15.11.2012 Views

Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile

Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile

Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Találkozások<br />

2009. március<br />

E-stonia<br />

Mobilszavazás Tallinban<br />

Gátfutás<br />

Hollandok változó klímában<br />

Exkluzív<br />

Charles Spencer<br />

Frei Tamás és Antal Péter<br />

Erdei Zsolt és Balzsay Károly<br />

Mobilkód<br />

Hódít a mozgó mozaik<br />

Keressék meg<br />

lapunkban is!<br />

Színes világ<br />

Simply Red a T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat koncerten, zöld bicikliút Párizsba,<br />

sokszínû Alma és fekete-fehér Barbie babák


A MO M TORO ROLA LA éés<br />

a stil ti izál zált ál t M logó o a Motor to ola Inc. védjegyei. A Bluetooth vé védjeg djegyek ye a tulajd<br />

ajdonos onosok ok bbirto<br />

irtokát kát képe képezik, zik, és a a Mo Motoro tor o la a Inc.<br />

lice icencszerzô e dés alap a ján hasz használj nálja a az azokat okat.. ©© 200 20 7 Motorola Inc. n Mind Minden inden<br />

en j og f ffennt<br />

ennt nn artv artva. aa<br />

Mot o oro o la a sza szakbo kbolt lt és s sze szervi rviz: z: Bud Budape a st II., Rete etek k uu.<br />

. 66.,<br />

., tel te efon: 336 336-12 36-12<br />

-1286 86<br />

Bud B ape apest st XII XIII., I., Ti Tisza sza u u. u 8. 8 , t ttele<br />

ele lefon fon fo : 3343-<br />

43-030 03077, 7777 , iinfo<br />

nfovon vonal: 06/40-20 -200-8 0-800 00 , wwww.<br />

ww motobo obbo lt. lt l hu<br />

STEREO BLUETOOTH <br />

WINDOWS MEDIA PLAYER 11<br />

ZENELETÖLTÉS ÉLESBEN<br />

www.motorola.hu<br />

A PENGE VISSZAVÁG<br />

T-<strong>Mobile</strong><br />

26 Mobilkód<br />

Meghódítja a világot<br />

62 Piros Ász<br />

Simply Red<br />

Kütyük, innováció<br />

10 E-stonia<br />

Észtországban mobilszavazás lesz<br />

36 Az Alma színe<br />

38 Blackberry – mindent tud<br />

Iroda a zsebben<br />

Mobilnet<br />

52 Mindenki szereti a jó meséket<br />

Divinyi Réka nekünk ír<br />

Nônap 28 A nô öröksége<br />

Diana, a hercegnô<br />

31 A történet folytatódik<br />

Exkluzív interjú Charles Spencerrel<br />

56 Ötvenéves<br />

Barbie mégsem öregszik<br />

Tudomány<br />

4 Egy furcsa pár<br />

Vetési varjú és kékvércse<br />

18 Galilei-élmény<br />

Igaz történet<br />

32 Salonga-kalandok<br />

Magyar etológusnô kongói blogja<br />

Fogadott hívás<br />

12 Gyûjtôk<br />

dr. Antal Péter és Frei Tamás<br />

Roaming<br />

58 A Bounty matrózainak paradicsoma<br />

Tahiti és szigetei<br />

Sport 40 Szorítón kívül<br />

Magyar bunyósok, világbajnokok<br />

44 Zöld út<br />

Biciklipálya Párizs és London között<br />

26<br />

TARTALoM<br />

28<br />

36<br />

58<br />

A Találkozások magazin havonta jelenik meg 175 000 példányban. Terjesztése: a tárgyhavi platinakártyás ügyfelek számára postán,<br />

illetve a T-<strong>Mobile</strong> üzletein keresztül, díjmentesen. Szerkeszti a Szerkesztôbizottság. Kiadó: [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.<br />

Vezérigazgató: Fischer András Lapmanager: Kocsis Miklós Hirdetésfelvétel: Buczó András, telefon: +36 1 371 3984<br />

E-mail: talalkozasokhirdetes@origo.hu A szerkesztôség címe: 1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2. D., telefon: +36 1 371 3801<br />

SMS/MMS: +36 30 303 0500 E-mail: talalkozasok@origo.hu Nyomás: R. R. Donelley ISSN: 1417-6645 Címlapfotó: Universal Music


BEjÖVô HíVÁSoK<br />

Fejleszd az iWiW-et!<br />

Az iWiW megnyitotta OpenSocial<br />

szabványon alapuló interfészét (API) és<br />

fejlesztôi portálját. Így lehetôvé válik,<br />

hogy külsô fejlesztôk is létrehozzanak<br />

önálló alkalmazásokat, és azok hamarosan<br />

az iWiW közel 4 millió felhasználója<br />

részére hozzáférhetôk legyenek. A legizgalmasabb<br />

alkalmazásokat keresik,<br />

a legjobb hármat egyenként 500 000 Ft<br />

pénznyereménnyel jutalmazzák.<br />

A beérkezett kérések alapján a nevezési<br />

határidôt 2009. március 31-ig<br />

meg hosszabbítjuk: a dev.iwiw.hu<br />

oldalon megtalálsz minden szükséges<br />

információt ahhoz, hogy te is beállj az<br />

iWiW-alkalmazásokat fejlesztôk közé.<br />

Itt regisztrálhatsz, itt kérdezhetsz, és itt<br />

tesztelheted az alkalmazásod.<br />

iWiW-díjcsomagok<br />

Az iWiW internetes közösség, így az<br />

új iWiW-díjcsomagokat egyszerûen az<br />

interneten, a T-<strong>Mobile</strong> Webshopban<br />

igényelheted, meglévô T-<strong>Mobile</strong>-os<br />

díj csomagod helyett vagy új elôfizetéshez.<br />

Új elôfizetés vagy lejárt hûségnyilatkozat<br />

esetén válassz új készüléket<br />

is! Kattints a megrendelés gombra,<br />

fizess elô az iWiW-díjcsomagra, és hívd<br />

ismerôseidet alacsony percdíjakkal!<br />

Találkozások 2.oldal<br />

Exkluzív<br />

Tavaszi hangulat<br />

mobilján!<br />

A t-zones ajándéka márciusban ez a háttérkép. Küldje a ROZSA szót<br />

SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra a letöltéshez!<br />

Digitálisatlasz-játék!<br />

MMS-játékunk e havi nyertes képét Szélmalomharc<br />

címmel Kiss Zsuzsanna küldte be Nyíregyházáról.<br />

Olvasónk nyereménye egy Nokia 6220 classic telefon.<br />

A Nokia 6220 classic segítségével útközben is hozzáférhet<br />

az internethez, az 5 megapixeles kamerával élményeit is<br />

megörökítheti, az elkészült képeket és videókat azonnal meg<br />

is oszthatja másokkal. Ráadásul a 6220 classic a beépített<br />

GPS-vevô és a T-<strong>Mobile</strong>-nál is elôfizethetô Nokia térképek<br />

segítségével akár navigációs eszközként is segíti Önt. Nyereménytelefonja<br />

átvételérôl értesíteni fogjuk. Ha Ön is szeretne<br />

játszani és nyerni, lakóhelyén készített talányos fotóját küldje<br />

MMS-ben szerkesztôségünknek a +36 30 3030500 számra<br />

(TALALD KI + a feladó neve + a település neve).<br />

Az év végéig elkészülhet Magyarország digitális<br />

privát atlasza olvasóink képeibôl.<br />

Újdonság<br />

Új lehetôséget kínálunk olvasóinknak! Amennyiben mobiltelefonjuk<br />

segítségével beolvassák a cikkeink mellett elhelyezett vonalkódot,<br />

plusz információkhoz juthatnak. Próbálják ki egyedülálló kezdeményezésünket.<br />

A kódolvasó szoftver letöltése március 31-ig ingyenes.<br />

Rendkívüli népszerûségét a gyors<br />

visszafejtési sebességnek köszönheti,<br />

és Japánban és Nyugat-Európában<br />

rendkívül népszerû, hiszen sokmindenre<br />

használható. A mobilkód szinte bármilyen<br />

információ kódolására alkalmas<br />

nyomtatott felületeken, mint például<br />

könyvek, CD lemezek borítóján, mozifilmek<br />

plakátjain és az újsághasábokon<br />

is. Minderrôl többet megtudhatsz a<br />

www.mobilkod.hu oldalon.<br />

A mobilkód olvasó szoftver letöltéséhez<br />

és használatához kamerával felszerelt<br />

mobiltelefon valamint aktív adatkapcsolat<br />

szükséges. A kódolvasó szoftver<br />

mûködése függhet telefonod beállításaitól<br />

is. Az arra alkalmas mobiltelefonok<br />

listáját és további információkat a www.<br />

mobilkod.hu internetes oldalon találsz.<br />

Ugyanitt várjuk kérdéseidet, észrevételeidet.<br />

A kódolvasó szoftver letöltése<br />

március 31-edikéig díjmentes. A szoftver<br />

letöltésébôl adódó problémákért<br />

a felelôsséget nem vállalunk.<br />

A teljes jognyilatkozatot keresd<br />

a http://www.mobilkod.hu/<br />

jogi_nyilatkozat.php oldalon!<br />

Töltsd le a kódolvasót telefonodra, és olvasd le a mobilkódot!<br />

1. Küldd el díjmentes SMS-ben a KÓD200 szót a 17660-as számra!<br />

2. Kattints a válasz SMS-ben kapott linkre!<br />

3. Töltsd le díjmentesen a mobilkód-olvasó programot a telefonodra.<br />

4. Nyisd meg a kódolvasó programot a telefonodon, és irányítsd a mobilkódra<br />

a kamerát! Ha automatikusan nem olvassa be a kódot a telefonod, akkor<br />

használd a fotózáshoz is használatos gombot!<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

MoBILKÓD<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

T-MoBILE<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

<br />

Találkozások 3.oldal


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

Találkozások 4.oldal<br />

Egy furcsa<br />

pár<br />

Vetési varjú<br />

és kékvércse<br />

2009-ben Magyarországon egy igazán furcsa<br />

pár az év madara. A vetési varjút és a kékvércsét<br />

rendszertanilag nem fûzi össze különösebben<br />

szoros kapocs, az értékes ragadozót<br />

azonban életmódja annál inkább a szántókon<br />

feketéllô varjakhoz köti. Hogyan választják meg<br />

még nálunk is demokratikusabb módon Belgiumban<br />

az év madarát? S miért számít provokatívnak<br />

a lettek idei választása, akiknél 2009<br />

a kárókatona éve?<br />

Találkozások 5.oldal


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

MADÁRHANGoK<br />

A MoBILjÁN!<br />

Szólaljon meg mobilja egy aranylille, balkáni<br />

gerle, vagy erdei pacsirta hangján! Küldje a<br />

MADAR szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes<br />

számra a valósághû állathangokért!<br />

Ha végiglapozunk egy igazán lelkiismeretesen<br />

összeállított, részletes naptárt,<br />

azt látjuk, hogy az évnek szinte<br />

alig maradt olyan napja, amely valamilyen<br />

szempontból ne lenne „jeles”;<br />

vallási és világi ünnepek, emlékezetes<br />

nemzeti vagy nemzetközi események<br />

évfordulói tarkázzák a kalendáriumot<br />

keresztbe-kasul. Talán a legizgalmasabbak<br />

a sokszor meghökkentô témájú<br />

„világnapok”, amelyek nem a szó<br />

klasszikus értelmében vett ünnepek,<br />

inkább reklámok, figyelemfelkeltôk,<br />

egy-egy jelentôs környezeti vagy társadalmi-kulturális<br />

értékre, problémára<br />

hívják fel a figyelmet.<br />

Hasonló cél vezeti a tudományos intézményeket<br />

és a társadalmi szervezeteket<br />

akkor, amikor teljes évet szentelnek<br />

egy-egy állat- vagy növényfaj<br />

népszerûsítésére, megismertetésére.<br />

A kiválasztott élôlények általában nem<br />

önmagukért izgalmasak az adott évben,<br />

sokkal inkább képviselôi, „nagykövetei”<br />

valamilyen átfogóbb, akár<br />

világméretû természetvédelmi vagy<br />

kulturális problémának, amely így érthetôbbé,<br />

személyesebbé válik a közönség<br />

számára.<br />

Az például, hogy a „természetes vízfolyások<br />

veszélyben vannak”, túlságosan<br />

elvont megfogalmazás, de ha választunk<br />

egy a szóban forgó élôhelyhez<br />

kötôdô kedves, szeretni való emlôst<br />

vagy látványos madarat, és rajta keresztül<br />

mutatjuk be a kérdést, nagyobb<br />

érdeklôdésre számíthatunk. Ezek a<br />

Találkozások 6.oldal<br />

természetvédelmi gyakorlatban az úgynevezett<br />

„zászlóshajófajok”, amelyeket<br />

a közvélemény eleve kedvel, vagy irántuk<br />

könnyen szerelemre gyújtható.<br />

A zászlóshajók mögött sorakozhat egy<br />

sereg kevéssé vonzó élôlény, nehezen<br />

propagálható élôhely, amelyek a sikerre<br />

vitt népszerûsítô-védelmi akció következtében<br />

részesülnek a figyelembôl,<br />

végsô soron pedig az oltalomból.<br />

A jól megtervezett „év állata-év növénye”<br />

típusú kampányok tehát valamilyen<br />

koncepció alapján jelölnek ki<br />

egy-egy élôlényt vagy élôlénycsoportot.<br />

Ilyenek lehetnek pl.:<br />

• az élôlény egy kevéssé ismert (vagy<br />

félreismert), de figyelemre érdemes<br />

vagy veszélybe került csoportot képvisel<br />

– pl.: az év denevérének, az év<br />

kétéltûjének a megválasztása;<br />

• nagyon népszerû, mindenki által ismert<br />

jószág, mégis valamilyen probléma<br />

van vele, vészesen fogyatkozik<br />

– pl. a füstifecske;<br />

• egy nagyobb szabású környezeti/<br />

kulturális probléma „képviselôje”,<br />

amely így könnyebben magyarázható,<br />

megérthetô – pl. a mezôgazdasági<br />

területekhez kötôdô fajok<br />

fogyatkozása, ôshonos háziállatok<br />

eltûnése;<br />

• esetleg egy természetvédelmi sikertörténet<br />

címerállata – például az<br />

óriás panda.<br />

Egyes országokban, így Belgiumban<br />

nagy hangsúlyt kap a választás demokratikus<br />

volta – az érdeklôdôk elektronikus<br />

felületeken szavazhatnak egy adott<br />

listából saját belátásuk szerint. Ilyenkor<br />

maga a választás aktusa is a kampány<br />

részévé válik, mert hát ki ne szeretné,<br />

legalább egy éven át, a sikerre<br />

vitt jelöltet?<br />

Vetési varjú<br />

Vannak olyan esetek is, amikor a választással<br />

az arra illetékes grémium<br />

szándékosan darázsfészekbe nyúl, és<br />

olyan fajt választ, egy „antizászlóshajót”,<br />

amelynek megítélése a különbözô<br />

érdekcsoportok között ellentmondásos.<br />

Ilyen például idén Lettországban<br />

a kárókatona (Phalacrocorax carbo),<br />

amely finoman szólva nem örvend<br />

igazi népszerûségnek az európai halászok,<br />

haltermelôk köreiben, de ilyen<br />

2009 hazai választott madárduójának<br />

feketébbik tagja, a vetési varjú, amely<br />

idônként a szántóföldi növénytermesztôknek<br />

okoz kellemetlenségeket, akár<br />

érzékeny károkat.<br />

Európa számos országában évtizedes<br />

hagyomány az év madarának a megválasztása,<br />

ezek a legrégebbi, év élôlénye<br />

típusú kampányok zászlóshajói.<br />

Magyarországon 1979 óta a Magyar<br />

Madártani és Természetvédelmi Egyesület<br />

(MME) választja az év madarát.<br />

Az idei év különlegessége, hogy nem<br />

egy, hanem két faj is az „év madara”,<br />

ráadásul nem is közeli rokonokról, hanem<br />

távoli ismerôsök látszólag indokolatlan<br />

párosításáról van szó. A látszat<br />

ellenére a színes, szinte papagáj<br />

küllemû kékvércse (Falco vespertinus)<br />

és a telente nagy tömegekben látható,<br />

komor fekete tollruhájú vetési varjú<br />

(Corvus frugilegus) élete nagyon is<br />

összefügg. A kékvércse egyetlen telepesen<br />

fészkelô, fokozottan védett sólyomfélénk,<br />

amely, mivel fészket építeni<br />

rest, a szintúgy telepesen költô varjú<br />

használaton kívüli fészkeit foglalja el.<br />

Az intenzív mûvelésû, nagytáblás, monokultúrás<br />

szántók területi arányának<br />

növekedésével, illetve a legfontosabb<br />

táplálékforrást adó gyepterületek csökkenésével<br />

a vetési varjú egyre gyakrabban<br />

okozott kárt a vetésben, leginkább<br />

a csírázó kukoricában, így kivívta<br />

a gazdálkodók haragját, és 2001-es<br />

védetté nyilvánításáig különbözô módszerekkel<br />

pusztították. A kíméletlen<br />

gyérítés következtében két évtized<br />

alatt a vetési varjak hazai állománya<br />

tizedére csökkent, ma 25 ezer párt<br />

számlál. A barátságtalanná váló alföldi,<br />

nyílt területekrôl a varjak egy része<br />

beköltözött a városokba, kórházak<br />

zavartalan parkjaiba, új ellenségre<br />

lelve a városlakók személyében.<br />

MINDENNEK LEHET EGy éVE<br />

Németországban különösen komolyan veszik a természeti csodáknak szentelt kampányokat. Szinte minden fôbb<br />

állat- és növénycsoportból választanak az adott évben ünneplendô fajt, sôt, külön évet szentelnek egy-egy<br />

gyógynövény (idén a körömvirág, illetve az édeskömény) vagy ôshonos háziállat (2009-ben az alpesi hegyijuh)<br />

népszerûsítésének. Az így választott zászlóshajók élére állnak majd’ minden aktuális környezeti-természetvédelmi<br />

problémának a klímaváltozástól az élôhelyek pusztulásán át a hagyományos fajták eltûnéséig. A szerencsés nyertesek<br />

közül kiemelendô az édesvízi angolna (Anguilla anguilla), amelyet egész Európában az év halfajának választottak.<br />

Az édesvízi angolna a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik. A német példából okulva Magyarországon is bôven<br />

van lehetôség féltett természeti és kulturális értékeink népszerûsítésére. Miért ne lehetne például megválasztani az év<br />

természetvédelmi területét vagy az év horgászvizét? A naptár elbírja.<br />

Találkozások 7.oldal


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

Kékvércsefiókák<br />

A varjak fogyatkozásával a vércsék<br />

lehetôségei is csökkennek, így eshetett,<br />

hogy az elmúlt húsz évben a mintegy<br />

2000 páros kékvércseállomány<br />

kevesebb mint a felére esett vissza.<br />

A 2009-es év „furcsa párja” erre az egymásrautaltságra<br />

hívja fel a figyelmet, tágabb<br />

értelemben azokra az ismert vagy<br />

rejtetten létezô kapcsolatokra, amelyek<br />

a természetes rendszerek sajátjai.<br />

„Ha jó munkát végzünk 2009-ben, év<br />

végére – kis túlzással – alig marad ember<br />

Magyarországon, aki ne hallott volna<br />

a vetési varjúról és a kékvércsérôl,<br />

de ami még fontosabb, azt is tudni fogják,<br />

hogy e két, egymással igencsak<br />

távoli rokonságban lévô fajnak miképpen<br />

kapcsolódik össze a sorsa, és hol<br />

Találkozások 8.oldal<br />

A kékvércse-állomány csökkenésének egyik oka a legelô állatok<br />

és az erdôs foltok eltûnése. Pedig a vetésben is sok hasznot hajt<br />

az apró rágcsálók irtásával.<br />

jövünk a képbe mi, emberek” – mutat<br />

rá Orbán Zoltán, az MME kommunikációs<br />

igazgatója. „Az év madara kampányoknak<br />

nem az az elsôdleges céljuk,<br />

hogy megismertessenek egy-egy<br />

élôlényt a közönséggel – a jól megválasztott<br />

év madara egy »nyílvesszô«,<br />

amellyel sokkal általánosabb érvényû<br />

üzenet juttatható célba.”<br />

A kiválasztott élôlények általában nem önmagukért izgalmasak az adott<br />

évben, sokkal inkább képviselôi, „nagykövetei” valamilyen átfogóbb,<br />

akár világméretû természetvédelmi vagy kulturális problémának, amely<br />

így érthetôbbé, személyesebbé válik a közönség számára. A látszat<br />

ellenére a színes, szinte papagáj küllemû kékvércse (Falco vespertinus)<br />

és a telente nagy tömegekben látható, komor fekete tollruhájú vetési<br />

varjú (Corvus frugilegus) élete nagyon is összefügg.<br />

„és akik még ma ünneplik<br />

születésnapjukat...”<br />

Az év fája 2009-ben a mézgás éger<br />

(Alnus glutinosa), amely hegyvidéki<br />

patakok partján, jó vízellátású sík- és<br />

dombvidéki lápterületeinken sokfelé<br />

megtalálható. Az év fáját, a németországi<br />

Baum des Jahres mozgalom<br />

mintájára, 1996 óta választják hazánkban,<br />

a cél az ôshonos, erdészeti jelentôséggel<br />

bíró fafajok népszerûsítése.<br />

A mozgalom szülôhazájában, Németországban<br />

egyébként idén a nálunk is<br />

ôshonos hegyi juharra (Acer pseudoplatanus)<br />

esett a választás.<br />

Az év pókja kitüntetô címet 2006 óta<br />

az Európai Arachnológiai Társaság ítéli<br />

oda igazi páneurópai együttmûködés<br />

keretében; 21 ország 71 pókszakértôjének<br />

döntése alapján az idei év<br />

a furcsapóké (Hyptiotes paradoxus).<br />

Az állat nem különösebben ritka, Nyugat-Európától<br />

Kelet-Ázsiáig elterjedt.<br />

Különlegessége, hogy a jól ismert kör<br />

alakú háló helyett spórolósan csak egy<br />

körcikket szô, mindössze négy sugárirányú<br />

szál felhasználásával.<br />

Hasonló múltra tekint vissza az év gombájának<br />

megválasztása – legalábbis<br />

hazánkban. 2005-ben döntöttek úgy<br />

elôször a Magyar Gombásztalálkozón<br />

a hazai gombászok, hogy a 2006. évet<br />

a gyilkos galóca népszerûsítésének<br />

szentelik. Idén a gyapjas tintagomba<br />

(Coprinus comatus) lett az év gombája.<br />

A tintagombák különlegessége, hogy<br />

a termôtest elöregedve tintaszerû, kékesfekete<br />

folyadékká esik szét, s végül<br />

csak egy paca marad a helyén. A gyapjas<br />

tintagomba fiatalon, csodálatos<br />

átváltozása elôtt ehetô, de kerülni kell<br />

az alkoholfogyasztást a gombavacsora<br />

végén, mert így mérgezést okozhat.<br />

TERMéSZET INFoMMS<br />

A természet csodái képekben. Regisztráljon<br />

infoMMS szolgáltatásunkra, küldje<br />

a #TERMESZET kódszót SMS-ben a 777-es<br />

telefonszámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />

A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />

Hazánkon kívül tucatnyi európai országban választják meg<br />

minden évben az év madarát. A „Bird of the Year”, „Ave de<br />

Ano”, „Vogel des Jahres”, „Oiseau de l’année” vagy Lettországban<br />

a „Gada putns” ugyanazon mozgalom nemzeti szintû<br />

megjelenései. Az öreg kontinensen túl Dél-Afrikában és<br />

Új-Zélandon is dívik az év madarának megválasztása.<br />

Az alábbi rövid gyûjtemény még messze nem teljes, csupán<br />

egy pillanatkép a jelenlegi „év madara”-helyzetrôl Európában:<br />

• Ausztria és Németország: jégmadár (Alcedo atthis) – történelmi<br />

okoknál fogva a két ország madártani, madárvédelmi<br />

szempontból régóta szorosan együttmûködik, így az év<br />

madara is közös. A faj szinte kizárólag a vízbôl szerzi táplálékát,<br />

így az élô vizek védelmére hívja fel a figyelmet;<br />

• Lettország: kárókatona (Phalacrocorax carbo)<br />

– kétségkívül az év legprovokatívabb választása;<br />

• Belgium: füstifecske (Hirundo rustica);<br />

• Észtország: macskabagoly (Strix aluco);<br />

• Portugáliában még tart a szavazás: a mediterrán vészmadár,<br />

a vörösfejû gébics és a flamingó állnak versenyben a<br />

kitüntetô címért;<br />

• Ukrajna: függôcinege (Remiz pendulinus);<br />

• Várjuk még Spanyolország, Luxemburg, Szlovákia, Svájc<br />

és Oroszország döntésének nyilvánossá tételét.<br />

Találkozások 9.oldal<br />

SZERZô: [origo] Tudomány FoTÓ: Palatitz Péter, Lóki Csaba, Orbán Zoltán


SZÖVEG: [origo] FoTÓ: profimedia.hu<br />

INNoVÁCIÓ<br />

E-stonia<br />

Észtországban mobilszavazás lesz<br />

Észtországban, ahol a világon<br />

elôször vált lehetôvé az internetes<br />

szavazás, a választópolgárok<br />

2011-tôl mobiltelefonjaikról is<br />

leadhatják voksukat.<br />

Találkozások 10.oldal<br />

A balti ország parlamentje véglegesen<br />

elfogadta az errôl szóló törvényt.<br />

A mobiltelefonon keresztül szavazóknak<br />

egy olyan SIM kártyával kell rendelkezniük,<br />

amely lehetôvé teszi az<br />

ilyen jellegû szavazást. A kártya segítségével<br />

ellenôrizhetô lesz majd a szavazó<br />

személyazonossága, a beléptetés<br />

a voksolás rendszerébe. A telefonos<br />

szavazás teljesen biztonságos lesz –<br />

közölte egy kormányilletékes.<br />

Észtország nem egészen húsz éve vált<br />

ki a Szovjetunióból. A csúcstechnológia<br />

használata azóta rendkívül elterjedt<br />

az észt mindennapokban. Észtország<br />

az Európai Unió egyik olyan tagállama,<br />

ahol a lakosság kiugró arányban használja<br />

az internetet. Az internethez való<br />

hozzáférést az észt alkotmány garantálja.<br />

Az EU-n belül a volt szovjet tagköztársaságra<br />

egyre inkább ráragad az<br />

E-stonia becenév.<br />

Tükrözi a stílusodat<br />

Fémborítás<br />

2 MP-es kamera<br />

Szétcsúsztatható design<br />

www.t-mobile.hu<br />

A modern fémborítású, szétcsúsztatható LG Shine KE970 telefonnal<br />

megcsillogtathatod a stílusodat! Ráadásul most egy készülék áráért<br />

kettő lehet a tiétek mindössze 3 990 Ft-ért.<br />

Együtt. Veled<br />

2 db LG Shine<br />

KE970<br />

2 új előfizetés egyidejű<br />

vásárlása esetén<br />

2 éves hűségnyilatkozattal<br />

3 990 Ft<br />

A készülékakció 2009. március 1-jétől visszavonásig vagy a készlet erejéig érvényes. MobilOtthon Prémium díjcsomaggal nem vehető igénybe. Az akció<br />

további, teljes körű és részletes feltételei a T-Pontokban, üzleteinkben és ügyfélszolgálatunkon érhetők el: 1430, 06-1/265-9210.


FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />

Frei Tamás és dr. Antal Péter beszélgetése a Találkozások<br />

felkérése nyomán jött létre. Elôtte nem<br />

ismerték egymást, jóllehet közös szenvedélyük<br />

a gyûjtés. Egyikük riporter, és interjúalanyokat,<br />

szto rikat, valamint különleges kávékat gyûjt. Övé a<br />

legigényesebb hazai kávéházlánc. Másikuk ügyvéd,<br />

és kortárs képzômûvészeti alkotásokat gyûjt, övé<br />

a legjelentôsebb magyar kortárs magán gyûjtemény.<br />

Gyûjtôk<br />

Frei Tamás: Sok mindent próbáltam<br />

elolvasni önrôl, illetve az Antal–Lusztiggyûjteményrôl,<br />

aztán megállapítottam,<br />

hogy a lehetô legszerencsétlenebb<br />

helyzetben vagyunk, mert most képeket<br />

kellene nézegetnünk, és hát telefonban<br />

elég nehéz ezt megoldani.<br />

dr. Antal Péter: Volt olyan ember, aki<br />

kitûnôen tudott képeket nézni, úgy,<br />

hogy nem látta azokat. Szántó György<br />

vak volt, rendszeresen járt kiállításokra,<br />

és a felesége mesélte el neki, hogy<br />

ô mit lát, és utána azt Szántó György<br />

elképzelte.<br />

F. T.: Vagyis fejben festett egy másik<br />

képet.<br />

A. P.: Így van. Folyamatosan álmodott,<br />

folyamatosan festett, és fantasztikus<br />

dolgokat tudott írni képekrôl, úgy,<br />

hogy soha nem látta azokat.<br />

F. T.: Megvakult vagy soha nem<br />

is látott?<br />

Találkozások 12.oldal<br />

A. P.: Nem tudom, hogy született vak<br />

volt-e. Volt egy gyûjtô barátom, Vermes<br />

István, akinél volt egy fantasztikusan<br />

szép Berényi Róbert-kép, egy korai<br />

asztali csendélet. Az valamikor Szántó<br />

Györgyé volt, és azt mesélte Vermes Pista,<br />

hogy amikor meg akarta venni a képet,<br />

Szántó György teljes elragadtatással<br />

beszélt mindig errôl a képrôl, amit<br />

egyébként fix, hogy soha nem látott.<br />

F. T.: Szinte hihetetlen! Gyûjtötte azokat<br />

a képeket, amiket soha nem látott<br />

életében?<br />

A. P.: Nem gyûjtötte, nem volt gyûjtô,<br />

ô a saját környezetét rendezte be a képekkel.<br />

Pontosan tudta, hogy milyen<br />

tárgyak veszik körül, ismerte a szépségüket,<br />

a formájukat, sôt elmondás<br />

alapján a színüket is.<br />

F. T.: Ez nagyon érdekes. Nekem<br />

van a Bánó András nevû barátom,<br />

aki szintén…<br />

A. P.: …nekem is barátom. A gyûjtés<br />

révén nagyon sok emberrel kerültem<br />

kapcsolatba az elmúlt 40 évben,<br />

többek között Andrással is.<br />

F. T.: Vele nézegettem néha képeket,<br />

és olyankor persze buta, hozzá nem<br />

értô módon – mert én ehhez aztán a<br />

legkevés bé sem értek – azt kérdeztem<br />

mindenrôl: „Akkor ez most mennyit ér?”<br />

Lenyûgöztek a történetei, ahogy ô a papájával<br />

ment a hatvanas években az akkori<br />

kortársakhoz, akik akkor abszolút<br />

pályaszélen voltak, mert ráadásul nem<br />

is a szocialista realizmust festették…<br />

A. P.: Andrással teljesen párhuzamos<br />

úton haladtam, azzal a különbséggel,<br />

hogy én csak a hetvenes évektôl<br />

kezdtem ugyanezeket a mûtermeket<br />

látogatni.<br />

F. T.: Ezek mûtermek voltak?<br />

A. P.: Ezek mûtermek voltak. Konkrétan<br />

itt Bálint Endre, Anna Margit, Ország Lili,<br />

A kortárs mûvészet nem megy szembe a magyar közönséggel, illetve a magyar közönség<br />

nem nagyon tud találkozni a magyar kortárs mûvészetnek azzal a vonulatával,<br />

amivel érdemes találkozni. Bár számtalan kortárs galéria van Magyarországon,<br />

ám a kiállított mûvek zöme csak kortárs-szerû. Ugyan most készülnek, de ez kevés.<br />

Találkozások 13.oldal


FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />

Kornis Dezsô, késôbb Kondor Béla mûtermére<br />

gondolok, ôk voltak a kortársaink,<br />

még ha volt is köztünk életkori,<br />

sôt generációs különbség. Csoda dolgokat<br />

lehetett náluk látni, és – amit a<br />

Bánó Andris is mondott – , ebben az<br />

volt a nagyon jó érzés, hogy ezek olyan<br />

mûvészek voltak, akikrôl a kultúrpolitika<br />

tudomást szerzett, a munkásságukat<br />

ugyan tudomásul vette, de nem<br />

támogatta.<br />

F. T.: Milyen szempontból volt jó: hogy<br />

olcsón meg lehetett ôket szerezni, vagy<br />

érdekes emberek voltak?<br />

A. P.: Ez minden szempontból jó volt.<br />

Minden mûvész exhibicionista, meg<br />

akarja mutatni önmagát, meg akarja<br />

mutatni a mûveit. Ezekhez a mû vészekhez<br />

nagyon ritkán csengettek be<br />

ebben az idôszakban. Több évtizednyi<br />

hallgatásra voltak ítélve, tehát elôfordult<br />

az, hogy 20-25 évig nem tudtak<br />

kiállítani. Ezért olyan dolgokat lehetett<br />

látni náluk, ami a piac és az aktuális<br />

kultúrpolitika mindennemû ráhatásától<br />

mentes volt. Hálásak voltak a mi érdeklôdésünkért,<br />

és a hálájukat adott esetben<br />

úgy fejezték ki, hogy lehetett tôlük<br />

vásárolni, sôt, néha oda is ajándékozták<br />

egy-egy mûvüket.<br />

F. T.: Tudom, nekem az Andris me sélte,<br />

hogy ô egy csomó képet ajándékba<br />

kapott.<br />

A Return – A pécsi válogatás címmel most nyílt kiállítás a XX. század elsô<br />

felének magyar képzômûvészetébe ad betekintést (Munkácsy Mihály,<br />

Szinyei Merse Pál, Vaszary jános, Mednyánszky László, Rippl-Rónai<br />

józsef, Ferenczy Károly, Márffy Ödön, Mattis Teutsch jános, neorealizmus,<br />

avantgárd, konstruktivizmus, szürreál, szentendrei mûvészet, Moholy-<br />

Nagy-mûegyüttes) Debrecenben, a MoDEM-ben május 3-ig.<br />

A. P.: Persze, én is.<br />

F. T.: És a mai kortársak? A mai kortárs<br />

az fiatal embert jelent tulajdonképpen?<br />

A. P.: Nem, nem. Én úgy gondolom,<br />

hogy a kortárs ma is az, akivel egy<br />

idôben élek, és ebbe természetesen<br />

beletartozik a még fôiskolára járó, kiforratlan<br />

mûvész, és beletartozik a már<br />

beérkezett mûvész, aki mai magyar<br />

kortárs klasszikusként jellemezhetô.<br />

F. T.: De gondolom az egybôl drága is.<br />

Vagy butaságot mondok?<br />

A. P.: Ez egy más világ. A rendszerváltás<br />

elôtti idôszakról fontos információ,<br />

hogy a szocializmus idôszakában a<br />

kultúra olcsó volt. Egy átlagos havi<br />

fizetésbôl lehetett venni egy mûtárgyat<br />

a Képcsarnok bármelyik üzletében,<br />

illetve a borzasztó szerény körülmények<br />

között élô, indexen lévô mûvészek<br />

tôl is. A rendszerváltást követôen<br />

volt valami piaci – nem azt mondom,<br />

hogy piacgazdaság a mûvészetben,<br />

hanem piaci szabadosságnak jellemezném.<br />

Ennek a piaci szabadosságnak a<br />

jegyében mindenki teljesen autonóm<br />

módon próbálta meghatározni az árait,<br />

és ezek az árak sokszor felmentek odáig,<br />

hogy meghaladták a nyugat-európai<br />

kortárs mûvészeti termékek árát, és ez<br />

ma is így van Magyarországon. Tehát,<br />

ha adott esetben én Magyarországon<br />

akarok venni egy kortárs klasszikus<br />

mûvésztôl, akkor ô annyit kér, amenynyiért<br />

akár Spanyolországban, akár<br />

Ausztriában vagy Svájcban tudok venni<br />

egy olyan kortárs mûvet, amely a világ<br />

minden részén forgalomképes.<br />

F. T.: Mindennel így van, nem? Föléárazzuk<br />

magunkat a világpiac arányaihoz<br />

képest.<br />

A. P.: Igen, így van. Vannak objektív<br />

mércék, és ha azokhoz viszonyítok,<br />

akkor lehet igazán megállapítani azt<br />

az aránytalanságot, amirôl az elôzôekben<br />

beszéltünk.<br />

F. T.: Emlékszem, egyszer Sándorfi<br />

István nál jártam még a halála elôtt nem<br />

sokkal Párizsban, és csináltam is vele<br />

egy interjút. Lenyûgözô volt a figura,<br />

hogy ôszinte legyek.<br />

A. P.: Ismertem, egyszer nyaraltam<br />

vele Horvátországban.<br />

F. T.: Elképesztôen extrovertált figura<br />

volt. Amikor próbáltunk vele interjút<br />

egyeztetni, akkor azt mondta, hogy<br />

neki nincs órája, úgy él, hogy amikor<br />

elfárad, lefekszik, amikor kialussza magát,<br />

akkor felkel és dolgozik, és ebben<br />

a ritmusban 22 órára jön ki neki egy<br />

nap. Tudom, hogy hónapokig vártunk<br />

arra, hogy akkor legyen ébren, amikor<br />

a forgatáshoz elegendô fény is van, és<br />

tudunk sétálni Párizs utcáin, vagy be<br />

tudunk menni a mûtermébe. De zseniálisak<br />

voltak a képei, lenyûgözôek.<br />

A. P.: Igen, igen, bár szerintem hidegek.<br />

Hihetetlenül nagy mesterségbeli<br />

tudásról árulkodnak, de én nem éreztem<br />

bennük soha érzelmet.<br />

F. T.: Azt én jól érzem, hogy a világ<br />

nagyvárosaiban valahogy közelebb<br />

van az átlagemberhez ez a fajta kortárs<br />

mûvészet?<br />

A. P.: Abszolút jól érzi, Magyarország<br />

ebben a tekintetben óriási fáziské sésben<br />

van. És pontosan ez benne az<br />

érde kes, ugye, az elôbb beszéltünk a<br />

magyar mûvészek mostani önértékelé-<br />

sérôl, árszintjérôl, ami az egyik oldalon<br />

jelentkezik. A másik oldalon pedig?<br />

A kortárs mûvészet nem megy szembe<br />

a magyar közönséggel, illetve a magyar<br />

közönség nem nagyon tud találkozni<br />

a magyar kortárs mûvészetnek<br />

azzal a vonulatával, amivel érdemes<br />

találkozni. Bár számtalan kortárs galéria<br />

van Magyarországon, ám a kiállított<br />

mûvek zöme csak kortársszerû. Ugyan<br />

most készülnek, de ez kevés. Azt tudomásul<br />

kell venni, hogy az izmusokat<br />

nem Magyarországon szülték, és nem<br />

is Magyarországról exportálták a világba.<br />

A világból jöttek ide az izmusok,<br />

Nekem az építészet a vesszôparipám, sokat olvasok dizájnról, épületekrôl. Bármerre<br />

járok a világban, a szemem erre áll rá. A 18., 19. században élénkebb volt az építészet<br />

– mint mûvészet – Magyarországon. Nézzük a közintézményeinket! A dualizmus korában<br />

a közbeszerzések odaítélôi gyakran külföldrôl hívtak meg építészeket.<br />

és ez ma is igaz. A kortársat New Yorkban<br />

és Londonban szülik, ma már<br />

Berlin és Párizs is kiesik ebbôl a vonulatból,<br />

legalábbis az elsô vonulatból,<br />

nemhogy Budapest.<br />

F. T.: Miért? Egyszerûen földrajzilag<br />

messze vagyunk, vagy a mi kortársaink<br />

nem mennek el oda alkotni, vagy<br />

nem vagyunk benne a keringésben,<br />

vagy miért?<br />

A. P.: Nem vagyunk benne a keringésben.<br />

Mi földrajzilag egyébként mindenhez<br />

közel vagyunk. Nem hiszem, hogy<br />

Találkozások 15.oldal


FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />

2009-ben a világon bármi bármitôl<br />

messze lehet fizikai vagy földrajzi értelemben.<br />

De egy dolog biztos, marketing<br />

nélkül még soha semmit a világon<br />

nem sikerült népszerûsíteni. Márpedig<br />

a magyar mûvészetnek nincs marketingje,<br />

és ez abszolút a pénzhiányból<br />

fakad.<br />

F. T.: Ha velem, magyarként nem jön<br />

szembe a magyar kortárs mûvészet,<br />

az azt jelenti, hogy rossz helyen van<br />

a galéria, vagy a mûvészek nem tud-<br />

ják, hogyan kell szembejönni velem?<br />

Ahogy ön fogalmazott az elôbb – nem<br />

elég kortársszerûek?<br />

A. P.: Errôl van szó, eleve nem korszerûek.<br />

Ez borzasztó izgalmas dolog.<br />

Ugye, a galériásnak valamibôl meg<br />

kell élnie. Mibôl tud megélni? Olyan<br />

mûtárgyakat próbál kereskedelmi forgalomba<br />

hozni, amelyek viszonylag<br />

könnyen eladhatók. Na most, mi az,<br />

ami könnyen eladható? Ami a közízlésnek<br />

felel meg. És a közízlésnek<br />

sajnos – magyar relációban – nem<br />

azok a munkák felelnek meg, amelyek<br />

a világ jelenlegi trendjeibe illeszked-<br />

Találkozások 16.oldal<br />

nének. Pedig meg kell hogy mondjam,<br />

hogy a magyar kortárs – 20. és 21.<br />

századi – festészet fantasztikusan jó.<br />

Ha ezt a világon be lehetne mutatni,<br />

akkor mindenütt alaposan rácsodálkoznának<br />

a magyar mûvészet milyenségére.<br />

Természetesen azért vannak<br />

propagálóink. Például a volt amerikai<br />

nagykövet asszony olyan gyûjteményt<br />

hozott létre csak magyar mûvészek<br />

munkáiból, amit idôrôl idôre bemutatnak,<br />

és kivívják a mûszeretô közönség<br />

pozitív értékítéletét. És a nagykövet<br />

asszony baráti körébe tartozik néhány<br />

olyan amerikai milliomos, milliárdos,<br />

akik ugyancsak a magyar mûvészetet<br />

választották a gyûjtési területüknek,<br />

remekmûveket szedtek össze, és ezeket<br />

utaztatják, egyelôre az Egyesült<br />

Államokban.<br />

F. T.: De ha jól értem, akkor itt most kétféle<br />

dologról beszélünk. Egyrészt nem<br />

vagyunk benne a világ körfor gá sában,<br />

– ez nem csak a képzômûvészetre igaz<br />

– másrészt van egy sajátos nyelvezet<br />

ebben a kicsit zárt, provinciális körben,<br />

ami egyébként a maga módján elég<br />

izgalmas. Nekem az építészet a vesszôparipám,<br />

sokat olvasok dizájnról,<br />

épületekrôl. Bármerre járok a világ ban,<br />

a szemem erre áll rá. Bizonyos épületeket<br />

direkt elmegyek megnézni kívülrôl,<br />

belülrôl. Magyarországon a 18., 19.<br />

században élénkebb volt az építészet<br />

mint mûvészet. Nézzük a közintézményeinket!<br />

A dualizmus korában a közbeszerzések<br />

odaítélôi gyakran külföldrôl<br />

hívtak meg építészeket. Azért van<br />

Nyugati pályaudvar és azért van Margit<br />

híd, mert azt mondták, hogy szeretnénk<br />

egy párizsias hidat, ami nem függôhíd,<br />

jöjjenek a francia tervezôk, és legyen a<br />

Dunán legalább egy francia típusú híd,<br />

ha már van nekünk az angol típusú, a<br />

Lánchidunk. A mai Magyarországon –<br />

most csak budapesti példát tudok mondani<br />

– a híres építésznô, Zaha Hadid<br />

Szervita téri terve vihart kavar, rajta kívül<br />

is talán ha egy holland építész van,<br />

az aki az ING-székházat építette. Ezen<br />

kívül semmilyen szellemi, mûvészi<br />

impulzus nem jött be külföldrôl. Más<br />

kelet-európai városokban – Prágában,<br />

Pozsonyban, Ljubljanában vagy akár<br />

Kelet-Berlinben – sokkal elevenebb<br />

az építészet, nemzetközi tervezôket<br />

versenyeztetnek.<br />

A Cafe Freiben igazi rézibrikben fôzik például a kardamomos beduin<br />

kávét, borssal vajra forrázva a tibetit, a vendégek végigkóstolhatják<br />

a dél-amerikai latin kávék legfinomabbjait is. A legújabb kávézót<br />

Szentendre sétálóutcáján találják, a gyönyörû szerb templom elôtti<br />

téren, a régi török kávézó helyén! Aki felkeresi a debreceni MoDEM-ben<br />

az Antal–Lusztig-gyûjteményt, az térjen be a Libri könyvesbolt Frei<br />

kávézójába, és kóstolja végig a világ ízeit is.<br />

A. P.: Hiába nincs már vasfüggöny a<br />

szó politikai értelmében, kulturális<br />

értelemben még mindig megvan, és<br />

ezt önmagunk építettük, és önmagunk<br />

nem bontottuk le, financiális okokra<br />

hivatkozva.<br />

F. T.: Visszatérve a kortársakra, most<br />

hol lehet nagyon jót látni?<br />

A. P.: Bécsben – ami közel van – gyakorlatilag<br />

minden évben rendeznek<br />

négy-öt olyan kiállítást, amit a világon<br />

bárhol meg lehetne rendezni, és bárhol<br />

óriási sikere lenne. New Yorkban<br />

is folyamatosan nagyon jó kiállítások<br />

vannak, Bilbaóban is fontos és jó kiállítások<br />

vannak.<br />

F. T.: A Getty-múzeum? Itt ér össze<br />

kettônk mondanivalója. Ezt próbáltam<br />

érzékeltetni az elôbb, az építészet bátorságát.<br />

A. P.: Igen, az a fantasztikus, fémpalástú<br />

épület a mai világ egyik építészeti<br />

csodája. Mielôtt ez az épület megépült<br />

volna, Bilbaót csak a focicsapatáról<br />

ismerték. Mi a különbség Debrecen –<br />

ahol most létesült egy nagyon érdekes,<br />

magyar viszonylatban a legkorszerûbb<br />

kiállítási intézmény – és Bilbao között?<br />

Mind a kettô kisváros, mind a kettônek<br />

idôszakos mûvészeti élete van, azzal<br />

a különbséggel, hogy Bilbaóba a világ<br />

minden részébôl elzarándokolnak a<br />

mûvészetet szeretô emberek, nem<br />

azért, hogy a focimeccset megnézzék,<br />

vagy nem azért, hogy Bilbaónak a poros<br />

gyárvárosi részét megnézzék, hanem<br />

azért, hogy megnézzék ezt a múzeumot,<br />

ugyanakkor Debrecenbe nem<br />

látogatnak el, holott itt is ugyanolyan jó<br />

kiállításokat lehetne rendezni, mint ott.<br />

És ennek egyetlen nyitja van: az, hogy<br />

Bilbao, illetve maga az alapítvány kellô<br />

pénzt préselt bele ennek az intézménynek<br />

a marketingjébe.<br />

F. T.: Ezek szerint ön felkerekedik,<br />

és odamegy.<br />

A. P.: Hát, ha éppen kell, akkor felkerekedek,<br />

és elmegyek.<br />

F. T.: Mennyi idôt tölt ezzel egy évben?<br />

Ön a szenvedélyének él?<br />

A. P.: Nem az a kérdés, hogy mennyit<br />

töltök azzal, hogy a szenvedélyemnek<br />

élek, hanem hogy mennyit töltök azzal,<br />

amikor nem a szenvedélyemnek élek.<br />

Most 54 éves vagyok, ebbôl 41 szenvedélyben<br />

telt el. Ez a hét minden napján<br />

valamiféle lekötöttséget jelent. Rendezni<br />

az anyagot, válogatni és kiállítást<br />

tervezni belôle, propagálni, publikálni,<br />

vagy csak egyszerûen kutatni a lehetôségeket,<br />

hogy merre tovább. Van egy<br />

polgári foglalkozásom, ügyvéd vagyok,<br />

és ez teljes embert kíván, ennek én<br />

igyekszem maradéktalanul eleget<br />

tenni, és ami idôm ezen kívül marad,<br />

az a gyûjteményé.<br />

F.T.: Tizenhárom évesen hogy kezd el<br />

valaki gyûjteni?<br />

A. P.: Volt egy áldott emlékû nagyapám,<br />

aki az 1920-as évektôl össze állított<br />

egy szép gyûjteményt, ami 1944-ben<br />

eltûnt. 1946-ban újrakezdte. Tôle ered<br />

a gyûjtemény Lusztig-része. Születésemtôl<br />

képek, szobrok, parmûvészeti tárgyak<br />

voltak körülöttem. Nagyapám<br />

ti zen három éves koromban elvitt egy<br />

debreceni festô mûtermébe, ott na -<br />

gyon megtetszett egy kép, meg szerettem<br />

volna szerezni, a festô pedig<br />

nekem adta. Attól kezdve a nyári<br />

szü neteket végigdolgoztam, és ami<br />

összejött, abból vásárolgattam.<br />

F. T.: Antal úr, nagyon örülök, hogy<br />

beszéltünk, és rettenetesen sajnálom,<br />

hogy csak ilyen távolból. Szívesebben<br />

láttam volna egy csésze kávé mellett,<br />

de a szerkesztôk ragaszkodtak a telefonos<br />

változathoz. Debrecenben is van<br />

már kávézónk…<br />

A. P.: …tudom, a Libriben, nagyon<br />

hangulatos. Nem jön május 3-ig Debrecenbe?<br />

F. T.: Most már elég sok helyen van<br />

Cafe Frei, de azért igyekszem mindenhova<br />

váratlanul beállítani néha. Debrecent<br />

is mostanára tervezgettem éppen.<br />

A. P.: Azért kérdeztem a május 3-ig<br />

terjedô idôszakot, mert most a gyûjteményembôl<br />

van egy gyönyörû kiállítás<br />

a MODEMben, Return címmel. Ez a<br />

Pécsett pórul járt gyûjteményes résznek<br />

a debreceni bemutatója.<br />

F. T.: Olvastam róla, ez az a gyûjtemény,<br />

ami a Pécs Európa Kulturális<br />

Fôvárosa projekt egyik fô eleme lett<br />

volna, aztán tavaly a pécsiek forráshiány<br />

miatt bezárták, és visszaküldték<br />

a képeket Debrecenbe?<br />

A. P.: Igen, de ezt hagyjuk most…<br />

A MODEM-ben összeraktunk most<br />

pluszban egy Nagy István-emlékkiállítást,<br />

örömmel látnám, hogyha eljönne,<br />

sôt örömmel végigkalauzolnám.<br />

Akár Székesfehérváron is, ott a Tavaszi<br />

Fesztivál keretében a város összes<br />

múzeumában az én gyûjteményembôl<br />

lesz kiállítás, na az valóban, dominánsan<br />

kortárs.<br />

F. T.: Miért, Debrecenben mi van?<br />

A. P.: Az 1890–1955 közötti magyar<br />

festészetet mutatja be. Aki ezt átnézi,<br />

annak abszolút és teljes képe lehet<br />

ennek az idôszaknak a festészetérôl.<br />

A kortársban pedig nagyon izgalmas<br />

kísérletek lesznek, például olyan különleges<br />

tárgyak, installációk, amelyek<br />

csak és kizárólag múzeumi körülmények<br />

között mutathatók be.<br />

F. T.: Érdekesen hangzik, igyekszem<br />

megnézni a Tavaszi Fesztivál alatt.<br />

Debrecenbe viszont biztos elmegyek,<br />

és iszunk egy jó kávét.<br />

Találkozások 17.oldal<br />

FoTÓ: Körmendi Imre, Fejér Gábor


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

Galilei-élmény<br />

Négyszáz éve tudjuk: mégsem<br />

a Föld körül forog a világ<br />

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt<br />

felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító<br />

távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat,<br />

amelyek alapjaiban rengették meg a már repedezô földközéppontú<br />

világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen<br />

megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.<br />

Találkozások 18.oldal<br />

Egyes feljegyzések alapján a távcsövet<br />

Hollandiában alkották meg 1608-ban,<br />

és Galileo Galilei (1564–1642) volt az<br />

elsôk egyike, aki az új mûszert az égbolt<br />

felé fordította. Késôbb ô maga is<br />

készített távcsöveket, amelyek közül az<br />

elsôt 1609-ben mutatta be. 1610 elejétôl<br />

rendszeresen végzett csillagászati<br />

megfigyeléseket. A mûszerével látottakat<br />

természettudományos megközelítéssel<br />

magyarázta, és papírra is vetette,<br />

hogy megossza az emberekkel.<br />

1610 márciusában nyilvánosságra hozta<br />

kezdeti csillagászati megfigyeléseit a<br />

Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök)<br />

címû rövid értekezésében, melyet maga<br />

illusztrált. Galilei megfigyelései az elsô<br />

bizonyítékokat jelentették a napközéppontú<br />

(heliocentrikus) világkép mellett,<br />

amelyet az ókori görög Arisztarkhosz<br />

után Kopernikusz vetett fel újra a XVI.<br />

században. Megfigyelései megingatták<br />

az akkor elfogadott, az ókori Ptolemaiosz<br />

óta fennálló geocentrikus (földközéppontú)<br />

világképet.<br />

A Galilei-élmény:<br />

egyszerû megfigyelések<br />

Galilei megfigyelései ma is egyszerûen<br />

elvégezhetôk akár a legolcsóbb távcsövekkel,<br />

szinte bolygónk bármely<br />

pontjáról. Bár a XVI. században még<br />

jóval sötétebb volt az égbolt, az itáliai<br />

csillagász legtöbb felfedezését akár<br />

kivilágított városokból is meg lehet<br />

ismételni napjainkban.<br />

DoKuMENTuMFILMEK<br />

MoBILoN<br />

Új csatornák érhetôk el Mobil TV-n! Válassza az<br />

Extra csomagot és nézze a DOQ csatorna színes<br />

dokumentumfilmjeit mobilján! További információkért<br />

küldje az EXTRA kódszót ingyenes<br />

SMS-ben a 17123-as számra!<br />

A jupiter nagy holdjai<br />

Galilei felfedezte a Jupiter négy nagy holdját, amelyeket késôbb Galileiholdaknak<br />

neveztek el (Io, Europa, Ganymedes, Callisto). Megfigyeléseivel<br />

rámutatott, hogy az apró fénypontok a Jupiter, és nem a Föld körül keringenek.<br />

Ez ellentétben állt a kor tanaival, amelyek szerint a világegyetem<br />

középpontjában a Föld áll, és ezért minden körülötte kering. A Galilei-holdak<br />

tehát a geocentrikus modell közvetett cáfolatát jelentették: ezek alapján<br />

annyit már ki lehetett jelenteni, hogy nem minden a Föld körül kering.<br />

A Galilei-holdak napról napra változó elhelyezkedését bárki könnyen megfigyelheti<br />

kis távcsövekben is.<br />

Balra: Galilei saját rajzai a Jupiterrôl és négy nagy holdjáról. Jobbra: az Io felszínének néhány<br />

száz négyzetkilométeres részlete, ahogyan a Jupiter körül keringett Galileo-ûrszonda látta<br />

A Jupiter és holdjai… Tudósok szerint az óriás<br />

planéta inkább balul sikerült csillag, mint bolygó.<br />

Több hôt sugároz, mint amit elnyel, fele eredeti<br />

méretének és évente 2 centit zsugorodik.


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

A Vénusz fázisai: döntô csapás a geocentrikus világképre<br />

A Vénusz megfigyelései során megállapította, hogy a bolygó a Holdhoz<br />

hasonlóan változó fázisokat mutat. Ennek nyomán felismerte, hogy ez az<br />

égitest sem a Föld körül kering, sôt fázisai csak a Nap körüli mozgásával<br />

magyarázhatók. Bár a Nap mindig csak a Vénusz egyik felét világítja meg,<br />

a bolygó mozgása révén ebbôl változó nagyságú részt figyelhetünk meg.<br />

Galilei rajzai a Vénusz fázisairól (balra) és a Pioneer Venus-ûrszonda ultraibolya felvétele<br />

a Vénusz sûrû felhôkkel borított légkörérôl (jobbra) (IMSS Firenze)<br />

A Földrôl nézve a Vénusz 47 foknál jobban sosem távolodik el a Naptól.<br />

Emiatt vagy naplemente után nyugat felé, vagy napkelte elôtt kelet felé<br />

látható – ezért is nevezték el Esthajnalcsillagnak. Fényessége maximálisan<br />

-4,5 magnitúdó, ezzel a Hold után az éjszakai égen a legfeltûnôbb égitest.<br />

Nôvérbolygónk méretei hasonlóak a Földéhez, ám mozgása egészen más:<br />

egyetlen nap 243 földi napnak felel meg, míg egy év ennél kevesebb,<br />

224 földi nap. Ráadásul a Vénusz retrográd planéta: tengely körüli forgása<br />

ellentétes a Naprendszer többi bolygójával.<br />

A Hold hegyei<br />

Galilei a Hold megfigyelése során kiemelkedéseket azonosított kísérônkön,<br />

sôt árnyékuk alapján azok magasságára is becslést végzett. Rámutatott, hogy<br />

a Hold nem sima gömb, mint ahogy Arisztotelész tartotta, hanem egyenetlen<br />

felszínû égitest.<br />

Galilei rajza a Holdról utolsó negyed holdfázis környékén (balra), és a Kaguya-szonda felvételeibôl<br />

összeállított domborzatmodell az Apollo–15 leszállóhelyérôl (LASP, JAXA)<br />

Találkozások 20.oldal<br />

AZ EGyHÁZ újRA ELôVESZI GALILEIT<br />

A már említett Sidereus Nuncius<br />

(Csillagászati Hírnök) magyar nyelven<br />

elôször idén jelenik meg, a 2009-es<br />

Meteor csillagászati évkönyvben.<br />

Késôbb Dialogo: sopra i due massimi<br />

sistemi del mondo tolemaico, e<br />

copernicano (Párbeszédek: a két<br />

legnagyobb világrendszerrôl, a<br />

ptolemaiosziról és a kopernikusziról)<br />

címû munkájában publikálta részletesen<br />

nézeteit. Ebben bemutatta, hogy<br />

a heliocentrikus, azaz napközéppontú<br />

világkép jobban összeegyeztethetô<br />

a valósággal, míg a korábbi geocentrikus,<br />

azaz földközéppontú világképet<br />

– amelyet az egyház akkor a magáénak<br />

vallott – téves elképzelésként<br />

prezentálta.<br />

Emiatt 1633-ban perbe fogták, majd<br />

ítéletet hoztak arról, hogy vonja vissza<br />

tanait, amit idôs emberként meg is<br />

tett. Egyes történetek szerint ezután<br />

hangzott el a mára szállóigévé vált<br />

„Eppur si muove!” „Mégis mozog!”<br />

mondata. Ezzel talán azt akarta kifejezni,<br />

hogy bár tanai visszavonására<br />

kényszerítették, a valóság ettôl nem<br />

változik meg. Az ítélet életfogytig tartó<br />

házi ôrizet volt, a perrôl további részletek<br />

a csillagászattörténeti portálon<br />

olvashatók. A per megítélése változott<br />

a történelem során, és a csillagászat<br />

nemzetközi éve kapcsán az egyház<br />

akár „rehabilitálhatja” is a tudóst.<br />

II. jános Pál pápa már 1992-ben kijelentette,<br />

hogy Galilei elítélése hiba volt<br />

az egyház részérôl, XVI. Benedek pápa<br />

pedig 2008 decemberében jelentette<br />

be, hogy májusban egy bizottság újra<br />

fogja vizsgálni Galilei ügyét.<br />

Az új megközelítés alapja az lehet,<br />

hogy Galilei nem kétségbe vonta,<br />

inkább bemutatta az embereknek<br />

a Teremtô munkáját.<br />

Napfoltok<br />

A Nap megfigyelése során foltokat azonosított az égitest korongján. Ezek<br />

egyébként ritkán szabad szemmel is látszottak, és azok megfigyelését a<br />

kínai krónikákban fel is jegyezték. Azonban Európában a kor világképének<br />

megfelelôen a Napot egy tökéletes égitestnek tekintették, amelyen foltok<br />

nem fordulnak elô. Egyes feljegyzések szerint Galiei még olyan kritikát is<br />

kapott, hogy koszos távcsôvel végezte a Nap megfigyelését.<br />

Galieli rajza a Napról 1612. június 23-án, több folttal a korongon (balra), és egy modern<br />

felvétel egy napfoltról (jobbra) (Vacuum Tower Telescope, NSO, NOAO)<br />

A Tejút felbontása<br />

A Tejút halványan derengô sávját távcsövével csillagok százaira bontotta,<br />

rámutatva, hogy azt az égen külön-külön láthatókhoz hasonló csillagok<br />

alkothatják.<br />

Galieli rajza az Orion csillagkép középsô részérôl, az Orion övérôl és kardjáról (balra), valamint<br />

a Hubble ûrteleszkóp felvétele az Orion-köd részletérôl (jobbra) (DBST, NASA, ESA, STScI)<br />

A távcsöves észlelések mellett sok fizikai kísérletet is végzett, továbbá<br />

a matematika terén is tett felismeréseket. Híressé vált állítólagos kísérlete,<br />

amelynek keretében a pisai ferde toronyból különbözô tömegû testeket<br />

ejtett le, ezzel bizonyítva, hogy a szabadesés sebessége (ha eltekintünk<br />

a légellenállástól) független a testek tömegétôl. Mindez ellentétben állt<br />

Arisztotelész tanításával, amely szerint a nehezebb testek gyorsabban,<br />

a könnyebbek pedig lassabban esnek.<br />

TuDoMÁNyoS MûSoRoK<br />

TELEFoNoN<br />

Nézze mobilján a National Geographic ismeretterjesztô<br />

filmjeit! Küldje a MOBTV szót SMS-ben<br />

a 17123-as, ingyenes számra, és tudjon meg<br />

mindent a Mobil TV-rôl!<br />

A pisai születésû Galileo<br />

eredetileg papnak készült,<br />

de apja tanácsára<br />

orvosnak tanult, majd a<br />

matematika felé fordult.<br />

Padovában járt egyetemre<br />

és Firenzében élt.<br />

Házasságon kívül három<br />

gyermeke született, akik<br />

közül csak a fiát vette a<br />

nevére és házasította ki.<br />

Kétszer is összetûzésbe<br />

került a Szentszékkel,<br />

éveket töltött házi ôrizetben,<br />

utolsó négy évét<br />

pedig vakon, sérvtôl és<br />

álmatlanságtól gyötörve<br />

töltötte.<br />

Találkozások 21.oldal<br />

SZÖVEG: [origo] Kereszturi Ákos, Simon Tamás FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot


RoAMING RoAMING<br />

Igába fogni Ókeanoszt<br />

Hollandia készül<br />

a klímaváltozásra<br />

Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a<br />

következô 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit.<br />

A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít<br />

el a jövôben még veszélyesebbé váló Északi-tengertôl, megemeli az IJssel-tó<br />

vízszintjét és új, illetve magasított gátakkal erôsíti Rotterdam védelmét.<br />

„Habár ôsi ellenségünk, Ókeanosz<br />

most nyugodni látszik, hamarosan<br />

fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá<br />

partjainkra” – írta le a XVI. században<br />

Andries Vierlingh, a parti védmûépítés<br />

tudományának úttörôje a hollandok<br />

létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet.<br />

A kétharmad részt mélyföldi<br />

fekvésû országban a múltban számos<br />

katasztrófát okoztak az árhullámok, és<br />

a tenger még a fejlett technika<br />

BRAD PITTET VAGy<br />

ANGELINA joLIE-T LÁTNÁ<br />

SZíVESEBBEN A MoBILjÁN?<br />

Küldje a SZTAR szót SMS-ben a 17123-as,<br />

díjmentes számra, és válassza ki kedvencét<br />

sztárháttérképeink közül!<br />

korában is jelentôs területeket foglalt<br />

vissza a szárazföldtôl. Az 1953. január<br />

31-ei vihardagály azonban, amely<br />

a gátak átszakítása után több mint<br />

200 ezer hektárt árasztott el vízzel a<br />

déli tartományokban, 1835 ember halálát<br />

okozta és 72 ezret tett földönfu tóvá,<br />

a tragikus tanulsággal együtt alapvetô<br />

fordulatot hozott az egyszerre<br />

éltetô és pusztító elem megzabolásának<br />

módszereiben.<br />

Költséghatékony csodákkal<br />

az ár ellen<br />

Az elôzetesen 14,5 milliárd dollárra<br />

becsült költségû, többlépcsôs Deltaterv<br />

jóváhagyásával elindult Hollandia<br />

páratlan árvédelmi rendszerének megvalósítása.<br />

A komplex dûne-, töltés-,<br />

csatorna-, gát- és zsiliphálózat kiala kítása<br />

önmagában lenyûgözô szakmai<br />

teljesítmény, de az utolsónak hagyott<br />

és a legnagyobb kihívást jelen tô<br />

Oosterschelde (Keleti-Scheldt) vihardagály<br />

elleni gát egyenesen a modern<br />

mérnöki csodák közé tartozik.<br />

Az erôs áramlatok mozgatta folyótor kolat<br />

vé dô ûvének eredeti tervét a különleges<br />

élôvilág és a bevételi forrást jelentô<br />

kagylóhalászat megszûnésének<br />

veszélye miatt meg kellett változtatni,<br />

így – a világon elsôként – normál tengerjárás<br />

esetén nyitott, árhullám esetén<br />

zárható mozgó zsiliptáblás gát<br />

épült sosem látott méretben és technológiai<br />

megoldásokkal. A 65 hatalmas<br />

beton támpillérbôl és 62 acélkapuból<br />

álló konstrukciónak annyi feltételnek<br />

kellett egyidejûleg megfelelnie, hogy<br />

tíz évig készült, és elôzetesen minden<br />

fázisát laboratóriumban tesztelték.<br />

BRAD PITT TERVEI<br />

A mélyföldi szakemberek stratégiai<br />

szemléletük és legendás<br />

gátépítô tehetségük miatt Európán<br />

kívül is igencsak keresettek.<br />

A Katrina által jórészt lerombolt,<br />

rendszeres hurrikánok<br />

tépázta New orleans az ô bevonásukkal<br />

dolgozza ki új, hatékonyabb<br />

árvízvédelmi rendszerét.<br />

A mérnökök elsôsorban a<br />

védômûvek típusát és optimális<br />

magasságát segítenek meghatározni<br />

a hadsereg szakértôinek,<br />

jóllehet kockázatalapú<br />

rendszerük egy az egyben nem<br />

ültethetô át az amerikai gyakorlatba.<br />

Louisiana fôvárosa<br />

más ügyekben ugyancsak szívesen<br />

látja a németalföldieket.<br />

Brad Pitt Make It Right segélyszervezetének<br />

megbízásából<br />

többek közt a világhírû MVRDV<br />

iroda tervez progresszív és környezetbarát<br />

cölöpházakat a katasztrófa<br />

pusztította Lower 9th<br />

Wardba, ahol néhány éven belül<br />

építészetileg és szociálisan is<br />

példamutató negyed jöhet létre.<br />

Folytassa, Hollandia!<br />

Találkozások 23.oldal


RoAMING RoAMING<br />

AMSZTERDAM<br />

A MoBILjÁN!<br />

Küldje a HOLL szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes<br />

számra az amszterdami háttérképekért!<br />

Történelmi küzdelem a tengerrel<br />

A Delta-program a szerkezeti bravúrokon<br />

túl azért is bámulatra méltó, mert<br />

az innovatív védômûvek építését a<br />

kockázatnak kitett érték beszámításával,<br />

az 1950-es években forradalminak<br />

számító képlet alapján végezték, így<br />

a projekt kezdettôl fogva teljesítette a<br />

biztonság és a gazdaságosság követelményeit.<br />

Az Oosterschelde-gát átadása<br />

után pályázatot írtak ki az ugyancsak<br />

kulcsfontosságú Maeslant-gát építésére,<br />

amely a Nieuwe Waterweg (Új víziút)<br />

vízszintjének szabályozásával, leereszthetô<br />

és elforgatható acélkapuk<br />

segítségével védi Európa legjelentôsebb<br />

kikötôjét, Rotterdamot, miközben<br />

lehetôvé teszi a tengerjáró hajók zavartalan<br />

forgalmát. Az ország zömének<br />

nyugalmát biztosító két gigantikus gát,<br />

a Delta-védômûvek „koronaékszereinek”<br />

súlyát jól érzékelteti, hogy Beatrix<br />

királynô személyesen avatta fel ôket.<br />

Stratégia kétszáz évre<br />

Az 1953-as vihardagály keletkezését<br />

és következményeit vizsgálva arra a<br />

következtetésre jutottak a szakemberek,<br />

hogy a tengerparton és a sûrûn<br />

lakott mögöttes területeken hasonló<br />

erejû árhullám 10 ezer évente fordulhat<br />

elô. Minthogy a holland GDP 45<br />

százalékát ebben a régióban állítják<br />

elô, a klíma- és árvízvédelmi kutatók<br />

ezt is messze túl kockázatosnak tartják.<br />

A globális felmelegedés és a szélsôséges<br />

idôjárás ráadásul lényegesen<br />

megnöveli a vízszint emelkedésének<br />

valószínûségét. A hollandok az európai<br />

folyók gyakori áradását egyértelmûen<br />

ennek a folyamatnak tudják be, miként<br />

arra is felhívták a figyelmet, hogy az<br />

Északi-tengeren egyre vadabb viharok<br />

veszélyeztetik a gátrendszereket. Megfigyelésüket<br />

igazolta a több országot<br />

fenyegetô 2007. novemberi árhullám,<br />

amikor elôször kellett leereszteni az új<br />

Maeslant-gát hatalmas acélkapuit.<br />

Találkozások 24.oldal<br />

Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson,<br />

gazdaságossági számításokon és<br />

össztársadalmi együttmûködésen alapul,<br />

a kormány erôteljes támogatásával.<br />

A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai<br />

szemlélete és legendás szakértelme világszerte<br />

keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minôsülô<br />

New Orleans árvízvédelmének kialakításában<br />

is ôk segítenek. A világhírû építész, Rem Koolhaas<br />

emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott<br />

ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot,<br />

és nagyban csökkentené Európa energiafüggôségét.<br />

„Az élô nép a jövôjének épít” – akár<br />

az ország mottójaként is felfogható<br />

az Északi-tengert és a mai IJsseltavat<br />

elválasztó Afsluitdijk (Zárógát)<br />

emlékmûvének felirata. A vizionárius<br />

hollandok ezúttal még nagyobb fába<br />

vágták a fejszéjüket, ugyanis nemrég<br />

közzétett programjuk célja az, hogy<br />

200 évre elôre kivédjék a klímaváltozás<br />

hátrányos hatásait. Ekkora távlat<br />

túl merésznek tetszhet a fejlôdés<br />

beláthatatlanságának tükrében, de a<br />

terv nagyon is pragmatikus alapokon<br />

nyugszik. A Cees Verman vezette Delta<br />

Bizottság a leghitelesebb forrásból<br />

gyûjtött adatokat. Az óceánokat egybefüggô<br />

tömegnek tekintô és viselkedésüket<br />

e szerint prognosztizáló elôrejelzések<br />

helyett speciális felmérést<br />

készíttettek a 2007-es Nobel-békedíjon<br />

Al Gore-ral osztozó Intergovernmental<br />

Panel on Climate Change szakértôivel.<br />

Az eredmények azt mutatják, hogy<br />

az Északi-tenger vízszintje 2050-ig 40,<br />

2100-ig 65–130 centiméterrel, 2200-ig<br />

pedig négy méterrel emelkedik a jelenlegihez<br />

képest, tehát a cselekvés valójában<br />

létszükséglet.<br />

Elébe vágni a tengernek<br />

Míg a lakosság attól tart, hogy a vízszintemelkedés<br />

még beljebb nyomja a tele -<br />

püléseket a szárazföldön, a Delta Bi zottság<br />

szerint három méter különbség sem<br />

jelent majd problémát, ha most elkezdik<br />

a tenger visszaszorítását. Az ország<br />

nyugati partvonalának 4 kilo méteres<br />

„kitolása” a gyakorlatban annyit jelent,<br />

hogy a kotróhajók egy évszázadon át<br />

minden egyes évben 121 millió köbméter<br />

homokot szednek fel a tengerfenékrôl<br />

és raknak le a partszegélyre,<br />

amit a hullámok természetes úton leülepítenek,<br />

és lassan létrejön a rekreációs<br />

övezetnek is alkalmas új partszakasz.<br />

Ha minden tervszerûen halad,<br />

Hollandia területe a földnyerés révén<br />

100 év múlva mintegy ezer négyzetkilométerrel<br />

nôhet. Emellett mesterséges<br />

szigetláncot létesítenének az északi<br />

part védelmére, a Rajna és a Maas<br />

torkolatánál termôföldet alakítanának<br />

vissza ártérré az Alpokból lezúduló<br />

csapadék felfogására, valamint a<br />

védômûvek megmagasításán kívül további<br />

vihardagály elleni gátakat építenének<br />

Rotterdam, Dordrecht és más<br />

városok körül. A vízelvezetést megkönnyítendô,<br />

a tenger mozgásával<br />

összhang ban fokozatosan másfél méterrel<br />

tervezik megemelni az IJssel-tó<br />

vízszintjét.<br />

A modern gátépítés vívmányai<br />

Az ambiciózus elképzelés megvalósítása<br />

kétségkívül áldozatokat kíván. A maratoni<br />

kotrómûvelet a környezetvédôk<br />

tiltakozását vívhatja ki, ellenállásra lehet<br />

számítani az árteresítés miatt költözésre<br />

kényszerülô gazdálkodóktól,<br />

és az IJssel-tavat övezô házak tulajdonosai<br />

sem fognak örülni a munká-<br />

EuRÓPA ZÖLDAKKuMuLÁToRA<br />

A PARToN<br />

ugyancsak modellértékûnek<br />

számít az északi-tenger partvidékének<br />

megújuló energiaforrását<br />

hasznosító megaprojekt, amelyet<br />

Rem Koolhaas dolgozott ki<br />

a Holland Természet- és Környezetvédelmi<br />

Alapítvány megbízásából.<br />

A látnoki terveirôl ismert<br />

sztárépítész Zeekracht-koncepciója<br />

„Európa zöldakkumulátorát”<br />

hozná létre nemzetközi<br />

együttmûködésre épülô szélfarmhálózattal.<br />

A hajózási útvonalakkal,<br />

természetvédelmi és<br />

üdülôövezetekkel összekapcsolt<br />

erômûlánc a számítások szerint<br />

annyi energiát termelhetne a hét<br />

érintett parti országban, amennyit<br />

ma az Arab-öböl állít elô, és 2020ra<br />

önállóan fedezné a mélyföldi<br />

háztartások áramszükségletét.<br />

A regionális szuperhálózat közös<br />

know-how-val és infrastruktúrával<br />

mûködne, és a szolgáltatástól az<br />

elosztáson át a kereskedelemig<br />

lefedné az energetikai tevékenység<br />

teljes spektrumát. A fenntartható<br />

fejlesztésben áttörést jelentô<br />

programmal 2050-re lényegesen<br />

csökkenne a kontinens oroszországtól<br />

és az öbölbeli olajállamoktól<br />

való függôsége.<br />

latoknak. Nem minden térség kaphat<br />

egyforma erôsségû védelmet, az elkötelezettség<br />

mégis megvan a társadalom<br />

minden szintjén. Az árvízkezelési<br />

program zárásaként novemberben a<br />

kormány kezdeményezésére és részvételével<br />

végrehajtották az elsô átfogó<br />

evakuációs gyakorlatot. A holland<br />

attitûd világviszonylatban is iránymutató<br />

lehet, hiszen ma hárommilliárd ember,<br />

a Föld népességének fele él olyan<br />

parti területen, ahol a globális felmelegedés<br />

a legnagyobb károkat okozhatja.<br />

A fokozott áradásveszély és a kevésbé<br />

feltûnô, de hasonlóan súlyos gondok<br />

– köztük a tengervíz beszivárgása a<br />

felszín alatti víztartó rétegekbe – a demográfiai<br />

és az ökológiai trendek alapján<br />

2025-ben már hatmilliárd (!) ember,<br />

a 8,5 milliárdra tehetô össznépesség<br />

közel kétharmadának életminôségét<br />

fogják rontani.<br />

Találkozások 25.oldal<br />

SZÖVEG: www.hg.hu FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot


T-MoBILE T-MoBILE<br />

Mobilkód<br />

Meghódítja a világot<br />

Párizs, Louvre múzeum. Az elsô látogatás alkalmával a mûvészeteket<br />

kedvelôk elsôsorban a három leghíresebb nôalakra, a Milói Vénuszra,<br />

a Szárnyas Nikére és természetesen a Mona Lisára kíváncsiak. De mi<br />

történik, ha a lelkes turista a szálláson felejti az útikönyvét, és elôzô<br />

este sem nézett utána a mestermûveknek?<br />

Évente hatmillió látogató érkezik a<br />

Louvre múzeumba számtalan országból,<br />

más és más kulturális háttérrel:<br />

mindenki a saját maga módján fedezi<br />

fel a kortalan mûvészetet. De mi történik,<br />

ha a mûkedvelôk a szálláson hagyták<br />

az útikönyvet? Hogy lehet többet<br />

megtudni a Milói Vénuszról, a Mona<br />

Lisáról, a Szárnyas Nikérôl vagy a többi<br />

látványosságról? A nem túl távoli jövôben<br />

egy egyszerû módszer kínálkozik<br />

arra, hogy ott helyben, a Louvre múzeumban<br />

megoldódjon a probléma.<br />

Találkozások 26.oldal<br />

A kulcs a kétdimenziós mobilkódok használata:<br />

a rejtvényszerû kódok, melyek a<br />

vonalkódok által hordozott információk<br />

több százszorosát tartalmazhatják, a<br />

mobiltelefon és az internet közötti kapocsként<br />

mûködnek és azonnali információt<br />

biztosítanak a felhasználóknak.<br />

De hogyan is mûködik ez<br />

a gyakorlatban?<br />

Ha a múzeumban az alkotások kapnak<br />

egy-egy mobilkódot (jelen esetben ún.<br />

QR, Quick Response kódot, de más<br />

típusú kódok is léteznek), feladatunk<br />

egyszerû: ha még több információt szeretnénk<br />

megtudni az adott mûrôl vagy<br />

készítôjérôl, csupán le kell „fényképeznünk”,<br />

„szkennelnünk” mobiltelefonunkkal<br />

a kétdimenziós kódot.<br />

Az internetrôl ingyenesen letölthetô<br />

kódolvasó program „kicsomagolja”<br />

a kódban elrejtett információt és továbbítja<br />

a hiperlinket a készülék böngészôjének,<br />

így a keresett információ<br />

láthatóvá válik a mobil képernyôjén<br />

a mobilinternet segítségével.<br />

MAGyARoRSZÁGoN ELôSZÖR A 2008-AS SZIGET FESZTIVÁL ALKALMÁVAL TESZTELTéK A MoBILKÓDoT<br />

A regisztrált játékosok szavazóként és választottként is részt vehettek a Sziget szépét, rockerét, punkját és szerkóját<br />

keresô játékban, valamint a fesztivál teljes programját is letölthették a kódok segítségével. Aki regisztrált –<br />

nyakában saját kódjával várta, hogy lefotózzák, vagy ô fotózta a számára szimpatikus versenyzôt – ha az illetô is<br />

rendelkezett mobilkóddal. A kódolvasó szoftver azonnal felismerte a fotóst és a kódtulajdonost, és a játék mobilwebes<br />

vagy WAP-oldalára terelte a játékost, aki kiválaszthatta, melyik kategóriában jelöli a versenyzôt, és nyomon<br />

követhette az adott kategória top 10 helyezettjét is.<br />

A játék mobilkódjainak technikai megvalósítását a Magyar Telekom leányvállalata, az M Factory végezte. A játék<br />

elsôdleges célja az volt, hogy felmérjék az ügyfelek reakcióját, és teszteljék az új alkalmazást.<br />

Próbálja ki a kedves olvasó is, hogy<br />

milyen információt rejtenek az alábbi<br />

mobilkódok!<br />

így nagyon egyszerûen és gyorsan<br />

juthatunk információhoz csupán pár<br />

gombnyomással.<br />

A mobilkódmánia elôször Japánba tört<br />

be. Eleinte az iparban használták leltározáshoz,<br />

mostanra azonban egy olyan<br />

eszközzé vált, mellyel számtalan információt<br />

közölhetünk. A kezdetekkor a<br />

japán szolgáltatók a kódok használatára<br />

vonatkozó oktatóanyagokat helyeztek<br />

el modelljeiken, így a felhasználók<br />

gyorsan megtanulták kihasználni az új<br />

technológiában rejlô lehetôségeket.<br />

A kódok ráadásul nemcsak linkeket<br />

rejthetnek, hanem megadhatunk telefonszámot,<br />

tetszôleges szöveget (250<br />

karakterig) vagy akár teljes, megcímzett<br />

SMS-t is. Európában is egyre több<br />

helyen fedezik fel a mobilkódokat, Spanyolországban<br />

az Andalúz Innovációs<br />

Turisztikai Központ vezette be nemrég<br />

„AndalucíaQR” szolgáltatását. Ha Spanyolország<br />

eme izgalmas déli tartományába<br />

látogatunk, különbözô információkat<br />

tölthetünk le a mobilkódok<br />

segítségével a térség turisztikai látványosságairól,<br />

az aktuális kulturális- ,<br />

szabadidôs vagy sportprogramokról,<br />

vagy akár az andalúz cégekrôl.<br />

Képzeljük el, hogy épp Sevillába utazunk<br />

húsvétkor. A kódok segítségével<br />

pillanatok alatt megtudhatjuk, hol rendezik<br />

a következô, látványos húsvéti<br />

körmenetet, hol lesz flamenco-est, vagy<br />

hogyan juthatunk el legegyszerûbben<br />

a Kolumbusz-emlékmûhöz.<br />

KÓD200, A NyERô KÓD<br />

A sikeren felbuzdulva február elején indult egy két hónapos nyereményjáték,<br />

melynek célja a mobilkód megismertetése a szélesebb közönséggel. A részvételhez<br />

csupán le kell tölteni a kódolvasó programot, úgy, hogy a KÓD200 szót<br />

elküldjük a 17660-as rövid díjmentes hívószámra SMS-ben (a válaszban kapott<br />

linkre kattintva tölthetô le díjmentesen a program), és már harcba is lehet<br />

szállni a négy álomutazás, a fényképezôgépek, hordozható számítógépek vagy<br />

mobiltelefonok egyikéért. Az úti célokat is a mobilkódok rejtik, így a kód leolvasása<br />

után tudhatjuk meg, hová nyerhetünk álomutazást. A játék hirdetése<br />

nyomtatott és online felületeken egyaránt megtalálható, de minden további<br />

információ fenn van a www.mobilkod.hu internetes oldalon is.<br />

A mobilkódok alkalmazása számtalan területen ötletes megoldás lehet, hiszen<br />

alkalmas információközlésre (például elhelyezhetôk a buszmenetrendek a<br />

buszmegállókban), jegyvásárlásra – így a papírnyomtatás is csökken, mely<br />

igen fontos a környezetvédelem szempontjából – vagy akár mobiltelefonos<br />

fizetésre is. A mobilkódokon elhelyezett „fix pontok” ráadásul azt is biztosítják,<br />

hogy a kódolvasó programok tetszôlegesen elforgatva is felismerjék a<br />

kódok tartalmát, és a kódolvasás akár a számítógép képernyôjérôl, a mobiltelefon<br />

kijelzôjérôl vagy a Találkozások magazin nyomtatott oldalairól is elvégezhetô.<br />

Ne lepôdjenek meg tehát, ha a jövôben mobilkódokkal találkoznak a<br />

lap hasábjain! Bôvebb információt a mobilkódokról és segítséget az alkalmazásukhoz<br />

a www.mobilkod.hu oldalon találhatunk. Kellemes „rejtvényfejtést”!<br />

Találkozások 27.oldal<br />

SZERZô: T-<strong>Mobile</strong>


NôNAP NôNAP<br />

Ha végignézzük a Spencer hölgyek portréit, azonnal feltûnnek a családi<br />

vonások, de még közülük is kiemelkedik Lady Di apai nagyanyja, aki szinte<br />

a megszólalásig hasonlít unokájára. Sorsuk egyéb párhuzamosságai mellett<br />

talán ez is közrejátszott abban, hogy a hercegnô ôt választotta példaképéül.<br />

Találkozások 28.oldal<br />

A nô öröksége<br />

Diana, a celebration<br />

A világnak mindig is szüksége volt az „álomhercegnôkre”,<br />

akik szépségükkel, nemes ségükkel<br />

hercegük mellett a nép szívét is meg hódítják.<br />

Asszonyokra, akik nemcsak a hagyományos nôi<br />

értékek tökéletes reprezentánsai, hanem különcségükkel<br />

ki is tûnnek saját korukból.<br />

Erre a szerepre a nemesi családok<br />

nôtag jai kivételesen alkalmasak.<br />

Korunk hercegnôjét, Dianát is már<br />

életében legendává tette szépsége,<br />

kedvessége, stílusa, humanitárius tevékenysége,<br />

botrányos szerelmi élete<br />

és tragikus halála. Népszerûsége pedig<br />

azóta sem csökkent. Sírjához évente<br />

több százezren látogatnak el,<br />

a róla szóló világturnés kiállítás pedig<br />

– amely most éppen Budapesten<br />

látható – az USA-ban és Ausztráliában<br />

eddig csaknem kétmillió embert vonzott.<br />

Diana azonban nem az elsô volt a<br />

sorban. A nagy múltú Spencer család<br />

hölgytagjai generációkon át génjeikben<br />

hordozták, példájukkal erôsítették a hagyományos<br />

nôi szerepeket és sorsokat.<br />

Szabadság, szerelem<br />

E kettô a merev tradíciók közé szorított<br />

nemeskisasszonyoknak is nagyon<br />

kell. Ahogy Diana ük-ük-ük-nagynén-<br />

jének is, aki igazi botrányhôse volt a<br />

XVIII. század végi Angliának. Georgiana<br />

Spencer házassága idôsebb, rangban<br />

felette álló férjével boldogtalanságra<br />

volt ítélve, amit ô érdekes módon<br />

oldott meg. Odaköltöztette legjobb barátnôjét<br />

otthonukba, áldását adva ezzel<br />

köztudott viszonyukra férjével, akihez<br />

Lady Elizabeth a hercegnô halála után<br />

hozzá is ment. Cserében az ünnepelt<br />

szépség Grey earljét választotta szeretôjének,<br />

és a walesi herceg szívét is<br />

összetörte. Ha errôl nem jutna azonnal<br />

eszünkbe a Charles–Diana–Camilla<br />

háromszög, egyéb hasonlóságokat is<br />

felfedezhetünk. Bár a boldogtalanság<br />

Találkozások 29.oldal


SZERZô: Horváth Beáta FoTÓ: Europress, Lakos Gábor<br />

NôNAP NôNAP<br />

mindkét asszonynál bulímiához vezetett,<br />

gyerekeiket példás szeretettel nevelték.<br />

Devonshire hercegnôje feltûnô<br />

frizuráival és ruháival, míg a walesi hercegnô<br />

kifinomult eleganciájával teremtett<br />

európai divatot. Mindketten mozgalmas<br />

társasági életet éltek, és férjeikkel<br />

ellentétben nem zavarta ôket a szépségüknek<br />

szóló hódolat. Dianát Sir Elton<br />

John híres dalában a gyertyalánghoz<br />

hasonlította, Georgianának pedig egy<br />

ír kukásember így fejezte ki csodálatát:<br />

„Hölgyem, engedje meg, hogy meggyújtsam<br />

a pipámat szemei tüzében!”<br />

A jóságos hercegnô meséje<br />

Ha végignézzük a Spencer hölgyek<br />

portréit, azonnal feltûnnek a családi vonások,<br />

de még közülük is kiemelkedik<br />

Lady Di apai nagyanyja, aki szinte<br />

a megszólalásig hasonlít unokájára.<br />

Sorsuk egyéb párhuzamosságai mellett<br />

talán ez is közrejátszott abban, hogy<br />

a hercegnô ôt választotta példa képéül.<br />

Lady Cynthia Hamilton – bár nem kapott<br />

színvonalas képzést – intelligenciájának<br />

és a kitartó önmûvelésnek köszönhetôen<br />

méltó háziasszonya lett<br />

a férje által rendezett értelmiségi össze-<br />

Ausztrália és az USA után Európába, egyenesen<br />

hozzánk érkezik a lebilincselô gyûjtemény.<br />

jöveteleknek. Bár ô szûk környezetén<br />

kívül kevésbé volt ismert, Althorpban<br />

máig emlegetik megnyerô személyiségét,<br />

segítôkészségét. Teljes energiáját<br />

a jótékonysági munkára fordította,<br />

dolgozott a Woman’s Land Army nevû<br />

szervezetben, amely a háború alatt a<br />

mezôgazdaságban dolgozó nôket fogta<br />

össze, és nevét viseli a megyei hospice-mozgalom.<br />

Diana szintén érettségi<br />

nélkül került ki az oktatásból,<br />

házassága elôtt takarítással, gyermekfelügyelettel<br />

és segédóvónôi állásával<br />

tartotta fennt magát. Hercegnôként<br />

késôbb felkarolta az AIDS-betegek<br />

ügyét, szót emelt a menekültek, a tanulási<br />

nehézségekkel küzdôk és a börtönviseltek<br />

családjainak érdekében.<br />

S ha mindez nem lenne elég, a fáma<br />

szerint Lady Cynthia kezét is megkérte<br />

a walesi herceg, ám ô Spencer grófját<br />

választotta helyette… Talán ha a nagymama<br />

figyelmeztette volna unokáját a<br />

királyi család és a Spencerek közötti<br />

évszázados botrányokra, Diana meséje<br />

is happy enddel végzôdött volna.<br />

Így azonban – bár ô nem menekülhetett<br />

a családi végzettôl – a mi korunk<br />

is gazdagabb lett egy hercegnôvel és<br />

az ô szomorú tündérmeséjével.<br />

DIANA, A CELEBRATIoN<br />

A kiállítás egyik legmeghatóbb darabját, Diana családi fotóalbumát Erôs<br />

Antónia helyezhette el, aki szintén felhasználja ismertségét a cukorbetegség<br />

elleni harcban.<br />

– Diana alakja azért áll hozzám közel – mondta Erôs Antónia –, mert hírnevét,<br />

szépségét igyekezett jótékony célokra fordítani. Emellett azonban nagyon<br />

megható volt végiglapozni ezt az albumot, hisz a „hétköznapi” gyerekkor<br />

képei, akár a mieink is lehetnének. Persze mi csak álmodozhattunk a gyerekírógéprôl,<br />

a medencés házról és a porcelán babaházról, de a meghitt családi<br />

életképek, amelyet mind Diana édesapja készített, közelebb hozzák, megmutatják<br />

a hercegnô emberi arcát.<br />

A történet folytatódik<br />

Exkluzív interjú Charles Spencerrel<br />

A hercegnô emlékét nemcsak a kiállítás ôrzi, hanem a róla elnevezett<br />

alapítvány is, amelynek Diana nôvére, Lady Sarah McCorquodale az<br />

elnöke. Lady Sarah egyike volt azon keveseknek, akikben Diana megbízott.<br />

A testvéri szálak mellett közös pont volt életükben wales-i herceg<br />

– aki Diana elôtt rövid ideig Sarahval is járt a – és a jótékonyság.<br />

Amit Diana hercegnôként az emberekért<br />

tett, az fantasztikus, és emellett<br />

szeretô anya, igézô nô is volt<br />

egyben – mondta el a Találkozásoknak<br />

Charles Spencer, Diana bátyja,<br />

aki a megnyitóra Magyarországra<br />

látogatott.<br />

Én azonban mindig a nôvéremet<br />

fogom látni benne. Ôrzöm magamban<br />

a nevetését, a tréfáit. Dianának<br />

ugyanis nagyon jó humorérzéke<br />

volt, és mindig tudott nevetni akár<br />

magán is – nem vette túl komolyan<br />

az életet… A nôvéremmel is szoros<br />

kapcsolatban voltak, Sarah rengeteget<br />

segített neki, és sokszor elkísérte<br />

körútjaira, ahol egy-egy általa felkarolt<br />

ügy érdekében kampányolt.<br />

Ezért mindketten kötelességünknek<br />

érezzük folytatni a családi hagyományokat,<br />

és segíteni a rászorulókon.<br />

Így hoztuk létre a Diana Princess of<br />

Wales emlékalapítványt. A kiállítás<br />

összes bevétele ezt gyarapítja, ami az<br />

egyik fontos érv volt amellett, hogy a<br />

világ elé tárjuk személyes emlékeinket.<br />

És bár a mai napig nehéz végigmennem<br />

a kiállított tárgyak között,<br />

nem azért mutatjuk meg ôket, hogy<br />

a halálára emlékezzünk. Aki már<br />

vesztette el családtagját, az tudja,<br />

hogy az idô nem gyógyítja be a sebeket.<br />

Én sem nézem végig gyakran<br />

a termeket, mert mindig van, ami<br />

szíven üt… A gyûjteménnyel mégis<br />

inkább a hercegnô életét szeretnénk<br />

ünnepelni. Megôrizni ôt olyannak,<br />

amilyen volt, hogy az idô ne homályosítsa<br />

el emlékét.<br />

Találkozások 31.oldal<br />

SZERZô: Horváth Beáta FoTÓ: Lakos Gábor


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

Salonga- kalandok<br />

Magyar etológusnô<br />

kongói blogja<br />

Találkozások 32.oldal<br />

Jane Goodall, a világhírû fôemlôskutató<br />

munkásságának köszönhetôen<br />

a csimpánzok életét, viselkedését,<br />

szokásait jól ismeri a tudomány,<br />

a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat<br />

azonban alig néhány<br />

kutatócsoport tanulmányozza, köztük<br />

a németországi székhelyû Max Planck<br />

Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott<br />

dr. Csatádi Katalin etológus.<br />

Az [origo]-n folytatásokban megjelenô,<br />

személyes hangú beszámolóinak<br />

rövidített változatából most mi is megismerhetjük<br />

a kongói kutatótábor<br />

mindennapjait.<br />

Salonga-kalandok<br />

Az alábbi naplót Közép-Afrika szívébôl,<br />

a Kongói Demokratikus Köztársaság<br />

esôerdejében, egy pálmakunyhó fedezékébôl,<br />

napelemmel töltött laptopon<br />

írom. Etológusként egy posztdoktori<br />

ösztöndíjat elnyerve kaptam lehetôséget<br />

arra, hogy a viselkedéskutatás egy<br />

különleges ágába bepillantást nyerjek,<br />

és vadon élô bonobókat (Pan paniscus)<br />

tanulmányozhassak. A Rügyek<br />

és Gyökerek Egyesület társelnökeként<br />

Jane Goodall csimpánzkutató nyomdokaiban<br />

járni különleges lehetôség,<br />

és a személyes tudományos karrierem<br />

szempontjából is mérföldkô ez az állás.<br />

Bár bonobókkal állatkerti körülmények<br />

között már foglalkoztam, a trópusi terepmunka<br />

teljesen új terület számomra,<br />

így számtalan új élmény ér.<br />

A kutatócsoport, amelyhez csatlakoztam,<br />

a Max Planck Evolúciós Antropológia<br />

Intézet szervezésében mûködik,<br />

a csoport vezetôi dr. Gottfried Hohmann<br />

és dr. Barbara Fruth. A Kongóban<br />

állomásozó csapat kiemelkedôen<br />

fontos munkát végez a bonobók tudományos<br />

megfigyelésében: 2008 októberében<br />

például elsôként számolt be<br />

róla, hogy az eddig rendkívül békés<br />

természetûnek ismert emberszabású<br />

faj egyedei, más fôemlôsökhöz hasonlóan,<br />

szintén vadásznak fôemlôsökre,<br />

sôt, a portyákban a nôstények igen<br />

aktív szerepet játszanak.<br />

SALoNGA-KALANDoK<br />

AZ oRIGoN<br />

A következô bejegyzés tartalmából: út<br />

a táborba termeszvárak között, éjszakai vihar<br />

és embertelen hasmenés...<br />

Találkozások 33.oldal


TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />

Találkozások 34.oldal<br />

LÁToTT MÁR<br />

GÖRDESZKÁS MAjMoT?<br />

A mobilján magával is viheti! Küldje a MAJOM<br />

szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra<br />

a háttérkép letöltéséhez!<br />

Maga a kutatás Kinshasától, a Kongói<br />

Demokratikus Köztársaság fôvárosától<br />

600 km-re északkeletre, a Lui Kotal<br />

nevû táborban folyik. Lui Kotal helyi<br />

nyelven, vagyis kikunduul örök életet<br />

jelent. A táborhoz legközelebbi falu<br />

Lompole, az ô erdejükben található<br />

a kutatási terület, és ebbôl a faluból<br />

érkezik hetente kétszer az ellátmányunk<br />

is. A kutatókkal egymás között<br />

angol nyelven beszélünk, a helyiekkel<br />

pedig nagyrészt franciául igyekszünk<br />

megértetni magunkat.<br />

A munkám két részbôl tevôdik össze:<br />

havonta két hetet a bonobók követésével<br />

és viselkedésük megfigyelésével,<br />

két hetet pedig az általuk fogyasztott<br />

növények éves megújulásának tanulmány<br />

ozásával töltök. A tábori élet persze<br />

a kutatómunka mellett legalább<br />

annyira szól a beilleszkedés és túlélés<br />

mindennapi nehézségeirôl – a férgek,<br />

hangyák és kígyók támadásairól, az<br />

erôltetett menetekrôl derékig érô<br />

mocsár ban, a trópusi viharok veszélyeirôl.<br />

…<br />

A Kongói Demokratikus Köztársaság<br />

Közép-Afrikában, a Congo folyótól<br />

keletre fekszik, egy keskeny folyosó<br />

köti össze az Atlanti óceánnal.<br />

Nevét a határfolyóról, illetve az itt élô<br />

Bakongo törzsrôl kapta, akik a bantu<br />

nyelvet beszélik. Afrika harmadik<br />

legnagyobb országát az elmúlt száz<br />

évben hívták már Belga Kongó, Leopoldville<br />

és Zaire néven is. Történelme<br />

a kizsákmányolás és korrupció<br />

egyvelege. A hutu és tuszi törzsek<br />

között tíz éve dúló háború eddig<br />

5 és fél millió ember életét követelte<br />

– a legpusztítóbb öldöklés a II. világháború<br />

óta.<br />

2008. szeptember 9. érkezés<br />

Megérkeztem egyben a táborba. Nincs<br />

ugyan ideje az e-mail küldésnek (rendesen<br />

hétfô és csütörtök lesz az internetnap),<br />

de mivel két napja csak annyit<br />

tud rólam a családom, hogy valahol<br />

a kongói dzsungel közepén vagyok,<br />

küldhetek egy életjelet magamról.<br />

Most van körülbelül egy órám, hogy írjak<br />

– addig tart a laptop akkumulátora<br />

–, úgyhogy igyekszem kihasználni. …<br />

Átvágtunk Kinshasán, legalább egy óra<br />

volt az út, pedig nem mentünk messze.<br />

A közlekedés a városban katasztrofális.<br />

Sávok nincsenek, az út is rossz,<br />

mindenki dudál meg villog. Az út szélén<br />

milliónyi ember, pedig akkor már<br />

este 10 óra is elmúlt. Kérdeztem, mi<br />

ennek az oka, kiderült, mindenki arra<br />

vár, hogy hazavigyék a munkából.<br />

Minibuszok járják a várost, és arra<br />

kapaszkodnak fel az emberek – mindenhonnan<br />

lógnak, a kocsik oldaláról,<br />

tetejérôl, hátuljáról. … Csak két éjszakát<br />

maradtunk Kinshasában, ami tulajdonképpen<br />

egy teljes napot jelentett.<br />

Ezt nagyrészt olvasással és a következô<br />

kilenc hónapig nem élvezhetô<br />

luxussal, SMS-írással töltöttem. Egyszer<br />

a kolónia közös medencéjében<br />

is megfürödtünk. Ahogy alámerültem<br />

a kissé szürke vízben, magamban<br />

hálát adtam a doktornônek, akinek javaslatára<br />

a kötelezôkön kívül a drága,<br />

de valószínûleg hatásos E. coli elleni<br />

oltást is beadattam magamnak...<br />

… Egyszer szálltunk csak le útközben<br />

üzemanyagért, egy Sanguina nevû<br />

apró településen. Fölülrôl nagyon takaros<br />

kis falunak tûnt, kiderült, hogy ezt<br />

is misszionáriusok építették. Ott már<br />

nem volt térerô. Az egész falu kint volt<br />

a leszállópályánál, ami nem volt más,<br />

mint egy széles földút. … Aztán újra felszálltunk,<br />

és csak Ipopében, a „végállomáson”<br />

szálltunk le.<br />

…Kétszer, sôt háromszor is ettünk Lompoléban.<br />

Délben és este egy csikuanga<br />

nevû rettenetet, amit elôször becsü letbôl<br />

megettem, de csak nehezen tartottam<br />

vissza. Mind a szaga, mind az íze<br />

azt ordítja, hogy ne egye meg az ember.<br />

Maniókából készült gombóc, és mint<br />

utólag kiderült, a világ harmadik leg -<br />

fontosabb szénhidrátforrása. Andrew<br />

megnyugtatott: ezt fogom enni 9 hónapon<br />

keresztül. Viszont a hús, amit<br />

adtak hozzá, az finom volt. Kér deztem<br />

Andrew-t, kecske-e, mert vörös hús volt,<br />

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található<br />

Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti<br />

parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedül itt<br />

élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink,<br />

a bonobók.<br />

és láttam is egy kecskét legelészni,<br />

de közölte, hogy nem: antilop. Szóval<br />

si került rögtön az elsô nap bush meatet<br />

(a vadonban leölt állatot) ennem. Ez volt<br />

délben, estére csikuanga, majdnem<br />

sírtam, egy falat után könyörögtem<br />

Andrew-nak, hogy egye meg. …<br />

A tábor<br />

Reggelire kenyeret kaptunk, ami, mint<br />

utólag kiderült, itt nagy luxus, nagyonnagyon<br />

jólesett kávéval és háromszögû<br />

sajttal. Hogy azt honnan kerítettek?<br />

Ezután következett a 20 km-es túra a<br />

táborhelyre. … A táborban most négy<br />

ember van: az angol dr. Andrew Fowler,<br />

Isaac Schamberg, aki milwaukee-i,<br />

és Delphine Ronfot, a camp manager,<br />

aki francia Toulouse-ból. Mindannyian<br />

a Max Planck Intézet terepi kutatói<br />

és nagyon szimpatikusak, sôt, kiderült,<br />

hogy Delphine nem hajlandó megenni<br />

a csikuangát. :) … Mielôtt megérkeztem<br />

volna, elveszett egy lány a táborból,<br />

s ezért annyi a kajánk, mint a rohadás:<br />

a speciális mentôk 3 hónapra elég<br />

rizst meg babot hoztak 50 embernek.<br />

E miatt az ügy miatt be sem mehetek<br />

az erdôbe anélkül, hogy valaki fogná<br />

a kezemet, és csak 2 hét múlva mehetek<br />

elôször kísérettel. De nem baj.<br />

Várt egy olyan ismertetô, amiben vastag<br />

nagybetûvel volt kiemelve, hogy<br />

amennyi ben bemegyek egyedül az<br />

erdôbe, vagy onnan egyedül jövök<br />

vissza, azonnal kirúgnak, és mehetek<br />

vissza a balettbe ugrálni.<br />

Találkozások 35.oldal<br />

SZERZô: dr. Csatádi Katalin FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot


SZERZô: VFCS FoTÓ: Apple<br />

KüTyü<br />

Az Alma színe<br />

Lelke mélyén az alma színes. Hiába a letisztult formák,<br />

az elegáns fekete, a tiszta fehér és a techno alumíniumváz<br />

– az Apple minden számítógépek és kütyük legszínesebbike.<br />

25 éve az ôs-Macintosh kocka egerével<br />

és flopi etetônyílásával ugyan krémszürke<br />

mûanyagban pompázott, de a<br />

sarkítatlanul domború monitor alatt már<br />

ott virított a szivárványszínû harapott<br />

alma. Az Apple-logó büszkén töltötte ki<br />

a Colour Classic modell szemkápráztatóan<br />

színes VGA üdvözlô képernyôjét.<br />

10 éve következett be a nagy színrobbanás,<br />

amikor Jonathan Ive a dizájncsapat<br />

élére került, és debütált az iMac.<br />

Elôször csak bondi blue színben, amit<br />

a Sydney melletti Bondi Beach kékje<br />

ihletett. Aztán jött az öt gyümölcsszín:<br />

áfonya, eper, mandarin, lime és szôlô,<br />

melyek átírták a számítástechnika és<br />

a dizájntörténelmét. Az elsô iBook és<br />

Áttetszô ruhát kapott az iPod nano.<br />

A feszesen testre simuló, szilikonos<br />

nano Vibes kilencféle mintával domborítja<br />

ki a színes nanók árnyalatait.<br />

Találkozások 36.oldal<br />

a PowerMac két szériája még az áttet -<br />

szô zselés szopottcukor-dizájn jegyében<br />

született, de a hófehér snow széria<br />

és a minimalista koncepció pár év alatt<br />

leszámolt a rikító almákkal. Jött és<br />

maradt a fényes fehér, aztán a matt<br />

fekete és az alumínium ház. Az iPod<br />

és legutóbb az iPhone is követte a sikkes<br />

trendet.<br />

Az almának persze megtiltani nem lehet,<br />

úgyhogy így vagy úgy, de idôvel kiszínesednek<br />

a Mac-család tagjai. Most<br />

épp az iPod nano kapott selyemfényû<br />

színes burkolatot, az idegen gyártók<br />

pedig tonnaszám kínálják a színes Mac-<br />

Book-, iPod- és iPhone-kiegészítôket.<br />

A Bondi blue iMac lett<br />

minden idôk legismertebb<br />

számítógépe. Kulcstartótól<br />

a ceruzahegyezôn át<br />

a hangfalig mindenféle<br />

formában felbukkant már.<br />

Fényes, ragyogóan<br />

színes tokba öltözteti<br />

a telefont az<br />

iSkin. Az iPhone új<br />

ruhája puha, biztos<br />

fogást ad, ütés és<br />

karcolás ellen véd,<br />

az érintôképernyôt<br />

pedig víztiszta vagy<br />

tükrözô fólia óvja a<br />

sérülésektôl.<br />

Duplanet-kedvezmény<br />

filmet nézek<br />

a neten<br />

online játszom<br />

a srácokkal<br />

Új 3 GB mobilinternet-<br />

elôfizetés + otthoni<br />

korlátlan internet, 1 év<br />

hûségidôvel együtt már<br />

havi 5890 Ft-tól!<br />

a gyerekekkel<br />

chatelek<br />

a haverokkal<br />

levelezek<br />

Internet kint és bent, itt és ott, otthon és máshol, korlátlanul és szabadon – akár egyszerre!<br />

A T-Home és a T-<strong>Mobile</strong> együtt kínálja neked az otthoni internet korlátlanságát és a mobil szélessáv szabadságát.<br />

Válassz korlátlan T-Home és legalább 3 GB-os új T-<strong>Mobile</strong> szélessávú elôfizetést együtt, havi 7890 Ft helyett<br />

már havi 5890 Ft-tól, Duplanet-kedvezménnyel!<br />

Ajánlatainkat keresd a T-Pontokban és a T-Partner üzletekben!<br />

A feltüntetett ajánlat 2009. március 2-ától visszavonásig érvényes, a Magyar Telekom Nyrt. meghatározott szolgáltatási területén belül, mûszaki<br />

felméréstôl függôen, lakossági elôfizetôkre. A Duplanet-kedvezmény a T-Home elôfizetés hûségidejére érvényes. Az akció további, részletes<br />

feltételei a T-Pontokban, T-Partner üzletekben, valamint a T-Home és a T-<strong>Mobile</strong> weboldalán.


SZERZô: T-<strong>Mobile</strong> FoTÓ: BlackBerry<br />

INNoVÁCIÓ INNoVÁCIÓ<br />

BlackBerry– mindent tud<br />

Találkozások 38.oldal<br />

Zsebben hordható iroda, ráadásul<br />

nagyon elegáns és jó kézbe fogni.<br />

A BlackBerryvel az üzleti életben nélkülözhetetlen kommunikációs csatornákhoz<br />

egyetlen eszköz segítségével lehet hozzáférni. A beépített telefonnak,<br />

SMS- és böngészôalkalmazásoknak, valamint a szervezôfunkcióknak<br />

köszön hetôen egyszerûen kezelhetô minden adat, hatékonyabbá tehetô<br />

az együttmûködés és a kommunikáció. A BlackBerry a T-<strong>Mobile</strong> által nyújtott<br />

szolgáltatás.<br />

Kijelzô<br />

65 000 szín megjelenítésére képes, nagy felbontású kijelzô, melyen a képek és<br />

a videók életre kelnek, az e-mailek, internetes oldalak pedig kiválóan olvashatók.<br />

Kamera<br />

A 3,2 megapixeles, autofókuszos kamerával, a vakunak és az automatikus képstabilizátornak<br />

köszönhetôen az élmények újra átélhetôk. Ráadásul az elkészült<br />

fotókat és videókat e-mailben, MMS-ben vagy az interneten keresztül szeretteivel,<br />

barátaival és munkatársaival is azonnal megoszthatja.<br />

E-mail<br />

A teljes QWERTY billentyûzettel egyszerûen és gyorsan e-mailezhet, chatelhet,<br />

de egy telefonkönyv- vagy naptárbejegyzés is pár pillanat csupán.<br />

GPS<br />

A készülék beépített GPS-vevôjével és a BlackBerry® Maps navigációs szoftvernek<br />

köszönhetôen gyorsan eljut a célig.<br />

Beépített „egér”<br />

A BlackBerry® készüléken lévô kis görgô a számítógépeken megszokott egérhez<br />

hasonlóan kényelmes használatot biztosít.<br />

Bôséges memória<br />

A készülék memóriája 256 MB, de a készülékhez 1 GB-os memóriakártya is jár,<br />

amely természetesen késôbb még nagyobbra cserélhetô, akár 16 GB-ra is bôvíthetô,<br />

így akár több ezer zeneszám, számtalan dokumentum vagy fotó is eltárolható.<br />

A BlackBerry®, RIM®, Research in Motion®,<br />

SureType® családhoz tartozó márkajelzések,<br />

képek, szimbólumok a Research in Motion<br />

Limited kizárólagos tulajdonát képezik, és<br />

bejegyzett védjegyek az Egyesült Államokban<br />

és egyéb országokban. Ezek és a Research<br />

In Motion Limited egyéb védjegyeinek használata<br />

licenc alatt történik.<br />

Találkozások 39.oldal


SZÖVEG: Szalay Péter FoTÓ: MTI, Ringier<br />

SPoRT SPoRT<br />

Szorítón kívül<br />

Magyar bunyósok, világbajnokok<br />

Találkozások 40.oldal<br />

Világbajnoka van a magyar boksznak: nem is egy, hanem kettô.<br />

A félnehézsúlyú Erdei Zsolt, alias Madár szárnyalását már-már<br />

menetrendszerûnek tekintjük, a nála öt évvel fiatalabb nagyközépsúlyú<br />

Balzsay Károly viszont hozzá képest újonc, csak most januárban<br />

telepedett meg a WBO világbajnokainak elôkelô klubjában.<br />

Klubtársak és cimborák, pályafutásuk menetét a német Universum<br />

Box Promotion szabja meg. Javadalmazásuk tekintélyes, Erdei<br />

viszont nem titkolja, hogy ô bizony már többet érdemelne.<br />

A magyar ökölvívás – Kovács „Kokó”<br />

István utáni – második és harmadik<br />

profi világbajnoka a Találkozások kérdéseire<br />

válaszolt.<br />

Ha még élne, sikereitek elôtt Papp<br />

Laci bácsi is kalapot emelne, de boszszankodna<br />

is szegény, mert neki az<br />

ötvenes években megtiltották, hogy<br />

a világbajnoki címért is szorítóba léphessen!<br />

Erdei Zsolt: Mind a kettônknek példaképe<br />

Laci bácsi a maga három olimpiai<br />

bajnoki címével és temérdek gyôzelmével,<br />

sokszor gondolok arra, hogy milyen<br />

szép is lenne, ha valamelyik gyôzelmem<br />

után az ô gratulációját is fogadhatnám.<br />

Balzsay Károly: Én még kissrác voltam,<br />

amikor szakmabéli édesapám<br />

társaságá ban elôször találkoztam azzal<br />

az ember rel, akirôl már hátulgombolósként<br />

is tud tam, hogy minden idôk egyik<br />

legnagyobb bokszolója. Adott egy barackot<br />

a fejemre, és rám kacsintva megkérdezte:<br />

Öcsi, akarsz nagy versenyzô<br />

lenni? Úgy megszeppentem, hogy egy<br />

hang se jött ki a torkomon, de bólogattam,<br />

és apu is ezt tette.<br />

Manapság már nem politikai ügy, hanem<br />

tehetség, szorgalom, akarat és<br />

bátorság, no és persze szerencse kérdése,<br />

hogy egy jó amatôr szabad emberként<br />

mikor és melyik profi klubhoz<br />

szerzôdik el, és aztán ebben az új világban<br />

meddig tud kitartani. London,<br />

Helsinki és Melbourne olimpiai bajnoka<br />

viszont az ötvenes években nem<br />

tehette meg azt, amit a legjobban<br />

akart. Ma sem tudni pontosan, hogy<br />

miért keserítették meg az életét.<br />

E. Zs.: Biztos odamondott valakinek.<br />

Sokat olvastam az akkori idôk túlkapásairól,<br />

arról, hogy a rendszer mi mindent<br />

engedett meg magának. Történetérôl<br />

mindig A tanú címû film jut az<br />

eszembe, az ott hallott nagy igazságok.<br />

A profi sport az ötvenes években<br />

„virtuális közellenségnek” számított,<br />

a hivatásosok világára meg könnye-<br />

A meccs elôtt soha nem számolgatok, semmi más nem<br />

érdekel, csak a gyôzelem. Aztán ha túl vagyok a mecscsen,<br />

persze hogy nemcsak a gyôzelmet, hanem a bevételt<br />

is elkönyvelem, és keresem a legjobb befektetéseket.<br />

dén mondták ki, hogy maga a fertô és<br />

a métely.<br />

B. K.: Még azt se süthették rá, hogy<br />

disszidálni akart, mert mindig pontosan<br />

tért vissza külföldi útjairól, és nála jobban<br />

talán senki nem szerette Magyarországot.<br />

Megtehette volna, hogy itt hagy<br />

mindent, de Laci bácsi a hazáját, a hazaszeretetét<br />

a sport és az érvényesülés<br />

elé helyezte.<br />

Tisztázzunk valamit: végül is – a gázsival<br />

most nem törôdve – mi az alapvetô<br />

különbség az amatôr és a hivatásos<br />

ökölvívás között?<br />

E. Zs.: A külsô szemlélô számára már<br />

a látvány is meghatározó. A profik nem<br />

viselnek trikót és fejvédôt, ennél persze<br />

sokkal lényegesebb, hogy nálunk a<br />

hivatásosoknál egy mérkôzés tizenkétszer<br />

hárommenetes is lehet, míg<br />

az amatôröknél újabban ismét rövid<br />

három szor három perc alatt dôl el, hogy<br />

ki a jobb. Nekem egykor a kilencperces<br />

csata is nagyon feküdt, kétszáztizenkét<br />

meccs után az én kezemet emelték<br />

a magasba, 1997-ben amatôrként<br />

is világbajnokságot nyertem, és voltam<br />

Európa-bajnok meg olimpiai bronzérmes<br />

is.<br />

B. K.: Mint lassan belemelegedô ökölvívónak,<br />

amatôr pályafutásom éveiben<br />

a négyszer kétperces rohanós csaták<br />

Találkozások 41.oldal


SPoRT<br />

sokszor komoly gondot okoztak, a nagy<br />

kapkodás nekem nem kedvezett.<br />

A hosszú profi meccseket jobban lehet<br />

felépíteni, jó erôbeosztással és taktikával<br />

biztosabban lehet célba érni.<br />

Amatôrök nem állhatnak ki profik<br />

ellen, de ha közülük egy remek fickó<br />

mégis összemérné az erejét egy hasonló<br />

korú és súlyú profival, mi sülne<br />

ki a kalandból?<br />

E. Zs.: Szerintem három menetig volna<br />

esélye, és talán még az ötödikben<br />

is állná a sarat. Még azt is meg merem<br />

kockáztatni, hogy egy rámenôs és pörgôs<br />

amatôr háromszor hárompercesre<br />

szûkített küzdelemben talán még nyerni<br />

is tudna, ahhoz viszont már óriási szerencsére<br />

volna szüksége, hogy kiütéssel<br />

gyôzzön. Ha viszont a csata mondjuk<br />

hat menetig tartana, az amatôr srác<br />

levegôért kapkodna, menekülne, és a<br />

profi nem kegyelmezne neki.<br />

B. K.: Négyévi profi szereplés után már<br />

én is érzem a különbséget. Minket kôkemény<br />

módszerekkel tizenkét menetes<br />

csatákra képeznek ki. Az amatôrök<br />

egy idô után úgy éreznék magukat velünk<br />

szemben, mint az a focista, akinek<br />

megállás nélkül két meccset kell lejátszania.<br />

Egy vérbeli profi bizonyára sokkal<br />

több idôt tölt az edzésekkel, mint<br />

egy lelkes amatôr, ezért lehet jobb<br />

Mint lassan belemelegedô ökölvívónak, amatôr pályafutásom<br />

éveiben a négyszer kétperces rohanós csaták<br />

sokszor komoly gondot okoztak, a nagy kapkodás nekem<br />

nem kedvezett. A hosszú profi meccseket jobban<br />

lehet felépíteni.<br />

FIGHT NIGHT RouND 3<br />

Bokszoljon sérülések nélkül! Élje át a legintenzívebb<br />

mobilos bokszélményt! A Java-játék<br />

letöltéséhez küldje a FNR szót SMS-ben<br />

a 17123-as, díjmentes számra!<br />

az állóképessége és bírhatja jobban<br />

a hatalmas ütéseket…<br />

E. Zs.: Az olvasók nem fogják elhinni,<br />

de én amatôrként tényleg sokkal többet<br />

gyakoroltam, és csak profiként jöttem<br />

rá, hogy a mennyiség és a minôség<br />

között mi a különbség. Már a futóedzéseken<br />

sem azt csinálom, amit régen.<br />

Ötpercenként mérik a savasodásunkat,<br />

az adatokat a számítógép gyorsan értékeli,<br />

és megtudjuk, hogy az állóképességünket<br />

milyen pulzusszám elérésekor<br />

tudjuk a legjobban fejleszteni.<br />

B. K.: A profi boksz olyan, mint egy felhôkarcoló,<br />

amelynek minden emeletét<br />

meg kell mászni. Nem véletlen, hogy<br />

a kezdô hivatásosok elôször négy-,<br />

aztán hat-, majd nyolcmenetes mérkôzésekkel<br />

szokják az egyre hosszabb<br />

meg próbáltatásokat, és csak ezután<br />

vállalkozhatnak az igazi megmérettetésekre,<br />

a 12 menetes csatákra.<br />

A Forma–1-es pilóták, a golfozás<br />

nagyágyúi és a teniszsport klasszisai<br />

is sokkal többet keresnek, de bizonyára<br />

ti se bokszolnátok a profik<br />

között, ha nem érné meg. Mennyire<br />

határozza meg a gondolkodásotokat<br />

a pénz, az elnyerhetô és persze el is<br />

veszthetô tiszteletdíj nagysága?<br />

E. Zs.: A meccs elôtt soha nem számolgatok,<br />

semmi más nem érdekel,<br />

csak a gyôzelem. Aztán ha túl vagyok<br />

a mecscsen, persze hogy nemcsak<br />

én amatôrként tényleg sokkal többet<br />

gyakoroltam, és csak profiként<br />

jöttem rá, hogy a mennyiség és<br />

a minôség között mi a különbség.<br />

a gyôzelmet, hanem a bevételt is elkönyvelem,<br />

és keresem a legjobb befektetéseket.<br />

Mostanában egy kicsit<br />

haragszom a klubomra, mert 11 címvédés<br />

után már igazán lehetnének<br />

bôkezûbbek. A pá lya futásom csúcsára<br />

érkeztem, jövôre fut ki a szerzôdésem,<br />

ha több gesztenyét szerettem volna kikaparni<br />

magamnak, korábban kellett<br />

volna ébrednem.<br />

B. K.: Ahogy Madárnak a vérbeli profi<br />

Kokó segített az induláskor és óvta attól,<br />

hogy kedvezôtlen szerzôdést írjon<br />

alá, nekem Zsolt volt a támaszom és a<br />

tanácsadóm. Jó az a profik világában,<br />

ha az ember nincs magára utalva, máskülönben<br />

a szorítón kívül is beleszaladhat<br />

néhány fájdalmas pofonba.<br />

Az ökölvívó „halála” a kiütés, amikor<br />

földre kerül és rászámolnak. Pokoli<br />

érzés lehet…<br />

E. Zs.: Annyira azért nem. Inkább a<br />

bosszúság nagy, aminél csak a vereség<br />

utáni dacos javítani akarás lehet nagyobb.<br />

Én utoljára 1993-ban, amatôrként<br />

jártam meg, azóta inkább az én<br />

öklömtôl tartanak az ellenfelek.<br />

B. K.: Én 2002 januárjában „néztem<br />

bele” egy durván kemény jobbosba, kisebb<br />

szerencse, hogy magyar volt az ellenfelem,<br />

így még a KO is kevésbé fájt…<br />

Madár a 35. születésnapja elôtt áll,<br />

Karcsi júliusban lesz harminc, kézenfekvô,<br />

hogy ki tervezhet hosszabb<br />

távra, kinek kell jobban tartania attól,<br />

hogy a jövôben megszakadhat a veretlenségi<br />

sorozata!<br />

E. Zs.: Én még legalább egyszer szeretném<br />

megvédeni a világbajnoki címemet,<br />

és nagyon örülnék annak, ha augusztus<br />

22-én szombaton Budapesten<br />

együtt szerepelhetnénk egy jó kis profiboksz-gálán.<br />

B. K.: Legalább öt évig szeretnék még<br />

a ringben maradni, és az utolsó profi<br />

meccsem végén se lógó orral leballagni<br />

a szorítóból. Mert nemcsak a jó kezdet<br />

fontos, hanem a szép búcsú is.<br />

www.fotokidolgozas.origo.hu


SPoRT SPoRT<br />

Zöldút<br />

Biciklipálya Párizs<br />

és London között<br />

Három év múlva bárki letekerheti a Párizs–London távot.<br />

Az uniós forrásokból finanszírozott beruházás célja a zöldturizmus<br />

és környezetbarát technológiák népszerûsítése<br />

mellett egy biztonságos és látványos kerékpárút kiépítése<br />

a két fôváros között, az autósforgalom teljes elkerülésével.<br />

A nyelvi különbségek miatt természetesen két neve lesz<br />

a kerékpár útnak: Greenway és Avenue Verte, de egy biztos<br />

– a Párizs–London kerékpárutat nem egyszerû tömegsport­<br />

létesítménynek szánják a szakemberek, hanem egy mindezen<br />

túlmutató, életmód­változtató céllal dolgoznak rajta.<br />

Találkozások 44.oldal<br />

A ráérôs és bevállalós turisták, akik erejük<br />

teljében érzik magukat, már most is<br />

lekerekezhetik a Párizs–London távot<br />

különösebb nehézségek nélkül, igaz,<br />

nem közvetlen útvonalon. Ezért újabb,<br />

közvetlen kapcsolatot nyújtó, teljes infrastruktúrával<br />

kiépített bicikliút tervén<br />

dolgoznak angol és francia oldalon<br />

egyaránt, biztató eredménnyel.<br />

A biciklisták beszámolói szerint a két<br />

város között található jelenlegi útvonal,<br />

a Tour de la Manche is járható. Igaz,<br />

a bringaút francia oldalán még akadna<br />

mit javítgatni, fôleg az útbaigazító táblákkal<br />

kapcsolatosan, de összességében<br />

használható a pálya, és körülbelül<br />

három és fél nap alatt kényelmesen át<br />

lehet karikázni Párizsból Londonba.<br />

A mostani Greenway/Avenue Verte projekt<br />

mellett a Tour de la Manche körutat<br />

is fejlesztik, így nemcsak fôvárostól<br />

fôvárosig lehet majd közlekedni, hanem<br />

kifejezetten a vidék szépségei és a<br />

tengerpartok dús levegôje miatt is érdemes<br />

lesz nyeregbe szállni. A Tour de la<br />

Manche az északfrancia és a délangol<br />

partok mentén vezet körbe.<br />

Avenue Verte-Greenway:<br />

A Zöldutat a 2012-es londoni<br />

olimpiára átadják<br />

Jó hír, hogy a párizsi Notre-Dame és a<br />

londoni Szent Pál-székesegyház közötti<br />

távot három év múlva valóban bárki letekerheti.<br />

Ha a beruházás a tervek szerint<br />

épül meg, akkor 218 mérföld, azaz<br />

körülbelül 340 kilométer hosszú bringaút<br />

lesz a két világváros között. A híradások<br />

szerint a La Manche-csatorna két<br />

oldalán minden érintett kisvárosi önkormányzat<br />

rábólintott a tervekre.<br />

Ahogy az Evening Standard beszámolójában<br />

írja, az új bringaút átadása körülbelül<br />

egybeesne a 2012-es londoni<br />

olimpia idejével. Addig az érintett önkormányzatoknak<br />

bôven lesz dolgunk:<br />

az autóforgalomtól teljesen elszeparált<br />

bicikliút lényege ugyanis nem csak a<br />

bicikliseknek kedvezne, mert az út bizonyos<br />

szakaszait többfunkciósra terveznék.<br />

Így használhatnák gyalogtúrások,<br />

kirándulók és a lovassportok kedve lôi<br />

is. Szintén az érintett kisvá rosok feladata,<br />

hogy bizonyos szakaszon ként kijelöljék<br />

a pihenôhelyeket és parkolókat,<br />

esetleg kiszolgálólétesít mé nyek, vagyis<br />

az éttermek, a büfék, a zuhanyzók,<br />

a szálláshelyek és az esetleges<br />

szerelômûhelyek helyét.<br />

Jean-Christian Cornette, a bringaút<br />

koordinátora úgy nyilatkozott, hogy<br />

a Párizs–London kerékpárutat nem<br />

egyszerû tömegsport-létesítménynek<br />

szánják, hanem ennél jóval túlmutató,<br />

életmód-változtató céllal dolgoznak.<br />

SPoRTHíREK MMS-BEN!<br />

Napi 1-2 MMS-ben tájékoztatjuk a legfontosabb<br />

hazai és nemzetközi sporteseményekrôl. Küldje<br />

a #SPORTMMS kódszót a 777-es hívószámra!<br />

A szolgáltatás ára 499 Ft/hó. A regisztrációs<br />

SMS díja 72 Ft.<br />

Greenway és Avenue Verte: Hol vezet a bicikliút?<br />

Jelenleg a francia oldalon lesz nagyobb erôfeszítésekre szükség. A Párizs–Forgesles-Eaux<br />

távon például még egy kapavágás sem történt. Igaz, Forges-les-Eaux-tól<br />

a tengerparti Dieppe-ig már kész az út. Dieppe-tôl komppal haladnak a bringások<br />

Anglia déli partjaihoz, Newheaven kikötôjéig. Az angol oldalon Newhaventôl a<br />

Hailsham–Heathfield–Forest Row szakasz készen áll, egyedül a Crawley–Redhill–<br />

Wantsworth táv nincs leburkolva.<br />

Az angoloknál a már létezô nemzetközi biciklis úthálózaton belül (National Cycle<br />

Network) ügyesen felhasználták a 21. utat, ami a déli partokat Londonnal köti<br />

össze. Kelet-Sussexben szintén kézenfekvô volt felhasználni a már ismert és látványos<br />

szakaszt nyújtó Cuckoo ösvényt és a Forest Way-t, amelyek egy használaton<br />

kívüli vasútvonal mentén találhatók. Ez a körülbelül 30 kilométeres szakasz – több<br />

másikkal együtt – teljes forgalommentességet ígér a biciklistáknak.<br />

Találkozások 45.oldal


SZÖVEG: Sz. K. [origo] FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot<br />

SPoRT<br />

A ráérôs és bevállalós<br />

turisták, akik erejük teljében<br />

érzik magukat, már<br />

most is lekerekezhetik a<br />

Párizs–London távot különösebb<br />

nehézségek nélkül,<br />

igaz, nem közvetlen<br />

útvonalon. Ezért újabb,<br />

közvetlen kapcsolatot<br />

nyújtó, teljes infrastruktúrával<br />

kiépített bicikliút<br />

tervén dolgoznak angol<br />

és francia oldalon egyaránt,<br />

biztató eredménnyel.<br />

Találkozások 46.oldal<br />

Mivel a franciák nagyobb hátrányban<br />

vannak, az építésnél kihasznált régi<br />

vasúti pálya ötletét ellesték az angoloktól,<br />

és igyekeznek ôk is régi vasútvonalak<br />

közelében kijelölni a bringautat.<br />

Az elôzetes becslések szerint csak a<br />

brit oldalon 30 millió fontba kerülne az<br />

építkezés, a táblák kihelyezésével és a<br />

népszerûsítô reklámkampánnyal együtt.<br />

Velib: A két világváros közben<br />

a városi bérbiciklirendszert is<br />

népszerûsíti<br />

Idén már hallhattunk Párizsról biciklis<br />

témával kapcsolatban: egy éve kidolgozott<br />

bérbringarendszerük (Velib) nemcsak<br />

a helyieket derítette jobb kedvre,<br />

de a turisták érdeklôdését is felkeltette.<br />

A Velibrôl azóta bebizonyosodott, hogy<br />

egyfelôl környezettudatosságra nevel,<br />

és nem utolsósorban az alternatív városnézésnek<br />

az egyik legjobb eszköze.<br />

A bringabérlôk jármûveiket 30 perc<br />

után a városszerte felállított 1450 bringaparkoló<br />

állomás közül a célállomásukhoz<br />

legközelebb esô kölcsönzôben<br />

hagyhatják, és más közlekedési eszközre<br />

válthatnak. Magyarul a város egyik<br />

végében kikölcsönzöm, használom, és<br />

a város másik felében leteszem.<br />

A velibezés az elsô 30 percre ingyenes,<br />

a második egy euróba kerül. A harmadik<br />

félóráért már két eurót kérnek, minden<br />

továbbiért pedig négy eurót kell<br />

bedobni az automatákba. Kölcsönözhetünk<br />

biciklit városnézéshez vagy bevásárláshoz<br />

is.<br />

Tavaly nyáron, a biciklik forgalomba<br />

állítását követôen, naponta körülbelül<br />

110-120 ezren használták Párizsban a<br />

bicajokat, átlagosan 18 percre.<br />

Bertrand Delanoe, Párizs polgármestere<br />

és egyben a nagy sikerû közösségi<br />

kerékpárkölcsönzô-hálózat atyja, most<br />

új ötlettel állt elô: egy négyezer darabos<br />

elektromos bérautóból álló flottával<br />

enyhítené tovább Párizs közlekedési és<br />

környezetvédelmi problémáit.<br />

A londoniaknak is tetszik a Velib<br />

A The Independent beszámolója szerint<br />

a londoni városvezetés példaértékûnek<br />

tartja a párizsi bérbringarendszert, de<br />

ahogy a Zöld Párt képviselôje, Jenny<br />

Jones is elmondta, nem a megvalósítás<br />

lesz nehéz, hanem rábeszélni a londoniakat,<br />

hogy tegyék le autóikat.<br />

TERMéSZET INFoMMS<br />

A természet csodái képekben. Regisztráljon<br />

infoMMS szolgáltatásunkra, küldje<br />

a #TERMESZET kódszót SMS-ben a 777-es<br />

telefonszámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />

A regisztrációs SMS díja 72 Ft.


BARANGoLÓ BARANGoLÓ<br />

Már nem<br />

acélváros<br />

Miskolcot kocsonyába dermedt<br />

békával adják el a japánoknak<br />

Találkozások 48.oldal<br />

uTAZZoN VELüNK!<br />

Programajánlóval, népszerû turisztikai célállomásokkal,<br />

last minute utakkal várjuk a t-zones<br />

WAP-portálon! Küldje az UTAZ szót SMS-ben<br />

a 17123-as, díjmentes számra!<br />

2009 a kulturális<br />

turizmus éve<br />

Magyarországon.<br />

A kultúra közösséget,<br />

bizalmat teremt,<br />

ráadásul még pénzt<br />

is hoz, ha ügyesen<br />

gazdálkodunk a legendáinkkal.<br />

A kultúra<br />

várost épít Miskolcon,<br />

ahol, ha kell,<br />

kövenként adják<br />

vissza a települést<br />

az ott lakóknak.<br />

Fedor Vilmos, alpolgármester:<br />

Megdôlni látszanak azok a korábbi elméletek,<br />

amelyek a kultúrát a maradványelvû<br />

finanszírozás kategóriájába<br />

helyezték, miszerint, ha van gazdaság,<br />

akkor van kultúra is. Ez ma már<br />

korszerûtlen.<br />

Nagyon sok európai városban – Glasgow-ban,<br />

Liverpoolban, Essenben –,<br />

ahol a korábbi nagyipar összeomlott,<br />

éppen a kultúra segítségével adtak új<br />

imázst, új lehetôséget egy-egy országrésznek,<br />

a kultúra segítségével tették<br />

eladhatóvá a térséget.<br />

Ebbôl gondolom, hogy a kulturális iparnak<br />

nagyon-nagy jelentôsége van.<br />

Egy felmérés szerint Nyugat-Európában<br />

ma a kulturális iparban megközelítôen<br />

annyian dolgoznak, mint az autóiparban.<br />

Találkozások: A kulturális turizmus<br />

milyen trendjeivel találkozhatunk<br />

külföldön, és melyik példa lehet követendô<br />

hazánknak?<br />

F. V.: Az elmúlt idôszakban Magyarország<br />

– nagyon helyesen – tematizálta<br />

az éveket a turizmus területén. Tavaly<br />

a vizek évét írtuk, idén pedig a kulturális<br />

turizmus évét jegyezzük.<br />

A kulturális turizmust nem szabad elszakítani<br />

az országtól, különösen<br />

Magyarországon, ahol igen jelentôs<br />

például az egészségturizmus, ami elsôsorban<br />

a természeti adottságainknak<br />

köszönhetô.<br />

Nagyon fontos a turizmus Magyarország<br />

természeti ritkaságait bemutató<br />

ága is, és nem feledkezhetünk meg<br />

a gasztronómiai értékekrôl éppúgy,<br />

mint ahogy a világörökségrôl sem.<br />

Ebben a régióban, ahol én lakom, több<br />

világörökséget lehet olyan programmá<br />

szervezni, amely önmagában is értelmezhetô<br />

kulturális produkció.<br />

Hollókôt, Aggteleket, Tokaj-Hegyalját<br />

és Hortobágyot a mai napig nem fûzte<br />

össze senki, pedig a hagyomány, az<br />

épített örökség összekapcsolódik a<br />

természeti örökséggel, így hihetetlen<br />

élményt adna a turistáknak.<br />

Ebben a sorban kiemelkedô például<br />

a Miskolci Operafesztivál, amely egy<br />

a világ minden pontján ismert zeneszerzôn<br />

keresztül igyekszik egy várost eladni.<br />

Tehát nem Miskolc adja el<br />

Bartókot, hanem Bartók adja el a világnak<br />

Miskolcot.<br />

A rendszerváltozás tulajdonképpen<br />

egybeesett a várost hosszú évtizedeken<br />

át eltartó nehézipar összeomlásával,<br />

amely közel 20 ezer családot temetett<br />

maga alá. A város nagyon sokáig nem<br />

találta a válságból kivezetô utat. Az ezredforduló<br />

után rájöttünk, hogy a kultúra<br />

segítségével lehet új identitást teremteni.<br />

A kultúra lehet az, amely a város<br />

közösségét újra összehozza, és elfogadható<br />

jövôképet teremt a városlakók<br />

számára. A kultúra várost épít címet<br />

adtuk ennek a programnak.<br />

T.: Miskolcon ez jelenti a tématurizmust?<br />

F. V.: Igen. Az elsô programunknak a<br />

Vendégségben Miskolcon nevet adtuk.<br />

Országosan ismert közszereplôket<br />

hívtunk meg három napra a városba.<br />

Mindent mi fizettünk, annak érdekében,<br />

hogy ismerjék meg a várost. Elôtte interjúkat<br />

készítettünk velük, hogy milyen<br />

kép él bennük Miskolcról. Majdnem<br />

mindenkiben az acélváros ikon élt, tudták,<br />

hogy jó sok ember lakik itt, és vannak<br />

nagy lakótelepek. Nagyon keveset<br />

tudtak arról, hogy milyen kulturális<br />

örökséggel rendelkezünk. Innen indultunk.<br />

Aztán a három nap alatt megmutattuk<br />

nekik azt a Miskolcot, amit a kollektív<br />

emlékezet az elmúlt évtizedekben<br />

egyszerûen elfelejtett.<br />

T.: Mire hívták fel a vendégek figyelmét?<br />

Mit tartottak önök fontosnak<br />

Miskolcon?<br />

F. V.: Akkor még elsôsorban az örökség<br />

re koncentráltunk, hiszen csak<br />

akkor indult el az új városfejlesztési politika.<br />

A vendégek többsége döbbenten<br />

nézett körbe, fogalmuk nem volt, hogy<br />

a könyvmozgalom, a könyvhét Miskolcról<br />

indult, csakúgy, mint Herman Ottó<br />

bejelentése nyomán a madarak és fák<br />

Találkozások 49.oldal


BARANGoLÓ BARANGoLÓ<br />

Magyarország új imázsát hosszú<br />

éveken keresztül próbálták megteremteni.<br />

A korábbi gulyásra, pirospaprikára,<br />

Hortobágyra alapuló imázs is<br />

értékes, de ma már korszerûtlen.<br />

Magyarország ennél lényegesen színesebb<br />

ország. Az imázskészítés egyik alapvetô és<br />

talán legfontosabb területe a kultúra. Ma a hagyományos<br />

magyar kultúra azon értékeire kell koncentrálnunk,<br />

amelyek Magyarországot egy egészen másfajta<br />

eladható termékké teszik a világból ideérkezô<br />

emberek számára. Meggyôzôdésem, hogy a kulturális<br />

turizmus lehet az az eszköz, az a lehetôség,<br />

amellyel újrafogalmazható az ország.<br />

FEDoR VILMoS MISKoLCI ALPoLGÁRMESTER,<br />

A Z o RSZ ÁG Gy û L éS K u LT u R Á L I S<br />

BIZoTTSÁGÁNAK TAGjA<br />

napja. Az már sokaknak derengett,<br />

hogy József Attila itt írta az Ódát, de<br />

arról megint csak nem tudtak, hogy<br />

az egyik legnagyobb pszichoanalitikusunk,<br />

Ferenczi Sándor – aki Freuddal<br />

dolgozott együtt – is miskolci volt.<br />

Itt volt Kepes András, Koncz Zsuzsa,<br />

Zorán, Presser Gábor, Göncz Árpád,<br />

számos sportoló, és még sorolhatnám.<br />

Mindenkinek adtunk egy fényképezôgépet,<br />

és az volt a feladat, hogy mindent<br />

fényképezzenek le, ami tetszik<br />

nekik Miskolcon, de azt is, ami nem.<br />

Ebbôl aztán megszületett a Miskolc<br />

feketén, fehéren címû kiállítás.<br />

T.: Tehát nem egy szûk, belsô körben<br />

fôtt a fejük, hogy ugyan hogyan adjuk<br />

már el ezt a Miskolcot, hanem egy<br />

idegen szemével próbáltak ránézni<br />

saját településükre.<br />

F. V.: Ebbôl indult az egész. Aztán<br />

2002-tôl – amikor én alpolgármester<br />

lettem – tudatosan kezdtük el a kultúra<br />

segítségével újjáépíteni a várost.<br />

Azt gondoltuk, hogy az emberi közösségépítés<br />

nem csak pénz kérdése.<br />

Egyszerre kell külsô és belsô kommunikációs<br />

eszközökhöz nyúlni, hiszen<br />

amit megmutattunk az ideérkezô vendégeknek,<br />

ugyanazt meg kellett mutat-<br />

Találkozások 50.oldal<br />

nunk a miskolciaknak is. A miskolciak<br />

nagy többsége sem volt tisztában azzal,<br />

hogy például Kelet-Közép-Európa legnagyobb<br />

ikonosztáza éppen itt található.<br />

És ennek lett talán az a vége, hogy<br />

Miskolc nevezett az Európa kulturális<br />

fôvárosa pályázatra, ahol – amit korábban<br />

senki nem gondolt volna – Pécs<br />

legnagyobb kihívójává vált. Bár nem leszünk<br />

Európa kulturális fôvárosa, azért<br />

a pályázatnak mégis lettek eredményei.<br />

Ilyen például a Rockmúzeum megépítése,<br />

ami Miskolc pályázatának egyik vezéreleme<br />

volt. Ez a beruházás sem idegen<br />

a város múltjától, hiszen 1973-ban<br />

Miskolcon rendezték meg – a diósgyôri<br />

stadionban – az elsô magyar rockfesztivált.<br />

A Rockmúzeumot tavasszal kezdik<br />

el építeni, helyszíne a Miskolci Egyetem<br />

melletti elhagyott szocreál gyárterület,<br />

az Egyetemi Fûtômû.<br />

T.: Miskolc a gasztronómiai hungarikumokat<br />

is újraértelmezte. Kampányelem<br />

lett a miskolci kocsonyában<br />

pislogó béka a Kocsonya Fesztiválon,<br />

az eredeti miskolci Korty sör, a pisztráng…<br />

F. V.: Ezzel párhuzamosan futott itt<br />

még egy másik vonal is. Amikor mi versenybe<br />

szálltunk az Európa kulturális<br />

fôvárosa címért, akkor már nekünk<br />

kész programunk volt, hogy hogyan<br />

alakítsuk át a belvárosunkat, a köztereinket.<br />

Volt egy olyan szlogenünk is,<br />

hogy ha kell, kövenként adjuk vissza<br />

a miskolciaknak a várost. Így született<br />

meg a Szinva terasz, ami a város egyik<br />

jelentôs találkozóhelye lett. Felújítottuk<br />

a – József Attila Ódájában megénekelt<br />

– Szinva patak korlátját, a miskolci<br />

díszkovácsképzô középiskola gyerekei<br />

készítették el a kitisztított Szinva új kerítését.<br />

T.: Egyik zsebükbôl – a fejlesztésbôl<br />

– áttették a pénzt a másik zsebükbe<br />

– az oktatásba.<br />

F. V.: Pontosan. Új vizuális térelemeket<br />

kezdtünk el használni. Elkészült a három<br />

miskolci lány szobra, akiket át lehet<br />

ölelni a padon, az elsô utcai nagy<br />

szobor Mancsé lett, mert úgy gondoltuk,<br />

hogy Mancs egy életmentô kutya,<br />

és Miskolcon is életeket kell menteni.<br />

József Attila is kapott egy egész alakos<br />

szobrot, ami zarándokhellyé vált, és elkészült<br />

a Szerelmesek Hídja, ami mára<br />

tele lett lakatokkal.<br />

Vannak kitalált legendák, vannak, amelyeket<br />

a mondavilággal hozott magával<br />

egy-egy település, és vannak olyanok,<br />

amelyek valóban megtörtént esetekre<br />

épülnek. Ilyen a miskolci kocsonya legendája<br />

is, amely az 1700-as évek végétôl<br />

indult el.<br />

Köztudomású, hogy a kocsonyát télen<br />

készítik. A béka mint kétéltû állat sokszor<br />

pincékben vészeli át a telet, és<br />

ha talál valami melegebb vizet, akkor<br />

beleül, nem számítva rá, hogy késôbb<br />

az megdermed, és akkor már nem tud<br />

belôle kimászni. Többször szolgáltak<br />

fel miskolci borospincékben olyan ko-<br />

csonyát a vendégeknek, amelyben élô<br />

béka pislogott, innen származik a mondás:<br />

pislog, mint miskolci kocsonyában<br />

a béka.<br />

T.: Ezeken a példákon keresztül<br />

mit tud üzenni a többi magyar településnek?<br />

F. V.: Nem arról van szó, hogy kizárólag<br />

csak ilyen kocsonya jellegû, gasztrofesztiválokat<br />

kéne kitalálni.<br />

Azt kell megtalálni, hogyan válik egy<br />

legenda egyfajta transzferré egy település<br />

újrafogalmazásában. A kocsonya<br />

nekünk csak egy eszköz, hogy megmutassuk<br />

a világnak Miskolc elfelejtett kulturális<br />

értékeit.<br />

Nagyon sok ehhez hasonló legenda létezik<br />

Magyarországon, és én végtelenül<br />

sajnálom, hogy kevés figyelem fordult<br />

eddig erre a területre.<br />

Balatonudvariban a temetô – egy legenda<br />

nyomán – tele van szív alakú sírokkal,<br />

ami önmagában egy óriási csoda,<br />

egyedülálló a világon. Senki nem tud<br />

róla, nemcsak külföldön, de határon belül<br />

sem. Na, erre mondom én azt, hogy<br />

ezt meg kéne csinálni, ki kéne használni<br />

ezt a speciális vivôanyagot, amivel<br />

kiválóan el lehetne adni Balatonud varit<br />

a kulturális turizmus területén. Vagy ott<br />

van Vértesszôlôs, aminek ugyan van<br />

egy múzeuma, de az odaérkezônek<br />

– ha iskolai tanulmányaiból nem emlékszik<br />

rá – fogalma sincs, hogy itt találták<br />

meg a Samunak elkeresztelt elôember<br />

leleteit. Nem foglalkozik vele különösképpen<br />

a település, pedig erre aztán<br />

rá lehetne építeni a kulturális turizmust,<br />

ami bevételt hozna, összefogást, közösséget<br />

teremtene.<br />

T.: Amikor ön ezzel a programmal<br />

elôször kirukkolt, hogyan fogadták a<br />

terveket, és hogyan változott ez mostanra?<br />

F. V.: Azok, akik szigorúan a gazdasági<br />

fejlôdésben látják a város jövôjét, azt<br />

mondták, erre fölösleges pénzt kiadni,<br />

elsôsorban a gazdaság fejlôdésére kell<br />

koncentrálnunk.<br />

Szerencsére az élet engem igazolt.<br />

Szerintem egy város életében mindennél<br />

fontosabb, hogy a városlakók és a<br />

városvezetés között megteremjen egy<br />

olyan bizalom, ami minden további fejlôdésnek<br />

az alapja. Ez a bizalom leginkább<br />

a kulturális szektor segítségével<br />

érhetô el. Soha nem volt még olyan<br />

összefogás, mint az Európa kulturális<br />

fôvárosa pályázatnál való részvételben.<br />

A kultúra segítségével megváltozott<br />

a város.<br />

Amikor a városépítészetben gondolkodtunk,<br />

behívtam négy építészmérnököt,<br />

két kertépítômérnököt és két<br />

iparmûvészt. Ez a nyolc ember nagyon<br />

sokféle politikai irányzathoz tartozott,<br />

és én viccesen azt mondtam nekik,<br />

hogy mindenki tegye le a párttagkönyvét<br />

a titkárnômnél. Jót nevettünk ezen,<br />

de utána csak egy dolog volt, ami a<br />

szemünk elôtt lebegett, hogy csináljuk<br />

meg jól ezt a várost.<br />

T.: A kulturális turizmus valóban egy<br />

mûködô iparág lett Miskolcon?<br />

F. V.: Miskolc megduplázta az idegenforgalmi<br />

bevételét, ez azt jelzi, hogy<br />

felélénkült az idegenforgalmi és a kulturális<br />

ipar, ezáltal az egész város.<br />

T.: Hogy állnak a kultúra finanszírozásával?<br />

F. V.: Megdupláztuk a kultúrába fektetett<br />

összeget. Merész lépes volt, de<br />

– 2003 óta látva, ami történt – megérte.<br />

Az a pénz, amit a kultúrába tettünk,<br />

nem veszett el.<br />

T.: Ismer más városokat Magyarországon,<br />

ahol szintén megduplázták<br />

Miért Miskolc?<br />

Elsô körben készítettünk egy Miért Miskolc? címû kiadványt, amihez egy rigai brosúra adta az ötletet. Annak alapján<br />

kezdtünk el a barátaimmal gondolkodni, hogyan is lehetne eladni ezt a várost.<br />

és jöttek a válaszok: Mert a világon egyedül itt található 900 borospince belvárosban. Mert itt kacskaringózik Európa<br />

leghosszabb fôutcája. Mert itt megy leghosszabb távon az erdei vasút. Mert itt látható az ország egyetlen királynôi vára,<br />

a diósgyôri vár. Mert itt élvezhetjük a világon egyedülálló tapolcai Barlangfürdôt. Mert az ország egyik legszebb pontja<br />

lillafüred. Mert itt épült az elsô magyar nyelven játszó kôszínház. Mert innen indult a magyar sokszorosított grafika.<br />

ráadásul abban az évben egy miskolci lány lett az ország szépe, tehát kimondtuk, hogy Miskolcon a legszebbek a<br />

lányok – ez volt az utolsó lap a kiadványban.<br />

önkormányzati szinten a kultúra<br />

finanszírozását?<br />

F. V.: Nem, de itt a környékünkön Debrecen,<br />

Eger és Nyíregyháza is sokkal<br />

többet fordít már a kultúrára. Ez azért<br />

érdekes, mert mindegyik keleti város.<br />

Úgy látszik, ebben a térségben erôsebb<br />

az affinitás a kultúra iránt.<br />

TuDoMÁNyoS HíREK<br />

SMS-BEN<br />

Kíváncsi a tudományos felfedezésekre,<br />

szenzációkra, érdekességekre, évfordulókra?<br />

Regisztráljon infoSMS szolgáltatásunkra, küldje<br />

a #TUDOMANY kódszót SMS-ben a 777-es<br />

telefonszámra. A szolgáltatás ára 399 Ft/hó.<br />

A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />

Találkozások 51.oldal<br />

SZÖVEG: Kubik Elvira FoTÓ: Lakos Gábor


MoBILNET MoBILNET<br />

Mindenki szereti<br />

a jó meséket<br />

Divinyi Réka nekünk ír<br />

Találkozások 52.oldal<br />

Divinyi Réka írta<br />

az utóbbi évek<br />

legnépszerûbb<br />

magyar filmjeit,<br />

a forgatókönyveibôl<br />

készült alkotásokat<br />

csak a<br />

mozikban több<br />

mint másfél<br />

millió an látták.<br />

Mostaná ban két<br />

munkája verseng<br />

a nézôk kegyeiért:<br />

a Valami<br />

Amerika 2. és<br />

a Kaméleon.<br />

Elôször a Tilos Rádió elôterében<br />

találkoztam veled, ahol csendben<br />

üldögéltél mindenféle furcsa figura<br />

társaságában. Ilyenkor figyeled<br />

a beszélgetést, és anyagot gyûjtesz?<br />

Érdekes hangulatú hely volt, ritkán<br />

csöppenek olyan környezetbe, próbáltam<br />

is figyelni, de sajnos keveset beszéltek.<br />

Amúgy szoktál fülelni?<br />

Abszolút. Eléggé keveset mozdulok<br />

ki, otthonülôs vagyok, ezért ha<br />

INGyENES VALAMI<br />

AMERIKA 2 TARTALMAK<br />

Valami Amerika 2 a mobilján! Küldje a VAM2<br />

szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra,<br />

és töltse le ingyen a film zenéit csengôhangnak,<br />

vagy a forgatási fotókat háttérképnek!<br />

bármi ilyen adódik, azt kihasználom<br />

anyaggyûjtésre. Imádom a négyes-hatost,<br />

az egy kincsesbánya, a legkülönfélébb<br />

emberekkel lehet találkozni. Szoktam<br />

hallgatózni, hogy miket mondanak,<br />

pláne ha moziról beszélnek, azt különösen<br />

imádom.<br />

Hogy néz ki egy munkanapod?<br />

Mióta óvodás a fiam, azóta délelôtt is<br />

írok. Elmegy az óvodába, és akkor megpróbálom<br />

rávenni magam, hogy dolgozzak.<br />

Úgy kezdem, hogy elolvasom az<br />

összes hírt az interneten. Ha még mindig<br />

nem tudom rávenni magam a munkára,<br />

akkor megnézem az e-mailjeimet.<br />

Aztán megnézem, hogy van-e újabb<br />

friss hír az interneten.<br />

Hogy tudtál egyáltalán kisgyerek<br />

mellett dolgozni?<br />

Éjszaka. Gyakorlatilag két évig nem<br />

aludtam.<br />

írók szokták nyilatkozni, hogy ha jól<br />

benne vannak a munkában, akkor<br />

néha a figurák olyat mondanak, amin<br />

még ôk is meglepôdnek. Neked is<br />

szokott lenni ilyen?<br />

Igen, van ilyen. Kicsit mintha önálló életet<br />

élnének. Néha én is érzem, hogy na<br />

ezt honnan vettem? Beugranak például<br />

városnevek, és az ember nem tudja,<br />

hogy ez honnan jön elô, vagy miért<br />

mondja ezt. De érzem, hogy az a helyes<br />

szó, azt kell mondania.<br />

A Valami Amerika 2-ben, amikor<br />

Pindroch becsönget Szabó Gyôzôhöz<br />

a zsáknyi DVD-vel, és Szabó Gyôzô<br />

azt mondja neki, hogy nem kérek<br />

DVD-t, már láttam, szar film, és rácsapja<br />

az ajtót, azt te írtad, vagy ôk<br />

találták ki? Nagyon spontánnak tûnt.<br />

Ki szoktál járni a forgatásokra?<br />

Szoktam, de nem túl gyakran. Elôször<br />

is borzasztóan feszélyez, hogy minden<br />

másképp van, ahogy én elképzeltem.<br />

Annyira világos képek élnek bennem<br />

egy-egy jelenetrôl, és a valóságban<br />

minden más, a figurák, a helyszínek,<br />

a beállítások... Kell egy kis idô, amíg<br />

ezeket megszokom. Meg egyszerûen<br />

úgy érzem, hogy útban vagyok. Megvan<br />

mindenkinek a dolga, mindenki pontosan<br />

tudja, hogy mit csinál, én meg ott<br />

téblábolok, és általában feldöntök valamit,<br />

vagy beállok a fénybe.<br />

Visszatekintve, általában elégedett<br />

vagy a filmekkel? Nincsenek olyan<br />

pontok, amik idegesítenek?<br />

De, mindegyikben vannak. Általában<br />

a saját munkámmal vagyok elégedetlen,<br />

és nem azt szoktam elemezgetni,<br />

hogy más mit rontott el az én tökéletes<br />

mûvemen.<br />

A barátnôm nagyon utálja a Csak<br />

szex és más semmit, mert szerinte<br />

a film hamis reményeket ad a magányos<br />

harmincas nôknek.<br />

Mert nem biztos, hogy ránk talál az igaz<br />

szerelem? Senki nem mondta, hogy<br />

Tamás az igazi. Azt mondja az a film,<br />

hogy alapvetôen ne add fel azt, hogy<br />

valakinek kinyisd a szívedet, mert nem<br />

lehet megúszni az életet biztonsági<br />

játszmákkal. A Csak szex olyasmirôl<br />

szól, amiben én alapvetôen hiszek,<br />

és olyan típusokat dolgoz fel, akikkel<br />

Annyira világos képek élnek bennem egy-egy jelenetrôl,<br />

és a valóságban minden más, a figurák, a helyszínek,<br />

a beállítások... Kell egy kis idô, amíg ezeket<br />

megszokom.<br />

Találkozások 53.oldal


SZÖVEG: Varga Ferenc [origo] FoTÓ: Pálfy Zsófi, Budapest Film<br />

MoBILNET NôNAP<br />

Most már a saját történeteimet akarom elmesélni,<br />

és egyre inkább hanyagolnám a „van egy ötletem,<br />

segíts megírni” helyzeteket. A Kaméleonnál már<br />

elkezdôdött ez a folyamat, most pont nem egy ilyet<br />

írok, hanem egy adaptációt, de a következô két<br />

tervem az teljesen saját.<br />

én találkozom. Ezek a lányok megfordultak<br />

az életemben, ahogy vannak<br />

ilyen típusú férfiak is. De számomra is<br />

problémát okozott azzal szembesülni,<br />

hogy vannak emberek, akik effektíve<br />

filmekbôl nyernek információkat, és<br />

azokat tényként kezelik.<br />

úgy érted, túl komolyan veszik<br />

a filmet?<br />

Igen, elôfordul, és ez óhatatlanul is<br />

felelôsséget jelent. Pedig a filmben elhangzó<br />

állítások egyáltalán nem biztos,<br />

hogy igazak. Például a Kaméleonban<br />

a fôhôs visszatérô csajozós szövege,<br />

hogy az inkáknál a bélszín jegyajándék<br />

volt – ez egy marhaság természetesen.<br />

De Kriszta csak a forgatáson tudta<br />

meg, hogy azt én találtam ki, ô azt hitte,<br />

hogy ennek utánanéztem, és az tényleg<br />

így volt. Remélem, senki nem fogja az<br />

inkákról szóló dolgozatába belevenni<br />

ezt mint tényt. Vagy a Tiborban az egyik<br />

srác ellopja az anyja vérnyomásgyógyszerét,<br />

és attól erekciója lesz, nyilván ez<br />

is butaság, de valaki írt utána egy levelet,<br />

hogy mi van, ha emiatt a gyerekek<br />

tényleg beszedik a vérnyomásgyógyszert.<br />

És azt gondoltam, hogy igen, ez<br />

baj. Biztos, hogy van egy csomó felelôssége<br />

az embernek, ha ír.<br />

Nincsenek saját történeteid, amelyek<br />

kikívánkoznak belôled?<br />

Egyre több van. Most már a saját történeteimet<br />

akarom elmesélni, és egyre inkább<br />

hanyagolnám a „van egy ötletem,<br />

segíts megírni” helyzeteket. A Kaméleonnál<br />

már elkezdôdött ez a folyamat,<br />

Találkozások 54.oldal<br />

most pont nem egy ilyet írok, hanem<br />

egy adaptációt, de a következô két tervem<br />

az teljesen saját.<br />

Nem gondolod, hogy a te mentalitásoddal<br />

sokkal nagyobb tér lenne számodra,<br />

mondjuk, Amerikában?<br />

Nem gondolkozom Amerikában egyelôre,<br />

én itt szeretek élni, és rettenetesen<br />

kötôdöm a saját nyelvemhez. Az angolommal<br />

elboldogulok, de nem tudnék<br />

angolul megírni egy forgatókönyvet.<br />

Nyilván ezt lehet fejleszteni, vagy egy<br />

jó fordító segítene, de borzasztó szerencsésnek<br />

tartom magam, hogy itt<br />

olyan alkotótársakat találtam, akikkel<br />

jól tudok együtt dolgozni, együtt gondolkodni.<br />

Persze Magyarországon nem<br />

könnyû ez a szakma, és sok minden hülye<br />

dologgal meg kell küzdenie az embernek,<br />

de mégis tény, hogy én 2003<br />

óta vagyok ebben a szakmában, és azóta<br />

hat nagyjátékfilmem készült el, nincs<br />

mire panaszkodnom. Próbálok minél<br />

jobb lenni. Ha adódik egy külföldi lehetôség,<br />

nem fogok nemet mondani rá,<br />

de nincs bennem elvágyódás. A férjem<br />

nézte Al Pacino és Robert De Niro közös<br />

filmjét, és mondta, hogy milyen vacak<br />

volt, és arról beszélgettünk, hogy<br />

két ilyen színészlegenda miért nem<br />

keresett egy jó forgatókönyvet inkább.<br />

Mert baromi nehéz jó forgatókönyvet<br />

írni. Borzasztó nehéz egy új, eredeti, jól<br />

mûködô történetet kitalálni, és hiszek<br />

abban, hogy ha sikerül ilyet írni, akkor<br />

annak van piaca, azt az emberek látni<br />

akarják, nemcsak Magyarországon,<br />

hanem külföldön is. Mindenki szereti<br />

a jó meséket, jó sztorit, a jó jeleneteket,<br />

a jó alakításokat.<br />

Melyik filmforgatókönyvekre lennél<br />

büszke, ha te írtad volna ôket?<br />

Ó, hát egy csomó ilyen van. A Keresztapa,<br />

a Billy Elliott, gyakorlatilag bármelyik<br />

Luc Besson-film. Ezekért odaadnám<br />

a fél karomat. Nagyon bírtam<br />

a Harcosok klubját, hihetetlen jól meg<br />

van írva. A tehetséges Mr. Ripley is<br />

az egyik kedvencem.<br />

MoZIjEGy WAP-oN<br />

A t-zones WAP-on egyszerûen és kényelmesen,<br />

tartózkodási helytôl függetlenül, a nap 24<br />

órájában megvásárolhatja mozijegyét a Budapest<br />

Film által üzemeltetett Corvin, Puskin és<br />

Mûvész mozikba.<br />

További információért küldje a „MOZI” szót<br />

SMS-ben a díjmentes 17123-as telefonszámra!<br />

Nônapi kedvességek<br />

Dallamcsengô Nônapi ajánlat<br />

Örvendeztesse meg nôismerôseit,<br />

hogy kicsengés helyett kedvenc<br />

dalaikat hallják, mikor Önt hívják!<br />

Válogasson a legnépszerûbb<br />

slágerekbôl!<br />

A kiválasztott dalok megrendeléséhez<br />

és beállításához küldje a dalok melletti<br />

kódot a 06-30/80-40-400-as számra!<br />

A Dallamcsengô szolgáltatás igénybe<br />

vehetô a 06-30/80-40-400-as normál<br />

díjas telefonszámon, az interneten<br />

(http://dallamcsengo.t-mobile.hu/)<br />

vagy a t-zones WAP Zene rovatában.<br />

Képeslapküldô:<br />

Küldjön személyre szabható képeslapot<br />

az ünnepnek, alkalomnak<br />

megfelelôen!<br />

Március a nôk és a tavasz kezdetének<br />

az ünnepe, így ne felejtse el<br />

kedvesét, ismerôsét köszönteni az<br />

alkalomhoz illô, személyes mobilképeslappal!<br />

A szolgáltatás eléréséhez<br />

küldje a TLAP kódot díjmentes SMSben<br />

a 17123-ra, és kattintson a válaszul<br />

kapott WAP linkre.*<br />

* Az SMS küldés T-<strong>Mobile</strong> magyarországi<br />

hálózaton belül díjtalan. A válaszüzenetben<br />

egy WAP-linket talál, amire kattintva rögtön<br />

a megfelelô t-zones oldalra jut. Letöltés elôtt<br />

itt tájé kozódhat a kiválasztott tartalom áráról<br />

is. A letölthetô tartalmakért külön kell fizetnie<br />

a Digitális tartalomszolgáltatás igénybevételi<br />

feltételeinek megfelelôen. A t-zones oldalak<br />

megjelenítéséhez és a digitális tartalom letöltéséhez<br />

megfelelô készülékkel és beállításokkal<br />

kell rendelkeznie. A hozzáférés havi és<br />

adatforgalmi díja az elôfizetô díjcsomagjának<br />

függvénye.<br />

A szolgáltatás havi díja 300 Ft/hó. A dalok áráról a felhasználói felületeken<br />

tájékozódhat. A megrendelô SMS hálózaton belüli üzenetként számlázódik.<br />

Az SMS elküldése után pár perccel a kiválasztott dallam fogadja a hívó feleket.<br />

ELôADÓ DAL CíME AZoNoSíTÓ ÁR<br />

Cast Of Mamma Mia The Movie Honey, Honey 11046557 320 Ft<br />

Duffy Mercy 11046698 320 Ft<br />

Madonna Give It 2 Me 10231017 320 Ft<br />

Rihanna Disturbia 11622706 320 Ft<br />

Találkozások 55.oldal


NôNAP NôNAP<br />

Találkozások 56.oldal<br />

Ötven-<br />

éves<br />

Barbie<br />

mégsem<br />

öregszik<br />

A gyermek és csecsemô formájú babák<br />

korában igazi áttörés volt Barbie – a felnôtt<br />

nôt formázó öltöztetôs játékbaba<br />

– megjelenése. Emberi nagyságra átszámított<br />

99-46-84-es idomai – darázsdereka<br />

és dús keble – ugyan számtalan<br />

vita forrását jelentették, mégis gyereklányok<br />

generációi öltöztették megvásárolható<br />

vagy házilag varrt ruhákba,<br />

és építették fel képzeletben a maguk<br />

álomvilágát. Az évek során hihetetlen<br />

mennyiségû barátra és ismerôsre, háziállatra,<br />

rózsaszín kabrióra, lakókocsira,<br />

luxushajóra tett szert, és a legkülönbözôbb<br />

nôi szerepekbe bújt. Volt<br />

asztronauta, repülôgép-pilóta, orvos,<br />

rock- és filmsztár, katona a Sivatagi<br />

Viharban, spanyoltanár, indián lány és<br />

Ruth és Elliot Handler az eredeti Barbie és Ken babákkal,<br />

melyek a házaspár két gyermekérôl kapták<br />

a nevüket.<br />

Az elsô Barbie baba fekete-fehér zebracsíkos<br />

fürdôruhát, macskaszemüveget hordott és<br />

szôke vagy barna haját lófarokba kötötte.<br />

1959-ben mutatták be a New York-i nemzetközi<br />

játékvásáron, és világkarriert futott be az azóta<br />

eltelt fél évszázad alatt. Egymilliárdnál is többet<br />

adtak el belôle a világ százötven országában.<br />

Március 9-én ünnepli 50. születésnapját, de<br />

úgy tûnik, hogy nem fog rajta az idô vasfoga.<br />

még sorolhatnánk. A felnôtt nôt formázó<br />

baba ötlete azonban nem volt teljesen<br />

eredeti. A Handler család lánygyermeke<br />

– Barbara – a család európai útja<br />

során egy svájci bolt kirakatában látta<br />

meg az ötletadó Lillit, akit a Bild címû<br />

lap képregényfigurájáról mintáztak.<br />

Bár ruhatára csak egyetlen garnitúrából<br />

állt, megjelenésében kísértetiesen<br />

hasonlított a késôbbi Barbie-ra. Félreértéseket<br />

elkerülendô, a Mattel cég<br />

1964-ben felvásárolta a barna hajú<br />

prototípust, és be is szüntette a gyártását.<br />

Idôközben az ötvenes évek végén<br />

megjelenô barna és szôke Barbie-figura<br />

közül a szôke baba diadalmaskodott<br />

a Marilyn Monroe-lázban égô Amerikában,<br />

és lett a tökéletes amerikai<br />

szépség és életforma rózsaszín ködbe<br />

burkolózó ideálja. A baba – amelynek<br />

darabja elôször 3 dollárba került, ruháit<br />

pedig a cég divattervezôje, Charlotte<br />

Johnson kreálta – egy vagyont hozott a<br />

Mattel cégnek. Barbie mint divatbaba,<br />

majd az öntudatra ébredô, karrierépítô<br />

nô prototípusa pedig végigkísérte az<br />

elmúlt ötven évet.<br />

Bár az ezredfordulón megjelentek a<br />

popkultúrát és utcadivatot jobban közvetítô<br />

játék babák, akik egy másfaj ta<br />

– öntudatos, nagyszájú, vagány – nôideált<br />

közvetítenek, Barbie, a szilikonnô<br />

már régen kilépett a babaszobából<br />

és kultikus alakká vált. 1985-ben a<br />

pop-art királya, Andy Warhol örökítette<br />

meg festményen. Neves divattervezôk<br />

– Dior-tól Versace-ig, Ralph Lauren-tól<br />

Donna Karanig – sem kerülhették el,<br />

hogy ruhát tervezzenek neki. Barbie<br />

egy korszak tökéletesnek hitt nôalakjává<br />

lett.<br />

A valóságban Barbie egy 2 méter<br />

magas, 55 kilós, anorexiás topmodell<br />

lenne, 85/50/110 mm csípô/<br />

derék/mell mérettel, és az egészsége<br />

érdekében fel kellene szednie<br />

még legalább tíz kilót.<br />

Az eredeti baba csábos oldalpillantását<br />

1971-ben korrigálták,<br />

azóta elôre tekint. 1997-ben vastagítottak<br />

a darázsderekán, hogy<br />

a mai divatnak megfelelôen öltözhessen.<br />

2003-ban kitiltották Szaúd-Arábiából,<br />

mert nem felel meg<br />

az iszlám elveinek. Ez nem érintette<br />

érzékenyen: másodpercenként<br />

ma is három Barbie talál gazdára.<br />

AquA – BARBIE GIRL<br />

Az Aqua zenekar Barbie girl címû dalának<br />

valósághû csenghôhang változatát letöltheti,<br />

ha a BARBIE szót elküldi SMS-ben a 17123-as,<br />

díjmentes számra!<br />

Találkozások 57.oldal<br />

SZÖVEG: Angeli Adrienn FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot


RoAMING RoAMING<br />

Találkozások 58.oldal<br />

A Bounty<br />

mat rózainak<br />

paradicsoma<br />

Tahiti és szigetei<br />

Polinéz tetoválások,<br />

delfinú szás,<br />

a világ legnagyobb<br />

hullámain<br />

egyensúlyozó<br />

szörfösök, bálnaének,banánleveles<br />

malacsült,<br />

türkizkék víz és<br />

alatta 40 méteres<br />

látótávolság.<br />

A Bounty lázadó<br />

matrózainak paradicsoma<br />

újra<br />

megelevenedik.<br />

Francia Polinézia legnagyobb szigetcsoportját<br />

13 hegyvidéki, sûrûn benôtt<br />

vulkanikus sziget alkotja, amelyeket<br />

egybefüggô korallzátonyok fonnak<br />

körbe. A Társaság-szigetek leglátogatottabb<br />

földdarabkái Tahiti, Moorea,<br />

Bora Bora, Raiatea, Tahaa, Huahine és<br />

Maupiti.<br />

Mooreába elég könnyen eljuthatunk,<br />

hiszen a távolság sem túl nagy a fôvárostól.<br />

A papetee-i kikötôbôl szinte<br />

félóránként indulnak a kompok, alig<br />

5000 forintért, de kb. kétszer ennyiért<br />

repülôvel is átutazhatunk. Légi úton<br />

10-15 perc, komppal 30 perc az út.<br />

A turisták szerint Mooreának – partjait<br />

illetôen – sokkal jobbak az adottságai,<br />

mint magának a fôszigetnek, Tahitinek.<br />

A legszebb partok mentén természetesen<br />

luxusszállodák sorakoznak, ám itt<br />

a part nyitott, tehát nemcsak a szállóvendégek,<br />

hanem a nagyközönség is<br />

nyugodtan strandolhat bármelyik partszakaszon.<br />

Moorea<br />

A legkeresettebb program az egyórás úszás delfinekkel (kb. 50 ezer forint)<br />

vagy a tiki indiánok bemutatója. A bennszülöttek nem egy skanzenszerû<br />

létesítményben, steril múzeumi körülmények között bemutatóznak, hanem<br />

saját lakhelyüket osztják meg a látogatókkal, igaz, egy héten csak egy vagy<br />

két alkalommal. A faluban együtt élnek helyi mûvészek és családok, akik bemutatják<br />

alapanyagaikat, technikájukat, banánlevelet fonnak, polinéz mintákat<br />

tetoválnak. A tiki falu mûvészeti galériájában jó néhány Gauguin-festményt<br />

is megnézhetünk.


RoAMING RoAMING<br />

Marquises-szigetek<br />

Az egyenlítô közelében, Tahititôl 1500 kilométerre 12 kettéhasított sziget található. Meredek, hullám verte sziklafalai,<br />

elzárt völgyei és földútjai miatt itt a motorcsónak, a helikopter és a lóhát a legjobb közlekedési eszköz, bár a profi túrázók<br />

gyakran gyalog is nekivágnak a hat fô szigetnek. Szeles, párás, de alapvetôen meleg éghajlata igen dús vegetációt<br />

kölcsönöz a vulkanikus szigeteknek. Nuku Hiva (közigazgatási központ), UaPou, Ua Huka (a lovak szigete), Hiva Oa<br />

(itt temették el Paul Gauguint), Tahuata, Fatu Hiva gazdag múltú szigetek. A helyiek leginkább a dalbeszédre, a haka<br />

táncukra, a változatos helyi konyhára és a mûvészi tetoválásaikra a legbüszkébbek.<br />

Mielôtt a misszionáriusok betiltották volna a pontozó technikával készülô híres polinéz testfestészetet, a férfiak hovatartozásuk<br />

jeléül tetováltattak testükre. A motívumok elmesélték viselôjük származását, rangját és hôstetteit is, és mivel<br />

a tahiti emberek istenhívôk, kultúrájukban még a vonalvastagságra és a vonalak görbületére is külön istenség vigyáz.<br />

A mai tetoválások elsôsorban viselôjük személyiséget fejezik ki, másodsorban pedig egy csoporthoz vagy szigethez<br />

való tartozást.<br />

A tahiti konyha egyik leglátványosabbika a tamará, ami egy táncmulatságba torkoló ünnepélyes vendéglátás. Szükséges<br />

hozzá egy a homokba vájt gödör (umu) mint tûzhely és néhány nagyobb farönk, illetve néhány labdányi lávakô.<br />

A rönkök lassan égnek el, hiszen óriási hôt kell leadniuk, hogy a lávakövek felizzanak. Utána banán- és hibiszkuszlevéllel<br />

borítják be a tûzteret. Miközben a homokkal befedett levéltûzhelyben sülnek az ünnepi malacok, vadbanánból,<br />

édesburgonyából, kenyérfa gyümölcsébôl álló köretet és kókusztejes fehérmártást készítenek az asszonyok.<br />

Australes-szigetek<br />

Az utolsóként felfedezett polinéz sziget, ahol a Bounty fellázadt matrózai is megnyugvást találtak, és amelynek szigeteinél<br />

évente egyszer a púposbálnák is tiszteletüket teszik. Fôleg a Ruturu-sziget északi öbleihez érkeznek ezek a jószágok, a tudósok<br />

szerint ôk is nyugalmat keresnek a meleg, tiszta trópusi vizekben. Ruturu szigetén a búvárközpontban megfigyelômerülésekre<br />

is befizethetünk. Az öbölben a parton szárazföldi leshelyek is találhatók, ahonnan a nemritkán 16 méteres<br />

bálnák énekét hallgatják a turisták. Tubuai-sziget északkeleti partjainál található a Fort George-erôd, amely a már említett<br />

Bounty matrózainak állít emléket. Idén, Robert Merle születésének 100. évfordulóján valamivel több turista volt kíváncsi<br />

a megtörtént eseményeket feldolgozó, Sziget címû regényében szereplô 27 matróz nomád életének körülményeire, még<br />

akkor is, ha a történészek szerint a közeli Pitcairn-szigeteken történt a lázadók partraszállása.<br />

Találkozások 60.oldal<br />

Tuamotu-szigetek<br />

Gambier-szigetek<br />

Francia Polinézia legrégebbi részén<br />

ringott egykor a polinéz katolicizmus<br />

bölcsôje, és itt van a legértékesebb<br />

tahiti gyöngyök lelôhelye<br />

is. 1600 kilométerre Tahititôl a klíma<br />

is hûvösebb, jóllehet itt is sok<br />

a pálmafa, és az óceán vize is meleg.<br />

A szigetcsoport legnagyobb és<br />

legsûrûbben lakott szigete Mangareva.<br />

A szigeten körbefutó, mindössze<br />

28 kilométeres mûúton egy nap alatt<br />

felfedezhetjük a környéket. A katolicizmusnak<br />

köszönhetôen több mint<br />

100 kôépítmény maradt fenn, köztük<br />

a fôvárosban, Rikiteában a Saint<br />

Michael-katedrális 1848-ból. Érdekessége,<br />

hogy tornyait korallkôbôl<br />

faragták, oltárát pedig gyöngyökkel<br />

díszítették. Mangareván a legtöbben<br />

ma is gyöngyhalászatból és gyöngykagylótenyésztésbôl<br />

élnek. Itt van<br />

a legtöbb gyöngykagylófarm, ami a<br />

sziget egyik legfontosabb bevétele.<br />

TENGERPARTI<br />

KAMERAKéPEK<br />

Karib-tenger, Francia Polinézia, Costa Brava<br />

– nézze a világ tengerpartjainak élô kameraképeit<br />

mobilján! Küldje a CAM szót SMS-ben<br />

a 17123-as, díjmentes számra, és böngésszen<br />

a nagyvilág képei között!<br />

A Tuamotu-szigetek a legnagyobb polinéz szigetcsoport. Körülbelül 1700 kilométerre északkeletre fekszik Tahititôl. Itt<br />

az egyik legjobb program meglesni a gyöngyhalászok és az üzemek munkáját. Ezt az iparágat a szigeten kb. 250 gyöngyfarmon<br />

ûzik, ahol sokat megtudhatunk a híres tahiti fekete gyöngy termesztésérôl. Itt már korábban is nagy sikerrel halászták<br />

az értékes fekete gyöngyöt, így itt, a Manihi-atollon jött létre Polinézia elsô gyöngyfarmja. A másik legkeresettebb<br />

program a búvárkodás. Egyedülálló víz alatti világával a Fakarava- és a Tikehau-atoll kiváló merülôhely, de Polinézia legnagyobb<br />

korallszigete, Rangiroa is igen keresett. Profik és amatôrök ugyanúgy élvezik a korallszigetek türkizkék lagúnáit<br />

és azok gazdag víz alatti világát: itt 40 méter a látótávolság.<br />

Találkozások 61.oldal<br />

SZÖVEG: Sz. K. [origo] FoTÓ: profimedia.hu


T-MoBILE T-MoBILE<br />

Piros Ász<br />

Simply Red ezek<br />

Találkozások 62.oldal<br />

SIMPLy RED SLÁGEREK<br />

A MoBILjÁN!<br />

A zenekar realtone csengôhangjaiért<br />

küldje a SIMPLY szót SMS-ben a 17123-as,<br />

díjmentes számra!<br />

25 év zenélés, 11<br />

album és 50 millió<br />

eladott lemez után<br />

utolsó nagy dobásához<br />

érkezett a<br />

Simply Red. Egész<br />

éves világturnéjuk<br />

után nem játszanak<br />

többé együtt, a<br />

frontember Mick<br />

Hucknall szólókarrieren<br />

töri a vörös fejét.<br />

Aki még utoljára<br />

látni szeretné élôben<br />

a többszörös<br />

platinalemezes brit<br />

formációt, annak<br />

június 27-én az<br />

Ötvenhatosok<br />

terén a helye, a 13.<br />

T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat<br />

koncerten.<br />

1984, Manchester. A kifulladóban<br />

lévô punkzenei szcéna és a Frantic<br />

Eleva tors együttes romjain Mick Hucknall<br />

énekes-zeneszerzô megalakítja a<br />

Simply Red nevû soul-pop formációt,<br />

amely hetek alatt a helyi klubok kedvence<br />

lesz. Fél éven belül lemezajánlat<br />

érkezik az amerikai Elektra kiadótól,<br />

az év végére pedig a megjelenô<br />

Picture Book album dalai vezetik a slágerlistát.<br />

Azóta tizenegy nagylemezük<br />

jelent meg, melyek közül az 1991-es<br />

Stars lett a legsikeresebb – 12-szeres<br />

platinalemez csak az Egyesült Királyságban.<br />

Az együttest leginkább a vörös göndör<br />

hajú frontember, Mick Hucknall neve<br />

és arca fémjelzi, róla kapta a nevét is.<br />

Mick egyszerû munkásfiúból önképzéssel<br />

lett zenész, és ugyan hét évig<br />

nyomta a punkzenét az autentikus<br />

észak-angliai ipari környezetben, állítása<br />

szerint soha nem lett vérbeli punk<br />

– közben otthon a The Beatles és a<br />

Stones lemezeit forgatta. A siker egyik<br />

napról a másikra érte, igazán soha<br />

nem is heverte ki a sokkot. Nagy nôcsábász<br />

és balhékeverô hírébe került,<br />

a sajtó rendszeresen az aktuális kalandjain<br />

csámcsogott. Mindeközben<br />

fáradhatatlanul ontotta a dalokat, és<br />

sikert sikerre halmozott. Sok csapongás<br />

után úgy tûnik, megállapodott, két<br />

éve kislánya született.<br />

A zenei stílus és maga a formáció sokat<br />

változott, finomodott a huszonöt<br />

év során, legutóbbi magyarországi<br />

fellépésükön 2005-ben például egy<br />

komplett nôi vonószenekar kísérte a<br />

fúvósokat is felvonultató, kilenc tagú<br />

együttest. Tavaly megjelent Greatest<br />

Hits címû összefoglaló albumuk 25<br />

nagy slágert elevenít fel, nagyrészt<br />

13. KAPCSoLAT<br />

Már most érdemes beírni a napot a naptárunkba: László napon T-<strong>Mobile</strong><br />

Kapcsolat koncert. Az évtizedes szokáshoz híven csúcsminôségû hangés<br />

képtechnika várja a több százezres közönséget az ingyenes T-<strong>Mobile</strong><br />

Kapcsolat koncerten június 27-én az Ötvenhatosok terén. Nem érdemes<br />

elkésni, mert a TV 2 és a T-<strong>Mobile</strong> közös szervezésében a Simply Red elôtt<br />

színpadra lép a tavalyi Megasztár gyôztese, Király Viktor is.<br />

fognak felcsendülni a júniusi<br />

Kapcsolat koncerten is. Szinte biztosan<br />

elhangzik majd a Something Got<br />

Me Started és az életrajzi ihletésû<br />

Holding Back The Years.<br />

A monstre világturné egész évben tart,<br />

a Simply Red minden kontinensen játszik<br />

még utoljára. Mick egyelôre óvatosan<br />

fogalmaz a jövôt illetôen, de<br />

Tribute to Bobby címû tavalyi szólóalbuma<br />

azt jelzi, hogy személyes érdeklôdéstôl<br />

vezérelve leginkább az R’n’B<br />

gyökerekhez és a jazzhangzáshoz<br />

közelít. Nemrégiben egy interjúban<br />

úgy nyilatkozott, hogy elégedett a karrierjével,<br />

annyi siker érte, hogy tulajdonképpen<br />

ma is úgy csinálná, ahogy<br />

eddig. Bírálóan nyilatkozott viszont<br />

arról, hogy a televíziók tehetségkutató<br />

mûsorai milyen negatív befolyással<br />

vannak a mai zenei életre. Ennek<br />

fényé ben érdekes fricskának igérkezik,<br />

hogy a Simply Red Greatest<br />

Hits-turné budapesti állomásának,<br />

a T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat koncertnek<br />

az elôénekese Király Viktor, a legutóbbi<br />

Megasztár gyôztese lesz. Már<br />

csak ezért is érdemes kimenni a térre<br />

június 27-én.<br />

SZÖVEG: VFCS FoTÓ: Universal Music


FoTÓ: Red Dot<br />

KIMENô üZENETEK<br />

Mire használhatom, és hogyan<br />

mûködik a t-email szolgáltatás?<br />

A t-email szolgáltatás keretében biztosított<br />

levelezô- és naptári rendszer<br />

segítségével Ön internetes felületen,<br />

számítógépes levelezôprogrammal,<br />

a WAP-on és SMS-ben is elérheti<br />

postafiókját.<br />

t-email az interneten<br />

A t-email internetes oldalán<br />

a mail.t-email.hu-n küldhet és fogadhat<br />

e-maileket, kezelheti személyes<br />

mappáit, emellett a rendszer számtalan<br />

egyéb kényelmi szolgáltatást<br />

is nyújt Önnek, mint például „házon<br />

kívül” üzenet, automatikus továbbküldés<br />

és aláírás, válaszcím.<br />

Mobil e-mail fogadás és küldés<br />

WAP-on és SMS-ben<br />

A t-email levelezôrendszer használatához<br />

nincs szüksége számítógépre;<br />

mobiltelefonja segítségével<br />

• a T-<strong>Mobile</strong> t-zones WAP-portálján<br />

keresztül és<br />

• a készülék menürendszerében található<br />

T-<strong>Mobile</strong> menü alatt található<br />

SMS-ben bárhol elolvashatja, tovább<br />

íthatja és meg is válaszolhatja<br />

e-mailjeit.<br />

Az SMS-ben történô e-mailezés lehetôségét<br />

a készülékek többsége támogatja,<br />

feltétele egy megfelelô SIM kártya,<br />

melyet T-Pont és Partner üzleteinkben<br />

beszerezhet. Az alkalmazást internetes<br />

és WAP-os felületen keresztül is letöltheti<br />

vagy eltávolíthatja.<br />

értesítés e-mail érkezésérôl<br />

A t-email segítségével minden fontos<br />

e-mailrôl és naptári bejegyzésrôl SMS<br />

értesítést kérhet T-<strong>Mobile</strong>-os telefonjára.<br />

Az SMS értesítô üzenetek engedélyezését<br />

az internetes felületen a<br />

Beállítások menü „Értesítési beállítások”<br />

pontjában vagy a t-zones WAP<br />

felületen a Beállítások menüben<br />

végezheti el.<br />

Találkozások 64.oldal<br />

E-mailek automatikus karbantartása<br />

A 30 napnál régebbi, tárhelyet csökkentô<br />

leveleket automatikusan törli a<br />

Kuka és Spam mappákból a t-email,<br />

ezzel segítve Önt tárhelyének kihasználásában.<br />

Fontos! Ez a szolgáltatás<br />

nem kikapcsolható. Ne tároljon a Kuka<br />

és Spam mappákban olyan levelet,<br />

melyre még szüksége lehet. A levelek<br />

utólagos visszaállítására nincs mód.<br />

Hogyan használhatom<br />

biztonságosan a t-email<br />

szolgáltatást?<br />

A t-email szolgáltatást használó ügyfeleink<br />

védelme és a szolgáltatás<br />

biztonságos mûködésének érdekében<br />

a levelezôrendszer használatához csak<br />

olyan felhasználói jelszó adható meg,<br />

mely az alábbi biztonsági szempontoknak<br />

megfelel:<br />

• minimális hossza 8 karakter,<br />

• nem lehet megegyezô a felhasználónévvel,<br />

• kötelezôen tartalmaznia kell kis-<br />

és nagybetût, valamint számot,<br />

• csak az angol abc betûi, számok,<br />

illetve<br />

• a speciális karakterek közül az<br />

alábbiak szerepelhetnek benne:<br />

% ! + = ? * - # & $ . _<br />

Hogyan fizethetek elô a t-email<br />

szolgáltatásra?<br />

A szolgáltatást a T-<strong>Mobile</strong> magyarorszá<br />

gi hálózatából díjmentesen hívható<br />

1430-as számon, vagy T-Pont és<br />

Partner üzleteinkben rendelheti meg.<br />

Az egyes szolgáltatásokról, azok<br />

használatáról és tartalmáról a<br />

http://www.t-mobile.hu internetes<br />

oldalon, valamint a mindenkor hatályos<br />

Díjszabásból tájékozódhat.<br />

Mi a teendôm, ha eltûnt<br />

vagy ellopták az elôfizetôi<br />

SIM-kártyámat?<br />

A SIM kártya letiltást kérje mielôbb<br />

telefonon vagy személyesen ügyintézôinktôl,<br />

hogy illetéktelenek ne tudjanak<br />

hívást indítani róla.<br />

A leggyorsabban a 1430 vagy a<br />

06-1-265-9210 lakossági ügyfélszolgálati<br />

telefonszámok felhívásával tilthatja<br />

le SIM kártyáját, a magyar menüben<br />

(1-es gomb) a # billentyût megnyomásával,<br />

majd a „Lopott vagy elvesztett<br />

elôfizetôi kártyákkal kapcsolatos ügyintézés”<br />

menüpont választásával.<br />

A letiltást ügyintézô segítsége nélkül a<br />

telefonos vagy a WAP-os önkiszolgáló<br />

ügyfélszolgálatokon teheti meg.<br />

A letiltáshoz szüksége van az elôfizetés<br />

hívószámára és jelszavára, amelynek<br />

hiányában személyesen, elô- vagy<br />

számlafizetôként kérhet segítséget,<br />

az azonosításhoz szükséges iratok<br />

bemutatását követôen.<br />

Felfüggesztés/letiltás díja<br />

A felfüggesztés díja alkalmanként<br />

bruttó 1200 Ft. Amennyiben a SIM<br />

kártya nem kerül elô, azt a megszokott<br />

hívószám megtartásával pótoltathatja.<br />

A kártyapótlás díja bruttó 3000 Ft.<br />

A felfüggesztés és a kártyapótlás díját<br />

utólag, havi számlájával egyenlítheti ki.<br />

SIM kártya visszakapcsolása<br />

Hûségnyilatkozat idôtartama alatt<br />

SIM kártyáját 14 naptári napon belül<br />

kapcsoltassa vissza. 14 naptári napot<br />

meghaladó felfüggesztésnél egy<br />

összegben kiszámlázzuk a nyilatkozatban<br />

meghatározott feltételes kedvezményt.<br />

• Lopás miatt felfüggesztett SIM<br />

kártya visszakapcsolását személyesen<br />

csak elô- vagy számlafizetôként<br />

intézheti.<br />

• Eltûnés indok választása után a<br />

SIM kártya jelszó ellenében telefonon<br />

vagy személyesen egyaránt<br />

aktiválható.<br />

www.budavartours.hu<br />

Üdvözöljük a fedélzeten!<br />

H-1011 Budapest, Batthyány tér 5–6. E-mail: repulojegy@budavartours.hu<br />

Telefon: (36-1) 3-56-56-56 www.budavartours.hu<br />

Repüljön olcsóbban! Fapados és<br />

hagyományos repüljegyek a<br />

legjobb napi áron, azonnali online<br />

foglalással.


www.peugeot.hu<br />

A kép csak illusztráció.<br />

Új <strong>Peugeot</strong> <strong>107</strong><br />

<strong>Divat</strong>- és környezetbarát<br />

CO 2-KIBOCSÁTÁS: CSUPÁN 106 G/KM<br />

A Blue Lion technológiának köszönhetô, rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátás<br />

és a még trendibb külsô mellett senki sem megy el szó nélkül. 1 literes, benzines<br />

motorjának vegyesfogyasztása pedig mindössze 4,5 liter 100 kilométerenként.<br />

Ráadásul a megújult <strong>Peugeot</strong> <strong>107</strong> tartja a lépést a divattal is.<br />

ÚJ<br />

NEKED TALÁLTÁK KI.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!