letöltése

onkorkep.hu

letöltése

2012.

1–2. szám

• huszonkettedik évfolyam, 212–213. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Leszállás

Finanszírozási gondok a BKV-nál

12 18 7

Járásról

járásra

A szegénység

nem csak romaügy


www.onkorkep.hu

Olvassa Ön is!

Önkormányzati korszakkép, polgármesterek és települési

önkormányzati képviselők folyóirata

Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot_ __________ példányban. A folyóirat ára egy évre bruttó 9395 forint (postaköltséggel).

Számlázási cím: _ _____________________________________________________________________________________

Szállítási cím: ________________________________________________________________________________________

Kelt: _ _______________________ , 2012._ ___________ _ ___________________________________________________

Aláírás

Megrendelhető: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: onkorkep@chello.hu • Web: www.onkorkep.hu


Január–február

Csörte a BKV körül

Hónapok óta tart a

főpolgármester és a

fideszes kerületi polgármesterek

közötti

csörte. A szóváltásra

bőven akadt ürügy. A

legutóbbi hetekben

a BKV „csődhelyzete”

adta a muníciót. Ekkor

már Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere is „beszólt”

Tarlós Istvánnak. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Budapest első

embere jól tűri a macerát, az elmúlt hete k történései viszont

kihozták a sodrából; így hát beindult a fővárosi kommunikációs

hadjárat, a főpolgármester szinte „percre készen” tájékoztatja

a közvéleményt. 8

Legyen Ne legyen

Az Országgyűlés a múlt év végén

fogadta el azt a törvényjavaslatot,

amelynek része volt a gyermekvédelmi

törvények módosítása is. A

szabályozás lehetővé tette, hogy

az étkezésért fizetendő díjon felül

a fenntartó döntésétől függően

a bölcsődei gondozásért is külön

személyi térítési díjat állapítsanak

meg. Továbbra is térítésmentes

marad a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három vagy

több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket

nevelő családok számára. 16

Tartalom

megyei körkép

Hírek a megyékből 2

Parlament

Tavaszi szezonnyitás 5

Munkát, kenyeret! 7

Főváros

Csörte a BKV körül 8

Kor-kép

Legyen Ne legyen 10

Kor-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

A jó állam 12

esélyek és lehetőségek

A szegénység nem csak romaügy 18

2012: Az Aktív Idősödés Európai Éve 19

időközi választások

Az önfeloszlatáSOK 20

Helyi népszavazás 23

hírek

Meghosszabított határidő 24

Minősített az Ász 24

Sarkalatos változások 24

A jó állam

Tervek szerint a kormánynak február 10-én kellett volna

az Országgyűlés elé tárni a járási rendszer kialakításával

összefüggő törvényjavaslatot. Azonban úgy tűnik, hogy

ez nem fog menni, ugyanis a Fidesz–KDNP-frakciószövetség

Egerben tartott háromnapos közös frakcióülésén –

elsősorban Budapestet érintően – heves vita alakult ki a

témával kapcsolatban. Kérdés, hogy a következő napokban

a Fidesz-frakció polgármesterei miként rajzolják át

a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által

javasolt járások határait. Azért, hogy a kialakult nézetkülönbségek

mihamarabb elsimuljanak, az egyeztetésekre

Láng Zsoltot és Kósa Lajost kérték fel. Lázár János szerint

még arra is választ kell adni, hogy miért van szükség

a járásokra. A frakció polgármester tagjai szerint a

járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban

kell működniük – jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője

az egri frakcióülést követő sajtótájékoztatóján. 12

főépítészek az önkormányzatokban

Átfogó jövőkép 25

Europan 11 26

Felhívás – Számvetés és jövőkép 28

Kós Károly-díjasok 2011 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa

Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára,

Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa

Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1.

Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600

E-mail: onkorkep@chello.hu • Web: www.onkorkep.hu

A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam

Lapzárta: 2012. február 11.

Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1)

320-7600 A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban

A lap kiadá sá ért fe lel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X

Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. január–február ÖN • KOR • KÉP

1


Megyei körkép

Baranya megye

Adósságok nélkül adták át az

államnak a megyei intézményeket

Baranyában. A közgyűlés ezentúl az

önkormányzati törvény változását

követően a területfejlesztési feladatokra

koncentrál, amelyek közül az

Ős-Dráva program emelkedik ki. A

megye a Támop-programokban is

részt vesz, ami a legelmaradottabb

térségekben élők képzését és fejlesztését

szolgálja, és fontosnak tartják a

határ menti együttműködést a horvát

partnerekkel. A közeljövőben létrehozzák

a megyei és a regionális területfejlesztési

konzultációs fórumokat

és megalakul a megyei területfejlesztési

tanács, amelybe a megyei jogú

város és a megyei közgyűlés delegál

tagokat.

Bács-Kiskun megye

Az újonnan felállítandó járásokat

is bevonná a gazdaságfejlesztési

tervek elkészítésébe Bányai Gábor, a

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke.

Az elkövetkező időszakban a területfejlesztési

intézmények kiépítése lesz

a megye elsőrendű feladata – mondta.

– A büdzsé elfogadását követően felmérjük

a települések helyzetét, ezzel

azt is megtudjuk, hogy mit szeretnének

elérni ezek a közösségek. Az elnök

úgy látja, hogy Kecskemét kivételével

a megyében komolyabb fejlesztésekre

van szükség, mivel sok a hátrányos

helyzetű település. A járások

szerepéről úgy nyilatkozott, hogy vélhetően

az engedélyek kiadása az ő

hatáskörük lesz, így a fejlesztési terveknek

ezek a közigazgatási egységek

is a részei lesznek.

Békés megye

Megkezdődött az ivóvízbázis-védelmi

beruházás Békés megyében.

A fejlesztés a megye középső részén

fekvő 34 települést, s ezzel együtt

közel 190 ezer ember ivóvíz ellátását

érinti. A beruházás megvalósításához

a megyei ivóvíz-szolgáltató társaság

A Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemeltetésében

lévő vízbázisok biztonságba

helyezése címmel beadott támogatási

kérelmével a KEOP pályázati kiíráson

csaknem 500 millió forint vissza nem

térítendő támogatást nyert. A projekt

során öt helyszínen (Dombegyháza,

Kevermes-Lőkösháza, Kunágota, Újkígyós,

Medgyesbodzás) oldják meg a

vízbázis védelmét.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csaknem ötszázmillió forintos

ár- és belvízvédelmi beruházás fejeződött

be Tiszadorogmán és Tiszavalkon,

illetve a két település körzetében.

A munkálatokhoz szükséges forrásokat

az Észak-magyarországi Vízügyi

Igazgatóság pályázaton nyerte el. A

beruházásnak köszönhetően teljesen

megújultak a régi szivattyútelepek. A

tiszavalki öblözet vízgyűjtő területének

nagysága meghaladja a 125 négyzetkilométert,

a vízgyűjtő Tiszavalk,

Tiszabábolna, Tiszadorogma, Szentistván,

Mezőkeresztes, Mezőnagymihály

és Gelej községek határáig terjed

ki. A csaknem félmilliárd forintos

munka 2010 tavaszán kezdődött, és

most fejeződött be.

Mórahalom, Colosseum Hotel

Csongrád megye

Új városközpont épül Mórahalmon

mintegy egymilliárd forintból. Az

ünnepélyes alapkőletétel alkalmával

Nógrádi Zoltán, a város fideszes polgármestere

elmondta: bár több olyan

területe van a településnek, amely

városközponti funkciókat lát el, igazi

központja eddig mégsem volt. A projekt

összköltsége 937 millió 500 ezer

forint, melynek 80 százalékát az Európai

Regionális Fejlesztési Alap biztosította,

pályázat alapján. Ezzel megvalósul

a lakók régi vágya: kulturált

központja lesz Mórahalomnak, ahol

a gazdasági, kulturális és közigazgatási

fejlesztések megkezdődhetnek.

A kivitelezési munkálatok előreláthatólag

2012. január 17. és szeptember

30. között zajlanak, a pályázatot jövő

év második felében zárják.

Fejér megye

Mintegy hatszáz folyamatban

lévő ügyet és pályázatot vesz át a

megszűnő Közép-dunántúli Regionális

Fejlesztési Tanácstól a Fejér Megyei

Közgyűlés – jelentette be a közgyűlés

elnöke. A fideszes Vargha Tamás a

Fejér Megyei Közgyűlés idei feladatairól

elmondta: az év első felében megkezdik

a felkészülést a területfejlesztési

feladatokra, hogy a 2014 és 2020

közötti uniós költségvetési ciklusra

már kész megyei fejlesztési koncepcióval

rendelkezzenek. A tényleges

munka a második félévben kezdődik,

amikor megismerkednek a 108 település

rendezési tervével, helyi építési

szabályzatával, fejlesztési elképzeléseivel,

s azokat a tervekbe beillesztik.

Győr-Moson-Sopron megye

Kezdő kisvállalkozásokat segítő

inkubátorház épül 400 ezer euróból

uniós támogatással Szanyban,

ahol a már működő cégek 70 millió

forint iparűzési adóval gyarapítják

a nagyközség büdzséjét. Az év

végére elkészül a közel 800 négyzetméteres

létesítmény, amelyben

2 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Megyei körkép

Somogy megye

Somogyország Kincse díjakat

adományozott a megyei közgyűlés:

a siófoki víztornyot, a petesmalmi vidraparkot,

valamint Goszthony Mária

(1893–1989; festőművész, keramikus),

Németh István (1849–1911; polgármester)

és Széchenyi Imre (agrárpolitikus)

életművét nyilvánította Somogyország

Kincsének a közgyűlés. A helyi

értékeket Kaposváron, a vármegyeházán

az ünnepi megyehét keretében

mutatták be. Somogy Megye Közgyűlése

2004 óta évente egyszer adomáegyebek

között lakatos és kőfaragó

műhely, továbbá raktárak, üzletek és

irodák kapnak helyet. A beruházáshoz

a Magyarország–Szlovákia Együttműködési

Program keretében nyerték

el a támogatást, amelyet 5 százalék

önrésszel és további mintegy 5-6

millió forint járulékos költséggel egészít

ki az önkormányzat. A fejlesztés

eredményeként mintegy húsz munkahelyet

teremtenek.

Heves megye

Pétervására, polgármesteri hivatal

Pétervására: félmilliárd a belterületi

vízrendezésre. Az Új Széchenyi

Terv keretéből 90 százalékos

támogatásban részesült a fejlesztés

során a városban megépült 16 766

folyóméter belvízelvezető csatorna

és rendeztek 7781 folyóméter belterületi

vízfolyást. A beruházásra azért

volt szükség, mert a település domborzati

viszonyaiból adódóan gyakoriak

a téli-tavaszi, valamint a nyári

helyi bel- és árvízkárok. A térség több

településén zajlottak a közelmúltban

hasonló célú fejlesztések. Pétervásárán

16 projektet támogatott eddig a

kormány, összesen 1,36 milliárd forint

értékben.

Hajdú-Bihar megye

Mintegy 4 ezer ember kaphat

munkát a mezőgazdasági mintaprogram

segítségével Hajdú-Bihar

megyében. Az országos közfoglalkoztatási

tervezetnek köszönhetően

több mint 130 milliárd forint támogatásra

pályázhatnak az önkormányzatok.

Az alapvetően három pillérből

álló program egyik eleme a kistérségeket

támogatja. A megyében összesen

hét kistérségben indulhatnak el

az elsősorban mezőgazdasági jellegű

közmunkák. Az érintett településeken

a többi között rendbe teszik a mezőgazdasági

utakat, megoldják a belvíz

elvezetését és felszámolják az illegális

szemétlerakókat is.

Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési

Tanács február elsején, Kiskörén

tartotta újjáalakuló ülését. Az eseményen

részt vett Kovács Sándor, a

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés

elnöke, Borbás Zsolt, alelnök és

Lakatos István, a Jász-Nagykun-Szolnok

Megyei Önkormányzati Hivatal

Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának

vezetője. Az újjáalakuló ülésére

a 2012. január 1-jén életbe lépett törvényi

szabályozások megváltozása

miatt volt szükség. A törvénymódosítás

értelmében január 1-től megszűntek

a regionális, a megyei és a

kistérségi területfejlesztési tanácsok.

A megyei területfejlesztési tanács jogutódja

a területileg érintett megyei

önkormányzat lett.

Komárom-Esztergom megye

Tatabánya Hazavár elnevezéssel

indít programot a tatabányai önkormányzat

a fiatalok városban maradásának

érdekében. A program tanulmányi

ösztöndíjból, gyakornoki lehetőségek

megteremtéséből és önálló

lakáshoz jutást biztosító elemekből

áll. A korábban a felsőfokú tanulmányokat

támogató Stúdium Ösztöndíjat

úgy alakítják át, hogy segítse a hiányszakmák

elsajátítását. A gyakornoki

programban résztvevők már a képzés

ideje alatt megismerkedhetnek

leendő munkahelyükkel. Az életkezdést

kedvezményes bérlakással, építési

telekkel és az első lakás megvásárlásának

támogatásával is segítené

az önkormányzat.

Nógrád megye

Új tömegközlekedési szolgáltatót

keres Salgótarján a Nógrád Volán

Zrt. helyett – közölte a város polgármesteri

kabinetje. A város vezetése

2013. január elsejétől olyan szolgáltatóval

kíván megállapodni, amely

a városban élők megelégedésére, a

település vezetésével együttműködve

nyújtja a szolgáltatást. Az elhatározás

azután született, hogy a Nógrád

Volán Zrt. 30 százalékkal csökkentette

járatai számát a február 4-én

életbe lépett új menetrendjében, és

tarifáit 5,7 százalékkal emelte. Salgótarján

jelenleg perben áll a Nógrád

Volán Zrt.-vel.

Pest megye

Fennálló tartozásként az állam

fogja kifizetni a Pest Megyei Közgyűlésben

tevékenykedő képviselők

elmaradt, összesen több tízmillió

forintnyi tiszteletdíját. A januártól

esedékes járandóság utalásáról

azonban – a jelentős létszámleépítésnek,

illetve a takarékossági intézkedéseknek

köszönhetően – ismét a

megyei önkormányzat hivatala gondoskodik

majd. A decemberben elfogadott

új struktúra szerint a közgyűlés

döntéseit előkészítő bizottságok

száma a felére – négyről kettőre –,

az e testületekben dolgozó képviselők

száma negyvenről tizenhétre

csökkent, a korábbi huszonegy „külsős”

tag közül egyet sem foglalkoztatnak

tovább.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

3


Megyei körkép

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

nyozza oda a címet olyan épített, környezeti

és kulturális értékek, illetve

különleges teljesítmények elismeréséért,

amelyeket magánszemélyek vagy

közösségek hoztak létre. Az elismerésből

évente legfeljebb tíz adható.

Az idei kitüntetettekkel együtt eddig

összesen 64 díjat osztottak ki.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Mintegy 286 millió forintos főöszszeggel

elfogadta a megye önkormányzata

a 2012-es költségvetését. A

helyhatóság közgyűlése 15 igennel, 7

nemmel és 1 tartózkodással szavazta

meg a határozattervezetet. A jelenlegi

büdzsé nagysága jóval kisebb a

korábbinál. Ezért a tervezett kiadás

várhatóan két tételre, a közgyűlés és

bizottságainak, illetve a közgyűlés

hivatalának fenntartási költségeire

korlátozódik. A bizottságok számát

már az előző ülésén a korábbi hétről

kettőre csökkentette a közgyűlés, a

hivatalban dolgozók létszáma pedig

a korábbinak egyharmadára, huszonegy

főre csökkent.

Tolna megye

Csodálatos Baja címmel új program-

és fesztiválsorozatot indít a

város. Zsigó Róbert polgármester

elmondta: rendezvénysorozat június

29-én egy Baját bemutató kiállítással

indul, lesz továbbá vízi parádé és

operett gála, Bajai Halfőző Fesztivál,

Luciano Pavarotti Emlék Mesterkurzus,

továbbá megrendezik a vadászati

programokkal kiegészülő Bajai Újbor

Fesztivált. Augusztus 24. és 26. között

a város egy igazi szuperprodukciónak

is otthont ad: a Budapesti Operettszínház

a Miss Saigon című musicalt

mutatja be. Októberben pedig

Mozart klasszikusát, A varázsfuvola

című mesés daljátékot tekinthetik

meg az érdeklődők.

Vas megye

100 millió forint előkészítési

támogatást kapott az Európai Uniótól

a Nyugat-dunántúli Regionális

Hulladékgazdálkodási Önkormányzati

Társulás, melynek 127 Vas megyei tagtelepülése

van. A projekt célja a társult

települések szelektív hulladékgazdálkodási

fejlesztése. Új munkahelyeket

is teremt a projekt, amelynek

befejezése 2014-re várható. Júniusban

indul előzetes ütemterv szerint a versenyeztetés,

amennyiben nyertesnek

nyilvánítják a pályázatot.

Veszprém megye

Gyulafirátót

Leválna Gyulafirátót Veszprémről,

mert a városrész lakói sokallják

a január elsején bevezetett telekadó

mértékét. Az egykor önálló, ma 3500

lakosú településen élők arra kérték

Czaun Jánost, a részönkormányzat

vezetőjét, hogy hívjon össze falufórumot,

ahol eldöntik a kérdést. A

január elsején hatályba lépett telekadó

négyzetméterenként 120 forint. Czaun

János úgy nyilatkozott, hogy az elszakadás

kérdésében a többség akaratát

támogatja. Porga Gyula, a megyeszékhely

polgármestere a január végén

rendezett városi tanácskozáson azt

mondta: Veszprém nem áll Gyulafirátót

városrész elszakadása útjába.

Zala megye

Közfoglalkoztatásra idén közel

2,3 milliárd forint áll rendelkezésre

Zala megyében. A keretösszegből várhatóan

4,5 ezer fő foglalkoztatását

tudják támogatni. Kedvezőbbek lesznek

a közmunkaprogram feltételei is:

a hosszabb távú, minimum napi 6, de

leginkább 8 órás tevékenységgel hasznosabb,

értelmesebb munka végzésére

lesz lehetőség. Erre félmilliárd

forint áll rendelkezésre, a 88 önkormányzatot

érintő kistérségi start munkaprogramokra

pedig több mint 1 milliárd

forintot lehet fordítani. A közfoglalkoztatású

programok keretében hat

Zala megyei székhelyű cég több mint

600 millió forintos támogatásból mintegy

600 főt tud foglakoztatni.

Közzéteszik az adósok

listáját Keszthelyen

Soron kívüli ülésen tárgyalta a keszthelyi

képviselő-testület a város 2012.

évi költségvetését, az erről szóló rendelet

megalkotásáról viszont csak február

végén döntenek majd a képviselők.

A 2011-es évet 318 millió forint rövid

távú működési hitellel zárta a város.

A javaslatot előterjesztő három bizottság

szükségesnek tartotta, hogy ezt a tavalyról

áthúzódó tartozást megnyugtató módon

sikerüljön rendezni. Ennek érdekében részletes,

alternatív javaslatokat is tartalmazó

szakmai anyag készül, melyet összevont

munkaértekezlet keretében tárgyalnak

meg a képviselők.

A költségvetési rendelet megalkotására

a tervek szerint a február 29-ére összehívott

soros testületi ülésen kerül majd sor.

A rendelettervezet jelen állása szerint 977

millió forint hiány mutatkozik a bevételi

és a kiadási oldal között.

Ruzsics Ferenc polgármester kiemelte:

közös cél, hogy a város összes intézménye

biztonsággal folytatni tudja működését,

bár mindegyikük komoly megszorításokra,

további költségcsökkentésre kényszerül

idén. Hozzátette, hogy a nehéz gazdasági

helyzetben az önkormányzat továbbra is

minden rászorulót támogatni kíván.

A végletekig kifeszítettnek nevezte

Pálinkás Róbert alpolgármester a város

idei költségvetését, amely jelen struktúrájában

további elvonást már nem bírna el.

Hozzátette: megtakarítás a jövőben csak

a rendszer újragondolásával és átalakításával,

a szemléletmód megváltoztatásával

képzelhető el.

Ruzsics Ferenc a testületi ülésen elmondta:

a bevételek növelésének egyik

hatékony módja az adótartozások behajtása

lenne. Jelenleg mintegy 180 millió forint a

bevallott, ám be nem fizetett helyi adó és

gépjárműadó teljes összege. A kintlévőség

mielőbbi behajtása érdekében a város új

módszert alkalmaz: törvény biztosította

lehetőség alapján nyilvánosságra hozza

a hátralékosok nevét és címét a tartozás

összegével és adónemével együtt. Magánszemélyeknél

1000, vállalkozásoknál pedig

10 000 forint feletti, 10 napot meghaladó

tartozás esetén van erre mód.

4

ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


PARLAMENT

Kétnapos plenáris tanácskozással

kezdődik február 13-án a parlament

tavaszi ülésszaka. A képviselők

napirend előtt megemlékeznek

a közelmúltban elhunyt

Csurka István egykori képviselőről

és leteszi esküjét Szél Bernadett,

az LMP új képviselője,

aki Kaufer Virág megüresedett

helyére kerül az Országgyűlésbe.

A parlament tavaszi ülésszakára

vonatkozó kormányzati jogalkotási

programban 43 törvényjavaslat

szerepel, ebből 20 törvénymódosítás,

23 pedig új jogszabályi

indítvány.

Az Országgyűlés február 13-án kezdődő

ülésszakára terjesztette be a szaktárca a

hulladékokról szóló törvénytervezetet.

Az új törvényjavaslatok között a parlament

tárgyal a választási eljárásról szóló

törvény módosításáról, az új polgári törvénykönyvről,

illetve a büntető törvénykönyvről

szóló javaslatokról, valamint a

járások kialakításáról szóló előterjesztésről.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak

első két hónapjában hétfőn, illetve

kedden ülésezik, áprilisban és májusban

viszont már a hét más napjain is tanácskoznak

majd. Az első napon egyetlen

zárószavazás lesz a Házban, döntenek a

fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról

és a dohánytermékek kiskereskedelméről

szóló törvényjavaslatról. Megkezdődik

a lőfegyverekről és lőszerekről

szóló törvénymódosítás általános vitája.

Ugyancsak február 13-án tárgyal a Ház

a Horvát Köztársaság unióhoz történő

csatlakozásáról rendelkező szerződés

kihirdetéséről.

A hulladékgazdálkodás 2013-tól

az állam feladata lenne

A lakossági hulladék átvételét, elszállítását

és kezelését (hulladékgazdálkodási

közszolgáltatást) 2013. január 1-től csak

többségi állami, illetve önkormányzati

tulajdonban lévő cég végezhet – egyebek

mellett ezt tartalmazza a vidékfejlesztési

miniszter által még december

végén a parlament elé terjesztett hulladék-törvényjavaslat.

E szerint közszolgáltató

csak olyan jelentős befolyással bíró

gazdálkodó szervezet lehet, amelyben az

állam – illetve a települési önkormány-

zat – a tulajdonosok szavazatának többségével

tulajdoni hányada alapján egyedül

rendelkezik. Feltétel még az is, hogy

a társaság tulajdonosaként jogosult arra,

hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő

bizottság tagjai többségét megválassza

vagy visszahívja.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

a lakossági hulladék átvételét, elszállítását

és kezelését jelenti. A törvény a

kezelést úgy definiálja, hogy az a hasznosítást,

az ártalmatlanítás előkészítését

és magát az ártalmatlanítást fedi. Ez

pedig felöleli a teljes hulladékgazdálkodási

vertikumot.

Az unió mind a 27 tagországától azt

követelte, hogy a legújabb irányelveket

építse be a nemzeti, hulladékokról szóló

törvény kidolgozásakor. Bár a jogszabályt

2010 végéig kellett volna hatályba léptetni,

ezt egyetlen ország sem hajtotta

végre, ugyanakkor az unió környezetvédelmi

biztosa 2011 végéig haladékot

adott erre – mondta Illés Zoltán.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára

hangsúlyozta, hogy Magyarország

a hulladékokról szóló törvénytervezetet

megalkotta, erről tájékoztatta az Európai

Uniót, az Országgyűlés pedig a törvényjavaslatot

tavaszi ülésszakán napirendre

tűzte. A hulladékról szóló törvénytervezet

nemcsak a kommunális, hanem

a veszélyes hulladékokról, a hulladékok

égetéséről szól, jószerivel mindenről, ami

idetartozik, ugyanakkor kitér a hulladékgazdálkodásra

is. A hulladék begyűjtése

közfeladat, ebből pedig az következik,

hogy az állam szerepvállalása legyen a

meghatározó – emelte ki az államtitkár.

Majd hozzátette: ez ugyanakkor nem azt

jelenti, hogy csupán állami cégek végzik

majd el ezt a feladatot, de magán,

illetve külföldi társaságok is érdekeltek

lehetnek ebben. A jogszabály a szelektív

gyűjtésre, a hulladék újrahasznosítására,

nem pedig a lerakására, égetésére

fókuszál – tette hozzá.

A szocialista és az LMP-s képviselők

kivételével általános vitára alkalmasnak

tartotta a hulladéktörvényt a parlament

fenntartható fejlődés bizottsága. Illés

Zoltán azt is elmondta, hogy az új törvény

várhatóan júliustól lép hatályba,

és addig el kell még készíteni a 33 végrehajtási

jogszabályt is, amelyből 16 áll

rendelkezésre. A vitában többen javasolták,

hogy a hulladék lerakása után fize-

Tavaszi

szezonnyitás

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

5


Parlament

tendő 40 eurós (12 ezer forintos) tonnánkénti

lerakási díj ne egy év alatt, hanem

hosszabb időre elosztva lépjen hatályba,

illetve felvetették azt is, hogy a szemét

begyűjtését végző közszolgáltatók többségi

állami tulajdonba vétele nem ütközik-e

uniós szabályba, illetve a magyar

Alkotmányba.

A parlament előtt

az állami vagyongazdálkodásról

szóló 2010. évi jelentés

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési

miniszter a magyar állam nevében

benyújtotta az Országgyűlésnek

a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek

2010. évi működéséről, az állami

vagyon állományának alakulásáról, az

állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatáról

szóló jelentést. Az új kormány

megalakulása után, 2010-ben az átvételt

követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő

Zrt. (MNV) rábízott vagyonával kapcsolatban

még abban az évben 428 millió

forint megtakarítás keletkezett abból,

hogy csökkentették az igazgatóságok

és a felügyelő bizottságok létszámát,

illetve megszüntettek igazgatóságokat.

Ezen belül 80 millió forintot tett ki

az a megtakarítás, amit a vezetőváltás

során értek el.

A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB),

ahová a 2010. június 17-én hatályba lépett

jogszabály több állami tulajdonú cég –

többek között az erődgazdaságok – tulajdonosi

jogait helyezte át, a vezető testületek

átalakításából eredő megtakarítás

meghaladta a havi 20 millió forintot.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

a rábízott vagyonnal kapcsolatban –

pénzforgalmi eljárással számolva –

2010-ben 65,1 milliárd forint bevételt

ért el, a tervezett 71 százalékát, míg a

98,9 milliárd forint kiadás a tervezett

109 százalékát érte el. A kiadások között

szerepelnek a Malév számára biztosított

források – tőkeemelések és tulajdonosi

kölcsönök – 58,5 milliárd forint

összegben. A tervezett bevételek közül

jelentős összeget vártak az ingatlanértékesítésből,

de 15 milliárd forint értékű

ingatlant nem sikerült eladni. Az ingatlanokból

7,8 milliárd forint, társasági

részesedések eladásából pedig mindössze

61,8 millió forint bevétele volt az

MNV-nek 2010-ben.

Az MNV Zrt. összes eszköze, azaz a

költségvetési szervek, az egyéb vagyonkezelők

és az MNV közvetlen kezelésében

lévő vagyon könyv szerinti értéke 11

147,4 milliárd forint volt 2010. december

31-én. A jelentésből kiderül, hogy például

2010-ben az állami öröklésből 3,037

milliárd forinttal gyarapodott az állami

vagyon. Azoknál a társaságoknál, ahol

az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat

és nyereségesek voltak, 69,1 milliárd

forint adózás előtti profit keletkezett, a

veszteséges cégek pedig összesítve 29,8

milliárd forint mínuszt számoltak el. Ez

összességében 3,6 százalékos tőkearányos

nyereséget (ROE) mutat.

Az MFB rábízott vagyona 2010. június

17-én 173,7 milliárd forint volt, ami, többek

között az értékhelyesbítéssel 257,6

milliárd forintra változott az év végére. A

jelentés megjegyzi, hogy az MFB portfoliójában

lévő állami cégek 11 ezer embernek

adtak munkát.

Üléseztek az Országgyűlés frakciói

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben

tartotta háromnapos évadnyitó frakcióülését,

amelyre minden miniszter és

államtitkár hivatalos volt. A Kereszténydemokrata

Néppárt a korábbi gyakorlattól

eltérően nem a közös frakciószövetségi

ülés előtt, hanem utána tartott

tanácskozást. Ötpárti egyeztetést kezdeményez

a kormányzó pártszövetség

a parlamenti pártokkal a választási eljárási

törvényről, valamint a pártok működését

és finanszírozását szabályozó jogszabályokról

– jelentette be Lázár János,

a Fidesz–KDNP egri kihelyezett frakcióülését

követő sajtótájékoztatóján. Az

egyeztetés alapját a szocialista Tóbiás

József és Puch László által még decemberben

benyújtott javaslat képezheti. A

frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy

a parlamenti pártok nyitottak lesznek

az egyeztetésre.

Lázár János beszámolt arról is, hogy a

múlt év során mintegy 210 ezren vettek

részt a közmunkaprogramban, és összehasonlításképpen

megemlítette, hogy

a szocialista kormányok idején évente

150 ezer fő alatt volt a közfoglalkoztatottak

száma. Ez nem kidobott pénz, a

kormány arra törekszik, hogy az érintettek

értékteremtő munkát végezzenek.

Hazánkban sok a szakképzetlen 50 év

feletti ember, akik számára ez az egyetlen

lehetőség arra, hogy munkából szerezzenek

jövedelmet – jegyezte meg a

frakcióvezető.

Érdemben változik az önkormányzatok

finanszírozása, a kormányzat eltökélt

abban, hogy áttérjenek a feladatalapú

finanszírozásra – hangsúlyozta a frakcióvezető.

Szintén az önkormányzatok

világához kapcsolódik a helyhatóságok

likviditási problémája, ami abból adódik,

hogy bevételeik a korábbi években

jelentősen elmaradtak a várakozástól –

jegyezte meg Lázár János. Ugyanakkor

emlékeztetett arra is, hogy 2011 során az

önkormányzatok több mint 50 milliárd

forintnyi pluszforrásban részesültek. A

helyhatóságok adósságáról szólva úgy

nyilatkozott, hogy az két részre bontható:

devizaalapú hitelekre és általános adósságra.

Ez összesen 1300 milliárd forint.

Egyes önkormányzatok védelmet kértek

a kabinettől, ugyanis létezik egy olyan

bankcsoport, amely lehetetlen feltételeket

diktál az egyébként is nehéz helyzetben

lévő önkormányzatoknak. Éppen

ezért a kormánynak, az önkormányzatoknak

és a bankoknak közösen kell egyezségre

jutniuk. „Rossz hír lenne a bankoknak,

ha a kormány elzárkózna az ilyen

típusú egyeztetésektől, mert az önkormányzatok

ezres nagyságrendben nem

lennének képesek visszafizetni korábbi

hiteleiket” – hangsúlyozta Lázár János.

A BKV-val kapcsolatos frakcióálláspontot

ismertetve kifejtette, hogy a fővárosnak

konkrét megoldási javaslattal kell előállnia,

hogy a kormány segíteni tudja. Lázár

János úgy fogalmazott, hogy Tarlós István

munkáját fontosnak tartják és támogatják,

de „ne csak a markát tartsa, hanem segítsen

a probléma megoldásában”.

A szocialisták több

törvényjavaslattal készülnek

Budapesten tartották a szocialisták a szezonnyitó

frakcióülést. A részvétel alól felmentést

kaptak azok a szocialista képviselők,

akik részt vettek a Miskolcról a

fővárosba tartó, polgármesterek és civilek

által kezdeményezett tiltakozó meneten.

A szocialisták több törvényjavaslattal

készülnek. Véglegesítik a hétpontos

gazdaságélénkítő csomagjukat, amelyben

ismét progresszív személyi jövedelemadó

bevezetésére tesznek javaslatot,

6 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Parlament

a korábban munkáltatói tb-járuléknak

nevezett szociális hozzájárulási adót 3

százalékponttal csökkentenék, a társasági

adót 18 százalékra emelnék, a felső

áfakulcsot pedig 25 százalékra mérsékelnék,

illetve átalakítanák a bankadót

is úgy, hogy az ne gátolja a vállalkozások

hitelhez jutását. Két alkotmánymódosító

javaslatot már benyújtottak: az egyik –

amit Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyével

indokoltak – arra irányul,

hogy az emberek népszavazással vonhassák

meg bizalmukat az államfőtől, a

másik pedig nagyobb részt azokat a jogi

aggályokat orvosolná, amelyeket az Európai

Bizottság megfogalmazott, például

helyreállítaná Jóri András korábbi adatvédelmi

biztos mandátumát, aki 2014-ig

az információs jogok országgyűlési megbízottjaként

dolgozhatna.

A Jobbik is Budapesten tartotta

évadnyitó frakcióülését

Az ellenzéki párt sajtófőnökének tájékoztatása

szerinta frakcióülésen hangsúlyosan

foglalkoznak a tavaszi ülésszak során

a szegénység mértékének csökkentésére

és az emberek megélhetésének javítására

irányuló javaslatokkal. A szerintük elhibázott

– gazdagokat támogató – gazdaság-

és szociálpolitika kiegyensúlyozására

számos indítványt nyújtanak be

az Országgyűlésnek.

A Jobbik prioritásként kezeli a munkavállalók

megvédését, valamint a kis- és

közepes vállalkozások támogatását, és

benyújtja saját közmunkaprogramját a

parlamentnek. Szintén nagy hangsúlyt

fektet a Jobbik a magyar mezőgazdaság

talpra állítására, az élelmiszerfeldolgozó-ipar,

a családi gazdaságok megerősítésére

és a helyi piacok kérdéskörére is.

Ezen kívül fontos területnek tekintik még

a közbiztonság javítását, és javaslatokat

fogalmaznak meg az önvédelem terén

is. Mindezeken kívül a Jobbik kiemelten

kezeli az EU és a nemzetközi pénzügyi

szervezetek diktátumaival, gyarmatosító

törekvéseivel szembeni fellépést,

s ezzel összefüggésben napirendre próbálja

vetetni a Magyarország EU-tagságával

kapcsolatos uniós eseti bizottság létrehozását

is – nyilatkozta a sajtófőnök.

Az LMP továbbra is nyomás alatt akarja

tartani a kormányt

Az LMP azt akarja elérni, hogy a kormány

vonja vissza a demokratikus intézményrendszer

leépítését célzó intézkedéseket.

A mandátumáról lemondott Kaufer Virág,

megüresedett helyére Szél Bernadett

került. Jávor Benedek személyében megválasztották

az új frakcióvezetőt. Most

arra készülnek, hogy a „december 23-i

lendülettel folytassák a munkát". Kidolgozzák

az úgynevezett Új Ellenállás gyakorlati

részleteit. Elemzik, hogy érdemes-e

most tavasszal elindítaniuk a népszavazási

kezdeményezésüket. Jávor Benedek

felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalói

jogokat érintő kérdéseket már

jóváhagyta az OVB, de a nyugdíjra vonatkozóakat

egy állampolgári beadványban

megtámadták. Az LMP-nek ezért döntenie

kell arról, hogy külön-külön kezdjék

el gyűjteni az aláírásokat vagy bevárják a

többi kérdés jóváhagyását. Az LMP a tavaszi

ülésszak során továbbra is napirendre

szeretné vetetni a párt- és a kampányfinanszírozásra

vonatkozó javaslatait.

Csiky Ildikó (Forrás: MTI, www.ogy.hu)

Baj van. Nem azért, mert pár ember elindult Miskolcról, hogy szégyenérzetét

és büszkeségét félretéve ország-világ elé tárja lehetetlen

helyzetét. Azért van baj, mert a politikusok polipként rájuk telepedve

eltorzították az üzenetüket, és ezzel ismét megosztották a

közvéleményt. Az adófizető haragszik a segélyesre: mi az hogy nem

dolgozik! Mit válogat! Az ország nyugati részén élők meg nem

értik, mit kell állandóan a borsodiakkal foglalkozni A kormánypárt

mutogat az ellenzékre: ők pénzelik! Csak a lényegről nem beszélnek:

hová vezet az, ha álláskereső százezrek egyetlen esélye a néhány

hónapra vállalható közmunka marad…

Akinek nincs semmije, az annyit is ér

Van próbatétel, amikor elhomályosul a jövő – hallhattuk a kormányfő

évértékelő beszédében. Ő a vörösiszap áldozataira gondolt, de sajnos

jóval szélesebb körben tapasztalható a jövőtlenség. Azok, akik

egyik napról a másikra tengetik életüket, a pár hónapra kapott 47

ezer forintos lehetőségtől nem fognak szárnyakat kapni…

Mi a megoldás A kormány által a leghátrányosabb térségekben

elindított Start közmunka mintaprogram jó eszköz lehet. Ennek sikeres

megvalósítása azonban nem a politikusokon, de nem is a munkaügyi

központokon múlik. Sokkal inkább azokon a polgármestereken

és munkatársain, akik a programokat megszervezik. Akik, ha

céltudatosan terveznek, akkor a közfoglalkoztatottat valóban át tudják

vezetni az elsődleges munkaerőpiacra. Nekik kellene segíteni,

hiszen minél kisebb egy település, annál kevesebb a munkahely, és

csak az önkormányzat jöhet szóba, mint közfoglalkoztató…

Tállai András önkormányzati államtitkár – korábban polgármester

– üzenete viszont megtévesztheti a közvéleményt: „mindenkinek

van munka, csak kérni kell”. Csak azt nem mondta meg, hogy

kitől… Vajon egy párfős községi hivatal hogyan tud munkát adni

és a napi munkavégzést úgy megszervezni, hogy mindenki megelégedésére

szolgáljon És ne felejtsünk el egy lényeges tényt: az

új önkormányzati törvény jelentősen átszervezi a közigazgatást.

A 2000 fő alatti települések önálló hivatalait megszünteti – és ki

tudja, hogy a járási rendszer kiépítése után a nagyobb polgármesteri

hivataloknál is hány fő maradhat Akkor ki szervezi majd a közfoglalkoztatást…

A hatalom birtokosainak fel kell készülni az éhségmenethez hasonló

akciókra. Eddig a lakosság szinte csak díszlete volt az előtte zajló

pártharcoknak, ám sokak helyzete olyan kilátástalanná vált, hogy

a passzivitásukat elhagyva már közvetlen és direkt üzeneteket küldenek

a hatalom képviselőinek. Felkapaszkodnak arra a bizonyos

színpadra, ahová eddig csakis a rendezői szereposztás szerint lehetett

feljutni. Hogy ebből csetepaté lesz, vagy békés helycsere, majd

kiderül…

Seres Mária, a Civil Mozgalom vezetője

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP


FŐVÁROS

Csörte a BKV körül

Hónapok óta tart a főpolgármester és a fideszes kerületi polgármesterek

közötti csörte. A szóváltásra bőven akadt ürügy. A legutóbbi

hetekben a BKV „csődhelyzete” adta a muníciót. Ekkor már Lázár

János Hódmezővásárhely polgármestere is „beszólt” Tarlós Istvánnak.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy Budapest első embere jól tűri

a macerát, az elmúlt hetek történései viszont kihozták a sodrából;

így hát beindult a fővárosi kommunikációs hadjárat, a főpolgármester

szinte „percre készen” tájékoztatja a közvéleményt.

Tarlós István első indulatosabb reagálása

a fideszes frakcióvezető egri sajtótájékoztatóján

elhangzottaknak köszönhető.

Ugyanis Lázár János a BKV-val kapcsolatban

a frakcióálláspontot ismertetve

kifejtette, hogy a fővárosnak konkrét

megoldási javaslattal kell előállnia ahhoz,

hogy a kormány segíteni tudja. Lázár

János úgy fogalmazott: Tarlós István

munkáját fontosnak tartják és támogatják,

de „ne csak a markát tartsa, hanem

segítsen a probléma megoldásában”.

Ezt hallva, a főpolgármester nem maradt

adósa Hódmezővásárhely polgármesterének.

Sajtótájékoztatóján többek között

ezt mondta: „A számok világában elég

jól elboldogulok. Ami a fővárost illeti,

azt kérem, nézze meg Lázár János, hogy

Budapest, illetve például Hódmezővásárhely

hány százalékát kapja vissza a

helyben befizetett szja-nak, és utána

döntse el, melyik város »tartja a markát«.

Azt hallani, hogy Budapest »turkálna« a

vidék és a kerületek zsebében, holott a

vidéki városok nagyobb arányban kapnak

vissza a befizetett szja-ból, a kerületek

pedig csak elvittek ebben a ciklusban

(idegenforgalmi adó, parkolási díj), nemhogy

adtak volna. Ezért először meglepődtem

a bírálatán, de aztán inkább

tudomásul vettem. Több okból. A legfontosabb,

hogy a BKV érdekében nem

szeretnék a kormánnyal is további félreértésbe

keveredni. A parlamenti frakció

vezetője eddig még soha nem jelezte

nekem, sem pedig szakmai helyettesemnek,

hogy tájékozódni szeretne Budapest

közlekedésszervezési és finanszírozási

problémáiról, pedig ha kíváncsi

rá szívesen elbeszélgetünk vele.

A takarékossági intő csak amiatt fájt

egy kicsit, mert Hódmezővásárhely elég

előkelő helyen áll az eladósodási listán.

Az ottani városvezetés azonos a korábbival,

mégiscsak lehet valami köze az

adósságállományhoz. Ezzel szemben

nekünk semmi közünk nincs Budapest

170 milliárdos, a BKV jelenlegi 64 milliárdos

adósságához. Mindkettőt párhuzamosan

kell kezelnünk. Utóbbiból 40 milliárdot

ez év első negyedében kell viszszafizetnünk.

Ekkora összeget »ötlet«-ből

nemigen lehetséges visszafizetni. Ehhez

pénz kellene.”

Azzal a véleménnyel, hogy vállaljon a

főváros nagyobb részt a BKV működtetéséből

Rogán Antal is egyetért. A fideszes

országgyűlési képviselő a Magyar

Nemzetben megjelent interjújában azt

nyilatkozta, hogy 2010-ben és 2011-ben

a kormány normatív támogatás, fogyasztói

árkiegészítés és veszteségfinanszírozás

címén 140 milliárd forinttal járult a

BKV működéséhez. Ehhez képest a főváros

működésre nem, csak fejlesztésekre

biztosított forrást a közlekedési cégnek.

A normatív támogatás folyósításának

feltétele, hogy 2012-ben a főváros vállaljon

nagyobb részt a BKV működéséből

– tette hozzá Rogán.

Rogán nyilatkozata sem marad válasz

nélkül. Tarlós István szerint „Kicsit váratlan

fejlemény Rogán Antal képviselő úr

hirtelen jött, szűnni nem akaró vélemény

nyilvánítása a BKK-ról és a BKV-ról. Ezek

minden alkalommal úgy jelennek meg,

mintha kívülálló szemszögéből, vagy

a parlament gazdasági bizottságának

elnökeként, kvázi a kormány nevében,

vagy kerületi polgármesterként fogalmazná

meg azokat. Számítunk erősen

Rogán Antal segítő javaslataira, de ez a

fajta kommunikáció félrevezető, mivel

homályba burkolja azt a tényt, hogy ő a

főváros gazdasági bizottságának elnöke

is, fővárosi képviselő. Ebben a minőségében

pedig a ciklus első pillanatától kezdődően

valamennyi tárggyal kapcsolatos

előterjesztést észrevétel nélkül, szavazatával

is támogatott.

A főváros 2012. évi költségvetési tervének

végleges, ma még át nem vezetett

változatában a jelen és főképpen a

jövő összvárosi működését kockáztatva

tudunk csak elegendő forrást összeszedni

a BKV számára. Ebben azonban

benne van a BKV belső megtakarításaitól

kezdve, a többi közszolgáltató osztalékainak

kifacsarásán keresztül, a város egyéb

működési feltételeinek teljes kifeszítéséig

minden. Így elérhető az az egyébként

számomra nehezen érthető feltétel,

hogy a sokat emlegetett »1+1« forintos

elvet a BKV támogatásában úgy tartsuk

fenn, hogy az állam a maga részéről ebbe

beleérti az eddig stabil normatív támogatást

is (…) Egy héten belül kész lesz a

távlati koncepció is, abban a megfogalmazásban,

ahogy a kormány kéri, hogy

az IMF elé tehesse. Vagyis a Főváros is

végrehajtja a kért változtatásokat.

A kérdés azonban ezzel még mindig

nem oldódik meg. A főváros 2012-ben

olyan forrásokat is beáldoz a BKV talpra

állítása érdekében, amiket csak egyszer

tud megtenni, és minden évben ezek

nem jelennek újra meg (…) Nem érthető,

hogy ha a legkülönbözőbb okokból

eladósodott önkormányzatok mind

kérhetik a kormány segítségét, akkor

épp a főváros ilyen helyzetben miért

nem. Remélem, vége szakad egyszer

annak a hazai tendenciának, hogy a főváros

lényegében azt szenvedi el itthon,

mint az ország nemzetközi téren. A vidék

rendkívül pontatlan és hiányos információk

alapján, indulatból támadja ma

Budapestet. Erre semmi szükség. Készek

vagyunk vidéki parlam enti képviselők

akár nagyobb csoportjának részletes

tájékoztatókat tartani a valós állapotokról”

– hangsúlyozta Tarlós István.


Csykó

8 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Költségcsökkentés az OTP SZÉP kártyával

Az állatkertben és a CBA-ban is elfogadják a korszerű fizetőeszközt

Az otp Széchenyi Pihenőkártya mint új béren kívüli juttatási forma 2011 júliusától érhető el és három különböző

cafeteria elemet fog össze: a vendéglátás, a szabadidő, valamint a szálláshelyi szolgáltatásokat. Ráadásul

az egyszerű adminisztrációnak, valamint a kedvező közteherviselésnek köszönhetően a munkáltatóknak

is ideális megoldást jelent.

Az OTP Pénztárszolgáltató Magyarországon elsőként

vezette be a Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP kártya). Az

azóta eltelt időszakban közel ötezer elfogadóhely csatlakozott,

többek között meghatározó gyorséttermi és

bevásárló hálózatok egyes üzletei.

Az OTP Pénztárszolgáltató várakozásai szerint a legnépszerűbb

juttatás a vendéglátás (melegétkezést tartalmazó)

alszámla lesz, úgy vélik, erre kérnek majd legtöbben

utalást a munkáltatójuktól, és ezt is fogják a leggyakrabban

igénybe venni a munkavállalók.

Szintén komoly népszerűségnek örvendhet a szálláshelyi

juttatások alszámlája is, hiszen a 2012-től adható

cafeteria juttatások keretében már csak a SZÉP kártyával

lehetséges rendezni a belföldi üdülések, hotelszámlák

költségeit.

Az OTP SZÉP kártyával használható alszámla harmadik

területe a szabadidős juttatásoké. Ennek segítségével

2012-től a rekreációs lehetőségek széles skálája válik

elérhetővé. Kártyánkat felhasználhatjuk edzőtermekben,

uszodákban, fürdőkben, de akár állatkerti belépőt

is válthatunk vele.

Az OTP Pénztárszolgáltató többéves tapasztalattal rendelkezik

az elektronikus cafeteria juttatások piacán, a multifunkcionális

OTP Cafeteria kártya már négy éve elérhető

azok számára, akik szeretnék csökkenteni cégük, szervezetük

adminisztrációs költségeit.

„Amikor 2008-ban megkezdtük az OTP Cafeteria kártya

kibocsátását, az a cél motivált bennünket, hogy egyszerűsítsük

a béren kívüli juttatások kezelését, csökkentsük az

adminisztrációs költségeket, és így

növekedhessen mind a munkáltatók,

mind a munkavállalók elégedettsége.

Úgy véljük, a máig kibocsátott

mintegy száznyolcvanezer Cafeteria

kártya és a több mint nyolcezer

csatlakozott elfogadóhely igazolja

a várakozásainkat” – számolt be

az eddigi négy év tapasztalatairól

Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató

vezérigazgatója.

„Az OTP SZÉP kártya esetén hasonló sikerekre számítunk,

hiszen a 2012-es törvényi változások miatt jelentősen megnőtt

a kártya jelentősége a béren kívüli juttatások rendszerében.

Várakozásaink szerint az idei év végéig több tízezer

elfogadóhely csatlakozik hálózatunkhoz” – összegezte az

idei év várakozásait Róth Lajos.

A SZÉP kártya bevezetése, a dolgozói elégedettségen

túl, számos további előnnyel is szolgál a munkáltatók

számára:

● Minimális adminisztráció: a kártyát elegendő egyszer

megrendelni, majd átadni a munkavállalóknak.

● Kedvező adózás: a SZÉP kártyán adható béren kívüli

juttatások mindegyikének 30,94 százalékos a közterhe,

így kisebb terhet jelent a munkáltató számára.

● Magyarország legnagyobb pénzintézete az OTP Bank

biztosítja az OTP SZÉP kártya szolgáltatásainak stabil

hátterét.

● Az OTP Pénztárszolgáltató szakmai tanácsadást és

folyamatos segítséget biztosít partnerei számára, hogy

a munkáltató a lehető leghatékonyabb és munkavállalóit

leginkább kiszolgáló cafeteria rendszert tudjon

biztosítani.

SZÉP kártya

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

9


KOR-KÉP

Bölcsődei gondozási díj

Legyen Ne legyen

Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el azt a törvényjavaslatot,

amelynek része volt a gyermekvédelmi törvények módosítása

is. A szabályozás lehetővé tette, hogy az étkezésért fizetendő díjon

felül a fenntartó döntésétől függően a bölcsődei gondozásért

is külön személyi térítési díjat állapítsanak meg. Továbbra is térítésmentes

marad a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három vagy

több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő

családok számára.

A megkérdezett intézményfenntartók

közül többen azt válaszolták, hogy csak

a költségvetés elfogadása után döntenek

majd arról, élnek-e a jogszabály adta

lehetőséggel és az étkezési hozzájáruláson

túl még a bölcsődei gondozásért

is külön személyi térítési díjat kérnek a

szülőktől gyermekük után. Sok helyen

viszont felmérik, hogy milyenek a szülők

jövedelmi viszonyai, és ezt mérlegelve

hozzák majd meg a döntést.

A Pest megyei Gö d ö l l ő n három

bölcsődét tart fenn az önkormányzat.

Péterfi Csaba kommunikációs vezető

úgy nyilatkozott: jelen pillanatban nem

kívánnak élni a gondozási díj bevezetésével,

de egy felmérés keretében áttekintik,

hogy a környező települések

bevezetik-e. „Ez ugyanis befolyásolhatja

a végső döntést" – tette hozzá. Ha

mégis rákényszerülnének a díj bevezetésére,

annak mértékét a fizetőképességhez

igazítják, de szeretnének a minimális

költségtérítésnél maradni.

A megyében pillanatnyilag Sz á z h a lo m-

b at ta sem vezeti be a térítési díjat. Nyilas

Hajnalka sajtóreferens elmondta: a

városra jellemző a szociális érzékenység,

így az önkormányzat által fenntartott

bölcsődével kapcsolatban jelenleg

nincs ilyen jellegű előterjesztés. Sz e n t-

en d r én, ahol egyetlen bölcsőde működik,

még nem döntöttek a kérdésről,

ahogy a három bölcsődét fenntartó

Vá c o t t sem. Utóbbinál a döntést a márciusi

testületi ülésen hozzák majd meg.

Na g y k ő r ö s egyetlen bölcsődét működtet.

Czira Szabolcs polgármester (Fidesz)

közölte: nem vezetik be a gondozási

díjat, mert nem szeretnék azzal a családokat

terhelni.

Pécsett viszont valószínűleg élnek

a jogszabály adta lehetőséggel. A baranyai

megyeszékhelyen jelenleg felmérik

a szülők jövedelmi viszonyait, a részletek

márciusban lesznek ismertek. A mintegy

600 bölcsődés gyermek közül azonban

200 után továbbra sem kellene fizetni

a szolgáltatásért. Mo h á c s o n az egyetlen

bölcsődét illetően még nem született

döntés. Sz ig e t vá r o n viszont az ellátás

ingyenes és az is marad – mondta

Junácski András kabinetfőnök. Ko m l ó n

megtörtént az előzetes felmérés, de nem

tervezik az újfajta fizetési modellt bevezetni,

sőt a múlt héten csökkentették a

térítési díjakat – közölte Kupás Tamás

Levente (Fidesz) alpolgármester.

Bács-Kiskun megye székhelyén,

Kec sk em é t en megvizsgálták a térítési díj

kiterjesztésének lehetőségét, és az a

döntés született, hogy nem vezetnek

be további fizetési kötelezettséget. A

döntést Katonáné Szabó Gabriella alpolgármester

azzal indokolta, hogy a jobb

anyagi körülmények között élők többnyire

családi napközibe járatják gyermekeiket.

Az önkormányzati bölcsődékbe

járó gyerekek szüleinek viszont

sokszor az étkezési díj kifizetése is gondot

jelent. A város által fenntartott bölcsődék

mellett több mint 30 családi

napközi működik a városban.

Békéscsabán az önkormányzat

jelenleg egyeztető tárgyalásokat folytat

a bölcsődék vezetőivel a térítés esetleges

bevezetéséről. A megyeszékhely

alpolgármestere, Kiss Tibor azt mondta:

a szülők jövedelemigazolása alapján

meg kell határozni, mekkora jövedelemhatár

felett és milyen összeget fizessenek

a szülők. Az elkészült anyagot

a képviselő-testület elé kell vinni, és

döntés után lehet majd a rendelkezést

bevezetni. Békéscsaba arra törekszik,

hogy a költségtérítés esetleges bevezetése

ne jelentsen nehezen viselhető

terhet a fiatal, gyerekeket vállaló családok

számára.

Csongrád megyében, Sz e g e d e n a

megkérdezett bölcsődei vezetők azt

mondták, a döntés a város költségvetésétől

függ, amelyet még nem fogadtak

el. Hó d m e z ő vá s á r h e ly e n és Ma k ó n sem

született még döntés.

Hajdú-Bihar megye székhelyén, Debr

ecen b en a költségvetés elfogadásakor

dönt az önkormányzat a gondozási díj

bevezetéséről – közölte Rácz Julianna,

a polgármesteri hivatal családvédelmi

osztályának a vezetője. A város 13 tagintézménnyel

működő egyesített bölcsődei

intézményében összesen 1025 bölcsődei

hely van teljes kihasználtsággal.

Emellett két bölcsődei fejlesztés zajlik,

egy új, 72 férőhelyes bölcsőde építésére

pedig pályáztak. Be r e t t y ó ú j fa l u b a n a jövőben

is csak étkezési díjat szednek a bölcsődékben

– mondta Muraközy István

(Fidesz) polgármester. A megye egyik

leghátrányosabb helyzetű térségben

ugyanis a térítési díjat csak segélyekből

tudnák kifizetni az érintettek. Po l g á r o n

egy bölcsődei csoportot működtetnek

15 gyerekkel, s a jövőben is csak az étkeztetésért

kell fizetni – tájékoztatott Tóth

József (MSZP) polgármester.

Székesfehérvár önkormányzata

a mostani, nyárig tartó gondozási időszakban

nem él a bölcsődei gondozási

díj bevezetésének lehetőségével

– jelentette ki a város polgármestere.

Cser-Palkovics András (Fidesz) hozzátette:

hamarosan egyeztetések kezdődnek

a szakmai szervezetekkel, a szülői

képviseletekkel és az intézményvezetőkkel

annak eldöntésére, hogy

szeptembertől bevezessék-e, s ha igen,

milyen feltételrendszerrel a bölcsődei

gondozási díjat „Ha be is vezetjük, biztos

vagyok benne, hogy nagyon méltányos

és arányait tekintve nem sok

10 ÖN • KOR • KÉP 2011. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-KÉP

szülőt érintő díj bevezetésére kerülhet

csak sor"– számolt be terveikről a polgármester.

Szolnok közgyűlése januári ülésén

határozott az új bölcsődei térítési díj

összegéről – mondta el Versitz Éva, a

polgármesteri hivatal osztályvezetője.

Tájékoztatása szerint februártól a napi

659 forintos bölcsődei intézményi térítési

díj két részből áll: a gyermekélelmezés

bruttó 423 forintos díjából és a 236

forintos gondozási díjból. Az a szülő,

aki nem jogosult semmilyen kedvezményre,

21 ellátási nap után 13 840 forintot

fizet kisgyermeke után. 2011-ben a

fizetendő összeg napi 600 forint volt.

Így februártól havi szinten – 21 ellátási

nappal számolva – 1240 forinttal kerül

többe az ellátás. Szolnok városa nyolc

bölcsődét működtet, ahol jelenleg 539

kisgyermeket gondoznak.

Nógrád megye egyetlen önkormányzati

fenntartású bölcsődéjében, a b a l a s-

s ag ya r m at i b a n továbbra is csak az étkezésért

kell fizetni. Csach Gábor (Fidesz), a

város alpolgármestere elmondta, azt

mérlegelik, hogy az esetleges szabad

kapacitásokra néhány órás gyermekmegőrzést

vállal az intézmény, és ez a

szolgáltatás fizetős lenne.

A Somogy megyei Kaposváron felvetődött,

de még nem döntöttek arról,

hogy az öt önkormányzati bölcsődében

a szülők jövedelmétől függően fizetőssé

teszik a gondozást – nyilatkozta Répás

Orsolya, a városháza szóvivője. A somogyi

megyeszékhelyhez közeli He tes polgármestere,

Török Tiborné (Fidesz–KDNP)

azt mondta: noha szűkös költségvetésből

gazdálkodnak, egyelőre nem tervezik,

hogy a bölcsődében emeljék a

napi 600 forint hozzájárulást. Si ó f o k o n

egy-egy bölcsődés után napi 365 forintot

kell fizetni a négyszeri étkeztetésért,

függetlenül a család jövedelmi viszonyaitól.

Márciustól ez az összeg 380 forint

lesz – mondta Kozma Ani, az önkormányzat

szóvivője. Fo n yó d polgármestere, Hídvégi

József (Fidesz–KDNP) azt közölte:

nem kívánják növelni a szülők terheit.

Jelenleg a helyi intézménybe járó 20-28

gyermeknek csak az étkeztetési költségeihez

járulnak hozzá a szülők.

Nyíregyházán az önkormányzat

kilenc bölcsődét tart fenn, s nem tervezik

a gondozási díj bevezetését. Az

ötezer lelkes Kem ec sén csak étkezési hozzájárulást

kell fizetni a bölcsődébe járó

gyermekek után – mondta el Molnárné

Ferkó Rita jegyző. Mátyás B. Szabolcs

Új feh ér tó jegyzője ugyancsak arról nyilatkozott,

hogy a díjat nem vezetik be

a helyhatóság által fenntartott bölcsődében.

Cseng er ben az önkormányzat várhatóan

március elején, a költségvetés

elfogadásával egyidejűleg dönt a díj

bevezetéséről.

Tolna megye megkérdezett öt

városában még nem döntöttek a díj

bevezetéséről. Sz e k s z á r d o n, Ta m á s i b a n és

Bo n y h á d o n számításokat végeznek a várható

bevételekről – közölték az önkormányzatok,

hivatalok vezetői. Csajági

Sándor (Fidesz), a pa k s i önkormányzat

humánpolitikai bizottságának elnöke

azt mondta, hogy a költségvetés első

tárgyalása során nem vetődött fel a díj

bevezetése. Do m b ó v á r o n a város képviselői

a következő ülésen tárgyalnak a díjról

és bevezetésének lehetőségéről.

Vas megyében, Sz o m b at h e ly e n, a februári

közgyűlésen döntenek a bölcsődei

gondozási díj esetleges bevezetéséről

– közölte Angyal László, az önkormányzat

kommunikációs vezetője. Szombathely

a kistérség 39 településével társulásban

látja el a gyermekek napközbeni

ellátását, 7 tagbölcsődében összesen

538 férőhely van. Tápl ánszen t k er e sz t en a

képviselő-testület úgy döntött, hogy

2012-ben a 20 férőhelyes bölcsődében

az étkezési díjon felül nem kérnek más

hozzájárulást a szülőktől – tájékoztatott

ifj. Perl János (független) polgármester.

Valószínüleg idén még Sz e n t g o t t h á r d o n

sem kérnek bölcsődei gondozási díjat,

de 2013-tól az önkormányzat rákényszerülhet

a lépésre – mondta Huszár

Gábor (független) polgármester. A képviselő-testület

még nem döntött erről,

ezért biztosat csak a februári ülés után

lehet mondani.

Veszprém megye legtöbb városában

egyelőre nem kérnek pénzt a szülőktől

a bölcsődei gondozásért. Ve s z p-

r ém polgármestere, Porga Gyula elmondása

szerint: nem akarnak újabb terhet

róni a családokra. Hasonlóképpen nyilatkozott

Be r h i d a, Ba l at o n f ű z f ő, Ba l at o n f ü -

r ed polgármestere is. Pá pá n sem tervezik

bevezetni a díjat. Zi r c e n megvizsgálják a

lehetőséget – mondta Ottó Péter polgármester.

Vá r pa l o tá n ezekben a hetekben

dolgozzák ki a fizetős rendszer feltételeit,

az anyag márciusban kerül a képviselő-testület

elé – ismertette álláspontjukat

Schnöller Kitti sajtóreferens.

A Zala megyei Na g y k a n i zs á n márciusban

tárgyal a közgyűlés a gondozási

díj bevezetéséről, Ke s z t h e ly e n sem került

még napirendre a téma. Zal aeg er szeg en

az eddigi kedvezmények megtartása

mellett döntöttek. A megyeszékhely

önkormányzatának tájékoztatása szerint

a város bölcsődéiben idén - a 403

forintos napi étkezési díjon felül - napi

240 forintos gondozási díjat kell fizetni

egységesen. A rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülő szülők,

illetve a nagycsaládosok azonban

50 százalékos kedvezményt kapnak a

bölcsődei gondozási díjból.

(Forrás: MTI)

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

11


KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

Eddig úgy tűnt, hogy a dolgok jól

haladnak, a KIM gőzerővel készítette

elő a 168+7 járás kialakítására vonatkozó

törvényjavaslatot, a kormányzati

tisztségviselők végigjárták az országot,

társadalmi egyeztetést folytattak,

több mint 750 beérkezett javaslatról

döntöttek. Szabó Erika, a KIM államtitkára

egyik vidéki útja során úgy fogalmazott,

hogy „A kormány szándéka

szerint megtörténik a rendteremtés

az államigazgatási feladatok között ...”

Lehet, hogy mégsem

Újabb egyeztetésre lehet

számítani

A jó áll

Tervek szerint a kormánynak február 10-én kellett volna az Országgyűlés

elé tárni a járási rendszer kialakításával összefüggő

törvényjavaslatot. Azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog menni,

ugyanis a Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben tartott háromnapos

közös frakcióülésén – elsősorban Budapestet érintően

– heves vita alakult ki a témával kapcsolatban. Kérdés,

hogy a következő napokban a Fidesz-frakció polgármesterei

miként rajzolják át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

(KIM) által javasolt járások határait. Azért, hogy a kialakult

nézetkülönbségek mihamarabb elsimuljanak, az egyeztetésekre

Láng Zsoltot és Kósa Lajost kérték fel. Lázár János szerint

még arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra.

A frakció polgármester tagjai szerint a járásoknak és

a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük –

jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője az egri frakcióülést követő

sajtótájékoztatóján.

Lázár János frakcióvezető sajtótájékoztatón

számolt be arról, hogy a

Fidesz–KDNP egri évadnyitó frakcióülésén

nagy vita volt a járások ügyében.

A vita középpontjában Budapest

állt, ezért Láng Zsolt, a parlament

önkormányzati bizottságának elnöke,

II. kerületi polgármester vezetésével

egyeztetés kezdődik arról, hogy a járáshatárok

és a kerületek hogyan viszonyulnak

majd egymáshoz. A vidéki észrevételeket

Kósa Lajos és Rácz Róbert

vezetésével mérik fel. Lázár János szerint

újabb egyeztetési körre lehet számítani,

ugyanis a jelenleg tervezett körzethatárok

erős kritikát kaptak a frakcióban.

Lázár szerint arra is választ kell

adni, hogy miért van szükség a járásokra,

majd idézte a frakció polgármester

tagjainak véleményét, akik szerint a

járásoknak és a helyi önkormányzatoknak

szimbiózisban kell működniük.

„A Nemzeti Együttműködés Kormányának

célja olyan modernkori járások

kialakítása, melyek hozzájárulnak a

mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi

költséggel működő rendszer

létrejöttéhez. A járások kialakítása (...) a

Jó Állam kialakításának egyik eleme. A

kormány által megfogalmazottak szerint

a járások az államigazgatás legalsóbb

területi szintjét jelentő egységek,

amelyek az államigazgatási tevékenységek,

szolgáltatások döntő többségét

minden magyarországi állampolgár

számára elérhető közelségben

és magas minőségben biztosítják. A

járások kialakításánál érvényesíteni

kívánt cél: a területi államigazgatás

újjászervezése, az államigazgatási feladatok

államigazgatási területi szervekhez

telepítése, az államigazgatás

járási szintű szerveinek integrálása,

valamint az identitásra, a közösségépítésre,

a településszerkezeti adottságokra

és a szakmai teljesítőképességre

alapozott, hosszú távon stabil

járás létrehozása.” A kormányzati hírportál

szerint a járási rendszer kialakításakor

a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium egy kutatóintézet szakmai

tanulmányát vette alapul, majd

szakértőkkel folytatott konzultációk

alapján alakította ki a fővárosi és a

megyei kormányhivatalokkal egyeztetett

javaslatát.

A járások kialakításának elveiről a

kormány az 1299/2011. (IX. 1.) kormányhatározatában

döntött. A határozat

szerint a kormány szükségesnek tartja a

járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb

szintű területi és szervezeti

egységének a kialakítását a hatékonyabb,

költségtakarékosabb ügyfélközpontú

területi közigazgatás megteremtése

érdekében. Alapelv: az államigazgatási

szolgáltatásokhoz való gyors és

könnyű hozzáférés biztosítása, a létező

ügyintézési helyszínek megőrzése, a

területi államigazgatási szervek illetékességi

területeinek járási alapú rendezése

a megyék határainak megőrzése

mellett. Ez azt jelenti, hogy a meglévő

okmányirodák bázisán Kormányablakokat

alakítanak ki, ezek a járási hivatal

részeként működnek majd. Lesz hivatali

ügyintézés olyan településen is,

amely nem járási székhely. Budapesten

mindenképpen javasolt több járás

és járási hivatal kialakítása, amelynek

alapjául – a kialakult társadalmi, igazgatási

kapcsolatokra figyelemmel – a

kerületeket kell venni. A járások és a

járási (fővárosi körzeti) kormányhivatalok

a fővárosi és a megyei kormányhivatalok

szervezeti egységeiként 2013.

január 1-jével kezdik meg működésüket.

A járási kormányhivatalok legfontosabb

feladata a megyeinél alacsonyabb

szinten intézendő államigazgatási

eljárások ellátása lesz. Ennek

alapján a járási kormányhivatalokhoz

kerülnek: a jegyző – kivételesen a polgármester,

illetve a polgármesteri hivatal

ügyintézője – hatáskörébe tartozó

államigazgatási ügyek, a megyei kormányhivatalok

szakigazgatási szervei

kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak,

irodáinak feladat- és

hatáskörébe tartozó ügyek.

Január 10-én megkezdődött a kormányhivatalok

járási hivatalainak kiala-

12 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

am

kításáról szóló társadalmi egyeztetés. A

terveket a kormany.hu honlapon január

29-ig lehetett véleményezni. Kormányzati

elképzelések szerint az Országgyűlés

elé várhatóan februárban kerül a

törvényjavaslat, a járási székhelyeket

és illetékességi területet meghatározó

kormányrendeletet pedig június végén

fogadja el a kormány.

168 plusz 7 járás

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium területi közigazgatásért

és választásokért felelős

államtitkára januárban Békés megyében

– Békésen és Orosházán – a területi

közigazgatás átalakításáról és a

járások kialakításáról tartott előadást.

Erdős Norberttel, a Békés Megyei Kormányhivatal

kormánymegbízottjával

közösen ismertette a járási rendszer

kialakítását és a kormányhivatalok

feladatait.

A Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium által társadalmi egyeztetésre

bocsátott elképzelés szerint

országosan 168 járás jön létre, plusz

7 hasonló szerkezetben működő körzet

létrehozását tervezik Budapesten

– nyilatkozta Szabó Erika. Mindez egy

új államigazgatási egység létrehozásának

a része – tette hozzá. A kormányhivatalokhoz

tartozó járási hivatalok

egyik legfontosabb célja az, hogy a

megyeinél alacsonyabb szinten ellátandó

államigazgatási feladatok minden

magyar állampolgár számára elérhető

és magas szintű legyen. Az újonnan

kiépülő rendszer eredményeként

az állam közelebb kerül az emberekhez.

A kormány szándéka szerint megtörténik

a rendteremtés az államigazgatási

feladatok között – hangsúlyozta

Szabó Erika, hozzátéve: amit az elmúlt

húsz évben az állam kényelmi szempontból

a jegyzőkre ruházott feladatként,

azt most helyre teszik, és szétválasztják

az önkormányzati és az államigazgatási

feladatokat. Miután egy

működőképes és átlátható állam megteremtése

a cél, az vélhetőleg olcsóbban

fog működni, mint az előző rendszer

az elmúlt húsz évben. A polgármesteri

hivatalnál és a jegyzőnél csak

azok a feladatok maradnak, amelyek

a helyi közügyek intézését hivatottak

kiszolgálni. A jövőben az önkormányzat

és a polgármester hivatala a helyi

közügyekkel foglalkozik. Ugyanakkor

az ügyfélbarát állam kiépítését a kormány

továbbra is azokkal a szakemberekkel

szeretné megvalósítani, akik

eddig is helyi szinten ellátták ezeket a

feladatokat – nyugtatta meg az érintetteket

Szabó Erika.

A kérdés az, hogy...

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége

(MÖSZ) sajnálattal állapítja

meg, hogy továbbra sem ismert az,

hogy milyen állami feladatok kerülnek

a járásokhoz. A Gémesi György

által jegyzett szövetségi állásfoglalás

elfogadhatatlannak tartja, hogy

nem ismert az eredeti célok megvalósulását

(költséghatékonyság, gyors,

állampolgárbarát, a jelenleginél jobb

ügyintézés) alátámasztó hatástanulmány.

Ezért nem ért egyet azzal, hogy

a jelenleg is egy körjegyzőséghez tartozó

településeket különböző járásokba

sorolják. A településpolitikus

szerint azt is figyelembe kell venni,

hogy január 1-jétől a 2000 fő lakosságszám

alatti települések is körjegyzőségeket

hoznak létre, ezen igazgatási

egységekbe tartozó településeknek is

célszerű ugyanazon járáshoz tartozni.

A MÖSZ szükségesnek tartja az átszervezést

követően a hozzáértő, gyakorlott

szakemberek további foglalkoztatását,

ami nagyban meghatározza

a feladatellátás biztonságát.

Gémesi György szerint a javaslat

nem ad magyarázatot arra, hogy miből

adódnak a járások közötti nagy lakosság-

és településszámbeli különbségek.

(Pest megyében Szob járás lakosainak

száma 12 350, Gödöllőé 178

381.) Gödöllő polgármestere szerint

a kormány nem ad választ arra a kérdésre

sem, hogy milyen eszközökkel

kívánja megoldani a járási székhelyek

megközelítését (helyi közlekedést),

hiszen egyes településekről a

járási központ csak nagy nehézségek

árán érhető el.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége

fenti észrevételek alapján nem

támogatja a járási hivatalok kialakításával,

az önkormányzati és állami feladatok

szétválasztásával kapcsolatos

javaslatot. Szükségesnek tartják, hogy

a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan

kezdődjön érdemi, szakmai

egyeztetés a települési önkormányzatokkal

a feladat- és hatáskörök szétválasztásáról,

az önkormányzati hivatalok

és a létrehozandó járási hivatalok

közötti feladatátadás módjáról és

ütemezéséről. Igénylik, hogy a járási

hivatalokról készülő jogszabálytervezeteket

minél hamarabb társadalmi

egyeztetésre bocsássák.

A járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt,

a kabinet ennek sikeres megvalósítása érdekében döntött arról, hogy

a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási

rendszer teljes körű átalakítására. Ez 15-20 milliárd forintba kerül. A

KIM szerint ez nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeget tartalmazza,

hanem minden egyéb olyan kiadást is, amely a teljes rendszer

átalakításával kapcsolatban felmerülhet. A KIM közléséből kiderül, hogy

az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül

végzi, míg az önkormányzatnál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok

maradnak. A járási hivatalok a jelenlegi jegyzői feladat- és hatásköröket,

valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait

fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási

egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel

rendelkező szakember.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

13


KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

Budapest

Lakóinak száma: 1 694 942

Települések száma: 1

Járások: tervezett 7 körzet

1. Baranya megye

Lakóinak száma: 397 937

Települések száma: 301

Járások:

Bóly ◆ Komló ◆ Mohács ◆ Pécs ◆ Pécsvárad

◆ Siklós ◆ Sellye ◆ Szentlőrinc ◆ Szigetvár

2. Bács-Kiskun megye

Lakóinak száma: 538 456

Települések száma: 119

Járások:

Baja ◆ Bácsalmás ◆ Jánoshalma ◆ Kalocsa ◆

Kecskemét ◆ Kiskőrös ◆ Kiskunfélegyháza

◆ Kiskunhalas ◆ Kiskunmajsa ◆ Kunszentmiklós

◆ Tiszakécske

3. Békés megye

Lakóinak száma: 373 448

Települések száma: 75

Járások:

Békés ◆ Békéscsaba ◆ Gyomaendrőd ◆ Gyula

◆ Mezőkovácsháza ◆ Orosháza ◆ Sarkad ◆

Szarvas ◆ Szeghalom

4. Borsod-Abaúj-Zemplén

megye

Lakóinak száma: 701 840

Települések száma: 358

Járások:

Edelény ◆ Encs ◆ Gönc ◆ Kazincbarcika ◆

Mezőcsát ◆ Mezőkövesd ◆ Miskolc ◆ Ózd

◆ Sárospatak ◆ Sátoraljaújhely ◆ Szerencs ◆

Szendrő ◆ Szikszó ◆ Tiszaújváros ◆ Tokaj

5. Csongrád megye

Lakóinak száma: 422 746

Települések száma: 60

Járások:

Csongrád ◆ Hódmezővásárhely ◆ Kistelek ◆

Makó ◆ Mórahalom ◆ Szeged ◆ Szentes

6. Fejér megye

Lakóinak száma: 430 407

Települések száma: 108

Járások:

Bicske ◆ Dunaújváros ◆ Enying ◆ Gárdony

◆ Martonvásár ◆ Mór ◆ Polgárdi ◆ Sárbogárd

◆ Székesfehérvár

Magyarország terveze

rendszere

Szentgotthárd

Kőszeg

Szombathely

Kör m end

Lenti

17

Letenye

Sopron

Vasvár

Zalaegerszeg

19

Sárvár

7. Győr-Moson-Sopron

megye

Kapuvár

Celldömölk

Zalaszentgrót

Nagykanizsa

Csurgó

Mosonmagyaróvár

Keszthely

Csorna

Sümeg

Devecser

Marcali

Nagyatád

Lakóinak száma: 446 329

Települések száma: 183

Járások:

Csorna ◆ Győr ◆ Kapuvár ◆ Mosonmagyaróvár

◆ Pannonhalma ◆ Sopron ◆ Tét

8. Hajdú-Bihar megye

Lakóinak száma: 552 292

Települések száma: 82

Járások:

Balmazújváros ◆ Berettyóújfalu ◆ Debrecen

◆ Derecske ◆ Hajdúböszörmény ◆ Hajdúhadház

◆ Hajdúnánás ◆ Hajdúszoboszló ◆

Nyíradony ◆ Püspökladány

Tét

Pápa

Tapolca

Barcs

Ajka

Győr

7

Fonyód

Pannonhalma

14

Kaposvár

Szigetvár

Zirc

Veszprém

18

Balatonfüred

Sellye

Tab

Szentlőrinc

Komárom

Kisbér

Várpalota

Siófok

9. Heves megye

Oroszlány

Mór

Dombóvár

Komló

1

Pécs

Polgárdi

Enying

Siklós

Tata

Tamási

Tatabánya

10

Bonyhád

Pécsvárad

Bóly

Bicske

Székesfehérvár

6

Gárdony

Sárbogárd

Esztergom

Szekszárd

Mohács

Pilisvörösvár

Paks

Tolna

Szob

Budakeszi

Érd

Martonvásár

Dunaújváros

16

Lakóinak száma: 315 739

Települések száma: 121

Járások:

Bélapátfalva ◆ Eger ◆ Füzesabony ◆ Gyöngyös

◆ Hatvan ◆ Heves ◆ Pétervására

Szentendre

Kalocsa

Baja

Buda

Szigetszentmiklós

Rácke v e

Kun

14 ÖN • KOR • KÉP 2011. október–november | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


szentmiklós

KIskőrös

KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

tt járási

Balassagyarmat

Rétság

Dunakeszi

pest

Gyál

Vác

Dabas

Jánoshalma

Bácsalmás

Szécsény

Gödöllő

Monor

Pásztó

KIskunhalas

2

Kecskemét

Hatvan

Kiskunfélegyháza

Kiskunmajsa

Jászberény

Mórahalom

Gyöngyös

Tiszakécske

Pétervására

Jászapáti

Csongrád

Kistelek

Szolnok

Ózd

Kunszentmárton

Szeged

Eger

Kazincbarcika

Heves

Kunhegyes

Törökszentmiklós

Szentes

Mezőtúr

Hódmezóvásárhely

Szendrő

Mezőkövesd

Füzesabony

Makó

Szarvas

Edelény

Miskolc

Salgótarján

12 4

Nagykáta

13

Bátorterenye

Cegléd

11

5

Grafika: ÖN-KOR-KÉP

Bélapátfalva

10. Jász-Nagykun-Szolnok

megye

Lakóinak száma: 401 368

Települések száma: 78

Járások:

Jászapáti ◆ Jászberény ◆ Karcag ◆ Kunhegyes

◆ Kunszentmárton ◆ Mezőtúr ◆ Szolnok

◆ Tiszafüred ◆ Törökszentmiklós

11. Komárom-Esztergom

megye

Lakóinak száma: 315 203

Települések száma: 76

Járások:

Esztergom ◆ Kisbér ◆ Komárom ◆ Oroszlány

◆ Tata ◆ Tatabánya

9

Tiszafüred

Karcag

Orosháza

Szikszó

Tiszaújváros

Mezőcsát

Gyomaendrőd

3

Encs

Békéscsaba

Szerencs

Gönc

Tiszavasvári

Hajdúnánás

Balmazújváros

Békés

Mezőkovácsháza

Hajdúszoboszló

Püspökladány

Szeghalom

Gyula

Tokaj

Sárospatak

Hajdúböszörmény

Sarkad

12. Nógrád megye

15

Berettyóújfalu

Sátoraljaújhely

Nyíregyháza

Hajdúhadház

Debrecen

8

Derecske

Kemecse

Nagykálló

Nyíradony

Kisvárda

Baktalórántháza

Záhony

Nyírbátor

Lakóinak száma: 208 894

Települések száma: 131

Járások:

Balassagyarmat ◆ Bátonyterenye ◆ Pásztó

◆ Rétság ◆ Salgótarján ◆ Szécsény

13. Pest megye

Lakóinak száma: 1 235 308

Települések száma: 187

Járások:

Budakeszi ◆ Cegléd ◆ Dabas ◆ Dunakeszi ◆

Érd ◆ Gödöllő ◆ Gyál ◆ Monor ◆ Nagykáta

◆ Pilisvörösvár ◆ Ráckeve ◆ Szentendre ◆

Szigetszentmiklós ◆ Szob ◆ Vác

Vásárosnamény

Mátészalka

Fehérgyarmat

Csenger

14. Somogy megye

Lakóinak száma: 328 893

Települések száma: 245

Járások:

Barcs ◆ Csurgó ◆ Fonyód ◆ Kaposvár ◆ Marcali

◆ Nagyatád ◆ Siófok ◆ Tab

15. Szabolcs-Szatmár-

Bereg megye

Lakóinak száma: 579 554

Települések száma: 229

Járások:

Baktalórántháza ◆ Csenger ◆ Fehérgyarmat

◆ Kemecse ◆ Kisvárda ◆ Mátészalka ◆ Nagykálló

◆ Nyírbátor ◆ Nyíregyháza ◆ Tiszavasvári

◆ Vásárosnamény ◆ Záhony

16. Tolna megye

Lakóinak száma: 238 517

Települések száma: 109

Járások:

Bonyhád ◆ Dombóvár ◆ Paks ◆ Szekszárd

◆ Tamási ◆ Tolna

17. Vas megye

Lakóinak száma: 265 302

Települések száma: 216

Járások:

Celldömölk ◆ Körmend ◆ Kőszeg ◆ Sárvár ◆

Szentgotthárd ◆ Szombathely ◆ Vasvár

18. Veszprém megye

Lakóinak száma: 364 669

Települések száma: 218

Járások:

Ajka ◆ Balatonfüred ◆ Devecser ◆ Pápa ◆

Sümeg ◆ Tapolca ◆ Várpalota ◆ Veszprém

◆ Zirc

19. Zala megye

Lakóinak száma: 290 762

Települések száma: 258

Járások:

Keszthely ◆ Lenti ◆ Letenye ◆ Nagykanizsa

◆ Zalaegerszeg ◆ Zalaszentgrót

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. október–november ÖN • KOR • KÉP

15


KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

Ahogyan a TÖOSZ látja

A járások kialakításának részleteiről és a területi

államigazgatás átalakításáról tartott előadást

Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatásért és

választásokért felelős helyettes államtitkár

február 9-én, a Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének (TÖOSZ) Fejér megyei

polgármesteri fórumán.

(Fotó: Horváth Ernő, www.kormany.hu)

A Települési Önkormányzatok Országos

Szövetsége (TÖOSZ) decemberi

elnökségi ülését követően sajtóközleményt

adott ki, amelyben ismertette

a szövetség állásfoglalását a járásokra

vonatkozóan. „Tekintettel arra, hogy az

új önkormányzati rendszernek valamilyen

módon illeszkednie kell az új

járási rendszerhez, a polgármesterek,

jegyzők, önkormányzati vezetők egyre

inkább várják egyrészt, hogy településük

melyik járásba nyert besorolást,

másrészt milyen funkciót töltenek be

a járási rendszerben, továbbá hogy

hogyan alakul a jelenlegi polgármesteri

hivatalban államigazgatási feladatot

ellátó munkatársak sorsa a járások létrejöttével

(…) Továbbra is nagy a bizonytalanság

a járások körül, ezért kezdeményezte

a TÖOSZ elnöksége, hogy a

megyei kormánymegbízottak adjanak

tájékoztatást a szövetség megyei tagozatvezetőinek

a járások kialakításának

aktuális helyzetéről. A kormánymegbízottak

egy része válaszolt a felkérésre

és jelezték, hogy még nincs olyan

helyzet, amely lehetővé tenné a konkrét

egyeztetést (…) Mindenki abban

érdekelt, hogy az új közigazgatási és

önkormányzati rendszer kialakulása

a lehető leggördülékenyebb legyen,

ezért mielőbb szükséges az egyeztetési

folyamat megkezdése.

A TÖOSZ kezdeményezte, hogy mielőbb

kerüljenek nyilvánosságra a járási

rendszer kialakítását megalapozó kutatási

eredmények. A végleges beosztás

meghatározását megelőzően a települések

testületi határozatokkal erősítsék

meg a járásban elfoglalt helyüket.

Kezdődjön szakmai vita a járási

hivatali rendszer kialakításáról, a nem

járásszékhely városok és jelenleg hivatallal

rendelkező települések szerepéről.

A kormányzat mutassa be, hogy az

összes államigazgatási ügy járási hivatali

ellátása miképpen történik, különösen

a személyes jelenlétet igénylő

ügyek (anyakönyv, hagyaték) tekintetében.

Egyértelmű garanciákra van szükség

arra vonatkozóan, hogy az államigazgatási

feladatok ellátási rendszerének

átalakítása nem jelent többletterhet

(sem időben, sem költségben) a

lakosság számára. Kormányzati támogatási

segítségre van szükség mindazon

önkormányzati köztisztviselők

számára, akik a feladatátadás következtében

elveszítik munkájukat.

Nem szabad elfeledkezni arról a tényről,

hogy nagyon sok településen az

egyedüli foglalkoztató az önkormányzat.

A járási rendszer bevezetésének

lebegtetését meg kell szüntetni, egyértelművé

kell tenni, hogy a járási hivatalok

létrehozására legkorábban 2013.

január 1-jén kerüljön sor” – olvasható a

TÖOSZ sajtóközleményében.

Szárligeten tanácskoztak

a polgármesterek

A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület

tavaly az önkormányzatokat érintő

sarkalatos törvények kapcsán folyamatosan

hallatta hangját: módosító javaslatot

terjesztettek elő az Alaptörvény

tervezetéhez, az önkormányzati törvény

koncepciójához, s a köznevelési

törvényhez. Véleményüket és javaslataikat

Tállai Andrásnak, a Belügyminisztérium

önkormányzatokért felelős államtitkárának,

a megyei kormánymegbízottnak

és a megyegyűlés elnökének is

átadták, illetve eljuttatták a kormánypárti

országgyűlési képviselőkhöz is,

meglehetősen szerény sikerrel – nyilatkozta

Maszlavér István elnök az egyesület

Szárligeten tartott fórumán.

Az egyesület elnöke arról is beszélt,

hogy január közepén levélben fordultak

Szabó Erika területi közigazgatásért

és választásokért felelős államtitkárhoz,

amelyben jelezték, hogy

néhány település nem ért egyet a kialakítandó

járási besorolással. A települések

a módosító javaslataikat indokolásukkal

alátámasztva benyújtották, az

egyesület elnöksége pedig levelében

azt kérte, hogy ezeket vegyék figyelembe

a járások területének végleges

kialakítása során.

Az elnök a levélben megerősítette

az egyesület korábbi álláspontját is:

szükségesnek tartják a járáshatárok

közötti átjárhatóság biztosítását a közös

önkormányzati hivatalok létrehozásának

tekintetében, mivel a tapasztalatok

azt igazolják, hogy eddig a különböző

kistérségekben elhelyezkedő települések

esetében is kiválóan működött

a körjegyzőség.

Több mint 750 észrevétel

A kormányhivatalok járási hivatalainak

kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés

során több mint 750 észrevétel

érkezett. A javaslatok alapján egyes

települések más járáshoz kerülhetnek,

de a járások száma nem változik: a 168

járás és 7 fővárosi körzet fix szám, ami

azt is jelenti, hogy ha valaki új járást

akar alakítani, azzal kell számolnia,

hogy abban a megyében egy másik

járást meg kell szüntetni. A beérkezett

javaslatok több mint a fele arra irányul,

hogy egy adott település másik járáshoz

tartozzon, harmaduk eltérő járási

székhely kialakítását kezdeményezte.

A javaslattevők 2 százaléka ágazati jogszabályok

módosítását látná szívesen,

ugyancsak 2 százalékuk a járások szervezetére

tesz kísérletet. A települések

által megküldött vélemények feldolgozását

szakmai egyeztetés követi a kormánymegbízottak

bevonásával. Ennek

eredményeként egyes települések akár

más járásba kerülhetnek, hiszen a társadalmi

egyeztetésre bocsátott anyag

a minisztérium szakmai tervezete, és

nem jogszabályi előírás.

Járási székhely státust kér Balatonfűzfő.

Ha a város mégsem lehet járási

központ, Balatonfűzfő kezdeményezi,

hogy a veszprémi járáshoz sorolják át a

települést – közölte Marton Béla, a település

független polgármestere hozzátéve,

amennyiben az első két javaslatot

nem fogadja el a minisztérium, akkor

Balatonfűzfő azt támogatja, hogy adják

16 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


KOR-kép – JÁRÁSRÓL JÁRÁSRA

Karrier Híd Program: Egy nyíregyházi

fórumon, a közszférában megkezdődött

elbocsátásokról szólva Navracsics

Tibor, a KIM közigazgatási és

igazságügyi minisztere úgy fogalmazott,

hogy ez egyszerre jelenti a „pufferként"

létező üres, valamint az állami

feladatellátás ésszerűsítése következtében

fölöslegessé vált álláshelyek megszüntetését.

A kormányzat nem tartja

fölöslegesnek azokat az embereket,

akiknek a feladatkörük megszűnésével

távozniuk kell a közszférából, nekik

hozta létre a Karrier Híd Programot.

Ennek keretében járulékkedvezményt

kapnak azok a vállalkozók, akik a közszférából

most elbocsátandó kormányés

köztisztviselők munkájára igényt

tartanak. A Karrier Híd bevezetése

révén megoldható az állami működés

ésszerűsítése, másrészt a felszabaduló

munkaerő „átsegíthető" a piaci szférába

– tette hozzá a közigazgatási és

igazságügyi miniszter.

meg Balatonalmádinak a járási székhely

státust. A balatonfűzfői önkormányzat

javasolja, hogy módosítsák

azt a törvényi rendelkezést, miszerint

közös önkormányzati hivatal csak egy

járáson belül jöhet létre. Ez Balatonfűzfőnek

azért fontos, mert Papkeszivel

közös hivatalt tart fenn, Papkeszi

pedig a KIM tervezete szerint a várpalotai

járáshoz tartozna.

Tiltakozik a járási rendszer tervezete

ellen Balatonalmádi. A település

járási központ szeretne lenni – közölte

Keszey János (Fidesz–KDNP) polgármester.

Furcsának tartja, hogy a tervezett

balatonfüredi járásban négy

város is lenne: Balatonfüred, Balatonalmádi,

Balatonfűzfő és Balatonkenese,

amire máshol nincs példa. Az is szokatlan

a polgármester szerint, hogy Balatonalmádinál

kisebb városok – Devecser,

Sümeg, Zirc – járási központtá

válhatnak.

Balatonföldvár is járási székhely szeretne

lenni. A kistérség polgármesterei

a földvári tanácskozásukon egyhangúlag

döntöttek: elsősorban azt szeretnék,

ha Balatonföldvár központtal önálló

járás alakulhatna ki, ha azonban ez nem

lehetséges, akkor egységesen a siófokihoz

csatlakoznának. A tizenhárom

település által alkotott jelenlegi földvári

kistérséget három felé szakítja a leendő

járások beosztásának tervezete: egyik

a siófokihoz, másik a tabihoz, megint

másik a fonyódihoz tartozna.

A Somogy megyei 230 lakost számláló

Teleki községben kikérték az ott

élők véleményét. A képviselők és a

roma kisebbségi önkormányzat tagjai

járták körbe a települést. A kitöltött

kérdőívek szinte száz százalékban azt

igazolták, hogy a falu továbbra is Balatonföldvárhoz

szeretne tartozni, úgy,

hogy az egymáshoz közeli települések

ne szakadjanak el egymástól. Szeretnék

megőrizni azokat az értékeket, melyeket

az elmúlt évtizedekben közösen teremtettek.

Azt is jónak tartják, ha egységesen

a siófoki járáshoz csatlakozhatnának

– mondta Hári László, Teleki polgármestere.

Pusztaszemesen is „népszavazást”

tartottak, az eredmény egyértelmű volt:

a falu nem akar a tabi járáshoz csatlakozni.

Ugyanaz a véleményük, amit a

somogyi kistérségi polgármesterek földvári

gyűlése is megszavazott: Balatonföldvárt

járásközpontként támogatják,

ha pedig ez nem lehetséges, akkor Siófokhoz

csatlakoznának.

A balatonfüredi helyett a tapolcai

járáshoz szeretne tartozni öt település

– nyilatkozta Kiss Csaba, Szentantalfa

(független) polgármestere. A polgármester

tájékoztatása szerint arról döntött

Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár,

Tagyon és Szentjakabfa, hogy a

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

tervével ellentétben Balatonfüred

helyett Tapolca járásközponthoz

tartoznának. Döntésüknek történelmi

hagyományai és racionális okai vannak:

valaha a tapolcai járáshoz tartozott az

öt település, Balatonfüredre a közlekedés

bonyolult, ugyanakkor Tapolcára

közvetlen buszjáratok mennek – indokolt

Kiss Csaba.

Önálló járás kialakítását kéri a Közigazgatási

és Igazságügyi Minisztériumtól

a leendő gödöllői járáshoz sorolt

Veresegyház, illetve a térségében elhelyezkedő

további kilenc település. Pásztor

Béla, a települést 1965 óta vezető

polgármester szerint kezdeményezésük

a majdani gödöllői járás tehermentesítését

is szolgálja.

Önálló járássá alakulna a dorogi

kistérség 15 települése is. A nyilvánosságra

került tervek szerint Dorogot az

esztergomi járáshoz csatolnák, annak

ellenére, hogy a település és kistérsége

évek alatt együttműködő és takarékos

gazdálkodással közös intézményrendszert

működtet, és mindenben megfelel

egy önálló járás követelményeinek

– mondta Tittmann János, Dorog szocialista

polgármestere.

Budaörs nem szeretne a majdani

budakeszi járáshoz tartozni. Wittinghoff

Tamás, Budaörs polgármestere úgy

nyilatkozott: kérik, hogy a tervezett

járás központja Budaörs legyen, vagy

Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom

és Biatorbágy településekkel

jöjjön létre önálló járás.

Tervek szerint Tamási lesz a jelenlegi

Tamási-Simontornya kistérség 32

településéből kialakuló járás központja.

Csőszné Kacz Edit, Simontornya polgármestere

elismeri, hogy Tamási jobb feltételekkel

rendelkezik, de ahhoz ragaszkodnak,

hogy azok a szolgáltatások,

amelyek évtizedek óta jól működnek

itt, továbbra is Simontornyán maradjanak.

A polgármester hangsúlyozta,

ne legyen egyetlen olyan ember sem,

aki anyagiak miatt nem tud elutazni a

járási székhelyre, s így ügye nem oldódik

meg.

Lezárult a társadalmi egyeztetés

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

is. A módosító javaslatok közül kettőt

támogatott a Kormányhivatal, így Jászjákóhalma

és Jászboldogháza a jászberényi

járáshoz tartozik majd.


Csiky Ildikó

HOGYAN TOVÁBB

Társadalmi egyeztetés:

2012. január 10–29.

Törvényjavaslat benyújtása:

2012. február 10.

Járásról szóló kormányrendelet

(szervezet, székhely, illetékesség):

2012. március

Járási feladat- és hatáskörökről szóló

kormányrendelet:

2012. június 30.

Miniszteri rendeleti szabályozás:

2012. november 30.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

17


Esélyek és lehetőségek

A szegénység nem csak romaügy

A kormány elfogadta a 2011–2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti

Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Balog Zoltán társadalmi

felzárkózásért felelős államtitkár sajtótájékoztatón hangsúlyozta,

hogy a dokumentumban megtalálható a 2012–2014 közötti

időszakot érintő végrehajtási intézkedési terv is. Alapvető cél,

hogy a bővülő anyagi támogatási lehetőségekből arányos rész

jusson a hátrányos helyzetű embereknek és csoportoknak.

A stratégia négy szempontot vesz

figyelembe: egyrészt aktivizál, azaz a

jelenleg inaktív embereket megpróbálja

visszavezetni az aktívak közé,

másodrészt alkalmazni kívánja a teljesítményelvűséget,

tehát állami támogatások

nyújtása esetén a támogatottól

is elvárja, hogy eredményt érjen

el, harmadrészt a terv komplexen,

összehangoltan kezeli a foglalkoztatás,

oktatás, egészségügy és lakhatás

területét, negyedrészt a stratégia

az ellenőrzésre nagyobb hangsúlyt

helyez.

Balog Zoltán elmondta, hogy a stratégia

egy másfél éves folyamat eredménye.

Emlékeztetett, hogy a magyar

uniós elnökség egyik prioritása volt

az európai romastratégia elfogadtatása.

Az államtitkár kifejtette azt is,

hogy a magyar tervezetnek része a

2012–2014 évekre vonatkozó részletes

cselekvési terv is, amelyben nevesített

felzárkózási programok, személyi

felelősök vannak, és rendelkezésre

állnak az erre szánt források is. Balog

Zoltán aláhúzta: nem csak a cigányságot

érinti a szegénység, de őket

különösen. A szegénység nem csak

romaügy, hanem mindenkit érint,

ezért a cél az, hogy minden, a mélyszegénységből

kiutat mutató programban

ne csak a romák tudjanak

részt venni.

Módosult az egyenlő bánásmódról

és az esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló törvény.

A december 22-én hatályba lépett

törvénymódosítás értelmében

2012. november 1-jétől a települési

önkormányzat, valamint a

települési önkormányzatok jogi

személyiséggel rendelkező társulása

abban az esetben részesülhet

az államháztartás alrendszereiből,

az európai uniós forrásokból,

illetve a nemzetközi megállapodás

alapján finanszírozott

egyéb programokból származó,

egyedi döntés alapján nyújtott,

pályázati úton odaítélt támogatásban,

ha rendelkezik hatályos

helyi esélyegyenlőségi programmal.

A törvénymódosítással

a korábbi, 2011. december 31-i

határidőt hosszabbították meg

2012. november 1-jéig.

18 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


Esélyek és lehetőségek

2012: Az Aktív Idősödés Európai Éve

Az Európai Unió útjára indította az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai

évét, ami azt jelenti, hogy a tagországokban ezt a témát kezelik kiemelten 2012-ben.

Az év célja tudatosítani, milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb

emberek, és támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőségeket teremtenek

az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak.

Az Európai Bizottság ebből az alkalomból

közölte a legfrissebb, átfogó

uniós közvélemény-kutatást (Eurobarométer),

amelyből egyebek között

kiderül: a lakosság többsége úgy gondolja,

hogy az 55 évesnél idősebbek

jelentős szerepet játszanak a társadalom

kulcsfontosságú területein. Uniós

szinten a megkérdezettek több mint

60 százaléka úgy gondolja, lehetővé

kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár

elérését követően azok, akik szeretnének

és képesek rá, folytathassák a

munkát. Egyharmaduk úgy nyilatkozott,

hogy maga is szeretne tovább

dolgozni.

Andor László, a foglalkoztatásért,

szociális ügyekért és társadalmi befogadásért

felelős biztos a tematikus

év indításáról úgy nyilatkozott, bízik

abban, hogy „az aktív idősödés és a

nemzedékek közötti szolidaritás európai

éve katalizátorként működik majd,

arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt

feleket és a döntéshozókat, hogy

pozitív módon kezeljék az idősödéssel

kapcsolatos kihívásokat".

A 2012-es európai év az aktív idősödés

három dimenziójára terjed ki:

✔ Aktív idősödés a foglalkoztatás

területén. Az idősebb munkavállalók

arra való ösztönzése, hogy ne

adják fel munkavállalói státusukat,

elsősorban a munkakörülmények

javítását, illetve az idősebb

munkavállalók egészségi állapotához

és szükségleteihez való igazítását,

az idősebb munkavállalók

készségeinek – az egész életen át

tartó tanuláshoz való jobb hozzáférés

biztosítása révén történő

– fejlesztését, valamint az adó- és

a juttatási rendszerek felülvizsgálatát

teszi szükségessé, hogy ez

utóbbiak hatékonyan ösztönözzék

a munkával töltött életszakasz

meghosszabbítását.

✔ Részvétel a társadalomban. Az

idősebb emberek lehetőségeinek

és helyzetének javítása, hogy

önkéntesként vagy beteget ápoló

családtagként a társadalom hasznos

és aktív tagjai lehessenek, elkerülve

ezzel a társadalmi elszigeteltséget

és a vele járó számos problémát

és veszélyt.

✔ Önálló életvitel. Egészségfejlesztés

és megelőző egészségügyi ellátás

olyan intézkedések révén, amelyek

maximalizálják az egészséges

életéveket, segítenek megelőzni

a másoktól való függést, és

idősbarátabbá teszik a környezetet

(középületek, infrastruktúra,

közlekedés, épületek), biztosítva,

hogy az idősek minél önállóbbak

lehessenek.

(A fotó illusztráció)

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

19


IDŐközi választások

Az önfeloszlatáSOK

Korábbi jelentkezésünk óta 27 településen tartottak időközi önkormányzati

választást. A 2011. október 30. és 2012. január 22. közötti időszakban

26 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, ebből 14 alkalommal

a képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A település első emberének

cseréjét 11 esetben indokolta lemondás, 1 településen haláleset

miatt vált szükségessé a választás megismétlése. Egy településen szavazategyenlőség

miatt a későbbiekben meg kell ismételni a voksolást.

Egyéni választókerületi képviselő-választás 1 alkalommal történt, lemondás

miatt. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi

választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (76 fő) figyelembe

véve mindössze 29 főt választottak újra, így a képviselő-testületek személyi

összetétele is megváltozott azokon a településeken, ahol nem volt meg

az összhang a képviselő-testület és a polgármester között. A településeket

irányító tisztségviselők párthovatartozását illetően a megválasztott a

polgármesterek közül 25-en (96,29%) függetlenek, 1 polgármester pedig

a Fidesz színeiben győzött.

Nagytilaj: Horváthné Kántor Klára

független jelöltet választották a Vas

megyei Nagytilaj polgármesterévé a

2011. október 30-án megtartott időközi

választáson. A 118 szavazásra jogosult

lakosból 50-en járultak az urnához, a

leadott voksok közül 1 volt érvénytelen.

Horváthné Kántor Klára egyedüli jelöltként

indult az időközi polgármester-választáson.

Az időközi referendumot

haláleset miatt kellett megtartani.

Balatonudvari: Szabó László független

jelölt nyerte a Veszprém megyei

Balatonudvariban tartott időközi polgármester-választást

november 6-án. A

polgármesteri tisztségért három független

jelölt indult. A győztes 120 szavazatot

nyert el, a második helyen Pintérné

Mészáros Erzsébet végzett 47 szavazattal,

míg a harmadik helyen Kiss János 25

vokssal. A 4 képviselői helyre is megválasztották

a tagokat 12 független jelölt

közül. A Veszprém megyei településen

azért kellett időközi választást tartani,

mert a képviselő-testület augusztusban

feloszlatta magát.

Budakalász: Hantos István, a Budakalászért

Védegylet jelöltje nyerte a

Budakalász 3. számú egyéni választókerületében

tartott képviselő-választást

november 6-án. Hantos István

123 szavazattal győzött, a második

helyet 94 vokssal Kaltner Károly

István (Fidesz–KDNP), a harmadikat

72 szavazattal Dévai Ferenc Oszkár

(Budakalászi Nemzeti Fórum) szerezte

meg. Raczkó István (független) 13 szavazattal

a negyedik lett, míg az ötödik

és hatodik helyen 11-11 vokssal Márton

András (MSZP) és Pál Béla András

(Jobbik) végzett. Az időközi önkormányzati

képviselő-választást lemondás

miatt írták ki.

Köblény: Klesch Csaba független

jelölt nyerte az időközi polgármester-választást

november 6-án, a

Baranya megyei Köblényben. A polgármesteri

tisztségért két független

jelölt indult. A győztes Klesch Csaba

80, míg vetélytársa, Fülöp Tünde 57

szavazatot nyert el. A 255 fős község

210 választópolgárából 140-en szavaztak,

3 voks érvénytelen lett. Az időközi

választást lemondás miatt kellett

megtartani.

Kóspallag: Stefkó Imre független

jelölt nyerte november 6-án az időközi

polgármester-választást a Pest megyei

Kóspallagon. A polgármester-választás

győztese, Stefkó Imre 180 szavazatot

kapott, őt követte Schmidt Miklós

Károly, aki szintén független jelöltként

106 voksot nyert el. Az időközi referendumot

lemondás miatt kellett kiírni.

Tiszacsécse: A november 6-án tartott

időközi polgármester-választáson

szavazategyenlőség alakult ki, így a

helyi választási bizottság döntése alapján

február 19-én tartják az újra kiírt

referendumot a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Tiszacsécsén. A novemberi

voksoláson 3 független jelölt indult a

tisztségért, közülük Bódi Sándor és

Szabó Károly egyaránt 53-53 szavazatot

kapott, míg Hopka Sándorra 32-en

szavaztak. Az időközi választást lemondás

miatt kellett kiírni.

Nagycenk: Csorba János független

jelöltet választották a Győr-Moson-Sopron

megyei Nagycenk polgármesterévé

a november 15-én tartott

időközi önkormányzati választáson.

A polgármesteri tisztségért 2 független

jelölt indult, míg a 13 képviselői

helyre 6, szintén független jelölt pályázott.

Csorba János 58,22 százalékos

részvétel mellett 545, a másik jelölt,

Ivánkovics Ottó pedig 345 szavazatot

kapott. A hat, most megválasztott

képviselő közül ketten szerepeltek az

előző képviselő-testületben is. Az időközi

választást önfeloszlatás miatt kellett

kiírni.

Bokor: Dömsödi Gábor független

jelölt nyerte a november 20-án tartott

időközi polgármester-választást a Nógrád

megyei Bokor községben. A polgármesteri

tisztségért egyedüli jelöltként

Dömsödi Gábor indult. A település 128

választásra jogosult lakosa közül 81-en

járultak az urnákhoz, Dömsödi Gábor

73 érvényes szavazattal lett a település

első embere. Az időközi választást

a korábbi polgármester lemondása

miatt írták ki.

Jászladány: Drávucz Katalin független

jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok

megyei Jászladány polgármesterévé

a november 20-án tartott

időközi önkormányzati választá-

20 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


IDŐközi választások

A választások megoszlása megyei bontásban: Baranya megye 2; Bács-Kiskun

megye 1; Békés megye 1; Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1; Csongrád megye 1;

Győr-Moson-Sopron megye 2; Jász-Nagykun-Szolnok megye 1; Nógrád megye 1;

Pest 3; Somogy megye 4; Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3; Vas megye 2;

Veszprém megye 2; Zala megye 3

2

3

2

4

2

son. A polgármesteri tisztségért három

független jelölt indult. A 8 képviselői

helyre 32-en pályáztak, a megválasztott

képviselők közül 7-en függetlenek,

1 fő az MSZP színeiben indult.

Az időközi választást önfeloszlatás

miatt kellett megtartani.

Karád: Schádl Szilárd független

jelöltet választották meg a Somogy

megyei Karád polgármesterévé a

november 20-án tartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri

tisztségért három független jelölt

indult. A választópolgárok által leadott

780 érvényes szavazatból Schádl Szilárd

356, Baranyai Károlyné 325,

Krekáné Leidli Mária 95 szavazatot

nyert el. A 6 képviselői helyre 16-an

pályáztak; 12-en függetlenként, 4-en

a Fidesz–KDNP jelöltjeként indultak.

Az időközi referendumot önfeloszlatás

miatt kellett kiírni.

2

1

3

1

1

1

1

1

Nemesnádudvar: Kovács István

független jelöltet választották meg a

Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvar

polgármesterének a november 20-án

megtartott időközi önkormányzati

választáson. A település 1615 szavazásra

jogosult lakójából 535-en vettek

részt a választáson, Kovács István

501 érvényes szavazatot nyert el.

A település 6 képviselői mandátumáért

15 független jelölt indult. Az időközi

választást azért írták ki, mert a

korábbi polgármester lemondott tisztségéről,

majd a képviselő-testület is

feloszlatta magát.

Nagyesztergár: Szelthofferné Németh

Ilona független jelöltet választották meg

a Veszprém megyei Nagyesztergár polgármesterévé

a november 27-én tartott

időközi önkormányzati választáson.

Szelthofferné Németh Ilona 216

szavazatot nyert el, a második helyen

Janni Béla, a Fidesz–KDNP jelöltje végzett

178 szavazattal, míg a harmadik

helyezett a függetlenként indult Bittmann

Mária lett 23 szavazattal. A 14

független jelölt közül megválasztották

a 6 önkormányzati képviselőt is. Az időközi

referendumot önfeloszlatás miatt

kellett kiírni.

3

Pilisszentkereszt: Lendvai József

János független jelöltet választották

meg a Pest megyei Pilisszentkereszt

polgármesterévé a november 27-én

megtartott időközi önkormányzati

választáson, amelyen új képviselő-testületi

tagokat is választottak. Lendvai

József János 524 vokssal nyert Kvintovics

László (független) előtt, akire

173-an szavaztak, míg Becságh András

(független) 84 vokssal lett a harmadik.

A község 1780 választásra jogosult

lakójából 811-en járultak az urnákhoz,

ami 45,56 százalékos részvételi

arányt jelent. A megválasztott 6 tagú

képviselő-testületbe is független jelöltek

kerültek. A 15 induló között 3 volt

testületi tag is megmérette magát, de

csak egyikük került az új testületbe.

Az időközi választásra önfeloszlatás

miatt került sor.

Tanakajd: Kiss Zsanett független

jelöltet választották meg polgármesternek

a Vas megyei Tanakajdon

november 27-én megtartott időközi

választáson. A választói névjegyzékben

szereplő 602 szavazásra jogosult

közül 358-an járultak az urnához, a

leadott szavazatokból 355 volt érvényes,

3 érvénytelen voks mellett. A

leadott érvényes szavazatok közül

224-en voksoltak Kiss Zsanettre, míg

ellenfele, Görcz Gyula Csaba a Fidesz

jelöltjeként 131 szavazatot kapott. Az

időközi választáson résztvevők aránya

59,4 százalékos volt. Az időközi választást

lemondás miatt írták ki.

Geszteréd: Kemény József független

jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Geszteréd

polgármesterévé a december

4-én tartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri tisztségért

két jelölt indult. Az első helyen

végzett és megválasztott Kemény

József független jelölt 650 érvényes

szavazatot nyert el, míg a települést

eddig irányító Szűcs Zsolt (szintén

független) 315 voksot kapott. A község

1480 választásra jogosult polgára

közül 973-an járultak az urnákhoz, a

választási arány 65,7 százalékos volt.

A település választásra jogosult szavazópolgárai

döntöttek az új képviselő-testület

tagjairól is. A huszonegy

jelölt közül hatan juthattak mandátumhoz,

három korábbi tisztségviselő

mellett három új került be az önkormányzati

szervezetbe. A hat képviselő

közül öt független, egy pedig a

Fidesz–KDNP delegáltja. Az időközi

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

21


IDŐközi választások

referendumot önfeloszlatás miatt kellett

kiírni.

Somogysámson: Farkas Jánost

(független) választották meg polgármesternek

Somogysámsonban a

december 4-én tartott időközi helyhatósági

választáson. A 760 lakosú

somogyi faluban 3 független jelöltre

556-an adhatták le szavazatukat. A

választáson 241-en vettek részt, ami

43 százalékos részvételt jelent. Érvénytelen

szavazat 4 volt. A polgármesteri

tisztségért indult jelöltek közül Farkas

János 135, Málovics József 88, Törőné

Gelencsér Ildikó 14 szavazatot kapott.

Az időközi választást lemondás miatt

írták ki.

Kevermes: Lantos Zoltán független

jelöltet választották a Békés megyei

Kevermes polgármesterévé a december

11-én tartott időközi választáson.

A polgármesteri tisztségért négy jelölt

indult. Lantos Zoltán 498 szavazatot

kapott, őt követte Lévai Lajos (Fidesz)

266 vokssal, Vezér Mihály Mátyás

(független) 62, míg a negyedik jelölt,

Tarr Józsefné (független) 36 szavazatot

nyert el. Az időközi választáson

869-en vettek részt, 7 érvénytelen szavazat

mellett. Az időközi referendumot

lemondás miatt kellett kiírni.

Magyarföld: Tolnai Istvánné független

jelöltet választották a Zala

megyei Magyarföld polgármesterévé

a december 11-én megtartott időközi

polgármester-választáson. A polgármesteri

tisztségért két független jelölt

indult: Kállai Csaba és Tolnai Istvánné.

A választás nyertese, Tolnai

Istvánné 27 voksot kapott, míg Kállai

Csaba 21 szavazatot nyert el. Az

időközi választást a korábbi polgármester

lemondása miatt kellett megtartani.

Salomvár: Árvay Sándor független

jelöltet választották meg a Zala

megyei Salomvár polgármesterévé a

december 11-én tartott időközi önkormányzati

választáson. A polgármesteri

tisztségért három független jelölt

indult. A voksoláson 208 választópolgár

vett részt, Árvay Sándor 99 szavazattal

lett a település első embere.

Hét független jelölt közül négy új képviselőt

is választottak a szavazók. Az

időközi választást önfeloszlatás miatt

kellett kiírni.

Pálháza: Lesovics Lossó Miklós független

jelöltet választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei Pálháza

polgármesterévé a január 8-án tartott

időközi polgármester-választáson. A

polgármesteri tisztségért 3 független

jelölt indult. Lesovics Lossó Miklós

343, Szebeni Endre 258, míg a harmadik

jelölt, Szuetta József Attila 46

szavazatot kapott. A névjegyzékben

szereplő 962 lakos közül 653-an szavaztak,

ebből 647 voks volt érvényes.

Az időközi referendumot lemondás

miatt kellett kiírni.

Fertőd: Kocsis Ferenc független

jelöltet választották újra a Győr-Moson-Sopron

megyei Fertőd polgármesterévé

a január 15-én tartott időközi

választáson. A polgármesteri tisztségért

4 jelölt indult. Kocsis Ferenc 753

szavazatot kapott, őt követte Bognár

Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje 675

vokssal, Bozsvári István független

jelölt 164 szavazatot, míg Horváth Zoltán

szintén független jelölt 105 voksot

nyert el. A korábbi testület hat tagja

közül ketten nyertek ismét mandátumot.

A hat képviselői helyből ötöt független

jelöltek nyerték el, egy képviselői

széket pedig a Fidesz–KDNP jelöltje

foglalta el. (Már az alakuló ülés előtt

lemondott mandátumáról a január

15-én megválasztott fertődi képviselő-testület

két tagja: Kóródi Sándor és

Molnár Ferenc Mihály, akik jelezték,

hogy a testületen belül kialakult erőviszonyok

alapján nem látnak esélyt

arra, hogy érvényesüljön programjuk,

ezért adták vissza megbízatásukat.)

Az időközi választást önfeloszlatás

indokolta.

Nyírmihálydi: Vincze István független

jelöltet választották meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei Nyírmihálydi

polgármesterévé a január 15-én

tartott időközi polgármester-választáson.

Az eredmények szerint Vincze

István a 978 érvényesen leadott szavazatból

571-et szerzett meg, míg ellenfele,

a szintén függetlenként induló

Nyisztor Ferenc 407 voksot nyert el.

Az időközi választást a korábbi polgármester

lemondása miatt kellett

kiírni.

Somogyacsa: Harkány Sándor

független jelöltet választották meg

a Somogy megyei Somogyacsa polgármesterévé

a január 15-én tartott

időközi polgármester-választáson. A

polgármesteri tisztségért négy jelölt

indult. A referendum győztese, Harkány

Sándor a választásra jogosultak

által leadott 113 szavazatból 51 voksot

kapott. A második legtöbb, 31 szavazatot

Püspök László kapta, Bekes

Józsefre 22-en szavaztak, Sélley Zoltán

pedig 9 voksot nyert el. Az időközi

választást a korábbi településvezető

lemondása miatt kellett kiírni.

Újudvar: Jakab Sándor független

jelöltet választották meg a Zala

megyei Újudvar polgármesterévé a

január 15-én tartott időközi választáson.

A voksoláson Jakab Sándor

324 szavazatot, míg a másik jelölt, a

szintén független Horváth Józsefné

240 voksot nyert el. A 6 tagú képviselő-testületbe

18 független jelölt közül

választhattak a településen élők. Az

újonnan megválasztott képviselők

közül hárman a korábbi testületnek

is tagjai voltak. Az időközi választást

önfeloszlatás miatt írták ki.

Árpádhalom: Szarka Attilát, a

Fidesz jelöltjét választották újra a

Csongrád megyei Árpádhalom polgármesterévé

a január 22-én tartott

időközi önkormányzati választáson.

Szarka Attila 107 szavazattal

nyerte el ismét a polgármesteri tisztséget,

őt követte Froman Róbert (független)

94 szavazattal, Varjú Pálné

(független) 69 szavazatot, míg Lantos

Zoltán (független) 5 szavazatot

nyert el. A négy képviselői helyre

tízen pályáztak. A megválasztottak

közül hárman korábban is képviselő-testület

tagjai voltak. Az időközi

választást önfeloszlatás miatt kellett

megtartani.

Bonnya: Marcz Konrád független

jelöltet választották meg január

22-én a Somogy megyei Bonnya pol-

22

ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


IDŐközi választások

gármesterévé. A polgármesteri tisztségért

hárman indultak: Marcz Konrád,

Pácserné Komjáthy Zita Ágnes a

Fidesz–KDNP jelöltjeként, valamint

a szintén független Grosch János. A

312 lakosú településen a választásra

jogosult 228 állampolgárból 163-an

adták le szavazataikat a 3 polgármester-

és a 10 képviselőjelöltre. Az érvényes

162 szavazatból 77-et sikerült

megszereznie a Marcz Konrádnak.

Pácserné Komjáthy Zita Ágnes 69

voksot, Grosch János 16 voksot szerzett.

A négy képviselői mandátumért

az addigi, független képviselők közül

hárman indultak újra, másik hét független

jelölttel együtt. A régi képviselők

közül csak egy főt választottak

meg ismételten. Az időközi választást

önfeloszlatás miatt írták ki.

Sumony: Orsós József független

jelöltet választották meg a Baranya

megyei Sumony polgármesterévé a

január 22-én tartott időközi önkormányzati

választáson. Orsós József

132, míg szintén független vetélytársai

közül Laczovics László 93, Orsós

László 22, Kovács György 9, Kotoucs

Viktor 6 szavazatot kapott. A helyi

képviselő-testület négy tagját tizennyolc

független jelölt közül választották

ki a választásra jogosultak. A 489

lakosú Sumony 373 választópolgárából

266-an járultak az urnák elé, 4

szavazat volt érvénytelen. Az időközi

választást azért kellett kiírni, mert a

képviselő-testület tagjai és a polgármester

között feszültség alakult ki. A

testület nem tudott együttműködni a

községvezetővel, ezért tavaly novemberben

feloszlatta magát.

Olvassa honlapunkat!

Várjuk híreit!

első önkormányzati közéleti hírportál

• www.onkornet.hu

Helyi népszavazás

Érvénytelen volt a helyi

népszavazás Balatonvilágoson

Érvénytelen lett a január 29-én megtartott

helyi népszavazás Balatonvilágoson,

miután a részvétel nem érte el

az ötven százalékot. Így Balatonvilágos

továbbra is Veszprém megyéhez

tartozik.

A januári népszavazáson a település

1217 választásra jogosult lakosa

arról dönthetett, hogy Veszprém vagy

Somogy megyéhez tartozzon-e a település.

A referendum során összesen

538-an adták le voksukat, közülük

426-an igennel voksoltak a megyeváltásra,

107-en nemmel, öt szavazat pedig

érvénytelen volt. Fekete Barnabás független

polgármester korábban azt nyilatkozta:

a településen már 2007-ben

kezdeményezték a megyeváltást, de

2009-ben – egységes álláspont hiányában

– elálltak ettől a szándékuktól.

A polgármester tájékoztatása szerint

a helyi népszavazás eszköz lett volna a

járásváltáshoz is, hiszen ha Veszprém

megyében „maradnak”, akkor Balatonfüred

járási központhoz tartoznak,

ahová körülményes a közlekedés, ha

viszont megyét váltanak, Siófokhoz,

amellyel szinte teljesen összeépült már

Balatonvilágos.

Március 25-én lesz

az esztergomi népszavazás

Esztergomban március 25-én tartanak

helyi népszavazást 11 kérdésben

– erről döntött január 13-i ülésén

a képviselő-testület. A testület az időpont

meghatározásában a Fidesz-frakció

javaslatát fogadta el. Tétényi Éva

független polgármester elmondta, a

népszavazás költségeire nyolcmillió

forint szükséges.

A kérdések között szerepel, hogy a

képviselő-testület alakítsa-e át a hulladékgyűjtésről

szóló rendeletét, írjon-e

ki nyílt közbeszerzési pályázatot a piac,

a temetkezés, a parkolás, az ingatlangazdálkodás,

a hirdetésszervezés, a közétkeztetés

és az élményfürdő üzemeltetésére.

Külön kérdésben fogalmazták meg,

hogy az önkormányzattal kapcsolatos

magánvádas perek költségeinek megtérítésére

közpénzből történhessen-e kifizetés,

illetve töröljék-e az önkormányzat

javára az esztergomi ingatlanokra

bejegyzett elővásárlási jogokat.

Körmöczi Miklós, az Esztergomi

Lokálpatrióták Egyesületének elnöke

korábban elmondta, a kérdések összeállításában

és az aláírásgyűjtésben egyesülete

mellett a Haladó Esztergomért

Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP

vett részt. A kérdőíveken egy hónap alatt

harmincezernél több aláírást gyűjtöttek

össze.

Zoltai Dániel (Fidesz) képviselő az

ülésen felhívta a figyelmet, hogy a fürdő

és a közétkeztetés ügyében nyílt közbeszerzési

eljárás folyt és „a szerződésbontásnak

hátrányos jogkövetkezményei

lehetnek”.

A testület fideszes többsége nem

tűzte napirendre Tétényi Éva önfeloszlatásról

szóló javaslatát. A független

polgármester elmondta, ez továbbra is

időszerű, mert nincs együttműködési

hajlandóság a frakcióban, és a kötelező

közmeghallgatásra sem mentek

el, ezért minden ülésen előterjeszti a

képviselő-testület önfeloszlatásának

kérdését.

Összeállította: Kolin Péter

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2011. január–február ÖN • KOR • KÉP

23


HÍREK

Meghosszabbított határidő

a napkollektoros pályázathoz

Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási

Rendszer „Megújuló energiahordozó

felhasználását elősegítő,

használati meleg víz előállítását

és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer

kiépítése

alprogram” című pályázat határidejét

meghosszabbították, így az 2012. március

31-én jár le. A beérkezett és befogadott pályázatok támogatási

igénye a rendelkezésre álló 2,9 milliárd forintos támogatási

keretnek eddig közel kétharmadát kötötte le. A fennmaradó

összegből változatlanul hozzáférhető a lakásonként

akár 800 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatás.

A beruházásokkal a lakóépületek fenntartásának költségei

mérsékelhetők, az energiafogyasztás csökkenthető. Az

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer utófinanszírozású

pályázata elsősorban a háztartások fűtési és használati

meleg vizének napkollektoros előállításához nyújt

támogatást.

A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan

építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból

és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és

telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12

lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes

beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként

legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj

nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető

bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek

szervesen illeszkednie kell az épület meglévő

gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek

kell lennie.

A pályázatra vonatkozó minden információ elérhető a

pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/

napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.

Minősített az ÁSZ

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly két ütemben,

októberben és novemberben ellenőrizte a statisztikai mintavétellel

kiválasztott 63 városi önkormányzat pénzügyi

helyzetét. A részletes tárgyalásokat követően az Elnöki

Értekezlet minősítette valamennyi önkormányzat pénzügyi,

egyensúlyi állapotát. Ennek alapján fogalmaznak

meg a jelentéstervezetek javaslatokat az önkormányzatok

részére. Egyeseknek azonnali, határozott intézkedést javasol

az ÁSZ a pénzügyi helyzet stabilizálása, helyreállítása

és hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Más önkormányzatok

számára elegendőnek tartja középtávon ható

intézkedések megtételét. Végül néhány önkormányzatnál

az ÁSZ rendben találta a pénzügyi egyensúlyt, ezeknél

is indokoltnak tartja azonban a folyamatos figyelemmel

kísérést az állapot megőrzése érdekében.

A jelentéstervezeteket – a szükséges belső egyeztetéseket,

pontosításokat követően – észrevételezésre megkapták

az érintett városi önkormányzatok polgármesterei

ez év január végén. Az Állami Számvevőszék ezzel lehetőséget

kíván nyújtani az önkormányzatoknak ahhoz,

hogy a 2012. évi költségvetésüket úgy alakítsák ki, hogy

az a pénzügyi helyzetük javítását a legjobban szolgálja.

Az önkormányzatok az ÁSZ törvényben (2011. évi LXVI.

törvény 29. § (1) bekezdésében) biztosítottnál hosszabb

időt kapnak az észrevételezésre.

Egy önkormányzat – Esztergom város – esetében nem

volt lehetőség a helyszíni ellenőrzés megtartására. A polgármester

ugyanis az ellenőrzést megalapozó tanúsítványokat

sem az eredeti, 2011. szeptember 30-i, sem a

módosított, 2011. október 31-i határidőre nem küldte

meg. Ezáltal az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét

megszegte. Az ÁSZ a vonatkozó jogszabály

alapján szabálysértési eljárást kezdeményezett a polgármester

ellen.

Sarkalatos változások

A jövőben minden önkormányzatnak

vagyongazdálkodási tervet kell készítenie.

Az új önkormányzati és az új nemzeti

vagyontörvény év eleji hatályba lépésének

köszönhetően a helyi önkormányzatoknak

át kell tekinteniük a vagyonukra

vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti

vagyontörvényből eredően több

kötöttséggel kell számolniuk az önkormányzati

vagyongazdálkodóknak.

A törvényi változások az alaptörvényből

következnek, amely megfogalmazza,

hogy a nemzeti vagyon megőrzésének,

védelmének és a nemzeti

vagyonnal való felelős gazdálkodásnak

a követelményeit külön sarkalatos törvény

határozza meg. A jövőben a nemzeti

vagyontörvény értelmében minden

önkormányzat köteles közép- és

hosszú távú vagyongazdálkodási tervet

készíteni. A rendelkezés a legkisebb,

vagyontalan településeknek sem ad felmentést.

Az önkormányzati ingatlanok értékesítésével

foglalkozó településpolitikusoknak

tudniuk kell, hogy az államot

a jövőben az önkormányzati ingatlanok

értékesítése során elővásárlási jog

illeti meg, amit harminc napos határidővel

gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy

az önkormányzatoknak minden értékesítés

során a vevő(k)től kapott ajánlatot,

vagy még hatályba nem lépett

szerződést az elővásárlási jog lehetséges

érvényesítése céljából meg kell küldeniük

a magyar állam képviselőjének

(ez az állami vagyonról szóló törvény

szerint az MNV Zrt.). A vagyongazdálkodás

során a versenyeztetés továbbra

is kötelező, ha az érintett vagyontárgy

forgalmi értéke a törvényben meghatározott

értéket meghaladja (ez a 2012.

évi költségvetési törvény szerint 25 millió

forint), kisebb értékhatárt az önkormányzat

a saját rendeletében is meghatározhat.

24 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


főépítészek az önkormányzatokban

A Várnegyed fejlesztése és a Várbazár rekonstrukciója

Átfogó jövőkép

A budai Várnegyed Budapest I.

kerületének egyik városrésze,

1985 óta szerepel az UNESCO

Világörökség listáján. Területén

számos középkori eredetű műemlék,

valamint XVII–XVIII. századbeli

lakóházak és középületek

találhatók. A budai Várnegyed

két fő része a Palota-negyed

és a történelmi Polgárváros.

A Várbazár vagy Várkert Bazár

kiemelt műemlékként ezek

tövében, a Duna felőli oldalon,

az Ybl Miklós térhez kapcsolódóan

helyezkedik el, szintén a Világörökség

része.

A közvéleményt és a szakmát (építész,

örökségvédelmi, városrendező, ingatlanfejlesztő,

egyéb) mindig foglalkoztatta

a Várnegyed és a Várbazár sorsa,

állapota, fejlesztése, védelme, hiszen

Budapest meghatározó része.

A Várnegyed régi középületei közül

a Dísz tér 17. (a volt Honvéd Főparancsnokság

és a volt Honvédelmi Minisztérium

tömbje) a mai napig magán viseli

a háború pusztításait, felújítása nem

történt meg. Az épületek hasznosítása

körül sok vita folyt, az elmúlt évtizedek

során több tervpályázatot írtak ki, voltak

nyertesek is, de végül maradt minden

a régiben.

A Palota-negyed, így a Széchenyi

könyvtár, a Budapesti Történeti

Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Sándor

palota az évtizedek alatt időnként

meg-megújult ugyan, de a jelenlegi állapot

nem tekinthető végleges megoldásnak.

A kormány legutóbbi döntése alapján

a Nemzeti Galéria például új épületbe

költözik.

Maga a Polgárváros lakóépületekkel,

közintézményekkel, idegenforgalmi létesítményekkel

beépült és hasznosított

része építészeti, műemléki szempontból

kedvezőbb képet mutat, azonban

parkolási problémákkal küzd.

A Várbazár eredetileg kereskedelmi

célból épült. Később, az 1960-as években

élte egyik „fénykorát”, amikor ifjúsági

parkként működött, majd az 1984. évi

bezárása után lassan az enyészeté lett.

Hasznosítására, felújítására több ajánlat

is született, de a világörökség részévé

nyilvánított, Ybl Miklós által tervezett

együtteshez méltó, reális terv valójában

soha nem volt. Potzner Ferenc építész-művészettörténész

szerint „A Várkert

Bazár alapvető problémája kezdettől

fogva a várossal való kapcsolat hiánya,

amelyet ma a Várba való feljutás nehézsége

is tetéz. A Várkert Bazár teljes zárvány,

ezért meg kell teremteni az ideérkezés,

az itt tartás, valamint a továbbengedés

lehetőségét. Vagyis be kell kapcsolni

a Várbazárt a város és a vár vérkeringésébe.

A vendégmarasztaló funkciók

is csak így működhetnek.”

Felismerve a Várnegyed és a Várbazár

értékét, potenciális lehetőségeit a kormány

tavaly novemberben határozatot

hozott (1375/2011. sz. kormányrendelet)

arról, hogy 2014. március 30-i hatállyal

fel kell újítani a Várbazárt. A Várnegyed

25 évre szóló fejlesztési stratégiáját

pedig 2012. május 31-ig kell kidolgozni,

és 2012. február 29-ig kell elkészíteni

a terület közlekedésének rendezéséről

szóló tanulmányt. A Várbazár rekonstrukciója

kiemelt projekt, a beruházással

összefüggő hatósági ügyek nemzetgazdasági

szempontból is kiemeltek.

Fejlesztési koncepció,

építészeti elvek

AKözépülettervező (KÖZTI) Zrt. Potzner

Ferenc vezető tervező irányításával

elkészült a fejlesztési koncepcióvázlat.

A tervezők meghatározása szerint: „A

Budai Vár a magyar nemzet szimbolikus

helyszíne, identitásának szerves része.

A magyar államiság sorsdöntő eseményeinek

színtere, nemzeti, kulturális,

valamint polgári intézményeknek helyet

adó terület. A Várhegy a magyar kultúra

fellegvára, művészettörténeti, régészeti,

építészeti szempontból az ország egyik

legjelentősebb együttese, az egyetemes

kultúra egyedi értéke, a Világörökség

része.” A tervezők – igen helyesen – a

jelenlegi állapotból, a problémák elemzéséből

indultak ki.

A Várnegyed és a Várlejtők fejlesztése

megköveteli a nagy ívű stratégiai

szemléletet. A városfejlesztési és építészeti

koncepció kialakítását a Várhegy

komplex történeti folyamatába illesztették,

összhangban az I. kerület integrált

városfejlesztési stratégiájával, melynek

alapja a hagyomány és megújulás.

A koncepció városfejlesztési szemléletében

meghatározó az értékalapúság,

amely alatt a természeti és az épített környezetben,

a szellemi, kulturális, közösségi

és gazdasági életben megjelenő értékeket,

mint erőforrásokat érvényesíteni

kívánó szemlélet értendő. Az értékalapú

városfejlesztés növeli a gazdálkodási

mozgásteret, hozzájárul a beavatkozások

anyagi hátterének megterem-

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

25


főépítészek az önkormányzatokban

téséhez. A további fejlesztések finanszírozhatósága

érdekében szempont a

jövedelmek visszacsatolása, az értékalapú

ingatlangazdálkodás. A fejlesztési

javaslatok tanulmánytervének célja a

városrendezési, közlekedési, építészeti,

régészeti szempontok integrálása az

urbanisztikai és közgazdasági értékszemlélettel.

A fejlesztési koncepció a

Várnegyedet és környezetét egységes

egészként kezeli. (Részletek a www.mek.

hu honlapon.)

Biztonság, rugalmasság,

költséghatékonyság

A budai Várnegyedben és környezetében

rendre előforduló támfalrepedések,

pinceüreg-beszakadások, vízelöntések

és egyéb problémák akár a városrész

hosszú távú fejlesztési koncepciójának

sikerét is veszélyeztethetik – hívták fel a

figyelmet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Egyetem kutatói.

A budai Várnegyed hosszú távú fejlesztésekor

a következő szempontokat

kell figyelembe venni annak érdekében,

hogy azt biztonságosan, költséghatékonyan

és rugalmasan lehessen megvalósítani:

❚ A koncepciók és tervek kialakításához

olyan szakértői csapatot kell létrehozni,

amelyben építész, történész,

jogász, közlekedési és környezetvédelmi

szakemberek mellett a mérnökgeológiához,

hidrogeológiához és

talajmechanikához értő, a numerikus

modellezési módszer alkalmazásában

jártas mérnökök is részt vesznek.

❚ Olyan monitoringrendszert szükséges

kiépíteni, amely a talajmozgásokat

és a vízáramlásokat folyamatosan

figyeli. Probléma (repedések, vízbetörések

stb.) esetén a rendszer adatokat

szolgáltat arról, hogyan lehet

időben, a leggazdaságosabb módon

beavatkozni úgy, hogy a hosszú távú

hasznosítási célok nem kerülnek

veszélybe.

❚ A Várnegyed, illetve a Várhegy problémáit,

fejlesztési koncepcióit egységesen,

összefüggéseiben kell kezelni.

❚ A hasznosítással kapcsolatos elképzelések

minden esetben rendkívül

fontosak: egyrészt a nem megfelelő

műszaki beavatkozások beszűkíthetik

a későbbi hasznosítási lehetőségeket.

Más megközelítésben: a hasznosítás

eleve feltételezi, hogy a hasznosító

gondoskodik a megfelelő műszaki

állapotról, észleli az esetleges hibákat

(pl. repedéseket) és intézkedik, így

nem alakulhat ki nagyobb baj.

Nem csak a kerület ügye

A Magyar Urbanisztikai Társaság

(MUT) mindig is fontosnak tartotta a

Várnegyed és a Várbazár problémájának

szakmai összefüggéseit, ezért több

szakmai ankétot, rendezvényt tartott e

témában az elmúlt időszakban is. Ezek

közül talán a legfontosabb az idén januári

volt. Néhány részlet az ott elhangzottakból.

Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed

megújításáért felelős miniszteri biztos

felkérte a MUT-ot, hogy A Budai Várnegyed

és Várlejtők koncepcióvázlatai című

dokumentumot véleményezze. A MUT

elnöksége annak érdekében, hogy véleményét

a szélesebb szakmai kör bevonásával

alakíthassa ki, vitadélutánt (urbanisztikai

fórumot) rendezett.

Zoboki Gábor építész, tervező munkatársaival

közösen a legfontosabbnak a

munka módszereinek és céljainak tisztázását

tartotta. Véleménye szerint a Vár

nem egy önkormányzat és egy kerület

ügye, a döntéseket a legfelsőbb szinten

kell meghozni – ehhez mindenki számára

érthető dokumentációt kell összeállítani,

amelyhez egy megfelelő léptékű

modellnek is társulnia kell.

Potzner Ferenc építész-művészettörténész

korábban már bemutatta a Középülettervező

(KÖZTI) koncepcióját. A

Vár fejlesztése szerinte sem csak építészeti

kérdés, annál jóval tágabb – olyan

átfogó jövőképet kell kialakítani, amit a

mértékadó közvélemény el tud fogadni.

Alapelv a Polgárváros és a Palota-negyed

kettősségének megőrzése, a Vár

és a város közötti közlekedési kapcsolatok

helyreállítása, fejlesztése, a parkolási

gondok megoldása és a II. világháborús

sebek begyógyítása.

Bognár Gábor művészettörténész

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

(KÖH) szerint a megfelelő döntések

meghozatala előtt sürgető lenne

a terület régészeti feltárásának teljes

befejezése.

Aczél Péter, a Budavár főépítésze

veszélyesnek látja a kizárólagos és egyoldalú

ingatlanfejlesztés-alapú koncepciót,

véleménye szerint a területen

továbbra is az államnak kellene meghatározó

szerepet játszania. A kerület

feladata a problémák feltárása, fókuszálása,

valamint javaslatok megfogalmazása

és továbbítása a döntéshozóknak.

A terület átfogóbb figyelmet érdemel,

ezért kiemelt szerephez juthatnak

a jövőben a Vár tágabb környékén (pl.

Tabán, Széll Kálmán tér) tervezett fejlesztések.

Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze

hozzászólásában leszögezte, a bemutatott

anyagok egyike sem stratégiai terv,

csupán az ezt megalapozó tanulmányok,

koncepciók összessége. (Folytatás

a következő számban.)

(A MUT állásfoglalása www.mut.hu,

a koncepció tervek a www.mek.hu

honlapokon. )

26 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


főépítészek az önkormányzatokban

EUROPAN 11

Fiatal magyar építészek sikere

Az EUROPAN 11 ünnepélyes díjátadóját

és a hozzá kapcsolódó kiállításmegnyitót

Szegeden, az EDF

Démász Klauzál téri székházában

tartották ez év január 20-án.

A díjakat Hiezl József, a vállalat

vezérigazgató-helyettese, valamint

Sz. Fehér Éva, Szeged Megyei

Jogú Város főépítésze adta

át. A díjátadót követő konferencián

a díjnyertes pályázók bemutatták

terveiket az érdeklődő

szép számú közönségnek, illetve

kerekasztal-beszélgetésen vitatták

meg a tervek felhasználásának

esélyeit.

A francia alapítású, de mára európai

szintűvé fejlődött, kétévente megrendezett

EUROPAN Nemzetközi Építészeti

és Városépítészeti tervpályázat célja

az, hogy egy európai szintű hálózaton

keresztül segítsen az önkormányzatoknak

abban, hogy a legbonyolultabb

helyszíneikre friss és előremutató,

az adott helyzetet legjobban megoldó

tervek szülessenek és valósuljanak meg.

Mára az EUROPAN a kontinens legnépszerűbb

és talán legnagyobb hatású

városépítészeti tervpályázati rendszerévé

vált.

A 17 európai tagország által szervezett

11-es tervpályázati ciklusban

49 helyszínre közel 3000 tervezőcsapat

regisztrált Európa-szerte. A tervpályázati

helyszínekre beadott munkák

száma meghaladta az 1800-at. A

magyarországi helyszínre a 60 regisztrált

nemzetközi tervezőcsapat összesen

41 pályaművet nyújtott be.

Az EUROPAN 11 magyarországi

helyszíne Szeged Rókus városrészének

hasznosítás előtt álló erőmű területe

(EDF-Démász Erőmű) volt, ahol az

elsődleges cél a terület városszövetbe

integrálása. A meglévő épületállomány

részbeni megtartásával és hasznosításával,

a szükséges bontások után egy

teljesen új térbeli és funkcionális rendszert

kellett a területre megtervezni,

ahol nagy hangsúlyt kap az új közterek

rendszere, valamint az iroda, szabadidős,

szálláshely-, lakó-, kereskedelmi

és kulturális funkciók változatossága.

A tervpályázati ciklus lebonyolítása

az EDF Démász Zrt. és Szeged

Megyei Jogú Város Önkormányzata

szakmai és anyagi támogatásával

vált lehetségessé.

Az EUROPAN tervpályázat szabályaival

összhangban a bíráló bizottság

egy első- (winner) és két harmadik díjat

(honourable mention) adott ki. A pályázat

második zsűri fordulójába további

öt pályamű került.

Az első helyezést a Red Ballon elnevezésű

pályamű nyerte el, szerzői: Kun

Tamás, Mezey Tamás és Álmos Gergely

építészek (AMK+ Stúdió) Budapestről. A

győztes csapatban dolgozó három fiatal

építész tervének alapgondolata az

volt, hogy a területet tömbként, komplexen

kezeljék. A terület két oldalára

egy „intelligens falat”, épületsort terveztek,

mely a városi forgalom zajától

megvédi a belső, zöld környezetet. Ez

a „fal” tartalmazza a különböző funkciókat,

így az alsó szinteken a kereskedelmi

lehetőségeket, egy szinten irodákat,

de lennének lakórészek is. A megtartandó

épületeket, építményeket,

mint például az üzemcsarnokot vagy

a gyárkéményt kulturális funkcióra tervezték.

A tömb belső területét három

fő részre osztották: egy könnyebben

megközelíthető városi részre, a lakók

által használt belső élő zónára és egy

hátsó, intimebb, művészeti területre. A

különböző részeket tájépítészeti eszközökkel

választották el.

(További információk az EUROPAN

nemzetközi tervpályázat magyar

vonatkozásairól

a http://www.europan-hungary.hu/

honlapon.)

Fotó: Illés Tibor, panorama-foto.hu

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. január–február ÖN • KOR • KÉP

27


főépítészek az önkormányzatokban

Kós Károly-díjasok 2011

A helyi építészeti örökség védelme és az építészeti hagyományok őrzése területén

végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként Felkai László, a

Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára átadta a 2011. évi Kós Károly-díjakat.

Hangsúlyozta: Kós Károly élete, kulturális sokszínűsége és hitelessége

példaértékű lehet a mai emberek számára.

Felhívás

Számvetés

és jövőkép

Makón tartják a XVII. Országos

Főépítészi Konferenciát 2012. augusztus

22. és 24. között, amelynek

címe „Számvetés és jövőkép”,

mottója „főÉPÍTÉSzÜGY”.

A konferencia rövid programja:

szakmai előadások, szekcióülések,

a főépítészi díjak átadása, szakmai

párbeszéd, a Dél-Alföld építészetének

– különös tekintettel Makovecz

Imre makói épületeinek – megismerése,

továbbá érdekes, izgalmas

fakultatív programok.

A konferenciát szervezők: Makó

Város Önkormányzata, az Országos

Főépítészi Kollégium és a Főépítészek

az épített és természeti környezetért

Alapítvány szeretettel

várják az önkormányzati, kormányzati

főépítészeket, az építésügyi

hatóságok szakembereit, a főhatóságok

munkatársait, a tervezőket,

a társszakmák tagjait, valamint

valamennyi érdeklődőt.

(www.foepiteszek.hu)

Egyéni kategória:

Lőrinczné Balogh Krisztina, Kaposvár

Megyei Jogú Város főépítésze. A díjazott

meghatározó szerepet tölt be a műemlékvédelem,

az értékvédelem területén

Kaposváron és Somogy megyében

egyaránt. Kutatásai révén kibontakozik

Kaposvár múlt század eleji története.

Lelkiismeretes munkájával, hozzáállásával,

nagymértékben hozzájárul Kaposvár

arculatának kialakításához, a környező

települések élhetőbbé tételéhez.

Molnár Csaba DLA, a Budapesti

Műszaki Egyetem, Rajzi és Formaismereti

Tanszékegyetemi docense. A díjazott

elhivatott építész. Mind oktatási,

mind tervezési, mind főépítészi tevékenysége

(Edelény város mb. főépítésze

– a szerk.) példamutató. Elsősorban a

közjót tartja szem előtt, amely főépítészi

munkája során az árvízvédelem

és az azt követő helyreállítás során vált

nyilvánvalóvá. Önzetlen és példaértékű

alkotó-szervezői életútja elismerését

jelenti e díj.

Rudolf Mihály DLA, a Hadas Építész

Kft. ügyvezetője. A díjazott az árvíz

utáni településrekonstrukció során

következetesen érvényesítette a településminőség

és hagyomány szempontjait.

A rekonstrukciót főépítészként (Felsőzsolca

volt főépítésze– a szerk.) kézben

tartotta, építészként munkájával segítette.

A szakma iránti hűsége, valamint

következetes, tehetséges munkája soha

nem tűrt megalkuvást.

Közösségi kategória:

Hegyipásztor Kör. A közösség 1985

óta munkálkodik azon, hogy Oszkó településen

és környékén a hagyományos

értékrend az ott élők mindennapjainak

részévé váljon. Egy olyan önkéntesen

szerveződő, helyi értékmentő közösségről

van szó, amely nem csupán megmenteni

próbálja az oszkói szőlőhegyen

még fellelhető boronafalú, zsúpfedeles

présházakat, hanem megtölti élettel azokat.

Felelevenítik a nemzeti és egyházi

ünnepekhez kapcsolódó szokásokat és

így a múltból táplálkozva teremtenek

jövőt a helyi közösségnek.

Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája.

A Kós Károly Egyesülés az utóbbi

időkben történt valamennyi katasztrófa

utáni helyreállításban részt vett. Ezekből

a munkákból oroszlánrészt vállaltak

az oktatási szervezet „vándorépítészei”

azzal, hogy a tervezési munkák

mellett magukra vállalták a legfontosabbat,

a személyes jelenlétet, ami az

emberek lelkébe segítette visszatérni a

hitet, a Beregben, Felsőzsolcán, Kolontáron

és Devecserben.

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

28 ÖN • KOR • KÉP 2012. január–február | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu


ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft.

Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányzatok

folyóirat és könyvkiadója, az ÖNkorNEt első önkormányzati

hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók

rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított

ÖNkorPRress Kiadó

célja, egy olyan korszerű,

a harmadik évezred

kihívásainak megfelelő

műhely létrehozása volt,

amely az írott

sajtótermékeken túl

a multimédia eszközeit

is felhasználva gazdag

kínálatot nyújt az

olvasóknak.

Partnereink többségében

polgármesterek,

a települési

önkormányzatok

döntéshozói,

a közigazgatás

köztisztviselői,

az önkormányzatokkal

partneri kapcsolatban álló

vállalkozók stb.

Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák,

kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését.

Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk.

Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken:

Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600

E-mail: onkorkep@chello.hu ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu


Több juttatás, rengeteg élmény.

Válassza az OTP SZÉP kártyát, amely mögött

az OTP csoport 60 éves tapasztalata

és megbízhatósága áll.

Az OTP SZÉP kártya egyesíti magában az eddigi utalványok és a bankkártya előnyeit!

Gyorsan, kényelmesen, biztonságosan és egyszerűen használható:

üdülés során a szálláshely díjának rendezésére;

vendéglátóhelyeken, reggeli, ebéd vagy vacsora kifizetésére;

szabadidős programok belépőjegyeinek megvásárlásánál, mellyel sportolási, kulturális, egészségügyi, wellnessés

egyéb szolgáltatások vehetők igénybe.

www.otpszepkartya.hu

otp SZÉP kártya

More magazines by this user
Similar magazines