You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
XI. évfolyam 1. szám A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA <strong>2009</strong>. <strong>tavasz</strong><br />
„Bensõséges<br />
kapcsolatban Jézussal”<br />
Cirill perjel atya homíliája Asztrik fõapát úr 20 éves püspöki jubileumán.<br />
Elhangzott a pannonhalmi Bazilikában <strong>2009</strong>. február 10-én.<br />
Kedves Testvérek Mindannyian!<br />
Kedves Püspök-Fõapát Úr!<br />
Chiara Lubich a Fokolár lelkiségi mozgalom tavaly elhunyt alapítója<br />
az ezredforduló éjszakáján víziót fogalmazott meg az egyházról.<br />
Azt mondta, hogy az új évezred egyházának szimbóluma<br />
Jézus anyja, Mária lesz.<br />
A korábbi századok egyházáé talán inkább Péter, az apostol<br />
volt. A hierarchikusan szervezett, az Isten tekintélyével, emberek<br />
által vezetett, az apostolutódok irányító szerepére figyelõ<br />
egyház példaképe.<br />
Mária a Szentlélekkel eltelt, életét Istenre bízó, hívõ ember,<br />
aki egészen közeli bensõséges kapcsolatban van Jézussal. Egyetlen<br />
küldetése van: az, hogy a hitbõl éljen.<br />
Õ az az ember, akinek az élete valójában azzal kezdõdik,<br />
hogy szívébe véste az Úr angyala szavait és gyakran elgondolkodott<br />
rajtuk. Nem tudhatta elõre, nem érthette pontosan, mi történik<br />
vele – még csak nem is sejthette Fia szenvedését, keresztjét,<br />
feltámadását – de azt egyértelmûen tudta és végérvényesen<br />
vállalta, hogy ezután Isten irányítja életét s, hogy sorsa elválaszthatatlanul<br />
összenõtt Isten akaratával.<br />
Az egyházat a mi évezredünkben egy olyan ember szimbolizálja,<br />
aki bensõséges kapcsolatban van Jézussal és aki ráhagyatkozik<br />
a Szentlélek irányítására. Nem a hivatal, nem a tekintély,<br />
nem a kultusz képviselõje.<br />
Egy püspöki jubileumon ezek a gondolatok számomra azt jelentik,<br />
hogy a püspök szerepe az Egyházban közelít az apátéhoz<br />
a monostorban.<br />
Az egyház közösség, hívõ emberek közössége, mint a monostor.<br />
Az egyház mi magunk vagyunk: élõ közösség a Lélek erõterében,<br />
arra hivatva, hogy jele és megvalósítója legyünk, ma is,<br />
az Isten Krisztusban valósággá vált üdvözítõ szeretetének.<br />
Isten üdvözítõ szeretete a hit szerinti életünk által teljesedik<br />
ki közöttünk! A hit szerinti élet pedig közösségi természetû. A<br />
mi keresztény közösségünket a biblia közös olvasása és a liturgia<br />
közös ünneplése teszi élõ egyházzá.<br />
Megboldogult Gellért atyánk (Békés Gellért OSB) egyik könyvének<br />
a címe: Egyház a Lélek erõterében. Azért választotta ezt<br />
a könyvcímet, mert végig arról ír, hogy a Szentlélek teremti meg<br />
bennünk, az Egyházban, a testvéri összetartozást és az Istennel<br />
való kapcsolatot! A Szentlélek vezet az üdvösség útján minden<br />
A Pannonhalmi Fõapátság<br />
konvent-káptalanja <strong>2009</strong>. január<br />
29-i ülésén Asztrik<br />
fõapát úrnak újabb kilenc<br />
évre bizalmat szavazott az<br />
1991-ben megkezdett fõapáti<br />
szolgálatához. A Magyar<br />
Bencés Kongregáció Konstitúcióiban<br />
elõírt tikos szavazásra<br />
a fõmonostori konvent<br />
tagok, azaz a Pannonhalmán,<br />
Bakonybélben, Tihanyban,<br />
Gyõrött, Budapesten<br />
és a rendi plébániákon<br />
élõ hatvanhét ünnepélyes<br />
fogadalmas rendtárs volt<br />
hivatalos.<br />
Asztrik fõapát út február<br />
11-én ünnepelte püspökké<br />
szentelésének 20. évfordulóját.<br />
Pannonhalmán<br />
ünnepi szentmise keretében<br />
emlékeztünk meg a jubileumról.<br />
Fõapát úrnak a Szentlélek<br />
megvilágosító és bátorító<br />
erejét kívánjuk, hogy<br />
„midõn mások javításán<br />
munkálkodik, maga is<br />
megtisztuljon!” (RB 2,40)<br />
Szerk.<br />
SZÁMUNK TARTALMÁBÓL<br />
n Interjú a 80 éves Miksa<br />
atyával<br />
n Vitae fratrum<br />
n Turisztikai fejlesztések<br />
Pannonhalmán<br />
n Farsang<br />
a gimnáziumban<br />
n Barokk-idõ idõszaki<br />
kiállítás<br />
n Az Apátsági Pincészet<br />
bõvítése<br />
n Hitoktatók<br />
továbbképzése<br />
n Beszámolók a<br />
Kongregáció házaiból
2<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
megkeresztelt embert: püspököt, klerikust, laikust<br />
egyaránt.<br />
A püspök, az apát a mai evangélium példája<br />
szerint arra hivatott, hogy elsõként üljön oda<br />
Máriával Jézus lábaihoz, értékes idõt szánjon arra,<br />
hogy egyszerûen együtt legyen Urával, figyeljen<br />
rá, hallgassa meg õt, mielõtt valamit tesz érte.<br />
A püspök, az apát ebben a bensõséges Jézus-kapcsolatában<br />
hasonlít leginkább Máriához,<br />
az Istenanyához, az egyház szimbólumához, a<br />
Betániai Máriához, Márta testvéréhez.<br />
A püspök, az apát ebben a bensõséges Jézus-kapcsolatában<br />
világosodik meg, kap szavakat,<br />
kap indíttatást, erõt és bátorságot, hogy apostolutódként<br />
építse Krisztus testét, az Egyházat, vezesse<br />
a rábízottakat az üdvösség útján!<br />
Püspöknek, apátnak lenni annyit tesz –<br />
mondhatjuk Simon Weil nyomán –, hogy a Lélek<br />
indíttatására vállalni az irányítás szolgálatát,<br />
annak minden terhét, úgy hogy eldobok minden<br />
ellensúlyt, épp a Lélek jelenléte miatt!<br />
A BENCÉS KONFÖDERÁCIÓ HÍREIBÕL<br />
2008-ban emlékeztek meg a Beuron-i Fõapátságban<br />
Placidus Wolter fõapát halálának 100. évfordulójáról.<br />
Õ volt Beuron második fõapátja, aki megszilárdította<br />
a monostor helyzetét. 1890-ben lett fõapát.<br />
Testvérét, Maurus Woltert követte az apáti<br />
hivatalban. Szerzetesi életüket mindketten Rómában,<br />
a Falakon-kívüli Szent Pál Apátságban kezdték,<br />
onnan tértek vissza Németországba és alapították<br />
meg az egykori ágostonos helyen bencés monostorukat.<br />
Beuronban és szülõhelyükön Bonnban<br />
is kiállításokkal emlékeznek meg a Wolter- testvérek<br />
életérõl és munkásságáról.<br />
2008. október 19 és 22. között tartotta általános<br />
káptalanját az Osztrák Kongregáció a bécsi Skót<br />
Apátságban. A káptalan Clemens Lashofer göttweigi<br />
apát úr vezette, aki a kongregáció prézese. A<br />
kongregációhoz 14 önálló monostor tartozik, 12<br />
apátság és 2 perjelség, amelyeket 696 és 2005 között<br />
alapítottak. A kongregációnak 388 tagja van.<br />
Az írországi Glenstal Apátságban 2008. október<br />
29-én apáttá választották Patrick Hedermann testvért.<br />
Ha a választást megerõsítik, akkor az apáttá<br />
benedikálás elõtt még pappá kell szentelni Glenstal<br />
ötödik apátját, aki megválasztásakor 64 éves volt.<br />
Elõdje Martin apát úr tizenhat évig vezette a közösséget.<br />
<strong>2009</strong>. január 14.-e Boniface Wimmer fõapátnak,<br />
az Amerikai-Cassinói Kongregáció alapítója születésének<br />
200. évfordulója. Az 1846-ban, általa alapított<br />
Saint Vincent Fõapátság, ma a világ legnagyobb<br />
monostora. Az évforduló alkalmából emlékévet nyitottak<br />
meg a fõapátságban.<br />
<strong>2009</strong>. január 23-án En Calcat bencés közössége<br />
David Tardif d’Hamonville atyát választotta meg<br />
nyolcadik apátjának. Az új apát negyvennégy éves,<br />
1993-ben tett örökfogadalmat és 1999-ben szentelték<br />
pappá. Biblikus tanár és zenész. Az új apát benedikálására<br />
március 25-én kerül sor.<br />
Az Ausztráliában tomboló bozóttüzek nem kímélték<br />
a Tarrawarrában lévõ ciszterci atyákat sem. A<br />
Melbourne-tõl 60 kilométerre lévõ monostort épületeiben<br />
nem esett kár, de 60 hektár földjük a lángok<br />
martaléka lett, 60 elsõéves marhájuk is elpusztult,<br />
újtelepítésû erdeik egy része, valamint a kerítések<br />
egy része is megsemmisült a tûzben.<br />
<strong>2009</strong>. január 29-én, életének 79. évében Mettenben<br />
elhunyt Adalbert Seipolt atya. 1949-ben tett fogadalmat<br />
és írói munkássága révén vált ismertté.<br />
Könyvei egy millió példány fölött fogytak. Elsõ mûve<br />
(Minden út Rómába vezet) 1958-ban jelent meg<br />
és hét nyelvre fordították le.<br />
<strong>2009</strong>. január 30-án a Bregenzben lévõ Mehrerau<br />
ciszterci monostorban a 38 éves Anselm von Linde<br />
atyát választották apáttá. XVI. Benedek pápa a<br />
választást február 18-án erõsítette meg. Az apátbenedikálásra<br />
március 21-én kerül sor. A Wettingen-<br />
Mehrerau-i ciszterci monostor területi apátság, és<br />
közvetlenül a pápa fennhatósága alá tartozik. Az<br />
apát az osztrák püspöki konferencia tagja.<br />
Az összeállítást készítette: Kelemen atya
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
3<br />
PANNONHALMI<br />
FÕAPÁTSÁG<br />
Pro Pannonhalma Díj<br />
A Pannonhalmi Fõapátság „Pro Pannonhalma” megnevezéssel<br />
díjat alapított azon belsõ és külsõ munkatársai részére,<br />
akik a Fõmonostor célkitûzéseinek megvalósításában jelentõs<br />
mértékben, huzamos ideig közremûködtek.<br />
A kitüntetést – a Fõapáti Tanács egyetértésével – <strong>2009</strong>-ben<br />
Martonné Szilas Katalin<br />
építész, mûemléki szakmérnök asszonynak<br />
Hortobágyi Cirill perjel atya a Sándorpalotában<br />
<strong>2009</strong>. február 20-án – 50.<br />
születésnapja alkalmából – elnöki emlékérmet<br />
vehetett át Sólyom Lászlótól,<br />
a Magyar Köztársaság elnökétõl.<br />
Sólyom László a kitüntetés átadásakor<br />
méltatta Cirill atya kiemelkedõ tevékenységét,<br />
amelynek köszönhetõen a<br />
bencés közösség példaértékû módon<br />
újjászervezte gazdasági életét a rendszerváltás<br />
óta eltelt két évtizedben.<br />
Szívbõl gratulálunk fõszerkesztõnknek<br />
az elismeréshez!<br />
adományozta fõapát úr, melyet <strong>2009</strong>. március 21-én Szent Benedek napján az ünnepi szentmise keretében<br />
adott át a kitüntetettnek.<br />
Martonné Szilas Katalin 1993-tól kezdõdõen a Fõapátság fõépítészeként tizenöt éven át irányította a<br />
fõmonostor, a hozzátartozó plébániák és több rendház épületállományának felújítási munkái, továbbá<br />
az új beruházások során, a tervezés és a kivitelezés fázisában ellátta a tulajdonosi képviseletet, és a<br />
beruházói feladatokat.<br />
Szakértelmével és gondosságával jelentõsen hozzájárult a Fõapátság millenniumának évében lezárult<br />
pannonhalmi rekonstrukcióhoz!<br />
Azt követõen legfontosabb munkái voltak a Bazilika tornyának, a Szent Benedek és Szûz Mária<br />
kápolnának a rekonstrukciója, a Fõapátság falakon belüli udvarai, a fõkapu elõtti tér és a várkör rehabilitációja,<br />
a fõkapu, a Millenniumi emlékmû és a Boldogasszony kápolna felújítása. A sok új épület,<br />
köztük tanári lakások, a Kosaras-dombi turistafogadó és a pincészet létesítése. Irányította továbbá<br />
a soproni, a tápi, tápszentmiklósi, tarjánpusztai templom, és a bakonybéli zarándok udvar felújítását.<br />
A Fõapátság különösen is hálás neki azért a munkáért, amit abban a bizottságban fejtett ki, amelyik<br />
elérte, hogy a Fõapátság és közvetlen természeti környezete felkerülhetett a Világörökség Listára.<br />
A Rend megbecsülése és tisztelete övezze õt. Az Úristen áldása kísérje életét és adjon erõt neki,<br />
hogy továbbra is szerettei támasza lehessen.<br />
Cirill atya
4<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
„Az Úr irgalmát éneklem”<br />
Interjú a nyolcvan éves Miksa atyával<br />
Miksa atya, az életed elmúlt 80 éve nyilván<br />
számtalan személyes élményed foglalata, de<br />
egyben a XX. század legfontosabb eseményeinek<br />
tanúja is. Milyen mozzanatokat emelnél<br />
ki, amelyek saját életedet, de közös (bencés)<br />
történelmünket is alapvetõen meghatározták<br />
Azt hiszem, nehéz egy ember életében szétválasztani<br />
a személyes élményeket a közösségi<br />
élményektõl: a családban, az iskolában, a rendi<br />
közösségben, a nemzet egészében megélt tapasztalatoktól.<br />
Mint kisgyermek átéltem a nagy gazdasági<br />
válság következményeit egy falusi keresztény<br />
család életében, ugyanakkor a zalavári<br />
apátság tagjaiban megismerkedtem a késõbbi<br />
szerzetes-közösségemmel, a keszthelyi premontrei<br />
gimnáziumban pedig a katolikus neveléssel.<br />
Ez a két erõs hatás alakította ki pályaválasztásomat:<br />
bencés tanár akartam lenni.<br />
1938-ban és az azt követõ években én is megünnepeltem<br />
a magyarság nagy napjait, de 16<br />
évesen elvittek német katonának, onnét szovjet<br />
hadifogságba kerültem. Végül is évveszteség<br />
nélkül jutottam el 1947-ben az érettségiig,<br />
s utána rögtön Pannonhalmára. De már abba<br />
a Rendbe, amely közben szegény lett, elvesztette<br />
birtokait, de még megtarthatta iskoláit.<br />
Egy év múlva államosították a gimnáziumokat,<br />
s két év múlva félve-remegve imádkoztunk<br />
Rendünk megmaradásáért, a legszükségesebb<br />
dolgainkat egy pokrócba csomagolva vártuk<br />
éjszakánkint, hogy jönnek értünk. Pályaválasztásom<br />
és jövõm két alappillére látszott akkor<br />
öszszeomlani. De aztán mégis megmaradhattunk,<br />
sõt visszakaptunk két gimnáziumot.<br />
A szentelés után rögtön Csehimindszentre<br />
kerültem kántornak, ahol papként nem<br />
mûködhettem. Viszont együtt éltem – éppen a<br />
padlás-lesöprõs években – egy Mindszenty bíboros<br />
miatt különösen is üldözött faluval, ott<br />
éltem meg 56-ot is. Igazában összeomolhattam<br />
volna ezekben az években, hiszen nem élhettem<br />
rendi közösségben, nem lehettem tanár,<br />
nem mûködhettem mint pap. De mindig kaptam<br />
elegendõ erõt és kegyelmet. 1958-ban<br />
visszajöhettem a Rendbe, megkezdhettem tanulmányaimat<br />
az egyetemen, és Gyõrött már<br />
tanárként és nevelõként dolgozhattam. Aztán<br />
jött az eltiltás, Pannonhalmán néhány hónap<br />
könyvtárosság, majd lassan vissza az iskolába,<br />
majd Gyõrbe igazgatónak, ahol a szívrohamom<br />
után tanárként maradtam. 1980-tól vagyok ismét<br />
Pannonhalmán.<br />
Ezeket az éveket nehézzé tette az állandó<br />
megfigyelés, a sok zaklatás, a beszervezési kísérlet.<br />
De naponta imádkozhattam a közösségben<br />
a zsolozsmát, s ez a Zsinat adta lendülettel<br />
együtt feledtetett minden nehézséget. Egy<br />
nagykáptalannak moderátora is voltam, tartottam<br />
elõadást a szerzetes-közösség belsõ dinamikájáról,<br />
de talán a liturgia reformja volt<br />
számomra személyesen a legfontosabb. Gyõrött<br />
én tettem át az Exsultet dallamát a magyar<br />
szövegre s én énekeltem azt elõször magyarul;<br />
sok megfogalmazásomat, fordításomat<br />
imádkozzuk még ma is, kézírásommal és gépelésemmel<br />
készült sok liturgikus szövegünk.<br />
Errõl igazában órákig tudnék beszélni. Talán<br />
legyen elég annyi, hogy jutalmul azt a nagy<br />
élményt kaptam, hogy 1996-ban, a pápalátogatás<br />
alkalmával a Vatikáni Rádióban én imádkozhattam<br />
elõ a Szentatya helyett az egész világnak<br />
a szentolvasót.<br />
Egyik fontos és meghatározó munkaterületed<br />
az iskola: tanítasz, szakkört tartasz, részt ve-
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
5<br />
szel a szülõk „felvételiztetésében”, és a diákidegenvezetõ<br />
programban is elõadásokat tartasz.<br />
Milyennek látod a mostani ifjúságot és<br />
a mai pannonhalmi iskolát<br />
Hogy erre a kérdésre egyáltalán választ adhassak,<br />
ismét együtt kell látnunk az 1948 elõtti<br />
egyházi iskolát, amelybe még én jártam, az<br />
1950 utáni magyar egyházi iskolát, amelyben<br />
tanítani kezdtem, s a mostanit, amelyben még<br />
ma is jelen vagyok. A helyes megítéléshez<br />
fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy<br />
nem feledtem el 80 évesen sem, hogy én is<br />
voltam diák, s hogy én is voltam kamasz. S ha<br />
így próbálok felelni a kérdésre, elõször is a<br />
sokszor hangoztatott véleményemet kell megismételnem:<br />
a diákok nem roszszabbak, mint régen,<br />
csak mások. S ebben igen nagy része van<br />
annak a sok változásnak, amelyen nagyszüleik<br />
és szüleik generációja, illetve õk maguk átmentek.<br />
Csak közhelyesen tudom kifejezni: koruk<br />
gyermekei õk is, nem képesek kivonni magukat<br />
azok alól a hatások alól, amelyek születésük<br />
óta bombázzák õket. Felgyorsult az õ életük<br />
is, meghatározó lett számukra a rengeteg<br />
technikai lehetõség, amely még néhány évtizeddel<br />
ezelõtt elképzelhetetlen volt. Mindig volt<br />
kifogásolni való a „mai ifjúság” életében, s ezt<br />
szoktam is tréfásan hangsúlyozni. Komoly kifogásom<br />
az, hogy az élet annyira elkényezteti<br />
õket, hogy nem tanulnak meg küzdeni, de úgy<br />
látják, hogy erre nincs is szükségük, hiszen<br />
mindent elérhetnek így is. Ugyanakkor csodálom<br />
például a sportban elért eredményeiket,<br />
mert azok az ellenkezõrõl tanúskodnak. De a<br />
tanulmányi versenyeken elért sikereiket is, de<br />
ez, sajnos, csak kevés tanulót érint. A másik<br />
kifogásom a külsõ rendre vonatkozik, amely<br />
szinte már nincs is. Vagy csak úgy tûnik Félõ,<br />
hogy a külsõ rendetlenség egyes tanulóknál<br />
a belsõ rend elvesztésével jár.<br />
Ami az iskolát illeti, azt kérem az ott dolgozó<br />
minden rendi testvéremtõl és minden világi<br />
kollégámtól, hogy nagyon következetesen<br />
képviseljék továbbra is minden órán az igazi<br />
értékeket, soha ne adják fel a reményt, ne<br />
dobják be a törülközõt. Hiszen nem olyan<br />
rosszak ezek a kölykök. Zárójelben hadd jegyezzek<br />
meg még annyit, hogy én is nagyon<br />
sokat kapok a fiúktól, még akkor is, amikor<br />
én mesélek nekik.<br />
A bencés szerzetes életében az istentisztelet<br />
és a közös étkezés terei mellett fontos (szinte<br />
szakrális) szerepet kap a könyv, a könyvtár<br />
is. Mennyiben járul hozzá a könyvtár vezetése<br />
személyes szerzeteséleted – szerzeteséletünk<br />
alakításához<br />
A könyv! Amikor a könyvtár igazgatója lettem,<br />
kétségbeesetten kértem tanácsot egy könyvtáros<br />
tanítványomtól. S õ azt mondta: Atya, csak<br />
szeretni kell a könyvet! Azt meg mindig szerettem.<br />
A családom is olvasott. Én kiskoromtól<br />
kezdve mindig megkaptam azt az olvasmányt,<br />
amire éppen akkor szükségem volt. A<br />
bencés atyák szobái meg tömve voltak könyvvel.<br />
S amikor magam is bencés lettem és megismertem<br />
a Regulát, még magasabbra emelkedett<br />
a szememben a könyv. Személyesen a legmagasabbra<br />
nyilván a Biblia, a könyvek könyve,<br />
a Lectio divina tárgya. Már nem annyira<br />
spirituális jellegû vonzódásom a régi könyvhöz.<br />
Minden régi könyv magában is egy élmény.<br />
Dupla a boldogság, ha az a régi könyv egy<br />
Biblia.<br />
A könyvtárhoz kapcsolódó külsõ tevékenységeim<br />
közül hadd emeljem ki az Egyházi<br />
Könyvtárak Egyesülésének a megalapításában<br />
való közremûködésemet, s hogy a Széchényi<br />
Könyvtár raktárából 30.000 államosított kötetet<br />
oszthattam vissza a saját két kezemmel az<br />
egyes rendeknek. S egy szinte hihetetlen dolgot<br />
is: az egyik Könyvfesztiválon elõadást tarthattam<br />
Szent Benedek Regulájának olvasáskultúrájáról.<br />
Ha nem a bencés közösség programjain, az<br />
istentiszteleten vagy munkaterületeiden vagy,,<br />
gyakran sétálsz, kirándulsz. Milyen személyes<br />
„hobbyjaid” vannak még<br />
Személyes hobbym az, hogy még élek, hogy tudok<br />
mozogni, hogy tudok beszélni. A kirándulást<br />
említetted: otthon mindig szívesen dolgoztam<br />
a szõlõben, Pannonhalmáról Otmár atyával<br />
sokat jártam a Bakonyt, még a hetvenes<br />
években szerettem meg a Mátrát, ott túrázok<br />
most is minden évben. (S ha belefér, még azt<br />
is elmondom, hogy tegnap -– bár még nagyon<br />
sáros volt –- lementem az arborétumba, meg<br />
kellett néznem a hóvirágot, a tõzikét, a téltemetõt.)<br />
Hobbyra nincs idõm. Öreg vagyok,<br />
már csak keveset tudok tenni, s azt a keveset<br />
is lassabban. De ahova küldenek, elmegyek,<br />
amit rám bíznak, igyekszem megtenni, ha semmi<br />
elfoglaltságom nincsen, ülök a számítógép<br />
elõtt, egyébként pedig „az Úr irgalmát éneklem<br />
örökké”.<br />
Készítette: Konrád atya
6<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Barokk–idõ<br />
Idõszaki kiállítás a Pannonhalmi<br />
Fõapátságban<br />
<strong>2009</strong>. március 21-tõl november 11-ig<br />
A „Barokk-idõ” címû kiállítás az idõfogalom barokk<br />
kori változását követi nyomon a tárgyi emlékek (órák,<br />
óra-ábrázolások) bemutatásával, ezzel együtt pedig<br />
betekintést ad a vallási, filozófiai kontextus<br />
megváltozásába.<br />
A kiállítás középpontjába az órát állítjuk, így a korszak egyik leggazdagabb<br />
szimbóluma köré szervezhetõ a bemutatott anyag. A kronométer, amely a mechanika<br />
törvényeivel összhangban egyenletesen méri az idõ múlását, prototípusa minden<br />
önmozgató gépezetnek, automatának.<br />
Az óra ugyanakkor nemcsak precízen mûködõ gép, hanem – és innen ered szimbolikus<br />
gazdagsága – a számunkra adott idõ múlására is figyelmeztet, így elszakíthatatlan kapcsolatban<br />
áll mindennapi idõérzékelésünkkel, valamint (memento moriként) az elmúlás<br />
perspektívájával. Olyan szimbólumról van tehát szó, amely összetett vallási és morális<br />
jelentéseket mozgósít. A kiállítás – a mérés ideje mellett – külön figyelmet szentel a<br />
mindennapi tapasztalás, a szenvedés és az eszkaton idejének.<br />
ORGONAHANGVERSENYEK<br />
A PANNONHALMI FÕAPÁTSÁGBAN – <strong>2009</strong><br />
<strong>2009</strong>. április 13. Húsvéthétfõ 15.30 óra<br />
Fellépõ mûvész: Kuzma Levente (orgona)<br />
<strong>2009</strong>. június 1. Pünkösdhétfõ 15.30 óra<br />
Fellépõ mûvész: Cziglényi László (orgona)<br />
<strong>2009</strong>. augusztus 20. Szent István ünnepe 15.30 óra<br />
Fellépõ mûvész: Jordi-Agusti Piqué i Collado OSB<br />
(Montserrat, Spanyolország)<br />
<strong>2009</strong>. október 23. Nemzeti Ünnep 15.30 óra<br />
Fellépõ mûvész: Áment F. Lukács OSB (orgona)<br />
Közremûködik: Szent Márton Kamarakórus<br />
<strong>2009</strong>. december 26. Karácsony második napja 13.30 és 15.30 óra<br />
Fellépõ mûvész: Bartl Erzsébet
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
7<br />
ARCUS TEMPORUM VI.<br />
PANNONHALMI<br />
MÛVÉSZETI FESZTIVÁL<br />
Idõpontja: <strong>2009</strong>. augusztus 21–23.<br />
Meghívott zeneszerzõ idén a grúz<br />
Giya Kancheli<br />
Részletes tájékoztatás a háromnapos idei fesztiválról,<br />
valamint archivált információs anyagok<br />
a korábbi évek fesztiváljairól<br />
a www.arcustemporum.hu<br />
oldalon olvashatók.<br />
A Pannonhalmi Szemle<br />
húsvéti (<strong>2009</strong>/1.) számának témája:<br />
kereszt<br />
A tartalomból:<br />
TORINÓI SZENT MAXIMUS<br />
GHISLAIN LAFONT<br />
HAVELKA JUDIT<br />
LADÁNYI JÁNOS<br />
CSEKE ÁKOS<br />
BORBÉLY SZILÁRD<br />
RÉNYI ANDRÁS<br />
BEREGI TAMÁS<br />
VÁRSZEGI ASZTRIK<br />
Homiliája<br />
Az egy halála a többiek halála<br />
Szörnyûségek túlélõje (Egy traumafeldolgozási technikáról)<br />
A magyar jóléti állam szükségességérõl<br />
Kísérlet a messzeségrõl (Kant és megismerés határai)<br />
A kereszt kiüresítése (Pilinszky apokríf teológiájáról)<br />
A látható színeváltozása (További adalékok Caravaggio<br />
„naturalizmusának” képi szintaxisához)<br />
Gyötrelmek porondja (A szenvedés testi ábrázolása<br />
a tömegfilmekben és a videojátékokban)<br />
Béketûréssel<br />
URI ASAF, ZSÁVOLYA ZOLTÁN és SCHEIN GÁBOR versei<br />
A LAP MEGRENDELHETÕ:<br />
A SZERKESZTÕSÉG CÍMÉN: 9090 Pannonhalma, Vár 1. (szemle@osb.hu)<br />
ELINDULT ÚJ HONLAPUNK:<br />
www.phszemle.hu<br />
KORÁBBI ÍRÁSOK LETÖLTHETÕ (PDF) FORMÁTUMBAN:<br />
Central and Eastern European Online Library, Frankfurt am Main: www.ceeol.com
8<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Elkezdõdött a Fõapátság turisztikai vonzerõ<br />
fejlesztési program II–IV. ütem kivitelezése<br />
Egy éve (Bencés Hírlevél X/1, 2008 <strong>tavasz</strong>)<br />
számoltunk be olvasóinknak a Fõapátság négy<br />
szakaszból álló turisztikai fejlesztési tervérõl.<br />
Az elsõ szakasz – a Fõapátság belsõ udvara,<br />
a fõkapu elõtti tér és a várkör tereprendezése<br />
– már 2006 decemberére elkészült az EU<br />
által társfinanszírozott Nyugat-dunántúli Régió<br />
Operatív Programja keretében.<br />
Attól féltünk, hogy ha a hátralévõ három<br />
szakasz különbözõ munkáit nem lehet egy projektté<br />
gyúrni, a legalább 6-7 különbözõ pályázat<br />
már idõben nem fog beleférni a 2007–2013<br />
közötti Európai Uniós támogatási ciklusba, azaz<br />
megvalósíthatatlanná válik a terv. Ekkor figyeltünk<br />
fel arra a lehetõségre, melyet a<br />
255/2006. (XII.8.) kormányrendelet biztosít,<br />
mely szerint egy kétfordulós eljárásrend keretében,<br />
ún. kiemelt projektté minõsíthetõ valamely<br />
komplex program, és így további pályáztatás<br />
nélkül támogatható.<br />
I. A folyamat<br />
2007. május 30-án indítottuk a kiemelt projektté<br />
nyilvánítási folyamatot. Elõbb a Nyugat-dunántúli<br />
Regionális Fejlesztési Tanácsnak kellett<br />
a Fõapátság turisztikai fejlesztési tervét a mi<br />
régiónk számára kiemeltté minõsíteni. Ezt követõen<br />
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértõi<br />
vizsgálták meg a terveket, majd szakmai<br />
zsûrizés után a Kormány 2007. november 28-<br />
án akciótervében nevesítette. Ezzel zárult le<br />
az elsõ szakasz.<br />
Ezután következett a tervek véglegesítése,<br />
a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése,<br />
a koncepció pályázattá rendezése és annak benyújtása.<br />
Végül 2008. június 4-én értesített<br />
bennünket a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési<br />
Ügynökség Kht. arról, hogy a pályázat<br />
nyert.<br />
Ám a munkát még mindig nem lehetet elkezdeni,<br />
ugyanis elõbb szerzõdést kellett kötnünk<br />
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel mint<br />
támogatóval a támogatás felhasználásának soksok<br />
részletérõl (pl. a projekt megvalósításának<br />
és a támogatás folyósításának szakaszolása; a<br />
pénzügyi elszámolás és ellenõrzés szabályai;<br />
közbeszerzési terv; biztosítékok; stb.).<br />
A támogatási szerzõdést végül 2008. szeptember<br />
9-én tudtuk aláírni. Ekkor azonnal<br />
megkezdõdhetett a Kosaras-dombi látogató<br />
épület kivitelezõi közbeszereztetése. A kétfordulós<br />
pályázat nyertese a Merkbau Kft. lett.<br />
Miután <strong>2009</strong>. február 18-án aláírtuk velük a
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
9<br />
szerzõdést, el is kezdték a Kosaras-dombon a<br />
bontási munkálatokat.<br />
A Cseider-völgyi épület közbeszereztetése<br />
elkezdõdött, az arborétumi illetve a kerti munkáké<br />
még hátravan.<br />
II. Mi fog megvalósulni<br />
Négy helyszínen kezdõdik építkezés. A Kosarasdombon<br />
az infrastruktúrafejlesztés az elsõdleges.<br />
Egy új látogatói épület épül önkiszolgálóés<br />
a la carte étteremmel, kávézó helyiséggel, továbbá<br />
konferencia- és kiállítótérrel. A személygépkocsik<br />
parkolását egy félig a föld alá süllyesztett<br />
parkolóházzal szeretnénk megoldani.<br />
Az Arborétumban sétáló és pihenõ helyszíneket<br />
jelölünk ki turisták részére. A Kertészetben<br />
a monostori gyógynövény-tradíciót szeretnénk<br />
bemutatni egy gyógynövénykerttel, valamint<br />
egy levendula feldolgozó látványmûhellyel.<br />
Továbbá a régi gazdasági épület átalakításával<br />
vetítõterem és kávézó, továbbá ajándékbolt<br />
készül.<br />
A Hospodár kertben szabadtéri rendezvény<br />
helyszín épül, továbbá egy pihenõ és rekreációs<br />
rész a Konvent számára.<br />
A Cseiderben ifjúsági zarándokházat építünk,<br />
egy központi közösségi épülettel, továbbá<br />
négy önálló szállásépülettel. A lakórész három<br />
tizenhat-ágyas ifjúsági szállásból, két hatágyas<br />
és három kétágyas családi szálláshelybõl,<br />
továbbá egy egyfõs szobából áll. Így a létesítmény<br />
pótágyakkal együtt hatvan ember elszállásolására<br />
alkalmas.<br />
III. Költség és határidõ<br />
Az összköltség 1,568 millió forint, melynek 80<br />
%-a támogatás. A szerzõdés szerint 2010. július<br />
27-e a teljes projekt megvalósításának határideje.<br />
A cseideri épület az idén év végére készül<br />
el. A Kosaras-dombon arra törekszünk, hogy<br />
az építkezés lehetõleg csak egy turistaszezont<br />
érintsen, azaz 2010 <strong>tavasz</strong>ától már megújult<br />
környezet várja a hozzánk látogatókat.<br />
Az arborétumi és a kertészeti munkákra<br />
jövõre kerül sor.<br />
Cirill atya<br />
VÁLTOZÁSOK AZ APÁTSÁGI<br />
PARKOLÁSI RENDBEN<br />
A KOSARAS-DOMBI FELÚJÍTÁS IDEJÉN<br />
A Kosaras-dombi parkoló nem üzemel!<br />
Mindazokat, akik személygépkocsival érkeznek Pannonhalmára, arra kérjük, hogy a Kosaras dombi<br />
építkezés ideje alatt figyeljék az eligazító táblákat. A régi autóparkolót az arborétum és kertészet<br />
sarkánál kialakított új parkoló váltja ki. Innen kisbuszok viszik a vendégeket a Látogatóközpontba.<br />
Az autóbuszok is ezen az útvonalon közlekednek, de számukra parkolási lehetõséget Pannonhalma<br />
város piacterén tudunk biztosítani. (A buszparkolásra külön térkép vonatkozik, amely elõzetesen<br />
letölthetõ a Fõapátság honlapjáról.)<br />
Kérjük, Pannonhalmára érkezésük elõtt tájékozódjanak a www.bences.hu honlapon, szükség esetén<br />
hívják fel idegenforgalmi irodánkat (96/570-191), és figyeljék az eligazító táblákat.<br />
Az autóparkolóban információs pontot találnak, ahol munkatársaink szívesen segítenek az eligazodásban.<br />
Megértésüket kérve és együttmûködésükre számítva:<br />
TriCollis Apátsági Tárlatvezetõ Iroda
10<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Farsang <strong>2009</strong>, avagy<br />
a Pannonhalmi Alkotmányos Monarchiáról<br />
– ahol a 12.-esek egymással versengenek évrõl évre,<br />
azért, hogy kormányfõjük – helyi megnevezéssel<br />
királyjelöltjük – egy teljes napra legálisan átvegye<br />
a hatalmat az igazgatótól.<br />
Tény, a Pannonhalmi Alkotmány különbözik a<br />
Magyar Köztársaságétól, hiszen királyunk csak<br />
egy rövid/hosszú (eldöntendõ) napig uralkodik, és<br />
a szavazás is leginkább pont azokat érinti, akik<br />
még nem töltötték be 18. életévüket, azaz a gimnázium<br />
tanulóit. Ugyanakkor az is vitathatatlan,<br />
hogy az iskola alapul veszi és természetesen továbbfejleszti<br />
a szerte a világban bevett választási<br />
procedúrákat: nálunk is létezett Választási Iroda,<br />
amely valamely különleges kegy révén a szavazótábort<br />
kiszélesítette a valamikori pannonhalmi diákokkal<br />
és tanárokkal; megrendezésre került az<br />
Õssztûz, ami leginkább egy televíziós disputára<br />
hasonlított, ahol a jelöltek kulturáltan vitatkozhattak,<br />
hogy bebizonyítsák, az õ programjuk a megvalósításra<br />
legméltóbb; és végül, de nem utolsósorban,<br />
ugyanúgy pártokba csoportosultak a végzõsök,<br />
mint a nagyok, és akárcsak õk, a 12.-esek<br />
is kampánnyal igyekeztek megnyerni a <strong>2009</strong>. évi<br />
választást.<br />
Az idei kiírásban három párt indult, ezzel lényegében<br />
lefedve az egész évfolyamot. Szigorúan<br />
abc-sorrendben ezek a következõ névvel, arculattal,<br />
irányvonallal kandidáltak: (mint azt a továbbiakban<br />
is látni lehet majd, az elnevezés mindenhol<br />
rendkívül sokatmondó)<br />
1. Arab Liga: A párt tagjai királyjelöltjüket dubai<br />
sejkként (sejkjelölt) mutatták be, miközben<br />
maguk is kaftánt, de legalábbis tagiát (fejkendõ)<br />
hordtak. Megpróbálták elhozni Pannonhalmára az<br />
Arab Emírségek néhány fényûzõ gyöngyszemét,<br />
az arab kultúra virágait. Kampányukban – megint<br />
csak a „nagyokhoz” hasonlóan bevetették a médiák<br />
(kampányfilmek, elfogulatlan híradások) is. S a<br />
Liga névhez hûen tanúságát adták az ”A” és „B”<br />
osztályok kooperációs lehetõségeinek is.<br />
2. Kovbojok: A messzi vadnyugat sarkanytúscsizmás<br />
alakjait lehetett viszontlátni az iskolában,<br />
akik farmernadrágjukban, ingükkel, karimás kalapjukkal<br />
és pisztolyaikkal hódítottak. Minden gyerek<br />
álmát, a pisztolyhõst jelenítették meg. Teamjük<br />
túlnyomó részét az A-sok adták.<br />
3. Õsközösség: Igyekeztek a diákságot visszavarázsolni<br />
egészen a Farsang õsidejébe, sõt, még<br />
korábbra, öltözékük zsákokból és bundákból állt,<br />
mezítlábjárásukat egy (bunkós-) bottal támogatták.<br />
Idõszámításunk elõtti profiljuk célja a modern-kori<br />
kampány cicomájának, törtetõ versengésének, a<br />
kapitalizmusnak (!) levetkezése volt. A párt túlnyomórészt<br />
B-sekbõl állt.<br />
A pártok február 18-án, szerdán léphettek a<br />
nyilvánosság elé. Rögtön ezen a napon egy karneváli<br />
felvonulás biztosított lehetõséget a bemutatkozásukra<br />
a várkörön, ahol a dermesztõ hideg ellenére<br />
az iskola diáksága szép számmal megjelent,<br />
szintén farsangi öltözetben. Akárcsak a többi napra,<br />
erre is átvállalták a pártok az ébresztõt a prefektusoktól.<br />
A tornateremben pedig ezen az estén
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
11<br />
rendezték meg az Össztüzet, ahol Titusz atya vitavezetõként,<br />
sokak szerint született showmanként<br />
koordinálta a beszélgetést.<br />
A csütörtöki, valamint pénteki napok szünetei,<br />
kimenõi, estéi izgalmas programokkal szolgáltak:<br />
tolókocsiverseny, kötélhúzás, lasszózás, szkander,<br />
könyvtárlátogatás, csatornatúra. Az Oázis nevû<br />
zenés-koncertes-társasjátékos klubhelyiséget az<br />
Arab Liga nonstop nyitva tartotta, ahol pártkarkötõkkel<br />
honorálta a látogatókat, a Kovbojok<br />
teremfocibajnokságot szerveztek, majd utána Szalont<br />
nyitottak, míg az Õsközösség a tv-s Beugró<br />
mintájára BeugrÕSt szervezett.<br />
Immár hagyományos módon az órák közötti<br />
ételosztásból mindhárom csapat aktívan kivette részét:<br />
temérdek zsíros-hagymás/lekváros/nutellás<br />
kenyeret, melegszendvicset, ropogtatnivalót, több<br />
száz palacsintát, és ezer pohárnyi szörpöt/teát kínáltak.<br />
Ezenfelül mindhárman átvállaltak egy-egy<br />
vacsorát a konyhától, és kebabot, amerikai<br />
sültkrumplit, vagy fagyis banánt szolgáltak fel.<br />
A szombati kampánycsend során az iskola,<br />
immáron újra nyüzsgés nélkül szokatlan volt. Ezt<br />
az idõt a pártmûsorok tökéletesítésére lehetett felhasználni:<br />
ez leggyakrabban egy saját készítésû<br />
filmbõl és egy színpadi elõadásból áll, ami általában<br />
összegzi az egyes pártok egy hetes munkáját,<br />
és elismétli a királyi ígéreteket.<br />
Ezek elõadását követi a szavazás, majd az<br />
eredményhirdetéssel egybekötött koronázási ceremónia.<br />
<strong>2009</strong>-ben az Arab Liga és jelöltje, Pirisi<br />
Gergõ sejk nyert 133 szavazattal. A második az<br />
Õsközösség lett, 120 szavazattal, míg a<br />
Kovbojok 53 szavazatot kaptak.<br />
Vasárnapra a sejk felkérte a többi<br />
pártot is, hogy szervezzék meg beígért<br />
programjaikat, ezzel is színesebbé téve<br />
a Farsangot lezáró, Fennséges napot.<br />
Lehetséges befejezések:<br />
A.) Jövõre ismét lesz választás.<br />
Szavazz Te /Szavazzon Ön is!<br />
B.) Jövõre ismét lesz Farsang.<br />
Ilyenkor meglátogatni Pannonhalmát kiváló<br />
alkalom arra, hogy a Magyar Bencés<br />
Kongregáció központját (esetleg Alma<br />
Materünket) egy kissé más színben<br />
lássuk!<br />
Szabó Ákos (Arab Liga) 12. B<br />
1 % a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak<br />
n<br />
n<br />
n<br />
n<br />
n<br />
A közhasznú Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány célja<br />
a Gimnázium célkitûzéseinek támogatása:<br />
oktatási színvonalának emeléséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, és karbantartása;<br />
a tanulók részére tanulmányi utak lehetõvé tétele, kiváló eredményt elérõ iskolai tanulók jutalmazása;<br />
jó magatartású és szociális szempontból rászoruló tanulók támogatása;<br />
az iskolai könyvtár fejlesztése;<br />
általában mindazon tevékenység, amely a Gimnázium erkölcsi, etikai színvonalának emelését szolgálja.<br />
Tisztelettel kérjük, hogy személyi jövedelemadója elsõ 1 %-ával iskolánkat támogassa! Felajánlását<br />
a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium tanárainak és diákjainak nevében hálásan köszönjük!<br />
A rendelkezõ nyilatkozathoz szükséges adatok:<br />
Név: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány<br />
Adószám: 18535741-1-08<br />
Hardi Titusz<br />
igazgató
12<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
H Í R E K – E S E M É N Y E K<br />
H Í R E K – E S E M É N Y E K<br />
DECEMBER 5.<br />
A Prima Primissima Alapítvány a Magyar<br />
oktatás és köznevelés kategóriában<br />
Primissima-díjat adományozott Korzenszky<br />
Richárd perjel atyának.<br />
A gimnázium Teleki-termében Ritoók Zsigmond<br />
akadémikus, ny. egyetemi tanár tartott<br />
elõadást Platón „Lakomájáról”.<br />
DECEMBER 12.<br />
A soproni Szent Benedek Idõsek Háza<br />
fennállásának 5 éves jubileuma alkalmából<br />
Várszegi Asztrik fõapát úr hálaadó<br />
szentmisét mutatott be a bencés templomban,<br />
majd az Otthon ebédlõjében beszámolókkal<br />
emlékeztek meg a résztvevõk<br />
az elmúlt 5 év eseményeirõl.<br />
A gimnázium Teleki-termében tartott elõadást<br />
Margócsy István irodalomtörténész<br />
A paradoxonok költõje: Tandori<br />
Dezsõ címmel az elsõ két kötet poétikai<br />
újdonságairól.<br />
DECEMBER 26.<br />
Áment Lukács atya adott orgonahangversenyt<br />
a bazilikában, közremûködött a<br />
Szent Márton Kamarakórus.<br />
DECEMBER 27.<br />
Szent János apostol ünnepén Várszegi<br />
Asztrik fõapát úr megáldotta a Pannonhalmi<br />
Borvidék termelõinek új borait a<br />
bazilikában.<br />
JANUÁR 7.<br />
A gimnáziumban szerdai filmklub keretében<br />
Hitchcock-sorozat vetítésére került<br />
sor (Psycho, Szédülés, Hátsó ablak, Madarak).<br />
Ennek bevezetéseként a Teleki-teremben<br />
Gelencsér Gábor filmesztéta „Vigyázat,<br />
csalok!” címmel tartott elõadást.<br />
JANUÁR 13.<br />
Életének 83., szerzetességének 65. évében<br />
elhunyt Endrédy Csanád atya Sopronban.<br />
Temetése január 19-én volt Pannonhalmán.<br />
JANUÁR 16.<br />
A gimnázium Teleki-termében Mérõ<br />
László matematikus, pszichológus tartott<br />
elõadást Az intelligencia természete és<br />
mérése címmel, és válaszolt az érdeklõdõk<br />
kérdéseire.<br />
JANUÁR 21.<br />
A keresztények egységéért végzett ökumenikus<br />
imahét keretében a vesperáson<br />
Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi<br />
Egyetem rektorhelyettese hirdetett<br />
igét a bazilikában.<br />
JANUÁR 22.<br />
Életének 83., szerzetességének 64. évében<br />
elhunyt Mátéffy Balázs atya. Temetése<br />
január 29-én volt Pannonhalmán.<br />
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2008<br />
nyarán megkezdett bõvítésének ünnepélyes<br />
átadására került sor a közremûködõk<br />
képviselõinek jelenlétében. Az új<br />
épületrészt Várszegi Asztrik fõapát úr áldotta<br />
meg.<br />
JANUÁR 25–28.<br />
A bencés szerzetesközösség lelkigyakorlatát<br />
Ghislain Lafont atya, a La Pierrequi-Vire<br />
francia bencés apátság szerzetese,<br />
a római Gergely Egyetem nyugalmazott<br />
professzora tartotta. Témája Szent<br />
Pál levele alapján: „…hogy megismerjem<br />
Õt és feltámadásának erejét, valamint a<br />
szenvedéseiben való részesedést” (Fil<br />
3,10) – a „jézusi módszert” követve: „És<br />
Mózestõl meg valamennyi prófétától<br />
kezdve elmagyarázta nekik mindazt,<br />
ami az Írásokban Róla szólt” (Lk<br />
24,27). A lelkigyakorlat után Ghislain Lafont<br />
atya a Sapientia Szerzetesi Hittudományi<br />
Fõiskolán, Budapesten beszélgetés<br />
keretében mutatta be a közelmúltban a<br />
Bencés Kiadó gondozásában megjelent<br />
Milyennek képzeljük el a katolikus egyházat<br />
címû könyvét.
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
13<br />
JANUÁR 29.<br />
A Pannonhalmi Fõapátság konvent-káptalanja<br />
titkos szavazással Várszegi Asztrik<br />
fõapát úrnak újabb kilenc évre bizalmat<br />
szavazott az 1991-ben megkezdett fõapáti<br />
szolgálatához.<br />
FEBRUÁR 6.<br />
A gimnázium Teleki-termében Surányi<br />
György a CIB Bank elnöke, a Magyar<br />
Nemzeti Bank volt elnöke Magyarország<br />
és a pénzügyi válság címmel tartott elõadást,<br />
bemutatva a nemzetközi válság<br />
okait és fokozatos kiszélesedését.<br />
FEBRUÁR 10.<br />
Várszegi Asztrik fõapát úr püspökké<br />
szentelésének 20. évfordulója alkalmából<br />
Szent Skolasztika ünnepén a pannonhalmi<br />
bencés közösség körében adott hálát az<br />
elmúlt húsz év püspöki szolgálatáért. Homíliájában<br />
Hortobágyi Cirill perjel atya<br />
Chiara Lubich nyomán elsõként az Istenszülõ<br />
példáját állította Asztrik fõapát úr<br />
és a bencés közösség elé.<br />
Asztrik fõapát úr a vele együtt szentelt<br />
Mayer Mihály és Takács Nándor püspök<br />
atyákkal közösen, Paskai László bíboros<br />
úr vezetésével február 17-én Székesfehérváron<br />
mutatott be hálaadó szentmisét.<br />
FEBRUÁR 11–12.<br />
A Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája<br />
plenáris ülést tartott Érdligeten,<br />
amelynek keretében újabb 3 évre elnökké<br />
választotta Várszegi Asztrik fõapát<br />
urat.<br />
FEBRUÁR 20.<br />
Hortobágyi Cirill perjel atya a Sándor-palotában<br />
– 50. születésnapja alkalmából –<br />
elnöki emlékérmet vehetett át Sólyom<br />
Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétõl.<br />
Sólyom László a kitüntetés átadásakor<br />
méltatta Cirill atya kiemelkedõ tevékenységét,<br />
amelynek köszönhetõen a bencés<br />
közösség példaértékû módon újjászervezte<br />
gazdasági életét a rendszerváltás<br />
óta eltelt két évtizedben.<br />
FEBRUÁR 21.<br />
A Medium pro Educatione Közhasznú<br />
Alapítvány és a Bencés Diákszövetség<br />
negyedik alkalommal rendezett jótékonysági<br />
bált a Szépmûvészeti Múzeumban.<br />
A bál világi fõvédnöke Paczolay Péter,<br />
az Alkotmánybíróság elnöke, egyházi fõvédnöke<br />
Várszegi Asztrik fõapát úr volt.<br />
A bál keretében tiszteletbeli bencés öregdiákká<br />
fogadták az idén 50 éves Heimann<br />
Zoltánt, aki az elmúlt idõszakban<br />
több területen is jelentõs segítséget nyújtott<br />
a bencés közösségnek.<br />
FEBRUÁR 22.<br />
Hagyományosan a hamvazószerda elõtti<br />
hétvégén rendezte meg a végzõs évfolyam<br />
az iskolai farsangot, amelynek záró<br />
estjén Hobo (Földes László) adott irodalmi<br />
estet Faludy György mûveibõl a tornateremben,<br />
Ballada a senki fiáról címmel.<br />
FEBRUÁR 25.<br />
A gimnázium diákjai a monostor szerzeteseivel<br />
együtt ünnepelték a bazilikában<br />
hamvazószerdát. A Szent Negyven Napra<br />
a Regula szavaival hívta fel valamennyiünk<br />
figyelmét Binzberger Ákos atya.<br />
FEBRUÁR 26.<br />
A kommunizmus áldozatainak emléknapja<br />
alkalmából Rainer M. János, az 56-os<br />
Intézet fõigazgatója tartott elõadást diákjaink<br />
számára a gimnázium Teleki-termében.<br />
FEBRUÁR 27.<br />
A gimnázium Asztrik-termében Várkonyi<br />
Gábor egyetemi adjunktus tartott elõadást<br />
Közép-Európa és a konstantinápolyi<br />
angol politika a 16. század végén<br />
címmel.<br />
FEBRUÁR 28.<br />
Szent Benedek Leányai Társaság konventje<br />
ülést tartott Tiszaújfalun, amelyen<br />
részt vett Hortobágyi Cirill és Korzenszky<br />
Richárd perjel atya is.
14<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Az Apátsági Pincészet bõvítésének<br />
Szent Vince napi ünnepélyes átadása<br />
<strong>2009</strong>. január 22.<br />
Január 22. az egyház naptára szerint Szent<br />
Vince diakónus és vértanú napja. Vince a<br />
mai Spanyolország területén, Osca városában<br />
született. Valérisz Valeris zaragozai püspök<br />
tanítványa és diakónusa volt. Õ volt a<br />
püspök „füle, szája, szíve, szeme”. Ékesszólása<br />
nagy hatással volt a hívekre. A Dioclectianus-féle<br />
üldözések elején Decianus prefektus<br />
Valenciába vitette püspökével együtt.<br />
A püspököt számûzték, Vincét pedig bátor<br />
hitvallásáért példátlan kegyetlenséggel megkínozták;<br />
304. január 22-én szenvedett vértanúhalált.<br />
Holttestét elõbb vadak prédájául kitették,<br />
majd a tengerbe dobták, csodás módon<br />
mégis megkerült. Tisztelete azonnal,<br />
már Szent Ágoston idején elterjedt az egész<br />
Egyházban.<br />
A hagyomány szerint Szent Vince a szõlõsgazdák<br />
és pincemesterek – vincellérek – védõszentje.<br />
Sok helyütt ekkor tartják a szõlõszentelést:<br />
a gazda hajnalban szótlanul kivonul<br />
a szõlõbe, ott a szõlõt meghinti olyan<br />
borral, amelyet Szent János evangélista ünnepén,<br />
december 27-én szenteltek. „Ha fénylik<br />
a Vince, megtelik a pince” – tartja a nép;<br />
ha Vince napján olvad, akkor jó szõlõtermés<br />
várható!<br />
Méltó módon Szent Vince napján került sor<br />
annak a palackos érlelésre szánt raktárt és<br />
fehérbor-erjesztõ illetve -érlelõ pinceágat<br />
magába foglaló épületrésznek az átadására,<br />
amellyel a Földmûvelési és Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium által az Új Magyarország Vidékfejlesztési<br />
Program (UMVP) keretén belül<br />
kiírt pályázat eredményeként a Pannonhalmi<br />
Apátsági Pincészet 2008-ban kibõvült.<br />
Az átadási ünnepségre meghívott vendégeket,<br />
akik között a Pincészet munkatársai és<br />
a Felügyelõbizottság tagjai mellett a pályázatírást,<br />
a tervezést, a kivitelezést, az engedélyeztetéseket<br />
és az ezekkel kapcsolatos<br />
gazdasági lebonyolítást végzõ személyek egyaránt<br />
jelen voltak, a Pincészet és a Tulajdonosok<br />
nevében Hortobágyi T. Cirill atya, a
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
15<br />
Pannonhalmi Fõapátság perjele, illetve a<br />
Pannonhalmi Apátsági Pincészet Felügyelõbizottságának<br />
elnöke köszöntötte.<br />
Cirill atya elmondta, hogy az Apátsági Pincészet<br />
2003-ban történt építése óta eltelt öt<br />
év elegendõ volt ahhoz, hogy – mint minden<br />
új épület használatbavétele után – a bõvítési-átalakítási<br />
igényeket és szempontokat egy<br />
kiegészítõ projektbe gyúrva és megvalósítva<br />
a borászat teljes körû átadása végre megtörténjen.<br />
A bõvítés létrejöttét pályázati források tették<br />
lehetõvé, hiszen a „mezõgazdasági termékek<br />
értéknövelés” jogcímen benyújtott pályázat<br />
kedvezõ elbírálásának köszönhetõen a<br />
300 millió forint összköltségû projekthez<br />
50% támogatás az Európai Mezõgazdasági<br />
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) érkezett.<br />
Bár a fejlesztésen belül a présházban is történtek<br />
átalakítások és a szõlõszállítási útvonal<br />
is felújításra került, a pályázat fõ hangsúlya<br />
a közel 300 m² mértékû pincebõvítés,<br />
amely egy 200.000 palack bor érlelésére alkalmas<br />
raktárt és egy hordós fehérborok erjesztését<br />
illetve érlelését célzó új pinceágat<br />
foglal magába.<br />
A megvalósult eredményeket Liptai Zsolt<br />
fõborász mutatta be a jelenlévõknek egy séta<br />
keretében, amelyet követõen Várszegi<br />
Asztrik fõapát úr áldotta meg a Pincészet<br />
bõvített egységét. Az ünnepléshez a Mezõgazdasági<br />
és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)<br />
Élelmiszeripari Fõosztályának vezetõje, Varga<br />
László úr mondott pohárköszöntõt,<br />
amelyhez a borok immár a Pannonhalmi<br />
Apátsági Pincészet újonnan átadott és megáldott<br />
részébõl kerültek ki.<br />
Illés Tamás<br />
marketing- és kereskedelmi vezetõ<br />
Pannonhalmi<br />
Jazz Terasz <strong>2009</strong><br />
<strong>2009</strong>. június 5. péntek (esõnap: 7. vasárnap)<br />
Vukán–Berkes–Kõszegi Trió<br />
(Vukán György zongora, Berkes Balázs nagybõgõ, Kõszegi Imre dobok)<br />
<strong>2009</strong>. június 26. péntek (esõnap: 28. vasárnap)<br />
Harcsa Veronika Quartet<br />
(Harcsa Veronika ének, Blaho Attila zongora, Oláh Zoltán nagybõgõ,<br />
Majtényi Bálint dobok)<br />
<strong>2009</strong>. július 17. péntek (esõnap: 19. vasárnap)<br />
Fábián Juli Quintet<br />
(többek között Csejtey Ákos szaxofon és Sárik Péter zongora)<br />
<strong>2009</strong>. augusztus 14. péntek (esõnap: 16. vasárnap)<br />
Free Style Chamber Orchestra<br />
(16 kiváló zenész a Kóstolóteraszon)<br />
A koncertek a Pannonhalmi Apátsági Pincészet<br />
kóstolóteraszán kerülnek megrendezésre<br />
19.30 órai kezdettel.<br />
További információ található a www.apatsagipinceszet.hu oldalon és kérhetõ<br />
a pinceszet@osb.hu e-mail címen vagy a 96/570-222-es telefonszámon.
16<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Tricollis<br />
Amikor a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borházasításainak fantázianeveket keresünk, olyan elnevezéseken<br />
gondolkozunk, amelyek szoros kapcsolatot fejeznek ki a pannonhalmi hagyományainkkal<br />
és bencés örökségünkkel.<br />
A Pincészetünk elsõ házasításához társított, latin eredetû „Tricollis” név a „három domb”<br />
vagy „hármasdomb” jelentést hordozza. Levéltári-könyvtári feljegyzéseink alapján a korabeli apátsági<br />
pincészetnél már évszázadokkal korábban is alkalmazták ezt a nevet, kevesen tudják azonban,<br />
hogy az elnevezés a Pannónia Szent Hegyét alkotó három domb vonulatát fejezi ki, amelyek<br />
egyikén a monostor, a másik kettõn pedig a vele szomszédos Millenniumi Emlékmû, illetve<br />
a Boldogasszony-kápolna áll.<br />
A pannonhalmi borvidékre jellemzõ, annak adottságait bemutatni képes házasítást minden<br />
esetben három különbözõ dûlõnk három különbözõ szõlõfajtája alkotja, így – a „Tricollis” szó<br />
jelentésével együtt – három komoly indok adja e névválasztás megalapozottságát.<br />
Illés Tamás<br />
marketing- és kereskedelmi vezetõ<br />
Tricollis Cuvée 2008 –<br />
Pincészetünk elsõ<br />
idén megjelenõ tétele<br />
A Pannonhalmi Tricollis Cuvée az Apátsági Pincészet<br />
elsõ házasítása, amely immáron a hatodik évjáratban<br />
készül.<br />
Olyan fehérbor, amely felvonultatja<br />
a borvidék legjellemzõbb fajtáit.<br />
Alapja az olaszrizling, amit rajnai rizling<br />
egészít ki. Ezt a jó savszerkezetû<br />
alapbort színesíti a fûszeres tramini.<br />
A 2008-as évben elszenvedett jégkár<br />
azonban felülírta az elmúlt 5 év<br />
megszokott házasítási gyakorlatát. Oly<br />
mértékben csökkent a tramini bormennyisége,<br />
hogy azt más szõlõvel<br />
kellett helyettesíteni a házasításban:<br />
a választás a sauvignon blanc fajtára<br />
esett.<br />
Palackba töltött borunk hûen<br />
tükrözi a 2008-as évjáratot. A kiegyenlített<br />
hõmérsékletû vegetáció<br />
friss, gazdag savszerkezetet adott<br />
a bornak.<br />
Az elkészült bor üde halványzöld<br />
színû. Illata élénk, tartós és<br />
tiszta. A rizlingekre jellemzõ citrusos<br />
illatok mellé társul a sauvignon<br />
zöldalmától egresig terjedõ<br />
készlete. Ízében – illatjegyeivel<br />
párhuzamban – leginkább fehérhúsú<br />
gyümölcsök dominálnak.<br />
Izgalmas aperitif, beszélgetések kísérõje, de<br />
szépen helyt áll zöldséges köretekhez illetve sült<br />
és fõtt fehérhúsokhoz egyaránt.<br />
Liptai Zsolt<br />
borász<br />
Megszületett<br />
a Tricollis nagytestvére!<br />
A 2007-es évjáratból új termékkel bõvül az Apátsági<br />
Pincészet szortimentje: vörösborunk a már ismert<br />
Tricollis néven kerül a boltok polcaira!<br />
A szõlõalapanyagot HÁROM dûlõ – Széldomb-<br />
Tavaszó-Babszökõ – szolgáltatja. E három<br />
ültetvény a termõterülete merlot,<br />
pinot noir és cabernet franc fajtáinknak.<br />
Az érett termést a fajták eltérõ<br />
igényeinek megfelelõ szüreti idõpontban<br />
szedtük. Az erjedés acéltartályban<br />
zajlott mintegy háromhetes héjontartással.<br />
A préselést követõ<br />
almasavbontás és az ezután következõ,<br />
8-11 hónapig tartó érlelés<br />
másodtöltésû barrique-típusú hordókban<br />
történt.<br />
Ez idõ alatt vált italunk rubinszínû<br />
zamatos vörösborrá,<br />
amelyben a pinot noir mellett a<br />
merlot dominál, míg a bor gerincét<br />
alkotó fajtákat szépen egészíti<br />
ki a cabernet franc.<br />
A bor cseresznyés, ribizlis illatvilágát<br />
a kisfahordós érlelés finom<br />
fahéjas fûszerei teszik teljessé.<br />
Lágy tannintartalma közepes<br />
testet kölcsönöz a házasításnak,<br />
amely igazán jóivásúvá teszi azt.<br />
Borunk jellege elsõsorban sültekhez, raguhoz,<br />
sajtokhoz teszi magát ajánlhatóvá, fogyasztási hõmérsékletként<br />
pedig a 16-18°C-ot javasoljuk.<br />
Liptai Zsolt<br />
borász
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Vitae fratrum, avagy életképek<br />
a pannonhalmi növendékfolyosóról<br />
17<br />
Tempus nativitatis<br />
2008 karácsonya gazdag volt ajándékokban a növendékek<br />
számára. 25-én délelõtt volt a saját,<br />
szûk körû ünneplésünk, mely talán több meglepetést<br />
is hozott, mint vártuk. Szellemes, praktikus,<br />
részben saját magunk készítette apróságok kerültek<br />
a fa alá. Különleges ajándék volt, hogy a két<br />
ünnep között rokonaink látogattak Pannonhalmára.<br />
Különleges elsõsorban<br />
azért, mert a családjaink<br />
nemcsak egymással<br />
ismerkedhettek<br />
meg, hanem talán új<br />
módon ismerhettek meg<br />
minket is.<br />
És ha már ajándékról<br />
és örömrõl van szó:<br />
Orsós Sanyi jelölt beköltözésével<br />
január 8-án<br />
gazdára lelt a növendékfolyosó<br />
egyetlen, még<br />
üresen álló szobája is.<br />
In unitate<br />
Nap mint nap látjuk,<br />
hogy Pannonhalma aktív<br />
szereplõje a magyar<br />
egyház életének. Hogy<br />
ez a jövõben is így lehessen,<br />
a fõmonostor ifjú<br />
nemzedéke is igyekszik<br />
kapcsolatokat építve<br />
részévé válni a szerzetes- és papnövendékek<br />
hazai világának. Február 8-án részt vettünk a budapesti<br />
Sapientia Fõiskolán megrendezett Unitas<br />
találkozón, ahol szinte valamennyi szeminárium és<br />
a legtöbb szerzetesközösség fiataljai képviseltették<br />
magukat.<br />
A „kapcsolatépítés” folyamata azonban már<br />
január végén elkezdõdött, amikor piarista növendékek<br />
látogattak hozzánk a Kalazantinumból. A „szokásos<br />
programok” (idegenvezetés, zsolozsma,<br />
ebéd) mellett egy jó hangulatú beszélgetést és egy<br />
testvéri focimeccset is sikerült beleilleszteni a<br />
délutánba, amin Szent Benedek fiai tisztesen helyt<br />
álltak a gyakorlottabb (és a foci terén összeszokottabb)<br />
kegyes rendi testvérekkel szemben. Ezúton<br />
is köszönet Elréd atyának a csapat erõsítéséért.!<br />
Volt februárban egy másik találkozó is: 21-én<br />
az esztergomi szeminárium másodéves kispapjai<br />
érkeztek egy hétvégére a fõmonostorba. A fentebb<br />
is említett szokásos programot egy közös<br />
szombat esti beszélgetõs-játékos rekreációval egészítettük<br />
ki.<br />
Recollectio – recreatio<br />
A több szempontból is intenzív téli vizsgaidõszak<br />
után rendben elkezdõdött a fõiskolán a <strong>tavasz</strong>i<br />
szorgalmi idõszak. Ennek megalapozásaképpen<br />
(még a konvent-lelkigyakorlat elõtt) elmentünk<br />
pár napra „telelni” Márianosztrára. A szerény,<br />
szerzetesi egyszerûségnek megfelelõ szállást nagy<br />
erõkkel kezdtük elfogadhatóan kellemes hõmérsékletûre<br />
felfûteni, majd Márton és Sanyi felállította<br />
a konyhai infrastruktúrát és hozzákezdett a fõzéshez.<br />
A pár napos börzsönyi tartózkodás mérlege:<br />
kettõ Gundel-szintû vacsora, másfél kirándulás<br />
(azaz egy nagyobb és egy kisebb), egy nagy, nagybörzsönyi<br />
kulturális körutazás (két középkori<br />
templom, vízimalom, tájház és kedves, helybeli<br />
emberek) megannyi fotó és élmény.<br />
Természetesen a rekreáció mellett a rekollekció<br />
sem maradhatott ki az életünkbõl. Még december<br />
elején Goda Gyula tartott nekünk szûk<br />
egy napban közösségépítõ alkalmat, március 5. és<br />
7. között pedig az attyapusztai karmelita nõvéreknél<br />
voltunk lelki-szellemi „továbbképzésen”. Itt<br />
két napon keresztül Kõvári Magdolna szociális<br />
testvér dolgoztatott meg minket. Megismertük a<br />
gyakorlatban a teológiai reflexió módszerét: rátekintettünk<br />
bencés karizmánkra, világból hozott<br />
kulturális gyökereinkre és az írott bencés hagyományra,<br />
teleírtunk három nagy csomagolópapírt,<br />
majd mindebbõl próbáltuk megfogalmazni azt, milyen<br />
módon szeretnénk elõrelépni saját szerzeteséletünkben.<br />
Igyekszünk.<br />
Márk testvér és Matusz Gergyely
18<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
ÚJ KIADVÁNYAINK<br />
Kees Teszelszky<br />
Az ismeretlen korona<br />
Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás<br />
(Historia Pro Futuro sorozat,<br />
várható megjelenés: <strong>2009</strong>. húsvét)<br />
Simon T. László<br />
Nem csak Isten evangéliumát<br />
Közelítések Pál apostol örökségéhez<br />
(Napjaink Teológiája Sorozat, <strong>2009</strong>, 336 oldal,<br />
ISBN 978-963-9226-85-2, ára: 3850 Ft)<br />
„»Szívesen nektek adtuk volna nem csak Isten<br />
evangéliumát, hanem az életünket is, mert anynyira<br />
megszerettünk benneteket« (1Tessz 2,8).<br />
Figyelmünk elsõsorban nem a Pál által hirdetett<br />
evangélium tartalmára irányul, hanem az Apostol<br />
igehirdetésének mikéntjére. Pontosabban arra,<br />
hogyan állította életét Pál az evangélium<br />
szolgálatába. Mégsem Pál-életrajz, amit kézhez<br />
kap az olvasó. A jelen írás az életrajzi rekonstrukció<br />
és a Pálnál körvonalazódó teológiai reflexió<br />
rendszerezése közé sorolandó. Az Apostol<br />
örökségét megközelítve nem végérvényes<br />
válaszok megfogalmazására törekszik, hanem a<br />
problémák iránti érzékenységet kívánja ébren<br />
tartani. […] Ez a feladat, mondhatnánk, egy<br />
misztikus tér tágasságába invitál bennünket. Itt<br />
azonban az is elénk tárul, hogy paradox módon<br />
éppen Pál apostol legszemélyesebb tapasztalata<br />
az, amelyrõl Az apostolok cselekedetei révén az<br />
Újszövetség legrészletesebb beszámolói<br />
rendelkezésünkre állnak. Ez a bõség pedig újabb<br />
teret nyit meg elõttünk: az újszövetségi kánon<br />
alkotta univerzumot, ahol az apostoli örökség<br />
keresztény recepciójának elsõ nyomai is<br />
kirajzolódnak.”<br />
Simon Tamás László<br />
Az 1963-ban született bencés szerzetes Rómában<br />
a Pontificio Ateneo Sant’Anselmo egyetem<br />
teológiai fakultásán tanít Újszövetséggel<br />
kapcsolatos tárgyakat. Magyarul megjelent<br />
könyvei: Hozzatok szavakat magatokkal! (2007),<br />
Hagyományok dialógusban (2007), Nem írnokok,<br />
hanem írástudók (2008).<br />
„Mennyit ér a 21. század hajnalán Corvin Mátyás<br />
nyolcvanezer aranyforintja Ennyit kellett a királynak<br />
a diplomáciai gesztusokon kívül fizetnie,<br />
hogy Frigyes császártól visszavegye a zálogba<br />
adott magyar szent koronát. És vajon mennyi befektetés<br />
kellett ahhoz, hogy a teljes feledésbõl<br />
visszaszerezhetõk lettek a korona múltjának fontos<br />
fejezetei, mûvek, beszédek, történetek, és<br />
megszülethetett ez az alapvetõ és izgalmas<br />
könyv<br />
A szerzõ nem a mûtárggyal, a világon egyedülálló,<br />
zománcképekkel ékesített koronaékszerrel<br />
foglalkozik. Más, merõben ismeretlen területre, a<br />
szellemi kultúra összetett és gazdag világába vezet.<br />
[…] Hogyan alakult a korona jelentése az évszázadok<br />
alatt Mi az összefüggés a korai nemzeti<br />
identitás fejlõdése és a koronához fûzõdõ eszmék<br />
jelentése között […] ez a könyv mintegy<br />
nyilvántartása, virtuális mûhelye a koronához és<br />
egyes korok eszmevilágához közvetlenül vagy közvetve<br />
fûzõdõ nézetekkel foglalkozó hazai és külföldi<br />
tudósok munkájának. Mivel manapság a tudományos<br />
viták helyett mintha elhatalmasodna a<br />
kizárólagos kinyilatkoztatás és a felelõtlen vagdalkozás<br />
gyakorlata, aligha lehet eléggé hangsúlyozni<br />
[…] a szerzõ etikus ellenõrzõ eljárását és elegáns<br />
vitamódszerét.”<br />
R. Várkonyi Ágnes<br />
Kees Teszelszky<br />
(Roger Cornelis Emil Teszelszky)<br />
1972-ben született Voorburgben (Hollandia). A<br />
leideni egyetemen politológiát hallgatott, Amszterdamban<br />
kelet-európai tanulmányokat folytatott.<br />
2006-ban szerezte meg tudományos fokozatát<br />
a groningeni egyetemen. Kutatási területei:<br />
politikatörténet és -elmélet; politikai gondolkodás<br />
a kora újkori Magyarországon és Hollandiában;<br />
historiográfia a Habsburg Birodalomban;<br />
magyar–holland kulturális és diplomáciai<br />
kapcsolatok; a nemzeti identitás fejlõdése a<br />
kora újkori Európában; Közép-Kelet Európa<br />
napjainkban.
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
19<br />
SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk.<br />
A magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációja<br />
1927–1935<br />
Rendtörténeti füzetek 13.<br />
Pannonhalmi Fõapátság 2008,<br />
576 oldal, ISSN HU 1219-7440,<br />
ISBN 978-963-9053-79-3<br />
A magyarországi férfi és nõi rendek apostoli vizitációjának anyagára<br />
Kelemen Krizosztom pannonhalmi fõapát kinevezésének iratait keresve<br />
találtunk rá a szerkesztõ. Ebben a kötetben az apostoli vizitációt még nem a<br />
maga teljességében mutatjuk be. Inkább csak jelezzük, hogy itt van egy kutatási<br />
lehetõég. A feldolgozás során egyre inkább szétágaztak a szálak, és szükséges<br />
lehet a további vizsgálódás minden itt szóba jöhetõ szerzetesrendi levéltárban.<br />
SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk.<br />
A Bencés Konföderáció<br />
Bencés Rendtörténet 1.<br />
Pannonhalmi Fõapátság <strong>2009</strong>,<br />
352 oldal,<br />
ISBN 978-963-9053-81-6<br />
A kötetben három tanulmányt találunk. Frumentius Renner, a St.<br />
Ottilien-i fõapátság néhai levéltárosa a Bencés Konföderáció<br />
történetét dolgozza fel XIII. Leótól XII. Piusig. Dolgozatának végén<br />
bõséges forrásjegyzéket és statisztikát hoz a kezdeti dokumentumok<br />
és a Konföderáció szervezetének további tanulmányozásához.<br />
Laurentius Eschlböck OSB, a bécsi skót apátság szerzetese, doktori<br />
értekezésében a prímás apát hivatalát jogtörténeti szempontból<br />
vizsgálja, különös tekintettel az újjádolgozott Lex Propiára, a Konföderáció<br />
alaptörvényére. Somorjai Ádám OSB pedig a Szent Anzelm<br />
épületegyüttes felépítésének pénzügyi és jogi szempontjait dolgozza<br />
fel, arra a kérdésre keresve a választ, miért nem található szerzõdés<br />
az alapító Apostoli Szentszék és a bencés pímás apát, illetve a<br />
Bencés Konföderáció között.<br />
SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk.<br />
Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József<br />
kapcsolattartása II.<br />
Tanulmányok és szövegközlések<br />
METEM Budapest <strong>2009</strong>, 264 oldal, ISBN 978-963-9662-34-6<br />
A kötet két részbõl áll. Az elsõ részben magyar nyelvû tanulmányok<br />
vizsgálják az Apostoli Szentszék és Mindszenty József bíboros hercegprímás<br />
kapcsolattartását, közölve a dokumentumok magyar fordítását.<br />
A második részben az eredeti dokumentumokat olvashatjuk. A vizsgált<br />
periódus 1956–1963, az amerikai követségi menedék elsõ évei, amely<br />
1963 júniusával zárul le (XXIII. János pápa halálával, illetve. a pápaválasztó<br />
konklávé napjaival).
20<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
DR. ENDRÉDY FERENC CSANÁD O.S.B.<br />
életének 83., szerzetességének 65. évében, a betegek szentségével<br />
megerõsítve, <strong>2009</strong>. január 13-án hazatért Mennyei Atyjához.<br />
Temetése január 19-én volt Pannonhalmán.<br />
Csanád atya 1947-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Rómában. A<br />
hazai politikai körülmények és a létszámkorlátozás miatt nem tért vissza<br />
Magyarországra, 1955-ben a teológiai doktorátus megszerzését követõen<br />
a São Pauló-i közösségünkhöz csatlakozott. 1966-ig tanított az<br />
ottani gimnáziumban, majd visszatért Európába. 1980-ig a Burg<br />
Kastlban mûködõ magyar gimnázium tanára, 1980–83 között nevelõ<br />
Wadersloh-Diestedde-ben, majd 1992-ig kórházlelkész Bad Abbachban.<br />
Ekkor hazatért és a soproni bencés templom igazgatója lett. Szívügye<br />
volt a szegények és öregek gondozása, a soproni Szent Benedek Idõsek<br />
Háza elindításán sokat fáradozott. 2006 nyarától nyugalomban élt<br />
a Szent Benedek Idõsek Házában. Isten gondviselõ jóságába vetett bizalma<br />
vezette õt egész életében, minden törekvésében. Különösen is<br />
tisztelte a Fatimai Szüzet.<br />
MÁTÉFFY ATTILA BALÁZS O.S.B.<br />
életének 83., szerzetességének 64., áldozópapságának 60. évében, a<br />
betegek szentségével megerõsítve, <strong>2009</strong>. január 22-én hazatért<br />
Mennyei Atyjához. Temetése január 29-én volt Pannonhalmán.<br />
Balázs atya a teológiai tanulmányok végeztével, 1950-ben, „létszámkereten<br />
kívüliként” a Gyõri Egyházmegyében kezdte meg lelkipásztori szolgálatát.<br />
Munkakörei voltak: 1950–53 segédlelkész Écsen. 1953–54 lelkész<br />
Gyõrött, a bencés templomban. 1954–55 adminisztrátor Farádon.<br />
1955–61 segédlelkész Tényõn, Tatabányán, Szanyban, Újkéren és Sopronban.<br />
1961–63 lelkész Árpáson és Csépen. 1963–69 segédlelkész Banán,<br />
majd Tatabányán. 1969–70 lelkész Tatán. 1970–76 segédlelkész<br />
Tatabánya-Óvárosban. 1976–80 lelkész Tatán, majd Balfon. 1980 segédlelkész<br />
Péren. 1981-ben költözött vissza Pannonhalmára, ahol házgondnok<br />
helyettes, majd kisegítõ lelkész és a Boldogasszony kápolna õre<br />
volt. Közben 1989–90 a Szent Adalbert Otthon igazgató helyettese.<br />
1990–91 veszprémvarsányi lelkész, Láziban kisegítõ lelkész. 1991–94 Lázi<br />
megbízott lelkésze. 1994–99 zarándokgondozó Pannonhalmán.<br />
1999–2003 megbízott lelkész Kismegyeren. 2003-tól haláláig zarándokgondozó<br />
és kisegítõ lelkész Pannonhalmán.<br />
Balázs atya eszményeit követve tehetséges és vérbeli szónok, a katolikus<br />
hit védelmezõje volt lelkigyakorlataiban és a hit oktatásában egyaránt.<br />
Fájdalmas történeti korszak papjaként sokat küszködött környezetével<br />
és önmagával is. Gyakran érezte magát szárnyaitól megfosztott<br />
rabmadárnak. Ez árnyékként kísérte utolsó évtizedeit. Szenvedései ellenére<br />
mégis a fatimai áhítataiban, a hit-, és jegyesoktatásaiban sok<br />
gyümölcsöt termett.<br />
„Engedd, Uram, hogy vidámságot és örömöt halljak…” (Zsolt 50,10)
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
21<br />
TERÜLETI APÁTSÁG<br />
Gyakorló lelkipásztorok és hitoktatók:<br />
együtt Pannonhalmán!<br />
Szíves invitálás és szándékaink bejelentése után<br />
örömmel és némi kíváncsisággal érkeztünk meg<br />
március 7-én a fõmonostor épületébe. Nagyon jó<br />
volt, hogy hívtak bennünket (Asztrik fõapát úr),<br />
és vártak is ránk (Arnold testvér, aki a közös<br />
együttlét helyére – a gimnázium Asztrik termébe<br />
– irányított bennünket). Lassan gyülekezve 9 órakor<br />
el is kezdõdött az együtt-gondolkodás, amelyet<br />
Vágvölgyi Éva, a Szent Jeromos Bibliatársulat<br />
munkatársa vezetett.<br />
A bevezetõ elõadás az ismerkedésnek adott<br />
keretet. Különbözõ képek segítségével mutatkoztunk<br />
be egymásnak, miközben arról is beszéltünk,<br />
miért éppen az a illetõ kép tetszett meg a sok<br />
közül. A délelõtti közös megbeszélés tárgya Ábrahám<br />
meghívása volt. Kiscsoportos módszerrel, az<br />
ún. „házi bibliakörök módszere” alapján dolgoztuk<br />
fel ezt az ószövetségi igehelyet. Három csoportban<br />
dolgoztunk egy-egy órát, majd közösen minden<br />
csoport megosztotta a többiekkel észrevételeit. Kicsit<br />
elfáradva, hiszen mindannyian „strapáltuk”<br />
magunkat, finom ebédet kaptunk az ebédlõben,<br />
majd a folytatás következett.<br />
Egy újszövetségi szakasz: a vak meggyógyítása<br />
volt a téma. E jelenetet az integratív módszer<br />
segítségével próbáltuk közelebb hozni magunkhoz,<br />
hogy megtanulva, hasonló módon tudjuk majd továbbadni<br />
a ránk bízott hittanosoknak is. Megírtuk<br />
a cselekményvázlatot, majd pantomim játékkal<br />
elõadtuk a jelenetet. Közben különbözõ hangszerekkel,<br />
hangeffektusokkal – hangzó képpel próbáltuk<br />
érthetõvé tenni a történetet. Mindeközben<br />
megerõsítést kaptunk abban is, hogy mennyire<br />
fontos bevonni a gyerekeket az egyes történetekbe<br />
úgy, hogy eljátsszuk, ábrázoljuk (rajz, gyurma)<br />
a témát.<br />
A közös munka után lehetõség nyílt kérdéseink<br />
feltevésére is. Többek közt arról érdeklõdtünk,<br />
hogy kik és milyen hatékonysággal<br />
vizsgálják a különbözõ<br />
hittankönyveket, amelyekbõl tanítanunk<br />
„kell”; illetve. a megismert<br />
módszerek hatékonyságára<br />
kérdeztünk rá a mindennapi<br />
hitoktatásban. Voltak kérdések,<br />
amelyekre nehéz kielégítõ<br />
választ adni, de mindenképpen<br />
olyan módszerekre nyílt<br />
rálátásunk, amelyeket eddig<br />
csak egyéni próbálkozásként<br />
alkalmaztunk hitoktatói gyakorlatunkban.<br />
Mi tetszett, és mit értékelek<br />
pozitívnak ebben a napban<br />
Elõször is azt, hogy van ilyen<br />
lehetõség. Fontos, hogy akik<br />
együtt küzdünk a pályán, idõnként<br />
találkozzunk, tanuljunk<br />
újabb módszereket, erõsítsük<br />
egymást, tudatosítsuk, hogy<br />
nem vagyunk egyedül. Nem<br />
olyan régen részt vettem egy másik egyházmegye<br />
hitoktatóinak továbbképzésén, és az óriási különbséget<br />
abban láttam, hogy míg mi szívesen, érdeklõdve<br />
voltunk együtt, addig az elõzõben többen<br />
csak kényszerbõl, a részvétel kötelezõ volta miatt<br />
jelentek meg. Valószínû, hogy mindez a szerevezettségen<br />
is múlott, de talán azon is, mennyire tekintjük<br />
küldetésnek, a Szentlélek által adott lehetõségnek,<br />
szolgálatnak saját területünkön a hitoktatást,<br />
a ránk bízott gyermekeket.<br />
Jó volt együtt lenni, remélem lesz folytatás!<br />
Markó Józsefné, gyõrszentiváni hitoktató
22<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
23<br />
SZENT MAURÍCIUSZ<br />
MONOSTOR BAKONYBÉL<br />
„HA VANNAK A MONOSTORBAN KÉZMÛVESEK”<br />
Pannonhalmán 1998-ban, mikor egy új monostor alapítását<br />
terveztük, mindnyájan fontosnak tartottuk,<br />
hogy kétkezi munkát is végezzünk. A szellemi és a<br />
fizikai munka helyes arányait kerestük, továbbá azt a<br />
tevékenységet, amivel hozzájárulhatunk a bakonybéli<br />
monostor fenntartásához.<br />
Szakmai ismeretek és tõke hiányában olyan mesterségek<br />
után néztünk, amit autodidakta módon elsajátíthattunk,<br />
és kevés eszközzel beindíthattunk.<br />
Engem Elõd atya,<br />
osztályfõnököm példája inspirált,<br />
aki a hetvenes években a gyõri<br />
Bencés Gimnáziumban tanári munkája<br />
mellett a fizikum szertárába<br />
vonult vissza, hogy mûtárgymásolatokat<br />
készítsen, többek között<br />
Péri József kortárs ötvösmûvész<br />
korpuszait és a 12. századi somogykéthelyi<br />
körmeneti keresztet.<br />
Diákszobáinkban az általa megmunkált<br />
feszületek voltak.<br />
Itt, Bakonybélben az alapítás<br />
elsõ éveiben ahányan voltunk,<br />
csaknem annyiféle mesterséggel<br />
próbálkoztunk: gyertyakészítés,<br />
könyvkötészet, méhészet, kerámia,<br />
mûtárgymásolat, gyógynövénykertészet.<br />
Ezek hosszabb-rövidebb ideig<br />
mûködtek.<br />
Jelenleg két munkatársunk<br />
mûveli a kertet, a könyvkötészetet<br />
és a gyertyamanufaktúrát pedig<br />
bérbe adtuk. A monostorban 2007<br />
decembere óta hárman élünk, hogy<br />
egymást segítsük ott, ahol elakadtunk.<br />
A mûtárgymásoló mûhelyben 2008 óta Izsák<br />
testvérrel együtt munkáljuk meg a nyers öntvényeket.<br />
Közös tapasztaltunk, hogy egyedül nehéz kitartanunk<br />
az imádságban és a munkában. Az elmúlt évben<br />
többen kérdezték, talán állították, nem tudom:<br />
Nem vagytok kevesen A hathoz, az öthöz képest kevesebben,<br />
kevesen vagyunk. Háromhoz képest a négy<br />
viszont nagy változás. Jézus szavai bennünket, hármunkat<br />
is megerõsít, vö.: Ahol ketten vagy hárman<br />
az én nevemben egybegyûlnek, ott vagyok közöttük.<br />
A mûhelyben, a tárgyalóasztalnál, a templomban<br />
és a természetben.<br />
Jó tudnom, hogy Szent Benedeknek van néhány<br />
szava, amit a monostorban élõ kézmûveseknek és kereskedõknek<br />
írt a barbárság évszázadaiban, mikor a<br />
szerzetesek kódexek másolásával és a könyvtárak létrehozásával<br />
segítették az írásba foglalt szent hagyomány<br />
átörökítését. „Ha vannak a monostorban kézmûvesek,<br />
ezek -– ha az apát megengedi -–, teljes alázatossággal<br />
gyakorolják mesterségüket. De ha valamelyik<br />
a munkájában való ügyessége miatt gõgös lenne,<br />
mert azt hiszi, hasznára van a monostornak, az<br />
ilyet tiltsák el mesterségétõl, és ne térjen ahhoz vissza,<br />
hacsak meg nem alázza magát, és újra parancsot<br />
nem kap az apáttól.” (RB 57)<br />
A béli monostorban az elmúlt évtizedben -– a<br />
vallásos giccs terjedését látva, némiképp ellenpontozva<br />
ezt a folyamatot -– egy gondosan válogatott szakrális<br />
kisplasztika gyûjteményt hoztunk létre, ami alapját<br />
képezi a mûtárgymásolásnak.<br />
A gyûjteményben elsõdlegesen kereszt-ábrázolások<br />
találhatók, különbözõ<br />
népek, pl. magyar, szláv,<br />
ír, etióp és kopt ötvösmûvészek<br />
mûalkotásai. A számos középkori<br />
és néhány kortárs szakrális mûalkotás<br />
másolatát cinkbõl, bronzból<br />
vagy ezüstbõl készítjük el. A mûtárgymásolatok<br />
nagyobbik része<br />
öntvény, kisebbik része veret. Az<br />
orosz fémikonokról – az elõállítás<br />
technológiájára és lelkületére utalva<br />
– mondják: bronzba öntött<br />
imádságok. A monostor mûhelyében<br />
1999 óta készített másolatokról<br />
is elmondható: bronzba foglalt<br />
imádságok, melyek az alkotómûvészek<br />
hittapasztalatát és szakmai<br />
igényességét tükrözik.<br />
A múzeumokban és magángyûjteményekben<br />
fellelhetõ feszületek<br />
másolataival szeretnénk hozzájárulni<br />
a családok istentiszteleti helyeinek<br />
kialakításához, a mellkeresztek<br />
vagy a kulcstartók pedig<br />
keresztségünk misztériumára emlékeztetnek bennünket,<br />
mikor úton vagyunk.<br />
„Ha pedig a kézmûvesek munkájából valamit el<br />
kell adni, akkor azok, akiknek kezén az megfordul,<br />
óvakodjanak minden csalástól… Az árak megszabását<br />
illetõen pedig föl ne bukkanjon a kapzsiság bûne; sõt<br />
mindig valamivel olcsóbban adják, mint a világiak adhatják,<br />
»hogy mindenben dicsõíttessék az Isten«.”<br />
(RB 57)<br />
Értékesítési lehetõséget a bencés monostorok teremtenek:<br />
Ausztriában Melk és Gut Aich; Magyarországon<br />
Pannonhalma, Tihany és a budapesti Tanulmányi<br />
Ház, de jelen vagyunk 2000 óta a budai Szent<br />
Imre-napi vásárokon és adventben a budapesti plébániákon<br />
s a Nagytétényi Kastélymúzeumban.<br />
A Bencés Hírlevél Olvasóinak figyelmében ajánlom<br />
honlapunkat, (www.bakonybel.osb.hu), ahol tájékozódhat<br />
a monostor mûtárgymásolójában készülõ keresztekrõl<br />
és az árakról.<br />
Anzelm testvér
24<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
TIHANYI APÁTSÁG<br />
Télvégi és <strong>tavasz</strong>odó<br />
Tihany<br />
Ezen a télen a Balaton kétszer is befagyott. A <strong>tavasz</strong><br />
azonban feltartóztathatatlanul közeledik.<br />
Madárcsapatok vonulását lehetett megfigyelni<br />
az ablakunkból, s amikor havas volt a táj, a<br />
madáretetõink környékén igazi nagy élet voltzajlott.<br />
A turisták egyelõre elkerültek minket, zarándokokkal<br />
sem lehetett még találkozni. Munkatársaink<br />
közül aki tudott, szabadságra ment.<br />
Felkészültünk arra, hogy ha megjön a jó idõ,<br />
zajosabb lesz körülöttünk az élet. Nagyböjt elsõ<br />
vasárnapján már idegenek is szép számban<br />
voltak a templomban.<br />
Az ökumenikus imahét szokás szerint nálunk,<br />
Tihanyban kezdõdik: eljönnek a balatonfüredi<br />
evangélikusok, reformátusok képviselõi<br />
is. Ifj. Háfenscher Károly volt az igehirdetõ,<br />
utána a tetõtérben szokás szerint lehetõség<br />
volt baráti beszélgetésre pogácsa és egy pohár<br />
bor mellett.<br />
Egyházközségi gyûléseknek volt itt az ideje:<br />
számadás, költségvetés – adminisztráció…<br />
Januárban tartottunk „tetõtéri” elõadást,<br />
Kuncz Elemér pszichiáter nagyon érdekesen<br />
beszélt a „Beteg vagy bûnözõ” témáról. Februárban<br />
Máté-Tóth András, a szegedi egyetem<br />
tanszékvezetõ tanára tartott elõadást „Vallás,<br />
vallásosság a posztkommunista országokban”<br />
címmel.<br />
Hamarosan nyit a Rege kávézó: ott az el-
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
25<br />
sõ kiállításon bencés diákok fotóit lehet látni.<br />
A Galériában Thuronyi István Lourdes-ban<br />
élõ festõmûvész életmû-kiállítása lesz húsvét<br />
vasárnapjától látogatható. Az ünnepélyes megnyitó<br />
idõpontja: április 18-a, délután 4 óra.<br />
Tihany és Balatonfüred – a két önkormányzat<br />
– megállapodást kötött a Magyar<br />
Kultúra Napján, hogy közösen is rendeznek<br />
kulturális eseményeket. Egyik színfoltja lesz<br />
ennek az együttmûködésnek, hogy munkatársainkat<br />
meghívták Füredre: elõadják „A háborúk<br />
kora – avagy a tihanyi faágyú igaz története”<br />
címû darabot. Biztos nagy sikere<br />
lesz… (Tihanyban már háromszor elõadták az<br />
elmúlt években.)<br />
Március 28-án, szombaton lelki napot tartunk:<br />
35-–40 érdeklõdõre számítunk, akik délelõtt<br />
10-tõl délután kb. 4 óráig vesznek részt<br />
elmélkedéseken, megbeszéléseken, zsolozsmán,<br />
szentmisén.<br />
Március 29-én, vasárnap délután 4 órakor<br />
a piliscsabai Ward Mária Gimnázium ének- és<br />
zenekara adja elõ Pergolesi „Stabat Mater”-ét:<br />
bevezetõ elmélkedéssel felkészülés a nagyhétre.<br />
A Szent Három Nap vendégei szép számban<br />
jelentkeznek. Liturgiánkat virágvasárnap<br />
(10 ó), nagycsütörtökön (19.30), nagypénteken<br />
(18.00), nagyszombaton (19.30) és húsvétvasárnap<br />
(10 óra) a Mária Rádió élõben közvetíti.<br />
Már hagyománya van a nagypéntek délután 3<br />
órakor kezdõdõ keresztútnak a Kálváriánál:<br />
messzirõl is jönnek, hogy együtt imádkozzanak.<br />
Innen indul, majd a feltámadási liturgiában<br />
áldjuk meg azt a keresztet, amely két<br />
részbõl áll, s amely végigzarándokolja északon<br />
és délen a határon túli magyarokat, hogy majd<br />
Csíksomlyón a pünkösdi nagybúcsún ismét találkozzon<br />
a két rész, szalagokkal dúsan feldíszítve,<br />
melyeket az egyes állomásokon kötnek<br />
rá a keresztet fogadó és továbbadó községek.<br />
Húsvét után folytatódnak a tetõtéri elõadások:<br />
április 22-én, pénteken 18.00 órakor Keresztes<br />
Szilárd püspök úr („Az én Bibliám”),<br />
május 22-én Skultéty Csaba (Fiume és fiumei<br />
magyarok egykor és ma) elõadása lesz. Június<br />
12-én lesz még elõadás, ugyancsak pénteken,<br />
18.00-kor.<br />
Húsvét után valószínû elkezdõdik a régen<br />
várt és most már megtervezett és engedélyezett<br />
lift építése. Liftaknát kialakítanunk külön<br />
nem kell: az apátság épülete melletti toronyban<br />
fog mûködni.<br />
Pályázati pénzt nyertünk egy kis turistafogadó<br />
építmény megvalósításához. Tervezés,<br />
tárgyalás, engedélyeztetés: hosszú folyamat,<br />
amíg majd az épület elkészülte után reményeink<br />
szerint a pénzt is megkaphatjuk.<br />
Nagyböjti készületben vagyunk, várjuk a<br />
szent Húsvétot. Áldott felkészülést kívánok a<br />
tihanyi közösség nevében a Hírlevél valamenynyi<br />
olvasójának:<br />
Richárd atya<br />
Tervezett kiállításaink<br />
<strong>2009</strong>.04.12. – <strong>2009</strong>.06.07. Thuronyi István festõmûvész kiállítása<br />
<strong>2009</strong>.06.09. – <strong>2009</strong>.07.19. Diner Tamás fotómûvész kiállítása<br />
<strong>2009</strong>.07.21. – <strong>2009</strong>.09.13. Kecskés Ágnes textilmûvész kiállítása<br />
<strong>2009</strong>.09.15. – <strong>2009</strong>.10.31. Mihály Gábor szobrászmûvész kiállítása<br />
A Tihanyi Bencés Apátság Rege Kávézóban<br />
rendezett <strong>2009</strong>. évi kiállításai<br />
<strong>2009</strong>.03.10. – <strong>2009</strong>.05.10. Bencés diákok fotókiállítása<br />
<strong>2009</strong>.05.12. – <strong>2009</strong>.07.12. Novák László fotómûvész kiállítása<br />
<strong>2009</strong>.07.14. – <strong>2009</strong>.08.23. Hoffer Ildikó keramikus mûvész kiállítása<br />
<strong>2009</strong>.08.25. – <strong>2009</strong>.10.31. Martin Mayrhofer OSB festõmûvész kiállítása
26<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
SZENT MÓR<br />
BENCÉS PERJELSÉG, GYÕR<br />
Események a perjelségben<br />
Legutóbb a Bencés Hírlevél 2008. szeptemberi<br />
számában adtunk hírt életünkrõl, a<br />
Szent Mór Bencés Perjelség és a Czuczor<br />
Gergely Bencés Gimnázium néhány fontos<br />
eseményérõl.<br />
Sajnos, amit a szeptemberi számban sejtettem,<br />
szomorú valósággá vált, Otmár atya<br />
október 7-én elhunyt. Halálával szegényebbek<br />
lettünk,: egy dolgozó és imádkozó rendtárssal<br />
kevesebben élünk a Perjelségben. Otmár<br />
atyáról a Bencés Hírlevél elõzõ számában<br />
Fõapát úr temetési imádságával emlékeztünk<br />
meg. Itt is megköszönöm iskoláink<br />
volt diákjainak, hogy olyan szép számban jöttek<br />
el temetésére, hogy velünk együtt imádkozzanak<br />
és köszönjenek el Tõle.<br />
Oresztész atya Otmár atya temetése napján<br />
töltötte be nyolcvanadik. évét. Változatlan elkötelezettséggel<br />
és nagy szeretettel tanítja<br />
tanítványait, egy matematika fakultációs csoportot<br />
és szolgálja közösségünket: kántorkodik<br />
zsolozsmánkon és vasárnaponként prédikál<br />
templomunkban. Isten éltesse és áldja<br />
meg példamutató életéért.<br />
Október 22-én Csepel Önkormányzata Képviselõ<br />
Testülete Vályi Hugó atya részére posztumusz<br />
„Csepel díszpolgára” címet adományozta.<br />
Hugó atya 1962-tõl 1987-ig iskolánk<br />
tanára, templomunk lelkésze volt. A Bencés<br />
Rendházban halt meg, és templomunkban<br />
van eltemetve.<br />
„Három évig tartó vezetése alatt meghonosította<br />
Csepelen is a bencés nevelés jellemzõ<br />
vonásait: a családiasságot, a szellemi<br />
és testi munka fontosságát, a tiszta örömöt<br />
és a mindenkire kiterjedõ szeretetet. Mint<br />
tanár és igazgató szigorú és igényes volt, tanítványai<br />
mégis szerették, mert megérezték<br />
benne az értük élõ nevelõt. Kapcsolata az államosított<br />
iskolával sem szûnt meg. 1962-ben<br />
szólhatott újra az iskola teljes közössége<br />
elõtt. Egyszerûségével, bölcsességével, tárgyszerû<br />
megnyilatkozásaival megnyerte hallgatóságát<br />
és a beszélgetésekben jedlikes utódait.<br />
Ennek titka a minden szavából sugárzó<br />
szeretet volt” – írja a méltatása.<br />
Január 19-én Ittzés János evangélikus püspök<br />
meghívására Gáspár atyával részt vettünk<br />
az Öregtemplomban az ökumenikus<br />
hét megnyitóján, majd utána a Püspöki Hivatalban<br />
az ünnepi vacsorán. A püspök úr<br />
pohárköszöntõjében Isten áldását kérte iskolánk<br />
lányaira. Gesztusa jólesõ meglepetés<br />
volt számunkra. Másnap a keresztény egység<br />
imahete alkalmából iskolánk és a perjelség<br />
közös imádságot tartott templomunkban.<br />
A közös vesperáson Hanvay László evangélikus<br />
lelkész prédikált.<br />
Az iskola életébõl<br />
Szeptembertõl húsz diáklány tanul a IX. B és<br />
C osztályokban, közülük kilencen az orsolyita<br />
nõvérek gyõri leánykollégiumának lakói. Jó<br />
reklámjai iskolánknak, mert most a felvételi<br />
beszélgetésen több jelentkezõ lány is hivatkozott<br />
az iskolánkban tanuló lányokra, hogy jól<br />
érzik magukat és szívesen vannak nálunk. A<br />
következõ tanévre már a hetedik osztályra is<br />
elfogadtuk a lányok jelentkezését.<br />
Szeptember 18-án megérkeztek vendégeink<br />
Bad Driburgból az immár hagyományos õszi<br />
viszontlátogatásra. Egy hetet töltöttek nálunk.<br />
Csonkáné Hernádi Zita tanárnõ szervezésében<br />
a szokásos dunántúli utakon kívül a Mátrába<br />
is kirándultak – Recskre és Egerszalókra.<br />
Mindnyájunknak nagy örömet okozott és a tanári<br />
kar munkájának elismerését jelentette,
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
27<br />
hogy a Semmelweis Egyetem rektora szeptember<br />
30-án a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumot<br />
a Semmelweis Egyetem Partneriskolájává<br />
fogadta, mint a Semmelweis Egyetem<br />
legkiválóbb hallgatóit adó 14 középfokú<br />
oktatási intézmény egyikét.<br />
Semmelweis Partneriskolai programok keretében<br />
iskolánk diákjai február 10-én Prof.<br />
Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi<br />
Intézetének professzora a<br />
stresszrõl tartott nagy érdeklõdéssel kísért<br />
elõadást iskolánkban, majd február 18-án<br />
Gimnáziumunk 13, biológia fakultációra járó<br />
tanulója Budapesten járt a Semmelweis Egyetem<br />
tehetségnapján. A tehetségnapon részt<br />
vevõ 12. és 11. évfolyamos, az orvosi pálya<br />
iránt érdeklõdõ tanulók betekintést nyerhettek<br />
a Gyermekgyógyászati Klinika laborjába,<br />
boncoláson vehettek részt, meglátogatták a<br />
Transzplantációs és Sebészeti Klinikát, a Belklinika<br />
laborját, a Biofizikai Intézetet, megtekinthették<br />
az Anatómiai Múzeumot. A csoportprogramok<br />
után az ország minden részébõl<br />
érkezõ partneriskolás diákok meghallgatták<br />
Falus András professzor elgondolkodtató<br />
elõadását az orvostudomány jelenlegi és jövõbeli<br />
problémáiról. Ezt követõen a Kerpel-Fronius<br />
Ödön Tehetséggondozó Programban<br />
részt vevõ medikus hallgatók mondták el,<br />
hogy miért jelentkeztek orvosi egyetemre, és<br />
röviden bemutatták az egyetemi életet.<br />
A tehetségnap kiválóan alkalmas volt arra,<br />
hogy kedvet ébresszen az orvosi munka iránt.<br />
Reméljük, hogy sok résztvevõ diákunk orvostanhallgatóként<br />
is megismeri majd a Semmelweis<br />
Egyetem orvosi képzését.<br />
A tanév folyamán Csonka István tanár úr<br />
szervezésében három alkalommal 45-45 diák<br />
különbözõ osztályokból, valamint néhány tanár<br />
Budapestre utazott. Általában délután 2<br />
órakor indult a különbusz Gyõrbõl. A program<br />
egy-egy múzeum vagy kiállítás megtekintése<br />
(Sziklakórház, Bodies/Test kiállítás, Királyi<br />
Borászat és Pincészet), majd egy színházi elõadás<br />
(Shakespeare: Machbeth – Katona József<br />
Színház; Neil Simon: Pletyka – Madách<br />
Színház; Stendhal: Vörös és fekete – Vígszínház).<br />
December 5-én iskolánk 2004-ben érettségizett<br />
tanulója Mészáros Gergõ, aki jelenleg a<br />
Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának<br />
hallgatója, Junior Prima Díjban részesült<br />
a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában.<br />
Barkó Gábor Ágoston tihanyi bencés testvér<br />
riportot készített egykori osztálytársával,<br />
amely a www.czuczor.com oldalon olvasható.<br />
Januárban Kiss Ádám 10. A osztályos tanulónk<br />
meghívást kapott az Európai Természettudományos<br />
Diákolimpia (EUSO) magyar<br />
csapatának válogató versenyébe, az ún. kiválasztási<br />
hétvégére.<br />
Diákjaink az OKTV versenyen is szépen szerepelnek,<br />
eddig már három tanulónknak sikerült<br />
bejutnia a döntõbe: Ruff László (német),<br />
Szabó Gábor (informatika), Major László<br />
(olasz).<br />
Az idén iskolánk diákja nyerte a Sövegesdíjat.<br />
A gyõri és pannonhalmi diákoknak kiírt<br />
versenyben Varga Sébastien Kertem címû<br />
verse lett az elsõ helyezett. A díjat <strong>2009</strong>. február<br />
21-én a IV. Bencés Bálon vehette át Budapesten<br />
a Szépmûvészeti Múzeumban.<br />
Március 6-án került sor a hagyományos gyõri<br />
Tavaszi Kórustalálkozóra. E tekintélyes<br />
múlttal bíró rendezvényre hivatalosak Gyõr<br />
városának egyházi és világi, iskolai és felnõtt,<br />
amatõr és hivatásosakból álló együttesei. A<br />
szervezõknek e mindig színes választékból<br />
kell egy gazdag, színvonalas mûsort összeállítani.<br />
Az idei évben iskolánk Collegium<br />
Musicum Jaurinense kórusa is részt vett a<br />
rendezvényen, amely a hagyományoktól eltérõen<br />
nem a Városházán, hanem a Zsinagógában<br />
került megrendezésre. A fesztiválon a<br />
koncertkórus 32 énekese vett részt, valamint<br />
idén debütált új, hat fõbõl álló kamara-vonószenekarunk<br />
is. Énekkarunk Antonio Caldara<br />
B-dúr miséjébõl a Kyrie és a Gloria tételeket<br />
énekelte.<br />
A kétszáz éve született Charles Darwin tiszteletére<br />
a Nyugat-Magyarországi Egyetem<br />
Apáczai Csere János Kara emlékkonferenciát<br />
szervezett, amelynek társszervezõi voltunk.<br />
Ez alkalomból gimnáziumunkban is kiállításokkal<br />
és március 6-–7-én emlékkonferenciával<br />
tisztelgünk a neves tudós elõtt. Az évforduló<br />
kapcsán a díszteremben március végéig<br />
kiállítások lesznek megtekinthetõek.<br />
Tamás atya
28<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
TISZAÚJFALU<br />
Az elmúlt évben már több alkalommal is hírt<br />
adtunk templomunk felújítási munkálatairól.<br />
Martin Gábor generáltervezõ, Csabai Csaba mûszaki<br />
ellenõr, Magdolna és Ágnes testvérek irányításával<br />
sikerült úgy összehangolni a késve indult<br />
munkálatokat, hogy decemberben a karácsonyi<br />
ünnepeket már a templomban ünnepelhettük<br />
meg.<br />
Január 10-ére hálaadásra hívtuk össze mindazokat,<br />
akik munkájukkal hozzájárultak a felújításhoz.<br />
Eljöttek a kõmûvesek, az ácsok, a bádogosok,<br />
a festõk, a villanyszerelõk, az asztalosok, a<br />
kõfaragók, és családjaik.<br />
Hálaadásunkat szentmisével kezdtük el, majd<br />
a közös ebéd után vetítést szerveztünk: Ágota<br />
testvér – Ágnes testvér fotói alapján, melyek a<br />
munkák során készültek – korábban már egy vetítést<br />
állított össze. Vendégeink nagyon élvezték<br />
Találkozások<br />
a képeket, melyeket elõzetesen nem láttak – s<br />
néhány alkalommal azok „titokban” is készültek.<br />
Nagyon jó hangulat kerekedett, vicces megjegyzéseikkel<br />
egymást ugratták.<br />
Mivel a Biblia éve volt, ezért Magdolna testvér<br />
egy-egy Szentírással köszönte meg mindenkinek<br />
áldozatkész munkáját. Ez egy olyan sikeres<br />
találkozás volt, mely mindenkit „gazdagított”<br />
valahogy, valamiképpen.<br />
Február 8-án Ágnes, Márta, Katalin, Mária<br />
nõvértestvérek és Ildikó jelölt Budapestre mentek<br />
az Unitas találkozóra, melynek a Sapientia<br />
Szerzetesi Hittudományi Fõiskola adott otthont.<br />
Orosz Lóránt OFM köszöntõ szavai után<br />
Kõvári Magdolna szociális testvér elõadását hallgattuk<br />
meg. Elõadásának az „Érlelõdés a hivatásban”<br />
címet adta. Az elõadást több szempontból,<br />
kérdések alapján kiscsoportos beszélgetéseinken<br />
dolgoztuk fel. A csoportok beosztása véletlenszerûen<br />
történt. A csoportvezetõk által irányított<br />
beszélgetések érdekessé és elgondolkodtatóvá<br />
tették az együttlétet.<br />
Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik fõapát<br />
úr mutatta be, buzdítva, lelkesítve minket<br />
hivatásunkban.<br />
Az ebéd szünetében alkalom volt az együttlétre,<br />
egymás jobb megismerésére, új kapcsolatok<br />
kialakítására, tapasztalatcserére.<br />
Örömteli hírt kaptunk Miletics Katalintól, elkészültek<br />
a keresztút állomásai. Február 13-án este<br />
megérkeztek kolostorunkba, és másnap ügyes<br />
asztalos kezek segédletével felkerültek helyükre<br />
a templom Mária-hajó oldalára.<br />
Február 25-én Hamvazószerdával megkezdõdött<br />
a Nagyböjt. Idén az elsõ keresztúti ájtatosságot<br />
Ágota testvér vezetésével már az új stációk között<br />
járva elmélkedhettük át Urunk szenvedésének<br />
állomásain: meg-megállva, együtt menve, találkozva<br />
a kínnal, a fájdalommal, a szenvedéssel,<br />
a halállal. De tudjuk, ezzel nincs befejezve…<br />
Márta testvér
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
Eseménynaptár<br />
29<br />
Január 3.<br />
Január 7.<br />
Január 10.<br />
Január 12.<br />
Január 13.<br />
Január 14.<br />
Január 17.<br />
Január 30.<br />
Február 1.<br />
Február 2.<br />
Február 8.<br />
Február 10.<br />
Február 13.<br />
Február 18.<br />
Február 19.<br />
Február 21.<br />
Február 22–24.<br />
Február 28.<br />
Március 3.<br />
Március 6.<br />
Március 9.<br />
Március 21.<br />
Március 26.<br />
Április 4.<br />
Jézus nevének emléknapján templomunk egyik éves egyházmegyei szentségimádási<br />
napját tartottuk. Egyéni és közös adorálásra bõséges lehetõség<br />
nyílt a nap folyamán.<br />
Franciska nõvérünk Pannonhalmán a mennyei hazába költözött.<br />
A templom felújításának elsõ szakasza lezárult. Közös hálaadó szentmise<br />
és ebéd keretében vendégül láttuk a munkálatokban résztvevõ szakembereket.<br />
Oblátáink lelkinapja a kolostorban. Délután Richárd atya „Ég és föld”<br />
címû elõadásán épülhettünk.<br />
Franciska nõvér temetése. A frissen megújult templomban végzett elsõ<br />
gyászszertartást Richárd atya vezette.<br />
Mizere Istvánné, Piroska obláta testvérünket kísértük utolsó földi útján<br />
az újfalui temetõben.<br />
Benedikta és Mária nõvérek tettek tanúságot Szentesen hitükrõl, hivatásukról.<br />
Lelkinap a Congregatio Jesu kecskeméti leánygimnáziumában Benedikta<br />
nõvér és Mária nõvér közremûködésével.<br />
Ágnes nõvér és Ildikó jelölt testvér tanúságtétele Tiszakécskén a megszentelt<br />
élet napja alkalmából.<br />
Gyertyaszentelõ Boldogasszony, a megszentelt élet ünnepe. Elkezdtük a<br />
szabályzat-módosítással kapcsolatos megbeszéléseket a közösség egészében.<br />
Unitas-találkozó Budapesten Ágnes, Márta, Katalin, Mária nõvérek és<br />
Ildikó jelölt testvér részvételével.<br />
Szent Skolasztika fõünnepe közösségünkben. A délelõtti ünnepi szentmisét<br />
Maurus atya celebrálta Ede atyával együtt, a nõvérek és az obláta-testvérek<br />
körében.<br />
Megérkeztek Újfaluba a Jankata testvérünk által készített új keresztúti<br />
stációk.<br />
Ede atya egy hónapra Mariazellbe utazott.<br />
A sokak által ismert és tisztelt piarista tanár, Tuba Iván atya temetésén<br />
Magdolna perjelnõ és Mária nõvér képviselte a közösséget.<br />
Nagy sikerû egyházközségi hittanos farsang a faluban Vencel plébános<br />
atya, Benedikta és Mária nõvérek szervezésében.<br />
Farsangi szentségimádási napok a közösség és a hívek részvételével.<br />
Szabályzat-módosító káptalan Újfaluban Richárd és Cirill perjel atyák<br />
vezetésével.<br />
Elkészült a templom világítása.<br />
Az asztalosok elkészítették és beállították a templombelsõ ajtóit.<br />
Obláta-lelkinap.<br />
Szent Benedek Atyánk fõünnepe. Templomunk éves szentségimádási napja.<br />
Richárd atya elõadása a kolostorban „Reményünk, áldott légy, kereszt”<br />
címmel.<br />
Fr. Zatykó László szegedi ferences atya megáldja az új keresztutat.<br />
Összeállította: Ágota testvér
30<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
TANULMÁNYI HÁZ<br />
BUDAPEST<br />
Tizennyolc év<br />
a Tanulmányi Ház konyháján<br />
Waller Gusztávné Marika néni már elmúlt hatvan éves, amikor elfogadta Domonkos házfõnök<br />
atya felkérését, hogy jöjjön fõzni a Tanulmányi Házba. Férje féltette a megterheléstõl,<br />
és úgy engedte el: „Legfeljebb egy évre!” Az egy évbõl tizennyolc év lett. Nekem jutott a megtiszteltetés,<br />
hogy 2007 Szent Márton ünnepén a szentmise utáni agapén megköszönjem helytállását<br />
és a ház nevében elköszönjek tõle.<br />
Eszembe jutott, hogy megkérdezzem õt az emlékeirõl,<br />
meg arról, hogy hogyan is érzi magát. Az emlékekkel kapcsolatban<br />
azt mondta, hogy õ ebben a szolgálatban nagyon<br />
boldog volt. Ha az egészsége engedte volna, akkor lehet,<br />
hogy még ma is nálunk dolgozik. Számomra nagy öröm, hogy<br />
Marika néni így emlékszik vissza ezekre az évekre: mindig<br />
megkapta a fiatal bencésektõl a tiszteletet, igazán nem bántották<br />
meg soha.<br />
Örömmel emlékezik vissza arra is, hogy a ház vendégei,<br />
akik sokszor Brazíliából, Amerikából, Németországból jöttek,<br />
mennyire értékelték az õ fõztjét. Valaki megjegyezte neki,<br />
hogy „magát annyit dicsérik, hogy a végén menni se fog tudni,<br />
csak röpülni”. Egy alkalommal belga vendégeknek palacsintát<br />
sütött, és õk egy nagy ív papírra fölírták: „Köszönjük<br />
a finom palacsintát!” Az ív papírt fölerõsítették a konyha<br />
falára. Megható élmény volt számára, hogy egy Bulgáriából<br />
itt vendégeskedõ ortodox pap ebéd után kiment a konyhába<br />
és megáldotta õt.<br />
Különösen is hangsúlyozta Mária néni, hogy milyen felemelõ<br />
élmény volt számára, ahogy a fiatal bencések, maguk<br />
is egyetemisták, mennyire fölkarolták a fiatalokat, hogyan törõdtek<br />
velük. Ugyancsak örömmel emlékezik arra, ahogy a<br />
hívek Szent Benedek és Szent Márton ünnepével kapcsolatos<br />
nagy agapék elkészítéséhez mennyire messzemenõen segítettek<br />
neki. Reggel héttõl sokszor este tízig dolgozott, de igazában<br />
soha nem volt fáradt, sokak véleménye szerint azért<br />
nem, mert „szívvel és örömmel csinálta”.<br />
Megkérdeztem tõle, hogy nem tartott-e attól, hogy egyházi közösségbe, szerzetesek közé<br />
megy dolgozni. Nem, ettõl nem félt, igazában az töltötte el aggodalommal, hogy meg fog-e felelni<br />
az elvárásoknak. A jelek szerint ezzel nem sokáig kellett foglalkoznia, mert ragyogóan<br />
megállta helyét.<br />
Marika néni, köszönjük! A jó Isten adjon még szép éveket szerettei körében!<br />
Maurus atya
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
31<br />
Szimbiózis<br />
A Sasadi út felõl jõve a Péterhegyi úton a<br />
dombtetõn két épület áll egymás mellett: a<br />
Szent Szabina kápolna a sarkon és mellette<br />
a Bencés Tanulmányi Ház. Ma már el sem<br />
tudjuk képzelni egyiket a másik nélkül, anynyira<br />
összetartoznak. Persze ez nem volt<br />
mindig így. A kápolna idén hetvenöt éves.<br />
1934-ben építették a környék sváb lakói. Túl<br />
sokan ekkor még nem laktak errefelé. Még<br />
az ötvenes évek közepén is, amikor a budapesti<br />
kispapok kijártak Szunyogh Xavér<br />
atyát hallgatni, a Kelenföldi pályaudvar felõl<br />
földúton közlekedtünk. Aztán 1984-ben, 25<br />
évvel ezelõtt fölépült a Tanulmányi Ház. Bár<br />
a kommunista diktatúra ebben az idõben<br />
már repedezett, de az Állami<br />
Egyházügyi Hivatal még<br />
nagyhatalom volt. Csak<br />
Szennay András fõapát úr<br />
mesélhetne arról, hogy milyen<br />
küzdelmet kellett vívnia<br />
ezzel a hatalommal,<br />
hogy végül is engedélyezzék<br />
a ház felépítését. Ettõl<br />
kezdve ez a ház a Budapesten<br />
tanuló bencés növendékeknek<br />
valódi otthona lett a<br />
kápolnával együtt. Hetenként<br />
a ház megtelt gyerekekkel,<br />
akik hittanra jöttek<br />
ide. A csoportokat egy-egy<br />
bencés növendék és egy-egy<br />
világi hitoktató vezette. A<br />
kápolna a mindennapos zsolozsmának<br />
volt a helye, de<br />
az ifjú bencések igehirdetésben<br />
tett elsõ szárnypróbálgatásainak<br />
is a tanúja.<br />
Akkoriban még a házat<br />
megtöltötték a bencés fiatalok.<br />
Nagyobb szobákban<br />
ketten is laktak. Azóta –<br />
sajnos – csak „csurrannakcsöppennek”<br />
a hivatások.<br />
Mivel a házfõnökön és a<br />
Sapientia Szerzetesi Fõiskolán<br />
filozófiát tanító Bakos Gergely rendtársunkon<br />
kívül két bencés növendék van Tihanyból<br />
(Barkó Ágoston és Mihályi Jeromos<br />
testvér), a ház a szerzetesi szolidaritás jegyében<br />
otthont ad a csornai premontrei közösség<br />
két növendékének (Hancz Tamás<br />
atyának és Boldvai Bertalan testvérnek) is.<br />
Ezért a ház a pannonhalmi fõapátság budapesti<br />
támaszpontja is lehet: budapesti elfoglaltságaik<br />
során rendtársaink szállást és étkezést<br />
kapnak itt, idõrõl idõre hazai és külföldi<br />
bencés és nem bencés vendégek is befogadást<br />
kapnak.<br />
Ezt a két szép évfordulót szeretnénk ebben<br />
az évben hangsúlyosabban megünnepel-
32<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL<br />
ni. Ünneplésünk a múlt év halottak napjával<br />
kezdõdött. Ekkor név szerint megemlékeztünk<br />
az elmúlt 75 év alatt a kápolnában<br />
szolgálatot teljesítõ – már elhunyt –- egyházmegyés<br />
és bencés lelkipásztorokról, valamint<br />
azokról a világiakról, akik akár a kántorkodásban,<br />
akár a kápolna takarításában és<br />
gondozásában buzgólkodtak.<br />
Március elején a kápolnánk közösségének<br />
tagjaiból verbuválódott „Membran””<br />
együttes (Csutorás Évi, Bajnok Zsófi, Ontko<br />
Henrik OSB, Balog Ambrus, Perlik Boldizsár,<br />
Schubert Tamás) koncertjén ír népzenét<br />
játszott a Tanulmányi Házban. Március<br />
29-én, vasárnap 20 órai kezdettel a Discantus<br />
énekegyüttes adott koncertet. Ennek az<br />
együttesnek tagja Martin Orsolya, a Tanulmányi<br />
Ház tervezõjének leánya, aki annak<br />
idején hittanra is járt hozzánk.<br />
A lehetséges ünnepi mûsorok között<br />
még filmklub is szerepel. A csúcspont természetesen<br />
Szent Szabina vértanúasszony<br />
ünnepe lesz augusztus 29-én, szombaton. Ekkorra<br />
szabadtéri szentmisét tervezünk mindazon<br />
bencések jelenlétével, akik ez alatt a 25<br />
év alatt a Tanulmányi Házban tanultak, dolgoztak,<br />
illetve tartósan a közösségben éltek.<br />
Az alábbiakban tájékoztatom a kedves<br />
Olvasókat a Szent Szabina Kápolna nagyböjtjének<br />
eseményeirõl.: Március 21-én Szent<br />
Benedek Atyánk ünnepén ünnepi liturgiánk<br />
fõcelebránsa és igehirdetõje Dr. Kumminecz<br />
Géza, a Budapesti Központi Papnevelõ Intézet<br />
rektora és a Pázmány Péter Katolikus<br />
Egyetem Teológiai Karának dékánja volt. A<br />
szentmise után a jelenlévõk agapéra voltak<br />
hivatalosak a tanulmányi ház ebédlõjébe.<br />
Március 22 és 24. között került sor kápolnánk<br />
közösségének nagyböjti lelkigyakorlatára,<br />
amelyet Dr. Korzenszky Richárd OSB<br />
tihanyi perjel atya vezetett.<br />
Maurus atya<br />
A Szent Szabina kápolna húsvéti programjai<br />
Április 5. (Virágvasárnap)<br />
Április 8. (Nagyszerda)<br />
Április 9. (Nagycsütörtök)<br />
8.45 Barkaszentelés és ünnepi liturgia<br />
18.30 Esti szentmise<br />
18.30 Esti szentmise,<br />
a betegek kenetének kiszolgáltatása<br />
18.30 Az utolsó vacsora emlékmiséje<br />
Április 10. (Nagypéntek)<br />
Április 11. (Nagyszombat)<br />
Április 12. (Húsvétvasárnap)<br />
Április 13. (Húsvéthétfõ)<br />
15.00 Keresztút<br />
18.30 A Úr szenvedésének ünneplése<br />
18.30 Vesperás<br />
21.00 Húsvéti vigília, utána Agapé<br />
9.00 Ünnepi szentmise<br />
10.30 Fiatal családok szentmiséje<br />
17.45 Vesperás<br />
18.30 Szentmise<br />
Húsvétvasárnapi rend, de a 10.30-as szentmise elmarad<br />
BENCÉS HÍRLEVÉL n A Magyar Bencés Kongregáció tájékoztató lapja n Megjelenik negyedévenként n Kiadó:<br />
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátság n Felelõs kiadó: Dr. Várszegi Asztrik fõapát n Szerkeszti a<br />
Fõapáti Hivatal, fõszerkesztõ: Hortobágyi T. Cirill n Gondozta a Bencés Kiadó n Levélcím: Fõapáti Hivatal 9090<br />
Pannonhalma, Vár 1. n E-mail: hirlevel@osb.hu n Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. n Nyomdai munka: Palatia<br />
Nyomda és Kiadó Kft., Gyõr