Az üzleti kommunikáció lapja

2005•5 

Az üzleti kommunikáció lapja 

Célkeresztben Románia! 

Kereskedelem, befektetések, kiállítási 

részvétel, közös kormányülés, 

az összekötô kapcsot 

jelentô irodák, várakozások. 

Ukrajna: a kiaknázatlan üzleti kapcsolatok 

tág lehetôségeket biztosítanak 

még a magyar cégek számára. 

Élénkülô magyar–szlovák együttmûködés: 

közösen az Európai Unióban

3 

Az üzleti kommunikáció lapja 

III. évfolyam 5. szám 

Kiadja: 

a Feliciter Kiadó Kft. 

Felelôs kiadó: 

dr. Kováts Judit 

Fôszerkesztô: 

Kováts Dénes 

Elérhetôségeink: 

H–4400 Nyíregyháza, 

Dózsa György u. 3., II. em. 

(Arany Sas Irodaház) 

Telefon: (36-42)506-824, 500-475, 

500-474, 400-940, 506-823 

Tel./fax: (36-42)504-930 

E-mail: info@feliciter.axelero.net 

feliciter@axelero.hu 

Szerkesztôség-vezetô: 

Duljánszki Gábor 

Munkatársak: 

Márton Istvánné 

Szûcs Margit 

Együttmûködô partnereink: 

> Gazdasági és Közlekedési 

Minisztérium 

> Magyar Befektetési és 

Kereskedelemfejlesztési Kht. 

(ITD Hungary) 

> Külügyminisztérium 

> Zempléni Regionális 

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 

Arculat: 

Graphasel Bt. 

Nyomdai munkálatok: 

Grafit Nyomda „R” Kft. 

Minden jog fenntartva! 

A kiadvány egészének vagy részleteinek 

utánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! 

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért 

a kiadó felelôsséget nem vállal. 

Tisztelt Olvasó! 

A HÍD, az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapja szokás szerint ismét sokrétû információkkal 

jelentkezik. Mostani lapszámunk fókuszában három ország: Románia, Ukrajna és 

Szlovákia áll, de folytatódik uniós sorozatunk is. 

Románia nem véletlenül van a magyar exportôrök, befektetni szándékozók célkeresztjében – derül 

ki a Halász Jánossal, az ITDH bukaresti irodaigazgatójával készült interjúból. A kereskedelmi 

forgalom újabb rekordot dönt, dinamikusan nônek a romániai magyar tôkebefektetések, történelmi 

premier volt a közös kormányülés. E címszavak is mutatják: az Európai Unió küszöbén álló 

szomszédos ország a külpiacon terjeszkedni akaró vállalataink figyelmére fokozottan érdemes. 

Ukrajna stratégiai partner, fejlôdô, hatalmas piac, a lehetôségek országa a magyar vállalkozások 

számára is. Mi irányíthatja az Ön figyelmét keleti szomszédunkra Errôl a Závoczky Péter fôosztályvezetôvel 

(GKM) folytatott beszélgetésben olvashatnak részleteket, egy másik ukrán vonatkozású 

cikkben pedig Ukrajna gazdasági fejlôdésérôl és nehézségeirôl szólunk. 

Szlovákia immár velünk együtt uniós tagországként érdemel figyelmet, konferenciák sorozata 

erôsíti meg: tág tere van a magyar és szlovák cégek együttmûködésének – egyebek között errôl 

olvashatnak összeállításunkban. 

A magyar exportôrök, befektetôk terjeszkedéséhez több állami hátterû intézmény tud segítséget 

adni. A Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító vagy a Corvinus Nemzetközi 

Befektetési Rt. társul szegôdhet kiszállításaikhoz, befektetéseikhez a nagyobb biztonság érdekében. 

Errôl ugyancsak több írás szól a HÍD-ban. 

Végül, de nem utolsó sorban arra hívom fel szíves figyelmét, hogy a kapcsolatteremtés és jövôbeni 

együttmûködés szándékával most is több cég és intézmény mutatja be termékeit és szolgáltatásait 

lapunkban, tanulmányozza át a kínálatot! 

Ne feledje: a HÍD, az üzleti kommunikáció lapja közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Az 

Ön lapjaként, az Ön szolgálatában, 2006-ban már a 4. évfolyam kiadványaival. Ha biztosan meg 

szeretné kapni 2006-ban a HÍD-at, legyen elôfizetônk! 

Megrendelôszelvény 

Megrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre. 

A lap éves elôfizetési díja 1980* Ft. 

Kováts Dénes fôszerkesztô 

A cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Ügyintézô: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Postacím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

 

Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Telefon/fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Dátum / aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 

Az ár tartalmazza az áfát és a postaköltséget is.

4 

Célkeresztben Románia 

Kereskedelem, befektetések, kiállítási részvétel, 

közös kormányülés, az összekötô kapcsot 

jelentô irodák, várakozások. Címszavakban így 

foglalható össze az alábbi interjú váza, melyben 

a magyar-román gazdasági kapcsolatok 

közelmúltban kitüntetett szakértôje ad olvasóinknak 

széleskörû tájékoztatást. 

Kedvezô adatok 

Az elôzetes adatok szerint minden eddigi 

rekordot megdönt az idén a magyarromán 

kereskedelmi forgalom, de a romániai 

magyar tôkebefektetések is dinamikusan 

növekednek. Halász János, az 

ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója 

arra számít, hogy ez a tendencia 

2006-ban tovább folytatódik. 

– Idén is rekordot dönt a magyar-román 

kereskedelmi forgalom. Mit jelent ez számokban 

Minek köszönhetô a nagy növekedés 

– A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2005. év 

végéig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd 

dollárt. Ez 40 százalékos növekedést jelent az 

elôzô évhez képest, s valóban új rekordot – érzékeltette 

adatokkal is az eredményeket Halász 

János. – Várhatóan fennmarad a 2:1 arány 

a magyar export javára, amely különösen dinamikusan 

növekszik, s idén is nagyobb lesz a romániai 

piacra, mint a négyszer nagyobb piaccal 

rendelkezô Lengyelországba. Ez az évek óta 

tartó dinamika nagyobb is lehetne, ha már 

életbe lépett volna a 2004. május 1-jei EU-bôvítés 

után egyeztetett EU-román módosított 

kereskedelmi megállapodás, melyben a korábbi 

CEFTA szinthez közelítették volna az agrárvámokat. 

Ennek hiányában a magyar exporton 

belül jelentôsen csökkent az agrár-élelmiszeripari 

termékek részesedése, a korábbi 30%-hoz 

képest alig több mint felére, így, romániai relációban 

is az ipari export a növekedés motorja. 

Az eredmények több tényezônek köszönhetôek. 

Egyrészt, a globalizáció hatása kifejezetten 

kedvezô, a – különösen Magyarországon – 

megtelepedett nemzetközi cégek belsô munkamegosztása 

folytán termékszállításaik értékben 

a legnagyobb arányt képviselik; másrészt 

Románia gazdasági fejlôdése, a jogi és üzleti 

környezet európaizálódása, a szomszédság, a 

kis- és közepes vállalkozásoknak is jelentôs piaci 

lehetôségeket kínál; végül, de nem utolsó 

sorban az ITD Hungary és annak romániai hálózatának 

kereskedelemfejlesztô tevékenysége 

döntô mértékben hozzájárult e lehetôségek 

megismertetéséhez, kihasználásához. Meg kell 

jegyeznem, hogy a jelentôs fejlôdés és az idei 

rekord ellenére Románia külkereskedelmi forgalma 

a világgal ma még a felét sem teszi ki 

a magyarországi hasonló volumennek, ezért 

a romániai piacban érdekeltek számára, saját 

érdekükbôl is megkerülhetetlen a tôkeexport, 

a befektetések kérdése. 

– Egyre több magyar cég fektet be Romániában. 

Miért jó célország Melyek a jellemzô 

területek Mi lehet jó cél-ágazat a 

magyaroknak 

– 2004-ben megdôlt az elmúlt 15 év rekordja 

(az 1998-as esztendôben 448 új magyar tôkerészvételû 

céggel), amikor a magyarországi befektetôk 

674 új céget hoztak létre Romániában 

és a meglévôkben is jelentôs tôkeemelések 

történtek (pl. Mol Rt., Richter Gedeon Rt., 

Szabolcs-Gabona Rt.). A 2005. évi eddigi statisztikák 

azt vetítik elôre, hogy december 31-ig 

a magyar tôkerészvétellel Romániában bejegyzett 

cégek száma meghaladja a 700-at és jegyzett 

törzstôkéjük az 500 millió eurót (mivel Romániában 

kft. 50 euró, részvénytársaságot 

250 euró törzstôkével már létre lehet hozni, ez 

az adat keveset mond a valós befektetésekrôl, 

melyeket becslésem szerint legkevesebb 1 milliárd 

euróra tehetjük). Magyarország stabilan a 

7. legnagyobb tôkebefektetô, s ugyanilyen helyezést 

tudhat magáénak Romániában mint 

gazdasági partner. A tôkenagyságot tekintve 

osztrák barátaink stratégiai és szervezési munkája 

jobb volt, ezért lényegesen jobb eredményeket 

értek el. Románia, mint célország – 

idézte a múltat az igazgató –, 1990 óta a magyar 

tôkeexport egyik legpreferáltabb viszonylata, 

az érthetô nagybefektetôk mellett a kisés 

középvállalkozók számára is. A 2005. év végéig 

közel öt és félezer magyar tôkerészvételû 

cég túlnyomó többsége KKV befektetés. Ebben 

fontos szerepet játszik a szomszédság, a 

romániai 1,5 milliós magyar közösség, Románia 

dinamikus gazdasági fejlôdése, az Európai 

Unióhoz való csatlakozása. Nem szerénytelenség, 

de a korrekt tájékoztatás miatt megkerülhetetlen 

az ITD Hungary romániai hálózatának 

befektetés-szervezési tevékenysége is. Az október 

20-ai bukaresti román-magyar közös 

kormányülés különösen jó keretet teremtett a 

magyarországi tôkeexport számára, a kitûzött 

célok megvalósítása esetén kiemelkedôen jó 

befektetési területek lehetnek: az energetika, a 

távközlés, az internetes szolgáltatások, a környezetvédelem, 

az infrastruktúra fejlesztése, a 

kommunális beruházások, az ingatlanfejlesztés 

és a helyi szolgáltatások. Természetesen, az 

autóipari beszállítások területén is egyre jelentôsebb 

lehetôségek nyílnak, akárcsak a kereskedelmi 

hálózatok fejlesztésében. A Magyarországról 

Romániába irányuló tôkebefektetésekben 

jellemzô még a nálunk már megtelepedett 

nemzetközi cégek továbblépése, terjeszkedése, 

s gyakran ennek a már kipróbált magyarországi 

menedzsmenttel történô megvalósítása. 

Erôsödô bizalom 

– A kevesebb támogatás, illetve annak hiánya 

ellenére is viszonylag sok magyar 

cég vett részt romániai kiállításokon és 

üzletember-találkozókon az idén. Érzôdike 

a kereskedelmi forgalomban a személyes 

jelenlét jótékony hatása

5 

– A 2005. év, ezen belül annak elsô fele, a 

korábbiakhoz képest kevesebb támogatást 

kínált a romániai kiállításokon és vásárokon 

részt vevô magyarországi cégeknek. Nem 

egyszerûen a támogatások összegének csökkenésérôl 

van szó, mert a második félévet tekintve 

ez nem is igaz, hanem az uniós csatlakozás 

után kialakított új támogatási rendszer 

beindulásának kezdeti nehézségeirôl. Tény 

kérdése viszont, hogy minden olyan szakkiállításon 

és –vásáron, ahol megalapozott érdekük 

volt, a romániai piacon aktív, illetve dolgozni 

szándékozó cégek saját teljes körû 

költségviseléssel is megjelentek. A 2004. évi 

rekordszámú rendezvényhez és megjelenéshez 

képest idén kb. 24-25%-os csökkenést 

tapasztaltunk, lényegesen kisebbet mint az 

igénybe vett támogatások csökkenésének 

mértéke. Az év második felében már az üzletember 

találkozók és „Az EU házhoz jön” 

rendezvényekhez kapcsolódó, illetve a nem 

általunk finanszírozott, de közremûködésünkkel 

megszervezett más rendezvények 

már a korábbi mértékû részvételt hozták. Romániában 

egyértelmûen jótékony hatása van 

a kiállítási, vásári megjelenésnek, a személyes 

kapcsolatoknak, tárgyalásoknak. Ezt épp a 

napokban is tapasztalhattuk még olyan nagy 

nemzetközi cég esetében is mint a TriGránit, 

amely elôször vett részt egy bukaresti városfejlesztési 

kiállításon és minden várakozást 

felülmúló kirobbanó sikert aratott. 

– Mi lehet a közös kormányülés gazdasági 

hozadéka Melyek voltak a kulcs-témák 

– A Bukarestben október 20-án megtartott román-magyar 

közös kormányülés történelmi 

premier volt, mind a régióban, mind a kétoldalú 

kapcsolatainkban. A kiváló nemzetközi, de a 

két országban esetenként méltatlan sajtóvisszhang 

mellett az üzleti körök, a szakmai közvélemény 

nagy sikerként fogadta a közös kormányülést, 

általános hangulatjavító és bizalomerôsítô 

tényezôként, illetve vegyes aláírt megállapodásokat 

konkrét továbbfejlesztési keretként 

egyaránt. Itt csak a gazdasági jellegû hozadékra 

szorítkoznék, bár a mindennapi üzleti munkában 

sem elhanyagolható a határátkelés rendjének 

korszerûsítésére és a társadalombiztosítás 

kölcsönös elismerésére vonatkozó megegyezés. 

A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére 

minden megállapodás már a közös Európai 

Uniós tagság helyzetébôl indult ki. Kiemelendô 

a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására, a 

határokon átnyúló projektek megvalósítására 

kialakított jogi környezet, a dr. Kóka János gazdasági 

és közlekedési miniszter, illetve Gheorghe 

Copos miniszterelnök-helyettes által aláírt 

megállapodás a kis- és középvállalkozások 

közös segítésérôl, a két ország informatikai és 

távközlési miniszterei, Kovács Kálmán és Nagy 

Zsolt által aláírt megállapodások az európai uniós 

normáknak megfelelô szélessávú kommunikáció, 

valamint a magyar és román nyelvû internetes 

tájékoztatás kialakításáról. Már a közös 

kormányülés napján beindult a közös magyar 

és román nyelvû internetes portál 

(www.bilateral.ro, www.bilateral.hu) és megalakult 

a Magyar-Román Informatikai Klub, 

melyben a két országból eddig mintegy ötven, 

köztük sok neves szakcég lépett be. 

Bíztató jövô 

– Az ITDH bukaresti és vidéki irodái az 

összekötô kapcsot jelentik a magyar és a 

román gazdasági szféra szereplôi között. 

Melyek fôbb tevékenységeik, miben jelenik 

meg munkájuk hatása 

– Az ITD Hungary romániai hálózata a bukaresti 

központi iroda koordinációjával hat erdélyi 

nagyvárosban, egyenként 3-4 megyére 

kiterjedô tevékenységgel mûködô regionális 

irodák hálózata, melynek munkája lefedi az 

üzleti szféra tájékoztatásának, a kereskedelemfejlesztés 

és befektetés-tervezés teljes körét. 

Gyakorlatilag a jogi, gazdasági, pénzügyi, 

üzleti környezet naprakész bemutatásától a 

hozzánk forduló vállalkozók, cégek perszonalizált 

kiszolgálásáig, üzletember-találkozók 

szervezéséig terjed. Idén kiemelkedô munkánk, 

az elôzôekben már ismertetett rekord 

eredmények elôsegítésén túlmenôen a kormány 

„Szülôföld Programja” keretében végzett 

befektetetési lehetôség-feltárás volt. A 

1128/2004.XI.24. Sz. Kormányhatározat 2. 

pontjában meghatározott feladat teljesítésére 

35 projekt-javaslatot terjesztettük a hazai illetékesek 

elé, mintegy 7,5 milliárd forint értékben. 

Tevékenységünk hatása közvetlenül is 

lemérhetô a elért eredményeken. 

– Mit vár a 2006. esztendôtôl a kétoldalú 

gazdasági kapcsolatokat illetôen 

– 2006. évben Romániában felgyorsul az EUcsatlakozásra 

való felkészülés, melyben elért 

tapasztalataink alapján jelentôs szellemi 

transzferrel, közös projektek kidolgozásával 

élenjáró szerepet tudunk vállalni. A már említett 

területeken növekvô számú befektetés 

elôkészítése van folyamatban. s ezen alapján 

valószínûsíthetô, hogy 2006. év végéig a Magyarországról 

származó tôkebefektetések 

megduplázódnak Romániában a jelenlegi empirikus 

állapothoz képest, azaz elérhetik a 2 

milliárd eurót. Az eddigi tendencia folytatódásával 

számolva és az elôzôekben említett 

tevékenységek hatására is, kétoldalú kereskedelmi 

forgalmunk várhatóan a 2006. évben is 

újabb rekordot érhet el, megközelítheti a 3 

milliárd dollárt – fogalmazta meg prognózisát 

Halász János. 

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, 

Kereskedelmi Iroda (ITD Hungary) 

Irodaigazgató: Halász János 

020521 Bucurešti, str. Drobeta nr. 11, 

Tel: 00-40-21-212-46-91, 

212-41-28, 212-41-72, 212-4106, 

Fax: 00-40-21-212-46-92 

E-mail: bucharest@itd.hu

6 

> Fejlesztési terv. Hamarosan megkezdik 

az érdemi munkát azok a szakértõk, akik a 

román-magyar közös kormányülés egyezménycsomagja 

alapján a két ország nemzeti 

fejlesztési tervét hangolják össze. 

> Sikeres bank. A legnagyobb kereskedelmi 

bank, a Román Kereskedelmi Bank 

(BCR) az idei elsô kilenc hónapjában közel 

650 millió új lej (180 millió euró) adózott 

eredményt ért el, 20 millió euróval meghaladva 

a tavalyi egész év teljesítményét. Az 

elôzetes becslést ismertetve a bank elnöke 

azt jósolta, hogy az év egészében túllépik a 

190 millió eurós nyereség-elôirányzatot. Tavaly 

az adózott eredmény 161 millió euró 

volt. Szeptember végén a bank mérleg fôösszege 

28,7 milliárd lej (8 milliárd euró) volt. 

Október végén a bank már 350 fiókkal rendelkezett, 

és folytatja a terjeszkedést. A BCR 

piaci részesedése mintegy 26 százalékos Romániában. 

A BCR többségi része eladásáról 

még tartanak a tárgyalások a két befutó vevôjelölttel, 

az osztrák Erste Bankkal és a portugál 

BCP pénzintézettel. 

> Felszabaduló tôkepiac. A román tôkepiac teljes felszabadításának 

folyamatában január elsejétôl külföldiek is korlátozás nélkül kereskedhetnek 

a román pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokkal 

a másodlagos piacon, az elsôdleges forgalmazók közvetítésével – 

errôl fogadott el törvényjavaslatot a román kormány. 

> Olasz roham. Itáliaiak paradicsomává vált a Bánság. Temes megyében 

mintegy kétezer olasz érdekeltségû céget jegyeztek be az utóbbi 

tizenöt évben. A becslések szerint a térségben letelepedett olaszok 

száma meghaladja a tízezret. A romániai olasz munkáltatók szövetsége 

18 ezer céget képvisel, amelyek 600 ezer munkahelyet hoztak létre az 

országban, s ez a román munkaerô piac 15 százalékát jelenti! A külföldi 

olasz befektetések 18 százaléka Romániába irányult, Temes megyét 

stratégiai földrajzi fekvéséért részesítik elônyben. Temesvár ugyanis öt 

európai fôvároshoz is közelebb van, mint Bukaresthez. 

> Gázszállítás. Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi 

miniszter benyújtotta a kormánynak a Nabucco gázvezeték megépítésére 

vonatkozó memorandum-tervezetet. A 3282 kilométer 

hosszú vezeték öt országon keresztül vezet majd, s ebbôl 450 kilométer 

található Románia területén, Bechet és Nagylak között. Az elképzelések 

szerint a költségek 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza. 

A 2011-ig megépülô, a Közép-Keletet 

és Nyugat-Európát összekötô gázvezeték 

romániai szakasza 750 millió euróba kerül 

és megépítésébe a Transgazt vonják be. 

A Nabucco évi gázszállítási kapacitása 25,5 

milliárd köbméter lesz. 

> Távközlés és IT. Gyorsan fejlôdik Romániában 

a távközlési és az információs technológiai 

piac de még nagy az elmaradás az Európai 

Uniótól. A piac az idén várhatóan 4,15 

milliárd eurós lesz, 14 százalékkal nagyobb a 

tavalyinál – közölte Nagy Zsolt távközlési és információs 

technológiai miniszter. 

> Átlagbér. 24 százalékkal nôtt a nettó 

átlagbér Romániában tavaly szeptemberhez 

képest, derül ki a statisztikákból. Idén szeptemberben 

736 új lej volt a nettó átlagbér, valós értékben 

azonban a fizetések 14%-kal nôttek. A 

legnagyobb béreket a pénzügyi szakemberek 

kapják, a legkevesebbet a faiparban dolgozók. 

Elismerés 

Halász Jánosnak, az ITDH bukaresti irodája 

vezetôjének a magyar-román gazdasági kapcsolatok 

fejlesztése érdekében végzett kiemelkedôen 

eredményes tevékenységéért 

miniszteri elismerést adott át Szanyi Tibor, a 

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai 

államtitkára (képünkön). Az ünnepélyes 

eseményre Budapesten, 2005. november 4- 

én a tárca épületében került sor. Az államtitkár 

köszöntôjében a kitüntetett szakmai ismeretét, 

elkötelezettségét és motivációját 

emelte ki – közvetlen szavakkal, személyes 

élményeit is felidézve. 

Sorokban 

A HÍD c. lapunkat országhatáron innen és túl 

is érdeklôdéssel olvassák az üzletemberek. 

> Bôvülô hitelállomány. A nem kormányzati 

hitelállomány az elmúlt négy évben 

átlagosan évi 31 százalékkal bôvült, jelentette 

be a Román Nemzeti Bank alelnöke. A leginkább 

a lakossági hitelállomány növekedett, 

amely 2001-ben még csak a bruttó hazai termék 

0,7 százalékát tette ki, de 2004-ben már 

5 százalék körül mozgott, s idén meghaladhatja 

a 7 százalékot. 

> Faipari beruházás. Fél milliárd euró összértékû beruházásokra 

készülnek osztrák vállalatok a román faiparban. Suceava térségében az 

Eger és a Holz Industries cégek hoznának létre fafeldolgozókat, elsôsorban 

hulladékfa hasznosítására parkettagyártáshoz. Jelentôs faáru- igényüket 

részben importból elégítenék ki. 

> Földgázpiac. Romániában tovább liberalizálják a földgázpiacot, 

januártól 65 százalékra a mostani 50 százalékról. Jövô év közepén, júliustól 

75 százalékra növelik a szabad ellátó-választással, piaci áron mûködô 

részt. A januári átállás után a beszerzés szabadságával és a szabad 

áralkuval a legalább évi 124 ezer köbmétert fogyasztók élhetnek. Becslések 

szerint számuk körülbelül 14 ezer Romániában. Jelenleg a piac 50 

százalékos szabadsága 130 nagyfogyasztót jelent, ezek összesen évi 

9,15 milliárd köbmétert fogyasztanak. 

> Gazdasági övezet: A Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtése 

egy fontos pillére lehet a gazdasági programnak – emelte ki 

Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivôje. Romániában 17 

vállalkozásfejlesztési információs iroda mûködik, amelyek közül a borsi, 

három éves mûködése alatt, 30 céget mintegy 3,5 milliárd lejnyi pénzforráshoz 

juttatott. 

> Aranybányászat. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 

fôrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. bejelentése szerint 

mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni 

Romániában, miután hamarosan megszerzi a 

környezetvédelmi és régészeti engedélyt. 

> Transelektro-szerzôdés. Egy hónapon 

belül a második nagy értékû szerzôdését írta alá a 

Transelektro csoporthoz tartozó Transelektro 

Energetikai és Környezetvédelmi Rt. a közép- és 

dél-európai régióban. Röviddel a tuzlai (Bosznia- 

Hercegovina) erômû 21 millió eurós felújításának 

elnyerése után most Romániában kötött megállapodást 

a zilahi erômû korszerûsítésére és bioüzemûvé 

alakítására. Az aláírt szerzôdés értéke 36,5 

millió euró. A megrendelô a külön e célra létrehozott 

Bioenel Rt. projekttársaság, amelyben képviselteti 

magát Zilah város önkormányzata is. 

> Új ügyvezetô. Lapértesülések szerint 

Szalay Zsolt, aki eddig a MOL csoport marketing-igazgatói 

posztját töltötte be, januártól a 

MOL Románia ügyvezetô igazgatójaként tevékenykedik. 

Szalay 2002 óta töltötte be a MOL 

csoport marketing-igazgatói pozícióját, korábban 

pedig a Michelin közép-kelet-európai 

marketing-kommunikációs vezetôje volt, azt 

megelôzôen a Porsche Hungaria (PH) Audi 

marketing-vezetôjeként dolgozott.

7 

Lehet a magyar kis- és középvállalatok 

számára pótlólagos 

exportlehetôségeket 

teremteni úgy, hogy 

közben segítjük a határon 

túli magyarok életfeltételeinek 

javítását, s ebbe – 

harmadik piaci együttmûködés 

keretében – nyugateurópai 

partnerek is bekapcsolódnak 

Magyar-bajor-román együttmûködés 

Környezetrôl, vízrôl 

a vásárvárosban 

A válasz egyértelmûen pozitív, amire igazolásul szolgálnak az októberben, 

az elsô magyar-román közös kormányülés elôtt néhány nappal a 

budapesti vásárvárosban az Öko-Tech szakvásár keretében rendezett 

magyar-bajor-román környezetgazdálkodási és vízügyi konferencia tapasztalatai. 

Bukaresti elôzmény 

A konferencia elôzményeihez tartozik, hogy június elején dr. Szanyi Tibor, 

a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára, a magyar kormánynak 

a Romániához fûzôdô gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs 

koordinátora vezetésével minisztériumi szakértôkbôl és üzletemberekbôl 

álló delegáció látogatott Bukarestbe. A delegációban, amely ott-tartózkodása 

alatt a román kormány valamennyi, a Romániai Magyarok Demokratikus 

Szövetsége által delegált miniszterével és államtitkárával találkozott, 

helyet kapott a GKM német ügyekben illetékes munkatársa is. 

A román kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kibontakozott 

egy olyan rendezvény, esetleg rendezvénysorozat gondolata, amelybe 

harmadik piaci együttmûködés keretében bevonhatóak lennének a magyar 

gazdasággal hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló, egyébként 

fejlett környezetvédelmi iparral rendelkezô Bajor Szabadállam üzleti 

körei, elsôsorban kis- és középvállalatai is. 

Az Öko-Tech keretében rendezett „háromlábú” workshop elôkészítésébe 

és lebonyolításába bekapcsolódott a Környezetvédelmi Szolgáltatók 

és Gyártók Szövetsége, az Öko-Tech kollektív bajor megjelenéséért és 

lebonyolításáért felelôs Bayern International GmbH., valamint a Bayern 

Innovatív GmbH., a tartományi kormány innovációs szervezete, román(iai) 

részrôl pedig – az ITD Hungary helyi képviselete közremûködésével 

– a bukaresti környezetvédelmi és vízügyi minisztérium. 

A rendezvényen tartott bevezetô elôadásában dr. Szanyi Tibor – egyebek 

között – egy olyan jelzálog intézmény közeljövôben esedékes létrehozásáról 

adott tájékoztatást, amely fôként a magyar kis- és közepes 

vállalkozások romániai üzleti szerepének növelését segíti elô. 

Kétségtelen, hogy Romániában még nincs nagy hagyománya a jelzálog 

alapú hitelezésnek. A jelzálog társaság alapvetôen magyar magánbefektetôi 

tôkével indul majd, de külföldi részvétel is lehetséges, s az intézmény 

elsôsorban környezetvédelmi és más ipari beruházások, technológiai 

fejlesztések finanszírozásával foglalkozik majd. 

A GKM államtitkára elmondta, hogy a három ország környezetvédelmi 

együttmûködése egy évvel ezelôtt indult. A bajor cégek erôteljesen érdeklôdnek 

a romániai környezetvédelmi fejlesztések iránt. Jó üzleti lehetôséget 

kínál, amennyiben ezekben a munkákban szerepet kaphat a 

magyar kapcsolati, technológiai, valamint tudás-tôke – hangsúlyozta dr. 

Szanyi Tibor. Kiemelte: a környezetvédelmi ipar iránt komoly, tartós az 

érdeklôdés nemzetközi szinten. A környezetvédelmi fejlesztések ügye 

Magyarországon is a kormányzati prioritások között szerepel. 

A rendezvényen részt vett és a magyar környezetvédelmi politika aktuális 

helyzetérôl és célkitûzéseirôl tartott elôadást dr. Gombos András, a 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. 

Kóródi Attila román környezetvédelmi és vízügyi államtitkár elôadásában 

egyebek között arról szólt, hogy a csatlakozásra való magyar környezetvédelmi 

felkészülés tapasztalatait Romániában eddig is eredményesen hasznosították. 

A szomszédos országban 2018-ig 29 milliárd eurót kívánnak a 

környezetvédelmi jellegû beruházásokra költeni. Ebbôl a víz és csatorna beruházások 

19 milliárd eurót tesznek ki, az ipari, lakossági szemét környezetbarát 

elhelyezése, 4 milliárd eurót igényel. Ez komoly piaci és együttmûködési 

lehetôségeket kínál az érdeklôdô magyar és bajor cégeknek egyaránt. 

A rendezvényen részt vett Gabriel von Lengyel-Konopi, a Bayern Innovatív 

GmbH. osztályvezetôje, aki a bajor kormány innovációs szervezete 

tevékenységének és a Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetségéhez 

fûzôdô sok éves eredményes kapcsolatának bemutatásán túlmenôen 

kezdeményezte a magyar-bajor együttmûködésnek a környezet-gazdálkodásra 

való kiterjesztését úgy, hogy abba harmadik partnerként 

a román fél is bekapcsolódhat. Konkrét javaslatként felvetette egy 

2006-ra Passauba tervezett workshop elôkészítését és megrendezését, 

melyrôl dr. Gombos András politikai államtitkárral külön is egyeztetett. 

Kedvezô tapasztalatok 

Sokféle lehetôség 

A rendezvény további részében a többek között Aradról és Kolozsvárról 

érkezett résztvevôk röviden bemutatták az általuk javasolt együttmûködési 

projekteket, melyet követôen – részint a bajor, részint a magyar kiállítók 

standján – lehetôség nyílt az elsô, a kapcsolatok felvételét szolgáló 

megbeszélésekre. 

A magyar-bajor-román környezetgazdálkodási konferenciával kapcsolatos 

elsô tapasztalatok összességében kedvezôek. Az elhangzott elôadások 

információs értékén túlmenôen kiemelésre érdemesek azok a kapcsolatok, 

melyek a különbözô intézmények, továbbá a romániai projektgazdák, 

valamint a magyar és a bajor vállalati képviselôk között jöttek 

létre. Megalapozottnak látszik az a javaslat, hogy kerüljön sor egy 

hasonló, ún. „háromlábú” rendezvényre az április elsô felében szintén a 

Hungexpo Rt. által megrendezésre kerülô Construma szakvásáron is. 

Lapzártakor megkezdôdtek a rendezvény létrejöttéhez, elôkészítéséhez 

és lebonyolításához szükséges egyeztetések, melyek – remélhetôen – 

pozitív eredménnyel zárulnak. 

Juhász Imre

Az EU házhoz jött 

Gérnyi Gáborral, a GKM kis- és középvállalatok 

felzárkóztatását koordináló fôosztályának 

vezetôjével a rendezvénysorozat tapasztalatait 

tekintettük át. 

Határokon átnyúlva 

– A rendezvénysorozat Magyarországon jól 

vizsgázott – tekintett vissza a fôosztályvezetô 

–, hazánk mind a 168 kistérségében fórumokat 

tartottunk 2003 februárja és 2004 májusa között. Több mint 30 

ezer vállalkozás képviselôjét sikerült ezáltal elérnünk. Különösen hasznosnak 

értékelték, hogy nem általánosságokról volt szó, hanem szakma-specifikus 

információkhoz jutottak interaktív módon, azaz párbeszédet 

folytatva. A konzultációkon túl – mivel sokrétû kiadvány-hátteret 

is teremtettünk –, olyan hasznos kézikönyveket is kaptak, melyekbôl a 

késôbbiek során elôkereshetik a szükséges információkat. 

– Az egyértelmû, hogy a hazai vállalatok uniós felkészüléséhez 

segítséget adtak, de honnan jött az ötlet, hogy az országhatáron 

túl is folytatódjon a rendezvénysorozat 

– Amikor a határmenti térségekben jártunk, számos érdeklôdô jött a 

szomszédos országokból, s nem csak magyar ajkú vállalkozók. Elôször, 

még 2003 novemberében az RMDSZ-szel kötöttünk együttmûködési 

megállapodást, mert felismerték és kérték, hogy Erdélyben is elinduljon 

a tájékoztatás. Ma már ott tartunk, hogy több 

mint 60 ilyen rendezvényre került sor a Kárpát-medencében, 

s ezek révén több mint tízezer 

vállalkozót sikerült elérnünk. A programok 

bô fele Erdélyben valósult meg. Nem véletlenül 

nagy ott az információ-éhség, hiszen Románia 

közel áll az uniós csatlakozáshoz. Érdekesség, 

hogy a román üzletemberek is nagy 

érdeklôdést tanúsítottak „Az EU házhoz jön” 

programsorozat iránt, így Bukarestben, Constancaban 

és Tulceaban is szerveztünk rendezvényeket. 

Szlovákiában, Ausztriában, a Vajdaságban 

és Kárpátalján is megfordultunk. Ez 

utóbbi két ország ugyan még távolabb van az 

uniós tagságtól, de – és ez a válasz második 

része a kérdésére –, úgy véljük, jó, ha ott is 

tudják, milyen feltételekkel jár hazánk uniós 

csatlakozása, milyen feltételeknek kell nekik is 

megfelelniük, ha magyar partnerrel mûködnek 

együtt. Ez mindannyiunknak hasznára válik. 

Úgy gondoljuk, ha már mi megszereztük a 

tapasztalatokat, szívesen megosztjuk más országbeli 

vállalkozókkal is, ha igény van rá. 

8 

Magyarországon és határainkon túl is 

népszerû „Az EU házhoz jön” rendezvénysorozat, 

melynek keretein belül a 

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 

(GKM) szakemberei és az adott témák 

szakértôi adnak tájékoztatást az uniós 

csatlakozással bekövetkezett változásokról 

a hazai és külországbeli, fôként magyar 

vállalkozóknak, cégvezetôknek. 

Új módszerek 

– Úgy hallottam, az elmúlt idôszakban új 

módszereit is megteremtették az információcserének. 

Mondana errôl néhány szót 

– Az Európai Uniónak van egy ajánlása, mely 

azt tartalmazza, hogy az egyetemek és fôiskolák 

a kis- és középvállalkozások tudásbázisaivá 

is váljanak. Mi tehát ennek szellemében létrehoztunk 

úgynevezett tudásközpontokat, melyek 

ellátják információkkal a vállalkozókat. A 

elsô projekt a tatabányai Modern Üzleti Tudományok 

Fôiskolája közremûködésével indult el 

ez év márciusában, ahol szombatonként napi 

10 órában egy 120 órás képzés keretében jutottak 

a vállalkozók információkhoz. Egyebek 

között cégalapítással, marketinggel, vállalati 

pénzügyekkel és más, gyakorlati tudnivalókkal 

bôvültek ismereteik. Az elôadásokon túl három 

információs kabinetet is kialakítottak a fôiskolán, 

ahol a számítógépek, az internet segítségével juthattak információkhoz. 

A képzésbe a fôiskolás diákok és tanárok oly módon is bekapcsolódtak, 

hogy kimentek egy-egy céghez, s ott folytattak esettanulmányokat 

a gyakorlati munka és személyre szabott párbeszéd, problémamegoldás 

révén. 

Késôbb Székelykeresztúron az ottani vállalkozói szövetséggel együttmûködve, 

tatabányai tanárok közremûködésével került sor hasonló konzultációkra, 

a nyíregyházi fôiskola részvételével pedig a szabolcsi megyeszékhelyen 

és a kárpátaljai Visken a falusi turizmus témakörében jutott 

hasznos ismeretekhez 35 család, akik a képzés végén Ukrajna által is elfogadott 

bizonyítványt kaptak, hiszen képesé váltak EU-konform falusi 

turizmus szolgáltatást nyújtani. 

Jöhet a folytatás 

– A képzés-sorozat (úgy „Az EU házhoz jön”, 

mint a tudásközpontokon szervezôdött) tovább 

folytatódik, reményeink szerint hosszabb távon 

is – fogalmazott Gérnyi Gábor, aki munkatársaival 

együtt személyesen is részt vesz az ismeretterjesztésben. 

– Nemcsak azért van erre szükség, 

mert várják, de azért is, mert a programsorozat 

következményeként közvetlen gazdasági vagy 

magánemberi kapcsolatok is teremtôdhetnek. 

Az elôbbi például az árucsere-forgalomban, 

vagy a befektetések révén, utóbbi úgy, hogy 

honfitársaink mondjuk kárpátaljai vagy erdélyi 

falusi turizmus szolgáltatást vesznek igénybe. Az 

erdélyi és a kárpátaljai helyszínek mellett, immár 

uniós, szomszédos országokban is sor került és 

kerül hasonló kapcsolatépítô rendezvényekre, 

ezeket (például Szlovákiában vagy Ausztriában) 

„Együtt az Európai Unióban” címmel szervezzük, 

hogy kölcsönösen megoszthassuk tapasztalatainkat, 

megismertessük az adott térségekben 

rejlô lehetôségeket. 

> Ingatlan árak. Bukarestben a belváros 

környéki kerületek lakásárai jelentôsen megugrottak 

a nagy kereskedelmi láncok megjelenésével. 

Az itt található házak ára 10-20 százalékkal 

emelkedett, ha a közelben új áruház jelent meg. 

> Fejleszteni kell. Fejleszteni kell a Romániának 

szánt európai uniós pénzalapok (PHA- 

RE, ISPA) igénybevételét és hasznosítását – jelentette 

ki Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, 

miután az Európai Bizottság az ezzel 

kapcsolatos mulasztások miatt piros lapot 

adott az országnak. Az ország számára 2007- 

tôl elérhetô kohéziós pénzalapok felhasználására 

15 pályázatot tervez beadni a minisztérium, 

amelyek kivitelezésére 800 millió eurót 

igényel. A fejlesztési tervek Kolozs, Brassó, 

Beszterce-Naszód, Máramaros, Hargita és Kovászna 

megyéket is érintik. 

> Hódít a Logan. A közép- és kelet-európai 

volt szocialista országokban hódít a Dacia 

Logan, az idén ebbôl a típusból adták el a legtöbbet 

a térség piacain. Az év elsô 9 hónapjában 

a Csehországot, a balti államokat, valamint 

Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát, 

Romániát és Szlovéniát magában foglaló 

térségben összesen 725,8 ezer gépkocsi kelt 

el, ami a 2004 január-szeptemberinél 0,9 százalékkal 

kevesebb. A harmadik negyedév 

228,7 ezres mennyisége ugyanakkor 6,1 százalékkal 

múlja felül az egy évvel korábbit. 

Sorokban 

> Amerikai beruházó. A második ipari 

parkban is elkezdôdhet az építkezés ha a tanácsosok 

is úgy akarják Miután Kolozs megye 

az önkormányzat által szabott szigorú 

feltételek miatt elvesztett egy lehetséges és 

fontos beruházót, a francia Montoupet céget, 

amely jobbnak látta a bolgár szomszédokkal 

üzletelni, újabb üzleti lehetôség kínálkozik. 

Az amerikai Emerson a jelentkezô, 

mely az ipari parkban nem csak termeléssel, 

hanem kutatással is foglalkozna.

9 

A lehetôségek országa 

Az 1998-as orosz pénzügyi válság jelentôsen 

visszavetette a térség kereskedelmi 

forgalmát, kihatott például a magyar-ukrán 

gazdasági kapcsolatokra is. 

Néhány év elteltével azonban újra látványos 

emelkedés következett be, az 

utóbbi négy esztendôben már évi 30% 

körüli évrôl-évre a magyar-ukrán kereskedelmi 

forgalom növekedése. 

Ukrajna számunkra stratégiai fontosságú partner 

– fogalmazott lapunknak Závoczky Péter, 

a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályvezetôje 

–, egyrészt közelsége okán, másrészt 

azért, mert hatalmas piac. Európai Uniós 

tagságunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé 

váltunk, ez nemhogy nem terhelte meg 

kétoldalú kapcsolatrendszerünket, hanem új lehetôségeket 

nyitott, melyet alátámaszt a magyar-ukrán 

kereskedelmi forgalom alakulása is. 

Növekvô forgalom 

A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikus 

növekedésének több oka van. Köszönhetô 

egyrészt a Magyarországon tevékenykedô 

multinacionális cégek kivitelének, fôként az információtechnológiai 

és elektronikai termékek 

révén. Az Ukrajnában végeztetett textil- és cipôipari 

bérmunka jelentôsége sem elhanyagolható, 

ugyanakkor a vas- és acéltermékek importjának 

növekedése ugyancsak emeli a forgalmat. 

Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban 

fejlôdô piaca. Az áru és szolgáltatásforgalom 

évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, 

volumene mind 2003-ban, mind 2004- 

700 

600 

500 

400 

300 

200 

100 

0 

ben meghaladta az egymilliárd dollárt. Exportunk 

és importunk szerkezete tükrözi a két 

ország gazdaságában rejlô lehetôségeket és 

különbségeket. Az Ukrajnába irányuló exportunk 

összetételét olyan áruféleségek jellemzik, 

amelyek szállítását nem veszélyeztetik a 

fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvô 

ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot 

jelentenek a magyar gépipari beszállítások 

számára. Exportunkat a szállítások széles 

spektruma jellemzi, többek között a növényvédô 

szerek, gyógyszeripari készítmények, 

közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari 

termékek teszik ki, de sok kis- és közepes vállalkozó 

kis volumenû szállításai is növelik a kivitelt. 

Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, 

gépek és berendezések, vaskohászati 

termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi 

anyagok, valamint fa és faáruk. 

– Még messze nem értük el a lehetôségek határát 

– jelentette ki a fôosztályvezetô. – A kiaknázatlan 

üzleti kapcsolatok tág lehetôségeket 

biztosítanak még a magyar cégek számára. 

Érdemes kitekinteni Kárpátaljáról és Kijevbôl, 

hiszen a keleti és déli régiók fogadókészek, fejlôdôképesek, 

feltárandó piacot jelentenek. Érdekességként 

és iránymutatásul is szolgálhat, 

hogy legutóbb Odesszából járt itt üzleti delegáció, 

s a beszélgetések során felvetôdött: hazánk 

és a gazdag dél-ukrajnai terület között 

alig van üzleti kapcsolat… 

Többirányú lehetôségek 

Magyar-ukrán külkereskedelmi forgalom 2000–2005 (millió USD) 

2000 2001 

2001/ 

2000 

2002 

2002/ 

2001 

2003 

2003/ 

2002 

2004 

2004/ 

2003 

2004 

I–VIII. 

2005 

I–VIII. 

2005/ 2004 

I-VIII. 

Export 165,6 209,3 126,4% 275,1 131,4% 441,4 160,5% 613,3 138,9% 349,4 493,7 141,3% 

Import 234,6 295,2 125,8% 458,4 155,3% 589,4 128,6% 644,8 109,4% 436,8 376,7 86,3% 

Forgalom 

összesen 

249.9 

285.1 

Magyarország külkereskedelmi forgalma Ukrajnával 

219.9 226.4 

127.8 

214.9 

165.6 

234.6 

209.3 

295.2 

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 

I–VIII. 

275.1 

400,2 504,5 126,1% 733,5 145,4% 1 030,8 140,5% 1 258,1 122,1% 786,2 870,5 110,7% 

458.4 

441.4 

589.4 

613.3 

644.8 

493.7 

370.7 

Magyar 

export 

Magyar 

import 

– Mi az, ami Ukrajnára irányíthatja a magyar 

cégek, vállalkozások figyelmét 

– Egyrészt, hogy hatalmas piac, fejlôdô ország, 

számottevôen növekvô GDP-vel Az ukrán gazdaságot 

az elmúlt években magas fejlôdési 

ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony 

infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. 

Ma az ukrán gazdaság a gyorsan fejlôdô FÁKországok 

között az egyik legdinamikusabb. Az 

elmúlt négy évben az éves növekedési ütem átlaga 

meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama 

évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása 

eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat 

halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának 

jelentôs gazdasági problémákat kell leküzdenie. 

A fejlesztésekhez, beruházásokhoz pedig 

gépek, mûszerek, berendezések kellenek. Vegyük 

figyelembe, hogy Ukrajna tranzit ország, 

kelet-nyugat és észak-dél irányban is. 

Tranzit ország abban az értelemben is, hogy 

számos kôolaj és földgáz vezeték megy keresztül 

rajta, melyek felújításra szorulnak. 

Nem csak csövekre van ekkor szükség, de 

elektronikai, automatizálási berendezésekre 

is, melyeket (vagy melyekbôl) miért ne szállíthatnának 

magyar cégek A tranzit ország lét 

azt is jelenti, hogy felújítani, illetve építeni kell 

autópályákat, hajó- és légikikötôket, a vasútvonalakat. 

Ha e „torta” szeleteibôl nekünk is 

jut egy kicsi, az is óriási üzleti lehetôségeket 

rejt magában. De vehetjük a lakáskérdést is, 

ami Ukrajna egyik problémája. Másfél évtizede 

nem volt e téren számottevô beruházás, 

így egyrészt újak építésére van igény, másrészt 

a régiek modernizálására, hôszigetelésére. 

Oroszországi példa már van arra, hogy 

versenyképes lehet magyar cég, miért ne lehetne 

versenyképes a 80 milliós Ukrajnában 

is Egy bôvülô piacon még mindig könnyebb 

megtalálni helyünket, mint egy telített piacon, 

ahonnan másokat kell(ene) kiszorítani. 

Más területet említve nem hagyhatjuk ki az 

agráriumot sem, hiszen Ukrajna nagy mezôgazdasági 

kapacitásokkal rendelkezô ország. 

Igazából már nem termékekre, hanem technológiákra 

van szüksége a modernizációhoz, 

a vidékfejlesztéshez, így e területen is akad-

10 

nak kihasználható lehetôségek. A turizmus 

ugyancsak sikeressé tehetô ágazattá válhat. 

Évente 10 millió ukrán állampolgár tölt el legalább 

egy hetet külföldön, ôk nem is rosszul 

fizetô turisták. Megfelelô igényfelméréssel, 

marketinggel egy részüket ide lehetne vonzani, 

hiszen széleskörû a kínálatunk. Budapest 

európai léptékû fôváros, a Balaton kellemes 

nyaralóhely, nem beszélve a gyógy-, a wellness-, 

a bor- vagy a konferenciaturizmusról. 

Gazdaság 

Az ukrán gazdaságot az elmúlt 3–4 évhez hasonlóan 

2004-ben is magas fejlôdési ütem, 

alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, 

megjavult fizetési mérleg jellemezte. Az elmúlt 

4 évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta 

a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama 

évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen 

Ukrajna nagy valutatartalékokat 

halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentôs 

gazdasági problémákat kell leküzdenie. Az 

egy fôre jutó hazai termék közel 1000 dollár, 

az oroszországinak mindössze 40%-át teszi ki. 

Az 1991. évi szint eléréséhez Ukrajnának a jelenlegi 

gyors gazdasági fejlôdési ütem fenntartása 

mellett is legalább 7 évig 10%-ot meghaladó 

GDP-növekedést kellene produkálnia. Az 

ukrán ipari termelés többnyire még mindig elavult, 

korszerûtlen technológiával mûködik. 

Megújítása elsôsorban külföldi tôke bevonásával 

képzelhetô el. A korszerû technológiát képviselô 

befektetések iránti igény a fizetôképesség 

hiánya ellenére óriási. 2004-ben Ukrajnában 

a GDP 12,4%-kal nôtt az elôzô évhez képest. 

Ez a növekedés a korábbiakban szintén 

magas, 2003-ban 7,7%, 2002-ben 5,2% volt. 

A legnagyobb növekedést az építôiparban 

(23,9%), a mezôgazdaságban (19,1%), a 

nagy- és kiskereskedelemben (18,8%) és a feldolgozóiparban 

(15,5%) lehetett mérni. 

Kereskedelem 

Állami háttér 

– Mindez jól hangzik, igaz is, de az vitathatatlan, 

hogy bôven vannak nehézségek. 

A távolság vagy a finanszírozás megoldásért 

kiáltó problémák… 

– Ez kétségtelen, de a sikeres üzletkötés segít a 

távolságok áthidalásában is. Új piacok pedig 

már kissé távolabb nyílhatnak meg számunkra. 

Ukrajna: fejlôdés 

és nehézségek 

Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban 

fejlôdô piaca. Az áru- és szolgáltatásforgalom 

évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, volumene 

mind 2003-ban, mind 2004-ben meghaladta 

az 1 milliárd dollárt. Ukrajnába irányuló exportunk 

összetételét olyan áruféleségek jellemzik, 

amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási 

piac éles ingadozásai. A növekvô 

ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek 

a magyar gépipari beszállítások számára. 

Exportunkat a kis volumenû és egyszeri szállítások 

nagyobb részaránya és széles spektruma 

jellemzi, többek között a növényvédôszerek, 

gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, 

feldolgozó- és gépipari termékek teszik 

ki. Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, 

gépek és berendezések, vaskohászati termékek, 

szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, 

valamint fa és faáruk. Európai Uniós tagságunkkal 

a közös kereskedelempolitika részeseivé 

váltunk, a várakozásokkal ellentétben ez nem 

terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, 

melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi 

forgalom alakulása is. 

Befektetések 

1992. óta mintegy 90 ezer céget magánosítottak 

Ukrajnában az egészen apró üzletektôl a 

hatalmas nagyvállalatokig. Az ukrán Állami Vagyonügynökség 

adatai szerint 2004-ben 5200 

objektum került privatizálásra, ennek 21,3%-a 

állami tulajdon volt, 78,7%-a közösségi tulajdonból 

került magántulajdonba. A privatizációs 

bevételek 1,8 milliárd dollár költségvetési 

bevételt jelentettek. Termelési tényezôk vonatkozásában 

Ukrajna kedvezô helyzetben van. 

Az alacsony munkabérek, a képzett munkaerô 

sok külföldi vállalatot csábít arra, hogy Ukrajnába 

helyezze át a termelését, de a beruházások 

körüli instabilitás, a jogi szabályozás tökéletlensége 

többnyire elriasztja ôket. A gazdaságot 

szabályozni hivatott, gyakran változtatott 

törvények hûen tükrözik a belsô gazdasági 

erôviszonyok és az érdekek változásait. Csak a 

helyi viszonyokat jól ismerô, ezekhez alkalmazkodni 

tudó üzletemberek tudnak eredményesen 

mûködni. 2004. végéig az ukrán gazdaságba 

összesen 8353,9 millió dollár közvetlen 

külföldi befektetés érkezett. 2004-ben a közvetlen 

külföldi beruházások értéke az elôzô 

évihez viszonyítva 23%-kal nôtt. 2004 év folyamán 

összesen 1930,3 millió dollár volt az 

ország gazdaságába invesztált közvetlen befektetés, 

a tôkekivitel ez idô alatt 472,7 millió 

dollár volt. A befektetések túlnyomó többsége 

(61,9%-a) pénzeszközökben (1195 millió dollár) 

valamint ingóságokban és ingatlan formájában 

valósult meg (566,7 millió dollár, ami 

29,4%-os részarányt jelent). Az Ukrajnába irányuló 

közvetlen külföldi befektetések a világ 

117 országából származtak. Nyugati gazdasági 

elemzôk szerint a külföldi befektetések Ukrajnába 

áramlásának növekedése prognosztizálható. 

A gyorsan változó belpolitikai helyzetben 

A finanszírozási problémák megoldásában mások 

mellett segítséget jelenthet az állami tulajdonú 

Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve az 

MFB-csoport további tagjai: az Eximbank (Magyar 

Export-Import Bank), a Mehib (Magyar Export-hitel 

Biztosító) vagy a Corvinus Befektetési 

Rt., a cégcsoport tagjait a befektetésektôl a 

hitelbiztosításon át a hitelezésig számos területen 

állnak az exportálni vagy beruházni kívánó 

cégek rendelkezésére – állami háttérrel. 

minden jel szerint a külföldi befektetôk befektetési 

stratégiájában az óvatos kivárás aktualitása 

még nem vesztett érvényébôl. 

2003-ban a hivatalos statisztikai adatok, Magyarországon 

8 ukrán cég befektetéseit tartják 

számon 823 ezer dollár értékben, ez a külföldre 

irányuló ukrán befektetések 0,5%-át teszi 

ki. A magyarországi ukrán befektetôk a kohászat, 

vegyipar, szállítmányozás, személyszállítás, 

banki tevékenység, szállítóeszközök és 

mezôgazdasági gépek gyártása valamint a külkereskedelmi 

tevékenység területén találhatók. 

A befektetési tevékenységben szerepet játszik 

Magyarországon a Donbass Ipari Szövetség 

(Dunaferr), az AEROSVIT Rt. (légi szállítás), a 

DUNAJSZKOE Parahodsztvo (vízi szállítmányozás), 

a CHEMOPETROL VV (vegyipari termékek), 

valamint a kétoldalú külkereskedelmet és 

befektetéseket elôsegítô VABANK és NADRA- 

BANK magyarországi képviseletei. A kremencsugi 

KRAZ Rt. Magyarországon VERTIKUM 

Kft. néven mûködtet vegyes vállalatot. A magyar-ukrán 

határ mellett mûködô Avtoporti avtoterminali 

cég a vasúti szállítmányozás, logisztikai 

tevékenység területén játszik szerepet a 

két ország közötti forgalomban. 

Az Ukrajnában megvalósuló közvetlen befektetések 

volumene alapján Magyarország 113 ország 

beruházói közül a 16. helyet foglalja el. Magyar 

cégek közvetlen tôkebefektetést 309 ukrán 

cégnél végeztek és 235 közös vállalatot hoztak 

létre. Kárpátalja megye Magyarországgal határos 

részein a magyar tôke aktivitása még magasabb. 

A megyében jelenlevô országok rangsorában 

Magyarország az Egyesült Államok, Németország 

és Ausztria mögött a negyedik helyet 

foglalja el. E régióban 153 cég mûködik magyar 

tôke bevonásával. A beruházások összege eléri a 

23,7 millió dollár értéket. Magyar befektetôk 

számára a legvonzóbb városok Ungvár, Munkács, 

Beregszász és beregszászi járás. 

Kapcsolatok 

A piacot keresô vállalatok Ukrajnában sajátos 

közegbe kerülnek, az ukrán gazdasági szabályozások 

is sok specifikus elemet tartalmaz. Az európai 

normákhoz szokott külföldinek ezeket az 

eltérô tényeket mindenféleképpen tanácsos figyelembe 

kell vennie ukrajnai üzleti tevékenysége 

során. Az Ukrajnában eladni szándékozó félnek 

figyelembe kell vennie az ukrán mentalitást 

és üzletvitelt: gyakran fordul elô, hogy egyes fogalmakat 

gyakran másként értelmeznek, ezek 

elôzetes tisztázása idôt kímél. Hangsúlyosan 

fontos a partnerrel a személyes kapcsolat kiépítése. 

Telefonon, faxon, elektronikusan csak kisebb 

jelentôségû ügyek intézhetôk. Szinte minden 

külföldi konzultáns cég javasolja helyi jogász 

és könyvelô alkalmazását. Tárgyalási munkanyelvként 

az ukrán vagy orosz ajánlható. 

Forrás: ITDH

12 

RAS-TEAM Kft. 

Reklám-és ajándéktárgyak valamint 

textiltermékek gyártása, forgalmazása 

Sí- és raftingtúrák szervezése, oktatás 

Cím: H–1031 Budapest, 

Vizimolnár u. 31. 

Tel./Fax: (+36-1) 439-1562 

Mobil: (+36-30) 211-9485, 

(+36-30) 378-0411 

Web: www.rasteam.hu 

E-mail: rasteam@t-online.hu 

PÖLCZMANN Kft. 

Mûhely:H-8400 Ajka, Széchenyi u. 24/a 

Tel/fax: (+36-88) 213-779; Mobil: (+36-30) 9698-361 

E-mail: polczmannkft@ajkanet.hu; Honlap: www.csipkek.hu 

CSIPKE, ROJT, PASZOMÁNY 

ÉS ZSINÓR KÉSZÍTÉS 

Alkalmazási területek: 

– Kegyeleti termékek: 

kárpitgarnitúrák 

szemfedôk 

és urnatartók 

– Lakástextíliák: 

asztalterítôk 

és díszpárnák 

Évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô 

kiadónk vállalja: 

– prospektusok, szórólapok 

– könyvek, újságok 

– fali naptárak 

– és egyéb kiadványok 

tervezését, szerkesztését, teljes körû kivitelezését 

– kiváló minôségben, reális áron, rövid határidôvel. 

AZ ÖTLETTÔL A KÉSZTERMÉKIG! 

E-mail: feliciter@axelero.hu 

Tel: (+36-30) 399-8940

13 

Szabó-Galambos Kft. 

Telefon: (+36-1) 340-2374 

Fax: (+36-1) 412-0621 

E-mail: 

szabo-galambos@szabo-galambos.hu 

Website: www.szabo-galambos.hu 

A Szabó-Galambos Kft. fô területe élelmiszeripari létesítmények, 

húsfeldolgozó üzemek létesítése, felújítása bel- és külföldön egyaránt, 

az Európai Uniós követelményeknek megfelelôen. 

Tevékenységeink közé tartozik még: 

raktár és logisztikai központ 

hûtôházak és hûtôkamrák építése generálkivitelezésben és 

fôvállalkozásban egyaránt. 

Hirdessen 

a Híd-ban! 

info@feliciter.axelero.net 

Magyarországi rakodógép 

gyártási licenc eladó. 

Rendelkezésre állnak: 

tervdokumentáció, alkatrészek. 

Bármilyen megoldás 

érdekel! 

BOMAS Kft. 

BUDAPEST 

Tel.: (+36-1) 247-71-20 

Fax: (+36-1) 309-00-54 

Tel./fax: (+36-52) 270-481 

E-mail: info@bomas.axelero.net 

www.bomas.hu 

Alumínium ipari létrák többféle 

méretben és kivitelben 10 m 

munkamagasságig, alumínium 

háztartási létrák széles választékban, 

valamint gurulóállványok 7 

m munkamagasságig közvetlenül 

a gyártótól. 

Aluminium létrák forgalmazásához 

nagykereskedôt, disztribútort 

keresünk! 

AXIAL Kft. 

Cím: H–8000 Székesfehérvár, Berényi u. 100. 

Tel.: (+36-22) 340-367; Fax: (+36-22) 312-521 

E-mail: export@axial.info.hu 

EUROKARDÁN KFT. 

H–9021 Gyôr, Benczúr u. 5–7. 

Tel.: (+36-96) 524-856, (+36-96) 524-857, (36-96) 524-649 

Fax: (+36-96) 318-149 

Mobil: (+36-30) 351-7820, (+36-30) 956-0113, (+36-30) 9948-135 

E-mail: info@eurokardan.hu; web: www.eurokardan.hu 

KARDÁNSZERVIZ 

Kardántengely, kardánkereszt, 

felfüggesztô csapágy. 

Kettôscsuklós mellsô tengelyek 

Felújítás, átalakítás, 

új kardán összeszerelés. 

Dinamikus kiegyensúlyozás! 

Acélcsövek, 

csôkészítmények, 

egyéb kiegészítô 

acéltermékek, 

átmeneti elzáró, 

fojtó és szabályzó 

szerelvények 

forgalmazása. 

Mûszaki 

szaktanácsadás, 

finanszírozás, 

szállítmányozás. 

VAWEX HUNGÁRIA KFT. 

H-8800 Nagykanizsa, Huszti tér 5. fsz. 11. 

Tel.: 

(+36-93) 516-606 

(+36-93) 516-607 

Fax: 

(36-93) 516-608 

E-mail: 

vawex@enternet.hu 

WEB: 

http:// 

www.vawex.hu 

Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. 

H–8400, Ajka, Gyártelep, Pf.: 91 

Tel.: (+36-88) 521-400 

Kontakt személy: Dekovics András (+36-88) 521-426 

Fax: (+36-88) 521-401 

E-mail: andras.dekovics@lebelier.hu 

A Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. 

Magyarország legnagyobb alumínium öntödéje. 

A francia Le Belier csoport tagja, kokilla és 

nyomásos öntési technológiákkal. Várjuk olyan 

alumínium ötvözött tömb gyártó és beszállító 

cégek jelentkezését, akik az alábbi ötvözeteket 

gyártani képesek. 

Specifikációkat érdeklôdés esetén küldünk. 

Ötvözet típusa 

havi mennyiségi igény 

GBDAlSi9Cu3 (Din226) 

100–150 t 

GBDAlSi12 (Din230) 

20–30 t 

AS9U3G (Fe: max. 0,50%, P,Ca 20 ppm) 100–120 t 

AS7U3G u.a mint a fenti csak Si:7 

40–60 t 

AS5U3G u.a. mint a fenti csak Si: 5 

40–60 t 

AS10G 

120–150 t 

AS7G03/Sb (Fe: 0,20, Sb: 0,15) 

1 000–1 300 t 

AS7G03 u.a mint a fenti Sb nélkül 

50 t 

Együttmûködés csak minôségi tanúsítással rendelkezô, 

pontos szállítást biztosító és 90 napos 

fizetést vállaló cégekkel lehetséges!

14 

Hosszú elôkészületek után november 15-én 

megnyílt a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet 

elsô regionális irodája Jekatyerinburgban, 

melynek vezetôje Reppa Gábor, az ITDH Magyar 

Befektetési és Kereskedelemfejlesztési 

Kht. korábbi munkatársa, a FÁK gazdasági 

szakértôje. A megnyitóra kiutazott magyar állami 

küldöttséget Gilyán György, a Gazdasági 

és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, 

a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért 

felelôs kormánybiztos vezetette. 

Az iroda megnyitásának nem titkolt célja a 

magyar-orosz kapcsolatok Moszkva-centrikusságának 

csökkentése, az orosz kapcsolatok regionális 

szintû kezelése. A regionális iroda tevékenységi 

körzete az Uráli Szövetségi Körzet, 

ITDH KSZ Iroda, Jekatyerinburg 

Irodavezetô: Reppa Gábor 

Telefon: +7-095-363-3940 

E-mail: ekaterinburg@itd.hu 

Megnyílt az iroda 

Hasznos címek 

melynek fejlett nehézipara, bányászata, mûszer- 

és vegyipara lehetôvé teszi a késztermékek, 

feldolgozóipari berendezések kivitele 

mellett a logisztikában és turisztikában a magyar 

szerepvállalást. 

A megnyitón Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója 

kiemelte: „A hazai vállalkozók 

számára nemcsak méretei, és felvevôképessége 

miatt fontos az orosz piac, hanem a viszonylagos 

földrajzi közelség mellett, a korábbi 

gazdasági kapcsolatokból származó 

helyzeti elônyünket is jól hasznosíthatjuk. Jó 

alapot ad termékeink ismertsége, a személyes 

kapcsolatok, a nyelvismeret, illetve a már 

meglévô tapasztalataink az üzleti és kulturális 

szokások terén.” A kiutazó magyar üzletemberek 

számára a megnyitót követôen a 

Moszkvai Kereskedelmi Képviselet és az ITDH 

üzleti megbeszéléseket szervezett. Jekatyerinburgban 

november 16-án, Cseljabinszkban 

17-18-án volt alkalmuk a résztvevôknek 

üzleti konzultációt folytatniuk. Az elôzetes 

felmérések alapján az orosz partnerek elsôsorban 

élelmiszerfeldolgozó-, gép-, vegy-, 

textil- és élelmiszeripari, valamint idegenforgalmi 

profilú vállalatokkal szeretnék felvenni 

a kapcsolatot. 

Információink szerint a Malév fontolgatja korábban 

megszüntetett jekatyerinburgi járatának 

újraindítását. 

HORVÁTORSZÁG 

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Iroda 

Irodavezetô: Dr. Sült Tibor 

Cím: 10000 Zágráb, Pantovcak 128/I 

Telefon: (385-1)4822-055; Tel./fax: (385-1)4822-051 

E-mail: zagreb@itd.hu 

NÉMETORSZÁG: 

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat 

Irodavezetô: Somogyi Katalin 

Cím: D–10117 Berlin , Wilhelmstrasse 61. 

Tel.: +49-30-24-72-97-82; Fax: +49-30-24-72-97-83 

E-mail: berlin@itd.hu 

Kereskedelmi Szolgálati Iroda 

Irodavezetô: Komma Krisztián 

Cím: D–53175 Bonn, Turmstr. 30 

Tel.: +49-228/937-9810; Fax: +49-228/937-9811 

E-mail: bonn@itd.hu 

Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa, Kereskedelmi Szolgálat 

Irodavezetô: Esz Anna 

Cím: D–80637 München, Dom-Pedro-Str. 17. 

Tel.: +49-89/1202 2845, 1202 2846; Fax: +49-89/1202 2847 

E-mail: munich@itd.hu 

OROSZORSZÁG: 

Moszkvai Kereskedelmi Képviselet 

Képviselet vezetô: Szûcs Pál 

Cím: ul. Krasznaja Presznya 1–7. 123242 Moszkva 

Telefon: +7-095-363-3900, 363-3920; Fax: +7-095-363-3921 

E-mail: hungary@hungary.ru Honlap: http://trade.hungary.ru 

SVÁJC 

Kereskedelmi Szolgálati Iroda 

Irodavezetô: Garainé Szmetana Mónika 

Cím: 8002 Zürich, Richard Wagner str. 6. 

Tel.: +41-1/202-8550; Fax: +41-1/202-8560 

E-mail: zurich@itd.hu 

SZERBIA-MONTENEGRO 


Irodavezetô: Pallos András 

Cím:11000 Beograd, Ulice Nemanjina 4/XIII. 

Tel.: +381-11/641-966; Fax: +381-11/641-674 

E-mail: belgrade@itd.hu 

SZLOVÁKIA 

Magyar Köztársaság 

Nagykövetsége, 

Kereskedelmi Szolgálat 

Irodavezetô: Dr. Varga Tibor 

Cím: 81106 Bratislava, Palisady 40. 

Tel.: 421-2/5441-8801 

Fax: 421-2/5441-8805; 

E-mail: bratislava@itd.hu 

UKRAJNA: 


Irodavezetô: Palásti István 

Cím: 252034 Kijev , ul. Streleckaja 16. 

Tel.: +38-044/494-1900, 494-1901 

Fax: +38-044/229-8906, 229-9610 

E-mail: kiev@itd.hu 

Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa 

Külgazdasági attasé: Szentpéteri Bertalan 

Cím: Grusevszkij u. 62., 88015 Ungvár 

Telefon: (380-312) 619-678; Fax: (380-312) 619-679 

E-mail: huecat@tpp.uzhgorod.ua 

Weboldalak: 

www.gkm.gov.hu 

www.kulugyminiszterium.hu; www.itdh.hu 

www.macline.hu; 

www.fairexpo.hu 

www.interpress.hu; www.zrva.hu; 

www.jointventure.hu 

www.floreno.hu; 

www.korostrade.hu

15 

Kárpátok beszállítói klaszter 

(Sátoraljaújhely) 

Sikeresen mutatkozott be a Kárpátok 

Beszállítói Klaszter 2005. november 

8–9. között Pozsonyban. 

A Centre for Management Technology Ltd. 

2005. november 8-9-én konferenciát rendezett 

Pozsonyban /Bratislava/ a Közép-Kelet- 

Európai Autóipari mûanyag felhasználásról. A 

Kárpátok Beszállítói Klaszter nevében Bûdy 

László, klaszter manager tartott elôadást, „A 

Klaszterek hidat építenek a kis, közepes vállalatok 

és az autóipari cégek közé” címmel. 

A rendezvényen képviseltették magukat a régió 

nemzetközi integrátor csoportjai, a kiemelkedô 

autóipari konszernjei és beszállítói. 

A konferencián elhangzott, hogy a középeurópai 

régióban közel 2 millió darab személygépkocsit 

fognak gyártani 2007-tôl, amely jelentôs 

beszállítási lehetôséget fog jelenteni a 

régió vállalatai számára. Egyelôre jórészt az autóipari 

vállalatok hagyományos nyugat-európai 

beszállítói hoznak létre termelô kapacitásokat 

és továbbra is ôk az elsôrendû beszállítók. A beszállítási 

követelmények szigorúsága miatt a kisebb 

helyi vállalatok önálló bekapcsolódása a beszállítási 

láncba szinte elképzelhetetlen. Ezért 

kell olyan szervezeteket létrehozni, amelyek 

egyesítik a kisvállalatok erejét, és együttesen 

tudja ôket bekapcsolni a fôbb ipari termelési 

folyamatokba. 

Erre a feladatra kíván felkészülni a Kárpátok 

Beszállító Klaszter, hogy a Kárpátok Eurorégió 

kis és közepes termelôvállalatait be tudja kapcsolni 

a nagy autógyárak termelésébe. 

- bl - 

A Szülôföld Program keretében a Gazdasági 

és Közlekedési Minisztérium 

„Együtt az Európai Unióban” címmel 

magyar-szlovák vállalkozói konferenciát 

rendezett 2005. november 9-én 

Pozsonyban, november 10-én pedig 

Nyitrán. 

Magyar-szlovák konferencia és találkozó 

Együtt az Unióban 

A pozsonyi konferencián Pongorné dr. Csákvári Marianna, a GKM 

helyettes államtitkára tartott elôadást az európai uniós lehetôségekrôl, 

kihívásokról. A rendezvényekhez kapcsolódóan november 9-én Pöstyénben 

a GKM, az ITDH, a Corvinus Rt., a kamarák, a Magyar Köztársaság 

pozsonyi Nagykövetsége, a szlovák gazdasági tárca, valamint a 

szlovákiai Magyar Kereskedelmi Iroda képviselôi üzletember találkozón 

vettek részt. 

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Nógrád Megyei 

Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével szervezett pozsonyi 

és nyitrai konferencián a vállalkozók információt kaphattak többek között 

az új versenypiaci helyzetben való érvényesülés lehetôségeirôl és kihívásairól, 

a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítô programokról. 

Megismerkedhettek a Szlovák Köztársaság Operatív Programjaival, a 

pozsonyi és a nyitrai régiók fejlesztési és beruházási lehetôségeivel, a 

Corvinus Rt. befektetési tapasztalataival, a magyar-szlovák üzleti kapcsolatok 

aktuális kérdéseivel. 

A konferenciákat követôen, kifejezetten a helyi vállalkozók igényeinek 

megfelelôen a két helyszínen több szakmai szekcióban – pl. szállítmányozási 

logisztika az EU-ban, idegenforgalom, kereskedelem, fogyasztóvédelem, 

élelmiszeripar, fafeldolgozás, könnyû gépgyártás, szabványok- 

az uniós csatlakozás kapcsán – a vállalkozók körében felmerülô 

gyakorlati kérdésekre adtak választ a szakértôk. A program helybe viszi 

az információkat a vállalkozókhoz és szinte „személyre szabottan” készíti 

fel ôket az uniós helytállásra, figyelembe véve a térség sajátosságait, ágazat 

és szakma-specifikus igényeit. A vállalkozók a konzultációval egybekötött 

elôadásokon szakavatott és nagy tapasztalattal rendelkezô elôadók 

segítségével megismerhetik mindazokat a szakmai minimum követelményeket, 

amelyeknek a csatlakozás kapcsán feltétlenül eleget kell tenniük. 

Megtudhatják, milyen konkrét lépések megtételére van szükség, s ehhez 

milyen konkrét támogatást vehetnek igénybe. 

A határon túli vállalkozók EU felkészítésébôl természetesen nem maradhatnak 

el a gazdasági tárca tájékoztató kiadványai sem (a Gyakorlati 

Tudnivalók az Európai Unióról címû Kézikönyv, amely a kis- és középvállalkozóknak 

nyújt támpontot az uniós gyakorlati tudnivalókban való eligazodáshoz, 

valamint a GKM legújabb kiadványai: a „Marketing az EUban” 

és a „Pályázati tanácsadó – az ötlettôl a pályázatig” címû kiadványok), 

amelyeket a résztvevôk a konferencián kézhez kapnak. A kiadványok 

elektronikus formában megtalálhatók a GKM honlapján, 

www.gkm.gov.hu is, amely folyamatosan frissített információival áll a 

vállalkozók rendelkezésére.

16 

Az EU házhoz jön 

Falusi turizmus 

Milyen rendezvények segítik elô a falusi 

turizmus fellendülését 

Minden országnak és minden régiónak, 

kistérségnek megvannak a hagyományai és 

népszokásai. 

Nem az a cél, hogy uniformizáljuk a falusi 

turizmust, hanem lényeges, hogy egy-egy kistérség 

esetleg csak település népszokásait, népmûvészetét, 

gasztronómiáját felelevenítô rendezvény 

szervezésével tudjuk a kistérségre, településre 

irányítani a figyelmet. Számtalan példát 

lehet említeni, hogy korábban már feledésbe 

merült népszokás elôvételével mára jelentôs 

turisztikai látványosságokat, és vendégcsalogató 

eseményeket hívtak életre a települések. 

Nem szabad úgy tekinteni, hogy ezek a rendezvények csupán önmutogató, 

a turisták kedvéért újraélesztett attrakciók. Fontos szerepet 

játszanak a kistérség, régió, esetleg csak egy település lakóinak identitás 

tudatának megôrzése, a közösségi tudat kialakulása és fenntartása 

szempontjából is. A nemzetségi hagyományok ápolása ugyanezt a célt 

szolgálja, de jelentôs turisztikai látványosság is lehet. El kell különíteni a 

falunapok rendezését és a turisztikai vonzerôt jelentô rendezvények 

szervezését. A turisztikai vonzerô akkor fejleszthetô igazán, ha több település 

összefog és az egy-kétnapos rendezvények helyébe 6–7 napos 

rendezvény sorozatot tudunk szervezni. Az elôbbiek legfeljebb kirándulást 

ösztönöznek, de nem növelik a szálláséjszakák számát. 

A HÍD idei lapszámaiban sorozatot indítottunk 

a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 

segítségével. Olyan kérdéseket 

és válaszokat teszünk közé adott 

tematika alapján, melyeket a vállalkozók 

tettek fel és szakértôk válaszoltak 

meg „Az EU házhoz jön” rendezvénysorozat 

keretében. Számos témáról 

szóltunk már – fémfeldolgozás, szabványok, 

építôipar, adózás, állattenyésztés, 

növénytermesztés, közlekedés, turizmus 

és falusi turizmus –, mostani lapunkban 

a falusi turizmus mellett az ingatlanpiac, 

a textil és ruházati ipar fôbb 

kérdéseirôl ejtünk szót. 

Milyen kapcsolat alakult ki a falusi és lovas turizmus között 

A falusi turizmus felvállalja minden, vidéken tevékenykedô turizmus 

érdekében tenni akaró szolgáltató érdekét, így a lovas turizmusban 

érdekeltekét is. A lovas turizmus valamennyi ága jól illeszkedik a 

falusi szálláshely jobb kihasználtságának növeléséhez. A lovas turizmus 

minôségbiztosításáról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség gondoskodik. 

Várható e további adókedvezmény a falusi turizmusban 

A falusi turizmus adómentessége folyamatosan nô, 2004-re az adómentes 

határ 700 000 Ft. 

Figyelemmel arra, hogy ez a turisztikai ágazat forráshiányos, és szolgáltatói 

tôkeszegények, akik nem tudnak nagyobb összeget visszaforgatni 

tevékenységük fejlesztésére így célszerû fenntartani az adómentes 

bevételeiket és az inflációs mértékkel évrôl évre növelni. 

Hogyan lehet a falusi turizmus kínálatát „csomagban” eladni 

Egyszerûen fogalmazva: összefogással. 

Ha egy településen, egy kis régióban turisztikai szolgáltatók mûködnek, 

célszerû, ha szolgáltatásaikból csomagot készítenek és a legteljesebb, 

legkomplexebb szolgáltatási csomagokat összeállítva jelennek 

meg a piacon. Az összefogás készsége, szemlélete hiányzik a hazai szolgáltatók 

között. 

Ezen a területen kell tehát a legnagyobb munkát ösztönözni és kifejteni, 

hogy a falusi turizmus igazán a vidéki turizmus komplex szolgáltatója 

legyen, amely komplexitásban, minden szolgáltató 

megtalálja az anyagi érdekeltséget is. 

Számos kezdeményezés figyelhetô meg az 

országban, de csak „csirájában” van meg az 

összefogás. Talán ez az Európai Unió egyik 

elvárása, de igazán összefogás nélkül már ma 

sem tudunk eredményesen mûködni. 

Lehet-e a szállásadáson kívül étkezést 

is biztosítani a vendégeknek 

A jelenlegi jogszabályok megengedik. 

Az EU- s jogszabályok sem tiltják, tehát a 

magas színvonalú gasztronómiánkat a továbbiakban 

is tudjuk kamatoztatni. Természetesen 

a higiénés szabályoknak minden 

esetben meg kell felelni. 

Ingatlanpiac 

Várhatóan mennyiben változnak a magyar állampolgárok 

EU-s ingatlanvásárlási lehetôségei 

Ebben a szegmensben nem lesz sok változás. Mint azt tudjuk, az 

EU-s ingatlanvásárlásunkat még egy 1996-ban kelt törvény liberalizálta. 

Azóta nem ütközik akadályba, ha valamelyik polgártársunk külföldi ingatlant 

szeretne vásárolni. Meg kell jegyezni azonban, hogy alapvetôen 

más kérdés a befogadó ország hozzáállása. Jelenleg is tudunk néhány – 

némileg korlátozó – elôírásról, elvárásról, amelyek helyi szinten valamelyest 

megnehezítik a vásárlói szándékot. 

(Nem egy honfitársunk szembesült ezekkel, például mikor egyes 

osztrák síparadicsomban kívánt lakást venni.) Ezen túl a belsô nemzeti 

szabályozások továbbra is érvényben maradnak: jó példa erre, hogy 

Spanyolországban a jövôben sem lehet hatezer négyzetméternél nagyobb 

lakóingatlan külföldié. 

Több országban létezik hadi létesítmény mellé építkezési tilalom. 

Ezen szabályokról a felkészültebb, és földrajzilag specializálódott 

hazai és külföldi közvetítô cégek pontos információt tudnak szolgáltatni. 

Ami pozitív változás, hogy várhatóan megszûnik a külföldi ingatlanvásárlók 

kinti hosszadalmas rendôrségi ellenôrzése és elég lesz kivinni az 

ingatlan megvásárlásához szükséges elôleget, és meg is köttethet az üzlet. 

Egyébként a kinti hitelekhez szükséges jövedelemigazolás, az ügyvédek 

kötelezô igénybevétele sem EU-tagságtól függ. 

További pozitívum lehet, hogy EU tagként több figyelem, segítôkészség 

illet majd meg. (Így például jelentôsen lerövidülhet a jelenleg 

még több hónapos törökországi engedélyezési procedúra.) 

A hazai ingatlanpiacon mennyire számíthatunk az árak emelkedésére 

Különösebben nem kell az ingatlanárak ugrásszerû emelkedésétôl 

tartani, sem a külföldi vásárlók és befektetôk rohamától. Tény, hogy az 

EU-államokból eddig is jöhettek, így aki akart, az elmúlt évek alatt már 

megvehette magyarországi lakását/üdülôjét. 

A prognózisok szerint a magyar árak kb. csak öt év múlva kezdik 

majd közelíteni a nyugati ingatlanokét, ami viszont elsôsorban a hazai fizetôképes 

kereslet növekedésének lesz köszönhetô. Ez érthetô is, miután 

eddig is, és ez után is ez jelenti majd a hazai piac túlnyomó hányadát. 

Milyen gyorsan fog itthon is gyakorlattá válni az EU-ban elterjedt 

elektronikus ingatlankereskedelem 

A tanulmányok szerint az Internetet használók száma hazánkban 

évente átlagosan csak 3 százalékkal nô, így a régió többi országához képest 

jelentôs a lemaradásunk. 

A korábbi évekkel ellentétben az Internet használóinak többsége 

idén már nemcsak a munkahelyen vagy az iskolában éri el a világhálót. 

Az internetezés helyszíneként otthonukat is megjelölôk aránya az összes 

internetezôn belül ma már eléri a 41 %-ot, ami a teljes 14 éves és idôsebb 

lakosságon belül 10,3 százalék. 

Az ingatlanforgalmazás szempontjából ez utóbbi számít mérföldkônek, 

annak ellenére, hogy ugyan nem nyitja meg az utat a nagytömegû 

lakásvásárlás és eladás felé, ám kétségkívül lehetôvé teszi az ajánlat és

17 

kereslet nagyobb arányú egymásra találását. Mindez akár már 4–6 éven 

belül egy országosan egységes, virtuális lakáspiac kialakulását lehetôségét 

vetítheti elô. 

Van-e az EU-ban az ingatlan e-kereskedelemre vonatkozó 

elôírás 

Igen van. Sokan nem tudják, hogy ez a speciális, uniós e-kereskedelmi 

irányelv nem csak, hogy létezik, hanem már 12 tagországban alkalmazzák 

is. Célja, hogy az on-line szolgáltatások használata során mind az ingatlanos 

cégeknek, mind a vásárlóik részére egyformán garantálja a törvény 

általi védelmet. Mûködési elve egységes szabályok alkalmazásán 

alapszik, pl.: elektronikus szerzôdéskötés módja, kommunikáció mikéntje, 

az egyes lépések megfelelô dokumentálása. 

Mindezek átvétele annál is fontosabb, mivel az elôrejelzések szerint 

7 éven belül a magyar lakásvásárlók mintegy 30%-a kerül kapcsolatba 

az on-line eladással. 

Kevesebb, vagy több új lakás épül a csatlakozás után 

Nézzük a számokat: területi megoszlás szerint az új lakások túlnyomó 

többsége a vidéki városokban épült fel, szám szerint 13 685. Budapesten 

2002-ben 4.434 új lakásba költözhettek be a lakók (2001-ben: 3 

957). A falvak összességében 9.935 új otthonnal gyarapodtak (2001- 

ben: 8 836); ugyanakkor a megszüntetett, elbontott, elemi csapás következtében 

elpusztult 6.572 lakásból 3.036 volt a községek területén. 

Ha az elmúlt 5–10 év számait nézzük, egyre nagyobb arányú fejlôdés olvasható 

le. 

Az óvatos elôrejelzések alapján azonban – köszönhetôen a bevezetett 

telek-áfa és hitelkamat emelésnek, általános recessziónak – a fejlôdés 

üteme megtörik majd, és az eddigi fejlôdés üteme csökkeni fog. 

A beruházó cégek által finanszírozott építkezések mélypontja 2005 

– 2006-ra várható, akkorra ugyanis a már megkezdett beruházásaik kifutnak, 

és csak a nagyon magas arányú elôértékesítésû építkezéseket 

kezdik meg. 

Miként alakul majd az új lakások alapterülete 

Sajnos a csatlakozás kapcsán csak hosszútávon, azaz kb. 10–15 év 

múlva jósolható a lakás alapterületek növekedése. Nézzük az ezt igazoló 

számokat: a 2002-ben felépült lakások átlagos szobaszáma 3,3. Az új 

otthonok többsége, 69,2 százaléka három, illetve ennél több szobával 

rendelkezik; ez kb. másfél százalékkal kevesebb, mint az azt megelôzô 

esztendôben. Ugyanakkor a 2000-es 5,3 százalékról több mint egy százalékkal, 

6,5 százalékra nôtt az egyszobás lakások száma. 

Ezek az adatok azt igazolják, hogy azok, akik az utóbbi 4 – 5 évben 

a támogatási rendszerrel fogtak otthonteremtéshez, csak visszafogottabb 

igénnyel léptek fel. Nagyobb lakást, több szobát a támogatások 

növekedése ellenére sem engedhettek meg maguknak. Ezt igazolja, 

hogy az utóbbi években az új lakások alapterülete folyamatosan csökken: 

az átlag 1999-ben 98,4, 2000-ben 97, 4, míg 2001-ben 96,3, 

2002-ben 93,6 négyzetméter volt. Némileg árnyalja a képet, hogy mindez 

területenként változik. Míg Budapesten 90,9, Pest megyében már 

112,6 négyzetméter volt egy átlagos új lakás mérete; 2001-ben itt épültek 

a legtágasabb otthonok. Eszerint – bár sok jel mutat Budapest fejlôdésére, 

pl.: lakásépítések számának növekedése –, a módosabb vásárlók 

és beruházók mégis a fôvárost körülvevô községekben, az agglomerációban 

építkeznek. 

Lesz-e változás az irodapiacon 

A forgalmazók és fejlesztôk egybehangzó véleménye, hogy e területen 

sem várható átütô erejû változás. Mivel a külföldre törekvô EU-s 

cégek jó része már évek óta hazánkban van, ezért a megszokott éves 

növekedési ütemtôl eltérôen alig 2–3% plusz bérlô/vásárló megjelenése 

várható. Mindez elôre vetíti a már most is tapasztalható erôs konkurenciaharc 

erôsödését. 

Lesz-e változás az üzlethelyiségek piacán 

Ennek a területnek a kihasználtsága az irodapiaccal összevetve jóval 

kedvezôbb. Oka, hogy az itt üresen álló (ki nem használt) terület átlagosan 

alig haladja meg a 12%-ot. A csatlakozás után elsôsorban jó elhelyezkedésû 

(csomópontoknál vagy azok közelében található) boltok és 

bevásárlóközpontok üzletei iránt fokozódott az érdeklôdés. 

Textil-, ruházati ipar 

A textíliák nyersanyag-összetételérôl való tájékoztatás tárgyában 

kiadott 5/1998 (I.16.) IKIM rendelet teljesítése mennyire 

kötelezô az Európai Unióba való belépésünk után 

(A beszállítók sok esetben megszegik az alapanyagok – adott esetben 

textilkelme nyersanyagok – összetételének közlési kötelezettségét, 

emiatt a ruhagyártó cégek képtelenek teljesíteni az EU-konform fogyasztóvédelmi 

törvénybôl eredô tájékoztatási kötelezettségüket). 

A vállalkozónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a beszállító írásos 

formában is közölje a kelme nyersanyag összetételét. Nem szeghetô 

meg a vevô korrekt tájékoztatásának a felelôssége, ezért a beszállító ellenállása 

vagy általa a követelmény nem teljesítése esetén más beszállítót 

tanácsos keresni. 

Megváltozik-e az EU-ban az alacsony árfekvésû kínai áruk, 

különösen a kis- és középvállalkozásokat sújtó, beáramlása 

Az utóbbi idôben a vámkezelés és a besorolási (az ún. géprongy kategória 

megszûnése) gyakorlat változása enyhíti a problémát. További 

eszközt jelent, hogy az EU-ban az egyenlô esélyekkel 

folyó verseny biztosítása érdekében 

szintén érvényben van a dömping eljárás. A 

megoldás e téren is elsôsorban piaci eszközökkel 

érhetô el, a verseny egyoldalú piacvédelmi 

célú tiltó intézkedésekkel nem korlátozható. 

A könnyûiparnak milyen pályázati lehetôségei 

vannak az EU-ban 

A többi iparágakhoz hasonlóan a textil- és 

textilruházati- valamint a bôr feldolgozó ipari 

vállalkozásokra is az egyenlô esélyek érvényesek 

az Európai Unióban. Ezeknek az esélyeknek 

a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes fejezeteiben, 

operatív programjaiban foglalt céloknak, 

illetve EU pályázati elveknek is való megfelelés 

szab határt. Meghatározó a partnerség és a 

társfinanszírozás, amelyek adott esetekben a 

saját forrás különbözô formáit jelentik. A 

könnyûipari vállalkozásoknak nagy szerepük 

lehet a Humán Erôforrás Operatív Programban 

a nôk a munkaerôpiacra való visszatérésének 

segítésében, a hátrányos helyzetû emberek 

foglalkoztatásának javításában. A Gazdasági 

Versenyképesség Operatív Programban lehet 

pályázni majd a kis- és középvállalkozások 

technikai-technológiai hátterének korszerûsítésére, 

a vállalkozói kultúra és a mûszaki ismeretek fejlesztésére. Ehhez elsôsorban 

jó projekt ötletekre van szükség, ebben több vállalkozásnak, civil 

szervezetnek és a helyi önkormányzatnak is együtt kell mûködni. Élni 

kell a PEA pályázati lehetôségekkel, ezért már a jelenlegi fázisban célszerû 

kialakítani az elképzeléseket a projektekhez. E célból ajánljuk a Nemzeti 

Fejlesztési Terv tanulmányozását, hogy a megfelelô fejezethez való 

csatlakozás lehetôségeit mérlegelni lehessen. 

Van-e az EU-ban lehetôség a tervezôi szellemi termék /design/ 

védelmére 

Van, és a lehetôség kihasználására már jelenleg is van mód Magyarországon. 

Minden vállalkozásnak célszerû átvizsgálni szellemi termékeinek 

jelenlegi védettségét és ajánlatos még a belépés elôtt a Magyar Szabadalmi 

Hivatalnál megtenni a szükséges intézkedéseket.

18 

A csatlakozást követôen milyen hatásokkal kell számolni a 

bérmunka végzés területén Felerôsödik-e a több éve tartó leépülési 

folyamat 

A bérmunka megrendelések utóbbi másfél évben tapasztalható 

csökkenése nem az EU csatlakozással, hanem az általános piaci helyzettel 

függ össze, emellett versenyképességi kérdés is: a megrendelôk alacsonyabb 

bérû országokba helyezik ki a termelést. Iparunk csak akkor 

lesz versenyképes, ha értékesebb, kifogástalan minôségû szolgáltatásokat 

fog tudni nyújtani a megrendelôknek, ez szintén független a csatlakozástól. 

A csatlakozás részben a bôvülô belsô piac révén, részben pedig 

a pályázatok útján elnyerhetô támogatások révén megvalósítható 

fejlesztéssel javíthatja a piaci helyzetünket. 

Mik a kistérségek munkahelyteremtô lehetôségei 

A munkahelyteremtés lehetôségeit elsôsorban a piac határozza 

meg. A versenyképes termék, szolgáltatás kínálat javítja ennek esélyeit. 

A könnyûipari, ezen belül a ruhaipari szakma különösen alkalmas a viszonylag 

kis befektetéssel a munkahelyek teremtésére nem csak nagyilletve 

közepes méretû termelô egységekben, de a 10–20 fôs kisvállalkozásokban 

is – részmunkaidôben – a megváltozott munkaképességûek 

foglalkoztatására. A piaci lehetôség mellett fontos feltétel a szakképzett 

munkaerô, és itt óriási szerepe van az úgynevezett „életen át 

tartó” tanulásnak. Ennek feltételei a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán 

Erôforrás Fejlesztés Operatív Programja keretében elnyerhetô támogatással 

biztosíthatók 

Változik-e munkavállalói érdekképviselet az EU csatlakozással 

A munkavállalói érdekképviselet jogi feltételei országunkban megfelelnek 

a csatlakozás követelményeinek. 1990-óta a munkavállalói érdekképviseletet 

biztosító szakszervezetek tagszáma lényegesen csökkent, ez 

vonatkozik a textil és ruhaipari szakmákra is. Az EU országaiban lényegesen 

erôsebb a munkavállalói érdekképviselet, ezt újra kell tanulni érvényesíteni 

a munkaadókkal szemben. A munkaadók, a munkavállalók és 

állam között folyó háromoldalú társadalmi párbeszédben, az Országos 

Érdekegyeztetô Tanácsban, majd ágazati szinten kell érvényesíteni az érdekeket. 

Ennek egyik útja az ágazati kollektív szerzôdés alapján köthetô 

üzemi kollektív szerzôdés, amely kiszámítható 

munkafeltételeket teremt a munkavállaló és a 

munkaadó részére egyaránt. Több ruhaipari 

üzemben élnek ezzel a lehetôséggel. 

könyvvizsgálat értékhatárának szabályozása – az irányelvi határokon 

belül – továbbra is a nemzeti hatáskör és abban jelenleg – bár kizárni 

sem lehet – változások nem várhatóak. 

Változnak-e a számviteli szabályok 

Az EU-ban a számvitel továbbfejlesztésének iránya az EU irányelveknek 

nem ellentmondó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok 

(IFRS, illetve korábbi elnevezéssel IAS) irányába mutat. Egyelôre (2005-tôl) 

a tôzsdei cégek konszolidált beszámolóját kell Európában ezen elvek szerint 

készíteni, de a tagállamoknak jogában áll a nemzetközi elvek használatát 

kiterjeszteni. A hazai számvitel megfelel az európai irányelveknek. A 

számviteli törvény 2003. évi módosítása eredményeként 2005-tôl bármely 

cégcsoport készítheti konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint. A módosítás 

a társaságok egyedi beszámolóját lényeges mértékben egyelôre 

nem érinti. Középtávon az IFRS-re tekintettel kialakítandó hazai számviteli 

standardok szabályozásba történô beépítése várható. 

Alá kell-e írni a számlákat az uniós csatlakozás után 

Tekintettel arra, hogy az uniós elôírások nem követelik meg a számlák 

aláírását, módosultak a hazai elôírások is. Az elôírásokhoz csatlakozva 

a bizonylatok (beleértve a számlákat) hitelességének nem kötelezô 

feltétele az aláírás, de mint a hitelesség bizonyításának egyik eszköze 

továbbra is fennmarad. 

Milyen új közzétételi kötelezettségekkel kell számolniuk a 

magyar vállalkozóknak az EU-csatlakozást követôen 

Nem a hagyományos értelemben vett, tehát a társasági jog szerinti 

beszámoló közzétételi kötelezettséget jelent – mivel az érdemben nem 

változik – az Uniós partnerekkel megállapodásokat kötô társaságok felé 

megjelenô elvárás, amely szerint a levélpapírjaikon és megrendelô lapjaikon 

kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyílván a 

társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, 

valamint ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. 

Ha a papírokon szerepel a társaság tôkéje, akkor külön fel kell tüntetni 

a jegyzett és a befizetett tôkét. Ezen kívül a vállalkozásoknak – 

Uniós társaságokkal lebonyolítandó tranzakciók esetében – rendelkezniük 

kell az egész unióra kiterjedô ÁFA-azonosító számmal. 

Szolgáltatás 

Mit kér számon a fogyasztóvédelmi hatóság 

Az EU-ban egyes termékekre vonatkozóan biztonsági-, élet-, 

egészség-, munka-, és környezetvédelmi elôírások, összefoglalóan védelmi 

követelmények vannak érvényben. Az új megközelítésû direktívák 

hatálya alá tartozik a forgalomban lévô termékek 70–75%-a. A 

többi termékre nincsenek jogszabályi követelmények, de vannak elôírások 

például a termékek csomagolására, megsemmisítésére. 

Biotermelés 

Milyen lehetôségek vannak az EU-ban a biotermelésre, értékesítésre 

Az EU-ban jelenleg mintegy 4,4 millió ha-on folytatnak biotermelést. 

A biotermékek piaci forgalma évrôl évre 10–20 (egyes országokban 

30–40) %–kal nô. Jelenleg keresleti piac van.Az EU tervek 2010- 

ig az ellenôrzött területek növekedésével számolnak és szeretnék 

Könyvvizsgálat 

Lehet-e változásra számítani a könyvvizsgálat 

értékhatárának megállapításában 

A beszámolók egyszerûsítésére és ehhez 

kapcsolódóan a könyvvizsgálati kötelezettség 

elôírása alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat 

az EU 4. számú irányelve fektette le. 

Az irányelv csak határértékeket ad, amelyeket 

a tagállamok nem léphetnek túl, de ez 

nem jelenti azt, hogy a csatlakozással azokat 

automatikusan át kellene venni. Az egyszerûsített 

beszámolási kötelezettség, valamint a

19 

elérni a mezôgazdaságilag mûvelt területek 10 %-át (Németországban 

20%-át). Jelenleg 5% körül van. Hazánkban 2003-ban az ellenôrzött 

terület 130 000 ha, melyhez kb. 100 000 ha gyepterület kapcsolható, 

amely az NAKP-ÉTT (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program 

– Érzékeny Természeti Területek) célprogramjában szerepel. 

Sajnos a hazai biotermékek 90%-a alapanyagként exportra kerül. Kicsi 

és bizonytalan a hazai piac. Ökológiai adottságaink kiválóak, a 

belsô piac fejlesztésével és a feldolgozottsági fok növekedésével jó 

piaci lehetôségeink vannak. 

Milyen lehetôségek vannak a hazai ökológiai szôlôtermesztésben 

Ökológiai adottságaink minden borvidéken alkalmasak a biotermesztésre. 

Az alföldi termôtájon a területek több mint 20%-a (mintegy 

6.000 ha) olyan ellenálló (rezisztens) fajtákkal van betelepítve 

(Bianca, Zala gyöngye, Kunleány, Medina stb.), melyek minimális növény-védelemmel 

biztonságosan termelhetôk, speciális technológiával 

a termelési költségek csökkenthetôk. A termésbôl szôlôlé, must-sûrítmény, 

asztali és tájbor készíthetô. A hagyományos (európai) szôlôfajtákkal 

jó fekvésben, védett domboldalakon, dombtetôkön szintén 

megvalósítható az ökológiai gazdálkodás és a minôségi (különleges 

minôségû) bor termelése. Jelenleg mintegy 600–700 ha-on folyik ellenôrzött 

ökológiai szôlôtermesztés. 

Szinte minden borvidéken vannak már ilyen gazdaságok.Legrégebbi 

bioborász Tóth László Balatonbogláron, de igen szép eredményeket 

ér el Kovács Zoltán (Biovitis Bt. Tapolca), Móricz Attila (Felsônyék), Uria 

Grassi (RAI-VINI Kft. Eger-Ostoros), Dr. Szolnoki István (Atkár-Mátra-alja 

), Szabó László és társai (Zánka), Filus János (Kaskantyú), Gonda János 

(érsekhalma), Pupos Zoltán (Le-sencetomaj), Dr. Köhler Mihály (Tarcal), 

Szászi Endre (Tapolca) stb. Ebben az évben már ötödször rendezzük 

meg a bioborversenyt – melyet a Magyar Borok Házában a Magyar Bor 

Akadémia védnökségével szervezünk.Az ökológiai 

szôlôtermesztésben külön adottságunk, 

hogy a kecskeméti Szôlészeti és Borászati Kutató 

Intézetben nemesített rezisztens csemegeszôlôk 

(mintegy 20–25 fajta és fajtajelölt) 

nagy színválasztékkal egy teljes érési sort adnak, 

melyek kiválóak és a piacon nincs hasonló 

termék az EU-ban.A Budapesti volt Kertészeti 

Egyetemen elôállított rezisztens fajták szintén 

kiválóak az ökológiai gazdálkodásra. 

Milyen támogatás és milyen formában 

igényelhetô az ökológiai gazdálkodás 

esetén 

Az elmúlt 3 évben a NAKP program keretében 

lehetett vissza nem térítendô támogatást 

igényelni, melynek összege a termesztett 

kultúrától és a termesztés jellegétôl (átállás 

alatti/átállt) függôen változott. 

A támogatás mértéke 2003-ban: 

Átállási idôben 

szántóföldi növények 

25 000 Ft/ha 

zöldségfélék 

30 000 Ft/ha 

gyümölcs 

40 000 Ft/ha 

szôlô 

40 000 Ft/ha 

rét-legelô 

10 000 Ft/ha 

Átállt területen 

szántóföldi növények 

20 000 Ft/ha 

zöldségfélék 

21 000 Ft/ha 

gyümölcs 

21 000 Ft/ha 

szôlô 

21 000 Ft/ha 

rét-legelô 

10 000 Ft/ha 

vetômagterm. (kalászos) 

35 000 Ft/ha 

vetômagterm. (napraforgó) 

50 000 Ft/ha 

vetômagterm. (egyéb) 

40 000 Ft/ha 

2004-tôl az EU-szabályok szerinti pályázatoknál a társfinanszírozás 

alapján az eddigi támogatási összegek 3–4-szerese várható. 

Szôlôoltvány-termelés lehetôségei és szabályozása az EUbanA 

szaporítóanyag-törvény szabályozza az EU-ban. 

A hazai szaporítóanyag-törvény kis módosításokkal megfelel az 

EU szabályozásnak. Eltérés a szôlô szaporítóanyag gyökértörzs 

hosszúságában van (nálunk 45–50 cm, az EU-ban 28 cm) és a vesszô 

átmérôben (nálunk 6–11 mm ± 1 mm, az EU-ban 3 mm-tôl már alkalmas), 

valamint abban, hogy házi iskola létesítése az EU-ban nem engedélyezett. 

A szôlô-szaporítóanyag termelés lehetôsége csak az árutermelô 

iskola, melynek szakmai és tárgyi feltételei vannak és szigorúan 

ellenôrzött tevékenység.A hazai termelés nagyságát befolyásolhatja, 

hogy a jövôben szôlô telepítésre állami támogatás nem lesz. Csak a 

szerkezet-átalakítási támogatás keretében lehet EU-s pénzt igényelni. 

A Nemzeti Bor Stratégiában kell megfogalmazni a szerkezet-átalakítási 

támogatás feltételrendszerét, de ez még nem készült el.Az EU északi 

államai (pl. Németország) délen termeltetik a szôlô-szaporítóanyagot. 

Várhatóan Magyarországon is lehet ilyen bértermeléssel foglalkozni, 

illetve a hazai szaporítóanyag – megfelelô ellenôrzés után – igazolásokkal 

az EU tagországokban értékesíthetô. 

Szôlôfajták piaci lehetôségei, mely fajták termesztése javasolt 

Magyarországon sok olyan fajtát termelünk, amelyek az EU bortermelô 

országaiban nincsenek. Ezek a Hungarikumok, amelyek különleges 

karakterük és borminôségük miatt keresettek lehetnek az EU-ban is 

(Juhfark, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelû, Zenit, Cserszegi fûszeres, 

de a Kövidinka, Kadarka, Ezerjó, Arany sárfehér is).Az EU telített borpiacán 

csak a kiváló minôség és a garantált bor adható el jó áron. 

Ezért a borvidékeknek a saját karakterét és eredetvédelmi rendszerét 

kell kidolgozni, melyhez a régi értékes fajták termesztésbe vonása 

ajánlott.Az Alföldön az olcsó, de garantált minôségû bor és a régi fajtákkal 

és az új rezisztens fajtákkal állítható elô. A rezisztens fajták az 

ökológiai gazdálkodásban is jól hasznosíthatók. 

A rezisztens csemegeszôlôk termesztésével is egy olyan piaci szegmenst 

lehet hasznosítani, ahol nincs konkurencia az EU-ban. 

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 

www.gkm.hu

20 

Társ a kockázatokban 

Ha egy cég bôvíteni, fejleszteni akar, akkor általában 

kereskedelmi bankhoz fordul, ha konkrét 

export-ügyletekrôl van szó, akkor érdemes 

bekapcsolódni abba az export-promóciós 

rendszerbe, melyet az állami hátterû MFB-csoport 

tagjai nyújtanak számára. A Magyar Fejlesztési 

Bank (MFB), az Eximbank, a Mehib 

(Magyar Exporthitel Biztosító) vagy a Corvinus 

Rt. lehet ekkor társ az ügyletekben, azaz a finanszírozásban 

és a kockázatviselésben. 

Állami háttér 

– A Mehib fô tevékenységét, az állami hátterû 

expothitel biztosítást illetôen a rendszer alapeleme 

nagyjából egyforma minden OECD országban 

– tájékoztatta lapunkat Dercze Zoltán, 

a Mehib üzleti és marketing vezérigazgató-helyettese 

–, tekintettel arra, hogy a rendszerben 

mindenütt valamilyen állami háttér 

van. Alapelv, hogy ne az egyes országok költségvetésének 

(gazdaságának) ereje legyen a 

meghatározó, hanem azonos alapelvek és minimum-díjak 

szerint mûködjenek a szabályzók 

úgy a német, mint mondjuk a magyar vagy a 

francia cégek számára történô exporthitel biztosításokban 

minden két éven túli exportfinanszírozás 

esetében. A Mehib egyik fô üzleti 

célcsoportja tehát azon gyártó cégek, amelyeknek 

a két éven túli finanszírozású exportügyletét célszerû biztosítani, 

mert a lejárat és az országkockázat miatt üzleti alapon nem lehet kezelni, 

illetve túl költséges lenne. 

– A Mehib végez hitelbiztosítási tevékenységet üzlet alapon is, 

nem állami háttérrel. Mit kell tudni a kétféle üzletágukról 

– A piacképes üzletág azon fejlett országokba irányuló, rövid lejáratú 

(azaz két éven belüli) exporthoz kapcsolódó finanszírozást/biztosítást jelenti, 

mely a fejlett világba, az EU- vagy az OECD-országokba irányul. Ez 

csak piaci alapon mûvelhetô. A piaci üzletág teljesen elkülönül a Mehiben 

belül a nem-piacképestôl, nincs mögötte állami háttér. Az exporton 

túl e területen belül a belföldi követelések biztosításával is foglalkozunk. 

A nem-piacképes üzletág a Mehib fô tevékenysége és feladata, itt ál- 

Az üzleti élet kockázatokkal jár, különösen 

azon exportôrök számára, akik 

hosszú lejáratú fizetési feltételekkel 

exportálnak, és/vagy olyan országokba, 

ahol az átlagosnál több lehet a kockázati 

tényezô. A Magyar Exporthitel 

Biztosító (Mehib) az ô számukra jelenthet 

társat a kockázatviselésben. 

lami háttérrel, fokozott kockázatot jelentô 

országokba és hosszabb lejárat export biztosításáról 

van szó. Ahol a kereskedelmi banki 

szektor nem tudja, vagy csak nagyon drágán 

felvállalni a finanszírozást, a Mehib nélkül 

gyakorlatilag nem lehet kivitelezni az exportügyletet. 

Ha viszont a Mehib jelen van, akkor 

a bank a Mehib kockázatára finanszíroz, 

hiszen fedezetként a Mehib biztosítása áll. Ez 

jó a pénzintézetnek, a cégnek, a magyar államnak, 

azaz a magyar export-társadalomnak, 

mert ebben a rendszerben és formában 

gyakorlatilag mindenki érdeke érvényesül, 

mindenki megtalálja számítását. 

Ügyfelek 

– Kik a Mehib ügyfelei 

– Alapvetôen azok a cégek, amelyeknek szüksége 

van hitelbiztosításra. Akár azért, mert rövid 

lejáratú, de 30-60 napos halasztott fizetéssel 

szállít, és szállítói hitelt nyújt a vevônek, 

akár azért – s ez elsôsorban a két éven túli fizetési 

konstrukciók esetében jellemzô –, mert 

a vevô vesz fel banki hitelt, s ekkor vevôhitel 

biztosításra van szükség. Azaz magyar cég beszállít, 

a vevôt finanszírozó bank hitelezi a vevôt, 

mi pedig a hitel biztosítását végezzük. Ez 

az exportôrnek azért jó, mert megfelelô teljesítés 

esetén mindenképpen pénzéhez jut, ráadásul 

az export teljesítése után nem neki kell 

a továbbiakban tartani a kapcsolatot a vevôvel 

a hosszú lejáratú finanszírozás kapcsán. 

Mi is végzünk akvizíciós tevékenységet, keressük 

az ügyfeleket, különösen a piacképes 

üzletágban. A két éven túli ügyletek esetében azonban – hiszen nem 

sok ilyen cég van – maguktól is jönnek, tudnak rólunk, sôt, visszatérô 

ügyfelek ôk. Az is gyakran elôfordul, hogy a kereskedelmi bank hozza 

az ügyfelet. 

Biztonság 

– Sokba kerül a biztosítás 

– Nézôpont kérdése. Extrém példát alapul véve, mondjuk egy 8-10 éves 

ukrajnai szállítás esetében tíz százalék felett van, ami nagy számnak tûnik. 

De azt sem szabad elfelejteni, hogy mint mindenütt, a biztonságot 

fizeti meg az ügyfél, tehát azért biztosítja az exportügyletet, hogy baj 

esetén fizessen a biztosító. Sokszor, ha nincs biztosítás, akkor nem jön 

létre az ügylet. Ráadásul a 2 éven túli ügyletek esetében az OECD Megállapodásnak 

megfelelô minimális díj kerül alkalmazásra az országkockázat 

vonatkozásában az állami hátterû exporthitelbiztosítók részérôl. 

Az elmúlt bô egy évtizedre visszatekintve nagyobb kárkifizetésre a sokfelé 

kiható 1998-as orosz pénzügyi válság idején került sor. De kockázatos 

piacon, ahol hosszú távon nehéz kiszámítani a folyamatokat, ahol az 

esetleges politikai kockázat is számításba jöhet (puccs, visszaállamosítás 

veszélye, stb.), ott elengedhetetlen a biztosítás. 

Magyar Exporthitel Biztosító Rt. 

H–1065 Budapest, Nagymezô u. 46–48. 

Telefon: (36-1)374-9200, 

Fax: (36-1)269-1198 

E-mail: info@mehib.hu 

Internet: www.mehib.hu

21 

Segítik az exportot 

– Az Eximbank ügyletet finanszíroz, míg a kereskedelmi 

bankok elsôsorban az ügyfelet. Ebbôl 

következik, hogy gyakran abban is segítjük 

ügyfeleinket, hogy leinformáljuk leendô partnereiket, 

vagy partnerbankjainktól szerzünk információt 

lehetséges megrendelésekrôl, magyar 

áruk lehetséges szerzôirôl. Emellett látjuk 

el fô faladatunkat, hogy a magyar áru, szolgáltatás 

kapjon finanszírozást – szögezte le az elnök, 

hozzátéve: ez több mint bankári szolgáltatás. 

– Ugyanakkor – hiszen vevôhitelt is 

adunk – olykor a vevô bankját hitelezzük meg, 

hogy az adott cég Magyarországról vásároljon, 

így is segítve a magyar exportot. 

Halasztott fizetés 

– Tevékenységünk során – folytatta Csillag István 

– a WTO az OECD, illetve az Európai Unió 

által elfogadott exportösztönzési, támogatási 

formákat alkalmazzuk, hiszen kötnek bizonyos 

szabályok. Figyelembe kell vennünk, hogy a 

többi uniós tagországban az export promóciót, 

pénzügyi segítséget milyen intézmények végzik, 

s milyen eszközrendszerrel. A hasonló szervezetekkel 

összehasonlítva nekünk egyrészt legalább 

ugyanúgy és olyan mértékben kell a magyar 

exportot támogatni, mint a mi szlovák, 

cseh vagy osztrák versenytársaink teszik a hazai 

cégekkel. Ezt tiszteletben kell tartani, hiszen 

egy szövetség tagjai vagyunk. Az Unió 

képviselôi vizsgálják, milyen exportösztönzô 

módszereket alkalmazunk, s ezek megfelelnek-e 

az uniós elôírásoknak. 

Nagy értékû projektek, berendezések exportjában, 

ha a megrendelô is állami szervezet (pl. 

egyik nagy orosz város), közbeszerzés, tender 

elôzi meg a vásárlást, (hiszen a vevô közület, 

adófizetôi pénzt költ, például egy önkormányzat, 

állami tulajdonú áramszolgáltató, vagy 

kórház, iskola). A vevô örül, ha nem egyszerûen 

jó és olcsó árut kap, hanem a fizetés halasztott, 

több éven keresztül történik, vagy a szállító 

nem egyszerûen „letudja” az ügyletet a termékátadással, 

üzembe helyezéssel, hanem a 

kvázi tulajdonosi felelôsséget is vállalja a fizetés 

elnyújtásával. Mivel hosszú idôszak a kockázatviselés, 

és nem valószínû, hogy a magyar 

szállító önerôbôl 8-10 évig képes viselni, hogy 

az áru vagy szolgáltatás értékét kifizessék, célszerû 

megosztani az idôbeli, tulajdonosi fenyegetettséget 

magában hordozó kockázatokat. 

Ilyen kockázatvállaló finanszírozás azokon a 

piacokon jellemzô, ahol éles a verseny, bizonytalan 

a megrendelô fizetôképessége. A nagyobb 

fizetési kockázatú országok közé tartoznak 

például a FÁK államai vagy a balkáni országok, 

melyek azonban a magyar exportôrök 

jellegzetes piacai több ok miatt is. A korábbi 

kereskedelmi hagyományok, a megmaradt 

vagy újra erôsödött szállítói kapcsolatok is erre 

predesztinálják a magyar cégeket, ráadásul 

ezek még nem teljesen telített, sôt, fejlôdô piacok. 

Az Eximbank ügyfelei tehát elsôsorban az 

e területeken érintett cégek körül kerülnek ki., 

ez a jellegzetesség a bank üzleti aktivitásának 

határait is megadja. 

Kevés cég engedheti meg magának, 

hogy „lyukra fusson”, több vasat kell 

tartania a tûzben, több tüzet élesztenie, 

ha üzleti sikereket akar elérni a 

külpiacon. Ez jelentôs költségekkel jár, 

banki háttér nélkül pedig nem megy. 

Az állami tulajdonú Magyar Export-Import 

Bank Rt. (Eximbank) elônyös hátteret 

jelent a külpiacon teret nyerni 

akaró magyar vállalatoknak – derül ki 

az Eximbank elnökével, az egykori gazdasági 

miniszterrel, Csillag Istvánnal 

folytatott beszélgetésünkbôl. 

(A magyar export 75%-a az Európai Unió országaiba 

megy, s nem az elôbb említett kockázatokkal. 

Ugyanakkor látni kell, hogy ezen exportôrök 

elsôdlegesen a multik itteni leányvállalatai, 

akik csoportfinanszírozásban részesülnek 

az anyacég bankján keresztül.) 

Szakmai segítség 

– Miképp segíti az exportôröket az Eximbank 

– Tucatnyi cég van csupán, amely olyan helyismerettel, 

megfelelô kiküldöttel, szerelôi, fordítói 

és egyéb háttérrel rendelkezik, hogy a kemény 

követelményeknek önmagában eleget 

tud tenni. Ôk nem hasra ütve szállítanak valahová, 

legfeljebb egy vagonnyi árut, hanem hálózatot 

építenek, folyamatosan képesek a szállításoknak 

eleget tenni. Ez stratégiát igényel, 

ami egy „zsebbôl vezetett”, egytermékes, kis 

tôkéjû cégnél kevéssé képzelhetô el. Kevés cég 

engedheti meg magának, hogy lyukra fusson, 

hiszen az eredményes exporthoz több vasat 

kell tartania a tûzben, több tüzet éleszteni, ez 

pedig jelentôs költségekkel jár, biztos banki 

háttér nélkül nem lehet teljesíteni. A múlt beidegzôdését 

pedig, hogy a rossz áru, a csiricsáré, 

az itthon nem kellô másutt, mondjuk a fent 

említett országokban eladható, el kell felejteni. 

Mindenütt minôséget várnak el, méghozzá 

kedvezô áron. 

Az Eximbanknak és testvérszervezetünknek, a 

Mehibnek a küldetése, hogy a költségvetési 

háttér alapján nyújtott finanszírozás, garanciavállalás, 

hitelbiztosítás alapján a szûkös kereskedelmi 

banki finanszírozási feltételeket a kockázatos 

exporthoz felszabadítsa, megnövelje. 

– Mi inkubátorként segítjük az ügyfelet és az 

integrációt, de elhárítjuk az álexportôröket – 

folytatta Csillag István. – Hazánkban sajnos az 

együttmûködésbôl van a legnagyobb hiány, 

pedig komplex termékek értékesítésére van 

igény a külpiacon, nem egy-egy termékére. Ma 

már csak az tud hosszú távon külpiaci szereplô 

leni, aki egy vagon helyett két vonatnyi (80 vagon), 

folyamatosan jó árut szállítva képes részt 

venni az ügyletekben. Erre nem sokan képesek 

önmagukban. Nagy mennyiség, komplexitás, 

összefogás: így mûködik a dolog. Nagy igény 

van világszerte például kórházak építésére, felújítására, 

modernizálására Oroszországtól Románián 

és Malaysián át Brazíliáig. Egy-egy tender 

csak úgy nyerhetô el – az anyagi, banki háttéren 

túl – ha együttmûködés és bizalom van, 

de persze a bizalom alapja a sûrû ellenôrzés… 

Az Eximbankban azért is vannak – félig zártkörû 

– klubfoglalkozások, hogy a potenciális exportôröket 

meghívjuk, hogy összehozunk ügyfeleket, 

ügyletet segítünk elô. 

Az Európai Unióban a tendereket ismerik el állami 

segítséggel finanszírozhatónak, a korábban 

jellemzô, egy éven belüli lejáratú ügyletek 

ideje gyakorlatilag lejárt, más utakra kellett 

lépnie az Eximbanknak. Így vált és válik az 

Eximbank az exportôrök érdekében eljáró, számukra 

új ösvényeket kitaposó intézményé, 

mely új termékeket fejleszt, együttmûködést 

és exportot támogat. Ezért is volt hasznos az a 

tulajdonosi váltás, ami 2003 végén elkezdôdött 

és 2004-ben ment végbe. 

– Miért jó, hogy az Eximbank az MFB-csoport 

tagja (a Magyar Exporthitel Biztosítóval 

és a Corvinus-csoporttal együtt) 

– Bár természetesen mindenki meg kell, hogy 

tartsa a banktitkot, azért vannak elônyök. Egyrészt, 

hogy az ügyfelek egyöntetû és egységes 

tájékoztatásban részesülnek egymás termékeirôl 

is. Mert meglehet, hogy nem is exportfinanszírozás 

a fô gondja az ügyfélnek, hanem technológiai 

fejlesztésre kell neki a pénz, s akkor 

mi felhívjuk a figyelmet arra, milyen lehetôsége 

van, s ez esetben küldjük az MFB-hez. De ha az 

MFB hosszú lejáratú fejlesztési hitelt ad az 

adott cégnek, akkor exportpiacra is fejleszthet, 

tehát a célzott igényeknek megfelelô finanszírozást 

kap. Másrészt, mivel az MFB-csoport 

tagjai nem magán, hanem állami tulajdonban 

vannak, adófizetôi pénzek finanszírozási felhasználására 

jöttek létre, így a hozzánk forduló 

ügyfél kockázatát együtt látja a csoport, vagyis 

a prudens együttmûködés következtében kisebb 

a kihelyezett kockázatos tôke száma és 

mértéke. Harmadik szempont a piacok megdolgozása. 

Az MFB-háttérrel más kondíciókat 

tud elérni az Eximbank, illetve korszerû, piackonform 

állami pénzügyi intézményként több 

lehetôséget tud adni. Napjainkban sokkal elônyösebb 

hátteret jelent egy cég számára egy 

tenderen, 

folytatás a 22. oldalon

folytatás a 22. oldalról 

ha az MFB és az Eximbank áll mögötte, mint 

korábban. Ahogy korábban az Eximbank és a 

Mehib között jó volt a vezetôi és szervezeti 

együttmûködés, úgy ez a kitétel most az MFBcsoport 

egészére is igaz. 

Profizmus kell 

22 

– Hogyan érik el az ügyfeleket 

– Több irányból. Egyrészt ott van az MFB megyei 

hálózata, ahol megtalálhatók elérhetôségeink, 

másrészt az ITD Hungaryvel a korábbi 

formális együttmûködés jobb, napi szinten elmélyült 

lett, fôleg a fontos cél országokban. 

Persze mi is információkat szerzünk, szakágazati 

mélységben a potenciális ügyfélrôl, aki 

mérete, piaci kapcsolatai által lehet ügyfél. 

Emellett a kereskedelmi bankok a legfontosabb 

partnereink, mert ôk küldik az exportôr 

ügyfeleiket, hogy ezen a módon a már leterhelt 

limitjeiket a tôlünk kapott hitellel és garanciával 

szabaddá tegyék. 

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy exportôrnek 

lenni nem rang, hanem munka, tevékenység. 

A sarki tökmagárusból ritkán lesz sikeres 

exportôr. Ezt azon cégek tudják elérni, 

ahol profizmus van, s kellô nemzetközi ismeretek. 

Nem minden exportôr tudja még, hogy mi 

jól ki tudjuk ôt szolgálni. Jó volna, ha hazánk 

ott tartana, hogy a közel 700 ezer vállalkozás 

5%-a exportôr lenne, hiszen akkor 30 ezer 

közvetlen exportôrbôl válogathatnánk, kit, hogyan 

tudnánk legelônyösebben megfinanszírozni. 

Sajnos nem így van, de bízom benne, 

megnô az általunk adott lehetôség révén a hajózásnál 

is fontos tôkesúly, s akkor nagyobb vitorlát 

bonthatnánk. 

A Corvinus csoport 

Az elmúlt tíz év során a magán kockázati 

tôke társaságok megjelenése mellett 

az állam is létrehozta befektetés-támogató 

és ösztönzô rendszerét, amelynek 

finanszírozási alapját az egyes – speciális 

területekre szakosodott – fejlesztési 

társaságok jelentették. 

Vállalatok életciklusai 

I. Ötlet, találmány II. Korai szakasz III. Kezdeti, 

növekvô szakasz 

Pályázatok, 

támogatások 

GKM. 

társminisztérium 

NKTH alapok 

Megvetô 

tôke 

Corvinus Innovációs 

Alap 

Kockázati 

tôke 

Corvinua Kockázati 

Tôke Aap 

KVFP Rt. 

Beszállítói Befektetô 

IKTA 

Állami finanszírozás szerepvállalása 

2005-ben a magyar kormány – gazdaságfejlesztési 

célkitûzéseivel összhangban – új befektetôi 

intézményrendszer kialakítását határozta el. Ennek 

az intézményrendszernek a megszervezésére 

és kialakítására az MFB Rt. cégcsoporthoz tartozó 

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-t jelölte ki. 

A kialakuló új befektetôi intézményrendszer 

összehangolt tevékenységet folytató vállalatcsoporttá 

szervezi a meglévô – jelenleg széttagolt, 

egymástól függetlenül mûködô – állami 

befektetési társaságokat. Az átalakulással 

megszüntethetôek az eddigi párhuzamosságok 

és átláthatóbban, hatékonyabban használhatók 

fel a költségvetésbôl erre a célra elkülönített 

források, teljes körûen megvalósul 

az állam fejlesztés ösztönzô szerepe a vállalatok 

életciklusának megfelelôen az ötlettôl a 

tôzsdei értékesítésig, elôsegítve a stratégiailag 

fontos ágazatokban az innovációs és fejlesztési 

tevékenység megélénkülését. A Corvinus 

Csoport a vállalati életciklus második és harmadik 

szakasza számára biztosít állami fejlesztési 

forrásokat a meglévô intézmények integrációjával, 

valamint új fejlesztési tôkealapok létrehozásával. 

IV. Növekvô 

szakasz 

Corvinua Nemzetközi 

Befektetési Rt. 

Fejlesztési 

tôke 

MFB Tôkefinanszírozási 

Ig. 

IV. Érett szakasz 

tôzsde, stratégia 

befektetô, stb 

Piaci finanszírozási eszközök 

> Klubest. A FÁK Üzleti Klub, Magyarország 

idei évzáró klubestjét december 15-én 16 

órától tartják meg az Orosz Föderáció Kereskedelmi 

Képviseletének épületében (Budapest 

VI., Bajza u. 42.). A klubesten rövid vitaindító 

elôadás után kötetlen beszélgetés formájában 

lesz mód megvitatni az orosz-magyar kereskedelmi 

együttmûködés aktuális kérdéseit, s megismerni a képviselet 

munkáját, lehetôségeit. A részvételi szándékot a cisclubp@hu.inter.net 

e-mail címre lehet jelezni, esetleg a 06-1-263-6277-es fax számra. 

> Üzleti fórum. Azerbajdzsáni állami küldöttség és üzleti delegáció 

látogatott hazánkba, egyik programjuk üzleti találkozó volt, november 

22-én az ITDH központjában. Tizenkét azerbajdzsáni és közel 50 magyar 

cég jelent meg. A megbeszéléseken részt vett Mihail Dzsabbarov 

azerbajdzsán gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese, Haszan Haszanov 

Azerbajdzsán magyarországi nagykövete, Emil Madzsidov az AZPROMO 

– Azeri Exportfejlesztô és Befektetésösztönzô Szervezet elnöke és dr. 

Bán Miklós fôosztályvezetô-helyettes. A fórumon Spányik Péter az ITDH 

üzletfejlesztési igazgatója és Emil Madzsidov megállapodást írt alá a kétoldalú 

kapcsolatok, a befektetési és üzleti lehetôségek elôsegítésérôl. 

Aláírták a szándéknyilatkozatot is, melynek értelmében az azeri NJT 

2000. mûanyagipai termékeket gyártó cég nyersanyagot vásárol a Borsodchemtôl, 

amely 2006 végéig elérheti a 10 millió dolláros értéket is. 

Ennek köszönhetôen a magyar-azerbajdzsáni export meg is duplázódhat. 

A tervek szerint hasonló rendezvényre kerülne sor jövôre Azerbajdzsánban. 

A fórumot követôen a cégek tárgyalásokat folytattak. 

Lapzárta 

> Konferencia és tárgyalások. November 29-én rendezték meg 

Budapesten a hagyományos ukrán-magyar konferenciát és üzletembertalálkozót 

a Floreno Kft. és az ITDH szervezésében. A nagy érdeklôdéssel 

kísért rendezvényen felszólalt Jurij Mushka, 

Ukrajna magyarországi nagykövete, Gilyán 

György, a GKM államtitkára, a keleti piacok 

fejlesztéséért felelôs kormánybiztos és Vlagyimir 

Shelkunov, az ukrán nemzetközi kereskedelmi 

kamara elnöke. Az ukrán gazdaság helyzetérôl, 

a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok 

alakulásáról és távlatairól Jurij Voitko, az ukrán gazdasági minisztérium 

igazgatója és Berki Tamás, a kormánybiztosi hivatal vezetôje tartott elôadást. 

A népes ukrán üzleti delegáció tagjaival a jelenlévô magyar cégek 

képviselôi személyes tárgyalásokat folytathattak a jövôbeli együttmûködést 

megalapozandó.

CÉLIRÁNYOSAN SZERETNE 

REKLÁMOZNI 

ÜZLETI KOMUNIKÁCIÓS LAPJAIVAL 

AZ ÖN PARTNERE A FELICITER KIADÓ! 

HIRDETÉSE HÍD-LAPCSOPORTUNK RÉVÉN CÉLBA ÉR! 

Román nyelvû 

lapunk már hét 

esztendeje képez 

hidat a magyar 

és a román cégek, 

vállalkozók, 

gazdaságpolitikai 

döntéshozók között! 

Német nyelvû lapunk 

németországi, ausztriai 

és svájci cégvezetôkhöz, 

vállalkozókhoz jut el 

a kapcsolatépítés 

jegyében! 

Horvát nyelven 

tavasszal és ôsszel ott 

vagyunk a nagy 

horvátországi 

rendezvényeken, 

közelebb hozva 

egymáshoz az üzleti 

világ képviselôit! 

Orosz nyelven jelenti 

az összekötô kapcsot 

a magyar, valamint 

az ukrajnai 

és oroszországi 

vállalatvezetôk köreiben! 

NE HAGYJA KI A LEHETÔSÉGET! 

KERESSEN BENNÜNKET MOST! 

H–4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 3. II. em. (Arany Sas Irodaház) 

Tel./fax: (36-42) 504-930, 506-823, 

E-mail: feliciter@axelero.hu; info@feliciter.axelero.net

Az üzleti kommunikáció lapja

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?