1. BEVEZETÃS Miért kell módszertan? Az életciklus fogalma Az ...
1. BEVEZETÃS Miért kell módszertan? Az életciklus fogalma Az ...
1. BEVEZETÃS Miért kell módszertan? Az életciklus fogalma Az ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>1.</strong> BEVEZETÉS<br />
Miért <strong>kell</strong> módszertan<br />
m<br />
Módszertan nélkn<br />
lkül<br />
Személyf<br />
lyfügg fejlesztések<br />
sek<br />
Örökös s viták<br />
Vezetési nehézs<br />
zségek<br />
Dokumentáci<br />
ciós s gondok<br />
Karbantartási gondok<br />
Munkahelyvált<br />
ltás s nehézs<br />
zségei<br />
Módszertannal:<br />
Technologizált lt fejlesztés<br />
Áttekinthetség<br />
Projektvezetés s támogatt<br />
mogatása<br />
Csereszabatosság g ( termék, munkatárs)<br />
számítógépes támogatt<br />
mogatás<br />
De!!! Ellenáll<br />
llás s a szabványos módszertanokm<br />
bevezetésével vel szemben!<br />
<strong>Az</strong> életciklus <strong>fogalma</strong><br />
Feladat meg<strong>fogalma</strong>zása<br />
Elemzés<br />
Tervezés<br />
Kivitelezés<br />
Bevezetés<br />
Üzemeltetés/karbantartás<br />
1<br />
2<br />
3<br />
SSADM<br />
Strukturált rendszerelemzési és -tervezési<br />
módszer<br />
"Structured Systems Analysis and Design Method<br />
MTA Információtechnológiai Alapítvány<br />
1993<br />
<strong>Az</strong> SSADM jellemzése 1<br />
Két t frészbf<br />
szbl áll:<br />
– az egyik a felhasználói i követelmk<br />
vetelmények<br />
elemzése,<br />
– a másik m<br />
a rendszer tervezése<br />
se.<br />
Ezeket a részeket<br />
szakaszokra és s lépésekrel<br />
tagolja (a szakaszokat modulokba fogja<br />
össze).<br />
<strong>Az</strong> SSADM sajátoss<br />
tossága 2<br />
Lehetvé teszi és támogatja<br />
a<br />
minségbiztos<br />
gbiztosítási si szabványok<br />
és s a<br />
kapcsolódó eljárások<br />
alkalmazását.<br />
A projekt vezetését, t, irány<br />
nyítását t a PRINCE<br />
módszertan<br />
adja, amely jólj<br />
összeillik az<br />
SSADM módszertannal.<br />
m<br />
4<br />
5<br />
6<br />
3. A módszer m<br />
környezetek<br />
és<br />
felépítése<br />
<strong>Az</strong> SSADM kiterjedtsége<br />
SSADM<br />
FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI<br />
A módszer m<br />
felépítése<br />
RENDSZER MEGOLDÁSAI<br />
<strong>Az</strong> SSADM helye az informáci<br />
ciós<br />
rendszerek életciklusában<br />
TERVEZÉS<br />
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ELEMZÉS<br />
KÖVETELMÉNY-ELEMZÉS<br />
STRATÉGIA-<br />
KÖVETELMÉNY-<br />
SPECIFIKÁCIÓ<br />
TELJESKÖR VIZSGÁLAT<br />
FIZIKAI RENDSZERTERVEZÉS<br />
KIVITELEZÉS ÉS TESZTELÉS<br />
FEJLESZTÉS<br />
MKÖD<br />
TERMÉK<br />
LOGIKAI RENDSZER-<br />
SPECIFIKÁCIÓ<br />
adatfolyamok<br />
IDÕ<br />
események<br />
FUNKCIÓK<br />
egyedek<br />
események<br />
egyedek<br />
adattárak<br />
INFORMÁCIÓ<br />
7<br />
PROJEKTIRÁNYÍTÁS<br />
8<br />
SSADM NÉZETEK<br />
9
<strong>Az</strong> SSADM törzsrt<br />
rzsrészesze és s a kapcsolódó területek<br />
IRÁNYÍTÁSI<br />
TERÜLETEK<br />
Stratégiai tervezés<br />
Taktikai tervezés<br />
Infrastruktúrairányítás<br />
Projektirányítás<br />
Kockázatelemzés<br />
TÖRZS<br />
SSADM<br />
Megvalósíthatóság<br />
Logikai<br />
TECHNIKAI<br />
TERÜLETEK<br />
Becslés és mérés<br />
Prototípuskészítés<br />
Kapacitástervezés<br />
Elosztott rendszerek<br />
Valós idejû rendszerek<br />
SSADM technikák<br />
Céljuk:<br />
a kommunikáci<br />
ció elseg<br />
segítése a<br />
rendszerfejlesztésben<br />
sben<br />
A technikák k osztályoz<br />
lyozása<br />
Diagramszer technikák<br />
– Adatáram diagramok (data(<br />
flow diagram)<br />
– Logikai adatszerkezetek (logical(<br />
data structre)<br />
– Egyedtört<br />
rténeti diagram (entity(<br />
life history<br />
diagram)<br />
– Dialógusszerkezet<br />
– Logikai adatbázis folyamatok<br />
Konfigurációkezelés<br />
Fizikai<br />
Követelményelemzés<br />
Követelményspecifikáció<br />
rendszerspecifikáció<br />
rendszertervezés<br />
3GL és 4GL kapcsolat<br />
10<br />
11<br />
12<br />
Nem diagramszer technikák<br />
o Reláci<br />
ciós s adatelemzés s (relational(<br />
data<br />
o Konvertáló szabályok<br />
o Követelmények meghatároz<br />
rozása<br />
o Rendszerszervezési si változatokv<br />
o Rendszertechnikai változatokv<br />
o Projektbecslés<br />
o Minségellen<br />
gellenrzés<br />
o Funkciók k meghatároz<br />
rozása<br />
o Specifikáci<br />
ció prototipizálása<br />
o Fizikai tervezés<br />
analysis)<br />
p r o t o t í p u s o k<br />
d i a l ó g u s<br />
t e r v e z é s<br />
p r o j e k t a l a p í t ó<br />
o k i r a t<br />
j e l e n l e g i<br />
f i z i k a i<br />
a d a t f o l y a m -<br />
m o d e l l k ö v e t e l m é n y -<br />
j e g y z é k<br />
j e l e n l e g i<br />
l o g i k a i<br />
a d a t f o l y a m<br />
m o d e l l<br />
f u n k c i ó<br />
m e g h a t á r o z á s<br />
m ó d o s í t á s o k<br />
e s e m é n y e k<br />
e g y e d -<br />
é l e t t ö r t é n e t e k<br />
l o g i k a i a d a t á r - e g y e d m e g f e l e l t e t é s<br />
B / K a d a t s z e r k e z e t e k<br />
k i m e n e t e k<br />
á l l a p o tmj e ûl zv õe kl e t e k<br />
l e k é r d e z é s e k<br />
m ó d o s í t ó<br />
f e l d o l g o z á s i<br />
m o d e l l e k<br />
i g é n y e l t<br />
r e n d s z e r<br />
a d a t f o l y a m -<br />
m o d e l l j e<br />
e g y e d - e s e m é n y m o d e l l e z é s<br />
r e l á c i ó s<br />
a d a t e l e m z é s<br />
e s e m é n y h a t á s -<br />
á b r á k<br />
l e k é r d e z é s i<br />
u t a k<br />
l o g i k a i a d a t f e l d o l g o z á s t e r v e z é s e<br />
m elo ggfe ikle alte i até d as<br />
ttár-egyed<br />
e g y e d e k<br />
l e k é r d e z õ<br />
f e l d o l g o z á s i<br />
m o d e l l e k<br />
j e l e n l e g i<br />
r e n d s z e r<br />
l o g i k a i<br />
a d a t m o d e l l j e<br />
r e n d s z e r -<br />
s z e r v e z é s i<br />
a l t e r n a t í v á k<br />
i g é n y e l t<br />
r e n d s z e r<br />
l o g i k a i<br />
a d a t m o d e l l j e<br />
r e n d s z e r -<br />
t e c h n i k a i<br />
a l t e r n a t í v á k<br />
5. Funkciók k specifikáci<br />
ciója<br />
Adatfolyam modellezés<br />
13<br />
f u n k c i ó - k o m p o n e n s<br />
m e g v a l ó s í t á s i t e r v<br />
é s p r o g r a m<br />
s p e c i f i k á c i ó k<br />
f o l y a m a t - a d a t<br />
k a p c s o l a t<br />
t e l j e s í t m é n y e l õ r e j e l z é s e k<br />
o p t i m a l i z á l á s<br />
f i z i k a i<br />
a d a t b á z i s t e r v<br />
14<br />
15<br />
Adatfolyam modellezés céljai:<br />
A A rendszer és s környezetk<br />
rnyezeténeknek ábrázolása, a<br />
projekt határainak kijelölése<br />
A A külsk<br />
ls elemek meghatároz<br />
rozása, amelyek az<br />
inputokat szolgáltatj<br />
ltatják, illetve az outputokat<br />
fogadják<br />
<strong>Az</strong>oknak az adatfolyamoknak a<br />
meghatároz<br />
rozása, amelyek az inputokat és s az<br />
outputokat hordozzák k a rendszer határain<br />
keresztül<br />
A A rendszer határain belüli li adatfolyamok<br />
leírása<br />
<strong>Az</strong> <strong>Az</strong> adattárak kijelölése<br />
<strong>Az</strong> eljárások meghatároz<br />
rozása, amelyek<br />
feldolgozzák k az adatokat, kiváltj<br />
ltják k az<br />
adatfolyamokat és s az adatok tárolt<br />
rolását<br />
A rendszerszervezésben sben használt<br />
ábrák k típusai t<br />
(amelyek a rendszer<br />
mködését írják k le)<br />
Rendszer folyamatábr<br />
brák<br />
Program folyamatábr<br />
brák<br />
Ügyviteli folyamatábr<br />
brák<br />
Futtatási diagramok<br />
Interaktív v rendszerek folyamatábr<br />
brái<br />
16<br />
17<br />
18
HÁTRÁNYOK<br />
Elemei<br />
<strong>1.</strong> <strong>Az</strong> eljárás<br />
Inkább azt írják k le, hogy (fizikailag) hogyan<br />
történnek a dolgok, mint azt, hogy mi<br />
történik<br />
Kevéss<br />
ssé adnak lehetséget különbk<br />
nböz<br />
részletezettségi szintek alkalmazására<br />
Túlzottan<br />
eljárásorient<br />
sorientáltak<br />
Nyilaiknak nincs tartalma<br />
<strong>1.</strong> Eljárás<br />
2. Adatfolyam<br />
3. Adattár<br />
4. Küls elem<br />
5. Speciális esetek<br />
Egyedi azonosító<br />
<strong>Az</strong> eljárás átalakítja,<br />
illetve kezeli az<br />
adatokat<br />
14<br />
Pénzügyi<br />
osztály<br />
Számla kiáll<br />
llítása<br />
Eljárás megnevezése<br />
Fizikai hely:<br />
szervezet<br />
A döntéseknek nincs külön jelük, ezek az eljáráson belül foglalnak<br />
helyet!<br />
19<br />
20<br />
21<br />
2. <strong>Az</strong> adatfolyam<br />
azonosítás<br />
3. <strong>Az</strong> adattár<br />
megnevezés<br />
4. KülsK<br />
ls elem<br />
•Használjunk kifejez neveket!<br />
D1<br />
Számítógépes fadattár<br />
Ügyfél<br />
Árajánlat<br />
<strong>Az</strong> adatáramlás iránya<br />
M1/T1/L1<br />
Manuális<br />
fadattár/Átmeneti/Logikai<br />
A rendszer határain kívüli<br />
adatforrás, ill. adatbefogadó<br />
14 Pénzügyi osztály<br />
Számla kiáll<br />
llítása<br />
•A triviális adatfolyamokat nem <strong>kell</strong> megnevezni!<br />
(vagy egyidejleg mindkett)<br />
15 Pénzügyi osztály<br />
Kétirányú adatfolyam<br />
Olvasás<br />
Karbantartás<br />
Számla kiáll<br />
llítása<br />
14 Pénzügyi osztály<br />
13 Pénzügyi osztály<br />
22<br />
Számla kiáll<br />
llítása<br />
Számla kiáll<br />
llítása<br />
23<br />
24<br />
5. Speciális esetek<br />
<strong>Az</strong> adatfolyam diagrammok<br />
elnyei<br />
Megengedett AFD kapcsolatok<br />
a<br />
környezeti elem<br />
Anyagáramlás<br />
b<br />
környezeti elem<br />
Anyagtárolás<br />
Gyakorlatias, nem technikai jelleg ábrázolásmód<br />
Gyorsan elkész<br />
szíthet és s módosm<br />
dosítható<br />
Könnyen<br />
érthet a felhasználó számára:<br />
kommunikáci<br />
ció<br />
Szintekre bontott, hierarchikus szerkezetben készk<br />
szíthet: top-<br />
down szemlélet<br />
let<br />
Minimális<br />
átfedéssel készk<br />
szíthetk:<br />
minimális redundancia<br />
Segíts<br />
tségükkel a rendszerek akár r fizikai, akár r logikai<br />
szempontból l leírhat<br />
rhatók,<br />
és s e kétfk<br />
tféle típust<br />
pusú diagramm<br />
egymásba kölcsk<br />
lcsönösensen átalakítható<br />
Környezeti<br />
elem<br />
Eljárás<br />
Adattár<br />
Anyag<br />
tároló<br />
Környezeti<br />
elem<br />
Csak külsk<br />
ls<br />
adatfolyam és<br />
anyagáram<br />
IGEN<br />
(adatfolyam és<br />
anyagfolyam)<br />
NEM<br />
NEM<br />
Eljárás<br />
IGEN<br />
(adatfolyam és<br />
anyagfolyam)<br />
IGEN<br />
(adatfolyam és<br />
anyagfolyam)<br />
IGEN<br />
Csak<br />
anyagfolyam<br />
Adattár<br />
NEM<br />
IGEN<br />
NEM<br />
NEM<br />
Anyag<br />
tároló<br />
NEM<br />
Csak<br />
anyagfolyam<br />
NEM<br />
NEM<br />
25<br />
26<br />
27
Els szint AFD kialakítása<br />
A legfontosabb dokumentumok és<br />
kü kü<br />
ldk/c<br />
k/címzettek felismerése<br />
se<br />
Dokumentum áramlási diagramm elkész<br />
szítésese<br />
A rendszer határainak kijelölése<br />
Eljárások<br />
és s adattárak<br />
További eljárások hozzáad<br />
adása<br />
A teljesség g ellenrz<br />
rzése<br />
A részletezettsr<br />
szletezettség g szintjének nek eldönt<br />
ntése<br />
Ellenrz<br />
rzés s a felhasználó bevonásával<br />
val<br />
A teljesség g ellenrz<br />
rzése<br />
<strong>Az</strong> adattárakkal kapcsolatban be- és s kilép<br />
adatfolyamoknak egyaránt lennie <strong>kell</strong><br />
Valamennyi adatfolyam teljes lefolyása<br />
rögzíthet<br />
<strong>Az</strong> eljárások, adatfolyamok, és s adattárak<br />
nevei legyenek ismersek sek a felhasználó<br />
számára<br />
Legmagasabb szint: Tartalom<br />
diagramm (kontextus ábra)<br />
Informáci<br />
ciós s rendszer<br />
28<br />
29<br />
30<br />
Logikai átalakítás<br />
(jelenlegi fizikai AFD-ból a logikai AFD)<br />
Távolítsuk el a hivatkozásokat a<br />
következkre:<br />
kre:<br />
Hogyan történnek a dolgok<br />
Mikor történnek a dolgok<br />
Hol történnek a dolgok<br />
Ki végzi<br />
Amit meghagyunk:<br />
Mi történik<br />
A logikaivá történ átalakítás<br />
tevékenys<br />
kenységei<br />
<strong>Az</strong> adattárak<br />
ésszersítésese<br />
A legalsó szint eljárások<br />
ésszersítésese<br />
A logikai AFD-k k ellenrz<br />
rzése egyértelm<br />
rtelmség<br />
és s teljesség g szempontjából<br />
E tevékenys<br />
kenységek közül k l egyesek, vagy mind<br />
többször r is végrehajthatv<br />
grehajthatók!<br />
A fizikai logikai átalakítás<br />
vezérfonala<br />
Adattárak helyettesítése se logikai adatszerkezeti (LAS)<br />
egyedtípusokkal<br />
Átmeneti adattárak eltávol<br />
volítása<br />
Nem automatizálhat<br />
lható eléjárások eltávol<br />
volítása<br />
Adatok újraszervezését t végzv<br />
gz eljárások eltávol<br />
volítása<br />
Adatfolyamokkal összekapcsolt eljárások<br />
összevonásasa<br />
<strong>Az</strong>onos feladatot ellátó eljárások<br />
összevonásasa<br />
Adatfolyamok tartalmának minimalizálása<br />
Adatfelhasználás s csak akkor, amikor szüks<br />
kséges<br />
Kifejez nevek használata<br />
31<br />
32<br />
33<br />
Formalapok<br />
Elemi folyamat leírás<br />
Változat:<br />
Projekt/rendszer: Szerzõ: Dátum: Verzió Állapot: oldal<br />
Bemenetek/kimenetek leírása<br />
Folyamat / Közhasznú folyamat AZ<br />
Folyamat neve<br />
Változat<br />
<strong>Az</strong> elemi folyamatot tartalmazó adatfolyam-modell<br />
változata. Lehet: jelenlegi fizikai, jelenlegi logikai,<br />
rendszerszervezési alternatíva, igényelt<br />
Leírás<br />
Változat<br />
Honnan<br />
Mint az elemi folyamatok leírásában.<br />
<strong>Az</strong> adatfolyam kiindulópontjának azonosítója. Lehet<br />
külsõ objektum vagy elemi folyamat.<br />
Folyamat/Közhasznú<br />
folyamat AZ<br />
Folyamat neve<br />
Leírás<br />
<strong>Az</strong> elemi folyamat vagy közhasznú folyamat<br />
azonosítója (ld. Folyamatok). <strong>Az</strong> elemi<br />
folyamatok leírásai között lehetnek olyan<br />
leírások, amelyek az adatfolyam-ábrákon nem<br />
szerepelnek és közös használatú<br />
részfeldolgozásokat írnak le. Ezeket nevezik<br />
közhasznú folyamatoknak. A funkciók<br />
meghatározása után csak alacsony szintû közös<br />
feldolgozások maradhatnak itt.<br />
<strong>Az</strong> elemi vagy közhasznú folyamat egyedi neve.<br />
A folyamat leírása.<br />
Hová <strong>Az</strong> adatfolyam befogadójának azonosítója. Lehet<br />
külsõ objektum vagy elemi folyamat.<br />
Adatfolyam neve<br />
Adattartalom<br />
<strong>Az</strong> adatfolyam neve, ahogy az adatfolyam-ábrákon<br />
szerepel. Ez része az adatfolyam<br />
azonosítójának, mivel ugyanazon két végpont<br />
között több adatfolyam létezhet.<br />
<strong>Az</strong> adatfolyam által szállított adatelemek nevei.<br />
Megjegyzések <strong>Az</strong> adatelemekre vonatkozó megjegyzések.<br />
Vonatkozhatnak az adatelemek ismétlõdõ vagy<br />
nem kötelezõ csoportjaira, az ismétlõdés vagy<br />
választás feltételeire, az ismétlõdõ csoportok<br />
számosságára stb.<br />
34<br />
35<br />
36
B/K leírások<br />
Változat<br />
Projekt/rendszer Szerzõ Dátum Verzió Állapot oldal<br />
Honnan Hová Adatfolyam neve Adattartalom Megjegyzések<br />
37<br />
Videokazetta kölcsönz<br />
Forrás Folyam Átvev<br />
Tag személyi adatok Tagnyilvántartó<br />
Tag érdekldés Kölcsönzés<br />
Tag kérlap Kölcsönzés<br />
Kölcsönz filmek listája tag<br />
Tag videokazetta Kölcsönzés<br />
Kölcsönz videokazetta tag<br />
Tagnyilvántartó A tag állapota Kölcsönz<br />
Jölcsönz Infor.kérés a tagról Tagnyilvántartó<br />
Kölcsönz A tag viselkedése Tagnyilvántartó<br />
Szállító Szállítólevél Beszerz<br />
Beszerz Rendelés Szállító<br />
Szállító Számla Beszerz<br />
pénzügyek intézése Átutalási megbízás bank<br />
Beszerz Új filmek adatai kölcsönzés<br />
Beszerz Beérkez kazetta kölcsönzés<br />
Tagnyilvántartó Értesítések tag<br />
Beszerz Számla pénzügyek intézése<br />
Szállító Ajánlat Beszerz<br />
Szállító Új kazetta Beszerz<br />
Beszerz Ajánlat tanácsadó<br />
38<br />
Tanácsadó Rendelési lista Beszerz<br />
39<br />
Személyi<br />
adatok<br />
Tagnyilvántartó<br />
Kontextus ábra<br />
Tag<br />
Kazetta<br />
Kazetta<br />
Tag<br />
viselkedése<br />
Kölcsönzés<br />
Tag<br />
állapota<br />
Szállító<br />
rendelés<br />
Új<br />
kazetta<br />
kazetták<br />
kazetták<br />
Személyi<br />
adatok<br />
Tag<br />
Beérkezett<br />
kazetta<br />
Átutalási<br />
megbízás<br />
Információs rendszer<br />
Rendelési<br />
javaslat<br />
rendelés<br />
Szállító<br />
Beszerz<br />
Új<br />
kazetta<br />
számla<br />
Bank<br />
Tanácsadó<br />
Bank<br />
Átutalási<br />
megbízás<br />
Pénzügyek<br />
40<br />
41 42<br />
<strong>1.</strong>szint<br />
DFD<br />
3.Beszerzés s kifejtése<br />
4. EGYED-KAPCSOLAT<br />
DIAGRAM<br />
<strong>Az</strong> adatok fogalmi modellezése<br />
A logikai adatmodellezés<br />
43<br />
44<br />
45
A logikai adatmodellezés s céljac<br />
Segít t az alkalmazási terület megért<br />
rtésében<br />
Diagramjai révén r n világosan, pontosan és<br />
egyértelm<br />
rtelmenen írja le a kommunikáci<br />
ciós s rendszert, s<br />
így jój<br />
kommunikáci<br />
ciós s eszköz<br />
Elseg<br />
segíti a fejlesztk k közötti k<br />
egyetért<br />
rtést ( korai<br />
szakaszban) így csökkentve a késbbi k<br />
gondokat<br />
A file-, , illetve adatbázis tervezés s alapjául szolgál,<br />
l,<br />
ugyanakkor független f<br />
minden konkrét t technikától,<br />
illetve termékt<br />
ktl<br />
Áttekintés<br />
A logikai adatmodellezés s során n az<br />
elemz megkeresi az egyedtípusokat<br />
és<br />
a közöttk<br />
ttük k felfedezhet kapcsolatokat,<br />
valamint a legfontosabb tulajdonság<br />
típusokat. <strong>Az</strong> eredmény dokumentálása<br />
a logikai adatmodellben törtt<br />
rténik<br />
(LAM).<br />
A LAM elemei<br />
Egy diagram: Logikai adatszerkezet<br />
Kapcsolódó dokumentáci<br />
ció:<br />
» Egyedtípusok<br />
» Kapcsolattípusok<br />
pusok<br />
» Tulajdonságt<br />
gtípusok<br />
A logikai adatmodellt gyakran egyedmodellnek,<br />
vagy egyedkapcsolati modellnek nevezik!<br />
46<br />
47<br />
48<br />
Egyedtípus<br />
Konkrét t vagy elvont tárgy, t<br />
vagy fogalom,<br />
amely fontos a vizsgált rendszerben és s ezért<br />
le akarjuk írni.<br />
Kapcsolattípus<br />
pus<br />
<br />
<br />
Kétoldalú. . Vagy két k t egyedtípus, vagy egy<br />
egyedtípus saját t magával való viszonya.<br />
A kapcsolattípust pust a két k t egyedtípust<br />
összeköt vonal ábrázolja.<br />
A kapcsolat foka<br />
1:1<br />
A<br />
B<br />
Rajzi ábrázolása lekerekített téglalappalt<br />
történik. amelybe beírjuk az objektum<br />
nevét.<br />
Számla<br />
49<br />
Ügyfél<br />
A kapcsolattípusok pusok tulajdonságai<br />
gai:<br />
•A kapcsolat foka<br />
•A kapcsolat jellege<br />
Számla<br />
50<br />
1:m<br />
m:n<br />
A<br />
A<br />
B<br />
B<br />
51<br />
VEZETÕ<br />
BEOSZTOTT<br />
ÜGYFÉL<br />
Birtokol<br />
TÁROLÓHELY<br />
Tárol<br />
Indít<br />
Iktat<br />
BELSÕ<br />
DOKUMENTUM<br />
Altípusa<br />
DOKUMENTUM Fõtípusa<br />
ÜGYFÉL<br />
JOGI SZEMÉLY<br />
Altípusa<br />
Fõtípusa<br />
Fõtípusa<br />
Fõtípusa<br />
Tartozik<br />
Elhelyezkedik<br />
Létrejön<br />
Nyilvántartásba kerül<br />
Altípusa KÜLSÕ<br />
DOKUMENTUM<br />
Altípusa TERMÉSZETES<br />
SZEMÉLY<br />
FOLYÓSZÁMLA<br />
DOKUMENTUM<br />
DOKUMENTUM<br />
52<br />
53<br />
54
RÉSZEGYSÉG<br />
Felépül<br />
IGAZGATÓ<br />
Része<br />
RÉSZEGYSÉG<br />
Használatos mint<br />
Felépül<br />
HELYSÉG<br />
Helység neve<br />
Tartalmaz<br />
HELYSÉG<br />
CÍMEK HALMAZA<br />
Beosztottja<br />
kifejezhetõ így is:<br />
Fõnöke<br />
Beosztottja<br />
Jelent<br />
Alkatrészként szerepel<br />
SZABVÁNYOS<br />
ELEM<br />
CÍM<br />
Tartozik<br />
Szerepel<br />
CÍM<br />
TULAJDONI<br />
LAPOK<br />
HALMAZA<br />
Fõnöke<br />
TISZTSÉG-<br />
VISELÕ<br />
OSZTÁLY-<br />
VEZETÕ<br />
DOKUMENTUM<br />
Tartozik<br />
TULAJDONI LAP<br />
TULAJDONI LAP<br />
INGATLANOK<br />
HALMAZA<br />
Fõnöke<br />
Beosztottja<br />
Hivatkozik<br />
Tartalmaz<br />
Szerepel<br />
Nyilvántart<br />
Szerepel<br />
INGATLAN<br />
BEOSZTOTT<br />
Hivatkozásként<br />
szerepel<br />
DOKUMENTUM<br />
Hivatkozóként utal Hivatkozottként utal<br />
HIVATKOZÁS<br />
a. adatszerkezet részlet b. lekérdezési út<br />
INGATLAN<br />
55<br />
56<br />
57<br />
Megoldás s menete<br />
Kezd egyedtípusok meghatároz<br />
rozása<br />
Kezd egyedtípusok felrajzolása<br />
<strong>1.</strong> Kezd egyedtípusok meghatároz<br />
rozása<br />
2. Kezd egyedtípusok felrajzolása<br />
3. Egyedek közti k<br />
kapcsolat meghatároz<br />
rozása<br />
4. Kapcsolat fokának meghatároz<br />
rozása<br />
5. N:M fokú kapcsolat feloldása<br />
6. Kapcsolat jellegének meghatároz<br />
rozása<br />
7. Modell ellenrz<br />
rzése<br />
Könyv<br />
Író<br />
Példány<br />
Kölcsönz<br />
Foglalás<br />
Kölcsönzés<br />
Büntetés<br />
író<br />
foglalás<br />
kölcsönz<br />
könyv példány kölcsönzés<br />
büntetés<br />
58<br />
59<br />
60<br />
Kapcsolat fokának meghatároz<br />
rozása<br />
N:M fokú kapcsolat oldása<br />
Kapcsolat jellegének meghatároz<br />
rozása<br />
író<br />
kölcsönz<br />
író<br />
kölcsönz<br />
író<br />
kölcsönz<br />
foglalás<br />
szerz<br />
foglalás<br />
szerz<br />
foglalás<br />
büntetés<br />
büntetés<br />
büntetés<br />
könyv példány kölcsönzés<br />
könyv példány kölcsönzés<br />
könyv példány kölcsönzés<br />
61<br />
62<br />
_____megszaggatás<br />
63
6. Reláci<br />
ciós s adatelemzés<br />
RAE<br />
64<br />
Célok<br />
<strong>Az</strong> adatok jelentésével<br />
és s fontosságával<br />
kapcsolatos felhasználó szemlélet let kialakítása<br />
A LAM ellenrz<br />
rzése<br />
» Harmadik normál l formára<br />
ra<br />
» A feldolgozási követelmk<br />
vetelményekre<br />
» A tartalomra<br />
Annak biztosítása, sa, hogy az adatok logikailag<br />
könnyen karbantarthatók és s bvíthetb<br />
thetk k legyenek<br />
» <strong>Az</strong> adatok valamennyi összefüggésének feltárása<br />
» <strong>Az</strong> összes ellentmondás s feltárása<br />
» A felesleges ismétl<br />
tldések kiküsz<br />
szöbölésese<br />
<strong>Az</strong> adatok legkedvezbb csoportosítása<br />
sa<br />
többfelhasználós környezetben<br />
Áttekintés<br />
A reláci<br />
ciós s adatelemzés s kiegész<br />
szíti illetve<br />
ellenrzi a logikai adatelemzés s eredményeit<br />
Ez a második, m<br />
teljesen eltér közelítésmód<br />
biztosítja tja a végtermv<br />
gtermék k jobbminségét<br />
Olyan adatszerkezetet eredményez, amely<br />
optimálisan redundáns<br />
ns és s rugalmas<br />
65<br />
66<br />
rnyezetben<br />
<strong>Az</strong> eljárás s lépései l<br />
a következk<br />
vetkezk<br />
1) Ismétl<br />
tld csoportok eltávol<br />
volítása<br />
2) Funkcionális függf<br />
ggések ellenrz<br />
rzése<br />
3) Részleges függf<br />
ggések kiküsz<br />
szöbölésese<br />
4) <strong>Az</strong> azonosítótól l való függésen kívüli k<br />
függf<br />
ggések<br />
eltávol<br />
volítása<br />
5) A kapott eredmények<br />
ésszerüsítésese<br />
AZ ELJÁRÁS NORMALIZÁLÁS NÉVEN<br />
ISMERT!<br />
67<br />
Elsdleges<br />
kulcs<br />
sor<br />
Követelmények:<br />
A RELÁCI<br />
CIÓ FOGALMA<br />
Tulajdonság nevek<br />
Oszlop<br />
Szakért reláció<br />
Szakértszám Szakért neve Fokozat<br />
001 Halassy E<br />
002 Bana D<br />
003 Szabó A<br />
•Nincs két azonos sor<br />
•A sorok sorrendje közömbös<br />
•<strong>Az</strong> oszlopok sorrendje közömbös<br />
•Minden oszlopnak egyedi neve van<br />
68<br />
Kétdimenziós tábla<br />
Elemi<br />
Kulcstípusok<br />
Kulcstípusok<br />
összetett<br />
Komplex<br />
A kulcsok szerepe alapvet a normalizálás folyamatában!<br />
A kulcsjelöltek-----elsdleges kulcs<br />
hierarchikus<br />
69<br />
Összetett kulcs<br />
Szakértszám Projektszám id (napok)<br />
001 C232 3<br />
002 C978 15<br />
003 A176 2<br />
Idegen kulcs<br />
Projekt<br />
Projekt szám<br />
Projekt megnevezése<br />
Projekt típus<br />
*Ügyfélszám<br />
Ügyfél<br />
Ügyfélszám<br />
Név<br />
Postai cím<br />
Gazdasági típus<br />
70<br />
Hierarchikus kulcs<br />
Projektszám<br />
Tevékenység szám<br />
Kezd hét<br />
Befejez hét<br />
Nem normalizált lt adatok<br />
Szakképzetts<br />
pzettség<br />
Szám Név Cím Fokozat<br />
004 Szabó<br />
1029.<br />
Budapest<br />
Orom u.<br />
2<br />
Fizetési<br />
kategória Kocsiítpus<br />
D S1 A<br />
Kód Leírás Minsítés<br />
SK01 Könyvelés Közdazd.egyetem<br />
SK10 CAD/CAM 3 év<br />
SK15 SSADM NCC bizonyítvány<br />
71<br />
Szakértszám<br />
Név<br />
Cím<br />
Fokozat<br />
Fizetési kategória<br />
Kocsi típus<br />
Nem normalizált lt forma<br />
Szakképzettség kódja<br />
Szakképzettség leírása<br />
Minsítés<br />
Nem ismétld:<br />
Szakértszám<br />
Név<br />
Cím<br />
Fokozat<br />
Fizetési kategória<br />
Kocsi típus<br />
Ismétld:<br />
Szakértszám<br />
Szakképzettség kódja<br />
Szakképzettség leírása<br />
Minsítés<br />
<strong>1.</strong> NF szabálya:<br />
Távolítsuk el az ismétld csoportokat!<br />
72
Szakértszám<br />
Név<br />
Cím<br />
Fokozat<br />
Fizetési kategória<br />
Kocsi típus<br />
Szakértszám<br />
Szakképzettség kódja<br />
Szakképzettség leírása<br />
Minsítés<br />
Els normál l forma<br />
2.NF.<br />
Küszöböljük ki a részleges<br />
funkcionális függéseket!<br />
73<br />
Szakértszám<br />
Név<br />
Cím<br />
Fokozat<br />
Fizetési kategória<br />
Kocsi típus<br />
Szakértszám<br />
Szakképzettség kódja<br />
Minsítés<br />
Szakképzettség kódja<br />
Szakképzettség leírása<br />
Második normál l forma<br />
Csak a szakképzettség<br />
kódjától függ!<br />
3.NF.<br />
Elsdleges kulcstól<br />
független funkcionális<br />
függések eltávolítása!<br />
74<br />
Szakértszám<br />
Név<br />
Cím<br />
*Fokozat<br />
Kocsi típus<br />
Szakértszám<br />
Szakképzettség kódja<br />
Minsítés<br />
Szakképzettség kódja<br />
Szakképzettség leírása<br />
Fokozat<br />
Fizetési kategória<br />
Harmadik normál l forma<br />
Fizetési kategória<br />
S1<br />
S2<br />
Fokozat<br />
A<br />
B<br />
C<br />
D<br />
E<br />
F<br />
G<br />
75<br />
Szabályok<br />
R1<br />
Kulcs X<br />
R2<br />
Kulcs Y<br />
<strong>1.</strong> A HNF reláci<br />
ciók k egyedtípusok<br />
2. A hierarchikus kulcsok idegen kulcsokat<br />
tartalmaznak<br />
3. <strong>Az</strong> összetett kulcsok alkotóelemeivel<br />
azonosított egyedtípusoknak léteznil<br />
tezniük<br />
<strong>kell</strong>, mint fölérendelteknekf<br />
4. <strong>Az</strong> összetett kulcsú reláci<br />
ciók k alárendeltek<br />
5. <strong>Az</strong> idegen kulcsok fölérendelteket f<br />
jelölnek<br />
lnek<br />
ki<br />
76<br />
Színész száma<br />
Színész neve<br />
Nemzetisége<br />
Stb.<br />
Színész száma<br />
Film száma<br />
Film száma<br />
Film évjárata<br />
Stb.<br />
77<br />
R4<br />
Kulcs Z<br />
R3<br />
Kulcs X<br />
Kulcs Y<br />
R5<br />
Kulcs X<br />
Kulcs Y<br />
Kulcs Z<br />
78<br />
Funkcionális modellek<br />
leképez<br />
pezése<br />
79
Change language