1 Füsti-Molnár Szilveszter „Krisztus teste és tagjai”- Textus : 1 Kor 12 ...

srta.tirek.hu
  • No tags were found...

1 Füsti-Molnár Szilveszter „Krisztus teste és tagjai”- Textus : 1 Kor 12 ...

sége által, úgy mi is új életben járjunk.” (Róm 6, 3-4.) Azt is megtapasztaljuk ugyanakkor mind a keresztségre,

mind az úrvacsorára nézve, hogy egzisztenciánk vonatkozásában a legszemélyesebben is

meghatározók. A választás azonban nem a miénk! „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak

ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök

megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek”. (Jn 15, 16.) Pál, amikor

az emberi testhez hasonlítja az egyházat és tagjainak helyzetét, akkor egy olyan Krisztussal való életközösségről

beszél, amely az Ő valósága részesévé tesz, de nem úgy, hogy mi magunk (az egyház) Krisztussá

válunk, hanem úgy, hogy Krisztusnak hatalma lesz mifelettünk. Őhozzá tartozunk, Krisztust öltjük

magunkra (Gal 3, 27.). Egy kölcsönös, dialektikus kapcsolat alakul ki így az én személyes valóságom

(individuum) és az egyház közössége között. Ebben a összekapcsolódásban az én hitem (fiducia-bizalom)

alapja a biztos tudás (certa notia, ld. HK 21. kérdés-felelt), és ez kerül kapcsolatba a hit tartalmával (fides

quae creditur), amely semmi esetre sem személyes döntésünk következménye, hanem a helyes írásmagyarázat

tradíciójáé (ld. II. Helvét Hitvallás 2. fej.), amely elképzelhetetlen az Isten népe közössége nélkül

és az egyházon belüli konszenzus nélkül (consensus ecclesiae). Mindezek fényében is kell értenünk, amikor

Pál egyházról szóló tanításának a csúcspontjára ér a 27. versben: „Ti pedig Krisztus teste vagytok és

egyenként annak tagjai”. Hogyan lehet egyszerre hangsúlyos a gyülekezet egysége és a tagok egyedisége

Csak úgy, ahogyan a 13. versben Pál már elkészítette a választ: „egy Lélek által…”. Mindkét esetben, a

testbe való beolvadás és a tagok egyen-egyenkénti szerepe a test tagjaként ugyanannak a Léleknek a

munkája.

3. Pál válaszának következményei

Pál tanításnak egyik legfontosabb következménye etikailag ragadható meg. Már a bevezetőben árnyalt,

közösséggel összefüggésben tett észrevételeink óhatatlanul is eszünkbe juttatják az önazonosság (identitás)

kérdéskörét. Keresztyén identitásunk több szempontból is összetett, ahogyan a Krisztushoz tartozásnak

is rengeteg útja-módja van. Ehhez járul, hozzá még az is, hogy mi mind egy adott időszak, társadalom,

nyelv, nép, család, kultúra és politika szerint is meghatározottak vagyunk. Identitásaink kavalkádjában

elkerülhetetlen a belső feszültség. Mégis, ha a kivezető utat kutatjuk a meghatározottságban, a

valahová tartozás fontosságában és döntő jelentőségében kell megtalálnunk a támpontot. A keresztyén identitás

Istenhez köt Krisztusban. Sajátosság és egyetemesség Jézus Krisztus hitvallását is merőben meghatározta,

hiszen egy adott időben, helyen, etnikumban, kultúrában és vallási formációban élt. Egyetemes,

mert Jézus Krisztus valósága, földi élete, Isten velünk létének kétségen felüli kinyilatkoztatása. A Krisztushoz

tartozásban olyan új identitást kapunk, amely az összes többit képes lesz relativizálni, így Ő lesz

minden cselekvésünk Normája. (vö. 1 Pét 2, 21; 1 Tesz 1, 6; és 1 Kor 11, 1) Így a gyülekezet, a Krisztus

teste egységét is csak a tagok összhangja hozhatja létre. Az egymásra utaltság, az egymásra figyelés, a

kölcsönös elfogadás, és az együttérzés az, ami etikailag is következik mindabból, amit Pál Isten üzeneteként

közvetít felénk is, ahogyan ezt 26. versben gyönyörűen fejti ki: ha szenved valaki, vele együtt szenved

valamennyi…és ha dicsőség ér egyet, vele együtt örül valamennyi. Döntő fontosságú, hogy mit és

hogyan teszünk a Krisztus testének tagjaként, mint akik már most részesei vagyunk az Ő halálának és

feltámadásának (HK. 45. kérdés-felelt), és egyben az Ő menybemenetele „biztos záloga nekünk afelől,

hogy Ő, mint a mi Fejünk, minket tagjait szintén fel fog venni oda” (HK 49. kérdés-felelt). Legfontosabb

mégis az, ahogyan szeretünk mindaddig, amíg el nem érkezik Isten országa a maga teljességében! (1

Kor 13.) A szeretet törvénye tehát a mi (keresztyén) etikai meghatározottságunk (Róm 13, 8-10), mert

csak a szeretet képes magába foglalni az erényeket (Kol 3, 12), ugyanakkor azokat meg is haladja (Kol 3,

14). A szeretetre mi önmagunktól nem tudunk eléggé törekedni, Isten adja azt nekünk, amit Krisztus

áldozata jelenít meg. Azért lehetünk képesek a szeretetre, mert már Isten előbb szeretett bennünket. (1

Ján 4, 10. 19, Zsolt 22, 10-11; Zsolt 139, 16.) A szeretetnek így előbb befogadói és majd csak ezt követően

válunk gyakorlóivá. A szeretetet tehát nem választhatjuk el az evangéliumtól és csak Krisztusban

lehet meghatározni, mert Isten a szeretet (1 Jn 4, 8).

Példák, képek, szemelvények

A prédikáció témakörét jól aláfesti Menenius Agrippa tanmeséje a fellázadt testrészekről. A hagyomány

szerint a mese így hangzott:

Egykoron, igen-igen régen az emberi test részei még önálló élőlények voltak, szabad akarattal; mindegyik

tudott gondolkodni és gondolatait ki is tudta fejezni; megértették egymást, mint egy család tagjai. Nos, eb-

5

More magazines by this user
Similar magazines