Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile
Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile
Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Találkozások<br />
2009. március<br />
E-stonia<br />
Mobilszavazás Tallinban<br />
Gátfutás<br />
Hollandok változó klímában<br />
Exkluzív<br />
Charles Spencer<br />
Frei Tamás és Antal Péter<br />
Erdei Zsolt és Balzsay Károly<br />
Mobilkód<br />
Hódít a mozgó mozaik<br />
Keressék meg<br />
lapunkban is!<br />
Színes világ<br />
Simply Red a T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat koncerten, zöld bicikliút Párizsba,<br />
sokszínû Alma és fekete-fehér Barbie babák
A MO M TORO ROLA LA éés<br />
a stil ti izál zált ál t M logó o a Motor to ola Inc. védjegyei. A Bluetooth vé védjeg djegyek ye a tulajd<br />
ajdonos onosok ok bbirto<br />
irtokát kát képe képezik, zik, és a a Mo Motoro tor o la a Inc.<br />
lice icencszerzô e dés alap a ján hasz használj nálja a az azokat okat.. ©© 200 20 7 Motorola Inc. n Mind Minden inden<br />
en j og f ffennt<br />
ennt nn artv artva. aa<br />
Mot o oro o la a sza szakbo kbolt lt és s sze szervi rviz: z: Bud Budape a st II., Rete etek k uu.<br />
. 66.,<br />
., tel te efon: 336 336-12 36-12<br />
-1286 86<br />
Bud B ape apest st XII XIII., I., Ti Tisza sza u u. u 8. 8 , t ttele<br />
ele lefon fon fo : 3343-<br />
43-030 03077, 7777 , iinfo<br />
nfovon vonal: 06/40-20 -200-8 0-800 00 , wwww.<br />
ww motobo obbo lt. lt l hu<br />
STEREO BLUETOOTH <br />
WINDOWS MEDIA PLAYER 11<br />
ZENELETÖLTÉS ÉLESBEN<br />
www.motorola.hu<br />
A PENGE VISSZAVÁG<br />
T-<strong>Mobile</strong><br />
26 Mobilkód<br />
Meghódítja a világot<br />
62 Piros Ász<br />
Simply Red<br />
Kütyük, innováció<br />
10 E-stonia<br />
Észtországban mobilszavazás lesz<br />
36 Az Alma színe<br />
38 Blackberry – mindent tud<br />
Iroda a zsebben<br />
Mobilnet<br />
52 Mindenki szereti a jó meséket<br />
Divinyi Réka nekünk ír<br />
Nônap 28 A nô öröksége<br />
Diana, a hercegnô<br />
31 A történet folytatódik<br />
Exkluzív interjú Charles Spencerrel<br />
56 Ötvenéves<br />
Barbie mégsem öregszik<br />
Tudomány<br />
4 Egy furcsa pár<br />
Vetési varjú és kékvércse<br />
18 Galilei-élmény<br />
Igaz történet<br />
32 Salonga-kalandok<br />
Magyar etológusnô kongói blogja<br />
Fogadott hívás<br />
12 Gyûjtôk<br />
dr. Antal Péter és Frei Tamás<br />
Roaming<br />
58 A Bounty matrózainak paradicsoma<br />
Tahiti és szigetei<br />
Sport 40 Szorítón kívül<br />
Magyar bunyósok, világbajnokok<br />
44 Zöld út<br />
Biciklipálya Párizs és London között<br />
26<br />
TARTALoM<br />
28<br />
36<br />
58<br />
A Találkozások magazin havonta jelenik meg 175 000 példányban. Terjesztése: a tárgyhavi platinakártyás ügyfelek számára postán,<br />
illetve a T-<strong>Mobile</strong> üzletein keresztül, díjmentesen. Szerkeszti a Szerkesztôbizottság. Kiadó: [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.<br />
Vezérigazgató: Fischer András Lapmanager: Kocsis Miklós Hirdetésfelvétel: Buczó András, telefon: +36 1 371 3984<br />
E-mail: talalkozasokhirdetes@origo.hu A szerkesztôség címe: 1117 Budapest, Gábor Dénes u. 2. D., telefon: +36 1 371 3801<br />
SMS/MMS: +36 30 303 0500 E-mail: talalkozasok@origo.hu Nyomás: R. R. Donelley ISSN: 1417-6645 Címlapfotó: Universal Music
BEjÖVô HíVÁSoK<br />
Fejleszd az iWiW-et!<br />
Az iWiW megnyitotta OpenSocial<br />
szabványon alapuló interfészét (API) és<br />
fejlesztôi portálját. Így lehetôvé válik,<br />
hogy külsô fejlesztôk is létrehozzanak<br />
önálló alkalmazásokat, és azok hamarosan<br />
az iWiW közel 4 millió felhasználója<br />
részére hozzáférhetôk legyenek. A legizgalmasabb<br />
alkalmazásokat keresik,<br />
a legjobb hármat egyenként 500 000 Ft<br />
pénznyereménnyel jutalmazzák.<br />
A beérkezett kérések alapján a nevezési<br />
határidôt 2009. március 31-ig<br />
meg hosszabbítjuk: a dev.iwiw.hu<br />
oldalon megtalálsz minden szükséges<br />
információt ahhoz, hogy te is beállj az<br />
iWiW-alkalmazásokat fejlesztôk közé.<br />
Itt regisztrálhatsz, itt kérdezhetsz, és itt<br />
tesztelheted az alkalmazásod.<br />
iWiW-díjcsomagok<br />
Az iWiW internetes közösség, így az<br />
új iWiW-díjcsomagokat egyszerûen az<br />
interneten, a T-<strong>Mobile</strong> Webshopban<br />
igényelheted, meglévô T-<strong>Mobile</strong>-os<br />
díj csomagod helyett vagy új elôfizetéshez.<br />
Új elôfizetés vagy lejárt hûségnyilatkozat<br />
esetén válassz új készüléket<br />
is! Kattints a megrendelés gombra,<br />
fizess elô az iWiW-díjcsomagra, és hívd<br />
ismerôseidet alacsony percdíjakkal!<br />
Találkozások 2.oldal<br />
Exkluzív<br />
Tavaszi hangulat<br />
mobilján!<br />
A t-zones ajándéka márciusban ez a háttérkép. Küldje a ROZSA szót<br />
SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra a letöltéshez!<br />
Digitálisatlasz-játék!<br />
MMS-játékunk e havi nyertes képét Szélmalomharc<br />
címmel Kiss Zsuzsanna küldte be Nyíregyházáról.<br />
Olvasónk nyereménye egy Nokia 6220 classic telefon.<br />
A Nokia 6220 classic segítségével útközben is hozzáférhet<br />
az internethez, az 5 megapixeles kamerával élményeit is<br />
megörökítheti, az elkészült képeket és videókat azonnal meg<br />
is oszthatja másokkal. Ráadásul a 6220 classic a beépített<br />
GPS-vevô és a T-<strong>Mobile</strong>-nál is elôfizethetô Nokia térképek<br />
segítségével akár navigációs eszközként is segíti Önt. Nyereménytelefonja<br />
átvételérôl értesíteni fogjuk. Ha Ön is szeretne<br />
játszani és nyerni, lakóhelyén készített talányos fotóját küldje<br />
MMS-ben szerkesztôségünknek a +36 30 3030500 számra<br />
(TALALD KI + a feladó neve + a település neve).<br />
Az év végéig elkészülhet Magyarország digitális<br />
privát atlasza olvasóink képeibôl.<br />
Újdonság<br />
Új lehetôséget kínálunk olvasóinknak! Amennyiben mobiltelefonjuk<br />
segítségével beolvassák a cikkeink mellett elhelyezett vonalkódot,<br />
plusz információkhoz juthatnak. Próbálják ki egyedülálló kezdeményezésünket.<br />
A kódolvasó szoftver letöltése március 31-ig ingyenes.<br />
Rendkívüli népszerûségét a gyors<br />
visszafejtési sebességnek köszönheti,<br />
és Japánban és Nyugat-Európában<br />
rendkívül népszerû, hiszen sokmindenre<br />
használható. A mobilkód szinte bármilyen<br />
információ kódolására alkalmas<br />
nyomtatott felületeken, mint például<br />
könyvek, CD lemezek borítóján, mozifilmek<br />
plakátjain és az újsághasábokon<br />
is. Minderrôl többet megtudhatsz a<br />
www.mobilkod.hu oldalon.<br />
A mobilkód olvasó szoftver letöltéséhez<br />
és használatához kamerával felszerelt<br />
mobiltelefon valamint aktív adatkapcsolat<br />
szükséges. A kódolvasó szoftver<br />
mûködése függhet telefonod beállításaitól<br />
is. Az arra alkalmas mobiltelefonok<br />
listáját és további információkat a www.<br />
mobilkod.hu internetes oldalon találsz.<br />
Ugyanitt várjuk kérdéseidet, észrevételeidet.<br />
A kódolvasó szoftver letöltése<br />
március 31-edikéig díjmentes. A szoftver<br />
letöltésébôl adódó problémákért<br />
a felelôsséget nem vállalunk.<br />
A teljes jognyilatkozatot keresd<br />
a http://www.mobilkod.hu/<br />
jogi_nyilatkozat.php oldalon!<br />
Töltsd le a kódolvasót telefonodra, és olvasd le a mobilkódot!<br />
1. Küldd el díjmentes SMS-ben a KÓD200 szót a 17660-as számra!<br />
2. Kattints a válasz SMS-ben kapott linkre!<br />
3. Töltsd le díjmentesen a mobilkód-olvasó programot a telefonodra.<br />
4. Nyisd meg a kódolvasó programot a telefonodon, és irányítsd a mobilkódra<br />
a kamerát! Ha automatikusan nem olvassa be a kódot a telefonod, akkor<br />
használd a fotózáshoz is használatos gombot!<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
MoBILKÓD<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
T-MoBILE<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Találkozások 3.oldal
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
Találkozások 4.oldal<br />
Egy furcsa<br />
pár<br />
Vetési varjú<br />
és kékvércse<br />
2009-ben Magyarországon egy igazán furcsa<br />
pár az év madara. A vetési varjút és a kékvércsét<br />
rendszertanilag nem fûzi össze különösebben<br />
szoros kapocs, az értékes ragadozót<br />
azonban életmódja annál inkább a szántókon<br />
feketéllô varjakhoz köti. Hogyan választják meg<br />
még nálunk is demokratikusabb módon Belgiumban<br />
az év madarát? S miért számít provokatívnak<br />
a lettek idei választása, akiknél 2009<br />
a kárókatona éve?<br />
Találkozások 5.oldal
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
MADÁRHANGoK<br />
A MoBILjÁN!<br />
Szólaljon meg mobilja egy aranylille, balkáni<br />
gerle, vagy erdei pacsirta hangján! Küldje a<br />
MADAR szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes<br />
számra a valósághû állathangokért!<br />
Ha végiglapozunk egy igazán lelkiismeretesen<br />
összeállított, részletes naptárt,<br />
azt látjuk, hogy az évnek szinte<br />
alig maradt olyan napja, amely valamilyen<br />
szempontból ne lenne „jeles”;<br />
vallási és világi ünnepek, emlékezetes<br />
nemzeti vagy nemzetközi események<br />
évfordulói tarkázzák a kalendáriumot<br />
keresztbe-kasul. Talán a legizgalmasabbak<br />
a sokszor meghökkentô témájú<br />
„világnapok”, amelyek nem a szó<br />
klasszikus értelmében vett ünnepek,<br />
inkább reklámok, figyelemfelkeltôk,<br />
egy-egy jelentôs környezeti vagy társadalmi-kulturális<br />
értékre, problémára<br />
hívják fel a figyelmet.<br />
Hasonló cél vezeti a tudományos intézményeket<br />
és a társadalmi szervezeteket<br />
akkor, amikor teljes évet szentelnek<br />
egy-egy állat- vagy növényfaj<br />
népszerûsítésére, megismertetésére.<br />
A kiválasztott élôlények általában nem<br />
önmagukért izgalmasak az adott évben,<br />
sokkal inkább képviselôi, „nagykövetei”<br />
valamilyen átfogóbb, akár<br />
világméretû természetvédelmi vagy<br />
kulturális problémának, amely így érthetôbbé,<br />
személyesebbé válik a közönség<br />
számára.<br />
Az például, hogy a „természetes vízfolyások<br />
veszélyben vannak”, túlságosan<br />
elvont megfogalmazás, de ha választunk<br />
egy a szóban forgó élôhelyhez<br />
kötôdô kedves, szeretni való emlôst<br />
vagy látványos madarat, és rajta keresztül<br />
mutatjuk be a kérdést, nagyobb<br />
érdeklôdésre számíthatunk. Ezek a<br />
Találkozások 6.oldal<br />
természetvédelmi gyakorlatban az úgynevezett<br />
„zászlóshajófajok”, amelyeket<br />
a közvélemény eleve kedvel, vagy irántuk<br />
könnyen szerelemre gyújtható.<br />
A zászlóshajók mögött sorakozhat egy<br />
sereg kevéssé vonzó élôlény, nehezen<br />
propagálható élôhely, amelyek a sikerre<br />
vitt népszerûsítô-védelmi akció következtében<br />
részesülnek a figyelembôl,<br />
végsô soron pedig az oltalomból.<br />
A jól megtervezett „év állata-év növénye”<br />
típusú kampányok tehát valamilyen<br />
koncepció alapján jelölnek ki<br />
egy-egy élôlényt vagy élôlénycsoportot.<br />
Ilyenek lehetnek pl.:<br />
• az élôlény egy kevéssé ismert (vagy<br />
félreismert), de figyelemre érdemes<br />
vagy veszélybe került csoportot képvisel<br />
– pl.: az év denevérének, az év<br />
kétéltûjének a megválasztása;<br />
• nagyon népszerû, mindenki által ismert<br />
jószág, mégis valamilyen probléma<br />
van vele, vészesen fogyatkozik<br />
– pl. a füstifecske;<br />
• egy nagyobb szabású környezeti/<br />
kulturális probléma „képviselôje”,<br />
amely így könnyebben magyarázható,<br />
megérthetô – pl. a mezôgazdasági<br />
területekhez kötôdô fajok<br />
fogyatkozása, ôshonos háziállatok<br />
eltûnése;<br />
• esetleg egy természetvédelmi sikertörténet<br />
címerállata – például az<br />
óriás panda.<br />
Egyes országokban, így Belgiumban<br />
nagy hangsúlyt kap a választás demokratikus<br />
volta – az érdeklôdôk elektronikus<br />
felületeken szavazhatnak egy adott<br />
listából saját belátásuk szerint. Ilyenkor<br />
maga a választás aktusa is a kampány<br />
részévé válik, mert hát ki ne szeretné,<br />
legalább egy éven át, a sikerre<br />
vitt jelöltet?<br />
Vetési varjú<br />
Vannak olyan esetek is, amikor a választással<br />
az arra illetékes grémium<br />
szándékosan darázsfészekbe nyúl, és<br />
olyan fajt választ, egy „antizászlóshajót”,<br />
amelynek megítélése a különbözô<br />
érdekcsoportok között ellentmondásos.<br />
Ilyen például idén Lettországban<br />
a kárókatona (Phalacrocorax carbo),<br />
amely finoman szólva nem örvend<br />
igazi népszerûségnek az európai halászok,<br />
haltermelôk köreiben, de ilyen<br />
2009 hazai választott madárduójának<br />
feketébbik tagja, a vetési varjú, amely<br />
idônként a szántóföldi növénytermesztôknek<br />
okoz kellemetlenségeket, akár<br />
érzékeny károkat.<br />
Európa számos országában évtizedes<br />
hagyomány az év madarának a megválasztása,<br />
ezek a legrégebbi, év élôlénye<br />
típusú kampányok zászlóshajói.<br />
Magyarországon 1979 óta a Magyar<br />
Madártani és Természetvédelmi Egyesület<br />
(MME) választja az év madarát.<br />
Az idei év különlegessége, hogy nem<br />
egy, hanem két faj is az „év madara”,<br />
ráadásul nem is közeli rokonokról, hanem<br />
távoli ismerôsök látszólag indokolatlan<br />
párosításáról van szó. A látszat<br />
ellenére a színes, szinte papagáj<br />
küllemû kékvércse (Falco vespertinus)<br />
és a telente nagy tömegekben látható,<br />
komor fekete tollruhájú vetési varjú<br />
(Corvus frugilegus) élete nagyon is<br />
összefügg. A kékvércse egyetlen telepesen<br />
fészkelô, fokozottan védett sólyomfélénk,<br />
amely, mivel fészket építeni<br />
rest, a szintúgy telepesen költô varjú<br />
használaton kívüli fészkeit foglalja el.<br />
Az intenzív mûvelésû, nagytáblás, monokultúrás<br />
szántók területi arányának<br />
növekedésével, illetve a legfontosabb<br />
táplálékforrást adó gyepterületek csökkenésével<br />
a vetési varjú egyre gyakrabban<br />
okozott kárt a vetésben, leginkább<br />
a csírázó kukoricában, így kivívta<br />
a gazdálkodók haragját, és 2001-es<br />
védetté nyilvánításáig különbözô módszerekkel<br />
pusztították. A kíméletlen<br />
gyérítés következtében két évtized<br />
alatt a vetési varjak hazai állománya<br />
tizedére csökkent, ma 25 ezer párt<br />
számlál. A barátságtalanná váló alföldi,<br />
nyílt területekrôl a varjak egy része<br />
beköltözött a városokba, kórházak<br />
zavartalan parkjaiba, új ellenségre<br />
lelve a városlakók személyében.<br />
MINDENNEK LEHET EGy éVE<br />
Németországban különösen komolyan veszik a természeti csodáknak szentelt kampányokat. Szinte minden fôbb<br />
állat- és növénycsoportból választanak az adott évben ünneplendô fajt, sôt, külön évet szentelnek egy-egy<br />
gyógynövény (idén a körömvirág, illetve az édeskömény) vagy ôshonos háziállat (2009-ben az alpesi hegyijuh)<br />
népszerûsítésének. Az így választott zászlóshajók élére állnak majd’ minden aktuális környezeti-természetvédelmi<br />
problémának a klímaváltozástól az élôhelyek pusztulásán át a hagyományos fajták eltûnéséig. A szerencsés nyertesek<br />
közül kiemelendô az édesvízi angolna (Anguilla anguilla), amelyet egész Európában az év halfajának választottak.<br />
Az édesvízi angolna a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik. A német példából okulva Magyarországon is bôven<br />
van lehetôség féltett természeti és kulturális értékeink népszerûsítésére. Miért ne lehetne például megválasztani az év<br />
természetvédelmi területét vagy az év horgászvizét? A naptár elbírja.<br />
Találkozások 7.oldal
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
Kékvércsefiókák<br />
A varjak fogyatkozásával a vércsék<br />
lehetôségei is csökkennek, így eshetett,<br />
hogy az elmúlt húsz évben a mintegy<br />
2000 páros kékvércseállomány<br />
kevesebb mint a felére esett vissza.<br />
A 2009-es év „furcsa párja” erre az egymásrautaltságra<br />
hívja fel a figyelmet, tágabb<br />
értelemben azokra az ismert vagy<br />
rejtetten létezô kapcsolatokra, amelyek<br />
a természetes rendszerek sajátjai.<br />
„Ha jó munkát végzünk 2009-ben, év<br />
végére – kis túlzással – alig marad ember<br />
Magyarországon, aki ne hallott volna<br />
a vetési varjúról és a kékvércsérôl,<br />
de ami még fontosabb, azt is tudni fogják,<br />
hogy e két, egymással igencsak<br />
távoli rokonságban lévô fajnak miképpen<br />
kapcsolódik össze a sorsa, és hol<br />
Találkozások 8.oldal<br />
A kékvércse-állomány csökkenésének egyik oka a legelô állatok<br />
és az erdôs foltok eltûnése. Pedig a vetésben is sok hasznot hajt<br />
az apró rágcsálók irtásával.<br />
jövünk a képbe mi, emberek” – mutat<br />
rá Orbán Zoltán, az MME kommunikációs<br />
igazgatója. „Az év madara kampányoknak<br />
nem az az elsôdleges céljuk,<br />
hogy megismertessenek egy-egy<br />
élôlényt a közönséggel – a jól megválasztott<br />
év madara egy »nyílvesszô«,<br />
amellyel sokkal általánosabb érvényû<br />
üzenet juttatható célba.”<br />
A kiválasztott élôlények általában nem önmagukért izgalmasak az adott<br />
évben, sokkal inkább képviselôi, „nagykövetei” valamilyen átfogóbb,<br />
akár világméretû természetvédelmi vagy kulturális problémának, amely<br />
így érthetôbbé, személyesebbé válik a közönség számára. A látszat<br />
ellenére a színes, szinte papagáj küllemû kékvércse (Falco vespertinus)<br />
és a telente nagy tömegekben látható, komor fekete tollruhájú vetési<br />
varjú (Corvus frugilegus) élete nagyon is összefügg.<br />
„és akik még ma ünneplik<br />
születésnapjukat...”<br />
Az év fája 2009-ben a mézgás éger<br />
(Alnus glutinosa), amely hegyvidéki<br />
patakok partján, jó vízellátású sík- és<br />
dombvidéki lápterületeinken sokfelé<br />
megtalálható. Az év fáját, a németországi<br />
Baum des Jahres mozgalom<br />
mintájára, 1996 óta választják hazánkban,<br />
a cél az ôshonos, erdészeti jelentôséggel<br />
bíró fafajok népszerûsítése.<br />
A mozgalom szülôhazájában, Németországban<br />
egyébként idén a nálunk is<br />
ôshonos hegyi juharra (Acer pseudoplatanus)<br />
esett a választás.<br />
Az év pókja kitüntetô címet 2006 óta<br />
az Európai Arachnológiai Társaság ítéli<br />
oda igazi páneurópai együttmûködés<br />
keretében; 21 ország 71 pókszakértôjének<br />
döntése alapján az idei év<br />
a furcsapóké (Hyptiotes paradoxus).<br />
Az állat nem különösebben ritka, Nyugat-Európától<br />
Kelet-Ázsiáig elterjedt.<br />
Különlegessége, hogy a jól ismert kör<br />
alakú háló helyett spórolósan csak egy<br />
körcikket szô, mindössze négy sugárirányú<br />
szál felhasználásával.<br />
Hasonló múltra tekint vissza az év gombájának<br />
megválasztása – legalábbis<br />
hazánkban. 2005-ben döntöttek úgy<br />
elôször a Magyar Gombásztalálkozón<br />
a hazai gombászok, hogy a 2006. évet<br />
a gyilkos galóca népszerûsítésének<br />
szentelik. Idén a gyapjas tintagomba<br />
(Coprinus comatus) lett az év gombája.<br />
A tintagombák különlegessége, hogy<br />
a termôtest elöregedve tintaszerû, kékesfekete<br />
folyadékká esik szét, s végül<br />
csak egy paca marad a helyén. A gyapjas<br />
tintagomba fiatalon, csodálatos<br />
átváltozása elôtt ehetô, de kerülni kell<br />
az alkoholfogyasztást a gombavacsora<br />
végén, mert így mérgezést okozhat.<br />
TERMéSZET INFoMMS<br />
A természet csodái képekben. Regisztráljon<br />
infoMMS szolgáltatásunkra, küldje<br />
a #TERMESZET kódszót SMS-ben a 777-es<br />
telefonszámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />
Hazánkon kívül tucatnyi európai országban választják meg<br />
minden évben az év madarát. A „Bird of the Year”, „Ave de<br />
Ano”, „Vogel des Jahres”, „Oiseau de l’année” vagy Lettországban<br />
a „Gada putns” ugyanazon mozgalom nemzeti szintû<br />
megjelenései. Az öreg kontinensen túl Dél-Afrikában és<br />
Új-Zélandon is dívik az év madarának megválasztása.<br />
Az alábbi rövid gyûjtemény még messze nem teljes, csupán<br />
egy pillanatkép a jelenlegi „év madara”-helyzetrôl Európában:<br />
• Ausztria és Németország: jégmadár (Alcedo atthis) – történelmi<br />
okoknál fogva a két ország madártani, madárvédelmi<br />
szempontból régóta szorosan együttmûködik, így az év<br />
madara is közös. A faj szinte kizárólag a vízbôl szerzi táplálékát,<br />
így az élô vizek védelmére hívja fel a figyelmet;<br />
• Lettország: kárókatona (Phalacrocorax carbo)<br />
– kétségkívül az év legprovokatívabb választása;<br />
• Belgium: füstifecske (Hirundo rustica);<br />
• Észtország: macskabagoly (Strix aluco);<br />
• Portugáliában még tart a szavazás: a mediterrán vészmadár,<br />
a vörösfejû gébics és a flamingó állnak versenyben a<br />
kitüntetô címért;<br />
• Ukrajna: függôcinege (Remiz pendulinus);<br />
• Várjuk még Spanyolország, Luxemburg, Szlovákia, Svájc<br />
és Oroszország döntésének nyilvánossá tételét.<br />
Találkozások 9.oldal<br />
SZERZô: [origo] Tudomány FoTÓ: Palatitz Péter, Lóki Csaba, Orbán Zoltán
SZÖVEG: [origo] FoTÓ: profimedia.hu<br />
INNoVÁCIÓ<br />
E-stonia<br />
Észtországban mobilszavazás lesz<br />
Észtországban, ahol a világon<br />
elôször vált lehetôvé az internetes<br />
szavazás, a választópolgárok<br />
2011-tôl mobiltelefonjaikról is<br />
leadhatják voksukat.<br />
Találkozások 10.oldal<br />
A balti ország parlamentje véglegesen<br />
elfogadta az errôl szóló törvényt.<br />
A mobiltelefonon keresztül szavazóknak<br />
egy olyan SIM kártyával kell rendelkezniük,<br />
amely lehetôvé teszi az<br />
ilyen jellegû szavazást. A kártya segítségével<br />
ellenôrizhetô lesz majd a szavazó<br />
személyazonossága, a beléptetés<br />
a voksolás rendszerébe. A telefonos<br />
szavazás teljesen biztonságos lesz –<br />
közölte egy kormányilletékes.<br />
Észtország nem egészen húsz éve vált<br />
ki a Szovjetunióból. A csúcstechnológia<br />
használata azóta rendkívül elterjedt<br />
az észt mindennapokban. Észtország<br />
az Európai Unió egyik olyan tagállama,<br />
ahol a lakosság kiugró arányban használja<br />
az internetet. Az internethez való<br />
hozzáférést az észt alkotmány garantálja.<br />
Az EU-n belül a volt szovjet tagköztársaságra<br />
egyre inkább ráragad az<br />
E-stonia becenév.<br />
Tükrözi a stílusodat<br />
Fémborítás<br />
2 MP-es kamera<br />
Szétcsúsztatható design<br />
www.t-mobile.hu<br />
A modern fémborítású, szétcsúsztatható LG Shine KE970 telefonnal<br />
megcsillogtathatod a stílusodat! Ráadásul most egy készülék áráért<br />
kettő lehet a tiétek mindössze 3 990 Ft-ért.<br />
Együtt. Veled<br />
2 db LG Shine<br />
KE970<br />
2 új előfizetés egyidejű<br />
vásárlása esetén<br />
2 éves hűségnyilatkozattal<br />
3 990 Ft<br />
A készülékakció 2009. március 1-jétől visszavonásig vagy a készlet erejéig érvényes. MobilOtthon Prémium díjcsomaggal nem vehető igénybe. Az akció<br />
további, teljes körű és részletes feltételei a T-Pontokban, üzleteinkben és ügyfélszolgálatunkon érhetők el: 1430, 06-1/265-9210.
FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />
Frei Tamás és dr. Antal Péter beszélgetése a Találkozások<br />
felkérése nyomán jött létre. Elôtte nem<br />
ismerték egymást, jóllehet közös szenvedélyük<br />
a gyûjtés. Egyikük riporter, és interjúalanyokat,<br />
szto rikat, valamint különleges kávékat gyûjt. Övé a<br />
legigényesebb hazai kávéházlánc. Másikuk ügyvéd,<br />
és kortárs képzômûvészeti alkotásokat gyûjt, övé<br />
a legjelentôsebb magyar kortárs magán gyûjtemény.<br />
Gyûjtôk<br />
Frei Tamás: Sok mindent próbáltam<br />
elolvasni önrôl, illetve az Antal–Lusztiggyûjteményrôl,<br />
aztán megállapítottam,<br />
hogy a lehetô legszerencsétlenebb<br />
helyzetben vagyunk, mert most képeket<br />
kellene nézegetnünk, és hát telefonban<br />
elég nehéz ezt megoldani.<br />
dr. Antal Péter: Volt olyan ember, aki<br />
kitûnôen tudott képeket nézni, úgy,<br />
hogy nem látta azokat. Szántó György<br />
vak volt, rendszeresen járt kiállításokra,<br />
és a felesége mesélte el neki, hogy<br />
ô mit lát, és utána azt Szántó György<br />
elképzelte.<br />
F. T.: Vagyis fejben festett egy másik<br />
képet.<br />
A. P.: Így van. Folyamatosan álmodott,<br />
folyamatosan festett, és fantasztikus<br />
dolgokat tudott írni képekrôl, úgy,<br />
hogy soha nem látta azokat.<br />
F. T.: Megvakult vagy soha nem<br />
is látott?<br />
Találkozások 12.oldal<br />
A. P.: Nem tudom, hogy született vak<br />
volt-e. Volt egy gyûjtô barátom, Vermes<br />
István, akinél volt egy fantasztikusan<br />
szép Berényi Róbert-kép, egy korai<br />
asztali csendélet. Az valamikor Szántó<br />
Györgyé volt, és azt mesélte Vermes Pista,<br />
hogy amikor meg akarta venni a képet,<br />
Szántó György teljes elragadtatással<br />
beszélt mindig errôl a képrôl, amit<br />
egyébként fix, hogy soha nem látott.<br />
F. T.: Szinte hihetetlen! Gyûjtötte azokat<br />
a képeket, amiket soha nem látott<br />
életében?<br />
A. P.: Nem gyûjtötte, nem volt gyûjtô,<br />
ô a saját környezetét rendezte be a képekkel.<br />
Pontosan tudta, hogy milyen<br />
tárgyak veszik körül, ismerte a szépségüket,<br />
a formájukat, sôt elmondás<br />
alapján a színüket is.<br />
F. T.: Ez nagyon érdekes. Nekem<br />
van a Bánó András nevû barátom,<br />
aki szintén…<br />
A. P.: …nekem is barátom. A gyûjtés<br />
révén nagyon sok emberrel kerültem<br />
kapcsolatba az elmúlt 40 évben,<br />
többek között Andrással is.<br />
F. T.: Vele nézegettem néha képeket,<br />
és olyankor persze buta, hozzá nem<br />
értô módon – mert én ehhez aztán a<br />
legkevés bé sem értek – azt kérdeztem<br />
mindenrôl: „Akkor ez most mennyit ér?”<br />
Lenyûgöztek a történetei, ahogy ô a papájával<br />
ment a hatvanas években az akkori<br />
kortársakhoz, akik akkor abszolút<br />
pályaszélen voltak, mert ráadásul nem<br />
is a szocialista realizmust festették…<br />
A. P.: Andrással teljesen párhuzamos<br />
úton haladtam, azzal a különbséggel,<br />
hogy én csak a hetvenes évektôl<br />
kezdtem ugyanezeket a mûtermeket<br />
látogatni.<br />
F. T.: Ezek mûtermek voltak?<br />
A. P.: Ezek mûtermek voltak. Konkrétan<br />
itt Bálint Endre, Anna Margit, Ország Lili,<br />
A kortárs mûvészet nem megy szembe a magyar közönséggel, illetve a magyar közönség<br />
nem nagyon tud találkozni a magyar kortárs mûvészetnek azzal a vonulatával,<br />
amivel érdemes találkozni. Bár számtalan kortárs galéria van Magyarországon,<br />
ám a kiállított mûvek zöme csak kortárs-szerû. Ugyan most készülnek, de ez kevés.<br />
Találkozások 13.oldal
FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />
Kornis Dezsô, késôbb Kondor Béla mûtermére<br />
gondolok, ôk voltak a kortársaink,<br />
még ha volt is köztünk életkori,<br />
sôt generációs különbség. Csoda dolgokat<br />
lehetett náluk látni, és – amit a<br />
Bánó Andris is mondott – , ebben az<br />
volt a nagyon jó érzés, hogy ezek olyan<br />
mûvészek voltak, akikrôl a kultúrpolitika<br />
tudomást szerzett, a munkásságukat<br />
ugyan tudomásul vette, de nem<br />
támogatta.<br />
F. T.: Milyen szempontból volt jó: hogy<br />
olcsón meg lehetett ôket szerezni, vagy<br />
érdekes emberek voltak?<br />
A. P.: Ez minden szempontból jó volt.<br />
Minden mûvész exhibicionista, meg<br />
akarja mutatni önmagát, meg akarja<br />
mutatni a mûveit. Ezekhez a mû vészekhez<br />
nagyon ritkán csengettek be<br />
ebben az idôszakban. Több évtizednyi<br />
hallgatásra voltak ítélve, tehát elôfordult<br />
az, hogy 20-25 évig nem tudtak<br />
kiállítani. Ezért olyan dolgokat lehetett<br />
látni náluk, ami a piac és az aktuális<br />
kultúrpolitika mindennemû ráhatásától<br />
mentes volt. Hálásak voltak a mi érdeklôdésünkért,<br />
és a hálájukat adott esetben<br />
úgy fejezték ki, hogy lehetett tôlük<br />
vásárolni, sôt, néha oda is ajándékozták<br />
egy-egy mûvüket.<br />
F. T.: Tudom, nekem az Andris me sélte,<br />
hogy ô egy csomó képet ajándékba<br />
kapott.<br />
A Return – A pécsi válogatás címmel most nyílt kiállítás a XX. század elsô<br />
felének magyar képzômûvészetébe ad betekintést (Munkácsy Mihály,<br />
Szinyei Merse Pál, Vaszary jános, Mednyánszky László, Rippl-Rónai<br />
józsef, Ferenczy Károly, Márffy Ödön, Mattis Teutsch jános, neorealizmus,<br />
avantgárd, konstruktivizmus, szürreál, szentendrei mûvészet, Moholy-<br />
Nagy-mûegyüttes) Debrecenben, a MoDEM-ben május 3-ig.<br />
A. P.: Persze, én is.<br />
F. T.: És a mai kortársak? A mai kortárs<br />
az fiatal embert jelent tulajdonképpen?<br />
A. P.: Nem, nem. Én úgy gondolom,<br />
hogy a kortárs ma is az, akivel egy<br />
idôben élek, és ebbe természetesen<br />
beletartozik a még fôiskolára járó, kiforratlan<br />
mûvész, és beletartozik a már<br />
beérkezett mûvész, aki mai magyar<br />
kortárs klasszikusként jellemezhetô.<br />
F. T.: De gondolom az egybôl drága is.<br />
Vagy butaságot mondok?<br />
A. P.: Ez egy más világ. A rendszerváltás<br />
elôtti idôszakról fontos információ,<br />
hogy a szocializmus idôszakában a<br />
kultúra olcsó volt. Egy átlagos havi<br />
fizetésbôl lehetett venni egy mûtárgyat<br />
a Képcsarnok bármelyik üzletében,<br />
illetve a borzasztó szerény körülmények<br />
között élô, indexen lévô mûvészek<br />
tôl is. A rendszerváltást követôen<br />
volt valami piaci – nem azt mondom,<br />
hogy piacgazdaság a mûvészetben,<br />
hanem piaci szabadosságnak jellemezném.<br />
Ennek a piaci szabadosságnak a<br />
jegyében mindenki teljesen autonóm<br />
módon próbálta meghatározni az árait,<br />
és ezek az árak sokszor felmentek odáig,<br />
hogy meghaladták a nyugat-európai<br />
kortárs mûvészeti termékek árát, és ez<br />
ma is így van Magyarországon. Tehát,<br />
ha adott esetben én Magyarországon<br />
akarok venni egy kortárs klasszikus<br />
mûvésztôl, akkor ô annyit kér, amenynyiért<br />
akár Spanyolországban, akár<br />
Ausztriában vagy Svájcban tudok venni<br />
egy olyan kortárs mûvet, amely a világ<br />
minden részén forgalomképes.<br />
F. T.: Mindennel így van, nem? Föléárazzuk<br />
magunkat a világpiac arányaihoz<br />
képest.<br />
A. P.: Igen, így van. Vannak objektív<br />
mércék, és ha azokhoz viszonyítok,<br />
akkor lehet igazán megállapítani azt<br />
az aránytalanságot, amirôl az elôzôekben<br />
beszéltünk.<br />
F. T.: Emlékszem, egyszer Sándorfi<br />
István nál jártam még a halála elôtt nem<br />
sokkal Párizsban, és csináltam is vele<br />
egy interjút. Lenyûgözô volt a figura,<br />
hogy ôszinte legyek.<br />
A. P.: Ismertem, egyszer nyaraltam<br />
vele Horvátországban.<br />
F. T.: Elképesztôen extrovertált figura<br />
volt. Amikor próbáltunk vele interjút<br />
egyeztetni, akkor azt mondta, hogy<br />
neki nincs órája, úgy él, hogy amikor<br />
elfárad, lefekszik, amikor kialussza magát,<br />
akkor felkel és dolgozik, és ebben<br />
a ritmusban 22 órára jön ki neki egy<br />
nap. Tudom, hogy hónapokig vártunk<br />
arra, hogy akkor legyen ébren, amikor<br />
a forgatáshoz elegendô fény is van, és<br />
tudunk sétálni Párizs utcáin, vagy be<br />
tudunk menni a mûtermébe. De zseniálisak<br />
voltak a képei, lenyûgözôek.<br />
A. P.: Igen, igen, bár szerintem hidegek.<br />
Hihetetlenül nagy mesterségbeli<br />
tudásról árulkodnak, de én nem éreztem<br />
bennük soha érzelmet.<br />
F. T.: Azt én jól érzem, hogy a világ<br />
nagyvárosaiban valahogy közelebb<br />
van az átlagemberhez ez a fajta kortárs<br />
mûvészet?<br />
A. P.: Abszolút jól érzi, Magyarország<br />
ebben a tekintetben óriási fáziské sésben<br />
van. És pontosan ez benne az<br />
érde kes, ugye, az elôbb beszéltünk a<br />
magyar mûvészek mostani önértékelé-<br />
sérôl, árszintjérôl, ami az egyik oldalon<br />
jelentkezik. A másik oldalon pedig?<br />
A kortárs mûvészet nem megy szembe<br />
a magyar közönséggel, illetve a magyar<br />
közönség nem nagyon tud találkozni<br />
a magyar kortárs mûvészetnek<br />
azzal a vonulatával, amivel érdemes<br />
találkozni. Bár számtalan kortárs galéria<br />
van Magyarországon, ám a kiállított<br />
mûvek zöme csak kortársszerû. Ugyan<br />
most készülnek, de ez kevés. Azt tudomásul<br />
kell venni, hogy az izmusokat<br />
nem Magyarországon szülték, és nem<br />
is Magyarországról exportálták a világba.<br />
A világból jöttek ide az izmusok,<br />
Nekem az építészet a vesszôparipám, sokat olvasok dizájnról, épületekrôl. Bármerre<br />
járok a világban, a szemem erre áll rá. A 18., 19. században élénkebb volt az építészet<br />
– mint mûvészet – Magyarországon. Nézzük a közintézményeinket! A dualizmus korában<br />
a közbeszerzések odaítélôi gyakran külföldrôl hívtak meg építészeket.<br />
és ez ma is igaz. A kortársat New Yorkban<br />
és Londonban szülik, ma már<br />
Berlin és Párizs is kiesik ebbôl a vonulatból,<br />
legalábbis az elsô vonulatból,<br />
nemhogy Budapest.<br />
F. T.: Miért? Egyszerûen földrajzilag<br />
messze vagyunk, vagy a mi kortársaink<br />
nem mennek el oda alkotni, vagy<br />
nem vagyunk benne a keringésben,<br />
vagy miért?<br />
A. P.: Nem vagyunk benne a keringésben.<br />
Mi földrajzilag egyébként mindenhez<br />
közel vagyunk. Nem hiszem, hogy<br />
Találkozások 15.oldal
FoGADoTT HíVÁS FoGADoTT HíVÁS<br />
2009-ben a világon bármi bármitôl<br />
messze lehet fizikai vagy földrajzi értelemben.<br />
De egy dolog biztos, marketing<br />
nélkül még soha semmit a világon<br />
nem sikerült népszerûsíteni. Márpedig<br />
a magyar mûvészetnek nincs marketingje,<br />
és ez abszolút a pénzhiányból<br />
fakad.<br />
F. T.: Ha velem, magyarként nem jön<br />
szembe a magyar kortárs mûvészet,<br />
az azt jelenti, hogy rossz helyen van<br />
a galéria, vagy a mûvészek nem tud-<br />
ják, hogyan kell szembejönni velem?<br />
Ahogy ön fogalmazott az elôbb – nem<br />
elég kortársszerûek?<br />
A. P.: Errôl van szó, eleve nem korszerûek.<br />
Ez borzasztó izgalmas dolog.<br />
Ugye, a galériásnak valamibôl meg<br />
kell élnie. Mibôl tud megélni? Olyan<br />
mûtárgyakat próbál kereskedelmi forgalomba<br />
hozni, amelyek viszonylag<br />
könnyen eladhatók. Na most, mi az,<br />
ami könnyen eladható? Ami a közízlésnek<br />
felel meg. És a közízlésnek<br />
sajnos – magyar relációban – nem<br />
azok a munkák felelnek meg, amelyek<br />
a világ jelenlegi trendjeibe illeszked-<br />
Találkozások 16.oldal<br />
nének. Pedig meg kell hogy mondjam,<br />
hogy a magyar kortárs – 20. és 21.<br />
századi – festészet fantasztikusan jó.<br />
Ha ezt a világon be lehetne mutatni,<br />
akkor mindenütt alaposan rácsodálkoznának<br />
a magyar mûvészet milyenségére.<br />
Természetesen azért vannak<br />
propagálóink. Például a volt amerikai<br />
nagykövet asszony olyan gyûjteményt<br />
hozott létre csak magyar mûvészek<br />
munkáiból, amit idôrôl idôre bemutatnak,<br />
és kivívják a mûszeretô közönség<br />
pozitív értékítéletét. És a nagykövet<br />
asszony baráti körébe tartozik néhány<br />
olyan amerikai milliomos, milliárdos,<br />
akik ugyancsak a magyar mûvészetet<br />
választották a gyûjtési területüknek,<br />
remekmûveket szedtek össze, és ezeket<br />
utaztatják, egyelôre az Egyesült<br />
Államokban.<br />
F. T.: De ha jól értem, akkor itt most kétféle<br />
dologról beszélünk. Egyrészt nem<br />
vagyunk benne a világ körfor gá sában,<br />
– ez nem csak a képzômûvészetre igaz<br />
– másrészt van egy sajátos nyelvezet<br />
ebben a kicsit zárt, provinciális körben,<br />
ami egyébként a maga módján elég<br />
izgalmas. Nekem az építészet a vesszôparipám,<br />
sokat olvasok dizájnról,<br />
épületekrôl. Bármerre járok a világ ban,<br />
a szemem erre áll rá. Bizonyos épületeket<br />
direkt elmegyek megnézni kívülrôl,<br />
belülrôl. Magyarországon a 18., 19.<br />
században élénkebb volt az építészet<br />
mint mûvészet. Nézzük a közintézményeinket!<br />
A dualizmus korában a közbeszerzések<br />
odaítélôi gyakran külföldrôl<br />
hívtak meg építészeket. Azért van<br />
Nyugati pályaudvar és azért van Margit<br />
híd, mert azt mondták, hogy szeretnénk<br />
egy párizsias hidat, ami nem függôhíd,<br />
jöjjenek a francia tervezôk, és legyen a<br />
Dunán legalább egy francia típusú híd,<br />
ha már van nekünk az angol típusú, a<br />
Lánchidunk. A mai Magyarországon –<br />
most csak budapesti példát tudok mondani<br />
– a híres építésznô, Zaha Hadid<br />
Szervita téri terve vihart kavar, rajta kívül<br />
is talán ha egy holland építész van,<br />
az aki az ING-székházat építette. Ezen<br />
kívül semmilyen szellemi, mûvészi<br />
impulzus nem jött be külföldrôl. Más<br />
kelet-európai városokban – Prágában,<br />
Pozsonyban, Ljubljanában vagy akár<br />
Kelet-Berlinben – sokkal elevenebb<br />
az építészet, nemzetközi tervezôket<br />
versenyeztetnek.<br />
A Cafe Freiben igazi rézibrikben fôzik például a kardamomos beduin<br />
kávét, borssal vajra forrázva a tibetit, a vendégek végigkóstolhatják<br />
a dél-amerikai latin kávék legfinomabbjait is. A legújabb kávézót<br />
Szentendre sétálóutcáján találják, a gyönyörû szerb templom elôtti<br />
téren, a régi török kávézó helyén! Aki felkeresi a debreceni MoDEM-ben<br />
az Antal–Lusztig-gyûjteményt, az térjen be a Libri könyvesbolt Frei<br />
kávézójába, és kóstolja végig a világ ízeit is.<br />
A. P.: Hiába nincs már vasfüggöny a<br />
szó politikai értelmében, kulturális<br />
értelemben még mindig megvan, és<br />
ezt önmagunk építettük, és önmagunk<br />
nem bontottuk le, financiális okokra<br />
hivatkozva.<br />
F. T.: Visszatérve a kortársakra, most<br />
hol lehet nagyon jót látni?<br />
A. P.: Bécsben – ami közel van – gyakorlatilag<br />
minden évben rendeznek<br />
négy-öt olyan kiállítást, amit a világon<br />
bárhol meg lehetne rendezni, és bárhol<br />
óriási sikere lenne. New Yorkban<br />
is folyamatosan nagyon jó kiállítások<br />
vannak, Bilbaóban is fontos és jó kiállítások<br />
vannak.<br />
F. T.: A Getty-múzeum? Itt ér össze<br />
kettônk mondanivalója. Ezt próbáltam<br />
érzékeltetni az elôbb, az építészet bátorságát.<br />
A. P.: Igen, az a fantasztikus, fémpalástú<br />
épület a mai világ egyik építészeti<br />
csodája. Mielôtt ez az épület megépült<br />
volna, Bilbaót csak a focicsapatáról<br />
ismerték. Mi a különbség Debrecen –<br />
ahol most létesült egy nagyon érdekes,<br />
magyar viszonylatban a legkorszerûbb<br />
kiállítási intézmény – és Bilbao között?<br />
Mind a kettô kisváros, mind a kettônek<br />
idôszakos mûvészeti élete van, azzal<br />
a különbséggel, hogy Bilbaóba a világ<br />
minden részébôl elzarándokolnak a<br />
mûvészetet szeretô emberek, nem<br />
azért, hogy a focimeccset megnézzék,<br />
vagy nem azért, hogy Bilbaónak a poros<br />
gyárvárosi részét megnézzék, hanem<br />
azért, hogy megnézzék ezt a múzeumot,<br />
ugyanakkor Debrecenbe nem<br />
látogatnak el, holott itt is ugyanolyan jó<br />
kiállításokat lehetne rendezni, mint ott.<br />
És ennek egyetlen nyitja van: az, hogy<br />
Bilbao, illetve maga az alapítvány kellô<br />
pénzt préselt bele ennek az intézménynek<br />
a marketingjébe.<br />
F. T.: Ezek szerint ön felkerekedik,<br />
és odamegy.<br />
A. P.: Hát, ha éppen kell, akkor felkerekedek,<br />
és elmegyek.<br />
F. T.: Mennyi idôt tölt ezzel egy évben?<br />
Ön a szenvedélyének él?<br />
A. P.: Nem az a kérdés, hogy mennyit<br />
töltök azzal, hogy a szenvedélyemnek<br />
élek, hanem hogy mennyit töltök azzal,<br />
amikor nem a szenvedélyemnek élek.<br />
Most 54 éves vagyok, ebbôl 41 szenvedélyben<br />
telt el. Ez a hét minden napján<br />
valamiféle lekötöttséget jelent. Rendezni<br />
az anyagot, válogatni és kiállítást<br />
tervezni belôle, propagálni, publikálni,<br />
vagy csak egyszerûen kutatni a lehetôségeket,<br />
hogy merre tovább. Van egy<br />
polgári foglalkozásom, ügyvéd vagyok,<br />
és ez teljes embert kíván, ennek én<br />
igyekszem maradéktalanul eleget<br />
tenni, és ami idôm ezen kívül marad,<br />
az a gyûjteményé.<br />
F.T.: Tizenhárom évesen hogy kezd el<br />
valaki gyûjteni?<br />
A. P.: Volt egy áldott emlékû nagyapám,<br />
aki az 1920-as évektôl össze állított<br />
egy szép gyûjteményt, ami 1944-ben<br />
eltûnt. 1946-ban újrakezdte. Tôle ered<br />
a gyûjtemény Lusztig-része. Születésemtôl<br />
képek, szobrok, parmûvészeti tárgyak<br />
voltak körülöttem. Nagyapám<br />
ti zen három éves koromban elvitt egy<br />
debreceni festô mûtermébe, ott na -<br />
gyon megtetszett egy kép, meg szerettem<br />
volna szerezni, a festô pedig<br />
nekem adta. Attól kezdve a nyári<br />
szü neteket végigdolgoztam, és ami<br />
összejött, abból vásárolgattam.<br />
F. T.: Antal úr, nagyon örülök, hogy<br />
beszéltünk, és rettenetesen sajnálom,<br />
hogy csak ilyen távolból. Szívesebben<br />
láttam volna egy csésze kávé mellett,<br />
de a szerkesztôk ragaszkodtak a telefonos<br />
változathoz. Debrecenben is van<br />
már kávézónk…<br />
A. P.: …tudom, a Libriben, nagyon<br />
hangulatos. Nem jön május 3-ig Debrecenbe?<br />
F. T.: Most már elég sok helyen van<br />
Cafe Frei, de azért igyekszem mindenhova<br />
váratlanul beállítani néha. Debrecent<br />
is mostanára tervezgettem éppen.<br />
A. P.: Azért kérdeztem a május 3-ig<br />
terjedô idôszakot, mert most a gyûjteményembôl<br />
van egy gyönyörû kiállítás<br />
a MODEMben, Return címmel. Ez a<br />
Pécsett pórul járt gyûjteményes résznek<br />
a debreceni bemutatója.<br />
F. T.: Olvastam róla, ez az a gyûjtemény,<br />
ami a Pécs Európa Kulturális<br />
Fôvárosa projekt egyik fô eleme lett<br />
volna, aztán tavaly a pécsiek forráshiány<br />
miatt bezárták, és visszaküldték<br />
a képeket Debrecenbe?<br />
A. P.: Igen, de ezt hagyjuk most…<br />
A MODEM-ben összeraktunk most<br />
pluszban egy Nagy István-emlékkiállítást,<br />
örömmel látnám, hogyha eljönne,<br />
sôt örömmel végigkalauzolnám.<br />
Akár Székesfehérváron is, ott a Tavaszi<br />
Fesztivál keretében a város összes<br />
múzeumában az én gyûjteményembôl<br />
lesz kiállítás, na az valóban, dominánsan<br />
kortárs.<br />
F. T.: Miért, Debrecenben mi van?<br />
A. P.: Az 1890–1955 közötti magyar<br />
festészetet mutatja be. Aki ezt átnézi,<br />
annak abszolút és teljes képe lehet<br />
ennek az idôszaknak a festészetérôl.<br />
A kortársban pedig nagyon izgalmas<br />
kísérletek lesznek, például olyan különleges<br />
tárgyak, installációk, amelyek<br />
csak és kizárólag múzeumi körülmények<br />
között mutathatók be.<br />
F. T.: Érdekesen hangzik, igyekszem<br />
megnézni a Tavaszi Fesztivál alatt.<br />
Debrecenbe viszont biztos elmegyek,<br />
és iszunk egy jó kávét.<br />
Találkozások 17.oldal<br />
FoTÓ: Körmendi Imre, Fejér Gábor
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
Galilei-élmény<br />
Négyszáz éve tudjuk: mégsem<br />
a Föld körül forog a világ<br />
Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt<br />
felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító<br />
távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat,<br />
amelyek alapjaiban rengették meg a már repedezô földközéppontú<br />
világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen<br />
megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.<br />
Találkozások 18.oldal<br />
Egyes feljegyzések alapján a távcsövet<br />
Hollandiában alkották meg 1608-ban,<br />
és Galileo Galilei (1564–1642) volt az<br />
elsôk egyike, aki az új mûszert az égbolt<br />
felé fordította. Késôbb ô maga is<br />
készített távcsöveket, amelyek közül az<br />
elsôt 1609-ben mutatta be. 1610 elejétôl<br />
rendszeresen végzett csillagászati<br />
megfigyeléseket. A mûszerével látottakat<br />
természettudományos megközelítéssel<br />
magyarázta, és papírra is vetette,<br />
hogy megossza az emberekkel.<br />
1610 márciusában nyilvánosságra hozta<br />
kezdeti csillagászati megfigyeléseit a<br />
Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök)<br />
címû rövid értekezésében, melyet maga<br />
illusztrált. Galilei megfigyelései az elsô<br />
bizonyítékokat jelentették a napközéppontú<br />
(heliocentrikus) világkép mellett,<br />
amelyet az ókori görög Arisztarkhosz<br />
után Kopernikusz vetett fel újra a XVI.<br />
században. Megfigyelései megingatták<br />
az akkor elfogadott, az ókori Ptolemaiosz<br />
óta fennálló geocentrikus (földközéppontú)<br />
világképet.<br />
A Galilei-élmény:<br />
egyszerû megfigyelések<br />
Galilei megfigyelései ma is egyszerûen<br />
elvégezhetôk akár a legolcsóbb távcsövekkel,<br />
szinte bolygónk bármely<br />
pontjáról. Bár a XVI. században még<br />
jóval sötétebb volt az égbolt, az itáliai<br />
csillagász legtöbb felfedezését akár<br />
kivilágított városokból is meg lehet<br />
ismételni napjainkban.<br />
DoKuMENTuMFILMEK<br />
MoBILoN<br />
Új csatornák érhetôk el Mobil TV-n! Válassza az<br />
Extra csomagot és nézze a DOQ csatorna színes<br />
dokumentumfilmjeit mobilján! További információkért<br />
küldje az EXTRA kódszót ingyenes<br />
SMS-ben a 17123-as számra!<br />
A jupiter nagy holdjai<br />
Galilei felfedezte a Jupiter négy nagy holdját, amelyeket késôbb Galileiholdaknak<br />
neveztek el (Io, Europa, Ganymedes, Callisto). Megfigyeléseivel<br />
rámutatott, hogy az apró fénypontok a Jupiter, és nem a Föld körül keringenek.<br />
Ez ellentétben állt a kor tanaival, amelyek szerint a világegyetem<br />
középpontjában a Föld áll, és ezért minden körülötte kering. A Galilei-holdak<br />
tehát a geocentrikus modell közvetett cáfolatát jelentették: ezek alapján<br />
annyit már ki lehetett jelenteni, hogy nem minden a Föld körül kering.<br />
A Galilei-holdak napról napra változó elhelyezkedését bárki könnyen megfigyelheti<br />
kis távcsövekben is.<br />
Balra: Galilei saját rajzai a Jupiterrôl és négy nagy holdjáról. Jobbra: az Io felszínének néhány<br />
száz négyzetkilométeres részlete, ahogyan a Jupiter körül keringett Galileo-ûrszonda látta<br />
A Jupiter és holdjai… Tudósok szerint az óriás<br />
planéta inkább balul sikerült csillag, mint bolygó.<br />
Több hôt sugároz, mint amit elnyel, fele eredeti<br />
méretének és évente 2 centit zsugorodik.
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
A Vénusz fázisai: döntô csapás a geocentrikus világképre<br />
A Vénusz megfigyelései során megállapította, hogy a bolygó a Holdhoz<br />
hasonlóan változó fázisokat mutat. Ennek nyomán felismerte, hogy ez az<br />
égitest sem a Föld körül kering, sôt fázisai csak a Nap körüli mozgásával<br />
magyarázhatók. Bár a Nap mindig csak a Vénusz egyik felét világítja meg,<br />
a bolygó mozgása révén ebbôl változó nagyságú részt figyelhetünk meg.<br />
Galilei rajzai a Vénusz fázisairól (balra) és a Pioneer Venus-ûrszonda ultraibolya felvétele<br />
a Vénusz sûrû felhôkkel borított légkörérôl (jobbra) (IMSS Firenze)<br />
A Földrôl nézve a Vénusz 47 foknál jobban sosem távolodik el a Naptól.<br />
Emiatt vagy naplemente után nyugat felé, vagy napkelte elôtt kelet felé<br />
látható – ezért is nevezték el Esthajnalcsillagnak. Fényessége maximálisan<br />
-4,5 magnitúdó, ezzel a Hold után az éjszakai égen a legfeltûnôbb égitest.<br />
Nôvérbolygónk méretei hasonlóak a Földéhez, ám mozgása egészen más:<br />
egyetlen nap 243 földi napnak felel meg, míg egy év ennél kevesebb,<br />
224 földi nap. Ráadásul a Vénusz retrográd planéta: tengely körüli forgása<br />
ellentétes a Naprendszer többi bolygójával.<br />
A Hold hegyei<br />
Galilei a Hold megfigyelése során kiemelkedéseket azonosított kísérônkön,<br />
sôt árnyékuk alapján azok magasságára is becslést végzett. Rámutatott, hogy<br />
a Hold nem sima gömb, mint ahogy Arisztotelész tartotta, hanem egyenetlen<br />
felszínû égitest.<br />
Galilei rajza a Holdról utolsó negyed holdfázis környékén (balra), és a Kaguya-szonda felvételeibôl<br />
összeállított domborzatmodell az Apollo–15 leszállóhelyérôl (LASP, JAXA)<br />
Találkozások 20.oldal<br />
AZ EGyHÁZ újRA ELôVESZI GALILEIT<br />
A már említett Sidereus Nuncius<br />
(Csillagászati Hírnök) magyar nyelven<br />
elôször idén jelenik meg, a 2009-es<br />
Meteor csillagászati évkönyvben.<br />
Késôbb Dialogo: sopra i due massimi<br />
sistemi del mondo tolemaico, e<br />
copernicano (Párbeszédek: a két<br />
legnagyobb világrendszerrôl, a<br />
ptolemaiosziról és a kopernikusziról)<br />
címû munkájában publikálta részletesen<br />
nézeteit. Ebben bemutatta, hogy<br />
a heliocentrikus, azaz napközéppontú<br />
világkép jobban összeegyeztethetô<br />
a valósággal, míg a korábbi geocentrikus,<br />
azaz földközéppontú világképet<br />
– amelyet az egyház akkor a magáénak<br />
vallott – téves elképzelésként<br />
prezentálta.<br />
Emiatt 1633-ban perbe fogták, majd<br />
ítéletet hoztak arról, hogy vonja vissza<br />
tanait, amit idôs emberként meg is<br />
tett. Egyes történetek szerint ezután<br />
hangzott el a mára szállóigévé vált<br />
„Eppur si muove!” „Mégis mozog!”<br />
mondata. Ezzel talán azt akarta kifejezni,<br />
hogy bár tanai visszavonására<br />
kényszerítették, a valóság ettôl nem<br />
változik meg. Az ítélet életfogytig tartó<br />
házi ôrizet volt, a perrôl további részletek<br />
a csillagászattörténeti portálon<br />
olvashatók. A per megítélése változott<br />
a történelem során, és a csillagászat<br />
nemzetközi éve kapcsán az egyház<br />
akár „rehabilitálhatja” is a tudóst.<br />
II. jános Pál pápa már 1992-ben kijelentette,<br />
hogy Galilei elítélése hiba volt<br />
az egyház részérôl, XVI. Benedek pápa<br />
pedig 2008 decemberében jelentette<br />
be, hogy májusban egy bizottság újra<br />
fogja vizsgálni Galilei ügyét.<br />
Az új megközelítés alapja az lehet,<br />
hogy Galilei nem kétségbe vonta,<br />
inkább bemutatta az embereknek<br />
a Teremtô munkáját.<br />
Napfoltok<br />
A Nap megfigyelése során foltokat azonosított az égitest korongján. Ezek<br />
egyébként ritkán szabad szemmel is látszottak, és azok megfigyelését a<br />
kínai krónikákban fel is jegyezték. Azonban Európában a kor világképének<br />
megfelelôen a Napot egy tökéletes égitestnek tekintették, amelyen foltok<br />
nem fordulnak elô. Egyes feljegyzések szerint Galiei még olyan kritikát is<br />
kapott, hogy koszos távcsôvel végezte a Nap megfigyelését.<br />
Galieli rajza a Napról 1612. június 23-án, több folttal a korongon (balra), és egy modern<br />
felvétel egy napfoltról (jobbra) (Vacuum Tower Telescope, NSO, NOAO)<br />
A Tejút felbontása<br />
A Tejút halványan derengô sávját távcsövével csillagok százaira bontotta,<br />
rámutatva, hogy azt az égen külön-külön láthatókhoz hasonló csillagok<br />
alkothatják.<br />
Galieli rajza az Orion csillagkép középsô részérôl, az Orion övérôl és kardjáról (balra), valamint<br />
a Hubble ûrteleszkóp felvétele az Orion-köd részletérôl (jobbra) (DBST, NASA, ESA, STScI)<br />
A távcsöves észlelések mellett sok fizikai kísérletet is végzett, továbbá<br />
a matematika terén is tett felismeréseket. Híressé vált állítólagos kísérlete,<br />
amelynek keretében a pisai ferde toronyból különbözô tömegû testeket<br />
ejtett le, ezzel bizonyítva, hogy a szabadesés sebessége (ha eltekintünk<br />
a légellenállástól) független a testek tömegétôl. Mindez ellentétben állt<br />
Arisztotelész tanításával, amely szerint a nehezebb testek gyorsabban,<br />
a könnyebbek pedig lassabban esnek.<br />
TuDoMÁNyoS MûSoRoK<br />
TELEFoNoN<br />
Nézze mobilján a National Geographic ismeretterjesztô<br />
filmjeit! Küldje a MOBTV szót SMS-ben<br />
a 17123-as, ingyenes számra, és tudjon meg<br />
mindent a Mobil TV-rôl!<br />
A pisai születésû Galileo<br />
eredetileg papnak készült,<br />
de apja tanácsára<br />
orvosnak tanult, majd a<br />
matematika felé fordult.<br />
Padovában járt egyetemre<br />
és Firenzében élt.<br />
Házasságon kívül három<br />
gyermeke született, akik<br />
közül csak a fiát vette a<br />
nevére és házasította ki.<br />
Kétszer is összetûzésbe<br />
került a Szentszékkel,<br />
éveket töltött házi ôrizetben,<br />
utolsó négy évét<br />
pedig vakon, sérvtôl és<br />
álmatlanságtól gyötörve<br />
töltötte.<br />
Találkozások 21.oldal<br />
SZÖVEG: [origo] Kereszturi Ákos, Simon Tamás FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot
RoAMING RoAMING<br />
Igába fogni Ókeanoszt<br />
Hollandia készül<br />
a klímaváltozásra<br />
Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a<br />
következô 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit.<br />
A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít<br />
el a jövôben még veszélyesebbé váló Északi-tengertôl, megemeli az IJssel-tó<br />
vízszintjét és új, illetve magasított gátakkal erôsíti Rotterdam védelmét.<br />
„Habár ôsi ellenségünk, Ókeanosz<br />
most nyugodni látszik, hamarosan<br />
fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá<br />
partjainkra” – írta le a XVI. században<br />
Andries Vierlingh, a parti védmûépítés<br />
tudományának úttörôje a hollandok<br />
létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet.<br />
A kétharmad részt mélyföldi<br />
fekvésû országban a múltban számos<br />
katasztrófát okoztak az árhullámok, és<br />
a tenger még a fejlett technika<br />
BRAD PITTET VAGy<br />
ANGELINA joLIE-T LÁTNÁ<br />
SZíVESEBBEN A MoBILjÁN?<br />
Küldje a SZTAR szót SMS-ben a 17123-as,<br />
díjmentes számra, és válassza ki kedvencét<br />
sztárháttérképeink közül!<br />
korában is jelentôs területeket foglalt<br />
vissza a szárazföldtôl. Az 1953. január<br />
31-ei vihardagály azonban, amely<br />
a gátak átszakítása után több mint<br />
200 ezer hektárt árasztott el vízzel a<br />
déli tartományokban, 1835 ember halálát<br />
okozta és 72 ezret tett földönfu tóvá,<br />
a tragikus tanulsággal együtt alapvetô<br />
fordulatot hozott az egyszerre<br />
éltetô és pusztító elem megzabolásának<br />
módszereiben.<br />
Költséghatékony csodákkal<br />
az ár ellen<br />
Az elôzetesen 14,5 milliárd dollárra<br />
becsült költségû, többlépcsôs Deltaterv<br />
jóváhagyásával elindult Hollandia<br />
páratlan árvédelmi rendszerének megvalósítása.<br />
A komplex dûne-, töltés-,<br />
csatorna-, gát- és zsiliphálózat kiala kítása<br />
önmagában lenyûgözô szakmai<br />
teljesítmény, de az utolsónak hagyott<br />
és a legnagyobb kihívást jelen tô<br />
Oosterschelde (Keleti-Scheldt) vihardagály<br />
elleni gát egyenesen a modern<br />
mérnöki csodák közé tartozik.<br />
Az erôs áramlatok mozgatta folyótor kolat<br />
vé dô ûvének eredeti tervét a különleges<br />
élôvilág és a bevételi forrást jelentô<br />
kagylóhalászat megszûnésének<br />
veszélye miatt meg kellett változtatni,<br />
így – a világon elsôként – normál tengerjárás<br />
esetén nyitott, árhullám esetén<br />
zárható mozgó zsiliptáblás gát<br />
épült sosem látott méretben és technológiai<br />
megoldásokkal. A 65 hatalmas<br />
beton támpillérbôl és 62 acélkapuból<br />
álló konstrukciónak annyi feltételnek<br />
kellett egyidejûleg megfelelnie, hogy<br />
tíz évig készült, és elôzetesen minden<br />
fázisát laboratóriumban tesztelték.<br />
BRAD PITT TERVEI<br />
A mélyföldi szakemberek stratégiai<br />
szemléletük és legendás<br />
gátépítô tehetségük miatt Európán<br />
kívül is igencsak keresettek.<br />
A Katrina által jórészt lerombolt,<br />
rendszeres hurrikánok<br />
tépázta New orleans az ô bevonásukkal<br />
dolgozza ki új, hatékonyabb<br />
árvízvédelmi rendszerét.<br />
A mérnökök elsôsorban a<br />
védômûvek típusát és optimális<br />
magasságát segítenek meghatározni<br />
a hadsereg szakértôinek,<br />
jóllehet kockázatalapú<br />
rendszerük egy az egyben nem<br />
ültethetô át az amerikai gyakorlatba.<br />
Louisiana fôvárosa<br />
más ügyekben ugyancsak szívesen<br />
látja a németalföldieket.<br />
Brad Pitt Make It Right segélyszervezetének<br />
megbízásából<br />
többek közt a világhírû MVRDV<br />
iroda tervez progresszív és környezetbarát<br />
cölöpházakat a katasztrófa<br />
pusztította Lower 9th<br />
Wardba, ahol néhány éven belül<br />
építészetileg és szociálisan is<br />
példamutató negyed jöhet létre.<br />
Folytassa, Hollandia!<br />
Találkozások 23.oldal
RoAMING RoAMING<br />
AMSZTERDAM<br />
A MoBILjÁN!<br />
Küldje a HOLL szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes<br />
számra az amszterdami háttérképekért!<br />
Történelmi küzdelem a tengerrel<br />
A Delta-program a szerkezeti bravúrokon<br />
túl azért is bámulatra méltó, mert<br />
az innovatív védômûvek építését a<br />
kockázatnak kitett érték beszámításával,<br />
az 1950-es években forradalminak<br />
számító képlet alapján végezték, így<br />
a projekt kezdettôl fogva teljesítette a<br />
biztonság és a gazdaságosság követelményeit.<br />
Az Oosterschelde-gát átadása<br />
után pályázatot írtak ki az ugyancsak<br />
kulcsfontosságú Maeslant-gát építésére,<br />
amely a Nieuwe Waterweg (Új víziút)<br />
vízszintjének szabályozásával, leereszthetô<br />
és elforgatható acélkapuk<br />
segítségével védi Európa legjelentôsebb<br />
kikötôjét, Rotterdamot, miközben<br />
lehetôvé teszi a tengerjáró hajók zavartalan<br />
forgalmát. Az ország zömének<br />
nyugalmát biztosító két gigantikus gát,<br />
a Delta-védômûvek „koronaékszereinek”<br />
súlyát jól érzékelteti, hogy Beatrix<br />
királynô személyesen avatta fel ôket.<br />
Stratégia kétszáz évre<br />
Az 1953-as vihardagály keletkezését<br />
és következményeit vizsgálva arra a<br />
következtetésre jutottak a szakemberek,<br />
hogy a tengerparton és a sûrûn<br />
lakott mögöttes területeken hasonló<br />
erejû árhullám 10 ezer évente fordulhat<br />
elô. Minthogy a holland GDP 45<br />
százalékát ebben a régióban állítják<br />
elô, a klíma- és árvízvédelmi kutatók<br />
ezt is messze túl kockázatosnak tartják.<br />
A globális felmelegedés és a szélsôséges<br />
idôjárás ráadásul lényegesen<br />
megnöveli a vízszint emelkedésének<br />
valószínûségét. A hollandok az európai<br />
folyók gyakori áradását egyértelmûen<br />
ennek a folyamatnak tudják be, miként<br />
arra is felhívták a figyelmet, hogy az<br />
Északi-tengeren egyre vadabb viharok<br />
veszélyeztetik a gátrendszereket. Megfigyelésüket<br />
igazolta a több országot<br />
fenyegetô 2007. novemberi árhullám,<br />
amikor elôször kellett leereszteni az új<br />
Maeslant-gát hatalmas acélkapuit.<br />
Találkozások 24.oldal<br />
Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson,<br />
gazdaságossági számításokon és<br />
össztársadalmi együttmûködésen alapul,<br />
a kormány erôteljes támogatásával.<br />
A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai<br />
szemlélete és legendás szakértelme világszerte<br />
keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minôsülô<br />
New Orleans árvízvédelmének kialakításában<br />
is ôk segítenek. A világhírû építész, Rem Koolhaas<br />
emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott<br />
ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot,<br />
és nagyban csökkentené Európa energiafüggôségét.<br />
„Az élô nép a jövôjének épít” – akár<br />
az ország mottójaként is felfogható<br />
az Északi-tengert és a mai IJsseltavat<br />
elválasztó Afsluitdijk (Zárógát)<br />
emlékmûvének felirata. A vizionárius<br />
hollandok ezúttal még nagyobb fába<br />
vágták a fejszéjüket, ugyanis nemrég<br />
közzétett programjuk célja az, hogy<br />
200 évre elôre kivédjék a klímaváltozás<br />
hátrányos hatásait. Ekkora távlat<br />
túl merésznek tetszhet a fejlôdés<br />
beláthatatlanságának tükrében, de a<br />
terv nagyon is pragmatikus alapokon<br />
nyugszik. A Cees Verman vezette Delta<br />
Bizottság a leghitelesebb forrásból<br />
gyûjtött adatokat. Az óceánokat egybefüggô<br />
tömegnek tekintô és viselkedésüket<br />
e szerint prognosztizáló elôrejelzések<br />
helyett speciális felmérést<br />
készíttettek a 2007-es Nobel-békedíjon<br />
Al Gore-ral osztozó Intergovernmental<br />
Panel on Climate Change szakértôivel.<br />
Az eredmények azt mutatják, hogy<br />
az Északi-tenger vízszintje 2050-ig 40,<br />
2100-ig 65–130 centiméterrel, 2200-ig<br />
pedig négy méterrel emelkedik a jelenlegihez<br />
képest, tehát a cselekvés valójában<br />
létszükséglet.<br />
Elébe vágni a tengernek<br />
Míg a lakosság attól tart, hogy a vízszintemelkedés<br />
még beljebb nyomja a tele -<br />
püléseket a szárazföldön, a Delta Bi zottság<br />
szerint három méter különbség sem<br />
jelent majd problémát, ha most elkezdik<br />
a tenger visszaszorítását. Az ország<br />
nyugati partvonalának 4 kilo méteres<br />
„kitolása” a gyakorlatban annyit jelent,<br />
hogy a kotróhajók egy évszázadon át<br />
minden egyes évben 121 millió köbméter<br />
homokot szednek fel a tengerfenékrôl<br />
és raknak le a partszegélyre,<br />
amit a hullámok természetes úton leülepítenek,<br />
és lassan létrejön a rekreációs<br />
övezetnek is alkalmas új partszakasz.<br />
Ha minden tervszerûen halad,<br />
Hollandia területe a földnyerés révén<br />
100 év múlva mintegy ezer négyzetkilométerrel<br />
nôhet. Emellett mesterséges<br />
szigetláncot létesítenének az északi<br />
part védelmére, a Rajna és a Maas<br />
torkolatánál termôföldet alakítanának<br />
vissza ártérré az Alpokból lezúduló<br />
csapadék felfogására, valamint a<br />
védômûvek megmagasításán kívül további<br />
vihardagály elleni gátakat építenének<br />
Rotterdam, Dordrecht és más<br />
városok körül. A vízelvezetést megkönnyítendô,<br />
a tenger mozgásával<br />
összhang ban fokozatosan másfél méterrel<br />
tervezik megemelni az IJssel-tó<br />
vízszintjét.<br />
A modern gátépítés vívmányai<br />
Az ambiciózus elképzelés megvalósítása<br />
kétségkívül áldozatokat kíván. A maratoni<br />
kotrómûvelet a környezetvédôk<br />
tiltakozását vívhatja ki, ellenállásra lehet<br />
számítani az árteresítés miatt költözésre<br />
kényszerülô gazdálkodóktól,<br />
és az IJssel-tavat övezô házak tulajdonosai<br />
sem fognak örülni a munká-<br />
EuRÓPA ZÖLDAKKuMuLÁToRA<br />
A PARToN<br />
ugyancsak modellértékûnek<br />
számít az északi-tenger partvidékének<br />
megújuló energiaforrását<br />
hasznosító megaprojekt, amelyet<br />
Rem Koolhaas dolgozott ki<br />
a Holland Természet- és Környezetvédelmi<br />
Alapítvány megbízásából.<br />
A látnoki terveirôl ismert<br />
sztárépítész Zeekracht-koncepciója<br />
„Európa zöldakkumulátorát”<br />
hozná létre nemzetközi<br />
együttmûködésre épülô szélfarmhálózattal.<br />
A hajózási útvonalakkal,<br />
természetvédelmi és<br />
üdülôövezetekkel összekapcsolt<br />
erômûlánc a számítások szerint<br />
annyi energiát termelhetne a hét<br />
érintett parti országban, amennyit<br />
ma az Arab-öböl állít elô, és 2020ra<br />
önállóan fedezné a mélyföldi<br />
háztartások áramszükségletét.<br />
A regionális szuperhálózat közös<br />
know-how-val és infrastruktúrával<br />
mûködne, és a szolgáltatástól az<br />
elosztáson át a kereskedelemig<br />
lefedné az energetikai tevékenység<br />
teljes spektrumát. A fenntartható<br />
fejlesztésben áttörést jelentô<br />
programmal 2050-re lényegesen<br />
csökkenne a kontinens oroszországtól<br />
és az öbölbeli olajállamoktól<br />
való függôsége.<br />
latoknak. Nem minden térség kaphat<br />
egyforma erôsségû védelmet, az elkötelezettség<br />
mégis megvan a társadalom<br />
minden szintjén. Az árvízkezelési<br />
program zárásaként novemberben a<br />
kormány kezdeményezésére és részvételével<br />
végrehajtották az elsô átfogó<br />
evakuációs gyakorlatot. A holland<br />
attitûd világviszonylatban is iránymutató<br />
lehet, hiszen ma hárommilliárd ember,<br />
a Föld népességének fele él olyan<br />
parti területen, ahol a globális felmelegedés<br />
a legnagyobb károkat okozhatja.<br />
A fokozott áradásveszély és a kevésbé<br />
feltûnô, de hasonlóan súlyos gondok<br />
– köztük a tengervíz beszivárgása a<br />
felszín alatti víztartó rétegekbe – a demográfiai<br />
és az ökológiai trendek alapján<br />
2025-ben már hatmilliárd (!) ember,<br />
a 8,5 milliárdra tehetô össznépesség<br />
közel kétharmadának életminôségét<br />
fogják rontani.<br />
Találkozások 25.oldal<br />
SZÖVEG: www.hg.hu FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot
T-MoBILE T-MoBILE<br />
Mobilkód<br />
Meghódítja a világot<br />
Párizs, Louvre múzeum. Az elsô látogatás alkalmával a mûvészeteket<br />
kedvelôk elsôsorban a három leghíresebb nôalakra, a Milói Vénuszra,<br />
a Szárnyas Nikére és természetesen a Mona Lisára kíváncsiak. De mi<br />
történik, ha a lelkes turista a szálláson felejti az útikönyvét, és elôzô<br />
este sem nézett utána a mestermûveknek?<br />
Évente hatmillió látogató érkezik a<br />
Louvre múzeumba számtalan országból,<br />
más és más kulturális háttérrel:<br />
mindenki a saját maga módján fedezi<br />
fel a kortalan mûvészetet. De mi történik,<br />
ha a mûkedvelôk a szálláson hagyták<br />
az útikönyvet? Hogy lehet többet<br />
megtudni a Milói Vénuszról, a Mona<br />
Lisáról, a Szárnyas Nikérôl vagy a többi<br />
látványosságról? A nem túl távoli jövôben<br />
egy egyszerû módszer kínálkozik<br />
arra, hogy ott helyben, a Louvre múzeumban<br />
megoldódjon a probléma.<br />
Találkozások 26.oldal<br />
A kulcs a kétdimenziós mobilkódok használata:<br />
a rejtvényszerû kódok, melyek a<br />
vonalkódok által hordozott információk<br />
több százszorosát tartalmazhatják, a<br />
mobiltelefon és az internet közötti kapocsként<br />
mûködnek és azonnali információt<br />
biztosítanak a felhasználóknak.<br />
De hogyan is mûködik ez<br />
a gyakorlatban?<br />
Ha a múzeumban az alkotások kapnak<br />
egy-egy mobilkódot (jelen esetben ún.<br />
QR, Quick Response kódot, de más<br />
típusú kódok is léteznek), feladatunk<br />
egyszerû: ha még több információt szeretnénk<br />
megtudni az adott mûrôl vagy<br />
készítôjérôl, csupán le kell „fényképeznünk”,<br />
„szkennelnünk” mobiltelefonunkkal<br />
a kétdimenziós kódot.<br />
Az internetrôl ingyenesen letölthetô<br />
kódolvasó program „kicsomagolja”<br />
a kódban elrejtett információt és továbbítja<br />
a hiperlinket a készülék böngészôjének,<br />
így a keresett információ<br />
láthatóvá válik a mobil képernyôjén<br />
a mobilinternet segítségével.<br />
MAGyARoRSZÁGoN ELôSZÖR A 2008-AS SZIGET FESZTIVÁL ALKALMÁVAL TESZTELTéK A MoBILKÓDoT<br />
A regisztrált játékosok szavazóként és választottként is részt vehettek a Sziget szépét, rockerét, punkját és szerkóját<br />
keresô játékban, valamint a fesztivál teljes programját is letölthették a kódok segítségével. Aki regisztrált –<br />
nyakában saját kódjával várta, hogy lefotózzák, vagy ô fotózta a számára szimpatikus versenyzôt – ha az illetô is<br />
rendelkezett mobilkóddal. A kódolvasó szoftver azonnal felismerte a fotóst és a kódtulajdonost, és a játék mobilwebes<br />
vagy WAP-oldalára terelte a játékost, aki kiválaszthatta, melyik kategóriában jelöli a versenyzôt, és nyomon<br />
követhette az adott kategória top 10 helyezettjét is.<br />
A játék mobilkódjainak technikai megvalósítását a Magyar Telekom leányvállalata, az M Factory végezte. A játék<br />
elsôdleges célja az volt, hogy felmérjék az ügyfelek reakcióját, és teszteljék az új alkalmazást.<br />
Próbálja ki a kedves olvasó is, hogy<br />
milyen információt rejtenek az alábbi<br />
mobilkódok!<br />
így nagyon egyszerûen és gyorsan<br />
juthatunk információhoz csupán pár<br />
gombnyomással.<br />
A mobilkódmánia elôször Japánba tört<br />
be. Eleinte az iparban használták leltározáshoz,<br />
mostanra azonban egy olyan<br />
eszközzé vált, mellyel számtalan információt<br />
közölhetünk. A kezdetekkor a<br />
japán szolgáltatók a kódok használatára<br />
vonatkozó oktatóanyagokat helyeztek<br />
el modelljeiken, így a felhasználók<br />
gyorsan megtanulták kihasználni az új<br />
technológiában rejlô lehetôségeket.<br />
A kódok ráadásul nemcsak linkeket<br />
rejthetnek, hanem megadhatunk telefonszámot,<br />
tetszôleges szöveget (250<br />
karakterig) vagy akár teljes, megcímzett<br />
SMS-t is. Európában is egyre több<br />
helyen fedezik fel a mobilkódokat, Spanyolországban<br />
az Andalúz Innovációs<br />
Turisztikai Központ vezette be nemrég<br />
„AndalucíaQR” szolgáltatását. Ha Spanyolország<br />
eme izgalmas déli tartományába<br />
látogatunk, különbözô információkat<br />
tölthetünk le a mobilkódok<br />
segítségével a térség turisztikai látványosságairól,<br />
az aktuális kulturális- ,<br />
szabadidôs vagy sportprogramokról,<br />
vagy akár az andalúz cégekrôl.<br />
Képzeljük el, hogy épp Sevillába utazunk<br />
húsvétkor. A kódok segítségével<br />
pillanatok alatt megtudhatjuk, hol rendezik<br />
a következô, látványos húsvéti<br />
körmenetet, hol lesz flamenco-est, vagy<br />
hogyan juthatunk el legegyszerûbben<br />
a Kolumbusz-emlékmûhöz.<br />
KÓD200, A NyERô KÓD<br />
A sikeren felbuzdulva február elején indult egy két hónapos nyereményjáték,<br />
melynek célja a mobilkód megismertetése a szélesebb közönséggel. A részvételhez<br />
csupán le kell tölteni a kódolvasó programot, úgy, hogy a KÓD200 szót<br />
elküldjük a 17660-as rövid díjmentes hívószámra SMS-ben (a válaszban kapott<br />
linkre kattintva tölthetô le díjmentesen a program), és már harcba is lehet<br />
szállni a négy álomutazás, a fényképezôgépek, hordozható számítógépek vagy<br />
mobiltelefonok egyikéért. Az úti célokat is a mobilkódok rejtik, így a kód leolvasása<br />
után tudhatjuk meg, hová nyerhetünk álomutazást. A játék hirdetése<br />
nyomtatott és online felületeken egyaránt megtalálható, de minden további<br />
információ fenn van a www.mobilkod.hu internetes oldalon is.<br />
A mobilkódok alkalmazása számtalan területen ötletes megoldás lehet, hiszen<br />
alkalmas információközlésre (például elhelyezhetôk a buszmenetrendek a<br />
buszmegállókban), jegyvásárlásra – így a papírnyomtatás is csökken, mely<br />
igen fontos a környezetvédelem szempontjából – vagy akár mobiltelefonos<br />
fizetésre is. A mobilkódokon elhelyezett „fix pontok” ráadásul azt is biztosítják,<br />
hogy a kódolvasó programok tetszôlegesen elforgatva is felismerjék a<br />
kódok tartalmát, és a kódolvasás akár a számítógép képernyôjérôl, a mobiltelefon<br />
kijelzôjérôl vagy a Találkozások magazin nyomtatott oldalairól is elvégezhetô.<br />
Ne lepôdjenek meg tehát, ha a jövôben mobilkódokkal találkoznak a<br />
lap hasábjain! Bôvebb információt a mobilkódokról és segítséget az alkalmazásukhoz<br />
a www.mobilkod.hu oldalon találhatunk. Kellemes „rejtvényfejtést”!<br />
Találkozások 27.oldal<br />
SZERZô: T-<strong>Mobile</strong>
NôNAP NôNAP<br />
Ha végignézzük a Spencer hölgyek portréit, azonnal feltûnnek a családi<br />
vonások, de még közülük is kiemelkedik Lady Di apai nagyanyja, aki szinte<br />
a megszólalásig hasonlít unokájára. Sorsuk egyéb párhuzamosságai mellett<br />
talán ez is közrejátszott abban, hogy a hercegnô ôt választotta példaképéül.<br />
Találkozások 28.oldal<br />
A nô öröksége<br />
Diana, a celebration<br />
A világnak mindig is szüksége volt az „álomhercegnôkre”,<br />
akik szépségükkel, nemes ségükkel<br />
hercegük mellett a nép szívét is meg hódítják.<br />
Asszonyokra, akik nemcsak a hagyományos nôi<br />
értékek tökéletes reprezentánsai, hanem különcségükkel<br />
ki is tûnnek saját korukból.<br />
Erre a szerepre a nemesi családok<br />
nôtag jai kivételesen alkalmasak.<br />
Korunk hercegnôjét, Dianát is már<br />
életében legendává tette szépsége,<br />
kedvessége, stílusa, humanitárius tevékenysége,<br />
botrányos szerelmi élete<br />
és tragikus halála. Népszerûsége pedig<br />
azóta sem csökkent. Sírjához évente<br />
több százezren látogatnak el,<br />
a róla szóló világturnés kiállítás pedig<br />
– amely most éppen Budapesten<br />
látható – az USA-ban és Ausztráliában<br />
eddig csaknem kétmillió embert vonzott.<br />
Diana azonban nem az elsô volt a<br />
sorban. A nagy múltú Spencer család<br />
hölgytagjai generációkon át génjeikben<br />
hordozták, példájukkal erôsítették a hagyományos<br />
nôi szerepeket és sorsokat.<br />
Szabadság, szerelem<br />
E kettô a merev tradíciók közé szorított<br />
nemeskisasszonyoknak is nagyon<br />
kell. Ahogy Diana ük-ük-ük-nagynén-<br />
jének is, aki igazi botrányhôse volt a<br />
XVIII. század végi Angliának. Georgiana<br />
Spencer házassága idôsebb, rangban<br />
felette álló férjével boldogtalanságra<br />
volt ítélve, amit ô érdekes módon<br />
oldott meg. Odaköltöztette legjobb barátnôjét<br />
otthonukba, áldását adva ezzel<br />
köztudott viszonyukra férjével, akihez<br />
Lady Elizabeth a hercegnô halála után<br />
hozzá is ment. Cserében az ünnepelt<br />
szépség Grey earljét választotta szeretôjének,<br />
és a walesi herceg szívét is<br />
összetörte. Ha errôl nem jutna azonnal<br />
eszünkbe a Charles–Diana–Camilla<br />
háromszög, egyéb hasonlóságokat is<br />
felfedezhetünk. Bár a boldogtalanság<br />
Találkozások 29.oldal
SZERZô: Horváth Beáta FoTÓ: Europress, Lakos Gábor<br />
NôNAP NôNAP<br />
mindkét asszonynál bulímiához vezetett,<br />
gyerekeiket példás szeretettel nevelték.<br />
Devonshire hercegnôje feltûnô<br />
frizuráival és ruháival, míg a walesi hercegnô<br />
kifinomult eleganciájával teremtett<br />
európai divatot. Mindketten mozgalmas<br />
társasági életet éltek, és férjeikkel<br />
ellentétben nem zavarta ôket a szépségüknek<br />
szóló hódolat. Dianát Sir Elton<br />
John híres dalában a gyertyalánghoz<br />
hasonlította, Georgianának pedig egy<br />
ír kukásember így fejezte ki csodálatát:<br />
„Hölgyem, engedje meg, hogy meggyújtsam<br />
a pipámat szemei tüzében!”<br />
A jóságos hercegnô meséje<br />
Ha végignézzük a Spencer hölgyek<br />
portréit, azonnal feltûnnek a családi vonások,<br />
de még közülük is kiemelkedik<br />
Lady Di apai nagyanyja, aki szinte<br />
a megszólalásig hasonlít unokájára.<br />
Sorsuk egyéb párhuzamosságai mellett<br />
talán ez is közrejátszott abban, hogy<br />
a hercegnô ôt választotta példa képéül.<br />
Lady Cynthia Hamilton – bár nem kapott<br />
színvonalas képzést – intelligenciájának<br />
és a kitartó önmûvelésnek köszönhetôen<br />
méltó háziasszonya lett<br />
a férje által rendezett értelmiségi össze-<br />
Ausztrália és az USA után Európába, egyenesen<br />
hozzánk érkezik a lebilincselô gyûjtemény.<br />
jöveteleknek. Bár ô szûk környezetén<br />
kívül kevésbé volt ismert, Althorpban<br />
máig emlegetik megnyerô személyiségét,<br />
segítôkészségét. Teljes energiáját<br />
a jótékonysági munkára fordította,<br />
dolgozott a Woman’s Land Army nevû<br />
szervezetben, amely a háború alatt a<br />
mezôgazdaságban dolgozó nôket fogta<br />
össze, és nevét viseli a megyei hospice-mozgalom.<br />
Diana szintén érettségi<br />
nélkül került ki az oktatásból,<br />
házassága elôtt takarítással, gyermekfelügyelettel<br />
és segédóvónôi állásával<br />
tartotta fennt magát. Hercegnôként<br />
késôbb felkarolta az AIDS-betegek<br />
ügyét, szót emelt a menekültek, a tanulási<br />
nehézségekkel küzdôk és a börtönviseltek<br />
családjainak érdekében.<br />
S ha mindez nem lenne elég, a fáma<br />
szerint Lady Cynthia kezét is megkérte<br />
a walesi herceg, ám ô Spencer grófját<br />
választotta helyette… Talán ha a nagymama<br />
figyelmeztette volna unokáját a<br />
királyi család és a Spencerek közötti<br />
évszázados botrányokra, Diana meséje<br />
is happy enddel végzôdött volna.<br />
Így azonban – bár ô nem menekülhetett<br />
a családi végzettôl – a mi korunk<br />
is gazdagabb lett egy hercegnôvel és<br />
az ô szomorú tündérmeséjével.<br />
DIANA, A CELEBRATIoN<br />
A kiállítás egyik legmeghatóbb darabját, Diana családi fotóalbumát Erôs<br />
Antónia helyezhette el, aki szintén felhasználja ismertségét a cukorbetegség<br />
elleni harcban.<br />
– Diana alakja azért áll hozzám közel – mondta Erôs Antónia –, mert hírnevét,<br />
szépségét igyekezett jótékony célokra fordítani. Emellett azonban nagyon<br />
megható volt végiglapozni ezt az albumot, hisz a „hétköznapi” gyerekkor<br />
képei, akár a mieink is lehetnének. Persze mi csak álmodozhattunk a gyerekírógéprôl,<br />
a medencés házról és a porcelán babaházról, de a meghitt családi<br />
életképek, amelyet mind Diana édesapja készített, közelebb hozzák, megmutatják<br />
a hercegnô emberi arcát.<br />
A történet folytatódik<br />
Exkluzív interjú Charles Spencerrel<br />
A hercegnô emlékét nemcsak a kiállítás ôrzi, hanem a róla elnevezett<br />
alapítvány is, amelynek Diana nôvére, Lady Sarah McCorquodale az<br />
elnöke. Lady Sarah egyike volt azon keveseknek, akikben Diana megbízott.<br />
A testvéri szálak mellett közös pont volt életükben wales-i herceg<br />
– aki Diana elôtt rövid ideig Sarahval is járt a – és a jótékonyság.<br />
Amit Diana hercegnôként az emberekért<br />
tett, az fantasztikus, és emellett<br />
szeretô anya, igézô nô is volt<br />
egyben – mondta el a Találkozásoknak<br />
Charles Spencer, Diana bátyja,<br />
aki a megnyitóra Magyarországra<br />
látogatott.<br />
Én azonban mindig a nôvéremet<br />
fogom látni benne. Ôrzöm magamban<br />
a nevetését, a tréfáit. Dianának<br />
ugyanis nagyon jó humorérzéke<br />
volt, és mindig tudott nevetni akár<br />
magán is – nem vette túl komolyan<br />
az életet… A nôvéremmel is szoros<br />
kapcsolatban voltak, Sarah rengeteget<br />
segített neki, és sokszor elkísérte<br />
körútjaira, ahol egy-egy általa felkarolt<br />
ügy érdekében kampányolt.<br />
Ezért mindketten kötelességünknek<br />
érezzük folytatni a családi hagyományokat,<br />
és segíteni a rászorulókon.<br />
Így hoztuk létre a Diana Princess of<br />
Wales emlékalapítványt. A kiállítás<br />
összes bevétele ezt gyarapítja, ami az<br />
egyik fontos érv volt amellett, hogy a<br />
világ elé tárjuk személyes emlékeinket.<br />
És bár a mai napig nehéz végigmennem<br />
a kiállított tárgyak között,<br />
nem azért mutatjuk meg ôket, hogy<br />
a halálára emlékezzünk. Aki már<br />
vesztette el családtagját, az tudja,<br />
hogy az idô nem gyógyítja be a sebeket.<br />
Én sem nézem végig gyakran<br />
a termeket, mert mindig van, ami<br />
szíven üt… A gyûjteménnyel mégis<br />
inkább a hercegnô életét szeretnénk<br />
ünnepelni. Megôrizni ôt olyannak,<br />
amilyen volt, hogy az idô ne homályosítsa<br />
el emlékét.<br />
Találkozások 31.oldal<br />
SZERZô: Horváth Beáta FoTÓ: Lakos Gábor
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
Salonga- kalandok<br />
Magyar etológusnô<br />
kongói blogja<br />
Találkozások 32.oldal<br />
Jane Goodall, a világhírû fôemlôskutató<br />
munkásságának köszönhetôen<br />
a csimpánzok életét, viselkedését,<br />
szokásait jól ismeri a tudomány,<br />
a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat<br />
azonban alig néhány<br />
kutatócsoport tanulmányozza, köztük<br />
a németországi székhelyû Max Planck<br />
Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott<br />
dr. Csatádi Katalin etológus.<br />
Az [origo]-n folytatásokban megjelenô,<br />
személyes hangú beszámolóinak<br />
rövidített változatából most mi is megismerhetjük<br />
a kongói kutatótábor<br />
mindennapjait.<br />
Salonga-kalandok<br />
Az alábbi naplót Közép-Afrika szívébôl,<br />
a Kongói Demokratikus Köztársaság<br />
esôerdejében, egy pálmakunyhó fedezékébôl,<br />
napelemmel töltött laptopon<br />
írom. Etológusként egy posztdoktori<br />
ösztöndíjat elnyerve kaptam lehetôséget<br />
arra, hogy a viselkedéskutatás egy<br />
különleges ágába bepillantást nyerjek,<br />
és vadon élô bonobókat (Pan paniscus)<br />
tanulmányozhassak. A Rügyek<br />
és Gyökerek Egyesület társelnökeként<br />
Jane Goodall csimpánzkutató nyomdokaiban<br />
járni különleges lehetôség,<br />
és a személyes tudományos karrierem<br />
szempontjából is mérföldkô ez az állás.<br />
Bár bonobókkal állatkerti körülmények<br />
között már foglalkoztam, a trópusi terepmunka<br />
teljesen új terület számomra,<br />
így számtalan új élmény ér.<br />
A kutatócsoport, amelyhez csatlakoztam,<br />
a Max Planck Evolúciós Antropológia<br />
Intézet szervezésében mûködik,<br />
a csoport vezetôi dr. Gottfried Hohmann<br />
és dr. Barbara Fruth. A Kongóban<br />
állomásozó csapat kiemelkedôen<br />
fontos munkát végez a bonobók tudományos<br />
megfigyelésében: 2008 októberében<br />
például elsôként számolt be<br />
róla, hogy az eddig rendkívül békés<br />
természetûnek ismert emberszabású<br />
faj egyedei, más fôemlôsökhöz hasonlóan,<br />
szintén vadásznak fôemlôsökre,<br />
sôt, a portyákban a nôstények igen<br />
aktív szerepet játszanak.<br />
SALoNGA-KALANDoK<br />
AZ oRIGoN<br />
A következô bejegyzés tartalmából: út<br />
a táborba termeszvárak között, éjszakai vihar<br />
és embertelen hasmenés...<br />
Találkozások 33.oldal
TuDoMÁNy TuDoMÁNy<br />
Találkozások 34.oldal<br />
LÁToTT MÁR<br />
GÖRDESZKÁS MAjMoT?<br />
A mobilján magával is viheti! Küldje a MAJOM<br />
szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra<br />
a háttérkép letöltéséhez!<br />
Maga a kutatás Kinshasától, a Kongói<br />
Demokratikus Köztársaság fôvárosától<br />
600 km-re északkeletre, a Lui Kotal<br />
nevû táborban folyik. Lui Kotal helyi<br />
nyelven, vagyis kikunduul örök életet<br />
jelent. A táborhoz legközelebbi falu<br />
Lompole, az ô erdejükben található<br />
a kutatási terület, és ebbôl a faluból<br />
érkezik hetente kétszer az ellátmányunk<br />
is. A kutatókkal egymás között<br />
angol nyelven beszélünk, a helyiekkel<br />
pedig nagyrészt franciául igyekszünk<br />
megértetni magunkat.<br />
A munkám két részbôl tevôdik össze:<br />
havonta két hetet a bonobók követésével<br />
és viselkedésük megfigyelésével,<br />
két hetet pedig az általuk fogyasztott<br />
növények éves megújulásának tanulmány<br />
ozásával töltök. A tábori élet persze<br />
a kutatómunka mellett legalább<br />
annyira szól a beilleszkedés és túlélés<br />
mindennapi nehézségeirôl – a férgek,<br />
hangyák és kígyók támadásairól, az<br />
erôltetett menetekrôl derékig érô<br />
mocsár ban, a trópusi viharok veszélyeirôl.<br />
…<br />
A Kongói Demokratikus Köztársaság<br />
Közép-Afrikában, a Congo folyótól<br />
keletre fekszik, egy keskeny folyosó<br />
köti össze az Atlanti óceánnal.<br />
Nevét a határfolyóról, illetve az itt élô<br />
Bakongo törzsrôl kapta, akik a bantu<br />
nyelvet beszélik. Afrika harmadik<br />
legnagyobb országát az elmúlt száz<br />
évben hívták már Belga Kongó, Leopoldville<br />
és Zaire néven is. Történelme<br />
a kizsákmányolás és korrupció<br />
egyvelege. A hutu és tuszi törzsek<br />
között tíz éve dúló háború eddig<br />
5 és fél millió ember életét követelte<br />
– a legpusztítóbb öldöklés a II. világháború<br />
óta.<br />
2008. szeptember 9. érkezés<br />
Megérkeztem egyben a táborba. Nincs<br />
ugyan ideje az e-mail küldésnek (rendesen<br />
hétfô és csütörtök lesz az internetnap),<br />
de mivel két napja csak annyit<br />
tud rólam a családom, hogy valahol<br />
a kongói dzsungel közepén vagyok,<br />
küldhetek egy életjelet magamról.<br />
Most van körülbelül egy órám, hogy írjak<br />
– addig tart a laptop akkumulátora<br />
–, úgyhogy igyekszem kihasználni. …<br />
Átvágtunk Kinshasán, legalább egy óra<br />
volt az út, pedig nem mentünk messze.<br />
A közlekedés a városban katasztrofális.<br />
Sávok nincsenek, az út is rossz,<br />
mindenki dudál meg villog. Az út szélén<br />
milliónyi ember, pedig akkor már<br />
este 10 óra is elmúlt. Kérdeztem, mi<br />
ennek az oka, kiderült, mindenki arra<br />
vár, hogy hazavigyék a munkából.<br />
Minibuszok járják a várost, és arra<br />
kapaszkodnak fel az emberek – mindenhonnan<br />
lógnak, a kocsik oldaláról,<br />
tetejérôl, hátuljáról. … Csak két éjszakát<br />
maradtunk Kinshasában, ami tulajdonképpen<br />
egy teljes napot jelentett.<br />
Ezt nagyrészt olvasással és a következô<br />
kilenc hónapig nem élvezhetô<br />
luxussal, SMS-írással töltöttem. Egyszer<br />
a kolónia közös medencéjében<br />
is megfürödtünk. Ahogy alámerültem<br />
a kissé szürke vízben, magamban<br />
hálát adtam a doktornônek, akinek javaslatára<br />
a kötelezôkön kívül a drága,<br />
de valószínûleg hatásos E. coli elleni<br />
oltást is beadattam magamnak...<br />
… Egyszer szálltunk csak le útközben<br />
üzemanyagért, egy Sanguina nevû<br />
apró településen. Fölülrôl nagyon takaros<br />
kis falunak tûnt, kiderült, hogy ezt<br />
is misszionáriusok építették. Ott már<br />
nem volt térerô. Az egész falu kint volt<br />
a leszállópályánál, ami nem volt más,<br />
mint egy széles földút. … Aztán újra felszálltunk,<br />
és csak Ipopében, a „végállomáson”<br />
szálltunk le.<br />
…Kétszer, sôt háromszor is ettünk Lompoléban.<br />
Délben és este egy csikuanga<br />
nevû rettenetet, amit elôször becsü letbôl<br />
megettem, de csak nehezen tartottam<br />
vissza. Mind a szaga, mind az íze<br />
azt ordítja, hogy ne egye meg az ember.<br />
Maniókából készült gombóc, és mint<br />
utólag kiderült, a világ harmadik leg -<br />
fontosabb szénhidrátforrása. Andrew<br />
megnyugtatott: ezt fogom enni 9 hónapon<br />
keresztül. Viszont a hús, amit<br />
adtak hozzá, az finom volt. Kér deztem<br />
Andrew-t, kecske-e, mert vörös hús volt,<br />
A Kongói Demokratikus Köztársaságban található<br />
Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti<br />
parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedül itt<br />
élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink,<br />
a bonobók.<br />
és láttam is egy kecskét legelészni,<br />
de közölte, hogy nem: antilop. Szóval<br />
si került rögtön az elsô nap bush meatet<br />
(a vadonban leölt állatot) ennem. Ez volt<br />
délben, estére csikuanga, majdnem<br />
sírtam, egy falat után könyörögtem<br />
Andrew-nak, hogy egye meg. …<br />
A tábor<br />
Reggelire kenyeret kaptunk, ami, mint<br />
utólag kiderült, itt nagy luxus, nagyonnagyon<br />
jólesett kávéval és háromszögû<br />
sajttal. Hogy azt honnan kerítettek?<br />
Ezután következett a 20 km-es túra a<br />
táborhelyre. … A táborban most négy<br />
ember van: az angol dr. Andrew Fowler,<br />
Isaac Schamberg, aki milwaukee-i,<br />
és Delphine Ronfot, a camp manager,<br />
aki francia Toulouse-ból. Mindannyian<br />
a Max Planck Intézet terepi kutatói<br />
és nagyon szimpatikusak, sôt, kiderült,<br />
hogy Delphine nem hajlandó megenni<br />
a csikuangát. :) … Mielôtt megérkeztem<br />
volna, elveszett egy lány a táborból,<br />
s ezért annyi a kajánk, mint a rohadás:<br />
a speciális mentôk 3 hónapra elég<br />
rizst meg babot hoztak 50 embernek.<br />
E miatt az ügy miatt be sem mehetek<br />
az erdôbe anélkül, hogy valaki fogná<br />
a kezemet, és csak 2 hét múlva mehetek<br />
elôször kísérettel. De nem baj.<br />
Várt egy olyan ismertetô, amiben vastag<br />
nagybetûvel volt kiemelve, hogy<br />
amennyi ben bemegyek egyedül az<br />
erdôbe, vagy onnan egyedül jövök<br />
vissza, azonnal kirúgnak, és mehetek<br />
vissza a balettbe ugrálni.<br />
Találkozások 35.oldal<br />
SZERZô: dr. Csatádi Katalin FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot
SZERZô: VFCS FoTÓ: Apple<br />
KüTyü<br />
Az Alma színe<br />
Lelke mélyén az alma színes. Hiába a letisztult formák,<br />
az elegáns fekete, a tiszta fehér és a techno alumíniumváz<br />
– az Apple minden számítógépek és kütyük legszínesebbike.<br />
25 éve az ôs-Macintosh kocka egerével<br />
és flopi etetônyílásával ugyan krémszürke<br />
mûanyagban pompázott, de a<br />
sarkítatlanul domború monitor alatt már<br />
ott virított a szivárványszínû harapott<br />
alma. Az Apple-logó büszkén töltötte ki<br />
a Colour Classic modell szemkápráztatóan<br />
színes VGA üdvözlô képernyôjét.<br />
10 éve következett be a nagy színrobbanás,<br />
amikor Jonathan Ive a dizájncsapat<br />
élére került, és debütált az iMac.<br />
Elôször csak bondi blue színben, amit<br />
a Sydney melletti Bondi Beach kékje<br />
ihletett. Aztán jött az öt gyümölcsszín:<br />
áfonya, eper, mandarin, lime és szôlô,<br />
melyek átírták a számítástechnika és<br />
a dizájntörténelmét. Az elsô iBook és<br />
Áttetszô ruhát kapott az iPod nano.<br />
A feszesen testre simuló, szilikonos<br />
nano Vibes kilencféle mintával domborítja<br />
ki a színes nanók árnyalatait.<br />
Találkozások 36.oldal<br />
a PowerMac két szériája még az áttet -<br />
szô zselés szopottcukor-dizájn jegyében<br />
született, de a hófehér snow széria<br />
és a minimalista koncepció pár év alatt<br />
leszámolt a rikító almákkal. Jött és<br />
maradt a fényes fehér, aztán a matt<br />
fekete és az alumínium ház. Az iPod<br />
és legutóbb az iPhone is követte a sikkes<br />
trendet.<br />
Az almának persze megtiltani nem lehet,<br />
úgyhogy így vagy úgy, de idôvel kiszínesednek<br />
a Mac-család tagjai. Most<br />
épp az iPod nano kapott selyemfényû<br />
színes burkolatot, az idegen gyártók<br />
pedig tonnaszám kínálják a színes Mac-<br />
Book-, iPod- és iPhone-kiegészítôket.<br />
A Bondi blue iMac lett<br />
minden idôk legismertebb<br />
számítógépe. Kulcstartótól<br />
a ceruzahegyezôn át<br />
a hangfalig mindenféle<br />
formában felbukkant már.<br />
Fényes, ragyogóan<br />
színes tokba öltözteti<br />
a telefont az<br />
iSkin. Az iPhone új<br />
ruhája puha, biztos<br />
fogást ad, ütés és<br />
karcolás ellen véd,<br />
az érintôképernyôt<br />
pedig víztiszta vagy<br />
tükrözô fólia óvja a<br />
sérülésektôl.<br />
Duplanet-kedvezmény<br />
filmet nézek<br />
a neten<br />
online játszom<br />
a srácokkal<br />
Új 3 GB mobilinternet-<br />
elôfizetés + otthoni<br />
korlátlan internet, 1 év<br />
hûségidôvel együtt már<br />
havi 5890 Ft-tól!<br />
a gyerekekkel<br />
chatelek<br />
a haverokkal<br />
levelezek<br />
Internet kint és bent, itt és ott, otthon és máshol, korlátlanul és szabadon – akár egyszerre!<br />
A T-Home és a T-<strong>Mobile</strong> együtt kínálja neked az otthoni internet korlátlanságát és a mobil szélessáv szabadságát.<br />
Válassz korlátlan T-Home és legalább 3 GB-os új T-<strong>Mobile</strong> szélessávú elôfizetést együtt, havi 7890 Ft helyett<br />
már havi 5890 Ft-tól, Duplanet-kedvezménnyel!<br />
Ajánlatainkat keresd a T-Pontokban és a T-Partner üzletekben!<br />
A feltüntetett ajánlat 2009. március 2-ától visszavonásig érvényes, a Magyar Telekom Nyrt. meghatározott szolgáltatási területén belül, mûszaki<br />
felméréstôl függôen, lakossági elôfizetôkre. A Duplanet-kedvezmény a T-Home elôfizetés hûségidejére érvényes. Az akció további, részletes<br />
feltételei a T-Pontokban, T-Partner üzletekben, valamint a T-Home és a T-<strong>Mobile</strong> weboldalán.
SZERZô: T-<strong>Mobile</strong> FoTÓ: BlackBerry<br />
INNoVÁCIÓ INNoVÁCIÓ<br />
BlackBerry– mindent tud<br />
Találkozások 38.oldal<br />
Zsebben hordható iroda, ráadásul<br />
nagyon elegáns és jó kézbe fogni.<br />
A BlackBerryvel az üzleti életben nélkülözhetetlen kommunikációs csatornákhoz<br />
egyetlen eszköz segítségével lehet hozzáférni. A beépített telefonnak,<br />
SMS- és böngészôalkalmazásoknak, valamint a szervezôfunkcióknak<br />
köszön hetôen egyszerûen kezelhetô minden adat, hatékonyabbá tehetô<br />
az együttmûködés és a kommunikáció. A BlackBerry a T-<strong>Mobile</strong> által nyújtott<br />
szolgáltatás.<br />
Kijelzô<br />
65 000 szín megjelenítésére képes, nagy felbontású kijelzô, melyen a képek és<br />
a videók életre kelnek, az e-mailek, internetes oldalak pedig kiválóan olvashatók.<br />
Kamera<br />
A 3,2 megapixeles, autofókuszos kamerával, a vakunak és az automatikus képstabilizátornak<br />
köszönhetôen az élmények újra átélhetôk. Ráadásul az elkészült<br />
fotókat és videókat e-mailben, MMS-ben vagy az interneten keresztül szeretteivel,<br />
barátaival és munkatársaival is azonnal megoszthatja.<br />
E-mail<br />
A teljes QWERTY billentyûzettel egyszerûen és gyorsan e-mailezhet, chatelhet,<br />
de egy telefonkönyv- vagy naptárbejegyzés is pár pillanat csupán.<br />
GPS<br />
A készülék beépített GPS-vevôjével és a BlackBerry® Maps navigációs szoftvernek<br />
köszönhetôen gyorsan eljut a célig.<br />
Beépített „egér”<br />
A BlackBerry® készüléken lévô kis görgô a számítógépeken megszokott egérhez<br />
hasonlóan kényelmes használatot biztosít.<br />
Bôséges memória<br />
A készülék memóriája 256 MB, de a készülékhez 1 GB-os memóriakártya is jár,<br />
amely természetesen késôbb még nagyobbra cserélhetô, akár 16 GB-ra is bôvíthetô,<br />
így akár több ezer zeneszám, számtalan dokumentum vagy fotó is eltárolható.<br />
A BlackBerry®, RIM®, Research in Motion®,<br />
SureType® családhoz tartozó márkajelzések,<br />
képek, szimbólumok a Research in Motion<br />
Limited kizárólagos tulajdonát képezik, és<br />
bejegyzett védjegyek az Egyesült Államokban<br />
és egyéb országokban. Ezek és a Research<br />
In Motion Limited egyéb védjegyeinek használata<br />
licenc alatt történik.<br />
Találkozások 39.oldal
SZÖVEG: Szalay Péter FoTÓ: MTI, Ringier<br />
SPoRT SPoRT<br />
Szorítón kívül<br />
Magyar bunyósok, világbajnokok<br />
Találkozások 40.oldal<br />
Világbajnoka van a magyar boksznak: nem is egy, hanem kettô.<br />
A félnehézsúlyú Erdei Zsolt, alias Madár szárnyalását már-már<br />
menetrendszerûnek tekintjük, a nála öt évvel fiatalabb nagyközépsúlyú<br />
Balzsay Károly viszont hozzá képest újonc, csak most januárban<br />
telepedett meg a WBO világbajnokainak elôkelô klubjában.<br />
Klubtársak és cimborák, pályafutásuk menetét a német Universum<br />
Box Promotion szabja meg. Javadalmazásuk tekintélyes, Erdei<br />
viszont nem titkolja, hogy ô bizony már többet érdemelne.<br />
A magyar ökölvívás – Kovács „Kokó”<br />
István utáni – második és harmadik<br />
profi világbajnoka a Találkozások kérdéseire<br />
válaszolt.<br />
Ha még élne, sikereitek elôtt Papp<br />
Laci bácsi is kalapot emelne, de boszszankodna<br />
is szegény, mert neki az<br />
ötvenes években megtiltották, hogy<br />
a világbajnoki címért is szorítóba léphessen!<br />
Erdei Zsolt: Mind a kettônknek példaképe<br />
Laci bácsi a maga három olimpiai<br />
bajnoki címével és temérdek gyôzelmével,<br />
sokszor gondolok arra, hogy milyen<br />
szép is lenne, ha valamelyik gyôzelmem<br />
után az ô gratulációját is fogadhatnám.<br />
Balzsay Károly: Én még kissrác voltam,<br />
amikor szakmabéli édesapám<br />
társaságá ban elôször találkoztam azzal<br />
az ember rel, akirôl már hátulgombolósként<br />
is tud tam, hogy minden idôk egyik<br />
legnagyobb bokszolója. Adott egy barackot<br />
a fejemre, és rám kacsintva megkérdezte:<br />
Öcsi, akarsz nagy versenyzô<br />
lenni? Úgy megszeppentem, hogy egy<br />
hang se jött ki a torkomon, de bólogattam,<br />
és apu is ezt tette.<br />
Manapság már nem politikai ügy, hanem<br />
tehetség, szorgalom, akarat és<br />
bátorság, no és persze szerencse kérdése,<br />
hogy egy jó amatôr szabad emberként<br />
mikor és melyik profi klubhoz<br />
szerzôdik el, és aztán ebben az új világban<br />
meddig tud kitartani. London,<br />
Helsinki és Melbourne olimpiai bajnoka<br />
viszont az ötvenes években nem<br />
tehette meg azt, amit a legjobban<br />
akart. Ma sem tudni pontosan, hogy<br />
miért keserítették meg az életét.<br />
E. Zs.: Biztos odamondott valakinek.<br />
Sokat olvastam az akkori idôk túlkapásairól,<br />
arról, hogy a rendszer mi mindent<br />
engedett meg magának. Történetérôl<br />
mindig A tanú címû film jut az<br />
eszembe, az ott hallott nagy igazságok.<br />
A profi sport az ötvenes években<br />
„virtuális közellenségnek” számított,<br />
a hivatásosok világára meg könnye-<br />
A meccs elôtt soha nem számolgatok, semmi más nem<br />
érdekel, csak a gyôzelem. Aztán ha túl vagyok a mecscsen,<br />
persze hogy nemcsak a gyôzelmet, hanem a bevételt<br />
is elkönyvelem, és keresem a legjobb befektetéseket.<br />
dén mondták ki, hogy maga a fertô és<br />
a métely.<br />
B. K.: Még azt se süthették rá, hogy<br />
disszidálni akart, mert mindig pontosan<br />
tért vissza külföldi útjairól, és nála jobban<br />
talán senki nem szerette Magyarországot.<br />
Megtehette volna, hogy itt hagy<br />
mindent, de Laci bácsi a hazáját, a hazaszeretetét<br />
a sport és az érvényesülés<br />
elé helyezte.<br />
Tisztázzunk valamit: végül is – a gázsival<br />
most nem törôdve – mi az alapvetô<br />
különbség az amatôr és a hivatásos<br />
ökölvívás között?<br />
E. Zs.: A külsô szemlélô számára már<br />
a látvány is meghatározó. A profik nem<br />
viselnek trikót és fejvédôt, ennél persze<br />
sokkal lényegesebb, hogy nálunk a<br />
hivatásosoknál egy mérkôzés tizenkétszer<br />
hárommenetes is lehet, míg<br />
az amatôröknél újabban ismét rövid<br />
három szor három perc alatt dôl el, hogy<br />
ki a jobb. Nekem egykor a kilencperces<br />
csata is nagyon feküdt, kétszáztizenkét<br />
meccs után az én kezemet emelték<br />
a magasba, 1997-ben amatôrként<br />
is világbajnokságot nyertem, és voltam<br />
Európa-bajnok meg olimpiai bronzérmes<br />
is.<br />
B. K.: Mint lassan belemelegedô ökölvívónak,<br />
amatôr pályafutásom éveiben<br />
a négyszer kétperces rohanós csaták<br />
Találkozások 41.oldal
SPoRT<br />
sokszor komoly gondot okoztak, a nagy<br />
kapkodás nekem nem kedvezett.<br />
A hosszú profi meccseket jobban lehet<br />
felépíteni, jó erôbeosztással és taktikával<br />
biztosabban lehet célba érni.<br />
Amatôrök nem állhatnak ki profik<br />
ellen, de ha közülük egy remek fickó<br />
mégis összemérné az erejét egy hasonló<br />
korú és súlyú profival, mi sülne<br />
ki a kalandból?<br />
E. Zs.: Szerintem három menetig volna<br />
esélye, és talán még az ötödikben<br />
is állná a sarat. Még azt is meg merem<br />
kockáztatni, hogy egy rámenôs és pörgôs<br />
amatôr háromszor hárompercesre<br />
szûkített küzdelemben talán még nyerni<br />
is tudna, ahhoz viszont már óriási szerencsére<br />
volna szüksége, hogy kiütéssel<br />
gyôzzön. Ha viszont a csata mondjuk<br />
hat menetig tartana, az amatôr srác<br />
levegôért kapkodna, menekülne, és a<br />
profi nem kegyelmezne neki.<br />
B. K.: Négyévi profi szereplés után már<br />
én is érzem a különbséget. Minket kôkemény<br />
módszerekkel tizenkét menetes<br />
csatákra képeznek ki. Az amatôrök<br />
egy idô után úgy éreznék magukat velünk<br />
szemben, mint az a focista, akinek<br />
megállás nélkül két meccset kell lejátszania.<br />
Egy vérbeli profi bizonyára sokkal<br />
több idôt tölt az edzésekkel, mint<br />
egy lelkes amatôr, ezért lehet jobb<br />
Mint lassan belemelegedô ökölvívónak, amatôr pályafutásom<br />
éveiben a négyszer kétperces rohanós csaták<br />
sokszor komoly gondot okoztak, a nagy kapkodás nekem<br />
nem kedvezett. A hosszú profi meccseket jobban<br />
lehet felépíteni.<br />
FIGHT NIGHT RouND 3<br />
Bokszoljon sérülések nélkül! Élje át a legintenzívebb<br />
mobilos bokszélményt! A Java-játék<br />
letöltéséhez küldje a FNR szót SMS-ben<br />
a 17123-as, díjmentes számra!<br />
az állóképessége és bírhatja jobban<br />
a hatalmas ütéseket…<br />
E. Zs.: Az olvasók nem fogják elhinni,<br />
de én amatôrként tényleg sokkal többet<br />
gyakoroltam, és csak profiként jöttem<br />
rá, hogy a mennyiség és a minôség<br />
között mi a különbség. Már a futóedzéseken<br />
sem azt csinálom, amit régen.<br />
Ötpercenként mérik a savasodásunkat,<br />
az adatokat a számítógép gyorsan értékeli,<br />
és megtudjuk, hogy az állóképességünket<br />
milyen pulzusszám elérésekor<br />
tudjuk a legjobban fejleszteni.<br />
B. K.: A profi boksz olyan, mint egy felhôkarcoló,<br />
amelynek minden emeletét<br />
meg kell mászni. Nem véletlen, hogy<br />
a kezdô hivatásosok elôször négy-,<br />
aztán hat-, majd nyolcmenetes mérkôzésekkel<br />
szokják az egyre hosszabb<br />
meg próbáltatásokat, és csak ezután<br />
vállalkozhatnak az igazi megmérettetésekre,<br />
a 12 menetes csatákra.<br />
A Forma–1-es pilóták, a golfozás<br />
nagyágyúi és a teniszsport klasszisai<br />
is sokkal többet keresnek, de bizonyára<br />
ti se bokszolnátok a profik<br />
között, ha nem érné meg. Mennyire<br />
határozza meg a gondolkodásotokat<br />
a pénz, az elnyerhetô és persze el is<br />
veszthetô tiszteletdíj nagysága?<br />
E. Zs.: A meccs elôtt soha nem számolgatok,<br />
semmi más nem érdekel,<br />
csak a gyôzelem. Aztán ha túl vagyok<br />
a mecscsen, persze hogy nemcsak<br />
én amatôrként tényleg sokkal többet<br />
gyakoroltam, és csak profiként<br />
jöttem rá, hogy a mennyiség és<br />
a minôség között mi a különbség.<br />
a gyôzelmet, hanem a bevételt is elkönyvelem,<br />
és keresem a legjobb befektetéseket.<br />
Mostanában egy kicsit<br />
haragszom a klubomra, mert 11 címvédés<br />
után már igazán lehetnének<br />
bôkezûbbek. A pá lya futásom csúcsára<br />
érkeztem, jövôre fut ki a szerzôdésem,<br />
ha több gesztenyét szerettem volna kikaparni<br />
magamnak, korábban kellett<br />
volna ébrednem.<br />
B. K.: Ahogy Madárnak a vérbeli profi<br />
Kokó segített az induláskor és óvta attól,<br />
hogy kedvezôtlen szerzôdést írjon<br />
alá, nekem Zsolt volt a támaszom és a<br />
tanácsadóm. Jó az a profik világában,<br />
ha az ember nincs magára utalva, máskülönben<br />
a szorítón kívül is beleszaladhat<br />
néhány fájdalmas pofonba.<br />
Az ökölvívó „halála” a kiütés, amikor<br />
földre kerül és rászámolnak. Pokoli<br />
érzés lehet…<br />
E. Zs.: Annyira azért nem. Inkább a<br />
bosszúság nagy, aminél csak a vereség<br />
utáni dacos javítani akarás lehet nagyobb.<br />
Én utoljára 1993-ban, amatôrként<br />
jártam meg, azóta inkább az én<br />
öklömtôl tartanak az ellenfelek.<br />
B. K.: Én 2002 januárjában „néztem<br />
bele” egy durván kemény jobbosba, kisebb<br />
szerencse, hogy magyar volt az ellenfelem,<br />
így még a KO is kevésbé fájt…<br />
Madár a 35. születésnapja elôtt áll,<br />
Karcsi júliusban lesz harminc, kézenfekvô,<br />
hogy ki tervezhet hosszabb<br />
távra, kinek kell jobban tartania attól,<br />
hogy a jövôben megszakadhat a veretlenségi<br />
sorozata!<br />
E. Zs.: Én még legalább egyszer szeretném<br />
megvédeni a világbajnoki címemet,<br />
és nagyon örülnék annak, ha augusztus<br />
22-én szombaton Budapesten<br />
együtt szerepelhetnénk egy jó kis profiboksz-gálán.<br />
B. K.: Legalább öt évig szeretnék még<br />
a ringben maradni, és az utolsó profi<br />
meccsem végén se lógó orral leballagni<br />
a szorítóból. Mert nemcsak a jó kezdet<br />
fontos, hanem a szép búcsú is.<br />
www.fotokidolgozas.origo.hu
SPoRT SPoRT<br />
Zöldút<br />
Biciklipálya Párizs<br />
és London között<br />
Három év múlva bárki letekerheti a Párizs–London távot.<br />
Az uniós forrásokból finanszírozott beruházás célja a zöldturizmus<br />
és környezetbarát technológiák népszerûsítése<br />
mellett egy biztonságos és látványos kerékpárút kiépítése<br />
a két fôváros között, az autósforgalom teljes elkerülésével.<br />
A nyelvi különbségek miatt természetesen két neve lesz<br />
a kerékpár útnak: Greenway és Avenue Verte, de egy biztos<br />
– a Párizs–London kerékpárutat nem egyszerû tömegsport<br />
létesítménynek szánják a szakemberek, hanem egy mindezen<br />
túlmutató, életmódváltoztató céllal dolgoznak rajta.<br />
Találkozások 44.oldal<br />
A ráérôs és bevállalós turisták, akik erejük<br />
teljében érzik magukat, már most is<br />
lekerekezhetik a Párizs–London távot<br />
különösebb nehézségek nélkül, igaz,<br />
nem közvetlen útvonalon. Ezért újabb,<br />
közvetlen kapcsolatot nyújtó, teljes infrastruktúrával<br />
kiépített bicikliút tervén<br />
dolgoznak angol és francia oldalon<br />
egyaránt, biztató eredménnyel.<br />
A biciklisták beszámolói szerint a két<br />
város között található jelenlegi útvonal,<br />
a Tour de la Manche is járható. Igaz,<br />
a bringaút francia oldalán még akadna<br />
mit javítgatni, fôleg az útbaigazító táblákkal<br />
kapcsolatosan, de összességében<br />
használható a pálya, és körülbelül<br />
három és fél nap alatt kényelmesen át<br />
lehet karikázni Párizsból Londonba.<br />
A mostani Greenway/Avenue Verte projekt<br />
mellett a Tour de la Manche körutat<br />
is fejlesztik, így nemcsak fôvárostól<br />
fôvárosig lehet majd közlekedni, hanem<br />
kifejezetten a vidék szépségei és a<br />
tengerpartok dús levegôje miatt is érdemes<br />
lesz nyeregbe szállni. A Tour de la<br />
Manche az északfrancia és a délangol<br />
partok mentén vezet körbe.<br />
Avenue Verte-Greenway:<br />
A Zöldutat a 2012-es londoni<br />
olimpiára átadják<br />
Jó hír, hogy a párizsi Notre-Dame és a<br />
londoni Szent Pál-székesegyház közötti<br />
távot három év múlva valóban bárki letekerheti.<br />
Ha a beruházás a tervek szerint<br />
épül meg, akkor 218 mérföld, azaz<br />
körülbelül 340 kilométer hosszú bringaút<br />
lesz a két világváros között. A híradások<br />
szerint a La Manche-csatorna két<br />
oldalán minden érintett kisvárosi önkormányzat<br />
rábólintott a tervekre.<br />
Ahogy az Evening Standard beszámolójában<br />
írja, az új bringaút átadása körülbelül<br />
egybeesne a 2012-es londoni<br />
olimpia idejével. Addig az érintett önkormányzatoknak<br />
bôven lesz dolgunk:<br />
az autóforgalomtól teljesen elszeparált<br />
bicikliút lényege ugyanis nem csak a<br />
bicikliseknek kedvezne, mert az út bizonyos<br />
szakaszait többfunkciósra terveznék.<br />
Így használhatnák gyalogtúrások,<br />
kirándulók és a lovassportok kedve lôi<br />
is. Szintén az érintett kisvá rosok feladata,<br />
hogy bizonyos szakaszon ként kijelöljék<br />
a pihenôhelyeket és parkolókat,<br />
esetleg kiszolgálólétesít mé nyek, vagyis<br />
az éttermek, a büfék, a zuhanyzók,<br />
a szálláshelyek és az esetleges<br />
szerelômûhelyek helyét.<br />
Jean-Christian Cornette, a bringaút<br />
koordinátora úgy nyilatkozott, hogy<br />
a Párizs–London kerékpárutat nem<br />
egyszerû tömegsport-létesítménynek<br />
szánják, hanem ennél jóval túlmutató,<br />
életmód-változtató céllal dolgoznak.<br />
SPoRTHíREK MMS-BEN!<br />
Napi 1-2 MMS-ben tájékoztatjuk a legfontosabb<br />
hazai és nemzetközi sporteseményekrôl. Küldje<br />
a #SPORTMMS kódszót a 777-es hívószámra!<br />
A szolgáltatás ára 499 Ft/hó. A regisztrációs<br />
SMS díja 72 Ft.<br />
Greenway és Avenue Verte: Hol vezet a bicikliút?<br />
Jelenleg a francia oldalon lesz nagyobb erôfeszítésekre szükség. A Párizs–Forgesles-Eaux<br />
távon például még egy kapavágás sem történt. Igaz, Forges-les-Eaux-tól<br />
a tengerparti Dieppe-ig már kész az út. Dieppe-tôl komppal haladnak a bringások<br />
Anglia déli partjaihoz, Newheaven kikötôjéig. Az angol oldalon Newhaventôl a<br />
Hailsham–Heathfield–Forest Row szakasz készen áll, egyedül a Crawley–Redhill–<br />
Wantsworth táv nincs leburkolva.<br />
Az angoloknál a már létezô nemzetközi biciklis úthálózaton belül (National Cycle<br />
Network) ügyesen felhasználták a 21. utat, ami a déli partokat Londonnal köti<br />
össze. Kelet-Sussexben szintén kézenfekvô volt felhasználni a már ismert és látványos<br />
szakaszt nyújtó Cuckoo ösvényt és a Forest Way-t, amelyek egy használaton<br />
kívüli vasútvonal mentén találhatók. Ez a körülbelül 30 kilométeres szakasz – több<br />
másikkal együtt – teljes forgalommentességet ígér a biciklistáknak.<br />
Találkozások 45.oldal
SZÖVEG: Sz. K. [origo] FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot<br />
SPoRT<br />
A ráérôs és bevállalós<br />
turisták, akik erejük teljében<br />
érzik magukat, már<br />
most is lekerekezhetik a<br />
Párizs–London távot különösebb<br />
nehézségek nélkül,<br />
igaz, nem közvetlen<br />
útvonalon. Ezért újabb,<br />
közvetlen kapcsolatot<br />
nyújtó, teljes infrastruktúrával<br />
kiépített bicikliút<br />
tervén dolgoznak angol<br />
és francia oldalon egyaránt,<br />
biztató eredménnyel.<br />
Találkozások 46.oldal<br />
Mivel a franciák nagyobb hátrányban<br />
vannak, az építésnél kihasznált régi<br />
vasúti pálya ötletét ellesték az angoloktól,<br />
és igyekeznek ôk is régi vasútvonalak<br />
közelében kijelölni a bringautat.<br />
Az elôzetes becslések szerint csak a<br />
brit oldalon 30 millió fontba kerülne az<br />
építkezés, a táblák kihelyezésével és a<br />
népszerûsítô reklámkampánnyal együtt.<br />
Velib: A két világváros közben<br />
a városi bérbiciklirendszert is<br />
népszerûsíti<br />
Idén már hallhattunk Párizsról biciklis<br />
témával kapcsolatban: egy éve kidolgozott<br />
bérbringarendszerük (Velib) nemcsak<br />
a helyieket derítette jobb kedvre,<br />
de a turisták érdeklôdését is felkeltette.<br />
A Velibrôl azóta bebizonyosodott, hogy<br />
egyfelôl környezettudatosságra nevel,<br />
és nem utolsósorban az alternatív városnézésnek<br />
az egyik legjobb eszköze.<br />
A bringabérlôk jármûveiket 30 perc<br />
után a városszerte felállított 1450 bringaparkoló<br />
állomás közül a célállomásukhoz<br />
legközelebb esô kölcsönzôben<br />
hagyhatják, és más közlekedési eszközre<br />
válthatnak. Magyarul a város egyik<br />
végében kikölcsönzöm, használom, és<br />
a város másik felében leteszem.<br />
A velibezés az elsô 30 percre ingyenes,<br />
a második egy euróba kerül. A harmadik<br />
félóráért már két eurót kérnek, minden<br />
továbbiért pedig négy eurót kell<br />
bedobni az automatákba. Kölcsönözhetünk<br />
biciklit városnézéshez vagy bevásárláshoz<br />
is.<br />
Tavaly nyáron, a biciklik forgalomba<br />
állítását követôen, naponta körülbelül<br />
110-120 ezren használták Párizsban a<br />
bicajokat, átlagosan 18 percre.<br />
Bertrand Delanoe, Párizs polgármestere<br />
és egyben a nagy sikerû közösségi<br />
kerékpárkölcsönzô-hálózat atyja, most<br />
új ötlettel állt elô: egy négyezer darabos<br />
elektromos bérautóból álló flottával<br />
enyhítené tovább Párizs közlekedési és<br />
környezetvédelmi problémáit.<br />
A londoniaknak is tetszik a Velib<br />
A The Independent beszámolója szerint<br />
a londoni városvezetés példaértékûnek<br />
tartja a párizsi bérbringarendszert, de<br />
ahogy a Zöld Párt képviselôje, Jenny<br />
Jones is elmondta, nem a megvalósítás<br />
lesz nehéz, hanem rábeszélni a londoniakat,<br />
hogy tegyék le autóikat.<br />
TERMéSZET INFoMMS<br />
A természet csodái képekben. Regisztráljon<br />
infoMMS szolgáltatásunkra, küldje<br />
a #TERMESZET kódszót SMS-ben a 777-es<br />
telefonszámra. A szolgáltatás ára 499 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.
BARANGoLÓ BARANGoLÓ<br />
Már nem<br />
acélváros<br />
Miskolcot kocsonyába dermedt<br />
békával adják el a japánoknak<br />
Találkozások 48.oldal<br />
uTAZZoN VELüNK!<br />
Programajánlóval, népszerû turisztikai célállomásokkal,<br />
last minute utakkal várjuk a t-zones<br />
WAP-portálon! Küldje az UTAZ szót SMS-ben<br />
a 17123-as, díjmentes számra!<br />
2009 a kulturális<br />
turizmus éve<br />
Magyarországon.<br />
A kultúra közösséget,<br />
bizalmat teremt,<br />
ráadásul még pénzt<br />
is hoz, ha ügyesen<br />
gazdálkodunk a legendáinkkal.<br />
A kultúra<br />
várost épít Miskolcon,<br />
ahol, ha kell,<br />
kövenként adják<br />
vissza a települést<br />
az ott lakóknak.<br />
Fedor Vilmos, alpolgármester:<br />
Megdôlni látszanak azok a korábbi elméletek,<br />
amelyek a kultúrát a maradványelvû<br />
finanszírozás kategóriájába<br />
helyezték, miszerint, ha van gazdaság,<br />
akkor van kultúra is. Ez ma már<br />
korszerûtlen.<br />
Nagyon sok európai városban – Glasgow-ban,<br />
Liverpoolban, Essenben –,<br />
ahol a korábbi nagyipar összeomlott,<br />
éppen a kultúra segítségével adtak új<br />
imázst, új lehetôséget egy-egy országrésznek,<br />
a kultúra segítségével tették<br />
eladhatóvá a térséget.<br />
Ebbôl gondolom, hogy a kulturális iparnak<br />
nagyon-nagy jelentôsége van.<br />
Egy felmérés szerint Nyugat-Európában<br />
ma a kulturális iparban megközelítôen<br />
annyian dolgoznak, mint az autóiparban.<br />
Találkozások: A kulturális turizmus<br />
milyen trendjeivel találkozhatunk<br />
külföldön, és melyik példa lehet követendô<br />
hazánknak?<br />
F. V.: Az elmúlt idôszakban Magyarország<br />
– nagyon helyesen – tematizálta<br />
az éveket a turizmus területén. Tavaly<br />
a vizek évét írtuk, idén pedig a kulturális<br />
turizmus évét jegyezzük.<br />
A kulturális turizmust nem szabad elszakítani<br />
az országtól, különösen<br />
Magyarországon, ahol igen jelentôs<br />
például az egészségturizmus, ami elsôsorban<br />
a természeti adottságainknak<br />
köszönhetô.<br />
Nagyon fontos a turizmus Magyarország<br />
természeti ritkaságait bemutató<br />
ága is, és nem feledkezhetünk meg<br />
a gasztronómiai értékekrôl éppúgy,<br />
mint ahogy a világörökségrôl sem.<br />
Ebben a régióban, ahol én lakom, több<br />
világörökséget lehet olyan programmá<br />
szervezni, amely önmagában is értelmezhetô<br />
kulturális produkció.<br />
Hollókôt, Aggteleket, Tokaj-Hegyalját<br />
és Hortobágyot a mai napig nem fûzte<br />
össze senki, pedig a hagyomány, az<br />
épített örökség összekapcsolódik a<br />
természeti örökséggel, így hihetetlen<br />
élményt adna a turistáknak.<br />
Ebben a sorban kiemelkedô például<br />
a Miskolci Operafesztivál, amely egy<br />
a világ minden pontján ismert zeneszerzôn<br />
keresztül igyekszik egy várost eladni.<br />
Tehát nem Miskolc adja el<br />
Bartókot, hanem Bartók adja el a világnak<br />
Miskolcot.<br />
A rendszerváltozás tulajdonképpen<br />
egybeesett a várost hosszú évtizedeken<br />
át eltartó nehézipar összeomlásával,<br />
amely közel 20 ezer családot temetett<br />
maga alá. A város nagyon sokáig nem<br />
találta a válságból kivezetô utat. Az ezredforduló<br />
után rájöttünk, hogy a kultúra<br />
segítségével lehet új identitást teremteni.<br />
A kultúra lehet az, amely a város<br />
közösségét újra összehozza, és elfogadható<br />
jövôképet teremt a városlakók<br />
számára. A kultúra várost épít címet<br />
adtuk ennek a programnak.<br />
T.: Miskolcon ez jelenti a tématurizmust?<br />
F. V.: Igen. Az elsô programunknak a<br />
Vendégségben Miskolcon nevet adtuk.<br />
Országosan ismert közszereplôket<br />
hívtunk meg három napra a városba.<br />
Mindent mi fizettünk, annak érdekében,<br />
hogy ismerjék meg a várost. Elôtte interjúkat<br />
készítettünk velük, hogy milyen<br />
kép él bennük Miskolcról. Majdnem<br />
mindenkiben az acélváros ikon élt, tudták,<br />
hogy jó sok ember lakik itt, és vannak<br />
nagy lakótelepek. Nagyon keveset<br />
tudtak arról, hogy milyen kulturális<br />
örökséggel rendelkezünk. Innen indultunk.<br />
Aztán a három nap alatt megmutattuk<br />
nekik azt a Miskolcot, amit a kollektív<br />
emlékezet az elmúlt évtizedekben<br />
egyszerûen elfelejtett.<br />
T.: Mire hívták fel a vendégek figyelmét?<br />
Mit tartottak önök fontosnak<br />
Miskolcon?<br />
F. V.: Akkor még elsôsorban az örökség<br />
re koncentráltunk, hiszen csak<br />
akkor indult el az új városfejlesztési politika.<br />
A vendégek többsége döbbenten<br />
nézett körbe, fogalmuk nem volt, hogy<br />
a könyvmozgalom, a könyvhét Miskolcról<br />
indult, csakúgy, mint Herman Ottó<br />
bejelentése nyomán a madarak és fák<br />
Találkozások 49.oldal
BARANGoLÓ BARANGoLÓ<br />
Magyarország új imázsát hosszú<br />
éveken keresztül próbálták megteremteni.<br />
A korábbi gulyásra, pirospaprikára,<br />
Hortobágyra alapuló imázs is<br />
értékes, de ma már korszerûtlen.<br />
Magyarország ennél lényegesen színesebb<br />
ország. Az imázskészítés egyik alapvetô és<br />
talán legfontosabb területe a kultúra. Ma a hagyományos<br />
magyar kultúra azon értékeire kell koncentrálnunk,<br />
amelyek Magyarországot egy egészen másfajta<br />
eladható termékké teszik a világból ideérkezô<br />
emberek számára. Meggyôzôdésem, hogy a kulturális<br />
turizmus lehet az az eszköz, az a lehetôség,<br />
amellyel újrafogalmazható az ország.<br />
FEDoR VILMoS MISKoLCI ALPoLGÁRMESTER,<br />
A Z o RSZ ÁG Gy û L éS K u LT u R Á L I S<br />
BIZoTTSÁGÁNAK TAGjA<br />
napja. Az már sokaknak derengett,<br />
hogy József Attila itt írta az Ódát, de<br />
arról megint csak nem tudtak, hogy<br />
az egyik legnagyobb pszichoanalitikusunk,<br />
Ferenczi Sándor – aki Freuddal<br />
dolgozott együtt – is miskolci volt.<br />
Itt volt Kepes András, Koncz Zsuzsa,<br />
Zorán, Presser Gábor, Göncz Árpád,<br />
számos sportoló, és még sorolhatnám.<br />
Mindenkinek adtunk egy fényképezôgépet,<br />
és az volt a feladat, hogy mindent<br />
fényképezzenek le, ami tetszik<br />
nekik Miskolcon, de azt is, ami nem.<br />
Ebbôl aztán megszületett a Miskolc<br />
feketén, fehéren címû kiállítás.<br />
T.: Tehát nem egy szûk, belsô körben<br />
fôtt a fejük, hogy ugyan hogyan adjuk<br />
már el ezt a Miskolcot, hanem egy<br />
idegen szemével próbáltak ránézni<br />
saját településükre.<br />
F. V.: Ebbôl indult az egész. Aztán<br />
2002-tôl – amikor én alpolgármester<br />
lettem – tudatosan kezdtük el a kultúra<br />
segítségével újjáépíteni a várost.<br />
Azt gondoltuk, hogy az emberi közösségépítés<br />
nem csak pénz kérdése.<br />
Egyszerre kell külsô és belsô kommunikációs<br />
eszközökhöz nyúlni, hiszen<br />
amit megmutattunk az ideérkezô vendégeknek,<br />
ugyanazt meg kellett mutat-<br />
Találkozások 50.oldal<br />
nunk a miskolciaknak is. A miskolciak<br />
nagy többsége sem volt tisztában azzal,<br />
hogy például Kelet-Közép-Európa legnagyobb<br />
ikonosztáza éppen itt található.<br />
És ennek lett talán az a vége, hogy<br />
Miskolc nevezett az Európa kulturális<br />
fôvárosa pályázatra, ahol – amit korábban<br />
senki nem gondolt volna – Pécs<br />
legnagyobb kihívójává vált. Bár nem leszünk<br />
Európa kulturális fôvárosa, azért<br />
a pályázatnak mégis lettek eredményei.<br />
Ilyen például a Rockmúzeum megépítése,<br />
ami Miskolc pályázatának egyik vezéreleme<br />
volt. Ez a beruházás sem idegen<br />
a város múltjától, hiszen 1973-ban<br />
Miskolcon rendezték meg – a diósgyôri<br />
stadionban – az elsô magyar rockfesztivált.<br />
A Rockmúzeumot tavasszal kezdik<br />
el építeni, helyszíne a Miskolci Egyetem<br />
melletti elhagyott szocreál gyárterület,<br />
az Egyetemi Fûtômû.<br />
T.: Miskolc a gasztronómiai hungarikumokat<br />
is újraértelmezte. Kampányelem<br />
lett a miskolci kocsonyában<br />
pislogó béka a Kocsonya Fesztiválon,<br />
az eredeti miskolci Korty sör, a pisztráng…<br />
F. V.: Ezzel párhuzamosan futott itt<br />
még egy másik vonal is. Amikor mi versenybe<br />
szálltunk az Európa kulturális<br />
fôvárosa címért, akkor már nekünk<br />
kész programunk volt, hogy hogyan<br />
alakítsuk át a belvárosunkat, a köztereinket.<br />
Volt egy olyan szlogenünk is,<br />
hogy ha kell, kövenként adjuk vissza<br />
a miskolciaknak a várost. Így született<br />
meg a Szinva terasz, ami a város egyik<br />
jelentôs találkozóhelye lett. Felújítottuk<br />
a – József Attila Ódájában megénekelt<br />
– Szinva patak korlátját, a miskolci<br />
díszkovácsképzô középiskola gyerekei<br />
készítették el a kitisztított Szinva új kerítését.<br />
T.: Egyik zsebükbôl – a fejlesztésbôl<br />
– áttették a pénzt a másik zsebükbe<br />
– az oktatásba.<br />
F. V.: Pontosan. Új vizuális térelemeket<br />
kezdtünk el használni. Elkészült a három<br />
miskolci lány szobra, akiket át lehet<br />
ölelni a padon, az elsô utcai nagy<br />
szobor Mancsé lett, mert úgy gondoltuk,<br />
hogy Mancs egy életmentô kutya,<br />
és Miskolcon is életeket kell menteni.<br />
József Attila is kapott egy egész alakos<br />
szobrot, ami zarándokhellyé vált, és elkészült<br />
a Szerelmesek Hídja, ami mára<br />
tele lett lakatokkal.<br />
Vannak kitalált legendák, vannak, amelyeket<br />
a mondavilággal hozott magával<br />
egy-egy település, és vannak olyanok,<br />
amelyek valóban megtörtént esetekre<br />
épülnek. Ilyen a miskolci kocsonya legendája<br />
is, amely az 1700-as évek végétôl<br />
indult el.<br />
Köztudomású, hogy a kocsonyát télen<br />
készítik. A béka mint kétéltû állat sokszor<br />
pincékben vészeli át a telet, és<br />
ha talál valami melegebb vizet, akkor<br />
beleül, nem számítva rá, hogy késôbb<br />
az megdermed, és akkor már nem tud<br />
belôle kimászni. Többször szolgáltak<br />
fel miskolci borospincékben olyan ko-<br />
csonyát a vendégeknek, amelyben élô<br />
béka pislogott, innen származik a mondás:<br />
pislog, mint miskolci kocsonyában<br />
a béka.<br />
T.: Ezeken a példákon keresztül<br />
mit tud üzenni a többi magyar településnek?<br />
F. V.: Nem arról van szó, hogy kizárólag<br />
csak ilyen kocsonya jellegû, gasztrofesztiválokat<br />
kéne kitalálni.<br />
Azt kell megtalálni, hogyan válik egy<br />
legenda egyfajta transzferré egy település<br />
újrafogalmazásában. A kocsonya<br />
nekünk csak egy eszköz, hogy megmutassuk<br />
a világnak Miskolc elfelejtett kulturális<br />
értékeit.<br />
Nagyon sok ehhez hasonló legenda létezik<br />
Magyarországon, és én végtelenül<br />
sajnálom, hogy kevés figyelem fordult<br />
eddig erre a területre.<br />
Balatonudvariban a temetô – egy legenda<br />
nyomán – tele van szív alakú sírokkal,<br />
ami önmagában egy óriási csoda,<br />
egyedülálló a világon. Senki nem tud<br />
róla, nemcsak külföldön, de határon belül<br />
sem. Na, erre mondom én azt, hogy<br />
ezt meg kéne csinálni, ki kéne használni<br />
ezt a speciális vivôanyagot, amivel<br />
kiválóan el lehetne adni Balatonud varit<br />
a kulturális turizmus területén. Vagy ott<br />
van Vértesszôlôs, aminek ugyan van<br />
egy múzeuma, de az odaérkezônek<br />
– ha iskolai tanulmányaiból nem emlékszik<br />
rá – fogalma sincs, hogy itt találták<br />
meg a Samunak elkeresztelt elôember<br />
leleteit. Nem foglalkozik vele különösképpen<br />
a település, pedig erre aztán<br />
rá lehetne építeni a kulturális turizmust,<br />
ami bevételt hozna, összefogást, közösséget<br />
teremtene.<br />
T.: Amikor ön ezzel a programmal<br />
elôször kirukkolt, hogyan fogadták a<br />
terveket, és hogyan változott ez mostanra?<br />
F. V.: Azok, akik szigorúan a gazdasági<br />
fejlôdésben látják a város jövôjét, azt<br />
mondták, erre fölösleges pénzt kiadni,<br />
elsôsorban a gazdaság fejlôdésére kell<br />
koncentrálnunk.<br />
Szerencsére az élet engem igazolt.<br />
Szerintem egy város életében mindennél<br />
fontosabb, hogy a városlakók és a<br />
városvezetés között megteremjen egy<br />
olyan bizalom, ami minden további fejlôdésnek<br />
az alapja. Ez a bizalom leginkább<br />
a kulturális szektor segítségével<br />
érhetô el. Soha nem volt még olyan<br />
összefogás, mint az Európa kulturális<br />
fôvárosa pályázatnál való részvételben.<br />
A kultúra segítségével megváltozott<br />
a város.<br />
Amikor a városépítészetben gondolkodtunk,<br />
behívtam négy építészmérnököt,<br />
két kertépítômérnököt és két<br />
iparmûvészt. Ez a nyolc ember nagyon<br />
sokféle politikai irányzathoz tartozott,<br />
és én viccesen azt mondtam nekik,<br />
hogy mindenki tegye le a párttagkönyvét<br />
a titkárnômnél. Jót nevettünk ezen,<br />
de utána csak egy dolog volt, ami a<br />
szemünk elôtt lebegett, hogy csináljuk<br />
meg jól ezt a várost.<br />
T.: A kulturális turizmus valóban egy<br />
mûködô iparág lett Miskolcon?<br />
F. V.: Miskolc megduplázta az idegenforgalmi<br />
bevételét, ez azt jelzi, hogy<br />
felélénkült az idegenforgalmi és a kulturális<br />
ipar, ezáltal az egész város.<br />
T.: Hogy állnak a kultúra finanszírozásával?<br />
F. V.: Megdupláztuk a kultúrába fektetett<br />
összeget. Merész lépes volt, de<br />
– 2003 óta látva, ami történt – megérte.<br />
Az a pénz, amit a kultúrába tettünk,<br />
nem veszett el.<br />
T.: Ismer más városokat Magyarországon,<br />
ahol szintén megduplázták<br />
Miért Miskolc?<br />
Elsô körben készítettünk egy Miért Miskolc? címû kiadványt, amihez egy rigai brosúra adta az ötletet. Annak alapján<br />
kezdtünk el a barátaimmal gondolkodni, hogyan is lehetne eladni ezt a várost.<br />
és jöttek a válaszok: Mert a világon egyedül itt található 900 borospince belvárosban. Mert itt kacskaringózik Európa<br />
leghosszabb fôutcája. Mert itt megy leghosszabb távon az erdei vasút. Mert itt látható az ország egyetlen királynôi vára,<br />
a diósgyôri vár. Mert itt élvezhetjük a világon egyedülálló tapolcai Barlangfürdôt. Mert az ország egyik legszebb pontja<br />
lillafüred. Mert itt épült az elsô magyar nyelven játszó kôszínház. Mert innen indult a magyar sokszorosított grafika.<br />
ráadásul abban az évben egy miskolci lány lett az ország szépe, tehát kimondtuk, hogy Miskolcon a legszebbek a<br />
lányok – ez volt az utolsó lap a kiadványban.<br />
önkormányzati szinten a kultúra<br />
finanszírozását?<br />
F. V.: Nem, de itt a környékünkön Debrecen,<br />
Eger és Nyíregyháza is sokkal<br />
többet fordít már a kultúrára. Ez azért<br />
érdekes, mert mindegyik keleti város.<br />
Úgy látszik, ebben a térségben erôsebb<br />
az affinitás a kultúra iránt.<br />
TuDoMÁNyoS HíREK<br />
SMS-BEN<br />
Kíváncsi a tudományos felfedezésekre,<br />
szenzációkra, érdekességekre, évfordulókra?<br />
Regisztráljon infoSMS szolgáltatásunkra, küldje<br />
a #TUDOMANY kódszót SMS-ben a 777-es<br />
telefonszámra. A szolgáltatás ára 399 Ft/hó.<br />
A regisztrációs SMS díja 72 Ft.<br />
Találkozások 51.oldal<br />
SZÖVEG: Kubik Elvira FoTÓ: Lakos Gábor
MoBILNET MoBILNET<br />
Mindenki szereti<br />
a jó meséket<br />
Divinyi Réka nekünk ír<br />
Találkozások 52.oldal<br />
Divinyi Réka írta<br />
az utóbbi évek<br />
legnépszerûbb<br />
magyar filmjeit,<br />
a forgatókönyveibôl<br />
készült alkotásokat<br />
csak a<br />
mozikban több<br />
mint másfél<br />
millió an látták.<br />
Mostaná ban két<br />
munkája verseng<br />
a nézôk kegyeiért:<br />
a Valami<br />
Amerika 2. és<br />
a Kaméleon.<br />
Elôször a Tilos Rádió elôterében<br />
találkoztam veled, ahol csendben<br />
üldögéltél mindenféle furcsa figura<br />
társaságában. Ilyenkor figyeled<br />
a beszélgetést, és anyagot gyûjtesz?<br />
Érdekes hangulatú hely volt, ritkán<br />
csöppenek olyan környezetbe, próbáltam<br />
is figyelni, de sajnos keveset beszéltek.<br />
Amúgy szoktál fülelni?<br />
Abszolút. Eléggé keveset mozdulok<br />
ki, otthonülôs vagyok, ezért ha<br />
INGyENES VALAMI<br />
AMERIKA 2 TARTALMAK<br />
Valami Amerika 2 a mobilján! Küldje a VAM2<br />
szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes számra,<br />
és töltse le ingyen a film zenéit csengôhangnak,<br />
vagy a forgatási fotókat háttérképnek!<br />
bármi ilyen adódik, azt kihasználom<br />
anyaggyûjtésre. Imádom a négyes-hatost,<br />
az egy kincsesbánya, a legkülönfélébb<br />
emberekkel lehet találkozni. Szoktam<br />
hallgatózni, hogy miket mondanak,<br />
pláne ha moziról beszélnek, azt különösen<br />
imádom.<br />
Hogy néz ki egy munkanapod?<br />
Mióta óvodás a fiam, azóta délelôtt is<br />
írok. Elmegy az óvodába, és akkor megpróbálom<br />
rávenni magam, hogy dolgozzak.<br />
Úgy kezdem, hogy elolvasom az<br />
összes hírt az interneten. Ha még mindig<br />
nem tudom rávenni magam a munkára,<br />
akkor megnézem az e-mailjeimet.<br />
Aztán megnézem, hogy van-e újabb<br />
friss hír az interneten.<br />
Hogy tudtál egyáltalán kisgyerek<br />
mellett dolgozni?<br />
Éjszaka. Gyakorlatilag két évig nem<br />
aludtam.<br />
írók szokták nyilatkozni, hogy ha jól<br />
benne vannak a munkában, akkor<br />
néha a figurák olyat mondanak, amin<br />
még ôk is meglepôdnek. Neked is<br />
szokott lenni ilyen?<br />
Igen, van ilyen. Kicsit mintha önálló életet<br />
élnének. Néha én is érzem, hogy na<br />
ezt honnan vettem? Beugranak például<br />
városnevek, és az ember nem tudja,<br />
hogy ez honnan jön elô, vagy miért<br />
mondja ezt. De érzem, hogy az a helyes<br />
szó, azt kell mondania.<br />
A Valami Amerika 2-ben, amikor<br />
Pindroch becsönget Szabó Gyôzôhöz<br />
a zsáknyi DVD-vel, és Szabó Gyôzô<br />
azt mondja neki, hogy nem kérek<br />
DVD-t, már láttam, szar film, és rácsapja<br />
az ajtót, azt te írtad, vagy ôk<br />
találták ki? Nagyon spontánnak tûnt.<br />
Ki szoktál járni a forgatásokra?<br />
Szoktam, de nem túl gyakran. Elôször<br />
is borzasztóan feszélyez, hogy minden<br />
másképp van, ahogy én elképzeltem.<br />
Annyira világos képek élnek bennem<br />
egy-egy jelenetrôl, és a valóságban<br />
minden más, a figurák, a helyszínek,<br />
a beállítások... Kell egy kis idô, amíg<br />
ezeket megszokom. Meg egyszerûen<br />
úgy érzem, hogy útban vagyok. Megvan<br />
mindenkinek a dolga, mindenki pontosan<br />
tudja, hogy mit csinál, én meg ott<br />
téblábolok, és általában feldöntök valamit,<br />
vagy beállok a fénybe.<br />
Visszatekintve, általában elégedett<br />
vagy a filmekkel? Nincsenek olyan<br />
pontok, amik idegesítenek?<br />
De, mindegyikben vannak. Általában<br />
a saját munkámmal vagyok elégedetlen,<br />
és nem azt szoktam elemezgetni,<br />
hogy más mit rontott el az én tökéletes<br />
mûvemen.<br />
A barátnôm nagyon utálja a Csak<br />
szex és más semmit, mert szerinte<br />
a film hamis reményeket ad a magányos<br />
harmincas nôknek.<br />
Mert nem biztos, hogy ránk talál az igaz<br />
szerelem? Senki nem mondta, hogy<br />
Tamás az igazi. Azt mondja az a film,<br />
hogy alapvetôen ne add fel azt, hogy<br />
valakinek kinyisd a szívedet, mert nem<br />
lehet megúszni az életet biztonsági<br />
játszmákkal. A Csak szex olyasmirôl<br />
szól, amiben én alapvetôen hiszek,<br />
és olyan típusokat dolgoz fel, akikkel<br />
Annyira világos képek élnek bennem egy-egy jelenetrôl,<br />
és a valóságban minden más, a figurák, a helyszínek,<br />
a beállítások... Kell egy kis idô, amíg ezeket<br />
megszokom.<br />
Találkozások 53.oldal
SZÖVEG: Varga Ferenc [origo] FoTÓ: Pálfy Zsófi, Budapest Film<br />
MoBILNET NôNAP<br />
Most már a saját történeteimet akarom elmesélni,<br />
és egyre inkább hanyagolnám a „van egy ötletem,<br />
segíts megírni” helyzeteket. A Kaméleonnál már<br />
elkezdôdött ez a folyamat, most pont nem egy ilyet<br />
írok, hanem egy adaptációt, de a következô két<br />
tervem az teljesen saját.<br />
én találkozom. Ezek a lányok megfordultak<br />
az életemben, ahogy vannak<br />
ilyen típusú férfiak is. De számomra is<br />
problémát okozott azzal szembesülni,<br />
hogy vannak emberek, akik effektíve<br />
filmekbôl nyernek információkat, és<br />
azokat tényként kezelik.<br />
úgy érted, túl komolyan veszik<br />
a filmet?<br />
Igen, elôfordul, és ez óhatatlanul is<br />
felelôsséget jelent. Pedig a filmben elhangzó<br />
állítások egyáltalán nem biztos,<br />
hogy igazak. Például a Kaméleonban<br />
a fôhôs visszatérô csajozós szövege,<br />
hogy az inkáknál a bélszín jegyajándék<br />
volt – ez egy marhaság természetesen.<br />
De Kriszta csak a forgatáson tudta<br />
meg, hogy azt én találtam ki, ô azt hitte,<br />
hogy ennek utánanéztem, és az tényleg<br />
így volt. Remélem, senki nem fogja az<br />
inkákról szóló dolgozatába belevenni<br />
ezt mint tényt. Vagy a Tiborban az egyik<br />
srác ellopja az anyja vérnyomásgyógyszerét,<br />
és attól erekciója lesz, nyilván ez<br />
is butaság, de valaki írt utána egy levelet,<br />
hogy mi van, ha emiatt a gyerekek<br />
tényleg beszedik a vérnyomásgyógyszert.<br />
És azt gondoltam, hogy igen, ez<br />
baj. Biztos, hogy van egy csomó felelôssége<br />
az embernek, ha ír.<br />
Nincsenek saját történeteid, amelyek<br />
kikívánkoznak belôled?<br />
Egyre több van. Most már a saját történeteimet<br />
akarom elmesélni, és egyre inkább<br />
hanyagolnám a „van egy ötletem,<br />
segíts megírni” helyzeteket. A Kaméleonnál<br />
már elkezdôdött ez a folyamat,<br />
Találkozások 54.oldal<br />
most pont nem egy ilyet írok, hanem<br />
egy adaptációt, de a következô két tervem<br />
az teljesen saját.<br />
Nem gondolod, hogy a te mentalitásoddal<br />
sokkal nagyobb tér lenne számodra,<br />
mondjuk, Amerikában?<br />
Nem gondolkozom Amerikában egyelôre,<br />
én itt szeretek élni, és rettenetesen<br />
kötôdöm a saját nyelvemhez. Az angolommal<br />
elboldogulok, de nem tudnék<br />
angolul megírni egy forgatókönyvet.<br />
Nyilván ezt lehet fejleszteni, vagy egy<br />
jó fordító segítene, de borzasztó szerencsésnek<br />
tartom magam, hogy itt<br />
olyan alkotótársakat találtam, akikkel<br />
jól tudok együtt dolgozni, együtt gondolkodni.<br />
Persze Magyarországon nem<br />
könnyû ez a szakma, és sok minden hülye<br />
dologgal meg kell küzdenie az embernek,<br />
de mégis tény, hogy én 2003<br />
óta vagyok ebben a szakmában, és azóta<br />
hat nagyjátékfilmem készült el, nincs<br />
mire panaszkodnom. Próbálok minél<br />
jobb lenni. Ha adódik egy külföldi lehetôség,<br />
nem fogok nemet mondani rá,<br />
de nincs bennem elvágyódás. A férjem<br />
nézte Al Pacino és Robert De Niro közös<br />
filmjét, és mondta, hogy milyen vacak<br />
volt, és arról beszélgettünk, hogy<br />
két ilyen színészlegenda miért nem<br />
keresett egy jó forgatókönyvet inkább.<br />
Mert baromi nehéz jó forgatókönyvet<br />
írni. Borzasztó nehéz egy új, eredeti, jól<br />
mûködô történetet kitalálni, és hiszek<br />
abban, hogy ha sikerül ilyet írni, akkor<br />
annak van piaca, azt az emberek látni<br />
akarják, nemcsak Magyarországon,<br />
hanem külföldön is. Mindenki szereti<br />
a jó meséket, jó sztorit, a jó jeleneteket,<br />
a jó alakításokat.<br />
Melyik filmforgatókönyvekre lennél<br />
büszke, ha te írtad volna ôket?<br />
Ó, hát egy csomó ilyen van. A Keresztapa,<br />
a Billy Elliott, gyakorlatilag bármelyik<br />
Luc Besson-film. Ezekért odaadnám<br />
a fél karomat. Nagyon bírtam<br />
a Harcosok klubját, hihetetlen jól meg<br />
van írva. A tehetséges Mr. Ripley is<br />
az egyik kedvencem.<br />
MoZIjEGy WAP-oN<br />
A t-zones WAP-on egyszerûen és kényelmesen,<br />
tartózkodási helytôl függetlenül, a nap 24<br />
órájában megvásárolhatja mozijegyét a Budapest<br />
Film által üzemeltetett Corvin, Puskin és<br />
Mûvész mozikba.<br />
További információért küldje a „MOZI” szót<br />
SMS-ben a díjmentes 17123-as telefonszámra!<br />
Nônapi kedvességek<br />
Dallamcsengô Nônapi ajánlat<br />
Örvendeztesse meg nôismerôseit,<br />
hogy kicsengés helyett kedvenc<br />
dalaikat hallják, mikor Önt hívják!<br />
Válogasson a legnépszerûbb<br />
slágerekbôl!<br />
A kiválasztott dalok megrendeléséhez<br />
és beállításához küldje a dalok melletti<br />
kódot a 06-30/80-40-400-as számra!<br />
A Dallamcsengô szolgáltatás igénybe<br />
vehetô a 06-30/80-40-400-as normál<br />
díjas telefonszámon, az interneten<br />
(http://dallamcsengo.t-mobile.hu/)<br />
vagy a t-zones WAP Zene rovatában.<br />
Képeslapküldô:<br />
Küldjön személyre szabható képeslapot<br />
az ünnepnek, alkalomnak<br />
megfelelôen!<br />
Március a nôk és a tavasz kezdetének<br />
az ünnepe, így ne felejtse el<br />
kedvesét, ismerôsét köszönteni az<br />
alkalomhoz illô, személyes mobilképeslappal!<br />
A szolgáltatás eléréséhez<br />
küldje a TLAP kódot díjmentes SMSben<br />
a 17123-ra, és kattintson a válaszul<br />
kapott WAP linkre.*<br />
* Az SMS küldés T-<strong>Mobile</strong> magyarországi<br />
hálózaton belül díjtalan. A válaszüzenetben<br />
egy WAP-linket talál, amire kattintva rögtön<br />
a megfelelô t-zones oldalra jut. Letöltés elôtt<br />
itt tájé kozódhat a kiválasztott tartalom áráról<br />
is. A letölthetô tartalmakért külön kell fizetnie<br />
a Digitális tartalomszolgáltatás igénybevételi<br />
feltételeinek megfelelôen. A t-zones oldalak<br />
megjelenítéséhez és a digitális tartalom letöltéséhez<br />
megfelelô készülékkel és beállításokkal<br />
kell rendelkeznie. A hozzáférés havi és<br />
adatforgalmi díja az elôfizetô díjcsomagjának<br />
függvénye.<br />
A szolgáltatás havi díja 300 Ft/hó. A dalok áráról a felhasználói felületeken<br />
tájékozódhat. A megrendelô SMS hálózaton belüli üzenetként számlázódik.<br />
Az SMS elküldése után pár perccel a kiválasztott dallam fogadja a hívó feleket.<br />
ELôADÓ DAL CíME AZoNoSíTÓ ÁR<br />
Cast Of Mamma Mia The Movie Honey, Honey 11046557 320 Ft<br />
Duffy Mercy 11046698 320 Ft<br />
Madonna Give It 2 Me 10231017 320 Ft<br />
Rihanna Disturbia 11622706 320 Ft<br />
Találkozások 55.oldal
NôNAP NôNAP<br />
Találkozások 56.oldal<br />
Ötven-<br />
éves<br />
Barbie<br />
mégsem<br />
öregszik<br />
A gyermek és csecsemô formájú babák<br />
korában igazi áttörés volt Barbie – a felnôtt<br />
nôt formázó öltöztetôs játékbaba<br />
– megjelenése. Emberi nagyságra átszámított<br />
99-46-84-es idomai – darázsdereka<br />
és dús keble – ugyan számtalan<br />
vita forrását jelentették, mégis gyereklányok<br />
generációi öltöztették megvásárolható<br />
vagy házilag varrt ruhákba,<br />
és építették fel képzeletben a maguk<br />
álomvilágát. Az évek során hihetetlen<br />
mennyiségû barátra és ismerôsre, háziállatra,<br />
rózsaszín kabrióra, lakókocsira,<br />
luxushajóra tett szert, és a legkülönbözôbb<br />
nôi szerepekbe bújt. Volt<br />
asztronauta, repülôgép-pilóta, orvos,<br />
rock- és filmsztár, katona a Sivatagi<br />
Viharban, spanyoltanár, indián lány és<br />
Ruth és Elliot Handler az eredeti Barbie és Ken babákkal,<br />
melyek a házaspár két gyermekérôl kapták<br />
a nevüket.<br />
Az elsô Barbie baba fekete-fehér zebracsíkos<br />
fürdôruhát, macskaszemüveget hordott és<br />
szôke vagy barna haját lófarokba kötötte.<br />
1959-ben mutatták be a New York-i nemzetközi<br />
játékvásáron, és világkarriert futott be az azóta<br />
eltelt fél évszázad alatt. Egymilliárdnál is többet<br />
adtak el belôle a világ százötven országában.<br />
Március 9-én ünnepli 50. születésnapját, de<br />
úgy tûnik, hogy nem fog rajta az idô vasfoga.<br />
még sorolhatnánk. A felnôtt nôt formázó<br />
baba ötlete azonban nem volt teljesen<br />
eredeti. A Handler család lánygyermeke<br />
– Barbara – a család európai útja<br />
során egy svájci bolt kirakatában látta<br />
meg az ötletadó Lillit, akit a Bild címû<br />
lap képregényfigurájáról mintáztak.<br />
Bár ruhatára csak egyetlen garnitúrából<br />
állt, megjelenésében kísértetiesen<br />
hasonlított a késôbbi Barbie-ra. Félreértéseket<br />
elkerülendô, a Mattel cég<br />
1964-ben felvásárolta a barna hajú<br />
prototípust, és be is szüntette a gyártását.<br />
Idôközben az ötvenes évek végén<br />
megjelenô barna és szôke Barbie-figura<br />
közül a szôke baba diadalmaskodott<br />
a Marilyn Monroe-lázban égô Amerikában,<br />
és lett a tökéletes amerikai<br />
szépség és életforma rózsaszín ködbe<br />
burkolózó ideálja. A baba – amelynek<br />
darabja elôször 3 dollárba került, ruháit<br />
pedig a cég divattervezôje, Charlotte<br />
Johnson kreálta – egy vagyont hozott a<br />
Mattel cégnek. Barbie mint divatbaba,<br />
majd az öntudatra ébredô, karrierépítô<br />
nô prototípusa pedig végigkísérte az<br />
elmúlt ötven évet.<br />
Bár az ezredfordulón megjelentek a<br />
popkultúrát és utcadivatot jobban közvetítô<br />
játék babák, akik egy másfaj ta<br />
– öntudatos, nagyszájú, vagány – nôideált<br />
közvetítenek, Barbie, a szilikonnô<br />
már régen kilépett a babaszobából<br />
és kultikus alakká vált. 1985-ben a<br />
pop-art királya, Andy Warhol örökítette<br />
meg festményen. Neves divattervezôk<br />
– Dior-tól Versace-ig, Ralph Lauren-tól<br />
Donna Karanig – sem kerülhették el,<br />
hogy ruhát tervezzenek neki. Barbie<br />
egy korszak tökéletesnek hitt nôalakjává<br />
lett.<br />
A valóságban Barbie egy 2 méter<br />
magas, 55 kilós, anorexiás topmodell<br />
lenne, 85/50/110 mm csípô/<br />
derék/mell mérettel, és az egészsége<br />
érdekében fel kellene szednie<br />
még legalább tíz kilót.<br />
Az eredeti baba csábos oldalpillantását<br />
1971-ben korrigálták,<br />
azóta elôre tekint. 1997-ben vastagítottak<br />
a darázsderekán, hogy<br />
a mai divatnak megfelelôen öltözhessen.<br />
2003-ban kitiltották Szaúd-Arábiából,<br />
mert nem felel meg<br />
az iszlám elveinek. Ez nem érintette<br />
érzékenyen: másodpercenként<br />
ma is három Barbie talál gazdára.<br />
AquA – BARBIE GIRL<br />
Az Aqua zenekar Barbie girl címû dalának<br />
valósághû csenghôhang változatát letöltheti,<br />
ha a BARBIE szót elküldi SMS-ben a 17123-as,<br />
díjmentes számra!<br />
Találkozások 57.oldal<br />
SZÖVEG: Angeli Adrienn FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot
RoAMING RoAMING<br />
Találkozások 58.oldal<br />
A Bounty<br />
mat rózainak<br />
paradicsoma<br />
Tahiti és szigetei<br />
Polinéz tetoválások,<br />
delfinú szás,<br />
a világ legnagyobb<br />
hullámain<br />
egyensúlyozó<br />
szörfösök, bálnaének,banánleveles<br />
malacsült,<br />
türkizkék víz és<br />
alatta 40 méteres<br />
látótávolság.<br />
A Bounty lázadó<br />
matrózainak paradicsoma<br />
újra<br />
megelevenedik.<br />
Francia Polinézia legnagyobb szigetcsoportját<br />
13 hegyvidéki, sûrûn benôtt<br />
vulkanikus sziget alkotja, amelyeket<br />
egybefüggô korallzátonyok fonnak<br />
körbe. A Társaság-szigetek leglátogatottabb<br />
földdarabkái Tahiti, Moorea,<br />
Bora Bora, Raiatea, Tahaa, Huahine és<br />
Maupiti.<br />
Mooreába elég könnyen eljuthatunk,<br />
hiszen a távolság sem túl nagy a fôvárostól.<br />
A papetee-i kikötôbôl szinte<br />
félóránként indulnak a kompok, alig<br />
5000 forintért, de kb. kétszer ennyiért<br />
repülôvel is átutazhatunk. Légi úton<br />
10-15 perc, komppal 30 perc az út.<br />
A turisták szerint Mooreának – partjait<br />
illetôen – sokkal jobbak az adottságai,<br />
mint magának a fôszigetnek, Tahitinek.<br />
A legszebb partok mentén természetesen<br />
luxusszállodák sorakoznak, ám itt<br />
a part nyitott, tehát nemcsak a szállóvendégek,<br />
hanem a nagyközönség is<br />
nyugodtan strandolhat bármelyik partszakaszon.<br />
Moorea<br />
A legkeresettebb program az egyórás úszás delfinekkel (kb. 50 ezer forint)<br />
vagy a tiki indiánok bemutatója. A bennszülöttek nem egy skanzenszerû<br />
létesítményben, steril múzeumi körülmények között bemutatóznak, hanem<br />
saját lakhelyüket osztják meg a látogatókkal, igaz, egy héten csak egy vagy<br />
két alkalommal. A faluban együtt élnek helyi mûvészek és családok, akik bemutatják<br />
alapanyagaikat, technikájukat, banánlevelet fonnak, polinéz mintákat<br />
tetoválnak. A tiki falu mûvészeti galériájában jó néhány Gauguin-festményt<br />
is megnézhetünk.
RoAMING RoAMING<br />
Marquises-szigetek<br />
Az egyenlítô közelében, Tahititôl 1500 kilométerre 12 kettéhasított sziget található. Meredek, hullám verte sziklafalai,<br />
elzárt völgyei és földútjai miatt itt a motorcsónak, a helikopter és a lóhát a legjobb közlekedési eszköz, bár a profi túrázók<br />
gyakran gyalog is nekivágnak a hat fô szigetnek. Szeles, párás, de alapvetôen meleg éghajlata igen dús vegetációt<br />
kölcsönöz a vulkanikus szigeteknek. Nuku Hiva (közigazgatási központ), UaPou, Ua Huka (a lovak szigete), Hiva Oa<br />
(itt temették el Paul Gauguint), Tahuata, Fatu Hiva gazdag múltú szigetek. A helyiek leginkább a dalbeszédre, a haka<br />
táncukra, a változatos helyi konyhára és a mûvészi tetoválásaikra a legbüszkébbek.<br />
Mielôtt a misszionáriusok betiltották volna a pontozó technikával készülô híres polinéz testfestészetet, a férfiak hovatartozásuk<br />
jeléül tetováltattak testükre. A motívumok elmesélték viselôjük származását, rangját és hôstetteit is, és mivel<br />
a tahiti emberek istenhívôk, kultúrájukban még a vonalvastagságra és a vonalak görbületére is külön istenség vigyáz.<br />
A mai tetoválások elsôsorban viselôjük személyiséget fejezik ki, másodsorban pedig egy csoporthoz vagy szigethez<br />
való tartozást.<br />
A tahiti konyha egyik leglátványosabbika a tamará, ami egy táncmulatságba torkoló ünnepélyes vendéglátás. Szükséges<br />
hozzá egy a homokba vájt gödör (umu) mint tûzhely és néhány nagyobb farönk, illetve néhány labdányi lávakô.<br />
A rönkök lassan égnek el, hiszen óriási hôt kell leadniuk, hogy a lávakövek felizzanak. Utána banán- és hibiszkuszlevéllel<br />
borítják be a tûzteret. Miközben a homokkal befedett levéltûzhelyben sülnek az ünnepi malacok, vadbanánból,<br />
édesburgonyából, kenyérfa gyümölcsébôl álló köretet és kókusztejes fehérmártást készítenek az asszonyok.<br />
Australes-szigetek<br />
Az utolsóként felfedezett polinéz sziget, ahol a Bounty fellázadt matrózai is megnyugvást találtak, és amelynek szigeteinél<br />
évente egyszer a púposbálnák is tiszteletüket teszik. Fôleg a Ruturu-sziget északi öbleihez érkeznek ezek a jószágok, a tudósok<br />
szerint ôk is nyugalmat keresnek a meleg, tiszta trópusi vizekben. Ruturu szigetén a búvárközpontban megfigyelômerülésekre<br />
is befizethetünk. Az öbölben a parton szárazföldi leshelyek is találhatók, ahonnan a nemritkán 16 méteres<br />
bálnák énekét hallgatják a turisták. Tubuai-sziget északkeleti partjainál található a Fort George-erôd, amely a már említett<br />
Bounty matrózainak állít emléket. Idén, Robert Merle születésének 100. évfordulóján valamivel több turista volt kíváncsi<br />
a megtörtént eseményeket feldolgozó, Sziget címû regényében szereplô 27 matróz nomád életének körülményeire, még<br />
akkor is, ha a történészek szerint a közeli Pitcairn-szigeteken történt a lázadók partraszállása.<br />
Találkozások 60.oldal<br />
Tuamotu-szigetek<br />
Gambier-szigetek<br />
Francia Polinézia legrégebbi részén<br />
ringott egykor a polinéz katolicizmus<br />
bölcsôje, és itt van a legértékesebb<br />
tahiti gyöngyök lelôhelye<br />
is. 1600 kilométerre Tahititôl a klíma<br />
is hûvösebb, jóllehet itt is sok<br />
a pálmafa, és az óceán vize is meleg.<br />
A szigetcsoport legnagyobb és<br />
legsûrûbben lakott szigete Mangareva.<br />
A szigeten körbefutó, mindössze<br />
28 kilométeres mûúton egy nap alatt<br />
felfedezhetjük a környéket. A katolicizmusnak<br />
köszönhetôen több mint<br />
100 kôépítmény maradt fenn, köztük<br />
a fôvárosban, Rikiteában a Saint<br />
Michael-katedrális 1848-ból. Érdekessége,<br />
hogy tornyait korallkôbôl<br />
faragták, oltárát pedig gyöngyökkel<br />
díszítették. Mangareván a legtöbben<br />
ma is gyöngyhalászatból és gyöngykagylótenyésztésbôl<br />
élnek. Itt van<br />
a legtöbb gyöngykagylófarm, ami a<br />
sziget egyik legfontosabb bevétele.<br />
TENGERPARTI<br />
KAMERAKéPEK<br />
Karib-tenger, Francia Polinézia, Costa Brava<br />
– nézze a világ tengerpartjainak élô kameraképeit<br />
mobilján! Küldje a CAM szót SMS-ben<br />
a 17123-as, díjmentes számra, és böngésszen<br />
a nagyvilág képei között!<br />
A Tuamotu-szigetek a legnagyobb polinéz szigetcsoport. Körülbelül 1700 kilométerre északkeletre fekszik Tahititôl. Itt<br />
az egyik legjobb program meglesni a gyöngyhalászok és az üzemek munkáját. Ezt az iparágat a szigeten kb. 250 gyöngyfarmon<br />
ûzik, ahol sokat megtudhatunk a híres tahiti fekete gyöngy termesztésérôl. Itt már korábban is nagy sikerrel halászták<br />
az értékes fekete gyöngyöt, így itt, a Manihi-atollon jött létre Polinézia elsô gyöngyfarmja. A másik legkeresettebb<br />
program a búvárkodás. Egyedülálló víz alatti világával a Fakarava- és a Tikehau-atoll kiváló merülôhely, de Polinézia legnagyobb<br />
korallszigete, Rangiroa is igen keresett. Profik és amatôrök ugyanúgy élvezik a korallszigetek türkizkék lagúnáit<br />
és azok gazdag víz alatti világát: itt 40 méter a látótávolság.<br />
Találkozások 61.oldal<br />
SZÖVEG: Sz. K. [origo] FoTÓ: profimedia.hu
T-MoBILE T-MoBILE<br />
Piros Ász<br />
Simply Red ezek<br />
Találkozások 62.oldal<br />
SIMPLy RED SLÁGEREK<br />
A MoBILjÁN!<br />
A zenekar realtone csengôhangjaiért<br />
küldje a SIMPLY szót SMS-ben a 17123-as,<br />
díjmentes számra!<br />
25 év zenélés, 11<br />
album és 50 millió<br />
eladott lemez után<br />
utolsó nagy dobásához<br />
érkezett a<br />
Simply Red. Egész<br />
éves világturnéjuk<br />
után nem játszanak<br />
többé együtt, a<br />
frontember Mick<br />
Hucknall szólókarrieren<br />
töri a vörös fejét.<br />
Aki még utoljára<br />
látni szeretné élôben<br />
a többszörös<br />
platinalemezes brit<br />
formációt, annak<br />
június 27-én az<br />
Ötvenhatosok<br />
terén a helye, a 13.<br />
T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat<br />
koncerten.<br />
1984, Manchester. A kifulladóban<br />
lévô punkzenei szcéna és a Frantic<br />
Eleva tors együttes romjain Mick Hucknall<br />
énekes-zeneszerzô megalakítja a<br />
Simply Red nevû soul-pop formációt,<br />
amely hetek alatt a helyi klubok kedvence<br />
lesz. Fél éven belül lemezajánlat<br />
érkezik az amerikai Elektra kiadótól,<br />
az év végére pedig a megjelenô<br />
Picture Book album dalai vezetik a slágerlistát.<br />
Azóta tizenegy nagylemezük<br />
jelent meg, melyek közül az 1991-es<br />
Stars lett a legsikeresebb – 12-szeres<br />
platinalemez csak az Egyesült Királyságban.<br />
Az együttest leginkább a vörös göndör<br />
hajú frontember, Mick Hucknall neve<br />
és arca fémjelzi, róla kapta a nevét is.<br />
Mick egyszerû munkásfiúból önképzéssel<br />
lett zenész, és ugyan hét évig<br />
nyomta a punkzenét az autentikus<br />
észak-angliai ipari környezetben, állítása<br />
szerint soha nem lett vérbeli punk<br />
– közben otthon a The Beatles és a<br />
Stones lemezeit forgatta. A siker egyik<br />
napról a másikra érte, igazán soha<br />
nem is heverte ki a sokkot. Nagy nôcsábász<br />
és balhékeverô hírébe került,<br />
a sajtó rendszeresen az aktuális kalandjain<br />
csámcsogott. Mindeközben<br />
fáradhatatlanul ontotta a dalokat, és<br />
sikert sikerre halmozott. Sok csapongás<br />
után úgy tûnik, megállapodott, két<br />
éve kislánya született.<br />
A zenei stílus és maga a formáció sokat<br />
változott, finomodott a huszonöt<br />
év során, legutóbbi magyarországi<br />
fellépésükön 2005-ben például egy<br />
komplett nôi vonószenekar kísérte a<br />
fúvósokat is felvonultató, kilenc tagú<br />
együttest. Tavaly megjelent Greatest<br />
Hits címû összefoglaló albumuk 25<br />
nagy slágert elevenít fel, nagyrészt<br />
13. KAPCSoLAT<br />
Már most érdemes beírni a napot a naptárunkba: László napon T-<strong>Mobile</strong><br />
Kapcsolat koncert. Az évtizedes szokáshoz híven csúcsminôségû hangés<br />
képtechnika várja a több százezres közönséget az ingyenes T-<strong>Mobile</strong><br />
Kapcsolat koncerten június 27-én az Ötvenhatosok terén. Nem érdemes<br />
elkésni, mert a TV 2 és a T-<strong>Mobile</strong> közös szervezésében a Simply Red elôtt<br />
színpadra lép a tavalyi Megasztár gyôztese, Király Viktor is.<br />
fognak felcsendülni a júniusi<br />
Kapcsolat koncerten is. Szinte biztosan<br />
elhangzik majd a Something Got<br />
Me Started és az életrajzi ihletésû<br />
Holding Back The Years.<br />
A monstre világturné egész évben tart,<br />
a Simply Red minden kontinensen játszik<br />
még utoljára. Mick egyelôre óvatosan<br />
fogalmaz a jövôt illetôen, de<br />
Tribute to Bobby címû tavalyi szólóalbuma<br />
azt jelzi, hogy személyes érdeklôdéstôl<br />
vezérelve leginkább az R’n’B<br />
gyökerekhez és a jazzhangzáshoz<br />
közelít. Nemrégiben egy interjúban<br />
úgy nyilatkozott, hogy elégedett a karrierjével,<br />
annyi siker érte, hogy tulajdonképpen<br />
ma is úgy csinálná, ahogy<br />
eddig. Bírálóan nyilatkozott viszont<br />
arról, hogy a televíziók tehetségkutató<br />
mûsorai milyen negatív befolyással<br />
vannak a mai zenei életre. Ennek<br />
fényé ben érdekes fricskának igérkezik,<br />
hogy a Simply Red Greatest<br />
Hits-turné budapesti állomásának,<br />
a T-<strong>Mobile</strong> Kapcsolat koncertnek<br />
az elôénekese Király Viktor, a legutóbbi<br />
Megasztár gyôztese lesz. Már<br />
csak ezért is érdemes kimenni a térre<br />
június 27-én.<br />
SZÖVEG: VFCS FoTÓ: Universal Music
FoTÓ: Red Dot<br />
KIMENô üZENETEK<br />
Mire használhatom, és hogyan<br />
mûködik a t-email szolgáltatás?<br />
A t-email szolgáltatás keretében biztosított<br />
levelezô- és naptári rendszer<br />
segítségével Ön internetes felületen,<br />
számítógépes levelezôprogrammal,<br />
a WAP-on és SMS-ben is elérheti<br />
postafiókját.<br />
t-email az interneten<br />
A t-email internetes oldalán<br />
a mail.t-email.hu-n küldhet és fogadhat<br />
e-maileket, kezelheti személyes<br />
mappáit, emellett a rendszer számtalan<br />
egyéb kényelmi szolgáltatást<br />
is nyújt Önnek, mint például „házon<br />
kívül” üzenet, automatikus továbbküldés<br />
és aláírás, válaszcím.<br />
Mobil e-mail fogadás és küldés<br />
WAP-on és SMS-ben<br />
A t-email levelezôrendszer használatához<br />
nincs szüksége számítógépre;<br />
mobiltelefonja segítségével<br />
• a T-<strong>Mobile</strong> t-zones WAP-portálján<br />
keresztül és<br />
• a készülék menürendszerében található<br />
T-<strong>Mobile</strong> menü alatt található<br />
SMS-ben bárhol elolvashatja, tovább<br />
íthatja és meg is válaszolhatja<br />
e-mailjeit.<br />
Az SMS-ben történô e-mailezés lehetôségét<br />
a készülékek többsége támogatja,<br />
feltétele egy megfelelô SIM kártya,<br />
melyet T-Pont és Partner üzleteinkben<br />
beszerezhet. Az alkalmazást internetes<br />
és WAP-os felületen keresztül is letöltheti<br />
vagy eltávolíthatja.<br />
értesítés e-mail érkezésérôl<br />
A t-email segítségével minden fontos<br />
e-mailrôl és naptári bejegyzésrôl SMS<br />
értesítést kérhet T-<strong>Mobile</strong>-os telefonjára.<br />
Az SMS értesítô üzenetek engedélyezését<br />
az internetes felületen a<br />
Beállítások menü „Értesítési beállítások”<br />
pontjában vagy a t-zones WAP<br />
felületen a Beállítások menüben<br />
végezheti el.<br />
Találkozások 64.oldal<br />
E-mailek automatikus karbantartása<br />
A 30 napnál régebbi, tárhelyet csökkentô<br />
leveleket automatikusan törli a<br />
Kuka és Spam mappákból a t-email,<br />
ezzel segítve Önt tárhelyének kihasználásában.<br />
Fontos! Ez a szolgáltatás<br />
nem kikapcsolható. Ne tároljon a Kuka<br />
és Spam mappákban olyan levelet,<br />
melyre még szüksége lehet. A levelek<br />
utólagos visszaállítására nincs mód.<br />
Hogyan használhatom<br />
biztonságosan a t-email<br />
szolgáltatást?<br />
A t-email szolgáltatást használó ügyfeleink<br />
védelme és a szolgáltatás<br />
biztonságos mûködésének érdekében<br />
a levelezôrendszer használatához csak<br />
olyan felhasználói jelszó adható meg,<br />
mely az alábbi biztonsági szempontoknak<br />
megfelel:<br />
• minimális hossza 8 karakter,<br />
• nem lehet megegyezô a felhasználónévvel,<br />
• kötelezôen tartalmaznia kell kis-<br />
és nagybetût, valamint számot,<br />
• csak az angol abc betûi, számok,<br />
illetve<br />
• a speciális karakterek közül az<br />
alábbiak szerepelhetnek benne:<br />
% ! + = ? * - # & $ . _<br />
Hogyan fizethetek elô a t-email<br />
szolgáltatásra?<br />
A szolgáltatást a T-<strong>Mobile</strong> magyarorszá<br />
gi hálózatából díjmentesen hívható<br />
1430-as számon, vagy T-Pont és<br />
Partner üzleteinkben rendelheti meg.<br />
Az egyes szolgáltatásokról, azok<br />
használatáról és tartalmáról a<br />
http://www.t-mobile.hu internetes<br />
oldalon, valamint a mindenkor hatályos<br />
Díjszabásból tájékozódhat.<br />
Mi a teendôm, ha eltûnt<br />
vagy ellopták az elôfizetôi<br />
SIM-kártyámat?<br />
A SIM kártya letiltást kérje mielôbb<br />
telefonon vagy személyesen ügyintézôinktôl,<br />
hogy illetéktelenek ne tudjanak<br />
hívást indítani róla.<br />
A leggyorsabban a 1430 vagy a<br />
06-1-265-9210 lakossági ügyfélszolgálati<br />
telefonszámok felhívásával tilthatja<br />
le SIM kártyáját, a magyar menüben<br />
(1-es gomb) a # billentyût megnyomásával,<br />
majd a „Lopott vagy elvesztett<br />
elôfizetôi kártyákkal kapcsolatos ügyintézés”<br />
menüpont választásával.<br />
A letiltást ügyintézô segítsége nélkül a<br />
telefonos vagy a WAP-os önkiszolgáló<br />
ügyfélszolgálatokon teheti meg.<br />
A letiltáshoz szüksége van az elôfizetés<br />
hívószámára és jelszavára, amelynek<br />
hiányában személyesen, elô- vagy<br />
számlafizetôként kérhet segítséget,<br />
az azonosításhoz szükséges iratok<br />
bemutatását követôen.<br />
Felfüggesztés/letiltás díja<br />
A felfüggesztés díja alkalmanként<br />
bruttó 1200 Ft. Amennyiben a SIM<br />
kártya nem kerül elô, azt a megszokott<br />
hívószám megtartásával pótoltathatja.<br />
A kártyapótlás díja bruttó 3000 Ft.<br />
A felfüggesztés és a kártyapótlás díját<br />
utólag, havi számlájával egyenlítheti ki.<br />
SIM kártya visszakapcsolása<br />
Hûségnyilatkozat idôtartama alatt<br />
SIM kártyáját 14 naptári napon belül<br />
kapcsoltassa vissza. 14 naptári napot<br />
meghaladó felfüggesztésnél egy<br />
összegben kiszámlázzuk a nyilatkozatban<br />
meghatározott feltételes kedvezményt.<br />
• Lopás miatt felfüggesztett SIM<br />
kártya visszakapcsolását személyesen<br />
csak elô- vagy számlafizetôként<br />
intézheti.<br />
• Eltûnés indok választása után a<br />
SIM kártya jelszó ellenében telefonon<br />
vagy személyesen egyaránt<br />
aktiválható.<br />
www.budavartours.hu<br />
Üdvözöljük a fedélzeten!<br />
H-1011 Budapest, Batthyány tér 5–6. E-mail: repulojegy@budavartours.hu<br />
Telefon: (36-1) 3-56-56-56 www.budavartours.hu<br />
Repüljön olcsóbban! Fapados és<br />
hagyományos repüljegyek a<br />
legjobb napi áron, azonnali online<br />
foglalással.
www.peugeot.hu<br />
A kép csak illusztráció.<br />
Új <strong>Peugeot</strong> <strong>107</strong><br />
<strong>Divat</strong>- és környezetbarát<br />
CO 2-KIBOCSÁTÁS: CSUPÁN 106 G/KM<br />
A Blue Lion technológiának köszönhetô, rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátás<br />
és a még trendibb külsô mellett senki sem megy el szó nélkül. 1 literes, benzines<br />
motorjának vegyesfogyasztása pedig mindössze 4,5 liter 100 kilométerenként.<br />
Ráadásul a megújult <strong>Peugeot</strong> <strong>107</strong> tartja a lépést a divattal is.<br />
ÚJ<br />
NEKED TALÁLTÁK KI.