You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
32<br />
A honvágy meglepte és visszasietett<br />
„Minden magyar ember – magyar nótaköltő<br />
is!… A magyar nótaköltők nem<br />
voltak mind jára-tosak a magasabb zenetudományban;<br />
leggyakrabban mulatni<br />
szerető és tudó emberek voltak,<br />
akiknek szívében a cigány muzsikálása<br />
alatt ’kivirágosodott’ egy-egy nóta körvonala,<br />
amely később bizony egy ’úri<br />
mulatás’ alatt ismét csak a cigány vonója<br />
alá került, s így találta meg a népszerűségét.”<br />
(1) Arról nincs pontos adat,<br />
hány húszezer magyar nóta született,<br />
de annyi bizonyos, hogy a ceglédi<br />
Farkas Sándor is kivette részét ezek<br />
népszerűsítéséből. Nemcsak itthon,<br />
nemcsak Európában.<br />
amikor 1849. április 15-én a sikeres<br />
rajtaütésekből Asbóth Lajos ezredes<br />
kis nemzetőr csapata visszatért a<br />
Pesti u. 6-ba, Ferenchich József<br />
uradalmi tiszttartó és Farkas József<br />
zenebandája fogadta őket. (2) Akkoriban az ország<br />
minden vidékén voltak nevezetes cigánybandák.<br />
A nagy sürgésben ott lábatlankodott<br />
a prímás szemefénye is, az ötéves, 1844-<br />
ben született Sanyika. Apjától tanulta a hegedülést,<br />
s nemsokára a környék leghíresebb zenésze<br />
lett. A Pintér Terézi-ával kötött házassága<br />
után a lakodalmakon, táncmulatságokon<br />
szinte mindenütt ő húzta a talpalávalót.<br />
Markó Miklós a millennium évében adta ki A<br />
História<br />
cigányzenészek albuma c. kötetét. (Bp. 1896.)<br />
„A vidéki zenészeket 6-8 levélváltás után sikerült<br />
rávennem a részvételre – írja a bevezetőben.<br />
Csaknem valamennyi jelesebb zenészt<br />
saját lakásán kellett felkeresnem, s a gyakori<br />
látogatások alkalmával akadtam aztán néhány<br />
értékes régi képre.” Mi áll a kötetben<br />
Farkas Sándorról Nem teljes az élettörténet,<br />
hiszen élt még a kötet kiadásakor. „Czeglédi<br />
Farkas Sándor, zenekarvezető, született<br />
Czegléden az 1844. évben. Már 14 éves korában<br />
kitűnő zenei tehetséget mutatott és zenekart<br />
szervezett… 20 éves korában, az akkoriban<br />
a legjobb hírnévnek örvendő budai<br />
Horváth Marczi bandájába, mint első szólista<br />
lépett be és első,<br />
na-gyobb német körútját<br />
tette, melyből jó<br />
hírnevet hozott magával.<br />
E német körútról<br />
haza térvén ismét<br />
átvette czeglédi<br />
zenekarának vezetését<br />
és tanulmányi<br />
utazást tett velük<br />
Magyar országban,<br />
magukat egy nagyobb<br />
külföldi útra előkészíteni. E körút befejeztével<br />
az egész banda magyar díszruhában<br />
Francziaországba utazott. Párisban az<br />
„Éden” színházban négyszeri fellépésre szerződtették,<br />
s oly tetszést arattak, hogy negyedik<br />
fellépésük után Sándort az ott lévő magyar<br />
egylet arany éremmel díszítette fel.” Markó ír<br />
a további állomásokról: Bordeaux, majd<br />
Gambetta francia miniszterelnök sírjának<br />
megkoszorúzása. „1882-ben Amerikában<br />
New York városában találjuk, ahol a többi kö-