hivatal. Forgács Imre, a hivatal elnöke

elmondta: a rendeletek alkotmánysértőek.

Az alkotmány tételesen kimondja, hogy a helyi képviselő-testület

rendeletet alkothat a feladatkörében, azok azonban nem lehetnek

ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokkal. A jelenleg

hatályos törvények szerint pedig nem lehet közmunkavégzéshez

kötni a szociális segélyezést – indokolták a döntést.

Mindez nem jelenti azt – tette hozzá a közigazgatási hivatal

elnöke –, hogy bárki is vitatná annak az elvárásnak a jogosságát,

hogy mindenki feleljen meg a társadalmi együttélésre vonatkozó

normáknak. A két településnek 30 napja van arra, hogy viszszavonja

rendeletét. „Ha nem teszik meg, akkor az Alkotmánybírósághoz

fordulunk” – mondta Forgács Imre.


KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

A segélyek csökkenésével nem dolgoznak majd többen. A gazdasági

szakemberek általában óvatosságra intenek a minimálbér megemelésével

kapcsolatban, ami a segély esetleges csökkentésének alternatívájaként

merült fel kormányzati körökben. Hegedűs Miklós, a Gazdasági

Kutató Intézet ügyvezető igazgatója azt mondta: most nem lát

lehetőséget a minimálbér megemelésére. Már csak azért sem – magyarázta

–, mert inflációs veszély van, az emelés pedig a bérszínvonalat feljebb

tolná. Úgy vélte, a segélyek összegének csökkentésétől a foglalkoztatás

jelentős növekedése nem várható. Hasonló álláspontot képvisel

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki

szerint kisebb mértékű minimálbér-emelésre van ugyan lehetőség, de

akkorára, amely szignifikáns különbséget jelentene a segély összegéhez

képest, nincs. Sőt – hangsúlyozta – súlyos károkat okozna egy ilyen

mértékű emelés, növelné például a munkanélküliek számát.

kanap ledolgozásáért kapják

meg az önkormányzattól

a mindenkori minimálbér

időarányos részét a kötelező

segélyeken felül.

MAGYARMECSKE

A Baranya megyei Magyermecskén

a 2007. január 1-jei adatok

szerint 361 lakos él. Az aktív

korosztályhoz 190-en tartoznak.

A munkaügyi központ adatai

alapján a településen 2006 februárjában

a munkanélküliségi

ráta 34,7 százalékos volt. A nyilvántartottak

jelentős része tartós

munkanélküli. Az önkormányzat

2007-ben a munkanélküliek

rendszeres szociális támogatására

7 millió 776 ezer 238 forintot

fizetett ki.

„A lakosság gazdasági

aktivitása egyre csökken, az

inaktív népesség aránya nő

– mondta el lapunknak Horváth

Gézáné polgármester.

– A munkáltatók többségére

a periodikus foglalkoztatás

jellemző, inkább tavasztól

őszig tudnak munkalehetőséget

biztosítani, így a téli

hónapokban ezek az emberek

is munkanélküli járadékra

kényszerülnek. A beruházások

hosszú évek óta elkerülik

a régiót, pozitív elmozdulásnak

még jele sem látszik.

A stabil elhelyezkedés egyik

fő gátja az alacsony iskolázottság,

a megfelelő szakmai

végzettség hiánya.

A hátrányos helyzetű kistérségben

a munkaerő-piaci,

egészségügyi, közösségi és

szociális problémák nagyon

szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

A térség nem jut

elég kiegészítő támogatáshoz,

területén nem indultak

el kellő nagyságrendű, innovatív

területfejlesztési és szociális

fejlesztési programok,

minek következtében jól látható

egyrészt, hogy hiányzik

az aktív foglalkoztatáspolitika

(a helyi munkaerőpiac

nem bővül, a rugalmas

foglalkoztatási formák hiányoznak,

a munkanélküliek

döntő többsége tartósan

munkanélküli). Másrészt a

rossz infrastrukturális helyzet

miatt nemcsak a beruházások

maradnak el, de hiányoznak

a közösségi terek is,

a civil szervezetek is gyengék,

utóbbiak Magyarmecskén

nincsenek is.

Én is azon a véleményen

vagyok, hogy a változtatás

szükséges. De például a

közcélú normatíva továbbra

se kerüljön ki az önkormányzatok

költségvetéséből,

annak felhasználásáról

az önkormányzatok tudják

leginkább, hogy mikor és

hány embert tudnak belőle –

s meddig – foglalkoztatni. A

munkanélküliek foglalkoztatására

eddig ez volt a legbiztosabb

támogatás (a szabályozás

szerint, ha nem használnak

fel adott összeget az

első félévben az önkormányzatok,

akkor a következő félévben

annyival csökkentik a

keretösszeget –, illetve visszavonják

azt). Ha a közmunka

továbbra is a munkaügyi központok

szervezésében maradhatna

– az legalább hat havi

képzést és hat havi folyamatos

munkát jelenthetne a munkanélküli

számára. A képzéseket

mindenképpen a szakiskolákban

kellene végeztetni

– iskolapadban és gyakorlattal

– minden korosztály számára

– hiteles, szakmát szerető

és jól képzett mesterekkel.

(Az utcán tömeges munkaerőt

látva az emberek felháborod-

nak, mert 1-2 ember tesséklássék

dolgozik, a többi meg

csak ácsorog – ugyanannyiért.)

Ha térségi szinten szerveznék

a munkanélkülieket

egy csoportba – koncentráltabban,

több emberrel – egész

térségi részeken lehetne pl. a

parlagfüvet kiirtani. Vitát és

folyamatos közös beszélgetést

kellene kezdeményezni

az érintett minisztériumok és

hivatalok szakembereivel és a

helyi szinteken dolgozó polgármesterekkel

és jegyzőkkel

ahhoz, hogy valódi – az emberek

felemelkedését célzó programokat

lehessen kidolgozni.

A kérdést nem lehet rövid

úton lezárni, hiszen a probléma

folyamatos és állandóan

változó, mélyülő tendenciát

mutat. Szívesen részt vennék

helyzetmegoldó programok

kidolgozásában.” – fejezi be

Horváth Gézáné.

SÁROSPATAK

Az önkormányzat rendelete

értelmében Sárospatakon

a szociális segélyben része-

ADATOK. A 2007. évi összefoglaló adatok alapján a munkavállalási

korú (15–64 éves) nem foglalkoztatott népesség

lélekszáma meghaladta a 2,9 millió főt. Közülük mintegy 830

ezer fő a nappali tagozatos tanulók, 270 ezer fő körüli a gyermekszülés,

illetve -nevelés miatt nem dolgozók száma. A nyugdíjasok

száma ebben a kor-intervallumban 1070 ezer fő, amelyből

mintegy 700 ezer főt tesz ki az idő előtt nyugdíjba vonultak

száma. Az egyéb okból gazdaságilag nem aktívak száma

345 ezer fő, míg a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma

közel 430 ezer fő volt 2007-ben.

A nyilvántartott álláskeresők 16 százaléka 25 év alatti, közel

kétharmada 25–50 év közötti, egyötöde 50 év feletti. A rendszeres

szociális segélyezettek korösszetétele minimális eltéréssel

hasonló képet mutat, azaz közöttük is jelentősebb számban

találhatók fiatalok (17 ezer fő) és a munkaképes korúak

derékhadának számító 25–50 évesek (90 ezer fő). A regisztrált

álláskeresők több mint négytizede legfeljebb 8 osztály általános

iskolai végzettséggel rendelkezik, ez az arány a rendszeres

szociális segélyezettek körében meghaladja a 60 százalékot. A

rendszeres szociális segélyben részesülők csaknem hattizede

(80 ezer fő) él a 47 hátrányos helyzetű kistérségben.

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

27


KÓR-KÉP – KÖZMUNKAPROGRAM

sülőknek közhasznú munkát

ajánlanak fel, és ha ezt az

illető elfogadja, akkor már

nem segélyt, hanem munkabért

kap. Ha viszont nem

fogadja el és orvosi igazolást

sem hoz alkalmatlanságáról,

nem kap segélyt sem.

„Az eddigi tapasztalatok alapján

jól működik a rendszer:

csak azok nem fogadják el a

munkalehetőséget, akik feketemunkából

vagy más alternatív

forrásból biztosítják a

megélhetésüket. Közmunkásaink

a polgármesteri hivataltól

kezdve a köztereken át

a parkolókig számos helyen

dolgoznak, és minimum nettó

60–70 ezer forintot keresnek”

– mondta Aros János alpolgármester,

aki hangsúlyozta, a

monoki rendeletnél enyhébb,

„segély helyett munka” logikára

alapuló megoldás nem

törvénysértő.

SZENTBALÁZS

A 338 fős település lakói

közül 163-an tartoznak az

aktív korosztályhoz, körülbelül

70 százalékuk dolgozik

– tájékoztatott Dr. Sárhegyi

Judit polgármester. A rendszeres

szociális segélyben részesülők

száma 5 fő, az önkormányzat

által kifizetett segély

összege havonta átlagosan 160

ezer forint. Rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben

10 család (17 gyermek) részesül.

A település képzettségi

szintje jónak mondható, kevesen

vannak, akik csupán a 8

általánost, illetve annál kevesebbet

végeztek. A településen

élők zöme szakmunkás

vagy szakközépiskolai bizonyítványt

szerzett, és 10 százalékra

tehető azoknak a száma,

akik főiskolai vagy egyetemi

diplomával rendelkeznek. A

lakosság 3 százaléka hátrányos

helyzetű (kiemelten hátrányos

helyzetű nincs), a munkanélküliek

száma 15 fő.

„A rendszeres szociális

segélyezés rendszerét indokolt

lenne átgondolni. Irreálisnak

tartom, hogy segélyben

ugyanannyi pénzt meg

lehet kapni, mint amennyiért

emberek napi 8 órát dolgoznak.

Az alkalmi munkavállalói

könyvvel történő foglalkoztatás

lehetőségét is sokan

igénybe veszik. Így vannak,

akik gyakran akár nettó 100

ezer forintot is hazavihetnek

a segéllyel együtt” – mondta

a polgármester.

ZÁVOD

A településen 331-en élnek,

a község lakóinak 60–70 százaléka

dolgozik. Rendszeres

szociális segélyt hárman kapnak,

ez mintegy 75 ezer forintot

jelent havonta. Szász János polgármester

elmondása szerint

a közmunkaprogram a tavalyi

évben kistérségi szinten zajlott,

így a közösségből is volt egy-két

foglalkoztatott személy.

„Azokkal értek egyet, akik a

változást sürgetik. A jelenlegi

segélyezési megoldást nem tartom

jónak. Felháborító azokra

a személyekre nézve, akik

keményen dolgoznak, és csak

minimálbért kaphatnak, míg

előfordul olyan szociális segélyezett,

aki szintén a minimálbér

nettójához közeli összeget

kap munka nélkül. Mi ösztönözné

ezeket az embereket

arra, hogy elhelyezkedjenek,

ha semmiért kapnak ekkora

összeget” – tette fel a kérdést

Závod polgármestere.

Erdélyi Zsuzsa

Szoros együttműködésben a hivatalokkal,

hatóságokkal, önkormányzatokkal

A segélyezési rendszer hibáinak javítását, a munkanélküliség

csökkentését, valamint a feketegazdaság visszaszorítását

tűzte ki célul Lakatos Attila, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

cigányvajdája. Szándékáról tájékoztatta Gyurcsány Ferenc

miniszterelnököt, Szűcs Erika szociális és munkaügyi

minisztert és Ódor Ferencet, a megyei közgyűlés elnökét.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alábbi javaslatunkat az

ország gazdasági, szociális

és munkaügyi helyzetének

javítása érdekében teszszük.

Az elképzelés tervezője

a Cigányokért Többcélú Egyesület

és a cigányság önszerveződése

által újból életre

keltett Vajda-rendszer, Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei

vezetője.

A társadalmat és a politikát

is napi szinten foglalkoztatja a

segélyezési rendszer hibáinak

kiküszöbölése, a munkanélküliség

arányának hatékony

csökkentése, a feketegazdaság

visszaszorítása. A fentiekben

felsorolt célok együttes

megvalósítására próbálunk

javaslatot tenni. Elgondolásunk

szerint, az ország

leghátrányosabb helyzetű

megyéiben, a fentiekben

említett szervezetek alapítványokat

hoznának létre. Céljuk

a leszakadó megyékben

élő, halmozottan hátrányos

helyzetű személyek, családok

munkához juttatása, etnikumtól,

nemtől, életkortól függetlenül,

mely személyek jelenleg

egyetlen jövedelemforrással

rendelkeznek, az állami

redisztribúcióból származó

segélyekkel.

A foglalkoztatásra két megoldást

tartanánk kivitelezhetőnek:

Az állam tulajdonában

lévő cégek, mint a MÁV; Autópálya

Kezelő Zrt.; Közúti Igazgatóság;

Erdészetek; Nemzeti Parkok;

stb., jelentkező munkaerőigényüket

– elsősorban segédmunka,

idénymunka – ezeken az alapítványokon

keresztül elégítenék

ki. Tisztában vagyunk vele,

hogy ezeket a feladatokat jelenleg

is elvégzik, általában magáncégeken

keresztül, ugyanezek

az emberek. Azonban ezen

foglakoztatások jelentős része

a fekete- és szürkegazdaságban

zajlik, miközben a munkavállaló

a segélyezési rendszer előnyeit

is tovább élvezi.

A magánszektort, mint

építőipart, mezőgazdaságot

stb., esetleges adókedvezményben

részesíteni, amenynyiben

ezeken az alapítványokon

keresztül adják meg munkaerőigényüket.

Véleményünk szerint egy

ilyen rendszer létrehozásával,

több ezer fő vezethető át a legális

foglalkoztatásba, míg ugyanennyien

kikerülnek a segélyezés

rendszeréből. Ez egyrészt a gazdaság,

másrészt a jelenleg segélyezett

társadalom részére is előnyökkel

járna. Volna lehetőség

a tartós munkanélküliek visszavezetésére

a munka világába, s

csökkenthető volna a segélyezés

oly sok diszfunkciója.

A törvényes és átlátható

működés érdekében akár közvetlen

állami vagy önkormányzati

részvételt tartunk szükségesnek.

Ezen kívül szoros együttműködést

a helyi munkaügyi hivatalokkal,

állami hatóságokkal, helyi

és megyei önkormányzatokkal.

Amennyiben gondolatunkat

kivitelezhetőnek tartják, várjuk

mielőbbi válaszukat.

Tisztelettel:

Lakatos Attila

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megye cigányvajdája

Miskolc, 2008. július 1.”

28

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


A Habitat for Humanity pályázata

önkormányzatok számára

szociális lakhatási fejlesztésekre

Cél: Olyan önkormányzati partnereket keresünk, akikkel

közösen hosszú távú, széles körű és innovatív szociális

lakhatási programokat tudunk kidolgozni és megvalósítani.

Az új helyszínen elsősorban új lakások építését tervezzük,

ahol az önkormányzat biztosítja az építési telket,

valamint részt vállal a projekt menedzseléséből és szociális

nyomonkövetéséből.

A Habitat biztosítja a finanszírozást, a projekt menedzselését

és az önkénteseket.

A pályázat beadásának

határideje:

2008. augusztus 31.

Részletes pályázati

dokumentáció

és további információ:

www.habitat.hu

Helyi kormányzás Magyarországon

címmel megjelent Pálné Kovács

Ilona 1300 könyve, karakter mely az önkormányzatiság

elmúlt 18 évének esszenciáját

foglalja magába.

A könyv célja a magyar helyi

önkormányzati rendszer fejlődésének

áttekintése a nemzetközi fejlődési

trendek alapulvételével. A

kiadvány hiánypótló jelentőségét

adja, hogy a helyi önkormányzati

rendszerrel viszonylag behatóan foglalkozik a hazai szakirodalom,

mégsem állítható, hogy lenne olyan munka, amelyik

elsősorban politológiai aspektusokból a magyar önkormányzatok

működési és szervezeti rendszerének értékelését

elvégezné. A szerző a helyi és középszintű kormányzás

modelljét és formálódását, előnyeit és hátrányait részben

saját kutatások, részben a témában született szakirodalom

és egyéb források alapján mutatja be. A szerző véglegesen

leszámol a helyi önkormányzáshoz fűzött rendszerváltáskori

illúziókkal, vélhetően vitát provokálva a témával foglalkozók

körében.

A kiadvány bolti ára 4360 forint; amennyiben

a kiadó honlapján rendeli meg a könyvet, az ár 3180 forint.

www.dialogcampus.hu

IV. Ügyfélszolgálati Konferencia

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a szakszerű ügyfélszolgálati munka iránt egyre

nagyobb a kereslet. A cégek többsége belátta, hogy a fogyasztói elégedettség egyik igen fontos

fokmérője az ügyfelekkel történő foglalkozás és az ügyfelek magas szinten történő kiszolgálása.

Ennek a munkának a szakszerű elvégzése növeli a cég imidzsét és segíti a versenypiacon pozícióinak

erősödését. Ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani az Energetikai Kiadó Kht. azzal, hogy

2008 októberében megrendezi a IV. Ügyfélszolgálati Konferenciát. A konferenciára várunk minden

érdeklődőt elsősorban az energetikai, a vízügyi, a kommunális, az informatikai, kommunikációs cégek

munkatársait, valamint azokat a kollégákat, akik az önkormányzatok ügyfélszolgálatainál dolgoznak.

A konferencia célja: Az engedélyesek és az önkormányzatok ügyfélszolgálatainak összehangolása, a kapcsolatok

szélesítése. Az e-Magyarország program szerepének növelése az ügyfélszolgálatoknál. A call és a contact centerek,

valamint az ügyfélszolgálatok szerepe a vállalati értékteremtésben. Kulcsszerep a versenyelőny létrehozásában, illetve

megfelelni az ügyfelek növekvő elvárásainak, alkalmazkodni a verseny új körülményeihez. Lehetőséget biztosítson

a megjelent szakembereknek, hogy tapasztalataikat kicseréljék.

A konferencia mottói: „ügyfélkapcsolatok magasfokon.” „cél: az elégedett ügyfél.”

Néhány érdekes program: kerekasztal-beszélgetés vállalati vezetőkkel, ügyfél elégedettség vizsgálat, call center megoldás

a FŐTÁV Zrt.-nél, a fogyasztóvédelem vizsgálatának tapasztalatai, a villamosenergia piacnyitás tapasztalatai, dokumentum

és iratkezelés az ügyfélszolgálatokon, fő szempontok a vállalati globális TM stratégiájának kialakításában.

A konferencia fővédnökei: Magyar Energia Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat- Központ, Nemzeti

Fogyasztóvédelmi Hatóság, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A konferencia időpontja: 2008. október 8–10., helyszíne: Siófok Panoráma Hotel

Részletekről érdeklődni lehet: Energetikai Kiadó Kht. • 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. • Telefon: 06-1-299-0267,

459-7777/304 • Fax: 06-1-299-0268 • E-mail: info@energetikaikiado.hu • katalin.becsei@energetikaikiado.hu


TELEPÜLÉSÜGY

Lezárult a Postapartner Program első üteme

Rövidesen új postapartnerek üzemeltetnek összesen 52 postahelyet Heves,

Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Postapartner Program

keretében. Kísérletképpen először négy megyében hirdette meg a

vállalkozási lehetőséget a Magyar Posta még tavaly októberben. A társaság

már a program indulásakor együttműködési megállapodást kötött az

önkormányzati szövetségekkel, a kamarákkal, a Kereskedők és Vendéglátók

Országos Érdekképviseleti Szövetségével (KISOSZ-szal), illetőleg a

Magyar Fejlesztési Bankkal. Ennek egyik eleme volt az is, hogy a nyílt közbeszerzési

eljárás első ütemének lezárását követően az együttműködő

partnerekkel közösen összegezik és elemzik az első tapasztalatokat.

A társaság a Postapartner

Programhoz ezért találkozóra

hívta azokat a szervezeteket,

amelyek információnyújtásban,

pályázati és

üzleti tanácsadásban segítenek,

illetve amelyek kedvezményes

hitelprogramokat

nyújtanak. A megbeszélésen

a partnerek egyetértettek

a korábban, a kamarák által

megfogalmazott gondolattal,

hogy a postai szolgáltatás vállalkozásba

adása a rendszerváltás

óta az első olyan kezdeményezés,

ami a nemzeti

kistőkére, hazai lakosokra, vállalkozókra

épül. Olyan üzleti

lehetőség, amelyre hosszú

távon szükség lesz.

Az első ütemben döntően

egyéni és társas vállalkozások

érdeklődtek a vállalkozási

lehetőség iránt, köztük

számos jelenlegi postapartner

is. A várakozásokhoz

képest kevés önkormányzat

látott lehetőséget a postai

szolgáltatás felvállalásában,

holott Európa-szerte

és távolabbi országokban

is erre nagyon sok jó példa

látható.

Az önkormányzati szövetségek

véleménye szerint jó

eredménynek tekinthető,

hogy ha nem is nagy számban,

de jelentkeztek önkormányzatok

is a pályázatra. A

hazai önkormányzatoknak

alaposan meg kell gondolniuk,

hogy a meglévő közfeladatok

mellett, milyen új szolgáltatás

ellátására vállalkoznak,

még akkor is, ha annak

bevezetése bevételt, munkahelyteremtést

jelent, és

ehhez támogatás is igénybe

vehető. A kistelepülések esetében

a térségi szinten, például

mikrotérségi központként

való együttműködés

lehet megoldás. Ezt támasztja

alá a Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium

hamarosan induló pályázata

is, amely integrált közösségi

és szolgáltató terek kialakítását

támogatja, és amelyben

postai szolgáltatás is helyet

kaphat. A települések vezetői,

akik ismerik a közösség

igényeit, a pályázatírás módját,

sőt a támogatási lehetőségeket,

maguk is jelentős

segítséget tudnak adni a

helyi vállalkozónak.

A közbeszerzést illetően

az önkormányzati szövetségek

tapasztalatait a KISOSZ

és a kamarák is megerősítették:

a pályázat és különösen a

háromszakaszos közbeszerzés

sok érdeklődőnek kedvét

szegte. A pályázat első

két körében – előminősítési

és részvételi szakaszban –

komoly érdeklődés mutatkozott

a posták iránt, szakmai

és árajánlatot azonban már

lényegesen kevesebb jelentkező

nyújtott be.

Általános tapasztalat volt,

hogy a jelentkezők úgy ítélték

meg, kevés információval

rendelkeztek ahhoz,

hogy bele merjenek vágni

az új vállalkozásba. Ez elsősorban

a nyílt közbeszerzési

eljárásból adódott – éppen

a versenysemlegesség és az

esélyegyenlőség betartása

miatt. Hiszen a Magyar

Posta csak a megszabott

kereteken belül adhatott

tájékoztatást figyelve

arra, hogy az mindenkihez

eljuthasson, hozzáférhető

legyen. Az együttműködő

partnerek éppen

ezért információadással és

egyéni tanácsadással tudtak

a legtöbbet segíteni a

pályázóknak.

Az első ütemben nyertes

új postapartnerek példaként

mutathatók be a hamarosan

meghirdetendő újabb posták

iránt érdeklődőknek.

Ehhez az önkormányzati és

gazdasági oldal egyhangúlag

ajánlotta fel együttműködését.

Márciusban megkezdődött

a Postapartner Program

második üteme is. Baranya,

Budapest, Csongrád, Fejér és

Veszprém megye összesen

218 postáját kívánja vállalkozásba

adni a Posta. Az első

négy megye tapasztalatait

figyelembe véve a társaság

ebben az ütemben a pályázat

egyes részeinek módosítását

is tervezi.

A Postapartner Program

folytatódik. Várhatóan ez év

őszén a társaság a további

megyékre akár egyszerre hirdeti

meg – az addig gazdára

még nem talált postákkal

együtt.

László Márta

30

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


Bodajk Fejér megye északnyugati

részén található. Nevét egyesek szerint

a Vértes egykori nevéről (Bodok) kapta,

mások a szláv voda (víz) szóból eredeztetik.

Középfokú ellátó intézményei magas

színvonalúak. Az utóbbi időben sokat fejlődött

a nagyközségben a humán szolgáltatások

színvonala. A felnőttképzés, a

művészeti oktatás, a szakrendelések, az

idősek ellátása vonzáskörzetének problémáit

is nagyban enyhíti. Az önkormányzat

alapította Művészetért Közalapítvány

három megyében, tizenkilenc telephelyen

folytat alapfokú művészetoktatást. Szakközépiskolai

művészeti képzést és érettségi

utáni szakképzést indítottak 2006-

ban. Kiskereskedelmi szolgáltatásai a

környező települések igényeit is nagyrészt

kielégítik.

Bodajk, Fertőszentmiklós,

Hajós, Halásztelek, Isaszeg,

Pusztaszabolcs, Rudabánya

Zamárdi

23 reménykedett,

8 elégedett

Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati miniszter

a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé jóváhagyásra.

Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és területfejlesztési

miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá nyilvánította.

A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati miniszter

köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok száma 306-ra

emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának 67 százaléka

– mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte, hogy a várossá válásban

nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbra is meghatározóak

lesznek az adott települések életében. Az új városok mindegyike

egy-egy „mikrotérség” központjaként működik kulturális, gazdasági vagy

turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra

és a lakosságra.

Település Polgármester Lélekszám

Bodajk Oszlánszki Zsolt 4203

Fertőszentmiklós Horváth Tibor 3779

Hajós Schőn Ferenc 3315

Halásztelek Szentgyörgyi József 8479

Isaszeg Hatvani Miklós 10 985

Pusztaszabolcs Czompó István 6419

Rudabánya Szobota Lajos 2932

Zamárdi Csákovics Gyula 2638

Fertőszentmiklós Győr-Moson-Sopron

megye északnyugati részén a győri medence

peremén terül el. Központi szerepkört tölt

be az aprófalvas térségben. A Sopron-fertői

kistérség egyik mikrotérségi központja oktatás-nevelési,

gyermekjóléti és családsegítő

szolgáltatásaival, az ügyeletek megszervezésével

segíti a környező településeket. Kedvező

földrajzi fekvése miatt, a rendszerváltozás

óta ide települő vállalkozások kínálnak

munkát a helybelieknek és a mikrotérségben

élőknek. A vállalkozásainak száma

kétszerese az ötezer fő alatti hasonló kisvárosok

országos átlagának. A munkanélküliség

1,2 százalékos.

Hajós páratlan szépségű település

Bács-Kiskun megye délnyugati részén, a

régi Duna-meder árterületének kiemelkedésén

fekszik. A török hódoltság alatt

elpusztult Hajós már

1756-ban mezővárosi

jogot kapott. Jelenleg

a Kalocsai kistérség déli

mikrokörzetének kistérségi

központja. Társulásos

formában látja el

Miske és Drágszél alapfokú

oktatási-nevelési,

és szociális feladatait.

TELEPÜLÉSÜGY

Térségi szerepét jól mutatja, hogy vállalkozások,

pénzintézetek szívesen települnek

Hajósra. Centrális fekvésű kistérségi

központ, ahogy északon Solt központi

szerepet tölt be, úgy délen Hajós

is a Kalocsa–Baja–Jánoshalma–Kiskőrös

közötti városhiányos terület központi

települése lehet. Hajós hegyközség, az

alföldi borvidék része. Szellemi élete és

borkultúrája kiemelkedő jelentőségű. Az

1200 pincés igazán különleges pincefaluja

egész évben, de különösen a május

végi Orbán-napi borünnep alkalmával

sok turistát vonz a környékre. A település

2002-ben Hild-díjat kapott.

Halásztelek Budapest déli agglomerációjában

található. A település mára

kinőtte a nagyközségi kereteket. Demográfiai

mutatói kedvezőek, településképe

rendezett. A településen alapfokú egészségügyi,

szociális, oktatási-nevelési szolgáltatások

teljes köre igénybe vehető, térségi

szinten is versenyképes vállalkozások

működnek, számuk kétszerese a kisvárosi

átlagnak. Középfokú oktatásban térségi

szerepe jelentős. Vonzáskörzete a Csepel-szigeten

kívül számos alföldi településre

terjed ki.

Isaszeg a tízezer feletti lélekszámával

Magyarország legnépesebb nagyközsége

volt. A főváros közelsége vonzóvá

teszi a betelepülők számára. A település

Pest megyében, Budapesttől keletre

a gödöllői kistérségben található. Nevéről

az 1848-as tavaszi hadjárat nevezetes

csatája juthat eszünkbe. Lakói büszkék a

Görgey Artúr és Klapka György vezette

magyar honvédek emlékére. Az oszták

sereg felett aratott győztes csata napját,

1849. április 6-át helyi ünneppé nyilvánították.

Isaszegen kiépült intézményhálózat

a helyiek teljes alapellátását biztosítja.

A középfokú oktatási és szociális intézményei,

alapítványai nemcsak kistérségi,

hanem azon túli feladatokat is ellátnak.

Élénk a kulturális élet, a település

múltjának, hagyományainak ápolásában

a civil szervezetek jelentős szerepet

vállalnak..

Pusztaszabolcs Fejér megye keleti

részén, az Adonyi kistérségben található.

Országos vasúti csomópont, középiskolája

és nyelviskolája megyei jelentőségű. A

dunaújvárosi és székesfehérvári vizsgaközpontok

mellett a megyében csak itt

működik akkreditált nyelviskola. Mikrotérségi

központ révén szociális szolgáltatásai

alapfokú ellátást biztosítanak Adonynak és

Iváncsának. Mentőállomása Besnyő, Beloiannisz

településeket is ellátja. A járműjavító

révén, illetve az önkormányzat által kijelölt

iparterületek betelepülésével lehetőség

van a új munkahelyek létesítésére.

Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén

megye északnyugati részén, a Kazincbarcikai

kistérségben található. Aprófalvas

térségben tölt be központi szerepet. Az

egykori jelentős bányásztelepülés több

mint 600 év után mára nyeri vissza városi

rangját, hiszen Nagy Lajos már 1378-

ban bányavárosi rangra emelte. Egykori

ezüst- és vasérc lelőhelyeinek gazdagságáról

nagyméretű XIV. századi festett

fakazettás mennyezetű református temploma

tanúskodik.

Ipara ma is kötődik a nehéziparhoz, de

az egykori bányászat jelentőségét semmi

nem tudja pótolni a településen. Kereskedelmi

vonzáskörzete főleg az északra,

fekvő településekre terjed ki, közbiztonsági

és egészségügyi tekintetben, pedig

Ormosbánya, Felsőkelecsény, Zubogy,

Ragály, Imola és Trizs községekre. Elsősorban

közbiztonsági feladatokat lát el

Izsófalvától a Szuha-völgyig fekvő településeken.

Zamárdi idegenforgalmi szerepe

országos viszonylatban is jelentős, a balatoni

turizmus egyik fontos fellegvára. Ezt közlekedés-földrajzi

helyzetének, három kilométer

hosszú szabad strandjának és kisebb

strandjainak, szálláshelykínálatának, programjainak

köszönheti. Nyári hónapokban a

település lakóinak száma 18–20 ezer főre

duzzad. A jelentős idegenforgalmat kiszolgáló

háttérintézményei ennek megfelelően

kiépítettek (utazási irodák, kiskereskedelmi

egységek, szállásférőhelyek). A kiskereskedelmi

üzletek száma több mint kétszerese

a kisvárosi átlagnak, a vállalkozások

száma is 30 százalékkal több az átlagnál.

Intézményhálózata – a közép- és felsőfokú

szakképesítést nyújtó oktatási intézményeken

túl – elsősorban alapfokú ellátást

biztosít, vonzáskörzete Balatonendrédre,

illetve a nagyközségtől önállósodó Szántódra

is kiterjed.

A városi rangért ringbe szállt: Beled,

Bodajk, Csákvár, Fertőszentmiklós, Hajós,

Halásztelek, Isaszeg, Jászkisér, Medgyesegyháza,

Mélykút, Onga, Pusztaszabolcs,

Rácalmás, Rudabánya, Sülysáp, Tápiószele,Tápiószentmárton,

Újkígyós és Vajszló,

Verpelét és Zamárdi. Két település, Vaja és

Zsámbék pályázata nem volt szabályszerű,

így nem volt értékelhető.

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

31


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Szentgotthárdtól Sátoraljaújhelyig

Összekötni az elszakadt szálakat

A magyar településhálózat várható változásai

az európai uniós csatlakozás és a schengeni határok megnyitása utáni évtizedben

Az ÖN-KOR-KÉP júniusi

számában részletes ismertető

jelent meg a Mosonmagyaróváron,

2008. augusztusban

megrendezendő XIII.

Országos Főépítészi Konferencia

programjáról. A konferencia

címe, témája: Határtalanul,

melyet Mosonmagyaróvár

sajátos elhelyezkedése

és a schengeni határnyitás

involvált, az Országos Főépítészi

Konferenciák történetében

rendhagyó módon helyzet-

és tényfeltáró metodikát

kíván. Az Európai Unió

– mely új lehetőségeket

teremtett Magyarország

számára – egyre nagyobb

hangsúlyt fektet a partnerségre.

A régiók Európájában

a határ menti területek átértékelődnek.

Kialakulnak az

együttműködés keretei, a

határon átnyúló kapcsolatok

viszonyrendszerei. Szomszédaink

építészeti hagyományai,

sajátos értékei mellett

a közös gondolkodás, a

párbeszéd kerül előtérbe.

A XIII. Országos Főépítészi

Konferencia célja a kölcsönös

megismerés/megismertetés

mellett, hogy felkeltse

ennek az együttgondolkodásnak

a „határtalan” érzését

a főépítészeket is érintő

témákban. A meghívott előadók

tapasztalataik átadásával,

országhatáron túlról is

bizonyítják, hogy a schengeni

határnyitás hatásai nemcsak

a „külföldi” utazásaink

során váltak érzékelhetővé,

hanem a területfejlesztés,

a környezetvédelem, az új,

innovatív megoldások alkalmazásában

a regionális fejlesztési

stratégiák kapcsolatrendszerében

is egyre nyilvánvalóbbak

ma már.

A „határtalan” földrajzi és

mentális erőtér energiáinak

nemzetünk és szomszédaink

hasznára fordítása új hozzáállást

kíván meg lelki, gondolati

és gyakorlati síkon is.

Hosszú távú közös sikerességünk

szellemi és anyagi

értékteremtése érdekében

alaptéziseink az átalakulási

folyamatban legyenek a

rábaközi tudók alaptörvényei:

– „A dualitás alaptörvénye”

– Tiszta érzelmi szellemünk

legyen értelmünk ellenőre.

– „A jó szomszédság alaptörvénye”

– Mindent szabad,

ami nem árt „másnak”, vagyis

embernek, állatnak, növényvilágnak.

A konferencián aktuális, a

főépítészeket is érintő szakmai

előadások hangzanak

el – kiemelten fókuszálva a

schengeni határnyitás hatásaira

–, felvezetve a plenáris

ülésen lezajló kerekasztal-beszélgetést

és a témák

szekciókban való részletes

megvitatását.

Közreadjuk Sári István, Pesterzsébet

főépítésze szekcióban

elhangzó vitaindító hozzászólását.

Tisztelt Konferencia!

Bizakodással és kétkedéssel

vegyes izgalommal vártuk

az európai uniós csatlakozást

követő „schengeni”

határnyitást, minden bizonynyal

azért, mert úgy éreztük

hogy, életünkben jelentős

változások következhetnek

be. Jobb lesz, vagy rosszabb,

vagy csak más, és milyen

területeket érint elsősorban.

Így vagy úgy számos,

akkor még nehezen megválaszolható

kérdés vetődött

fel, de ma már jóval tisztább

a kép. Megítélésem szerint

ezekre a kérdésekre csak

egyenként, a probléma természetét

értékelve, elemezve,

a horizontális és vertikális

összefüggésekre tekintettel

lehet érdemi válaszokat adni.

Arra gondolok itt, hogy egy

adott állampolgárt másként

érintett a csatlakozás, mint

munkavállalót, mint családapát,

családanyát, mint vállalkozót,

másként befolyásolta

érvényesülését, kulturális

érdeklődését politikai beállítottságát

és így tovább…

Szűkebb szakterületünkön,

az urbanisztikán belül

is jelentős változások történtek,

elég ha most csak a

nemzeti fejlesztési terv vagy

a nemzeti fejlesztési stratégia

megvalósítására utalunk.

Ami azonban számomra igazán

izgalmasnak tűnik – és

ennek személyes okai vannak

– az a magyar településhálózat

várható változása

a csatlakozás és a határnyitás

utáni évtized időszakában.

A sors úgy hozta ugyanis,

hogy az első általános rendezési

tervet Sátoraljaújhely

városára készítettem,

amely – „önhibáján kívül” –

az ország egyik „északi kapuja”

lett, miután Trianonban

egy tollvonással a Ronyvát

jelölték ki határfolyónak, így

egy kevésbé nemes vagy

inkább nemtelen gesztussal

levágva a város öt utcáját.

Ezzel aztán Újhely egyszersmind

elvesztette a síkvidéki

fejlesztési lehetőségét,

teljes északi vonzáskörzetét,

előbb megyeszékhely,

majd a háború után „kárpótlásként”

kapott járási

központ szerepét is. Vagyis

mindent, ami az egészséges

fenntartható fejlődéshez

szükséges.

Sok évvel később, már a

rendszerváltozás után, Sopronba

kerültem, és itt egy

másik tér és időbeli fázist

élhettem át a mindennapok

során, érzékelve a határvidék

sajátos problémáit.

Ekkor Sopronban már csak

barátaim meséltek vidám és

kevésbé könnyed-szomorú

történeteket a „vasfüggöny”

mögötti időszakról, de nyomai

még akkor is tapasztalhatók

voltak, a manőver út,

az őrtornyok, az elhagyott

NDK-s tárgyak mind-mind

emlékeztettek ezekre az

időkre.

Ugyanakkor a város mindennapi

élete teljesen megváltozott.

Délelőtt tizenegykor

a várkerületen, több lett

32

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

a „sógor”, mint a soproni. Ez

teljesen érthető, hiszen ki ne

utazna pár kilométert a piros

vonattal, vagy autóval, hogy

schillingért tízszer–hússzor

annyi árut vegyen, vagy

szolgáltatást kapjon, mint

otthon. Így aztán később

már nemcsak az osztrák

jött, hanem a magyarok is

az ország minden részéből,

mert kellett a butikos, a vendéglős,

sok-sok fodrász, kozmetikus,

fogorvos, nőgyógyász,

sőt még főépítész is.

A határ átlépése ekkor

már nem hascsikarásszerű

görcsöt, felfokozott izgalmi

állapotot okozott, csupán

fél- vagy többórás unalmas

várakozást jelentett. Megváltoztak

hát a társadalmigazdasági,

familiáris és interperszonális

kapcsolatok. Számos

ikervállalkozás jött létre

a határ két oldalán, a rokonok

és barátok, családok

ismét „összejártak”.

A határ mente

A város fejlesztési lehetőségei

is megváltoztak, mert

ha kis késéssel is, de bekapcsolódott

a Phare CBC (Cross

Boarder Cooperation) Határon

átnyúló európai uniós

programokba. Ez a fejlesztési

lehetőség azon települések

számára adott, amelyek

egy uniós országgal határosak,

és a határtól maximum

60 kilométeres körzetben

találhatók. Kissé élcelődve

azt mondhatjuk, hogy azért

preferálja az unió ezen sáv

intenzív fejlesztését, mert „el

akarja takarítani a szemetet”

a kertek alól. Úgy vélem, fontos

tudnunk, hogy hazánk felvételével

ez a pénz továbbment

a schengeni határtérségbe,

tehát Borsod-Abaúj-

Zemplén, Szabolcs-Szatmár-

Bereg és Hajdú-Bihar megye

területére.

Sopronból hét évi szolgálat

után Esztergomba vezetett

utam, ahol a határvidék

fejlesztési problémakörének

egy újabb dimenziójával

ismerkedhettem meg

ismét. A városnak az elmúlt

ötven évben szinte minden

rosszat el kellett viselnie,

amelyre egyáltalán gondolni

lehet. Az érseki székhely,

a „Magyar Róma” korábban

bűnös klerikális városnak

számított, és alig-alig jutott

fejlesztési lehetőséghez,

vagy ha mégis, abban nem

volt köszönet. Lásd a Bazilika

mellé a déli Kanonok-sor

épületébe ipari üzemet, az

északi épületbe (orosz) katonaságot

telepítettek.

A rendszerváltás után

a helyzet itt is gyökeresen

megváltozott, méghozzá

Sopronhoz hasonlóan a

Phare-program segítségével.

Ma már valóság a megépült

Mária Valéria híd, amelynek

révén a város ismét határhelyzetbe

került, újra összekapcsolta

azt, ami összetartozik,

a Dunakanyar ikervárosát,

Esztergomot és Párkányt.

A hídon megindult a

gépkocsi és gyalogosforgalom,

ma már jól érzékelhető,

hogy aligha tévedtek azok a

közlekedési szakemberek,

akik a főutcával megegyezően

hét–tízezer egységjármű

napi forgalmat becsültek

előre a hídon. Ugyanakkor

azt is megjósolták, hogy

a csatlakozás után ennek

négyszeres növekedése várható,

amelyet ez a műemlék

jellegű híd már nem tud

majd elviselni. Szükségessé

válik tehát egy új, nagy

kapacitású, kombinált vasúti-közúti

híd megépítése,

egy új észak–déli európai

közlekedési folyosóhoz

kapcsolódva.

És most, a csatlakozás

utáni évtizedben ismét

rendkívül nagy változások

várhatók a jelenleg határ

menti települések és térségek

életében. A teljes nyugati

és északi határ lényegében

végleg „megszűnik”, a több

évszázada zárt kapuk ismét

megnyílnak, a „világvége” jellegű

zsáktelepülések kapcsolatokhoz

jutnak, saját és

vonzáskörzetük mozgástere

alapvetően megváltozik.

Ezért településről településre,

kistérségről kistérségre

elemezni szükséges

a kapcsolatok várható változását,

és javaslatokat kell

tenni a meglévők javítására

vagy újak létesítésére. Más

szóval: „Össze kell kötni az

elszakadt szálakat, össze kell

szőni a településhálózatot

a határ menti területeken,

Szentgotthárdtól, Sopronon

át Sátoraljaújhelyig.”

Ez rendkívül aprólékos

munkát és rengeteg helyismeretet,

lokális információt

igényel, ezért csak az önkormányzatok,

civil szervezetek,

a térségekben működő

tervező szervezetek bevonásával

lehet elvégezni. A

terv csak akkor lehet sikeres,

ha a korábbi határ két oldalán

lévő térségek érdekeinek

egyenrangú figyelembevételével

készül, megfelelő

egyeztetéssel a döntések

lehetőség szerint konszenzussal

történő meghozatalával

történik.

Ezért a kicsiből a nagy felé

kell a tervezés rendszerét felépíteni,

érvényesítve a szubszidiaritás

elveit. Ezután történhet

a teljes határvidéket

átfogó egységes terv kidolgozása,

amelynek feladata

az esetleges érdekütközések

kiküszöbölése, a regionális

és országos érdekek érvényesítése.

Korábban, a nyolcvanas

években rendszeresen üléseztek

a „Határ-menti Albizottságok”,

ezek vagy hasonlók

megszervezése mindenképpen

időszerű lenne. Fontos

feladat ezért az Európai

Unió támogatását megnyerni,

miután határon átnyúló

hatású tervezésről van szó,

amely mindkét fél részére

egyaránt hasznot jelenthet.

Javaslom tehát mielőbb

megkezdeni a határon

átnyúló kistérségi fejlesztési

tervek készítését.

Regionális szint

Eltávolodva kissé a határvidéktől,

a problémát regionális

szintre emelve, még

érdekesebb a településhálózat

és a hálózati kapcsolatok

megváltozásának

kérdése. Arra gondolok itt

elsősorban, hogy a magyar

városhálózat a monarchia

idejében kialakult logikus

és jól működő hierarchikus

rendszere a vesztett háborúk

és főként Trianon után,

teljes mértékben kénysze-

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

33


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

rűen átalakult. Az alapvető

változást Bécs és Budapest

egymást kiegészítő munkamegosztása,

sőt még a fejlődést

generáló rivalizálása

– a vasfüggöny miatt – is

teljes mértékben megszűnt.

Budapest mellett szükségessé

vált a hajdani regionális

ellenpólusok helyett a

határokon belüli központok

létrehozása, illetve megerősítése.

Ez volt annak idején

az „öt nagyváros” koncepció

lényege.

Így fejlesztették ki régióközponttá

Kassa helyett

Miskolcot, Pozsony helyett

Győrt, Nagyvárad helyett

Debrecent, Arad helyett Szegedet,

végül pedig Zágráb

helyett Pécset. A tipikusan

redisztribuciós településfejlesztés

e kényszerű lépése fél

évszázadra meghatározta a

„késleltetett” magyar városfejlődést.

Ennek az erőltetett

koncepciónak jegyében

került sor a megyék

(Borsod-Abaúj-

Zempl

é n ,

Győr-Moson-Sopron stb.)

összevonására is. Ezek a

közigazgatási kényszerházasságok

eredményeként

létrejött, „kreált” megyék

mind a mai napig magukkal

vonszolják az összevonásukból

adódó ellentmondásokat

és az ebből fakadó

települési, térségi és személyes

ellentéteket. Kérdezzék

csak meg, hogy ezekben a

megyékben vajon miért tartják

annyira számon, hogy a

közgyűlés elnöke éppen

győri vagy soproni, borsodi

vagy zempléni, szabolcsi

vagy beregi ember. Nem is

beszélve arról, hogy Esztergomban

hogyan vélekednek

arról, hogy a megye nevében

Komárom van elől, a megyeközpont

meg éppen Tatabánya.

Jelzem, a régióközpont

pedig Székesfehérvár,

ahova sem közvetlen főút,

sem vasútvonal nem vezet

Esztergomból. Bizonyára

sokan tudnának hasonlókat

mesélni azok közül, akik ma

is ilyen összevont megyében

élnek.

Minden kormányzat iszapbirkózást

folytat a közigazgatási

reformmal kézzelfogható

eredmény nélkül. Történelmi

tapasztalatok tanulsága

szerint bizton számíthat

a kudarcra, a teljes sikertelenségre

az, aki bármilyen

okból (hazafias eszméitől

vezérelve, puszta racionalitásból,

vagy éppen ellenkezőleg,

netán ökológiai, ökonómiai

szempontok szerint),

bármilyen módon, vagy bármikor

meg akarja változtatni,

reformálni a magyar

közigazgatási rendszert. Így

volt ez Széchenyi István, Táncsics

Mihály, Kossuth Lajos,

Magyary Zoltán, Erdei Ferenc,

Bibó István és „még sokan

mások esetében” is. Köztudott,

hogy a következő évtized

Magyarország számára

is szükségszerűen a „régióépítés”

időszaka lesz, amely

ráadásul egybeesik a már

„ezer” éve esedékes

és halaszthatatlan

közigazgatási

reform végrehajtásának

megkezdésével.

Több évtizedes terület- és

településtervezői munkám

során az ország számos településén

megfordultam, mint

tervező, vagy mint a közigazgatásban

tevékenykedő

főépítész. Ezért a javaslatom,

jórészt személyes

tapasztalatokon alapul, de

természetesen igyekeztem

összehangolni a legújabb

európai uniós követelményekkel.

Meggyőződésem, hogy

Magyarországon a régióépítést

a megyerendszer

átalakításával kell kezdeni,

de nem úgy, ahogy azt

eddig a szakértők elképzelték

– vagyis a megyék számának

csökkentésével, netán

megszüntetésével –, hanem

éppen ellenkezőleg, annak

növelésével, vagyis „kvázi”

a történelmi megyerendszer

visszaállításával. Javaslatom

lényege ezért nem

más, mint: a magyarországi

történelmi megyerendszer,

európai uniós reorganizációja,

revitalizációja a régióépítés

érdekében – más szóval, hogy

a régiók szervezése a lehető

legnagyobb hatékonysággal

történhessen. Ezen a helyen

természetesen nincs mód a

javaslat teljes részletességgel

történő kifejtésére, de

néhány legfontosabb

indokát az alábbiakban

megkísérlem öszszefoglalni.

Visszaállítandó megyehatárok

Nem schengeni határ

Határon átnyúló kistérségi átalakítási lehetőség

34

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

A „közigazgatási

kényszerházasságok”

felbontása

Köztudott, hogy az ötvenes

években kötött „közigazgatási

kényszerházasságok”

nem váltották be a hozzájuk

fűzött gazdasági reményeket,

mára pedig egész egyszerűen

okafogyottá váltak. Ezért

ezek megszüntetésével kell a

közigazgatás újraszervezését

kezdeni. Tehát Győr-Moson-

Sopron megye helyett Győr

megye, Moson megye, Sopron

megye, vagy Borsod-

Abaúj-Zemplén helyett Borsod

megye, Abaúj megye,

Zemplén megye, Szabolcs-

Szatmár-Bereg helyett Szabolcs

megye, Szatmár megye,

Bereg megye és így tovább.

Miért van erre szükség

Könnyen belátható, hogy

például a Közép-dunántúli

Régióhoz sorolt Esztergom,

amely Komárom(!)-

Esztergom megyében van

(ki tudja, miért van Komárom

neve elől) melynek,

központja Tatabánya (!) és

a régióközpontja Székesfehérvár

(!), ahova közúton

is legalább négy óra, vasúton

pedig közel hat óra

alatt lehet eljutni. Ugyanakkor

Budapesttől mindössze

negyven perc az átlagos

eljutási idő. Amennyiben

Esztergom megye önálló

lenne, szabadon választhatná

a központi régióhoz

történő csatlakozást. De

említhetjük Sopron példáját

is, amely állandóan Szombathely

felé „gravitál” és Győrrel

rivalizál. Az önállóvá váló „kis

megyék” központjai visszakaphatnák

valóságos térségi

szervező szerepüket, például

Esztergom, Komárom,

Mosonmagyaróvár, Balassagyarmat,

Sátoraljaújhely

stb. A javaslat lehetőséget

biztosít a tényleges regionális

mozgások figyelembevételére.

Arra gondolunk

itt, például a Közép-Európa

északi eurorégió központja

Kassa, az Észak-magyarországi

Régió központja Miskolc,

alközpontjai Eger, Encs,

Sátoraljaújhely és más városok.

Ráadásul ezen városok

nagy része a jelenlegi határok

mentén található és a történelmi

vármegyék átnyúlnak

ezeken a határokon. Ez

kedvező lehetőséget teremt

a határon túlnyúló kistérségi

együttműködés erőteljes

intenzív fejlesztésére kiemelt

uniós források igénybevételével.

Megszervezhető, pl. a

határon átnyúló Hollóháza–

Sátoraljaújhely–Sárospatak–

Tőketerebes–Királyhelmec

kistérség.

De a nyugati végeken is

hasonló a helyzet, pl. a Sopron–Kismarton–Bécsújhely

mikrorégióban. Tapasztalataim

szerint a javaslatot

kedvezően fogadnák a

hajdani megyeszékhelyek,

mert ez státusuk elismerését

identitásuk, érdekérvényesítő

képességük erősítését

jelentené. A határon túlnyúló

kistérségek újraszervezése,

pedig a korábbi vonzáskörzet

belső működésének

kiteljesedését eredményezné.

A javaslat politikai fogadtatása

kedvező lehet, megfelelően

előkészített, differenciált

logikai, didaktikai „tálalásban”.

Hány régió és hány megye

legyen Magyarországon

Mert a települések szabad

választásán alapul, hogy

önkormányzatot működtetnek,

vagy kistérségit, és helyben

csak minimális létszámú

kirendeltséget. Közigazgatási,

jogi és pénzügyi értelemben

csak a „régió” rendelkezik

teljes körű jogosítványokkal

és apparátussal.

Ebből a törvényben meghatározott

jogköröket és

feladatokat oszthat le a kis

megyei és kistérségi szintre.

A rendszer lehetőséget

ad egyes feladatok részleges

privatizációjára (PPP) elsősorban

kht.-k, esetleg bt.-k

formájában.

Ebben a kérdésben (is)

rendkívül megoszlanak a

vélemények. Elvben lehet

egy régió is, a teljes ország

területe, de ez összemossa

az egyes országrészek közötti

fejlettségi különbségeket,

két nagy régió (K–Ny) kérdés,

hogy egy ilyen modell politikailag

vállalható lenne-e A

három régiós Kelet–Közép–

Nyugat, talán már igen, de az

biztos, hogy ez a most kényszerek

hatása alatt kialakított

hét régiós modell messze a

legrosszabb, mert az integráció

helyett polarizál, dezintegrál.

Ezért a kis megyékből

önkéntes alapon, kényszerek

nélkül, alulról szerveződő

modell ajánlható.

Ez valamivel egyszerűbb

kérdésnek látszik, hiszen

kellő támpontot adnak

hozzá a történelmi topográfiai

térképek. Ezért most

ezen a helyen azt mondhatjuk

annyi „kis megye” állítható

vissza, amennyi a történelem

során földrajzilag, gazdaságilag

kialakult, és amenynyinek

határai ma is fellelhetők,

értelmezhetők, azonosíthatók,

és élvezi a térségben

élők támogatását, illetve

igénylik létrehozását.

Mit hoz vajon a jövő

Főépítész-településtervezőként

nem szívesen bocsátkozom

jóslásokba, de kivételesen,

talán csak a konferencia

és az estleges vita kedvéért

megpróbálkozom vele,

még akkor is, ha férfi létemre

a világhírű jósnő Kasszandra

sorsára jutok.

Az előbbiekből következően

azt gondolom, hogy

az uniós határok erőteljesen

átrajzolják a regionális központok

kapcsolatrendszerét

és munkamegosztását.

Az autópálya-program és a

vasútfejlesztés révén lerövidülnek

az eljutási idők, így

Budapest jelenlegi országhatárokon

belüli központi

szerepe csökkenni fog. Az

öt nagyváros, de még más

középvárosok is – például

Székesfehérvár, Kecskemét

stb. – akár lakó- és munkahelyi

alternatívát jelenthetnek

a fővárosnak, és az agglomeráció

elszívó hatása továbbra

is érvényesül. Ugyanakkor

Budapest európai értelemben

vett központi szerepe

mindenképpen növekedni

fog az uniós intézmények

és a külföldi állampolgárok

betelepülése miatt is, igazi

multinacionális világvárossá

válik.

Más a helyzet a jelenlegi

régióközpontokkal, miután

2008. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

35


FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

várhatóan versenyhelyzetbe

kerülnek a jelenleg határon

túli „társaikkal”. Komoly

rivalizálás várható Győr és

Pozsony, Kassa és Miskolc

esetében, míg Debrecen,

Szeged és Pécs esetében

ennek felerősödése a közeljövőben

még nem várható.

Ebből következik, hogy célszerű

lenne előre átgondolni

és egyeztetni a lehetséges

regionális munkamegosztást

a központok között

annak érdekében, hogy az

egyes ágazatok fejlesztése

ne egymás hatását lerontva,

hanem éppen ellenkezőleg,

egymást erősítve valósuljanak

meg. Ösztönözni

kell a gazdasági szervezetek

közötti együttműködést,

például a kassai és a diósgyőri

acélmű között. A regionális

együttműködés azonban

csak a térinformatikai rendszerek

jelentős fejlesztése

révén valósulhat meg,

Tisztelt Konferencia!

Az elmondottakat vitaindítónak

szántam, és remélem,

hogy néhányan ezt komolyan

is veszik, és vitáznak is

majd állításaimmal. A vita

előmozdítja talán a magyar

településhálózat korszerűsítését,

haladását az európai

uniós követelmények felé.

Az út rögös, de a nehézségek

ellenére hiszek a fejlődésben,

mint ahogyan ezt

egy tőlem sokkal okosabb

ember, Neumann János

fogalmazta meg valamikor,

és az így hangzott: „a haladás

ellen nincs orvosság”.

Sári István,

Pesterzsébet főépítésze

Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet

Az Országgyűlés június

9-én elfogadta az új Országos

Területrendezési

Tervet (OTrT-t). Az OTrT

a legfontosabb területrendezési

jogszabályunk,

amelynek ötévenkénti felülvizsgálata

jogszabályi

kötelezettség. Az OTrT kijelöli

a fejlődéshez hosszú

távon elengedhetetlenül

szükséges műszaki infrastruktúra

létesítmények

pontos helyét, előírásokat

tesz a területfelhasználásra

vonatkozóan, amelyekkel

a potenciálisan káros

következményekkel járó

fejlesztéseket korlátozza.

Az OTrT az ország egész

területére határozza meg

az egyes térségek területfelhasználásának

feltételeit.

Ez a műszaki infrastruktúrahálózat

összehangolt térbeli

rendjét jelenti, különös

tekintettel a fenntartható fejlődés,

a területi, táji, természeti,

ökológiai és kulturális

adottságok megőrzésére, az

erőforrások védelmére.

Az OTrT szoros kapcsolatban

van az ország hosszú távú

területfejlesztési koncepciójával,

valamint az ágazati és

regionális fejlesztési programokkal,

de feladatát és műfaját

tekintve eltér ezektől. Az

OTrT keretében ugyanis nem

arról születik döntés, hogy egy

adott létesítmény megvalósítása

mikor és milyen pénzügyi

konstrukcióban legyen, hanem

arról, hogy a létesítmény vagy

beruházás megépítése – egy

adott helyen – indokolt-e.

Nem tartalmaz tehát adatokat

és előírásokat (rangsorolást,

ütemezést és költségbecslést),

hanem egy hosszú távon

elérendő jövőképet vázol fel.

Az OTrT-nek, mint területrendezési

tervnek – szabályozó

erejéből adódóan – hosszú

távú és kiszámítható célokat

kell tartalmaznia, amely alapul

szolgál a helyi és megyei területrendezési

terveknek.

Az új jogszabály meghatározta

a fejlesztések irányait,

a többi között infrastruktúra-energetikai

kérdésekhez

nyújtott szabályozást. A törvény

kiemelt területei:

• Az országos gyorsforgalmi

közúthálózat hosszú távú

fejlesztési koncepciója.

• Meghatározta a meglévő

és tervezett 50 MW és annál

nagyobb erőműveket, a villamosenergia-átviteli

hálózat elemeit és

a nemzetközi szénhidrogén szállítóvezetékek

nyomvonalát.

• A Nemzeti Erdőtelepítési

Programmal összhangban

szabályozta az erdőtelepítésre

alkalmas területeket.

• Az agrárágazatot érintő

újdonság, hogy új elemként

bevezette (a kiváló termőhelyi

adottságú szántóterületek mellett)

a kiváló termőhelyi adottságú

erdőterületek fogalmát.

• A páneurópai ökológiai

hálózat rendszerével összhangban

(NATURA 2000

területek) szabályozta az országos

ökológiai hálózatot.

• Lehatárolta az országos

tájképvédelmi területeket.

• A kulturális örökség

szempontjából kiemelten

kezelendő területekre bevezette

az övezet fogalmát.

• Az Országgyűlés elfogadta

a kiemelt fontosságú

meglévő honvédelmi területek

meghatározását, amelybe

az ország védelmi képességét

meghatározó, a NATOtagságból

eredő, valamint a

nemzetközi szerződéseiben

vállalt kötelezettségei teljesítéséhez

szükséges objektumok

és területek tartoznak.

A törvény figyelembe veszi,

hogy Magyarország európai

uniós tagságával számos hazai

jogszabály is módosult. Ezzel

párhuzamosan a fogalommeghatározás

is kibővült. Olyan

újonnan bevezetett fogalmakkal

is találkozhatunk, amelyeket

más jogszabályok (pl. magterület,

ásványi nyersanyag

gazdálkodási terület, együtt

tervezhető térség) eddig nem

határoztak meg.

Az OTrT figyelembe vette

az időközben elkészült területrendezési

terveket. Így a

budapesti agglomeráció,

valamint a megyei területrendezési

tervek tervezési

tapasztalatait és javaslatait.

Az OTrT felülvizsgálatával

párhuzamosan készült el a

Balaton-törvény módosítása

is. A két terv tartalmilag

összehangolt felülvizsgálata

lényeges szempont volt.

A törvény elfogadását

több éves szakmai előkészítő

munka és részletes parlamenti

vita előzte meg.

(Forrás: www.nfgm.gov.hu)

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette.

36

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus


HÍREK – EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

A munkavállaló

szemszögéből

A munkáltató bér- és járulékmentes egészségpénztári

hozzájárulása a munkavállaló számára

családjának egészségmegőrzésére, egészségügyi

költségeire fordítható plusz jövedelmet jelent. Akár

20–30 százalékos költségmegtakarítást is elérhet

a pénztártag, ha ügyesen gazdálkodik egészségpénztári

keretével. A leggyakrabban kihasznált lehetőségeket

mutatjuk be az alábbiakban.

Adókedvezmény –

magas jövedelműek is

igénybe tudják venni!

Az egészségszámlára

nemcsak a munkáltató,

hanem maga a tag is

utalhat, az ilyen befizetések

úgynevezett egyéni

befizetésnek minősülnek,

melyek után 30 százalék

adójóváírás vehető

igénybe.

Fontos, hogy ezt az

adókedvezményt még

a magas jövedelműek

is érvényesíthetik. Az

önkéntes pénztári egyéni

befizetések után járó

adójóváírásról rendelkezhet

a tag, vagyis megjelölheti,

hogy az adójóváírást

egészségszámlájára,

vagy nyugdíjpénztári

számlájára kívánja utaltatni.

Azok számára célszerű

az egészségszámlára

történő utalás, akik

rövid időn belül szeretnék

felhasználni az adójóváírás

összegét, és családjukban

el tudják költeni

ezt az összeget olyan

szolgáltatásokra, amelyek

egészségszámláról

finanszírozhatók. Azok

számára viszont, akik a

hosszú távú megtakarítást

részesítik előnyben,

illetve már készülnek

a nyugdíjas éveikre,

a nyugdíjpénztári számlájukra

érdemes kérniük

az adójóváírás öszszegét.

Az igénybe vehető

adójóváírás maximuma

évi 100 000 forint (abban

az esetben, ha a pénztártag

2020. január elseje

előtt tölti be az öregségi

nyugdíjkorhatárt, akkor

130 000 forint).

Ha a magánszemély

mind az önkéntes

kölcsönös nyugdíjpénztárba,

mind az egészségpénztárba

fizet, a kedvezmény

mértéke együttesen

maximum 120 000 forint,

a jelzett öregségi nyugdíjkorhatárra

vonatkozó

kitétel teljesülése esetén

150 000 forint.

Az egészségterven

alapuló prevenciós szolgáltatások

igénybevétele

10 százalék adójóváírásra

jogosít.

S z á m o l j o n !

Mennyi megtakarítást

ért el egy

évben, ha családjának

gyógyszerre,

orvosi kezelésekre,

sportolásra, babaápolásra,

szemüvegre, gyógycipőkre

vagy speciális eszközökre

fordított költségeit

egészségszámláról

finanszírozza és igénybe

veszi a 30 százalék adójóváírást

Az egészségszámla

költségei:

évi 60 000 forint befizetett

összegig 9 százalék,

60 000–300 000 forint

között 4 százalék,

300 000-tól 0 százalék,

belépéskor egyszeri

1500 forint levonása

történik.

Akár 5–30 százalék

kedvezmény

Szerződött szolgáltató

partnereink (pl. optikai

szalonok, orvosok,

gyógyászati segédeszköz

boltok, gyógyüdülők)

kedvezményt nyújtanak

a Postás Egészségpénztár

tagjai számára.

Közel 3000 szolgá

ltató partnerünknél

egészségkártyával

is fizethetnek tagjaink.

Az egészségkártya

kényelmes fizetési eszköz,

hiszen a kártyaelfogadó

helyeken a fizetés

ugyanúgy történik,

mint a hagyományos

bankkártyás vásárláskor.

Az elfogadó helyek

aktuális listáját megtalálják

az interneten.

Szűrővizsgálatok

kedvezményesen

Az orvoslásban egyre

nagyobb hangsúlyt kap

a megelőzés, így a szűrővizsgálatok

is előtérbe

kerülnek. Az idejében

felismert betegségek

akár életet is menthetnek.

A szolgáltató partnereknek

köszönhetően pénztárunk

rendszeresen szervez

egészségügyi szűréseket,

melyek tagjaink és családtagjaik

számára kedvezményesen

érhetők el, sőt

egyes szűréseket ingyenesen

tudunk biztosítani

tagjaink számára.

Hozam

Az egészségpénztár a

pénztártagok által fel nem

használt szabad pénzeszközöket

befekteti. A

befektetések kamatadó

mentes hozamát a pénztár

negyedévente felosztja

a tagok között számlaköveteléseik

arányában és

jóváírja az egyéni egészségszámlán.

Telefon: (1) 223-4620

Telefax: (1) 239-2838

Levelezési cím:

1443 Budapest, Pf. 270.

E-mail cím:

ugyfelszolg@penztar.posta.hu

www.posta.hu/egeszsegpenztar


M a g y a r F e j l e s z t é s i B a n k

[

Önkormányzati

]

Infrastruktúrafejlesztési

Programok

Egy önkormányzat akkor szolgálja igazán jól a közösséget, ha nemcsak a jelen, hanem a jövô generációk

problémáira is megoldást talál. A Magyar Fejlesztési Bank továbbra is kedvezményes és hosszú

lejáratú hitelt biztosít az önkormányzatok infrastruktúrafejlesztési céljainak megvalósításához.

Elsô 5 év = 1,5% kamat

Hitel és kötvényfinanszírozás: a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) derogációs

pályázatainak önrészéhez szükséges hitel és önkormányzati kötvények refinanszírozási kamata a tôketörlesztés

megkezdéséig (türelmi idô max. 5 év) legfeljebb évente1,5%.

3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%

az éves kamat az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Program (ÚMVP) pályázatainak keretében megvalósított beruházások önrészéhez igényelt hitel és

kötvényfinanszírozás esetén.

A hitel és a kötvény lejárata 25 év

További információ: www.mfb.hu Kék szám: 06 40 555 555

A z o r s z á g f e j l e s z t é s i b a n k j a

More magazines by this user
Similar magazines