60. Homo és hetero Tudja az olvasó, mire jó a ... - E-nyelv Magazin

e.nyelvmagazin.hu

60. Homo és hetero Tudja az olvasó, mire jó a ... - E-nyelv Magazin

60. Homo és hetero

Tudja az olvasó, mire jó a tudomány? Mármint azon kívül, hogy minél inkább megismerjük a

valóságot? Arra, hogy apró, pálmafás szigetként menedéket nyújtson a közélet óceánjának

állandó, olykor haragos hullámzásában. Ha egy nyelvészt mint magánembert tengeribetegség

környékez, mert századszorra ragadja el valamilyen társadalmi vita örvénye, szépen beleül a

ladikjába (jachtra nem telik neki), és elevez a tudomány kicsiny szárazulatára. Amikor például

arról szópárbajoznak körülötte, hogy a homoszexualitás rosszabb-e, mint a heteroszexualitás,

és jó dolog-e a melegfelvonulás vagy a kamingautolás, máris üdvözült mosollyal oldozza el

a lélekvesztt, és irány a nyelvészet szigete. Bár ott is vannak homók és heterók, k olyan

eltérek és mégis egyformák, hogy közösen hordozzák a másság zászlaját.

Az els nagy meglepetés mindenkit az általános iskolában ér, amikor a helyesírással

ismerkedik. Ekkor tárulnak elénk a homofón vagy heterográf, vagyis azonos kiejtés, de más

íráskép szavak. Egy világ omlik össze bennünk, amikor megtudjuk, hogy a Képzeld, Pistike

már térdel! és a Hogy fussak fájós térddel? utolsó eleme nem ugyanaz, vagy hogy a Toldi

estéje egy létez mcím, a Toldi estélye viszont legföljebb Miklósunk álmában történt meg.

Az elbbi furcsaságról a szóelemz, az utóbbiról meg a hagyományrz írásmód tehet: két

olyan eljárás, amely nem a beszédet, hanem a szavak felépítését, illetve a nyelv egy korábbi

állapotát jeleníti meg. A helyesírási hagyományápolást még éppen hogy elviselhet nygként,

a szóelemzést viszont hasogató fejfájásként éljük meg. Ez az állandó nyelvtanozást igényl

írásmód okozza a heterográfiát a fáradságfáradtság, ijedségijedtség és izzadságizzadtság

szópárokban. Ugyanakkor az eltér íráskép igen hasznos két nyelv között: abban segít, hogy

az egyez hangzású nevek legalább papíron ne gerjesszenek vihogást. Így a nagy német költ

nem keveredik a kétéltek közé (Goethegte), és a magyar olvasó is tisztelettel gondol az I.

világháború francia hsére, Foch marsallra (ahol = [s]).

E jelenség fordítottja a homográfia vagy heterofónia, az ugyanúgy leírt, de másként

kiejtett szavak viszonya. Ez a magyarban úgyszólván ismeretlen. A Mit egyek? és az Egyek

vagyunk (az els rövid, a második hosszú [gy]-vel) cirkuszban mutogatott különlegességek.

Az angol dúskál az ilyenekben, pl. lead [líd] vezet ~ [led] ólom; row [rou] evez ~ [rau]

veszekedés; wind [vind] szél ~ [vájnd] teker. Hogy a magyar szkölködik, míg az angol

bvelkedik a homográfiában, azt a helyesírási alapelvek aránya okozza. A magyar szavak

lejegyzésében a szóelemzés és a kiejtés, az angolban viszont a hagyományrzés uralkodik. Ez

utóbbinak is a kiejtés az alapja, csakhogy nem a mai, hanem az évszázadokkal régebbi.

Mit szólna mindezek után az olvasó a homók és a heterók házasságkötéséhez vagy

bejegyzett élettársi kapcsolatához? Örömmel közlöm, hogy a nyelvészet szigetén teljes a hn

áhított tolerancia. Ha két szónak azonos a hangalakja és az írásképe, de más a jelentése, akkor

rohanhatnak is az anyakönyvvezethöz vagy a közjegyzhöz, hogy homonímia néven vegye

ket nyilvántartásba. Ez történt például a kecsua láma a tevével rokon állat és a tibeti láma

buddhista szerzetes szavakkal. A szótári homonímia mellett nyelvtani homonímia is létezik,

amely vagy a ragozásban nyilvánul meg (pl. eszik = k eszik), vagy a képzésben (pl. uncsi =

unalmas vagy unoka). Ez ügyben a világbajnok az a sokszor idézett talányos mondat, amelyet

az esztergomi érsek írt Bánk bánnak:

A királynt megölni nem kell. Félnetek jó lesz. Ha mindnyájan beleegyeztek, én nem: ellenzem.

A királynt megölni nem kell félnetek. Jó lesz, ha mindnyájan beleegyeztek. Én nem ellenzem.

Persze nem lehet mindent ilyen szépen összeboronálni. Ha két szónak a hangalakja és

az írásképe is eltér, akkor valósul meg a heteronímia. Ennek azonban fokozatai vannak. Ha

nagy a különbség, akkor nem akadunk fenn rajta (pl. sün ~ tör), ha viszont kicsi, akkor igen,

mert rögtön fürkészni kezdjük a jelentésbeli kapcsolatot. A koszorú ~ köször párosnál meg is

találjuk (kerekség), míg a torol ~ töröl duónál nem. Az ember mindig az értelmet keresi, de a


paronímia (szóhasonlóság) így is csbe tudja húzni. Hiába ég és föld a káplán segédlelkész

és a káplár tizedes, húszadszorra is összekeverjük ket. A tévesztés lehetsége annál kisebb,

minél nagyobb az alaki különbség. Ugyanakkor a nagy különbség is összetarthat szavakat, ha

a jelentésük megegyezik. A lopakodik és az oson beszédben és írásban is más, de nagyjából

ugyanarra utalnak, ezért szinonimák.

Kezdi már kapiskálni az olvasó, hogy a nyelvész miért szereti annyira azt a pálmafás

szigetet? Azért, mert aki ott homo, az egyúttal hetero is; csak nézpont kérdése, hogy valami

homográfia vagy heterofónia, ill. heterográfia vagy homofónia néven kerül-e szóba. Itt nincs

min vitatkozni... kivéve persze azt, hogy megfeledkeztünk a nyelv sokféleségérl és állandó

változásáról. Mert így már nem olyan éles a tudományos kategóriák határa, mint amilyennek

hittük. Aki azt mondja, hogy Bajba vagyok, az legyalulja a bajbanbajba picike különbségét,

más szóval a paronímiából, vagyis a heterofónia egy sajátos formájából homofóniát hoz létre.

Ez nemcsak a fesztelen vagy a lezser beszédre, hanem egyes nyelvjárásokra is jellemz. A kár

palóc tájszólásban egybeesik a kór hangalakjával. De még egy beszédhiba is egybeolvaszthat

két szót. A raccsolás egyik fajtájában a régi ugyanúgy ejtdik ki, mint a légi. A bajba bajban

ritkán, a kór kár és a légi régi soha nem jelenik meg írásban, ezért itt csupán homofónia

alakul ki, nem homonímia. Annyit mégis megállapíthatunk, hogy számos hetero szóból lesz

homo, a latin Similis simili gaudet (hasonló a hasonlónak örül) igazolásaként, ez azonban a

szövegkörnyezet miatt nem gátolja a megértést.

Hát ezért olyan hívogató a nyelvészet szigete. Nem fenyegeti a személyesked viták

szökárja, és senki nem gondol rosszra, ha azt hallja, hogy a vízpart homokos.

More magazines by this user
Similar magazines