AGRÃR- ÃS PIACGAZDASÃG

agrárium 

A 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 

20. évf. 2010/2–3. február–március 

Ára: 287 Ft 

Magyar 

Agrárkamarák 

lapja

Tisztelt Olvasó! 

Eredetileg úgy volt, hogy az elmúlt esztendôvel 

megszûnik a földvásárlás állami 

támogatásának lehetôsége, ám 

szerencsére nem így alakult. Az uniós 

országok agrárminiszterei ugyanis 

hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a fontos 

idôpontot kitoljuk még kerek négy esztendeig. 

Egyébiránt rajtunk kívül még 

Lengyelország (már korábban megkapták), 

Lettország és Litvánia hasonló 

kérését bírálták el kedvezôen. Ez 

magyarán a birtokfejlesztési és a birtok-összevonási 

hiteltámogatás intézményének 

fenntartását jelenti, melynek 

keretében akár hatezer támogatási kérelemre 

lehet számítani, s ennek négymilliárd 

forint támogatás lenne a vonzata. 

Mindez kizárólag nemzeti forrásból 

történik. 

A közvetlen támogatás összege az 

adásvételi szerzôdésben megállapított 

vételár maximum egyötöde, de kérelmenként 

legfeljebb hárommillió forint 

lehet. A támogatási kérelem benyújtása 

gazdálkodónként évente két alkalommal 

lehetséges, meghatározott korlátok 

között. A támogatás csak abban 

az esetben ítélhetô oda, ha a meglévô 

és a megvásárolt földterület teljes mérete 

meghaladja a 210 aranykoronát, 

illetve szôlôültetvényként vagy gyümölcsösként 

használt mezôgazdasági 

földterület esetében a két hektárt, s azt 

nem erdészeti hasznosítású területként 

tartják nyilván. 

Viszont a jelzáloghitelhez biztosítható 

kamattámogatásnál a termôföldvásárló 

maximum háromszáz hektárig 

egészítheti ki birtokát. Uniós elôírás 

– példának okáért –, hogy legfeljebb 

75 millió forint összegû és húszéves futamidejû 

lehet a földvásárláshoz 

igénybe vett kölcsön, amelyhez két év 

türelmi idô kapcsolódik. Meghatározott 

a kölcsön kamatának mértéke is, 

egyéb feltételek mellett. 

Az agrárminiszterek fent említett tanácskozásán 

az Unió Közös Agrárpolitikájának 

jövôjével kapcsolatban az 

egyszerûsítésrôl és a bürokrácia csökkentésérôl 

is döntöttek a képviselôk. 

Sôt, a 2013-at követô hétéves költségvetési 

ciklusban a hangsúly a termelôi 

támogatásokról áttevôdik a vidékfejlesztésre. 

Megjegyezzük, hogy az uniós 

tagországok döntô többsége (mintegy 

háromnegyede) szerint az agrártámogatásokra 

szánt forrásokat fenn kell 

tartani, hiszen ebben rejlik a Közös 

Agrárpolitika ereje. 

Szalay Attila 

• Kamara 

4 Ésszerû gazdálkodásra 

ösztönöz 

5 Sokba kerülhet a késés 

• Agrárgazdaság 

6 Itt a pénz! Hol a pénz 

7 A hazai gabona- és olajnövényágazat 

helyzete 

• Agrármarketing 

9 Berlin díszvendége 

Magyarország 

• Növénytermesztés 

12 Lemaradások 

a zöldségágazatban 

• Vetômag 

16 Felértékelôdik a vetômag 

szerepe 

20 A tavaszi vetômagokról 

gazdálkodói szemmel 

22 Eredményesebben 

a DEKALB-bal 

28 Kukorica- és napraforgópiac 

Tartalom 

33 Szerves anyagok, mint 

természetes energiaforrás 

36 Vetôgumó-elôállítás és fajtapolitika 

• Burgonyatermesztés 

37 A burgonyaágazat (is) 

megújulásra vár… 

• Paragrafus 

38 A környezetvédelmi termékdíj 

elôírásai gazdálkodóknak 

40 Alkalmatlan „alkalmi”-törvény 

• Baromfi 

44 Szalmonella oktatási program 

45 Konszolidáció várható 

• Kaleidoszkóp 

50 Mangalica Fesztivál 

tartalom 

12 20 

50 

3 

2010. február–március 

agrárium

4 

Kamara 

Ésszerû gazdálkodásra ösztönöz 

Segít a kamarai tanácsadó! 

A gazdálkodók zöme nem vitatja, hogy jelenlegi helyzetünkben a nyereséges 

termelésnek szinte feltétele a területalapú támogatás. A legtöbben abban is 

egyetértenek, hogy a hozzá kapcsolódó elôírások levezethetôk a hagyományos 

okszerû, fenntartható gazdálkodásból. Betartásuk tehát nem különösebben 

terheli azokat, akik eddig is jó gazda módjára bántak a földdel. Hazánk EU-csatlakozása 

óta a Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályrendszere 

határozza meg azokat a gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeket, 

amelyeket teljesíteni kell a területalapú támogatások igényléséhez, 

továbbá az AKG, a KAT vagy Natura támogatásban részesülôknek. 

A 

HMKÁ hangsúlyos követelménye a talajerózió megelôzése. 

A 12 százaléknál meredekebb lejtésû táblákon 

ezért nem termeszthetô dohány, cukorrépa, takarmányrépa, 

burgonya, csicsóka. Emellett ezek a területek a nyáriôszi 

betakarítású kultúrák után nem maradhatnak üresen, a 

talajt fedni kell. Ez megoldható ôszi kultúra vetésével vagy 

a tarló megôrzésével és gyommentesen tartásával október 

30-ig, de másodvetésû takarónövény termesztése is választható. 

Az elôírás két hektárnál kisebb táblákra akkor vonatkozik, 

ha több mint a felük 12 százaléknál meredekebb. Az 

ennél nagyobb tábláknál akkor kötelezô a betartása, ha a 12 

százaléknál meredekebb rész meghaladja az egy hektárt. Az 

érintett területek könnyen beazonosíthatók a MePAR honlapjáról 

(www.mepar.hu). 

A teraszos szôlômûvelésnél különösen fontos a talaj védelme. 

A rézsûs teraszoknál összefüggô növényborítottságot 

ír elô a HMKÁ, a támfalas teraszoknál pedig a támfalak 

karbantartása kötelezô. A vízelvezetôk karbantartásával 

megelôzhetô, hogy árkokat vájjon a talajba a lezúduló csapadék 

és megrongálja a teraszokat. 

A talajok szervesanyag-tartalmának a megôrzése az egyik 

célja a vetésforgóra megfogalmazott szabályoknak. A legtöbb 

kultúrnövény nem vethetô önmaga után még egyszer. A 

rozst, búzát, tritikálét, árpát ugyanakkor lehet két évig termeszteni 

ugyanazon a helyen, a kukoricát és dohányt pedig 

akár háromig. Az évelô takarmánynövényekre, kertészeti 

kultúrákra, méhlegelôkre, energetikai hasznosítású fajokra 

és a rizsre ez a megkötés nem vonatkozik. Az elôírás betartásához 

a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti 

kérelemben szereplô kultúrát kell a kiindulási alapnak tekinteni. 

Tarlót, nádat, növényi maradványokat, gyepeket égetni 

pedig kizárólag akkor szabad, ha azt a növény-egészségügyi 

vagy természetvédelmi hatóság elrendeli. 

A gazdálkodók feladata, hogy a gyomborítottság ne haladja 

meg a tábla területének 30 százalékát, és fizikai, kémiai, biológiai 

módszerekkel is megakadályozzák a veszélyes gyomnövények 

kelését, szaporítóképleteik kialakulását, a nemkívánatos 

lágy és fásszárú fajok terjedését. A parlagfû mellett 

az arankafajok és a selyemkóró számít veszélyes gyomnak. 

A talajszerkezet védelmében vízzel telített területeken 

egyáltalán nem lehet gépekkel dolgozni, kivéve a belvíz 

vagy árvíz levezetését, illetve az értékmentést. A gyepek túllegeltetését 

ugyancsak tiltják a HMKÁ elôírásai. 

A kölcsönös megfeleltetés, benne a helyes mezôgazdasági 

és környezeti állapot (HMKÁ) elôírásai jóval túlmutatnak 

azon, hogy betartásuk több támogatás feltétele, közvetlenül 

vagy közvetve az egész társadalom érdekeit szolgálják. Ezért 

szigorú az esetleges szankcionálás is, noha a cél semmiképpen 

sem a büntetés, hanem az ésszerû gazdálkodásra ösztönzés. 

HMKÁ feltételrendszerét az említett támogatásokat igénybe 

vett földhasználóknak a gazdaságuk egészén be kell tartaniuk, 

tehát a támogatással nem érintett területeken is. Ha pedig több 

gazda egybemûveli a szomszédos táblákat, az esetleges szankciók 

valamennyiüket érintik, nem csak azt, akinek a táblájában 

a meg nem felelésre bukkantak az ellenôrök. 

A tavalyi ellenôrzések összesítései azt mutatják, hogy 

legtöbbször azért kellett a támogatást csökkenteni, mert a 

gazdálkodók nem tartották gyommentesen a mezôgazdasági 

területeket. A HMKÁ elôírások köre idén várhatóan bôvül 

a táj jellegzetességeinek megtartására és a víz öntözési 

célú felhasználására vonatkozó elôírásokkal. További hasznos 

információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu 

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. 

Magyar Agrárkamara 

Gazdálkodói Információs Szolgálat 

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 

a vidéki területekbe beruházó Európa. 

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.” 

agrárium 

2010. február–március

Kamara 

5 

Sokba kerülhet a késés 

Segít a kamarai tanácsadó! 

Március 16-ig tehetnek eleget monitoring 

adatszolgáltatási kötelezettségüknek 

azok a gazdálkodók, akik 

az Új Magyarország Vidékfejlesztési 

Program és a Halászati Operatív 

Program bármely jogcímén támogatást 

vettek igénybe vagy 2009 végéig 

jogerôs határozattal rendelkeztek. 

Az adatokat kizárólag elektronikus 

úton lehet eljuttatni a Mezôgazdasági 

és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A tét 

az idén már igen nagy, aki ugyanis 

nem tesz idôben eleget a teljes körû 

adatszolgáltatási kötelezettségének, 

ötszázezer forint mulasztási bírságot 

kaphat. 

A 

z adatszolgáltatásnak az a célja, hogy a támogatást 

nyújtók képet kapjanak az Európai Mezôgazdasági 

Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások felhasználásáról, 

arról, hogyan segítették a gazdálkodók tevékenységét. 

De ezek az összesítések, értékelések azért is fontosak, mert 

a hazánknak nyújtandó agrár- és vidékfejlesztési közösségi 

források nagysága alapvetôen függ a megvalósult beruházások, 

programok eredményességének pontos bemutatásától. 

Az adatszolgáltatást tavaly óta csak elektronikusan, az 

Ügyfélkapun keresztül teljesíthetik az érintett gazdálkodók. 

Figyelem! A kötelezettség nem vonatkozik a nemzeti vagy 

területalapú, illetve úgynevezett top up támogatásban részesültekre. 

Az Ügyfélkapu használatához elôször regisztrálni 

kell a www.magyarorszag.hu honlapon, majd onnan az 

MVH internetes oldalára kell átlépni, ahol online webes felület 

segíti a teljesítést. Ez a szolgáltatás a www.magyarorszag.hu 

és a www.mvh.gov.hu portálokon egyaránt elérhetô. 

Az e-monitoring felület kitöltéséhez a Mozzila Firefox 

keresôprogramot kell használni. Az adatszolgáltatási kötelezettségek 

beazonosítását pontos jogcímhivatkozások és határozatszámok 

könnyítik. Ha valaki már regisztrált az 

MVH-nál, de még nincs jelszava, vagy azt elfelejtette, szintén 

az MVH honlapjáról letölthetô formanyomtatványon 

kérhet újat. 

Az ügyfélkapus belépésre csak magánszemély jogosult, 

a gazdálkodó szervezetek meghatalmazott útján nyújthatják 

be az adatokat. De az is választhatja ezt a megoldást, aki 

nem mozog elég otthonosan az internet világában. A meghatalmazás 

szintén az Ügyfélkapun nyújtható be, de ehhez 

szükség van egy az MVH által kiadott jelszóra (PIN-kód). 

Elôtte azonban az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében 

a meghatalmazottnak is regisztrálnia kell. A meghatalmazást 

három példányban kell kitölteni, az egyik a gazdálkodónál 

marad, a másik a meghatalmazottnál, a harmadikat 

pedig postán vagy személyesen kell eljuttatni a lakóhely 

vagy székhely szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére. 

Csak a szabályszerûen kiállított, papíralapú meghatalmazás 

hatályos! Meghatalmazottként eljárhatnak a Magyar 

Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának a tanácsadói 

is. A 200 ügyfélszolgálati irodában kellô informatikai 

háttérrel és naprakész szakmai ismeretekkel rendelkeznek 

ehhez. 

Az elektronikus monitoring adatszolgáltatás már tavaly is 

kötelezô volt, de elmulasztása még nem járt szankciókkal, 

mivel a végrehajtó szerv nem alkalmazta a mulasztási bírságot. 

Az idén azonban ez az engedmény megszûnt, így a nem 

idôben, hibásan vagy hiányosan beérkezô jelentésekért a 

gazdálkodókat 500 ezer forintig terjedô bírsággal sújthatja 

az MVH. Aki ugyanakkor a benyújtást követôen, de még a 

beadási idôszakon belül, azaz március 16-ig javítja, módosítja 

a jelentését, annak nem kell büntetéstôl tartania. Az idei 

adatszolgáltatás rögzítésénél a 2008. évre vonatkozó kérdések 

is megjelennek az elektronikus felületen. Aki tehát már 

akkor is kötelezett volt az adatszolgáltatásra, de valamiért 

elmulasztotta, annak elôször azt kell pótolnia, hogy a 2009- 

es adatokat befogadja a rendszer. 

Az MVH nyilvántartása szerint az idén 32 728 gazdálkodót 

érint a kötelezô monitoring adatszolgáltatás, akik támogatást 

vagy támogatási határozatot kaptak 2009. december 

31. elôtt az ÚMVP és HOP 32 jogcímének valamelyikén. 

Az adatszolgáltatás részletesebb – technikai – szabályait a 

18/2009. (III. 6.) FVM-rendelet, illetve a módosításáról szóló 

5/2010 (I. 28.) FVM-rendelet és a 26/2009. (III.17.) 

FVM-rendelet, valamint a 20/2010. (II.12.) MVH-közlemény 

tartalmazza. 

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu 

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. 

Magyar Agrárkamara 

Gazdálkodói Információs Szolgálat 

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 

a vidéki területekbe beruházó Európa. 

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.” 


agrárium

6 

Agrárgazdaság 

Itt a pénz! Hol a pénz 

A magyar agrárpolitika már a jóval a globális gazdasági válság kirobbanása elôtt 

hangsúlyozta, hogy a nemzetközi elképzelésekkel és elvárásokkal szemben a mezôgazdasági 

termelést az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is nem 

visszafogni, hanem fokozni kell. Ehhez a 2007–2013-as uniós költségvetés kialakítása 

során sikerült is jelentôs támogatási forrásokat szerezni – fejlesztésekre. 

A 

fejlesztés ugyanakkor sikamlós valami. Egy egész 

nemzetgazdasági ágazat fejlesztése, fejlôdése folytán 

növekedés realizálása nemigen lehetséges egyik napról a 

másikra. Az eredmények nyilvánvalóvá válásáig pedig ott 

motoszkál a bizonytalanság, a kétely, vajon jó felé megyünk-e, 

s haladunk-e egyáltalán a megkezdett úton. 

2008-ban agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra mintegy 

426 milliárd forint kifizetés történt. 2009-ben ez az öszszeg 

613 milliárd forintra nôtt. 

Ehhez képest a 2008-as 220 milliárd forint adózás elôtti 

ágazati eredmény Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési 

miniszter bejelentése szerint a 2009-es évre vonatkozóan 

mintegy felére csökkent. 

A 2009-re vonatkozó elôzetes adatok alapján – az Agrárgazdasági 

Kutató Intézet számításai szerint – a tavalyi évben 

a mezôgazdasági termékek teljes kibocsátásának volumene 

11%-kal volt alacsonyabb a 2008. évinél. Ezen belül 

a növényi termékek termelése 15%-kal, az állatok és állati 

termékeké 3%-kal csökkent. Búzából 2009-ben az elôzô évi 

mennyiség 78%-át takarították be, kukoricából 85%-át, repcébôl 

és napraforgóból együttesen 15%-kal kevesebbet. 

2009-ben a mezôgazdasági termelôi árak – a mennyiségileg 

kisebb termés ellenére – átlagosan 9,5%-kal maradtak el a 

2008-as szinttôl. A növényi termékek termelôi árszintje 14%- 

Az agrártámogatások megoszlása 2007–2009-ben (millió Ft) 

Az elôirányzat neve 2007 2008 2009 

Nemzeti támogatások* 151 698,0 112 777,0 118 191,0 

Termôföldvédelem támogatása 726,0 371,0 191,0 

Állattenyésztési feladatok 686,0 769,0 745,0 

Vadgazdálkodás támogatása 412,0 80,0 148,0 

Fejlesztési típusú támogatások 3 381,0 1 282,0 480,0 

Folyó kiadások és jövedelemtámogatások 

97 471,0 101 616,0 111 802,0 

Árfolyamkockázat és egyéb 

kiadások 

33 560,0 5 400,0 3 277,0 

EU társfinanszírozással 

mûködô támogatások * 116 015,0 109 679,0 181 933,0 

Új Magyarország Vidékfejlesztési 

Program (NVT II.) 

18 704,0 84 803,0 177 822,0 

EU által közvetlenül térített 

támogatások 

167 966,0 203 797,0 313 157,0 

Piaci támogatások 47 974,0 39 587,0 73 873,0 

Területalapú támogatás (SAPS) 119 992,0 164 210,0 239 284,0 

MINDÖSSZESEN 435 679,0 426 253,0 613 281,0 

* A támogatások nem minden intézkedése került felsorolásra, így a táblázat fôösszegei nagyobbak 

a felsorolt jogcímek összegeinél. 

(Forrás: AKI) 

kal, míg a élô állatok és állati termékeké 4%-kal csökkent. 

A szolgáltatások árszínvonala viszont 5%-kal emelkedett. 

A bruttó hozzáadott érték 37%-kal, míg a nettó hozzáadott 

érték 60%-kal csökkent 2009-ben. Mindezek következtében 

tavaly az egy teljes munkaidôs dolgozóra számított mezôgazdasági 

jövedelem 35,6%-kal csökkent. A nettó vállalkozói jövedelem 

reálértéke pedig mindössze 43%-a az elôzô évinek. 

Akkor most jó felé megyünk-e, s egyáltalán haladunk-e a 

megkezdett úton 

Mivel minden fejlôdés egy folyamat, annak lényeges 

meghatározója az üteme, amely gazdasági, piaci környezetben 

– ahol mások is, sôt velünk versenyben, fejlôdnek – 

nem más, mint a versenyképesség. 

A kérdés tehát úgy is feltehetô, hogy jól szolgálja-e a támogatás 

a versenyképességet 

A fenti adatok talán azt mutatnák, hogy nem, de azért nem 

ilyen egyszerû a képlet. Hiszen a mezôgazdaság eredményessége 

szempontjából 2007–2008–2009 igen változó idôszak 

volt, nagyon rossz és nagyon jó évekkel, amelyek nagy termésmennyiségeket 

és magas felvásárlási árakat, azaz jövedelmeket 

eredményeztek. Utóbb mindez tetézve a gazdasági 

válsággal. Ebben a hektikus ármozgásokkal teli idôszakban 

talán még korai egy(-két) év negatív tendenciáitól megijedni. 

Ami azonban a magyar mezôgazdaságot illeti, az agrárszakemberek 

és az elemzôk kongatják a vészharangot. 

A Magyar Agrárkamara elnöke szerint például a földbérletek 

körül ma már olyan körülmények alakultak ki, amelyek 

talán még veszélyesebbek, mint a 2010 utáni esetleges 

külföldi tôke megjelenése. A bérbe adók az utóbbi években 

lényegében a bérleti díjon keresztül kiszippantják a mezôgazdaságból 

a hazai és uniós támogatások egy jelentôs részét. 

Ily módon mintegy 100 milliárd forint kerülhet ki a termelésbôl, 

ami igen jelentôs versenyhátrány. 

Ugyancsak az AKI végzett tesztüzemi összehasonlító elemzést 

a növénytermesztô gazdaságok jövedelmezôségét vizsgálva. 

Eszerint a legjobb hazai növénytermesztô gazdaságok 

csaknem négyszer annyi jövedelmet érnek el, mint a legroszszabbul 

gazdálkodó üzemek. Mivel az értékesítési áraikban 

nincs jelentôs különbség, ennek az oka elsôsorban a magasabb 

hozamokban rejlik. A nem vagy kevésbé versenyképeseknél 

tehát baj van a fajlagos vetômag-, mûtrágya- és növényvédôszer-felhasználással, 

a földterületek minôségével, a munkaerô 

képzettségével, a technikai berendezéseik, gépeik korszerûségével. 

(A támogatási forrásokkal és a 2009-es eredményekkel 

kapcsolatban bôvebb információk olvashatók a http://elemzesek.szaktudas.hu/ittapenz 

webcímen.) 

sz 

agrárium 



7 

A hazai gabona- és olajnövényágazat 

helyzete 

Mezôgazdaságunk két alaptevékenysége közül 

a növénytermesztés egyértelmûen sikeresebbnek 

tekinthetô, míg az állattenyésztés jelentôsége a létszám 

folyamatos csökkenésével tovább redukálódik. 

E témakörben kerestük fel Potori Norbert agrárközgazdászt, 

aki a közelmúltban az ország több helyszínén 

tartott értékes elôadást, mint az Agrárgazdasági 

Kutató Intézet osztályvezetôje. 

– Vágjunk a dolgok közepébe! Ön hogy 

látja a két legfontosabb ágazatunk, nevezetesen 

a gabona- és olajnövények 

jelenlegi helyzetét 

– Az állattenyésztés visszaszorulása 

miatt a gabonafélék hazai takarmánykereslete 

is visszaesett, egyre inkább az ipari 

feldolgozás és az export jelent értékesítési 

lehetôséget. Megjegyzendô, a gabonafélék 

árának közelmúltban tapasztalt 

szélsôséges ingadozásai, illetve az európai 

etanolpiac telítettsége eltántorította az 

etanolgyártásba befektetni szándékozók 

többségét. A magyar búzaexport-árualapot 

a homogenitás hiánya (szétaprózódott 

birtokstruktúrára, túl széles fajtaválasztékra, 

inputok visszafogására, tételek keverésére 

visszavezethetô minôségi eltérések) 

jellemzi, ezért kínálati piac esetén 

versenytársaink elônyben vannak. Egyre 

inkább számolni kell a célpiacainkra 

nagy tételben, minimum 20–30 €/t árelônnyel 

érkezô, standard minôségû áruval. 

A nagy külföldi malmok homogén 

árualapot követelnek. 

Sajnos a magyar búzaexport ma már 

jellemzôen takarmány célra megy, csak 

jobb években szállítunk javító minôséget 

a környezô országokba. A magas 

szállítási költségek miatt erôs kínálati 

piac esetén Európában és a mediterrán 

térségben a kukoricával is csak igen 

alacsony árral lehetünk versenyképesek. 

Az olajosmagvak exportvolumene 

a hazai feldolgozóipar alapanyagigényétôl 

függ, többek között a tervezett 

olajütô és esetleg biodízelgyártó kapacitások 

megvalósulásától. 

– Miként vélekednek errôl a kereskedôk 

és a feldolgozók, merthogy termelni, 

illetve valamilyen terméket elôállítani 

az egy dolog a körfolyamatban. 

– A kereskedôk és feldolgozók megítélése 

szerint a szántóföldi növénytermesztôk 

a piaci folyamatokra nem reagálnak 

kellô gyorsasággal, illetve észszerûséggel. 

A kockázatvállalási hajlandóság 

hiánya arra enged következtetni, 

hogy a termelôk nincsenek tisztában az 

aktuális piaci folyamatokkal, s mivel a 

könyvelési nyilvántartásuk felületes, 

gyakran nem az optimális gazdasági 

döntést hozzák meg az adott piaci helyzetben. 

A kereskedôk és a termelôk viszonya 

problémákkal terhelt: míg a 

nagykereskedôk némelyikénél már kialakult 

beszállítói kapcsolatokról és 

szerzôdéses fegyelemrôl beszélhetünk, 

addig a kiskereskedôk, helyi felvásárlók 

és termelôk kapcsolatáról nem mondható 

el ugyanez. E körben a szerzôdéses 

fegyelem kritikán aluli, nincs bizalmi 

kapcsolat. Sajnos hasonló problémák 

mutatkoznak a feldolgozóipari ágazatok 

szereplôi és a beszállítók között is. 

– A magas szállítási költségek egyre 

inkább meghatározzák a gazdálkodás 

eredményességét. Mi az Ön álláspontja 

e kérdéskörben 

– A tengeri kikötôktôl való elszigeteltségbôl 

eredô logisztikai hátrányunkat 

a vasúti áruszállítás csökkenô aránya és 

gyenge színvonala tovább erôsíti. A kereskedelem 

szereplôi természetesen fontosnak 

tartják a pályahasználati díjak 

csökkentését, a vasút munkájának 

megfelelô színvonalú szervezését, a berakó- 

és szállítási kapacitások bôvítését, 

a szolgáltatások minôségének javítását. 

A vasúti szállítmányozó cégek a gabonaszállítások 

egyenetlen ütemezésére 

panaszkodnak, és a visszfuvarok hiányával 

magyarázzák a magas költségeket. 

A termények belvízi szállítása sem 

zökkenômentes: tekintettel a fedett rakodóhelyek 

és hajókapacitások hiányára, 

a gázlókra és szûkületekre, de legfôképp 

a vízszint szélsôséges ingadozására 

(a Duna az év kb. hat-kilenc hónapjában 

hajózható). A közúti terményszállítás 

elônye az országos úthálózat 

viszonylag gyors elérésében, a fuvarkapacitások 

túlkínálatában, a visszfuvarok 

lehetôségében és a költségek viszonylagos 

stabilitásában rejlik. 

Egyébiránt a határmenti gabonakereskedelemben 

a feketepiac jelentôsnek 

mondható, a termelés egy része 

nincs nyilvántartva, az áru számla nélkül 

mozog. Bizonyos idôszakokban 

emiatt még a legnagyobb kereskedô 

cégeknek is le kell mondaniuk néhány 

jelentôsebb piacról. 

– Hamarosan itt a tavasz, a vetés 

ideje. Milyen a hazai fajtaszortiment 

– A szántóföldi növénytermesztésben 

nagyon fontos a megfelelô fajtaválaszték 

és agrotechnika alkalmazása. A 

választékkal nincsen baj, de a termelôk 

általában beleesnek abba a csapdába, 

hogy „sikerfajtákat” vetnek a korábbi 

esztendô tapasztalatai alapján, holott a 

fajtákkal elérhetô eredmények régiónként 

és évjáratonként nagy szórást mutatnak. 

Az alacsony felújítási arány és 

az utántermesztett vetômag használata 


agrárium

8 


jellemzô, amióta a támogatásoknak 

nem feltétele a fémzárolt vetômag 

használata. Ugyanakkor a magyar nemesítô 

cégek termékeinek külpiaci értékesítése 

felfutóban van. 

További probléma, hogy kevés az 

öntözhetô terület. A fentiekbôl következôen 

a szélsôséges idôjárás 

Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozásokat 

okoz: gabona- és 

olajnövény-termelésünk alakulása elsôsorban 

az idôjárás, mindenekelôtt 

az éves csapadékmennyiség és -eloszlás 

függvénye. 

– Hogyan állnak a feldolgozás területén 

– mivel sokan érvelnek ennek 

erôsítése mellett. 

– A gabonafeldolgozó szakágak 

egyike sincs kedvezô helyzetben, ami 

magában hordozza annak veszélyét, 

hogy alapanyag-termelôkké válunk. 

Termelôink kiszolgáltatottsága nôhet, 

a piac beszûkülhet, a hozzáadott érték 

külföldön realizálódhat (munkahelyeket 

exportálunk). A feldolgozóipar versenyesélyeit 

leginkább a kihasználatlan 

kapacitások, a gyenge mûszaki 

színvonal, a feketegazdaság és a kereskedelmi 

láncok részérôl jelentkezô árnyomás 

rontja. Mivel a nyereségtermelô 

képesség csekély, elsôsorban a külföldi 

tulajdonú cégeknél lehet beruházásokkal 

számolni. 

– Végül elemezzük az ágazathoz 

kapcsolódó malomipar jövôjét – komplexen! 

– A malomiparban a komoly szakértelem, 

a hatékony technológia és a 

szervezett logisztika alkalmazása jelenthet 

kiutat. A termékpalettának a 

magasabb hozzáadott értéket képviselô 

céllisztek és készlisztek irányába kellene 

elmozdulnia. A lisztexport korábbi 

évek szintjére emelése – a környezô 

országok malomipari fejlesztései miatt 

– aligha lehetséges. Sôt, egyre nagyobb 

mennyiségben érkezik importliszt 

szomszédainktól. 

A magyar fogyasztó erôs árérzékenységét 

kihasználva a multik és a hipermarketek 

a pékárut fontos stratégiai 

(szociális) termékként kezelik, a saját 

modern pékségeikben elôállított termékeiket 

gyakran az elôállítási költség 

alatti áron értékesítik, ezáltal ellehetetlenítve 

más (jobbára nagyobb, legálisan 

mûködô) pékségeket. A sütôipar 

szereplôinek a beszerzésnél a több lábon 

állás, a vállalaton belüli integráció 

keretében történô alapanyag-ellátás, a 

folyamatos innováció teheti lehetôvé, 

hogy a napi friss pékáruk „csatájától” 

mentesüljenek. Források hiányában 

önálló kereskedelmi hálózat létrehozására 

csak kevesen gondolhatnak. 

A malom- és a sütôiparnál a tésztagyártás 

helyzete viszont kedvezôbbnek 

mondható, mivel a nagy és közepes 

üzemek jelentôs része európai szintû, 

fejlett technológiával rendelkezik. A 

hazai tésztapiacon túlnyomórészt a 

magyar gyártók termékei vannak jelen, 

mindössze 5–7 százalék az importtermék. 

Az export egyelôre nem számottevô, 

tehát vannak kihasználatlan lehetôségek. 

A hazai termékek akár „hungarikumként” 

is megjelenhetnének a 

külpiacokon, hiszen a tojásos tészta a 

német ajkú területeken, de Olaszország 

egyes részein is kedvelt termék, úgymond 

prémium kategóriát képvisel. 

– Köszönjük az értékes piaci információkat! 

–Szalay– 

agrárium 


Agrármarketing 

9 

Berlin díszvendége Magyarország 

Ez év januárjában hazánk partnerországként jelent 

meg az egyik legrangosabb nemzetközi élelmiszeripari 

szakkiállításon, a berlini Grüne Wochén. 

Az élelmiszer és gasztronómia mellett turisztikai, 

illetve kulturális elemekre is épült Magyarország 

vizuális megjelenése. 

A 

világ egyik legnagyobb mezôgazdasági, 

élelmiszer-ipari és 

kertészeti fogyasztói kiállításaként ismert 

berlini Grüne Woche nemzetközi 

vásáron hazánk ezúttal partnerországként 

szerepelt, a magyar megjelenést 

az Agrármarketing Centrum (AMC) 

szervezte és finanszírozta. Magyarország 

1972 óta vesz részt a kiállításon, 

amely egyben a német és a nemzetközi 

agrárpolitikai vezetés egyik legfôbb találkozóhelye 

is. A német piac jelenleg 

is hazánk agrártermékeinek egyik legnagyobb 

felvevô piaca, s a partnerországi 

státusz keltette fokozott figyelemtôl 

a magyar versenypozíció jövôbeni 

jelentôs javulására számítanak a 

szervezôk. 

A német–magyar agrárkapcsolatok 

kitûnôek, ezeket hagyományosan a 

kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi 

– hangsúlyozta Michael T. Hofer, a 

Messe Berlin sajtófônöke. A jó kapcsolatot 

szolgálják a magas szintû kétoldalú 

tárgyalások, mivel Ilse Aigner 

szövetségi élelmezési, mezôgazdasági 

és fogyasztóvédelmi miniszter már járt 

a magyar fôvárosban, ahol számos fontos 

kérdésben egyeztetett Gráf József 

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési 

miniszterrel. 

Az együttmûködés nem korlátozódik 

csupán a politika és a gazdaság területére, 

hanem kiterjed például a tudományos 

szférára – az egyetemek és a 

kutatóintézetek közötti együttmûködésre 

– is. A KAP 2013 utáni kialakításán 

már most is szorosan együtt dolgozik 

a két ország. A 2011-es magyar elnökség 

kapcsán pedig Aigner miniszterasszony 

már tavaly májusban hangsúlyozta, 

hogy Németország kész intenzíven 

támogatni Magyarországot az 

elôkészületek során. A mezôgazdaság 

jövôbeni kihívásai, mint például a klímaváltozás, 

további területe lehet a német–magyar 

együttmûködésnek. 

A vásár jellegébôl adódóan mind a 

fogyasztói, mind a szakmai közönség 

elvárásainak eleget kell tenni. A tavalyi 

adatok szerint a tíznapos rendezvényen 

403 ezer látogatót regisztráltak, 

akiknek közel 30 százaléka volt szakmai 

érdeklôdô. A nagyközönség fôként 

családos, kikapcsolódni 

és vásárolni szándékozó 

fogyasztókat jelent. Ezt 

szem elôtt tartva emelték 

ki a koncepcióban tájegységeinkhez 

kapcsolódó, 

jellegzetes élelmiszeripari 

termékeinket, innen 

irányítva a figyelmet 

egyedi élelmiszerexportkínálatunkra 

és gasztronómiánkra. 

A hangsúly 

továbbá az ízes, minôségi 

és legfôképp biztonságos 

élelmiszerekre, a hagyomány 

és a korszerûség ötvözetére 

került. 

A kiemelt szempontokat a szervezôk 

élvezetes és színes környezetbe 

ágyazva valósították meg: a bruttó 

1600 m 2 -en megvalósult nemzeti stand 

részét képezte például Magyarország 

stilizált térképe, amely kijelölt útvonalakon 

körbejárható volt, és vizuálisan 

megjelent rajta a Duna, a Tisza, illetve 

a Balaton. A pavilonban – különbözô 

díszítô elemek mellett – földrajzi helyeiken 

voltak láthatóak a német közönség 

által ismert értékeink. Tokajnál 

imitált pincebejáratnál lehetett kóstolni, 

helyet kapott a térképen egy látvány 

pálinkafôzde is, nevezetesen a Zsindelyes, 

Szeged környékén fûszerpaprikát, 

szalámit és hagymát láthattunk szekéren, 

és nem hiányzott a németek által 

kedvelt puszta–Hortobágy életkép 

sem. Az országtérképet körülölelô, hagyományos 

közösségi stand egységei 

több bontásban helyezkedtek el. A kiállító 

cégek csoportjai a pavilon szélein 

jelentek meg, közrefogva a megelevenedô 

térképet. A kiállítás ideje 

alatt, valamint a protokollesemények 

kísérôjeként is magyaros mûsorok, 

zenei, népi elôadások szórakoztatták 

a közönséget. 

Bár a rendezvény, mint fogyasztói 

vásár elsôsorban nem a közvetlen üzletkötések 

helye, a partnerországi megjelenés 

kiváló alkalmat adott arra, 

hogy egy olyan komplex képet mutassunk 

be a magyar élelmiszer-gazdaságról, 

amelyet egyre inkább erôsíteni 

szeretnénk a nemzetközi szakmai és 

fogyasztói körökben. A kiemelt részvétel 

célja: a magyar élelmiszer-ipari 

termékek népszerûsítése, piaci pozíciójuk 

erôsítése a német piacon – elsôsorban 

a magyar országimázs bázisán 

–, valamint a magyar élelmiszerek magas 

beltartalmi értékének, megbízható 

és ellenôrzött minôségének hangsúlyozása. 

Joggal állíthatjuk, hogy országunkra 

és termékeinkre vonatkozó pozitív 

asszociációk keletkeztek, a meglévôek 

erôsödtek, s reményeink szerint 

a hétköznapi bevásárlásoknál a fogyasztók 

keresni fogják a polcokon a 

magyar termékeket. 

Szalay Attila 


agrárium

10 

Pr 

ATONIK 

Hozza ki repcéjébôl a maximumot! 

Az Atonik több éve bizonyítotja, hogy jól bevált 

technológiai eleme a repcetermesztésnek. A 

repcével foglakozó szakemberek a vetésterület 

közel 20%-án használják már sikeresen. A 

leggyakoribb kijuttatási mód a kora tavaszi – 

rovarölôszeres védekezéssel egy menetben 

történô – kijuttatás, 0,6 l/ha dózisban. Ezzel a 

kezeléssel a repce oldalelágazásainak száma 

érzékelhetôen növelhetô amellett, hogy a kora 

tavaszi kijuttatás elôsegíti a repce gyorsabb regenerálódását 

a tél okozta stresszt követôen. 

Sokan próbálták már ki eredményesen a közvetlenül 

a repce virágzása elôtt javasolt második 

kezelést is (a dózis szintén 0,6 l/ha). Ez a 

kezelés a termékenyülésre és a becôbekötôdésre 

van jótékony hatással. E második kezelésnek 

akkor van igazán értelme, ha megfelelôen 

csapadékos az idôjárás, jó a talaj vízellátottsága, 

és van esélye a növénynek a többletkötések 

kinevelésére. 

Az Atonik különbözô repcefajtákra és hibridekre 

gyakorolt hatásának megismerése céljából 

2008-ban nagyszabású fajtaösszehasonlító 

vizsgálatsorozatba fogtunk. Az ország 

négy helyszínén 4 fajta, illetve hibrid viselkedését 

vizsgáltuk. Álljon itt példaként egy 

(eszterágpusztai) eredmény. 

A rendelkezésre álló eredményekbôl annyi 

már biztosan látszik, hogy valamilyen mértékben 

a vizsgált fajták és hibridek mindegyike 

pozitívan reagált az atonikos kezelésre. Végleges 

következtetéseket azonban csak a vizsgálatsorozat 

befejeztével, illetve nagyüzemi 

vizsgálatokat követôen lehet majd levonni. 

Az alábbi (Lengyelországból származó) grafikon 

az elmúlt években repcében elvégzett 

48 (!) kísérlet összesített eredményét szemlélteti. 

Az összes kísérletben egy kezelés történt, 

kora tavasszal, 0,6 l/ha-os dózissal. 

A grafikonon nagyon jól látszik, hogy a kezelés 

hatására mért terméstöbblet a kísérletek 

többségénél 5–15% volt. Kisebb számban 

elôfordult olyan is, hogy nem lehetett szignifikáns 

különbséget kimutatni a kezeletlenhez 

képest, de olyan is, ahol 20–30% terméstöbbletet 

regisztráltak. 

Az elsô ajánlott kezelés ideje hamarosan elérkezik. 

Ajánljuk figyelmébe a készítményt 

azoknak is, akik még nem használták. Érdemes 

kipróbálni! Nagy segítséget nyújt a repce 

tavaszi indulásánál, a várható többlettermésrôl 

nem is beszélve. 

Herpai Sándor 

Arysta LifeScience Magyarország Kft. 

agrárium 


12 

Növénytermesztés 

Lemaradások a zöldségágazatban 

– Itt ülünk Európa egyik legnagyobb termálvízkészletén és mindent elkövetünk 

annak érdekében, hogy ennek a kihasználása lehetôség szerint ne sikerüljön. 

Pedig ez a kincsünk igazi versenyelônyt jelenthetne – állapította meg 

Dr. Bittsánszky János, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 

és Terméktanács társelnöke a zöldségtermesztés tavalyi teljesítményét értékelô 

konferencián. A tanácskozás gyümölcságazatról szóló elemzését lapunk januári 

számában ismertettük. 

D 

r. Bittsánszky János elôadása bevezetô részében arról 

beszélt, hogy a zöldségágazatban a termôfelületek tovább 

csökkentek: 2009-ben 75 ezer hektáron termeltünk zöldséget, 

és errôl mintegy másfél millió tonna árut takarítottak be, 

aminek a 30 százaléka, mintegy 400 ezer tonna a hajtatott 

felületekrôl került a kereskedelembe. 

Zöldség termésátlagaink európai viszonylatban a középmezônyben 

helyezkednek el, ami nem túlságosan biztató. Az 

ágazat versenyképessé igazán akkor válhat, ha a technológiafejlesztés 

révén lényegesen növelni tudja termésátlagait. 

– Amikor 2007 ôszén meghirdették az EMVA pályázatokat, 

úgy gondoltuk, hogy ez lendületet fog adni fôleg a hajtatott 

felületek növelését illetôen. 2008-ban azonban szembesülnünk 

kellett azzal a körülménnyel, hogy a pályázatok 

iránt lényegesen kisebb érdeklôdés nyilvánult meg termelôi 

körben, mint amire számítani lehetett. Mindössze 12 milliárd 

forintnyi beruházási támogatás került kiutalásra – jelezte 

az elôadó. Szerinte a távolmaradásnak több oka is van. 

Részint a pályázati rendszer bonyolultsága, bürokratikus 

jellege, részint az, hogy ezek a pályázatok utófinanszírozottak 

voltak. A tôkehiánnyal küzdô termelôk legfeljebb hitelbôl 

foghattak volna ezekbe a beruházásokba, de az elviselhetetlenül 

magas hitelkamatok mellett erre nem nyílt mód. 

Így szép számmal akadtak olyan nyertes pályázók, akik forrás 

hiányában elálltak a pályázattól. 

Súlyos probléma, hogy nem tudjuk megôrizni azt a vízmennyiséget, 

ami az ország rendelkezésére áll, nem tudjuk 

a zöldségtermesztés, a kertészet szolgálatába állítani. Jelenleg 

ott tartunk, hogy még a meglévô öntözôberendezések is 

kihasználatlanok, mert olyan nagy költségekkel jár ma az 

öntözôvízhez jutás. Mindez a fejlesztés gátjává vált. Az 

elkövetkezô idôszakban ezen a területen a koppenhágai klímakonferencia 

döntéseinek szellemében változtatnunk kell. 

– Itt ülünk Európa egyik legnagyobb termálvízkészletén, és 

mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ennek a kihasználása 

lehetôség szerint ne sikerüljön. Pedig ez a kincsünk igazi 

versenyelônyt jelenthetne. A környezetvédelemi-vízügyi és a 

mezôgazdasági tárca egymásra mutogatnak, egymással ellentétes 

információk és intézkedések látnak napvilágot. 

A piacokon egyes termékeknél mind a gyümölcs, mind a 

zöldség esetében folyamatosan beleütközünk a lengyel konkurenciába. 

Hovatovább mindenünnen kiszorítanak bennünket. 

Pedig klimatikus és egyéb adottságaink tekintetében 

is jobbak a lehetôségeink – fogalmazott Bittsánszky János. 

Hozzátéve, hogy tudomásul kell vennünk, a hazai feldolgozóipar 

csak a világpiacon versenyképes alapanyagárak esetén 

tud megmaradni, aminek feltétele a magas termésátlag. 

Más kérdés, hogy a feldolgozóiparnak is technológiai fejlesztést 

kell végrehajtani. Ezzel szemben az történik, hogy 

sorra zárnak be az üzemek, legutóbb például a békéscsabai 

hûtôgyár. Ezzel párhuzamosan a megmaradók terméklistája 

folyamatosan szûkül. Zöldség vonatkozásában ma öt termék 

létezik, ami komolyabb mennyiségben számításba jön: a 

csemegekukorica, a borsó, a zöldbab, az ipari paradicsom és 

a konzervuborka. A Friut VeB társelnöke ezt követôen zöldségfajonként 

adott tájékoztatást. 

Paprikaféléket az elmúlt évben 5200 hektáron termeltünk, 

ezen belül a fûszerpaprika elôállítás némi fejlôdést mutat, 

amely 2000 hektár volt. Az értékesítés fôleg az év elsô felében 

zökkenômentesen zajlott. A TV paprika mellett a hegyes 

erôs paprika és a kápia paprika a kívánatosnál nagyobb területû 

termesztése azonban az ôsz folyamán gondokat okozott a 

kereskedelemben. 

Említésre méltó, hogy a hajtatásban az idén jelentôs 

problémát jelentettek a különbözô vírusfertôzések. Elsôdlegesen 

a dohánymozaik és TSWV vírus. 

A fûszerpaprika-termesztésben jelentôs technológiai fejlesztés 

indult el. Ennek vezércége az Univer Kft. volt. 

A paradicsom tavalyi össztermése mintegy 220 ezer tonnát 

tett ki, aminek az 50 százaléka étkezési, 50 százaléka 

ipari paradicsom volt. Az ipari paradicsomtermesztésben 

némi emelkedés mutatkozott. Meglehetôsen szûk ma az a 

kör, aki ipari paradicsomot termel, viszont technológiájuk 

egyre korszerûbb. Ebben a körben a termelô, kereskedô feldolgozó 

egyértelmûen egymásra találtak, és szoros együttmûködés 

indult el, aminek gyümölcse a magas technológiai 

színvonal, a kiváló minôség és a hektáronkénti 82 tonnás átlagtermés, 

ami világviszonylatban is figyelemre méltó. 

Az elmúlt évek hektikus dinnyepiaci állapotával szemben 

az idei év aránylag nyugodtnak bizonyult. Jó hír, hogy Békés 

megyében megalakult a Dinnyetermelôk Szövetsége. A 

szervezet most megpróbálja a kereskedôket, a termelôket és 

a TÉSZ-eket összefogni, és egységes fellépésre ösztönözni. 

Természetesen nem kizárólag ez volt az oka a nyugodtabb 

piaci viszonyoknak. Az idén tovább – 6500 hektárra – 

csökkent a dinnyetermelô felület, és aránylag alacsonyabb 

agrárium 


Növénytermesztés 

13 

termésátlagok születtek. Ilyenformán egy rövid szezonnal 

és kisebb termésmennyiséggel kellett számolni, aminek a 

levezetése gond nélkül megtörténhetett. Szinte példa nélküli, 

hogy az exportpiacokon a dinnye huzamosan 40 forint 

körüli átlagárat ért el. 

A sárgadinnye szûkülô területen, mintegy 750 hektáron 

termett. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a következô 

idôszakban növeljük-e a faj termôterületét, hiszen a magyarországi 

sárgadinnye-fogyasztás alig éri el 2 kilogrammot. 

A környezô országokban ennek mértéke 5 kilogramm 

fölött van. 

A konzervipari feldolgozásra szánt zöldségfélék közül a 

csemegekukorica éveken keresztül sikernövény volt. A franciákkal 

versenyezve, hol ôk, hol mi voltunk a legnagyobb 

termelôk Európában. Korábban 35 ezer hektáron termeltük, 

2009-re jelentôs volt a visszaesés, a vetésterület jelenleg 22 

ezer hektár. A csemegekukorica iránti kereslet csökkenése 

miatt az árak is csökkentek, a gazdaságosság is romlott. 

A másik nagymagvú zöldségfélét a zöldborsót, tavaly 

18–19 ezer hektáron termeltük. Néhány éve stabilizálódott a 

területe. A gond az, hogy hektikusak, hektáronként 4–8 tonnásak 

a termésátlagok. Most az a cél, hogy a borsó helyzetét 

fejlesztéssel stabilizáljuk, esetében kiemelt fontossággal 

bír az öntözés. 

A 3000 hektáron termelt zöldbab a feldolgozóipar egyik 

növényeként kiugró termésátlagot produkált, területe valamelyest 

növekedett 2009-ben. Fejlesztésre nem lehet számítani. 

A szabadföldi káposztafélék tipikusan az a zöldségfaj, 

ahol a lengyel behozatallal kell versenyeznünk. Konkurenseink 

azokon a piacokon is megjelentek, ahol egyeduralkodók 

voltunk. A hajtatott fóliás kínai kel például hosszú éveken 

keresztül Magyarország egyik vezérterméke volt. Most 

bizonyos tárolt termékekkel a lengyelek a hajtatott termék 

piacáról is kiszorítanak bennünket. 

Szinte nevetséges, hogy gyökérzöldségben és elsôdlegesen 

sárgarépában nettó importôr Magyarország, pedig minden 

adottságunk megvan hozzá, hogy a saját szükségleteinket 

megtermeljük. 2009-ben mintegy 662 tonna export mellett 

12 ezer tonna volt az importunk sárgarépából. Baj van a 

gazdaságossággal, mert a jelenlegi termelési színvonal alacsony. 

Rendelkezésünkre áll minden olyan technológai 

elem, amelynek alkalmazásával magas termésátlagot lehetne 

elérni. Úgy tûnik azonban, hogy sárgarépából hosszú távon 

is importra kényszerülünk. 

Magyarország hosszú évtizedeken keresztül a legjobbak 

között volt a hagymafélék termelési színvonala tekintetében, 

jelenleg azonban mélyponton van. A tavalyi 2700 hektáros 

termôfelület elenyészô az egykor volt 8–10 ezer hektárhoz 

képest. A klasszikusan magyar dughagymás termesztés gyakorlatilag 

megszûnt. A lengyelek ma 60–80 tonnát termelnek 

egy hektáron, míg mi a dughagymás eljárással legfeljebb 20 

tonnát, a helyrevetett egyévessel 40 tonnát. Amíg nem tudjuk 

a technológiai színvonalat emelni, addig nem számíthatunk 

pozitív elôrelépésre. A makói hagyma ugyan felkerült az EU 

földrajzi eredetvédelmi termékeinek listájára, csak az baj, 

hogy a makói térségben ma a dughagymás termesztés 

megszûnôben van. A makói hagyma várhatóan a késôbbiekben 

is csak egy szûk körnek fog megélhetést biztosítani. 

A hajtatott uborka termesztése rendkívüli módon visszaesett 

Magyarországon. E terméket inkább importból hozzuk 

be. A konzervuborka hosszú évtizedeken keresztül fôleg Gyôr- 

Sopron, késôbb Szabolcs-Szatmár megye vezér növénye volt. 

Az uniós csatlakozás óta, amikor is megszûnt a minôségi konzervuborka 

támogatása, folyamatos visszaesésben van. A jövôt 

illetôen azonban viharfelhôk gyülekeznek a konzervuborka felett, 

mert az indiai és vietnámi uborka harmada nyersanyagáron 

készül. Ha nem tudunk gátat szabni a szabad beáramlásnak, az 

padlóra küldheti a magyar konzervuborka-termesztést. Egyelôre 

17 százalékos az EU-s vám, de ez legfeljebb minimális védelmet 

nyújt. Emelni kellene tehát a beléptetési vámokat az 

EU-nak, és minôségi elôírásokkal gátolni a behozatalt. 

A gombafélékkel kapcsolatban sincsenek jó hírek. A 

2000-es évek elején Magyarország még közel 40 ezer tonna 

termesztett gombát állított elô. Tavaly ez a mennyiség a felére 

csökkent. Ezen a területen is Lengyelország a legnagyobb 

konkurensünk, amely az elmúlt 10 évben megháromszorozta 

termelését: 200 ezer tonna termesztett gombával jelenleg 

a lengyelek a legnagyobb gombatermelôk Európában. Olcsó 

árujukkal fokozatosan kiszorítanak bennünket német és osztrák 

piacainkról. A rendkívül elmaradott pincés és zsákos 

módszerekkel termeljük a gombát, s ez lengyelek által alkalmazott 

holland technológiával szemben nem versenyképes. 

A lényegesen kisebb volumenû laskagomba-termesztésünk 

stabilizálta helyzetét, s ezen az 1100–1200 tonnás termelési 

szinten jól megállja a helyét. 

Valkó Béla 

Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások 

fejlesztése EU támogatással 

A Magyar Szabadalmi Hivatal az utóbbi években komoly lépéseket tett az 

elektronikus úton történô nyilvántartás, tájékoztatás nyújtotta lehetôségek 

alkalmazása terén. Ennek folytatásaként az ÚMFT EKOP 1.A.1 finanszírozásában 

elindult az „Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése” 

projekt, aminek elsôdleges célja az ügyfél-elégedettség és a munkahatékonyság 

növelése. Ennek elérésére a projekt keretében megtörténik: 

• az új elektronikus ügyfélkapcsolati szolgáltatások kialakítása, felhasználva 

a központi szolgáltatások által nyújtott lehetôségeket (kormányzati 

ügyfélkapu és hivatali kapu); 

• a már meglévô elektronikus szolgáltatások színvonalának emelése, 

funkcionalitásuk bôvítése; 

• az ügyfél kommunikáció mind magasabb fokú elektronizálásának elérése; 

• a minôségi elektronikus szolgáltatások kiszolgálásához, a belsô, jelenlegi 

meglévô rendszerek, adatbázisok logikai és mûszaki színvonalának 

javítása. 

A projekt keretében, 2009 júliusában elkezdôdött a projekt elôkészítése, 

a hivatal mindenre kiterjedô üzleti folyamatainak feltérképezése és a 

megvalósításhoz szükséges alap üzletviteli követelmények meghatározása. 

Jelenleg a mûszaki kivitelezés elôkészítése történik, valamint a pályázat 

céljaival és az október 1-jétôl hatályba lépett – az elektronikus ügyintézés 

feltételeit szabályozó – jogszabályi változásokkal összhangban lévô 

mûszaki feltételek megvalósítása. Az elôkészítést követôen közbeszerzési 

eljárás keretében kiválasztott vállalkozó végzi a komplex rendszer kialakítását 

a Hivatal szakmai felügyelet mellett. 

Magyar Szabadalmi Hivatal 

1054 Budapest, Garibaldi u. 2. 

Tel.: 312-4400 • Fax: 331-2596 

E-mail: mszh@hpo.hu • Web: www.mszh.hu 


agrárium

agrárium 

Vetômag melléklet

16 

Vetômag 

Felértékelôdik a vetômag szerepe 

S 

A tavasz a mezôgazdaságban mindig a megújulás idôszaka, amikor a gazdálkodók 

felejtve az esetleges korábbi sikertelenséget, az idôjárási vis maior 

helyzetet, a belvizek, árvizek, jégesôk okozta károkat, új lendületet vesznek és 

elindítják az új gazdasági évet. Ez persze részben már megkezdôdött az ôszi 

vetésekkel, de a téli tervezési idôszakhoz képest az áttelelések végsô kimenetele 

még sok mindent felülírhat. Bizonytalansági tényezô a növénytermesztôk 

számára a vetômaghasználat is, amivel lapunk vetômag mellékletében most 

külön is foglalkozunk. 

zeretnénk ráirányítani a figyelmet a helyes vetômaghasználatra, 

ami sok egyéb tényezô mellett a termésszintek 

szempontjából meghatározó lehet. Természetesen a 

vetésváltás szabályai keretet szabnak ehhez, azonban az 

egyes növényfajok fajtái között meglehetôsen nagy termésbeli 

különbségek adódhatnak. Tájegységenként jól nyomon 

követhetô, hogy bizonyos fajták/hibridek évrôl évre nagyon 

jól szerepelnek, termôképességük stabil, rezisztens tulajdonságokkal 

rendelkeznek. Azok a termelôk, akik rendszeresen 

járnak fajtabemutatókra, meghallgatják a nemesítôk 

tanácsait, ajánlásait, tájékozódnak a fajták/hibridek tulajdonságai 

felôl – és nem csak a vetômag-forgalmazók tanácsai 

alapján választanak –, bizonyosan jobban járnak. A 

minden esetben ajánlott fémzárolt, államilag ellenôrzött vetômag 

szerepe – különösen magasabb szakmai színvonalú 

gazdálkodás esetén – felértékelôdik, mert magasabb biológiai 

értéket képvisel, és a terméseredmények szempontjából 

meghatározó a termelési folyamatban. 

A vetômag ára 

Az államilag ellenôrzött vetômagnak természetesen ára van, 

hiszen egy sok költséget és szakmai tudást felemésztô nemesítési 

folyamat végén a nemesítô intézetek szükségszerûen 

beárazzák az általuk elôállított vetômagot. A vetômag ára 

persze nem mindig harmonizál a terményárakkal, és még 

kevésbé igazodik a termelôk mindenkori anyagi helyzetéhez. 

Mondhatnánk, hogy konstans, de mégsem igazán az. A 

gazdaságban és az ágazatban történô változások alakíthatják 

a mindenkori árakat, és ennek már minden termelô tanúja 

lehet. A vetômagpiacon is elôfordul a „túltermelés”, ilyenkor 

engedményekre lehet számítani, máskor valóban a terményárak 

mozgása alakítja az árat. 

A legtöbb vetômag ára évek óta emelkedô tendenciát mutat, 

legfeljebb a mértékében van némi különbség. Talán az 

idei év lesz hosszú idô után az elsô, amikor a válság okozta 

gazdasági zavar, a ledermedt terménypiac – és hozadékaként 

a terményárak – stagnálása miatt a vetômag-forgalmazók 

is „igazodnak”, és nem emelnek még az infláció 

mértékével sem. Ez alól persze kivételt képezhetnek egyes 

növényfajokon belül a kurrens fajták, amelyeket a tehetôsebb 

és egyben – szakmai értelemben – kíváncsibb termelôk 

egy magasabb termésszint reményében szívesen meg is fizetnek. 

A tavaszi vetésû ipari növények – a kukorica és a 

napraforgó – hibridjeinek vetômag ára a hektáronkénti átlagos 

180–220 ezer forintos termelési költségnek mintegy 

15%-át jelenti. 

A vetést illetôen az idei tavaszon is tapintható az a tanácstalanság, 

amit a terménypiac hallgatása okoz. Egyáltalán 

nem irigyelni való a gazdák helyzete, mert akik még választhatnak 

a két nagy ipari növény, a napraforgó és kukorica 

között, a magasabb felvásárlási árral kecsegtetô mellett 

döntenének szívesebben. Ha kivárnak a vetéssel, mert nem 

lesz ezzel kapcsolatos információ, akkor viszont a kiszemelt 

fajtát esetleg már nem találják meg a vetômag forgalmazóknál. 

Fajtahasználati/oltalmi díj 

Ahogyan a termelôk arról már sokféle fórumon tájékoztatást 

kaptak, a visszavetett vetômagok után – bizonyos növényfajok 

és fajták esetében – fajtahasználati díjat kell fizetniük. 

Visszamenôlegesen nem érvényesíthetô az „utántermesztett” 

vetômagok jogdíjainak beszedése, mivel az 

adatok szolgáltatása csak a rendelet hatálybalépését követôen 

kezdôdik meg. Azt követôen viszont nagyon oda kell 

figyelni a termelôknek, mert a növényfajta-oltalom bitorlását 

elkövetôvel szemben kártérítés követelhetô a polgári jogi 

felelôsség szabályai szerint! A növényfajta-tulajdonosok 

által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. pontosan megfogalmazza 

közleményében a fajtahasználati díjjal kapcsolatos 

ismereteket és teendôket, nevezetesen, hogy mely növényfajok 

után, milyen hektáronkénti vetômaghasználattal 

kell kiszámolni a fizetendô összeget. A találmányok szabadalmi 

oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. módosított törvény 

szabályozza a növényfajta-oltalomból eredô (Farm 

Saved Seed – FSS), az EU rendeleteivel harmonizáló díjigényt. 

Továbbá, hivatott ellenôrizni azt, hogy melyik 

agrártermelô, milyen fajtaoltalommal rendelkezô vetômagot, 

illetve gumót használ termelése során, illetve azt, 

hogy ha kell, megfizette-e a szükséges jogdíjat a fajta használata 

után. 

agrárium 


Vetômag 

17 

De kezdjük mindjárt a jobb hírrel (109/A§ (4)), hiszen a 

visszavetett vetômag, illetve utántermesztett vetôgumó utáni 

„díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezôgazdasági 

termelôt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál 

– burgonya esetében 1 hektárnál – kisebb területen foglalkozik” 

A „109/A.§ (1) pontja értelmében a mezôgazdasági termelô 

– a hibridek és szintetikus fajták kivételével – a jogosult 

engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja, 

a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez 

a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, 

növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetômagjának 

vagy vetôgumójának (a továbbiakban együtt: vetômag) saját 

gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra 

tekintettel – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 

jogosultat méltányos összegzô díjazás illeti meg.” 

A gazdálkodói privilégium és a jogosultsági díjigény 

elôzetes magalapozására a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közzétette 

(109/A§ (9)) a megbízási szerzôdéseibe foglalt, általa 

képviselt fajták 1 hektárra esô jogdíja kiszámításához 

szükséges ajánlott vetômagmennyiséget és a tömegegységre 

vetített licencdíj mértékét. 

A késôbbi kellemetlen incidensek elkerülése végett érdemes 

alaposan áttanulmányozni a fajtaoltalom szabályait annál 

is inkább, mert a hektáronként megfizetendô fajtaoltalmi 

díj mértéke a termelés költségeihez képest elenyészô… 

A vetômagot is hamisítják! 

„A fémzárolt vetômag megéri az árát, ezért hamisítják” – 

szól a figyelmeztetô/tájékoztató szlogen, ami arra hívja fel a 

figyelmet, hogy a mai nyomdatechnika mellett valóban nem 

jelent gondot a vetômagos zsákok és tartalmuk hamisítása. 

Számos praktikával szolgálhatunk annak érdekében, 

hogy minden termelô meggyôzôdhessen még a vásárlás 

elôtt a fémzárolt vetômag valódiságáról. 

A fémzárolás során a tételt fémzár segítségével vagy azt 

helyettesítô módon – téphetetlen függôcímke vagy öntapadós 

címke – úgy zárják le, hogy a csomagolási egység megsértése 

nélkül a vetômaghoz ne lehessen hozzáférni. A címkék 

színei a felhasználási cél és a szaporulati fok szerint változnak. 

A gyakran vetett hibridnövények F1 vetômagját kék 

színû címke kíséri. 

A szabálytalan vetômag-forgalmazás forrása lehet az árutermelô 

területrôl betakarított kukorica – F2 generáció – hamisított 

zsákban, hamisított címkével, vagy más hibridkukorica 

(F1) vetômag, mely nem egyezik meg a hamis zsákon, 

hamis címkén feltüntetett hibriddel. 

A hamisított vetômagot általában mozgó jármûbôl vagy 

kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” árulják, és a 

vetômagpiaci árnál jóval olcsóbban kínálják. 

A cégjelzéssel ellátott zsákok gyakran megtévesztésig 

hasonlítanak az eredetihez. A belföldi EU-kék színû függôcímke 

kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által 

kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál 

történô leellenôrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, 

nem létezô vagy más fajtájú tételazonosító került a címkére. 

A hamisított vetômagok – az eredeti függôcímkéhez 

nagyon hasonló – címkéit egyszerû „tépéspróbával” lehet 

kiszúrni, az eredeti címke ugyanis téphetetlen anyagból készül. 

A hamisított címkén a vízjel képe pedig csak fénymásolva 

van a hátoldalon vagy hiányzik. 

A hamis vetômag használata természetesen óriási kárt 

okozhat. Amennyiben az árukukoricát vetômagként alkalmazzák, 

az jelentôsen alulmúlja a minôsített vetômag alkalmazásával 

elérhetô termésszintet. Kimutatták, hogy az árukukorica 

– F2 generáció – visszavetése általában 16–30%- 

os terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár 

az 50%-ot is! Ennyit tehát a hamisításból eredô genetikai 

eredetû károkról. 

Abban az esetben azonban, amikor F2 – azaz árukukorica 

– kerül a hamis vetômagos zsákba, számos egyéb tényezô 

is csökkentheti a termésszintet. Hamis vetômag esetén a 

zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. Míg a vetômag-elôállító 

üzemek, cégek legalább 93%-os csírázóképességû 

vetômagot hoznak forgalomba, az árukukorica ennél 

jóval gyengébb csírázóképességû. 

A csávázás esetleges hiánya tovább rontja annak esélyét, 

hogy az elvetett mag kicsírázzon. Ha mégis biztatóan csírázik, 

akkor a kezdeti fejlôdés idején a kukoricát számos betegség 

és kártevô tizedelheti, melyekkel csávázás nélkül 

nem lehet felvenni a versenyt. 

Árukukorica visszavetésével tehát a gyanútlan gazda 

több kárt okoz magának, mint amennyit megtakarít az „olcsóbb 

vetômaggal”! 

GyZ 

Három évtizedes tapasztalattal 

SZOLGÁLTATÁSOK 

• Vetômag- és szemestermény tisztító komplett technológiák 

tervezése, kivitelezése 

• Technológiai tanácsadás 

• Mezôgazdasági ingatlanok és ingóságok értékelése 

KERESKEDELEM 

• Magtisztító, feldolgozó, kezelô és anyagmozgató gépek, mérlegek 

• Gépalkatrészek, perforált lemezek, keretezett rosták 

• Segédanyagok, göngyölegek, mintazacskók 

• Vetômag mintavételi, magvizsgálati laboratóriumi eszközök 

• NEWLONG zsákszájvarrógépek, alkatrészek, cérna 

• Cukorrépa kelést együttvetéssel segítô ionkezelt magvak 

Cím: 1114 Budapest, Fadrusz u. 12. 

Tel.: (1)209-6886, fax: (1)466-6359 

E-mail: magtech.bt@chello.hu 

Tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, szója, kender és ôszi kalászos fajtáinkat 

tartalmazó katalógusunkat kérje telefonon. 


agrárium

18 

Vetômag 

Vetômagcsávázás – védelem 

az elsô naptól kezdve 

készítményei, amelyek Magyarországon a kukorica, 

A vetômag tartalmazza mindazt a genetikai információt, 

lyozható. Ilyenek a Bayer PONCHO ® és GAUCHO ® 

ami a növény fejlôdéséhez és a termés kialaku- 

illetve a napraforgó kártevôi ellen alkalmazhatóak. 

lásához elengedhetetlen. Olyan az élethez szükséges 

alapanyagok – fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok 

– találhatóak benne, amelyek vonzó célponttá 

teszik a kórokozók és a kártevôk számára. 

Mind a kukorica, mind a napraforgó a ritka térállású 

növények közé tartozik, ezért a csírázó-kikelô félben 

lévô növényeket tizedelô drótférgek, pajorok vagy 

barkók érzékeny veszteséget tudnak okozni, nem 

A vetômag védelme érdekében végzett csávázás és 

ezzel a vetômaghoz tapadó és a talajban meglévô 

kórokozók elleni védekezés a világ egyik legôsibb 

növényvédelmi eljárása. Elôdeink különbözô anyagokkal 

próbálkoztak megvédeni a magokat a kórokozóktól: 

beszélve a kukorica elsô számú ellenségérôl, az 

amerikai kukoricabogárról. A rovarkártétel még nagyobb 

mértékû is lehet, ha a viszonylag korán (április 

elsô felében) elvetett magok kelése – a szeszélyes 

idôjárás hatására – vontatottá válik. 

hamu, olívabogyó-törköly, hagymalé, sós víz, 

glaubersó vagy trágyalé – sajnos kevés sikerrel. A maximális termô tôszám megôrzése érdekében 

a különbözô nemesítôházak kukorica vetômagjai 

A mai modern vetômagcsávázás talán a legcélzottabb 

növényvédelmi eljárás, ezért az integrált növénytermesztési 

megrendelhetôek a Poncho-s vagy a Poncho PRO-s; 

míg a napraforgó hibridek Gaucho-s csávázással is. 

és növényvédelmi technológiákba 

is ideálisan illeszkedik. A csávázás környezetre gyakorolt 

hatása minimális, ugyanis a kezelés zárt 

rendszerekben történik, ahol csak a célfelület (a 

vetômag) érintkezik a csávázószerrel – nincs elsodródási 

• A Gaucho megvédi a napraforgót a növény 

kezdeti fejlôdési szakaszában jelentkezô szívó 

és rágó kártevôk ellen: drótférgek, pajorok, 

kukoricabarkó, korai levéltetû fertôzés. 

veszteség és nincs feleslegesen kezelt felület. 

A csávázott vetômag alkalmazása rendkívül kényelmes 

és gazdaságos: a gazdának nem kell a talajfertôtlenítô 

granulátumok vagy a permetezô szerek kijuttatására 

szolgáló berendezések betöltésével és 

• A Poncho-s kezelés a kukorica korai fejlôdési 

szakaszában károsító rovarok (barkók, drótférgek, 

cserebogár pajorok, fritlégy) ellen hatékony, 

és ebben az esetben 0,5 mg hatóanyag 

van minden kukoricamag felületére „tapasztva”. 

kalibrálásával bajlódnia, egyszerûen csak el kell vetni 

a csávázott vetômagot! 

A Bayer CropScience már több mint 90 éves tapasztalattal 

rendelkezik a csávázószerek fejlesztése és alkalmazása 

terén. Az utóbbi másfél évtizedben ezen a 

téren megvalósult fejlesztéseknek köszönhetôen ma 

már az egyes kultúrnövények kezdeti fejlôdése idején 

fellépô rovarkártevôk ellen is rendelkezünk csávázószeres 

védekezési megoldásokkal. Ezek a készítmények 

olyan alkalmazástechnológiai fejlesztéseket tettek 

szükségessé, amelyek révén ma már a magonkénti 

hatóanyag(ok) mennyisége is könnyen szabá- 

• Ha várható a kukoricabogár lárva fertôzése, akkor 

a Poncho PRO kezelést javasoljuk, amely 

képes a lárvakártételt a gazdasági kártételi küszöb 

alá szorítani. Ennek a terméknek a dózisa 

viszont magasabb, mint az elôzô esetben: 1,25 

mg klotianidin hatóanyag/mag. Magyarországi 

gyakorlati tapasztalat, hogy ahol a korai rovarkártétel 

ellen módszeresen alkalmazták a kukorica 

inszekticides csávázását, ott a kukoricabogár-kártétel 

mértékét sikerült folyamatosan 

a gazdasági küszöbérték alatt tartani. 

Csorba Csaba 

agrárium 


20 

Vetômag 

A tavaszi vetômagokról 

gazdálkodói szemmel 

E 

A 2010-es gazdasági év indításánál is sok megoldandó problémával néznek 

szembe a gazdálkodók. Nem elég, hogy sok termény még mindig raktárban van, 

nehezen lehet a mûtrágyát idôben beszerezni, minden input anyagnak emelkedett 

az ára, de itt az ideje eldönteni, hogy milyen növény, termény lesz az, 

amely rentábilisan termeszthetô és eladható 2010-ben. 

lôször is alaposan meg kell gondolni, hogy milyen növényfajt 

akarnak vetni. 

1. Az AKG pályázatban nyertes gazdáknak most talán az 

a legfontosabb, hogy a 20% pillangós területet milyen növény 

vetésével fedjék le. Akinek régi zöldborsó-termesztési 

tapasztalata és hûtôházas kapcsolatai vannak, az talán nem 

is látja annyira problémásnak a helyzetet, mint az, aki idáig 

nem foglalkozott semmiféle fehérjenövény termesztésével. 

Ezen gazdálkodóknál a takarmányborsó, szója, szegletes 

lednek, csicseriborsó, bükköny fajtái jöhetnek számításba, 

ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, ott a lucerna és here 

fajtáinak vetése is megoldást jelent. 

Mielôtt azonban eldöntené, hogy melyik növényfajt veti, 

okosan teszi, ha megkeresi az értékesítési lehetôségét, nehogy 

a magtárban maradjon a megtermelt termény! 

2. A növényfajok kiválasztásánál mérlegelni kell a kiválasztott 

terület adottságait, például milyen korán lehet talajmunkát 

végezni, hiszen a jó borsótermés alapja a korai vetés. 

Milyen a jellemzô idôjárás azon a területen, mivel a jelenlegi 

klimatikus viszonyok között a korai borsófajták virágzása 

még nem csúszik bele a hôségbe, így várható, hogy „nem 

rúgják el a virágot”. A takarmányborsó termesztést választók 

jól teszik, ha a sárga, sima héjú borsófajtákat vetik, mert 

az állattenyésztôk ezt a típust jobban szeretik, mint a zöldet. 

Lehet-e öntözni a területet, mivel a szója termesztése – a 

kifejezetten szárazságtûrô fajták kivételével – öntözéses körülmények 

között rentábilis Érez-e magában olyan szakmai 

tudást, amellyel ezeknek a növényeknek a vetômagtermesztésébe 

is belevághat 

3. A tavaszi árpa vetését azok a gazdálkodók fontolgatják, 

akiknek a területe valamelyik malátagyár vonzáskörzetében 

található. Ha sörárpának akarja eladni, a fajtaválasztásnál 

semmi sincs a gazdára bízva, mert az egyetlen kritérium, 

hogy a felvásárló melyik fajtát hajlandó átvenni. 

A fémzárolt vetômag használata azonban a fajtaazonosság 

igazolásához nélkülözhetetlen! 

4. A tavaszi árpára, zabra, tavaszi búzára, lenre, lucernára, 

burgonyára és borsóra is igaz, hogy a Fajtaoltalmi 

Nonprofit Kft. a sajátvetômag-visszafogásra jogosult kivetni 

a fajtahasználati díjat. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. az általa 

képviselt fajtákat s az ezekre vonatkozó díjtételeket az 

FVM értesítô LX. évfolyam 11. (2009.12.28.) számának, 

3355. oldalán tette közzé. 

5. A napraforgó vetômagok kiválasztásánál már nem 

ilyen egyszerû a helyzet. A gazdálkodónak mérlegelni kell, 

hogy milyen célú felhasználásra választ vetômagot. 

A jelenleg feljövôben lévô piac a „magas olajsavtartalmú” 

napraforgó termesztését célozza meg. Ha ezt akarja 

termelni, akkor a gazdának vetés elôtt a ki kell választania 

a felvásárlóját – hiszen a felvásárló határozza meg jelentôs 

mértékben, hogy melyik hibridet preferálja –, de még fontosabb, 

hogy izolálja a vetendô területet, mert a kommersz 

olajos napraforgóval történô beporzás akár a termesztési cél 

meghiúsulásához is vezethet. 

Az étkezési napraforgó elôállítása jelenleg specifikus, 

a termeltetô határozza meg a fajtát és a technológiát, s általában 

biztosítja a vetendô magot is. 

Minden napraforgó esetében oda kell figyelni arra, hogy 

a gazdálkodó meg tudja-e oldani az érésgyorsítást, állományszárítást, 

mivel ez a technológiai elem alapvetôen határozza 

meg a vetômag kiválasztását. A fajtatulajdonosok 

rendelkeznek „igen korai, korai és középérésû” éréscsoportba 

sorolt vetômaggal. A középérésû csoport hibridjei normál 

idôjárás esetén igénylik az állományszárítást (melynek 

alapfeltétele a megfelelô területnagyság, légi permetezési 

agrárium 


Vetômag 

21 

lehetôség, növényvédelmi szakirányító). Fontos tényezô a 

területen uralkodó gyomflóra is. Ettôl függôen kell eldöntenie 

a gazdálkodónak, hogy a hagyományos herbicideket részesíti 

elônyben, vagy a gyomok összetétele specifikus 

gyomirtószerek alkalmazását igényli. Ekkor kell IMI (imidazolinin 

ellenálló) vagy express toleráns napraforgó hibrideket 

választania. Ezen – úgynevezett „Clearfield”– technológiával 

a nehezen irtható gyomnövények, például parlagfû, 

csattanó maszlag, selyemmályva, de még a mezei acat ellen 

is hatékony a védekezés. A napraforgó hibridek ma már, 

szinte kivétel nélkül rendelkeznek napraforgó peronoszpóra 

rezisztenciával. 

6. A kukorica vetômag választásánál azt kell eldönteni, 

hogy szemes vagy silókukoricára van a gazdaságban szükség. 

Specifikus termelési célként szerepelhet a „waxy” kukorica. 

Itt ugyanaz a helyzet, mint a napraforgó esetében, a felvásárlóval 

kell egyeztetni, hogy melyik hibridet fogadja el. 

Minden nagyobb nemesítôház rendelkezik ilyen tulajdonságokkal 

rendelkezô hibridkukorica vetômaggal. A gazdálkodónak 

azért kell mérlegelnie, hogy milyen éréscsoportból 

választ, mert ez a kukorica nehezebben adja le a vizet, ráadásul 

a szemek szárításkori károsodásának elkerülése érdekében 

alacsonyabb hôfokon lehet csak szárítani. Korszerû szárító 

s ehhez kapcsolódóan minimális törést biztosító technológia 

szükséges a megfelelô végtermék elôállításához. 

A takarmánykukorica vetômag vásárlásánál az idén igen 

alaposan meg kell fontolnia a gazdálkodónak, hogy milyen 

tényezôt részesít elônyben. Minden nemesítôház jelentkezett 

újabb hibridekkel, amely hibridek általában nagyobb 

genetikai potenciállal rendelkeznek, mint a régebbi hibridek, 

de ezek általában a legdrágábbak. A gazdálkodónak ebben 

az esetben azt kell eldöntenie, hogy meg tudja-e adni az 

intenzív hibrideknek azt az optimális tápanyagellátást, 

amely a várható termésmennyiséghez szükséges. Amenynyiben 

ez nem lehetséges, például anyagi megfontolásból, 

választhat egy kevésbé intenzív, kevésbé érzékeny – s általában 

olcsóbb – hibridet, kisebb, de gazdaságosan elérhetô 

terméshozammal. 

A gyakorló gazdák azzal már tisztában vannak, hogy az 

ország déli és északi területein célszerû eltérô FAO-számú 

hibrideket vetni. Az északi régióban nem lehet arra számítani, 

hogy normál idôben a magas, 500-as FAO-szám feletti 

kukorica gazdaságosan szárítható nedvességtartalomra „beérik”; 

inkább csak a déli országrészeken. Ha a kukorica után 

kalászos vetést tervezünk, a korai 200-as vagy 300-as elejei 

FAO-számú hibridkukorica vetômagot vessünk. 

7. Kalászosok után vetett kapáskultúráknál nem hagyható 

el vetés elôtt a talajfertôtlenítés, melyet nagyon jó hatásfokkal 

lehet a vetômagok rovarölôszeres csávázásával helyettesíteni. 

Ez a megoldás olcsóbb és az elsô megjelenô kártevôk, 

például barkók, levéltetvek, csipkézôbogarak ellen bizonyos 

ideig állományban is védelmet ad. Ilyen vetômagot meghatározott 

ideig lehet a nemesítôházaktól rendelni, de vannak 

olyan vetômagüzemek, melyek az utólagos csávázást is elvégzik 

az engedélyezett rovarölô csávázószerekkel. 

Lengyel Józsefné 

Mezôfalvai Zrt., vetômagüzem-igazgató 

MA Növénytermesztési osztály elnöke 


agrárium

22 

Vetômag 

Eredményesebben a DEKALB-bal 

A Monsanto Hungária Kft. 2010. január 19–20-án Debrecenben és Keszthelyen 

harmadik alkalommal rendezte meg DEKALB konferenciáját, melynek címe 

az „Eredményes gazdálkodás 2010-ben” volt. A konferencián agrár- és piacgazdaságunk 

vezetô elemzôi tartottak elôadásokat, amelyek a gazdaságosabb, 

versenyképesebb növénytermesztés lehetôségeit elemezték, kiemelve ebben 

a legmegfelelôbb vetômag kiválasztásának szerepét. Cikkünkben a konferencia 

elôadásaiból idézünk. 

S 

zûcs Örkény, a Solar Capital Markets 

Zrt. ügyvezetô igazgatója A 

globális válság hatása a kukoricapiacra 

címmel tartott elôadást, amelyben a kukoricapiac 

várható alakulását vizsgálta. 

„Az elmúlt évek tôkepiaci mozgásai 

azt mutatják, hogy nem beszélhetünk 

önálló és független kukoricapiacról, gabonapiacról 

vagy árupiacról, hanem ezen 

piacok részei egy globális tôkeáramlási 

rendszernek, ahol a fundamentumok, a 

hagyományos kereslet-kínálati viszonyok 

egyre kisebb szerepet játszanak – 

vezette be elôadását. – A globális piacokon 

minden mindennel összefügg, kicsit 

leegyszerûsítve egyetlen piacról beszélhetünk, 

ahol egy adott változás minden 

részpiacra hatással van, méghozzá elôre 

látható irányban és mértékben. 

A kukorica esetében elsô körben a 

gabonák ármozgása és a kôolaj árfolyamváltozásának 

együttmozgása a legfeltûnôbb. 

Szélesebb értelemben az árupiac 

egészének és a részvénypiacok 

mozgásának van egyértelmû hatása. 

A globális válság elmélyülésére vagy 

a kibontakozásra utaló információk 

minden részpiacra hatással vannak 

mind egészen rövid, mind hosszú távon. 

Emelkednek természetesen a gabonaárak 

is, a kukoricáé is, feljebb kerül a 

BUX index is és a forint is erôsödik. De 

a folyamat ugyanígy játszódik le 

ellenkezô irányban is fordított elôjellel. 

Hónapok óta tart a vita a közgazdászok 

között arról, hogy V vagy W alakú 

fellendülés várható-e. A részvénypiacok 

(és minden más piac is) jelenleg a V formát 

árazzák: 50–60%-kal emelkedtek a 

mélypontjaikhoz képest. 

De sajnos van esély az elhúzódó, 

még egy mélypontot produkáló kilábalásra 

is. Ha piacoknak igazuk van, túl 

vagyunk a nehezén, akkor az árupiacokra 

is további emelkedés vár és a kukorica 

is – amely több szempontból alulteljesítô 

volt az elmúlt hónapokban – egyre 

magasabb áron fog elkelni.” 

Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár, intézetigazgató, 

a MTA doktora – Debreceni 

Egyetem AMTC, Gondok és lehetôségek 

a magyar növénytermesztésben 

c. elôadásában a hazai növénytermesztés 

fejlesztésében kiemelte a magasabb 

technológiai minôség, a megfelelô 

inputanyagok, fajták és hibridek 

használatának szükségességét. 

„Hazánk természetföldrajzi, ökológiai 

adottságai, évszázadokra visszanyúló 

termelési tradíciói, a korábbi hagyományos 

piacai, a változó színvonalú 

szakismerete, a termelés mûszakitechnikai 

feltételrendszere a nemzetgazdaság 

megkerülhetetlenül fontos 

ágazatává tette a mezôgazdaságot, illetve 

a tágabb értelemben vett agrárvertikumot. 

Ugyanakkor azt is tudomásul 

kell vennünk, hogy egy ország 

fejlôdésének általában szoros velejárója 

az agrárterületek csökkenô relatív 

részesedése a GDP-ben. 

A hazai növénytermesztés legnagyobb 

problémáját az jelenti, hogy a 

stagnáló vagy döntôen rosszabbodó nem 

agronómiai és agronómiai feltételek 

mellett kell a termelés hatékonyságát, 

jövedelmezôségét növelni az optimális 

termésszint, termésbiztonság és termésminôség 

elérésével. Ehhez azonban 

alapvetô paradigmaváltás szükséges. 

A hazai növénytermesztés fejlesztésében 

bizonyítottan vannak még olyan 

agronómiai tartalékok, amelyek – az 

ökonómiai, piaci, pénzügyi feltételekkel 

együtt – lehetôséget biztosítanak a 

hatékonyság növelésére. Véleményem 

szerint az alábbi három kiemelt terület 

külön-külön és együttesen történô fejlesztésével 

ez az agronómiai hatékonyság 

lényegesen növelhetô lehetne a jövôben: 

1. Minôségi fejlesztés: 

• a minôség 3 dimenziója; 

• termékminôség (komplex, differenciált); 

• technológiai minôség (intenzívebb 

inputhasználat, precíziós növénytermesztés, 

technológiai fegyelem); 

• környezeti minôség (fenntarthatóság 

az abiotikus és biotikus környezetben). 

2. Differenciált növénytermesztési 

modellek: 

Feltételek: Modellek: 

• termôhely • (extenzív) 

• fajta/hibrid • low input 

• agronómiai • mid-tech 

• pénzügyi-mûszaki • intenzív 

• szaktudás 

3. Adaptív technológiák: 

• termôhelyspecifikus (átlagosnál 

kedvezôtlenebb éghajlati, talaj-, 

domborzati feltételek, plasztikus 

fajták/hibridek); 

• fajta/hibridspecifikus (kedvezô 

termôhelyi feltételek, kiváló genotípusok 

és azok speciális agrotechnikai 

reakciójának kihasználása); 

• integrált (termôhely + fajtaspecifikus), 

A növénytermesztés jövôje nagymértékben 

múlik az innovációs készségen, 

a technológiák finomításán, precíziós 

megvalósításán. Meggyôzôdésem, 

agrárium 


Vetômag 

23 

hogy ezeknek a lehetôségeknek a kihasználásával 

és gyakorlati megvalósításával 

a növénytermesztés hatékonynyá 

tehetô.” 

Pesti Csaba, az Agrárgazdasági Kutató 

Intézet, Vállalkozáselemzési Osztályának 

munkatársa A növénytermesztô 

gazdaságok jövedelmezôségének vizsgálata 

a tesztüzemi adatok alapján elôadásában 

arról a kutatásról számolt be, 

amely arra keresi a választ, hogy melyek 

azok a – részben a döntéshozó által befolyásolható 

– tényezôk, illetve adottságok, 

amelyek a jövedelmezôségre a legnagyobb 

hatást gyakorolják. Ezek közt 

elôkelô helyen foglalnak helyet az input 

anyagok, köztük is a vetômagok. 

„Vizsgálatunkban áttekintettük a legjobban 

és a legrosszabbul gazdálkodó 

üzemek sajátosságait, és megpróbáltuk 

felderíteni a sikeres gazdálkodás okai 

közül azokat, amelyek az üzemek pénzügyi 

adataival és termelési szerkezetével 

számszerûsíthetôk. 

A hazai mezôgazdasági termelést és 

a gazdaságok számát illetôen a növénytermesztô 

gazdaságoknak jut meghatározó 

szerep. Itt találjuk az üzemek csaknem 

40%-át, ezek az üzemek használják 

a földterület 60%-át és állítják elô a 

bruttó termelési érték 37%-át. 

A szántóföldi növénytermesztés mezôgazdaságunk 

húzóágazata. Ez integrálódott 

legjobban a nemzetközi kereskedelembe, 

ezeknek a termékpályáknak 

legjobb a szervezettsége, itt a legnagyobbak 

Magyarország versenyelônyei, 

nem utolsósorban pedig ez képezi az 

agrárexport legnagyobb részét. 

A legjobban jövedelmezô növénytermesztô 

gazdaságok egy hektár mezôgazdasági 

területen csaknem négyszer 

annyi jövedelmet érnek el, mint a legrosszabbul 

gazdálkodó üzemek. Ennek 

a különbségnek a közvetlen okát a magasabb 

hozamok jelentik, az értékesítési 

árakban nincs jelentôs különbség a 

két csoport között. 

A magasabb hozamokat a legjobb 

gazdaságok intenzívebb termeléssel érik 

el, a fajlagos vetômag-, mûtrágya-, növényvédôszer- 

és üzemanyag-felhasználásuk 

másfélszeresen meghaladja a legrosszabb 

üzemek felhasználását. Ezenkívül 

jobb minôségû földterületekkel és 

képzettebb munkaerôvel rendelkeznek, 

alkalmazottaiknak 40%-kal több munkabért 

fizetnek. A sikeres üzemek az intenzívebb 

termelést nagyobb összegû 

beruházásokkal ötvözik: az elmúlt három 

évben az egy hektárra jutó bruttó 

beruházásaik értéke csaknem négyszerese 

a kevésbé sikeres üzemekének. A beruházások 

eredményeként több eszközzel 

rendelkeznek, kétszer annyi az 

erôgépeik és munkagépeik értéke. 

A szántóföldi növénytermesztô üzemeknél 

érvényesül a legjobban a méretgazdaságosság, 

a jövedelmezôbb üzemek 

átlagosan több mint kétszer akkora 

területet mûvelnek, mint a kevésbé 

jövedelmezô üzemek. 

Európai összehasonlításban is nekik 

vannak a legjobb eredményeik, a legjobb 

üzemek egy hektárra jutó nettó 

hozzáadott értéke, igaz, csak kis mértékben, 

de meghaladja az EU-15 átlagát. 

Termelési értékük azonban jóval elmarad, 

ami elsôsorban az alacsonyabb 

hozamokkal magyarázható. 

A hazai üzemek alacsonyabb vetômag-, 

növényvédôszer- és mûtrágyaköltsége 

extenzívebb gazdálkodásra 

utal. Alacsonyabb terményárak esetén 

ugyanis a hazai gazdálkodók jelentôsen 

visszafogják az inputjaikat.” 

Könczöl Péter nemesítô, Monsanto Kukorica 

Kutatásvezetôje, a Modern kukoricanemesítési 

technológiák hazai alkalmazása 

és gyakorlati eredményei c. elôadásában 

a DEKALB hibredeket, hibridcsomagokat 

ajánlotta a termelôk figyelmébe: 

„Az elmúlt évek idôjárási anomáliái 

ráébresztették a mezôgazdaságban dolgozókat 

arra, hogy át kell értékelni a 

termelés megbízhatóságról alkotott véleményüket. 

2009-ben a júniusi csapadék 

nagyszerû termés lehetôségét villantotta 

fel, ugyanakkor a szemtelítôdéskor 

és az éréskor jelentôs szárazság 

és magas hômérséklet sújtotta területeinket. 

Az idôjárás ilyetén alakulása a 

kukoricát keményítôremobilizációra 

szorította, ami egyes területeken szezon 

végi szárdôléseket okozott. 

A termény árának kedvezôtlen alakulása 

miatt sokan a betakarítás késleltetését 

választották, ami jelentôs szárítási 

költségmegtakarításhoz vezetett, ugyanakkor 

kockázatot jelentett a fent említett 

szárproblémák és egyes toxinok felhalmozódása 

miatt. 

A Monsanto a legszélesebb genetikai 

bázissal rendelkezô nemesítô vállalat, 

kiterjedt kísérleti és tesztelési hálózattal 

rendelkezik. Az új technikákkal – mint a 

dihaploid technológia vagy a genetikai 

markerek alkalmazása a vonalfejlesztésben 

– komoly elôrelépést tett a terméspotenciál, 

a megbízhatóság és évjáratstabilitás, 

valamint a koraiság területein 

a kukoricahibridek technikai értékének 

tekintetében. A folyamatosan változó 

kukoricakínálatunk egyre nagyobb százalékban 

tartalmazza a fent említett modern 

nemesítési technikák eredményeit. 

A DEKALB innováció 

legújabb eredményei 

2009-ben több kiváló hibridet vezettünk 

be a piacra. Ma több tízezer hektár tapasztalata 

alapján mondhatjuk, hogy a 

DKC4490, a DKC4889, a DKC4888, 

a DKC5170 és a DKC5276 is kiválóan 

vizsgázott a termelésben. A DEKALB 

portfólió megújulása tovább folytatódik, 

így a DEKALB innováció eredményeként 

2010-ben ismét öt kiváló új 

hibridet ajánlhatunk Önöknek: 

EE3802 (DKC4082) A legelsô! 

Ennél a hibridnél lehetôség van a korábbi 

vetésre, így bármely kalászosnak 

jó elôveteménye lehet. Amennyiben a 

betakarítás mégis késôbbre tolódik, ekkor 

sem kell aggódni, hiszen a hibrid jó 

állóképessége miatt a késôbbi betakarítás 

sem okoz termésveszteséget. 

EE4605 (DKC4685) Mindig több 

A korai éréscsoport elejének igazán 

megbízható hibridje, amely a kiváló 

stressztûrô képesség és az alacsony betakarításkori 

szemnedvesség mellett 

leginkább a terméspotenciál tekintetében 

jelent elôrelépést elôdeihez képest. 

DKC4590 Az eminens 

Teljesen új genetikai vonalat képvisel, 

mely a biztonság mellett a csúcstermés 

lehetôségét is nyújtja. Aki ezt a 

hibridet kipróbálja, többé nehezen 

mond le róla. 

DKC4795 Az „aszálylovag” 

Mert megbízható, stressztûrô, kiemelkedô 

terméspotenciállal és kedvezô 

agronómiai tulajdonságokkal bír. Kiváló 

genetikai hátterével valódi értéket jelent 

a hazai kukoricatermesztôknek. 

DKC5190 A nagy termés ígérete 

Kiváló stressztûrésének köszönhetôen 

még aszályosabb körülmények között is sikerrel 

termeszthetô, emellett megfelelô körülmények 

esetén abszolút rekord termések 

elérését teszi lehetôvé, éréscsoportjának 

megfelelô vízleadás mellett. 

(x) 


agrárium

Vetômag 

25 

A MARTONVÁSÁRI TERMÉKEK 

JELENE ÉS JÖVÔJE 

Martonvásár nevét szinte mindenki ismeri a magyar növénytermesztôk körében, hisz az itt található Kutatóintézetben 

végzett kukoricanemesítési tevékenység sok-sok évre tekint vissza. Az elért eredményekrôl, 

a kukoricanemesítési célokról kérdeztük dr. Oross Dénest, a Bázismag Kft. ügyvezetô igazgatóját. 

A növénytermesztés történetében köztudott, hogy 

Európa elsô kukoricahibridje Martonvásáron, Magyarországon 

született, 1953-ban. A martonvásári 

genetika ettôl a pillanattól kezdve szolgálja Magyarország 

és Európa kukoricatermelô gazdálkodóit, 

nemesítôink az eltelt közel hat évtized alatt 

számtalan hibridet regisztráltattak Kelet-, Közép-, 

és Nyugat-Európában. 

Milyen éréscsoportú és felhasználású hibridekrôl beszélünk 

Szemes kukoricáink a legkorábbi, FAO 200-as, míg silóhibrideink 

a FAO 300-as csoporttól kezdôdôen igen széles termékválasztékot 

biztosítanak egészen a FAO 600-as csoportig. 

Új, igen korai kukoricánk az Mv 255 (FAO 290), mely igazi 

elônye a kedvezôtlenebb termôhelyeken mutatkozik meg az átlag 

feletti termésekben. 

Az Mv 343 (FAO 360) a stresszes évjáratokban is megbízhatóan 

hozza az átlagot, csapadékos évjáratokban azonban a legjobb 

termést várhatjuk tôle. 

Minden termôhelyen és minden évjáratban átlagot messze 

meghaladó terméseredményt várhatunk el a KAMARIA (FAO 

370) kukoricától, amely magas színvonalú gazdálkodás esetén 

a növekvô mûtrágyaadagokra kiugróan magas termésekkel 

reagál. 

A MIRANDA (FAO 460) genetikailag magas terméshozampotenciállal 

rendelkezik, amely jó tápanyag-ellátottságú területeken, 

magas termelési színvonalú, intenzív gazdálkodási körülmények 

között érhetô el. 

„Leafy” típusú (leveles) silókukorica portfóliónk is tovább 

bôvült. 

A silóhibridek királyának méltán nevezett SILOKING (FAO 

530) hibridünk minden igényt kielégítô, energiadús szilázs 

alapanyag. 

Új termék silóportfóliónkban a MASSIL (FAO 610). Termesztését 

elsôsorban intenzívebb, jó tápanyag- és csapadékellátottságú 

területeken javasoljuk! 

Ezek a termékek egyre nagyobb területet foglalnak el, s egyre 

ismertebbek Magyarországon és Európában egyaránt. 

Minek köszönhetô, hogy a martonvásári hibridek iránt egyre 

nagyobb a kereslet itthon és Európa-szerte 

A kukoricatermesztôk igényeit széles genetikai alapokra épülô 

termékekkel lehet a legjobban biztosítani, s a genetikai változatosság 

teszi lehetôvé, hogy az adott termôhely specialitásainak 

leginkább megfelelô, legjobban alkalmazkodó terméket választhassunk. 

A MARTON GENETICS márkához tartozó hibridkukoricák – 

genetikai hátterüket illetôen – a legtöbb versenytárs terméktôl 

eltérô, új hibridkombinációk. Nemesítésük fôként száraz, 

extenzív viszonyok között történik, s ennek elônye a fôként 

közép-kelet-európai piacainkon mérhetô le, ahol 

a kukoricatermesztôk fô kihívása a csapadékhiány 

és az egyébként is jellemzô, de manapság az általános 

felmelegedésbôl is adódó gyakori hôstressz. 

Miben és hogy nyilvánul meg leginkább termékeikben 

az Ön által említett genetikai változatosság 

Hibridkukoricáink nagyon jó általános alkalmazkodóképességgel 

rendelkeznek, köszönhetôen annak, hogy nemesítôink 

tudatosan tesztelik új termékeinket az intenzív, és extenzív termôhelyi 

viszonyok között is. Mindannyian tapasztaljuk, hogy 

évrôl évre egyre erôsebbek az éghajlati anomáliák, s így a sikeres 

termékeknek több eltérô, esetleg egymással ellentétes klimatikus 

tényezô hatását kell elviselniük. Éppen ezért figyelmet 

fordítunk arra, hogy hibridjeink a gyors kitavaszodás után korán 

vethetôek legyenek, jól tûrjék a vetés idôpontja körüli hideget, 

és gyors kezdeti fejlôdésûek legyenek. Ezen tulajdonságok 

mellett hibridkukoricáink a szárazabb termôhelyi viszonyokhoz 

való alkalmazkodásban nyújtanak többet versenytársaiknál, 

s ez általában többlettermésben realizálódik. 

Említette a Marton Genetics márkanevet. Ez a márka ez idáig 

ismeretlen volt a magyar vetômagpiacon. Mit kell tudnunk 

róla 

A Marton Genetics márkanév alatt forgalomba kerülô termékek 

egyesítik a magyar és európai genetika keresztezésében elért 

legújabb nemesítési eredményeket, és legmodernebb módszereket. 

E márkanév alatt négy termékkör, szemes- és silókukorica, 

valamint napraforgó- és repcevetômagok kerülnek forgalomba. 

Mik a további tervek, célok Itthon és Európában 

Európában 11 országban vagyunk jelen a martonvásári szemes- 

és silókukorica hibridekkel, Magyarországon pedig az 

elsôk vagyunk a magyar nemesítôházak között a kukorica vetômagpiacán, 

napraforgó és repce termékeinkkel pedig kivívtuk 

a termelôk figyelmét! 

A versenyhelyzet, mint mindig, most is nagyon erôs és kiélezett. 

Feladatunknak érezzük, hogy piaci helyzetünk megôrzésével 

és növelésével ne csak a Marton Genetics márka, hanem a 

martonvásári, így a magyar kukoricanemesítés pozícióját is 

erôsítsük, s ezáltal termékeinkkel és partnereink szakértelmével 

együtt értéket teremtsünk itthon és külföldön egyaránt. 

Célunk, hogy minél több gazdálkodó termelhesse és ismerje 

meg saját területein a martonvásári kukoricahibrideket, a 

napraforgó és repce termékeinket, amelyeket jó szívvel és 

szakértelemmel ajánlunk megtisztelô figyelmükbe! 

munkatársunktól 


agrárium

28 

Vetômag 

Kukorica- és napraforgópiac 

A tavasz közeledtével újra elôkerül a kérdés, mi kerüljön idén a földbe Melyik 

növénnyel, hibriddel, fajtával érhetô el kedvezô jövedelem, melyiknek lesz piaca 

Cikkünkben megpróbáltuk összegyûjteni azokat az információkat, amelyek segítséget 

nyújthatnak a gazdák döntéseihez. 

K 

ínálat: A kukorica termôterülete 

1%-kal csökkent 2009-ben az 

elôzô évhez képest, de még így is 7,5 

millió tonna termény került betakarításra. 

A kibocsátás tehát csökkent, 

azonban a 2009. évi termés és a 2008- 

ról áthúzódó készletek bôséges kínálatot 

nyújtottak a vásárlók számára. 

A napraforgómag vetésterülete Magyarországon 

2,5%-kal csökkent 2009- 

ben 2008-hoz viszonyítva. A magasabb 

termelôi ára miatt többen váltottak a 

repce termesztésére a 2008/2009-es 

1. ábra. A takarmánykukorica termelôi és határparitásos 

exportára Magyarországon (Forrás: AKI PÁIR, KSH) 

2. ábra. A napraforgómag termelôi és határparitásos 

exportára Magyarországon (Forrás: AKI PÁIR, KSH) 

szezonban. A 2009. évi napraforgótermés 

14%-kal volt alacsonyabb (1,3 

millió tonna), mint egy évvel korábban. 

Az elôzô évrôl áthúzódó készletek miatt 

azonban bôséges maradt a kínálat. 

Kereslet: Az Agrárkamara prognózisa 

szerint a 2009/2010-es gazdasági év végéig 

az elôzôhöz viszonyítva 11%-kal 

nôhet a kukorica belföldi felhasználása. 

Ugyanis várhatóan nagyobb arányban 

használják a terményt takarmányozásra, 

mint korábban. Az ipari felhasználás 

mértéke elôreláthatóan nem nô az idén. A 

kormány tájékoztatása szerint azonban 

2011-ben három új üzem is elkezdheti a 

bioetanol-elôállítást, ami jelentôs feleslegeket 

vonna el a hazai piacról. Addig 

azonban az export az egyetlen út a túlkínálat 

levezetéséhez, mivel a 2009. november 

1-jén kezdôdött intervenciós idôszakra 

a kukorica felajánlható mennyiségét 

0 tonnában határozta meg az Európai 

Unió. Igen aktív volt a termény külpiaci 

értékesítése 2009-ben, ami megakadályozta, 

hogy a termelôi árak olyan mélységekbe 

zuhanjanak, mint egy évvel korábban. 

A kukoricaexportunk a 2009. január–november 

közötti idôszakban 12%- 

kal nôtt az elôzô év azonos idôszakához 

viszonyítva (1. ábra). 

A hazai napraforgótermés elhelyezésére 

két lehetôség adódik: a belföldi feldolgozás 

és az export. Az AKI PÁIR 

adatai szerint a magyarországi feldolgozók 

15%-kal több napraforgómagot vásároltak 

2009-ben, mint egy évvel korábban. 

A napraforgómag exportja 27%- 

kal nôtt 2009. január és november között 

2008. azonos idôszakához képest. 2010 

elején már a napraforgómag készletek 

csökkenése figyelhetô meg globálisan és 

európai szinten, amelynek áremelô hatása 

begyûrûzött a hazai piacra is. A napraforgómag 

termelôi ára 2010 januárjában 

elérte a repcéét (2. ábra). 

Mi az igény a piac részérôl 

Az egyöntetû és jó minôség biztosítása. A 

termesztendô hibrid, fajta kiválasztása 

elôtt érdemes azon elgondolkodni, hogy 

mi a termesztés célja A takarmányozási 

célra szánt kukoricánál például a fehérjetartalom 

fontos minôségi paraméter. Ez 

részben függ a hibridtôl, de jelentôs mértékben 

befolyásolható az agrotechnikával, 

például a tápanyagellátással. A szem nedvességtartalma 

szintén meghatározó tényezô. 

Amennyiben szemesen kerül felhasználásra, 

értékesítésre a termés, akkor 

az alacsonyabb szemnedvességtartalom 

elérése a cél a tenyészidôszak végére, 

amelyre alapvetôen a rövidebb tenyészidejû 

(FAO 200–400), illetve a jó vízleadó 

képességgel rendelkezô hibridek alkalmasak. 

Ahol a magas szemnedvesség-tartalom 

elôny (például siló), ott a hosszabb tenyészidejûek 

közül is lehet válogatni, illetve 

léteznek kifejezetten siló hasznosítású 

hibridek is. A bioetanol-gyártásra a magasabb 

keményítôtartalom a követelmény, 

ami a hibridválasztás mellett szintén 

befolyásolható például a tápanyagellátással 

(nagyobb arányú K-trágyázás). 

A napraforgó hibridek, fajták esetében 

a legfontosabb paraméter az olajtartalom, 

az olaj kinyerhetôsége, ami részben hibrid- 

és fajtatulajdonság, részben pedig a 

termesztés körülményei módosítják. Más 

típust kell választani ipari célra és mást 

közvetlen emberi fogyasztásra. 

Dr. Molnár Zsuzsa 

Agrárgazdasági Kutató Intézet 

Piaci Információs Osztály 

agrárium 


Vetômag 

29 

Kezünkben a megoldás… 

a Dow AgroSciences stratégiája kontinentális klímára 

Kontinentális klímán a terméshozamokat 

leginkább befolyásoló természeti 

tényezô: a csapadék és a 

hômérséklet. A Dow AgroSciences 

az MTI hibridekkel a termelési kockázat csökkentésének 

lehetôségét kínálja a magyarországi kukoricatermesztôknek. 

A Dow MTI korán vethetô kukoricahibridjei alacsony, 

már 5 C fokos talajhômérsékletnél fejlôdésnek indulnak. 

Ez lehetôvé teszi, hogy igen korán – többéves megfigyelés 

alapján –, március végén vethetôk ezek a hibridek. 

Milyen elônyöket hordoz a korai kukoricák 

korai vetése 

A kora tavaszi nedvesség is hasznosul. Rendszerint kora 

tavasszal, márciusban a talajok víztelítettsége kedvezôbb, 

mint április második felében. 2009-ben a korán, március 

végén, április legelején vetett kukoricák egyenletesen 

keltek és fejlôdésnek indultak. 

A kukoricabogár lárváival szemben a korán vetett kukoricák 

lépéselônyre tesznek szert. Mire a lárvák kikelnek 

és aktívvá válnak, a kukoricának már jelentôs gyökértömege 

van. Ez az elôny nemcsak a lárvakártétel kockázatát 

csökkentheti, de az imágok károkozását is korlátozhatja. 

Mikor a kifejlett rovarok elkezdenének táplálkozni, a 

kukorica már elvirágzott, nem találnak táplálékot a korán 

elvetett kukoricában. 

A korai vetésnek és rövid tenyészidônek köszönhetôen 

a kukorica virágzása – mely kritikus a termésképzôdés 

szempontjából – megelôzi az igazán forró és aszályos júliusi 

napokat. A virágzási idô „elôbre tolásával” nô a jó 

termékenyülés valószínûsége, csökken a csövek „orrosodásának” 

veszélye. 

A korán vetett korai kukoricákkal 

megvalósítható a szárítás nélküli kukoricatermesztés, 

hiszen az érés, a 

vízleadás a rendszerint forró és száraz 

augusztusban történik. Évjárattól és tenyészidôtôl függôen 

augusztus végére, szeptember közepére a szemnedvesség 

14% alá is csökkenhet, és így nincs szükség mesterséges 

szárításra. Ez jelentôs költségmegtakarítást jelent. Ilyen 

idôjárási feltételek mellett nincs fuzáriumfertôzés, a csövek 

egészségesek. A termény minôsége kiváló. Füstgázmentes, 

teljes értékû, élelmiszer-ipari termény minôség érhetô el. 

A korán vetett korai kukoricák jól illeszthetôk a vetésforgóba. 

A vetésforgó számos elônyt hordoz, amely költségtakarékosabb, 

hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetôvé. 

A korai kukoricabetakarítás esetén nagy biztonsággal 

elég idô áll rendelkezésre, hogy beérett, jó vetôágyat lehessen 

készíteni az ôszi vetésekhez. 

2009-ben Légrádi Miklós is kipróbálta a Dow 

AgroSciences korán vethetô korai kukoricáit. 

A teljesség igénye nélkül néhány gondolat a tapasztaltakról: 

„Valójában majd egy hónappal korábban vetettük el ezeket 

a fajtákat, mint a normál vetésidô. Meg kell mondjam 

nem csalódtam, várakozásaimat mindegyik meghaladta… 

A betakarításra szeptember 8-án került sor. Kiemelném az 

igen korai MT MATTEST-t, amely 10,5 t/ha-ral zárt. A FAO 

200-as fajták 10 t/ha feletti átlaggal zártak, amelyekbôl az 

MT 261-es elérte a 11,2 t/ha-t. Szárításra nem volt szükség, 

mert 13,5 és 14%-os nedvességgel takarítottuk be. 

Lényeges szempont, hogy már ebben az idôben olyan 

termékhez juthatunk amelynek piaca most van kialakulóban, 

de akár a szeszipar vagy az élelmiszeripar részére is 

be tudjuk szállítani ezt a korai friss árut. 

Véleményem szerint a következô években magamat is 

beleértve sokan kipróbálják ezt a technológiát.” 

„A normál vetésû fajtákhoz hasonlítva, amelyek 10–12 cm-esek voltak, ezek a fajták már derékig értek” 

– Légrádi Miklós, Lengyeltóti, 2009. május 28. 


agrárium

30 

Vetômag 

A Gabonakutató Nonprofit Kft. immár 

85 éve foglalkozik növénynemesítéssel, 

munkánk eredményeképp közel 20 növényfaj 

fajtáit és hibridjeit kínáljuk a termelôknek. 

Az épphogy elmúlt 2009-es évet elemezve 

ismét új tapasztalatokkal gazdagodtunk. 

Az aszály más idôpontban és 

módon jelentkezett, mint 2007-ben. Ezért 

az ország egyes részeit eltérô módon sújtotta, 

és jelentôs különbséget mutattak az 

egyes növényfajok is. 

A kukorica talán a legérzékenyebb a 

vízhiányra, ezért biztató, hogy tavaly is 

kiemelkedô eredményt nyújtottak hibridjeink. 

Az azt megelôzô intenzív évben és a 

2007-es aszályban is jól vizsgázott kukoricáink, 

s most sem vallottak szégyent. 

• A Kenéz már több éve a figyelem középpontjában 

van, termôképessége 

kiváló és jól alkalmazkodik az eltérô 

termesztési feltételekhez. A FAO 

400-as csoport elején érik, erényei 

Dacolók és intenzívek 

Gazdag kukoricakínálat a Gabonakutatótól 

A Kenéz termése üzemi kísérletekben, 2009. 

A GK Boglár termése az IKR Zrt. nagyparcellás 

fajtakísérletekben, korai éréscsoport, 2009. 

aszályos körülmények között még 

szembetûnôbbek. 

• A GK Boglár 2009-ben vizsgázott 

elôször nagyüzemi körülmények között. 

A megmérettetés jól sikerült, 

hiszen intenzív területeken is a legjobbak 

között szerepelt. Az állománya 

tetszetôs, termése és szárszilárdsága 

miatt a termelôk gyorsan 

megkedvelték. 

• A Szegedi 349 sok hibriddel ellentétben 

kiválóan dacolt az elemekkel. 

A jelentôs aszály és az ôszi viharos 

szelek sem tépázták meg, szárszilárdságával 

és stabil hozamával méltán 

megbecsült kukoricánk. 

• A legújabb, 2009-ben elismert, zöldszáron 

érô típusú Szegedi 386 a korai 

vetésre törekvôk jó választása. 

Kettôs hasznosítású, bátran ajánljuk 

a korai silóhibridet termelôk számára. 

Virágné Pintér Gabriella 

DAMISOL 

LEVÉL- ÉS TALAJTRÁGYÁK 

Különleges összetételek, melyek segítségével megelôzhetô, 

gyógyítható a virágzáskori fagykár, vagy növelhetô a szôlô 

cukortartalma, növelhetô a fûszer- és pritaminpaprika színanyagtartalma 

és javítható az együttérés is. Ezek a Damisol 

BB Gabona és a Damisol BB Cukorrépa nevû készítményeink. 

Damisol Kalászos a búzatermesztésben növeli a termés 

mennyiségét és javítja annak minôségét. Magas hatóanyagtartalmú 

készítmények a repce és a napraforgó termésmennyiségének 

és olajtartalmának fokozására. A Savabór 

Plus Repce, Damisol Bór Extra, Damisol Bórkoncentrátum, 

Savabór Extra, Damisol Kén, Damisol Nitrogén használatával 

biztos a termés- és az olajtartalom-növekedés. 

A fentieken kívül kiemelkedôen magas hatóanyag-tartalmú 

oldatmûtrágyák, melyek kiválóan használhatóak az állókultúrában 

a gyomirtással egy menetben történô kijuttatásra, 

valamint tápoldatok készítéséhez. Damisol NPK I., 

NPK II., NPK III., NPK IV., NPK V., nevû összetételek. 

Hazánkban egyedül csak mi gyártjuk! Lassan ható Nitrogén 

oldat, mely kiválóan alkalmazható a dísznövény-termesztésben, 

a gyümölcs- és szôlôkultúrákban, a golfpályákon és a 

különbözô sportpályák, parkok, kertek gyepének tápanyag 

ellátásában. 

Damisol Kft. 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 1. 

Tel./fax: 53/370-670, mobil: 20/926-2622 

damisol@t-online.hu • www.damisol.hu 

agrárium 


Vetômag 

31 


agrárium

32 

Vetômag 

KWS kukoricanemesítés 

Stabil, megbízható hibridek minden körülmények között 

A KWS a kukoricahibridek vetômagjának forgalmazása terén második Európában, számos országban pedig vezetô és meghatározó 

piaci részesedéssel bír. 

A közép-európai, illetve hazai termelôink számára a helyi ökológiai és technológiai adottságoknak leginkább megfelelô 

termékek fejlesztésében kulcsfontosságú a közép-európai nemesítô program, melynek székhelye a Békéscsaba melletti 

Muronyban található. Az elmúlt években mind több hazai viszonyok között elôállított és szelektált vonal, illetve az azokat 

tartalmazó hibridek kerülnek fajtajelöltként bejelentésre az MgSzH regisztrációs kísérleteibe. 

A néhány éve mûködô hazai nemesítési program komoly genetikai elôrehaladást ért el különösen a szárazságstressz 

(magas hômérséklet és/vagy vízhiány), illetve a vízleadási dinamika fejlesztése tekintetében, melyek az elmúlt évek kísérleti 

eredményeiben is jól nyomon követhetôk. Kedvezôtlen, szárazságra hajló adottságú termôhelyeken és szokatlanul aszályos, 

abnormális klímájú évjáratokban az új KWS hibrid generációk különösen kiemelkednek a hazai kínálatból. 

A hazai nemesítési programnak köszönhetôen korábbi rendkívül stabil és magas termôképességû hibridjeinket (KWS 

2376, Amandha) újabb, még magasabb szintet teljesítô genotípusok váltják a jövôben, melyek piaci bevezetése az elmúlt 

két évben megkezdôdött. 

A Kladdus (FAO 310) korai, kompakt, zöld száron érô hibrid. Korai tenyészidejéhez képest magas termôképesség és nagyon 

kedvezô betakarításkori szemnedvesség jellemzi. Az aszályos 2009. évben 82 üzemi kísérletünkben átlagosan 8,98 t/ha 

száraz termést adott. Jó szárazságtûrése miatt a 2007. évi aszályban is kiválóan termékenyült. Átlagosnál jobb termôhelyekre 

és intenzív technológiákhoz, megkésett vetésekhez és korai betakarításhoz, kalászos elôveteményként különösen ajánljuk. 

A Krabas (FAO 310) a KWS kukoricanemesítés új csúcs hibridje. Minden évjáratban és termôhelyen kiemelkedôen magas 

termôképesség (MgSzH, 2007.: 115,3%, MgSzH, 2008.: 114,5% (12,14 t/ha) és nagyfokú termésstabilitás jellemzi. 

Az aszályos 2009. évben 64 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,26 t/ha száraz termést adott. Kezdeti fejlôdése erôteljes, 

a sorok gyorsan záródnak. Kiváló szárazságtûrését 2007. és 2009. években bizonyította. Zöld száron érô, tetszetôs hibrid, 

kiválóan termékenyülô csövekkel és rendkívül alacsony betakarításkori szemnedvességgel. Kiválóan alkalmas késôi vetéshez 

is, valamint korai betakarításhoz, kalászos elôtt. Elsôsorban jó termôhelyekre és intenzív technológiákhoz ajánljuk. 

A Kamelias (FAO 340) versenytársai közül rendkívüli szárazságtûrésével tûnik ki (MgSzH, 2007.: 113,3%). Rendkívül 

gyors kezdeti fejlôdésû, zöld száron érô, kompakt, generatív típusú hibrid. Kiváló szárszilárdság, korai virágzás és rendkívül 

gyors éréskori vízleadás (MgSzH, 2007: 14,47%) jellemzi. Átlagosnál jobb termôhelyen és intenzív technológia mellett 

rekordtermésre képes. Az aszályos 2009. évben 85 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,1 t/ha száraz termést adott. Különösen 

ajánljuk szárazságra hajlamos, valamint laza, átlagosnál rosszabb vízgazdálkodású talajokra, ahol kiemelkedô termésszintre 

képes. 

A Kinemas (FAO 360) a KWS kukoricanemesítés egyik legújabb csúcs hibridje. Gyors kezdeti fejlôdésû, zöld száron érô 

középmagas típus. Termôképessége rendkívül magas MgSzH, 2008.: 12,76 t/ha (104,2%). Elsôsorban átlagosnál jobb termôhelyekre 

és intenzív technológiákhoz ajánljuk. Az idei évtôl üzemi kísérleti tapasztalatok birtokában már a kereskedelmi 

forgalomban is elérhetô lesz termelôink számára. 

A Kornelius (FAO 380) a korai éréscsoport végén érô, rendkívül stabil hibrid. Magas termôképességét (VSZT-GOSZ, 

2007: 7,87 t/ha, 104,2%) és termésstabilitását a rendkívül száraz 2007. és a jóval kedvezôbb klímájú 2008. években egyaránt 

bizonyította. Az aszályos 2009. évben 89 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,39 t/ha száraz termést adott. Magas, 

robusztus, zöld száron érô növények, gyors kezdeti fejlôdés és kiváló termékenyülés jellemzi. Minden termôhelyre és technológiai 

szinthez ajánljuk, különösen intenzív technológiákhoz, ahol rekordtermésre képes. 

A Kessos (FAO 440) új, rendkívül magas termôképességû, középérésû hibrid, az Amandha méltó utóda. Magas, zöld 

száron érô növényei jól termékenyült, a Fusariummal szemben átlagon felül ellenálló csöveket hoznak. Kiváló szárazságtûrését 

2007-ben is mutatta (MgSzH, 2007.: 108,4%). Az aszályos 2009. évben 72 üzemi kísérletünkben átlagosan 9,67 

t/ha száraz termést adott. Betakarításkori vízleadása átlagon felüli (KWS üzemi fejlesztési kísérletek, 2008.: 18,6%). Elsôsorban 

jó adottságú termôhelyekre, intenzív technológiákhoz ajánljuk, ahol rekordtermésre képes. 

Dr. Nagy Sándor 

termékmenedzser 

Mobil: 20/499-5140 

E-mail: s.nagy@kws.com 

www.kws.hu 

agrárium 


Vetômag 

33 

Szerves anyagok, mint 

természetes energiaforrás 

Az utóbbi évek mezôgazdaságának kiemelkedôen fontos technológiai eleme 

a szükséges mennyiségû és minôségû természetes anyagok, szerves trágyák 

visszajuttatása a talajba. Téves az a feltételezés hogy mûtrágyázással minden 

növényi táplálóanyag visszapótlása megoldható. 

A 

termesztés egyik legsúlyosabb 

gondja napjainkban a talajok jó minôségû, 

megfizethetô szerves anyaggal 

való ellátása, a szerves trágya gazdaságos 

és következetes visszapótlása. A Magyarországon 

elterjedt gyakorlattól eltérôen a 

szerves anyagok visszajuttatása és rendszeres 

használata nem hagyható ki a növénytermesztési 

technológiákból. 

Korszerû szervestrágyázás 

Mielôtt eldöntjük, hogy milyen módon 

oldjuk meg termesztett növényeink 

tápanyag-visszapótlását, alapvetôen 

tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen 

talaj- és klimatikus környezetben 

termesztünk. Különbözô növényfajoknak 

eltérô a tápanyagigénye, de akár a 

piaci környezet is befolyásolhatja a 

tápanyag-visszapótlás módját. 

Termesztett növényeink táplálásának 

több módját ismerjük, ezeket négy 

alapvetô csoportba sorolhatjuk: 

1. szervestrágyázás, 

2. mûtrágyázás, 

3. zöldtrágyázás 

4. levél (foláris) trágyázás 

A következô fejezetekben kiemelten 

a szervestrágyázás korszerû megoldási 

lehetôségeire szeretnénk olvasóink figyelmét 

ráirányítani. 

Szabadföldi termesztés során évente átlagosan 

3–4 tonna humusz alakul át növények 

számára hasznosítható ásványi táplálékká 

hektáronként. Ahhoz, hogy megôrizhessük 

és hosszú távon javíthassuk a 

talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, 

a legfontosabb teendônk, hogy szerves 

anyaggal pótoljuk az elásványosodott 

humuszt. Szerves anyagot többféle módon 

juttathatunk a talajba, például: 

• füvesítéssel, 

• zöldanyagok, gallyazási apríték talajba 

dolgozásával a sorokban, 

• szerves trágya használatával, 

• esetleg ezek kombinációjával. 

A szerves trágyákat három fô csoportba 

oszthatjuk: 

a) hagyományos szerves trágyák, 

például istállótrágya, 

b) komposztok, 

c) korszerû granulált természetes 

növényi tápanyagok. 

Korszerû granulált természetes 

növényi tápanyagok 

A tápanyag-visszapótlás módjának kiválasztásakor 

fontos ismerni a növények 

igényeit és a tápanyagféleségek alapvetô 

paramétereit, árát és tulajdonságait. 

Elsôrendû fontossággal bír a szerves 

anyag 

• szárazanyag-tartalma (%) a szerves 

trágyában, 

• tápanyag-összetétele (N, P 2 O 5 , 

K 2 O, MgO és a mikroelemek), 

• humin-, aminó- és fulvolsavtartalma, 

• felhasználási/kezelési/tárolási/raktározási 

sajátosságai, például mennyire 

körülményes a trágya kijuttatása, 

• a gyommagvak vagy patogén organizmusok 

jelenléte és 

• az a tény, hogy mennyit kell az 

adott szerves trágyából hektáronként 

a talajba juttatni. 

Alapvetô kitétel, hogy minél magasabb 

a szerves trágya szárazanyag-tartalma, 

annál magasabb a szervesanyag-tartalma 

is. Vagyis egy szárazanyagban gazdag 

szerves trágyával, mint amilyen például 

az Italpollina vagy a Biorex (90% 

száraz anyag tartalom), kisebb mennyiség 

használata esetén is ugyanolyan, sôt 

akár nagyobb hatásfok érhetô el. 

Az istállótrágya 17,5%-os szárazanyag 

tartalmához viszonyítva a korszerû 

szervestrágya pellet munkaerô, 

költség és minden más ide vonatkozó 

tényezô tekintetében óriási különbséget 

mutat. 

Amennyiben a korszerû, granulált természetes 

anyagok használatát választjuk, 

kb. százszorosan (!) kevesebb mennyiségû 

szerves trágyát kell kijuttatnunk hektáronként, 

ami mindenképpen jelentôs 

megtakarítást eredményez akár a ráfordított 

munkaórák, akár az üzemanyagköltség 

= az összköltség viszonylatában. 

A korszerû granulált természetes növényi 

tápanyagok egyik jelentôs elônye a 

szerves trágyával szemben, hogy a gyártástechnológia 

részeként a hôkezelés következtében 

(65–70°C) a káros ammóniagázok, 

a patogén baktériumok és 

gyommagvak maradéktalanul eltûnnek. 

A természetes granulált természetes 

anyagok például Italpollina (NPK:4-4- 

4) kijuttatott hatóanyagából kiindulva 

minimálisan tízszer több nitrogént, minimálisan 

tizenöt-húszszor több foszfort 

és káliumot tartalmaz, mint a hagyományos, 

átlagos istállótrágya hatóanyagai. 

Amino-, fulvol- és huminsavak 

A pellet formátumú természetes növényi 

tápanyag készítménynek legjelentôsebb 

járulékos minôségi elônye minden más 

trágyával szemben a hangsúlyosan gazdag 

humin-, fulvol- és aminósav-tartalmuk. 

Az aminosavak biológiai feladata, 

hogy megkönnyítsék és megnöveljék a 

növény gyökérzetének azt a képességét, 

hogy a talajból a tápanyagokat hatékonyan 

felszívja: a szerves savak segítségével 

az egyébként hasznosíthatatlan 

tápanyagok „konyha kész”, növényi 

táplálkozásra, azonnali fogyasztásra alkalmas 

állapotba kerülnek. Az aminosavak 

hozzásegítik a növényt a stresszhelyzetek 

könnyebb átvészeléséhez, 

mint például a fagy, szárazság, hirtelen 

hôingadozások, szél, jégesô stb. 


agrárium

34 

Vetômag 

A granulátumot akár ôsszel, akár tavasszal 

kijuttathatjuk, ami a mûtrágya 

vagy az istállótrágya esetében nem lehetséges, 

vagy egyértelmû hatóanyagveszteséggel 

jár. Az istállótrágya és 

mûtrágya kombinációk, illetve a mûtrágyák 

esetében a nitrát alakban található 

nitrogén az ôsz vagy a tél folyamán egy 

erôsebb csapadék következtében kimosódik 

és talajvíz rétegekbe kerülve károsítja 

folyóvizeinket. Ugyanez a 

kimosódásveszély áll fenn a karbamidnitrogén 

(vizelet), illetve ammóniumnitrát 

tartalmú NPK mûtrágyákkal is. 

A pellet formátumú szarvasmarha 

és baromfitrágya pozitív hatásai: 

• a talajélet nagymértékû stimulálása, 

az elfáradt talajok revitalizálása; 

• a talajok fizikai-kémiai szerkezetének 

javítása; 

• az eróziós, deflációs károk csökkentése, 

minimalizálása; 

• a tápanyagelemek könnyen felvehetô 

formában való megkötése (N, 

P, K, Ca, Mg, Fe, Zn, stb.); 

• gyorsabb vízoldékonyság, könynyebben 

táródnak fel a tápanyagok; 

• néhány hasznos mikroorganizmus 

(például Trichoderma fajok) és 

aminósav, megmarad a kíméletesebb 

(60 percig 70 °C fokon végzett) 

hôkezelés következtében; 

• magasabb NPK 4-4-4; 

• a tápanyagok gyors kimosódásának 

megakadályozása több szempontból 

is rendkívül fontos: 

– nincs hatóanyag-veszteség, 

jelentôs kiadáscsökkentés, 

– környezetkímélô technológia, 

folyó- és talajvizek nitrit-, nitrátszennyezôdése 

megszûnik; 

• javul a mikroelemekkel való ellátás 

(folyamatos utánpótlás és feltáródás); 

• a talajok levegô- és vízháztartásának 

ugrásszerû változása; 

• felhasznált mûtrágya mennyiségének 

felezôdése, hasznosulásának 

jelentôs javítása (csökken az elmosódás 

veszélye). 

A granulált természetes szarvasmarha- 

és baromfitrágya felhasználásával 

tehát megfordíthatók a talajoknál tapasztalható 

– és sajnos egyre gyorsuló 

– káros folyamatok. Csökkennek a tápanyag-visszapótlás 

költségei és egészségesebb, 

jobb ízû és minôségû árut állíthatunk 

elô. 

Nem utolsó sorban védjük vele környezetünket. 

A granulált szerves baromfitrágya 

jellemzôi: 

• állandó, ellenôrzött hatóanyag tartalom; 

• könnyû, gépesíthetô kijuttatás; 

• alap- és fejtrágyázásra is használható 

kombinációk; 

• növénytípusokhoz és növényi 

fenofázisokhoz igazított tápanyag 

összetétel; 

• magasabb dózisok esetén sem perzsel; 

• mentes mindennemû gyommagtól, 

kórokozótól. 

Figyelembe véve a felsorolt szempontokat, 

valamint azt, hogy hazánkban 

a talajok kb. fele elsavanyodott, 

aktuális és indokolt a minôségi természetes 

tápanyagok használata, az intenzíven 

használt és elfáradt talajok újraélesztése/revitalizálása 

céljából. 

Fülei Zoltán 

okleveles kertészmérnök 

agrárium 


Vetômag 

35 

AZOTER ® talaj-baktériumtrágya 

– a magasabb hozam érdekében 

A talaj tápanyagigényét szakszerûen kell biztosítani 

a növény optimális terméshozama érdekében. 

Az AZOTER ® talaj-baktériumtrágyával a 

növény magas hozamot ér el, és alkalmazása 

gazdaságos. Biotermesztésben használható. 

Talajjavító hatásával megfelelô magágyat biztosít 

a vetések számára. 

Hektáronként 10 liter AZOTER ® baktériumtrágya 

a növény gyökérrendszerének 

150–180 kg nitrogént adagol, a növény számára 

nem hozzáférhetô foszforvegyületekbôl 

70–80 kg foszfort szabadít fel és 30 kg káliumot 

mobilizál. A szármaradványok, 

valamint a zöld- és istállótrágya 

lebontásával további nitrogént, 

foszfort és káliumot tesz felhasználhatóvá. 

Az AZOTER ® talajbaktériumtrágya 

annyi tápanyagot 

biztosít a tavaszi vetésû növényeknek, 

hogy a mûtrágyázás elhagyható. 

AZOTER ® elônyei 

• Mobilizálja a mikro és makro 

elemeket; 

• a baktériumok által termelt auxinok 

és gibberelin serkentik a 

növény növekedését és 

fejlôdését; 

• termelt vitaminok a betegségekkel 

szemben ellenállóvá teszik 

a növényt; 

• a növény szárazságtûrése javul, gyökérzete 

25%-kal növekszik; 

• gyorsítja a tarló és a növényi maradványok 

lebomlását; 

• segíti a természetes humuszképzôdést; 

• a talaj szerkezete, levegôzése és vízháztartása 

javul, lazább szerkezetûvé válik; 

• BIO termék; 

• környezetbarát, nem terheli a talajvizet nitrittel 

vagy nitráttal; 

• a talaj nitrogénterhelési értéke nulla; 

• pentozán hatás nem alakul ki; 

• ellenállóvá teszi a növényt a Fusarium és a 

Sclerotinia betegség ellen; 

• pillangós növényeknél plusz nitrogént juttat 

a növények gümôihez; 

• a termésmennyiség növekedése; 

• gazdaságos, mert a mûtrágya mennyisége 

lényegesen csökkenthetô, elhagyható; 

• költséghatékony, 66%-os megtakarítás 

érhetô el a mûtrágyával szemben. 

AZOTER ® tavaszi kijuttatása 

Az AZOTER ® baktériumtrágyát minden növényre 

– kukorica, cukorrépa, napraforgó, gabonák, 

pillangósok, burgonya, zöldségfélék, 

szôlô, gyümölcsfák és virágok – ajánljuk. 

Használatát javasoljuk az 1% humusztartalom 

feletti talajokon, ahol a pH 5,8-8,5 között van. 

Vetés, ültetés elôtt vagy a vetéssel egy menetben 

hektáronként 10 liter AZOTER ® -t – vízben 

elkeverve szántóföldi permetezôgéppel vagy 

hígítás nélkül a munkagépre szerelhetô kijuttató 

szerkezettel – egyenletesen permetezzünk a 

talajra. Egyszerre forgassuk be a vetés, ültetés 

mélységébe, hogy az erôs napfény ne tegyen 

kárt a készítményben található mikroorganizmusokban. 

Felhasználását a nap korai és 

kései óráiban, szélcsendes idôben javasoljuk. 

Minden olyan készítménnyel jól keverhetô és 

kijuttatható, amelynek nincs baktérium- és 

gombaölô hatása. 

Kezelés kukoricánál: A kontrolltáblák 150 

kg/ha nitrogén hatóanyagú mûtrágyakezelésben 

részesültek, míg a 10 l/ha AZOTER ® -rel 

kezelt táblák mûtrágyát nem kaptak. 

Kutatásaink 

Kutatásainkat a Nyugat-Magyarországi Egyetem 

Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi 

Karával és a Pannon Egyetem Georgikon Karával 

közösen végezzük. A mérések alapján a 

forgalomban lévô talaj-baktériumtrágyák közül 

a legnagyobb sejtsûrûséggel – 12-16 milliárd 

sejt/ml – az AZOTER ® rendelkezik. 

Újdonság! 

1. TCaP 28 természetes kalcium-foszfátot javasoljuk 

a foszfor és a kalcium tápanyag-utánpótlására. 

A TCaP 28 fôbb összetevôi: 

• 28-31% P 2 O 5 , az élettani, biokémiai 

anyagcsere folyamat egyik fôeleme; 

• 50-52% CaO, a savanyú talajok pH értékét 

emeli, mészpótlást biztosít; 

• 0,7-1,2% magnézium, a növényi klorofill 

képzôdést segíti, hozzájárul a foszfor oldásához; 

• értékes nyomelemek, mint pl. vasat, cinket, 

rezet és szelént tartalmaz. 

A TCaP 28 finom ôrlemény, szemcsemérete 

0,63-1 mm, ömlesztve vagy big-bag kiszerelésben 

kapható. Mikrogranulátum-szóróval 

kell a talajra kijuttatni és bedolgozni. 

2. Huminsavval bôvített természetes kalcium-foszfátot 

ajánljuk a humuszban szegény, 

alacsonyabb tápanyagtartalmú talajokhoz. 

A huminsavas természetes kalcium-foszfát 

összetevôi: 

• 18% P 2 O 5 , elôsegíti a növény bokrosodását, 

virágképzését és növeli a szemtömeget; 

• 30-31% CaO, serkenti a talajéletet és 

erôsíti a növények belsô vázát; 

• 23-26% huminsav, a talaj humusztartalmát 

növeli; 

• 25-30% szervesanyag-tartalom; 

• 0,5-0,7% magnézium; 

• értékes nyomelemek, mint pl. 

vasat, cinket, rezet, bórt, ként, 

molibdént és szelént tartalmaz. 

A huminsavval bôvített természetes 

kalcium-foszfát 8 mm-es 

méretben, big-bag kiszerelésben 

kapható. Szórógéppel kell kijuttatni 

és a talajba bedolgozni. 

A TCaP 28 és a huminsavval 

bôvített természetes kalciumfoszfát 

hatása hosszantartó, a talajból 

nem mosódnak ki. Minden 

növényhez felhasználható, hagyományos 

és biogazdálkodásban 

egyaránt. Amennyiben a talajban 

nincs elegendô foszfor és humusz, akkor tavasszal 

vagy ôsszel kell kijuttatni 200-300 

kg/ha mennyiséget. 

A TCaP 28-at vagy a huminsavval bôvített 

természetes kalcium-foszfátot az AZOTER ® 

talaj-baktériumtrágyával együtt használjuk. Az 

AZOTER ® -ben lévô Bacterium Megatherium a 

növények részére 95%-ban felvehetô formába 

alakítja át a foszfátot. Példa: 250 kg TCaP 

28-ban ~75kg P 2 O 5 található, ebbôl 95% hasznosul, 

tehát 71 kg-ot vehet fel a növény hektáronként. 

További hasznos információért kérjük, tekintse 

meg a www.pannon-trade.com honlapunkat, 

illetve munkatársaink készséggel állnak 

rendelkezésére. 

AKCIÓ! Gyôzôdjön meg az AZOTER baktériumtrágya 

hatékonyságáról, és próbálja ki akár 

már 10 hektáron is! Jelentkezzen most az akcióra, 

és megtapasztalhatja Ön is az AZOTER 

baktériumtrágya elônyeit és gazdaságosságát! 

Elérhetôségeink: 

PANNON-TRADE Kft. 

H-9026 Gyôr, Mayer Lajos u. 69. 

Tel.: +36-96-517-777, fax: +36-96-517-776 

Mobil: +36-30-9561-358 

E-mail: info@pannon-trade.com 

www.pannon-trade.com 


agrárium

36 

Vetômag 

Vetôgumó-elôállítás 

és fajtapolitika 

Magyarországon a 80’-as évek elejétôl indult meg 

a burgonyanemesítési munka. Az elsô eredmények 

1992-ben Keszthelyrôl már beköszöntek, és 

versenybe álltak a hazai piacon a külföldi fajtákkal. 

Ekkor még javában tartott a Desirée hegemóniája, 

azonban az újabb holland és német fajták is kezdtek 

folyamatosan teret nyerni. Mára mintegy hatvan 

fajta szerepel a Nemzeti Fajtalistán. 

A 

Keszthelyi a Burgonyakutatási 

Központnak jelenleg 13 minôsített 

fajtája szerepel az EU fajtalistáján. 

A fajták mindegyike magas termôképességû, 

kiváló asztali minôségû étkezési 

burgonya, melyek a egy kivételével 

extrém rezisztenciával (immunitással) 

rendelkeznek a legnagyobb gazdasági 

kárt okozó burgonya Y (PVY), 

és a PVA, PVX vírusok fertôzésével 

szemben. A burgonya levélsodródás 

vírussal (PLRV) szembeni szántóföldi 

rezisztenciájuk, hasonlóan a varasodással 

szembeni ellenállósághoz, 

ugyancsak magas. A 13 fajta közül 9 

fonálféreg és burgonyarák, 2 pedig 

emellett burgonyavész (fitoftóra) rezisztens 

is. A nemesítési folyamatban 

5–6 fajta minden tekintetben felveszi a 

versenyt a nemzetközi mezônnyel, és 

ezalatt, a termôképességet, a nem lisztes 

– „B” fôzési – típust, a koraiságot, 

az élettani, rezisztenciális elônyöket, 

valamint a hazai közízlésnek megfelelô 

hús és héjszínt kell érteni. 

Keszthelyen évente mintegy 4–500 

tonna, szuper-elit minôségû vetôgumót 

állítanak elô. A Balatoni rózsa pedig, 

világviszonylatban is párját ritkítja, hiszen 

esetében az összetett rezisztenciák 

korai tenyészidôvel és hosszú gumónyugalmi 

idôvel párosulnak. A többi 

fajtánál pedig – a már említett paraméter 

mellett – imponáló a termelés 

gazdaságossága, s ezt egyre több termelô 

ismeri fel. A Burgonyakutatási 

Központ kutatásai ma a fent említett 

célokat szolgálják, és az alapkutatástól 

kezdve a gyakorlatias problémák megoldását 

célzó kísérleti fejlesztésekig, a 

szakmai elvárásokat teljes egészében 

igyekeznek teljesíteni. Óriási feladat 

volt a hazai nemesítésnek 

lendületet adni, hiszen a 

holland burgonyának, a 

nemesítô-cégeknek valóságos 

kultusza alakult ki 

Magyarországon. Szerencsére 

egyre inkább múlóban 

van az a téves szemlélet, 

miszerint a külföldi 

mindig és mindenben jobb 

a hazainál, s ez a burgonya 

esetében a gazdaságossági 

mutatókkal egyértelmûen 

bizonyítható is… 

Versenyképesek, választékot 

kínálnak 

A Burgonyakutatási Központ kiemelt 

feladata továbbra is saját fajtáinak 

fenntartása és szaporítása. Ehhez jól 

felszerelt „in vitro” szövettenyésztési-, 

kórtani- és minôségvizsgáló laboratórium, 

több száz m 2 üvegházi és izolátor-sátras 

felület, valamint egy 70 hektáros, 

öntözhetô szántóföldi terület áll 

rendelkezésére, amelyen évente mintegy 

4-500 tonna, szuper-elit minôségû 

vetôgumót állítanak elô. A munka 

eredménye, hogy ma már a piaci igényeknek 

megfelelôen, szinte az összes 

szakmai kihívásnak meg tudnak felelni. 

A fajták minden tekintetben széles 

választékot biztosítanak úgy a termelôknek, 

mint a fogyasztóknak. Van közöttük 

piros héjú, sárga héjú, sárga húsú, 

fehér húsú, „A”, „B” és „C” fôzési 

típusú fajta egyaránt. A köztermesztésben 

lévô keszthelyi fajtákról, ha nem is 

jelenthetô ki, hogy minden paraméterükben 

jobbak a nyugati versenytársaiknál, 

de semmivel sem rosszabbak náluk. 

Talán a még fennálló gondok legnagyobbika 

a vevôk teljes körû kiszolgálása, 

hiszen a kutatóintézeti szaporító 

terület mérete határt szab a magas 

szaporulati fokú vetôgumó mennyiségének, 

de a kikerülô anyagokat kiváló 

üzemi környezetben, hozzáértô szakemberek, 

képesek megsokszorozni és a 

növekvô igényeket ellátni. 

Ugyanakkor a konkurencia is „dolgozik” 

és a szakmai munka mellett 

gyakran hallani vissza termelôi körökbôl 

nem éppen jó szándékú ellenpropagandát, 

többnyire a magyar fajták ismertségének 

hiányából eredô álhíreket. 

A verseny már csak ilyen, viszont 

ez is jelentôsen hátráltatja a piaci részesedés 

további növelését. Nem mellékes, 

hogy a szomszédos országokban 

is elkezdôdött a magyar burgonyafajták 

megismertetése, amely folyamat 

különösen Horvátországban és Romániában, 

Erdélyben nagyon jó úton halad. 

Idehaza pedig tény, hogy a kis és 

középméretû termelôknél egyszerûbb 

a helyzet, mert a gazdaságosabb termeszthetôség 

elegendô érv a magyar 

fajták elterjedése mellett. Az is jól látszik, 

hogy a nagyobb termelôk a multinacionális 

burgonyás-cégek, a külföldi 

nemesítô-házak befolyása alatt vannak, 

akiknél a több évtizedes marketing 

stratégia érvényesítése zavartalanul, 

és hatékonyan folyik, s ezt a gazdaságosság 

szempontjai sem mindig 

befolyásolják. 

GyZ 

agrárium 


Burgonyatermesztés 

37 

A burgonyaágazat (is) 

megújulásra vár… 

Magyarországon 1950–1970 közötti idôszakban 

150–250 ezer hektáron is folyt burgonyatermesztés, 

azonban napjainkra a vetésterület már csak töredékére, 

23 ezer hektárra fogyatkozott, melybôl a vetôburgonya-elôállító 

terület mindössze 250 hektár. 

Pedig étkezési burgonya éves fogyasztási szükséglete 

600 tonna körül van, amit a csökkent termôterület 

már nem képes teljes egészében fedezni. 

Volna tehát lehetôség a burgonyatermesztésben… 

A 

termôterület visszaesésével egyidejûleg 

folyamatosan csökken az 

import vetôburgonya mennyisége is, 

ami a felújítási arány romlását jelzi. A 

Nemzeti Fajtalistán érdekes módon ennek 

ellenére nô az elismert fajták száma. 

Ma már 60 felett található, melyek 

közül köztermesztésben érdemben 

csupán mintegy 20 fajta vesz részt. Az 

egy fôre jutó fogyasztás 55–60 kg, ami 

legfôképpen friss árut jelent, a félkész 

termékek fogyasztása csak 3% körüli. 

A hazai elôállítás a hasábburgonyából 

szinte teljesen megszûnt, de chips is 

egyre kevesebb készül. Már e termékeket 

is a környezô országokból szállítják 

a hazai üzletekbe. Így lehetne távirati 

stílusban és sarokszámokkal jellemezni 

napjainkban a hazai burgonyatermesztést 

és -fogyasztást. 

Az étkezési burgonya éves fogyasztási 

szükséglete 600 tonna körül van 

hosszú évek óta, amit a csökkent termôterület 

már nem képes teljes egészében 

fedezni. Remélhetôleg ez a szint az 

áruburgonya-termelés mélypontja, és 

nem engedjük meg magunknak az import 

kiszolgáltatottságát. A fogyasztás 

csökkenésének megakadályozása érdekében 

viszont fontos lenne az új burgonyafajták 

hatékonyabb, jobb megismertetése 

a fogyasztókkal, a burgonya 

ABC terjesztése, amely a Burgonya 

Terméktanács munkája alapján indult 

el néhány éve. Ehhez a sok energiát felemésztô 

marketingmunkához azonban 

a burgonyaágazatnak lényegesen több 

anyagi támogatásra lenne szüksége. 

A fajták tekintetében az ún. „burgonyareform” 

a 2000-es évek elejétôl már 

szabadpiaci módszerekkel folyik. Ez 

utóbbival szemben többek között az 

lenne az elvárás – ahogyan a fejlett nyugati 

országokban – hogy legyenek feltüntetve 

a csomagoláson a fajtanevek és 

a felhasználási típusok, amelyek a fogyasztónak 

választási lehetôséget biztosítanak. 

Találja meg a vevô a számára 

leginkább megfelelô fôzni (B), sütni (C) 

vagy salátának (A) való burgonyát, a 

neki tetszô héj és hús színében a fenti 

jelöléssel. Ezek tehát a korszerû kereskedelmi 

feltételek, amelyeknél egyelôre 

nincs látványos pozitív irányú elmozdulás 

a hazai piacon. Az idehaza megtermelt 

vagy importált burgonya közel 

80–90%-a még ma is jelöletlenül vagy 

csak kevés információ kíséretében kerül 

forgalomba. Ez a kereskedelem számára 

logisztikai szempontból igencsak kényelmes 

megoldás, hiszen nem kell folyamatosan 

választékról gondoskodni. 

A magyar nemesítésû fajták 

elônyei 

Az új magyar fajták piaci részesedése 

fokozatosan emelkedik, amelyeknél a fô 

nemesítési cél, hogy a magyar ökológiai 

viszonyok között versenyképesen termeszthetôk 

legyenek. Olyan fajták születtek, 

amelyek termôképessége és minôsége 

– fôbb kórokozókkal szembeni 

rezisztenciájuk révén – a több éven keresztül 

folytatott szántóföldi szaporítás 

alatt sem csökken, ezáltal gazdaságosan 

termeszthetôk. Szakmai berkekben 

ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált 

az elmúlt évtizedek során, hogy a magyar 

termôhelyen a holland burgonyafajták 

1–2 év alatt erôsen leromlanak, 

felújításra szorulnak, mert a vírusok elleni 

rezisztenciájuk nem elégséges. A vírusok 

okozta leromlás viszont, óriási termésveszteséggel 

járhat, hiszen az elengedhetetlen, 

gyakori gumófelújítás nagyon 

megnöveli a termelési költségeket. 

A hazai fajták legfôbb erénye az, 

hogy rezisztensek és felelôsen 3–5 alkalommal 

visszaültethetôk a leromlás komoly 

veszélye nélkül. Így a termelési 

költségek között a vetôgumó tétel nem 

5–600 ezer Ft/ha, hanem a biztonságosan 

visszaültethetô saját vetôgumó révén 

50–60 ezer Ft/ha! Ezért keresik és 

termelik többek között – hiszen a minôséggel 

sem kell szégyenkezni – a kisebb 

tôkeerôvel rendelkezô, kis és közepes 

gazdaságok a keszthelyi fajtákat. 

Étkezési burgonya tekintetében talán 

nem túlzás azt állítani, hogy igénytelen a 

hazai piac. Ez abból következik, hogy kicsi 

a vásárlóerô, az élelmiszert kínáló 

áruházak pedig az alapélelmiszereket – 

ide sorolják a burgonyát is – üzletpolitikai 

okokból nagyon alacsony áron igyekeznek 

tartani. Rendre akcióznak az 

alapélelmiszerekkel, hogy becsalják a 

boltba vásárlóikat. Így a burgonyapiac 

egészére mindenképpen áll az a megállapítás, 

hogy igénytelen, szervezetlen és a 

minôséget nem veszi figyelembe. Nincs 

sem fajta-, sem minôségi választék. 

Ugyan a kicsomagolt étkezési burgonya 

(2, 5, 10 kg-os kiszerelés) részaránya valamelyest 

nôtt az utóbbi években, de becsült 

nagysága 25–30%-nál nem lehet 

több. Az étkezési burgonya 2/3 része pedig 

továbbra is alkalmi árusítások keretében 

nagyzsákos, vagy ömlesztett formában 

kerül értékesítésre, fajtamegjelölés 

és felhasználási információk nélkül. 

Mivel az üzletláncok rendkívül alacsonyan 

tartják az átvételi árat, ezért a 

termelôk nem is igyekeznek magas minôséget 

szállítani, s ezzel a kör bezárul. 

Az egész magára hagyott burgonyapiacnak 

a legnagyobb kárvallottja 

így maga a fogyasztó lesz, hiszen sem 

választékot, sem minôséget nem kap. 

GyZ 


agrárium

38 

Paragrafus 

A környezetvédelmi termékdíj 

elôírásai gazdálkodóknak 

E 

A 2009. évi CXI. törvény módosította a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá 

egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt 

(továbbiakban: Kt.), amely a Magyar Közlöny 160. számában jelent meg. 

Cikkünkben a környezetvédelmi termékdíj szabályozásának a mezôgazdasági 

termelôkre vonatkozó elôírásait tekintjük át. 

lôször is azt fontos megállapítani, 

hogy a mezôgazdasági termelôk 

nemcsak 2010-tôl, hanem az ezt megelôzô 

években is a Kt. személyi hatálya 

alá tartoztak, ha termékdíjköteles 

terméket forgalomba hoztak és/vagy 

saját célra felhasználtak, így rájuk is az 

általános termékdíj szabályok voltak 

érvényesek. 

I. A kötelezettet érintô általános 

kötelezettségek 

1. Nyilvántartásba vétel: A bejelentkezés 

alapján a vámhatóság az ügyfelet 

az ún. VPID-szám (http://www.vam.hu) 

és – az átalányfizetésre kötelezettek 

kivételével – GLN-szám alapján 

nyilvántartásba veszi, mely azonosító 

számok használata a termékdíjköteles 

tevékenység teljes folyamatában 

kötelezô. A GLN-számot a GS1 

Magyarország Kht. (www.gs1hu.org), 

míg a VPID-számot a vámhatóság 

adja ki. Nyilvántartási számok hiányában 

a vámhatóság nem tudja fogadni 

a bejelentéseket, a bevallásokat 

és a visszaigénylési kérelmeket. 

2. Bejelentési kötelezettség: A környezetvédelmi 

termékdíj-köteles termékkel 

végzett tevékenységet a 

vámhatóságnál be kell jelenteni. A 

bejelentési kötelezettséget a környezetvédelmi 

termékdíj törvény hatálya 

alá tartozó valamennyi kötelezettnek 

teljesítenie kell. A bejelentési 

kötelezettség a http://www.vam.hu 

honlapon közzétett, elektronikusan 

támogatott (KT-*BEJKE elnevezésû) 

formanyomtatvány kitöltésével 

teljesíthetô. 

3. Bevallási kötelezettség: A kötelezettnek 

a környezetvédelmi termékdíj 

nettó összegét havonta kell megállapítania, 

és arról bevallást 

a) 2008-ban az adózás rendjérôl szóló 

2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: 

Art.) alapján az egyéb 

adónemek tekintetében havi bevallásra 

kötelezettnek havonta, a 

negyedéves és éves bevallásra kötelezettnek 

negyedévente kellett 

bevallást benyújtani; 

b) míg 2009-ben ez a szabály annyiban 

változott, hogy az Art. alapján 

az egyéb adónemek tekintetében 

havi bevallásra kötelezettnek havonta, 

a negyedéves bevallásra kötelezettnek 

negyedévente, illetve 

éves bevallásra kötelezettnek 

évente kellett bevallást teljesítenie; 

c) 2010-ben minden kötelezettnek 

negyedévente kell bevallást teljesítenie. 

A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha 

a kötelezett a tárgyhónapban, illetve a 

tárgynegyedévben termékdíjköteles 

terméket nem hozott forgalomba és saját 

célra sem használt fel, illetve termékdíj-fizetési 

kötelezettsége egyéb 

címen sem keletkezett. A környezetvédelmi 

termékdíj-fizetési kötelezettséget 

tartalmazó bevallás a http://www.vam.hu 

honlapon közzétett, elektronikusan támogatott 

formanyomtatvány (pl. 2008. 

évben KT08, 2009-ben KT09-BEV, 

KT09-BEVEV elnevezésû) kitöltésével 

elektronikus úton (az Ügyfélkapun 

keresztül) vagy kinyomtatva, postai 

úton nyújtható be, míg 2010-ben kizárólag 

elektronikus úton lehet teljesíteni 

a bevallást. 

4. Számlán való feltüntetési kötelezettség: 

A kötelezettnek a környezetvédelmi 

termékdíj mértékét és összegét 

tételenként és összesen a számlában 

vagy a számla mellékletében 

fel kell tüntetni. A KtMr. 14. §-a tartalmazza 

azokat az adattartalmakat 

és szövegeket, amelyeket – a kiskereskedelmi 

értékesítés kivételével – 

tartalmaznia kell a számlának vagy a 

számla mellékletének. 

5. Nyilvántartási kötelezettség: A termékdíj-fizetési 

kötelezettséget a kötelezetteknek 

mindenkor alá kell 

tudni támasztaniuk belsô nyilvántartásaikkal. 

A belsô nyilvántartások 

jelentik a termékdíj-fizetési kötelezettség 

alapját. A kötelezettnek a 

termékdíj nettó összegét havonta 

kell megállapítania a belsô nyilvántartásai 

alapján a hatályos számviteli 

elôírásoknak megfelelôen, de bevallania 

és megfizetnie természetesen 

az Art. szerint rá vonatkozó gyakorisággal 

kell. 

II. Kedvezô feltételek mezôgazdasági 

termelôk számára 

A Kt. 2010. január 1-jétôl hatályos rendelkezései 

tartalmaznak olyan elôírásokat, 

amelyek kedvezô feltételeket teremtenek 

a mezôgazdasági termelôk 

termékdíj-fizetési kötelezettségeinek 

teljesítéséhez. 

Az általános kötelezettségek teljesítése 

helyett a Kt. 5/F. §-ában meghatározott 

termékdíjátalány jogintézményét 

alkalmazhatják a mezôgazdasági 

termelôk. Az alkalmazás rendszerének 

és feltételeinek rövid bemutatásai: 

agrárium 


Paragrafus 

39 

1. Milyen mezôgazdasági termékeknél 

lehet a termékdíjátalány szabályt alkalmazni 

A Szerzôdés 1 I. melléklete határozza 

meg azokat a mezôgazdasági termékeket, 

amelyeket a mezôgazdasági tevékenységnél 

a mezôgazdasági termelôknek 

figyelembe kell venni, amennyiben 

a termékdíjátalány szabályait kívánják 

alkalmazni. Az I. mellékletben 

felsorolt egyes termékek például: 

2. árucsoport Hús és élelmezési célra 

alkalmas vágási melléktermékek 

4. árucsoport Tejtermékek; madártojások; 

természetes méz 

7. árucsoport Élelmezési célra alkalmas 

zöldségek… 

8. árucsoport Élelmezési célra alkalmas 

gyümölcs és dió… 

10. árucsoport Gabonafélék 

11. árucsoport Malomipari termékek… 

17.01 Répacukor… 

22.04 Szôlômust, erjedésben 

vagy… 

22.05 Friss szôlôbôl készült 

bor… 

24.01 Feldolgozatlan dohány… 

Felhívom a tisztelt olvasó figyelmét, 

hogy a felsorolás nem teljes, azt a 

Szerzôdés I. melléklete tartalmazza és 

a további részleteket, illetve a mezôgazdasági 

termékek pontos meghatározásának 

alapját a brüsszeli nómenklatúrában 

szereplô vámtarifaszámok jelentik, 

melyet a http://www.vam.hu/ 

loadBinaryContent.dobinaryId=2758 

3 linkre kattintva olvashatnak. 

2. Mit jelent a mezôgazdasági termelô és 

mezôgazdasági tevékenység kifejezés 

A Kt. 5/F. §-ában lévô mezôgazdasági 

termelônek 2 , aki a Szerzôdés I. 

melléklet szerinti mezôgazdasági terméket 

állít elô, és azt a mezôgazdasági 

tevékenysége során teszi, vagyis a 

„mezôgazdasági tevékenység”: mezôgazdasági 

termékek termelése, tenyésztése 

vagy termesztése, ideértve a 

betakarítást, a fejést, az állattenyésztést 

és a mezôgazdasági célból történô állattartást, 

valamint a földterületek jó 

mezôgazdasági és környezeti állapotának 

fenntartását a 6. cikkben meghatározottak 

szerint; 

3. Aki a termékdíjátalány hatálya alá 

tartozik, annak kell-e rendelkeznie 

VPID- és GLN-számmal 

A termékdíjátalányt fizetô mezôgazdasági 

termelônek csak VPIDszámmal 

kell rendelkeznie, melyet a 

http://www.vam.hu honlapon elérhetô 

nyomtatvány kitöltésével kérelmezhet 

az elsô fokú hatósági jogkörrel rendelkezô 

vámszerveknél. A VPID-adatlap 

a http://www.vam.hu/mainMenu.do 

modulId=15 linkre kattintva érhetô el. 

Az ügyfélnek a nyilvántartásba vételhez 

GLN-számmal nem kell rendelkeznie. 

4. Hogyan kell megtenni a termékdíjátalány 

alkalmazásának a bejelentését 

A bejelentés teljesítéséhez a „Környezetvédelmi 

termékdíj bejelentés/kérelem 

formanyomtatvány” 

(KT10-BEJKE) alkalmazandó, ezen 

belül a Fôlap Bejelentés mezôjében a 

termékdíj átalánnyal kapcsolatos részt 

is ki kell tölteni úgy, hogy az árbevétel 

szerinti sorban lévô jelölônégyzetben 

X jellel kell jelölni a mezôgazdasági 

termelôre vonatkozó átalányt. 

A kitöltött lapot cégszerû aláírást 

követôen postai úton kell beküldeni 

április 20-ig, vagy a 2010-ben termékdíj-átalány 

fizetésére kötelezetté váló 

esetében a kötelezetté válását követô 

15 napon belül. 

5. Mennyit kell fizetni a termékdíjátalányt 

alkalmazónak 

A tárgyévet megelôzô évben legfeljebb 

évi 10 millió forintos árbevételt 

elérô mezôgazdasági termelô termékdíjátalánya 

évi kétezer forint; a 

tárgyévet megelôzô évben évi 10 milliót 

meghaladó, azonban legfeljebb évi 50 

millió forintos árbevételt elérô mezôgazdasági 

termelô termékdíj-átalánya évi 

hétezer forint; míg a tárgyévben kötelezetté 

váló mezôgazdasági termelô termékdíj-átalánya 

évi ötezer forint. 

Fontos, hogy a mezôgazdasági termelônek 

csak a mezôgazdasági 

tevékenysége 

során keletkezett 

termékdíj-fizetési kötelezettsége 

bír jelentôséggel 

a termékdíjátalány 

szerinti szabályok 

értelmezésénél. 

Alapesetben a mezôgazdasági 

termelônek 

a tárgyévet megelôzô 

évben elért mezôgazdasági 

tevékenységébôl 

(kivéve az év közben 

ilyen jellegû tevékenységet 

megkezdô 

termelôket) származó 

árbevételét kell figyelembe venni az 

átalány összegének meghatározásakor, 

míg más tevékenységébôl származó 

termékdíj-fizetési kötelezettségére a 

Kt. (a fenti I. pontban részletezett) általános 

szabályai vonatkoznak. A mezôgazdasági 

termelô kötelezettnek a 

termékdíj-átalányt a tárgyévet követô 

év március 31-ig kell befizetni a 

10032000-01037454-00000000 számú 

VPOP környezetvédelmi termékdíj 

adóbevételi számlára a VPID szám feltüntetésével. 

1 

Európai Unióról szóló szerzôdésnek, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzôdés. 

2 

A TANÁCS 73/2009/EK RENDELETE (a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezôgazdasági termelôk részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek 

közös szabályainak megállapításáról és a mezôgazdasági termelôk részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról) 2. cikke szerint: 

„mezôgazdasági termelô”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak 

nemzeti jog szerinti jogállására –, akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerzôdés 299. cikkében meghatározottak szerint, 

és aki, illetve amely mezôgazdasági tevékenységet folytat. 


agrárium

40 

Paragrafus 

6. Kell-e bevallást tenni a termékdíjátalányt 

választó mezôgazdasági termelônek 

A termékdíj átalány alkalmazására 

jogosult mezôgazdasági termelônek – 

ha kizárólag mezôgazdasági termeléshez 

kapcsolódó termékdíj-fizetési kötelezettsége 

keletkezik – a Kt. 3. § (8) 

bekezdése szerinti nyilvántartást és termékdíj 

bevallást nem kell teljesítenie. 

III. Példa a termékdíj-fizetésre 

„A” nevû mezôgazdasági termelô almatermesztéssel 

és az alma nagykereskedôknek 

történô értékesítésével foglalkozik. 

Az „A” nevû termelô a gyümölcs 

(közvetlen fogyasztásra, élelmezésre 

alkalmas) leszedését követôen 

közvetlenül a termôterületen mûanyag 

és faládákba pakolja és értékesíti a vele 

szerzôdésben álló zöldség-gyümölcs 

felvásárlóknak. A mezôgazdasági tevékenységét 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 

megyében végzi és az ebbôl származó 

2009. évi árbevétele 28 millió forint. 

Mivel a termékek (gyümölcs) a mûanyag 

és faládákba történô behelyezésével 

és értékesítésével csomagolás 

termékdíj-köteles termék forgalomba 

hozatala is megtörténik, ezért a mezôgazdasági 

termelônek termékdíj-fizetési 

kötelezettsége keletkezik a mûanyag 

és faláda tömege után. 

Termékdíj-átalány alkalmazásának 

szempontjai: 

a) a termesztett gyümölcs a Szerzôdés 

I. mellékletében megtalálgató 

mezôgazdasági termék (8. 

Árucsoportban lévô élelmezési 

célra alkalmas gyümölcs); 

b) a mezôgazdasági tevékenység 

során mezôgazdasági termék termesztése 

történik, és a mezôgazdasági 

termelô a Közösség területén 

gazdálkodik; 

c) a termékdíj-fizetési kötelezettség 

a mûanyag és faládák, mint csomagolás 

forgalomba hozatala 

után keletkezik (általános esetben 

– a termékdíj átalány alkalmazása 

nélkül – a mûanyag csomagolás 

után 36 Ft/kg, illetve a 

facsomagolás után 16 Ft/kg-os 

termékdíjtétellel számított termékdíjat 

kell megfizetni); 

d) az elôzô évi mezôgazdasági 

tevékenységbôl származó árbevétele 

10 millió forint és 50 millió 

forint között volt. 

„A” nevû mezôgazdasági termelô 

teendôi (kötelezettségei): 

1. a II./3. szerinti VPID-számot kell 

kérelmeznie és 

2. a II./4. pont szerinti bejelentést 

kell (2010. április 20-ig) teljesítenie, 

továbbá 

3. a 7000 Ft termékdíjátalányt a 

II./5. pont alapján meg kell fizetni 

(2011. március 31-ig). 

Debreczeni László 

Alkalmatlan „alkalmi”-törvény 

A négy és fél éve, a Száz Lépés Programban még bôvítették az alkalmi munkavállalói 

könyvvel végezhetô munkák körét, most viszont kivonják a forgalomból 

a kék könyvet. Az alkalmi helyett jön az egyszerûsített munka, aminek 30 százalék 

lesz a közterhe. A változó elôírások jelentôsen növelik az eseti munkavégzés 

adminisztrációs terheit, ami a legális foglalkoztatás bôvítése ellen hat. 

A mezôgazdasági munkák esetében ráadásul a kormány hatáskörébe utalja 

a törvény annak megállapítását, hogy egyes mezôgazdasági tevékenységi 

folyamatokhoz – például növények termesztéséhez – mennyi idôre van szükség, 

és ahhoz milyen minimális bérezés dukál. 

K 

is Zoltán, az FVM fôosztályvezetô-helyettese 

a Programiroda 

Cselekvési Tervének ismertetése során 

tavaly novemberben még abban bízott, 

hogy a kormány által elfogadott dokumentum 

fô célként a vidéki munkalehetôség 

bôvítését, a vidék életminôségének 

látványos és stabil javítását jelöli 

meg. Mint akkor fogalmazott, az elsô 

lépések már megtörténtek: 

– Az egyszerûsített munkavállalás 

szabályairól szóló törvénytervezet, 

amelyben a mezôgazdasági idénymunkára, 

valamint a mezôgazdasági alkalmi 

munkavállalásra alakítottunk ki egy 

olyan sajátos szabályzórendszert, amit 

a társminisztériumok jó ideig elleneztek, 

a kormány döntése alapján most, 

úgy tûnik, elfogadásra kerül. A kézimunka 

vállalásánál már nem kell majd 

azt a bonyolult szabályrendszert alkalmazni, 

mint az egyéb munkavállalók 

esetében. 

Ehhez képest végül az Országgyûlés 

december 14-én 175 igen, 163 nem és 

4 tartózkodás mellett elfogadta a 

T/11083 számú 2010. április elsejétôl 

hatályos egyszerûsített foglalkoztatásról 

szóló törvényt, ami egészen más 

lett, mint amit az agrárium várt. 

Szabó József, a FruitVeB Zöldség- 

Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 

elnöke még tavaly az elsôk között 

reagált az új jogszabályban foglaltakra: 

– A málnatelepítéssel, -termesztéssel 

foglalkozók évek óta ismételgetik, 

hogy a legnagyobb probléma a munkaerôkérdés 

megoldatlansága. A kertészeti 

ágazatok élômunkaigénye évente 

49 millió munkanap. Ez azt jelenti, 

hogy hat hónapon keresztül 340 ezer 

fônek tudnának munkát adni. 

agrárium 


Paragrafus 

41 

A mostani gazdasági válság idején, 

amikor százezres nagyságrendû a hivatalosan 

nyilvántartott munkanélküliek 

száma, különösen fontos lenne az alkalmi, 

szezonális munkák vállalásának 

megkönnyítése. A decemberben elfogadott 

törvény azonban ahelyett, hogy 

csökkentette volna az elôírások számát, 

tovább bonyolította a szabályrendszert, 

növelte az adminisztrációt. 

Ráadásul a megemelt járulékteher miatt 

a kertészeti ágazatok lényegesen 

kevesebb embert tudnak foglalkoztatni. 

Az osztrák termelô 22 százalékot fizet 

az idénymunkás után, Lengyelországban 

ez csupán 8 százalék, az új 

szabályozás alapján Magyarországon 

pedig 30 százalék. 

Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági 

Bizottságának elnöke szerint 

az április elsején hatályba lépô törvény 

alapján jelentôsen megnövelt 

munkaterhek miatt alig lesz olyan 

munkaadó, aki az új feltételek mellett 

szerzôdést köt majd alkalmi munkavállalókkal. 

Eddig ugyanis az órabérek 

alapján, sávosan kellett közteherjegyet 

vásárolni – amelyek az órabér 16–30 

százalékát tették ki –, míg az új szabályozás 

szerint a mezôgazdasági növénytermesztés 

kivételével minden alkalmi 

munkát egységesen 62,5 százalékos 

adó és járulék terhel majd. 

A növénytermesztésben alkalmazott 

alkalmi munkavállalók esetében a kedvezmény 

azt jelenti, hogy a bruttó 

munkabér után „csak” 30 százalékos 

munkaterhet kell fizetni, aminek az 

lesz a következménye, hogy a dohánytermesztésben 

hektáronként 1,4 millió 

forinttal, míg a csonthéjasoknál hektáronként 

1,3 millió forinttal emelkedik 

majd a termelési költség! 

Az új szabályozás hibája az is, hogy 

csökkenti az egy évben alkalmi munkavállalóként 

eltölthetô napok számát. 

Eddig egy alkalmi munkavállaló 90 

napnál nem vállalhatott több munkát 

egy munkaadónál, de ha többnél is dolgozott, 

akkor akár 120 napig is lehetett 

idénymunkás. A törvény szerint áprilistól 

csak 90 napot lehet évente alkalmi 

munkavállalóként eltölteni, függetlenül 

a munkaadók számától. 

Font Sándor a törvény záróvitája során 

jelezte, hogy a jövôben egy szigorú 

számadású bizonylatot – kétpéldányos, 

önindigós – a munka megkezdése 

elôtt minden alkalmi munkavállalóval 

ki kell töltetni, az eredeti példányt 

leszakítva odaadni a munkavállalónak, 

a munkaadó pedig ezt a szigorú számadású 

bizonylatot 5 évig köteles megôrizni. 

Innentôl kezdve a gazdáknak 

egy külön fészert kell építeni, amiben 

5 évig fogják gyûjteni az alkalmi munkavállalási 

jelenléti ívet. 

A törvény elôírja, hogy a jelenléti 

íven egyébként szerepelnie kell az alkalmi 

munkavállaló nevének, családi 

és utónevének, születési helyének, idejének, 

anyja születési családi és utónevének, 

lakóhelyének, TAJ-számának, 

adóazonosító jelének. Fel kell tüntetni, 

hogy mikor kezdôdik a munkaidô, milyen 

munkakörben történik az alkalmazás, 

és a munkaadónak, meg kell 

gyôzôdnie arról, hogy a munkavállaló 

képes-e betölteni a munkakört, majd 

pedig a munkavállalás kezdetekor és 

végekor ezt a jelenléti ívet még alá is 

kell írni. 

– Amikor én a törvényelôkészítô 

munkába tavaly ôsszel belecsöppentem, 

a jogszabály-alkotási procedúra 

lényegében befejezôdött, legfeljebb arról 

lehetett dönteni, hogy mi legyen a 

kék könyv helyett. A képviselôi módosítások 

ráadásul még bonyolultabbá, 

bürokratikusabbá tették a tervezetet – 

mondta lapunknak Kis Zoltán. 

– A jogszabály egyébként módot ad 

a jelenléti ívek mellôzésére, ha a munkaadó 

az adatokat laptopon vagy mobiltelefon 

segítségével SMS-ben küldi 

meg az adóhivatalnak a munkakezdéskor 

a tábla szélérôl. De a gazdálkodó 

választhatja a munkaszerzôdéses formulát 

is, rögzítve, hogy a munkavállaló 

meddig dolgozik, és akkor egy papírral 

elintézett mindent ahelyett, hogy 

tíz papírt tíz napon át minden nap kitöltene. 

Mindenesetre, ha több adminisztrációt 

követelünk valakitôl, akkor 

elvárható lenne, hogy kevesebb legyen 

az utána fizetendô teher. De azt a 

képviselôktôl kell megkérdezni, hogy 

miért nem a javaslatként szereplô 25 

százalékot szavazták meg a 30 helyett 

– fogalmazott Kis Zoltán 

Az ügyben megkerestük Gulyás 

Lászlót, az szentesi Árpád Zrt. kontrollingvezetôjét, 

aki elmondta, hogy a 

zöldségkertészetükben foglalkoztatottakat 

egész évi munkájuk, az árbevétel 

alapján fizetik. Itt alkalmi munkavállalásra 

eddig sem voltlehetôség és ezután 

sem lesz értelme. 

– Az új törvényt mindazonáltal katasztrofálisnak 

látom. A jogszabály 

egy pénzügyi kérdésekkel foglalkozó 

szakember számára is bonyolult szövegezésû, 

ami azért is bosszantó, mert a 

jogalkotók legalább másfél évig kotlottak 

rajta. 

A szabályozás egyszerûsödés helyett, 

tovább bonyolódott, drágább lett, 

és aligha várható tôle, hogy a gazdálkodás 

kifehérítését fogja szolgálni. Tény, 

hogy a jelenlegi rendszer is elképesztô, 

rosszul mûködik, kezelhetetlen, s ezért 

a termelôk joggal vártak könnyítésekre. 

Janó Imre, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének 

telepvezetôje, aki magántermelôként 

is érintett a kérdésben, arról 

beszélt, hogy az alkalmi munkába 

olyan embereket kell bevonni, akiknek 

már nincs más lehetôségük, mert vagy 

a képzettségük, vagy az egészsége állapotuk, 

vagy más ok miatt nem tudnak 

elhelyezkedni. Ilyen munkára ekkora 

járulékot rátenni, és ezt befizettetni 

olyan gazdálkodókkal, akik már amúgy 

is a tönk szélén vannak, több mint hiba. 

Egy biztos, a fóliás kertészetek száma 

tovább fog csökkenni. 

Mivel az új szabályozás nem lesz 

hatékony, csak egy olyan törvénymódosítás 

segíthet, amely egy sokkal hatékonyabb, 

az uniós tagországok gyakorlatán 

alapuló rendszert vezet be, de 

egy ilyen jogszabály csak 2011. január 

elsején léphetne hatályba. 

v.b. 


agrárium

42 

Hirdetés 

EREDETI NÉMET MINÔSÉG! 

A jól ismert HW-80-as és 

HW-180-as pótkocsik megújult 

külsôvel, erôsített kivitelben ismét 

kaphatók különbözô felépítményekkel, 

melyek külön is 

megvásárolhatók. 

Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet: 

Gyuris Gyula 

magyarországi képviselônél 

CONOW-HW 

Pótkocsi Kft. Szeged 

Tel./Fax: 62 311-897 

Mobil: 06 30 93 54 762 

AGRÁR-APRÓ 

HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN! 

ÁRA: 40 000 FT + ÁFA 

Tel.: (1) 460-10-20, fax: (1) 460-10-21; info@belarustraktor-mtz.hu; www.belarustraktor-mtz.hu 

AGROKER HOLDING ZRT. 

4402 Nyíregyháza, 

Kinizsi u. 2. 

Telefon: (42) 342-211 

Fax: (42) 598-469 

BEREG-AGRO KFT. 

2351 Alsónémedi, Ócsai út 3. 

Telefon: (29) 337-628 

Fax: (29) 337-652 

SOLÁRKER KFT. 

6000 Kecskemét, 

Könyves Kálmán krt. 109. 

Telefon: (76) 494-534 

Fax: (76) 494-561 

MTZ-920.3 80 LE 4X4 

MTZ-952.3 91 LE 4X4 

MTZ-1025.3 105 LE 4X4 

MTZ-1221.3 132 LE 4X4 

MTZ-1523.3 151 LE 4X4 

agrárium 


Szalmonella fertôzés elleni védekezés 

Gallimune Se+St 

…és a világ is biztonságosabb 

Az emberi szalmonella megbetegedések legnagyobb forrása 

a gazdaspecifikusság nélküli szerovariánsok (Lásd: 

Salmonella enteritidis, S. tiphymurium stb.), melyek a baromfit 

nem betegítik meg, zoonózisként viszont élelmiszer eredetû 

humán megbetegedést okoznak. 

A védekezés nagyon nehéz, komplex program, melynek 

minden pontját, fázisát pontosan végezve lehetôség van „biztonságos” 

szalmonella-mentes termék elôállítására. 

A komplex programok igen fontos láncszemei a vakcinák, 

melyekkel baromfi állományainkat védjük a fertôzés ellen. Az 

inaktivált vakcinákat évek óta hatékonyan alkalmazzák a védekezésben, 

sôt a vakcinázással történô eredményes védekezést 

inaktivált vakcinák kizárólagos használatára is lehet 

alapozni. 

A Gallimune Se+St, a Merial új, bivalens Salmonella enteritidis 

(Se) és Salmonella typhimurium (St) elleni inaktivált 

vakcinája egy új, innovatív technológia, az ellenôrzött tápanyag 

fermentáció alkalmazásával került kifejlesztésre. Ez 

a tenyésztési módszer magas baktérium koncentráció kinyerését 

teszi lehetôvé úgy, hogy a baktériumok megôrzik jellegzetes 

formájukat és természetes antigenitásukat. Mindezek 

azt eredményezik, hogy a vakcina 0,3 ml dózis alkalmazásával 

is magas szintû immunválaszt vált ki, a helyi reakciók 

kockázata nélkül. 

Az S. enteritidis egyike azon ritka szerovariánsoknak, melyek 

a tojást vertikálisan fertôzik. A kísérleti vizsgálatok azt is 

bizonyították, hogy a Gallimune Se+St a magas humorális 

ellenanyag termelôdésnek köszönhetôen csökkenti a petefészek 

fertôzôdését, ezáltal a S. enteritidis tojásba történô 

vertikális terjedésének kockázatát. A ráfertôzéses kísérletek 

egyértelmûen igazolták, hogy ez a védelem a tojástermelés 

végéig tart. 

A tojás szalmonellával történô leggyakoribb fertôzôdésének 

módja a bélsár útján való tojáshéj fartôzôdés. A kísérleti eredmények 

szerint a Gallimune Se+St szignifikánsan csökkenti 

mindkét szalmonella bélsárral való ürülését, ezáltal a tojáshéj 

fertôzôdését is. 

1. ábra: S. enteritidis PT4 izolálási eredmények 

tyúkok petefészkében orális ráfertôzést 

követôen 

2. ábra: Szájon át történô ráfertôzés utáni 4. és 

11. napon S. enteritidis bélsárral ürülés 

Gallimune Se+St legfontosabb jellemzôi: 

1. S. enteritidis és S. typhimurium elleni olajjal adjuvált, bivalens vakcina 

2. Az ellenôrzött tápanyag fermentáció eredménye: 

– természetes alakú baktérium 

– megôrzött erôs antigenitás 

– maximális hatékonyság kis vakcina adaggal (0,3 ml) 

3. Gyors, magas és tartós szerológiai áthangolódás, mely jól mérhetô védettséget ad 

4. A petefészek fertôzöttség 90%-kal csökken 

5. A szalmonella bélsárral történô ürítése jelentôsen csökken 

Rhone Vet Kft. 

Tel.: 1/382-2110, www.rhonevet.hu 

Kérjen állatorvosától vagy gyógyszerészétôl további felvilágosítást!

44 

Baromfi 

Szalmonella oktatási program 

Baromfis szakmai körökben a 2010. év legnagyobb kihívásának tartják a szalmonellamentesítésre 

vonatkozó 2160/2003 sz. EU-rendelet végrehajtását. 

A rendelet a meghatározott szalmonellafertôzések elleni védekezést elsôként 

a házi tyúk (Gallus domesticus) fajhoz tartozó – gyakorlatilag a brojler és a tojótyúkok 

valamint azok tenyész- és szaporító állományai – tekintetében írja elô: 

ez év december 12-ig valamennyi állományban és az ezekbôl készített termékekben 

el kell érni a „0” tolerancia szintû mentességet. 

H 

Dr. Németh Antal 

Dr. Tenk István 

a ezt a követelményt nem sikerülne 

teljesíteni, illetve a határidô 

elhalasztását nem lehetne elérni, 

akkor nagyfokú piacvesztés fenyegetné 

termékeinket a külpiacon. Ezért a 

terméktanács vezetése az ország több 

régiójában tanfolyamokat szervezett. 

Az alábbiakban a hernádi rendezvényrôl 

(Újhartyán) számolunk be röviden. 

A január 15-i rendezvényt mint házigazda 

Oláh István, a Hercsihús Kft. 

igazgatója nyitotta meg. Bevezetôjében 

a vezetôk szalmonella programmal 

kapcsolatos feladatait hangsúlyozta. A 

mentesítés legkényesebb pontjai a keltetô- 

és a nevelôtelepek. A feldolgozó 

fontosnak tartja és biztosítja a termelôk 

anyagi érdekeltségét. Kitért még a fertôzésmentes 

keltetôtojás és takarmány 

fontosságára, valamint az állatvédelemmel 

kapcsolatos telepítési sûrûségre, 

amire a helyi megvalósítású, ún. 

„Bocsi” program keretében ügyelnek. 

Az ésszerû állománysûrûség is elôsegíti 

a szalmonella program sikerét. 

A Hercsihús Kft. minôségbiztosítási 

vezetôje, Somogyi Béláné a szalmonella 

rendeletben elôírt mintavételek, 

vizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos 

kérdésekrôl adott tájékoztatást. 

Dr. Németh Antal, a Baromfi Termék 

Tanács szakértôje „Az oktatási 

program célja, nemzetközi piaci összefüggések” 

címmel tartott elôadást. A 

program legfôbb célja, hogy az élelmiszerbiztonságnak 

és az EU termékminôségre 

vonatkozó elveinek érvényt 

szerezzünk. Így legfontosabb az EU 

ide vonatkozó jogszabályainak megismerése 

és betartása, a baromfitermékek 

piaci értékének megôrzése. Ezen 

túlmenôen fontos az élelmiszerláncban 

való gondolkodás, a termelôk informáltságának 

biztosítása. Lesznek gyakorlati 

bemutatók is, ami a végrehajtás 

hatékonyságának növelését célozza. 

Az oktatás öt regionális központban 

folyik, ezek: Nyírkércs/Baktalórántháza 

(Master Food Zrt.), Devecser 

(Gallus Kft.), Szentes (Hungerit Zrt.), 

Hernád (Hercsihús Kft.), Szarvas (Gallicoop 

Zrt.). 

Az oktatás három szinten történik: 

• tulajdonosok és termelésirányítók, 

• menedzsment, 

• közvetlen termelési vezetôk, vezetô 

dolgozók, brigádvezetôk, kistermelôk. 

Az oktatás iránti érdeklôdés megfelelô, 

és további igények is felmerültek 

a tanfolyam során. 

Az elôadó kitért még bizonyos adatokra, 

amelyek az egyes szalmonellafajok/típusok 

által okozott fertôzések 

esetén különbözô arányú mortalitást 

idéznek elô. 

A fertôzöttség egyébként nálunk a 

Salmonella enteritidis (SE) esetében a 

legnagyobb, ezt követi a S. tityphimurium, 

majd a S. infantis. Ez utóbbi kezd 

egyre veszélyesebbé válni egyrészt a 

terjedése, másrészt a legtöbb antibiotikummal 

szembeni rezisztenciája miatt. 

Érdekessége volt az elôadásnak annak 

az összehasonlításnak a bemutatása, 

amely miszerint az EU-ban végzett 

(EFSA) vizsgálatok ugyanazzal a mintaanyaggal 

szignifikánsan különböztek 

a Magyarországon közölt eredmények 

adataitól. Így például 2008-ban a magyarországi 

brojler állományok összes 

szalmonellafertôzöttsége az EU-s monitoring 

vizsgálatok szerint 68,2% 

volt, míg a hazai vizsgálatok csak 

28%-os fertôzöttséget jelentettek. 

(Ezek az adatok tájékoztató jelleggel 

fogadhatók el – a szerzô). 

A Fövárosi és Pest megyei MgSzH 

részérôl Dr. Forgó Viktória hatósági 

fôállatorvos „A baromfitartásra vonatkozó 

jogszabályok, hatósági feladatok 

és intézkedések” címmel tartott elôadást, 

melyben többek között a már 

említett három (SE, ST, SI) típuson kívül 

említésre méltónak tartotta a SV 

(Virchov) és az SH (Headar) típusokat 

is. Kitért a vakcinázás és az állami támogatás 

kérdéseire, továbbá igen fontos 

információkat adott a gyorsteszt alkalmazásáról, 

a pozitív állományokkal 

kapcsolatos teendôkrôl, az elkülönített 

vágások problematikájáról és az így 

elôállított élelmiszerek felhasználhatóságáról. 

Ez az elôadás elôrevetítette a 

program végrehajtásának várható nehézségeit 

és buktatóit is. 

„A baromfifeldolgozásra vonatkozó 

jogszabályok, hatósági feladatok, intézkedések” 

c. elôadást ugyancsak a 

regionális MgSzH részérôl Dr. Verbelics 

Mónika hatósági fôállatorvos 

tartotta az elôzôhöz hasonló és komolyságú 

tartalommal. 

Igen érdekes és magas színvonalú 

elôadást tartott Dr. Tenk István, a térségben 

mûködô Microlab és SPF Laboratorium 

Kft. igazgatója „A szalmonella ellenôrzési 

program végrehajtása” cím- 

agrárium 


Baromfi 

45 

mel. Bevezetôjében felhívta a figyelmet 

arra a körülményre, mondhatni tényre, 

miszerint a szalmonella program végrehajtásában 

az állatitermék-elôállítókra 

(tenyésztôk, szaporítók, hizlalók, vágóés 

feldolgozóüzemek) horribilis költségek 

hárulnak, miközben a gazdaság más 

(mûszaki, fejlesztési, gyógyszeripari 

stb.) ágazataiban nagy bevételek realizálódnak. 

(Erre eddig a programot koordináló 

hatóságok, egyszóval az államigazgatás 

részérôl aligha figyeltek fel, 

holott a terhek megosztásának ilyen 

egyoldalú jellege az agrárgazdasági oldal 

gazdálkodó egységeire nézve akár 

katasztrofális hatást is gyakorolhat, ha a 

program finanszírozásához nem biztosítanak 

számára kellô nagyságú anyagi 

forrásokat – a szerzô) 

Az elôadó a saját laboratóriumában 

kapott eredmények alapján konkrét értékelést 

adott a szalmonellahelyzetrôl, 

ami a fertôzöttséget tekintve enyhén 

szólva aggasztó. Nagy gonddal és kitartó 

munkával, stratégiával el lehetett 

érni a S. pullorum (SE) és gallinarum 

(SG) mentességet, ez már régen volt, 

de sikerült. Most a mentesítés, amit így 

gyérítésnek lehet elfogadni, egyáltalán 

nem áll jól. SE és ST terén már vannak 

ugyan jó eredmények, de az igazi nehézségek 

szerinte még ezután jönnek. 

A brojlerek fertôzöttsége még a gyérítés 

fokát sem éri el. Ennek vannak 

ugyan ismert okai, de valamennyi még 

nem teljesen tisztázott. Nagy ugyanis a 

Coli és a Coli form baktériumos fertôzöttség, 

és azt állapították meg, hogy 

40%-os Coli-fertôzöttségnél nagyon 

valószínû a Salmonella túlélése. Elôszeretettel 

veszik alapul a holland 

helyzetet általában, de mi nem holland 

viszonyok közt vagyunk. A Salmonella 

infantis fertôzöttség helyzete pedig 

egyenesen kritikus. 

Az elôadások után a néhány kérdés 

körül kialakult vita azt mutatta, hogy a 

baromfitermelôk világosan látják a 

helyzet komolyságát, ebben saját felelôsségüket 

is átérzik, de a hangulat 

nem optimizmust, hanem inkább aggodalmat 

tükrözött, hiszen mindenki láthatja, 

hogy a követelmények teljesítésének 

igénye még a szükséges és jó 

szándékú összefogás esetén is meghaladja 

a jelenlegi lehetôségeket. 

K. B. 

Konszolidáció várható 

Az amerikai nagyvállalatokban végbemenô változások 

– mindenekelôtt a tulajdonviszonyok változásai 

– hatalmas cégek kialakulásához vezetnek, és az 

állati termékek közül a húst elôállító globális nagyvállalatok 

ma már a fehérjeforrások különbözô kategóriáiban 

gondolkodnak. Elgondolkoztató, hogy 

vajon ezek az alább felvázolt folyamatok jót jelentenek-e 

Európa országai számára 

A 

Pilgim’s Pride vállalat (USA) 

pénzügyi bukása után folyamatban 

van annak kivásárlása különbözô 

más cégek által, ebben élen jár a brazil 

eredetû JBS, amelynek a Swift Argentína 

mellett már így is 11 akvizíciója van 

az USA-ban és Ausztráliában. Egyébként 

a JBS a világ legnagyobb marhaés 

tejtermelô társasága, amely most elhatározta, 

hogy egy baromfi bástyát is 

kiépít. J. Batista szerint ezzel a kivásárlással 

a baromfi képes a cégben a növekedés 

vezetô tényezôjévé válni. A kivásárlandó 

cégnek elsôsorban az elosztási 

rendszerét kívánják átvenni és alkalmazni, 

így közelebb kerülni a fogyasztókhoz, 

miáltal a profit növelhetô. A 

baromfi csatlakoztatásáról különbözô 

vélemények alakultak ki, így pl. Paul 

Aho agrárközgazdász azt kérdezte, miért 

vártak vele ilyen sokáig Szerinte, 

aki a jövôben globális vezetôvé kíván 

válni, annak az USA-ban, Kínában 

vagy Brazíliában kell lennie. 

A fejlesztést elsôsorban a marketing 

és az elosztási rendszerek tekintetében 

kell folytatni. Jim Budzynski, a 

MacroGrain Partners cég menedzsere a 

Tyson Foods céget tartja példaképnek, 

amely egy specifikus protein kategóriával 

(baromfi) mûködik, és több holisztikus 

megközelítése van a marketing/disztribució 

terén. A másik prototípus 

ebben az értelemben viszont éppen 

a most naggyá alakult JBS, amely 

a marhára és a sertésre összpontosított, 

és amely nem proteinspecifikus a növekedési 

stratégiájában. A proteinspecifikus 

baromfi bevonása a globalitás 

fokát tovább növeli, és kombinált 

piaci területet fog eredményezni, így 

még több végsô fogyasztót fognak elérni 

mindhárom ágazattal. 

Ezek a neves közgazdászok megfigyelték, 

hogy a világ húsfogyasztása 

egyre inkább a baromfi irányába tolódik 

el. Ennek fô oka, hogy a fejlôdô országok 

népessége egyre több állati eredetû 

fehérjét fogyaszt, különösen sok 

baromfihúst. A fejlett országokban a 

baromfihús fogyasztása stagnál vagy 

kissé visszaesik. Az élelmiszeripar jövôje 

nem azokra épül, akik már „túlették” 

magukat, hanem azokra, akik jelenleg 

nem esznek. Afrika és Ázsia fogja 

kitenni a Föld népessége gyarapodásának 

90%-át 2050-ig. 2016-ban a baromfi 

mennyiségben meg fogja haladni 

a sertéstermelést, különösen akkor, ha 

Kína új állat-egészségügyi rendszabályokat 

fog bevezetni sertésállományainál. 

Ugyanakkor a szarvasmarha társaságok 

el akarják kerülni a jelenlegi, 

mintegy piaci rés státusznak megfelelô 

helyzetüket, ezért ôk is egyre inkább a 

baromfiba és sertésbe fognak befektetni, 

és ez nem opció, hanem ma már 

szinte kötelezônek tûnô tendencia. 

És végül mi lesz a baromfi területén 

Az várható, hogy egyre több új 

szereplô érkezik, az ágazatban konszolidációs 

idôszak következik. 


agrárium

46 

Baromfi 

Hatékony tisztítás 

a baromfitelepeken! 

• Gépeinket több mint 10 éve 

használják állattenyésztésben 

szerte az országban 

• FVM által támogatott 

berendezések 

• Hidegvizes, melegvizes 

magasnyomású mosók, 

istállóhûtés 

Hidegvizes mosók 

Melegvizes mosók 

FIX NET Kft. 

2051 Biatorbágy, Tormásrét u. 8. 

Tel.: (23) 530-492, fax: (23) 312-682 

e-mail: info@fix-net.hu 

www.fix-net.hu 

agrárium 


Hirdetés 

49 


agrárium

50 

Kaleidoszkóp 

Mangalica Fesztivál 

Túljutott a válságon a magyar mangalicatenyésztés, amelynek képviselôi február 

elején a Mangalica Fesztiválon harmadik alkalommal mutatkoztak be a fôvárosban. 

A mangalica tenyésztés 1833-ban kezdôdött, amikor József Nádor kisjenôi uradalmába 

megérkezett az elsô két kan és koca a híresen zsíros szerb sumadia sertésekbôl, 

melyeket a meglévô bakonyi és szalontai sertések keresztezésére használtak. 

A 19. század végére a mangalica a magyar vidék szinte kizárólagos sertése lett. 

Az 1950-es évek iparosítása és a lakosság városiasodása egyre inkább a hús 

iránti keresletet erôsítette, a végsô csapást pedig az import hússertések elszaporodása 

és a napraforgó étolaj fogyasztásának elterjesztése mérte a fajtára. Az 

1960-as években száma folyamatosan csökkent, mígnem a hetvenes évekre csaknem 

teljesen kihalt. 

A teljes kihalástól a magyar állam által 1974-ben létrehozott génbankok mentették 

meg. Végül pedig egy magyar egyetemista, Tóth Péter és egy spanyol üzletember 

Juan Vicente Olmos Llorente megalapították 1991-ben az Olmos és 

Tóth Kft.-t. Tóth összeszedte az országban a kihalás szélére jutó disznófajta utolsó 

példányait, és újra indította a mangalicatenyésztést. 

Jelenleg évente átlagosan 45–50 ezer mangalica kerül hazánkban a vágóhidakra: 

ez sertésállomány 1,5–2 százaléka. Ennek a felét két nagy húsipari cég – a 

Pick és a Surjányhús – dolgozza fel, míg a fennmaradó hányadot többségében a 

140 kisebb termelô közül kikerülô mintegy 30 regisztrált gyártó dolgozza fel. Az 

exportértékesítésben egyre dinamikusabban növekszik a feldolgozott termékek 

aránya, fôleg a Pick japán piacon való terjeszkedésének köszönhetôen. A prémium 

kategóriában árusított mangalicatermékekre a világgazdasági válság ellenére 

is folyamatos a kereslet. A mangalicából készült termékek három-ötször drágábbak, 

mint a másféle sertésekbôl elôállított áruk. 

A piacon vezetô szerepet játszó Olmos és Tóth Kft. az ország egyik legjelentôsebb 

mangalicasertés-elôállítója. A cég termelésének mintegy 60 százaléka kerül 

exportra, a kivitel 90 százaléka Spanyolországba irányul. A spanyol társtulajdonos 

közvetítésével dinamikusan növekszik az Egyesült Államokba irányuló 

feldolgozott termék kivitel is. 

Kocsis István, tiszaeszlári ôstermelô, aki Kocsis tanya képviseletében a legtöbb 

elismerést – termék fôdíjat, 2 elsô, 2 második 2 harmadik díjat – nyerte el 

az idei Mangalica Fesztiválon, 2005. óta foglalkozik az ôshonos magyar fajta tenyésztésével 

tartásával feldolgozásával és értékesítésével. Jelenleg ezer darabos 

az állomány, és az évek során törzskönyvezett tenyészkanok és kocák elôállításra 

is megkapták az engedélyt. Tavasztól kiemelt állami támogatásra számítanak, 

a tanyán jelen van mindhárom fajta a szôke, a vörös és fecskehasú mangalica is. 

A hízókat az Olmos Tóth Kft-én keresztül adják el, a Pick Szeged vágja, és Spanyolországban 

értékesül. Ami pedig saját termék eladásokat illeti pénteken és 

szombaton Nyíregyházán a Búza téri piacon, vasárnap pedig Tiszavasváriban kínálják 

portékájukat. 

agrárium 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 


20. évfolyam 2–3. szám 

• 

Szerkesztôbizottság 

Elnök 

Dr. Szalay Attila 

Tagok 

Dr. Jávor András 

Gondos Imre 

Dr. Deme Pál 

Torma Gyula 

• 

Felelôs szerkesztô 

Szujó Béla 

• 

Kiadó 

Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 

1142 Budapest 

Erzsébet királyné útja 36/B 

Telefon: 273-2180, 273-2181 

• 

Felelôs kiadó 

Farkas Tamás, 

vezérigazgató 

• 

Lapalapító 

Farkas József, 

elnök 

• 

Nyomdai elôkészítés 

Bencze Sándor 

• 

Nyomás 

Offset és Játékkártya Nyomda Zrt. 

A Goldmann Csoport tagja 

Felelôs vezetô: Gerhard Stocker 

HU-ISSN 1215-8380 

agrárium

AGRÃR- ÃS PIACGAZDASÃG

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

AGRÃR- ÃS PIACGAZDASÃG