Talajtani Vándorgyűlés Meghívó és program - Nyíregyházi Főiskola ...
Talajtani Vándorgyűlés Meghívó és program - Nyíregyházi Főiskola ...
Talajtani Vándorgyűlés Meghívó és program - Nyíregyházi Főiskola ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Magyar <strong>Talajtani</strong> Társaság<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Bizottsága<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong><br />
<strong>Talajtani</strong> <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong><br />
<strong>Meghívó</strong> <strong>és</strong> <strong>program</strong><br />
2008. május 28-29.<br />
Nyíregyháza<br />
Kótaji út 9-11.
A Magyar <strong>Talajtani</strong> Társaság<br />
az MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Bizottsága <strong>és</strong> a<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong><br />
tisztelettel meghívja Önt a<br />
<strong>Talajtani</strong> <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong>re<br />
A <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong> időpontja:<br />
2008. május 28-29.<br />
A <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong> helye:<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong><br />
Nyíregyháza, Kótaji u. 9-11.
A <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong> védnökei:<br />
Dr. Forgács Barna szakállamtitkár<br />
Földművel<strong>és</strong>ügyi <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Minisztérium<br />
Dr. Diósi László szakállamtitkár<br />
Környezetvédelmi <strong>és</strong> Vízügyi Minisztérium<br />
A <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong> támogatói:<br />
Agrova-Bio Kft.<br />
Aquaspectr Kft.<br />
Auro-Science Consulting Kft.<br />
Kopócs János gazdálkodó, Tarpa<br />
Labsystems Kft.<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> Tudományos Bizottsága<br />
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata<br />
– Környezetvédelmi Alap<br />
SGS Hungária Kft. Mezőgazdasági Laboratóriuma, Nyíregyháza<br />
Zöld Bárók Kft.
A <strong>Vándorgyűl<strong>és</strong></strong> <strong>program</strong>ja<br />
2008. május 27. (kedd):<br />
14.00 – 17.00: REGISZTRÁCIÓ<br />
Helye: <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Kótaji u. 9-11. ,„C” épület Aula<br />
17.00 – 23.00: TOKAJI FAKULTATÍV PROGRAM<br />
Indulás autóbusszal 17.00 órakor a Kótaji u. 9-11. sz. alatti főiskolai<br />
parkolóból<br />
2008. május 28. (szerda):<br />
8.00 – 14.00: REGISZTRÁCIÓ<br />
Helye: <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Kótaji u. 9-11. ,C” épület aula<br />
11.00 – 12.30 MEGNYITÓ<br />
Helye: <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> „C” épület 114-es előadó<br />
11.00 Rektori köszöntő<br />
Dr. Jánosi Zoltán egyetemi tanár, rektor<br />
11:10 a Magyar <strong>Talajtani</strong> Társaság elnökének köszöntője, beszámoló<br />
a Társaság helyzetéről<br />
Dr. Michéli Erika egyetemi tanár, elnök<br />
11:30 „A hazai talajtani kutatás helyzetéről”<br />
Dr. Németh Tamás akadémikus, az MTA főtitkára<br />
11:45 „A hazai gyakorlati talajtan helyzete várható jövője az európai<br />
szintű hatások tükrében”<br />
Dr. Pálmai Ottó igazgató<br />
12:00 „Talaj – víz kölcsönhatások a klímaváltozás tükrében”<br />
Dr. Várallyay György akadémikus<br />
12:20 Technikai információk<br />
Dr. Simon László, a szervező bizottság elnöke<br />
12:30 Ebédszünet<br />
Helye: <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> ebédlőjének különterme<br />
4
14:00 – 16:00 SZEKCIÓ ÜLÉSEK<br />
„A” szekció: Talaj, víz <strong>és</strong> környezet<br />
Szekció elnök:<br />
Helye:<br />
Szabóné Kele Gabriella, társelnök: Bidló András<br />
„C” épület 115-os előadó<br />
Bakacsi Zsófia - Farkas Csilla - Szabó József - Pásztor László: Talajhidrológiai paraméterek<br />
térbeli kiterjeszt<strong>és</strong>e a Bodrogközben<br />
Cserni Imre - Füleky György: A Duna-Tisza közi homokhátság talajainak vízgazdálkodása<br />
Kovács Gábor - Bidló András - Heil Bálint - Varga Bernadett: A bockereki erdő termőhelyének<br />
<strong>és</strong> erdőállományának változása<br />
Makó András - Rajkai Kálmán - Tóth Brigitta: <strong>Talajtani</strong> adatbázisokon alapuló talajfizikai<br />
becslőmódszerek<br />
Máté Ferenc - Makó András - Sisák István - Szász Gábor: Talajaink klímaérzékenysége,<br />
talajföldrajzi vonatkozások<br />
„B” szekció: Tápanyag-gazdálkodás<br />
Szekció elnök:<br />
Helye:<br />
Németh Tamás, társelnök: Pirkó Béla<br />
„C” épület 112-es előadó<br />
Csathó Péter - Radimszky László: Quo vadis, EU agrár-környezetvédelmi szabályozás<br />
Gyói Imre, Fábio Passos Monteiro, Lakatos András, Fári Miklós: EDAFOTECH talajművel<strong>és</strong>i<br />
rendszer kutatási eredményei, <strong>és</strong> gyakorlati tapasztalatai Északkelet Brazília<br />
trópusi szőlő <strong>és</strong> gyümölcskultúráiban (1998-2008)<br />
Kádár Imre: Kölcsönhatások vizsgálata a növénytáplálási kutatásokban.<br />
Markó András: Egy műtrágyát használó- <strong>és</strong> egy biogazdaság tápanyag-mérlegének<br />
összehasonlítása<br />
Tóth János Attila - Krakomperger Zsolt - Kotroczó Zsolt - Koncz Gábor - Veres Zsuzsa<br />
- Papp Mária: A klímaváltozás hatáa a Síkfőkúti cseres-tölgyes avarprodukciójára<br />
<strong>és</strong> talajdinamikai folyamataira<br />
Zsigrai György - Szabó Sándor: Talajra gyakorolt műtrágya hatások vizsgálatának<br />
legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben<br />
16:00 POSZTER SZEKCIÓ, KÁVÉSZÜNET<br />
Helye: „C” épület Aula<br />
5
17:00 – 19.00 SZEKCIÓ ÜLÉSEK<br />
„C” szekció: Talajtérképez<strong>és</strong> aktuális kérd<strong>és</strong>ei<br />
Szekció elnök:<br />
Helye:<br />
Michéli Erika, társelnök: Kovács Gábor<br />
„C” épület 115-os előadó<br />
Dobos Endre - Micheli Erika - Bialkó Tibor: Archív adatok felhasználásának lehetőségei<br />
a talajtani adatbázisok fejleszt<strong>és</strong>ében<br />
Fuchs Márta – Láng Vince – Szőcs Andrea - László Péter - Michéli Erika: A Bodrogköz<br />
vízhatás alatt álló talajainak osztályozási problémái<br />
Heil Bálint - Bidló András - Kovács Gábor: A dél-hansági láp rekonstrukciót megalapozó<br />
termőhelyi vizsgálatok<br />
Sisák István - Bámer Balázs: A Géczy Gábor vezet<strong>és</strong>ével k<strong>és</strong>zült Talajismeretei <strong>és</strong><br />
Talajhasználati térképek digitális adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén<br />
Szabó József - Pirkó Béla - Dombos Miklós - Pásztor László - Bakacsi Zsófia -<br />
Laborczi Annamária: Az AIR Monitoring Rendszer kialakításának talajtani vonatkozásai<br />
„D” szekció: Talajszennyez<strong>és</strong> környezeti problémái<br />
Szekció elnök:<br />
Helye:<br />
Kátai János, társelnök: Hargitainé Tóth Ágnes<br />
„C” épület 112-es előadó<br />
Kovács Béla - Széles Éva - Simon László - Prokisch József - Győri Zoltán: Szeléntartalom<br />
vizsgálata tartamkísérletben<br />
L. Halász Judit - Kotroczó Zsolt - D. Tóth Márta - Vincze György - Nadya Boyko -<br />
Balázsy Sándor: Hulladéklerakók talaj mikroorganizmus közösségeinek <strong>és</strong> enzim aktivitásának<br />
vizsgálata a Felső-Tisza árterein<br />
Nagy Attila - Tamás János: Nehézfémmel szennyezett területek értékel<strong>és</strong>e távérzékelt<br />
adatok alapján<br />
Németh Tibor - Sipos Péter: Ásványos összetétel <strong>és</strong> agyagásványos karakter jelentősége<br />
talajok környezetgeokémiai vizsgálatában<br />
Szili-Kovács Tibor - Takács Tünde: Talajminőség mikrobiológiai indikációja: lehetőségek<br />
<strong>és</strong> korlátok<br />
20:00 SZAKEMBER TALÁLKOZÓ (a legjobb poszterek díjainak átadásával)<br />
Helye: <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> ebédlőjének különterme<br />
6
2008. május 29. (csütörtök):<br />
8.30 – 17.30 TEREPI PROGRAM<br />
Indulás autóbusszal 8.30-kor a Kótaji u. 9-11. sz. alatti főiskolai parkolóból<br />
Délelőtt két talajszelvényt tekintünk meg Nyíregyházán a Westsik Vilmos tartamkísérletben,<br />
majd délután újabb két szelvényt a Beregben (Tarpa <strong>és</strong> Gelénes környékén)<br />
Csaroda érint<strong>és</strong>ével.<br />
7
ELŐADÁSOK ÉS POSZTEREK<br />
ÖSSZEFOGLALÓI<br />
8
„A” szekció: Talaj, víz <strong>és</strong> környezet<br />
9
Talajhidrológiai paraméterek térbeli kiterjeszt<strong>és</strong>e a Bodrogközben<br />
Bakacsi Zsófia, Farkas Csilla, Szabó József, Pásztor László<br />
Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
A Bodrogköz területén 2003. óta folyamatosan végzett munkálataink során kiépítettünk egy, a<br />
talaj <strong>és</strong> talajvízforgalmi állapotok rögzít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> változásainak nyomonkövet<strong>és</strong>ét elősegítő monitoring-hálózatot,<br />
illetve több ciklusban végeztünk átnézetes térképez<strong>és</strong>i munkálatokat. Az<br />
archív <strong>és</strong> új felvételez<strong>és</strong>i adatokból álló, nagyléptékű talajfizikai adatbázison, a kiépített monitoring-hálózaton<br />
<strong>és</strong> matematikai modellez<strong>és</strong>en alapulva kistérségi/kistáji szinten jellemeztük<br />
az ártéri <strong>és</strong> hatás-körzeti talajok vízforgalmát. A talajnedvesség forgalom talajszelvény léptékben<br />
történő modellez<strong>és</strong>e, valamint térképi alapú információk térinformatikai integrációja <strong>és</strong><br />
elemz<strong>és</strong>e révén digitális talajtérképeket szerkesztettünk, melyekkel kísérletet teszünk a kistáj<br />
talajhidrológiai paraméterekkel történő jellemz<strong>és</strong>ére.<br />
A bockereki erdő termőhelyének <strong>és</strong> erdőállományának változása<br />
Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Varga Bernadett<br />
Nyugat-magyarországi Egyetem – Sopron<br />
Vámosatya községhatárban található bockereki erdő a táj egyik jelentős term<strong>és</strong>zeti értéke.<br />
Vizsgálataink során az erdőben a termőhely <strong>és</strong> a faállomány kapcsolatát vizsgáltuk. Meghatároztuk<br />
a jelenleg is ható, aktív termőhelyi tényezőket, a jelenlegi állapotból következtettünk a<br />
változás irányára. A faállományok r<strong>és</strong>zletes vizsgálata arra mutat, hogy a fatermőképesség<br />
csökken, ami elsősorban a termőhelyi tényezőkre, azon belül is a talajvízszint csökken<strong>és</strong>re vezethető<br />
vissza.<br />
A belvíz-veszélyeztetettség talajtani összefügg<strong>és</strong>ei a Bék<strong>és</strong>-Csanádi löszháton<br />
Bozán Csaba 1 , Pásztor László 2 , Szabó József 2 , Pálfai Imre 3 , Körösparti János 1 , Tamás János 4<br />
1 Halászati <strong>és</strong> Öntöz<strong>és</strong>i Kutatóintézet, 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, 3 Alsó-<br />
Tisza vidéki Környezetvédelmi <strong>és</strong> Vízügyi Igazgatóság, 4 Debreceni Egyetem, Agrártudományi<br />
Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Víz- <strong>és</strong> Környezetgazdálkodási Tanszék<br />
Az ország term<strong>és</strong>zetföldrajzi adottságai miatt, <strong>és</strong> – főképpen az Alföldön, az emberi hatásokkal<br />
is befolyásolt talajfejlőd<strong>és</strong> következményeként kiterjedt területeken – a felszín, valamint a<br />
gyökérzóna vízháztartása rendkívül szélsőséges. A közel sík, vagy kev<strong>és</strong>sé tagolt felszínen elsősorban<br />
a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai határozzák meg a terület víznyelő <strong>és</strong> vízvezető,<br />
valamint vízraktározó <strong>és</strong> víztartó kapacitását. A Kreybig Digitális Talajinformációs<br />
Rendszert használtuk fel a tájtermeszt<strong>és</strong>i térképlapok integrálásával a belvíz-érzékenységi indikátor<br />
kidolgozásához, amit korreláltattunk a Várallyay-féle vízgazdálkodási kategóriarendszerrel,<br />
mely után következtetni lehet az egyes csoportok belvíz-érzékenységére.<br />
10
A duna-tisza közi homokhátság talajainak vízgazdálkodása<br />
Cserni Imre 1 , Füleky György 2<br />
1 Kecskeméti <strong>Főiskola</strong>, Kert<strong>és</strong>zeti <strong>Főiskola</strong>i Kar, Környezettudományi Intézet, 2 SZIE, <strong>Talajtani</strong><br />
<strong>és</strong> Agrokémiai Tanszék<br />
A Duna-Tisza közének éghajlata aszályra hajló <strong>és</strong> az elsivatagosodás veszélyét is magában rejti.<br />
A homokhátság jobb, humuszosabb talajain mezőgazdasági növénytermeszt<strong>és</strong>, szőlő- <strong>és</strong><br />
gyümölcstermeszt<strong>és</strong> folyik, míg a rossz vízgazdálkodású homok talajok hasznosításának korlátozottak<br />
a lehetőségei. Ez utóbbi területeken az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó, a<br />
környezetvédelmet is szem előtt tartó gazdálkodás lehet eredményes. Pest <strong>és</strong> Bács-Kiskun<br />
megye (a hátság nagy r<strong>és</strong>ze) talajainak mintegy 60%-a rossz vízgazdálkodású homok <strong>és</strong> szikes<br />
talaj <strong>és</strong> többnyire csak délen fordulnak elő jobb vízgazdálkodású csernozjom jellegű talajféleségek.<br />
A térségnek term<strong>és</strong>zetes vízfolyása nincs, a 100 éves csapadék átlag 520 mm/év, rendkívül<br />
szeszélyes eloszlással, így a növényi produkció korlátozó tényezője a víz. Ebből következik,<br />
hogy fontos a talaj vízháztartásának szabályozása, <strong>és</strong> a vízfelhasználás hatékonyságának<br />
növel<strong>és</strong>e. A r<strong>és</strong>zletek feltárását további tudományos kutatásoknak <strong>és</strong> elemző szintéziseknek<br />
kell alávetni. A térségben már eleink egyértelműen a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodó<br />
gazdálkodást folytattak. A tényeket <strong>és</strong> a kutatási eredményeket az oktatásban, nevel<strong>és</strong>ben<br />
széleskörűen szükséges tudatosítani. Olyan össztársadalmi tudatot <strong>és</strong> morált kell kialakítani,<br />
ami biztosítani képes a lakosság megtartását <strong>és</strong> a „fenntartható fejlőd<strong>és</strong>”-t.<br />
Szerves anyagok sav-bázis tompítóképessége<br />
Csoma Zoltán 1 , Forró Edit 2 , Csoma Zsuzsanna 1<br />
1 Kárpátontúli Agráripari Kutatóintézet, 2 Corvinus Egyetem, Kert<strong>és</strong>zettudományi Kar<br />
A talaj jellemz<strong>és</strong>e során általában kev<strong>és</strong> figyelmet kap a felszínen található elhalt szerves maradványok<br />
elkülönít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> annak vizsgálata. Előadásunkban különböző eredetű <strong>és</strong> tulajdonságú<br />
szerves anyagok (bomlatlan <strong>és</strong> bomlott avar, tőzegek, komposztok) sav-bázis titrálásának<br />
eredményeit ismertetjük. Vizsgáltuk viselked<strong>és</strong>üket a savas <strong>és</strong> lúgos terhel<strong>és</strong>ekkel szemben <strong>és</strong><br />
a fizikai-kémiai tulajdonságokkal összefügg<strong>és</strong>ben értelmeztük a közegben végbemenő pH változásokat.<br />
A többnyire még nyers vagy r<strong>és</strong>zben átalakult szerves anyagok nagyon jól semlegesítik<br />
mind a savas, mind a lúgos hatásokat <strong>és</strong> tulajdonságaik meghatározóak a talaj legfelső<br />
néhány centiméterében, ahol a degradációs folyamatokat is előidézhető külső hatások a legintenzívebben<br />
hatnak.<br />
A csapadékviszonyok <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>eredmények összefügg<strong>és</strong>ének vizsgálata az Országos<br />
Műtrágyázási Tartamkísérleti helyeken<br />
Debreczeni Béláné, Makó András<br />
Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar<br />
1967-ben szántóföldi kisparcellás műtrágyázási tartamkísérleteket állítottak be hazánk eltérő<br />
agroökológiai körzeteiben 26 helyen, egységes módszerekkel. Ma kilenc helyen találunk ilyen<br />
hálózati kísérleteket. A hosszú ideig tartó folyamatos megfigyel<strong>és</strong>ekre, az időjárás éves változásainak<br />
hatásvizsgálataira, optimális tápanyag ellátás megállapítására, a talaj tulajdonságokban<br />
bekövetkezett változások nyomon követ<strong>és</strong>ére az ilyen több évtizedes tartamkísérletek a<br />
legalkalmasabbak. Közleményünkben a különböző termőhelyi adottságú kísérleti helyeken az<br />
őszi búza <strong>és</strong> a kukorica produkciós válaszának a csapadékviszonyok 34-éves változásával való<br />
összefügg<strong>és</strong>ét mutatjuk be.<br />
11
A talajok légáteresztő képességének laboratóriumi vizsgálata<br />
Dunai Attila, Makó András, Hernádi Hilda, Miókovics Eszter, Széplábi Gábor<br />
Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermeszt<strong>és</strong>tani <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong><br />
Tanszék<br />
A különböző talajok légáteresztő képességének - helyszíni vagy laboratóriumi -meghatározása<br />
gyors <strong>és</strong> könnyen kivitelezhető talajfizikai mér<strong>és</strong>i módszer, mely tájékoztatást nyújthat a talajok<br />
levegőzöttségéről, tömörödöttségéről, a gázok talajokban történő mozgásáról. Vizsgálatainkhoz<br />
egy Ramann-féle barna erdőtalaj szelvény különböző genetikai szintjeiből mintákat<br />
gyűjtöttünk, majd laboratóriumban vizsgáltuk az eredeti szerkezetű talajminták légáteresztő<br />
képességét a nedvességtartalom függvényében. A vizsgált talajminta-sorozat légáteresztő képességét<br />
PL-300 típusú permeaméterrel mértük. Összehasonlítottuk a különböző genetikai talajszintek<br />
jellemző légáteresztő képesség függvényeit <strong>és</strong> vizsgáltuk a légáteresztő képesség értékek<br />
kapcsolatát az egyéb talajparaméterekkel.<br />
A termálvizek környezeti hatásainak vizsgálata a Kis-Balaton térségében<br />
Harmat Adrienn, Baa Katalin, Makó András<br />
Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar,<br />
Növénytermeszt<strong>és</strong>tani <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
A PE Georgikon Mgt.-i Kar <strong>Talajtani</strong> Tanszéke 1998-ban k<strong>és</strong>zítette el a „Sávoly- Nyugat” jelű<br />
szénhidrogénmező talajtani, talaj-, felszíni - víztani környezeti hatástanulmányt, melynek során<br />
a vizek sótartalmában jelentős eltér<strong>és</strong>ek mutatkoztak. 2001-ben újabb vizsgálatok indultak<br />
el, melyek arra a kérd<strong>és</strong>re kerestek választ, hogy a zalakarosi termálvíz kitermel<strong>és</strong> okozhat-e<br />
sóakkumulációt, másodlagos szikesed<strong>és</strong>t a környező talajokban. A jelenleg folyó vizsgálatok<br />
során havonta vett felszíni vízmintákon mérjük a lúgosságot <strong>és</strong> az ionösszetételt; évszakonként<br />
gyűjtött talaj <strong>és</strong> talajvízmintákon báziscsere <strong>és</strong> ionösszetétel vizsgálatokat végzünk, illetve<br />
folyamatosan mérjük a felszíni vizek elektromos vezetőképességét, <strong>és</strong> hőmérsékletét.<br />
Talajvédelem homoktalajon<br />
Henzsel István<br />
Debreceni Egyetem AMTC Kutató Központ<br />
Homoktalajon a talaj termékenységének megőrz<strong>és</strong>éhez fontos a defláció elleni védelem. A<br />
Westsik vet<strong>és</strong>forgó kísérletben megtalálható a fővet<strong>és</strong>ű <strong>és</strong> másodvet<strong>és</strong>ű zöldtrágyázás, az istállótrágyázás<br />
<strong>és</strong> többféle szalmatrágyázási eljárás, melyek a szerves anyag tartalom növel<strong>és</strong>ével<br />
csökkenthetik a széleróziót. A vet<strong>és</strong>forgókban őszi vet<strong>és</strong>ű kalászos növény is el van helyezve,<br />
mely már a tavaszi szárító szelek idején is biztosítja a talajtakarását. A kísérletben található<br />
olyan vet<strong>és</strong>forgó is, ahol a másodvet<strong>és</strong>ű csillagfürt nem ősszel kerül leszántásra, hanem tavasszal,<br />
mely további példa a talajtakarásra. A növények vet<strong>és</strong>e az uralkodó szélirányra merőlegesen<br />
történik, így a sorok közötti fedetlen területeken a szél kev<strong>és</strong>bé tudja a homokszemcséket<br />
mozgatni.<br />
12
A talaj mechanikai összetételének meghatározása különböző módszerekkel<br />
Hernádi Hilda 1 , Makó András 1 , Kucsera Sándor 2 , Szabóné Kele Gabriella 2 , Sisák István 1<br />
1 Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar,<br />
2 Fejér Megyei Növény- <strong>és</strong> Talajvédelmi Állomás<br />
A talajok mechanikai összetételét a talajfizikai módszertan szerint többféleképpen is meghatározhatjuk,<br />
azonban egyre inkább szükségessé válik egy olyan mér<strong>és</strong>i módszer szabványosítása,<br />
amely egyszerűen elvégezhető <strong>és</strong> automatizálható. A különböző módszerekkel meghatározott<br />
mechanikai összetétel értékek elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>módtól <strong>és</strong> mér<strong>és</strong>módtól függően eltérőek lehetnek.<br />
Kísérletsorozatunkban statisztikai módszerekkel (SPSS for Windows 13.0) összehasonlítottunk<br />
kétféle mér<strong>és</strong>i (lézeres <strong>és</strong> pipettás) <strong>és</strong> elők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>i eljárással (ISO/DIS 11277/1995.,<br />
MSZ-08. 0205-78 MÉM Ágazati szabvány) meghatározott mechanikai összetétel eredményeket,<br />
illetve vizsgáltuk az eredmények közötti átszámítási, becsl<strong>és</strong>i lehetőségeket.<br />
Hazai csernozjom talajok vízforgalmának klímaérzékenységi vizsgálata a MARTHA<br />
adatbázis <strong>és</strong> a SWAP szimulációs modell felhasználásával<br />
Hernádi Hilda 1 , Farkas Csilla 2 , Makó András 1 , Máté Ferenc 1<br />
1 Pannon Egyetem GMK, Növénytermeszt<strong>és</strong>tani <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék; 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai<br />
Kutatóintézet<br />
Munkánk során a prognosztizált klímaváltozás lehetséges hatásait vizsgáltuk a hazai<br />
csernozjom talajok nedvességforgalmára. A vizsgált talajszelvények leválogatása altípusuk valamint<br />
fizikai féleségük alapján történt a MARTHA adatbázis alapján. A talajok vízforgalmát<br />
matematikai modell felhasználásával becsültük. Az azonos csoportba tartozó talajszelvények<br />
víztartó-görbéinek eloszlását a skálázási eljárás segítségével vettük figyelembe a modellben.<br />
Vizsgálataink során a Hadley Centre 2007-ben kiadott A2 <strong>és</strong> B2 klímaszcenárióját, valamint<br />
az 1961-1990-es referencia időszak napi leskálázott meteorológiai adatait használtuk fel.<br />
Eredményeink alapján igazoltuk a csernozjom talajok vízforgalmának nagyfokú klímaérzékenységét.<br />
A talaj szén-dioxid emissziója <strong>és</strong> nedvességtartalma közötti kapcsolat vizsgálata talajművel<strong>és</strong>i<br />
tartamkísérletben<br />
Hubainé Tóth Eszter, Koós Sándor, Farkas Csilla<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
Munkánk során különböző talajművel<strong>és</strong>i kezel<strong>és</strong>ek hatását vizsgáltuk a talaj CO2 emissziója<br />
<strong>és</strong> a talaj nedvességtartalma közötti kapcsolatra. A CO2 emissziót klímaszobában, kontrolált<br />
laboratóriumi körülmények között mértük bolygatatlan talajmintákból, melyek három különböző<br />
talajművel<strong>és</strong>i kezel<strong>és</strong>ből (szántás, mélylazításos tárcsázás, direktvet<strong>és</strong>) származtak. A<br />
mintákat állandó hőmérsékleten <strong>és</strong> meghatározott talajvíz potenciál értékeknél (pF 0.0, 0.4,<br />
1.0, 1.5, 2.0, 2.3 <strong>és</strong> 2.7) elemeztük, így kiküszöbölhetővé vált a talajnedvesség <strong>és</strong> talajhőmérséklet<br />
szabadföldi körülmények között előforduló változékonyságának CO2 emissziót befolyásoló<br />
hatása.<br />
13
WAREMA, avagy a vízk<strong>és</strong>zlet-gazdálkodás védett területeken<br />
Katonáné Gombás Katalin, Horoszné Gulyás Margit, Szalai Bálint<br />
Nyugat-magyarországi Egyetem GEO Kar<br />
Mezőgazdasági talajok mechanikai paramétereinek meghatározása<br />
Kiss Zsolt Péter 1 , Kriston Sándor 2<br />
1 <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> MMFK, Közleked<strong>és</strong>tudományi <strong>és</strong> Infotechnológiai Tanszék, 2 Michelin<br />
Hungária Kft., Nyíregyháza<br />
A kutatómunka során néhány jellegzetes homokos vagy agyagos iszap, illetve homokliszt,<br />
mezőgazdasági terminológiával, agyag, homokos vályog <strong>és</strong> homoktalaj vizsgálatát végeztük<br />
el, meghatározva a talajok hagyományos talajmechanika szerinti jellemzőit, majd speciális<br />
terhel<strong>és</strong>-alakváltozás-feszültség-<strong>és</strong> porozitáseloszlás mér<strong>és</strong>ekkel meghatározzuk a<br />
vizsgált anyagok mechanikai viselked<strong>és</strong>ét uniaxiális, triaxiális <strong>és</strong> nyíróvizsgálatokkal. A<br />
vizsgálatok során a konszolidált talajokra a hagyományos talajmechanika által felírt öszszefügg<strong>és</strong>ek<br />
érvényességét, kiterjeszthetőségét elemezzük, meghatározzuk vagy elvetjük a<br />
korábbi elméletek laza, alulkonszolidált talajokra való alkalmazhatóságát. Megkíséreljük<br />
a talajok gyors konszolidációja folyamán a tehervisel<strong>és</strong>i jellemzők változását befolyásoló<br />
folyamatokat meghatározni <strong>és</strong> felírni a változás egyenletét is.<br />
A hidrológiai viszonyok változásának hatása a Hanság erdőállományaira<br />
Kovács Gábor 1 , Ill<strong>és</strong> Gábor 2 , Bidló András 1 , Heil Bálint 1<br />
2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem – Sopron, 2 Erd<strong>és</strong>zeti Tudományos Intézet – Budapest<br />
A Hanság lecsapolása <strong>és</strong> a vizes élőhelyek termővé tétele, majd ezen területek ismételt vízelönt<strong>és</strong>e<br />
az elmúlt évtizedekben jelentős változást indukált a Hanság termőhelyi viszonyaiban,<br />
alapvetően a talajviszonyokban. A talajvízszint süllyed<strong>és</strong> <strong>és</strong> az intenzív talajhasználat az elmúlt<br />
hat évtizedben a tőzegrétegek erőteljesen átalakulását, kotusodását, majd pedig szerves<br />
anyag k<strong>és</strong>zlet r<strong>és</strong>zbeni oxidálását eredményezte. Hatvan év alatt mintegy 30 cm-rel csökkent<br />
átlagosan a tőzeg ill. koturéteg vastagsága. A talajvízszint növeked<strong>és</strong> pedig a talaj levegőtlensége<br />
révén jelent gazdálkodási nehézséget. Mind a talajvízszint csökken<strong>és</strong>, mind a növeked<strong>és</strong><br />
jelentős hatást gyakorolt az erdőállományokra.<br />
14
Talajvédő művel<strong>és</strong>i rendszerek hatása a talaj vízgazdálkodására<br />
László Péter, Gyuricza Csaba<br />
Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutató Intézete<br />
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- <strong>és</strong> Környezettudományi Kar, Növénytermeszt<strong>és</strong>i Intézet<br />
Földművel<strong>és</strong>tani Tanszék<br />
Talajművel<strong>és</strong>i tartamkísérletben tíz éven keresztül tanulmányoztuk a forgatásos művel<strong>és</strong>, a<br />
bakhátas <strong>és</strong> direktvet<strong>és</strong>es talajvédő művel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> vet<strong>és</strong>i rendszerek hatását a térfogattömegre,<br />
talajellenállásra <strong>és</strong> hidrofizikai jellemzőkre, illetve a kukoricaterm<strong>és</strong>re. A talajállapot minősít<strong>és</strong><br />
eredménye, hogy a direktvet<strong>és</strong> enyhén tömör talajállapotot, míg a hagyományos <strong>és</strong> a szántással<br />
kombinált bakhátas művel<strong>és</strong> kellően laza talajállapotot okozott. Annak ellenére, hogy a<br />
direktvet<strong>és</strong>ben néhány alkalommal a térfogattömeg, a talajellenállás <strong>és</strong> az összporozitás megközelítette<br />
a kritikus értéket a vízgazdálkodási paraméterek <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>mennyiség kedvezően<br />
alakultak. Ennek egyik oka, hogy a növények által könnyen felvehető vízk<strong>és</strong>zletet a művel<strong>és</strong><br />
csak kis mértékben befolyásolta.<br />
<strong>Talajtani</strong> adatbázisokon alapuló talajfizikai becslőmódszerek<br />
Makó András 1 , Rajkai Kálmán 2 , Tóth Brigitta 1<br />
1 Pannon Egyetem GMK, Növénytermeszt<strong>és</strong>tani <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék; 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai<br />
Kutatóintézet<br />
A talajfizikai paraméterek helyszíni <strong>és</strong> laboratóriumi meghatározására a nemzetközi <strong>és</strong> hazai<br />
módszertan egyre pontosabb mér<strong>és</strong>i módszereket javasol. Mivel azonban e mér<strong>és</strong>ek drágák <strong>és</strong><br />
időigényesek, sok esetben különféle becsl<strong>és</strong>i módszerekkel kell helyettesítenünk azokat. A<br />
becslő módszerek kidolgozásának alapja az a felismer<strong>és</strong>, hogy a különféle talajparaméterek -<br />
fizikai, fiziko-kémiai törvényszerűségek alapján - kapcsolatba hozhatóak egymással. A törvényszerűségek<br />
feltárásához, a talajparaméterek közötti összefügg<strong>és</strong>ek leírásához a mér<strong>és</strong>i tapasztalatokat<br />
összegyűjtő adatbázisok szükségesek. A MARTHA adatbázis a hazai talajfizikai<br />
adatok teljes körű összegyűjt<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> kiértékel<strong>és</strong>ét tűzte ki céljául.<br />
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások<br />
Máté Ferenc 1 , Makó András 1 , Sisák István 1 , Szász Gábor 2<br />
1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi<br />
Centrum, Agromet. Obszervatórium<br />
Hazánk mezőségi, illetve erdőtalaj övezeteihez tartozó, időjárási paraméterekből képzett klímafaktorok<br />
határozottan elkülönülnek. E különbségekhez képest az elmúlt száz évben bekövetkezett<br />
klímaváltozás e faktorokban nagyságrendekkel kisebb eltolódást eredményezett. Határozott<br />
változás mutatkozik azonban a jellegzetesen kontinentális, illetve tengeri hatásokat<br />
mutató évek gyakoriságában mindkét talajzónában, <strong>és</strong> ezek a zónahatárok elmozdulásához is<br />
elvezethetnek.<br />
15
Kukorica genotípusok vízfelhasználása<br />
Rajkainé Végh Krisztina <strong>és</strong> Rajkai Kálmán<br />
<strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
Két kétvonalas hibridkukorica <strong>és</strong> négy belteny<strong>és</strong>ztett szülőtörzsük vízgazdálkodását <strong>és</strong> a vízhiányhoz<br />
való alkalmazkodási stratégiáit tanulmányoztuk morfometriai <strong>és</strong> ökofiziológiai paraméterek<br />
meghatározásával teny<strong>és</strong>zedény kísérletekben. A cél a genotípusok vízgazdálkodási<br />
paramétereinek számszerűsít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> szimulációs modellekben való felhasználása volt. A genotípusok<br />
vízhasznosítása a talaj vízállapotától <strong>és</strong> tápanyag-szolgáltatásától függ. Morfológiai<br />
paramétereik <strong>és</strong> ezek - vízhiányos feltételek hatására bekövetkezett - értékváltozásai szignifikáns<br />
eltértek. A genotípusok hajtás <strong>és</strong> gyökér biomassza felhalmozása a gyökérközeg száradása<br />
következtében szignifikánsan különbözik. A hibridek szárazabb talajból is képesek vízfelvételre,<br />
vízfogyasztásuk <strong>és</strong> vízhasznosítási hatásfokuk is nagyobb.<br />
Szerves – szervetlen adalékanyagok hatása a nyírségi homoktalajok talajszerkezeti, nedvességgazdálkodási<br />
tulajdonságaira <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>eredményekre.<br />
Szegi Tamás 1 , Makádi Marianna 2 , Czibulya Zsuzsa 3 , Szeder Balázs 1<br />
1 Szent István Egyetem, <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Tanszék, 2 Debreceni Egyetem AMTC Kutatóközpont,<br />
3 Szegedi Tudományegyetem, Kolloidkémiai Tanszék, Szeged<br />
Homoktalajaink kev<strong>és</strong> szerves, illetve szervetlen kolloidot tartalmaznak, ezért szerkezetük<br />
gyengén fejlett, víz <strong>és</strong> tápanyag megkötő, illetve szolgáltató képességük, valamint környezetihatás<br />
tompító képességük is gyenge, ezért termékenységük alacsony. Kedvezőbb szerkezet<br />
alakul ki, ha az ásványi kolloidok (agyagásványok) szervesanyaggal kapcsolódva, úgynevezett<br />
ásványi-szerves komplexum formájában vannak jelen a talajban. Jelen poszter a homoktalajok<br />
ásványi-, ásványi-szerves talajjavító anyagok alkalmazásának lehetőségeivel <strong>és</strong> hatásaival foglakozik.<br />
A parlagoltatásos zöld- <strong>és</strong> istállótrágyázásos vet<strong>és</strong>forgók összehasonlítása a talajtömörödöttség<br />
tükrében<br />
Szőllősi István<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Műszaki <strong>és</strong> Mezőgazdasági <strong>Főiskola</strong>i Kar, Jármű- <strong>és</strong> Mezőgazdasági<br />
Géptani Tanszék<br />
Vet<strong>és</strong>forgóban a szervesanyagok talajba juttatásával javul a talajok levegő-, víz- <strong>és</strong> tápanyaggazdálkodása.<br />
Mindez nemcsak a nitrogénforgalomra van kedvező hatással, hanem a talajszerkezet<br />
javításán keresztül a művelhetőségre is. Kedvező szerkezeti állapot esetén csökken a<br />
talajok tömöröd<strong>és</strong>i hajlama. Fontosnak tartottuk megvizsgálni a Westsik Vilmos által elindított<br />
homokjavító vet<strong>és</strong>forgós tartamkísérletek talajtömörödöttségi állapotára gyakorolt hatását. A<br />
tömörödöttségi állapotot a talajellenállás-értékekkel jellemeztük. A talajellenállás-értéket a<br />
pillanatnyi nedvességállapot befolyásolja, ezért az összehasonlíthatóság érdekében a különböző<br />
nedvességnél mért ellenállásértékeket azonos nedvességre számoltuk át. Az összehasonlítások<br />
statisztikai igazolására egytényezős variancia analízist alkalmaztunk.<br />
16
„B” szekció: Tápanyag-gazdálkodás<br />
17
Az NH 4 NO 3 <strong>és</strong> a Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a talaj oldható nitrogén, foszfor-<br />
<strong>és</strong> káliumtartalmára<br />
Balláné Kovács Andrea, Kremper Rita, Vágó Imre, Filep Tibor<br />
Debreceni Egyetem, AMTC, Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
Teny<strong>és</strong>zedényes kísérletben m<strong>és</strong>zlepedékes csernozjom talajon, valamint savanyú homoktalajon<br />
vizsgáltuk a Phylazonit MC baktériumtrágya <strong>és</strong> NH4NO3 műtrágya hatását a talaj könynyen<br />
oldható (AL-K 2 O, AL-P 2 O 5 , CaCL 2 -NO3--N, CaCl 2 -P <strong>és</strong> CaCl 2 -K) tápelemtartalmára. A<br />
kísérletben növekvő N adagokat alkalmaztunk a baktériumtrágya jelen- <strong>és</strong> távollétében. A N<br />
adagok növelték a talaj könnyen oldható NO 3 --N <strong>és</strong> K tartalmát, ugyanakkor csökkentették az<br />
oldható P mennyiségét. A Phylazonit MC hatása kisebb mértékű volt <strong>és</strong> a hatásának tendenciája,<br />
mértéke függött a talaj tulajdonságaitól. Csernozjom talajon növelte az oldható NO3--N <strong>és</strong><br />
K tartalmat, míg homoktalajon az oldható P mennyiségére volt statisztikailag igazolható csökkentő<br />
hatással.<br />
Quo vadis, EU agrár-környezetvédelmi szabályozás<br />
Csathó Péter <strong>és</strong> Radimszky László<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest<br />
Az EU nagy népsűrűségű, fejlett országaiban a termelődött hígtrágya/istállótrágya feleslegek<br />
valóságos környezeti fenyeget<strong>és</strong>t jelentenek. A helyzetet súlyosbítja a keleti régiót 2-3-<br />
szorosan meghaladó NP műtrágyázás gyakorlata. Az EU kev<strong>és</strong>bé fejlett keleti régióiban viszont<br />
a talajzsaroló tápanyag-gazdálkodás számít komoly agronómiai, szociális <strong>és</strong> vidékfejleszt<strong>és</strong>i<br />
problémának. A probléma kizárólag az állatlétszám drasztikus átcsoportosításával orvosolható,<br />
melynek még a közép-európai EU országokban a külföldiekre vonatkozó föld- <strong>és</strong><br />
egyéb ingatlanvásárlási moratórium lejárta előtt be kell fejeződnie, <strong>és</strong> hasznának (tulajdonjog,<br />
élelmiszer-ipari mini feldolgozó egységek) a helyi közösségekhez kell kerülnie.<br />
Elymus elongatus energiafű talajfüggő biomassza produkciója <strong>és</strong> rhizobiológiai jellemzői<br />
Czakó-Vér Klára 1 - Bíró Borbála 2<br />
1 Pécsi Tudományegyetem TTK, Környezettudományi Intézet, 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai<br />
Kutatóintézet<br />
Energianövények szabadföldi parcellakísérletben végzett termeszt<strong>és</strong>e során Elymus elongatus<br />
cv. Szarvasi-1 rhizoszféráját tanulmányoztuk. Három jellemző baranyai talajon (réti talaj,<br />
agyagbemosódásos barna erdőtalaj, Ramann-féle barna erdőtalaj) a baktériumok mennyiségi<br />
viszonyait vizsgáltuk a bakteriális diverzitás alakulását, az arbuszkuláris mikorrhiza gombák<br />
(AMF) kolonizációjának mértékét, valamint a dehidrogenáz enzim aktivitását (DHA) mértük.<br />
Legnagyobb mikorrhiza gomba-kolonizációt az agyagbemosódásos barna erdőtalajon tudtunk<br />
kimutatni (F%=16,1; a%=7,6). A kolonizációja <strong>és</strong> a DHA értékek valamint a biomassza produkció<br />
között negatív összefügg<strong>és</strong> adódott.<br />
18
Gombaközösségek taxonómiai diverzitása várhegyi erdőrezervátumok talajaiban<br />
Dobolyi Csaba 1 , Varga Judit 1 , Sebők Flóra 1 , Szoboszlay Sándor 2 , Kriszt Balázs 2<br />
1 Szent István Egyetem, Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő;<br />
2 Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi <strong>és</strong> Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő<br />
A bükki Várhegy 3 erdőrezervátumának talajaiban az autochton gombafajok közösségeinek<br />
vizsgálatát elsősorban teny<strong>és</strong>zt<strong>és</strong>es, mikrobiológiai módszerrel végeztük. A 3 biotopból nyert,<br />
mintegy 400 izolátum 55-60 fajhoz tartozott. Mind a szaprotrof, mind a növényekkel szimbiózisban<br />
élő gombaközösségek diverzitása viszonylag szélesnek bizonyult, <strong>és</strong> mindhárom élőhelyről<br />
izoláltunk olyan fajokat melyeknek ez az első hazai előfordulási adata. A fajok reprezentánsait<br />
élő törzsgyűjteményben, a szubsztrátumon kinövő példányokat pedig herbáriumban<br />
őrizzük. A biológiailag jellegzetes, illetve gyakoribb fajoknak az ökoszisztémákban betöltött<br />
szerepét vizsgálatokkal igyekeztünk tisztázni.<br />
0,01 M CaCl 2 oldható összes nitrogéntartalom meghatározása kétféle módszerrel<br />
Filep Tibor 1 , Rékási Márk 1 , Kincses Sándorné 2 , Balláné Kovács Andrea 2<br />
1 MTA TAKI, 2 Debreceni Egyetem<br />
A vízzel, vagy híg sóoldatokkal kioldható összes nitrogéntartalom meghatározása abban az<br />
esetben válik fontossá, mikor a szervetlen N formák mellett az oldott szerves nitrogént (az angolszász<br />
szakirodalomban DON) is meg akarjuk határozni. Dolgozatomban két, eltérő analitikai<br />
eljárással meghatározott összes nitrogéntartalmakat vizsgálok meg a TIM talajok bázisán.<br />
A két módszerrel kapott eredmények összehasonlítása további információkat szolgáltat az analitikai<br />
módszerek korlátairól <strong>és</strong> lehetőségeiről egyaránt.<br />
EDAFOTECH talajművel<strong>és</strong>i rendszer kutatási eredményei <strong>és</strong> gyakorlati tapasztalatai<br />
Északkelet-Brazília trópusi szőlő <strong>és</strong> gyümölcs kultúráiban (1998-2008)<br />
Gyói Imre 1,3 , Fábio Passos Monteiro 2 , Lakatos András 3 , Fári Miklós Gábor 3<br />
1 Edafo-Bio-Tech Ltda, Petrolina-PE, Brazília; 2 Fazenda Timbaúba, Petrolina-PE, Brazília;<br />
3 DEAMTC, Kert<strong>és</strong>zettudományi <strong>és</strong> Növényi Biotechnológiai Tsz.<br />
Brazília <strong>és</strong>zakkeleti r<strong>és</strong>zén több mint százezer hektár öntözött területet magába foglaló, világpiacra<br />
is szállító gigantikus trópusi kert<strong>és</strong>zeti központ található. A projekt biológiaitechnológiai<br />
nehézségekkel került szembe az elmúlt évtizedekben, beleértve a talajművel<strong>és</strong><br />
hiányosságait is. Az EDAFOTECH rendszer elsősorban a csemege- <strong>és</strong> borszőlő, valamint<br />
mangó ültetvények okszerű, biológiai <strong>és</strong> technikai téren egyaránt tudományosan megalapozott<br />
talajművel<strong>és</strong>ére kínál megoldást. Az előadás bemutatja az elmúlt évtizedben adaptált <strong>és</strong> kidolgozott<br />
környezetbarát, biotechnikai módszereket (monolit-hengeres gyökér-monitoring,<br />
rizotron / rizogramm-technológia, fito-monitoring, elefántfű komposztálás, gyökérmetsz<strong>és</strong>,<br />
speciális szektoros talajművel<strong>és</strong> <strong>és</strong> tápanyag-visszapótlás eszközei, stb.).<br />
19
Talajminták N-tartalmának meghatározása DUMAS-módszerrel<br />
Győri Zoltán, Nagy László, Elek Ágnes<br />
Debreceni Egyetem AMTC Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási <strong>és</strong> Mikrobiológiai Intézet,<br />
Aktivit Kft<br />
A technika új vívmányai lehetővé tették az új <strong>és</strong> modernebb k<strong>és</strong>zülékekkel történő vizsgálatok<br />
elterjed<strong>és</strong>ét, köztük az éget<strong>és</strong>es elven működő elemtartalom (C,N,S) meghatározást. A Vario<br />
Max CNS elemanalizátor olyan automatikusan működő k<strong>és</strong>zülék, amely képes egy mér<strong>és</strong>i<br />
időtartam alatt a nitrogén, szén <strong>és</strong> kén elemek kvantitatív meghatározására. A k<strong>és</strong>zülék gyors,<br />
<strong>és</strong> pontos, környezetbarát, számos előnnyel bír a klasszikus roncsolásos elven működő k<strong>és</strong>zülékekkel<br />
szemben. Vizsgálataink során különböző talajtípusokról származó minták eredményeit<br />
hasonlítottuk össze a hagyományos roncsolásos módszerrel mért eredményekkel.<br />
Rothasztott szennyvíziszap felhasználásával kialakított komposztrecepturák tápanyagtartalmának<br />
vizsgálata<br />
Hunyadi Gergely 1 , Bíró Tibor 1 , Mézes Lili 1 , Kosárkó Melinda 2<br />
1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Víz- <strong>és</strong> Környezetgazdálkodási Tanszék, Debrecen;<br />
2 AKSD Városgazdálkodási Kft, Debrecen<br />
A Nemzeti Települ<strong>és</strong>i Szennyvízelvezet<strong>és</strong>i <strong>és</strong> –tisztítási Megvalósítási Program célkitűz<strong>és</strong>einek<br />
teljesít<strong>és</strong>ével egyre növekvő mennyiségű szennyvíziszap keletkez<strong>és</strong>ével kell számolnunk<br />
az elkövetkezendő 7-8 évben. Az uniós elveket <strong>és</strong> a realitásokat szem előtt tartva a kommunális<br />
szennyvíziszapot döntő mértékben mezőgazdasági úton kell hasznosítani. A szennyvíziszap<br />
önmagában is jelentős növényi tápanyag potenciállal bír, de szántóföldi elhelyezhetőségét káros<br />
mikroelemtartalma nagymértékben korlátozza. Komposztalapanyagként ugyanakkor jól<br />
hasznosítható. A vizsgálatok során 4 eltérő komposztrecepturát állítottunk be szennyvíziszap,<br />
fűr<strong>és</strong>zpor, szalma <strong>és</strong> fanyesedék felhasználásával. A kutatás célja, a különböző recepturák paramétereinek<br />
összehasonlítása, a lebomlási folyamatok révén bekövetkező tápanyagtartalomváltozás,<br />
valamint a végtermékként kapott, stabil komposzt tápanyagtartalmának vizsgálata<br />
volt.<br />
Nitrogén műtrágyázás hatása a torma term<strong>és</strong>mennyiségére <strong>és</strong> szövetbarnulására<br />
Irinyiné Oláh Katalin<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> MMFK Tájgazdálkodási <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Tanszék<br />
Magyarországon kb. 1200 hektáron termesztenek tormát, zömmel Debrecen környékén. Az itt<br />
termett torma beltartalmi értékeit tekintve kiváló, viszont a helytelenül alkalmazott agrotechnika<br />
minőségi <strong>és</strong> mennyiségi romlást eredményezhet. Irodalmi adatok szerint a nitrogén műtrágyázás<br />
fokozásával párhuzamosan nő a rizómák gyűrűs szövetbarnulása. Kísérleteinkkel a<br />
különböző mértékű nitrogén műtrágyázás hatását figyeltük a torma gyűrűs szövetbarnulására<br />
<strong>és</strong> term<strong>és</strong>mennyiségére. Megfigyel<strong>és</strong>eink szerint 200 kg nitrogén hatóanyag /ha mennyiség<br />
felhasználásáig a term<strong>és</strong>mennyiség nő, nagyobb mennyiség hatására viszont csökken. Szövetbarnult<br />
rizómát legnagyobb mennyiségben 100 kg nitrogén hatóanyag esetén tapasztaltunk, a<br />
dózisok emel<strong>és</strong>ével arányuk csökkent.<br />
20
Bükkös állományok szénmegköt<strong>és</strong>i potenciálja a Mátrában<br />
Juhász Péter, Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán<br />
Nyugat-magyarországi Egyetem<br />
A Kékes erdőrezervátum (ER-56) területén r<strong>és</strong>zletes termőhely-feltárást <strong>és</strong> faállományszerkezeti<br />
vizsgálatokat végeztünk, melynek során az erdőrezervátum kutatás kidolgozott<br />
módszertanát alkalmaztuk. A felvételi eredmények alapján becsl<strong>és</strong>eket végeztünk a rezervátumban<br />
található bükkös erdőállományok szénmegköt<strong>és</strong>i potenciáljára vonatkozóan.<br />
A szénmegköt<strong>és</strong>i, illetve széntárolási számításokat egy hazai <strong>és</strong> egy külföldi fejleszt<strong>és</strong>ű modell<br />
segítségével végeztük: a magyarországi gazdasági, kezelt erdőkre Somogyi által kifejlesztett<br />
CASMOFOR modellel, valamint a CASFOR Csoport tagjai által erdei ökoszisztémák<br />
szénmegköt<strong>és</strong>ének mennyiségi modellez<strong>és</strong>ére kifejlesztett CO2FIX V 3.1 <strong>program</strong>mal.<br />
Kölcsönhatások vizsgálata a növénytáplálási kutatásokban<br />
Kádár Imre<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest<br />
A hatótényezők közötti kölcsönhatások feltárása nélkül az életjelenségek, köztük a növényi<br />
táplálkozás folyamatai nem ismerhetők meg <strong>és</strong> tudományos igénnyel nem irányíthatók. A kutatás<br />
ritkán fordít kellő figyelmet az ásványi elemek közötti összetett kapcsolatok vizsgálatára.<br />
A kísérletez<strong>és</strong>ben elterjedt megközelít<strong>és</strong>i mód az egyetlen, esetleg két tápelem változtatása<br />
szabadföldön. Teny<strong>és</strong>zedény vagy oldatkultúrákban végzett kölcsönhatás-vizsgálatok viszont<br />
nem képesek tükrözni a növények valós reakcióit, szabadföldi viszonyok között mások a környezeti<br />
feltételek. Elengedhetetlen a többtényezős megközelít<strong>és</strong> a szabadföldi kísérletez<strong>és</strong>ben,<br />
mely nagyszámú kezel<strong>és</strong>t <strong>és</strong> sokoldalú vizsgálatokat feltételez.<br />
Szerves – mű - <strong>és</strong> baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 -oldható<br />
tápelemtartalmára<br />
Kincses Sándorné 1 , Filep Tibor 2<br />
1 DE AMTC Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék, 2 MTA TAKI<br />
Az ökológiai gazdálkodás térhódításával egyre nagyobb teret kapnak a növények tápanyagellátásában<br />
a műtrágyák mellett a talajt kímélő szerves <strong>és</strong> baktériumtrágyák. Összehasonlító kísérletünkben<br />
angolperje tesztnövénnyel, két talajtípuson, a mű-, szerves- <strong>és</strong> baktériumtrágya<br />
hatását vizsgáltuk a talajok 0,01 M CaCl2-oldható, a növények számára könnyen felvehető, N-<br />
, P- <strong>és</strong> K-tartalmára. A kísérlet eredményei szerint, -a teny<strong>és</strong>zidő eg<strong>és</strong>z ideje alatt- a trágyázás<br />
szignifikánsan befolyásolta a talaj 0,01 M CaCl2-os pH-ja mellett, a vizsgált tápelemek menynyiségét<br />
is. A baktériumtrágyázás hatását a vizsgált paraméterekre, főleg a teny<strong>és</strong>zidőszak végén<br />
tapasztaltuk. Pontos következtet<strong>és</strong>ek levonásához további vizsgálatok szükségesek.<br />
21
Az „energiafűz” (Salix viminalis L.) talajigénye<br />
Lenti István 1 , Kondor Attila 2<br />
1 <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, MMFK Agrártudományi Tanszék, 2 Mezőgazdasági <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i<br />
Hivatal, Nyíregyháza<br />
Napjainkban egyre fontosabb biztonságpolitikai kérd<strong>és</strong> az Unió energiával való ellátása <strong>és</strong> a<br />
harmadik országoktól való energiafüggőség csökkent<strong>és</strong>e. Előrejelz<strong>és</strong>ek szerint az energia import<br />
kitettség az elkövetkező két évtizedben jelentősen nőni fog. Földgázból 2020-ig elérheti a<br />
70% nagyságrendet is. Annak ellenére, hogy viszonylag hosszú múltra tekint már vissza a<br />
megújuló energiaforrások használata, ma még világméretekben is meglehetősen szerény a r<strong>és</strong>zesed<strong>és</strong>e<br />
az összenergia felhasználásból. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül<br />
az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének<br />
kiváló term<strong>és</strong>zeti adottságaink vannak ezen energiaszolgáltató anyagok megtermel<strong>és</strong>ére, valamint<br />
a biomassza energetikai célú felhasználására. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2007-<br />
ben már 55,21 ha területen folyt eme növény termeszt<strong>és</strong>e. Szakoly települ<strong>és</strong> kivételével „energia<br />
füzet” csak folyókmenti, valamint a vízállásos területeken <strong>és</strong> futóhomokon termesztenek.<br />
Az „energia fűz” a nedvesebb, nyirkosabb magasabb vízállású területeket kedveli, olykor elviseli,<br />
ha rövidebb ideig vízben áll. Eme tulajdonságának köszönhetően a kedvezőtlen adottságú<br />
területeken, ahol a kev<strong>és</strong>bé eredményes, mégis szükséges a mezőgazdasági termel<strong>és</strong> – vagy<br />
környezetvédelmi okokból, vagy azért, mert az ott élő lakosság egyébként csak nagy nehézségek<br />
árán találna munkalehetőséget – ott megfelelő támogatási szint mellett alternatív megoldást<br />
jelent a föld használat során a hagyományosan termesztett növényfajok mellett. Termeszt<strong>és</strong>ének<br />
ökológiai feltételei még nem teljesen tisztázottak. További kutatásokra van szükség a<br />
helyi körülményekhez igazított ökológiai <strong>és</strong> ökonómiai szempontokból is a leghatékonyabb<br />
termeszt<strong>és</strong>technológia kialakításához. Ennek alapfeltétel eme növény ökológiai igényeinek<br />
pontos meghatározása.<br />
Erdőtalaj szerves-anyag mennyiségének változása avarmanipulációs kísérletek hatására<br />
(Síkfőkút Project)<br />
Kotroczó Zsolt 1 , L. Halász Judit 1 , Krakomperger Zsolt 2 , Fekete István 3 , D. Tóth Márta 1 ,<br />
Vincze György 1 , Varga Csaba 4 , Balázsy Sándor 1 , Tóth János Attila 2<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Biológia Intézet 1 , Debreceni Egyetem Ökológia Tanszék 2 , <strong>Nyíregyházi</strong><br />
<strong>Főiskola</strong> Környezettudományi Intézet 3 , <strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> Agrár <strong>és</strong> Molekuláris Kutató Intézet<br />
4<br />
Kev<strong>és</strong>bé ismert, hogy a napjainkban egyre többet emlegetett klímaváltozás milyen hatással<br />
van a talajba jutó szerves anyagok mennyiségére, bomlási sebességére. A Síkfőkúti cserestölgyesben<br />
avarmanipulációs (DIRT) kísérletet állítottunk be, melynek célja annak tanulmányozása,<br />
hogy a növényi avar input mennyiségi változása hosszú távon hogyan befolyásolja a<br />
talaj szerves anyagainak dinamikáját. A Nincs Gyökér <strong>és</strong> Nincs Input kezel<strong>és</strong>eknél jelentős<br />
csökken<strong>és</strong>t (15%) figyeltünk meg a talaj szerves anyag tartalmában, ezzel szemben a Dupla<br />
Avar <strong>és</strong> a Dupla Fa kezel<strong>és</strong>eknél, ahol többlet avar bevitel volt, a várakozással ellentétben<br />
nem tapasztaltuk a szerves anyag jelentős növeked<strong>és</strong>ét.<br />
22
Összefügg<strong>és</strong>ek a különböző talaj kivonószerekkel kivont mikroelem-tartalom <strong>és</strong> a fontosabb<br />
talajtulajdonságok között<br />
Kremper Rita, Berényi Sándor, Nagy Péter Tamás, Balláné Kovács Andrea, Loch Jakab<br />
Debreceni Egyetem AMTC, Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
Munkánk során a talajok felvehető réz <strong>és</strong> cink tartalmát tanulmányoztuk a hazánkban használt<br />
KCl-EDTA, valamint a nemzetközileg ajánlott CaCl2-DTPA <strong>és</strong> a Lakanen-Erviö (LE) kivonószerekkel.<br />
215 TIM talajmintán megvizsgáltuk, hogy ezen kivonószerek hogyan helyettesíthetők<br />
egymással, illetve milyen összefügg<strong>és</strong>ek vannak a talaj mikroelem-tartalma <strong>és</strong> a főbb talaj<br />
tulajdonságok (pH, KA, karbonát-tartalom, Hu%) között. Az összefügg<strong>és</strong>-vizsgálatok alapján<br />
megállapítottuk, hogy a kivonószerek helyettesíthetőek egymással. Az egyes kivonószerekkel<br />
kivont réz mennyisége növekszik a kötöttség <strong>és</strong> pH növeked<strong>és</strong>ével aránya viszont független<br />
ezen talajtulajdonságoktól.<br />
Energiaültetvények tápanyag-utánpótlása<br />
Leviczkyné Dobi Mária 1 , Babicz Szabolcs 2<br />
1 tAGROMECHANIKA KKT, Nyíregyháza-Sóstóhegy, 2 HOLLAND ALMA KFT, Piricse<br />
Európai Uniós célkitűz<strong>és</strong>, hogy a megújuló energiák használati aránya a közeljövőben jelentősen<br />
növekedjen hazánkban. A víz, a szél <strong>és</strong> a napenergia kis mértékben jöhet számításba, a<br />
biomassza felhasználása azonban jelentős mértéket ölthet, mert célszerű a gyenge agrárpotenciállal<br />
rendelkező területeket kivonni a hagyományos termeszt<strong>és</strong>ből <strong>és</strong> energia célú - fás<strong>és</strong>/vagy<br />
lágyszárú - ültetvényeket telepíteni rajtuk. Ezeknek a talajoknak a talajtani alapparaméterei<br />
szélsőségesek / pl. durva homok, nehéz agyag, stb. / A telepít<strong>és</strong> előtt kiadott <strong>és</strong> talajba<br />
dolgozott tápanyagok biztosítsanak kellő életerőt a kis fák jó gyökérképz<strong>és</strong>éhez <strong>és</strong> ezáltal<br />
az elinduláshoz, hogy a k<strong>és</strong>őbbiekben már maguk tudják összegyűjteni a szükségletet a növeked<strong>és</strong>hez<br />
a mélyebb talajrétegek használatával. A tápanyag-utánpótlásban szerepet kaphat a<br />
kommunális szennyvíztisztító telepeken képződő nagy mennyiségben halmozódó komposzt is.<br />
M<strong>és</strong>zlepedékes csernozjom talaj fontosabb paramétereinek alakulása hagyományos <strong>és</strong><br />
ökológiai gazdálkodási rendszerekben<br />
Lukácsné Veres Edina, Zsuposné Oláh Ágnes<br />
Debreceni Egyetem AMTC, Agrokémia <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
Azonos környezeti feltételek mellett m<strong>és</strong>zlepedékes csernozjom talajtípuson (Calcic<br />
Endofluvic Chernozem) végeztük a hagyományos <strong>és</strong> a kemikália használatot mellőző ökológiai<br />
gazdálkodási módnak a fontosabb talajjellemzőkre gyakorolt összehasonlító vizsgálatát. A<br />
talajok fizikai, kémiai tulajdonságai mellett meghatároztuk a talajban élő mikroorganizmusok<br />
számát, a mikrobiális biomassza mennyiséget, valamint néhány fontos talajenzim aktivitását.<br />
Összehasonlítva a két gazdálkodási módot, a mért paraméterek között szignifikáns különbséget<br />
csak némely esetben tapasztaltunk. Környezetvédelmi szempontból m<strong>és</strong>zlepedékes<br />
csernozjom talajon az ökológiai gazdálkodásnak van létjogosultsága, perspektivikus gazdálkodási<br />
forma lehet.<br />
23
Biogázüzemi fermentlé felhasználásának talajtani hatásai<br />
Makádi Marianna 1 , Tomócsik Attila 1 , Orosz Viktória 1 , Lengyel József 2<br />
1 Debreceni Egyetem AMTC Kutató Központ, Nyíregyháza; 2 Bátortrade Kft., Nyírbátor<br />
Munkánkban a Nyírbátori Regionális Biogáz Üzemben képződő fermentlé tápanyagutánpótlószerként<br />
történő alkalmazásának talajtani hatásait vizsgáltuk szabadföldi teny<strong>és</strong>zedényes kísérletben,<br />
karbonátos réti <strong>és</strong> nem karbonátos humuszos homoktalajon. A fermentlé alkalmazott<br />
mennyiségét össz-N tartalma alapján, a tesztnövény N-igénye szerint határoztuk meg. Az<br />
általános talajfizikai <strong>és</strong> –kémiai vizsgálatok mellett néhány talajenzim aktivitását, valamint<br />
táplemezen szelektíven kiteny<strong>és</strong>zthető mikroorganizmusok számának változását vizsgáltuk a<br />
különböző kezel<strong>és</strong>ekben. Poszterünkön a fermentlé alkalmazásának három éve alatt tapasztalt<br />
változásokat mutatjuk be.<br />
Egy műtrágyát használó- <strong>és</strong> egy bio-gazdaság tápanyag mérlegének összehasonlítása<br />
Markó András<br />
Somogy Megyei MgSzH Növény- <strong>és</strong> Talajvédelmi Igazgatóság<br />
A XX. század során a mezőgazdaságban a tápanyag gazdálkodási szemlélet <strong>és</strong> gyakorlat többször<br />
módosult. A század utolsó évtizedétől két felfogás érvényesül, a műtrágyát alklamazó <strong>és</strong> a<br />
műtrágyahasználatot mellőző bio-gazdasági gyakorlat. A két eltérő gyakorlat tápanyag mérleggel<br />
történő összehasonlítására egy csernozjom talajon gazdálkodó korábbi szövetkezetet<br />
választottam, amelyik 10 évvel ezelőtt szétvált egy műtrágyát használó- <strong>és</strong> egy műtrágya<br />
használatot mellőző biogazdaságra. A két gazdaság 2000-2004-es évekre vonatkozó, 5 éves<br />
tápanyag-mérlegének összehasonlítása szerint, amíg a műtrágyát használó gazdaság esetében a<br />
mérleg egyenlege kiegyensúlyozott (N: +10,8; P: +8,7; K: -3,6 kg/ha/év); addig az istállótrágyát<br />
használó <strong>és</strong> pillangós növényeket termesztő bio-gazdaság negatív (N: -45,6; P: -30,3; K: -<br />
11,7 kg/ha/év)<br />
A talaj felvehető nitrogén, foszfor <strong>és</strong> kálium k<strong>és</strong>zletének változása integrált almaültetvényben<br />
beállított talajtakarásos kísérletben<br />
Nagy Péter Tamás 1 , Kátai János 1 , Szabó Zoltán 2 , Nyéki József 2<br />
1 Debreceni Egyetem, AMTC, Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék;<br />
2 Debreceni Egyetem, AMTC, Kutatási <strong>és</strong> Fejleszt<strong>és</strong>i Intézet<br />
Talajtakarásos kísérletet állítottunk be réti csernozjom típusú talajon álló, integrált termeszt<strong>és</strong>ű,<br />
hat éves, alma (Malus domestica Borkh.) ültetvényben annak tisztázására, hogy a különböző<br />
talajtakaró anyagok (fekete fólia, fenyőkéreg mulcs, szalma, ló-, sert<strong>és</strong>- <strong>és</strong> marhatrágya)<br />
miként befolyásolják a talaj AL-oldható foszfor- <strong>és</strong> káliumtartalmát, ill. a talaj könnyen oldható<br />
nitrogénfrakcióinak mennyiségét. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott<br />
kezel<strong>és</strong>ek a kontrollkezel<strong>és</strong>hez képest minden esetben növelték a talaj P- <strong>és</strong> K-tartalmát,<br />
valamint a különböző N-frakciók mennyiségét. A kezel<strong>és</strong>ek közti eltér<strong>és</strong> csak a hatások mértékében<br />
<strong>és</strong> a talajmélység függvényében mutatkozott.<br />
24
A talaj potenciálisan mineralizálható N-k<strong>és</strong>zletének <strong>és</strong> N-szolgáltatásának vizsgálata a<br />
Westsik tartamkísérletben<br />
Nagy Péter Tamás, Kincses Sándorné, Erdeiné Kremper Rita, Kátai János<br />
Debreceni Egyetem, Agrár- <strong>és</strong> Műszaki Tudományok Centruma,<br />
Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
A talajok potenciálisan mineralizálható N-k<strong>és</strong>zletének <strong>és</strong> N-szolgáltatásának mér<strong>és</strong>ére illetőleg<br />
becsl<strong>és</strong>ére alkalmas módszert adoptáltunk <strong>és</strong> fejlesztettünk tovább. A talajérlel<strong>és</strong>en alapuló<br />
vizsgálati módszerünk lehetőséget nyújtott egyr<strong>és</strong>zt a könnyen oldható ásványi <strong>és</strong> szerves N-<br />
frakciók, másr<strong>és</strong>zt a talajkémhatásának vizsgálatára. Inkubációs kísérletünk talaja a Westsikféle<br />
tartamkísérletből származott. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a könnyen oldható<br />
ásványi <strong>és</strong> szerves N-formák képződ<strong>és</strong>ének kinetikája analóg. Az inkubációs periódus alatt<br />
a könnyen oldható ásványi N-formák mennyisége a domináns de a szerves N-frakció mennyisége<br />
is jelentős. A mineralizáció ütemét a vet<strong>és</strong>forgóban alkalmazott kezel<strong>és</strong>ek befolyásolták.<br />
Egy gödöllői akác állomány biomasszája <strong>és</strong> tápelemk<strong>és</strong>zlete<br />
Ockert Jana 1 , Bidló András 1 , Füleky György 2 , Heil Bálint 1 , Kovács Gábor 1 ,<br />
1 Nyugat-magyarországi Egyetem; 2 Szent István Egyetem<br />
A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, egy 1970-ben indított mezőgazdasági tartamkísérlet<br />
egy parcelláját 1995-ben akáccal (Robinia pseudoacacia L.) telepítették be. Vizsgálataink során<br />
arra kerestük a választ, hogy miként képes hasznosítani a biomassza produkciójában az<br />
akác a talaj eltérő tápelemk<strong>és</strong>zletét, hogyan reagál az eltérő kezel<strong>és</strong>ekre, illetve milyen a területen<br />
az állomány növeked<strong>és</strong>e. A legnagyobb adaggal trágyázott területen az egyes fák faterm<strong>és</strong>e<br />
22 %-kal nagyobb volt, mint a kontrollterületeken. Növényvizsgálati elemz<strong>és</strong>ek az egyes<br />
tápelemek vonatkozásában nem mutattak szignifikáns különbségeket.<br />
Feldolgozott állati eredetű melléktermékek hatása szántóföldi növények hozamára<br />
Ragályi Péter, Kádár Imre<br />
MTA TAKI<br />
Vágóhídi hulladékból k<strong>és</strong>zült komposztokkal <strong>és</strong> húsliszttel szabadföldi kísérletet állítottunk<br />
be szántóföldi növényekkel a hatás <strong>és</strong> utóhatás vizsgálatára meszes homokon 2002-ben 5 kezel<strong>és</strong>sel,<br />
4 ismétl<strong>és</strong>sel, véletlen blokk elrendez<strong>és</strong>ben. A talaj átlagosan 1-6 % CaCO3, 1-1,5 %<br />
humusz k<strong>és</strong>zlettel rendelkezik, a pH(H2O) 7,0-7,4 közötti értékű. A termőhely N, P, K elemekben<br />
szegény. A komposztok trágyaértéke igen nagy, a N, P, Ca, Zn <strong>és</strong> Cu k<strong>és</strong>zlete többszöröse<br />
az istállótrágyáénak <strong>és</strong> a term<strong>és</strong> mennyiségére összességében előnyösen hatottak. A 100-<br />
200 t/ha adagú éretlen vagy félérett komposzt kezel<strong>és</strong>ek első éves hatásai okozhatnak depreszsziót,<br />
utóhatásaik viszont kifejezettek <strong>és</strong> a term<strong>és</strong> mennyiségét a kontroll háromszorosára növelhetik.<br />
25
M<strong>és</strong>zigény becsl<strong>és</strong>ére alkalmas módszerek összehasonlítása<br />
Rékási Márk, Filep Tibor<br />
MTA TAKI<br />
A m<strong>és</strong>zadagok számítási módszereinek összehasonlításához 25 Magyarországról származó talajmintát<br />
használtunk fel. Négy módszert vizsgáltunk: a kötöttségen <strong>és</strong> hidrolitikus savanyúságon,<br />
a csak a hidrolitikus savanyúságon, a talaj telítetlenségén <strong>és</strong> a pH-sztat titrálással meghatározott<br />
savanyúságon alapulót. A vizsgált talajok esetében a kötöttségen <strong>és</strong> hidrolitikus<br />
aciditáson, illetve a csak ez utóbbin alapuló m<strong>és</strong>zadag-becsl<strong>és</strong> másfélszeresen felülmúlja a<br />
pH-sztat eljáráson alapuló m<strong>és</strong>zadag értékét. A talaj telítetlensége alapján becsült m<strong>és</strong>zigény<br />
viszont csak 70%-a a pH-sztat titrálás alapján számított értéknek. A talaj telítetlensége alapján<br />
számított m<strong>és</strong>zadag átlagosan a fele volt a másik három számítási eljárással kapott m<strong>és</strong>zadagnak.<br />
A talajművel<strong>és</strong> szerepe környezetünk CO 2 terhel<strong>és</strong>ében<br />
Szőllősi Nikolett 1 , Zsembeli József 2 , Kovács Györgyi 2 , Juhász Csaba 1<br />
1 DE AMTC MTK Víz- <strong>és</strong> Környezetgazdálkodási Tanszék;<br />
2 DE AMTC Karcagi Kutató Intézet<br />
A talaj az üvegházhatású gázok (pl. CO2, CH4) fő forrása <strong>és</strong> egyben potenciális megkötője.<br />
Mind a felszínközeli, mind a mélyebb talajrétegekben keletkezhetnek. Ezen gázforrások gázprodukciójának<br />
a mértéke, nagyságrendje még nem tisztázott. A talaj CO2-termel<strong>és</strong>ének mértéke<br />
<strong>és</strong> intenzitása egyenes összefügg<strong>és</strong>ben van a talaj szerkezeti állapotával, szervesanyagtartalmával.<br />
Az alternatív talajművel<strong>és</strong>i módszerek azon alapulnak, hogy kevesebb bolygatás<br />
révén fokozzák a talaj szervesanyag tartalmát, <strong>és</strong> tápanyagok érvényesül<strong>és</strong>ét. A szántóföldi<br />
mér<strong>és</strong>eknél használt eszközt tovább fejlesztettük, így hatékonyabban tudunk mér<strong>és</strong>eket folytatni,<br />
hogy további információt kapjunk a talaj CO2-emissziójának dinamikájáról.<br />
Bentonit hatása humuszos homok talaj tápanyagtartalmára <strong>és</strong> néhány mikrobiológiai<br />
tulajdonságára<br />
Tállai Magdolna, Sándor Zsolt, Kátai János<br />
Debreceni Egyetem Agrár-<strong>és</strong> Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar,<br />
Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék, Debrecen<br />
Teny<strong>és</strong>zedényes kísérletben vizsgáltuk a bentonit különböző dózisának hatását savanyú homoktalajon,<br />
2007-ben. Tesztnövényünk az angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kis <strong>és</strong> közepes<br />
dózisok növelték egyértelműen mind a talaj tápanyagtartalmát, mind a mikrobiológiai aktivitását.<br />
A kis dózisú kezel<strong>és</strong> hatására mértük a nagyobb összes-gombaszámot, a közepes dózisok<br />
kedvezően befolyásolták az összes-csíraszámot, a nitrifikáló baktériumok mennyiségét,<br />
a nitrát-feltáródás mértékét, a biomassza-N tartalmat, <strong>és</strong> az ureáz enzim aktivitását. A nagy<br />
dózis – kivéve a biomassza-N tartalmat, <strong>és</strong> az ureáz enzim aktivitását – csökkentette a vizsgált<br />
néhány talajparaméter értékét. Korreláció számítás során tapasztaltunk összefügg<strong>és</strong>t a talajtulajdonságok<br />
között.<br />
26
Hortobágyi gyepek társulásjellemzői <strong>és</strong> a környezeti tényezők<br />
Tóth Csilla<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> MMFK<br />
A gyeptársulások növényösszetételét a környezeti tényezők komplex kölcsönhatása alakítja ki.<br />
Vizsgálataink tárgyát képző gyepterületeken különböző talajtípusokon <strong>és</strong> hidrológiai viszonyok<br />
mellett, eltérő hasznosítás alatt különböző növénytársulásokat találtunk. Arra akartunk<br />
választ kapni, hogy a környezeti tényezők (a hasznosítási mód, az éghajlati, ill. időjárási tényezők,<br />
valamint a hidrológiai- <strong>és</strong> a talajviszonyok) milyen mértékben determinálják a növénytársulások<br />
jellemző paramétereit. Korrelációs <strong>és</strong> többváltozós regressziós analízist végezve<br />
megállapítható, hogy a társulások jellemzőivel önállóan csak a hidrológiai- <strong>és</strong> a talajjellemzők<br />
mutatnak szoros összefügg<strong>és</strong>t, de a környezeti tényezők együttesen több fontos<br />
társulásjellemzőt determinálnak.<br />
A klímaváltozás hatása a Síkfőkúti cseres-tölgyes avarprodukciójára <strong>és</strong> talajdinamikai<br />
folyamataira<br />
Tóth János Attila 1 , Krakomperger Zsolt 1 , Kotroczó Zsolt 3 , Koncz Gábor 2 , Veres Zsuzsa 1 , Papp<br />
Mária 2<br />
1 Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék, 2 Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék, 3 <strong>Nyíregyházi</strong><br />
<strong>Főiskola</strong> Biológiai Intézet<br />
Nemzetközi együttműköd<strong>és</strong> keretében azt vizsgáljuk, hogy a klímaváltozás hatására hogyan<br />
változik az avarprodukció, továbbá, hogy az avar input mesterséges megváltoztatása milyen<br />
módon befolyásolja a talaj hőmérsékletét, nedvességtartalmát, a talajban lévő szerves anyagok<br />
mennyiségét, a talaj C- <strong>és</strong> N- dinamikáját, a talajenzimek aktivitását, a mikroorganizmusok<br />
biomasszáját, a talajlégz<strong>és</strong>t. Vizsgálataink szerint, a csökkenő avarinput hatására, már 4-5 év<br />
múlva csökkent a talaj szerves C <strong>és</strong> N tartalma, a baktérium- <strong>és</strong> gombaszám, a pH, a talajenzimek<br />
aktivitása <strong>és</strong> a talajlégz<strong>és</strong>. Romlott a talaj hőháztartása is, a vékonyodó avartakaró nyáron<br />
melegebb, télen hidegebb, szélsőséges talajhőmérséklet kialakulását eredményezte.<br />
A művel<strong>és</strong> hatása szikes gyepek talajtulajdonságaira<br />
Tóth Tibor, Molnár Zsolt<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, MTA Ökológiai <strong>és</strong> Botanikai Kutatóintézet,<br />
Vácrátót<br />
A hortobágyi Kisszegen két közel eső pusztatagban vizsgáltuk a művel<strong>és</strong> hatását a talajok növényzetére<br />
<strong>és</strong> talajtulajdonságaira. Az írásos <strong>és</strong> szóbeli hagyományok alapján a Hortobágy folyóhoz<br />
közel eső két terület közül az egyiket feltörték, csatornázták <strong>és</strong> néhány évig rajta rizstermeszt<strong>és</strong><br />
folyt a múlt század második harmadában <strong>és</strong> azután ismét legelőként hasznosították,<br />
míg a másik folyamatosan legelő volt. A jelentős legel<strong>és</strong>i hatást a terület középpontjában fekvő<br />
állattartó telep biztosította. A területen két transzektben végeztünk helyszíni cönobotanikai<br />
felmér<strong>és</strong>t, felszíni geoelektromos mér<strong>és</strong>eket, talajmintavételez<strong>és</strong>t <strong>és</strong> talajszelvény feltárást.<br />
Megállapítottuk, hogy a növényzet szerkezete mutatja a művel<strong>és</strong> hatását. A talajtulajdonságok<br />
(talajsótartalom <strong>és</strong> pH növeked<strong>és</strong>) kev<strong>és</strong>bé jól indikálták a múltbeli művel<strong>és</strong>t, de a talaj foszfortartalom<br />
növeked<strong>és</strong>e megbízhatóan jelezte azt.<br />
27
A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságára<br />
Vágó Imre 1 , Makádi Marianna 2 , Kátai János 1 , Balláné Kovács Andrea 1<br />
Debreceni Egyetem AMTC,<br />
1 Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék, 2 <strong>Nyíregyházi</strong> Kutató Központ<br />
A környezeti problémákat okozó CO2 kibocsátásának csökkent<strong>és</strong>ében fontos eszköz a mezőgazdasági<br />
melléktermékek hasznosításán alapuló megújuló energiaforrások mind szélesebb<br />
körű gyakorlati felhasználása. Ennek egyik módja a mezőgazdasági melléktermékek fermentációjával<br />
előállított biogáz hasznosítása. Gondot jelent viszont a reduktív viszonyok között<br />
képződő fermentációs maradék elhelyez<strong>és</strong>e. Szerzők Nyírbátor közelében, 2007-ben szabadföldi<br />
kísérleteket állítottak be annak tisztázására, hogy a különböző adagokban a talajba juttatott<br />
fermentlé hogyan befolyásolja a talaj egyes kémiai paramétereit, többek között a pH értéket,<br />
valamint a táp- <strong>és</strong> toxikus elem tartalmat. A poszteren a kapott eredmények kerülnek ismertet<strong>és</strong>re.<br />
M<strong>és</strong>zklorózis, sztippesed<strong>és</strong>, kajszi gutaüt<strong>és</strong><br />
Virág László<br />
Virág <strong>és</strong> Társa Bt.<br />
„Ne csak művelője, hanem őrizője is légy annak a földnek, amelyet Istened az Úr bízott rád!”<br />
Szlogenünk mondanivalója (MMM): Megőrizni talajaink állapotát! Megőrizni talajaink, termőképességét!<br />
Munkánkban ez motiváljon minket! A Virág <strong>és</strong> Társa Bt. a GVOP-3.3.1.-2004-<br />
04-0068/3.0 számú Talaj-gazdálkodási tanácsadás című projektjének eredménye képen az újdonság<br />
erejével bíró előrelép<strong>és</strong>t tett a m<strong>és</strong>zklorózis (vashiány), az alma keserű foltosság<br />
(sztippesed<strong>és</strong>) <strong>és</strong> a kajszi gutaüt<strong>és</strong> gyógyítása terén. A talaj tápanyag vizsgálat <strong>és</strong> a levél analízis<br />
eredményeit figyelembe véve, levéltrágyával pótoltuk a hiányban lévő tápelemeket, s a<br />
m<strong>és</strong>zklorózis <strong>és</strong> a kajszi gutaüt<strong>és</strong> esetében aszkorbinsavt is adtunk a levéltrágyához, míg a<br />
sztippesed<strong>és</strong> esetében a kalcium tartalmú levéltrágya kijuttatást az intenzív hajtásnöveked<strong>és</strong><br />
időszakára tettük át az elálló almáknál megszokott augusztusi Ca-os kezel<strong>és</strong> helyett.<br />
Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi<br />
OMTK kísérletekben<br />
Zsigrai György, Szabó Sándor<br />
Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet<br />
A rendszeres műtrágya használat során kedvezőtlen ökológiai mellékhatások is felléphetnek<br />
abban az esetben, ha a trágyázás gyakorlata az adott termőhely adottságainak, illetve a termesztett<br />
növényfaj <strong>és</strong> fajta igényének figyelembe vétele nélkül történik. Ezért a trágyázási<br />
technológiák termőhely <strong>és</strong> fajta specifikus továbbfejleszt<strong>és</strong>e az agrokémiai, illetve növénytermeszt<strong>és</strong>i<br />
tudomány egyik legfontosabb feladata. E tevékenység kísérletes hátterét képezik<br />
az ország eltérő termőhelyein végzett műtrágyázási tartamkísérletek. A karcagi Egységes Országos<br />
Műtrágyázási Tartamkísérleteknek az NPK trágyázás talajkémiai (aciditási viszonyok,<br />
könnyen felvehető tápelem tartalom, humuszminőség) hatására vonatkozó legújabb eredményeit<br />
foglaltuk össze jelen közleményben.<br />
28
„C” szekció: Talajtérképez<strong>és</strong> aktuális kérd<strong>és</strong>ei<br />
29
Kunhalmok: a Kárpát-medence holocén talajfejlőd<strong>és</strong>ének őrzői<br />
Barczi Attila 1 , Joó Katalin 2 , Bucsi Tamás 2 , Pető Ákos 1<br />
1 Szent István Egyetem, Term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong> Tájökológiai Tanszék, 2 Fővárosi <strong>és</strong> Pest Megyei<br />
MgSzH Növény <strong>és</strong> Talajvédelmi Igazgatóság<br />
A kunhalmok a Kárpát-medence különleges, rég<strong>és</strong>zeti, paleoökológiai, term<strong>és</strong>zetvédelmi<br />
szempontból is kiemelkedő értékei. A halom által eltemetett talaj vizsgálatával közelebb juthatunk<br />
a fémkorszakok talajainak értékel<strong>és</strong>éhez, az egykori környezet rekonstruálásához. Vizsgálatainkban<br />
a Nagyalföldön (főleg a Tiszántúlon) É-D, valamint Ny-K átlók mentén vételeztük<br />
fel a halmok talajait. Bár a fémkorszakok talajai a klímazonalitás szerint a barna erdőtalajok<br />
közé tartoznának, vizsgálataink szerint ezt a hatást a medence változatos mezo- <strong>és</strong> mikroklímája,<br />
a többletvíz- <strong>és</strong> sóhatás a legtöbb helyütt felülírta. A halmok tanúsága szerint a holocén<br />
e korszakára is a maihoz hasonló, mozaikos, elsősorban csernozjom, réti <strong>és</strong> szikes talajfejlőd<strong>és</strong><br />
volt jellemző.<br />
A magyarországi szikesed<strong>és</strong> kockázatának számszerűsít<strong>és</strong>éhez felhasználható térbeli<br />
adatbázisok összehasonlító vizsgálata tiszántúli mintaterületeken<br />
Büttner A., Horváth E., Tóth T., Pásztor L., Hagyó A.<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest<br />
Napjaink jelentős környezeti problémáját, a talajok leromlását (talajdegradáció) <strong>és</strong> az ezeket<br />
felgyorsító antropogén hatásokat felismerve az Európai Unió megalkotta talajvédelemről szóló<br />
tematikus stratégiáját. A degradáció mértékének előrejelz<strong>és</strong>ére különböző kockázatbecsl<strong>és</strong>i<br />
eljárások (Risk Assessment Methodology, RAM) használandók, amelyek a talajdegradációs<br />
folyamatok, köztük a hazánkat is érintő szikesed<strong>és</strong> felmér<strong>és</strong>ét, monitoringját <strong>és</strong> összehasonlító<br />
értékel<strong>és</strong>ét biztosítják. Munkánk során a meglévő térbeli adatbázisokat (Agrotopográfiai térképek,<br />
Kreybig-féle talajhasznosítási térképek, Üzemi genetikus talajtérképek) hasonlítottuk<br />
össze tiszántúli mintaterületeken térinformatikai módszerekkel, illetve javaslatokat tettünk,<br />
milyen kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ek után lehetnek azok alkalmasak a szikes RAM-ban történő felhasználásra.<br />
A Gödöllői-dombvidék jellemz<strong>és</strong>e a talajtani <strong>és</strong> az eróziós viszonyok tükrében<br />
Centeri, Cs. 1 , Belényesi, M. 2 , Demény, K. 3<br />
1 Szent István Egyetem MKK, Term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong> Tájökológiai Tanszék, 2 Szent István Egyetem<br />
MKK, Térkép<strong>és</strong>zeti, Térinformatikai <strong>és</strong> Távérzékel<strong>és</strong>i Tanszék, 3 Budapesti Műszaki <strong>Főiskola</strong>,<br />
Rejtő Sándor Könnyűipari <strong>és</strong> Környezetmérnöki Intézet<br />
A Gödöllői-dombvidék földtani, talajtani, éghajlati <strong>és</strong> növényföldrajzi szempontból is átmeneti<br />
jellegű. Ez Magyarország egyik legerdősültebb területe, mivel királyi legelő, majd vadászterület<br />
volt. A táj sok helyen radikális változáson ment keresztül az elmúlt évtizedek során. A<br />
felfokozott területhasznosítási igények következtében a term<strong>és</strong>zetes környezet egyre jobban<br />
beszűkül, r<strong>és</strong>zben ennek köszönhető az értékes talajtani erőforrások csökken<strong>és</strong>e is. A munka<br />
során a talajtani <strong>és</strong> az eróziós viszonyokat ismertetjük. A bemutatás során felhasználjuk a Gödöllői-dombság<br />
területén végzett kutatásokat <strong>és</strong> bemutatjuk a területen k<strong>és</strong>zített talajtani <strong>és</strong><br />
eróziós viszonyokat feltáró térképeket.<br />
30
Archív adatok felhasználásának lehetőségei a talajtani adatbázisok fejleszt<strong>és</strong>ében<br />
Dobos Endre, Micheli Erika, Bialkó Tibor:<br />
Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet<br />
Talajökológiai indikátorokat támogató biotikai adatbázis<br />
Dombos Miklós<br />
Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutató Intézete<br />
A talaj mezofaunájához tartozó Collembola rend indikátor csoportként szerepel számos talajökológiai<br />
kutatásban, nemzeti talaj monitoringban, <strong>és</strong> az új európai adatbázist fejlesztő EU<br />
projektekben (ENVASSO). Azonban a talaj biodiverzitásának értékel<strong>és</strong>i módszere még fejleszt<strong>és</strong><br />
alatt áll. Az általunk kifejlesztett adatbázis szoftver segítségével olyan adattáblákat tudunk<br />
előállítani, melyek a faj-abundancia adatokat, az élőhelyek talajtani, területhasználati, <strong>és</strong><br />
növényzeti adatait tartalmazzák. Ezután a különböző esettanulmányokból származó adatokból<br />
a fajok indikációs elemz<strong>és</strong>e elvégezhető, mellyel a fajokhoz indikátorértékek rendelhetők, illetve<br />
ezek alapján környezeti terhel<strong>és</strong>i határértékek számolhatóak.<br />
Magyarországi vörösagyagok jelentősége, fontosabb talajtani jellemzőik<br />
Fekete József, Csibi Melinda, Stefanovits Pál<br />
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- <strong>és</strong> Környezettudományi Kar<br />
A magyarországi vörösagyagok, vagy vörös földek régebbi geológiai időszakokban, túlnyomór<strong>és</strong>zt<br />
a harmadkorban vagy korábban keletkeztek. A hazai reliktum <strong>és</strong> fosszilis vörösagyagok a<br />
jelenlegitől eltérő ökológiai – klimatikus, növényföldrajzi, domborzati, hidrológiai viszonyok<br />
között végbement mállási <strong>és</strong> talajképződ<strong>és</strong>i folyamatok terméke, viszont víz- tápanyag gazdálkodásuk<br />
a holocénban alakult ki. E képződmények kutatása elhanyagolt terület. Vizsgálatainkkal<br />
adatokat szolgáltattunk talajtani sajátságaik, ásványos összetételük jobb megismer<strong>és</strong>éhez,<br />
képződ<strong>és</strong>i folyamataik feltárásához, valamint osztályozásuk <strong>és</strong> rendszerbe sorolásuk<br />
megalapozásához. A hazai vörösagyagok geológiai <strong>és</strong> talajtani szempontból több helyen a védendő<br />
term<strong>és</strong>zeti értékeink közé tartoznak. Területüket sok helyen erdő <strong>és</strong> szőlő borítja, vagy<br />
mezőgazdasági művel<strong>és</strong> alatt állnak. Vizsgálati adatainkkal segítséget nyújtunk eredményesebb<br />
hasznosításukhoz, a szántóföldi művel<strong>és</strong>hez <strong>és</strong> a szőlőtermeszt<strong>és</strong>hez.<br />
31
A Bodrogköz vízhatás alatt álló talajainak osztályozási problémái<br />
Fuchs Márta 1 , Láng Vince 1 , Szőcs Andrea 2 , László Péter 3 , Michéli Erika 1<br />
1 Szent István Egyetem, <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Tanszék, 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei<br />
MgSzH Növény- <strong>és</strong> Talajvédelmi Igazgatóság, 3 Magyar Tudományos Akadémia, <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong><br />
Agrokémiai Kutatóintézet<br />
A Bodrogköz talajainak döntő többsége önt<strong>és</strong>anyagon képződött, <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben a magas talajvízállás<br />
miatt, r<strong>és</strong>zben a belvíz <strong>és</strong> az elönt<strong>és</strong>ek miatt vízhatás alatt áll(t). A talajok mintegy felét<br />
kitevő, általában erősen agyagos réti főtípus mellett nagy területet borítanak az önt<strong>és</strong>-, <strong>és</strong> megtalálhatóak<br />
a láp talajok, valamint ezek átmeneti típusai is. Genetikai <strong>és</strong> talajföldrajzi osztályozási<br />
rendszerünkben elkülönít<strong>és</strong>ük elsősorban a vízhatásra megjelenő morfológiai bélyegek,<br />
<strong>és</strong> a szervesanyag megjelen<strong>és</strong>e alapján történik. Ezen bélyegek definíciójának, mélységbeli<br />
megjelen<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> eloszlásának határértékekkel történő pontos meghatározása fontos segítséget<br />
nyújtana az osztályozási egységek egyértelműbb elkülönít<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> nemzetközi osztályozási<br />
rendszerekkel (WRB, ST) való megfeleltet<strong>és</strong>ben.<br />
A dél-hansági láp rekonstrukciót megalapozó termőhelyi vizsgálatok<br />
Heil Bálint, Bidló András, Kovács Gábor<br />
Nyugat-magyarországi Egyetem<br />
A Dél-Hanságban található, mintegy 1000 ha kiterjed<strong>és</strong>ű, ún. Osli-Hanyban a láp rekonstrukcióját<br />
tervezik, ismételt elönt<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> a víz területen tartásával, a lecsapolás előtti állapotok<br />
fenntartásával. Ennek megtervez<strong>és</strong>éhez, szakszerű kivitelez<strong>és</strong>éhez, illetve a bekövetkező változások<br />
előrejelz<strong>és</strong>éhez szükséges megismerni a terület jellemző termőhelyi adottságait, illetve<br />
term<strong>és</strong>zeti állapotát. Vizsgálatainkban meghatároztuk, többek között, a tőzegréteg vastagságát,<br />
ennek átalakulási stádiumát, a talajvíz aktuális szintjét. Eredményeinket adatbázisban<br />
tároltuk <strong>és</strong> az adatokból tematikus térképeket k<strong>és</strong>zítettünk, amelyek alapjául szolgálhatnak a<br />
bekövetkező változások nyomonkövet<strong>és</strong>ére.<br />
Csongrád megyei mintaterület termőhely minősít<strong>és</strong>e a hazai földértékel<strong>és</strong>i gyakorlat <strong>és</strong><br />
az új D-e-Meter rendszer tükrében.<br />
Kocsis Mihály 1 , Farsang Andrea 1 , Makó András 2<br />
1 Szegedi Tudományegyetem, Term<strong>és</strong>zettudomány <strong>és</strong> Informatikai Kar, Term<strong>és</strong>zeti Földrajzi <strong>és</strong><br />
Geoinformatikai Tanszék, 2 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar,<br />
Növénytermeszt<strong>és</strong>tani <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék2<br />
Kutatásunk célja, a hazai talajbonitációs kutatás keretében kidolgozás alatt álló a D-e-Meter<br />
rendszer összevet<strong>és</strong>e az Aranykoronás, illetve 100 pontos termőhely-értékel<strong>és</strong> talajminősít<strong>és</strong>ével.<br />
A három földminősítő rendszer összehasonlító elemz<strong>és</strong>ét egy m<strong>és</strong>zlepedékes, mélyben sós<br />
réti csernozjom talajú (hódmezővásárhelyi) szántóterület termékenységi viszonyainak vizsgálatának<br />
alapján végeztük el. A növényspecifikus D-e-Meter pontos talajértékel<strong>és</strong>t elsőként a<br />
Dél-Alföldi kötött talajviszonyok között a Csongrád megyei mintaterületen alkalmaztunk. Az<br />
Aranykorona- <strong>és</strong> a termőhelyi-értékszámok, illetve D-e-Meter számok komplex összehasonlító<br />
elemz<strong>és</strong>ét talajfoltok <strong>és</strong> mezőgazdasági táblák tekintettében is elvégeztük.<br />
32
A talajprofil mér<strong>és</strong>ének gyakorlati módszerei<br />
Kovács Zoltán<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Műszaki <strong>és</strong> Mezőgazdasági <strong>Főiskola</strong>i Kar, Jármű- <strong>és</strong> Mezőgazdasági<br />
Géptani Tanszék<br />
Az erőgépek szántóföldön történő mozgása közben a jármű egyes szerkezeti r<strong>és</strong>zein függőleges<br />
lengőmozgások keletkeznek, melyeket a talaj egyenetlenségei gerjesztenek. A leng<strong>és</strong>ek<br />
sztochasztikusak, mivel a gerjesztett <strong>és</strong> a szabad leng<strong>és</strong>ek szuperponálódnak egymásra. A függőleges<br />
lengőmozgások energiaveszteséggel járnak, miközben a talajprofil is deformálódik,<br />
mely deformáció szintén energiát igényel. Ezek az energiák a motorteljesítményből származnak,<br />
így csökkentik a jármű hasznos teljesítményét. Ezért a jármű terepen történő mozgásának<br />
modellez<strong>és</strong>éhez elengedhetetlenül fontos a talajprofil ismerete.<br />
Agrogeológiai vizsgálatok a recens talajképződ<strong>és</strong> egy érdekes színterén, a Bükk-hegységi<br />
„vörös agyagon”<br />
Kuti László 1 , Kalmár János 1 , Bakacsi Zsófia 2<br />
1 Magyar Állami Földtani Intézet , 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
A Bükk-hegységben jelentős területen a Wetterstein-típusú triász m<strong>és</strong>zkő-plató felszínén <strong>és</strong> a<br />
környező völgyekben egy vörös, agyagos-kőzetlisztes képződmény jelenik meg, amely metamorf<br />
<strong>és</strong> vulkáni eredetű kvarcot <strong>és</strong> földpátot, amfibolt, csillámokat, homokkő- <strong>és</strong> vulkáni kőzettörmeléket,<br />
horzsakövet valamint bauxitszemcséket tartalmaz a homokos frakcióban. A finom<br />
frakció uralkodó agyagásványa a montmorillonit. Ez alapján állítható, hogy nem egy recens<br />
képződmény, hanem különböző korú <strong>és</strong> genetikai üledékképződ<strong>és</strong> eredménye, a krétapaleogén<br />
bauxitképződ<strong>és</strong>től <strong>és</strong> a miocén tufaszórástól a pleisztocén löszig <strong>és</strong> ezek lepusztulásáig.<br />
A „vörös agyag” nem maga a talaj, hanem a recens talajképződ<strong>és</strong> színtere, azaz a talajképző<br />
üledék.<br />
Az élőhely-térképez<strong>és</strong> talajtani támogatása (TalajMÉTA)<br />
Laborczi Annamária, Szabó József, Dombos Miklós, Pásztor László, Bakacsi Zsófia<br />
Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
A Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézete is bekapcsolódott<br />
az Ökológiai <strong>és</strong> Botanikai Kutatóintézet által vezetett élőhely-térképez<strong>és</strong> <strong>program</strong>ba, ahhoz<br />
elsődlegesen a talajokra vonatkozó információk integrálásával hozzájárulva. A kultúrtájak talajainak<br />
ökológiai jellemz<strong>és</strong>ét az Alföld területének talajtani illetve ökológiai értékel<strong>és</strong>ével <strong>és</strong><br />
térképi bemutatása révén végezzük. Ennek terméke a MÉTA adatbázishoz kapcsolódó<br />
TalajMÉTA elnevez<strong>és</strong>ű Internetes Talajinformációs Rendszerünk, melynek alapvető feladata<br />
eltérő felbontású, térképi alapú talajtani adatok MÉTA adatbázissal történő összekapcsolása<br />
közös elemz<strong>és</strong>ek elvégz<strong>és</strong>ének céljából.<br />
33
Talajdegradációs folyamatok országos szintű regionalizálása<br />
Pásztor László, Szabó József, Bakacsi Zsófia<br />
Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
Az EU talajvédelmi stratégiája megkívánja a tagállamoktól, hogy a különböző<br />
talajdegradációs faktorok által veszélyeztetett területeket azonosítsák területükön. A<br />
talajdegradációs folyamatokra vonatkozó, országos szintű, térképi alapú információk térinformatikai<br />
integrációja <strong>és</strong> elemz<strong>és</strong>e révén egy komplex térképet szerkesztettünk, mely nemcsak<br />
a degradációs régiók lehatárolására alkalmas, hanem az integrált veszélyeztetettség térbeli<br />
indikálására is. Ennek révén pedig mód nyílik a folyamatok általi érintettség különböző<br />
szintű területi aggregelására <strong>és</strong> így ezen –akár környezeti, akár adminisztratív meghatározottságú-<br />
térbeli objektumok összehasonlítására is.<br />
Talajdegradációs folyamatok a Szent-György-hegyen<br />
Patocskai Zoltán, Bidló András, Kovács Gábor, Heil Bálint<br />
Nyugat-magyarországi Egyetem<br />
A XX. századig a Szent-György-hegyen igen jelentős volt a legeltet<strong>és</strong>. A táj mai képét a szántó-<br />
<strong>és</strong> szőlőterületek nagy arány, a term<strong>és</strong>zetes erdőtársulások helyén pedig kultúrerdők jellemzik.<br />
Célunk volt, hogy a termőhelyi viszonyokat meghatározva megbecsüljük a potenciális<br />
vegetációt <strong>és</strong> javaslatot tegyünk e védett term<strong>és</strong>zeti terület kezel<strong>és</strong>ére. Az eltérő tájhasználati<br />
formák között az erdők alatt jelentkezett a legkisebb mértékű talajpusztulás. Nő a pusztulás<br />
veszélye a legeltet<strong>és</strong> következtében, <strong>és</strong> tovább fokozódik szántóföldi művel<strong>és</strong> bevezet<strong>és</strong>e esetén.<br />
Különösen nagy talajpusztulást váltott ki a lejtőkön való szőlőtermeszt<strong>és</strong>.<br />
A talajviszonyok térbeli változása a rurális területekről a városközpont felé<br />
Puskás Irén, Farsang Andrea<br />
Szegedi Tudományegyetem, Term<strong>és</strong>zeti Földrajzi <strong>és</strong> Geoinformatikai Tanszék<br />
A városi talajokra irányuló vizsgálataink során 6 igen heterogén szelvényt tártunk fel egy kiválasztott<br />
- az agrárterületekről a városközpont felé haladó - szegmens mentén. Célkitűz<strong>és</strong>eink<br />
között szerepelt, e szelvények fizikai, kémiai <strong>és</strong> biológia tulajdonságainak térbeli nyomon követ<strong>és</strong>e,<br />
valamint az egyes szel-vények besorolása a WRB(2006) rendszerébe. Megállapítható,<br />
hogy a teljesen átalakított belvárosi, az antropogén <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetes jellegeket is tartalmazó „vegyes”<br />
szelvények mellett az agrárterületek talajaiban is megfigyelhető bizonyos paraméterek<br />
(magas humusz- nitrogéntartalom, toxikus fémek, mezofauna nagyobb diverzitása <strong>és</strong><br />
abundanciája) módosulása az agrár-tevékenységeknek (pl.: intenzív tápanyag-utánpótlás, öntöz<strong>és</strong>)<br />
köszönhetően.<br />
34
A Géczy Gábor vezet<strong>és</strong>ével k<strong>és</strong>zült Talajismereti <strong>és</strong> Talajhasználati térképek digitális<br />
adatbázisa a Balaton vízgyűjtőjén<br />
(talajtérképez<strong>és</strong>i workshop)<br />
Sisák István, Bámer Balázs<br />
Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar<br />
A Géczy-féle talajtérképek léptéke 1:25.000, 1958-1961 között k<strong>és</strong>zültek községhatáros térképlapokon.<br />
A térképsorozat r<strong>és</strong>zei a felmér<strong>és</strong>t irányító kutatóhelyeken is megtalálhatók voltak,<br />
de a teljes anyag az Agrárgazdasági Kutatóintézetben maradt fenn. A dunántúli térképeket<br />
2006-ban a Pannon Egyetem Georgikon Kara vette át. A talajadatokat szövegesen <strong>és</strong> szelvényrajzok<br />
formájában rögzítették. A rajzok alapján történt meg a rétegsorrend, a rétegek számának<br />
<strong>és</strong> a rétegek mélységének a digitalizálása. A szöveges leírást (eg<strong>és</strong>z szelvényre <strong>és</strong> talajrétegekre)<br />
különböző szempontok szerint értékeltük <strong>és</strong> kategóriákba soroltuk. A kategorizált<br />
térképeket, az egyes szempontok szerint az adatok teljességét/hiányosságát, <strong>és</strong> az elemz<strong>és</strong> lehetőségeit<br />
mutatjuk be.<br />
A magyar talajosztályozás továbbfejleszt<strong>és</strong>ének szükségszerűsége – „A balatoni táj talajai”<br />
talajmonolit sorozat tapasztalatai<br />
Sisák István, Máté Ferenc<br />
Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar<br />
A Helikon Kastélymúzeumban történő kiállításra k<strong>és</strong>zült el egy húsz talajmono-litot tartalmazó<br />
sorozat, amelynek a szerepe, hogy látványosan <strong>és</strong> közérthetően mutassa be a talajok sokféleségét<br />
a laikus közönségnek. A talajokat a magyar talajosztályozás mellett a WRB <strong>és</strong> a német<br />
osztályozási rendszer szerint is beso-roltuk. A munka tapasztalatai rámutattak a különböző<br />
osztályozási rendszerek-ben meglévő különbségekre, a definíciók eltér<strong>és</strong>ére <strong>és</strong>/vagy hiányára,<br />
az átme-neti talajtípusok besorolásának a problémáira <strong>és</strong> a szelvényleírás során első lé-p<strong>és</strong>ként<br />
a talajképző kőzet megítél<strong>és</strong>ének a szükségességére. Jóllehet a minta-vétel célja nem a tudományos<br />
reprezentativitás volt, a tapasztalatok alapján vilá-gossá vált a magyar talajosztályozás<br />
továbbfejleszt<strong>és</strong>ének a szükségessége.<br />
Az AIR Monitoring Rendszer kialakításának talajtani vonatkozásai<br />
Szabó József 1 , Pirkó Béla 2 , Dombos Miklós 1 , Pásztor László 1 , Bakacsi Zsófia 1 , Laborczi Annamária<br />
1<br />
1 Magyar Tudományos Akadémia <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, 2 Fővárosi <strong>és</strong> Pest<br />
Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- <strong>és</strong> Talajvédelmi Igazgatóság<br />
Az AIR Monitoring Rendszer alapvető célkitűz<strong>és</strong>e az agrár-környezetgazdálkodási cél<strong>program</strong>ok<br />
környezeti hatásainak kimutatása. A <strong>program</strong> kialakításakor megfogalmazott, területi hatásokban<br />
jelentkező célok megvalósulása a talajok állapotát, funkcióit <strong>és</strong> folyamatait leíró<br />
adekvát paraméterek segítségével, a monitorozás során folyamatosan bővülő, kapcsolt, tematikus<br />
adatbázisok idősoros <strong>és</strong> területi elemz<strong>és</strong>ével igazolható. Előadásunkban a rendszer talajtani<br />
moduljának kialakítását mutatjuk be, mely magában foglalta egy többszintű, komplex<br />
mintavételi stratégia kidolgozását, a nyomonkövetendő talajtani indikátorok meghatározását<br />
<strong>és</strong> azok vizsgálati protokolljainak kidolgozását, valamint a működtet<strong>és</strong> költségeinek becsl<strong>és</strong>ét.<br />
35
„D” szekció: Talajszennyez<strong>és</strong> környezeti<br />
problémái<br />
36
Potenciális kémiai stabilizálószerek toxikus fémek mobilitását csökkentő hatásának vizsgálata<br />
laboratóriumi talajinkubációs modellkísérletben<br />
Barna Sándor 1 , Anton Attila 2<br />
1 ENVIRO-EXPERT Kft, 2 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
Az in situ remediációs eljárások közé tartozó innovatív, kombinált kémiai <strong>és</strong> fitostabilizációs<br />
technológia lényege, hogy a szennyezett talajhoz adott adalék csökkenti a toxikus fémek vízoldhatóságát<br />
<strong>és</strong> növény általi felvehetőségét. Laboratóriumi talajinkubációs modellkísérletben<br />
teszteltük potenciális kémiai stabilizálószerek (vas- <strong>és</strong> mangántartalmú csapadékkomplexek,<br />
vörösiszap) alkalmasságát. A szennyezett területekről származó talajokkal beállított kísérletben<br />
a különböző mobilitású nehézfémfrakciók (királyvíz-, víz-, acetátpufferes <strong>és</strong> Lakanen-<br />
Erviö oldható) vizsgálata alapján értékeltük az immobilizáció hatékonyságát.<br />
Metilviologén (paraquat) toleráns nyárfaklónok szelekciója<br />
(P. x canescens) <strong>és</strong> alkalmazása<br />
Bittsánszky András 1,2 , Gullner Gábor 1 , Gyulai Gábor 2 , Kiss József 2 , Kátay György 1 , Heszky<br />
László 2 , Kőmíves Tamás 1<br />
1 MTA Növényvédelmi Kutató Intézet, 2 SZIE, Genetika <strong>és</strong> Biotechnológia Intézet<br />
Paraquat (syn.: metilviologén) toleráns nyárfa (Populus x canescens) klónok szelekcióját végeztük<br />
el, in vitro kultúrában. A szintetikus talaj össztétele: WPM tápsók, 1% szacharóz, 0.8<br />
% agar 2,4-D (0,1 mg/l), kinetin (2,0 mg/l), <strong>és</strong> paraquat koncentráció sor (2×10-6 M, 1.47×10-<br />
6 M, 9.3×10-7 M, 4×10-7 M ) volt. A regeneránsokat szelekciós táptalajon történő tesztel<strong>és</strong><br />
után, felszaporítottuk (mikroszaporítás), gyökeresítettük, majd üvegházban felneveltük. A molekuláris<br />
(qRT-PCR) <strong>és</strong> biokémiai elemz<strong>és</strong>ek (aszkorbát peroxidáz; glutation peroxidáz<br />
glutation S-transzferáz; lipoxigenáz) igazolták egy rendkívül stabil paraquat toleráns klón sikeres<br />
szelkcióját. A klónokat az in vitro vizsgálatokat követően in situ (Fűzfőgyártelep) teszteljük<br />
gyomirtószer maradványok toleranciájára.<br />
Szennyvíziszapokkal bevitt <strong>és</strong> őshonos mikrobák talaj- <strong>és</strong> dózisfüggő kolonizációja<br />
Biró Borbála 1 , Beczner Judit 2 , Németh Tamás 1 , Rosario Azcon 3 , José Miguel Barea 3<br />
1 MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet, 2 Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet,<br />
3 Spanyol Tudományos Akadémia Zaidini Kísérleti Kutatóintézete, Granada, Spanyolország<br />
A szennyvíziszapok mezőgazdasági alkalmazásánál a patogének mellett a hasznos<br />
biotrágyaként is funkcionáló szimbiontákra kev<strong>és</strong> figyelem fordítódik. Hazai jellegzetes 4 talajféleség<br />
szennyvíziszap-terhel<strong>és</strong>ét végeztük el teny<strong>és</strong>zedényes „tartam”-jellegű modellkísérletben.<br />
A nagy Zn-tartalmú lakossági <strong>és</strong> nagy Cr-tartalmú ipari iszapok növekvő dózisait (0,<br />
2.5, 5.0, 10 <strong>és</strong> 20 g/kg, azaz 0, 7.5, 15, 30 <strong>és</strong> 60 t/ha sz.a.) évente adagoltuk. Jelzőnövényként<br />
zöldborsót (Pisum sativum L) vetettünk. Meghatároztuk a hasznos mikorrhiza gombák<br />
(AMF), a nitrogén-kötő Rhizobium baktériumok <strong>és</strong> néhány potenciálisan patogén kórokozó<br />
mikroorganizmus (Escherichia coli, Clostridium sp., Enterobacter sp…stb.) előfordulását. A<br />
szimbionták kolonizációját kezdetben a tápanyagok mennyisége, k<strong>és</strong>őbb inkább a feldúsuló<br />
nehézfémek határozták meg. Az élelmiszerbiztonság miatt kiemelt kórokozók nem akkumulálódtak.<br />
A talajok között jelentős különbségek adódtak.<br />
37
A kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának tapasztalatai<br />
Csubák Mária, Mahovics Bernadett<br />
DE MTK Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék<br />
Hazánkban jelenleg évente 150-160 ezer tonna szennyvíziszap szárazanyag képződik. Kérd<strong>és</strong>,<br />
hogy tudjuk-e ezeket az iszapokat megfelelően kezelni, illetve hasznosítani. A szennyvíziszapok<br />
felhasználásának egyik járható útja a mezőgazdaságban történő felhasználás. A szennyvíziszap<br />
alkalmas lehet az egyre kevesebb mennyiségben keletkező állati eredetű trágyák helyett<br />
tápanyagforrásként való hasznosításra. Különböző genetikai adottságú, mezőgazdasági művel<strong>és</strong><br />
alatt álló talajokon vizsgáltuk a szennyvíziszap kihelyez<strong>és</strong>t követően a talaj tulajdonságaiban<br />
bekövetkező változásokat. Vizsgálati eredményeink alapján úgy véljük, hogy a szennyvíziszap<br />
mezőgazdasági hasznosítása kellő körültekint<strong>és</strong>sel megvalósítható.<br />
A talaj fémszennyez<strong>és</strong>ének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára<br />
teny<strong>és</strong>zedényes kísérletben.<br />
D. Tóth Márta 1 , L. Halász Judit 1 , Kotroczó Zsolt 1 , Vincze György 1 , Simon László 2 , Balázsy<br />
Sándor 1<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, 1 Term<strong>és</strong>zettudományi Kar, Biológia Intézet<br />
2 Tájgazdálkodási <strong>és</strong> vidékfejleszt<strong>és</strong>i Tanszék<br />
A talaj <strong>és</strong> a parlagfű gyökerének, levelének <strong>és</strong> virágzatának Cd, Cu, Ni <strong>és</strong> Zn tartalmát vizsgáltuk<br />
teny<strong>és</strong>zedényes kísérletekben. A 25 mg/kg kadmiummal, rézzel, nikkellel <strong>és</strong> cinkkel, öszszesen<br />
100 mg/kg fémmel megnövelt teny<strong>és</strong>zedények talajainak a kiindulási koncentrációkhoz<br />
viszonyított fémmennyisége a kontrollhoz képest csökkent. A kezel<strong>és</strong> hatására nőtt a gyökér<br />
Cd, Cu, Ni <strong>és</strong> Zn tartalma. A Cu, Ni <strong>és</strong> Zn egyenkénti alkalmazása növelte a levelek ugyanezen<br />
fémtartalmait, a Cd, a Cu <strong>és</strong> a Ni pedig a virágzat fémtartalmát. A négy fém együttesen<br />
főleg a virágzat Cd, Cu <strong>és</strong> Ni tartalmára hatott. A talaj extra cinktartalma döntően a gyökerekben<br />
halmozódott.<br />
Kadmium a talaj-növény rendszerben<br />
Fodor László, Láposi Réka<br />
Károly Róbert <strong>Főiskola</strong>, Környezetgazdálkodási <strong>és</strong> Agronómiai Tanszék<br />
A mikroelem terhel<strong>és</strong>ek talajra <strong>és</strong> növényre gyakorolt hatását, valamint a mikroelemek mobilitásának<br />
időbeni változását tartamkísérletben vizsgáljuk a Károly Róbert <strong>Főiskola</strong> tangazdaságában<br />
barna erdőtalajon. A kísérleti eredmények alapján a kadmium (Cd) hosszú ideig megtartja<br />
mobilitását a talaj – növény rendszerben. A talaj nagy adagú kadmium-szulfáttal történő<br />
kezel<strong>és</strong>ét követően két évvel a kiadott kadmium 90%-a, <strong>és</strong> öt év múltán is még 80%-a volt a<br />
növény számára felvehető (ammónium-acetát + EDTA oldható) formában. A talaj magas Cd<br />
tartalma toxikus tüneteket nem okozott a növényeken, de a Cd dúsulás a növények hajtásrendszerében<br />
<strong>és</strong> term<strong>és</strong>ében is igazolható volt, ami élelmiszer biztonsági szempontból reális veszélyt<br />
jelent.<br />
38
A gst gén expressziós aktivitásának növel<strong>és</strong>e szürkenyárban (Populus x canescens)<br />
fitoremediációs kapacitás növel<strong>és</strong>ére<br />
Gyulai Gábor 1 , Gullner Gábor 2 , Bittsánszky András 1,2 , Kiss József 1 , Kátay György 2 , Kőmíves<br />
Tamás 2 , Heszky László 1<br />
1 SZIE Genetika <strong>és</strong> Biotechnológia Intézet; 2 MTA Növényvédelmi Kutató Intézet<br />
A szürkenyár vad típusú, <strong>és</strong> két glutation-túltermelő gshI-transzgénikus klónjának (11ggs,<br />
6Lgl) stressztűrőképességét növeltük meg három gén (transzgén-gshI, nyár-gsh1, <strong>és</strong> nyár-gst)<br />
DHAC-indukált (5,6-dihidro-5'-azacitidin hidroklorid) DNS demetilációjával. A demetilált<br />
gének több száz százalékos génexpresszió növekedét mutattak (qRT-PCR), amely stressztűrő<br />
képességgel párosult. A nyárfa saját gst <strong>és</strong> gsh1 génjeinek megemelt expressziós szintje a<br />
DHAC kezelt kontroll növényekben, azt mutatja, hogy a demetilációs kezel<strong>és</strong> alkalmas az endogén<br />
gének expressziós szintjének emel<strong>és</strong>ére is. Ismert, hogy a DNS demetiláció a vegetative<br />
klónokban öröklődik, ezért a demetilációs eljárás új lehetőséget ad stressztűrő nyárfaklónok<br />
előállítására.<br />
Nehézfémek mobilizálhatóságának vizsgálata szekvens extrakciós eljárással.<br />
Hargitainé Tóth Ágnes<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Kémia Tanszék<br />
Mind a szennyezetlen, mind az antropogén eredetű szennyez<strong>és</strong>t tartalmazó talajokban a nehézfémek<br />
különböző köt<strong>és</strong>erősséggel, változatos módokon kapcsolódhatnak a talajkomponensekhez,<br />
ezért az oldhatóságukat, mobilizálhatóságukat is sok, eltérő jellegű reakció (ioncsere rétegszilikátokon,<br />
felületi komplexképződ<strong>és</strong> oxidok, hidroxidok, karbonátok, humuszanyagok,<br />
stb., felületén, redoxi reakciók, csapadékok kiválása, diffúzió, stb.) befolyásolja, viszont kev<strong>és</strong>sé<br />
vizsgált tényező a szennyez<strong>és</strong>től eltelt idő. Célunk annak vizsgálata, hogyan változik a<br />
Cd, Pb, Cr speciesek mobilizálhatósága a szennyez<strong>és</strong>t követő években néhány talajban<br />
szekvens extrakciós eljárást alkalmazva.<br />
Az indukált fitoextrakció felhasználása a kadmiummal szennyezett talaj-növény rendszerben<br />
Hegedűsová Alžbeta 1 , Švikruhová Jana 1 , Boleček Peter 2 , Simon László 3 , Bacsó Monika 1 , Hegedűs<br />
Ondrej 1<br />
1 Konstatin Filozófus Egyetem, Term<strong>és</strong>zettudományi Kar, Kémia Tanszék, 2 Konstatin Filozófus<br />
Egyetem, Term<strong>és</strong>zettudományi Kar, Biológia <strong>és</strong> Növénygenetika Tanszék, 3 <strong>Nyíregyházi</strong><br />
<strong>Főiskola</strong>, Tájgazdálkodási <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Tanszék<br />
Szlovákiai viszonylatban a dél-szlovákiai régió rendelkezik a legintenzívebb zöldségtermel<strong>és</strong>sel,<br />
<strong>és</strong> mint korábbi eredményeinkből kitűnik, termőtalajaiban a kadmium feldúsulása jelenti a<br />
legnagyobb rizikót. Munkánkban teny<strong>és</strong>zedényes kísérlet beállításával megvizsgáltuk, hogy<br />
egy kadmiummal mesterségesen elszennyezett talajban az EGTA (etilén-bisz (oxi-etilénnitrilo)tetraecetsav),<br />
mint kelátképző indukált fitoextrakcióval milyen mértékben serkenti<br />
a kukorica hajtásának kadmiumfelvételét. Eredményeink alapján megállapítható, hogy EGTA<br />
kijuttatásával a kadmiummal mérsékelten (5 mg. kg-1 Cd) szennyezett termőtalajba, a kukorica<br />
hajtásában csaknem 300 %-al növekszik a kadmiumtartalom.<br />
39
A biogáz gyártás melléktermékének hatása a talaj néhány mikrobiológiai tulajdonságára<br />
Kátai János 1 , Vágó Imre 1 , Tállai Magdolna 1 , Makádi Marianna 2<br />
Debreceni Egyetem Agrár- <strong>és</strong> Műszaki Tudományok Centruma, 1 Mezőgazdaságtudományi<br />
Kar, Agrokémiai <strong>és</strong> <strong>Talajtani</strong> Tanszék; 2 <strong>Nyíregyházi</strong> Kutató Központ<br />
A Nyírbátor közelében, 2007-ben beállított szabadföldi kísérletben tanulmányoztuk a<br />
biogázüzemi fermentlé különböző dózisainak hatását homoktalajon a talaj néhány mikrobiológiai<br />
tulajdonságára. Jelzőnövény a szója (Glycine max L.) volt. A kezel<strong>és</strong>ek kedvezően befolyásolták<br />
talaj mikrobiológiai folyamatait. A kis dózisok hatékonyabbnak bizonyultak az<br />
összes-gombaszám, a cellulózbontó baktériumok mennyiségi előfordulása, a szacharáz enzim<br />
aktivitása, <strong>és</strong> a talaj CO2-termel<strong>és</strong>ének szempontjából. A nagy dózisok szignifikánsan növelték<br />
az összes-csíraszámot. A talaj biomassza-C tartalma csökkent a kezel<strong>és</strong>ek hatására. A korreláció<br />
analízis során összefügg<strong>és</strong>t tapasztaltunk a vizsgált talajtulajdonságok között.<br />
A talaj; szennyeződ<strong>és</strong>e a Felső-Tisza-vidéken: a mikroorganizmusok szerepe a<br />
szennyeződèsek bioiindikációjában ès a homeosztázis szabályozásában<br />
Boyko, N. 1 , Chonka, I. 2 , Koval, H. 1 , Kolesnyk, A. 3 , Kolesnyk, O. 3 , Balazsy, S. 4<br />
1 Ungvári Nemzeti Egyetem, Orvosi Kar; 2 Ungvári Nemzeti Egyetem, Kémiai Kar; 3 Ungvári<br />
Nemzeti Egyetem, Biológiai Kar; 4 Nyíregyhazi <strong>Főiskola</strong><br />
Ismeretes, a biotópok igen sokféle mikroorganizmusokat tartalmaznak. Mind a fiatal, mind a<br />
stabilizálódik biotópokban különböző tartamú toxikus hatásokra jelentősen aktivizálódnak az<br />
egyes csoportok képviselői közti konkurencia, aminek következtében azok elveszítik stabilitásukat<br />
<strong>és</strong> újjáépítő (regeneráló) képességüket, ami az ökoszisztéma állandóságának megbontását<br />
vonja maga után. A nehézfémek egyr<strong>és</strong>zt kis mennyiségben serkentik a mikroorganizmusok<br />
szaporodását, mivel strukturális <strong>és</strong> funkcionális komponensei számos enzimnek <strong>és</strong> egyéb<br />
biológiailag aktív vegyületnek. Viszont nagyobb mennyiségben az NF-ek erősen gátolják a<br />
mikrobapopulációk átrendeződ<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> eloszlását, kedveznek a mikroorganizmusok toleráns<br />
formáinak. Fontos megjegyezni, hogy a toxikus anyagok hatása a mikroflórára függ a bevitel<br />
módszerétől, valamint a mennyiségüktől. A különböző talajban található mikroorganizmu-sok<br />
közül fő szerepet a spórás baktériumok, a diazotrófok, a mikromiceták <strong>és</strong> az aktinomiceták<br />
játszanak. E baktériumok populációinak a mennyiségének <strong>és</strong> eloszlásának meghatározása révén<br />
reális képet kaphatunk a toxikus ágensek biológiai folyamatokra kifejtett hatásáról.<br />
Mikrohullámú mintaelők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> AAS/ICP, <strong>és</strong> GC k<strong>és</strong>zülékekhez<br />
Kubovics Ferenc<br />
Labsystem Kft.<br />
A mikrohullámú savas roncsolás elfogadott, <strong>és</strong> széleskörűen használt módszer a fémanalitikához<br />
való mintaelők<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> területén. Ez a technológia könnyen kézben tartható, gyors <strong>és</strong> reprodukálható<br />
feltárást biztosít. A zárt edényzetben történő roncsolás magas hőmérsékleten történik,<br />
aminek köszönhetően általában néhány perctől kb. fél óráig tart. A zárt roncsolásra elfogadott<br />
standard módszerek (EPA) léteznek. A Milestone ETHOS 1 elnevez<strong>és</strong>ű k<strong>és</strong>zülékével<br />
zártan <strong>és</strong> nyitott edényzetben is lehet ron-csolni. Kjedhal roncsolást 8 edényben kb. 1,5 órán<br />
belül lehet elvégezni. A rendszer alkalmas szerves oldószeres mikrohullámú extrakcióra is.<br />
Ehhez száloptikás hőmérséklet-mér<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> mágneses keverővel látják el a k<strong>és</strong>züléket.<br />
40
Szeléntartalom vizsgálata tartamkísérletben<br />
Kovács Béla, Széles Éva, Simon László, Prokisch József, Győri Zoltán<br />
Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási <strong>és</strong><br />
Mikrobiológiai Intézet<br />
A szelén egyike a leginkább tanulmányozott mikroelemeknek, mivel bizonyított, fontos az<br />
élettani szerepe, antioxidáns hatása. A szelénhiány súlyos megbeteged<strong>és</strong>ekhez vezethet, Európa<br />
talajainak nagy r<strong>és</strong>ze pedig köztudottan szelénhiányos. Jelen munkánkban a szelénnel kezelt<br />
talajok <strong>és</strong> az azon termesztett növények vizsgálatát végeztük el. A szabadföldi kísérletet<br />
1991 tavaszán állították be az MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutató Intézetének, Nagyhörcsöki<br />
Kísérleti telepén. A szelént különböző dózisban juttatták ki nátrium-szelenit só formájában.<br />
Kísérleteink során megvizsgáltuk, hogy az egyes kísérleti parcellákra kijuttatott szelenit hogyan<br />
alakul át, illetve milyen formákban vándorol a talajban. Vizsgáltuk a kijuttatott dózisok<br />
hatását <strong>és</strong> változását a feltalajban, valamint a szelén kimosódását a mélységi rétegekbe. A kísérleti<br />
területen termesztett növényekben <strong>és</strong> a talajban évről évre nyomon tudtuk követni a<br />
szelén adagolás hatását.<br />
Hulladéklerakók talaj mikroorganizmus közösségeinek <strong>és</strong> enzim aktivitásának vizsgálata<br />
a Felső-Tisza árterein<br />
1 L. Halász Judit, 1 Kotroczó Zsolt, 1 D. Tóth Márta, 1 Vince György, 2 Nadya Boyko, 1 Balázsy<br />
Sándor<br />
¹<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong>, Biológia Intézet, Nyíregyháza, ²Ungvári Egyetem, Ungvár, Ukrajna.<br />
A hulladéklerakók talaj mikrocönozisainak diverzitása nagymértékben függ a szennyezők<br />
mennyiségi <strong>és</strong> minőségi összetételétől <strong>és</strong> jellemző az adott területre. A hulladéklerakók talajainak<br />
baktériumcönózisában az Actinomycetales, a Bacillus, az Enterobacteriaceae <strong>és</strong> a<br />
Coryneform baktériumok nemzetségeit többek között, dominánsan a Bacillus brevis, a<br />
Bacillus cereus, a Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter aerogenes, fajok képviselik. A talajok<br />
dehidrogenáz, celluláz, invertáz <strong>és</strong> foszfatáz enzim aktivitásai jól tükrözik az adott talajok<br />
szennyezettségének mértékét. A mikrobacönózisok diverzitás változása <strong>és</strong> az enzim aktivitásokban<br />
bekövetkező változások jó mutatói a talajt érő szennyez<strong>és</strong>eknek.<br />
Nehézfémmel szennyezett területek értékel<strong>és</strong>e távérzékelt adatok alapján<br />
Nagy Attila, Tamás János<br />
Debreceni Egyetem, Agrár <strong>és</strong> Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar,<br />
Víz- <strong>és</strong> Környezetgazdálkodási Tanszék<br />
Nehézfémmel szennyezett Szárazvölgyi tározó (Gyöngyösoroszi) hiperspektrális értékel<strong>és</strong>ére<br />
került sor. Nehézfém tartalmú ásványok meghatározását <strong>és</strong> vegetáció elemz<strong>és</strong>t végeztünk. A<br />
nehézfém tartalmú ásványok meghatározását spektrális szögek eltér<strong>és</strong>e módszerrel (Spectral<br />
Angle Mapper) végeztük. Ellenőrzött osztályba sorolás során nyolc vegetáció típust különítettünk<br />
el a tanító területek eltérő spektrális tulajdonságai révén. A vizsgálatok rámutattak, hogy<br />
a hiperspektrális távérzékel<strong>és</strong> hatékony eszköz lehet a nehézfémekkel szennyezett területeken<br />
a Pb, Zn <strong>és</strong> Fe tartalmú ásványok térbeli eloszlásának meghatározására, továbbá a vegetációs<br />
vizsgálatok alapján meghatározható a fitoremediációra alkalmazható növényfajok köre.<br />
41
Ásványos összetétel <strong>és</strong> agyagásványos karakter jelentősége talajok környezetgeokémiai<br />
vizsgálatában<br />
Németh Tibor, Sipos Péter<br />
MTA Geokémai Kutatóintézet<br />
A talajok szervetlen alkotói közül az agyagásványoknak <strong>és</strong> a rendezetlen vas-oxihidroxid fázisoknak<br />
van legnagyobb szerepük a toxikus <strong>és</strong> esszenciális fémionok megköt<strong>és</strong>ében. Mennyiségük<br />
<strong>és</strong> minőségük alapvetően meghatározza egy szennyezett talajban az immobilizált nehézfémek<br />
mennyiségét <strong>és</strong> formáját. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy ezen ásványok term<strong>és</strong>zetes<br />
talajtani folyamatok révén <strong>és</strong> emberi hatásra is átalakulnak, mely során megváltoznak<br />
tulajdonságaik. A szerzők cserháti talajok komplex környezetgeokémiai kutatásának keretében<br />
igyekszenek bemutatni a vizsgálati módszereket <strong>és</strong> a lehetséges átalakulási folyamatokat<br />
<strong>és</strong> hangsúlyozni az ásványos összetevők változásainak jelentőségét nehézfémek megköt<strong>és</strong>ében.<br />
Talajminőség mikrobiológiai indikációja: lehetőségek <strong>és</strong> korlátok<br />
Szili-Kovács Tibor, Takács Tünde<br />
MTA <strong>Talajtani</strong> <strong>és</strong> Agrokémiai Kutatóintézet<br />
A talajminőség leromlása miatt a talajok ökológiai funkciói károsodhatnak, kihatva a talajok<br />
élővilágára is. A folyamatok nyomon követ<strong>és</strong>e elvileg biológiai indikációval lehetséges. Napjainkban<br />
óriási a választék a környezet-állapot, emberi beavatkozások, például talajjavítás,<br />
szennyvíziszap-elhelyez<strong>és</strong>, remediáció hatására érzékeny, potenciálisan alkalmas talajbióta <strong>és</strong><br />
rizoszféra vizsgálómódszerek tekintetében. A talajminőség biológiai indikációjának elterjed<strong>és</strong>ét<br />
azonban gátolják a standard módszerek csekély volta, a professzionális mérőlaboratóriumok<br />
hiánya, a talajminőség értékskálázása <strong>és</strong> a talajbiológiai változók közötti összefügg<strong>és</strong>ekre<br />
vonatkozó ismeretek hiánya vagy bizonytalansága, adatbázisok hiánya <strong>és</strong> szemléletbeli korlátok.<br />
A tavaszi árpa (Hordeum vulgare) növeked<strong>és</strong>e <strong>és</strong> nehézfém-akkumulációja a<br />
gyöngyösoroszi bányameddőn különböző kezel<strong>és</strong>ek hatására<br />
Tury Rita 1 , Szakál Pál 2 , Szegedi László 1<br />
1 Károly Róbert <strong>Főiskola</strong>, Környezetgazdálkodási <strong>és</strong> Agronómiai Tanszék, 2 NYME Mezőgazdaság-<br />
<strong>és</strong> Élelmiszertudományi Kar, Kémia Tanszék<br />
Gyöngyösorosziban egykor működött ércbánya meddőjén különböző kezel<strong>és</strong>eket alkalmaztunk.<br />
A 12 különböző kezel<strong>és</strong> közül azok bizonyultak hatásosnak a tavaszi árpa (Hordeum<br />
vulgare) fejlőd<strong>és</strong>e szempontjából, ahol lebomlott szerves anyagot jutattunk ki. Ezek a következők<br />
voltak: komposzt; szennyvíziszap + term<strong>és</strong>zetes zeolit; szennyvíziszap + szintetikus<br />
zeolit kezel<strong>és</strong>ek. A növények fejlőd<strong>és</strong>e egyenletes volt, amíg a tápanyagot a magból biztosították,<br />
majd a kezel<strong>és</strong>ek közötti tápanyagkülönbség megmutatkozott. A nehézfém-akkumuláció<br />
jellemzői: a gyökér <strong>és</strong> a hajtás vizsgálatok alapján a hajtás <strong>és</strong> gyökér fémtartalom aránya a<br />
kadmium, a réz, a cink <strong>és</strong> az ólom esetében kisebb 1-nél, tehát az elemfeldúsulás helye minden<br />
esetben a gyökér.<br />
42
Szennyvíziszap komposzt többszöri tápanyag-utánpótlásra történő hasznosításának hatása<br />
a toxikus elem tartalomra<br />
Tomócsik Attila, Makádi Marianna, Orosz Viktória, Márton Árpád<br />
Debreceni Egyetem AMTC Kutató Központ Nyíregyháza<br />
Napjainkban a növekvő csatornázottság következtében a keletkező szennyvíziszap mennyisége<br />
is egyre növekszik. Ennek a mennyiségnek környezetbarát ártalmatlanítását, esetleg hasznosítását<br />
meg kell oldanunk. Számos kísérlet eredménye bizonyította, hogy a szennyvíziszap<br />
<strong>és</strong> a szennyvíziszap komposzt tápanyag-utánpótlásra történő használata járható út lehet az újrahasznosításra.<br />
A kapott eredmények általában rövid ideig tartó kísérletből származnak. Poszterünkön<br />
a 2003-ban beállított, majd 2005-ben újrakezelt kísérlet talaj- <strong>és</strong> növénymintái toxikus<br />
elem tartalmának vizsgálati eredményeit mutatjuk be.<br />
Különböző módon előkezelt települ<strong>és</strong>i szennyvíziszapok hatása a talaj „felvehető” nehézfém-tartalmára<br />
Uri Zsuzsanna, Simon László<br />
<strong>Nyíregyházi</strong> <strong>Főiskola</strong> MMFK, Tájgazdálkodási <strong>és</strong> Vidékfejleszt<strong>és</strong>i Tanszék<br />
A nyíregyházi búzaszalmával komposztált szennyvíziszapnak, a debreceni anaerob módon rothasztott<br />
szennyvíziszapnak <strong>és</strong> a miskolci riolittufával <strong>és</strong> karbidm<strong>és</strong>szel érlelt, granulált<br />
szennyvíziszapnak a talaj „felvehető” elemtartalmára gyakorolt hatását tanulmányoztuk<br />
teny<strong>és</strong>zedényes kísérletben. Megállapítottuk, hogy a talajmintákban az „összes” <strong>és</strong> a „felvehető”<br />
mennyiségek aránya elemenként eltérő volt. A vizsgált nehézfémek közül a Cr talajbani<br />
megkötőd<strong>és</strong>e volt a legkifejezettebb. Az iszapoknak a talaj Lakanen-Erviö extrakcióval oldatba<br />
vihető elemtartalmára gyakorolt hatására irányuló kutatómunkánk elsősorban a Cu, Zn <strong>és</strong><br />
Cd fokozott mobilitását igazolta. Mindez előrevetítette ezen elemek jelzőnövényekben való<br />
megjelen<strong>és</strong>ét.<br />
A toxikus elemtartalom vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági művel<strong>és</strong>ű<br />
talajain<br />
1 Vass Eulália, 2 Leviczkyné Dobi Mária, 3 Holló Sándor, 3 Tóth Attila<br />
1 egyéni vállalkozó, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, 2 Agromechanika Kkt, 3 Szabolcs-Szatmár-<br />
Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény- <strong>és</strong> Talajvédemi Igazgatósága<br />
A fejlett civilizáció a kémiai elemek felhasználásán alapul. Az emberi tevékenység jelentősen<br />
megváltoztatta a biogeokémiai ciklus term<strong>és</strong>zeti egyensúlyát, <strong>és</strong> egyes kémiai elemek nagy<br />
mennyiségben mobilizálódnak a környezetben. Az élelmiszer növények azonban nem termeszthetők<br />
szennyezett talajokon, tehát az eg<strong>és</strong>zséges élelmiszerek előállításának feltétele,<br />
hogy a termőtalajnak <strong>és</strong> a rajta termett élelmiszer növényeknek a nehézfém szennyezettsége<br />
ismert legyen. Korábbi szakmai anyagunkban már vizsgáltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye<br />
mezőgazdasági művel<strong>és</strong> alatt lévő talajaiban a toxikus nehézfémek mennyiségi <strong>és</strong> minőségi<br />
helyezetét. Jelen munkánkban a témát szélesítjük, maradva a 8 db toxikus nehézfém -króm,<br />
nikkel, réz, cink, arzén, kadmium, higany <strong>és</strong> ólom- áttekint<strong>és</strong>énél, ugyanakkor a vizsgálati<br />
eredményeket összevetjük a talajkémhatással / pH KCL / <strong>és</strong> a kötöttséggel / KA / is.<br />
43
Change language