A modell megnevezÃ©se:

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára 

FOGARAS CSABÁNÉ – POLYÁK LÁSZLÓNÉ 

CSUHÉMUNKA 

Értelmileg akadályozottak részére 

Lektorálta: 

KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRTA 

Budapest, 2001

Tartalom 

1. A modul megnevezése ...................................................................................................... 3 

2. A modul célja ....................................................................................................................3 

3. A modul beillesztése a képzésbe....................................................................................... 5 

4. A modul szerkezete...........................................................................................................6 

4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret............................................ 6 

4.2. A modul tartalmának részletes leírása...................................................................7 

5. A modul teljesítésének követelményei.............................................................................. 9 

6. Értékelés..........................................................................................................................10 

7. A modul bevezetésének feltételei....................................................................................11 

8. Módszertani ajánlások.....................................................................................................12 

9. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei........................................ 13 

2

1. A modul megnevezése 

Csuhémunka a készségfejlesztő speciális szakiskolák számára. (A kukoricacsövet borító levelek 

felhasználása a kézműves kismesterségek körében.) 

2. A modul célja 

a) Célcsoport megnevezése 

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére a kézműves tevékenység bemutatása, megtanítása; 

értékteremtő munkavégzés az elsajátított ismeretek, fogások önálló alkalmazásával. 

A képzéssel lehetőség teremthető az életminőség javítására, hogy hasznosnak érezzék magukat 

a társadalomban, amely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt. Szeretnénk esélyt 

adni, egy lépéssel közelebb vinni őket az önálló életvitel kialakításához. A szabadidő értelmes 

és hasznos eltöltéséhez egy olyan lehetőséget kínál e tevékenység, amely a meglévő képességek 

kibontakoztatására épül. Ezzel hasznossá válhatnak a társadalom és a szűkebb környezetük 

számára. Nem a másság, hanem a valamiben való azonosság megmutatásának a lehetősége 

fontos az integráció szempontjából. 

Bevezethető általános iskolák szakköri foglalkozásain, készségfejlesztő speciális szakiskolában-, 

speciális szakiskolában tanóra keretében, szakköri tevékenységként, napközis foglalkozás 

keretében, ÉNO-kban munkafoglalkozásként, tanfolyam keretében, és munkanélküliek 

átképzéseként is. 

b) Közvetítendő értékek 

A csuhé a kukoricát borító levelek összessége, természetes alapanyag, mely a kézi törés után 

ingyenesen begyűjthető további felhasználás céljából. A kívánt vastagságú sodratnak megfelelő 

feldarabolást követően, rövid idejű áztatás után, adott szabály szerinti folyamatos száltoldással 

sodrat készíthető. Az elkészült sodrat beszövésével használati tárgyak, pl. lábtörlő, 

edényalátét, és különböző tárolóedények készülhetnek. 

Lényeges, hogy – ez az alapanyag ingyenesen beszerezhető, 

– gyűjtése közös tevékenységre ad lehetőséget, 

– biztosítható vele a munkamegosztás is, 

– a tevékenység egésze önállóan is végezhető, 

– mivel természetes anyag, a tapintása, a munkálkodás kedvezően stimulálja 

a vele foglalkozót. 

A meglévő manuális képességekre alapozva és azokat fejlesztve az önálló munkavégzés képességének 

kialakítása a modul egyik fontos feladata. A képzés lehetőséget biztosít a népi 

tárgykultúra ápolására és alkalmazása. A természet anyagaiból készített eszközök helyettesíthetik, 

felválthatják a műanyagokból készített eszközöket. Ugyanakkor ez a tevékenység elősegíti 

a természet és a természetes anyagok tiszteletének és szeretetének a kialakítását. 

Az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazva a saját egyéni anyagi boldogulását segíti 

elő ezzel a tevékenységgel. Versenyképessé válhat a fogyatékos személy is a „farkastörvények” 

uralta, teljesítményorientált mindennapi életben. 

3

c) Kialakítandó kompetenciák 

A képzés folyamán elsajátítandó ismeretek: a gyűjtés, a válogatás, az anyag előkészítés szabályai, 

amelyek a megfelelő szélességű csíkokra való széttépést, s a megfelelő oldalon a mindig 

azonos irányú, s a mindig azonos szögben való hegyesre vágást jelentik. Ismerje a munkája 

során használt anyag termesztésének, művelésének a folyamatát. Legyen tájékozott a népi 

kultúra tárgykészítő hagyományainak, motívumkincsének, alapanyagainak, eszközeinek alapismereteiben. 

Tevékenységeiben alkalmazza a megszerzett elméleti tudást. Ez magába foglalja az 

anyagelőkészítés munkafolyamatait is, pl. áztatás, darabolás méretre, minőség szerinti osztályozás. 

Tudja alkalmazni a sodrat folytonosság biztosításának folyamatát, s egyben az egyszerű 

beszövés mechanikáját is. Rendeltetésszerűen tudja használni a segédeszközöket. Tudjon a 

segédeszközök segítségével sablonon különböző használati és dísztárgyakat elkészíteni. 

Ezzel a tevékenységgel, amely túlnyomórészt gyakorlati képzés keretében zajlik, a fiatalok 

fejlődésében, saját tapasztalataink szerint rövid időn belül jelentős, pozitív, minőségi változás 

következik be. Fejlődik a figyelem, a türelem, a kitartás, az összehasonlító képesség, hibafelismerés, 

a döntési, javítási képesség, a koncentráló képesség, az ok-okozati összefüggések felismerése, 

analizáló-szintetizáló képesség, a finommozgások összerendezettsége, a kézügyesség, 

a szépérzék, a kreativitás. Az elsajátított elméleti tudásanyag nem izoláltan van jelen, 

mint egy hasznavehetetlen ismerethalmaz, hanem szervesen beépül a tevékenységbe, s a gyakorlati 

munkában felhasználásra kerül. 

Tapasztalatunk szerint az első munkadarab elkészülte utáni sikerélmény olyan hatással van a 

fiatalokra, hogy a magatartásproblémásak, vagy a túlmozgásosak is türelmesebbé, kitartóbbá 

válnak, a közönyös, szándékosan lassú munkatempójúak is aktivizálják magukat. Az egymáshoz 

való viszonyukban meghatározóvá válik az egymás segítése, tanítása. Jótékonyan hat magatartásukra, 

megnyilvánulásaikra, egész személyiségükre a tevékenység, illetve a természetes 

matéria. 

A tanítás – tanulás – alkalmazás folyamatában általában az szokott előtérbe kerülni, hogy mit 

nem tud a fogyatékos fiatal, s ezáltal felerősödik a másság-, s gyakran kialakul a csökkentértékűség 

érzése. Ezzel a kézműves tevékenységgel nem azt kutatjuk, mit nem tud, hanem a 

meglévő képességét, készségét alapul véve képezzük, fejlesztjük. 

d) A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz 

Az értelmi és testi-érzékszervi fogyatékosokat az egészséges emberek nagy része nehezen fogadja 

el önmagával egyenértékűnek hiányosságuk, másságuk miatt. Magának a fogyatékos 

személynek is identitásproblémákat okoz e tény. 

Ezzel a tevékenységgel meg lehet mutatni, hogy az „értékcsökkent személy” nem „értékcsökkent 

terméket” tud előállítani. Minimális, középsúlyos értelmi fogyatékosok által is könnyen 

elsajátítható, rendszerezhető, alkalmazható ismeretek szükségesek az alapanyagról, a természet 

adta lehetőségek felhasználásáról (kukoricavetés, gondozás, betakarítás, további hasznosítás 

stb.). Tevékenységet folytatnak a két kezükkel. Ez rádöbbenti őket arra, hogy ők is tudnak 

alkotni, szép dolgokat létrehozni, értékteremtő munkát végezni, és nekik is vannak ugyanolyan 

képességeik, mint az ép embereknek. 

Ez a munka jó hatással van a személyiség sokoldalú fejlődésére, elsősorban a türelem, kitartás, 

a csoportmunka, az összetartás, egymás segítése, egymáshoz való viszony, alkalmazkodás 

terén. Megváltozik az önértékelés, az önbecsülés azáltal, hogy önmaga, s mások számára is 

tetszetős, használható, eladható terméket tud készíteni. A fiataloknak szükségük van ezekre az 

4

élményekre ahhoz, hogy teljes értékű emberként tudják becsülni önmagukat és ahhoz, hogy 

elfogadtassák magukat másokkal is, hogy ne a másságukat, hanem a valamiben való azonosságukat, 

ügyességüket vegyék észre. 

3. A modul beillesztése a képzésbe 

a) Ajánlás a modul képzésen belüli helyének tervezéséhez 

A csuhémunka elsajátítására a legalkalmasabb az egy tömbben történő feldolgozás. 

Az ideális kezdés a szeptember vége, október eleje, a kukoricatörés ideje. A jó időt kihasználva, 

a munka a közös begyűjtéssel (időjárás, érés függvénye) kezdődik, itt már lehet utalni az 

anyagismeretre, a válogatás fontosságára, a minőségi válogatásra való törekvést kell szorgalmazni. 

Ha mindenképpen szükséges a tanévkezdéshez igazodnunk, s szeptember elején indítjuk a 

modult, akkor érdemes a rongy- és textilszövés technikájával foglalkozni. Így megalapozható, 

s gyakorlat szerezhető a beszövésben, amelynek technikája azonos a csuhébeszövéssel. Ekkor 

lehetőség van arra, hogy előremenjünk a minták megismerésében, variálásában. 

Tehát szeptembertől, vagy októbertől egy fél éves időtartamra van szükség, legalább napi öt 

órát biztosító foglalkozás keretében. Öt óra szükséges, ugyanis sok időt elvesz az aktív munkából 

a kipakolás, illetve elpakolás, rendrakás. 

Ez a fajta képzés tapasztalataink szerint úgy ad igazán eredményt, ha folyamatos, mert itt a 

gyakorlásnak nagyon nagy szerepe van. Az ujjaknak a sodrásra rá kell állni ahhoz, hogy a 

sodrat egyenletes, s a munkadarab szép legyen. 

Kapcsolódhat a rongy- és textilszövéshez, kosárfonáshoz, amely szintén népi kézműves tevékenység, 

a kor igényeihez alkalmazkodó formakinccsel; környezetbarát, természetes anyagok 

felhasználásával. E technikák felé biztosított az átjárhatóság a csuhémodul elvégzése után, 

egyéni igények, képességek szerint. A modul elméleti anyagában koncentrációban lehet a 

természetismeret, társadalomismeret aktuális anyagrészeivel, s minimális mértani ismeretekkel. 

b) Továbblépési lehetőségek 

A kiemelkedően jó manuális képességűeknek lehetőségük van a modul elvégzése után az 

egyéb fonható szálas anyagokkal megismerkedni, pl. gyékény-, sás-, vagy a kosárfonás technikáját 

megtanulni. 

Ezek a természetes anyagok kiválóan alkalmasak az egymással való kreatív kombinációra is. 

Virágkötészeti alapfogások elsajátítása után az anyagok, tevékenységek kombinálhatók, faliasztali 

díszek, virág kaspók, szárazvirághoz való edények, fali dekorációk készíthetők, amelyre 

most nagy a kereslet. Ez szalmafonással is bővíthető, illetve a kosárfonás aljai, koszorúi is 

kombinálhatók egymással. A virágüzletek, ajándéküzletek kirakataiból is számtalan jó ötletet 

lehet meríteni. 

A modul zárásaként tanúsítvány adható. Ez egyben kiváló alapja lehet a későbbiekben a 

szakmunkásképzést is vállaló fiatalnak, aki az OKJ szerinti gyékény-, sás-, csuhéfonó tanfolyamot, 

illetve kosárfonó tanfolyamot szeretné elvégezni. 

5

c) Helyi sajátosságok beépítésének lehetőségei 

Különösen jól alkalmazható ez a képzési modul ott, ahol az alapanyag könnyen beszerezhető, 

ahol kukoricaföldek, vagy nedves talajú helyek vannak, ahol a gömbölyű levelű sást lehet 

szedni. 

És természetesen ott, ahol helyi, élő hagyománya van bármelyik kézműves tevékenységnek. 

4. A modul szerkezete 

4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret 

a) A teljes modul időtartama: fél éves egység, napi gyakorisággal, napi öt órában 

600 órás a modul, melyből 40 óra elmélet, 560 óra gyakorlat. Fontos, hogy ne legyen merev a 

rendszer, alkalmazkodjon a képességekhez, igényekhez, aktualitásokhoz. 

Tartalom 

Elmélet, felhasználás megismerése 

Segédeszközök, a méretezés szabályai 

Balesetvédelem 

Múzeumlátogatás 

Egyéb fonható szálas anyagok megismerése 

Minták, motívumok gyűjtése 

Festőnövényekkel való ismerkedés 

Egyéb 

Összes elméleti óra száma 

Javasolt óraszám 

5 óra 

5 óra 

2 óra 

5 óra 

5 óra 

5 óra 

3 óra 

10 óra 

40 óra 

Anyaggyűjtés (csuhé) 

A gyűjtött anyag válogatása, osztályozása 

Egyszerű állat- és emberfigurák készítése 

Egyenletes sodratok készítése 

Használati tárgyak készítése 

Csuhé festése növényi festékekkel 

Ötletbörze rendezése 

Használati tárgyak készítése (egyéb, pl. falvédő, lábtörlő, táska) 

Vizsgamunka elkészítése 

Kiállítás rendezése 

Összes gyakorlati órák száma 

30 óra 

50 óra 

20 óra 

100 óra 

200 óra 

10 óra 

20 óra 

100 óra 

20 óra 

10 óra 

560 óra 

Az elméleti ismeretanyag elrendezésére ajánlott a heti egy órás foglalkozás. De kívánatos az 

érdeklődés felkeltése érdekében az első hónapban heti két alkalomra, a modul zárása előtt, 

ismétlés-és rögzítésként az utolsó hónapban is két alkalomra emelni a foglalkozások számát. 

6

A mindenkori igényekhez rugalmasan kell alkalmazkodni, s az elméleti órákat saját belátás 

szerint lehet összevonni, illetve aktualitás szerint lehet felhasználni a maradék órákat. 

b) A képzési idő meghosszabbításának lehetősége 

A modul teljes elsajátítása (gyűjtés, válogatás, feldolgozás, többféle sablon alkalmazása, másmás 

mintavariáció) középsúlyos értelmi fogyatékosok esetében fél éves időtartamot vesz 

igénybe, ha napi 5 órát tudunk az elsajátításra fordítani. 

A minimálisan szükséges elméleti anyag elsajátítására nem kell az ajánlott 40 óránál több időt 

fordítani, mert ez alapvetően tevékenység centrikus. Jó, ha vannak elméleti ismeretei, de 

alapvetően elegendő, ha be tudja gyűjteni a csuhét, s kis segítséggel dolgozni képes vele. Az a 

tapasztalatunk, hogy a képzés során fél év alatt a kis kézügyességgel és gyenge intellektussal 

rendelkezők is el tudják sajátítani a csuhémunkát. 

Amennyiben nagyon alacsony a fiatalok értelmi- és kézügyességi szintje, meg lehet hosszabbítani, 

ismételni a képzési időt. Kis létszámú csoporttal kevesebb idő alatt érhető el eredmény. 

A maximális létszám jó, ha 10-12 fő alatt van, így érvényesülhet a differenciált haladási tempó, 

egyéni bánásmód elve. 

4.2. A modul tartalmának részletes leírása 

a) Elsajátítandó tudásanyag 

A modul fő tantárgya a csuhéfonás. Ehhez kapcsolódó témakörök az anyag ismerete, a vetés, 

gondozás, betakarítás, tárolás, feldolgozás, hasznosítás. Itt kapcsolódhat egyéb természet- és 

társadalom ismereti témakörökhöz. 

A munkához szükséges segédeszközök, sablonok használatának ismerete, alapvető balesetvédelmi 

tudnivalók. 

Az anyag válogatása, osztályba sorolása, másodosztályú festésének ismerete. 

Egyszerű, leszámolható minták fűzése, variálása, önálló alkalmazása. Néprajzi ismeretek. 

Más hasonló, fonható, szálas anyagok megismerése. 

Az elméleti ismereteket pedig a gyakorlat folyamán mindig ismételjük, hogy a fiatal tudatába 

beépüljön, tudja, hogy jól válogatott, helyesen darabolt, megfelelő egyenletességű sodratot 

készített, helyesen osztotta be a sablont, hiba nélkül szőtte be a mintát. A sablon jelölésénél, 

minta variálásánál kapcsolódhat egyéb matematikai és mértani ismeretekhez. 

Tudja, hogy csak jól előkészített anyagból, figyelmes munkával lehet szép, igényes, eladható 

munkadarabot készíteni. 

A fiatalok a képzés során az elméleti részből részletesen megtudják, hogy milyen anyag a 

csuhé, miért jó és könnyű vele dolgozni, miért jó természetes anyaggal munkálkodni. Hogyan 

kell összegyűjteni, válogatni, előkészíteni, darabolni, áztatni, sodorni, szaporítani a szálat, 

mintát fűzni, s festeni a kevésbé szép, foltos csuhét. 

Megismerkednek azzal a ténnyel, hogy a természet adta lehetőségeket ki lehet használni, hogy 

ez egy ingyen beszerezhető, környezetbarát alapanyag, a megmunkálása során díszítő, használható, 

értékesíthető produktum állítható elő belőle. 

Meg tudják mire használták a régmúltban és miért jó, hogy ismét előtérbe kerülnek a természetes 

anyagok, a műanyagokkal szemben. 

S a legfontosabb, hogy megtanulnak elmélyülni a munkában, örömüket lelik benne, s alkotó 

módon dolgozhatnak, nemcsak a monotónia tűrésükre, hanem a kreativitásukra is alapozva. 

7

Elsajátítandó 

Kapcsolódó 

ismeretanyag 

témakörök 

Természetes anyagok használata a Lakáskultúra, tárgykultúra 

minden 

napokban 

Módszertani, 

technikai utalások 

Lakberendezési boltok, népművészeti 

üzletek, kirakodó 

vásárok, néprajzi kiállítások 

megtekintése 

Anyagismeret Növénytermesztés Egy kifejlett növény tanulmányozása 

Eszközök, sablonok Balesetvédelmi rendszabályok Szúrt, vágott seb ellátása 

A gyűjtött anyag rendszerezése, 

válogatása 

Tárgyformák, minták gyűjtése, 

egyenletes sodrat készítése 

Anyagfestési eljárások, technikák Válogatási, rendszerezési 

szempontok adása, vegyi és 

növényi festékek bemutatása, 

kipróbálása 

Népművészet, napjaink tárgykultúrája 

Egyszerű állat és emberfigurák A népművészet és a keresztény hitvilág 

kapcsolata 

készítése 

Sablonok, minták, motívumok variálása, 

ritmusok 

Számolás, mérés 

Használati tárgyak készítése kisebb 

és nagyobb 

Népművészet, tárgykultúra 

méretben 

b) Módszertani ajánlások 

Népművészeti formák, díszítő 

motívumok vetítése, kirakodóvásárok 

látogatása 

Népi csutkababák, állatok, 

betlehemes életkép 

Mérés, beosztás, minták elrendezése 

a felületen 

Méret, vastagság aránya 

Az elméleti anyag feldolgozásához célszerű tervezetet írni arról, hogy milyen ismereteket kívánunk 

nyújtani. Praktikus, ha két variációt készítünk, egy minimális, szűk ismereteket tartalmazót, 

és egy gazdagabb háttér információt nyújtót. 

Magához a munkamenet betanításához van egy használható segédanyag „Csuhémunkák 

1998” címen, amely részletesen leírja, fotókkal dokumentálja a válogatás, darabolás, áztatás 

folyamatát, a kereten, majd a sablonon való munka menetét. 

A balesetvédelemről is könnyen összeállítható az elméleti anyag. Itt tulajdonképpen az olló, a 

kalapács, a szög és a fűzőszerszámok helyes használatáról, s a festés közbeni veszélyekről van 

szó. 

A néprajzi részét a hozzáférhető szakkönyvekből lehet feldolgozni, a Néprajzi Múzeum anyagából, 

illetve a helyi lehetőségeket felkutatni. 

Ajánlott szakirodalom 

Balassa – Ortutay: Magyar néprajzi lexikon, 

Baktay – Koltai: A természetes anyagok felhasználása az óvodában és az iskolában, 

Baktay – Koltai: Kézműveskönyv, 

Baktay – Koltai: Beszélő tárgyak, 

Tüskés: Szalmababák, kalásztündérek, 

Landráf – Szittner: Szövés, 

Artner: Kézművesség, 

Csókos – Varga: Tárgyi anyanyelvünk. 

8

A gyakorlati munkában, a gyűjtés időpontja megszervezéséhez, lebonyolításához mindenképp 

szükség van más munkatársak és/vagy szülők segítségére is. 

A gyakorlati munkánál a képesség és a készség fejlesztéséhez szükséges a sok gyakorlás, következetes 

korrigálás és az egyénre szabott haladási tempó biztosítása. 

A sablonok segédeszközül való használata biztosítja a szabályos formát, nem deformálódik az 

elkészítendő munkadarab. A fix beosztás biztosítja az egyenletes sűrűséget, feszességet. A 

sablon használata biztonságérzetet ad, határozottan, erőteljesen is megfogható, s a beosztások 

alapján jól lehet tájékozódni rajta. 

A türelemmel, szeretettel való közelítés, a sok gyakorlás, s a sikertelenség esetén is adott újrakezdés 

lehetőségének biztosítása mellett kialakul az a készség, hogy „akarom csinálni, képes vagyok 

jól elvégezni a csuhémunkát”. 

Első munkadarabként nem szabad engedni a nagyobb méretű keret, illetve sablon használatát. 

A gyakorlatlanság miatt elfogyhat a fiatal türelme. Kisebb munkákat készítsünk először, majd 

mikor már kialakul a készsége arra, hogy jól és gyorsabban sodorja az anyagot, akkor lehet 

különböző formákat, nagyobb méreteket engedni. A gyakorlat folyamán szinte kimeríthetetlen 

már a variációk sora, variálható a vastagság, minta, szín, forma, méret. 

Megtanulnak odafigyelni a lehetőségek felismerésére, kutatni a források, anyagok után, amelyeket 

felhasználhatnak, saját hasznukra fordíthatnak a legkevesebb befektetéssel. Megismerkednek 

a múlt értékeivel, és megtanulják a jelenben saját ötleteikkel gazdagítani az elkészített 

tárgyak számát, formáját, használhatóságát. A színeket, a mintákat és a természetből begyűjtött 

anyagokat össze tudják illeszteni aszerint, hogy ízléses termék készüljön belőlük. 

A gyakorlat fejleszti kézügyességüket, arányérzéküket, türelmüket, ezáltal magatartásuk fegyelmezettebbé 

válik, el tudnak mélyülni a munkában, örömet lelnek benne – ami nagyon fontos, 

hogy ne legyen kényszer a számukra. 

A társaikkal szorosabb kapcsolat alakul ki a közös kutató-, gyűjtő- és alkotó munka folyamán, 

ezáltal változik a személyiségfejlődésük iránya. 

5. A modul teljesítésének követelményei 

a) Követelmények 

A minimum követelmény: Ismerje fel az anyag minőségét. Határozza meg a válogatás szempontjait. 

Alkalmazza a szabás, toldás, szálszaporítás, sodrás szabályait. Tudja toldani, szaporítani, 

sodorni a szálat. Tudja kiválogatni, és osztályozni a leveleket, hogy mit lehet festés nélkül 

és mit festéssel feldolgozni és mi a hulladék. Legyen képes az anyag két oldalát megkülönböztetni, 

tudja méretre, s megfelelő irányban hegyesre vágni. Tudja megfelelő ideig áztatni 

a levelet. Tudjon egy egyszerű négyszögletes lábtörlőt vagy edényalátétet a legegyszerűbb lefel 

bújtatással elkészíteni. Ha az önálló munka nem megy, segítséget igényel a sorváltásnál, 

akkor is elfogadható a teljesítménye. 

Az optimum követelmény: minden munkafolyamatot végezzen önállóan. Ismerje fel a hibát, 

legyen képes javítani. Ismerje fel, alkalmazza a sorváltás szabályát. Tudja önállóan bejelölni, 

használni a sablonokat edény készítésére. Variáljon legalább kétféle mintát. 

Az edény elkészültének nem szükséges időkeretet kijelölni, mivel nagyok lehetnek az egyéni 

eltérések. 

Elvárás, hogy tudjon felügyelet mellett csuhét festeni, festőnövénnyel, illetve ruhafestékkel. 

9

Minimális elméleti követelmény: egyszerű, hétköznapi szavakkal tudjon a fiatal beszélni arról, 

hogy milyen anyaggal dolgozik, honnan, s hogyan lehet azt begyűjteni. Tudja, hogy milyen 

sorrendben következnek a munkafolyamatok, hogy csuhémunkához alkalmas legyen az 

előkészített anyag. Tudjon felsorolni egy-két terméket, amit csuhéból lehet elkészíteni. Legyen 

tisztában azzal, milyen fontos balesetvédelmi szabályokat kell betartani munka közben. 

Optimális elméleti követelmény: számoljon be a kukoricával kapcsolatos mindennemű teendőről. 

Legyen tájékozott a kukorica egyéb felhasználási módjairól. Ismertesse megfelelő sorrendben 

a csuhémunka alkalmazásának feltételeit, szabályait. Tudjon beszélni a népi hagyományokról, 

hagyományos kézműves tevékenységekről könyv képei alapján. Ismertesse a festés 

elméletét, gyakorlatát, tudjon megnevezni egy-két festőnövényt. 

A teljesítmény értékelésénél az legyen a szempont, hogy az elkészített munkadarab fűzése hibátlan, 

sodrata egyenletes legyen. Esztétikus, használható, vagy díszítőtárgyként is megfeleljen 

az esztétikai követelményeknek. 

b) Ellenőrzés 

Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás szükséges, s nem csak a gyakorlati megvalósítás terén, 

de javasolt a szóbeli utasítások (mennyiségi, minőségi utalások) értelmezésének ellenőrzése 

is. 

A modul folyamán ellenőrizni kell, hogy a fiatalok tényleg el tudták-e sajátítani az egyes 

munkafázisokat – különböző feladatok adásával. 

Például: „Készíts elő megfelelő mennyiségű anyagot egy normál méretű virág kaspóhoz.” 

„Kezdd el a kaspót a gömbölyű sablonra, és ha készen vagy az aljával, akkor a nyolcas mintával 

készítsd el az oldalát.” 

Ha kész a munkadarab, értékeljük, mi az, ami jól van elkészítve, s mi a hibája. 

6. Értékelés 

Folyamatosan kell értékelnünk, mindig a jót erősítve, de következetesnek kell lennünk a korrigálásban 

is. Egy-egy munkafolyamat befejezésekor értékeljük a képzésben résztvevők teljesítményét: 

– a felvetés minősége a sablonon, 

– az alj beszövésének egyenletessége, 

– az oldal beszövés minősége. 

A modul befejezéseként javasolt a záróvizsga, mintadarab elkészítésével, és egy kiállítással 

egybekötve. 

a) A záróvizsga értékelésének javasolt szempontjai 

Gyakorlati vizsga: 

– A sodrat egyenletessége 

– A sablonra való illesztés pontossága 

– Az alj egyenletes beszövése 

– A szövés, fonás, hurkolás technikai kivitelezésének milyensége, minősége 

– A felhasznált minták eloszlásának egyenletessége 

– A befejezés minősége, szálak eldolgozottsága 

– Eszközök használatának szakszerűsége 

– Balesetvédelmi rendszabályok betartása 

10

Szóbeli felelet egy-egy feltett kérdésre, amely képet ad az elméleti tudásról: 

– A csuhégyűjtés időpontja; s a szedés során mire kell figyelni 

– Az osztályozás-válogatás szempontjai 

– Melyek a tárolás szabályai? 

– Hogyan készítjük a vékony, s a vastag sodratot? 

– Melyek a toldás szabályai, gyakori hibái? 

– Milyen eszközök szükségesek a csuhézáshoz? 

– Hogyan lehet takarékoskodni a csuhéval? 

– Milyen munkafolyamatok előzik meg a konkrét munkát? 

– Milyen balesetvédelmi szabályokat kell betartani a munkavégzés során? 

Gyakorlati vizsgán be kell mutatni egy készterméket, amelyet ő tart a legjobbnak a munkái 

közül. Egy elkezdett munkadarabot pedig be kell fejezni a vizsgán. Azért tanácsos csak a befejezés, 

hogy ne tartson hosszú ideig a stresszhelyzet. 

A modul elvégzésének igazolására tanúsítvány adható ki egyszavas minősítéssel, külön az 

elméleti és külön a gyakorlati megfelelésről. 

7. A modul bevezetésének feltételei 

a) Személyi feltételek 

A képzéshez 10-15 fiatalhoz egy pedagógus segítségével egy szakember kell, aki jól érti a 

mesterséget. 

A tanulók iskolai előképzettségével kapcsolatban nem szükséges, hogy túl nagy követelményeket 

állítsunk fel. Pécsett az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményében 

olyan fiataloknak tanítottuk ezt a tevékenységet, akik között vannak halmozottan fogyatékosok, 

deviáns fiatalok, és zömében a foglalkoztató tagozaton végeztek, illetve onnan is kimaradtak, 

s ki több, ki kevesebb osztályt végzett. Jó, ha tud számolni a tanuló, de ha nem, akkor 

is van esély a ritmus felismerésére: így is el tudja sajátítani az ismereteket, meg lehet tanítani 

erre a tevékenységre. 

A képzéshez szükséges, hogy mindkét kezét használni tudja. Egy kis fokú kézdeformáció, 

összerendezetlen kismozgás nem akadály. 

A modul felvételét kizáró ok az allergia. Előfordulhat, hogy valaki allergiás a kukoricacsuhé 

porára, ez apró kiütés és tüsszögés formájában jelentkezik. 

b) Tárgyi feltételek 

A gyakorlati képzés helyiségigénye egy terem asztalokkal, székekkel és mosdó, ahonnan vizet 

lehet fogni. 

Ebben a teremben el lehet végezni az elméleti oktatást is. Az anyagot külső színtérről – kukoricaföldekről 

– lehet összegyűjteni és kell egy száraz helyiség, amiben az összegyűjtött anyagot 

zsákokba rakva, egymásra pakolva lehet tárolni. Ezt az anyagot mindig száraz időben 

gyűjtsük és figyeljünk oda, hogy penészes ne kerüljön közé. A gyűjtéshez a szülők segítségét 

lehet kérni. Az eszközök, szerszámok, fakeretek, sablonok házilag készíthetők. Fotó található a 

szükséges eszközökről a „Csuhémunka 1998” című füzetben. 

11

Eszközlista: 

– begyűjtéshez, tároláshoz nagyméretű papír vagy műanyag zsák, 

– vágáshoz olló, 

– áztatáshoz 3 literes műanyag tál, 

– szikkasztáshoz törölköző vagy lepedődarabok, 

– sablonok alátéthez 30x40 cm-es fakeret, falap, 

– sablonok edényekhez tömör fából különböző méretben és formában. anyaguk: fenyő, 

hárs, 

– szabócentiméter, ceruza, 

– felvetéshez 20-as szög (20dkg), 

– kalapács, fogó, 

– fűzőtű lemezből, 

– tömörítéshez 2 db 100-as szög, 

– festőnövények, ruhafesték, 

– festéshez hatliteres fazék, 

8. Módszertani ajánlások 

Eredményt nem tudunk elérni, ha a munkáról, vagy egy problémáról csak beszélünk. 

Az elméleti ismeretek nyújtása is mindig cselekvésbe ágyazottan történjen: ismertetjük, 

megmutatjuk, megtapasztaljuk, elmegyünk, megnézzük, kipróbáljuk, megfogjuk stb. 

A csuhémunkához minimális elméleti ismeret szükséges, de bővíthető a néprajzi ismeret köre, 

illetve ha módunkban áll, a kukoricatermesztés, gondozás, betakarítás elméleti, gyakorlati ismereteivel. 

A fiatalok számára fontos az egyéni, differenciált haladási tempó biztosítása a felhasználható 

időkeretet, s a minta bonyolultságát illetően. Az ideális létszám ne haladja meg a 12 főt, így 

biztosítható az egyéni bánásmód. 

Ez a fajta kézműves munka a harsány, ill. visszahúzódó, hiányos, ill. igen gyenge intellektusú, 

közepes, ill. gyenge kézügyességű fiatal számára is lehetővé teszi a sikerélményben gazdag 

tevékenykedést. Megalapozza az értékteremtő, értékesíthető termékek előállításának a lehetőségét. 

Ahhoz, hogy eredményes legyen a programot választók munkája, először is meg kell győződni 

a helyi adottságokról. Pl. van-e a közelben beszerezhető anyag, ha nincs, van-e olyan, akin 

keresztül beszerezhető. 

Fel kell mérni a helyi- és a tágabb környezet nyújtotta adottságokat, mint pl. múzeum nyújtotta 

lehetőségek, helyi kézműves mesterek, kirakodóvásárok vannak-e környezetünkben stb. 

A frontális és a differenciált foglalkozásvezetés dinamikus egységére a foglalkozások során 

ügyelni kell. Javasoljuk továbbá, hogy az elméleti anyag feldolgozása mindig cselekvésbe 

ágyazottan történjen, azaz nem külön oktatási egységként kell felfogni, mint ami megelőzi a 

gyakorlati képzést. Javasoljuk továbbá a népművészeti ismereteknél a diavetítéshez az általános 

iskolák számára készített népművészeti diasor felhasználását. Ez csekély költséggel beszerezhető. 

A vetítéshez a dia, illetve a népművészeti, és egyéb tárgykultúrával foglalkozó 

könyvek állandóan legyenek hozzáférhető helyen, hogy a munkánkhoz bármikor fel tudjuk 

használni. 

Körül kell nézni, hogy van-e, aki a foglalkozásvezetőket felkészítse, vagy segítsen a képzésben. 

12

Nagyon szívesen vállaljuk a felkészítést. Az elméleti anyagot pár oldalban ki kell dolgozni, 

ehhez át lehet tanulmányozni az ajánlott szakirodalmat. Tájékoztatást ad az anyag ismeretéről, 

az első munkák elkészüléséig tartó folyamatról. Ez a kis füzet nem tartalmaz balesetvédelemről 

szóló anyagot, de ez egy-két oldalban megfogalmazható, az eszközök ismeretében már látjuk, 

mi az, amire vigyázni kell. 

9. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei 

Konzultációs lehetőséget, továbbképzést, élőmunka-bemutatót tudunk felkínálni az érdeklődők 

számára intézményünkben, illetve meghívásra a helyszínre utazunk. Folyamatosan rendelkezünk 

csuhéval, így a tavaszi, kora nyári időpont sem akadály. 

Egyéni felkészülésre szakirodalomként ajánljuk a „Csuhémunka 1998” című kiadványunkat. 

A modul bevezetésekor, ha nem hozzáértő, gyakorlott szakember a modul bevezetője, a begyűjtés 

után egy minőségellenőrzésre, s a sablonon történő munka bemutatására szívesen ellátogatunk 

az adott intézménybe. 

Az elkészített munkadarabok egyben reprezentálják a munkavégzés minőségét is. 

A modul zárásaként ajánlatos kiállítás megrendezése, amelyre természetesen ellátogatunk. 

Praktikus dolog az elkészült munkadarabok fotós dokumentálása mintagyűjtemény létrehozása 

céljából. 

Szívesen vesszük az írott dokumentációt, a beszámolókat a nehézségekről, illetve ha más utat 

jártak be a megvalósításban. 

Ha több helyen kerül bevezetésre, ötletbörze keretében érdemes megismerni egymás munkáját. 

13


NAGY GYÖRGY MIKLÓSNÉ 

A KOSÁRFONÁS ELEMEI 


Lektorálta: 

SZŐKE ATTILÁNÉ – NIKOVITS ATTILÁNÉ 

Budapest, 2001

Tartalom 

1. A program célja...............................................................................................................16 

2. A program ismertetése .................................................................................................... 16 

A) A résztvevők köre..................................................................................................16 

B) Előzetes iskolai végzettség....................................................................................16 

C) Képzési idő ............................................................................................................16 

D) Végzettség .............................................................................................................16 

E) A program szerkezete ............................................................................................17 

F) Variálhatóság .........................................................................................................18 

G) Személyi, tárgyi feltételek..................................................................................... 18 

3. A modulok bemutatása.................................................................................................... 19 

A) Alapfogalmak a kosárfonásban ............................................................................. 19 

B) Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek .......................................................21 

C) Hagyományaink.....................................................................................................23 

D) Kosárfonási gyakorlatok .......................................................................................25 


A) Gondolatok a megvalósításhoz.............................................................................. 28 

B) Ötletek a tanulás-tanítás folyamatához.................................................................. 29 

5. Ellenőrzés, értékelés........................................................................................................ 30 

6. A képzési eredményesség biztosításának feltételei.........................................................30 

15

1. A program célja 

A tanulók képességeik függvényében annyi és olyan minőségű gyakorlati tudást sajátítsanak 

el a kosárfonás szakmából, hogy azáltal alkalmassá váljanak a rendszeres egész napos foglalkoztatásra. 

• A tanulók képességeiknek megfelelően ismerjék meg a kosárfonás alapelemeit, és a fogalmak 

megértésével együtt alkalmazzák azokat a gyakorlatban. 

• Egyéni adottságaik függvényében legyenek a tevékenykedtetés által alkalmasak a termelőmunka 

alapjainak elsajátítására. 

• Legyenek képesek egyre magasabb szintű szakmai elvárások teljesítésére a műveletsor 

részekre bontása, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő számú gyakorlás által. 

• Elvégzett munkájuk által alakuljanak, bővüljenek és erősödjenek ismereteik, kapcsolatrendszereik. 

• A kosárfonás elemeinek elsajátításával, a népi kismesterségek gyakorlásával, a hagyományok 

ápolásával erősödjön nemzeti identitásuk. 

• Fejlődjön önbizalmuk, önállóságuk a tevékenység adta öröm által. 

• Legyenek büszkék alkotásaikra. 

• Legyenek képesek műhelytermi, egymás tevékenységére épülő munkamegosztásra. 

2. A program ismertetése 

A) A résztvevők köre 

A program alkalmas a fogyatékos fiatalok napközbeni foglalkoztatásának előkészítésére. 

Elsősorban értelmileg akadályozottak számára készült, de alkalmas gyengébb képességű, tanulásban 

akadályozott fiatalok foglalkoztatására is. 

B) Előzetes iskolai végzettség 

• nem szükséges, 

• ajánlatos az értelmileg akadályozottak esetében a 10. évfolyam befejezése után, vagy 

• a tanulásban akadályozottak általános iskolájának nyolcadik évfolyamának elvégzése, 

vagy 

• sikertelen speciális szakiskolai előzmények után is részt vehet a képzésben. 

C) Képzési idő 

Két tanév, de az egyéni fejlődési ütemtől függően még több tanévre is meghosszabbítható. 

A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és minimális elméleti ismereteket nyújt a 

kosárfonás témaköréből. 

Az elmélet és a gyakorlat aránya 20-80%. 

D) Végzettség 

A készségfejlesztő speciális szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé „Értékelés”-t 

adunk a tanuló fejlődéséről, valamint „Javaslat”-ot arról, hogy mely munkatevékenységben, 

milyen önállósági fokon foglalkoztatható eredményesen. 

16

E) A program szerkezete 

Szakmai elméleti foglalkozások heti 3 óra + 3 javasolt. 

Szakmai gyakorlati tevékenység: heti 24 óra 

Elméleti tárgyak: 

Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek: 

A tananyag keretében alapfokon a konkrét szerszámokkal, eszközökkel, a fűzvesszővel 

és annak tulajdonságaival ismerkednek meg, valamint a munka szempontjából 

olyan készáru kezelési technikák elemeit, anyagait ismerik meg, ahol differenciáltan, 

a gyengébb képességű tanulók is sikereket érhetnek el (áztatás, sikálás, lakkozás, kézi 

szállítás stb.) A foglalkozások a gyakorlati tevékenység előtt bevezető jellegűek. 

Alapfogalmak a kosárfonásban: 

Szintén bevezető, előkészítő jellegű a gyakorlati munka előtt. Itt a fonási technikák 

sokoldalú (gyakorlat, kép, film, transzparens, beszéd) megismerése folyik. Az osztályteremben, 

gyógypedagógiai módszerekkel történő tanítás-tanulási folyamat 

eredményeként a kosárfonás alapvető fogalmainak megértése gyorsíthatja, eredményesebbé 

teheti a műhelymunkát. 

Hagyományaink: 

E tantárgy keretében a kosárfonás történetét ismertetjük, és a népi kézművesség hagyományairól 

adunk képet. A hagyományőrzés gyakorlása mellett esztétikai ismereteket 

is közvetít a tantárgy. Egyfajta változatosságot, színt visz a képzésbe (múzeumlátogatás, 

lakásdíszítés, főzés, népzene, tánc stb.). A modul más kézműves mesterség 

oktatásakor is alkalmazható. 

Ajánlott tárgyak: 

Testnevelés, sport: 

– a foglalkozási ártalom megelőzésére. 

Személyiségfejlesztő vagy osztályfőnöki óra: 

– szervezési feladatok megoldására, problémakezelésre, egyéni segítségnyújtásra, a 

tanuló fejlődésének nyomon követésére. 

Óraterv javaslat egy tanévre 

Heti Évi Össz 

Alapfogalmak a kosárfonásban 1 37 74 

Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek 1 37 74 

Hagyományaink 1 37 74 

Kosárfonási gyakorlatok 24 888 1776 

999 1998 

Testnevelés 2 74 

Személyiségfejlesztő vagy osztályfőnöki óra 1 37 

30 1000 

Kiegészítésként – fakultáció: választható tanórán kívüli foglalkozás ajánlható. Heti három 

óra: a helyi adottságok függvényében más kézműves mesterség, vagy pl. háztartási ismeretek, 

mezőgazdasági ismeretek, kertészeti tevékenység, sportkör. 

17

F) Variálhatóság 

A helyi adottságok és a tanulók képességeinek függvényében lehetséges az „Anyag, eszköz és 

munkavédelmi ismeretek”, vagy az „Alapfogalmak a kosárfonásban” című modul 

tömbösítése, pl. az első tanévre, a „Hagyományaink” pedig a második tanévre. 

Heti óraterv javaslat 

4 nap, napi 6 óra 24 gyakorlat 

1 nap, napi 3+3 óra 3+3 elmélet 

1 ó Anyag és eszközök, munkavédelem 

1 ó Hagyományaink 

1 ó Alapfogalmak a kosárfonásban 

2 ó Testnevelés 

1 ó Személyiségfejlesztés 

30 

G) Személyi, tárgyi feltételek 

Személyi feltételek: 

A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező 

pedagógus munkájára van szükség. 

A kosárfonási gyakorlatok című modul oktatásához (népi játék és népi kismesterség) szakoktató 

felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező, lehetőleg gyógypedagógus, illetve pedagógus 

munkájára van szükség: 2-4 tanulóként egy pedagógusra 

Tárgyi feltételek: 

Elméleti tárgyak ajánlott taneszközei osztályonként: 

– tévé, videó, videokamera, 

– írásvetítő, 

– falitáblák, 

– transzparensek, 

– folyamatábrák, 

– lexikonok, pl. néprajzi, 

– demonstrációs fonólécek. 

A kosárfonási gyakorlatok című modul eszközszükséglete: 

A létszámnak megfelelően felszerelt tanműhely szükséges. 

Eszköz és szerszámigény tanulónként: 

Kéziszerszámok: 

– metszőolló, 

– kés, 

– verővas, 

– szúróár, 

– szegelőár, 

– kalapács, 

– mérőléc, 

– harapófogó, 

– vesszőhántoló villa. 

Nem működő szerszámok: 

– kosárfonó ülőke, 

18

– állvány (bak), 

– munkadeszka (fonópad). 

Modellek: 

– húsvéti kosárka modell: kerek és ovális, 

– óvodás kosár modell: kerek és ovális, 

– pálcázott falivirágtartó modell, 

– ampolna modell, 

– ajándék kosár modell, 

– papírkosár modell. 

Csoportonként 1db 

– kézi gyalu, 

– vesszőhasító, 

– osztályozó láda, 

– zárható szekrény a szerszámoknak. 

Képzési helyenként 1db 

– áztatókád, 

– vasszekrény a vegyi anyagoknak. 

3. A modulok bemutatása 

A) Alapfogalmak a kosárfonásban 

A modul tanításának célja: 

• A kosárfonó gyakorlatában használatos fogalmak, megnevezések elsajátítása, amelyek 

megértésének segítségével könnyebben megvalósítható a kívánt tevékenység: 

– A tanuló váljon képessé méretbeli és technikabeli különbözőségek észrevételére a 

termék szerkezeti elemeinek vizsgálatakor. 

– Több érzékszerv bekapcsolódásával mélyüljenek ismeretei a műveleti sorrend 

megtartása érdekében. 

Követelmények 

Tudja megkülönböztetni 

– a fonóvessző és a botvessző (karó) fogalmát, 

– a kerek- és sínvesszőt, 

– a különböző méretű aljakat (legalább 3 cm eltéréssel). 

Ismerje fel, nevezze meg a terméken, kép segítségével azonosítsa: 

– a kerek, ovális, szögletes aljakat, 

– oldalfonásokat: sövényfonás, menetes fonás, 

– gyűrűzés: 2-3-4 szálas, 

– szegést: sima és copfszegés, 

– a fület: egyszerű csavart fül, hajófül, rácsos fül. 

Ismerje fel, nevezze meg a jegyzékben szereplő terméket a valóságban és képről. 

Csoportosítsa használat vagy funkció szerint. 

Tudja leolvasni képes ábra segítségével legalább három termék készítésének műveleti sorrendjét. 

19

Tananyag 

11-12. évfolyam, összesen 74 óra, heti 1 óra 

Sorszám A témák megnevezése Kb. óraszám 

A fonóvesszők fajtái 

6 

Fonás-előkészítő műveletek fogalmai 

A kész termék részei 6 

A kosáraljak készítésének kezdése, fajtái 8 

Oldalfonások megismerése 10 

A gyűrűzések bemutatása, felismerése, megnevezése 10 

Szegések bemutatása, megnevezés, felismerés 10 

Fülezés bemutatása, megnevezés, felismerés 6 

Egyes termékek megismerése, megnevezése, funkciója 4 

A termékek készítésének sorrendje 16 

A témák anyagának részletezése 

1. A fonóvesszők fajtái: 

– sínvessző, kerek vessző, „karó” fogalma, 

– a felsoroltak felismerése, megnevezése, funkciójuk, 

– a fonás-előkészítő műveletek fogalmai: áztatás, hegyezés. 

2. A kész termék részei: 

– a kosáralj, oldal, fül, fedél, kerek, szögletes, esetleg „kosárgörbe” fogalmának 

megismerése tárgyak, képek, rajzok segítségével. 

3. A kosáraljak készítésének kezdése, fajtái: 

– az aljkészítés kezdésének, fontosabb fogalmainak megismerése, bemutatása, rajz, 

megnevezés, gyakorlás segítségével: kereszt, feltörés, kifonás, 

– kerek alj készítésének menete, 

– ovális alj készítésének menete. 

Méretbeli különbözőségek összevetése összehasonlítással, mérőbot segítségével. 

4. Az oldalfonások megismerése: 

– sövény vagy egyszerű fonás, menetes fonás. 

5. A gyűrűzések bemutatása, felismerése, megnevezése: 

– szálas gyűrűzés. 

6. A szegések bemutatása, felismerése, megnevezése: 

– sima szegés, 

– copf szegés ismertetése. 

7. A fülezés bemutatása, felismerése, megnevezése: 

– egyszerű csavart fül, 

– hajófül, 

– rácsos fül. 

8. Egyes kosáripari termékek megismerése megnevezés, funkció szerint: 

– óvodás kosár, húsvéti kosárka, fali virágtartó, ampolna, piaci kosár, hajó kosár, 

boller kosár, kiflis tálca, kínáló tálca, szennyestartó, újságtartó, papírkosár stb. 

20

9. A termék készítésének sorrendje, bemutatás a valóságban, képen, a leolvasás gyakorlása. 

A műveleti sor használata munka közben. 

Ajánlott termékek: 

– húsvéti kosárka, 

– óvodás kosár, 

– pálcázott fali virágtartó, 

– papírkosár, 

– kiflis kosár, 

– ajándékkosár, 

– krumpliskosár 

B) Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek 


• Olyan alapvető, a gyakorlatot megelőző ismeretek nyújtása, melynek segítségével a tanulók 

elemi tájékozottságot szereznek 

– a fűzvessző fonás-előkészítő műveletei körében, 

– a készáruk kezelésének technikáiban, 

– a műhely rendjének, szabályainak szokássá válásának, a baleset-megelőzési szabályok 

betartásának elősegítésében. 

• A tanulók gondolkodásának, emlékezetének fejlesztése összehasonlítások, analógiás feladatok 

végzésével, a természeti ismeretek témaköreinek felelevenítésével. 

• Az énkép reális alakulásának erősítése a folyamatos értékelés által. 


• Ismerje az eszközök, szerszámok neveit, balesetmentesen használja azokat. 

• Ismerje a fűz, mint növény részeit, a felhasználható rész tulajdonságait. 

• Tudja, hogy miben különbözik a vadon termő és a kultúrfűz. 

• Ismerje a hántolás fogalmát, kézi eszközzel tudja ezt végezni. 

• Ismerje a fűzvessző csoportosításának és osztályozásának feltételeit (hosszúság, vastagság 

és ezen belül legalább három méret szerint). 

• Ismerje és a gyakorlatban alkalmazza az elemi raktározási ismereteket: a kévekötés, kézi 

szállítás fogásait. 

• Tudja a kész fonott áru kezelésének technikái közül a sikálás és a fehérítés műveleti sorrendjét. 

• Ismerjen a tisztítás, lakkozás eszközei és anyagai közül egyet. A velük való foglalkozás 

munkavédelmi ismereteit tartsa be. 

• Ismerje a termékek raktározásánál, csomagolásánál, szállításánál használatos legegyszerűbb 

kézi technikákat. 

21

Tananyag 

11-12. évfolyam, összesen 74 óra, heti 1 óra, évi 37 óra 


A kosárfonás kézi eszközei, szerszámai, balesetvédelmi szabályai 

6 

A fűz, mint növény megismerése, tulajdonságai 10 

Fűztelep meglátogatása 10 

Fűzvesszők csoportosításának, osztályozásának szempontjai 14 

Kész fonott áru tisztítása, fehérítése, a lakkozás anyagainak 

20 

megismerése, használatukkal kapcsolatos munkavédelmi 

szabályok ismertetése 

Kész termékek raktározási, szállítási, csomagolási technikáinak 

elsajátítása, munkavédelmi szabályok megismerése 

14 


1. A kosárfonás eszközei, szerszámai, balesetmentes használatuk: 

– a metszőolló, vágó- vagy faragókés, kalapács, ár, leverővas megismerése, megnevezése, 

– a szerszámok helye az ülőke szerszámos ládájában, 

– a szerszámok helyes használatának gyakorlása, 

– a munkadeszka, modellek megismerése, összeszerelése, rögzítése. 

2. A fűz, mint növény megismerése: 

– a növény részei, a fa részei, 

– a kultúrfűz és a vadon növő fűz összehasonlítása, 

– a fűz felhasználható része, 

– a fűz héja. 

3. Tanulmányi kirándulás egy fűztelepre: 

– a fűz feldolgozásának megtekintése. 

4. A fűzvesszők osztályozása: 

– a hosszúság szerinti osztályozás megismerése osztályozó láda használatával, 

– vastagság szerinti osztályozás vesszőválogató léc segítségével, 

– osztályozás, csoportosítás technikája megadott minta alapján. 

5. A kész fonott áru tisztításával, fehérítésével, lakkozásával kapcsolatos ismeretek: 

– a tisztítás fontossága, eszközei, technikájának megismerése (szálirányos sikálás), 

– a fehérítés természetes anyaga: citromlé a hígítás mértéke, 

– a lakk és hígító megismerése, 

– a lakkozás eszközei, szerszámai védőfelszerelés fontossága, 

– a lakkozás menetének megismerése. 

6. Kész termékek osztályozási, szállítási, csomagolási technikái: 

– Csoportosítások a termések fajtája, mérete szerint, 

– A takarékos helykihasználás technikája (egymásba illesztés), 

– Összekötés, felfűzés, rögzítés egyszerű technikái, 

– A kézi szállítás fogásainak megismerése. 

22

C) Hagyományaink 


• A középfokban értelmileg fogyatékos fiatalok kapjanak tájékoztatást népünk hagyományairól. 

• A múlt emlékein keresztül érzékeljék az ember kétkezi munkájának értékét. 

• A jelen-múlt-jövő időbeliségét vegyék észre a tárgyi kultúra változásaiban. 

• Képességeiktől függően bővüljön ismeretük, időérzékük. 

• Alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a népi hagyományok: 

– a tárgyi kultúra, 

– a népmese, 

– a népzene, néptánc, 

– a népszokások (ünnepek, családi események témaköréből. 

• Vegyenek részt a hagyományőrzés gyakorlatában. 

• Legyen igényük arra, hogy kézműves termékeket használjanak a mindennapi életükben, 

lakáskultúrájukban. 


• A gyakorlatban ismerkedjenek meg a ünnepekhez kapcsolódó népszokássokkal és alkalmazzák 

azokat (húsvét, karácsony, újév). 

• Tudjanak néhány egyszerűbb népi ételt elkészíteni. 

• A falusi élet eseményeit hagyományőrző módon éljék át (disznótor, szüret). 

• Tegyenek szert esztétikai ismeretekre (miért szép? anyag-forma-funkció egysége). 

• Látogassanak el a Néprajzi Múzeumba, helyi néprajzi jellegű kiállításokra. 

• A környezetükben lévő népi jellegű tárgyakat gyűjtsék össze, őrizzék, becsüljék meg, különös 

tekintettel a fonott termékekre. 

• Az egyes technikákhoz kapcsolódó egyszerű díszítőelemeket ismerjék fel, alkalmazzák 

azt saját díszítésű tárgyaikon. 

• Képességüktől függően próbálkozzanak meg a népi kultúra színvilágának megismerésével, 

a jelek, jelrendszerek értelmezésével. 

• Ismerjenek népmeséket, népdalokat, néptánc lépéseket (legalább három). 

• Szívesen hallgassanak népzenét. 

• Alkalmanként menjenek el táncházba. 

• Legyen igényük lakóhelyük, tájegységük népi kultúrájának részletesebb megismerésére. 

Tananyag felbontása 

11-12. évfolyam összesen 74 óra heti 1 óra. 


1. A népi kultúra fogalma. Táj – falu – ember 8 

2. Népmese 10 

3. Népzene – néptánc 10 

4. Népszokások: ünnepek 

Családi események 

Ételkészítés 

5. Tárgyi kultúra, tárgyi hagyományok 10 

6. Múzeumlátogatás, gyűjtőmunka 10 

8 

8 

10 

23


1. A népi kultúra fogalma: 

– népcsoportok és kultúrájuk (Magyarország), 

– saját helyünk megtalálása, 

– a lakóhely, tájegység népi kultúrája, hagyományai, 

– múzeum, tájház látogatása. 

2. A népmese: 

– a történet elmondása képről kezdő, befejező fordulatok, pl.: Égig érő fa, Kőleves, 

Három kívánság, Babszem Jankó, 

– a szereplők tulajdonságai, 

– a szájhagyomány. 

3. Népdal, népzene, néptánc: 

– népdalok éneklése, 

– népzene hallgatása, 

– figyelem felhívása a népzene és műzene közötti lényeges különbségekre, 

– népi hangszerek megismerése képről és a valóságban, 

– hangszerkészítés: nádsíp, köcsögduda, 

– néptánc lépések filmen, valóságban, 

– néptánc műsoron, táncházban való részvétel. 

4. Népszokások: 

– húsvéti szokások: tojásfestés, locsolás, 

– karácsony: faállítás, díszítés, 

– szilveszter: ólomöntés, 

– lakodalom, 

– keresztelő, 

– temetés, 

– ételkészítés: 

ünnepekhez kapcsoltan 

egyszerű népi ételek: 

krumplis lepény, 

disznótoros, 

paprikás krumpli, 

öreg lebbencs. 

5. Tárgyi kultúra, tárgyi hagyományok különös tekintettel a kosárfonás hagyományaira. 

Népi tárgyak, eszközök, ezek anyagainak megismerése a valóságban és képről: 

– szárító, aszalókosár, 

– varsa, 

– kupulyka, 

– gazdasági kosár, 

– haltartó, 

– kotlóültető, 

– borító, 

– sövényfonott kerítés. 

6. Gyűjtőmunka 

24

D) Kosárfonási gyakorlatok 


A tanulók képességeikhez mérten sajátítsák el a kosárfonási részismereteket a gyakorlatban 

olyan mértékben, hogy későbbi foglalkoztatásuk során megfelelően, védett körülmények között 

tudják alkalmazni azokat. 


Önállóan tudjanak: 

• kiválasztani a kosáralj elkészítéséhez szükséges anyagot – megadott méret és minta alapján, 

• leszabni, hegyezni adott méretű és mennyiségű anyagot, 

• vesszőt hasítani, sínt készíteni, 

• keresztet készíteni, 

• elkészíteni felhasználható egyszerű kerek, ovális és szögletes kosáraljat mintadarabbal 

azonos méretben 6 cm ∅ kb. 3 óra alatt. 

Kis segítséggel tudjanak: 

• oldalfonást készíteni: sínnel, sövényfonással, 

gyűrűzést: 2 szálas gyűrű, 3 szálas gyűrű, 

szegést: 3 páros sima szegés. 

• kosáraljat és az oldalt összeépíteni, 

• modellen legalább háromféle (a jegyzékben szereplő) terméket minőségi követelményeknek 

is eleget téve készíteni, 

Folyamatos irányítás mellett készítsenek: 

• egyszerű csavart fület, 

• berakással menetes oldalfonást, 

• 4-5 szálas gyűrűfonást, 

• lábazatot, 

• 3 páros copfszegést, 

• szabadkézi terméket, 

valamennyit az egyéni képességek függvényében. 

25

Tananyag 

11-12. évfolyam, összesen 1850 óra, heti 24 óra 


A kosárfonás kézi szerszámainak ismerete, balesetvédelmi előírások 10 

A kosárfonáshoz szükséges anyag-előkészítés műveletei 40 

Kerek kosáralj készítése 70 

Modellel kosárkészítés, gyűrűfonások és oldalfonás tanulása, gyakorlása 

150 

Páros sima szegések elsajátítása 150 

Lábazat kialakítása 40 

Szabadkézi kerek kosár készítése 200 

Ovális kosárfenék készítése 100 

Modellel ovális formájú kosár készítése 200 

Copf szegés tanulása, gyakorlása 220 

Fülezés tanulása, gyakorlása 100 

Gazdaságban használatos kosarak készítése 470 


1. A kosárfonás kézi szerszámainak ismerete, használata, baleset-megelőzési előírások: 

– a kosárfonó műhely rendje, munka és baleset-megelőzési szabályok, 

nem működő szerszámok: munkadeszka, állvány, ülőke, modell, mérőléc, 

működő szerszámok: vágó-, faragó-, tisztítókés, metszőolló, ár, kalapács, rugók, 

szegek, harapófogó, verővas. 

2. Kosárfonáshoz szükséges anyag-előkészítő műveletek: 

– fonóvessző osztályozása: 

fajta szerint (idegen anyag kiválasztása), 

hosszúság szerint, 

vastagság szerint osztályozó láda, osztályozó létra használatával, illetve minta 

alapján, 

– áztatás, 

– hegyezés. 

3. Kerek kosáralj készítése: 

– kereszt készítése, 

– kereszt rögzítése, 

– kosáralj kifonása (kettes gyűrűvel), 

– vesszők toldása, 

– kosáralj letisztítása. 

4. Gyűrűzés elsajátítása: 

– oldalkarók legyűrűzése háromszálas gyűrűvel, 

– négyszálas gyűrűfonás. 

5. Oldalfonások megismerése: 

– sövényfonás sínből, 

– oldalfonás menetes fonással, berakással. 

6. Páros sima szegések elsajátítása: 

– egyszerű páros szegések készítése, 

26

– hárompáras szegés, 

– négypáras szegés. 

7. Lábazat kialakítása, pl. ajándék kosár, óvodás kosár 

– lábazat kialakítása oldalkarókból, 

– gyűrűfonás alkalmazása (ötszálas gyűrűfonás), 

– karóvégek „kettőn be” hajtogatása, 

– kosár letisztítása. 

8. Modellel kosár készítése, pl. húsvéti kosárka 

– kerek alj készítése, 

– az alj felszerelése modellre, 

– felkarózás, felhajtogatás, 

– oldalkarók legyűrűzése háromszálas gyűrűvel, 

– oldalfonás egyszerű fonással, 

– négyszálas gyűrűfonás, 

– hárompáros sima szegés, 

– a kosár letisztítása. 

9. Szabadkézi kerekkosár készítése, pl. kiflis kosár 

– kerek fenék készítése, 

– fenék karók végeinek levágása, 

– fenék felkarózása, hármon felhajtogatása, 

– oldalkarók legyűrűzése (háromszálas gyűrűvel), 

– oldalfonás menetes fonással, 

– négyszálas gyűrűfonás, 

– négyszálas simaszegés, 


10. Ovális kosáralj készítése: 

– az ovális alj fenékkaróinak leszabása, 

– szabnivalók összetűzése, 

– kosáralj kifonása (kettes gyűrűvel), 

– vesszők toldása, 

– kosáralj letisztítása. 

11. Modellel ovális formájú kosárka készítése: 

– ovális fenék készítése méretnek megfelelően, 

– fenék felszerelése a modellre, 

– fenék felkarózása, hárman felhajtogatása, 

– oldalkarók legyűrűzése (háromszálas gyűrűvel), 

– oldalfonás, sövényfonás sínből, 

– háromszálas fordított gyűrű, 

– hárompáros copfszegés, 


12. Copfszegés tanulása, gyakorlása: 

– hárompáros copf szegés 

13. Fülezés tanulása, gyakorlása: 

– ajándékkosár fül (két szálból összecsavart fül), 

– egyszerű csavartfül készítése, 

– hajófül készítése. 

14. Szögletes kosáralj készítése fonólécben készített alj: 

27

– fenékkarók rögzítése, 

– első és utolsó karók párosítása, 

– alj kifonása sövényfonással, 

– lezárása. 

15. Gazdaságban használatos kosarak készítése: 

– papírkosár, 

– csipkés tálca, 

– pálcázott fali virágtartó, 

– ampolna, 

– piaci kosár. 


A) Gondolatok a megvalósításhoz 

Az elméleti tárgyak tanulás-tanítás kölcsönhatásában általános pedagógiai elveknek kell érvényesülni. 

Figyelembe kell venni: 

• a tantárgy-pedagógiai módszereket, 

• az értelmileg akadályozottak tanulási folyamatát, 

• a szakma – célzott tevékenység (kosárfonás) tartalmát, felépítését, az elsajátítás módszertanát. 

Az elméleti tárgyak előkészítésül szolgálnak a szakmai gyakorlathoz. Mit jelent ez? 

Ezeken a foglalkozásokon a gyógypedagógus nagyobb arányban támaszkodik a gyakorlati 

foglalkozás tantárgy-pedagógiai módszereire (bemutatás, anyagigény felmérése, műveletek 

részekre bontása, műveleti sor, fogások gyakorlása stb.). 

A fogalom kialakítása, a cselekedtetés minél több érzékszerv bevonásával ezeken az órákon 

történik. A szakmai gyakorlaton pedig a szakma, illetve szakmai fogások, részletek gyakorlása 

kerül előtérbe. 

A tervezést illetően az elméleti órák mindig meg kell előzzék az új tevékenység gyakorlását. 

A gyakorlás folyamatában a tervezett fogalmak elmélyítése közbeiktatódhat heti rendszerességgel. 

A Hagyományaink című modul bevezetésével az eddig szerzett ismeretek megőrzését (természeti 

és társadalmi környezet), bővítését (életviteli és gyakorlati ismeretek, időfogalom), a felnőttként 

való gondolkodás alakítását célozza meg egy újfajta csoportosítás szerint, egyben 

szoros kötelék is a szakmával. 

Ezekhez a foglalkozásokhoz leginkább a fiatalok ismeretszerzési folyamatát a szituációban 

való problémamegoldás megvalósítása lehet a leghatásosabb. 

Az Alapfogalmak a kosárfonásban című modul legfontosabb feladata a fogalom kialakítása 

minél több érzékszerv bekapcsolása mellett, a szemléletesség elvének maximális figyelembevételével. 

28

A megnevezések, az utasítások megfogalmazása legyen érthető, egyszerű és rövid. Nagyon 

fontos, hogy a gyakorlaton – akár más szakoktató által használva is – ugyanaz legyen az utasítás. 

Egységes, szakmailag elfogadott és használt kifejezéseket, fogalmakat kell elsajátítani. 

Az Anyag, eszköz és munkavédelmi ismeretek című modul képzési tartamát a szakma tananyagából 

adódóan úgy került kiválasztásra, hogy az értelmileg akadályozott fiatalok ismeretei 

bővüljenek: 

• analógián alapuló ismeretszerzéssel (a fűz, mint növény megismerése), 

• cselekvésbe ágyazottan (töréspróba), 

• valamint azon tevékenységekkel kapcsolatos tudnivalók kerültek kiemelésre, amelyeket 

nagy valószínűséggel még a gyengébb képességű fiatal is el tud majd végezni (a fonástechnika 

elemeinek elsajátítása nélkül is). Ilyen az áztatás, súrolás, lakkozás, raktári munkák. 

A szerszámok ismerete, használata, az anyagokkal kapcsolatos munkavédelmi ismeretek gyakorlatban 

való alkalmazása elengedhetetlen. A munkavédelemmel kapcsolatos szabályok, feliratok, 

piktogramok olvasása, írása, értelmezése kerülhet előtérbe. 

B) Ötletek a tanulás-tanítás folyamatához 

A gyermek oldaláról fontos: 

Az eredményes tanulás fontos feltétele a pozitív motiváltság és az önkéntesség. Az előkészítő 

szakképzési évfolyam (10. évfolyam) végére a fiatalokban ki kell alakuljon egy tevékenység 

iránti pozitív érzelmi viszonyulás (szeresse és akarja). 

Ezeket a tulajdonságokat többfajta tevékenységgel való megismertetés, több szakoktatóval, 

több műhelyközösséggel való kapcsolat alakításával lehet elérni természetesen az egyéni képességek 

maximális figyelembevétele mellett. 

A pozitív motiváltság és az akarat fenntartása a szakképzési évfolyamokon elsődleges feladata 

kell, hogy legyen. 

A tanár oldaláról fontos: 

• Személyes, jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a tanuló személyiségének alapos megismerése 

révén. 

• A lehető legjobban figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, tanulási ütemét (lehetőleg 

minden tanulónak legyen egyéni fejlesztési, előrehaladási programja). 

• Megkülönböztetett, csak az egyénnek szóló figyelemmel kell fordulnunk minden tanulóhoz, 

különösen a gyakorlati képzés során. 

• Nagyon kis lépésekkel szabad csak előrehaladni a tananyagban, az előre látható nehézségek 

kiküszöbölésére kell törekedni. Ehhez a szakma magas szintű ismerete szükséges, hiszen 

sokszor a szakmai fogásokon múlik a siker, és ezek egyetlen tankönyvben sem 

találhatók meg. 

• Minél több oldalról kell megvilágítani a fogalmakat: verbális, manuális, vizuális területek 

bekapcsolásával, támaszkodva az írásos és képi megjelenítésre (elsősorban az elméleti 

órákon). 

A gyakorlatok száma rendkívül sok kell legyen az értelmileg akadályozott fiataloknál. Igaz, 

hogy monotónia tűrés nagyon magas, de itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanuló érdektelenné 

váljon, ezért a készített termékek vagy „részletek” (kereszt, alj, gyűrű stb.) kerüljenek 

felhasználásra mások által fonott termékbe, vagy ajándékba kell adni, vagy díszítésül 

is szolgálhatnak. Ez által a munka, az egyén fontossága nagyon kiemelhető. 

29

5. Ellenőrzés, értékelés 

Az elméleti és gyakorlati foglalkozás alatt folyamatos fejlődés- és teljesítményellenőrzés 

ajánlatos minden mozzanatra kiterjesztve, egyénre szabottan. 

Értékelés 

A modulokat külön-külön nem értékeljük. Az össztevékenységet értékeljük, amelynek a legfontosabb 

eleme a munkadarab elkészítése. 

Szóbeli értékelés folyamatosan pozitív megerősítéssel. Fejlődés nyomon követése a munkadarabok 

összehasonlításával. 

Szöveges értékelés félévkor és év végén. 

Szempontjai: 

• a munkához való viszony fejlődése, 

• a társakkal való együttműködés szintje, 

• az időegység alatt tanult konkrét szakmai tevékenység rögzítése, 

• azok elvégzésének önállósági szintje. 

Második év végén: 

Javaslat arról, hogy mely munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható 

eredményesen. 

Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni képességeket, a tanulók önmagukhoz mért 

fejlődését, melyet az elkészített munkadarabok összehasonlításával nyomon lehet követni. 

Ajánlatos a félév munkadarabjait összegyűjteni. 

6. A képzési eredményesség biztosításának feltételei 

Felnőttek részére: 

• A programot bevezetni szándékozók részére egyhetes (50 órás) intenzív elméleti és gyakorlati 

felkészítést tartunk bentlakásos tábor keretében. 

• A tábor színhelye: a parkerdő hangulata biztosítja az elméleti, gyakorlati, módszertani ismeretek 

elsajátítását. A fárasztó munkát a romantikus hangulatú természeti környezetben 

eltöltött szabadidős programok enyhítik. 

• A Békésmegyei Népművészeti Egyesület szakmai támogatása biztosíték az eredményes 

tanfolyam elvégzésére. A modul készítőjének kollégái húszéves kosárfonási oktatási múlttal, 

kellő szakmai felkészültséggel vállalják a felkészítést. 

• Szakmai konzultációkra lehetőség van a tábor elvégzése után, folyamatosan, illetve a haladó 

táborok keretében évente. 

• A tábor elvégzésekor értékelőlap kitöltésével visszajelzést várunk az eredményesség mérése 

és a hibák korrigálása céljából. Ezeket értékelik együttesen a modul szerzőjének koordinálásával, 

a modulban közreműködő pedagógusokkal, szakoktatókkal. 

• Önellenőrzési lehetőséget biztosítunk a részfolyamatok és végtermékek tekintetében. 

Te hogy értékeled? 

– Összehasonlítás, 

30

– konzekvencia levonása, 

– a jó munka felismerésének fejlesztésével, 

– hiba felismerése, 

– belátási képesség. 

• A modulprogram szerzője vállalja a visszajelzések alapján a program módosítását amenynyiben 

az szakmailag indokolt. 

A tanulók részére: 

• A modulok bevezetését megelőző gyermektábor lehetőséget biztosít az elméleti, gyakorlati, 

módszertani képzés eredményességének felmérésére. 

• A visszajelzések által folyamatosan lehetőség nyílik modulonkénti értékelésre részfolyamat 

vagy termékkészítés szempontjából. 

• A program szerzője és a szakmai munkaközösségek a jövőben az egyes modulokhoz kapcsolódó 

munkafüzeteket állít össze. 

31


TÓTH SÁNDOR 

KONYHAKERTI MUNKÁK 


Lektorálta: 

ENDRŐDYNÉ BATÓ ÉVA 

Budapest, 2001

Tartalom 

1. A modul megnevezése .................................................................................................... 35 

2. A modul célja ..................................................................................................................35 

A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz............................................................36 

3. A modul beillesztése a képzésbe..................................................................................... 41 

4. A modul szerkezete – a képzés struktúrája: ....................................................................44 

A 11. évfolyam tervezete............................................................................................ 47 

A 12. évfolyam tervezete............................................................................................ 51 

Táblázatok ..............................................................................................................................56 

Forrásmunkák.........................................................................................................................60 

34

1. A modul megnevezése 

Konyhakerti munkák a készségfejlesztési szakiskolák számára. 

2. A modul célja 

a) Alkalmas a tanulásban akadályozott középsúlyos értelmi fogyatékosok számára, a 11-12. 

évfolyamon. 

b) Középsúlyos felnőtt fogyatékosok (családi ház, szociális eltartáshoz, rehabilitációs intézetek, 

szociális foglalkoztató intézetek, napközis otthonok) részére. 

E modul használatával: 

• Sajátítsák el irányítással a talajműveléstől a betakarításig a termelés fő feladatait. 

• Erősödjön a munkavégzés során a fiatal és természet közötti harmónia. 

Közvetítendő értékek: 

a) Az alkalmazkodó készség fejlesztése: 

• Ismerje a területet ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. 

• Tudjon utasításokat végrehajtani, nehézségi fok szerint. 

• Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát az időjárásnak megfelelő öltözködés 

felismerésével. 

b) Szépérzék: 

• A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. 

• Segítséggel tegye vonzóvá a környezetét, szívesen tartózkodjon jó levegőn, szeresse a 

természetet, s tudjon dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel. 

• Keltsük föl a figyelmüket, érdeklődésüket saját és közvetlen környezetük szép kialakítására 

(öltözködés, higiénia) – napirend, rendszeresség, következetesség. 

c) Egészséges életmódra nevelés: 

• Törekedni kell a kitartó folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség elérésére 

(fizikai állóképesség). 

• Sajátítsák el a fiatalok az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az 

alapvető minimális higiéniai szokásokkal együtt. 

d) Testi nevelés: 

A munkára neveléssel összefüggő feladatként jelenjenek meg náluk a mindennapi élethez 

alapvetően nélkülözhetetlen, minimális munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek, és a 

hozzátartozó szokások mellett a testi ellenállóképesség is. 

A felnőtt korba lépő fogyatékos embernek épp úgy, mint bármely kortársának, szüksége 

van arra, hogy a maga szintjén hogyan vigyázzon egészségére. Fontos, hogy az egészséges 

életmódhoz tartozó higiéniás szokások kialakuljanak bennük. Ennek érdekében szükség 

van az összehangolt munkára (tanár, nevelő, szülő). Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy 

a sérült fiatalok fejlődésében, tevékenységében, magatartásában alkalmazkodjanak a való 

világhoz. 

e) Szociális beilleszkedésre nevelés: 

A beilleszkedés a nevelésben a magatartást szabályzó viselkedésformákat kell kialakítani 

és megszilárdítani. Ismerjék meg a különböző élethelyzeteket, fokozatosan tudjanak megfelelni 

a fiatalok a rájuk váró képességekhez mért feladatok elvégzésére. 

35

Úgy kell megismertetni velük helyzetüket, hogy lehetőleg elfogadják azt, és segítséggel 

képesek legyenek a velük sorsközösségben élő társaikkal megfelelően együtt élni és dolgozni. 

Érzelmileg azonosulni tudjanak velük. Tudják az emberi kapcsolataikban az egyet 

nem értést kezelni, és kevésbé sérüljenek vitákban. 

f) Érzelmi nevelés 

Az érzelmi nevelés a munkára felkészítő csoportok nevelő munkájában korrekciós nevelő 

hatásoknak a folytatását jelenti, amely segítségével fejlődik a fiatalok megfigyelőképessége, 

érzelmi élete. Különösen szükségük van arra, hogy munkájukat szeressék, tevékenységük 

eredményét képesek legyenek magukénak érezni, érzelmileg kötődjenek tanáraikhoz, 

nevelőikhez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számukra. 

g) Munkára nevelés 

Kialakítandó bennük a rend iránti igény, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint 

megőrzésének képessége. Ezáltal magatartásuk pozitív irányba változzon. A tervezett 

munkakövetelmények teljesítése, a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen 

számukra. Minimális szinten sajátítsák el a másokkal való együttműködés a minimális 

szinten feladatok végzésében. 

A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz 

Az intézményben kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei, önkiszolgálási 

szintje lehetővé teszi a fiatalok számára a viszonylagos önállóságot. Az intézmény, a diákotthon 

biztonságot jelent számukra. Megismerhetik a tágabb környezetet is, s abban biztonsággal 

mozoghatnak. Így ismereteik fokozatosan bővülnek és megnő számukra a „kinti” világ iránti 

érdeklődésük. Az intézményben folyó többéves fejlesztő munka során kellő mélységben és 

alapossággal ki kell alakítani a fiatalok egyéni képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni 

korrekciót is. A nevelő irányító feladata által a mechanikus munkavégzést kell elősegíteni. 

Meg kell ismerniük a segítségnyújtás alapvető minimális lehetőségeit. 

• Segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudjon a konyhakertben szakszerűen szerszámokkal 

dolgozni. 

• Képesek legyenek az általuk termesztett növények felismerésére, felhasználása, minimális 

szinten is. 

Minimális szinten: 

• Ismerjék a növények gondozását. 

• Fizikai munka nélkülözhetetlen szerepének jelenlétét, megbecsülését életükben (képességükhöz 

mérten). 

• A zöldségfélék az egészséges életmód kialakításában számukra és környezetük számára is 

nagyon fontosak. 

• Erősödjön a munkavégzés során a fiatalok közötti érzelmi azonosulás. 

• Fogadják el a társuk segítségét. 

• Fogadják el a nevelő útmutatását, vegyék észre az ügyesebb társuk munkáját, és próbálják 

azt a maguk szintjén elvégezni (utánozni). 

• Tudjanak ásni, gereblyézni, ültetni, kapálni, gyomlálni, betakarítani. 

• Az általuk megtermelt növényeket a már megszerzett ismeretek felhasználásával – kis segítséggel 

–, tudja gondozni, mint betanított munkás. 

Maximális szinten: 

• Ismerjék fel az időjárás változásait a természetben, ennek figyelembevételével (kellő segítséggel) 

végezzék feladataikat. 

• Ismerjék az általuk végzett munkák lényegét. 

36

• Ismerjék a szép, gondozott környezet kialakítását, a park, zöld terület karbantartását. 

• Ismerjék meg a talaj fajtáit, fontos jellemzőit, termékenységét, vízgazdálkodását, levegő-, 

hőgazdálkodását és tápanyag-utánpótlását. 

• Ismerjék meg a termelendő növényeket (magok, palánták) fajtáit, tulajdonságait. 

Minimumszint: 

• Ismerjék meg a talaj-előkészítés folyamatát. 

Maximumszint: 

• Ismerjék meg a növények ültetésének és palántázásának formáit, időrendi sorrendjét. 

• Ismerjék meg az ültetés utáni ápolási munkákat: kikelt, elültetett növények talajmunkáinak 

folyamatát (talajlazítás, gyomtalanítás, öntözés, ritkítás, növényvédelem). 

Minimumszint: 

• Ismerjék meg a növénytermelés folyamatainak kezelését. 

Maximumszint: 

• Ismerjék fel a konyhakerti növények betakarításának időrendi sorrendjét, formáit (az 

egyes növények szedésének idejét, a szedésre érettség külső jeleit, sajátosságait). 

• Ismerjék az áru-előkészítéshez, terménybegyűjtéshez, és szállításhoz szükséges feltételeket 

(kevésbé érzékeny, kosárba, ládába rakható), rendeltetésük szerint. 

• Ismerjék meg a termények felhasználásának lehetőségeit, módjait (az esetleges értékesítésüket). 

• Ismerjék meg a megtermelt növények átmeneti és tartós tárolásának módjait. 

Ugyanezen ismeretek felhasználásával tudják alkalmazni ezeket (virágok ápolásánál, fóliasátrakban, 

üvegházakban, kertészetekben, illetve a termények feldolgozásában, a konyhán 

is). 

– A konyhakerti munkákban szerezzen olyan gyakorlati tapasztalatot – ha minimális 

mértékben is –, de legyen képes létfenntartási gondjainak kielégítésére. 

– Vidéken a szociális otthonokban mindig található egy szabad terület, ahol képességeinek 

megfelelő munkát végezhet. 

– Tartsa tiszteletben és becsülje meg a saját és társai által végzett munkát. 

Összegezve: 

Minimumszint: 

• Segítséggel legyenek képesek a nap mint nap felmerülő gondjaiknak megoldására. Legyenek 

képesek a munkájukban részben önállóságra, irányított munkavégzésre. 

Maximumszint: 

• Legyen képesek a tehetségesebbek a bizonyos fokú önállóságra munkájukban. 

• Becsüljék meg a saját és társaik által végzett fizikai munkát. 

• Legyenek képesek a kitartó és folyamatos tevékenységre. 

• Tartsák tiszteletben az általuk termesztett növényeket: gondozzák, védjék. 

Minimumszint: 

• Tiszteljék környezetüket, a természetet, és ezáltal a környezetbarát agrotechnikák jelentőségét. 

• Tiszteljék elöljáróikat (tanáraikat, nevelőiket), akiktől segítséget, irányítást, tudásuk, ismereteik 

bővítését kapják. 

37

Értékközvetítés a modulban 

Minimumszint: 

• A megvalósításban elsősorban az utánzásra koncentrál. 

Maximumszint: 

• A megvalósításban elsősorban a tevékenységre koncentrál. 

Minimumszint: 

• Elsajátításával a gyakorlati oktatást ismerjék meg kezdő szinten, és legyen alapvető feladat 

a manuális készség fejlesztése. 

Maximumszint: 

• E tevékenység jellegéből eredően lehetőség nyílik, hogy az érzékszerveket célirányosan 

fejlesszék, a munkamozdulatok pontosságának gyorsaságának és rendezettségének fokozására. 

• A modulban résztvevők kapjanak meg minden lehetőséget képességeik kipróbálásához. 

Minimumszint: 

• A gyakorlottság az adott szinten elvárható eszköz és szerszámhasználatban nélkülözhetetlen. 

• Cél az elemi munkaszokások kialakítása. Helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, 

takarékosság, balesetvédelem. 

Maximumszint: 

• Munka adott időben történő elvégzésének megfelelő munkatempó kialakítása. 

• Kiemelten figyeljenek az anyagfelhasználás takarékosságára és az eszközök kíméletes 

használatára. 

Minimumszint: 

• Az alapvető személyes higiénia iránti igény kialakítása 

• Legyen felelősségük a rendszeres napi feladatok ellátásában, tájékozottság az elemi szolgáltatások 

használatában. 

• Ismerjék fel a gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések. (A pénz szerepe a háztartás-gazdálkodásban, 

értékesítésben.) 

• Legyen minimális igényük a korszerű táplálkozás iránt (zöldség, gyümölcs-, egészséges 

életmód). 

• Segítségül alkalmazzák a helyes táplálkozás szabályait, s így váljék szokásukká az igényes, 

kulturált étkezés (nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk). 

– Ennek érdekében saját maguk megtermelik a „konyhára valót”. 

Maximumszint: 

• Mindezek elérésében fontos a természet jelenségeinek megfigyelése, figyelembe vétele a 

növények gondozásán keresztül. 

• A környezetvédelmi lehetőségek felismerése nagyon fontos a környezetbarát módszerek 

alkalmazásának segítségével. 

• Legyenek udvarias magatartásúak kortársaikkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban (a 

családi szeretet bemutatása). 

38

Modul 

a) Tények és megértésük Tudásanyag 

b) Képességek és technikák 

a) Magatartás és értékek 

b) Szociális képességek 

c) Személyes fejlődés segítése 

} 

Követelmény 

Tények és megértésük 

A kertgazdálkodás alapjai 

• A talaj felismerése. 

• Trágyázás. 

• Hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, fa, kő, textil) 

• Vetés, dugványozás, palántázás. 

• Növényápolási munkák (növényvédelem). 

• Kerttervezés, kert kialakítása. 

• A növények betakarítása (időrendi sorrend figyelembe vétele). 

• A növények tárolási módja, eszközei (vermelés, szállítás, fagyasztás, savanyítás, befőzés) 

• A növények életfeltételei (egyévi és évelő növények). 

Képességek és technikák 

Minimumszint: 

• Képesek legyenek a kertgazdálkodás különböző változatainak felismerésére. Gyarapítsák 

technikai és munkaszervezési tapasztalataik megfelelő irányítással. Sajátítsák el a növényápolással 

kapcsolatos munkafolyamatokat, szerszámok használatát 

Magatartás és értékek 

Minimumszint: 

• Tudja alkalmazni a gazdálkodási ismereteket. 

• A helyes magatartási formákat sajátítsa el a munkavégzés során. 

• A mindennapi életben értékelje és tartsa tiszteletben környezetét. 

• Vigyázzon arra, hogy a környezete torzulva el ne szegényedjen, értelmetlen pusztítással 

tönkre ne menjen. 

Maximumszint: 

• Az egészséges egyensúly: az emberi teljesítmény, és önálló munka. Jóindulattal az egymás 

iránti megbecsüléssel, megértéssel hozzájárulhasson élete alakításához. 

Szociális képességek 

Minimumszint: 

• Olyan életszemléletet közvetítsen, amely tudatosítja, hogy a legegyszerűbb emberi tevékenység 

is nemcsak önmagát, hanem embertársait is szolgálja. 

Maximumszint: 

39

• Ismerjék fel, hogy a használt eszközök segítségével saját és társai jó, és rossz irányba befolyásolhatók. 

A munka értéke nemcsak a tevékenységtől, hanem a hozzáállástól és a fiatal képességeitől 

is függ. 

Személyes fejlődés 

Mindinkább fel kell ismerniük a modulban résztvevőknek, hogy az emberi világ egy nagy közösség, 

kultúrák sokasága. Éreznie kell, hogy a jól működő közösség csak akkor valósítható 

meg, ha ennek tagjai személyes munkájukkal, lényükkel, boldogulásukkal, elégedettséggel 

kialakítják azt. 

Minimumszint: 

• Nagy jelentőséggel bír, ha egyénileg ki-ki saját tehetsége szerint hozzájárul a közösséget 

kialakításához. Társaival szemben megértő, s az egyet nem értést kezelni képes. 

Maximumszint: 

• Nagyon fontos, az együttműködés képességének kialakítása; ennek feltétele a helyes és 

reális önismeret, az egyénre szabott képességek kibontakoztatásainak lehetősége. 

• Így a gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség nélkülözhetetlen részeivé 

válnak. 

• Lehetőség szerint képesek legyenek önmaguk és társaik segítségével alakítani, formálni 

közösségüket. 

• A fiatal, aki (kisebb, vagy nagyobb mértékben) támaszra szorul egész életében a környezet 

hatására bizonyos önállóságot érjen el. 

• A megsegített önbecsülése, személyes törekvése erősödjön azáltal, hogy a támogatást ott 

kapja, ahol a legnagyobb szüksége van rá. 

A modul használata alkalmassá teszi a tanulókat, hogy a megfelelő ismereteket, különböző 

technikákat, erkölcsi kifejlesszék, s aztán képessé tegyék őket arra, hogy tevékeny tagként beilleszkedjenek 

az adott emberi közösségbe. 


Minimumszint: 

• Ismerjék a becsületes munka értékét. 

• Becsüljék a közösségben végzett munkát. 

• Ismerjék a munkafolyamatok kialakítását, a környezetbarát munkavégzést. 

• Ismerjék az elsősegélynyújtás elemi szabályait. 

• Képesek legyenek az alapvető higiéniai szabályok betartására. 

Maximumszint: 

• Tudják, hogy felelősek önmagukért, környezetükért. 

• Ismerjék a helyes táplálkozás jelentőségét. 

• Ismerjék fel a helyes táplálkozás jelentőségét. 

• Tudják, mi a korszerű táplálkozás jelentősége. 

• Ismerjék az ételkészítési alapvető eljárásokat és az ételek tárolását. 

• Legyenek képesek ízlésesen teríteni, az étkezési szabályokat betartani. 

• Ismerjék a konyhakerti munkákat és szerszámokat. 

• Ismerjék a pénzgazdálkodási és megtakarítási lehetőségeket. 

• Ismerjék a munkamegosztást a közösségben, saját feladataikat és a jó időbeosztást. 

40

• Tudják a munkafolyamatok részeit. 

• Sajátítsák el az alapvető balesetvédelemmel kapcsolatos teendőket. 

• Képesek legyenek önfegyelemre. 

3. A modul beillesztése a képzésbe 

A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák (szociális otthonok, rehabilitációs intézetek, 

családi házak, szociális foglalkoztató intézetek) tervükbe azokat az alapvető mezőgazdasági 

kertgazdálkodási ismereteket, amelyek a mindennapi életben mindenki számára 

szükségesek. Ugyanakkor ösztönzést adnak a célszerű támogatásra, kiegészítő jövedelemszerzésre. 

A modul képzésen belüli helyének tervezése 

Képzési idő: két év (11. és 12. évfolyam). 

További képzési lehetőségek: 11. évfolyam – kezdő fokozat 

12. évfolyam – haladó fokozat 

A modulra épülő szakképzés: konyhakerti ismeretek. 

Minősítés: Tanúsítvány megszerzése. 

A képzést nem követi vizsga, de a programban előírt követelmények teljesítéséről tanúsítványt 

kapnak a modulban résztvevők. 

Tudás alapú ismeretek 

Kultúrnövények 

őshazája 

Kártevő 

rovarok 

Termesztett 

növények 

Környezetvédelem 

Betakarított növények 

tárolása, tartósítása, 

értékesítése 

MODUL 

Föld 

(felfedezések) 

Éghajlati 

viszonyok 

Higiéniai 

szokások 

Talajművelés 

Biokultúra 

Konyhakerti 

növények 

Munkavédelem 

A növények 

életfeltételei 

Munkaeszközök 

41

Tevékenység alapú ismeretek: 

– takarítás, komposztkészítés, 

– trágyázás (bio), 

– talajművelés, 

– ültetés, palántázás, 

– növények gondozása, 

– betakarítás. 

• Takarítás, komposztkészítés: tantárgyi koncentráció 

A parkosításkor keletkezett kisebb gallyak begyűjtése a komposztáló területre (lehetőség 

szerint komposztálógép használata) – felnőtteknél. Fahamu összegyűjtése, felhasználása. A 

megművelendő talaj előkészítése (levágott fű, gyomok fonnyasztva, sövények, cserjék 

nyesedéke, kerti hulladék, konyhai hulladék, gyümölcsmaradék, szalma, lomb – kivéve dió 

– összegyűjtése). 

• Trágyázás: Az őszi talajművelés előtt hajtjuk végre. Fajtái: istálló- és baromfi trágya, szerves 

trágya, komposzt, zöldtrágya. A szerves trágyák több szempontból előnyösek, növelik 

a talaj humusztartalmát, javítják a talajszerkezetet, és a növények tápanyagellátását, fokozzák 

a növények terméshozamát. Ezek talajban élő és a lebontást végző élőlények táplálékai. 

• Talajművelés: őszi mélyszántás, ásás. A téli eső és a hólé, amely a talajba jut, a fagy, 

amely a rögöket szétporlasztja jó hatású a talaj állagára. 

Minimumszint: kézi művelés 

• ásás, gereblyézés, talajtömörítés, kapálás 

Maximumszint: gépi művelés: 

• kultivátorozás, boronálás, hengerezés, 

• kapálógép használata. 

• Ültetés, palántázás: (lásd a 2. és 4. táblázatban!) 

• Növények gondozása: folyamatos öntözés, gyomtalanítás. (Lásd a 3. táblázatban!) 

• Betakarítás: Célszerű a fogyasztásra való alkalmasság előtt elvégezni. Szedés ideje akkor 

van, amikor a zöldségnövény fogyasztható része érett. (Lásd a 5. táblázatban!) 

Ágyások kialakítása 

A kijelölések kerti zsinórral, jelzőpálcákkal történjenek (100 cm széles utak kihagyása a közlekedésre). 

Sortávolság kialakításánál három ágú sorkihúzót használjunk. Az ültetést kézzel 

végezzük (esetleg magszóróval). Évelő növények (egres, eper, málna, ribiszke bokrok) ültetésénél 

ásót használjunk. Palántázásnál ültetőfával dolgozzunk. 

A tevékenység alapú gyakorlati foglalkozás feladatainak meghatározásakor tudnunk kell, 

hogy a munkába állítás alapja – készségfejlesztő speciális szakiskolák – rehabilitációs központok, 

szociális foglalkoztató intézetek családi házak esetében is csak a munkaképesség lehet 

(differenciált haladás). 

Mindazok számára alkalmazható a képzés, akivel bármilyen egyszerű munkát hasznosan el 

tudunk végeztetni és magatartása is elfogadható (kis felügyelettel, irányított feladatvégzéssel) 

még akkor is, ha ismeretei alacsonyabb szinten rögződnek. 

A képzésben résztvevők nagy része (70-80%) csakis fizikai jellegű munkavégzésre képes. Alkalmat 

adhatunk arra, hogy hosszabb időszakon át az egyszerű fizikai munkába begyakorolhassák 

magukat, ahol a szükséges állóképességet erőt a folyamatos és sokszor egyhangú 

munka iránti közönyt felválthassa a begyakorolt munkavégzés. 

42

A modulban résztvevők 20-30%-a ezen felül még képes a megszerzett ismereteket a fent említetteket 

végrehajtani, munkateljesítményét fokozni, hatékonyabb eredményt elérni és nagyobb 

önállósággal tevékenykedni. 

1. Tábla 

Káposztafélék, 

paprika, paradicsom, 

tojásgyümölcs 

Vetésforgó 

2. Tábla 

Gyökérfélék, 

hagymafélék, 

gumósok 

3. Tábla 

Hüvelyesek, 

bab, 

borsó 

4. Tábla 

Fészektrágyázással: 

kobakosok, 

csemege kukorica 

Szakmai alapú tevékenység: 

• Alapozza meg az itt szerzett ismeretekkel a kertészetben, üvegházban, fóliasátorban, szántóföldön, 

konyhakerti munkákban való foglalkozást és a kertészeti alapismereteket. 

Helyi sajátosságok 

A konyhakert, kertészet, üvegház, fóliasátor, szántóföld helyének megválasztása, beosztása 

(lásd az 1. táblázatában!). A kert a család élelmezése, a feleslegnek pedig a piaci értékesítési 

szempontjából van magán és közgazdasági jelentősége és fontossága. Ezért e terület lehetőség 

szerint a lakóház közelében legyen. Amennyiben erre nincs mód, úgy a szántóföld közel eső 

részén jelöljük ki a konyhakert helyét. Talajban, illetve fekvésben nem nagyon válogathatunk 

(helyi adottságok). E földterület céljaira legjobb a humuszos talajú déli vagy délkeleti fekvésű, 

enyhén lejtős, folyó vagy állóvíz melletti terület (Humusz keletkezik a földben korhadásnak 

induló növényi és állati szervezetekből.). Amennyiben a talaj termőrétege 40-50 cm vastag 

úgy bárhol berendezhetjük a házi kertben, mert kis területen a talaj esetleges rossz tulajdonságait 

trágyázással, öntözéssel, meszezéssel megjavíthatjuk. A konyhakert nagysága a családi 

ház stb. nagyságától függ, 5-6 személyre elég egy 20x20 m-es kert, amely önellátásra alkalmas, 

amennyiben piacra is szeretnénk termelni, úgy nagyobb területen kell gazdálkodnunk. 

A területet jól kihasználhatjuk, ha elő-, utó- és köztes növényeket is termesztünk. A kert alakja 

lehetőleg négyszögletes legyen, mivel csak így lehetséges helyesen beosztani. Szabálytalan 

terület esetén kijelölünk egy szabályos alakzatot (legjobb a négyszög), a leeső területet pedig 

évelőkkel (egres-, málna-, ribiszkebokrokkal) ültetjük be. A négyszöget két főúttal négy táblára, 

a táblákat ágyásokra osztjuk. A főutak szélessége lehetőleg egy méter legyen, de ez függ a 

földterület nagyságától. A főutak találkozásánál alakítsunk ki egy öntözésre alkalmas területet 

(vízfelfogó kád, hordó), hogy a kert minden pontjától egyforma távolságra legyen, ezáltal az 

öntözés leggazdaságosabb hatékonyságú, és optimális célt szolgál. Mindezeket biztosítani 

tudjuk a konyhakert és szántóföld mellett az üvegházban, és fóliasátorban is. 

43

4. A modul szerkezete – a képzés struktúrája: 

Képzési idő: évfolyamok száma: 2. 

Évfolyamonként 6 hónap (szeptember; október; november; március; április; május; június – 

25 hét). 

11. évfolyam – 625 tanóra 

12. évfolyam – 750 tanóra 

A képzés műveltségi területei: Természet és környezet, testnevelés, Szakmai ismeretek, 

Posztgraduális képzés, Korrekció-habilitációs, rehabilitációs foglalkozás, Tehetséggondozás, 

Gyakorlati képzés 

Órakeret 11. évfolyam 12. évfolyam 

Elmélet 25% 30% 

Gyakorlat 75% 70% 

Kötelező tantárgyak 

A képzés tantárgyainak, témaköreinek bontása 

Témakörök 

1. Természet és környezet 1. Környezetismeret 

1-2. Egészségvédelem 

1-2. Környezetismeret 

11. 12. 

évfolyam 

óraszámok 

1 2 

2. Testnevelés Mozgásfejlesztés, egészséges 

életmódra nevelés 1 2 

3. Szakmai ismeretek Anyagismeret, munkavédelem 

és balesetvédelem 2 2 

4. Posztgraduális képzés: 

I. Korrekció-habilitáció, rehabilitáció 

II. Tehetség-gondozás (differenciált 

foglalkozás) 

Korrekció 

Tehetséggondozás (differenciált 

foglalkozás) 1 1 

Elméleti képzés összesen 5 7 

Gyakorlati képzés Konyhakerti munkák 20 23 

Heti összes Gyakorlat 25 30 

Éves összes Gyakorlat 625 750 

A képzés szervezésének feltételei 

A képzés szervezésének feltétele, hogy a szakképző iskola rendelkezzék azokkal a személyi 

és tárgyi feltételekkel, amelyek elengedhetetlenek a központi program megvalósításához. 

Az intézménynek a programot a helyi sajátosságoknak megfelelően használhatják fel, a változtatható 

modul további tartalmi kidolgozásával (lásd a 3. pontban). 

Személyi feltételek 

Az elméleti és gyakorlati oktatásról szóló törvény 17. §-ban szabályozott feltételekkel 

rendelkező pedagógus és egyéb szakember látja el. A csoportoknál 6 tanulókként 1 gyermekfelügyelő 

szükséges. 

44

Tárgyi feltételek 

• A szakismeretek elméletének és gyakorlatának oktatása tanműhelyekben és osztálytermekben 

történik. 

• A gyakorlati oktatás eszközszükségletét a helyi program tartalmazza. 

• A szakmai gyakorlat azon részét, amely az intézményen kívüli helyszíneken történhet, más 

intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített feltételekkel 

– végezhetik. 

(A gazdasági eszközöket lásd az 1. táblázatában!) 

A tanulók felvételének feltételei 

Iskolai előképzettség 

Az értelmileg akadályozottak általános iskolája 10. évfolyamának elvégzése. 

Szakmai előképzettség 

Az iskola és a szabadidős tevékenységek során megszerzett minden készségfejlesztő ismeretanyag, 

amely alapműveltségi vizsga letételét nem igényli. 

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek 

A Készségfejlesztő Speciális Szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni egyéni, 

aktuális állapotukat és az adott munkatevékenységre való alkalmasságukat. Kizáró okok: 

allergia, betegség. Mentesítés: minimális követelményeket nem ért el. 

Ellenőrzési és értékelési alapelvek, javaslatok 

Az elméleti órákon az elméleti anyag ismertetése a tanár által. Vetítéssel (videó) is közelebb 

hozható az adott téma. Lehetőleg minél több legyen a szemléltetés. A gyakorlati órákon a témától 

függően egyedül, kettesével vagy kis csoportokban oldottabb légkörben tevékenykedjenek 

a tanulók. Azonban ez sem vezethet fegyelmezetlenségre (balesetveszély). Az eszközök 

tisztaságára, rendjére szoktassuk rá a tanulókat. Amennyiben tanulmányi kirándulást tervezünk, 

úgy azok kapcsolódjanak az adott témához. Minden esetben – előtte és utána – beszéljük 

meg a látottakat. Lehetséges olyan gyakorlati anyag (például virágápolás, parkgondozás 

stb.), amely egész évben elfoglaltságot biztosít a tanulóknak. A célszerű értékelés mindig a 

tanulás tárgyára irányul, a tanuló személyiségét figyelembe véve. Az évközi értékelés elsősorban 

a tanulás segítésére és a gyakorlati ismeretek elsajátítására koncentráljon. Ez a segítség 

legyen folyamatos, tárgyilagos és megbízható. Helyezzük előtérbe az átfogó témáknál a szóbeli 

ellenőrzést. Az írásbeliséggel szemben primátust a szóbeliség élvezzen – kommunikációs 

alapkészség fejlesztésére. A gyakorlati munkákat menet közben is ellenőrizzük és értékeljük, 

ha szükséges, korrigáljuk. Az elvégzett munkát minden esetben minősítsük pozitív motivációval. 

A jól végzett munkát külön dicsérjük meg. Ha egy feladatvégzés gyengén sikerült, adjunk 

lehetőséget annak kijavítására. A heterogén csoportok teljesítményénél emeljük ki a jó 

teljesítményűeket, úgy, hogy egyben motiváló jelleggel hassanak gyengébb képességű társaikra. 

Értékelésünk olyan legyen, hogy a tanulók érezzék benne a jó szándékú segítségünket. 

Értékelés: 11. évfolyam 1. félév: szóbeli értékelés 

2. félév: írásbeli értékelés 

(Továbbhaladás feltétele: a tantervi minimum követelményeinek teljesítése) 

12. évfolyam 1. félév: írásbeli értékelés 

2. félév: tanúsítvány, amely egyben a 

modul elvégzésének igazolása is 

45

Az értékelés módjai, eszközei: 

A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése szóban 

és írásban történik: 

• megfigyelés, 

• szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak), 

• óraközi munka (pontozás), 

• részvétel versenyeken (saját kategóriájukban). 

Az értékelés helye a tanítás-tanulás folyamatában: 

• rendszeres szóbeli visszajelzés tanítási órán, 

• folyamatos szóbeli ismétlés az előző órák anyagából (begyakorlás, rögzítés). 

A minősítő értékelés súlypontjai: 

• a továbbhaladáshoz szükséges alapok legfontosabb alapfogalmak, 

• az ismeretek alkalmazásában elért alapszíntű jártasság, ellenőrzése, 

• az oktatás eredményeként kialakult alapkészség ellenőrzése, 

• a továbbhaladás feltétele, az előírt követelmények teljesítése. 

A teljesítmények rendszeres, szóbeli értékelése minden pedagógus, oktató-nevelő munkájába 

beépül. 

Jutalmazás: 

Évközben folyamatos; szóbeli formában, több fokozatban történő. 

– Jutalmazás 

Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel 

jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe és az anyakönyvbe bevezetésre kerülnek. 

A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki, vagy 

igazgatói dicséretben részesíthetőek. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy 

más jellegű, az iskola öregbítő teljesítményéért, versenyen elért eredményéért a tanulók 

könyv-, vagy más tárgyi jutalomban részesülhetnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes 

körülmények között vehetnek át. 

– A napi részfeladatok azonnali értékelése, érzelmi ráhatás. 

A tanulók továbbhaladása 

a) A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező 

és választott tárgyban a tanév végén legalább a minimum szinten teljesítette. 

b) Ha a tanuló hiányzása az adott évben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem értékelhető. 

Számára a tantestület számonkérést engedélyezhet. A sikertelen számonkérés évfolyamismétlést 

von maga után. 

46

Hónapok 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

A 11. évfolyam tervezete 

Természet és környezet 

Heti 1 óra 

Témakörök: Környezetismeret 

Környezetvédelem 

− Személyi higiénia 

− A kéz bőrének védelme 

− Földterület minősége 

− Éghajlati adottságok 

− Helyes táplálkozás 

− Ismerjük meg a kórokozókat 

− A földterület művelése 

− Talajművelés formái 

− Az egyén és környezete 

− Környezetvédelem, közegészségügy 

− Ásás 

− Őszi mélyszántás 

− Növényvédő szerek használata 

− Biogazdálkodás 

− Tavaszi talajmunkák 

− Sárgarépa, petrezselyem, spenót, fejes 

saláta, zöldborsó ültetése 

− Mit kell tudni az elfáradásról és a pihenésről? 

− Milyen tényezők hatnak a munkavégzésre? 

− Paradicsom, paprika ültetése 

− Kobakosok, zöldbab, csemegekukorica 

ültetése 

− A hibás testhelyzet ártalmai 

− A leggyakoribb foglalkozási mérgezések 

megelőzése 

− Burgonya, csemegekukorica ültetése 

− Kultúrnövények őshazája 

− A fiatalkorúak egészségének védelme 

− Egyéni védőeszköz 

− Betakarítás 

Testnevelés 

Heti 1 óra 

Témakörök: Mozgásfejlesztés 

Egészséges életmódra n. 

− Helyes testtartás 

− Koordinált mozgás 

− A dohányzás káros hatása 

− Az alkoholfogyasztás ártalmai 

− Törzs- és kargyakorlatok 

− Fizikai állóképesség javítása (járás, 

futás) 

− Egészséges öltözködés 

− A napirend kialakítása 

− Atlétika gyakorlatok 

− Labdajátékok 

− Közvetlen környezetünk tisztasága 

− Közvetlen környezetünk védelme 

− Ugrás helyből, távolugrás gyakorlása 

− Szökdelések helyzetváltoztatással 

előre, hátra, oldalra 

− Csontrendszerünk, izomrendszerünk 

− Tüdő és szív (belső szerveink) 

− Dobás, kislabda hajítás, helyből és 

nekifutással 

− Labdaadogató-váltó 

− A táplálék útja 

− Érzékszerveink és védelmük 

− Célba dobás 

− Kerékpározás 

− Látás, hallás, szaglás 

− Ízlelés és tapintás 

− Séta a természetben 

− A nyár veszélyei 

− Nyári kirándulások 

47

Szakmai ismeretek (heti két óra) 

Hónapok Anyag- és eszközismeret Munka- és balesetvédelem 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

− A tantárgy szerepe 

− Az alapanyagok ismerete (Mi miből 

készül?) 

− Munkaeszközök ismerete, és eszközök 

csoportosítása 

− A kerttervezés módszerei 

− A földterület művelésének feltételei 

− A föld környezetkímélő tápanyagutánpótlása 

(komposzt) 

− Környezetbarát módszerek 

(biotermelés) 

− Szántás, ásás 

− A mezőgazdasági termelés és környezetgazdálkodás 

összhangja 

− A környezetbarát, és környezetkárosító 

tevékenységek, anyagok felismerése 

− A málna, ribiszke, szamóca telepítésének, 

gondozásának ismerete 

− Az áttelelő növények ültetésének 

módjai 

− A növények életfeltételei és azok 

vizsgálata 

− Magok beszerzése 

− Kerti talajmunkák 

− Sorkihúzó, ültetőfa ismerete 

− A magok ültetése, dugványozás, palántázás 

(üvegház, fólia) 

− Növényápolási munkák, növényi védelem 

− A természet jelenségeinek megfigyelése 

(kerti munkák során figyelembe 

véve) 

− A növények életfeltételei és azok 

vizsgálata 

− Uborka és csemegekukorica ültetésének 

módjai, és életfeltételei 

− A beérett növények ismerete, betakarítása 

(retek, sóska, saláta) 

− A termények fogyasztási és értékesítési 

tervének elkészítése 

− A betakarított növények felismerése, 

értékesítése 

− Termény-betakarítás (folyamatosan) 

− Balesetek megelőzése 

− Szabályok betartása munka közben 

− Munkaruha használata, szükségessége 

− A munkába állás feltételei 

− Munkavédelmi szempontok és a 

higiénia 

− Balesetmentes munkavégzés és 

munkafegyelem 

− A munkaeszközök tisztántartása 

− Balesetek kezelése 

− A kerti eszközök karbantartása 

− Védőkesztyű használata 

− Helyes kézápolás a munkavégzés 

után 

− A munkaruhák, munkaeszközök 

téli tárolása 

− Helyes növényvédelem ismerete 

− A védőfelszerelések szakszerű 

használata 

− A kerti szerszámok karbantartása, 

használata 

− A munkaeszközök rendeltetésszerű 

használata 

− Kulturált, fegyelmezett viselkedés 

a kertben (fólia, üvegház) 

− Az egészség- és balesetvédelmi 

szabályok folyamatos betartása 

− Elsősegélynyújtás 

− Helyes testtartás a munkavégzésben 

− A munkafolyamatoknak megfelelő 

testtartások megismerése, gyakorlása 

− Az időarányos munkavégzés 

− A fizikai állóképesség figyelembe 

vétele 

− A munka és az időjárás összhangja 

− Az időjárás viszontagságainak veszélyei 

(napszúrás, leégés, allergia) 

48

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

Gyakorlati ismeretek (heti húsz óra) 

− Az iskola és közvetlen környezetének ápolása (park, utca, erkély, ablak) virágosítása 

− Talajvizsgálatok, a kert területének kiválasztása (egy részének trágyázása) (szín, kötöttség, 

szerkezet) – talaj-előkészítés – tervezés 

− Vetésmódok (levélzöldségek, gyökérzöldségek) 

− Vetőmagok tulajdonságai, beszerzésük – sorkihúzó használata a magok vetésében 

(áttelelő spenót, őszi saláta vetése) 

− Kapálás, gyomtalanítás (kézzel, szerszámmal) 

− Ültetőfa használata (őszi saláta palántázása) 

− Folyamatos talajmunkák (növények ápolási munkái) 

− Konyhai hulladékok, parkok, kertek (gyomok, falevelek, faágak) összegyűjtése a 

komposztáló területre. 

− Őszi mélyszántás, ásás 

− Szamóca, ribizli, málna ültetése 

− Trágyázás 

− Petrezselyem, áttelelő zöldborsó vetése 

− Tavaszi talajmunkák (kapálás, gereblyézés) 

− Sorkihúzó használata (vetés: sárgarépa, retek, fejes saláta, cékla, káposztafélék, 

zöldborsó, korai burgonya) 

− Dugványozás (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma) 

− Aktuális munkák a konyhakertben (őszi saláta kapálása) 

− Paradicsom, paprika, kobakosok, zöldbab, petrezselyem ágyásának kialakítása. 

− Csemegekukorica vetése (sorkihúzó)- a kerttervezés szerint 

− Kobakosok, paprika, paradicsom palánták kiültetése (ültetőfa használatával) az 

előkészített területre 

− Aktuális kerti munkák (kapálás, gyomtalanítás) 

− Uborka, csemegekukorica vetése sorkihúzóval 

− A beérett termények szedése folyamatosan (őszi saláta, retek) 

− A növények gondozása; öntözés 

− Folyamatos termény-betakarítás; konyha, piaci értékesítés 

− A növények gondozása (tanévkezdésig) 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Egyéni fejlesztés: korrekció, tehetséggondozás 

(differenciált foglalkozás, heti egy óra) 

− A tisztálkodás alapvető szabályai 

− A helyes táplálkozás, fogápolás 

− A személyi és környezeti higiénia sajátosságai 

− A biztonságos munkavégzés feltétele 

− Érzékszerveink; betegségek felismerése 

− Az évszaknak megfelelő öltözködés 

− A talajművelés eszközei 

− A talajművelés módszerei 

− Az időjárás változásai a munkavégzésben 

− A komposztkészítés jelentősége 

− Ásás, szántás szerepe 

− Az áttelelő növények 

− Tavaszi munkák 

− Növények felismerése 

− Szakszerű eszközhasználat a növények ültetésében 

− Szakszerű eszközhasználat a növények ültetésében 

49

Április 

Május 

Június 

− Sorkihúzó használata 

− Magvetés 

− Palántázás 

− Növényvédelmi előírások 

− Gyomirtás 

− Növényápolás 

− Öntözés 

− Növényápolás 

− Öntözés, betakarítás 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 


Minimális követelmények, 

fejlesztési kompetenciák, képességek 

− Ismerje meg a kerttervezés módszereit 

− Tudjon tájékozódni a környezeti feltételekről 

− Tudja alkalmazni a gyomtalanítás és a porhanyításhoz 

szükséges munkaeszközöket 

− Gyűjtse össze, tisztítsa meg és válogassa szét fajtánként 

a szerszámokat 

− Tudja a növénytermesztésre alkalmas talaj tulajdonságainak 

vizsgálatát 

− Sajátítsa el a talajmunkákat 

− Ismerje fel a környezetbarát és környezetkárosító 

tevékenységeket, anyagokat 

− Tudjon a közösségben társaival összhangban dolgozni 

− Tájékozódjon a növények szerepéről az esztétikus 

és egészséges környezet kialakításáról 

− Ismerje meg a dugványozás jelentőségét 

− Sajátítsa el a talajművelés alapműveleteinek a 

tápanyag-utánpótlás környezetkímélő módjait 

− Hasonlítsa össze a növényvédelem biológiai és 

vegyi útjait (élőlények, károk veszélyek) 

− Ismerje fel a megtermelt növények jelentőségét, 

hasznát 

Megjegyzések 

Folyamatos talajművelés 

Kertrendezés, parkrendezés, 

esztétikus környezet 

kialakítása 

Aktuális talajmunkák 

A folyamatosan beérő termények 

szedése, fogyasztása, értékesítés 

50

Hónapok 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

A 12. évfolyam tervezete 

Természet és környezet 

Témakörök: 

Környezetismeret 

Egészségvédelem 

(heti két óra) 

− Egyensúly a természetben 

− Zsírok, koleszterin, szénhidrátok, fehérjék, 

vitaminok, ásványi sók 

− Hogyan védekeznek a növények? 

− Test és lélek, pszichoszomatikus betegségek 

− Betegségre hajlamosító tényezők (alkohol, 

dohányzás, kávé, gyógyszer) 

− Akut betegségek (láz nátha, mandula, 

vakbél, vakbélgyulladás) 

− Segítség a növényeknek 

− Krónikus betegségek (allergia, epilepszia) 

− Az ellenállás fokozása nemesítéssel 

− Fiúk-lányok kapcsolata. 

− Védekezés ellenálló fajtákkal 

− Sebek és ellátásuk 

− Mérgező növények 

− Gombaveszélyek a kiskertben 

− Mi a teendő gombamérgezés esetén? 

− Az állatvilág kellemetlenkedői környezetükben 

(légy, méh, darázs, pók, 

hangya, szúnyog) 

− Gyógyító munka a biokertben 

− Főbb elsősegély-nyújtási tudnivalók 

− Többet ésszel, mint erővel! 

− Zöldségfélék növényvédelme 

− Vegyszer nélküli növényvédelem 

− Biológiai növényvédelem 

− Mechanikai növényvédelem 

− Allergiás ártalmak (parlagfű, fekete 

üröm) 

− Nyári balesetek 

Testnevelés 

Témakörök: 

Mozgásfejlesztés 

Egészséges életmódra nev. 

(heti két óra) 

− Lassú és gyors futás 

− Páros és versenyfutás 

− Az igénybevétel különböző 

testhelyzetekben 

− A hibás testhelyzet ártalma 

− Futás időre egyénileg 

− Váltófutás akadályokkal 

− A nők és férfiak egészségének 

védelme 

− Futás időre 

− Futásból járás, járásból futás 

− Guggolás, felállás négy 

ütemre 

− Foglalkozási rehabilitáció 

− A mozgás koordinálása 

− Szökdelés helyben, zárt lábbal, 

térd és sarok felhúzásával 

− Guruló-átfordulás előre és 

hátra 

− Megfelelő lábbeli használata 

− Helyes testtartás kialakítása 

− Hanyattfekvésből tarkóállás, 

fekvőtámasz 

− Labdajáték (pók-foci) 

− Egészséges testtartás (iskola, 

munka, szabadidő) 

− Tanulmányi kirándulás 

− Röplabda 

− Fegyelmezett viselkedés 

− Játékszabályok betartása 

− Közlekedési szabályok betartása 

− Kerékpártúra 

51

Szakmai ismeretek (heti két óra) 

Hónapok Anyag és eszközismeret Munka és balesetvédelem 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 



− Áttelelő saláta vetésének ismerete 

− Áttelelő saláta vetésének ismerete 

− Kerttervezés; vetésforgó 

− Kerttervezés; vetésforgó 

− Az őszi betakarítás, tárolás, felhasználás, befőzés, 

értékesítés ismeretei 

− Az őszi betakarítás, tárolás, felhasználás, befőzés, 

értékesítés ismeretei 

− Szaporítási formák 

− Szaporítási formák 

− Palántanevelési módok 

− Palántanevelési módok 

− Málna-, ribizli-, egresbokrok metszésének 

megismerése 

− Málna-, ribizli-, egresbokrok metszésének 

megismerése 

− Saláta palántázásának ismerete (ültetőfa 

használata) 

− Saláta palántázásának ismerete (ültetőfa 

használata) 

− A termények érési idejének kronológiai sorrendje 

− A termények érési idejének kronológiai sorrendje 

− Hónapos retek, spenót, spárga, betakarításának, 

felhasználásának, értékesítésének módjai 

− Hónapos retek, spenót, spárga, betakarításának, 

felhasználásának, értékesítésének módjai 

− Spárga, zöldborsó betakarításának módjai 

− Spárga, zöldborsó betakarításának módjai 

− Rebarbara, fejes saláta, korai burgonya felhasználása, 

értékesítése, tárolása 

− Rebarbara, fejes saláta, korai burgonya felhasználása, 

értékesítése, tárolása 

− Folyamatos betakarítás 

− Folyamatos betakarítás 

− Betakarításnál használható eszközök szakszerű 

alkalmazása 

− Betakarításnál használható eszközök szakszerű 

alkalmazása 







− Baleseti vérzések 

− Baleseti vérzések 

− Higiénia a munkahelyen 




− Munkahelyi balesetek 




− Tavaszi balesetek 




− Balesetveszélyek a 

betakarítás alatt 

− Balesetveszélyek a 

betakarítás alatt 

− Balesetveszélyek a felhasználás, 

tárolás alatt 

− Balesetveszélyek a felhasználás, 

tárolás alatt 





52

Egyéni fejlesztés: tehetséggondozás, korrekció 

(differenciált foglalkozás; heti egy óra) 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

− Folyamatos ismétlés (11. évfolyam anyagából) 

− Folyamatos ismétlés (11. évfolyam anyagából) 

− Vitaminok fontossága életünkben 

− Helyes táplálkozás 

− Növényvédelem 

− Környezetvédelem 

− Egészséges életmód 

− Betegségek 

− Szaporítási formák gyakorlása (szobanövények) 

− Bujtás (muskátli) 

− A burgonya tárolásával kapcsolatos tudnivalók 

− A burgonya felhasználása étkezésünkben 

− Tavaszi munkák a konyhakertben 

− Konyhakerti eszközök szakszerű használata 

− Kerttervezés 

− Vetésforgó 

− Talajművelés 

− Ültetés 

− Szakszerű öntözés 

− Palántázás 

− Növényvédelem 

− Betakarítás 

− Pénzgazdálkodás: a jövedelem felhasználására vonatkozó döntések 

megalapozása tervezéssel 

− Értékesítés: a munka szerepe a jövedelmek előállításában 

53

Gyakorlati ismeretek (heti 23, havi 92 óra) 

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 

− Előkészületek az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása) 

− Termény-betakarítás 

− Kerttervezés- vetésforgó 

− Talaj-előkészítés 

− Termény-betakarítás (bimbóskel, póréhagyma, zeller, téli retek) 

− Talajművelés 

− Ágyások kialakítása 

− Áttelelő spenót és fejes saláta ültetése 

− Petrezselyem, áttelelő zöldborsó ültetése 

− Folyamatos kerti munkák 

− A közvetlen környezet (park, udvar...), takarítása 

− Komposztkészítés 

− Talaj-előkészítés- palántázás (őszi saláta kipalántálása ültetőfával) 

− Sóska szedése (fogyasztás, értékesítés) 

− Ritkítás, egyelés 

− Sorkihúzó használata (retek, petrezselyem vöröshagyma, sárgarépa, saláta 

magról ültetése) 

− Talajművelés (fokozatosan) 

− Ültetés (cékla, bab, csemegekukorica, tök, burgonya) 

− Gyomtalanítás (kézzel, kapával; a növények ápolása) 

− Termény-betakarítás (zöldborsó, rebarbara, saláta) 

− Szakszerű öntözés 

− A kert karbantartása 

− Paradicsom, paprika palántázása (ültetőfa) 

− Öntözés, a kert karbantartása 

− Folyamatos termény-betakarítás és kerti munkálatok 

54

Szeptember 

Október 

November 

Március 

Április 

Május 

Június 


Minimális követelmények, fejlesztési kompetenciák, 

képességek 

− Ismerjék a becsületes munka értékeit 

− Legyenek igényesek önmagukkal és környezetükkel 

szemben 

− Mondják el a kerttervezés lényegét 

− Ismerjék az elsősegélynyújtás elemi szabályait 

− Alkalmazzanak környezetbarát módszereket. 

− Tudjanak hulladékokat szétválasztani 

− Ismerjék a növénytermesztésre alkalmas talaj 

tulajdonságainak vizsgálatát 

− Csoportosítsák a szerszámokat használatuk 

alapján 

− Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető 

szabályait, munkavédelmi feladatait 

− Nevezzék meg és tartsák be a környezetvédelmi 

előírásokat 

− Tudják ápolni a fás növényeket (egres, málna, 

ribizke) 

− Ismerjék meg a növények szerepét életünkben, 

környezetünkben 

− Tudják a helyi adottságokat hasznosítani, 

kiaknázni 

− Válasszák ki az öntözéshez használható eszközöket 

− Törekedjenek az egészségmegőrző életmódra, 

és a felelősségteljes életvitelre 

− Rendezzék a munkaeszközöket, munkamódszereket, 

és azokat szakszerűen használják 

− Kapálják meg a paprikasort úgy, hogy ne 

maradjon benne gaz 

− Ismerjék a takarékossági formákat: bevételeket, 

kiadásokat 

Megjegyzések 

Őszi nagytakarítás 

Hulladékgyűjtés, komposztkészítés 

a munkaeszközök 

szakszerű használatával 

Egyszerű ételek elkészítése 

(befőzés, tartósítás, tárolás) 

Módszertani ajánlások: 

A képzés szervezésének feltételei. 

A program, amely két évfolyam anyagát öleli fel, s a képzés szervezésével kapcsolatban mind 

elméleti, s gyakorlati segítséget nyújt a modul a 21-től 34-ig terjedő oldalakon. A készségek, 

jártasságok, kompetenciákra való utalás ugyanezen oldalakon megtalálható. Elméleti ismeretek 

feldolgozása, tények és megértésük, a kertgazdálkodás alapjai. Készségek, jártasságok, 

képességek a gyakorlatban kompetenciák fejlesztéséhez, s a közvetítendő értékek. Az ellenőrzés 

és értékelési alapelvek. 

A képzési eredményesség, minőség biztosításának eredményei 

A modult bevezetni szándékozók felkészítését vállalom. 

55

Táblázatok 

20 m 

1. táblázat: A konyhakert beosztása 

120 cm 

1 m 

20 m 1 m 

Helyiségigény: kamra, szerszámtároló 

A képzés beindításához szükséges eszközök: 

• vetőmagok • talicska • munkaruha • zsineg 

• kapa • ültetőfa • kesztyű • műanyag rekesz 

• ásó • öntöző kanna • cipő • vödör 

• gereblye • vasvilla • gumicsizma • sorkihúzó 

• kiskocsi • lapát • sapka • ültetőgép 

56

2. táblázat: Zöldségfajok állománysűrűsége és sortávolsága 

Zöldségfaj 

Állománysűrűség 

(db/m 2 ) 

Sortávolság 

(cm) 

Cékla 20-30 30-45 

Csemegekukorica 2-4 70-102 

Fejes káposzta 4-10 40-70 

Fejes saláta 10-25 25-45 

Görögdinnye 0,5-1 100-150 

Karalábé 8-25 25-50 

Karfiol 4-6 40-70 

Kelkáposzta 6-10 40-60 

Korai burgonya 3-6 40-60 

Paprika 20-50 50-60 

Petrezselyem 60-100 25-50 

Retek 30-100 10-40 

Sárgadinnye 0,5-1 100-150 

Sárgarépa 60-100 25-50 

Sóska 80-100 30-35 

Spárga 1-4 100-140 

Spárgatök 1-2 100-200 

Spenót 40-80 12-30 

Uborka 3-20 80-100 

Vöröshagyma 50-100 30-35 

Zeller 6-42 50-60 

Zöldbab 40-60 40-50 

Zöldborsó 80-100 12-35 

57

3. táblázat: A zöldségnövények átlagos víznormája 

Zöldség 

RÖVID TENYÉSZIDEJŰ, KORÁN 

KIÜLTETETT KÁPOSZTAFÉLÉK 

Öntözések 

száma 

Idénynorma (mm) 

4 120-200 

Rövid tenyészidejű káposztafélék másodterményként 

6 200-280 

Hosszú tenyészidejű fejes káposzta 7 240-300 

Paprika 7 200-280 

Zeller 7 240-320 

Másodvetésű uborka, zöldbab, csemegekukorica, 

cékla, fejes saláta, spenót 4-6 80-200 

Tavaszi vetésű uborka 4 120-200 

Egyéves vöröshagyma 4-6 80-120 

Paradicsom, fejes saláta, burgonya, zöldborsó, 

sárgarépa, zöldbab, 2-4 80-120 

petrezselyem, spenót, cékla, hónapos retek 

csak rendkívüli szárazság esetén 

vöröshagyma kétéves termesztésben, 2-3 

fokhagyma, görögdinnye, sárgadinnye 

csak rendkívüli szárazság esetén 

Tavaszi 

február vége, 

március eleje 

4. táblázat: A zöldségfélék szabadföldi vetésének ideje 

A vetés időpontja Talajhőmérséklet ( o C) Növényfaj 

1-4 

március közepe 5-8 

április 10. után 10-12 

Nyár 

június, júliusi 

augusztus 

Őszi 

szeptember, október eleje 

november vége, december eleje 

sárgarépa, petrezselyem, spenót, 

fejes saláta, zöldborsó 

cékla, vöröshagyma, korai burgonya, 

káposztafélék, zöldborsó (velőborsó) 

paradicsom, paprika, kobakosok, 

zöldbab, csemegekukorica 

másodvetésű zöldbab, uborka, kukorica 

másodvetésű fejes saláta, spenót, 

sóska, kínai kel, téli retek, áttelelő 

hagyma 

áttelelő spenót, áttelelő fejes saláta 

petrezselyem, áttelelő zöldborsó 

58

5. táblázat: Zöldégfélék érési ideje házi kertben, szabad földön 

(hónap, dekád) 

Zöldség 

Érési idő 

Sarjadékhagyma III. 1. – IV. 3. 

Sóska III. 3. – V. 1. 

Zöldhagyma III. 3. – V. 1. 

Spenót IV. 1. – V. 3. 

Hónapos retek IV. 1. – V. 3. 

Spárga IV. 2. – VI. 3. 

Zöldborsó V. 2. – VI. 3. 

Rebarbara V. 2. – VII. 1. 

Fejes saláta V. 3. – X. 3. 

Korai burgonya V. 3. – VI. 3. 

Karalábé VI. 1. – X. 3. 

Spárgatök VI. 1. – IX. 2. 

Fejes káposzta VI. 2. – X. 3. 

Karfiol VI. 2. – X. 3. 

Lóbab VI. 2.- VII. 2. 

Sárgarépa VI. 2. – X. 3. 

Tépősaláta VI. 3. – X. 3. 

Petrezselyem VII. 1. – X. 3. 

Uborka VII. 1. – VIII. 3. 

Patisszon VII. 1. – IX. 1. 

Paradicsom VII. 2. – IX. 3. 

Csemegekukorica VII. 2. – IX. 2. 

Sárgadinnye VII. 2. – IX. 1. 

Zöldpaprika VII. 2. – IX. 2. 

Vöröshagyma VII. 2. – IX. 2. 

Görögdinnye VIII. 1. – IX. 2. 

Zöldség 

Érési idő 

Fűszerpaprika VIII. 3. – IX. 2. 

Spenót IX. 1. – X. 2. 

Sütőtök IX. 2. – X. 2. 

Cékla IX. 3. – X. 3. 

Bimbóskel X. 1. – XI. 3. 

Póréhagyma X. 1. – XI. 3. 

Zeller X. 1. – XI. 3. 

Téli retek X. 1. – XI. 3. 

Torma X. 1. – XI. 3. 

59

Forrásmunkák 

1. Lekics Csaba: Kertészeti ismeretek 

2. Dr. Székely Lajos: Egészségvédelem (Tankönyvkiadó, 1988.) 

3. Dr. Gion Gábor: Egészségvédelem (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.) 

4. Dr. Győrffy Sándor: Gyógyító munka a biokertben 

5. Dr. Kovács Sándor: 12 hónap kerti munkái (Mezőgazdasági Kiadó, 1976) 

6. Gévay János: Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben) (Mezőgazdasági Kiadó, 1982.) 

7. Putankó Anna: Agroechnika (Műszaki Könyvkiadó, 1996.) 

60


DÁVID ANDREA – SZIGETVÁRI ÁRPÁD 

MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK ÉS 

GYAKORLATOK 


Lektorálta: 

NÉMETH LÁSZLÓ 

Budapest, 2001

Tartalom 

1. A támogatott foglalkoztatást akadályozó/gátló tényezők ...............................................63 

Cél ..............................................................................................................................63 

2. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz.................................................................64 

A modul beillesztése a képzésbe ................................................................................ 64 

3. A modul szerkezete......................................................................................................... 64 

4. A modul tartalma, teljesítésének követelményei ............................................................65 

5. Módszerek.......................................................................................................................66 

6. Értékelés..........................................................................................................................66 

7. Személyi feltételek..........................................................................................................70 

8. A munkahely/ek kiválasztásának szempontjai................................................................71 


10. Ajánlott irodalom ............................................................................................................71 

62

Az értelmi sérült embereknek is alapvető joguk, hogy a „normál” társadalomban éljenek és normál 

munkahelyen dolgozzanak. Többségük alkalmas az integrált, támogatott munkavállalásra, 

segítség mellett önálló életvitelre. 

A foglalkoztatás jelenlegi általános gyakorlata az értelmileg akadályozott emberek elkülönített, 

szegregált foglalkoztatása illetve napközi ellátása. A „Támogatott Foglalkoztatás” (Supposed 

Employment) Amerikában az 1980-as évek közepén alakult ki, és az Európai Unió tagállamaiban 

is elterjedt módszer. Hathatós alternatív eszközt kínál arra, hogy a sérült emberek beilleszkedve a 

társadalomba, személyre szóló segítség mellett normál munkahelyen, fizetésért, adózó állampolgárként 

dolgozhassanak, élhessenek. 

1. A támogatott foglalkoztatást akadályozó/gátló tényezők 

1. A sérült emberek a szegregált oktatás rendszerében nem válnak felkészültté sem a 

munkavégzésre, sem a társadalmi beilleszkedésre. 

2. A társadalom kellő ismeret, tapasztalat hiányában nem gondolkodik a sérült emberek 

alkalmazásának lehetőségében, idegenkedik attól. 

3. Támogatás, megbízható háttérszervezet segítsége nélkül a sérült munkavállaló képtelen 

a tőle elvárt feladatnak megfelelni, a munkaadóra pedig túl sok teher, extra probléma 

hárul alkalmazásuk esetén. Ez egyrészt labilissá teszi az alkalmazás hosszú távú biztonságát, 

másrészt legtöbb esetben az alkalmazásig sem jutnak el. 

Előnyei: 

1. A sérült embereket célzottan, személyre szabottan készíti fel a munkavállalásra, helyezi 

munkába, az egyén speciális igényeinek, adottságainak megfelelően. 

2. A munkáltatókat személyesen győzi meg, aktivizálja a sérült emberek foglalkoztatásának 

vállalására. 

3. A személyes betanítás, utókövetés hosszú távon is eredményességét, biztonságot nyújt 

mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére. 

A modul fel kívánja készíteni a munkavállalásra alkalmas fiatalokat, hogy – a Támogatott 

Foglalkoztatás Szolgáltatásával – normál munkahelyi környezetben, képességeiknek megfelelő 

munkát vállaljanak. 

A modul szerkezete, leírása nagymértékben eltér a hagyományostól, mert a képzési célok 

megvalósítása nem iskolai, tanórai keretek között történik. Az éves órakeret 92%-át adja a 

külső munkahelyen történő gyakorlat. Az elsajátítandó ismeretek átadása a gyakorlat végzése 

közben folyamatosan történik. 

A Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok című modul a felsorolt okok miatt nehezen illeszthető 

be a hagyományos szerkezetbe. 

Cél 

A modul célja hogy az értelmileg akadályozott tanulókat differenciáltan készítse fel az iskola 

utáni munkavégzésre. A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy – szegregált, védőmunkahelyen 

végzett munkán túl – ép emberek között, a nyílt munkaerő-piacon (normál munkahelyen) 

a fiatalok egyéni megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak. 

63

A modul elsősorban gyakorlati, tapasztalati úton segíti a munkavégzés értelmének, szerepének, 

funkciójának, a munka értékének saját élményen keresztüli kialakítását. 

A modul során a tanulók 

• a már megszerzett, munkavégzéssel kapcsolatos ismereteket és viselkedésmintákat más 

szinten, új környezetben, a gyakorlatba átültetve tanulják meg alkalmazni; 

• a munkavégzéshez szükséges – ám a szegregált iskolai környezetben nem átadható – új 

ismereteket szereznek meg és emelik készségszintre azokat; 

• felkészülnek arra, hogy mint munkavállalók milyen elvárásoknak, szabályoknak kell megfelelniük; 

• elfogadják, hogy a munkavégzés a felnőtt élet nélkülözhetetlen része. 

2. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz 

A készségfejlesztő speciális szakiskolák célja és feladata, hogy az értelmileg akadályozott tanulókat 

felkészítése a felnőtt társadalom elvárásaira, a felnőtt életvitelre, a munkavállalásra. A 

modul szervesen illeszkedik ezen célkitűzések feladatrendszerébe, harmonikusan kiegészítve, 

segítve az oktatás többi területén elsajátítottak gyakorlati alkalmazását. Hidat képez a gyermek 

és a felnőtt világ – az iskola és a munkahelyi elvárások között. 

A modul a hagyományos készségfejlesztő szakiskolai programot kiegészítve, differenciált fejlesztést 

tesz lehetővé, ugyanis a tanulók egy része alkalmassá tehető az ép emberek közötti 

munkavállalásra. 

A modul beillesztése a képzésbe 

A modul a gyakorlati tevékenység olyan önálló része, amely az oktatás során megszerzett ismereteket 

magasabb szinten, valós munkahelyi környezetben egészíti ki, fejleszti tovább. 

Bevezetését, jellegét elsősorban a helyi lehetőségek határozzák meg a külső, fogadó munkahely 

függvényében. 

A modul a teljes képzés idejét felöleli, de minimum két tanévet. A gyakorlatot heti egy napon, 

legalább négy órában tömbösítve kell szervezni. 

A munkahelyek szervezésénél törekedni kell arra, hogy az első és a második évfolyamon is 4- 

4 munkahelyen történjen a gyakorlat (a helyi sajátosságoknak megfelelően a munkahelyek 

száma kevesebb is lehet). 

A tanulók minden munkahelyre minimum nyolc alkalommal mennek. 

A csoportok váltása a munkahelyek számától függ: 

2 munkahely esetében évi 1 alkalommal, 

3 munkahely esetében évi 2 alkalommal, 

4 munkahely esetében évi 3 alkalommal kell munkahelyet váltani. 


A modul éves órakerete 148 óra, ebből: 

– az elméleti órák száma 12; 

– a gyakorlati órák száma 136. 

64

Négy munkahelyből álló modell esetén a 148 óra az alábbi módon kerül felhasználásra: 

– 2 órát (elmélet az iskolában, tanórai keretben a gyakorlat előkészítésére, általános 

tájékoztatásra kell fordítani. Itt ismertetjük meg a fiatalokkal a gyakorlat célját, 

perspektíváját, bemutatjuk a fogadó munkahelyeket. Közösen alakítjuk ki az 

együtt dolgozó tanulópárokat. 

– 4 x 2 órát (elmélet) a négy új munkahelyen a munka megkezdésekor, az adott vállalat/cég/üzem 

stb., a helyi követelmények és munkafeladatok megismertetése, az 

új munkatársak bemutatására kell fordítani. 

– 2 órát (elmélet) az iskolában, tanórai keretben a gyakorlat befejezését követően a 

végzet munka, az elsajátított ismeretek személyre szabott értékelésre kell fordítani. 

Az értékelés a tanulókkal közösen történik. 

– 136 órát (gyakorlat) a tanulók az adott munkahelyen munkával töltenek. A gyakorlat 

ideje alatt elsajátítják az adott munkafolyamatokat. A felnőtt kísérő a munkavállalói 

ismereteket a konkrét, adott helyzetekből kiindulva indirekt módon közvetíti 

és gyakoroltatja. Ez a tanulási mód különösen hatékonyan az értelmileg akadályozott 

fiataloknál, mert a személyes megtapasztalást használja. 

A végzett munka minden esetben egyszerűen betanítható tevékenység legyen. Ahol több mint 

két éves a képzés, ott javasolt, hogy az utolsó évben a tanuló egyéni képessége, döntése alapján, 

az általa megtapasztalt legideálisabb munkahelyen végezze munkahelyi gyakorlatát. 

4. A modul tartalma, teljesítésének követelményei 

A következő ismereteket a munkahelyeken, a gyakorlatok során kell elsajátítani. 

1. Pályaorientációs ismeretek 

• Pályaválasztáshoz szükséges ismeretek 

– egyéni, személyes szempontok érdeklődés, személyes adottságok, önismeret, 

– az elérhető helyi munkalehetőségek körének ismerete. 

2. Ismeretek a fogadó munkahelyekről 

• Általános: a munkahely beillesztése, elhelyezése a gazdasági rendszerben pl.: szarvasmarha 

telep – állattenyésztés – mezőgazdaság, csokoládégyár – édesipar – élelmiszeripar – 

stb. 

• Helyi: a konkrét munkahely, munkakörök, munkafolyamatok megismertetése. 

3. Munkahelyi szabályok, elvárások: 

• munkaidő – kezdés, befejezés, szünetek, 

• jelenléti ív stb., 

• munkaszerződés, munkaköri leírás, 

• munka- és balesetvédelmi szabályok, 

• kötelezően előírt orvosi vizsgálatok, 

• konkrét munkahelyi elvárások, 

• értékvédelem, anyagi felelősség kérdésköre, 

• munkafegyelem, önfegyelem, 

• munkatartás, 

• feladattudat, 

• felelősségvállalás. 

4. Munkahelyi viselkedéskultúra 

Kommunikáció a felnőtt emberek között. 

65

Kommunikáció a munkahelyen. 

Munkatársi kapcsolatok: 

– alá-fölérendeltségi viszonyok, 

– közvetlen munkatársi kapcsolatok, 

– egyenrangúság megélése, 

– kritika elfogadása. 

5. Közlekedési ismeretek: 

• helyi közlekedés, 

• tájékozódás, 

• közlekedés-kultúra. 

5. Módszerek 

A fogadó munkahelyeken egy sajátos tanítási-tanulási helyzetet kell kialakítani. A gyakorlat 

során tudatosan kell felhasználni a munkahelyeken adódó különböző élethelyzeteket. Lehetőség 

adódik arra, hogy mintegy megfordítva a folyamatot, a gyakorlatból, a megtörtént eseményekből 

kiindulva lehessen eljuttatni a fiatalokat a szükséges ismeretekhez, a készségek, képességek 

szintjére. E folyamatban kiemelt szerepe van az irányított beszélgetéseknek, a személyes 

példának, a munkahelyeken megtapasztalható pozitív és negatív élethelyzeteknek. 

A munkahelyi gyakorlat egészét átszövi a közvetlen tapasztalatszerzés és a gyakorlás, amely 

nemcsak a munka tárgyára, a munkafolyamatra, hanem a munkavállalói magatartás kialakítására 

is irányul. 

Nagyon fontos, hogy a kísérők a gyakorlat során ne törekedjenek a hagyományos tanár – tanuló 

viszony kialakítására, kezeljék „partnerként” a fiatalokat, akik önállósodása érdekében a 

kísérőnek fokozatosan háttérbe kell vonulni, hogy a tanulók olyan helyzeteket tapasztaljanak 

meg, melyek ismeretére későbbi munkavállalóként szükségük lesz. 

Követelmények a 12. évfolyam (második tanév) végén 

• Fogadja el, hogy a munkavégzés a felnőtt élet része, alakuljon ki az erre irányuló belső 

motiváció. 

• Ismerje meg és alkalmazza a megfelelő munkavállalói viselkedés formáit. 

• Legyen képes elfogadni és betartani a munkahelyi elvárásokat, szabályokat. 

• Lehetőségeihez mérten a legmagasabb szintű önállóságot érje el. 

• Legyen képes önálló, folyamatos munkavégzésre, önellenőrzésre. 

• Alakuljon ki megfelelő munkatartása, munkafegyelme. 

• Legyen képes különböző egyszerű munkák betanulására, folyamatos végzésére. 


Az értékelés folyamatos. 

Napi értékelés: a megadott megfigyelési szempontok alapján: 

66

MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 

Napi észrevételek 

A tanuló neve: 

Iskola: 

Kísérő: 

Munkahely: 

Időpont: 

(1: nem megfelelő; 2: gyenge; 3: változó; 4: problémamentes, 5: nagyon jó) 

I. FIZIKAI KÉPESSÉGEK: 

• állóképesség (bírja-e adott tempóban végigdolgozni a 3-4 órát, anélkül, hogy elfáradna, 

megállna), 

• dinamika, frisseség, 

• munkatempó, 

• a munka intenzitásának kiegyensúlyozottsága (munkakezdéskor, tízórai előtt, után, a munkaidő 

vége felé), kézbiztonság: 

– a kézmozgás erőkapacitása, kézerő, 

– a kézmozgás finomsága, kézügyessége. 

II. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK: 

• tájékozódás: a közlekedésben, 

• munkahelyi környezetben, az üzem területén, 

• koncentrált figyelem, 

• a munkafolyamatok megértése, 

• szóbeli utasítások megértése. 

III. ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉGJEGYEK: 

• udvariasság (munkatársakkal, kísérővel, emberekkel az utcán, járműveken) 

• munkafegyelem (pontosság, a munkakörnyezet rendben tartása, kitartás a munkában, tolerancia, 

főnök-beosztott viszony helyes értelmezése, a balesetvédelmi szabályok betartása), 

• munkaöröm iránti fogékonyság (lelkesen, örömmel, vagy közömbösen dolgozik, esetleg 

kényszernek éli meg a munkát, s emiatt rosszkedvű), 

• kommunikációs igény (a beszélgetésben kezdeményező, nyitott, visszahúzódó, érdeklődő: 

könnyen teremt kapcsolatot másokkal; nehezen oldódik), 

• alkalmazkodás (a munkatársak akadályoztatása nélkül képes bekapcsolódni a munkafolyamatokba; 

a munkahely elvárásai szerint cselekszik; a saját elképzeléseihez, szokásaihoz 

ragaszkodik), 

• segítőkészség (észreveszi, ha valaki segítségre szorul, elakad, lemarad a munkában; képes 

a segítségadásra), 

• önállóság (irányítás nélkül végzi a rábízott feladatot, kapcsolatot teremt másokkal), 

• fegyelmezettség (a végzett munka közben, technikai szünetek, a munka leállása alatt), 

67

• kitartás (elvégzi-e a munkát, ha az nehéz, unalmas, egyhangú, fárasztó; ha valami nem sikerül, 

próbálkozik-e vele újra vagy feladja), 

• türelem, 

• szorgalom (törekszi-e munkájában minőségre, mennyiségre), 

• önkritika (magatartásban, cselekvésben, munkavégzésben; tisztában van saját képességeivel; 

vágyai, elvárásai arányosak lehetőségeivel; elismeri hibáit, másokat hibáztat), 

• önellenőrzés (észreveszi bontatlanságait, javítja is magát, vagy irányítást, külső 

ellenőrzést igényel), 

• az adott munkához való hozzáállás. 

IV. EGYÉB MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK: 

(A tanuló magatartásának főbb jellemzői, problémás megnyilvánulásai. Rendhagyó események, 

a tanuló életében bekövetkező változások, illetve ezek következményei. Bármi, ami a 

nap során felmerül, mind új meglátás, fejlődés, visszaesés az előzőekhez képest.) 

Időszaki értékelés: a munkahelyi váltások alkalmával, melyet a munkahelyi váltások alkalmával 

kell felvenni. 

MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 

A tanuló neve: 

Iskola: 

Kísérő: 

Munkahely: 

Időpont: 

I. KÜLSŐ JEGYEK 

• Testi erő, alkat: 

• Megjelenés (ápoltság, gondozottság): 

II. FIZIKAI KÉPESSÉGEK: 

Milyen az állóképessége? 

– a napi munka alatt: 

– kéthavi munka alatt: 

Mi jellemzi a tanuló 

– munkatempóját: 

– kézügyességét: 

Változott-e a tanuló kézügyessége a két hónap alatt? 

Felmerültek-e problémák? 

– látásával kapcsolatban: 

– hallásával kapcsolatban: 

III. A MUNKAKÉSZSÉG MEGFIGYELÉSE (Történtek-e változások a két hónap során?) 

68

• Mennyi ideig képes egyhuzamban dolgozni? 

(Meg áll-e munka közben? Alig, többször, egyszer sem? Elvárható-e tőle a három-négy 

óra ennél a munkatípusnál, esetleg több, kevesebb?) 

• Tud-e koncentrálni a munkájára? Ennek alakulása a napi munkafolyamatban? (Hogyan 

oszlik meg a munkára való odafigyelés: munkakezdéskor, tízórai előtt, után, a munkaidő 

végén?) 

• Képes-e az önálló munkavégzésre? (Elegendő-e az egyszeri betanítás, vagy szükséges ennek 

többszöri ismétlése? Igényel-e a tanuló irányítást, ellenőrzést? 

Mi az, amit önállóan is elvégez? Mi az, amit csak segítséggel? Kéri-e a segítséget, tud-e 

segítséget adni?) 

• Észreveszi-e pontatlanságát, végez-e önellenőrzést? 

• Munkájában törekszik-e minőségre, teljesítményre? Miben nyilvánult ez meg? 

Milyen az adott munkatípushoz való hozzáállása? (Milyen hangulatban indul dolgozni? Mesél-e 

az iskolában munkahelyi élményeiről, a munkáról? Örömmel, felszabadultan dolgozik, 

vagy lustán, felszínesen? Érdekli-e az adott munka, a munkakörnyezet?) 

Mi az, amit szeret és szívesen végez? Miért? 

Mi az, aminek elvégzése problémát okoz? Miért? 

Hogyan viselkedik váratlan helyzetekben? (Pl. új munkatípus elvégzését bízzák a tanulóra, 

tanúja lesz egy munkahelyi konfliktusnak stb.) 

Mi/mik motiválják? 

Meglátja-e magától a munkát, vagy utasításra, irányításra vár? 

Változott-e érdeklődésének irányulása? 

Hogyan változott ehhez a munkatípushoz való hozzáállása a két hónap alatt? 

IV. MUNKATÁRSI KAPCSOLATOK: 

Hogyan illeszkedett be az új munkahelyi környezetbe? (Jelentkeztek-e problémák? Változotte 

a magatartása?) 

Kezdeményezi-e a kommunikációt? (Vágyik-e mások megismerésére? Bátran mer kezdeményezni, 

vagy gátlásos és bíztatni kell?) 

Hogyan fordul az emberek felé? (Kifejezi-e szimpátiáját, elutasítását? Ki az, akit jobban elfogad, 

vagy elutasít?) 

Mi jellemzi leginkább a munkatársakkal való kapcsolatát (pl. udvarias, barátságos, közlékeny, 

csendes, segítőkész, közömbös, zárkózott, szorongó, gátlásos, felszabadult, tapintatos, morgós, 

tiszteletlen, türelmetlen, türelmes, nyitott, kiegyensúlyozott)? 

Képes-e azonosulni a munkahelyi elvárásokkal (pl.: fegyelem, pontosság, felelősségtudat, becsület)? 

Miben nyilvánul ez meg? 

V. JAVASLATOK 

munkatípusra: 

munkakörnyezetre: 

munkaidőre: 

69

VI. EGYÉB MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK: 

Év végi értékelés: 

• a szöveges értékelés a következményekben megfogalmazottakra épüljön. 

Programzáró értékelés: 

• a következményekben megfogalmazottakon túl tegyen javaslatot a tanuló számára ajánlott 

munkatípusokra. 

7. Személyi feltételek 

A kísérők létszáma: minden tanulói csoporthoz, mely a két főt nem haladja meg, egy felnőtt 

kísérőt kell biztosítani. A munkahelyi kísérő lehet pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, 

gyermekfelügyelő, vagy más pedagógiai munkát segítő személy. 

Kiválasztásánál fontos szempont a problémamegoldó képesség. 

A tapasztalatok azt mutatják, ha egy normál munkahelyen dolgozó közösség nem fogad el értelmi 

fogyatékos munkatársat, annak leggyakoribb oka, hogy nem tudja és nem is akarja kezelni 

a magatartási anomáliákat és az esetleges extrém viselkedést. Ezért a kísérőt arra kell 

elsősorban felkészíteni, hogy a fenti esetek kezelésével, megoldásával minél zökkenő mentesebbé 

tegye a közösen végzett munkát. 

A kísérők felkészítése helyi szinten történik. 

A felkészítés témakörei: 

l. A felnőtt értelmileg akadályozott ember a társadalomban 

– a foglalkoztatás lehetőségei, 

– védőmunkahelyek, 

– támogatott foglalkoztatás (kihelyezett védőmunkahely). 

2. A modul célja, feladata, speciális elvárások. 

3. Az átadandó ismeretanyag. 

4. A program menete, végrehajtása. 

5. A fogadómunkahelyek megismertetése, bemutatása. 

A munkahelyi kísérő lehet pedagógus, vagy pedagógiai munkát segítő személy. Felkészítésük 

helyi szinten történik. 

A tanulók iskolai előképzettsége, kiválasztása: 

– a tizedik évfolyam sikeres befejezése, 

– a gyógypedagógiai munka- és pályaalkalmassági vizsgálat, javaslat. 

Azon értelmileg akadályozott tanulók kiválasztása ajánlott, akiknél a munkához való hozzáállás 

megfelelő, a munkavégzés iránt motiváltan, elfogadható közösségi magatartás szintjére 

jutottak, és prognosztizálható, hogy felnőttként várhatóan önálló életvitelre lesznek alkalmasak. 

Tárgyi feltétel: 

A programot fogadó külső munkahelyek, amelyekkel a gyakorlatot, annak körülményeit 

együttműködési szerződésben kell rögzíteni. 

70

8. A munkahely/ek kiválasztásának szempontjai 

A fogadó munkahelyek kiválasztásánál csak külső (iskolán kívüli) normál munkahelyet vehetünk 

figyelembe. 

A fogadó munkahelyek vezetői és dolgozói ismerjék, fogadják el a programot, annak végrehajtásában 

működjenek együtt. Biztosítsanak a sérült fiatalok számára megfelelő folyamatos 

munkalehetőséget, biztonságos munkakörnyezetet. A fiatalok munkába állásukkor kezeljék 

felnőtt munkavállalóként (balesetvédelmi oktatás, egészségügyi alkalmasság, védőruházat 

stb.). 

Fontos a több, egymástól eltérő, egyszerű betanított munkát biztosító munkahely feltárása, 

hogy a programban résztvevő fiatal később a számára legmegfelelőbbet választhassa, mert 

lényeges a választhatóság biztosítása. 

Programokkal az eddigiektől eltérő alternatívát mutatunk be, mellyel nem szakirányú képzést 

kívánunk biztosítani. Célunk, hogy minél több munkahellyel, munkafolyamattal, munkahelyi 

légkörrel ismertessük meg tanulóinkat, hogy felnőtt fiatallá válva, minél könnyebben, céltudatosabban 

választhassanak munkát, az általuk elérhető munkalehetőségek közül. 


A modul által közvetített programot az l996/97. tanévben vezettük be a Budapest, II. ker. Csalogány 

u. 43. sz. alatti Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában. A program kidolgozása a 

Salva Vita Alapítvánnyal közösen történt. A programban minden tanévben nyolc tanuló vett 

részt. A tanulmányait befejező l4 fiatal közül, öten normál munkahelyen munkavállalóként, 

jelenleg is különböző mértékű megsegítéssel dolgozik konyhai kisegítőként, takarítóként, betanított 

munkásként, udvari munkásként. 

A program részletesebb megismertetését, bevezetésének előkészítését, megsegítését, a segítők 

felkészítését örömmel vállaljuk, mert ezzel is elő kívánjuk segíteni az általunk hatékonynak 

tartott modul bevezetését. 

10. Ajánlott irodalom 

Kézikönyv az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére. 

Kézenfogva Alapítvány 

Hatos Gyula: Az értelmileg akadályozottsággal élő emberek nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv 

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. 1966. 

71


ZOLNAI ERIKA – GESZTELYI TAMÁS 

SZEXUÁLIS NEVELÉS 


Lektorálta: 

SZABÓ ÁKOSNÉ dr. 

Budapest, 2001

Tartalom 

1. Cél ............................................................................................................................75 

2. A modul szerkezete..................................................................................................76 

Időkeret................................................................................................................76 

Példa egy foglalkozástervezetre ..........................................................................77 

3. A tartalom részletes leírása ......................................................................................78 

4. A modul teljesítésének követelményei.....................................................................82 

5. Értékelés...................................................................................................................82 

6. A modul bevezetésének feltételei.............................................................................83 

7. Módszertani ajánlások..............................................................................................85 

8. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei.................................87 

Ajánlott irodalom ............................................................................................................88 

74

1. Cél 

A modul célja a középsúlyos értelmi sérült fiatalok képességeikhez igazodó önálló életvitel és 

integrált életforma kialakításának támogatása, ezen keresztül életminőségük javítása, veszélyeztetettségük 

csökkentése. 

• Ismerjék meg a társas együttélés szabályait, a szexuális viselkedést befolyásoló normákat, 

tudják érzékelni saját és mások szándékait, szükségleteit, érzelmeit a kommunikációs és 

metakommunikációs jelzésrendszer pontosabb megértése segítségével. 

• A fogyatékosságuknak megfelelő reális énkép kialakítása. 

• A fogyatékosságának megfelelő reális testkép kialakítása, biológiai ismeretek elsajátítása, 

az alapvető testi és nemi működés megismerése. 

• Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításával készüljenek fel a célcsoport 

tagjai arra, hogy képesek legyenek az életük során felmerülő szexualitással kapcsolatos 

veszélyhelyzeteket felismerni, megfelelő módon reagálni, elkerülni és kivédeni 

azokat. 

• A felnőtté válás folyamatának támogatása, az autonómiára való törekvés elfogadása, a 

függés-függetlenség biztonságos arányának, mértékének kialakítása. 

• Az önállóságot akadályozó dependencia-szükséglet oldása, az egyéni lehetőségek, képességek 

figyelembe vételével. 

• A család és a gyermeknevelés alapvető törvényszerűségeinek és értékeinek megismertetése, 

az érzelmi fejlődés támogatása, a személyiség fejlesztésének eszközeivel. 

• Javuljanak az egyenrangú szerepvállalás esélyei a partnerkapcsolatokon belül, ezáltal 

csökkenjen kiszolgáltatottságuk. 

• A fogyatékosságából eredő, a nagy átlagtól eltérő jegyek felismertetése, elfogadtatása, az 

azzal kapcsolatos negatív érzéseinek megfogalmazása, a korrekciós lehetőségek megismertetése. 

Kialakítandó kompetenciák: 

• Legyen képes a szexualitással kapcsolatos testi működés alapvető jelenségeinek felismerésére 

és megismerésére, nemi szervek megnevezésére. Ez teremti meg az alapját az ön-, 

és egészségvédő magatartás kialakításának, a környezet felé történő jelzéseknek, kommunikációnak. 

• Legyen képes az egészségestől eltérő működés jeleinek felismerésére, megfelelő segítség 

kérésére. 

• Ismerje fel a fejlődés során bekövetkező testi és működésbeli változásokat a születéstől az 

öregségig. Ennek következtében a változáshoz kapcsolódó krízisek csökkenthetők, egyes 

esetekben elkerülhetők. 

• Ismerje és gyakorolja a szexualitással kapcsolatos testi higiénés viselkedés szabályait. 

• Tudatosítsa a szexuális szükségletek kielégítésének intim és kulturált körülményeit, ismerje 

meg és fogadja el az ezzel kapcsolatos társadalmi normákat. 

• Ismerje meg a családtervezéssel kapcsolatban számára alkalmazható eszközöket a nem 

kívánt terhesség megelőzésére. 

• Legyen képes saját nemi identitásának felismerésére és vállalására, az ebből fakadó legalapvetőbb 

(társadalmi vonatkozás) nemi szerepek és szerepviselkedések gyakorlására. 

• Legyen minél pontosabb és részletesebb elképzelése saját testéről és az ellenkező nem testi 

és viselkedésbeli jellegzetességeiről. 

• Legyen képes az önérvényesítés gyakorlására, saját igényeinek, szükségleteinek kifejezésére 

és késleltetésére. 

75

• A kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek fejlesztésével, gyakorlásával tudja önmagát 

elfogadtatni, a kommunikációs gátak és félreértések csökkentésével javuljon a partnerkapcsolatok 

érzelmi minősége. 

• A foglalkozásokon alkalmazott személyiségfejlesztő módszerek, szerepjátékok, szituációs 

gyakorlatok segítségével tapasztalja meg a bizalom és a másokért vállalt felelősség fontosságát 

a kapcsolatokban. Sajátítson el olyan viselkedésmintákat, melyekben ezek az értékek 

a mindennapi viselkedés szintjén megjelenhetnek. Legyen képes a program során 

elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket a mindennapi életben alkalmazni. 

Kialakítandó értékek: 

• Az általános társadalmi normák elsajátítása, mint a társas együttélés és alkalmazkodás 

alapja. 

• Saját érzelmeinek kezelése, mások érzelmeinek tiszteletben tartása. 

• A másság elfogadása. Önmaga és társai különbözőségének és értékeinek felismerése. 

• Önértékelés, önbecsülés, önérvényesítés kialakítása, fejlesztése. 

• A szocializációs folyamat megerősítése, tudatos alakítása. 

• Problémakezelési stratégiák kialakítása. Kommunikációs eszközök, stratégiák és információk 

az önvédelem és érdekvédelem céljából. 

Képzésen belüli hely: 

• A modul olyan készségek, képességek és ismeretek kialakítását tűzi ki célul, melyek a 

célcsoport nevelését, oktatását ellátó intézményekre vonatkozó irányelvekben, illetve az 

intézmények pedagógiai programjaiban megfogalmazást nyertek. 

• A program a szexuális nevelés területének, tematikus kezelésének modulja kíván lenni. 

• A modul lehetőséget ad a helyi sajátosságok beépítésére a modulban megjelölt műveltségi 

területek mentén. 

Továbblépési lehetőségek: 

További modulokat és alprogramokat lehet beiktatni. 

• Személyiségfejlesztés, személyiségkorrekció lehetőségének megteremtése. 

• Kapcsolódás a háztartásvezetési ismeretekhez, az önellátás, önálló életvitel mindennapi 

formáinak elsajátításához. 

• Felkészítés a lakóotthoni életre. A kis lakóközösségek családias együttélési formáira való 

felkészítés, a kiscsoportos személyiség és kommunikációfejlesztő, konfliktuskezelő technikák 

alkalmazásával. 


Időkeret 

A teljes modul időtartama/órakerete: 

Az „A” variáció esetén a modul futamideje 1 tanév (34 hét). Heti 2 x 45 perc tömbösítve. 

Az 1 tanév során 68 óra, vagyis 34 x 90 perces tömbösített órák. 

A „B” variáció esetén a modul futamideje 2 tanév kéthetente 2 x 45 perc tömbösítve. 

A 2 tanév során 72 óra, vagyis kéthetente 36 x 90 perces tömbösített órák. 

76

A „B” variációban a plusz 4 óra szabadon felhasználható. 

Módszertanilag ajánljuk a kéthetenkénti két órás tömbösítést, 8-10 fős kis csoportokban. 

A képzési idő meghosszabbítását („B” variáció) abban az esetben javasoljuk, ha a képzésben 

részt vevő fiataloknak bármilyen külső vagy belső ok miatt szükségük van rá. Pl. szükséges a 

téma aktualizálása hosszabb távon, vagy gyengébb képességűek a fiatalok stb. A témakörönként 

lebontott óraszámokat, az elmélet és gyakorlat arányait a következő táblázatban mutatjuk be. 

Témakörök 

1. Személyiség intrapszichés (belső) struktúráinak 

fejlesztése, korrekciója (képességek, 

készségek) Óraszám: 12 

2. Biológiai, élettani, higiénés ismeretek, mindennapi 

higiénés szokások kialakítása (ismeretek) 

Óraszám: 20 

3. Személyiség interperszonális (kapcsolati) 

dimenziójának fejlesztése (képességek, 

készségek, jártasságok) Óraszám: 12 

4. Szocializáció, érték, normarendszer fejlesztése, 

korrekciója – társadalmi beilleszkedés 

(ismeretek, kompetenciák) Óraszám: 20 

„A” variáció 

Heti 2x45 perc 

68 óra 

Óraszám 

„B” variáció 

Kéthetente 

2x45 perc 

72 óra 

elmélet 

gyakorlat 

elmélet 

gyakorlat 

4 8 4 8 

6 14 6 14 

4 8 4 8 

6 14 6 14 

Külső látogatás 4 4 

Szabadon felhasználható órák - 4 

Az elméleti és gyakorlati megoszlás szempontjából a következőkre alapozunk. A téma sajátossága 

miatt az elméleti és gyakorlati részeket nem lehet élesen elhatárolni egymástól, külön 

órákra, alkalmakra osztani. Egy óravázlati példán mutatjuk be, hogy az elmélet és a gyakorlati 

rész hogyan oszlik meg egy foglalkozáson belül. Látható, hogy az egyes találkozók felépítése 

keretes szerkezetű. 

Példa egy foglalkozástervezetre: 

Cím: A női és a férfi test látható különbségei 

Célok: Ismeretszerzés a saját és a másik nem testéről. 

Ismeretek pontosítása, szükség esetén kiegészítése. 

Annak tudatosítása, hogy a nemi szervek testünk részei, meghatározzák nemiségünket. 

A nemi szervek pontos megnevezése. 

Elméleti rész: Bevezetés: Ismétlés az adott témában, ismeretek felmérése. 

Szóban összegyűjtjük a fiúk és a lányok közötti különbséget, két szempont alapján: 

– külső alapján (ruházkodásbeli, hajviselet stb.) 

– viselkedés alapján (tipikus játékok, feladatok, tevékenységek stb.) 

Gyakorlati rész: A téma feldolgozása játékok segítségével. 

77

Testrajz: Csomagolópapírra lefekszik egy fiú és egy leány, mindkettőt körülrajzoljuk. Hangsúlyozzuk, 

hogy a rajzok nem a körülrajzolt személyek, hanem egy ismeretlen fiú és egy leány. 

Ezután két csoportban dolgozunk tovább. Ha van rá lehetőség, akkor az egyik csoportban 

lányok, a másik csoportban fiúk dolgoznak, és az ellenkező nemű testábrán kell berajzolniuk 

a külső nemi szerveket, majd a berajzolt részeket meg kell nevezniük. Ha készen vannak, az 

egyik csoport bemutatja a másiknak, mit rajzoltak be, és hogyan nevezték meg, majd a másik 

csoport is ugyanezt teszi. Röviden megbeszéljük az élményeket és a munka közbeni tapasztalatokat. 

Elméleti rész: Összefoglaló a játék alapján, ismeretanyagok pontosítása és kiegészítése. A 

foglalkozás vezetője röviden, pontosan és érthetően összefoglalja az idevonatkozó ismereteket, 

és előre elkészített vázlatot ad a tanulóknak. 

3. A tartalom részletes leírása 

A modul alapvetően a személyiség fejlesztésén alapul, ennek megfelelően a foglalkozások 

keretei mások, mint egyéb tanóráké, az elmélet és a gyakorlat nem választható élesen ketté. 

Az elsajátítandó ismeretek, információk a speciális csoporthelyzetben a saját aktivitás, interakciók 

és saját élmény jellegű szerepjátékok során mélyülnek a készség szintjére. A téma intimitása 

és a hozzá kapcsolódó nagy feszültségszint miatt fontos a bizalmas csoportlégkör kialakítása, 

az önismereti csoportok szabályaihoz igazodva (keretek kialakítása; zárt csoport, 

titoktartás, interakciós szabályok stb.). Az általunk javasolt tematika a helyi igényeknek és 

lehetőségeknek megfelelően lassítható és gyorsítható, az egyes témák a szükségletek szerint 

több foglalkozásban is beépíthetők, az ismétlések a résztvevők előzetes ismeretei, képességei 

alapján a más tantárgyak esetében alkalmazott gyógypedagógiai elveknek megfelelően sűrűbben 

is beépíthetőek. 

A modulon belül a témákat igyekeztünk egy logikai láncra felfűzni, ahol az ismeretek, a képességek 

és a csoport légkörének a fejlődése egymásra épül. Ez nem jelenti azt, hogy az aktuális 

történéseknek megfelelően ne lehetne visszatérni bizonyos témákra, vagy előre ugrani a 

csoport pillanatnyi érdeklődésének megfelelően, amennyiben ez indokolt. Ennek ellenére a 

témák ismeretanyagának logikai egymásra épülése, összerendezettsége, az érzelmi telítettség 

miatt javasoljuk a foglalkozások következetes mederben tartását, ami soha nem jelenthet merevséget. 

1. A személyiség intrapszichés (belső) struktúráinak fejlesztése, korrekciója a szexuális 

viselkedés vonatkozásában (képességek, készségek) Óraszám: 12 (6x2) 

Cél: Bevezetés, bemelegítés a témára, a csoport építése, bizalomteljes, intim csoportlégkör 

kialakítása. A személyiség és önismeret fejlesztése. 

Módszerek, eszközök: Témaorientált beszélgetések; strukturált feladathelyzetek; egyéni, páros, 

kiscsoportos feladatmegoldás; interaktív, önismereti játékok; kreatív feladatok; szituációs 

játékok; filmek; művészeti alkotások megfigyelése, elemzése. 

• Testkép, nemek közötti különbségek, egyéni eltérések, másodlagos nemi jelleg, látható 

és viselkedésbeli különbségek, azonosságok felismerése, megkülönböztetése. A saját és 

mások jellegzetességeinek azonosítása, a nyelvi kifejezőkészség bővítése. 

• Énkép, önértékelés; pozitív elképzelés kialakítása és erősítése önmagáról, ami a belső 

kontroll és az önérvényesítés alapját jelentheti. Ami tetszik magamban és elfogadom (külső-belső 

tulajdonságok), amit szeretnék megváltoztatni (külső-belső tulajdonságok), ideális 

és reális énkép közelítése a változás, változtatás lépései. 

• Identitás, énazonosság-tudat, nemi identitás – nemi szerepvállalás, jellegzetes különbségek 

a két nem szerepviselkedése között. A felnőtté válás kérdései – a gyermek és a felnőtt 

különbsége. Én, mint felnőtt nő és én, mint felnőtt férfi. Érzelmi, viselkedés- és magatartásbeli 

jellegzetességek. Sajátmaga és mások nemi azonosítása. 

78

• Szexuális érettség. Miből vesszük észre, hogy mi érettek, felnőttek vagyunk, és honnan 

látható, hogy a másik is az. Biológiai érettség, tájékozottság – ismeretek, önismeret, felelősségvállalás, 

tartós érzelmek fogalmainak konkrét szinten való bevezetése. Átvezetés a 

következő blokkba. 

2. Biológiai, élettani, higiénés ismeretek, mindennapi higiénés szokások kialakítása (ismeretek). 

Óraszám: 20 (10x2) 

Cél: Verbális és non-verbális kifejező eszközök fejlesztése a szexuális viselkedéssel kapcsolatban, 

biológiai ismeretek alkalmazása, felhasználása a mindennapi érintkezések során, az 

előző blokk tényszerű ismeretekkel való kiegészítése, pontos fogalmak, szóhasználat kialakítása. 

Módszerek, eszközök: Szemléltető eszközök (rajzok, képek, ábrák) alkalmazása, önálló 

munka, saját aktivitás (rajzolás, a részek megnevezése, stb.), az oktatófilmek megtekintése, 

megbeszélése. 

• A testi, biológiai fejlődés, a nemi szervek felépítése, működése. A női és férfi test fizikai 

különbségei (ismétlés: testalkat, testfelépítés, azaz másodlagos nemi jelleg), valamint 

a külső nemi szervek elnevezése, felépítése, részei, a csoport képességétől függően a belső 

nemi szervek felépítése és működése, funkciói. Gyermek és felnőtt összehasonlítása, változásai 

(fizikai, külsődleges eltérések, alakváltozások). 

• Nemi érés, testi változások a nőknél és a férfiaknál. Menstruáció, pollúció, merevedés, 

maszturbáció. Belső folyamatok megértése, ami azt feltételezi, hogy képes arra az 

absztrakcióra, hogy a rajzok, modellek a saját belsejében lévő szerveket, folyamatokat ábrázolják. 

Normál menstruációs ciklus szabályszerűségei (rendszeresség-ismétlődés, fájdalom, 

időtartam, menstruációs váladék mennyisége, menzesz naptár, jelzés az egészségről 

és a fogamzó képességről). Merevedés, pollúció – ismeretek, elképzelések megvilágítása. 

Önkielégítés – érzések, vágyak, szükségletek tisztázása, bűntudat, szorongás eloszlatása. 

Mikor, hol, hogyan igen és mikor, hol, hogyan nem megengedhető, szeméremsértő vagy 

esetleg egészségre ártalmas a maszturbáció. Az intimitás szabályai (nem működik, ha a 

szülővel, gondozóval nincs konszenzus). 

• A menstruációval kapcsolatos higiénés szabályok, szokások. Megfelelő tisztálkodási 

szerek, eszközök, betétek kiválasztása, használata, helyzethez illő viselkedés. 

• Pollúcióval, maszturbációval és a fiúk tisztálkodásával kapcsolatos szabályok, szokások. 

Tisztálkodási szerek, eszközök, használata, helyzethez illő viselkedés, a maszturbációval 

kapcsolatos konfliktusok elkerülése érdekében az alkalmas hely és idő kiválasztása. 

• Fogamzás, nemi aktus. A fogamzásszabályozás biológiai vonatkozásai. A fogamzás 

lehetősége (összefüggés a menstruációval), feltételei (szexuális kapcsolat, védekezés elhagyása, 

fogamzó képesség). Fogamzás, azaz terhesség megelőzése, megfelelő fogamzásszabályozás. 

A hormonális fogamzásgátlás szabályai, működése. A gumi óvszer előnyei, 

megvásárlása és használata, gyakorlás, bemutatás. 

• Egészséges és a normálistól eltérő működés (nemi betegségek, esetleg szexuális problémák). 

Férfiak: fertőzések alapvető tünetei (fájdalom, bőrelváltozás, váladékozás, viszketés), 

merevedési problémák, korai magömlés. Nők: fertőzések alapvető tünetei (abnormális 

hüvelyi folyás, fájdalmak, viszketés, bőrelváltozás), menstruációs zavarok, orgazmusproblémák 

(fájdalom, kielégülés hiánya). 

3. A személyiség interperszonális (kapcsolati) dimenziójának fejlesztése képességek, készségek, 

jártasságok. Óraszám: 12 (6x2) 

79

Cél: A kapcsolati rendszerek ismerete, a kommunikációs folyamatok működése, törvényszerűségei 

és nehézségei. Az egyenrangú partnerkapcsolat kommunikációs eszközeinek kialakítása, 

fejlesztése. Érzelmek, szükségletek kifejezése és felismerése. 

Módszerek, eszközök: Szituációs játékok, interaktív, kommunikációs játékok; kreatív feladatok, 

verbális és non-verbális önkifejezést gazdagító feladatok (önismereti, encounter gyakorlatok). 

Filmek, műalkotások elemzése. 

• Kapcsolatteremtés, bizalom, intimitás. Ismerkedés, barátság, szerelem, tartós partner 

kapcsolat. A bizalom, a partneri viszony és a felelősségtudat megtapasztalása, megfigyelése 

saját élményű, interaktív, encounter gyakorlatok segítségével. 

• Az érintés szerepe a kapcsolatteremtésben. Ki, mikor, hol érinthet meg, és ki, mikor, 

hol nem? Hogyan védhetem meg magam? A szexuális csábíthatóság és a szexuális visszaélések. 

• Saját szükségletek kifejezése és mások szükségleteinek érzékelése (szexuális és érzelmi 

szükséglet is!). 

• Kommunikáció, közös fogalmak, kifejezések a szexuális viselkedéssel kapcsolatban. 

• Kommunikációs gátak, nehézségek (tabu, titok, pletyka, félreértések); konfliktusok kezelése. 

• Metakommunikáció, érzelmi viszonyulások kifejezése és megértése; konfliktusok felismerése. 

4. Szocializáció, érték-, normarendszer fejlesztése, korrekciója – társadalmi beilleszkedés 

elősegítése (kompetenciák). Óraszám: 20 (10x2) 

Cél: Felkészítés a társadalmi beilleszkedésre, szabályok, normák megismerésére és betartására, 

a mindennapi életvezetésre. Az együttélés, az együttműködés kialakítása, viselkedési szokások 

elsajátítása. Alkalmazkodási, döntési képesség, problémamegoldó stratégiák fejlesztése. 

Módszer, eszköz: Szituációs gyakorlatok, páros és kiscsoportos feladatmegoldások, ötletbörze, 

kreatív játékok, szemléltető eszközök (képek, diák, oktatófilm) megtekintése, elemzése, 

megbeszélése. 

• Alkalmazkodás-önérvényesítés, a függés-függetlenség, a dependencia-autonómia 

dimenziói. 

• Partnerkapcsolaton belüli önérvényesítés, szerepvállalás, a másikra való odafigyelés; 

vezetés, irányítás, szemben az alárendelődéssel. 

• Elvárások a partnerrel szemben: külső-belső tulajdonságok, viselkedésbeli elvárások 

stb. Ideális elképzelések (vágyak, fantáziák) és a reális kép a partnerről. 

• A családi együttélés szabályai. A család működése, funkciói, résztvevői, feladatmegosztás, 

probléma megoldás, konfliktusok, nehézségek, közös szabályok. 

• Gyermekvállalás és gyermeknevelés. A gyermek szükségletei, felelősségvállalás, folyamatos 

gondozói feladatok. A szülői szerep elvárásai, saját elképzeléseik az anyaságról, 

apaságról, családi mintáik. Játék és valóság különbsége. 

• Lakóközösségek együttélése (amikor ez aktuális). Partnerkapcsolatok a lakóotthonban, 

az intimitás szabályai, mások tiszteletben tartása. Intim szoba, vagy együttélés. 

• Veszélyhelyzetek felismerése, adekvát reakció az elkerülésük érdekében. Veszélyhelyzetek 

lehetnek: nem kívánt terhesség, betegségek, szexuális zaklatás, bántalmazás. A 

szexuális zaklatást külön kiemelve: (Kellemes és kellemetlen érintések. Ki, hol, hogyan 

érinthet meg? Hogyan védhetem meg magam – elkerülés, önvédelem?). Ismétlés: kellemes, 

kellemetlen érintések. 

80

• Segítségkérés szexuális zaklatás, fizikai bántalmazás (akár partner, gondozó részéről is), 

betegség esetén. Cselekvési terv kidolgozása, a megelőzés érdekében tehető óvintézkedések, 

konkrét személy, akitől segítséget lehet kérni. 

• Nőgyógyászati, urológiai vizsgálat. Személyes találkozás a megfelelő szakemberrel, látogatás 

a rendelőben. Mikor szükséges felkeresni, hogyan érhető el, ki segíthet ebben, hogyan 

történik a vizsgálat. 

Kapcsolódási pontok más modulok, tantárgyak tudásanyagához (NAT): 

A modul felépítése a NAT-ban leírt következő ismeretanyagokra alapoz. A képzésben résztvevő 

fiatalok feltételezhetően megismerték és elsajátították a következő ismereteket, még abban 

az esetben is, ha ezek a célcsoport nevelését és oktatását ellátó iskolák pedagógiai programjában 

esetleg más tantárgyi szerkezettel, más címszavakkal, tematikákkal jelennek meg. 

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: 

• Társadalmi ismeretek: 

– A család, mint életünk alapvető közössége. A család mai problémái. 

– Társadalmi beilleszkedési zavarok. 

– Az egészségügy és szociálpolitika. 

• Állampolgári ismeretek: 

– Az emberi jogok és nemzetközi védelmük. 

Az Emberismeret műveltségi terület valamennyi egysége: 

Ember és állat; Test és lélek; Pszichikus működésünk; 

Személyiségünk: 

• Gondolkodás, kommunikáció, tanulás 

Az emberi szellem: 

• Az ember, mint értékelő lény, 

• Az ember, mint erkölcsi lény, 

• Mozgatóink, 

• Az egyes ember fejlődése, 

• Kapcsolatok, 

• Nemiség, szerelem, házasság, 

• Közösség és társadalom, 

• Értékrendek és erkölcsök, 

• Bizalom, remény, boldogság, ünnep, 

szépség, 

• Rend és szabadság, 

• Élet és halál, 

• Hit és vallás. 

Biológia és egészségtan: 

• Az ember szervezete és egészsége: 

– A férfi és a női szaporító szervrendszer részei és azok működése. 

• Az öröklődés alapjai. 

• Általános egészségtan. 

Életvitel és gyakorlati ismeretek: 

• Technika: 

81

– Egészségtan (táplálkozás, öltözködés, mozgás, betegségmegelőzés). 

• Háztartástan: 

– A család egészsége, 

– Táplálkozás, 

– Ruházkodás, 

– Élet a családban, 

– Családi szabadidő-szervezés, 

– A család egészsége. 

4. A modul teljesítésének követelményei 

Minimum követelmény: 

• A foglalkozásokon való rendszeres részvétel. 

• Minimális tájékozottság a nemek közötti biológiai különbség terén. 

• A szexualitással kapcsolatos testi higiénés szokások ismerete és alkalmazása (esetleg segítséggel). 

• Veszélyhelyzetek (testi, lelki bántalmazás, szexuális visszaélés) felismerése és adekvát 

reakció: elkerülő, segélykérő viselkedés. 

• Közösséget nem zavaró szexuális szokások. 

A teljesítéshez szükséges feltételek: 

• Az elméleti ismeretekről és a gyakorlatbeli viselkedésről egyszemélyes elbeszélgetés keretében 

tesz tanúbizonyságot a tanuló. 

• A beszélgetés nem vizsga! 

• A cél a visszajelzés a megértésről, esetleg javaslat az egyéni fejlesztésre, korrekcióra. 

• Mivel a téma intim, javasoljuk a nyugodt, feszültség- és zavarmentes, biztonságos beszélgetést, 

amelyet lehetőség szerint a korábbi oktató végezzen. 

• A tanulók egyenként teljesítenek, hogy ne zavarják egymást. 

• A beszélgetés ideje nem lehet hosszabb húsz percnél. 

A teljesítmény értékelésének szempontja: 

A kívánt hatás nagyrészt személyiségváltozásként jelenik meg, amelynek mérése speciális 

eszközöket igényel és mindenképpen hatásvizsgálatot, ezért javasoljuk a minimum szintet elvárásként; 

amennyiben ezt a szintet nem sikerül elérni javasoljuk akár a programon való ismételt 

részvételt is. 


Az értékelés formája: szöveges értékelés. 

A szöveges értékelés szempontjai: 

• A képzés ideje alatti, aktivitása, ismeret-elsajátítása, fejlődése. 

• A beszélgetési helyzetben való teljesítése, reakciói, a helyzet kezelése, magabiztosság, 

pánikba esés stb. 

• A megbeszélt szituációban a megoldás. 

• A minimum követelmény ismerete, alkalmazása. 

• Végbemenő pozitív változások. 

A modul elvégzésének igazolása: 

82

Tanúsítvánnyal. A modul elvégzését tanúsítvánnyal igazoljuk, amelynek felirata: Igazoljuk, 

hogy „XY” a „Szexuális nevelés” című képzésen részt vett. A tanúsítvány száma. 

A vizsga módja, tartalma, ideje: 

A vizsga megadott szempontok szerinti elbeszélgetés. Az elméleti ismeretekről az alkalmazott 

segédeszközök, demonstrációs ábrák segítségével történhet visszajelzés (nemi szervek megnevezése, 

működésének ismerete, az egészségestől való eltérő működés felismerése). 

Az adekvát viselkedés ellenőrzését szituációs feladatok megoldásával végeztetjük. 

Példa a szituációkra: 

1. Mit teszel, ha egy elhagyott helyen egy idegen fagyizni hív (autóba, lakásba hív)? 

2. Mit teszel, ha a barátod, barátnőd olyan helyen érint meg és úgy (pl. fájdalmat okoz), 

ahogy te nem akarod? 

3. Mit teszel, ha a szokott időben nem jelentkezik a menstruációs vérzés? (lányoknak föltett 

kérdés)) 

4. Mit teszel, ha pisilés közben fájó, égető érzésed van? (fiúknak szóló kérdés) 

5. Milyen eszközökkel védekezhetsz a nem kívánt terhesség és a nemi úton terjedő fertőzések 

ellen? 

A gyakorlati teljesítése során megadunk egy minimum követelményt, amelyet ha elvégez 

vagy szóban elmond, már elfogadottnak tekinthetjük. Tekintettel arra, hogy minden egyes 

életbeli szituáció specifikus, és nem lehet minden esetben megfelelő egy-egy megtanult reakció. 

Van azonban néhány alapszabály, amelyet minden esetben ismernie, és tudnia kell alkalmazni. 

Példa az alapszabályokra: 

1. Bárhova megyek, mindig megbeszélem, elmondom szüleimnek, gondozóimnak, barátaimnak. 

2. Biztonságosabb, ha nem egyedül, hanem barátokkal, társasággal megyek valahova, akiktől 

nem szakadok el. 

3. Elszaladok, és segítséget kérek, ha valaki úgy próbál hozzám érni, ami számomra ijesztő, 

kellemetlen, zavaró. 

4. Ha bármi kellemetlen történik velem, elmondom szüleimnek, gondozóimnak, akiben megbízok, 

és segítséget kérek. Soha nem késő segítséget kérni. 

5. Fontos a saját biztonságom, testi és lelki épségem, amiért mindent megteszek. 

6. A modul bevezetésének feltételei 

Intézményi feltétel 

A modult bevezetni szándékozó intézménynek ki kell alakítania szexuális viselkedésre vonatkozó 

szervezeti koncepcióját és intervenciós protokollját. Ez tartalmazza az intézmény egységes 

(mindenkire vonatkozó, mindenki által ismert és elfogadott – diák, szülő, pedagógus, 

gondozó személyzet) állásfoglalását a fiatalok szexualitáshoz való jogáról, az ezzel szemben 

támasztott követelményekről, szabályokról, elvárásokról. Továbbá stratégiát a fogamzásszabályozásra, 

a problémák kezelésére (nem kívánt terhesség, betegség, szexuális zaklatás), az 

83

ebben megnyilvánuló kompetenciákra, felelősségvállalásra. Az érintetteknek (diák, szülő, 

esetleg gondnok, pedagógus), mi a teendője az egyes problémákban, bizonyos szabálysértéseknek 

milyen következményei lehetnek, kihez fordulhat a fiatal, milyen esetekben milyen 

mértékű felelősséggel és kompetenciával rendelkeznek (pl. családban vagy lakóotthonban élő, 

esetleg állami gondozott fiatal; cselekvő képességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt 

lévők). Amennyiben mindezt házi rend vagy szerződés szabályozza, természetesen ez nem 

szükséges. Így kerülhetőek el a nem egységes szemléletből fakadó intézményi feszültségek, a 

nyílttá vált szükségletek, kapcsolatok, problémák következtében azonnal van stratégia a beavatkozásra, 

a megoldásra. Ez azért is fontos, mivel a szexualitással kapcsolatban semmilyen 

törvény vagy jogszabály nem nyújt támpontokat. 

Személyi feltételek 

A modul működtetése ideális esetben gyógypedagógiai, csoportvezetői végzettséggel és szexedukációs 

képzettséggel rendelkező szakembert kíván, mivel a modul célcsoportja, témája és 

formája egyaránt speciális felkészültséget igényel. Legcélszerűbb a speciálisan összeállított 

felkészítő tanfolyamon való részvétel, melyen a szükséges készségek, képességek fejlesztése 

és mérése megtörténhet. 

• A képzők minimálisan rendelkezzenek középfokú végzettséggel. 

• Lehetőleg rendelkezzenek felsőfokú szakképesítéssel (nem diplomát adó képzések: pedagógiai-, 

gyógypedagógiai-, szociális-, pszichológus-, mentálhigiénikus asszisztens), illetve 

felsőfokú egészségügyi végzettséggel (pl. védőnő), mely tartalmaz mentálhigiénés, egészségnevelésre 

vonatkozó ismereteket, gyakorlatot. 

• Előnyös, ha van önismeretei, képességfejlesztő csoportról sajátélménye és csoportvezetői 

tapasztalata, jártassága a személyiségfejlesztő csoportmódszerek alkalmazásában. 

• Személyisége és kommunikációja legyen alkalmas a képzés vezetésére. 

• Nem jelent számára nehézséget természetesen, ítélkezés-mentesen beszélni a szexualitással 

kapcsolatos témákról. 

• Legyen empatikus, nyitott és megértő a felmerülő problémákkal. 

• Érvényesüljön a magatartáskövető szemléletmód. 

A tanulók 

• Csoportosan foglalkoztathatók legyenek. 

• Legalább 1,5 órás foglalkozáson részt tudjanak venni. 

• Legalább valamilyen jelrendszerrel kommunikálni lehessen velük. 

• Sérültségük mértékének és formájának megfelelően homogén csoportot alkossanak, figyelembe 

véve a társfogyatékosságot. 

Tárgyi feltételek 

Már a korábbiakban bemutattuk egy példán keresztül, hogy az elmélet és a gyakorlati rész 

egy-egy foglalkozáson belül is szervesen összekapcsolódik. Ezért a tárgyi feltételek is azonosak, 

kiemelve egy-két olyan eszközt, amellyel látványosabbá, egyértelműbbé és világosabbá 

tehetjük mondanivalónkat. 

Helyiségigény 

• Kellemes, bensőséges hely, pl. csoportszoba, klubhelyiség. Esetleg tanterem átrendezve, 

körben ülve, de nagyobb termeket nem célszerű választani. 

• Legyen a teremben megfelelő számú, kényelmes szék, egy nagy szőnyeg, ami a játékteret 

szimbolizálja. 

84

• Előnyös, ha van a teremben több asztal, amelyeket szükség esetén lehet használni, és nem 

a padlón kell dolgozni. Pl. csoportmunka, ahol rajzolni kell. 

Eszközigény 

• Audio-vizuális technikai eszközök: tévé, videomagnó, diavetítő, magnó. 

• Demonstrációs eszközök: speciális, a témához kapcsolódó bemutató tárgyak, videofilmek, 

diasorozatok, képek, ábrák, összefoglaló táblák, fogamzásgátló eszközök, a taneszköztár 

modelljei, makettjei. Célszerű ezeket a modulprogram kidolgozása során összeállítani, 

csomagba rendezni, ennek hiányában egy részük beszerezhető, más részük elkészíthető. 

• A játékok során alkalmazott eszközök: papír-írószer. 

A modulprogram alkalmazható továbbá bentlakásos intézményekben, kollégiumokban, esetleg 

nevelési tanácsadóban, gyermek ideggondozóban, valamint célszerű fiatalabb korosztálylyal 

is elkezdeni a programot. 


Képzők felkészítése 

• Javasolt a programot vezető részvétele szex-edukációs tanfolyamon, ahol pontosíthatja 

elméleti tudását a témáról, gyakorolhatja a kommunikációt ebben a feszültséggel teli témában, 

tisztázhatja saját attitűdjeit a nemiséggel kapcsolatban. 

• Saját élményű (esetleg csoportvezetői) személyiségfejlesztő, önismereti tréning. 

• Gyógypedagógiai gyakorlat. 

Szülők bevonása 

A modul céljait, módszereit és a közvetített értékeket javasolt a szülőkkel részletesen ismertetni. 

Ők a legkompetensebb személyek a gyermekeik életének alakulásával kapcsolatos döntésekben, 

valamint születésük óta ők látták el szexuális nevelésüket. Fontos, hogy tartalmában 

és filozófiájában támogassák a programot. 

Elméleti ismeretek feldolgozásával kapcsolatban: 

• Az elméleti ismeretek elsajátítását segítik a minél konkrétabb és kézzel foghatóbb, szemléletes, 

esetleg térbeli modellek, de a színes képek, fotók, ábrák is. 

• A feldolgozás során a kreatív, alkotó megoldásoknak teret engedünk (rajzok, ábrák kiegészítése, 

modellek, makettek, montázs, kollázs stb. készítése). Ez bepillantást enged számunkra 

a fantáziált, belső elképzelésekbe, esetleg tévedésekbe, visszajelzés az elsajátítás 

pontosságáról, mélységéről 

• Fontosak az azonnali visszajelzések a megértésről, a félreértéseket lekerülendő. 

• A tudásanyagot a csoport összetételének megfelelően a képességekhez mérten kell kis léptékekre 

bontani, erre előre receptet adni nem lehet, javaslatokat, mintát kínálunk hozzá 

(individualizálás elve). 

• A résztvevők saját aktivitására alapozunk (amennyire ez lehetséges). A beszélgetések során 

lehetőséget adunk a kérdések, vélemények, eddigi ismeretek, tapasztalatok kifejtésére. 

Ez mintegy modellt nyújt a társas kapcsolatokban való egyenrangú működésre, lehetőség 

a kommunikáció fejlődésére. A kérdésekre őszintén, egyszerűen reagálunk, hiszen ez 

megerősítést ad a további kérdéseknek, a problémák felmerülésének. 

85

Gyakorlati munkában 

A gyakorlati készség-, jártasság-, képesség-, és kompetenciafejlesztéshez javasoljuk az önismereti 

és kommunikációfejlesztő tréningeken alkalmazott strukturált feladatok, interakciós 

játékok, szerep és szituációs gyakorlatok alkalmazását, melyekhez széleskörű irodalom nyújt 

gyakorlati és elméleti útmutatót. Ezek azonban akkor igazán hatékonyak, ha a csoportvezetőnek 

sajátélményű tapasztalatai is vannak ezeknek a csoportoknak a működéséről. 

Általános szabályok 

1. Az egész program felépítésében szem előtt tartjuk a csoport intimitásának védelmét, a 

bizalom fejlesztését, melyet a csoport szabályokban a csoporttal is tisztázunk. (Idői keretek; 

titoktartás; együttműködési szabályok; stb.) 

2. A foglalkozások menetében a strukturált, tematikus témafeldolgozás mellett a csoport építésére, 

az alapvető csoport folyamatokra is figyelnünk kell. Az ismerkedés, a tartalmi 

elemekben való megegyezés (mit várnak, mire kíváncsiak, mire számítanak) még akkor is 

fontos, ha egy egyébként összeszokott csoporttal dolgozunk. A nemiséggel kapcsolatos 

problémák intimitása, a szemérem tiszteletben tartása más kereteket kíván és alakít ki. 

3. A foglalkozások az időben elnyúlnak, ezért fontos az információkat, eseményeket rögzíteni, 

vizuális, esetleg non-verbális formában. Naplóvezetés (mappa, dosszié, doboz), melyben 

a foglalkozások dokumentációit, produktumait, kapott szóróanyagokat, szemléltető 

anyagokat összegyűjtögetik a fiatalok. Plakátok, tablók, faliújság, csoportos feladatok 

eredményeinek kiállítása, az intimitás, anonimitás és titoktartás szempontjainak figyelembevételével. 

4. A módszereket, eszközöket az idői lehetőségek szerint váltogassuk, kerüljük a monotonitást, 

ami rontja a hatékonyságot. 

5. Minden foglalkozásnak és az egész folyamatnak legyen visszajelzése, összefoglalása, zárása. 

Az ellenőrzés, értékelés módja 

• Az értékelés módjában a minimum szintből indultunk ki, amit közvetlen beszélgetés során 

mér fel a képzést végző szakember, mert a célcsoportunk esetében az írásbeliség nem kritérium, 

a verbalitás gyakran nehezített, sok félreértésre nyílik lehetőség. Viszonylag kis 

létszámú csoportok megengedik a rendszeres személyes beszélgetés során szerezhető viszszajelzést 

az elsajátított tudásról, a képességek pedig a foglalkozásokon való viselkedésben 

megjelennek. 

• A középsúlyos értelmi sérültek esetében gyakori a szexualitás iránti érdektelenség, esetleg 

a korábbi nevelési hozzáállás hatására, de a nélkül is. Az aktivitás tehát nem tehető követelménnyé. 

Az ismeretek szokások elsajátítása az értelmi képességtől függően eltérő lehet, 

ezért az optimális teljesítmény kritériumait sem lehet meghatározni. 

• Javasoljuk a szülők, valamint a későbbi befogadó közösség (iskola, ÉNO, lakóotthon, intézet) 

számára tájékoztató rövid, szöveges, a titoktartást és a személyiségi jogokat nem 

sértő értékelést készíteni. Ez tartalmazhat információt az ismeretek elsajátításának mértékéről, 

a fiatal kommunikációs és kapcsolatteremtő képességéről, a szexualitáshoz való viszonyulásáról, 

személyiségvonásairól, szokásrendszeréről, esetleg javaslatot a további fejlesztésre. 

Mindez azt a célt szolgálja, hogy beilleszkedését a közösségbe a leghatékonyabban 

támogatni lehessen. 

86

8. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei 

• A modult bevezetni szándékozók felkészítése: Speciális, széles körben hozzáférhető 

tanfolyami program kidolgozása és bevezetése a modult használni szándékozók számára. 

• Továbbképzések, konzultációk biztosítása. Önkéntesen igénybe vehető formában – 

work-shopok; szemináriumok és/vagy meghatározott óraszámban kötelezően. 

• Visszajelzési formák. A lezajlott programok egyszerű, de egységes dokumentálása, folyamat, 

eredményesség, tapasztalatok összegzése céljából. 

• Modul program módosítása a visszajelzések alapján. Rendszeres időközönként, az alkalmazók 

értesítésével. Ez is megkívánja a programot alkalmazók körének pontos ismeretét. 

• Az önellenőrzés időbeli ütemezése, a kivitelezés módja. 

A modul program részletes kidolgozása, javasolt óra vázlatokkal, módszertani segédanyaggal, 

munkalapokkal, szemléltető csomaggal teremti meg az alkalmazhatóság feltételeit. 

87

Ajánlott irodalom 

I. A személyiségfejlesztő csoportok vezetése témakörében: 

Bagdy Emőke –Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest, 1994. 

Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula Egyesület, Budapest, 1992. 

Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékokkal. Lamin Kft., Budapest, 1994. 

Rudas József: Delfi örökösei. Gondolat Budapest, 1997. 2. kiadás 

Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. 

II. A gyógypedagógia témakörében: 

Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 

1997. 

Hatos Gyula (szerk.): Az imbecillitás, a társadalom és a gyógypedagógia. Bárczi Gusztáv 

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1989. 

Hatos Gyula (szerk.): Emberek értelmi akadályozottsággal. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 

1993. 

III. A szexuális nevelés témakörében: 

ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete: Ők ketten (Szexuápedagógiai segédanyag 

az értelmi fogyatékosokkal való foglalkozáshoz). Hajdúhadház, 1998. 

Elizabeth Fenwick – Richard Walker: Hogyan működik a szex. SubRosa Kiadó, 1995. 

Dr. Gilbert Tordjman – Claude Morand: A szexuális életről 6-9 éves gyerekeknek. Fabula 

könyvkiadó, 1991. 

Kiss Albert: Szexuálkultúra I-II. Dinasztia Kiadó, Budapest, 1995. 

I. 12-14 éves lányoknak és fiúknak 

II. 15-16 éves lányoknak és fiúknak 

Dr. Móricz Éva: Az első menstruáció. Sancella-Hungary Kft. 

Dr. C. Verdoux: A férfi és a nő I-III. kötet (I. 7-9 éves gyerekeknek, II. 8-13 éves gyerekeknek, 

III. 14-18 éves gyerekeknek). Tessloff és Babilon Kiadó, 1994. 

Nemzeti alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995. 

88

TARTALOM 

CSUHÉMUNKA...................................................................................................................1 

A KOSÁRFONÁS ELEMEI .............................................................................................14 

KONYHAKERTI MUNKÁK ...........................................................................................33 

MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK ........................................61 

SZEXUÁLIS NEVELÉS....................................................................................................73 

89

A modell megnevezÃ©se:

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?