ElÅadás (pdf) - AAM VezetÅi Informatikai Tanácsadó Zrt.
ElÅadás (pdf) - AAM VezetÅi Informatikai Tanácsadó Zrt.
ElÅadás (pdf) - AAM VezetÅi Informatikai Tanácsadó Zrt.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gyorsítósáv III<br />
Sajtótájékoztató<br />
2009.10.28., Kempinski Hotel<br />
Előadók:<br />
– Szűcs Zoltán, <strong>AAM</strong>, vezérigazgató<br />
– Saád Tamás, <strong>AAM</strong>, Projektmenedzsment üzletágvezető<br />
– Cserneczky Tamás, <strong>AAM</strong>, EU üzletágvezető
Közreműködő szakértőink<br />
2<br />
Dr. Habuda Judit<br />
közgazdász<br />
független tanácsadó<br />
Dr. Bod Péter Ákos<br />
közgazdászprofesszor<br />
egyetemi tanár<br />
Budapesti Corvinus Egyetem<br />
Halász Róbert<br />
menedzser tanácsadó<br />
oktatási üzletág<br />
<strong>AAM</strong> Tanácsadó <strong>Zrt</strong>.<br />
Dr. Árva László<br />
közgazdászprofesszor<br />
egyetemi oktató<br />
Ecole Supérieure des Sciences<br />
Commerciales d’Angers
Miért éppen az <strong>AAM</strong> Tanácsadó <strong>Zrt</strong>.?<br />
3<br />
15 éve Magyarországon; 5 év közép-kelet európai jelenlét<br />
11 ország<br />
200+ alkalmazott<br />
1500+ projekt<br />
€15M bevétel<br />
100%-ban magyar tulajdonban<br />
EU, Világbank, Phare projektek<br />
<strong>AAM</strong> Budapest<br />
<strong>AAM</strong> Bukarest<br />
<strong>AAM</strong> Zágráb<br />
Közigazgatás, bankszektor, energetika, közlekedés, távközlés, egészségügy, oktatás
Gyorsítósáv tanulmánysorozat<br />
A tanulmánysorozat társadalmi felelősségvállalásunk része.<br />
4<br />
2008. december, Gyorsítósáv I:<br />
• ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta = 80 mrd Ft;<br />
• 2009-re becsült GDP változás = - 2,5%<br />
2009. május, Gyorsítósáv II:<br />
• ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta = 280 mrd Ft;<br />
• 2009-re becsült GDP változás = - 6,7%
Gyorsítósáv III<br />
5<br />
2009. október, Gyorsítósáv III:<br />
• 2009-re becsült GDP változás = - 6,7%<br />
• ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta : 548 mrd Ft<br />
• ÚMFT lekötött támogatás: 3063 mrd Ft<br />
•2010 végéig várhatóan lekötésre kerül: ~5000<br />
mrd Ft (70%)<br />
• 2011-2013<br />
2013-ra ~ 2000 mrd Ft marad.<br />
Felül kell vizsgálni az ÚMFT-t és a megváltozott<br />
körülményekhez igazítani!
Helyzetelemzés és javaslatok
Az ÚMFT helyzete<br />
A hétéves keret kb. 45%-a lekötésre került 2009 végéig:<br />
7<br />
TÁMOP; 9%<br />
KEOP; 9%<br />
KMOP; 8%<br />
TIOP<br />
DDOP<br />
ÉAOP<br />
ÉMOP<br />
EKOP<br />
DAOP<br />
KDOP<br />
NYDOP<br />
ÁROP<br />
GOP; 13%<br />
KÖZOP; 39%<br />
A lekötött keret nagy része infrastruktúra fejlesztés.
Az ÚMFT helyzete<br />
A közvetlen foglalkoztatási hatás várhatóan továbbra is<br />
alacsony marad.<br />
Autópálya építés<br />
Közvetlen foglalkoztatási hatás<br />
Tőkeigényes<br />
8<br />
1 mrd Ft = 5-7 fő<br />
Csatornázás<br />
1 mrd Ft = 106 fő<br />
Lakóházak felújítása<br />
1 mrd Ft = 147 fő<br />
Élőmunka<br />
igényes
Az ÚMFT helyzete<br />
Az ÚMFT fő célja persze nem a közvetlen foglalkoztatás, hanem<br />
egy versenyképes, fenntartható gazdaság és társadalom<br />
megteremtése. De vajon ezt el fogjuk-e érni?<br />
85 prioritás<br />
1154 pályázati<br />
konstrukció<br />
30%<br />
5,17%<br />
5,54%<br />
3,27%<br />
5,81%<br />
Közép-Magyarország<br />
Dél-Alföld<br />
5,91%<br />
Észak-Alföld<br />
6,71%<br />
Észak-Magyarország<br />
67,59%<br />
Nyugat-Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl<br />
Közép-Dunántúl<br />
9<br />
40%<br />
20%<br />
50%<br />
Állami szervek Önkormányzatok Vállalkozások Egyéb<br />
Állami túlsúly<br />
KM régió túlsúly<br />
csak 20-23% 23% jut közvetlen<br />
gazdaságfejlesztésre
Kitörési pontok és az ÚMFT
Országstratégia és Fejlesztéspolitika<br />
11<br />
•ÚMFT források<br />
Fejlesztéspolitikai<br />
eszközök<br />
•Szabályozás<br />
•Adópolitika<br />
•Állami K+F források<br />
•Oktatáspolitika<br />
Jövőkép<br />
•Infrastruktúrapolitika<br />
Style<br />
•Foglalkoztatáspolitika<br />
Strategy<br />
Skills<br />
Országstratégia<br />
Shared<br />
values<br />
Intézményrendszer<br />
+<br />
Adekvát<br />
gazdaságpolitika<br />
•Egységes<br />
kormányzati funkció a<br />
nemzetgazdasági<br />
szintű tervezésben és<br />
koordinációban<br />
•Explicit, tudatos<br />
nemzetstratégiai<br />
munka<br />
•Stratégiai<br />
irányvonalak, kitörési<br />
pontok keresése<br />
Staff<br />
Structure<br />
Systems<br />
Kitörési pontok
Nemzetgazdasági tervezés keretfeltételei<br />
12<br />
IIntézményrendszer<br />
• Jelenlegi intézményi keretek<br />
sem strukturális, sem<br />
mőködési értelemben nem<br />
megfelelıek<br />
• EU források miniszteriális<br />
kezelése nem eredményez<br />
országstratégiát a gazdaság<br />
és társadalom számára<br />
• Egységes, koordinált<br />
kormányzati funkció és az<br />
eszközrendszer szinergikus<br />
alkalmazása<br />
?<br />
Gazdaságpolitika<br />
• Tudatosan vállalt<br />
nemzetstratégiai munka<br />
szükséges<br />
• Szakítás a „sodródással” és<br />
gazdaságpolitikai,<br />
improvizálással<br />
• „Sok – kevés” prioritás<br />
dilemmájának feloldása<br />
• Klaszterezıdés a termelési<br />
tényezık felhasználása<br />
alapján
Kitörési pontok keresése<br />
13<br />
Fejlesztési<br />
irány 2<br />
Fejlesztési<br />
irány 1<br />
Üzleti modell<br />
fenntarthatósága<br />
Multiplikációs hatás<br />
Kitörési pont I.<br />
Fejlesztési<br />
irány 3<br />
Foglalkoztatási hatás<br />
Tudásintentenzív<br />
Innovatívitás<br />
Környezeti<br />
adottságok<br />
Humán tıke<br />
Kockázatvállalás<br />
Fejlıdés irányai
Esettanulmány: felsőoktatási<br />
exportösztönzés
Egy példa – érvelésünk alátámasztására<br />
15<br />
Hazai felsıoktatás<br />
helyzete<br />
PÉLDA!<br />
Sajátosságok<br />
Felsıoktatási<br />
export<br />
Mi kell<br />
hozzá?<br />
Adottságok
Felsőoktatási helyzetelemzés<br />
• Jelenleg 71 felsıoktatási intézmény mőködik<br />
Magyarországon 420 ezer hallgatóval<br />
16<br />
• A 90’-es évek elejéhez képest a 2007/2008-as tanérvre a<br />
felsıoktatási karok száma 50%-kal bıvült<br />
• Az ezredforduló éveiben 100 ezer fıt is meghaladó<br />
felvételi adatokhoz képest ,2008-ban alig több mint 80<br />
ezer fı kezdte meg tanulmányait<br />
• A rendszerváltozás idıszakában 17 ezer fıs oktatói<br />
létszám mára meghaladja a 22 ezres létszámot<br />
• Az érdekelt korcsoportokat érintı demográfiai<br />
visszaesés és a felsıoktatási rendszer bıvülése miatt<br />
folyamatosan „javulnak” a felvételi arányok - mindez<br />
minıségi kérdéseket is felvethet<br />
• Felsıoktatási férıhely kihasználtság szintje egyre<br />
mérsékeltebb<br />
A jelentkezők számának csökkenése 4-5 éven belül oktatók elbocsátását,<br />
kapacitásbővítő PPP programok összeomlását, kisebb főiskolák ellehetetlenülését és a<br />
befogadó városok gazdaságának megrendülését okozhatja!
Felsőoktatási export sajátosságai és lehetőségei<br />
Ha a Magyarországon tanuló külföldi<br />
hallgatók létszáma eléri a 30 – 35 ezer<br />
főt, akkor évente mintegy 38 – 40 Mrd<br />
HUF pótlólagos bevétel generálódik a<br />
befogadó városok gazdaságában!<br />
Az elköltött pénzmennyiség a<br />
multiplikációs hatáson keresztül több<br />
ezer munkahely megteremtését teszi<br />
lehetővé!<br />
• Ma 15 ezer külföldi hallgató tanul<br />
Magyarországon<br />
• 45% határon túli magyar fiatal a környezı<br />
országokból, 55 % viszont nem magyar<br />
nemzetiségő, távoli országból érkezett<br />
hallgató<br />
17<br />
• Arányuk hagyományosan magas az orvosi,<br />
állatorvosi szakokon és a mérnökképzésben,<br />
azonban más diszciplínákban<br />
alulreprezentáltak<br />
• OECD elemzés szerint az elmúlt években<br />
ugrásszerően, közel 70%-kal nıtt a hallgatói<br />
mobilitás mértéke a világban – ma több mint<br />
3 millió diák tanul külföldön<br />
• Külföldi hallgatók költései havi 140 – 180 ezer<br />
HUF mértékre tehetık (lakhatás, szórakozás,<br />
vendéglátás, kiskereskedelem, stb.)<br />
• Sajátos „export jelleg „ – nincs logisztikai<br />
költség
A hazai felsőoktatás adottságai<br />
• A felsıoktatás üzleti modelljének fenntarthatóságát<br />
alig korlátozza a bárszínvonal fejlıdése<br />
18<br />
• A felsıoktatási export – jellegébıl adódóan – erıs<br />
gazdasági multiplikációs hatást képes érvényesíteni,<br />
amely a foglalkozatás szintjére is pozitívan hat<br />
• Az innováció és a tudásalapú fejlesztési jelleg<br />
alapvetı jellemzıje a felsıoktatásnak<br />
• A szükséges humán tıke, a nemzetközileg<br />
versenyképes termelési tényezı rendelkezésre áll<br />
• Magyarország környezeti adottságai, geográfiai és<br />
közlekedési feltételei megfelelıek<br />
• Az egyetemi és a kapcsolódó infrastruktúra<br />
alapvetıen rendelkezésre áll, a fejlesztések most is<br />
folyamatosak<br />
Az adottságok további javításához elsősorban nem a pénz hiányzik,. A TIOP és TÁMOP<br />
programokban a felsőoktatás céljaira külön pályázatok állnak rendelkezésre, amelyek<br />
prioritásai a Kormányzat döntése alapján újratervezhetőek.
A felsőoktatási export , mint kitörési<br />
pont megvalósításához egységes<br />
Kormányzati szándékra és összehangolt<br />
egyetemi fejlesztésekre van szükség!<br />
Fejlesztési szükségletek<br />
19<br />
• Korszerő, idegen nyelvő tananyagok, oktatói<br />
gárda és vendégprofesszorok<br />
• Külföldi hallgatókat támogató egyetemi<br />
szolgáltatások és eszközpark<br />
• Színvonalas kollégiumi és lakhatási feltételek<br />
• Vonzó kulturális és szórakozási lehetıségek<br />
• Együttmőködés és közös fejlesztési célok<br />
megvalósítása a fogadó városokkal<br />
• Korszerő intézményi menedzsment, IT és<br />
minıségirányítási rendszerek<br />
• Kormányzati és szabályozási intézkedések a<br />
külföldi hallgatók beutazásának és<br />
tartózkodásának megkönnyítésére<br />
• Megállapodások külföldi oktatási intézményekkel<br />
oktatási tevékenységük Magyarországra<br />
helyezésérıl<br />
• További kétoldalú egyezmények a diplomák<br />
kölcsönös elfogadásáról<br />
• Marketing és image építı tevékenység
www.gyorsitosav.hu
Kérdések<br />
és<br />
válaszok
Köszönjük a<br />
figyelmet!<br />
www.aam.hu<br />
Budapest 2009.10.28