A szerb felkelés története, 1807-1810. Hátrahagyott kézirataiból kiadta

booksnow1.scholarsportal.info

A szerb felkelés története, 1807-1810. Hátrahagyott kézirataiból kiadta

A SZERB FELKELfiS T0RTENET15

1807-1810.

IRTA

KALLAY BENI.


A MAGYAR

TUDOMANYOS AKADEMIA

KONYVKIADO VALLALATA

0J FOLYAM, LXXVII. KOTET

1908—1910. CYCLUS

A SZERB FELKELES TORTENETE

1807-1810.

tRTA

KALLAY BENI

11.

AZ 1909-DIK EVI ILLETMENY MASODIK KOTETE


A

SZERB FELKELES

TORTENETE

1807-1810.

IRTA

KALLAY BENI

hAtrahagyott kezirataib6l

KIADTA

THALLOCZY LAJOS

MASODIK KOTET

BUDAPEST

A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADAsA

1909.


Homyinszky Viktor csasz. es kir. udvaii konyvnyomd&ja, Budapest.


SAJTOHIBAK.

Kfillay: A szerb felkel£s

tdrt^nete II. kdtet^hez.

82. lap 19. sor . Prdticsot helyett Protiesot

66. „ 5. „ Zajecsdr „ Zajcsdr

80. , 2. „ tdbordba „ sdtrdba

108. „ 14. „ mely a foldesure „ melyek a foldesHrei

160. „ 10. , mas „ mds-

190. „ 13. , kdpldn „ popa

219. „ 3. 1 Moretich ^ Maretich

220. „ 6. ^ Paolonak n Pavlemak

250. „ 35. „ Hotanj „ Hrtanj

A 312. 1sz. jegyzet a 46. lap alulrol a1. sor^hoz tartozik.

A 119. lapon a szerb czim betflszerinti szovege kovetkezo-

kep van

:

Stematografia

juze V vjeenuju pamjat

Blagopolucnago potverzdenia

svjatjejsemu i blazennjejsemu gdinn, gdnu

Arseniju Cetvertomu

Arhiepiskopu pekskomu,

vsjeli Serbov, Bolgarov, Zapadnago

Pomoria, Dalmacii, Bosny. Obopodunaja,

i cjelago Dlyrika

Patriarchu

Gdinu, gdnu, Milostivjejsemu

Hristofor Zefarovic illyriko, rassianskij

obscij Zograf vsepokorno pripisuet

i V zalog Synovskago Blago-

govjenia daruet

V Vjennje 1741 21 okt.

Thoma Messmer, Seeec 1741.


ELOSZO.

Midon a M. Tud. Akademia kony\^kiad6-vallalata

Kallay Beni hatrahagyott munkdj^t Idadvanyai soro-

zat4ba fdlvette, eleinte az volt a szandeka, hogy

1908-ban a mfi els6 kotetet bocsatja kozre, a maso-

dik kotet pedig majd 1909-ben jut az elofizetdk kezebe.

A kezirat azonban oly nagymeretu leven, hogy a

szerkesztes tobb id6t vett igenybe, de meg a munka

termeszete is a mellett szolott, hogy a ket kotet egy-

szerre adassek at a nyilvdnossagnak.

Igy tdrtent azutan, hogy az els6, mar 1908 vegen

kinyomott es megszerkesztett kotet, s a jelen mdso-

dik kotet megszerkesztese kozott majdnem egy esz-

tendo telt el.

Ez a koriilmeny nem valtoztat az elso kotet ele

irt eldszo tartalman, mely azt a czelt tartotta szem

el6tt, hogy az olvaso ele allitsa a munka letrejdtte-

nek korulmenyeit, megvilagitsa annak kiilonfele ter-

vezeteit, meltassa Kallay Benit, mint tortenetirot, s

ezzel kapcsolatban — megjelolje munkaja helyet a

szakirodalomban.

A mi az idokozben megjelent s a szerb felkelesre

vonatkozo kdzlemenyeket illeti, azok tartalmilag nem

gazdagitjak a targyrol valo ismereteinket.

Az els6 kotet bevezeteseben sz6 esett arrol, hogy

dr. Oyorgyevics Vladcm, az Obrenovics-korszak ismert


VI el0sz6

miniszterelnOke, nagy szorgalommal kutatta a b6csi

cs. es k. titkos dllami leveltdrban a szerb felkelesre

vonatkozo anyagot. Kutatdsainak komoly 6sszefoglal4sa,

illetoleg pragmatikus feldolgozdsa eleddig meg nem

jelent meg. A bosnydk annexio alkalmabol egy terje-

delmesebb ropiratot tett kozze : „Die Serbische Frage"

cz. alatt, (Stuttgart—Berlin—Leipzig, 1908. 148 1.),

melynek 1—18. 11. er6sen megerzik, hogy Gyorgyevics

a becsi anyagot hasznalta. Azonban e ropirat alkalmi

irdnymunkdlat, mely a jelen muvel kapcsolatban csak,

mint bibliographikum johet szamba.

Nem reg jelent meg Gavrilovic ]\Iihalynak Ohre-

novics MUosrol sz616 ket kotetes mimkaja Belgradban

(Obrenovics Milos 1813—1826-ig).

Az tro csak az els6 felkeles utani fejlodes es ktil-

politika tortenetet tartvan szem elott, elso kotetenek

elejen mintegy bevezetesiil adja az els6 felkeles v4z-

latat, de kiilon forrasokat eziittal nem emlit.

A testes ket kotet, mely mintegy folytatasa Kallay

muvenek, szorgalmas munka eredmenye. Felhasznalta

az e korra vonatkozo nyomtatott forrasokon kiviil a

szerb es orosz allamleveltarak, nevezetesen Milos

kanczellariajanak aktait, tovabbd a becsi udvari es

allamleveltar, a hadi-, a beliigyi- es a rend6ri-leveltar

anyagat, azonkiviil Vuk Karadzsics hagyatekait. A

torok forrasokat azonban teljesen mellozi, a torokok-

kel valo targyalasokban csak a konstantinapolyi orosz

kSvet es Milos miikodeset veszi figyelembe. Forraskriti-

kdja azonban nem all aranyban a szeleskoru kutatassal.

Ezeken kiviil egyeb jelentos szerb munkalatrol

nines tudomdsunk.

A mit azonban kiilon illik megemlitenem, hogy a

M.Tudomdnyos Akademia idei, maj.2. tartott unnep61yes


KLftszb vn

kOziilese napirendjere tuzte ki Kallay Beni emlekezete

megiileset. A konyvkiado vallalat szerkesztojenek

ohajara az emlekbeszedet e kotet fuggelekeihez illesztve

veszi az olvaso. Nem szorul hosszabb indokolasra,

hogy Kallay Beninek, iijabb politikai es tudomdnyos

fe.jlodestink e maradando emleku exponensenek jel-

lenizese beleillik e hatrahagyott munkaja keretebe,

Kegyelet szamba megyen a munka I. kotete ele

fuzott autotipikus abrazolat, raely Kallay Beni tervbe

vett, de teljesen be nem fejezett emlekermerol vete-

tett. Kulonos veletlenseg, hogy ezen irodalmi torso

ele ugyancsak az egyik legjelesebb muveso utol86,

felbenmaradt munkdja kervilt. Kallay Beninek minisz-

tersege huszadik evforduloja leteltekor (1902 jun. 5.)

munkatarsai elhataroztak, hogy a magok szamara meg-

orokittetik vezerok arczkepet s e czelbol megbiztdk

ScharflF Antalt, a becsi muveso iskola legjobb kep-

viselojet, hogy valamely modon igyekezzek Kallay kep-

masat autopszia alapjan megvazolni. Minthogy Kallay

1878 Ota semmifele modon sem volt rabirhat6, hogy

fenykepironak, vagy festonek iiljon, Scharff titok-

ban leutazott az 1902. Budapesten tartott delegatio-

nalis tilesekre s a karzatrol tavcsovel nezve az arczot,

ligy vetette papirra. Azutdn a mintdzashoz fogott s

meg egy alkalomra lett volna szuksege, hogy a vona-

sokat osszhangba hozza, A sors nem engedte meg a

munka befejezeset, Scharflf (-f 1903 Jul. 6.) rahalt a

munkara, s nyomon kSvette nagy modellje. A vazlatot

halotti maszkja utdn Scharflfnak egy jeles tanitvdnya

Pawlik F. fejezte be s ezt a plakkot lehet Kallay

Beni leginkdbb elfogadhato masanak tekinteni.

Vegezetiil szdmot kell adnom a jelen kdtet beosz-

tasarol. Az I. kiJtet a munka I—III. fejezetet tartal-


VIII elOszO

mazza, a jeleu kotet a IV, cs V. fejezetet adja a

hozzavalo jegyzetekkel.

A jegyzetek ut4n kovetkezo FUggdek A) alatt a

szerz6t61 kivalogatott azon adalekokat tartalmazza,

melyeket 6 maga is kozze akart tenni. Bovebben

akarta elemezni Paulich Jakab konzul jelenteseit s

egybevetni 6hajtotta azokat az orosz jelentesekkel,

de erre mar nem jutott ideje. B) alatt kozoljuk Kal-

lay Beni utazasat Szerbiaban (1868 szept. 16—27.) s

naplojegyzeteit elso boszniai litjarol. (1871 jiil. 12-t61

aug, 12.) Mar a jelen munka I. kotete bevezeteseben

(4. s &. 11.) azzal indokoltam Kallay e ket munkalata

kozzetetelet eppen e miivevel kapcsolatban, bogy ezek-

bol erthetjuk meg igazan az 6 balkanismeretkore fej-

lodeset s azt a hivatottsagot, melylyel targya minden

reszletet iUetoleg rendelkezett. Hozzatehetjiik meg,

hogy Szerbia es Bosznia fejl6desenek megismerese

annyira erdekeben all az erdeklodo muvelt magyar

kozonsegnek, hogy Kallay Beninek, a legjobb Balkan-

ismeronek e ma mar kiitfdi becscsel biro tanulmanyat s

naplojegyzeteit ugyszolvan kotelesseg kozrebocsatani.

E tanulmanyokat koveti C) alatt a szerzorol tar-

tott akademiai emlekbeszed.

A kotetet bezarja a ket kotetben elofordulo nevesebb

szerb es egyeb szereplok eletrajzijegyzeke dr. Jungerth

Mihalytol; a munka hasznalatat megkonnyitd nev- es

targymutato, dr. Szekfu Gyula munkaja. E ket munka-

tarsam vegezte a korrekturat is.

Megjegyezzuk, hogy Szerz6 a szerb s orosz neve-

ket magyar helyesirassal adta vissza, ezen nem tor-

tent valtozas.

Budapest, 1909 okt.

Thalloczy Lajos.


NEGYEDIK FEJEZET.

Belviszalyok.

H6si elszantsag s a nep minden reteget ossze- J^^^'J"*^"*!

forraszto egyetertes jellemzik a szerbek kiizdelraet, a s okai.

forradalom els6 eveiben,

De a fenyes kepre, melyet a pusztan onerejeben

bizo rajanak egyenetlen harcza a meg mindig hatalmas

torok birodalom ellen, tar elenkbe, csakhamar

sotet dmyat vet a fdnokok kOzott keletkezo vissza-

vonds.

A mozgalom terjedtevel, midon a szerencse inkabb

kedvezett mar a folkeloknek, sokaknal hatterbe szorult

a lelkesedes a koziigyert es annak helyebe irigyseg

es nagyravagyas, hiiisag es kapzsi onzes leptek. Igaz,

hogy az idonkent feltamado kozos veszely, mindannyi-

szor egyertelmu ellentallasra birta a versengo vojvo-

dakat. A t5rok tamadasok a legtobb esetben lijbol

letrehoztak a meglazult osszetartast a szerbek soraiban.

De a mint elharult a kozvetlen veszely, a mint csak

nemileg is nyugalmasabb allapotok kOvetkeztek be,

nagyobb hevvel ebredt fel lijra a szemelyes fondor-

kodas s a partviszaly, megbenitvan a tarsadalmi es

allami elet egeszseges fejlfideset. Vegre pedig dtcsap-

tak e villongdsok a taborba is s joreszt ezek okoztak

a kameniczi es deligradi veresegeket.

Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807-10. II. 1


KEOTEDIK FEJEZET.

Nem veletlenul, nem is mulo kOriilnienyek hatdsa

alatt keletkeztek e viszdlykodasok. Melyebb jelento-

seggel birtak mdr akkor s kihatottak Szerbia kesobbi

sors^ra is.

Taldn sohasem volt meg forradalom, mely annyira

onkent kezdddOtt, annyira minden eldleges szandek

nelkiil, mint a szerb folkeles e szdzad elejen. Szer-

vezett, altaldnos mozgalomr61, mindjdrt kezdetben az

akkori viszonyok kozott szo sem lehetett. Az allami

eletnek akkorbeli primitiv formai csakis a kozsegekre

vagy legfeljebb egyes videkekre vonatkoztak, melyeket

nem fflzott szorosabb kapocs egym^slioz.

igy tortent, hogy mid6n a dahik evekig tarto

zsarol4saikat a knezek kegyetlen lemeszarolasaval

teteztek, a megr^mult tartomanyban kozvetlen meg-

torlasra avagy vedelemre senki sem mert gondolni

meg az eletben maradt knezek sem, e termeszetszeru

kepvisel6i a laza kozsegi szervezetben el6 rajanak.

Mert az osszetartozandosag erzetenek gyongesege miatt

az a mely elkeseredes es gyulolet, mely az egesz

nepet athata, nem nyilvanulhatott meg egyuttes cse-

lekv6sben. Ily kOriilmenyek kozott eroteljes peldara

volt szuks6g, mely kiragadvan a nepet a felelem

okozta meghunydszkod^sb61, felebreszthete a szunnyado

onfentartdsi osztont es vakmero tettekre batorithatott.

E peldat Karagyorgye adta meg.

Karagyorgye Karagyorgyo nem volt knez s igy kozvetlen befo-

BQy6ni 8Z6'

repe. Ijast a nepre nem gyakorolt. Mindazaltal ismertek 6t

mdr faluja hatdran tiil is, nagyobb teriileten. Reszt

vett volt az utolso osztrdk-torok haboriiban, ligyszinte

Musztafa pasa vallalatdban, Paszvan Oglu ellen s min-

deniitt vit6zttl harczolt. Utdbb szerencses iizletek dltal

nemi vagyonra tett szert. Mindenesetre oly egyen volt


BSLVISZlLTOK. 3

tehat, a ki legalabb a rudniki kerUletben mar a fol-

keles elott kivalobb allast foglalt el. Es ezert a dahik

6t is bejegyeztek a kivegzendok nevsoraba.

Elso sorban tehdt ketsegkiviil az onvedelem sziik-

sege s e mellett kivalt a kezdetleges tarsadalmakban

oly elenk boszii erzete, magaert a boszii kedveert azon-

ban, minden messzebb terjed6 szandek es terv nelkiil

vezereltek Karagyorgyet, mid6n Orasaczban nehany

meghitt emberet maga kore gyujtven, fegyvert raga-

dott. Barmi lett legyen is tettenek kozvetleii indoka,

e tett altal megada az elso lokest a mozgalomnak s

megalapita egyszersmind sajat f6vezerseget.

Karagyorgye tekintelye az elso torok han felege-

tese ota gyorsan emelkedett. Szemelyes batorsaga,

onzetlensege es szukseg eseten a kegyetlensegig foko-

zodo szigora nagy mervben kepesitek 6t arra, hogy

oly zilalt es kedvezotlen viszonyok kozott kezdodo

mozgalom vezere legyen, a milyen a szerb folkeles

volt. De e tulajdonok inkdbb csak a mar elnyert fo-

vezerseg megtartasat biztositak szamara. Hogy csakhamar

a forradalom kitorese utan, onkent, minden

osszebeszeles nelkiil, az egesz tartomanyban 6t tekin-

tek fonokiil, azt kiziirolag annak a koriilmenynek

koszonhete, hogy 6 volt az elso, a ki az ellenallas

zaszlajat kiluzte s igy tette valtoztatta a minden szerb

sziveben lappangva 6g6 vagyat.

Ehhez jArult, hogy a tartomany kiilonbtizo videkein

egymastol teljesen elszigetelve es fiiggetleniil tamado

felkelo csapatok mindannyiau csak akkor nyultak

fegyverhez, midon hiret vettek, hogy Karagyorgye mar

szembeszallt a szubasakkal s a dahikkal. Neve ismertt6

es hangzatossa vdlt az egesz orsz4gban ; hiret nSvelte

meg az a kiJriilmeny is, hogy az 6 csapatja volt a


4

KEGTEDIE FEJEZET.

legnagyobb s hogy nemsokara a Idzadds kezdete uUn

mdr Belgradot, a fovarost fenyegethete. Ez idotfil

fogva mindinkabb eloterbe lep az 6 egyenisege. Hozzd

fordullak tandcsert es segitsegert a szerteszet egy-

mdst61 6nall6aii mfikod6 fonokOk ; vele kezdtek alku-

dozni a dahik; az osztrak katonai hatos^gok is vele

leptek erintkezesbe ; az elso szkupstinat 6 hivta egybe

es azt is, mely 1805-ben a tanacs megalkotas^t hata-

rozta el. Nem letezett ugyan megallapitott alarendelt-

segi viszony a tobbi fonokok es Karagyorgye k(5zott,

mindaz^ltal azok engedelmeskedtek neki s 6 rendel-

kezett velok. Masfelol Karagyorgye miudenkor a leg-

nagyobb keszseggel segilsegere sietett azon fonok-

tarsanak, a kit az ellenseg leginkabb szorongatott.

A buszke es onhitt Milenko 1804 majus vegen Kara-

gyorgyehoz folyamodik tamogatasert, nemsokara pedig

Karagyorgyetol nyert megbizatas kovetkezteben oli

meg a dahikat. — Nenadovics Jakab, az engedetlen

Tyurcsijat csak akkor vegezteti ki, midon erre nezve

Karagyorgye beleegyezeset megnyerte. Obrenovics

Milant Karagyorgye helyezi be Rudnikba vojvodanak.

Nenadovics Mate visszaterven Oroszorszagbol, Topo-

laba siet, bogy Karagyorgyenak litja eredmenyerol

jelentest tegyen. A Karanovacz ellen tervezett had-

jarat alkalmaval Karagyorgye felszolitasara a legtavo-

labb videkek vojvodai is megjelennek csapataikkal.

A tandcs is csak Karagyorgye utasltasa szerint intez-

kedik es nem mer felszolalni, midon Karagyorgye

csiifosan kiuzi Gyuriczat a szovetbol. Karagyorgye szor-

goskodasa folyian alakul zimonyi kereskedokbol egy

tarsasag, mely a szerbeknek hadiszereket szallit. Egy-

szoval ligy a harczteren, mint a beke iigyeiben min-

deniitt az 6 akarata dont, az 6 rendelkezesei erve-


BBLVISZiLTOK. 5

nyesiilnek. A nep pedig, mely szabaditojdt Idtta benne,

egyszersmind felt tole, mert tudta, hogy Karagyorgye

minden gyongeseget es ingadozast kerlelhetetleniil

megfenyit, mindazonaltal szerette es tisztelte 6t es

bizalomteljesen ragaszkodott hozza.

Az a nagy tekintely, melyet Karagyorgye, — a ^"e"^^''

nelkiil, liogy kereste volna — csakhamar gyakorolt, tekint^iye

eleinte neni talAlt komoly ellenzesre. Maricsics Teodoz ^"*"-

esete, ki nidr az elso osztruzsniczai szkupstindn nyil-

tan feltamadt a fovezer ellen s ezert eletevel lakolt,

vagy a Vracsaron, a vdljevoi es a sumadiai csapatok

kdzOtt kitiirt viszaly, mely ha csirajaban el nem fojtatik,

vegzetes polgarhaborura vezethet vala,* meg

ekkor elszigetelt jelensegek maradtak, melyeknek azon-

ban, ha magukban veve nem is volt kivalo fontossagok,

megis mar nemi ellentetekre vallottak. De

mindez a forradalom elso eveben nem bonta fel az

altalanos egyertelmuseget es nem ingata meg Kara-

gyorgye allasat.

A zavartalan egyetertes azonban a vojvoddk es

Karagyorgye, mint fovezer kozijtt, nem tartott sokaig.

Nyilt (isszezordiilesre meg hosszasabban nem keriilt

ng>'an a dolog. De mindinkabb vilagosabban kitunt,

hogy nemely fonokok, kik magukat kiilonboknek tartak

Karagyorgyenal, csak nehezen turik az 6 fens6seget s

ketsegkiviil minden kedvezo alkalmat meg fognak

ragadni, hogy ellene feltamadjanak.

Midon a nep fegyvert ragadt, mindeniitt egyes a heiyi ve-

kivalobb egyenisegek koriil sorakozott, vagy a mi meg ^*'^mJi.""'

gyakrabban tortent, ilyenek buzditasara indita meg a

forradalmi mozgalmat. Az ily modon iinkent keletkezo

• L4sd I. kOtet 418. es 425. 1.


NBGTEDIK FEJEZET.

nepies vezerek kozott, itt-ott egy-egy felelmes hajdii-

harambasdt taldlunk, majd pedig valamely szerencs^s

csapatvezetot az utolso torok h^boriibol, avagy a saj4t

kerulet6ben tekintelylyel bir6 vagyonos keresked6t.

De legtobb esetben a kn^zeket kOvette a n6p, kiket

mdr az el6bbi idokbol ismert s a kiknek megszokta

volt engedelmeskedni. Ekkent tdmadtak egyes vide-

keken fdiibkOk, a kik nemcsak a csatdban rendelkez-

tek csapatjukkal, hanem azon a teriileten, melynek

lakossdga hozzdjok csatlakozott s oket vezer^iil el-

ismerte, a harcz muMval is bizonyos fens6seget es

hatalmat gyakoroltak.

Az ily foniikok, kiilOnosen azok, a kiknek tekin-

telye sajdt kozsegiik hatdrain tiil, szelesebb korre

terjedt ki, lassaiikent ezen videk termeszetszeru es

ftiggetlen urai gyandnt kezdtek magukat tekinteni. E

felfogds raegszildrduldsdt elomozditd az is, hogy a

n6p, mely engedelmesen kovette mar elismert fonoket

a harczba, ellenmondds nelkiil meghajolt annak ren-

delkezesei el6tt a polgari elet viszonyaiban is; meg-

dllapitott kozigazgatasi es birosdgi szervezet kiilonben

sem letezven meg akkor Szerbiaban. Minthogy pedig

a forradalmi mozgalom nem egysegesen, hanem a

kiilonbozd tdjakon, nolia, mint, emlit6k Karagyorgye

peldaja kovetkezteben, de m6gis minden osszefiigg^s

nelkiil tdmadt es vivta ki elso sikereit, nem csoda,

hogy a tekintelyre vergodott vojvoddk teljes ondllo-

sdgot igenyeltek sajat keriileteikben.

«zerb parti- Eros particularistikus vonas nyilvdnul az alakulas-

ban. A szerb nep 61eteben ez alkalommal nem eldszor

jelenik meg e fejlodes es irany. A bevandorlas ido-

pontjdtol, a Vll-ik szdzadban, a Nemanjdk uralkodo

csalddjanak foltiin^seig, a szerbek tdrtenete nem egyeb,


elviszAlyok. 7

mint az apr6, egym4st61 fiiggetlen tOrzsfonOkOk kiiz-

delmeinek folytonos Idnczolata. Egys6ges dllamalko-

tdsra e korban senki sem gondol. A Nemanjdk idej6-

ben pedig, kik gyakran erds k6zzel iparkodtak meg-

alapitani a kozponti uralmat, mds formdban ugyan,

de tovdbb folyik a particularismus harcza a fejedelem

^s az orszdg nagyjai k{)z5tt, de meg a kirdlyi csaldd

k6r6ben is, es a fejedelem, engedve a hagyomdnyos

6rzesnek, kenytelen olykor ism6t osztozni a mdr-mdr

egys6gess6 vdlt hatalomban. Hogy majdnem 6t szizad

leforgdsa utdn ugyanazt az irdnyt Idtjuk a szerbekn61

ujb61 feliilkerekedni, annak okdt taldn ama kOrulm^ny-

ben kereshetjtik, hogy a szerb n6p oly tisztdn is

vdltozatlanul megSrze 6si saj&tos egy6nis6g6t, mint

alig valamely mas nemzet. A megteleped6s utdn a

Balkan -felszigeten, az li. n. dslak6k reszint kipusz-

tultak, reszint a rengeteg hegyek kOze vonultak el,

nagyobb idegen bevdndorldsok nem tSrt6ntek s igy

a szerb nep, — eltekintve egyes elszlivosodott pdsztor-

csoportoktol, — nem vegyiilt 5ssze oly jelentekenyen

mds fajokkal, melyektol lij jellemvondsokat, lij felfog^st

es gondolkozdsmodot kolcsOnSzhetett volna. E

tekintetben a tSrok hodoltsdg sem id^zett el6 vdlto-

zdst. Az ozm^noknak nem adatott meg az dtalakitds

k6pessege. Uralmuk csak ktilsoleg ereztet6 siilydt,

de a megh6ditott n6pek bels6 61etere igen csekely

befolydst gyakorolt. Igy vdlt lehetsegess6, hogy middn

a forradalom gyfizelmeinek kOvetkezteben megsziint

a kiilsS nyomas s a szerbek Sntudatra ebredvon, ismet

sajdt felfogdsuk es tetsz6siik szerint int6zhettek sor-

snkat, ugysz61v4n 6ppen ott kezdt^k a politikai elet

tov4bbfejleszt6set, a hoi az egykor a Rig6mez6n, ille-

t61eg Szendr6 eleste (1459) utdn megszakadt. Mikent


8

VfEOTEDIK FBJEZET.

hajdan, ligy e sz4zad elejen is a keletkezo belviszaly-

ban, termeszeteseii megfeleloleg a sokkal kicsinyesebb

viszonyoknak, mindeniitt a szem61yes hatalmi erdekek

leptek el6t6rbe. Nyugot-Europa allamaiban is feltalal-

juk regebben a hatalmi kerdesekeii alapulo belver-

senges tuneteit. De ott e kiizdelem csakhamar a

dynastia es egyes osztalyok, vagy osztaly es oszt^ly

kOzott fenforgo harczcza vdltozott s igy a szemelyes

mozzanatok mellett melyebb ertelmii elvi jelentoseget

nyert, mely aztan ut6bb a szorosaii koriilirt jogi alak-

zatokban mozgo lijkori allam kepzodesere vezetett.

A szerbeknel ellenben tiilnyomo maradt a tisztan sze-

melyes jelleg, mely meggatolta a hasonerdekiieknek

egyeni korlatozast igenylo partta vagy oszt41ylya valo

tomortileset, fentarta ekkent a szethiizast es vissza-

vondst azok kozt, kik leginkabb voltak hivatva befo-

lydst gyakoroini a kozugyekre,

Karaeyorgye, ^ kicsinyes, szetdgazo torekvesekkel szemben Kara-

mint a koz-

J T n

ponti hataiom gyorgye volt az onzetlen kozponti hatalom eszmejenek

szemfiiyesi- S7^emelyesit6je. Ot egyetlen videkhez sem kote kiilonos

6rdek, mint a vojvodak legnagyobb reszet, kik ama

teriiletet, melyen parancsnokoltak, mintegy termeszet-

szerii es jogos birtokok gyanant tekintek. A mig a

tobbi fonokok mindegyike csak sajat keriiletevel toro-

,dott, Karagyorgye kezdettSl fogva az osszes keresztyen

raja megszabaditasara gondolt. Mar e korulmenynel

fogva is ellenkezesbe kelle jutiiia legalabb a vojvodak

egy reszevel. Eleinte azonban, midon mindnyajan csak

kozvetlen harczaikkal valanak elfoglalva s az egyik

f6lkel6 csapat sikereibdl a tobbiek is mind lijabb

batorsdgot es lelkesedest meritettek, kolcsonos felte-

kenysegre meg nem volt ok, es hianyzott az alkalom

a viszalykodds megkezdesere. De a mint Karagyorgye


elviszAlyok. 9

tekint^lye es nepszerflsege mindink^bb novekedett, s

m&v nemcsak a nep s a kisebb fonokOk ismertek el

6t fovezeriil, hanem 6 maga is emelkedo befolydsa

es hatalma erzeteben tenyleg, mint fovezer kezdett

viselkedni, a nagyobb vojvodak megdObbentek es

tobben koziilok aggodalommal szemleltek, hogy a

sumadiai folkel6 csapat vezere, ki soha meg knez sem

volt, miudnydjok folibe emelkedik s mar valameny-

nyioknek parancsokat osztogat. Nem csoda tehat, hogy

ama nagyravagyo fonokbk, kik a sajdt keruleteikben

gyakorolt korlatlan uralmat feltettek oly fdvezertol,

kinek hatalma az egesz tartomanyra kiterjedt voliia,

Karagyorgye eilensegeiv6 vdltak.

Azok kozott, a kik nemsokara a folkeles kezdete

utan feltekenyseggel tekintettek Karagyorgyera, a leg-

kivalobb ketsegkiviil Nenadovics Jakab volt.

A Nenadovicsok csaladja mdr a forradalom elott Nenidovics

tobb evtizeden at bizonyos tekintelynek orvendett a „^^^ ^j.^.

valjevoi keriiletben s altalaban a Kolubara s a Drina repe;Jakab

kozt elteriilo videken. Emlekeziink meg, mily jelen- nl'egza'boiiz'-

tekeny szerepet jatszott e tajekon Aleksza knez, Jakab tawsa.

batyja. Meg a belgradi pasak is hozzafordultak tanacs^rt

es kozbenjarasert, mid6n szepszerivel ohajtottak vala-

mit elerni a rajatol. Aleksza megoletese utan, befo-

lyasa es tekintelye onkent occsere, Jakabra szallott

at, mint a legidosebbre a csaladban. Midon tehdt a

nep, hiret veveu a'. Orasaczndl tortenteknek, hasonld-

kep fegyveresen gyiilekezni kezdett, e csapat vezere

nem lehetett m4s, mint Jakab, ki aztan e pillanattol

kezdve, tenyleg a vdljevoi keriilet vojvodaja volt.

Nenadovics Jakab iigyes, ertelmes ferfiii vala, bator

a harczban, beke idejen azonban inkdbb ovatos, ki

v4gyai es szenvedelyei altal nem egykonnyen ragad-


10 NBOTEDIK FEJSZBT.

tati magat meggondolatlan tettre. Nagyravdgyisa ekkor

m6g nem terjedt azon a videken tiil, hoi csalddja m4r

r6g6ta befolydst gyakorolt s melynek 6 most fonfikeve

lett. l>e czen miade^g^ben hwits^ga es becsvdgya hatdrt

nem ismert. A hatalom gyakorlataban csak nehezen

turte a korldtozdst s igyekezett meg kuls61eg is ki-

tiinni mdsok fQlQtt Mindeg drdga 3ltozetben jdrt s

gyakran rendezett vend6geskedest, nem ugyan a maga

kedv6ert, mert igen mertekletesen elt, hanem hogy

ezaltal is kimutassa vagyonossdgdt 6s fels6s6get.

Tagadhatatlanul bizonyos aristokratikus vonds vonul

vegig Nenddovics Jakab jellem^n. Feltaldljuk benne

azon hajlamokat es tulajdonokat, melyek az oligarcM-

kat mindenkor es mindeniitt megkiilonbCztetik.

A szerencse is kedvezett neki. Sikerrel harczolt a

tOrokok ellen es nemsokdra jelent^keny vivmdnyokkal

dicsekedhetett. Az els6 agyut, melynek aztdn oly jo

hasznat vettek a felkelok,


BBLVISZlLTOK. 11

csak lassankent szdrnyalta till fondktdrsaiet. Nenddo-

vics Jakab kezdetben nem is igen torodOtt Karagyorgye

novekvo hirevel es befolyasaval, mindaddig mig sajdt

keruleteben haborithatatlanul int^zkedhetett es hiu-

sdgdt nem 6rte serelem. E ket eroteljes egyeniseg

kozStt azonban az dsszezordiilesnek el6bb-ut6bb keny-

szerflleg be kellett kovetkeznie.

Nem bizonyos, vajjon Nenddovies Jakabot a Kara-

gyorgye ellen tdplalt feltekenyseg inditotta-e arra,

hogy 1805. nyaran szkupstinat hivjon egybe Bogo-

vigydra, melyen Qcscsenek, Mdtenak, kedvencz eszmeje,

t. i. az egesz tartomdny iigyeire kiterjeszkedo senatus

lett volna megvalositando. Jakab, valamint a fSbbi

vojvoddk s maga Karagyorgye is, nem tulajdonitottak

kiilonSs fontossagot a tervezett intezmenynek, mely-

nek czeljat es jelentfiseg^t nem fogtak fel kelloen.

Semmi esetre sem ohajtottak azonban oly testuletet,

mely az egesz tartomanyt kormanyozvdn, az 6 egyeni

hataskOriiket esorbitotta volna. Legfeljebb azon elonyt

remeltek a tandcstol, hogy az majd egy csomo aprobb

iigyet elintez, melyekkel a fonokok ligy sem bajlodtak

szivesen. Valoszinii tehat, hogy Jakab ekkor meg

nem gondolt arra, hogy a megalapitand6 tandcs altal

ellensiilyozza Karagyorgye novekvo hatalmat. Hiszen

Mdte csak hosszasabb rabesz61es utdn tudta megnyemi

bdtyjat a szovet tervenek. Masr6szr61 azonban alig

szenved ketseget, hogy az els6 szkupstindnak a mult

evben Karagyorgye dltal tortent egybehivasa, a hiii

Nenddovicsot arra osztOnSzte. hogy 6 is szkupstindt

hivjon dssze, mely czelra a tandcs szervezetenek ker-

dese csak iiriigytil szolgalt s igy bizonyitsa az egesz

n6p el(3tt, hogy az 6 dllasa semmivel sem csekelyebb,

mint a Karagyorgyee. Ez ut6bbi legaldbb igy fogta


12

NEGTEDIK FEJBZET.

fel a dolgot. Nem merit el Bogovdgydra, sot figye-

lembe sem v6v6n a Nenddovicst61 eredo kezde-

m6nyez6st, maga hivott egybe szkupstindt Borakra.

Jakab nem mert nyiltan ellenkezni, Mate pedig, ki

kulonben is mindig elismerte Karagyorgye fovezerse-

g6t, megjelent a kijelolt helyen. Ketsegtelen, hogy a

buszke Nenddovics Jakabot melyen serte Karagyorgye

magatartdsa s hogy ez id6t61 fogva feltekenysege tel-

jes ontudatra ebredt. De lekiizdte bossziisdgdt s igye-

kezett legaldbb azon a videken oregbiteni es terjeszteni

tekintelyet, melynek fouoke volt. Most mdr a valjev6i,

szabacsi, uzsiczai es szokoli nahidk parancsnokdnak

neyezte magdt s irasban is e czimet haszndlta, noha

mint tudjuk, Karagyorgye Obrenovics Milant tette meg

Uzsicza vojvodajava. Karagyorgye pedig, kit gyakran

liajdiinak szidalmazott, nem kozvetlenul ugyan, de megis

eleg erthetoen arra figyelmeztete, hogy a Kolubaran

innen, nines mit keresnie.^^^ Azonban nemcsak a ktilso

szint iparkodott megszerezni sajat uralmanak, hanem

annak mind eroteljesebb ervenyesitesere is torekedett,

A kerulet iigyeinek elintezeseben tobbnyire Onkenye-

sen jdrt el, knezeket nevezett ki s mozditott el tet-

szese szerint, egyaltalaban a kisebb fonokOktSl fel-

t6tlen engedelmesseget kovetelt s elbizakodottsagdban

gyakran sert6 modon ereztete velok fensdseget ; kiilo-

nSsen azokkal, kik tole elfordulvdn, Karagyorgye fele

hajoltak. Mert a kisebb fonokok es knezek, kik szfik

hatdskoriikben szinte bizonyos bnallosagot igenyeltek,

sajat vojvodajuk kozvetlen es ezert nyomaszt6bb

onkenye ellen, a Karagyorgye szemelyeben nyilv^-

nul6 tavolabb eso kozponti hatalomnal kerestek mene-

deket s inkabb annak, mint a vojvod^nak rendeleteit

fogadtdk meg. Igy tortent aztan, hogy Karagyorgye


BELVISZiLYOK. 13

mindeniitt, hoi a viszonyok hasonl6 m6don fejlodtek,

mint Vdljevoban, a nelkiil, hogy kereste volna, hivekre

talalt, kik egyfel61 odaaddssal kovettek 6t, m4sfel61

pedig Snkenteleniil is hozzdjarultak nepszerusegenek

es befolyasdnak megszildrditasahoz. A becsvagy6 Nena-

dovics azonban ily dllapotot nem tfirhetett s ezert

mdr az 1805 ev vege fele folytonos czivodasban elt

a vele ellenkezo kisebb fonokokkel. E viszalykodas

a tel folyaman oly fokra hagott, hogy Jakab tartvan

tekintelyenek lehanyatlasatol, mar a foldtt tepelodOtt,

vajon nem lenne-e czelszerubb, ha idejekordn j6szdntab61

letenne a parancsnoksagot. Eire azonban nem

kertilt a dolog. Matenak, ki mar tobb izben ered-

menynyel mukSdOtt volt mint kSzvetito, sikerult helyre-

allitania az egyetertest, batyja es legal^bb a valjevoi

f6n5k0k k6z8tt, kik aztan irasban kertek Jakabot, hogy

gyakorolja tovabbra is a parancsnoksagot ugy mint

eddig s megbanolag igertek, hogy mindenben szo

nelkiil engedelmeskednek neki.^^" Jakab tehat meg-

maradt vojvodanak, de a kerulet bizalmat nem nyerte

vissza teljesen. S6t az 1806. nydr derekan mar alta-

lanosan felhangzott a vad, hogy Nenadovicsek el

akarjdk ragadni Karagyorgyetol a fdhatalmat. Sztrati-

mirovics metropolitahoz intezett hosszii levelben vede-

kezik e gyanusitas ellen Jakab. Hatarozottan tagadja,

hogy 6 Karagyorgye ellen fondorkodnek, kit rend-

kivtil tisztel es tagadja azt is, hogy a fovezersegre

vagyik. Mindenki tudja, hogy mily regi es tekintelyes

az 6 csaladja (t. i. a Nenadovicsoke) es ez6rt nines

szilkseg arra, hogy a hazaszereteten kiviil, meg mas

ok altal is vezereltesse magat cselekedeteiben. Hiszen

mdr a mult t^l folyamdn is szabadulni ohajtott a rek

nehezedd tehertol es szivesen megvilnek most is ^a-


14

NEGYEDIK FEJEZET.

sdt61, csakhogy bebizonyitsa huseget a haza irant es

azt, hogy nemcsak Karagyorgye fens(5segere nem

tftrekszik, haiiem meg a sajat tisztsegerol is kesz

lemondani.^'^^

Nenddovics Jakab azonban nem gondolt komolyan

lemonddsra. Onzetlensegenek hangoztatdsa altal csak

Sztratimirovicsot 6hajtotta megnyerni, remelven, liogy

az ersek, ki irdnt a szerbek oly nagy tisztelettel

viseltettek, majd elhdritja felole Karagyorgye harag-

jat, kinek mar szinte tudomasa volt a vadrol, mely

ellen Jakab oly erelyesen, de egyszersmind oly ontelt

buszkeseggel tiltakozott. Pedig eppen ekkor nagy sziik-

seg volt Karagyorgyera a Drina menten, mert a

Bosznidb61 mind nagyobb tomegekben beozonld torok

csapatok mar-mar vegpusztulassal fenyegettek az egesz

videket. A bosnyakok elonyomulasa es a szerb nep

remulete oly helyzetet teremtett, liogy ha gyorsan segely

nem erkezik, a fdnokok s ezek kozott elsosorban Jakab,

vagy a tiilpartra kenytelenek menekulni, vagy a ket-

segbeesett nep duhenek esnek aldozatul.^^^ Az alkalom

kedvez6 lett volna tehat a Nenadovicsok teljes meg-

semmisitesere es pedig annyival inkabb, mert a kbz-

velemeny meg arulassal is gyanusitotta oket a torbkok

javdra. Karagyorgye azonban nem habozott, raidon

Mdte surget61eg tdmogatasert fordult hozza. A mint

ugyanis elhagyhata a Morava volgyet, seregevel a

nyugoti tajakra sietett es 1806. augusztus 9-en meg-

vivta a misdri f6nyes gyozelmet, az ellenseget vissza-

vonulasra kenyszerite.

Ismet Mate volt az, ki meg a esata elott az arulds-

nak kulonben is alaptalan gyaniija alol tisztazta

onmagdt es bdtyjat s lijbol megnyerte, legalabb sze-

melyesen, Karagyorgye bizalmdt. A mdsik vddr61, t. i.


BEIiYISZlLTOK. 15

a fovezersegre valo torekvesrSl ez alkalommal ligy-

latszik nem volt sz6. De Karagyorgye nera feledke-

zett meg arrol s mert valonak tartd, szfikebb korlatok

kSz6 iparkodott szoritani az ellene toro Nenadovics

Jakab hatalraat. Hogy e czelt elerje, a kisebb f6iio-

koket es knezeket lijbol megerosite tisztsegokben,

vagy masokat nevezett ki, raegertetven velok, hogy

nem fuggenek Jakabtol, kinek csak azon esetben tar-

toznak engedelmesseggel, midon az 6, t. i. Karagyorgye

rendeleteit teljesiti. Nagy csapas volt ez Nenadovics

Jakabra nezve. Lazarevics Luka, a szabacsi parancs-

nok, Csiipics a macsvai videken, Sztojkovics a Paczeri-

naban, Markovics Szima knez a Kolubara menten,

a szokoli keriiletben pedig Nikolajevics Peter es Hadzsi-

Melentije s meg tobben Karagyorgyehoz csatlakoztak,

ligy hogy Jakab kozvetlen uralma most mar alig ter-

jedt a valjevoi keriilet hat^rain tul.^^^

Karagyorgye erelyes fiillepese legalabb pillanatnyilag

egeszen megtorte a btiszke vojvodat. Nemcsak

ellentmondds nelktil szemlelte hatalmdnak megnyirba-

lasat, de meg szemelyes megalaztatast is kellett szen-

vednie. Midon egy izben arrol panaszkododott, hogy

a csataban kapott sebe betegge tette 6t, Karagyorgye

igy szolt hozza: ^Sohasem voltal valami hires legeny,

az 6retlen tokot az elso der elfonnyasztja/' Jakab

szo nelkUl tiirte el a kigiinyoltatdst, annyira felt

mar Karagyorgyet61.^°*

Nenadovics Jakab megzaboldzasa ketsegkiviil nagy

mertekben emelte Karagyorgye tekint^lyet. Ez idotol

fogva mindinkdbb ot tekintettek a fdlkeles valodi

fejetil az eg6sz tartominyban. Meg a tiilparti szerbek

is gyakran a „nagy Gyorgy6"-nak nevezt6k (5t.'®^ De

m4sreszr61 a vdljev6i keriiletben tortentek nemcsak


16

NEOYEDIK FEJBZET.

Jakab gyulOletet noveltek Karagyorgye ellen, hanem

mas vojvodakat is felriasztottak, kik mdr szinte hasonlo

megfenyittetest61 tartottak. Ez utobbiak kozott a leg-

jelentekenyebb szerep Sztojkovics Milenkonak es Dob-

rinydcz Peternek jutott a Moravan tiil.

Sztojkovics Milenko ifjusagdt reszint Pozsarevaczon, reszint

faliijaban mint fOldmives tolte. Reszt vett 6 is a

Musztafa pasa altal Paszvan Oglu ellen inditott had-

jaratban s onnan mint bulyukbasa tert vissza. volt

az els6, ki Karagyorgye lazadasanak hirere a pozsarevaczi

nahidban a mozgalom elere allt, ekkor mdr

binbasanak nevezven magat. Rovid ido alatt aztan e

nagy keriilet 6t tekinte egyediili fonokeiil. 1804-ben

Karagyorgye megbizasabol 6 olte meg az elmenekiilt

dahikat, minek kcJvetkezteben hire szetfutott az egesz

tartomdnyban. Mid6n pedig 1805-ben Hafiz pasa Nis

felol Szerbiara tort, Milenko allta litjat a pozsarevaczi

csapatokkal es az 6 erelyenek es iigyessegenek koszon-

hettek a szerbek az ivankovczei gyozelmet. Termesze-

tes, hogy e fenyes haditett nagy tekintelyt szerzett

Milenk6nak, de nem kis mertekben novelte onbizalmat

is. Es pedig annyival inkabb, mert mint emlekeziink,

Hafiz pasa meg a csata elott felszolittatd Milenkot,

hogy engedje 6t haborittatlanul Belgradba vonulni,

a mely esetben szamithat arra, hogy az egesz tartomdny

foknezeve, vagyis fejedelemme fog kineveztetni.

Milenko onerzetesen utasita vissza ezen ajanlatot, de

ketsegtelen, hogy az tomjenezett hiiisaganak s csak

megerosite 6t a jo velemenyben, melyet sajat erteke

fel61 taplalt. Az 1806. evben hatalmat tovabb ter-

jeszte a Duna menten, elfoglalta Porecset, a hoi aztan

meg is telepedett s meg a Krajnabol is nehany reszt

keriiletehez csatolt, Ezen az egesz teriileten fiigget-


elviszAltok. 17

leniil uralkodott Milenko, nem ismerven el ott senkit

sem maga folott s csak olykor-olykor engedelmesked-

ven a tandcs rendeleteinek. Karagyorgye fensoseget

azonban ekkor meg nem vonta ketsegbe, midon t. i.

oly harczi vallalatokrol volt szo, melyek az egesz

tartomanyt, vagy a Mofava-volgyet erdekeltek.

Milenko rendkiviili katonai tehetseggel birt, s kitunt

szemelyes elszantsaga altal. Hallgatag es eroszakos-

kodo jelleme azonban felelmesse tevek 6t meg sajat

hivei elott is. A siker altal elboditva, onliittsege csak-

hamar magas fokra hagott. S bdr masok irant minr

dig szigorii volt, szenvedelyeinek kielegiteseben kor-

latozast nem ismert es nem is turt.

Oldala mellett talaljuk a folkeles elso napjaitol Todorovios,

kezdve Todorovics Petert, mint bulyukbasat, kit utobb orbHnydcz

sziiletese helyerol kozonsegesen Dobrinyacz-nak nevez- P6ter.

tek. Dobrinyacz is egyszeru foldmives csaladbol szar-

mazott s a forradalom elott r5vid idot a hajduk kozott

toltott volt. Az ivankovczei iitkozetben nemcsak reszt

vett, de nagyban hozzajarult a gyozelem kivivasahoz.

Hafiz visszavonulasa utan elfoglalta az annyiszor

elpusztitott Paratyint, Razsanyt es Alekszindczot s

minden ellenmondas nelkiil megalapita e videken fen-

hatosdgat. Az 1805. ev vegen, mar a tanacs is voj-

vodanak nevezi 6t.

Az akkori szerb fonokok kozott Dobrinyacz volt

a legvitezebb es egyszersmind a legszeretetremeltobb.

Alarendeltjeivel mindig embersegesen bant s baratsagos

modordval mindenkit meg tudott nyerni. De

benne is megvolt az erosen kifejlett hajlam, mely

a vojvodak egy reszet arra inditd, hogy sajdt hatas-

koriikben teljes ()ndll6sdgot kOveteljenek s minden

oly torekvest visszautasitsanak, mely az egymastol

Kallay : A

szerb felkeles tortenete 1807—10. H. 2


18

NEOYEDIE FEJEZET.

fuggetlen r6szek fdlibe enielkedd kbzponti hatalom

megalapitdsira irdnyult. Term^szetes tehdt, hogy a

bdndsmbd, melyet Nenddovics Jakabnak Karagyorgye

resz6r61 kellett szenvednie, Dobrinydcz 6s Milenko

f61t6kenys6g6t is fftlriasztd. Ismertek


BBLVISZlLTOK. 19

De tevedes lenne azt hinnunk, hogy a tartomany

kulonboz6 reszeiben nehany nagyobb vojvoda koriil

sorakozo elegedetlenek egyseges, egydntetfien mukodo

partot kepeztek. Ilyesmirol az akkori viszonyok kSzott,

a hianyos kdzlekedes s a szemelyes taldlkozasok rit-

kasaga mellett szo sem lehetett. De ha a tdmdrebb

szervezet kepzfidesenek nem is alljdk utjdt ily ter-

meszetszeru akadalyok, mdr azon particularistikus

szellem miatt sem johetett volna az letre, melybfil az

ellenkezes Karagyorgyeval fejlOdott. Az elegedetlen

vojvodak ismertek ugyan nagyj^bol egymas nezeteit,

ha olykor osszejdttek, meg is beszeltek azokat, nehaneha

iizenetek es levelezes altal is valtottak tudositdst,

de nem cselekedtek elore megallapitott kozds terv

szerint. Az egyetlen kapocs kozdttuk a Karagyorgye

irdnt tdplalt feltekenyseg volt. Ez adott egyszersmind

irdnyt mindegyikdk magatartasanak es tetteinek, de

mindig csak a felmeriilo alkalomhoz kepest es a sze-

melyes erdek szem el61 tevesztese nelkiil. Ebb61 fejt-

heto meg az a sajatsagos jelens6g, hogy nemelyeket

a fondkdk kdziil, ismetelten majd Karagyorgye hivei,

majd pedig ellensegei sordban taldlunk. Kibekiiles es

dsszezdrdiiles gyors valtakozasban kdvettek egymast

ugyanazon egyenek kdzdtt, a fellobban6 szenvedely s

az dnerdek kdvetelmenyei szerint. Befolyassal birt

meg e tekintetben a retteges Karagyorgyetol. Min-

denki tudta, hogy a fdvezer azokat, kik tekintelyenek

ellenszegiilnek, kerlelhetetlen szigorral bunteti s hogy

erre eleg hatalma is van. Nagyveszelylyeljart volna tehat

a nyilt zendiiles. Nem is kisereltek meg ilyet az elege-

detlen vojvodak; hanem a hoi csak lehetett, szidal-

mazvdn Karagyorgyet, gyflldletet szitottak s fondor-

latokat sz6ttek ellene. De valahdnyszor lijbol kitdrt a


20

NEGYEDIK PEJEZET.

torokkel a harcz, elnemult minden czivodas es szo

nelkiil teljesitettek Karagyorgye parancsait, vagy eppen

hozzafordultak segitsegert, a mint hogy maskent neni

is cselekedhettek. A nep, mely nem sokat torodiitt a

vojvodak egyeni torekveseivel s egyediil Karagyor-

gyetol vart es remelt szabadllast a tordk uraloni alol,

nem bocsatotta volna meg egyetlen vojvodanak sem,

ha e nemzeti kuzdelemben ellenkezni mer vala a

fovezerrel. Igy tortent, hogy a esatateren nem egyszer

vallvetve kiizdottek olyanok, kik a harcz elott es utan

mint kerlelhetetlen vetelytarsak allottak egymussal

szemben.

Micheison ^ j^^jo, Szerbiaban a fonokok feltekenykedesenek

tabornok s az ° •'

ei6gedotie- kovetkeztcben ily ingatagokka valtak a belallapotok,

"^'*- 1806 vege fele es 1807 clejon Micheison megtette az

elso lepeseket a vegbol, hogy szorosabb osszekotte-

test hozzon letre oroszok es szerbek kozott. A fon-

dorkodo vojvodak csakhamar eszrevettek, hogy a kelet-

kezo orosz-szerb viszonyt elonyosen kizsakmanyolhatjak

Karagyorgye ellen es sajat particularistikus torek-

veseik javara.

A pozsarevaczi keriilet hosszan elnyulvan a Duna

jobbpartjan, az Olahorszagban dllomasozo orosz csa-

patok itt kozlekodhettek legalkalmasabban a felkelok-

kel. Ennelfogva Milenko volt az elso szerb fonok, a ki

erintkezesbe lepett a folyon tiil parancsnokolo tabor-

nokkal s a ki eldszOr nyert tenyleges segelyt hadi

keszletekben es penzben. Nem csoda, ha a nagyra-

lato es elbizakodott vojvoda e koriilmenybol azt kovet-

keztete, hogy az oroszok 6t tekintik a legkivalobb

fonoknek s iranta viseltetnek a leg-nagyobb bizalommal.

Az orosz taborban tulajdonkeppen Karagyorgyet tartak

ekkor mar a mozgalom fejenek es nem vont^k ket-


BBLViazALTOK. 21

segbe a tanacs tekintelyet seni. Minthogy azonban

mindenekeldtt a szerbek tdmogatasara volt sziiksegok

a porta ellen folytatott haboniban, keszsegesen alku-

doztak az egyes fonokokkel, a kiknek kozremukode-

set 6hajtottak es segitettek 6ket meg akkor is, niidon

azok nyilt ellentetben allottak iigy a f^vezerrel, mint

a senatussal.

Az oroszok ezen magatartdsat nemcsak Milenko,

hanem az elegedetlen vojvodak mind, szemelyes czel-

jaik ertelmeben magyaraztdk, arra szamitvan, hogy

ha foltetlen hiiseget taniisitanak Oroszorszdg irant,

ez altal sajat allasukat szilarditjak meg. A nep, a mely

nera bizott a maga erejeben, nagy orommel vette a

hirt, hogy a hatalmas 6s rokon orosz nemzet reszerol

immar kozeleg a vdrva-vart segely. Karagyorgye is

elenken ohajta az orosz tamogatdst. Kiilonben epp oly

szivesen fogadta volna Ausztria s talan meg Napoleon

kozbelepeset is, ha ezaltal sikeriil vala kiuznie a

torokot Szerbiabol es fiiggetlenne tenni hazajat. De

az oroszok 6szintesegeben, mint emlekszUnk, mar kez-

dett61 fogva ketkedett. Gyakran feltdmadt benne a

gyanii, hogy a felkelok iranyaban mutatott baratsaguk

nem onzetlen s esak a szerbek hadi erejet akarjak

sajdt elonyiikre felhaszndlni. E mellett tiirelmetlenne

tette 6t, hogy az annyiszor megigert segely oly sokaig

kesett s vegre is nem a kello mertekben adatott meg.

Nem is tudta elpaldstolni bossziisagdt s tObb izben

keseru panaszra fakadt az oroszok kesedelmeskedese,

egydltalaban pedig czeljaik folott. Kapora jOtt ez az

elegedetlen vojvodaknak. Ezek most nyiltan hirdettek

a nepnek, hogy egyedul ok ohajtjak oszinten es teljes

lelkukb(51 az oroszokkal valo szorosabb viszonyt, Kara-

gyorgye pedig ellenzi azt. Ekkent keletkezett Szerbia-


22

NEOTBDIK FEJEZET.

ban a belviszonyok hatdsa alatt s 6nz6 egyeni t9rek-

vesek dltal szitva az orosz pdrt, mintegy ellentetben

Karagyorgyeval,

Az ei6oedet- ^ vojvoddk azonban az orosz- szerb viszony letrelenekKara-

gyorgye sze-jotte utdn

i -i

sem mcrtek nyiltan

^ ,^^ ' tr

szembeszallani Kara-

mdiyes hiveit gyorgy^val. Ez utobbi ugyanis nyomdra jStt a csel-

szov6nyeknek, melyeket ellene sz6ttek. De nem akarvdn

meghasonldst idezni el6, midon a torokokkel szemben

az egesz nep egyertelmfi mukodesere volt sziikseg,

hallgatott s csak levelekben inte a ffinokOket egyet-

ertesre es osszetartdsra. Az elegedetlen vojvoddk meg-

ertettek ebbol, hogy a f6vezer ismeri terveiket s ez6rt

nem veltek tanicsosnak a leplezetlen foUepest ellene.

Gyflloletiik azonban mar sokkal magasabb fokra hdgott,

hogysem azt elfojthattdk volna. Nem tdmadhatvin

meg tehat kozvetlenul a f6vezert, legaldbb hivei ellen

fordultak, remelv6n, hogy ha ezeket eltavolithatjdk

kornyezetebdl, a magara maradt Karagyorgyeval majd

konnyebben vegezhetnek.

A nep zomen kiviil a tekintelyesebb fonokok koziil

is sokan teljes huseggel ragaszkodtak Karagyorgye

szem^lyehez. llyenek voltak Milovanovics Mladen,

Petrovics Miloje, Obrenovics Milan, Markovics Szima,

Ply^kics Antal, Hadzsi Melentije es meg tObben mdsok.

A Magyarorszagbol bevandorolt tanult szerbek sor4b61

pedig kiilOnosen Jugovics Ivan es Grujovics Mihdly. Vala-

mennyi()k kozott ketsegkivul Midden volt a leghiresebb.

Mladen mar a forradalom elott jelent6keny vagyonra

tett szert. A leggazdagabb szerbek egyike volt azon

korban. De ezzel nem elegedett meg, hanem minden-

kep szaporitani igyekezett birtokdt. A befolyast is,

melyet mint a tandcs elnOke gyakorolt, nem egyszer

saj4t erdekeinek el6mozditds4ra haszndlta fel.


BXLVISZiLTOK. 23

A senatns csakhamar megalakuldsa nt&n, egy^b

intezkedesek mellett, a kdzjOvedelmek szaporitdsival

is foglalkozott. £ czeira igen alkalmas eszkoznek 14t-

szek a tOrOk szpahikt61 elhagyott vagy elvett birto-

koknak, mint kOzvagyonnak ertekesitese. Csakhogy e

birtokok egy resz^t a hatalmasabb fdnOkOk m&r elfog-

laltdk volt s vagy mint tulajdonukat, vagy legfeljebb

csek61y, Onmaguk dltal megszabott b6r fejeben 61vez-

hettek. A m6g megmaradt ilynemfl fdldek, hdzak 68

malmok aztdn rendszerint elarvereztettek. Ilyenkor

azonban Hidden l^pett k3zbe s rokondval es tizlet-

tarsdval Milojeval egyiitt, mindent, a mire csak kez6t

r4tehet6, potom dron magdnak megszerzett. E tekin-

tetben nagy el6nyere szolgdlt az a kQriilm^ny, bogy

mint a tandcs elnOke minden drver6sr61 eleve 6rtestilt.

Term6szetes, bogy a tSbbi vojvoddk, kik magok is

gyakoroltak az eroszakos vagyonszerzesnek hasonld

m6dozatait, irigykedve szemleltek Midden gazdagodd-

sdt. Az irigys^g pedig csakhamar er(Js ellenszenvv6

fejl6d5tt, kiilOnOsen mid6n Idttdk, bogy Midden min-

denkor oltalomban reszesult Karagyorgye reszerfil.

Ehhez jdmlt meg, a kiilSnben rendkiviil tehets6ges

Mlddennek biiszke, fenhejdzo modora, mely magdban

is elegend6 lett volna, bogy sokan ellens6geive vdl-

janak.

Ffibflneiil azonban az ellenkez6 vojvoddk Kara-

gyorgye irdnt val6 hfls6get rottdk fel. Pedig Mldden-

nek sok rossz tulajdonsdga mellett eppen ez volt a

legnagyobb erdeme. A bens


24

NEGTEDIK FEJEZET.

eltete Karagyorgyet, de legal^bb nem fondorkodott

ellene s mindvegig ragaszkodott azon eszmehez, mely

amazt vezerle tetteiben, bogy Szerbia minden mds

allamt61, igy a vednokoskodo Oros?orszagt61 is teljesen

fiiggetleniil alakuljon es fejlodjek.

De nemcsak Karagyorgye baratsaganak kovetkez-

teben birt Midden jelentoseggel. Mint a tandcs elnoke

s a belgradi vdrorseg parancsnoka 6 volt az lir a

fovdrosban. Mivel pedig Karagyorgye tobbnyire falu-

jdban Topolaban tartozkodott es csak fontosabb ker-

desek elintezese vegett jiitt Belgrddba, tulajdonkep

Mladen gyakorolta a kormdnyzdsi hatalmat, a mennyi-

ben ilyenrol, az akkori rendezetlen viszonyok kozepett

szo lehetett.

vidak Miiovd- jja tehat Mladen nem is volt valamely keriilet fonoke,

G^gics a ' mindazondltal oly hataskorre tett szert,mely soktekintetszoveti

titkdr })en erezhetovc valt a legtavolabbi videkeken is. Tobb

ok mukodott ennelfogva kozre, hpgy az elegedetlenek

elsd sorban az 6 megbuktatdsara torekedjenek. A

hajsza tenyleg raegindult ellene. Vadoltak 6t es tarsat

Milojet, hogy a kozpenzeket sajat czeljaikra forditjak,

hogy Belgradban a dahik modjdra viselkednek es zsarol-

nak, kiilonosen pedig, hogy Karagyorgyeban bizalmat-

lansdgot szitanak az oroszok irant s igyekeznek meg-

gatolni, hogy a fovezer orosz csapatot fogadjon be

Szerbiaba, attol tartvan, hogy ellenkezo esetben nem

sdfarkodhatnanak kenyiik-kedviik szerint.

E vadaskodas folytonosan ismetelye, vegre is min-

denfele hivokre talalt, meg azok kozott is, kik egyeb^

kent Karagyorgye hivei voltak. Nem szenved ketseget,

hogy ennek kovetkezteben az ellenszenv Mladen irant

azegesz tartomanyban notton-nott, egyszersmind pedig

szaporodottaz elegedetlen vojvoddk kovetoinekszama is.


BBLVISZlLTOE. 25

Ez utobbiakhoz tartozott titokban Gagics, a tanacs

titkdra. Karagyor^ye hivenek Valletta ugyan magat,

Mladent sem tdmadta meg nyiltan, de mar ekkor

mindkettojiik ellen fondorkodni kezdett. Jo alkalom

kin^lkozott erre az 1807. ev tavaszan, mid6n a tanacs

elliatdroza, hogy kovetseget kiild az orosz taborba

segelykeres vegett. Mint eml^kezunk, Gagics is tagja

volt e kovetsegnek. Utkozben a kUldottek meglato-

gattak Milenk6t. Valoszinuleg ez ut6bbi es Gagics

kozott letrejott megdllapodas kovetkezteben tertek el

aztan a kovetek a Karagyorgye es a tanacs altal

adott utasit^saiktol, melyek nem szoltak arrol, hogy

orosz fohivatalnok Szerbi^ba leendo kinevezteteset

kerelmezz6k. Gdgics 6s tarsal pedig 6ppen ezt jelol-

tek meg, mint a szerb nep legh6bb 6hajtdsat. Rodo-

finikin, az elso orosz iigynok Belgradban, maga is jol

tudta, hogy a szerb fonokok Karagyorgyeval eliikon

nem kert6k volt egy orosz hivatalnok kikuldeteset,

valamint azt sem 6hajtott4k, hogy orosz csapatok

jojjenek Szerbiaba, hanem csak, hogy megakadalyoz-

zdk a torok sereg benyomnlas^t a tartomdnyba. ^^*

Milenko es Gagics ellenben valoszinuleg azert kivan-

tak orosz ugynOkot, mert remeltek, hogy annak sege-

lyevel majd eltdvolitjak Mladent s utobb megtOrhetik

Karagyorgye hatalmat.

A Gigics altal sz6tt cselszovenybe nagyon jol

beleUlett az is, hogy meg Bukarestbol levelet Irt

Milenkonak, kozOlven vele, a mit az oroszok beszeltek

Karagyorgye titkos alkudozdsairol Ausztriaval 6s a

franczi^kkal. Val6szinu, hogy keringtek ily hirek az

orosz tdborban, a hoi nem szivesen 14tt^k, ha a szerb

fOlkelok 6s kiilonosen fSvezeriik Oroszorszagon kiviil

m6g mds hatalommal is viszonyba leptek. De hogy


szerepe.

26 NBOTBOIK FBJBZBT.

Gdgics err61 nem Karagyorgy6t, mint az kOteless^ge

lett volna, hanem Milenk6t 6rtesit6, az csakis abb61

a szindekb61 t6rt6nt, hogy az elegedetlen vojvoda

felhaszndlhassa e hlrt izgatdsaiban a f


BELVISZlLYOK. 27

mint ezt elbesz^ltiik, mindennemii erSszakoskod^st

kOvettek el s nem igen vdlogattak a vagyonszerz6s

eszkozeiben. De ily dltaldnossdgban kimondva az

orosz iigynok it^lete mindenesetre igazsdgtalan volt.

Rodofinikin csakhamar 6rtesult a vojvoddk egye-

netlens6ger61 es fondorkoddsdr61 egym^s ellen.

Nem maradt el6tte titokban az sem, hogy nehany

hatalmasb vojvoda, kiilonosen a keleti s a nyugoti

hatdrokon tetszese szerint kormanyozza keruleteit,

nem advdn szamot tetteirdl s nem ismerv6n el Kara-

gyorgye fensoseget. Ugy eszlelte tovdbbd, hogy a

szerbek csak a torOk ellen mflkodtek egyetert61eg, de

minden mds kerd6sben ellens6ges pdrtokra szakadtak.

Nezete szerint azonban a kello penzosszeggel e szet-

4gaz6 nezeteket mind ugyanazon cz61 fel6 lehetett

volna irdnyozni. ^^^

Bdrmennyire igyekezett is Rodofinikin utasitdsainak

ertelmeben megnyerni a szerbeket, ezek csakhamar

dt6reztek a megvetessel hatdros kicsinylest, raelylyel

irdntuk viseltetett. Termeszetes teh4t, hogy az orosz

iigynOk meg^rkezesekor nyilvdnulo oromteljes bizalom

nemsokara hidegsegg6, sot sokaknal ellenszenvv6 vdl-

tozott.

De m^ginkdbb novekedett a szerbek elkeseredett- Leonti metro-

s6ge, midon eszrevettek, hogy a gyulOlt Leonti szava

dOnt Rodofinikinndl. A metropolita j61 tudta, hogy 6

nem nepszeru Szerbidban. Meg akarta magdt bosziilni

tehdt a szerbeken, a kikre haragudott s ligy hive,

hogy ezt a szinte gSrOg eredetfl Rodofinikin segelye-

vel 6rheti el legsikeresebben. Valamennyi f6n5k

kCzQtt leginkabb Karagyorgyera es Mlddenre nehez-

telt a metropolita. Az 1806. 6v vege fele ugyanis

Leonti megjelent Szendron s a nelkiil, hogy bdrkit(51

'"'


28 NEGTEDIE FEJEZET.

megbizdst kapott volna, ellatogatott a tanacs uleseibe,

reszt vett a tandcskozasban es hatdrozatokban, remel-

ven, hogy ily m6don nemsokdra e testiilet elnokeve

lesz. A tanacs tagjai tisztelven a metropolita egyhdzi

meltosagat, megturtek 6t koriikben. Midon azonban a

szovet 1807-ben Belgrddba kOltozott dt, Karagyorgye

Mladen altal megiizente Leontinak, hogy nem leven

a senatus tagja, megjelenese az iileseken teljesen

folosleges, egyszersmind figyelmeztete 6t, hogy jovfire

ne kovesseu el eparchiajaban zsarolasokat az also

papsagon s a nepen. Mely gyuloletet keltett e meg-

alaztatas a metropolita sziveben Karagyorgye, de

kiilonosen MlMen irdnt, a kinek azt elso sorban tiilaj-

donita. Rodofinikin megerkeztevel, ligy remel6, hogy

eljott vegre a megtorljls ideje.

Mindent elkovetett tehat, hogy megnyerje az orosz

iigynok bizalmdt s e tekintetben czelt is ert. Rodofi-

nikin fOlt^tlenul hitt neki, mint az orthodox egyhaz

fejenek a tartomanyban, de meg inkabb, mint gorog-

nek. Leonti folytonos besiigasaibol merite Rodofinikin

azt a kedvezotlen v61em6nyt, melyet a szerb viszo-

nyokrol es szereplo egyenisegekrol raindjart kezdet-

ben alkotott. A metropolita meggyozte 6t, hogy

daczdra hivatalos allasanak, daczara annak, hogy

Oroszorszagot kepviseli, a szerbek iranta is ellenszenv-

vel es gyiilolseggel viseltetnek, kizarolag gorog nem-

zetisege miatt. Leontinak valot es valdtlansdgot iigye-

sen egybeszovS elbeszelesei a ffinokok durva muve-

letlenseger61 s megbizhatlan ravaszsdgarol figyelmes

hallgat6ra talaltak. Es nem volt ok a ketkedesre

akkor sem, mid6n a metropolita azt bizonyitgatd,

hogy a hevesverii, kegyetlen vojvodaktol az idegenek,

kiilOnSsen a gorogOk, m6g eletiiket is felthetik. Ily


eltibzAlyok. 29

benyomasok hatasa alatt keletkeztek aztdn Rodofini-

kiiinak korraanyiihoz intezelt jelentesei, melyekben

pontos megfigyelcs es sok igaz vonas mellett, gyak-

ran nemcsak az allapotoknak, de meg az esemcnyek-

nek is elferditett, egyes szemelyek ollcii iranyzott el6-

addsat talaljuk.

A ravasz fopap azonbaii csakhamar belatta, hogyha

folyvdst az egesz szerb nep s valamenuyi fdnok elleii

szol, Rodofinikin mint orosz hivatalnok, daczara

gorog eredetenek, vegre is bizalmatlanna valhatiiek

iranta. Midon tehat eszreveve, hogy kiildnben is sike-

riilt mar a szerbeket altalaban fOldtte kedvezdtlen

szinben ttlntetni fol Rodofinikin elott, nemileg val-

toztatott taktikajan. Ezentiil Karagyorgye s annak

hivei, kiilonOsen Mladen ellen intezte vadaskodasait,

a kiket ekkor mar a fonbkok egyresze is mind han-

gosabban azzal gyanusitott, hogy Oroszorszagnak

ellens6gei. Igy aztan az elegedetlen vojvodik es Leonti

kozott termeszetszeru szovetseg kepz6dott s a metro-

polita lett Karagyorgye ellenfeleinek legbuzgobb vedoje

es szoszoloja az orosz ugynokkel szeraben.

Rodofinikin kulsoleg elismerte ugyan Karagyorgye

fovezerseget, s igyekezett 6t tanacsadassal es rabe-

szelessel teljesen a maga reszere vonni, de titokban

voltak6pen ellene mukodott s partolta az elegedetle-

neknek es Leontinak kdzvetlenul, vagy kdzvetve Karagyorgye

ellen irdnyulo torekveseit. S6t, mint maga

bevallja, ^''^ megvesztegette Karagyorgyenak nehdny

bizalmas emberet, reszint, hogy idejekoran tudoma-

sara jusson terveinek, reszint, hogy ily kerul6 liton

konnyebben megnyerje sajat velemenyenek a hisze-

keny fovezert. Mindez elegge megmagyar^zza, hogy

Rodofinikin, ambdr a szerbek nem kedveltek 6t,


Avk8zenti6s

KrciiyBvios

30

NEGYEDIK FEJEZET.

m6gis oly jelent^keny szerepet j4tszhatott az ugyek

fejlodeseben. De mdsreszrdl tagadhatatlan, hogy a

metropolita arulkodasdnak tiilsagos figyelembevetele

s az elegedetlenek p^rtjdnak dedelget^se altal nagy

mervben szitotta a belvisz^lyt, melyet Karagyorgye

hatalma novekedtevel csakhamar teljesen elfojthatott

volna.

Ez id6t61 fogva ket even at nem csak a szerb

folkelest erdeklo kiil- es belpolitikai kerdesekben,

hanem partvillong^sok teren is mindeniitt Rodofinikin

nyilt vagy titkos muk6des6vel talalkozunk. E minden

iranyban kiterjed(5 tevekenyseggel olykor nagy ered-

menyeket ert el, pillanatokra legalabb meg Kara-

gyorgye is kovette utasitasait ; de nepszeruve soha

sem lett. S6t mdr az 1807. ev vege fele oly gyanu-

sitassal kellett megkiizdenie, mely szelesebb korok-

ben hitelre talalvdn megb6nita sikereit, s meg kesobb

is, mid6n mdr reg elhagyta volt Szerbiat, felhangzott

ellene.^^^

Egyidejulog Avkszenti metropolitaval, kit a porta

szarajevoi a folkel6k mogbekeltetesenek czeljabol kiildott a tar-

metropoiita. tom^nyba,* a szarajevoipuspok Kralyovics is Belgradba

jott. Ez a Kr^lyevics, ki neverol itelve szlav szAr-

mazasii lehetett, eppen oly hive volt a phanarnak,

mint Leonti ** s ezert a szerbek mindkettot gorognek

tekintettek. Krdlyevicsrol kulonben azt beszeltek, hogy

a Ualmdcziaban parancsnoklo franczia tabornoknak

titkos iigynoke. Minthogy pedig a szerbek eppen ez

idotdjt nagyon feltek egyesult franczia-bosnyak tama-

ddstol, a szarajevoi puspok hosszasabb tart6zkodasa

• Lisd : az I. fejezetben.

•• Leonti csalAdi neve, Lambrovics, elszlavosodott gorog

eredet6re mutat.


elviszAltoe. 31

Belgr4dban termeszetesen elenk aggodalmat keltett;

noha Krdlyevics Karagyorgye mellett izgatott Bosz-

nidban. Ehhez jdrult, hogy a h^rom phanariota f6pap

minduntalan ertekezleteket tartott egymdssal, valamint

Rodofinikinnal is, a mi a szerbek gyanakodds^t meg

inkdbb fokozta. Karagyorgye es hivei, hogy a gyfilolt

gorOg ptispokOktol megszabaduljanak, ligy Idtszik,

elhatdroztdk, hogy mind hdrmat elfogatvdn haj6ra

vitetik s a Dundn le az orszdg hataran tul szdllit-

tatjak.

Ertesiilt a tervr61 Leonti s megremulven ligy adta

elo a dolgot, mintha Karagyorgye 6t felsz61itotta

volna, hogy olesse meg Avkszentit, a porta kuldottet,

vagy pedig zdrassa el valamely kolostorba. Rodofini-

kinnak aztan allitolag sikerult Karagyorgyet Csardaklija

altal mis v61emenyre teriteni. Minthogy Leonti elbe-

szel6se nem felelt meg a val6sagnak, Csardaklija

csak arra vehette red Karagyorgyet, hogy hagyjon

fel a h4rom metropolita erdszakos eltdvolitasanak

tervevel, a mibe a fovezer baratja kedv6ert bele is

egyezett. Nemsokdra ezutdn Avkszenti a szerbek vala-

szival Konstantinapolyba utazott 6s Kralyevics is

elhagyta Szerbiit, Rodofinikintol kapvdn utikoltseget

es ajAnloleveleket. ^•'^

Leonti tehdt megmenekiilt a szamuzetest61, de Roiioiinikin

a phanari6tdk gyakori tandcskozdsa egymas kozt es t&aa.

az orosz iigynokkel azon gyaniit 6bresztett6k, hogy

Avkszenti tulajdonkep csak Rodofinikin meghlvdsa

kovetkezt^ben jcJtt Belgradba, s hogy ez utobbi, mint

gOrog, a hasonl6k6p gorOg fopapokkal egytitt drulist

tervez a szerbek ellen a porta javdra. E v4d Rodo-

finikinhoz is elhatott, jelent^seiben emliti azt s terme-

szetesen 6rtiltsegnek nevezi. ^"^


32 NEGYEDIK FEJEZET.

A mig Rodofinikin ily gyanusitdsokkal bajlodott,

a melyek komolyaii veszelyeztettek befolyas^t, mds-

reszr61 az elegedetlen vojvodak sem maradtak t6t-

leniil, bizvdn az 6 tamogat^saban. Miiidenekel6tt part*

hiveiknek sz^mat igyekeztek sza|)oritani. Es ez sikeriilt

is, Hozzajuk csatlakozott Zsivkovics Istvan a gazdag

kereskedo, ki Belgrad bevetele utan koltozott at

Zsivkovios , , r^ . , . ,, ,

istvin zimo- Zimonybol. Zsivkovics renielte, liogy vagy a tanacs

nyi (ceres- tagjava fog kineveztetni, vagy vojvod^va valamely

lenzSkiMiwenkeriiletbe. Middn egyik ohajtasat sem erhete el, a

tan4o8-Binok legszeiivedclyesebb modon Karagyorgye es Midden

kbveteii. — ellen fordult. Nagy vagyondbol, melyet kulonben Szer-

Mi4den feiui- bij^.^jan szei'zett, hadik6szleteket szalUtvan a folkelok-

kerekedik.

nek, tobb izben tetemesebb osszegeket adott a tanacs-

nak, a kozszuksegletek fedezesere, nem ugyan ajan-

dekban, hanem csak kolcson fejeben.^"^ Mindazaltal

ily modon nem megvetend6 befolyast gyakorolt. Ez a

Zsivkovics es Dobrinyacz a maguk reszere vontak a

hires Hajduk-Velykot, Vuriczdt es Praticsot. Nenado-

vies Jakab pedig megnyerte Lazarevics Lukat, a

sabaczi parancsnokot s tobb kisebb fonokot, folyvast

azt ismetelgetv6n el


elviszAltoe. 33

fordulhatott hozza s a tanacs kervenye elkiildetett a

fovezerhez. Mire ez irat Topolaba ert, a hir mar a

belgradi polgarsag forrongo elegedetlensegerol is sz6-

lott. Karagyorgye, vagy mert valoban le akarta csilla-

pitani a mozgalmat, melyet talan maga is komolynak

tartott, vagy hogy idot nyerjen, meghagyta Mladen-

iiak, hogy ne vegyen tobbe reszt a tanacs iileseiben.

Mladen engedelmeskedett s csakhamar Topolaba uta-

zott egesz testorsege altal kiserve. Konnyu volt

Mladen nek meggyoznie Karagyorgyet, hogy a tanacs

levele tulajdonkep kozos ellensegeik muve, kik sze-

retnenek meghasonlast idezni elo kettojiik kozt, s

hogy ez okbol az engedekenyseg veszesse valhatnek

Diagara a fovezerre nezve. Karagyorgye belatta ez

okoskodas helyesseget s a maga legenyei koziil is

egy csapatot Mladennek advan, -sasszakiildte 6t. Ez

pedig most mar egesz kis sereggel bejarta a tartomany

keleti reszet Krusevacztol Gorguszovaczig azon

iiriigy alatt, hogy az ott elhelyezett csapatokat s a

sanczokat kell megszemlelnie s azutan 1808 elejen

visszatert Belgradba, nagyobb tekintelylyel, mint tavozott,

de a mi a fodolog, szamosabb testorseggel. Es

midon nemsokara megjelent a senatus iilesein s lijbol

elfoglala az elnokseget, a megfelemKtett tanacsosok

nem mertek ellenmondani.^*^*

Mladen diadala nem szuntette meg a belviszalyt,

csak ovatossagra inte az elegedetleneket, a kik meggy6z6dtek,

hogy bajosabban erhetik el az 6 megbuk-

tat^sat, mint eleinte hittek volt. Haragjuk es gyulo-

letiik azonban eppen az eddigi sikertelenseg kovet-

kezteben meg inkabb fokozodott. Termeszetes tehat,

hogy nem bizvan sajat erejiikben, szorosabban csat-

lakoztak Rodofinikinhoz, a ki mdr t5bb izben t4mo-

Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807—10. H. 3


34 NEGYEDIK FEJEZET.

gatta oket ellenseges torekveseikben. Az 1808. ev

els6 honapjaiban kiilonben a viszonyok oly fordulatot

vonek, mely az elegedetlen vojvodak ohajtasara valo

tekintet nelkiil is, igen kivanatosnak tiintete fel Rodo-

finikinra nezve Karagyorgye mielobbi eltavolittat^sat

a f6vezersegb61.

Rodofinikin Janudr iiidsodik feleben ugyanis Karaeryorsrve,

Karagyorgy6t , ,. , ,, .., , . , ,^ '

meginti kinek bizalma az orosz vednokseg nasznossagaban

oroszeiienes nagyon megingott, egyetertoleg szamos hivevel, kik

6rt. - Pro- kozott els6 helyen ketsegkiviil Mladen allott, Ausztria-

zorovszky j^^^ fordult oltalomeit.

orosz ffivezdr

rn i » • t^ t /» •

leveie Kara- Tudomasara jutott ez Kodofinikinnak is, ki nem

gyorgyfihez. hagyhatta sz6 nelktil e tenyt. Egy izben, midon Kara-

gyorgye keserfl kifakadasokra fakadt azon nehezse-

gek folott, melyekkel nehany fonok ellenkezese miatt

kellett kuzdenie, s iigy latszik Oroszorszag s maga

Rodofinikin ellen is panaszkodott, ez utobbi megra-

gadta az alkalmat, hogy kemeny szavakkal korholja

a fovezert, remelven, hogy ily modon megteritheti 6t.

Az orosz iigynOk szerint minden baj onnet eredt,

hogy Karagyorgye nem hallgatott az 6 tanacsara s

visszahelyeze Mladent a senatusba. Ennek a hatalmaskodo

vojvodanak peldajat koveti most sok mas

fonok is, kik szinten nem akarnak tobbe engedelmes-

kedni. Szemere vete aztan a fovezernek, hogy

Ausztriaval csak azert lepett osszekottetesbe, mert

hitt ama gyalazatos vadaknak, melyek arr61 szoltak,

hogy az oroszok mindinkabb magukhoz ragadjak a

hatalmat Szerbiaban s hogy 6, t. i. Rodofinikin elarulja

a f6lkel6ket. Valoban oriiltseg ilyesmit foltetelezni.

Hiszen az europai nagyhatalmak beleegyezese nelkiil

senki sem gondolhat arra, hogy kez6t Szerbiara tegye.

Ha pedig a nagyhatalmak elhataroznak, hogy barki is


BELVISZlLTOK. 35

birtokaba vegye e tartomdnyt, bizony nem fogj^k

megkerdezni a szerbeket, akik kiilonben sem ellen-

kezhetnenek, mert Szerbia az europai nagy allamok-

kal szemben olyan, mint egy csepp viz a tengerhez

kepest. Nines mas mentseg tehat, mint hiiseget tanusitva

a czar irant, kierdemelni az 6 kegyet, ki m4r

eddig is ann>T jotetemenynyel halmozta el a szerbe-

ket. Rodofinikin figyelmeztete tehat Karagyorgyet,

hogy ne adjon hitelt a rosszakaratu besiigasoknak.

A fSvezer allitolag megigerte, hogy ezentiil mindenben

az orosz iigynok tanacsait fogja kovetni, de azert

Mladent nem tavolita el.

Rodofinikin jelentesei kovetkezteben Prozorovszky

is irt Karagj'orgyenak, intven 6t, hogy a kOrnyeze-

teben levo gonosz es 5nzo emberek cselszovenyei

dltal ne hagyja magat behaloztatni, mert kiilonben

megrendiilne az oroszok bizalma, mely nelkiil pedig a

szerbek minden tamasztol megfosztatnanak. De meg

e lev61 sem tett hatast es Mladen, a Id ellen az

intezve volt, megmaradt befolyasos allasaban. ^°^

Nem hasznalvan a reabeszeles, Rodofinikin mas

modhoz nyult, hogy czelt erjen. Kenyszereszkozok nem

^lltak rendelkezesere s a miben eleinte annyira bizott,

megvesztegetes sem bizonyiilt mindenkor czelszernnek.

Cselhez folyamodott tehat nemcsak Karagyorgyeval,

hanem Prozorovszkyval szemben is. Hogy e bonyolult

tigyet kell61eg megerthesslik, mindenekelott roviden

el keU mondanunk, hogy mily szinben tiintete fel azt

maga Rodofinikin.

Belgrad bevetele utan a tdrOkOk koziil sokan ^oMiniun

penziiket es egyeb ing6sagaikat nehdny szerbre biz- iSen/k

t4k megorzes vegett. Kesdbb e tOrOkok reszint meg- 'eii6p686r«i

Slettek, reszint keresztyenekke lettek s ez utobbiak "mm!"^

3*


36

NEGYEDtK FEJEZET.

az 1807. ev vege fele visszakoveteltek tulajdonukat.

Kivansaguk nem teljesittetven, panaszt tettek Kara-

gyorgyendl, a ki aztan megparancsolta, hogy ing6-

sagaik visszaadassanak. Ekkor azonban kideriilt, hogy

e targyak nagy resze elkallodott, azaz hogy volta-

kepen Mladen es Miloje legenyei altal eroszakosan

elvetettek. Mladen jol tudvan, hogy nem tanacsos

ellenszegulni Karagyorgye rendeleteinek, de masfel61

meg akarvan tartani az eltulajdonitott tdrgyakat, a f6-

vezer ellen fordult s felizgatta az egesz varost. Aztan

pedig kiserve a tanacsosok nagy resze altal megjelent

Rodofinikinnel s mindnyajuk neveben kijelente, hogy

a tartomdny nyugalmanak erdekeben es azon remeny-

ben, hogy Oroszorszag segelyevel nemsokara valtozas

fog bekovetkezni, mindeddig lepleztek Karagyorgye

keptelensegeit, s hallgattak, most azonban a vegsziik-

seg kenyszeriti oket, hogy Rodofinikintol tanacsot

k6rjenek. Felsorolvan Karagyorgye eroszakoskodasait,

Mladen tarsaival egyiitt ligy nyilatkozott, hogy ok

felfegyverkeznek es szkupstinat hivnak ossze, a hoi

majd megbeszelik azon rendszabalyokat, a melyek

alkalmasak arra nezve, hogy a Karagyorgye magavi-

seletebol a nepre haramolhato szerencsetlenseg elha-

rittassek. Rodofinikin igerte, hogy mindent a legjob-

ban el fog intezni s ekkent tavozasra birta az elege-

detleneket. Masnap azonban hozzajott a tanacs titkara

egy kesz levellel, melyet a senatus Karagyorgyehoz inte-

zett, vadakat emelven ellene s fenyegetozven, hogy

az egesz iigyet eloterjeszti az egybehivando szkupsti-

nanak. Rodofinikin, ki ugy mutata, mintha attol tar-

tana, hogy Karagyorgye e level vetele utan azonnal

Belgradba jo s valamennyi senatort felkonczoltatja,

elment a szovet iilesebe s ott a tanacsosokat valahogy


BELTISZlLTOE. 37

lecsendesite. Aztan pedig Topoldba utazott s meg-

gyozte Karagyorgyet annak szuksegerdl, hogy a viszo-

nyokhoz kell alkalmazkodnia s mindent keriilnie, a mi

a fonokoket ellene meg jobban felizgathatna. Vissza-

terven Belgradba vegre teljesen megnyugtata a lazon-

gokat. De alig, hogy Topolabol tavozott, Karagyorgye

reszeg fovel es hangosan ligy nyilatkozott legenyei

elott, hogy meg egy ideig latszolag meg kell fogadni

Rodofinikin tanacsait, de nemsokara elj6 a pillanat,

midon a fondorkodo Mladeuen es tdrsain megboszul-

hatja magdt. E szavak Belgradba is elhatottak, ujbol

feltiizeltek a kedelyeket. Mladen es a t5bbi tanacso-

sok ismet megjelentek Rodofinikinnal, allitvan, hogy

most mar csak egyetlen mentseg van szamukra, meg-

akadalyozni Karagyorgyet abban, hogy megvalositsa

fenyegeteset. Rodofinikinnak sikeriilt ez alkalommal is

lecsillapitani 6ket s ekent elharita a polgarhaborii

veszelyet. De ekkor arra kertek 6t, egyeznek bele,

hogy koveteket kiildhessenek az orosz fohadiszallasra,

elmondandok az iigyek allasat. Rodofinikin e tervrSl

is lebeszelte 6ket, panaszaikat es ohajtasaikat azon-

ban feljegyezven, Prozorovszkyhoz intezett kerveny

alakjaba foglala. E kervenyben hosszasan erfisitgetik

a szerbek husegoket es bizalmukat Oroszorszag, de

kiilonosen Rodofinikin szemelye irdnt, aztan pedig

vadat vadra halmozvan Karagyorgye ellen, kerik Pro-

zorovszkyt, hogy tavolitsa el tdliik jelenlegi fovezeril-

ket. Valamennyi tanacsos alairta a kervenyt s ligy

kiildetett el az Prozorovszkynak, a valasz tervevel egyiitt,

melyet szinte Rodofinikin keszitett. ^°^

Igy adja elo az orosz iigynok jelenteseiben a

Karagyorgye ellen t^madt mozgalom lefolyasdt. E16-

adasa azonban nem egyeb, mint a szandekosan ki-

gondolt valotlansdgok szovevenye.


38 NEGYEDIK FEJEZET.

Rodofinikin Mindenesctre feltuno, hogy azou effykorii szerbek

el6ad6s&nak , , ?

vaibsztnut- kozul, kiknek fenmaradtak jegyzetei amaz id(5k ese-

lensdge.

inenyeir61, az egyik nem is emlit oly fontos es ketseg-

UZuljfli Ksrflgyorgye

eiti- kivul meglep6 korulmenyt, nogy M14den, ki a forra-

voiitdsa.

(Jalom kezdetetol annak vegeig folyvast Karagyorgye

hive volt 6s viszont mindenkor reszesiilt ez ut6bbinak

oltalmazas^ban, id6kozt egy egesz even dt a leg-

szenvedelyesebb modon igyekezett megbuktatni barat-

jdt es veddjet ; a masik pedig hatarozottan tagadja,

hogy Mladen barmikor is fondorkodott volna Kara-

gyorgye ellen. Az osztrak 6rvideki hatosagok sem tudnak

semmit ily mozgalomrol, pedig sok apro reszletet fol-

jegyeztek a szerb folkelesrol. Grof Majlath, Veroczemegye

f6ispanja, a magyar kanczellaria altal kikiildve,

az 1808. ev tavaszan utazta be az alvideket, hogy

kipuhatolja a szlavoniai es bansdgi keleti hituek hangu-

latat. Ellatogatott Belgradba is, a hoi szives fogad-

tatasra talalt, kiilonosen Mladen reszerol. De oly

izgatottsagot vagy oly versengest Mladen es Kara-

gyorgye kozott, a minordl Rodofinikin szol, nem esz-

lelt. Mell(5zven azonban mindezen tanusdgokat, az

orosz ugynok elbeszelese kozelebbr61 vizsgalva, Snmagaban

osszeomlik. Mladent alig nehany honap elott

maguk tanacsos tarsal kenyszeritettek a senatus el-

hagyasdra es csakis Karagyorgye partolas4val nyer-

hete vissza allasat. Ha mar a halaerzetet nem is vesz-

szUk szamitasba, alig kepzelheto, hogy az okos es

szamlto Mladen egyszerre elforduljon hatalmas vedo-

jetSl es epen azok karjaiba vesse magat, a kiknek

gyiiloletet kevessel elobb oly keservesen kellett tapasz-

talnia. Es az ok nem fogadhato el, melyet Rodofinikin

Mladen fellobbano ellensegeskedesenek magyarazataul

felhoz. A varos bevetelekor ott maradt torokok valami


BELVISZlLYOK. 39

roppant erteku ing6s4gokkal nem is rendelkezhettek

s eppen nem valoszinii, hogy azokat a szerbeknek

adt4k at. De meg ha igy tortent volna is, alig kep-

zelheto, hogy Midden, kinek sokkal nagyobbszerfl

zsarolasait Karagyorgye mindig elnezte, ily csekelyseg

miatt lemondott volna a fovezernek reanezve oly elonyOs

j6indulatar61. Tovabbd a Prozorovszkyhoz intezett ker-

veny, melyet sajat vallomasa szerint Rodofinlkin fogal-

mazott, egesz szerkezetenel fogva vilagosan tanusitja,

hogy nem a tanacs velemenyenek, hanem az orosz

iigynOk szemelyes ohajtasainak kifejezese. Megjegyzi

meg Rodofinlkin, hogy e kervenyt az egesz tanacs

alairta; amde az akkori tanacsosok koztll csak hkrman

tudtak irni^"^ es ezek is csak hianyosan. Leg-

inkabb bizonyltja azonban Rodofinlkin eldadasanak

valotlansdgat az a koriilmeny, hogy eppen azon ido-

ben Mladen vezette Karagyorgye megbizasabol a nagy-

fontossagii titkos alkudozasokat az osztrak hatosagok-

kal. Lehetetlen tehat, hogy ugyanakkor Mladen nyilt

lazaddst tervezett volna Karagyorgye ellen. Mert nem

teheto fel, hogy ez utobbi, a ki mindent tudott, hiszen

dllitolag mar bossziijaval is fenyeget6z5tt, eppen a

hutlen vojvodat alkalmazta volna kozvetit6iil ama ke-

nyes targyalasoknal.

Ketsegtelen ennelfogva, hogy Rodofinlkin a Mla-

den altal kezdett izgatast, valamint az azzal kapcso-

latos osszes reszleteket csak koltcitte. Es nem nehez

a czel kinyomozasa sem, mely 6t e reszben vezerle.

Belatta Rodofinlkin, hogy daczara megfeszitett teve-

kenysegenek, meg nem sikeriilt Karagyorgyet meg-

nyemie. Csak pillanatonkent gyakorolhatott befolyast

a f6vez6rre, ki aztan mindannyiszor kisiklott a kezei

koziil. Az osztrakokkal folytatott alkudozasok, melyek-


40

NEGYEDIK FEJEZET.

nek kovetkezteben nemesak a fonokok joresze, hanem

mar Belgrad lakossdga is Ausztria fele kezdett hajolni,

lijabb bizonyitekot nyujtottak arra nezve, hogy az

orosz iigynok eddigi mukodese nem vezetett az 6haj-

tott eredraenyre. Ha a viszonyok tovdbba is igy fej-

Iddnek, nagy kudarcz lett volna ez Rodofinikinnak,

ki elveszthete vala tekintelyet es johiret sajat kormanya

eldtt. E nehezsegek elharitasara csak egy mod

kinalkozott, Karagyorgye megbuktatasa, mely esetben

a fdvezerseg vagy azon hatalmas vojvodak egyikere

szallt volna, kik az orosz parthoz tartoztak, vagy

pedig a hatalom megoszlott volna tobbek kozott. Igy

is, ligy is, Rodofinikin foltetlen befolyasra szamithatott.

Amde tudta, hogy az orosz fohadiszallason Karagyor-

gyet elismerik fovezeriil s az ellene idorol-idore fel-

hangzo vadakat csak egyes vetelytarsak szemelyes

ellensegesked^senek tulajdonitjak. Ugy kellett tehdt

feltuntetni a dolgot, hogy az egesz tanacs elleusege

Karagyorgyenak, meg Mladen is, ki pedig eddigele

legnagyobb hive volt s hogy durva, kegyetlen es

ingadozo jelleme miatt mindnyajan teljesen keptelennek

tartjak 6t az orszag kormanyzasara. Ekkent nem

Rodofinikin, nem is nehany elegedetlen vojvoda,

hanem mintegy a f6nokok osszessege,kerte Karagyorgye

elmozdittatasat es pedig az erre leginkabb hivatott

testiilet, a tanacs altal. Ez volt a czel, melyet Rodo-

finikin elerni akart s ezert eszelte ki az egesz csel-

szovenyt, ketsegkiviil egyetertve Leontival s tobb fon-

Prozorovszky dorkodo szerbbcl.

Karagyorflydt ^ tartomany szerencsejere Prozorovszky nem telje-

vez6rnek. — site E senatus allitolagos kervenyeben foglalt kivan-

Rodoflnikin g^got, noha Karagyorgye eltavoKtasa Szerbiabol nem

izgawst. utkozott volna rendkiviili nehezsegekbe. Csak Krajo-


BELVISZlLYOK. 41

vaba kellett volna 6t meghivni talalkozds vegett az

orosz hadvezerrel, a mit mar tobb ido ota kiilOnben

is ohajtott. De Prozorovszky, daczara a kedvezotlen

jelenteseknek, melyeket Belgradbol Karagyorgye jel-

leme felol kapott, egyedul 6t tarta arra hivatottnak,

hogy az orszag feje legyen, mert meg volt gyozodve,

hogy Karagyorgye legjobban tud banni a neppel s

birja is annak teljes bizalmat. Egyaltalaban az orosz

foparancsnok, ki okvetetleniil szamolt a szerbek fegy-

veres reszvetere az esetleg megiijulo haboriiban, karos-

nak v61t minden valtozast Szerbiaban, attol tartvan,

hogy ennek kovetkezteben meggyengiilhetne a felkelok

harczi kepessege. Ez okbol Prozorovszky nem

allott red, hogy Karagyorgye elveszitse a fovezerseget.

Felszolita ennelfogva Rodofinikint, hogy ertesse meg

a szerbekkel mindazon elonyoket es jotetemenyeket,

melyek hazajukra az orosz vednoksegbol haramlanak

s intse oket oszinte egyetertesre. E tekintetben epen

a fonokoknek kellene jo peldat mutatniok. Hasonlo

ertelemben irt a herczeg Karagyorgyenak is, kit isme-

telve figyelmeztet ama gonosz torekvesekre, melyek

nem czeloznak egyebet, mint az orszag veszedelmet

s melyeket neki, mint a nemzet fovezerenek kellene

meghiiisitania. ^"*

Rodofinikin allitasa szerint e jo tanacsok kovet-

kezteben helyreallott az egyetertes Karagyorgye, a

tanacs es a fonokok kozt. Valodi egyetertes azonban

nem letesiilt meg pillanatnyilag sem, sot annak is,

hogy a viszalykodas legalabb ideiglenesen lecsilla-

podni latszott, egeszen mas oka voir, mint az, melyet

az orosz tigynok emlit.

Majus vege fele ugyanis sikeriilt Rodofinikinnak

rdvennie Karagyorgyet es a tanacsot, hogy irasban


Rodofinikin

Mliden ellen,

42

NEGYEDIK FEJEZET.

utasitsak vissza az osztrak hatosagok ajanlatait. Nemi

joggal remelhet6 tehat az orosz iigynbk, hogy ezen-

tiil a f6vezer ;is allandoan alaveti magat az 6 befo-

lyas^nak. E szerint nem Idtszott tobbe szuksegesnek

hogy Karagyorgye elmozdittassek. Rodofinikin ennel-

fogva beszuntete az izgatast es azonnal visszatert a

nyugalom. Mindaz^ltal ketsegtelen, s ezt a kovetkezo

esem^nyek elegge bizonyitjak, hogy az elegedetlen voj-

vodak, kiilonosen a hatarkeriiletek parancsnokai nera

bekiiltek ki 6szinten sem Karagyorgyeval, sem Mladen-

nel. De tobbnyire Rodofinikinra hallgatvdn, az 6 tana-

csai szerint majd nyiltabban leptek fel, majd pedig

visszahuzodtak.

Szeptember kozepe tai^n azonban az orosz ugy-

*^

. , ,.,,,.,.

befoiy48a nok mar ismet a partvisz^ly megujitasat jelenti s azt

meginog,

^m^tja^ hogy Mladen gyiilolete Karagyorgye ellen oly

iruiassai \ii- fokra hagott, hogy a fovezer megoleteset tervezi. E

doijiic.

^^^ alaptalan volt. De Rodofinikin meltan haragudott

Mladenre, ki kezdettol fogva ellenze hazajanak teljes

bevonatasat Oroszorszdg hatalmi kor6be s e tekintet-

ben legerosebb tdmasza volt a hasonloan gondolkozo,

de egyszersmind ingatag Karagyorgyenak. Termesze-

tes tehdt, hogy Rodofinikin mindenkep azon volt,

hogy nemcsak a szerbek kozott, hanem az orosz fd-

hadiszallason is alaassa Mladen tekintelyet ; s mivel

mas modot nem talalt, koltott gyaniisit^sokkal tamadta

meg 6t. Csak futolag emliti meg Rodofinikin, hogy

ugyanakkor, midon az 6 elbeszelese szerint a Kara-

gyorgye ellen toro Mladen Zimonyban merget keres-

tetett, egy titkos osztrak iigynok j4rt Belgradban,

hogy az alkudozasoknak tavaszszal megszakadt fona-

14t lijbol felvegye. Ha meggondoljuk, hogy ez iigynok,

kir61 utobb meg tobbszor lesz szo, M14dennel allt a


elviszAlyok. 43

legszorosabb viszonyban, ligy megerthetjiik, mi volt a

valodi ok, mely Rodofinikint v^daskodas^ban a tanacs

elnoke ellen vezerle. Egydltaldban az orosz ugyvivo

befolydsa, melyrdl nehany honappal elobb azt hive,

hogy teljesen visszanyerte, mindinkabb raegingott s

nemsokdra maga is bevalla, hogy mar a senatusra

sem szdmithat, mert abban Midden uralkodik kor-

latlanul.

Mindez annyira elkeserite Rodofinikint, hogy kerte

Prozorovszkyt, eszkozolne ki visszahivatasat Szer-

biabol, termeszetesen megrongdlt egeszsegi allapota-

val indokolvan lepeset. A herczeg nem teljesite az

orosz ugynok kivansagat, sot biztata 6t, hogy a szent-

petervari kormany meg van elegedve eddigi mfikode-

sevel.'^"^ Rodofinikin ennek kovetkezteben felhagyott

ugyan lemondasi szandekaval, de helyzete tovabbra

is folotte kellemetlen maradt.

Az arulas vadja, mely mdr ez ev elejen folmeriilt

ellene,


44

NEOYEDIK FEJEZET.

niily kalandosnak lassek is e hireszteles, akkor legalabb

birt nemi val6szinuseggel. Az egesz Kelet meg

volt gyozodve, hogy Oroszorszag nem hagyja el Mold-

vat es Olahorszagot, hogy e ket tartomany az orosz

birodalomhoz fog csatoltatni. Ez esetben az elflzott

hoszpodarcsalddok nem szamithattak tobbe a feje-

delmi tr6nra. Senkinek sem tiint volna tehat fel, ha

ily koriilmenyek kozott e csaladok valamely erelyesebb

tagja mashol keres vala karpotlast. Ennelfogva eppen

nem lehetetlen, hogy Szuczo Szerbiaban ohajtott

maganak uj tront alapitani. Minthogy pedig a herczeg

gorog eredetu volt, eppen ugy mint Rodofinikin, ki

mar szorosabb viszonyban allott nemcsak Leontival,

hanem mas phanariota metropolitaval is, a latszat

tagadhatatlanul ama foltev6s mellett sz61t, hogy az

orosz iigynbk Szuczo szerbiai fejedelemsegenek erde-

keben mukodik.^^"

Alig szenved ketseget, hogy ez esetben igaztalanul

vadoltak a szerbek Rodofinikint. A legriitabb arulas

lett volna ez nemcsak a fdlkelok iigye, hanem Orosz-

orszag politikaja ellen is. Amde Rodofinikin ketseg-

kiviil hiven szolgalta kormanyat, ha mindjart tiilsa-

gosan hallgatott is a phanariotak besiigasaira. Kulonben

is az orosz diplomatia, mely kivalt Keleten mindenkor

annyi iigyesseget tanusitott, eppen a phanarban nagy

befolyassal birt, csakhamar kifiirkeszett volna ily

cselszovenyt. Es hogy mi var rea folfedeztetes esete-

ben, azt Rodofinikinnak jol kellett tudnia. A titkos

szovetkezes Szuczoval tehat minden bizonynyal puszta

gyanusitas volt. A szerbek azonban valonak veltek azt;

el is terjedt szeles korokben e vad s mely nyomokat

hagyott maga utan.

Karagyorgye is elhitte, a mit Rodofinikin drmany-


BELYISZlLTOK. 45

kodasarol beszeltek. Minthogy pedig 6 oly teljesen Karagyorgye

6nall6 Szerbiat ohajtott, a melyben idegeneknek nem menesztszt.-

lett volna helyok, meg nagyobb ellenszenwel es harag- P6terv4rra.

gal tekintett az orosz iigynOkre mint azel6tt. Midon

deczember vege fele Molla pasatol level erkezett Rodo-

finikinhoz, melyet ez utobbi Leonti altal fordittatott

le szerbre, Karagyorgj'e lijabb arulast gyanitvan vagy

talkn ligy velekedven, hogy ismet a Szuczo-fele terv-

r61 van sz6, a metropolitat, a tanacs titkarat Zsivko-

vicsot* s egy Nikola nevii szerbet az orosz ugynok

hivei koziil szigoriian kerd6re vonatott a tanacs el6tt.

A fovezer azt akarta kitudni, hogy a nevezettek mifele

titkos tigyeket vegeznek Rodofinikinnal, nezete szerint

nem lehetven mas czeljuk, mint Szerbianak elarulasa.

A vallatas nem vezetett eredmenyre, mert a kerdezettek

mindent tagadtak, masfelol pedig az orosz iigynbkseg

hatalmas partfogasa megovta oket a tovabbi banto-

dast61.3'i

A Rodofinikin ellen taplalt gj^anii s a ketkedes

Oroszorszag vednoksegenek oszintesegeben inditottak

Karagyorgyet arra is, hogy ugyancsak az 1808. ev

vegen koveteket kiildjon Szent-Petervarra, a kiknek

feladatuk lett volna feltarvan az orszag valodi hely-

zetet, az eddiginel hathatosabb segelyt s a szerbek

egyeb kivansagainak is figyelembevetelet eszkozolni

ki, egyiittal pedig valamikep reavenni az orosz kor-

manyt, hogy mas iigj-nokot alkalmazzon Szerbiaban,

Rodofinikinra nezve termeszetesen folotte kellemetlen

volt e kiilddttseg. Attol tartott, hogy a fohadiszallason

es Szent-Petervart vegre is hitelre talalhatna a szerb

* Ez a Zsivkovics nem azonos a fOntebb emlitett gazdag

kereskedovel.


46 NEGYEDIK PEJEZET.

megbizottak eloadasa, mely ellentetben allvan az 6

jelenteseivel, hivatalanak elveszteset eredmenyezhetne.

Sziiksegesnek velte ennelfogva, hogy eleve is bizal-

matlansagot ebreszszen a kovetseg irant. Ez okb61 ligy

tiintete fel a dolgot, mintha az a MlMen terve lett

volna, a ki csak azert birta rea a hiszekeny Kara-

gyorgyet ezen allitolag oroszellenes kiildetesre, hogy

ekkent aladssa tekintelyet a czar kormanya el6tt.

Midden ajanlatara neveztetett ki tobbek kozt Jugovics

is kovette, a ki pedig gyulolte a fovezert.

Valoban nem volt sziikseg arra, hogy Karagyorgye

ily furfangos modon, — a nelkiil, hogy 6 maga 6szre-

venne, — osztonoztessek az orosz politika irant bizal-

matlansagot tanusito 16pesre. Oly melyen gyokerezett

sziveben ez 6rzes, hogy akkor is, midon tiilhajtott az

ovatossag megjelolte hatarokon, mindig ontudatosan

es sajat elhatarozasa szerint cselekedett. Igy volt ez

ketsegkivul az Oroszorszagba indulo kSvetseget ille-

toleg is. Mladen nem beszelte 5t rea, hanem teljesen

egyet ertett vele. A mi mar Jugovicsot illeti, igaz,

hogy 1807-ben Karagyorgye eltavolita 6t a senatus-

bol, de ezt eppen Rodofinikin kedveert tette volt.

Jugovics hivatalanak elvesztese miatt nem lett a f(5-

vezer ellensegeve, sot egyike maradt legszilardabb

hiveinek ; a mi mar abbol is kittinik, hogy Mlddenen

es Milojen kiviil eppen 6t tamadtdk legkimeletlenebbtil

Karagyorgye ellensegei. A Jugovics-fele kovetseg

tehdt nem Midden fondorkodasabol Karagyorgye ellen

keletkezett, hanem ellenkez61eg legerosebb bizonyi-

teka a j6 viszonynak 6s egyetertesnek, mely a fSvezer

es a tanacs elnoke kozott 16tezett.

Prozorovszky Jugovics cs kOvottarsai 1809 ianudr havaban erkea-

Rodoflnikint , ° « , ,. ,, t^ , , . ,

v6di, Kara- tok mcg az orosz f6hadiszallasra. Prozorovszky hitelt


BELVISZlLYOK, 47

advan Rodofinikin eyanusitd ielenteseinek, szembetun6 oyorgye

bizalmatlansaggal fogadta oket, nem engedte meg, ledik Podofl-

hogy Szent-Petervarra utazzanak es vegre kerelmiiket ""^'n^oz.

is visszautasit4. Karagyorgye es hivei ertesiilven a

fdhadiszallason tSrtentekrSl, beldttak, hogy hiaba kuz-

denek Rodofinikin befolyasa ellen, Tanacsosnak veltek

ennelfogva, hogy legalabb egy idore eltitkoljak gyfilo-

letiiket az orosz iigynok irant, s6t ligy szinleltek,

mintha kozeledni ohajtananak feleje.^^^ Ez annyival

inkabb sziiksegesnek latszik, mert ekkor mar bizonyos

volt, hogy tavaszszal ujbol kit(5r a haborii Oroszorszdg

s a porta kozott s a szerbek is szilardul el voltak

hatdrozva, hogy a maguk reszerol szinte folytatjak a

harczot. Nagy mervben reaszorultak tehat az orosz

segelyre, a melyet csakis Rodofinikin kozbenjarasdval

nyerhettek meg. Ez volt a valodi ok, a miert egyfelol

Karagyorgye es Mladen, mdsfel61 pedig az orosz iigy-

nok kozott a viszony legalabb Idtszolag jobbra for-

dult. Karagyorgye levelet is irt Rodofinikinnak, a

melyben koszonetet mond neki azert, hogy a szerbek

erdekeben faradozik, de egyszersmind keri 6t, hogy

ne higyjen azoknak, a kik ellensegeik es csak vadas-

kodni szoktak. Azutan pedig konnyen ertheto czel-

zassal elbeszeli, hogy eleinte voltak ugyan egyenet-

lensegek nemely keriiletekben, de most mar ontudatra

ebredt a nep s mindeniitt keszsegesen engedelmeskedik.

Eddig is minden renden volt s ezentiil meg

inkdbb ligy lesz, Isten, a czar es Rodofinikin sege-

ly^vel.

Az orosz iigyn5k nem veven figyelembe az igen

komoly intest, melyet Karagyorgye levele, daczara

a hodolat al^zatos kifejezeseinek tartalmazott, ligy

tekinte azt, mint menteget6zest, a fdvezer szerinte


48

NEGYEDIK FEJEZET.

megbanv^n addigi magatartdsat. Hozzdteszi m6g, hogy

Mladen is aldbbhagyott oroszellenes izgatasaival.^^*

Kodofinikin val6sziniileg jol ismerte azon okokat, melyek

Karagyorgyet es Mlddent arra inditottak, hogy irdnta,

bar nem 6szinten, barats^gosabb indulatot taniisitsa-

nak. Ketsegkiviil szdnd6kosan adott aztan mas magya-

razatot e fordulatnak, hogy ily modon azon allitolagos

viszalykodasert, melyrol oly gyakran irt kormanyanak,

a felelosseget a fovezerre es partjara harithassa.

Noha Rodofinikin egyediil Karagyorgye es Mladen

megteresenek tulajdonita a beallott hangulatvaltozdst,

ketsegtelen, hogy ugyanazon okok hatasa alatt, neki

eppen olyan, vagy talan meg nagyobb resze volt

abban, mint amazoknak. Mert tagadhatatlan, hogy

1808-ban az ellenseges, hatalmasabb vojvodak tobbnyire

keruleteikben idozven, a viszaly voltakep nem

kozottiik es Karagyorgye kozott folyt, hanem kizarolag

Rodofinikinnak a fovezer megbuktatas^ra iranyulo

torekveseibol szdrmazott. Igaz ugyan, hogy az el6ge-

detlen vojvodak szivesen lattak minden oly mukodest,

melynek czelja Karagyorgye hatalmanak meggyongi-

tese volt, s e tekintetben keszseggel tamogattak az

orosz iigynokot vagy vettek igenybe annak tanacsait,

de az esztendo legnagyobb reszet Belgradtol tavol

toltven, nem fejthettek ki ez iranyban behatobb teve-

kenyseget, s ekkent Rodofinikin tenyleg csak Leon-

tival s nehany a fovarosban tartozkodo kisebb fonokkel

egyiitt folytatta a kiizdelmet Karagyorgye es pdrthivei

ellen.

Az 1809. ev elejen azonban a torokok reszerol

fenyegeto kozos veszely, a viszalykodo feleket ha nem

is oszinte megbekiilesre, de legalabb a nyilt ellense-

geskedes elodazdsara kenyszerit6. A kiiszobOn alld


elviszAlyok. 49

haboriiban az orosz hadseregre nezve eppen oly fontos

volt a szerbek kozremukodese, mint ezekre nezve az

orosz seg61y. Ez okbol nem csak Karagyorgye es

Mladen kozeledtek szinleg Rodofinikinhoz, hanem ez

utobbi is elozekenyebbnek mutatkozott amazok irdnt,

Valoban nagy sziikseg volt arra, hogy a belvil-

"*""'" **"

longasok megszunjenek. Mint emlekezunk Karagyorgye a vezSrek

aprilis kozepe tajdn vonult ki seregevel a torOk hatdr ''°*°**- "7 **

fele. Meg ket hettel ez id6pont el6tt, eppen middn d&sa. —

javiban folytak a harczi kesziilodesek, delr


50

NEQTEDIK FEJEZET.

a kiilonben vit6z Szingyelics felhasznalvan a fegyver-

foghat6 leg6nyek j6r6szenek tavolletet a keriiletbol,

a honmaradt uepet mindenk^p nyomta es zsarolta.

Melyen elkeserite e banasm6d a deligrddi 6rseget,

mely val6szinflleg ugy hive, hogy Szingyelics ren-

delet6re kell teljesitenie a gyiilblt gyakorlatokat is.

Az izgatottsdg folyvdst nott s vegre a reszavaiak meg-

tagadtdk az engedelmesseget sajdt knezuknek, sot

mdr arrol volt sz6 kozottttk, hogy fegyveresen Belgradba

vonulnak igazsdgot szerzend6k. De megis meggondoltak

a dolgot s el6bb ket hatar6rvideki szerb eredetfl tiszt

altal, kik a tartomanyba jottek volt, hogy reszt vegye-

nek a folkelesben, vddlevelet irattak Szingyelics ellen

s elkiildt6k azt Karagyorgyenak Topoldba.

Abban a nahi6,ban, melyhez Deligrdd s a reszavai

keriilet is tartozott, Dobrinydcz volt a vojvoda, ki

azonban, taldn mert ellenseges viszonyban elt Szin-

gyelicscsel, tetleniil szemlelte a Idzadast s nem moz-

dult ki a kozel Paratyinb61. Karagyorgye a vadlevel

v^tele utdn nem is Dobrinydczot bizta meg a moz-

galom lecsillapitdsdval, mdr tobb id6 6ta bizalmatlan-

sdgot tdpldlvdn irdnta, hanem Mlddent, a tanacs

elnoket ktildte Deligrddba, hogy ott rendet csinaljon.

Ily m6don k6ts6gkiviil inkabb ervenyesulhetett a koz-

ponti hatalom tiilsiilya ama tdvoli videken is. Mladen

egy csapat fegyveressel indult el; Topolan Kara-

gyorgye meg vagy 40 legenyt bocsdtott rendelkeze-

sere s meghagyta Hajduk-Velykonak is, hogy siessen

lovasaival Deligrddba. Ekkent Mladen tekintelyes erovel

erkezett a sdnczokhoz. De nem lepett fel azonnal

er61yesen a nagyszamii lazad6k ellen, hanem alku-

dozni kezdett vel5k. Masfel napi, olykor igen heves

tdrgyaldsok utdn vegre sikeriilt Mlddennek megnyug-


elviszAlyok. 51

tatni a reszavaiakat, biztositvan oket, hogy Szingye-

lics knez jovoben tartozkodni fog niinden eroszakos-

kodastol, ok pedig azonnal visszaterhetnek tiizhelyeik-

hez, Ezutaii magahoz hivata Dobrinyaczot s ajanla

neki, hogy Deligrad 6rizetet bizza a paratyini keriilet

csoportjaira, Barjaktarovics knez parancsnoksaga alatt.

Mindent eliutezven, Mladen visszatert Belgradba s

magaval vive a ket hatarorvideki tisztet is. Ezeket

aztAn utkozben felakasztatd, mert azzal vadoltak oket,

jogosan-e vagy igaztalanul, erre nezve elterok az egy-

koriiak nezetei, hogy tulajdonkepen ok bujtogattak

volt az orseget.^^*

Mladen tehdt gj'^orsan es szerencsesen oldotta meg

feladatdt s ezdltal nagy szolgdlalot tett a fdlkeles

ugyenek. Minthogy pedig ily lazadds a szerb sanczok

kozott a hatdr kozeleben, hoi ekkor mdr tetemes

tOrdk sereg allott keszen, az orosz hadvezetesre is

folotte kellemetlenne valhatott volna, Prozorovszky

melt^nylandonak velte Mladen sikeres mfikodeset s

az orosz kormdny elismerese jeleiil aranyermet kiildott

szdmara. Rodofinikin az egesz tandcs jelenleteben tflzte

fel az ermet Mladen mellere, kit az orosz tigyndk meg-

jegyzese szerint annyira elfogott a meglepetes s az

(JrOm, hogy alig volt kepes szolani. Remelte is Rodo-

finikin, hogy e kituntetes nem csak mul6kony hatassal

lesz a tanacs elnokere, hanem hogy idovcl majd mas

litra teriti 6t.^^^ De csal6dott e foltevesben, mert

Mladen tovabbra is hfl maradt az eddig kovetett

iranyhoz.

A deligrddi lazadas elnyomasa s az orosz reszrdl

jOtt megtiszteltetes azonban nagy mertekben ndveltek

Midden tekintelyet s maga Karagyorgye is meg inkdbb

hallgatott tanacsaira, mint azelott.

4*


52

NEGYEDIK FEJEZET.

Petrovios ^z 6 unszolasdra nevezte ki a fovezer Petrovics

Dobriny4oz Milojct a Nissel szembeii feldllitott sereg parancs-

P6ter ver- nokava. Nagy szerencsetlenseg szarmazott e vAlasz-

fole^a szivAn tasb61 az oiszagra; mert ennek kovetkezteben a fdnokok

tuira szokik. j^^gt lappango meghasonlas atszivargott a taborba is,

es ott nyilt viszdlylya fajult. Miloje es Dobrinyacz ver-

sengeseben csakhamar resztvettek a kisebb csapat-

vezerek is. A kolcsonos irigykedes es feltekenyseg s

a megsertett hiiisag altal fokozott harag es gyulolet

teljeseii megbenitottak a fegyelmet s tagadhatatlanul

zsibbaszto hatast gyakoroltak az egesz seregre. Ily

koriilmenyek koz5tt elkeriilhetetlenne valt a vereseg.

De meg a kameniczi sanczoknal szeuvedett csapas

sem terite eszre a fondorkodd vojvodakat. Tovabb

folyt a viszaly egyfelol Milenko es Dobrinyacz, mas-

felol pedig Mladen es Miloje pdrtja kozott Deligrad

k()rnyeken is, hoi a szerbek meg egyszer megkiserlettek

feltartoztatni az el6renyomul6 torok hadat. De az el-

kedvetlenedett, folyvast egymassal czivodo fonokbk

nem voltak tobbe kepesek szivos ellendllasra buzdi-

tani az elcsuggedt nepet s igy aztan, daczara Kara-

gyorgye 6riasier6feszitesenek, elbukottvegre Deligrad is.

Ketsegkivul jogos vad terheli az elbizakodott, de

egyszersmind keptelen Milojet, ki gydvasagbol vagy

kicsinyes boszubol tetlenul nezte a torokok tdmadasat

Kameniczanalesa reszavaiknez hosihalala utdnfutasban

keresett menedeket. De nem csekelyebb szemrehanyast

erdemelt Dobrinyacz, ki, mert gyfilole Milojet, elhagyta

a sereget, magaval viven a legjobb csapatokat s

ekkent megkonnyitven az ellensegre nezve a gydzel-

met. A kozvelemeny azonban nem rotta fel arulasul

e tettet a vitez es kedvelt vojvodanak, ki azt^n hib^jat

jov^ teendo, heteken at vedte Deligrddot. A nep


lviszAltok. 53

haragja a legnagyobb elkeseredessel Miloje ellen

fordult.

Deligrdd eleste utan a visz41ykod6 fonokSk sz6t-

oszlottak. Dobrinydcz mindenek elott falujdba Dobri-

nyeba sietett 68 itt csalddjdt es iiig6sdgait Sssze-

szedv6n Dubravandl a Dunan dt Ausztriaba kulde.

De nem csak a mdr igen kozel portyaz6 torokok el61

ohajtotta 5v6it 6s vagyondt biztossagba helyezni,

hanem ligy Idtszik maga is menekiilesre gondolt, vagy

mert vegkep elveszt^ bizalmdt a forradalom sikeriil-

teben, vagy pedig, mivel felt Karagyorgye haragjdtol

a Kameniczinal tSrt^ntek miatt. A pozsarevdczi kerii-

letb61 Dobrinydcz Leonti metropolitaval egyiitt, ki

szinte azon a videken tartozkodott, augusztus 21-ikeu

Belgrddba ert. Nehdny nappal kesobb pedig kovette

Rodofinikint, middn ez ut6bbi majdnem szokve tdvo-

zott Szerbidbol."'

Miloje a taborbol egyenesen Belgradba utazott, a

hova augusztus 22-iken 6rkezett meg. Mint belgrddi

parancsnok hevesen kikelt a szerinte okadatolatlan

menekiil^s ellen es igyekezett megakaddlyozni az dt-

kelest az osztrdk partra. De ez altal ra6g inkdbb

felzuditd a mdr kuldnben is hdborgo kdzvelemenyt.

Rendeleteinek senki sem engedelmeskedett tObbe, sot

nyiltan szidalmaztdk 6s sertegettek fit. Rodofinikin is

felhaszndlta a kedvez6 alkalmat, hogy a gyfilolt ffinOkdt

meg inkdbb megaUzza. Allitolag nehany belgrddi polgdr

panasza kovetkezteben fdlkereste Milojet, a legelesebb

m6don megtamadta 6t durva fenhejdzo magaviselete

miatt s v6gre leplezetleniil aruldssal vddolta. Erezte

Miloje, hogy nem kuzdhet meg az ellene iranyul6

kOzfelhdboroddssal s ez6rt mdr augusztus 24-ik6n

csaUdjival egyiitt elhagyd Belgrddot es sziil6f5ldjere


54

NEQYEDIK FEJKZET.

Osztruzsniczdra vonult vissza. De itt sem maradt sokdig,

mert neszet vette, hogy nem csak a lakossag tekinti

dt arul6nak, hanem mdr Karagyorgye is megtorlassal

feiiyeget6dzik. Osszeszedven tehdt mozgosithato vagyondt,

azt az osztrak partra szdllittatta, maga pedig nem

talalvdn sehol sem biztos menhelyet, szerteszet buj-

dosott.^^^

Awisziiykodd A szereiicsetlen harczok bevegeztevel Midden is

visszatert

^^Ill-^J^g"''^^

Belgrddba, a hoi teljes visszavonultsdgban

Rodofinikin elt. EUene is hangzottak fel ugyan vadak, de kordntsem

Ssa* Bajla- ^^y fenyegcto m6don, mint Miloje ellen ; 6t leginkdbb

tion fdvez6r- csak azert korholtdk, mert Miloje kineveztet6s6t ajdn-

^^^^^

oyorgy6t"vi-

^^^^ KaragyoFgycnak. Midden helyesen szdmitott,

doija. Kara- midon ugy velte, hogy ha egy iddre felre dll es csen-

^dekezise.

desen viseli magdt, az izgatottsdg is lecsillapodik s

6 megmenekul az uldOztetest61. Ketsegkiviil bizott m6g

ezenfeliil Karagyorgye bardtsdgdban es vedelmeben is.

Vegre pedig Milenk6 duzzogva s telve gyiilolettel

sziveben Karagyorgye irdnt, a porecsi szigeten vonta

meg magdt, a honnet kenyelmesen fentarthatta az

bsszekOttetest a tiilparton dllomasozo oroszokkal. Es

ez nagy elony volt Milenkora nezve, nem csak mert

kOnnyebben segelyt nyerhetett, ha a tor5k(5k meg-

tdmadjdk, hanem azert is, mert alkalma nyilvdn be-

hizelegnie magdt az oroszok kegyeibe, utobb, mint

rem61e, e j6 viszonyb61 er6t es oltalmat merithetett

Karagyorgye ellen.

A mig az egymassal viszdlykod6 hatalmas n6gy

vojvoda, Karagyorgyenak vagy a nepnek haragjdt61

tartva, elhagyd a kuzdtert es felrevonult, Rodofinikin

s az


slviszAltoK. 56

Bagration elebe. Kormdnydnak tudta 6s eiigedelye

nelkiil tdvozott dllomdsdrol es ez6rt szuksegesnek v61te,

hogy e tett^t lehet61eg igazolja, A valodi okot, hogy

t. i. egyszerflen megijedt a kozelgo tOrSkoktdl s azon

elkeseredett hangulattdl, mely az orszagban t6bb helyiitt

az oroszok, kiilOnOsen pedig az o szemelye irdnt

nyilvanult, nem hozhatd fel mentsegiil. Legczelszeriibb-

nek v61te, Karagyorgy^ra es pdrthiveire hdritani a

felelosseget, kik ellen mdr elobb is annyiszor vddas-

kodott volt jelenteseiben. A gyaniisitds, hogy Kara-

gyorgye Mladen es Miloje 8sztonzes6re nemcsak 6t,

de az orosz tigynokseg Osszes szemelyzetet meg akarta

eletni, ketsegkiviil elkeriilhetetlennek bizonyitd Rodo-

finikin gyors tdvozdsdt. Bagration pedig elhitte, a mit

hallott, mert Dobrinyacz es tdrsai megnyerve Rodofini-

kint61, a magok reszer61 szinte bizonyitgatdk elbesze-

16senek valodisdgdt. Ily modon a ravasz iigynOk nem-

csak szdkesenek adott elfogadhato magyai'dzatot,hanem

megnyerte a herczeg bizalmat is. 'Rem sok f4radsdgdba

kertilt aztdn, a vele jOtt szerbeket oly szinben tiintetni

fel, mintha a legSnzetlenebb hazafiak lennenek, kik

szinte csak Karagyorgyenak es gonosz tandcsad6inak

bosszuja elol menekultek. Rodofinikin tehat meg olah

fdldon is folytatta a cselszOvenyeket, melyeket Szer-

bidban val6 iddzese alatt az ligynevezett rossz tandcs-

ad6k, de tulajdonk^ppen maga a f6vezer ellen

sz6tt volt.

Karagyorgye tudta, vagy legaldbb is sejtette, hogy

nem szabadult meg az alattomos tdmaddsoktul. Hogy

ezeknekkiros kovetkezmenyeit n6mikepp ellensiilyozza,

mdr szeptember els6 feleben, tehdt nem sokkal az

orosz ligynOk elutazdsa utdn, levelet kuld(}tt az orosz

f6hadisz4114son m^ jiinius 6ta tart6zkod6 k^t szerb


66 NBaTEDIK PfiJEZET.

kSvetnek azon utasitdssal, hogy azt adjdk dt haladek-

talanul Bagrationnak. Ez iratban Karagyorgye v^dolta

Rodofinikint, hogy gyors elutazdsaval, mely felol eleve

senkit sem 6rtesitett, novelte a n6p f61elm6t 6s aggo-

dalmdt s ez dltal el6mozditd a belgrddi lakossdg mene-

kiileset a tulpartra ; tovabbd, hogy ligy 6t niagdt

Karagyorgyet, mint a nemzetet folyvdst a leggono-

szabb gyaniisitdsokkal 6s sertegetessel illete. V6gre

pedig azon kerelmet intezte kovetei dltal az orosz

foparancsnokhoz, hogy a Rodofinikint kiser6 szerbeket

szokev6nyekul es ^rulokul tekintse es ne hallgasson

redjuk, ha elegge vakmer6ek lennenek, bdrmit is el6-

terjeszteni a szerb nep neveben.

A k6s6bbi esemenyek bebizonyitdk, hogy Kara-

gyorgye ktilonosen ez ut6bbi kivansdgdval b4mulatos

eloreldtdst tanusitott.

Bagration Bagration irdsban felelt a koveteknek. Csoddlko-

"hXricr^^^^*

fejeze ki a Rodofinikin eUen emelt vddak fOlott,

ragyorgye Hiszen 1807-ben a szerbek magok kertek volt 6t

szjiridion

^igynokiil. Az6ta pedig Rodofinikin folyvdst a szerb

arohimandri- nep javdra mflkodott. Igaz, hogy jelenteseiben tdbb-

ftfw26i'*fet-

^^^^ szolott nemely ffinokok helytelen cselekedeteir61,

viiAoosiu- a kik csakis a saj4t onz


. BEIiVISZlLTOK, 57

lyes helyzetukbol. Ez okb61 m4r el is kiildte oket

Rodofinikinnal egyiitt Kis-Olahorszdgba, hogy onnet,

tdmogatva Iszajev tdbornoktol, Osszekottetesbe lepje-

nek Karagyorgy^val s a tSbbi f6n5kokkel s ekkent

lijbol felbdtoritvdn s osszegyujtven a lakoss4got, kiuz-

hess6k az orsz^gb61 az ellenseget. Vegre a koveteknek

adott iratdban Bagration int6 a szerbeket, hogy ha

val6ban szivokon hordjak hazdjuk sorsdt, mukodjenek

egyetert(5en Rodofinikinnal, Dobrinydczczal s ennek

tdrsaival s hagyjanak abba minden czivoddst.

A fdparancsnok ligy a kovetek altal atadott levelet,

mint sajat vdlaszat is elkiilde Rodofinikinnak, meg-

jegyezven, hogy a szerbek kozott mutatkozo el6gedet-

lenseg csakis nehdny „szerb hivatalnok" szemelyes

eziv6dds4b61 szdrmazik s vadaskodasaiknak nines egyeb

cz61ja, minthogy tisztazzdk magokat a miatt, hogy egy

p4rt Belgrddban, az egesz orosz iigynokseg meggyil-

kolasat tervezte. Mindazaltal figyelmeztete Bagration

Rodofinikint, hogy ha a kovetek hozzd is elmennenek,

tetesse magdt, mintha semmit sem tudna, s egyaltalan

bdnjon veltik ligy, mint nagy gyerraekekkel. Rodo-

finikin azonban sokkal erosebben gyfllolte Karagyorgyet

es hiveit, hogysem e tandcsot megfogadta volna.^^^

A ket kSvet, Grujovics es Sztauojlovics szeptember

vegen visszatert Szerbi^a. Kozlemenyeikbol megertette

Karag}'orgye, hogy Rodofinikinnek es a vele tavozott

szerbeknek sikeriilt raagukat teljesen befeszkelniOk

Bagration bizalmdba s hogy a herczeget a szerb viszo-

nyok megiteleseben sajdt felfogdsuk, de kiilonosen a

szemelyes baratsag, vagy ellenszenv sugalmai szerint

befolydsoljik. A f6vez6r enn^lfogva meg egy kiserle-

tet ohajtott tenni, hogy felvil^gositsa Bagrationt a

dolgok 'valddi AUdsdrol, s a Szerbidban dul6 pdrt-


58 NEOTEDIK FEJEZET.

viszdlyr61. E vegett a montenegrdi eredetfl archiman-

dritdt, Filippovics Szpiridiont ktildte az orosz fdhadi-

szdll^sra. Ez a Filippovics az utolso hdboriiban szerzett

erdenieiert a cz4rt61 rendjelet 6s kegydijat kapott,

ut6bb Szerbidba jott s 1809 tavaszdn kovette Kara-

gyorgyet 6-szerbiai hadj^ratdn. A f6vez6r kedvelte

6t s remelte, hogy tekintettel elobbi szolgdlataira, az

oroszok is szivesen meghallgatjdk. Filippovicsnak min-

deiiekelott meg kellett gyoznie Bagrationt a feldl,

hogy Rodofinikin es pdrthivei tulajdonkeppen Szerbia

valodi erdekei ellen miikddtek volt, miert is allitdsaik

hitelt nem 6rdemelnek. Azuti,n pedig Szt.-P6tervarra

utazvdn, Karagyorgye es a tandcs neveben egy kervenyt

kell vala kezbesitenie magdnak a czdrnak. De

alig ert a fohadiszallasra, azonnal 6szreveszi az archi-

maiidrita, hogy semniifele vddaskodds sem lenne kepes

tobbe megingatni a herczeg j6 velemenyet Rodofinikin

6s partfogoltjai felol. Lemondott tehdt utasitdsa elso

pontjdnak teljesiteserfil. A Szent-Petervdrra val6 uta-

zdsban pedig Bagration akaddlyozta meg 6t. Mikent

elobb Prozorovszky, ligy az lij fdparancsnok is min-

dendron elkeriilni 6hajtotta, hogy a folkelok koveteik

dltal kozvetlen osszekottetesbe lepjenek az orosz kor-

mdnynyal. E tabornokok a czartol nyert felhatalmazas

alapjdn, kizdr61ag maguknak igenyeltek a torSk biro-

dalommal szemben nemcsak a katonai, hanem a poli-

tikai ugyek intezeset is. Ugy veltek tehdt, hogy

hataskortikon csorbulas esnek, ha a szerb kiildottek

szemelyesen ertekezhetnenek az orosz miniszterekkel.

E felfogds megszilarditdsdhoz ketsegkivul nagy nier-

tekben hozzdjdrult Rodofinikin is, ki, mint tudjuk,

egeszen mds okokb61 ugyan, de szint6n nem 5r5mest

Idtta volna, hogy Karagyorgye megbizottjai Szent-


BELVISZlLTOK. 59

P6tervdrott nyiltan el6adhassak kivdnsdgaikat s az

dltal4uos elegedetlenseg valodi okait. Ennelfogva Bag-

ration, liosszasan ecsetelv6n elobb Szerbia vesz61yes

helyzetet, figyelmeztete Filippovicsot, hogy a fOlkel6s

iigye irdnt taimsitott buzgalmaval sokkal tobbet hasz-

n^lhat a szerbeknek, ha kozelukben marad, mintha

oly hosszii litra megy s ezdltal kiszdmithatatlaii id6re

messze eltdvozik a tartomany hatdraitol. Egyszersmind

felajanla a herczeg, hogy a czarhoz intezett kervenyt

sajat futarjaval kiildi el P6tervdria. Az archiman-

drita termeszetesen nem ellenkezhetett a foparancsnok-

kal s igy utasitasanak mdsodik pontj^t sem telje-

sithete.

Bagratiou azonban nem elegedett meg azzal, hogy

Filippovicsot lebeszelje a szent-petervari utr61. Eszko-

ziil ohajtotta ot felhasznalni, hogy a belviszdlyok

Szerbiaban vegre is az orosz politika erdekeinek meg-

feleloleg simittassanak el. „Vannak a szerb fonokok

k5zt nehanyan, kiilonosen Mladen, Miloje es Jugovics,

— igy ir Bagration Rumjanczov gr6fnak, az orosz

kiiliigyminister helyettes6nek — , a kik tulajdonkep-

pen val6di okai a folytonos czivodasnak es egyenet-

lensegnek s az irantunk (t i. Oroszorszdg irdnt) tanu-

sitott bizalmatlansdgnak. Filippovics, ha egy orosz

segedcsapattal ter majd vissza Szerbiaba, alldsandl

es a tiszteletnel fogva, melyet mindeniitt elvez, leg-

sikeresebben kozremukOdhetnek ama czel eleresere,

hogy azon egyenek eltdvolittassanak s ekk6nt elhdri-

tassanak a rossz 6s veszelyes kovetkezmenyek, melyek

a nevezettek cselszOvenyeibol es zsarolasaibol szar-

mazhatnanak."^^**

E \e\6\ vildgosan eldrulja Rodofinikin befolydsat.

Ketsegtelen, hogy a Filippovics elibe tuzOtt feladatot


60 NEOTEDIK FEJEZET.

is 6 eszelte ki. Rodofinikin, mint emlekeziink, mindig

azon volt, hogy eppen ama ffinokoket, kiket e level

nevszerint sorol elo s kik Karagyorgyenak leg6szin-

t6bb hivei valdnak, eltavolitsa es pedig azon remeny-

ben, hogy a fSvezer megfosztatvan ily m6don leg-

megbizhatdbb kOrnyezetetol, vagy teljesen alaveti magdt

az orosz politika kovetelmenyeinek, vagy kenytelen

lesz megtfirni hatalmdnak korlatozdsdt. Ketsegtelen

tehdt, hogy a Filippoviesnak szdnt kiildetes, ha nem

is Bagration, de legalabb Rodofinikin terve szerint

voltakeppen Karagyorgye ellen iranyult.

Kozhanguiat ^ mlg az orosz iigyn5k s a vele hasongondolko-

mumetien

^^^^ szeib menekiiltek meg oldh foldon is tovabb ftiz-

a n6p bizai- tek armanyaikat, Szerbidban mind bonyolultabbakkd

Knikoiw&nt.^^^^^^ ^ vlszonyok. Szeptember vege fel6 a tOrOk

- Karagyor- csapatok olhagytak az orszagot s igy megszflnt a

hJJ|aa°"Jup.kozvetlen veszely, mely oly rettegesbe ejtette volt a

8tin6t nepet. Es ekkor, a mint dtszenvedett nagy csapasok

pasa-" ^*^^ rendesen tortenni szokott, egyfelol az elkovetett

Pai4nk4ra. hibak mogFOvasa, masfelol az aggodalom a jovo bizony-

talansaga folott, melyrehato forrongdst idezett el6

mindenfel6. Naprol-napra elesebben hangzott fel a

koveteles, hogy Miloje es nemi tekintetben Mladen is

kerdore vonassanak s kiilonosen amaz elnyerje a meg-

erdemelt biintetest. Ehhez jarult, hogy a nep bizalma

teljesen megingott nemcsak az emlitett ket vojvoda,

hanem altalaban a fonokok irdnt s hogy ennek kovet-

kezteben mindinkabb meggyokerezett ama nezet, vagy

ink^bb erzes, hogy Szerbia nem kepes Onerejebol

folytatni a harczot s e^ okbol valamely hatalmas

keresztyen ^llam vednokseget kell megnyernie. Karagyorgye,

ki, mid6n harczrol volt szo, nem ismert sem

aggodalmat, sem habozdst, a b6ke iigyeiben azonban


BELTIBZAliTOK. 61

iTidsok tanacsa nelkiil nem birt hatirozott akarattal,

ez esetben is sziiksegesnek velte, hogy a szkupstina

t^rgyalja a mindenkit erdeklo fontos kerdeseket. Csak

a f6n6k6ket hivta meg a tanacskozdsra, mely Hasszan-

pasa-palankan volt megtartaudo. Meg is jelentek

mindnyajan, kiveven azokat, kik a hatarvedelemmel

leven elfoglalva, nem hagyhattak oda allomasaikat.

Ez utobbiak kozt voltak Milenko es Nenddovics Jakab

is. Igaz, hogy Milenko keriiletet, legalabb a Krajna

felol, meg mindig fenyegettek a torokok, de 6t e

mellett ketsegkivul meg mas ok is inditotta a tavol-

maradasra. Mar ekkor oly gyuloletet taplalt sziveben

Karagyorgye ellen, hogy nem akart vele taldlkozni

s ezenfeliil meg attol is tartott, hogy ha elhagynd

Porecs szigetet, szemelyes biztonsaga is veszelyben

foroghatna.

Oktober 17-en gyult egybe a szkupstina a kituzott a szkupstina

helyen. Vajjon kepezte-e niegbeszeles targyat valamely

"''"^^ *'

nagy keresztyen allam vednoksege, erre nezve nem_ Karagycr

rendelkeziink adatokkal, De ha szoba iStt is e ker- "* ""°J**

"

fel&ldozza s

des, vitara nem keriilt a dolog, mert tavol voltak, a zimonyi

hidnyzottak a fondorkodo vojvodak, Dobrinyacz,Milenk6 "^^JI"*?"'

es Nenadovics, kik mindenesetre sikra szalltak volna Kiadatv&n,

Karagyorgye szemelye es nezetei ellen. Ennelfogva a

('S'O- ^p*""

tanacskozds leginkdbb Mladen 6s Miloje iigye koriil ban feje

forgott. Milojet az egesz gyiilekezet egyhangulag btinos-

nek itelte az allam es magdnosok rovasdra uzott zsa-

rolassal, de kulOnosen a Kameniczanal elk5vetett

arulassal vddolvan 6t. Ugylatszik, hogy Karagyorgye

nem tett kiserletet Miloje megmentesere. maga is

mdr regen haragudott rea zsaroldsai miatt s csak

Midden kedveert turte azokat. Viselkedeset a harcz-

teren azonban nem bocsathatta meg s nem tartotta a

v6tetett.


62

NEGTEDIK FBJEZET.

legsulyosabb biintetest sem tiilsagosnak. Es felaldozvan

Milojet, egyszersmind elvonta nemileg a figyelmet

Mladenrol. Igy tortent, hogy ez utobbi csak a tanacs

elnokseget veszte el, de kiilonben nem haborgattak

belgr^di elvonultsdgaban. Miloje fejere ellenben a

szkupstina Karagyorgye hozzdjarulasaval halalt mon-

dott s egj'szersmind elrendele a bujdosonak tild5zte-

teset is. Ennek kovetkezteben Karagyorgye mdr oktober

19-en azon keressel fordult a zimonyi katonai hato-

saghoz, hogy ha ott egy elmehekiilt rablofonok, bizo-

nyos Petrovics Miloje czinkostarsaival egyiitt meg-

jelennek, mindezeket tartoztassak le s 6t errol azonnal

ertesitsek. Karagyorgye csak azert nevezte a fdnokot,

a kit kiilonben Zimonyban j61 ismertek, rabldnak, hogy

anndl konnyebben elerje kiadatasdt.

Miloje, ki mindaddig Szerbiaban rejt6z6tt, csak

4 honap mulva, 1810 februar 26-ikan jelentkezett

Zimonyban, esedezven a parancsnoknak, hogy 6t,

nejet es gyermekeit fogadja mint bevdndorl6kat a

csaszari kormdny oltalmaba, eletevel es egesz vagyonaval

kezeskedv6n, hogy soha egyetlen rabloval sem

allott osszekottetesben, sem pedig rablott vagyonban

nem osztozkodott. De mar ket nappal utobb level jott

Karagyorgyetol, melyben Milojenak, a gonosztevok es

rabl6k fejenek kiadatasat kerte, az ily esetekben

szokasos kOlcsonossegekre hivatkozvan. Hogy e tekin-

tetben minden ellenmondast megeldzzOn, Karagyorgye

mdr januar elejen kiszolgdltatott az osztrdk hatosagoknak

15 hatdrorvideki rablot, kik Szerbidba szoktek

kt, kettot pedig a Szava partjan felakasztatott, Perss

ezredes, a zimonyi parancsnok, az egesz iigyet Peter-

vdradra, Simbschen tdbornoknak terjesztette elo, a ki

eg}'ediil hatdrozhatott e k^nyes kerdesben. Ez alatt


elviszAltoe. 63

Miloje ligy Perss, mint a zimonyi polgdrmester eldtt

kijelente, hogy 6 eddig egy 6000 f6nyi csapat parancs-

noka volt s hogy Karagyorgye csak azert akarja 6t

I4zad6ul feltuntetni, mert mindig Ausztria pdrtjdn allott,

a mig a f6vezer csak szinleli a hflseget a szomszed

iillam irdnt. Meg tobbet is szdndekozott Miloje kozolni,

de csak maganak Simbschennek.

Karagyorgye nem hagyta abba az iildozest. Nem-

sokdra fidt es titkdrdt ktildte Zimonyba, kik ott isme-

teltek a kiadatdsra vonatkozo kerelmet s hogy annak

teljesiteset miel6bb kieszkOzoljek, Peterv^radra utaz-

tak. Simbschen engedett a f


64

NEOYEDIE FEJEZET.

gere Loznicza al^ vezette sereg6t, Midon Karagyorgye

visszaverv6n a torokoket, tavozni kesziilt, Nenddovics

Jakab e kerd6st intezte hozza: „Ki fogja ezentiil Loz-

niczat v6delmezni?" Ugyanaz a ki edddig, — vdlaszola

a fdvezer — , Nenadovicsot ertven. „En ugyan

nem, — felelte Jakab, — vedelmezzek MlMen es

Miloje, a kik nem akarjdk, hogy orosz sereg jojjon

az orszagba, hanem csak maguk ohajtanak uralkodni".

igy szolvan, Jakab csatarendbe allita sajdt csapatat

s odavezetven ocscset Matet : „Ime, legenyek, midon

megkezdtiik a harczot a torokkel, en ezt itt (t. i.

ocscset) litra kiildtem s talalt is nekunk olyan csasz^rt,

ki oltalmaba fogad benniinket s gondoskodik r61unk.

De Mlddennek es Miloj6nak ez nem tetszik, mert ok

csak sajat hatalmukkal torddnek," Felemlite ezutan

a kameniczai vereseget es meg sok mds vdddal hoza-

kodott el6. Heves sz6vdltas kSvette i^enddovics meg-

jegyzeseit s kicsibe miilt, hogy ez alkalommal a

fovezer s a vojvoda csapatai kozOtt csat^ra nem keriilt

a dolog. De vegre gy6z5tt megis a higgadtabb meg-

fontolds es Karagyorgye seregevel elhagyta a Drina

videket.^'^^

Ez az Osszezordules, mely veszes polg^rhdboriit

idezhetett volna elo, int6 jelul szolgalt Karagyorgye-

nak, hogy a buszke vojvoda nem feledte el a par

ev el6tt szenvedett megalaztatast, s csak az alkalomra

vart, hogy bossziit Mhasson. Es a pillanat valoban

kedvezonek Idtszott a szemelyes nagyravagyasbbl eredd

A iako8s4g torekv6sekre nezve, melyek Karagyorgye hatalmanak

hanguiata. - jjg^ nom is vcglogcs megdonteset, de legalabb korl4-

oi&h faivak tozasdt cz61oztak.

i&zad&sa. - p^^ altalanos csuggedes kozepett, mely az egesz

azkupstina. lakoss^got elfogta s melynek kovetkezteben mind han-


BELVISZlLTOK. 65

gosabban tort el6 a vagyakodas valamely keresztyen

nagyhatalom vednoksegere, nem volt lehetetlen, hogy

meginog majd az a bizalom is, melylyel a nep 'eddig-

ele ffivezere irant viseltetett; kiilondsen ha bebizo-

nyul, hogy ez utobbi nem kepes ervenyt szerezni

sajat nezeteinek. Karagyorgye is erezte az idegen

oltalom szukseget s azonnal Deligrdd eleste utan alku-

dozasokat kezdett Ausztriaval, inelyek fel61 a tand-

csot is ertesite. Nem tetszett az orosz partnak, mely

aztdn annal hevesebben hirdete, hogy a szerbek csak

Oroszorszag vedszarnyai alatt boldogulhatnak. Az ilyen

izgatas nem tunt el nyomtalanul. Igaz, hogy a nyu-

gati keruletekben, kivalt a Szava menten a nep kozott

is mutatkozott hajlandosdg Ausztria irant, sot novem-

ber kozepe fele hire jart, hogy Szabacsban es Vdlje-

voban mozgalom tamadt, melynek czelja az osztrak

csaszar vedelmenek kieszkozlese ; de a hir legaldbb

ily alakban tdlzott vala s Nenadovics tekintelyenek

mindannyiszor sikeriilt az effele szorvanyos torekve-

seket megbenitani. A deli tajakon pedig voltak olya-

nok is, kik ha nem felnek Karagyorgyetol, szivesen

meghodoltak volna a szultannak. A keleti reszeken

azonban s egyaltalaban raindeniitt, hoi sem Rodofini-

kin cselszovenyeirol, sem az oroszok altal annyiszor

tett, de meg nem tartott igeretekrdl pontes tudomas-

sal nem birtak, a nep zome meg mindig a rokonfajii

s egyhitu Oroszorszag fele fordult bizalm^val s attol

vart segedelmet. Es eppen ekkor kelet felol komoly

veszely tamadt, mely a kulonben is mar majdnem

ketsegbeeso szerbek aggodalmait meg inkabb n()velte.

A czrna-rjekai keriiletben 13 oldh falu, egyetertve

a szomszedos torokOkkel, fellazadt 6s fegyvert raga-

dott azon kornyek parancsnoka, Hajduk-Velyko alien.

KdUay : A szerb felkeles tort^nete 1807—10. II. 5


66

NKGYKDIK FEJEZET.

Igaz, hogy e mozgalmat maga Velyko idezte elo,

oktalan es tiirhetetlenne valt zsarolasai altal. De

ez a koriilmeny nem kisebbite a lazadas fontos-

sdgat.

A Timok menten, Negotin e.s Zajecsar koriil csaknem

a Moravaig mindenutt oldhok laktak s koztttk

es a szerbek kozott regidotol fogva lappango ellen-

szenv uralkodott. Ha most a tomoren egyiitt 616 olah-

sag koveti vala a mdr fegyverben alio falvak pelda-

jat, a viddini torok reszerol is tamogatasban reszesiil,

ennek kovetkezteben oly bonyodalom keletkezik, mely

vegzetesse valhatott volna a szerb folkeles iigyere.

Erezte ezt Karagyorgye is. Egyik leveleben keseruen

panaszkodik ezen ol^hokra, kik bdr szerb teriileten

laktak, megis szovetkeztek a mohaniedanokkal, keresz-

tyen hitsorsosaik ellen. A fovezer azonban nem ele-

gedett meg a puszta sopankodassal. Erelyes jelleme

gyors cselekvesre osztonze 6t. Utasita a kornyek

vojvodait, hogy gyiijtsenek azonnal sereget s novem-

ber elso feleben maga is elhagyta Belgradot es Tyup-

rijaba sietett. Az itt oszpontositott lovassdggal s az e

kozben egybegyiilt kisebb csapatokkal dtkelt a Mora-

van s Velyko segitsegere indult, hirdetven minden-

fele, hogy kerlelhetetlenul elfojtja e mozgalmat s fel-

egetteti az oldh falvakat, hadd valjanak lakatlan pusz-

tasagga. Es a mint monda, ligy tortent. A lazadok

szigoruan megfenyittettek s a nagy olah videk okulva

6 pelddn, nyugodtan maradt. Karagyorgye ezutdn

visszatert Belgradba, reszt veendo a kiiszobon dllo

tandcskozasokban.^^^

Ily ketes viszonyok kozott jott 6ssze a szkupstina

november v6gen Belgrddban. Milenko kivetelevel meg-

jelentek a fdnOkbk csaknem mindnyajan, koztttk Nena-


lviszAltok. 67

dovics Jakab Lazarevics Lukaval; ezenfeliil pedig

meg a falusi knezek es sokan a nepbol is.

A szkupstina tanacskozasainak egyetlen t^rgyat *

J*|J"J**^^*"

az a kerdes kepezte, hogy melyik nagyhatalomnakgyorgyeeiien-

vednoksoge ala helyezkedjek a szerb nep. Karagyorgyo^J*^'"^""'"'

nem emlitette meg Aiisztnat, nanem erelyesen felszo- s^vei gySz az

lalt az ellen, hogy lijbol Oroszorszagnal keressenek

'"°". •'*''•

oltalmat s azt tandcsola, hogy inkabb a francziak- Bagration-

'"''•

hoz fordulianak, ha ezek Szerbia szomszedsagaban - ''^"*'

'•'•vies Jakab

Till 1 '^ 1 j>megjelennenek.

Nenadovics Jakab elesen kikelt a fo- kiszoritja

vezer felfogasa ellen s azon nezet mellett szdllott

'•'^'•ont a

, . 8z6vet elnoksikra,

hogy meg egyszer meg kell kiserteni az orosz g^giboi, 6

kormany segelyenek es v^dnoksegenek megnyereset.

'«" ^'"°'*;

Karagyorgye latvdn, hogy a tobbseg Nenadovicsnak gorsdg Karaad

igazat es pedig sokan azok koziil is, kik az 6 B»"""By8

hivei voltak,

1 x^ , 1 .1^11- """on » 82

engedett. Kiilonben is, bar voltakepen utdbbi 6s

senkiben sem bizott s legkevesbbe az oroszokban, a "eniuovios

. . kozt. — Netdmogatast,

barhonnan jott is az, mindig szivesen nddovios

fogadta s ezert nem akarta elszalasztani most sem az ^^^^^> "•'"* ^

°

tanAoselnoke


1 TT ' 1

alkalmat, mely e tekintetben kmalkozott. Hozzajarult gemmit sem

tehdt a szkupstina ohajtdsdhoz, hogy kovetseg menjen ehet, eei-

Bukarestbe, mely Bagrationtdl Oroszorszag oltalmdt s ^n, g Mijiden

orosz csapat elhelyez6set Szerbidban eszkozolje ki. fijrabefoiyAs-

„Ha mindnyajan a czart akarjatok, igy szolt Kara-

gyorgye, hdt en is akarom ; nem

banom, hozzatok be

az orszigba az oroszokat s hadd legyen az en felesegemaz

elso aldozat." * Kovetekiil afovezcr Milenkot,

Obrenovics Milant es Hadzsi Melentijet jel5lte ki.

Amazt azert, mart d volt az eroteljesen fellepfi orosz

• Szelt6beii beszeltek akkor, hogy az orosz katonak ero-

szakot kSvetnek el a nokiin. Erre czelzott Karagyorgye, csakhogy

tulajdonkepen sokkal eroteljesebb kifejezessel elt.

5*

'


68

NEQYEDIK FEJEZET.

partnak legtekintelyesebb vezere s e partial szamolnia

kellett ; a masik kett6t pedig azon okbol, niert bizott

hiisegokben es rcmele, hogy majd ellensiilyozz^k

Milenkonak tiilsdgos meghunyaszkoddsdt az oroszok-

kal szemben. A szkupstina megvalaszt^ a kijelOlteket

s ezzel egyszersmind be is fejezte mukodeset. A kove-

teknek adando utasitasokat Karagyorgye a tanacs

altal keszittete el.^"*

Nenadovics Jakab azonban nem elegedett meg a

ketsegtelen diadallal, melyet a szkupstinaban Kara-

gyorgye ellen kivivnia sikerult. A fovezer ellenezte

ugyan, hogy lijabb kerelem inteztessek az orosz kor-

manyhoz a veilnokseg elnyerhetese vegett, de ut6bb

megis hozz^jarult a tobbseg nezetehez s ez alkalom-

szeru engedekenyseg altal elhdrita a veszelyt, mely

tekintelyet es hatalmat fenyegette volt. Jakab azonban

eppen e hatalmat irigyle Karagyorgyetol. Nem

tett ugyan kiserletet, hogy azt tole eroszakkal elra-

gadja, mert tudta, hogy az ily kiserlet nem talalna

tamogatasra sem a nep, sem a Belgradban egybe-

gyiilt fonokok reszerol. Egyel6re tehat csak azt az

allast iparkodott a maga szamara biztositani, a mely-

nek birtokosa a fovezer mellett a legnagyobb hatas-

kbrrel birt s 6t mindenkor befolyasolhatta is. Ez pedig

a tanacs elnoksege volt, mely a miota a hasszan-

pasa-palankai ertekezlet kimonda, hogy Mladen ne

viselje tobbe e tisztseget, nem tbltetett be lijbol.

Mladen, bizva Karagyorgye baratsagaban, valoszinuleg

szamitott arra, hogy ha majd lecsillapul a felhaborodas,

mely otfelrevonulasra kenyszerite, ismet elfoglalhatja az

elnoki szeket, a mint ez mar egy izben 1809 elejen

tortent volt. Sejtette Nenadovics is, hogy vetelytarsa

ily remenyeket taplal s megakadalyozando ezen eshe-


BELVISZlLYOK. 69

tfiseg bekOvetkeztet, k6vetel61eg lepett fel. Korholta

Mlddent, az annyiszor ismetelt vddakat es gyaniisitd-

sokat hozvan fel ellene, hatarozottan mag^nak igenyle

az elnokseget. Karagyorgye nem akarvan, vagy tal4n

nem merven ekkor meg nyiltan szembeszallani a voj-

vodaval, a kinek elbizakodottsagat es mereszseg6t a

szkupstinaban elert siker nagy mervben fokozta, igy

sz61ott hozzd : „Ej, ha Midden nem jol intezte a dol-

gokat, iilj a helyere te Jakab s csinald jobban." Nena-

dovics tehdt e kerdesben is gyozott s most mar 6

volt a tandcs elnoke. Alig hogy utvette hivatalat,

neliany tanacsost, kik nem valanak kedvere, haza

kuldott keriileteikbe s helyettOk nem hivott be maso-

kat, azon iiriigy alatt, hogy az orszdg nem fizetheti


*"*'''

I*"'

70 NEGYBDIK PEJEZET.

reszeltetni 6hajt4 Mladen nagy vagyonaban, ezt biz-

tosan meg neni hatarozhatjuk. De e h^zass^g kOvet-

kezteben 5nk6ntelenul is nemi kozeled^s jott 16tre

Nenadovics es MlMen kozott, Nem folytathatd tehdt

a vojvoda ellenseges magatartasat Karagyorgyeval

szemben sem. Szetfoszlottak a szep dlmok befolydsrol

es hatalomrol s a tanacs elnoke nemcsak napr61napra

osszezsugorodo hataskorben mozgott, hanem

beavatatlanok el6tt ugy tunt fel, mint a fdvezernek

egyik legbizalmasabb hive. Mindez elkedvetlenite

Jakabot, ki sem nagyravagyo remenyeirfil, sem a fon-

dorkoddsrol nem tudott teljesen lemondani.

Midon tehdt 1810 iprilis havaban hlret veve, bogy

keriileteben rablobandak gardzdalkodnak, reszint mert

attol tartott, hogy ha ezeket meg nem zaboldzza, tekin-

telye majd aldhanyatlik ama videken, reszint pedig

felhaszndlvdn ez iirugyet, hogyfeltun6s nelktil elhagy-

hassa Belgradot, hoi helyzete mar folotte kenyelmei-

lenne valt, tdvozott a fovarosbol es visszatert Valje-

voba. Es ekkor Mladen ismet megjelenven a sz6vet-

ben, elfoglalta ott elobbi hely^t s ha nem is nevleg,

de valosagban ujbol 6 gyakorolt abbaii dontfi be-

folyast. ^'•'^

Majdnem ugyanakkor, midon Belgradban ama

orszigban. nevezctcs valtozds vcgbemcnt, mely Nenadovics Jakab-

^^^ megszerze a tanacs

*c'r''V

elnoks^get, t. i. 1809 deczemeipdrtoi

Ka- ber elejen a szkupstina altal kijelolt kovetek is elin-

-TkreTek^"^^^^

Olahorszag fele. Hozzdjuk csatlakozott Jiigo-

bev&doijik vics is, E kit Karagyorgye titkarul rendelt a kuldottseg

°^^^^^- Porecsn^l megallapodtak, hogy onnet magukerratioZ*

_ Kara- kal vigyck harmadik tarsukat Milenkot. Azonban

gyoroyev6de-nagy meglepetesokre Milenko kijelentette, hogy 6

K6Z686* — A2

orosz fdvezdr tobbe nem ismeri el sem Karagyorgyet, sem a tand-


elviszAlyok. 71

csot s ennelfogva nem is megy velok, hanem maga eoyet6rt*»re

helyett a nala tart6zkod6 Grdgicsot kiildi.^^^ kaket

Porecsb61 a kovetek tov4bb haj6ztak a Dundn s

dtkelven a folyon, Kladovondl leptek oldh partra. Itt

taldlkoztak Rodofinikinnal es a menekiilt szerbekkel.

Id6zesuk Kladov6ban hosszasabban tartott, mert Rodo-

tinikin szdndekosan marasztotta


72

NEGYEDIK FEJEZET.

a nep neveben, hogy Rodofinikiii terjen vissza Szer-

bi4ba, mint Oroszorsz^g kepvisel(5je, noha erre nezve

senkitfil sem kaptak niegbizatast. Tov^bb^ Karagyor-

gyenak 6s a tandcsnak kivansagat, hogy kiildessek ki

egy bizotts^g, mely partatlanul iteljeii Rodofinikin

k6t 6vi mfikodese folott, akkent valtoztattdk meg,

liogy e bizottsdg vizsg^lja meg Szerbia helyzetet s

viUgositsa fel az orosz udvart Karagyorgye keptelense-

g6r61 a korm^nyzasra. Azutdii beiktattak egy pontot,

mely szerint jov6re csak oly szerb kovetek lettek

volna elfogadandok az orosz fdhadiszalldson, a kiket

Karagyorgye s a tanacs Rodofinikin jov^hagyasaval

kiildtek oda. Vegre reaallottak arra is, hogy Dobri-

ny^czot az orosz foparancsnoknak, mint a szerb nep

dltal megvdlasztott harmadik kovetet mutassak be.''^^

Ugy latszik, Karagyorgye neszet vette e Kladovoban

szott cselszovenyeknek s hogy az ezekbSl szar-

mazhato kovetkezmenyeket nemileg ellensiilyozza, irt

Bagrationnak. Panaszkodik e leveleben, hogy o fel-

kelok Oroszorszdgt61 segelyt es bardtsdgos tdmoga-

tast remeltek, de a helyett csak azt nyertek, hogy

az oroszok ama hutlen szerbek vddaskodasainak adtak

hitelt, a kik megszoktek az orszdgbol s most olah

foldon flzik fondorlataikat hazajuk ellen. De leginkdbb

Rodofinikint korholta Karagyorgye a herczeghez inte-

zett iratdban. Vegyes bizotts4got 6hajtottunk, igy

szolott, mely higgadtan megvizsgalja Rodofinikin viselt

dolgait Szerbiaban. Ily niodon vildgosan kitfint volna,

hogy az ugynok mindenkor csak szemelyes szenve-

dely dltal vezereltete magat tetteiben. Ezutan pedig

v^dolta, hogy n6hany fonokOt, hizelegven nekik, majd

vagyonnal es hatalommal kecsegtetv6n oket, vegre

meg p6nzzel is megvesztegetven, f6vezeruk ellen enge-


BELVISZiLTOK. 73

detlensegre izgatott. Buniil rotta fel neki azt is, hogy

Szerbidban rendezett allapotok meghonosit^sat s kii-

lonosen a hadsereg kell6 begyakorldsdt megakada-

lyozni iparkodott, v6gre pedig, hogy ligy a ffinokoket,

mint a nepet nienekiilesre osztonozte, inindenkit a

kOzelgo torokokkel ijesztgetven. Rodofinikinen kiviil

meg Leonti metropolitdt is keseru szerarehanydsokkal

illete Karagyorgye.

A f6vezer leveleben foglalt vddak nem ingattak

meg BagratioiinakRodofinikinba vetett bizalmdt.De nem

bocsdtkozott azoknak czafolataba sem, mert nem akarta

Karagyorgyet ingerelni, a kit az oros/- liadi vallala-

tokra n6zve oly hasznos 6s szuks^ges szerb folkeles

legalkalmasabb vezereUl tekintett. Ennelfogva vala-

szaban csak arra szoritkozott, hogy Karagyorgyet,

— a kit kiildnben dicseretekkel halmoza el, — s vele

egytitt a fonokoket cs vojvoddkat inte : hagyjanak

fel a viszah'lyal es miikodjenek teljes egyetertesben,

mert csak igy erdemelhetik meg a czar vednokseget,

a melynek segelyevel biztosithatjak egyediil hazajuk

jov6jet.^^^

Bagrationnak egyetertesre buzdito intese azonban

mindaddig cs:^k tires sz6 maradt, a mig a Kladovo-

ban tartozkodo meuekultek s ktildnosen Rodofinikin

szabadon iizhettek fondorlataikat, melyek folyvast

lijabb meghasonlast ideztek el6 a szerbek kozdtt.

Az orosz tigynok tavozdsa utdn is fentartd Belgrad- Ro''ofin"


74 NEQYEDIK PEJEZET.

szdmban, meg az 6 tanacsaira hallgattak.^-'-' De Kara-

gyorgye es pdrthivei ellen irdnyul6 mukodeseben s az

orosz befolyds megalapitdsdt czelz6 t6rekv6seiben

mindenekfolott Milenk6ra szdmitott.

Az orosz politikdnak nem is volt akkor buzg6bb

hive a porecsi vojvodanal. „Szerbia sorsa 6s megsza-

baditdsa egyediil Oroszorszdgt61 fiigg. Habdr nehdny

f(5n6k hdldtlannak mutatkozott s meg is sertett teged,

(1. i. Rodofinikint) ut6daink dldani fognak haldlod utdn

6s sirod mdrvany kiiszoben s a halhatatlansag oltd-

rdn rojjak le niiajd hdldjukat mindazon j66rt, mely-

lyel irantunk voltdl." Igy irt Milenko Rodofinikinnak

mdr szeptemberben. Kev6ssel azutan, okt6ber kozepe

fele pedig, ekkent szol egy mdsik leveleben, melyet

szinte az orosz iigynokhoz intezett: „Istennek h^la,

Szerbia jeleuleg megmenekiilt a t6rokokt61, de nem

szdmlthat dllando hadi szerencsere, a mig nem jo az

orszdgba orosz sereg, a mely egyediil biztosithatna

a jov6t. Ismeretes Karagyorgye allhatatlansdga kicsiny

es nagy dolgokban s az is, hogy gonosz emberek

uralma alatt all, kik csak Szerbia romlasdra tornek.

Sziikseges tehdt, hogy orosz sereg jojjon hozzank,

hadd gy6z6djek meg a nep Oroszorszagnak j6tetem6nyeir61,

ligy a jelenben, mint a jovoben, mert mar

is ligy nyilatkozik, hogy nem fog tobbe a tOrokok

ellen kttzdeni, ha csak az oroszok nem jonnek ide s

nem kormdnyoznak benniinket. Csak ily modon aka-

dalyoztathatnak meg a gonoszok torekvesei, kik sajdt

hasznukat keresik es szabadulhat meg a nep aggo-

dalmait61."33o

Annak, a ki igy gondolkozott, nem volt sziiksege

biztatAsra, hogy a ffivezer ellen tdmadjon, csak tamo-

gatdsra. Ebben pedig Milenk6 boven reszesult. Rodofi-


BELVISZiLTOK. 75

nikin a rendelkezesere dll6 penzkeszletb61 Bagration

rendeletere a tanacsnak Belgradba 1000 aranyat kiil-

dott, Milenkonak ellenben 4000-et, azon iiriigy alatt,

hogy elelmet szerezhessen csapatjai szamara. A vojvoda

azonban nem kenyeret vett e penzen, hanem

nehany szaz legenyt toborozott, mindenfele kalandos,

elzuUOtt egyenek koztil, a milyenek akkor az egesz

Keleten nagy szammal csatangoltak szerteszet, zsoldert

szolgdlatkeszen bdrkinek es bdrmely ugynek. E resz-

ben nagy segits6gere volt Dobrinyicz is, a ki olah

fbldon szedett ossze egy csapat „betyart", a mint az

effele fegyvereseket Szerbiaban neveztek s kiildte oket

a Dundn 4t Porecsbe. Milenkd e mellett meg a rakon-

czatlan Hajduk-Velykot is a maga reszere vonta.

Midon a ket kovet, Obrenovics es Melentije deczem-

ber elejen Porecsben megjelentek, Milenko mar meg-

tette volt elSkesziileteit s igy nemi onbizalommal

tagadhatta meg az engedelmesseget Karagyorgyenak

es a tanacsnak. A nagyravagyo vojvoda azonban nem

elegedett meg ily puszta nyilatkozattal. A tenyleges

hatalomra vdgyott 6 s az egesz keleti videk ura ohaj-

tott lenni. E czeljanak elereseben mindenekel6tt az

oroszok tdmogatdsara szdmitott. Elfinyere valt kiilon-

ben az a koriilmeny is, hogy a Karagyorgye s a

senatus altal meg deczember havdban kivetett fejad6,

mely a teljesen kiiiriilt ^llampenztdrt volt ism6t megtoltend6,

mindeniitt elenk rosszalast, s6t itt-ott nagy

elkeseredest is sziilt a nep kozott. Felhaszndlando e

kedvez6 viszonyokat, Milenko osszehivta a kornyek

knezeit Porecsre s ajanlvdn nekik, hogy helyezked-

jenek OrOk id6kre Oroszorszag vedn5ksege ala, ki-

jelenti elottiik, hogy az oroszok egyediil 6t segitik

fegyverrel es lOkeszlettel s ezert fSltetlen engedelmes-

seget kdvetelt a maga reszere.


Karagyorgye

76

NBOYEDIK FBJEZET.

jyf^j. ig^Q januar elejen elterjedt a hir Belgr4d-

ienk6eiien.-ban, hogy Milenk6 elszakadt a f6vezert61 s a szo-

Beh6doitatja vett61 s liogy teljesen alavete magdt az oroszoknak.

knizeket. - Nyilt Idzadas volt ez, melynek tovabbterjedes6t Kara-

Miienko ma- gyorgye nem tiirliette egykedvuen. Osszeszedven tehdt

- Kamenszky nehdny ezer fegyverest, januar vegevel megjelent a

or. fovezir Morava v5lgyeben s nehany nap alatt bejdrta a videk

szerez Kara- Icgnagyobb rcszct. Harom ktilonbozo helyen egybe-

gyorgye 68 gyujte maga koiul a falusi knezeket s felszolitd 6ket,

DobrinyAcz jclcntsek ki, hogy kit tartanak fovezeriikul, 6t-e vagy

kozott. Milenkot? Az egyhangii vdlasz igy hangzott: jol tud-

jak mindnydjan, hogy 6 a fdvezer s hogy csakis az

6 parancsainak kell engedelnieskedniok. Miert hajoltak

tehat megis Miienko szavara? kerde tovabb Karagyorgye.

Erre a knezek azt feleltek, hogy a nep mar

belefaradt a hosszas harczokba s megiinta a torokok

reszerol szenvedett folytonos hdborgattatdst. Mint-

hogy pedig Miienko erosen ullitotta volt, hogy orosz

segedcsapatok fognak az orszagba jonni, a mint ezt

Kodofinikin megbizdsdhoz kepest Dobrinyacz es Leonti

metropolita jelentettek Krajovabol, s a vojvoda mar

el is rendele, hogy az oroszok szamara szekerekrol es

elelemr(51 gondoskodjanak, — a knezek ligy hivek^

hogy a gondjaikra bizott nep erdekeben cselekednek,

ha elpartolvdn Karagyorgy6t61 s a tobbi szerbektol,

Miienko melle allanak s ily modon biztositjak maguk-

nak az oroszok oltalniat. Karagyorgye ekkor hoi

fenyegetve, hoi tanacsolva inte a knezeket, hogy

tobbe ne fogadjanak szot Milenkonak. maga, fo-

vezer letere jobban ismeri az orszag dolgait, mint a

vojvoda. Bizonyitgata azutdn, hogy hidba vdrnak

orosz seg^dcsapatokat ; a mi pedig a torokoket illeti,

folosleges, hogy tSliik feljenek, mert ezentiil oly nagy


BELVlSZlLYOK. 77

hadero, mint a mult evben, nem tamad tObbe Szer-

biara s ha egyes martalocz pasak be is tornenek,

ezeket konnyen visszaverhetik. Midon vegre nehany

el61j^r6 helyett, kik nem jOttek el a tandcskozasra,

mdsokat nevezett ki es meg elrendele, hogy csak a

vagyonosabb lakosok fizessenek egy aranyat az uj

ado fejeben, a szegenyebbek ellenben sokkal keveseb-

bet, a knezek teljesen meghodoltak s ujbol huseget

eskudtek Karagyorgyenak. Az ekkent helyreallt egyet-

ertest aztan a falvakban, a hoi Karagyorgye megjelent,

mindeniitt nagy vigsaggal iinnepeltek meg.

Milenko Porecs szigeten megvonulva, csak a tavol-

bol szemlelte a fovezer mukodes^t. Belatvan, hogy a

nep legnagyobb r6sze megis csak Karagyorgye koriil

sorakoznek, ha kett6jiik kozott valasztania kellene,

nem mozdult Id megerSsitett feszkebfil. De azert nem

hagyta abba makacs ellenzeset. Mid6n Karagyorgye

lecsillapitvan s megnyerven ujb61 a Morava volgye-

nek lakossagdt, Milenkot szinte engedelmessegre szolittatta

fel, a vojvoda daczosan valaszola, hogy 6 nem

ismeri el soha tSbbe sem a f


78

NEGTEDIK FEJEZET.

leges uralma alig terjedt a kicsiny porecsi szigeten

tul. A tavasz vege fele azonban, middn mar penze

fogyt^n volt, betyarjai beketlenkedni kezdtek s a

felol is meggyozodott, hogy az orosz ffihadisz^llason

a megujulo tordk hdboruban ismet Karagyorgyera

szamitottak leginkabb; a vojvoda kibekiilesre gondolt,

amit orosz kozvetitessel velt legsikeresebben elerhetni.

Es valoban Kaminszky grof, az lij orosz foparancsnok

majus havaban levelet irt Karagyorgyenak, felszolit-

van 6t, hogy bekiiljon ki Milenkoval es Dobrinyaczczal

s bocsassa meg nekik eddigi vetsegeiket. Karagyorgye

hajlott a tandcsra, mert szuksegesnek tarta, hogy a

kiilonben vitez ket vojvoda ismet kdzremiikodjek a

kdzelgo harczokban. A czivodo felek tehat megnyu-

godtak. Milenko visszanyerte el6bbi allasat, mint a

pozsarevaezi keriilet fonbke s Dobrinyacz is haza-

terhetett.3"

Miienk6, Do- A kibekulcs azonban nem volt oszinte. Karagyorgye

n6dovio8 68

ellensegoi meg az 1810 nyarat betoltd harcznak koze-

Obrenovios pett is tovdbb tiztek fondorlataikat. Es e tekintetben

gjj^y,,"^'*"" nemsokdra lijabb tarsat nyertek. Obrenovics Milan,

letenni akar- ki a szorb kovetok visszateresevol Bukarestben maradt

gyets'egymls^

kit, mint emlekeztink, Rodofinikin teljesen megnyert

kbzt feiosz- yolt, 1810 junius havaban Zuccato orosz tabornok

szigot"- Az csapataval egytitt Szerbiaba jott. A Krajnaban es a

d88zee8kuv68 Morava menten, hoi hosszasabban tartozkodott, gya-

'kori megbeszelesek folytak aztan kozte, valamint

Milenko 6s Hajduk-Velyko kozott. Utobb ellatogatvan

Bruszniczaba, Uzsiczaba es Belgradba, Mildn mas el6-

gedetlen fondkokkel is erintkezesbe lepett. Nenadovics

Jakab ertesiilv^n nezettdrsainak mukodeserol, szinten

igyekezett sajat keriileteben a maga reszere vonni a

kisebb fdnokdket, Dobrinyaczczal s a hasongondolkozasii


elviszAlyok. 79

vojvodakkal pedig levelvaltds altal iparkodott egyet-

^rtesre jutni.

Mikent az el6bbi evekben, ligy ez alkalommal is

tulajdonk6pen Karagyorgye ellen irdnyult ez a surges-

forges. Ugy Idtszik azonban, hogy azok, kik e moz-

galmat titokban szitottak es vezettek, Milenko, Dobri-

nyacz, Nenadovics es Obrenovics Mil4n nem elegedtek

meg tobbe azzal, hogy minel szelesebb korben pusz-

tan ellenszenvet tamasszanak a fovezer ellen, hanera

most mdr hatarozott tervben allapodtak meg. J61 tud-

tak, hogy koziilok egyik sem foglalhatja el a Kara-

gyorgye helyet, mert nem tiirtek volna meg, hogy

barmelyikdk is a tdbbiek folibe emelkedjek. Ennel-

fogva abban egyeztek meg, hogy egyesult erovel

megfosztvan Karagyorgyet a hatalomtol, az orszdgot

maguk kozt felosszak s mindegyik fiiggetlenul ural-

kodjek sajat oszUIyreszeben, csak a kdzos veszely

esetere ig6rven egymasnak kolcsonos segelyt. Remel-

tek egyszersmind, hogy az oroszok tdmogatni fogjak

6ket e szandekuk el6reseben, mintegy megjutalma-

zand6k 6ket azon foltetlen husegert, melyet a czar es

kormanya irdnt eddigele tanusitottak volt.

Ha e terv sikerul, Szerbiaban sohasem k^pzodhe-

tik 411am, a tartom^ny apro, egymassal folytonosan

cziv6d6 teriiletekre szakadt volna szet. A szerbek sze-

rencsejere mdskent alakultak a viszonyok. Karagyorgye

erelyen megtOrt e particularistikus tSrekvesek hatdsa.

De azert nem tflntek el azok egeszen s id6r61-id6re

lijult erdvel fellobbanva m6g evtizedek multan is vesz6-

lyes bonyodalmakba dontek az orszagot.

A negy vojvoda drmdnykodasa nem maradhatott

sokdig titokban. Karagyorgye (^s Midden csakhar red-

jottek, hogy osszeeskuves van keszuloben, de a valo-

nak csak v61etlen dltal jutottak tudomdsdra.


80 NEGYEDIK FEJEZET.

Mid6n Karagyorgye oktoberben a Drina mellett

tdborozott, egy napon Lazarevics Luka tdbor&ba lepett

s a beteg fonokot szidalmazni es fenyegetni kezd6.

Ldzarevics, ki Nenadovics Jakab bizalmasa volt, azt

hiven, bogy a fovezer mar redjott a titokra, ijedteben

mindent elbeszelt, a mit tudott. Nemsokara ezutan

reszint Mlddennek, reszint maganak Karagyorgyenak

sikeriilt megnyerniok Obrenovics Milan titkarat, Voj-

novicsot, a ki elarulta az egesz osszeeskiivest, annak

czeljat es reszleteit, megnevezven egyszersmind a voj-

vod^kat is, kik abban reszt vettek.

Obrenovics KaragyoFgyc el6re gondosan elpalastol^, hogy erte-

'"orM^^ifa'

siilt ellensegeinek szandekdrol. De mar ekkor arra

menekiii, ha- gondolt, hogy mily modon t6plietne szet a hdlot, mely-

lyorTyeflla-ben

fit mcgfogni akartdk. TJgy latszik, Obrenovics

nusitjdk aiap- Milan megsejt^, hogy a fovezer tudomassal bir az

taianui.

gjjgj^g 325^4 fondorlatokrol. Felv6n Karagyorgye boszii-

jatol, Mildn mindenutt hirdete, hogy 6 nem marad

Szerbiaban, a mig orosz sereg nem j5n dllandoan az

orszdgba. Es valoban november vege fele a kivonulo

oroszokkal egyiitt visszatert Bukarestbe, a hoi nehany

het mulva meg is halt. Ez alkalommal altalanosan

elterjedt a hir Belgradban, hogy Karagyorgye mer-

geztette meg 6t.^^^ Nines egyetlen egy adat sem, mely

e vad alaposs^g^t bizonyitana. De a t6ny maga,

hogy ily folteves keletkezhetett, arra vail, hogy Milan

engesztelhetetlen gyulolete es ellenseges indulata Kara-

gyorgye irant, mdr ismeretes volt s ennek kSvetkez-

teben a kozvelemeny bar nem menthet(5nek, de leg-

alabb megfoghatonak taldlta volna, ha a fovezer oly

eroszakos modhoz nyul a vojvoda ellen.

Mil4n kimultdval Szerbiaban maradt tarsal er6s

t&masztol fosztattak meg. Nagyobb ovatossagot tanu-


,

belviszAltok. 81

sitanak tehdt mukodesiikben, de azert nem hagytak

"'"«" '«"'

tninyzbta-

fel az armanykodassal. Sot mid(5n az 1811. ev kez-„io«ot akar

deten hiret vevek, hogy orosz csapat fog Szerbidba »"rvezni,

flbbfl bolB"

bevonulni, melynek ktildeset meg Obrenovics eszko- vonni az ei6zQlte

volt ki, lijabb iie


82 NEOYEDIK FEJEZET.

dok a kiilugyek, az igazsdgugy, a beliigy, a nemzeti

penztar es a hadiigy osztdlyaiban inteztetnek el s

mindegyik osztaly elen egy igazgato all. Ezen igazgatok

kepezik ezentiil a tulajdonkeppeni szovetet, vagy a mint

neveztetett, kormanyzo tanacsot. A regibb tanacsosok,

kik meg a senatusban iiltek, nemzeti vagy f6torveny-

szekke alakulnak, melyben az igazsagugyi igazgato

viszi az elnokseget. A tobbi fonokok es pedig ligy a

mar letezok, mint a meg kinevezendok mindnyajan

vojvoda czimet kapnak, egymaskozt teljesen egyenldk

es rendeleteket csak Karagyorgyetol es a tandcstol

kotelesek elfogadni, vagy attol, kit a f6vezer haborii

eseteben, mint parancsnokot megjelol.

E szervezes tagadhatatlanul nagy elSnyere valha-

tott a kormanyzasnak, az allami iigyekre nezve szak-

szerfl foglalkozast allapitvan meg s rendszeresebb

kezelest letesitven. Ez azonban csak mellekes czel

volt. Mladen tervenek jelentosege a szemelyi kerdes

megoldasaban, t. i. az igazgatosagok betOlteseben rej-

lett. Javaslata szerint Milenko a kiiliigyek, Dobrinyacz

az igazsagtigy, Nenadovics Jakab a belugy, Markovics

Szima a nemzeti penztar, 6 maga pedig a hadiigy

igazgatoja gyanant lett volna megerositendo a szkupstina

altal. Helyesen szamitott Mladen, midon a kormanyzo

tanacsnak ilyen osszetetelet tervezte. Mert az ele-

gedetlen vojvodak, ha az igazgatoi czim es hataskor

altal csabitva Belgradba kdltoznek at, ami valoszinu-

nek latszek, elvesztik azt a fontossagot, a melyet

keriileteikben birtak, a nelkiil hogy a kozpontban be-

folyast gyakorolhattak volna. A senatusban ugyanis

a ddnto szo mindenkor a Karagyorgyee volt, ki ott

mindannyiszor megjelent, valahanyszor bonyolultabb

vagy altalanosabb erdeku kerdesek meriiltek fel s


elviszAlyok. 83

egesz tekintelyet latba vete, hogy akaratanak ervenyt

szerezzen, De a mi a legf6bb volt, Mladen, mint lat-

tuk, maganak es Markovics Szimanak, a fovezer sze-

melyes hivenek tarta fenn az intezkedest a katonai

dolgok s a kozjovedelmek folott, tehat a leglenye-

gesebb ket iigykorben, melyek mellett a tobbi igaz-

gato jelentosege teljesen eltorpiilt. Nem vala tehat

alaptalan a remeny, hogy ily modon megbenittatik a

harom vojvoda ellenzekeskedese, egyszersmind pedig

nemcsak epsegben fenmarad, de meg erosbodik is

Karagyorgye hatalma s ezzel egyiitt Mladen be-

folyasa.

Ez a ketsegkiviil iigyesen es ravaszul kigondolt

terv azonban vegkep meghiiisult volna, ha az elegedetlen

vojvodak felismerven annak titkos czeljat, nem

fogadjak el a nekik szant igazgatoi allast. Hogy ennek

elejdt vegye, Mladen a szkupstina elibe terjesztendo

pontozatok koze felvett egy oly ertelmut is, hogy a ki

rea nem all az lij szervezetre, szamuzessek az or-

szagbol.^-^^

Ekkent miuden elokeszittetven, Karagyorgye januar

masodik felere hivta egybe a szkupstinat. Sietni kel-

let a tanacskozasok megkezdesevel, mert az orosz

csapatok mar megindultak Olahorszagbol Belgrad fele

s fel6 volt, hogy Milenko es Dobrinyacz az oroszok

tamogatasaban bizva, majd megakadalyozzak a ter-

vezett hatarozatok kimondasat.

Karagyorgye januar 11-iken erkezett meg a fo-

varosba, a hoi mar osszegyiilekeztek a szkupstina

tagjai. Csak a hdrom elegedetlen vojvoda hianyzott.

A Duna jege s a nagy h6fuvasok ^Ital akadalyozva

az oroszok csak lassan haladtak s meg tobb napi

jarofoldre valanak Belgrddtol. Ennelfogva Milenko es


84

NEGYEDIK FEJEZET.

Dobrinyacz sem jelentek meg a szkupstinan, b^r 6k

if5 meghivattak volt. Nenadovics Jakab pedig mar

Zabreczig jutott, de ott ertesiilven a felol, hogy ket

tarsa tdvol maradt, betegseget szinlelt s fiat, Jefremet,

kiildte maga helyett.

Karagyorgye nem torodven a vojvodakkal, mar

januar 25-iken megtarta az iilest, mely meg aznap

egyhangulag es valtozatlanul megerosite az elfiterjesz-

tett hatarozatokat, egyszersmind iijbol huseget fogad-

van Karagyorgyenak. Csak Lazarevics Luka, Vulicse-

vics Vuicza es Obrenovics Milos nem voltak megele-

gedve az eredmenynyel. Latv^n azonban az oriasi

tobbseget, mely oly lelkesultseggel nyilatkozott a fd-

vezer mellett, nem mertek felszolalni. Masnap, januar

26-ikan Karagyorgye szetereszte a szkupstinat, nogat-

van a resztvevoket, hogy terjenek mielobb haza kerii-

leteikbe. Attol tartott ugyanis, hogy ha a kOzeledo

oroszok a gyiilekezetet meg egyutt talaljak Belgrad-

ban, az oket kisero elegedetlen vojvodak kedvez


BBLVISZiliYOE. 85

keziink, Palezsben varta be a szkupstina tanacskoza-

sainak eredmenyet, most midon halla, hogy tarsal

otthonhagytak csapataikat, hasonlokep fedezet nelktil

jott a varosba. Jakab ugyanis, bar titokbaii szunteleniil

fondorkodott a fovezer ellen, fianak hazassaga ota

nem akart nyiltan szakitani Karagyorgyeval es kiilo-

nOsen Mladennel. Ez okbol el6nyosnek velte, ha vara-

kozo semleges dllast foglal el, vegre is ahhoz a part-

hoz csatlakozvan, a melynek reszere dol el majd a

gyfizelera a kikeriilhetetlennek latszo kuzdelembeu.

Ketsegtelen, hogy ily koriilmenyek kozott Milenko Karagyorgye

Git&volitja

es Dobrinyacz nem fejthettek ki erelyesebb tevekeny-Hajduk-veiy-

seget. Mindazaltal Karagyorgye aggodalma nem szunt ^^^- — ^^"*

. ezredes nem

meg. Felt Velykotol, a kinek betyarjai nagy zavart i^p kozbe

idezhettek volna elo es kiilonosen felt az oroszoktol,

M'lenM 6s

a kik, ha ellensegeinek fogjak partjat, konnyu szerrel 6rdek6ben,

megbuktathattak volna 6t. E ket iranyban kellett tehat

'


86 NEGYEDIK PEJEZET.

rendeztetett Midden dltal, a melyen rajta kiviil meg-

jelentek meg Balla az orosz tisztekkel, tovabbd Milenko

es Dobrinydcz is a jelentekenyebb szerb fonokokkel.

Ebed ut4n Karagyorgye, az egesz tarsasag altal kovetve,

elkisere Ballat lakasara s litkozben Milenkoval czivo-

dast kezdett, mely mind hevesebbe valvan, vegre meg-

hagyta legenyeinek, hogy vegyek el a vojvodatol

kardjdt, 6t magat pedig zarjak el. Midon pedig Balla

kerte Karagyorgyet, hogy ezt ne tegye, kiilonosen

az 6 hazaban, a hoi Milenko is lakik, a kit ennelfogva

vendegeiil tekint, a fovezer igy sz61ott az orosz

parancsnokhoz : Uram, mond meg nekem oszinten,

azert jottel-e Szerbiaba, hogy Milenkot es Dobrinyaczot

ellenem vedelmezd? Meglepte e kerdes Ballat, de

tudvan, mily sulyt fektetnek az orosz fohadiszallason

arra, hogy a szerbek harczkepessege a fonokok viszaly-

kodasa kovetkezteben csorbat ne szenvedjen, rainden

habozas nelkiil ekkent valaszolt : nem azert jottem

en, hogy akar MUenkot es Dobrinyaczot vedjem elle-

ned, akar teged 6 elleniik oltalmazzalak, hanem azert,

mert eloljaroim kiildtek ide, hogy segitsegere legyek

a szerb nemzetnek a te parancsnoksagod alatt. Erre

Karagyorgye Ballahoz lepett. Ha igy van, monda,

engedd meg, hogy a czar helyett neked csokolhassak

kezet. Az orosz parancsnok azonban elvonta kez6t s

megolelven a fovezert, arczon csokolta 6t.

Karagyorgye most mar tudta, hogy nines mit tar-

tania Ballatol s hogy a ket vojvoda nem szamithat

az oroszok tamogatasara. Valdban Milenko es Dobri-

nydcz teljesen magukra maradtak. Csak Zsivkovics,

Karagyorgyenak ez a legkonokabb eUensege biztatta

oket, hogy szedjenek ossze nehany legenyt, iissenek

rajta Mladenen, konczoljak fel 6t s ekkor Karagyorgye


BBLVI8ZALT0K. 87

megijedven, vagy teljesiti az 6 akaratukat, vagy pedig

a Sumadijaba nienekill ; egyszersmind igerte Zsivko-

vics, hogy 16szert is szerez, de hasztalanul. A ket

vojvoda nem volt kepes tobbe ily meresz tettre.

Masfelol azonban nem akartak Karagyorgye s a tanacs

rendeleteinek sem engedelmeskedni. Ugy veltek, hogy

ha egyszeruen el nem fogadjak a felajanlott igazgatoi

tisztseget, majd visszaterhetnek keriileteikbe s ott

folytathatjak az ellenkezest. Karagyorgye talan a ravasz

Mladen altal figyelmeztetve, nyomara jott e szandeknak

is s mar februar 13-ikan megtette az ellen a

kell6 intezkedeseket. Mindenekelott meghagyta Szte-

fanovics Jovannak, egy moravavolgyi fonoknek, kiben

fbltetlentil megbizhatott, hogy vegye at a parancs-

noksdgot Porecsben; Milenkot es Dobrinyaczot pedig,

ha ott jelentkeznenek; semmi szin alatt se ereszsze

be a varba; a ket vojvoda legenyeit vonja a maga

reszere es adja meg nekik eddigi fizetesoket, egy-

szoval gyakoroljon ama videken teljes hatalmat, de

kizarolag a fovezer rendeleteinek ertelmeben. Milenko

csal4djanak eltavolitasat illetoleg nemsokara utasitast

fog kapni, addig azonban iigyeljen, nehogy a vojvoda

gyermekei vagy haznepe bantodast szenvedjenek. Es

hogy Sztefanovics teljesithesse is e parancsot, Kara-

gyorgye Vuk vojvodat kiildte 50 fegyveressel segit-

segere Porecsbe.

Egy nappal kes6bb a fovezer Popovics es Momirovics

fonokoket felszolittata a tanacs altal, hogy

helyezkedjenek el a kladovoi varban s a kortil fekvo

falvakban, egjszersmind pedig kiildjenek ket jo agyiit

Gurguszovaczba az ottani knez rendelkezesere. Ez az

intezkedes a megbizhatatlan Hajduk - Velyko ellen

iranyult.


88 - KBOYEDIK FBJEZET.

Ekkent minden oldalrol biztositvan magat a ket

vojvoda ellen, Karagyorgye ugy velte, hogy most

mar nyiltan fellephet. De tekintettel a folkeles iigyenek

elobbi evekben tett szolgalataikra s valosziniileg

a Belgradban levo oroszokra is, egyel6re nem akart

eroszakot alkalmazni ellenok. Milenko es Dobrinyacz

tehat, — Nenadovics Jakabrol nem volt tobbe szo,

mert 6 kijelente liozzajarulasat a szkupstina hatarozataihoz

— , meghivattak a tanacsba, hogy nyilatkozzanak

az lij szervezes folott, melynek megallapi-

tasakor nem valanak jelen. Mindketten elleneztek azt.

Ebbol haves szovaltas keletkezett, a melynek folya-

maban, mint mondjak, a konnyeu haragra lobbano

fovezer meg pisztolyt is ragadott Milenkora. A jelen-

levok megakadalyoztak a tettlegessegeket s igy az

osszekocczanas nem terjedt tiil a szobeli czivodason.

Karagyorgye azonban mar ekkor eltokelte volt, hogy

alkalmazni fogja a szkupstina hatarozatainak ama pont-

jat, mely szamuzest mondott azokra, a kik nem fogad-

tak el az lij szervezetet. Azonnal ertesitette is hivet,

Sztefanovicsot, hogy Milenko es Dobrinyacz konok-

saguk miatt szamuzetni fognak. Egyszersmind isme-

telten utasita a porecsi parancsnokot, hogy a ket

vojvodat vagy kiildotteiket, mindaddig mig tole, t. i.

a fovezertol rendelet nem erkezik, be ne ereszsze a

varba; ha pedig elobb jonnenek oda s megkiserlenek

erovel behatolni, alljon ellen, fogassa el s kotoztesse

meg, sot ha maskent nem lehet, olesse meg oket.

Hogy azonban a torvenyessegnek legalabb latszata

mindvegig fentartassek, Milenko es Dobrinyacz iras-

ban szolittattak fel, hogy foglaljak el a szkupstina

altal nekik szant es megszavazott igazgatoi tisztseget.

Szinten irasban valaszoltak, hogy ezt nem tehetik.


BELVI3ZALY0K. 89

hanem azon esetre, ha nem engedtetnek meg, hogy

eddigi allasukban maradjanak, ligy mindegyikok sajat

helysegebe vonul vissza s ott akkent fognak elni.

mint kozonseges falusiak. Erre azt^n a tanacs kimondta

a szamuzetest, megfeleldleg a szkupstina tobbszor

emlitett hatarozatanak.

Masnap falragaszok hirdettek Belgrad lakossaganak

a tanacs iteletet, mely uto'ol) megkuldetett a

videken lako fonokoknek is. Az itelet elismeri a ket

vojvodanak a haza szolgalataban szerzett nagy erde-

meit, de eg}Tittal felsorolja meg sokkal nagyobb vet-

segeiket, melyek az orszagnak annyi Ijajt es kart

okoztak.* Mindez azonban megbocsattatott volna nekik,

igy hangzik tovabb az itelet, ha elfogadjak a hiva-

talt, melyre a szkupstina oket kinevezte es elismerik

az uj rendszert. De mivel ezt nem tettek, kiuzetnek

az orszagbol csaladjaikkal egyiitt. Ennek kovetkezte-

ben a tanacs meghagyta az osszes vojvodaknak, hogy

ezentiil kertiljenek mlnden osszekottetest az eliteltek-

kel, mihez meg azon fenyegetest fazte, hogy jOvoben

hasonlo vetsegekert hasonlo biintetes fog erni min-

denkit; a ket vojvoda sorsa szolgaljon tehat into pel-

daul valamennyinek. Egj-uttal megvalasztattak a szam-

• Mileokot azzal vadolta az itelet, hogy Porecsben Kara-

gyorgye s a tanacs ellen fellazadt ; hogy

Oroszorszagbol a szerb

nemzet szamara kUldott bizonyos osszegeket sajit legenyeire

koltott el; hogy a szerbek es oroszok kOzdtt valtott es csolnakon

kozvetitett leveleket Porecsnel eroszakkal hatalmaba keri-

tette, — Dobrinyaczot pedig, hogy a kameniczi vereseg utan

sereget szetbocsata, maga pedig Belgradba s utobb Olahor-

szagba menekiilt; hogy ott jogtalanul, mint a nemzet kovetje

viselkedett; hogy a kladovoi vamhivatalnal osszegyUlt penze-

ket eltulajdonitotta.


90

NEGYEDIK PEJEZBT.

kivetettek helyebe kiiliigyi igazgatov^ Radonics Mihaly

es legfobb birova Mdrkovics Ilija.

Karagyorgye Karagyoigye czclt ert. Leghatalmasabb ellenfele-

- Qbrenovios n^k eltdvolittatasa az orszagbol tenynye valt. Az ar-

Miios kegyeh nianykodo vojvodakat ugyanaz a vegzet erte utol, a

"zsivkovior D^^ly^t ok szantak volt a fovezernek. De midon kioi6horsz6gba

niondatott az itelet, mintha csillapult volna Kara-

KaragyorgTe SY^^SJ^ haragja. Mindont ligy rendezett el, hogy a

ffive26r86g6- tavozok kimeletes banasmodban reszesiiljenek. Milenko

"eiisme^rSse.

^s Dobrinyacz kijelentek, hogy Olahorszagba ohaj-

tanak koltozni. E kivansaguk nem is talalt ellenzesre.

Nehany szerb fegyveres es orosz kozak fedezete alatt

kisertettek az olah hatarig. Es e csapat nem annyira

orizetul, mint inkabb azon okbol adatott mellejok,

hogy az liton ne erje oket bdntalom. Ezenfeliil Kara-

gyorgye elrendele az lij porecsi parancsnoknak, hogy

az atutazo Milenkotol bizonyos osszeget, melyet az

adobol a var fentartasara keUett volna forditania, ne

koveteljen vissza, tovabba, hogy a vojvoda osszes

ingo 6s ingatlan vagyonat tetszese szerint ertekesit-

hesse, vagy abbol annyit, a mennyit akar, magaval

vihessen. ^^^

A ket vojvoda kiutasitasa Szerbiabol ketsegkiviil

nagy diadal volt Karagyorgyera nezve es pedig any-

hyival inkabb, mert a szamuzetes alig nehany nappal

az oroszok bevonulasa utan tortent, mely esemenytol

Milenko es Dobrinyacz eppen a f6vezer megalaztata-

sdt es sajat hatalmuk erosbbodeset remeltek volt.

Nem csoda tehat, hogy a kesertiseg erzetet, melyet

a tavozokban a reajuk .mert biintetes keltett, nagy

mervben novelte az a koriilmeny, hogy senki sem

fogta p^tjukat s hogy eluzetesiik a legnagyobb csend-

ben folyt le. Csak Nedoba kiserlette meg Karagyor-


BELVISZALYOK. 91

gyet engedekenysegre birni, de eredmenyteleniil. A

ket vojvoda nem is turhete egykedvuen tekintelyenek

e teljes elhanyatlasat. Ugy 14tszik, hogy az alatt, a

mig ugyeik rendezese vegett a pozsarevaczi keriilet-

ben tartozkodtak, sikeriilt a lakossag egy reszet fel-

izgatniok. Mert alig hogy elhagytak az orszagot, moz-

galom tort ki a Morava volgyenek nehany falujaban.

Karagyorgye a belgradi betydrokkal csakhamar a

helyszinen termett s oda rendele a szomszedos f6-

nokoket is hadjutalekaikkal. Osszeiitkozesre azonban

nem keriilt a dolog. Megjelenese elegendo volt arra,

hogy a forrongas lecsillapuljon, vilagos bizonysagul,

hogy milyen befolyassal birt a nepre, meg oly vide-

keken is, hoi az elobbi vojvodak hosszii idon at

folyvast ellene tortek.

A tobbi fonokokkel egyiitt, a kik Karagyorgye

felszolitasanak kovetkezteben a Moravahoz siettek,

megjelent ott Obrenovics Milos is, a kes6bbi fejede-

lem. Milos, legalabb titokban, mar tobb ido ota szinten

a Karagyorgye ellensegeihez csatlakozott. Ugy

latszik, occse, Milan, birta 6t elpartolasra a fovezertol,

midon 1810 nyaran beutaza az orszagot. Milan halala

utdn elterjedven a hir, hogy Karagyorgye mergeztette

meg 6t, Milos meg inkabb felingeriilt. lly hangulatban

ertesiilt a fel61, hogy az oroszokkal egyiitt Milenko

es Dobrinyacz is visszatertek Belgradba. Azonnal irt

a ket vojvodanak, buzditvan oket, hogy csak folytas-

sak erelyesen es csuggedetleniil mukOdesiiket a f6-

vezer ellen, mert ha sziikseges, rSvid idon 2000 fegy-

veressel 6 is segitsegiikre fog jonni. E level, mely a

szamuzottek tavozasa utan erkezett a fovarosba, velet-

len altal Mladen kezeibe jutott s igy termeszetesen

Karagyorgye is megtudta annak tartalmat. De hall-


92

NEGYEDIK FEJEZET.

gatott, kedvezS alkalomra varvaii, hogy Milost megfenyithesse.

Ez alkalom a moravavQlgyi mozgalom

elfojtasa utan onkent kinalkozott. Pozsarevaczba erven

Karagyorgye, legenyeivel koriilfogta Milost s csak

annyit mondott neki: vadolnak teged, menj hat a

tanacsba es igazold magadat. Ezutan magaval vitte

6t Belgradba s atszolgaltata a senatusnak itelethozas

vegett. De voltakep sem Karagyorgye, sem Mladen

nera akartak szigoriian elbanni Milossal. Mladen, ki a

tanacsban elnokolt, felmutatvan a levelet, kerdeseit

akkent forgata, hogy Milosnak kOnnyii lett volna vala-

szolnia: akar, hogy a levelet egyaltalaban nem 6

iratta, akar pedig, hogy masnak unszolasara mondta

volt tollba. A buszke vojvoda azonban nem tagadta

meg, a mit tett, s legkevesbbe sem iparkodott elhari-

tani magarol a felelosseget. Sot hatarozottan kijelente,

hogy 6 iratta a levelet s hogy e reszben senki sem

befolyasolta 6t. Mladen erre elegendonek velte, hogy

megfeddje Milost, a ki viszont huseget es engedel-

messeget fogadott a fovezernek s a tanacsnak. Ekkent

aztan bocsanatot nyert.

Karagyorgye legkonokabb ellensegei koziil hatra

volt meg a gazdag s ennelfogva befolyasos Zsivko-

vics. A fovezer, hogy hatalmat ereztesse vele, Bel-

gradban bebortonoztete 6t, nem sokara azonban ma-

gahoz hivatta Topolaba s ott megkegyelmezett neki.

Zsivkovics tapasztalvan, hogy a hatalmas ket vojvo-

danak kiuzetesevel az 6 ideje is lejart, elhagyta

Szerbiat s Oldhorszagba kSltozott.

Vegre Leontira is sor keriilt. Visszaterte ota igen

ovatosan viselkedett ugj-an, mindazoualtal nem tflrtek

meg 6t a fdvarosban. Kragujevacz rendeltetett szamara

lakhelyiil, a honnet nem volt szabad tobbe ki-


BELVISZAiTOK. 93

mozdulnia. Az arnianykodo fopap okulva baratjainak

sorsan, ezentiil tartozkodott minden beavatkozastol a

politikai iigj'^ekbe. ^^"^

Karagyorgye tehat legyozte ellensegeit s ennek

kovetkezteben megsziintek a belviszalyok is. Olykor-

olykor feltamadt ugyau meg a particularistikus szel-

lem, Karagyorgye kenytelen volt meg t5bb izben sikra

szallani a hatalmat veszelyezteto fondorlatok ellen, de

ez aprobb mozgalmak nem oltottek tobbe oly merve-

ket, mint ama meghasonlas, mely eveken at diilt a

f6n6kdk kozOtt s a kepzodo szerb allamot mar az

alakulas els6 korszakaban vegromlassal fenyegete.


OTODIK FEJEZET.

Szerb lazadasok Magyarorszagban (Vogany, Krusicza)

1807—1808. — Belgrad megszallasanak terve.

Kis nepek vegzete : hogy csak annyiban birnak

nemi jelentoseggel, a mennyiben hatalmasabb allamok

versengeseben mint tenyezok szerepelnek. A szerbek

forradalma is magaban veve csekely fontossagu esemeny

volt a napoleoni harczok okozta vilagrendito

zurzavar kozepett. Kivalobb mervben csak Ausztria

erdeklodott a keresztyen raja mozgalma irant, a szom-

szedsag reven. Ama raasik nagyhatalom, Oroszorszag,

melynek kiilpolitikajaban mar regota nagy szerepet

jatszott a vallaskozosseg, eleinte feltiino kozonyosse-

get taniisitott az egyenl6hitu nep sorsa irant. Ekkor

meg Szerbia kiviil esett a hagyomanyos orosz tdrek-

vesek koren.

Forduiat Az orosz-torok hdborii megindult^val azonban neve-

i809-ben.

zetes forduiat allott be e viszonyokban.

A hadjarat masodik eveben az oroszok atkeltek

a DunaD s a szerbeket is bevontak muveleteikbe.

Es ekkor egyszersmind oly teriiletre leptek, melyen

Ausztrianak tortenelmi fejlodesen alapulo jogos ige-

nyeit kellett erinteniok. Nem csoda tehat, hogy fel-

riadt Ausztria feltekenysege. Masfelol termeszetes az

is, hogy Oroszorszag, a siker altal osztonozve, ezen-

tiil Szerbiat fontos tenyezoiil tekinte keleti politika-

jdban.


VOGiMYI LlZADi.8 95

Erezte mindket hatalom, hogy ezen paranyi terii-

leten most mar nagyobb erdekek forogtak szoban,

mint a szerb fOlkeles es gyozelmenek, vagy levere-

tes6nek kerdese. Ausztria 6s Oroszorszag merkozese

a keleten gyakorlando fenhatosagert kikerulhetetleniie

valt. Es Szerbia ez id6 ota e merkozes szinhelyeve

lett. Toresre azonban nem keriilt a dolog a ket nagy

birodalom k5z6tt. Oroszorszagot nem fenyegethete

nagyobb veszely, mintha eppen akkor, midon habo-

riiba keveredett a portaval, Ausztria is ellene fordul.

Emez pedig rettegve Napoleont, ovatosan tartozkodott

a nyilt osszezordiilestol Oroszorszaggal, melynek sege-

lyere meg mindig szamitofct a franczia hoditasokkal

szemben. De bdr egyik fel sem ohajta a szakitast,

azert megis mindegyik szivosan ragaszkodott czeljai-

nak megvalositasahoz a Szava es az alDuna menten.

Nem tamadhatvan nyiltan egymas ellen, sot kenyszerlil-

ven fentartani a baratsagos viszonyt vagy legalabbannak

latszatat, ligy Ausztria mint Oroszorszag a mindenkor

legczelszerubbnek velt, leplezett modon es eszkozokkel

igyekeztek megvedeni sajdt erdekeiket egymas rovdsara

is. Ekkent fejlodott feltartoztathatlanul az a lappango

versenges az osztrak es orosz befolyas kozott, mely

a XIX. szazad elejen Szerbiaban kezdodve, utobb a

Balkan felsziget nepeinek torteneteben a legfontosabb

mozzanatot kepezi.

1.

A hatar6rvideken s a szomszedos magyar es hor- a magyaror-

vat megyekben lako szerbek kezdettol fogva elenk "*o' ""'"'^

erdeklodessel viseltettek hitsorsosaik folkelese irdnt szenve a

a Szavdn s a Dun^n tiil, De maguk az osztrak katonai fo"


96 OtOdik pejezet.

kiizdelmevel szemben, reszint mert egy keresztyen

nep felszabadulasat vartak attol, reszint mert az utolso

torok haboni ota Szerbiat, mint Ausztriatol erfisza-

kosaa elszakitott tartomanyt tekintettek. Termeszetes

tehat, hogy e hatosagok sajat alattvaloik rokonszenvet

a tiilparti szerbek irant nem igyekeztek elnyomni, s6t

azt eszkoziil hasznaltak fel, hogy a folkelokkel erint-

kez6sbe lephessenek, velok alkudozzanak s meg gabo-

nat es 16szereket is juttassanak a forradalmi tdborba,

Azt azonban nem ohajtottak a katonai parancs-

nokok, hogy e rokonszenv tullepje a puszta erdeklS-

des hatarat s az 6 vezetesiik s a toliik szarmazo

iranyzas mellSzesevel onallo osszekottetest es egyet-

ertest hozzon letre a ket part lakoi k5zt.

Hatir8ert6- Ez okbol nemcsak a delvideki hatosagokat, hanem

'**

magat az osztrak kormanyt is igen kellemetleniil

erinte a folyv^st erosbOdo hatas, melyet a szerbek

sikerei a hatarSrvideken gyakoroltak. Ehhez jarult

meg az a nyugtalanito koriilmeny, hogy a forradalom

diadalmas elorehaladtaval mindinkabb novekedett a

folkel6k elbizakodottsaga es mereszsege. Az 1806. ev

folyaman es 1807 elejen mar osztrak teriileten is tobb

izben hatarsertest es kihagasokat kovettek el. Junius

els6 napjaiban nehany szerb dtkelven a Dundn, Sze-

racsin Sztojkot, egy orsovai vagyonos kereskedfi 5cs-

cset megtamadtak s magukkal czipeltek a tiilpartra.

A Temesvarott parancsnoklo Duka tabomok erelyes

felsz61aldsanak kovetkezteben Szeracsin nehany nap

mulva szabadon boesattatott ugyan, de lovait es pen-

zet tObbe nem kapta vissza.^^^ Ijtobb, deczember 21-en

mintegy 100 szerb fegyveres ket ^gyiival megszallotta

a Zimonynyal szemben meg osztrak teriiletet kepez6,

ligynevezett „hadi szigetet", onnet intezven nehdny


MOZOAJ^OM A HATiBOBVIDiKEN. 97

I6vest a belgradi var ellen. Csak tobb nap mulva,

niid6n a zimonyi parancsnok eroszak alkalmazasdval

lenyegetodzott, bagytak el a felkel6k a szigetet.^^*

Es alig ket hettel kesobb Milenko orozva rajta iitCtt a

Belgradbol hajon tavozo Gusancz Alin s midfin ez

Orsova korayeken osztrak partra menekiilt, oda is

iild5zte 6t. A legkozelebb allomasozo osztrdk katonai

csapat eluzte ugyan a betolakodo szerbeket, de a

hatarorok ez alkalommal csak lanyhan es vonakodva

tamadtak s ket szerb nemzetisegu tizedes meg tiszt-

jeivel is szembeszallt s nyUtan engedetlensegre lazita

a kozlegenyeket.^^^

A szerb folkelok eme rakonczatlankodasa haragra

* "*"' '"'

lobbanta a becsi kormanyt. Ktilonosen a hadi sziget sz&iiisa.

megszallasa okozott felhaborodast, Az oreg Geneyne

tabornok, kinek ez esetben menthetetlen gyongeseget

vetettek szemere, szigoriian megdorgaltatott. A kiil-

iigyminiszter pedig Karoly foherczeg altal utasittata

a katonai parancsnokokat, hogy minden lijabb hatar-

sertest fegyverrel toroljanak meg. De Stadion grof

ezzel nem elegedett meg, hanem tudatta Karagyor-

gjeval, hogy mindaddig, mig az eddig elkOvetett serel-

mekert teljes elegtetelt nem kap, az elelmiszerek ki-

vitele Szerbiaba tiltva lesz. Erzekeny csapas volt ez a

felkelokre nezve, kik ekkor nagy szukseggel kuz-

dottek, minden oldalrol elzart hazajukban. Kara-

gyorgye es a tanacs nem is kestek bocsanatot kerni

a tortentekert, de eg}'szersmind mentegetodztek is

es bizonyitgattak artatlansagukat, majd a torokokre,

majd magukraaz osztrak hatosagokra igyekezveu hari-

tani a felelosseget.^*^ E kicsinyes es valotlan kifo-

gasok nem engesztelhettek meg az osztrak kormanyt.

A hatarzarlat tehat fenmaradt s a katonai parancs-

Kallay: A szerb felkeles tortenete 1807—10 II. 7


98 0t6dik pejezet.

nokok mind erelyesebben siirgettek az elegtetelt.

Karagyorgye ekkor raagahoz Karoly foherczeghez

intezett leveleben ujbol toredelmesen bocsanatert esdett

es tudatta, hogy a hadi sziget megszallasa vegett 15

egyent mar felakasztatott es 25-ot bebortonoztetett.

Ugyszinten Gusancznak pusztan tevedesbol tortent

megtamadtatasa miatt a tettesek koziil barman halallal

lakoltak a tobbiek pedig tomloczbe keriiltek.^*^ Geneyne

hitelt advan ez allitasoknak, az elegtetelt kielegito-

nek tekinte es ezert ajanlotta, hogy az elelmiszerek

kivitele ujbol megengedtessek. Becsben nem fogad-

tak el a tabornok javaslatat, noha a Hofkriegsrath

mar elobb nemileg engedekenynek mutatkozott, attol

tartvan, hogy a szigorii kiviteli tilalom kovetkezteben

a szerbek bizalma meginog majd a csaszari udvar

irant. Stadion azonban nem engedett, s a csaszar is

helyeselven nezetet, a hatarzc'irlat tovabbra is ervenyben

maradt.3^2

csempfiszet. Mlndazaltal a szerbek csempeszet litjan kaptak

olykor-olykor eleseget a tulso partrol, habar nem is

kielegit6 mennyisegben. A szukseg altal kenyszeritve

utobb aztan ismet eroszakhoz nyultak, Az 1807 nyar

elejen egy nagyszamii csapat Belgradnal atjott osztrak

reszre s az ott horgonyzo, gabonaval megrakott ket

hajot hatalmaba keritven atvonszolta a tiilpartra. Az

osztrak hatosagok panaszara a belgradi varparancs-

nok azt valaszola, hogy nem adhatja vissza a gabo-

nat, mert az ehezo nepnek kell azt kiosztania. A becsi

hadugyministerium e felelet kovetkezteben azzal a

tervvel foglalkozott, hogy egy hadosztalyt inditson

Szerbiaba, mcly aztan a helyszinen szerezne eleg-

tetelt. Higgadtabb megfontolas utan azonban erre

nem keriilt a dolog. Karagyorgye ujbol bocsanatert


HOZGALOM A HATIrOBVIDEEEN. 99

esdett, dllitvan, hogy semmit sem tud a dologr61 s

igerven, hogy a legszigoriibban megbiintetteti a tette-

seket, ha elfogathatja oket.^*^

A felkelok altal elkovetett hatalmaskodasok nem

\ezettek tehat komolyabb bonyodalomra Ausztriaval,

de ez utobbinak figyelmet aggodalomteljesen sajat

alattvaloinak magatartdsara iranyoztak. Bizonyosnak

latszott ugyanis, hogy a tiilparti szerbek nem mertek

volna az osztrak teriilet es fenhatosag ellen tobb

izben oly sertoleg fellepni, ha nem szamitanak vala

az ohitu lakossag rokonszenvere, s6t tamogatasara a

Dunan s a Szavan innen. Mar az 1806-ik ev oszen

erkeztek Becsbe bizalmas tudositasok, melyek, bar

ekkor meg csak altalanossagban, arrol szoltak, hogj-^

a hatdrorvideken mind aggasztobba valik a hangulat.

Lajos foherczeg, mint a hatarorvidek foigazgatoja

azonnal figyelmeztete a Banatban parancsnoklo Duka

tabomokot e koriilmenyre. Duka azonban teljesen

alaptalanoknak nyilvanita e hireket, minek kcivetkez-

teben a foherczeg meg is nyugodott.^^* De nemsokara

kideriilt, hogy a tabornok tevedett. Mert eppen ez

id6 Ota mind nyilvanosabba lett, hogy a hatarorvideki

lakossag elenk erdeklodessel viseltetik a szerb fel-

keles irdnt, sot itt-ott mar a tenyleges illoyalitas

(hutlenseg) jelei is mutatkoztak.

Az 1807. ev januar elejen a pancsovai ohitu pap, ForrongAs

Arzenijevics, egy linnepelyes alkalommal imat mon- i^^^g^ ,^7

dott Karagyorgyeert, Sztanoje Glavasert es a szerb

fegyverek szerencsejeert. Majd Fehertemplom komye-

ken eszleltetett forrongas a szerbek es olahok kozott.

Az onnan erkezO jelentesek szerint latszolag meg

nyugalom uralkodik, de a tiilparti szerbek s az innens6

keresked6k es hatarorok folytonosan titkos erintke-


100 OtOdik fejezbt.

zesben allanak egymassal. Kiilonosen az ut6bbiak

koziil mar sokan atmentek a felkel6kh()z. Egydltal^n

az Ausztriaban eld illyrek* nyiltan szidalmazzak a

„svabat",**fenyeget6dzven, hogy tavaszszal majd fegy-

vert ragadnak s ekkor a svdba is ligy j^r, mint odaat

a tbrok. Kiilonosen az6ta, hogy Belgrad a szerbek

kezebe jutott, vdlt izgatottabba a hangulat a hatdr-

orok kozott s mar oly nyilatkozatok is hallatszottak,

hogyha mozgositasra kerulne a dolog, mindnyajan

atmenekiilnek Szerbiaba s nera harczolnak tobbe az

osztrak csaszarert. ^^^

E tudositasok nem csekely megdobbenest okoz-

tak Becsben. Ferencz csaszar, noha ekkor meg nemi-

leg tiilzottaknak velte e hireket, felszolita Karoly

foherczeget, hogy szigorii intezkedesek altal igyekez-

zek elejet venni a hatar6rvideken a szerb felkelokkel

valo egyetertesnek s minden esetleges mozgalomnak.

Hy ertelemben utasitak aztan Karoly es Lajos foher-

czegek a katonai parancsnokokat.^*^

Lazadis a Aprilis elejen vegre Szerem megyeben a rumai

dTolban

uradalom teriileten, valosagos lazadas t5rt ki. Vogany

voginyban. kozsegnek ohitu szerb lakossaga aprilis 4-iken fegy-

1807. ipr. 4. ^gj.j j-agadt s mdsnap, zaszlokat lobogtatva a verd-

niki vagy ravaniczai kolostorhoz vonult. A mozgalom

intezoi egyiittal leveleket kuldtek szet a t5bbi fal-

vakba, eros fenyegetesek kozott felszolitvan a nepet,

hogy csatlakozzek fegyveresen hozzajok.^*^ E levelek

* Igy neveztek akkor az ohitfieket kozonsegesen, nemze-

tisegi kiilonbseg nelkiil, tehat szerbeket es olahokat egyarant.

** A szerbek a svaba kifejezes alatt altalaban az idege-

neket ertettek, az oroszok es francziak kivetelevel. Leginkabb

azonban Ausztrianak minden, nem 6hitii lakosat illettek e

newel.


VOGANYI LlZAOlS 101

nemelyikeben azt a megjegyz6st is talaljuk, hogy el-

jott a kuzdelem ideje hitert es keresztert. A lazadas

gyorsan terjedt es csakhamar atcsapott az illoki (lij-

laki) uradalomba, sot a hatarorvideken es Bacs megyeben

is aggaszto jelek mutatkoztak.^*^ Szerem megye

hatosaga, melyet a mozgalom teljesen keszuletleniil

lepett meg, katonai segelyert azonnal Petervaradra

fordult. Geneyne haladektalanul elkiildte a fenyege-

tett videkre a csekelyszamii katonasagot, mely fdlott

rendelkezett.^*^ Egyszersmind felszolittata Sztratimiro-

vics metropolitat, hogy vesse latba nagy tekintelyet

hitsorsosainal es igyekezzek lecsillapitani a lazadast.^^*^

Sztratimirovics ki is kiildott nehany archimandritat a

falvakba, majd pedig maga is Verdnikbe ment, hoi

ekkor a mar tobb mint 1000 fore felszaporodott laza-

dok zome taborozott. A legnagyobb resz kozulok

azonban meg szoba sem allott a metropolitaval, hanem

azonnal megerkezese utan tovabb vonult Verdnikbol.

Sztratimirovicsnak csak masfel napi varakozas utan

sikeriilt nehany falusi eloljarot es csekely szamii

fegyveres parasztot maga kore gyujteni. Ezek aztan

bizonyos feltetelek mellett meg is igertek, hogy nyu-

godtan hazaternek,^^^ A metropolita'bekeltetesi kiser-

lete tehat nem sikerult, sot eppen az alatt, a mig

Verdnikben iddzott, a ldzad6k elfogtak az illoki ura-

dalom igazgatojat, Jelkist, ennek fiat es Kozsay rumai

kasznart, s mindharraokat magukkal czipeltek a hegy-

segbe. Par nappal kesfibb, aprilis 9-iken, Singula koze-

leben (illoki jdras, Erdoveg — Erdevik — kozeleben)

egy osztaly huszar tobb sz4z fobol alio fegyveres

csapattal talalkozott. A parancsnoklo tiszt felszoli-

tasara, hogy oszoljanak szet, a parasztok nemcsak

nem hajtottak, de lovoldozni kezdtek a katonasagra.


102

OtOdik fejezet.

Erre a huszarok tamadtak; 12 felkelo elesett, kettS

elfogatott, a tobbiek pedig az erdobe menekiiltek.

De ez az osszeiitkozes m6g nem sziintette meg a

Idzadast. S


voo^ii lAzadAs. 103

a terhes robot miatt csoportosultak ossze. A metro-

polita ezentul minden jelenteseben es irataban hang-

sulyozza, hogy a mozgalmat kizarolag az urberi

szolgalmanyok turhetetlen volta idezte elo. Es ezert,

mid6n a Verdnikben egybegyultek kijelentek, hogy

megbekelnek, ha kegyelmet kapnak, ha partatlan

bizottsag vizsgalja meg serelmeiket s ha mindaddig,

mig ez meg nem tortenik, nem kenyszerittetnek ur-

beri szolgdlatra; — a metropolita keszsegesen meg-

igerte, hogy kivanalmaik teljesiteset kieszkozlendi.

S6t meg a katonasag visszavonasat is javasolta. Ge-

neyne tabornok is teljesen csatlakozott azon nezet-

hez, hogy pusztan urberi okok inditottak a jobba-

gyokat felkelesre.

A rumai es az illoki uradalmak tisztjei tagadha-

tatlanul kemenyen bantak a jobbagysaggal es e te-

kintetben a panaszok alaposak voltak. Ketsegtelen

az is, hogy a falusiak jo resze az urberi viszonyban

szenvedett elnyomatds megsziintetesenek remenyeben

csatlakozott a mozgalomhoz, a nelkiil azonban, hogy

egyszersmind bdrmely allamellenes torekvesre gondolt

volna. Nem igy allt a dolog a vezetokkel. Ezek

valoban politikai czelokat ohajtottak elerni s az ur-

beri serelmeket csak uriigyiil hasznaltak fel, hogy a

nepet teviitra vezetven lazadasra ingereljek. Mert ligy

velekedtek, hogyha ekkent nemi elonyoket sikeriil

kivivniok, majd az altaluk tervezett iranyba terelhetik

a mozgalmat.

Sztratimirovics a lazadasnak ezen jelleget mind-

vegig tagadta. Aprilis 20-ikaii Lajos f


104 OtOdik fejezet.

keletkezett mozgalom csakis a fdldesurak zsaroldsai

ellen iranyult. Egyetlen jel sem mutat azonban arra,

hogy az alattvaloi huseg megingott volna. Kiilonben

ez a lazadas is csakhamar lecsillapult, leginkabb az

6 (t. i. a metropolita) kozvetitese folytan. Meglehet

ugyan, hogy vannak itt-ott konnyelmu egyenek, kik

oktalan nyilatkozatokra ragadtatjak magukat, de az

ilyenek nem gyakorolnak hatast a nepre. '*''*

Emlekeziink meg, hogy mily messze kihato terve-

ket forralt a karloczai metropolita. Alig harom ev

el6tt ktildte volt el titokban az orosz udvarhoz emlek-

iratat, melyben annak szukseget fejtegete, hogy a

belgradi pasalik s a Szeremseg orosz vednokseg alatt

onallo szerb allamma egyesittessenek.* J61 tudta Sztra-

timirovics, hogy a szerbek a maguk erejen sohasem

lennenek kepesek e tervet megvalositani, melynek

elsd feltetelet Ausztria szetrombolasa kepezte. Es nem

remelhettek azt sem, hogy Oroszorszag, meiy ekkor

a torok birodalom ellen folytatott haboriit, az 6 eszmenyenek

kedveert Ausztriaval is harczba keveredjek.

A szeremmegyei lazadast tehat nem a metropolita

szitotta es nem is vart attol eredmenyt. De jo szem-

mel nezte azt, mint oly bonyodalmat, mely az osztrak

kormanynak alkalmatlansagot okoz. Masfelol pedig

igyekezett a mozgalom valodi czeljat elfedni, mert

attol tartott, hogyha az nyilvanossa valnek, a hato-

sagok oly erelyes rendszabalyokhoz nyulnanak, melyek

hosszii id ore vagy talan orokre meghiiisitanak az 6

titkos torekveseit. Eppen ezert azon volt, hogy be-

folyasat a nepre megorizze, sot mindinkabb erosbitse.

Ez okbol vallalta el a kozvetitS szerepet s iparkodott

* Lasd I. kotet 466. 1.


VOQASYI LiZKVkS. 105

a legenyhebb felteteleket kieszkozoini a lazaddk

reszere.

Mindaz41tal, a vilagos tenyekkel szemben meg

Sztratimirovics sem tagadhatta teljesen, hogy az lir-

beri serelmeken kivul mas okok is vezereltek, leg-

alabb egyes lazadokat. A bekeltetes vegett kikiildott

Putnik archimandrita kdzvetleniil a verdniki ertekezlet

meghiiisulta utan jelentette volt Karloczara, hogy a

lazadokhoz mdr sok kobor gonosztevo csatlakozott

ezek szitjak tulajdonkeppen az izgatottsagot, mig

maguk a jobbagyok sokkal bekiilekenyebbek. Az ilyen

hireket, melyek ketsegkiviil a hatosdgoknak is tudo-

masara jutottak, Sztratimirovics nem mellozhette egy-

szeruen hallgatassal. Ennelfogva Geneynehez intezett

irat^ban, melyben ismet a mozgalomnak tisztan urberi

jelleget bizonyitgatja, egyszersmind megemliti, hogy

a jazaki Ticzan, ki a tObbi lazaddktol elvalt s egy

kiilon csapat elen kalandozza be a videket, egeszen

mas terveket forral, mint a jobbagyok nagy t'6hh-

sege.^'^^

A katonai parancsnokok koziil is, azok legalabb,

kik kSzelebbi erintkezesbe jutottak a neppel, csakhamar

meggy6z6dtek, hogy ez a parasztlazadas tulaj-

donkeppen forradalmi kiserlet volt, mely a fennallo

allami rend felforgatasara iranyult. Lowenberg tabor-

nok mar a petervaradi hatarorezred husegeben es

megbizhatosagaban is ketelkedni kezdett, minthogy

annak legenysege eppen ligy a keleti nem egyesult

hithez tartozott, mint a l^zongo falusiak.^^^

A mi vegre a megyei tisztviseloket illeti, ezek

ugy latszik kezdettol fogva sejtettek volt, hogy mily

befolydsok ideztek elo tulajdonkeppen a mozgalmat.

Szalay foszolgabiro aprilis 5-iken, tehat mar a


106 OtOdik feJezet.

lazadas kitoreset koveto napon utalt arra, hogy annak

oka valoszinuleg az egykori szerb birodalom helyreallitasara

torekvo izgatasban keresendo. Szeremmegye

aprilis 10-iken a nadorhoz intezett felterjeszteseben

megjegyzi, hogy noha a mozgalom valodi czelja meg

nera deriilt ki teljesen, annyi mar bizonyos, hogy az

kizarolag a gorog nem egyesiilt lakossag (tehat a

szerbek) felbujtogatasara iranyul. De mar aprilis

13-ikan kelt jelenteseben hatarozottan allitja a megye

kOzonsege, hogy a lazadok ktilon kormanyzat felalli-

tasarol s a tiilparti szerbekkel valo egyetertesrdl be-

szelnek, a mi elegge jellemzi torekveseik veszelyes-

seget.^^^ Kiilonben az izgatottsag nem szoritkozott

pusztan Szeremmegye teriiletere. Becsen, Eszeken

es Ujvideken is tortentek oly nyilatkozatok, melyek

arra vallanak, hogy az ottani szerbek kozott is el-

terjedt a lappango forrongas.^^^

A mozgalom kitoreserol, valamint annak valoszinfi

okairol sz616 hirek a megye s a helytartotanacs reven

eloszor is Pesten terjedtek el s ott termeszetesen nagy

feltunest ideztek elo. Kiilonosen a magyar tarsasag-

ban eleinte Sztratimirovicsot is titkos egyetertessel

gyanusitottak.^^^ Az udvari es kormanykorok eUenben

ligy Budan mint Becsben biztak a metropolitaban.

Helyes erzeketSl vezereltetve egyediil Ferencz csa-

szar nem osztozott teljesen e felfogasban. Mar ekkor

nemi ketelyeket taplalt a fopap hfisege irant. E bizal-

matlansag utobb annyira novekedett, hogy mid(5n

Sztratimirovics ezen ev 6szen Becsbe utazott, titkos

rend6ri feliigyelet ala helyeztete 6t.^^

Mindazonaltal aprilisban meg nem vonakodott a

csaszar, a helytartotanacs eloterjesztesere, Sztratimi-

rovicsnak a lazadas lecsillapitasa kortil Mfejtett buz-


vogAmti lAzadIs 107

gosagdert elismereset nyilvanitani.^^^ Egyszersmind

beleegyezett abba is, hogy az amnestia Idhirdetese

utan Kom^romy Peter helytartotanacsos, mint kiralyi

biztos kiildessek Szerem megyebe, hogy ott a jobba-

gyok lirberi panaszait megvizsgalja s a lazadas valodi

okait kifiirkeszsze.'*'*^

Komaromy maius 3-ikan erkezett Rumdra s azon- KomSromy

nal erelyesen hozzalatott

P6ter kir.

feladatanak megoldasahoz. bj^j^g s^^,

Nagy szamii egyent hallgatott ki, ligy a Idzadasban rtmben.

resztvett, de mar megkegyelmezett, mint a nyugodtan

maradt jobbagyok kozul.

A Szeremsegben es a delvideken altalan els6 sorban

ketsegteleniil a helyi viszonyok alakulasaban kell

keresniink az okot, a miert a politikai izgatasnak

volt modja ezen nemzetisegi eszmekkel egyaltalan is

eloallani.

Mar a XVIII. szazad derekan, midon a tisza

marosmenti hatarorvidek feloszlatasa utan a magyar

megyerendszer s a magyar foldesiiri jog szabvanyai

ala fogtak a balkani eletmodhoz szokott s meg az

orszagban nem gyokeres szerb es oldh nepelemeket,

a becsi udvarral barati labon alio orosz hatalom a

maga kevesse nepes ^ddekeire valo kivandorlasra

csabitgatta kivalt a szerbseget. Minden kozigazgatdsi

ellenmukodes daczara 1754—1767-ig nagyszamii szerb

vandorolt ki Oroszorszagba, Chersonba. Ezzel a mozga-

lommal parhuzamosan folyt a becsi kormanyzat resze-

rol elobb Mdria Terezia, majd II. J6zsef idejeben a ne-

metseg betelepitese a deli megyekbe, s a nagymervu bir-

tokadomdnyozasok kovetkezteben egesz sora allott

eld a latifundiumoknak, melyeknek tnlajdonosai mind-

inkabb rendszeres kezelest honositottak meg a birtoko-

kon. Helylyel-kozzel ambicziozusabb gazdasagi ispanok,


108

OtOdik fejezet.

kasznarok tiilelesen jartak el, hogy az urasdg tetsze-

set megnyerjek, olykor niaga az „Urasag" osztonze-

sere tort^ntek egyes kisebb-nagyobb serelmek, melyek

a nep mindennapi eleteben melyebb nyomokat hag>'-

tak. Azonban a rendszeres kozigazgatashoz nem szokott

nepnek az urasag jogarol fogalma nem volt, bitorolta

az lir foldjet, naivitasaban ott vagta a fat, a hoi

erte s a hoi lehetett, igyekezett kibiijni a terhek alol,

csak a maga jogat velven igaznak. Ha a megye nem

nezi a rendet s az uradalmi tisztek nem dllnak helyt

a rabizottakert, azon a videken napirendre keriilt

volna az anarchia. A racz kozsegek csak nehezen

tfirtek, hogy a kiraly emberei ennek neveben folde-

ket hasitottak ki, mely a foldesiire s azert folytonos

panaszokkal alltak elo. Foleg az bantotta oket, — es

pedig joggal, — hogy a tartozo ingyen munkdn feliil

az urasag kivansagara 24 napot 12 krajczarert kel-

lett robotolniok s hogy lirberi telkeik felmeresenel

megkdrosultak. Jellemz6 azonban, hogy ebbeli pana-

szaikat csak kiveteles esetekben irta a helybeli popa

vagy jegyzo, a legtobbet a karloviczi metropolita tit-

kara vagy irnoka fogalmazta. A tobbek kOzt azt is

kerelmezt6k, hogyha valamely urberesnek nines oro-

kose, s nem tesz vegrendeletet, ne a foldesiir Oro-

koljon, hanem a gor. keleti egyhaz! A voganyi koz-

seg nemcsak az osszes odatartoz6 foldek visszajutta-

tasdt keri, nemcsak a fdldesiiri es megyerendszernek,

hanem az egesz kormanyzatnak megvaltoztatasat is.

A g. keleti clerus egyes tagjai a ketsegteleniil meg-

tort^nt serelmek felszitotta elkeseredeseknek oly iranyt

adtak, mely aprankent a fennallo rendszerrel hozta

ellentetbe a jobbagysagot. Bizonyos homalyos agrarsocialistikus

tendentia jelentkezik itt, melynek nem


voqAsyj lAzasIs. 109

sok kellett, hogy 14ngra lobbanjon, ha iigyes kez

irinyitja. A vizsgalat folyaman megallapitott t6nyek

elegge bizonyitjak, hogy az ligynevezett lirberi zsa-

roUsok mar eleve es tervszeruen tolattak el6terbe

val6szinuleg azon okbol, hogy a mozgalomnak — ha

az nem sikeriilne — mentsegul szolgaljanak.^^^

Nemsokara azonban lijabb vallomasok teljesen

megvilagositottak a mozgalom valodi czeljat es Ossze-

fiiggeset a szerb forradalommal. Az amnestia vedelme

alatt a kiralyi biztos elebe idezett lazadok szabadab-

ban szolottak. B6 anyag gyult ekkent egybe, melybol

hfi kepet nyerhetjiik a lazadas elozmenyeinek.

A vizsgalat soran tett vallomasok mind Voganyra

utaltak, mint azon helyre, hoi a lazadasi tervnek elso

szalai szSvodtek.

A szerb forradalom kezdete ota surii erintkezes

letezett ugyan a Szava ket partjanak egyhitu lakoi

kozdtt, de a rokonszenv, melyet a magyarorszagi s a

hatarorvideki szerbek a belgradi pasalikban par ev

Ota tarto kiizdelem irant tanusitottak, meg nem fej-

l«3dott oda, hogy osztrak teriileten is hasonlo moz-

galom keletkezeset idezte volna elo. Csak lassankent,

a felkelok gyozelmeinek hatasa alatt es istapolva ama

delvideki nepnek konnyen heviilo es nagyzasra haj-

lando termeszete altal valtozott at a rokonszenv cse-

lekvesi vagygya, ligy hogy nemelyek teljesen meg-

feledkezve a fennaUo 411ami hatarokrol, az egesz

^zerb faj egyesiileserol kezdtek almodozni. Kiviilrol

beszivargo izgatas nelkiil azonban sohasem keriilt

volna kitoresre a doloe.

r, . , . . PopOViCS

ropovics Andrija, a mozgalom fovezetoje, Szerbia- Andrija a

ban sziiletett, de mar ifjan dtjott a hatarorvidekre es ""'^iia''""

"^ •'

vezeWje 6«

iskolait Zimonyban vegezven, eveken at az alvideken tirsai.


110

OtOdik fejezet.

hanyodott. Az 1806. ev telen ismet atment Szerbiaba

s nehany honapig Szabacsban allitolag mint tanito

mukodott. De mdr tavaszszal lijra feltiinik Szerem-

megyeben, az osz folyaman mint tanito Voganyban te-

lepedik meg. Szabacsban valo tartozkodasakor Popo-

vics kozelebbi viszonyba lepett az ottani felkelok

vezerevel, Ldzarevics Pop Lukaval. Popovics egyik

fia ugyanis mint tiizer szolgalt a szabacsi parancs-

nok csapataban, a masik pedig vagy ket evet toltott

Pop Lukaval, mint irnok. Kiilonben is ekkor mar

tobb szaz fore ment azon hatardrvideki szerbek szama,

kik a felkelokhoz szoktek volt at. Csak a Pop Luka

seregeben vagy 30 ilyen szokeveny szolgalt, majdnem

valamennyien a petervaradi ezredbol,

Popovics korabbi kalandozasai kozben a hataror-

^^ideken mindeniitt evrol-evre eszlelte a szerb felkeles

altal gerjesztett rokonszenv es bamulat fokozodasat.

De sehol sem talalt e tekintetben oly kelloen eloke-

szitett talajt mint Voganyban. A biro, Avramovics

Todor, es meg ketten az elokelobb falusiak koziil,

Osztoics Pantelija s Verbovacz Todor, kik mar regebb

ido ota nemi osszekottetesben allottak a tiilpartiakkal,

nagy erdekkel viseltettek a szerb forradalom vivma-

nyai irant s valodi ahita-ttal hallgattak az onnan er-

kezo hireket, Nem csoda tehat, hogy midon az lij

tanito sajat tapasztalatai alapjan, de termeszetesen

tiilzott szinekben kezde ecsetelni a szerb felkelok

hatalmat, az altalok elert eredmenyeket s vezereiknek

baratsagat 6 iranta es midon sziikkorii, de az akkor

meg teljesen tudatlan falusiak elott csalhatatlannak

latszo tudomanyara hivatkozva, a regi szerb dicso-

segrol, Dusan csaszar egykori birodalmarol szolott,

melynek helyreallitasara torekszik a Karagyorgye ve-


VOGANTI LIZADAS 111

zetese alatt megindult mozgalom: nem csoda, hogy

elenk kepzelodesu, de a teiiyleges viszonyokat nem

ismero hallgatoi lelkiileteben feltamadt a vagy fegy-

verfogasra Osztonozni a nepet a Sz4ya balpartj4n is,

hogy ezen a teruleten megtdrjon Ausztria uralma,

ugy a mint odaat megd61t a torok hatalom. Ennek a

czelnak elereset pedig annal konnyebbnek hittek, mert

ugy gondoltak, hogy a szomszedos falvak lakossaga

mindenesetre velok fog tartani s mert eszleltek azt

is, hogy sajat papjaik legalabb titokban a szerb fel-

kelok ugyet partoljak.

Ez a negy egyen, t. i. a voganyi biro ket tarsa-

val es Popovics, a tanito voltak az elsok, kik elhata-

roztak, hogy lazadast tamasztanak Szeremmegyeben.

Es azonual meg is kezdtek az izgatast a falusiak

kozott. De nem fedeztek fel azonnal titkos czeljaikat

a tomeg elott. Attol tartottak ugyanis, hogy a nepet

csak nehezen vagy talan eppen nem nyerhetnek meg,

ha bevallanak, hogy a fennallo allami rend, tehat a

csaszar ellen tornek. Es ezert eleinte, igen ugyesen,

mind csak a szerbek diadalait hangoztatak s a tur-

hetetlen lirberi zsarolasokrol beszeltek. Ekkent nem-

csak hiveket gyujtottek maguk kore, hanem egyszers-

mind az altalanos elegedetlenseget es izgatottsagot

is szitottak. De meg igy sem biztak sajat erejokben

a tulparti felkelokhoz fordultak tehat tamogatasert.

Osztoics biztatasara az ifjii Ognyanovics Marko val-

lalkozott meg marczius elejen, hogy atmegy Szerbiaba

a szabacsi parancsnokhoz segitseget kerendo. Popo-

vics bizonyitvanyt irt a kovet szamara, melyben el-

mondja, hogy Ognyanovics Voganyban jart iskolaba,

jol tanult, magat mindeg kitiin6en viselte, lelkesedik

a jogert s az igaz keresztyen (t. i. a gorog nem egye-


112 OtOdik fbjbzet.

siilt) hitert s most Szerbiaba megy, hogy ott Kara-

gyorgye, Nenadovics Jakab es Lazarevics goszpoda-

rok, mint f6nokeinek hiven szolgaljon. Es hogy benne

teljesen meg lehet bizni, ezt a biro s a tanito az

egesz voganyi kozseg neveben irdsban erositek. Og-

nyanovics kuldetese azonban nem vezetett az ohaj-

tott eredmenyre. Lazarevics k^tkedven abban, hogy

vajjon a felkeles egyaltalan letrejott-e a tiilparton,

nem mert hatarozottan segelyt igerni; de kitartasra

es cselekvesre batorita a voganyiakat ktildottjiik altal.

Ut6bb Popovics fia is atjott Szabacsbol s minthogy

nehany nappal azutan kitort a lazadas, ketsegtelen,

hogy vagy Pop Luka vagy a szerbek soraiban kiizdo

szokevenyek reszerol lijabb biztatasokat hozott, melyek

a mar kiilonben is felizgatott nepet fegyverf'ogasra

inditottak.

Midon a lazadok Ravaniczanal osszegyultek, Popo-

vics isniet irt Pop Lukanak es tudatta vele, hogy

mar a szeremiek is feltamadtak, ligy mint a szerbek

odaat; hogy Ravaniczanal 6— 7000 fegyveres all s a

Duna balpartjarol meg vagy 10000-et varnak. Most

mar tehat csak arra van szukseg, hogy Szerbiabol

jojjon at 50 vagy 100 j61 felfegyverzett lovas, mire

a csaszariak ketsegkiviil megijednek, velven, hogy a

szerbek nagy szammal kozelednek. Igy aztan kozos

erovel Zimony feldl elonyomulva Petervaradot elfog-

lalhatnak s teriilettik hatarait a Duna es Szava kozott,

ligyszinte felfele Horvatorszagba benyulolag kiterjeszt-

hetnek.

Lazarevics, ki akkor a Drina mellett Szallas koze-

leben taborozott, megkapvan a levelei, egybehivta

momakjait (legenyeit), ezt a 15 fobol alio, diszesen

oltozott s eziistos fegyvert viselo testorcsapatot, fel-


vooAim lilzADls. 113

olvasta elottiik a levelet, megjegyezv6n, hogy azt az

6 tuzerjenek atyja irta, a ki odaat lazadast kezdett.

Ezutdn kerd^st intezett hozzdjuk, keszek-e betorni

a tiilpartra. A legenyek egyhangulag kijelent^k, hogy

csak vezesse oket, minden bizonynyal kovetni fogjak.

Pop Luka erre Karagyorgyehoz fordult utasitasert, a

ki azt tanacsolta neki, hogy kiildjOn elobb kemeket

Szlavonidba, megtudando vajjon igazan annyian van-

nak-e Ravaniczandl. A tanacs jo volt s ezert Lazd-

revics felszolita az atszokott hat^roroket, hogy kett6

kSziilok menjen kt a Szavdn; de egy sem mert e

kiildetesre vallalkozni, mindnyajan felven, hogy lenyirt

hajuk elarulja oket s elfogatnak. Vegre bizonyos

Plemeskovics, ki tobb ido elott B4cskab61 jott volt s

a szabacsi csapatban szolgalt, kesznek nyilatkozott

atlopodzni a hataron. Midon azonban a helyszinere

ert, a mozgalom mar leveretett s a lazadok falvaikba

szeledtek volt. Nehany napi bolyongas utan Plemes-

kovics a hatosag kezeibe keriilt.^'^^

Nem letesiilt tehat az egyesiiles a tiilparti fel-

kelokkel, de meg a tolttk vart tenyleges segely is

elmaradt. Azonban ketsegtelenne valt az osszekOttetes

velok s kideriilt a lazadas valodi czelja is. Mert ha

a jobbdgyok nagy reszet az lirberi serelmek meg-

sziintetesenek jelszava birta is a fegyverragadasra, a

f6n5kok, ktilonosen a voganyiak, a falujokbol valo

kivonulas utan nem titkoMk tObbe igazi torekveseiket,

s6t azokat nyiltan a nep elott is hirdettek. Igy mar

dprilis 6-ikan, midfin az elso csapat Verdnikbe erke-

zett, az egyik voganyi el61j4r6 az utczan tartott be-

szedet, felszolitvan a nepet, hogy csak gyiilekezzek

minel nagyobb szdmmal s uzze at a Dunan a hitetlen

nemeteket, magyarokat 6s sokaczokat, kik Karagyor-

Kallay B. : A szerb felkeles tortenete 1807—10. II. 8


114

0t6dik fkjezbt.

gye ellen k6sziil6dnek. „Itt az igazi szerb fold, egyik

Idbam itt, — mondotta Mapojlovics Sasincen — a

m^sik a Szavan, gyertek testverek, legyunk egyek a

hitben 6s keresztben es eleszsziik fel a szerb kirdlyt,

a ki 400 6vvel ezeldtt halt meg." Es mindeniitt, hoi

Idzado csapat megjelent, lehetett hallani e hangot.

Ehhez jarult a biztat6 sz6, hogy szamithatnak Karagyorgye,

Csiipics es Lazarevics tamogatasara.^^^ A

hatarorvideken is jartak izgatok, Idzitvdn a nepet es

hirdetven, hogy titott a felszabadulas or^ja.^^® Egyes

zimonyi kereskedok pedig, kik, mint tudjuk, szoros

viszonyban allottak Szerbiaval, titokban Idport, 61mot

s fegyvereket igertek a szeremi lazadoknak.^®^

A i&zadds Az allitolag lirberi zaklatasok sziilte nyugtalansag

^^^^^^-

tehat voltakep igen veszedelmes lazadas volt. Es bi-

zonyosnak latszott az is, hogy ennek lecsillapultaval

s daczara annak, hogy a felbujtogatott nep visszatert

a falvakba, nem sziint meg teljesen az izgatottsag,

sem pedig egy lijabb mozgalom lehetosege. Az a

hatas, melyet a szerb forradalom a hatardrvidek s a

szomszedos megyek ohitu lakossagara gyakorolt, to-

vabbra is fenmaradt. A Szava es a Duna nem is

kepeztek oly elvalaszto falat, mely az erintkezest

lehetetlenne tette volna. Sot azon rokonszenv kOvet-

kezteben, melylyel a hatar6rok a szerb raja sorsa irant

viseltettek, a titkos kozlekedes a ket part kozott,

daczara a becsi kormany rendeleteinek s a katonai

hatosagok eber orkodesenek, meglehetds elenk volt.

Ily modon valt lehetsegesse, hogy mar a voganyi

zendiilest megelozoleg, de azutan is, ligy a hataror-

videken, mint Szeremmegyeben nemcsak egyes buj-

togatok, hanem tobb fobol alio szerbiai oltozetii

rablobanddk is jelentek meg idorol-idore, melyek leg-


VOOiKTI IJLZADA.S 115

ink^bb a vagyonosabbak kifosztdsdt uztek ugyan,

olykor azonban mint politikai izgatok is szerepeltek.^^*

Nemi jelent6seggel birt az a korulmeny is, hogy a

lazadds legtevekenyebb k6t fonoke, Osztoics Pantelija

es Ognyanovics Marko Szerbiaba menekiiltek s az

amnestia kihirdetese utdn sem tertek onnet vissza.

Valoszinu volt tehat, hogy ez a ket egyen, kik leg-

inkabb buzgolkodtak az egykori szerb birodalom

helyreallitasa mellett, a tulpartrol tovabb folytatjak

majd allaraellenes mukodesoket. Es mindezen ag-

gaszt6 koriilmenyekhez meg az a gyanii is jdrult,

hogy Sztratimirovics, kinek oly nagy befolyasa volt

a nepre, nem megbizhato.

Ama jelekhez, melyek mindjart az els6 Mhallga-

tasok alkalmdval, ha nem is magara a metropolitara,

de legalabb papjaira oly ketes vilagot vetettek, a

vizsg^lat folyamaban lijabbak sorakoztak es ezek

m&T Sztratimirovics magatartasdt tiintettek fol gyaniis

szinben. Hogy a metropolita az osszes lazadok meg-

kegyelmezeset siirgette es pedig olykor a legnagyobb

hevesseggel, ezert nem erhete 6t v4d, mart hiszen

csak fSpasztori kotelesseget teljesitette. De feltiint,

hogy els6 sorban eppen a voganyiakat igyekezett meg-

menteni, kik, mint utobb kideriilt, a mozgalom kez-

demenyezoi es intezoi voltak, es hogy e czeljat el-

erje, Ticzant aldozta fel, minden hibat rea haritvan,

noha voltakep sokkal kevesbbe vala bunos. Pedig

ligy latszik, hogy eppen ez a Ticzan bizalmas embere

a metropolitanak. Mert elfogatvan, megszOkott a bor-

tonbol s nem menektilt tiil a Szavan, hanem egye-

nesen Karloczara Sztratimirovicshoz sietett ; de ekkor

ismet elfogatott.^*^ Es Vidics Idzado csapatvezer

szinte a metropolitahoz fordult azon keressel, hogy

8*


116

OtOdik fejezet,

szabaditsa ki nehdny elfogott tars^t es adassa vissza

az elvett fegyvereket.^^" Nem alaptalanul meruit fel

ennelfogva utolagosan a gyanu, hogy Sztratimirovics

tal4n szdndekosan hiusitotta volt meg a verdniki be-

keltet6 ertekezletet. Igaz ugyan, hogy e koriilmenyek

nem nyiijtanak teljes bizonysagot a metropolita bun-

reszessegerol. De annyit mindenesetre tanusitanak,

hogy 6 dacz^ra a tobb izben a gorog nem egyesult

nephez kibocsatott kenetteljes, megnyugtato intesei-

nek, titokban es nagy ovatossaggal ugyan, de inkabb

szitani, mint csillapitani iparkodott az osztrak es

magyarellenes hangulatot hitsorsosai kozott.

Katonai dvd- Hy viszonyok kOzott az alig helyreallt nyugalom

int6zked68ek.

j^j^^gjj pillanatban lijbol megzavartathatott. Lajos

foherczeg aprilis 14-iken kelt rendeletevel utasita is

a hatarparancsnokokat, hogy tekintettel az ohitfiek

kevesse loyalis erzelmeire s a Vogany koriil lefolyt

mozgalomra, szigoriian orkodjenek s minden rend-

zavarast es ellenszegiilest csirajaban elfojtsanak.

Utobb a csaszar meghagyta, hogy Szerbiaval minden

osszekottetes megakadalyoztassek. Ugyanis hiriil es-

ven, hogy a szeremi parasztok lijbol ket kiildSttet

menesztettek Szerbiaba, a nador jiin. 9-iken igen

komoly eloterjesztest tett. Ennek kovetkezteben a

Banatba ket lovas ezredet (Ferdinand huszarok 6s

Wiirtemberg dragonyosok), ket gyalogsorezredet (Jella-

sich, Benyovszky), a hataron pedig egy hatarorezredet

helyeztek el.^^^ Az effele rendeletek azonban nem

sokat hasznaltak, mert nem sziintethettek meg a titkos

kozlekedest a ket part kozott s igy termeszetes, hogy

az izgatottsag is sziinetleniil lij tapot nyert. A nyar es

az 6sz folytan valoban surun erkeztek Becsbe a jelen-

tesek az alvideken uralkodo kedvezotlen tunetekrOl.


voGAmn lAzadAs. 117

Eszeken az orthodoxok templomaikban titkos

osszejoveteleket tartottak, melyekre sajdtsagos ha-

rangozAs hivta oket egybe. Csak mid6n tobb katona-

sag erkezett a v^rosba, hagytak fel ez iizelmekkel.

Zagrabban a katonai parancsnok nyomara jott,

hogy a montenegroi vladika es a szerbek kozott

Horvdtorszagban, Szlavoniaban, a Bandtban es Bacs-

kdban elenk levelezes folyik.

Augusztus kozepe tajan maga Sztratimirovics is

kenytelen volt bevallani, hogy a rumai es illoki ura-

dalmak jobbigyai ujra engedetlenkednek.

Szeptember elejen pedig a voganyi papnal egy "]«•»'>

jol felfegyverzett fiatal ember jelent meg, ki Kara- """gj^ie"

gyorgye ocscsenek mondta magat s felsz61ita a nepet, voofinyban.

hogy tamogassa a szerb fcilkeloket, kik meg az dsz-

szel vagy jovo tavaszszal betornek Szerembe. Fegy-

verr61 nem kell gondoskodni, majd keriil Szerbiab61

a katonasag nem veszelyes, mert ez ellen Karagyor-

gye kiild elegendd segelyt. Ez az izgato tobb hely-

segbe elment, mindeniitt lazadasra buzditvdn a

falusiakat. Utobb kideriilt, hogy a dobrinczei popa

Ocscse volt, s hogy valoszinuleg batyjanak felsz61itasa

kovetkezt^ben jarta be a videket. A bujtogatas azon-

ban eredmenytelen maradt. Oktober elejen, a mint

ezt amaz idegen Igerte, nem iitven ki a lazadas, a

dobrinczei p6pa, bizonyara mert felt a felfedezest61,

6s vele egyiitt a verdniki kolostor helyettes fonOke,

Sztratimirovicsnak egyik bizalmasa, Szerbidba mene-

kiiltek. Noha a szokes a legnagyobb titokban tortent,

a papok s a nep koziil is tobben birtak arr61 tudo-

massal. Simbschen, a ki term^szetesen azonnal er-

tesiilt ez esemenyr61, ut6bb a belgrddi senatushoz

fordult a ket pap es n6hany. katonai szokeveny M-


118

OtOdik pejbzet.

adatasa vegett. Ez alkalommal Nen^dovics Jakabot is

vadola, hogy nem orzi kelloleg a hatart s a szoke-

venyeknek szabad dtkelest enged. A senatus alazatos

hangon valaszolt, rosszalva Nenadovics eljarasat s

biztositvan a tabornokot, hogy Karagyorgye mdr szi-

goruan elrendelte a szerte csatangolo egyenek tildoz-

tetes6t, elfogatasat s ha ellenallan^nak, agyonl6vet6-

set. A k6t pap azonban Szerbiaban maradt, hoi La-

zdrevics Lukanal biztos menhelyre talalt. Es tovdbb

folyt a titkos erintkezes a ket part kozott, reszint

kiildottek, reszint levelek altal, mely utobbiakat leg-

ink^bb egy Makarija nevu popa kiizvetitette. Ferencz

csaszar ujb61 is szorgos iigyeletre intete a polgari,

ligy mint a katonai hatosagokat a nador es Kdroly

foherczeg altal. Vegre pedig, midon Zimonybol hire

jott, hogy az ohituek kOzott mind nyiltabban van

arrol szo, hogy az els6 kedvez6 alkalommal egyesiil-

nek a tulparti szerbekkel, — a csaszar jelentestetelre

sz61ittat4 fel Simbschent, nem titkolvan el el6tte a

Sztratimirovics loyalitasa irdnt tamadt ketelyeit sem.

Simbschen tagadta, hogy az osztrak szerbek s a tiil-

partiak kozott allamellenes egyetertes letezik; de azt

bevalla, hogy a fdlkeloknek mar is szdmos parthiviik

van osztrak teriileten. Sztratimirovicsr61 ellenben ligy

nyilatkozott, hogy loyalitasa nem vonhato ketsegbe.^^^

Simbschen csak kevessel elobb vdltotta fel Geneynet

a petervari parancsnoksagban s igy meg nem volt

kell61eg tdjekozva a viszonyok fel61. De kiilbnben is,

mint latni fogjuk, Simbschen szemelyes hiiisag altal

elvakitva oly egyenek befoly^sanak engedett, a kik

Irodalmi , , ,, „

izgat&s. tobb izben tevutra vezettek ot.

Z8ef4rovic8 Azonban nemcsak eloszoval, hanem nyomtatvanyok

dsSztamato- , . n , . , i.»«i'i

vios munkAi. segelyevel is folyt az izgatas a hatarorvideken s a


ntODALMI izoatAs. 119

szomszedos megyekben lako ohitflek kozStt Az 1807.

ev folyamaban tobb ropirat es konyv nyomaira aka-

dank, melyek az alvideken terjesztettek. Az egyik,

Stematographia czim alatt, meg 1741-ben Becsben

jelent meg s a torok fOldrol nehany ezer csalad-

dal Magyarorszagba vandorolt ipeki patriarchanak

volt ajanlva. E regi konyv megjelenesekor valoszi-

nflleg nem czelzott egyebet, mint hogy a kivandorl6

szerbekben lij hazajok fOldjen is ebren tartsa mult-

joknak s egykori fiiggetlensegiiknek emlekeit. Erre

vail legalabb egy rezmetszet, mely Dusan czar koro-

naz^sat abrdzolja. Dusan lohaton til s a 16 labaival

mindazon orszagok czimereit tapossa, melyek egykor

a szerb birodalomhoz tartoztak, vagy melyeket a szerb

fejedelmek legalabb igenyeltek. Ez dbrat az 1807.

evben a szerb fdlkeles f6n5kei ligy magyaraztak,

mint az 6 torekveseik jelkepet s ily modon ertelmez-

tek azt a titkos kiktildottek a hatarorvideken is.*

* E ma mar ritka nyomtatvany teljes czime:

Stematografia,

juze V vjecnuju pamjat

Blagopolucnago potverzdenia

STJatjejsemu i blazenujejsemu gdinu, gdnu

Arseniju Cetvertomu

Arhiepiscopu pekskomu,

vsjeh Serbov, Bolgarov, Zapadnago

Pomoria, Dalmacii, Bosni, Obopodunaja,

i cjelago Illirika

Patriarhu

Gdinu, gdnu, Milostivjejsemu

Hristdfor 2efarovic illiriko, rassianskii

obscii Zograf bsepokome pripisnet

i V salog Sinovskago Blgo

govjenia darnet

Vjennje 1741 21 okt.

Thoma Messmer, Se6ec 1741.

Bovebben 1. Turul 1889 es Magyar Konyvszemle 1905. Voltakep

Ritter-Vitezovics P41; Illyr 8temmatografiij4nak (magy.

Bees, 1701, Z4gr4b 1702) ^tszerbesitett kiadasa.


120

OtOdik fejezet.

Egy m^sik ropirat Budan jelent meg, el6sz6r

1798-ban, majd ismet 1806-ban. Szerz6je bizonyos

Sztamatovics petervaradi szarmazdsu, nyugalmazott

huszartiszt volt. Nem elszakadast Ausztriatol, hanem

a monarchia kereten beliil ktilon dllast es sajatos

politikai szervezetet kovetelt ez irat a szerbek sz4-

mara, mintegy a Leopold-fele diplomanak folyomanya-

kent. A masodik kiadashoz csatolt enekek pedig felig

mystikus, felig elbesz^lci hangon bolgar, szerb, monte-

negroi 6s bosnyak,olykorcsakkepzelth6soketa regibb

id6b61 dicsoitettek, de mindig ama vilagos czelzattal,

hogy a szerb nagysag es hatalom kepzetet koltsek fel.*

E tartalom indithatta Karoly fdherczeget arra a

megjegj'^zesre, hogy a ropirat tulajdonkepen nines

Rzito hangon irva, s6t ha egykor a szerbeket a ma-

gyarok ellen kellene felhaszndlni, meg hasznosnak is

bizonyulna. Azonban a ffiherczeg is elismerte, hogy

az akkori viszonyok kozott, midon a szavaninneni

szerbek tulparti hitsorsosaik gyozelmei kovetkezteben

kiilonben is felheviiltek, a csaszar pedig nem szan-

dekozik birodalmaban a szerb nepnek ktilon politikai

alldst engedelyezni, e ropirat veszedelmesse valhat-

nek. Ferencz csaszar el is rendelte, hogy ligy e rop-

iratot, mint egyeb ily izgato nyomtatvanyok peldanyait

a katonai parancsnokok vasaroljak ossze. E rendelet

azonban elkesett, mert habar bebizonyithatolag t5bb

* Igy peldaul a kilenczedik enek bizonyos Szekul4r61

sz61, ki a Szava partjan a kicsiny bosnyak faluban, Kobatban,

sziiletett. De erore es vitezsegre egyenlo vala KrMyevics Mar-

k6val, a nepmondak e kedvencz alakj&val. Ez a Szekula, az

enek szerint, J6zsef csaszar seregeinek vez6re volt a kurucz

RAkoczy ellen, s termeszetesen mindeniitt legyozte es meg-

futamitotta a magyarokat.


moDAua izoatAs. 121

ezer peldanyban forogtak kSzkezen fuzetek, csak ue-

hdnyat sikerult megszerezni.

Tel elejen meg harom lijabb szerb politikai rop-

irat s egy naptar jott forgalomba. Az utobbinak tar-

talma nem volt ugyan kifogasolhato, de czimlapjan

Karagyorgye arczkepevel ekeskedett, legalabb ily mo-

don terjesztven a folkelo vezer nevet es hiret.^^'

Ha figyelembe veszsziik, mily alacsony fokon allott

akkor meg az alvideki szerbek kozOtt a muveltseg s

arinylag mily kevesen tudtak olvasni is, valoban nem

mondhatjuk csekelynek a ropiratok szamat, melyek-

nek czelja, legalabb kozvetve, az elszakaddsra vagy

lazadasra valo biztatas volt. Nehany katonai parancs-

nok, kiilonosen Duka altabornagy, nem tulajdonitott

e nyomtatvanyoknak befolyast es hatarozottan allita,

hogy a hatarorOk nem allanak semmifele osszekotte-

tesben a tiilparti szerbekkel. Ferencz csaszdr azonban

nem adott hitelt e mindent oly szep szinben feltiintetd

jelenteseknek s utalvan arra, hogy a hirek, melyeket

6 bizalmas forrasokbol kap, egeszen mds kepet nyuj-

tanak a helyzetrfil, lijbol felszolita Ocscset, Karoly

foherczeget, hogy a parancsnokoknak, de mindenek-

folOtt Dukanak, a legszigonibb orkodest tegye kote-

lessegiikke.^^*

A csaszar Becsbol valoban helyesebben itelte meg

a viszonyokat odalenn, mint tabornokai, kik a hely-

szinen intezkedtek. De szUkseg is volt az uralkodd

intesere, mert eppen azon a teriileten, a melyre Duka

hataskdre kiterjedt, t. i. a nemet-bansagi es az olah-

illyr hatdrSrvideken, valamint az ezzel kapcsolatos

megyekben nemcsak a szerb, hanem az olah lakossag

k5z0tt is mutatkoztak az izgalom jelei 6s pedig nyil-

v4nval6lag osszekottetesben a szerbiai esemenyekkel.


122

OtOdik fbjezbt.

Krassomegye alispanja mdr 1807 majus havdban

jelente, hogy tobb helysegben az olah nep hangulata

igen kedvez6tlen, titkos osszejovetelek tartatnak, a

falusiak igyekeznek fegyverre szert tenni, tobb csaldd

m^r kivdndorolt Szerbiaba s dltalaban Karagyorgye

nevet emlegetik mint szabadit6juket.^''^

A szerb fei- A hatas, melyet a szerb folkeles a szomszedos

''"'*•

magyar IJ""**"

teriileten elSidezett, erezhetove vdlt, bar a

r68zeken. t^volsag altal mersekelve, a szorosabb ertelemben vett

^"''tad

" Horvatorszagban is. Itt eppen ligy, mint Szlavonidban

seregben. es a Duna menten, az ohitfi papok minden aikalommal

lelkesedve beszeltek hitsorsosaik elott Karagyorgyerol

s az dltala kivivott sikerekrdl. Es a nep nemcsak

erdekkel hallgatta e hireket, hanem, mert siilyosan

nehezedett rea a hatarorsegi szervezet, nemi irigyseg-

gel is tekintett ama fenyesnek vazolt dllapotra, melyet

a szerbek mar elertek. A zagrabi parancsnok nem

csalodott tehat, midon azt allit^, hogy azon a videken

eroszakos mozgalomtol nem keil ugyan tartani, de

hogy a nep, ha valoban siralmas helyzete csakhamar

jobbra nem fordul, meggondolatlan tettre ragadtat-

hatna magat. E tekintetben pedig Szerbia es Dalma-

czia peldaja nagy csaber6vel birhat.^''^'

Az altal^nos nyugtalansag azonban nemcsak az

ohitu polgari es hatarorlakossagot ragadta meg, at-

plantalodott az mar a rendes csapatokra is, melyeknel

a fegyelem szinten lazulni kezdett. Az 1807. ev tavasza

ota mind s^rfibben fordultak elo szokesek a tiilpartra

az alvideken allomasozo sorezredekb61, meg azokbol

is, a melyeknek legenysege joreszt magyarokbol allott.

Aprilis elejen a Benyovszky-fele gyalogezredb61 ment

dt nehany legeny Szerbiaba, a mint utobb kiderult,

egy ohitfl paraszt ^Ital csabitva. Augusztusban mdr


KTUOTALAIfSlO AZ ALVID£eEK. 123

a Frimont-huszarok is szOkni kezdtek Karagyorgyehoz.

Ezeket szinten a korayekbeli parasztok vettek re4 e le-

pesre. Az egesz ev folytdn 515 ffire emelkedett a szoke-

v6nyek 8z4ma es pedig 328 a hatar6r5k kbziil es 188

a rendes gyalogos-, valamint a huszarezredekbol."^

Ketsegkiviil a viszonyoknak aggaszto voltara val-

lottak e t6nyek. Mindaddig azonban, a mig a del-

videki nep kozott mutatkozo izgatottsag csak a szerb

forradalom hatasanak kovetkezmenye gyanant jelent-

kezett, a helyzet nem valt komolyan veszelyesse. Leg-

feljebb oly reszleges, gyorsan elfojthato zendiilesek

fordulhattak elo, a railyen a vogdnyi volt. Ha pedig

az osszekottetes a tiilparti f6lkel6kkel elenkebbe valik,

ha ennek folytan az engedetlenseg a hatarorvideken

nagj'obb merveket Sit, Ausztria mindenkor konnyu

szerrel elbanhatott volna a kicsiny Szerbiaval, meg-

sziintetven ily modon az okot, mely sajat teriileten

forrongast sziilt. De a kerdes nem volt tobbe ily egy-

szeru. Az orosz sereg ekkor mar megszallotta Olah-

orszagot s Ausztria legdelibb hataraig nyomult elore;

masfelol pedig erintkezesbe lepett a szerb fblkelokkel,

segitven 6ket torekveseikben. Attol lehetett tehat tar-

tani, hogy a hatar6rvidek s a szomszedos megyek

lakossaga a vaUaskozSsseg altal is OsztonSzve, a nagy

eszaki birodalom fele fordul s majd ott keres es talal

is tamogatast a letezd allami rend es sajat torvenyes

uralkodojdnak uralma ellen.

Val6ban hirek erkeztek az alvidekrdl, melyek ez Aivid6ki

"*""• """'

aggodalmat alaposnak bizonyitdk. Egy tudositas Feher-

templombol mdr 1807 kezdeten jelze, hogy a hatar-

6rok meg mult fiszszel kuldbtts6get inditottak a cz4r-

hoz azon keressel, hogy szabaditsa meg dket az

osztrdk j4romb6L^'* E hirt Becsben ketked6ssel fogad-


124 OtOdik fejezet.

tdk ugyan, de az ut6bb mindenfelol beerkezd jelent6-

sek ketsegbevonhatatlanul tanuskodtak a nep novekvo

rokonszenverdl Oroszorszag irant. Az ohM papok 6s

szerzetesek az olah hatdrtol egeszen a horvat tenger-

mellekig mindenkor pontosan ertesitettek hiveiket az

oroszok dltal kivivott gyozelmekrdl s a lakossag nem

is titkolta 5rom6t e diadalok folott,'^^

Az 1807. ev nyaran Iszajev tabornok, mint emle-

keziink, atkelt a Dunan es egyesulven a szerbekkel,

megverte a viddini torok sereget. Nemsokara meg-

erkezett Rodofinikin is Belgradba, mint az orosz kormany

hivatalos kepvisel6je, s megkezde ott muk5de-

set az orosz hatalmi terjeszkedes erdekeben.

Az a koriilmeny, bogy az orosz befolyas mar be-

feszkel6dott Szerbiaban, ketsegkiviil nagy jelentoseggel

birt. Mindinkabb kiderult, hogy Oroszorszag nem

elegedett meg tobbe pusztan a keresztyen hit vedelme-

nek hangoztatasaval, hanem hogy a haboru megkezdese

Ota elso sorban a Balkan-felsziget szlav nepeire szamitott

s hogy kulonosen a szerbeket igyekezett felhasznalni

tevekeny eszkoziil messzelato keleti terveinek megvalo-

sitasaban. Es ha ez sikeriil, ha talan eppen a szerbek

segelyevel Oroszorszag javara dol el a porta ellen foly-

tatott harcz, ketsegkiviil a Feketetengertol a Drinaig

mindentitt az orosz fensoseg ervenyesult volna, vas-

kapocs gyanant ovezven koriil Ausztriat del fel61 is.

Beigr&dmeg- Becsben felismertek a fenyegetd veszelyt s az

terve. 1808. 1808- ev elojen behatoan foglalkoztak azon eszkozok-

2.

kel, raelyek azt elhdrithatak. Ez alkalommal lijra fel-

merult, mint egyeduli mentseg, a terv, melyet Karoly

ffiherczeg egy ev elott javasolt volt, de mely akkor


BBLQRAI) MSGSZilLLlSiLNAK TEBVE 125

nem fogadtatott el, t. i. Belgrdd megszAMsa. Az 1807.

6v kezdeten csak a bekovetkezhetd veszelyek helyes

elorelatasa indita a fSherczeget e terv folvetesere. A

mitdl azonbaii Karoly akkor meg csak felt, mindaz

egy rovid ev alatt bekovetkezett. A valtozott k5rulmenyekhez

kepest tehat a megsz^Uas terve is reszben

kib6vittetett, reszben pedig modosittatott. Iszajev atke-

lese a Dunan es egyesiilese a szerbekkel Negotin

kornyeken bizonyita, hogy az orosz befolyas ellen-

siilyozasara Szerbiaban Belgrad megszallasa egyediil

nem elegseges. Sziiksegesnek latszott, hogy az akkor

meg torok kezen levo Orsova varaba is osztrak 6rseg

helyeztessek. Mert csak ezaltal lehetett volna meg-

akadalyozni a Eds-Olahorszagban allomasozo oroszok

kOzlekedeset a szerbekkel. Masfel61 Karoly valoszinfi-

leg figyelembe veve Stadionnak meg 1807-ben kifeje-

zett ohajtasat, hogy minden kiilbonyodalmat gondosan

keriilni kellene. A fSherczeg tehat, ha nem is mondott

le vegkep azon szandekarol, hogy Belgrad birtokba-

vetelet sziikseg eseten eroszakkal is foganatositsa,

egyeldre megelegedett a tervnek bekes litou valo

megvalositasaval. Es a Szerbiabol erkezO hirek arra

mutattak, hogy ez valoszinuleg lehetseges is.

Daczara a tobbszoros segelynek, melyet a folkelok

orosz reszrol nyertek, a hangulat Szerbiaban 1807

vege fele nem volt kedvezo Oroszorszag irant. A

szlobodziai fegyverszunet, mely nem terjedt ki egyszers-

mind a folkel6kre is, mint elbeszeltiik, mely elkese-

redest sziilt az egesz orszagban. A szerbek aggodtak,

hogy most mar az egesz torok sereg rajtuk fog iitni.

Es a felelem, mely oket e miatt elfogta volt, annal

alaposabb vala, mert hosszas csatazasaik kozben osszes

hadikeszletok fdlotte megfogyatkozott es sajat erej5k5n


Karagyorgyo

126 OtOdik fbjbzbt.

nem is lettek volna k6pesek azt rSgton kiegesziteni.

De Oroszorszigtol sem remeltek mar e tekintetben

segelyt. Az 6riasi tdvolsag miatt, telviz idejen minden

szdllitds lehetetlenne valt. Ehhez jarult vegre az 1807.

ev rendkiviil silany termese az eg6sz tartomanyban,

minek kovetkezteben a nep mdr mindenfel6 inseget

szenvedett. Ily kSrulmenyek kOzQtt a f5lkel6k tekintete

elso sorban Ausztria fele fordult.

Karagyorgye mdr 1807 deczember hav4ban tal41-

68 simbsohen ^Q2asra szolita fel Simbschent, hogy vele a szerb

tibornoktAr- , , ,. , , , • o.. ,

gyai&saL ugyeket megbeszelje es t61e tanacsot kerjen. Simb-

schen kesz volt erre s az osszejovetel akkor csakis

a vesztegzar miatt maradt el. Nemsokara azonban

Karagyorgye a szovettal egytitt levelet intezett Karoly

fdherczegliez. „Az egesz vilag, de kiilonosen a mi

nepunk tudja, — igy szol e leveleben a fblkelfik

vezere, — bogy ha Fenseged nem lett volna a mi

legels6 baratunk es partolonk, ha nem tamogat vala

atyailag legszomoriibb nyomoriisagunkban, csak Isten

a megmondhat6ja, hogy mi lett volna belolunk. Fen-

segednek ezen jotetemenyei, emberszeretete es atyai

gondoskodasa, orok haldra koteleznek benniinket."

Azutan keri a foherczeget, eszkozolne ki, hogy da-

czara a fennallo szigoru hatarzarlatnak, loport, 61mot,

bombdkat s agyugolyokat vehessenek. Titokban mind-

ezt konnyen atszallithatnd az osztrak partr61 Szerbiaba

az a zimonyi kereskedo, a kinek a forradalom kez-

dete Ota mar annyiszor megengedtetett volt az ilynemu

szallitas.^^"

Kapora jott e level Karoly fSherczegnek. Az arra

adando vdlasz szolgalhatott a legalkalmasabb kiindu-

lasi pontul a nagy terv megvalositasaban. Mar februar

6-^n elk6szultek Simbschen szamara az utasitdsok,


BELGRlC HEOSZllXlslNAK TBBYE. 127

melyek felhatalmaztak a tabornokot, hogy alkudozd-

sokat kezdjen a szerb ffinokokkel BelgrM v4r^nak

ideiglenes atadasa vegett. Belgrad megszallasabol ki-

szamithatatlan elony haramlanek a birodalomra, ezdrt

minden eszkozt fel kell hasznalni, hogy e czel valoban

el is eressek, — ily ertelemben oktaU ki a fdherczeg

Simbschent. De eppen ez okb61 a legnagyobb ova-

tossagra van sziikseg, nehogy a monarchia kudarczot

valljon, vagy az oroszok, felebredven feltekenysegok,

ellentetes rendszabalyokhoz nyuljanak. Simbschennek

tehkt mindenekelott szobelileg kellett tudatnia Kara-

gyorgyeval s a tanacscsal, mintegy valaszul a januar

24-en kelt levebre, hogy Karoly fdherczeg szivesen

pdrtolja ugyuket a csaszarn^, ha tartosan bekes maga-

viselet altal meltoknak mutatkoznak 6 felsege kegyeire.

E valaszt aztdn felhasznalhatja a tabornok arra, hogy

megkezdje az alkudozasokat, mely czelra ugyes koz-

vetitdket kell valasztania, kik birj^k a fSiiokok bizal-

mat. De mindaddig, mig az atadas vegkep meg nera

allapittatott, nem szabad elarulnia, hogy Beesbol vett

rendeletek ertelmeben cselekszik, hanem az egesz ter-

vet mint sajat eszmejet kell feltiintetnie. Ugyelnie kell

arra is, hogy a targyalasok titokban folyjanak s vala-

mely idegen hatalom ne ertesiiljOn azokrol. Az atadas

fOlteteleit pedig kovetkez6kep allapitotta meg a fo-

herczeg, A megszallas csakis a vdrra terjed ki. Az

orszag kormanyzasaban nem tortenik semmi valtozas.

A fonokOk s a szovet (tandcs) szedik be az adot, 6k gyuj-

tenek sereget s g}'akorolnak minden jogot ligy mint

azelott, mindaddig, mig az ideiglenes megszallas tart.

A szerbek agynikat s egyeb keszleteiket elszallithat-

jak a varbol s feloszthatjak a kiviil elhelyezett csa-

patok kcizott. A varnak minden lak6ja h^boritatlanul


128 OtOdik fbjbzet.

megtartja birtokdt, akdr ott niarad, akdr koveti az el-

vonulokat. Az utasit^s meg az alkudozasok kOzben fel-

haszndlandd ervekre is kiterjedt. A szerbek annyiszor

hangoztatott ragaszkoddsukat Ausztria irdnt eddig meg

semmivel sem bizonyitottak be, s6t 6 felsege teriileten

es alattvaloi ellen tobb izben siilyos kihdgasokat es

serelmeket kovettek el. Middn tehat lijabb j6teteme-

nyekert folyamodnak, ideje, hogy ragaszkodasuknak

tenyleges bizonyitekat aduak, ez pedig csak Belgrad

vardnak dtadasa lenne, legalabb azon iddre, a mig a

hatdr menten a jelenlegi zavarok tartanak. A vdr at-

ad^sa nagy elonyoket eredmenyezne magokra a szer-

bekre nezve : a fonokok ugyanis megdriznek az orszag-

ban tekintelyiiket es hatalmukat, a nelkiil, hogy bar-

mely reszrol annak csorbitdsatol kellene tartaniok,

mert Ausztria tamogatna oket. Azok, kik az atadast

eldmozditjak, jutalomra szamithatnak s e tekintetben

lehetne veliik alkudozni is. A megszallas utan szabadda

lenne a kozlekedes az osztrak parttal. A vdr kell6

vedelmi allapotba helyeztetnek es nem adatnek at a

szerbek ellensegeinek, a torokoknek. Ha azonban a

szerbek vonakodnanak a varat onkentesen atszolgal-

tatni, ligy ezaltal ellenseges indulatot tanusitananak

Ausztria irant s a csaszar is csak mint rossz, meg-

bizhatatlan szomszedokat tekintene oket, a kik semmi-

fele segelyt nem erdemelnek. De ez esetben meg az

is megtortenhetnek, hogy Ausztria kenytelen lenne a

v4rat eroszakkal elfoglalni, hogy ekkent a rend s a

nyugalom helyreallitasat biztositsa, a mire maguk a

szerbek nem kepesek. — Ha azonban a f6nokok nem

hajtananak ez ervekre s mar az els6 kiserlet alkal-

maval bizonyosnak latszanek a kedvezotlen eredmeny,

ligy e targyalasokat azonnal meg kell szakitani. Ellen-


BELQRiX) UXQSZALLAbAkAK TEBVS. 129

kez6 esetben, ha t. i. az ajanlat kedvezo fogadtatds-

ban reszesiil, a megszallas a legnagyobb gyorsasaggal

foganatositando.

Kdroly ffiherczeg megjelolte azon csapatokat is,

melyeknek a varba kelle bevonulniok s a magyar-

orszagi hadparancsnok, bard Alvinczy, a nelkiil, hogy

a terv vele kOzoltetett volna, rendeletet kapott, hogy

a megnevezett ezredeket tartsa menetkeszen.

Egyiittal irt a fSherczeg Sztratimirovicsnak is. Ro-

viden kozle vele a Simbschennek adott utasitasok

tartalmat, es a metropolitanak husegere es hazafisa-

gara hivatkozvan, felszolita 6t, hogy mukodnek kozre

e nagy s a szerbekre nezve oly aldasos terv meg-

valosltasaban.

A mi mar Orsova megszallasat illeti, melynek, Orsova meg-

mint tudjuk, Belgrad atadasaval lehetoleg egyidejflleg *'

terve."*

kell vala megtortennie, ezen kevesbbe fontos, de nem

kevesbbe kenyes iigy keresztiilvitelevel Duka altabor-

nagy, a bansagi parancsnok bizatott meg. Orsovaban

a helyorseg torok csapatokbol allott Redzsep pasa

parancsnoksdga alatt, Dukanak a foherczegtol nyert

utasitasok ertelmeben szep modjaval rea kellett ven-

nie Redzsepet, hogy a varat adja at ideiglenesen,

mintegy letetemenykent, a hataron dulo zavarok tar-

tamdnak idejere, igerven, hogy ezek megszfintevel

Ausztria visszaadja azt a portanak. A megszallas tulaj-

donkep Torokorszag erdekeben all, mert a var oly

rossz karban van, hogy azt meg nem vedheti, mar

pedig az Olahorszagban allomasozo oroszok birtokukba

ohajtjak keriteni az erosseget. Ezt azonban Ausztria

meg nem engedheti s ezert az oroszok kozeledtevel

kenytelen lenne eroszakkal is elfoglalni a varat. On-

kentes atad^s esetere a pasa tekintelyes jutalomra

Kallay B. : A

szerb felkeles tortenete 1807—10. JL 9


130 OtOdik fejbzet.

szdmithat s esetleg oltalomra is a porta elleneben.

A mohamedan lakossagnak pedig biztosittatik jogaik

es birtokuk tiszteletben tartasa, valamint hitiik szabad

gyakorlata.^^^

Karoly foherczeg tagadhatatlan nagy szabatossdg-

gal jelolte meg a februar 6-iki utasitasokban nemcsak a

czelt, melyre torekedett, hanem meg a modokat is, me-

lyek nezete szerint a sikert biztosithatak. Ez utasitasok

azonban nem kiildettek el. Az erelyesebb hang, mely

azokat atlenge, az eroszakkal valo fenyegetes es a

megszallashoz szukseges csapatok eleve valo osszpon-

tositasa, mindez ketsegkivul megdobbente Stadiont es

valoszinuleg magdt a csaszart is. Igy magyarazhatd

meg, bogy Karoly foherczeg atdolgoztata a rendele-

teket es pedig sokkal enyhebb alakban. Az lij utasi-

tasok februar 18-an kesziiltek el. Ezekben is hangoz-

tattatik Belgrad megszallasanak fontossaga az osztrak

hatirtartomanyok nyugalmat es bekes fejlodeset ille-

toleg. De meg nem jott el az ideje annak, hogy a

birtokbavetel eroszakkal eszkozoltessek. Sot meg alku-

dozasok litjan sem lehet e terv letesiteset megkiser-

leni, hacsak elobb ki nem puhatoltattak a szerb fono-

kbk nezetei es szandekai. Ez tehat Simbschennek

elso feladata. Nem szabad azonban elarulnia, hogy

tulajdonkepen a varnak osztrak csapatok altal leendo

megszallasa forog szoban, sem pedig Becsbol vett

rendeletre hivatkoznia. Ez okbol ne targyaljon on-

maga, hanem alkalmazzon e czelra oly iigyes meg-

bizottat, a kinek nemi tekintelye van a szerb fonokok

elott, ki azonban, ha kell, minden pillanatban meg-

hazudtolhato lenne. De meg ezen megbizottal is csak

ovatosan kell vala sz61nia, ligy forgatvan a beszedet,

hogy az mintegy magatol jojjon rea a megszaMs


BELORiD MEOSZiLlJLsiNAK TEBVS. 131

terv6re. Termeszetesen a megbizottal szemben is hang-

siilyoznia kellett, hogy mindez csak az 6 (Simbschen)

magdnvelemenye s ketli, vajjon az osztrak kormany

hajland6 lenne-e a szerbek reszerol jovo ilynemu

ajanlatot elfogadni. Mindazaltal engedje meg, hogy a

megbizott ertekezzek e targyrol nehdny fonokkel es

csak ha ez utobbiak kedvezdleg nyilatkoznanak, jelentse

ki Simbschen, hogy kesz kivansagaikat Becsben

tdmogatni, fOlteve, hogy hozza fordulnak. Ez alkalom-

mal lehetne aztan az elonyokrol is szolani, a melyek

a megszallas kovetkezteben a szerbekre hdromolnanak.

Mindenekelott a kozlekedes a ket part kozQtt nem

UtkcJznek tobbe akadalyokba, a mi ligy az elelmi, mint

a hadi sziiksegletek beszerzesenek szempontjabol a

legnagyobb fontossaggal bir. De tovabba najjy vere-

seg utan a szerbek csaladjaikkal es ingo vagyonukkal

biztos menhelyet talalndnak osztrak teriileten. Vegre

a var megszallasanak esetere Ausztria kotelezettseget

vallalna, hogy a szerbeket minden ellensegtol meg-

vedi. Ha aztan a fSnokok, belatvan ezen elonyok

fontossagit, a megbizott altal ajanlatokat tennenek,

Simbschen maga is szolhat vel5k, de csak azt szabad

igernie, hogy a beszelgetes eredmenyet el6terjeszti

kormdnydnak.

Termeszetes, hogy az ekkent modositott utasitd-

sokban nem lehetett tObbe szo az dtadas folteteleirol.

Ugyszinten kimaradtak a csapatosszpontositasra vonat-

kozo intezkedesek. De elmaradt a Sztratimirovicsnak

szdnt level is es Simbschen azzal bizatott meg, hogy

kozolheti ugyan a metropolitaval Belgrad megszalla-

sanak eszmejet, de csak mint sajatjat es csakis azon

esetben, ha mar sikeriilt kifurkesznie a ravasz fdpap

val6di nezeteit. Minthogy B6csben egyediil Ferencz

9*


132

OtOdik fbjezet.

csdszdr viseltetett bizalmatlansaggal Sztratimirovics

irant, a level elmaradasa arra vail, hogy az utasitdsok

Atalakitdsaban ketsegkivul jelentekeny resze volt ma-

ganak a csaszarnak is.

Hasonlo szelleraben modosultak a Duk^hoz inte-

zett rendeletek is. Eroszakot emliteni sem volt tObbe

szabad s a targyalasokat ez esetben is nem Duk^nak,

hanem egy megbizottnak kellett vezetnie, a nelkiil,

hogy ez ut6bbi a valodi czelt isnierte volna.

A megvaltoztatott utasitasok mdr februar 23-dn

Petervaradon voltak.^^^ Simbschen orommel fogadta e

megbizatast. Az inkabb becsvagy6, mint valoban nagyra-

toro tabornok, Belgrad megszalldsanak tervet kedvezfi

alkalmul tekinte, hogy maganak baberokat szerezzen.

Az eredmeny^rt meg nem mert kezesseget vallalni,

de ligy hive, hogy a szerbeket konnyfi szerrel red

birhatja az alkudozasok raegkezdesere. E remenyeben

megerosite 6t az iizenet, melyet kevessel elobb Kara-

gyorgyetol es Mladent61 vett. E ket fonok ugyanis

akkent nyilatkozott, hogy meggyozodesiik szerint a

legkozelebb megiijulando harczokban az oroszok cser-

ben fogjak hagyni a szerbeket s akkor ez utobbiak

ketsegkiviil leveretnek. Ez okbol a fonokok meg csak

Rodofinikinnek nemsokara varhat6 tavozasat szande-

koznak bevarni s aztan majd Simbschenhez fordulnak

tanacsert, vajjon ne helyezkedjenek-e Ausztria oltalma

ala ? Es ha ez megtortennek, csakis egy foltetelt kot-

nenek ki, azt t. i., hogy Szerbia a birodalommal vald

egyesitesenek esetere a katonai hatarorvidek szerve-

zetet nyerje, de sohase kebeleztessek be Magyaror-

szagba. Az a bizalmas egyen, ki ez iizenetet tolma-

csolta, egy kialtvanyt mutatott fel Simbschennek, mely

Ujvideken hirdettetett ki s melyben a magyarok laza-


BELGRjlD MEGSzILLAsANAK TERVE. 133

d6kul belyegezt6k a szerbeket torvenyes uralkod6 juk,

a szultin, ellen. Ez nagyon elkeserite a szerbeket,

jegyezte meg a kozvetitS, mert hiszen a torokOk csak

bitorlok s a magyar kiralyok tekintettek mindenkor

Szerbia torvenyes fejedelmeiiil. Es valoban sem a

csaszar vagy a foherczegek, sem a Hofkriegsrath vagy

a katonai parancsnokok soha sem neveztek oket eddig

Idzadoknak. Simbschen ovatosan valaszolt, mondvan,

hogy ez iizenetnek mindaddig nem tulajdonit jelento-

s6get, a mig a szerb fonokok irasban nem fordulnak

hozza. Ha azonban kuldottseggel jelennek meg nala,

szamolhatnak joindulatii tanacsara, mert nines utasi-

tdsa, hogy 6ket lazadokul tekintse.

A jelentesben, melyet Simbschen e targyrol Becsbe

kiildott, folvetette a kerdest is, hogy mit tegyen, ha

a fonokok csakhamar reaallananak a var dtadasdra,

vajjon megszallja-e azt rOgton es mily csapatokkal ? ^^^

Karoly foherczeg nem sokaig kesett a valaszszal,

Stadionnal egyetertoleg utasita Simbschent, hogy ne

ellenezze a szerbek ohajtasat a hatarorvideki szerve-

zetet illetdleg, ellenben a Magyarorszaghoz valo csa-

toltatasrdl elterjedt hirt czafolja meg a leghatarozot-

tabban. A foherczeg azon esetre is rendelkezett, ha

a targyalasok folyaman a var megszallasanak leheto-

sege oly gyorsan kovetkeznek be, hogy a tabornok

nem fordulhatna tobbe Becsbe meghatalmazasert. Ily

koriilraenyek kozott Simbschen minden el61eges kerdes

nelkiil megszallhata a varat, foltetlentil, ha a szerbek

erre readllananak, ha pedig nem, ligy velOk kotendfi

egyesseg alapjan. Ez utobbira nezve a foherczeg

ugyanazon pontokat szabta meg, melyekrol m4r a

februdr 6-ikan kelt utasitasi tervezetben volt szo. Csak

meg azon igerettel toldotta meg, hogy az dtadas utan


miikod6se.

134 OtOdik fejezbt.

az osztrdk kormdny rajta lesz, hogy a portdtol ked-

vezo hatdrozatot eszk6z6lj5n ki a szerbek jov6jet ille-

toleg es hogy addig is a fegyversziinet meghosszab-

bittassek. Egyszersmind ujb61 megjelolte a csapatokat,

melyekkel a megszallas szukseg eseten letesitendo

vala. E mellett azonban oly szorgosan inte Simbschent

ovatossagra es a gyors cselekvestol valo tart6zkodasra,

hogy az utasitasok ezen alakjokban a foherczeg es

Stadion eltero nezetei kozott letrejott kenyszeru Sssze-

egyeztetes belyeget viselik magukon.'^^

simbsohen Simbschen, a kinek nem volt tudomdsa a b^csi

^orld'meo^-

kormanykorokben hullamzo ellentetes aramlatokrol, a

tz&ii&sa kapott rendeletet ugy ertelmezte, hogy mielobb foga-

6$*

"^8io8 natositania kell a belgradi v4r megszallasat. Es azonurosevics

nal hozza is fogott a sziikseges elokesziiletekhez.

Hadzsicsot, a zimonyi polgarmestert es Urosevicset,

az ismeretes kereskedot bizta meg a szerb fonokok

nezetenek es ohajtasainak kipuhatoldsaval. Nagy volt

a tdbornok bizalma e ket egyen irant, mert ugy hive,

hogy azok eddigi osszekotteteseiknel fogva jelentekeny

befolyassal birnak Szerbiaban.

Nem minden aggodalom n61kiil, de raegis nagymervu

onbizalommal fogott tehat Simbschen a terv

kivitelehez. Ugy velte, hogy alaposan ismeri a szerb

fonokok jellemet es torekveseit es hogy teljesen meg-

bizhat azon hatarorvideki egyenekben, kik kSzte es

a tiilpart kozott mint kozvetitok szerepeltek. Nezete

szerint a fblkelok csak haldval fogadhattak Ausztria

vednokseget, sot a birodalomba valo bekebeleztetest

is, hogy ekkent a porta reszerol fenyegeto vegpusz-

tulastol menekiiljenek. E folteveseben megerositik a

kozlemenyek, melyeket megbizottjaitol kapott, a kik

kbvetkezetesen azt jelentettek, hogy a szerbek, Orosz-


BELGRiD MEOSZlLLlsiNAK TEBVE. 135

orszdg nem tSrodven t(5bbe velok, mindinkdbb Ausztria

fele hajolnak s annak vedszarnyai al^ ohajtanak jutni.

Ketsegtelen, hogy niidon elvesztven hitet a jovo-

ben, maga a nep is mintegy ontudatlanul erezni kezde

Szerbidban ama nagy fontossdgot, melylyel Ausztria

baratsdgos magatartasa a folkeles sorsara nezve bir-

hatott, az Snzetlen 6s belatobb fonokok koztil tobben

azon meggy(5z6desre jutottak, hogy igyekezniok kell

megnyerni a szomszed birodalomnak nemcsak joindu-

latdt, de tenyleges vedelmet is. Es ezek kozott els6

volt Karagyorgye. A fegyversziinet utan melyen meg-

rendult bizalma az orosz vednoksegben, masfelfil pedig

nem hitte t5bb6, hogy a szerbek onmagukban kepe-

sek lennenek sikeresen megkiizdeoi a torok hadsereg-

gel, mely eppen akkor, szokatlanul nagy tomegben

dllott keszen a hatdr menten. Minden^ron tdmaszrol,

segelyrSl kellett tehat gondoskodnia, hogy a tobb evi

kiizdelem vivmdnyai orokre el ne tunjenek. Mindezt

Ausztrianal remelte feltaldlni, mely irant, mint tudjuk,

kiilonben is regt61 fogva bizonyos rokonszenwel visel-

tetett. Hogy mily alakot nyerjen e vedelem, mily

viszontszolgalatokat kellene a szerbeknek azert telje-

siteniok, hogy mik lehetnenek ily viszonynak kovet-

kezmenyei, ezzel Karagyorgye nem tSrOdott.

A muveltseg igen alacsony fokan dllvdn, nem volt

kepes megerteni, hogy azt, a mit


136 OtOdik fejezet.

mdsiknak, s6t olykor mindkettonek vedn6ks6g6t keresve

s egesz nepe neveben hiiseget fogadva a czarnak s

a csdszdmak is, ketsegkiviil ingadozo, s6t ketszinu

politikdt Idtszott kOvetni. Az 6szintetlens6g, illetfileg

ketszinus6g vddja mindazaltal nem erheti (5t a szo

politikai ertelmeben. Csak mindenkor a pillanat hatdsa

alatt erzelmei es szenvedelye altal taszitva s igy meggondolatlanul

cselekedett, de szandekosan dmitani nem

akart. Nem vezette 6t soha mas gondolat, mint az,

mely egesz eletenek czeljat kepezte, mely minden

tett6nek iranyt szabott, t. i. hazajanak felszabaditdsa

s az eddig kivivott onall6sag biztositasa. Es ha ez

mdskent nem latszott lehetsegesnek, mint hogy Szer-

bia valamely keresztyen nagyhatalom vednoksege aid

helyezkedjek, Karagyorgye kesz volt ezt is elfogadni.

Hogy az ily viszony utobb talan hazajanak teljes

beolvadasat valamely mas allamba eredmenyezte volna,

arra 6 nem is gondolt. Egyszeru elmeje nem tudott

elore latni oly, barmennyire termeszetszeru fejlddest,

mely ellenkezett az 6 torekveseivel es vagyaivaL

Pedig nem ohajtott egyebet, mint hogy a vednokseg-

ben megtalalja ama sikeres es allando tamogatast, a

mely nelkiil a folkeles ugye elbukott volna. Innet

magyarazhato meg az is, hogy Karagyorgye, a mint

ketkedni kezdett az orosz vagy az osztrak segely

oszintesegeben vagy csak gyorsasagdban is, bizalmd-

val oly konnyen atcsapott egyik feltol a masikhoz,

s6t hogy tbbbizben egyidejuleg mindkett


BELORlD MEGSZlLLlSiNAK TBRVE. 137

m6dj4t. De 6ppen oly kevesse ismerte a t6bbi f6nO-

kOket, azoknak 5nz6, irigyked6 termeszetet s a part-

viszdlyokat, melyek kOzOttiik diiltak. Osszes tudomd-

sat a tulparti viszonyokr61 s a szereplo egy6iiisegekr61,

zimonyi megbizottjainak kOzlemenyeibol merite, kik

azonban sokkal elfogultabbak voltak, hogysem helye-

sen it^lhettek volna meg a szerb iigyeket. A Szer-

bidban 6vek ota tarto mozgalom, ket egymastol eltero

irinyban kftlte fel a Magyarorszagon s a hatardrvide-

ken lako rokon n6p 6rdekeltseget. Egy kis resz es

ehhez tartoztak az ligynevezett „tanult szerbek", kik

dtkelven a Szavan, a folkeleshez csatlakoztak, a regi

szerb birodalom helyreallitasarol almodozott, annak

reszeiiil tekintven, ha mindjart csak kesobb jOvoben,

a szerbek lakta teriiletet a Dunan s a Szavan innen

is. Ez eszme akkor meg nem talalt visszhangra a

szerb raja koreben, mely elso sorban vedekezessel

a t(5r6k tamadasok ellen volt elfoglalva s mindenek

fdlott nyugalomra vagyott. De a fonokok koziil neha-

nyan mar igen koran kedvezoen fogadtak azt, mert

eszrevettek, hogy orosz reszrol Szerbia onallosaga

nem reszesiilt kello tamogatasban. Magyar teriileten

aztan, mint nemsokara latni fogjuk, ugyanez az abr4nd

messzeelagazo, titkos iizelmekre vezetett. Es itt mar

orosz izgatas is dolgozott e torekvesekben, melyek a

monarchia fonnallasa es egysege ellen iranyultak. A

Magyarorszagon s a hatardrvideken megtelepiilt szer-

bek legnagyobb resze azonban nem ily szempontbol

erdekl6dott a folkeles irant. Daczara a faj, a nyelv

s a hit kozossegenek a szerbek nemi kicsinylessel

tekintettek tulparti rokonaiakra, kiknel minden tekin-

tetben kiilonbeknek tartottak magukat. Es ezert nemi-

leg lealazonak veltek, ha amazoknak fenhatosdga ala


138 OtOdik fejbzet.

keriilnek vala. Az innens6 szerbek ohajtottdk ugyan

az egyesiilest a tiiloldalon lev6 hitsorsosaikkal, de

oly modon, hogy az ekkent k6pz6d6 szervezetben

nekik jusson a vezerszerep. Ezt a cz61t pedig ligy

gondoltak leginkabb elerhetfinek, ha az osszes szer-

bek lakta tartomanyok megmaradnak az osztrak csd-

szar uralma alatt vagy az a\k keriilnek, de egyiittveve

kiilon egeszet alkotvdn. Ez a torekves szuksegszeruen

a Magyarorsz^gtol valo elszakaddsra vezetett volna,

egyszersmind azonban kivanatosnak tiintete fel az

ujjonan 16tesiil6 szerb teriilet szamara a mar fennallo

hat4r6rvideki rendszerhez hasonlo intezmenyek meg-

honosit^sat. Tavol a becsi kozponti hatalomt61, maga-

b61 a nepb61 kikeriilo tisztek igazgatasa alatt, egyediil

ily szervezet biztosithatta ennek az allami alakulas-

nak a leheto legtagabb autonomiat, a nelkiil, hogy

megszflnt volna a csaszdrnak [ kozvetlen es hatalmas

oltalma.

Ily J6v6r61 dlmodoztak Simbschen bizalmasai, a

mar tobbszOr emlitett Hadzsics es Urosevics is. Nem

csoda tehat, hogy igyekeztek a sajat nezeteiknek

megnyerni a szerb fonokOket. Ez ut6bbiak ugyanis

nem sokat torodtek a hatdrorvidek, ktilonosen pedig

a magyar megyek politikai viszonyaival. FigyelmSk

kizdrolag oda iranyult, hogy megnyerjek a vegvide-

ken allomasozo katonai hatosagok tenyleges tamoga-

tasat, ezekkel allvan kozvetlen erintkezesben s ezeket

tekintv6n nem eppen jogosulatlanul a csaszdri hatalom

leghivatottabb kepviseloiiil. Es ez okbol a magyar

kozvelemeny hangulata a folkelessel szemben ekkor

meg nem birt jelentoseggel Belgradon. A helytart6-

tanacs 1807 deczember 29-iken kelt rendelete,^®^

melyrol fdntebb szolottunk s mely a folkeldket valoban


BELGBID MEOSZlLULSiNAK TBBVB. 189

ldzad6knak nevezte torv6nyes urok ellen, Ujvid6ken

s Magyarorszdgnak mds, szerbek lakta v^rosaiban

ketsegkivul felhdborodast sztilt. A tulparton azonban

nem tett hat4st. Hadzsics 6s Urosevics figyelmeztet-

t6k arra a fonokOket s igyekeztek ily modon saj4t

nezeteiket mintegy redjuk tukmalni, hogy tiltakozza-

nak Szerbianak Magyarorszagba leendd bekebelezese

ellen s k6rjenek a hat4r6rvidek61iez hasonlo szerve-

zetet. Karagyorgye s a vele tarto fonokok, kik a fdl-

keles iigyenek nyujtando segelyen kivtil, minden egyeb

ir^nt kSzonyosOk voltak, nem tulajdonitottak nagyobb

fontossagot a ket megbizott besugasainak, De mart

eppen az 6 kozvetitesokkel remeltek az ohajtott tdmogatdst

megnyemi, nem elleneztek azt sem, hogy ama

kivanalmakat, mint a szerbek ohajtdsat terjeszszek

Simbschen elebe.

Masfelol pedig Hadzsics es Urosevics osszeteveszt-

ven a t6nyeket, sajat vagyaikat, nemcsak ez esetben,

hanem kesobb is m6g tobbszor, johiszemiileg a f6n8kok

velemenye gyanant fogtak fel oly nyilatkozatokat,

melyeket amazok kozOnydsen vagy reahagyolag csakis

az 6 redbeszelesok kovetkezteben tettek. Ily modon

igen gyakran a valosagnak meg nem felelo tudositd-

sokat adtak Simbschennek, ki aztan az ilyenek alap-

j4n itelv6n emberekr61 es viszonyokr61, maga is tev-

litra jutott.

Simbschen a nagy feladat megoldasdban csak

egyetlen komoly akaddlyt latott tisztan es hatarozot-

tan, t. i. a Rodofinikin altal kepviselt orosz befolyast.

Es ezert azt az egyebirdnt teljesithetetlen kerest

intezte Karoly foherczeghez, hogy az osztrdk kormany

igyekezz6k a becsi orosz k5vet dltal kieszkOzolni Rodo-

finikin eltavolitdsdt. £z esetben a siker sokkal bizto-


140

OtOdik fejezet.

sabban lenne elerhetfi. Mindaz^ltal remelte, hogy

Hadzsics iigyessegenek sikeriilni fog a kedvezd eredmeny

kivivasa, meg ha Kodofinikin maradna is, mert

ligy ertesiilt, hogy az orosz iigynOkot nem a petervdri

kormdny, hanem csak Michelson tabornok kiildte volt

Belgrddba. Mdr pedig, a mint hirlett, az lij fovezer,

Prozorovszki herczeg, nem bardtja elddje tervenek,

hogy t. i, Szerbia kozvetlen orosz tartomdnynya vdljek,'^^

Az ily tudositdsok termeszetesen csak megerositek

Simbschent abban a remenyeben, hogy nem lesz ttil-

sagosan nehez megktizdenie Rodofinikin befolyasaval.

Igy tehat bizalomteljesen fogott a nagy terv kivite-

lehez.

Hadzsicsot, a zimonyi polgarmestert kiildte Bel-

gradba, hogy ott azokkal a fonokokkel, a kikrol fol-

tehete, hogy inkabb Ausztria, mint Oroszorszag fele

hajlanak, alkudozasokat kezdjen, Egyszersmind uta-

sita Urosevics Milost, hogy ha kell, 6 is segedkezzek.

A megbizott mindenekelott Mlddennel es Milojeval

lepett erintkezesbe, mert tudta, hogy ezek nem barat-

jai Rodofinikinnak s az orosz befolydsnak. Hadzsics

nem emlitette ugyan Belgrad megszallasanak tervet,

mindazaltal nem volt nehez rea n6zve a szerbek

siralmas helyzeterol, elhagyatottsagukrol, az orosz

tamogatas sikertelensegerol s az osztrak udvarnak

csakis az


BELOBAS.UBQSZALLASANAK TEBVE. 141

tortenik, a lOrokok mar Olahorszdgban tQnkrevertek

volna az orosz sereget. Es most az a jutalmuk, hogy

a nemsokara lejarando fegyversztinet utan magukra

hagyatnak, nelkiilozven mindazt, mi a hdborii visele-

sehez szukseges. Es nem remelhetik tSbbe azt sem,

hogy az osztrak csasz^r fogja oket tamogatni, ki mdr

bizalmatlansaggal viseltetik irantuk. Nagy szereiics6t-

lenseg volt a tolkelokre nezve a fegyversztinet is

ha ez meg nem kottetik, a szerbek ketsegkiviil elfog-

laltak volna Karanovaczot, Nist es Filippopolist. Meny-

nyivel kedvezobb lenne helyzetiik ez esetben 1 Ily

ertelemben beszelt Miloje is. Vegre a ket fonok kije-

lente, hogy Simbschennel ohajtananak talalkozni, mihely t

Karagyorgyeval megbeszeltek a dolgot. Hadzsics meg-

jegyzesere, hogy ez osszejovetel csak ligy letesulhet,

ha Karagyorgye komolyan targyalni akar, a fonokok

igertek, hogy mindent kozolnek a fovezerrel.^^^

Par nappal kesobb Hadzsics ismet talalkozott Mla-

dennel es Milojeval s ekkor meg ket mas fonok csat-

lakozott hozzajuk. Az ertekezlet ugyanazon mederben

folyt, mint az elso s akkent vegzodOtt, hogy a f6n8-

kok felszolitak Hadzsicsot, tudna ki mielobb Simb-

schen szandekat irantuk es kiilonosen, hogy szamol-

hatnak-e tamogatasara ? ^^^

A zimonyi polgarmesteren kiviil meg Urosevics es

Perss 6rnagy is jelentettek, hogy Mladen es Miloje

6szinte hivei az osztrak vednOksegnek, de felnek az

oroszoktol s a mindinkabb kozeledo francziaktol. Ohajtananak

tehat mielobb talalkozni Simbschennel, hanem

csak titokban, mert Rodofinikin feliigyelteti oket.^^^

Ezek a jelentesek ketsegkiviil kedvezo szinben

tiintetek fel az alkudozasok eddigi eredmenyet. Nem

esoda tehat, hogy Simbschen most m4r idSszerunek


142 OtOdik fbjezet.

velte BelgrM megszdlldsdnak tervet minden tovdbbi

leplezes n^lkiil kozolni a szerb fonokokkel. E lepesre

kiilOnben m6g mds okok is inditottak a tibornokot.

Nyomara jott ugyanis, hogy rovid ido el6tt ket osztrak

tiszt jdrt Belgradon s ott hivatkoz^ssal arra, hogy

mag^tol Ferencz csdszart61 van megbizatisuk, Kara-

gyorgyet es nehdny szerb f6nokOt igyekeztek meg-

nyerni Ausztria javdra es pedig majdnem ugyanazon

foltetelek es eldnyok igeretevel, a melyek Karoly

f6herczeg utasitdsaiban foglaltattak.^^"

Sirabschen tudta vagy legalabb sejtette, hogy e

tisztek nem kalandorok, hanem valoban a becsi udvar-

nak s taldn mag^nak a csaszarnak titkos kikiildOtt-

jei. M^ltan aggodott tehat, hogy ily modon idejekoran

koztudomasra jutvdn a var dtadasanak terve, az kbny-

nyen meghiusulhat. Masfelol pedig attol tartott, hogy

ha megis sikeriilne; nem 6 rea haramolnek az erdem

s a dics6seg. tigy hive tehat, hogy leghelyesebben

cselekszik, ha maga lep el6 a tervvel.

Karagyorgye Ertesulven, hogy Kaiagyorgye az orszag belseje-

68 Hadzsios. j^^j Belgradra erkezett, dtkiilde hozza Hadzsicsot. Ez

utobbinak ki kelle fiirkesznie Karagyorgye nezeteit s

ha ligy talalna, hogy azok megegyeznek azzal, a mit

Mladenek mondtak volt, ez esetben tudathatta a fo-

vezerrel, hogy Simbschen kesz a szerbek kerelmet

oltalom es segely vegett Becsbe folterjeszteni. Mint-

hogy azonban a csaszar eddigi ingadozasuk es barat-

sdgtalan viseletiik kovetkezteben, ketkedhetnek oszinte-

segbkben s kerelmbket csak a pillanatnyi sztiksegbdl

eredettnek tekinthetne, Simbschen azt javasolja a fbl-

keloknek, hogy oszintesegtik zalogaul adj4k at Belgrad

varat s a tdbornok remeli, hogy ily dron megszerezheti

szdmukra az bhajtott tamogatast 6s segedelmet.^^^


BBLQRiD HEGSZALLAsAnAK TBBYE. 143

Hadzsics azonban nem jarhatott el e megbizatds-

ban, mert iizenet jott Karagyorgyetol, hogy talalkozni

ohajt a tabornokkal.

Simbschen Petervdradrol azonnal Zimonyba sietett Karagyoroye

s fdlszolittatd a ffivezert, hogy jOjjon oda dprilis 3-ikan. tamlJo'igJ."

A bizalmatlan Karagyorgye azouban, reszint mert felt

Rodofinikin kemjeitol, reszint mert att61 tartott, hogy

Zimonyban baj erhetne 6t, kijelente, hogy csak a

Szava partjan, felreeso helyen fogadhatja el a taldl-

koz^st.

SimbscheD, hogy teljesen megnyugtassa 6t, sajdt

kapitany fiat es Hadzsicsot kiildte Belgradba, kiknek

az ertekezlet tartama alatt mintegy tiiszokul ott kel-

lett maradniok. Az Osszejovetel helyeul pedig a Mrtva-

sztrazsa nevu orhazat jelolte meg.

Karagyorgye pontosan megjelent. Kisereteben vol-

tak Petrovics Miloje, a senatus alelnSke, Popovics

Pavle, a belgradi var parancsnoka es Jeftics Istvan, a

senatus titkdra s ezeken kiviil meg vagy 20 bulyuk-

basa. Csakhamar hozzajuk csatlakozott Simbschen is

Perss ezredessel es negy huszarral. A szokasos udvoz-

16sek utan a tabomok s a fdlkelok vezere az 6rh4z

mcige vonultak s ott tartottak meg az ertekezletet.

Simbschen kerdesere, hogy mi okbol ohajtott vele

talalkozni, Karagyorgye kovetkezoleg v41aszolt :

a szer-

bek egyedul Ausztria es kiilOnosen Karoly foherczeg

tamogatasanak koszonhetik megszabadulasukat a torok

jdromb61. Annal lesujtobb volt tehat redjuk nezve,

hogy az osztrak csaszar a magyar orszagos rendek

tanacsdra mult evben elfordult toliik. Ekkent ujb61 a

legnagyobb veszelybe jutottak. Melyen megrendulve

tapasztaltak aztan, hogy az elelmi szerekre es a hadi

keszletekre dltalanos hatarzarlat rendeltetett el, ligy


144 OtOdik fbjezbt.

hogy a kereskedfik azon fegyvereket s gabonanemfleket

sem szallithatt^k a folyon at, melyeket a folkel6k mar

megvettek s kifizettek. E szomorii helyzetokben, lat-

van, hogy az osztrdk udvar nem hallgatja meg tSbbe

keresoket, kovetseget inditottak Oroszorszagba s kap-

tak is onnet az elmult esztendo folytdn penzt es hadi-

szereket, sot a Timok menten orosz csapatok is har-

czoltak velok egyiitt. Utobb Rodofinikin j5tt mint

fokonzul Belgradba s a tandcscsal egyiitt reszt vett

az orszag kormanyzasaban. A szlobodziai fegyversziinet

ota azonban az orosz vednokseg csak igeretekre es

biztatasokra szoritkozott. Kiilonben is Oroszorszag meg

ha akarnd sem juttathatna a szerbeknek elelmi szere-

ket, mert ilyeneket csak a Bansagbol es Szlavonidbol

kaphatnak ; igy tehat nem is mentheti meg 6ket az

ehhalaltol. Igaz, hogy a tel elejen ket franczia tiszt

jelent meg a folkeloknel s Napoleon neveben ket

millio piasztert igert nekik, ha franczia vednokseg ala

helyezkednek. Karagyorgye azonban ligy e kiildottek-

nek, mint Rodofinikinnak kijelente, hogy penzzel egye-

diil nines segitve a szerbek sorsan, meg ha sokkal

tobb milli6 lenne is. Okvetetleniil ehen kell veszniok,

ha csak Orosz- es Francziaorszag nem veszik rea az

osztrdk csaszart, hogy a Duna es a Szava menten

fennallo hatarzarlatot megsziintesse. Rodofinikin es a

franczia tisztek megigertek ugyan ennek kieszkozleset,

de semmit sem tettek. Karagyorgye tehat, nem remel-

ven tobbe kedvezo valaszt ama ket nagy hatalomtol,

melyek kozott jelenleg kiilonben is fesziilt viszony

letezett s mindinkabb aggodvan a tartomanyban foly-

vast nOvekvo inseg miatt, meggyozte a tandcsot s a

nepet a felol. hogy nem letezik reajuk nezve mds

mentseg, mint a mit 6 mar annyiszor ajanlott, t, i.


BBLQRiD MBGSZijiLlsANAK TBRVE. 145

m6g egyszer az osztrak csaszarhoz fordulni oltalom-

ert. Kerte tehdt Simbschent, terjesztene elo a csaszar-

nak az 6, a tandcs s az eg^sz nep kereset, hogy ne

csak vednokseget terjeszsze ki redjuk, hanem egesz

Szerbidt kebelezze be birodalmaba. A szerb nemzet

pedig, melynek ligy is tobb mint fele az osztrak tar-

tominyokban s a hatdrorvideken el s 6 maga Kara-

gyorgye, a meghodolas fejeben csak a kovetkezo fol-

tetelek biztositasdt ohajtjdk : 1. Szerbia sohase csa-

toltassek a magyar kiralys^ghoz, hanem vagy mint

hatdr6rvid6k, vagy pedig osztrak torvenyek szerint,

de fuggetlenul a magyar vamrendszertdl es egyhazi

befolyastol, katonai hat6sagok altal kormanyoztassek,

a csasz^r kozvetlen fenhatosdga alatt. 2. A csaszar

ne kbvetelje a szerbektol, hogy a torokokkel beket

kossenek, miel6tt Nist es Szerbianak meg egj'eb reszeit

el nem foglaltak. Ez pedig Karagyorgyenak rovid iddn

belfll sikeriilni fog. ha osztrak reszroUoszert es agyukat

kap s ha nehany tiizer bocsattatik rendelkezesere,

kiket majd szerb nihaba oltoztet. 3. Minthogy az inseg

mind nagyobb merveket olt az orszagban, a hatarzar-

lat azonnal megszuntetendd lenne. Az osztrak kormany

pedig kiildjon a f6lkel6knek el61egk6p nagy mennyi-

segu gabonat es lisztet, melynek drat a bekekotes

utan fogjak megteriteni. „Eszkoz(Jld ki mindezt sza-

munkra, a mi torvenyes cs4szdrunkt61 es atyanktol",

igy vegze beszedet Karagyorgye s „aztan tegy veliink

es egesz Szerbiaval, a mit akarsz es rendelkezz, a mint

j6nak Idtod, oly b4tor harczosokkal, a kik keszek

teged egesz Konstantinapolyig kSvetni".

Simbschen igyekezett megmagyardzni, hogy a hatar-

zdrlat nem iranyult a f5lkel6k ellen, nem is a magyar

orszdggyiiles siirgetesere rendeltetett el, hanem hogy

Kallay : A szerb felkeles tort^nete 1807—10. IL 10


146 OtOdik fejezbt.

az termeszetszeru kifolydsa azon semlegessegnek,

melyet az osztrdk csaszar a mult evi haboriiban elfog-

lalt, egyfelol Francziaorszag, a torok birodalora s

neh^ny kisebb nemet allam, masfel61 pedig Orosz-,

Franczia- es Svedorszdg kozott. „Ha igy all a dolog",

valaszolta a fovezer, „miert nem tiltottdtok meg a

kivitelt Boszniaba es Olahorszagba s miert enged-

tetek meg franczia csapatoknak az atvonulast sajdt

teriileteiteken ? En nem ertem a ti politikatokat s

azert legjobb, ha szakitunk".

A t4bornoknak nagy bajjal sikerult a felhaborodott

fSvezert megnyugtatnia. Csak midon kijelente, hogy

nincsenek ugyan utasitasai e targyban, de mert oszinte

rokonszenvvel es becsiilessel viseltetik a szerbek irant,

ohajtdsaikat el6 fogja terjeszteni a csaszarnak s

remeli is, hogy azok meghallgattatnak, csillapult le

n6mileg Karagyorgye. Es ekkor meg is igerte, hogy

kerelmet irasba foglalva s a tanacs es az osszes fonokok

altal is alairva juttatja majd Petervaradra. Ezzel

az ertekezlet veget ert es Simbschen Karagyorgye

kiseret6hez 16pven, Miloje, Popovics es Jeftics kijelen-

t6k, hogy mindaz, a mit a fovezer mondott, valoban a

tandcs s az egesz nep velemenye es kivansaga s

hogy a synodus elnoke, Mladen, kinek Belgradban

kellett maradnia, hasonlokepen gondolkozott.

Ezutan a szerbek hazatertek, a tabornok pedig

Zimonyba sietett, hogy a talalkozas lefoly4sdr61 jelen-

test tegyen Karoly foherczegnek.^^^

juu-agyorgye Ha Simbschen jobban ismeri Karagyorgye jelle-

feittteieinek ^^t g altalaban a viszonyokat, a fovezer nyilatkoza-

J8llemz6se.

taiban ketsegen kiviil eleg okot talalt volna az aggo-

dalomra. Karagyorgye aj4nlata, hogy Szerbia kebe-

leztessek be a monarchiaba, nem jelentett egyszersmind


BELORlD MEGSZALLAsAnAK TBBVE. 147

egybeolvadast az utobbival. A felelmet a Magyar-

orszaghoz valo csatoltatastol, mint elmondottuk, az

innenso szerbeknek, leginkabb pedig 6ppen Simbschen

megbizottjainak besiigasai ideztek elo. De aztan elen-

kebbe lett az, mert a figyelm esse valt Karagyorgye

egyszerfi j6zan eszevel belatta, hogy Szerbia, mint a

szomszedos Magyarorszagnak kiegeszito alkatresze,

Ordkre elvesztene a fuggetlenseg lelietoseget. Ellen-

ben a hatar6rvidek mintajara szervezve, a szerb tar-

tomany oly kiilon teruletet kepezett volna, melyen, az

esetleg oda kiildott nehany felsobbrangii osztrak tabor-

nok csak a csaszdrnak szemelyes, de tavoli fenn-

hatosagit k^pviseli, mig az egesz kOzigazgatast tulaj-

donkep a bensztilottek soraibol vett tisztek gyakoroljak,

Az ily allapot nem lett volna ugyan teljes onallosag,

de hiszen ilyenre a szerbek meg nem is gondoltak,

hanem legalabb oly m6rvu fuggetlenseg, a milyen az

akkori viszonyok kozStt elerhetonek mutatkozott. E

felfogdssal termeszetszerfi osszefiiggesben allott a vagy,

hogy a mar felszabadult teriilet kiegeszittessek azon

reszekkel, melyek meg kozvetlen torok birtokot kepez-

tek, egykor azonban szinten a szerb birodalomhoz

tartoztak volt. Ezert szabta Karagyorgye a meghodo-

14s egyik folteteleiil Nis es egyeb szerb videkek

visszafoglalasat osztrak segelylyel. De a fblkelokre

nezve legfontosabb foltetel ketsegkivul az volt, mely

a hat^rzdr megsziintetesere es nagy mennyisegu elelmiszemek

az osztrak partrol allami koltsegen Szer-

bi4ba valo atszdllitasara vonatkozott. Hogy ezt elerje

8 ekkent a nepet a vegenyeszettel fenyegeto insegt61

megmentse, Karagyorgye kesz volt az osztrdk csaszdr

fenhat6saga ala helyezkedni, de csak oly m6dozatok

mellett, melyek, ha letesiilnek, a tartom4ny tenyleges

10*


148 OtOdik pejezet.

ftiggetlenseget eredmenyezik, mig a csdszdr uralma

aligha terjedt volna a nevleges vednokseg hatdrain

tul. A szerbek Ausztria irant valo htis6genek zdlogar61

sz6 sem volt az ertekezleten. Karagyorgye nem

emlitette a belgradi v^r dtadds^t es a tdbornok i&

hallgatott e kerdesrol.

KAroly fd- Simbschen alkudozasai a szerb fonokokkel s ut6bb

stadion

jegyzfik-

magaval Karagyorgyeval elenk jegyzekv^ltast ideztek

gj^j K^roly foherczeg es Stadion grof kozott. A kiiliigy-

miniszter ligy velekedett, hogy Karagyorgye ajanla-

taiban az utolso pont, t. i. az osztr^k kormany 41tal

elolegkep adand6 elelmiszerek atszallitasa volt az a

fOltetel, melynek teljesiteset a fOlkelok mindenek elott

ohajtottak. Ez az egyetlen eszkoz, jegyze meg Stadion,

melylyel Ausztria a szerbeket meg nemi fiiggesben

tarthata. Nem szabad tehat ez eszkozt eldobni, a mig

az oly zalog altal nem potoltatott, mely biztositekuL

szolgalhatna ama nep gyakori ingadozasaival szem-

ben. Karagyorgye ugyan akkent nyilatkozott, hogy

ohajtja hazajdnak bekebelezteteset Ausztriaba ; mint-

hogy azonban elobb meg Nist es annak korny^ket

kivanna elfoglalni, a bekebelezes bizonytalan tavoli

esemenyektol tetetik fiiggove s igy nem is nyujthat

megnyugvast. Mert azt taldn magaval Karagyorgyeval

is meg lehet ertetni, hogy akkor, mid5n Ausztria es

Torokorszag kozott beke uralkodik, Szerbia nem foly-

tathat haboriit a portaval s nem olvadhat be egyide-

juleg a monarchiaba. Ily szempontok figyelembe vete-

level kellene tehdt a fonokokkel alkudozni. Es ha

Belgrad megemlitese talan kesobbi id6pontra halaszt-

hato is, ligy folytata tanacsadasat Stadion, de azt mar

most hatdrozottan ki kellene jelenteni, hogy a folke-

l


elorAd heoszAllAsAnak tebve. 149

ha sz6- es irdsbeli igeretek helyett tenyleges zAlogot

adnak hfisegok es ragaszkoddsuk tanusagaul. Mind-

azaltal, ha Karagyorgye az inseg enyhitesenek czel-

j4b61, meg a csaszdr elhatarozasanak rnegerkezte el6tt

stirgosen kerne segelyt, Simbschen nehany keresked6-

nek megengedheti, hogy sajat felelfissegukre nemi

gabonat ^s lisztet szallithassanak a tulpartra; de

niindenesetre oly modon, mintha ez a kormany tudta

nelkiil tortennek. Vegre a tabornok hatarozottan megnyugtathata

Karagyorgyet a felol, hogy Szerbia semmi

szin alatt sem fog egyesittetni a magyar kiralysdggal.

Karoly foherczeg elfogadta a kiilugyminiszter neze-

tet s annak megfeleldleg utasita Simbschent. Csak

egy ponttal tolda meg azt. Ha oly rendkiviili fordulat

allana be, hogy mielott Becsbol a rendeletek raeg-

erkezhetnenek, Belgrad megs/.allasa elkerulhetetlenne

vdlnek, vagy attol lehetne tartani, hogy valamely mas

hatalom foglalja el a varat, ez esetben Simbschen,

fdlteve termeszetesen, hogy a szerbek reszerol ajanlat

tetetnek, onhatalmiilag is cselekedhetik es bevonulhat

Belgrddba.''^^^

A mig Becsben ily megallapodasokra jutottak, Karaoyorgye

Simbschen turelmetleniil varta a szerbek irasba fog- "*"**^'*"-

° z&sa. Rodo-

lalt kervenyet, melynek mielobbi megkiildeset Kara- itnikin nyo-

*

gyorgye a mrtva-sztrazsai ertekezlet alkalmaval igerte

.T^^^l'^

volt. A fovezer azonban nem irt, sot aprilis 9-iken nak. Rodo-

^""''" ""'""

Topolaba utazott, titkarat Jefticset hagyvan Belgradon

^ ' oj o munkija,

azon utasltdssal, hogy ha Simbschentol level erkez- Topoi&ra

nek, azt vigye rOgton utana. A mindenkor bizalmat- """^y-

lankodo Karagyorgye ugyanis elobb ismerni ohajtotta

a vdlaszt, melyet Simbschennek folterjesztesere Becs-

bol kellett kapnia s rnely ket het eldtt alig erkezhe-

tett meg.''^^


150 OtOdik fejbzet.

Pdr nap mulva azonban mdst gondolt s irt a tdbor-

noknak, de nem oly ertelemben, a mint ez utobbi

reaielte. Karagyorgye a taldlkozasnal az osztrdk udvar

neveben nyilvdnitott joindulatra hivatkozvdn, a hatar-

z^rlat megsziinteteset s a kereskedes akadalytalan

folytathatdsdt kerte ez irataban. EUenben a szerbek-

nek osztrak oltalom ala valo helyezkedeserol nem sz6lt

s altalaban politikai kerdeseket nem emlitett.

E level mar elobb felbontva es lijbol, de csak

feluletesen lepecsetelve kerult Simbschen kezeibe.

Perss ezredes nezete szerint, ki e kSrulmenyre figyel-

meztet6 a tabornokot, a felbontas vagy a tandcstol

szdrmazott, mely bizalmatlansaggal viseltetett Kara-

gyorgye irant, vagy Rodofinikintol, ki a ffivezer min-

den tetterol tudomast 6hajtolt szerezni.^^^

Az utobbi fdlteves ketsegkivul tdbb val6szinus6g-

gel bir.

Az orosz iigynok, a mint ez m^skent nem is lehe-

tett, azon volt, hogy minden aron megakadalyozza az

osztrak befoly^s megerdsodeset Szerbidban. Nem csoda

tehat, hogy kutatta a szerb fonokok osszekOtteteseit

a tulparttal s hogy a koztuk s az osztrak hatdsdgok

kozott fenndllo erintkezest szorgosan ellenorizte.

Rodofinikin ismerte azt a levelet is, melyet Kara-

gyorgye a tanacscsal egyetemben meg januar 22-iken

Karoly foherczeghez intezett s melyet Becsben oly

megel^gedessel fogadtak volt. Maga a fovezer kozolte

azt vele. Sot arra kerte, hogy irja ala 6 is. Rodofini-

kin felpattant, mondvan, hogy ez a ^politika" ellen

van s


elorAd mkqszAllAsAnak terve. 151

baritsdgos hatalom ugyvivoje mert ne tamogathatnd

s irhatna ala a t61e proteg^lt nemzet kereset egy

oly hatalomhoz, melylyel az 6 udvara szinten bar^t-

s^gos Idbon 411. Rodofinikin azonban mar ekkor rek

jOtt, bogy Urosevics es neh^ny vele baratsagban el6

f6nok igyekeztek Karagyorgyet Ausztria reszere meg-

nyemi. Ez okbol a tanakodo Karagyorgyet intette is,

hogy Ausztriatol, mely a semlegesseg altal kotve van,

ne vdrjon segelyt. Az osztr^k udvar kiilonben sem

ohajtja Szerbia megerosodeset, mert ez esetben a sajat

teruleten elo szerbek joreszt atkOltozneuek hitsorso-

saikhoz s Ausztria elvesziten^ alattvaloinak nem cse-

k61y szamat. Egyebirant a szerbek mindent, a mire

sziiksegiik volt, megkaptak mar Oroszorszagtol s ha

valamiben meg hidnyt szenvednenek, azt is meg fog-

jak kapni. Karoly fSherczegtol pedig ne remeljenek

v41aszt Karagyorgye levelere. Urosevics 411 elo majd

azzal a kdzlemenynyel, hogy a foherczeg oliajtott

volna felelni, de tekintettel a politikai viszonyokra,

ezt nem teheti ; hanem megengedi, hogy Urosevics

ligy mikent eddig is tette, szdllitson nekik titokban

Idport, olmot s golyokat. Rodofinikin ervei azonban

nem gyakoroltak hatdst, a level, mint tudjuk^ elkul-

detett.^''^

Perss ezredesnek, a zimonyi parancsnoknak, csakhamar

tudomdsdra jutott, hogy Rodofinikin olvasta

volt a levelet. Az ezredes ertesul6se szerint Kara-

gyorgye azzal a keressel kiildOtte meg ez okmdnyt

az orosz iigynOknek, hogy 6 is irja al4. Rodofinikin

termeszetesen megtagadta e kivdnsag teljesiteset.

Karagyorgye azonban nem tudta megerteni, hogy egy

bardtsdgos hatalom kepviseloje vonakodik alair^sdval

timogatni az 6 udvardnak vedelme alatt all6 nep


152 OtOdik pejezet.

kerelmet egy oly mas hatalomhoz, melylyel amaz szinto

baratsagban elt. A f6vez6r nagyon felhaborodott e

miatt s bizalma Rodofinikinban meg inkabb megin-

gott.3»^

Masfelol az orosz iigynokot is bosszanta, s6t aggo-

dalommal tolte el, hogy nem sikeriilt megakadalyoznia

a level elkiildeset. Ugy latszik az 6 keresere fordult

aztan Prozorovszky a becsi orosz kovethez, Kurokin

herczeghez, hogy tudomast szerezzen az osztrak udvar

szandekarol a szerbeket illetoleg. A kovet igen biz-

tato felvilagositast nyert. Ertesiilese szerint a becsi

korm^ny a szigorii semlegessegre valo tekintetbol

elhatarozta, hogy a folkeloknek nem ad hadi szere-

ket, legfoljebb nemi elelmet, de azt is csak titok-

ban.^****

E valasz nem nyugtatta meg Rodofinikint. Hadzsics

es Urosevics latogatasai Belgradban nagy mervben

felkoltek figyelmet. Marczius 30-ikan pedig maga

Karagyorgye kereste fel 6t s kozle vele, hogy talal-

kozni fog Sifiibschennel. Ez alkalommal Karagyorgye

ligy nj'ilatkozott, hogy az osztrakok m4r tObb izben

ohajtottak talalkozni es targyalni a fonokokkel s most

maga Simbschen jo Petervaradrol, hogy ertekezzek

vele. Megjegyze meg, hogy az osszejovetelnek az

osztrakok reszerol valoszinuleg nines mas czelja, mint

a szerbek altal a fa s a marha kivitelere vetett tila-

lom megsziintetese. Ennelfogva elfogadta Simbschen

ajanlatat, remelven, hogy ez ertekezleten 6 meg az

elelii)iszerek szabad bevitelet Szerbiaba fogja kiesz-

kozolhetni.*-'^ Nem mondott tehat valotlansagot a fo-

vezer az orosz iigynoknek, de nem is mondta el a

teljes valosagot. Rea nezve csakugyan a hatar meg-

nyitasa volt a fodolog. Ekkor azonban mar tudta.


BELORAD MBGBZALIiASjLNAK TERVB. 158

hogy a talalkozason mas k6rdesekr61 is lesz szo ; dm

ezeket igen ovatosan elhallgatta.

Nehany nap mulva a Mrtva-sztrazsanal megtartott

osszejovetel eredmenye Rodofinikin tudomasara jutott.

Nem Karagyorgye beszelte el azt neki, sot talan eppen

azert utazott oly sietve Topolara, hogy elkeriilje az

orosz iigynokkel val6 talalkozast. Rodofinikin ertesii-

16se szerint az ertekezes kovetkezokep folyt le. Simb-

schen fdlemlite, hogy mily jotetemenyekben reszesiil-

hettek a szerbek az osztrak udvar reszerol, mely

inegengedte, hogy eppen akkor, mid6n a folkeles

iigye a legrosszabbul allott, hadi es elelmi szerek

sz411ittassanak a Szavan at. Biztosita aztan Kara-

gyorgyet, hogy a folkelok jelenleg is teljes mertek-

ben szamithatnak az osztrak udvar joindulatara, mely

kesz minden sziiksegletiiket fedezni, ha megigeri,

hogy kizarolag Ausztria hivei lesznek. Hasztalan

remenykednek a szerbek Oroszorszagban, igy folytata

Simbschen. Az oroszok el fogjak hagyni e videket s

akkor a folkelok magukra maradnak es megsemmi-

siilnek. Hiszen tSrtent mar, hogy orosz csapatok jottek

Szerbiaba s ismet eltavoztak. Az orosz sereg most

Moldvdban van, de nemsokara visszater hazajaba.

Hiba lenne bizni az orosz-franczia szOvetsegben, mert

e szovetseg csak a kepzelodes sziilemenye. Kara-

gyorgye erie azt valaszola, hogy haladatos az osztra-

koknak, most azonban nines semmire sziiksege, ha

pedig lenne, majd keszpenzen veszi meg mindazt a

mit beszereznie kell. Simbschen meg Rodofinikinrol

tudakozodott, mire a fovezer felele, hogy nem tudja,

mit keres az orosz konzul Belgradban, mert nem avat-

kozik az 6 iigyeibe.^"®

Barkitol szarmazott is Rodofinikinnak ilyeten felre-


164

OtOdik fejezct.

vezettet6se, magatol Karagyorgyetol, vagy a f6n6k5k

valamelyiketol, kets^gkiviil iigyesen volt az kieszelve.

Simbsclien allit61agos megjegyzesei a tdvolfekvo Orosz-

orszagr61, melyben a szerbek nem bizhatnak s azt4n

mintegy Qnkentes felajdnldsa az osztrdk udvar tamo-

gatdsanak, ha ugyan a felkelok egyediil Ausztria

irdnt lesznek hfisegesek: mindez arra serkenthet6 az

orosz iigynokot, hogy igyekezz6k sajdt korm^nydt6l

mielobb a lehetd legnagyobb segolyt kieszkOzolni a

szerbek jav^ra. Masfelol pedig Karagyorgyenak Idt-

sz61ag hideg, elutasitd vMasza elhdrithata a gyanut,

hogy a f6vezer es ffinoktdrsai komolyan targyalnak

az osztrakokkal.

tJgy latszik, Rodofinikin nem ketkedett ezen el6-

adas hitelessege felett. Mindazdltal nem enyeszett el

egyszersmind feltekenysege Ausztria es bizalmatlansdga

Karagyorgye s ennek meghitt tanacsaddi irant. Maga

a teny, hogy a felkeles f6vezere taldlkozott az osz-

trdk hatdrfirvidek parancsnokaval ^s hogy bardtsago-

san segelyrol, masreszt pedig h6segr61 tanacskoztak,

azon aggodalmat kelt6 fel benne, hogyha ez alkalommal

eredmenytelenul vegzodott is az els6 kiserlet,

ut6bb a viszonyok kenyszeritd hatdsa alatt megiijulhat

az s vegre is az ilyen szemelyes erintkezesekbfil a

szerbeknek Ausztridhoz val6 szorosabb viszonya fej-

lodhetnek.

B^ntotta 6t az is, hogy a fonbkbk az 6 tanacsd-

nak mellozesevel jottek ossze az osztrakokkal es hogy

Karagyorgye a nelktil, hogy 6t megkerdezte volna,

hirtelen elutazott. Eleinte kozonyoss^get szinlelt Rodo-

finikin. tfgy nyilatkozott, hogy a szerbek, ha esziik

van, csakhamar be fogjak latni, hogy mit kell tenniSk.

A czar ktilonben nem sokat torddik ily kis nepecs-


BELORA.D MEQSZlLLi.Si.NAK TERVE. 155

k6vel, nem is akart egyebet, mint megmenteni a szer-

beket a torSk kegyetlensegekt61; most mkr az 6 dolguk,

hogy mit cselekszenek. De csakhamar mind

szenvedelyesebbe lett az orosz tigynOk. Nem birta

t6bb6 oltitkolni felhdborodasat s nyiltan Urosevicset

vddolA, hogy Karagyorgyet oroszellenes szellemben

izgatja,^"^ Ismerven azonban a fdvezernek ingadoza

jellemet, remelte, hogy ugyesen csoportositott gyanu-

sitdsokkal es ijesztgetesekkel meg elvonhatja 6t a

kezdddo osztr^k baratsdgtol. Hogy e czelt elerhesse,

aprilis 17-iken Karagyorgyehoz utazott Topolaba, a

hoi aztan nyolcz napot toltStt.***^

Nem birunk biztos tudomassal a felol, hogy mit

vegzett Rodofinikin e nehany nap alatt Topolan. Kara-

gyorgyenak egy ewel kesobb, 1809 augusztus 28-ikan,

tehdt kozvetleniil a szerbeket ert nagy csapasok utan,

Simbschenhez intezett levele, ha nem is emliti a

topolai tal^lkozdst, megis bo vilagot vet amaz ossze-

jSvetel targyara. E levelben megjegyzi a fdvezer,

hogy a szerbek egyediil az osztrak udvart61 remelnek

segitseget es mentseget. Ausztria oltalmat megnyerhetni

volt mindenkor ohajtdsuk, s ez mar reg megis

valosult volna, ligy a mint 6 ezt mult evben a Mrtva-

sztrazsanal Simbschennel megbeszelte s a mint e czel

elerhet6se vegett az egesz nemzet neveben szavdt is

adta. Es minden bizonynyal megtartja szavat, ha eppen

Rodofinikin nem beszeli le


156 OtOdik pejezbt.

meg maguknak. Ennek kOvetkezteben a szerbek nem

is szamithatnak tobbe Ausztria oltalmara. „Ily modon

sikeriilt Rodofinikinnak, — e szavakkal vegze level6t

Karagyorgye, — bennunket raszedni es sz^ndekunktol

elterelni."^"^ Minthogy pedig Karagyorgye magatartasa

ligy Simbschennel, mint altalaban Ausztriaval szemben,

kozvetleniil a topolai osszejovetel utan egyszerre meg-

valtozott, ketsegtelen, hogy az orosz iigynok ravasz

figyelmezteteseivel es fenyegeteseivel mar akkor meg-

tantoritotta a kulonben is bizalmatlan es hiszekeny

fovezert.

Simbschen es megbizottjai ekkor meg nem tudtak,

hogy tulajdonkeppen mi czelbol utazott volt Rodo-

finikin Topolara. Sejtettek azonban, hogy osztrak-

ellenes szellemben fog ott mukodni s ez nemileg nyug-

talanita 6ket. A tabornok teljesen bizott meg ugyan

a nagy terv megvalosulasaban, de mdr belatta maga

is, hogy a fSnokok keszsege osztrak uralom ala he-

lyezkedni, joreszt az elelmiszerek hidnyaban s az

altalanos nyomorban leli magyarazatat. Ennelfogva

attdl tartott, hogyha a kielegitS segedelem sokaig

kesnek, a szerbek az orosz vednokseg mellett majd

meg Francziaorszaghoz is fordulnak oltalomert. Ezt

megakadalyozand6 a Karoly foherczegtfil nyert enge-

dely ertelmeben, zimonyi kereskedok altal titokban

nemi elelmet szallittatott a tulpartra. Nem remelte

azonban, hogy ily csekely segitseg teljesen megnyer-

hetne a szerbeket. Ez okbol mielobbi elhatarozast

kert a fdherczegtol a Mrtva-sztrazsanal megbeszelt

kerdesek felett.*°*

Termeszetesen Hadzsics es Urosevics sem sziin-

tettek be mukodesiiket, daczara Karagyorgye tavolle-

tenek. Leginkabb Mladennel es Milojeval ertekeztek,


BBLORlD HEGSZiLLlSlVAK TERVE. 157

a kik bizonyosra vettek, liogy a fdvezer nem masitja

meg szavdt, hanem Simbschent61 siirgosen mdsodik

talilkozast fog kerni, mely alkalommal aztan a fen-

forgo kerdesek kedvezd elintezest nyerhetnek. Midon

pedig Hadzsics, bdr igen ovatosan, Belgradra iranyza

a ket f6n5k figyelm6t, Mladen megjegyze, hogy a

csdszari udvar k6sz leven oket oltalmaba fogadni,

nekik mindegy, vajjon az egyik vagy a masik varat,

vagy eppen az egesz orszagot szilijak is meg az

osztrdkok.

Nagy megelegedest szerzett e kozlemeny az aggodo

Simbschennek,**^^ ki most mar bizton hitte, hogy rOvid

idon beliil bekovetkezik a v4r atadasa. Csak az bantotta

dt, hogy Karagyorgyetol meg mindig nem jott tudo-

sitds. Hogy tehat siettesse a fejl6dest, megbizta Uro-

sevicset, irjon 6 a fovezernek Jeftics altal, ki, a mint

emlitettuk, eppen az ilyen levelezes kozvetitese vegett

maradt Belgradban. A tabornok egyiittal az Esterhazy-

ezredet Petervaradra rendelte, hogy elegend6 katona-

sag felett rendelkezzek a megszdllas foganatositasara,

vagy ha ez meg tovabb haladna, hogy elnyomhasson

egy esetleges parasztl4zadast a Szeremsegben, mely

felol ismet hirek keringtek.**^^

Urosevics e levelben, melyet Simbschen meghagj-asa urosevios

folytan Karagyorgyehoz intezett, mar nyiltabban szolt ^ll^jj^bg^"

a szerbek viszonyarol Ausztridhoz, mint azt eddig ttrgyaini

teve. Sziiksegesnek velte ugyanis a fovezert, ki oly Rod''o"nikii»

sokaig hallgatott, vegre hatarozott nyilatkozatra birni. szerepe.

Az osztrakok keszek a szerbeknek elelmet es hadi-

szereket szolgaltatni, a mennyit csak kivannak, igy

irt Urosevics. Minthogy azonban az osztrak udvar

vednOkseget hajland6 vallabii felettiik, kell hogy ok

is tanusdgot tegyenek oszintesegiikrol. Es ezert fel-


158 OtOdik pejezet.

szolita Karagyorgyet, gydzne meg a csaszari udvart

a fel61, hogy a szerbek orokk6 hu alattval6i lesznek,

a mit csak ligy erhet el, ha valami zdlogot ad arra

n6zve, hogy valoban Ausztriahoz akarnak csatlakozni

es hogy megfogadjak a becsi kormdny utasitdsait,

melyeknek pontos teljesitese mentheti meg oket egyediil

szorongatott helyzetiikbSl. Hogy mibSl alljon ama

zalog, ennek meghatarozasat Urosevics Karagyorgyera

bizta s vegiil kerte 6t, hogy irjon kozvetleniil Simbschen-

nek lijabb talalkozas vegett.***^

E level Rodofinikinnak Topolan valo tartozkodasa

alatt erkezett oda. Ketsegtelen, hogy a m^r bizalmat-

lankodo fovezer maga mutatta meg azt az orosz ugy-

noknek, hogy a valaszt is az utdbbinak tanacsa sze-

rint mondotta tollba. Feleleteben Karagyorgye roviden

emhti, hogy megertette azt, a mit Urosevics a f6-

parancsnok neveben vele kOzolt s csak azon csod^l-

kozik, hogy Simbschen nem maga irt.*"^

E megjegyzes csel volt Rodofinikin r6szer61, a ki

ez altal a tabornokot akarta reabirni, hogy szeme-

iyesen forduljon Karagyorgyehoz. Az orosz iigynOk

ligy hive, hogy megvdltozvan a fovezer hangulata,

majd ezen level is az 6 kezeibe jut es igy modjabau

lesz az osztrak politik^t kompromittalni. Es Simbschen

valoban lepre ment. Irt maga Karagyorgyenak s leve-

let futar altal egyenesen Karanovaczra ktildte, a hoi

akkor a ffivezer tartozkodott.

Ez irataban Simbschen mindenekeldtt mentege-

tSdzik, hogy multkor Urosevics dltal iratott. Azert

tette ezt, mert hiszen Karagyorgy^val abban dllapod-

tak volt meg, hogy minden fontosabb iigyet 6ppen

Urosevics altal fog kozSltetni. De nem is akart oly

fontos tdrgyr61, melytdl az egesz nep j616te fiigg,


BELORID HEOSZALLlSiLNAK TERVE. 159

ijnmaga irni, mert az ily level kivancsi egyenek kez6be

keriQhet, kik ekkent a titok tudomasara jutnanak.

Minthogy azonban Karagyorgye sajatkezfi levelet var

tole, most tehat kiv^nsdgdhoz kepest ir neki s meg-

jegyezven, hogy a csdszarnak a szerbek irant valo

kegyessegerol es joindulatarol rovid id6n meggySzd

bizonyitvanyokat fog adhatni, Karagyorgye j(5jjon tehat

most mar kiseretevel egyiitt Petervaradra, vagy jelOl-

jon ki valamely mas taldlkozasi helyet, a hoi meg-

allapithatjak mindazon felteteleket, melyek a szerb

nep boldogsagat, dicsfiseget es megelegedettseget biz-

tosithatjak.^**^

Simbschen, kinek nem volt tudomasa Rodofinikin

cselszovenyeirol es Karagyorgye bizalmatlansagarol,

termeszetesen nem is sejte, hogy mily hatalmas fegy-

vert szolgaltatott e levellel azok kezebe, kik eppen

ama politik^t torekedtek meghiusitani, a melyert 6

oly buzgon kuzdott. Sot ellenkezdleg, a tabornok meg

volt gy6z6dve, hogy levele siettetni fogja az ohajtott

czel elereset. E remeny^ben megerositek 6t azon

hirek, melyeket ez idotajt bizalmasaitol kapott. Had-

zsics jelente, hogy a tandcs, a fdnOkok, Belgrad es

Szendrd parancsnokai mind Ausztria meUett nyilat-

koztak 8 a legoszintebb odaadassal viseltetnek Ferencz

cs4sz^ irant.*^**

Ugylatszik azonban, hogy Hadzsics, de kuldnosen

Urosevics bizalma a szerbek oszintesegeben nem volt

oly teljes, mint azt Simbschennel szemben feltfintetni

iparkodtak. Alig nehdny nappal kes


160

OtOdik fejbzbt.

hanem az egesz orszdgot is k6szsegesen dtadndk. Ezt

az ajdnlatot Hadzsics is melegen pdrtola; Simbschen

pedig egyszeruen felterjeszte Karoly fdherczegnek el-

hatdrozas vegett.*^*

Stadion grof, kinek velemenyt kelle adnia e ker-

desben, ligy nyilatkozott, hogy Urosevics ajanlata el-

fogadhatd lenne, ha ez ^tal az ohajtott vegczel valo-

ban eleretnek. Minden attol fiigg tehat, hogy ez bizton

vdrhato-e? Oly neppel van dolgunk, jegyze meg a

kiiliigyminister, mely siilyos harczot vlv leteleert s mds

hitfiekkel szemben sokat megengedhetonek vel, a mi

kiilonben nem tekintetik olyannak. Az Urosevics altal

javasolt adomanyokrol csak akkor lehet szo, middn

a szerb fonokok mar kijelentettek, hogy az ismert

feltetelek alapjan keszek alkudozasokba bocsatkozni.

De ez esetben a jol elokeszitett sikernek oly gyorsan

kell bekovetkeznie, hogy a fonokokre nezve lehetet-

lenne valjek szandekuk megvaltoztatasa. Ily szellem-

ben irt aztan a foherczeg Simbschennek.^^^

Ez alatt tovabb folyt a levelezes Karagyorgye es

a tabornok kozott. A ffivezer mar majus ll-iken kOzle

Simbschennel, hogy meghivdsa kovetkezteben kesz

vele taldlkozni, de csak mintegy tiz nap mulva, mert

jelenleg halaszthatatlan dolgai vannak. Mig egy het

mulva azonban ismet irt es tudatta, hogy a torOkOk

a Drinan at betoressel fenyegetnek s ezert 6 maga

ama videkre siet, hogy szemelyesen intezkedjek, Nem

johet tehat a taldlkozasra. De mivel Simbschen meg-

hivdsat nagyra veszi s annak megfelelni ohajtana,

megbizottakat kiild az ertekezletre. Irt is mar Mld-

dennek es Jefticsnek, a kik hfl emberei es meghatal-

mazta 6ket, hogy a Simbschen dltal kijelolendo egy6-

nekkel a fenforgo tigyet megbeszeljek es bevegezzek.*^^


elgrAd kegszIllAsanak tebve. 161

A tabornok azonnal vilaszolt. 6 sem jelenhet meg,

mert Lajos foherczeget varja, ki a hataromdeken

utazik. Maga helyett kiildi tehat Perss ezredest, Sztoj-

szavlyevics alezredest, Hadzsicst, a zimonyi polgdr-

mestert es Urosevics kereskedot, a kik birj4k bizal-

mit s a kiket utasitott, hogy a Karagyorgye altal

megnevezettekkel targyaljanak es vegezzenek. Keri

meg a fovezert, legj^en rajta, hogy az alkudozas haladek

nelkiil befejeztessek es pedig ha lehet, az alatt, a mig

Lajos foherczeg a hataron id6zik, hogy a csaszar

azonnal ertesitest nyerhessen az eredmenyrol. „Er6-

sitse meg a Mindenhato lelketeket, igy vegze levelet

Simbschen, hogy e fontos iigy altalanos megelege-

desre es a kozjo javara sikeriiljon".^^*

Lajos foherczeg majus 19-iken Zimonyba erkezett. Lajos «-

Udvozlesere azonnal atjott Miloje 30 fobol alio kise- hatsrfir-

rettel. Mindnyajan gazdag oltozetben jelentek meg, vidSken.

turbannalfejukon, olyruhazattalesfegyverzettel ugj^anis,

melyeket a torokoktol vettek volt el. A fogadtatason

Miloje csak a szerbek tiszteletenek es halajanak adott

kifejezest, a foherczeg pedig nehany kozombos ker-

dest intezett hozza.

Masnap Mladen jott at a szovet titkaraval, Jeftics-

csel. Ok is pompas torok oltozetben allottak el6, de

Mladen mar turban nelkiil. Ez utobbirol a foherczeg

mar tudta, hogy Karagyorgyetol megbizast kapott

a Simbschennel folytatando targyalasokra. A szoka-

so8 iidvozlesek ut^n a szerb nep halajat tolmacsola

a Ferencz csaszartol vett sok jotetemenyert es meg-

jegyze, hogy mindnyajan elenken ohajtjak Ausztria

vednOkseget elnyerhetni. Vegre pedig atada a szovet

folyamodasat, osztrak teriileten m^r regebben lefog-

lalt nemely karabelyok kiadat^sa vegett. A foherczeg

KaDay: A szerb felkeles tortenete 1807-10. II. 11


162 OtOdik pejezet.

valaszdban csak annyit mondott. hogy kerelmiik tel-

jesitese raaguktartas4t61 fiigg s hogy ez iigy elinte-

zes6vel Simbschent bizza meg.*^^

Lajos f6herczeg majus 22-ik6n elhagyta Zimonyt

s ket nappal kes6bb letrejott a megbizottak taldlko-

zasa a Sz4va partjan elteriil6 bozotban. A szerb kiil-

dOttek kerdesere, hogy mily modon s mily feltetelek

alatt reszesiilhetnenek Ausztria vednbksegeben, az

osztrak biztosok azt valaszoltak, hogy tulajdonkeppen

a szerbek dolga e r^szben ajanlatot tenni s egyszers-

mind irdsba foglalni azon pontokat, a melyeknek

megadasaval nezetuk szerint kivansagaik teljesitese

biztosittatnek. Mladen es Jeftics erre kijelentek, hogy

a bennszulott szerbek kozOtt nines egyetlenegy sem,

a ki kepes lenne ily okmanyt kidolgozni; a mashon-

nan, leginkabb Ausztriabol bevandorolt tanult egyene-

ket pedig e munkaval nem bizhatjak meg, mert azok

mind orosz erzelmfiek.

E kerdes kOriil aztan hosszabb vita fejl^dott. Mind-

egyik fel a masik reszt ohajtotta redbirni, hogy nyil-

vanitsa eloszbr kivdnsagait es felteteleit es pedig irds-

ban. A bizalmatlan szerbek azonban nem tagitottak,

hanem jaratlansagukat az effele ugyekben tolvan el6-

terbe, az osztrakoktol vartak az els6 szot. Ezek vegre

is tiirelmet vesztve, eldsoroltak az elonyOket, melyek

a szerb nepre Ausztria oltalma alatt haramlananak,

egyszersmind roviden bar s mintegy csak feliiletesen

jeleztek a felteteleket is, melyeknek teljesitesevel a

vednokseget megszerezhetik>^^ A szerb megbizottak

igertek, hogy mindezt kozlik Karagyorgyeval, a ta-

nacscsal s az egesz neppel s hogy a valaszt majus

28-ikan megktQdik.^^^

Simbschen meghatalraazottjai az egyuttes jelentes-


BBLGRId MEGSZililiialNAK TBBVE. 163

ben, melyet a talalkozasr61 szerkesztettek, azt dllitot-

tdk, hogy a szerbek, ligy latszik, meg voltak elegedve

az eredmenynyel. Perss ezredes azonban, bar szinte

aliirta ama jelentest, vagy mert 6szintebb volt tdr-

sainal, vagy mert helyesebben itelte meg a viszonyo-

kat s az embereket, nem osztozott e velemenyben.

Meg ugyanaz nap irt kiilon Simbschennek, figyelraez-

tetven 6t, hogy a szerbek az Osszejovetel alkalmaval

feltiinS bizahnatlansagot s aggalyoskodast tanusitottak.

Perssnek ligy tetszett, mintha a szerbeket valaki fel-

biztatta volna, hogy torekedjenek teljesen onall6akka

lenni s hogy a targyalasokat csak azert nyujtjak,

hogy ez alatt meg nemi segelyt kapjanak Ausztriatol

titkon azonban ellenallasra kesziilnek. „A vegszukseg

kenyszere nelkiil, jegyz6 meg Perss is, a nelktil, hogy

mi komoly es erelyes eszkoz6kh5z nyulnank, a szer-

bek sohasem fognak reank nezve kedvezd felteteleket

elfogadni"."8

Perss valoban jol figyelte meg a szerbek hangu-

lataban beallott valtozast.

Eleinte, mint tudjuk, Karagyorgye es hivei (Jszin- Karagyorgye

ten 6hajtottak az Ausztriaval valo szorosabb viszonyt, ^."''!!l'!*

ha mindjart nem is alkottak maguknak tiszta fo-

galmat arrol, hogy mily alakban kell vala annak

letesiilnie.

Ez a hajlandosag csakhamar szelesebb korokben

is gyokeret vert. A Simbschennel folytatott alkudo-

zdsok, valamint az altala alkalmazott kozvetitd egye-

nek folytonos intesei es rabeszelesei nem maradtak

titokban s a tobbi fdnokok kozott is mindinkabb ter-

jedt a rokonszenv Ausztria irant. E fordulat a szer-

biai viszonyokban nem keriilte el Prozorovszky herczeg

figyelmet, a ki tobb izben aggodalmasan serkente

11*

;


164

OtOdik pejezet.

Rodofinikint, hogy kovessen el mindent az osztrak

fondorlatok meghiusitasara.*^'^

Rodofiuikinnak azonban nem volt sziiksege ily biz-

tat^sra. Eszrevette 6 mar honapok elott, hogy az orosz

befolyas veszelyben forog. Es hogy ezt elharitsa, uta-

zott volt mar aprilis kozepeu Topolara. A mint el-

beszeltiik, sikerult is legalabb ketelyeket tamasztania

a fovezer lelkiileteben. Valoban ez id6 ota Karagyorgye

mar tobbszor fordult tanacsert az orosz iigj'nokhoz.

Ez utobbi birta rea ot arra is, hogy ne jelenjen meg

szemelyesen a Simbschen altal tervezett utolso talal-

kozason, hanem hogy masokat kiildjon maga helyett.

Karagyorgye megingatasa ketsegkiviil jelentos eredmeny

volt; de Kodofinikin ezzel meg nem erte el

czeljat. A f6vezer nem mutatkozott hajlandonak nyil-

tan fellepni az osztrak baratsag ellen s igy tovabb

folyt Belgradban az ellentetes aramlatok hullamzasa.

Ily viszonyok kozott Lajos foherczeg megjelenese a

hataron s ket szerb kiildottsegnek fogadtatasa a fo-

herczeg altal vegre arrol gyozte meg Rodofinikint,

hogy nem szabad egyediil Karagyorgyera tamaszkodnia,

hanem a tobbi fonokokre is kell hatnia. Es ekkor

gyors elhatarozassal erelyes izgatast kezdett, ugyan-

azon ervekkel elven, melyeket mar Topolan hasznalt

volt. Beszelt Ausztria megbizhatatlan, onzo politika-

jarol es titkos szandekarol, hogy a szerbeket elarulja

a portanak. Meggyozoleg bizonyitgata az osztrak biro-

dalomnak nemsokara bekovetkezendo felosztasat Fran-

czia- es Oroszorszag kozott es ennek folytan Ausztria

teljes elerotlenedeset. Mindezt pedig megtolda azon

hatarozott kijelentessel, hogy a felkelok vedelmet es

segelyt csakis a czartol remelhetnek, kinek hatalma

kiilonben is joval tulszarnyalja az osztrak csaszaret.


BKLORiO heoszallAsAnak tekvk. 165

Az orosz ug3mok gondoskodott aztan arf61, liogy

ezek az ijesztgetesek elterjedjenek a ncp s kiilonoseiii

a betydrok koz5tt is.

Az ilyen hiresztelesek nagy hatassal voltak stz

elenk kepzelodesu, konnyen hiv6 szerbekre. Nem csoda

tehat, hogy az Ausztria fele liajlo fdnokok is ket-

kedni kezdettek. Igy tortent, hogy az utolso ertekez-

leten Mladen es Jeftics mar tartozkodobbak voltak,

mint elobbi alkalmakkor.

Majus 26-ikan Rodofinikin magahoz hivatta Mia- 0"*''*'««"e-

, , -r n XT 1 - . » 1 , 1 . 1 ' "88 hangulat.

dent es Jefticset. Valoszinu, hogy velok is oly erte- _ Hireszteie-

lemben beszelt, mint mar tobbekkel s alighanem igye-

^^^ osztr^k

csapatok be-

kezett Mladent, kinek haszonleseset es becsvagj^at jol voniiidsfirdi.

ismerte, a szemelyes erdekek szempontjabol is meg- — Karaoyor-

. ' -.ri.T 1' /!• '1 Bye vMelmi

felemhtem. Es ekkor Mladen ketsegkivul elbeszelte a^napotba ho-

majus 24-iki talalkozas lefolyasat, mert bizonyos, hogy

Rodofinikin pontos tudomassal birt mindarrol, a mi ott

az osztrak es a szerb megbizottak kozott targyaltatott.

Masnap Jeftics atment Zimonyba s a nelkiil, hogy

Rodofinikin nevet emlitette volna, kozolte Perss ezre-

dessel, hogy 6 maga az utolso osszejovetelkor meg-

gy6z6dott az osztrak csaszar joindulatu, baratsagos

sz^ndekarol, Mladen ellenben, feltven tekintelyenek

es hatalmanak csorbulasat, ezen iigy befejezeset ha-

lasztani iparkodik. Jeftics mindezt megirta Karagyor-

gy6nak, felszolitvan 6t, hogy nyilatkozzek azonnal,

mily feltetelek alatt hajlando egesz nemzetevel egyiitt

az osztrak csaszar vednOksege ala helyezkedni? Re-

nielte a titkar, hogy meg a ho vegeig valaszt fog

kapni, mert nem ketkedett, hogy Karagyorgye, ki

minden onerdektol menten, csakis a nep javaert kuz-

dStt, oly folteteleket fog szabni, melyek megfelelnek

az osztrak udvar kivdnsaganak.*^^

'yezteti Bei-

nr&dot.


166

OtOdik fejezet.

Vajjon 6szinte volt-e Jeftics ez alkalommal, avagy

k6tsziiiii szerepet jatszott? Az el6bbi fciltev^s tobb

valdszinflseggel bir. Mert Karagyorgyenek saj4t nyi-

latkozataib61 tudjuk, hogy bdr gyakran ingadozott,

igazdn m6gis csak az Ausztriaval valo bardtsagos

viszonyt tartotta hazaj^ra nezve iidvOsnek. Es e fel-

fogasban osztozott mindenkor Jeftics is. A titkar

tehat ketsegkiviil Sszinten sz61ott ; es jogosan hihette,

hogy Karagyorgye a targyalasok kedvez5 befejezes6re

hatarozza el magat, mert ekkor meg nem tudta, hogy

Rodofinikin besiigasai es ijesztgetesei mily mely benyo-

mast gyakoroltak volt a fovezerre.

Mindazonaltal ketseges, vajjon Karagyorgye, bdr-

mennyire sikeriilt is az orosz iigynoknek bizalmatlansagot

6breszteni benne az osztrakok irant, mar

akkor elszanta volna-e magat a Simbschennel foly-

tatott targyalasok megszakitasara. De e piUanatban

egy lijabb fordulat allott elo, mely a kerdesnek ily

megoldasat elkeriilhetetlenne teve.

Kozvetleniil a majus 24-iki talalkozas utan BelgrMban

az a hir terjedt el, hogy a tiilparton minden-

felol osztrak csapatok gyiilekeznek; Rumanal, mely

elsanczoltatik, mdr 80.000 ember osszpontosittatott

Banovczenal pedig keszen all az athidalashoz sziik-

seges felszereles ; ketsegtelen tehdt, hogy az osztra-

kok mar nehany nap mulva 4tkelnek a Dunan s a

Szavan s elfoglaljak Belgradot, Sabaczot es Szen-

dr6t.*^^ Gyorsan aramlott szet e hir a f6varosban,

mindenutt hivdkre talalvan es pedig annyival inkabb,

mert nehany ujvideki es zimonyi szerb terjeszte azt,

hitokkel kezeskedven valodisdgaert. Vajjon ezen

egyenek ama magyarorszagi szerb ek soraba tartoztak-e,

kik, mint emlitettiik, minden dron meg akartdk aka-

;


BBLORAB MEOSZllXAsllTAK TERVE. 167

d^yozni Szerbidnak Ausztridhoz val6 csatoltatdsdt, s

ez^rt Onmaguk eszeltek ki ama hamis hirt ; avagy

Rodofinikin birta-e 6ket annak terjesztesere, ez fel

nem derithetd. Bizonyos azonban, hogy az osztr^k

sereg benyomulds^nak reme jelent^kenyen eldmoz-

ditd az orosz iigynOk terveinek sikeriiltet.*-^^

A fenyegeto vesz61y k6pzete altaldnos ijedtseget

s nagy felhaborodast id^zett e\6 Belgrddban s csak-

hamar a videken is. Az Ausztria fele hajlo forokOk

niegfelemlitve, elhallgattak s az osztr^kellenes pdrt

keriilt feliil. Utczdkon es kaveh^zakban egymast remit-

gettek az emberek. Majd az osztrdk csapatok be-

nyomulas^rol volt sz6, majd arr61, hogy Ausztria a

torokoket saj4t teriLleten dt fogja Szerbiaba bocsdtani.

Aruldst es boszut emlegettek mindenfele. Hadzsicsot

es Urosevicset felkonczolassal fenyegettek, ha Bel-

gradba mernenek jonni, azzal vadolv^n 6ket, hogy

eladtak az orszdgot Ausztrianak. A batrabbak fennen

hirdettek, hogy a szerb nep biztosan niegallhat az

orosz vednokseg alatt s megkiizdhet nemcsak a tOro-

kokkel, de az osztrakokkal is. Masok meg azzal

kerkedtek: am hadd jSjjenek az osztrakok a Sze-

remseg fel61, a szerbek meg majd a Bansagba tornek

be. A mig a fovaros hangulata ekkent majdnem

orarol-orara lazasabba valt, nehanyan a f6nokbk

kozlil azonnal a veszes hir fellobbanasa utan Kara-

gyorgyehoz siettek Topol^ra, erelyes rends zabalyokat

kSvetelven tole. E siirgetesnek a f6vezer, sajat bizal-

matlansaga 41tal is osztonOztetve, nem allhatott ellen

s elrendele a vedelmet. A Belgraddal szomszedos

keriiletekbdl azonnal fegyveres csapatok siettek a

fovarosba. Csarapics 500 legenynyel mdr mdjus 27-ik6n

megerkezett s a v4rat szdllta meg. Agyukat szereltek


168

OtOdik pejezet.

fel, loszert hordtak ossze. Es folyvast jottek ujabb

es lijabb csapatok. Szamuk nehany nap alatt 6000

fore szaporodott. Azt a pontot, hoi az utolso torok

hdbomban az osztrakok hidat verlek volt, 300 legeny

szdllotta meg, a Duna es Szava menten pedig par

czer ember orkodott ejjel-nappal. Es hire jott, de ez

nem bizonyult valonak, hogy Karagyorgye 12,000

fonyi sereggel es Milenko Porecsbol 4000 emberrel

kozeledik.^^'^

Rodofinikin Daczara ez er6feszitesnek, a szerbek ellenalldsa alig

Karagyorgye t-j^j-^hatott volna hosszasabban, ha csakugyan oly hatal-

OS fl tdnfics

atj&n wissza- mas osztrdk sereg tamadta volna meg a tartomanyt, a

Htasftd "eve- j^-^gj.^1 ^ j^^j. sz5iott. Tudta ezt Rodofinikin es tudta

etIratSimbtchennek.

azt is, hogy Ausztria nem tervezi Szerbia elioglalasat.

Belatta az eszes orosz iigynok, hogy ha a szerbek

minden igaz ok nelktil, tobb idon at, fegyveres csa-

patokat osszpontositanak az osztrak hataron, ez oly

kihlvasa lenne a csaszari kormanynak, hogy ez utobbi

vegre is kenyszeriilne megszallani az orszagot, a mi

ellen aztan ily korulmenyek kozott Oroszorszag sem

szolalhatna fel. Rodofinikinnak nem is az volt a

cz^lja, hogy a szenvedelyek felkorbacsolasaval teny-

leges osszeiitkozest idezzen e 6 a szerbek s a szom-

szedos birodalom kozott, hanem hogy meghiiisitsa

Karagyorgye targyalasait Simbschennel s ekkent meg-

akaddlyozza az osztrak befolyasnak bekes liton valo

meghonosodasat Szerbiaban, A mint tehat latta, hogy

sikeriilt a szerbeket felizgatnia a monarchia ellen,

azonnal hozzafogott valodi tervenek kivitelehez. Kara-

gyorgye es a tanacs neveben valaszt keszitett Simb-

schennek majus 4-iken kelt s a fovezerhez inte-

zett levelere, melyet fontebb ismertettunk. Rodofini-

kin francziaul irta e valaszt s Obradovics Doszitej


BELORAD HBQSZALIii.SlNA.K TERTE. 169

altal fordittatta szerb nyelvre. Ily alakban azutdn

elkiilde Topolara Karagyorgyenak, ki azt ott mdjus

30-ikau aldirta. Ket nappal kes


170

OtOdik fbjezbt.

tositeka mellett. Ez egyeduli vagyuk, erre a cz^lra

irdnyul minden tOrekvesiik.

Mindazonaltal, igy folytatja, a szerbek a fftlkeles

egesz tartama alatt azon voltak, hogy el ne veszit-

sek Ferencz csaszar kegyes joindulatdt, s ez okb61

mindent keriiltek, a mivel elegedetlenseg^t fOlkelthettek

volna. Utal azutdn arra, hogy midon fit Simbschen

taldlkozasra hivta fel, 6 azonban a tSrokOk elonyomu-

Idsa miatt nem mehetett, maga helyett Mladent es

Jefticset ktilde, ligy hiv6n, hogy kiilOnben is csak a

hatdrforgalmat s a kereskedest illetd tdrgyakrol lesz

szo. Megbizottjainak jelentese szerint azonban a tabor-

nok altal kuldott egyenek azt kSveteltek, hogy a

szerbek az osztrak csaszar uralma aid helyezkedjenek,

vdraikba osztrak csapatokat fogadjanak be s mindezt

6k maguk irasban kerjek a csaszartol.

Ez a kdveteles, igy ir tovabb Karagyorgye, melyen

megdobbente ot. Mert sem 6, sem a szerb nep,

mely eppen felszabadulasaert onta veret, erre rea nem

allhatnak, De meg ha el is fogadnak, az ily egyez-

meny, az orosz s a franczia uralkodok jovdhagyasa

nelkiil, a kiknek kezeibe tettek le a szerbek sorsokat,

ervenytelen leune. Es ezert Karagyorgye nem is

ketelkedik, hogy az osztrak megbizottak nem Simb-

schen szandekat, nem is a becsi udvar utasitasait

tolmacsoltak, hanem buzgalmuk altal elragadtatva,

onhatalmiilag cselekedtek, remelven, hogy ez altal a

csaszdrnak kedves szolgalatot tesznek.

Vegre Karagyorgye azon remenynek ad kifejezest

hogy Simbschen nem veendi rossz neven e vdlaszt,

s nem is vonja meg a szerbektol rokonszenvet, s6t

ligy mint eddig, partolandja iigyuket a becsi udvarndl,

hogy ezentiil is reszesulhessenek annak kegyeiben.


BSLoaiD meoszAluLsInak tebve. 171

A senatus pedig egy zdradekban kijelente, hogy

mindarra nezve, a mi a levelben foglaltatik, a f


172 5t0dik fejezbt.

mat a ket part kozott Racsatol Zinionyig. Ezen feltil

meg tobb mas erelyes rendszabaly eletbelepteteset is

ajanlotta. Nem bizvdn a hatardrok hiis6geben, a part

menteii rendes csapatokat ohajtott elhelyezni. A teljes

hatarzarlat mellett meg sziiksegesnek velte, liogy az

elelmiszerek kivitele Szerbiaba halallal biiutettessek;

tovabba, hogy a szerb foldon tartozkodo szokevenyek

azonnal hazateresre szolittassanak fel, ha pedig nem

engedelmeskedneuek, vagyonuk koboztassek el ; vegre,

hogy a Magyaror-^zagbol szarmazo s a belgrddi szo-

vetnel alkalmazott Obradovics, Szavics es Zsivkovics,

valamint a runiai Filippovics torvenyen kiviil helyez-

tessenek. Ha mindez elrendeltetik, igy ir Simbschen,

a szerbek, kik csak Rodofinikin megvesztegetesenek

es amitasainak engedtek volt, valosziimleg mar egy

honap mulva mas nezetre ternek s az egesz nep fol-

tetleniil alaveti magat Ferencz csaszarnak.*^^

Ez a meg mindig remeiiykedo felfogas, Simbschen

reszerol nem volt puszta fogas, hogy mentse magat

kormanya elott, s hogy a kudarczot leplezze. Leg-

meghittebb bizalmasa, Hadzsics, ugyanis meg par

nappal a valasz elkuldese el6tt jelente, hogy ily okmany

van keszuloben, hogy Karagyorgye vonakodik

azt alairni, de hogy Rodofinikin es partja a leg-

vakmerobb fenyegetesekkel fogjak 6t kenyszeriteni

erre ; mindazaltal a fonokok koztil tobben meg min-

deg ohajtjak az Ausztriaval valo egyesiilest.*-^ Ily

korulmenyek kozott Hadzsics nezete szerint erelyes

foUepes sziikseges, s ez esetben a szerbek csakhamar

eszre ternenek.

Simbschennek tehat, ki mint tudjuk, Hadzsics

ir^nt foltetlen bizalommal viseltetett, valoban volt nemi

oka hinni, hogy ligy a megfelemlitett fovezert, mint


BELORlD hegszAllAsInak terve. 178

az elamitott es felizgatott tomeget, szigoru rendsza-

balyokkal mas velemenyre teritheti.

Becsben azonban nem igy gondolkodtak.

Karoly foherczeg, ki minden egyes esetben meg-

hallgatta a kiilugyminiszter tanacsdt, a csaszart csak

ritkau es igen feliileteseu ertesite az alkudozasok

meneterol. Meglehet, hogy csak az iigy befejezesenek

idopontjara halasztotta a kimerito tudositast ; de valo-

szinubb, hogy attol tartott, hogy batyja majd aggo-

dalmakkal s ketelyekkel all elo eppen akkor, midon

erelyes es gyors cselekvesre lenne sziikseg. A csaszar

azonban eszrevette e tartozkodast es irasban utasita

a foherczeget, hogy ertesitse 6t a tortentekrol. E fel-

szolitas kovetkezteben Karoly eloterjeszte Simbschen

jelenteset a Karagyorgyeval folytatott beszelgetesrol,

de egyebet nem. Ferencz csaszar ezzel nem elege-

dett meg, hanem latni kivanta az alkudozasokra vonat-

kozo iratokat. A foherczeg csak Junius 3-ikan engedel-

meskedett e parancsnak. Folotte kellemetlen hatast gya-

koroltak a csaszarra az aprilis 14-iken es majus 24-iken

kelt utasitasok, melyek, mint emlekezunk, sziikseg

eseten Simbschent Belgrad megszallasara hatalmaz-

tak fel anelkul, hogy engedely kieszkozlese vegett

elobb Becsbe kellett volnu fordulnia. Ferencz nyiltan

kifejezest is adott e miatt elegedetlensegenek, komo-

lyan emlekeztetven ocscset, hogy ily fontos iigyben

nem lett volna szabad az 6 tudta es jovahagyasa

nelkiil cseiekednie, ha mindjart megnyerte volt is a

kiilugyminiszter beleegyezeset. De nemcsak boszan-

kodott a csaszar, hanem aggodott is, Junius 5-iken

ismet ir Karolynak, annak elrendelesere szolitvan fel

6t, hogy Simbschen Belgrad megszallasat illetoleg ne

merjen barmit is tenni eldleges megkerdezes nelkiil,


174 OtOdik fejezet.

mert a csdszdr behat6 megfontolas utdn magdnak

tartja fenn a dSntest e kerdesben s m6g a Stadion

grof v61emenyet is hallani kivanja.*^^

Termeszetes, hogy ezen elhatarozds kOvetkezteben

tbbbe sz6 sem lehetett a Simbschen altal ajanlott

eroszakos rendszabalyokrol. Annyival kevesbb^ mutat-

kozott hajland6sag Becsben ily erelyes follepesre,

mivel meg diplomatiai kellemetlensegek is timadtak

ez iigybSl.

sebastiani Sturmer baro, az internuntius, aprilis 25-ikeii je-

T'portAndL^ ^®^*^' ^^SY * franczia kSvet, Sebastiani, dvatossagra

- Kurokin inte a portat az osztrak udvarral szemben, mely

mutatja s?a'"^*^^^^'

^ kOvet allltasa szerint, a szerb fOlkelokkel

dionnak valo egyesules czeljabol, fegyvert osztogattat ki a

levei/t! - szeremsegi nep kozott.*^^ Kellemetleniil hatott e hir

stadion men- Becsben. Mert ha konnyen megczafolhat6 volt is,

*

a^ Mh&r' Konstantinapolyban bizalmatlansagot ebreszthetett s

simbschenre ennck kovetkezteben Belgrad es Orsova megszallasa-

nak terve lijabb akadalyokba iitkSzott volna.

Meg kenyelmetlenebb vala az osztrak kormanyra

egy mdsik diplomatiai lepes. Kurokin herczeg, a becsi

orosz kovet, kozolte Stadionnal Simbschennek majus

4-iken Karagyorgyehoz intezett levelet. E levelet

Rodofinikin kiildte meg Prozorovszkynak s igy keriilt

az Kurokin birtokaba. A herczeg igen baratsagos

modon, de felvilagositast kert e targyban. Stadion

nem tert ki e kivansag teljesitese elol. Elismerte,

hogy folytak targyalasok Belgrad es Zimony kozOtt,

nem tagadta azt sem, hogy a szerbek megemlitek

Ausztria vednoks6get is, de mint aztan kideriilt, csak

azert, hogy ekkent konnyebben elerjek a reajuk

nezve folotte nyomasztd hatarzarlat megsziinteteset.

Egy^ltalaban ligy ttintete fel a dolgot, mintha a


elobAd meoszAllAsInak tebve. 175

Karagyorgye altal kijelolt megbizottak nehdny zimonyi

israerfisiikhoz fordultak volna, kik azutdn Onhatalmulag

kezdettek amazokkal alkudozdst, meljiiek t4rgya

azonban sohasem hatolt e kis k6r5n tiil. FSlemlite

meg Rodofinikin baratsdgtalan, ravasz viselkedes6t,

melynek nem lehetett mas czelja, mint hogy zavarba

ejtse az osztrak kormdnyt.*^^

Stadion ketsegkivtQ ugyesen mentegetodzOtt, mind- simbtohen

azaltal erezte, hogy nem sikeriilt meggyoznie sem K^roiy Mher-

Kurokint, sem az orosz kormdnyt. *^" "eg, u men-

De eppen ez okbol termeszetes volt, hogy mielobb^eie'-simb-

es veglegesen befejezni ohajtotta a kellemetlen szerb


•o*'*" ***•'-

iigyet. Minden hibat Simbschenre haritott, a ki meg- ^eti a baur-

hittjei, Hadzsics es Urosevics 41tal teviitra vezetve, z*Hatot

ido el


176 OtOdik fejezet.

K^roly f6herczeg elfogadvdn a minister nezeteit,

megdorgalta ugyan Simbschent konnyelmiisegeert, de

kiilonben elegge szeliden bant vele. Elmozditasara

termeszetesen nem is gondolt, a csaszarral szemben

pedig meg mentegette is. Nem alaptalanul jegyze

meg a foherczeg egyik eloterjeszteseben, hogy a

szerbek hosszas es erett megfontolas utan onmaguk

kertek a csaszar vednokseget s hogy egy kiildott-

segiik meg Lajos foherczeg elott is ezen 6hajtasuk-

nak adott kifejezest. A tabornok tehat, a ki irant a

szerbek mindenkor a legnagyobb bizalmat tanusitot-

tak, jogosan hihette, hogy oszinten vagynak Ausztria

oltalma ala helyezkedni. Es vegre a foherczeg kese-

rflen igy szol: Oly ravasz es hutlen viselkedessel

pedig, a mindt a szerbek ez alkalommal mutattak,

egyetlen nepet sem lehet eleve gyanusitani.

Mindazaltal nem mondott le minden rem6nyr61.

Bizott abban, hogy kedvezobb koruimenyek kozott,

majd ha a szerbek meggyozddtek az osztrak oltalom

nelkiilozhetetlensegerol, isniet ter nyilik ujabb alku-

doz^sokra. '^^^

A fdherczegtol kapott utasitasok termeszetesen

igen leveroleg hatottak Simbschenre. Igyekezett is

hosszabb jelentesben igazolni miikodeset. Elbeszelte

osszefuggdleg az egesz iigy menetet, s kiilonosen

hangsiilyozta a Rodofinikin s nehany osztrdk-szerb

hireszteleseibol szarmazott akadalyokat, melyek, a

nelkiil hogy azoknak elharitasa hatalmaban allott

volna, torekveseit vegre is meghiusitottak. A tdbor-

nok jol vedelmezte magat, de ha remelte is, hogy

ekkent megmenekiil a kegyvesztes fenyegeto vesze-

lyetol, erezte azt is, hogy az ugyet illetfileg a becsi

kormany nezetet tobbe nem valtoztathatja meg. En-


BEL6RAI) MEGSZiXXiASlNAK TEBTE. 177

n61fogva engedelmeskedett a parancsnak s vissza-

vonta a hatarzarlatra vonatkoz6 szigorii rendeleteit.

Egyszersmind egy mas intezkedeset is hasonlo sors

erte. Simbschen ugyanis csakhamar azutan, hogy

megkapta Karagyorgyenak mdjus 30-ikan kelt leve-

let, felszolita a szerbeket, hogy az Ausztria es Orosz-

orszag kozOtt fenndllo katouai egyezseg ertelmeben

8zolgaltass4k ki az osztrdk szOkevenyeket. Tette pedig

ezt azon indokolassal, hogy a folkelok eddig min-

dig az orosz vednoksegre hivatkoztak s ezen iiriigygyel

tagadtak meg a szokevenyek kiadasat. Simbschennek

termeszetesen ez az intezkedese sem nyerte meg a

becsi kormany tetszeset s igy err61 is le kellett mon-

dania. *^^

Nemsokara a szerbek is szetbocsatottak a Belgradban

s a part menten osszpontositott csapatjaikat. *^^

A mig Belgrad megszallasanak terve ekkent veg-

Of'^ovn «-

kep meghiusult, az Orsova ^tadasat czelzo torekvesek terve. — sisem

vezettek sikerre. Duka tabomoknak a februar ''^'^^''"•^q.

18-iki utasitdsok ertelmeben miudenekelott oly meg-

bizhatd egyenrol kellett gondoskodnia, a ki kepes

volt akar kozvetve, akar kozvetleniil Redzsep pasara

befolyast gyakorolni. Az olah-illyr hatarorvideken szol-

gal6 Weinzierl omagynak, kit a tabornok ezen iigy-

gyel megbizott, sikeriilt is a Redzseppel iizleti vi-

szonyban alio orsovai kereskedot, Fokat, reabimia,

hogy kezdjen bizalmas targyalasokat a pasaval.

Foka igyekezett Redzsepet meggyozni a felol,

hogy az oroszok es szerbek kozeledesenek nines egyeb

czelja, mint hogy kortilfogjak s megadasra kenysze-

ritsek az orsovai v^rat. Ennek pedig csakhamar be

is kell kovetkeznie, mivel a rossz karban levo var

ellen nem allhat s mar az elelmiszerek is fogyatekar

Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807--10. H. 12


178 OtOdik pejezet.

vannak. A pasa tehat sajat jol felfogott erdekeben

cselekednek, ha elhagyvan az erdsseget, ingo vagyo-

naval biztos helyre vonulna vissza.

Noha a kereskedo tobb izben eldallott latsz61ag

joindulatii tanacsaival, hatast nem ert el. A ravasz

torok mindig ligy felelt, hogy mind az, a minek be-

kovetkeztet Foka elorelatja, valoban megtortenhetik.

azonban nem igen hisz a haborii megiijulasaban.

De kulonben is, a mig Ausztria semlegessege fennall,

az oroszok es szerbek nem kerithetik be a varat s

ha ezt reszben meg is kisertenek, az osztrak partrol

meg mindig kapna elelmi szereket. Semmi ok sem

kenyszeriti 6t tehat arra, hogy elhagyja a varat.

Egyebirant remelte Redzsep, hogy a nagyvezer elobb-

utobb segitsegere jo s hogy ekkor minden veszely

elharul Orsovarol.

A pasa, daczara minden rabeszelesnek, megmaradt

velemenye mellett. Nem is mutatott kedvet a var at-

adasara az osztrakoknak, sot ugy latszek, el vala

tokelve, hogy vedelmezi azt meg erosebb tamadas

ellen is. *^*

Es igy a nagy tervnek Orsovara vonatkozo resze

is kivihetetlennek bizonyult.

Qr. stadion Ferencz csaszar, mikent ezt mar jiinius 5-iken

ii6zeteameg- j^^j.Qjy foherczeghez intezett leirataban jelezte volt,

valoban felszolita Stadiont, hogy az egesz megszal-

lasi iigy f5lott mondjon velenienyt. A kiilugyminister

majus 10-iken kelt folterjeszteseben felelt meg a

csaszar rendeletenek. Stadion mindenekelott utalt arra,

hogy a megszallas Iehet6seger61 a jov6ben egyalta-

lan nem nyilatkozhatik, mert az a megvalositds ido-

pontjatdl s az akkor fenforgo viszonyoktol es kortil-

menyektol fugg.


BELOBAD HEOSZlLLi.SijfAE TERVE. 179

A mi mdr Belgradot illeti, mindent akkent kel-

lene elokesziteni, hogy a csapatok bevonulasa, ha

majd arra keriil a sor, meg azon esetben is sikeriil-

j5n, ha a szerbek az utolso pillanatban megvaltoztatndk

szandekukat. Ily elokesziiletek azonban meg

nam tetettek.

Ezenfeliil a kiiliigyek szempontjabol ket hatalom,

t. i, az orosz birodalom es Francziaorszag magatar-

tasa erdemel kivalo figyelmet. Ha azon idoben, midon

majd a szerb fonokok felajanljak Ausztrianak a varat,

Napoleon meg mindig ragaszkodnek a tOrOk biroda-

lom felosztasdnak ismert tervehez, nem lenne nehez

meggyozni 6t a felol, hogy Belgrad megszallasa altal

a porta ellen iranyzott hadi muveletek nagy mertek-

ben megkOnnyebbittetnenek. Ha azonban a francziak

csaszarja akkor mar ismet baratsagosabb indulattal

viseltetnek TOrokorszag irant, ligy a megszallast, mint

ezen hatalomnak tett szolgalatot lehetne feltiintetni,

mint hogy ennek kovetkezteben a lazado szerbek el-

vesztenek a varat, mely utobb a torokoknek vissza-

adatnek. Egyebirant minden attol fugg, hogy mily

viszony letezik azon idotajt az osztrak es a franczia

kormdnyok kozott; tovabba, hogy a var megszerze-

sere forditott erokifejtes nem gyongitene-e Ausztriat

nyugoti es ejszaki hatarain s vegre, hogy a Belgrad

megszdllasabol szarmazo aldozatokat ellensiilyozzak-e

a remelhetd elonyok?

Nem csekelyebb fontossaggal bir e kerdesben

Oroszorszdg. Az altalanos politikai helyzetre valo

tekintetbol semmi sem oly kivanatos Ausztriara nezve,

mint hogy oszinte egyetertesre jusson ama hatalommal.

E nagy czelnak ala kell rendelni a kisebb erdekeket.

Amde, ha az orosz-torok haborii meg nem szflnt meg,

12*


180 OtOdik fejezbt.

mid(5n a megszallas kerdese felmeriil, a szentpeter-

vari kormany ellenseges tenyiil tekintene az osztrdk

csapatok bevonuldsat Belgrddba, minthogy ez41tal a

szerbek haderejenek egy resze elvonatnek a portaval

folytatott kiizdeleratdl. Ellenben, ha a beke mar akkor

letrejott, ugy ketsegkiviil Szerbia sorsa is eld(51t s

Ausztria legalabb egyelore nem foglalkozhatnek a

belgradi var sors^val.

Kiilonben is sem Karagyorgye, sem Redzsep aga

nem tettek eddig oly nyilatkozatot, mely azon remenyre

jogosithatna, bogy hajlandok atadni Belgradot

es Orsovat. lly koriilmenyek kozott tehat nem az a

fdkerdes, bogy Ausztria elfogadja-e a ket vdr birto-

kat, ha az felajanltatnek, hanem bogy mit kellene

tenni, ha az oroszok megkiserlenek Belgradot vagy

Orsovat elfoglalni. Ez azonban oly fontos kerdes,

bogy ennek eldontese Stadion nezete szerint m6g

erettebb megfontolast igenyelt. ^^^

A kiilugyminister hosszadalmas fejtegeteseiben ova-

tosan keriilt tehat minden hatarozott nezetnyilvani-

tast. Csak ketelyeket fejezett ki, de ezek vilagosan

eldrultak, bogy megdObbenve Simbschen kudarcza

folott, tulajdonkepen ellenzett rainden oly cselekede-

tet, mely Karoly foherczeg kedvencz tervenek foly-

tatasat eredmenyezte volna. Ez a felfogas megfelelt

a csaszar nezeteinek is. Termeszetes ennelfogva, bogy

a becsi kormany lemondott a ket var birtokba vete-

lenek eszmejerol.

Meghiusult tehat a nagyfontossagii vallalat, mely

ha sikeriil, az egesz XIX. szazadra kihato lenyeges

valtozdst idezett volna elo Ausztria helyzeteben a

Balkdn-felszigeten.


KRUSICZAI LAZADlS. 181

3.

A mig Simbschen Karagyorgyeval es fonoktarsai- szerb izoatAs

val Ausztria vednoksege es Belgrad megszallasa fel


182 OTODIK FE.IEZET.

csaszarhoz, eredmenytelenul tert onii6t vissza. Es most

a metropolita fel sajat nemzet6t61, mert nem sikeriilt

kieszkozolnie a csaszdr neveben igert amnestiat s nem

tudta reavenni a magyar orszaggyulest, hogy Urgyalja

a panaszokat. A Bansagban, Szeremben es Bacsme-

gyeben lak6 szerbek, ketsegbe esve, keszek lijra fel-

lazadni, ha a hos szerb nemzet segiti oket s fegyvert

ad nekik. Glavas maga ajanlkozott e mozgalom veze-

retil s csak 10,000 embert kert a tanacst61, hogy

tulparti verrokonaik segitsegere mehessen. A siker

ketsegtelen. Ismer 6 minden utat es osvenyt. Ha at-

lepi a Szavat s a Dunat, annyian csatlakoznak majd

hozza, hogy csapatja rovid idon beliil 100,000 fore sza-

porodik. Es mielott meg egyetlen osztr^k sereg meg-

mozdulhatna, eleg fegyvert, loszert es agyiit szerez 6

a varakbol, melyeknek minden esetre konnyu szerrel,

loves nelkiil juthat birtokdba. Az ekkent elfoglalt

orszagreszekbol pedig, nemcsak sok aranyat es eziis-

tot nyerhet a szerb nemzet, hanem megmerhetetlen

mennyisegu elelmiszert is, ligy hogy aztdn erelyesen

folytathatja a haborut a tOrokok ellen s Oroszorszag

segelyevel ki is uzheti oket Eur6pab61.

Karagyorgye Ugy latszik, hogy Glavas szavai mely benyomast

eifiad&s&rdi.

t^ttek a tanacs tagjaira. Csak Karagyorgyet nem tan-

toritottak meg, a ki sziiksegesnek velte, hogy azon-

nal szembeszdlljon e keptelen tervvel.

Mindenekelott ostobanak es rabid harambasanak

szidalmazta Glavast, azutan pedig igy szolott: ha

testvereink es hitsorsosaink a Bansagban, Szeremben

es Bacsban einyomattatva erzik magukat, jojjenek at

hazajukba, Szerbiaba, s veltink egyiitt tizzek ki a

torokot Boszniabol es Bulgariabol. A mig ez meg

nem tortdnik, nem lehet a regi szerb birodalom helyre-


EBDSICZAI IAzADAH. 188

illitdsara gondolni. Ha mindjart a szerbek egyesitese

Magyarorszdgon, Szlavonidban es a Bans^gban kony-

nyen sikeriilhetne is, mindazaltal ezek az orszagok,

melyek jelenleg Szerbianak eleskamarai, e kozben

elpusztittatnanak, Szerbia pedig ekkent megfosztatnek

a Iehet6segt61, hogy Snmagat s a vart orosz csapatokat

61elmezhesse s a haborut folytathassa. De nem

is lenne tandcsos megserteni az osztrak csaszdrt, a

ki Napoleonnal a legjobb egyetertesben es bardtsag-

ban el. Kiilonben, igy vegze Karagyorgye, 6 nem ert

a politikdhoz, csak a hdboni viselesehez. A politikdt

teljesen atengedi a tanacsnak. De figyelmezteti a fo-

nokoket, hogy ne kftvessenek el hibat es ne vezerel-

tessek magukat haszonleses vagy egy6b mellektekin-

tetek altal, mert ha valamelyiket koziilOk ilyesmin

eri, annak haza elibe akasztofat allittat s magdt a

gazd^t arra fel is hiizatja.

A f(5vezer erelyes felsz61alasa teljesen elmosta a

hatdst, melyet Glavas idezett volt elo s a kalandos

terv nem talalt pdrtoldsra a tandcsban. *^^

De ezzel nem ertek veget a titkos iizelmek.

Egyidejiileg Glavas follepesevel, hat hatdrorvideki HineWsek.

sz5keveny Belgrddban osszebeszelt, hogy jovo tavasz- lauToMtoiL

szal dtmennek Szerembe s ott ujbol Idzadast szitanak.

Maguk e szokevenyek beszeltek, hogy tobben a fonokok

koziil biztattak oket e vallalatra, sot maga

Rodofinikin is, a ki egy zaszl6t adott nekik. *^'

A tavasz bedlltdval aztan mind komolyabb szint

Oltbttek a Idzad^si elok^sziiletekrol szolo hirek. Aprilis

elejen Simbschen megbizhato forrasb61 arr61 ertesiilt,

hogy a delvideken egy orosz pap utazgat s hogy a

Belgrddban tartozkodo szijkevenyek arrol suttognak,

hogy osztrdk teriileten m^r 17,000 ember 411 keszen

-


184 OtOdik pejezet.

s csak arra vdr, hogy mintegy 100 fegyveres jojjbn at

Szerbidbol. Haez megtortenik, mindnydjan azonnal feM-

zadnakjPetervaradotmegtamadjakshasikerul az erdss^-

get elfoglalniok, tovdbb vonulnak az orsz4g belsejebe.*^*

Simbschen nem hitte ugyan, hogy ily nagymervu

kesziilodes elkeriilhette volna az 6 figyelmet, mind-

azdltal elegge fontosnak tarta e hirt, hogy meg ide-

jeben vedelmi rendszabalyokhoz nyuljon. Ekkor ren-

delte az Eszterhazy-ezredet Petervdradra, annak egyes

osztdlyait szetosztvan a videken. *

Ezen intezkedesevel valoban nagy bajnak vette

elejet a tabornok. Mar ismet gyanus 6s aggaszto

nyilatkozatok keringtek a nep kozott, Nem kellett

volna abbahagyni a lazadast, hangzott tobb fel61,

hiszen az Oroszorszagra es Szerbiara valo tekintet

megmentette volna a lazadokat a szigorii biintetestdl.

Egyszersmind bujtogat6k is jelentkeztek, Egyet koziilok

elfogtak, tobben a petervdradi erdokbe menekiiltek.^^^

iirkovios Nem volt tehat alaptalan az a folteves, hogy a

""Sete

'*'"

folytonos izgatas kovetkezteben s a tulparti szerbek

segelyevel vegre megis nagyobb mozgalom keletkez-

hetnek a hatarorvideken s a szomszedos teriileten.

Ez az aggodalom nemsokara bizonyossagga vdlt. Az

ismeretes Icsko Peter, a ki, mint emlekeziink, birta

Karagyorgye es a tanacs bizalmat s tobb izben diplo-

matiai kiildetesekben is alkalmaztatott, idorol-idore

Simbschent is ertesite titokban mindarrol, a mi Szer-

biaban tortent.

Icskotol szarmazott ez alkalommal is a tudositas,

hogy Junius folyaman dltalanos lazadas fog kitorni Szeremben

a grof Brunswick-fele uradalom falvaiban,

• Az Eszterhazy-ezrednek, mint tudjuk, e mellett meg mas

rendeltetese is volt, t. i. Belgrad esetleges megszall^sa.


KBCSICZAI lIzadAs. 185

Zimonyban es Ujvideken. Es valoban e mozgalom

elokeszitese vegett majus elejen kivandorlottakbol es

szokevenyekbol alio 30—40 fonyi csapat jott at Sze-

rembe a Vogdnybol elmenekiilt tanito fianak es bizo-

nyos Mdrkovics Radojcza harambasanak vezetese alatt.

De ekkor mdr az Odescalchi, Pejacsevics es Brunswick-

fele birtokokat mindenutt katonasag szallotta volt

meg es igy a betorok nem valosithattak meg szan-

dekukat. Mid6ii pedig a megyei kozegek egy Szer-

bi4b61 visszatert szokeveny huszart agyonlottek s egy

masikat megsebesitettek, es a petervaradi ezred tertt-

leten egy osszecsapas alkalmaval Radojcza elesett,

a csapat tobbi tagjai visszatertek Szerbiaba meg a

lazadas megkezdesere Idtuzott nap elott. *^"

Ez mar komolyabb kiserlet volt, mely ketsegte-*z'^»«**«'«>-

lenul bizonyita, hogy ha a tanacs nem fogadta is el biiba jott

Glavas ajanlatat, e terv mindazaltal buzgo es meresz "iparti szer-

partolokra talalt. Nem is lehetett ez mdskent.

hnlr SZfirfiDfi

Hiszen Rodoflniwn*

eppen az Ausztriabol kivandorolt szerbek izgattak leg-

inkabb a monarchia ellen. Ugy a mfiveltebbek, kik

a tanacsnal nyertek alkalmazast, valamint azok is,

kik kisebb uzletek es csapszekek berletebol tengod-

tek, mindenkep azon voltak, hogy bizalmatlansagot

ebresszenek Ausztria irant. Nyiltan hirdettek, hogy

eljOtt az ido, midon a szent orthodox hit 6s a szerb

nemzet a hasonhitu Oroszorszdg oltalma alatt vissza-

nyerheti regi fenyet es hatalmat, csakhogy ehhez

meg Bosznia birtoka is sziikseges egesz Szarajevoig. ^*^

A bosnyak r^j4val val6 egyesiilest, mint tudjuk, Ka-

ragyorgye is elenken ohajtotta. Ekkor mar az ossze-

kSttetesnek szamos szala fuzodott egyfelol a szerbek,

mdsfelol pedig a Dalmdcziaban uralkodo francziak

s a bosnyak keresztyenek kozott. E viszony letre-

''«e.


izgatott han-

gulat a Ban-

186 OtOdik fejezet.

hozasaban kozremukodott Rodofinikin is, kinek mdr

utasitdsainal fogva kotelessege volt a Szerbiaval hataros

tartomanyokra is kiterjeszteni figyelmet. Az

orosz iigynokOt termeszetesen Montenegro erdekelte

leginkabb, hoi mar teljesen befeszkelodott az orosz

befolyas. A czettinjei vladika s az orosz iigynok kozott

egy szarajevoi kereskedo kOzvetite a kozlekedest. **^

Igy folyt parhuzamosan a titkos izgatas Bosznia-

ban es az osztrak teruleten ; amott Karagyorgye bele-

egyezesevel, emitt a fdvezer tudta nelkiil, sot akarata

ellenere, nemely fonokok altal szitva. De mindeniitt

feltalaljuk Rodofinikin tevekenysegenek nyomait.

Azonban a monarchianak nemcsak szerbeklakta

s&Bban: Te- videkein, hanem mint emlekezunk, a B^nsagban az

me«- 68

qI^JjqJj jjozott is elenk rokonszenv volt eszlelhetd ez

Krass6-megy6kben.

idotajt a tulparti folkeles iigye irant. Az 1807. ev

vegen es 1808 elejen, az ottani hatosagok mdr igen

sotet szinekkel vdzoltak a helyzetet. Nemcsak Krasso-

ban, hanem a Bansag nagy reszeben, sot meg Te-

mesvar kornyeken is melyrehato forrong^s mutatko-

zott. A franczia haboriik okozta hosszas es terhes

katonai szolgalat, tovdbba itt is a sulyos urb6ri tel-

jesitmenyek 41talanos elegedetlenseget sziiltek. Ter-

meszetes ennelfogva, hogy a szerb folkeldk diadalai

az olah lakossagban is remenyt es vagyakat ebresz-

tenek. A Szerbiaba menekiilt szokevenyektol jottek

ugyan olykor levelek, melyek a Dun^ntul uralkodo

nyomorrol es drdgasagrol szoltak. Az ily tudositasok

azonban nem gyakoroltak hatast. Az olah nep inkabb

hitt a titkos szerb iigynokoknek, a kik szandekos

tiilzdssal hirdettek, hogy a szerbek mar eMztek vagy

kiirtottak a torokoket mind, hogy ennek k6vetkezt6-

ben most mar teljesen a maguk urai s a legnagyobb


KRDSICZAI lAZADAS. 187

boldogsagban elnek. Es akadtak egyesek, kik korcsmaban

vagy munka kozben, mezon es erdoben, egy-

szoval mindeniitt, hoi nehanyan talalkoztak, azt ma-

gyarazgatak a nepnek, hogy el kellene Azniok a ne-

meteket s a magyarokat, s ekkor ler^zhatn4k az

osztrak csaszar uralmdt. Az efifele bujtogatok tudtak

azonban, hogy a falusiak nem bizvdn onmagukban,

pusztan ily biztatasok altal aligha lennenek zendii-

lesre birhatok. Es ezert igertek, hogy Karagyorgye

azonnal segitsegukre jon, a mint csak egyetlen falu

is fegyvert ragad s hogy vele egyiitt a csaszariakat

B6csig, sot tovabb is kergethetik, Ekkor azt^n Kara-

gyorgye lesz a kiralyuk, a ki epp oly boldogg4 teszi

majd oket, a milyenek mar a szerbek a tiilparton.

Erdelyb61 is jott ket olah, folkelesre biizditvan a

nepet, s valtig fogadkozvan, hogy ez a mozgalom nem

fog oly kOnnyen elnyomatni, mint a Hora laza-

d^sa.**2

Ferencz csaszart es kiralyt folotte kellemetleniil erin-

tek a jelentesek, melyek az olahsdg kozott uralkodo ked-

vezotlen hangulatrol szoltak. El is rendelte, hogy a

kamarai tisztek, bar minden fdltiines nelktil, de foly-

vast a legnagyobb szorgossaggal tlgyeljek meg a nep

magatartasat. Kiilonosen pedig igyekezzenek kitudni,

vajjon az olahok pusztan csak rokonszenvvel viseltet-

nek-e a szerb fdlkelok irant, avagy ezeknek diadalai

mar bennok is titkos remenyeket es terveket erleltek

meg s vegre, hogy letezik-e a ket part kozott teny-

leges egyetertes ? ***

A kamarai tisztek hiven es pontosan megfeleltek

az elibok szabott feladatnak. Hivatasuknal fogva sok-

szoros erintkezesben silvan a neppel, megfigyeltek es

fdljegyeztek minden gyanus nyilatkozatot es osszejo-


188 Otodik pejezet.

vetelt. Egyebet azonbaii nem tehettek, az izgat^s ter-

jed^set meg nem gatolhattak.

Junius elej6n mar tobbszor jelentek meg a fal-

vakban egyenek, kik Szerbiab61 jove folyvdst Kara-

gyorgyet emlegettek, az 6 hatalmarol beszeltek es

elhat^rozasarol, hogy atkelven a Dunan, az olahokat

fegyverrel fogja tamogatni. Nem csoda tehat, hogy

vasarok alkalmaval a nep kozott mind csak Karagyor-

gyerol, s a nemeteken es a magyarokon veendo boszii-

rol volt szo. Es itt-ott mar nem csak a hatosdgokat,

s az urakat szidalmaztak, hanem a csaszar szemelye

ellen is tOrtentek kifakadasok. Tobben a hiszekeny

parasztok kOziil biztosnak veltek a bekovetkezend6

nepfolkeles eredmenyet. Hisz' ott volt a hirhedt

Boskota, ki mar evek ota garizdalkodott e vide-

ken, majd eltikre all 6, s ekkor Szerbiabol is nyer-

ven segelyt, egy csapassal elfoglalhatjak Temesvart,

honnan aztan Buda fele tartliatnak>*^ Mintha ugyanaz

a kez szotte volna az izgatas szalait az eg6sz hosszii

hatdr menten. Szeremben Petervarad volt a czel, a

Bansagban Temesvdr ; mindketto allitolag konnyuszerrel

bevehetS, s aztan tovabb Budaig, vagy meg

azon till is Becsig, de itt, mint ott, Karagyorgye

segelyevel. A terv megvalositasat is amott egy rablo

harambasa, Kadojcza kiserlette meg Szerbiaban

toborzott legenyekkel, emitt szinte egy rablofonok-

nek, Boskotanak kellett volna azt megkezdenie a

tiilpartrol nyert t^mogatassal.

Meg aggasztoban hangzott az a hir, hogy a meg-

szokott voganyi tanito, a verdniki helyettes, a putri-

czei pap, tobb szokevenynyel es ket orosz tiszttel

egyutt szerb foldon, Rdma kornyeken, szemben Bazias-

sal tartozkodnak. Mid6n aztan ezen egyenek Junius


KKusiczAi lAzadas. 189

7-ik6n ateveztek a Dunan es Ujpalanka mellett tObb

bansagi hatarorrel, kik kSzStt egy tiszt es ket pap

volt, ertekezenek, bizonyosnak Idtszott, hogy komoly

esem^nyek vannak kesziiloben.*^*'

Valoban a Junius 12-r61 Junius 13-ikara fordul6 If*i"J^)jZ

ejjelen zendiiles iitott ki a Krassomegye szelen fekv6 kitor6se itro-

hatar(5rvideki faluban, Krusiczaban. """f"; 7

Junius 12-en ket krusiczai hat^ror jelent meg a meghidsit&sa

szuboticzai papnal, Popovicsnal, s egy irdst adott neki.

Felhivas volt ez a keleti hitu papsaghoz, hogy a ne-

pet biizditsa felkelesre, mert eljott az id6, mid6n a

keresztenyek megszabadulnak a szolgasagtol. A papok

verjek feire a harangokat, fiivassanak riadot, tiizzek

ki a zaszlokat, s a ki csak fegyvert fogni bir, gyiile-

kozzek ezek koriil. Ha pedig rendelet erkeznek a ro-

niaiaktol (t. i. katholikusoktol), vagy a magyaroktol,

ezeknek senki se engedelmeskedjek. A papok allja-

nak n)indeniitt a nep elere, ok vezessek a fegyvere-

seket, s ha ezt tenni vonakodnanak, ugy kinos halallal

fognak lakolni. Junius 13-an koran reggel Szuhajdndl

seregeljenek ossze a felkelok,* s ott varjak be a nagy

Karagyorgyet, vagy azt, kit 6 fog kiildeni. Vegre

megneveztettek a helysegek, a melyekben ez iratnak

koroztetni kellett. Ez volt a kialtvany tartalma, mely

Junius 11-en a szerb Raman kelt, az alairas pedig

igy hangzott: Petrovics Gyorgy, Szerbia fejedelme.**^

Popovics Illes, a szuboticzai pap, ez iratot sietve

Feh^rtemplomba vitte az ottani protopresbyternek, Milo-

sevicsnak, ki azt azonnal kOzle Branovaczky ezredessel,

a ki hdrom szazad hatarort azonnal Fehertemplomba

rendelt. Ugyanakkor az oraviczai protopap, ki szinten ka-

* 20 es 50 evek kozStt levok mind.


190 OtOdik pejezet.

pott egy hasonlo tartalmii kialtvanyt, Verseczre utazott

es az iratot atadd az ottani gorog nem egyesiilt puspok-

nek, Vidaknak. Branovaczky, minthogy az elso kezbe

keriilt ki^ltv^ny Krusiczabol jott, meg aznap beren-

dele Fehertemplomba a krusiczai papot es kapl^nt.

Ez utobbi nem jott, a pap megjelent, a ki lazadasi

szandekrol semmit sem tudott. Branovdczky azutan a

fehertemplomi polgar6rs6g egy osztalyat a szuhajai

erdo fele kiildte, a kusiczi (nem krusiczai) szazadot

bevonta Fehertemplomba. E szazadnal az a hir ter-

jedt el, hogy le kell raknia a fegyvereket. E hir el-

terjedt a k6zelfekv6 helysegekben is es izgatottsdgot

sziilt. Krusiczan egy Gyorgyevics kapldnt kornyezo

nepcsoport elhatarozta, hogy az allitolag Fehertemp-

lomban eKogott kusiczi szazadot megszabaditja.

Branovaczky, hogy a Krusiczarol jovo hirek felol

bizonysdgot szerezzen, keso este 11 orakor egy Mallya

nevfl zdszlotarto vezetese alatt 6 emberbol alio orja-

ratot kiildott az Oraviczatol korulbeliil 4 kilometemyire

eso Krusicza fele. Az altiszt a legenyseget a falu ve-

g6n hagyvan, maga egy tarsaval bement a helysegbe.

Eleinte csendes volt minden. De csakhamar egy kap-

larral talalkoztak, ki jelente, hogy a nep kozott nagy

izgatottsag mutatkozik. E hirre Mallya gyorsan tovabb

akart hajtani, de mar a korcsma elott egy felfegy-

verzett ittas csoport megallita a kocsit es a zaszl6-

tartot tarsaval egyiitt leranta s fegyveretol megfoszt-

van a templomba hurczolta. Itt a popa, Gyorgyevics

Demeter, ki mindeddig a harangokat verte felre, meg-

kiserlette Mallyat, — kit azon melegen halalra iteltek,

— re^beszelni, hogy vegyen reszt a zendiilesben. E>z

nem sikeriilven bezaratta 6t, de ennek egy ismerose

kibocsajtotta, mire az altiszt Fehertemplomba sietett. Ez


KBU3ICZAI LlZADi.8. 191

alatt nagy zajjal mind tObb nep sereglett Ossze a temp-

lomban. A popa ekkor megragadvdn a zdszlot, a szent-

haroms^g neveben felsz61ita oket, hogy kovessek 6t.

Csak Istennek es neki engedelmeskedjenek, hogy lijbol

helyreallithassak a Koszovonil elesett Lazar fejedelem

birodalmdt. Erre aztan valamennyien kitodiiltak a tem-

plombol. E pillanatban jott meg az a hat legeny, kiket az

altiszt a falu vegen hagyott volt. Ezeket is megkiserle

a popa elcsabitani, de allhatatosak maradvan csak azt

igertek meg, hogy a Fehertemplomban levo krusiczai

hadnagynak, Skrupeticsnek (Skripetye) atadjak azt az

iizenetet, hogy vegye at az lij-palankai szkela (atkelo)

parancsnoksagdt, mire szabadon bocsajtak oket. Ekkor

mar ejfel fele jart az ido. Gyorgyevics popa most tiz

lazongonak meghagya, hogy az elmenekiilt zaszlotarto

kocsij^n hajtsanak azonnal Berlistye faluba, birjak azt

is felkelesre. Maga pedig lora kapott es az evan-

geliummal 6s a kereszttel a kezeben biztata a tome-

get, hogy kovesse dt. A nep azonban, mely eleinte

larmazva kornyez6, mar a falu vegen oszlani kezdett.

Hiaba fenyegete halallal a popa az elmaradokat, hiaba

iizent a helysegbe, hogy a ferfiak 20-t61 50 evig

csatlakozzanak mindnyajan hozza. Nem jott tObbe

senki, sot, a kiket elkiildott volt, azok sem tertek visza.

A popa masodraagaval maradt. Nemsokara aztan atada

lovat s a magaval hozott szent targyakat tarsa-

nak es gyalog folytata litjat a hegyeken keresztiil.

UtkOzben megegyszer megkiserle lazadasra biizditani

a papsagot, de ez nem sikerulven, tovdbb biijdosott,

a mig egy hataror hazaba csalta, a hoi aztan a lesz-

koviczai orjarat el is fogta.

A Gyorgyevics popa altal kikuldStt krusiczai zen-

diildk Junius 13-an ejfel ut4n egy orakor ertek Ber-


192 OtOdik fejezbt.

listyere. Itt felldrmaztdk a jegyz(5t, a papot s a birot.

Elelmiszereket es fegyvereket koveteltek s midfin ligy

a jegyzd, mint a pap kerdezt^k, hogy mi jaratban

vannak s mi a czeljuk, csak annyit feleltek, hogy a

magyar urakat es a krusiczai tisztviseloket szandekoz-

nak kiirtani, mert Isten neveben igazsagot kell tenniok.

Fegyvert nem taldlvan, legalabb a templomi zaszlot

koveteltek. Az el61jar6k azonban megtagadt^k a z4szl6

atadasat. E kozben nep gyiilekezett a templom el(5tt,

minthogy a Idzadok a harangokat felrevertek volt.

A toraeg kOziil azonban senki sem mutatkozott haj-

lan(i6nak a jovevenyekhez csatlakozni. A zendiilfik

ekkor fenyegetesre fogtak a dolgot. Hangosan beszel-

tek, hogy Szuhajanal mdr 4000 f(5nyi szerb sereg dll,

mely, ha tovabb is vonakodnak, megszallja a falut,

leoldosi a lak6sokat s folegeti a hazakat. De ez sem

hasznalt. A lazadok tehat maguk hoztak ki a templom-

bol a zaszlot es haldlos fenyegetesek kozt vagy husz

embert kenyszeritettek, hogy kovessek 6ket. Az egesz

csapat Mirkovaczra indult, hova 5 6rakor reggel

erkeztek meg. Itt is er6szakkal behatoltak az eI61-

jarok lakasaiba, lovoldoztek az utczan, felrevertek a

harangokat s ismetelven a mes6t a Szuhajdnal allomd-

soz6 szerb seregrSl, melyhez, mint allitak, hatar


ERUsiczAi lAzacAs. 193

mertek a birora a puskatussal, feltortek a templomot

es a zaszlot birtokukba keritven, ket csoportra oszlot-

tak. Az egyik, mintegy hatan, a szomszedos Vrany

helysegbe indult, a masik a Berlistyebol elhurczol-

takkal egyiitt Szuhaja fele vette litjat. Vranyban, a

hova a kis csapat delelott erkezett meg, a lakossag

epp oly hidegen, sot ellenszenvesen fogadta a zendiilo-

ket, mint az elobbi ket faluban. Kiilonben is a lazadok

neszet vettek, hogy ligy a katonasag, — egy szazad

vonult elejok, — mint a megyei hatosag mar keszii-

lodnek ellenok s ez okbol gyorsan elhagytak a hely-

seget.

A masik csapat nem ert teljes szamban Szuhajaba,

mert a mirkovacziak litkozben lassankent elmaradoz-

tak es hazatertek. A tobbiek folytatvan litjukat, Szuha-

janal vagy tizenot egyent talaltak, kik a katona-

dllitas elol bujkaltak, szerb tabornak azonban termeszetesen

hire sem volt. Es midon a lazadok ama

szOkevenyektdl megtudtak, hogy a kozelben huszarok

aUom^soznak, bevontak zaszlaikat es reszint onkent,

reszint a verseczi piispok altal kikuldott papok biz-

tatasara hazatertek falvaikba.^*^

Nem egeszen huszonnegy ora alatt verontas, sot

nagyobb eroszakossag nelkiil veget ert a krusiczai

lazadds. Jun. 14-en fel egykor ejfel utan mdr 18 ember

elfogatott s katonai erore mar nem volt sziikseg.

A kornyek lakossaganak jozansagan megtort minden

csabitas es fenyegetes. Nagy megelegedessel vette

tudomasul Ferencz csaszar is a krassoi olahsag bekes

viselkedeset, valamint azt a hirt is, hogy a granicsa-

rok nagyban rostellik a tortenteket.^*^

A hirtelen tamadt es epp oly hirtelen elfojtott

zavargas els6 pillanatban egy exaltalt pap es nehany

Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807—10 II. 13


194 OtOdik pejezet.

falusi lakos eretlen, minden jelentoseget nelkulozo

kiserlete gyandnt tunt fel. De csakhamar kideriilt,

hogy tulajdonkepen hosszabb ido ota, idegen befolyas

segelyevel elkeszitett nagymervfi mozgalomrol volt

szo, melynek az egesz alvidekre ki kellett volna

terjednie.

pdpa vaiio- A krusiczai popa, Gyorgyevics Demeter, ugyanis

m6sai. - A elfogatasa utan azonnal oszinte es koriilmenyes vallo-

m4st tett s ekkent fontos adatok jutottak a hatosag

tudomasara.

Mindazok, a kikrol a popa terheloleg emlekezett

meg, mintegy 28-an azonnal elfogattak. Ezek kozott

a legnagyobb jelentoseggel birt harom hatarorvideki

tiszt, Jovanovics Marjan, Skrupetye es Zumanka.

E tisztek aztan vasba verve Temesvarra kisertettek,

a hoi a vizsgalat hosszasabban folyt s benyult az

1809-dik ev elso honapjaiba. Glyorgyevics popa es a

tobbi foglyok kihallgatasa kozben annyi bunjel meruit

fel, hogy vegre az emlitett harom tiszt koziil legalabb

ketten, Jovanovics es Skrupetye (Zumanka ugyanis

mar a vizsgalat elejen meghalt a bortonben), nem

tagadhattak tobbe teljesen reszvetiiket a tervezett

nagy mozgalomban, melynek a krusiczai lazadas csak

elhamarkodott sikertelen kezdete volt. Az elfogott

hatarorvideki kozlegenyek vallomasaibol is sok adat

keriilt ki. Egy Szerbiabol Temesvarra menekiilt torok-

nek, Iszmail Toszun aganak, vallomasai pedig erdekes

adatokat szolgaltattak a lazadas elozmenyeirol es a

szerbekkel valo osszekottetesrol. Ez a Toszun aga,

mint tobben hitsorsosai kozul, hogy eletet es vagyonat

biztositsa, mindjart a szerb folkeles kitoresekor a

szerbekhez csatlakozott. Nem vett ugyan reszt a

harczokban a torokok ellen, de sok szolgalatot tett


KBUSICZAT lAZAVkS. 195

a felkeloknek, reszint a csapatok elelmezese korttl,

reszint pedig kiilonbozo titkos megbizatasokat teljesit-

ven; Gradistjeben a Duna mellett lakvan, sokszor raeg-

fordult Milenkonal Klicsevaczban s ott aztan tobbszor

fontos dolgok jutottak tudomasara. Toszun aga tehat

jol volt ertesiilve, ennelfogva vallomasai, raelyek kivalt

Jovanovics Marjan mukodesere vonatkoztak, nagy

siilylyal birtak/-^

Tagadhatatlan, hogy a vizsgalatnak, barmily erely-

lyel folyt is az, nem sikertLit minden reszletet teljes

bizonyossaggal felderitenie. Mindazonaltal a kiilonbozo

vallomasokbol, bar itt-ott hianyos, de egeszben elegge

hii kepet alkothatunk a czelrol, melynek elerese ter-

veztetett, a megvalositas modozatarol es a tobbfelol

kozremiikodo befolyasokrol.

EmlekezzUnk meg, hogy Jovanovics Marjan a Jo^^no^^s

Branovaczky onkenteseivel mint tiszt vett reszt az

utolso torok haboniban s a hoi csak megjelent, ktilo-

nOsen Szerbia delkeleti videkein, mindenkor kitunt

vitezsege altal. A haboru utan visszatert a hataror-

videkre, a hoi mint nyugalmazott kapitany egy ideig

csendes visszavonultsagban tolte napjait. De fenutarta

osszekotteteseit a tiilparttal, hoi a nep meg annyi ev

utan is mint host tisztele 6t. A szerb forradalom kito-

rese azonban lijbol felkeltette vagyat. Es kiilonOsen

a felkeles elso sikerei 6t is elkabitak. A szerb raja-

nak Ausztria segelyevel valo felszabaditasat nem tarta

tObbe kielegit6 czelnak, hanem 6 is, mint sokan hatar-

orvideki hitsorsosai koziil, egy nagy szerb birodalom

megalapitasarol kezdett almodozni, mely Magyarorszag

deli videkeit is magaban foglalta volna. Az erelyes,

de nyughatatlan jellemu Jovanovics azonban nem

elegedett meg az almodozassal : hogy vagyait meg-

13*


196

OtOdik fejezet.

valosithassa, kesz volt a hatarorvideken s a szomsze-

dos megyekben forradalmat szitani es szervezni. Ily

terveket forgatvan elmejeben, Jovanovics az 1806. ev

tavaszan dtment Szerbiaba azon iirugy alatt, hogy

kereskedest folytat. Nehany napi utazgatas utan

Milenko vajdahoz szallott. Csakhamar bevallotta azon-

ban, hogy nem tizleti dolgokban jar, hanem azzal a

tervvel foglalkozik, hogy a hatar6rvideki szerbekkel

es olahokkal kiirtja a magyarokat s a nemeteket,

leoldosi asszonyaikat es gyermekeiket s hdzaikat fel-

gyujtja, ha ugyan Szerbi^bol segitsegre szamithat.

Mdrjan hatarozottan allitd, hogy 6 biztos tervenek

sikeriilterol, mert mar vannak emberei a Banatban, a

kik a felkelest keresztiil viszik. Ajanlotta azt is, hogy

a mozgalora mindenekelott Uj-Moldova es az ottani

banydk alien iranyitando, mert ott megkaphatjak a

mozgalom tovabbvitelehez a sziikseges penzt. A szerbek

pedig nyomban kovessek oket. Milenko ekkor tanacs-

kozasra hivott ossze nehany knezt. Heten jelentek

meg, a nevezetesebbek koziil Dobrinyacz Peter es

a Reszavai Istvan. Milenko kozolte velilk Marjan

szandekat. Mindnyajan helyeseltek s elhataroztak, hogy

ket vagy harom ezer fegyveressel fogjak 6t segiteni.

Ugy Marjan tervet, mind a knezek elhatarozasat levelben

tudattak Karagyorgyeval, ot nap mulva megjott

Topolabol a valasz. A fovezer azt irta : hogyha Marj4n

elvallalja a mozgalom vezeteset, ligy minden tovdbbi

kerdestetel nelkiil segitseg adassek neki Szerbiabol

mert ideje mar, hogy testvereink megszabaduljanak

az idegen szolgasagbol. Marjan harom honapig tartoz-

kodott Klicsevaczon, s ez ido alatt tobb tanacskozas

tartatott, a melyeken elhataroztatott, hogy a felkeles-

nek a Banatban csak Belgrad es Szendro varainak

;


KRUSICZAI LiZADAS. 197

eleste utan szabad kiiitnie. Ez alkalomkor legheve-

sebben izgattak a tiilparti testvereik felszabadit^sa

mellett a Banatbol dtjott p6p4k.

Marjan visszaterte utan Ausztriaba, dej6valkes6bb,

Milenko Ujpalankan at egy pecsetnyomot kapott, a

melynek nagyon megorult.

Milenko meg volt gyozodve, hogy a mint a Ban-

sag a szerbek hatalmaba keriil, az oroszok veliik

egytitt betornek az osztrak tartomanyokba s minden-

kit leolnek, a ki ellenok megy, vagy nem veszi fel

az 6 hitiiket.

A krusiczai lazadas idejeben a szemkozti szerb

parton Ram anal vagy 3000 ember felfegyverkeztetett

a parton csonakok gyujtettek ossze az atkeles vegett.

A fegyveresek minden ejjel a partra vonultak es

rendeletiik volt, hogy a mint osztrak reszen alarm

tortenik, torjenek be oda. Nappal visszatertek szaUa-

saikra s nem volt szabad mutatkozniok. Ez a keszen-

let 30—40 napig tartott ; mert utobb a lazadas elnyo-

matasa utan mar attol tartottak, hogy most majd az

osztrakok tamadnak. Harom csapatban kellett volna

atkelniok. Eloszor nehany bulyukbasa embereikkel

Moldovanal a banyak ellen mentek volna, 8— 10 nap

mulva Milenko Porecsnel, Mehadia es Lugos ellen,

vegre Dobrinyacz Ujpalankanal Temesvar iranyaban

volt indulando.

Az elfogottak legelobb Fehertemplomba vitettek,

a hoi Goring temesvari torzshadbiro vezette a vizsga-

latot. Az egyik papot: Djdk Simont, azonnal agyon

akartak lovetni, de puspoke, Vidak Peter, lefokozasa

czeljabol Verseczre vitette, igy menekedett meg a

hal^ltol.

A vizsgalat azutdn az iigy szSvevenyeire val6 tekin-

;

Miienkd

szerepe.


198

OtOdik fejezet.

tettel hosszasan folyt, elannyira, hogy mig a haditor-

venyszek befejezte a vizsgalatot, azalatt a fotettesek

koziil ketten el is haltak : Gyorgyevics popa es

Zumanka hadnagy. Vegre 1811-ben Petervaradon

kihirdettek az iteletet, melynek ertelmeben Skrupetye

Tamas hadnagy elvesziti rangjat, a hoher osszetori

kardjat, hajtokajat a ruhajarol leszakitja, es kotel

dltali halallal vegeztetik ki. Jovanovics Marjdn szaza-

dos elvesziti nyugdijat es ket evi varfogsagra iteltetik.

Urusevics Simon negy evi varfogsagot kap. Nyolcz reszt-

vevo 2— 10 evig terjedS varfogsagra es sanczmunkara

iteltetett. Hat bunosnek talalt granicsar koziil az egyik

tizszeri, harom nyolczszori es ketto hatszori vesszo-

futasra iteltetett 300 botozo ember kozott. A tobbi

vadlottat felmentettek. Skrupetyen Temesvart hajtot-

tak vegre a halalos iteletet. Valamennyit pedig vagyon-

vesztesre iteltek. E kemeny buntetes meg is tette a

maga hatasat, mert a lazadok elfogatasa utani id6ben

nagy csend allott be es az 1809-iki szerencsetlen

osztrak-franczia hadjarat alkalmaval ligy a hataror-

videkiek, mint a delvidekrol sorozott tobbi csapatok

megtettek kotelesseguket. De hatassal volt ez eljaras

a szerb felkeles vezetoire is, a kiknek belato resze

megertette, hogy e kiserletek csak pillanatnyi izga-

tasnak kOvetkezmenyei s nem sikerulhettek, mert a

nep egyeteme nem allott az izgatok mogott ; es

a szervezett allamhatalom fegyelmezett csapataival

ebren orkodott.

Rodofinikinnek sikeriilt Karagyorgyet es a f6no-

koket az Ausztriahoz valo kozeledestol elvonni, de

azt a termeszetes vonzo erot, a melyet a monarchia

mint elelmezesi es fegyverszallito teriilet hatdrhossza-

val gyakorolt a szerb felkelokre, megszuntetni hosz-


KBUSICZAI lazadAs. 199

szabb idore nem volt kepes. 1809 elejen nagy inseg

es dr^gasag dllott be, az elegedetlenseg folytonosan

niivekedett es minthogy Oroszorszag felol a vednok-

segnek nagy eldnyeit nem tapasztaltak, az egyes

fSnokok ketkedni kezdettek benne. Karagyorgye es

kozelebbi baratai es Rodofinikin kozt a fesziilts^g,

ennek elert sikere daczara sem sziint meg.

Simbschen 1808-iki kudarcza utan — meg pedig

Kdroly foherczeg rendeletehez kepest sem sziintette

meg a jo viszony apolasat Karagyorgyevel, sot bizo-

nyos kisebb szolgdlatok dltal meg is nyerte a szerb

ffivezer bizalmat. Karagyorgye egy aprilis 14-eu

kelt leveleben Simbschennel, mint „legjobb baratja-

val" tudatja, hogy a t5rok5k ellen valo haborii ismet

megindiilt. A becsi udvar a szerbeket mindenkor

segitette, azert ezek orokre haladatosak. Egyiittal

felhasznalta az alkalmat es iinnepelyesen kijelentette,

hogy 6 a csaszar uralma alatt alio szerbekkel es

azoknak lazadasi kiserleteivel nem ertett egyet; 6

volt az, a ki a Szavan tulr61 jott szerbek koziil harmat,

minthogy a felkelok es Ausztria kozott meghasonlast

akartak eloidezni, mar fel is akasztatott. S arra keri

a t^bomokot, hogy az 6 emberei koziil is az ilyen

sz5kevenyekkel banjanak el igy, vagy pedig adjak

ki neki, hogy azokat a Szava partjan a tiilpartrol is

lathatolag felakasztathassa. Biztositja Simbschent,

hogy ha Ausztria Francziaorszdggal haboriiba keve-

rednek, a szerbek a legjobb szomszedjaik lesznek.

Simbschen idSkozben Karagyorgyenek egy porczellan

szerviszt es egy satort is ajandekozott, s Karagyorgye

bizalmassdgdt jellemzi, hogy meg hat satort kert tole.

A folyton ingadozo szerb fdvezer e lelektani valto-

zasait azok a tudositasok magyardzzak, melyeket 6


200

OtOdik fejezet.

bizalmas embereitol az oroszokat illetoleg kapott.

Miiithogy az Olahorszagban taborozo orosz vezer, mint

tobbszor emlitettiik, a szerb erdeket nem allithatta

oda kizarolagos orosz czelnak, a vermes Karagyorgye

csakhamar visszatert eredeti eszmejehez, hogy leg-

jobban szeretne Ausztria vednokseget elfogadtatni.

Minthogy azonban ismerte a becsi udvar semleges-

segi politikajat, kozbenjarisat kerte, hogy ervenye-

sitse azt a portdnal a szerbek erdekeben, a kik bizo-

nyos feltetelek mellett keszek beket kotni. Ujbol

talalkozni akart Simbschennel, de most mar titokban,

nehogy Rodofinikin megtudja. Simbschen azonban

mar okiilt a miiltakon es nagy kiitikaval fogadta az

ajanlkozasokat. Kozbenjaro egy Milos nevezetu keres-

kedo volt, ki mint a hataroi-videki szerb kereskedok

mindannyian, helyi erdekeit leginkabb a monarchia

vedelme alatt latta biztositva. Simbschen tehat ez

ajanlatokat felterjesztette Becsbe. Gr. Stadion ez lijabb

ajanlatra vonatkozolag hangsiilyozza, hogy a szerbek

rendesen csak akkor fordultak Ausztriahoz, ha bajba

keveredtek, s a becsi udvar joindulata rendesen

balul titott ki, mert kompromittalta azt majd Orosz-

orszaggal, majd Torokorszaggal szemben. Karagyor-

gyetol tehat most mar oly bizonyitekot kell kove-

telni, hogy kesdbb el ne tagadhassa ajanlatait.

Simbschen jelentesere utalva megjegyzi, hogy Ausz-

triara nezve nem kozombos, hogy ki az lir Szerbia-

ban, a torok-e vagy az orosz ? Sot ez utobbi hataloranak

az osztrak hatar menten val6 kiterjedese veszede-

lemnek tekinthetd. A monarchia joindulata a felkeles

iranyaban lisztnek. souak kiviteleben nyer kifejezest,

ez tovabbra is megengedhet6, de semmifele kotele-

zettseget nem vallalnak el iigyokkel szemben. A Szerbia-


KRUSICZAI lilZAOAS. 201

bol menekiilokre nezve az osztrak es magyar kor-

manyhatusdgok humanus eljdrasa tovabbra is bizto-

sitva van.

Midon Rodofinikin, — mint azt el6bb eldadtuk,

— Belgradbol megszokott es Szerbiaban Karagyorgye

allasa a vojvodak versengese kovetkezteben is veszely-

ben forgott, a fovezer titkdrat, Jefticset, kiildte

Zimonyba azzal a kijelentessel, hogy kesz Belgradot,

Szendrot es Sabaczot dtadni es kezeseket allitani, ha

Ausztria oltalmaba veszi a szerbeket es ellatja oket

elelmiszerekkel. Ha pedig ez nem volna leheto, azt

keri, hogy Ausztria eszkOzoljon ki fegyvernyugvast

a portandl. Tette pedig ezt az ajdnlatot oly idoben,

midon a franczia haborii folyt, ligy hogy Simbschen a

felkinalast egyszeruen jelezte Becsben, megjegyezven,

hogy 3000 hatarorrel rendelkezik. Idokozben azonban

Perss ezredes Karagyorgyeval talalkozott. A szerb

fdvezer elmondotta neki, mikent hitegette 6t Rodofi-

nikin es mennyire dolgozott Ausztria befoly^sa ellen,

azutan pedig cserbenhagyta oket, megszokven. Perss

azonban emlekeztette 6t a multevi targyalasokra es

csak azt felelte, hogy foglalja irasba ohajtasait es

ligy kiildje meg Simbschennek. Ezt meg is fogadta

Karagj'orgye es aug. 16—28. leveleben elmondotta

Rodofinikin szdkeset, de viszont a porta allaspontja-

nak jogosultsagat sem lehetett felreismerni a kozve-

tites folyaman. Karagyorgye diplomaczi^ja sokkal

egyszerubb volt. Az osztrak targyaldsok, ha ugy sike-

riilnek, mint 6 ohajta, kedvere voltak, de midon az

orosz fohadiszallason levo koveteit ertesiti ez iigylet-

r61, azt kerdi toliik, hogy mit ertek el ok az oroszok-

nal, s ha megallapodnak velok valamiben, az biztos

alapon nyugodjek, raert ha nem, mdsokhoz kellene for-


202 OtOdik fejezet.

dulni. (Voenij sbornik: 222—61.) Szoval arra torekedett,

hogy pillanatnyi helyzeteben valaki, — akarki legyen is

az, — de megsegitse. Hivjak Bagrationnak, Chursidnak,

Simbschennek vagy Talleyrandnak, neki mindegy volt.

A czelja dicseretes, de szemelyisege csak addig birta

a harczot, mig a vilaghelyzet erre modot nyujtott,

azontiil mar csak remenysegekbe kapaszkodott. Jelen

helyzeteben franczia segedelemre gondolt, bizvan a

nagy hodito fegyverszerencsejeben.

Annyit mindenesetre el6rt Karagyorgye, hogy e

sz^ndekaval nagy izgalmat keltett a portanal Kon-

stantinapolyban. Nem a szerbsegnek az oroszokkal

valo egyiittmukodesetol feltek, — azon a hadi sze-

rencse valtoztathatott, — de a franczia beavatkozas

menthetetlenne tette volna a torokok helyzetet a fel-

sziget nyugati reszen. A torok(5k szerencsejere Napoleon

kombinaczioiban a balkani diversio ezen reszenek

eziittal nem jutott foszerep. Maga a seik-iil-iszlam

elismerte, hogy Ausztria becsiiletesen kozvetit s noha

a szerbeket leverhetnek erovel, 6 is ajanlja a beket,

de mert nem bizik bennok, ez csak bizonyos garancziak

mellett kotheto meg. A szultan 1810. szept. egy

fermantervezetet mutatott be Becsben, melyben emlites

tetetik az osztrak csaszar emberszereto kozbenjarasa-

rol. Ha a szerbek alavetik magokat, dtadjak a fegy-

vereket s vezerok visszalep a rajak soraba : meg-

kegyelmez a szerbeknek s meg adojuk tekintet^ben

is kedvezmenyeket helyez kilatasba.

Az esemenyek azonban nem alkalmazkodtak e

lassan erlel6d6 engedmenyekhez. 1810. nov. veg^n a

szerbek ismet az orosz aramlattal azonositvan mago-

kat, ennek segedelm^vel intezik vedelmoket. Ezzel

szemben Mahmud szultan (1810. decz. 5.) keri Ferencz


A szerkesztO zArszava. 203

csaszart, hogy intervenialjon Oroszorszagnal, mely a

nemzetkozi jog ellenere lazitotta fel a szerbeket. (V. 5.

Stiirmer 1809 nov. 25., decz. 11., 25., 1810 febr.

10., marcz. 21., apr. 29., jun. 25., szept. 1., decz 5.

jelenteseivel. [Bees. Titkos It.]) Ez az osztrak kozben-

jaras, — meg elfogadasa eseten is, — tekintettel a

torok sereg dunamelleki es bulgariai veresegeire, —

csak igen csekely kilatassal kecsegtetett.

A szerkeszto zarszava.

Eddig tart a kezirat. E fejezet tovabbi tartal-

mat az osztrak politika jellemzese kepezte volna,

1810-beii, fejtegeteseit 1809-ben kezdven, ott veve fel

a targyalas fonalat, a hoi a mii U. fejezete vegzodik.

Kapcsolatban az ott targyalt kerdesekkel ismet

ratert vohia a szerb iigyre. (V. o. az elobbi 4. reszszel.)

SuvaloflF gr. ugyanis 1809. nov. 29. szemelyesen

hozta at Sandor czar iidvozletet Becsbe es a kabi-

netet megnyugtatni igyekezett Oroszorszag tervei

tekmteteben, minthogy a becsi kabinet aggodalmait

fejezte ki a czar szandekainak


204 szebkesztO zAbszava.

hogy Ausztria a portaban bekes szomszedot Idt es

ezert ohajtja, hogy a hataron nyugalom legyen. Azon-

ban az orosz torekvesektol valo felelem Ausztriaban

ezen megnyugtato lepesek dacz^ra sem sziint meg.

Erre a szerb varak orosz occupatioja eleg okot

adott. Belgradnak orosz megszallasat Becsben azutan

azzal igyekeztek mersekelni, hogy a becsi katonai

kOrok a kordont titokban megerositettek. Karagyorgye

tovdbbra sem szunt meg fenntartani az erintkezest

Simbschen utodjaval, Hillerrel sem, de a szerb felkeles

tigye 1812-ben, a bukaresti beke utan, a becsi udvarra

nezve elvesztette acut fontossagat, s Karagyorgye kivalt

akkor, mid6n a Napoleon elleni nagy nemzetkOzi val-

lalat az orosz es osztrak csapatokat a nagy hodito

ellen egyesitette, halalkodott az eddigi segelyert,

elmondvan, hogy milyen rabeszel6sekkel es ijesztge-

tesekkel teritettek el 6t Rodofinikinek annak idejen.

Becsben a hadugyminister nem bizott a szerb ajan-

latok oszintesegeben s habozott a valaszszal. Kara-

gyorgye, sokaig nem kapvan dontest, ujabb level et

irt, a melyben ismetli a mondottakat es azon panasz-

kodik, hogy a torokok elelmet kapnak, keri tehat,

hogy ezentiil ne adjanak nekik. Idokozben Karagyorgye

mar Napoleonban bizott. E hosszas targyalasoknak

veget vetett a becsi kabinet abbeli 1809. okt. 18-an

kelt elhatarozasa, hogy Ausztria viszonya a portahoz

nem engedi meg, hogy a szerbek erdekeben tenyleg

fellepjen, de igyekezni fog a porta es szerbek kozott

kedvezd kibekiilest letesiteni, Karagyorgyenak pedig

hivatalosan bizonyitekat kell adnia, hogy szandeka

oszinte, mert ktilonben lijbol bekovetkezhetik az, a

mi a mult evben tortent, t. i. cserben hagyja jo

baratait.


A SZEBKESZT6 ZARSZAVA. 205

A becsi kabinet inindazonaltal, semlegessege fenn- o«xtrAk koz-

.. , . , , ,1 vetit68 a

tartasdval, — bar Karagyorgye ajanlatainak erteke g^erbek erde-

teljes ismereteben, — eziittal komolyan vette a koz- *^^^^'*-

benjarast. Ez eljarassal segiteni kivant a portanak,

mint jo szomszedjanak es konnyiteni akart a szerbek

sors^n. Ily alapon indult meg tehdt a becsi udvar

ezen ujabb kozvetitesi kiserlete.

A magas portanal ez alatt mar ertesultek, hogy

a szerbek hajlandok a szultanhoz fordulni s e resz-

ben osztrak kozvetitesre szamitanak. A reisz efendi

1809 nov. 28. felemlitette Stiirmer internuntius elott

e tervet, de szokott modon aggodalmdt fejezte ki,

a mennyiben e kozbenjaras a szultan felsegjogait

sertene. Alapjaban veve azonban nagyon kedvere

valo lett volna, ha Ausztria lecsondesiti a felkel6ket,

mert az oroszokkal szemben meg aldozatok aran is

szabad kezet akartak nyerni. A divan emberei hitelt

adtak az internuntius el6adasanak s meggyozodtek

afelol, hogy Ferencz csaszart egyfelol a humanitas

eszmeje, masfelol monarchiajanak hatarbiztonsdga ve-

zeti, mid6n hajlandosagat fejezte ki, hogy a pacifi-

catio erdekeben szot emel. A felkelok megkegyelme-

zese nem kepezett nehezseget, de lazado alattvaloi-

val idegen kozbenjaras mellett szerzodesre lepni

nem volt hajlando a szultan. Abban is megegyeztek,

hogy az adot ne a porta emberei szedjek, hanem a

szerbek magok szolgaltassak be. Csak Karagyorgye

es a fdnokok szemelye okozott nehezseget, ezeknek

a birodalom mas reszeiben szivesen adtak volna menhelyet,

mit ha el nem fogadnak, kegyelemre nem

tarthatnak igenyt.

Nem is titkoltak Konstantinapolyban, hogy a

francziak magatartasa Boszniaban s a birodalom fel-


206 A 8ZERKE8ZT6 ZARSZAVA.

oszt4sat illeto tervek aggasztjak a Boszporus-melleki

politikat, s hogy ezert is szeretnek a beket. Alig

hogy sikeriilt az internuntiusnak megnyugtatni a

portat fejedelme becsiiletes szandeka felol, mar is fel-

tamadt a regi gyanii Ausztria ellen. Ugyanis hire

erkezett, hogy a peterv^radi parancsnok Karagyorgye-

val targyaldsokat folytat s eleseget is adatott a fel-

keloknek, a nisi es viddini pasanak ez iranyban tett

kereset pedig elutasitotta. Hiaba fejtette ki Stiirmer,

hogy ez azert torteiit, mert a porta meg az 1805-beii

kivitelre engedelyezett eleseg arat nem fizette ki

csak azt lattak, hogy a szerbek kapnak elelmet, az

6 embereiktol pedig megtagadtak ebbeli kerelmoket.

Ezt az incidenst azonban sikeriilt a torok vezerek

megelegedesere kiegyenliteni.

Mig Stiirmer Konstantinapolyban kozvetitett, Simb-

schennek arra kellett torekedni, hogy a szerbeket

puhitsa s megertesse velok, hogy nyiltan nem kozve-

tithet, de megfelelo modon partolja oket. Azt Becs-

ben is atlattak, hogy a szerbek garantialis kove-

telesenek megvan az ertheto oka.

Az V-ik fejezet utan a Vl-ban, szerzo a szerb felkeles

idejebeli belallapotokatkivantajellemezni. Efejezetben

fel akarta tiintetni, hogy mily gazdasagi atalakulason

ment at a szerb felkeles teriileten a szabad birtokossa

lett lakossag, mikent alakultak meg a kormanyzati

mukodes szervei, ratert volna a szovet (a tanacs) bels6

iigykOrere, a fejedelmi hataskor osztonszerii kialaku-

lasara, melyre kiilonben a Karagyorgye ellen armany-

kodo vajdak megtoreset reszletesen eloadvan (a IV.

fejezetben) utalt is. Az olvaso egyebkent a targyalas

folyaman is eszrevehette, hogy Kallay, — a mennyire'

az elbeszeles osszefiiggese megengedte, — mindig

;


A SZERKESZTO ZlBSZAVA. 207

megmagyarazza az allamelet jeleztiik tiineteit. A meny-

nyire az adatoknak e reszben valo hezagai megengedik,

kepet akart nyujtani : a nepesseg szamarol, a kozigaz-

gatas meneter61, s azonkori primitiv szervezeter61, a

tOrvenyhozasrol, a vallasi, kozoktatasi, tarsadalmi, mu-

vel6desi, gazdasdgi, kereskedelmi, foldmivelesi, allat-

tenyesztesi, erdeszeti es penzugyi viszonyokrol, adozas-

rol, igazsagszolgaltatasrol s behato meltatasara keszult

a felkelosereg letszamanak s belso szervezetenek. E

fejezetben meltatta volna az 1812. bukaresti beke VIII.

pontjat s kozjogi vonatkozasait, melyekre nezve Tkalac

miive az alapmunka. Vegezetiil meltatta volna a szerzo

a Szavantdlra valo koronkenti menekiiles s kesobb a

szlavoniai es delmagyarorszagi szerb nepelemeknek a

szerb fejedelemsegbe valo atszivargdsanak egyes tiine-

teit. E fejezetre nezve szerzo tobbszor megjegyezte, hogy

a mult szazad elejen Szerbiaban fennallott analphabeta

viszonyok s a kormanyzati szervek mondhatni naiv

mukodese kovetkezteben a kozallapotokat csak nagy-

jabol, — ezeket is inkabb 1811-ben, midon a felkeles

diUfire jutott, — jellemezhette volna. Ily eroszakos

konvnlziokban bovelkedo, kilencz haboriis esztendSben

hiaba is keresn6k az irasbeli bizonyitekok sorozatat.

Ranke munkajanak X. (1879. kiad. 111—123. 1.) es

Xin. fejezeteiben (146— 154. 1.) pedzi e targyat, de 6

csak futtdban erinti az egyes vonatkozasokat. Legtobb

auyagot e reszben a katonai hatarorvideki parancsno-

kok jelentesei szolgaltatnak, de ezek nem megbizhatok,

mart nagyobb reszben masodkezbol kapott hireken s

tuddsitasokon alapulnak.


A munka II. konyve tervbe vett VII—X. fejezeteinek

vazlatos tartalxaa.

A Vn. fejezet ott vette volna fel ismet a fonalat,

a hoi az a m. fejezetnel 1811. elejen megszakadt.

Tartalma kiterjed az orosz-torok hdborii s ezzel kap-

csolatban a szerb felkeles osszes vonatkozasainak

eloaddsara eladdig, mig Bukarestben 1812 marcz.

18-an 16trejoii az orosz-torok beke.

Szerzd, miutan bovebben kifejtette volna az orosz

vednokseg elfogadasa kovetkezteben bekovetkezett

allapotokat, jelesiil Belgraduak 1811 febr. 10. a

BoUa Feodorovics Sandor vezerlete alatti orosz csa-

patok (500 ember, 4 agyu) altal tortent megszaUasat,

vazolni akarta az orosz hadmiveleteket. Ida tartozik

1811 Jul. 1. Kutuszov atkelese a Duiian (Petrovnak

e munka folyaman tobbszor idezett muve alapjan), s

mikent verte meg a torok hadat Razgrad es Ruszcsuk

kozott. Julius 4-6n lijabb iitkozetre keriil a sor, dontes

nem volt. Kutuszov erre visszavonul, a Dunan

dtkelven, Gryurgyevoba, a torok had pedig Ruszcsukba

ter. A nagyvezer egy jol gondolt, de elovigyazat

nelktil meginditott diverzioval atkel a Dunan, de

kelepczebe keriil, ligy hogy csak nehezen menekiilt ki

6 maga, de tabora harczkeptelenne lett. Sass orosz

tabornok ezenkozben Iszmail pasat szoritotta vissza,

aki a szerbek ellen indult.

A hadjarat, — osszefoglalva eredmenyeit, —

kedvezotleniil vegzodott a torokokre nezve. E fejezet

tartalmanak fo reszet azonban a mar 1811 eleje ota


A n. kOtbt tbbvbe vett pejezeteinek tartalma. 209

a torokok reszerol a szerbeknek kOzvetlenul tett, de

Karagyorg}'et61 az oroszokra valo tekintettel vissza-

utasitott bekeajanlatok reszletes taglalasa nyitotta

volaa meg, kapcsolatban a kiilpolitikai helyzet mel-

tatdsdval. Napoleon baratsagos viszonya az orosz

udvarral mar 1811 elejen meglazult s a becsi kabi-

netet is nagyon feszelyezte Belgrad orosz megszalldsa.

E reszben a parisi es becsi kiilpolitika egyetertett.

Karagyorgye a helyzet ilyeten alakulasaval szemben

folyton arra torekedett, hogy a portaval kotendo

b6ket valamely europai hatalom garantirozza. Hogy

melyik nagyhatalom, az osztrak vagy a franczia, vagy

termeszetszeriileg az orosz, neki mindegy volt, csak

a j6tallast kivanta.

A porta azonban gyongesege es ketsegbeesett

helyzete daczara, oly szivosan ragaszkodott souveraini-

tasa kiilso formaihoz, hogy e reszben semmifele

engedmenyre sem volt hajlando. Akar baratsagos hata-

lom kozvetitsen, akar nem, folyton azt hangoztattak

Konstantinapolyban, hogy lazado alattvaloi erdekeben

csak kerest vehet tudomasul.

Orosz reszrdl Kutuszov fovezer Bukarestben vara-

kozo dllaspontot foglalt el. Helyzete az olahok ellen-

seges magatartasa kovetkezteben sem volt kedvez6 s

a francziakkal valo fesziilt viszonyra valo tekintettel

nem koczkaztathatta sereget, melyre a jov6ben masutt

volt sziikseg.

A petervdri kabinet a jOvo eshetdsegekre valo

tekintettel mindenkep beket kivant szerezni a torok-

kel, de az elert eredmenyek : jelesiil Olah- es Moldva-

orszig megtartasanak a biztositasaval. Ezert a feje-

delems6gek dtengedeset makacsiil ellenz6 portat azzal

kiv4ntak megremiteni, hogy Csicsakov tengernagyot

Kallay : A szerb felkeles tdrtenete 1807—10. n. 14


210 A 11. KOTET TERVBE VETT FEJEZETEINEK TABTALMA.

1812-beii megbiztdk a Balkan osszes kereszteny lakosai-

nak fellazitasaval. Ezzel szemben Napoleon a portat

a maga reszere kivanta hajlitani, de a divan nem

bizott tobbe a franczia igeretekben.

A szerb nep zome is bekiilni akart. Szerzo a IV.

fejezetben mar utalt Belgradnak orosz csapatoktol

1811. feb. 10. tortent niegszallasara, s ezzel kapcso-

latban csak megemlitjiik, hogy ez ev folyamdn nagyobb

hadi esemenyek nem kovetkeztek be.

A Drina melleki szinter rajuk nezve nem volt

veszedelmes, mert az 1811. ev folyaman mozgositott

bosnyak hadak csak nagyon gyeren gyulekeztek es

a hadjarat megliiusiUt. Ezektdl tehat nem volt mit

tartaniok. Leginkabb aggasztotta Karagyorgyet az

orosz-franczia haborii kihatasa. Petervartt a szerb

felkeles Napoleon kesziilodeseinek hirere csekelyke

iigygye zsugorodott ossze. Azalatt, amig a beketargya-

lasok Bukarestben a porta kuldotteivel folytak, egyes

orosz kikiildottek azon igyekeztek, hogy a szerbek-

ben es montenegroiakban tartsak a lelket, de a

varakozasaban csuggedtte lett nep nem bizott mar a

jovoben. A felkeles mindinkabb a portyazas jelleget

oltotte magara. Nedoba, belgradi orosz iigynok, Rodo-

finikin utodja, ugyan igyekezett lelket onteni a szerb

fonokiikbe es izgatni oket a francziakkal tarto becsi

udvar ellen, de Karagyorgye erezte, hogy mindez

csak biztatas. Most mar szivesen fogadtak volna a

torokok eredeti felteteleit : egy olyanforma aUapotot,

mint a mino Moldva- es Olahorszage, de sem a porta

nem volt hajlando veliik ilyen alapon kiilon alkudo-

zasokba bocsatkozni, sem pedig az oroszokra nezve

nem volt mar a szerb iigy oly fontos, hogy azert

esetleg a beket hatraltattak volna. Minden aron szabad


A n. kOtet tervbe vett fejezeteinek tartalma. 211

kezet akarvan nyerni, hosszas alkudozasok utan, —

melyeket szerzo reszletesen ohajtott targyalni, — 1812

majus 28. letrejott az oroszok es a porta kozott a

beke, melynek ertelmeben Kutuszov a czar utolagos

jovaliagyasa renienyeben olykepen egyezett meg a

torokokkel, hogy a Pruth lett ezentiil a ket orszag

hatara, de a dunai szigetek orosz kezen maradtak,

A czar nem iiagyon szivesen, de kes6bb megis ratifi-

kalta a beket.

A bukaresti beke fordulatot jelez a felkeles tor-

teneteben. Az oroszok ugyan befoglaltak a szerbeket

is a bekebe, de a szerbek ohajtotta garancziarol tobbe

szo sem volt. A bekekotesnek ide vonatkozo VIII. czikke

igy szol : „A praeliminarek 4. czikkelye ertelmeben,

ambar nem ketseges, hogy a magas porta elveihez

hiven a szerbekkel, mint hosszii idokon at neki ala-

vetett es adozo neppel szemben kegyelmet es nagy-

lelkuseget fog gyakorolni, mindamellett a szerbek

ezen haboruban valo reszvetelere valo tekintettel mel-

tanyosuak tartatott, hogy biztonsagukat illetoleg iinne-

pelyes megegyezes jojjon letre. Ennek kovetkezteben

a magas porta a szerbeknek teljes amnesztiat ad, es a

tortentekert nyugalmuk semmi modon sem zavarhato

meg. Azon varak, melyeket a szerbek a haborii tar-

tama alatt orszagukban epitettek, es a melyek annak

elotte fenn nem allottak, a mennyiben ezek a jovore

valo tekintettel tobbe nem sziiksegesek, lebontatnak

es a magas porta az elobb fennallott varakban, ero-

dOkben, es egyeb meger6sitett helyeken atveendi az

uralmat, azokat tuzerseggel, loszerrel es egyeb hadiszer-

szammal latandja el es belatasa szerint helyez azokba

orseget. Hogy azonban ez orsegek a szerbekre ne

gyakorolhassanak igazsagtalan nyomast, a magas

14*


212 A u. KOTET tebvbe vett pejezeteinek tartalma.

porta a szerbek irant val6 kegyes joindulata erzeteben

a biztonsagukra megkivantato mersekletet fogja alkal-

mazni. Ezenkiviil a magas porta a szerbeknek kere-

sukre ugyanazon el6nyoket fogja biztositani, a melye-

ket mds alattvaloinak az Archipelagus szigetein es

egyeb videkeken adott. Es nagylelkusegenek jelet

az altal fogja adni, hogy belso iigyeiknek igazgata-

sat nekik engedi at, mersekelt adokat vet ki rajuk,

ezeket kozvetleniil fogja toliik beszedni es az e vegbol

megkivantato intezkedeseket a szerb nemzettel egyet-

ertve fogja gyakorolni." Noha a bekekotesnek e

czikkelye mindent a portara biz, es az oroszok semmi-

fele garancziat nem kotottek ki, mindazaltal az

engedmenyeknek oly csirai tetszenek fel e pontozat-

ban, a melyek nemzetkozi szerzodesbe foglalva, meg-

vetettek a kesobbi autonom fejlodesnek alapjat.

Azonban a szerbek akkori helyzeteben, a mid6n

a toliik elismert ved6 hatalom vilaghaboruba bonyo-

lodva a gyozo kenyere bizza oket s midon a szoni-

szedos Ausztria a vilaghelyzettol lekotve, egyeldre

Napoleon politikajahoz van fiizve, ertheto az a hatas,

melyet e megallapodas Karagyorgyera es tarsaira

gyakorolt. Az oroszok egyelore titkoltak a beket, a

bekekotest megelozoleg szerb teriileteken nagy nyug-

talansag volt eszreveheto, a melynek fejtegeteset

szerzo reszletezni ohajtotta, valaniint a meg 1812

elejen Petervarra — a teljes orosz meghodolas kije-

lentese czeljabol — kiildott harom kovet, Markovics

Szima, Nenadovics Jakab es Filippovics Szpiridion elja-

rasdnak eredmenytelenseget, noha magukkal vittek

Kutuszov ajanlolevelet.

A VIII. fejezet a szerb forradalom leveretese tar-

gyal4s4nak volt szentelve. Szerzo a bukaresti beke-


A n. kOtet tervbe vett fbjezeteinek tartalma. 213

k6t6s utdni allapotnak jellemzesenel fosiilyt fektetett

azon kapkodas s termeszetszeru lankadas jellemze-

sere, a mely a szerbseget akkoron Altaian elfogta.

Karagyorgye egyfelol Napoleontbl vart sikert, mas-

fel61 pedig azt remenyli, hogy az orosz gydzelmek

utdn a czar nem fogja elejteni a szerb ugyet. Az

oroszoknak azonban minden emberiikre sziiksegiik

van, 6s noha az orosz kormany Karagyorgye kiil-

dOtteinek kijelentette, hogy a vednokseget Szerbia

felett bizonyos feltetelek mellett elfogadja es meg-

szervezi az orszagot, — a mi Karagyorgyenak terme-

szetesen nem tetszett, — rendeletet adott, hogy az

orosz orseg hagyja el a szerb varakat. En nek kovet-

kezteben augusztus 2. Sabaezot, 6. Belgradot hagyja

el az orosz orseg, azzal biztatvan a ketsegbeesette-

ket, hogy majd olyan alkotmanyt kapnak, mint az

oldhok.

A szerbek erre ujb61 megszalljak Belgradot es

mintegy 10,000 embert allitnak fegyverbe. A hangulat

ketsegbeeses es remeny kozOtt valtakozik, a torokbk

egyelore, mig a haboru sorsa el nem dol, Karagyor-

gyet iparkodnak megnyerni. Mid6n azonban Napoleon

visszavonulasanak hire erkezik, oromtiizek gyulnak

ki es mdr azon almodoznak, hogy elfoglaljak a Sze-

r6mseget. Nedoba orosz iigynok, a ki nem hagyta el

allomdsat, azt hirdeti, hogy az oroszok tavaszszal lij-

b61 visszaj5nnek, Mindezek azonban csak remenyek

voltak.

Mar 1812 augusztus havaban, az orosz orseg ki-

vonulasa utan Ausztriahoz fordult segelyert Karagyorgye

; a porta azonban sem Ausztrianak, sem

Oroszorszagnak beleavatkozdsat nem akarta eifogadni.

Kaiagyorgye most mdr beleegyezett volna abba is,


214 A II. kOtet tervbe vett pejezeteinek tartalma.

hogy a varakat a torbk megszallhassa, de a porta a

rea nezve kedvezo Jielyzet merlegelese utan elhata-

rozta, hogy alapos elokeszUletek utan veget vet a

felkelesnek.

Altalanos mozgositast rendelt el Boszniaban s

nem tarthatvan Oroszorszagtol, erelyesen latott a donto

csapashoz. Miutan a bekekiserletek nem sikeriiltek s

Karagyorgye 1813 marcz. havaban lijabb kiildottsege

litjan azt a valaszt nyerte a czartol, hogy „engem

mindig erdekel a szerbek sorsa, felhivom, hogy ne

engedjek ki Belgradot, melyre egy bizonyos pill anal-

ban sziiksegein lehet", de segelyt nem kapott, meg-

kiserlette a vegso ellenallast, de regi erelye ellankadt.

A nep megsziint bizni sorsaban, s ez a nyitja a

tovabbi torteneteknek.

A fejezet tovabbi folyamataban a torokok dia-

dalmas hadjaratanak reszletei keriiltek volna rendre,

Negotin bevetele, Hajduk-Velyko eleste, Chursid pasa

hadjarata a Morva menten es vegre a szerb eUen-

allas teljes meglankadasa. Mar 1813 oktober hava-

ban megindul a nagyaranyii szerb menekules a tiilso

partra. Valosagos nepvandorlas ozonlott el Szlavoni4t

es Delmagyarorszagot. Ferencz csasza es kiraly a

nagy 1813-iki europai hadjarat folyaman Drontheim-

bol, Frankfurtbol atyailag gondoskodik a szerb raene-

kiiltekrol, es utasitja a helysegeket, hogy ember-

segesen banjanak veliik es telepitesiik irant tervezeteket

kivan be a hatosagoktol. Osszesen 63,232 ember jott

be, 11,000 csalad, (30,875 ferfi es 32,357 asszony).

Maga Karagyorgye, a ki elott Nedoba az orosz iigy-

nok elegetett minden hidat, veszve latvan a felkeles

iigyet, nov. 3. Nedobaval, Leontije piispSkkel es

Filippovics archimandritaval atkelt Zimonyba.


A II. kOtet tebvbe vett fejezeteinek tabtalma. 215

A becsi iidvar Karagyorgyet fiaval Alex4val, Mar-

kovics Szimaval es Lazarevics Lukaval Graczba in-

teraalta es ellatasukrol gondoskodott, Ezzel veget ert

a szerb felkelesnek elso, esemenyekben oly valtozatos

felvonasa. Miutan a torokok megszallottak Szmederevot

— Szendrot es Belgradot, az egesz orszag behodolt.

A IX. fejezet a torok uralom restauratioja jel-

lemzesenek volt szdnva. Szulejman pasa, az lij hely-

tarto, eleinte megtartotta a porta kegyelmi igeretet,

— a minek kovetkezteben a menekiilok tiilnyomo

resze visszatert, — s csak a regi fonokok uldozeset

tartotta szem elott. A szerzo azutan targyalni ohaj-

totta azt a multakon nem okiilt torok kormanyzati

iranyt, a mely akkor, a middn a szerb nep letorve,

szinte ahitozott a nyugalom utan, elhibazott intezke-

deseivel lijbol talpra allitotta e letiport nemzetet.

A X. fejezet Obrenovics Milos szerepe jellemze-

sere volt szanva. Ez az 6s erejii, rendkiviili terme-

szetes eszszel megaldott kenez, osztozott nepe el-

nyomatasaban. Nem hagyta el hazajat, nem esett

ketsegbe, hanem igyekezett a helyzettel megbekulni

es abbol nepere hasznot huzni. A torokoket diplo-

matiajaval elaltatta, ligy hogy 6t tettek meg Rudnik-

ban keneznek, de a mellett rendkiviili furfanggal es

kOriiltekintessel ebrentartotta az ellenallast azokban

az elemekben, a kik most benne 14ttak a nemzet

jovojenek megalapitojat. 1815. viragvasarnapjan a

takovoi templomban kezdette meg jol atgondolt valla-

latat es nem annyira veres csatakkal, mint inkabb

tlgyes alkudozasokkal megpuhitotta a portat. ]\Iid6n

Karagyorgye, az elso felkeles vitez fovezere meg-

oletett, — reszleteinek fejtegetese a szerb torteneti

tragikum korebe tartozik, — Milos lett nepenek feje-


216 A n. kOtet tervbe vett fejezeteinek tabtalma.

delme. Az 1827—29-iki orosz-tSrok haborii utdn, a

mely a gbrog fiiggetlensegnek is megvetette alapj^t,

1830 augusztus havaban kelt a szerb fejedelems6gnek

a portahoz valo viszonyat szabalyozo szultani hatti-

serif, es ezzel kezdddik a modern szerb fejedelems^g

tbrtenete. Mindazt, a mit vazlatban csak jeleztiink,

behat6 adatkeszlet alapjan, munkaja vez6rfonala kOre

csoportositva adta volna a szerzo.


JEGYZETEK.

NEGYEDIK FEJEZET.

"* Vuk Sztef. Karadzsics : Pravitelsztvujuscsi sz6vet szerb-

szki 12-13. 1.

*'" Arszenijevics Batalaka : i. m. I. 227—8. 1. A fonSkiik

irata. Klicsevacz, 1806 apr. 25./maj. 7.

*"' Nenadovics Jakab es Mate levele Sztratimirovicshoz 1806

jdlius 22./aug. 3. A belgradi 1. 1. keziratgyfljtemenyeben 423. sz.

*'* Nenadovics Mate : i. m. 142. 1.

J93 Vuk Karadzsics : i. m. 14. 1. Arszenijevics Batalaka

i. m. 226—27. I.

"* Jovanovics kapitany levele Sztratimirovicshoz. Elenak,

1806 aug. 16. Belgrad, t. t. keziratgytijtem^nye 426. sz.

*"* Jovanovics es masok levelei.

*>*« Bogisics: i. m. 113-14. 1.

*»^ Bogisics: i. m. 113—114., 123-124. 1.

"* Bogisics : i. m. 123—124. 1.

"« Arszenijevics Batalaka: i. m. 311—13. 1. Bogisics:

Rodofinikin jelentese Budberghez. Belgrad, 1807. aug. 12./24.

123—124. 1.

"• Arszenijevics Batalaka : 333—34. 1. Pakuraboscsamije

22. 1. Voenni Szbomik 7. sz, 41, 1.

»" Voeni Szbomik 7. sz, 41. 1.

'"' Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 22. 1. Arszenijevics Bata-

laka: i. m. 345—46. 1.

'"' Arszenijevics Batalaka : i. m. 304. 1.

""•* Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 19—20. 1. Voeni Szbomik

8, sz. 235. 1.

"* Voeni Szbomik 8. sz. 234—237.

:


218

JEGYZETEK,

3»6 Voeni Szbornik 8. sz. 238—242. 1.

•'"" Arszenijevics Batalaka : i. m. VI. Protics Janos, Lukics

Abraham es Jugovits.

'"» Voeni Szbornik 8. sz.

'«» Bogisics : i. m. 159—160. 1.

^^^ Arszenijevics Batalaka : i. m. 465—466. I. ; regi szerb

kezirat, mely csak e targygyal foglalkozik : Pakuraboscsarnije.

'11 Ruszkij Vjesztnik 1868. 545—46. Voeni Szbornik. Ba-

talaka VII/4.

="- Vuk i. m. 26. 1. Batalaka VIII/4.

="3 Vuk Sztef. Karadzsics: i. m. 26. 1.

=>!* Voeni Szbornik 9. sz. 13—14. 1.

'" Arszenijevics Batalaka : i. m. 378. 1. Voeni Szbornik

143-146. 1.

3i« Hadzsics A. : i. m. 143—146. 1.

'" Arszenijevics Batalaka : i. m. 569. 1. Rodofinikint, ki

Belgradb61 Pancsovara, onnan pedig Olahorszagba az orosz

fohadiszallasra menekiilt, Nedoban kiviil a tobbi kozott Dobri-

nyacz is kovette. Ez Deligrad eleste utan a helyett, hogy a

Morava balpartjat vedte volna a meg megmaradt sereggel, Bel-

gradba ment s feladva a sikeres vedelem minden remenyet,

elhagyta az orszdgot.

"* Baro Simbschenhez intezett bizalmas jelentesek 1809

aug. 23. es aug. 24. A becsi hadiigyminiszteri It. Arszenijevics

Batalaka: i. m. 725. 1. A nep kovetelte, bogy a szovet kerje

szamon Mladen es Milojetol a nemzeti penztarbol elkdltdtt

Osszegeket. Mladen es Miloje, mintha elore ereztek volna, nem

jelentek meg a gytilesen. Mladen Belgradban maradt, Miloje

pedig elbujdosott, hogy hova, nem tudni.

"« Hadzsics A. Usztanak szrpszki 191-196. 1.

^"^ Hadzsics A.: i. m. 209—210. Arszenijevics Batalaka:

i. m. 713. 1. Vuk Sztef. Karadzsics: i. m. 361.

'" Colloredo eloterjesztese a csaszarhoz. Pesten 1809 okt.

25.; bizalmas jelentesek Simbschenhez 1809 okt. 27., nov. 18.,

decz. 3. ; Simbschen

jelentese Colloredonak. Petervarad 1810

januar 10. — A Hofkriegsrat eloterjesztese a csaszarhoz Simb-

schen vadugyeben. Bees 181 i okt. 10. Bees hadugymin. It.

Arszenijevics Batalaka: i. m. Priklyucsenija : Ljetopisz 1828

I. K. 16. 1.


JEOTZETEK 219

"- Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 33—34. 1.

'" Karagj'orgj'e levele Risztics vojvod4hoz 1809 oktober

26./nov. 7. A belgradi t. t. keziratgjiijtemenyeben. Moretich

ornagy jelentese Radetzky altabornagj'hoz (?)

Petervarad 1810

apr. 22. Perss ezredes jelentese Simbschenhez. Zimony 1809

nov. 17. Jovanovich kapitany jelentese Simbschenhez. Klenak

1809 nov. 28. (AK.).

"* Bizalmas jelentesek Zimonybol Simbschenhez 1809 nov.

17. es 28., decz. 11. Simbschen jelentese CoUoredohoz. Peter-

varad 1809 nov. 21., decz. 2. Kocska kapitany jelentese Lajos

foherczeghez. Kubin 1809 decz. 8. (Becsi hadiigymin. lt.> Simb-

schen jelentese a csaszarhoz. Petervarad 1809 nov. 29. (Becsi

all. titk. It.) Vuk Sztef. Karadzsics 34— 35. 1.

''-'• Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 34—35. es 52. 1. Perss

ezredes jelentesei Simbschenhez. 1809 nov. 3. es 1810 febr.

10. (KA. . Hadzsics A.: i. m. 217—218. 1. Maretich ornagy

jelentese Radetzkyhez. Petervarad 1810 apr. 22. (AK.).

"*^ Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 35. 1.

"' Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 36. 1. Arszenijevics Bata-

laka: i. m. 731—733. 1.

3" Hadzsics A. : i. m. 231—235. 1.

'" Perss jelentese Simbschenhez. Zimony 1809 november

17. (AK.;.

"» Hadzsics A. : i. m. 199—208. 1.

'*' Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 37—38. 1. Vereinigte

Ofner und Pester Zeitung 1810 15. es 16. sz. Priklyucsenja

etc. Ljetopisz 1828 I. k., 13-15. es 17. 1. A kulugyminiszte-

rium leirata Stiirmerhez 1810 marczius 4. (Becsi all. titk. It.).

Maretich ornagy jelentese Radetzkyhez. Petervarad 1810 apr.

22. Perss jelentese Simbschenhez. Zimony 1810 januar 7., febr.

15. es 16., majus 17. Mano ornagy jelentese a GeneralGrenz-

Directionhoz. Fehertemplom 1810 febr. 5., 9., 12. es 16. Bizalmas

jelentesek Simbschenhez. Zimony 1810 febr. 12. es majus

16. (AK.). Arszenijevics Batalaka : i. m. 703—704. 1.

'" Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 47—50. 1. Jovanovics

kapitany Maretichnak. Klenak 1811 jan. 6. (AK.).

'" Vuk Sztef. Karadzsics : i. m. 50. 1.

•''* Vuk Karadzsics : i. m. 51. 1. Jovanovics kapitany jelen-

tesei Maretichhoz. Klenak 1811 jan. 27... febr. 6. es 27. Mare-


220 JBOYZETEK.

tich ornagy jelentesei Radetzkyhez. Ujvidek 1811 jan. 18. es

27., febr. 6. Kolich jelentese Maretichnek. Zimony 1811 jan.

21. (AK.).

336 Vuk Karadzsics : i. m. 51—56. 1. Karagyorgye levelei

Sztefdnovics Jovanhoz. Belgrad 1811 febr. 1./13. es 4./16.

Karagyorgye es a tan4cs rendelete Popovics Paolonak. Bel-

grid 1811 febr. 2./14. A tanacs rendeletei Sztefanovicsnak es

Plyakicsnak. Belgrad 1811 febr. 8./20. es 9./21. (Belgradi t. t. 1.

543—547. sz.) Maretich ornagy Radetzkynak. Ujvid6k 1811

febr. 25. Jovanovics kapitany Maretichnek. Klenak 1811 jan.

27. es mircz. 29. (KA.).

336 Yq]j Karadzsics : Milos Obrenovics knjaz szrbszki. Bada

46—50. 1. Maretich jelentesei Radetzkyhez. Ujvidek 1811 mircz.

8. 68 31. es Pozsega 1811 jiilius 13. es 16. 1. (KA.). Szrdije

placsevno pakuraboscsanje. Lipcse 1846 44. 1.


OTODIK FEJEZET.

*" Duka tdbomok jelentese Kiroly foherczegnek. Feh6r-

templom 1806 szept. 19. (A becsi hadiigyi levelt4rban.)

"^ Geneyne taboraok Karoly foherczegnek. Petervarad

1807 Jan. 3. (KA.) — Davidovics tabomok Karoly foherczeg-

nek. Petervarad 1807 januar 8. (KA..)

'" A csaszar resoluti6ja Karoly foherczeg jelentesere ezen

e8em6nyt illetoleg. Bees 1807 januar 23. (KA.) — A hatar-

orvideki foparancsnoksag eloterjesztese a esaszamak. Bees

1807 nov. 26. (KA.)

'*" Karagyorgye Geneynenek. Belgrad 1806 deczember 24.

(KA.). A senatus ket levele a pancsovai dandarparancsnok-

sagnak. Belgrad 1807 marczius 4. (KA.)

'*' A temesvari parancsnoksag a szerb fonokSknek. Te-

mesvir 1807 marczius 21. (KA.) — Karagyorgye Karoly foher-

czegnek. Belgrad 1807 februar 5./17. (KA.) — Karagyorgye

levele Topola 1807 marczius 16./28.

"* Geneyne Karoly foherczegnek. Petervarad 1807 aprilis

27. (KA.) — Hofkriegsrath az allami kanczellarianak. Bees 1807

marcz. 2. (KA.)

^** Hofkriegsrath Stadionnak. Bees 1807 jiinius 18. (KA.).

— Karagyorgye Perss ezredesnek. Porecs 1807 majus 26./jdn.

8.(?) (KA.)

^** Lajos foherczeg leirata Duka tabomoknak. Bees 1807

m&rcz. 18., melyben hivatkozas van a foherczegnek 1806 okt6-

ber 20. kelt rendeletere es Dukanak 1806 31-iken kelt

jelentesere. (KA.)

'** Doka tabomok Lajos foherczegnek. Temesvar 1807

aprilis 21. (KA.) — Nemeti kiralyi harminczados gr6f Zichy-


222 JEGYZETEK.

nek. Ujpalanka, Fehertemplom mellett, 1807 februar 17. (KA.)

— Grof Zichy Karoly eloterjesztese Forencz csaszarnak. Bees

1807 marczius 6. (KA.) — Nemeti jelentese Zichynek. Ujpa-

14nka 1807 aprilis elejen. (KA.) — Zichy a csaszarnak. Bees

1807 aprilis 15. (KA.)

'*'' Ferencz csaszar levele Karoly fdherczegnek. Bees 1807

marez. 13. (KA.) — Karoly foherczeg a csaszarnak. Bees 1807

marczius 16. (KA.) — Karoly foherczeg Lajos foherczegnek.

Bees 1807 marczius 16. (KA.). — Duka tabornok Karoly foher-

czegnek. Temesvar 1807 marczius 22. (KA.) — Lajos foher-

czeg Duka tabornoknak es Branovacsky ezredesnek. Bees 1807

marczius 18. (KA.)

^" Szalay foszolgabiro Geneynenek. Ruma 1807 aprilis

5. (KA.)

'^* Peics archimandiita Sztratimirovicsnak. Zimony 1807

aprilis 18. (KML. azaz Karloczai metroiioli leveltar.) — Bolics

arehimandrita Sztratimirovicsnak. lUok 1807 aprilis 10. (KML.)

6. (KA.)

'*^ Geneyne Karoly foherczegnek. Petervarad 1807 aprilis

'*" Davidovics tabornok Sztratimirovicsnak. Petervarad 1807

aprilis 6. (KA.)

^'•'^

Sztratimirovics a nadornak. Karl6cza 1807 aprilis 7. —

Ugyanaz Geneynenak. Karl6cza 1807 aprilis 10. (KML.)

*^^ Rakovszky hadnagy Lovenberg tabornoknak 1807 apri-

lis 9. (KA.) — Lovenberg Geneynenak. Ruma 1807 aprilis 4.

(KA.) — Putnik arehimandrita Sztratimirovicsnak. Ruma 1807

aprilis 10. (KML.) — Szeremmegye kcJzonsege a helytartota-

nacsnak. Sid 1807 aprilis 13. (VML. azaz Vukovari megyei

leveltar.)

353 Ferencz csaszar leirata Szerem megyenek. Buda 1807

aprilis 20. (BOL. azaz Budai orszagos leveltar.)

^*^ Sztratimirovics Lajos foherczegnek. Karl6eza 1807 apri-

Us 20. (KML.)

3*^ Putnik Sztratimirovicsnak. Ruma 1807 aprilis 10. (KML.)

— Sztratimirovits Geneynenak. Karlocza 1807 aprilis 10. (KML.)

'*^ Ettingshausen ezredes jelentese Geneynehez csapatja-

nak mflkOdeserol. Ruma 1807 aprilis 20. (KA.) — Lovenberg

tabornok Geneynenek. Ruma 1807 aprilis 10. (KA.)

^" Szalay foszolgabir6 Geneynenek. Ruma 1807 aprilis


JEGTZKTEK. 223

5. (KA.) Szeremmegye a nadomak. Vakovar 1807 aprilis 7. es

ugyanaz ug^anannak. Sid aprilis 13. (V.ML.)

"* Titkos jelentes Geneynenak 1807 majus 11. (KA.)

**9 Putnik archimandrita Sztratimirovicsnak. Pest 1807

iprilis 5./ 17. (KML.) A metropolita ugyanis az archimandritat

Pestre kiildotte volt, hogy ott Jozsef foherczegnek szoval

tegyen jelentest a tortentekrol s hogy egyszersmind kipuha-

tolja a hangulatot.

(KA.)

'*» Ferencz csdszar resolutioja. Bees 1807 november 10.

'*^ A helytartotanacs Sztratimirovicsnak. Buda 1807 aprilis

20. (KML.)

'" Ferencz csaszar leirata Szerem megj^enek. Buda 1807

aprilis 20. es a kanczellaria atirata a helytartotanacsnak. Buda

1807 aprilis 20. (BOL.)

'" Komaromy a nadomak. Ruma 1807 majus 8. — A

nador a csaszamak. Buda 1807 majus 15. (BOL.) — Komaiomy

helytartotanacsos rendkiviil komolyan fogta fel hivatasat es

behato vizsgalat alapjan tette meg jiinius 19-en jelenteset.

Ebben nemcsak a lazadas kiilso kOrulmenyeire, — megjegyez-

ziik, hogy Osszesen 35 kozseg es 1500 ember vett bennereszt,

— hanem egyatalan az osszes foldesuri viszonyokra, a megyei

kdzigazgatasra es a nep allapotara is kiterjeszkedett.

A felhozott panaszok koziil igazoltnak talalta, hogy a

fSldesiiii robotot a kSzsegi eloljarok bnkenyesen vetik ki, es

nem szamitjak be a robotnal az oda- es visszamenetel idejet.

E koriilmeny azonban a szlavoniai urbarium homalyos szove-

gezesebol folyik, es a bajon akkent lehetne segitni, hogy a

robot idejet a koriilmenyek behato tanulmanyozasa utan kel-

lene szabatosan megallapitni. A magyar hatosagok, jelesiil a

helytartotanacs es az udvari kanczellaria behatoan fejtegettek

e panaszt, es megallapitottak, hogy a szlavon fcildesurak a

24 igas es 48 kezimunkanapon kiviil 12 krajczarert lijabb 24

kezi- es 48 igasnapot kciveteltek, a szlavoniai 1807-iki urba-

rium alapjan. Ekkent az az allapot kovetkezett be, hogy a

jobbag>'ok a sajat birtokaikat elhanyagoltak, es a foldesurak

olcs6 penzen jutottak munkashoz.

Igazolt volt az a panasz is, hogy rumai, illoki es egyeb

uradalmak kikerekitesere koriilbeliil 20,000 hold vitathat6 job-


224 JEaYZBTEK.

bagj'^foldet mertek fel. A nem szabatos birtoklapok kOvetkez-

teben e felmeres minden tekintet nelkiil ment vegbe es igy

meltanyosnak jeleztetett, hogy a jobbagyokat karpotolni kell

es a meg nem revidealt felmeresek alkalmaval vissza kell adni

a toliik elvont fSldet. A kiilOn iiradalmi munkakat, a fa-

vagast, gyiimOlcsszedest az uradalmi tisztek rendesen robot-

nak miBositettek, valamint a szerszamon esett kart sem teri-

tettek meg. EUenben nem tartottak igazoltnak a jobbagyok

panaszat az erdolegeltetes teren, valamiat a faizas iranti kove-

telmenyeket sem. A hazepiteshez tenyleg egeszseges fat kell

adni, de viszont az is bizonyos, bogy ha a jobbagyoknak sza-

badjara engedik a legelletest es a faizast, az erdosegek csakhamar

elpusztulnak. Indokolatlan panaszokat hoztak fel a

makkoltatas megtagadasat illetoleg. Felhoztak, hogy a tizedet

keson szedik, hogy kivagjak a szilvafakat es ezekbol telket

alkotnak, hogy megrovidiilnek a palinka- es bormeresnel, tovabba

hogy a kereskedok nagyobb taksakat vesznek es nyomjik a

zsellereket, hogy egyeseket torveny ellenere masokkal szem-

ben protegalnak. Ez alapos munkalatnak annyiban volt is

eredmenye, a mennyiben rendeletek litjan bizonyos rendet

allapitottak meg a szeremmegyei lirberi szolgaltatasok tekin-

teteben.

^®^ A voganyi eloljarosag bizonyitvanya Ognyanovics Mark6nak.

Vogany 1807 febr. 26./marcz. 10. (VML.) — Komaromy

a nadornak. Ruma 1807 majus 8. (BOL.) — Plemeskovics

Todor vallomasa. Ireg 1807 majus 27. (BOL.) — Popovics

Andras voganyi tanito vallomasa. Ruma 1807 aprilis 20. (VML.)

'®^ Janochno Antal verdniki jegyzo vallomasa. Verdnik

1807 majus 28. (BOL.) — Avramovics Todor (alias Ticzdn)

vallomasa. Ireg 1807 aprilis 19. (VML.)

^®® Peics Mihaly protojerej Sztratimirovicsnak. Zimony 1807

aprilis 6./18. (KML.)

"^^ Ticzan vallomasa (mint f(}ntebb).

'®® Ettingshausen ezredes Komaromynak. Ruma 1807 jri-

nius 3. (BOL.) — Komaromy a nadomak. Ruma 1807 jun, 4.

(BOL.)

"« Ticzin vallomasa. Ruma 1807 majus 7. (VML.)

'" Vidics Szava Sztratimirovicsnak. Rivicze 1807 piarczius

27./ipr. 8. (VML.)


JEGYZBTEK

225

^'' Lajos foherczeg az osszes hatarparancsnokoknak. Bees

1807 dpr. 14. (KA.) — A csaszar Lajos foherczegnek. Bees

1807 maj. 22. (KA.i

3" Grof Zichy Karoly a csaszamak. Pest. 1807 Junius 4.

(KA.) — Simbschen Karol)' foherczegnek. Vinkovcze 1807

Junius 22. (KA.) — Ferencz csaszar gr6f Zichynek. Baden

1807 jiilius 3. (KA.) — Grof Pletrics s6hi\atali ellenor grof

Zichynek. Eszek julius 10. es 31. (KA.) — Sztratimirovics tobb

protopresbyternek. Karlocza 1807 aug. 7.^19. (KML.) — Mu-

siczki Lukian archidiakon Sztratimirovicsnak. Rakovcze 1807

szeptember 15./27. (KML.l — Simbschen Karoly foherczegnek.

Petervarad 1807 oktober 4. (KA.) — Iszakovics protopresbyter

Sztratimirovicsnak. Vogany 1807 okt. 8./20. (KML.) — Perss

ezredes Simbschennok. Zimony 1807 okt. 15. (KA.) — Vesselenyi

szolgabiro Simbschennek. Ireg 1807 oktober 14. (KA.) —

Hadzsics Pal Sztratimirovicsnak. Karlocza 1807 oktober 17./29.

(KML.) — Ugyanaz ugyanannak. Mitrovicza 1807 okt. 16. /28.

(KML.) — Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1807

oktober 19. es deczember 17. (KA.) — Bolics archimandrita

Sztratimirovicsnak. Cserevics 1807 november 7., 19. (KML.) —

Simbschen Sztratimirovicsnak. Petervarad 1807 deczember 8. es

1808 Jan. 6. (KML.) — Csaszar a nadomak es Karoly foherczeg-

nek. Bees 1807 oktober 24. es 30. (KA.) — Szerb senatus

Simbschennek. Belgrad 1807 deczember 15./28. (KML.) — Ma-

gj'ar udvari kanczellaria a hatarharminczadosoknak. Bees 1807

november 9. es 10. (KA.) — Karoly foherczeg eloterjesztese

a csaszarhoz. Bees 1807 deczember 18. (KA.)

'" Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1807 julius

25., okt. 1. es oktober 12. (KA.) — Karoly foherczeg a csa-

szamak. Bees 1807 oktober 20. (KA.) — Simbschen Lajos

foherczegnek. Petervarad 1807 november 26. es deczember 28.

(KA.) — Lajos foherczeg a csaszamak s ez ut6bbinak reso-

lutioja. Bees 1807 deczember 11. (KA.) — Radivojevics tabor-

nok Duka altaboraagynak. Pancsova 1807 deczember 15. (KA.)

''* Karoly foherczeg a csaszamak s ennek resolutioja.

Bees 1808 januar 7. (KA.) — Karoly foherczeg az osszes hatar-

orvideki, tovabba a szlavoniai, bans^gi es erdelyi parancsnokok-

iiak. Bees 1808 jan 21. (KA.)

'" A nador a csaszamak. Buda 1807 majus 26. (BOL.)

15


226 JEGYZETEK

''' Hiller altabornok Lajos foherczegnek. Zagrab 1807

4prilis 23. (KA.) — Simbschen Karoly foherczegnek. Vinkovcze

1807 jiinius 22. (KA.) — A hatarorvideki foigazgatosag (Gene-

ral-Greaz-Direktion) a csaszarnak. Bees 1808 marczius 22. (KA.)

^" Schenk harmiuczados jeleutese. Pancsova 1807 aprilis

10. (KA.) — Ettingshausen ezredes a szlavontai foparancsuok-

sagnak. Eszek 1807 oktober 2. (KA.) — Eloterjesztes a csa-

szarnak egy jegyzekkel a szokevenyek szainarol ezredenkint.

Bees 1808 februar 12. (KA.)

^^ E hir mindazaltal valosagon alapult. Egy orosz szemle

(Ruszkij Vjesztaik, Moszkva 1863. 43. kStet 110—112. 1.) „A

szerb kerdes I. Saudor czar koraban" czimii czikkebea emliti,

hogy 1806 augusztiis havaban egy kerveny adatott at Iszajev

taboruokaak a delvidekea lako szlav nepsegek reszerol, mely

kervenybea az egyhangd vagy fejeztetik ki, harczolni a neme-

tek (osztrakok) alien. Az emlitett szemle kOzli azutan e ker-

veny szdveget orosz forditasban :

„Mi jelentjiik bnnek, hogy az orosz udvar alatt ohajtunk

lenni, a ml altal egyiittal egyertelmiileg fol akarimk tamadni a

nemetek ellen, s ezt annal is inkabb oiiajtjuk, mert szolgala-

tunk csak ligy hiaba vesz el es bogy a nemet csaszarsagot

mind maig fontartottuk, haladatlan munka volt. Ismeretes on

elott, mit miiveltek a nemetek az elmult franczia haborii alatt

es mily csalardsagot tanusitottak a boldogult Szuvarov irant es

sok minden elszomoritot lattunk mi keresztenyek ; es hogyan

csaltak meg, bagytak cserben es adtak el a nemetek az orosz

badsereget. Most lijbol kiildozgetett ez az ellenseg es megjott

a franczia es Konstantinapolybol nebany torok es Pozsonyban

nagyobb gyiilest tartottak, a hoi irasbelileg koteleztek magu-

kat, hogy mindhalalig nem hagyjak el egymast. A franczia kote-

les minden leheto modon arra torekedni, hogy az oroszt lecsalja,

s hogy a franczia, uralmaba keritse az orosz udvart, abban a

nemet 'koteles 6t segiteni, a torok pedig minden erejevel a

szerbre tamad, hogy ismat leigazza azt, es erre nezve a nemet

a saiiltannak segltoje. Ezt megtudtuk es ont tudositjuk, hogy,

ha valami szerencsetlenseg tortennek, ne maradjon a mi lelki-

ismoretiinkon ; azert tuddsitjuk ont, hogy errol tudomast veve,

ertesitse a csaszari udvart, mino cselszovenyeket szonek a neme-

tek a francziakkal es a torokokkel ; roviden, on tiidja, hogj'' a


JEOYZETEE 227

nemet regtol fo^a anilo, most tehat cselekedjek a saj4t resze-

rol, a mint legjobbnak gondolja.

Erdely es a vele es Magyarorszaggal hataros Banat, Horvat-

orszag, Szlavonia es az osszes igazhitu nepek esedeznek,

hogy haladektalanul terjeszsze elo a csaszari udvarnak, hogy

vedszarnyai ala fogadjon bemiiinket. Legyen meggyozodve, a

mit vegre onmaga is tapasztalni fog, hogy a nemetek regota

ajandekot fogadtak el a francziaktol es minden

rosszak ; ok

franczia tisztnek adott a nemet arany paszomanyos es bojtos

kalapot, hogy egy se legyen koziilok a muszkak hive, a mikbol

lathato, mUy tisztessegtelen es allhatatlan a nemet. Osszes foldjeinket

a falvakkal egyiitt a nemessegnek adogatja el, hogy

megsemmisitse a szerb mUicziat es mentegethesse magat, hogy

ezt nem 6, hanem a magyarok tevek, azaz, hogy a szerbeket

a magyarok es nem a nemetek ellen diihitse fol. De on errol

reszletesen tudositsa a csaszari udvart, mily eUensegUnk a

nemet nekiink is, onoknek is es hogy mily rosszakaronk a

torok azon okbol, hogy az oroszszal rokontorzsii nep vagjnink,

mindazonaltal a nemet ebben is szoval feliilmulja oket.

Ez okon kerjiik ont, epugy mint egy Cristent, irjon tisztelt

es meltosagos Michelson vezer mindenrol, a mit keriink. Te, az

egesz fold avagj' a vilagmindenseg szerette, ne hagyj el benniinket,

ments meg avagy szabadits meg e rabsagtol, es mi

ostromolni fogjuk az Istent es az eget, hogy a mienk legy es

itt e foldon egeszsegben uralkodjal, a mennyekben pedig az

angyalok es arkangyalokkal lakozzal. Mi keresztenyek mindenha

az on vedjobbjaban remenykediink es Isten szent nevere ker-

jiik, ne feledje, mire kertiik ont. A Banat, Szeben, Brasso,

Erdely, Szlavonia es a tobbiek mind, Horvatorszag es a mi

csak van koriile, mindama reszek, a hoi csak keresztenyek van-

nak, mind-mind keszek a szolgalatra es alig varjak az alkal-

mat, hogy a nemetre, a francziara es torokre iissenek es min-

den egyeb poganyhitiiekre, mi osszes keresztenyek egy sziv-

vel-lelekkel ohajtjuk es akarjuk mind kozonsegesen a moszkvai

csaszarsagnak meghodolni es neki magunkat alavetni, keszek

mindhalalunkig 6t szolgalni."

Nagyon valoszinii, hogy maga Iszajev sugalmazta e ker-

venyt.

''* Nemeti Mihaly harminczados grof Zichy Karolynak.

15'


^28 JEQYZETEE

Fehertemplom 1807 febni&r 17. (KA.) — Schenk harminczados

gr6f Zichynek. Pancsova 1807 4prilis 10. (KA.) — Hiller alt4-

bornagy Janos foherczegnek. Zagrab 1807 aprilis 23. (KA.)

^*"' Karagyorgye es a tanacs levele Karoly foherczeghez.

Belgrad 1807 januar 10./22. (KA.)

^®' Karoly foherczeg Simbschennek, Sztratimirovicsnak, Al-

vinczj'nek es Dukanak. Bece 1808 februar 6. (KA.l

^^^ Karolj' foherczeg Simbschennek es Dukanak 1808 februar

18. (KA.)

^^^ Simbschen K&roly foherczegnek. Petervarad 1808 februar

24. (KA.)

^®* K&roly foherczeg Stadionnak. Bees 1808 marczius 8.

— Stadion Karoly foherczegnek. Bees 1808 marczius 9. —

Karoly foherczeg Simbschennek. Bees 1808 marczius 10. (KA.)

"^^ A helytartotanacs rendelete a kanczellarianak decz. 11.

kelt rendeletet tudatta a hat6sagokkal s az elelmi- es hadiszerek

kiviteli tilalmaval foglalkozott. Buda 1808 deczember 29. (BOL.)

^^* Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 mar-

czius 24. (KA.)

^" Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 marczius 21

(KA.) E jelenteseben Hadzsics bevallja, hogy a legelenkebb

szinekkel ecsetelte a ket fonok elcitt a hatarorvideki szervezet

elonyeit.

*®® Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 marcz. 28. (KA.)

389 perps Simbschennek. Zimony 1808 marczius 21. A ma-

sodik jelentes errol a napr61. (KA.)

^'" Perss Simbschennek. Zimony 1808 marczius 21. Az

elso jelentes errol a naprol (KA.) Mitesser alezredesrol szol,

a ki az idokozben elhalalozott Novakovics (Csardaklija) kozvetitesevel

kisertette meg Karagyorgyet megnyemi.

'*' Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 mar-

czius 31. (KA.)

5. (KA.)

'^^ Simbschen Karoly foherczegnek. Zimony 1808 aprilis

^'^ Stadion Karoly foherczegnek. Bees 1808 aprilis 10. —

Karoly foherczeg Simbschennek. Bees 1808 aprilis 11. — Ka-

roly foherczeg Stadionnak. Bees 1808 aprilis 12. — Stadion

Karoly foherczegnek. Bees 1808 aprilis 14. — Karoly foherczeg

Simbschennek. Bees 1808 aprilis 14. (KA.)


JEOTZETEK 229

"* Perss Simbschennek. Bees 1808 aprilis 9. (KA.)

''* Karagyorgye levele Simbschennek. Topola 1808 apr.

12./niarczius 31. (,KA.) — Perss Simbschennek. Zimony 1808

iprilis 17. (KA.)

39« Voennij Szbornik 1864. aug. no 8. 246—8. 1.

'^' Perss Simbschennek. Zimony 1808 januar 31. (KA.)

"* Voennij Szbornik 1864 aug. no 8. 248. I.

"9 U. 0.

^«o U. 0. 248—9. U.

"•"^ Perss Simbschennek. Zimony 1808 aprilis 9. es aprilis

17. (KA.)

*"- Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 aprilis 26. (KA.)

^"^ Karagyorgye Simbschennek. Belgrad 1809 augusztus

16./28. (KA.)

*°* Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 aprilis

18. (KA.)

"^ Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 aprilis 26. (KA.)

*°* Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 aprilis

28. (KA.)

•»•' Voennij Szbornik 1864 no 8. 249—50. 1. Urosevicsleve-

lerol csak ezen orosz forrasb61 van tudomasunk.

4. (KA.)

5. (KA)

*o« Karagyorgye Urosevicsnak. Topola 1808 apr. 12./29. (KA.)

"* Simbschen Karagyorgyenek. Petervarad 1808 majus

^^^ Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus

*^^ Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 majus 9. (KA.)

— Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus

12. (KA.)

*" Stadion gr6f Griinne gr6fnak. Bees 1808 mdjus 21.

(KA.) — Karoly foherczeg Simbschennek. Bees 1808 majus

24. (KA.)

*'* Karagyorgye Simbschennek. Topola 1808 aprilis 29

majus 11 es majus 5./17. (KA.)

(KA.)

*^* Simbschen Karagyorgyenek. Zimony 1808 majus 20./8.

*'' Lajos foherczeg levele Karoly foherczegnek. Zimony

1808 majus 21. (KA.) es a sz6vet folyamodasa Lajos foher-

czeghez. Belgrad 1808 majus 8./20. (KA.)


230 JEGYZETEK

*" Ez elonyoket es felteteleket mar reszletesen ismerjiik

a Karoly foherczeg altal Simbschen baronak adott utasita-

sokbol.

**^ Perss, Sztojszavlyevics, Hadzsics es Urosevics egyiittes

jelentese Simbschennek. Zimony majus 24. (KA.)

*^* Perss Simbschennek. Zimony 1808 majus -4. (KA.)

"9 Voennij Szbornik 1864. no 8. 252. 3. 1.

"" Perss Simbschennek. Zimony 1808 majus 27. (KA.)

**' Emlitettuk, hogy Simbschen egy ezredet inditott Peter-

varadra, reszint hogy keszletben tartsa Belgrad megszallasanak

czeljab61, ha t. i. sikeriilne a megegyezes Karagyorgyevel,

reszint hogy a Szeremsegben ismet mutatkoz6 parasztlazadast

idejeben elfojthassa. Ennek az ezrednek behivatasat hasznaltak

fel azutan iiriigjiil azok, a kiknek az erdekeben allott az em-

litett hamis hirek terjesztese.

**2 Hadzsics talalkozasra hlvta Mladeut, hogy tole felvila-

gositast nyerjen a helyzet megvaltozasanak okairol. Mladen

azonban nem jott, attol tartvan, hogy a mindinkabb erosbodo

orosz part majd arulassal vadolja ot. Maga helyett tehat Milojet

kiildte, a ki talalkozott Urosevicscsel a Szava partjdn. Ez alka-

lommal Miloje koriilmenyesen elbeszelte, hogy mily hirek ke-

ringnek Belgradban az osztrakok nagymervii hadi kesziilode-

seirol s ellenseges szandekarol. Elmondta azt is, hogy e hirek

harom tiilparti szerbtcil szarmaznak, kiket azonban semmikepen

sem akart megnevezni. tJgy latszik, nemileg maga Miloje is

hitelt adott e hirnek, s midon Urosevics bebizonyita annak

valotlansagat, felszolita ez ut6bbit, hogy irja meg mindazt

Karagyorgyenek. Perss jelentese Simbschennek. Zimony 1808

majus 30. (KA.)

^^' Perss es Hadzsics tobb rendbeli jelentese Simbschen-

nek. Zimony 1808 majus 24.— junius3. i,KA.) — Voennij Szbor-

nik 1864 no 8. 253. 1.

"* A levelet Karagyorgye Topolan irta ala 1808 majus

18./30., a senatus zaradeka pedig kelt Belgradban 1808 mijus

20./junius 1. (KA.)

*" Simbschen Karoly foherczegnek. Mitrovicza 1808 jiinius

4. (KA.)

*^® Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 majus 31. es

jiinius 2. (KA.)


JEOTZETEK 23

**' A csaszar kezirata Karoly foherczeghez. Bees 18C8

mijus 10. (KA.) — Karoly foherczeg eloterjesztese a csaszar

resoluti6javal. Bees 1808 majus 11. (KA.) — Karoly foherczeg

eloterjesztese a csaszar resolutiojaval. Bees 18C8 Junius 3.

(KA.) — A csaszar kezirata Karoly foherczeghez. Bees 1808

Junius 5. (KA.)

*" Stiirmer — kiiliigym. ter\ek. Pera 1808 aprilis 25.

Nr. 25. (Becsi titkos AL).

*^^ Stadion Karoly foherczegnek. Bees 1808 Junius 13.

KA.) — Stadion utasitasa Binder baronak, a petervari osztrak

kovetnek. Bees 1808 Junius 25. (A becfci titkos AL.)

*'" Giof Rumjanczov, az orosz klililgymiiiiszter, midon az

osztrak kovet, Binder, e kerdest szoba hozta, ligy valaszolt,

hogy mar ertesiilt e dologrol, de nem hitt az Ausztria ellen

emelt vadakban, mert meg van gyozodve, hogy az osztrak

kormany mindent, mi az orosz erdekeket serthetne, szorgosan

keriil, kiildnosen a jelen pillanatlan. — Binder Stadionnak.

Szent Pctervar 1808 jiilius 5/17. (Becsi titk. AL.)

*" Stadion atirata Griinne grofnak. Bees 1808 jiinius 9.

(KA.) — Karoly foherczeg felterjcsztese a csaszamak. Bees

1808 jtinius 10. (KA.) — Karoly foherczeg Simbschennek 1808

Junius 8. es Junius 10. (KA.)

*'- A General-Granz-Direktion folterjesztese a csaszamak.

Bees 1808 augusztus 12. (KA.)

"' Perss Simbschennek. Zimony 1808 jiinius 12. (KA.)

434 Weinsiedl tirnagy Duka tabornoknak. Orsova 1808 mar-

czius 14. (KA.) — Karoly foherczeg Dukanak. Bees 1808 mar-

ezius 19. (KA.) — Duka Wcinsiedlnek. Temesvar 1808 mar-

czius 22. (KA.) — Duka Karoly foherczegnek. Temesvar 1808

marczius 25. (KA.) — Duka Karoly foherczegnek. Temesvar

1803 apriUs 17. (KA.)

*" Stadion folterjesztese a csaszamak. Bees 1808 Junius

10. (KA.)

8. (KA.)

•"' Simbsehen Lajos foherczegnek. Petervarad 1808 janudr

*^' Latzko Janos, a veszteglo intezet feliigyeloje, Perss

ezredesnek. Zimony 1808 januar 5. (KA.) — Simbsehen Lajos

foherczegnek. Petervarad 1808 januar 7. (KA.) — Latzko Perss-

nek. Zimony 1808 januar 12. (KA.)

1


232

JEGVZETEK

"* Losserion veszteglo intezeti orvos Duka tabornoknak.

Pancsova 1808 aprilis 22. (KA.) — Duka Simbschennek. Te-

mesvar 1808 apr. 23. (KA.) — Simbschen Lajos foherczegnek.

Petervarad 1808 apr. 28. (KA.) — Grof Majlath Jozsef Veroczemegye

foispanja gr6f Zichy Karolynak. Eszek 1808 aprilis o. (KA.)

*^' A m. k. kanczellaria felterjesztese a csaszarnak. Bees

1808 apr. 32. (Becsi titk. AL. volt Cabinets-Archiv.) — Simb-

schen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus 5. (KA.)

*" Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 jiinius

20. (KA.)

**^ Perss Simbschennek. Zimony 1803 majus 3. (KA.)

**'^ Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1808 jan.

12. (KA.) Az ismeretes Novokrstenni fedezte fel Simbschen

egyik bizalmasa elott a szerbek s bosnyakok osszekottetesenek

szalait.A jajczei katholikus Kosancsics-Szamardzsics Ivant Kara-

gyorgye mar ekkor bulyukbasava nevezte ki, megigerven, hogy

a jajczei var es egesz Torok-Horvatorszag parancsnokava teszi

of, ha a katholikusokat fegyverfogasra birja. Marmont es a dal-

macziai parancsnok, Dandolo, megigertek, hogy fegyvert es

loszert kiildenek Boszniaba. Ezek es Karagyorgye kOzott a

prominai francziskanus, Vuicsics Mikola, kozvetite a levelezest.

A bosnyak orthodoxok es a szerbek kozott Szelyakovits nevti

gazdag kereskedo, Kralyevics Benedek vladika baratja kozve-

titett. Ennek fiat megcJltek a tiirokok, minek kovetkezteben az

(Jreg a szerbbarat gradacsaczi kapitanyhoz menekiilt. Lau-

riston tabornokkal a cattaroi Vojnovics erintkezett ; a monte-

negroi vladika val pedig a bjelopavlicsiek altal Budimlics szaraje-

voi kereskedo, ki aztan a leveleket Rodofinikinnek kiildte.

**' Popovics Istvan tobbrendbeli jelentese Raunack kamarai

igazgatonak. Radna, 1807 vege es 1808 eleje. KA.) — Brumauer

kamarai tiszt Raunacknak. Bogsan, 1808 febr. 2. (KA.) — Grof

Zichy Karoly a csaszarnak. Bees 1803 aprilis 3. (KA.) —

Raunack grof Zichynek. Bogsan 1808 marczius havaban. (KA.)

**^ Grof Zichy Karoly a csaszar parancsara Klanitzay ver-

seczi kamarai igazgatonak. Bees 1808 febr. 28. es aprilis 12.

(Karloczai metropolia leveltara.) — A krassomegyei alispan 1807

maj. jelentese az olahok titkos osszejoveteleirol. Orsz. leveltar.j

*** Popovics Istvan ket jelentese. Radna 1803 j6nius 5. es

datum nelkiil. (KA.)


JEOTZETEK 233

**" Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 Ju-

nius 30.

"^ Grof Zichy Karoly a csaszarnak. Gyulafehervar, 1808

jiinius 18. (KA.) E jelenteshez van mellekelve a kialtvany

forditasa, melyet Klanitzay verseczi kamarai ispan kiildott volt.

*" Lajos foherczeg jelentese Pancsovarol 1808 jiin. 15.

(KA.) — Jakabfify Simon jelentese a hevenyeben megejtett

vizsgalatrol a kanczellarhoz 1808 jun. 27. (BOL.) A katonai

vizsgalo birosag jelentese a szlavon-bansagi folebbezesi tor-

venj szekhez. Fehertemplom 1808 Jiin. 24. (Melleklete Simbschen

jelentesenek Karoly foherczeghez.) Petervarad 1808 jiin. 30. (KA.)

**' Ferencz csaszar resolutioja a kanczellaria felterjesz-

tesen. Bees 1808 jiilius 15. i

BOL.) — Bohm Lenart : Delma-

gyarorszag tort. EI. 236—40. 11. bizonyos apro elteresekkel

beszeU el a tenyeket, mi a hiv. jelenteseket dolgoztuk fel.

*-" A kihallgatasi jeg>'zokonyvek. (K.\. es BOL.)

Jegyzet: KA = Kriegsarchiv (Becsi hadi It.); BOL =

= Karloviczi metropolita

Budapest! mk. orsz. leveltar ; KML.

lev. ; Becsi titkos Al. = Aliamleveltar.


FUGQELEK.

A) Adalekok a munka szovegehez.

A II. kotet II. es III. fejezetehez adalek.

Mitesser Jozsef alezredes, 1808 Jan. 12. jelentese.

(Eredetije a becsi cs. es kir. titkos leveltarban.)

Mitesser Jozsef Travnikba kinevezett osztrak konzul ^ alezre-

des 1808 januar 12-en Radios Petrovics kapitanynyal, — a ki

a Szavan tulr61 csatlakozott a szerb folkelesbez, — a szenatus

beleegyezesevel beszelgetest folytatvan, Radios, a halalra valt

beteges ember, eskii alatt monda neki a kovetkezoket:

,A szerbek eleinte nagyon sokat remeltek az osztrak udvar-

tol, de midon ettol nem kaptak segelyt, e rokonszenv atcsa-

pott az ellenkezo vegletbe es az oroszoknal, mint hitsorsosaik-

nal remeltek partfogast. Ezek azonban, a kiilonfele alkudozasok

folyaman nem annyira a szerb fiiggetlensegi torekveseket, mint

inkdbb a maguk erdekeit partoltak, ligy hogy ebbol azutan

fesziilt hangulat es gyanakodas keletkezett. Rodofiuikin, az orosz

biztos, ezert tobbszor el akarta hagyni Belgradot, s a szenatus

es Karagyorgye ellenszenviiket csak politikai okokbol fojtot-

tak vissza.

^ Der venti Mitesser Jozsef alezredes, kesobb ezredes 1808—

1811 vol t travniki konzul, 1826-ig fiumei kat. parancsnok, azutan

nyugalo mba vomilvan, f 1832. — E jelentesben sok van, a mi

a szerb azonkori hangulatra vilagot derit.


FOoaEL^E 235

A szerbek kozt vannak ugyan, a kik Ausztriahoz szitnak,

de altalaban nem szeretik a nemeteket. Bizonyos, hogy vannak

koztiik olyanok is, kik a Szeremsegben is zavarokat akarnak

tamasztani, de a szenatus nem partolja ezt az eszmet, sot

ellenkezoleg mindenkit, a ki ilyen tervekkel foglalkozik, elesen

korholnak, mondvan, ,hogy van nekiink jelenleg eleg ellense-

giink es kar volna ezek szamat szaporitanunk."

Franczia nines Belgradban, itt-ott akad egy-egy ember, a

ki francziaul beszel, ezek az agyiitalpfak keszitesenel vannak

alkalmazva, de nem sok vizet zavarnak s nines is kiilonos j6

dolgak. A francziakat a legnagyobb mertekben uUljak Belgrad-

ban. Novakovics, osztrak kapitany, nagy eskiidozesek kOzStt

mondotta neki, hogy Leonti piispok (vladika), — a ki a porta

rendeletere a konstantinapolyi patriareha levelevel kiildetett

Belgradba, — ajanlataval nem ert el sikert. A szenatus a kapitany

szavai szerint kinyilatkoztatta a piispok elott, hogj'ha a porta

Szerbiat, mint koztarsasagot engedne szervezkedni es a bata-

rokat kolesonosen megallapitanak. s ha ezt egy kongresszuson

vagy fermanokkal biztositanak.Oroszorszag. Ausztria esfranczia-

orszag meg garantirozna, akkor az egesz szerb nemzet kotelezi

magat, hogy minden eshetoseg alkalmaval a portaval kozOsen

fog operalni minden ellenseg ellen. Ha azonban a porta erre

ra nem all, mindenre kesz vele szemben.

Ezenkiviil a szerbek maguk kiJzt eskiit tettek, hogy semmi-

fele hatalomnak, meg Ausztrianak sem adjak meg magukat,

hanem inkabb elvesznek egy labig, semhogy idegen hatalom

ala keriiljenek. Oroszorszag a nagy tavolsag miatt nem tart-

hatja meg Szerbiat, igaz azonban, hogy a szerbeket szoval es

tettel, tovabba loszerrel partoltak, hogy a torok ellen vede-

kezhessenek. Minthogy pedig a szerbek kozott nines diplomatice

gondolkodo fej, Rodofinikin orosz fokonzult kiildtek el hozza-

juk, a kit azonban szeretnenek lerazni, mert most mar tiszta-

ban vannak mindazzal, a mit tudni akartak. Minthogy jovo

tavaszszal haboriira keriil a dolog, ejjel-nappal dolgoznak a

belgradi szertarban az agydk felszerelesen. Allitolag a torokJik

azt a kerdest inteztek hozzajuk, hogy ugyan banyan vannak,

mire ezek azt feleltek, hogy nezzek meg a portanal a deftere-

ket (addlajstrom) es a haracsczedulakat, a melyeket evenkent

Szerbiabol odakiildtek, a hany czedula van, annyi szerb katona


236 FfJOGELEK

all harczra keszen. Novakovics a francziakrol es a szer^ini laza-

dasrol ugyanazt mondta, a mit Radios Petrovics. Karagyorg}'e

testorsegevel tiz nap elott Nis fele ment, miathogy a torokok

ott gyiilekezaek. Novakovics kapitinynal tart6zkodik Obrado-

vics Doszitije, szinten tiilparti szerb, ki azert jdtt Belgradba.

hogy munkaival a szerbeket pallerozza, ugyancsak 6 a neve-

loje Karagyorgye fianak, a ki Novakovicsnal etkezik. A fiu

jelenleg tiz eves, egeszseges es jol fejlodott gyermek. A konzul

felhasznalta az alkalmat, hogy a fiatal Karagyorgyevicsnak

ajanlja a becsi akademiaba val6 felvetelt, mar csak azert is,

mert Petervart es Parisban bizonyara szivesen latnak katonai

kikepzesre e fiatal embert. Karagyorgye kemeny katonai fegyelmet

tart es a kik parancsai ellen vetenek, azokat minden hoszszasabb

eljaras mellozesevel biinteti. IJgy egy Pappathoky

(Papadoki) nevii maczedoniai csapatvezer a fennallo fegyver-

sziinet daczara betorven Boszniaba, Karagyorgye ezelott ket

hettel felkereste 6t, elfogta es lefejeztette; fejet pedig Belgrad-

ban landzsara tUzette; ezt maga a konzul is latta. A szenatus

killonben eros rendet tart es allaudo kormanyzasra rendezkedett

be. Jelenleg 30 rab van a varban. A konzul elutazasa alkal-

maval nem latogatta meg Rodofiuikint, a mit ez zokon is vett

es utana kUldte Novokerstenit azzal, hogy szerencset kivan

neki 6tjara. Bor kozott azutan a kapitany megvallotta, hogy ok a

francziaknak nagy ellensegeik, de el kell ismerniok a katonai fole-

nyiiket s azert egyelore meg politikai baratsagot tartanak velok.

Remeli, hogy jovo evre Moldvaban es Olahorszagban 200 ezer

orosz lesz cs ezekhez szamitva a szerbeket, hiszi, hogy vegez-

nek veliik. Az oroszok Szerbiat sohasem fogjak megtartani, de

kiilOn allamma fogjak alakitani, a mi tulajdonkepen egyre megy,

hiszen egy a vallasuk.

A szerbek osztrak teriileten mar is zavarokat ideztek volna

elo, ha'az oroszok oket ebben meg nem akadalyozzak, meg emle-

kiikben leven Pugacsev lazadasa, egyebkent ez a szerbeknek

sem jutott volna esziikbe, ha tiikol nem izgatjak oket. Mig az

oroszok Belgradban lesznek, ettol nem kell tartani, hogy osztrak

teriileten lazadas lesz."


PCGGELfeK 237

A n. kotet 84—93 s 208—9. lapjahoz elomnnkalat.

Paulich Jakab alezredes, konzul jelentesei

Belgradbol.

1811 febr. 4.-apr. 9.

(Eredetijok a becsi cs. 6s kir. titkos leveltarban.)

Paulich Jakab alezredes 1810-ben Belgradba rendeltetett

konzulnak, de ottani allomasat nem foglalhatta el, az ott lezajlott

esemenyekkel kapcsolatos gat 16 koriilmenyek miatt. Zimonyban

maradt tehat, s jelenteseit 1811. febr. 4—apr. 10-ig onnan intezte

Becsbe. 1811-benBoszniaba: Travnikba neveztek ki konzulnak,

a hoi 1817-ig maradt. Innen ezredesi rangban Korfuba keriilt

mint fokonzul. Ezt a palyat 1819-ben apr. 19. hagyta el.

1825-beu lepett nyugdijba. A becsi titkos leveltarban orzott

Paulich-fele jelentesek Kallay keziratai kozt kivonatokkal ellatva

s a feldolgozasra kesz allapotban megmaradtak.

Minthogy e munka folytatasahoz bizonyos tekintetben vezer-

fonalul szolgalhatnak, kivonatos kozlesok alabb kovetkezik:

1. 1811 febr. 4. Kara-Gyorgye megigerte, hogj' az osztrak

vednOkseg iigj'eben 1811 jan. 15-igtudatni fogja elhatarozasat.

E helyett azonban Jugovics szerb tanacsos jan. 24. kozolte,

hogy Karagyorgye engedett az orosz koveteleseknek, bogy a

varakat csapataikkal mindaddjg megszalljak, mig a , becsi es

petervari kabinetek politikai iranyzata nyilt es hatarozott meg-

egyezesre jut". Karagyorgye annal inkabb allhatott ra e kove-

telesre, mert az oroszok ezen feltetel mellett biztositottak a

szerb nemzet fiiggetlenseget.

Belgradba 1600 fonyi orosz csapatot jeleztek esetleg febr.

15-re 8 e tekintetben egy orosz biztos maris Belgradban tartoz-

kodik inkognitoban.

Paulich nezete szerint ezen orosz megszallas miatt nines

miert tiilsagosan felizgalni, mert egy komoly gabonakiviteli

tilalommal kivonulasra lehet kenyszeriteni az oroszokat, s azon-

feliil remelheto, hogy e lepes a konstantinapolyi es parisi

udvarokat komoly elhatarozasra fogja serkenteni.

Hadi es politikai tekintetben Orsovanak, mint torok hatar-

varnak a helyzete donti el Szerbia sorsat. Ugyanis, mig Orsova

s Widdin nines orosz kezben, Szerbia megszallasa csak szap-

panbuborek.


238 FtJGGELEK

Karagyorgye most az oroszok reszere szallasok elokeszite-

sevel foglalkozik; 6, s a szerbek veliink szemben moat sokkal

tart6zkod6bbak.

2. IS11 fehr. 11. Febr. 3-an ertek az orosz megszallo csapa-

tok Szemendriaba (Szendro), febr. 10. V2l2-kor Bolla Alexander

Feodorovics ezredes vezetese alatt 500 orosz sorgyalogos s

negy agyd erkezett Belgradba. Unnepelyesen fogadtak oket,

az isteni tisztelet alkalmaval Sandor czarert imadkoztak. Egye-

lore a var alatt szallasoltak el a feliben sorgyalogokbol, feli-

ben granatosokbol alio csapatot.

A lakossag oriilt az oroszoknak, hiteles tanuk jelentik azonban,

hogy Karagyorgye nem oltozott diszbe s nagyon komo-

lyan es csendesen szemlelte az oroszok bevonulasat. Beszedet

tartott a nephez, hogy most orosz vedelem alatt allanak s

badra kelniok kotelesseg. A hadjarat megkezdese 1811 marcz.

15. tuzetett ki.

3. 1811 fehr. 12. Bees Utasitas Paulichnak. Az a bizalmas

hir erkezett Becsbe, bogy Milenko vajda s a vladika ket pulk

(szazad) orosz katonaval Fethiszlanba (orsovai sziget) jott s ott

Dobrinyacz Peter vajdaval talalkozvan, utjokat Belgrad fele

vettek.

Hir szerint, azt az iiriigyet hozzuk fel, bogy a torok tama-

dasra kesziil, s ok segitseget hoznak, de valojaban az a czel-

jok, bogy Karagyorgyet elfogjak s vasra verve az orosz czar-

hoz kiildjek.

Utasittatik a konzul, bogy errol a tervrol alkalmas modon

Jugovics utjan szoval ertesittesse Karagyorgyet, a mibol ez

megertheti, bogy mi jo indulattal viseltetiink iranta.

4. 1811 fehr. 14. Paulicb jelenti, bogy tobb ezer funyi orosz

csapatot varnak Sabacz, Szemendria es Uzsicze megszallasa

czeljabol, bogy a belgradi orosz orseget 1000 fore akarjak

emelni. Ezzel szemben az a liir jarja, hogy az oroszok csak a

most fulyo baborii tartamara igertek segedelmet a szerbeknek,

a miert is Karagyorgye s a vajdak elegedetlenek. Mind e birek

csak a gabonakiviteli tilalomtol val6 felsznek a jellemzo

bizonyitekai. Itt (Zimonyban) egyelore megszoritottak a gabona-

kivitelt, okul a nagy dragasagot hozvan fel.

5. 1811 fehr. 15. Paulicb jelenti, hogy felhasznalvan a b. Hiller

parancsnoklo tabornok portai tolmacsanak Leonti belgradi


fCg6El£e 239

vladikaval szemben fennallt 1000 piaszternyi kovetelesenek

iigj'Ct, atment Belgradba. Azonban a vajdak Bolla orosz ezre-

desnel tanacskoztak. Leonti pedig nem fizetett. Latta Filippo-

vic3 Spiridion archimandritat, az osztrakellenes part egyik fo

szovivojet. Ez a legtulzottabb modon ajanlotta magat a konzul

baratsagaba. Mi ennek az oka: az a hir-e, hogy az oroszok

Szerbiat atadjak Ausztrianak, vagy Leonti helyere vagyik,

vagy csak szokott ravaszsagbol beszelt-e igy, azt a konzul nem

tudja.

Karagyorgye, a mit eddig meg sohasem tett, Topolara valo

tavozasa elott, Cservenka tabomokkal tudatta elutazasat.

A kiilonfele katonai hirek arra latszanak utabii, bogy az

oroszok Viddin ostrom^t fedezendok, Albania s Macedonia fele

akarnak egy diverziot tenni deli Szerbiabol.

6. 1811 fehr. 28. Paulichnak a 4. sz. a. utasitas iigyeben

kelt jelentese. Theodoto vesztegzarbeli tolmacsot elkiildte Jugo-

vicshoz Belgradba a Karagyorgye elfogatasarol szolo hir koz-

vetitese czeljabol, termeszetesen a forras megnevezese nelkiil,

s utasitotta, mikent adjak ezt neki tudtara. Figyelmeztessek,

hogy Milenko, Dobrinyacz Peter es Leonti vladika a tanacsbol

tSrtent eltavolittatasok miatt ellensegei s hogy ne iiljon fel az

oroszok hizelgeseinek. Jugovics is megriadt e lehetosegen, de

gyanri alatt allvan, maga nem mer Topolaba menni, hanem

megbizhato kiildonczrol gondoskodik, a ki sz6val adjamajdat

az izenetet. Ha ez nem tortenhetik meg ket nap leforgasa alatt,

majd talal ra modot, akar mas uton, akar szemelyesen kozdlni

Karagyorgyeval a hirt.

Tepelendi Ali basa fiai : Muktar es Veli basa Nis es Sophia

fele vonulnak 8—12,000 emberrel.

A bosnyak-torokok a Drina hataran kezdik ingosagaikat

biztonsagba helyezni, tamadas eseten falvaikat felegetik s eros

ellentallasra kesziilnek.

7. 1811 mdrcz. 3. Paulich jelenti, hogy Jugovics nem mer

embert kiildeni Karagyorgyehoz, akar azert, mert attol tart,

hogy ez Bolla ezredesnek szemrehanyasokat tesz, vagy tan

egyenesen el is arulja. Ezert Levi Abrahamot, Karagyorgye

hazi zsidajat ravette, hogy kozvetitse 6 az izenetet. Ot nap

mulva visszaterhet, kompromittalas nem tortenhetik, legfOljebb

6t magat erheti a vad.


240 fOqgelek

Karagyorgyet illetoleg megtudta, hogy a vajdak Osztonz^-

s6re mir 1810 aug. havaban orosz segelyt kert, szept. meg-

igertek s 6 mar decz. hoban biztosan tudta, hogy orosz segely-

csapatok erkeznek. S 6 akkor, midon errol ertesult, 1811 jan.

havaban Becshez fordul, 42. pontozatban alaveteset felkinalvan.

Az a gyanu bizvast felmeriilhet ellene, hogy Ausztria rovisara

uj vednokenel szep szinben akart felttinni, vagy pedig, az volt

a czelja, hogy az orosz csapatok bevonulasat siettesse.^

Egj'ebkent e targyalasok iratain nines alairas, azert kelle-

metlenseg nem szarmazhatik bel61e.

Ha Karagyorgye lijbol kozelednek, csak azon esetre kellene

vele lijbol targyalni, ha oszintesegenek bizonysagaul fiat a

monarchiaba kiildene.

Valamennyi fegyverkepes szerbet hadba hivtak, 3 kozUl

2-nek, 2 koziil 1-nek fegyvert kell fogni.

Az oroszok siitokemenczeket epitenek, embereiknek nem'

szabad a tiilpartra jbnni. A montenegroi vladika titkara 500

aranyat kapott lira szamara Bolla ezredestol.

8. 1811 mdrcz. 6. Az oroszok marcz. 4-en a tanacs hazara

kiszogeztek a birodalmi sast s a felso varban kituztek az orosz

lobogot. Belgrad hataraban a tanacs hatarozatara taborhelyet

szemeltek ki 18,000 orosz katona szamara.

Jan. 30. (regi kelet.) Kaminszky orosz tabornok Lovcsanal

legyozte a tordkoket, kik 3000 halottat s 12 agyiit vesztet-

tek, az oroszok 1500-t. Ezert e ho 4-en Tedeumot iiltek

Belgradban.

Sztojkovics Milenko s Dobrinyacz Peter szamttzdtt vajdak

ketszaz — de fegyvertelen — embere Groczkaba erkezett marcz.

5. s ket kovetet kiildtek a tanacshoz, mely ket szenatort kiild-

ven hozzajuk Nedoba orosz ezredessel, megnyugtatni igyeke-

zett oket. Ugyanekkor Topolaba gyorsfutart kiildtek Karagyorgyehoz,

— kihez eleddig tan eljutott az 6 izenete - —

hogy siessen Belgradba.

^ Teves felfogas. Karagyorgye sohasem bizott teljesen s

oroszokban, azert probalkozott megegyezni Becscsel.

Szerk.

* Megtortent, a mennyiben Karagyorgye 1811 marcz. 8.

kbvetkezo levelet intezte a konzulhoz:


FtTGOEL^K 241

9. 1811 mdrcz. 11. Levi Abraham levelet hozott TopoIab61.

Karagyorgye elobb nem akart neki hitelt adni, mert nem hozott

irist, de mikor A. szolgalataira es ragaszkodasara hivatkozott,

elerzekenyedett, imigyen szolvan: „Megsem bittern volna, hogy

ily igaz, s nagy hiiseg legyen a nemeteknel, isten ligy segeljen,

megmutatom nekik, hogy halas leszek erte."

Paulich nezete szerint A. igazat jelentett.

10. 1811 mdrcz. 14. Paulich jelenti, hogy Karagyorgye meg

mindig Topolan van, a hogy az oroszok Prahovanal atleptek a

Dunat s Szerbiaba vonulnak.

11. 1811 mdrcz. 18. Paulich jelenti, hogy Nedoba ezredes,

bizonyara az orosz foparancsnok rendeletere levetette az orosz

sast a szerb tanacshazrol s a terem egyik szegletebe tetette.

Klaragyorgye meg mindig foldjet miveli Topolan. KiilcJnben

az a szokasa, hogy sohasem jon vagy megy a jelezte idoben s

varatlanul tavozik, vagy erkezik. Meglehet, hogy az izenet

miatt nem mozdul, negy nap elott zsidokat rendelt magdhoz

Topolara, hogy toltenyeket kOtozzenek.

12. 1811 mdrcz. 19. Utasitas Paulichnak. Ha Karagyorgye

felkinalkoznek, b. Hiller taborszernagy ez irant mar megkapta

az utasitast. A konzul abbeli nezete, hogy Karagyorgye fiat

tiiszul adja at, nem helyeseltetett, mert ez nala csak gyaniit

keltene.

13. 1811 mdrcz. 21. A travniki basa hlret veve Belgrad

megszallasanak, erosen fegyverkezik s kooperaczidra kesziil a

nisi parancsnokkal. Az oroszok a Timok menten haladva allit61ag

10 nap elott a Sztari Vlahi keriiletbe ertek. — 7800 ember, —

mert tartani latszanak a bosnyak es alban ellenallast61.

14. 1811 mdrcz. 24. Paulich jelenti, hogy Krajnaban (a Timok

8 a porecsi sziget kozen) Sztojkovics Milenko es Dobri-

Nagytekintetfi, nagysagos lir!

Van szerencsem jelenteni Onnek, hogy iidvozlete es izenete

baratunk A(.braham) utjan febr. 22. (marcz, 6.) mindenkep

atadatott.

J61 megertettem mindent, s nemcsak most mondok erte

kOszonetet, de teljes lelekbdl mindig nyilvanltni fogom.

Alazatos szolgaja

az Istenszerette szerb nemzet f6el61jar6ja

Petrovics Gyorgy.

Topola, 1811 febr. 24. (marcz. 8.)

Kallay : A

szerb felkeles tortenete 1807—10 n. 16


242 FtJGGELEK

nyacz Peter vajda erdekeben lijra kitort a lazadas. Karagyorgye

szaz fobol all6 fegyveres csapattal harom nappal ezelott Topo-

lab61 odaindult a lazadok s a vezetok megfenyitesere. Zsivko-

vics Istvan gazdag belgradi lakos egy felfogott level miatt fog-

sagra vettetett.

A szenatus jelenleg behatoan foglalkozik az iskolaiigygyel.

Valamennyi popa Kragujevaczba rendeltetett, ott Leonti vladika

vizsgalatot tart velok, s azt, a ki alkalmas, tanitonak alkalmazzak.

Vojnovics Lazar tanfelugyelot megbiztak, hogy a magyar

reszekbol hivjon be alkalmas taneroket, egy levele Cservlnka

tabornok kezebe keriilt. Ebben Valacsky Janos becskereki

tanitonak 1500 piaszter evi fizetest es 200 frt liti atalanyt lielyez

kilatasba, ha Szerbiaban allast vallal.

Belgradban osszesen 600 ezer okka (135,000 mazsa) elelmi-

szer keszlet van, a mi 20,000 embernek 45 napi kenyerresz-

letre elegendo.

Tegnap egy allitolag Vracsar (Szofia es Nikapoly kSzt) mel-

lett a torokokon nyert gyozedelemrol beszeltek Belgradban.

Nedoba orosz ezredes fennen hirdeti, bogy az orosz udvar

biztositani kivanja Szerbia fiiggetlenseget, holott Ausztria ismet

a torok jarom ala akarja juttatni. Osztrak partiak ezzel szem-

ben a moldvai, olaborszagi es kaukazusi bojarok es fejedelmek

peldajara utalnak, a kik feliilven az oroszok igereteinek, most

Petervarott es Sziberia bortoneiben senyvednek, orszagaik pedig

a deszpotizmus jarma alatt nyognek. Nedoba nagy igeretei nem

is igen talaltak hitelre a szenatusnal.

15. 1811 mdrcz. 28. Paulich jelenti, hogy Karagyorgye Topo-

lab61 a Krajnaba menet, Kragujevaczb61 magahoz hivatta Leonti

vladikat egy kis faluba. Bevezettek egy kis szobaba s ott sajat-

keztileg ugy elverte, hogy felholtan vittek el onnan. tJtjat aztan,

tObbe nem torodven Leontival, nyugodtan folytatta. E banismodra

a vladikanak a lazadokkal valo baratkozasa kesztethette

Karagyorgyet, a ki miota megintettek, a szenatussal egyetemben

nagy on elhidegedett az oroszoktol s Kaminszky orosz

tabornagi' meghivasanak Bukurestbe nem felelt meg.

A szerbek neszet vettek, hogy Nisbol egy penzszallitmany

indittatott Travnikba; most 300 szerb lesben vdrja a sztari-

vlahi keriilet hegyeiben a convoit.

A szerbeken bizonyos lehangoltsag latszik, nem nagy lei-


fCqoel^k 243

kesedessel k^sziilnek a hadjaratra, a gabonaklviteli zarlat miatt

Bzfikeben leven az elelemnek. Az oroszok sem biznak benndk.

16. 1811 mdrcz. 11. Paulich jelenti, hogy Karagyorgye szeren-

csesen es gyorsau leverte a krajnai lazadast es hat knezt hozott

fogolykep magaval. Belgradb61 azutan Topolaba ment, s nem

tudni, hogy mikor ter vissza.

Azt a inegbizhat6 hirt kapta, hogy az oroszok Nis es Vid-

din bevetele utan 25—30,000 emberrel Novi-Bazar fele akarnak

vonulni, ott a montenegr6iakkal egyesulendok.

17. Mdsodik ugyanazon naprol kelt jelenteseben irja Paulich,

hogy Karagyorgye e h6 30-an Belgradban a varban nagy orSmmel

szemlelte az oroszok agyuSnteset. Ezelott egy hettel a

Drina felso folyasa es Szerajevo kozt egy Brodba szant nagy

aruszallltmanyt vettek el, s ebbol a zsakmanybol ket lotehernyi

kavet es czukrot, egy 16 hatau meg eztistlakatA ladakat kiildtek

Topolaba Karagyorgyenak. Errol ertesiilven a fovajda, meg

marcz. 30. este Topolaba utazott.

18. 1811 dpr. 3. Paulich jelenti, hogy Jugovics ertesii-

lesei szerint, az orosz hadero nagyobb resze Belgradbol a len-

gyel hatarra fog vonulni. Az orosz tisztek ezt azzal indokoljak,

hogy a torok ellen eleg az orosz hadero fele is. A szerbek

ezert nyngtalankodnak s nagyban 6hajtananak Franczia-

orszaggal es Ausztriaval megegyezesre jutni, s attol tartanak,

hogy az amiigy sem nagy orosz hadero elvonulasa utan majd

Szerbia lesz a hadi szinter.

Obradovics Doszitijen kiviil, — ligymond Jugovics, — nines

az oroszoknak egyetlen oszinte hivbk. Ezzel szemben az oro-

szok mindent igernek.

19. 1811 dpr. 7. Paulich jelenti, hogy Karagyorgye Jugo-

vicsnak azt mondta: „Sajnos, immar latom, hogy az oroszok

nem az en elonyomre jottek ide, de mit tegyek en most ? Nem

latok egyeb modot a toliik val6 szabadulasra, a tiirelmes vara-

kozasnal".

Az oroszok mar regtol fogva akarjak a szerbek 6s monte-

negroiak kooperaczi6jat. A montenegr6i metropolita titkara,

Orlovics Simon Belgradban tartozkodik; 26 eves fiatal ember,

a ki nemet m6dra oltozkodik s mar hat eve szolg4lja a metro-

politat.

Vojnovics L4zar tanfeliigyelot aszenatusBukarestbe kiildotte,

16*


244 FtJQGELiK

hogy tudakolja meg ott, miert tart6ztattak fel Riszto es Janko

futdrokat, a kik mar febr. havaban ind^Itak litnak. Egyiittal

puhatolja ki az oroszok vonulasat a lengyel hatarra s hogy

mikent viselkedjenek ok a torokkel szemben.

Sz61ott Jugovicsnak, hogy Karagyorgye figyelmet iranyozza

Nedoba ezredes gyaniis magatartasara.

A szerbek meg mindig nem kesziilnek a hadjaratra.

*

1811 dpr. 9-en Paulich Jakab megkapta apr. 2-an Travnikba,

Bosznia akkori szekhelyere konzulla tijrtent kinevezteteset.

Elobb Kosztajniczaban leven kordonparancsnok, ebbeli rendel-

tetesenek jobban Oriilt, mint eddig a hatarorvideki es had-

parancsnoki ellenorzes alatt alio kozvetitgeto szerepenek, s

1811 apr. 11. Zimonybol kelt utols6 jelenteseben meg emliti,

hogy Obradovics Doszitije apr. 10. hajnali 4 orakor Belgradban

elhiinyt s aznap el is temettek.

Paulich sokat olvasott, a delszlav viszonyokat j61 ismero

ember volt. Kisse heves, eljarasaban neha hirtelen, ligy hogy

Konstautinapolyban b. Stiirmer internunczius nem igen volt

vele megelegedve. Zimonyi jelentesei ellenorzo anyagkent min-

denesetre ertekesek, bar folyton tekintetbe kell venni, hogy az.

akkori hiradasok primitiv m6dja felhivja a szigoru biralatot.

A II. kotet 189. lapjahoz.

Dobrinyacz Peter szerb vajda felhivasa a magyarorszagi

szerb es olah. papsaghoz az o-hitu kereszteny

nep fellazitasa targyaban.

1808 apr. 31.

Fotisztelendo fehertemplom-palankai foesperes lir,

Kedveltiink

Iras- es szobeli bizonyitek kiildetett hozzank, szerb igazhittt

zsinathoz, hogy a kereszteny szerb es olah nephez tartoz6 igazhitti

nyomorult nemzetiink, a mely a r6mai uralom alatt van, meg

jobban nyogi az idegen igat.mint a hogy mi nyogtiik a barbaroket.

Ok tehat, a keresztenyek alatt szenvedok, nem birvan azt az

igazsagtalansagot tovabb tvlrni, nekiink fentebb emlitett igazhitfi

zsinatnak jelentettek, hogy titokban hat ezer valogatott katonat

gydjtottek Ossze s elsoben is nekiink jelentettek, hogy mint a

!


f0goel£k 245

felingerelt oroszlanyok irgalom nelkiil ratOrnek az igaztalan

spahiakra s megkerdik toliik, mi^rt nem kereskednek ok is korai

marhaval es egj'eb kereskedelmi czikkekkel, hanem megveszik

a nepet . . ., hogy kinozzak oket, mint a kigy6 a befalt b6k4t.

Ez okbol ezen, titokban megegyezett hatezertol kiildve,

harom vilasztott ferfiii jott hozzank, mi pedig reszvetre keltlink

az 6 sirankozasukra es megigertiik nekik, hogy meg tiz ezer

valogatott katonat adunk nekik, hogy megsziintethessek azt

az igazsagtalansagot.

Az alulirtaktol azon hiteles es eles parancs menesztetik

hozzatok foesperesekhez, hogy ti mint lelkiatyak, vegyetek

fontolora a ratok bizott nyajnak a gondjat es az egesz papsagnak

villamgyorsan hagyjatok meg a legszigoriibban es a leg-

gyorsabban, hogy minden lelkesz elsoben is gyiijtse ossze a

jobbagyokat titokban a templomban es nagy atok alatt eskesse

meg oket, hogy egyik sem 4rulja el a titkot; azut^n titokban

irjak ossze az osszes, a lelkeszek es a jobbagyok Itelete sze-

rint ep es egeszseges ifjiisagot 20 es 50 ev kcJzStt, az osszeirottakat

ejjel gyujtsek egybe a templomban 68 eskessek meg

siilyos atok alatt, hogy a kereszteny igazsagert, hitert es tOr-

venyert a sz. haromsag neveben fegyvert ragadnak s ha parancs

erkezik, a meghatarozott idore (isszegyfilnek ; a mint ott cjssze

fogtok gytilni, az igazhitii kereszteny valogatott katonas4g nagy

hirtelenseggel hozzajuk csatlakozik, vezeriik lesz es megsemmi-

sitik az igazsagtalansagot es Magyarorszagot, minden katoni-

nak szabad akaratot advan; mihelyt egyiitt lesznek a csapatok,

szabadsag fog adatni kinek-kinek, hogy a mi kezehez jut, azt

meg is tarthassa; s mindnyajan boldogok lesznek es akkor

azt kialtjak majd: keljetek eletre halottak.

Ismetelten felhivnnk benneteket foespereseket, hogy a fent

mondottakat minden ketely nelkiil teljesitsetek. Ha e parancs

vetele utan, azt nem teljesititek es a mondott idoben vagy

6raban a katonakkal es zaszlokkal egyiitt nem lesztek a kit(i-

zott helyen, az atya lir isten igaz tanunk, hogy kegyetleniil

fogunk elbanni vagyis ha hiitelenek lesztek, a nepnek szabad-

sigot adunk, hogy tetszese szerint b4njek veletek. Ezen feliil

minden foesperes keriiletenek emlitett csapatait a mondott

hat napon vagy ejjel faluja vagy varosa kdzeleben tartozik

osszegyiijteni.


246 fOooel^k

Minden foesperesnek tudtara adatik, hogy a fentemlitett

hatezernyi csapat generalisa mindhaldlig egy hires orosz her-

czeg lesz, a ki ordito oroszlanykent akar lenni az igazsag-

talansag es hitetlenseg ellen.

Vegiil meg az is tudtara adatik fotisztelendosegteknek, hogy

ha e parancs kezhezvetele utan 12 6raig egy papnak sem kiild-

tok idezesil;, a fentiek vigyazni fognak es ha valamely pap

24 6raig jelent nekik valamit, megkerdik, kapott-e valamely

parancsot az igazsagtalansag iigyeben vagy sem, es ha nem,

akkor irgalom nelkiil rajtatok iitnek s majd kerni fogjatok toliik a

halalt es meg nem kapjatok, tehat tartsatok szamon a ferfiakat (es

gondoljatok meg, hogy a nep szava az isten fianak a szava),

kovetkezoleg ligy intezkedjetek, a hogy fentebb parancsolva van.

Az oraviczai foesperes az alabbi idoben Vranya mellett

gytijtse ossze az esperesseg osszes katonait, a mennyire lehet,

tObb lovast es szekerek is legyenek a csapatoknal.

A mehadiai Bozovics mellett.

A karansebesi a mehadiai 6ton egy oranyira a varostcil.

A lugosi a sebesi ilton egy oranyira a varostol.

Vegezetiil a szentharomsag neveben rendeljiik, hogy az

emlitett osszes fonokok es eloljarok majus 25-en minden kifo-

gas nelkiil a nekik kijelolt helyen legyenek es ott varakozza-

nak, mig tovabbi parancs j6n. Ezt a korlevelet pedig egyiktek

a masikanak kiildje es mind, a hanyat kapni fogtok, az utolso

pedig hozzank kiildje vissza. Azt is meghagyjuk nektek, hogy

ezt a parancsot masolatban a szomszed foesperesnek kiildjetek.

Adatott Szmederev6ban, 1808 april 31. a szlav-szerb nem-

zet igazhittt zsinatanak rendeletere es meghagyasara, e zsinat-

t6l megerositett vezer: Teodorovics Peter ^ tabornok.

Az oraviczai foesperes rendeleterol masolatot veve a meha-

diainak.eznehanyszori figyelmes atolvasasa utanakaransebesinek

a lugosinak, a lugosi a fehertemplom-palankainak kiildje azt.^

1 T. i. Dobrinyacz Peter vajda (Kallay megjegyzese); afel-

hivast szerb eredetibol dr. Hodinka Antal forditotta.

* Ez a kialtvany abban megegyezik, azzal a jiinius 11.

(maj. 30. 6. h. napjan) kelettel Raman allit61ag maga Karagyoi'gyc

irta felhivassal, hogy a papsag maga vegye kezebe

a lazadast, de nem valoszintt, hogy a zsinat vagyis tanacs

meghagyasara kelt volna. V. o. meg a II. kotet, 447. szamii jegyz.


fCggel^e 247

B) Kallay Beni utazasai Szerbiaban es

Boszniaban.

1. Utazas a bolgar-szerb hatarokon 1868-ik evi

szeptember 14—27.^

Mar tobb ido ota kiilonbozo nyugtalanito hirek keringtek

az Olahorszagbol Bulgariaba betort csapatok, azoknak elonyomulasa

s a tOrokokkel folytatott csatai felol. Bulgaria nem

tartozik ugyau seminikep sem hataskorombe, de tavolabb is

esven Belgradtol, nem gondolhattam arra, hogy szemelyes

tapasztalas es szemlelodes altal szerezzek bizonysagot a dolgok

ottani allasarol. Mindazonaltal feletto erdekelt volna koze-

lebbrol megismerkednem a szerb nep bangulataval, kiilonosen

a hataron, a kerdest illetoleg. Nem akartam azonban egysze-

riien ezen okot adni egy utazas czeljaul. Szerencsemre Kanitz*

erkezett Zimonyba s termeszetesen engem is meglatogatott,

beszelven, hogy 6 most Viddinbe kesztil s onnet egy kis korutat

szandekozik tenni Bulgaria belsejebe. En kapva kaptam

az alkalmon s elhataroztam, hogy vele megyek. Az indulasig

meg harom nap volt. Ezalatt kifciztiik a tervet : egyiitt hajon

Viddinig, onnet 6 tovabb folytatja litjat, en pedig szarazon

jiJvok Negotinbol s innet Zajcsar es Knyaszevaczon at Alexinaczba,

honnet aztan egyenest Belgradra. Telegrafice megkaptam

e harom nap alatt az engedelyt Becsbol s a regensektol

ajanloleveleket a nacsalnikokhoz.

Ezen kirandiilasnak tehat nem volt semmi egyeb czelja,

' Kallay Beni ez litjanak az volt a politikai czelja, hogy a

szerb hatariakossag haugulatat tanulman} ozza Bulgaria iranj'aban,

de latni akarta magat az orszagot is. Utjat nagy reszletesseggel

es kozvetlensegg«l irta le. Szandeka volt ugyau kiadni,

de soknem(i teendoi miatt feledesbe meruit a dolog. Az olvasora

nezve nagy erdeket nyiijt e naplo, a mennyiben osszehasonlithatja.

hogy a szerb felkeles ota (1804' e leirasig (1869!

mikent alakult az elet Szerbiaban, de masfelol beletekinthet e

nagy allamferfi utazasi m6djaba s rendszerebe.

- Kanitz Felix eredetilcg miiveszi palyara kesziilt. (Sziil.

Pesten, 1829 aug. 2.) Ismert Balkan-iro. Fomunkaja : Donau-

Bulgarien. Munkai, noha sokszor elnagyolja a latottakat. mint

primeurok meg ma is hasznalhatok s kritikaval tekintve becses

anyagot tartalmaznak. (Eietrajza Wurzbachnal X. kot. 453.)


248 FCQQELtE.

mint kipuhatolni a szerb hatarlakossdg hangulatat a boIg4r

esemenyek iranyaban, foltettem azonban, liogy mindent, a mit

meg e mellett latok es tapasztalok, hiven fel fogok jegyezni.

Ime e jegyzetek naploalakban es egesz egyszeriisegokben.

Szeptember 14.

Ma delutan inddltam el. Az indulas ugyan a leheto legegy-

szertibb modon ment veghez ; kis lititaskamat elore lekuldv6n

a hajohoz, egy esemyovel kezemben egeszen egyediil hagytam

el lakasomat s mentem le a hajohoz, mely Zimonyba vitt. Itt

Eanitzczal talalkoztam s mindketten a kis gozoson haltunk.

Szeptember 15.

Reggel hat orakor erkezett meg a Pestrol jovo gyors hajo,

melyre azonnal atkoltozkodtiink s mely egy negyed ora mulva

tovabb folytatta litjat. Ily koran meg csak keves utas mutat-

kozott a fedelzeten, lenn azonban annal inkabb telve volt

minden kabin, a fiirdokbol hazatero olahokkal. Csak a kis

Golesco tabornok, Romania minisztere s a nemzetorseg parancsnoka

jart fel s ala hatalmas leptekkel a fedelzeten, mint egy

valosagos Falstaflf, bar a sors nem aldotta is meg az utobbinak

szeretetremelto terjedelmevel. Mig nem tudtam, hogy ki legyen

6, e nagy ferfid, hajlando voltam valamely mulovar-tarsasag

igazgatojanak tartani, e hitemben meg a biiszken viselt Napo-

leon-szakall is megerositett ; kesobb aztan szemrehanyasokat

akartam tenni magamnak e durva csalodasert, de jol meggon-

dolva a dolgot, vegre is atlattam, hogy a tevedes meg sem oly

nagy volt, kiveven talan, hogy a velt igazgato okvetleniil j6

lovas, mig az en hosom csak a hajo biztos fedelzeten oly hos,

de nem a nyeregben is. Amde hagyjuk 6t. Sokkal szebb lat-

vanyt nyiijt a mindinkabb elmarado Belgrad a felkelo nap

altal megvilagittatva. Igy tavolrol, minaretjeivel, az Akademia

ragyogo erczfodelzetevel s a hegyoldalon elszort hazak tOme-

gevel valoban egy nagyszerii varos kepet nyiijtja Belgrad.

Lassankent megtelt a fedelzet ; az utasok a sziik helyen tOItott

ej utan a friss legen kerestek enyhiilest. Nines mit imom

a tobbe-kevesbbe szep olah nokrol, az amerikai csaladrol, mely

dsszebiijva az elvalhatatlan voros konyvben keresett lelkese-

dest a Duna nagj^szerii videkeinek megbamulasara, sem a het-


PtJGGELfiK 249

venkedo olAh ferfiakrol, avagy a voros talarjaban kiilonos

fekete fovegevel fejen fel s ala setalo olah puspOkrol ; olali,

olah, mindeniitt csak ol4h, alig egynehauy mas kozdnseges

haland6. Nem fogok az iitr6l sem szolani, nem a cataractakrol

8 a Duna kozepen magaslo Babagaj-r61, uem a sziklakba vesett

romai utr61, vagy Trajan feliratarol, avagy a hires Vaskapurol;

sem a viz sekelysege miatt kisebb liajokra val6 atszallasr6I,

avagy eppen az olah parton esoben villamlas es dorges kozOtt

teljes sotetsegben egy oraig tartott kocsizasrdl; eleg az hozza,

hogy vegre nyolcz ora tajban a reank varakozo nagy hajokat

ismet elertiik. Noha Baziastol majdnem Turnu Szeverinig a

Duna partjai s a folyam arjai is, az azt helylyel-kozzel atszelo

sziklapadok folytan nagyszerii latvanyt nyiijtanak, ennek leirasa

jegyzeteim koren kiviil esik ; utazasom tulajdonkepen csak

Viddinnel kezdodven.

Szeptember 16.

A haj6, melj' az ejet parthoz kotve toltotte, 8 orakor

indult el. Elhagyvan Turnu Szeverint romai maradvanyaival,

nemsokara elertiik Radujevaczot, az utolso helyseget a szerb

parton. Nem messze innet omlik a Dunaba a Timok, mely

Szerbia es Bulgaria kozott itt a hatarvonalat kepezi. Innet mar

a bolgar es olah partok kozott kanyarog a hatalmas Duna.

Az elso halmon, mely bolgar foldon a Timok vOlgyet bezarja,

nehany sator vonta magara figyelmemet. Tor(5k orcsapat volt

ez. Innet kezdve bizonyos tavolsagra egymastol az egesz part

hosszaban ily satrak es kis orhazak lathatok. A torokok most

mar szerveztek hatarorsegiiket s folytonos figyelemmel kiserik

az olah partokat, hoi hasonlolag ily orcsapatok vannak fel-

dllitva.

Delutan 3 6ra tajban pillantottam meg eloszor Viddint.

A Duna alacsony jobb partjan fekszik, szemben egy szigettel.

Kisse feljebb a balparton, valamivel magasabban az lijabb

idoben oly nevezetesse valt Kalafat elott allott meg hajonk.

Par percznyi tart6zkodas ut4n csakhamar Viddinnel kotottiink

ki. Mar a haj6 fedelzeterol nagy erdekkel szemleltem a vdrost,

a mint a gozos mellette elhaladt, mignem a kikotohelyhez ert.

Az elso torok varos volt ez, melyet lattam s annyival erdekesebb,

mert mint mondjak, eredeti jelleget legtisztabban meg-


250 FOGGELftK

orizte. Hosszan a Duna mellett az igen jo karban levo var

bastyai nyiilnak vegig. Csak ezeken tiil kezdodik a tulajdon-

kepeni varos. Az apro hazak, melyek itt a parton nagyobbara

emeletesek, tobbnyire egeszen sargara, kekre vagy teglaveresre

festvek. Az emelet, a foldsziuti hazaknal pedig a teto elobbre

nig s egyszerii vagy festett oszlopokon nyugszik. Ezek kozott

egeszen nyitva, ajt6 es kirakat nelkiil, foglalnak helyet aruik-

kal a boltosok, a par labnyi magas vedfalon guggolva ; avagy

ha az epiilet kavebaz, majd az emeleten, majd a fOldszinten

sorjaban keresztbevetett labakkal egy csoport torok iil a tor-

nacz padjain, csibukozva es neman elmerengve a Duna es a

vilag folyasan. A Mzakon ablak ablakot er s ezek oly nagyok,

vagyis inkabb a hazak oly kicsinyek, hogy az ablakok majdnem

az egesz falat elfoglaljak. A teto, mely mar itt nem igen

emelkedett, domboru csereppel van fedve. A varos hazai mind

fabol vagy csak eppen sarbol vannak epitve, mert a tSrokok

a kobol valo epitest a varon kiviil nem engedik meg, att61

tartvan, hogy az ily epiiletek egy felkeles eseteben vedhelyiil

szolgalhatnauak. Itt-ott egy-egy karcsu minaret emelkedik

magasan az apro hazak felett. A part menteben 30—40 vitor-

las hajo horgonyzott. Azt hiszem, ilyenformak lehettek hajdan

a phOnicziaiak hajoi ; legalabb e hajok alakja elenken emlekeztetett

az 6-kor galyainak alakjara. A majdnem . . , eltil-

hatul a vizbol magasan kiemelkedo osalaku barkak s a part

sajatsagos, egy mas vilagreszre es egy reg eltdnt korra emlii-

kezteto epiileteivel, igen osszhangzatos kepet alkottak. Es e

kepnek melto keretiil szolgalt a videk is, mely rendkiviil szep,

de mely talan eppen a fonnebb jelzett benyomasok folytan oly

kiilonosen idegenszertinek tiint fel elottem.

A terseget, mely Viddin koriil a Dunaig nyiilik, nem

messze a varostol egy halomlancz szakitja meg, mely aztan

lassan emelkedve a Bulgariat Szerbiatol elvalaszto hatarhegyekke

fejlodik. Ezek folytatasa gyanant delre, a Hodzsa Balkan

magas ormai zarjak el a lathutart ; a nyugatra elteriilo fensik

feiott emelkedik a Hotanj kupalaku csiicsa s ettol eszaknyu-

gatra a Negotin mcigott a Szolnak elesen lemetszett sziklafala.

Keletre a Duna olahorszagi partjai zarjak el a kilatast az egy-

hangii olah tersegtol. Csendes, tiszta. meleg nyari delutan volt

felho nem mutatkozott az egen. szello nem fodrozta a Duna

;


fCgoel^k 251

sima felszinet s bar sem sargult lev61, sem nedves erdes leg

nem jelezte meg az osz kozeledtet, e nagyszerd nyugodtsig

sejteni engedte, hogy a nyar vege fele halad, a termeszet be-

fejezte egesz evi munkajat s pihenni k^sziil. Ez cisszhangzat a

ktiltermeszet s az emberi elet jelentkezese kozcitt itt a tespedesnek

indulo torok vilag e v6gvaraban, talan fogekonyabba

tett a leheto legelenkebb benyomasok felvetelere, mint hogyha

az ev barmely mas szakaban erkeztem volna Viddinbe.

Vegre elhagytuk gozosiinket s partra leptiink. Mar a kijaro

hidnal fogadott a g6zhaj6tarsasag iigynoke Jovanovics es igy

a tbrok zaplie nem kovetelt sem litlevelet, sem pogyaszomat

a vamon at nem kutattak. Hivatalos minosegem, mely Jovanovics

litjan tadva lett, meg6vott e kellemetlensegektol. Nem

tudvan meg, hoi lesz szallasunk, mindenekelott a tarsasag

iigynOksegenel tertiink be, lerakva ott podgyaszunkat. Nemsokara

megjelent Pinkas, az osztrak consulatus dragomanja

(tolmacs). Magas. szikar, osz hajii es szakallu, de meg eleg

6Ienk zsido, ki azonban legalabb kiilso szokasaiban mar majdnem

eltorokosodott. Mondjak, hogy becsiiletes kereskedo s

egyike a vagyonosabbaknak, mint ilyen s mint ki igen jol erti

a tOrok nyelvet, nyerte el a dragomani allomast ; jelenleg

pedig a viczeconsuli allomas Uresedesben leven, 6 vezeti a

consulatusnak kiilonben igen gyer iigyeit. Pinkas ilr ez lij

minosegere felette biiszke ; egjaltalaban ugy latszik, hogy nem

ment a kisebb emberi hidsagokt61 ; legalabb nagy megelege-

dessel tekint olykor-olykor a fekete kabat gomblyukaba fiiggesz-

tett vbros szalagra, mely ha mindjart csak a jVerdienstkreuzot"

jelzi is, 6t epp oly boldogga varazsolja, mint masokat valami

gyemantos nagy kereszt. Termeszetesen ily rea nezve rettene-

teeen nagy allat elott, milyen en vagyok, a legnagyobb ala-

zattal ajanlotta fel szolgalatat ; sietett azonban kinyilvanitani,

hogy nekik (t. i. az izraelitaknak) most iinnepeik vannak. Ezt

mi azonnal el is ertettiik s nem kivantuk tole, hogy hazanal

szallast adjon. A consulatus epiilete iiresen allvan, csak arra

kertiik fel Pinkas urat, hog^' ott nekiink egy szobat eppen

csak a legsziiksegesebbekkel bebiitorozzon. ezt ismetelt

hajlongasok kOzOtt megigerven, elindultunk Kanitz-czal eji

szallasunkat megtekintendo. A consulatus epiilete, kis emeletes

haz, a Duna part] an fekszik, mintegy hiisz lepesnyire a goz-


252 FtJGGELfeK

haj6k kikotojetol. A hazba nehany falepcson lehet feljutni

minek az az elonye van, liogy a tavaszi aradasok alkalmaval

midon a viros nagy resze, de kiilonosen a part viz alatt fek

szik, az ajt6b61 mindjart a csolnakba lehet lepni, mely utobbi

kepezi ilyenkor az egyetlen kozlekedesi eszkozt. Foldszint es

emelet, hova egy meredek falepcso vezet, csak egynehany

kicsiny szobacskat tartalmaz. Az emeleten levo ket egeszen

iires szoba koziil egyet kivalasztvan s a bebutorozas gondjai-

val a consulatus irnokat, a szebeni szarmazasu Scbnellt, egy

joindulatii szoke szaszt megbizvan, felkerekedtiink Eanitz es

en a Pinkas tarsasagaban. Elottiink ment Osman, a consulatus

kavaszja (pandur), oveben pisztolylyal es handzsarral, kezeben

bottal. Kavasz nelkiil itt a consulok egy lepest sem tesznek a

hazon kiviil ; szukseges ez, reszint a netalan tortenheto ban-

talmak elharitasara, reszint pedig a tekintely fenntartasara.

tltkcizben Pinkas ertesitett, hogy tegnap Szabri pasa, a rusz-

csuki kormanyzo erkezett ide. Miutan mar itt vagyok, azt is

meglatogatom s igy a viddini ket pasaval (Aziz es Omer)

harom pasat lesz szerencsem egyszerre latbatni.

Alig haladtunk nehany lepest a parton, magunk elott egy

magas, fekete, europai oltOzetfi ferfit pillantunk meg, fejen

lapos feher flanell-sipkaval. Lassan lepdelt s nyomban koveti

6t egy gorogos oltdzetti jol felfegyverezett kavasz. Pinkas

tudatta veiiink, hogy ez az orosz viczeconsul Kira-Dindzsan.

Mivelhogy ugyis szandekom volt 6t felkeresni, felszolitottam

Pinkast, hogy ismertessen meg vele. A kolcsonbs bemutatko-

zasok csakhamar vegbementek s miutan Pinkastol, ki a biitor-

zat vegett ment gondoskodni, elvaltunk, most mar lij ismero-

siinkkel folytattuk utunkat. Magas, szikar termetii ferfi, elenk

fekete szemei, kiall6 arczcsontjai, fekete haja es szakalla,

sargas szine tagadhatatlanul tatar eredetre mutatnak, neve is

erre mutat s mint kesobb maga is monda, Bessarabiabol szar-

mazik. Felette oriilt a veiiink valo talalkozasnak, mert ligymond,

oly ritka itt az europai czivilisalt ember, hogy mindenkor

esemenyt kepez rea nezve, ha valakivel szolhat, a ki nem

mohamedan vagy bolgar. Nem messze a parttol egy bekeritett

kis nyilvanos kert, nem mondhatom, hogy pompazik, de lega-

labb letezik. A kert kicsiny es semmi kiilonOsseggel sem bir.

Mindazaltal leiiltiink egy gyeppadra. A kertben levo kavehaz-


fCgoel^ 253

bol csakhamar apro cseszekben feketekavet hoztak szdmunkra.

Es itt vette kezdetet a gyakprlati kavezasnak kinos szokasa,

mely aztan egesz utamon iildozott. E szokas t. i. a vendeg-

nek, barmikor es barhova erkezik az, edess6ggel es kaveval

szolgalni, mint tudva van, az egesz keleten altaldnos ; fajdalom,

meg Szerbiaban is fennmaradt a torok uralom idejebol. Nam

tudom, masokra nezve is oly kellemetlen-e, de en legalabb

nem egyszer kicsinybe mult, hogy el nem vesztettem minden

tiirelmemet, midon olykor 6t orakor reggel mar hoztak talczan

a szladkot s nekem, ki sohasem reggelizem, edes befotteket

kellett ennem ; ezt visszautasitani nagy gorombasag s a ven-

degszeretetnek megsertese. Nem is utasitottam tehat vissza,

hanem valoban szerettem volna az egesz talczat foldhoz vagni.

Az ily idegen szok4sok csak felette apro s mulekony kelle-

metlensegek, melyeket az ut erdekessege boven kipotol. Mi-

kozben igy bator elszantsaggal szorpbltem a tcirokosen keszi-

tett kavet, hozzank csatlakozott a mudir. Oly becsiiletes, j6

magyar tablabiro arcza volt a jambor torciknek, hogy nalunk

meg Szabolcsmegyeben is beillett volna uram-batyamnak. Olto-

zete is egeszen europaias volt; csak a fez es egy csodalato-

san tarka melleny arulta el a keleti szannazast. Torokiil egyi-

kvink sem tudvan, a mudir pedig csak torokiil beszelven,

Kira-Dindzsan kavasza szolgalt tolmacsul. A beszelgetes nem

volt felette szellemdus s az egesz csak egymasnak mondott

udvariassagok kOriil forgott. Termeszetesen dicsertiik a kertet,

mire a mudir valodi keleti stylusban azt valaszolta, hogy az

egesz kert a mienk s minthogy tetszik nekiink, ohajtja, hogy

azt magunkkal vihessiik. A kelet soknyelvtisegenek jellemze-

sere megemlitem, hogy a mit a mudir torokiil mondott, azt

az alban szarmazasu kavasz olah nyelven magyarazta meg

tatareredetii orosz uranak, ez pedig francziaul forditotta le

nekem, ki magyar vagyok es Kanitz-nak, ki nemet, — hanem

azert megertettiik egymast es mondjuk ra megnyugvassal

Allah kerim!

Negyedorai idozes utan bucsiit vettiink a baratsagos mudir-

tol, 8 folytattuk utunkat a varoson keresztiil. FSnnebb igye-

keztem mar az epitkezes sajatossagat jelezni. Itt meg csak

azt jegyzem meg, hogy az utczak tobbnyire sztikek, s kdvezet

vagy egeszen hianyzik, vagy oly iszonyatos, hogy az ember

:


254 pCggel6k

valoban inkabb dhajtana terdig sarban jirni. tJtkSzben bet^r-

tiink a franczia viceconsulhoz, Champoiseauhoz. Csinos kis

fiatal franczia; alig par hete, hogy Viddinbe erkezett. Lakasa

termeszetesen epp oly primitiv, mint itt a lakdsok altaldban

de egyp4r szonyeggel megis igen csinosan rendezte be szobajat.

Nala csak rOvid ideig maradtunk. s elhatarozva, hogy

az estet Kira-Dindzsannal tSltjiik, tovabb folytattiik setankat,

mely most a vasarteren vitt keresztUl, nem messze a var

falaitol. A vasar meg allott, de mar esteledven, nem egesz

teljessegeben, ennelfogva feltettem magamban holnap reggel

jonni ki ide, bogy a tarka eletet szemlelhessem. Nemsokara

kiertiink a varost bekerito sanczokhoz. A varon kiviil fekvo

varost is ugyanis sanczok veszik koriil, hkr felette elhanyagolt

allapotban. A varost magat nagyobbreszint bolgarok lakjak,

torokok csekelyebb szammal, ezek leginkabb a varban tart6z-

kodnak, a mely terjedelmes falai kOzott ismet egy egesz varost

tartalmaz. Itt laknak kiz4r61ag zsidok is. A var kapuit nap-

lementekor bezarjak, s ekkor napfelkelteig, midon azok ismet

megnyilnak, megsztinik minden kozlekedes var es varos kSzott.

J6 darabig a sanczokon mentiink, hogy a gyony5rii kilatast

elvezziik, a Viddint kornyezo siksagra s tavolabb fekvo

hegyekre. Majd leterve, ismet a varos sziik utczainak tomke-

legebe hatoltunk. Itt-ott nyikorg6 vasalatlan kerekfl okros

szekerekkel talalkoztunk, majd egypar tisztan oltozott bolpar

no jott vellink szembe, menes kozben is folyvast fonva. E nep

oiy szorgalmas, hogy egy perczig sem tud tetleniil maradni.

A hazak kapuiban dolgozo nok es gyermekek iiltek. Kozeled-

tiinkre az asszonyok mind felkeltek. Ez a szokas itt, az

asszonynak tisztessegesebben oltozott ferfit nem szabad tilve

elmenni hagyni maga mellett. Helylyel-kozzel nagy zold tersegek

tertihiek el a varosban ; e tersegeket azonban nem zdld f(i

fedi, nem egyebek azok biizhodt mocsaroknal, melyeknek

lecsapolasara senki sem gondol, s melyek oly egeszsegtelenne

teszik a lakast Viddinben. Dtkozben termeszetesen az itteni

viszonyokrol beszeltiink Kira-Dindzsannal. Felemlite a bol-

garok emyedetlen szorgalmat es iparkodasat ; csakhogy e

szorgalom sem vezeti oket sem talalmanyokra, sem munkajuk

javitasara. FOldmiiveles es mestersegek a fejlettseg azon fokan

^Uanak, mint szazadok elott. A mennyire ily koriilmenyek

;


fOqoel&k 255

kSzott lehet, leginkabb faradhatlan iparkodasuk folytan, a bol-

gar nep nem szegeny, sot sok helyiitt vagyonosnak mondhato,

annyival ink^bb, mert alig-alig vannak sziiksegletei s eletin6dja

a leheto legegyszertibb. A t'6r'6k uralom nyomasat leginkabb

ket iranyban erzi a nep, t. i. a vallasi iigyekben es az ado

beszedese kdriil. Tobb helyiitt, igy peldaul Viddinben is,

a harangok hasznalata tiltva van; ezenfeliil a konstantinapolyi

patriarcha altal kinevezett piispOkok elleneben ujabban nagy

ellenszenv mutatkozik, daczara ennek, a torok kormany mar

tobb izben karhatalommal igtatott be ily piispokoket. Felette

terhes az adobeszedes modja. Itt meg a termeszetben valo

adozas divatozik. A toiok kormany az egesz evi adot berbe

adja valamely gazdag kereskedohaznak, mely az osszeget

egyszerre lefizeti ; a foberlo ismet tovabb adja alberloknek,

ezek megint masoknak, ugy hogy a neppel legtSbb esetben

mar csak a negyedikotodik berlo jo kSzvetlen erintkezesbe.

Minthogy pedig minden berlo csak nyereseggel adja at az

utana jovo alberlonek az adoosszeget, az utolso, ki legtobbet

fizetett, termeszetesen kenytelen ezt a nepen megvenni, es igy

a nep sokkal tobbet fizet, mint a mennyit a kormany az

(isszes ad6 fejeben az elso berlotol kapott. Az utolso berlo

tehat mindenfele zsarolashoz nyiil, bogy penzehez juthasson.

A learatott termesnek nyolczadat koteles a termelo ado fejeben

odaadnl. A berlo azonban nem meri fel az elotte levo

eletet, de talilomra halarozza meg, hogy egy csomoban ennyi

es ennyi magnak kell lenni, melynek 8-ada az ove. Hiaba

mondja aztan a tulajdonos, hogy ott kevesebb van, a berlo

nem enged, de nem is engedhet, mert penzet be kell kapnia,

a torSk hatosagok pedig a berloket partoljak, kiilonben a

kormany jovo evben nem talalna berlot, ki elore megfizetne

az adot. Ida jarul meg azon koriilmeny is, hogy a reszeles

nem tortenhetik meg azonnalmindeniitt; ennek folytan agabona

gyakran honapokig elcsepeletleniil csomokban szabad eg alatt

marad; barmennyi romoljek is aztan, a berlo mindegyik csom6bol

kiveszi az elore meghatarozott (jsszeget, es igy a 8-ad

helyett 5-6d6t vagy 4-edet fizet a nep. — Igy beszelte ezt

Eara-Dindzsan, s ha talan a viszonyok ez ecsetelese nem

minden vonasaban hii is, mindazonaltal mikent mas oldalr61 is

ertesiiltem, az legnagyobb reszint valo.


256 FCaoEti^K

Par 6rai seta utan vegre eljutottunk Kira-Dindzsan laka-

sara. Fabol epult haza egyike a szebbeknek Viddinben, habar

ez is csak nehany kicsiny alacsony szobacskabol all. Megven-

d^gelt dulceassaval, kaveval es vajjal. Utobb Champoiseau is

elj(5tt, s ekkor egy hosszu vitatkozasba ereszkedtiink, mely-

nek erdekesebb mozzanatait megkisertem feljegyezni.

Nem sokaig maradt beszelgetesiink kozonyds tirgyak

mellett ; Kira-Dindzsan csakhamar azon kerdessel kezdte a

tamadast, hogy miert irnak az osztrak es magyar ujsagok oly

oroszellenes szellemben ? Termeszetesen nem maradtam ados

a felelettel s erre azt jegyeztem meg, bogy mi csak vedjiik

magunkat azon szeretetre melt6 kifakadasok ellen, melyeket az

orosz lapok tartalmaznak, s melyeknek egeszen nyiltan kimon-

dott czelja Ausztria feldarabolasa. AUitasom tamogatasara

ideztem egynehany czikk tartalmat orosz birlapokbol. Igy kez-

dodott a csata kozottlink, melyet 6 nagy szeuvedelyesseggel

es nem egyszer iigyes sophismakkal folytatott ; reszemrol en

inkabb csak vedelmi allast foglaltam el, nem annyira meggyozni

akarvan 6t, mint inlvabb kitudni iparkodvan valodi nezeteit es

miikodesenek iranyzatat. Champoiseau is tobbszor kozbeszolt

s 6 mar hatarozottan tamadolag. Altalaban e ket egyen mihelyt

egymassal politizal, azonnal tfizbe jon, pedig nem tudnak egy

negyed6rat egyiitt tolteni a nelkiil, bogy ne politizalnanak.

Kanitz, ki faradt volt, s kit e vita nem kiilonosen erdekelt,

felig szenderegve hallgatta azt vegig, olykor olykor vetven

kOzbe egy-egy artatlan megjegyzest.

Kira-Dindzsan aztiparkodott bizonyitgatni, bogy Ausztria-

nak sziiksege van a delszlav tartomanyokra s hogy ennel-

fogva azok meghoditasat tervezi. Egyszersmind ugyanezen

oknal fogva termeszetes ellensege Oroszorszagnak, s azt gyen-

giteni torekszik. Pedig szerinte csal6dnak azok, kik azt hiszik,

hogy Oroszorszag Europaban terjeszkedesre gondol. Orosz-

orszag miszi6ja Azsiaban van, feladata a civilisati6t az Ural

hegylanczon tiil terjeszteni. Es Oroszorszag nem is vagyik,

mint sokan hiszik, Sztambul birtokara. Ezt csak reafogjak a

nyugoti hatalmak, melyek mind ellensegei, es melyek val6-

szintileg mAr jovo tavaszszal szonyegre hozzak a keleti kerdest,

hogy ezen iiriigy alatt az artatlan Oroszorszagot megt^mad-

hassak 0gy ecsetelte a politikai helyzetet, termeszetesen


vCqqeIj&k 257

eppen nem indokoltatva ez allitasat, mintha a nyngati hatalmak

mind, meg Poroszorszag is, halalos ellensegei lenn6nek

Oroszorszagnak. Emlitette, bogy Oroszorsz4gnak nagy sympa-

thiai vannak a deiszlavok es a szerb nep k5z5tt is, bar tudja,

hogy a mfiveltebb kcJrOk nem oroszbaratok, mindazaltal meg

van gyozodve, hogy maga a szerb nep sem akarna oroszsz4

lenni. A bolgarok felol nem a legkedvezobben nyilatkozott,

tudatlan, apathicus nepnek ecsetelte, mely szorgalmasan tiirja

ugyan a foldet, de semmi tekintetben sem halad s retteg

minden erosebb razk6dast6I, mely nyugalmat megzavarhatna.

A tSrOkOket eleinte dicserte, kesobb azonban a beszelget6s

heveben nem allhatta meg, hogy bizonyos nemevel a kar-

6r(imnek TOrSkorszag bomladoz6 allapotat ne ecsetelje, az

oszman birodalom nemsokara bekdvetkezo vegvesztet j6solvan,

Hogy megkdnnyitsem rea nezve a nyilatkozhatast, ezt kesz-

seggel elismertem. s csak a felett fejeztem ki aggodalmamat,

hogy mi lesz majd ez esetben Bulgariabol ? Tobbszor kellett

ismetelnem a kerdest, mig valaszolta, hogy confoederati6ba

fog lepni, de kivel es mivel, azt hatarozottabban kifejteni

vonakodott. Ausztriat illetoleg vegre nyiltan kimonda azon

nezetet, hogy ha fenn akar maradni, a szlav elemet kell ttil-

siilyra emelnie, ez az egyetlen lit, a vegbomlastol menekiilni.

Altalaban igen sokat es tiirelmetleniil beszel, nehezen ttir

ellenmondast, s az ellenervekre nem felel, hanem konokul

megmarad allitasai mellett, bar olykor onmaga is mosolyogni

kenytelen sophismai felett ; ligy latszik, a tortenelembenmeglehetos

jartas es allitasait peldakkal igyekszik bizonyltani. Fotorek-

vese oda iranyul, hogy Oroszorszag minden cselekedetet a

leheto legszebb szinben ttlntesse elo s ligy allitsa oda, mint a

nyugoti hatalmak aldozatat. Tdkeletesen es 5szinten at van

hatva Oroszorszag nagyszerfl hivatasat61 es a panslavizmus

eszmejetol. Szeretne minden akadalyt megsemmisiteni, a mi

ez eszme terjedesenek utjaban all, s mert ezt nem teheti,

kerlelhetetleniil gyalaz es ocsarol mindent, a mi Oroszorszagot

ezen hivatasa betSlteseben gatolni l&tszik. Olykor aztan modora

is erdesse valik, s kifejezesei is csiposebbekke lesznek eppen

e szenvedelyes meggyozodes folytan. Mindazaltal, s tal4n

eppen e tulajdonai kSvetkezteben, azt hiszem, hogy e tartomany-

ban, a hoi nem finom diplomatiara, de er61yes agitati6ra, kdzSn-

Edllay: A szerb felkeles tortenete 1807—10 H. 17


258

FtJGGELfiK

seges ravaszsagra s olykor elszant szemelyes batorsagra is

van sziikseg, a leheto legjobban szolgalja az orosz politika

czeljait. Ketsegkiviil becsiiletere valik az orosz kormanynak,

bogy ily iigyesen tudja megvalasztani iigynokeit, 6s figye-

lemre melt6 azon koriilmeny, bogy ily alarendelt iigynOk is

olyannyira at van hatva hazajanak fontos hivatasa 4Ital.

Csakis ezaltal magyarazhato meg azon egyontettt, elenk, erelyes

miikodes, melyet az orosz diplomacia meg legalsobb retegei-

ben, a legfelreesobb videken is kifejt. Fajdalom, nalunk ez

nem igy van. Az osztrak ugynokoket nem eszmek, nem a

birodalom hivatasanak erzete vezerlik ; legnagyobb reszint

csak arra torekszenek. hogy a mennyire lehet nj'ugodt eletet

vihessenek, s adando alkaloramal eloleptetest nyerjenek. Nem

annyira az iigynokok tehetetlensegeben kell e jelenseg okat

keresni ; a feliilrol lengo szellemben rejlik az. Azon megcson-

tosodott, minden egyeni gondolkozast es tevekenyseget kar-

hoztato iranyzat, mely eddig a becsi kormany vezerelvetil

szolgalt, a kiilpolitikaban is oly hatassal volt, hogy a kiiliigy-

miniszteriumnal csak azon jelentesek nyertek tetszest, melyek

az illelo tartomany allapotat a miniszterium altal 6hajtott szin-

ben tiintettek elo. Kanitztol hallottam, lia jol emlekszem, Rusz-

csukban tortent vele, hogy az ottani osztrak consullal a bolgar

viszonyok es allapotok felett beszelgetven, kerdezte tole, hogy

vajjon ismerik-e ezeket Becsben is koriilmenyesen ? — „Nem

tudom" — volt a valasz, — ,en legalabb ovakodom jelente-

seimet maskent, mint a miniszteriumnak tetszd alakban szer-

keszteni, s azert az oly esemenyekrol es koriilmenyekrol,

melyek felol azt hiszem, hogy odafent nem tetszenenek, inkabb

hallgatok ; ha az igazat mondanam, legalabb is eloleptetesemet

nehezitenem meg". Ezt felelte az osztrak consul, s e valasz

— ha a tenyallast pentosan tartalmazza — hiven jellemzi a becsi

miniszterium miikodesi iranyzatat, es talan alkalmas adatul

szolgal az osztrak politika balsikereinek megfejtesehez.

E kis kiteres utan visszaterhetiink a Kira-Dindzsannal foly-

tatott es mar bevegzett vitankhoz. Meg csak Champoiseaurol

ohajtottam megjegyezni, hogy meg igen fiatal, tokeletes kis

parizsi, a kit talan a koriilmenyek vetettek a tavol kelet ez

elhagyott pontjara, de a ki igen oszinten es komolyan fogja

fel hivatasat. Kisse heves 6 is, de nem bir az orosznak tapasz-


fCooel^k 259

tal4s4val es ravaszs&g&val, s azt hiszem, ho^ ennek ellene-

ben nem sokat fog tehetni. Legalibb e par 6rai besz61getes

ezen benyomist tette ream. Tizenegy fele jirt az ido, midSn

tivoztunk. A nagy forr6sig utan v6gre iidito eso zuhogott aid

a kiszaradt foldre. Mi is kinyitvin esernyonket, ket lampast viv6

kavasz iltal megelozve, batran hozzafogtunk a hazatereshez, a

mi aztan nehany elcsiiszis utan s a torSk kutyak iivSltesei

kozben szerencsesen meg is tortent. Lakasunkban ket szobAt

talaltunk bebiitorozva, az egyiket ket agygyal, egy ir6asztallal

s nehany szekkel; a masik mint szalon szerepelt, a leteritett

szonyeg kozepere egy asztal volt 411itva s e kSriil n6hany

szek. Meglepetve a Pinkas lir Altai kifejtett ezen fenyftzes

Altai, s bar faradtan, de megelegedve a nap elemenyeivel,

hajtottuk le fejiinket nyugalomra.

Szeptember 17.

Az eji esot gySnyOrK reggel kcivette. A tiszta felhotlen

eg, lehuUvan a jo ido ota egybegyillt nedvesseg, meg beke-

sebbnek lAtszott, a nap fenyesebben ragyogott, s a Dunar61

jov6 iide azello azon elteto, erSsito illattal tcJlte el a 16get,

mely rendesen csak a tengerparton elvezheto. A szolgAlatra

kesz szasz, alig hogy dltozkodesiinkkel elkesziiltiink, azon

hirrel kedveskedett, hogy az ejjel egy torok haj6 indult el

katonasaggal, mert hir szerint RahovAn tiil ismet csapatok

jiittek volna At OlahorszAgbol. tJgy lAtszik, a sors ugyancsak

kedvezni akar ; hiszen eppen e csapatok mibenlete felol biztos

tudomast szerezni jottem Viddinbe es ime, alig leptem BolgAr-

fiildre, mAris feltUnik a rem, es pedig most mAr nagyon hata-

rozott alakban, miutan a torok katonasAg csakugyan elment.

MiutAn pedig j6 sorsom meg Szabri pasAt is most vetette

Viddinbe, remenylem, hogy bizonyost fogok a dolog AllAsAr61

hallani. Megvallom, hogy a tSrok katonasAg elindulAsa nem

volt k^pes meg ketelyeimet eloszlatni, jol tudvAn, mily biztosan

terjednek itt Alhirek s mily bizonytalanok a valodiak. Ez

a hir azonban legkevesbbe sem hangolta le j6kedviinket, s

meglehetos vidAman indultunk el Kanitzczal reggelit keresni.

Hasonl6kep a Dunaparton, a consulatus epiiletet61 csekely

tAvolsAgban volt a kAvehAz, hovA betertunk. Ez is, mint itt a

parton a hAzak tcJbbnyire, emeletes faepUlet, falepcsovel, ala-

17*


260 fOggel6k

csony szobakkal es lehetoleg sok ablakkal. Mi az emeletre

mentiink s itt egy szfik folyoson at egy kis szobiba vezettek,

melyben egy asztalnal es ket szeknel egyeb nem volt. A

pancsovai szarmazasii kavesne, ki ennelfogva nemetul is beszelt,

csakhamar mindegyikiinknek egy nagy pohar kavet hozott

kiflivel. Mi aztan beszedbe ereszkedtunk vele, s kiiloniisen a

tdrok nok felol kerdezoskodtiink. Mint monda, vaanak kOzSt-

tiik csinosak, s tobbnyire igen gyonyorhajhasz6k. A harem el-

zarkozottsaga nem is tartoztatja oket vissza. tjgyesek a ferj

es az or kijatszasaban, s az est kozeledtevel nem egy torok

no siet vegig a varos sziik utczain, hogy a kijeldlt helyen

imadojaval talalkozhassek. Hogy a felismerhetest elkeriiljek,

az ily kalandornok tobbnyire ferfi ruhat Oltenek s ily alSltS-

zetben indulnak a legyottra. Tegnap is, mikent a kavesne

tovabba beszelte, e kavehazban harom ily ferfinak 6ltoz5tt not

vett eszre, kik ott szep csendesen kavejukat szSrpOltek. De

nem mindenkor vezeti a harem holgyeit egyediil a tiszta szerelem.

Vannak kozOttiik sokan, kik hogy a ferjeik altal nem

elegge taplalt fenyfizesi vagyaikat kielegithessek, bizonyos

osszegert barkitol is elfogadnak legyottot ; s ilyenkor a talal-

kozas bizonyos csupan ezzel foglalkoz6 noknel tSrtenik. tJgy

hiszem, hogy a mi kavesnenk is megnyitotta mar lakasat ily

talalkozasok elott, s nem is igen szabadkozott, midon e tekin-

tetben kerdeztiik 6t. Termeszetes, hogy e haremholgyek, kiket

nem a sziikseg kenyszerit hanem kik csak fenyiizesi igenyeik

kielegithetese vegett folyamodnak a penzszerzes ily modjahoz,

csak a gazdagabbak altal birhat6k. A kSzonseges pro8tituci6

is nagyon el van terjedve, s ennek legnagyobb jaruleka a

hatarorvidekrol es Magyarorszagbol keriil ki. A viddini con-

sulatus alig is van egyebbel elfoglalva, mint eppen az ily

leanyok iigyevel, kik idorol-idore a torOk rendorseg altal ossze-

fogdostatnak s atadatnak a consulatusnak, mely aztan hazakiildi

oket, rendesen azonban par het mulva ismet megjelennek.

Sokat beszeltek es irtak nalunk fokep lijabb idoben azon

kereskedesrol, melyet egyes vallalkozok magyarorszagi leanyok-

kal a keleten tiznek. Nem birok ugyan meg elegendo adattal,

hogy a targy felett hatarozott velemenyt mondhassak, de ligy

latszik, hogy e leanyok, legalabb nagyobbara, igen jol tudjak,

hogy mi czeira fogadjak meg oket, s hogy kedwel (izik e


fOooel^k 261

mesterseget, mert szamtalan esetet mutatnak fel a keleti con-

sulatusok irattdrai, hogy ily leaayok, kiszabaditva, a consuld-

tusok kozbenjdrasa folytdn es kenyszerrel vagy szepszerevel

hazakiildetven, nemsokira ismet megjelentek szereplesuk

hely^n, s folytattak elobbi eletmddjukat. Ezen leanykereskedes

viragzasat es altaliban lehetoseget a keleten, nem annyira az

osztrak consulatusok tetlens6genek es hanyagsaganak, mint

inkabb a mi nepiiak erkOlcsi viszonyainak lehet felr6ni.

Kifizetven reggelinket, s meg magunkhoz veve a gozhajo-

zdsi iigynokSt, setalni indultunk a varosban. Kalandozasunk

kOzben betertiink egy oreg tSrok dohanyarus boltjaba. Nagy

csomagokban volt itt a kiildnfele dohany, reszint levelekben.

reszint felvagva, osszehalmozva. Szekeket adtak s leiiltiink

egy kis fiii apro cseszekben kavet hozott. Mintegy felorat tol-

tOttiink e boltban, uezve a ki- s bemenoket. Az Sreg tSriJk,

bar semmit sem vettiiuk tole, igen szives volt, s mint mondam,

meg kaveval is megvendegelt. A legjobb fajta dohanynak

okaja (2V44f) egy napoleon. Innet aztan tObb gorbe utczan

keresztiil a vasarterre ertiink. Tarka pezsgo elet uralkodott

itt. A gallyakbol Ssszetakolt s lombbal fSdott satrak alatt

(Sriasi garmadakban paprika, vereshagyma, kaposzta es mas

egyeb zoldseg volt felhalmozva. A foldSn oriasi tokok es

dinnyek hevertek; faedenyekben szollot es egy6b gyiimolcsot

arultak. Az ariisok tSbbnyire bolgarok, vannak azonban t8r6kok

is. KiilSnOsen meglepett a sokfele nemzetiseg es viselet,

mely itt e kis helyen egymas mellett bekesen jelentkezett.

Bolgar ferfiak es nok tiszta feher ingeikben, amazok feher

dar6cz kSntosokben, emezek tarka szoknyakban, s tdbbnyire

guzsalylyal honuk alatt s szorgalmasan fonva ; szikar magas

cserkeszek es tatarok bozontos fovegeikkel, itt-ott egy cser-

keszfSnSk topankaban, veres nadraggal es attila forma hosszii

kabattal, majd torok katondk es torok nok hosszii, egesz

testiiket elfOdo lebbentytiikkel, bekotOtt fovel es eltakart arcz-

czal, ligy hogy csak szemeik maradtak fSdetleniil ; rongyos,

majdnem meztelen cziganyok, itt-ott egy-egy penzvalt6 asztalkaja,

melyen iivegfedel alatt a kUlonfele penznemek a nagy

torok aranytol a legkisebb paraig csomagosan vannak felhal-

mozva, — elenken emlekeztetve az 6kori gOrog es romai s a

kesobbi lombard penzvaltokra ; — s ezen feliil meg a nyelvek

;


262

FtJGGEL^K

sokfelesege es kiilOnSssege, mindez felette erdekes, egy mas

vilagresz es egy reg eltiint kor jelleget viselci tarka kepet

nyiijtott, melytol csak nehezen tudtam megvalni. Azon nehany

sz^zezer cserkeszbol, kik elhagyva hazajukat, az orosz uldSzes

elol TorOkorszagba kOltozkodtek, sok elhalt ugyan mdr, mint-

egy 50.000 azonban Viddin koriil telepult meg es mint vakbuzgo

mohamedanok, elo falat kepezaek a szerbek es bolga-

rok kozott. E harczias, szabadsagszereto s berczes hazajaban

csak zsakmanyolas es rablasbol elo nepfaj nehezen tOrodik a

munkahoz. Lassankent azonban mar megis kezd dolgozni es

egy helyhez szokni. Munkajanak taniijelei, a durvan faragott

gerendak, melyeket ket kis okortol vont primitiv szekeren

olykor ketnapi jarofoldrol szallit a viddini vasarra.

Mintegy ketorai barangolas utan a vasarteren, vegre haza-

fele indultunk, annyival inkabb, mert a nap nagyon is kele-

tiesen kezdett rank melegedni. Ertesitettek, hogy a pasak 11

orakor fogadnak, s bogy majd lovat kiildenek erettem. Pinkast

ugyanis megbiztam volt, bogy eszkOzoljon ki szamomra fogad-

tatast a pasaknal. Jelenleg harom pasa volt Viddinben, t. i.